Pedagógiai-művelődési Program
A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere Általános művelődési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Etyek község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye.
2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái 1) Intézmény neve: „Magyar-kút” Általános Művelődési Központ, Etyek 2) Rövidített neve: „Magyar-kút” ÁMK, Etyek 3) Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. 4) Intézmény típusa: általános művelődési központ (közoktatási és közművelődési intézmény) 5) Alapítója, fenntartója: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6) Felügyeleti szerve: Etyek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7) Az alapítás éve: 2004. 8) Nyilvántartási száma: OM 200438 9) Gazdálkodási jogköre: részben önálló költségvetési szerv 10) Jogállása: önálló jogi személy 11) Integrált intézmények típusai a. általános iskola b. alapfokú művészetoktatási intézmény c. könyvtár-közművelődés 12) ÁMK feladatai 1
Pedagógiai-művelődési Program Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: •
55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés
•
80121-4 nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelésoktatás
•
80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai neveléseoktatása
•
80511-3 napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás
•
92403-6 diáksport
•
80131-3 alapfokú művészetoktatás
•
92312-7 közművelődési könyvtári tevékenység
•
92182-6 közösségi, közművelődési tevékenység
Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége: • intézményi vagyon hasznosítása Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: • 80121-4 nemzeti, etnikai, kisebbséghez tartozók nappali rendszerű iskolai nevelése-oktatása (német) Az intézmény kiegészítő tevékenysége: • iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás (tanfolyami oktatás, felnőtt oktatás) (80401-7) •üdültetés (55141-4) • egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység (92192-5) • helyiségek bérbeadása
3. Alapelvek Intézményünk: küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges alapfeltételeket. humán
és
technikai
feltételével
támogat
minden
olyan
intézményen
kívüli
kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell –
a demokratikus-, 2
Pedagógiai-művelődési Program –
az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus-,
–
a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak.
valamennyi
programjának,
rendezvényeinek
irányításában,
szervezésében,
lebonyolításában közreműködőket azonos emberi értékei, a pedagógiai, szervezési tudatossága,
valamint
elért
teljesítménye
alapján
egységes
szemlélet
és
követelményrendszer alapján ítéljük meg.
4. Célok ¾ A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. ¾ Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. ¾ Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. ¾ Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. ¾ Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsősorban közművelődési területen) intézményünknél. ¾ A
technikai
erőforrások,
épületek,
eszközök,
felszerelések
közös,
koordinált
működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. ¾ A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program bevezetése, működtetése.
3
Pedagógiai-művelődési Program
5. Feladatok •
Ezen pedagógiai-művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és intézményegység szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: o a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, o az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, o az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, o a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, o az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, o az ellenőrzés kiemelt területeit.
•
Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községet érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes részintézmények, a külső közreműködők feladatait.
•
A minőségirányítási rendszer működtetése
6. Kapcsolatok •
Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: o az intézményvezető és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez, o az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. o Az intézményegységeken belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti.
•
Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény 4
Pedagógiai-művelődési Program tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. •
Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat a intézményegységek tervei tartalmazzák.
•
A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő.
5
Pedagógiai-művelődési Program
B) Német Nemzetiségi Általános Iskola I.
BEVEZETÉS
1. Etyek község rövid története •
A község Fejér megye északkeleti peremén fekszik Budapesttől 26 km távolságra. Területe 9254 katasztrális hold (5325 hektár).
•
A község középkori történetéről nincsenek hiteles feljegyzéseink. A honfoglalástól 1326-ig a Csák-nemzetség Fejér megyei birtokaihoz tartozik, majd a királyi adományozással a XIV. század közepétől 1541-ig a székesfehérvári káptalan birtokolja.
•
1543-1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz tartozik. 1569-ben a Jakusith-család zálogbirtokává válik, így a kettős adózás terhét kell elviselnie a lakosságnak. 1637-ben Jakusith György szerémi püspök a jezsuiták komáromi rendházának adományozza a falut.
•
A török elleni felszabadító harcok idején a falu elnéptelenedik: a császári zsoldosok és a török martalócok porrá égetik a viskókat.
•
A hiányzó munkaerő pótlására 1720 - 1770 között a jezsuiták 112 német családot telepítenek a községbe, majd a XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század közepéig több száz német család települ ide. A németek zömmel a Fekete-erdő, a Rajna-Pfalz, és Baden-Württenberg környékéről érkeztek.
•
1777-ben Mária Terézia a feloszlatott jezsuita rend birtokát a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozza.
•
A németek betelepítése lényeges fordulatot jelentett a község fejlődésében. Nekik köszönhető a ma is világhírű etyeki szőlőkultúra létrehozása.
•
1944-ig 1160 katasztrális hold szőlőt telepítettek. Rekordtermés esetén 80 - 100.000 hl bor érlelődött az etyeki pincékben.
•
1945 után a faluban élő 959 német családból 790 (a német családok 83%-át) kitelepítették Németországba. Helyükre 428 család települt az ország minden tájáról.
•
A község, több mint 4000 lakosának egy része ma is szőlőművelésből, bortermelésből él.
•
A falu fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Kiépült a vezetékes ivóvíz, a gázellátás, a telefon- és internethálózat illetve a szennyvízcsatorna. 6
Pedagógiai-művelődési Program
2. Iskolánk története •
A XVIII. század elejéig a községben csak református magyarok éltek. Ekkor több hullámban katolikus német családok települtek a községbe, elsősorban Württenberg környékéről. Egy 1745-ös összeírásban Etyek, már mint vegyes vallású község szerepelt. A lakosok magyar és német nemzetségűek voltak. Az iskolában írást, olvasást, hittant és esetleg számolást tanítottak. Első tanítóként Hassenmann Mátyást említik. Az oktatás német nyelven folyt, mivel a katolikusok - 4 házaspár kivételével - németek voltak. 1770-ben 25 gyermeket oktatott a tanító, 1781-ben 100 fiút és 25 lányt. A tanulók száma ezután is tovább nőtt. 1785-ben 158 tanulót tartottak nyílván. Egy 1818-beli jelentés szerint „az iskola állapota jó, a falu közepén van. A fehérvári káptalan tartja rendben. Fiúk, lányok közösen járnak.” 1841-ben az iskola egyetlen, nagyon sötét tantermében 242 gyerek tanult hittant, írást, olvasást, számtant. A tankönyvek, írószerek biztosítása a szülők gondja volt.
•
Az iskolaépületet 1911-ben ismét bővítették. Ekkor az épületben összesen tíz tanterem és három tanítói lakás volt. 1919 után az iskola ismét visszakerült az egyház felügyelete alá. Ekkor a községben csak egyetlen oktatási intézmény működött, mivel a református népiskola már 1913ban megszűnt. A tanítás nyelve a magyar volt, de heti két órában németet is tanítottak. Az oktatás részben osztott osztályokban folyt. 6 osztály volt a kötelező. 1941-ben 582 tanulót tartottak nyílván. A tanítók számát növelték, mivel a tanulók száma egy tanév alatt 661-re nőtt. 1945-ben már hat pedagógus dolgozik a faluban, így délelőtt és délután is folyhatott a tanítás.
•
1948 júniusában államosították az iskolákat. Állami tulajdonba került a római katolikus iskola, a református iskola és a községhez tartozó botpusztai és Richárd-majori, egy tanerős római katolikus iskola. A Magyar utcai épület lett az Állami Általános Iskola főépülete. 1955-ben a Földműves Szövetkezet a Magyar utcai épület mögötti udvart átengedte az iskolának. Az intézmény az 1956/57-es tanévben megkapta a pártház régi nagytermét, amelyből tantermet alakítottak ki. 1960-ban készült el a tornateremhez tartozó öltöző és szertár. Az oktatás váltott tanítással folyt. Az 1963/64-es tanévben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv tanítása. A tanulók fakultatív, összevont csoportokban heti négy órában tanulták a nyelvet. Az 1969/70es tanévben az iskola egyik földszinti terméből nevelői szobát és irodát alakítottak ki. 1978-tól kezdve a tanulók órarendjükbe építve tanulják a német nemzetiségi nyelvet.
•
Az 1982-84-es években fő- és válaszfalcseréket, födém- és részben nyílászáró cseréket végeztek az épületen, új gyermek és tanári mosdót alakítottak ki. A meglévő fűtési és vízellátási rendszert korszerűsítették az erőforrások nagyságrendjéhez mérten. 7
Pedagógiai-művelődési Program •
Az iskola földszinti részének teljes felújítására került sor 2005-ben, az Uniós szabványok és szabályok kötelezően betartott előírásaival.
•
Az Önkormányzat mindenkori költségvetésében az épület további korszerűsítési és felújítási munkáit tervbe vannak véve, és a kivitelezését több ütemre bontva kívánja végrehajtani.
3. Az 1. számú intézményegység adatai Neve: „Magyar-kút” ÁMK, Etyek - Német Nemzetiségi Általános Iskolája Rövidített neve: „Magyar-kút” ÁMK, Etyek NNÁI Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. Tel. /Fax: (22) 597-040 e-mail:
[email protected] Telephelyei: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 5.; Kossuth Lajos utca 1.; Körpince utca 1. Fenntartója: Etyek Község Önkormányzata, 2091 Etyek, Körpince köz 4. Jogállása: önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodó Típusa: általános iskola Alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai nevelésoktatás; sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása; napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás; iskolai intézményi közétkeztetés; diáksport Alaptevékenységen belüli kisegítő, kiegészítő tevékenysége: intézményi vagyon hasznosítása Nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatai: nemzeti, etnikai, kisebbséghez tartozók nappali rendszerű iskolai nevelése-oktatása (német) Intézmény képviselője: intézményvezető, intézményegység-vezető Külföldi kapcsolat: Remshalden (Németország)
4. Etyek Község Önkormányzatának nevelési-oktatási koncepciója Etyek Község Önkormányzata a nevelési-oktatás, kapcsolattartás, feltételek, finanszírozás, ellenőrzésre vonatkozó koncepcióját, elvárásait a „Közoktatási Intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programjá”-ban határozta meg.
8
Pedagógiai-művelődési Program
II. HELYZETELEMZÉS 1. Személyi feltételek •
Főállású nevelő-oktató foglalkoztatási idő szerint -
teljes óraszámban: 28 fő -
•
rész-óraszámban: 2 fő Főállású egyéb alkalmazott - ügyviteli 1 fő - fizikai: 4 fő
Teljes szakos ellátottság.
2. Tárgyi feltételek • Az iskola épülete három részből áll: a régi iskolából, a toldalékból és az úgynevezett „volt pártházból”. A régi épületben hét tanterem van, a toldalékban hat, a „volt pártházban” négy helyiség tanteremként szolgál. • A tantermek az osztálylétszámoknak megfelelnek, tágasak, de nem biztosítanak megfelelő körülményeket az oktatás-neveléshez. A „volt pártházbeli” termek az épület salétromossága miatt rendkívül egészségtelenek. • Az iskolában fizika, kémia, rajz tantárgyakból kabinetrendszerű oktatás folyik. A szaktantermek felszereltsége elégséges a feladatellátáshoz. • Speciális teremként használatosak az informatika és a nyelvi labor tantárgyak oktatására berendezett tantermek, valamint a tornaszoba. • Az egy tornaszoba kevés az iskolai és községi igények maradéktalan kiszolgálására. Hiányosak a tároláshoz szükséges szekrények. Az iskola területén található még egy füves tér is, ami sportpályaként szolgálhatna, de kiépítetlensége miatt ebben a funkciójában jelenleg nem használható. • A gyógytestneveléshez külön, jól felszerelt terem áll rendelkezésre. • Egyéb helyiségek: az igazgatói szoba, a nevelői, a titkári szoba, szertárak (történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia, testnevelés), WC-k, valamint a különböző raktárhelyiségek. 9
Pedagógiai-művelődési Program • A gyerekek minden évben szervezett módon úszótanfolyamra járnak Budaörsre. Szünetekben a felsősök az iskola betonudvarán, az alsósok pedig az osztályaik előtti területen tartózkodnak. Ezek a területek egyik gyerekcsoport számára sem megfelelőek, balesetveszélyesek. A szertárak felszereltsége: A szertárak és a tárolók száma kevés az eszközök átlátható tárolásához. A taneszköz ellátottság megfelelő, az eszközök cseréje és új eszközök beszerzése folyamatos. Az iskola könyvtárállománya a Könyvtár-közművelődés intézményegységben található. Az intézmény bútorzata: 2005-ben felújított részen újak, a kor követelményeinek megfelelőek. A bútorzat cseréje folyamatos.
III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA 1. A tantestület hitvallása "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amelyet szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert)
2. A mi iskolánk A falu, a gyerekek, a nevelők, a szülők, elődeink és utódaink iskolája. A falu iskolája: az iskolában zajló folyamatok nyilvánosak a társadalmi környezet számára. A gyerekek iskolája: a gyerekek második otthona. Középpontban a tevékenység centrikus oktatás áll: - a gyermek megismerő és gondolkodó képességének fejlesztése (Gábor István) - tehetségek felismerése és menedzselése 10
Pedagógiai-művelődési Program - a humanizmus és optimizmus (Zsolnai József) A nevelők iskolája:
a pedagógusok szellemi ambícióit kiegészítő, az alkotó ember
szuverenitását tiszteletben tartó valóságos értelmiségi munkahely (Szabó László Tamás) A szülők iskolája:
a szülők és a nevelők munkatársak. A szülők és a külső szakemberek
együttműködnek az iskola tevékenységeiben. Elődeink iskolája:
Megismerjük, megbecsüljük és továbbfejlesztjük diák- és pedagógus
elődeink alkotásait, hagyományainkat. Iskolai hagyományok teremtése: - Anyák napja
- Vetélkedők
- Márton nap
- Sportnap
- Karácsonyi műsor
- Nyílt nap
- Háziversenyek Utódaink iskolája: hosszú távú fejlesztéseinkkel arra törekszünk, hogy a következő generáció is magáénak érezhesse iskolánkat.
3. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, céljai, eszközei 3.1. Pedagógiai alapelvek Gyermekközpontúság elve Tudatosan figyelembe vesszük a fejlődés lélektani törvényszerűségeket, különösen a hátránykompenzációt az egyéni differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésében. A személyiségfejlesztés elve A gyermekek változatos lehetőségekben találjanak módot arra, hogy szabadon választott tevékenységek által egyéni képességeikben, önismeretükben fejlődhessenek. Az individualizáció és az igazságos egyenlőtlenség elve Az ember individualitásának, teljesítményének, érdemeinek a méltányolása nem igazságtalan. Növekszik az önként választható, gyakorlatközpontú tevékenységek aránya az ismeretközpontú tanulásszervezés terhére. A teljesítmény elve Mindennemű teljesítményt reálisan értékelünk és elismerünk. ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a tanulók a tanulási tempó és a tényleges teljesítmény szerint nagy különbségeket mutatnak. Ezért külön figyelmet fordítunk azokra, akik bármilyen irányban eltérnek az átlagtól. 11
Pedagógiai-művelődési Program A demokratikus működés és önkormányzás elve A Diákönkormányzatot egyenrangú partnerként kezeljük. A gyerekekkel közösen hozott törvények (Házirend, SZMSZ) adta feltételrendszerben hozzáértő pedagógiai segítséggel minél több gyermek vegyen részt érdemi módon közösségei és az iskola ügyeinek intézésében. 3.2. Nevelő-oktató munkánk céljai A nevelés központjába azt a személyiséget állítjuk, aki: 9 magabiztos, erős akaratú, teljesítő képes; 9 érzelmeiben és erkölcseiben kulturált; 9 önmagáért és környezetéért felelős; 9 társaiban is meg tud bízni; 9 képes kapcsolatokat építeni és fenntartani. Fő célok Korszerű, európai színvonalú nevelési-oktatási szolgáltatás nyújtása a falu lakosságának Kompetencia alapú oktatás biztosítása Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti A sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint kiemelkedően tehetséges tanulók ellátásának és fejlesztésének helyi megszervezése. A XXI. század igényei szerint kialakított oktatási-nevelési környezet kialakítása. Kiváló szakembergárda kiépítése és megtartása. Megismertetni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk fontosabb eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén erősítsük a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Helyi környezeti és kisebbségi hagyományok megőrzése, ápolása, a helyi kisebbségi kultúrák interetnikus szemlélete.
12
Pedagógiai-művelődési Program Színvonalas oktatás és nevelés, melyet megvalósíthatunk: ↓ Az ismeretek közvetítésével
↓ és személyiségfejlesztéssel
↓ alapvető tudományos ismeretek
↓ értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás
erkölcsi, etikai értékek
kommunikációs képességek és készségek
magatartási , viselkedési normák.
manuális képességek tanulási igény fejlesztése demokratikus és felelős döntési képességek a világ dolgai iránti érdeklődés egészséges életmódra nevelés
Módszer:
Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A jó - a tanuló egyéni fejlődéséhez mért - eredmények hangsúlyozását, a sikeren keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek.
Nem egységesíteni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Szorgalmazzuk a tanulmányi versenyeket - helyi - levelező - megyei - országos szinten.
Az iskolából kikerülő tanulókkal szembeni követelmények: 9 színvonalas alapműveltség; 9 egymás tisztelete, mások értékeinek megbecsülése; 9 a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás; 9 etikus, alkotó diákélet, életmódnak megfelelő döntésképességi értékrend.
13
Pedagógiai-művelődési Program 3.2.1. 1-4 évfolyam (bevezető és kezdő szakasz) nevelése-oktatása •
Az óvodában elsajátított alapvető magatartási normák, jó szokások erősítése annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, és önállóan alkalmazni tudják az iskolai szokásokat, szabályokat.
•
Az óvodai nevelésre építve a tanulók anyanyelvi, matematikai képességeinek alapozása.
•
Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
•
A diákönkormányzat tevékenységébe való fokozatos bekapcsolódással a demokratikus iskolai élet megismertetése.
•
A tanulók szilárd alapkészségekkel fejezzék be a negyedik évfolyamot, és alkalmazni képes tudással rendelkezzenek.
•
Jártasság kialakítása a természetvédelemben és a környezetvédelemben.
•
A magyar (nyelv- és irodalom) megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése.
•
Ismerkedés az informatika, a számítástechnika alap fogalmaival.
Olyan tanulók nevelése, akik képesek: 9 az önkiszolgálásra, 9 igényesek önmagukkal és közvetlen környezetükkel szemben, 9 ismerik és alkalmazzák a legalapvetőbb közlekedési szabályokat, 9 óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. 3.2.2. 5-8. évfolyam (alapozó és fejlesztő szakasz) nevelése-oktatása •
Az alsó tagozatból a felső tagozatba történő zökkenőmentes átmenet biztosítása, elősegítése.
•
Az újonnan belépő tantárgyak szaktanárai ismertessék meg az adott tantárgyak sajátosságait. Megfelelő hatékony tanulást elősegítő tanulási technikákat, (módszerek, eljárások) gyakoroltassanak be tanítványaikkal.
•
A serdülőkori magatartási, tanulási nehézségek prevenciója, az érintett tanulók folyamatos pszichés gondozása a személyre szóló osztályfőnöki és gyermekvédelmi nevelőmunkával.
•
A tanulók mozgáskultúrájának fejlesztése, mozgásszükségletük kielégítése, a testkultúra, a sport legfontosabb irányainak tapasztalati megismertetése.
•
Az ember és a természet harmonikus együttélését szolgáló szokásrendszer kialakításával természet- és környezetvédelemre nevelés. 14
Pedagógiai-művelődési Program •
A mindennapi életben szükséges informatikai, technikai ismeretek elsajátíttatása, az alkotókészség és a technikai képzettség fejlesztése, a számítógép eszközként való alkalmazása.
•
Az életkornak megfelelő közlekedési viselkedés fokozatos fejlesztése, bővítése, rendszerré építése, a közlekedési intelligencia alakítása.
•
A diákönkormányzati tevékenység a tanulók érdekét szolgálja azáltal, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására nevel és az önálló véleménynyilvánítás stílusát, formáit gyakoroltatja.
•
Továbbtanulásra, pályaválasztásra való felkészítés, pályaorientáció.
•
A családi életre, az egészséges, harmonikus életvitelre felkészítés a tanítási tartalmakkal és a tudatos, tervszerű nevelőmunkával.
Olyan tanulók nevelése, akik: 9 legfontosabb kötelességüknek a tanulást tekintik, 9 tiszteletben tartják a felnőttek és társaik személyiségét, elítélik az agresszivitást, 9 toleránsak a másság elfogadásában: világnézeti, etnikumi és egyéb tekintetben, 9 személyiségük minél teljesebb kibontakoztatása érdekében reális önismerettel rendelkeznek, ezáltal fel tudják mérni adottságaikat, képességeiket, sikereik mellett el tudják viselni kudarcaikat, 9 el tudnak igazodni szűkebb és tágabb környezetük által nyújtott információk között, értik az audiovizuális környezetet, probléma-érzékenyek, 9 ismerik nemzetük, községük múltját és jelenét, értékeit, más népekkel való kapcsolataikat, 9 kötelességüknek tartják anyanyelvük ápolását, védelmét, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásuk megbecsülését, 9 életkoruknak megfelelő idegen nyelvi kultúrával rendelkeznek. 3.2.3. Kompetencia alapú oktatás a NAT szerint „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.” (suliNova) A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. 15
Pedagógiai-művelődési Program A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Pedagógusi sztenderdek Az emberi fejlődés és tanulás ismerete A tantárgy ismerete Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez Többféle oktatási stratégia alkalmazása Motivációs és tanulásszervezési készségek Kommunikációs készségek Tervezési készségek A tanulás értékelése Szakmai elkötelezettség és felelősség Együttműködés A tanár tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan tanulási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését. Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével – a tanulók hogyan konstruálják tudásukat, hogyan szerzik meg készségeiket és fejlesztik gondolkodásmódjukat – s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni a tanulók tanulásának segítése érdekében. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra, s tudja, hogyan vegye figyelembe ezeket a tényezőket, amikor pedagógiai döntéseket hoz. A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen (fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi, értelmi), azonosítani tudja a tanulási felkészültség szintjeit, s azzal is tisztában van, hogy az egyes területeken elért fejlődés hogyan hat a más területeken nyújtott teljesítményre.
Diszpozíciók 16
Pedagógiai-művelődési Program A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.
Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítményét abból a szempontból értékeli, hogy olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely megfelel a tanulók szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, és arra ösztönzi őket, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
anyanyelvi kommunikáció,
idegen nyelvű kommunikáció,
IKT (információs és kommunikációs technológia),
számolás, matematikai, természettudományos és technikai kompetenciák,
vállalkozói készségek,
személyközi és állampolgári kompetenciák,
tanulási kompetencia,
általános kultúra.
Kulcskompetenciák Nat 2007. Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia 17
Pedagógiai-művelődési Program Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Kiemelt fejlesztési feladatok Nat 2007. Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. 3.2.4. Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás
•
Az óvodából az iskolába való zavartalan, kudarcmentes átmenetet biztosítása rugalmas életrenddel és foglalkoztatással.
•
A helyes napirend kialakítása, a tanulás, a játék, a munka periodikus ismétlődésével rendszeres életmódra nevelés.
•
A tanulók személyre szabott, optimális, ésszerű terhelése a kötött és kötetlen tevékenységek tudatos, tervszerű váltakoztatásával, a szabadidő kulturált felhasználására nevelés.
