PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS HOSSZÚ‐ ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA

STRATÉGIA III. KÖTET

Pécs, 2007. november 8.

Készítette:

TARTALOMJEGYZÉK III. Stratégia Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 1 1 A célrendszer bemutatása .............................................................................................. 5 1.1 Pécs hosszú távú céljainak indoklása és kifejtése ............................................... 6 1.2 A hosszú távú célok illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és a Dél‐dunántúli Régió célrendszeréhez ........................................................................... 9 1.3 Pécs középtávú céljai ............................................................................................ 10 1.3.1 Indoklás ...................................................................................................... 10 1.3.2 Kapcsolódás a hosszú távú célokhoz ..................................................... 12 1.4 A horizontális célok indoklása ............................................................................ 14 1.5 A prioritások és a stratégiai célok összefüggései.............................................. 23 1.5.1 A prioritás fogalmának értelmezése....................................................... 24 1.5.2 1. prioritás: Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása ..................................................................................................... 24 1.5.3 2. prioritás: Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányítás kialakítása, fenntartása ...................................................................................................................... 27 1.5.4 3. prioritás: A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében........................ 28 1.5.5 4. prioritás: Integrált városfejlesztés megvalósítása (Az építészeti, szociális, gazdasági, stb. stratégiai szempontok egyidejű figyelembe vételével) 32 2 Prioritások, a stratégiai és operatív programok rendszere ..................................... 34 3 A stratégiai programok kifejtése ................................................................................. 49 1 prioritás: Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása ............................................................................................................................... 49 1.1 stratégiai program: A város gazdaságának újrapozicionálása, a versenyképes gazadsági struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása”................ 49 1.1.1 operatív program: A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése............................................ 54 1.1.2 operatív program: A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése ...................................................................................................................... 58 1.1.3 operatív program: A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐menedzsment, létrehozása és működtetése, a kulturális arvulat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása) .................................................................................................................. 60

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

1

1.2 stratégiai program: A humánerőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása, különös tekintettel a fiatalokra....................... 63 1.2.1 operatív program: A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás).................................................................................................................... 68 1.2.2 operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása ................................................................................................................... 70 2 prioritás: Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányitás kialakitása, fenntartása72 2.1 stratégiai program: Új városvezetési stílus kialakítása, a kapcsolatrendszer, a városi diplomácia erősítése........................................................................................... 72 2.1.1 operatív program: A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐ agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén ........................................................ 76 2.1.2 operatív program: A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában 79 2.1.3 operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása...................... 81 2.1.4 operatív program: A stratégiát támogató városmarketing, PR,különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra .................................................. 83 2.2 stratégiai program: A városgazdálkodás, városműködtetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja .................................................................................... 85 2.2.1 operatív program: A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás ........ 92 2.2.2 operatív program: A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐stratégiával való összehangolása ........................................ 95 2.2.3 operatív program: Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban......................................... 98 2.2.4 operatív program: A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében ................................................................. 100 2.3 stratégiai program: Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása...................................................................... 102 2.3.1 operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és



2

állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével.................................................................................... 104 3 prioritás: A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújitása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében ....................................................... 107 3.1 stratégiai program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán fejlesztési program és a NFT II elvei és pályázati lehetőségei figyelembe vételével....................................... 107 3.1.1 operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával.................. 114 3.1.2 operatív program: Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása .................................................................................................................... 116 3.1.3 operatív program: Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével ........................................................................ 121 3.1.4 operatív program: A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és erősítő kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) ...................... 124 3.2 stratégiai program: A lakossági szolgáltatások fejlesztése............................ 128 3.2.1 operatív program: A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása és stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása .......................................................................... 132 4 prioritás. Integrált városfejlesztés megvalósítása (Az épitészeti, szociális, gazdasági, stb. szempontok egyidejű figyelembe vételével) ........................................ 135 4.1 stratégiai program: A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése.......................................................................................................... 135 4.1.1 operatív program: A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák‐) lakosság valamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett.................................... 138



3

4.1.2 operatív program: A természeti erőforrások kihasználása, a természeti környezet védelme (a természeti környezet, erőforrások, zöldfelületek megőrzése, rekreációs és turisztikai hasznosítása) ......................................................... 141 4.1.3 operatív program: Integrált, komplex szemléletű (a városszerkezeti és közlekedési megfontolásokat, az ingatlanvagyon növekedését, a városkép érzékelhető javulását, a szociális és gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő), finanszírozási szempontból fenntartható folyamatot jelentő városrehabilitáció megvalósítása a város stratégiájához és kiemelt programjaihoz illeszkedően (pl. EKF, Pólus, gazdaságfejlesztés, fiatalok megtartása, turizmus fejlesztése). .................................................................................................................... 143 4.1.4 operatív program: A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása.................................................... 147 4. Időütemezés ................................................................................................................. 150 Táblázat jegyzék .................................................................................................................. 154 Ábra jegyzék......................................................................................................................... 154



4

1 A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA

ÁTFOGÓ TÁVLATI CÉLOK

MAGYARORSZÁG DÉL‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

VERSENYKÉPESSÉG Helyi adottságokra épülő, Magas környezeti minőségű versenyképes gazdaság modellrégió

PÉCS, A SIKERES VÁROS (HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK)

Pécs dinamikusan fejlődő, versenyképes várossá, eurorégiós kulturális központtá válik

PÉCS, A SIKERES VÁROS

Egyedi arculatú, versenyképes, innovatív város

Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak magas életminőséget nyújtó várossá válik

PÉCS: KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK A fiatalok számára Magas minőségű környezetet, szolgáltatásokat és szociális biztonságot nyújtó, vonzó város harmonikus város

HORIZONTÁLIS CÉLOK

Foglalkoztatás, munkahelyteremtés

Fenntarthatóság

Esélyegyenlőség

Regionalitás, térségben, hálózatokban való gondolkodás

Társadalmi kohézió

Az információellátottság, az informatikai feltételek fejlesztése

ÖSSZETARTÓ MAGYARORSZÁG Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás

1. ábra: Átfogó távlati célok



5

1.1 Pécs hosszú távú céljainak indoklása és kifejtése PÉCS, A SIKERES VÁROS (HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK))



Pécs történelmi időtávú múltját tartós fejlődés jellemzi. Különösen az utóbbi két évszázad, ezen belül is a XIX. század második fele és a XX. század – a 70‐es évek végéig‐ jelentett gyors fejlődést, amely a tartalmi, minőségi változások mellett intenzív növekedéssel párosult. Ennek alapját különösen a szénbányászat képezte, de jelentős volt más gazdasági ágazatok (bőripar, kerámiaipar, borászat, élelmiszeripar, gép‐ és villamos energiaipar, uránbányászat, stb., és a velük együtt fejlődő építőipar valamint a kereskedelem) fejlődése is. Az anyagi ágak fejlődésével párhuzamosam erősödött a város kulturális‐művészeti és tudományos‐oktatási potenciálja is. Pécs a térség, a megye fejlődésének motorjává, a régió centrumává vált. Mindezek eredményeként az egyik legnagyobb, épített és természeti környezetét, kultúráját, oktatási, tudományos tevékenységét, lakókörnyezeti miliőjét tekintve legvonzóbb, turisztikai szempontból leglátogatottabb, gyorsan növekedő vidéki várossá vált Magyarországon, de e szempontok szerint nemzetközi összehasonlításban is a vonzó városok közé emelkedett. Ez a fejlődési folyamat megtört az 1980‐as évek közepétől kezdve, majd a rendszerváltás egyértelmű negatív fordulatot hozott. A helyi gazdaság vivő ágazatainak nemzetközi megmérettetése, az időközben kibontakozó globalizáció ezen ágazatok nagyobb részének megszűnését, mások jelentős csökkenését idézte elő. A hagyományos pécsi iparok közül az élelmiszeripari gyártások (sör‐, pezsgő‐, dohánygyártás) és a Zsolnay kerámiagyártás viszonylag magas kultúrája megmaradt. Az ágazatok kisebb része új tulajdonosi háttérrel, technológiával és termékekkel talpra állt (pl. az energetika, a gép‐ műszer‐ elektronikai ipar, az építőipar), egyes ágazatok nagyobb jelentőségre tettek szert (kereskedelem, szolgáltatások). Töretlennek tekinthető az oktatási‐tudományos és a kulturális ágazatok fejlődése. A felsőoktatás volumene tekintetében a város „nagyhatalommá” vált.



6

Összességében azonban a változások eredményét tekintve a negatív hatások dominálnak, melyek a 90‐es évektől kezdve már tartóssá váló tendenciaként jelennek meg. Ez a folyamat a tartalékok felélésével járt, miközben nem alakultak ki olyan fejlődési csomópontok, energiakoncentrációk, „ugrópontok”, amelyektől e trendek megfordulása lenne várható. A város „újra iparosítása” lényegében elmaradt. A város válaszút elé került: képes lesz‐e a hosszú távú fejlődési folyamat helyreállítására, korábban elért hazai és nemzetközi pozíciójának megőrzésére és erősítésére a megszűnt vagy visszafejlődött gazdasági ágazatok újakkal történő pótlása révén, avagy visszasüllyed a XIX‐XX. századi dinamikus fejlődést megelőző szintjére, azaz be kell érnie egy a középvárosi szerepkörig zsugorodó nagyságrenddel, tartósan „negatív növekedést” mutató trenddel? A válasz megadásához hozzá tartozik néhány fogalom értelmezése. Fejlődés alatt elsősorban minőségi tényezőket értünk, melyeket a struktúra, a gazdasági ágazatok tartalma, a város élhetősége, belső környezete, a lakosság életminősége stb. tekintetében a kor követelményeinek való magasabb szintű megfelelés, magasabb igényszint, javuló eredményesség jellemez. A minőségi tényezők nem választhatók szét élesen a mennyiségiektől, hiszen a „negatív növekedési” trend, a lakosságszámban, gazdasági teljesítményben, térségi jelentőségben mért zsugorodás, leépülés nehezen vagy egyáltalán nem vezérelhető úgy, hogy egyúttal pozitív minőségi és strukturális változásokkal járjon együtt. Választható azonban olyan megoldás, amely egyik oldalról a mennyiségi növekedéssel szemben a minőségi tényezőket helyezi előtérbe, a másik oldalról a minőségi tényezőket tudatosan arra a célra használja fel, hogy a visszafejlődési, csökkenési tendenciákat megfékezze, megállítsa. Hosszú távon a növekedési tényezők minőségtől elválasztott értelmezése gyakorlatilag nem is lenne kezelhető, hiszen a városok, gazdasági szervezetek stb. növekedését strukturális és minőségi (fejlődési) tényezők alapozzák meg, teszik lehetővé. Egy erős ütemű és tartós csökkenési tendencia, mely „megadó”, önfeladó magatartással párosul, a minőségi fejlődés, a követelményekhez igazodó struktúra kialakítását is rendkívüli módon megnehezíti, nagy valószínűséggel ellehetetleníti, miután a tudatosan tervezett jövőalakítás helyett a spontán folyamatok dominanciája érvényesül, melynek fő jellemzője a kényszerhelyzetek tűzoltás jellegű kezelése. Ennek következménye pedig a már hosszú távon is tartósnak tekinthető



7

visszafejlődés lehet, ezért ez a defenzív stratégiai magatartás nem javasolható, és politikai tekintetben álláspontunk szerint nem vállalható. Történelmi időtávot tekintve a rendszerváltástól máig eltelt idő közepes mértékű hullámvölgynek tekinthető, melynek leküzdése elvileg és gyakorlatilag egyaránt lehetségesnek látszik. Minél rövidebb távon tekintjük azonban a város romló helyzetét, annak megváltoztatása annál nehezebb feladat. A megfogalmazott célrendszerben valamint a stratégiai feladatok megfogalmazása terén ebből kiindulva teszünk kísérletet a konzisztencia megteremtésére. Összefoglaló fogalomként a város hosszú távú célját a sikeresség elérésében jelöljük meg. A sikeresség hosszú távon az elmúlt évszázadokban elért általános térségi pozíciók, szerepek megőrzését, továbbfejlesztését jelenti, elsősorban a minőségi tartalmak tekintetében. Ennek előfeltétele a több – településközi mérettől a globálisig terjedő ‐ dimenzióban megjelenő, megkerülhetetlen verseny, melynek alapelemei ‐ a vállalkozások mellett, azok befektetési, telephelyi, piaci tényezőiként is ‐ a települések, kiváltképp a városok, kontinentális‐ globális tényezői azonban a régiók, mindinkább a nemzetközi nagyrégiók. A versenyképességet a gazdasági teljesítmény alapozza meg, napjainkban azonban a városok versenyképessége jóval több ennél: magában foglalja a környezeti, élhetőségi, kulturális, társadalmi, kapcsolati stb. elemek széles körét. Pécsnek elsősorban kultúrája terén, az EKF keretében kínálkozik alkalma arra, hogy nemzetközi tekintetben is ismertté, tényezővé váljék, s ezt a pozíciót eurorégiós kapcsolatrendszerben érvényesítse, és hosszú távon fenn is tartsa. Ezen az ágon van a városnak esélye arra, hogy a gazdasági és társadalmi élet más területein is megteremtse a fejlődés nemzetközi kapcsolati feltételeit. (Ezért az EKF jelentősége messze túlnő a keretében tervezett beruházások és rendezvények jelentőségén: a városfejlődés vagy ‐visszafejlődés egyik Achilles‐sarkává vált.) Ugyanakkor a lakosság megőrzése, a letelepedést vonzó tényezők kialakítása és tartós fenntartása, valamint az agglomerációs szemléletmód biztosíthatja a nagyságrendi megmaradást vagy továbbfejlődést, amelynek révén fenntarthatók a minőségi fejlődés mennyiségi feltételei. Ezért a városban, és a vele egyre jobban egybenövő agglomerációban a szűkös erőforrások mellett is olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek tartósan biztosítják a lakosság megtartását és hosszú távú kedvező életfeltételeit.



8

Ezért a hosszú távú sikerességet két elemre bontjuk: • Pécs dinamikusan fejlődő, versenyképes várossá, eurorégiós kulturális

központtá válik. • Pécs népességszámát stabilizáló, lakosainak magas életminőséget biztosító várossá válik.

1.2 A hosszú távú célok illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez és a Dél‐dunántúli Régió célrendszeréhez MAGYARORSZÁG DÉL‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

ÖSSZETARTÓ MAGYARORSZÁG

VERSENYKÉPESSÉG

Helyi adottságokra épülő, versenyképes gazdaság

Magas környezeti minőségű

Stabilizálódó népességszám és

modellrégió

erős társadalmi szolidaritás

PÉCS, A SIKERES VÁROS (HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK))



A város hosszú távú céljainak indoklásában a globális versennyel kapcsolatban ismertetett érvek az ország valamennyi városára, a régióra és az országra is hatnak. Nem tekinthető ezért sem véletlennek, sem tartalmatlan másolásnak, hogy a versenyképesség az ország és a régió hosszú távú céljai közt is megjelenik. Az ország „összetartó Magyarország” megfogalmazásban megjelenő kohéziós célja annak szükségességére utal, hogy az ország sikeressége, versenyképessége, amely a hosszú távú jólét alapja, csak összefogással, az ország erőforrásainak – kiváltképp humán erőforrásának, társadalmának‐ egy irányba ható aktivitása, erőfeszítései révén biztosítható. Ez a képlet Pécs város esetében is hasonló: a szétforgácsolt erőforrásokkal folytatott küzdelem hatása nagyobbrészt a részeredmények kölcsönös kioltását „eredményezi” a szinergikus, összeadódó hatások elérése helyett. Ez utóbbi alapfeltétele a társadalmi elégedettség és nyugalom, melynek bázisát a népesség stabilizációját eredményező magas színvonalú életkörülmények teremtik meg.



9

A regionális stratégiában ennek a szolidaritás oldaláról való felfogása jelenik meg, aminek indokát a jelentős regionális térségi és társadalmi rétegbeli különbségek jelentik, a cél e különbségek csökkentésére irányul. Pécs város esetében a népességmegtartásra irányuló többségi cél, az életkörülmények általánosan magas szintje kerül előtérbe. A célkitűzés hátterében a helyzetelemzés által feltárt jelentős népességcsökkenés áll. Összességében az országos, a regionális és a városi hosszú távú célok ugyanazon alapelemekre épülnek, hangsúlyaik a sajátosságokhoz igazodóan kevéssé eltérnek. A célok teljes mértékben összhangban vannak, ellentmondásokat nem tartalmaznak, így várható, hogy a város stratégiai céljai regionális és országos relációban is támogatásra lelnek, a támogatási források tekintetében relevánsak lesznek, s megvalósításuk a regionális és az országos célok elérését is támogatja.

1.3 Pécs középtávú céljai 1.3.1

Indoklás

A város összefoglaló középtávú célkitűzését a „sikeres város” szókapcsolattal jelöljük. A város lakossága a rendszerváltás óta, de különösen az utóbbi években gyakran szembesült a sikertelenség érzésével. Az országos összehasonlításban gyenge gazdasági teljesítmények, jövedelmek, egyes regionális funkciók elvesztése, az útkapcsolatok javítása terén megélt kudarcok, a város eladósodásáról szóló hírek szaporodása a várost szerető polgárok körében keserűséget okoz, s tehetetlennek érzik magukat, mivel a legtöbben nem találják meg azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül pozitív irányban befolyásolhatnák az eseményeket. A sikertelenség‐siker élmény jelentősége középtávon sokkal élesebben jelenik meg, mint hosszú távon, hiszen a hosszú távú sikeresség reménye vagy ígérete az egyes embert kevéssé elégíti ki, nyugtatja meg, ha annak pozitív jeleit saját életében, az általa belátható időtávon nem tapasztalhatja, vagy arra nem lát reményt. A reménytelenség szinte észrevétlenül megjelenő, de egyre terjedő érzését mindeddig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím sem tudta feloldani, mivel a program indítása és végrehajtása elhúzódott, s pozitív híradás csak elvétve jelent meg az előrehaladással, a részeredményekkel kapcsolatban. A cél, amelynek elérésére mindenki vágyik: hogy a város újra sikeres legyen, lakói ne érezzék magukat egy szamárbőrként zsugorodó környezet tehetetlen elszenvedőinek, akiknek azzal kell számolniuk, hogy jövőjükben nem szerepel a pozitív fordulat lehetősége sem. Ezzel szemben nyitott, fejlődő, büszkeségüket



10

megalapozó, a legvonzóbbak közé tartozó, egy szóval: sikeres városban szeretnének élni. Az egyetlen jelzővel megfogalmazott célt három meghatározó összetevő képes teljesíteni: • • •

Egyedi arculatú, versenyképes, innovatív város A fiatalok számára vonzó város Magas minőségű környezetet, szolgáltatásokat és szociális biztonságot nyújtó, harmonikus város

A versenyképesség középtávon történő értelmezése már konkrétabb megközelítést igényel, mint a hosszú táv. A mai kor fenntartható versenyképességének alapvető velejárója a felismerhetőség, a megkülönböztethetőség, a globális kínálat tömegéből való kiválasztódás, kiemelkedés, s a specializálódás, amely nélkül a kiválóság, amely a versenyképesség legfontosabb tényezője, nem biztosítható. Mindezt összefoglalóan az egyedi arculat kifejezésbe tömörítettük. Hasonlóképpen a globális verseny gyorsuló ütemben hoz felszínre új elveket, technológiákat és módszereket, és mindjobban a tudásra, az újdonság‐hatásra épül, egy szóval: innovativitást követel meg. Az egyedi arculat és az innovativitás ezért a versenyképességet „megtámasztó” tényezők. A versenyképesség maga annak záloga, hogy a lakosság számára lesz elegendő munkahely, a város számára elegendő adóbevétel a napi élet és a fejlesztések, egy szóval a fenntartható fejlődés számára. A dinamikusság, az innovativitás alapvetően a fiatalsággal összefüggő fogalom. Dinamikus, innovatív város csak erős, magasan képzett és reprezentált fiatal korosztályi réteggel építhető. Reálissá teszi a versenyképes, dinamikus, innovatív város lehetőségét a rendkívül erős középfokú és főként a felsőfokú oktatási szféra, ez a lehetőség azonban jelenleg kiaknázatlan. A piacképes, megfelelő kompetenciákkal rendelkező fiatalok jelentős része nem lát, vagy nem talál életperspektívát a városban, ezért máshol keresi boldogulását. A város jövőjének egyik legfontosabb veszélytényezője, hogy a város lakosságcsökkenése teljes egészében a fiatal korosztályoknál jelentkezik. Ezért a fiatal korosztály problematikája egyik nézőpontból veszélytényezőként, a másikból lehetőségként értékelendő a városstratégiában: együttesen olyan változásorientált területnek tekintendő, amely magában rejti annak lehetőségét, hogy a hátrányból előnyt lehessen kovácsolni.



11

Ennek sikere nagymértékben magán a városon múlik, s a téma kiemelkedő fontossága miatt a középtávú fő‐célok közt kell szerepelnie. A lakosság‐megtartó képesség erősítése (hosszú távú cél) –a versenyképességből eredő munkalehetőségeken túl‐ a város lakóterületként érvényesülő vonzereje révén jön létre. E vonzerő az épített és a természeti környezet, a szolgáltatások minősége, a társadalmi kiegyensúlyozottság, a megélhetési lehetőségek, összefoglalóan a környezeti, gazdasági és társadalmi harmónia kisugárzása. A hatótényezők közül a gazdasági háttér, a megélhetési feltételeket biztosító gazdasági‐munkahelyi környezet a szorosabb értelemben vett versenyképesség része, a többi összetevő az általánosabb értelemben vett városi életfeltételekhez tartozik. A város az „Ökováros, ökorégió” programban már korábban elkötelezte magát a magas minőségű, megőrzött környezet mellett. A környezeti feltételrendszer a városfejlődés, a fenntarthatóság peremfeltétele, ezért indokolt, hogy a középtávú főcélok részeként jelenjen meg. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyzetelemzés megállapította, hogy általános lehetőségként megfelelően szolgálják ki a lakosságot, a városon belüli területi és szociális különbségek egyes esetekben szinte elviselhetetlen növekedése következtében azonban az igénybevétel lehetősége, a hozzáférés nem általános, nem egyenletes. A lakosság széles rétegeit tekintve pedig, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben az országhoz viszonyított relatív jövedelem‐hátrányokra, a szolgáltatások költség‐ és árszínvonala okoz gondot. A költségprobléma egyrészt a szolgáltatóknál és a politika asztalán csapódik le, másrészt szembekerül az alacsony fizetőképességgel.

1.3.2

Kapcsolódás a hosszú távú célokhoz

A sikeresség igénye a város hosszú‐ és középtávú céljai közt egyaránt megjelenik. A fogalom belső tartalma lényegében azonos, mégis mutat különbséget közép‐ és hosszú távon. Középtávon jelentős eredményként könyvelhető el, amennyiben sikerül dinamikus, eredménycentrikus vezetést kialakítani, helyreáll a városműködtetés pénzügyi egyensúlya, pozitív értelemben megváltozik a város kommunikációja, a városról alkotott külső kép, sikeresen lezajlik az EKF program, újradefiniálásra kerül a város kapcsolatrendszere, és megalapozásra kerül a város új gazdasági struktúrája. Ezen változások eredményei eleinte nem, csak a következő évtized közepe táján jelennek meg markánsan. Azaz a sikeresség minőségi



12

tényezőiben középtávon megtörténik a tudatos és rendszerezett átalakítás, melynek eredményeit hosszú (tíz‐tizenöt éves) távon lehet érdemben learatni. A hosszú távú sikeresség ezzel szemben már a mennyiségi tényezők tekintetében is eredményességet követel meg, azaz hosszú távon meg kell fordulnia a város népesedéscsökkenésének, markánsan csökkennie kell a fiatalok elvándorlásának, meg kell valósulnia a dinamikus gazdasági növekedésnek, lényegi előrelépésnek kell történnie a város agglomerációs és térségi szerepeinek érvényesítésében.



13

1.4 A horizontális célok indoklása HORIZONTÁLIS CÉLOK

Foglalkoztatás, munkahelyteremtés

Társadalmi kohézió

Fenntarthatóság

Esélyegyenlőség

Regionalitás, térségben, hálózatokban való gondolkodás Az információellátottság, az informatikai feltételek fejlesztése

2. ábra: A horizontális célok indoklása



14

A horizontális célok közé azok a szempontok kerültek beemelésre, amelyeket a legátfogóbban, minden stratégiai és operatív program, intézkedés és tevékenység, minden, a város által indításra kerülő egyedi projekt előkészítése, kidolgozása során figyelembe kell venni. Fontosságukat a helyzetelemzés során feltárt tények alapján kitűzhető célok, feladatok, probléma‐megoldási kényszerek indokolják. Az EU ‐ pályázatok körében a környezeti fenntarthatóságot és a társadalmi esélyegyenlőséget kötelező elemként figyelembe kell venni. Stratégiánkban a fenntarthatóság ehhez képest kiterjesztett értelmezése jelenik meg, különös tekintettel a pénzügyi, gazdaságossági, társadalmi szempontokra. 1. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés A város fejlődőképessége, különösen a fiatalok megtartása érdekében kiemelt figyelem szükséges a munkahelyek megőrzésének, szaporításának és a munkaképes korú lakosság foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának szempontjára. A horizontális értelmezésnek megfelelően ez éppúgy jelenti az egészségügyi ágazatban az egészségmegőrzés fontosságát vagy a környezetgazdálkodásban az egészséges munkahelyi és lakókörnyezetet, mint az oktatási ágazatban a szerkezetátalakítással együtt járó munkahelyváltozások, megszűnések miatt szükségessé váló karrier‐ tanácsadás, átképzések, továbbképzések tervezett megvalósításának szükségességét. A város foglalkoztatási szerkeze, a munkahelyteremtés ösztönzése nem csupán a társadalmi kohézió mentén megfogalmazott harmonikus, fenntartható fejlődést biztosító elvei miatt fontos, hanem a jelen foglalkoztatási szerkezetből adódó tények okán is. Hiszen míg a közösségi szolgáltatások (oktatás, egészségügy) teszik ki a városban működő vállalkozások 8%‐át, addig a foglalkoztatottak részarányának mégis 1/3‐át reprezentálja e szektor, így a legjelentősebb foglalkoztató maga a város ‐ és az egyetem. Amennyiben a város a foglalkoztatási piacon a közszolgáltatások nyújtása terén költségvetési okokból megszorítást hajt végre, vagy a legnagyobb ipari vállalkozások tevékenységüket máshol folytatják tovább, az eddigi depresszív helyzet a városban sajátos krízishelyzetté alakulhat át. Minden, az intézményrendszert vagy a gazdaságot térintő változás egyben munkahelyeket is érint, ezt a szempontot minden területen érvényesíteni kell.



15

2. Társadalmi kohézió Winch és Gingell1 klasszikus meghatározása szerint: „ A társadalmi kohézió olyan társadalmak jellemző tulajdonsága, melyek képesek biztosítani, hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni.” E megközelítésben a társadalmi kohézió előmozdítására irányuló európai közösségi politikák2 többféle értelmezése lehetséges – a szubszidiaritás elve mentén mikro‐, azaz pécsi szinten is: a) a társadalmi kohézió a társadalmi béke feltétele, hiszen a kirekesztő mechanizmusok, a talajukat vesztő marginalizálódó csoportok az erőszak eszközéhez nyúlva felerősíthetik az idegenellenességet és az erre építő szélsőséges mozgalmakat, amivel szétzilálhatják a társadalmi béke alapjául szolgáló társadalmi összetartozást – és így számos negatív externális hatást okozhatnak3 b) a társadalmi kohézió az európai társadalmak versenyképességének előfeltétele, hiszen a társadalom kettészakadásával fenyegető folyamatok a versenyképességet veszélyeztetik, s így kulcskérdés a munkapiaci részvétel arányának növelése, valamint a munkaerő mobilitásának javítása4 c) Az európai szociális modell a társadalmi kohézió biztosítéka, hiszen „az Európai szociális Modell alapját a jó gazdasági teljesítmény, a szociális védelem az oktatás és a szociális párbeszéd magas szintje jellemzi”5 A társadalmi kohézió a társadalom egyik legnagyobb –ha nem a legnagyobb‐ értéke. A társadalom összetartó működését, arra való képességét jelenti, hogy közösségi célok érdekében azonosan vagy támogatóan lépjen fel, legyenek közösségi értékek, ügyek, amelyek a többség számára fontosak; azt jelenti, hogy erőit nem egymás ellen, hanem a haladás érdekében képes felhasználni. Ezek alapján a társadalmi kohézió erősítése komplex és egyben horizontális célként fogalmazódik meg Pécs város stratégiájában annak hangsúlyozása Winch, Christopher‐Gingell, John: Key Concepts int he Philosophy of Education. London‐New York: Routletge, 199.(222.) 2 Juhász Gábor: A társadalmi kohézió előmozdítására irányuló közösségi politikák (Tausz Katalin (szerk): A társadalmi kohézió erősítése, UMK, Bp, 2006.(10.) 3Lelkes Orsolya: Társadalmi kohézió Magyarországon elméleti alapok és tények PM kutatási füzetek 7. szám www.pm.gov.hu 4 Lelkes Orsolya: Társadalmi kohézió Magyarországon elméleti alapok és tények PM kutatási füzetek 7. szám www.pm.gov.hu 5 Presidency Conclusions, Barcelona…,9. 1



16

érdekében, hogy a város újbóli fejlődési pályára állítása nem lehetséges közös célok kitűzése, egységes elfogadása és támogatása, társadalmi összefogás nélkül. Maga a kitüntetett cél: a sikeresség is a kohézió újrateremtését szolgálja: „hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni.” E lehetőség megteremtése alapvetően a helyi politika felelőssége. A közvetlen városvezetésen túl természetesen szükség van a várossal partnerkapcsolatban álló szervezetek és a civil lakosság támogatására is. Ennek értelmében a város stratégiájának elfogadása érdemben akkor zárul le, amikor társadalmi egyeztetése és ismertetése keretében széles körben megerősítést nyert, és végrehajtása akkor lesz sikeres, ha e széles támogatottság a végrehajtási szakaszban is érvényre jut. 3. Fenntarthatóság A fenntarthatóság komplex fogalomkörére nemzetközi, makro és mikro‐szinten három markáns megközelítés szerint van mód: a) ʺA fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.ʺ 6 b) A Brundtland bizottság vezette be a köztudatba a fenntartható fejlődés fogalmát, az 1987‐ben megjelent ʺKözös Jövőnkʺ (Our Common Future)7 című jelentésével. A Közös Jövőnk jelentés szerint a fenntartható fejlődéshez szükség van olyan • politikai rendszerre, amely lehetővé teszi a hatékony állampolgári részvételt a döntéshozatalban; • gazdasági rendszerre, amely képes arra, hogy terméktöbbleteket és műszaki ismereteket önállóan és fenntartható módon állítson elő; • szociális rendszerre, amely lehetőséget ad a diszharmonikus működésből eredő feszültségek feloldására; • termelési rendszerre, amely tiszteletben tartja azt a kötelezettséget, hogy meg kell őrizni az ökológiai alapokat a fejlődés érdekében; • technológiai rendszerre, amely folyamatosan keresi az új megoldási lehetőségeket; • nemzetközi rendszerre, amely a kereskedelmi és pénzügyi eljárások fenntartható módszereit részesíti előnyben; • adminisztratív rendszerre, amely rugalmas és képes az önkorrekcióra. A Brundtland bizottság szerint így: ʺA fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti

Átmenet a fenntarthatóság felé: Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000

6



17

a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését.ʺ c) Hermann Daly értelmezése szerint: ʺA fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó‐képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti.ʺ

A fenntartható fejlődés hazai (kormányzati) megfogalmazása ugyancsak a komplex (környezeti, gazdasági, társadalmi) felfogás fontosságát hangsúlyozza, ugyancsak –konkrétan‐ meghatározza azokat a rendszerelemeket, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítékait képezik.8 A város stratégiájában e szempont általános fontosságán túlmenően a fenntarthatóság az utóbbi években kulcskérdéssé vált. Maga az alapkérdés: a város megszokott nagyságrendjeinek, intézményrendszerének, finanszírozhatóságának, társadalmának fenntarthatósága ma már napi szintű probléma, mely konkrét megfogalmazásokat és konkrét megoldásokat igényel. Ennek minden részterületére készülő program, intézkedés, beavatkozás során (pl. az EKF keretében készülő létesítmények, oktatási intézmények üzemeltetése) különös hangsúllyal merül fel a fenntarthatóság szempontja. A fenntarthatóság tényezői közül a város legelőször és a leghangsúlyosabban a környezeti kérdésben tette le voksát: az Ökováros, ökorégió program‐ elkötelezettség nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a város elkötelezte magát korábbi, a bányászati tevékenységek és a széntüzelésű erőmű által meghatározott ”ökológiai lábnyomának” csökkentése, a kisebb lábnyom megőrzése, környezetkárosító technológiát alkalmazó vállalkozások távol tartása, környezetkímélő városüzemeltetési technológiák alkalmazása, a természeti tényezők megőrzése mellett. Ezen elkötelezettség megtartása jelen stratégia készítése és végrehajtása keretében is determinációt jelent. Ld. a 2053/2005. (IV.8) kormányhatározatot

8



18

4. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség szempontja sokrétű tartalmat takar. Ide sorolhatjuk az etnikai kisebbségek, különösen a romák kérdését, általában a nők, különösen a GYES‐ről, GYED‐ről visszatérők, a 40 év felettiek támogatását, a szegregáció, szegénység, hajléktalanság bármely okból bekövetkezett kirekesztettség kérdéskörét. Stratégiánkban mindezekre figyelemmel kell lenni, de a város szempontjából kiemelten a szegregáció, a romák foglalkoztathatósága, a roma gyerekek tanulási feltételrendszere és a lakosságot és a turizmus egyre jobban zavaró hajléktalanság problémakörére hívjuk fel a figyelmet. E kérdéskörök a legközvetlenebb módon az integrált városfejlesztési stratégia (4. prioritás), a humán közszolgáltatások integrált megközelítése valamint a gazdaságfejlesztés területein jelennek meg fontos szempontként. 5. Regionalitás, térségben, hálózatokban való gondolkodás Mind a társadalmi kohézió, mind a fenntartható fejlődés alapcéljai megkövetelik a régióban, térségben és hálózatban való gondolkodást, hiszen az ezekből származó feladatok megoldásai jellegüknél fogva elláthatatlanok pusztán egy mikro‐társadalmi tényező (városirányítás, ellátórendszer, verseny‐ és civilszféra) bármilyen heroikus, de magányos küzdelmével. Ez minden korban tiszteletre méltó, de hosszú távon eredménytelen vállalkozás. Csak a feladat‐ és célorientált, aktív társadalmi párbeszéd és cselekvés kínálhat megoldást a kihívásokra. Nemcsak az a kérdés, hogy a régióban, a kistérségben és Pécsett az ellátó rendszerek, az intézményhálózatok integráltan működjenek–e, hanem hogy sikerül‐e az integrált működésbe tevőlegesen involválni a civil és versenyszféra szereplőit, feladatot, felelősséget és mozgásteret biztosítva számukra a közös kihívások együttes megoldására. Ez azonban újfajta, mellérendelő szerepkörű együttműködést és szervezeti megoldásokat követel meg minden szereplőtől, hiszen nem a hierarchiára, hanem a partneri viszonyra épít. Így újfajta problémaszemléletet, kommunikációt és irányítási módszereket kell a megoldások során alkalmaznunk. Szerves fejlődés következtében egy régió kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Regionális jelleget kölcsönözhetnek, pl. egy földrajzi területnek a homogén természeti jellemzők vagy a centrum‐periféria viszony szempontjából kialakult nagyobb térszerkezeti kapcsolatok.



