2010. december
Veszprém Megyei
Pedagógiai Híradó A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet ingyenes információs lapja
A tartalomból Gárdonyi Géza karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! ......................................... 3. oldal Elismerés diákoknak, pedagógusoknak ......................................... 5. oldal Fogyatékosok Nemzetközi Napja ......................................... 8. oldal Korszerűbb, szebb lett a Kozmutza ....................................... 10. oldal A TÁMOP 3.2.2 pályázatot megvalósító hálózatkoordinációs projektiroda tevékenysége ....................................... 11. oldal Bábszínházban tanulnak ....................................... 13. oldal „Tedd a jót, kerüld a rosszat!” – a Dózsában is ....................................... 14. oldal Pedagógus 2010 Pedagógusok időmérleg vizsgálata ....................................... 17. oldal
A KÖRPI Veszprém Megyei Irodájának munkatársai nevében békés, boldog karác sonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt kívánok. Bartalos Zsuzsanna irodavezető
Tisztelt Intézményfenntartók! Tisztelt Intézményvezetők! Intézményünk, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája a megye pedagógiai szakmai feladatainak ellátójaként a kötelezően ellátandó feladatok mellett az alábbi ingyenes, illetve kedvezményes szolgáltatásokat kínálja fel a megye nevelési-oktatási intézményeinek sikeres, hatékony működése, segítése érdekében.
◊ Mérésmetodikai képzés 30 pedagógus számára a 2010/2011-es tanévben. ◊ Belső értékelési rendszer kialakítását segítő tanácsadás 10 nevelési-oktatási intézményben (4 óra /intézmény).
◊ Szaktanácsadói tevékenység szervezése és kiközvetítése a megye közoktatási intézményei számára (3-4 óra /intézmény).
◊ Tanácsadás 30 intézmény nevelési, pedagógiai programjának készítésében, módosításában. ◊ Tanácsadás közoktatás-szerkezeti kérdésekben a megye 10 fenntartója számára, 50%-os költségviseléssel (3 óra/ fenntartó).
◊ Pedagógusok, intézmények és fenntartóik számára havi tíz órában, diákok és diákönkormányzatok részére pedig havi két órában rendszeres jogi tanácsadás. ◊ Pedagógiai Híradó címmel havi szakmai folyóirat elektronikus kiküldése. Fenti ingyenes szolgáltatásainkat a jelentkezések sorrendjében teljesítjük, a további igényeket költségtérítéses formában tudjuk kielégíteni. Minden megkeresésre visszajelzést küldünk, és telefonon egyeztetjük Önökkel a teljesítés részleteit.
Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. Irodavezető: Bartalos Zsuzsanna Telefon és fax: 06-88-325-808 Mobil: 06-30-575-0863 E-mail:
[email protected]
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
Gárdonyi Géza karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! A Karácsony a kereszténység egyik olyan tradicionális ünnepe, amely nem csak a hívők érzelmeire hat. Atavisztikus örökségként, ösztönszerűen ott van minden emberben a születés titokzatosságának, az új élet csodájának a misztériuma, amely áthatja a lélek és az értelem nem csak szimbolikus, hanem valóságos világát is. Olyan ünnep ez, amely a hétköznapok sorából ünnepi fénybe emeli az embert: új reményt ad a további élethez. A világon mindenütt, ahol a Karácsony ünnepnek számít, a legszebb, a legmeghittebb egyházi és laikus, népi vallásos énekek ehhez kötődnek. Aligha lehet szebbet elképzelni, mint amikor itt, az északi féltekén havas téli estén, éjszakán, vagy délen a nyári melegben a Dél Keresztje alatt felcsendülnek e gyönyörű himnuszok, hála- és dicsőítő énekek. Amikor 1818 karácsonyán az ausztriai Oberndorf kis templomában felhangzott Joseph Mohr és Franz Xaver Gruber közös szerzeménye, a Stille Nacht! Heilige Nacht! (Csendes éj! Szentséges éj!), amelyet kényszerű szükségből készítettek el, ők akkor aligha hitték, hogy megalkották az egyik legszebb, a világon legtöbbet énekelt karácsonyi dalt. Világsiker napjainkban is, rádiók, televíziók közvetítik számos világhírű szólóénekes, kórus, zenekar előadásában. Történetéről olyan gyönyörűen szép osztrák film is készült, amely szinte biblikus hatással van a nézőkre – bármilyen vallásúak is. Hazánkban is számos olyan karácsonyi népi ének született, amelyet egy-egy tájegységünkben előszeretettel adtak elő gyerekek, felnőttek. Az 1960-as évek táján ezek közül sokat összegyűjtött, majd megjelentetett Erdélyi Zsuzsanna a Hegyet hágék, lőtöt lépék című kötetében. Ebben a Karácsonyhoz kötődők mellett sok-sok fohász, könyörgés, hálaima, gyász- és dicsőítő ének a bizonyosságai annak, hogy a népi vallásosság magyar hagyományai egyetemes kulturális örökségünk jelentős kincsei. De van egy különös körülmények között keletkezett karácsonyi énekünk, amelyet egyre többen ismernek és énekelnek országszerte anélkül, hogy tudnák létrejöttének történetét. Ez az ének a Fel nagy örömre! című. 1882 karácsonyán hangzott fel először a devecseri templomban, majd később egyre gyakrabban más templomokban is, karácsonyi énekes-zenés műso-
rokban, családi otthonokban meghitt karácsonyestéken. Szerzője Gádonyi Géza (1862-1922), akit akkor még Zigler Gézának hívtak. Gárdonyi 1882. szeptember 5-én, 20. születésnapja után egy hónappal került a devecseri római katolikus elemi népiskolába segédtanítónak. Az iskola főtanítója, a kántori teendőket is ellátó Tima Lajos (1840-1903), aki a mezőváros közéletének egyik jelentős személyisége volt, mint kitűnő zenész (aki kitűnően játszott orgonán, zongorán és hegedűn), nagy reményekkel fogadta a fiatal, kissé zárkózott, és láthatóan szegény segédtanítót. A következő év decemberében távozott el a ma már róla elnevezett iskolából, de az itt töltött tizenhat hónap alatt nevét beírta nem csak Devecser, a mezőváros iskolája, hanem a magyar szépirodalom történetébe is. Olyan romantikus történetek szereplője lett e kisvárosban, amelyek szépsége és szomorúsága napjainkban is körüllengik mai lakóit. Későbbi vallomása szerint itt találkozott először a szerelemmel, azzal az egyetlennel, amely igazi lelki élménye maradt élete végéig. Gergelyi Katica, a helyi pék lánya volt az, aki megbabonázta, s a mindennapi küszködései, nélkülözései közepette fényt, melegséget hozott életébe. Bizonyára, szeretett tanítani is, és jó, hivatásként vállalt tanító akart lenni. Rejtély lehet, s nagy bátorság is, Gárdonyi hogyan merte felvállalni azt, hogy a devecseri esperesi kerületi tanítói kör kiváló, nagy tekintélyű, már évek, évtizedek óta gyermekeket oktató, nagy tapasztalatokkal rendelkező tanítótársai között, szinte kezdőként, pályamunkát készít a tanítói körnek arra a kiírására, amelynek már maga a témája is nagy gyakorlatot, felkészültséget feltételez: „Miután a népiskolai oktatás azon kettős czélját, hogy az egyháznak hű fiakat, s a hazának is engedelmes és hasznos polgárokat neveljen, csak úgy érheti el, ha annak egész tanrendszerét a vallás és annak szent igazságai hatják át, - mutassék ki minden tantárgyra nézve példákkal, hogy a tanító ezen főelvet gyakorlatilag az iskolában hogyan viheti keresztül.” A több pályázó között igazi meglepetésre a még kezdő, Devecserben alig néhány hónapja tanító Gárdonyi kapta az első díjat és az ezzel járó pénzjutalmat. Ha a környező falvak tanítói eddig nem is figyeltek fel a félszeg, visszahúzódó fiatal kollégájukra, most,
3
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
4
2010
dece mber
Ablak
mekek, felnőttek százezrei fogják énekelni e szeretethimnuszát. Talán már ekkor, ott, a gyertyáktól fényes, de mégis misztikusan félhomályos templomban megfogalmazódott benne az a később leírt gondolata, hogy „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétben.” Devecserben rendkívül széles körű Gárdonyi-kultuszt teremtettek a gyermekek és a felnőttek, az intézmények: az iskola, a helyi egyházközség és a kulturális egyesületek. A Petőfi téren ott áll mellszobra, s 2002-ben a templom bejárata melletti falon réz domborművet állítottak Gárdonyi, az egykori Zigler Géza segédtanító és az ő karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! emlékére. Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet.
