Pedagógiai Híradó A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet ingyenes információs lapja

2010. szeptember

Veszprém Megyei

Pedagógiai Híradó A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet ingyenes információs lapja

A tartalomból A 2010/2011. tanév rendje ......................................... 3. oldal

A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2010/2011. tanévben ....................................... 12. oldal

Konferencia Balatonfüreden ....................................... 15. oldal

A referencia intézmények szerepe a közoktatás-fejlesztés szolgálatában ....................................... 16. oldal Jogszabályok, közlemények ....................................... 18. oldal Szakkönyvtári ajánló ...................................... 20. oldal

Tisztelt Olvasóink! Kedves Kollégák! Sok szeretettel köszöntöm Önöket a 20102011. tanév Veszprém Megyei Pedagógiai Híradójának első lapszámában. Minden tanév várakozással telve veszi kezdetét pedagógusok, a közoktatás egyéb területén dolgozók, diákok és szülők számára egyaránt. Idén azonban a közoktatás rendszerét, irányítását, irányvonalait és hangsúlyait is alapvetően befolyásoló és változtatni szándékozó átszervezések még nagyobb elvárást és kíváncsiságot ébresztenek a magyar közoktatás minden érintettjében. Egyelőre csak a média által közvetített elképzelésekről és fő csapásirányokról van tudomásunk, s szolgáltatóként is egyre türelmetlenebbül várjuk a tervezett változtatások megvalósításának, ütemezésének, módjának és szakmai tartalmának ismertetését. Az elkövetkezendő évek közoktatását meghatározó TÁMOP 3.2.2. projekt révén intézetünk igyekezett felkészülni a kihívásokra. Bár a projekt megvalósítása központilag megkésve indult, a régió segítőkész és rugalmas nevelési-oktatási intézményeivel a nyár folyamán több sikeres részeredményt könyvelhettünk el. Tavasztól folyamatosan, heti rendszerességű hírlevélben értesítjük a megye intézményeit a projektben rejlő lehetőségekről, koordináljuk a jó gyakorlatok és az innovációk elektronikus portálra történő feltöltését, megjelenítését, megismertetését, valamint intézmények közötti átvételét. Ezen tevékenységünket az elmúlt tanév végétől működő kistérségi koordinátorhálózatunk is támogatja: kistérségi koordinátoraink minden területen segítik és tájékoztatják az adott térség intézményeit.

2010. június 24-én és 25-én intézetünk Hálózatkoordinációs Központja a balatonfüredi Annabella Hotelben tartott konferenciát, melynek keretében a hálózati tanulás és a referencia intézmények elméleti és gyakorlati szerepét és jelentőségét ismerhették meg a résztvevők; majd az óvodák, általános iskolák és középiskolák szekciójában 3-3 potenciális referencia intézmény mutatkozott be, s ajánlotta jó gyakorlatait. 2010. július hónaptól szakembereink az Educatio Kft. munkatársaival együtt megkezdték a referencia intézménnyé minősítés folyamatát, amelynek eredményeképpen Veszprém megyében már több intézmény kapott előminősített státuszt. Szívből gratulálok az érintett intézmények vezetőinek és pedagógusainak! Ahogy az elmúlt években, úgy idén is fő célunk, hogy az új tanév hozta változások megismertetésével és az új követelmények szülte új igények kiszolgálásával intézetünk segítse a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait és a fenntartók munkatársait. Annak érdekében, hogy információink minél gyorsabban eljuthassanak Önökhöz, kérjük, kísérjék figyelemmel intézményük hivatalos email címére küldött hírleveleinket és havi lapunkat. Ebben a tanévben is forduljanak hozzánk bizalommal! Intézetünk nevében Veszprém megye nevelési-oktatási intézményeinek és az oktatásirányításban dolgozók számára eredményekben gazdag tanévet kívánok! Bartalos Zsuzsanna irodavezető

TELEKI BLANKA DÍJ 2010 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szociális, egészségügyi okok miatt különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók segítésében nevelő-oktató, fejlesztő munkájuk során kiemelkedő eredményességgel, odaadással tevékenykedő pedagógusok díjazására alapított Teleki Blanka-díjat 2010-ben Veszprém megyében Lakatos Antalné, a veszprémi Hársfa Tagóvoda vezetője kapta meg. Az elismeréshez szívből gratulálunk, további munkájához jó erőt, egészséget kívánunk!

Pályázati felhívás Veszprém megyében szaktanácsadói feladatkörök ellátására Veszprém megye pedagógiai szakmai szolgáltatója, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 36. § valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. és 25/1998. évi MKM rendeletek alapján pályázatot hirdet a szaktanácsadói feladatok feladat-finanszírozásos rendszerű ellátására Veszprém megye területén.

Pályázati feltételek: - A vonatkozó jogszabályok által előrít, szakirányú végzettség - Legalább 10 éves pedagógiai gyakorlat - Szakmai elismertség

Előny: - Munkaközösség-vezetői, vezetői gyakorlat - Országos szakértői listán való szereplés - A megye valamelyik intézményében főállású munkaviszony

A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: - Felsőfokú végzettséget igazoló oklevél (fénymásolat) - Szakértői igazolás, amennyiben a pályázó szerepel az országos szakértői listán (fénymásolat) - Részletes szakmai önéletrajz - A megpályázandó szakterületek listája - A szakterület fejlesztésére vonatkozó elképzelés

A pályázat benyújtásának határideje: 2010. december 3. Kérjük, hogy pályázataikat az alábbi címre juttassák el: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.

Veszprém Megyei Pedagógiai Híradó

2010

szeptember

A tanév rendje

A 2010/2011. tanév rendje 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 12. és 17. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva - az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja szerinti feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda) és utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2011. április 29., b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2011. május 27., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2011. június 3., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2011. január 14. (4) A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a ta1. A rendelet hatálya nuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépés1. § A rendelet hatálya kiterjed nek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási a) fenntartóra való tekintet nélkül szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktaaa) az általános iskolákra, tásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghaab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továb- tározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt biakban együtt: középiskola), tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgoad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények- zásáról. re [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: 3. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekiskola], ben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiak- utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének ban: kollégium), keretében - az igazgató határozza meg. ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) (2) A szakképesítések megszerzésére való felképont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; szítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyab) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); mán február első hetében is megkezdhető. A szorgalc) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; mi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberek- bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. (3) A szorgalmi idő első féléve 2011. január 14-ig re és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulóf) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbkat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben biakban együtt: szülő).

3


4

2010

szeptember

A tanév rendje

elért tanulmányi eredményekről. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni. (4) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenhárom munkanapon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak. 3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 4. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 5. § (1) Az őszi szünet 2010. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). (2) A téli szünet 2010. december 22-től 2011. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2011. április 21-től április 26-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. § (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. 4. A vizsgák rendje 6. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. (3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C18/D. §-ban meghatározott, a körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el. 5. A felvételi eljárás és a beiratkozás 7. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza. 6. A tanulmányi versenyek 8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2010. október 29-ig gondoskodik, egy-


2010

szeptember

A tanév rendje

úttal intézkedik a felhívásnak az OKM honlapján való közzétételéről. 7. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése 9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. § (4)-(5) bekezdése alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés p) pontja alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2011. május 25-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2010. november 26-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2012. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést - tájékoztatás céljából - megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2012. május 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2010. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a ké-

sőbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2010. október 31-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2010. december 10-ig kell elvégezniük. (6) 2011. március 1. és május 31. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelv és népismeret oktatásának vizsgálatát a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával. 8. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok 10. § A közoktatásról szóló törvény 99. § (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot - képességszintet - a 4. melléklet tartalmazza. 9. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet a) 6. § (3) bekezdése és 15. § (2) bekezdése 2010. szeptember 2-án, b) 15. § (3) bekezdése 2011. június 1-jén, c) 15. § (4) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. 12. § (1) A 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2010/2011. tanítási évben történő feldolgozásáról.” (2) Az OKM rendelet 4. § (4) bekezdésében a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)” szövegrész

5


6

2010

szeptember

A tanév rendje

helyébe a „közoktatásról szóló törvény” szövegrész lép. (3) Az OKM rendelet 4. számú melléklet A) A körzetközponti jegyzők feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. A minősítéssel védett feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a körzetközponti jegyzőnél az egyes állami vizsgák megszervezése során keletkező „Korlátozott terjesztésű” minősítési szintű minősített adatra vonatkozó rendelkezések, továbbá jelen rendelet rendelkezései és az oktatási és kulturális miniszter vagy a Hivatal - a miniszter által írásban átruházott hatáskörben eljáró - vezetőjének külön rendelkezése szerint történik.” 13. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A nevelési-oktatási intézmények - tevékenységükhöz kapcsolódóan - a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon teszi közzé. (7) A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.” (2) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím 11. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról - beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is - bizonyítvány-másodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni vagy - ha tulajdonosa kéri - az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal, vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell és vissza kell adni a tulajdonosának.”

(3) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím a következő 11. d) ponttal egészül ki: „11. d) A bizonyítvány-másodlatnak - szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítvány-másodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv hivatalos nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. Bizonyítvány-másodlat kiadása esetén da) a törzslapon fel kell tüntetni - a kiadott másodlat iktatószámát és a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették, illetve érvénytelenné nyilvánították, db) amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a Hivatal, illetőleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által vezetett központi nyilvántartásban, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.” 14. § (1) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról szóló 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megítélt támogatást a finanszírozási adatok ismeretében a Kincstár a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére a 2010. szeptember havi normatíva-kiutalással együtt folyósítja.” (2) A miniszteri rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A támogatás folyósításáról a költségvetési törvény 5. számú melléklet 17. pont a) alpontja szerinti forrás terhére az első részlet esetében a szeptember havi nettó finanszírozás keretében, majd havonta egyenlő részletben az önkormányzati miniszter, a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. al-


2010

szeptember

A tanév rendje

cím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” előirányzat terhére a miniszter utalványozása alapján a Kincstár intézkedik.” 15. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 39/A. § (1)(4) bekezdése és a 4. számú melléklet 11. c) pont-

jában „az a)-b) pontban meghatározottak szerint” szövegrész. (2) Hatályát veszti az OKM rendelet 1-2. §-a, 3-7. §a, 8. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, 9. §-a, 10. § (2)(3) bekezdése és 1-5. számú melléklete. (3) Hatályát veszti az OKM rendelet 8. § (4) bekezdése. (4) Hatályát veszti az OKM rendelet. 16. § (1) 2011. szept. 2-án hatályát veszti a 12-15. §. (2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon veszti hatályát.

Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2010. évi október-novemberi írásbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Középszintű írásbeli érettségi vizsga

Időpont

1.

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv

2.

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv október 18., 8.00

3.

rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak

rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak

október 18., 14.00

4.

matematika

matematika

október 19., 8.00

5.

földrajz

földrajz

október 19., 14.00

6.

történelem

történelem

október 20., 8.00

7.

latin nyelv, héber nyelv


október 20., 14.00

8.

angol nyelv

angol nyelv

október 21., 8.00

9.

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáfilozófia ció


október 15., 8.00

október 21., 14.00

10. informatika

informatika

október 22., 8.00

11. orosz nyelv, egyéb nyelvek

orosz nyelv, egyéb nyelvek

október 22., 14.00

12. német nyelv

német nyelv

október 25., 8.00

13.

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma bibliaismeret - Hit Gyülekezete

14. olasz nyelv 15.

október 26., 8.00

kémia, egyéb központi követelményekre épülő vizs- kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy október 26., 14.00 gatárgyak egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

16. spanyol nyelv 17.

olasz nyelv

október 25., 14.00

spanyol nyelv

biológia; emberismeret és etika; ember- és társabiológia dalomismeret, etika; társadalomismeret

október 27., 8.00 október 27., 14.00

18. francia nyelv

francia nyelv

október 28., 8.00

19. fizika, művészeti tárgyak, ének-zene

fizika, művészeti tárgyak, ének-zene

október 28., 14.00

7


8

2010

szeptember

A tanév rendje

2. A 2010. évi október-novemberi szóbeli érettségi vizsgák Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga

Középszintű szóbeli érettségi vizsga

Időpont

1.

szóbeli vizsgák

-

november 10-15.

2.

-

szóbeli vizsgák

november 18-26.

3. A 2011. évi május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Középszintű írásbeli érettségi vizsga

Időpont

1.

magyar nyelv és irodalom

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv május 2., 8.00

2.

matematika

matematika

május 3., 8.00

3.

történelem

történelem

május 4., 8.00

4.

angol nyelv

angol nyelv

május 5., 8.00

5.

német nyelv

német nyelv

május 6., 8.00

6.



május 9., 8.00

7.

informatika

-

május 10., 8.00

8.

latin nyelv


május 10., 14.00

9.

biológia

biológia

május 11., 8.00

10. társadalomismeret

-

május 11., 14.00

11. kémia

kémia

május 12., 8.00

12. földrajz

földrajz

május 12., 14.00

13. szakmai előkészítő tárgyak

szakmai előkészítő tárgyak

május 13., 8.00

14. -

informatika

május 16., 8.00

15. -

művészeti tárgyak, ének-zene

május 16., 14.00

16. fizika

fizika

május 17., 8.00

17. -

rajz és vizuális kultúra

május 17., 14.00

18. francia nyelv

francia nyelv

május 18., 8.00

19. -

filozófia

május 18., 14.00

20. olasz nyelv

olasz nyelv

május 19., 8.00

21. -

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma

május 19., 14.00

22. spanyol nyelv

spanyol nyelv

május 20., 8.00

23.

orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, orosz nyelv, egyéb nyelvek horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv

24.

egyéb központi követelményekre épülő vizsgatár- egyéb központi követelményekre épülő és egyedimájus 23., 14.00 gyak leg akkreditált vizsgatárgyak

május 23., 8.00


2010

szeptember

A tanév rendje

4. A 2011. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga

Középszintű szóbeli érettségi vizsga

Időpont

1.

szóbeli vizsgák

-

június 2-8.

2.

-

szóbeli vizsgák

június 14-28.

Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét a 2-5. és a 7. pontban meghatározottak kivételével az alábbi időben kell megszervezni: a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2010. október 4-5-6-7-8. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2010. október b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2011. február 1-2-3-4. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. február-március c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2011. május 16-17-18-19-20. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2011. június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. májusjúnius 2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2011. január 19. és június 6. 3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: 2010. szeptember 23. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2010. október 11-15. b) írásbeli: 2011. január 5. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2011. január 17-21. c) írásbeli: 2011. május 30. szóbeli és gyakorlati: 2011. június 6-17.

gáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2010. október 4-5. 14.00 szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2010. október 4-27. b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2011. február 1-2. 8.00 szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. február 1-25. c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2011. május 16-18. 8.00 szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. május 18- június 25. 5. A vizsgaidőszak meghatározásánál a felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. 6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli, vizsgarészének, az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeknek szakképesítésenként, illetve tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter közleményben teszi közzé.

7. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2011. május 27-én is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizs4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz- gabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűtérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű leg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizs- szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.

9


10

2010

szeptember

A tanév rendje

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek

II. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek • Magyar irodalom • Magyar nyelv • Matematika I. kategória • Matematika II. kategória • Matematika III. kategória • Történelem • Angol nyelv I. kategória • Angol nyelv II. kategória • Francia nyelv I. kategória • Francia nyelv II. kategória • Latin nyelv • Német nyelv I. kategória • Német nyelv II. kategória • Olasz nyelv I. kategória • Olasz nyelv II. kategória • Orosz nyelv • Spanyol nyelv I. kategória • Spanyol nyelv II. kategória • Biológia I. kategória • Biológia II. kategória • Filozófia • Fizika I. kategória • Fizika II. kategória • Földrajz • Informatika I. kategória • Informatika II. kategória • Kémia I. kategória • Kémia II. kategória • Mozgóképkultúra és médiaismeret • Művészettörténet • Rajz és vizuális kultúra • Dráma • Horvát nyelv és irodalom • Német nemzetiségi nyelv és irodalom • Román nyelv és irodalom • Szerb nyelv és irodalom • Szlovák nyelv és irodalom • Szlovén nemzetiségi nyelv

Országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára • Cigány népismeret • Horvát nyelv • Horvát népismeret • Görög nyelv • Görög népismeret • Német nemzetiségi nyelv • Nemzetiségi német népismeret • Román nyelv • Román népismeret • Szerb nyelv • Szerb népismeret • Szlovák nyelv • Szlovák népismeret • Szlovén nyelv • Szlovén népismeret • Országos Művészeti Tanulmányi Versenyek

Versenyek az alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére • IV. Országos Szaxofonverseny • XIII. Országos Koncz János Hegedűverseny • VII. Országos verseny a továbbképző évfolyamokra járó tanulók számára • XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny • X. Országos Kodály Zoltán Szolfézs- és Népdaléneklési verseny • VI. Országos Népzenei Verseny • VIII. Országos Fuvola-duó Verseny • VII. Országos Ádám Jenő Dalverseny • VII. Országos Zenekari Verseny • IV. Országos Drámajáték - Színjátékverseny • IV. Országos Klasszikus Balettverseny • III. Országos Makett-, Papírtárgykészítő-, Fatárgykészítő-, Fémműves Verseny • III. Országos Kézműves Verseny • III. Országos Néptánc Verseny


2010

szeptember

A tanév rendje

Versenyek a művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére • XIV. Országos Hegedűverseny • VI. Országos Kamarazene Verseny • V. Országos Zeneszerzés-verseny • XI. Országos Kodály Zoltán Szolfézs, Párosének és Népdaléneklési Verseny • IV. Országos Brácsa- és Nagybőgőverseny • XI. Országos Starker János Gordonkaverseny • IV. Országos Csembaló- és Blockflöteverseny • XX. Országos Rajzverseny • XIV. Országos Népművészeti Verseny • XIV. Országos Mintázásverseny

A 2008/2009. tanévben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján (A képességszintek határértékeire eső képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.)

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek

6. évfolyam, szövegértés - 1. alatti szint: 336-ig - 1. szint: 336-426 - 2. szint: 426-516 - 3. szint: 516-606 - 4. szint: 606-tól.

Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei • Hallássérült tanulók XXV. országos Hanyvári Pál kommunikációs emlékversenye • Hallássérültek XXIX. Borbély Sándor országos tanulmányi versenye • A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXXVI. országos komplex tanulmányi versenye • XXVII. Koncz Dezső országos tanulmányi verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára

Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére tanulmányi versenyei • „Szép Magyar Beszéd” verseny az 5-8. évfolyamos tanulók számára • „Szép Magyar Beszéd” verseny a középfokú intézményekben tanulók számára • „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny

6. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 397,5-ig - 1. szint: 397,5-486,5 - 2. szint: 486,5-575,5 - 3. szint: 575,5-664,5 - 4. szint: 664,5-től.

8. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 389-ig - 1. szint: 389-471 - 2. szint: 471-553 - 3. szint: 553-635 - 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, szövegértés - 1. alatti szint: 340-ig - 1. szint: 340-435 - 2. szint: 435-530 - 3. szint: 530-625 - 4. szint: 625-től. 10. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 357,5-ig - 1. szint: 357,5-452,5 - 2. szint: 452,5-547,5 - 3. szint: 547,5-642,5 - 4. szint: 642,5-től. 10. évfolyam, szövegértés - 1. alatti szint: 345-ig - 1. szint: 345-445 - 2. szint: 445-545 - 3. szint: 545-645 - 4. szint: 645-től.

11


12

2010

szeptember

A tanév rendje

A

KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI FELVÉTELI ELJÁRÁS

LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE A

2010/2011.

TANÉVBEN

2010. 09. 17.

Az OKM pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről.

2010. 09. 30.

Az OKM a minisztérium honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.

2010. 10. 15.

A középfokú iskolák az OKM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és elektronikus formában (fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy papír alapú megerősítéssel) megküldik a Felvételi Központnak.

2010. 10. 31.

A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok az írásbeli felvételi megrendezéséhez előírt fenntartói hozzájárulásokat megküldik a Hivatalnak. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről.

2010. 11. 19.

A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára írásbeli felvételit szervező középfokú intézmények jegyzékét.

2010. 12. 10.

A tanulók jelentkezése a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre közvetlenül a vizsgát szervező - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt - intézménybe.

2010. 12. 10.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása.

2010. 12. 15.

Az egységes írásbeli vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak a hozzájuk az írásbeli vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlap-igényüket.

2011. 01. 21.

Az általános felvételi eljárás kezdete.

2011. 01. 21.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

2011. 01. 21., 14.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.

2011. 01. 22., 10.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben.

2011. 01. 27., 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.


2010

szeptember

A tanév rendje

2011. 01. 28.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal.

2011. 01. 29., 10.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik valamint a hetedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára az érintett középiskolákban.

2011. 01. 31.

A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét.

2011. 02. 01.

Jelentkezés az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba.

2011. 02. 03., 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik valamint a hetedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2011. 02. 10.

Az egységes írásbelit szervező középfokú intézmények értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.

2011. 02. 10.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről - egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával - értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.

2011. 02. 18.

Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)

2011. 02. 21. - 03. 11.

A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.

2011. 03. 16.

A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.

2011. 03. 17-18.

A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.

2011. 03. 21.

Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.

2011. 03. 25.

A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.

2011. 04. 04.

A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.

2011. 04. 07.

A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).

13


14

2010

szeptember

A tanév rendje

2011. 04. 18.

A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).

2011. 04. 27.

A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

2011. 05. 02-13.

Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

2011.05.02. - 08.31.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

2011. 05. 17.

A 2011. 05. 13-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

2011. 05. 27.

A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

2011. 06. 15.

Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

2011. 06. 27-29.

Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.

2011. 08. 01-05.

Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába.

2011. 08. 08-26.

Beiratkozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba.

2011. 08. 23-24.

A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).

2011. 09. 01.

A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

* A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beíratásának rendjét külön jogszabályok rendezik. Forrás: www.okm.gov.hu Magyar Közlöny 2010/78. szám


2010

szeptember Műhely

Konferencia Balatonfüreden A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Hálózatkoordinációs Központja 2010. június 24én és 25-én konferenciát rendezett Balatonfüreden az Annabella Hotelben. A vendégeket Blazovicsné Varga Marianna, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet igazgató asszonya köszöntötte. Marekné dr. Pintér Aranka, az Oktatási Hivatal regionális igazgató asszonya nyitotta meg a konferenciát, ezt követően Kapcsáné Németi Júlia, az Educatio Kft. Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Irodájának vezetője ismertette a hálózati tanulás és a referencia intézmények szerepét és jelentőségét. Őt Márkus Gábor, a székesfehérvári Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium igazgatója követte, iskolája nemzetközi tapasztalatokra és kapcsolatokra épülő jó gyakorlatairól számolt be. A délelőtti program zárásaként Bunkhardt Györgyi, a baji Szent István Általános Iskola némettanára tartott nagy sikerű előadást az interaktív tábla, a tanulói laptop program és szavazó szett tanórai alkalmazásáról. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott. Az óvodák, általános iskolák és középiskolák szekciójában 3-3 potenciális referencia intézmény mutatkozott be, s ajánlotta jó gyakorlatait. A bemutatókhoz kapcsolódó témák feldolgozása interaktív módon történt. A szekcióülések programja: óvodák bemutatkozása, (Sárberki Óvoda,Tatabánya; Szirombontogató Óvoda, Enying; Gyöngyvirág Óvoda, Székesfehérvár), általános iskolák bemutatkozása (Kőkúti Álta-

lános Iskola, Tata; Cecei Általános Iskola, Cece; Radnóti Általános Iskola, Mór; Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Kincsesbánya;), középiskolák bemutatkozása (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár; Kisfaludy Gimnázium, Sümeg; Fekete-Vörösmarty Gimnázium, Ajka). A szakmai program után a kötetlen kikapcsolódásra is lehetőségük nyílt a kollégáknak. Élvezhették a hotel által nyújtott szolgáltatásokat, medencéket, szaunát, de ismerkedhettek Balatonfüred nevezetességeivel, a bátrabbak strandolhattak. A hangulatos sétányon zenés műsor és borfesztivál fogadta az érdeklődőket, majd közös vacsorával zárult az első nap. A konferencia második napján Dr. Görözdi-Nagy Eszter, a Hálózatkoordinációs Központ projektmenedzsere köszöntötte a résztvevőket, ismertette a programot. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet szolgáltatásairól, tevékenységrendszeréről a Fejér megyei és a Veszprém megyei irodák vezetője, Bartalos Zsuzsanna tartott előadást. Szatmáriné Mályi Nóra igazgató asszony a Velencei-tó Környéki Egységes Pedagógiai Szakszolgálat sokrétű, iskolákat, gyermekeket, szülőket segítő szolgáltatásairól beszélt. Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató rendkívül gazdag szakmai kínálatával Kákonyi Ágnes képzési igazgató ismertette meg a résztvevőket. Nagyon sokszínű és érdekes, oktatást segítő programokról tartott részletes tájékoztatót a Fejér Megyei Múzeumok igazgató asszonya, dr. Dénes Zsófia. A kétnapos tanácskozást Dr. Bagdy Emőke professzor asszony nagy sikerű előadása zárta „A boldogságkutatás üzenetei” témában. A konferencia 200 résztvevője egy közösen elfogyasztott ebéddel zárta a rendezvényt. A jó hangulat, az ebéd alatti és utáni vidám beszélgetések azt mutatták, hogy kollégáink feltöltődve, sok hasznos tapasztalattal és friss ismeretekkel térhettek haza.