•
A tanulási szokások, technikák, módszerek gyakoroltatásával önálló tanulásra nevelés. Az eredményes önálló tanulás elsajátítása érdekében alapvető szokások, készségek, képességek fejlesztése.
•
A napközis, tanulószobás hagyományok (ünnepségek, rendezvények, köszöntők) ápolása annak érdekében, hogy tanulóink otthonosan érezzék magukat az iskolában.
•
A lakóhelyhez való kötődés erősítése a szabadidős lehetőségek felhasználásával.
•
A mindennapos testedzés biztosítása a szabadidős foglalkozási keretekből.
•
A tehetséggondozás és a felzárkóztatás megszervezése, a napközi és tanulószoba rugalmas foglalkoztatási programjából és időbeosztásából adódóan. 18
Pedagógiai-művelődési Program 3.3. A kitűzött célok sikerkritériumai Az iskolai nevelés-oktatás céljainak megvalósulását tükrözi: 9 A fenntartó önkormányzat, a szülők és a tanulók véleménye az iskoláról. 9 Az intézmény partnereinek véleménye. 9 Az olyan helybeli tanulók száma, akik az első évfolyamon lépnek be az intézménybe és a 8. évfolyam elvégzése után középfokú intézményben tanulnak tovább. •
Az 1. osztályosok beiratkozása során a jelentkezők száma.
•
Az iskolai szintű tanulmányi eredmények.
•
A felmenő rendszerű és egyszeri tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért eredmények.
•
A továbbtanulási mutatók a 8. évfolyam befejezése után.
3.3.1. Az alsó tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói ¾ A tanulmányi eredmények és a felmérések eredményei. ¾ A magatartási eredmények: érdemjegyek, osztályzatok, dicséretek, büntetések. ¾ Tanulmányi, sport és egyéb versenyeredmények. ¾ OKÉV mérés eredményei ¾ Az 1. osztályosok beiskolázása során a jelentkezők száma. 3.3.2. A felső tagozatos nevelés-oktatás céljai megvalósulásának mutatói ¾ A 8. osztályosok továbbtanulása. o az első helyen felvettek és a továbbtanulók számaránya, o a középiskolai visszajelzések (tanulmányi eredmény és egyéb területen). ¾ A tanulmányi eredmények és a felmérések eredményei. ¾ OKÉV mérés eredményei ¾ A tehetséggondozás és a felzárkóztatás konkrét eredményei: tantárgyi eredmények, versenyek, pályázatok helyezése, esetleg alapfokú nyelvvizsgát végzettek száma. ¾ A magatartási eredmények, érdemjegyek, osztályzatok, dicséretek, büntetések.
19
Pedagógiai-művelődési Program 3.3.3. A napköziotthoni, tanulószobai célok megvalósulásának mutatói ¾ A tehetséggondozás és a felzárkóztatás konkrét mutatói, az érintett tanulók tantárgyi eredményei, valamint a versenyeredmények. ¾ Az osztály, csoport neveltségi szintje, tanulmányi eredménye. ¾ Az egyes szabadidős programok népszerűsége a gyermekek körében. ¾ Az ünnepségek, rendezvények sikeressége. 3.4. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. 3.4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A célokat és a feladatokat a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételekkel és a pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg. 3.4.2. A nevelő-oktató munka módszerei A módszerek megválasztásának szempontjai: 9 a nevelés-oktatás célja, 9 a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége, 9 a didaktikai feladat, 9 a tanítási tartalom, 9 a tantárgyak sajátossága, 9 a pedagógus személyisége, 9 az iskola tárgyi feltételei. 3.4.2.1. Nevelési módszerek •
követelés
•
gyakorlás
•
meggyőzés
•
ellenőrzés
20
Pedagógiai-művelődési Program •
értékelés
•
a hagyományok ápolása
•
elismerés
•
a diákközvélemény alakítása
•
elmarasztalás
•
példamutatás
3.4.2.2. Oktatási módszerek •
A pedagógus munkáján alapuló módszerek: szóbeli ismeretközlés: elbeszélés, leírás, magyarázat, előadás demonstrációval. gyakorlati tevékenység: szemléltetés, bemutatás, kísérlet.
•
A nevelő és a tanuló közös munkáján alapuló módszerek:
egyéni feladatok, munkáltatás, házi feladatok, szorgalmi feladatok, vita, beszélgetés, kérdve kifejtés, ellenőrzés, gyakorlás, ismétlés: év eleji, évközi (aktuális, folyamatos, tematikus), év végi, osztályozás.
•
A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek:
megfigyelés, kísérlet, gyakorlati munka, szövegek tankönyvek, könyvek, folyóiratok) tanulmányozása,
a
tanulók
munkáltatása
programokkal,
feladatlapokkal,
munkafüzetekkel, kiselőadás. Kompetencia alapú oktatás módszerei: frontális munka, csoportmunka, páros munka, tanulópárban folyó munka, részben egyénre szabott munka, teljesen egyénre szabott munka, rétegmunka.
4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ¾ A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben
rejlő
nevelési
lehetőségek
komplexitása
jó
alkalmat
teremt
azon
személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. ¾ Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. Szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az 21
Pedagógiai-művelődési Program osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. 4.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az: •
érdeklődés igényét,
•
a tájékozottságot, találékonyságot,
•
a rugalmasságot, aktivitást,
•
nyitottságot, problémaérzékenységet.
Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában: •
magabiztosságot,
•
határozottságot,
•
kreativitást feltételez,
•
és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. 4.2. A személyiségfejlesztés főbb területei
A tanulók érzelmi, akarati, jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása. 4.2.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése ¾ Tanulóink
érzelmileg
legyenek
kiegyensúlyozottak,
rendelkezzenek
empatikus
készségekkel, tudjanak tolerálni, a párválasztásban. ¾ Akarati
tulajdonságait
tekintve
legyenek
határozottak,
megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. ¾ Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek. 22
céltudatosak,
kitartók,
Pedagógiai-művelődési Program ¾ Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaguk menedzselésére. Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon: •
a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy).
•
a képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás).
Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon: •
a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)
•
a
képesség
fejlesztése
(analizálás,
absztrahálás,
problémamegoldás,
gondolkodás,
viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás. 4.2.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Műveltségi területek:
Anyanyelv, irodalom,
élő idegen nyelv,
ember és társadalom, történelmi ismeretek,
ember és természet: fizika, kémia, biológia
földünk és környezetünk
művészetek: ének-zene, vizuális kultúra
informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat
életvitel és gyakorlati ismeretek: háztartástan, pályaorientáció
testnevelés és sport területén.
•
A magyar nyelv és irodalom területén fontos szerepe van az anyanyelvi-kommunikációs képességek fejlesztésének és ezt a feladatot az egész folyamatra és a tantárgyi rendszer egészére határozzuk meg. A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, ahol a szót értés 23
Pedagógiai-művelődési Program jelentősége ugrásszerűen megnőtt. A személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben, a munkavégzésben óriási jelentősége van a kommunikáció minőségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányok folytatásában, a sikeres életben. Be kell látniuk, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány nyelvi deficitként jelentkezik az iskolákban és az életben is. Ezért kell tudatosítani a tantárgyak ismeretanyagának elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejlődését és azok irányait is meghatározza. •
Az élő idegen nyelv, ember és társadalom műveltségi területek tanítása-tanulása, gyakorlása a személyiség jegyeinek sokoldalú gazdagodását segíti elő. Általuk a tanulók megtanulják értékelni, megbecsülni szokásainkat, hagyományainkat. Tájékozottak lesznek más népek életformája, szokásai körében. A különböző műveltségi területek ismerete gazdagítja személyiségjegyeiket, ezekből példát meríthetnek, formálják ízlésüket, igényesebbé teszi őket. Itt Magyarországon, Európa közepén egyre fontosabb legalább egy idegen nyelv ismerete, az azon való kommunikáció képessége. Az iskola tantárgyi rendszerében kiemelt jelentőséget kap a német nyelv oktatása. Fontos az angol nyelv fakultációs oktatása.
•
A természettudományi ismeretek segítenek eligazodni korunk technikai vívmányai között, a biológiai ismeretek segítenek az élővilág megismerésében, az ember szervezeti felépítésének megismerésében. Segít eligazodni szervezetük működésében, érzelmi-szexuális problémáik kezelésében és felelősségteljes felnőtté válásukban.
•
A tanulók világszemléletének, világképének formálása révén választ keresnek arra, hogy hol a helyük a világban. Segítséget kapnak az ezekben való eligazodáshoz, a különböző világnézetű, vallású emberek tiszteletben tartásához, az erkölcsi normák ismeretéhez és betartásához.
•
A művészetekkel való ismerkedés tere a művészettörténeti témakörök feldolgozása mellett a művek megtekintésének lehetőség szerinti biztosítása a múzeumlátogatások, kiállítások stb. látogatásával. A színház-és hangverseny látogatások szintén jó alkalmat jelentenek arra, hogy személyiségük fejlődjön és műértő, igényes felnőttekké váljanak.
4.2.3. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása •
Az élet és egészség védelme, a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelői feladat. Az egészséges életmódra való nevelés hatékony 24
Pedagógiai-művelődési Program módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az iskola tehát felvállalja a komplex szocializációs szintér szerepét. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. •
A rendszeresség, pontosság igényének kialakítása (napirend, hetirend, különböző elfoglaltságok tervezése, az iskolai munka megtervezése, tanulási terv, házi munka, szabadidő, hétvégi programok, televíziós műsorok kiválasztása, színház, mozi, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása).
•
Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottságot.
Kiemelt feladat az 1-4 évfolyamon: ¾ egészségvédő öntevékenység ¾ befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség ¾ természettudat kialakítása Kiemelt feladat az 5-8 évfolyamon: ¾ egészségvédő öntevékenység, önállósulása ¾ önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás) ¾ kreativitás, önkifejezés fejlesztése befogadói (műelemzés, műértelmezés) ¾ reális énkép (önbizalom, önbecsülés) öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése 4.2.4. A viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása •
Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól:
az intézményen belül egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, az intézménybe érkezők vendégekkel,
az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt, hogy a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájáruljanak az intézmény jó hírnevéhez.
•
A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében.
•
Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. 25
Pedagógiai-művelődési Program Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: ¾ szociális hajlamok (kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés, birtoklás, párképzés) szokásainak kialakítása ¾ segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: ¾ meggyőződés, előítéletek legyőzése ¾ empátia, tolerancia, érdekelemző szociális értékelő készség kialakítása ¾ konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggyőzés) formálása 4.3. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei •
Alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség
•
Csoporttörvények hozatala, csoportszokások, hagyományok
•
Tanulmányi munka
•
Értékelési rend, jutalmazása, büntetés
•
Nevelési beszélgetések, didaktikus játékok
•
Manuális foglalkozások, kézműves tevékenységek
•
Népi játékok, népszokások
•
Túrák, séták
•
Iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.)
•
Játékfoglalkozások
•
Komplex foglalkozások (képzőművészeti, zenei, irodalmi)
•
Sportvetélkedők, sportfoglalkozások
•
Felelősi rendszer
•
Versenyek, pályázatok
•
Ünnepségek, megemlékezések
•
Osztályünnepségek
26
Pedagógiai-művelődési Program
5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ¾ Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. 5.1. A közösségfejlesztés feladatai •
A
tanórákon
az
ismeretek
átadásával,
azok
számonkérésével
olyan
objektív
követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával. •
Harmonikus
kapcsolat
kialakítása
a
társadalmi
környezettel,
népünk
kulturális
hagyományainak ismerete, ápolása. •
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: a világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja.
•
Testvériskolai kapcsolat, mely csereprogramokkal segíti a tanulók nyelvi fejlődését, más országok, népek szokásainak, életmódjának megismerését.
•
Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése: a közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel központi kérdése kell hogy legyen a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika, és a társadalomismereti körhöz tartozó tantárgyaknak is. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy mik a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára.
•
Kommunikációs
kultúra
fejlesztése:
a
kommunikációs
kultúra
fejlesztésének
leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a 27
Pedagógiai-művelődési Program tanítási
órákon
ismereteik,
ehhez
kapcsolódó
véleményeik
kifejtésére,
érdekeik
ütköztetésére, a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére.
A
kommunikációs
kultúra
fejlesztésének,
a
demokratikus
joggyakorlás
megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a véleménynyilvánítás alkalmazása, a feladat- és felelősségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A problémaérzékenység mellett a kritikai képességek fejlesztése is feladat.
A kreatív képességek fejlesztése váljon a megoldáskeresés erősségévé. A kooperációs készség, az együttműködés lehetőségeinek keresése, a kommunikációs készség fejlesztése a kapcsolatteremtésben nyújt segítséget a demokratizmus tanulásához, gyakorlásához.
•
Eligazodás az információs környezetben: a tanulóknak képessé kell válniuk az információáradatban történő eligazodásra, a lényeges és lényegtelen információk szétválasztására, az így szerzett ismeretek kritikus kezelésére, az értékes információk kreatív, gyakorlati felhasználására.
•
Elfogadó és segítőkész magatartás a sérültekkel, fogyatékosokkal, a másság tiszteletben tartása: A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránti empátiát, segítőkész magatartást. Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvető vonásukká kell, hogy váljon. 5.2. A közösségfejlesztés szervezeti formái
•
Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók -a csoportbontásos tanítási órák kivételével- a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök.
•
Napközis csoportok: Az alsó tagozatban napközis csoportok működnek. A lehetőség szerint szeretnénk megvalósítani, hogy egy osztályhoz egy napközis csoport kapcsolódjon. Fő feladatuk a házi feladatok elkészítése, a másnapi tanítási órákra való felkészülés. A tanulókkal való foglalkozás differenciáltan történik, az egyéni fejlesztés fontos szempont. A tanulás, a munka mellett a szabadidő változatos tevékenységi rendszerével nagymértékben hozzájárul a gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek kibontakoztatásához,
28
Pedagógiai-művelődési Program érdeklődésének alakításához. Mozgósítja az alkotás vágyát, az alkotó kedvet, gondolkodást fejleszt, önként vállalt, kedvvel végzett, változatos elfoglaltságot nyújt. •
Tanulószoba: célja az 5-8. évfolyamos hátrányos helyzetű tanulók nyugodt tanulási körülményeinek biztosítása.
•
Diákönkormányzat: Az iskolai, intézmény-egységenkénti diákönkormányzat a tanulók érdekének képviseletére önként szerveződött. Gazdag hagyományokkal rendelkezik. Működését az 1999. évi LXII. közoktatási törvény 62-64. §-a és a saját működési szabályzata rögzíti, amely az intézményi SZMSZ mellékletét képezi. Segítője: a nevelőtestület pedagógusa.
•
Iskolai sportkör: A diákok önkéntes tagságán alapuló közösség, melynek fontos szerepe van a mindennapi testedzés, a délutáni tömegsport foglalkozások szervezésében. Hatáskörébe tartoznak a házi sportversenyek szervezése, fizikai állóképességet követelő erőpróbák.
•
Szakkörök: önkéntes jelentkezés alapján szerveződnek. Létszámuk az SZMSZ szabályozza. 5.3. A közösségfejlesztés folyamata ¾ A közösség szerveződése. ¾ A közösség központi magjának kialakítása. ¾ A közösség érésének időszaka. ¾ A közösség kiteljesedése. 5.4. Az osztályközösség fejlesztése
Az osztályközösség -mint elsődleges közösség - folyamatos fejlesztésének biztosítása alsó tagozatban kis felmenő rendszerrel, felső tagozatban a 5-8. évfolyamig az osztályfőnökök személyének lehetőség szerinti megtartásával történik. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel. A nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a „peremhelyzetű” tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. A közösségi élet szervezeti formáinak és tevékenységeinek folyamatos és tudatos fejlesztése.
29
Pedagógiai-művelődési Program 5.4.1. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai évfolyamonként 1. évfolyam
Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez.
Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat.
Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a diákönkormányzat életébe.
Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei legfontosabb készségei, szokásai, váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá.
2. évfolyam
A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése.
Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek.
Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.
3. évfolyam
A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt az iskolai közösségi tevékenység.
Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok.
4. évfolyam
Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz.
Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek. A diákvezetők a kapott feladatokat önállóan szervezzék és végezzék el.
Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága.
Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is.
Készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira.
5. évfolyam
A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé, az osztály beépülése a felső tagozatba folyamatos legyen.
30
Pedagógiai-művelődési Program
Új diák-önkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diák-önkormányzati tevékenységébe).
A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit.
Erősödjék a közösségért érzett felelősség.
A csoportszerkezet kialakulása.
Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben.
6. évfolyam
Szilárduljon meg az osztályközösség egysége.
A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diákönkormányzatban elhangzottakról.
Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellenőrzésben is.
A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe.
Az osztály diákbizottságokon belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás.
A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is.
A csoportszerkezet stabilizációja.
A fegyelem néhány alapvető eleme váljon szokássá.
7. évfolyam
A közösség csoportszerkezetének további stabilizációja.
Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe is élje javaslattételi és véleményezési jogával az egész iskolát érintő kérdésekben.
A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon.
A közösség nyújtson segítséget iskolai életükhöz.
8. évfolyam
Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése.
Stabil osztályközösség szerkezet megtartása.
Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek.
Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani. 31
Pedagógiai-művelődési Program
Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére.
Elsősorban
saját
közösségükkel
és
saját
magatartásukkal
mutassanak
példát
a
fiatalabbaknak.
6. Kisebbségi oktatás-nevelés 6.1. A kisebbség iskolai oktatásának formája, irányelvei Nyelvoktató kisebbségi oktatás: •
Célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását.
•
A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
Tartalmi követelmények: •
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a kerettanterv követelményeit veszik alapul és egészítik ki.
•
Emellett, a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi, irodalmi és népismereti tananyagból is. 6.2. A kisebbségi oktatás-nevelés céljai
¾ A kisebbségi oktatás-nevelés sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése: ennek érdekében törekszik:
a német nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével a német nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére,
a népköltészet, a zene, a képzőművészet a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására,
a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására,
a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsüléséra,
az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére,
a hagyományőrzés- és teremtés elősegítésére, 32
Pedagógiai-művelődési Program
az önismeret kialakítására,
a kisebbségi jogok megismertetésére és gyakorlására.
¾ A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. ¾ A kisebbségi oktatás és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni:
hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei, hogy kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép,
hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megértésének jelenségét.
Fő célok ¾ Magyarságukat vállalva a német nemzetiség hagyományait ismerők és tiszteletben tartók, szűkebb szülőföldjüket jól ismerő ifjak legyenek. A tanulók ismerjék szülőfalujukat, a népi hagyományokat, szokásokat. A nyelvet használva őrizzék, ápolják hagyományaikat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg elődeik történetét, szokásait. Az iskola mindannyi nyelvhasználótól a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával segítse a német nyelv alapjainak elsajátítását; a testvérkapcsolat kiszélesítésével annak gyakorlását. Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére neveljük tanulóinkat, hiszen Etyeken együtt él a magyar, a német és a cigány népcsoport. Teret adunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, a természet és környezet szeretetére neveljük tanulóinkat, egészséges életmódra szoktatjuk, ösztönözzük őket. Hagyományőrző és szabadidős programjainkat a szülők együttműködésével szervezzük ¾ E célok elérése érdekében a következőket kínáljuk: 9 Magas szintű német nyelvoktatást 9 Az etyeki németség hagyományainak, kultúrájának ismeretét 33
Pedagógiai-művelődési Program 9 Német nemzetiségi néptánc oktatást 6.3. Pedagógiai alapelveink, feladataink, eszközeink, eljárásaink •
Településünk lakóinak egy része kettős - magyar és német nemzetiségi - identitással rendelkezik. Mindent ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai fiatal generációk azonosulni tudnak.
•
A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása, és a diákcserék rendszeres megszervezése.
•
A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb államának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és rajtuk keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. 6.4. A nemzetiségi oktatási-nevelési program megvalósításának színterei
A tanítási óra •
A nemzetiségi hovatartozás érzésének megtartásában meghatározóan fontos szerepe van a nyelvnek. Ebből következően a nemzetiségi nyelv oktatása alapfeladatként vonul végig napi pedagógiai gyakorlatunkban, s ennek legfontosabb területe a tanítási óra.
•
A tanítási órákon az információ-hordozókat úgy válogattuk ki, hogy azok elsősorban a nemzetiségi önismeret kiteljesedését szolgálják (pl. a lakóhely történetét és kulturális életét feldolgozó szerzők munkáinak bemutatása, illetve személyes előadások).
•
A daltanulásnak, az éneklésnek is jelen kell lennie a tanítási órán. Nemzetiségi származásúak bevonásával (szöveg, dallam) alapvetően a helyi dalok (nyelvjárás szerinti) tanítása, éneklése történjen.
•
A nemzetiségi tánc elsajátítása tanítási órákon, illetve szakkörön történik. Ezeken a foglalkozásokon az etyeki és más német települések hagyományos és új táncait sajátítják el diákjaink. 34
Pedagógiai-művelődési Program •
A nemzetiségi nevelési és oktatási program végigvonul minden évfolyamon. Ezeken az órákon a tanulók bőséges, forrás értékű irodalmi, tudományos és lakóhelyük történetét feldolgozó munkák segítségével ismerkednek a magyarországi németség történelmével és kultúrájával, illetve gyakorlati tevékenységük eredményeit dolgozzák fel.
A nemzetiségi oktatási-nevelési program tanítási órán kívüli iskolai megvalósítása: •
Igen nagy súlyt helyezünk a német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak megismerésére, ápolására a tanítási órákon kívül is.
•
A nemzetiségi jelleget iskolai, illetve osztályszintű rendezvényeken is ki kell domborítani:
a tanévnyitó- évzáró ünnepségeken;
az ünnepeket (pl. karácsony) főleg Etyekhez kötődő nemzetiségi szokásokkal egészítjük ki.
•
Rendkívül fontosnak tartjuk a németországi partnerkapcsolatunkat (Remshalden), hiszen a tanulók kölcsönös látogatásai alapvetően a nyelvi ismeretek fejlesztését és tökéletesítését szolgálják.
•
Kapcsolatot tartunk a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, más nemzetiségi iskolákkal is kiépítjük. 6.5. A kisebbségi oktatás-nevelés sikerkritériumai
•
ismerik a község történetét, földrajzi adottságait, természeti kincseit;
•
ismerik a nemzetiségi hagyományokat, népi játékokat – ünnepségek, iskolai és községi rendezvények keretében, előadások és versenyek formájában, képesek ezekből reprodukálni;
A kitűzött célok ellenőrzése, értékelése: •
A nemzetiségi hagyományok ápolásával kapcsolatban ellenőrzést végeznek a szaktanárok, munkájukba bevonják a kisebbségi önkormányzat képviselőit, szülőket. Az iskolai és községi ünnepélyeken, rendezvényeken való szereplést az iskolaközösség ismeri el a szülők, a DÖK képviselői és a tantestület véleménye alapján. Eszközei: találkozók, bemutatók, versenyek, kiállítások. 6.6. A kisebbségi oktatás-nevelés tananyaga
•
Lehrplan Deutsch als Nationalitatensprache (Ministerium für Kultur und Bildung) 35
Pedagógiai-művelődési Program •
Lehrstoffempfehlungen aufgrund des Nationalen Grundlehrplanes für ungarndeutsche Nationalitatenschulen
7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában keletkezett, pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásnak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. •
Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak.