amikor a tanítógyűlésen fel is kellett olvasnia pályamunkáját, hát volt alkalom arra, hogy megjegyezzék a nevét. Az akkor ott megjelent tanító urak bizonyára meglepődtek azon, hogy egy húszéves segédtanító (akiről hogyan is gondolhatták volna, hogy majd a magyar szépirodalom egyik csillaga lesz), ilyen pedagógiai teljesítményre volt képes. Gárdonyi sokat segítette kántorát, aki csakhamar bevonta a zenélésbe a jó hallású, fogékony kis kollégáját. Tima Lajos, aki már két évtizede kántorkodott, ekkor jó alkalmat talált arra, hogy egy új karácsonyi ének megalkotásával a fiatal tanítót bízza meg. Gárdonyi, már csak a Katica iránt érzett szerelme újabb bizonyítására is, bizonyára örömmel tett eleget a kérésnek (ami azért lehetett szigorú főtanítói, kántori utasítás), mert megmutathatta, nem csak elbeszéléseket, novellákat tud írni, hanem gyönyörű karácsonyi énekkel is meg tudja ajándékozni a devecserieket, s kinek is szólhatna ez leginkább, mint a szeretett lánynak. Gárdonyi boldogságéneket szerzett: ő írta a szövegét és a zenéjét, de nem orgona-, hanem hegedűkíséretre. Valószínű, hogy szerzeményét a karácsonyesti szentmisén tanítványai énekelték el. De ugyanúgy, ahogyan Mohr és Gruber, ő sem gondolhatta, hogy az ének nem marad meg a helyi templom falai között, hogy majd az évtizedek során szétárad, gyer-
Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden áll! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény. Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben ébredj és megújulj! Gárdonyi szerelmi csalódásában – mert elhagyta az ő imádott Katicája –, a következő év karácsonyán – sok szép emléket és keserves csalódást is magában hordozva –, eltávozott Devecserből. De itt hagyott egy gyönyörű éneket, egy gyönyörű szerelmet, s tizenhat hónapnyi olyan örökséget, amely megteremthette kultuszát ebben a hétszáz éves városban. Karácsony estéjén úgy emlékezzünk rá, hogy fiatal tanítóként, hívő emberként egykor az ódon templom falai között olyan lelki és szellemi fényt varázsolt az emberi szívekbe, amely ma is megrendítő, mély érzésű áhitattal tölt el bennünket. Tölgyesi József
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
Elismerés diákoknak, pedagógusoknak A megyei önkormányzat, a hagyományokhoz híven, az október 23-i ünnephez kapcsolódva köszöntötte a fenntartásában működő intézmények kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő diákjait és az őket felkészítő pedagógusokat. A Megyeházán az október 22-én megtartott ünnepségen adták át a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Gyermekekért- és Pro Comitatu díjat is. - Ma itt olyan diákokat köszöntünk, akiket példaként lehet állítani társaik elé. De tudnunk kell, hogy a kiváló eredményekhez nem csak a diákok szorgalmára van szükség, hisz nem megy pedagógusok nélkül, és kell azoknak a szülőknek az áldozatvállalása is, akik sokszor erejükön túl is támogatják a gyerekeiket - hangsúlyozta Kovács Norbert az ünnepségen elmondott köszöntőjében. A megyei közgyűlés alelnöke a közgyűlés két tanácsnokával, Galambos Szilviával és Stolár Mihállyal adta át az elismeréseket. A közgyűlés Pro Comitatu díjjal jutalmazta Lájer Balázst és Szabó Zoltánt, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának hallgatóit, akik kitűnő tanulmányaik mellett számos versenyen vettek részt, köztük a Sun Microsystems nemzetközi Java fejlesztői versenyén, amelynek hazai első helyén végeztek tesztérzékelő rendszerükkel. Elismerő oklevéllel jutalmazták az országos versenyeken jól szereplő diákokat és pedagógusaikat.
Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Várpalota Duende Színjátszó - a XXI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany minősítés (felkészítő Reiff Mónika, Sándor Zsuzsanna) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Diákszínjátszó csoport - Szekeres Ramóna, Takács Vivien, Rádi Borbála -, a XXI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany minősítés (felkészítő Kovács Gábor) Bartók Béla Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Hercz Balázs - a X. Országos Kürtversenyen III. helyezés (felkészítő Hetyei József) III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zirc Barbarics Csanád - a XII. Országos Nyíregyházi Zongoraversenyen III. helyezés (felkészítő Kapitány Dénes) Mitró Apolka - a XI. Országos Oboa- és Fagott versenyen II. helyezés (felkészítő Kovács Ágnes) Bartók Béla Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Ekanem Bálint - a III. Varga László Országos Énekversenyen I. helyezés (felkészítő Horváthné Eisenbeck Ágota)
Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Balatonfüred Színjátszó csoport - Csernoch Tamás, Dőry Ádám, Edvi Zsolt, Sárközi Patrik, Szabó Bence -, a Kollégi- Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium, Pápa Zetényi Éva - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny umok Szövetsége által meghirdetett "Ki mi tud?" országos döntőjében II. helyezés (felkészítő Müller Péter) országos döntőjében fodrász szakmában 8. helyezés
5
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
6
2010
dece mber
Ablak
Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alap(felkészítő Stemmerné Gazsó Andrea, Antal Judit) Szabados Péter - a Szakma Kiváló Tanulója Ver- fokú Művészetoktatási Intézmény, Ajka seny országos döntőjében villanyszerelő szakmában Turbán Stefánia - az Édes anyanyelvünk Országos 8. helyezés (felkészítő Joó András, Kovács Tamás) Nyelvhasználati Versenyen 7. helyezés (felkészítő Szövérfiné Pad Anita) Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, Ajka Kanál Viktória - a Bod Péter Országos KönyvtárMarton Árpád - az Országos Szakmai Tanulmá- használati Versenyen 5.helyezés (felkészítő Jákliné nyi Verseny országos döntőjében gépgyártástechno- Tilhof Ágnes) lógiai technikus szakmában 8. helyezés (felkészítő Bognár Kata - a Savaria Országos Történelmi TaCsarmasz János, Ujszászi Antal) nulmányi Verseny 4. helyezés (felkészítő Dr. Paksi Zoltán) Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Takács István - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében mezőgazdasági gépszerelő szakmában 6. helyezés (felkészítő Berkesi Antal, Varga Lajos) Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Ajka Viktor Attila - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny Országos döntőjében parkgondozó szakmában 4. helyezés (felkészítő Kövesdy Krisztina) Acsády Ignác Szakközépiskola és Kollégium, Pápa Magyar Miklós - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében vízvezeték- és vízkészülékszerelő szakmában 2. helyezés (felkészítő Magyar István, Tima László) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Márczi Péter - a Gordiusz matematikaversenyen országos 17. helyezés (felkészítő Dőmel András) Skutovics Júlia - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében olasz nyelvből 14. helyezés (felkészítő Di Croce Gyöngyi) Szekeres Ramóna - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében olasz nyelvből 13. helyezés (felkészítő Di Croce Gyöngyi) Mikola Brigitta - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében spanyol nyelvből 12. helyezés (felkészítő Ujszásziné Hudivók Erzsébet) Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Balatonfüred Matusz Márta - a Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében német nyelvből 11. helyezés (felkészítő Dr. Babári Ernőné)
Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pápa Bágyi Gábor - az Országos Komplex Tanulmányi Verseny egyéni fordulóján földrajz tantárgyból 2. helyezés (felkészítő Nagy Rita, Rakonczai Zsuzsanna) Takó Dániel - 1. helyezés (felkészítő Nagy Rita, Rakonczai Zsuzsanna) Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa Bolla Enikő, Reiter Arnold, Treiber János - az Arany János Tehetséggondozó Program Fizika Becslési Versenyén országos 2. helyezés (felkészítő Szilos Attila) Treiber János - az Arany János Tehetséggondozó Program országos informatika versenyén 1. helyezés (felkészítő Nagy Réka) Üveges Bence - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében filozófia tantárgyból 9., történelem tantárgyból 5. helyezés (felkészítő Grőber Attila)
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Balatonfüred Nagy Katalin - a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen országos 1. helyezés (felkészítő Angyal Krisztina) Az ünnepségen adták át a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Gyermekekért-díjait. A megye és a megyei jogú város önkormányzata által 14 évvelezelőtt létrehozott közalapítvány a díjjal olyan pedagógusok munkáját ismeri el, akik hosszú időn át, kellő empátiával, kiváló eredményekkel dolgoztak, mondta a díjakat átadó dr. Borsi Lőrinc kuratóriumi elnök A Gyermekekért díjat kapta: Idősebb Szathmáry Árpád, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola nyugdíjas igazgatóhelyettese, történelem és földrajz szakos középiskolai tanár. Varga Péterné óvónő, jelenleg az Ajka Városi Óvoda Sport utcai óvodájának úszóedzője. Vörös Lászlóné, a veszprémi Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola pedagógusa. Pulai Istvánné, a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde balatonakarattyai tagóvodájának vezetője Puskás Csabáné, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola testnevelő tanára. Nagy Imre, a Csajági Általános Iskola nyugdíjas pedagógusa. Gubicza Antalné, a bakonyszentkirályi Napköziotthonos Óvoda vezetője. Tálas Lászlóné, a Dózsa György Általános Iskola gyógypedagógus-logopédus tanára. Bodnár Imréné, balatonkenesei Pilinszky János Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa. Az elismerések átadásával egybekötve tartották meg két uniós támogatási projekt nyitórendezvényét. Kovács Norbert alelnök nyitóbeszéde után a két projektmenedzser, Szigeti Ilona és Dörnyeiné Barabás Éva ismertette a több százmilliós támogatást hozó programokat, majd az érintett intézményeknek kiosztották pályázatok tájékoztatási és emlékeztető tábláit. Az ünnepségen a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei adtak műsort. Forrás: www.vpmegye.hu
7
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
8
2010
dece mber
Ablak
Fogyatékosok Nemzetközi Napja Minden akadályozott ember számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket kell teremteni, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek, amelyben a sérült ember a lehető legnagyobb önállósággal élheti az életét. „ (Normalizációs elv) Az ENSZ 1992-ben december 3. napját a Fogyatékosok Nemzetközi Napjává nyilvánította, ezzel is elősegítve, hogy a társadalom több információt szerezzen jogaikról, szükségleteikről és képességeikről, és felhívja a figyelmet arra, hogy fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos szót szakemberként nem igazán szeretem használni, de engedjék meg - mivel a Nemzetközi Napot is e szóval jelölik -, hogy ezt a fogalmat használjam. A fogyatékosság fogalma sokféle állapotot takar. Így például lehet valaki testi fogyatékos, lehet érzékszervi fogyatékos, mint például a vakok, siketek, lehet értelmi fogyatékos, kromoszóma rendellenességgel harcoló, mint például a Down-szindrómások, vagy „láthatatlanul” fogyatékos, mint például az epilepsziások, és vannak pszichiátriai fogyatékosok is, de a lista korántsem teljes. A fogyatékosság maradandó, gyakran lelki elváltozásokkal járó állapot, melyek állandóan korlátozzák a sérült emberek mindennapi életet. Ebben az értelemben a fogyatékosság nem betegség, hanem egy maradandó állapot, mely ugyan nem gyógyítható, de gyógypedagógiai módszerekkel javítható. A sérült gyermekek különböző képességekkel és képességhiányokkal születnek. A sérülés felfedezésének pillanatától kezdődően megváltozik a szülők élete, ezzel együtt a család élete is átrendeződik. A tapasztalat az, hogy egy sérült gyermek születése után gyakran még a szomszédok élete is megváltozhat, a bennük megjelenő szimpátia vagy ellenszenv következtében alakul majd a család és a sérült gyermek sorsa is. Akiknek sem családi körében, sem ismerősei között nincs olyan gyermek, vagy felnőtt, aki fogyatékkal él, nem is tudja átérezni milyen felelősség, soksok áldozatos munka és odaadás szükséges ezeknek
a gyermekeknek a felneveléséhez, a társadalomba történő lehető legteljesebb beillesztéséhez. A sérült emberek másságának ténye valamint élménye nagymértékben abból is adódik, hogy a társadalom intézményei, tárgyi elemei a modern világban nem a sérült embercsoportok igényeinek megfelelően vannak kialakítva. Nincsenek a sérült állapotot figyelembe vevő alternatív megoldási módok, nincs más életvitel kialakítására lehetőség. Ez a hiány a sérülést, mint másságot, társadalmi hátrányokká változtatja ügyintézésnél, közlekedésnél, munkavállalásnál. A többségi világ ily módon spontánul kirekeszti a sérült embert. Ebből eredendően a sérültek világa is zárt szubkultúrát alkot, ahol a csoport tagjainak fogyatékos identitása van, és ehhez a fogyatékos tudathoz egyfajta életstílus is társul. Ez a szubkultúra egységesíti a közösséget, amely a hasonlókat összekapcsolja, a különbözőktől pedig elválasztja. A társadalmi kirekesztődés, valamint a fogyatékos szubkultúra kialakulása azonban fokozza az izolációt, a fogyatékosok iránti társadalmi attitűd, fogyatékos szerep, fogyatékos önértékelés kialakulását, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a sérültek dependenciájához. A jóléti társadalmak, az európai uniós irányelvek egyre többet tesznek a kirekesztés ellen, a fogyatékosok társadalmi integrációjáért. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzniük. Ebből fakadóan a Közösség egyik fő törekvése, hogy minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. E népes csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek,