Sinkó Lászlóné pedagógiai módszertani szakterületi munkatárs

15


16

2010

szeptember

Műhely

A referencia intézmények szerepe a közoktatás fejlesztés szolgálatában A TÁMOP „Minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés biztosítása mindenkinek” című pályázat prioritása keretében indult a 3.2.2 pályázat, amelynek célja a közoktatási intézmények hálózati típusú, regionális, térségi szintű együttműködésének kialakítása, a jól működő, sikeres óvodák, iskolák jó gyakorlatainak és fejlesztési programjainak adaptációja, az önálló intézményi innováció ösztönzése. Régiónkban e pályázat megvalósítója a Középdunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Hálózatkoordinációs Központja. A Hálózatkoordinációs Központ 2009 októberétől működik. A referencia intézményi megjelölés egy olyan minősítést tesz lehetővé a közoktatási intézmények számára, amely alapján igazolásra kerül, hogy az adott közoktatási intézmény innovatív szemléletű, korszerű és magas színvonalú pedagógiai gyakorlatot folytat egy vagy több pedagógiai területen, és azt hozzáférhetővé teszi a többi intézmény számára. A referencia intézmények alaptevékenységként nevelési-oktatási feladatokat látnak el, amellett más intézmények számára szakmai támogatást nyújtanak a referenciahelyi szolgáltatások keretében és a „jó gyakorlatok” átadása során. Lehetőséget adnak hospitálásra, pedagógiai együttműködésre, konzultációk tartására a partner intézményekben dolgozó kollégáiknak. A jó gyakorlatok közkinccsé tételével, átadásával a módszerek gazdag tárházából való hozzáférést teszik lehetővé. A mentor-pedagógusok óriási segítséget nyújthatnak az adaptációs folyamatokban. Ezek a kiemelt óvodák, iskolák fogják biztosítani a horizontális tanulás regionális, kistérségi, mikro térségi színtereit. A referencia intézménnyé minősítés tehát rang, követendő példa a többi intézmény számára! Ezeket az iskolákat, óvodákat nyitott oktatási környezet, gyermekközpontúság, elkötelezett intézményvezetés és tantestület (természetesen ilyen fenntartó is) jellemzi, akik vállalják a felkészülést a szolgáltatói feladatokra is. Rendelkeznek legalább 2 olyan átadásra alkalmas „jó gyakorlattal”, amely dokumentálhatóan több éve eredményesen működik az intézményükben. Munkájukban jelen kell, hogy legyen a kompetencia alapú oktatás, a kooperativítás, integrációs gyakorlat, a differenciált munkára való készség. Fontos követelmény,

hogy referencia intézmény nem lehet szegregált. Szeretnénk elérni, hogy a régiónkban minél több referencia területen pályázzanak az óvodák, iskolák. Gondolunk itt az IKT-s oktatásra, az integrációra, a kompetencia alapú, komprehenzív oktatásra, az ökoprogramokra, tehetséggondozásra, kistérségi együttműködésre, múzeumpedagógiai programmal dolgozó intézményekre, alternatív és művészeti specifikációjú iskolákra. A referencia intézmények, mint horizontális szolgáltatók elsősorban a TÁMOP 3. prioritásban nyertes pályázóknak nyújtanának szakmai segítséget, de azoknak az intézményeknek is, akik ezután kívánnak a korszerű pedagógia útjára lépni. Hálózatkoordinációs központunk 2009 decemberétől folyamatosan tájékoztatta a 3 megye óvodáit, iskoláit a referencia cím elnyerésének feltételeiről, a minősítés folyamatáról, az eljárásrendről. A pályázó intézményeknek első lépésként fel kellett tölteniük „jó gyakorlataikat” a kosar.educatio.hu felületre. Az itt publikussá vált (formai minősítés után) jó módszereket átvehették a TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukcióban résztvevő intézmények. Központunk munkatársai ügyfélszolgálatunkon keresztül folyamatosan közvetítettek a „jó gyakorlat”-gazdák és az adaptálók között. Információs napjainkon, konferenciáinkon lehetőséget biztosítottunk a vállalkozó kedvű, innovatív


2010

szeptember Műhely

szemléletű iskoláknak, óvodáknak a bemutatkozásra, „jó gyakorlataik” népszerűsítésére. Ezen eredményes módszerek átadása révén számos intézmény több milliós bevételre tett szert, ugyanis az átvevő 3.1.4es intézmények pályázatában biztosítva volt a szükséges forrás. Következő lépésként a leendő referencia intézményeknek minősítési eljárás során kell bizonyítaniuk alkalmasságukat, melyet országosan a hálózatkoordinációs irodák a TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt megvalósítójával, az Educatio Kft. képviselőivel közösen végeznek. Régiónkban elsőként Fejér megyében a móri Radnóti Miklós Általános Iskola és kincsesbányai Kazinczy Ferenc Tagiskolája szerezte meg a pozitív előminősítést. Kistérségi együttműködésben mintaadó referenciaterületet választották, céljuk ugyanis az, hogy a kistérség pedagógiai szolgáltató és szakmai központjává váljanak. A nevelőtestület az alábbiakban jellemezte saját törekvéseit: „Kistérségi Társulás megalakulásakor első feladatunk volt az iskola alapdokumentumainak összehangolása, minden intézmény saját arculatának megőrzésével. Ezt követte a szakmai munkaközösségek munkájának egységesítése, közös mérési rend, versenyek, bevált folyamatok innovációk kiterjesztése társuláson belül. Az oktatás színvonalának emelése érdekében továbbképzéseket szerveztünk, először a székhelyintézményben majd stafétaszerűen tagintézményeinkben is a gazdag módszertani kultúra megismerésére. Az egymástól való tanulás érdekében hasonló szakmai napot szerveztünk ugyanezzel a céllal. A kooperatív tanulási technikák megismerésére intézményünk, a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos információk átadását Kincsesbányai Tagintézményünk és a Pusztavámi Tagintézményünk vállalta fel. A projektmódszer elterjesztését bizonyítják a tagintézményeinkben is szervezett projektek (nemzetiségi hét, egészségvédelmi hét). A „mi érzés” kialakulása érdekében kistérségi gyermeknapot és a szülőket civil támogatókat bevonva kistérségi bált szerveztünk évente, más-más helyszínen. Az együttműködés eredményeképpen egységessé vált mérési rendszerünk a vezetői ellenőrzés, éves munkaterv, éves beszámoló folyamatok, pályázati munkánk.” Az óvodák között elsőként Veszprém megyében az Ajka Városi Óvodák (3 feladat ellátási hely) vettek részt a minősítési folyamatban, kapták meg a pozitív előminősítést. Az intézmény korábban országos meg-

mérettetésben már megszerezte a „Zöld Óvoda” címet, ezért választott referencia területük az ökoprogramhoz kapcsolódik. Céljuk a környezettudatos szemléletformálás, az egészséges életmód és életvitel alakítása a fenntartható fejlődés pedagógiájának alapelvei mentén. Olyan korszerű pedagógiai módszerek, technikák átadása, amelyek a gyermekek egyéni képességeinek, kompetenciáinak fejlesztését, az ismeretek tapasztalati úton való megszerzését segítik elő. A nevelőtestület bemutatása szerint: „Helyi Nevelési Programunkban központi helyet kap a játék, a kommunikációs és a külső világ tevékeny megismerése. A külső világ tevékeny megismerése egész folyamatában a játékosság, a szemléletesség és az élet közeliség érvényesül. A mindennapi gyakorlatban a gyermekek érdeklődésére alapozva, tapasztalati úton biztosítani a természeti és társadalmi környezet megismerését, a többoldalú tapasztalatszerzést, a helyi adottságok teljes körű kihasználását. A pedagógusok, a tanulásszervezésnél alkalmazzák a korszerű pedagógiai módszereket. Az ismeretek szerzése és rögzítése során szem előtt tartják a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait. A kompetencia alapú óvodai programcsomag tématerv ajánlásait és az intézményi innovációkat alkalmazzuk a tanulás tartalmi megvalósításában. A környezetvédelmi, és a korszerű pedagógiai módszerekkel foglalkozó munkaközösség segíti az óvónők szakmai munkáját.” A leendő referencia intézmények jelentkezése és minősítése folyamatos. A pályázó óvodák, iskolák dokumentumainak értékelése és a helyszíni látogatás után megszerzett pozitív előminősítés alapján megkezdhetik felkészülésüket a szolgáltatói szerepre. A felkészüléshez szükséges forrást – jelenlegi ismereteink szerint – a TÁMOP 3.1.7 automatizált pályázat fogja biztosítani. A felkészülést követően a Minősítő Testület ünnepélyes keretek kötött fogja átadni a referencia intézményi címet igazoló oklevelet. Szeretnénk, ha a minősített intézmények innovációs példája minél nagyobb számú követőre találna, hiszen referencia intézménnyé válni nem egy egyszeri alkalmat jelent, számuk a kritériumoknak való megfelelőség alapján folyamatosan bővíthető. Imre Mária szakmai vezető Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Hálózatkoordinációs Központ

17


18

2010

szeptember

Jogszabályok, közlemények

Jogszabályok, közlemények, felhívások TÖRVÉNYEK 2010. évi LI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról (Magyar Közlöny, 102. szám, 2010. június 14., p. 21457) 2010. évi LXXIX. törvény A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról (Magyar Közlöny, 124. szám, 2010. július 27., p. 22195)

22/2010. (V. 13.) OKM rendelet A 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (Magyar Közlöny, 78. szám, 2010. május 13., p. 17122) 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet Az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (Magyar Közlöny, 79. szám, 2010. május 14., p. 17812) KORMÁNYRENDELETEK

3/2010. (I. 14.) Kormányrendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus vizsgá1/2010. (I. 8.) OKM rendelet ról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásaA kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rend- iról és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) jéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosítá- Kormányrendelet módosításáról sáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítá- (Magyar Közlöny, 2. szám, 2010. január 14., p. 2586) sáról 4/2010. (I. 14.) Kormányrendelet (Magyar Közlöny, 1. szám, 2010. január 8., p. 134) Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) 7/2010. (11. 11.) OKM rendelet Kormányrendelet módosításáról A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, va- (Magyar Közlöny, 2. szám, 2010. január 14., p. lamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 2593) 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 16. szám, 2010. február 11., p. 17/2010. (11. 5.) Kormányrendelet 9022) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 8/2010. (III. 2.) OKM rendelet tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet módosítáA pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intéz- sáról ményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások- (Magyar Közlöny, 14. szám, 2010. február 5., p. ban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. 7340) (V. 13.) MKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 30. szám, 2010. március 2., p. 30/2010. (II. 19.) Kormányrendelet 9728) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat megillető, a 2008. évi önkormányzati közoktatási támo20/2010. (V. 11.) OKM rendelet gatást kompenzáló közoktatási kiegészítő támogatás A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rend- összegéről jéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosítá- (Magyar Közlöny, 22. szám, 2010. február 19., p. sáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítá- 9264) sáról (Magyar Közlöny, 73. szám, 2010. május 11., p. 38/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 15768) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolOKM RENDELETEK


2010

szeptember

Jogszabályok, közlemények

gáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet és más szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról (Magyar Közlöny, 27. szám, 2010. február 26., p. 9473)

KORMÁNYHATÁROZATOK

1102/2010. (IV. 28.) Kormányhatározat Az oktatási célú humánszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartókat megillető központi támogatás megállapításával, folyósításával és a felhasználás ellenőrzésével kapcsolatos többletfeladatok ellátására felhasz100/2010. (IV. 2.) Kormányrendelet nálható összeg meghatározásáról A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttkép- (Magyar Közlöny, 63. szám, 2010. április 28., p. zési programok akkreditációjának szabályairól szóló 13850) 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 49. szám, 2010. április 2., p. EGYÉB RENDELETEK, HATÁROZATOK 12561) 3/2010. (II. 18.) SZMM rendelet 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Kép- sének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM zési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről (Magyar Közlöny, 59. szám, 2010. április 22., p. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 21. szám, 2010. február 18., p. 13213) 9226) 150/2010. (IV. 30.) Kormányrendelet Az oktatási és kulturális ágazathoz tartozó, a közalkal- 35/2010. (IV. 23.) KHEM rendelet mazotti foglalkoztatást és egyes hatósági eljárásokat A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közszabályozó kormányrendeletek módosításáról (Magyar Közlöny, 66. szám, 2010. április 30., p. lekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legma14340) gasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról 157/2010. (V. 6.) Kormányrendelet Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (Magyar Közlöny, 60. szám, 2010. április 23., p. (VIII. 2.) Kormányrendelet és a szakiskolai tanulmá- 13487) nyi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Kormány51/2010. (IV. 29.) FVM rendelet rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 69. szám, 2010. május 6., p. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló 14517) 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 64. szám, 2010. április 29., p. 170/2010. (V. 12.) Kormányrendelet A nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási 13854) intézményfenntartókat megillető kiegészítő támogatás igénylésének, megállapításának, folyósításának, 58/2010. (V. 7.) FVM rendelet Az iskolagyümölcs-program 2010/2011. tanévi végreelszámolásának, ellenőrzésének rendjéről (Magyar Közlöny, 75. szám, 2010. május 12., p. hajtásáról (Magyar Közlöny, 70. szám, 2010. május 7., p. 14629) 16257) 221/2010. (VII. 30.) Kormányrendelet Az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 125. szám, 2010. július 30., p. 22218)

19


20

2010

szeptember

Ajánló

A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Pedagógiai Szakkönyvtárának ajánlata Nagy József - Fejlesztés mesékkel: az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítsége mesékkel 4-8 éves életkorban (módszertani segédlet óvodapedagógusoknak és tanítóknak) Nagy József, Nyitrai Ágnes, Vidákovich Tibor – Szeged: Mozaik, 2009. 215 oldal 3621,-Ft A könyv eredményekkel bizonyítja, hogy a mesélésnek a személyiségfejlesztésben nagy szerepe van. Azok az 5-6 éves gyerekek, akik minden nap mesét hallgatnak, másfél évvel fejlettebbek értelmileg és szociálisan, mint akiknek nem szoktak mesélni. Még jobb a hatásfok (2 év), ha mesélést rendszeres beszélgetés követi. A kötet a 4-8 évesek fejlődésének segítségére koncentrál. A gyűjtemény első részében Nyitrai Ágnes a meséről, a mesefajtákról ír. Majd a mese szocializációs, anyanyelvi és a gondolkodás spontán fejlesztő hatásáról, valamint a szándékos segítésről fejti ki véleményét. Kitér a mese kiválasztására, a mesélés gyakoriságára és ismétlésére is. Külön fejezetet kap az illusztráció szerepének megosztott véleménye is. Az újabb fejezetekben Nagy József a relációszókincs, Nyitrai Ágnes az összefüggés-kezelés, Vidákovich Tibor a következtetés fejlődésének segítéséről értekezik. Az utolsó fejezetben Nyitrai Ágnes az ötven mesét írja le (publikált forrásokkal) és a hozzátartozó beszélgetéseket, amelyek kérdések formájában jelennek meg az egyes mesék végén. A beszélgetések fajtái: felidéző, véleménykérő, kitaláló, alkalmazó és gondolatbefejező beszélgetés. A kiadványt szakirodalom, ábra- és táblázatjegyzék zárja.

nem is érti, amit mondanak neki. A 3-6 éves gyermekek a nap folyamán a legtöbb időt az óvodában töltenek. Ezért a szerzők, úgy gondolták, hogy az óvodapedagógusok segítségével ezt az időt a beszédészlelés és a beszédértés fejlesztésére, de főleg a probléma kialakulásának megelőzésére használhatják fel. Másmás fejlesztő játékokat állítottak össze a különböző csoportoknak. Ezen belül a hallási figyelem fejlesztése, a hangutánzás, a szótagok ismétlése, a szóismétlés, a szókeresés, a mondatismétlés, a mondókázás, a szógyűjtés, a szövegértés, a verbális emlékezet fejlesztése szerepel a gyűjteményben. A felhasznált irodalom jegyzéke és a hívóképek melléklete is növeli a könyv használhatóságát.

Kovács Judit - A gyermek és az idegen nyelv: nyelvpedagógia a tízen aluliak szolgálatában Budapest: Eötvös J. Kvk., 2009. 178 oldal 2462,- Ft A szerző az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, számos publikáció jelent meg tőle. Ez az első összefoglaló mű magyar nyelven, amely arra a kérdésre keres választ miért és milyen módon van szükség korai idegen nyelvi programokra. Az első három fejezet a korai nyelvfejlesztést megalapozó elmélettel foglalkozik. Milyen szerepe van a nyelvtanulásban az életkornak, hogyan gondolkodik és tanul a gyermek, hogyan tanít a tanár? A következő fejezetekben a korai nyelvfejlesztés módszerivel, színtereivel és a munkaszervezés legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik a szerző. A kompetenciák hagyományos Tamás Eszter - Megért/ő? (csoportos beszédész- sorrendje (szókincs, nyelvtan, kiejtés) felcserélődik, ebben a könyvben az első helyre a kiejtés kerül. Kolelés és beszédértés fejlesztés óvodásoknak) vács Judit ír az új típusú tankönyvekről és a tankönyv Budapest: Dinasztia, 2009. 88 (28) oldal 1959,- Ft Sok óvónő találkozott már olyan gyermekkel, aki nélküli tanításról is. Kiemeli a klasszikusok műveinem tudja végighallgatni a mesét, pedig ebben a kor- nek szerepét a tanításban. (Cselekvéssel kísért versban a gyermek életkori sajátossága, hogy szereti a mondás, rímek szerepe, nyelvtörők, találós kérdések.) mesét. „Valami” miatt nem köti le a szöveg, sokszor Fontosnak tartja a rendszeres értékelést, az autonóm nem vagy nem pontosan az utasításnak megfelelően tanulóvá válás folyamatát, az interkulturális tanulást. hajtja végre a feladatot, először megnézi mit csinál- A legtöbb fejezethez feladatötletek kapcsolódnak, nak a többiek és csak azután fogja a feladatot elkez- ezért a kiadványt a pedagógusok és tanárképzős halldeni, szűk a szókincse, keveset beszél, néha azt is gatók gyakorlati módszertani útmutatóként is használnyelvtani szempontból helytelenül. Ebben az esetben hatják. A könyvet a felhasznált irodalom és a szakkimerül fel a pedagógusban és a szülőben, hogy talán fejezések jegyzéke zárja.


2010

szeptember Ajánló

Gőbel Orsolya - Önmagunkban elmélyülten: stresszcsökkentő, önértéknövelő, integrációt elősegítő, meditatív fantáziajátékok óvodások és kisiskolások számára. Budapest: L’Harmattan, 2009. 83 oldal 2200,- Ft Gőbel Orsolya kötetét óvodásoknak, iskolásoknak, pedagógusoknak, szülőknek és pszichológusoknak írta. A könyvben található fantáziajátékoknak az a célja, hogy egyéni szimbólumrendszert fejlesszen ki a gyerekekben, amely révén kialakíthatnak egy olyan belső képi világot, amelyben önmaguk felé fordulva lelkiekben megerősödhetnek. Átélhetik a bennük rejlő értékeket, szerethetőségüket, elfogadhatóságukat. A szerző az első részben az elméleti összefoglalón kívül külön szól pedagógusokhoz és külön a szülőkhöz. A második részben a játékok leírása következik korosztályok szerint. A könyvben irodalomjegyzék is szerepel. ÓVODAI NEVELÉS - 2010. 6. szám Debreceni Piroska: A mi zöld óvodánk. ( 5. oldal) A korai életkorban szerzett tapasztalatok meghatározó jelentőségűek a gyermekek személyiségfejlődésében. Lényeges, hogy már óvodáskorban olyan természeti környezet vegye körül őket, melyet szépnek, értékesnek, fontosnak tartanak, hiszen ekkor óvni is fogják. Már ebben az életkorban meg kell kezdeni a természet szeretetének kialakítását. A Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Egysége pályázaton méltán nyerte el a Zöld Óvoda címet. Az óvoda udvarán őshonos fák, telepített fenyőfélék, gyümölcsfák, cserjék, különleges növények, sziklakertek, a növények neveit feltüntető táblák és növénytérkép találhatók. Így olyan az udvar, mint egy kicsi arborétum. Minden óvodai csoport örökbe fogadott négy növényt az udvaron, amelyeket sajátjuknak érezhetnek, de rácsodálkozhatnak a többi szépségre is. Ehhez az esztétikus és hasznos udvar létrehozásához a lelkes óvónőkön kívül, az arborétum dolgozóinak és a szülők összefogására is szükség volt. Eredménye, hogy más óvodák gyerekei és még iskolások is szívesen jönnek ide megismerni a természet szépségeit.

TANÍTÁS-TANULÁS - 2010. 10. szám Vass Vilmos: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztése (5. oldal) A zene, a tánc, a dráma, a vizuális művészet szinte egyidős az emberiség kialakulásával. A tapasztalatok szerint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztése leghatékonyabban az óvodában és az általános iskola első négy évfolyamán zajlik. Az óvodában önfeledten, gazdag fantáziával rajzolnak, színeznek, festenek a gyerekek. A meséket illusztrálják, énekkel, mozgással fejezik ki gondolataikat, érzéseiket. Ebben az életkorban igazán kreatívak és ehhez a támogatást is megkapják az óvónőktől. Sok iskola pedagógiai programjában alapvető célkitűzés az esztétikai-művészeti képességek fejlesztése, 1-4. évfolyamon kiemelten fontos az éneklési öröm felkeltése, a tanult dalok mozgással kísért csoportos előadása, a zenei fantázia fejlesztése. Hasonló a helyzet a dráma és a tánc területén is. Fontos a szerepe az élményközpontú szabadkézi rajzolásnak és festésnek. Felső tagozatban a művészeti nevelés háttérbe szorul, hiszen a tantárgyak hierarchiája is megváltozik. Előtérbe kerül a szövegértés és a matematika. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciája egyre inkább tanárfüggővé válik. Az 5-8. évfolyamok diákjainak képfelfogása gyors, ebből előnyt lehetne kovácsolni. A média, a fotó és a mozgókép világáról van szó. A fejlesztésekben ezekre lenne érdemes építeni. Például természeti képek készítése földrajzból, filmrészlet elemzése irodalomból, képalbum, számítógépes prezentáció készítése. Nagy jelenősége lehet a filmkluboknak, táncháznak, és színházi és múzeumlátogatásoknak, hiszen akik a művészetek értői, érzői és tevékeny résztvevői boldogabb, színesebb és teljesebb életet élhetnek.

Összeállította: Erdősi Ilona könyvtáros

21

MEGRENDELŐ LAP PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSRA Megrendelő intézmény neve: ………………………………………………………………………...……………………………… Megrendelő intézmény pontos címe: …………………………………………………………………………………………….................... A kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………………………………………....................... Elérhetőségei: Telefon: .....…………………………………………

E-mail: ………………………………………

A megrendelni kívánt szolgáltatás megnevezése: ……………………………………………………………………………………..............……..….... ……………………………………………………………………………………..............……..…… A szolgáltatás célcsoportja: ...............……………………………………………………………………………………………..... Teljesítés kért időpontja: 2010. szept.

2010. okt.

2010. nov.

2010. dec.

2011. jan.

2011. febr.

2011. márc.

2011. ápr.

2011. máj.

A szolgáltatást elvégző szaktanácsadó neve (amennyiben konkrét kérés van): ................................................................................................................................................................

Dátum: ……………………………….. (P. H.) ……………………………………… Intézményvezető aláírása

Impresszum

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Székhely: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. E-mail: [email protected] Weboldal: www.korpi.hu

Felelős kiadó: Blazovicsné Varga Marianna Szerkesztő: Bartalos Zsuzsanna Tördelés: Valar Bt.

Megjelenik Veszprém megyében 1000 példányban

Szolgáltatásaink A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet a következő pedagógiai szolgáltatások ellátását vállalja intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium) és fenntartóik részére a városukban, településükön: Pedagógiai értékelés: — országos kompetencia mérések elemzése, — tantárgyi mérések elemzése, — tankötelezettség mérések elemzése, — neveltségi szint mérés, — klímavizsgálat.

Szaktanácsadás, helyszíni tanácsadás, mely az oktatási, pedagógiai módszerek megismerését szolgálja: — pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek és más dokumentumok elemzése, elkészítésének és alkalmazásának segítése, — pedagógiai fejlesztő tevékenységek elemzése, értékelése, segítése, — tankönyvek és taneszközök készítésének, kiválasztásának segítése, — pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, — egyéni szakmai, módszertani tanácsadás, — pedagógusok és intézményvezetők szakmai kompetenciáinak fejlesztése.

Pedagógusok ön- és/vagy intézményes képzése, továbbképzése, megszervezése és segítése: — tanácskozások, pedagógiai napok, szakmai ankétok, fórumok szervezése, — bekapcsolódás a pedagógus-továbbképzés rendszerébe, továbbképzési programok elkészítésébe, akkreditálásába, indításába, — tapasztalatcserék szervezése, — szakmai pályázatok kiírása, — kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel, — akkreditált pedagógusképzések szervezése, — nem akkreditált tanfolyamok szervezése, — megyei szakmai rendezvények szervezése.

Tanulói tájékoztatás: — információk közvetítése a tanulók és a diákönkormányzatok részére, — fórumok, továbbképzések megszervezése a tanulók, diákönkormányzatok és pedagógusok részére, — diákjogi tanácsadás megszervezése.

Pedagógiai tájékoztatás:

Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás:

— munkaközösségek működtetése városon, kistérségen belül, — vezetői klub, illetve fórum működtetése városon, kistérségen belül, — oktatástechnikai és oktatástechnológiai szolgáltatások nyújtása, — tankönyvek, segédkönyvek, pedagógiai kiadványok bemutatása, forgalmazása, kölcsönzése, — pedagógiai szakmai tájékoztatók, kiadványok készítése, — tanévnyitó igazgatási tanácskozás, — aktuális téma feldolgozásával kistérségi tanácskozás szervezése, — tanügyigazgatási tájékoztatók szervezése, — szakmai információk továbbítása rendszeresen e-mailben intézményekhez és fenntartókhoz, — vezetők és a pedagógusok teljesítmény-értékelésének kidolgozásához szakértői segítségnyújtás, — témaajánlat adása, előadók közvetítése a nevelési értekezletek szakmai színvonalának emelése érdekében.

— közreműködés az óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok elkészítésében, bevezetésében, — megyei fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban iskolaszerkezetre vonatkozó tanácsadás, — közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtése, tájékoztatás nyújtása.

Tanulmányi versenyek teljes körű megszervezése: — országos tanulmányi versenyek iskolai és megyei fordulóinak megszervezése, — helyi szervezésű – kistérségi, vagy a helyi specialitásokat figyelembe vevő, egyedi – versenyek megszervezése, — alkalmi, évfordulóhoz kötődő versenyek megszervezése.

Szülői tájékoztatás: — pályaválasztási szülői értekezlet megtartása.

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Irodavezető: Bartalos Zsuzsanna Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. Telefon és fax: 06 88 / 325 808 Mobil: 06 30 / 575 08 63 E-mail: [email protected] Web: www.korpi.hu

2010. október

Veszprém Megyei


A tartalomból

Átadták a Pro Talento díjakat

Jogszabályok, közlemények, felhívások ......................................... 3. oldal

Pályázatfigyelő ......................................... 4. oldal

Könyvismertetés ......................................... 6. oldal

Tájékoztató a 2010-2011. tanév tanulmányi versenyeivel kapcsolatban ......................................... 8. oldal

2009-2010. tanévben szervezett versenyeken, a Veszprém megyei tanulók által elért országos eredmények ......................................... 9. oldal

A 2010/2011.-es tanév Tanévnyitó Konferenciáján átadták a tehetséggondozásban kimagasló eredményt elért pedagógusoknak járó Pro Talento díjat, amit több mint tíz éve a korábbi Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet alapított. A rangos díjat dr. Dukon Béláné, a balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskola tanítója, dr. Márkusné Csonták Éva, a gógánfa-ukk-dabronci Fekete István Általános Iskola bioló-

gia-földrajz szakos tanára, Horváth Szilárdné, a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskola matematika-kémia szakos tanára, Isztl János, a veszprémi Lovassy László Gimnázium történelem szakos tanára és Virág Istvánné, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola gyors- és gépírás tanára vehette át.

Forrás: www.vpmegye.hu

A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája a megye pedagógiai szakmai feladatainak ellátójaként a kötelezően ellátandó feladatok mellett ingyenes, illetve kedvezményes szolgáltatásokat kínál fel a megye nevelési-oktatási intézményeinek sikeres, hatékony működése, segítése érdekében. Bővebben a borító belső oldalán!

Tisztelt Intézményfenntartók! Tisztelt Intézményvezetők! Intézményünk, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája a megye pedagógiai szakmai feladatainak ellátójaként a kötelezően ellátandó feladatok mellett az alábbi ingyenes, illetve kedvezményes szolgáltatásokat kínálja fel a megye nevelési-oktatási intézményeinek sikeres, hatékony működése, segítése érdekében.

◊ Mérésmetodikai képzés 30 pedagógus számára a 2010/2011-es tanévben. ◊ Belső értékelési rendszer kialakítását segítő tanácsadás 10 nevelési-oktatási intézményben (4 óra /intézmény).

◊ Szaktanácsadói tevékenység szervezése és kiközvetítése a megye közoktatási intézményei számára (3-4 óra /intézmény).

◊ Tanácsadás 30 intézmény nevelési, pedagógiai programjának készítésében, módosításában. ◊ Tanácsadás közoktatás-szerkezeti kérdésekben a megye 10 fenntartója számára, 50%-os költségviseléssel (3 óra/ fenntartó).

◊ Pedagógusok, intézmények és fenntartóik számára havi tíz órában, diákok és diákönkormányzatok részére pedig havi két órában rendszeres jogi tanácsadás. ◊ Pedagógiai Híradó címmel havi szakmai folyóirat elektronikus kiküldése. Fenti ingyenes szolgáltatásainkat a jelentkezések sorrendjében teljesítjük, a további igényeket költségtérítéses formában tudjuk kielégíteni. Minden megkeresésre visszajelzést küldünk, és telefonon egyeztetjük Önökkel a teljesítés részleteit.

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. Irodavezető: Bartalos Zsuzsanna Telefon és fax: 06-88-325-808 Mobil: 06-30-575-0863 E-mail: [email protected]


2010

október

Jogszabályfigyelő

Jogszabályok, közlemények, felhívások A közoktatást érintő, 2010. június 1-től 2010. augusztus 30-ig megjelent új jogszabályok, jogszabályváltozások. TÖRVÉNYEK 2010. évi LI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. június 14., hétfő; 102. szám

Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. július 30., péntek; 125. szám A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye a nyilvános könyvtárak jegyzékéről Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY melléklete, 2010. július 30., péntek; 61. szám

233/2010. (VIII. 30.) Korm. rendelet A nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartókat megillető kiegészítő támogatás igénylésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről szóló 170/2010. (V. 12.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről 2010. évi LXVI. törvény A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. augusztus törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a 30., hétfő; 137. szám gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénySzegedi Orsolya nek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő móprojektasszisztens dosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. július 5., hétfő; 113. szám 2010. évi LXIII. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. június 29., kedd; 109.szám

2010. évi LXXI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. július 9., péntek; 117. szám 2010. évi LXXII. törvény Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY, 2010. július 12., hétfő; 118. szám

KORMÁNYRENDELETEK 221/2010. (VII. 30.) Korm.rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

3


4

2010

október

Pályázatfigyelő

Pályázatfigyelő Határidő

Pályázat

További információ

2010.11.08.

A fenntartható életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok KMOP-2010-3.3.4/A

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfh.hu

2010.10.20.

Juvenes Translatores fordítási verseny

Európai Bizottság www.europa.eu.int http://ec.europa.eu/translatores

Határidő: folyamatos Érvényes: 2010. 12.31.

Továbbképzések szervezése (Comenius kurzuskatalógusba való bekerülés)

Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány www.europa.eu.int www.tka.hu

2010.10.30.

Hátrányos helyzetű kisiskolák könyvtárának támogatása

Takács Etel Pedagógiai Alapítvány www.pafi.hu

2010.10.01. 2010.11.01. 2010.12.10.

Kulturális pályázat

KUPÉ Közhasznú Egyesület http://www.kupefolyoirat.hu

2010.12.31.

Vadvédelmi fotópályázat

Országos Magyar Vadászkamara http://vadaszmester.hu http://www.vadaszlap.hu

2010.10.29.

International Photographic Salon of Japan

The All-Japan Association of Photographic Societies http://www.photo-asahi.com/ english/fb6a3b0000001t2u.html

2010.12.31.

A kisebbségi együttélés nehézségei és lehetőségei

Füredi Játékszín Közhasznú Alapítvány http://www.furedijatekszin.hu

2010.10.31.

Az Év Honlapja - 2010 Minőségi Díj

Magyar Marketing Szövetség Internet Marketing Tagozata http://www.azevhonlapja.hu

2010.12.15.

Magyar UNESCO Bizottság http://whc.unesco.org/en/activities/626 Patrimonito Nemzetközi Történetmesélő Verseny http://whc.unesco.org/uploads/activities/documents/activity-626-2.pdf


IIASA-SHIBA Díj

Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület http://www.kivalosag.hu

2010.11.15.

Országos illusztrált karácsonyi meseíró pályázat

Pingálók Kreatív Műhely Kft. http://www.trendiko.hu.


2010

október

Pályázatfigyelő

Határidő

Pályázat


2010.10.31. 2010.11.30. 2010.12.22.

Műértékelő pályázat

Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület http://egyesulet.karcolat.hu

2010.10.29.

Pályázat gyerekeknek kínai utazásra

Panda Nemzetközi Gyermek Alapítvány http://www.panda-alapitvany.sokoldal.hu

2010.11.15.

Tehetség borítóterv pályázat

AngolSuli Kft. tp://angolsuli.aruhaz.info/

2010.11.15.

Pályázati kiírás általános iskolások számára a hazai halak, vizek ismeretéről

akvarista.hu; halmania.hu http://www.hazaihal.hu

2010.11.15.

Ifjú tehetség 2010

AngolSuli Kft. www.angolsuli.com

2010.11.15.

Rejtőzködő tehetség 2010 irodalmi pályázat

AngolSuli Kft. www.angolsuli.com

2010.11.17.