•
Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak.
•
A családdal, a szülőkkel való szoros és rendszeres, kapcsolattartást is nagyon lényegesnek tartjuk. Családlátogatás során a gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. A szociális körülményeken túl segít megismerni a gyermek és családtagok egymáshoz való viszonyát, nevelési szokásait, életrendjét.
•
Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységgé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására.
•
Az ilyen jellegű problémák általában meghaladják az iskola kereteit, lehetőségeit. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok:
Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban környezettanulmány
az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába
a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába 36
Pedagógiai-művelődési Program
súlyosabb
esetben
szakember
segítségének
kérése
(ifjúságvédelmi
felelős,
pszichológus stb.)
a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása,
a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók
különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére
a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása)
szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás
tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával)
a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések)
A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.
8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azokat a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői:
átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.
A tehetség kibontakozását:
serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése,
gátolja:
az
érdektelenség,
a
kreativitás
teljesítménykényszer.
37
lebecsülése,
a
túlzott
fegyelem,
a
Pedagógiai-művelődési Program A tehetséggondozás módszerei:
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
csoportbontás, nívócsoportos oktatás
szakkörök, érdeklődési körök szervezése
választható tanórai foglalkozások, fakultáció
tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások
felvételi előkészítők, továbbtanulás
kulturális rendezvények látogatása
kapcsolat a Művészeti Iskolával
kapcsolat helyi sportegyesületekkel (labdarúgás, sakk), sportversenyek
könyvtár
egyéb szabadidős tevékenységek
9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében a gyermekvédelemi munka a fiatalok életvitelével, életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a tanulók részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. A gyermekvédelmi felelősre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok: ¾ a tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése, ¾ napköziotthon, tanulószoba működtetése, ¾ gyermekétkeztetés szociális helyzettől függő támogatása, ¾ a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése, ¾ a tanuló veszélyeztetett helyzetének javítása érdekében a Családsegítő szolgálat és a Gyámhivatal megkeresése, ¾ életmód-életvitel orientálása, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása, ¾ különböző előadások, rendezvények szervezése, 38
Pedagógiai-művelődési Program ¾ a továbbképzési lehetőségek kihasználása. Helyzetfelmérés:
Tájékozódás a gyermek családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,
a fiatalok káros szenvedélyeiről,
önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról,
tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb.
Szervezési feladatok:
Előadások szervezése a tanulóifjúságot érintő témakörökben
Szabadidős tevékenységek ajánlása
Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása
Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése
Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal, osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel, illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal
Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék.
Foglalkozások tartása (viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb.)
Prevenciós munka:
Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése (helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol)
Tájékoztató kiadványok terjesztése
Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről
Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás
Szociális jellegű feladatok:
Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében
Rendkívüli segélyekre javaslattétel
Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása,
39
Pedagógiai-művelődési Program
a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban.
Továbbképzési lehetőségek:
kiegészítő szakok (pedagógia, pszichológia)
speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek, pályázatok kihasználása,
pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése,
videokazetták, videofilmek, beszerzése.
10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 10.1. Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményvezetők, a fejlesztő pedagógus irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. Az alkalmazott módszerek: Naplók rendszeres ellenőrzése Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések Felmérések, interjúk készítése Fejlesztő pedagógus általi szűrés 10.2. A felzárkóztatást segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. •
Szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban 40
Pedagógiai-művelődési Program •
Tanórai differenciálás
•
Az alsó tagozaton a felzárkóztatásra biztosított korrepetálások lehetőségeinek optimális kihasználása
•
A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása
•
A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása.
•
A személyre szabott tudatos korrekcióhoz a fejlesztő pedagógussal való folyamatos együttműködés.
•
A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése.
•
SNI tanulók integrált nevelése-oktatása.
•
BTM és SNI tanulók számára fejlesztő foglalkozások szervezése, szakképzett fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus foglalkoztatása.
•
Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése a közoktatási törvény figyelembe vételével.
•
Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele.
•
Kapcsolatfelvétel
a
Családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi
körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza. •
A tanuló mentesítésének kezdeményezése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján)
•
Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket.
•
Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló.
A program eredményességének értékelési módszerei:
A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján
Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus beszámoltatása
Osztályfőnökök és szaktanárok rendszeres beszámoltatása 41
Pedagógiai-művelődési Program
Felmérések és kiértékelésük
Szóbeli, írásbeli beszámoltatás
Az iskola által félévi és év végi értekezleteken
11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Helyzetfeltárás: •
A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.
•
A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri.
A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai:
a szülő/k/ családi helyzete, munkaviszonya
a szülők jövedelme
eltartottak száma
tanuló iskolai teljesítménye
a tanuló magatartása
A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei:
a hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet.
a segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja.
anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújthat be.
Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére:
felzárkóztató, tehetséggondozó programok (matematika, fizika, nyelvek stb.)
tehetséggondozás: verseny-előkészítés
drog-és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb.)
rendőrségi előadók meghívása.
orvosi
előadások,
videofilmek
az
egészséges
életmódról
/iskolaorvos,
orvostanhallgatók/.
szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (Családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, családsegítő szolgálatok stb.) 42
Pedagógiai-művelődési Program
szülők felvilágosítása a szociális juttatások lehetőségeiről.
pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati, iskolai, alapítványi stb.) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.
hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.
12. Egészségnevelési program Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. 12.1. Célok ¾ Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismeretet e témában. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.
A pedagógusok felkészítik a gyermekeket arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertetik a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.
Támogatást nyújtanak a tanulóknak a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás,
alkohol-
és
drogfogyasztás,
rossz
táplálkozás)
kialakulásának
megelőzéséhez. Segítik a krízishelyzetbe jutottakat.
Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli 43
Pedagógiai-művelődési Program párkapcsolatokra történő felkészítésre. ¾ Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki.
Az iskolai környezet, mint élettér is befolyásolja az egészségi állapotot, ezért biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. A fiatalok életvitelüket minták követelésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, pedagógus közösség életmódja.
Az egészségnevelés azonban együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása.
Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. 12.2. Feladatok
•
•
•
•
Higiénés magatartásra nevelés
test- és fogápolás (a rendszeres szűrő- és ellenőrző vizsgálatok)
környezeti higiéniára nevelés
az iskola higiénéje (tisztasági versenyek)
az otthon higiénéje (hulladék gyűjtés)
a falu higiénéje (tavaszi nagytakarítás)
Egészséges táplálkozásra nevelés
Korszerű táplálkozási ismeretek (biológiai és technika óra, egészségnap)
Megfelelő étkezési szokások kialakítása (napközi, biológiai óra)
Egészséges mozgásfejlődés
rendszeres testmozgás, testedzés biztosítása (iskolai
Kihívás napja, sportnap, sporttáborok - nyári tábor, erdei iskola
Balesetmegelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása
felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, (év eleji tűz- és balesetvédelmi oktatás, közlekedési ismeretek, technika óra, kémia óra, testnevelési óra)
•
elsősegély nyújtási ismeretek (szakkör)
szűrővizsgálatok, prevenció (védőoltások)
Mentálhigiéné
perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése
problémamegoldó, konfliktus és stressz-kezelő képesség fejlesztése 44
Pedagógiai-művelődési Program
pozitív jövőkép kialakulásának támogatása (minden órán és szakkörön, különösen osztályfőnöki óra, testnevelési óra, sportkör, családsegítő)
•
Függőséghez vezető szokások megelőzése
veszélyhelyzet felismerése
egészséget veszélyeztető élvezeti szervek elutasítására nevelés (DADA program, kortárs előadók, védőnő, családsegítő, Drog-ellenes nap)
•
Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés
elfogadó, toleráns magatartás
társas kapcsolatokra való nyitottság
felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés (osztályfőnök, kortárselőadók Családsegítő) 12.3. Drog-prevenciós tevékenység
•
A fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékű növekedést mutat A középiskolákban végzett hivatalos felmérések statisztikai adatai azt mutatják, hogy minden harmadik diák már kipróbált valamilyen kábítószert. A megelőzés erőfeszítései ellenére az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedéssel számolhatunk.
•
Mivel a drogjelenség ma már Magyarországon is egyre számottevőbb méreteket ölt, szükség van olyan - mindenekelőtt a prevenciót szolgáló - helyi intézkedésekre, amelyek a fiatalok, köztük az általános iskolai korosztály egészségének veszélyeztetését, vétkessé válását megakadályozzák.
•
Ebben a munkában kiemelt szerepe van a közoktatási intézményeknek, hisz e megelőző munka középpontjában egyrészt éppen a tanulók állnak, másrészt pedig helyzetükből adódóan a pedagógusok azok, akik e drog-veszély alanyaival, a gyerekekkel, valamint szüleikkel és a gyermekek nevelésében, befolyásolásában leghatékonyabban közreműködő személyekkel és intézményekkel közvetlen kapcsolatban állnak. A tanulókkal meglévő közvetlen, napi kapcsolatukból eredően kellő felkészültséggel pedagógusaink lehetnek azok, akik a legkorábban értesülnek az ilyen segítséget igénylő esetekről.
•
Iskolánk tanárai ennek megfelelően pedagógiai eszközökkel formálhatják a tanulók személyiségét, módosíthatják beállítottságukat, alakíthatják etikai normáikat. Iskolánkban a szenvedély-betegségek, így a drogfogyasztás megelőzésében alapvető fontosságúnak tartjuk 45
Pedagógiai-művelődési Program annak megértését és elfogadtatását, hogy a drogot annak egyértelmű kockázatai miatt semmilyen körülmények között nem szabad kipróbálniuk.
ennek során a tanulók mindenkor előhívható tudásává kívánjuk tenni, a kipróbálástól a szenvedély-betegségé válásig történő eljutás teljes folyamatát. Világossá tesszük számukra, hogy a drogfüggőség hátrányosan megváltoztatja a személyiséget, az agyban előbb-utóbb visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz, lerövidíti az életet, átalakítja a már kialakult, vagy kialakulóban lévő értékrendet, rombolja az egészséget, eltávolítja az egyént a családjától, barátaitól.
a drog-megelőző pedagógiai tevékenység iskolánkban a gyermekvédelmi munka részeként kezelve, elsősorban az osztályfőnökök és gyermekvédelmi felelős kiemelt szerepét hangsúlyozzuk, de az abban történő közreműködést minden pedagógus kötelességének tekintjük. E közreműködés során segítséget nyújtanak a tanulók fejlődését
veszélyeztető
körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
illetve
megszüntetésében.
drog-megelőző tevékenységünkben az érzelmi érvek mellett az ész-érveknek is fontos szerepet szánunk. Ennek érdekében szakemberek bevonásával információs tanórákat tartunk.
évente legalább egy alkalommal szülői értekezleten is adunk droggal kapcsolatos tájékoztatást, ill. gondot fordítunk arra is, hogy a gyermekek mellett a családokhoz jussanak el olyan írásos felvilágosító anyagok, amelyek a drog-megelőzést segítik.
a gyermekek életkorának és érdeklődésének megfelelő folyamatos, a társadalmi normákhoz igazodó olyan szabadidős kínálatot biztosítunk, hogy azokon jól érezzék magukat és esetleges pszichés problémáik megoldására ne drog-élményeket keressenek.
a megfelelő színvonal és naprakészség biztosítása érdekében a gyermekvédelmi felelős számára feladat, hogy a különböző drog-megelőző felkészítő tanfolyamokon, drog-tréningeken,
eset-megbeszéléseken
rendszeresen
részt
vegyen,
szerzett
ismereteit ne csak a gyerekek körében hasznosítsa, hanem a tantestület felkészítésében, képzésében is vállaljon szerepet.
46
Pedagógiai-művelődési Program
13. Környezeti nevelési program (A programot összeállította: Csizmadia Gábor szaktanár) 13.1. Alapok 13.1.1. Törvényi háttér Az alapelveket szabályozó jogi hátteret az ENSZ 57. közgyűlése alapozta meg 2002. december 20án. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet-és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le.( 18.§ és 70.§) A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt feladatként definiálja a környezeti nevelést. „ A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” ( NAT 243/2003 ) Iskolánk igyekszik megfelelni ezen követhető és céltudatos társadalmi, természeti és pedagógiai célkitűzéseknek, melyek jelentősen befolyásolhatják közeli-és távoli jövőnket. 13.1.2. Helyzetkép Belső: az iskola Egy konkrét helyzetkép az iskolánk jelenlegi helyzetéről. Magába foglalja az iskolánk előéletét, hagyományait, épületének, tárgyi és személyi adottságainak kifejezetten környezeti nevelési szempontú számba vételét és elemzését. •
Előélet és hagyományok:
Iskolánk rendelkezik némi hagyománnyal, melyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják. Rendszeresen részt vesz szemét – és papírgyűjtésen illetve a falu hagyományőrző műsorain. Ezen tevékenységeink hatékonyak, nevelő hatásúak, és továbbfejleszthetőek. A faluban megvalósult szelektív hulladékgyűjtést az iskola területén is szeretnénk megvalósítani. Rendszeres tanulmányi kirándulásaink során 47
Pedagógiai-művelődési Program igyekszünk a környezeti nevelésre is hangsúlyt helyezni. Ezt nemzeti kincseink, védett természeti környezetünk látogatásai során komplex előadások során tesszük meg. (pl. védett barlangjaink látogatása alkalmával) •
Épület- és berendezése:
Iskolánk hagyományos építészeti módszerekkel épült. (sóskúti mészkő + hagyományos építőanyagok)
Az iskola központi fűtésű, a nyílászárók egy része meglehetősen elavult, tehát a fűtés hatékonysága nem megfelelő. A világítás új és korszerű.
A termek száma elegendő, méreteik, fényviszonyaik és hőmérsékletük megfelelő. Tornaszobával, gyerekek számára használható könyvtárszobával, és a szakköri használatra is megfelelő tantermekkel rendelkezik az iskola.
A mosdók száma elegendő, állaguk kielégítő, higiéniás viszonyaik jók.
Iskolánkba belépve faliújságok fogadják a gyerekeket, a folyosók barátságossá teszik a falakon sorakozó rajzok, tablók, versenykiírások. A tantermek falain képek és térképek, szaktantárgyi applikációk találhatóak. (biológia terem, történelem terem)
A gyermekek padjai normális méretűek, azonban személyes holmijaik tárolására kevés lehetőség nyílik.
Az iskola technikai felszereltsége jó. Televíziók, videó, projektor, számítógépek, CD lejátszók, diavetítők, írásvetítők vannak, illetve elegendő „internetes” számítógépünk van.
•
Étkeztetés:
Iskolánknak nincs saját étkezője. Tanulóink az óvoda étkezőjét használják étkezési célra. Az étkező megfelelő méretű, kényelmes és barátságos. Az étkezési eszközök anyaga hagyományos porcelán, illetve fém evőeszközök.
Az ételek minősége és mennyisége megfelelő, az egészséges ételek túlsúlyban vannak az étlapon. (főzelékek, kevés nehéz húsétel stb.)
•
Az étkező önkiszolgáló jellegű, 70 fő befogadására képes.
Az iskola udvara:
Az iskola közvetlen udvara lebetonozott.
Kert kialakítására van lehetőség.
A fent említett területen nagyobb füves és fásítható iskolakert, sportpark alakítható ki.
•
Egyéb:
48
Pedagógiai-művelődési Program
Az iskolai tisztítószerek nem környezetbarátok, inkább a takarékos kategóriába tartoznak.
Szelektív hulladékgyűjtés terveink között szerepel 2012-ig ÖKO iskola címre pályázni fogunk.
Papírgyűjtés minden évben.
Külső: a település és a régió, a helyi értékek A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy az iskola „nyitott”, azaz szerves, integráns részét képezi az adott lakókörzetnek, településnek, régiónak. A környezeti nevelés megtervezésekor kiemelt figyelmet fordítunk a település (falu, kerület, kistérség, régió) természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira; a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az iskolai programba (és konkrétan a tantervekbe) való beépítése mind a tanítás tartalmát, mind a hozzá rendelt tevékenységrendszert illetően. • A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete
Helyzete: Az Etyeki-dombság központjában, a Vértes-hegység déli lábánál helyezkedik el Etyek. A község átmenő forgalma viszonylag nagy. (velencei-tavi ill. vértes-hegységi települések felé). Etyek jobbára sváb nemzetiségű település, lakóinak száma 4045 fő. A lakosság foglalkozási köre vegyes: mezőgazdasági, szolgáltatói, ipari. A foglalkoztatásra nagy befolyásoló hatással van Biatorbágy és a közeli Budapest. (ipari parkok: Biatorbágy)
Környezeti nevelési szempontból frissnek mondható a szelektív hulladékgyűjtő a település központjában.
Óvoda, Német Nemzetiségi Iskola, közintézmények
Tájház, templomok (református, római katolikus), gesztenyesor, illetve kulturális értékek: kálváriadomb, Körpince, Kecskegödör, pincesorok, Magyarkút.
Közlekedési lehetőségek: aszfalt utak, (menetrendszerinti buszjáratok, gépkocsik, mezőgazdasági gépek, kétkerekűek használják). Kiépített kerékpárutak nincsenek.
A helyi (nem civil és civil) szervezetek, melyek tagjai bevonhatók a környezeti nevelésbe: óvoda, egyházak.
• Régió jellemzése:
felszínformái: dombvidékek
Területeink nem tartoznak természetvédelmi egységekhez és nemzeti parkhoz.
49
Pedagógiai-művelődési Program
A település jellege: - komoly borkultúrával rendelkező mezőgazdasági település. Jelentős befolyásoló tényező Budapest közelsége. 13.1.3. Erőforrások
Belső személyi erőforrások: • Pedagógus:
tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát
odafigyel példamutató magatartására
részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében.
részt vesz a környezeti nevelési programokon
magatartásával,
• Diák: aktív
részvételével
elősegíti
a
környezeti
nevelési
célok
megvalósulását. • Irodai alkalmazottak:
Betartják a gyermekek számára előírt hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás szabályokat.
Munkavégzésük és életük példamutató a gyermekek számára.
• Technikai dolgozók:
Kultúrált kiszolgálás az óvodai étkezdében.
Tisztaság valamennyi napi használatban levő teremben, helyiségben.
Külső személyi erőforrások: • önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek.
környezeti
nevelési
programunkat
ismertetjük
a
szülőkkel,
lakossággal,
önkormányzatunkkal. Csak ilyen módon várhatunk el korrekt visszajelzést, és aktív részvételt mindenik irányból. A törvényi hátteret ismertetjük a fent említett fórumokon, személyi erőforrásainkat elemezzük a mind jobb felhasználás céljából. Anyagi források: • Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása. 50
Pedagógiai-művelődési Program • Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások • Magánforrások: alapítványok (Kulturált Egészséges Etyekért Alapítvány) • Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, papírgyűjtés. 13.2. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok: ¾ Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. ¾ A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). ¾ A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. ¾ A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése.
51
Pedagógiai-művelődési Program ¾ A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok: • A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. • Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. • Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. • Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. • A környezeti nevelést szolgáló tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, fakultációk súlyozottan figyelnek ezen nevelési célokra. • A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. • A valóságos természeti- és kulturális környezet megtapasztalását célzó programok: erdei iskola, kirándulások, Egészségtan című tantárgyra fókuszálás. 52
Pedagógiai-művelődési Program • Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. • A meglévő szaktantermek állagának megóvása, fejlesztése egy modern kabinetrendszer bevezetéséhez nyújthat segítséget. (földrajzi kabinet, labor) • Szakirányú kézikönyvtár létrehozása.. • Egészséges életmód program - 2006/2007. 3 lépcsős egészségnevelő program. 13.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 13.3.1. Tanórai keretek •
A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formái:
hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve
nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek.
Hagyományos tanórai foglalkozások: •
A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit.
•
A helyi tanterv megírásakor törekedünk a környezeti nevelési program célkitűzéseinek tantárgyankénti megjelenítésére. A tanárok a tanmenetben is jelölni fogják azokat az órákat, mely szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez.
•
A tanórai tananyagon belül is súlyozni kell azokra az apróságokra, mely a célzott nevelési értékeket alátámasztja. (pl. savas eső probléma, erdőirtás a trópusokon, társadalmi behatások a természeti környezetünkbe, stb.)
o Az Egészségtan nevű tantárgy komolyságának komplex beillesztése a gyermekek hétköznapjaiba és a kötelező tantárgyak közé. 53
Pedagógiai-művelődési Program o Egészséges táplálkozás korrekt megjelenítése. (konkrét étlapok kiscsoportos elkészítése) o DVD és videofilmek vetítése a környezetszennyezés hatásairól, o Földrajz: - környezetszennyezési modellek kiscsoportos készítése és elemzése, Talaj-, víz,levegővizsgálati
módszerek
külön
tanórákon
történő
megtanítása,
önálló
információgyűjtések, és beszámolók készítése természetismeret, földrajz, kémia és biológia órákra. o Idegen nyelv (német): - nemzetközi felelősségtudat kialakítása a környezettel szemben o Fizika: - képessé kell tenni a tanulókat a környezeti változások magyarázatára, ismerjék fel a törvényszerűségeket élő- és élettelen környezet között, a globális problémák megoldására találjanak megoldásokat. o Biológia: - ökológiai szemléletmód kialakítása, a természeti- és épített környezet szeretete, környezeti-egészségügyi problémák felismerése, a testi-lelki életviteli technikák elsajátítása. o Ének-zene: - a természet és zene közötti rokonság felismertetése, a zenei környezet felfedeztetése. o Etika: - értékteremtés és értékvédelem a természet károsítása nélkül, tolerancia kialakítása a tanulókban a természeti-környezeti kérdésekkel szemben. o Kémia: - a környezet biztonságos használatához szükséges ismeretek elsajátítása, a környezeti elemek vizsgálata és eredményei értékelése, a gyártástechnológiák természeti hatásainak megismertetése. o Rajz és vizuális kultúra: - környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezés, ismerjék meg tanulóink a természetes alapanyagokat, a természeti- és művészeti szépség közti rokonság megismertetése iskolánk programja és célja. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: • Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. 54
Pedagógiai-művelődési Program Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) • Jeles Napok: tanórán belül a természetismeret tananyagban szerepel a Víz Világnapja, Állatok Világnapja, Madarak és Fák Napja. Ezen jeles napokon fakultatív kirándulást, Állatkert látogatást szervezünk. • Terepgyakorlatok: Az év végi összefoglalásra kiváló módszer a terepgyakorlat és a kőzetvizsgálati kirándulás. Településünk határában található egy apró horgásztó, melynek közelében foglaljuk össze az év közben felhalmozott, ülepedni vágyó információt. Etyek geológiai szempontból is kitűnő lehetőséget nyújt a domborzati formák, kőzetek ( mészkövek, édesvízi mészkövek, mezőföldi löszös összletek) vizsgálatára, ezért órai és fakultatív terepgyakorlatokat szervezünk az év végén. 5-6. osztály: Vizek- vízpartok élővilága, 8. osztály: Magyarország domborzata, kőzetei. • Nem a tanteremben tartott óra: 5-6. osztályban a vízpartok ökoszisztémájának tanulására jó lehetőséget nyújt az etyeki horgásztó és nádas. 5. osztályban a légköri alapelveket szintén a természetben sajátítjuk el. 13.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek •
szakkör
•
állat- és növénykerti látogatások
•
önképzőkör
•
pályázatokon való részvétel
•
fakultáció
•
hulladékgyűjtés
•
gyűjtőmunka
•
papírgyűjtés
•
vetélkedő
•
savas eső programban való részvétel
•
nyári tábor
•
kiállítás készítése és megtekintése
•
kézműves foglalkozások
•
települési környezetszépítés
•
színház, mozi
•
egészséges táplálkozás program
•
akciók, kampányok
•
fakultatív kirándulás
•
múzeumok látogatása
(ételkészítés) •
egészséges életmód program projektnapok
55
Pedagógiai-művelődési Program 13.4. Módszerek ¾ Hagyományos módszereket igyekszünk használni, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal
hatékonyabbak
az
élményalapú,
tevékenységalapú,
érzékenyítő,
interaktív
módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. ¾ A természeti környezet vizsgálata kirándulások, órai és tanórán kívüli séták során történik. (Etyeki horgásztó, Magyarkút, löszfalak, borkultúra és természet kapcsolata, sváb nemzetiségi műsorok, táncok, német tanórák eredeti sváb környezetben stb.) A környezeti nevelésben használt módszereink: •
•
•
•
•
játékok
érzékelést fejlesztő,
memóriafejlesztő (tesztek készítése)
modellezés
rendszermodellezés
modellek készítése (pl. térképek)
terepgyakorlati módszerek
terepgyakorlatok
térképkészítés
célzott megfigyelések, mérések.