19

A különböző politikai, közigazgatási tényezők mellett elsősorban gazdasági okok járulnak hozzá a régiók létrejöttéhez9: • azonos gazdasági szerkezet (turizmus); • jelentős gazdasági potenciál (innovációs zónák, fejlődési területek); • ökonómiai elv (beszállítói kapcsolatok, termelési együttműködés); • területi egység adottságai (munkanélküliek magas aránya, egyoldalú

gazdasági szerkezet) alapján is kialakulhat térségi összetartozás, amely azután egy sajátos gazdasági arculattal rendelkező területi egységet különít el.10 A Dél‐dunántúli Régió nem szerves fejlődés folyamán kialakult egység (nem „regionalizálódás” eredményként jött létre), hanem a megyéken alapuló, felülről szervezett rendszer („regionalizáció” eredménye). Ennél fogva szerves belső kapcsolatai, összefüggései még nem alakultak ki. A térségi összetartozást, azonosságokat a pozitív értelmű fejlődési tényezők helyett inkább a rendszerváltás után kialakult izolált helyzet, a befektetési hullámokból, infrastruktúrafejlesztésekből való kimaradás alakította ki. (Ennek folytán nem meglepő, hogy a pozitív értelmű együttműködés ritkább, mint az egymást gyengítő versengés.) A régió földrajzi, közlekedési szempontból nem egy, hanem a megyei eredet alapján legalább három centrumú, így a regionális centrum szerepkör címzettje is megkérdőjeleződik olykor. Az ezzel kapcsolatos kutatások szerint Pécs azon kevés város közé tartozik az országban, amelyek számos funkciójuk alapján jogosan tekinthetők regionális központnak, ebből azonban még nem következik, hogy a városnak ne lennének további térségszervezési, regionális fejlesztési funkciói, feladatai. E megközelítés a stratégia további részprogramjainak kidolgozása és végrehajtása során azt jelenti, hogy mindvégig figyelemmel kell lenni a regionális szempontokra. Ma a város hatalmas feladatok és kihívások előtt áll: mind az EKF, mind a pólus program a gazdasági együttműködés motorjává, s maga a város a régió szervező erejévé válthat, ám ehhez az egységesítő, erőforrás‐kihasználó szerepét, a helyi szereplők hálózatos együttműködésének fontosságát horizontális célként kell kitűznie és megvalósítania.

dr. Pintér Edit: A regionalitás változó szerepköre Széchenyi István Egyetem MTDI képzés 2004. november 6. Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának kiadványa (2000) Régió, regionalizáció, regionalizmus. ‐ Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest. 3. o.

9

10



20

6. Információellátottság, az informatikai feltételek fejlesztése A stratégia keretében megoldandó feladatok nem egy‐egy elkülönült speciális területet érintenek, hanem gyakorlatilag a város teljes irányítási, működtetési és fejlesztési rendszerének a megváltozott szemléletű és gyakorlatú átstrukturálásáról kell gondoskodni. Ez az információgyűjtés‐ feldolgozás‐ ellátás szempontjából is a teljes rendszerben való gondolkodás igényét veti fel. A jelenlegi információs folyamatok –hasonlóan az önkormányzat más típusú tevékenységeihez‐ alapvetően a kötelező feladat‐ellátáshoz kötődnek, így lényegében nem a helyi vezetést, hanem a kötelező statisztikai adatszolgáltatások és az állampolgári ügyekkel kapcsolatos tájékoztatást teljesítését szolgálják. A rendszerváltás keretében kialakult az önkormányzati rendszer, az országos statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás rendszere azonban nem követte ezt az alapvető változást: továbbra is az országos statisztikai jelentések és a minisztériumok, hatóságok aggregációra törekvő igényeit szolgálják ki. Ez ugyan jelent némi átfedést a települési önkormányzatok igényei vonatkozásában, messze nem elegendő azonban ahhoz, hogy a vezetést, a döntéseket városi, intézményi szinten megalapozza. Az első jelentős változást e tekintetben az e‐közigazgatás gondolata és pályázati lehetősége jelentette. A város által ennek égisze alatt végrehajtott fejlesztés – az országosan megszabott célnak megfelelően‐ az állampolgári ügyek intézésének egyszerűsítésére (megint csak kötelező feladatra) koncentrált, nem tartalmazta a városvezetés informatikai támogatásának még az alapjait sem. Az informatikai rendszerfejlesztés alapjául a megújuló, stratégiai szemléletű, városi szinten integrálható, az új, hálózati kapcsolódási pontok felé nyitott vezetési rendszer igényfelmérésének kell szolgálnia a megszokott hatósági, és a szolgáltatók oldaláról gyakran kínált technokrata megközelítés helyett. Az információval széles értelemben bánó integrált informatikai rendszerterv ebben a megfogalmazásban több, mint a hagyományos értelemben vett informatika: nem csupán a technikai alapfeltételeket szolgálja, tartalmát a valós politikai, szakmai, kapcsolati, kommunikációs igények és működési mechanizmusok adják. Ez indokolja, hogy az informatikai rendszer ne csupán „felülről lefelé” megtervezett, konzisztens logikai rendszert képezzen, melyet utólag kell megtölteni tartalommal, hanem horizontális célként minden egyes stratégiai terület programkészítése térjen ki annak a résztvevők, vezetők által megfogalmazott információ‐igényére, az informatikai rendszerhez való illeszkedés lehetőségeire. A cél az, hogy a kialakuló és



21

folyamatosan fejlődő rendszer integráltan, hatékonyan, az adott terület értékeléséhez, vezetéséhez releváns és aktuális információval tudjon szolgálni. A rendszer nem határolódhat le a városhatárnál, miután a régióban, a kistérségben és Pécsett az ellátó rendszerek, az intézményhálózatok integrált működéséhez új típusú integrált adatgyűjtési és közvetítési struktúrákat kell rendszerbe állítanunk és azokat hatékony szervezeti rendszerben működtetnünk. Az e működésbe tevőlegesen involvált civil és versenyszféra szereplői csak korszerű XXI. századi kommunikációs és irányítási módszerekkel tudják az általuk ellátandó feladatot mellérendelt szerepkörrel ellátni, de az elsődleges hangsúly mindenkor a felhasználók igényein és az információ relevanciáján, teljes körűségén, aktualitásán van.



22

1.5 A prioritások és a stratégiai célok összefüggései

P R I O R I T Á S O K

Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása

Pécs legyen egyedi arculatú, versenyképes, innovatív város

Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányítás kialakítása, fenntartása

Pécs váljon a fiatalok megtartása szempontjából vonzó várossá

A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében

Integrált városfejlesztés megvalósítása (Az építészeti, szociális, gazdasági, stb. stratégiai szempontok egyidejű figyelembe vételével)

Pécs biztosítson magas minőségű környezetet és szolgáltatásokat, valamint szociális biztonságot a lakói számára

S T R A T É G I A I C É L O K

3. ábra: A prioritások és a stratégiai célok összefüggései



23

1.5.1

A prioritás fogalmának értelmezése

A területfejlesztési gyakorlatban a prioritás fogalmát többféle értelemben alkalmazzák. A prioritás általános értelemben kiemelt fontosságot, elsőbbséget jelent. Gyakran úgy használják, hogy a sokféle cél, feladat közül kiemelt kevés számú, legfontosabbnak tekintett tételt illetik ezzel a kifejezéssel. Saját értelmezésünk ebben a munkában némileg eltér ettől, mivel a célok elérése sokoldalú hatás eredményeként jöhet létre, s a feladat nagyságrendje, a beavatkozások mélységének szükségessége az egész működési és fejlesztési rendszer átfogását igényli. Prioritásnak tekintjük azokat a legfontosabb beavatkozási területeket, amelyek egyidejűleg több területen is kifejtik hatásukat, s amelyek egymást erősítő hatása által a stratégiai főcélok a legnagyobb valószínűséggel teljesülnek.

1.5.2

1. prioritás: Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása

A célrendszer értelmezése kapcsán a sikeresség és a versenyképesség értelmezésére, célként való indoklására sor került. A sikeresség és az eredményesség pénzügyi‐gazdasági alapjait a gazdasági fejlődés teremti meg, és egyúttal nagymértékben meghatározza a lakosság és az önkormányzat mozgásterét. A fejlődés ‐ a külső tényezőket leszámítva‐ a vállalkozások, a befektetők, a munkaerőpiac és a keretfeltételeket befolyásoló, katalizátor szerepet betöltő önkormányzat egymásra hatásaként alakul ki. Az önkormányzat mozgástere e tekintetben nem jelentéktelen, hiszen a felsorolt tényezők mindegyikét –ha korlátozott mértékben is‐ befolyásolni képes. Amint a város széles értelemben vett versenyképessége tekintetében is, ezen belül a gazdasági versenyképesség terén is fontos a stratégiai irányok kijelölése, az erőforrásoknak, a mindennapi igyekezetnek a kiválasztott területekre való fókuszálása. Így elkerülhető az erők eredménytelenséghez vezető szétforgácsolása, az „aki sokat markol, keveset fog” helyzet kialakulása. A koncentrált erőfeszítések a szűkebbre fogott területen rövidebb idő alatt eredményt hoznak. A meghatározott területekre fókuszáló fejlesztési, kapcsolati tevékenység révén kialakul a város sajátos üzleti‐ gazdasági arculata, melynek az egész város‐imázzsal, a teljes stratégiával – a gazdaságon kívüli területekkel‐ összhangban kell lennie, s



24

amely révén a város megkülönböztethetővé válik.

a

globalizált

környezetben

felismerhetővé,

Pécs városa az innovációs Versenyképességi Pólus program fő stratégiai területeinek kiválasztása során már kialakította ezt az arculatot. Ennek értelmében a fejlesztések fő csapásiránya •

a kulturális ipar, az

•

az egészségipar és

•

a környezetipar területére irányul.

Kiegészíti, egyúttal összekapcsolja ezen ágazatokat •

a turizmus ágazat, amely az egyes ágazatok eredményeinek felhasználásával, a határterületeken kialakuló szinergiák lehetőségeinek kiaknázásával, az ágazatok összekapcsolási lehetőségeivel élve teremti meg fejlődési pályáit.

A Pólus program fejlesztési irányait alapos helyzetelemzés támasztotta alá, ezért nincs ok ezen irányok megváltoztatására, a gazdaság gyenge szövete azonban nem biztosít kellő nagyságrendet, hátteret az innovációra alapozott fejlődés megfelelő tömegszerűségének kibontakozásához és elegendő sebességének eléréséhez. Ezért a gazdaságfejlesztésnek arra kell koncentrálnia, hogy a Pólus‐ területeken elindításra kerülő konkrét K+F tevékenység, a meglévő vállalati háttér, a kialakításra kerülő innovációs infrastruktúra, a befektetés‐ösztönző tevékenység é az ezt támogató kapcsolati tőke koncentráltan egymást erősítő tevékenységekként működjenek. Ez a feladat‐meghatározás szoros koordinációt igényel a Pólus szervezői, az EKF‐menedzsment, a város és partnerei –különösen a PTE és a nemzetközi partnerek között. Az elmúlt évben innovációs láncok kifejlesztésére tett kísérletet nem egyszeri tevékenységként, hanem folyamatként célszerű felfogni, és az elért eredmények folyamatos továbbfejlesztését rendszerszerűen biztosítani kell. El kell érni, hogy a Pólussal kapcsolatos tevékenységek ne szenvedjenek hátrányt az EKF sürgető feladattengerének árnyékában. A fejlesztési tevékenységeket és a befektetés‐ ösztönzést, a befektető keresést az innovációs lánc elemeire, különösen hiányzó elemeire kell koncentrálni. A leggyorsabb eredmények eléréséhez arra van szükség, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztésének, a kutatás‐fejlesztési irányok kijelölésének, a közép‐ és felsőfokú szakemberképzésnek, az innovációs klaszterek fejlesztésének és a



25

befektetés‐szervező tevékenységnek egyetlen összefüggő rendszerben kell működnie. Ez az eddigiekhez képest merőben eltérő mélységű és rendszerességű munkamegosztást követel meg a potenciális szereplők között, melynek centrumában Pécs város önkormányzata helyezkedik el. A múltban nem volt gyakorlat, hogy a város gazdaságszervező tevékenységet végezzen. A rendszerváltás előtti időszakban erre nem is volt szükség, hiszen a gazdaságszervezés kormányzati feladatként zajlott, helyi szinten a problémák és az igények felmérésében és artikulálásában, a beruházásokért, munkahelyteremtésért folyó lobbyzásban merült ki ez a tevékenység. A rendszerváltást követően az állam közvetlen gazdaságszervező tevékenysége megszűnt, s a helyi önkormányzati szint sem vette azt át, hiszen a kötelező feladatellátás is kimerítette erőforrásait. Összességében a gazdaság alakulását jórészt a piacra bízták, a kormányzat ez irányú tevékenységét ország‐ és multinacionális cégkapcsolati keretekben vitte tovább. A helyi befektetési vonzerőre az állam az infrastruktúra, első sorban a közlekedésfejlesztés, az autópálya‐építés, elhanyagolható mértékben a pályázati rendszer révén gyakorolt hatást. A vállalkozástámogatási (pénzügyi) rendszerek működtetése nagyrészt szólam maradt. Napjaink problematikája részben ezen állami tevékenység egyensúlytalanságából adódik, valamint abból, hogy a kormányzat nem mérte fel a helyi (baranyai) gazdaság felbomlásából adódó közép‐ és hosszú távú következményeket, a helyi politika pedig nem volt képes ennek kellő súlyú közvetítésére. Napjainkra világossá vált, hogy az autó‐pályaépítés elmaradása, valamint a helyi gazdaság‐fejlődés nem kellő súlyú kezelése súlyos következményekkel járt, ezért a város a továbbiakban nem mellőzheti saját, érdemi gazdaságszervező, katalizáló szerepének érvényre juttatását. A gazdaságszervezés nem jelenti az önkormányzat nagy volumenű saját üzleti‐ vállalkozási tevékenységét, bár a sikeres városok esetében erre is lehet példát találni, s az önkormányzat (vagy cégeinek) gazdasági szerepvállalása egyes esetekben nem vagy nehezen nélkülözhető (ld. a városfejlesztéshez, vagyongazdálkodáshoz kötődő tevékenységeket). Az üzleti működéshez azonban üzleti tulajdonosi viszonyok, szemlélet, kockázatvállaló képesség és jelentős tőke is szükséges‐ ezek az önkormányzat érdekeltségi körében nem vagy csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, továbbá nem szerencsés, ha az önkormányzat a helyi gazdaság meghatározó szereplőjévé válik. (Jelenleg az önkormányzat foglalkoztatóként és megrendelőként a gyenge gazdasági háttér miatt relatíve meghatározó piaci



26

szereplővé vált. Éppen ebből a csapdahelyzetből kell kiszabadulnia.) A jelenlegi forráshiányos helyzetben elsősorban az önkormányzat pozíciójából adódó, tőkeigény nélküli lehetőségek kiaknázására kell törekedni, s a gazdaságfejlődést alapvetően az üzleti tőke bevonása révén kell elérni.

1.5.3

2. prioritás: Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányítás kialakítása, fenntartása

A középtávon tartósodó és súlyosbodó fejlődési hiány egyre nagyobb pszichikai terhet ró az önkormányzatra és a város lakosságára. A tartósan gyenge eredmények egy idő után azt a látszatot keltik, hogy a város rajta kívül álló, determinisztikus, meg nem változtatható körülmények foglyává vált, ennek következtében a városfejlesztésre tett erőfeszítések nagyrészt eleve sikertelenségre vannak ítélve. Ennek a szemléletnek a megváltoztatására egyedül az önkormányzat, a város vezetése (polgármestere, közgyűlése) képes és hivatott. A megoldás lehetősége abban rejlik, hogy a vezetésnek képesnek kell lennie az önálló lábra kelt folyamatokkal való sodródás, a kényszerhelyzetek kiszolgálása helyett azok élére állni és vezérelni azokat. E változtatás célja az eredményes városműködés és a fejlődési folyamatok helyreállítása. Ennek számos feltétele közül a leglényegesebbek: a közös elszánás, az alapos helyzetismeret, a nagyfokú jövőtudatosság (programozottság), az elvszerű döntéshozatal és a végrehajtás következetessége. A stratégia célja a valós helyzet feltárása mellett annak a lehetőségnek a bemutatása, hogy a városvezetésnek megvannak az eszközei, lehetőségei és módszertani tartalékai ahhoz, hogy ennek az elkerülhetetlen, de minden korábbinál nagyobb politikai és egyéni tetteket, együttműködést kívánó váltásnak a véghezvitelére. A vezetés megújításának szükségességét azért is indokolt a legmagasabb prioritási szinten szerepeltetni, mert –amint az EKF példája mutatja‐ a vezetés jelenlegi működési módja nehezen tudja kezelni a kínálkozó, európai szinten is nagy jelentőségű és kiemelkedő nagyságrendű forrásokkal járó lehetőségek kiaknázását is. Ez a negatív megállapítás egyúttal rávilágít a városirányításban rejlő tartalékok mértékére, s megalapozza az eredmény‐és fejlődésorientált városirányítás realitását, hiszen az eredményességhez alapvetően nem a külső körülmények, hanem a belső feltételrendszer megváltoztatására van szükség.



27

1.5.4

3. prioritás: A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében

A város harmonikus működésének alapvető feltétele az erős társadalmi kohézió. Az összetartó társadalom értelmezését és fontosságát a célrendszer horizontális céljai részeként mutattuk be. A társadalmi harmónia és kohézió anyagi kereteit alapvetően meghatározza a szolgáltatási környezet, amely a városlakók mindennapi életének városi kereteit jelentik. Szélesebb értelemben minden ide tartozik, amit a város nyújtani képes, ehhez a prioritáshoz tartozónak azonban alapvetően a köz‐ és lakossági szolgáltatásokat tekintjük. A célrendszer a kohézióval kapcsolatban a következőket tartalmazza: „a társadalmi kohézió erősítése komplex és egyben horizontális célként fogalmazódik meg e Pécs város stratégiában, egyszerre érintve a foglalkoztatási intézkedéseket, az erőforrásokhoz, jogokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a kirekesztés kockázatának megakadályozását, a leginkább veszélyeztetettek segítését, az érintett csoportok mobilizálását, a civil társadalommal való aktív kommunikációt.” A horizontális célként való feltüntetés azt jelenti, hogy a társadalmi kohézió, a harmonikus és összetartó városi társadalom szempontjára minden tevékenységi területen, minden programkészítés keretében tekintettel kell lenni, hiszen végső soron ez a kitüntetett középtávú célok egyike és hosszú távú célkitűzés is, amellyel egyetlen részterületen folytatott tevékenység sem kerülhet ellentmondásba. A kohézió és a társadalmi jólét rendkívül összetett fogalmainak megvalósulásához bonyolult tevékenységstruktúra vezet, ezek jelentős részét lefedik azonban azok a közszolgáltatások, amelyeken keresztül a polgárok a mindennapi élethez szükséges javakhoz hozzájutnak. A közszolgáltatások pontos fogalmi és jogi meghatározása még várat magára, s tartalmuk a technikai haladás és egyes szolgáltatások tömeges térhódítása eredményeként folyamatosan változik is. A közszolgáltatásokhoz való tartozás egyik kritériuma az igénybevétel általános jellege, mely vagy jogi kötelezettségként jelenik meg, vagy azért, mert a normál társadalmi léttől elválaszthatatlan, annak megkerülhetetlen feltétele. Kötődik ehhez többnyire a szolgáltatás monopolisztikus, ritkábban oligopolisztikus jellege, amely a leggyakrabban a vonalas infrastruktúrával történő, nagy tőkeigényt támasztó, hosszabb idő alatt kifejlődő szolgáltatási területekre jellemző (pl. víz, gáz, telefon, közlekedés, villamos energia).



28

A közszolgáltatások egyik körét a humán közszolgáltatások, másik körét pedig azok az anyagi jellegű közösségi szolgáltatások képezik, amelyeket a hétköznapokban a lakosság naponta igénybe vesz. A humán közszolgáltatások körét az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy, a kultúra és a sport alkotja. A humán közszolgáltatások terén a város domináns, de csökkenő tendenciájú szerepet játszik, miután az állam, a megye, az Egyetem, s az utóbbi években az egyházak, alapítványok, civil szervezetek, magánvállalkozások és az önkormányzatok társulásai is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Az anyagi jellegű szolgáltatások közül meghatározóak a közüzemi szolgáltatások (helyi közlekedés, közterület‐fenntartás‐ hulladékkezelés, víz‐ és csatorna‐ellátás, távhőellátás, a kötelező kéményseprő‐ipari közszolgáltatás, a városi tulajdonú ingatlanállomány fenntartása, a gázszolgáltatás, villamos energia ellátás, telefon, postai szolgáltatás). Ugyancsak jelentős szerepet játszanak azok a szolgáltatások is, amelyeket általában nem tekintünk közüzemi jellegűnek, de a hétköznapi élet szerves részét képezik, mint a kereskedelmi üzlethálózat, a bankszolgáltatások, a vendéglátás egységei, a kábeltelevíziós szolgáltatás, az Internet, stb. Ez utóbbiakat nem is annyira közcélú, közérdekű jellegük különbözteti meg a közüzeminek tekintett szolgáltatásoktól, hanem inkább az, hogy hagyományosan versenypiaci körülmények közt fejlődtek ki, s ma is úgy működnek. A közszolgáltatások és az egyéb szolgáltatások közti határvonalat mindinkább elmossa az a tény, hogy a tőke felismerte a közszolgáltatások különleges piaci értékét, (hogy t.i. nincs versenytárs vagy csak nagyon korlátozott számú versenytárs van, viszonylag állandó, kiszámítható a kereslet és a szolgáltatás igénybevételére nagyon erős a ráutaltság) valamint a közszféra tőkehiányából fakadó piaci lehetőségeket. Így a nagy tőkeerejű nemzetközi cégek betörtek erre a piacra, s a Város mellett döntő szerepet játszanak a lakosság alapellátásában. A szolgáltatások közül a Város a helyi közlekedés, a víz‐ és csatorna‐ellátás, a távhőszolgáltatás, a hulladékgyűjtés és –kezelés terén kizárólagos vagy résztulajdonosként is jelen van, a többi területen magántulajdonú vállalkozások piaci alapon látják el a szolgáltatást. A közszolgáltatásokat (az állampolgári, jogi ügyeket kivéve) intézmények és vállalkozások látják el. A vállalkozások Pécs város esetében jogi formájukat tekintve gyakorlatilag teljes körben eredményorientáltak, attól függetlenül, hogy tulajdonosaik közt a város megjelenik‐e vagy sem.



29

A humán területre jellemző intézmények működése terén az üzleti eredményesség többnyire nem értelmezhető, esetükben a hatékonyság és a hatásosság fogalmával közelíthető meg legjobban a tevékenység színvonala. Fő ismérvük, hogy döntően közpénzből történik a finanszírozásuk, a szolgáltatást igénybevevők esetleges hozzájárulása kiegészítő jellegű. (Motiváció szempontjából kivételt képeznek a humán területi profitorientált piaci vállalkozások.) A döntően köztulajdoni és intézményi jelleg folytán e tevékenységek valóban közcélú, közszolgálati jellege domborodik ki, bár a szolgáltatás egyes esetekben nem a teljes társadalomra egyenletesen, hanem hangsúlyosabban annak egyes meghatározott szegmenseire irányul (pl. egyházi, alapítványi intézmények). Az anyagi természetű (közüzemi) közszolgáltatások működtetése teljesen az üzleti szféra jogi keretei közé került (profitorientált gazdasági társaságok a szolgáltatók attól függetlenül, hogy ki a tulajdonos), ennek következményeként profitszerző jellegük is lényegesen erősebb. Finanszírozásuk teljes egészében vagy döntően az igénybevevők által teljesített közvetlen befizetésekből származik, a közpénzfelhasználás másodlagos jellegű (fejlesztési támogatás, szociális támogatás, eredmény‐kiegészítés lehet jellemző). A közszolgáltatások esetében a tevékenység kizárólagos profitorientált jellegét elvileg korlátozza, hogy igénybevételük nem választható (nem kerülhető el, vagy kötelező), gyakorlatilag a helyi társadalom minden tagja találkozik velük, mint igénybe vevő, ezért az ár, a szolgáltatás minősége, a társadalom tagjainak hozzáférési lehetősége politikai tényezőként is funkcionál. A tevékenységek privatizációs folyamata azonban egyértelműen a profitorientáltság irányába billentette el e tevékenységek jellegét. A jelenlegi helyzetben a nonprofit működés szempontja, a közcélúságból fakadó ármérséklés igénye kizárólag azon cégeknél érvényesül, amelyekben kizárólagos vagy döntő a városi tulajdon. Ahol a magán‐ vagy nemzetközi tőke (a nemzetközi cégek egy része az anyaországban köztulajdonban van, de nálunk piaci szereplőként jelent meg) meghatározó szerephez jutott, ott a közcélúság kimerül a szolgáltatási kötelezettség teljesítésében; az a szempont, hogy az adott árak mellett a társadalom mely rétegei szorulnak ki esetlegesen a szolgáltatásból, nem merül fel. Ennek következtében megkérdőjelezhető annak az árpolitikának a hatékonysága, amely az önkormányzati irányítású szolgáltatók esetében az ármegállapítás során szociális szempontokat vesz figyelembe, hiszen ennek hatása csak nagyon korlátozott körben és korlátozott mértékben érvényesül. (Korlátozott körben azért, mert csak azon szolgáltatások esetében alkalmazható, ahol a szolgáltató többségében vagy teljesen önkormányzati tulajdonú, korlátozott mértékben azért, mert a valóban segítségre szorulókat a



30

viszonylag mérsékelt ár sem képes a szükséges mértékben támogatni. Más szempontból nem lehet elvi magyarázatot találni arra, hogy miért különbözzön a közüzemi szolgáltatások árpolitikája pusztán a tulajdonosi háttér függvényében. Az egyes szolgáltatási területeken alkalmazandó konkrétabb megközelítéseket a stratégiai és operatív programokban fejtjük ki.

elvi

Az egész prioritásra vonatkozóan az alábbi stratégiai alapelvek, célok elérése szükséges: • A lakosság lehetőleg teljes köre férjen hozzá a szolgáltatáshoz (reálisan •

•

•

•

legyen lehetősége az igénybevételre, ne csak elvileg) A szolgáltatások folyamatossága biztosított legyen, minősége teljesítse a jogszabályokban meghatározott kritériumokat, valamint a magyar és más európai városok szolgáltatási minőségét, ezen belül a humán közszolgáltatások tekintetében Pécs szolgáltatásainak minősége haladja meg azt A közszolgáltatások árszínvonala illetve lakossági költségtérítésének színvonala ne haladja meg a magyar vidéki nagyvárosok átlagárát (az exkluzív, szűk piaci szegmensre irányuló szolgáltatások nem tartoznak ide) A közszolgáltatások költségszínvonala ne haladja meg a magyarországi vidéki nagyvárosok átlagköltségét, költséghatékonysága ne maradjon el azoktól A szolgáltatások közép‐ és hosszú távú fenntarthatósága biztosított legyen.

Az összes cél egyidejű teljesítésének lehetősége a következő módon érhető el (attól függetlenül, hogy a szolgáltatónak az önkormányzat tulajdonosa‐e: • Hosszú távú árszabályozás alkalmazása, amely objektív kiindulóponton

és/vagy külső mércén alapul • A költséghatékonyság kritériumainak mérése, különös tekintettel az energiahatékonyságra, a takarékosságra és a termelékeny, olcsó üzemű technológiák alkalmazására • Az optimális piaci ár mellett szükséges, objektív rászorultság‐mérésen alapuló szociális támogatás alkalmazása azok esetében, akik kiszorulnak a szolgáltatásból és emiatt életfeltételeik nem biztosítottak.



31

1.5.5

4. prioritás: Integrált városfejlesztés megvalósítása (Az építészeti, szociális, gazdasági, stb. stratégiai szempontok egyidejű figyelembe vételével)

A célrendszerben megjelenő tényezők a város helyzetelemzéséből konkréten levezetett tételként jelennek meg, mégsem egyedi problémakomplexummal állunk szemben: az általános európai városfejlődés városonként eltérő súllyal jelentkező, de tipikus jelenségeiről van szó, melyeket az európai városok városfejlesztési miniszterei az ún. Lipcsei Chartá‐ban 2007. májusában azonosítottak, s amelyek megoldása érdekében ajánlásokat tettek az EU tagállamai számára. Eszerint a fenntartható fejlődés minden dimenzióját: a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet egyforma súllyal kell figyelembe venni. A fő szempontok: 1. Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása, ezen belül: o Az erősségeket és gyengeségeket kimutató helyzetelemzéseken alapuló programalkotás o A célok konzisztenciája o A városrészek összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztése o A támogatások koncentrált felhasználása o Városon belüli és a város‐régió kapcsolatában érvényesített koordináció, az érintett lakosság bevonása, városhálózatok együttműködése, területi kohézió, a területi elszigetelődés megelőzése, meggátolása a. Kiváló minőségű közterületek létrehozása és fenntartása az építészeti, kulturális, gazdasági, műszaki, társadalmi‐szociális és ökológiai szempontok egyidejű figyelembe vétele mellett. b. Az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság növelése • Fenntartható, elérhető és megfizethető elővárosi közlekedés • Magas energiahatékonyságú közüzemi szolgáltatások • Kompakt településszerkezet, a diszperz terjeszkedés megakadályozása • Fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazása • Alkalmazkodás az éghajlatváltozás‐ okozta veszélyekhez



32

2. Kiemelt figyelmet kell fordítani a városok egészének kontextusában a leromlott területekre, ezen belül: o A fizikai környezet fejlesztése o Proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára o Hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése. A város stratégiáját a Lipcsei Charta ajánlásaival egyező szellemben készítettük el. A város stratégiája nem azonos az ún. integrált városfejlesztési stratégiával, lényegesen bővebb annál, mivel nem csupán városfejlesztési kérdésekkel, hanem a város életének gyakorlatilag teljes spektrumával foglalkozik. Ugyanakkor a fő célok, a prioritások, javasolt stratégiai és operatív programok közvetítik mindazokat az ajánlásokat, amelyeket a Lipcsei Charta tartalmaz. A 4. prioritás: az integrált városfejlesztés megvalósítása tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket részletesen az integrált városfejlesztési stratégia keretében kell kidolgozni. Az integrált városfejlesztési megközelítést önmagában indokolttá teszi, hogy a városfejlesztési pályázatokhoz –így az EKF‐hez is‐ mellékelni szükséges az integrált városfejlesztési stratégiát. Mégsem emiatt került ez a szempont a prioritások közé (a stratégia vázlatának kidolgozása idején ez a pályázati követelmény még nem volt ismert), hanem azért, mert a helyzetelemzés készítésének kezdetekor eleve tudott volt a városrészek egyensúlyhiányos fejlődése, amelyen a harmonikus városfejlődés elérése, a társadalmi kohézió megőrzése, erősítése érdekében mindenképpen változtatni kell. Erősíti ezt az igényt az annak ismerete is, hogy az EKF beruházásai egyéb beavatkozások híján tovább növelik az egyensúlyhiányt. A prioritás keretében nem magának az integrált városfejlesztési stratégiának, csupán követelmény‐ és feltételrendszerének kidolgozása történik meg.