Betlehemi jászol

Magyar Kézművességért Alapítvány http://www.amka.eoldal.hu

2010.10.31.

Nyerj angol nyelvű gyerekkönyvtárat óvodád, iskolád részére - videopályázat

angolkonyvek.com www.angolkonyvek.com

2010.10.20.

Juvenes Translatores fordítási verseny

Európai Bizottság www.europa.eu.int

2010.11.14.

Így síeltem - Rajzpályázat gyermekeknek

síelők.hu http://www.sielok.hu

2010.10.24.

Biztonságosan az utakon

The Goodyear Tire & Rubber Co. http://www.biztonsagosovoda.hu

2010.10.29.

Ifjúsági Bolyai Pályázat 5.

Oktatási és Kulturális Minisztérium http://www.kutdiak.hu

2010.10.29.

Pályázat gyerekeknek kínai utazásra

Panda Nemzetközi Gyermek Alapítvány http://www.panda-alapitvany.sokoldal.hu

2010.10.31.

Fotó- és filmpályázat diákoknak

Apáczai Közalapítvány http://hatartalanul.eu/

2010.10.31.

dr.LapTop - Versek

Logsol Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. http://www.drlaptop.hu

2010.10.31.

dr.LapTop - Próza


2010.10.31.

dr.LapTop - grafika


2010.10.31.

dr.LapTop - rövidfilm


5


6

2010

október

Ajánló

Könyvismertetés talommal rendelkező társadalmi csoportok, más-más munkaerő-piaci érdekeltségűek és anyagi viszonyok között élők között kell navigálnia a pedagógiának, mert az iskola (jelenlegi állapotában igen karakteresen) a tömegoktatásra orientál, s csak részben tudja teljesíteni a szelektivitásnak azt a szükségletét, hogy differenciált megközelítést is alkalmazzon. (Tudjuk, milyen problémahalmazt indukált a mindenki számára kötelező középfokú oktatás.) A szerző szerint „…az egyes tanulók iskolaválasztása, illetve iskolai teljesítménye nemcsak a vertikális társadalmi struktúrában elfoglalt helyzet és az egyéni döntések eredménye – hiszen mindezeket erőteljesen módosítja a konkrét társadalmi környezet egyéni magatartásra gyakorolt hatása…”, vagyis: képes-e arra a közoktatás, hogy önmaga szabályozó erejével feleljen meg a munkaerő-képzés színvonalas, értékorientált megalapozásának és kivitelezésének, vagy pedig újra kell gondolni például a szakképzést, s esetleg vissza kell majd térni a korábbi (a hároméves) képzési struktúrához. Kemény dilemma ez, mert ebben az általánosműveltség- és a szakképzés két szükséglete feszül egymásnak. Nyilvánvaló, hogy nem aktuálpedagógiai és társadalompolitikai, gazdasági kérdésről van szó, hanem stratégiai problémáról. A szerző abban látja ennek az ellentmondásnak a feloldhatóságát, hogy a társadalmi tőkének nagyobb szerepet kell kapnia a közoktatási, a szakképzési feladatok ellátásában, s ehhez olyan oktatásszociológiai vizsgálatokra van szükség, amelyek feltárják a társadalom nagy struktúrája mélyén végigvonuló réteg- (mikro-)struktúrák jellemzőit, mert ezekből vonhatók le azok a következtetések, hogy az államilag szükséges, megfogalmazott oktatási trendek milyen fogadtatásra találnak a társadalom mélyrétegeiben. Pusztai Gabriella szerint ebben a megismerési folyamatban fontos az, hogy feltáruljanak a társadalmi (kölcsönös) kapcsolatoknak azok a mintázatai, amelyek a társadalmi tőke hatását befogadó közeget (pedagógusokat, szülőket, tanulókat) érintik. Ugyanis a társadalmi státus napjainkban (még!) többnyire tudásalapú. A családi háttér, a benne tetten érhető érPusztai Gabriella: A társadalmi tőke és az iskola. tékkonszenzus (s ide sorolható ennek egyik megnyilvánulása, a foglalkozáskövetést preferáló dinasztiaÚj Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2009 . 271 o. Hogyan reprodukálható a leghatékonyabban a kul- kultusz) vajon elegendőek-e ahhoz, hogy kiegyenlítturális tőke? – teszi fel a kérdést a szerző. A társada- sék a területi hátrányokat, az iskolák nem azonos tárlom vertikálisan szegregált: különböző műveltségtar- sadalmi kompozícióját? Az „eredményes diák” értéAz oktatáskutatók előrejelzése alapján várható volt, hogy a közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai jelentős hatással lesznek a humánszférára, benne az oktatásügyre is. A globális gazdaságipénzügyi válság hullámai a nemzetgazdaságokat arra késztették, hogy újragondolják a gazdaság munkaerő-szükséglete igényeit, és megfogalmazzák, hogy a humántőke-képzés hogyan, milyen irányban és tartalommal alakuljon át. Napjainkban éppen ennek lehetünk tanui: számos, az ipari környezetből származó innováció kapott helyet a közoktatási közegben. A K+F (kutatás-fejlesztés) injektálások hatékonyabbá, eredményesebbé tehetik a közoktatást, ha a társadalmi felismerés elég erős ahhoz, hogy ezt gyakorlati lépések is kövessék. Vagyis, a korábbinál lényegesen nagyobb mértékű gazdasági-pénzügyi befektetés szükséges ahhoz, hogy a (globális, európai uniós és a nemzeti) gazdasági érdekeknek megfelelően alakuljon a munkaerő-piacra kilépő újabb nemzedékek tudástőkéje. Ez nem mindig a még több, a nagyobb mennyiségű személyes (individuálisan interiorizált) tudás felhalmozását jelenti (mert a szellemi kapacitás kizsákmányolása hosszú távon visszaüthet), hanem azt a célzott, speciális ismeret-(kompetencia-)kontingenst kell létrehozni, amely széles általános műveltséganyagon jelenik meg azonnal hasznosítható munkafeladatokra. Mindezek felismertetésében jelentős szerepe van és lehet a jövőben azoknak a szakpublikációknak, amelyek ebbe az irányba mutatnak: segítik az aktuális és a távlati tervezést, s ugyanakkor befolyásolják a közoktatásnak azokat a szereplőit, akiknek elő kell készíteni, meg kell alapozni a jövőbeli hasznosultságot: a pedagógusokat, a szülőket, s minden más közvetve vagy közvetlenül közreműködő személyt és intézményt, szervezetet. Az e probléma- és kérdéskörbe tartozó két könyv az elméleti alapozást és praxist egyaránt segíthetik, nem csak korszerű személéletmódjukkal, hanem azokkal a gyakorlati útmutatásokkal is, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a releváns feladatok megvalósításához.


2010

október

Ajánló

ke ugyanis nem csereszabatos tartalmú az ország egész területére vetítve. S ez újabb dilemma: egy kelet-magyarországi, tanulmányait befejezett diák hasznosítható munkaerő-piaci értéke napjainkban azonos-e mondjuk egy észak-dunántúliéval, aki (esetleg) teljesen más szociokulturális és más szociológiai jellemzőkkel rendelkező miliőben élt és végezte tanulmányait? A feladat tehát adott: a társadalmi tőke játsszon nagyobb szerepet az iskolai (esélyegyenlőséget biztosító) eredményesség elérésében. E könyv ebben segít: egyrészt a tájékozódásban, az elméleti alapok megértésében és néhány olyan gyakorlati aspektussal, amelyek a jövő oktatáspolitikáját vetítik előre. A másik kötet szinte az előbbire reflektál azzal, hogy gyakorlati módokat mutat be arra, hogy milyen módon kell (vagy lehet) elérnünk azt, hogy a diákok lehető legnagyobb hányada megfeleljen az „eredményes diák” státusnak. Makádi Mariann: A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban. Mozaik Kiadó, Szeged, 2009. 135 o. A közelmúlt és napjaink új fogalmai között kiemelkedő helyet foglal el a (pedagógiai értelemben vett) kompetencia. Valamennyi, ehhez kapcsolódó fogalom olyan szóbokor-együttest alkot, amely lényegesen átrendezte pedagógiai gondolkodásunkat és gyakorlatunkat. Az ismeret-jártasság-készség valamikori „szentháromsága” (a pedagógiai diskurzusban ha nem is vesztette el teljesen a létjogosultságát), mára átlényegült. Az új személyiségtartalom és (működésének eszközapparátusa) korunk hű leképeződése annak, hogy a pedagógia képes olyan megújulásra, amely bár meghaladja a régit, de még közel sem sejthető, hogy ez merre vezet és milyen eredménnyel. Egy biztos: amit a szerző leírt, teljes mértékben megfelel azoknak az elvárásoknak (pontosabban: szükségleteknek), amelyek előttünk állnak. Így fogalmaz: „Az iskolai munka minden szintjén érzékelhető csaknem két évtizede (milyen diszkrét elhatárolódás ez a korábbi pedagógiától!), hogy valami nincs rendben. Noha folyamatosak a változások, azok nem hozzák meg a kellő eredményt, sőt, a teljesítmények egyre gyengébbek és ellentmodásosak. (Lásd a Pisa-felmérések és a legutóbbi érettségi eredményét. T. J.) Annak érdekében, hogy a sok befektetett energia és a fejlesztési, változtatási szándék ne legyen hiábavaló, át kell gondolni újra a teljes pedagógiai tevékenységet a céljától a megvalósítás útjáig.”

A szerző a kívánatos változásokat (legalábbis a tanítás-tanulás körében) négy fogalommal indokolja megvalósíthatónak. Ezek: a kompetencia, a kompetenciafejlesztés, a kulcskompetenciák és a kulcskompetenciák fejlesztése. A megváltozott tanítói-tanári szerep és a fejlesztő hatású tanítási-tanulási folyamatok együttes hatásai adják majd az „eredményes” diák létrejöttét. (Azért, tegyük hozzá, a diák nélkülözhetetlen résztvevője ennek az akciónak, még akkor is, ha őt nem is deklaráljuk minden mondatban, de eleve feltételezzük a jelenlétét.) Kétségtelen, Makádi Mariann munkája kitűnő könyv, amely arra késztet bennünket, ahhoz, hogy megértsük a kompetencia alapú oktatás pedagógiai szövetének minden elemét, át kell gondolnunk, hogy aktuális tanuláslélektani, módszertani, szociálpszichológiai, kognitív didaktikai ismereteink megfelelőek-e ahhoz, hogy vállalhassuk a teljes értékű kompetenciafejlesztés nehéznek tűnő, de sikerre vezető feladatát. Ő a már axiómának tekinthető öt kulcskompetencia fejlesztéséhez ad pedagógiai fogódzókat, gyakorlati megoldásokat. Ezt nem csak szakmailag hitelesen, értékelvűen, hanem nagyon is gyakorlatiasan mutatja be különböző mintafeladatokkal. Csak egy példa ezekből. A társadalmi kompetencia fejlesztéséhez a következőket rendeli: empatikus készség, egyéni tervezés, stratégiák kidolgozása, társadalmi viselkedési normák. Amikor ezeket „kibontja”, feltárulnak az olvasó előtt azok az analóg és algoritmus szerinti eljárások, amelyek erős interiorizációs folyamatot indukálhatnak a tanulókban. Feltételezhető az az aktív tanulói tudásmegismerés, amely kellő motiváltsággal rendelkezve, fogékony bármely kompetenciakészlet elsajátítására, befogadására, az ezek alapján és ezekkel történő munkaakciókra. Végül, mert a mű egyik lényeges fejezete, az, hogy milyen módon történjen a tanulási kompetenciák fejlesztése, mit kell segítenünk diákjainknál: ki kell alakítani a felkészülést segítő algoritmusokat, az ismeretszerzést segítő technikákat, el kell sajátíttatni a (tudás) tartalmakkal kapcsolatos logikai meneteket és fejleszteni szükséges a digitális kompetenciákat. Íme két mű, amelyet aligha lehet nélkülözni ahhoz, hogy a már eddig is változó gondolkodásunk nagyobb iramú léptekre váltson. Megéri, mert a következő hónapok, évek nagy változásai csak velünk, bennünk, általunk lesznek értékteremtő pedagógiai erővé. Tölgyesi József

7


8

2010

október

Országos és megyei tanulmányi versenyek

Tájékoztató a 2010-2011. tanév tanulmányi versenyeivel kapcsolatban Tisztelt Igazgató Asszony! Tisztelt Igazgató Úr! Kérjük, hogy a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája által a 20102011. tanév során megrendezésre kerülő tanulmányi versenyekkel kapcsolatos alábbi tájékoztatást szíveskedjék valamennyi kollégája számára eljuttatni. Valamint kérjük, tekintsék át a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által megjelentetett információk alapján összeállított 2010-2011. tanévi versenynaptárunkat is. Mivel az elmúlt tanévben nagyon sok félreértés történt a tervezett időpontok megváltozása miatt, idén csak azok az aktuális versenyinformációk kerülnek fel honlapunkra (www.korpi.hu - Veszprém megye – Tanulmányi versenyek menüpontok), amelyek országos kiírása már megjelent, s már beillesztettük megyei versenynaptárunkba. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a versenyek időbeli ütközése esetén – mivel az egyes versenyek iskolai és megyei fordulóinak időpontját az országos kiírók határozzák meg, s azoktól eltérni nem lehet -, az intézményeknek kell gondoskodniuk a kiírásnak megfelelő lebonyolításról. Tájékoztatom Önt arról is, hogy a megyei fordulókba az intézmény a tagintézmények számától függetlenül delegálhat tanuló(ka)t a verseny kiírásának megfelelően. Azaz: az egy OM azonosító számmal rendelkező közoktatási intézmények egy iskolának számítanak! Az elmúlt tanévhez hasonlóan idén is valamennyi versenyről részletes felhívást, országos kiírást, nevezési lapot és számlakérő lapot küldünk - elektronikus formában – valamennyi iskola számára. Az említett dokumentumok letölthetők a fent említett honlapunkról is. A nevezési lapokat kizárólag e-mailben kérjük beküldeni a [email protected] címre. Így a nevezések beérkezéséről az iskolák egyrészt azonnali visszajelzést kapnak, másrészt javíthatjuk az esetleges pontatlanságokat és hiányosságokat. A nevezési határidők lejárta után táblázatos formában közzé tesszük a honlapon a nevező iskolákat.

Csak azok a tanulók vehetnek részt a versenyeken, akik nevezési lapját az iskola a megadott határidőig beküldte. A verseny napján és helyszínén nincs mód a nevezésre! Nagyon fontos, hogy az iskolák a nevezési lapokon olyan e-mail címeket adjanak meg, amelyen valóban elérhetők, hiszen az iskolai fordulók nagy részét elektronikus úton juttatjuk el az iskoláknak. A nevezések elküldésével a tanulók, a felkészítő tanárok és a szülők is hozzájárulnak ahhoz, hogy az eredményeket (helyezések és elért pontszámok) közzétegyük! A számlakérő lapokat továbbra is postai úton vagy faxon kérjük beküldeni, mert ezeket továbbítanunk kell tatabányai irodánkba, ahol kiállítják a számlát az Önök számára. A számlakérő lapoknak a verseny megkezdése előtt be kell érkeznie irodánkba!

Elérhetőségeink: Postacím:

KÖRPI Veszprém Megyei Iroda 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.

Telefonszám: 06 88 / 325 - 808 Faxszám:

06 88 / 427 - 700

Szentes Katalin – Veszprém megyei tanulmányi versenyfelelős E-mail:

[email protected]

Telefonszám: hétköznap 14.00 – 17.00 óráig: 70 / 384 – 03 - 28 Faxszám:

88/ 427 – 700


2010

október


2009-2010. tanévben szervezett versenyeken, a veszprém megyei tanulók által elért országos eredmények Kaán Károly országos természet- és környezetismereti verseny Kategória: 5. osztály

20.

Tanuló neve

Intézmény

Felkészítő tanár neve

Réti Kincső

Általános Iskola, Révfülöp

Eitnerné Rózsa Ágnes

Kategória: 6. osztály

10.

Kollarics Réka

Weöres Sándor Általános Iskola, Pápa

Pulay Róbertné

Herman Ottó Országos Biológia Verseny

10.

Tanuló neve

Intézmény


Fraller Bettina

Fekete István Általános Iskola, Gógánfa

Márkusné Csonták Éva

Hevesy György Országos Kémia Verseny

23.

Tanuló neve

Intézmény


Ertli Bence

Báthory István Általános Iskola, Veszprém

Weingartnerné Gulyás Zsuzsanna

„Nyelvünkben élünk” magyar… Kategória: 7. osztály

13.

Tanuló neve

Intézmény


Beszedics Márk

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái, Várpalota

Sókuti Ildikó

Kategória: Csapat

7.

Tajti Virág

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái, Várpalota

Heidrich Péterné

Országos Német Nyelvi Verseny Kategória: 7. évfolyam Tanuló neve

Intézmény


4.

Boldizsár Tamás

ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola, Városlőd

Pintér Ágnes

14.

Antal Vivien

Dózsa György Általános Iskola, Veszprém

Bokor Zsuzsanna

9


10

2010

október


Országos Technika Verseny Kategória: Egyéni

3.

Tanuló neve

Intézmény


Fülöp Bence

Borsos Miklós Általános Iskola, Ajka

Kundermann Róbert

Kategória: Csapat

8.

Heizer Péter Fülöp Bence Hosszú Andraás

Borsos Miklós Általános Iskola, Ajka

Kundermann Róbert

Országos Életvitel és Gyakorlati Ismeretek Verseny Kategória: Egyéni

5.

Tanuló neve

Intézmény


Nagy Luca

Kossuth Lajos Általános Iskola, Veszprém

Kercsó Zsuzsanna

Kategória: Csapat

2.

Kiss Annamária Nagy Luca Szalai Enikő


Kercsó Zsuzsanna

Szép Magyar Beszéd Verseny Kategória: középiskola

42.

Tanuló neve

Intézmény


Pálmai József Márk

Széchenyi István Szakképző Iskola, Tapolca

Őriné Szilvási Anna

Országos Angol Nyelvi Verseny Kategória: 7. évfolyam Tanuló neve

Intézmény


5.

Csongrády Barbara

Rózsa Úti Általános Iskola, Veszprém

Perina Viktória

23.

Horváth Máté

Szent István Római Katolikus Általános Iskola, Pápa

Novák Andrea

Országos Történelem Tanulmányi Verseny Kategória: 7. évfolyam Tanuló neve

Intézmény


13.

Oláh Hunor

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Rostáné Horváth Ida

14.

Tóth Klaudia

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Rostáné Horváth Ida


2010

október


Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny Kategória: 7-8. évfolyam

7.

Tanuló neve

Intézmény


Fehér Titanilla

Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Veszprém

Bedics Anita

Kategória: 9-10. évfolyam

1.

Nagy Katalin

Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Balatonfüred

Gálné Angyal Krisztina

5.

Kanál Viktória

Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Ajka

Jákliné Tilhof Ágnes

Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny Kategória: 5. évfolyam

7.

Tanuló neve

Intézmény


Varga Balázs

Deák Ferenc Általános Iskola, Veszprém

Pucsek Zsuzsanna

Kategória: 6. évfolyam

1.

Arnóczki Renáta


Pucsek Zsuzsanna


1.

Halmai Fanny Adriána


Németh Csilla

Savaria Országos Történelem Tanulmányi Verseny Tanuló neve

Intézmény


4.

Bognár Kata


Dr. Paksi Zoltán

5.

Csurgai Anna

Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa

Grőber Attila

8.

Kákonyi Tibor


Dr. Paksi Zoltán

13.

Tulok András


Dr. Paksi Zoltán

22.

Mihálykó András

Lovassy László Gimnázium, Veszprém

Korbacsics Ildikó

Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny Kategória: középiskola

36.

Tanuló neve

Intézmény


Kulcsár Gergő


Kaposvári József

11


12

2010

október


Irinyi János Országos Kémia Verseny Kategória: I/A

64.

Tanuló neve

Intézmény


Varga Dániel

Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa

Pénzes Ferenc

Kategória: II/A

55.

Fertig Dávid


Dr. Szalainé Tóth Tünde

65.

Stefanovszky Roland

Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém

Pulai Gáborné

Kategória: I/C

6.

Szentendrei Zsolt

Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém

Pulai Gáborné

Országos Alapműveleti Matematikaverseny Kategória: 4. évfolyam

1.

Tanuló neve

Intézmény


Piller Krisztián


Léberné Csatári Éva


4.

Szentes Ivett


Horváth Szilárdné

6.

Radnai Bálint

Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája, Rákóczi Telepi Általános Iskola, Várpalota

Gerstmárné Takács Beatrix


2.

Nagy Kartal


Nagyné Czaun Marianna


5.

Kósa Bendegúz



Varga Tamás Országos Matematikaverseny Kategória: 7/1. Tanuló neve

Intézmény


25.

Kósa Bendegúz



55.

Rosta Mátyás

Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola, Veszprém

Dely Katalin

Kategória: 7/2.

23.

Csókás Csongor


nincs adat


2010

október


Kategória: 8/1. Tanuló neve

Intézmény


11.

Farsang Mónika

Báthory István Általános Iskola, Veszprém

nincs adat

35.

Battyányi Előd


nincs adat

83.

Nagy Noémi

Tapolcai Általános Iskola, Tapolca

nincs adat

Tanuló neve

Intézmény


„Pokoli Csapat” Piedl Daniella, Lőrentei Dávid, Tihanyi Levente, Nemes Bálint

Cholnoky Jenő Általános Iskola, Veszprém

Hargitai Szilvia

Országos mesevetélkedő

5.

Bolyai anyanyelvi csapatverseny Kategória: 3. évfolyam Tanuló neve

Intézmény


3.

„Balaton” - Balázs Nóra, Dobos Eszter, Horváth Eszter, Kapai Kitti


Steierlein Jánosné

12.

„Bakony” - Dobosi Dominika, László Teodóra, Rontó Dániel, Tóth Lizetta




8.

„TengerÉszek” - Berek Zsolt, Eckert Szonja, Tóth Bence, Vidosa Gréta


Kása Zsuzsanna

13.

„Csillagok” - Csatári Nikolett, Gróf Laura, Minotics Máté, Somogyi Zsófia

Tapolcai Általános Iskola Bárdos Lajos Intézményegysége, Tapolca

nincs adat


1.

„Okostojások” - Berki-Müller Ákos, Fülöp Barnabás, Nagy Kartal, Tóth Bálint


Nagyné Dömös Erika

9.

„Szókincskeresők” - Arnóczki Renáta, Boros Laura, Hamar Laura, Paulik Sára


Pucsek Zsuzsanna


7.

„ÍróDeákok” - Jakab Rebeka, Ökrös Kinga, Szőke Zoltán, Zabó Kristóf


Kása Zsuzsanna


4.

„Fölérendelő” - Battyányi Előd, Halmai Fanny, Faragó Dániel, Varga Zsolt


Németh Csilla

8.

„Nyelvpirszing” - Golarits Flóra, Horváth Dorottya, Sándor Csenge, Tóth Dóra

Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola, Veszprém

Szabóné Árik Viktória

13


14

2010

október


Bolyai matematika csapatverseny Kategória: 3. évfolyam

5.

Tanuló neve

Intézmény


„Feketerigók” - Csizmadia Botond, Fülöp Angéla, Gombkötő Zoltán Kovács Dávid




2.

„Okostojások” - Berki-Müller Ákos, Fülöp Barnabás, Nagy Kartal Tóth Bálint


Nagyné Czaun Marianna

Kategória: 7. évfolyam, általános iskola

3.

„Lakatos és Társa Bt.” - Kósa Bendegúz, Nagy Péter, Turi Szilveszter, Varga Fanni



9.

„4 az n-ediken” - Nagy Luca Sára, Béry-Horváth Álmos, Oláh Bálint, Samu Róbert


Tariné Szentes Katalin

Kategória: 8. évfolyam, általános iskola

7.

„Okoskodók” - Kiss Márk, Málik Richárd, Tajti Virág, Nagy Nikolett

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Várpalota

Sáfrán Jenőné

Gratulálunk, és további sikereket kívánunk a versenyzőknek, a felkészítő tanároknak, tanítóknak az általános és a középiskoláknak, illetve a szülőknek! Köszönjük a versenyek zsűrijében résztvevő szakértőknek, tanároknak, tanítóknak a precíz szakmai munkáját, támogatóink anyagi segítségét, elismerését. Bartalos Zsuzsanna irodavezető

MEGRENDELŐ LAP PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSRA Megrendelő intézmény neve: ………………………………………………………………………...……………………………… Megrendelő intézmény pontos címe: ……………………………………………………………………………………………...................... A kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………………………………………........................ Elérhetőségei: Telefon: .....…………………………………………… E-mail: ……………………………………… A megrendelni kívánt szolgáltatás megnevezése: ……………………………………………………………………………………..............……..……… ……………………………………………………………………………………..............……..……… A szolgáltatás célcsoportja: ...............……………………………………………………………………………………………....... Teljesítés kért időpontja: 2010. nov.

2010. dec.

2011. jan.

2011. febr.

2011. márc.

2011. ápr.

2011. máj.

A szolgáltatást elvégző szaktanácsadó neve (amennyiben konkrét kérés van): ..................................................................................................................................................................

Dátum:……………………………….. (P. H.) ……………………………………… Intézményvezető aláírása

Impresszum



Megjelenik Veszprém megyében 1000 példányban












2010. november

Veszprém Megyei


November 22. - A Magyar Közoktatás Napja A tartalomból Jogszabályok ......................................... 3. oldal

Pályázatfigyelő ......................................... 5. oldal

Könyvismertetés ......................................... 7. oldal

Továbbképzéseink a 2010/2011-es tanévre ......................................... 9. oldal

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezése alapján immáron 19 éve november 22-én a Magyar Közoktatás Napját ünnepeljük. A PSZ a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a Magyar Közoktatás Napjának létrejöttét. Olyan akciónapot kívánt a PSZ létrehozni, amelyen az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva felhívják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére. A meghirdetett akciónapokkal olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, pedagógusérdekek. Egy kis történelem: A Ratio Educationis több Habsburg uralkodó egykor

Magyarországra is kiterjedő oktatási rendelkezéseinek az elnevezése. A két Ratio Educationis közül Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848-ig volt hatályban. A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egész 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletnek a teljes címe: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. „Osztani magad, hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni, hogy magasodjál, Hallgatni Őket, hogy tudd a világot, Róluk beszélni, ha szólsz a világhoz!” Váci Mihály Forrás: www.wikipedia.hu, www.citatum.hu








2010

november

Jogszabályok

Jogszabályok, közlemények, felhívások A közoktatást érintő, 2010. június 1-től 2010. október 6-ig megjelent új jogszabályok, jogszabályváltozások TÖRVÉNYEK

módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. július 30., péntek, 125. szám)

2010. évi LI. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény mó233/2010. (VIII. 30.) Korm. rendelet dosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. június 14., A nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartókat megillető kiegészítő támohétfő, 102. szám) gatás igénylésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről szóló 170/ 2010. évi LXIII. törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény mó- 2010. (V. 12.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépésérõl dosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. június 29., Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. augusztus 30., hétfő, 137. szám) kedd, 109.szám) 2010. évi LXVI. törvény A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. július 5., hétfő, 113. szám)

KÖZLEMÉNYEK A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye a nyilvános könyvtárak jegyzékéről Megjelent: A MAGYAR KÖZLÖNY melléklete (2010. július 30., péntek, 61. szám)

2010. évi LXXI. törvény RENDELETEK A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény móA nemzeti erőforrás miniszter 11/2010. (X. 6.) dosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. július 9., NEFMI rendelete A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló péntek, 117. szám) 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok mó2010. évi LXXII. törvény Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe dosításáról szóló 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) való felvétel egyes szabályainak módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. július 12., OKM rendelet módosításáról Megjelent: MAGYAR KÖZLÖNY (2010. október 6., hétfő, 118. szám) szerda, 156. szám) KORMÁNYRENDELETEK 221/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet

Szegedi Orsolya projektasszisztens

3


4

2010

november

Jogszabályfigyelő

A további szakképesítés hasznosításáért járó illetménynövekedés A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66.§-ának (2) bekezdése értelmében, ha a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettsége, illetve szakképesítése, szakképzettsége mellett a munkaköre ellátásához a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az illetménytábla szerinti garantált illetményét a törvényben meghatározott százalékkal meg kell emelni. Továbbá az illetménynövekedés akkor illeti meg a pedagógust, ha a szakképesítését a kötelező óraszáma legalább 10 %-ában hasznosítja. A közoktatási intézményekben a Kjt. végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14/A §-a bizonyos esetekben a további képesítés, végzettség hasznosítását vélelmezi és a hasznosítás tényleges mértékétől függetlenül elrendeli az illetménynövekedés kifizetését. A Vhr. 17/2010. (II.5.) Kormányrendelettel történő módosítása következtében a Vhr. 14/A §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészült ki: „Az óvónőképzésben (óvodapedagógus – képzésben) és a tanítóképzésben a szakkollégiumi vagy mű-

veltségi területen szerzett képesítés a Kjt. 66. § (2) bekezdésében szabályozott további szakképesítésnek minősül és az ott meghatározott feltételek szerint – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is – illetménynövekedésre jogosít.” Ez a szabály nem új rendelkezés, ugyanezt mondta ki az óvónőképzésről és a tanítóképzésről szóló 158/1994. (XI.17.) Kormányrendelet. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a szabályozza a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak megfelelő és szükséges iskolai végzettségét. E jogszabály hatályon kívül helyezésével a közoktatási törvény 17. §-ának (1) bekezdés c) pontja, valamint a 127. §-ának (8) bekezdése alapján lehetett elismerni további szakképesítésnek a szakkollégiumi, illetve a műveltségi területen szerzett szakképesítést. Az ismertetett jogi szabályozás kellő jogbiztonságot ad a munkáltatóknak ahhoz, hogy eldöntsék, az adott intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott kollégák jogosultak-e a további szakképesítés hasznosításáért járó illetménynövekedésre.

