PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ 7621 Pécs, Színház tér 1.
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT. ÜZLETI TERV 2016.
Rázga Miklós ügyvezető igazgató
A Baranya Megyei Bíróság mint Cégbíróság által Cg. 02-09-078213 szám alatt bejegyzett Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Telefon: +3672/512-671 Fax: +3672/211-983 E-mail:
[email protected]
A Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. a 2011. december 31-ei hatállyal megszüntetett Pécsi Nemzeti Színház költségvetési szerv feladatait zökkenőmentesen vette át, a működési forma váltás nem hatott negatívan sem a színház üzemeltetési feladatainak ellátására, sem pedig a kitűzött művészi program teljesítésére. A pénzügyi év első felének gazdálkodását, művészi munkáját nagyban befolyásolja az a tény, hogy az új színházi évad bemutatóit már az előző évad végén meghirdettük, így színházunk művészi programjának legfőbb pilléreit 2016. május végéig meghatároztuk. A pénzügyi év a színházi évadhoz képest fél év csúszással indul, ami akkor jelenthet komoly problémát, ha egy színház pénzügyi helyzete egyik évről a másikra váratlanul, és jelentős mértékben romlik. Színházunk új vezetésének munkáját siker koronázta, mivel az 5/2012. (VI. 15.) számú EMMI rendelet a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft-t nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetként regisztrálta. Ezzel egyidejűleg megkezdtük a tárgyalásokat az Előadó-művészeti törvényben előírt, az önkormányzattal megkötendő fenntartói megállapodás előkészítésére, amit 2012. október 18. napján megkötöttük. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közszolgáltatási szerződést kötött az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. Törvény vonatkozó rendelkezései alapján a színház előadó-művészeti szolgáltatásainak tartós biztosítására.
A szerződésben szereplő cél, a magas színvonalú művészi teljesítmény nyújtásához, valamint a Színháznak a magyar és nemzetközi előadó-művészeti életben betöltendő kiemelkedő és meghatározó szerepéhez fűződő közérdek megvalósítása. Célként szerepel a minőségi szakmai munkához elengedhetetlen műszaki háttér és saját műszaki kiszolgáló személyzet biztosítása, a prózai, a zene- és táncművészeti színpadi alkotások bemutatásán túl az operai és a balett műfajok rendszeres színpadi bemutatása. A meghirdetett művészi program végrehajtásához szükséges műszaki dolgozói létszámot is növelni kellene annak érdekében, hogy az összes vonatkozó munkaügyi szabály betartásával működhessünk. Gyakori esetekben ezt a nehézséget az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül alkalmazott munkavállalókkal hídaljuk át.
A Pécsi Nemzeti Színház 2015/2016-os évadterve:
Nagyszínház: Weöres Sándor: HOLDBELI CSÓNAKOS – kalandos játék Zeneszerző: Melis László. Díszlettervező: Rózsa István Jelmeztervező: Lisztopád Krisztina Rendező: Almási-Tóth András Bemutató. 2015. szeptember 25. Kálmán Imre: MARICA GRÓFNŐ – nagyoperett Szövegíró: Julius Brammer, Alfred Grünwald. Magyar szöveg: Harsányi Zsolt. Díszlettervező: Rózsa István, Jelmeztervező: Horváth Kata., Koreográfus: Kispál Anita Vezényel: Oberfrank Péter, Bókai Zoltán, Rendező: Méhes László Bemutató: 2019. október 9.
2
A HATTYÚK TAVA – táncjáték Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij. Díszlettervező: Khell Zsolt, Jelmeztervező: Juristovszky Sosa, Rendező-Koreográfus: Bozsik Yvette Bemutató: 2015. november 27. Peter Shaffer: AMADEUS – színjáték Fordította: Vajda Miklós. Díszlettervező: Rózsa István, Jelmeztervező: Horváth Kata, Dramaturg-zenei szerkesztő: Keszthelyi Kinga és Mácsai János Vezényel. Bókai Zoltán, Rendező: Méhes László Bemutató: 2015. december 11. Tennessee William: A VÁGY VILLAMOSA – színmű Fordította: Hamvai Kornél. Díszlettervező: Bagossy Levente, Jelmeztervező: Tresz Zsuzsa. Rendező: Rázga Miklós Bemutató: 2016. február 5.