33

2 PRIORITÁSOK, A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERE Stratégiai programok

Prioritások 1. Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása

1.1. A város gazdaságának újrapozícionálása, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása”

Operatív programok

Intézkedések

1.1.1. A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése

1.1.1.1. A Pólus Program célkitűzéseinek és megvalósításának időközi értékelése, a gazdaságfejlesztési fő irányok, súlypontok újraértékelése az újraiparosítási célnak megfelelően (a program három innovációs fő irányán belüli és azokon kívüli befektetési ágazati súlypontok meghatározása)

1.1.1.2. Az innovációs infrastruktúra‐fejlesztési célkitűzések (város, egyetem, kamara, innovációs szervezetek) egyeztetése, egységes célok és projektek meghatározása, az innovációs infrastruktúra‐fejlesztési célok kiterjesztése valamennyi, az 1. intézkedésben meghatározásra kerülő gazdaságfejlesztési fő súlypontra 1.1.1.3. A Pólus Program aktualizálása az 1. és 2. intézkedésnek megfelelően 1.1.1.4. Az innováció szervezeti rendszerének értékelése, összehangolása a Pólus Program végrehajtásáért felelős szervezettel 1.1.1.5. A befektetés‐politika kidolgozása •

•

A befektetés‐politika kidolgozásáért, aktualizálásáért felelős bizottság és végrehajtásáért felelős főosztály (és egyéb önkormányzati szervezet) kijelölése, a végrehajtás értékelési rendszerének kidolgozása A Pólus Programban meghatározott fejlesztési súlypontoknak megfelelő befektetési vonzerők, kedvezmények, infrastruktúra‐ és munkaerő‐kínálat, adminisztrációs és információs támogatás meghatározása, a befektetés‐ ösztönzés sikerfeltételeinek kidolgozása



34

1.1.1.6.Az aktualizált Pólus Program végrehajtását megalapozó középtávú intézkedési terv készítése • • • • •

A feladatok időbeli ütemezése A szereplők (projektgazdák, felelősök) azonosítása Finanszírozási terv készítése A szükséges szervezeti feltételek és azok biztosítási módjának meghatározása Az ösztönzési és felelősségi rendszer kidolgozása és érvénybe léptetése

1.1.2. A gazdasági fejlődés 1.1.2.1. A meglévő vállalkozások fejlesztése (kiemelten a KKV‐k piac‐, pályázó‐ és feltételrendszerének innovációképességének, beszállítói képességének fejlesztése, a klaszteresedés komplex fejlesztése segítése)

1.1.2.2. Az üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése 1.1.2.3. Befektetés‐fejlesztési program és eljárásrend készítése, befektetési (kínálati) portfólió kialakítása (Célzott, programszerű befektető keresés és befektetés ösztönzés, a Pólus Programhoz, az adottságokhoz és a jövőbeli piaci lehetőségekhez igazodó ipari‐szolgáltatási profil kialakítása • A befektetés‐marketing kidolgozása, ezen belül a. A befektetésekben, kapcsolat‐teremtésben érintett partnerkapcsolatok, közvetítői hálózat, b. információs rendszer c. az alkalmazott technikák, információ‐hordozó eszközök d. érdekeltségi feltételek meghatározása • Eljárásrend kidolgozása és bevezetése a befektetőkkel való foglalkozás alapkövetelményeinek rögzítése érdekében)



35

1.1.3. A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok kialakítása, desztináció‐ menedzsment létrehozása és működtetése, a kulturális arculat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása)

1.1.3.1. A turizmusfejlesztési koncepció aktualizálása, operatív program részletezettségű kidolgozása

1.1.3.4. Egységes, a városi informatikai rendszerhez kapcsolódó elektronikus kártya‐ és beléptetőrendszer kialakítása a szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése és a statisztikai információgyűjtés és elemzés egyszerűsítése érdekében

1.1.3.2. A turizmus városi szervezeti rendszerének felülvizsgálata, a kulturális és egyéb rendezvényszervezés és a turizmus‐szervezés integrált, egyközpontú, felelős szervezeti keretbe foglalása (együttműködés az egyetemmel és egyéb társszervezetekkel) 1.1.3.3. Komplex (tematikus és vegyes, a térségi kínálatot is felfűző, különböző tartózkodási időkre szóló, előre megrendelhető és megvásárolható) termékcsomagok kialakítása, a szolgáltatási kínálat jelentős bővítése, különösen a húzó termékekhez kötődően

1.1.3.5. Interaktív, az elektronikus tájékoztatás, megrendelés és fizetés lehetőségét biztosító internetes felületek kialakítása 1.1.3.6. Térségi szinten (kistérség, megye, régió, egyetem, turisztikai szervezetek) összehangolt, a nemzetközi utazási szokásokat és az elérhető/működtethető kapcsolatrendszert figyelembe vevő desztináció‐menedzsment kialakítása 1.1.3.7.A turizmusmarketing rendszerének az 1.‐6. intézkedések figyelembe vételével történő aktualizálása 1.2. A humán 1.2.1. A gazdaság 1.2.1.1. A Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum keretében rendszeres erőforrásban és az igényeihez és a jövőbeli munkaerőpiaci adatgyűjtés megvalósítása információban lehetőségekhez illeszkedő • Egyeztetés, összehangolás a DD‐i Regionális Munkaügyi Központtal, az



36

rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása, különös tekintettel a fiatalokra

humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás)

• •

ÁFSZ‐szel, a KSH‐val és az APEH‐hel A rendszer integrálása a városi informatikai rendszerbe A rendszeres értékelés, elemzés megszervezése a felelős főosztály bevonásával

1.2.1.2. A Paktum keretében a munkaerő‐piaci igények gyűjtésének és előrejelzésének megszervezése, figyelembe véve a Pólus Programot és a város befektetéspolitikája alapján várható igényeket (a releváns munkaerő‐kínálat az egyik legerősebb befektetés‐vonzó tényező!) 1.2.1.3. A kereslet alapján a szükséges egyeztetések elvégzése a képző intézményekkel, a releváns igények alapján szükséges és befektetéspolitikához kötődő humán erőforrás‐fejlesztések, képzések megszervezése

1.2.2. Az információban 1.2.2.1. A városirányítás megalapozását szolgáló informatikai rendszer kialakítása rejlő lehetőségek komplex a. A bevezetett informatikai rendszer vezetői információs modullal történő kihasználása kiegészítése b. A megalapozott városirányításhoz szükséges (stratégiai és operatív programok szükségeleteihez igazított) adatok, információ körének meghatározása, a rendszeres információgyűjtés körének és módszertanának meghatározása, integrálása az informatikai rendszerbe c. Az e‐közigazgatás rendszerének továbbfejlesztése, a hozzáférés és a szolgáltatások bővítése 1.2.2.2. Az informatikai rendszer összehangolása a társzervezetekkel • KSH • APEH • PTE • Pécsi Kistérség • Baranya M. Önkormányzat



37

2. Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányítás kialakítása, fenntartása

2.1. Új városvezetési stílus kialakítása, a kapcsolatrendszer, a városi diplomácia erősítése

2.1.1. A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén

2.1.1.1. A stratégiai alapcélok, prioritások, stratégiai és operatív programok, intézkedések konszenzus mentén történő elfogadása, valamint az önkormányzati működés alapelveinek, alapértékeinek, viselkedési normáinak kidolgozása és konszenzus mentén történő elfogadása és a gyakorlatba történő átültetése

2.1.1.2. A városstratégiához illeszkedő városdiplomáciai, városképviseleti célok, alapelvek, elvárások és követelmények koherens rendszerének kidolgozása a nemzetközi, országos, regionális, megyei, kistérségi, városi viszonylatokban 2.1.1.3. A részvétel aktivitásának fokozása a DDRFT munkájában és a regionális együttműködésben, a régió irányításában; a város jelenlegi és jövőbeli regionális céljainak, szerepeinek, feladatainak azonosítása, az eredmények integrálása a város programozási és működési rendszerébe 2.1.1.4. A város kormányzati kapcsolatrendszerét érintő képviseleti szerepek munkamegosztásának kialakítása, a szereplők felkészítése, együttműködési kereteik megszervezése 2.1.1.5. A nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztési és marketing (turisztikai, befektetési, innovációs transzfer) szemléletű erősítése, a külügyi stratégia aktualizálása és integrálása a városdiplomáciai stratégiába, a stratégia végrehajtását biztosító intézkedések (tervezés, egyeztetések, stb.) tervszerű végrehajtása és a végrehajtás monitorozása 2.1.1.6. A város és a kistérség folyamatos együttműködését biztosító stabil és folyamatos részvétel a kistérségi tanács munkájában 2.1.1.7. A város kiemelt helyi partnerkapcsolatai (egyetem, megye, kistérség, stb.) tekintetében a rendszeresség, a stabilizált, felelős személyi képviselet és az operatív, eredményorientált együttműködés feltételeinek megteremtése 2.1.1.8. Polgár‐ és vállalkozásbarát, hatékony önkormányzati tevékenység és



38

hivatali működés kialakítása, a stratégiai partnerek kiemelt kezelése 2.1.2. A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában 2.1.3. A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetés‐támogató rendszerek alkalmazása

2.1.2.1. A kistérség és a város stratégiájának összehangolása 2.1.2.2. Az intézményfejlesztési, humán erőforrás‐fejlesztési, üzleti infrastruktúra‐ fejlesztési és közlekedésfejlesztési tervek összehangolása 2.1.2.3. A városrészi közigazgatás rendszerének áttekintése és fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása a városrészek egyensúlyosabb, a jelenleginél önálóbb fejlődése és az agglomeráció településeinek hosszú távú közigazgatási integrációjának előkészítése 2.1.2.4. Az agglomeráció integrációs folyamatának megtervezése az érintett településekkel és a kistérséggel együttműködve 2.1.3.1. A továbbfejlesztett informatikai rendszer bázisán az elemzéseken, rendszeres adatszolgáltatásokon és jelentéseken alapuló programozás és döntéselőkészítés szerepének növelése 2.1.3.2. A szakterületi stratégiák felülvizsgálata, illesztése a városstratégiához 2.1.3.3. A városstratégia és a szakterületi stratégiák végrehajtásának a minőségbiztosítás rendszerébe épített monitorozása, értékelése, karbantartása (a kormányzati és regionális akciótervi ciklusokhoz illeszkedő korrekciója, az EU tervezési ciklusaihoz igazodó felülvizsgálata) 2.1.3.4. A munkamegosztás, a döntéshozatali mechanizmus és a szervezet átalakítása a stratégiákból adódó feladatokhoz illeszkedően

2.1.4. A stratégiát támogató 2.1.4.1. A marketing‐, PR‐, kommunikációs stratégia kidolgozása és városmarketing, PR, végrehajtásának megszervezése különös tekintettel az



39

egyediségre és a kulturális 2.1.4.2. A kulturális és egyéb hazai és nemzetközi kapcsolatok tudatos üzleti arculatra kapcsolatokká fejlesztése (kulturális ipari, turisztikai jellegük erősítése, a kulturális kapcsolatok csatornájának felhasználása más üzleti területekre való bejutáshoz 2.1.4.3. Külföldi diákok és Pécsről elszármazott befolyásos személyek „nagyköveti”, kapcsolatépítő szerepének kiépítése, alkalmazása 2.2. A városgazdálkodás, város üzemeltetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja

2.2.1. A 2.2.1.1. A vagyongazdálkodási célok levezetése a stratégiából vagyongazdálkodás 2.2.1.2. A célok elérését biztosító vagyongazdálkodási alapelvek kidolgozása és stratégiához illeszkedő rendeleti rözítése céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás 2.2.2. A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása

2.2.2.1. A város stratégiai céljait szolgáló érdekekek megtervezett és formalizált közvetítése és megjelenítése a városi tulajdonú gazdasági szervezetek stratégiájában 2.2.2.2. A város képviseletét ellátó személyek cél‐, feladat‐ és eredmény‐orientált megbízási, ösztönzési és beszámolási rendszerének kialakítása és működtetése 2.2.2.3. A városi tulajdonú cégek belső érdekeltségi rendszerében a város stratégiai érdekeinek közvetítése 2.2.2.4. A városi tulajdonú cégek strtaégiai irányítását biztosító minőségbiztosítási és monitoring‐feltételek megteremtése



40

2.2.3. Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban

2.2.3.1. A vállalkozásokat érintő helyi adók befektetés‐ösztönző rendszerének kialakítása 2.2.3.2. A magánszemélyeket érintő adók optimális, a lakosság teherviselőképességét figyelembe vevő, magas fizetési hajlandóságra motiváló, a legnagyobb adótömeget eredményező színvonalának meghatározása. 2.2.3.3. Az adóbehajtás rendszerének fejlesztése a maximális behajtás elérése érdekében.

2.2.4. A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében

2.2.3.1. Az integrált városüzemeltetés lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata alapján egységes szemléletű, takarékos, összehangolt szervezeti rendszer kidolgozása és megvalósítása. 2.2.3.2. A korszerűsítési, műszaki fejlesztési, innovációs és árszínvonal célok rögzítése a vállalatok stratégiai és középtávú tervében. Az önkormányzati támogatás nélkül önfenntartó, termelékenységét, költségszínvonalát és a szolgáltatás minőségét tekintve versenyképes cégek kialakulását biztosító stratégiák kidolgozása. 2.2.3.3. A stratégiára alapozott középtávú tervek elkészítése és önkormányzati jóváhagyása a fő gazdálkodási elemek (árszínvonal, költségek, eredmény, az eszközfejlesztési célok, a finanszírozás rendszere, folyamata) meghatározásával.



41

2.3. Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása

2.3.1. Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével

2.3.1.1. Egységes szemléletű, az intézmények, vállalkozások sajátosságait figyelembe vevő minőségfejlesztési rendszerterv és intézkedési terv készítése 2.3.1.2. A bevezetés ütemtervének és finanszírozási tervének elkészítése 3.2.1.3. A bevezetés ütemterv szerinti előkészítése, a szervezetek felkészítése az auditra 3.2.1.4. A minőség belső mérhetőségét és fenntartását biztosító indikátorok kiválasztása, tervezése, a mérés és adatbázis kialakítása, a kontrolling és az ösztönzés rendszerének kialakítása 3.2.1.5. A minőségirányítási rendszerek bevezetése és fenntartása, az eredmények (adatok) becsatlakoztatása az integrált információrendszerbe Elvárások a rendszerrel szemben: • • • •

Magas és állandó színvonalú minőség elérése a munka eredményeit és a munkavégzést illetően Egyszerű kezelhetőség, áttekinthetőség, az eredmények egyszerű követése az önellenőrzés és a vezetői kontrolling tekintetében A termelékenység, hatékonyság javítása, gazdaságos, költséghatékony működés A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása



42

3. A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében

3.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán fejlesztési program és a NFT II elvei és pályázati lehetőségei figyelembe vételével

3.1.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) oktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával. (a regionális

3.1.1.1. A lehetséges oktatási vertikumot magában foglaló, a közművelődési és szociális ágazatokkal kiegészülő többcélú oktatási intézményi központok létrehozása a most létrejött többcélú intézmények bázisán; a fizikai kapacitásoknak és a humán erőforrásbázisnak a tanulólétszámmal és annak területi eloszlásával összhangban álló, fenntartható kialakítása, tartósan magas színvonalú, a tanulók számára egyenlő esélyeket nyújtó oktatás biztosítása. 3.1.1.2. Az 1. intézkedés eredményeképpen létrejövő, a város valamennyi saját fenntartású intézményeit magában foglaló intézményrendszer hálózatos együttműködésének kialakítása a kapcsolódó egyéb humán ellátó rendszerek (közművelődési, szociális, sport) szervezeteivel, intézményeivel.

3.1.1.3. Az integrált intézményi hálózatot támogató, azt menedzselő, logisztikai és pedagógiai módszertani informatikai hátteret biztosító, modell‐értékű pedagógiai, szakmai, információs és központ‐szerepre való módszertani központ létrehozása, mely régiós szerepre is alkalmas szervezeti alkalmassá válás feltételeinek felépítésével és szakmai tartalmával hatékonyan szolgálja a város közoktatását. megteremtése, a nemzetközi szintű tartós kulturális megjelenés és a kulturális ipar humán erőforrás‐ szükségletének kielégítését támogató oktatás)



43

3.1.2. Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása (a regionális szociális módszertani központ‐ szerepre való alkalmassá válás feltételeinek megteremtése)

3.1.2.1. A szociális szféra szervezeti és döntéshozatali rendszerének korszerűsítése 3.1.2.2. A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása 3.1.2.3. A meglévő szakmai bázisokon a regionális szociális módszertani központ szerepkör feltételeinek megteremtése 3.1.2.4. Az innovatív szakmai kezdeményezések számának és hatékonyságának növelése 3.1.2.5. Új típusú, integrált, ágazatközi, szektorközi és területileg összehangolt programok és szolgáltatások támogatása 3.1.2.6. Az integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása, megvalósítása, támogatása

3.1.3. Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével

3.1.3.1. A járó‐ és a fekvőbeteg ellátást biztosító egészségügyi intézmények tevékenységének jobb összehangolása, a kapacitások racionalizálása 3.1.3.2. Az egészségmegőrző, prevenciós és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, számuk növelése és célzott alkalmazása 3.1.3.3. A civil szféra bevonása (finanszírozással) az egészségi problémák növekedésének megelőzésére 3.1.3.4. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének növelése a minőségszemlélet megismertetésével és a minőségirányítási (minőségbiztosítási) rendszerek akkreditációjával az ellátások minden szintjén 3.1.3.5. A népesedési tendenciák ismeretében az időskori ellátórendszer kiépítésére való felkészülés



44

3.1.4. A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és erősítő kulturális‐közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa)

3.1.4.1. Az EKF keretében nemzetközi érdeklődésre számot tartó, turizmushoz illeszkedő rendezvénykultúra kialakítása, különös tekintettel a fiatal korosztályokra 3.1.4.2. A kulturális intézményrendszer integrált irányítási rendszerének kialakítása a következő célok elérése érdekében: • az összehangolt működés, az egységes, magas minőségű éves és középtávú rendezvényprogram feltételeinek megteremtése, figyelembe véve az EKF rendezvényeit is • az erőforrások költséghatékonyságot eredményező koncentrációja a versenyhelyzet mérsékelt megőrzése mellett; az EKF‐fel közös, integrált kulturális szervező és létesítményi rendszer felállítása 2010 után • előrelépés a kulturális és az oktatási szféra infrastrukturális és szervezeti integrációja terén az erőforrások koncentrációja és hatékony működtetése érdekében 3.1.4.3. A kulturális ipar innovációs infrastruktúrájának, hazai és nemzetközi szakmai és üzleti kapcsolatrendszerének felépítése és működtetése 3.1.4.4. Hatékony hazai és nemzetközi kulturális városmarketing kialakítása 3.1.4.5. A teljesítményérdekeltség támogatásokban

3.2. A lakossági 3.2.1. A lakossági szolgáltatások szolgáltatások magas fejlesztése színvonalának biztosítása és stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak

érvényesítése

az

önkormányzati

3.2.1.1. Hosszú távú együttműködési és szolgáltatásfejlesztési megállapodások megkötése a (várostól független, monopolhelyzetben lévő) nagyszolgálatókkal 3.2.1.2. A szolgáltatásfejlesztési terveket támogató rendeleti és intézkedési háttér megteremtése



45

kialakítása A 4. Integrált 4.1. városszerkezet és a városfejlesztés városrészek megvalósítása kiegyensúlyozott (Az építészeti, és komplex kulturális, fejlesztése szociális, gazdasági stb. szempontok egyidejű figyelembe vételével)

4.1.1. A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák‐) lakosság valalamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett.

4.1.1.1. A közlekedés rendszerének újratervezése a tartnzitforgalom elvezetése, az egyenletes terhelés kialakítása, a csillapítandó zónák védelme, a parkolási lehetőségeknek a felszíni területeket kímélő kialakítása, a folyamatos haladás biztosítása a biztonságosság, az igényekhez való igazodás, a tömegközlekedés ösztönzése, a környezet védelme érdekében

4.1.2. A természeti erőforrások kihasználása, a természeti környezet védelme (a természeti környezet, erőforrások, zöldfelületek megőrzése, rekreációs és turisztikai hasznosítása)

4.1.2.1. A meglévő városi zöldfelületek védelme, területük és arányuk növelése, közösségi funkcióik erősítése

4.1.1.2. A tömegközlekedési eszközrendszernek és a járatoknak a valós igényekhez igazodó fejlesztése (utastípus, ‐szám és ‐eloszlás, környezetkímélő megoldások alkalmazása) 4.1.1.3. A belváros közlekedési túlterheltségének csökkentése 4.1.1.4. Az elővárosi közlekedés rendszerének megtervezése és megvalósítása 4.1.1.5. A Mecsekoldal út‐ és csapadékcsatorna hálózatának megtervezése és megvalósítása 4.1.1.6. Az úthálózat állapotának javítása és a normál állapot fenntartását biztosító feltételek kialakítása

4.1.2.2. A város és a megye természeti környezete által kínált vonzerők összehangolása a város rekreációs és turisztikai kínálatával



46

4.1.3. Integrált, komplex szemléletű, (a városszerkezeti és közlekedési megfontolásokat, az ingatlanvagyon növekedését, a városkép érzékelhető javulását, a szociális és gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő) finanszírozási szempontból fenntartható folyamatot jelentő városrehabilitáció megvalósítása a város stratégiájához és kiemelt programjaihoz illeszkedően (pl. EKF, Pólus, gazdaságfejlesztés, fiatalok megtartása, turizmus fejlesztése).

4.1.3.1. A városrészek objektív állapotértékelését, rehabilitációs és fejlesztési igényeinek megállapítását lehetővé tevő értékelési és információrendszer kidolgozása, az állapotfelmérés elvégzése és rendszeres aktualizálása 4.1.3.2. Hosszú távú, komplex (a városrészek egyensúlyos fejlődését, javuló városképet, hosszú távon működőképes városszerkezetet, egyenletes közlekedésterhelést, fejlődő ingatlanpiacot biztosító, a város kulturális arculatát visszatükröző, a szociális és közösségi szempontokat érvényesítő, a város gazdasági fejlődésének teret adó) városfejlesztési és városrehabilitációs koncepció kidolgozása 4.1.3.3. Középtávú, gördülővé tehető, az önfinanszírozást biztosító szervezeti és üzleti feltételeket tartalmazó városrehabilitációs program kidolgozása 4.1.3.4. A szervezeti és üzleti feltételek megteremtése és a tervezett, kontrollált városrehabiltiációs folyamat elindítása 4.1.3.5. A lakhatási feltételek javítása, ezen belül •

az önkormányzati bérlakás állomány állapotának javítása

•

kedvező „első lakás” pénzügyi konstrukciók kidolgozása

•

olcsó üzemű bérlakástechnológiák felkutatása és alkalmazásának ösztönzése

•

lakótelepek korszerűsítése



47

4.1.4. A fiatalok számára 4.1.4.1. A megtartani kívánt célcsoportok számára vonzó környezetet, feltételeket vonzó városkép, lakhatási, biztosító lakóterületfejlesztési tervek készítése és megvalósítása szolgáltatási és rekreációs 4.1.4.2. A város szolgáltatási kínálatának a célcsoport igényei szerinti fejlesztése környezet kialakítása 4.1.4.3. Hatékony, a pályaválasztókat a reális munkaerőpiaci lehetőségek irányába terelő pályaorientációs rendszer kiépítése, a végzősök elhelyezkedését előkészítő és elősegítő, pályakövetésüket lehetővé tevő szolgáltatások kifejlesztése 4.1.4.4. A pályaorientáció, a képzés és a befektetéspolitika szoros összehangolását lehetővé tevő partnerségi és információrendszer működtetése (Kapcsolat az 1.2.1. operatív programmal) 4.1.4.5. Az életpálya‐ és családtervezést támogató szociális‐társadalmi és pénzügyi támogatások programjának kidolgozása. 1. Táblázat: Prioritások, a stratégiai és operatív programok rendszere



48

3 A STRATÉGIAI PROGRAMOK KIFEJTÉSE 1 PRIORITÁS:

EGYEDI

KARAKTERREL

RENDELKEZŐ,

VERSENYKÉPES GAZDASÁGI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA

1.1 stratégiai program: A város gazdaságának újrapozicionálása, a versenyképes gazadsági struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása” Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek:

A gazdaságfejlesztés, a befektetések növelése a Város pénzügyi fenntarthatóságának, működőképességének és fejlődésének előfeltétele A hagyományos ipari struktúrának a rendszerváltást megelőzően elkezdődött, majd a kilencvenes években kiteljesedő összeomlását nem követte a gazdaság hasonló nagyságrendű újjászerveződése. Különösen az ipar megszűnése érintette érzékenyen a várost és még jobban annak 30‐50 km‐es környezetét, végeredményben Baranya megyét. A város és a megye gazdasági versenyképessége, exportképessége és területi vonzereje nem állt helyre, a jelentősebb méretű tőkebefektetések elmaradtak. A kereskedelem és a szolgáltatások fejlődése ezt a hiányt nem tudta pótolni. A korábbi munkahelyek megszűnése miatt a munkahelyüket elvesztett emberek nagyobb része valamilyen ellátásban részesült, így a munkanélküliségi ráta jelentős emelkedést követően normalizálódott, az új munkahelyek, első sorban a kvalifikált munkahelyek hiánya azonban a fiatalok elhelyezkedési esélyeit erősen lerontja. Mint ahogy az ország és a környező országok prosperáló városait magas műszaki és tudás‐koncentrációt hordozó fejlett ipar jellemzi, Pécsnek is meg kell találnia azokat a kitörési irányokat, amelyek jövőbeli fejlődését megalapozhatják. Ezeket az irányokat a város a Pécs Versenyképességi Pólus stratégiában jelölte meg, különösen a kulturális ipar, az egészségipar és a környezetipar innováció‐vezérelt fejlesztése révén. Ezek az irányok kiegészülnek a turizmusfejlesztés lehetőségeinek



49

kihasználásával, mely ágazat több szálon kötődik a Pólus‐stratégia innovációs láncaihoz is. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a gazdaság fejlesztése nem csupán lehetőség, hanem kifejezett kényszer a Város számára. A több, mint 10 Mrd HUF felhalmozott tartozásállomány törlesztése az előreszámítások szerint 2027‐ig zajlik le. Ez az összeg az EKF saját erő‐ szükségletének biztosítása és az EKF kulcsprojektjei keretében nem finanszírozható, de a program megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen beruházások következtében megduplázódik. A rövid‐középtávú fizetőképesség csak akkor tartható fenn, ha megvalósul a működési költségek érdemi mértékű csökkentése, a költségvetés rövid távú egyensúlyának helyreállítása. Ugyanakkor realitásként kell számolni azzal, hogy a potenciális megtakarítások nagyságrendje nem lesz képes biztosítani a törlesztések fedezetét. Így kikerülhetetlenül szükség van a bevételek nagyságrendi növelésére, ami nem képzelhető el jelentős GDP‐növekménnyel járó fejlesztések, az iparűzési adóbevétel volumenének lényeges növelése nélkül. Ezért egyik oldalról a ma a Városban működő vállalkozások megtartására és fejlesztésére kell törekedni, másrészt minden erőfeszítést meg kell tenni a befektetések növeléséért. A gazdaság fejlesztése ezért előfeltétele a város működőképességének és minden további stratégiai cél teljesülésének. A fejlődés nem csupán lehetőség, hanem kényszer is a város számára azért is, mert lakosság‐megtartó képességének megerősítése, elsősorban a fiatalok helyben tartása csak dinamikus fejlődésű környezetben lehetséges. A program célja A program keretében hosszú távon el kell érni, hogy a város fejlődőképesség, vitalitás szempontjából újra a vidéki városok középső‐felső harmadába kerüljön, tartós stabilitást jelentő, folyamatos megújulásra, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra képes gazdasági struktúrával rendelkezzen, s ezen belül az ipar – a hagyományos értelemben vett feldolgozóipari, összeszerelő, gyártó tevékenységnél szélesebb, modernebb üzleti értelemben‐ meghatározó szerepet játsszon.



50

A program tartalma A cél elérése akkor reális, ha a sikerül kialakítani az üzleti folyamat teljes láncolatát az innováció keletkezésétől a jelentős üzleti volument jelentő hasznosításig, s a fejlődési folyamatok elegendő mennyiségű befektetést generálnak, azaz megnő a város tőkevonzó képessége. Szükség van továbbá olyan méretű gazdasági tömegszerűség elérésére, amely a vállalkozások számát, a munkahelyek számát, a termékek, szolgáltatások számát tekintve elegendő nem csupán a város változatlan szintű fenntartásához, hanem „bővített újratermeléséhez”, azaz viszonylag egyenletes és dinamikus fejlesztéséhez is. A gazdaság szerkezetét tekintve a fejlődés eredményeként a mikro‐ és kisvállalkozások jelenlegi elsöprő túlsúlyával szemben kialakul egy, a kibocsátás mennyiségét, a minőségi színvonalat és a jövedelemtermelést meghatározó középvállalkozói réteg, amely részben beszállítóként, de érdemi részben saját önálló termékeivel is stabilizálja helyzetét a piacon. Minél erősebben tudnak támaszkodni a vállalkozások egymásra hálózatos együttműködésük révén, annál biztosabban képesek fennmaradni a versenykörülmények között, ehhez azonban el kell érni az egymáshoz technológiai és piaci szempontból kapcsolódni képes vállalkozások „kritikus tömegét”. Lehetőség szerint növelni kell a városba vagy a városkörnyékre települő nagyvállalkozások számát, melyek nem csupán az egyszerű képességű munkaerőt igénylő munkahelyteremtés, hanem az innováció és a kis‐ középvállalkozások beszállítóvá válásához való lehetőség‐teremtés szempontjából is meghatározó szerepet játszhatnak. Figyelembe kell venni, hogy ennek a törekvésnek a sikerességét a globalizáció mai trendjei rendkívül megnehezítik. Az ország rendszerváltás utáni újraiparosítását, szerkezetátalakítását lényegében a betelepülő nemzetközi tőke hajtotta végre, ebből a folyamatból Pécs és a Dél‐Dunántúl kimaradt. Időközben a globalizáció következtében a nagyipari termelés súlypontja mind Keletebbre tolódott, Közép‐Kelet Európa már nem szerepel a fő ipari befektetési célterületek között. A város befektetési stratégiáját ennek megfelelően kell megválasztani, meg kell találni azokat a befektetési‐ termelési profilokat és azt a nagyságrendet, amely versenyképességet biztosít anélkül, hogy a távol‐keleti bérekre támaszkodna. Ehhez azokat a piaci résbe illeszkedő profilokat kell felfedezni, amelyekre nem jellemző a nagy volumen és a tömegtermelés, másrészt partnerként a városnak megfelelnek a középvállalkozások, melyek letelepedéséhez könnyebben képes telephelyül szolgáló földterületet, s akár speciális végzettségű munkaerőt biztosítani.



51

A legnagyobb eredményességre e tekintetben akkor lehet számítani, ha a város profilt szab a jövőbeli gazdaságnak, előre meghatározott szakmai területekre koncentráló befektetés‐politikát alkalmaz és ehhez igazítja a vállalkozási feltételek, az infrastruktúra és a képzés előkészítését is. A program eszközei és intézményrendszere A fenti eredmények eléréséhez a következő utak vezetnek: •

•

• •

a meglévő vállalkozások helyben maradásának és piacképességének elősegítése a menedzsment‐képességek fejlesztésével, a cégek igényeihez illeszkedő humán erőforrás‐fejlesztéssel (az oktatási rendszer és a munkaerő‐piaci igények közelítése), a telephelyfejlesztés vagy váltás, a vállalkozás‐bővítés elősegítésével az üzleti szolgáltatások fejlesztése, különösen az ipari parki körülményeket biztosító, de a barnamezős területek újrahasznosítását is lehetővé tevő ipar‐ és logisztikai terület‐fejlesztés, a kutatás‐fejlesztés infrastrukturális, pénzügyi és szervezeti feltételeinek megteremtése, az üzleti tanácsadó szolgáltatások fejlesztése (a piac‐központú vállalkozásvezetés, a stratégiai gondolkodás, az innováció, a projektfejlesztés és projektmenedzsment, a finanszírozás és a pályázati munka) terén a vállalkozások hálózatos együttműködését, klaszteresedését elősegítő szakmai támogatás, különös tekintettel a régió vállalkozásaira a meghatározó helyi szereplők (város, egyetem, megye, RKK, kamara, a város „nagyköveteiként” eljárni képes személyek, vállalkozások) hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének a technológia‐ és tudás‐transzfer, valamint a magas hozzáadott érték tartalmú befektetések szolgálatába állítása, első sorban a város és az egyetem fejlesztési profiljához illeszkedő szakmai területeken.

Az igénybe vehető intézmények: • PVV Rt • PIP Rt • Innovációs és Technológia Fejlesztési Központ • A város nemzetközi partnerkapcsolatokkal rendelkező szervezetei, különösen a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht és a Pécs Fejlesztési Kft. • Dél‐dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség • PTE



52

•

Alapítvány a Vidék Kis‐ és Középvállalkozásainak Fejlesztéséért (Vállalkozói Központ) PBKIK Egyéb partnerszervezetek.

• •

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzat és hivatala felelős • • • • •

a stratégiai célok elfogadásáért, a stratégiai céloknak a partnerszervezetek, kiemelten a PTE stratégiai céljaival való összehangolásáért a céloknak megfelelő részletes gazdaságfejlesztési program kidolgozásáért és karbantartásáért a programnak a társszervezetekkel való egyeztetéséért és a politikai‐ vezetői szintű koordinációért a programfelelős koordinátor szervezet kiválasztásáért és azért, hogy a feladat az adott felelős szervezet fő feladatává váljon (az alapításkori célok tekintetében a legmegfelelőbb szervezetek a Pécs Fejlesztési Kft és a PIP Rt) és a szervezet képessé és érdekeltté váljon a munka koordinálásában, szervezésében)

Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) • • • • • • • •

A városban működő vállalkozások megerősödése, piacképességének, technológiai színvonalának javulása A városba irányuló befektetések érdemi növekedése A város gazdasági‐üzleti profiljának kialakulása A város nemzetközi kapcsolatrendszerének erősödése Az agglomeráció fejlődése Munkahelyteremtés A lakosságmegtartó képesség javulása, különösen a fiatalokra vonatkozóan A város bevételeinek növekedése, pénzügyi helyzetének javulása



53

1.1.1 operatív program: A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése A program célja:

A Pécs pólus program megvalósítása: a feltételrendszer felmérésével, cselekvési terv kidolgozásával, klaszter szerveződés és ágazati hálózatos együttműködés kialakításával, fejlesztésével az innovációs láncok mentén. A K+F és az innováció gyakorlati termelőerővé válása. A helyi innovációs eredmények, szabadalmak hasznosítása termelői kapacitások kiépítésével. A Pólus‐program megvalósulásával, a város új ipari arculatának megteremtése.

A program tartalma:

•

A Pólus Program időközi értékelése, ha szükséges, korrekciók elvégzése, a fejlesztési irányok kiegészítése.

•

A Pólus program megvalósításához szükséges feltételrendszer pontos felmérése

•

A megvalósítás ütemezését magában foglaló cselekvési terv készítése: A feladatok időbeli ütemezése, a szereplők (projektgazdák, felelősök) azonosítása, finanszírozási terv készítése, szükséges szervezeti feltételek és azok biztosítási módjának meghatározása, ösztönzési és felelősségi rendszer kidolgozása és érvénybe léptetése.

•

Ágazati hálózatos együttműködések kidolgozása, egységes módszertan alapján, klaszterépítés és a klaszterek projekt centrikus működtetése.

•

A K+F és az innováció feltételrendszerének felmérése, összehangolt K+F infrastruktúra fejlesztés. Az innovációs lánc hiányzó elemeinek feltárása és kiépítése, a láncok továbbfejlesztése és tartalommal való megtöltése. A kutatási eredmények, szabadalmak helyben történő hasznosítása.

•

Az innovációs hálózatban a szervezetek gyakorlati orientációjának növelése. Az innovatív vállalkozások fejlesztése, a szellemi termékek piaci értékesítésének támogatása.

•

A befektetések nagyságrendjének növelése, hatékony befektetéspolitika kidolgozása és alkalmazása, elsősorban a Pólus által érintett területeken.