Aktív, kreatív munka
szelektív hulladékgyűjtés
papírgyűjtés.
Közösségépítés
•
csoportszervezés a környezeti rekonstrukciók és nevelés érdekében
művészi kifejezés
vizuális művészet (rajzpályázat)
táncművészet
népművészet. 13.5. Taneszközök
• Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. 56
Pedagógiai-művelődési Program • Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. • Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). • Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) • Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) • Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) 13.6. Az iskolai környezet 13.6.1. Az iskolaépület és működtetése • Ügyelünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók nem konganak az ürességtől, faliújságok, színes tablók vannak, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Megadjuk a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. • Az iskolában megfelelő termeink vannak, ügyelünk a világosságra, és a korszerűtlen, gazdaságtalan fűtési berendezésünk ellenére is meleg fogadja tanulóinkat. • Iskolaudvarunk betonudvar, azonban ügyelünk a környezetében élő fákra, bokrokra, és ápoljuk, gondozzuk saját fáinkat is. Leendő, az önkormányzat által rendbe hozandó területünkre minél több fát ill. bokrot igyekszünk telepíteni, ezáltal is beilleszkedni jelen környezeti programunkba. Ezen kis „parkunk” sportolási, beszélgetési, közösségi színtere lehet diákjainknak, melyet aktív közreműködésükkel keltünk életre. Iskolánk udvarán felállított harangláb és betűkerék. • Hulladékkezelés: iskolánk rendszeresen szervez papírgyűjtést, illetve szelektív hulladékgyűjtő konténere is van a településnek. Célunk az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megoldása, így összekapcsolva a hétköznapi és iskolai rendszerezett életet. • Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva. 13.6.2. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. 57
Pedagógiai-művelődési Program • Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (betartják ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyelnek a hulladékkezelésre, gondnok,.). Nálunk az iskolában nagyon sok tanár jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követő gyerekek számára sem veszélyforrás. A gyermekek jobbára gyalog közelítik meg az iskola épületét, ami a napi mozgásidőbe aktívan illeszkedik be. • Étkezés: iskolánknak nincs önálló étkezdéje, azonban az óvoda nyújtotta lehetőség maximálisan kultúrált. Sajnos a terítés, egyszerre történő leülés nem lehetséges, lévén az étkezde önkiszolgáló, kiadópultos jellegű. A nevelők étkezést követően hangosan és együtt köszöntetik meg a diákokkal az ebédet. • Szünetekben a gyerekek az udvarra mennek, így van lehetőség a tantermek szellőztetésére, következő órára való felkészítésére.. • Délutáni foglalkozás: az iskolában napközi és tanulószoba működik. A tanulószoba négy óráig foglalkoztatja a gyerekeket. Ugyancsak délután kezdődnek a szakkörök, különórák ( angol, földrajz, csillagászat, német ), labdajátékok, karate, sváb hagyományőrző táncok, zene. 13.7. Kommunikáció Iskolán belül • Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, • Diákok–tanárok: faliújság, osztályfőnökök tájékoztatása, • Diákok–diákok: faliújság, iskolaújság • Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, kiállítások. • Iskola–fenntartó: iskolagyűlés • Iskola–partnerek: nyílt nap, levélben való tájékoztatás. Külső (helyi és országos média) • Helyi újság, önkormányzati faliújság, hirdetőtáblák, helyi TV, web 13.8. Ellenőrzés, értékelés A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: •
Egyes tanulók esetében 58
Pedagógiai-művelődési Program
•
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása
a szociális képességek alakulása
a beállítódások és értékorientáció fejlődése
a csoporthelyzet megismerése
a konfliktuskezelés módjai
Osztályközösségek esetében
a csoportviszonyok alakulása
a közvélemény, a morális gondolkodás változása
az informális kapcsolatrendszerek alakulása
a tevékenységrendszer megismerése
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: • Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? • Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? • Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? • Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? • Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? • Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? • Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? • Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyakban: • A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése: • A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 59
Pedagógiai-művelődési Program 13.9. Továbbképzések Belső (helyi) • Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. • Továbbképzés az iskolába meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Külső • Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken.
IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. A pedagógiai ellenőrzés színterei Az ellenőrzésben a következő szempontokat tartjuk irányadónak: 9 Az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív. 9 Legyen folyamatos és tervezett. 9 Tartsa tiszteletben a pedagógiai önállóságot. 9 Kövesse az iskolai nevelés sajátos menetét 9 Terjedjen ki az iskola egész működésére. 9 Legyen nyílt és demokratikus. 9 Írásban rögzített legyen, az érintett felek tudomásával. 1.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzése Végzik: •
intézményvezető, intézményegység-vezetők, munkaközösség-vezetők, valamint a felkért külső szakértők.
Területei: •
A nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon.
felkészülés, tervező munka
az óra felépítése, szervezése
alkalmazott módszerek 60
Pedagógiai-művelődési Program
a tanulók ellenőrzése, értékelése
a tanulók munkája, magatartása
a pedagógus egyénisége
felzárkóztatás, tehetséggondozás
•
Tanórán kívüli foglalkozások szervezése, ezeken való részvétel.
•
A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása.
•
Tanterem dekoráció.
•
Tanár - diák kapcsolat. Diákönkormányzat munkájának segítése.
•
Tanár - szülő kapcsolat. 1.2. A tanulók munkájának ellenőrzése
Célja: •
az eredményesség és a hatékonyság biztosítása, a partneri igényeknek való megfelelés. Folyamatosan történik az iskolai munkaterv alapján.
Végzik: •
az iskola pedagógusai, valamint megbízás alapján külső szaktanácsadók, szakértők.
Területei: •
A tanulók értékválasztása, jellemvonása.
•
A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje.
•
Az osztályközösségben végzett tevékenysége.
•
Viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége.
•
Az ellenőrzési rendszer kidolgozásakor meghatározandó, hogy ki, kit, mikor, mit és hogyan végzi az ellenőrzést. Minden tanévre az alábbi kitöltött ellenőrzési terv iskolai munkaterv mellékletét fogja képezni.
2. Mérés, értékelés Az iskolai munka értékelésének folyamatosnak kell lennie, szervesen kell illeszkednie minden munkafolyamatba. Ezért a tanítási-tanulási folyamat állandó figyeléséről, nyomon követéséről, illetve a jobbítására irányuló törekvésről van szó.
61
Pedagógiai-művelődési Program Alapelvei: ¾ Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is) ¾ Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott ¾ Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra ¾ Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen ¾ Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények
nyilvánosságát
(SZMSZ,
Házirend,
Munkaköri
leírások,
Tantervi
követelmények stb.) Az iskolai munka értékelésének céljai: •
Minőségi munka az iskolai munka minden szintjén és területén
•
Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban
•
Motiváció (tanulói, tanári, szülői)
•
Kontroll (ellenőrzés, korrekció)
•
Jövőkép-alakítás
Az értékelési területeket meghatározó iskolai folyamatok: •
A tanulók tanulásvezetése (pedagógiai menedzsment)
•
Tantervfejlesztés, (tantárgyi) módszertan, tanítási folyamat
•
Tantárgyi eredményesség
•
Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció
•
Értékelési folyamatok
•
Képzés és innováció (vezetésfejlesztés, személyiségfejlesztés)
•
Iskolai szervezetfejlesztés
•
Marketing (elégedettségi vizsgálatok, reklámtevékenység, stb.)
A pedagógiai program megvalósulásának szabályozása: •
Szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzésével
•
Az iskolavezetés ellenőrzésével, értékelésével
•
Külső szakértők szakmai segítségével
•
Mérési központok által biztosított feladatlapok segítségével
A pedagógiai mérési, értékelési rendszer szintjei: 62
Pedagógiai-művelődési Program •
a tanulók értékelése
•
a tanítási-tanulási folyamat értékelése
•
egy-egy osztály, csoport értékelése
•
az iskola pedagógiai munkájának értékelése
Mérési, értékelési területek: •
önértékelés
•
a pedagógiai programba foglalt nevelési-oktatási célok teljesülésének eredményei
•
a kimeneti eredményesség mérése
tanári munka értékelése
a vezetés értékelése
a szervezet működésének értékelése (pl. nevelőtestület, nyilvánosság, információs rendszer, kommunikáció)
viszonyok (tanulói, szülői, tanári jogok)
eszközök (tanterv, tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvi érvényesülése)
feltételrendszer (gazdasági, technikai, humán)
A mérési, értékelési folyamat részei: •
adatgyűjtés, információ-feldolgozás
•
az információk értelmezése
•
a nevelési-oktatási folyamatok korrekciója 2.1. A tanulók értékelése 2.1.1. A tanulmányi munka értékelése
Az értékelés alapelvei: ¾ sokoldalú, tervezett és megbízható ¾ humánus, toleráns, a tanuló fejlődését segítő ¾ személyre szóló ¾ objektív, megbízható és sokoldalú ¾ fejlesztő, ösztönző jellegű ¾ ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű ¾ folyamatosságot biztosítson 63
Pedagógiai-művelődési Program ¾ az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön ¾ biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát ¾ tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) ¾ arányos terhelés (egy napon legfeljebb két témazáró) ¾ félelemmentes légkörben történjen ¾ ismert a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt ¾ gyermek és szülő folyamatos tájékoztatása. Ahhoz hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit, illetve minden téma megkezdése előtt világosan meg kell fogalmazni és a tanulók tudomására kell hozni. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés célja: •
segítse az iskolai célok megvalósulását
•
a személyiség fejlesztése, mely kiterjed az iskoláztatás egész időtartamára
•
az önértékelési képesség kialakítása, ami nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához
•
a tevékenységekből lemérhető viselkedés, együttműködési képesség, szabálytisztelet, felelősségvállalás - viselés megfelelő szintjére eljuttatni a tanulókat.
Az értékelés formái: •
Szóbeli értékelés
a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad
a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is
a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor
a fogadó órákon
a szülői értekezleten az osztályfőnökök által
az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán
az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor
az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán)
a tantestület előtt
az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) 64
Pedagógiai-művelődési Program •
Szöveges értékelés írásban
a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók)
dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe
a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei
külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.)
Értékelés és minősítés 1-3. évfolyamon: •
Az első, második és harmadik évfolyamon negyedévkor, félévkor és háromnegyedévkor szöveges értékelést alkalmazunk értékelőlap formájában. (Lásd melléklet!)
•
Tanév végén a bizonyítványok és anyakönyvek elektronikus kitöltése történik, az OKM által biztosított „szovegesertekelo_2_1_30_2_1” programmal.
•
Az értékelés fokozatai:
kiválóan teljesített minősítést kap: az a tanuló, aki a követelményekben meghatározott maximumot nyújtja. Teljesítményének százalékban kifejezhető értéke 90-100% körül van. Hibáit képes önállóan javítani, önként vállal feladatot, melyet maximálisan igyekszik megoldani.
jól teljesített minősítést kap: az a tanuló, akinek szóbeli és írásbeli beszámolói a jó szintet érik el. Teljesítményének százalékban kifejezhető értéke 80-90% körül mozog. Figyelmeztetésre hibáit önállóan kijavítja. A rábízott feladatot önállóan oldja meg. Teljesítménye egyenletes.
megfelelően teljesített minősítést kap: az a tanuló, akinek szóbeli és írásbeli beszámolói a közepes szintet érik el. Teljesítményének százalékban kifejezhető értéke 60-80% körül mozog. A rábízott feladatot többnyire segítséggel oldja meg. Teljesítménye ingadozó
felzárkóztatásra szorul minősítést kap: az a tanuló, aki nem teljesítette a tantervi követelményeket (teljesítménye 0-50%), illetve a követelményekben szereplő minimumot teljesítette (teljesítménye 51-60%).
A sikeres felzárkóztatás érdekében: •
az osztályfőnök levélben kéri a szülőket a kapcsolattartásra.
•
az iskola igazgatója, igazgató-helyettese szülői értekezlet keretében tájékoztatja a szülőket a felzárkóztatás módjairól, lehetőségeiről, a szülő feladatairól. 65
Pedagógiai-művelődési Program •
a tanulók rendszeresen korrepetáláson vesznek részt az adott tárgyból, szükség szerint fejlesztő-pedagógusi megsegítést kapnak.
•
A szülők rendszeres felvilágosítást kapnak gyermekük haladásáról.
Értékelés és minősítés 4-8. évfolyamon: •
a szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket
•
a szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-től 5-ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik. (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen)
1 (elégtelen): a helyi tanterv minimum követelményeinek nem tesz eleget
2 (elégséges): a helyi tanterv minimum követelményeit teljesítette
3 (közepes): a helyi tanterv minimum követelményein túl a kötelezően tanult tananyagot változó mértékben sajátította el
4 (jó): a kötelezően tanult tananyagot kisebb pontatlanságokkal elsajátította
5 (jeles): a kötelezően tanult tananyagot kifogástalanul elsajátította
5 (kitűnő): jellemző rá a kötelezően tanult tananyagon kívüli önálló ismeretszerzés, és annak hasznosítása és az, hogy a tanár által felkínált plusz feladatokat elvégzi.
az érdemjegyek típusai közül a szaktanár a témazáró jegyeket piros színnel jelöli a naplóban.
•
a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük
•
a negyedévi, félévi és háromnegyedévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül
•
a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont
•
a tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük
•
az érdemjegyek minimális száma félévente: három vagy a tantárgy heti óraszáma + 1
•
az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható, a törvényben előírt módon osztályozó vizsgát tehet.
•
a diák vagy szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon.
A tanulmányi munka értékelése: Első, második, harmadik osztály
Bemeneti mérés: fejlesztő-pedagógus méri az első osztályosok képességeit. 66
Pedagógiai-művelődési Program
Folyamat-mérés: tanév közben szimbólum, vagy jelrendszer segítségével tantárgyanként folyamatosan. Negyedévkor, félévkor, és háromnegyedévkor szöveges értékelés, az értékelő lap szerint. (Lásd melléklet!)
Tanév végén a bizonyítványok és anyakönyvek elektronikus kitöltése történik, az OKM által biztosított „szovegesertekelo_2_1_30_2_1” programmal.
Negyedik osztálytól
Tanév közben tantárgyaként érdemjegy, vagy a tanár, vagy a munkaközösség által kidolgozott
szimbólum,
jelrendszer
segítségével.
Negyedévkor,
félévkor,
háromnegyedévkor és év végén a szaktanár osztályzatai alapján, a nevelőtestület jóváhagyásával történik.
A tanítás hatékonyságának növelése érdekében a tanév kezdetén (kb. október első hete) félévkor, vagy április végén az adott tanulócsoport szintjéhez igazodó diagnosztikus célzatú teszt révén, - mely a tanár önellenőrzését is szolgálja. Kivételt képezhetnek a készségtárgyak. Diagnosztikus felmérés végezhető ennél gyakrabban is, ha a szaktanár indokoltnak látja.
A szaktanár minden tantárgy esetében a tárgy jellemzőihez igazodva egészséges, szóbeli írásbeli arányt alakít ki.
Minden témakör végén szummatív értékelés történik, amit érdemjeggyel értékel a szaktanár. A feladatsor összeállítása a szaktanár feladata. A szaktanár javítási lehetőséget biztosíthat a tanuló számára, amennyiben kéri a témazáró felmérést követően.
A
tanuló
tantárgyi
teljesítményét
a
kerettantervben
megfogalmazott
kimeneti
szabályozáshoz igazodva, a helyi tantervben lefektetett minimum követelményekhez viszonyítva állapítja meg a szaktanár.
A félévi és év végi osztályzatokról a szaktanár - (a Közoktatási Törvényben foglaltak szerint), magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestületi osztályozó értekezlet dönt.
Témazáró értékelése: Normál
Tanulási zavar
SNI
Jegy
0-39 %
0-30%
0-25%
1
40-50%
31-40%
21-30%
2
51-70%
41-60%
31-50%
3
71-85%
61-75%
51-65%
4
85-100%
76-100%
65-100%
5
67
Pedagógiai-művelődési Program Az értékelés nyilvános fórumai: •
házi versenyek és vetélkedők
•
bemutatóórák
•
speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben
•
értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények)
•
értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események)
Kiemelkedő teljesítmények elismerése: •
•
A jutalmazás alapja
kimagasló tanulmányi eredmény
jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény
közösségért végzett tevékenység, diákkörben kiemelkedő színvonalú szereplés
kiemelkedő sportteljesítmény
minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti
A jutalmazás formái
írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret
igazgatói írásbeli dicséret
az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret
oklevelek
egyéb egyéni és csoportos jutalmak
2.1.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola az alábbi számonkérési elveket és módokat alkalmazza: •
Az iskola a követelményeit nyilvánosságra hozza.
•
Tanítványait időben tájékoztatja a számonkérés tartalmáról és idejéről.
•
A diákot előzetesen megismerteti a számonkérés követelményeivel (tanév elején, a téma kezdetekor, de legkésőbb a számonkérést megelőző héten).
•
A tanár, vagy a vizsgabizottság az írásos számonkérést kijavított állapotban legkésőbb 1 héten belül visszajuttatja a tanulókhoz, melyet a tanuló számára jól áttekinthető módon értékel.
•
A szülő kérésére az írásos számonkérés eredményét és az értékelés módját a szülőnek meg kell mutatni. 68
Pedagógiai-művelődési Program •
A szóbeli számonkérést szóban minősíteni kell, a hiányokra fel kell hívni a tanuló figyelmét. Az érdemjegyet mindig indoklással kapja a tanuló.
A teljesítménymérés főbb esetei: A jogszabályokban meghatározott vizsgák és azokon túl: témazáráskor, év végén vagy félévkor. A teljesítménymérés értékelési szempontjait a diákok előtt ismertté kell tenni. 2.1.2.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe •
Az írásbeli számonkérés formái: röpdolgozat, tudásszint felmérés , témazáró felmérés a tanmenet ütemezése szerint.
•
A számonkérés gyakorisága: minimum havonta 1 érdemjegy tantárgyanként, a heti 4 vagy több órában tanított tantárgy esetében a tananyagtól függően havonta 2-3 osztályzat szükséges.
•
A számonkérés formái: témakörönként 1 témazáró, több röpdolgozat és tudásszint felmérő felmérés íratható. A témazáró dolgozatot előzetes bejelentés és felkészülés előzi meg. Röpdolgozatot és tudásszint felmérőt előzetes bejelentés nélkül is lehet íratni.
•
A beszámoltatás korlátai: fokozottan kell figyelni a magukat írásban nehezen kifejező, vagy írásbeli kifejezésre képtelen tanulókra. Számukra biztosítani kell több lehetőséget a szóbeli megnyilatkozásra.
•
Nem érdemjeggyel történő értékelés: az órai munka, a rövidebb felelet, kiselőadás, gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok jutalmazása történhet ponttal, plusszal, kis ötössel, melyekből öt darabra adható teljes értékű osztályzat. Az értékelésnek ezt a formáját az óraadó tanár úgy vezeti, hogy azt a tanuló bármikor megtekintheti.
•
Az értékelésben betöltött szerep: a félévi és az év végi jegy megállapítása döntően az osztályzatok átlaga alapján történik, a témazárók súlyozott figyelembevételével.
•
Az érdemjegy értékét meghatározza a tanuló munkához való hozzáállása, az órai munkája, s a tapasztalható fejlődés illetve hanyatlás mértéke is.
2.1.2.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai •
Otthoni feladatként, csak a már elsajátított tananyagra épülő példákat kaphat a tanuló.
•
Önálló feldolgozásra csak kiegészítő anyag adható fel szorgalmi feladatként. 69
Pedagógiai-művelődési Program •
A feladott írásbeli feladatok ellenőrzésére, (közös vagy egyéni) a következő tanórán kerül sor.
•
Figyelembe véve a napközis tanóra időtartamát, 1-4. évfolyamban a napi elvégzendő írásbeli feladatokra 45 percnek elegendőnek kell lennie.
•
Minden nap szükséges írásbeli és szóbeli feladat meghatározása olyan mértékben, hogy 60 perc tanulási időt kitöltsön a megoldása.
•
Pénteki napon adott feladatok meglétéről, mértékéről a tanító vagy a szaktanár dönt. Döntésében állandóságot kell biztosítani, melyről előzetesen az érintett szülőket is tájékoztatni kell. 2.1.3. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere
Az értékelés alapelvei: ¾ Iskolánk arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal együttműködve a házirendben kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait is a következőkben: •
tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén,
•
vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára,
•
óvják és védjék az iskola vagyontárgyait,
•
társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait,
•
iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, viselkedésük legyen kulturált,
•
legyenek udvariasak, előzékenyek,
•
tiszteletet
és
megbecsülést
tanúsítsanak
tanáraik,
az
iskola
dolgozói
és
tanulótársaikkal szemben, •
a tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva, maradjon távol
•
minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, ápolja hagyományait,
A magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: 9 segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését 9 segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is 9 az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon 9 mindig legyen személyre szabott
70
Pedagógiai-művelődési Program A magatartás és szorgalom értékelésének módja: Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. 2.1.3.1. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: •
Megfelelés az iskolai követelményeknek
a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betarttatása
szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért
•
•
A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony
beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése
aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában
segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában
Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően
udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között
Az értékelés módja az 1-3. évfolyamon: •
Az első, második és harmadik évfolyamon negyedévkor, félévkor és háromnegyedévkor szöveges értékelést alkalmazunk értékelőlap formájában. (Lásd melléklet!)
•
Tanév végén a bizonyítványok és anyakönyvek elektronikus kitöltése történik, az OKM által biztosított „szovegesertekelo_2_1_30_2_1” programmal.