Dr. Perlaki Mária iskolajogász


2010

november

Pályázatfigyelő

Pályázatfigyelő Határidő

Pályázat


2010.11.01. 2010.12.10.

Kulturális pályázat

KUPÉ Közhasznú Egyesület http://www.kupefolyoirat.hu

2010.11.23.

HBLF fotópályázat

Hungarian Business Leaders Forum http://www.hblf.hu

2010. 11.30.

Energia - mérlegen az egészség

Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform www.tetplatform.hu

2010.11.30.

Roham Trash Zenei Pályázat

Roham magazin; Roham Bár http://www.roham.hu

2010.11.30.

Hitelesen a Diákhitelről

Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete; Diákhitel Központ Zrt. http://www.due.hu

2010.11.30. 2011.01.31.

Kiemelkedő tehetséget mutató közoktatásban tanulók nemzetközi versenyeken való részvételének támogatása / NTP-OKA-IX

Oktatásért Közalapítvány http://www.oktatasert.hu

2010.12.01.

Zöldalma pályázat

Bookline.hu Nyrt. http://bookline.hu

2010.12.10.

Nevezés a III. Gyerekszem Filmfesztiválra

Gyerekszem Közhasznú Művészeti Egyesület http://www.gyerekszemfilmfesztival.hu

2010.12.10.

Vigyázz, Kész, Pénz!

K&H Bank Zrt. http://www.kh-ezkeszpenz.hu

2010.12.15.

Asferico 2011 fotópályázat

Associazione Fotografi Naturalisti Italiani http://www.asferico.com

2010.12.17.

Aranyvackor-díj

Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése http://aranyvackor.mgyke.hu/

2010.12.17.

Balogh János Országos Környezet- és Egészségvédelmi Csapatverseny

Bem József Általános Iskola; Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont http://www.bem-iskola.hu

2010.12.17.

Használtelem- és elektromos készülék gyűjtő verseny

RE'LEM Nonprofit Kft.; ELECTRO-COORD Magyarország Kht. www.relem.hu

2010.12.20.

Vigyél át, révészem!

Liget Műhely Alapítvány http://liget.grafium.hu

2010.12.23.

Szerinted mit jelent a tisztességes élet? 5-8 osztály általános iskolai tanulók részére

Criminon Magyarország Kiemelten Közhasznú Alapítvány http://www.criminon.hu/

5


6

2010

november

Pályázatfigyelő

Határidő

Pályázat


2010.12.23.

Szerinted mit jelent a tisztességes élet? 1-4 osztály általános iskolai tanulók részére

Criminon Magyarország Kiemelten Közhasznú Alapítvány http://www.criminon.hu/

2010.12.31.

Vadvédelmi fotópályázat

Országos Magyar Vadászkamara http://vadaszmester.hu http://www.vadaszlap.hu Európai Bizottság; Tempus Közalapítvány www.europa.eu.int www.tka.hu


Továbbképzések szervezése (Comenius kurzuskatalógusba való bekerülés)

2011.01.07.

Varázsceruza rajzpályázat

Magyar Állami Operaház www.opera.hu

2011.01.10.

Utazás a világ körül című fotópályázat – 2011

Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége http://www.mafosz.hu

2011.03.10.

A 2011. év sikeres diákszerzője

Báthory István Általános Iskola (Veszprém) http://www.vpbathory.sulinet.hu

2011.03.15.

Egy szabadon választott vármegye bemutatása

Orosz Gábor www.festmenyvar.blogspot.com


Comenius előkészítő látogatások

Tempus Közalapítvány http://www.tpf.hu

2011.04.06., 2011.04.08.

Várépítő pályázat

Build-Communication Kft. http://www.buildmarketing.hu

2011.04.15.

DEiNE STiMME dalszövegíró verseny

Goethe Intézet http://www.goethe.de/deine-stimme

2011.05.31.

Budapest 200 év múlva - Grafikai kategória

Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület http://www.karcolat.hu

2011.05.31.

Budapest 200 év múlva - Irodalmi kategória


2011.05.31.

Budapest 200 év múlva - Zenei kategória


2011.06.30.

Nézz körül!

Közművelődés Háza (Tatabánya) http://www.kozmuvelodeshaza.hu


2010

november Ajánló

Könyvismertetés A közoktatásban bekövetkező változások egyik súlypontja a nevelés céljának, tartalmának, módszereinek és társadalmi megítélésének módosulása lesz. Az, hogy az utóbbi években egyre több kritika érte a gyermekek egy (nem is kis) részének neveltségét, magatartás-megnyilvánulását, a közízlésnek és a közgondolkodásnak nem megfelelő vagy éppenséggel ellentétes felfogását, e probléma nem hagyta érintetlenül a pedagógusokat sem, mert ezt a társadalom felnőtt szereplői az iskolai nevelés egyik hiányjelenségeként tartották és tartják számon. Neveléskutatók, nevelésszociológusok, pszichológusok egyre gyakrabban tárják fel, hogy a felnőtt társadalom mely negatív hatásai tükröződnek a tanulók életminőségének változásaiban, s fogalmazzák meg konkrétan, hogy ezek közül melyek azok, amelyek számos tanulót (életkorcsoportot) a normasértések irányába sodornak. Ehhez némi mentségként hozzátehetjük, hogy e fentiek nem csak hazai jelenségek: kontinensünk számos országa szembesül azzal, hogy a fiatalok másfajta gondolkodása, közízlése és magatartása ellentétes azokkal a normákkal, amelyek a társadalomban általánosan elfogadottak. A hazai nevelésszociológiai kutatások európai rangúak, akár ennek történetét, akár mai helyzetét vizsgáljuk. Sorra jelennek meg azok a tanulmányok, kötetek, amelyek egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati, (vagy e kettőt ötvözve) tárják fel a jelenségcsoportokat, és adnak segítséget a nevelés gyakorlatához. Az alábbiakban egy aktuális, valamint egy, a nevelés hazai történetét elemző kötetet mutatunk be, amelyek így együtt alkotnak olyan egységet, hogy az olvasó áttekintheti, hogyan változott a neveléssel kapcsolatos hazai felfogás és gyakorlat, s milyen problémákkal szembesülhetünk napjainkban. Szabolcs Éva (szerk.): Ifjúkorok, gyermekvilágok II. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2009. 233 o. Egy korábbi kötet folytatásaként készült el az újabb, ugyancsak a gyermekkortörténettel foglalkozó mű. „A tanulmányokban a múltba intellektuális kíváncsisággal visszatekintő kutatók számos tényt, érdekességet, összefüggést mutatnak meg a gyermekség történetéből... A gyermekek, fiatalok segítésében, nevelésében érdekelt mai felnőttek, pedagógusok ezen túlme-

nően szemléletformáló gondolatokat, eddig esetleg rejtve maradt szempontokat is találnak a múlt egyes szeleteivel való találkozás során, és ezek hozzájárulhatnak a jelen gyermek- és ifjúkorúinak jobb megértéséhez, a pedagógiai munka cselekvési terének tágításához” – olvasható a kötet borítóján. A gyermekkortörténet, amely számos tudományterülethez kapcsolódik, az utóbbi évtizedekben lett jelentőssé vált kutatási téma. Ennek indokai között ott találjuk az európai társadalmak felgyorsult változásait, a fiatalok felgyorsult akcelerációját, a felnőtt (benne a szülő)– gyermek kapcsolatok tartalmának módosulásait, a tömeges kötelező óvodáztatást és iskoláztatást, a tömegkommunikáció hatásait, a szabadidős tevékenységek repertoárjának bővülését és a fiú-lány kapcsolatok intenzívvé válását. E kötet négy tanulmányában az olvasó pedagógiatörténeti időutazást tehet: hogyan alakultak az iskolás gyermekekkel kapcsolatos nézetek, és melyek voltak azok az elvárások, amelyeknek meg kellett felelniük az egykor volt diákoknak. Szabolcs Éva az 1868-1906 közötti időszakból az akkori pedagógiai sajtó írásai alapján összegezte a fentiekre adható válaszokat, elsősorban annak tükrében, hogy 1868-tól kötelező lett a hatosztályos elemi és az ismétlő iskola. „Család és iskola azon kettős műhely, mely a leendő embert gyártja” – idézi a szerző az akkori, de ma sem feledhető axiómát. Természetesen, akkor más szempontok szerint közelített a gyermekhez a szülő, és másképpen az iskola. Nyilvánvalóan, közös elemek voltak ebben, de amíg a szülő elsősorban a jó magaviseletet, az iskola a jó tanulást kérte számon. Ekkor hosszabb idejű volt az a szocializációs folyamat, amelyet a gyermekkornak tartottak. Nagy volt a gyermekekkel szembeni szigorúság, amelyet félelemkeltéssel és fizikai bántalmazással értek el. (Kivételek természetesen voltak a humánus szülők és az empátiás pedagógusok körében.) A szaksajtó nem csak regisztrálta a gyermekneveléssel kapcsolatos tapasztalatokat, hanem orientáló is volt: elsősorban a gyermekneveléssel hivatásszerűen foglalkozókat igyekeztek meggyőzni arról, hogy a gyermek biológiai lénye és érzelmi-szellemi habitusa harmóniája megteremtésére kell törekedni. Bár a gyermekek számára nem volt tételes etika kódex, de a mindennapi élet általánosan elfogadott gyakorlata olyan követendő mintaként szolgált, amelyet nem lehetett következmények nélkül megszegni. (De például ma már anakronisztikusan hat az az elvárás, hogy a gyermek szüleit és idősebb testvéreit magázza.) Sok

7


8

2010

november

Ajánló

elmarasztalást kaptak a szülők (természetesen elsősorban az aluliskolázottakról szóltak ezek), mert „a laikus szülők helytelen eljárása a szakértelem hiányából származik”. De akkor is, ma is, aligha lehet minden nevelési hiányosságot, problémát csak az egyik félre (a szülőkre) hárítani. Igaz, akkor az iskola a szülői házon kívül szinte az egyetlen lényegi nevelési színtér, a pedagógus (a hitoktató papot is ide értve), csaknem kizárólagos szereplője volt a nevelésnek. Azt, hogy „a gyermek tanulja meg magát a helyes törvények alá helyezni”, a fegyelmezés-jutalmazás-büntetés „szentháromságával” igyekeztek biztosítani. Ugyanakkor a pedagógiai sajtó, a különböző pedagógiai könyvek egyre gyakrabban hangsúlyozták, hogy a gyermeknevelés tudatos tanítói, tanári munka, amelynek megvannak a tudományos kritériumai és praxis jellegű tevékenységterületei. Gerencsér Mónika a veszélyeztetett gyermekek dualizmus kori helyzetét vizsgálta, s ma már szinte elképzelhetetlen körülményeket ír le, amelyben ott szerepelnek ezerszámra a gyerekmunkások, a gyerekkoldusok, a magukra hagyott „eldobott” gyerekek, a fogyatékosságuk miatt kirekesztettek. E megrázó kötetfejezet gyermekképe, szerencsére, már valóban a múlté, de ne feledjük: ha másképpen is, más minőségben, de még ma is találkozunk az ő alteregóikkal, akik védelemre szorulnak társaik, szüleik, környezetük miatt. Mann Miklós kutatása közelebbi időszakot ölel fel: a két világháború közötti éveket, amelyben azt vizsgálta, milyen volt a fővárosi gyermekek életkörülménye. Röviden megfogalmazva: nagyon eltérő minőségű. Egyrészt ott voltak az akkori szupergazdagok és a jómódú középosztálybeliek gyermekei, akik elitiskolába járhattak, mások az átlagos életnívó mellett tanulhattak a „köz”-nek fenntartott iskolákban, s ott voltak azok a peremkerületi proletár- és alkalmazotti szülők gyermekei, akik egyik napról a másikra tengették életüket, s jó eredménynek számított, ha néhány osztályt el tudtak végezni. Kéri Katalin azt vizsgálta, hogy a Nők Lapja című folyóirat 1950-es évekbeli címlapképei hogyan tükrözték az akkori gyerekeket, milyen miliőben fényképezték őket, s ezek (mint ikonográfiai dokumentumok) milyen üzenetet, tudati meggyőzési szándékot közvetítettek a társadalomnak, az olvasóknak. A szerző megállapítása az, hogy valamennyi az eminens diákot, a jó kisdobost és úttörőt, a gyermeket szerető pedagógust ábrázolja, s nem a valós mindennapi életet, ennek problémáit is bemutató szituációk jelennek meg a folyóirat bo-

rítóján. Kétségkívül, egy kellemes címlapfotó (akár csak napjainkban is), hangulat-meghatározó az olvasóknak, s ez erős pszichikai-mentális „fegyver” volt és lesz a jövőben is. S aki átlapozza, elolvassa majd e kötetet, felfedezheti, mik azok a gyermeknevelési eljárások, amelyek megváltoztak, s milyen örökséget hordozunk napjainkban is. Ranschburg Jenő: Kis gyerek…kis gond? Levelezés óvodáskorú gyermekek szüleivel. Saxum Könyvkiadó, Budapest, 2010. 175 o. A szerző a hazai média egyik (jó értelemben vett) sztárja, aki szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak olyan mennyiségben adott már tanácsokat, hogy ezekből kötetek készülhettek. E mostani az óvodás gyermekek körében előforduló devianciákról, kisebb-nagyobb konfliktusokról, s a javasolt megoldási módokról szól. Köztudott, hogy az óvodáskor évei mennyire meghatározóak a személyiségfejlődésben: az énkép alakulásában, a verbális és a nonverbális megnyilatkozások minőségében, a társas kapcsolatok kiszélesedésében, a konfliktuskezelés elemi készletének elsajátításában. E kötet írásainak algoritmusa: szülői levél+válasz. Ezek között valamennyi olyan, a gyakorlatban előfordult probléma és a velük kapcsolatos válasz (megoldási javaslat) megtalálható, amely nagy valószínűséggel gyakran előfordul. (Azért néhány extrém eset is bekerült e kötetbe, mintegy azt illusztrálva, hogy már az óvodáskorban is vannak olyan nevelési helyzetek, amelyek különleges figyelmet kívánnak, és egyedi megoldást igényelnek.) „Évek óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben…”– írja Ranschburg. Meglepően érdekes történetek és elegánsan szakszerű (igaz, néha tétova, meditáló) válaszok olvashatók a kötet lapjain. Ami a levelek fő erénye: a szülők (többnyire édesanyák) hiteles, kendőzetlen problémaközlése. Pedagógiai rejtvényfeladatként is olvashatók ezek: a magunk válasza mennyiben egyezik meg a kötetben olvashatóval, s meg tudjuk-e indokolni a magunk esetleg más megoldási javaslatát? Ranschburg nagyon következetesen minden szülői levélből kiemeli a kulcsfogalmat (például: óvodaéretlenség, szobatisztaság, dühroham, szorongás, depresszió, kétkezes, temperamentum, válás, féltékenység stb.), s ezzel segíti az olvasót, hogy az őt érdeklő válasz(ok)ban tájékozódjon. Óvodapedagógusok, tanítók, szülők kitűnő segítséget kaphatnak e kötetből. Tölgyesi József


2010

november

Továbbképzések

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája által meghirdetett továbbképzések a 2010-2011. tanévre A továbbképzés címe:

A matematikai-logikai, probléma-megoldási kompetenciák fejlesztése korszerű módszertani eszközökkel és mérés-értékeléssel

Szervező neve:

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet

Alapítási engedély szám:

OKM-1/21/2008.

Indítási engedély szám:

OKM-3/45/2009.

Az alapítási engedély érvényességének dátuma:

2013. 06. 01.

Foglalkozási órák száma:

30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft

Minimális létszám:

12-15 fő

A továbbképzés szervezésének formája:

tanfolyam

A továbbképzés célja: A program célja, hogy a tanárok megismerjék a mérési rendszereket, azok tartalmi keretét, értékelési filozófiáját; hasznosítani tudják a kompetenciamérések eredményeit a tanulás-tanítás folyamatának minden szintjén. Megtanuljanak különbséget tenni ismeret-, és kompetencia jellegű tudás között. Megismerjék a használható tudás megszerzését szolgáló módszereket, technikákat, eszközöket. Képesek lesznek a fejlesztendő kompetenciákhoz feladatokat, feladatsorokat választani, ilyeneket alkotni és beépíteni a tanórákba. További cél a pedagógusok szemléletváltásának elősegítése, ami egyúttal paradigmaváltást is jelent mind a közoktatás tartalmi és módszertani kultúrájában, és mérés-értékelési gyakorlatukban. Előírt tartalmi követelmények: A tanfolyam végén a résztvevő tudja elemezni és értékelni a kompetenciamérések eredményeit. Ismeri a „hozzáadott pedagógiai érték” fogalmát és tudja értelmezni azt a mérések tükrében. Képes lesz a kompetenciamérés eredményeinek feladatszintű elemzésére. Tud matematikai-logikai fejlesztő feladatsorokat, óraterveket összeállítani. Ismeri azokat a feladatmegoldó stratégiákat, tanulási eljárásokat, technikákat, amelyek segítségével fejleszthető a tanulók problémamegoldó képessége. Képes lesz a matematikai-logikai, problémamegoldó kompetenciák fejlesztéséhez szükséges változatos tevékenységi formák, tanulási módszerek alkalmazására. Az ismeretek számonkérésének módja: Írásban kidolgozott, 8-10 feladatból álló fejlesztő feladatsor összeállítása, illetve a megoldás módszertani eszközrendszerének vázlatos bemutatása a képzés során elsajátított tanulási-tanítási technikák, eljárások felhasználásával. Az elbírálás szempontjai: a kidolgozott feladatsor és az alkalmazott módszer megfelel-e a matematikai kompetencia fejlesztési céljának, épít-e a kompetenciamérés feladatszintű elemzésekor megismert mérési eredményekre, és hatékonyan segíti-e a választott gondolkodási műveletek elsajátítását. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; matematika, fizika, kémia szakos tanár; pedagógus szakképzettség. óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

Célcsoport: Javasolt munkakörök:

tanító, tanár, könyvtáros tanár (tanító)

Javasolt megbízások, funkciók:

intézményvezető, intézményvezető-helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, munkaközösség vezető, osztályfőnök

9


10

2010

november

Továbbképzések

A továbbképzés címe:

Az olvasás, szövegértési kompetencia fejlesztését segítő korszerű tanításitanulási módszerek, eljárások, technikák

Szervező neve:



OKM-1/16/2008


OKM-3/44/2009


2013. 06. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyam

A továbbképzés célja: A program célja, hogy a pedagógusok megismerjék, kipróbálják, alkalmazzák a kompetenciamérések feladatszinten elemzett eredményei visszacsatolásának és intézményi hasznosításának lehetőségeit, és újszerű megközelítésben szerezzenek ismereteket a tanári szerepről, a tudatos tanulásról, a felhasználható tudásról. Tudatosan ismerjék fel a mérések oktatási gyakorlatba történő beépítésében rejlő lehetőségeket és az abban szereplő olvasás, szövegértési feladatsorok célját és tartalmi jellegét. További cél a pedagógusok szemléletformálása, szemléletváltásuk elősegítése, mely tanítási gyakorlatuk megújítására ösztönzi őket. Előírt tartalmi követelmények: A tanfolyam végén a hallgató tudja elemezni és értékelni a kompetenciamérések eredményeit. Ismerje a „hozzáadott pedagógiai érték” fogalmát és tudja értelmezni azt a mérések tükrében. Legyen képes a kompetenciamérés eredményeinek feladatszintű elemzésére. Tudjon szövegértést, szöveg alkotást fejlesztő feladatsorokat, óraterv részleteket összeállítani. Ismerje azokat a feladatmegoldó stratégiákat, tanulási eljárásokat, technikákat, amelyek segítségével fejleszthető a tanulók szövegértési és szövegalkotási képessége. Tudja ezeket az eljárásokat tudatosan használni a nevelés-oktatás folyamatában. Legyen képes a szövegértési kompetenciák fejlesztéséhez szükséges változatos tevékenységi formák, tanulási módszerek alkalmazására. Az ismeretek számonkérésének módja: Írásban kidolgozott, 8-10 feladatból álló, szövegértést, szövegalkotást fejlesztő feladatsor összeállítása a képzés során elsajátított tanulási technikák, eljárások felhasználásával. Ezen fejlesztő feladatokhoz óraterv részlet kidolgozása a tanfolyamon tanult korszerű tanítási módszerek alkalmazásával. Az elbírálás szempontjai: a kidolgozott feladatsor/alkalmazott módszer megfelel-e a szövegértési kompetencia fejlesztési céljának, épít-e a kompetenciamérés feladatszintű elemzésekor megismert mérési eredményekre, és hatékonyan segíti-e a választott gondolkodási műveletek elsajátítását. Az elkészítés határideje: a tanfolyam zárását követő 10. nap. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; bármely szak; pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

Célcsoport:

Javasolt munkakörök:

tanító, tanár, könyvtáros tanár (tanító)


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, munkaközösség vezető, osztályfőnök


2010

november

Továbbképzések


Problémás gyerekek. Az agresszió kezelése a közoktatási intézményekben

Szervező neve:



OKM-1/31/2007


OKM-3/46/2009


2012. 10. 01.


30 óra

Részvételi díj:

48 000,- ft


12-15 fő


tanfolyam

A továbbképzés célja: A továbbképzés célja, hogy megismertesse a résztvevőket a gyermekek pedagógussal szembeni és/vagy egymás közti agressziójának lehetséges etológiai, fejlődés-lélektani, kulturális okaival. A résztvevők tanulják meg a hétköznapi pedagógiai gyakorlatban is jól alkalmazható agresszió-kezelési, konfliktuskezelési, probléma-megoldási stratégiákat, hatékony kommunikációs módokat, az agresszív viselkedés szabályozásának lehetőségeit. Esetmegbeszélő csoportfoglalkozások, szerepjátékok segítségével képesek legyenek a tudatos problémakezelésre, fejlődjön a nehéz nevelési helyzetekben tanúsított önkontrolljuk, szélesedjen problémakezelő repertoárjuk, hogy segíthessék az agresszív viselkedést mutató gyerekek beilleszkedését, integrációját, ezáltal előmozdítsák a tanulók esélyegyenlőségét. Előírt tartalmi követelmények: A továbbképzés végén a résztvevők ismerjék az agresszió-elméleteket, az agresszió fejlődés-lélektani vonatkozásait, az agressziót kiváltó tényezőket, az agresszió észlelését befolyásoló pszichológiai folyamatokat, az agresszió értelmezésének kultúrafüggő vonatkozásait. Ismerjék és tudják alkalmazni a konfliktuskezelési stratégiákat. Ismerjék a hatékony kommunikáció jellemzőit, az agresszió kezelésének humanisztikus megközelítését, az agresszió és szexualitás összefüggéseit, ismerjék a médiában megjelenő erőszak hatását, valamint az esetmegbeszélő csoportmunka, a mediáció, és a segítő beszélgetés módszertanát. Tudják a csoportfolyamatokat, az együttműködési technikák alkalmazási módjait, valamint a kompetenciahatárok meghatározást. Az ismeretek számonkérésének módja: Az ellenőrzés módja továbbképzés végén záró teszt és esszédolgozat megírása, amely magába foglalja az elméleti és gyakorlati órák anyagának ellenőrzését. Teszt esetében 5-5 elméleti, és gyakorlati kérdésre kell válaszolni, esszé esetében egy problémás helyzet megoldását kell leírni egy oldalban, alkalmazva a tanult módszereket. A tanúsítvány kiadásának feltétele a teszt 70%-os teljesítése és az esszé megírása. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; bármely szak; pedagógus, óvodapedagógus szakképzettség. óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtáros tanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, szabadidő-szervező, osztályfőnök, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető

11


12

2010

november

Továbbképzések


Személyiségfejlesztés pedagógusoknak a stressztűrő-képesség növelése érdekében

Szervező neve:



OKM-3/77/2007


OKM-3/84/2009


2012. 10. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyam

A továbbképzés célja: A továbbképzés konkrét célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak az oktató-nevelő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzésében. Képessé tegye a pedagógusokat önismeretük, önreflexiójuk fejlesztésével a kiégési folyamat állomásainak felismerésére. Segítse őket motivációjuk tisztázásában, tudatosításában. Relaxációs, stressz-csökkentő technikák megtanításával hozzájáruljon a pedagóguspálya lelki terheinek csökkentéséhez, a kiégés megelőzéséhez, az egészségtudatos magatartás mindennapi alkalmazásához, az életvitel megváltoztatásához, a stressztűrőképesség fokozásához és ezáltal az oktató-nevelő munka minőségének javulásához. Előírt tartalmi követelmények: A résztvevők ismerjék a pedagógus-szerep fogalmát, a pedagógus-szerep összetevőit, szerepkonfliktusok jellemzőit.. Tudják az önismeret fontosságát, és a pedagógus személyiség jellemzőit.. Ismerjék a stressz jelenségeket és a stresszorok hatását. Tudják azonosítani a kiégési folyamat szakaszait. Tudják az autogén tréning technika elméleti alapjait. Tudják a relaxáció szerepét, ismerjék az egészségtudatos magatartás fontosságát, és tudják az életvitel tudatos megváltoztatásának lépéseit. Az ismeretek számonkérésének módja: A résztvevők a továbbképzés elején és végén is kitöltenek egy-egy standardizált burn out kérdőívet. A továbbképzésen a résztvevők naplót vezetnek a képzés közben szerzett élményeikről. Ez alapján írásos tervet készítenek arról, milyen életmódbeli, életviteli változtatásokat látnak szükségesnek és kivitelezhetőnek azért, hogy a kiégést megelőzzék. Az értékelés szempontjai: jól fogalmazta-e meg az életmódbeli változás célját és a tanult technikákat adekvát módon alkalmazta-e? A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtáros tanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató


intézményvezető, helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, osztályfőnök, szabadidő-szervező rendszergazda, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető


2010

november

Továbbképzések


Tanulási képességek fejlesztése a stresszmentes, kooperatív és hatékony tanulás módszereinek alkalmazásával

Szervező neve:



OKM-3/197/2008


OKM-3/48/2009


2014. 02. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyam

A továbbképzés célja: A résztvevő pedagógusok megismerjék a legújabb tanulási kutatásokat a tanulás közbeni agyműködésről, a tanulási stílusok és a hatékony tanulás összefüggéséről, az érzelmi intelligencia és tanulás kapcsolatáról, valamint a jobb és bal agyfélteke-dominancia hatásáról a tanulási folyamatra. Váljanak nyitottá a hatékony tanulást segítő módszerek megismerésére és alkalmazásához szükséges módszertan megszerzésére, kipróbálására. Bővüljön eszköztáruk az egyénre szabott eredményes tanulás segítése, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése érdekében megismerjék a stressz-mentes tanulást segítő technikákat, a gyakorlatban való alkalmazás lehetőségeit és módszertanát, és a továbbképzésen megtanulják a saját élmény során kipróbált intelligencia-fejlesztő játékokat. Előírt tartalmi követelmények: Ismerje a tanulás közbeni agyműködést, a jobb és bal agyfélteke-dominancia hatását a tanulási folyamatra. A tanulási stílusokat, az érzelmi intelligencia és tanulás összefüggéseit tudja értelmezni, és ismerje ezek módszertani alkalmazási lehetőségeit a saját tanítási gyakorlatának tervezésében. Legyen képes alkalmazni saját tanítási gyakorlatában a stressz-mentes tanulást segítő technikákat, tudja az alkalmazás módszertanát, és tervezésében alkalmazza a továbbképzésen megtanult intelligencia-fejlesztő játékokat. A továbbképzés végére legyen képes írásban bizonyítani a fentiek tanítási gyakorlatban való alkalmazási képességét. Az ismeretek számonkérésének módja: Óravázlat és 10 tanulást segítő játékból álló játékgyűjtemény készítése. Az értékelés szempontjai: a tanfolyamon tanult ismeretek és a saját élmény során szerzett tapasztalatok alkalmazása. Az óraterv módszertani felépítettsége, megvalósíthatósága, NAT-nak való megfelelése. A játékgyűjtemény a megvalósíthatóság szintjén pontos játékleírással rendelkezzen. Mindkettőnél fontos követelmény az életkori megfelelőség. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

Célcsoport:


tanító, tanár, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, könyvtáros tanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség vezető, osztályfőnök, szabadidő-szervező, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető

13


14

2010

november

Továbbképzések


Az óvodás gyerekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója

Szervező neve:



OKM-3/208/2008


OKM-3/54/2009


2014. 02. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyam

A továbbképzés célja: A továbbképzés célja, hogy a résztvevők áttekintsék a kisgyermekkori fejlődés állomásait, azonosítani tudják a 3-7 éves korban előforduló pszichés zavarokat, felismerjék az egyes zavarok jellemző tüneteit, ezek jelentését, és képesek legyenek meghatározni és megtenni azokat a közvetlen teendőket, melyekkel a pszichés zavarok későbbi súlyosabb következményei megelőzhetők, tompíthatók.

Előírt tartalmi követelmények: A résztvevők ismerjék a kisgyermekkori értelmi-, beszéd-, mozgásfejlődés, a rajzkészség fejlődésének állomásait, tudják azonosítani a normálistól eltérő gyermeki megnyilvánulásokat, az egyes pszichés zavarok, szorongás, neurotikus megnyilvánulások, kognitív zavarok beszédzavarok tüneteit, ismerjék a tünetek lehetséges jelentéseit, képesek legyenek kiválasztani és alkalmazni a megfelelő korrekciós teendőket.

Az ismeretek számonkérésének módja: A képzés lezárásaként a résztvevők 2-4 oldalas esetelemző esszédolgozatot készítenek egy saját pedagógiai munkájukban előforduló, pszichés problémákkal küzdő gyermek esetéről, a tanult ismeretek felhasználásával. A dolgozat értékelési szempontjai: helyesen határozza-e meg a dolgozat készítője az esettel kapcsolatos teendőket, a segítségnyújtás módját.