•

A Pólus programban meghatározott fejlesztési súlypontoknak megfelelő befektetési vonzerők, kedvezmények, infrastruktúra‐ és munkaerő‐kínálat, adminisztrációs és információs támogatás meghatározása, a befektetés‐ösztönzés sikerfeltételeinek kidolgozása



54

•

Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

1.2. stratégiai program: A humánerőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása 2.1. stratégiai program: Új városvezetési stílus kialakítása, a kapcsolatrendszer, a városi diplomácia erősítése 2.2.. stratégiai program: A városgazdálkodás/működtetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja 4.1. strtaégiai program: A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése

• • •

Célcsoport:

Közvetlen célcsoport: Innovációs szervezetek, innovatív vállalkozások, kutató intézetek, ipari termelő vállalkozások Közvetett célcsoport: Kutatók, magasan kvalifikált munkaerő, szakképzett munkaerő • • •

A program közreműködői:

• • • • • • • • • • • • • •

Dél‐dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Dél‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Pécs‐Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Regionális Innovációs Centrum (RIC) Innovációs és Technológia Fejlesztési Központ Kht. Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Medipolisz Dél‐dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont Dél‐Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ (DDKKK) PTE (Kutatáshasznosítási és Technológiai Transzfer iroda) PBKIK Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. Pécsi Tömegközlekedési Zrt. PÉTÁV Kft. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. Pécsi Vízmű Zrt. Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

Az Önkormányzat Az Önkormányzat segíti a Pólus program megvalósítását, rendszeresen és/vagy a Polgármesteri ellenőrzi a program állását, elvégzi a szükséges korrekciókat. Segíti az Hivatal szerepe: ágazati hálózatos együttműködések és a klaszterek szerveződését. Ösztönzi az Önkormányzati tulajdonú cégek aktív részvételét. Diplomácia és lobbyeszközök felhasználásával igyekszik segíteni a programot. Igyekszik megteremteni az infrastrukturális, jogszabályi és gazdasági feltételeket. A befektetéspolitika kidolgozásáért, aktualizálásáért felelős bizottság és végrehajtásáért felelős főosztály (és egyéb Önkormányzati szervezet) kijelölése, a végrehajtás értékelési rendszerének kidolgozása



55

• •

A program megvalósításának feltételei:

• • • • • • • • •

Eredménymutatók:

Megvalósítható és fenntartható projektek kialakítása Tényleges piaci tevékenységet végző, konkrét projekteket megvalósító, hatékony menedzsmenttel rendelkező klaszterek kialakulása Befektetői tőke megjelenése Megfelelő ipari‐innovációs infrastruktúra megléte, szabad iparterületek Alkalmazott és technológiai kutatások piac‐orientált térnyerése, High‐tech térnyerése Szükséges humánerőforrás megléte Megfelelő közúti elérhetőség és logisztikai bázis A beruházások nagysága a Pólus program keretében (mFt/év) K+F ráfordítások nagysága és aránya a ráfordításokból (mFt/év) Új foglalkoztatottak száma a Pólus program keretében (fő/év) Iparjogvédelmi oltalmi bejelentések száma (iob./év)

Térszerkezeti összefüggések:

A Pólus Program regionális hatókörrel bír, a két fejlesztési alközpont Szekszárd és Kaposvár. Számos tervezett projekt a régióban valósul meg, többségük Baranya megyében. A Pólus program megvalósulására komoly hatással vannak az agglomerációs folyamatok, mert az agglomeráció jelenti Pécs demográfiai növekedési potenciálját. Határon átnyúló térszerkezeti kapcsolódás elsősorban Eszékhez köthető, de Belgrád és Zágráb kötődése is prognosztizálható. A K+F kapcsolatok tekintetében az Egyetem és különösen az egyetemen dolgozó, számos világhírű kutatóhelyet megjárt személyek európai és USA‐beli kapcsolatai jelentenek továbbfejlődési lehetőséget.

Javasolt intézkedések:

1.1.1.1.A Pólus Program célkitűzéseinek és megvalósításának időközi értékelése, a gazdaságfejlesztési fő irányok, súlypontok újraértékelése az újraiparosítási célnak megfelelően (a program három innovációs fő irányán belüli és az azokon kívüli befektetési ágazati súlypontok meghatározása,) 1.1.1.2. Az innovációs infrastruktúra‐fejlesztési célkitűzések (város, egyetem, kamara, innovációs szervezetek) egyeztetése, egységes célok és projektek meghatározása, az innovációs infrastruktúra‐fejlesztési célok kiterjesztése valamennyi, az 1. intézkedésben meghatározásra kerülő gazdaságfejlesztési fő súlypontra 1.1.1.3.A Pólus Program aktualizálása az 1. és 2. intézkedésnek megfelelően 1.1.1.4.Az innováció szervezeti rendszerének értékelése, összehangolása a Pólus Program végrehajtásáért felelős szervezettel 1.1.1.5.A befektetéspolitika kidolgozása



56

•

•

A befektetéspolitika kidolgozásáért, aktualizálásáért felelős bizottság és végrehajtásáért felelős főosztály (és egyéb Önkormányzati szervezet) kijelölése, a végrehajtás értékelési rendszerének kidolgozása A Pólus Programban meghatározott fejlesztési súlypontoknak megfelelő befektetési vonzerők, kedvezmények, infrastruktúra‐ és munkaerő‐kínálat, adminisztrációs és információs támogatás meghatározása, a befektetés‐ösztönzés sikerfeltételeinek kidolgozása

1.1.1.6.Az aktualizált Pólus Program végrehajtását megalapozó középtávú intézkedési terv készítése • • • • •

A feladatok időbeli ütemezése A szereplők (projektgazdák, felelősök) azonosítása Finanszírozási terv készítése A szükséges szervezeti feltételek és azok biztosítási módjának meghatározása Az ösztönzési és felelősségi rendszer kidolgozása és érvénybe léptetése



57

1.1.2 operatív program: A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése A program célja:

A városban a vállalkozások fejlődési feltételeinek javítása. Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonalának növelése. A KKV‐k versenyképességének javítása a vállalkozói kompetenciák erősítésével, a vállalkozói együttműködés javításával, az innovációs és beszállítói képességek kialakításával. A beruházások számára a fogadókészség megteremtése, a befektető keresés ösztönzése a vállalkozások körében.

A program tartalma:

•

Az vállalkozások innovációs és beszállítói képességének javítása.

•

A vállalkozói kompetenciák erősítése, az együttműködés, klaszterépítés ösztönzése.

•

Az üzleti infrastruktúra fejlesztése az üzleti szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása.

•

Célzott, programszerű befektető keresés és befektetés ösztönzés, a Pólus Programhoz, az adottságokhoz és a jövőbeli piaci lehetőségekhez igazodó ipari‐szolgáltatási profil kialakítása

•

A befektetés‐marketing kidolgozása, ezen belül o A befektetésekben, kapcsolat‐teremtésben érintett partnerkapcsolatok, közvetítői hálózat, információs rendszer o az alkalmazott technikák, információ‐hordozó eszközök meghatározása Érdekeltségi feltételek meghatározása Eljárásrend kidolgozása és bevezetése a befektetőkkel való foglalkozás alapkövetelményeinek rögzítése érdekében

• •

Kapcsolódás más 1.1.1. A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az stratégiai programokhoz: innováció szervezett fejlesztése (Pólus Program) 1.2.1. A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás) (Humán erőforrás‐fejlesztési program) 1.2.2.. Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.2.3. Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban Célcsoport:

Helyi vállalkozások, KKV‐k, üzleti szolgáltatók, befektetők



58

• • • • • •


Üzleti szolgáltatók, pénzintézetek Szakmai szervezetek PBKIK DDRFÜ Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat

Az Önkormányzat Az Önkormányzatnak elsősorban koordinációs feladata van a programban, és/vagy a Polgármesteri támogatnia kell az együttműködéseket és segítenie a infrastrukturális Hivatal szerepe: fejlesztések megvalósulását. Szükséges fejlesztés elősegítő adópolitikát alkalmaznia. A befektetés fogadás szervezeti feltételeit saját szervezetén belül meg kell teremteni. Érdeklődés és együttműködési hajlandóság a helyi vállalkozók részéről A program megvalósításának A szakmai szervezetek konstruktív, gyakorlati részvétele a programban feltételei: Az üzleti szolgáltatások iránti igény megléte. A befektetések fogadására alkalmas vállalkozások, kidolgozott tervek Eredménymutatók:

Új vállalkozások száma (vállalkozás/év) Vállalkozások árbevételének alakulása (Ft/év) A vállalkozások értéke/árbevétel)

árbevételből

az

export

részesedése

(export


A program elsősorban a város és agglomerációja fejlesztésére koncentrál, de az együttműködéseknek regionális szinten kell megvalósulnia.


1.1.2.1. Ameglévő vállalkozások fejlesztése (kiemelten a KKV‐k piac‐, pályázó‐ és innovációképességének, beszállítói képességének fejlesztése, a klaszteresedés segítése) 1.1.2.2. A üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése 1.1.2.3. Befektetés‐fejlesztési program és eljárásrend készítése, befektetési (kínálati) portfólió kialakítása (Célzott, programszerű befektető keresés és befektetés ösztönzés, a Pólus‐ programhoz, az adottságokhoz és a jövőbeli piaci lehetőségekhez igazodó ipari‐ szolgáltatási profil kialakítása •

A befektetés‐marketing kidolgozása, ezen belül A befektetésekben, kapcsolat‐teremtésben érintett partnerkapcsolatok, közvetítői hálózat, f. információs rendszer g. az alkalmazott technikák, információ‐hordozó eszközök h. érdekeltségi feltételek meghatározása • Eljárásrend kidolgozása és bevezetése a befektetőkkel való foglalkozás alapkövetelményeinek rögzítése érdekében) e.



59

1.1.3 operatív program: A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐menedzsment, létrehozása és működtetése, a kulturális arvulat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása) A program célja:

A program célja Pécs turisztikai potenciáljának fejlesztése, a turizmus tervezés és szervezés szakmai színvonalának növelése és hosszú távú megalapozása. Pécs és környezete nemzetközi desztinációvá történő fejlesztése. A helyi turisztikai szolgáltatások komplex, magas minőségű kínálatának kialakítása.

A program tartalma:

•

A szakmai alapokon nyugvó, hosszú távú célok mentén történő koncepciózus turizmus tervezés megteremtése.

•

A tényleges piaci szereplők által reprezentált, hatékony helyi desztináció menedzsment szervezet felállítása.

•

A város turisztikai arculatának markáns megjelenítése. A kulturális attrakciók felépítése. A kulturális kínálat és a fesztiválok, rendezvények turisztikai alapon történő szakmai koordinációja.

•

A helyi turisztikai szereplők hálózatos együttműködésének előmozdítása az összehangolt fejlesztések és a komplex termékcsomagok kialakítása érdekében. A hiányzó szolgáltatási elemek megteremtésének ösztönzése (magas kategóriájú szállás, auqapark, stb.), az innovatív fejlesztési elképzelések támogatása.

•

Rugalmas látogatóirányítási rendszer kidolgozása, ennek közlekedési, információs, szolgáltatási feltételeinek kialakítása, a horizontális szempontok figyelembevételével. Egységes elektronikus beléptető rendszer, interaktív szolgáltatói felületek és hatékony információs hálózat kiépítése.

•

Regionális hálózati együttműködés kiépítése a turizmus területén, a regionális desztináció menedzsment piaci résztvevők által reprezentált felállítása.

•

A turizmus marketing regionális, térségi és városi dimenziójának szakmai összehangolása. A városi turizmus marketing megújítása a legújabb kihívásoknak való megfelelés biztosítása.



60

Kapcsolódás más 1.2. stratégiai program: A humánerőforrásban és az információban rejlő stratégiai programokhoz: potenciál fejlesztése és kihasználása 2.1. stratégiai program: Új városvezetési kapcsolatrendszer, a városi diplomácia erősítése

stílus

kialakítása,

a

4.1. stratégiai program: A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése Célcsoport:

Közvetlen célcsoport a helyi és regionális turisztikai szervezetek, a turisztikai szolgáltatók, a kiegészítő szolgáltatásokat biztosító szervezetek. Közvetett célcsoport a régióba, a kistérségbe és elsősorban a városba látogató turisták.

A program közreműködői: Piaci szereplők: szállodák, egyéb szálláshelyek, turisztikai szolgáltatók, utazásszervezők, vendéglátás szereplői Szakma egyéb képviselői Tourinform iroda Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatósága PTE PBKIK Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat Az Önkormányzat Az Önkormányzat feladata a városi turizmus tervezés és a turizmus és/vagy a Polgármesteri marketing stratégiáinak kidolgozása. A stratégiák elfogadása és Hivatal szerepe: megvalósításukra való törekvés. Fontos az Önkormányzat közvetítő szerepe a turizmus szervezést megalapozó hálózati együttműködés kialakításában. A turizmus infrastrukturális feltételrendszerének kialakítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésnek előmozdítása, a szociális alapon jelentkező negatív befolyásoló tényezők kezelése szintén az Önkormányzat feladata. További feladat a turizmust és a turisztikai beruházásokat érintő jogi szabályozás fejlődés orientált szemléletű alakítása. A turizmust megalapozó természeti és kulturális értékek védelmének biztosítása. A program Magas szintű szakmai koordináció megvalósításának Piaci szereplők aktív részvétele a tervezésben, desztináció menedzsment feltételei: szervezetek felállításában Hálózati együttműködések kialakulása a turisztikai szereplők között városi, térségi és regionális szinten. A kulturális örökség és a természeti értékek megőrzése, a turisztikai hasznosítás lehetőségének biztosítása Beruházások megvalósulása, a hiányzó turisztikai infrastruktúra kiépülése



61

érdekében A látogatóirányítás és az egységes kártya és beléptető rendszer elméleti megalapozása. Megfelelő közúti elérhetőség (gyorsforgalmi út) Eredménymutatók:

A vendégéjszakák számának alakulása a városban (vendégéjszaka/év) Az egy látogatóra jutó átlagos tartózkodási idő (nap/látogató) Látogatók kiadásai (Ft/év)


Közvetlen térbeli összefüggés áll fent a térség turisztikailag frekventált területeivel (Harkány, Villány, Orfű) és a régió kiemelt turisztikai övezetével (Balaton déli partja). Közvetett összefüggés áll fent a potenciális küldőterületekkel.


1.1.3.1.A turizmusfejlesztési koncepció aktualizálása, operatív program részletezettségű kidolgozása11 1.1.3.2.A turizmus városi szervezeti rendszerének felülvizsgálata, a kulturális és egyéb rendezvényszervezés és a turizmus‐szervezés integrált, egyközpontú, felelős szervezeti keretbe foglalása (együttműködés az egyetemmel és egyéb társszervezetekkel) 1.1.3.3.Komplex (tematikus és vegyes, a térségi kínálatot is felfűző, különböző tartózkodási időkre szóló, előre megrendelhető és megvásárolható) termékcsomagok kialakítása, a szolgáltatási kínálat jelentős bővítése, különösen a húzó termékekhez kötődően 1.1.3.4.Egységes, a városi informatikai rendszerhez kapcsolódó elektronikus kártya‐ és beléptetőrendszer kialakítása a szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése és a statisztikai információgyűjtés és elemzés egyszerűsítése érdekében12 1.1.3.5.Interaktív, az elektronikus tájékoztatás, megrendelés és fizetés lehetőségét biztosító internetes felületek kialakítása 1.1.3.6.Térségi szinten (kistérség, megye, régió, egyetem, turisztikai szervezetek) összehangolt, a nemzetközi utazási szokásokat és a elérhető/működtethető kapcsolatrendszert figyelembe vevő desztináció‐ menedzsment kialakítása13 1.1.3.7.A turizmusmarketing rendszerének az 1.‐6. intézkedések figyelembe vételével történő aktualizálása

Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza a Turizmusfejlesztési stratégiát

11



62

1.2 stratégiai program: A humánerőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása, különös tekintettel a fiatalokra Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A munkaerőpiac elemzése egyértelműen rávilágított a munkaerő‐piaci igények és a kínálat minőségi eltérésének problémájára. Az állástalanok számának és a betöltetlen álláshelyek számának nagyságrendi megfelelése azt mutatja, hogy a képzés struktúrája nem a piaci igényeken, hanem a hagyományokon és az adottságokon alapszik. Ez a helyzet többirányú kárt okoz. Egyrészt rontja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, ez által kiváltja elvándorlásukat. Más oldalról visszaveti a vállalkozások teljesítményét, versenyképességét, hiszen kénytelenek beérni az igényeiktől eltérő munkaerő‐kínálattal. Harmadrészt a munkaerő‐piac szempontjából felesleges képzés az ország és a családok szempontjából kidobott pénz. Negyedrészt gyengíti a befektetőkre gyakorolt vonzerőt, hiszen éppen azokban az innovatív vagy fejlődő ágazatokban nem tudunk képzett munkaerőt kínálni (pl. elektronikai ipar, gépipar, a Pólus program ágazatai), amelyekben szükség és lehetőség lenne fejlesztésekre. Önmagában is versenyképességi hiányosság az, hogy hiányzik a város kínálatából maga a piac‐ és programvezérelt, rugalmas alkalmazkodásra képes képzési struktúra, amely garanciája lehetne annak, hogy a letelepedni kívánó befektetők vállalkozását a jelenben és a mindenkori jövőben képes lesz a Város ellátni nemzetközi szinten is versenyképes, aktuális, releváns ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező munkaerővel a betanított munkástól a mérnökig. Egyéb erős vonzerők híján éppen az akár nemzetközi tekintetben is versenyképes és ismertségre szert tevő oktatási szektor lehet a Város legfőbb érve, amellyel a befektetőket meggyőzhetné arról: ebben a városban befektetésének biztos jövője van. Minden fontos objektív feltétel adott ahhoz, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljen a város oktatási, képzési rendszere. A fő hiányosságok: a munkaerő‐piac jelenlegi és jövőbeli igényeinek ismerete, a szakmastruktúra összetétele viszonylag Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza a Turizmusfejlesztési stratégiát az Informatikai stratégiával együttműködésben (az 1.1.3.5. esetében csak részben)

12

Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza a Turizmusfejlesztési stratégiát

13



63

rövid távon kiküszöbölhetőek. Ennek akadályai közt több a szubjektív, mint az objektív tényező. A vállalkozói kompetenciák fejlesztése a KKV‐k körében (1.1.2. operatív programban) többek közt stratégiai jellegű és piacvezérelt gondolkodásuk erősítését szolgálja, melynek révén a jelenleginél lényegesen pontosabban képesek lesznek többek közt munkaerő‐igényük felmérésére. A Pólus program, a turizmus és a jól menő iparágak gazdaságfejlesztési fókuszba helyezése kijelöli a jövőbeli képzési irányokat. A kompetens szervezetek partnerségi együttműködése, melynek a Baranya Paktum máris megfelelő keretet kínál, s amely a törvényváltozások nyomán kialakuló szervezetekkel tovább erősödik (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, Szakképzés Szervezési Társulás/Társaság), képes lesz a munkaerőigények megfelelő pontosságú mennyiségi és strukturális előrejelzésére. A piaci információ‐igény oldaláról tehát a struktúra megalapozható. Nehezebb feladatnak az oktatás ebből fakadóan szükségessé váló belső struktúra‐átalakítása ígérkezik a közép és felsőfok esetében egyaránt, mivel ez intézmények, szakok létét, oktatók egzisztenciáját érinti és képességeik, ismereteik egyszeri és további folyamatos fejlesztését követeli meg. A régióban, térségben (az egyetem esetében globálisan) való gondolkodás különösen indokolt a humán erőforrás‐fejlesztés tekintetében, hiszen a Város oktatási intézményei Pécs igényeit lényegesen meghaladó munkaerő‐piacra „termelnek”. Így amennyiben a városban, úgy a városon kívül is a piaci igényektől eltérő kínálatot idéznek elő jelenleg. A város intézményeinek a piaci igényekhez való igazítása során ezért nem csupán Pécs belső piaci igényeit kell, hogy figyelembe vegyék, hanem mindazokat a térségeket, ahonnan a diákság verbuválódik. A „piaci igény” fogalma ezért intézményenként változik, az intézmények többsége esetében azonban – különösen a lecsökkent születésszám következtében‐ létkérdés, hogy minél szélesebb földrajzi körzetből legyenek képesek tanulókat verbuválni. A Város szempontjából sem mellékes az intézmények kihasználtságának növekedése, a városban tanuló, Pécshez képest vidéki vagy külföldi tanulók, hallgatók száma, hiszen az oktatási szektor a legnagyobb foglalkoztató ágazat a városban, valamint az itt tanuló diákság az egyik legjelentősebb fogyasztó réteg is. Egyúttal a diákok a jövő humán erőforrásának bőséges merítési lehetőségét jelentik, miután a város igényét sokszorosan meghaladó számban vannak jelen.



64

A régió és az ország szempontjából ugyancsak nagy jelentősége van annak, hogy a város képzési struktúrája megfelel‐e a gazdaságénak, hiszen az igényektől eltérő képzési struktúrából fakadó károk, amelyeket városi szinten említettünk, a régióban és az országban is kifejtik hatásukat. Pécs, mint a régió kiemelkedő nagyságrendű oktatási központja, s egyúttal az ország egyik legnagyobb oktatási fellegvára nagy felelősséget hordoz e tekintetben. Továbbá az „oktatási iparra” úgy is kell tekinteni, mint a Pólus program egyik fő fejlődési irányzatának, a kulturális iparnak egy ágazatára, hiszen a képzés mára már fontos iparággá nőtte ki magát. A PTE lendületesen indult el ezen az úton; a népességi előreszámítások ismeretében erre az ágazatra (diákok „importja”) fenntarthatósági szempontból is egyre nagyobb szükség lesz, más megközelítésben pedig a Város és az egyetem nemzetközi ismertségének, jövőbeli üzleti és kulturális kapcsolatrendszerének eddig ki nem használt, de már ma is nagyon jelentős potenciáljáról van szó. A diákok egyrészt hírvivők, másrészt ők a jövő szakemberei, üzletemberei, politikusai, akik Pécsre már karrierrel rendelkező felnőttként is mint második otthonukra fognak tekinteni. Ekként ők a városdiplomácia tekintetében fontos partnerkapcsolati tényezőnek minősülnek a jövőben, sőt, közülük sokan szüleik révén ma is potenciális kapcsolatteremtők lehetnek. A humán erőforrásban rejlő potenciális lehetőségek mellett – az oktatás tárgyaként tekintett tudáson túli „szoft” elemmel, az információval való lényegesen jobb gazdálkodás jelenti a Város másik fő tartalékát. A város információrendszere jelen állapotában kevéssé szolgálja annak magas színvonalú irányíthatóságát. A Város önálló informatikai rendszere jelenleg van kifejlesztés alatt, az eddig végrehajtott fejlesztés ügyfélorientált (e‐közigazgatás), a városirányítás igényeit azonban nem szolgálja. Rendszeres és jól megtervezett adatgyűjtések és az adatok feldolgozása nélkül nem várható el pontos helyzetismeret, annak hiányában pedig nem lehet a jövőre vonatkozó helytálló döntéseket hozni. Mielőbb szükséges ezért a városvezetés információrendszerének megtervezése és felépítése, a szükséges rendszeres adatgyűjtések, adatszolgáltatások megszervezése. Az adatok egy része tekintetében a jelenleg államilag szabályozott adatszolgáltatások forrásaira alapozott, városi érdekek szerinti rendszerezés jelenthet megoldást, a város speciális stratégiai feladatainak végrehajtásához szükséges további döntés‐előkészítő információ előállítása azonban célzott adatszolgáltatási igényekkel járhat. Minden esetben törekedni kell arra, hogy az egyszer szolgáltatott adat sokoldalú felhasználása útján az által hordozott információtartalom



65

kihasználása a lehető legnagyobb legyen. Egyébiránt maga az adatszolgáltatási rendszer is –állami szétforgácsoltsága révén‐ rendkívül alacsony hatékonyságú, jelentős humán erőforrásigénye van és költséges. A rendszer kialakítása folyamatában szükséges megvizsgálni az információrendszer adatszolgáltatói oldalról való racionalizálásának, informatikai automatizálásának lehetőségeit is (pl. intézményi adatbázisok létrehozása segítségével). A program célja A program célja a „szoft” jellegű erőforrások, különösen a humán erőforrás és a városműködésről szóló információ egyéb stratégiai célokkal való összhangba hozása, az erőforrásokban rejlő potenciál kiaknázása. A program első sorban a munkaerőpiac és a humán erőforrás kínálat összhangjának megteremtésére, valamint a város „önismeretét” biztosító, elemzésre és sokoldalú vezetési döntés‐előkészítésre alkalmas információrendszer kialakítására irányul. A program tartalma A feladat egyik oldalról a humán erőforrás fejlesztés tudatosan tervezett és a munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes rendszerének kialakítása, információgyűjtésen és prognóziskészítésen alapuló metodikájának kidolgozása, az intézményrendszer működésének összehangolása. Az információrendszer tekintetében a városirányítás minél megbízhatóbb, objektívebb alapokra helyezése érdekében Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer felépítése szükséges, a hatékony tájékoztatás és kommunikáció (inc. befektetői tájékoztatás) valamint az e‐ügyintézés vonatkozásában pedig a meglévő információs portál továbbfejlesztése lehet a célszerű irány. (Ez utóbbi célnak a Város honlapja már ma is sok tekintetben megfelel.) A program eszközei és intézményrendszere A humán erőforrás fejlesztés tudatosan tervezett és a munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes intézményrendszere megteremtésének eszközrendszere a fenntartói feladatkörből fakad, így külön intézményrendszer felállítását a Szakképzés Szervezési Társulás felállításán kívül nem igényli. Az Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer kialakítása és az információs portál továbbfejlesztése a feladat összetettsége és a társszervezetekkel való



66

koordinációs igény miatt a jelenlegi informatikai szervezet tevékenységét és gondolkodásmódját meghaladó management szervezet felállítását teszi szükségessé. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A humán erőforrás fejlesztés és a munkaerő‐piac összhangjának megteremtése koordinációs valamint fenntartói szerepkört jelent. Az információrendszer fejlesztése részben önkormányzati rendszerfejlesztési, részben együttműködési‐koordinációs tevékenységet igényel. Mindkét feladatkör együtt jár intézmény‐ illetve szervezetfejlesztési, átszervezési feladatokkal is. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A humán erőforrás‐fejlesztés főként a gazdaság fejlődésére gyakorol hatást, hosszabb távon azonban a város ismertségét, befektetői keresettségét, hazai és nemzetközi megbecsültségét, kapcsolatrendszerét is fejleszti. Természeténél fogva a teljes stratégiai terület hosszú távú eredményességét befolyásolja, különösen a Pólus‐ ágazatokban elért fejlődés sebességére lehet hatással. Rövidebb időtávon jelentősen javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit már a jelenlegi gazdasági‐ munkaerő‐piaci struktúra mellett is, ez által erősíti a Város közép‐ és hosszú távú fejlődési potenciálját. Jelentős hatást gyakorol tovább az egész régió, nem elhanyagolható mértékben az ország fejlődésére is. Az információfelhasználás hatékonyságának javítása révén megjavul a Város irányításához szükséges döntéselőkészítési szakmai munka minősége, egyszerűbbé és alacsonyabb kockázatúvá válik a szakmai és politikai döntéshozatal. Ez javítja a lakosság bizalmát a városvezetés iránt és sikeresebbé válik a Város irányítása: lehetővé válik a városüzemeltetés reális költségeinek számbaétele, követhetőek lesznek a város fejlődési mutatói, időben sor kerül a beavatkozást igénylő problémák, munkaterületek feltárására. Átláthatóbbá, a lakosság számára követhetőbbé válik a város irányítása és fejlődése.



67

1.2.1 operatív program: A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás) A program célja:

A program tartalma:

A város, a kistérség és a tágabb munkaerő‐piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes képzők – a versenysemlegesség elvén alapuló ‐ hálózatos együttműködésének megteremtése az igényfelmérés, prognózis és képzésszervezés terén. • rendszeres munkaerőpiaci adatgyűjtés megszervezése • a gyűjtőtt adatok alapján a munkaerőpiaci előrejelzések készítése, foglalkoztatás szerkezeti elemzések készítése • egyeztetések elvégzése a képző intézményekkel, a releváns igények alapján szükséges és befektetéspolitikához kötődő humán erőforrás‐ fejlesztések, képzések megszervezése, az egyeztetések rendszeres és szervezett formáinak megteremtése

Kapcsolódás más 1.2.2.. operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex stratégiai programokhoz: kihasználása 2.1.3. A stratégiai programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek fejlesztése 2.2.4. A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében 2.3.1. Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 3.1.1. operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával Célcsoport:

A szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás képzői – fenntartótól függetlenül


• • • •

a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a Szakképzés Szervezési Társulás/Társaság, az ÁFSZ, a KSH,



68

• • • • •

APEH a TISZK‐ek, a RÁK, a Pécs‐Baranya Kereskedelmi és Iparkamara, a DD‐i Regionális Munkaügyi Központ

Az Önkormányzat Koordinációs és fenntartói és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: • A program megvalósításának • feltételei:

Eredménymutatók:


• • • • •

• Javasolt intézkedések:

a Szakképzés Szervezési Társulás/Társaság felállítása, működtetése a PTE bevonásával, az NFT I. keretében a HEFOP 3.2.2. projektben már kifejlesztett ‐ regionálisra tervezett ‐ rendszerek költséghatékony üzemeltetése, a városi információs rendszerbe integrálása hiányszakmák száma a kistérségben/városban az utókövetések nyomán a végzettek elhelyezkedésének mutatói a város foglalkoztatási szerkezete a100 betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számának alakulása A város és a kistérség adatgyűjtésének, előrejelzésének és humán erőforrás‐fejlesztésének valós igényeken alapuló megszervezését regionális összefüggésben kell elvégezni A város intézményeinek képzési struktúrája és színvonala a régió és az ország munkaerő‐piaci folyamataira is jelentős hatást gyakorol

1.2.1.1. A Baranya Megyei Foglalkoztatási Paktum keretében rendszeres munkaerő piaci adatgyűjtés megvalósítása14 • • •

Egyeztetés, összehangolás a DD‐i Regionális Munkaügyi Központtal, az ÁFSZ‐szel, a KSH‐val és az APEH‐hel A rendszer integrálása a városi informatikai rendszerbe A rendszeres értékelés, elemzés megszervezése a felelős főosztály bevonásával

1.2.1.2. A Paktum keretében a munkaerő‐piaci igények gyűjtésének és előrejelzésének megszervezése, figyelembe véve a Pólus Programot és a város befektetéspolitikája alapján várható igényeket (a releváns munkaerő‐ kínálat az egyik legerősebb befektetés‐vonzó tényező!)15 1.2.1.3. A kereslet alapján a szükséges egyeztetések elvégzése a képző intézményekkel, a releváns igények alapján szükséges és befektetéspolitikához kötődő humán erőforrás‐fejlesztések, képzések megszervezése

Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza az Informatikai stratégiát a Humánerőforrás‐fejlesztési stratégiával együttműködésben 14



69

1.2.2 operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása A program célja:

a város „önismeretét” biztosító, társadalmi‐gazdasági elemzésre és sokoldalú vezetési döntés‐előkészítésre alkalmas, hatékonyan üzemeltethető információrendszer kialakítása

A program tartalma:

A megalapozott városirányításhoz szükséges Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer kialakítása Rendszerfejlesztési szempontból az integrált vezetési információrendszer kialakítása a feladat, amelyen belül az intézményeknél és a város által irányított egyéb szervezeteknél keletkező alapadatok adatbázisba rendezését (intézményi adatbázisok kialakítását), az adatbázisok összekapcsolását és sokoldalú hasznosítását kell megoldani, beleértve a kötelező adatszolgáltatások teljesítését, a sajátos helyi és önkormányzati igényeket, az elemzési és vezetői információvá történő feldolgozási folyamatokat. Ez rendszertervezési, szoftver‐ és hardver oldalról is jelentős feladatokat jelent, melyek időben elhúzódhatnak és tetemes kiadásokkal járnak. A finanszírozás tekintetében fel kell tárni a pályázati lehetőségeket, és a rendszertervnek megfelelő folyamatos fejlesztésben célszerű gondolkodni. Részbeni támogatást nyújt a rendszer kialakításához az EKF keretében készülő informatikai rendszer.

1.1. A város gazdaságának újrapozícionálása, versenyképes gazdasági Kapcsolódás más struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása” stratégiai programokhoz: 1.2.A humánerőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása 2.2. A városgazdálkodás/működtetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja 2.3. Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása 3.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán fejlesztési program és a NFT II elvei és pályázati lehetőségei figyelembe vételével 4.1 A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése

Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza a Humánerőforrás‐fejlesztési stratégiát alapvetően és elsődlegesen EKF fókusszal (azaz nem a Pólusra és a befektetés‐politikára orientáltan)

15



70

Célcsoport:

Az Önkormányzat politikai és hivatali vezetése, költségvetési intézményei, vállalkozásai, potenciális befektetők, a városba betelepülni vágyó, vagy a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok


• • •

a Polgármesteri Hivatal érintett főosztályai a társszervezetek a projekt management szervezete, Informatikai osztály

Az Önkormányzat A rendszerfejlesztési tervek elkészíttetése, a rendszerfejlesztés és/vagy a Polgármesteri feltételrendszerének megteremtése és a rendszer kifejlesztése Hivatal szerepe: • A program megvalósításának • feltételei: • • Eredménymutatók: •

a vezetési információigény megfogalmazása a politika, a Hivatal és az intézményirányítás szintjén forrásbiztosítás management szervezet felállítása a projekt végrehajtására a rendszeres adatszolgáltatáson alapuló adatbázis létrehozása az Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer rendszerfeltételeinek kialakítása a vezetői információs modulok működése információs portál bővítése

• • Térszerkezeti összefüggések:

A kialakított Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer képes lesz kapcsolódni a társszervezetek rendszereihez (egyetem, kistérség, régió)


1.2.2.1.A városirányítás megalapozását szolgáló informatikai rendszer kialakítása16 d. A bevezetett informatikai rendszer vezetői információs modullal történő kiegészítése e. A megalapozott városirányításhoz szükséges (stratégiai és operatív programok szükségeleteihez igazított) adatok, információ körének meghatározása, a rendszeres információgyűjtés körének és módszertanának meghatározása, integrálása az informatikai rendszerbe f. Az e‐közigazgatás rendszerének továbbfejlesztése, a hozzáférés és a szolgáltatások bővítése 1.2.2.2.Az informatikai rendszer összehangolása a társzervezetekkel • • • • •

KSH APEH PTE Pécsi Kistérség Baranya M. Önkormányzat

Az EKF szakértői munkacsoport más támogatási forrásból kidolgozza az Informatikai stratégiát

16



71

2 PRIORITÁS:

EREDMÉNY‐

ÉS

FEJLŐDÉSORIENTÁLT

VÁROSIRÁNYITÁS KIALAKITÁSA, FENNTARTÁSA

2.1 stratégiai program: Új városvezetési stílus kialakítása, a kapcsolatrendszer, a városi diplomácia erősítése Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A városnak az elmúlt évtizedekben kialakult hátrányait (a területi, gazdasági súly, a foglalkoztatás, a jövedelmi színvonal stb. relatív csökkenése) a lakosság és az intézményi, üzleti szféra szereplői veszteségként élik meg, és hosszabb távra nem tudják, nem kívánják elfogadni. Az ezzel kapcsolatos negatív közhangulat visszavetül az Önkormányzatra, s a választók olyan megközelítést várnak, amely képes megfordítani a kialakult tendenciákat. E szempont fontossága meghaladja a pártpreferenciákét, mivel az első rendű szempont az, hogy az emberek sikeres, az önbizalmukat megerősítő, tápláló városban szeretnének élni, amely lehetővé teszi, hogy a felnövekvő fiatalok lakóhelyükön tudják megtalálni jövőjüket, s ne kényszerüljenek idegen közegben, segítő háttér nélkül történő életpálya‐felépítésre. Hasonlóképpen a vállalkozások, intézmények vezetői is olyan közeget igényelnek, melyben közép‐ és hosszú távú fejlődésük feltételei megteremthetőek. A fejlődés motorjául szolgáló régióközpontra a régiónak is szüksége van, hisz a vidéki kisvárosok és kistelepülések fejlődése egy regionális gazdasági vonzerő‐ és szervezőcentrum nélkül nem képzelhető el. További megközelítés, hogy az ország déli nemzetközi kapcsolatrendszerében Pécsnek jelentős transzferszerepei vannak, mely érvényre juttatása országosan is fontos. A környezeti elvárások és a város előtt álló feladatok előrelátó, progresszív, nyitott, a kihívásokat felismerni és azoknak megfelelni képes, a jövőt tudatosan tervező és vezérlő, egységes akaratot és elszántságot sugárzó vezetést igényelnek a jelenlegi helyzettel szemben, melyet megosztottság, a döntések, akciók megkésettsége, a felbukkanó problémák gyors megoldására törekvő „tűzoltás”, ad hoc pályázatok indítása, többnyire a jövőre vonatkozó programok összehangolatlansága jellemez.