Az értékelés módja a 4-8. évfolyamon: példás magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel:
munkájával, viselkedésével társainak példát mutat
betartja az iskola szabályzatát
védi az iskola értékeit
nincs írásbeli figyelmeztetése, nincs egyetlen igazolatlan órája sem
tanáraival, az iskola dolgozóival és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan 71
Pedagógiai-művelődési Program
jó órai magatartás és az órákon tanúsított aktív közreműködés
az osztályközösség életére véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol
megbízható, szívesen vállal feladatokat, folyamatosan és eredményesen végzi vállalt feladatait.
jó magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elbírálás szempontjainak:
a tanítási órákon figyel, a munkát nem hátráltatja
viselkedésével, megjelenésével kapcsolatban csak ritkán és apróbb kifogások merülnek fel
az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol
védi az iskola értékeit
maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti.
igazolatlan mulasztása nem haladja meg az egy órát.
változó magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni:
magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti.
a tanítási órák rendjét esetenként megzavarja, tanórai munkájában passzív
hangneme társaival, tanáraival esetenként udvariatlan, viselkedése kifogásolható
véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányban befolyásolja
a közösség életében csak vonakodva vesz részt
feladatait elhanyagolja
igazolatlan mulasztása 4 - 10 óra, legfeljebb fegyelmező intézkedésben részesült.
rossz magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg:
a tanítási órákat rendszeresen, figyelmeztetések ellenére is zavarja, a munkát hátráltatja
a közösség életében nem vesz részt
feladatait nem teljesíti
viselkedése rendszeresen kifogásolható, többszöri tanári figyelmeztetés is hatástalan rá
az iskola rendjét és szabályait nem tartja be
rossz irányba befolyásolja a közösséget
az iskola értékeit rongálja 72
Pedagógiai-művelődési Program
magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben, vagy fegyelmi eljárásban, büntetésben részesült
igazolatlan mulasztása meghaladja a 10 órát.
A tanuló magatartását a kritériumrendszernek megfelelően az osztályfőnök értékeli az osztályban tanító tanárokkal, valamint a tanulókkal egyeztetve. A félévi és év végi osztályzatokról a nevelőtestületi osztályozó értekezlet dönt, a havi részjegyek figyelembevételével. 2.1.3.2. A szorgalom értékelése ¾ Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétele az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. ¾ A
szorgalmat
minősítő
osztályzat
fokozatainak
megállapításában
a
legfőbb
megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalom jegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni. Figyelembe kell venni: •
az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is,
•
a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el.
A szorgalom értékelésének szempontjai: •
•
A motiváltság
a tudás megszerzésének igénye
az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény
A tanulási folyamat
jó idő- és munkaszervezés
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés
fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység
többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok)
Az értékelés módja az 1. évfolyamon:
73
Pedagógiai-művelődési Program •
Az első, második és harmadik évfolyamon negyedévkor, félévkor és háromnegyedévkor szöveges értékelést alkalmazunk értékelőlap formájában. (Lásd melléklet!)
•
Tanév végén a bizonyítványok és anyakönyvek elektronikus kitöltése történik, az OKM által biztosított „szovegesertekelo_2_1_30_2_1” programmal.
Az értékelés módja az 5-8. évfolyamon: •
Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit.
•
Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet.
példás szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeknek maradéktalanul megfelel:
tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját
munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti
az órákon képességei és körülményei szerint példamutatóan dolgozik
házi feladatait rendszeresen és igényesen oldja meg
határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal.
jó szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell
az órákon képességei és körülményei szerint megbízhatóan dolgozik
az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne.
Kérésre külön feladatot is vállal.
változó szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni:
az órákon képességeihez és körülményeihez képest hullámzó teljesítményt nyújt, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan
eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget
házi feladatait hiányosan oldja meg
a kötelező tanulmányi feladatait sem mindig végzi el.
hanyag szorgalmú az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek:
több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt
az órákon képességeihez és körülményeihez képest alulteljesít
házi feladatait nem, vagy hiányosan oldja meg
kötelező tanulmányi munkáját elhanyagolja, érdektelenséget mutat. 74
Pedagógiai-művelődési Program 2.1.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 2.1.4.1. A továbbhaladás feltétele •
Az iskola magasabb évfolyamára a tanuló akkor léphet, ha az előző évfolyamnak a helyi tantervben rögzített teljesítmény-követelményét legalább elégséges szinten minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Magasabb évfolyamba léphet az az első osztályos tanuló, aki a tanév végére legalább a „megfelelt” minősítést elérte.
szakaszhatárt jelent a 4., a 6., és a 8. évfolyam vége
azok a tanulók, akik az alapképzés minimumkövetelményeit nem teljesítik, és évvégén elégtelen osztályzatot kapnak, javítóvizsgát tehetnek a továbbhaladáshoz. A javítóvizsgák a tanévkezdés előtti napokban zajlanak. Az igazgató határozza meg az időpontot, és jelöli ki a vizsgabizottságot. Azok a tanulók, akik bármely tárgyból elégtelen osztályzatot kapnak a javítóvizsgán: évismétlésre kötelezettek
ha a tanuló három, vagy annál több tantárgyból elégtelen minősítést kap tanév végén (2-8. osztály), az évfolyamot ismételni köteles.
ha a tanuló az első évfolyamon az első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.
Az évismétlők osztályba sorolásáról az osztálylétszámok figyelembevételével az illetékes igazgató-helyettes és az igazgató dönt. Ha egy tanuló ugyanazt az évfolyamot kétszer is sikertelenül fejezi be, a tantestület dönthet a továbbhaladásról.
magántanulói jogviszony esetén, a tanév végén tett osztályozó vizsga az alapképzés követelményei szerint készségtárgyak kivételével
változtatási lehetőséget akkor ajánlunk a szülőnek, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek olyan viselkedési, beilleszkedési illetve tanulási problémákkal küzd, melyeket az iskolánk keretein belül nem tudunk kezelni, és ez visszaveti a tanulót a fejlődésben. Ilyenkor a változtatási javaslatot szakemberek véleményével támasztjuk alá, és segítséget adunk a szülőnek a gyermek iskolaváltoztatásához 2.1.4.2. A belépés, átlépés feltétele
•
A belépés feltétele
első osztályosoknál 75
Pedagógiai-művelődési Program - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - a szülő személyi igazolványa - óvodai javaslat - nevelési tanácsadói vizsgálat esetén annak szakvéleménye
a beiratkozás a törvényben előírtak szerint, meghatározott időpontban, és módon történik. Az iskola a szülő által bemutatott dokumentumok alapján beírja a gyermeket, s ezzel létrejön a tanulói jogviszony. A felvételről az igazgató dönt. Fellebbezési joga van a szülőnek, ha elutasító határozatot kap kézhez.
•
Belépés felsőbb évfolyamokra
azok a tanulók, akik máshonnan jönnek iskolánkba érvényes bizonyítvány alapján létesíthetnek
tanulói
jogviszonyt
(távozási
bizonyítvány
alapján
vesszük
nyilvántartásba). Felvételükről az igazgató dönt, a következők szerint: - amennyiben előző iskolájában nem vett részt német nyelvi oktatásban: a szülővel történő egyeztetés alapján türelmi időt és segítséget kap a felzárkózásra. - szülői kérésre, a pedagógusok véleményét is figyelembe véve évismétlési lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik eredményesen végezték el az előző évfolyamot, de fejlődésük a továbbiakban csak így biztosított. Ez egyszer vehető igénybe a nyolc év alatt - a törvényi szabályozásnak megfelelően. - abban az esetben, ha az előző bizonyítványát nem általános iskolában szerezte, vagy alternatív képzésben részesült, a gyermek felmérése után és a szülővel való megbeszélés alapján teszünk javaslatot megfelelő évfolyamba kerülésre a sikeres továbbhaladás érdekében. •
Iskolán belül átlépés másik osztályba
a változtatást kezdeményezheti a szülő, vagy a pedagógus. Feltétele a kölcsönös egyetértés. A döntést az igazgató hozza meg, a tanuló érdekeinek a figyelembevételével
indokként szerepelhet: közösségből való kiemelés 2.1.4.3. Tanulói jogviszony megszüntetése
az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a család kéri. A szülő bejelentése alapján távozási bizonyítványt állítunk ki, és megszüntetjük a tanulói jogviszonyt. A visszaigazolás alapján meggyőződünk róla, hogy a gyermek új lakóhelyén teljesíti a tankötelezettségét 76
Pedagógiai-művelődési Program
negyedik, vagy hatodik osztály végén szűnik meg a tanulói jogviszony abban az estben, ha nyolc, vagy hatosztályos gimnáziumba nyert felvételt a tanuló
az iskolai tanulmányok befejezésekor. Nyilvántartást vezetünk arról, hogy a tanuló mely középfokú oktatási intézménybe nyert felvételt, mert a tankötelezettség teljesítése még nem fejeződött be a nyolcadik évfolyam végén. 2.1.5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Jutalmazhat: •
szaktanár, osztályfőnök, igazgató, tantestület.
Jutalmazási elvek: •
kiemelkedő előrehaladás (tanulmányi munka) bármely területen
•
példamutató magatartás
•
közösségi tevékenység (egymás segítése, társadalmi munka, szakkörben végzett munka, tantermi, iskolai tisztaságot, rendet megtartó magatartás, ügyelet)
•
versenyeken elért eredmény
•
a kiemelten magas teljesítményt nyújtó tanulót tantárgyi dicséretben részesítjük, amelyet a dokumentumokban „kitűnő” szóval jelölünk.
A jutalmazás formái: •
egyéni, csoportos.
Az egyes tanulók jutalmazásának fokozatai: •
Osztályfőnöki, szaktanári dicséret: az osztályfőnök, vagy pedagógustársa a tanulót példaként állítja tanulótársai elé - a dicséretet írásban a szülők tudtára hozza.
•
Igazgatói dicséret: a DÖK, az osztályfőnök, vagy a pedagógusok javaslata alapján a kötelességein túlmenő, osztálya, vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményért az igazgató a tanulót a tanév bármely szakaszában dicséretben részesíti, erről a szülőket írásban értesíti.
•
Nevelőtestületi
dicséret
adható:
a
kötelességteljesítésre.
77
huzamosabb
ideig
tartó,
példamutató
Pedagógiai-művelődési Program 2.1.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 2.1.6.1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna • A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési adatok lehetővé teszik az egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. • A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. • Biztosítja
a
pillanatnyi
fizikai
állapottal
való
szembesülést,
a
megadott
követelményértékekhez viszonyítást. • Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását.. • A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. • Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése:
a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése),
az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést.
• A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. • A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. (Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyekben a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) • Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal - különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is - szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB. I-es szintig is. 78
Pedagógiai-művelődési Program ¾ Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket. 2.1.6.2. A testnevelő által elvégzendő feladatok
Egységes minőség-ellenőrzés
Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek - törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kellszint" megtartására. Az eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy 3-4 év alatt (heti minimális 3 tanórai testnevelési óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával) évi kb. 1025%-os fejlődés érhető el. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.) Munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető - célt és annak elérésének módját Ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődévé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. "A jól végrehatott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze." (Nádori L.) Megjegyzés A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó - kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk. 2.1.6.3. Az adatok nyilvántartása Az oktatásban Az „Felmérő lap", osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Megjegyzés: az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának 79
Pedagógiai-művelődési Program módját, útját, (a változás / fejlődés nyomon-követésével, az estleges hiányosságok feltárását és annak felszámolási módját, a megtervezett edzésprogram hatására bekövetkező fejlődés mértékét) legegyszerűbben egyéni nyilvántartással lehet figyelemmel kísérni a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek egyaránt 2.1.6.4. Vizsgálati módszerek a fizikai fittség vizsgálatához
A testmagasság mérése: a testmagasságot cipő nélkül cm-es pontossággal mérjük.
A testtömeget mérése: tornaruhában kg-ban megadva mérjük a testtömeget.
Futógyorsaság mérése:- csak alsó tagozatban 2x15 m-es ingafutás vágtában, a fordulásnál a kijelölt pont lábbal való érintése-0,1 mp-es pontossággal mérve.
Aerob állóképesség mérése: - alsó tagozatban: négyütemű fekvőtámasz mérése darabszámban kifulladásig folyamatosan - felső tagozatban : Cooper-teszt-12 percig folyamatos futás, oxigénadósság kialakulása esetén sétáljon, míg el nem múlik- teljesítményét méterben rögzítjük.
Alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás: A vonal mögül, páros lábbal („kettőzés” nélkül) kell ugrani. Az eredményt mérőszalag segítségével cm-ben mérjük. Két kísérlet közül a jobb eredményt vesszük figyelembe. Dinamikus dobóerő mérése:- csak felső tagozatban-kétkezes labdavetés hátra 1 kg-os tömött labdával fej fölött-méterben, kerek tízes cm-ben megadva. Csípőhajlító- és hasizom-erő állóképesség mérése: hanyattfekvésben, lábak hajlított állásban a talajon-felülés kifáradásig darabszámban mérve. Hátizom erő-állóképességének mérése: hason fekvésben-tarkóra tett kézzel a törzsemelés kitartása időre kifáradásig-fél perces pontossággal. A méréseket 1. évfolyamban csak májusban, a többi évfolyamban szeptember és május hónapban végeztetjük el és azokat a felmérőlapokon feljegyezzük. PET felmérőlap (minta) NÉV
testt.( kg)
testma g. (cm)
ingafutás négyütemű (mp) ft. (db)
1. 2. 3. stb 80
helyből tu. ( cm )
felülés hátizom (db) (mp)
Pedagógiai-művelődési Program 2.2. Az intézmény alkalmazottainak értékelése Az IMIP szerint működtetett ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer alapján. 2.2.1. A pedagógusok értékelése A teljesítményértékelés alapelvei: •
Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen
•
Az értékelést tényanyag támassza alá
•
Személyre szóló legyen
•
Ösztönző hatású legyen
•
A fejlesztés, a korrekció követhető legyen
•
A munkaértékelés humánus légkörben történjen
Célok: •
A minőségbiztosítás folyamatossága
•
Az önértékelési képesség fejlesztése
•
A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése
•
Az egyéni és szervezeti célok összehangolása
•
A belső kommunikáció felgyorsítása
•
A probléma- és konfliktuskezelés javítása
A teljesítményértékelés területei •
Tanári személyiség
•
Tanítás
•
Nevelés
•
Eredményesség
•
Munkafegyelem
•
Többletek
•
Emberi kapcsolatok, kommunikáció
•
Az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet
•
Vezetés, tantestületi képviselet
81
Pedagógiai-művelődési Program 2.2.2. Az igazgató munkájának tantestületi véleményezése A teljesítményértékelés területei: •
vezetői készségek
•
az iskolai munka irányítása
•
az iskola menedzselése
•
az iskolai légkör
•
ötévente az igazgatói pályázat véleményezése formájában 2.2.3. A nem-pedagógus munkatársak munkájának értékelése
A teljesítményértékelés területei: •
A szakmai munka minősége
•
Munkafegyelem
•
Emberi kapcsolatok, kommunikáció
V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg az intézmény feladatellátásához legalapvetőbben szükséges - épület, helyiség berendezés, tárgyi, technikai - eszközkészletet. Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszközök, felszereléssel rendelkezünk.
1. Funkcionális taneszköz-jegyzék •
A legszükségesebb taneszközökkel rendelkezünk, az elhasználódott eszközök beszerzése tervszerűen történik. A régi eszközök lecserélésére, a taneszköz beszerzésére irányuló pályázatok is biztosítanak lehetőséget. A meglévő számítógépek korszerűek, alkalmasak az iskola elképzelései szerinti, magas szintű képzésre.
•
Rendelkezünk a legalapvetőbb videó, hangzó és multimédiás eszközökkel. 82
Pedagógiai-művelődési Program
2. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei 9 A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza. 9 A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen. 9 Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy - egy szakaszában. 9 Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. 9 A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. 9 Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. 9 Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása. 9 Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. 9 Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. 9 Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen. 9 Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen. 9 Elfogadható áron kínálják. 9 Az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből tanítsanak. Az intézmény feladatellátásához szükséges eszközök tételes jegyzékét a melléklet tartalmazza.
VI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ¾ Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. ¾ Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. ¾ Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze. 83
Pedagógiai-művelődési Program
1. Az együttműködés formái az iskola részéről •
Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. (Ellenőrző könyvek rendszeres ellenőrzése, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről.)
•
A tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése.
•
Változatos témájú szakkörök, tanfolyamok, sportköri foglalkozások indítása, ahol nemcsak a tanuló tudása, hanem személyiségtulajdonságai is fejlődnek.
•
Előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek
•
Fogadóórák
•
Családlátogatás
•
Pályaválasztási tanácsadás
•
Nyílt napok, nyílt órák szervezése
•
Értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések
•
Előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával)
•
Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényei
2. Együttműködés formái a tanulók részéről •
A tanuló kötelességeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése
•
A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival
•
A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához
•
Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben
•
Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon
3. Együttműködés formái a szülők részéről •
Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken.
84
Pedagógiai-művelődési Program •
Aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban.
•
Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben.
•
Együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban.
•
Érdeklődő, segítő hozzáállás.
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ¾ Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével o A meglévő hagyományok bővítése o Rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek o Család- osztály hétvégék o Sportvetélkedők szülők, tanulók és pedagógusok részvételével o A szülők tájékoztatásának további javítása. o Szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába.
4. Külső kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai egyfelől determináltak, másfelől olyan megfontolás alapján születnek, hogy mennyire segíti az oktató- nevelőmunka célkitűzéseinek megvalósulását, a tanulóifjúság, a nevelőtestület érdekeinek védelmét.
85
Pedagógiai-művelődési Program
B) Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény I. BEVEZETÉS 1.
Etyek község kulturális múltja, iskolánk története
ETYEK zenei múltjához szorosan kapcsolódik Mária Terézia császársága alatt betelepített svábok nemzetiségi kultúrája. Történeti források emlékeznek meg a falu első harmonikásáról- Zeiglerről -, aki később zenész dinasztiát alapított. A harmonikához társult fúvós hangszerek elvezettek a sváb fúvószenekar kialakulásához. A Kirsh dinasztia már táncmulatságokon, ünnepeken, egyházi eseményeken szolgáltatott zenét. 1945- a svábok kitelepítése után-, kisebb kevésbé jelentős csoportokat nem számítva, a falu gazdag zenei élete törést szenved. A régi dalok őrzői közül kiemelkedett a Kleofász házaspár, Mihály és Borbála, akik hiteles nótafák, a sváb néphagyomány őrzői voltak. 1980-tól Etyeken újra felpezsdül a muzsikálás. Jávor Zoltán keze alatt fúvószenekarok működnek, Németh Ferenc karnagy pedig szép hagyományt teremt a férfikar vezetésével. 1980-tól a zenei élet alapját már az általános iskolából kikerülő ifjú fúvósok jelentik. A zeneoktatás hivatalos engedélyét 1983-ban adja meg a Művelődési Minisztérium, ekkor létesül a bicskei körzeti zeneiskola kihelyezett tagozata, mely a jelenlegi iskola jogelődje. 1991-ben Etyek község önálló művészetoktatási intézményt alapít, a zeneoktatást tánc- és képző-iparművészeti ággal kibővítve. Az alapító tanárok- Búzás Bálint, Hassler János, Höffler Tibor, Jávor Zoltán, Köves János, Lakatos Lilla, közülük Lakatos Lilla jelenleg is tagja a nevelőtestületnek. Magdó Ildikó karnagyként többszörös fesztiváldíjas nőikart és vegyes kórust vezet. Iskolánk képző-és iparművészeti oktatása az 1976 óta működő Etyeki Műhely hagyományait folytatja, a műhely tevékenységében jelenleg is résztvevő, pedagógusokkal. Az Etyeki Műhely 86
Pedagógiai-művelődési Program Csókos Varga Györgyi szellemi vezetésével sok-sok fiatalt indított el művészeti pályán, alkotóházai (Magyarjukafa, Velem, Mór, Tiszakürt, Szolnok), gyűjtései, szakkönyvei, kiadványai országos hírűek. HERCEGHALOM zenei múltjáról nincs írásos emlék. A Művészeti Iskola kihelyezett tagozata 1995-ben kezdte meg működését. 1995-2005-ig intézményfenntartói társulásban együtt működött az oktatás.
2.
A 2. számú intézményegység adatai
Neve: „Magyar-kút” ÁMK Etyek, Nemzetiségi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Rövidített neve: „Magyar-kút” ÁMK Etyek, NAMI Székhelye: 2091 Etyek, Magyar utca 2. Levelezési cím: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 1. Telefon/fax: (22) 597-033 Telephelyei: 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 5.; Kossuth Lajos utca 1.; Magyar utca 1.; Típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Alaptevékenysége: 80131-3 alapfokú művészetoktatás Az alapfeladatot kiegészítő tevékenységek: intézményi vagyon működtetése Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontja (alapítás éve): 1991 Az intézmény működő évfolyamainak száma: 12 évfolyam Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 271 fő Az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulólétszám: 215 fő (2005/2006-os tanév) Az alapfokú művészetoktatásban engedélyezett tanszakok és engedélyezett létszám: Művészeti ágak és engedélyezett tanszakok székhelyen és telephelyeken: Székhely: Magyar utca 2. Művészeti ág
Táncművészet
Tanszakok, és azok évfolyamainak száma
12 évfolyam Néptánc (2+6+4)
Felvehető tanulók létszáma összesen:
87
Tanulói létszám
65 fő (5 tanulócsoport) 65
Pedagógiai-művelődési Program Telephely: Kossuth Lajos utca 1. Művészeti ág Tanszakok, és azok
Tanulói létszám
évfolyamainak száma Zeneművészet Klasszikus zene
12 évfolyam
Hangszeres szakok
Zongora (2+6+4)
20
Furulya (2+ 6)
10
Fuvola (2+6+4)
16
Klarinét
2+4+4), 12
szaxofon(2+4+2) Trombita ( 2+6+4)
15
Kürt,
2
Tenorkürt
(2+4+4),
Tuba 5
(2+4+4)
Elméleti szakok
Ütőhangszer (2+6+4)
15
Cselló (2+6+4)
4
kamarazene főtárgy (4)
10
zenei előképző (2), szolfézs 10 (4+4), zeneirodalom (4), zeneelmélet (4) főtárgy
Klasszikus
zene,
felvehető
119
tanuló összesen: Népzenei tanszakok
Népzene,
felvehető
12 évfolyam Népi ének (2+4+4)
9
népi hangszer: citera (2+6+4)
3
tanuló
12
összesen: Telephely: Kossuth Lajos utca 5.
Művészeti ág Képző és iparművészeti ág
Tanszakok, azok Évfolyamainak száma 12 évfolyam Kézműves (2+6+4)
88
Tanulói létszám 60 fő (6 tanulócsoport)
Pedagógiai-művelődési Program Textil (2+6+4)
15 fő (1 tanulócsoport)
Képző- és iparművészet felvehető tanuló összesen:
75
Telephely: Magyar utca 1.