Pietro Mascagni: PARASZTBECSÜLET Faragó Béla-Háy János: EGY POHÁR VÍZ - két egyfelvonásos opera Díszlettervező: Horesnyi Balázs, Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Rendező: Nagy Viktor Bemutató: 2016. február 19.
Kamaraszínház: Ulrich Hub: NYOLCKOR A BÁRKÁN – családi/gyermek előadás Fordította: Koleszár Bazil Péter. Díszlet- és jelmeztervező: Túri Erzsébet. Dramaturg: Németh Ákos. Koreográfus: Vincze Balázs. Zeneszerző: Király Péter. Rendező: Koleszár Bazil Péter. Bemutató: 2015. szeptember 26. Füst Milán: BOLDOGTALANOK – színmű Díszlettervező: Bagossy Levente Jelmeztervező: Kiss Julcsi Rendező: Funk Iván Bemutató: 2015. október 10. Ray Cooney: VÉSZHELYZETBEN – bohózat Koprodukció a Pécsi Nyári Színházzal Fordította: Komáromy Rudolf Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Túri Erzsébet Rendező: Böhm György Bemutató: 2015. október 16. Szálinger Balázs: BECSVÖLGYE – falukrimi Díszlettervező: Erdős Júlia Luca, Jelmeztervező: Fekete Kata. Rendező: Anger Zsolt Bemutató: 2015. december 4. Pécsi Balett: A KIS HERCEG – táncmese Antoine de Saint-Exupéry regénye nyomán Zeneszerző: Beck Zoltán és Sárközy Zoltán papa (30Y) Díszlettervező: Horgas Péter, Jelmeztervező: Rományi Nóra, Dramaturg: Uhrik Dóra. Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Bemutató: 2016. január 29. Jordi Galceran: A GRÖNHOLM-MÓDSZER – színpadi játék Fordította: Bakucz Dóra Díszlettervező: Horgas Péter. Rendező: Horgas Ádám. Bemutató: 2016. február 12. 3
A JÓ, A ROSSZ ÉS A Csúf COLOS – vadnyugati táncbohózat A Pécsi Nyári Színház előadása a Pécsi Balett közreműködésével. Dramaturg: Vidákovics Szláven és Vincze Balázs Díszlet- és jelmeztervező. Kiss Julcsi A koreográfus asszisztense. Vincze Brigitta Koreográfus: Vincze Balázs. Rendező: Vidákovics Szláven. Bemutató: TOVÁBBRA IS MŰSORON Nagyszínház Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A DZSUNGEL KÖNYVE – musical Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter: A PADLÁS – félig mese – félig musical Pjotr Iljics Csajkovszkij: DIÓTÖRŐ – balett Georges Feydeau: BOLHA A FÜLBE – bohózat J.M. Barrie - M.Charlap - C.Leigh: PÁN PÉTER- családi musical Szilágyi László – Eisemann Mihály: ÉN ÉS A KISÖCSÉM – operett-bohózat William Shakespeare: SZENTIVANÉJI ÁLOM – vígjáték Balogh Elemér – Kerényi Imre: CSIKSOMLYÓI PASSIÓ – zenés passiójáték Kamaraszínház Partick Barlow: 39 LÉPCSŐFOK – krimi-vígjáték Székely Csaba: BÁNYAVAKSÁG – tragikomédia Pécsi Balett: HÓFEHÉRKE ÉS A HÉT TÖRPE – mese balett Patrick Marber: KÖZELEBB! – nyers szerelmi látlelet Martin McDonagh: A KRIPLI – kis szigeti groteszk Pécsi Balett: ORFEUSZ ÉS EURIDIKÉ – balett José Sanchis Sinisterra: JAJ, CARMELA! – háborús elégia
A 2016-os gazdasági év bevételeinek és költségeinek tervezése Bevételek: Állandó bevételek: a tervezés szempontjából biztos források Színházunk 2016. évi működésének kulcskérdése az állami és az önkormányzati támogatás mértéke. A Színház nemzeti előadó-művészeti szervezetként való működésének feltétele, hogy a színházunk által vállalt előadó-művészeti szolgáltatások a legmagasabb szakmai követelményeknek is megfeleljenek. A Színház művészeti működése a nemzeti státusz elnyerésével különböző többlet feladatok lebonyolításával egészül ki, melyek megvalósításához nélkülözhetetlen az emeltebb támogatási összeg biztosítása. 1. Állami és önkormányzati támogatás - Állami művészeti és fenntartói hozzájárulás - Önkormányzati támogatás kötelezően ellátandó feladatok
717 900 000 forint 457 900 000 forint 260 000 000 forint
Változó bevételek: a tervezés szempontjából bizonytalan források 2. Közhasznú tevékenység bevétele
180 340 000 forint
- Jegy-és bérletbevétel - Táj előadások bevétele
173 990 000 forint 6 350 000 forint 4
A színházunk jegybevétele nehezen prognosztizálható, többek között az alábbi tényezők alakíthatják mértékét: - Az ország gazdasági helyzete, ezen belül a potenciális színházlátogatók anyagi helyzete; -