72

A program célja A program célja olyan vezetési rendszer kialakítása, amely a következő fő jellemzőkön alapul: • • •

erős vezetői információbázis stratégiai és rendszerszemlélet a vezető politikai és társadalmi erők elvek és konszenzus mentén felépített összefogása (egységes felelősségvállalású Önkormányzatként való megjelenés és működés) a környezettel való szerves együttműködés a konkrét beavatkozások, akciók szinergikus hatásának tudatos tervezése és felhasználása rendszeres ellenőrzés, értékelés, a célokat támogató ösztönzés és szankcionálás a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés általános bevezetése és alkalmazása a minőség egységessége és egyenletessége érdekében, a helyi, országos és nemzetközi kapcsolatrendszer tudatos szervezése és működtetése.

• • • • •

A program tartalma A városvezetés belső együttműködésének minőségváltozását, az Önkormányzatot alkotó társadalmi erők egymáshoz való viszonyát, annak a városi polgárság és a szélesebb közvélemény irányában való megjelenését, kommunikációját, a város céljainak, programjainak társadalmi‐gazdasági kapcsolatokon keresztül történő érvényre juttatását, tevékenységét egyetlen szóba tömörítve a városdiplomácia fogalommal fedtük le.17 Az ezt a tartalmat kifejtő operatív program az összes közül a leglényegesebb, miután sikeres megvalósításán a teljes stratégia sikere, a fejlődés feltételeinek megteremthetősége múlik. A városirányítási szemléletmód jelentős változását jelenti a városirányítási gondolkodás kiterjesztése a város közigazgatási határain kívülre, az agglomeráció, a kistérség területére. Ezt indokolják az agglomerációs fejlődés, a szuburbanizáció

Tudatosan nem a várospolitika kifejezést alkalmaztuk, mivel az adott politikai környezetben könnyen kötődne a fogalomhoz pártpolitikai megközelítés, melyet éppen a közös felelősségviselés megjelenítése érdekében elkerülendőnek tartunk. 17



73

jelenségei, az a tény, hogy a város jövőbeli országos és térségi súlyát jelentősen meghatározza, mennyire lesz képes integráltan fejlődni közvetlen környezetével. A városirányítás sikerességét, eredményességét alapvetően meghatározza, sikerül‐e tevékenységét előre elhatározott, programozott keretek közt végeznie, és ezek a programok, élükön a komplex városfejlesztési stratégiával, mennyire képeznek egységet, a rendszerszemlélet jegyében mennyiben épülnek egymásra. Fontos továbbá, hogy a program alapú konzekvens vezetés hiteles információs bázison nyugodjon. Ennek érdekében az információt, mint eszközt horizontális (minden tevékenységet átszövő) alapfeltételnek kell tekinteni. A megalapozott vezetéshez folyamatosan karbantartott, releváns tartalommal bíró vezetői információrendszerre van szükség. A megváltozott irányítási rendszer sikerességét lényegesen segíti a stratégia szolgálatába állított marketing és PR munka, felerősíti, jó esetben megsokszorozza a munka eredményességét. A program eszközei és intézményrendszere A hétköznapin messze túlmutató problémák és feladatok kívánják meg, hogy az Önkormányzat széles körben elfogadott alapelvek szerint, konszenzusos döntések sorozatán keresztül működjön. A nem hétköznapi eredmények elérése ugyancsak nem hétköznapi, a megszokottól gyökeresen különböző gyakorlatot, emberi magatartásokat is követel. A sikeres programvégrehajtás magán a vezetést gyakorló emberen, a képviselőn múlik, akit a szükséges változás érdekében szükséges magatartásváltozás személyében is dilemma elé állít, valamint azokon a csoportosulásokon: frakciókon, érdekcsoportokon, amelyek az eltérő magatartásokat megtestesítik. A programvégrehajtás intézményi keretei közül kimagasló szerepet játszik a közgyűlés, melynek integratív magatartása a frakciók döntésétől, viselkedésétől függ. A frakciók tekintetében akkor teremtődik meg a közös felelősségvállalású közgyűlés alapfeltétele, ha elérhető, hogy az országos és helyi, valós vagy annak tekintett pártérdekekkel szemben a városfejlődés érdeke kapjon prioritást.18 A konszenzus, közös felelősségvállalás mellett történő elköteleződés a bizottsági munka szerepének felértékelődéséhez, érdemi vitákhoz, tartalmi A programírás időszakát jellemző politikai miliőben a konszenzusos városvezetés gondolata országos minta is lehet, mely nem feltétlenül lenne a pártok megítélésének kárára.

18



74

feltöltődéshez, magasabb szellemi teljesítményekhez: összességében a politikusok szerepének felértékelődéséhez vezet. A közgyűlés mellett a Polgármesteri Hivatal is kiemelkedő fontosságú szerepet játszik. A közgyűlés szemléletváltását a hivatalnak is követnie kell, első sorban hiteles információ‐ellátás, az időben történő figyelemfelhívás, a jelenleginél dinamikusabb szemléletmód, a célokkal, feladatokkal való azonosulás és a magas színvonalú szakmaiság tekintetében. A város intézményrendszerének és gazdasági szervezeteinek működése minőségi leképeződése annak a munkának, amely az Önkormányzaton zajlik. Ugyanakkor nem várható, hogy az Önkormányzati munkában bekövetkezett változások automatikusan megjelennek a kapcsolódó szervezeteknél is, hiszen minden változást fékez a szervezeti tehetetlenség. Ezért az Önkormányzati munka változásainak ki kell terjednie annak a transzmissziónak a megszervezésére is, amely biztosítja, hogy a változások a teljes rendszeren átfussanak. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) •

A közgyűlési és bizottsági, általában az Önkormányzati munka minőségének, eredményességének, belső hatékonyságának lényeges javulása Az Önkormányzati munka hatásosságának (a közgyűlésen kívüli intézményi és gazdasági területekre gyakorolt hatásának) lényeges javulása A város kapcsolatrendszerének javulása, a kapcsolatok eredményességének fokozódása Az Önkormányzat, a helyi politika és végső soron a város külső megítélésének lényeges javulása A városműködés összehangoltságának javulása.

• • • •



75

2.1.1 operatív program: A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén A program célja:

Konszenzussal elfogadott alapelvek, célok és a beavatkozások platformján nyugvó, stratégiai gondolkodású városvezetés kialakítása, a városképviselet ennek megfelelő tartalommal való megszervezése és működtetése.

A program tartalma:

•

A stratégiai alapcélok, prioritások, stratégiai és operatív programok, intézkedések konszenzus mentén történő elfogadása

•

Az Önkormányzati működés alapelveinek, alapértékeinek konszenzus mentén történő elfogadása

•

A programoknak, intézkedéseknek, tevékenységeknek a kialakított konszenzus értelmében történő további kidolgozása és végrehajtása

•

A városfejlesztés agglomerációs szemléletű kiterjesztése, a város és az agglomeráció ill. a kistérség közti együttműködés rendszeressé tétele, a célok, programok összhangba hozása, a szolgáltatási rendszer középtávú egységesítésének kidolgozása, hosszú távú egyeztetett közigazgatási célok kitűzése

•

A város helyi, térségi, országos és nemzetközi kapcsolatainak az egységes fejlesztési célokhoz illeszkedő megtervezése és megszervezése, ezen belül az EKF által nyújtott kapcsolatfejlesztési lehetőségek maximális kihasználása, az EKF stratégájában a következő feladatok kiemelt kezelése: o

A város nemzetközi, kiemelten európai ismertségének növelése

o

Az EKF kapcsolatrendszerén keresztül a gazdasági, befektetői kapcsolatok kiszélesítése, elmélyítése, a Pólus Program partnerkapcsolat‐fejlesztésének támogatása

o

A Város nemzetközi gazdasági jelenlétének, befektetési és fejlesztési kínálatának erősítésével, az EKF rendezvénysorozatához kapcsolódó rendezvények, találkozók, konferenciák szervezésével és a nemzetközi gazdasági rendezvényeken, fórumokon való jelenléttel



76

Kapcsolódás más Minden stratégiai programhoz kapcsolódik stratégiai programokhoz: Célcsoport:

A közgyűlés képviselői, a Polgármesteri Hivatal vezetői és dolgozói, a városi irányítású szervezetek vezetői és személyi állománya, a város képviseletében megjelenő további politikusok és más személyiségek, a kistérségi szervezet képviselői, az agglomerációba tartozó települések vezetői.

A program közreműködői: Főjegyző, Stratégiai osztály vezetője, a Kabinet vezetője, a képviselőket tömörítő szervezetek (pártok, civil szervezetek) Az Önkormányzat A program alanya maga az Önkormányzat. és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: A program • megvalósításának • feltételei: •

Eredménymutatók:

Előítélet‐mentes, a múlt helyett a jövőbe tekintő szemléletmód Elkötelezettség a fejlődőképes város feltételeinek megteremtése mellett Elszakadás az évtizedek alatt kialakult szokásrendektől, perszonális meghatározottságoktól, „játszmáktól”

•

Őszinte, nyugodt légkör, a lényegre törő párbeszéd rendszeres kereteinek megteremtése, új viselkedési normák („játékszabályok”, értékrend, etalonok) felállítása, a bizottsági és közgyűlési „házszabályokban” való megjelenítése

•

Mindennek alapja a valóságot tükröző, objektív ismeret (pontos információ) és az arra épülő előterjesztések

Outputok: • • •

• • •

Az új normák írásba foglalása és szerződéses aláírása A stratégia alapcéljainak, prioritásainak, stratégiai és operatív programcéljainak, intézkedéseinek egységes elfogadása A bizottsági és közgyűlési munka stílusváltása, eredményességének, az időkihasználás hatékonyságának javulása, a nagy többséggel elfogadott határozatok és rendeletek száma A stratégiának megfelelő szemléletű részletes programkidolgozások Az intézkedések stratégiának megfelelő kidolgozása Az elfogadott intézkedések, feladatok határozatokban, rendeletekben történő rögzítése

Eredmények, hatások: • A városvezetés elfogadottságának, tekintélynek növekedése • A város imázsának javulása • A város érdekérvényesítő, tőkevonzó képességének, turisztikai vonzerejének, sikerességének erősödése



77

•


• •

• Javasolt intézkedések:

Az agglomeráció tervezett, irányított fejlesztése a spontán fejlődéssel szemben A régión belüli Önkormányzati (megyei és települési) együttműködések rendszerének kialakítása Az országos (települési, kormányzati valamint intézményi) kapcsolatok, lobbytevékenység, imázsjavító tevékenység városcélokhoz igazodó tervezése, a kapcsolatrendszer felállítása, ill. megerősítése, a működtetés kereteinek megszervezése A nemzetközi kapcsolatok stratégiai céloknak megfelelő újraértékelése és újratervezése, majd újraszervezése.

2.1.1.1. A stratégiai alapcélok, prioritások, stratégiai és operatív programok, intézkedések konszenzus mentén történő elfogadása, valamint az Önkormányzati működés alapelveinek, alapértékeinek, viselkedési normáinak kidolgozása és konszenzus mentén történő elfogadása és a gyakorlatba történő átültetése 2.1.1.2. A városstratégiához illeszkedő városdiplomáciai, városképviseleti célok, alapelvek, elvárások és követelmények koherens rendszerének kidolgozása a nemzetközi, országos, regionális, megyei, kistérségi, városi viszonylatokban 2.1.1.3. A részvétel aktivitásának fokozása a DDRFT munkájában és a regionális együttműködésben, a régió irányításában; a város jelenlegi és jövőbeli regionális céljainak, szerepeinek, feladatainak azonosítása, az eredmények integrálása a város programozási és működési rendszerébe 2.1.1.4. A város kormányzati kapcsolatrendszerét érintő képviseleti szerepek munkamegosztásának kialakítása, a szereplők felkészítése, együttműködési kereteik megszervezése 2.1.1.5. A nemzetközi kapcsolatok gazdaságfejlesztési és marketing (turisztikai, befektetési, innovációs transzfer) szemléletű erősítése, a külügyi stratégia aktualizálása és integrálása a városdiplomáciai stratégiába, a stratégia végrehajtását biztosító intézkedések (tervezés, egyeztetések, stb.) tervszerű végrehajtása és a végrehajtás monitorozása. A városdiplomáciai célok priorizált kezelése az EKF feladat‐ és kapcsolatrendszerében. A nemzeti kisebbségek bevonása a városdiplomáciai tevékenységbe. 2.1.1.6. A város és a kistérség folyamatos együttműködését biztosító stabil és folyamatos részvétel a kistérségi tanács munkájában 2.1.1.7. A város kiemelt helyi partnerkapcsolatai (egyetem, megye, régió, kistérség, kisebbségi szervezetek, civil szervezetek, stb.) tekintetében a rendszeresség, a stabilizált, felelős személyi képviselet és az operatív, eredményorientált együttműködés feltételeinek megteremtése 2.1.1.8. Polgár‐ és vállalkozásbarát, hatékony önkormányzati tevékenység és hivatali működés kialakítása, a stratégiai partnerek kiemelt kezelése



78

2.1.2 operatív program: A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában A program célja:

A már folyamatban lévő agglomerációs folyamat tervezett és szervezett mederbe terelése, a város térségi, országos és nemzetközi súlyának növelése

A program tartalma:

•

A kistérséggel összehangolt stratégiai programok kidolgozása

•

A szolgáltatási rendszer összehangolása kínálati és finanszírozási szempontból, a kölcsönös előnyök felszínre hozása

•

Az együttműködés rendszeres kereteinek megteremtése

•

Hosszú távú közigazgatás‐fejlesztési program kidolgozása

Kapcsolódás más 1.1.2. operatív program: A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex stratégiai programokhoz: fejlesztése 1.1.3. operatív program: A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐menedzsment, létrehozása és működtetése, a kulturális arvulat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása) 1.2.1. operatív program: A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás) 2.2.4. operatív program: A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése, a magas minőségű , a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább fenntartható szolgáltatások megvalósíthatósága érdekében 3. prioritás: A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében (a prioritás minden területét érinti) 4. prioritás: Integrált városfejlesztés megvalósítása, különös tekintettel a szomszédos településekre Célcsoport:

Az agglomeráció települései, a Pécsi Kistérség tanácsa és munkaszervezete

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal, Pécsi Kistérségi Tanács



79

Az Önkormányzat Egyeztetések, szakmai előkészítési feladatok és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: A program Kapcsolatfelvétel, a célokban való egyetértés megvalósításának feltételei: Eredménymutatók:

Közösen működtetett szolgáltatások, finanszírozási megállapodások

közös

tervek,


Agglomeráció, kistérség


2.1.2.1. A kistérség és a város stratégiájának összehangolása

programok,

2.1.2.2. Az intézményfejlesztési, humán erőforrás‐fejlesztési, üzleti infrastruktúra‐fejlesztési és közlekedésfejlesztési tervek összehangolása 2.1.2.3. A városrészi közigazgatás rendszerének áttekintése és fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása a városrészek egyensúlyosabb, a jelenleginél önálóbb fejlődése és az agglomeráció településeinek hosszú távú közigazgatási integrációjának előkészítése 2.1.2.4. Az agglomeráció integrációs folyamatának megtervezése az érintett településekkel és a kistérséggel együttműködve



80

2.1.3

operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása

A program célja:

A jövőtudatosság, előre láthatóság, programozott működés erősítése, az ad hoc tevékenységek visszaszorítása, a tevékenységek és a szervezeti feltételek összehangolása a stratégiai célokkal

A program tartalma:

A stratégiai fejlesztési program kidolgozása és elfogadása, a stratégiai programban elfogadott további dokumentumok és intézkedések kidolgozása, a szakterületi programoknak a stratégiai programrendszerrel való összehangolása, a szervezeti‐intézményi feltételrendszer összehangolása a feladatokkal, integrált, vezetéstámogató informatikai rendszer kifejlesztése a városvezetés és a városi irányítású szervezetek körében

Kapcsolódás más Mindegyik programhoz kapcsolódik stratégiai programokhoz: Célcsoport:

Közgyűlés, Polgármesteri Hivatal

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal, bizottságok Az Önkormányzat A feladatok előkészítése és előterjesztése és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: A program Határozat a stratégia elfogadásáról megvalósításának feltételei: Eredménymutatók:


•

a stratégiával összehangolt programok, tervek megléte

•

a stratégiából adódó feladatokkal összhangban álló hivatali szervezet kialakulása

•

vezetéstámogató informatikai rendszer rendelkezésre állása

A regionális, országos és EU‐programokhoz, elvekhez való illeszkedés



81


2.1.3.1. A továbbfejlesztett informatikai rendszer bázisán az elemzéseken, rendszeres adatszolgáltatáson és jelentéseken alapuló programozás és döntéselőkészítés szerepének növelése 2.1.3.2. A szakterületi városstratégiához19

stratégiák

felülvizsgálata,

illesztése

a

2.1.3.3. A városstratégia és a szakterületi stratégiák végrehajtásának a minőségbiztosítás rendszerébe épített monitorozása, értékelése, karbantartása (a kormányzati és regionális akciótervi ciklusokhoz illeszkedő korrekciója, az EU tervezési ciklusaihoz igazodó felülvizsgálata). Ezen belül az alapcélok, alapelvek önkormányzati jogszabályokban való rögzítése; a mindenkori határozati javaslati előterjesztésekben a városstratégiának való megfelelőség igazolása. 2.1.3.4. A munkamegosztás, a döntéshozatali mechanizmus és a szervezet átalakítása a stratégiákból adódó feladatokhoz illeszkedően

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként kidolgozza a következőket: Közlekedésfejlesztési stratégia, Humánerőforrás‐fejlesztési stratégia, Informatikai stratégia, Üzemeltetési és működési terv, Turizmusfejlesztési stratégia 19



82

2.1.4 operatív program: A stratégiát támogató városmarketing, PR,különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra20 A program célja:

A város ismertségének javítása, imázsának, turisztikai keresettségének erősítése, tőkevonzó képességének fokozása, a városirányítási tevékenységgel kapcsolatos lakossági tájékoztatás, elfogadottság javítása

A program tartalma:

A marketing‐ és PR‐stratégiának a város‐stratégiához illeszkedő kidolgozása, a megvalósítás pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételeinek megteremtése

Kapcsolódás más 1.1. stratégiai program: A város gazdaságának újrapozícionálása, stratégiai programokhoz: versenyképes gazdasági struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása” 1.2.2. operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.1.1. operatív program: A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén 3.1. stratégiai program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán fejlesztési program és NFT II elvei és pályázati lehetőségei figyelembe vételével 3.2. stratégiai program: A lakossági szolgáltatások fejlesztése Célcsoport:

A város lakossága, az ország lakossága, kormányzati és regionális tényezők, a nemzetközi kapcsolatrendszer által érintett környezet vezetői, gazdasági szereplői és lakossága

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal marketing és PR szervezeti egysége (jelenleg nem létezik, ezért létrehozandó), Pécs Fejlesztési Kft,

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként elkészül a Turizmusfejlesztési stratégia turisztikai marketing fejezete 20



83

városi tulajdonú cégek, partnerszervezetek (pl. PBKIK, Magyar Turizmus Rt, PTE, stb.) Az Önkormányzat A marketing‐, PR‐, kommunikációs stratégia előkészítése, gondozása, a és/vagy a Polgármesteri végrehajtás szervezése Hivatal szerepe: A program • megvalósításának • feltételei: • Eredménymutatók:

A programkidolgozás megrendelése A szervezeti és pénzügyi feltételek megteremtése Az érintettek jó együttműködési készsége

•

A város és a városfejlesztési célok ismertté válása

•

A város elfogadottságának, imázsának javulása

•

A város lakóhelyi, turisztikai és gazdasági vonzerejének erősödése

•

A turisztikai, vendéglátóipari, szolgáltatási forgalom növekedése

•

Az EKF‐rendezvények sikeressége

•

A befektetési kedv erősödése


A marketinget és a PR‐t relációk, célcsoportok szerint differenciálni szükséges


2.1.4.1. A marketing‐, PR‐, kommunikációs stratégia kidolgozása és végrehajtásának megszervezése 2.1.4.2. A kulturális, nemzetiségi és egyéb hazai és nemzetközi kapcsolatok tudatos üzleti kapcsolatokká fejlesztése (kulturális ipari, turisztikai jellegük erősítése, a kulturális kapcsolatok csatornájának felhasználása más üzleti területekre való bejutáshoz 2.1.4.3. Külföldi diákok és Pécsről elszármazott befolyásos személyek „nagyköveti”, kapcsolatépítő szerepének kiépítése, alkalmazása



84

2.2 stratégiai program: A városgazdálkodás, városműködtetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja Az Önkormányzat vagyona eredendően a rendszerváltáskor az államtól közfeladatok ellátása céljából kapott vagyonon alapszik. Az Önkormányzat gazdálkodása e vagyonnal és a tevékenységek végzése során felmerülő költségekkel, a tevékenységek révén keletkező bevételekkel, valamint a helyi adókkal, adó jellegű bevételekkel való bánásmóddal kapcsolatos. Az Önkormányzat tevékenységét döntő részben kötelező feladatai teszik ki, melyek hatósági vagy szolgáltatás jellegűek, míg a kötelező feladatellátáson felüli tevékenységek, melyek a város infrastruktúrájának, környezetének, gazdaságának, társadalmának fejlesztését szolgálják, képviselik a kisebb részt. Ezt az összetételt tükrözi a költségvetés, a szervezeti struktúra és az Önkormányzat vagyonszerkezete is. A kötelező feladatellátás biztosítja a település alapműködését, a fejlődés feltételeit azonban nem teremti meg. A szinten tartást meghaladó működés feltételét jelentő erőforrások háttérbe szorulása, felélése a fejlődés lehetőségét korlátozza. A kötelező feladat ellátási körön kívül az Önkormányzat viszonylag kevés közvetlen eszközzel (különösen kevés pénzügyi eszközzel és vagyonnal) rendelkezik, tevékenysége mégis meghatározó, hiszen számos területen közvetett hatást gyakorol. (Ilyen területek például a következők: az állami forrás‐elosztás, a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjain keresztül elérhető források megszerzése, a nemzeti infrastruktúra‐hálózatok alakítása terén tanúsított érdekérvényesítő képesség, a vállalkozások és a lakosság viselkedésének befolyásolása, a befektetők érdeklődésének felkeltése, a városon belüli infrastruktúra, a városrendezés, a városkép alakítása, a munkaerő‐kínálatnak az oktatás‐képzés rendszerén keresztül történő alakítása, melyek révén a város fejlesztési tényezőket befolyásol vagy generál.) Más szempontból a város működésének és fejlődésének fizikai alaprendszerét az ún. közüzemi szolgáltatások adják, melyek egy része városi tulajdonú cégek szolgáltatása révén jut el a lakossághoz. (Ez esetben a szolgáltatás tárgya valamely eszköz, anyag vagy információhordozó: víz, gáz, villamos energia, közlekedési eszköz, információtovábbítás céljára szolgáló eszköz.) A szolgáltatások másik jelentős csoportja, a humán közszolgáltatások köre a társadalom működéséhez közvetlenül kapcsolódik, hiszen a szolgáltatás tárgya maga



85

az ember, a város lakossága. (Egészségügy, oktatás, szociális ellátás, kultúra, sport.) Ez esetben is jellemző azonban, hogy a szolgáltatás valamely anyagi (fizikai, pénzügyi) bázison, infrastruktúrán: vagyoni háttéren nyugszik. A 2.2. stratégiai program a fizikai jellegű közüzemi szolgáltatások körével, valamint a valamennyi (közüzemi és humán) szolgáltatás végzésének anyagi bázisát jelentő vagyonnal való gazdálkodás fő elveivel foglalkozik. A humán közszolgáltatások témakörét a 3.1. stratégiai program tartalmazza. A szolgáltatások önfinanszírozó képessége (belső pénzügyi fenntarthatósága) és a vagyongazdálkodás összefüggése A kötelezően ellátandó tevékenységekhez tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. E vagyonrész üzleti szempontból valójában nem értékelhető. Az Önkormányzat egyik feladatköre és célja, hogy kötelező feladatait magas minőségi szinten lássa el, ehhez hozzá tartozik az ingatlanvagyon jó karban tartása is, mely jelentős fenntartási kiadásokkal jár. Valamely vagyontárgy az által válhat forgalomképessé, ha a kötelező feladat ellátásához a továbbiakban nincs rá szükség, így átminősítése lehetségessé válik. Ennek előfeltétele, hogy használati célja megváltozzon, kikerüljön a kötelező feladatok ellátási köréből. A kötelező feladatellátáshoz lekötött vagyon és a szolgáltatások közt akkor bontakozik ki ellentmondás, ha valamely szempontból felborul köztük az egyensúly. Ennek egyik esete lehet, amikor a vagyon állagmegóvására tartósan nem jut elegendő fedezet. Pécs város esetében ez a helyzet áll fenn annak ellenére, hogy a kötelező feladatok ellátásának finanszírozásába a kötelező feladat‐ellátáson kívüli, forgalomképes vagyoni kör értékesítéséből („hasznosításából”) származó bevételt is beforgatnak a szolgáltatás saját bevételein felül. Általánosságban kijelenthető, hogy a kötelező feladatok állami finanszírozása (pl. a közoktatási szolgáltatás kvótája) elégtelen a korábban kialakult rendszer fenntartásához, ez azonban az Önkormányzati finanszírozás szempontjából közvetlenül nem befolyásolható, ezért objektív feltételnek számít, melyhez alkalmazkodni szükséges. Az alkalmazkodás ebben az esetben egyoldalú lépést jelent: kimerül a fenntartási költségek csökkentésében. Az egyensúlybomlás másik esete, ha a szolgáltatás igénybevevőinek száma szignifikánsan nő vagy lecsökken, míg az ezt kiszolgáló kapacitás nem változik. Esetünkben a lakosságcsökkenés, különösen a gyerekszám‐csökkenés a szolgáltatások többsége esetében kapacitásbőséghez vezetett, a változatlan fenntartási igényekkel szemben azonban az ellátottak számának csökkenése miatt kevesebb bevétel áll.



86

Az ingatlanok állagmegóvására fordítható források fajlagos növekedése a következő tételekből származhat: • • • •

az állagmegóváson kívüli költségek (különösen a bér, mint legnagyobb költségtétel) csökkentése a kötelező tevékenységhez kapcsolható kiegészítő bevételek növelése (ugyanazon infrastruktúrán) a szolgáltatásokhoz igénybe vett ingatlanmennyiség csökkentése, koncentrációja, kedvező struktúrája az eszközállomány korszerűsítése, alacsony üzemeltetési és karbantartási igényű eszközállomány kialakítása.

A vagyongazdálkodás körébe az utóbbi három eset tartozik, megjegyzendő azonban, hogy a létszám‐koncentráció a legtöbb esetben az eszköz‐koncentráció előfeltétele, a bevételnövelés lehetősége pedig a kötelező feladat‐ellátási körben erősen korlátozott. Abban az esetben, ha az elégtelen állagmegóvás olyan szolgáltatás területén fordul elő, amelynek árhatósága az Önkormányzat, ugyancsak a szolgáltatás díja és a fenntartás költségei közti ellentmondásról van szó. Ebben az esetben az alkalmazkodás elvileg kétirányú: jelentheti • •

az árak (díjak) emelését a költségek csökkentését, mely vagyongazdálkodási szempontból ez esetben is a koncentrációt, az eszközállomány csökkentését vagy korszerűsítését (alacsony fenntartási‐üzemeltetési igényű eszközállomány kialakítását) jelentheti.

A díjak emelése akkor is korlátos, ha nem kormányzati szinten határozzák meg, hiszen a piac, az igénybevevők fizetőképessége, jövedelmi viszonyai vagy a szolgáltatás kiválthatósága más termékkel szigorú korlátot jelentenek. Az árhatósági szerep ezért a következőkre irányulhat: a. Az árbevétel maximalizálása, amely annak az optimális árszintnek a megtalálását jelenti, amely mellett a szolgáltatást a legtöbben és a legnagyobb mértékben veszik igénybe.21 b. Politikai megfontolások érvényesítése, a költségek egy részének Önkormányzati költségvetés terhére való átvállalása a lakosság terheinek enyhítése érdekében.

Az optimálisnál alacsonyabb ár esetén az árcsökkentés bevételkiesése nagyobb, mint amennyi az alacsonyabb ár következtében fellépő többletkereslet bevétele. Az optimálisnál magasabb ár esetén a magasabb árból származó bevételnövekmény kisebb, mint az a bevételkiesés, amely a magasabb ár miatti keresletcsökkenésből adódik. 21



87

Hosszabb távon kizárólag az optimális árszint megtalálására való törekvés lehet a járható út, mivel az Önkormányzat tevékenységstruktúrája döntően kötelező feladat‐ellátásból áll, így a tevékenységek keresztfinanszírozásából elvileg sem lehet képes jelentős mértékű többletterhet vállalni (egyik veszteséges szolgáltatás nem képes a másik veszteséges szolgáltatás támogatására, ezért a szolgáltatások támogatása a költségvetési hiányban csapódik le). Az egyetlen reális közép‐ és hosszú távú lehetőség a város számára az optimális egyensúlyi ár megtalálása és következetes alkalmazása akkor is, ha a lakosság egyes nagyon hátrányos helyzetű csoportjai ennek következtében kiszorulnának a szolgáltatásból. E kellemetlen politikai és szociális következmény céltudatos ellensúlyozása, kizárólag a rászorulók körére korlátozódó támogatása az, amely az Önkormányzat szolgáltatási kötelezettségének, szociális elkötelezettségének és a szolgáltatás fenntarthatósági szempontjainak (az Önkormányzat finanszírozó‐képességének) is megfelel. Az optimálisnál alacsonyabb ár révén a teljes igénybevevői körnek nyújtott támogatás az Önkormányzat eladósodásához, a továbbiakban a szolgáltatás romló színvonalához vezet, túlzottan magas árak alkalmazása és a szükséges kompenzáció hiánya pedig a lakosság viszonylag széles körének a szolgáltatásból való kiszorulását eredményezi. A kötelező feladat‐ellátás veszteségeinek forgalomképes vagyon értékesítéséből és az adóbevételekből történő finanszírozása kizárólag akkor lenne fenntartható tartósan, és akkor is csak nagyon korlátozott mértékben, ha az eladott vagyon folyamatos pótlódása valamely csatornán (főként az adóbevételekből és üzleti jellegű vagyongazdálkodás, nem kötelező szolgáltatások, tevékenységek nyereséges végzése útján) folyamatosan biztosított lenne. Ilyen eset nem áll fenn, hiszen a helyzet paradoxona éppen az, hogy a mobilizálható forgalomképes vagyon értékesítésének bevétele a szolgáltatások veszteségeinek kiegyenlítésére kerül felhasználásra ahelyett, hogy növekvő adóbevételekhez vagy ingatlanfejlesztési haszonhoz vezető fejlesztési célokat szolgálna. A rendelkezésre álló vagyon, különösen a kötelező feladatellátáson felüli, forgalomképes vagyon az Önkormányzat önálló működőképességének egyik záloga, az Önkormányzatiság egyik fontos feltétele. A vagyonnövelés nem öncél, hanem a város fő céljai elérésének egyik legfontosabb feltétele.



88

A program célja A városüzemeltetés és a vagyongazdálkodás célja, hogy •

biztosítsa az Önkormányzat kötelező és önként vállalt szolgáltatásainak magas színvonalú ellátását, azok hosszú távú fenntarthatóságát és a lakosság széles, lehetőleg teljes körének a szolgáltatásokhoz való hozzáférését, ezen túlmenően biztosítsa az egyenletes és dinamikus városfejlődés infrastrukturális, városépítészeti és környezeti kereteit.

•

A fenntarthatóság igénye magába foglalja a pénzügyi fenntarthatóságot is, amely tartósan fennálló pénzügyi egyensúly esetén valósul meg. A célok elérése szempontjából másodlagos, technikai kérdés, hogy a vagyon működtetése milyen szervezeti keretek közt valósul meg: azt az Önkormányzat szervezet közvetlenül végzi vagy vállalkozás(á)ra bízza; a céloknak és a működtetés alapelveinek mindegyik megoldás esetében működniük kell. A program tartalma A stratégia program keretében a következő feladat‐csoportok elvégzésére van szükség: 1.

A vagyongazdálkodás alapelveinek kidolgozása és egységes érvényesítése a város irányításában, működtetésében.

2.

A városi tulajdonú, közüzemi szolgáltatást és vagyongazdálkodást végző cégek és a város stratégiájának, tevékenységének összehangolása, egymást erősítő működtetése

3.

Az adópolitika újragondolása adósságkezelésének menedzselése, vállalkozások ösztönzése céljából.

4.

Korszerű, minőségi szolgáltatás nyújtására képes, hatékonyan üzemeltethető városüzemeltetési, közüzemi rendszerek létrehozása, az országban versenyképesnek számító szolgáltatási árszínvonal mellett.

egyrészt másrészt

az Önkormányzat a befektetések, a



89

A program eszközei és intézményrendszere A városgazdálkodás, városműködtetés és vagyonfejlesztés eszközrendszerébe a következő fő alrendszerek tartoznak: •

•

• •

Szervezeti feltételek, incl. humán erőforrás o Önkormányzat testülete o Polgármesteri Hivatal o Az Önkormányzat intézményei, hatóságai és az általuk nyújtott szolgáltatások o Városi tulajdonú cégek és az általuk nyújtott szolgáltatások Vagyoni feltételek o Közvetlen városi tulajdonú vagyon köre o A városi tulajdonú cégekhez szervezett vagyon o Pénzügyi eszközök (saját és kölcsönvett) Jogszabályok által biztosított (hatósági) jogok, szerepkörök, bevételek (adók, illetékek) Kapcsolati tőke, információ birtoklása, társadalmi‐gazdasági tekintély, imázs, jogszerű befolyás lehetősége.