A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: főiskola; pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus


intézményvezető, intézményvezető-helyettes

középiskola


2010

november

Továbbképzések


Interaktív tábla az oktatásban

Szervező neve:



OKM-3/64/2007


OKM-3/53/2009


2012. 06. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


12-15 fő

A továbbképzés célja: A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék és a mindennapi használathoz szükséges szinten elsajátítsák az interaktív táblák iskolai alkalmazásának alapjait. A tanfolyam keretében gyakorolhatók és elsajátíthatók az interaktív táblák használatához nélkülözhetetlen pszichomotoros képességek. A tanfolyam célja, hogy bemutassa az interaktív táblák un. Táblaszoftverének funkcióit, a táblaszoftver alkalmazási lehetőségeit a tananyag prezentáció,a gyakoroltatás, ismeretek rendszerezése és az ismeretek tanórai számonkérése területén. A tanfolyam során a résztvevők elegendő gyakorlatra tehetnek szert az interaktív tábla önálló használatához, interaktív tanórák tervezéséhez, előkészítéséhez és megtartásához általános közoktatási célok mentén és környezetében. Előírt tartalmi követelmények: A továbbképzés eredményeképp a résztvevő pedagógus legyen képes az interaktív táblák mindennapi használata során felmerülő technikai feladatok (bekapcsolás, kalibrálás, egyszerűbb hibák elhárítása) elvégzésére, az interaktív tábla helyes használatára. Az intenzív gyakorlati képzés során tegyen szert a biztos táblahasználathoz elengedhetetlenül szükséges pszichomotoros készségekre, felhasználói szinten ismerje a táblaszoftverek használatát, legyen képes saját készítésű táblaképek szakszerű létrehozására, interaktív tanórák tervezésére. A tanárok ismerjék az általános pedagógiai feladatokhoz és módszerekhez kötődő legjobb gyakorlatokat, és a tanfolyam során fejlődjék általános IKT használati és kommunikációs kompetenciájuk. Az ismeretek számonkérésének módja: A továbbképzés egy vizsgafeladat, egy táblakép és hozzá tartozó tanóraterv elkészítésével zárul. A vizsgafeladatot az oktató értékeli az alábbi szempontok szerint (1) Óratervben kitűzött célok megvalósítása. (2) Választott módszerek helyessége, alkalmazkodása az életkori sajátosságokhoz, oktatási célokhoz. (3) Táblaképek vizuális megjelenése. (4) Tanórai interaktivitás foka. (5) Bemutató során általános táblahasználat helyessége.


iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; bármely szak; pedagógusi szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, logopédus, könyvtáros tanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség vezető, osztályfőnök, rendszergazda, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető

15


16

2010

november

Továbbképzések


Figyelemzavar és hiperaktivitás – ADHD - tanórai kezelése, az együttnevelés lehetőségei

Szervező neve:



OKM-4/35/2009


OKM-3/100/2009


2014. 04. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A program célja a hiperaktív (AD/HD) szindrómás és figyelemzavarral küzdő gyermekek együttnevelési esélyeinek javítása, tanórai működésük minőségének fejlesztése, a közoktatásban dolgozó pedagógusok szemléletének formálásával, speciális tantárgy-pedagógiai elemek átadásával. Ennek érdekében a résztvevők ismerjék meg az AD/HD (hiperaktivitás) szindróma és a figyelemzavar elméleti hátterét, diagnosztizálási és kezelési módszereinek lehetőségeit, valamint tapasztalják meg a differenciált csoportmunka előnyeit, ismerjék meg az ezekre épülő tantárgy-pedagógiai módszereket, oktatási-nevelési eljárásokat, speciális pedagógiai technikákat és alkalmazzák a saját mindennapi oktatói-nevelői munkájukban. A résztvevők szerezzenek tapasztalatokat a valós oktatási-nevelési problémahelyzetekről, figyeljék meg a tantárgy-pedagógiai módszereket használat közben is, majd ezt követően a látottakat interaktív tapasztalatcserén is osszák meg egymással. További cél a tényleges módszertani fogások bemutatása, elsajátíttatása. Előírt tartalmi követelmények: A résztvevő a program végéré ismerje: - az AD/HD és figyelemzavar elméleti alapjait, - az AD/HD és figyelemzavar kezelési lehetőségeit, - a tantárgy-pedagógia területén alkalmazható kooperatív pedagógia eszközeit, - a kérdezés technikáit, - a figyelemfejlesztés tanórába építhető elemeit, - a gyógypedagógiai asszisztenciával való együttműködés lehetőségeit és alapjait. A résztvevő a program végére képes legyen alkalmazni: a DSM IV: skálát. A résztvevő a képzés során elsajátított új módszereket igyekezzen integrálni későbbi munkája folyamatába. Személyes tapasztalatait legyen képes felhasználni a tréning során, véleményét, gondolatait ossza meg a csoporttagokkal, legyen nyitott a visszajelzések fogadására, beépítésére. Az ismeretek számonkérésének módja: A tréning résztvevői házi feladatként, önállóan elkészítenek a tréningen elsajátítottakat alkalmazva egy konkrét óratervet, amelyet a 27-29. továbbképzés órákon, közös megbeszélés formájában prezentálnak a csoporttagoknak és trénereknek. Az értékelés szempontjai: kooperatív elemek, figyelemfejlesztő technikák, vizuális, illetve értő kérdezést fejlesztő elemek, AD/HD szindrómás tanulók és a nekik szánt differenciált feladatok, időterv, stb. koherenciája. Esetenként a pedagógussal együttműködő más szakemberek bevonása a tanórába. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem, egyetem vagy főiskola, pedagógus, gyógypedagógus szak, tanító, tanár szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


tanító, tanár, gyógypedagógus, szakoktató, gyakorlati oktató


2010

november

Továbbképzések


Projektmódszer, projekt-alapú oktatás

Szervező neve:



OKM-4/49/2009


OKM-3/132/2009


2014. 05. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A továbbképzés célja, hogy a résztvevő pedagógusok ismerjék meg a projektmódszer, projekt alapú oktatás elméleti alapjait, a projekttervezés és szervezés módjait. Szerezzenek ismereteket az egyéni és csoportmunkában, a kooperatív tanulásszervezésben rejlő lehetőségekről. Saját élményen és tapasztalaton keresztül, együttműködésre építve gyakorlatorientált, tréningszerű elemek segítségével a pedagógusok készüljenek fel a tanórai/foglalkozási-, osztály/csoport- és intézményszintű oktatási projektek tervezésére, megvalósítására, és az elsajátított új módszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására. A tanfolyam további célja, hogy segítse a résztvevők szemléletváltását, módszertani megújulásukat, az oktatásban bekövetkezett paradigmaváltás elfogadásához és alkalmazásához szükséges attitűdjeik alakulását. Előírt tartalmi követelmények: A továbbképzés résztvevője: Ismerje a projekt fogalmát, jellemzőit, típusait, a projekt alapú nevelés/oktatás elméleti alapjait. Ismerje a projektfolyamat lépéseit, a projekttervezés, a megvalósítás elemeit, valamint a projektzárás, projektértékelés módszereit Ismerje és tudja alkalmazni a projekt alapú oktatás tanulásszervezési technikáit. Legyen képes különböző fajtájú projekteket tervezni, szervezni, adott témaköröket komplexen feldolgozni. Az ismeretek számonkérésének módja: Ellenőrzési forma: Záró dolgozat: Saját projektötlet alapján projektterv elkészítése írásban. Elkészítés határideje: tanfolyam zárását követő 1 héten belül. Értékelési szempontok: 1. A projektterv koherenciája a kerettantervvel/ÓNAP-pal, a helyi tantervvel/HOP-pal, megvalósíthatósága, fenntarthatósága. 2. A projektterv tartalmazza-e a projektfolyamat munkaszakaszait, pontosan megfogalmazza-e a projekt céljait/részcéljait, a feladatokat, a tanulási tevékenységeket és munkaformákat? 3. A résztvevő helyesen használja-e a projektekkel, a projekt alapú oktatással/neveléssel kapcsolatos terminológiát. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem, egyetem és/vagy főiskola; bármely szak, pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, szakoktató, gyakorlati oktató

17


18

2010

november

Továbbképzések


Hatékony iskolát mindenkinek! Integrált nevelés az óvodai és az iskolai gyakorlatban

Szervező neve:

Eötvös Pedagógiai Szolgáltató


OKM-4/52/2009


OKM-4/52/2009


2014. 05. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik az iskola világában tudatosan kívánják kezelni a személyi adottságok sokféleségét, nyitottak sajátos igényű tanulók érdekeinek a képviseletére, értékeinek tiszteletben tartására, képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek segítik a hatékonyabb integrációt. Cél továbbá a résztvevők felkészítése az integrált oktatás-nevelésben való részvételre. Olyan attitűd, szemléletváltás és elkötelezettség kialakítása, amely a szülőkkel, a pedagógus kollégákkal és más segítő szakemberekkel való együttműködéshez szükséges. Megismertetni a pedagógusokkal az integráció, az inklúzió legfontosabb ismérveit, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, csoportokkal és családokkal való együttműködés lehetőségeit, módszereit. Előírt tartalmi követelmények: A továbbképzés végére ismerje meg azokat a pedagógiai fogalmakat, és folyamatokat, melyek a szegregációtól az integrációig vezetnek. Ismerje az iskolai élet, nevelési környezet szervezésének azon módszereit, amelyek a hatékony integrált neveléshez szükségesek. Legyen képes a másság megértésére, elfogadására. Ismerje kompetenciájának határait. Legyen képes alkalmazni a nevelés integrációt, inklúziót erősítő módszereit, tudjon kialakítani olyan környezetet, amely elősegíti az integrált nevelést. Ismerje a csoportfolyamatokat, tudja alkalmazni az együttműködési technikákat. Az ismeretek számonkérésének módja: A továbbképzés végén egy záró-teszt és egy rövid esszédolgozat megírása, amely magában foglalja az elméleti és gyakorlati órák anyagának ellenőrzését. A tesztben 5 elméleti és 5 gyakorlati kérdésre kell válaszolni. Az esszében egy problémás helyzet megoldását kell leírni egy oldalban. Ennek tartalmaznia kell: pedagógiai jellemzést (tanuló bemutatása), a konkrét probléma – a pontos célok megfogalmazását, megoldási tervet, javaslatokat, óravázlatot – fejlesztési tervét. Az értékelés szempontjai: a hallgató milyen mértékben használta fel a továbbképzésen tanult ismereteket, és az esszédolgozat felépítése, az abban leírt módszerek milyen mértékben épülnek a továbbképzésen tanultakra. A teszt akkor elfogadható, ha a kérdések 70%-ára helyes választ adott a hallgató. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem; egyetem és/vagy főiskola; bármely szak; pedagógus, óvodapedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, pszichológus, szociálpedagógus, könyvtáros tanár, tanító


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, szabadidő-szervező, osztályfőnök, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető


2010

november

Továbbképzések


A mese szerepe az óvodás és kisiskoláskorú gyermekek személyiségfejlődésében és alkalmazása az óvoda-iskola közötti átmenet segítésében

Szervező neve:



OKM-4/16/2009


OKM-3/72/2009


2014. 04. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A továbbképzés célja, hogy megismertesse az óvodapedagógusokat azokkal a módszerekkel, amelyekkel – a klasszikus és népmesék segítségével – az óvodából iskolába lépés nehéz életszakasz váltásában, a krízis megoldásában támogathatják az óvodás gyermekeket, segíthetik a szociális készségek fejlődését, a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenethez szükséges szociális érettség kialakulását.

Előírt tartalmi követelmények: A továbbképzés végére a résztvevők ismerjék a fejlődési krízis fogalmát, a gyermekkor fejlődési kríziseit, az óvodáskorú gyermek világképére, gondolkodására vonatkozó fejlődés-lélektani ismereteket, a mese lélektani megközelítésének fogalmait, a mesélés óvoda-iskola átmenetet segítő alkalmazásának módszereit.

Az ismeretek számonkérésének módja: A továbbképzés végén a résztvevők az elméleti ismeretekből esszékérdésekből álló dolgozatot írnak. Az értékelés szempontjai: a dolgozat készítője elsajátította-e a gyermekkor kríziseire vonatkozó, illetve a fejlődés-lélektani, mesepszichológiai ismereteket.


iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; óvodapedagógus, tanító, pszichológus szak; pedagógus szakképzettség. óvoda

általános iskola

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, pszichológus


intézményvezető, intézményvezető-helyettes

középiskola

19


20

2010

november

Továbbképzések


Intézményértékelési feladatok, módszerek a minőségirányítási rendszer működtetésében - Teljesítményértékelés - Teljes körű intézményi önértékelés bevezetése, működtetése, gyakorlata

Szervező neve:



OKM-3/109/2007


OKM-3/101/2009


2012. 11. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A képzés segíteni kívánja az intézményekben működő minőségirányítási tevékenységet, a közoktatási törvényben előírt követelmények eredményes teljesítését. A képzés során bővülnek a résztvevők ismeretei az intézményértékelés lehetséges modelljeivel, a működtetéshez szükséges módszerekkel és eszközökkel. Ennek eredményeképpen a résztvevők képesek lesznek saját intézményeikben tervezni és működtetni a teljes körű intézményértékelést, a pedagógusok, az alkalmazottak és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelési rendszerét. Előírt tartalmi követelmények: A résztvevő ismerje: - az értékelési feladatok ellátásához nélkülözhetetlen módszertani alapfogalmakat, - a KMD és EFQM önértékelési modellek kritérium rendszerét - az intézményi és a dolgozói értékelés területeit, módszer és eszköztárát. A résztvevő képes: - saját intézménye vonatkozásában a teljes körű intézményi önértékelés részletes feladattervének elkészítésére, - eljárásrend felhasználásával pedagógus/alkalmazott teljesítmény-értékelési feladatokat megtervezni, a mérést megfelelő eszközökkel és módszerekkel lebonyolítani és értékelni. Az ismeretek számonkérésének módja: Egyéni feladat: Saját intézmény eljárásrendje szerint részletes feladatterv készítése. Választható feladatok: 1. Teljes körű intézményi önértékelés: egy, a résztvevő által kiválasztott kulcsterület értékelésére. 2. Egy dolgozói csoport teljesítményének értékelésére Értékelés szempontjai: Megjelennek-e a modell/rendszer szükséges elemei; tartalmazza-e a feladatterv az eljárásrend szerinti lépéseket; megfelelő-e a feladatterv módszer és eszközválasztása; a sikerkritériumok alkalmazási szintje illeszkedik-e az adott intézmény minőségügyi követelményeihez. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: egyetem,egyetem és/vagy főiskola,bármely szak, pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, könyvtáros tanár (tanító), szakoktató, gyakorlati oktató,


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, szabadidő-szervező, osztályfőnök, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető, minőségügyi csoport vezetője.


2010

november

Továbbképzések


Az országos kompetenciamérések eredményeinek értelmezése, a pedagógiai eredményesség növelésének lehetőségei és korlátai

Szervező neve:



OKM-3/100/2007


OKM-3/104/2009


2012. 10. 01.


30 óra

Részvételi díj:

35 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A közoktatásban dolgozó gyakorló pedagógusok az országos kompetenciamérések elvi alapjainak és a mérés folyamatának megismeréséből kiindulva készüljenek fel az iskolájukra vonatkozó eredmények értelmezésére, sokoldalú elemzésére és bemutatására. Az oktatás eredményességének a növelése érdekében gyakorló pedagógusok készítsenek olyan rövid és hosszú távú, ténylegesen is megvalósítható terveket vagy fejlesztési javaslatokat, amelyek a saját intézményükben hasznosulhatnak. Előírt tartalmi követelmények: Ismerje a hazai teljesítményvizsgálatok, elsősorban a kompetenciamérések sajátosságait, különös tekintettel a vizsgált célterületekre, a tudás és teljesítményértelmezésekre, a feladatok jellegére. Legyen jártas a kompetenciamérésekkel kapcsolatos információs források (nyomtatott és elektronikus kiadványok, adathordozók) használatában. Ismerje a saját intézményének az országos kompetenciamérésekben és más teljesítményvizsgálatokban elért eredményeit. Legyen képes az eredményeket több viszonyítási pont alapján értelmezni és elemezni, illetve a következtetéseivel együtt a különböző iskolai célcsoportok (iskola vezetősége, pedagógusok, tanulók, szülők) számára hatékonyan közvetíteni. Legyen képes az eredmények alapján a saját intézménye számára rövid távú intézkedési terveket készíteni, illetve a hosszabb távú fejlesztési programokhoz, az Intézkedési tervhez érdemben hozzájárulni. Az ismeretek számonkérésének módja: Portfolió készítése, amely praktikusan használható a résztvevő intézményének további munkálataiban. Az értékelés domináns kritériuma az intézmény sajátosságainak, a kompetenciaméréseken elért eredményeinek a figyelembevétele, az iskolai célcsoportok igényeinek érvényesülése, illetve a rövid és hosszú távú tervek operacionalizáltsága. A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: főiskola, bármely szak, pedagógus szakképzettség óvoda

általános iskola

középiskola

X

X

X

Célcsoport:


tanító, tanár, gyógypedagógus, kollégiumi nevelő, szociálpedagógus


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség vezető, osztályfőnök, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető, az intézmény minőségügyi csoportjának tagjai, mérés-értékeléssel foglalkozó szakemberek.

21


22

2010

november

Továbbképzések


Bölcsődei nevelési-gondozási ismeretek az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó óvodapedagógusok részére

Szervező neve:

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet


OKM-4/195/2009


OKM-4/195/2009


2014. 09. 03.


70 óra

Részvételi díj:

60 000,- ft


12-15 fő


tanfolyami

A továbbképzés célja: A képzés célja az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó, óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező pedagógusok számára törvényben előírt felkészítést nyújtani a 2-3 éves korú gyermekek neveléséhez-gondozásához. Az adott korosztály ellátásához, fejlesztéséhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, módszertani ismereteken túl bölcsődei gyakorlati tapasztalatokat nyújtani a résztvevők számára. Előírt tartalmi követelmények: -A továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények, konkrét ismeretek, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; jártasságok, készségek, képességek, amelyeknek a birtokába kell jutniuk: tudás, kompetencia, amellyel rendelkezniük kell (maximum 10 sor); A képzés résztvevője: - legyen tájékozott a különböző típusú napközbeni kisgyermek-ellátási formák működési rendjét illetően; ismerje a vonatkozó ágazati jogszabályokat és a jóléti ellátás jogi kereteit; legyen képes a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő tárgyi feltételek kialakítására; - ismerje a napközbeni gyermekellátás intézményeivel, szolgáltatásaival szemben támasztott követelményeket,a járványtan szabályait; - legyen képes a gondozás folyamatába épített nevelési feladatok végzésére, az évszaknak megfelelő napirend megtervezésére és megtervezésére; - ismerje az első három év testi fejlődésének szakaszait, annak jellemző vonásait; - ismerje fel a testi és szellemi fejlődésben való elmaradás tüneteit; - ismerje az életkori sajátosságoknak megfelelő élelmezés fiziológiai alapjait, a korszerű, minőségi étkeztetés követelményeit, a gyermekközösségben alkalmazható diétákat, legyen képes a kornak és a fejlettségnek megfelelő, az egészséges fejlődést biztosító napi/het étrend összeállítására, rendelkezzen elsősegély nyújtási ismeretekkel és gyakorlatokkal; - ismerje és a gyakorlatban tudja alkalmazni a gyermek fejlődésének ellenőrzésére használt eszközöket, táblázatokat, nyomtatványokat, a gyermekcsoport fejlődésének megfelelő foglalkozási tervet képes összeállítani. Az ismeretek számonkérésének módja: 60 perces teszt írása, és egy foglalkozási terv összeállítása a tanult szabályok alapján. A résztvevő elsajátította-e az adott 3 év alatti korosztály neveléséhez – gondozásához szükséges jogi, gyermekvédelmi, pedagógia, pszichológiai, egészségtani, élelmezési ismereteket A jelentkezés feltételei:

iskolai végzettség: főiskola, óvodapedagógia, óvodapedagógus óvoda

általános iskola

középiskola

Célcsoport: X Javasolt munkakörök:

óvodapedagógus


intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, gyakorlóiskolai vezető tanár, óvodai szakvezető

JELENTKEZÉSI LAP A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI INTÉZET (KÖRPI) VESZPRÉM MEGYEI IRODÁJA ÁLTAL SZERVEZETT PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSEKRE A képzés pontos címe: JELENTKEZŐ ADATAI Név:

Születési név:

Születési hely, év, hó, nap:

Anyja neve:

Lakcíme: irsz:

település:

Telefonszám:

utca, házszám: e-mail cím:

Adóazonosító jel: Iskolafokozat, tanított tárgyak: KÖLTSÉGVISELŐK ADATAI (a számla összege megbontható több költségviselő között) 1. Költségviselő neve:

Összeg:

Ft Költségarány:

%

Számlázási cím: Ügyintéző neve:

telefonszáma:

e-mail címe:

A fenti képzési díj kifizetését vállalom! Dátum: ______________________________ 1. költségviselő aláírása ph. 2. Költségviselő neve:

Összeg:

Ft Összeg:

Ft

Számlázási cím: Ügyintéző neve:

telefonszáma:

e-mail címe:

A fenti képzési díj kifizetését vállalom! Dátum: ______________________________ 2. költségviselő aláírása ph. Összesen:

Összeg:

Ft Összeg:

Ft

A JELENTKEZÉSI LAP kitöltése a KÖRPI által szervezett tanfolyamok tervezésének előkészítésére szolgál. Az itt szereplő adatokat a KÖRPI csak az adatvédelmi szabályoknak megfelelően használhatja fel. Vállalom, hogy a JELENTKEZÉSI LAPOT – a munkáltatómmal egyeztetett tartalommal postai úton eljuttatom az alábbi címre: “Továbbképzések” KÖRPI Veszprém Megyei Iroda 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. A jelentkezések regisztrációja folyamatos!

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája Cím: 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4. Telefon és fax: 06 88 325 808 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01123-2008

Impresszum



Elérhető a www.korpi.hu oldalon.












2010. december

Veszprém Megyei


A tartalomból Gárdonyi Géza karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! ......................................... 3. oldal Elismerés diákoknak, pedagógusoknak ......................................... 5. oldal Fogyatékosok Nemzetközi Napja ......................................... 8. oldal Korszerűbb, szebb lett a Kozmutza ....................................... 10. oldal A TÁMOP 3.2.2 pályázatot megvalósító hálózatkoordinációs projektiroda tevékenysége ....................................... 11. oldal Bábszínházban tanulnak ....................................... 13. oldal „Tedd a jót, kerüld a rosszat!” – a Dózsában is ....................................... 14. oldal Pedagógus 2010 Pedagógusok időmérleg vizsgálata ....................................... 17. oldal

A KÖRPI Veszprém Megyei Irodájának munkatársai nevében békés, boldog karác sonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt kívánok. Bartalos Zsuzsanna irodavezető








2010

december Ablak

Gárdonyi Géza karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! A Karácsony a kereszténység egyik olyan tradicionális ünnepe, amely nem csak a hívők érzelmeire hat. Atavisztikus örökségként, ösztönszerűen ott van minden emberben a születés titokzatosságának, az új élet csodájának a misztériuma, amely áthatja a lélek és az értelem nem csak szimbolikus, hanem valóságos világát is. Olyan ünnep ez, amely a hétköznapok sorából ünnepi fénybe emeli az embert: új reményt ad a további élethez. A világon mindenütt, ahol a Karácsony ünnepnek számít, a legszebb, a legmeghittebb egyházi és laikus, népi vallásos énekek ehhez kötődnek. Aligha lehet szebbet elképzelni, mint amikor itt, az északi féltekén havas téli estén, éjszakán, vagy délen a nyári melegben a Dél Keresztje alatt felcsendülnek e gyönyörű himnuszok, hála- és dicsőítő énekek. Amikor 1818 karácsonyán az ausztriai Oberndorf kis templomában felhangzott Joseph Mohr és Franz Xaver Gruber közös szerzeménye, a Stille Nacht! Heilige Nacht! (Csendes éj! Szentséges éj!), amelyet kényszerű szükségből készítettek el, ők akkor aligha hitték, hogy megalkották az egyik legszebb, a világon legtöbbet énekelt karácsonyi dalt. Világsiker napjainkban is, rádiók, televíziók közvetítik számos világhírű szólóénekes, kórus, zenekar előadásában. Történetéről olyan gyönyörűen szép osztrák film is készült, amely szinte biblikus hatással van a nézőkre – bármilyen vallásúak is. Hazánkban is számos olyan karácsonyi népi ének született, amelyet egy-egy tájegységünkben előszeretettel adtak elő gyerekek, felnőttek. Az 1960-as évek táján ezek közül sokat összegyűjtött, majd megjelentetett Erdélyi Zsuzsanna a Hegyet hágék, lőtöt lépék című kötetében. Ebben a Karácsonyhoz kötődők mellett sok-sok fohász, könyörgés, hálaima, gyász- és dicsőítő ének a bizonyosságai annak, hogy a népi vallásosság magyar hagyományai egyetemes kulturális örökségünk jelentős kincsei. De van egy különös körülmények között keletkezett karácsonyi énekünk, amelyet egyre többen ismernek és énekelnek országszerte anélkül, hogy tudnák létrejöttének történetét. Ez az ének a Fel nagy örömre! című. 1882 karácsonyán hangzott fel először a devecseri templomban, majd később egyre gyakrabban más templomokban is, karácsonyi énekes-zenés műso-

rokban, családi otthonokban meghitt karácsonyestéken. Szerzője Gádonyi Géza (1862-1922), akit akkor még Zigler Gézának hívtak. Gárdonyi 1882. szeptember 5-én, 20. születésnapja után egy hónappal került a devecseri római katolikus elemi népiskolába segédtanítónak. Az iskola főtanítója, a kántori teendőket is ellátó Tima Lajos (1840-1903), aki a mezőváros közéletének egyik jelentős személyisége volt, mint kitűnő zenész (aki kitűnően játszott orgonán, zongorán és hegedűn), nagy reményekkel fogadta a fiatal, kissé zárkózott, és láthatóan szegény segédtanítót. A következő év decemberében távozott el a ma már róla elnevezett iskolából, de az itt töltött tizenhat hónap alatt nevét beírta nem csak Devecser, a mezőváros iskolája, hanem a magyar szépirodalom történetébe is. Olyan romantikus történetek szereplője lett e kisvárosban, amelyek szépsége és szomorúsága napjainkban is körüllengik mai lakóit. Későbbi vallomása szerint itt találkozott először a szerelemmel, azzal az egyetlennel, amely igazi lelki élménye maradt élete végéig. Gergelyi Katica, a helyi pék lánya volt az, aki megbabonázta, s a mindennapi küszködései, nélkülözései közepette fényt, melegséget hozott életébe. Bizonyára, szeretett tanítani is, és jó, hivatásként vállalt tanító akart lenni. Rejtély lehet, s nagy bátorság is, Gárdonyi hogyan merte felvállalni azt, hogy a devecseri esperesi kerületi tanítói kör kiváló, nagy tekintélyű, már évek, évtizedek óta gyermekeket oktató, nagy tapasztalatokkal rendelkező tanítótársai között, szinte kezdőként, pályamunkát készít a tanítói körnek arra a kiírására, amelynek már maga a témája is nagy gyakorlatot, felkészültséget feltételez: „Miután a népiskolai oktatás azon kettős czélját, hogy az egyháznak hű fiakat, s a hazának is engedelmes és hasznos polgárokat neveljen, csak úgy érheti el, ha annak egész tanrendszerét a vallás és annak szent igazságai hatják át, - mutassék ki minden tantárgyra nézve példákkal, hogy a tanító ezen főelvet gyakorlatilag az iskolában hogyan viheti keresztül.” A több pályázó között igazi meglepetésre a még kezdő, Devecserben alig néhány hónapja tanító Gárdonyi kapta az első díjat és az ezzel járó pénzjutalmat. Ha a környező falvak tanítói eddig nem is figyeltek fel a félszeg, visszahúzódó fiatal kollégájukra, most,

3


4

2010

dece mber

Ablak

mekek, felnőttek százezrei fogják énekelni e szeretethimnuszát. Talán már ekkor, ott, a gyertyáktól fényes, de mégis misztikusan félhomályos templomban megfogalmazódott benne az a később leírt gondolata, hogy „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétben.” Devecserben rendkívül széles körű Gárdonyi-kultuszt teremtettek a gyermekek és a felnőttek, az intézmények: az iskola, a helyi egyházközség és a kulturális egyesületek. A Petőfi téren ott áll mellszobra, s 2002-ben a templom bejárata melletti falon réz domborművet állítottak Gárdonyi, az egykori Zigler Géza segédtanító és az ő karácsonyi éneke, a Fel nagy örömre! emlékére. Fel nagy örömre! ma született, Aki után a föld epedett. Mária karján égi a fény, Isteni Kisded Szűznek ölén. Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Nézd csak örömmel Istenedet.

amikor a tanítógyűlésen fel is kellett olvasnia pályamunkáját, hát volt alkalom arra, hogy megjegyezzék a nevét. Az akkor ott megjelent tanító urak bizonyára meglepődtek azon, hogy egy húszéves segédtanító (akiről hogyan is gondolhatták volna, hogy majd a magyar szépirodalom egyik csillaga lesz), ilyen pedagógiai teljesítményre volt képes. Gárdonyi sokat segítette kántorát, aki csakhamar bevonta a zenélésbe a jó hallású, fogékony kis kollégáját. Tima Lajos, aki már két évtizede kántorkodott, ekkor jó alkalmat talált arra, hogy egy új karácsonyi ének megalkotásával a fiatal tanítót bízza meg. Gárdonyi, már csak a Katica iránt érzett szerelme újabb bizonyítására is, bizonyára örömmel tett eleget a kérésnek (ami azért lehetett szigorú főtanítói, kántori utasítás), mert megmutathatta, nem csak elbeszéléseket, novellákat tud írni, hanem gyönyörű karácsonyi énekkel is meg tudja ajándékozni a devecserieket, s kinek is szólhatna ez leginkább, mint a szeretett lánynak. Gárdonyi boldogságéneket szerzett: ő írta a szövegét és a zenéjét, de nem orgona-, hanem hegedűkíséretre. Valószínű, hogy szerzeményét a karácsonyesti szentmisén tanítványai énekelték el. De ugyanúgy, ahogyan Mohr és Gruber, ő sem gondolhatta, hogy az ének nem marad meg a helyi templom falai között, hogy majd az évtizedek során szétárad, gyer-

Nem ragyogó fény közt nyugoszik, Bársonyos ágya nincs neki itt. Csak ez a szalma, koldusi hely, Rá meleget a marha lehel. Egyszerű pásztor, térdeden áll! Mert ez az égi s földi király. Glória zeng Betlehem mezején, Éjet elűzi mennyei fény. Angyali rendek hirdetik őt, Az egyedül szent Üdvözítőt. Egyszerű pásztor, arcra borulj, Lélekben ébredj és megújulj! Gárdonyi szerelmi csalódásában – mert elhagyta az ő imádott Katicája –, a következő év karácsonyán – sok szép emléket és keserves csalódást is magában hordozva –, eltávozott Devecserből. De itt hagyott egy gyönyörű éneket, egy gyönyörű szerelmet, s tizenhat hónapnyi olyan örökséget, amely megteremthette kultuszát ebben a hétszáz éves városban. Karácsony estéjén úgy emlékezzünk rá, hogy fiatal tanítóként, hívő emberként egykor az ódon templom falai között olyan lelki és szellemi fényt varázsolt az emberi szívekbe, amely ma is megrendítő, mély érzésű áhitattal tölt el bennünket. Tölgyesi József


2010

december Ablak

Elismerés diákoknak, pedagógusoknak A megyei önkormányzat, a hagyományokhoz híven, az október 23-i ünnephez kapcsolódva köszöntötte a fenntartásában működő intézmények kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő diákjait és az őket felkészítő pedagógusokat. A Megyeházán az október 22-én megtartott ünnepségen adták át a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Gyermekekért- és Pro Comitatu díjat is. - Ma itt olyan diákokat köszöntünk, akiket példaként lehet állítani társaik elé. De tudnunk kell, hogy a kiváló eredményekhez nem csak a diákok szorgalmára van szükség, hisz nem megy pedagógusok nélkül, és kell azoknak a szülőknek az áldozatvállalása is, akik sokszor erejükön túl is támogatják a gyerekeiket - hangsúlyozta Kovács Norbert az ünnepségen elmondott köszöntőjében. A megyei közgyűlés alelnöke a közgyűlés két tanácsnokával, Galambos Szilviával és Stolár Mihállyal adta át az elismeréseket. A közgyűlés Pro Comitatu díjjal jutalmazta Lájer Balázst és Szabó Zoltánt, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának hallgatóit, akik kitűnő tanulmányaik mellett számos versenyen vettek részt, köztük a Sun Microsystems nemzetközi Java fejlesztői versenyén, amelynek hazai első helyén végeztek tesztérzékelő rendszerükkel. Elismerő oklevéllel jutalmazták az országos versenyeken jól szereplő diákokat és pedagógusaikat.