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Ezen felül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Kiemelt feladat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Magyarországon az Országos Fogyatékosügyi Program az 1998-as Esélyegyenlőségi törvény értelmében meghatározta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek megteremtésével elősegíthető a fogyatékos emberek társadalmi integrációja. A program célja a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítása, emberi méltóságuk tiszteletben tartása, a társadalmi integrációjuk erősítése, és az egyenlő esélyű hozzáférés elősegítése a szolgáltatásokhoz. A program egyúttal meghatározza azokat az elveket, stratégiákat is, amelyekkel orientálni kívánja a fogyatékos személyek érdekében tevékenykedők szerepét. A megvalósításához természetesen társadalmi szemléletváltásra és megfelelő kompetenciákkal, készségekkel rendelkező szakembergárdára van szükség. A sérült emberekkel foglalkozó szakemberek nagyon fontos szerepet töltenek be a társadalmi szemléletformálásban, valamint a sérült emberek fejlesztésében, kísérésében. Mivel ők önként lépik át azt a láthatatlan határt, amely a fogyatékossággal élő embereket az ép emberektől elválasztja, ezért fel kell ismerni, hogy a határ átlépése komoly felelősséget is ró mindazokra, akik ezt megteszik. Ezáltal vállalniuk kell –
természetesen tiszteletbe tartva a sérült emberek önrendelkezési jogait – a velük való közösséget, a feltétel nélküli elfogadásukat. Arról is gondolkodnunk kell azonban, hogyan érzékelik helyzetüket maguk a fogyatékosok. Vajon hogyan látnak ők minket. Nos, a fogyatékosoknak is az az óhajuk, hogy mi úgy fogadjuk el őket, amilyenek. Szeretnének a „normális” világba integrálódni, egyenjogúan részt venni az élet minden aspektusában. Társadalmi elismerést kívánnak, ami számukra az önbecsülés előfeltétele. A fogyatékossággal élő embertársaink társadalmi integrációja valamennyiünk közös ügye. Nem tudunk egymás nélkül, közös összefogás nélkül boldogulni sem Európában, sem a hazai mindennapokban. A szolidaritásnak pedig a legszemélyesebb kapcsolatokban követendő példaként kell elindulnia és megmutatkoznia, a félelmek és tévhitek, az elzárkózás és tehetetlenség leküzdése érdekében. Hiszem és vallom, hogy meg kell tanulnunk azt, hogyan viszonyuljunk a fogyatékkal élőkhöz, mi az, amivel nem bántjuk meg érzékenységüket, nem alázzuk meg emberi méltóságukat, és ha még segítünk is nekik, akkor helyes utat járunk. A fogyatékosok és nem fogyatékosok egyenjogú – még ha nem is szükségképpen összehasonlítható – részei ember-mivoltunknak. Normális dolog másnak lenni, ugyanakkor ebben a másságban minden ember teljesen egyedi és megismételhetetlen személyiség. Az életet önmagában érték, mi nem határozhatjuk meg, hogy melyik élet értékes és melyik nem. Ha rájövünk, hogy mások szolgálata igazi öröm, akkor ez a szolgálat vezet el bennünket a másik ember megértéséhez, feltétel nélküli elfogadásához.
Dörnyeiné Barabás Éva
9
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
10
2010
dece mber
Ablak
Korszerűbb, szebb lett a Kozmutza
A gyerekek kedves műsorral ajándékozták meg a vendégeket
Dörnyeiné Barabás Éva, Lasztovicza Jenő és dr. Temesvári Balázs vágta át a szalagot
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium közel 250 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Közép-Dunántúli Operatív Program „Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” pályázatán. A mintegy 465 milliós összköltségvetésű beruházást ünnepélyes keretek között adták át a minap, ezzel XXI. századi körülmények között tanulhat százhatvan sajátos nevelési igényű fiatal. „Akik ilyen intézményben dolgoznak, megérdemelnek minden tiszteletet, hiszen olyan hivatást választottak maguknak, hogy olyan gyermekek nevelésével, tanításával, fejlesztésével foglalkoznak, akik halmozottan hátrányos helyzetből indulnak” – fogalmazott köszöntőjében a fenntartó részéről Lasztovicza Jenő. A megyei közgyűlés elnöke elmondta, az iskola a fejlesztésnek köszönhetően komoly bővítésen esett át; fontos ez a beruházás, hiszen nem mindegy hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok, nevelők milyen körülmények között töltik a mindennapjaikat. A fejlesztés megvalósításához a Veszprém Megyei Önkormányzat 215 millió forintos önrésszel járult hozzá a KözépDunántúli Operatív Program pályázatán elnyert 250 millió forint összegű vissza nem térítendő uniós támogatáshoz. Dr. Temesvári Balázs, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója köszöntőjében az iskola munkatársainak áldozatos munkáját és kitartó lelkesedését méltatta, majd kiemelte, nemcsak egy infrastrukturális beruházás került
támogatásra a nyertes projekt által, hanem a mögötte húzódó szellemiség és a szakmai munka is, hiszen ez utóbbi jelenti a jövőben a hiánypótló fejlesztések zálogát. A „Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium speciális integrációs forrásközponttá fejlesztése” című projekt részleteit Dörnyeiné Barabás Éva, az intézmény igazgatója ismertette, aki elmondta: a fejlesztés során új épületrész és aula készült és egyben megújult a régi iskola épülete; felújították a villamos hálózatot, elvégezték az épület teljes körű akadálymentesítését, teraszok, rendezvényi tér, pihenő és foglalkoztató terek létesültek. „A fejlesztésnek köszönhetően az intézményben, 18 csoportban 157 sajátos nevelési igényű fiatal tanulhat korszerű, 21. századi körülmények és a jó minőségű oktatást biztosító feltételek mellett” – mondta el az igazgatónő. A köszöntőket követően az átadási ünnepséget a diákok zenés-táncos műsora zárta, majd a nemzeti színű szalag átvágásával a Megyei Önkormányzat elnöke, a KDRFÜ ügyvezető igazgatója és a Kozmutza iskola igazgatója hivatalosan is átadták az elkészült beruházást. Kovács Erika
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december
Beszámoló
A TÁMOP 3.2.2 pályázatot megvalósító hálózatkoordinációs projektiroda tevékenysége (2010. III. negyedév) A projektiroda tevékenységét támogató Középdunántúli Regionális Döntés-előkészítő és Javaslattevő Testület megtartotta 3. ülését a Megyeházán. Tagjai a régió közoktatási, területi fejlesztéseiben fontos szerepet vállaló szakemberek. A testületi tagokat és az állandó meghívott vendégeket Blazovicsné Varga Marianna, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet igazgató asszonya köszöntötte. Az ülésen részt vett Gerse István, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. koordinátora, valamint Baráth Szabolcs, az Esélyegyenlőségi Igazgatóság regionális irodájának vezetője. Dr. Görözdi-Nagy Eszter projektmenedzser és Imre Mária szakmai vezető beszámoltak a projekt előrehaladásáról, a projektiroda tevékenységéről, rendezvényeiről. Sinkó Lászlóné pedagógiai szakterületi munkatárs a referencia-intézmények minősítési folyamatát, valamint a felkészülésüket biztosító TÁMOP 3.1.7 pályázat tervezetét mutatta be. A Testület tagjai javaslatokat tettek a Helyzetelemzés a régió szükségleteiről és a Hálózatkoordinációs stratégia és intézkedési terv című tanulmányok felülvizsgálatához, az elemzések kiegészítéséhez. Projektirodánk munkatársai részt vettek a referencia-intézmények országosan egységes minősítési eljárásrendjének kialakításában, a felkészítést támogató TÁMOP 3.1.7 pályázat előkészítésében. Június végére elkészült az Educatio Kft. által fejlesztett referencia-intézményi regisztrációs felület. Részletes tájékoztatót küldtünk ki az óvodáknak, iskoláknak a felület használatáról. Honlapunkról letölthették az adatlapok word-ös változatát, amely nagymértékben könnyítette a pedagógusok munkáját. Az intézmények regisztrációját folyamatos telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül is segítettük. Munkatársaink számos alkalommal személyes látogatást is tettek, és tartottak konzultációt a minősítés feltételeiről, folyamatáról. A nyári szünidő ellenére több óvoda, iskola jelentkezett, és kérte a referencia-intézményi minősítését. Augusztus végéig a régió 8 óvodája és 4 általános iskolája kapott pozitív előminősítést. Valamennyi in-