A város működtetéséhez szükséges eszközök gyakorlatilag maradéktalanul rendelkezésre állnak. A fejlesztés forrásai elsősorban a vagyoni körben állnak fenn, melyet kiegészít a szervezeti háttér, a jogok köre valamint a kapcsolati‐informális erőforrások csoportja. A 2.2. stratégiai program a felsorolt tényezők közül a vállalkozások és a vagyon körére vonatkozik. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzat szerepe a működés feltételeinek meghatározása, a fejlődés igényének, céljainak megfogalmazása, valamint az eszközrendszerből a megvalósításhoz szükséges erőforrások hozzárendelése (döntés). A Polgármesteri Hivatal szerepe az információ biztosítása, a döntés‐ előkészítéshez szükséges vizsgálatok, elemzések elvégzése vagy elvégeztetése, a döntés‐előkészítés elvégzése, valamint a döntést követő végrehajtás megszervezése, a szükséges belső szabályozás, információáramoltatás, monitoring, értékelés.



90

Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A programtól elvárt legfőbb hatások a következők: •

A Város pénzügyi egyensúlyának javulása, működőképességének fenntartása, hosszabb távon helyreállítása

•

A vagyongazdálkodás hatékonyságának növekedése, a város hosszabb távú biztonságos működését megalapozandó, a forgalomképes vagyon értékének növekedése, a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon állagának, használhatóságának, költséghatékonyságának javulása

•

A városi tulajdonú cégek jövedelmezőségének és vagyongazdálkodási színvonalának javulása

•

A működés szabályozottságának erősödése, egyenletes és magas minőség a szolgáltatások és a hatósági munka terén.



91

2.2.1 operatív program: A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás A program célja:

A vagyongazdálkodás alapelveinek azonosítása és konszenzus mentén történő elfogadása, amelyek mellett •

biztosítható az Önkormányzat által végzett kötelező és önként vállalt feladatok o o o

•

A program tartalma:

magas és viszonylag állandó minősége fenntarthatósága, különösen pénzügyi, társadalmi és környezeti tekintetben hozzáférhetősége, elérhetősége,

megteremthetőek a város dinamikus és egyenletes fejlődésének infrastrukturális, városépítészeti és környezeti feltételei.

A stratégia alapján meghatározandóak azok az alapelvek, amelyeket az Önkormányzat nagy többséggel képes elfogadni, s amelyek hosszú távon képesek biztosítani a fejlődés és az egyensúlyos működés, gazdálkodás feltételeit egyaránt. A program megvalósításának legfőbb eredményei a következők lesznek: •

a vagyonfelélés megszüntetése

•

egységes gondolkodásmód, átlátható célok mentén történő döntéshozatal a vagyongazdálkodás területén

•

a vagyonösszetétel és a funkciók összhangjának javulása

•

a vagyon fizikai állapotának, működési hatékonyságának, értékének növekedése.

A stratégia célfüggvényei a vagyongazdálkodás tekintetében a következők: •

A feladatellátáshoz igénybe vett vagyon mértéke ne haladja meg a minőségi, fenntartható és az igénybevevők által elérhető feladatellátáshoz szükséges minimális mértéket.

•

Az újonnan vállalt feladat‐ellátások során a meglévő, kihasználatlan vagyon hasznosításának elsődlegessége érvényesüljön

•

A vagyonösszetétel alakítása során (felújítás, korszerűsítés, új építés, értékesítés, megszüntetés) az új összetételű vagyonállomány üzemeltetésének, működtetésének költséghatékonysága (munkaerő‐, energia‐, anyag‐ és külső szolgáltatás‐igény, valamint a tevékenységek racionális, gazdaságos elhelyezésének lehetősége)



92

kiemelt szempont legyen •

A kötelező és önként vállalt feladatellátásokhoz igénybe vett vagyon jó karba helyezése és jó karban tartása

•

A fejlődési célok eléréséhez szükséges vagyonnövekedés (fejlesztési igény) meghatározása, ezen belül a o

városi érdekkörű (a város vagy társaságai által érintett) megvalósítás maximális mértékének/arányának, az üzleti (befektetői) megvalósítás minimális mértékének/arányának meghatározása

o

a városi érdekkörű megvalósításon belül

a pályázati forrás‐ saját forrás arány minimálisan elérendő mértékének meghatározása (feladatellátáshoz kötődő fejlesztés esetén)

a minimális jövedelmezőségi elvárás meghatározása (üzleti célú ingatlanbefektetés esetén).

•

A vagyonértékesítésből befolyó bevételek felhasználási céljának meghatározása, korlátozása (a működési célú elköltés lehetőségének kizárása vagy drasztikus korlátozása).

•

Az elhatározott alapelvek, korlátok rendeletbe foglalása és a rendelet betartásának igazolása minden döntés esetében.

Megjegyzés: a vagyongazdálkodási alapelvek érvényesítése tekintetében az EKF kulcsprojektjei sajátos elbírálás alá esnek!

Kapcsolódás más 2.1.3. operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének stratégiai programokhoz: növelése 2.1.4. operatív program: A stratégiát támogató városmarketing, PR,különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra 2.2.2. operatív program: A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐stratégiával való összehangolása 2.2.4. operatív program A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében 3. prioritás programjai: A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében 4. prioritás programjai: Integrált városfejlesztés megvalósítása



93

Célcsoport:

Pécs M.J. V. Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, városi tulajdonú cégek és a város intézményei

A program közreműködői: Partnerszervezetek, közüzemi szolgáltatók, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó civil szervezetek, a város szakértői háttere Az Önkormányzat A program és a döntések előkészítése, a végrehajtás folyamatainak és/vagy a Polgármesteri előkészítése, a végrehajtás megszervezése, monitoringban, értékelésben való Hivatal szerepe: részvétel A program Célok elfogadása, a program kidolgozása, döntés előkészítés, minél nagyobb megvalósításának elfogadottság melletti döntés feltételei: Eredménymutatók:

•

A város fizetőképességének javulása

•

A vagyonösszetétel és a feladatstruktúra illeszkedésének javulása (hatékonyság javulása)

•

Az ingatlanvagyon állagának javulása

•

Az Önkormányzati vagyon növekedésének mértéke

•

A vagyonérték növekedés finanszírozási forrásain belül a saját erő arány csökkenése (a pályázati források és az üzleti befektetések arányának növekedése)

•

A vagyongazdálkodás eredményessége

•

A vagyonértékesítésből származó bevételek működtetési/fejlesztési célú felhasználásnak aránya.


A Kistérséggel közösen vagyonhasználat egyeztetése

működtetett

szolgáltatásokhoz


2.2.1.1. A vagyongazdálkodási célok levezetése a stratégiából

kötődő

2.2.1.2. A célok elérését biztosító vagyongazdálkodási alapelvek kidolgozása és rendeleti rözítése , majd a rendelet(ek) betartásának ellenőrzése



94

2.2.2 operatív program: A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐stratégiával való összehangolása A program célja:

A városi többségi tulajdonban levő és a jelentős városi tulajdoni hányadú cégek küldetésének, stratégiájának és tevékenységének összehangolása a városstratégia céljaival

A program tartalma:

A város többségi vagy jelentős hányadú tulajdonában lévő cégek alapításkor a város fő céljaihoz igazodó küldetéssel jöttek létre. A cégek stratégiai anyagainak aktualizálása során minden esetben szükséges a városfejlesztési stratégiával, koncepcióval és a szakterületi stratégiákkal, operatív programokkal való összevetés, a tulajdonosi szándékok érvényesítése. A város új szemléletű stratégiájának végrehajtása több tekintetben érinti azon cégek célkitűzéseit, működését, amelyek a város tulajdonában vannak, ezért a városstratégia elfogadását követően szükséges a cégek stratégiai és középtávú terveinek felülvizsgálata, a városstratégiához való illesztése. Szabályozási, irányítási eszközökkel biztosítani szükséges továbbá, hogy a stratégiai célok a gyakorlati megvalósításban is érvényre jussanak. Ehhez többek közt a következőkre van szükség: •

A cégstratégiai célokba átültetett városi érdekek a konkrét működési és fejlesztési tervekben is jelenjenek meg (a cégek kapjanak érdemi szakmai támogatást stratégiáik aktualizálásához).

•

A cégek testületeiben (igazgatóság, Felügyelő Bizottság) helyet foglaló városi delegáltak, az üléseken a várost mint tulajdonost képviselő személyek hivatalos tájékoztatásban, felkészítésben részesüljenek, hivatalos megbízásuk részeként kötelezve legyenek a meghatározott városi célok, érdekek, elvek képviseletére, a monitoring rendszer térjen ki a munkájukkal kapcsolatos eredmények értékelésére.

•

A cégek menedzsmentjének munkaszerződése tartalmazza a cég hosszú‐, közép‐ és rövid távú céljai érdekében való tevékenységi kötelezettséget, ösztönzési rendszere tartalmazza a konkrét célok, indikátorok számszerű megjelenítését, a célok elérésével együtt járó javadalmazás mértékét, módját, valamint a célok el nem érésével együtt járó szankciókat.

•

A rendszeres, a szabályosság vizsgálatán lényegesen túlmutató, a konkrét célok, eredmények elérésével kapcsolatos monitoring rendszer felállítása.

•

A feladatszabást, a végrehajtást és a monitoringot érdemben elősegítő, támogató minőségbiztosítási rendszer kiépítése.



95

Kapcsolódás más 1.1.1. stratégiai programokhoz:

operatív program: a Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése

1.1.2.

operatív program: A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése

1.2.2. operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.1.3. operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése 2.2.1. operatív program A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás 2.2.1.

A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása

2.2.4.

operatív program: A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében

2.3.1. operatív program Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 3.2.1. operatív program: A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása és stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása Célcsoport:

A város többségi tulajdonában lévő cégek, jelentős városi tulajdoni hányaddal rendelkező cégek

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal A város által delegált vállalati tisztségviselők Az Önkormányzat • és/vagy a Polgármesteri • Hivatal szerepe:

Az érintettek körének felmérése A városstratégia megismertetése az érintett cégekkel és személyekkel, felkészítésük

•

A munka végrehajtásához szükséges feltételrendszer megteremtése

•

Cégenként az Önkormányzat elvárásainak kidolgozása és továbbítása az érintettek részére

•

A feladatok ütemezése, a végrehajtás megszervezése



96

A program • megvalósításának • feltételei: • Eredménymutatók:

Tájékoztatás, felkészítés megvalósítása A stratégia végrehajtásához szükséges elvárások, feladatok kidolgozása A szükséges utasítások kidolgozása, hivatalos kiadása

•

A vállalkozások jövedelmezőségének, fizetőképességének javulása

•

A szolgáltatások minősége, ára, költségviszonyai, technológiai színvonala a stratégiai elvárásokhoz igazodik

eredményességének,


A városon kívüli területeken is szolgáltatást nyújtó cégek eredményei a városon kívüli területeken is érvényesülnek


2.2.2.1. A város stratégiai céljait szolgáló érdekekek megtervezett és formalizált közvetítése és megjelenítése a városi tulajdonú gazdasági szervezetek stratégiájában 2.2.2.2. A város képviseletét ellátó személyek cél‐, feladat‐ és eredmény‐ orientált megbízási, ösztönzési és beszámolási rendszerének kialakítása és működtetése 2.2.2.3. A városi tulajdonú cégek belső érdekeltségi rendszerében a város stratégiai érdekeinek közvetítése 2.2.2.4. A városi tulajdonú cégek stratégiai irányítását biztosító minőségbiztosítási és monitoring‐feltételek megteremtése



97

2.2.3 operatív program: Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban A program célja:

Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának helyreállítását és a gazdaságfejlesztést egyaránt támogató adópolitika kidolgozása

A program tartalma:

A város fennálló hitelállománya, valamint az EKF‐hez és a Pólus Programhoz kötődő további hitelfelvételek jelentős terheket jelentenek a város számára, melyek viselésének feltétele a megfelelő szintű bevételek elérése. Az előreláthatóság és a fizetőképesség folyamatos biztosítása érdekében hosszú távú pénzügyi előreszámításokra, tervezésre van szükség, amelynek keretében a várható adóbevételekkel, mint az egyensúly kritikus tényezőjével, a felvett és ezután felveendő hitelek visszafizetésének fő forrásával kell foglalkozni. Az adóbevételeket befolyásoló adóalap előrejelzéséhez az EKF és a Pólus programokat befektetéseknek célszerű tekinteni, melyek pénzügyi szempontból hosszú távon akkor minősíthetőek finanszírozhatónak, ha az adósságszolgálat terheinek fedezete a beruházások és programok által generált többletbevételekből megteremtődik. Többletbevételek a városi tulajdonú cégek osztalékából, illetékekből és adóbevételekből keletkeznek, a fejlesztések és a megemelkedő üzleti forgalom kapcsán. A hosszú távon tekintett adótömeg‐maximalizálás megvalósulásának feltétele annak a befektetés‐politikának és az ezt alátámasztó városdiplomáciának a kidolgozása és eredményeinek előrejelzése, amely révén a beruházások megvalósulására, működésbe lépésüket követően pedig jövedelmek kifizetésére, bevételek realizálására kerül sor. Az adópolitika célja olyan adópolitika kidolgozása és működtetése (főként az iparűzési és az ingatlanadó vonatkozásában), amely kellő vonzerőt gyakorol a befektetőkre, ugyanakkor hosszabb távon a befektetések révén biztosítja az adótömeg jelentős növekedését, az adósságterhek viselését.

Kapcsolódás más 1.1. stratégiai program: A város gazdaságának újrapozícionálása, a stratégiai programokhoz: versenyképes gazdasági struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása” 2.1.1. operatív program: A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a



98

stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén 2.1.4. operatív program: A stratégiát támogató városmarketing, PR,különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra Célcsoport:

A város adóalanyai


Polgármesteri Hivatal PBKIK Szakértő(k)

Az Önkormányzat A rendelkezésre álló információ, az EKF tanácsadói tender keretében készült és/vagy a Polgármesteri anyagok, a Pólus program alapján hosszú távú gazdasági előrejelzés, Hivatal szerepe: egyszerűsített hosszú távú költségvetés és cash‐flow készítése, a befektetői kedvezmények változatainak kidolgozása • A program megvalósításának feltételei: •

Eredménymutatók:

Kellően részletes és megalapozott tanulmányok az EKF tanácsadói tender keretében A Pólus Program fejlesztési előrejelzéseinek elkészítése

•

Befektetés‐szervezési program, városmarketing program elkészítése

•

Összesített, komplex gazdaságfejlődési előrejelzés készítése

•

Hosszú távú pénzügyi előrejelzések (költségvetés, város által teljesítendő fejlesztési forrás‐felhasználások, hitelfelvételi és törlesztési terv) elkészülnek

•

Befektetési előrejelzés, adóalap‐előrejelzések elkészülnek

•

Adókonstrukciók és elfogadásra kerülnek

•

Cash‐flow elkészül, a törlesztési képesség igazolásra kerül

adóbevételi

városdiplomáciai

előrejelzések

program,

elkészülnek

és


Pécs város befektetés‐és adópolitikájának eredményessége (az EKF‐fel, Pólus Programmal együtt) erősen hat a szűkebb térségre (megye), de jelentősen befolyásolja a régió jövőbeli vonzerejét is.


2.2.3.1. A vállalkozásokat érintő helyi adók befektetés‐ösztönző rendszerének kialakítása 2.2.3.2. A magánszemélyeket érintő adók optimális, a lakosság teherviselőképességét figyelembe vevő, magas fizetési hajlandóságra motiváló, a legnagyobb adótömeget eredményező színvonalának meghatározása. 2.2.3.3. Az adóbehajtás rendszerének fejlesztése a maximális behajtás elérése érdekében.



99

2.2.4 operatív program: A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében A program célja:

Jó minőségű szolgáltatást biztosító, korszerű, hatékony technológián alapuló, fenntartható közüzemi szolgáltatások biztosítása mérsékelt árakon

A program tartalma:

A szolgáltatások széttagoltsága, az egységes tervezés, irányítás hiánya változó gazdaságosságú működéshez vezetett, amelynek összevont eredménye negatív. A profitorientált jogi keretek közt működő városi tulajdonú vállalkozások teljes körének tevékenységét piaci alapokra célszerű helyezni, melynek keretében biztosítaniuk kell saját működőképességüket és fejlesztésük forrásait. Ennek értelmében egyes vállalkozások önkormányzati támogatásának gyakorlatát, amely mögött a költségvetési hiányt finanszírozó hitelek állnak, meg kell szüntetni, mivel a hitelek visszafizetésének forrása nem azonosítható. A szolgáltatások minőségi előrelépésének együtt kell járnia a költséghatékonyság, a piaci versenyképesség javulásával is. Ehhez korszerű technológiák alkalmazására van szükség, melyek hangsúlyozottan figyelembe veszik az üzemeltetés, a karbantartás‐igény, az energiahatékonyság szempontjait is. Mindehhez hatékonyan működő szervezet, erős vállalati felelősségtudat és piaci árpolitika szükséges. A versenyképesség és a hatékony vagyongazdálkodás alapjait közös irányítású, integrált (holding) szervezet keretei közt lehet megteremteni.

Kapcsolódás más 2.1.3. operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének stratégiai programokhoz: növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása 2.2.1. operatív program: A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez való igazodás 2.3.1. operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével Célcsoport:

Közüzemi szolgáltatók



100

A program közreműködői: Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Az Önkormányzat A saját tulajdonú közüzemi szolgáltatókkal együtt a stratégiai célok és/vagy a Polgármesteri kitűzése, a megvalósítás eszközrendszerének azonosítása, a döntések Hivatal szerepe: előkészítésében és meghozatalában való részvétel A program • megvalósításának feltételei: • •

A szolgáltatók stratégiájának kidolgozása vagy aktualizálása, a városstratégiához való igazítása A stratégiára alapozott középtávú szolgáltatási, fejlesztési és finanszírozási terv, árpolitika meghatározása A fejlesztés forrásainak meghatározása

Eredménymutatók:

Korszerű, hatékonyan üzemeltethető, karbantartott műszaki rendszerek kialakulása


A szolgáltatások változása a szolgáltatók teljes működési területére kihat


2.2.4.1. Az integrált városüzemeltetés lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata alapján egységes szemléletű, takarékos, összehangolt szervezeti rendszer kidolgozása és megvalósítása.22 2.2.4.2. A korszerűsítési, műszaki fejlesztési, innovációs és árszínvonal célok rögzítése a vállalatok stratégiai és középtávú tervében. Az Önkormányzati támogatás nélkül önfenntartó, termelékenységét, költségszínvonalát és a szolgáltatás minőségét tekintve versenyképes cégek kialakulását biztosító stratégiák kidolgozása. 2.2.4.3. A stratégiára alapozott középtávú tervek elkészítése és Önkormányzati jóváhagyása a fő gazdálkodási elemek (árszínvonal, költségek, eredmény, az eszközfejlesztési célok, a finanszírozás rendszere, folyamata) meghatározásával.

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként elkészül a z Üzemeltetési és működési terv

22



101

2.3 stratégiai program: Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Mára a minőségfejlesztés és minőségirányítás a globális verseny világában stratégiai kérdés, hiszen a szolgáltatások színvonalának emelése, tervezhető költségszinten tartása integrált minőségfejlesztési politika nélkül nem valósítható meg. Míg a városüzemeltetés és szolgáltatások területén helyenként jogszabály (pl. közoktatás: Önkormányzati Minőségirányítási Program ÖMIP – és az ezzel harmonizáló Intézményi Minőségirányítási Program), máshol a verseny kényszerítette ki a feladatellátó szervezetek különböző minőségirányítási rendszerei kialakítását. Ám a Polgármesteri Hivatal, mint a feladatok koordinációjának felelőse ilyennel jelenleg nem rendelkezik, ezért szükséges a minőségirányítási rendszerek koherenciájának megteremtése egy komplex minőségfejlesztési rendszeren keresztül. Ugyanakkor a megalapozott városstratégiai döntések meghozatalához az Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer adatszolgáltatási bázisa módot teremt az indikátorok folyamatos nyomkövetésére és a stratégiai irányok meghatározására, különös tekintettel a szűkös finanszírozási források racionális felhasználására. A program célja: Összehangolt minőségfejlesztési rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körében a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével. A minőségfejlesztési rendszer egyúttal objektív alapul szolgál a szervezetek tevékenységének értékeléséhez, bemenő információval látja el a kontrolling rendszert. A program tartalma •

Az egységes szemléletű minőségfejlesztési rendszer és intézkedési terv elkészítése, amely módot ad a feladatellátó szervezetek és intézmények sajátosságai figyelembevétele mellett a közös – azaz a Pécs Megye Jogú Város minőségfejlesztési politikájának kidolgozására.



102

•

A minőség belső mérhetőségét és fenntartását biztosító közös indikátorok kiválasztása, tervezése, a mérés és adatbázis kialakítása, mely a kontrolling és az ösztönzés rendszerének kialakításával együttesen megteremti az egységes, a város stratégiai céljait szolgáló irányítás és értékelés feltételeit. A bevezetés ütemtervének és finanszírozási tervének elkészítése a feladatok ütemezését és a bevonható források vizsgálatát teszi lehetővé. A bevezetés ütemterv szerinti előkészítése, a szervezetek felkészítése az auditra a program operatív megvalósítási szakasza. A minőségirányítási rendszerek bevezetése és fenntartása, az eredmények (adatok) becsatlakoztatása az Integrált Városirányítási Informatikai Rendszerbe megteremti a szervezetek standard működési feltételeit és lehetővé teszi eredményességük rendszeres és objektív értékelését.

• • •

A program eszközei és intézményrendszere A program megvalósítását külső auditor cég igénybevételével célszerű megvalósítani. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Egyrészt a Polgármesteri Hivatal körében bevezetésre kerülő minőségirányítási rendszer tekintetében a Hivatal alanya az eljárásnak. Másrészt koordinátora a városüzemeltetés és a szolgáltatások körében tevékenykedő szervezetek minőségirányítási rendszerei összehangolásának. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A kialakított minőségfejlesztési rendszer az Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer adatszolgáltatási bázisán képes lesz minőségfejlesztési stratégiai célok komplex kialakítására és így a városi, kistérségi és regionális fejlesztési források valós igényeken alapuló célorientált lehívási irányának meghatározására, miközben képes lesz biztosítani:

a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést magas és állandó színvonalú minőséget a munka eredményeit és a munkavégzést illetően az önellenőrzés és a vezetői kontrolling tekintetében az egyszerű kezelhetőséget, az áttekinthetőséget, az eredmények egyszerű követését



103

a termelékenység, hatékonyság javítását, gazdaságos, költséghatékony működést.

2.3.1 operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével A program célja:

Összehangolt minőségfejlesztési rendszer kidolgozása és működtetése az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körében

A program tartalma:

egységes szemléletű minőségirányítási rendszerterv és intézkedési terv készítése a minőség belső mérhetőségét és fenntartását biztosító közös indikátorok kiválasztása, tervezése, a mérés és adatbázis kialakítása, a kontrolling és az ösztönzés rendszerének kialakítása a bevezetés ütemtervének és finanszírozási tervének elkészítése a bevezetés ütemterv szerinti előkészítése, a szervezetek felkészítése az auditra a minőségirányítási rendszerek bevezetése és fenntartása, az eredmények (adatok) becsatlakoztatása az integrált információrendszerbe

Kapcsolódás más 1.2.1. A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán stratégiai programokhoz: erőforrás fejlesztés (felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés) 1.2.2. Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.1.2.A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában (Közigazgatás‐ és agglomerációfejlesztési program) 2.1.3. A stratégiai programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek fejlesztése 2.2.2. A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása 2.2.4. A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű,



104

a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében 3.1.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával 3.1.2. Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása 3.1.3. Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével 3.1.4. A város egyedi arculatát jelentékenyen meghatározó kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) 3.2.1. A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása, annak stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása Célcsoport:

A városirányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások menedzsmentje

A program közreműködői: külső auditor cég a Polgármesteri Hivatal a Város irányítási körébe tartozó szervezetek (intézmények, vállalkozások) menedzsmentje Az Önkormányzat egyrészt a Polgármesteri Hivatal alanya a minőségirányítási rendszernek és/vagy a Polgármesteri ugyanakkor koordinátora a városüzemeltetés és a szolgáltatások körében Hivatal szerepe: tevékenykedő szervezetek minőségirányítási rendszerei összehangolásának A program Integrált Városirányítási Informatikai Rendszer kialakítása megvalósításának az infokommunikációs feltételek biztosítása a megvalósításba bevont feltételei: szervezeteknél egységes szemléletű minőségirányítási rendszerterv és intézkedési terv készítése a Polgármesteri Hivatal minőségirányítási rendszerénrk kidolgozása, működtetése a városi irányítású szervezetek menedzsmentjének aktív részvétele



105

A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása Magas és állandó színvonalú minőség elérése a munka eredményeit és a munkavégzést illetően Egyszerű kezelhetőség, áttekinthetőség, az eredmények egyszerű követése az önellenőrzés és a vezetői kontrolling tekintetében A termelékenység, hatékonyság javítása, gazdaságos, költséghatékony működés Az „egyenlősdi” és a „fűnyíró elv” háttérbe szorulása

Eredménymutatók:


Az érintett szervezetek működési területe


2.3.1.1. Egységes szemléletű, az intézmények, vállalkozások sajátosságait figyelembe vevő minőségfejlesztési rendszerterv és intézkedési terv készítése 2.3.1.2. A bevezetés ütemtervének és finanszírozási tervének elkészítése 3.2.1.3. A bevezetés ütemterv szerinti előkészítése, a szervezetek felkészítése az auditra 3.2.1.4. A minőség belső mérhetőségét és fenntartását biztosító indikátorok kiválasztása, tervezése, a mérés és adatbázis kialakítása, a kontrolling és az ösztönzés rendszerének kialakítása 3.2.1.5. A minőségirányítási rendszerek bevezetése és fenntartása, az eredmények (adatok) becsatlakoztatása az integrált információrendszerbe Elvárások a rendszerrel szemben: • • • •

Magas és állandó színvonalú minőség elérése a munka eredményeit és a munkavégzést illetően Egyszerű kezelhetőség, áttekinthetőség, az eredmények egyszerű követése az önellenőrzés és a vezetői kontrolling tekintetében A termelékenység, hatékonyság javítása, gazdaságos, költséghatékony működés A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása



106

3 PRIORITÁS: A TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MEGÚJITÁSA AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉS A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN

3.1 stratégiai program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítása a regionális humán fejlesztési program és a NFT II elvei és pályázati lehetőségei figyelembe vételével Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Pécs városának, amennyiben sikeres, versenyképes gazdaságot és a fiatalok szempontjából vonzó várost akar építeni, szükséges növelnie a humán tőke befektetéseit. A város humán stratégiájának igazodnia kell a stratégia fő céljaihoz és a szükségletekhez a következők szerint: • •

•

a társadalom egészségi és mentális állapotának javulása, mely a társadalmi kohézió alapfeltétele a munkaerőpiac követelményeinek való megfelelés, azaz a munkaerőpiac megfelelő számú, összetételű és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerővel való ellátása – különös tekintettel az EKF és Pólus Program által a közelebbi és távolabbi jövőben igényelt kvalifikált munkaerőre a város belső társadalmi igényeinek szolgálata az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra és a sport területén.

A jövő sikeres, versenyképes, a befektetők számára vonzó városa magasan kvalifikált, minden képzési szinten aktuális ismeretekkel és gyakorlati kompetenciákkal bíró, munkavégző képességével rendelkező és az azt megőrző munkaerőt igényel. A városon belüli harmónia megteremtése tekintetében figyelembe kell venni a jelen realitásait is: az idősödő társadalom, a leszakadó társadalmi csoportok és



107

városrészek, a munkaerőpiacról kiszorulók kiemelt figyelmet, társadalmi gondoskodást, támogatást és az élethelyzetükhöz igazodó szolgáltatásokat várnak. A jelenre és a jövőre vonatkozó igények egyaránt ellentmondásokkal, problémákkal terheltek, a város jelene sok, a múltból származó „adósság” által terhelt. Különösen igaz ez a munkaerőpiac kereslete és a munkaerő kínálat közti eltérésre, valamint a társadalmi és városrészi különbségek, a társadalmi leszakadás kezelésére. A humán stratégiának így a múltból származó és a jövő követelményeiből fakadó követelményeknek egy időben kell megfelelnie. A város e tekintetben nem egyedi problémakomplexummal küzd, hiszen a régió és az ország hasonló feladatokkal néz szembe. A tények országosan is azt igazolják, hogy a társadalom problémáinak kezelése nem lehet igazán sikeres a humán ágazatok elkülönült működése mellett. A humán ágazatok finanszírozási nehézségei – ezzel szemben a társadalom gyenge egészségi állapota, az oktatás eredményességének romlása, a munkaerőpiacnak meg nem felelő szakmastruktúra, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránynövekedése mind azt mutatják, hogy az ágazatok szolgáltatási rendszere nem képes eredményesen kezelni a halmozódó problémákat. Különösen igaz ez az ország más területekhez viszonyítva elmaradó fejlődésű, leszakadó területein, így a Dél‐ Dunántúlon s Pécsett is. A program célja A humán közszolgáltatási stratégia célja olyan szolgáltató rendszer kialakítása, mely a humán területekhez tartozó ágazatok szoros szervezeti együttműködésével tartalmi kereteket biztosít a fenntartható fejlesztésekhez, együttműködési rendszerével hatékonyan működtethető, s a változó piaci és társadalmi igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes intézményhálózattal rendelkezik. A város humán stratégiája keretében rendelkezésre álló erőforrásokat – munkaerő, pénz, ingatlanvagyon, információ‐ •

a lehető legsokoldalúbban kihasználó,

•

az igénybevevők érdekeinek sérelme nélkül a lehető legnagyobb mértékben koncentráló,

•

gazdaságos működtetésre alkalmas összetételű,

•

komplexen tervezhető és irányítható,

•

integrált rendszerben célszerű működtetni.



108

Ebben az esetben várható, hogy az egyes szakterületeken kifejtett erőfeszítések szinergikus hatása érvényesül, s a személyek, családok, társadalmi csoportok érdekében kifejtett tevékenység eredményes lesz. Az eredményesség tekintetében a szemléletmódot tartjuk elsődlegesnek, mely a kijelöli a változtatások irányát és dinamikusan, de nem erőltetetten, tartósan, kitartóan érvényesül. Az elhamarkodott, kellően elő nem készített, nem megfelelően kommunikált szervezeti átalakítások hasznát felemésztheti a szűk körű érdekekből, értetlenségből vagy egyszerűen tájékozatlanságból fakadó belső szakmai‐egzisztenciális vagy társadalmi ellenállás, a szükséges támogatottság hiánya. A program tartalma A stratégiai program olyan szervezeti és szerkezeti átalakításokat tartalmaz, amely fogadóképes környezetet biztosít az uniós és hazai források sokoldalú felhasználásához. A szociális, oktatási, közművelődési és sport ágazatokhoz tartozó, jelenleg többnyire egymástól függetlenül, esetenként egymás hatását kioltva működő, sok párhuzamosságot mutató intézményrendszer összehangolt fejlesztése a program lényegi eleme. Ez magában foglalja a humán erőforrással való közös és hatékony gazdálkodást, közös épített és tárgyi környezet használatát, melyet tartalmi kapcsolatok hálóznak át. A szakmai területeken belüli integráció és koncentráció mindegyik humán szolgáltatási területen indokolt, mint a gazdálkodási és eredményességi tartalékok feltárása. Lehetőség van továbbá egyes humán szakterületek integrált megközelítésére, így pl. a következő témakörökben: •

oktatás és gyermekorvosi, gyermekfogászati ellátás

•

oktatás és gyermekvédelem, gyermekjóléti szolgáltatások

•

oktatás és családsegítés

•

oktatás és védőnői szolgálat

•

oktatás és a szenvedésbeteggé válás prevenciója

•

oktatás és lakossági kulturális szolgáltatások

•

oktatás és tömegsport szolgáltatások.



109

A felsorolás alapján a legerősebb integráló ágazatnak az oktatás tűnik, ettől függetlenül a többi ágazat egymás közti összefüggései is erősek. Távolabbi célként javasolható az integrált humán szolgáltatási központok létrehozása, amely végső soron minden társadalmi szolgáltatási feladat, problémakezelés tekintetében lehetővé teszi a komplex szakmaközi megközelítést, ennél fogva a legnagyobb eredményesség és hatékonyság ígéretét rejti. Az integráció területi és partnerségi megközelítése tekintetében jelentős tartalékokat rejt a megyével, az egyetemmel, az egyre több intézményfenntartói feladatot vállaló kistérséggel és az egyre jelentékenyebb szerepet játszó civil szervezetekkel, alapítványokkal, a szociális gazdaság, az oktatási piac szolgáltatóival és a kulturális ipar szereplőivel való együttműködés, a humán szolgáltatások közös megszervezésének, fejlesztésének lehetősége. Egyre jelentősebb szerepeket képesek átvenni a piaci szolgáltatásokat a humán szolgáltatási környezettel együtt fejlesztő, vagy azokkal határos befektetői körök (pl. PPP lehetősége, az egészségügyi szolgáltatásokkal határos wellness‐szolgáltatások, szépségipar, az egészséges és esztétikus környezet fejlesztése). Az integrált megközelítés egyidejűleg támogatja a gazdaságos működtetést, az irányítás és a szolgáltatás igénybe vétele szempontjából az átláthatóságot, a rendszerszerűséget, a szolgáltatásokhoz való koncentrált hozzáférést és a jelenleginél egyenletesebb szolgáltatási minőséget. A program eszközei és intézményrendszere A program eszközrendszerének részként a következő lehetőségekkel számolhatunk: •

a város meglévő intézményrendszere

•

a normatív finanszírozás rendszere

•

a város saját költségvetése

•

a központi költségvetés, kiemelt projektek köre (pl. egészségügyi rendszer integrációja, EKF terén)

•

lakossági hozzájárulások

•

a humán szolgáltatások vagyoni állománya

•

széles körű szakmai tapasztalati bázis



110

•

a város partnerségi rendszere (az állami, megyei, kistérségi, egyetemi, egyházi, alapítványi, civil szervezeti intézmények, vagyonelemek, tevékenységek, tapasztalatok, az önkéntesség köre, nemzetközi partnerek)

•

a pályázati rendszerben hozzáférhető fejlesztési források (DDOP, TÁMOP, TIOP)

•

közvetlen EU‐pályázatok forrásai (pl. Interreg)

•

bizonyos szegmensekben a fizetőképes piaci kereslet és az ahhoz kötődő üzleti szféra.