Művészeti ág
Tanszakok, azok évfolyamainak száma 12 évfolyam Kerámia (2+6+4)
Képző és iparművészeti ág
Tanulói létszám szünetel
Képző- és iparművészet, felvehető tanuló összesen:
II. ISKOLÁNK ARCULATA Intézményünk az elmúlt évek alatt egyéni arculatot alakított ki, gyermekközpontúságunk miatt a tanulók szívesen választják művészetoktatási kínálatunkat. A személyiségfejlesztő-, segítő-, ötletgazdag pedagógiai munkát folyamatos célkitűzésnek tekintjük. Nyitottságunkkal és partnerközpontú szemléletünkkel elnyertük a szülők támogatását és bizalmát. -
rendszeres jótékonysági rendezvények a szülői munkaközösségek szervezésében
-
céljainkat a Fülemüle Művészetoktatási és Közművelődési Alapítvány támogatja. Alapító: Kosztik József
Kulturális centrumként, igényes tanórán kívüli-és szabadidős program kínálatunkkal hozzájárulunk a kistelepülési művelődési hátrányok leküzdéséhez: -
hangverseny, táncszínház, és múzeumi látogatások
-
helyi programok szervezése, koncert, kiállítás
-
bel és külföldi fellépések
-
nyári alkotó táborok
Tanáraink felkészült, szakképzett, speciális tudású alkotó-és előadóművészek, egyéni művészi életútjuk, aktív szerepvállalásuk a helyi művészeti közéletben személyes példát ad a gyerekek számára. 89
Pedagógiai-művelődési Program -
tanári hangversenyek, kiállítások
Nevelőtestületünk sikerorientált, igényes tehetséggondozó, szakmai munkánk nyomán számos tanszakunk országosan ismertté vált: -
országos egyéni és csoportos népdaléneklési versenyeken többszörös arany, ezüst fokozatok, kiemelt minősítések, nívó díjak
-
országos hangszeres versenyek döntőjében való részvétel: tuba, kürt,zongora
-
egyéni és csoportos néptánc tanulmányi verseny döntőjében való sikeres részvétel
-
kerámia országos verseny 2. helyezés és képzőművészeti pályázatok díjai
Az iskola saját rendezvényei- a többéves múltú helyi-és térségi művészetoktatási programok-, valamint a helyi közszereplések Etyeken és Herceghalomban rangot adtak iskolánknak: -
Magyar Művészetoktatás Napja
-
Nemzetiségi Fúvóstalálkozó és Népzenei Gála- Fejér és Pestmegye
-
Gyermekművészeti Kiállítás- a Föld Napja Pályázat- országos
-
Jam Session Térségi Fúvóstalálkozó- Zsámbéki medence kistérség
-
Etyeki Búcsú, Pincefesztivál, Kezes-Lábos Fesztivál - Művészetek Háza Rendezvény
Együtteseink Korábban két fúvószenekar, magyar valamint német nemzetiségi tánccsoport működött Etyeken és Herceghalomban, melyeket 2004-ben egyesítettünk. Az együttesek számos helyi, megyei és térségi rendezvényen szerepeltek. A Nemzetiségi Művészeti Iskola Fúvószenekara A Fehérvári Gábor vezette Fúvószenekar térségi zenei fesztivált alapított 2002-ben. A „Jam Session” Térségi Fúvószenekari Fesztivált házigazdaként először Herceghalomban és Etyeken rendeztük meg, majd Sóskúton, Biatorbágyon. A zenekar helyi fellépéseivel és évente megrendezett Ünnepi Gála hangversenyével méltán arat sikereket. A Fúvószenekar CD, DVD felvétellel rendelkezik és Németországban vendégszerepelt. „ Magyar-kút” Néptánc Együttes 2006-ig Megyeri István és Kiss Sára vezetésével működött, akik több eredeti táncgyűjtést folytattak Erdélyben. Az együttes vendége volt a Budafoki Pezsgő és Borfesztiválnak, a 90
Pedagógiai-művelődési Program Hegyalja Fesztiválnak, az Ürömi Néptánc Fesztiválnak, valamint a szlovákiai Füleken megrendezett Gömöri Fesztiválnak. Az együttes két tagja már táncművészeti szakmát tanul, több szólista növendékünk országos versenyeken vett részt. Kisrigó Énekegyüttes A népdalkör 1999 óta megyei és országos versenyek aranydíjasa. A korábban számos országos szakmai sikert elért, Magdó Ildikó vezette Rigófütty Dalkör után kicsikből alakult meg 2005-ben a Kisrigó Énekegyüttes Csige Ildikó vezetésével. 2006-ban szólistái és a dalkör együttesen is kiemelt minősítést kapott a Magyar Zene és Művészeti iskolák Találkozóján, valamint a Fejér Megyei Népdaléneklési versenyen. Az együttes vezetője a csoporttal rendszeres résztvevője felnőttoktatási bemutatóknak, munkájukról két CD felvétel készült. Etyeki Gyermek Műhely- Képzőművész Kör Vezeti Lakatos Lilla. A Csókos Varga Györgyi nevével fémjelzett Etyeki Műhely szellemiségét folytatva alakult meg a művészeti nevelés képzőművészeti ága Etyeken. A településen tanuló növendékek képzőművész-köre évente több pályázaton, kiállításon vesz részt. Saját rendezvényünkön a
Magyar Művészetoktatás Napján
más-más tematikával
meghirdetett Térségi Gyermekművészeti Kiállítás és Pedagógiai Fórum. Tehetséges tanulóink közül többen szakirányú közép- és felsőfokú intézménybe nyertek felvételt az utóbbi öt évben is: Klarinét-szaxofon
3 fő
Tuba
1 fő
Trombita
1 fő
Néptánc
1 fő
Művészeti pályán tevékenykedő, továbbtanuló tanítványaink, akikre büszkék vagyunk: Zeneművészeti ág Vadas Eszter
ELTE Karvezetés szak Budapest
tanár: Hassler János
Tolner Kata
Egressy Bény zeneművészeti Szakközépiskola
tanár: Hassler János
Németh Balázs Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola 91
tanár: Bényei Tibor
Pedagógiai-művelődési Program Balogh Zsófia Egressy Bény zeneművészeti Szakközépiskola
tanár: Fehérvári Gábor
Ölvedi Márk
Egressy Bény zeneművészeti Szakközépiskola
tanár: Bényei Tibor
Vendli Áron
Szent István kir. Zeneművészeti Szakközépiskola tanár: Fehérvári Gábor
Táncművészeti ág Gáler Mária
Táncművészeti Szakközépiskola, Fót
Vadas Zsófia
Kortárs-táncművészeti Főiskola
tanár: Bodó-Bán Enikő
Papp Zsuzsanna Táncművészeti Főiskola szuólóénkes, táncos tanár: Magdó, Bodó-Bán Papp Anikó
Népművészet Ifjú mestere díj
Balogh Viktor
Táncművészeti Főiskola, Honvéd Táncegyüttes
Fülöp Krisztina
Táncművészeti Szakközépiskola, Fót
tanár: Kiss Sára
Képző-és iparművészeti ág Kiss Noémi
ötvös mester
tanár: Lakatos Lilla
Bíró Katica
divattervező,textilmérnök
Prilap Kolja
könyvkötő
Egger Zsófia
ELTE művészettörténet
Nagy Dóra
Képzőművészeti Főiskola, rajztanár szak
Rák Melinda
Népművészeti Szövő Szakközépiskola, Fót
Mráz Lilla , Molnár Zsófia
Kolumbus Gimnázium művészeti tag, média szak
Balázsi Dániel
Rajz tagozatos középiskola, Budapest
III. HELYZETELEMZÉS
1. Személyi feltételek •
Főállású nevelő-oktató foglalkoztatási idő szerint
•
-
teljes óraszámban: 6 fő
-
rész-óraszámban: 4fő Főállású egyéb alkalmazott - ügyviteli 1 fő - fizikai: 1 fő
92
Pedagógiai-művelődési Program
2. A nevelő-oktató munka körülményei
Az alapfokú művészetoktatás 2005 óta csak Etyeken folyik, ahol önálló épülete és telephelyei vannak az intézménynek.
A herceghalmi tanulók oktatását 2004/2005-től fokozatosan kifutó rendszerben látjuk el, mivel az önkormányzatok közötti feladat-ellátási megállapodás megszűnt.
A tantermek közül az önálló épületben lévők megfelelnek művészetoktatási szaktárgyi feltételeinek, a zeneoktató termek hangszigetelése azonban még nem megoldott. A textil műhely és a kerámia műhely különböző telephelyeken való széttagolt elhelyezése nehezíti a nevelőmunka hatékonyságát. Az iskola „nagyterme” kicsi, nem tudja befogadni a zenekar-, tánckar produkcióit. A felsorolt problémák átfogó megoldására a hangszigetelésre, a műhelyek elhelyezésére fejlesztési, átépítési terv készült melyhez pályázati forrásokat keresünk.
Az iskola tanszakainak eszköz felszereltsége 2008-ra az önkormányzati beruházási ütemterv alapján teljes körűen megfelelt a művészetoktatási intézmények számára előírt kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltaknak.
Az oktatás szakmai feltételrendszerének javítását a Fülemüle Művészetoktatási és Közművelődési Alapítvány rendszeres anyagi támogatással segíti.
IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA 1. Pedagógiai alapelveink 1. 1. Oktatási-nevelési alapelvek kifejtése
¾ Gyermekközpontúság
Az eredményes művészeti nevelés feltételeinek és lehetőségeinek megteremtését az iskolai előkészítő szakaszban, óvodáskorban kell megkezdeni. Együttműködünk a többi oktatási intézménnyel a helyi diagnosztikus és fejlődésvizsgáló rendszer kialakításában a 4-8 éves óvodások és kisiskolások körében. A pedagógiai innováció keretében kidolgozzuk és működtetjük azokat a prevenciós és korai tehetséggondozó módszereket, amellyel az iskolákba bekerülő tanulók eredményesebbek lehetnek 93
Pedagógiai-művelődési Program tanulmányaik során. A pedagógiai módszereinkkel, munka-formáinkkal sokszínűen alkalmazkodunk, a gyerekek életkori sajátosságaihoz, eltérő adottságaihoz, képességeihez, elősegítve a készségek és a tudás magas szintű elsajátítását mindenki számára.
A „katedra” pedagógiát, a frontális ismeretátadást, az egyoldalú intellektuális ismeretek helyét, felváltjuk az aktivitásra ösztönző „felfedező” tanulással, mely a gyerekek ösztönös érdeklődésére, természetes kíváncsiságra épít. Cél inkább a tanulási módszer, a művészeti gondolkodási mód elsajátítása. A nevelő dolga a tanuló szabad önkifejezésének, önmegvalósításának támogatása, olyan szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben minden gyerek művészi kifejezőképessége szabadon megnyilvánulhat.
¾ Személyiségfejlesztés
A gyermeki individuum megismerését, és elfogadását elősegítő prevenciós munkát már az óvodások körében kezdjük el, így reális állapotfelvételére is lehet építeni iskolánk tanítási-, és képességfejlesztési stratégiáját. A helyesen felismert személyiségjegyek teszik lehetővé az egyéni bánásmód kialakulását, és ezek ismeretében készülhetnek fel a pedagógusok a differenciált tanulás megszervezésére.
A differenciálás, iskolánk hatékonyságának feltétele. Ez kétirányú stratégiát jelent: felzárkóztatást, és tehetséggondozást. Lehetőség nyílik egyéni képzési tervek kialakítására. Sok függ a családi háttértől is, ezért iskolánk differenciált képességfejlesztő munkája nem nélkülözheti a szülők, a család, együttműködését.
A művészetoktatásban kialakításra kerültek az egyéni oktatási-nevelési programok igénybevételének lehetőségei és feltételei.
Az oktatás-nevelés során fontos célnak tekintjük a tanulók önismeretének fejlesztését,
az
önbizalom
megerősítését,
az
önmenedzselés
képességének
kialakítását. Ehhez olyan lehetőségeket biztosítunk, amelyekben minden gyerek megtalálja a saját sikerterületét, és a kialakított tevékenységi formákon keresztül folyamatos pozitív megerősítést kap, sikerélményhez jut.
A sikerorientáltság kialakításában fontos szerepet kapnak a motivációs technikák. A művészeti képességek fejlődését önmagukhoz és másokhoz viszonyítva folyamatos visszajelzések közben élik meg tanulóink.
Munkánkban kulcsszerepe van a teljesítmény reális, ám ösztönző értékelésének, a jutalmazásnak és az önértékelési képesség kialakításának. 94
Pedagógiai-művelődési Program ¾ A kommunikációs készségek fejlesztése
Az Európai Unió csak az idegen nyelveket jól ismerő, a korszerű kommunikációs technikában járatos munkavállalók számára nyújt lehetőséget. A mások előtti megszólalásra, a prezentációs technikák alkalmazására, a művészeti iskola a szereplési helyzetek lehetőségeit széleskörűen felhasználva, az egészséges önbizalom kialakításával készítheti fel eredményesen a tanulókat. A kommunikáció magasabb szintjeként sajátos, egyetemes „művészeti nyelvvel” is gazdagodnak a nálunk tanuló gyerekek.
¾ Az érzelmi-társas intelligencia kialakítása
Különösen értékes az alkotókészség, a kreativitás, melyet a művészeti oktatásnevelés alakíthat ki a tanulókban. A tevékenység jellegéből adódóan a kreativitást, a társas-együttműködést, a másság elfogadását, toleranciát, az alkotó emberi teljesítmény tiszteletét is elsajátítják a művészeti nevelésben résztvevők.
¾ Esélyegyenlőség, tolerancia
Az integrált oktatási-nevelési szemlélet, együttneveléssel történő megvalósítását célként kell kitűzni. A sajátos nevelésű igényű gyerekek száma országszerte nő. Egyrészt több olyan veleszületett képességzavar, amelyet ma már a pedagógia felismer és képes kezelni, másrészt a modern társadalom nem tűr semmilyen hátrányos megkülönböztetést.
A részképesség zavarral, vagy magatartási-, viselkedési zavarral küszködő gyerekek közösségbe illesztéséhez pozitívan hozzájárulhat a gyerekek művészetoktatásban szerzett sikerélménye.
A szociális-kulturális hátrányok kompenzálása az esélyegyenlőség kialakításának előfeltétele. A gyerekek jelentős hányada érkezik, valamilyen szempontból „hátrányos” családi körülmények közül. A szegénység, a széthullott családok, a szülők alacsony iskolázatlansága, vagy kulturális elmaradottsága nem segíti a gyerekek fejlődését, és gyakori a családi ház érdektelensége is. Az iskola prevencióval-, a korai felismerés és korai fejlesztés, a szociális gondozás eszközrendszerével-, sokat tehet ezekért, a gyerekekért.
Az együttnevelés, az integrálás során jó képességű, rendezett családi körből érkező gyerekek pedig megtaníthatók a másság elfogadására, a toleranciára, és kifejleszthető a szociális érzékenységük is. A helyi diagnosztizáló, fejlődést vizsgáló 95
Pedagógiai-művelődési Program a képességfejlesztő rendszert, az oktatási intézmények közös pedagógiai innovációja keretében kell működtetni. E mögé széleskörű társadalmi aktivitást kell szerezni a civil szervezetek lehetőségeinek bevonásával is. ¾ Test és szellem egészséges nevelése
A gyerekek testi fejlettsége gyakran elmarad a szellemi teljesítőképesség mögött. A civilizációs ártalmak, már gyermekkorban kialakulnak az egészségtelen életmód következtében.
Az iskola feladata a gyermeki „munkakörnyezet” egészségügyi kívánalmaknak megfelelő kialakítása: a berendezés ergonómiája, a jó megvilágítás, a rendszeres szellőztetés, a higiéniai szükségletek kielégítése, a megfelelő mozgástér, a zenei munkaképesség kialakítása és megőrzése.
A hangszertanulás és a néptánc speciális fizikai igénybevételt jelent, ezért a szakmai munkaképesség gondozásra kiemelt figyelmet fordítunk.
A gyerekek szocializálása, közösségbe illesztése egyre nehezebb nevelési feladat. A nevelőmunkának a csoportbeli elszigetelődés, a magány felismerése és feloldása fontos feladata, hiszen az iskolai társas kapcsolatok, barátságok jelentik a gyerekek számára az egyik legpozitívabb élményt. A viselkedési-, magatartási zavarral rendelkező gyerekek, a deviancia pedagógiai kezelése speciális ismereteket kíván a pedagógusoktól. A pszichikai és szenvedélybetegségek (drog) felismeréséért, és gondozásáért, a káros szokás leküzdéséért (dohányzás) folyamatos megelőző, felvilágosító munkát kell végezni. A művészeti nevelés társas –élményeivel, a szabadidő hasznos eltöltéséhez adott orientációs mintával a művészetoktatás eredményesen hozzájárulhat a gyerekek érzelmi neveléséhez a deviáns magatartások megelőzéséhez és kezeléshez.
¾ Környezettudatosságra nevelés
Az egészsége, balesetmentes, esztétikus, gyermekbarát környezet kialakításával az első lépést az iskola tesz meg a környezettudatosság irányába.
A tisztaságra nevelés, a rendre-, rendezettségre szoktatás során felelősségtudat alakul ki a gyerekekben a szűkebb és tágabb környezete iránt.
Az anyagokkal való bánásmód megtanítása kapcsán a képző-és iparművészeti tanszak keretében a tárgy kultúra elsajátításával növelhető a természeti és építetett környezet iránti igény és felelősség a tanulókban.
96
Pedagógiai-művelődési Program ¾ Demokratizmus
A művészetoktatás iskolai munkája tanárok és diákok együttműködésén alapszik, tehát csak demokratikus lehet. A gyerekek jogainak tiszteletben tartása, a szabad vélemény-nyilvánítás fórumainak, a diákok képviseleti szervezeteinek kialakítása és érdemi működtetése elengedhetetlen.
A demokrácia szabványainak megtanításával az életre, a munkavilágra, a hétköznapokban való önérvényesítésre készít fel az iskola. (Diákönkormányzat) 1.2 A művészetoktatás művelődési alapelveinek kifejtése
9 Humanizmus, az egyetemes kultúra értékeinek közvetítése A humanizmus világnézet, erkölcsi fogalom, olyan értékrendszer és magatartás, amely az ember sajátosan emberi tulajdonságainak kibontakoztatását segíti elő művelődéstörténeti értelemben. A kiművelt ember műveltségének foka egyben erkölcsi minőség mértéke is. Az egyetemes kultúra kincseiben az emberi önfenntartó erőt kell látni és ezért fontos ennek az értéknek a közvetítése. 9 Magyarságtudatra, hazafiságra nevelés Az elmúlt évszázadokban meggyengült a magyarság identitástudata és önbecsülése, hozzájárulva az emberek egészségtelen életviteléhez, hitehagyottságához és önértékelési válságához. Mindezek miatt nagy szükség van a nemzeti tradíciók, a tárgyilagos hazafiság és az egészséges magyarságtudat helyreállítására. Az ilyen hazafiság Európa – építés is tehát új minőség, melynek kialakításában nagy felelőssége van a helyi közművelődésben is szerepet vállaló művészetoktatásnak. 9 Helyi nemzetiségi kultúra ápolása és a hagyományok őrzése Európa politikai egysége a nemzeti kultúrák egyenkénti méltósága és közös kapcsolatrendszere nélkül értelmetlen. Etyek értékei közé tartozik a helyi német kisebbség több százéves múltja, hagyománya éppúgy, mint az itt élő erős asszimilációs törekvést mutató cigány kisebbség sajátos kultúrája. A helyi kisebbségi kultúrák néprajzi hagyományainak ismerete, a hagyományok, ünnepek jelenléte a hétköznapokban hozzásegítheti az itt élőket egy nagyon korszerű interetnikus szemlélethez.
97
Pedagógiai-művelődési Program 9 Az élethosszig tartó tanulás-, művelődés igényének kialakítása Az európai csatlakozási folyamat óta a magyar oktatás politika is kiemelt figyelmet fordított a felnőtt képzésre, 2001-ben megszületett a felnőttoktatási törvény, mely szabályozza az iskolából kikerült generációk iskolarendszerű és nem hagyományos iskolarendszeren kívüli képzését. A célkitűzés, hogy mindenki képes legyen élete bármely szakaszában a új tudást, új szakértelmet elsajátítani, hogy alkalmazkodó képes maradjon, és megfeleljen a rohamosan változó oktatás-képzésbe tandíj fizetése mellett bekapcsolódhatnak a községek felnőtt lakosai is. A lehetséges felnőttképzési területek: - képző-és iparművészeti műhelyek -zeneoktatás - művészeti együttesek: kórus, zenekar 9 A helyi közösségi életet serkentő kohézió A
helyi
életminőség
javítása
érdekében
társadalmi-és
közösségfejlesztési
programokat kell indítani. Támogatni kell civil és non-profit szervezetek, egyesületek, alapítványok, amatőr művészeti együttesek létrejöttét, segíteni kell működésüket. Kezdeményezni kell a térségi-, megyei-, országos-, és külföldi kapcsolatok kialakulását. 1.3. A tanulói kulcskompetenciák melyeket a társadalom elvár, és amelyek kialakításában szerepet vállalunk A jó kifejező készség elsajátítása az adott művészeti ág „nyelvén” Az egyetemes kultúra értékeinek, a néphagyomány, a környezet-és tárgykultúra életkori sajátosságoknak megfelelő szintű ismerete Az önálló ismeretszerzés képessége a hagyományos és az új típusú kultúra közvetítő eszközök alkalmazásával A tanult ismeretek alkalmazásának képessége, kreativitás, alkotói magatartás és szokások Másokkal való együttműködés képessége, érzelmi-társas intelligencia
98
Pedagógiai-művelődési Program
2. Nevelési célkitűzéseink 2. 1. Általános nevelési célkitűzéseink •
Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészi kifejezőképességet,valamint a tehetséges, művészeti pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú közép-, vagy felsőfokú továbbtanulásra.
Minden tanuló számára biztosítjuk a választott művészeti ágban az alapkészségek elsajátítását, mely a további önálló ismeretszerzéshez, a művészeti kreativitáshoz, amatőr művészeti csoportba való bekapcsolódásra ad alapot.
A tehetséggondozás során alapot adunk a művészeti pályára való felkészüléshez. Biztosítjuk a tanulóknak szakmai fórumokon, találkozókon, fesztiválokon, versenyeken való részvételét.
•
Iskolánk a partnerközpontúságot és az intézmény szolgáltató jellegét szem előtt tartva az igényeknek megfelelő kínálatot biztosít a művészeti ágak tanszaki kínálatából.
A művészeti iskolában folyó, személyiség-fejlődést segítő nevelést, gyakorlat- centrikus, gyermekközpontú pedagógiai elvekre épülő, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kialakított tevékenységrendszeren keresztül valósítjuk meg.
•
Az egyetemes kultúra értékei mellett, célunk a magyar néphagyomány, valamint a helyi nemzetiségi kultúrák megismertetése, a helyi néphagyomány átörökítése.
A sváb és cigány kisebbségi kultúra kiegészítő tananyagként épül be a tantárgyak programjába, valamint a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva tanórán kívüli foglalkozások keretében, projektpedagógiai megközelítéssel kerülnek feldolgozásra.
•
A kistelepülések művelődési hátrányok leküzdése érdekében helyi művelődési centrumként hozzájárulunk a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez.
A sváb és cigány kisebbségi kultúra kiegészítő tananyagként épül be a tantárgyak programjába, valamint a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva tanórán kívüli foglalkozások keretében, projektpedagógiai megközelítéssel kerülnek feldolgozásra.
Az iskola saját rendezvényeivel- hangversenyek, táncbemutatók, kiállítások-, valamint tanulmányi kirándulások, alkotó táborok szervezésével teljesíti ki a művészeti nevelés eszközrendszerét. 99
Pedagógiai-művelődési Program •
A gyerekek kezébe olyan eszközrendszert adunk, mellyel orientációs mintát kapnak az értékes életre, a szabadidő hasznos eltöltésére.