tézmény munkáját igen magas színvonalúnak értékelték a minősítő szakemberek. Jelenleg 3 intézmény minősítése van soron. Projektirodánk munkatársai koordinálják a folyamatot, részt vesznek a helyszíni látogatásokon, elkészítik a minősítési dokumentációt. Leendő referencia-intézményeink szolgáltatói szerepre való felkészülését fejlesztőműhelyek működtetésével szeretnénk segíteni. Elkészült a műhelyek tematikája, a tanév során 12 műhely 36 alkalommal kerül megszervezésre. A foglalkozásokon lehetőség nyílik tapasztalatcserére, konzultációkra. A TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukcióban résztvevő intézmények számára továbbra is telefonos és e-mailes ügyfélszolgálatot (
[email protected]) működtetünk. Folyamatos információnyújtással segítettük a „jó gyakorlatok” Educatio Kft. által működtetett Szolgáltatói Kosárban való megjelenítését, adaptációját. Jelenleg 224 régiós „jó gyakorlat” látható a felületen, amelyet 76 intézmény töltött fel. A pályázatban régiós szinten 50 fenntartó 115 feladatellátási hellyel vett részt. A projektek megvalósítása során a támogatási összegből 350 saját innováció készült, és került a Szolgáltatói Kosárba. Megyei és kistérségi szintű információs napokat rendeztünk (a régió 15 városában) az Educatio Kft. által fejlesztett pályázati nyomon követő felület használatáról, amelynek kitöltése a megvalósítók útmutatóban előírt kötelezettsége. Rendkívül sok kérdés, telefonos megkeresés érkezett irodánkhoz a pályázati adatok feltöltésével, nyilvánossá tételével kapcsolatban. Munkatársaink minden esetben igyekeztek az óvodák, iskolák segítségére lenni. Kapcsolatot építettünk a régió pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó intézményeivel, szaktanácsadóival. Velük együttműködési megállapodást kötöttünk annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ajánlhassuk az óvodák, iskolák számára. Tájékoztatással, információk továbbításával támogattuk a TIOP 1.1.1/07 pályázat nyerteseit, felhívtuk figyelmüket a műszaki specifikáció tartalmi elemeire. Kistérségi koordinátoraink a régió 15 hálózati pontján tevékenykednek. Feladatuk az intézményekkel való személyes kapcsolattartás, tájékoztatás, adatgyűjtés.
11
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
12
2010
dece mber
Beszámoló
Elkészült a SharePoint portál pályázati útmutatóban meghatározott adatgyűjtési kötelezettségünknek megfelelő testre szabása. Jelenleg az intézményi és szolgáltatói adatbázis folyamatos feltöltése történik. Kistérségi koordinátoraink által gyűjtött alap, innovációs adatok, valamint az intézményi stratégiák képezik majd az alapját a régió közoktatási helyzetének feltárását segítő elemzések, tanulmányok készítésének. A projektgazda pedagógiai intézet honlapjához struktúrájában és arculatában is hasonló saját honlapunk működik, elérhető az alábbi linken: www.korpi322.hu Honlapunk tartalmi elemeit folyamatosan frissítjük. Tájékoztatjuk partnereinket rendezvényeinkről, programjainkról, ügyfélszolgálatunkról. Természetesen minden szolgáltatásunk díjmentesen vehető igénybe. Elérhető a régiós „jó gyakorlatokat” bemutató kapacitástérkép, amely a területi lefedettséget jeleníti meg naprakész állapotban. Fórum rovatunkon a pályázatokat megvalósító partnereink kérdéseikkel, problémáikkal fordulhatnak hozzánk. A galériában meg lehet tekinteni a rendezvényeinkről készült fotókat. A projektiroda tevékenységéről, rendezvényeinkről sajtóközleményeket adtunk ki. Nagy sikere, jó sajtó-
visszhangja volt a 2010. június végén megrendezett régiós szintű 2 napos pedagógiai konferenciánknak. 2010. szeptember 2-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága – a régiók között nálunk először – helyszíni ellenőrzést tartott projektirodánkban. Az ellenőrzést a közoktatási pályázatok főosztályának vezetője irányította, aki a vizsgálat végén elismerését fejezte ki projektmenedzserünknek és valamennyi munkatársunknak. A szakmai és a pénzügyi megvalósítás menetét, dokumentációját maradéktalanul rendben találták. Imre Mária szakmai vezető
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
Bábszínházban tanulnak A Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény nagyszabású projektet indított 2010. október végén Kabóca órák címmel, amelynek megvalósítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának pályázatán közel 18 millió forintot nyert. Mint Székely Andrea a Kabóca Bábszínház igazgatója az ebben a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy az óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyermekek körében a tanítás formális keretein túl, az iskolán kívüli informális neveléssel, vagyis a színházban meglévő szakmai tudás, és művészeti eszköztár felhasználásával is segítsék a személyiségfejlesztést, a kreatív képességek kibontakoztatását. A projektbe négy oktatási intézmény, a Dózsa György Általános Iskola, a Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a fűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola és a Vadvirág Körzeti Óvoda vesz részt, akikkel a
bábszínház együttműködési szerződést kötött. Nem kis munka vár a Kabóca Bábszínház teljes társulatára, s az együttműködni kész oktatási, nevelési intézményekre, hiszen a projekt keretén belül összesen 137 program megvalósítását vállalták, melyek öt fő témakörbe csoportosíthatók. A Báb-dráma programsorozat keretében havonta egy-egy darabot néznek meg a bábszínházban a gyerekek, s az előadás után aktív foglalkozásokon dolgozzák fel a látottakat. A Let’s go let’s play angol nyelvtanulást elősegítő báb- és drámajáték heti szakkör keretében teszi élményszerűvé, s segíti elmélyíteni az órán tanultakat. Tavasszal megrendezik az iskolai bábcsoportok vetélkedőjét, s ötnapos művészeti bábtábort szerveznek a kisiskolások számára. A Hang-báb-játék témanapokon pedig versekhez, s verses mesékhez kapcsolódó komplex játékos foglalkozások során a hangok világával ismerkedhetnek meg a gyerekek. László Péter Forrás: Veszprémi 7 nap, 2010. november 19., XVI. évf. 48. szám, 15. oldal
13
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
14
2010
dece mber
Ablak