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium, Várpalota Duende Színjátszó - a XXI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany minősítés (felkészítő Reiff Mónika, Sándor Zsuzsanna) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Diákszínjátszó csoport - Szekeres Ramóna, Takács Vivien, Rádi Borbála -, a XXI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany minősítés (felkészítő Kovács Gábor) Bartók Béla Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Hercz Balázs - a X. Országos Kürtversenyen III. helyezés (felkészítő Hetyei József) III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zirc Barbarics Csanád - a XII. Országos Nyíregyházi Zongoraversenyen III. helyezés (felkészítő Kapitány Dénes) Mitró Apolka - a XI. Országos Oboa- és Fagott versenyen II. helyezés (felkészítő Kovács Ágnes) Bartók Béla Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Ekanem Bálint - a III. Varga László Országos Énekversenyen I. helyezés (felkészítő Horváthné Eisenbeck Ágota)

Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, Balatonfüred Színjátszó csoport - Csernoch Tamás, Dőry Ádám, Edvi Zsolt, Sárközi Patrik, Szabó Bence -, a Kollégi- Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium, Pápa Zetényi Éva - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny umok Szövetsége által meghirdetett "Ki mi tud?" országos döntőjében II. helyezés (felkészítő Müller Péter) országos döntőjében fodrász szakmában 8. helyezés

5


6

2010

dece mber

Ablak

Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alap(felkészítő Stemmerné Gazsó Andrea, Antal Judit) Szabados Péter - a Szakma Kiváló Tanulója Ver- fokú Művészetoktatási Intézmény, Ajka seny országos döntőjében villanyszerelő szakmában Turbán Stefánia - az Édes anyanyelvünk Országos 8. helyezés (felkészítő Joó András, Kovács Tamás) Nyelvhasználati Versenyen 7. helyezés (felkészítő Szövérfiné Pad Anita) Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, Ajka Kanál Viktória - a Bod Péter Országos KönyvtárMarton Árpád - az Országos Szakmai Tanulmá- használati Versenyen 5.helyezés (felkészítő Jákliné nyi Verseny országos döntőjében gépgyártástechno- Tilhof Ágnes) lógiai technikus szakmában 8. helyezés (felkészítő Bognár Kata - a Savaria Országos Történelmi TaCsarmasz János, Ujszászi Antal) nulmányi Verseny 4. helyezés (felkészítő Dr. Paksi Zoltán) Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Takács István - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében mezőgazdasági gépszerelő szakmában 6. helyezés (felkészítő Berkesi Antal, Varga Lajos) Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Ajka Viktor Attila - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny Országos döntőjében parkgondozó szakmában 4. helyezés (felkészítő Kövesdy Krisztina) Acsády Ignác Szakközépiskola és Kollégium, Pápa Magyar Miklós - a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében vízvezeték- és vízkészülékszerelő szakmában 2. helyezés (felkészítő Magyar István, Tima László) Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Márczi Péter - a Gordiusz matematikaversenyen országos 17. helyezés (felkészítő Dőmel András) Skutovics Júlia - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében olasz nyelvből 14. helyezés (felkészítő Di Croce Gyöngyi) Szekeres Ramóna - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében olasz nyelvből 13. helyezés (felkészítő Di Croce Gyöngyi) Mikola Brigitta - az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjében spanyol nyelvből 12. helyezés (felkészítő Ujszásziné Hudivók Erzsébet)

Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pápa Bágyi Gábor - az Országos Komplex Tanulmányi Verseny egyéni fordulóján földrajz tantárgyból 2. helyezés (felkészítő Nagy Rita, Rakonczai Zsuzsanna) Takó Dániel - 1. helyezés (felkészítő Nagy Rita, Rakonczai Zsuzsanna)

Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa Bolla Enikő, Reiter Arnold, Treiber János - az Arany János Tehetséggondozó Program Fizika Becslési Versenyén országos 2. helyezés (felkészítő Szilos Attila) Treiber János - az Arany János Tehetséggondozó Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Ide- Program országos informatika versenyén 1. helyezés genforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Bala- (felkészítő Nagy Réka) Üveges Bence - az Országos Középiskolai Tanultonfüred Matusz Márta - a Országos Középiskolai Tanul- mányi Verseny országos döntőjében filozófia tantárgymányi Verseny országos döntőjében német nyelvből ból 9., történelem tantárgyból 5. helyezés (felkészítő Grőber Attila) 11. helyezés (felkészítő Dr. Babári Ernőné)


2010

december Ablak

Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Balatonfüred Nagy Katalin - a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen országos 1. helyezés (felkészítő Angyal Krisztina) Az ünnepségen adták át a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány Gyermekekért-díjait. A megye és a megyei jogú város önkormányzata által 14 évvelezelőtt létrehozott közalapítvány a díjjal olyan pedagógusok munkáját ismeri el, akik hosszú időn át, kellő empátiával, kiváló eredményekkel dolgoztak, mondta a díjakat átadó dr. Borsi Lőrinc kuratóriumi elnök A Gyermekekért díjat kapta: Idősebb Szathmáry Árpád, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola nyugdíjas igazgatóhelyettese, történelem és földrajz szakos középiskolai tanár. Varga Péterné óvónő, jelenleg az Ajka Városi Óvoda Sport utcai óvodájának úszóedzője. Vörös Lászlóné, a veszprémi Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola pedagógusa. Pulai Istvánné, a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde balatonakarattyai tagóvodájának vezetője Puskás Csabáné, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola testnevelő tanára. Nagy Imre, a Csajági Általános Iskola nyugdíjas pedagógusa. Gubicza Antalné, a bakonyszentkirályi Napköziotthonos Óvoda vezetője. Tálas Lászlóné, a Dózsa György Általános Iskola gyógypedagógus-logopédus tanára. Bodnár Imréné, balatonkenesei Pilinszky János Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusa. Az elismerések átadásával egybekötve tartották meg két uniós támogatási projekt nyitórendezvényét. Kovács Norbert alelnök nyitóbeszéde után a két projektmenedzser, Szigeti Ilona és Dörnyeiné Barabás Éva ismertette a több százmilliós támogatást hozó programokat, majd az érintett intézményeknek kiosztották pályázatok tájékoztatási és emlékeztető tábláit. Az ünnepségen a tapolcai Járdányi Pál Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei adtak műsort. Forrás: www.vpmegye.hu

7


8

2010

dece mber

Ablak

Fogyatékosok Nemzetközi Napja Minden akadályozott ember számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket kell teremteni, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek, amelyben a sérült ember a lehető legnagyobb önállósággal élheti az életét. „ (Normalizációs elv) Az ENSZ 1992-ben december 3. napját a Fogyatékosok Nemzetközi Napjává nyilvánította, ezzel is elősegítve, hogy a társadalom több információt szerezzen jogaikról, szükségleteikről és képességeikről, és felhívja a figyelmet arra, hogy fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos szót szakemberként nem igazán szeretem használni, de engedjék meg - mivel a Nemzetközi Napot is e szóval jelölik -, hogy ezt a fogalmat használjam. A fogyatékosság fogalma sokféle állapotot takar. Így például lehet valaki testi fogyatékos, lehet érzékszervi fogyatékos, mint például a vakok, siketek, lehet értelmi fogyatékos, kromoszóma rendellenességgel harcoló, mint például a Down-szindrómások, vagy „láthatatlanul” fogyatékos, mint például az epilepsziások, és vannak pszichiátriai fogyatékosok is, de a lista korántsem teljes. A fogyatékosság maradandó, gyakran lelki elváltozásokkal járó állapot, melyek állandóan korlátozzák a sérült emberek mindennapi életet. Ebben az értelemben a fogyatékosság nem betegség, hanem egy maradandó állapot, mely ugyan nem gyógyítható, de gyógypedagógiai módszerekkel javítható. A sérült gyermekek különböző képességekkel és képességhiányokkal születnek. A sérülés felfedezésének pillanatától kezdődően megváltozik a szülők élete, ezzel együtt a család élete is átrendeződik. A tapasztalat az, hogy egy sérült gyermek születése után gyakran még a szomszédok élete is megváltozhat, a bennük megjelenő szimpátia vagy ellenszenv következtében alakul majd a család és a sérült gyermek sorsa is. Akiknek sem családi körében, sem ismerősei között nincs olyan gyermek, vagy felnőtt, aki fogyatékkal él, nem is tudja átérezni milyen felelősség, soksok áldozatos munka és odaadás szükséges ezeknek

a gyermekeknek a felneveléséhez, a társadalomba történő lehető legteljesebb beillesztéséhez. A sérült emberek másságának ténye valamint élménye nagymértékben abból is adódik, hogy a társadalom intézményei, tárgyi elemei a modern világban nem a sérült embercsoportok igényeinek megfelelően vannak kialakítva. Nincsenek a sérült állapotot figyelembe vevő alternatív megoldási módok, nincs más életvitel kialakítására lehetőség. Ez a hiány a sérülést, mint másságot, társadalmi hátrányokká változtatja ügyintézésnél, közlekedésnél, munkavállalásnál. A többségi világ ily módon spontánul kirekeszti a sérült embert. Ebből eredendően a sérültek világa is zárt szubkultúrát alkot, ahol a csoport tagjainak fogyatékos identitása van, és ehhez a fogyatékos tudathoz egyfajta életstílus is társul. Ez a szubkultúra egységesíti a közösséget, amely a hasonlókat összekapcsolja, a különbözőktől pedig elválasztja. A társadalmi kirekesztődés, valamint a fogyatékos szubkultúra kialakulása azonban fokozza az izolációt, a fogyatékosok iránti társadalmi attitűd, fogyatékos szerep, fogyatékos önértékelés kialakulását, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a sérültek dependenciájához. A jóléti társadalmak, az európai uniós irányelvek egyre többet tesznek a kirekesztés ellen, a fogyatékosok társadalmi integrációjáért. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzniük. Ebből fakadóan a Közösség egyik fő törekvése, hogy minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. E népes csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek,


2010

december Ablak

mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Ezen felül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. Kiemelt feladat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Magyarországon az Országos Fogyatékosügyi Program az 1998-as Esélyegyenlőségi törvény értelmében meghatározta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek megteremtésével elősegíthető a fogyatékos emberek társadalmi integrációja. A program célja a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítása, emberi méltóságuk tiszteletben tartása, a társadalmi integrációjuk erősítése, és az egyenlő esélyű hozzáférés elősegítése a szolgáltatásokhoz. A program egyúttal meghatározza azokat az elveket, stratégiákat is, amelyekkel orientálni kívánja a fogyatékos személyek érdekében tevékenykedők szerepét. A megvalósításához természetesen társadalmi szemléletváltásra és megfelelő kompetenciákkal, készségekkel rendelkező szakembergárdára van szükség. A sérült emberekkel foglalkozó szakemberek nagyon fontos szerepet töltenek be a társadalmi szemléletformálásban, valamint a sérült emberek fejlesztésében, kísérésében. Mivel ők önként lépik át azt a láthatatlan határt, amely a fogyatékossággal élő embereket az ép emberektől elválasztja, ezért fel kell ismerni, hogy a határ átlépése komoly felelősséget is ró mindazokra, akik ezt megteszik. Ezáltal vállalniuk kell –

természetesen tiszteletbe tartva a sérült emberek önrendelkezési jogait – a velük való közösséget, a feltétel nélküli elfogadásukat. Arról is gondolkodnunk kell azonban, hogyan érzékelik helyzetüket maguk a fogyatékosok. Vajon hogyan látnak ők minket. Nos, a fogyatékosoknak is az az óhajuk, hogy mi úgy fogadjuk el őket, amilyenek. Szeretnének a „normális” világba integrálódni, egyenjogúan részt venni az élet minden aspektusában. Társadalmi elismerést kívánnak, ami számukra az önbecsülés előfeltétele. A fogyatékossággal élő embertársaink társadalmi integrációja valamennyiünk közös ügye. Nem tudunk egymás nélkül, közös összefogás nélkül boldogulni sem Európában, sem a hazai mindennapokban. A szolidaritásnak pedig a legszemélyesebb kapcsolatokban követendő példaként kell elindulnia és megmutatkoznia, a félelmek és tévhitek, az elzárkózás és tehetetlenség leküzdése érdekében. Hiszem és vallom, hogy meg kell tanulnunk azt, hogyan viszonyuljunk a fogyatékkal élőkhöz, mi az, amivel nem bántjuk meg érzékenységüket, nem alázzuk meg emberi méltóságukat, és ha még segítünk is nekik, akkor helyes utat járunk. A fogyatékosok és nem fogyatékosok egyenjogú – még ha nem is szükségképpen összehasonlítható – részei ember-mivoltunknak. Normális dolog másnak lenni, ugyanakkor ebben a másságban minden ember teljesen egyedi és megismételhetetlen személyiség. Az életet önmagában érték, mi nem határozhatjuk meg, hogy melyik élet értékes és melyik nem. Ha rájövünk, hogy mások szolgálata igazi öröm, akkor ez a szolgálat vezet el bennünket a másik ember megértéséhez, feltétel nélküli elfogadásához.

Dörnyeiné Barabás Éva

9


10

2010

dece mber

Ablak

Korszerűbb, szebb lett a Kozmutza

A gyerekek kedves műsorral ajándékozták meg a vendégeket

Dörnyeiné Barabás Éva, Lasztovicza Jenő és dr. Temesvári Balázs vágta át a szalagot

A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium közel 250 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Közép-Dunántúli Operatív Program „Közoktatási infrastrukturális fejlesztés” pályázatán. A mintegy 465 milliós összköltségvetésű beruházást ünnepélyes keretek között adták át a minap, ezzel XXI. századi körülmények között tanulhat százhatvan sajátos nevelési igényű fiatal. „Akik ilyen intézményben dolgoznak, megérdemelnek minden tiszteletet, hiszen olyan hivatást választottak maguknak, hogy olyan gyermekek nevelésével, tanításával, fejlesztésével foglalkoznak, akik halmozottan hátrányos helyzetből indulnak” – fogalmazott köszöntőjében a fenntartó részéről Lasztovicza Jenő. A megyei közgyűlés elnöke elmondta, az iskola a fejlesztésnek köszönhetően komoly bővítésen esett át; fontos ez a beruházás, hiszen nem mindegy hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok, nevelők milyen körülmények között töltik a mindennapjaikat. A fejlesztés megvalósításához a Veszprém Megyei Önkormányzat 215 millió forintos önrésszel járult hozzá a KözépDunántúli Operatív Program pályázatán elnyert 250 millió forint összegű vissza nem térítendő uniós támogatáshoz. Dr. Temesvári Balázs, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója köszöntőjében az iskola munkatársainak áldozatos munkáját és kitartó lelkesedését méltatta, majd kiemelte, nemcsak egy infrastrukturális beruházás került

támogatásra a nyertes projekt által, hanem a mögötte húzódó szellemiség és a szakmai munka is, hiszen ez utóbbi jelenti a jövőben a hiánypótló fejlesztések zálogát. A „Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium speciális integrációs forrásközponttá fejlesztése” című projekt részleteit Dörnyeiné Barabás Éva, az intézmény igazgatója ismertette, aki elmondta: a fejlesztés során új épületrész és aula készült és egyben megújult a régi iskola épülete; felújították a villamos hálózatot, elvégezték az épület teljes körű akadálymentesítését, teraszok, rendezvényi tér, pihenő és foglalkoztató terek létesültek. „A fejlesztésnek köszönhetően az intézményben, 18 csoportban 157 sajátos nevelési igényű fiatal tanulhat korszerű, 21. századi körülmények és a jó minőségű oktatást biztosító feltételek mellett” – mondta el az igazgatónő. A köszöntőket követően az átadási ünnepséget a diákok zenés-táncos műsora zárta, majd a nemzeti színű szalag átvágásával a Megyei Önkormányzat elnöke, a KDRFÜ ügyvezető igazgatója és a Kozmutza iskola igazgatója hivatalosan is átadták az elkészült beruházást. Kovács Erika


2010

december

Beszámoló

A TÁMOP 3.2.2 pályázatot megvalósító hálózatkoordinációs projektiroda tevékenysége (2010. III. negyedév) A projektiroda tevékenységét támogató Középdunántúli Regionális Döntés-előkészítő és Javaslattevő Testület megtartotta 3. ülését a Megyeházán. Tagjai a régió közoktatási, területi fejlesztéseiben fontos szerepet vállaló szakemberek. A testületi tagokat és az állandó meghívott vendégeket Blazovicsné Varga Marianna, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet igazgató asszonya köszöntötte. Az ülésen részt vett Gerse István, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. koordinátora, valamint Baráth Szabolcs, az Esélyegyenlőségi Igazgatóság regionális irodájának vezetője. Dr. Görözdi-Nagy Eszter projektmenedzser és Imre Mária szakmai vezető beszámoltak a projekt előrehaladásáról, a projektiroda tevékenységéről, rendezvényeiről. Sinkó Lászlóné pedagógiai szakterületi munkatárs a referencia-intézmények minősítési folyamatát, valamint a felkészülésüket biztosító TÁMOP 3.1.7 pályázat tervezetét mutatta be. A Testület tagjai javaslatokat tettek a Helyzetelemzés a régió szükségleteiről és a Hálózatkoordinációs stratégia és intézkedési terv című tanulmányok felülvizsgálatához, az elemzések kiegészítéséhez. Projektirodánk munkatársai részt vettek a referencia-intézmények országosan egységes minősítési eljárásrendjének kialakításában, a felkészítést támogató TÁMOP 3.1.7 pályázat előkészítésében. Június végére elkészült az Educatio Kft. által fejlesztett referencia-intézményi regisztrációs felület. Részletes tájékoztatót küldtünk ki az óvodáknak, iskoláknak a felület használatáról. Honlapunkról letölthették az adatlapok word-ös változatát, amely nagymértékben könnyítette a pedagógusok munkáját. Az intézmények regisztrációját folyamatos telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül is segítettük. Munkatársaink számos alkalommal személyes látogatást is tettek, és tartottak konzultációt a minősítés feltételeiről, folyamatáról. A nyári szünidő ellenére több óvoda, iskola jelentkezett, és kérte a referencia-intézményi minősítését. Augusztus végéig a régió 8 óvodája és 4 általános iskolája kapott pozitív előminősítést. Valamennyi in-

tézmény munkáját igen magas színvonalúnak értékelték a minősítő szakemberek. Jelenleg 3 intézmény minősítése van soron. Projektirodánk munkatársai koordinálják a folyamatot, részt vesznek a helyszíni látogatásokon, elkészítik a minősítési dokumentációt. Leendő referencia-intézményeink szolgáltatói szerepre való felkészülését fejlesztőműhelyek működtetésével szeretnénk segíteni. Elkészült a műhelyek tematikája, a tanév során 12 műhely 36 alkalommal kerül megszervezésre. A foglalkozásokon lehetőség nyílik tapasztalatcserére, konzultációkra. A TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukcióban résztvevő intézmények számára továbbra is telefonos és e-mailes ügyfélszolgálatot ([email protected]) működtetünk. Folyamatos információnyújtással segítettük a „jó gyakorlatok” Educatio Kft. által működtetett Szolgáltatói Kosárban való megjelenítését, adaptációját. Jelenleg 224 régiós „jó gyakorlat” látható a felületen, amelyet 76 intézmény töltött fel. A pályázatban régiós szinten 50 fenntartó 115 feladatellátási hellyel vett részt. A projektek megvalósítása során a támogatási összegből 350 saját innováció készült, és került a Szolgáltatói Kosárba. Megyei és kistérségi szintű információs napokat rendeztünk (a régió 15 városában) az Educatio Kft. által fejlesztett pályázati nyomon követő felület használatáról, amelynek kitöltése a megvalósítók útmutatóban előírt kötelezettsége. Rendkívül sok kérdés, telefonos megkeresés érkezett irodánkhoz a pályázati adatok feltöltésével, nyilvánossá tételével kapcsolatban. Munkatársaink minden esetben igyekeztek az óvodák, iskolák segítségére lenni. Kapcsolatot építettünk a régió pedagógiai szolgáltatásokat nyújtó intézményeivel, szaktanácsadóival. Velük együttműködési megállapodást kötöttünk annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat ajánlhassuk az óvodák, iskolák számára. Tájékoztatással, információk továbbításával támogattuk a TIOP 1.1.1/07 pályázat nyerteseit, felhívtuk figyelmüket a műszaki specifikáció tartalmi elemeire. Kistérségi koordinátoraink a régió 15 hálózati pontján tevékenykednek. Feladatuk az intézményekkel való személyes kapcsolattartás, tájékoztatás, adatgyűjtés.

11


12

2010

dece mber

Beszámoló

Elkészült a SharePoint portál pályázati útmutatóban meghatározott adatgyűjtési kötelezettségünknek megfelelő testre szabása. Jelenleg az intézményi és szolgáltatói adatbázis folyamatos feltöltése történik. Kistérségi koordinátoraink által gyűjtött alap, innovációs adatok, valamint az intézményi stratégiák képezik majd az alapját a régió közoktatási helyzetének feltárását segítő elemzések, tanulmányok készítésének. A projektgazda pedagógiai intézet honlapjához struktúrájában és arculatában is hasonló saját honlapunk működik, elérhető az alábbi linken: www.korpi322.hu Honlapunk tartalmi elemeit folyamatosan frissítjük. Tájékoztatjuk partnereinket rendezvényeinkről, programjainkról, ügyfélszolgálatunkról. Természetesen minden szolgáltatásunk díjmentesen vehető igénybe. Elérhető a régiós „jó gyakorlatokat” bemutató kapacitástérkép, amely a területi lefedettséget jeleníti meg naprakész állapotban. Fórum rovatunkon a pályázatokat megvalósító partnereink kérdéseikkel, problémáikkal fordulhatnak hozzánk. A galériában meg lehet tekinteni a rendezvényeinkről készült fotókat. A projektiroda tevékenységéről, rendezvényeinkről sajtóközleményeket adtunk ki. Nagy sikere, jó sajtó-

visszhangja volt a 2010. június végén megrendezett régiós szintű 2 napos pedagógiai konferenciánknak. 2010. szeptember 2-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága – a régiók között nálunk először – helyszíni ellenőrzést tartott projektirodánkban. Az ellenőrzést a közoktatási pályázatok főosztályának vezetője irányította, aki a vizsgálat végén elismerését fejezte ki projektmenedzserünknek és valamennyi munkatársunknak. A szakmai és a pénzügyi megvalósítás menetét, dokumentációját maradéktalanul rendben találták. Imre Mária szakmai vezető


2010

december Ablak

Bábszínházban tanulnak A Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény nagyszabású projektet indított 2010. október végén Kabóca órák címmel, amelynek megvalósítására az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának pályázatán közel 18 millió forintot nyert. Mint Székely Andrea a Kabóca Bábszínház igazgatója az ebben a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy az óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyermekek körében a tanítás formális keretein túl, az iskolán kívüli informális neveléssel, vagyis a színházban meglévő szakmai tudás, és művészeti eszköztár felhasználásával is segítsék a személyiségfejlesztést, a kreatív képességek kibontakoztatását. A projektbe négy oktatási intézmény, a Dózsa György Általános Iskola, a Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a fűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola és a Vadvirág Körzeti Óvoda vesz részt, akikkel a

bábszínház együttműködési szerződést kötött. Nem kis munka vár a Kabóca Bábszínház teljes társulatára, s az együttműködni kész oktatási, nevelési intézményekre, hiszen a projekt keretén belül összesen 137 program megvalósítását vállalták, melyek öt fő témakörbe csoportosíthatók. A Báb-dráma programsorozat keretében havonta egy-egy darabot néznek meg a bábszínházban a gyerekek, s az előadás után aktív foglalkozásokon dolgozzák fel a látottakat. A Let’s go let’s play angol nyelvtanulást elősegítő báb- és drámajáték heti szakkör keretében teszi élményszerűvé, s segíti elmélyíteni az órán tanultakat. Tavasszal megrendezik az iskolai bábcsoportok vetélkedőjét, s ötnapos művészeti bábtábort szerveznek a kisiskolások számára. A Hang-báb-játék témanapokon pedig versekhez, s verses mesékhez kapcsolódó komplex játékos foglalkozások során a hangok világával ismerkedhetnek meg a gyerekek. László Péter Forrás: Veszprémi 7 nap, 2010. november 19., XVI. évf. 48. szám, 15. oldal

13


14

2010

dece mber

Ablak

„Tedd a jót, kerüld a rosszat!”1 – a Dózsában is Tegnap és ma sok vita tárgya az iskola. Valószínű így lesz ez még holnap is. Pedig az iskola nem arra született, hogy róla vitatkozzanak. Arra sokkal inkább, hogy általa vitaképes, értelmes, kulturált és becsületes állampolgárok, tisztességes, értékközpontú, szabad és elkötelezett, egészséges és morális emberek nevelődjenek. Az iskola, ilyen értelemben, a család rokonintézménye, bár hivatása és méltósága soha nem előzheti meg a társadalom, a haza és az emberiség legfontosabb sejtjének, a családnak küldetését és tekintélyét. Tegnap, ma és holnap, „gazdaság – korunkban”2, divatszó a befektetés. Szent meggyőződésem, hogy a legjobb „befektetés” az okos, egészséges, morális személyiség nevelése. Húsz éve ismerve és szolgálva ezt a dózsás közösséget jelentem ki, hogy iskolánk ezen fáradozik, immár hetven esztendeje. Úgy gondolom, nagyon szép sikerekkel, de erről beszéljenek majd inkább mások, ennek a kiadványnak az írásai, képei, tényei tegyenek tanúságot. Az elmúlt emberöltőnyi idő alatt tucatszám születtek ideológiai, pedagógiai, nevelési – oktatási, módszer és eszközfavorizáló irányzatok. Ma már ezek többnyire csak a szakmai emlékezet tárgyát képezik. Ezek között is voltak s vannak klasszikus módszerek, eljárások, amelyek itt a Dózsában is kiállták a hely s az idő próbáját. A hatvanas évek második felétől elkezdődött egy olyan pedagógiai s főleg módszertani megújulási folyamat, amely évtizedekre határozta meg tantestület szakmai fogékonyságát. A legfontosabb feladat viszont mégiscsak a nevelés. Az emberöltőnyi idő e téren is nagy sokszínűséget mutatott fel. Azonban azok az állandó, sőt örök emberi értékek, melyeket iskolánk felvállalt és képvisel, soha nem múlnak el. Ilyenek: a reális értékek iránti érzékre nevelés: minden szükséges, hasznos és kellemes belátása és beláttatása. Az ideális értékekre hangolás: minden szép, jó, igaz, természetes és sacralis iránti érzék formálása, fejlesztése. Mentális, morális, humán és nemzeti kötelességei ezek egy magyar általános iskolának. Különösen itt a „királynék városában”. Arculatunkról tagozataink, versenyeredményeink, sikereink, lelkületünkről pedig tanítványaink, szüleink, munkatársaink élete, munkássága, vissza és elő-

retekintése tesz tanúságot. Igyekszünk jó értékgazdákká lenni. A fenti értékközpontú személyiségjegyek a dózsások viselkedésében, magatartásában, tudásában, kultúrájában, egyéni és közösségi kapcsolatában csíráznak és g ya r a p o d n a k . Azonban semmit nem érhettünk volna és érhetnénk el egyfajta természetes vagy sacralis hit, egymás iránt érzett bizalom, tápláló és okos remény, a soha el nem múló tisztelet és szeretet nélkül. Ez kovácsol össze minket, meglátásom szerint jó csapattá, közösségé. Kívánom a kedves Olvasónak, hogy legyen ő is egyre inkább értékgazda, ossza meg saját és gyarapítsa embertársa értékeit, ott ahol van, családjában, szerettei, barátai, ismerősei, osztálytárai és munkatársai körében. Valamint hazája és az egész emberiség, a kis és a nagyvilág javára. Még inkább kívánom mindezt mindazoknak, akik az elmúlt hetven évben megtapasztalhatták, tanítvány, szülő, nagyszülő, kolléga vagy munkatárs szerepében, a „dózsás létformát”. Ezt a különös, megfoghatatlan, de mégis végtelenül tiszta és egyszerű, családias létmódot. Összetartozásunkat és összetartásunkat, amelyre manapság oly nagy szüksége van kis és nagyvilágunknak. Jó szívvel és szeretettel ajánlom tehát, minden ismerős és ismeretlen Olvasónak ezt a kiadványt. Bizonyosodjék meg róla, hogy a Dózsában „tesszük a jót, kerüljük a rosszat”. 1. Aurelius Augustinus Kr.u. V. sz. 2. Czakó Gábor író szóhasználata után Veress József igazgató