A közösségi magatartás fejlesztése érdekében művészeti csoportokat dalkörök, tánckar, zenekar, kórus- működtetünk.
Ösztönözzük a tanulók amatőr művészeti együttesekbe való bekapcsolódását, a kultúrával való életre szóló kapcsolat kialakulását.
2.2. A művészeti nevelés alapelveiből következő minőségorientált, stratégiai célkitűzések Intézményünk saját fejlesztésű „Harmónia” minőség irányítási rendszert működtet •
A művészetoktatás egészét átfogó harmonikus viszonyrendszer megteremtése és fenntartása, a minőségközpontú szemlélettel:
•
Társadalom – Iskola
Tanárok – Tanulók
Tanulók – Tantárgyak (tantárgyi tartalmak)
A differenciált képességfejlesztés lehetőségeinek széleskörű kimunkálása. Egyénre és csoportra bontott motivált fejlesztési tervek készítése.
Tehetséggondozás- az országos versenyeken való eredményes szereplések és a sikeres beiskolázások folytatása
•
Felzárkóztatás
Esélyegyenlőség megteremtése
Az intézmény kulturális szolgáltató tevékenységének továbberősítése
•
Nyitott rendezvények a faluközösség felé
Rendszeres minőségvizsgálaton, és partneri elégedettségmérésen alapuló képzési kínálat megőrzése és szükség szerinti bővítése. 2. 3. Operatív célkitűzéseink
•
Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében:
Az önfejlesztés, önművelés, az önértékelés igényének kialakítása és fenntartása a tanulókban és tanárokban.
A Harmónia Minőségirányítási Program elemeinek teljes körű alkalmazása. 100
Pedagógiai-művelődési Program •
A differenciált képesség-, és személyiségfejlesztés hatékonysága érdekében:
A pedagógusok problémafelismerő és megoldó képességének fejlesztése, a metodikai eszköztár bővítése
A tanulók folyamatos személyre szabott fejlesztésének megvalósítása, egyéni képzési tervekkel: tehetséggondozás. Esélyegyenlőség biztosítása felzárkóztatással.
A tanulók és tanulócsoportok tanulmányi és munkafegyelmének erősítése a szülői ház bevonásával.
•
Az intézmény kulturális szolgáltató jellegének erősítése érdekében
Az értékmegőrzés érdekében nagyobb felelősségtudat kialakítására törekszünk a kölcsönzött eszközök állapotának megóvásáért.
A szép és kulturált iskolai környezet érdekében támogatást kérünk a szülőktől (társadalmi munka, virágosítás, váltócipő használat).
3. Az intézmény feladatai Iskolánk cél és feladatrendszerét részletesen a művészetoktatási intézmények számára kiadott „ Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja „ határozza meg, a 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet 3. § 3. bekezdésében. Intézményünkben zeneművészeti, táncművészeti valamint képző-és iparművészeti ágakra speciálisan vonatkozó feladatokra a helyi tantervnél később részletesen kitérünk, itt csak az általános feladatokat említjük. 3. 1. A kijelölt célokból adódó általános feladataink ¾ Rendszeres igényfelmérés az új tanulók körében – évente ¾ Rendszeres értékelés, önértékelés –az IMIP - ben meghatározott gyakorisággal ¾ A feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása: o fenntartói ütemterv o pályázatok o szülői támogatás ¾ Érdekes, motiváló feladatok, célok megvalósítása: o projekt, pályázat o házi versenyek 101
Pedagógiai-művelődési Program o saját rendezvények ¾ Személyre szabott fejlesztési tervek kidolgozása, differenciálás: o egyénre és csoportra szabott képzési tervek 3. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok •
Iskolánkban a tanulók egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek, ezért általában a művészetekre fogékony, nyitott tanulókkal dolgozunk, akik szívesen és örömmel vesznek részt a foglalkozásokon, könnyen fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata sem jelent nehézséget. Tapasztalataink azt mutatják, hogy beilleszkedési nehézséggel is ritkán küzdenek tanulóink, ami nyugodt, harmonikus tanórai légkört tesz lehetővé. Az ettől eltérő tanulókkal egyéni terv alapján foglalkozunk.
•
A gyerekek egyéni képességeinek eltérését elfogadjuk, és differenciáltan fejlesztjük.
•
A szuverén alkotói magatartásból, valamint a személyiségjegyekből adódó problémákat a személyiséghez illő téma és feladatválasztással, egyéni teljesítményütemezéssel, szükség szerint szülői konzultációval kezeljük.
•
Tanulási kudarc a művészetoktatásban általában nem jellemző, ugyanakkor pozitív visszahatás mutatkozik tanulóink általános iskolai teljesítményének javulásában. Ugyanakkor, nem minden tanuló képes végighaladni a tanulás folyamatán, ezért a „lemorzsolódás” okait folyamatosan vizsgáljuk.
•
A művészeti nevelés a problémamegoldó gondolkodást, a kreativitást és érzelmi intelligenciát is jelentősen fejleszti.
A művészettel foglalkozó gyerekek az alkotásban
„kivetíthetik” belső feszültségüket és személyiségük, ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz, társaikkal való kapcsolatuk, csoportba való beilleszkedésük harmonikus. •
Azokkal a tanulókkal, akiknél fejlődési probléma, viselkedési, magatartási-, beilleszkedési zavar mutatkozik, differenciáltan foglalkozunk. A szociális hátrányok enyhítése miatt fontos szerepet tulajdonítunk az esélyegyenlőség biztosításának. A hátrányos helyzet felismerését és kezelését gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti. Minden gyerek számára egyenlő feltételeket, gazdag anyagválasztékot, jó szakmai felszerelést, kiváló személyi feltételt biztosítunk.
•
A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a környezet kultúrájának, normáinak, elvárásainak is jelentős szerepe van. A művészeti tárgyak tanulása során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg ill. kis létszámú csoportban 102
Pedagógiai-művelődési Program foglalkozhatunk, erős személyes kötődés alakulhat ki, mely meghatározó lehet a tanuló fejlődésében. •
A gyermekek kezdeti motivációja a zenetanulás során gyakran a tanári személyiség kiválasztásán alapszik. Később ezt, megerősíti, vagy gyengíti a kontaktus alakulása, az elvárásoknak való megfelelés eredményessége. Minden tanítványunkkal egyénileg foglalkozunk, mivel erre alkalmat teremt sajátos oktatási formánk. Az erős kötődés, a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz erősen befolyásolja a művészeti tanulás eredményességét.
•
A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, ill. a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg a különböző szakmai foglalkozások során
¾ Feladataink a személyiségfejlesztés során: 9 Pozitív megerősítés, a motivációs bázis támogatása élményekkel, helyes kritikával, értékeléssel. Helyes önértékelés kialakítása. 9 A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával. 9 A helyes gyakorlás - mint az eredményesség egyik záloga- megtanítása fejlesztése, motiválása. 9 Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése. 9 Alapvető célunk a személyiségfejlesztés során, hogy a művészetpedagógiai sajátos eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztésében. 9 Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, ezért célunk a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására. Célunk a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen megítélő ifjú emberré való nevelés. ¾ Ennek eszközei: 9 órai bejegyzés az ellenőrzőbe 9 rendszeres szülői értekezlet, a gyermekek teljesítményének, szereplési szituációknak közös megélése és feldolgozása, 9 a fejlődési ütem a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése, 9 szülői óralátogatások biztosítása, felkészítés az otthoni gyakorlás segítésére, 9 családlátogatás, szociális és kulturális helyzet felmérése, 103
Pedagógiai-művelődési Program 9 a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába. 3. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulóink a csoportos óráinkon kiscsoportban (7-20) fő ismerik meg a közösséget. Az
együttes
alkotás,
a
művészeti
csoportmunka
során
alkalmazkodó
képességet,
egymásrautaltságot, társaikért és a közös sikerért való felelősséget sajátítják el. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások közös megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumához való viszonyítása reális énképet alakít ki. A művészeti tanulás – közös éneklés, együttzenélés, együtt táncolás, a közös képzőművészeti alkotás létrehozása, az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában.
A tanítási órán folyó közösség-nevelő munka
A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A csoportos tevékenységi formák, a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez.
A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében.
A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlődjék, értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése.
A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek.
Szituációs játékokkal- népdalok, zeneelmélet, néptánc, csoportos képzőművészeti munka, stb. felhasználásával erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de e közösség sikere is függ a játékban résztvevő egyes tanulók teljesítményétől.
Közösségfejlesztés kamarazenei és zenekari, tánckari foglalkozásokon
104
Pedagógiai-művelődési Program
A művészeti iskola zenei főtárgyi óráinak többségére egyénileg járnak a tanulók. Ugyanakkor fontos kialakítani zenélő közösségeket, ahol az együttes muzsikálás mellett egymást is jobban megismerik. A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó kézséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha a jobb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a fejlődni vágyó tanulóra.
Kisebb kamarazene csoportokban is érvényesül ez a hatás, de a különböző zenekarokban, tánckarokban, nagyobb kamaracsoportokban még intenzívebben fejlődik a gyermekek közösségi tudata.
A közös, hetenként ismétlődő próbák alatt a tanulók megismerik egymást, barátságok szövődnek, jobban fejlődik bennük az a tudat, hogy ők ehhez a zeneiskolához, zenekarhoz, együtteshez tartoznak. A koncerteken, ahol a zenekar, kamaraegyüttes tagjaként lépnek föl, átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van és csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zeneműveket.
A befelé forduló, gátlásos gyermekeknek nagy lehetőség a közösségi, zenekari játék, hiszen így a nélkül lehet a produkció résztvevője, hogy a figyelem kizárólagosan rá koncentrálódna. Sok gyerek szeret csak úgy magának zenélni, és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken rendszerint alulteljesít. A közös szereplések, kamara és zenekari fellépések során az egyéni felelősség érzete kevésbé súlyos teher, hiszen többen eveznek ugyanabban a csónakban.
A zenekari próbákon egy, a zene addig ismeretlen területére nyer betekintést az ifjú muzsikus. Megtapasztalja, hogy mindenki fontos (mellérendelt szerep), de ugyanakkor időnként bizonyos szólamok előtérbe kerülnek a másikkal szemben (alárendelt szerep). Megtanulja a másikat is hallgatni, kísérni, a váratlan helyzeteket megoldani. A zenekar a zeneiskolai hangszeroktatás fontos pillére, ahol az évek alatt megszerzett technikai tudást kamatoztatja a növendék.
A tanórán kívüli nevelőmunka szerepe a közösség fejlesztésben
A
tanulócsoportok
közösségi
életét
összetartó,
megerősítő
hagyományok
kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek – karácsony, újév köszöntése, népszokások őrzése, névnapok, születésnapok köszöntése stb. – műsorokkal,
105
Pedagógiai-művelődési Program énekekkel. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk a közös ünnepnek.
Hagyományossá váltak a szülőknek tartott bemutató órák – tanórán kívül – hogy lássák gyermekük munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a közös énekes játékokkal, az együtténekléssel, a műsorok összeállításával erősítik egymás iránti felelősségérzetüket.
A szereplések után az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését.
Rendszeressé tesszük az azonos korú évfolyamok versenyét. A szakmai eredményeken túl ezzel is hozzájárulunk a zeneiskolához tartozás közös élményének megítéléséhez.
Törekszünk arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai zenekarok és kórus munkájában.
Közös hangverseny, operalátogatásokat, táncszínházi-és kiállítás látogatásokat szervezünk. Más zeneiskolák munkájának személyes megismerésével együttesen szerzünk újabb tapasztalatokat. (Közös versenyek, rendezvények, látogatások, saját térségi vetélkedők szervezése).
Arra serkentjük tanulóinkat, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt nyári művészeti táborok munkájában, mely tudásuk gyarapításán túl az új közösségekbe való beilleszkedés hatékony eszköze. Az itt szerzett élmények kihatnak az egész tanévre.
A közös tanszaki hangversenyek, táncos rendezvények és képzőművészeti kiállítások is lényeges részei a gyerekek közösségi életének. Ezért fontos, hogy minden tanár a tanév során tartsa meg önálló koncert-múzeumlátogatások, kirándulások, ahol a gyerekek iskolán kívül találkoznak egymással, szereznek újabb zenei élményeket, tapasztalatokat a társművészetek ás a zene kapcsolatáról. 3. 4. Tehetség felismerés, tehetséggondozás feladatai
¾ A művészi tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A művészeti tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán át, vezet. Objektíven mérhető elemei: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás, harmóniai és forma érzék, mely, rendszerint magasabb szintű szociatív 106
Pedagógiai-művelődési Program képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás szükséges. A művészeti képesség vizsgálatával megpróbáljuk felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. (hallás, ritmusérzék, értelmi fejlettség, mozgáskészség, rajzkészség). A helyesen végzett korai fejlesztéssel (zeneovi, kiselőképző, előképző, hangszeres előképzés) korán, játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. A főtárgy (hangszer, tánc, képzőművészet) kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, kisvárosban ismerős, ill. szimpatikus tanár szerinti hangszerválasztás, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülők részéről, stb). Ez nem mindig találkozik a megfelelő szellemi és fizikai adottságokkal. Minden művészeti terület tanulásához másmás adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a zenetanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a zenei technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem mindazon – program bevezetőjében leírt – célok elérése, mely által egészségesebb, harmonikusabb felnőtté válhatnak tanítványaink. A tehetséggondozásban önkéntesség elve úgy érvényesül, hogy a művészi élmény, mint örömforrás eléréséhez az egyéni adottságok, a tehetség fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban foglaltakat a pedagógiai folyamatban részt vevőknek vállalniuk kell. Ennek érdekében az „A” tagozaton nem teszünk különbséget a minimálisan elvárható teljesítmény szintjén a tanulók között, azonban az értékelés tükrözi (érdemjegy, szorgalomértékelés, írásban és szóban) az egyéni teljesítmény és előmenetel különbözőségét. „B” tagozaton azonban a tehetséggondozásra kiemelt tanulóknak vállalniuk kell a többlet óraszámot és a szükségszerinti otthoni többlet gyakorlást is. ¾ A tehetséges tanulók tanulásának, felkészítésének megszervezése A tehetséggondozást az átlagostól eltérő, jobb képességű tanulók esetén a „B” tagozatra való irányítással, ennek magasabb szintű követelményrendszerével is segítjük. (Ld. Az egyes tárgyak tantárgyi programja). „B” tagozatos tanuló lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével, szorgalmával igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelő szintű tananyag tudásáról ad számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért.
107
Pedagógiai-művelődési Program A „B” tagozatról az „A”-ra visszaléphet az a tanuló, aki a számára előírt minimális követelményeknek nem kíván, vagy nem tud megfelelni. Ez történhet kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy tanszaki munkaközösség javaslatára. A „B” tagozatra történő besorolást és ennek változásait a tanszakvezetők előkészítő munkája alapján az igazgató hagyja jóvá. A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is. Több pozitív eredményünk mutatja, hogy a művészeti képességek sokszor eredményesen fejleszthetőek más képességekhez viszonyítva. Ennek filozófiai, vagy erkölcsi hátterét e program nem hivatott feltárni, de úgy kívánunk minden embertársunk felé fordulni, hogy a benne rejlő értékeket megtaláljuk, feltárjuk, és fejlődéséhez utat nyissunk. A tehetségkutatás tanórán kívüli formái: •
Előkészítő szint
A tehetség korai felismerését, a tanítványi kötődés kialakítását óvodáskorban és az általános iskola első osztályával párhuzamosan kezdjük meg. Speciális „beavató” tehetségkutató foglalkozásokat tartunk ahol a gyerekeket valamennyi művészeti ágban kipróbáljuk (hangszerbemutatók, rendhagyó ének és rajzórák, gyermek táncházak) ¾ A tehetséggondozás módjai tanórai keretben: •
Alapfok, továbbképző évfolyamok 9 Elkülönített (B tagozatos) oktatás az alapfok 2. osztályától: emelt óraszámú egyéni, vagy kiscsoportos, képzéssel. 9 Gyorsítás: a kiemelkedő képességű tanulók esetében a tanulási szakaszok megrövidítésének lehetősége (összevont évfolyam beszámoló) 9 Dúsítás: a tananyag nehezítése, egy-egy téma mélyebb kidolgozása
¾ Felkészítés felsőbb zenei-, és más művészeti tanulmányokra: Külön fejlesztést és több gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló művészeti pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja 9 kiscsoportos vagy egyéni szolfézs, zeneelméleti felkészítés a felvételit megelőző két évben,
108
Pedagógiai-művelődési Program 9 a felvételit megelőző legalább három évben heti 2x 45 perces egyéni főtárgyi óra, 9 felvételizők rendszeres meghallgatásai, szakértő, szaktanácsadó bevonásával, 9 otthoni gyakorlás további segítése, 9 előzetes meghallgatásokra való felkészítés és elkísérés. ¾ Tanulmányi versenyek: Az országos művészeti szaktárgyi versenyeket háromévenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási Minisztérium. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A művészeti pályára készülő tanuló részvétele mindenféleképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk: 9 növendék hangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával) 9 tanszaki meghallgatásokat, 9 házi versenyeket ¾ Tehetséggondozás a tanórán kívüli foglalkozások keretében: A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörének megteremtésével, a játékos, majd később a téthelyzetek folyamatos megteremtésével segítjük elő (meghallgatásokra, versenyekre, találkozókra, fesztiválra, pályázatra való felkészítés). Projektpedagógiai feladatokban való részvétel: önálló munka. Tanáraink figyelmet fordítanak a kulturális műveltség hiányával érkező tanulók igényszintjének növelésére, a családok bevonására. 3. 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is. Az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás, a szorongásos, tanulásban akadályozott vagy sérült gyermekek művészeti tevékenységének fejlesztésére ugyanúgy figyelünk, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása.
109
Pedagógiai-művelődési Program Iskolatípusunk önkéntes, egyéni motivációt kívánó oktatási formája gyakran eleve kiszűri, vagy sokszor el sem juttatja a zenetanuláshoz a tanulók közül a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket. Ugyanakkor mással nem pótolható lehetőségünk adódik – szintén a sajátos, egyénre szabott nevelési-oktatási forma miatt –arra,
hogy
a
hozzánk kerülőket ebben segítsük. Ezt a feladatot a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során végezzük el, szükség esetén külső szakember bevonásával. A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez.
Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során, felkészültségüktől függetlenül bekapcsolódhatnak a ránk bízott gyermekeik művészeti nevelésébe. A szülők bekapcsolásának eszközei lehetnek:
Órai bejegyzés az ellenőrzőbe, melyet a szülőknek láttamoznia kell.
Hasznos a rendszeres tanszaki szülői értekezlet. (A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető a szülői értekezlet). Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon következő a gyermek előmenetele, fejlődése, viszony a művészeti ág tanulásához, az otthoni gyakorláshoz.
Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, a családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről.
Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetés után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező ill. választott tárgyak tanóráinak fogalakozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével rendszeresen foglalkozni , az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban.
Fontos a családlátogatás, ahol a szülővel és gyermekével otthoni környezetükben tudunk beszélgetni. Így meggyőződhetünk a család szociális helyzetéről, hogy a gyermeknek milyen lehetőségei vannak (gyakorlás helyszíne, hangszer, pl. zongora helye a lakásban).
Pedagógus és tanuló együttműködése:
Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott) tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kerteken belül), hogy a tanulók különböző 110
Pedagógiai-művelődési Program képességeinek megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. Törekszünk a tanárok tanítványok harmonikus kapcsolatának kialakítására.
A pedagógus felelőssége ugyanakkor arra is terjed, hogy a művészeti nevelésbenoktatásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára.
A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. A szülő figyelmét rá kell irányítani arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a művészeti nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítani a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében.
A művészeti tanulás során olyan speciális képességekre is építenünk kell, amelyek az egyes szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelent segítséget, ha a tanult tanszakon nehezen fejlődő, de más szak tanulására alkalmas tanulót másik művészeti ág művelésére átirányítunk.
Szülő és tanuló együttműködése
A szülők jelentős része nem szakképzett, és művészeti műveltsége sem mindig elegendő. A pedagógusnak fel, kell készítenie a szülőt arra, hogy a művészeti tanulás során nélkülözhetetlen mindennapos otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez az iskolai ellenőrző, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető.
3. 6. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulunk mindannyian egyenlő esélyekkel!! Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermekszerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. 111
Pedagógiai-művelődési Program Az ő személyiségének fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát.
Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél
magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a művészeti iskola, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást iskolánk kérvény benyújtása után, külön elbírálás alapján ítéli meg. Az anyagi támogatások formái a következők: 9 Térítési díj, tandíj-mérséklés: a kedvezmény mértéke változó nagyságú lehet. Igény szerint teljes vagy részleges mentességet és részletfizetési kedvezményt is adhatunk. 9 Anyagilag hátrányos helyzetű tanulóink a nyári táborozás alkalmával is díjkedvezményben részesülhetnek. 9 Ingyenes könyvtári-, és eszközkölcsönzést biztosítunk A támogatások szervezeti formái a következők: Tanulóink a különféle iskolákból érkeznek hozzánk. (Nagyobbrészt általános- és középiskolákból). Ezekben, az iskolákban kötelező az ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, míg a művészeti iskolában ilyen szakember felvétele alól a jogszabály felmentést ad. Ifjúságvédelmi feladatainkat oly módon látjuk el, hogy az illeszkedjék a közismereti iskolák rendjéhez: 9 Probléma, konfliktus megjelenése esetén először a nevelőtestületen belül keressük a megoldást. 9 Bevonjuk a szülőket a probléma feltárásába és az útkeresésbe. 9 Kapcsolatot építünk a tanuló közismereti iskolájával. (Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, vezetők). 9 Szükség esetén az iskola titkár közvetítésével bevonjuk a probléma megoldásába a Gyermekjóléti Szolgálatot, ill. a Gyámhatóságot. Az ifjúságvédelmi vezetői feladatokat iskolánkban az intézményegység-vezető szervezi és irányítja, a tanszakvezetők bevonásával. Az összekötő szerep az iskolatitkáré, aki az általános iskolában is megismeri a problémákat, valamint képviseli a művészeti iskolát a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. 112
Pedagógiai-művelődési Program A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. Visszahúzódás, félénkség, bátortalanság, egyes esetekben deviáns viselkedésiformák is jellemezhetik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket, ezért különösen oldott, családias légkört igyekszünk teremteni. A feladatok kijelölésekor még jobban ügyelünk a fokozatosságra, az apróbb feladatok tökéletes megoldásával erősítjük sikerélményeiket, fejlesztjük önbizalmunkat.
4. Nemzetiségi hagyományőrzés ¾ Fő célok
Tanulóink, magyarságukat vállalva a német nemzetiség hagyományait ismerők és tiszteletben tartók, szűkebb szülőföldjüket jól ismerő ifjak legyenek.