„Tedd a jót, kerüld a rosszat!”1 – a Dózsában is Tegnap és ma sok vita tárgya az iskola. Valószínű így lesz ez még holnap is. Pedig az iskola nem arra született, hogy róla vitatkozzanak. Arra sokkal inkább, hogy általa vitaképes, értelmes, kulturált és becsületes állampolgárok, tisztességes, értékközpontú, szabad és elkötelezett, egészséges és morális emberek nevelődjenek. Az iskola, ilyen értelemben, a család rokonintézménye, bár hivatása és méltósága soha nem előzheti meg a társadalom, a haza és az emberiség legfontosabb sejtjének, a családnak küldetését és tekintélyét. Tegnap, ma és holnap, „gazdaság – korunkban”2, divatszó a befektetés. Szent meggyőződésem, hogy a legjobb „befektetés” az okos, egészséges, morális személyiség nevelése. Húsz éve ismerve és szolgálva ezt a dózsás közösséget jelentem ki, hogy iskolánk ezen fáradozik, immár hetven esztendeje. Úgy gondolom, nagyon szép sikerekkel, de erről beszéljenek majd inkább mások, ennek a kiadványnak az írásai, képei, tényei tegyenek tanúságot. Az elmúlt emberöltőnyi idő alatt tucatszám születtek ideológiai, pedagógiai, nevelési – oktatási, módszer és eszközfavorizáló irányzatok. Ma már ezek többnyire csak a szakmai emlékezet tárgyát képezik. Ezek között is voltak s vannak klasszikus módszerek, eljárások, amelyek itt a Dózsában is kiállták a hely s az idő próbáját. A hatvanas évek második felétől elkezdődött egy olyan pedagógiai s főleg módszertani megújulási folyamat, amely évtizedekre határozta meg tantestület szakmai fogékonyságát. A legfontosabb feladat viszont mégiscsak a nevelés. Az emberöltőnyi idő e téren is nagy sokszínűséget mutatott fel. Azonban azok az állandó, sőt örök emberi értékek, melyeket iskolánk felvállalt és képvisel, soha nem múlnak el. Ilyenek: a reális értékek iránti érzékre nevelés: minden szükséges, hasznos és kellemes belátása és beláttatása. Az ideális értékekre hangolás: minden szép, jó, igaz, természetes és sacralis iránti érzék formálása, fejlesztése. Mentális, morális, humán és nemzeti kötelességei ezek egy magyar általános iskolának. Különösen itt a „királynék városában”. Arculatunkról tagozataink, versenyeredményeink, sikereink, lelkületünkről pedig tanítványaink, szüleink, munkatársaink élete, munkássága, vissza és elő-
retekintése tesz tanúságot. Igyekszünk jó értékgazdákká lenni. A fenti értékközpontú személyiségjegyek a dózsások viselkedésében, magatartásában, tudásában, kultúrájában, egyéni és közösségi kapcsolatában csíráznak és g ya r a p o d n a k . Azonban semmit nem érhettünk volna és érhetnénk el egyfajta természetes vagy sacralis hit, egymás iránt érzett bizalom, tápláló és okos remény, a soha el nem múló tisztelet és szeretet nélkül. Ez kovácsol össze minket, meglátásom szerint jó csapattá, közösségé. Kívánom a kedves Olvasónak, hogy legyen ő is egyre inkább értékgazda, ossza meg saját és gyarapítsa embertársa értékeit, ott ahol van, családjában, szerettei, barátai, ismerősei, osztálytárai és munkatársai körében. Valamint hazája és az egész emberiség, a kis és a nagyvilág javára. Még inkább kívánom mindezt mindazoknak, akik az elmúlt hetven évben megtapasztalhatták, tanítvány, szülő, nagyszülő, kolléga vagy munkatárs szerepében, a „dózsás létformát”. Ezt a különös, megfoghatatlan, de mégis végtelenül tiszta és egyszerű, családias létmódot. Összetartozásunkat és összetartásunkat, amelyre manapság oly nagy szüksége van kis és nagyvilágunknak. Jó szívvel és szeretettel ajánlom tehát, minden ismerős és ismeretlen Olvasónak ezt a kiadványt. Bizonyosodjék meg róla, hogy a Dózsában „tesszük a jót, kerüljük a rosszat”. 1. Aurelius Augustinus Kr.u. V. sz. 2. Czakó Gábor író szóhasználata után Veress József igazgató
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december Ablak
Egy iskola, amely a sportért (is) születhetett Az iskola jogelődje 1939-ben kezdte meg működését, Szent István Elemi Népiskolaként. Történetében legjelentősebb változás 1956 őszén következett be, azzal hogy olyan épületrésszel bővült, amelyben a tantermeken kívül a megye legnagyobb tornaterme (30mX15m) kapott helyet. Így alakulhatott meg, az iskolára is épülő felnőtt női kézilabda csapat a Bakony Művek segítségével. A több évtized alatt európai hírű egyesületté nőtte ki magát. A városrész iskolája elsősorban a Bakony Művek, valamint a város támogatásával, Veszprém büszkesége lehetett a sportéletben. A csapat játékosai közül többen az iskola tanulói voltak (Szűcs Jutka, Kozma Rózsa, Horvát Rozália). Az 1980-as évek elején ugyancsak az iskola közreműködésével alakulhatott meg a kézilabda sportág férfi vonala, amely Építők néven vált kiválóvá, nemzetközileg ismertté a VÁÉV támogatásával. A csapat kiemelkedő sportolója, Horváth Gábor világválogatott kézilabdás is az iskola tanulója volt. Az intézményben folyó testnevelői munka révén, a kézilabda mellett számos sportágban értek el kiváló eredményeket tanulóink. Külön említést érdemel, hogy diákjaink atlétika sportágban felnőtt olimpikonokként is dicsőséget szereztek iskolánknak: Csillag Levente, Kovács Ida, Jankó Ilona, Brassai Réka. A dicsőséglista folytatódhat azzal is, hogy labdarúgásban is kimagasló eredményeket értünk el Bimbó Tamás, Gersits József, Varga Tamás és társai révén, akik a város első NB-I. csapatának voltak „ Dózsás” résztvevői. Ugyancsak az intézményben folyó eredményes nevelőmunkát támasztják alá az úszó sportágban elért eredményeink. Jelenlegi eredményeink is hasonló büszkeségre adhatnak okot: Takács Dávid, Hudi Ákos és Tóth Áron országos és nemzetközi csúcsaikkal a felnőtt olimpia felé kacsintgatnak. A Dózsa iskola volt az az intézmény a városban, amely felkarolt egy olyan sportágat is, ami a megszűnés szélére sodródott. 1986ban Kocsis Miklós vezetésével megalakult a Dózsavárosi Diáksportkör (DDSK, később DDSE) és annak vívószakosztálya. Diáksport- egyesület létére az ország legjobb 8-12 felnőtt egyesülete között szerepelhetett elért eredményeik alapján. Az intézmény sportdicsőségéhez az is hozzájárult, hogy mindenkori vezetője szerette a sportot: Nemere József (1956-1967), természetjárás, Kováts Sándor (1967-1989), röplabda, Eisenbeck István (1989-2008),
kézilabda, Veress József (2008-napjainkig) kosárlabda és labdarúgás sportágon keresztül támogatja az iskola sportját. Az iskola nevelő munkájában sosem feledkezett meg arról, hogy az oktatás egyéb területén is minél többet adjon tanítványainak. Elsők között hoztuk létre a német nyelv és a testnevelés tagozatos szintű oktatását. Az említett gondolatok írójaként elmondhatom, hogy ilyen hosszú időszak átfogását azért tehettem meg, mert egész életemet ennek az intézménynek és rajta keresztül a városrésznek, a „Dózsának”szentelhettem. Több mint négy évtizeden keresztül lehettem szemtanúja, sőt aktív résztvevője az iskola életének tanárként, osztályfőnökként, igazgatóhelyettesként és két évtizeden keresztül igazgatóként is. Közben már igazgatóságom alatt önkormányzati képviselőként is dolgozhattam a városrészért és a sportért. Hogy mindezt megtehettem külön köszönet minden munkatársamnak és vezetőtársamnak. Úgy érzem, ezzel is jobban bizonyíthattam, hogy pedagógusi munkásságomat mindig is szolgálatnak tekintettem. Eisenbeck István nyugalmazott igazgató
A Dózsa Göyrgy Általános Iskola története dióhéjban Veszprém városának jellegzetes része a Dózsaváros, a Séd bal partján terül el. Ennek a területnek a nyugatra eső része volt a Temetőhegy. Magyar és német ajkú földmíveseknek, fuvarosoknak, majd ácsoknak, kőműveseknek, segédmunkásoknak nyújtott helyet és megélhetést a városrész hosszú évek óta. 1938 jubileumi év volt az országban. Az egész várost megmozgató ünnepségsorozattal emlékeztek államalapító királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára. A jubileumi év emléke a Szent István Iskola is. 1938. április 30-án a városi tantestületi gyűlésen jelentik be, hogy egy új iskola építésével teszik emlékezetessé Szent István király jubileumi esztendejét. A város a Nagytó feltöltése után 1938-ban 1000 négyszögöl területet adott át a hitközségnek azzal, hogy iskolát építsen.