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzat, mint döntéshozó a stratégia elfogadásával kijelöli a humán közszolgáltatások fejlesztési irányait. A stratégiában szereplő célok és tevékenységek meghaladják a kötelező tevékenységek körét. Fontos, hogy az Önkormányzat és Hivatala azonosuljon annak fontosságával, hogy a szolgáltatások minőségének javítása, fejlődési feltételeinek megteremtése és egyidejűleg működési költségeinek csökkentése csak strukturális és szemléleti átalakításokkal lehetséges, melyek keresztülvitele csak széles körű megértéssel és közakarattal lehetséges. Elrendeli a meglévő szakterületi stratégiáknak a városstratégiához való igazítását, valamint az integrációs lehetőségek és szükségletek felmérését, a humán közszolgáltatások működtetési költségeinek a költségvetés finanszírozási kereteivel való összhangba hozását. A Polgármesteri Hivatal intézkedik az elrendelt vizsgálatok, döntés‐ előkészítések végrehajtásáról, a szükséges fejlesztési irányok, integrációs feladatok előkészítéséről. A javaslatok elkészítésébe bevonja az érintett saját és partner szervezeteket, megszervezi a szükséges politikai és szakmai egyeztetéseket, az előkészítő szakmai elemzések, tervezetek elkészítését. Gondoskodik arról, hogy a változtatások indoklása ne csak az Önkormányzat, hanem minden fontos szereplő szemszögéből tartalmazza azok szükségességét. Előkészíti, megszervezi a szükséges rendezvényeket, gondoskodik a döntés előtti és utáni hatékony kommunikációról.



111

Az integrációk előkészítése a következő főbb mozzanatokból áll: 1. Az ágazatok egymást támogató szükségleteinek felmérése, a más ágazatok számára felajánlható szolgáltatások kimutatása, a más ágazatoktól elvárt szolgáltatások megjelenítése (szolgáltatási „sakktábla”) 2. A szolgáltatások nyújtásában érintett ingatlanok felmérése (ellátási körzetek szerinti elhelyezkedés, elérhetőség, méretek, kapacitás, szolgáltatás nyújtására való szakmai megfelelősség, struktúra, műszaki állapot, energiahatékonyság, potenciális piaci érték, stb.) 3. Az integrációs lehetőségek kidolgozása és értékelése a következő szempontok szerint: a. Az integrált szervezeti feltételek megteremtésének lehetősége, előnyei, hátrányai b. Az optimális területi elhelyezkedés, koncentráció az üzemeltetés és a lakosság kiszolgálása szempontjából c. A szükséges beruházási, rekonstrukciós, átalakítási kiadások értékelése d. Az üzemeltetés előnyeinek, hátrányainak, költségeinek összehasonlítása a régi és az új struktúrában e. A munkaerőigények összevetése a régi és az új struktúrában 4. A lehetséges szervezeti integrációra vonatkozó javaslatok megfogalmazása 5. Az átalakítási terv elkészítése 6. A humán erőforrás‐fejlesztési és struktúra‐átalakítási terv elkészítése, az esetlegesen felszabaduló munkaerő árirányítási, átképzési terve 7. A felszabaduló infrastruktúra hasznosítási terve 8. Pénzügyi terv 9. Az átalakítás komplex SWOT‐analízise számszerű és szöveges formában (megvalósíthatóság értékelése) 10. Kommunikációs terv 11. Döntések meghozatala 12. Intézkedési terv a végrehajtásról. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatására várhatóan növekszik a szolgáltatások skálája (az eddig hiányzó, vagy alacsony kapacitással rendelkezésre állóké), erősödik a szolgáltatók együttműködése, javul az ellátás minősége és hatékonysága, helyreállnak a szolgáltatások belső arányai, valamint eredményesebbé válik a tevékenység.



112

A széles körű partnerségen alakuló rendszerszervezés megerősíti a szereplők kapcsolatrendszerét, kialakítja a rendszeres kommunikáció és együttműködés formáit, ez által tevékenységük eredményessége, hatékonysága javul. A kiterjedt partnerségi kapcsolatrendszer segítségével változatos finanszírozási megoldások alakulnak ki, a város „magányossága”, a ránehezedő terhek enyhülnek. A létrejövő integrált szolgáltatási infrastruktúra megteremti az egyedi pécsi arculatot jelentő humán közszolgáltatási rendszer kialakításának lehetőségét. Ez alapjául szolgál hosszú távon ‐ a sikeres pólus program nyomán – a kulturális ipar és az egészségipar megtelepülésének és működésének, és így a város stagnáló pozícióból dinamikusan fejlődő dél‐dunántúli központtá válhat. Másrészt Pécs 2010 után is – a rendelkezésre álló infrastruktúra racionális és turisztikai vonzerővel bíró kihasználása nyomán –„kulturális főváros”, országos és eurorégiós kulturális központ marad. A humán szolgáltatások intézményhálózata és a feladatellátás úgy illeszkedik az elvárásokhoz, hogy a továbbiakban nem igényel folyamatos strukturális beavatkozást. Az ellátórendszer fenntartása és folyamatos működtetése a város számára úgy válik gazdaságossá, hogy fajlagos mutatói javulnak, mert a rendszer mérete összességében csökken és több külső forrásból is finanszírozható, támogatható. Az ellátórendszer magasabb színvonalú szolgáltatást tud nyújtani az igénybe vevőknek. A közép és hosszú távú fejlesztéseket a rendszer a saját bázisán meg tudja valósítani, rugalmassága javul, az igények változásához könnyebben tud alkalmazkodni. A külső források bevonása és az összesített nagyságrend csökkenése eredményeképpen a város költségvetésén belül a humán ellátó rendszer fenntartásának terhe úgy csökken, hogy a rendszer működőképessége nem romlik, hanem javul.



113

3.1.1 operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával.23 A program célja:

Magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása

A program tartalma:

A város valamennyi saját fenntartású intézményeit magában foglaló intézményrendszer hálózatos együttműködésének kialakítása és az azt támogató, azt menedzselő, logisztikai és informatikai hátteret biztosító, modell‐értékű pedagógiai, szakmai, információs és módszertani központ létrehozása

Kapcsolódás más 1.1. A város gazdaságának újrapozícionálása, versenyképes gazdasági stratégiai programokhoz: struktúra kialakítása, a város „újraiparosítása” 1.2. A humánerőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása, különös tekintettel a fiatalokra 2.2. A városgazdálkodás/működtetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja 2.3. Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása 4.1. A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése Célcsoport:

A város közoktatási intézményrendszere

A program közreműködői: •

a Polgármesteri Hivatal

•

a közoktatási intézmények

•

a szakképzési intézmények

•

a szakképzés szervezési társulás/társaság

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként elkészül a Humánerőforrás‐fejlesztési stratégia elsődlegesen és alapvetően EKF‐fókusszal, valamint foglalkoztatás‐oldali megközelítéssel 23



114

Az Önkormányzat Koordináció és/vagy fenntartás és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: •

A program megvalósításának feltételei:

• • •

• • •

Eredménymutatók:

a középfokú oktatás jelenlegi struktúrájának átszervezése, a stratégiából adódó következményeknek a város Közoktatási Fejlesztési Tervén való átvezetése a Szakképzés szervezési Társulás/Társaság létrehozása az integrált intézményirányítás infrastruktúrájának megteremtése diákinformációs központ és a szerverház szolgáltatás (integrált informatikai alrendszer) megszervezése a közoktatás intézményrendszere számára (pl. az Innovációs Központban a hallgatói információs központhoz csatlakozóan) a kompetencia mérés eredményei a lemorzsolódási arányok utókövetés elhelyezkedési arányai


A magas minőséget biztosító, fenntartható és hozzáférhető intézményrendszeri struktúra hozzájárul a régión belüli vezető közoktatási és szakképzési szerepkör megőrzéséhez, és egyben alapjául szolgál a további fejlesztéseknek, befektetéseknek, forráslehívásoknak, valamint az „újraiparosításnak”


3.1.1.1. A lehetséges oktatási vertikumot magában foglaló, a közművelődési és szociális ágazatokkal kiegészülő többcélú oktatási intézményi központok létrehozása a most létrejött többcélú intézmények bázisán; a fizikai kapacitásoknak és a humán erőforrásbázisnak a tanulólétszámmal és annak területi eloszlásával összhangban álló, fenntartható kialakítása, tartósan magas színvonalú, a tanulók számára egyenlő esélyeket nyújtó oktatás biztosítása. 3.1.1.2. Az 1. intézkedés eredményeképpen létrejövő, a város valamennyi saját fenntartású intézményeit magában foglaló intézményrendszer hálózatos együttműködésének kialakítása a kapcsolódó egyéb humán ellátó rendszerek (közművelődési, szociális, sport) szervezeteivel, intézményeivel. 3.1.1.3. Az integrált intézményi hálózatot támogató, azt menedzselő, logisztikai és informatikai hátteret biztosító, modell‐értékű pedagógiai, szakmai, információs és módszertani központ létrehozása, mely régiós szerepre is alkalmas szervezeti felépítésével és szakmai tartalmával hatékonyan szolgálja a város közoktatását.



115

3.1.2 operatív program: Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása A program célja:

Az operatív program célja, hogy a helyzetelemzésben megfogalmazott helyi szükségletek és társadalmi problémák mentén, a jelenleg hatályos hazai jogszabályok figyelembe vételével, komplex Önkormányzati szociálpolitikai koncepciót és stratégiát adjon a jövőbeni, döntően a jóléti szolgáltatásokat érintő tervezéshez, fejlesztésekhez, illetve a különböző ágazatok – szociális területet érintő – döntéseihez/fejlesztéseihez.24 A tervezett és szervezett pécsi Önkormányzati szociálpolitika biztosíthatja csak a jóléti/humán szolgáltatások színvonalának/minőségének emelését, a szolgáltatások elérhetőségének javítását, az igénybe vevő rászorulók számának növelését (az ún. szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását). A helyi társadalmi problémák, illetve a jelenlegi és a várható szakmai (jogi és pénzügyi) környezet és elvárások egyaránt a humán közszolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezését indokolják. A program fő célja, hogy a helyi (regionális szintig) szükségletekre épülő, differenciált jóléti ellátórendszer kiépítését és működését támogassa. A különböző területi szinteken jelentkező lehetőségek és feladatok végiggondolása lehetővé teszi Pécs város számára azt, hogy jóléti ellátó‐ rendszere saját lakosai ellátásán túl agglomerációs, kistérségi, és nagyobb térségi (regionális, inter‐regionális) feladatellátásra is alkalmassá váljon. A tudatos Önkormányzati szociálpolitikai tervezés, majd gyakorlat alapján Pécs városa, szintén regionális hatókörrel, alkalmassá válhat ún. szakmafejlesztési/innovációs/módszertani központi szerepkörre is.

A program tartalma:

A tervezett operatív program főbb tartalmi elemei, tevékenységei a szükséges beavatkozások mentén: A szervezetrendszer korszerűsítése: Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése. Az igazgatási rendszer korszerűsítésének továbbfolytatása. Informatikai rendszer továbbfejlesztése (ún. szociális térinformatikai rendszer kiépítése és működtetése). Feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása.

Jelen stratégiával párhuzamosan elkészült a szocálpolitikai stratégia is

24



116

Átlátható és kiszámítható pályázati menedzsmenti rendszer kialakítása. HR politika kialakítása. Kistérségi‐ és városi Önkormányzati szociálpolitikák teljes körű összehangolása. A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása: A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása. A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása (koncepció, tervezett adatgyűjtés, adatbázis, egyedi intézményfejlesztési tervek). A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon belül, és város‐kistérség, város‐megye vonatkozásában is). A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása. A szükségletek, a szolgáltatási színvonal, a költségek és a térítési díjak összhangjának megteremtése. A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése. A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása. Regionális Módszertani Központ (RMK) létrehozása a meglévő módszertani bázisokon; egyéb szakmafejlesztő tevékenységek biztosítása: Az RMK létrehozásának megtervezése (pl. célja, feladatai, SZMSZ). A szervezet és a működés feltételeinek biztosítása. A minőségbiztosítás rendszerének kidolgozása és működtetése. A kontrolling és monitoring rendszer kidolgozása és működtetése. A korszerű humánerőforrás képzés/átképzés/továbbképzés rendszerének kidolgozása és működtetése; képzési megállapodások (pl. PTE) előkészítése. Innovatív szakmai kezdeményezések számának és hatékonyságának növelése: Az innovatív szakmai kezdeményezések feltérképezése, elemzése, adatbázis összeállítása, értékelése. Az innovációk minősítési rendszerének kidolgozása. Az alkalmazásra kerülő innovációk és alkalmazhatóságuk módszertanának kidolgozása (a Regionális Módszertani Központ tevékenységeként). Új típusú komplex humán ágazat‐ és szektorközi programok/szolgáltatások támogatása: Ágazat, szektorközi és területi együttműködések és fejlesztési programok támogatása (pl. foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, oktatás, ifjúságpolitika, társadalmi devianciák, adósságkezelés terén). Non‐profit vállalkozás lehetőségeinek támogatása a jóléti ellátórendszer fejlesztésének céljából (az ún. szociális gazdaság támogatása).



117

Feladat‐megosztási stratégia elkészítése. A civil szféra erősítése, aktivizálása (önkéntesség, közösségfejlesztési akciók), társadalmi kapcsolatok erősítése. Integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex rehabilitáció – szociális dimenziója – módszertanának kidolgozása, ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása: Komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása. Komplex városrehabilitációs projektek kidolgozása, megvalósítása, a pályázati rendszerben való részvétel segítségével.


operatív program: A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában

2.1.3.

operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása

2.3.1.

operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével

3.1.1. operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával 3.1.3. operatív program: Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével 3.1.4. operatív program: A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és erősítő kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF + Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) Célcsoport:

Jóléti szolgáltatást nyújtó helyi és regionális intézmények/szervezetek, jóléti célú civil szervezetek, illetve maguk a végső kedvezményezettek: a szolgáltatást igénybe vevő egyének, családok, közösségek.



118

A program közreműködői: Pécs MJ. Város Önkormányzatának Képviselő Testülete, tisztségviselői, illetékes bizottsága: Népjóléti Bizottság, tervező munkatársak, a szociális igazgatás illetékesei, a helyi Szociális Kerekasztal. Az Önkormányzat Pécs MJ. Város Önkormányzatának Képviselő Testülete: a szociálpolitikai és/vagy a Polgármesteri stratégiai program elfogadása, a megvalósítás értékelése; Népjóléti Hivatal szerepe: Bizottság: a stratégiai program előkészítésének és megvalósításának teljes körű koordinálása, a szükséges Közgyűlési előkészítő tevékenységek (pl. a program aktualizálása/felülvizsgálata, a program megvalósításáról éves jelentés előkészítése). A Polgármesteri Hivatal illetékesei, első sorban a Humánpolitikai Főosztály és annak szociális egységei, feladatuk különösen a döntés‐előkészítés és végrehajtás terén van. Felelősei a Népjóléti Bizottsági ülések anyagai előkészítésének, a politikai szintű döntések végrehajtásának. A stratégiai program előkészítése során koordinálják az ún. társadalmasítási folyamatokat, majd a program megvalósítása során a konkrét intézkedések, akciók végső szakmai felelősei (az SZMSZ‐ben és az Ügyrendben foglalt feladatokon túl, az ún. kontrolling és monitoring tevékenységért is). A Polgármesteri Hivatal egyéb egységeinek feladatát/felelősségét a Közgyűlés által elfogadott stratégiai program alapján egyéb döntések/intézkedések alapozzák meg (pl. városrehabilitáció terén ún. komplex városrehabilitációs fejlesztési program elfogadása). A program A Közgyűlés általi elfogadást követően alapfeltétel, hogy az előző pontban megvalósításának foglalt szereplők feladat‐ és hatásköre/kompetenciája/felelőssége a feltételei: megvalósítás terén pontosan meghatározásra kerüljön. A döntéshozói legitimáció mellett ugyanakkor az is alapfeltétel, hogy a program megvalósításában érintett intézmények/szervezetek is elfogadják azt szakmai tevékenységük megvalósítása során, ún. alapdokumentumnak (pl. egyedi intézményi/szervezeti fejlesztési tervek, programok, projektek elő‐ és elkészítésekor, stratégiai partnerségépítés alapjául). Eredménymutatók:

A tervezés és program‐megvalósítás eredményének mutatói/azok forrása: A szociálpolitikai stratégiai program elfogadása és megvalósítása kapcsán született Közgyűlési és Népjóléti Bizottsági határozatok, Szociális Kerekasztal üléseinek emlékeztetői, a szolgáltatástervezési koncepció véleményezésével kapcsolatban született dokumentumok (pl. Megyei Önkormányzat, Regionális Szociálpolitikai Tanács). A program szakmai megvalósítását eredménymutatók/azok forrásai: •

igazoló,

lehetséges

az egyes szolgáltatók szakmai beszámolói/statisztikái/elemzései a szolgáltatást igénybe vevők számáról, a legfontosabb szociális,



119

• •

• • Térszerkezeti összefüggések:

mentális, és egészségi jellemzőikről (ún. célcsoporti jellemzők); a szolgáltatás egyéb szakmai jellemzőiről (személyi, tárgyi feltételek, férőhely, stb.); megvalósított programok/azok szakmai beszámolói; az előkészített, benyújtott és ténylegesen megvalósított akciók/projektek (projektdokumentáció, szakmai és pénzügyi beszámoló, stb.); a szakmai innovációk teljes körű dokumentációja; egyéb, a program megvalósítását igazoló adat/tény/annak forrása (pl. helyi rendelet, szakmai engedély).

A szociálpolitikai stratégiai program alapeleme a helyi szükségletekre és igényekre érzékenyen reagáló, differenciált szolgáltatások biztosítása, mind az egyéni/családi, mind az ún. közösségi típusú szolgáltatás‐tervezés során (lásd: szociális térkép készítésének szükségessége). Elsősorban az alapszolgáltatások terén alapelv, hogy azokat a lakóhelyhez közel, könnyen elérhető távolságon belül biztosítsuk, ezért a program az ún. városrészi megközelítést alkalmazza (az ún. esélyegyenlőségre tekintettel). A szakellátások terén is kiegyenlítettebb feladat‐ellátásra kell törekedni (ún. kapacitás‐szabályozás szükségessége), természetesen az ún. területi szintű összhang megteremtésének igényével párhuzamosan: mikrotérségi, kistérségi, megyei és regionális feladatok feltérképezésével és pontos meghatározásával (ez természetesen igaz egyes alapszolgáltatásokra is).


3.1.2.1. A szociális szféra szervezeti és döntéshozatali rendszerének korszerűsítése 3.1.2.2. A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása 3.1.2.3. A meglévő szakmai bázisokon a regionális szociális módszertani központ szerepkör feltételeinek megteremtése 3.1.2.4. Az innovatív szakmai hatékonyságának növelése

kezdeményezések

számának

és

3.1.2.5. Új típusú, integrált, ágazatközi, szektorközi és területileg összehangolt programok és szolgáltatások támogatása 3.1.2.6. Az integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása, megvalósítása, támogatása



120

3.1.3 operatív program: Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével A program célja:

A stratégia célkitűzéssel összhangban Pécs és vonzáskörzete lakossága egészségi állapotának és életminőségének javítása. Ez a cél az operatív program keretein belül az egészségügyi ellátórendszer racionális (integrált, szükségletekhez igazodó) és fenntartható működtetésével, a minőségi ellátás fejlesztésével, a hiányzó szolgáltatások pótlásával, és az Önkormányzat tulajdonában lévő intézmények fejlesztésével valósítható meg.

A program tartalma:

•

•

•

•

• • • •

•

Az egészségügyi ellátórendszer integrációjában való hatékony közreműködés annak érdekében, hogy a pécsi lakosok egészségi szükségletei kielégítést nyerjenek, mind a járóbeteg, mind a fekvőbeteg ellátás területén. Az Önkormányzat tulajdonában lévő létesítmények fizikai állagának megőrzése, illetve szükség szerinti javítása, a gép‐ és műszerpark fejlesztése, a betegellátás körülményeinek, valamint a betegek elégedettségének javítása érdekében. Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó praxisok áttekintése a szakmai felügyeleti szervezetekkel, hogy a praxisokhoz tartozó lakosság a lakóhelyéhez legközelebb eső ellátó helyeken kaphassa meg a szükséges ellátást. Hiányzó szolgáltatások megteremtése, illetve a szűkös kapacitásokkal rendelkezők bővítése (pl. gerontológiai ellátás, otthonápolás, hospice ellátás stb.). Az egészségügyi szolgáltatások minőségének fejlesztése, a betegek biztonságos ellátása folyamatának kidolgozása akkreditációs eljárásokkal. A civil szféra bevonása az egészség fejlesztésébe, közösségi alapokra, a részvételi demokrácia elveire építkezve. A civil szféra szükségletei alapján egészségfejlesztő, prevenciós és rehabilitációs szolgáltatások kínálatának növelése. A lakosság egészségi szükségleteinek és az azokra reagáló egészségügyi szolgáltatások „illeszkedésének” folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges változtatások megtétele, hogy felesleges vagy éppen hiányzó kapacitások ne keletkezzenek. A méltányos egészségi szükségletek kielégítése a lakosság minden csoportja számára, függetlenül kortól, nemtől, etnikai hovatartozástól, iskolai végzettségtől, jövedelmi helyzettől és a betegség típusától.



121

Kapcsolódás stratégiai programokhoz:

más 2.1.3 operatív program: A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása 2.3.1. operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 3.1.1. operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával 3.1.2. operatív program: Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása 3.1.4. operatív program: A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és erősítő kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF + Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa)

Célcsoport:

A város (és vonzáskörzete) lakossága

A program Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, MEP, Megyei Önkormányzat, PTE OEC, más közreműködői: egészségügyi intézmények, civil szervezetek Az Önkormányzat Az Önkormányzati törvényben meghatározott feladatai mellett elsődlegesen és/vagy a kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek. Polgármesteri Hivatal szerepe: A program A programhoz nélkülözhetetlen a városi és a megyei Önkormányzat, a PTE megvalósításának OEC, valamint a szakmai szervezetek (pl. ÁNTSZ) és a civil szféra hatékony feltételei: együttműködése. Eredménymutatók:

•

A lakosság elégedettségének növekedése az egészségi ellátással.

•

Tanúsított egészségügyi résztvevők száma.

szolgáltatók,

minőségügyi

tanfolyamon


A program a város teljes területét érinti.


3.1.3.6. A járó‐ és a fekvőbeteg ellátást biztosító egészségügyi intézmények tevékenységének jobb összehangolása, a kapacitások racionalizálása



122

3.1.3.7. Az egészségmegőrző, prevenciós és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, számuk növelése és célzott alkalmazása 3.1.3.8. A civil szféra bevonása (finanszírozással) az egészségi problémák növekedésének megelőzésére 3.1.3.9. Az egészségügyi szolgáltatások minőségének növelése a minőségszemlélet megismertetésével és a minőségirányítási (minőségbiztosítási) rendszerek akkreditációjával az ellátások minden szintjén 3.1.3.5. A népesedési tendenciák ismeretében az időskori ellátórendszer kiépítésére való felkészülés



123

3.1.4 operatív program: A város egyedi arculatát meghatározó, a város nemzetközi jelenlétét folyamatosan fenntartó és erősítő kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa)25 A program célja:

Átfogó, a helyi értékeket közvetítő, egyedi arculatú, a város ismertségét jelentősen és tartósan növelő kulturális politika megfogalmazása és érvényesítése

A program tartalma:

A helyi kulturális értékek ápolása mellett a kultúra hagyományos szerepkörének kiszélesítése, új, globális szerepkör kialakítása Az EKF program kiemelt kezelésével és az EKF szellemiség 2010 évet követő fenntartásával a város kulturális pozíciójának erősítése, lehetőség szerint euro‐régiós kulturális központ szerep biztosítása a város számára Az EKF révén és a kulturális diplomácia eszközrendszerének tervezett, folyamatos alkalmazásával integrálódás az európai városok rendszerébe A kulturális és közművelődési intézményrendszer szolgáltatási minőségének és hatékonyságának növelése az átgondolt intézményi integráció megteremtésével A kultúra közösségteremtő erejének növelése – különösen a fiatalok körében ‐ a kor követelményeinek megfelelő programkínálttal, új közösségi terek kialakításával A város turizmusához és a helyi lakosság igényeihez illeszkedő rendezvénykultúra kialakítása, fejlesztése Új értékek, innovációk befogadása a kultúrába A kulturális ipar fejlesztése Az információs kultúra széles körű elterjesztésével az esélyegyenlőség javításához ‐különösen a szegregálódó városrészekben

Az EKF komplex tanulmány munkarésze a stratégia megvalósíthatóságát a stratégiai irányítás szervezeti rendszere kapcsán érinti 25



124

Kapcsolódás más 1.1.1. operatív program: A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek stratégiai programokhoz: keretében a K+F és az innováció szervezett fejlesztése (Pólus Program) 1.1.3. operatív program: A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐menedzsment, létrehozása és működtetése, a kulturális arvulat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása) 1.2.2. operatív program: Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.1.1. operatív program: A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város nemzetközi, országos, regionális és kistérségi‐agglomerációs súlyának és kapcsolatrendszerének erősítése a stratégiai célokhoz igazodó képviseleti célok és alapelvek mentén 2.1.2. operatív program: A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában 2.1.3. operatív program: A stratégiai programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek alkalmazása 2.1.4. operatív program: A stratégiát támogató városmarketing, PR,különös tekintettel az egyediségre és a kulturális arculatra 2.3.1. operatív program: Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 3.1.1. operatív program: A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló, a munkaerő‐piaci igényekkel összhangban álló, sajátos városi karakterrel rendelkező, magas minőséget biztosító, fenntartható, integrált (többcélú) közoktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐átalakítás folytatásával 3.1.2. operatív program: Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása 3.1.3. operatív program: Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével 3.2.1. operatív program: A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása, annak stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása



125

A város lakossága, kiemelten a fiatalok

Célcsoport:

A városban élő művészek A városba látogató turisták A program közreműködői: • •

Önkormányzatok Kulturális és közművelődési intézmények, műhelyek

•

Dél‐dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

•

Művészek

•

Az EKF menedzsment

Az Önkormányzat • és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe: •

Az intézményrendszer átvilágításának elvégeztetése, az integrált intézményrendszer előkészítése és kialakítása Az EKF‐menedzsment irányítása és ellenőrzése révén a nemzetközi színvonalú rendezvénykultúra kialakítása

•

A városdiplomácia eszközrendszerén keresztül a város nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerének jelentős kiszélesítése, a város nemzetközi ismertségének növelése

•

A Pólus Program segítségével a kulturális ipar innovációs és városfejlesztési szerepének kibontakoztatása

•

A kulturális kapcsolatokon keresztül a város befektetési vonzerejének növelése

A program • megvalósításának feltételei: •

Az EKF ütemezett feladatstruktúrájának kialakítása és sikeres megvalósítása (különösen kapcsolatépítés és programok, rendezvények tekintetében)

Eredménymutatók:

A városdiplomácia együttműködésével

sikeres

felépítése

a

szereplők

érdemi

•

Az Önkormányzat stratégiai működésének kialakítása, eredményes működést lehetővé tevő munkamegosztás kialakítása a képviselők közt, valamint az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, valamint az intézmények között

•

Az önkormányzati tulajdonú kulturális szervező intézmények, cégek száma, integrált intézmény megvalósulása

•

Vendégéjszakák száma

•

Eladott belépők, bérletek száma

•

Rendezvények bevételeinek alakulása

•

Befektetések összegének alakulása

•

A szállodai férőhelyek számának alakulása

•

A vendéglátóhelyek forgalmának alakulása

•

A kiskereskedelmi forgalom alakulása

•

A 2010 utáni évekre vonatkozó kulturális szerződések száma

•

A kulturális ipari profilú vállalkozások és az általuk foglalkoztatottak



126

száma Térszerkezeti összefüggések:

Az EKF sikerét nem csupán a városban, hanem a régióban is jellemzik az eredménymutatók, mivel a programnak a régióra is hatnia kell. Az EKF nem városi, hanem országos program, amelynek a Pécs, Baranya és a Dél‐dunántúli Régió ismertségének erősítésén túl Magyarország nemzetközi imázsát is erősítenie kell. A program eredményeként Pécs európai jelentőségű kulturális központtá válik, s ezt a szerepét tartósan megőrzi. A program eredményeképpen Pécs országon belüli vonzereje is nő. Az integrált kultúraszervezés, az EKF során megszerzésre kerülő fejlesztési és szervezési tapasztalatok a városhatárokon túl is értékesíthető termékké válnak. A kulturális ipar fejlődése kapcsolatrendszerét erősíti.


a

város

nemzetközi

gazdasági

3.1.4.1. Az EKF keretében nemzetközi érdeklődésre számot tartó, turizmushoz illeszkedő rendezvénykultúra kialakítása, különös tekintettel a fiatal korosztályokra 3.1.4.2. A kulturális intézményrendszer átvilágítása és integrált irányítási rendszerének kialakítása a következő célok elérése érdekében: •

az összehangolt működés, az egységes, magas minőségű éves és középtávú rendezvényprogram feltételeinek megteremtése, figyelembe véve az EKF rendezvényeit is

•

az intézményrendszer átvilágítása, az erőforrások költséghatékonyságot eredményező koncentrációja a versenyhelyzet mérsékelt megőrzése mellett; az EKF‐fel közös, integrált kulturális szervező és létesítményi rendszer felállítása, különös tekintettel a pénzügyi fenntarthatóságra és a peremterületek intézményi ellátottságára

•

előrelépés a kulturális és az oktatási szféra infrastrukturális és szervezeti integrációja terén az erőforrások koncentrációja és hatékony működtetése, pénzügyi fenntarthatósága érdekében

3.1.4.3. A kulturális ipar innovációs infrastruktúrájának, hazai és nemzetközi szakmai és üzleti kapcsolatrendszerének felépítése és működtetése 3.1.4.4. Hatékony hazai és nemzetközi kulturális városmarketing kialakítása 3.1.4.5. A teljesítményérdekeltség érvényesítése az önkormányzati támogatásokban



127

3.2 stratégiai program: A lakossági szolgáltatások fejlesztése26 A stratégiai program keretében a következő szolgáltatási körrel foglalkozunk: •

olyan közüzemi vagy azokhoz közelálló szolgáltatások, melyekben a város nem rendelkezik jelentős vagy meghatározó tulajdoni hányaddal

•

nem közüzemi jellegű és a humán közszolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, turisztikai, javítási, telekommunikációs, sajtó stb. szolgáltatások).

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A szolgáltatók közül a nemzetközi tulajdonú cégek hazai leányvállalatai kevés önálló mozgástérrel rendelkeznek, ezért piaci viselkedésük, pl. árpolitikájuk gyakorlatilag nem befolyásolható. Ugyanakkor jelentős problémaként fordul elő a szolgáltatási díjhátralékok felhalmozódása, mely a nem fizetők jelentős része körében hátrányos szociális helyzetük lecsapódásaként jelentkezik. E szolgáltatások igénybe vétele (pl. villamos energia) senki számára nem nélkülözhető, aki akár minimális mértékben a normál társadalmi sztenderdek közt él. Az ebbe a körbe tartozók problémája részben a szolgáltatóknál csapódik le, másrészt a város sem kerülheti el, hogy a szegregáció, a szegénység által érintett lakossági kör problémáját teljes mértékben elhárítsa magától. Az sem várható el, hogy a város mintegy garanciát vállaljon a nem fizetők tartozásaira, de azt sem nézheti tétlenül, ha a nem fizetők miatt mások is kiszorulnak a szolgáltatásból, és azt sem, hogy esetleg többgyermekes családok ellenőrizetlen körülmények közé kerüljenek. Ez olyan határterület, amely a szolgáltatók és a város közös problémamegoldásának tárgya lehet. A lakossági szolgáltatásoknak a közüzemi és humán közszolgáltatásokat meghaladó köre tekintetében a városirányítás lehetőségei ugyancsak korlátozottak, de nem lebecsülendőek. Nem javasolható, hogy a város minden probléma tekintetében illetékesként lépjen fel (főleg nem egyedi jellegű problémák esetén), ugyanakkor a lakosság vagy a vállalkozások széles körét érintő esetekben koordinációs, szabályozó szerepe van. Mivel a stratégiai program csak egy operatív programot tartalmaz, a két program között egyezőség áll fenn

26



128

A szolgáltatások jelentős köre (pl. kereskedelem, vendéglátás, szállodai férőhelyek és egyéb szállodai szolgáltatások, egyéb turisztikai szolgáltatások, szórakoztató ipar) nem csupán az állandó lakosság, hanem az ideiglenesen a városban lakók (albérletben vagy kollégiumban lakó diákok) és a városlátogatók: a környező települések lakói és a turisták ellátását is szolgálja. E szolgáltatások színvonala, vonzereje, forgalma a város életét (pl. egyes városrészek zsúfoltságát, az adóbevételek nagyságát) is jelentősen befolyásolják, ezért városvezetési szempontból jelentős figyelmet érdemelnek. A városi szabályozó, katalizáló, havária‐elhárító szerepeknek a következő fő esetekben van létjogosultságuk: •

a szolgáltatásokhoz a lakosság jelentős csoportjai nem vagy nehezen férnek hozzá

•

a szolgáltatások díjszabása (különösen versenyhelyzet híján) igazolhatóan meghaladja a költségek által indokolt, a lakosság fizetőképessége által elviselhető mértéket, az ún. értékarányos árat

•

a szolgáltatások területi eloszlása nem megfelelő

•

a szolgáltatások minősége, a szolgáltatás fizikai körülményei nem érik el a jogszabályokban előírt vagy a környezethez illő mértéket

•

a szolgáltatás környezetszennyező

•

a szolgáltatás a környezetben lakók megszokott életvitelének folytatását, nyugalmát zavarja, a szolgáltatók szolgáltatásuk értékesítése érdekében a lakosságot zavaró tevékenységet folytatnak

•

a szolgáltatások sokszínűségének hiánya, mennyiségi vagy minőségi hiányosságai gátolják más szolgáltatások értékesítésének bővülését, ez által a város adóbevételeit

•

a város turisztikai szolgáltatásaiból nem rajzolódik ki sajátos és vonzó városi arculat vagy a szolgáltatások nem követik a városimázs és a marketing által sugallt arculatot

•

stb.



129

A program célja A program célja a lakosság számára elérhető, a normál piaci viszonyoknak megfelelő minőségű, elérhető áron nyújtott, a jogszabályi követelményeknek megfelelő szolgáltatási környezet biztosítása, valamint a város egyéni arculatához illeszkedő, a város állandó és ideiglenes lakosságának valamint turisztikai vendégeinek igényeit kielégítő volumenű, struktúrájú és arculatú szolgáltatási környezet kifejlődése. A program tartalma A program keretében a szolgáltatók ösztönzése a város által elvárt változások érdekében, a nem kívánatos jelenségek visszaszorítása, a szélesebb lakossági kört érintő problémák kezelése, a város érdekeit szolgáló fejlesztések ösztönzése, a város arculatát, imázsát érintő változások kezelése. A program eszközei és intézményrendszere Az Önkormányzat eszközrendszere tekintetében a következőkkel lehet számolni: • • • • • • • • •

építési, arculati szabályozás egyedi építési, működési engedélyek kiadása adópolitika kommunikáció eseti megállapodások közép‐ és hosszú távú együttműködési megállapodások tervpályázatok befektetési kiajánlások, portfólió városfejlesztési tájékoztató anyagok, kiadványok, konferenciák, kiállítások, vásárok

A résztvevő intézmények: • • • •

Önkormányzat (Közgyűlés és bizottságok) Polgármesteri Hivatal A városi tulajdonú cégek A városban működő hatóságok



130

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe: •

A Hivatalnak informáltsággal kell rendelkeznie a lakosság és a vendéglátás szempontjából fontos szolgáltatások minőségét, mennyiségét, területi eloszlását illetően. Ez a szolgáltatási hiányosságok felismerése és az engedélyek kiadása szempontjából is fontos.