Ismerjék szülőfalujukat, a népi hagyományokat, szokásokat. A népi kultúrát megismerve, használva őrizzék, ápolják hagyományaikat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg elődeik történetét, szokásait. Az iskola élményt adó művészeti programok, tevékenységek bemutatásával segítse a német nyelv alapjainak elsajátítását; a testvérkapcsolat kiszélesítésével annak gyakorlását. Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére neveljük tanulóinkat, hiszen Etyeken együtt él a magyar, a német és a cigány népcsoport. Hagyományőrző és szabadidős programjainkat a szülők együttműködésével szervezzük ¾ E célok elérése érdekében a következőket kínáljuk: 9 Az általános iskola magas szintű német nyelvoktatásának kamatoztatását a művészeti foglalkozásokon 9 Az etyeki németség hagyományainak, kultúrájának ismeretét 9 Német nemzetiségi néptánc oktatást 9 Térségi nemzetiségi rendezvényeinkkel- Nemzetiségi Fúvóstalálkozó és Népzenei Gála-, a német zenekultúra és tánckultúra, valamint tárgykultúra emlékeinek megőrzését 113
Pedagógiai-művelődési Program
5. A felvételi eljárás módszerei, átvétel másik iskolából A „Magyar-kút” ÁMK Nemzetiségi Alapfokú Művészeti Iskolába jelentkező tanulók felvételi meghallgatáson vesznek részt. Ennek célja, hogy megismerjük a jelentkezők alapvető képességeit, készségeit, a választott szakra való alkalmasságot, alkati adottságot, érettséget. A felvételi meghallgatás módszere: 9 beszélgetés, a motiváció megismerése, 9 éneklés (választott dal és visszhang), 9 ritmusérzék vizsgálata. 9 mozgáskészség a táncművészetre jelentkezőknél 9 rajzkészség a képző és iparművészetre jelentkezőknél A felvételi beszélgetés során váljon ismertté a jelentkező motivációja, értelmi, érzelmi fejlettsége, oldottsága. A művészeti feladatok megoldása során vizsgálandó az előforduló hibák, tévesztések javítási készsége. A felvételi meghallgatást az adott tanszak vezetője irányítja, a tanszak tanárainak bevonásával. A meghallgatás végeztével írásban tesz javaslatot az igazgatónak a felvételre, ill. az elutasításra vonatkozóan. Az elutasítást mindig indokolni kell írásban. Átvételre jelentkezőknél az eddig megszerzett tudást kell bemutatni, melyet szaktanárokból álló bizottság véleményez. Az átvett tanuló abba az osztályba nyer besorolást, melyre a bizonyítványban szereplő utolsó záradék lehetőséget ad. Szükség esetén javaslatot teszünk felzárkóztatásra, melyhez a tanuló részére segítséget nyújtunk.
6. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az alapfokú művészeti iskolában Évfolyam vizsgák A tanulók félévkor beszámolót, év végén vizsgát tesznek valamennyi tantárgyból.
114
Pedagógiai-művelődési Program Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az év végi vizsgán a helyi tantervben foglalt minimum követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Az egyes tárgyak minimális követelményeit a helyi tanterv egyes tantárgyi programjai tartalmazzák részletesen. A sikeres év végi vizsga alapján a tanuló magasabb évfolyamba léphet. Osztályfolytatás A tanulmányok ideje alatt legfeljebb két alkalommal mód van az osztály engedéllyel történő folytatására. Az osztályfolytatás indoka lehet: -
tördék tanulmányi év (tanévközben felvett pótbeiratkozó esetén)
-
ha a tanuló önhibáján kívül nem tudta a tananyagot elsajátítani,
-
illetve a követelményt teljesíteni Összevont beszámoló
Legfeljebb két évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet az a tanuló, aki a tanulmányi követelményeket az előírt egy tanévnél rövidebb idő alatt elsajátította. Pótvizsga, osztályozó vizsga Az a tanuló akit 1 osztályzattal, elégtelen minősítéssel értékeltek az évfolyam vizsgán, pótvizsgát tehet. Osztályozó vizsgán vehet részt a tanuló, ha egyes tanórák látogatása alól felmentést kapott. Az eredményes pótvizsga és osztályozó vizsga magasabb évfolyamba történő lépésre jogosít. Alapfokú művészeti vizsga A továbbképző évfolyamra jutás feltételeit felmenőrendszerben alapfokú művészeti vizsgához kötjük. Az alapfok évfolyamainak elvégzése után a tanuló alapfokú művészeti vizsgát tehet. Az alapfokú művészeti vizsga a továbbképző évfolyamok megkezdésére jogosító állami vizsga, melyet az OM rendeletek szabályozása szerint kell bevezetni. Alapfokú művészeti vizsgát első alkalommal a 2004/2005-ös tanévben tanulmányaikat megkezdett tanulók számára kell megszervezni. Művészeti záróvizsga A tanulmányok befejezésekor művészeti záróvizsgát tehet a tanuló, mely szintén állami vizsga. Művészeti záróvizsgát elsőször a 2004/2005-ös tanévben tanulmányaikat megkezdett tanulók számára kell megszervezni
115
Pedagógiai-művelődési Program A magasabb évfolyamra lépéshez szükséges évfolyami záróvizsgák, valamint az alapfokú művészeti vizsga és a művészeti záróvizsga tanszakonkénti minimális szakmai követelményeit, lebonyolítási szabályait részletesen a helyi tantervben, a felvételi- és vizsgaszabályzatunkban fejtjük ki.
7. A tanulmányi eredmények, szorgalom értékelése 7. 1. A tanulmányi eredmények értékelése ¾ A tanulók előmenetelét havonta részjegyekkel értékeljük. ¾ Az osztályozás mellett előképzőben és a továbbképző csoportos főtárgyai esetében szöveges minősítést alkalmazunk. ¾ Az előmenetelt félévkor és évvégén osztályzattal, érdemjeggyel értékeljük 5 jeles (vagy kiválóan meg felelt) az a tanuló, aki a tanulmányi követelményeket kiemelkedően 4 jó (vagy jól megfelelt) az a tanuló aki a tanulmányi követelményeket képességeihez mérten jól teljesítette 3 közepes (vagy megfelelt) az a tanuló, aki a tanulmányi követelményeket képességeihez mérten átlagosan teljesítette 2 elégséges ( vagy elégségesen megfelelt) az a tanuló, aki csak tanulmányi követelmények minimális szintjét érte el 1 elégtelen ( nem felelt meg), az a tanuló aki a tanszakra előírt minimális követelményeket nem teljesítette, ezért pótvizsgára utasították 7. 2. A szorgalom értékelése ¾ Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétele az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a gyakorlati tárgyakban. ¾ A
szorgalmat
minősítő
osztályzat
fokozatainak
megállapításában
a
legfőbb
megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. Figyelembe kell venni: •
az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is,
116
Pedagógiai-művelődési Program •
a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el.
A szorgalom értékelésének szempontjai: •
•
A motiváltság
a tudás megszerzésének igénye
az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény
A tanulási folyamat
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló, kreatív munkavégzés
fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység
többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok)
Egy, vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet
példás szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeknek maradéktalanul megfelel:
tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg órai és otthoni munkáját
munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti
az órákon képességei és körülményei szerint példamutatóan dolgozik
házi feladatait rendszeresen és igényesen oldja meg
határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal.
jó szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell
az órákon képességei és körülményei szerint megbízhatóan dolgozik
az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne.
Kérésre külön feladatot is vállal.
változó szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni:
az órákon képességeihez és körülményeihez képest hullámzó teljesítményt nyújt,
eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget
házi feladatait hiányosan oldja meg
a kötelező tanulmányi feladatait sem mindig végzi el.
hanyag szorgalmú az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek:
több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt
az órákon képességeihez és körülményeihez képest alulteljesít
házi feladatait nem, vagy hiányosan oldja meg 117
Pedagógiai-művelődési Program
kötelező tanulmányi munkáját elhanyagolja, érdektelenséget mutat. 8. A pedagógiai eredményesség ellenőrzési és értékelési rendszere
Az intézményegység teljes körű partnerközpontú minőségvizsgálatát „Harmonia” Mérési-, Értékelési Rendszerünk szabályozza. Az alább felsorolt pedagógiai mérések részletes szabályozása az Intézményi Minőségirányítási Programban kerül bővebb kifejtésre. 9 A nevelési eredmények vizsgálata mindig folyamat-jellegű, a reális követelményeket, a tantervi minimum követelményeket veti össze a tanuló elért eredményével. A követelmény és eredmény összevetése, elemzése után pedig differenciált fejlesztési teendőket határozunk meg.( „A” és „B” tagozatra irányítás, tanszakváltás lehetősége) 9 Vizsgáljuk a tanulók viszonyát és a tanult tantárgyakhoz, a tanulásához . 9 A tudásszint mérése kor az egyéni fejlődés ütemét is figyelembe vesszük. Pedagógiai gyakorlatunkban a kitűzött intézményi célok elérését, a kijelölt feladatok megvalósítását, a tevékenységek, a megválasztott eszközök és módszerek hatását a teljesítményekre az alábbi módszerekkel mérjük és értékeljük: •
Megfigyelés: spontán órai munka közben vagy bemutató órán
•
Beszélgetés (interjú), kérdőíves felmérés konkrét témakörben
•
Pedagógiai helyzetteremtés: meghallgatás, félévi beszámoló, év végi vizsga, tanszaki és iskolai hangversenyek, tanulmányi verseny, szereplés
•
Tanulói produktumok elemzése: képző- és iparművészeti tanszakon vizsga munka, illetve zeneoktatás és népzene, néptánc elméleti tárgyainál dolgozat, gyűjtőmunka
•
Összehasonlító eredményvizsgálat: szakmai találkozók, fesztiválok, versenyek, pályázatok
•
Összegző (szummatív) eredményvizsgálat: -évfolyam vizsgák - alapfokú művészeti vizsga - művészeti záróvizsga
•
Végzett növendékek „követéses” vizsgálata: helytállás művészeti továbbtanulásban, művészeti pályán, amatőr művészeti együttesekben.
•
Iskolai statisztikai mutatók vizsgálta: tanszakok felépülése, lemaradási-, kimaradásitanulmányi eredményességi összehasonlító elemzések, statisztikák
118
Pedagógiai-művelődési Program
9. A pedagógiai feladatokhoz kapcsolódó módszerek, eljárások, eszközök 9. 1. Nevelési-oktatási módszerek, eljárások A célok, feladatok megvalósítása érdekében pedagógusaink az alkalmazott metodikai módszereket, eljárásokat szabadon választják meg. A szakmai munkaközösségek feladata ösztönözni az új, korszerű módszertani kultúra, és a tanulásszervezés elterjesztését. ¾ A motiváció kialakítása a sikeres tanulás-tanítás egyik fontos feltétele. A tanulás örömének, a felfedezés izgalmának főszerep kell jusson. ¾ A frontális tanulásszervezés, ismeretátadás helyét át kell vegye, a gyermeket bevonó interaktív megközelítés. A meglévő tanári kompetenciákat fel kell ismerni, és el kell terjeszteni, a belső innovációk támogatásával. ¾ A
nevelők
metodikai
képességeit
fejlesztő
önképzéseket,
továbbképzéseket
kezdeményezünk: 9 a tanár, mint „tanulásszervező” szerep, 9 team-munkamódszer. ¾ A pedagógiai-, módszertani kultúrában fokozottan helyet kell kapnia a kooperatív technikának, projekt munkamódszernek. ¾ Nevelőink
felismerik
és
alkalmazzák
a
csoportbontást.
Képesek
tantárgyközi
együttműködésre, digitális tananyagtárak kezelésére. ¾ Bevonjuk a Magyar-kút ÁMK nevelési-és közművelődési eszköztárát, és feltételrendszerét a napi munkába: - a társművészeti ágak - könyvtár, közművelődési programok, -tanórán kívüli tevékenységek felhasználása napi gyakorlat, az oktatás, nevelés hatékonyabbá tétele érdekében. ¾ A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terveket készítünk, a művészetpedagógiai eszközrendszer, a kulturális programok közvetett segítő hatását együtt használjuk a szocio-kulturális hátrányok leküzdése érdekében. Olyan elveket vallunk, olyan pedagógiai technikákat alkalmazunk, amellyel minden gyerek eredményes lehet a művészetoktatásban.
119
Pedagógiai-művelődési Program 9. 2. Nevelési-oktatási eszközök Iskolánk pedagógusai a hagyományos szemléletű oktató eszközök mellett a korszerű audiovizuális oktatástechnikai eszközök, a multimédiás segédanyagok motivációs erejére építve dolgoznak, ezért a szaktantermi feltételrendszer kialakítása munkánkhoz nélkülözhetetlen. Fentieket a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék alapján 2008-ig ütemezetten biztosítja a fenntartó. Iskolánk jó minőségű tanulóhangszereket, viseletet, kottát, könyvet, képzőművészeti kiseszközöket kölcsönöz a tanulóknak. Az egyes tanszakok szakmai feltételrendszerére részletesen a helyi tantervben térünk ki. A szakmai eszközjegyzéket mellékeljük. 9. 3. Kultúra-művelődés, tanórán kívüli nevelési eszközök, foglalkozások Nevelési célunk, hogy a szórakozás és a szabadidő, szerves részévé váljanak a művészeti iskolában elsajátított ismeretek, ezért az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokkal egészítjük ki a tanóráinkat: •
Tanulók részére szervezett koncertek, kiállítások
•
Hangverseny, kiállítás, táncművészeti előadás megtekintése
•
Táncház
•
Nyári alkotó táborok
•
Saját szervezésű térségi, megyei szintű művészeti rendezvények, versenyek, fesztiválok
10. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, kották kiválasztásának általános elvei: 9 feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének 9 feleljen meg intézményünk oktatási céljainak 9 segítse, motiválja a tanulók ismeretszerzését 9 szövege, tartalma a tanulók életkorának megfelelő legyen 9 adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre 9 legyen tartós, több évig használható Pedagógusaink lehetőség szerint olyan kiadványból tanítanak, mellyel az iskola könyvtára rendelkezik, illetve amelynek beszerzése nem jelent aránytalanul nagy terhet a szülőknek. 120
Pedagógiai-művelődési Program Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét elsősorban a pedagógiai munkában használható zeneművek, kották, könyvek beszerzésével alakítjuk ki, úgy hogy az, az egyes tanszakokra vonatkozó tantervi ajánlásokban szereplő jegyzéknek megfeleljen. Saját segédletek Pedagógusaink saját fejlesztésű segédletekkel is dolgozhatnak. A jegyzetek, feladatlapok, tesztek sokszorosításáról az iskola gondoskodik. Szemléltetők Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a hagyományos applikációs szemléltetés mellett, a korszerű digitális eszközöket minél nagyobb arányban alkalmazzák a tanítási órákon.
11. Intézményi demokrácia, a tanulók érdekképviselete, a tanulók véleménynyilvánításának formái
A tanulók képviseletei fóruma Intézmény egységünkben Diákönkormányzat ( 5 fő) működik. A diákönkormányzat működését megbízott tanár segíti.
A tanulók véleménynyilvánításának lehetősége Növendékeink elégedettségét a Harmónia Intézményi Minőségirányítási Program keretében rendszeresen kérdőíves formában mérjük, a tanulói véleményeket, javaslatokat beépítjük nevelő munkánkba.
12. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség eléréséhez. 9 A tanulmányi előmenetelről havonta a tájékoztató füzeten keresztül értesítjük a szülőt. 9 A tanulók hiányzásáról, előmeneteléről, szorgalmáról és órai magatartásáról a jogszabályban meghatározott módon azonnal értesítjük a szülőt. 9 A fakultatív tárgyak választékáról, az új induló tanszakokról, aktuális terveinkről, sikereinkről folyamatosan körlevélben tájékoztatjuk a szülőket. 9 A szaktanárok félévzárást követően szülői értekezletet tartanak.
121
Pedagógiai-művelődési Program 9 Szívesen látjuk a szülőket, hozzátartozókat nyilvános rendezvényeinken (tanszaki hangversenyek, nyitott táncórákon és képzőművészeti műhely foglalkozásokon. A szülői szervezetek Az ÁMK Iskolaszékében egy delegált képviseli az alapfokú művészeti iskolát. Az intézményegység szülői szervezetét évente választjuk. A Szülői Munkaközösség (5 fő) az intézményegység szintjén önállóan szervezzük, a művészeti ágak tanszakainak létszámarányában biztosítunk képviseletet a szülőknek
13.
Az intézmény külső kapcsolatai
Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart: •
a község oktatási intézményeivel,
•
a megyei, térségi alapfokú zene- és művészeti iskolákkal, középfokú szakképző iskolákkal
•
szakmai, és érdekképviseleti szervezetekkel: Magyar Zene- és Művészeti Iskolák Szövetsége Népzenei Örökség Egyesület Kóta - Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Magyar Fúvószenei Szövetség Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete
•
a helyi Német Kisebbségi Önkormányzattal
•
az Etyeki Németek Egyesületével
•
a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal
•
a Nagycsaládosok Egyesületével
•
a testvérváros művészeti együtteseivel, oktatási intézményeivel
14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatellátásához legalapvetőbben szükséges - épület, helyiség berendezés, tárgyi, technikai - eszközkészletet. Az intézmény feladatellátásához szükséges eszközök tételes jegyzékét a melléklet tartalmazza. 122
Pedagógiai-művelődési Program
D) Könyvtár-Közművelődés 1. A könyvtár története •
A Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság 1948-ban népkönyvtárat küldött a községbe.
•
Könyvtárak 1949-ben:
Etyek 1. sz. (Népkönyvtár.) Kötetszám: 123. Könyvtáros: Nagy Jolán. Olvasók száma: 89. Etyek 634. áll. isk. (Szabadművelődési vándorkönyvtár). Kötetszám: 46. Könyvtáros: Bedics József. Olvasók száma: 48. Etyek 140. (Ügyvezetői könyvtár.) Kötetszám: 61. Könyvtáros: Jesker Antal. (A könyvek segédeszközök előadások rendezéséhez.) •
Községi népkönyvtár (1950)
•
120 kötetes népkönyvtár a községházán elhelyezve. A boti gépállomás rövidesen bejön a faluba és nekik is van kb. 80-90 kötetük. Könyvtáros: Jesker Antal tanító ügyvezető.
•
Jelenlegi helyén: több, mint 30 esztendeje működik.
2. A 3. sz. intézményegység adatai - székhely: 2091 Etyek, Magyar utca 2. telefon/fax: (22) 597-040 - telephely: 2091 Etyek, Alcsúti út 1. telefon/fax: (22) 353-618 2091 Etyek, Kossuth Lajos utca 1. Jellege: nyilvános könyvtár Az intézmény alaptevékenysége: - általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása, a település lakosainak - könyvtári dokumentumokat gyűjt, őriz, feltár és szolgáltat - dokumentum- és információcserét biztosít - internet-szolgáltatás - közösségi művelődési tevékenység
123
Pedagógiai-művelődési Program Az intézmény kiegészítő tevékenysége: - iskolai könyvtári szolgáltatás az 1. és 2. számú intézményegységekben Az alapfeladat körében a gyermekkönyvtári részleg gyűjtőkörét úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen a Közoktatási Törvényben foglaltaknak is.
2. Tárgyi, személyi feltételek
A könyvtár 180 m²-en működik, jól elkülönített felnőtt- és gyermek, valamint kézikönyvtári részleggel. A kötetszám megközelítőleg 28.000, több, mint húszféle sajtótermék helyben olvasható. 2007. évben a beiratkozottak száma 551 fő volt, ebből kb. 300 fő mondható rendszeres könyvtárlátogatónak.
Az épület felújításra szorul, a polcrendszerek bővítésére további lehetőség nincs, a bútorzat egy része erősen elhasználódott, új a kölcsönző pult, valamint az asztalok és a székek. Információs technológiai eszközök: 3 számítógép segíti a munkát, az állomány gépi feldolgozása nagyrészt megtörtént, a kölcsönzés is számítógépen folyik. 2 számítógép áll az olvasók rendelkezésére, az internet-használat mellett az olvasóknak lehetőségük van az állományban való keresésre is (katalógus). Ezenkívül 2 régi fénymásoló, 2 nyomtató, telefon és mini-hifi berendezés áll rendelkezésre.
Főfoglalkozásúak: 1 fő könyvtáros, ½ fő könyvtári kisegítő, ½ fő technikai dolgozó
3. Célok, feladatok Az ÁMK Könyvtár-közművelődés fő feladata kell legyen, hogy az érdeklődők lehető legszélesebb köre számára biztosítsa a lehetőséget, a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelődésre és a színvonalas szórakozásra. •
Felkelteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok kulturális értékeinek megbecsülését, az önművelés iránti igényt:
az
olvasói
és
könyvtárhasználói
kultúra
terjesztése
és
fejlesztése
a
könyvtárhasználók körében.
a taglétszám növelése.
gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok beszerzése, feldolgozása, és a könyvtári szolgáltatások szervezése.
a könyvtár állományának folyamatos feltárása, gyarapítása. 124
Pedagógiai-művelődési Program
•
helyismereti, kulturális dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele.
könyvtárközi kölcsönzés az Országos Dokumentum-ellátási Rendszeren keresztül.
Elektronikus eszközökre és forrásokra támaszkodva fejleszteni az intézmény tájékoztatóinformációs szolgáltatásait:
•
•
számítógépes katalógusrendszer kiépítése (visszamenőleg és új beszerzésűek).
a számítógépes kölcsönzés teljes körűvé tétele.
olvasóteremben használható Internet, „Net-kuckó” működtetése.
könyvtárközi kölcsönzés online katalógus segítségével.
Közösségi művelődési lehetőségek biztosítása, szabadidő hasznos eltöltése:
helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, fesztiválok, vetélkedők szervezése.
az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása.
Kultúraközvetítő tevékenység:
a kulturális értékek, hagyományok egyéni és közösségi megismertetésének, elsajátításának segítése.
az „Olvasás Napja” megszervezése.
az Etyeki Versmondó Kör munkájának segítése.
a település természeti, szellemi, történelmi, néprajzi, művészeti értékeinek, hagyományainak kutatása, bemutatása, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.
•
A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének támogatása:
a civil közösségek, egyesületek igény szerinti segítése, összefogása, számukra fórumok, közös akciók szervezése.
•
Segíteni az iskolák pedagógiai programjának megvalósítását:
•
kiscsoportos foglalkozások, könyvtárismereti órák szervezése.
Pályázati lehetőségek figyelése az intézmény könyvtári és közművelődési tevékenységének színvonal emelésére.
125
Pedagógiai-művelődési Program
A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGA A pedagógiai-művelődési program értékelése, felülvizsgálata •
A pedagógiai-művelődési programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását az intézményegységek folyamatosan vizsgálják.
•
A pedagógiai-művelődési program módosításának indokai a megváltozott körülmények (jogi, személyi, tárgyi feltételek változása) lehetnek.
A pedagógiai-művelődési program módosítása •
•
A pedagógiai-művelődési program módosítására javaslatot tehet:
az intézményvezető,
az intézményegység-vezetők
a nevelőtestület bármely tagja,
a nevelők szakmai munkaközösségei,
az ÁMK szék,
az iskola fenntartója
A szülők és a tanulók a pedagógiai-művelődési program módosítását közvetlenül az SZMK szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az SZMK javasolhatják.
•
A pedagógiai-művelődési program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A pedagógiai-művelődési program nyilvánosságra hozatala
Az intézmény pedagógiai-művelődési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai-művelődési program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve
intézményeknél
tekinthető
meg:
az
iskola
fenntartójánál,
az
intézményegységek irattárában, az intézményvezetőnél, az intézményegységvezetőknél. A Pedagógiai-művelődési programot a fenntartó, Etyek Község Önkormányzatának Képviselőtestülete ……………………………………………….. határozatában fogadta el. Etyek, ………………………………………………….
……………………………………………. intézményvezető 126