A jegyárak mértéke;
-
Az aktuális színházi évadot megelőző évad sikere, vagy esetleges balsikere;
-
A darabválasztás, a műfajok aránya a színházi palettán;
-
A színészállomány összetétele, ismertsége;
Az új színházi évadban többféle jegyár kategóriát vezettünk be, az előző évadról áthozott produkció jegyárait, valamint az opera és a balett előadások jegyárait kismértékben csökkentettük. A meghirdetett, jelenleg is tartó színházi évadban kedvező tendenciákat látunk, az előző évadhoz képest több bérletet adtunk el, növeltük a fizető nézőszámot (118 0000 fős nézettségi mutatót elhagytuk) és a jegybevételt. A legfontosabb feladat, hogy ezt a folyamatot stabilizáljuk, és ha lehet még kedvezőbb jegybevételi mutatókat érjünk el. Ugyanakkor az üzleti tervben óvatosan számszerűsítjük a 2016. évi jegybevételi várakozásainkat, bruttó 180 millió forintban határoztuk meg az általunk elvárt, optimális esetben elérhető mértéket. 3. Vállalkozási tevékenység bevétele
26 797 000 forint
Bérleti díjbevételek: Biztonsággal tervezhető bérleti díjbevételnek tekinthető a POSZT által, valamint a színész- és a nézőtéri büfé által fizetendő összeg. Ezen kívül csak a színházépületnek alkalomszerű, színházi előadás, vagy rendezvény céljára történő bérbevételére számíthatunk. Tervezünk még hirdetés, reklám, és eszközök kölcsönzéséből, hálózatos jegyértékesítésből származó bevételt. - Bérbeadási szolgáltatások - Eszközök kölcsönzése - Egyéb bevételek
4. Támogatások, pályázati bevételek
22 860 000 forint 127 000 forint 3 810 000 forint
107 000 000 forint
Az ún. „Tao” bevétel: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény, továbbá a végrehajtására kiadott 7/2009. (III.4.) OKM rendelet megalkotásával, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2009. november 12. napján hatályba lépett módosításával megteremtődött annak a lehetősége, hogy az előadó-művészeti szervezeteket támogató vállalkozások társasági adókedvezményben részesüljenek. Ennek mértéke éves szinten a nettó jegybevétel 80%-a lehet. A jogszabályok már a 2011. évben megteremtették annak lehetőségét, hogy a gazdasági társaságok – hasonló módon – sport célú tevékenységet is támogathassanak, így élesedik a verseny a piacról megszerezhető támogatások megszerzéséért. Egyéb szervezetektől kapott társasági adó támogatás Pályázati bevételek
95 000 000 forint 12 000 000 forint 5
5. Kamat bevétel 6. Általános forgalmi adó bevétel
100 000 forint 24 000 000 forint
A fenti bevételi jogcímek mellett, kamatbevétellel és Áfa bevétellel is számolunk, az összes tervezett bevételünk pedig 1 056 137 000 forintot tesz ki. Kiadások: Állandó költségek: melyek a tevékenység mennyiségétől változhatnak 1. Személyi kiadások
644 000 000 forint
A személyi kiadások teszik ki az üzleti tervben rögzített kiadási főösszeg 60,97%-át. Ez a tétel tartalmazza az alkalmazottak munkabérét és járulékait, a művészek előadásonkénti gázsiját, a megbízási jogviszonyban állók bér- és járulék költségeit, a napidíjakat, a közlekedési költségtérítéseket, az albérleti hozzájárulásokat, a számfejtett jogdíjakat és mindezek járulékait. Munkaviszonyban állók bér- és járulékköltsége 485 000 000 forint Személyjellegű egyéb kifizetések 39 900 000 forint Járulékok 119 100 000 forint A személyi kiadásoknak a kiadási főösszeghez mért magas súlya ellenére a színházi alkalmazottak bére alacsony, melyen a Kft. működési forma rugalmasabb gazdálkodási lehetőségeit kihasználva, valamint a 2015-ben megkezdett 5%-os bérfejlesztés járulékos költségvonzatait továbbra is tartani szeretnénk. 2. Fenntartási és karbantartási kiadások
72 717 000 forint
A színház vezetése folyamatosan igyekszik a dologi kiadások terén számos ésszerűsítést, és ezen keresztül jelentős költségcsökkentést elérni. Bizonyos kiadási tételek esetén kis mozgástérrel rendelkezünk, a víz, áram és távfűtés díján jelentős spórolást nem tudunk végrehajtani.