2010

december Ablak

Egy iskola, amely a sportért (is) születhetett Az iskola jogelődje 1939-ben kezdte meg működését, Szent István Elemi Népiskolaként. Történetében legjelentősebb változás 1956 őszén következett be, azzal hogy olyan épületrésszel bővült, amelyben a tantermeken kívül a megye legnagyobb tornaterme (30mX15m) kapott helyet. Így alakulhatott meg, az iskolára is épülő felnőtt női kézilabda csapat a Bakony Művek segítségével. A több évtized alatt európai hírű egyesületté nőtte ki magát. A városrész iskolája elsősorban a Bakony Művek, valamint a város támogatásával, Veszprém büszkesége lehetett a sportéletben. A csapat játékosai közül többen az iskola tanulói voltak (Szűcs Jutka, Kozma Rózsa, Horvát Rozália). Az 1980-as évek elején ugyancsak az iskola közreműködésével alakulhatott meg a kézilabda sportág férfi vonala, amely Építők néven vált kiválóvá, nemzetközileg ismertté a VÁÉV támogatásával. A csapat kiemelkedő sportolója, Horváth Gábor világválogatott kézilabdás is az iskola tanulója volt. Az intézményben folyó testnevelői munka révén, a kézilabda mellett számos sportágban értek el kiváló eredményeket tanulóink. Külön említést érdemel, hogy diákjaink atlétika sportágban felnőtt olimpikonokként is dicsőséget szereztek iskolánknak: Csillag Levente, Kovács Ida, Jankó Ilona, Brassai Réka. A dicsőséglista folytatódhat azzal is, hogy labdarúgásban is kimagasló eredményeket értünk el Bimbó Tamás, Gersits József, Varga Tamás és társai révén, akik a város első NB-I. csapatának voltak „ Dózsás” résztvevői. Ugyancsak az intézményben folyó eredményes nevelőmunkát támasztják alá az úszó sportágban elért eredményeink. Jelenlegi eredményeink is hasonló büszkeségre adhatnak okot: Takács Dávid, Hudi Ákos és Tóth Áron országos és nemzetközi csúcsaikkal a felnőtt olimpia felé kacsintgatnak. A Dózsa iskola volt az az intézmény a városban, amely felkarolt egy olyan sportágat is, ami a megszűnés szélére sodródott. 1986ban Kocsis Miklós vezetésével megalakult a Dózsavárosi Diáksportkör (DDSK, később DDSE) és annak vívószakosztálya. Diáksport- egyesület létére az ország legjobb 8-12 felnőtt egyesülete között szerepelhetett elért eredményeik alapján. Az intézmény sportdicsőségéhez az is hozzájárult, hogy mindenkori vezetője szerette a sportot: Nemere József (1956-1967), természetjárás, Kováts Sándor (1967-1989), röplabda, Eisenbeck István (1989-2008),

kézilabda, Veress József (2008-napjainkig) kosárlabda és labdarúgás sportágon keresztül támogatja az iskola sportját. Az iskola nevelő munkájában sosem feledkezett meg arról, hogy az oktatás egyéb területén is minél többet adjon tanítványainak. Elsők között hoztuk létre a német nyelv és a testnevelés tagozatos szintű oktatását. Az említett gondolatok írójaként elmondhatom, hogy ilyen hosszú időszak átfogását azért tehettem meg, mert egész életemet ennek az intézménynek és rajta keresztül a városrésznek, a „Dózsának”szentelhettem. Több mint négy évtizeden keresztül lehettem szemtanúja, sőt aktív résztvevője az iskola életének tanárként, osztályfőnökként, igazgatóhelyettesként és két évtizeden keresztül igazgatóként is. Közben már igazgatóságom alatt önkormányzati képviselőként is dolgozhattam a városrészért és a sportért. Hogy mindezt megtehettem külön köszönet minden munkatársamnak és vezetőtársamnak. Úgy érzem, ezzel is jobban bizonyíthattam, hogy pedagógusi munkásságomat mindig is szolgálatnak tekintettem. Eisenbeck István nyugalmazott igazgató

A Dózsa Göyrgy Általános Iskola története dióhéjban Veszprém városának jellegzetes része a Dózsaváros, a Séd bal partján terül el. Ennek a területnek a nyugatra eső része volt a Temetőhegy. Magyar és német ajkú földmíveseknek, fuvarosoknak, majd ácsoknak, kőműveseknek, segédmunkásoknak nyújtott helyet és megélhetést a városrész hosszú évek óta. 1938 jubileumi év volt az országban. Az egész várost megmozgató ünnepségsorozattal emlékeztek államalapító királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára. A jubileumi év emléke a Szent István Iskola is. 1938. április 30-án a városi tantestületi gyűlésen jelentik be, hogy egy új iskola építésével teszik emlékezetessé Szent István király jubileumi esztendejét. A város a Nagytó feltöltése után 1938-ban 1000 négyszögöl területet adott át a hitközségnek azzal, hogy iskolát építsen.

15


16

2010

dece mber

Ablak

Az épület egész költsége 94 ezer pengőt, a felszerelés pedig 12 ezer pengőt tett ki. Vándor Ferenc veszprémi mérnök tervezte, és Fabb Károly építőmester kivitelezte. A padok kivételével mindent a veszprémi iparosok készítettek. 5 tanterem, 2-2 mellékhelyiség és zuhanyozó tartozott az iskolához, de tanári, igazgatói és orvosi szoba is segítette a munkát. Tanítói lakás és iskolasegédi szolgálati lakás is kapcsolódott az épülethez. Az épület pompáját emelte a Szent István szobor, mely a déli homlokzaton kapott helyet. Dr. Czapik Gyula megyéspüspök szentelte fel az iskolát. Megjelent Hóman Bálint, a tudós vallás- és közoktatási miniszter is. Az iskola mind építészetileg, mind korszerűség szempontjából kiemelkedő volt a maga idejében. Amikor elkészült az új iskola, szépsége mindenkit magával ragadott. Ablakaiból kitekintve látható volt a Bakony hegykoszorúja, a vár kiemelkedő épülettömege és a város a Buhim -völggyel. Az iskola előtt álló, almádi vörös homokkőből faragott kereszt, az Amerikába kivándorolt temetőhegyi magyaroknak állított emléket. Az épület fő homlokzatán egy jól sikerült Szent István-szobor áll. Ezt dr. Beöthy István apátnokok ajándékozta az iskolának, hogy hírdesse: az iskola jubileumi év emlékére épült. A lépcsőházban a világítóablakkal szemben szürke márványtábla örökítette meg az építtetők és az építők nevét. A II. világháború hadi eseményei nagyon megviselték a még alig 5-6 éves épületet. Magyar katonák laktak benne, majd német páncélos javítóműhelyt rendeztek be. Utána katonai pékség táborozott az iskolában. 1945 márciusában orosz éjszakai bombázók eltalálták az épületet. Az észak-keleti fal és tető egy része kidőlt. A tanítói lakás és az iskolai házmesteri lakás megsemmisült. Sok munka után sikerült újra berendezni, beüvegezni, tetőt javítani, kályhákat szerezni, falakat kijavítani és a tanítást újra indítani. Eredeti szépségében azonban nem tudták helyreállítani. 1948-49 tanévre kiépült a 8 osztályban az általános iskola, s ekkor államosították az iskolát. Az iskola neve: Állami Általános Fiú- és Leányiskola. Igazgatásával Szabó Ferencet bízta meg. (VKM 92539/1948. IV. 2. sz.) A Veszprém megyei népújság ezt írja: „1953. június 1. Emlékezetes marad ez a dátum a dózsavárosi

emberek szívében. Megkezdődött a várva várt iskola építése. Sztanovics Sándor helyettes építésvezető szerint 1955. aug. 5-re teljesen befejezik az építést.„ 1955. őszén végül átadásra kerül az új iskola. ErdeiGrúz Tibor oktatási miniszter levelet küldött az alkalomra. „Kérem a nevelőtestület tagjait, hogy tegyenek meg minden tehetőt a jó tanulás előmozdítására. Tudásukat odaadó lelkesedéssel használják fel az előttünk álló feladatok megvalósítására. De emellett értsenek ahhoz is, hogy életüket szebbé és kellemesebbé tegyék. Értsenek az irodalom és a művészet élvezetéhez, sőt részben a műveléséhez is!” Az épület típusterv alapján készült. Az épült 8 tanteremből, 3 napközis teremből, fizikai előadóból, rajzteremből állt. Ebédlő, 3 szertár, orvosi szoba, tanári és igazgatói iroda és hatalmas 26X14 méteres tornaterem öltözőkkel. 4.100.000 Ft volt a beruházás költsége. A termék magnezitpadlósak voltak. A tornaterem parkettás. Megszűnt az olajos padló. Villám Rózsa szobrászművész „Pedagógus a tanítványával” terrakotta szobra ékesítette a szép, tágas zsibongót. Központi gőzfűtés szolgáltatta a hőt. 1957/58. tanévtől az iskola Dózsa György Állami Általános Iskola nevet vette fel. 1979-ben a Szent Isván Iskola egy T szárnyrészt kapott, melyben tornaterem, könyvtár, műhely és 5 tanterem épült. Az építkezés részben társadalmi munkában valósult meg. Eisenbeck István tanár vezetésével és szervezésével az arra alkalmas gyerekek is téglát szállítottak. Több mint 200 szülő kőműves segédmunkát vállalt. Az építkezés eredményeként létrejött épület normális munkát tett lehetővé az iskolában. 1980-ban a teljes villamos hálózatot kellett felújítani. Ennek eredményeként minden korszerű neonvilágítást kapott. A fény minden teremben elérte az előírt mennyiséget. És elérkeztünk a 2010. évhez, amikor is az 1955ben átadott főépület teljes felújítására kerülhetett sor.

Forrás: 1. A veszprémi Dózsa György Általános Iskola volt Szent István Elemi Népiskola- Jubileumi évkönyve 1939-1989 Szerkesztette: Kováts Sándor 2. Kováts Sándor: Iskolatörténeti kalauz 2000.


2010

december

Műhely

PEDAGÓGUS 2010 Pedagógusok időmérleg vizsgálata A Pedagógus 2010 kutatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megbízásából, a TÁRKITUDOK ZRT. végezte. A kutatás célja a közoktatásban dolgozó pedagógusok (óvodában, általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban vagy többcélú intézményben pedagógus munkakört (is) betöltő alkalmazottak) munkaidejének, feladatainak és szakmájukkal összefüggő terhelésének részletes, tényszerű kimutatása volt. A kutatás eredményeképpen a pedagógusok különböző munkatevékenységekkel eltöltött idejét mértük. Az eredmények heti munkaórában jelennek meg, tevékenység-típus és pedagógus/intézmény típus szerinti bontásban is. Az adatgyűjtés 2010 márciusában történt. Összesen 3380 pedagógus vett részt az adatgyűjtésben. Így az elemzések 148 iskolában 2807 tanító és tanár, valamint 100 óvodában 573 óvodapedagógus kéthetes időmérleg-naplózásának adataira támaszkodnak. A felmérés a korábbi kutatásokban még nem feltárt szegmensekre fókuszált, úgymint: - a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek tartalmi elemei; - az osztálytermi órák felosztásának szerkezete; - a nem tantermi szakórák (pl. szakkörök) helye, időtartama, jellege; - az iskolára rárakódott „plusz terhek” súlya a pedagógusok munkaterhelésében; - az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúrája, ezen belül elkülönítve a tanulókkal végzett, és a nem tanulókkal végzett szaktevékenységeket. Ahhoz, hogy feltáruljon a pedagógusok munkaterhelésének mélyebb struktúrája, hogy részletesebben, és megbízhatóan tudjuk feltérképezni a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek szerkezeti és tartalmi elemeit, a tantermi és nem tantermi órák felosztásának szerkezetét, az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúráját, módszertani megújulásra volt szükség.

Ezek az igények együttesen hívták életre a jelen kutatást, amely Magyarországon egyedülálló, és nemzetközileg is unikális módszerrel, a munkakörrel kapcsolatos tevékenységek két hetes időmérleg-naplóztatásával tárja fel a munkával kapcsolatos munkaidőterhelés nagyságát és szerkezetét. A felmérés során az intézmény, és a pedagógusok egyéni jellegzetességeit feltáró kérdőíves adatfelvételt követően a vizsgálatban részt vevő intézmények pedagógusai két hétig napi rendszerességgel, online módszerrel időmérleg-naplót vezettek. A kutatás egyik legnagyobb jelentőségét az adja, hogy annak ötlete az egyik pedagógus szakszervezettől eredt és ezt a kezdeményezést az oktatási tárca is felkarolta. Ez annak jele, hogy a hazai szakmapolitika szereplői egyre inkább felismerik a tényeken alapuló politika jelentőségét. Újszerűnek tekinthető a vizsgálat, mivel a legkorszerűbb on-line technológiát alkalmazta és erőteljesen épített a pedagógusok digitális írástudására. Ilyen jellegű – két héten át tartó naplózás – időmérleg vizsgálat Magyarországon még a pedagógusok körében nem folyt. Ugyanakkor a vizsgálat nem minden előzmény nélküli, hiszen a pedagógusok munkaterhelését feltáró jelleggel már vizsgálta a TÁRKITUDOK egy korábbi, 2008 őszén folytatott kérdőíves felmérése. Ennek a kutatásnak az eredményeire is tudott támaszkodni a mostani időmérleg kutatás. Végül, de nem utolsósorban, a kutatásnak – a megrendelők jóvoltából – az is az érdeme, hogy nem csak az iskolákban, de az óvodákban dolgozó pedagógusokra is kiterjed. Az óvodapedagógusok munkaterheléséről ez az első hazai vizsgálat. Forrás: a tanulmány teljes terjedelemben az alábbi címen érhető el: www.nefmi.hu/minisztérium/2010/ pedagogus-2010-kutatas

17

MEGRENDELŐ LAP PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSRA Megrendelő intézmény neve: ………………………………………………………………………...……………………………… Megrendelő intézmény pontos címe: ……………………………………………………………………………………………...................... A kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………………………………………........................ Elérhetőségei: Telefon: .....…………………………………………… E-mail: ……………………………………… A megrendelni kívánt szolgáltatás megnevezése: ……………………………………………………………………………………..............……..……… ……………………………………………………………………………………..............……..……… A szolgáltatás célcsoportja: ...............……………………………………………………………………………………………....... Teljesítés kért időpontja: 2010. dec.

2011. jan.

2011. febr.

2011. márc.

2011. ápr.

2011. máj.



Impresszum















2011. január

Veszprém Megyei


Eredetiség és igényesség érvényesülése a gyermek és a felnőtt munkájában A tartalomból Eredetiség és igényesség érvényesülése a gyermek és a felnőtt munkájában ......................................... 3. oldal

Tájékoztató a régióban lezajlott TÁMOP 3.1.4-es pályázatokról ......................................... 7. oldal

Referencia-intézményi előminősítések a közép-dunántúli régióban ......................................... 9. oldal

Főegyházmegyei rajzverseny ....................................... 12. oldal

Elindult a versenyszezon ....................................... 13. oldal

A felnőtt egy alkalommal tócsába nyúlkáló 5-6 éves fiúcskára lett figyelmes az út mentén. Ez a gyerek nem a rendetlenkedők játékát játszotta ott. Elmélyülten fürkészett valamit, valamit, amit a felnőtt is látni akart. A „fentről jövő” – hát te mit nézel abban a pocsolyában? – kérdésre megszeppenten állt fel a „tetten ért”. Összeszedte minden bátorságát, és alig hallhatóan csak ennyit mondott: - Csalánbogarat… A felnőtt bizony, a gyermeki horizonttól távol nem láthatott ott semmit. Csak távolodóban vette észre, hogy a tapsikoló kisgyerek megint látja a furcsa bogarat. …- De miért is nem vehette észre a felnőtt? mar kiáltunk – és idő előtt – tehetséget egy-egy megkapóan énekelő, „pörgős Eredetiség és igényesség érvényesü- szoknyában” táncoló kislány vagy lése a gyermek és a felnőtt munkájá- versmondó fiú láttán. Máskor a kisgyeban rek rajzait magasztaljuk érdemein felül. Jóllehet mindkét esetben a gyer„Én nem azt festem, amit látok, hanem mek természetes megnyilvánulásairól, amit láttam.” akusztikus és vizuális valamint meta(Munch) kommunikációs megnyilvánulásairól van csupán szó. Ekkoriban még szerenElöljáróban azt kell leszögeznünk, csésebb kiemelkedő adottságról, képeshogy a vizualitást alapozó intézménye- ségről, érdeklődésről beszélni. Azt, inkben (óvoda, általános iskola, alap- hogy az átlag fölötti adottságait tehettantervi középiskola) nem művészetre séggé tudja-e fejleszteni valaki, a vizunevelés folyik, hanem művészettel ne- ális művészetek esetében csak a 17. velés. Ez a kijelentés máris felvet egy életév tájékán válik kitapinthatóvá… sor ellenvetést az ún. alapfokú művészeti iskolákkal szemben. Milyen haFolytatás a 3. oldalon!

Tisztelt Intézményfenntartók! Tisztelt Intézményvezetők! Intézményünk, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája a megye pedagógiai szakmai feladatainak ellátójaként a kötelezően ellátandó feladatok mellett az alábbi ingyenes, illetve kedvezményes szolgáltatásokat kínálja fel a megye nevelési-oktatási intézményeinek sikeres, hatékony működése segítése érdekében.




◊ Pedagógusok, intézmények és fenntartóik számára havi tíz órában, diákok és diákönkormányzatok részére pedig havi két órában rendszeres jogi tanácsadás. ◊ Pedagógiai Híradó címmel havi szakmai folyóirat elektronikus kiküldése.

A fenti ingyenes szolgáltatásainkat a jelentkezések sorrendjében teljesítjük, a további igényeket költségtérítéses formában tudjuk kielégíteni. Minden megkeresésre visszajelzést küldünk, és telefonon egyeztetjük Önökkel a teljesítés részleteit.


A pedagógiai szakmai szolgáltatás megrendelő lapja a borító hátsó részén található!


2011

január

Műhely

Folytatás a címlapról! Az előbbiekből következőn óvatosságra intenek a különböző „tehetségkutatások”, az idejekorán elvégzett válogatások az általános iskolákban folyó művészeti programokhoz. Kimondani egy óvodás gyermekről, hogy alkalmas, ill. alkalmatlan a képzőművészeti valamint tárgyalkotó mesterségek emelt szintű elsajátítására nem más, mint a bontakozó személyiség, a majdani egyéniség tiszteletének figyelmen kívül hagyása: az esetek nem kis hányadában pedagógiai vétség. Ebben az életkorban ugyanis még nem kitapintható a több szempontot is felsorakoztató tehetség. Annak ismérv-sorában felerészt örökölt, felerészt az óvodában, ill. iskolában megszerezhető, elsajátítható részadottságokról beszélhetünk: kifinomult mozgáskoordináció („kézügyesség”) – kitartás („állhatatosság”) egy-egy vizuális témakörben – vizuális intelligencia (nyitottság minden vizuális jelenségre, a nem művészetiekre is) – észleleti fogékonyság – teremtő („alkotói”) képzelet – vizuális ítélőképesség (talmi vagy értékes). Mint már mondtuk az előzőkben, ezek a későbbi életszakaszban jelentkezhetnek együttesen. Mindennek figyelmen kívül hagyása ellentmond a művészetpszichológiai, művésztanári tapasztalatoknak. Ennek ellenére – minden szakmai kontroll nélkül – gomba módra szaporodnak a különféle, sokszor a megfelelő tanárokat is nélkülöző „művészeti iskolák”. A vizuális nevelésben kiemelt szerepet vívott ki magának az óvoda már vagy harminc évvel ezelőtt. Akkoriban, amikor a minisztériumi döntéshozók vitatták, hogy legyen, avagy ne legyen rajztanítás az általános iskola első osztályában, hivatkozási alapul szolgáltak azok a sikeres óvodapedagógiai programok, amelyek a bevezető tételmondatunknak megfelelően nem a művészeti nevelést, hanem a művészettel nevelés alapelvét tették magukévá. Azon felismerésből kiindulva, hogy vizuális az első nyelv az iskolában, melyen mindjárt megértethetik egymást: gyermekek a tanítójukat és fordítva, még mielőtt a betűvetést elsajátítanák. Az óvodapedagógusokkal, tanítókkal végzett közös szakmai munkánk meghozta máig ható eredményeit. Ezekből mi most az eredetiség és igényesség kérdéseivel kapcsolatos megvalósítások, valamint a találkozónk második részében a dekoratív stílus alkalmazási lehetőségeit emeljük ki. Az ábrázolás és a kifejezés alapja a vizuális közlésekben: az egyszeri látvány, mint forma és a „gondol-

kodom róla” tartalmi folyamat egysége. Az észlelés és a megértés, a látvány és a látomás, az intuíció és az invenció kérdéseiről van itt szó. Ha valaki megnéz egy alkotást, még nem bizonyos, hogy „látta”. Végig lehet sétálni órányi idő alatt a Szépművészeti Múzeum éppen aktuális MONET ÉS BARÁTAI kiállításán, s a vizuális emlékezetben még rögzítődhet is néhány alkotás. Mindez azonban korántsem azonos a képzőművészeti produktumok voltaképpeni befogadásával. A befogadás magában foglalja a műalkotás előtt vagy annak körüljárásával (ha szobor) eltöltött valóságos időt, az optikai érzékelés, rögzítés időtartamát, továbbá a látottak feldolgozását, megértését és ennek jóval kötetlenebb időtartamát. Ez utóbbi a vizuális érzékeléssel, az intuícióval, vagyis a műlényeg ösztönös megérzésével kezdődik. A feldolgozás időtartama attól függ, hogy milyen maga az alkotás és milyen a befogadó egyén, milyen a vérmérséklete, az alapműveltsége, a mindenkori hangulata. Mindemellett koronként és műfajonként is változhat a befogadás folyamata, de változhat egyazon alkotás befogadásának időtartama, sőt eredménye is eltérő lehet a különböző életkorokban. Esetünkben attól függőn, hogy mely csoportban mutatjuk be a pedagógiai céljainkhoz kiválasztott művet. Invenciózus, azaz ötletes, leleményes, találékonyságot éltető pedagógiai módszerekkel érhetjük el céljainkat az óvodában is. Invencióra, mint művészi alkotóképességre nemcsak a létrehozónak, a terjesztőnek szintúgy szüksége lehet, amennyiben elhisszük, hogy a pedagógia maga is művészet… A foglalkozásvezetőnek másképpen kell néznie egy kiscsoportos szemléletéhez kapcsolható pl. a görög, római állatmotívumokból és növényi ornamentikából álló kavics- ill. márvány padlómozaikot, egy középső csoportos gyermeki világképének megfelelő bizánci falmozaikot (pl. az alakok függőségi viszonyaival), reneszánsz (pl. németalföldi életképek, itáliai Madonna ábrázolások) vagy barokk puttókat láttató mennyezetképet (reneszánsz előzményekből indítva pl. Mantegna: Camera degli Sposi) és a nagycsoportosokkal már feldolgozható XX. századi alkotást. Az óegyiptomi, etruszk vagy középkori falképciklusok elhelyezése, ideológiai szerepe megköveteli, hogy a néző adott menetirány szerint haladjon el mellettük és fogadja be őket. A középpontú kompozíciós rendre épített reneszánsz kép magának a nézőnek is meghatározza a fix helyét a kép előtt, ahonnan a centrális elrendezés a leginkább befogadható. A barokk

3


4

2011

január

Műhely

Az érzéki kultúra világában (természetéből következőn), az óvodában kétszeres tapintattal kezeljük a metodikát. A metodika „biztosra menő” diktátumai a középszerűséghez vezetnek, érdektelen témák érdektelen, gépies felvezetései kihullanak az emlékezet rostáján, s csak az eredeti, a megszokottból átemelő, élményadó foglalkozások maradnak fenn, és adnak „muníciót” a későbbi, termékenyítő folytatáshoz. Ám, ha találékonyságot éltetőn fejlesztjük a gyermek kifejezőkészségét – az ún. „tematikus”, képigényes feldolgozásokban, ebben az intézménytípusban már korán jó eredményeket lehet felmutatni, ha az óvodapedagógus és kisgyerek önállóságát, kezdeményezéseit, a megoldások változatait tekintjük. A gyakorlatból levont általánosításokra természetszerűleg szükség van, de ezeket differenciáltan kell kezelni. Mindenképpen nyitottak legyenek. Nyitottak a haladásra, változásra, igazolódjanak az óvodapedagógusi gyakorlathoz oly módon, hogy az alkalmazó fokozatosan a saját képére is formálja, s otthon érezve magát benne, továbbfejlessze. S végül el ne felejtsük, hogy van még egy feladat: a módszer hozzáigazítása az egyes tanulók képességeihez. Mindig készek legyünk a végletes példa elhárítására, vagyis ne kerülhessen sor a metodikai céltévesztésre, a teljes „szabadság” megadására („Rajzoljatok, amit akartok!” kudarcot valló „szabadosságára”). „A MÓDSZER A TANÁRI SZEMÉLYISÉG MEGTESTESÜLÉSE A TANÍTÁSBAN!” (Balogh Jenő) A buffoni kijelentés „a stílus, maga az ember” adaptációjával szólva: a módszer maga az ember. Az előbb közölt „definíciót” teheti még teljesebbé a következő gondolatmenet, amelynek további főszereplője is az a személy, aki a vizuális nevelés feladatait hajtja végre: az óvodapedagógus. Bonyolult, sokrétű feladatot kell megoldania munkája során, mégis majd mindegyik a látással kapcsolatos. (Egy tényre alapozzuk kijelentésünket: ismereteink 85%-át látással szerezzük meg.) Ezek közül mi most a foglalkozásra készülés, az óvodapedagógiai önértékelés szempontjaira, a korrektúrára és a foglalkozásvégi értékelésekre térünk ki. Már a tervezéskor szükségszerű, de a megtartott foglalkozások, a végzettek elemzésekor elsődleges, hogy az óvodapedagógust (de az általános iskolai tanítót, rajztanárt is) az önvizsgálat vezesse a következő szempontok alapján:

kép témáival, motívumaival, formáival, szín- és fényhatásaival állandó mozgásban tartja a néző szemét, folytonosan fokozva a néző tér- és időélményét, ami a tartalom érdekében kiépített hatáskeltés szerves része. Eddig a választható tematikáról beszéltünk, most lássuk a metodika problematikáját. Kedves Kollégák, akik e sorokat olvassák! Kiemelt témánk: a metodika. A metodika vagy módszertan (mint elmélet) és a metódus vagy módszer (mint alkalmazott eljárás, gyakorlat) igen képlékeny diszciplínák. A dologi világban a módszerek rendszerint ún. patentek (ezek a technikai haladással lépést tartva állandóan megújulnak). A humán körökben, az óvodai munkánkban már bonyolultabban jelentkeznek. A patentek nem használhatók és ezzel a kijelentésünkkel el is érkeztünk a találkozónk egyik címfogalmához, az eredetiséghez. Ez utóbbi éltet bennünket! Most nézzük, miért nem használhatók munkánkban a patentek: először is, alig belátható távlatokban gondolkodva tervezi módszereit a pedagógia, számolva azok várható társadalmi hatásával; másodszor, az alkotói tevékenységeken épülő vizuális foglalkozások metodikái a szakágazat törvényeire épülnek, ezeket „fordítják le” a tantárgy nyelvére. A pedagógiaelmélet viszont azt várja el a tanároktól, hogy a szakkérdések közelében a nevelő hatást biztosítsák. (Századok óta állandó – hol erő• Alkalmas volt-e a foglalkozás anyaga (vizuális södő, hol halkuló, de nem érdektelen vita tárgya ez.) problematikája, tárgya) az adott témakör elkezdésére


2011

január

Műhely

vagy folytatására? (tipizálás, életkori, csoportbeli él- saival kapcsolatos összeállításunk. „Populáris” és ményvilág) A témakör egységben látása: tisztázottak művészi igények megfogalmazásaival közelíthetünk a „VALÓ VILÁGHOZ”. voltak-e a képszerű ismeretszerzés alkalmai? Miközben előnyt élveznek a tárgyalkotó, kézmű• Az adott foglalkozási egység pontos megnevezése: illeszkedik-e a megelőző ismeretekhez, s ugyan- vességen alapuló tevékenységek, a klasszikus képzőművészeti programok háttérbe szorulnak óvodáinkakkor továbbfejleszti-e azokat? ban (és az általános iskoláinkban). Ennek részbeni • Hogyan sikerült aktivizálnia a gyermekeket a oka lehet, hogy csak érintőleges ismeretekkel rendelfoglalkozásvezetőnek? Nagy szerepet kap e helyt a keznek e téren óvodapedagógusaink, minthogy a főcímbe is foglalt igényesség érvényesülése. (szemléle- iskolai éveik alatt is főként a népi iparművészet tárgytes szemléltetés, kérdéskultúra, problémafelvetés, rá- köréből szerezhetik műveltségüket. Jó szívvel szólhavezetés, felfedeztetés). Alkalmas-e a foglalkozás tár- tunk e mellett is, hisz az ún. „magasművészeti” alkotások éppen a népiesedésük közben alakulnak át, gya a tanulók alkotóerőinek kiaknázására? honosulnak, épülnek be a nemzeti hagyományainkba. • Milyen új esztétikai képzeteket és ítéleteket (tet- Mert éppen a kisebb igényű műveknél valószínűbb a szésindex) alakított ki a gyermekekben, különös fi- hazai kéz nyoma, s nem „külhoni” mesterek készítetgyelemmel a vizuál-esztétikai szempontokra (forma- ték őket, mint pl. a jáki, a lébényi, zsámbéki templokapcsolatokban rejlő esztétikum átélése – szerkeze- mok esetében. Épp az előbbieknél mutatkozhat meg, tek és modellezésük), de már az óvodai csoportok- hogy mivé lett egy-egy stílus a hazai „műkedvelők” ban is előkerülhetnek a vizuál-logikai szempontok kezén, a teremtő képzeletükkel termékenyülve. További példaként állhat a reneszánsz, nemcsak mint (anyagvizsgálat, működés, kialakulás). átvett „udvari művészet” pl. a Felvidéken, Erdélyben. • Milyen új ábrázolásmóddal, új kifejezés formák- Sokáig élt és él napjainkban, ha csak nyomaiban is, kal ismerkedtek meg a gyerekek, ill. ha gyakorló fog- mert a „virágos reneszánsz” hagyománya a nép kölalkozás volt, milyen technikákat, eljárásokat részesí- rében olyanokat is létre hozott, mint a székely falvak egész utcáinak kapu-sora. A maga helyén ez olyan tettek előnyben, az adott témától függőn? tökéletes művészet, mint a népdal nagy zeneszerzőMind az eredetiséget, mind az igényesség érvé- ink kimagasló művei mellett. (Fülep Lajossal azononyesülését érinti az emberlét elemi megnyilvánulá- sulhatunk e gondolatokban).