15
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
16
2010
dece mber
Ablak
Az épület egész költsége 94 ezer pengőt, a felszerelés pedig 12 ezer pengőt tett ki. Vándor Ferenc veszprémi mérnök tervezte, és Fabb Károly építőmester kivitelezte. A padok kivételével mindent a veszprémi iparosok készítettek. 5 tanterem, 2-2 mellékhelyiség és zuhanyozó tartozott az iskolához, de tanári, igazgatói és orvosi szoba is segítette a munkát. Tanítói lakás és iskolasegédi szolgálati lakás is kapcsolódott az épülethez. Az épület pompáját emelte a Szent István szobor, mely a déli homlokzaton kapott helyet. Dr. Czapik Gyula megyéspüspök szentelte fel az iskolát. Megjelent Hóman Bálint, a tudós vallás- és közoktatási miniszter is. Az iskola mind építészetileg, mind korszerűség szempontjából kiemelkedő volt a maga idejében. Amikor elkészült az új iskola, szépsége mindenkit magával ragadott. Ablakaiból kitekintve látható volt a Bakony hegykoszorúja, a vár kiemelkedő épülettömege és a város a Buhim -völggyel. Az iskola előtt álló, almádi vörös homokkőből faragott kereszt, az Amerikába kivándorolt temetőhegyi magyaroknak állított emléket. Az épület fő homlokzatán egy jól sikerült Szent István-szobor áll. Ezt dr. Beöthy István apátnokok ajándékozta az iskolának, hogy hírdesse: az iskola jubileumi év emlékére épült. A lépcsőházban a világítóablakkal szemben szürke márványtábla örökítette meg az építtetők és az építők nevét. A II. világháború hadi eseményei nagyon megviselték a még alig 5-6 éves épületet. Magyar katonák laktak benne, majd német páncélos javítóműhelyt rendeztek be. Utána katonai pékség táborozott az iskolában. 1945 márciusában orosz éjszakai bombázók eltalálták az épületet. Az észak-keleti fal és tető egy része kidőlt. A tanítói lakás és az iskolai házmesteri lakás megsemmisült. Sok munka után sikerült újra berendezni, beüvegezni, tetőt javítani, kályhákat szerezni, falakat kijavítani és a tanítást újra indítani. Eredeti szépségében azonban nem tudták helyreállítani. 1948-49 tanévre kiépült a 8 osztályban az általános iskola, s ekkor államosították az iskolát. Az iskola neve: Állami Általános Fiú- és Leányiskola. Igazgatásával Szabó Ferencet bízta meg. (VKM 92539/1948. IV. 2. sz.) A Veszprém megyei népújság ezt írja: „1953. június 1. Emlékezetes marad ez a dátum a dózsavárosi
emberek szívében. Megkezdődött a várva várt iskola építése. Sztanovics Sándor helyettes építésvezető szerint 1955. aug. 5-re teljesen befejezik az építést.„ 1955. őszén végül átadásra kerül az új iskola. ErdeiGrúz Tibor oktatási miniszter levelet küldött az alkalomra. „Kérem a nevelőtestület tagjait, hogy tegyenek meg minden tehetőt a jó tanulás előmozdítására. Tudásukat odaadó lelkesedéssel használják fel az előttünk álló feladatok megvalósítására. De emellett értsenek ahhoz is, hogy életüket szebbé és kellemesebbé tegyék. Értsenek az irodalom és a művészet élvezetéhez, sőt részben a műveléséhez is!” Az épület típusterv alapján készült. Az épült 8 tanteremből, 3 napközis teremből, fizikai előadóból, rajzteremből állt. Ebédlő, 3 szertár, orvosi szoba, tanári és igazgatói iroda és hatalmas 26X14 méteres tornaterem öltözőkkel. 4.100.000 Ft volt a beruházás költsége. A termék magnezitpadlósak voltak. A tornaterem parkettás. Megszűnt az olajos padló. Villám Rózsa szobrászművész „Pedagógus a tanítványával” terrakotta szobra ékesítette a szép, tágas zsibongót. Központi gőzfűtés szolgáltatta a hőt. 1957/58. tanévtől az iskola Dózsa György Állami Általános Iskola nevet vette fel. 1979-ben a Szent Isván Iskola egy T szárnyrészt kapott, melyben tornaterem, könyvtár, műhely és 5 tanterem épült. Az építkezés részben társadalmi munkában valósult meg. Eisenbeck István tanár vezetésével és szervezésével az arra alkalmas gyerekek is téglát szállítottak. Több mint 200 szülő kőműves segédmunkát vállalt. Az építkezés eredményeként létrejött épület normális munkát tett lehetővé az iskolában. 1980-ban a teljes villamos hálózatot kellett felújítani. Ennek eredményeként minden korszerű neonvilágítást kapott. A fény minden teremben elérte az előírt mennyiséget. És elérkeztünk a 2010. évhez, amikor is az 1955ben átadott főépület teljes felújítására kerülhetett sor.
Forrás: 1. A veszprémi Dózsa György Általános Iskola volt Szent István Elemi Népiskola- Jubileumi évkönyve 1939-1989 Szerkesztette: Kováts Sándor 2. Kováts Sándor: Iskolatörténeti kalauz 2000.
Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó
2010
december
Műhely
PEDAGÓGUS 2010 Pedagógusok időmérleg vizsgálata A Pedagógus 2010 kutatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megbízásából, a TÁRKITUDOK ZRT. végezte. A kutatás célja a közoktatásban dolgozó pedagógusok (óvodában, általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban vagy többcélú intézményben pedagógus munkakört (is) betöltő alkalmazottak) munkaidejének, feladatainak és szakmájukkal összefüggő terhelésének részletes, tényszerű kimutatása volt. A kutatás eredményeképpen a pedagógusok különböző munkatevékenységekkel eltöltött idejét mértük. Az eredmények heti munkaórában jelennek meg, tevékenység-típus és pedagógus/intézmény típus szerinti bontásban is. Az adatgyűjtés 2010 márciusában történt. Összesen 3380 pedagógus vett részt az adatgyűjtésben. Így az elemzések 148 iskolában 2807 tanító és tanár, valamint 100 óvodában 573 óvodapedagógus kéthetes időmérleg-naplózásának adataira támaszkodnak. A felmérés a korábbi kutatásokban még nem feltárt szegmensekre fókuszált, úgymint: - a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek tartalmi elemei; - az osztálytermi órák felosztásának szerkezete; - a nem tantermi szakórák (pl. szakkörök) helye, időtartama, jellege; - az iskolára rárakódott „plusz terhek” súlya a pedagógusok munkaterhelésében; - az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúrája, ezen belül elkülönítve a tanulókkal végzett, és a nem tanulókkal végzett szaktevékenységeket. Ahhoz, hogy feltáruljon a pedagógusok munkaterhelésének mélyebb struktúrája, hogy részletesebben, és megbízhatóan tudjuk feltérképezni a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek szerkezeti és tartalmi elemeit, a tantermi és nem tantermi órák felosztásának szerkezetét, az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúráját, módszertani megújulásra volt szükség.
Ezek az igények együttesen hívták életre a jelen kutatást, amely Magyarországon egyedülálló, és nemzetközileg is unikális módszerrel, a munkakörrel kapcsolatos tevékenységek két hetes időmérleg-naplóztatásával tárja fel a munkával kapcsolatos munkaidőterhelés nagyságát és szerkezetét. A felmérés során az intézmény, és a pedagógusok egyéni jellegzetességeit feltáró kérdőíves adatfelvételt követően a vizsgálatban részt vevő intézmények pedagógusai két hétig napi rendszerességgel, online módszerrel időmérleg-naplót vezettek. A kutatás egyik legnagyobb jelentőségét az adja, hogy annak ötlete az egyik pedagógus szakszervezettől eredt és ezt a kezdeményezést az oktatási tárca is felkarolta. Ez annak jele, hogy a hazai szakmapolitika szereplői egyre inkább felismerik a tényeken alapuló politika jelentőségét. Újszerűnek tekinthető a vizsgálat, mivel a legkorszerűbb on-line technológiát alkalmazta és erőteljesen épített a pedagógusok digitális írástudására. Ilyen jellegű – két héten át tartó naplózás – időmérleg vizsgálat Magyarországon még a pedagógusok körében nem folyt. Ugyanakkor a vizsgálat nem minden előzmény nélküli, hiszen a pedagógusok munkaterhelését feltáró jelleggel már vizsgálta a TÁRKITUDOK egy korábbi, 2008 őszén folytatott kérdőíves felmérése. Ennek a kutatásnak az eredményeire is tudott támaszkodni a mostani időmérleg kutatás. Végül, de nem utolsósorban, a kutatásnak – a megrendelők jóvoltából – az is az érdeme, hogy nem csak az iskolákban, de az óvodákban dolgozó pedagógusokra is kiterjed. Az óvodapedagógusok munkaterheléséről ez az első hazai vizsgálat. Forrás: a tanulmány teljes terjedelemben az alábbi címen érhető el: www.nefmi.hu/minisztérium/2010/ pedagogus-2010-kutatas
17
MEGRENDELŐ LAP PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSRA Megrendelő intézmény neve: ………………………………………………………………………...……………………………… Megrendelő intézmény pontos címe: ……………………………………………………………………………………………...................... A kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………………………………………........................ Elérhetőségei: Telefon: .....…………………………………………… E-mail: ……………………………………… A megrendelni kívánt szolgáltatás megnevezése: ……………………………………………………………………………………..............……..……… ……………………………………………………………………………………..............……..……… A szolgáltatás célcsoportja: ...............……………………………………………………………………………………………....... Teljesítés kért időpontja: 2010. dec.
2011. jan.
2011. febr.
2011. márc.
2011. ápr.
2011. máj.
A szolgáltatást elvégző szaktanácsadó neve (amennyiben konkrét kérés van): ..................................................................................................................................................................
Dátum:……………………………….. (P. H.) ……………………………………… Intézményvezető aláírása
Impresszum
Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. E-mail:
[email protected] Weboldal: www.korpi.hu
Felelős kiadó: Blazovicsné Varga Marianna Szerkesztő: Bartalos Zsuzsanna Tördelés: Valar Bt.
Elérhető a www.korpi.hu oldalon.
Szolgáltatásaink A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet a következő pedagógiai szolgáltatások ellátását vállalja intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium) és fenntartóik részére a városukban, településükön: Pedagógiai értékelés: — országos kompetencia mérések elemzése, — tantárgyi mérések elemzése, — tankötelezettség mérések elemzése, — neveltségi szint mérés, — klímavizsgálat.
Szaktanácsadás, helyszíni tanácsadás, mely az oktatási, pedagógiai módszerek megismerését szolgálja: — pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése, — pedagógiai fejlesztő tevékenységek elemzése, értékelése, segítése, — tankönyvek és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése, — pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, — egyéni szakmai, módszertani tanácsadás, — pedagógusok és intézményvezetők szakmai kompetenciáinak fejlesztése.
Pedagógusok ön- és/vagy intézményes képzése, továbbképzése, megszervezése és segítése: — tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése, — bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, továbbképzési programok elkészítésébe, akkreditálásába, indításába, — tapasztalatcserék szervezése, — szakmai pályázatok kiírása, — kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel, — akkreditált pedagógusképzések szervezése, — nem akkreditált tanfolyamok szervezése, — megyei szakmai rendezvények szervezése.
Tanulói tájékoztatás: — információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok részére, — fórumok, továbbképzések megszervezése a tanulók, diákönkormányzatok és pedagógusok részére, — diákjogi tanácsadás megszervezése.
Pedagógiai tájékoztatás:
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás:
— munkaközösségek működtetése városon, kistérségen belül, — vezetői klub, illetve fórum működtetése városon, kistérségen belül, — oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása, — tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése, — pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, — tanévnyitó igazgatási tanácskozás, — aktuális téma feldolgozásával kistérségi tanácskozás szervezése, — tanügyigazgatási tájékoztatók szervezése, — szakmai információk továbbítása rendszeresen e-mailben intézményekhez és fenntartókhoz, — vezetők és a pedagógusok teljesítmény-értékelésének kidolgozásához szakértői segítségnyújtás, — témaajánlat adása, előadók közvetítése a nevelési értekezletek szakmai színvonalának emelése érdekében.
— közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében, bevezetésében, — megyei fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban iskolaszerkezetre vonatkozó tanácsadás, — közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtése, tájékoztatás nyújtása.
Tanulmányi versenyek teljes körű megszervezése: — országos tanulmányi versenyek iskolai és megyei fordulóinak megszervezése, — helyi szervezésű – kistérségi, vagy a helyi specialitásokat figyelembe vevő, egyedi – versenyek megszervezése, — alkalmi, évfordulóhoz kötődő versenyek megszervezése.
Szülői tájékoztatás: — pályaválasztási szülői értekezlet megtartása.
Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Irodavezető: Bartalos Zsuzsanna Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. Telefon és fax: 06 88 / 325 808 Mobil: 06 30 / 575 08 63 E-mail:
[email protected] Web: www.korpi.hu