3. Bérleti és lízing díjak
27 940 000 forint
Számos kiadási tételt azonban ismételten felülvizsgálunk annak érdekében, hogy kiküszöböljük a fölösleges kiadásokat és az így megspórolt összeget ésszerűbben használhassuk fel. 4. Bankköltség és biztosítási díjak
5 820 000 forint
Változó költségek: a tevékenység mennyiségével összefüggésben változó költségek
5. Művészeti szolgáltatások költségei
175 200 000 forint
A Színház vállalja, hogy tevékenysége során megfelel a legmagasabb szakmai minőség követelményeknek, ennek érdekében művészeti működése során vállalja, hogy évadonként 6
legalább 280 előadást tart. Klasszikus nemzeti repertoár egyes darabjainak bemutatását és folyamatos színen tartását. Elősegíti a kortárs magyar drámai művek színpadi bemutatását. Kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági korosztály színház- és művészetszerető és értő fiatalokká nevelésére. Évadonként összességében legalább három balett- és operabemutatót, és e két műfajban összesen 40 előadást tart. Évadonként két különböző, nyilvántartott független szervezet által létrehozott, magas művész értékű produkciót fogad be. Együttműködik határon túli magyar előadó-művészeti szervezetekkel, legalább kettő különböző határon túli előadást vendégül lát. Produkciós kiadások alatt a meghívott művészek fellépti díjai, rendezők, jelmez és díszlettervezők honoráriuma, próba pénzek és számlázott jogdíjak költségei jegyezzük. Meggyőződésünk, hogy a produkciók látványelemei, a díszletek és a jelmezek minősége nagyban hozzájárulnak az előadások sikeréhez, vagy kudarcához. Színházunk ezen a téren előre menekül, nem a produkciós költségeken szeretnénk spórolni. 6. Egyéb igénybevett szolgáltatások költségei
42 935 000 forint
Szakértői díjak, honlap szerkesztés, tűzvédelem, hostess szolgáltatás, kultúra utalványok beváltási díja, műszaki szakmai szolgáltatások (pirotechnika, személyek légtérben történő mozgatása, projektori tevékenység, szcenizálás) költségei.
7. Adminisztrációs kiadások
27 835 000 forint
Szállás költségek, reprezentáció, hirdetés és reklám költségek, kommunikációs (internet, telefon) költségek, sokszorosítás, irodaszer, nyomtatványok. 8. Anyag és készlet beszerzések
59 690 000 forint
Műhelyház által felhasználásra kerülő díszlet elemek anyagai valamint a jelmezek előállításához szükséges beszerzések és eszközök.
Összességében társaságunk bevételi és kiadási bruttó főösszegei 1 056 137 000 forintot tesznek ki. Kérjük az Önkormányzatot, hogy a számszaki terv és annak írásbeli kiegészítése alapján a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. 2016. évi üzleti tervét jóváhagyni szíveskedjen.
Pécs, 2016. március 25. Rázga Miklós ügyvezető igazgató
7