5


6

2011

január

Műhely

Nem szorul magyarázatra, hogy egy-egy nép művelődésére, nemzeti tudatára, jelenére-jövőjére mit jelent művészetének, a mindennapi létének kereteit adó tárgyi és környezeti értékek ismerete a kultúra egyetemes folyamában. Miért és hogyan lehet olyannyira fontos ez? Bár a gyermekek mindennapi életére csak közvetett hatása lehet a képzőművészetnek, a táblaképeknek és a képgrafikának, még ha viszonylag ritka alkalmakkor, egy-egy tárlatlátogatáskor találkozhatnak ezekkel: a tárgyi művészetek mellett a képzőművészet és a mozgóképkultúra is fontos. Olyan üzeneteket hordoznak, amelyeket semmi más nem helyettesíthet. Az eredetiség és igényesség nyilvánulhat meg azon óvodapedagógusaink munkájában is, akik lakóhelyi vagy környezeti sétáik során kiállításokra viszik a gyerekeket, amelyeken képekkel és szobrokkal, érdekes házakkal s az eleven természettel, a táj- és az épített környezettel ismertetik meg kis neveltjeiket. Mindehhez célszerű figyelemmel követni a kiállító- és bemutatóhelyeink ma már rendszeressé tett múzeumpedagógiai foglalkozásait. A szobrokban, érdekesen alakított építményekben megtestesülő műtárgy közvetlen hatását élhetik meg minden szónál hatékonyabban a különféle tevékenykedtetések során (interaktivitás). Körüljárhatják, megsimogathatják, sőt fel is mászhatnak egy-egy köztéri alkotásra, így élve át azt a lényeget, amit csak a mindenre kíváncsi gyermekszem közvetíthet az értelem s az érzelem számára. A sorrend nyilvánvaló Comeniussal szólva: „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna előbb az érzelemben!” Döntő mindannyiunk esetében, kiváltképp egy kisgyerekről szólva: a formában rejlő esztétikum átélése, az ún. tetszésindex. Ez utóbbi mint a vizuális ítélőképesség kezdeti megnyilvánulása - a vizsgált életkorban többnyire abban nyilvánul meg, hogy elfogadom, vagy nem fogadom el. Vagyis, olyan helyre visszük kis neveltjeinket, ahol már önkéntelenül is megfogalmazhatják kérdéseiket, miközben maguk igyekeznek a válaszadásra is. Nem köti őket előítélet, megannyi prekoncepció, konvenció és szabály. Primer vélekedéssel közelednek tárgyukhoz. Elemi szinten érinthetjük akár a művészietlen, hatásvadász eszközökkel készült ál-műveket is, amelyek nem felelnek meg az forma – szerkezet – anyag - rendeltetés összefüggésrendszerének és a képzelet játékának; a XIX. századtól nagyban elterjedt giccsről szólva: az öncélúan cifrázott mézeskalács szívektől az álszobrászat törpéin át a műanyag virágokig igen nagy a kínálat…

Bontakozó világképet, azaz elfogadást és világnézetet, vagyis aktív magatartásformát alakíthatunk gyermekeinkben, miközben a reprodukálás és a produkálás alkalmait is megteremthetjük a szervezett foglalkoztatásainkon. Természetszerűleg az újszerűség és az eredetiség attribútumait felsorakoztató feldolgozások jelenthetik a kreatív, produkáló magatartást, kisgyerekre, óvodapedagógusra vonatkoztatva egyaránt. Ám számolnunk kell azzal is, hogy nem mindenki kész a „produkcióra”. Vannak, akik „csak” reprodukálnak, átvesznek, de nem kezdeményeznek. Ezáltal ők talán kevesebbek lennének? Korántsem! Ugyanúgy szükségesek a társadalomban, mint a produkálók. Sajátos idegrendszerrel, a végrehajtás igényességének érvényesülésével vívhatják ki a társadalom, a gyermeki közösségek csodálatát. Reprodukál pl. egy herendi porcelánfestő is, tisztelettel és alázattal követve az elődök kidolgozta motívumokat nap mint nap. De képzeljük el e helyen Picasso-t, a nagy „újdondászt”, az örök kezdeményezőt, képtelen lenne megfelelni a herendi követelményeknek. Hasonlóan gondolkodhatunk még az élet más területein is pl. a tervező építész alkotása és a megvalósító, kivitelező építőmérnök vonatkozásában, vagy további finomításokkal az ún. előadóművészet területén… A szobrászat is kínálja példáit. Állítsunk egymás mellé egy óegyiptomi (Menkauré v. Mükerinosz) és egy görög szobrot (Polükleitosz: Dárdavivő). Az emberlét és az adott társadalom kinyilvánításai ezek. Az egyik csak van az örökkévalóságban „isten tenyerén” (frontálisan), a másik „cselekszi a létet, maga alakítja sorsát” még akkor is, ha áll, a testtömegeinek ellentétes (ponderáció ill. kontraposzt) kimozdulása révén. A passzivitás és az aktivitás elválaszthatatlan egymástól. Életünket az ellentétek tartják mozgásban. Hasonlóak vagyunk mi magunk is, s a neveltjeink szintúgy! Irodalmi példával toldva meg az előbbieket Iszméne, az elfogadó (Yes!) és Antigone, a tagadó (No!) Sophokles Antigonéjában: „két egytestvér” került most egymás mellé… (A 2003-ban kelt írásomat abból az alkalomból ajánlom, hogy 20 évvel ezelőtt, 1990 őszén kezdődhetett el Veszprém megyében, Zircen, a vizuális nyelv és művészet középiskolai oktatása…)

Szűcs István szaktanácsadó


2011

január

Műhely

Tájékoztató a régióban lezajlott TÁMOP 3.1.4-es pályázatokról A pályázat pontos címe: TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben. Magyarországon közel 1500 feladellátási helyen valósították meg a pályázat kötelező elemeit és választható fejlesztési feladatait. Ez volt a magyar közoktatás legátfogóbb, egységesen megvalósított fejlesztési programja. A Közép-dunántúli régióban 48 fenntartó 131 feladatellátási hellyel vett részt ebben a munkában. Fejér megyéből 19 önkormányzat, Veszprém megyéből 17 önkormányzat, Komárom-Esztergom megyéből 12 önkormányzat nyújtott be pályázatot, és ösztönözte intézményeit a modernizációra.

• Kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák a tanórákon, • Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként, • Legalább egy témahét megszervezése tanévenként, • Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként. • A mások által régebben elkészített „jó gyakorlatok” átvételére nemcsak lehetősége volt az intézményeknek, hanem (külön elkülönített összeggel segítve az átvétel költségeit), kötelező eleme is volt a pályázatnak.

A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése volt. Ezt szolgálta a pedagógusok módszertani képzése, és a korszerű eszközök (kompetencia alapú oktatási csomagok és IKT eszközök) elterjesztése. Az eszközök megvásárlását a ROP és TIOP pályázatok segítették (volna), ezek azonban időben elcsúsztak a TÁMOP pályázattól. Nagy figyelmet fordítottak a résztvevők az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésére. Fontos eleme volt a megújulásnak, hogy kötelezően be kellett vezetni minden intézményben a következő újszerű módszereket:

Irodánk munkatársai folyamatosan tájékoztatták a kollégákat az aktuális feladatokról e-mailben, telefonos diszpécserszolgáltatással segítettük a tanárokat, óvónőket a napi problémák megoldásában. Rendszeresen szerveztünk információs napokat, hogy bemutassuk a régiónkban fellelhető „Jó gyakorlatokat”, segítettük az intézmények közötti kapcsolatfelvételt, és a hospitálások megszervezését. A pályázatban résztvevő pedagógusok kötelező feladatai között szerepelt saját innováció készítése. „A saját innováció olyan folyamat, amely a helyi igényekhez igazodva, a nevelés-oktatás eredményességének fokozására, hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok egyéni megvalósítására vonatkozik.”- ez a meghatározás szerepel az Educatio Kft. honlapjának kosarában. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség értelmében, ide kellett feltölteni az elkészült innovációk dokumentációját, teljes körűen, mindenki számára elérhető módon, ingyenesen rendelkezésre bocsátva. Az alkotók jelen pályázatban díjazásban részesültek e szellemi termékért, ezért két évig nem adhatják azt el „jó gyakorlat”-ként. (A „Jó gyakorlat” két éve jól működő, kipróbált saját termék.)

7


8

2011

január

Műhely

Régiónk óvónői és tanárai közel ötszáz innovációt helyeztek el a kosárban, közülük a legtöbben tartalmas, szép és mások által is jól használható munkákat tettek nyilvánossá. Projektirodánk készített egy kiadványt, mely az elmúlt év szakmai fejlesztéseit gyűjtötte össze. Ez tartalmazza minden TÁMOP 3.1.4. pályázatot megvalósító intézmény adatait, saját innovációinak címét, egy innováció részletét, valamint a megvalósítás gyakorlatát igazoló fotót. Eljuttattuk minden pályázatot megvalósító közoktatási intézménybe, hogy a kollégák megismerhessék a más intézményekben dolgozók fejlesztő munkáját. Tiszteletpéldányt kaptak az intézményfenntartók, a megyékben működő szaktanácsadók. Ez a pályázat volt az első a közoktatási fejlesztéseket célzók között, melynek alakulását, eredményeit egy országos nyomon követő rendszerben gyűjtötték össze. Ez a hatalmas adatbázis most készült el, szeptember hónapban sok munkát és energiát fektettek bele mind a pályázó intézmények, mind a projektiroda kollégái. A közeljövőben tanulmányok készülnek arról, hogy milyen típusú „jó gyakorlatokat” kerestek leginkább a kollégák, illetve, hogy honnan vásárolták

meg azokat, maradtak-e a régióban, a közelben, vagy távolabbi intézménnyel léptek kapcsolatba. További tanulmányokat készítünk még a kompetencia alapú oktatás és az újszerű módszerek terjedéséről. Ezen kívül képet szeretnénk kapni arról, hogy a pedagógusok milyen továbbképzéseken vettek részt, és milyen véleménnyel voltak azok minőségéről. További pályázatok kiírása és adatszolgáltatása után ez az adatbázis összehasonlító elemzésekre, következtetések levonására, illetve további feladatok kijelölésére ad lehetőséget. A következő öt évben az intézményeknek fenntartási kötelezettségük van (kivétel a tantárgytömbösítés), a pályázatban vállalt indikátorokat továbbra is teljesíteniük kell. Reményeink szerint hamarosan kiírásra kerül a következő TÁMOP 3.1.4-es pályázat, mely valóban lehetővé tenné, hogy a kompetencia alapú oktatás elterjedjen hazánkban, s szűkebb környezetünkben, a Közép-dunántúli régióban. Takácsné Bakó Róza KÖRPI 3.2.2-es Projektiroda pedagógiai feladatmenedzser


2011

január

Műhely

Referencia-intézményi előminősítések a közép-dunántúli régióban A Közép-dunántúli Regionális Hálózatkoordinációs Központ TÁMOP 3.2.2-es Projektirodája 2009. őszétől szervezte és fogta össze a referencia-intézményi címre pályázó óvodákat, iskolákat a régióban. Információs napok, tájékoztató előadások előzték meg az első „Jó gyakorlatok” megjelenését, ugyanis a referencia-intézménnyé válás egyik feltétele legalább két „Jó gyakorlat” feltöltése az Educatio Kft. „Szolgáltatói kosár” felületére. Sorozatos időbeli csúszások után 2010. márciusában nyílt meg a „Jó gyakorlatok” feltöltő felülete, majd június elején a leendő referencia-intézményeké. A kezdeti időszakban komoly nehézséget okozott a feltöltés technikai megoldása, és a feltöltendő anyag tartalmának megszövegezése. Voltak ugyan nagyon lelkes intézmények, mégis az első egy-két hónapban nehézkesen haladt a munka. 2010. áprilisára mindössze 28 intézmény 66 „Jó gyakorlatot” töltött fel a régióból, augusztus végére már 67 intézmény 197 „Jó gyakorlatát” regisztrálhattuk, és 2010. december elejéig 94 intézmény 108 feladat ellátási hellyel 273 „Jó gyakorlatot” mondhatott magáénak. Erre az eredményre büszkék lehetünk, annál is inkább, mert a mi régiónk a legkisebb az országban. A régió három megyéje között a „Jó gyakorlatok” feltöltésében jelentős eltérések mutatkoztak. Fejér megye bizonyult a legaktívabbnak, míg Komárom-Esztergom és Veszprém megye fej-fej mellett haladt. A feltöltött „Jó gyakorlatok” száma megyei bontásban a következőképpen alakult:

Fontos feladatunk volt ügyelni arra is, hogy a „Jó gyakorlatok”aránya ne csak megyénként, hanem hálózati pontokhoz kapcsolódó kistérségenként is megfelelő legyen. Annak ellenére, hogy Veszprém és Komárom-Esztergom megye választéka kevesebb volt, azt tapasztaltuk, hogy az intézmények számára nem feltétlenül a legközelebb lévő kínálat volt a legvonzóbb. Régión belül, ahol azért nem óriásiak a távolságok, szívesen vásároltak kissé távolabb eső intézményből is, ha számukra az jelentett fejlődést. Természetesen bemutatjuk a „Jó gyakorlatok” kistérségi lefedettségét megyei és intézménytípusonkénti bontásban (1. számú táblázat a 10. oldalon). Kínálattal az adatok szerint bőven rendelkezünk a régióban is és kistérségenként is. Némi csalódást az okozott, hogy Zircről és vonzáskörzetéből egyetlen intézmény sem vállalt semmilyen feladatot. Júniusban megnyílt a referencia-intézmények feltöltő felülete is, s elkezdődött a feljelentkezés. A mi régiónkban nem volt erőszakos rábeszélés a jelentkezésre, igyekeztünk meggyőzően érvelni, de az intézményekre bíztuk a döntést. Előzetesen már sok óvodával, iskolával alakult ki közvetlen kapcsolatunk, több helyen jártunk személyesen is, igyekeztünk alaposan megismerni az ott folyó nevelést-oktatást, s elsősorban azokat az intézményeket ösztönöztük, akiknek a munkáját valóban kiemelkedőnek láttuk. Előzetes felméréseink szerint úgy gondoltuk, így is megfelelő indikátorszámot fogunk tudni produkálni. Éppen ezért a tanév végi zsúfoltságot nem szerettük volna tetézni az előminősítésekkel, a nyári szünetben sem láttuk túl sok értelmét a minősítésnek, mert nincs élet az intézményekben. Ezért a munka dandárja 2010. szeptemberétől következett. Eközben régiónkból 14 szakembert képzett ki 4 napos budapesti felkészítéssel az Educatio Kft. az előminősítés elvégzésére, köztük három munkatársat a TÁMOP 3.2.2-es projektirodától. Az első néhány referencia-intézményi regisztrációra nálunk is sor került azért a tanév végén, ill. augusztusban, elsősorban óvodák részéről. Ennek következtében a 2010-2011es tanév indulásakor 12 intézmény már sikeresen túl is jutott az előminősítésen.

9


10

2011

január

Műhely

Jó gyakorlat (1. számú táblázat) összesen

óvodai

általános iskolai

középiskolai

EGYMI

Enying-Aba kistérség

32

13

17

0

2

Sárbogárd kistérség

14

14

9

2

0

Székesfehérvár kistérség

66

11

35

12

8

Dunaújváros-Adony kistérség

23

10

13

0

0

Ercsi-Bicske kistérség

9

2

7

0

0

Mór kistérsége

10

2

8

0

0

Pápa kistérség

12

0

9

3

0

Tapolca-Sümeg kistérség

5

2

3

0

0

Veszprém-Várpalota kistérség

24

9

7

8

0

Zirc kistérség

0

0

0

0

0

B.almádi, B.füred kistérség

8

2

6

0

0

Ajka kistérség

12

3

5

4

0

Esztergom-Dorog kistérsége

14

5

9

0

0

Tatabánya-Oroszlány kistérsége

31

12

10

2

7

Komárom-Kisbér-Tata kistérsége

11

1

10

0

0

Fejér megye

Veszprém megye

Komárom-Esztergom megye

Az igazi nagy rohamra szeptembertől számítottunk, ami végül a tanévkezdő intézkedések miatt kitolódott október hónapra. Ettől kezdve rohamosan szaporodtak a feljelentkezések, voltak olyan hetek, hogy 78 előminősítést is el kellett végezni. Köszönetet kell mondanunk minősítő szakembereinknek, akik derekasan és lelkiismeretesen álltak helyt, s egyúttal az Educatio Kft-nek is, ahonnan mindig segítő partner-

ként közreműködtek velünk. November végére, december elejére elmondhattuk, hogy régiónkban 60 sikeres előminősítés zajlott le, a nagy roham lezárult, annak ellenére, hogy még mindig vannak olyan óvodák, iskolák, akik most kezdenek felregisztrálni. Előminősített intézményeink aránya megyei bontásban a következőképpen alakult (2. számú táblázat):

Előminősített intézmény (2. számú táblázat) összesen óvodai

általános középiskolai iskolai

EGYMI

Fejér megye

36

13

19

3

1

Veszprém megye

16

6

4

6

0

KomáromEsztergom megye

8

3

4

1

0


2011

január

Műhely

Elkészült a kistérségenkénti bontás is, a következő tott óvodákat és iskolákat egyre több környékbeli, de képet mutatja (3. számú táblázat): akár távolabbi intézmény is felkeresi tapasztalatcsere, „Jó gyakorlat” vásárlás céljából, de kapcsolatot találElőminősített intézmények kistréségi bontásban tak egymás közt olyan intézmények is, amelyek közös rendezvényeinken ismerték meg egymást. (3. számú táblázat) Nagyon pozitív tapasztalataink vannak az előmiReferencianősítésekről és a helyszíni látogatásokról. Rendkívül Megye Hálózati pont intézmény sok kiváló intézményt ismertünk meg, jól felszerelt, Fejér megye korszerű óvodákat, iskolákat láthattunk, s olyan pedagógusokkal kerülhettünk kapcsolatba, akik nemcsak Enying-Aba 4 tanítani, hanem nevelni is tudnak. Örömmel állíthatSárbogárd 3 juk, hogy az előminősített intézmények nem érezték Székesfehérvár 13 kellemetlenkedőnek az eljárást, inkább baráti beszélgetésként jellemezték. Minősítő kollégáink kiváló munDunaújváros-Adony 10 kát végeztek. Ercsi-Bicske 3 Igyekeztünk odafigyelni arra is, hogy az előminőMór 3 sítés során lehetőleg minél több választható referenciaterület jelenjen meg a régióban, ezek megismeréséért Komárom- Esztergom megye ne kelljen messzebbre utazni a kollégáknak. ÖrömEsztergom-Dorog 4 mel állapíthattuk meg, hogy a 14 választható terület Tatabánya-Oroszlány 2 közül egyetlen egy az, amelyre nincs kínálat régión belül, ez pedig „ A múzeumpedagógiai programmal Komárom-Kisbér-Tata 2 dolgozó intézmények” területe, a többi 13-ból bőséVeszprém megye ges a kínálat. Tapolca-Sümeg 1 A referenciaterületek közül az óvodákban legnépszerűbb a Zöld óvodai, a kompetencia alapú és a befoPápa 0 gadó terület. Az általános és középiskolák elsősorban Veszprém-Várpalota 6 a kompetencia alapú nevelést-oktatást részesítették Balatonkenese, B.akarattya 3 előnyben, de nagyon sokan választották az IKT-t, az ÖKO programot, a befogadó jellegűt is. S ahogy a Ajka 6 fenti sorokból kiderült, 13 referenciaterületről tud a Zirc 0 régió bőséges választási lehetőséget kínálni. A fenti adatok alapján úgy látjuk, a régióban megAz előminősítési eljárás során a legkiválóbban felelő számú az előminősített referencia-intézmény. dolgozó intézmények maximálisan 21 pontot kaphatIgaz ugyan, hogy a jelentkezési lehetőség továbbra is nak a referencia-intézményi alapfeltételek meglétére, fennáll, néhány jelzés érkezett is intézményektől, valamint maximum 4 pontot a referenciaterületi meghogy szeretnének még előminősítést kérni. Semmi- felelésre. Ékes bizonyítéka annak, hogy régiónkban képpen nem lehet az a célunk, hogy a referencia-in- mennyi kiválóan dolgozó óvoda és iskola működik, tézmények köre túlságosan felhíguljon, s ezáltal ve- az a tény, hogy a 60 előminősített intézményből naszítsen rangjából, hiszen éppen a kiemelés, a példa- gyon sok ért el 20-21 pontot, hasonló arányban 18-19adás volt a cél. De természetesen azt sem szeretnénk et, s ennél kevesebb pontszám szinte nem is volt jelmegakadályozni, hogy éppen azokról a területekről, lemző. azokból a kistérségekből válhassanak óvodák, iskolák Azt is megfigyelhettük, hogy régiónkban többséreferencia-intézményekké, ahonnan eddig hiányoztak. gében nem az ún. elit általános és középiskolák jeA rendelkezésre álló „Jó gyakorlatok” és az előmi- lentkeztek elsősorban, hogy a hálózati tanulás, „Jó nősített intézmények már most is lehetőséget adnak gyakorlat” átadás területén is mintaadóak legyenek régión belül a hálózati tanulás kibontakoztatására. - bár szerencsére azért több közülük is felismerte az Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy információs napo- ebben rejlő lehetőséget - , pedig az ő tapasztalataikra kon, workshopokon, konferenciákon általunk bemuta- is szüksége lenne a többi intézménynek. Úgy gondol-

11


12

2011

január

Műhely

juk, a folyamatos önképzésre, innovációra mindenkinek szüksége van, hiszen anélkül hogyan beszélhetünk élethosszig tartó tanulásról? Az előminősített intézmények hivatalosan is MINŐSÍTETT intézménnyé válásához egyetlen tényező hiányzik még, az ehhez szükséges képzés. Ennek feltétele a TÁMOP 3.1.7-es pályázat elindulása, amely a képzéshez szükséges forrást biztosítaná. Ismereteink szerint indulása rövid időn belül várható. Addig is a TÁMOP 3.2.2-es projektiroda nevében gratulálunk minden előminősített intézményünknek. Sinkó Lászlóné KÖRPI 3.2.2-es Projektiroda pedagógiai szakterületű munkatárs

Főegyházmegyei rajzverseny Már tizenötödik alkalommal rendezték meg, egyre nagyobb sikerrel a Padányi Bíró Márton római katolikus iskolában a főegyházmegyei szavalóversenyt, melyhez immár tizenkettedik alkalommal rajzverseny is kapcsolódik. Mint a főszervező Sebő József magyartanár elmondta, a veszprémi főegyházmegye területéről várnak minden évben diákokat a versenyre, amelyre iskolánként és korcsoportonként három tanulót nevezhetnek be tanáraik. Ebben az évben négy korcsoportban összesen 120 tanuló vett részt a szavalóversenyen, amelyet ezúttal a Gyermek, család, játék témakörben hirdettek meg, tehát az elmondandó két vers közül az egyiknek ehhez a gondolatkörhöz kellett kapcsolódnia. A zsűrit a Padányi katolikus iskola szaktanárain kívül előadóművészek, a Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai, Sz. Csordás Éva, Rábai Zsanett, Márta Attila és Molnár Erzsébet alkotta. A szavalóversenyen első helyezést értek el: Mezőfi Gréta (első korcsoport, Pápa), Kéri Sámuel (második korcsoport, Balatonkenese), Nemere Péter (második korcsoport, Simonyi iskola), Vincze Kitti (Harmadik korcsoport, Zirc), Bikki Dániel (Vetési Albert Gimnázium). A rajzversenyen, amelyen tizenhét iskolából negyvenkilenc diák vett részt, gyermekjátékokból, illetve a családi életet jelképező tárgyakból összeállított csendélet ábrázolása volt a feladat. Az elkészült grafikákat szaktanárokból álló zsűri bírálta el, melynek elnöke a rajzverseny főszervezője, Gaál Richárd, a Pa-

dányi katolikus iskola tanára volt. A rajzversenyen első helyezést értek el: Barcza Lilla (első korcsoport, Tapolca), Kinner Dzsennifer (második korcsoport, Bakonyszentkirály), Kisantal Krisztina (harmadik korcsoport, Pápa). Forrás: Veszprémi 7 nap, 2010. december 3., XVI. évf. 50. szám, 14. oldal


2011

január


Elindult a versenyszezon Az országos Bolyai matematikaverseny megyei fordulójának díjkiosztóját tartották nemrég a Deák Ferenc Általános iskolában. Mint azt Horváth Szilárd iskolaigazgatótól megtudtuk, az intézmény 2006 óta szervezője a versenynek. Idén a megye hét városának huszonhárom iskolájából százhatvannyolc 3-8. évfolyamos csapat oldotta meg a feladatokat három helyszínen: Veszprémben, Ajkán és Tapolcán. Az ünnepélyes díjkiosztót már Veszprémben, a Deák iskolában tartották, ahol kategóriánként az 16. helyezettet díjazták. Közülük a legkiválóbbak képviselik Veszprém megyét a november 27-én megrendezendő országos döntőben. Megyénkből 7 csapat jutott a budapesti országos döntőbe, közülük öt a veszprémi Deák Ferenc Általános Iskolából, míg egy-egy a szintén veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskolából és a várpalotai Rákóczi Telepi Tagiskolából. Nem csak a reál, hanem a humán tárgyakból is megkezdődtek a megmérettetések, a Bolyai magyar

versenyének megyei fordulóját is a Deák iskolában rendezték nem rég. Ezen megyénkből 11 csapat jutott az országos fordulóba, melyet 2010. december 11-én rendeznek Budapesten. Közülük öt a Deák Ferenc Általános Iskolából, egy a veszprémi Dózsa György Általános Iskolából, kettő a Kossuth Lajos Általános Iskolából, kettő a Rózsa Úti Általános Iskolából, egy a Simonyi Zsigmond Általános Iskolából jutott tovább az országos döntőbe. További hír még a veszprémi iskolásokról, hogy a Medgyaszay István SZIGK által szervezett első Gumihangya puzzle versenyét a Kossuth iskola hetedik osztályos csapata nyerte meg. A hetedikesek ezzel elhozták a vándorkupát is, tájékoztatta lapunkat Cz. Nagyné Bándi Klára igazgatónő.

Forrás: Veszprémi 7 nap, 2010. december 3., XVI. évf. 50. szám, 17. oldal, MTM

13

MEGRENDELŐ LAP PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSRA Megrendelő intézmény neve: ………………………………………………………………………...……………………………… Megrendelő intézmény pontos címe: ……………………………………………………………………………………………...................... A kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………………………………………........................ Elérhetőségei: Telefon: .....…………………………………………… E-mail: ……………………………………… A megrendelni kívánt szolgáltatás megnevezése: ……………………………………………………………………………………..............……..……… ……………………………………………………………………………………..............……..……… A szolgáltatás célcsoportja: ...............……………………………………………………………………………………………....... Teljesítés kért időpontja: 2011. jan.

2011. febr.

2011. márc.

2011. ápr.

2011. máj.



Impresszum















Pedagógiai Híradó A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet ingyenes információs lapja

Recommend Documents