•

Jelentősebb számú lakosnak a szolgáltatásokból való kiszorulás esetén a Hivatalnak értékelnie kell a kialakult helyzet okait, megoldási lehetőségeit. Szükség esetén o Hatósági jogköreivel élhet (indokolt esetben) o Megállapodást köthet vagy elősegítheti, kezdeményezheti megállapodások megkötését (pl. a gyengébb fizetőképességű rétegek vagy nehezebben ellátható területek esetén speciális megoldások alkalmazása érdekében) o Szociális eszközökkel élhet (pl. rászorulók igénybevétellel arányos kiegészítő támogatás)

részére

az

o Bevonhat további érdekelt résztvevőket (pl. civil szervezetet, hatóságot) •

A város turizmus‐stratégiai és adóbevételi céljainak elérése érdekében ösztönözheti, kezdeményezheti, promótálhatja bizonyos szolgáltatás‐ típusok letelepedését, kialakítását, bővítését, arculatának módosítását.

Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások): •

A város lakosságának igényeihez, fizetőképességéhez jobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakulása

•

Egyenletes területi lefedettség elérése

•

A társadalmi kohézió erősödése

•

A társadalom fenntarthatósági tényezőinek erősödése, a szegregáció mérséklése

•

A munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása



131

3.2.1 operatív program: A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása és stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása A program célja:

A program célja a lakosság számára elérhető, a normál piaci viszonyoknak megfelelő minőségű, elérhető áron nyújtott, a jogszabályi követelményeknek megfelelő szolgáltatási környezet biztosítása, valamint a város egyéni arculatához illeszkedő, a város állandó és ideiglenes lakosságának valamint turisztikai vendégeinek igényeit kielégítő volumenű, struktúrájú és arculatú szolgáltatási környezet kifejlődése.

A program tartalma:

A program keretében a szolgáltatók ösztönzése a város által elvárt változások érdekében, a nem kívánatos jelenségek visszaszorítása, a szélesebb lakossági kört érintő problémák kezelése, a város érdekeit szolgáló fejlesztések ösztönzése, a város arculatát, imázsát érintő változások kezelése.


operatív program: A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése

1.1.3. operatív program: A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐menedzsment, létrehozása és működtetése, a kulturális arvulat erősítése (a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása) 2.2.3. operatív program: Az adópolitika alapelveinek kidolgozása, elfogadása és érvényesítése a stratégiával összhangban 2.2.4. operatív program: A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése a magas minőségű, a vidéki nagyvárosok átlagánál nem drágább, fenntartható szolgáltatások megvalósítása érdekében 4.1.1. operatív program: A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák‐) lakosság valalamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett. 4.1.3. operatív program: Integrált, komplex szemléletű (a városszerkezeti és közlekedési megfontolásokat, az ingatlanvagyon növekedését, a városkép érzékelhető javulását, a szociális és gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő), finanszírozási szempontból fenntartható folyamatot



132

jelentő városrehabilitáció megvalósítása a város stratégiájához és kiemelt programjaihoz illeszkedően (pl.: EKF, Pólus, gazdaságfejlesztés, fiatalok megtartása, turizmus fejlesztése) 4.1.4. operatív program: A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása Célcsoport:

Állandó és ideiglenes lakossága, látogatók, turizmusban résztvevők

A program közreműködői: •

Önkormányzat (Közgyűlés és bizottságok)

•

Polgármesteri Hivatal

•

A városi tulajdonú cégek

•

A városban működő hatóságok

Az Önkormányzat • és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

A Hivatalnak informáltsággal kell rendelkeznie a lakosság és a vendéglátás szempontjából fontos szolgáltatások minőségét, mennyiségét, területi eloszlását illetően. Ez a szolgáltatási hiányosságok felismerése és az engedélyek kiadása szempontjából is fontos.

•

Jelentősebb számú lakosnak a szolgáltatásokból való kiszorulás esetén a Hivatalnak értékelnie kell a kialakult helyzet okait, megoldási lehetőségeit. Szükség esetén o o

o o

Hatósági jogköreivel élhet (indokolt esetben) Megállapodást köthet vagy elősegítheti, kezdeményezheti megállapodások megkötését (pl. a gyengébb fizetőképességű rétegek vagy nehezebben ellátható területek esetén speciális megoldások alkalmazása érdekében) Szociális eszközökkel élhet (pl. rászorulók részére az igénybevétellel arányos kiegészítő támogatás) Bevonhat további érdekelt résztvevőket (pl. civil szervezetet, hatóságot)

•

A város turizmus‐stratégiai és adóbevételi céljainak elérése érdekében ösztönözheti, kezdeményezheti, promótálhatja bizonyos szolgáltatás‐ típusok letelepedését, kialakítását, bővítését, arculatának módosítását.

• A program megvalósításának • feltételei:

A szolgáltatásokkal való ellátással kapcsolatos információrendszer felállítása és működtetése A szociális rászorultság reális megítéléséhez szükséges módszertan kifejlesztése A szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági bejelentések, panaszok számának csökkenése A szolgáltatások differenciáltságának növekedése A szolgáltató cégek által befizetett iparűzési adó mértéke A szolgáltatási típusú engedélykérelmek száma

Eredménymutatók:

• • • •



133

• •


• Javasolt intézkedések:27

A szolgáltatások eloszlásának egyenletessége a város területén A város térségi vonzerejének növekedése a bevásárlások, vendéglátás, szórakoztatóipar, egyéb szabadidős tevékenységek tekintetében A város turisztikai vonzerejének erősödése

3.2.1.1. Hosszú távú együttműködési és szolgáltatásfejlesztési megállapodások megkötése a (várostól független, monopolhelyzetben lévő) nagyszolgálatókkal 3.2.1.2. A szolgáltatásfejlesztési terveket támogató rendeleti és intézkedési háttér megteremtése

A befektetésösztönzéshez és a turizmusfejlesztéshez kötődő intézkedések más operatív programoknál szereplenek.

27



134

4 PRIORITÁS. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA (AZ ÉPITÉSZETI, SZOCIÁLIS, GAZDASÁGI, STB. SZEMPONTOK EGYIDEJŰ FIGYELEMBE VÉTELÉVEL) 4.1 stratégiai program: A városszerkezet kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése

és

a

városrészek

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Az idők során Pécs fejlődésével kialakult a városszerkezet, a város terjeszkedésével új városrészek épültek. A városrészek építészeti arculata, gazdasági‐ társadalmi funkciói, az éppen aktuális környezetei, társadalmi, gazdasági, technológiai feltételek függvényében alakultak ki. Ennek következtében az egyes városrészek napjainkban eltérő adottságokkal és problémákkal rendelkeznek, ezért fejlesztési szükségleteiket külön‐külön kell felmérni. Mivel azonban a város összetett organikus egységet alkot, az egyes városrészeket és a teljes várost érintő fejlesztési elképzeléseket szükséges összehangolni. Az egyes városrészekhez köthető fejlesztések kölcsönhatásba kerülnek egymással, erősíthetik, gyengíthetik, esetleg kiolthatják a hatásokat, eredményeket. Az integrált városfejlesztés területi alapú, területi szemléletű tervezést jelent, amely városrészenként fogalmaz meg célokat. A városrészi fejlesztések és az egész várost érintő tervek összehangolásával, lehetőséget ad a szinergikus és multiplikátor hatások optimális kihasználására. Így a társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek kielégítése, az optimális ráfordítással, fenntartható módon történik meg. A program célja A program célja területi alapon kidolgozott, integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása, a fejlesztések városrészenkénti meghatározása, ezek kölcsönhatásának és ütemezésének tervezése. A tervezési folyamat eredményeként létrejön egy területi szemléletű, komplex, fejlesztési ütemezés. A cél az, hogy Pécs a stratégia megvalósítása révén kiegyensúlyozott szerkezetű, lakóinak megfelelő társadalmi és gazdasági környezetet biztosító, fenntartható várossá váljon.



135

A program tartalma Az integrált városfejlesztés gyakorlati megvalósulásához kiterjedt előkészítő munka kapcsolódik. Ennek során el kell érni az integrált városfejlesztés szemléletének széles körű elfogadását a döntéshozók körében. Meg kell teremteni a területi alapú elemzésekhez szükséges adatszükséglet, információ igény biztosításának lehetőségét. Szükséges megalkotni az integrált városfejlesztési stratégiát, kijelölni a fejlesztési irányokat városrészenként. Elemezni kell az egyes beavatkozások várható területi hatókörét és kifutásuk időtartamát. Ezek ismeretében szükséges felmérni a fejlesztések kölcsönhatásait és meghatározni az optimális ütemezést. Az egyes városrészi fejlesztések és az egész várost érintő beavatkozások választ kell adjanak a legfontosabb kihívásokra. Fel kell oldani a közlekedési nehézségeket, szükséges megóvni a természeti és épített értékeket. A fiatalok számára vonzó környezetet szükséges kialakítani. A város‐rehabilitációs célú projektek esetében szükséges bővíteni a decentrumok központi funkcióit, és meg kell állítani a leromlott városrészek szegregálódását. A program eszközei és intézményrendszere Az integrált városfejlesztés elsősorban újszerű, területi alapokon nyugvó szemléletet igényel. A stratégia megalapozásához széleskörű adatfelmérés, információ szükséges. Erre alapozva készül el a helyzetelemzés. Ezt követően a fejlődési irányokat kell meghatározni területi alapon diverzifikáltan. Majd a kijelölt fejlesztések megvalósítása érdekében forrásszerzés és projekt menedzsment a feladat. Ezen feladatokra, külső szakértők segítségével, az Önkormányzat is vállalkozhat. Alapíthat városfejlesztési társaságot a feladat elvégzésére, vagy megvizsgálhatja a jelenleg működő Önkormányzati tulajdonú társaságok alkalmasságát. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzatnak az Integrált városfejlesztés folyamatában mindig fontos szerep jut. Az Önkormányzaté a lehetőség, hogy megindítsa a folyamatot az IVS elkészítésével. Szükséges együttműködnie az adatgyűjtés során, beépíteni javaslatait a stratégiába. Jóvá kell hagynia az egyes fejlesztési irányokat. El kell fogadni a kész stratégiát, és elkötelezni magát a megvalósítás mellett.



136

Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatásai összetetten jelentkeznek. A fejlesztéseket, aszerint, hogy milyen területen jelentkeznek a legmarkánsabban a hatásai, feloszthatjuk városrészi, városi, kistérségi és regionális hatókörűekre. A hatások lehetnek rövid‐, közép‐ és hosszú távon érzékelhetőek. A sikeres megvalósulás esetén, elsősorban a városrészek közti különbségek növekedésének megállítását, az élhető és fenntartható város megteremtődését, az egész városra kiható problémák hatékony kezelését lehet várni.



137

4.1.1 operatív program: A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák‐) lakosság valamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett. A program célja:

A fizikai mobilitás biztosítása a város egész területén. A város valamennyi területének megfelelő elérhetőség biztosítása. A közlekedési helyzet javítása a tömegközlekedés fejlesztése. A turisták és a diákok számára egyedi közlekedési módok biztosítása. A kerékpáros közlekedés elterjesztése.

A program tartalma:

Az úthálózat fejlesztése, az egyes városrészek problémáinak és a város egészét érintő hiányosságok integrált kezelése. A közlekedési rendszer átgondolt átalakítása az egyes területek kiemelt funkcióival összehangoltan. Az elővárosi közlekedés fejlesztése a P+R rendszerű parkolók kialakítása. A Belváros forgalomterheltségének csökkentése, forgalomcsillapított zónák kialakítása. A parkolási problémák feloldása a Belvárosban és a lakóövezetekben, a mélygarázsok kialakításának ösztönzése. A tömegközlekedés növelése.

hatékonyságának,

szolgáltatási

színvonalának

A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése A Mecsekoldal közlekedési problémáinak feloldása A meglévő úthálózat megfelelő állapotának hosszú távú biztosítása A turisták és a diákok számára egyedi közlekedési lehetőségek biztosítása (helyi turistajáratok, iskolabusz)

Kapcsolódás más A közlekedési rendszer fejlesztése minden mobilitást igénylő fejlesztéshez stratégiai programokhoz: szervesen kapcsolódik. Kiemelten a következőkhöz: 1.1.2 A gazdaság fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése (Gazdaságfejlesztési program)



138

1.1.3 A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐ menedzsment, a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása (Turizmusfejlesztési program) 2.1.2 A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában (Közigazgatás‐ és agglomerációfejlesztési program) 2.2.2 A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása 3.2.1 A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása, annak stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása Célcsoport:

A helyi lakosság és a városba látogató turisták, egyéb céllal érkezők.


Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat Pécsi Tömegközlekedési Zrt. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. Dél‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Magyar Közút Közhasznú Társaság

Az Önkormányzat Az Önkormányzat elfogadta a város közlekedés fejlesztési koncepcióját, és/vagy a Polgármesteri amely megoldást kínál a legtöbb jelenleg fennálló problémára. Ezt a Hivatal szerepe: koncepciót szükséges az újabb problémák felmerülésével felfrissíteni, az új kihívásokra megoldásokat kidolgozni (EKF, PÓLUS). Az olyan problematikus terültek, mint a Mecsekoldal úthálózatának fejlesztése, vagy a Belváros forgalomcsillapítása külön tervezést igényelnek. Az Önkormányzati tulajdonú cégek tevékenységnek és fejlesztési elképzeléseik ellenőrzése és felülvizsgálata szintén az Önkormányzat feladata. A program • megvalósításának feltételei: •

Eredménymutatók:

A városi közlekedési koncepció megvalósításának előmozdítása

folyamatos

aktualizálása,

A meglévő úthálózat karbantartás finanszírozásának biztosítása hosszú távon

•

Az úthálózat fejlesztéshez kötődő kisajátítások lefolytatása

•

Az útépítésekhez szükséges források előteremtése

•

A lakosság szemléletformálása

Épített úthálózat hossza (m/év) Felújított úthálózat hossza (m/év) A belvárosi utak forgalomterheltsége (Ej/nap)



139

Kialakított felszíni parkolók, és épített mélygarázsok száma a Belvárosban (parkoló/év) Építtet kerékpárút hossza (km/év) Turistajáratok és iskolabuszok száma (járat/nap) Térszerkezeti összefüggések:

Elsősorban az agglomerációval állnak fent a térszerkezeti összefüggések, és természetesen a városszerkezetből adódó feltételrendszer.


4.1.1.1.A közlekedés rendszerének újratervezése: a tartnzitforgalom elvezetése, az egyenletes terhelés kialakítása, a csillapítandó zónák védelme, a parkolási lehetőségeknek a felszíni területeket kímélő kialakítása, a folyamatos haladás biztosítása a biztonságosság, az igényekhez való igazodás, a tömegközlekedés ösztönzése, a környezet védelme érdekében28 4.1.1.2. A tömegközlekedési eszközrendszernek és a járatoknak a valós igényekhez igazodó fejlesztése (utastípus, ‐szám és ‐eloszlás, környezetkímélő megoldások alkalmazása) 4.1.1.3. A belváros közlekedési túlterheltségének csökkentése 4.1.1.4. Az elővárosi megvalósítása

közlekedés

rendszerének

megtervezése

és

4.1.1.5. A Mecsekoldal út‐ és csapadékcsatorna hálózatának megtervezése és megvalósítása 4.1.1.6. Az úthálózat állapotának javítása és a normál állapot fenntartását biztosító feltételek kialakítása

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként elkészül a Közlekedésfejlesztési stratégia

28



140

4.1.2 operatív program: A természeti erőforrások kihasználása, a természeti környezet védelme (a természeti környezet, erőforrások, zöldfelületek megőrzése, rekreációs és turisztikai hasznosítása) A program célja:

A természeti értékek megóvása a városban és környezetében. A zöldfelületek városképre, Pécs klímájára és a levegőminőségre gyakorolt kedvező hatásainak fenntartása, fokozása. A természeti környezet rekreációs és turisztikai funkcióinak erősítése a városban és tágabb környezetében, a fenntarthatóság jegyében.

A program tartalma:

•

A városi zöldfelületek védelme, arányuk növelése

•

A városi parkok infrastrukturális fejlesztése

•

A várost övező zöldterületek rekreációs és turisztikai célú hasznosításának fenntartható fejlesztése

•

A védett természeti értékek megóvása

•

A Mecsekoldal völgyeiben a beépítettség további növekedésének megállítása.

Kapcsolódás más 1.1.3 A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐ stratégiai programokhoz: menedzsment, a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása (Turizmusfejlesztési program) 3.1.4 A város egyedi arculatát jelentékenyen meghatározó kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) 4.1.4 A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása Célcsoport:

A város lakossága, turisták


• • • • • • •

Duna‐Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Mecsek Erdészeti Zrt. PTE Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt.



141

Az Önkormányzat A zöldterületek védelmében azt a doktrinát kellene érvényesíteni, hogy a és/vagy a Polgármesteri zöldfelületek összterülete és területük aránya a belterületen nem csökkenhet Hivatal szerepe: a jelenlegi mérték alá. Ennek gyakorlati érvényre jutását szükséges előkészíteni és elérni. A városi és a városkörnyéki zöldfelületek gondozásáért felelős cégek munkáját szükséges összehangolni. A Mecsekoldal rekreációs és turisztikai funkcióit továbbra is biztosítani kell, a területet érintő építkezések ezekre a funkciókra gyakorolt negatív hatását, konkrét tevékenységekkel szükséges ellensúlyozni. A program megvalósításának feltételei:

A városi zöldfelületek megőrzését, bővítését támogató városvezetés A természeti környezetre káros hatással bíró tevékenységek, beruházások megakadályozása, szigorú kontrol alatt tartása A Mecsekoldal beépíthetőségének korlátozása A lakosság támogatásának és aktív részvételének elérése

Eredménymutatók:

A belterületi zöldfelületek kiterjedésének növekedése (1000m2/év) A belterületi zöldfelületek arányának növekedése (%)


A program térszerkezeti összefüggései elsősorban a Mecsek, mint összefüggő természeti egység által meghatározottak. A rekreációs és turisztikai funkciók is a természeti környezet által meghatározott földrajzi térben jelentkeznek.


4.1.2.1. A meglévő városi zöldfelületek védelme, területük és arányuk növelése, közösségi funkcióik erősítése29 4.1.2.2. A város és a megye természeti környezete által kínált vonzerők összehangolása a város rekreációs és turisztikai kínálatával30

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként megjelenik a Közterek és parkok előkészítése kapcsán

29

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként megjelenik a Turizmusfejlesztési stratégia

30



142

4.1.3 operatív program: Integrált, komplex szemléletű (a városszerkezeti és közlekedési megfontolásokat, az ingatlanvagyon növekedését, a városkép érzékelhető javulását, a szociális és gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő), finanszírozási szempontból fenntartható folyamatot jelentő városrehabilitáció megvalósítása a város stratégiájához és kiemelt programjaihoz illeszkedően (pl. EKF, Pólus, gazdaságfejlesztés, fiatalok megtartása, turizmus fejlesztése). A program célja:

A városrehabilitáció célja Pécs meglévő infrastruktúrájának és épületállományának megújítása, értékmegőrző átalakítása, a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása. További cél a városszerkezet fejlődésének befolyásolása a városrészek tervezett funkcióinak megfelelően. Távlati cél, hogy egészséges szerkezetű, erős központi funkciójú decentrumokkal rendelkező várossá váljon Pécs, amelyet magas életminőség és élénk gazdasági élet jellemez.

A program tartalma:

A város hosszú és középtávú stratégiájának városrehabilitáció által érintett céljainak meghatározása Az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása során a város‐ rehabilitációs szükségletek felmérése, hosszú és középtávú város‐ rehabilitációs folyamat kialakítása A rehabilitációs szükségletek felméréséhez, a tervezéshez és az eredmények követéséhez szükséges értékelési és információs rendszer kidolgozása A város‐rehabilitációs folyamat projektekre történő lebontása, a projektek területi lehatárolása, az egyes városrészekben lefolytatott városrehabilitáció jellegének meghatározása (szociális, funkcióbővítő, barnamezős, stb. városrehabilitáció). A konkrét projektek kidolgozása, forrásszerzés, a piaci szereplők és a magántőke mozgósítása A szervezeti és üzleti feltételek megteremtése, a projektek lebonyolítása

Kapcsolódás más 1.1.2 A gazdaság fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése stratégiai programokhoz: (Gazdaságfejlesztési program) 1.1.3 A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐ menedzsment, a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági



143

hasznosítása (Turizmusfejlesztési program) 1.2.2 Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása 2.1.2 A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása, aktív és rendszeres részvétel a kistérségi társulás munkájában (Közigazgatás‐ és agglomerációfejlesztési program) 2.1.3 A stratégiai programozás szerepének növelése, vezetéstámogató programozási rendszerek fejlesztése 2.2.1 A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás 2.2.2 A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása 2.3.1 Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, bevezetése és következetes működtetése a viszonylag magas és állandó szintű minőség, az egyenlő hozzáférés és a gazdaságos fenntarthatóság elveinek figyelembe vételével 3.1.2 Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása 3.1.4 A város egyedi arculatát jelentékenyen meghatározó kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) 3.2.1 A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása, annak stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása 4.1.1 A város úthálózatának és közlekedési rendszerének az állandó és ideiglenes (diák‐) lakosság valalamint a turizmus igényeinek megfelelő, a környezeti és városszerkezeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztése a gazdaságosság, a fenntarthatóság, a minőség és a környezetvédelem szempontjainak érvényesítése mellett. 4.1.2 A természeti erőforrások kihasználása, a természeti környezet védelme (a természeti környezet, erőforrások, zöldfelületek megőrzése, rekreációs és turisztikai hasznosítása 4.1.4 A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása Célcsoport:

A város és a térség lakossága, helyi vállalkozások, intézmények, civil szervezetek



144


• • • • • • • • • • •

Dél‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Pécs‐Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara PTE Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat Pécsi Tömegközlekedési Zrt. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. Szakmai és civil szervezetek Érintett intézmények Helyi vállalkozók, ingatlan befektetők Lakosság

Az Önkormányzat Az Önkormányzat felelős a városrehabilitáció lefolytatásáért. Az és/vagy a Polgármesteri előkészítési, tervezési, lebonyolítási tevékenységek elvégzésére megbízhat Hivatal szerepe: egy már működő Önkormányzati tulajdonú céget, vagy alakíthat ezzel a céllal egy városfejlesztési társaságot. Ebben az esetben is folyamatos ellenőrzési, döntési, finanszírozási feladatai vannak. Az Önkormányzatnak a fejlesztésekhez szükséges önrészt szükséges biztosítania. A program Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása Pécsett megvalósításának Az objektív állapotértékelést, rehabilitációs és fejlesztési igényeinek feltételei: megállapítását lehetővé tevő értékelési és információrendszer kidolgozása A politikai konszenzus elérése a hosszú távú rehabilitációs folyamat végigviteléhez A partnerség és a helyi támogatottság kialakítása a lakosság, a vállalkozók, az intézmények, a civil szervezetek körében. A pénzügyi finanszírozhatóság megteremtése, a támogatási források, a magántőke mozgósítása révén. Eredménymutatók:

A városrehabilitáció eredménymutatói a rehabilitációs cél alapján eltérő lehet Általánosságban: Felújított út és járdafelületek (m2/év) Felújított épületek száma (épület/év) Felújított lakások száma (lakás/év) Beruházási érték (millió forint/év) Magántőke beruházásai a városrehabilitáció kapcsán (millió forint/év) Városrehabilitáció által érintett akcióterület: Területe (km2) Lakossága (ezer fő) Ingatlan árak alakulása (Ft/m2)

Térszerkezeti

A városrészek, a város, a kistérség és a régió a különböző központi funkciók révén összefüggő rendszert alkot. Az egyes város‐rehabilitációs



145

összefüggések:

célok eltérő térbeli hatásokkal járnak. A beavatkozások térszerkezeti összefüggéseit a városrehabilitáció ütemezésénél, majd a konkrét projektek kidolgozásánál is figyelembe kell venni.


4.1.3.1. A városrészek objektív állapotértékelését, rehabilitációs és fejlesztési igényeinek megállapítását lehetővé tevő értékelési és információrendszer kidolgozása, az állapotfelmérés elvégzése és rendszeres aktualizálása31 4.1.3.2. Hosszú távú, komplex (a városrészek egyensúlyos fejlődését, javuló városképet, hosszú távon működőképes városszerkezetet, egyenletes közlekedésterhelést, fejlődő ingatlanpiacot biztosító, a város kulturális arculatát visszatükröző, a szociális és közösségi szempontokat érvényesítő, a város gazdasági fejlődésének teret adó) városfejlesztési és városrehabilitációs koncepció kidolgozása 4.1.3.3. Középtávú, gördülővé tehető, az önfinanszírozást biztosító szervezeti és üzleti feltételeket tartalmazó városrehabilitációs program kidolgozása 4.1.3.4. A szervezeti és üzleti feltételek megteremtése és a tervezett, kontrollált városrehabiltiációs folyamat elindítása 4.1.3.5. A lakhatási feltételek javítása, ezen belül •

az önkormányzati bérlakás állomány állapotának javítása

•

kedvező „első lakás” pénzügyi konstrukciók kidolgozása

•

olcsó üzemű bérlakástechnológiák felkutatása és alkalmazásának ösztönzése

•

lakótelepek korszerűsítése

Az EKF komplex tanulmány munkarészeként a Városrészekre vonatkozó helyzetelemzés a kiinduló felmérést elvégezte 31



146

4.1.4 operatív program: A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása A program célja:

Az elvándorlási folyamat megállítása, a város népességmegtartó képességének, versenyképességének javítása a fiatalok megtartására irányuló lakhatási, szolgáltatási és rekreáció környezet kialakításával

A program tartalma:

hasznosításra váró nagyméretű ingatlanokban modern, gyermekközpontú szolgáltatásokat biztosító, a fiatalok igényeinek megfelelő lakások kialakítása

fiatalok számára kialakítható lakónegyedek kijelölése, letelepedést támogató hitelkonstrukciók kialakítása

életpálya‐programok kidolgozása

az egyetemi épültek körül koncentrálódó fiatal lakosok számára sportpályák felújítása, új pályák kialakítása

a városban élő, tanuló középiskolások számára tudatosan kialakított, szervezett pályaorientáció, mely a városban maradásukat támogatja

Az Önkormányzati tulajdonú cégek aktív közreműködése a pályakezdők és a fiatal családosok foglalkoztatása munkaerő‐piaci integrációja érdekében

Kapcsolódás más 1.1.1 A Pécs Pólus Program megvalósítása, ennek keretében a K+F és az stratégiai programokhoz: innováció szervezett fejlesztése (Pólus Program) 1.1.2 A gazdaság fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése (Gazdaságfejlesztési program) 1.1.3 A turizmus fejlesztése, komplex termékcsomagok, desztináció‐ menedzsment, a műemlékek és a kulturális örökség intenzívebb gazdasági hasznosítása (Turizmusfejlesztési program) 1.2.1 A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés (szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás) (Humán erőforrás‐fejlesztési program) 2.2.2 A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása



147

3.1.4 A város egyedi arculatát jelentékenyen meghatározó kulturális‐ közművelődési, sport és szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése (Sikeres EKF +Pécs 2010 után is maradjon a magyar kultúra fővárosa) 3.2.1 A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása, annak stabil fenntartása, az országos nagyvárosi átlaghoz viszonyítva tartósan mérsékelt árak kialakítása Célcsoport:

Középiskolás és egyetemista fiatalok, fiatal szakmunkások, pályakezdők, fiatal családosok


• • • • • • • • • • • • • • • • •

Dél‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség PTE PBKIK Pécs Város Önkormányzata Baranya Megyei Önkormányzat BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. Pécsi Tömegközlekedési Zrt. PÉTÁV Kft. Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Zrt. Pécsi Vízmű Zrt. Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. Pécsi középiskolák Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, Szakképzés Szervezési Társulás/Társaság, ÁFSZ, TISZK‐ek, DD‐i Regionális Munkaügyi Központ

Az Önkormányzat A fiataloknak szóló lakásprogramok tervezése, megvalósítása. A városi és/vagy a Polgármesteri tulajdonú cégek körében egységes pályakezdőket támogató program Hivatal szerepe: kialakítása. A munkaerő‐piaci kereslet és kínálat összehangolása az oktatási intézmények, munkaügyi szervezetek és a gazdaságis szereplők bevonásával. A program A munkaerő‐piaci kereslet és kínálat összhangja megvalósításának A pályakezdő fiatalokat támogató humánerőforrás politika a foglalkoztatók feltételei: körében Fiatalok lakáshoz jutásának kedvező feltételei Fiatalok számára vonzó városkép kialakulása Eredménymutatók:

Pályakezdő fiatalok elhelyezkedése (fő/év) Önkormányzati tulajdonú cégek által fiataloknak biztosított álláshelyek száma (munkahely/év)



148


A program térszerkezeti összefüggései érintik a régiót, mert elsősorban a régió fiatal lakossága választhatja lakhelyéül Pécset. Szintén jelentősége van az agglomerációnak, amely az utóbbi időben a fiatal családosok kedvelt letelepedési helye.


4.1.4.1. A megtartani kívánt célcsoportok számára vonzó környezetet, feltételeket biztosító lakóterületfejlesztési tervek készítése és megvalósítása 4.1.4.2. A város szolgáltatási kínálatának a célcsoport igényei szerinti fejlesztése 4.1.4.3. Hatékony, a pályaválasztókat a reális munkaerőpiaci lehetőségek irányába terelő pályaorientációs rendszer kiépítése, a végzősök elhelyezkedését előkészítő és elősegítő, pályakövetésüket lehetővé tevő szolgáltatások kifejlesztése 4.1.4.4. A pályaorientáció, a képzés és a befektetéspolitika szoros összehangolását lehetővé tevő partnerségi és információrendszer működtetése (Kapcsolat az 1.2.1. operatív programmal) 4.1.4.5. Az életpálya‐ és családtervezést támogató szociális‐társadalmi és pénzügyi támogatások programjának kidolgozása.



149

4.

IDŐÜTEMEZÉS Időtáv

Prioritások

Stratégiai programok

Operatív programok

Rövidtáv 2007‐2008

1. Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása

1.1. A város gazdaságának újrapozícionálása

1.1.1. A Pólus Program megvalósítása, a K+F és az innováció fejlesztése

1.2. A humán erőforrásban és az információban rejlő potenciál fejlesztése és kihasználása, különös tekintettel a fiatalokra

2. Eredmény‐ és fejlődésorientált városirányítás kialakítása,

2.1. Új városvezetési stílus kialakítása, a kapcsolatrendszer, a városi

Hosszú‐táv

2009‐2015

2016‐tól

végrehajtás

indítás

megvalósítás

1.1.3. A turizmus fejlesztése

megvalósítás

megvalósítás

1.2.1. A gazdaság igényeihez és a jövőbeli lehetőségekhez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés

Előkészítés

megvalósítás

1.2.2. Az információban rejlő lehetőségek komplex kihasználása

Előkészítés

2.1.1. A városdiplomácia, városképviselet stratégiai rendszerének kialakítása, a város kapcsolatrendszerének erősítése

Előkészítés

1.1.2. A gazdasági fejlődés feltételrendszerének komplex fejlesztése

felfejlesztés

Középtáv

indítás

megvalósítás

indítás

megvalósítás



150

fenntartása

diplomácia erősítése

2.2. A városgazdálkodás, város üzemeltetés és a vagyonfejlesztés racionalizációja

2.1.2. A város és kistérség intézményrendszerének összehangolása, az agglomeráció integrációs folyamatának tervezése és összehangolása

Előkészítés

2.1.3. A stratégiai vezetés és programozás szerepének növelése

Előkészítés

2.1.4. A stratégiát támogató városmarketing, PR

Előkészítés

2.2.1. A vagyongazdálkodás stratégiához illeszkedő céljainak és alapelveinek lefektetése, az alapelvekhez igazodó végrehajtás

Előkészítés

2.2.2. A városi tulajdonú cégek stratégiájának és működésének a város‐ stratégiával való összehangolása

Előkészítés

Megvalósítás folytatása


Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás

2.2.3. Az adópolitika alapelveinek kidolgozása

Előkészítés

2.2.4. A városüzemeltetés rendszereinek korszerűsítése

Előkészítés

Megvalósítás

Megvalósítás



151

3. A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében

2.3. Teljes körű minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése és következetes alkalmazása

2.3.1. Az irányítás, a városüzemeltetés és a szolgáltatások teljes körű, összehangolt minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása

Előkészítés

3.1. A városfejlesztési stratégia céljait szolgáló humán közszolgáltatási rendszer kialakítása

3.1.1. Integrált oktatási intézmény‐rendszer és az azt támogató szolgáltató rendszer kialakítása a megkezdett oktatási szerkezet‐ átalakítás folytatásával

Előkészítés

3.1.2.Komplex szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása

Előkészítés

3.1.3. Az egészségügyi szolgáltatási kínálat szélesítése, a szolgáltatások fejlesztése, integrált, fenntartható egészségügyi intézményrendszer működtetésével

Előkészítés

3.1.4. A kulturális‐, közművelődési, sport/ szabadidős szolgáltató rendszer kialakítása, fejlesztése

Előkészítés

3.2.1. A lakossági szolgáltatások magas színvonalának biztosítása és stabil fenntartása

Előkészítés


Megvalósítás




Megvalósítás

3.2. A lakossági szolgáltatások fejlesztése

Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás



152

4. Integrált városfejlesztés megvalósítása

4.1. A városszerkezet és a városrészek kiegyensúlyozott és komplex fejlesztése

4.1.1. A város úthálózatának és közlekedési rendszerének fejlesztése .

Előkészítés


4.1.2. A természeti erőforrások kihasználása, Előkészítés a természeti környezet védelme Megvalósítás


4.1.3. Integrált, komplex szemléletű, városrehabilitáció megvalósítása

Előkészítés



4.1.4. A fiatalok számára vonzó városkép, lakhatási, szolgáltatási és rekreációs környezet kialakítása

Előkészítés


Megvalósítás

Megvalósítás

Megvalósítás

2. Táblázat: Az operatív programok időütemezése



153

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: Prioritások, a stratégiai és operatív programok rendszere...................................................... 48 2. Táblázat: Az operatív programok időütemezése..................................................................................... 153

ÁBRA JEGYZÉK 1. ábra: Átfogó távlati célok ................................................................................................................................ 5 2. ábra: A horizontális célok indoklása ........................................................................................................... 14 3. ábra: A prioritások és a stratégiai célok összefüggései ............................................................................. 23



154

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents