PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS VIZUÁLIS ARCULATÁNAK KONCEPCIÓTERVE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS VIZUÁLIS ARCULATÁNAK KONCEPCIÓTERVE

2008 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 269/2008. (05.29.) sz. határozatával elfogadva

2

Bevezetés

TARTALOM

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS VIZUÁLIS ARCULATÁNAK KONCEPCIÓTERVE

2008

Bevezetés 1. Vizuális arculat meghatározásának alapelvei .1.1 Alapelvek .1.2 A szín szerepe, a Coloroid .1.3 Pécs jelzőszínei 2. Pécs vizuális arcát meghatározó történelmi múlt .2.1 A város szerkezetének kialakulása .2.2 Építészeti korok színei 3. Pécs mai arcának elemzése .3.1 Adatok a városról .3.2 A belváros elemzése .3.3 Külső városrészek elemzése 4. Pécs vizuális arcának elemei .4.1 Utcák szövete .4.2 Homlokzatok színe .4.3 Mikroarchitektúra .4.4 Vizuális információs rendszer .4.5 Közvilágítás, diszkivilágítás .4.6 Művészeti alkotások 5. Pécs vizuális arcának színkoncepciója .5.1 Pécs mint vizuális egység .5.2 A belváros színkoncepciója .5.3 Külső városrészek színkoncepciója Befejezés

1 11 12 15 16 17 18 23 53 54 59 74 87 88 89 99 113 125 127 131 132 138 160 185

Bevezetés

3

BEVEZETÉS CÍMLAP TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ALÁÍRÓ LAP TARTALOM RÉSZLETEZÉSE BEVEZETÉS

4

Bevezetés

„El sem is lehet valóban hallgatni azon iparkodást, mellyel a Városi Tanács a Várost naponként csinosabb és díszesebb ábrázatba önteni, annak körülvételeit nagyobb tetszetőségre emelni, és a magasabb izlésnek és míveltségnek gyors előmozdítása által a Lakást ezen városban barátságossá és kellemetessé tenni törekedik.” (1823. Tudományos Gyűjtemény. Pécs) Pécs Megyei Jogú Város közgyűlésének Városfejlesztési Bizottsága 86/2007 (09.11) számú állásfoglalásában úgy döntött, hogy Pécs város vizuális arculati koncepciójának elkészítése tárgyában ajánlattételi felhívást tesz közzé. A beérkezett ajánlatok alapján a Városfejlesztési Bizottság a koncepcióterv elkészítésére a Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány munkacsoportjának ajánlatát javasolta a Gazdasági Bizottságnak elfogadásra. A Gazdasági Bizottság az ajánlást lezáró döntésében, 427/2007 (11.12) sz. határozatában az Alapítvány tervező csoportját nyilvánította nyertesnek. A nyertes pályázó egy olyan szakmai anyag, tanulmány elkészítésére vállalkozik, amely alapelveket dolgoz ki Pécsre a városra – mint vizuális egységre Olyan vizuális arculatterv-koncepciót határoz meg, amelynek alapján – a későbbiek során – egyes városrészekre, a közterületekre, utcákra és terekre vagy más vizuális részegységekre konkrét közterületi arculatterv pályázatok hirdethetők. Pécs, 2007.

Bevezetés

5

Miskei László festőművész, színes környezettervező Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége alelnöke, Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány elnöke

ALÁÍRÓLAP Dr. Nemcsics Antal D.Sc. egyetemi tanár, festőművész, színes környezettervező, színkutató AIC-MNB, MTA Színelméleti Bizottsága elnöke, Nemzetközi Színtudományi Akadémia, Színtervezők Nemzetközi Szövetsége alelnöke, MTA Építészettudományi, Műemléki Bizottságai, New Yorki Tudományos és Művészeti Akadémia tagja

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS VIZUÁLIS ARCULATÁNAK KONCEPCIÓTERVÉT KÉSZÍTETTÉK

Tilless Béla festőművész, szobrászművész, színes környezettervező Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Interdiszciplináris Szakosztálya elnöke

Gettó József Ybl díjas építész címzetes egyetemi tanár, Építész Kamra elnökségi tagja

Szilágyi Domokos építész, vezető településtervező Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna-Barnyai Területi Csoport vezetője, Dél-Dunántúli Területi Tervtanács állandó tagja

6

Bevezetés

TARTALOM RÉSZLETEZÉSE Bevezetés Előszó Aláíró lap Tartalom részletezése Bevezetés 1. Vizuális arculat meghatározásának alapelvei .1.1 Alapelvek .1.2 A szín szerepe, a Coloroid .1.3 Pécs jelzőszínei 2. Pécs vizuális arcát meghatározó történelmi múlt .2.1 A város szerkezetének a kialakulása .2.11 A legrégibb időktől a XVIII.századig .2.12 A városszerkezet alakulása a XVIII.században .2.13 A városszerkezet alakulása a XIX.században .2.14 A városszerkezet alakulása a XX.században .2.2 Építészeti korok színei .2.21 Ókeresztény .2.22 Középkor .2.23 Reneszánsz .2.24 Török hódoltság .2.25 Barokk .2.26 Copf .2.27 Rokokó .2.28 Klasszicizmus .2.29 Romantika .2.30 Eklektika .2.31 Szecesszió .2.32 Modern .2.33 Szocreál .2.34 Posztmodern

1 4 5 6 8 11 12 15 16 17 18 18 19 20 21 23 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50

3. .3.1 .3.2 .3.21 .3.22 .3.23 .3.24 .3.25 .3.26 .3.27 .3.28 .3.3 .3.31 .3.32 .3.33 .3.34 .3.35 .3.36 .3.37 .3.38 .3.39 .3.40 .3.41 .3.42 4. .4.1 .4.2 .4.21 .4.22 .4.23 .4.24 .4.25

Pécs mai arcának elemzése Adatok a városról A belváros elemzése A belvárost övező útgyűrű A belvárosi főtér együttese Szent István tér és környéke Király utca és Színház tér térsége Flórián tér és Mária utca térsége Irgalmasok utcája és Kossuth tér környéke Bajcsy Zs. Utca, Sopianae tér, Nagy Lajos kir. Út Indóház tér és környéke Külső városrészek elemzése A volt Budai Vám térsége, a Nyugati Városkapu Gyárváros és Külső Zsolnay út Gyárváros és a Mohácsi út, a rozsdaövezet Komlói út, Meszes Budai külváros Siklósi külváros Siklósi városrész Szigeti külváros Egyetemi városrész Uránváros Bolgárkert és Rácváros Mecskoldal Pécs vizuális arcának elemei Utcák szövete Homlokzatok színe A tájolás A homlokzatok mérete A rálátás szöge A tagozatok A funkció, az élettani hatás

53 54 59 60 65 66 69 70 71 72 73 74 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 87 88 89 89 90 91 92 93

Bevezetés

.4.26 .4.27 .4.28 .4.29 .4.3 .4.31 .4.32 .4.33 .4.34 .4.35 .4.36 .4.37 .4.38 .4.39 .4.4 .4.41 .4.42 .4.43 .4.44 .4.45 .4.46 .4.47 .4.48 .4.49 .4.5 .4.51 .4.52 .4.6 .4.61 .4.62 5. .5.1

A színpreferencia Színhagyományok Színbehatárolás Színharmónia Mikroarchitektúra Ülőbútorok Szemeteskosár, virágtartó Ivőkút, utcai óra Kandaláberek Favédő rács, korlátok Útterelő bábuk Pavilonok, buszvárók Térburkolatok, díszburkolatok Térburkolatok, zöld területek Vizuális információs rendszer Pécs jelzőszínei, a zászló színei Táblák tartószerkezetei Információs táblák Térképek Térképtáblák szerkezete Reklámtáblák Információs táblák betüméretének meghatározása Látómező vizsgálat Táblák telapítési helyének meghatározása Közvilágítás, díszkivilágítás Fényforrások spektrális energiaeloszlása A megvilágítás iránya Művészeti alkotások Autonom művészeti alkotások Alkalmazott-, Diszítő-, tárgyművészeti alkotások Pécs vizuális arcának színkoncepciója Pécs mint vizuális egység

7

95 96 97 98 99 100 101 102 104 106 108 109 110 111 113 113 114 115 118 119 120 121 122 123 125 125 126 127 127 128 131 132

.5.2 A belváros színkoncepciója .5.21 A belvárost övező útgyűrű .5.22 Széchenyi tér és környéke .5.23 Szent István tér és környéke .5.24 Szinház tér és Király utca .5.25 Flórián tér és Mária utca .5.26 Kossuth tér és környéke .5.27 Bajcsy Zsilinszky u, Sopianae tér .5.28 Nagy Lakos király u. .5.3 Külső városrészek színkoncepciója .5.31 Budai vám környéke .5.32 Gyárváros, Külső Zsolnay út .5.33 Gyárváros, Mohácsi út .5.34 Meszes, Komlói út .5.35 Budai külváros .5.36 Siklősi Külváros .5.37 Siklósi városrész .5.38 Szigeti külváros .5.39 Egyetemi városrész .5.40 Uránváros .5.41 Bolgárkert és Rácváros .5.42 Mecskoldal Befejezés Pécs rehabilitációjának ütemezése Összefoglalás Irodalomjegyzék Függelék .1. A Coloroid részletesen .2. A város szerkezetének kialakulása részletesen .3. A belváros elemzése részletesen .4. Külső városrészek elemzése részletesen

138 138 148 150 152 154 156 158 159 160 160 162 164 166 168 170 172 174 176 178 180 182 185 186 187 190 191 191 198 204 217

8

Bevezetés

BEVEZETÉS Pécs város közgyülésének Városfejlesztési Bizottsága a város vizuális arculati koncepciójának kidolgozásával – az ajánlattétel értékelése után – a Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány tervező csoportját bízta meg. A tervező csoport által kialakított tervkoncepció alapját a város történelmi múltjának, épített örökségének és sajátos környezeti adottságainak vizsgálata, elemzése és feldolgozása határozta meg. A tervezők figyelembe vettek és értékeltek minden olyan, a tárgyhoz tartozó összetevőt, vizuális elemet, természeti körülményt, amely a város arculatát alakíthatta, a mai városképet meghatározta. Figyelembe vették azokat a szaktudományok által feltárt kutatási eredményeket, amelyek az épített környezet megújításához, a rehabilitációhoz alapvetőek. A város építészeti hagyományainak, különböző építészeti korok jellemző képi dokumentációihoz kapcsolva a koncepció terv ismerteti a város színhagyományainak színjel gyűjteményét is. Egy-egy összetevőből, városrészből, az utcák szövetéből példaként kiemel, az építészeti kort karakteresen megmutató épületet, épületrészt, homlokzatot, annak jellemző színeivel. Alternatív lehetőségeket kínál a tervkoncepció konkrét színes környezettervek megvalósítására. Információt, eligazítást ad különböző városrészek, közterületek színkoncepciójának kialakításához. A városkép, az épített környezet megújítása mellett a tervezet részletesen foglalkozik a közterületek tárgyaival, az utcabútorokkal, az információs rendszerek elemeivel, a burkolatokkal, a házak, homlokzatok színével és a művészeti alkotásokkal is. Felhívja a figyelmet azokra a szemléleti,

esztétikai összefüggésekre, amelyek a környezet harmóniáját, a vizuális élményt megalapozzák. Elemzi a városi mikroarchitektúra elemei közötti kapcsolatokat. A tárgyak és a környezetük közötti színelméleti, anyagesztétikai összefüggéseket. Néhány tárgycsoport vonatkozásában – utcabútorok, információs rendszer – a tárgyak paramétereinek meghatározása mellett e tárgyakra, tárgycsoportokra érvényes ergonómiai, fiziológiai szempontok betartására is felhívja a figyelmet. Igényt támaszt arra, hogy a közterületek tárgyai ne csak funkcionálisan feleljenek meg a követelményeknek, de anyagukkal, színükkel és formájukkal is jól illeszkedjenek a konkrét környezetbe. Pozitív komfortérzetet, jó hangulatot sugározzanak. Információs elemként segítsék a pontos tájékozódást, méretükkel ne zavarják a közlekedést és a városképet. Egyes városrészek, övezetek vizuális egységét a közterületek tárgyainak, a mikroarchitektúra elemeinek színe és formája fejezi ki a legkarakteresebben. A tervkoncepció következetesen épít ezekre az összetevőkre. Javaslatokat tesz azokra a színharmóniai összefüggésekre, amelyek a városrészek, különösen a történelmi belváros vonat-kozásában betartandóak és a tárgyi környezetre is érvényesek. Az épített örökség védelmének, az urbanisztika és a közlekedés-szervezés tudományának a városra és a környezetére vonatkozó adatait a tervezet figyelembe veszi, szakmailag indokolt helyen alkalmazza. Az arculati koncepcióterv a város vizuális egységének szem előtt tartásával készült. Célja, hogy alapot adjon, irányt határozzon meg konkrét közterületi arculattervek megvalósításához. Olyan alapelvek fogalmazódnak meg, amelyek segíthetik a város arculatának megújítását.

Bevezetés

9

A VIZUÁLIS ARCULATOT MEGHATÁROZÓ ÖSSZETEVŐK A KONCEPCIÓ TERVBEN

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

TÁRGYI KÖRNYEZET

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉPÍTÉSZETI KOROK VÁROSSZERKEZET VÁROSRÉSZEK, ÖVEZETEK VIZUÁLIS ÁLLAPOTA A REHABILITÁCIÓ

A VÁROSI MIKROARCHITEKTÚRA UTCABÚTOROK BURKOLATOK INFORMÁCIÓS ELEMEK MŰALKOTÁSOK A VÁROS INFRASTRUKTÚRÁJA

A VÁROS ÉS KÖRNYEZETE A TÁJ ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KAPCSOLATA AZ ALAKÍTHATÓ, VÁLTOZÓ TÁJ

1. ADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSEK A VÁROSKÉPET MEGHATÁROZÓ VIZUÁLIS ELEMEKRŐL 2. A SZÍNEK, A FORMÁK, A STRUKTÚRÁK TUDOMÁNYOS ELEMZÉSE AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉRTÉKELÉSE, BEMUTATÁSA EGYES VIZUÁLIS EGYSÉGEKEN 3. A SZÍN MEGHATÁROZÓ, KÖRNYEZETET ALAKÍTÓ SZEREPÉNEK ELEMZŐ ÉRTÉKELÉSE A VIZUÁLIS ARCULAT KIALAKÍTÁSÁBAN.

10

1. Vizuális arculat meghatározásának alapelvei

1. VIZUÁLIS ARCULAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI 1.1 ALAPELVEK 1.2 A SZÍN SZEREPE, A COLOROID 1.3 PÉCS JELZŐSZÍNEI

11

12


1. A VIZUÁLIS ARCULAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI 1.1 ALAPELVEK Pécs város épített környezetének minden eleme a terek, az utcák szövete, az épületek architektúrája, szerkezete, anyaga, magassága, szélessége, a város minden műtárgya, a homlokzatok színe, a mikroarchitektúra elemei, az utcabútorok, az információs rendszer elemei, a reklámtáblák és a művészeti alkotások mindegyikének mérete, formája és színe a környezetben hat egymásra. Együttesen egy sajátos vizuális rendszert alkotnak. A vizuális arculat kialakítását célzó tervezés e rendszer elemeit vizsgálja, nemcsak általában, hanem konkrétan egyes városrészek, övezetek, közterületek vonatkozásában is. Vizsgálja a város történelmi múltjából, az épített örökséghez kapcsolódó szín- és formajellemzőket, azok arculati összefüggéseit, jellegzetes karaktereit. A helyi környezeti adottságok is befolyásolják, hogy mely elem lesz a meghatározó a vizuális arculat kialakítása során. Más-más elem kerül előtérbe a lakótelepi és a történelmi belváros, vagy a kertes, családiházas környezetben. A város fejlődése, területének növekedése nemcsak topográfiailag hozott változásokat, de sokszínűbbé tette Pécs vizuális arculatát is. A kapcsolódott települések lokális értékei, épített és tárgyi öröksége, színhagyományai mind figyelembe veendő tényezők a vizuális arculat tervezése, az egységes városkép kialakítása érdekében. A tudatos vizuális arculattervezés mielőtt eldönti a városképben fontos homlokzatok színét, a tér- vagy díszburkolat motívumát, raszterének sűrűségét, az utcabútorok formai és színmegoldásait, vagy meghatározza az információs tábla helyét – a konkrét helyen adatokat gyűjt. Vizsgálja egyrészt a

különböző látótéren belüli formák, formastruktúrák elrendeződését, másrészt a látótér színei közötti viszonyokat, a skálaszerűséget. Meghatározza az alá, vagy fölérendelést egyes elemek között. A színek ismerete alapvető a vizuális arculattervezéssel foglalkozó számára. A szín nemcsak építeni, de rombolni is tudja a teret. A telített színek, pl.: a homlokzatokat közelítik egymáshoz, figyelemfelkeltők. A tört, árnyalatok térmélységet fokozó skálákat alkotnak, csökkenthetik a formai hiányosságok vizuális hatását. Egy-egy utcasor bármely épülete, a közterületek, a mikroarchitektúra tárgyai is szerves részei a városképnek. Látványuk befolyásolja a városról, a városrészről alkotott vizuális élményt. A színek szerepe nagy jelentőségű ezen élmény kialakításában. A színek módosíthatják a teret, a meglévő építészeti adottságokat – ha ez szükséges – megváltoztathatják. A világos színekkel pl. tágas érzetet kelthetünk a szűk utcákban. Kiemelhetünk és jelentéktelenné is tehetünk környezeti elemeket a színekkel. Növelhetünk és csökkenthetünk mérethatásokat. (világos, tört színekkel növelhetünk, sötétebb skálával csökkenthetünk). A vizuális tervezés céljaira kialakított, nemzetközileg elfogadott Coloroid színrendszer színtere harmóniaküszöb-mérésekre épül. Színjelei a tervezés számára fontos színezetet, telítettséget és világosságot fejezik ki. Bármely színminta gyűjtemény színjelei, így a Panton-é, vagy a RAL-é a Coloroid-ban kifejezhető. 1


A szín információs szerepéről, esztétikai funkciójáról a vizuális arculatban, csak a színek pontos ismeretében lehet dönteni. A színek, színjelek összeköthetnek városrészeket, kisebb övezeteket, jelölhetnek közintézményeket, fontos szolgáltatásokat. Szabályozhatják a közlekedést, tilthatnak, irányíthatnak, megállíthatnak. Megidézhetik az elmúlt történelmi korokat, harmonikus kapcsolatot hozhatnak létre a közterület egyes vizuális egységei között. Hangulatot, esztétikai élményt idézhetnek elő, befolyásolják életminőségünket. Mindezen összefüggések a színek információs szerepének fontosságára utalnak. A színek pontos értelmezését teszik szükségessé. Vizuális egységet meghatározó szempontok Pécs város arculati koncepciójában 1. A város, mint vizuális rendszer 1.1 Az utcák szövete, közterek 1.2 Épületek, műtárgyak 1.3 A mikroarchitektúra elemei, utcabútorok, pavilonok stb. 1.4 Térburkolatok, díszburkolatok 1.5.Az információs rendszer elemei, információs táblák, térképek, reklámok 1.6 Művészeti alkotások 2. A vizuális megjelenés összetevői 2.1 Térarányok, térkapcsolatok 2.2 Az elemek formája, struktúrája 2.3 Az elemek színe, textúrája 2.4 A tér, a forma és a szín viszonyrendszere 3. A szín szerepe a vizuális megjelenésben 3.1.A szín használati funkciói 3.2 A szín esztétikai funkciói 3.3 A szín informatív funkciói

13

4. A vizuális arculat, a színes környezet tervezése 4.1 Vizuális egységek rögzítése 4.2 A színhagyományok meghatározása 4.3 Színjelrendszer bevezetése 4.4 Városképi elemek kapcsolatának felmérése 4.5 Méret, rálátás, tájolás stb. viszonyok felmérése, látómező vizsgálatok 4.6 A színes felületek színének meghatározása 4.7 Színharmóniai együttesek létrehozása 4.8 A színkészlet behatárolása 4.9 Színkoncepció kialakítása Városrészekre, övezetekre, kisebb területi egységekre is érvényes ezen szempontok megtartása.

A közterületek tárgyai, a homlokzatok színe, a burkolatok, a növényzet mind fontos részei a városképnek. Elhelyezésükről, telepítésükről, megújításukról, esztétikai minőségükről az illetékes városi szakhatóság gondoskodik. A városkép megóvása érdekében, a közterületeken arculati elemek elhelyezését, telepítését csak a vonatkozó önkormányzati rendeletek megtartása és megfelelő szakmai kontrol mellett szabad végezni. A történelmi belváros, de a lakótelepek vonatkozásában is a megújításhoz legyen alapkövetelmény a konkrét elemző és értékelő színes környezetterv, mint a rehabilitáció első lépése.

1

14


AZ ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁTÓL A VIZUÁLIS ARCULATTERVIG

ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK ÖSSZEGYŰJTÉSE

ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK ELEMZÉSE

SZÍNEK BEHATÁROLÁSA, TERVEZÉS FOLYAMATA

VIZUÁLIS ARCULATTERV

A VIZUÁLIS ARCULAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA ÉPÍTÉSZETI KOROK SZÍNEI ADATOK A VÁROSRÓL A BELVÁROS A KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK VIZUÁLIS ARC ELEMEI UTCÁK SZÖVETE HOMLOKZATOK SZÍNE MIKROARCHITEKTÚRA VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER KÖZVILÁGÍTÁS, DISZKIVILÁGÍTÁS MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

BELVÁROSRA VONATKOZÓ ELEMZÉSEK KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ ELEMZÉSEK A VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE VONATKOZÓ ELEMZÉSEK

BELVÁROSRA, KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE, A VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE A COLOROID SZÍNTARTOMÁNYOK BEHATÁROLÁSA

BELSŐ ÉS KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE SZÍNSKÁLÁK RÖGZÍTÉSE


1.2 A SZÍN SZEREPE, A COLOROID A szín nemcsak felépíteni, hanem szétrombolni is tudja az épített környezetet. A telített színek a szemben lévő homlokzatsorokat közelítik egymáshoz, ritmizálnak, felhívják a figyelmet. A tört árnyalatok térmélységet fokozó skálákat alkothatnak, csökkenthetik a formai hiányosságok vizuális hatását. A színek közötti összefüggések ismerete feltétlenül szükséges a vizuális arculat tervezésével foglalkozók számára. A vizuális tervezés céljára kialakított, nemzetközileg elfogadott Coloroid színrendszer magyar szabvány (MSZ 7300). Színjelei a tervezés számára fontos színezetet, telítettséget és a világosságot fejezik ki. Bármilyen színminta színe a Coloroidban kifejezhető. A színérzetek háromdimenziós sokasága egy egyenes körhenger belsejében úgy helyezkedik el, hogy a színezet változása a henger kerülete mentén, a telítettség változása a sugár, a világosság változása pedig a tengely irányában történik. A semleges színek az abszolút fehértől az abszolút feketéig a körhenger tengelyén fekszenek. A tengelyre merőleges síkok azonos világosságú színeket tartalmaznak. A tengelytől távolodva a színek telítettsége nő. Az azonos telítettségű színek egy-egy hengerpalástot alkotnak. A színek halmazának azonos színezetű színei a henger függőleges tengelymetszeteinek félsíkjaiban foglalnak helyet. A henger palástján, megközelítően egy ferde síkmetszet ellipszis vonala mentén helyezkednek el a Coloroid határszínei.. A Coloroid színrendszerben a színeket három összetartozó számmal jelöljük, melyek közül az első a Coloroid színezetre, a második a Coloroid telítettségre, a harmadik a Coloroid világosságra vonatkozik. A jelölés az alábbi sorrendben történik: szinezet-telítettség-világosság A-T-V. E dokumentációban szereplő színminták mellett mindig közöljük a minta A-T-V értékét, valamint a nemzetközi színmérő rendszerbeli színösszetevőit, az X,Y,Z értékeket is

15

16


1. VIZUÁLIS ARCULAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI 1.3 PÉCS JELZŐSZÍNEI, PÉCSI ZÁSZLÓ SZÍNEI PÉCS MAI, PANTON SZÁMOKKAL ADOTT JELZŐSZÍNEI ÉS A ZÁSZLÓ VONATKOZÁSÁBAN IS, MÓDOSÍTÓ JAVASLATOKAT ADUNK. 3 VÁLTOZATBAN.

SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

116 C 287 C

14,20. 51,67.

61,88. 16,49.

78,53. 19,31.

61,28. 4,44.

61,67. 3,73.

7,35 20,39.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

109 C 293 C

12,76. 52,11.

63,84. 35,96.

81,03. 29,12.

61,64. 8,81.

65,66. 8,48.

8,36. 40,44.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

110 C 300 C

12,96. 52,80.

45,86. 42,48.

67,65. 32,08.

43,30. 9,04.

45,77. 10,29.

4,61. 42,21.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

115 C 307 C

12,44. 54,35.

58,08. 44,18.

84,89. 35,77.

67,04. 8,83.

72,06. 12,80.

20,76. 37,15.

SZÍNEK

EREDETI

JAVASOLT VÁLTOZAT 1.



2. Pécs vizuális arcát meghatározó történelmi múlt

2. PÉCS VIZUÁLIS ARCÁT MEGHATÁROZÓ TÖRTÉNELMI MÚLT 2.1

A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA

2.2

ÉPÍTÉSZETI KOROK SZÍNEI

17

18

2.1 A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA 2.11 A LEGRÉGEBBI IDŐKTÓL A XVIII. SZÁZADIG A város a Mecsek kiváló természeti adottságú déli leejtőin, az itt egymást merőlegesen metsző két ősi útvonal találkozásánál keletkezett Kr.u. I. században. A római város szerkezetéről, kiterjedéséről részleges ismereteink vannak csupán. Ma az elpusztult város alapfalainak maradványaival találkozhatunk a pusztulás utáni leejtő törmelék több méter mély rétegeiben. A történeti belváros ÉNY-i szektorát foglalta el a jelentős kiterjedésű és rendkívüli gazdagságú későrómai-ókeresztény temető, melynek fellelt és helyreállított emlékei méltán kerültek az UNESCO világörökség-listájára. A középkori Pécs a római elődjénél jelentősen nagyobb kiterjedésű, melynek szerkezetét az egymást metsző főútvonalak határozták meg. Ezek mentén települt a kereskedelem, metszéspontjukban létesült a város főtere városházával, plébánia templommal, míg a szakrális központ, a püspökvár a négytornyú székesegyházzal tőle északnyugatra épült a későrómaiókeresztény temető területén. A középkori város középső részét a tatárjárás után, a XIII. század második felében vették körül városfalakkal megvédve a jelentősebb egyházi és világi épületeket, míg az utak és jelentősebb vízfolyások menti településrészek föld- és szőlőműves és iparos lakói a falakon kívül rekedtek. Ezek közül a legjelentősebb a bőhozamú Tettye forrás patakja mentén, a vízi energia felhasználására kialakult iparosnegyed - Malomsok - városrész a Mindenszentek plébániájával, a budai országút mentén a Budai Külváros, a siklósi országút mentén a Siklósi Külváros, a szigeti országút mentén pedig a Szigeti Külváros, míg végül a hegyre vezető vaskapun túl a déli lankákon a város szőlőskertjei helyezkedtek el. A középkori városok gazdagságát jelenítik meg a koldulórendek megtelepedése: a ferencesek, a domonkosok, a

2. Pécs vizuális arcát meghatározó történelmi múlt.

domonkos apácák és az Ágoston-rendiek. A zömmel földszintesen beépült várostestben ezek az egyházi épületegyüttesek meghatározó, a városképet gazdagító elemek voltak, melyek jelentős beépítetlen kertterületekkel is rendelkeztek. A török hódoltság alatt tovább élt a város, de az új hatalom kormányzata, betelepítései módosították azt. Az új dzsámik kupoláikkal, minaretjeikkel keletiessé módosították a városképet, melyek ma is részei a városképnek. A török alóli visszafoglalás alkalmából elkészült telekösszeírás, katonai felmérés és városábrázolás azt igazolja, hogy a középkori város lényegében fennmaradt elszegényedve, lepusztulva, kiégve, mely lehetőséget nyújtott a városi élet folytatásához. Az 1686ban még népes, főleg magyar és kevés délszláv lakosú Pécs a Rákóczi szabadságharc idején, az 1704-es rácdúlás következtében vált lakatlanná. Részletes leírás a függelékben.


2.1 A VÁROS SZERKEZETÉNEK A KIALAKULÁSA 2.12 A VÁROS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A XVIII. SZÁZADBAN A földesúr püspökség és káptalan németekkel és keresztény bosnyákokkal telepítik újjá a várost. A középkori város romjai között, annak településszerkezetét megtartva, egy sokkal kisebb, a romok elbontásából nyert építőanyagból sokkal szerényebb, és szegényesebb város kezd kibontakozni a barokk stílus jegyében. A középkori kereteket lassan, a XVIII. század folyamán és a XIX. század első felében tudja csak új élettel és épületekkel feltölteni az egyház és a város polgársága. A szabad királyi városi címet 1780-ban kapja meg Pécs Mária Teréziától, mely a földesúrral szembeni polgári törekvések elismerését jelentette, és felgyorsította a város polgárosodását. A barokk Pécs arculatában a szerény, eszköztelen, zömében földszintes polgári épületek között a XVIII. század derekán és második felében felépült egyházi épületegyüttesek dominálnak: A középkori épületek közül a püspöki palota és székesegyház, a kanonokházak, a ferences templom és rendház épülnek át barokk stílusban. A Gázi Kászim pasa dzsámija a főtéren, Jakovali Hasszán dzsámija a kórház téren, Elhadzsi Husszein dzsámija az Ágoston téren épültek át barokk templomokká megtartva sajátos, Mekka irányába tájolt elrendezésüket. Új egyházi épületek is emelkedtek: a püspökvárban a Dómtéren a káptalani levéltár, a papnövelde a Papnövelde utcában, a jezsuita rendház és kollégium, a kapucinusok (később az irgalmasoké) temploma és rendháza a főtéren, a domonkosok temploma és rendháza (ma Dominikánus-ház), a pálosok temploma és rendháza (később Líceum templom) a főutcában (Király u.). A belváros fölé emelkedő kálvária és a Szigeti Külvárosban álló Xavéri szent Ferenc kápolna, a Havihegyen a pestisjárvány emlékére emelt Haviboldogasszony kápolna, a főtér Szentháromság emlékműve

19

gazdagítják a barokk városképet. Ez időben létesül a városból kiutasított pravoszláv szerbek települése a Rácváros, a Szigeti Külvároson kívül, attól nyugatra. A polgári építkezések reprezentatívabb emlékei a K-NY-i tengely mentén, a főutcában emelkednek a középkori eredetű, emeletes polgárházak barokk átépítésével. A kor legjelentősebb középülete a vármegyeháza a Papnövelde utcában. Részletes leírás a függelékben.

20

2.1 A VÁROS SZERKEZETÉNEK A KIALAKULÁSA 2.13 A VÁROS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A XIX. SZÁZADBAN A város polgársága a Reformkor idején képes volt a város arculatának jelentős átformálására a püspökvár városra néző falainak elbontásával, sétatér létesítésével, a városkapuk elbontásával, a városárka beépítésével, egyre több emeletes polgárház építésével. Ennek az időszaknak meghatározó építőmesterét már név szerint is ismerhetjük: Piacsek József kezemunkája nyomán formálódott a főtér K-i, klasszicista házsora és városházája, a Király u. Mária u. Líceum u. Felsőmalom utca több lakóháza, A Jogi Líceum épülete (Szepessy u. ma Egyetemi Könyvtár). Ezt követte az 1850-60-as évek romantikus és kora-eklektikus, főleg neoreneszánsz építkezése még a középkori településszerkezetet tiszteletben tartva, szerény léptékváltással. Ez időtájt már nem ritka a két emeletes épület sem, de még nem feszítik szét a középkori és barokk eredetű utca- és városképet. Ekkor formálódik a déli városfal mentén a Rákóczi út, születik az új piactér, a Kossuth tér a zsinagógával. A helyi ipar, a szénbányászat nyomán megindulnak a korai ipartelepek és munkáskolóniák építése is a város déli és keleti külső területein. A kapitalista fejlődés és polgárosodás, a vasúti közlekedés, a városi élet intézményeinek sokfélesége a kiegyezés után, a századforduló idején és a XX. század első 20 évében teljesedik ki. Ez az időszak jelentős építkezésekkel, a város területének megnövekedésével jár messze túllépve a középkori várostest területét. Jelentős gazdasági vállalkozások igényes ipari épületei, a közigazgatást, a honvédelmet, oktatást, a kultúrát, a polgári reprezentációt is kiszolgáló új középületek, lakóépületek, szállodák, kávéházak, létesültek a századforduló historizáló és a


szecessziós építészetének, a korai modern mérnöki szerkezetek alkalmazásával. Ebben a korszakban a város szerkezete elsősorban a K-Ny-i tengelye mentén, hosszan elnyúló módon kibővült, a villamosjáratok révén tömegközlekedés szerveződött. A városképben a négytornyú székesegyház továbbra is megtartotta dominanciáját, de közel és távol már megjelentek a konkurens középületek jelentős méretű tömegei a zömében még mindig lényegében földszintes beépítésű, csak a központ felé sűrűsödő, többszintessé váló városszövet felett. Részletes leírás a függelékben.


2.1 A VÁROS SZERKEZETÉNEK A KIALAKULÁSA 2.14 A VÁROS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA A XX. SZÁZADBAN A város életében nem a századforduló, hanem a vesztett I. világháború, a szerb megszállással, a trianoni béke-szerződés következményeivel hozott új fordulatot. A gazdasági válság, az elszegényedés mellett egyedüli pozitívum a Pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Pécsre költöztetése. A két világháború közötti időszakban készült az első szabályozási terv (1928.), mely nyomán az egyetemi negyed, a villákkal szegélyezett magaslati út, a belváros és a vasút közötti lakóterület, a Szigeti és Budai kertvárosok, a vasúton túl a Megyeri kertváros és a Központi Temető épült fel. 1950-ben az államosítás után jelentős mértékben átalakultak a város gazdasági és társadalmi viszonyai. A szocialista városépítés együtt járt a településrendezési tervek készítésével. Eredményei az 50-es évekből az úgynevezett „szocialista-realista” Meszesi városrész, majd a század közepétől a tömeges lakásépítés új telepei, Újmecsekalja-Uránváros, Szigeti-városrész, Megyerikertváros, melyek kezdetben hagyományos, majd nagypaneles szerkezetekkel valósultak meg. A Szigeti városrészben, a Rókusdomb területén a pécsi főiskolai és egyetemi fejlesztések akcióterületeit jelölték ki.. A lakásépítés lázában felkúszott a panel a Mecsek-oldal szőlőinek helyére is, megközelítette a történeti várostestet is. A város feletti történelmi borvidék szőlőskertjei a spontán magánerős lakásépítés közkedvelt területévé vált. Pécsett elkerülték a világháborús bombázások, így az örökölt történeti városszerkezetet és városképet csak a bontással járó új lakótelep-építés politikai nyomása veszélyeztette, melyet sikerült még megállítani. A történeti beépítést őrző városnegyedeink rekonstrukciós rendezési tervei is sorra elkészülhettek. A történeti belváros tehermentesítésére elkészült a városközpont

21

déli irányú bővítésének rendezési terve és a terület beépítése. Ebben az időben szabadult ki évszázados beépítettségéből a püspökvár és a belváros középkori falrendszere jelentős városkép formáló szerephez jutva a tehermentesítő forgalmi útgyűrű kiépítésével. Az 1990-es rendszerváltó fordulat után a város bányaipara, állami vállalatai felszámolásra kerültek nagy kiterjedésű rozsdaövezetet hagyva maguk után. Tizenöt év elteltével a kapitalista átalakulás tendenciái kirajzolódtak, a privatizáció, a magánbefektetők, a nemzetközi tőke városalakító tevékenysége már tetten érhető a plázák, raktáráruházak, autószalonok, lakóparkok szaporodásával. A 2004-ben készült el a város egységes településrendezési terve, amely a 170.000 lakosú város szerkezetét hosszútávra meghatározta. Részletes leírás a függelékben.

22

2.1 A VÁROS SZERKEZETÉNEK A KIALAKULÁSA A VÁROS MAI SZERKEZETE



23

2.2 ÉPÍTÉSZETI KOROK SZÍNEI Pécs története évszázadainak egymásutánjában különböző korok épületei kerültek egymás mellé. Szerencsésebb történelmű városok épületállományát egységesen, középkori, barokk, klasszicista vagy más épületek alkotják. A kétezer éve alapított Pécs a Római Birodalom Sopianae néven Alsó-Pannónia legnagyobb városa, kereskedelmi központja volt. A magyar honfoglalás után Szent István király 1009-ben püspökséget alapított itt, és Pécs azóta is egyházi központ. Nagy Lajos király 1367-ben itt hozta létre az első magyar egyetemet. A 143 éves török uralom a városban sok épületet hagyott az utókorra. Pécs 1780-ban Mária Teréziától „szabad királyi város” címet kapott. A mai város épületeinek túlnyomó része a XIX. század második felében, az iparosítás megindulásakor épült. A Zsolnay név a köztudatban 1853 óta elválaszthatatlan Pécstől. Épületein, közterein gyakori a Zsolnay kerámia. A több mint kétezer éves múlt során különböző kultúrák értékei, hagyományai ötvöződtek itt egymással. Pécs vizuális arcára ezért nem egy építészeti stílus, hanem különböző stílusban épült épületek gyakran meghökkentő egymás-mellettisége a jellemző. A szín az utca egyik legdinamikusabb eleme. Kifejezi az épület stílusát, architektúráját, funkcióját, szomszédihoz való viszonyát. Szervezi a városképet, segít tájékozódni, meghatározott életérzést közvetít. A XX. század elejére Pécs épületeinek homlokzatai jelentősrészt szürkévé váltak, majd a század vége felé újra színesedni kezdtek. E színesség azonban ötletszerűen alakult, elfelejtette figyelembe venni a történelmi múltat, a különböző stílusú épületek által megkívánt színharmóniákat. Elfelejtette figyelembe venni, hogy a különböző stílusú épületek között úgy kell összhangot

létrehoznia, hogy megőrizze és kifejezze azok építészeti stílusát, egyedi architektúráját is. A fejezet keretében bemutatjuk a különböző korok, különböző stílusú építészetének színhagyományait az alábbi csoportosításban: 2.21 Az ókeresztény sírkamrák és katakombák színvilága. 2.22 A középkori építészet színhasználata 2.23 A reneszánsz építészet színhasználata 2.24 A török hódoltság építészetének színvilága 2.25 A barokk építészet színhasználata 2.26 A copf építészet színhasználata 2.27 A rokokó építészet színhasználata 2.28 A klasszicizmus építészetének színhasználata 2.29 A romantika építészetének színhasználata 2.30 Az eklektikus építészet színhasználata 2.31 A szecessziós építészet színhasználata 2.32 A modern építészet színhasználata 2.33 A szocreál épületek színvilága 2.34 A posztmodern színvilág. Mindenegyes fejezet két részből, 1-1 oldalból áll. Az első oldalon az aktuális építészeti stílus egy pécsi épületének fotója látható, és a stílust létrehozó kor színhasználata és e színhasználat által kifejezett szellemi tartalom leírása olvasható. A második oldalon e stílusban épült épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, az épület színtervezőjének segítséget nyújtó, színskálák láthatók. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV koordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozására és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzésére.

24


2.21 AZ ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK ÉS KATAKOMBÁK SZÍNVILÁGA

A praetonium, a mészfehér, a hideg és kissé tört fehér cerussa, a meleg sárgás fehér cimoli, a sil, a figyelem felhívó, mély tűzű rubrika, a csak a pécsi ó-keresztény sírkamrák ábrázolásain megtalálható, violába hajló tört vörös színű pannóniai rubrika, a tört zöld appianum, az ennél kissé melegebb és fátyolosabb megjelenésű pannóniai zöld, az emlékezés színe, az usta, a néha önállóan, legtöbbször a többi árnyalattal keverten előforduló atrtamentum a pécsi ókeresztény sírkamrák, kápolnák, mauzóleum együttesének leggyakoribb színei. Kifejezik az első évezred halotti kultuszának puritán bensőségét, de ugyanakkor a római hagyományokra épülő antik világszemlélettel szembe forduló, az új hit transzcendens szemléletét kifejező magatartást is. A szín nem a természet ábrázolásának eszköze, mint a Baláca pusztán előkerült római kori falképeken, hanem jelentés tartalmakat kap. A vörös az áldozatot, az evilági és a túlvilági életet fejezi ki. A zöld a remény és az örökkévalóság kifejezője. A kor színkészlete szinte kizárólag a vörös-zöld komplementer párra szorítkozik. A sárga a tört fehéreken és a különböző világosságú, a római falképeken is gyakran használt sil formájában jelenik meg. A sírkamrák figurális és ornamentális festése nagy hasonlóságot mutat a római katakombák festéséhez. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok, a Krisztus monogram, galamb, pohár, korsó, pálmafa, mellett bibliai jelenetek is láthatók: Ádám és Éva, Mária a gyermek Jézussal, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Jónás jelenete. Egészében bensőséges, antik miliőt árasztanak, tanúskodnak egy új kultúra születéséről, civilizációnk bölcsőjének hangulatáról.


25

2.21 b AZ ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK ÉS KATAKOMBÁK SZÍNVILÁGA 2. Az ókeresztény sírkamrák és katakombák közvetlen környezetében lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon az ókeresztény korra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.

A11m Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 75.34 64.36 54.22 44.93

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 67.90 55.32 43.70 33.06

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

A11c Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 66.37 52.12 39.76 29.31

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 52.83 36.50 22.35 10.37

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 80.00 70.00 60.00 50.00

26

2. Pécs vizuális arcát meghatározó történeti múlt

2.22 KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA A fehér melinum, a sárgás fehér praetonium, a sárga ecrum, a vöröses terra gailla, a tüzes sárga sandaraca és auri--pigmentum, a gyakran használt vörös sinopis és cenobrium, a mély tüzű verniculum, a carminium, a lapis lazuliból nyert kék, az azzurro della magna, a zöld terra verde és krizokolla, a Magyarországon használt calxot és alument , a berényi vörösföld alkotta, erősen behatárolt színkészlet kifejezi a római hagyományokra épülő de az e világi léthez, a természethez, tapadó antik világszemlélettel szembe forduló, új transzcendens szemléletet, amelynek hatására átalakulnak a régi kifejező eszközök, más jelentésű, ellentétes előjelű formarendszerekké. Átalakul a szín szerepe mind a művészetben, mind az egyén és a társadalom életében. A szín jelentés tartalmakat kap, és fogalmi rendszerek hálózata kötődik a színek misztikus birodalmához. A színszimbolika ősi jelentéstartalmaira a keresztény gondolatkör jelentéstartalmai települnek, a színszimbolika a középkori gondolkodás terebélyes fájává növekszik. Az épületek stabil formarendje és zárt színvilága a keresztény eszmerendszer szilárdságát fejezi ki. A kor színkészlete a színtér két, megközelítően komplementer tartományára szorítkozik. A főleg vöröseket tartalmazó tartomány a nagyobb, a hideg színeké kisebb. E tartományok színei jelentősrészt törtek és sötétek. A világosabb árnyalatok főleg a sárga tartományban találhatók. Csak néhány különböző világosságú és telítettségű színezet képviseli a telítettebb színeket. A román kor színkészletéből csaknem teljesen hiányoznak a szürke, valamint a sárgás zöld, a bíbor és ibolya tartományok színei.


27

2.22 b A KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA Középkori épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a középkorra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.

A13b Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 86.63 76.01 66.09 56.85

Y 91.17 80.04 69.62 59.94

Z 90.37 66.59 43.60 21.40

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 9.03 20.86 32.69 44.52

V 95.48 89.46 83.44 77.42

A23a Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 79.76 66.37 54.89 45.30

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 79.77 52.83 28.08 5.49

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 76.17 59.20 44.13 30.96

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 95.33 83.96 74.76 67.74

A 54.00 54.00 54.00 54.00

T 12.66 25.32 37.97 50.63

V 90.00 80.00 70.00 60.00

28


2.23 A RENESZANSZ ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA

A reneszansz uralkodó színe egy belülről csillogó kék, ugyanaz a kék, amely a lombardiai és toszkánai tájképek levegő perspektívájára jellemző. A kora reneszansz rózsaszíne, illatozó barnája, világoszöldje, tőle kapja a gyengéd határozottságát. Az erőteljes firenzei zöld, a hűvös smaragdzöld, a nyugalmat árasztó malachit zöld, a zöld viridis, a della Robbia kék, a sötét ultramarin, a lilába hajló ametiszt, a szép karneol vörös, az öntudatos veronai vörös, a határozott jáspis, a bájos milánói rózsaszín, a sűrün használt terra rossa, az erőteljes sienna, a mélytüzű realgar, a sárga terra gailla, a lágy Szent János fehér változatossága fejezi ki a világ szépségeinek újra felfedezését és e szépségek gazdag változatosságát. A túlvilági paradicsom keresésének vágya fölött a földi paradicsom megtalálásának célja győz. A színek birodalmának minden tagja, eddig nem tapasztalt egyenlő jogokkal jelenik meg, úgy a ruhákon mint a falakon és a festményeken. A természet újra való felfedezésének öröme árad a színek lírai ölelkezéséből. Nem szimbolikus jelentés-tartalmakat hordoznak többé, hanem a valóság harmóniáit akarják kifejezni. A reneszánsz színkészlete a színtér szinte minden tartományát felöleli. Csupán keskeny szín szektorok hiányoznak e színkészletből. Csaknem minden világosság tartományban egyenletesen nagy a használt színek telítettsége. A kivételt jelentő egyes sárga, piros, kék és zöld színek telítettsége is csak kis mértékben nagyobb az átlagnál. A korábbi, túlnyomórészt világosság skálák mellett, megjelennek a telítettségi skálák és köztük feltűnnek a szürkék is. Szívesen használják a triád harmóniákat .


29

2.23 b A RENESZANSZ ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Reneszánsz stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a reneszánszra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 87.67 72.44 59.11 47.68

Y 90.56 72.52 56.49 42.46

Z 91.10 62.53 36.13 11.91

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 8.39 18.39 28.39 38.39

V 95.16 85.16 75.16 65.16


X 74.20 55.25 38.20 23.06

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 87.86 69.02 52.35 37.86

A 63.00 63.00 63.00 63.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 87.69 70.64 55.21 41.41

Y 96.17 78.89 63.31 49.45

Z 81.53 58.79 37.92 18.91

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 22.26 26.02 29.78 33.55

V 98.06 88.82 79.57 70.32

30


2.24 A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNVILÁGA

A mészfehér, a calxtot, a világos okker, a szép terra gialla, a mély vörös synopei föld, a sandaraka, a különleges szeldzsuk zöld, a tüzes malachit zöld, a csak belső terekben használt edirnei zöld, a fénylő izmír kék, a vestorian kék, a caeruleum, a kerámia betétek mehmed kékje, az anatóliai barna a leggyakrabban használt színek a török hódoltság építészetében. A törökök által 1541-ben elfoglalt Pécs szandzsák központtá, majd keleties kereskedő várossá lett. A törökök sok épületet emeltek vagy a meglévőket alakították át saját céljaikra. Ezek közül említésre méltók: Gázi Kaszim pasa dzsámija és tőle nem messze lévő fürdője, Jakováli Hasszán dzsámija, Idrisz Baba türbéje, Ferhád pasa kegyes alapítványához tartozó tekke mejdánja, valamint dzsámija, Memi pasa fürdője, valamint dzsámija, egy további dzsámi, két mecset és egy fürdő. Ezeken a színekre vonatkozóan, főleg csak geometrikus ornamentumokat tartalmazó töredékeket ismerünk. A török hódoltság épületeinek színkészlete részben a magyar középkor és reneszánsz, részben az Oszmán török birodalom színhagyományaiból épül fel. E színkészlet a vörös és sárga, valamint a kék és zöld színtartományok színeit tartalmazza. A vörös és sárga színekből főleg tört árnyalatok, a zöldekből és kékekből telítettebb árnyalatok a leggyakoribbak. .

2 Pécs vizuális arcát meghatározó történelmi múlt

31

2.24 b A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNVILÁGA Török hódoltság kori építészeti emlékek közvetlen környezetében lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a hódoltság korára) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 75.25 57.35 41.36 27.27

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 92.65 78.59 66.72 57.02

A 56.00 56.00 56.00 56.00

T 13.16 26.32 39.47 52.63

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 63.74 45.56 30.77 19.35

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 97.76 71.44 48.99 30.41

A 61.00 61.00 61.00 61.00

T 65.93 51.28 36.63 21.98

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 61.49 43.81 29.51 18.59

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 26.68 16.15 9.50 6.71

A 74.00 74.00 74.00 74.00

T 57.69 44.87 32.05 19.23

V 90.00 76.67 63.33 50.00

32


2.25 A BAROKK ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA A hajlékony tojáshéj fehér, a fénylő mészfehér, az erőszakos aranyokker, a fáradt flandriai sárga, az auripigment, a rózsába hajló nápolyi sárga, a szép rozrozida, az ágnes vörös, a jáspis piros, a sötét angol vörös, a violához közeli morell di sale, a feszültséggel teli, bíborhoz közeli égetett vitriol, az exaltált ultra-marin, a szürke tartalmú Maulbertsch kék, a biadetto, a veronai terra verde, a nád zöld, a transzparens Tiepoló zöld, a nagy változatosságú barnák, így a meleg színű terra umbrana, a mély Van Dyck barna, a komoly velencei fekete föld, az égetett barackmag barna színek adta színvilág kifejezi a valóság kutatásába belefáradt, új igazodást kereső ember nyugtalanságát és lelki feszültségét. A barokk színvilága komoly és gondterhelt. A barokk művészet nem a nyugalmas létezés, hanem a drámai cselekvés, a folyamatos alakulás művészete, amely nagy jelentőséget tulajdonít az érzelmeknek, amely formák vonatkozásában a szabálytalant, a különöset, a szín vonatkozásában a meglepőt, a kontrasztosat jelenti. A színek egymáshoz való kapcsolatát a drámai küzdelem szelleme hatja át. A barokk színkészlete nem öleli fel a színtér minden tartományát, egyes színezetek teljesen hiányoznak belőle. A semleges színek közül a feketét részesíti előnyben, de a fehéret is szívesebben használja mint a szürkét. A tört és telt, a sötét és világos színek egymásra torlódó kapcsolódása, a fény és árnyék meg-jelenése, a változó véletlent iktatja jogaiba. A barokk színvilágon érződik a lét félelmetes komolysága, az elméleti spekuláció győzelme a szemlélet felett, egy megrendült világnak méltóság, tekintély utáni vágya, amit a világos és telített színek használata veszélyeztethet.


33

2.25 b A BAROKK ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Barokk stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a barokkra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 74.89 59.15 45.31 33.38

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 38.18 29.67 23.34 19.19

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 50.00 40.00 30.00 20.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 71.98 55.83 41.57 29.21

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 56.95 38.44 22.11 7.95

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 66.37 52.12 39.76 29.31

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 52.83 36.50 22.35 10.37

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 80.00 70.00 60.00 50.00

34


2.26 A COPF ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA

A tört fehér, a fanyar melki sárga, a Magyarországon elterjedt tompa barokk sárga, a nyugodt pitypang sárga, a rózsakvarc, a pedáns spinell vörös, a visszafogott tűzű almadin vörös, a finom katángvirág kék, a királykék, a hideg nürnbergi kék, a tört türkiz zöld, a szép krizopász, a nagyon világos heliózöld, a szürke tartalmú opál zöld, a malachit zöld, a lágy mohazöld, a sápadt porzöld, az egyszerű mandula zöld, a különlege-sen hamvas bodza zöld, a közepesen telített sung zöld, az elefántcsont fekete színek főleg az épület külsőkön szere-pelnek és kifejezik a copf stílus, a késő barokk klasszicizáló irányzatának, hangulatát, amely a színpadias, szertelen formák helyett, nyugodtabb, egyszerűbb hatásra törekszik. Magyarországon sok és jelentős épület készült e stílusban. A homlokzatokat erőteljes falmélyedések, tükrök tagolják. A falnyílások fölötti szemöldök párkányok egyenes vonalak-ká simulnak. Kedvelt díszítő motívuma a félkörű lemezekből és gömböcskékből ismétlődő dísz, a tányérsor, továbbá a meander mintás szalag, a kazetta és főképp a feszes fonású leveles füzér, melytől a stílus a nevét is kapta. A copf színkészlete főleg a tört színekből áll. A különböző színezetek különböző világosságú tartományaihoz eltérő telítettségű színek tartoznak. Színvilága komoly.. A szürkéket alig használják, szemben a gyakran használt sárgákkal, tört zöldekkel és vörösekkel. A tagozatok színe csaknem mindig világosabb a falak színénél. Gyakoriak a telítettség skálák, és nem nagy kontrasztú világosság skálák. Kedvelik a csonka triádokat, A fehér, és fekete árnyalatok csaknem teljesen hiányoznak színválasztékából.


35

2.26 b A COPF ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Copf stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzásáhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a copfra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 75.34 64.36 54.22 44.93

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 67.90 55.32 43.70 33.06

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 71.98 55.83 41.57 29.21

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 56.95 38.44 22.11 7.95

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 76.96 65.96 55.80 46.49

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 78.34 59.19 41.01 23.80

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 10.00 16.67 23.33 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

36


2.27 A ROKOKÓ ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA A félénk fakósárga, a játékos kőrissárga, az olívszürke, a vibráló mikádó sárga, a hárssárga, a csillogó palotasárga, a dohányfüst fehér, a zöldes árnyalatú francia szürke, a szürkés karneol, a barackhús fehér, a pompadur rózsa, a narancsos krizoberill, az érzéki melbimbó rózsa, a női test színű membrana, a violás árnyalatú hiacint rózsa, a szépia, a karamell, a levendula zöld, a Medici zöld, a szeszélyes francia zöld, a finoman felhívó Sevres zöld, a smaragd zöld, a fátyolos Pompadour kék, a tüzes Medici kék színek a leggyakoribb szereplői a túlfinomult arisztokratikus rokokónak, amely kedveli a hullámzó vonalakat, az asszimetriát, az egzotikumot, a groteszket, a gáláns iróniát, a merészségét, az eleganciát, de a természet iránti érdeklődés is sajátja. Túlfinomult és dekoratív, a színek egymáshoz való viszonyát nem a szemben állás, hanem a versengés jellemzi, akárcsak a szeszélyes csigavonalak, stilizált kagylómotívumok egymásra következését. Gyakran szerepel egymás mellett a fehér és a sárga. Szívesen használják együtt a fehéret és zöldet, a sárgát és a bíbor vöröset, a világoskék és a világos zöld skálákba rendezhető árnyalatait. A rokokó színkészlete néhány keskeny tartomány kivételével szinte az egész színtérre kiterjed. A használt színek telítettsége a barokk korban használtakéhoz viszonyítva kisebb, de nem a sötétebb, hanem a világosabb árnyalatokat részesítik előnyben. Egyes, szeszélyesen változó világosságú sárga, vörös, kék és zöld árnyalatok nagyobb telítettségekben is előfordulnak. Divatba jönnek a csonka triád és csonka tetrád harmóniák..


37

2.27 b A ROKOKÓ ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Rokokó stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a rokokóra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.

A12d Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 80.08 62.21 46.50 32.95

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.90 57.75 32.08 8.87

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 6.13 14.19 22.26 30.32

V 91.94 81.29 70.65 60.00


X 87.67 72.44 59.11 47.68

Y 90.56 72.52 56.49 42.46

Z 91.10 62.53 36.13 11.91

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 8.39 18.39 28.39 38.39

V 95.16 85.16 75.16 65.16


X 87.69 70.64 55.21 41.41

Y 96.17 78.89 63.31 49.45

Z 81.53 58.79 37.92 18.91

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 22.26 26.02 29.78 33.55

V 98.06 88.82 79.57 70.32

38


2.28 A KLASSZICIZMUS ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNHASZNÁLATA A fénylő császár fehér, a francia arany-sárga, a halavány citromsárga, a kemény empir sárga, az elegáns zafír sárga, a bágyadt francia rózsa, a fenséges empir vörös, a józan kalcedoni vörös, a rózsá-san csillogó rubinvörös, az ametiszt, a fegyelmezett alexandrit kék, a szigorú napóleonkék, a hideg holdkőkék, a tiszta krizopász zöld, az elegáns hintózöld, az erőteljes empirzöld, a fakózöld, a bronz-zöld, az aloé zöld, a galamb szürke színek együttese a klasszicizmus azon törekvésének kifejezője, amely a ki-egyensúlyozottságot, a harmóniát és az eleganciát tűzte zászlójára. Lelkesedéssel fordul a díszes sallangokkal el nem rontott művészet tiszta világa felé. A hitelét vesztett mozgalmasság helyébe az elképzelt antik világ nyugalmát állítja. Előnyben részesíti az épületek tagolásának áttekinthetőségét, a szigorú rendet, a hajlított vonalak helyett az egyenes vonalakat, a vízszintes tagolás hang-súlyát, a monumentális nyugalmat. Az arányokban keresi a törvényszerűségeket és igyekszik azokat számszerűen is rögzíteni. Magyarországon a nemzeti törekvések kora. Színkészlete kiegyensúlyozott, színezetek, világosságok és telítettségek szerint rendezett. Színvilága az erősen tört, kis telítettségi és világossági különbségekkel rendelkező együttesekből áll. A színezet választéka főleg a sárgák és hideg zöldek tört árnyalataiból kerül ki. Feltűnő a színek erőteljes csengése és kissé fanyar hangja. Szívesen használja a kiegyensúlyozott triád és tetrád színharmónia együtteseket.


39

2.28 b A KLASSZICIZMUS ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNHASZNÁLATA 2. Klasszicista stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a klasszicizmusra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 83.33 68.53 54.90 42.44

Y 88.72 74.55 61.61 49.91

Z 88.31 61.82 36.67 12.87

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 8.06 18.82 29.57 40.32

V 94.19 86.34 78.49 70.65


X 71.98 55.83 41.57 29.21

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 56.95 38.44 22.11 7.95

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 77.98 57.35 38.88 22.56

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.99 57.97 32.42 9.33

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 5.57 12.90 20.23 27.57

V 91.94 81.29 70.65 60.00

40


2.29 A ROMANTIKA ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNHASZNÁLATA

A sárgás gyapjú fehér, a nap sárga, a bágyadt mustársárga, a mars sárga, a vénusz rózsa, a tátincs piros, a tigris szem, a mályva szín, a dohány barna, a tubák barna, a bársonyos őz barna, a szaturnusz viola, a bogáncs viola, Szent Patrik mélytüzű violája, az ábrándos kakukkfűvirág lila, Beda Venerabilis erősen tört ibolyája, az illatos levendula kék, a puha moha zöld, a bágyadt kőriszöld, a turmalin, az álmos aventarin színek gyakori használata jelzi a romantika fogékonyságát az irracionális, misztikus, transzcendens iránt. Jelzi az álom és a tudatalatti világának a fölfedezését, a múltba vágyódást, az egzotikumba menekülést, a végletekben való gondolkodást. E vonásai miatt a szecesszió előfutára és a modern művészet bölcsője. A romantika világa szorosan összefügg a társadalmi változásokkal, a művészet megváltozott szerepével, a társadalom és a művészet fokozatos elkülönülésével. Megszületik az intim téma és hangvétel iránti igény. Színkészlete, egy meghatározott telítettség határig, a színtér csaknem egészét magában foglalja. Csak néhány vékony színezet sáv hiányzik belőle. Feladja a rokokó pasztell színeinek illatosan összehangzó báját, de még a klasszicizmus keményebben csengő színharmóniáit is. A romantika színei szolidak, e furcsa szolidságot nagy szürke tartalmuk kölcsönzi nekik. Gyakoriak a csoport harmóniák és a triádok ritkán használt változatai. A tubák barnát, a csízzöldet, a bodzazöldet, az aranyszürkét, a merkúr sárgát hangsúlyozott keresetlenséggel helyezi egymás mellé. A színes felszín alatt a romantikában már elkezdődik a színekkel való szembefordulás, az elszíntelenedés .


41

2.29 b A ROMANTIKA ÉPÍTÉSZETÉNEK SZÍNHASZNÁLATA Romantikus stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon romantikára) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 76.96 65.96 55.80 46.49

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 78.34 59.19 41.01 23.80

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 10.00 16.67 23.33 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 65.16 50.91 38.55 28.09

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 63.95 47.62 33.46 21.48

A 30.00 30.00 30.00 30.00

T 8.85 8.85 8.85 8.85

V 80.00 70.00 60.00 50.00

42


2.30 AZ EKLEKTIKUS ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA

A kálomista fehér, a zsidó sárga, a pápista zöld, a luteránus kék, a fénylő nikkel szürke, az acél kék, a vallon vörös, a flamand zöld, a bilbaoi barna, a gót kék, a reneszansz opálos zöld, a minium piros, kevéssé együtthangzó, egymással ellentétbe kerülő, csikorgó együtteseket alkotnak. Az előző korok kevés számú építtetőjét szélesebb, de ugyanakkor kul-túrálatlanabb réteg váltja fel. Az építetők nagyrésze kispolgár. Az Építészet új kifejezés módokat keres, és közben egymásután próbálja magára az elmúlt idők történelmi stílusait és a hozzájuk képzelt színeket. A kastélyt barokk, a palotát reneszánsz, a múzeumot görög stílusban építi. A felekezetek is más-más stílust választanak. A katolikusok késő barokk vagy román, a reformátusok gótikus, az evangélikusok klasszicista, a zsidók mór ízlésben építik templomaikat. Előfordul, hogy ugyanazon épületen több stílus jegyei is megtalálhatók. A sok feladathoz nincs elég művész, és a sok közepes tehetség és kontár kelléktárrá silányítja az építészeti elemeket, melyeket és a hozzájuk kapcsolt színeket mechanikusan ismételve alkalmazzák. Mindemellett művészi alkotások is születnek. Az eklektika színkészletéből egy színezet sem hiányzik, bár egyes tartományok telítettebb , mások csak törtebb árnyalatokban használatosak. Sémák jönnek létre. Az épületek az utánozni kívánt kornak csak formai elemeiből válogatnak, színeit nagyrészt figyelmen kívül hagyják. Az épületek stílusától szinte teljesen függetlenül a homlokzatokon csak nagyon szűk színválaszték nagyon telítetlen tagjai jelennek meg.


43

2.30 b AZ EKLEKTIKUS ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Eklektikus stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon az eklektikára) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 72.05 52.03 35.38 22.12

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 27.31 16.64 9.85 6.92

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 80.08 62.21 46.50 32.95

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.90 57.75 32.08 8.87

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 6.13 14.19 22.26 30.32

V 91.94 81.29 70.65 60.00


X 78.10 56.98 39.24 24.88

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 78.84 54.65 34.32 17.87

A 16.00 16.00 16.00 16.00

T 10.00 10.00 10.00 10.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00

44


2.31 A SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA A tündérrózsa fehér, a margit virág fehér, a világító aranyeső sárga, a halavány fátyolvirág sárga, a különleges zöldes árnyalatú pókvirágú krizantém sárga, a vörösesbe hajló gerbera sárga, a kamilla sárga, a tündérliliom szín, a gladiolusz piros, bíborhoz közeli pünkösdi rózsa szín, a skarlátvörös bromélia színe, a mélytüzű gloxinia, az íris lila, az orchidea viola, a padlizsán lila, a nefelejcskék, a szarkalábkék, a bazsalikom zöld, a smaragd zöld, a turmalin zöld színeket használó szecesszió, melyet Art Noveaunak, Jugendstilnek, Modernismo-nak is hívnak, a természet formavilágához kötődik. Esztétikája a szimbolizmus gondolatvilágában gyökeredzik. A termé-szetben keresi szimbólumait, az akadémizmus és a historizáló eklektika mesterkéltségével szemben felszabadulást akar hozni az élet és az őszinteség nevében. Olyan művészetről álmodik, amely mindenkié, és mindenütt jelen van a silány ipari termékekkel elárasztott világban. Az épületeken grafikus és festő hatásokra törekszik. Nemzeti, népi hagyományok felélesztésére vágyik. Új-szerű téralakítás helyett, inkább csak a felületekre szorítkozik, és építészet helyett az épület köntösével bíbelődik. Színkészlete nagyobb minden korábbi korénál, amelyhez a legtelítettebb tarto-mányok is hozzá tartoznak. A bíborok, kékek és zöldek között különösen telített színeket is használ. Az eklektika ellen-hatásaként a színek világát környezetünk fontos tényezőjének tartja. Színekkel gazdagon borítja az épületek homlokzatait, a belsőket, a bútorokat. Újra megjelennek a komplementer, a triád, a csonka triád és tetrád harmóniák.


45

2.31 b A SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Szecessziós épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a szecesszióra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 79.76 66.37 54.89 45.30

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 79.77 52.83 28.08 5.49

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 76.17 59.20 44.13 30.96

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 95.33 83.96 74.76 67.74

A 54.00 54.00 54.00 54.00

T 12.66 25.32 37.97 50.63

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 60.25 42.85 28.82 18.18

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 86.19 62.44 42.56 26.55

A 63.00 63.00 63.00 63.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00

46


2.32 A MODERN ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA A gipsz fehér, a mész fehér, a titánfehér, a pala szürke, a cement szürke, a flaszter szürke, a bazalt szürke, az agyag-szürke, az alumínium szürke, az acél szürke, a vas fekete, az aszfalt fekete, a travertin sárga, a kaolin sárga, a homok sárga, a fenyőfa sárga, a gesztenye barna, a teak, a dió barna, a mahagóni, a paliszander, a meranti, acélkék, nagyon kis telítettségű színek a modern kor érzelmeket kirekesztő, racionális gondolkodás módjának kifejezői, azon koré amely az önmagáért való kötelesség teljesítés nagyszerű komolyságát büszkén viseli, s nem érzi méltó környezetnek maga számára a színt. Azt a színt, amely jelentéstartalmakat hordoz, de e jelentés-tartalmak nem illeszthetők világszemléletébe. Azt a színt, amely érzelmeket közöl, de a kor embere szégyelli érzelmeit. A kor építészetének eszménye a funkcionalizmus: az anyag, szerkezet igazsága, az épület célszerű használhatósága. Nincsenek díszítő elemek, nincsen szín, tisztán az épület tömegének térben való mozgatásával, vízszintesek és függőlegesek változatos hangsúlyozásával, az ablaknyílások ritmusával alakítja épületeit. A modern kor színkészlete minden színezetre kiterjed ugyan, de e színek rendkívül kis telítettségűek, és gyakorlatilag csak kevéssé térnek el a semleges szürkéktől. A használt kis telítettségű tartományok közül valamivel szívesebben használják a „fehéreket” és a „feketéket”. Ezen az sem változtat, hogy az első világháború után rövid időre kiáltás tör fel a szín iránt. Falfelületeket merítenek cinóber pirosba, ultramarin kékbe vagy csokoládé barnába. Ezen expresszionista kísérlet, sajnos, nem változtatta meg a kor szín iránti viszonyát.


47

2.32 b A MODERN ÉPÍTÉSZET SZÍNHASZNÁLATA 2. Modern stílusú épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a modern korra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 83.33 68.53 54.90 42.44

Y 88.72 74.55 61.61 49.91

Z 88.31 61.82 36.67 12.87

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 8.06 18.82 29.57 40.32

V 94.19 86.34 78.49 70.65

A11e Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 87.87 67.73 50.01 34.72

Y 93.65 73.08 55.05 39.57

Z 87.90 58.29 31.46 7.40

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 13.87 20.97 28.06 35.16

V 96.77 85.48 74.19 62.90


X 76.96 65.96 55.80 46.49

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 78.34 59.19 41.01 23.80

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 10.00 16.67 23.33 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

48

2. Pécs viuális arcát meghatározó történelmi múlt

2.23 A SZOCREÁL ÉPÜLETEK SZÍNVILÁGA

A litofon fehér, a titánfehér, a metlachi fehér, a metlachi sárga, az oxid sárga, a jelző sárga, a krómsárga, a czink sárga, a jelző vörös, az oxid vörös, az oxid barna, a muskat barna, a jelző zöld, a palack zöld, az oxid zöld, a tundra zöld, az oxid fekete, az antracit fekete, gránit fekete alacsony telítettségű színek ugyanolyan jellegtelen megjelenést kölcsönöztek a kor épületeinek, mint a szovjet szocialista eklektika másolása adta formák. A színek területén is uralkodóvá vált a sematizmus. Akárcsak egyes széles körben elterjedt forma-elemek, mint színkapcsolatok sűrű ismételgetése, a panel házakból álló lakótelepek vizuális megjelenését banálissá tette. Nem a politikai akaraton múlott, hogy nem vált kötelezővé egy adott színskála használata. Az építészet művészetből az építőiparnak alárendelt szolgáltatássá degradálódott. A szocreál színkészlete kissé emlékeztet a reformkori klasszicizmus színkészletére, azzal a megszorításokkal, hogy egyrészt utánozni igyekszik a példa-képnek tekintett, banális és sematikus szovjet épületek színvilágát, másrészt a rendelkezésre álló festék készlet is korlátolt. A használt színek nagyon alacsony telítettségűek. Azok közül is még kisebb a nagyon világos és nagyon sötét tartományok telítettsége.


49

2.33 b A SZOCREÁL ÉPÜLETEK SZÍNVILÁGA 2. A szocreál épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a szocreálra) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.

A11o Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X 73.70 62.71 52.58 43.28

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.60 35.02 23.41 12.76

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 40.00 40.00 40.00 40.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 86.63 76.01 66.09 56.85

Y 91.17 80.04 69.62 59.94

Z 90.37 66.59 43.60 21.40

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 9.03 20.86 32.69 44.52

V 95.48 89.46 83.44 77.42


X 61.90 52.18 43.31 35.29

Y 64.00 53.78 44.44 36.00

Z 40.60 29.47 19.31 10.11

A 14.00 14.00 14.00 14.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 80.00 73.33 66.67 60.00

50


2.34 A POSZTMODERN SZÍNVILÁG

Auchan piros, Ikea sárga, tölgyfa sárga, a windows kék, Philips kék, Mol zöld, posta zöld, villamos sárga, capri kék, víz kék, éjkék, lombzöld, smaragd zöld, rezeda zöld, brillant kék, borvörös, gyöngy szürke, málna piros, fenyő zöld, máj sárga, mustár sárga, citrus sárga, tabak barna, karmin piros, terrakotta vörös, fjord kék, encián kék, ózeán kék, zafír kék, azok a színek, melyek részben a posztmodern, múlthoz való nosztalgikus viszonyának a kifejezői, részben a természeti és épített környezet viszonyának újraértékelését szolgálják. Mint ahogy az épületek formálása az organikus építészeti irányzatoknál természeti elemekre, úgymint virágra, fára, tobozra, hó pehelyre, kristályokra, vagy a népi kultúra elemeire, mint kopjafára, csónakra, szárazmalomra, jurtára, stb-re emlékeztet, úgy, színvilága is. Más részről a kereskedelmi központok újabb generációja, a shoppingmallok, trade centerek, a gyorsétkező hálózatok, a hamburger és pizza éttermek, autószalonok, utazási irodák, butikok, kávéházak, klubok extravagáns reneszanszos bábos korlátai, barokkos oromzatai, lépcsői, klasszicizáló portikuszai, harsogóan túlformált részletei, ugyan-csak harsogó, egymással vetélkedő szín együtteseket hordoznak, melyek a létesítmény tulajdonosának arculatához tartoznak. A posztmodern színkészlete minden korábbi korénál bővebb. E színkészletből csak véletlenszerűen válogatnak, harmónia együttesek, skálák létrehozásához számítógépes programokat használnak.


51

2.34 b A POSZTMODERN SZÍNVÍLÁGA 2. A posztmodern épületek falaira, tagozataira, nyílászáróira, és a közvetlen környezetükben lévő térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A színek sok milliós halmazát a COLOROID színrendszer (MSZ 7300) egy egyenes körhenger belsejében lévő, az ábrán látható, furcsa formájú testben helye-zi el. Az egyes történelmi korokban használt színek e test belsejében lévő, a korra (ábránkon a posztmodernre) jellemző, még furcsább formájú testet töltik ki.


X 80.08 62.21 46.50 32.95

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.90 57.75 32.08 8.87

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 6.13 14.19 22.26 30.32

V 91.94 81.29 70.65 60.00


X 87.67 72.44 59.11 47.68

Y 90.56 72.52 56.49 42.46

Z 91.10 62.53 36.13 11.91

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 8.39 18.39 28.39 38.39

V 95.16 85.16 75.16 65.16


X 69.30 48.18 30.44 16.08

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 68.50 44.30 23.98 7.52

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 18.18 18.18 18.18 18.18

V 90.00 76.67 63.33 50.00

52

3. Pécs mai arcának elemzése

3. PÉCS MAI ARCÁNAK ELEMZÉSE 3.1 ADATOK A VÁROSRÓL 3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE

53

54

3.1 ADATOK A VÁROSRÓL 1.


ezek. Az EKF program nagy lehetőséget kínál ezeknek a revitalizálására.

.

Adatok: Greenwich-től keletre 18 15’ (ezen a körön van Stockholm, Brindisi.Lecce is) Egyenlítőtől északra 46 06’ (ezen a körön fekszik Odessza, Ljubljana, Udine, Genf, Lyon) Átlagos hőmérséklet 10,2 C/év Csapadék 685 mm/év Napsütéses órák 2022 óra/év Lakosság 156116 fő „A Mecseki Hegynek déli oldalára dülleszkedik, s megmentvén ezen fekvése által az éjszaki Szeleknek komor, havas fuvatjaitól, tellyes mértékben felfogja az éltető napnak sugárjait. A városnak alját kellemes rétek és termékeny szántóföldek övedzik, fölötte pedig büszke méltósággal emeli a Mecsek agg bükkel árnyékolt homlokját, messzi kiterjesztvén gazdag termésű szőlőkkel borított karjait, tiszteletre méltó tekintetet ad a városnak.” (Tudományos Gyűjtemény 1823.) Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik, így a benapozási szög meredekebb az azonos szélességi fokon fekvő településekénél. A hegység észak felől védi, ezért alakulhatott ki a mediterrán jellegű éghajlat. A magas átlaghőmérséklet és a napos órák száma (2022!) valósággal kínálja lakói számára, hogy a közterületeket – utcákat, tereket – otthonuk kibővítéseként használják. E klimatikus viszonyok jelentős hatást gyakorolnak a pécsiek színpreferenciájára is, különösen a világos színek iránt, a házak, az utcabútorok és a burkolatok színhasználatában. Kedvezők a gazdaságföldrajzi adottságok is (szőlő, gyümölcs – hírneves körte -, bővizű források, szén, uránérc, stb.). A kelet-nyugati és észak-déli összeköttetés fontos útja halad át a városon. Már az ókortól a kereskedelem és a kultúra ütőerei

Kevesen tudják, hogy Pécs mint emberi település már hétezer éves. Az eddig feltárt település-nyomok legidősebbjei Kr.e. 5. évezredből származnak. Megtalálhatók itt a rézkor, a bronzkor És a vaskor elejéről származó leletek (Makártető, Makáralja, Jakabhegy, Nagyárpád-Diósd, Szabolcs).A különböző népek jelenléte pontosabban csak a Kr.e. 7. századtól datálható. Kr.e. 10.től a római birodalom része. Ismeretes, hogy Sopianae néven Pannónia egyik legjelentősebb városa lett. A népvándorlás zaklatottsága után a honfoglalás korától megszakításokkal (török hódoltság 1543-1686., szerb okkupáció 1918-1921.) Magyarország része.

Közintézmények, Szolgáltató intézmények, Egészségügyi intézmények

1


1009-től püspökség (Quinque Ecclesiae). 1064-ben Mór püspök itt írta meg a latin nyelvű magyar irodalom első főművét (Szent Benedek legendája). Pécs néven a 13. századtól említik. Első kulturális fellendülése: 1367-ben itt létesül az első magyar egyetem. 1393-ban megépül az első kórház (Ispita). Ezt követi 1459-72 Janus Pannonius kora. 1498-ban megépül Barbakán. 1543 július 20-án a török elfoglalta Pécs városát. A rombolások mellett számos vallási épületet, fürdőt és csorgókutat építettek. 1606-tól a budai külvárosba horvátok települtek. 1686 október 22-én a török elvonult. 1686 – a török kiűzése után – németeket és rácokat telepítenek a lepusztult városba. A 18. század az újjáépítés és a gyors fejlődés időszaka. 1772-ben létrejön a könyvnyomda. 1780-tól szabad királyi város. A polgárság megerősödik. A 19. században az ipar válik jelentőssé. Pécsi sajátosság az ipar és a kultúra különös találkozása (Zsolnay). 1839-ben felépül az állandó kőszínház. Vahot Imre írja a Pesti Divatlapban (1845-ben): „Honi iparunk kifejlődésének egyik legerősebb alapkövét bizonyára Pécs képezendi, hol már is több nagyban működő gyár létezik, létesül, terveztetik és sok ügyes kézműves található.” A 20. században ismét a kulturális fejlődés lett a meghatározó (egyetem, MTA Kutató Intézet, stb.) A 20. század közepétől (1947-77) a környező községeket (Mecsekszabolcs, Málom, Vasas, Nagyárpád, Hird, Patacs, Ürög, stb.). Így alakul ki Pécs mai arculata, melyben a településformák széles skáláját találjuk. Lakossága: 1800-ban 8000 fő 1848-ban 15387 fő 1898-ban 30067 fő. A VÁROS SZERKEZETE Pécs geológiai-geográfiai és természeti adottságai bár behatárolják fejlődését, ugyanakkor annak a kedvező helyzetnek tényezői

55

is, amelyek lehetőséget nyújtanak az optimális emberi település létrejöttéhez. A hétezer éves régészeti leletek ezt bizonyítják. A déli lejtő mészkő alappal, kitűnő benapozási szöggel, az észak felőli védelem (Mecsek), a bővizű források, a gyümölcstermesztésre alkalmas lejtők, a kertészet és a mezőgazdaság számára nagyon jó talajú lapályos rész; kő, szén, uránérc gazdag lelőhelye közvetlen környezetében és végül az évezredes országút adják azt a kivételes hatást, mely az itt élők számára optimális életlehetőséget nyújt. Térszerkezet A város megközelítően kelet-nyugati irányban elnyúló, 1:3,5 arányú forma, melyhez a vasútvonaltól délre elhelyezkedő ipari területek és a szatellit települések csatlakoznak. Az adoptált környező községek többé-kevésbé megtartották korábbi szerkezetüket.

Oktatási intézmények, Kulturális intézmények

1

56

A várost a kelet-nyugati és észak-déli tengelyek határozzák meg. Ennek a világosan áttekinthető koordinátarendszernek középpontjában a Belváros áll. A kelet-nyugati tengely a 6.sz. főút, az észak-déli tengelyek: keleten a 66. sz. út (Komlói út), délen az 58. sz. út (Siklósi út), nyugaton a MagyarürögiAbaligeti út. Fontos elemei a városszerkezetnek északon a Mecsek, délen a vasút, mely a kelet-nyugati irányt követi. Nyomvonala megfelel egy topgráfiai inflexiós szintvonalnak. A vasúttól délre jött létre a két nagy ipari körzet, viszonylag sík területen (Északmegyer, Gyárváros-Basamalom). Az ettől délre fekvő Kertváros-Megyer-Árpádváros-Málom mintegy szatellitje a kelet-nyugatra elnyúló várostömbnek. Meszes, Vasas, Szabolcs, Somogy és Pécsbánya az adoptált községek között – bányásztelepülések lévén – különleges helyet foglalnak el. A többi község (Üszög, Újhegy, Hird, Nagyárpád, Rácváros, Patacs, Ürög) jellegében többé-kevésbé az eredeti szerkezet maradt. Balokány sík és vízgazdag területe a két ipari körzet között, a város jövőjében játszhat jelentős szerepet. A sűrű, városias beépítésű területek a Belváros körül találhatók. Keleten a Budai külváros (Ady E. u.-Dugonics u.- Felsővámház u.), délen a Siklósi külváros (Légszesz u.- vasút-Kolozsvár u.), nyugaton a Szigeti külváros (József A. u.- Petőfi u.-Kodály Z. u.), északkeleten a Zidina-Tettye. Ez Pécs térstruktúrájának magva. A tágabb értelemben vett belváros nyugati és keleti irányban történt bővülése a mindenkori általános politikaigazdasági helyzet eredményeként alakult. Értékei is ennek függvényében mutatkoznak meg. A főközlekedési úthálózat mellett igen fontos és jellegzetes a város belső úthálózata. A történelmi Belváros kontúrja – a városfal – és belső úthálózata, sőt az innen kiinduló keletnyugati irányú utcák is szinte teljesen megegyeznek egy 1784-es


térkép ábrájával.(Kontúr: Klimó Gy. u.-Rákóczi u.- Felsőmalom u.-Dr. Mogyoróssy u.-Kálvária u.-Aradi vértanúk útja; Belső: Hunyadi u.-Irgalmas u.-Bajcsy-Zs. u.; Jókai u., Király u., Munkácsy M. u., Mária u., Ferencesek utcája, és természetesen a középpont: a Széchenyi tér) Ilyen méretű, változatlan szerkezetű városmag hazánkban egyedülálló. A lakótelepi jellegű területek az építési időponttól függő szerkezeti és technikai megoldásokkal (Meszes, Uránváros; Szigeti külváros, Nagyszkokó, Kertváros és a Budai külváros egyes részei; Megyer és Árpádváros.) Családi házas vagy villabeépítésű terület (Meszes egyes részei, Havihegy egy része, Budai külváros egy része, Frühweisz, Alsómakár, Ispitaalja, Kovácstelep és Kertváros jelentős része, Patacs, Rácváros, Ürög, Üszög, Téglaház, Kisbalokány).

Idegenforgalmi intézmények, Szállodák

1


57

Zöldkörnyezetű intézményi terület a nyugati városrészben (Alsómakár, Egyetemváros, Csornika, Rókusdomb). Ritka beépítésű, kert vagy szőlő környezetű terület (Rigóder, Havihegy egy része, Újhegy, Donátus, Deindol). Szervesnek mondható növekedés csak a történelmi Belváros közvetlen közelében, a már belvárosnak mondható területen volt. A mai város szerkezete mozaikszerűen alakult, nem beszélhetünk összefüggő övezetekről. Változatossága miatt viszont példaértékű, hogy Pécs mai területén belül a települési szerkezetek máshol együtt nem található sorát, széles skáláját találjuk. E morfológiai adottságok ismerete – mivel a város szerkezete és elemeinek többsége nem változtatható – elengedhetetlen feltétele minden, környeztet érintő tervezésnek. Oktatási és kulturális intézmények

SÉTÁLÓ UTCÁK Belváros: Citrom Graz tér, Fellbach tér, Teréz u., Mátyás kir. u., Jókai tér, Ferencesek utcája, Apáca u., Ciszterci köz, Vörösmarty u., Szt . István tér, Janus Pannonius u., Dóm tér, Esze Tamás u., Káptalan u., Király u., Színház tér, János u., Mária u., Szt. Mór u., Nagyflórián u., Flórián tér, Bástya u., József u., Megye u., Anna u., Kisflórián u., Papnövelde u., Pap köz. ,

Szobrok és szökőkutak 1

58

3.1 ADATOK A VÁROSRÓL A VÁROS FUNKCIONÁLIS SZERKEZETE A város élő szervezet. Megkerülhetetlen, hogy egyes területek működését és a területek közötti viszonyokat legalább érintőleg vizsgálat tárgyává tegyük. A fejlődés folyamán, mint minden élő szervezetnél, kialakul egyfajta hierarchia, melynek figyelembe vételével lehet csak világossá tenni az összefüggéseket. A város térbeli szerkezetének és funkcionális szerkezetének is a történelmi Belváros és a hozzá kapcsolódó három külváros (Budai, Siklósi, Szigeti) alkotta tényleges belváros a középpontja. Itt található a közigazgatási, államhatalmi, oktatási, kulturális, műemléki, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból legfontosabb létesítmények döntő többsége. Az ebből kiinduló növekedés nyugaton az Egyetemvárost és kapcsolódó részeit hozta létre, ide telepítve a második, oktatási, egészségügyi és kulturális centrumot. Bár a város először kelet felé bővült – elsősorban az ipar fellendülése következtében – a harmadik, kulturális-oktatási centrum létrehozása késlekedett. Az EKF projektek ezt a féloldalas szerkezetet billentik helyre azzal, hogy a kibővült belváros keleti szélén és a Zsolnay negyedben helyezik el nagyszabású létesítményeiket. Ennek természetesen a városszerkezeti következményei is várhatók. Az ipari terület – mint az ipar teljes struktúrája – átalakulóban van. Ez a változás gazdasági és szociális feszültségek generálója. Ma még úgy tűnik, hogy a terület nem alakul át lakóterületté. A kereskedelem is a belvárosban koncentrálódik, kivéve a leglátványosabb és legagresszívabb jelenségeit, a bevásárlóközpontokat. Ezeknek legnagyobb súlyú; együttese a nyugati periférián van (Bolgárkert), de minden nagyobb terület ellátottsága is garantált (belváros déli-délkeleti része, Budai


vám, Kertváros).Az alvóváros funkciót a lakótelepeknél az oda telepített alap- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények oldják. Hasonló megoldásra történtek kísérletek a családiházas területeteken is. A város vérkeringése a közlekedés. Az átmenő és a célforgalom a térszerkezet tárgyalásánál említett főtengelyeken zajlik (6., 66., 58., Magyarürög-Abaligeti utakon). A város forgalmát a belső úthálózaton bonyolítják. A történelmi Belvárost az egyetlen átmenő forgalmú utat (Hunyadi u.Irgalmasok utcája) kivéve, az egyirányú utcák és a sétálóutcák védik az ártalmas forgalomtól.


3.2. A BELVÁROS ELEMZÉSE A városközponti területe Pécs városának lényegi elemeit foglalja magába úgy tartalmi, funkcionális, mind városépítészeti, esztétikai értelemben. Az ősi városmag földrajzi fekvése a Mecsek déli hegyoldalán és hegylábánál őrzi az emberi település és táj évezredes szerves együttélésének, harmonikus egymásra hatásának tényezőit. A természeti táj, a Mecsek erdős hegyvonulata, a szőlőhegyi, kertes kulturtáj, a földrajzi terep az utcák, terek belső városképeinek, valamint a külső, vagy hegy felőli nézőpontokból feltárulkozó városképeknek is szerves részei, alkotó elemei. Ugyanúgy a mecseki nagytájnak szerves részei az ember alkotta város beépítése, jellegzetes építészeti motívumai. Ennek lényegi feltárulkozását a Baranyai-dombvidék hátságán, Siklós felől érkezve, a Siklósi országúton lehet legjobban érzékelni, ahol a Pécsi-víz síksága fölé monumentálisan emelkedő Mecseki hegyvonulat déli leejtőin hirtelen tárul elénk a város képe a négytornyú székesegyházzal. Innen nézve a lenyűgöző látvány zavaró elemeit - szocialista lakótelepek, ipari zóna létesítményei még igazán nem érzékeljük, Pécs egyéni arculata, mint vizuális egység tárul fel előttünk. A város történelmi központja a középkori városfalakkal védett, történeti belváros, mely fejlődése során szervesen egybeépült a Budai Külváros nyugati területsávjával a hajdani búzatérig, majd a XX. század második felében funkcionálisan kibővült a Siklósi Külváros területén kialakított új városközponti területsávval a Rákóczi út és Nagy Lajos király útja között, melyet tudatos városfejlesztési döntés alapján, a városközpont déli bővítési területeként terveztek meg a Szabadság úttól a 48-as térig. A város általános rendezési terveiben a fent leírt területet jelölték meg a 170.000 lakosú város központjaként, így mai arculata e

59

több évtizedes városrendezési beavatkozás eredményeként jött létre. Ezért e fejezetben a történeti belvárost nemcsak középkori területével, hanem a fent leírt városszerkezeti egységbe és annak közvetlen környezetébe ágyazottan tárgyaljuk.

60

Részletes elemzés a függelékben

40

16408

2 5

16409 16411

16 410

7

9

962

11

13

17

15

739

16722/2

22

16711

14

17

20

16 69 7

16512

16 667 /2

16 513

1

16

15

16514

16662

13

16515

12

16704 ha v

iu

16516 16 518

tc a

16517

/1

16518/2

17256

16 524

Als ó

11

16680

16 525

971

14

10

9

ut ca sy I mre

17 242

16661

16526

16705

758

16679

14

12

11

17257

s Dr. Ma joro

17 241

17258

16706

16 707

16666

18

9

13

16663

17240

20 /1

7

16 511

16709

16 708

3

16507

22

5

16 668

16664

4

16710

16 508

16 667 /1

5 16 66

2

16 509

16713

Általános is k ola

4

72

2

16 510

15

17232

18

16

14

6

17238

En Ad y 74

20

Ágoston tér

17233

23

21

19

16 521

17 231

3

01-88-03

17

17 229

16717

1

16 407

16721

16 406

16722/1

16 416

1

17 230

7 17 23

16520 8

16 687

16 652

16688

8

16689

6

755 4

16691/2 1 /1 69 16

686 16

4 16 68

6

16 657

17 251

5 16 68

4

16682

3 16 68

16654

16 658 /3

17 252

8

utc a

17245

16692 16694

3

71

69

17250 4

1

759

63

59

55

57

761

53

2

17 228

16653

4180 753

73

61

16656

2

17 246

17287

16655

2

67

65

17247 17249

17248 51

56

762

58

60

62

64

1

52

2

50 48

17309/1

16649

25 17 3

16 650

46

17324/2

16648

16573/10

16 647

71

Búz a tér

16639

54

49

47

756

20

7

6

5

17 253 /1

10

17253/2

16523

16522

18

16 690

/1

17244 17253/4 17253/3

712

757

16659 Televízió épülete 763

16 55 2

17 243

7

17255 17254 12

16640

16643 16646

16642

4

1

A keleti érintő utat a Budai Külváros kisvárosias városszövetének átvágásával lehetett csak átvezetni. Az íly módon harántolt telektömbök helyén egy új városi főútvonal, és új városkép van születőben lassan 4 évtizede. A városközpont keleti városkapujának építészeti megfogalmazása a Zsolnay út torkolatánál, a 48-as térnél sajnos magán befektetők spontán akciói során fog létrejönni. Az északi irányban haladó, széles, új út rálátást enged a Mecsekoldalra és a Havihegyre, melynek vizuális lezárását a Király u. északi házsora adja. A Búzatér (Irányi D. tér) önálló megfogalmazást kapott a keleti térfal beépítésével, és a Király utca tölcséresedő keleti szakaszával együtt tervbevett köztéralakítással. Az Alsó-Haviboldogasszony u. íves utcaterében az új foghíj-beépítések mellett feltűnik az Ágoston templom karcsú tornya, de a volt kesztyűgyári toronyépület (ma Kereskedelmi és Iparkamara Székháza) kellemetlen tömege is. Az utat kísérő beépítés léptékében, hangvételében heterogén jellegű, nem áll össze harmonikus városképpé. Az Ady Endre u. torkolatában a barokk plébániaház szomszédságában az út áttörés megtorpant, hiszen itt kerültek elő a középkori ágostonos kolostor és templom romjai. Körülötte igénytelen, rontott homlokzatú, nem főútvonalra illő házak várják a jó érzékű beavatkozást a rommezővel együtt. Az Ágoston tér az érintő út átvezetésével elvesztette eredeti léptékét és hangulatát, melyért nem kárpótol a tér új

térburkolata. Itt is bántóak a korábbi szűk utcákban álló homlokzatoknak az új térviszonyokban való megjelenése. A keleti városfalat kísérő Felsőmalom- és Majorossy (volt Sörház) utcák a belváros legegységesebb utcaképeit őrzik.

26

3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.21a A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Búzatér, Alsó Boldogasszony u., Király u. keleti vége, Irányi Dániel tér Felsőmalom u., Majorossy (Sörház) u., Ágoston tér, Ady Endre u torkolata


16573/9


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.21b A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Kálvária u., Kálvária domb, Petrezselyem kút

Az északi érintő út a kiszabadított városfalat követi, melynek hármas tagozódása - városfal és zöldfelülete, forgalmi út a kazettás támfalával, szervízút az északi házsorral - jól működő és előnyös városképi feltárulkozásokat eredményező megoldást hozott. A kisvárosias beépítés megújulása követte a közterület megújítását, ahol a régi épületek felújítása, átalakítása, az új foghíjak különböző minőségű beépítése eredményezte a mai állapotot. A Kálváriadomb alá épített alagúttal a térség megtarthatta térszíni felületi és gyalogos kapcsolatát a belvárossal. Az innen nyugati irányba nyíló városkép a székesegyházzal, az egyetemi városrész, a Makárhegy, a távoli Uránváros felé Pécs egyik kitüntetett kilátópontjává teszi az alagút tetejét. A Kálváriadomb nyugati oldala a beépítés elbontása után sebhelyes maradt, nincs értékének megfelelően kihasználva, kertépítészeti beavatkozásra vár. A hegyről leereszkedő Hunyadi út zártsorú beépítése a Petrezselyem kúttal homlokzati felújítás után kedvező adottságaival a Kálvária alján szép városképet eredményezne. Részletes elemzés a függelékben

61

62


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.21c A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Aradi vértanúk útja, Barbakán tér, Klimo u.

18 139

18 140 /2

8

6

18 145 28/2

6

7

7/1

18 165

7/2

18 138

9

8

18 144

4

2

18 184

18 268 /2

1

18 190 /2

26

18 190 /1

24 a

42

38

36

668 Arad i Vérta núk

46

1 50

18 142

26 28 /B

18 186

28 /A

61

40

18 270 114 44

18 185

18189 34

18 272

18 274

18 276

1

28

18 269

18 268 /1 18 271

18 273

18 275

18 191

3

18 264

18 143

3

18 187

4

18 183

18 188

18 140 /1

5

5

18 192

18 248

30

18 267

583

18 146

18 182

18 263

659

48

útj a

52

46 08/16

584

18 277 78 18 2

4603

18292/3 18291

1

46 23/ 2

18294 18292/2

5-6

4600

585

18306

55

90 18 2

3

4597

18295

45 96 4

1

18283

Dóm tér

686

4589

45 94 2

23

Részletes elemzés a függelékben

18195

18 193

18 266

18 262

A Barbakán térnél indul az érintő út nyugati szakasza, ahol a püspökvár a barbakánnal tárul a szemünk elé. A teret Ny-ról záró új beépítés a hely szelleméből fakadó, érzékeny és igényes építészeti alkotás. A Klimo u. terét a városfal egyre nagyobb magasságú, köpenyfallal erősített építménye határolja, melynek tetején új városképi élményeket kínáló sétányt alakítottak ki. A Ny-i oldalát kisvárosias, megújuló zártsorú beépítés lelépcsőző házsora adja. A Klimo utcából hegyesszögben nyíló kis utcák háromszögletű teresedései további elemekkel gazdagítják az utcaképet, melyek tudatos megkomponálásával, kialakításával lehetne az utcaképen javítani.

10

ca

32

18 254

18 147

18 180

18 181

18 265

18 148

12

9

18 194

18179/1 11

18 197

10

18 249

Vil mo s ut

18 252

18 250

18 198

18 196

12

11

18

16

18 251

18255

18 253

18 256

18 259

51 61

18 258

47

18 257

18 260

34

18 261

8

6

4

2

14

12

10

24

22

20

Mik lós ut ca

18 247

18179/2

lós ut ca 18 199 Mik

7/2

7/1

5 3

18177

18178

19

17

15/2

15/1

13

11

14

18236 1

21

18 243

9

16

18 238

13

18 239

18237

18 2

18 240

18234/4 18 235 36

Az északi érintő út folytatása az Aradi vértanúk útja, melynek hármas keresztmetszeti tagozódása változatos és gazdag használatot és városképet ad. Fő attrakciója a négy tornyú dóm haladás közbeni látványváltozásainak élménye akár kocsin, akár sétálva közlekedünk az út alsó vagy felső részén. A 13 vértanú fejszobrai, az északi házsornak és az északra nyíló kis utcáknak váratlanul feltárulkozó utcaképei a szép kilátással együtt páratlan gazdagsággal és töménységgel tárja elénk a város vizuális egyéniségét.

18281


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.21d A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Kórház tér, Ferences templom környéke Az egykori Szigeti-városkapu környéke a pécsi városközpont gazdag tartalmú, összetett városképi együttese. A Ferencesek utcája, temploma és kolostora a kapcsolódó utcákkal, terekkel a XVIII-XIX. század során nyerte el mai elrendezését és beépítését. A templom előtti teresedés Memi pasa fürdőjének romjaival, a Szent István tér D-i, tölcséres torkolata, a Ferencesek utcájának ívelő, változatos beépítésű, a főtér felé haladó ága, valamint az utca Ny-i szakasza a Klimo u. torkolatával a Kórháztérig számos egyéni ízzel, színnel, térbeli alakzattal rendelkező együttest alkot. A beállt, értékes épülethomlokzatok közötti közterületek minősége hagy kívánnivalót, melynek végiggondolása és kialakítása tenné teljessé a városkép harmóniáját. A Kórház tér északi zártságával, déli nyitottságával a pécsi történeti terek jellegzetességeit hordozza magán É-i végében a volt Korona szállóval, A Hungária út torkolatával, az ispita (Megyei Kórház) és a dzsámi épületegyüttesével, a Rákóczi út indulásával az előbukkanó városfallal. A PÉCSITERV volt irodaháza és a Hotel Pátria épülete a XX. század kevésbé illeszkedő hozzáadásai lényegesen nem változtatták meg a tér egyéniségét. Azonban a forgalomcsillapítás, a tér felületeinek átgondolt rendbetétele lenne kívánatos a volt tűzoltó szertár mielőbbi helyreállításával együtt. Részletes elemzés a függelékben

63

64


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.21e A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Rákóczi út, Felső- és Alsómalom u. kereszteződés

A belváros DK-i sarkán lévő közlekedési csomópont kiemelten fontos a város arculatának alakítása szempontjából. Itt egy sajátos, ferde útcsatlakozás - Felső- és Alsómalom utcák tengelye - teszi érdekessé és egyedivé a Rákóczi út e csomópontját. A belváros kisvárosias beépítése itt találkozik a 30-as években elindított Rákózci úti nagyvárosias beépítéssel, valamint a Siklósi Külváros félig ipari ,félig kisvárosias környezetével, mely az ÁRKÁD üzletházzal, nagy gk. forgalmával szétfeszíti ezt a már megbomló struktúrát. Éppen a két déli saroktelek beépítése, annak építészeti megfogalmazása kell majd megoldja ezt az összetett városépítészeti problémát. Jó lenne, ha építészeti tervpályázat keretében lehetne erre javaslatokat begyűjteni a város számára. Fel kéne vetni azt, hogy itt csupán a telkek homlokvonalán felépülő beépítés valósuljon-e meg a hatályos rendezési terv szerint, vagy lehetne-e városi teret is képezni a városkép gazdagítására. Részletes elemzés a függelékben


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.22 SZÉCHENYI TÉR ÉS JÓKAI TÉR KÖRNYÉKE

Az ősi tengelykereszt metszéspontjában jött létre a város polgári főtérrendszere, mely mai elrendezését a XIX. század második felében nyerte el a klasszicizmus, romantika és koraeklektika stílus-korszakaiban. Majd az azt követő századfordulón a kialakult beépítés egységét és léptékét figyelmen kívül hagyó beavatkozás eredményeképpen a városháza, takarékpénztár, Nádor Szálló épült meg. Az északról zárt, dél felé nyitott és lejtő tér északi végében az átlósan elhelyezett dzsámi tömege jó léptékkel igazodik a térfalak méreteihez, így nem uralja, hanem csak megkoronázza a zöld kupolás templom a tér építészeti együttesét. A város építészeti tervpályázat kiírásával keresi a köztér kialakításának módját az EKF program keretében. A Jókai tér középkori térformájával, értékes és egyöntetűen jó minőségű térfalaival a városi közösségi élet kedvelt helye, melynek formálása a millenium tiszteletére készült el 2000-ben. a fehér dalmát kőburkolat mellett túlszínezettnek hatnak a vakolt architekturájú épülethomlokzatok, ezért a tér arculatát újra kéne gondolni. Részletes elemzés a függelékben.

65

66


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.23a SZENT ISTVÁN TÉR ÉS KÖRNYÉKE Dómtér, Szent István tér (Sétatér)

A város egyházi, földesúri központja a belváros ÉNY-i szektorában helyezkedik el az ősi úttengelyek sodrásától elkülönített, nyugodt területen. A XIX. század második felében a püspökvár déli várfalának elbontása után létesült a Dómtér és Sétatér városképi együttese, melynek fő motívuma a neoromán bazilika. A Dómtér három oldalról zárt, délre nyitott és lejtő, szimmetria tengelyre szervezett tere önmagában tökéletes városépítészeti alkotás, mely kihat környezetére, elsősorban a tengelye mentén a Szent István térre a zárdatemplomig. A Dómtér architektonikus rendjét jól ellenpontozza a Sétatér parkosított, zöld jellege. A régészeti feltárások következtében előkerült emlékek helyreállítása és bemutatása, világörökségi területté nyilvánítása okán is új elemekkel gazdagította a tér történeti, kulturális és vizuális arculatát. A püspökvár korábbi magánterületei is közterületekké formálódnak a középkori egyetem, a Dómmúzeum és az ókeresztény sírépítmények látogathatósága érdekében. A Világörökségi Látogató Központ és környezetének kialakítása, a térburkolatok megújítása folytatódik az 1000 éves püspökségi jubileumra tervezett felújításokkal. Részletes elemzés a függelékben.


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.23b SZENT ISTVÁN TÉR ÉS KÖRNYÉKE Jánus Pannonius u., Apáca u.

A világi és az egyházi főterek közötti kapcsolatot biztosító utcák közül a Janus Pannonius utca ad közvetlen, városképi és gyalogos kapcsolatot is a két tér között. A Széchenyi tér ÉNY-i sarkából kiágazó utca É-i oldalának fűrészfogas beépítése a középkori eredetű, barokk korban átépített kanonok házaival méltó építészeti környezettel készíti elő a Dómtérre érkezés élményét. Járdája a Felső-sétatérrel együtt került átépítésre színes beton térkőburkolattal. Az utca teljes közterületi felületének egységes megújítása lenne kívánatos a barokk kori utcaszint visszaállítása mellett. Az Apáca u. az Alsó-sétatér déli végébe vezeti a sétálót a Széchenyi teret és a Jókai teret összekötő szűk utcatérből indulva hosszan ívelő vonalvezetéssel. A hajló utcateret a haladás során más-más épületsor képe zárja, újabb és újabb utcaképi motívumsor élményével gazdagodva tárul elénk a zárda előtti kis teresedés után a Sétatér tágas, nagylombú fákkal benőtt városi parkja, majd a Dómtér tengelyébe érve maga a székesegyház. Az utca köztéri felületének teljes megújítása, a homlokzatok helyreállítása emelné a környezet minőségét. Részletes elemzés a függelékben.

67

68


3.2 A BELVÁROS ELEMZÉSE 3.23c SZENT ISTVÁN TÉR ÉS KÖRNYÉKE Káptalan u., Aranyoskút, Papnövelde u. eleje

A Káptalan u. a dóm és a papnövelde közötti közlekedést biztosítja, mely tágas kertekben álló, középkori eredetű kanonok házaival, fasorával, derűs nyugalmával sajátos építészeti, utcaképi és hangulati értékekkel rendelkező utca. A 70-es évektől kezdve indult a Múzeum utca program, mely során a már működő Zsolny Múzeum mellett a többi épület is, műemléki helyreállítás után múzeumi hasznosítást kapott. Az épületek, a csatlakozó kertek, az utcai közterület megújítására és egy nagy kiállítótér kialakítására nemzetközi építészeti tervpályázatot írtak ki az EKF program keretében. Időközben a nagy kiállítótér programját elvetették, mely döntés az utca értékeinek további megőrzését szolgálja, hiszen a nagyberuházás léptéke a felduzzasztott program folytán szétfeszítette volna környezetét. Az aktuális terv a korábbi évtizedes programot kívánja teljessé tenni a Papnövelde utcában álló volt Vármegyeháza múzeumi hasznosításával. Kívánatos volna a szabadtéri színpad korszerűsítése is. Részletes elemzés a függelékben.


3.24. KIRÁLY UTCA ÉS SZÍNHÁZ TÉR TÉRSÉGE A belváros főteréből kelet felé futó főutcát a 80-as években látták el díszburkolattal. A Király u. első szakasza a Színház térig a városi közösségi élet legsűrűbb tartalmát és funkcióját hordozza Ennek megfelelően a közintézmények, kávéházak, szállodák egymást érik a kiülő teraszokkal, nyüzsgő gyalogos forgalommal. E forgalom széthúzását, megosztását eredményezné a Nick-udvar L-alakú passzázs-terének helyreállítása és újrahasznosítása. A kisvárosias építészeti környezetben itt a XIX-XX. századforduló nagyméretű középületei veszik át a vezető szerepet. A Színház tér után az egyemeletes házak kiegyenlített térfalaival derűs képet nyújt a Király u. E szakasz képét a Líceumtemplom és a volt pálos kolostor uralja. A barokk eredetű homlokzatok besüppednek a térburkolatba, elmaradt a térburkolat és az épületek illesztése. A harmadik szakasz a Líceum után már átvezet a Budai Külváros térségébe, szélesedő, tölcséres utcaterével torkollik az egykori búzatérbe, mely helyén most a keleti érintő út fut. Az egykori bevásárló utca üzletei sorra bezárnak, gyalogosforgalma K-i irányban pang. Talán a Zsolnay-negyed, a Tudásközpont és Konferencia-hangversenyterem EKF programjai vonzani fogják a főtér irányából a forgalmat. Ezeken túl szükségesnek látjuk a Király u. rehabilitációját, vonzó funkciókkal való megtöltését, életre keltését. Részletes elemzés a függelékben

69

70


3.25 FLÓRIÁN TÉR ÉS MÁRIA UTCA KÖRNYÉKE

A belváros ÉK-i szektora jellegzetesen csendes lakóterület kevés közintézménnyel, melynek közel párhuzamos K-Ny-i irányú, kanyargó utcái keskeny tömböket határolnak, melyeket meredek É-D-i irányú szűk utcák harántolnak. A zömében kis telkeken a Budai Külvárosra jellemző beépítési struktúra, és szegényes, vagy takaros, többségében földszintes épületek a jellemzőek, melyek között már a XX. század elején szigetszerűen megjelentek a más léptéket képviselő többemeletes és többlakásos épületek is. Ez a struktúra együttesében hordozza értékeit, kevés itt az egyedileg is védett épület. Ezért annak a veszélynek van kitéve ez a városnegyed, hogy a családi otthonok felvásárlásával, elbontásával többlakásos társasházak épülnek egyre-másra szétroncsolva a védett környezetet. A városrészt szervező útvonal a főtérről az Ágoston térre vezető Mária u. Flórián tér és Bástya u. városépítészeti együttese. A Mária utcában több értékes épület illetve épületegyüttes is található az utóbbi évek kevésbé sikerült foghíj beépítései mellett. A háromszögletű Flórián tér még őrzi kiegyensúlyozott kisvárosi képét, mely különös színt képvisel a történeti belvárosban. Részlete elemzés a függelékben


5.26. KOSSUTH TÉR, HALTÉR, IRGALMASOK U. RÁKÓCZI ÚT ITTENI SZAKASZA

A délről érkező várostengely az Irgalmasok utcáján vezet a főtérre. Az északi irányba emelkedő utcaképben a kisvárosias, 1 emeletes homlokzatok ívelő térfala között megjelennek a Széchenyi tér jellegzetes motívumai: a városház tornya, a dzsámi zöld kupolája, és felettük a Mecsek zöld sziluettje. A déli városfaltól É-ra alakult ki egy kereszttengely XIX század második felében: a Kossuth tér hosszan elnyúló, téglalap alakú tere, K-i végében a zsinagógával, Ny-i végében a Kossuth emlékművel, mellyel szemben a sétáló utcává alakított Citrom u. nyílik a Postapalota irányába. A déli városfal külső oldalán halad a Rákóczi út, mely a városközpont újkori forgalmi tengelye vegyesen kisvárosias és nagyvárosias beépítésével. A Kossuth tér és a Rákóczi út közötti telektömb elbontása után épült itt a 70-es években a Konzum áruház és irodaház tömbje, mely formálásával és léptékével idegen eleme a korábban egységes historizáló városképnek. A Kossuth tér és a Rákóczi út közötti kapcsolatot szolgálja a Haltér, mely az ÁRKÁD bevásárló központ É-i főbejáratának idehelyezésével felértékelődött. A megkezdett Kossuth téri mélygarázs építésével és a tervezett térrendezéssel együtt fog ez a térség megújulni a közeljövőben. Részletes elemzés a függelékben

71

72


3.27. BAJCSY ZSILINSZKY UTCA ÉS NAGY LAJOS KIRÁLY ÚT TÉRSÉGE (SOPIANE TÉR)

A történeti belvárost dél felől a városközpont déli bővítési területének egységes szabályozási terv szerint beépítése határolja a Siklósi Külváros belső területeinek helyén. A régi külváros főútvonala a Siklósi országút (ma Bajcsy Zsilinszky utca) eredeti nyomvonalát megtartva jelentősen átépült. A legnagyobb változást az hozta, hogy a belváros felől déli irányba haladva zárványúttá vált, elvesztve évezredes szerepét, hogy a délről érkező forgalmat a városközpontba vezesse. Ma a déli végét a vasútvonal, a közúti felüljáró felhajtó rámpája és a volt Domus áruház zárja. A rendezési terv alapján kialakított új K-Ny-i főforgalmi út, a Nagy Lajos király út és a Bajcsy Zs. u. kereszteződésétől É-ra új teresedés keletkezett, a Sopianae tér. A módosított rendezési terv szerint itt egy új városi tér fog születni, melyet Ny felől az Ifjúsági Házat is takaró, a római kori rommezőre is ráforduló új épület fogja határolni. A születő új tér adottságait rendkívül jónak tartjuk, hiszen északi zártságával, déli irányú leejtésével, nyitottságával a hagyományos, történeti pécsi közterek jellegzetes viszonyait hordozzák A Bajcsy Zs. utca és a Nagy Lajos király út csomópontjától délre lakótelep-szerű négy emeletes és tíz emeletes házakból álló beépítés a jellemző. Részletes elemzés a függelékben.


73

3.28 BELVÁROS DÉLFELÉ BÓVÍTETT TÉRSÉGE INDÓHÁZ TÉR, SZABADSÁG ÚT

5

11

50/1

18 865 /7

18 866 /2

1

52

76 18 7

18 907

18 906 /5

863

48

2

18 906 /2

18 865 /4 3-7

Kálvin utca

18 867

73 18 7

71 18 7

70 18 7

18 795 /2

18 775

4 18 77

18 865 /5

18 865 /6

50

4201

18 906 /4

18 865 /3

35

3 18 76

18 866 /1

72 18 7

42 44

18 862 /2

856

18 765

66 18 7

15

51

33

48

9

18 719

18 764

2

9 18 76

Rr.

31

18 863 /1

46

7

18718

18 864

18 865 /2

18861

18 862 /1

5

18 762

866

18 858 8

6

18 860

18 859

44

18 757 /2

18 761

18 856

18 850

4 2

42

18 756

18 759

3

Lőcse ut ca

18760

18720

3

18 849

46

855

1

d ut ca Móricz Zs igmon

854

18 865 /8

40

18 755/1

18 758

1

Sz abadsá g utc a

1

18721 859

857

2

18 911 /3

4

6

77 18 7

8

862

1

39

10

12

18 911 /4

5 7

9

18 782

83 18 7

ja

18 784

18 785

18 786

80 18 7

18 868

56

1 18 78

E. E.

18 787 58

9 18 77

54

3 út ro k Má rtí

47

8 18 78 49

Részletes elemzés a függelékben.

18 754 18 722

18 767

A vasút létesítésével és főpályaudvar felvételi épületének megépültével vált szükségessé a csatlakozó külvárosi területek beépítése a történeti belváros előterében. Így jött létre az Indóház tér és az észak felé nyitott sugárút az Indóház utca, a mai Szabadság út 100 évvel ezelőtt. A felvételi épület K-Ny-i irányban hosszan elnyúló északi homlokzata előtt trapéz alakú tér jött létre, melynek nagy részén a helyi buszforgalom végállomását és busz várakozóhelyeket alakítottak ki. A tér mai képe méltatlan a városba vasúton érkezők méltó fogadására, a város bemutatkozására a vendégei előtt. Az EKF program keretében a város építészeti tervpályázatot ír ki a tér és környezete rendezésére, a közterület méltó kialakítására. A Szabadság út platán fasorával, végpontján a Zsolnay szoborral, az utat kísérő zömében földszintes, kisvárosias beépítésével, az itt létesült XX. sz. eleji villanegyed faverandás, tornyos romantikus épületegyüttesével, a református templommal értékes városképet nyújt. Megoldatlan a kisvárosias beépítés és a Nagy Lajos király út nagyvárosias beépítésének átmenet nélküli váltása. Az utat keresztezi a Heim Pál u. magasságában egy fontos K-Ny-i gyalogtengely a Köztársaság tér és a Móricz Zs. tér között. A városrész jellegzetes útvonala a belváros felé a Jókai u. is, melyet a szoc.reál és modern lakóépületek szegélyeznek.

18 793 Indó

há z té

r

1

116501/a

Vas út

ál lom

ás

Fe lvé

ület t eli ép

116501

2 18 91

19

74


3 . KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE 3.31 A VOLT BUDAI VÁM TÉRSÉGE, A NYUGATI VÁROSKAPU A Pécsváradi út, Zsolnay Vilmos út és a Komlói út csomópontja. A helyet, jelentőségének megfelelően, külön egységként elkülönítve érdemes kezelni, mint a városba keleti irányból való megérkezés főhangsúlyát. A közelmúltban történt forgalmi rendezésnél és beépítésnél (bevásárló központ) nem tudatosult a városkapu szerep; a hely további alakulását stratégiai feladatnak kell tekinteni. A történelmi városban védelmi céllal épített kapuhoz mindenkor a városba lépés, az érkezés-fogadás aktusának, ünnepélyességének képzetei társultak. A megnövekedett város belépési pontjait ma is városkapuként értelmezzük, de mivel a mai város külső területei nélkülözik az átfogóan „városiasságnak” nevezhető tulajdonságokat, a városkapuhoz kötődő elvárásaink nem teljesülnek. A 6-os útról Pécsre való érkezés helyszíne ilyen terület. Az érkezés felőli látvány úgyszólván egyetlen fix térképző eleme három tízemeletes lakóépület. A sarokbeépítéseknek és a déli oldalon elhelyezett TESCO áruháznak a térhatárok kijelölésében és a légtérarány kialakításában nincs szerepe. A kitettség, az építészeti kiépítettség hiányai optikai eszközökkel nem helyettesíthetők. A közelmúltban történt forgalmi rendezésnél és beépítésnél nem tudatosult a városkapu-szerep. A szabályozási terv autóbusz pályaudvar létesítését javasolta a helyszínre, amely megfelelő funkció lett volna erre a szerepre, ezt azonban nem vették figyelembe. Részletes elemzés a függelékben.


3.32

GYÁRVÁROS, KÜLSŐ ZSOLNAY ÚT A Zsolnay Vilmos út a Zsolnay-negyedik, a Diós városrész és a régi gyárváros.

A mai Zsolnay Vilmos út a történeti időszakban a Budai országút nevet viselte. A heterogén utcakép viszonylag konstans eleme a városi alközpont szereppel alakuló Puskin tér és közvetlen környezete a gyárvárosi templommal. A Puskin tér zöldterületi értéke is jelentős átvezet a Diós városrész összefüggő zöldjéhez. A térség a 19. századig beépítetlen volt, csak a korai iparosodás időszakában, a szénbányászat megindulásával épült be szórványosan. A terület fejlődését a legutóbbi időkig gátolta a rajta áthaladó Pécs-Bátaszék vasútvonal és a Zsolnay utat keresztező, a szén szállítását szolgáló iparvágány. Korábban az itt emelkedő salakdombok miatt a terület Pécs legszennyezettebb vidéke volt. A Mohácsi út csatlakozását szegélyező, néhány utcából álló munkásnegyed helyén napjainkban szolgáltatók települnek meg, egyidejűleg infrastrukturális fejlesztés is folyik. A területen helyezkedik el a Pécsi Hőerőmű. Tömege és magassági méretei miatt az erőmű az általános pécsi városképben is jelen van. Az egymást követő technológiai fejlesztések eredményeként az üzem egészségkárosító hatása ma már nem számottevő. Az erőmű központi csarnokát ma ipartörténeti elemként értékeljük. A Diósnak nevezett városrész az 1950-es években a nagyüzemi lakásfejlesztés célterülete volt, amely szerencsére nem valósult meg. Helyén vegyes beépítésű, zömmel családiházas lakóterület létesült. A városrész észak déli tengelye az Engel János József út. Forgalmi szempontból jelentős, levegős telephelyszerű beépítéssel. Itt van a pécsi tűzoltóság telephelye, továbbá nagyszámban a városi szolgáltatások objektumai. A

75

csatlakozó lakóutcák alacsony beépítésű társasházakból és jó lakóértéket képviselő családi házakból állnak, nagyrészt a szocializmus késői időszakából. A beépítés vegyességét növelik a közeli múltban megjelenő lakóparkok is. A közterületek általában rendezettek és beállt zöld környezettel rendelkeznek. Részletes elemzés a függelékben.

76

3.33


GYÁRVÁROS ÉS A MOHÁCSI ÚTI BARNA IPARI ÖVEZET

Az Üszögi-tetőre érve az újonnan kialakított körforgalmi csomópontról a város kevésbé ismert panorámája fogadja az érkezőt. Innen a Hármas-hegy és a Zengő is háttere a városképnek, amely a kelet-nyugati kiterjedésű város észak-déli dimenzióját tárja fel. Az Eszék, Mohács, Villány irányú idegenforgalomnak a városba érkező szakasza a Mohácsi út. Bár az elkerülő utak megépítésével az átmenő forgalom előnyösen lecsökkent, a Centrumba irányuló célforgalom ebből az irányból továbbra is a Mohácsi út – Zsolnay utat veszi igénybe. Az első benyomást az épülő ipari parktól kapja az érkező, a rendezettség érzetével. A telephelyek mai szokványos csarnoképületei között építészetileg igényes – egyedi high-tech példákat is találunk. A város-környék vizuális jövője szempontjából fontos, tudatosan alakítandó területről van szó. A Gyárvároson átvezető Mohácsi út ma rozsdaövezetnek minősül. A jó nevű malmok, raktárházak, téglagyárak mára eltűntek. A felhagyott és pusztuló épületek között építészeti és bányatörténeti értékek is találhatók. A hőerőmű nagycsarnoka az 1950-60-as évek nagyhírű ipari építészetének példájaként maradt ránk. A szociálisan leromlott Gyárváros nagyrészt szanálással megújuló átépítése folyamatban van, a terület tudatos vizuális alakításához átfogó rendezési szándék és ütemezett megvalósítás szükséges. Az útnak a Zsolnay V. úthoz való csatlakozása (együtt a vasúti kereszteződéssel) hangsúllyal kezelendő. Erőltetett lenne a napjainkban átalakuló övezet egyes elemeinek részletezése, nem maradhat azonban említés nélkül az Alexandra Kiadó központi telephelye, amely extrém építészeti pozíci-

óban valószínűleg meghatározó szerepet kap a térség arculatának alakításában. Érdemes lenne az üszögi magaslaton, a körforgalmi csomópont közelében megállóhelyet és kilátót létesíteni, tudatosítva a városba való megérkezés élményét. Részletes elemzés a függelékben.


3. 34 KOMLÓI ÚT ÉS MESZES Régi bányászlakás-kolónia megmaradt épületei, helytörténeti értékek, többször átépítve, pusztulóban. Állami támogatással épült bányász családi házak, jellemzőjük a sátortető, térségük a Komlói út északi oldala, valamint Szabolcs falu. A Komlói út keleti oldalának beépítése többlakásos, 3 szintes, nyeregtetős lakóépület-sorral, a kezdeti szocreál időszakából, 1951-től indulóan. Nyugati oldal kiépítése 3-4 és 10 szintes többlakásos, lapos tetős lakóépületekkel a szocreált követő időszakból, 1989-ig. Jellegzetes épülettípusa a „raszteres” homlokzatú ház az 1960-as évektől indulóan. Mai fejlesztések: a közelmúltban épült iskolaépületek, igényes kortárs építészeti, környezetkialakítási eredményekkel. A Komlói út keleti oldalának beépítése a szocialista realista építészet kezdeti időszakában történt, egyetlen észak-déli irányú utcasor és tér képezi a beépítés belső szerkezetét. A lakótömböket háromszintes, nyeregtetős sáv-és pontházakból alakították ki, a Fekete gyémánt tér, a település központja keretes beépítésű. Az épületeket neoklasszicista formaelemek naiv másolatai díszítik. A vakolt, festett homlokzatokat műkőből készült ablakkeretek és oszlopos-portikuszos bejáratok tagolják. Az út nyugati oldala az előzőhöz hasonlóan kulissza jellegű. A három-négyszintes utcafal mögött átmenet nélkül földszintes, családiházas övezet képe jelenik meg. Az épületek az 1960-as évektől a mai napig tartó építészeti képet tükrözik. Beépítési törésvonalként jelentkezik a Komlói út-Szabolcsi út kereszteződésének csomópontja, ahol a többszintes városi jelleg átmenet nélkül csatlakozok a földszintes, családiházas övezethez. Részletes elemzés a függelékben.

77

78

3.35 BUDAI KÜLVÁROS A városi térképeken Budai külvárosként jelölt terület nagy kiterjedésű térség, amely egymástól lényegesen eltérő városkaraktereket tartalmaz: a Havihegyet, a Tettyét, a Zsolnaynegyedet, a Ledinát, valamint a városközpont keleti kiterjeszkedésére kijelölt területet, amely az EKF-program nagyprojektjeinek kijelölt helyszíne. A Budai külvárost ma nem tekintjük külvárosnak, hanem homogén megjelenésű kertváros karakterű, családiházas lakóövezetnek. A Hársfa utca intenzívebb beépítésű, jellemzően zártsoros, födszintegyemeletes lakóépületekkel. Külön karaktert képvisel a régi Budai külváros területén a Ledina-környék. 3-4 szintes, lakótelep jellegű, szabadon álló beépítésű sáv- és blokkházakkal, alapvető szolgáltató épületekkel. Agában álló domb-jellege miatt megjelenése eléggé domináns. Jelentős azért is, mert hátterét képezi a Zsolnay-negyednek, különösképpen az exponált helyzetű Zsolnay-mauzóleumnak. A Zsolnay V. út déli oldalát szegélyező térség a vasútvonal korlátozó hatása miatt a múltjában és ma is elszigetelt terület. Az EKF fő akcióterülete a jövőben önmagában is értékelhető városépítészeti egység lesz. Határait a Zsolnay-negyedtől indulóan (melyhez hozzá tartozik a Zsolnay-mauzóleum területe is) a Felsővámház utca, a Búza tér a Király utca és a Rákóczi út betorkolásaival, a 48-as tér, a délről szegélyező vasútvonal és a Balokány liget jelöli ki. Átfogó feladatként jelentkezik az új negyednek a várostesthez kapcsolása, a funkcionális, forgalmi, városképi folyamatosság megteremtése. A tettyei városrész és a Havihegy idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, és a városlakók számára a városi azonosságtudat állandóan megújuló forrása. A Tettye a város legősibb magjához tartozik. Részletes elemzés a függelékben.



3.36 SIKLÓSI KÜLVÁROS

A vasút létesítésével és főpályaudvar felvételi épületének megépültével vált szükségessé a csatlakozó külvárosi területek beépítése a történeti belváros előterében. Így jött létre az Indóház tér és az észak felé nyitott sugárút az Indóház utca, a mai Szabadság út 100 évvel ezelőtt. A felvételi épület K-Ny-i irányban hosszan elnyúló északi homlokzata előtt trapéz alakú tér jött létre, melynek nyugati felében a földszintes épületek elbontása után a tömbbelső melléképületei, keleti felében a MÁV Igazgatóság monumentális, előkertes, kerítéssel határolt szecessziós épülete határolja a teret észak felől. A tér nyugati végében a MÁV-szálló pirogránittal burkolt toronyháza határolja a teret, míg keleti irányban a tér nyitott, rálátást enged a pályaudvar üzemi épületeire. A földszintes épületek helyén a helyi buszforgalom végállomását és busz várakozóhelyeket alakítottak ki. A tér mai képe méltatlan a városba vasúton érkezők méltó fogadására, a város bemutatkozására a vendégei előtt. Az EKF program keretében a város építészeti tervpályázatot ír ki a tér és környezete rendezésére, a közterület méltó kialakítására. A kiírásban a közlekedési, forgalmi szempontok mellett elsőbbséget élvez a tér fogadó-dísztér funkciójának kielégítése, a már említett észak-déli gyalogos tengely átvezetése a Domus áruháztól a főpályaudvarig.

79

80


3.37 SIKLÓSI VÁROSRÉSZ A Siklósi városrész paneles beépítési övezetének vizuális jellemzői: A lakótelepek jellemző mutatószáma a beépítési sűrűség, azaz a házakkal lefedett terület és a be nem épített területek százalékos aránya. A laksűrűségi mutató a beépítési magasság arányait is tartalmazza. Ezek a számok más oldalról az életlehetőségek minőségét is kifejezik. Az adott területen ezek középértéket képviselnek. Az Uránvárosénál rosszabbak, az országos átlagnál jobbak. A lakótelepek leértékelődésének egyik oka a korai és gyors elöregedés. Erre nézve szerencsés az energiatakarékosság miatt bevezetett és központilag támogatott hőszigetelési kampány, amely a házak „becsomagolásának” aktusában jelenik meg, és arculatával a városrész felújításának képzetét kelti. A házakra felkerülő reklám általános jelenség. A reklám és az épület komplex viszonya egyedül a szabályozás eszközeivel nem kezelhető. A Fellbach utca, Aidinger utca és a Siklósi út térsége jellege tükrözi az építési időszak változásait, az általános képre a sokféleség, az építészeti divatok egymásmelletisége jellemző: organikus-expresszív áruház (FEMA), romantikus-populáris ízlésű templom és parókia, high-tech autóbusz pályaudvar, a saját logóját túlhangsúlyozó, igénytelen bevásárlóközpont (Penny Market), méltatlanul „bauhausosnak” besorolt igényes lakópark és a funkciójában is újszerű szociális lakások együttesei. A pécsi Expo Center és a PÉCS Plaza mindenekelőtt az egyedülállás, a be nem ágyazódás példájaként jelölhető meg. Ki kell térni a környezet vizuális arculatának megtervezésénél a vásártérre, a forgalmi csomóponttal és a benzinkúttal, a reklámok és az információs rendszer tényezőire, és dönteni kell

a területen átvezető felhasználásáról.

Pécsi-víz

Részletes elemzés a függelékben.

környékének

humanizált


3.38 SZIGETI KÜLVÁROS

A vizsgált térség a Szigeti külvárost, Alsó Makárt és az Ispitaalja negyedet foglalja magába a történelmi belvárostól a Magyarürögi úti terjedően. Az épületállomány igen heterogén (sörgyár, Kodály Zoltán utcai paneles utcasor, a Xavér templom tere, Alkotmány utca, az új Barbakán tér) és átvezető jellegű a hozzá csatlakozó Egyetemváros, Csornika, Rókus-domb irányába. A jelölt térség középpontjában áll a pécsi „magasházként” elhíresült 24 emeletes épület, amely a kesztyűgyári hétemeletes épülettel együtt a pécsi városkép feloldhatatlan hiányossága. A Xavér templom tere a fokozott funkcionális felhasználás lehetőségét tartalmazza. Az Ispitaalja térsége a József Attila utca, Tüzér utca, Mártírok útja és az Indóház utca által határolt területet jelöli. A Kolozsvár utca a járműforgalom szabályozása érdekében kiépített városi forgalmi út. Az Indóház tér funkciójában és megjelenésében városrendezésileg megoldatlan terület. A hely jelentőségét a városba valóérkezés és a városközpontba való fölvezetés élménye adja. A centrum felé vezetés tengelye a Szabadság út, amelyet Zsolnay Vilmos szobra zár le. Sajátos sziget a várostestben a Szabadság utat szegélyező Schlauch-villanegyed, a pécsi polgári városfejlődés fénykorából. Az észak-déli várostengely és a üzér utcai kereszteződés inflexiós pontot és ritmusváltást jelent a város külső és belső területei között, az Egyetemi negyeddel való összefüggése is jelentős. Részletes elemzés a függelékben.

81

82

3.39 EGYETEMI VÁROSRÉSZ Az 1945 utáni felgyorsult városfejlődés következménye, hogy a várostest térbeli tagoltsága átalakult, az egyediség helyett a tömegesség és mennyiség tényezői váltak meghatározóvá. A városi zónák már átfedik egymást, az egyenletes beépítést mozaikos, tördelt szerkezet váltotta fel. A városrendezési szóhasználat szerint a vegyes beépítési jelleg válik általánossá. Az egyetemi város funkcionális és térbeli rendje vegyes jellegű. Megmaradtak a történelmi fejlődés töredékei: a Rókusdomb, az Ifjúság útja, a Radnics utca, a Rókusalja utca és a Xavér utca, a zárvány jellegű sörgyár, a Monarchia katonai létesítményei. A közelmúlt építési tevékenységét jelzik a szanált területeken épített déli, és az északi oldalon emelkedő panel lakóházak. Az egyetem tartalmi-szellemi aspektusból, a területi kiterjedés és az építészeti kiépítettség szempontjából egyaránt a városrész meghatározó tényezője. Az egyetem önmagában is város; önálló egységei szigetszerűen helyezkednek el az előzőkben leírt töredékes környezetben. A klinikák, oktatási és igazgatási épületek, kórházak, kollégiumok kerítéssel körülhatárolt telkeken, parkos környezetben, határozott építészeti arculattal vannak jelen. Az élénk gyalogosforgalom, az épületek között állandóan vonuló diákseregek az együvé tartozás kifejezésével fűzik tartalmi egységbe a különálló részeket. Az egyetemi városrész általános arculata példaként szolgálhat a városiasság komplex értelmezésére. Hiányosságai ellenére is életszerű; a mindennapi élet megnyilvánulásai városalakító tényezővé válnak. Részletes elemzés a függelékben.

3 Pécs mai arcának elemzése


83

3.40 URÁNVÁROS Az Uránváros a pécsi lakótelepek között időrendben a második (Meszes és a Siklós-városrész közötti időben épült). A szerkezeti kialakítást a szovjet „rajon” rendszerből vették át, mely szerint a városrészt önmagában működő statikus egységnek tekintették. A lakóházak tömböket alkottak, több lakótömb körzetet képezett, ezekből negyedek alakultak, és így tovább. Az alapfokú közintézmények – iskolák, óvodák –az előbbi tagolódás szerint hierarchikus hálózatban épültek meg, a fontosabb középületek a központi térre koncentrálódtak, meghatározták a város kompozíciós rendjét, kontúrját, a magassági hangsúlyokat. A tervezők nem foglalkoztak a többi városrésszel való kapcsolat létrehozásával, az önálló bányászváros téziséből indultak ki. A nagyobbik részt kitevő paneles beépítéseket itt nem részletezzük. A Siklósi városrésszel foglalkozó szakaszban ezekről részletesen szóltunk, a jellemzés az Uránvárosra is vonatkozik. Az egy ütemben megépített és csak részben befejezett főtér nagyvárosias jellegű. A főtér programkínálata hiányos (például hiányoznak a kulturális létesítmények), építészeti szempontból mégis értékes elemeket foglal magában. Közéjük tartozik a posta többszintes épülete, melynél a raszteres architektúra viszonylag magas minőségű homlokzati anyagokat alkalmaz. Tartós építészeti értéket képvisel a központhoz csatlakozó hétemeletes épületek sora. Példaértékű a kor hazai városépítésében az uránvárosi közterek kiépítettsége és berendezései, a köztéri képzőművészeti alkotások, kutak, szobrok, épületornamentikák, melyek száma és művészeti színvonala egyaránt számottevő.

Jellemző tünet, hogy a magán és társas tulajdonban levő lakóépületeket felújították, míg a közterületeknél és a rövid lejáratú bérleményként működő üzleteknél ez elmaradt. Részletes elemzés a függelékben.

41

3.41 BOLGÁRKERT ÉS RÁCVÁROS

A déli elkerülő út Patacsnál csatlakozik a 6-os út eredeti nyomvonalához. Pellérd, Patacs, Kővágószőlős, Cserdi régi Pécs környéki települések, melyeknek a hosszan elnyúló Jakabhegy ad közös, összefüggő táji hátteret. A történeti helynevén Bolgárkertnek nevezett térséget a szabályos utcarendszerű, családiházas Kovácstelep kapcsolja az Uránvároshoz. A Bolgárkert az utóbbi évtizedektől folyamatosan kiépülő nagy bevásárlóközpontok, raktáráruházak, autószalonok és más szolgáltatóházak helyszíne. A környezet minőségét a normatív szabályozás minimált-maximált előírásai határozzák meg. A geometrikus, zárt épületkubusok nagy kiterjedésű autóparkolómezőkben helyezkednek el, kompenzációs szerepű, gyér növénykiültetésekkel; az általános megjelenés megfelel az országosan ismert építészeti sémának. A túlhangsúlyozott óriásreklámok sajnálatosan felszabdalják a mecseki háttérrel megjelenő városkontúrt. Rácváros kis terjedelmű zárványterület a nyugati várostestben; a török hódoltság után idetelepült szerb lakosság alapította. A fuvarozással, kereskedéssel foglalkozó szerb népesség sajátos életformáját templom, temető, műemlék értékű provinciális barokk karakterű utcasor jelzi, amely a városhoz való viszonyában Budapest és Óbuda viszonyához hasonlítható. A terület általános védelmet, a vizuális továbbépítés és hasznosítás koncepcióját igényelné. Rácváros műemlék értékű, provinciális, barokk karakterű utcasora általános védelmet és a vizuális továbbépítés koncepcióját igényelné. Részletes elemzés a függelékben.



85

3.42 MECSEK-OLDAL A Mecsek-oldal az erdőhatár és a belső várostérségek között elhelyezkedő, intenzíven változó karakterű területsáv, melynek jelenlegi állapota a történeti fejlődést tükrözi. Az utazók leírása és a régi térképek tanúsága szerint a hegyoldal e része évszázadokon át szőlőterület volt. A lakosság életformáját meghatározó nagy kiterjedésű szőlőket kis parcellás hétvégi telkek váltották fel, majd a térség folyamatosan nyaralóterületté, végül lakóterületté alakult át. A területi elaprózódás következményeként a beépítés is egyre sűrűsödött. A Magaslati út déli oldalának többszintes sorházai kordonként választották el a várost és hátterét. A dombházakkal beépített hegyoldal és az ide felnyúló többszintes paneles lakóházak építészeti arculata már teljesen elszakad a táji környezettől. Az épületekkel lefedett terület, melynek kiterjedése a régi Pécs többszöröse, különböző, egymástól elhatárolható karakterekben jelenik meg. Az észak-déli tengely meghosszabbítását jelentő Hunyadi út korábban villaövezetként csatlakozott a városi főtérhez, végpontján a Pálosok templomával, amely a mecseki erdőtájba való megérkezést is kifejezte. A rétegvonalon végigvezetett Magaslati út és az Üdülőszállóig emelkedő felvezetés erőteljes szerkezeti rendet jelölt ki a város és a táj viszonyában. Az Üdülőszálló környékén mesterségesen telepített erdőrészben elit villaövezet alakult ki, amely a mecseki parkerdő határáig terjedt. A tengelyszerű északi felvezetést övező területet Közép-Mecseknek nevezzük. A Mecsek-oldal keleti részét, Lámpásvölgy, Gyükés, Pécsbánya térségét a felhagyott bányavidék foglalja el a bányaművelés építészeti maradványaival. A lakosság szociális összetételében, szokásaiban még ma is a régi bányász-életforma nyomai lelhetők fel.

A nyugati Mecsek észak-déli irányú lefutó völgyoldalaiban fekszik Deindol, Istenkút, Szentkút és Ürög, a tetőkön Donátus, Bálics és Szkókó. Részletes elemzés a függelékben.

86

4. Pécs vizuális arcának elemei

4. PÉCS VIZUÁLIS ARCÁNAK ELEMEI 4.1 UTCÁK SZÖVETE 4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.3 UTCABÚTOROK, TÉRBURKOLATOK 4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.5 KÖZVILÁGÍTÁS ÉS DISZKIVILÁGÍTÁS 4.6 MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

87

88


4.1 UTCÁK SZÖVETE

Pécs vizuális megjelenése alapvető eleme, utcái szövetének karaktere történelme során alakult ki. A sűrű vagy ritka, az alacsony vagy magas beépítés, zegzugos vagy derékszögű hálózatot alkotó, nyílegyenes vagy görbe utcák, az épülethosszak és magasságok utcaszélességekhez való aránya, mind-mind a vizuális megjelenés meghatározói. Pécs vizuális arculata első eleme évszázadok során is sokat változott, de legjelentősebb változásai a XX. században történtek. Régi és új térképek szemléltetik e változásokat. Bármely város egy-egy utcaképéről nyert benyomásunkat jelentősrészt az egymás utáni homlokzatok színei és formai elemei közötti hasonlóságok vagy különbözőségek határozzák meg. Ugyanaz a homlokzatsor különböző színezéssel a látómező dinamikus strukturáltságát vagy struktúra nélküli nyugalmát fejezi ki. Más és más formájú és színű kiegészítő elemeket, utcabútorokat, információs táblákat kíván az egyik, mint a másik megoldás. A struktúra változását az is befolyásolja, hogy az épület plasztikus elemeit közelről vagy csak távolról tudjuk-e szemlélni. Az épített környezet és annak minden eleme a tartalomnak és formának szétszakíthatatlan egysége. Környezetünk akkor felel meg esztétikai funkciójának, ha használati funkcióját, a tartalom és forma egységének megfelelően, ahol a tartalom a használati funkció, a forma pedig a környezeti elemek formája és színe, fejezi ki. A szép vizuális arculat létrehozásához tehát az utcán közlekedők, sétálók, bámészkodók látómezőjének a vizsgálata

során kaphatunk adatokat. A vizsgálatok egyrészt a különböző formák látótéren belüli egyedi életét vagy struktúrákba rendeződését kutatják, másrészt a látótér színei közötti viszonyokat, a skálaszerűséget, az alá vagy fölé rendelést keresik, attól függően, hogy milyen irányba és milyen sebességgel mozgunk az utcán. A vizsgálatok eredményeit a tudatos vizuális tervezés használja, amikor eldönti egy-egy homlokzatsor színét, a díszburkolatok rasztereinek sűrűségét, az információs tábla helyét, és nagyságát vagy színét, az utcai pavilon formai megoldását.


89

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.21 A színek meghatározásánál jelentősége van a homlokzat tájolásának Homlokzatok színkialakításának egyik fontos szempontja tájolásuk. Az északra néző homlokzatokon az erősen telített, kontrasztosan párosított színek érzik jól magukat. A piros, narancs és sárga a napfény hatására kel életre, ezzel szemben a kék és a zöld az árnyékban hat jobban. Nem mindegy ezért, elsősorban utcasorokban lévő házak homlokzatainak színadásánál azok tájolása. Pécs utcáinak jelentős része, főleg a belvárosban, kelet-nyugati irányú, ezért a szemben lévő házsorok északi és déli tájolásúak. Színtervezésük megkezdése előtt benapozásuknak mértékét kell meghatározni. A homlokzat benapozásának mértékét az épület földrajzi helyének ismeretében az év egész tartamára pontosan rögzíthetjük. A benapozás meghatározásához az épület helyszíne földrajzi szélességének nappálya diagrammjára és egy árnyékszögmérőre van szükségünk. A nappálya diagrammon a külső, fokbeosztással ellátott kör az égbolt alapkörét, a horizontsíkot, középpontja a képzeletbeli szemlélő helyzetét jelképezi. A kerületi fokbeosztás a nap azimutját, az északi pólustól mért vízszintes vetületi szögét jelöli. A horizontkört metsző íves vonalak, a napnyomvonalak az év egyegy szabadon választott, de jellemző napjának nappályái: a napnak a képzeletbeli égboltra rajzolható nyomvonalai vízszintes vetületben. Az árnyékszögmérő segítségével az árnyékszögek, szerkesztés vagy számítás nélkül, közvetlenül olvashatók le a napdiagramról. A függőleges árnyékszög meghatározásához az árnyékszögmérő alapvonalát a vizsgált homlokzat tájolásával megegyező irányban, egybeeső kerülettel a napdiagramra helyezzük.

Déli tájolású homlokzaton kedvezően megjelenő színskála

Északi tájolású homlokzatokon kedvezően megjelenő színskála

90


4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.22 A színek meghatározásánál jelentősége van a homlokzat méretének A szín tömegérzet módosító szerepének különösen nagy jelentősége van utcaképek és városképi együttesek színkialakításánál. Történelmi városképi együttesek utcasorai legtöbbször különböző tömegű épületekből állnak. Így van ez Pécs belvárosának legtöbb utcájánál is. A tervezés feladata, hogy a különböző tömegeket hasonló tömegérzeteket kiváltó egyedekből álló együttessé formálja. Máskor a kisebb tömegű, de funkciója vagy műemléki értéke miatt jelentősebb épületet vizuálisan is jelentősebbé, nagyobb tömegérzetűvé kívánjuk a tervezés során tenni. A különböző méretű homlokzatok felületének nagyságai a homlokzatsor átlag felületnagyságától pozitív vagy negatív irányban térhet el. Az eltérés mértékét a tervezés során használt hangsúly grafikon rögzíti. Ezért a hangsúlygrafikon tájékoztatást nyújt a tervező számára, hogy az utcasor melyik épületének színét kell telítettebbé vagy világosabbá, esetleg a környezetétől eltérő színezetűvé tenni. A meleg árnyalatok, így a mély sárgák, a narancsok és különböző vörös színek a homlokzat méretének érzetét növelik, addig a különböző zöldek és kékek csökkentik. A telített színárnyalatok, még zöldek és kékek esetén is felület növelő hatásúak, a törtek, minél kisebb színtartalmúk annál inkább jelentéktelenebbé teszik az épületet. A világos színek általában nagyobb tömeg érzetet és nagyobb felület érzetét keltik. Egyegy homlokzat vizuális jelentőségét környezetéhez való viszonya is meghatározza. A kiemelni kívánt épület világossága és környezete világossága között legalább 10dV-nek kell lennie.

Egy képzeletbeli homlokzatsor hangsúly grafikonja. A 6, 8, 12, 14 jelű épületek homlokzatának nagysága a grafikonról leolvasható mértékben meghaladja a homlokzatok felületnagyságainak átlagát, ezért színnel jelentőségüket csökkenteni kell. A 10, 16, 18, 20,22 jelű homlokzatok felülete az átlagnál kisebb, ezért jelentőségűket színnel növelni kell.

A homlokzat jelentőségét csökkentő színskála

A homlokzat jelentőségét növelő színskála


91

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.23 A színek meghatározásánál jelentősége van a homlokzatra való rálátás mértékének Az architektúra gazdagságától függően vagy a falak vagy a tagozatok színe a jellemzőbb az épületre. Vannak olyan esetek is, amikor a homlokzatra való rálátás szöge, Pécs belvárosának szűk utcáinak esete az ilyen, dönti el azt, hogy a tagozat vagy a fal hordozza-e a legfontosabb színinformációt. Ha a homlokzatra való rálátási szög az optimális nézőpontból nem kisebb 30 o -nál, s a tagozatok plasztikája nem nagyobb 8 cm-nél, a falak színének nagyobb vizuális jelentősége van, mint a tagozatokénak. Az optimális nézőpont helyét úgy határozhatjuk meg, hogy a homlokzat legnagyobb méretének két és félszeresét körzőnyílásba vesszük, majd e körzőnyílással a homlokzatvonal középpontjába szúrt körzővel kórívet rajzolunk. A körív és az utca vonalának metszéspontjai a homlokzatra való rálátás optimális nézőpontjai. P

P

Javasolt színskála kis rálátású épület homlokzat esetén

Javasolt színskála nagy rálátás épület homlokzat esetén

92


4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.24 A színek meghatározásánál jelentősége van az épület architektúrális tagoltságának

Az épületelemek, tagozatok, pillérek, nyílászárók különböző viszonyban vannak egymással és a falfelületekkel. Ezen elemek viszonyát funkciójukon kívül esztétikai mondanivalójuk is jellemzi. Színekkel esztétikai mondanivalójuk és funkciójuk egyaránt kifejezhető. Jellegtelen utcasorok karaktert, mondanivalót kaphatnak, mihelyt az ablakkeretek, párkányok színe meghatározott színviszonyba kerül a falakkal. Az ablak-, ajtókeretek, tagozatok és lábazatok színe előnyös ha rokon színezeű a fal színével, de telítettségük és világosságuk lényeges mértékben el kell, hogy térjen tőle. Ezzel szemben az ajtó- és ablaktokok, de a nyílászárók színének színezete is előnyös, ha eltér a falak színének színezetétől. A grafikonokról leolvasható, hogy különböző falszínek esetén a tagozatok színe számára milyen színezetű, telítettségű és világosságú színt előnyös választani. Az ábrák vízszintes tengelyén a fal színének színezetét, a függőlegesen a homlokzati elem színének színezetét tüntettük fel. Pécs zártsorú beépítettségű részeinél, elsősorban a belvárosban, előnyösebb, ha a fal és tagozatok színe kontrasztot alkot a nyílászárók színével, családi házas környezetben ennek kevésbé van jelentősége, itt főleg világosság különbségekre kell építeni. Több emeletes, tömeges telepszerű beépítettségű területeken is inkább a világosság különbségek a fontosabbak.

A 3-as jelű falszínekhez kapcsolódó tagozat színek


93

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.25 A színek meghatározásánál jelentősége van az épület funkciójának Ha lehetőség van rá, a homlokzat színeinek ki kell fejeznie az épület funkcióját is. Más szín együttest kívánnak a lakóépületek, mint a múzeumok, vagy a vendéglátással foglalkozó létesítmények. A múzeumokon kis telítettségű, hidegebb színárnyalatok érzik jól magukat, az éttermekhez a meleg, erőteljesebb hatású, telített árnyalatok állnak közel. A családi házas zöld környezethez intimebb színválaszték illik. A lakótelepek több emeletes épületein erőteljes, kontrasztos együtteseket is lehet használni. Pécsnek több ilyen lakótelepe is van. A belvárosban számos múzeum és többféle funkciót szolgáló épületek is vannak. Ezek színeinek tervezésénél egyaránt figyelembe kell venni a szín használati, informatív és esztétikai funkcióit. Mint ahogy minden képzőművészeti alkotás, úgy a város vizuális arculatának minden eleme a tartalomnak és a formának szétszakíthatatlan egysége. Mint ahogy környezetünk az emberi funkciók élettere, úgy környezetünk elemei, a homlokzatok, utcabútorok az emberi funkciók megvalósítását, lefolyását, kiegészítését szolgálják, s ezáltal töltik be saját funkciójukat is. Környezetünk akkor felel meg esztétikai funkciójának, ha használati funkcióját a tartalom és forma egységének megfelelően, ahol a tartalom a használati funkció, a forma pedig az elemek, esetünkben a homlokzatok formája és színe, fejezi ki. A különböző funkciókhoz, és a funkciókkal kapcsolatos érzelmi tartalmakhoz, különböző színeket asszociálunk. Ezen asszociációkat kördiagramokon lehet numerikus formában is rögzíteni, amelyekről egy-egy funkcióhoz kapcsolódó asszociáció szín vonzatát és e vonzat intenzitását lehet leolvasni.

Múzeumi funkcióhoz kapcsolódó színskála

Éttermi funkcióhoz kapcsolódó színskála

94

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.25b A SZÍN SZEREPE A KÖRNYEZETI HATÁSOK KOMPENZÁLÁSÁBAN

Épített környezetünk hatásrendszerként működik. A benne tartózkodókat folyamatosan valamilyen hatásoknak teszi ki. E hatások ellen nagyon gyakran csak a színdinamika eszközeivel tudunk védekezni. A színek pszichofizikai és pszichoszomatikus tulajdonságai azok, amelyek révén a különböző érzékszerveken keresztül felfogott ingerek kiváltotta érzetek nagyságát növelhetjük vagy csökkenthetjük. Kísérleteink alapján az első diagram a száraz meleg (a) és nedves meleg (b), a második az éles zajok (a) és tompa zajok (b), a harmadik az ammónia (a), a kén hidrogén (b) és a formaldehid (c) szagának színek színezeteivel való kompenzálását szemlélteti. Megállapítottuk, hogy a száraz meleget a kékek és kékeszöldek kompenzálják legjobban. E környezetben a narancsok és vörösek alkalmazása kerülendő, de a nedves meleg környezetben már kis mértékben alkalmazhatók. A meleg környezetben nem előnyös a telített vagy a sötét, kedvező a világos és telítetlen árnyalatok használata. Az éles zajokat a zöldek és kékeszöldek, a tompa zajokat a sárgászöldek kompenzálják leginkább. Zajos környezetben a telített színeket kevésbé, a telítetleneket jobban elviseljük. A közepesen világos színek az éles zajokat, a világos és sötét árnyalatok a tompa zajokat ellensúlyozzák. A formaldehid szagának kompenzálására a kék, az ammónia és kénhidrogén szagának ellensúlyozására a zöld színek látszanak alkalmasabbnak. Mindhárom szagot telítetlen vagy erősen telített színű, világos környezetben tudjuk jobban elviselni.



4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.26 A színek meghatározásánál jelentősége van a város lakói színek iránti viszonyának, színpreferenciájának Pécs soknemzetiségű város, a többségben magyar nemzetiség mellett horvát, cigány, német, szerb, bolgár, lengyel, orosz, görög, ruszin, ukrán nemzetiségek tagjai, közösségei élnek itt. A régió népeinek sok szempontból hasonló, de sok szempontból különböző is a színek iránti viszonya. A magyarok előnyben részesítik a zöldes és finom átmeneteket alkotó árnyalatokat, a szerbek a vörösbarnákat és a kontrasztos színeket kedvelik, a cigányok a tüzes vöröseket és feketéket, a németek a feketék és fehérek ellentéteit szeretik. Egy-egy nemzetiségen belül a színek iránti viszony az életkortól függően is változik. Pécs vizuális arca akkor hiteles ha a Pécsre látogató a homlokzatokon, az utcabútorokon, üzletek portáljain ezt a sokszínűséget vizuális egységként szemlélheti. Az ítélet, amelynek lényege, hogy az egyik szín jobban tetszik, mint a másik, a színpreferencia. A választás eredményeként a tetszés sorrendjében rendezett színek skálát alkotnak. A létrejött sorrend skálák, mivel ítélet következtében jöttek létre, pszichometriaiak. Két szín közötti választás célszerűen csak akkor valósulhat meg, ha a két szín preferáltságát kifejező szám nemcsak sorrendiséget fejez ki, hanem a színt az emberek bizonyos csoportjának ítélete szerint, egy kezdő és végponttal rendelkező pszichometriai arányskálán helyezi el. Ezen skálák létrehozásához szükséges színpreferencia vizsgálatokat 1962-ben már folytattunk Pécsen. A jobb oldalon látható diagrammok ezen vizsgálatok eredményeiből valók. Az elmúlt több mint 40 év miatt ezen eredmények közvetlenül nem használhatók Pécs különböző övezeteinek színdinamikai tervezésénél. Javasoljuk, hogy egy-egy terület, főleg lakótelepi környezet esetén a színpreferencia vizsgálatok megismétlését.

95

96

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.27 A színek meghatározásánál jelentősége van a város színhagyományainak, a különböző építészeti stílusok színhasználata ismeretének Napjainkban egyre nagyobb az igény arra, hogy történelmi városainkat, az épületek korát és építészeti stílusát tükröző, illetve kifejező színekbe öltöztessék. A színválasztás, a színdinamika által megkövetelt szempontjai között, a műemléki szempont is fontos a tervezés során. A különböző korok színhagyományaival jelen vizuális arculatterv koncepció során a 2. fejezetben részletesen foglalkozunk. Itt ezért most Pécsnek, a magyar városok között egyedül álló színhagyományára, a pécsi Zsolnay gyár építészeti kerámiáinak, díszkútjainak színeire szeretnénk felhívni a figyelmet. A pécsi Zsolnay gyárban, ellentétben a nagy hagyományokkal rendelkező híres európai porcelán gyárakkal, nem csupán dísztárgyak készültek. Készítettek pyrogránit színes és monokróm, mázas és matt épületkerámia díszeket, különböző burkolóanyagokat, fali csempéket, továbbá kályhákat és kandallókat, patikaedényeket és szaniter árút egyaránt. A Zsolnay gyár által készített épület kerámiák díszítik többek között a következő épületeket: Budapesten az Országház, az Iparművészeti Múzeum, a Zeneakadémi, a Gresham palota, a Rózsvölgyi ház, az Országos levéltár, a Műszaki Egyetem, a Mátyás templom, a Nagyvásárcsarnok, a Postapalota, a Műcsarnok, a Korányi ház, a Gellért fürdő, az Országos levéltár, Szent László és St Erzsébet plébánia templomok, a Földtani Intézet, Pécsen a Vasváry telep, a Nemzeti Színház, a Postapalota, a Zsolnay mauzóleum. Zsolnay épület kerámia van Bécsben, Karlsbadban, Belgrádban, Pozsonyban, Kecskeméten, Szabadkán, Darmstadtban, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Debrecenben. Színválasztékuk a zöldek, kékek, okkerek, vöröses siennák közül kerül ki.



97

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.28 A színek meghatározásának lényeges lépése a különböző szempontok szerint javasolható színek, színtartományok behatárolása, a behatárolt színmennyiség elemzése Mint ahogy minden tervezői tevékenység, úgy a színeskörnyezettervezés is, az adottságok, különböző igények és művészi szándékok harcát jelenti. E harc a tervező tudásától, egyéniségétől függően sokféle módon folyhat. A tervezés első lépése a tervezendő együttes tervezés számára lényeges adatainak összegyűjtése. A begyűjtendő adatokat négy csoportba sorolhatjuk, úgymint az épületre és környezetére vonatkozó építészeti, az épületben folyó tevékenységekre vonatkozó funkcionális, az épület használóira, a homlokzatok elött elhaladókra, vonatkozó populációs és végül a létesítmény tájolására, megvilágítottságára vonatkozó adottságok. Az adatok rögzítése után az épülettel kapcsolatos színigényeket határozzuk meg. Ezeket az adatrögzítéshez hasonlóan négy csoportba sorolhatjuk. Az adatok és igények elemzése következő lépésünk. Nem minden adat egyforma súlyú, és vannak egymásnak ellentmondó igények is. Elsősorban környezetanalízisre, térarány analízisre, formaanalízisre és hangsúlyanalízisre van szükségünk. A hangsúly analízis dönti el, hogy a színekkel melyik épületelemet szükséges kiemelnünk, hangsúlyoznunk vagy éppen valóságos méreteiből adódó túlságosan nagy hangsúlyát csökkentenünk. A színbehatárolás keretében azokat a színezet-, telítettség., és világosság intervallumokat határoljuk be, amelyek kielégítik a homlokzatsorral szembeni igényeinket. A színbehatárolás első lépésében színigényeinket numerikusan rögzítjük, majd az áttekinthetőség érdekében, grafikusan is ábrázolhatjuk. A jobboldali ábrák egy képzeletbeli homlokzatsorral szembeni, numerikussá tett színigényeinket grafikusan összegezik.

A baloldali diagram a homlokzatsor számára javasolható színezeteket, a jobboldali a telítettségeket határolja be. A különböző építészeti (a), funkcionális (b), populációs (c), megvilágítási-tájolási (d) adottságok és igények összesített behatárolását (e) az igény egyenes (f) feletti bevonalkázott rész jelenti.

98

4.2 HOMLOKZATOK SZÍNE 4.29 A színtervezés folyamatának befejező lépése, a behatárolt színkészletből a homlokzatsor számára, minden igényt kielégítő harmonikus színskálák létrehozása A tervezés legizgalmasabb lépése a behatárolt színmennyiség közül az egyes homlokzatok, a homlokzatok különböző színhordó felületei számára a végleges színek kiválasztása. A színválasztás fázisának első lépésében az utcasor színmegjelenésének vizuális koncepcióját kell felállítanunk. A koncepció sokféle lehet, épülhet a homlokzatok egymásnak ritmikusan felelgető soraira, de épülhet a homlokzatok architekturális rendszerének előtérbe helyezésére, épülhet izgalmas kontrasztok egymásutánjára. Épülhet arra, hogy az épületek szerkezeti struktúrát, vagy elsődlegesen funkcióit hangsúlyozza. Legfontosabb szempont lehet a különböző építészeti stílusok hangsúlyozása. A színválasztás második fázisában a vizuális koncepciókat kifejező harmóniafajták kiválasztását végezzük el. Döntünk arról, hogy a monokróm vagy polikróm együtteseket, komplementer vagy triád viszonyt, telítettség- vagy világosságskálát vagy valamilyen összetett harmóniacsoportot választunk-e ki. Egy-egy ilyen döntésünk még mindig számtalan harmóniasor kialakítását teszi lehetővé, ezért szűkítenünk kell harmónialehetőségeinket. Ezt a színharmóniák alapfeltételeinek figyelembevételével tesszük. A színharmónia élmény létrejöttének 5 alapfeltétele és 6 kiegészítő feltétele van. Az alapfeltételek: a színegyüttes színezetei, telítettségei és világosságai közötti meghatározott kapcsolat, színei közötti kontraszt viszony, a színek preferáltsága és a színegyüttes esztétikai funkciója. Részletek: MSZ 7300 számú magyar szabványban és Nemcsics: Színdinamika című , az Akadémiai Kiadónál megjelent könyvében..


4. Pécs vizuális arcának elemei.

99

4.3 A VÁROS MIKROARCHITEKTÚRÁJA VERTIKÁLIS STRUKTÚRA

A homlokzatok kora, stílusa, az építészeti forma és a szín elemzése. A jellemző kapcsolatok értékelése

HARMONIKUS TÉRÉLMÉNY

A közterület tárgyai, az utcabútorok, a burkolatok, az információs rendszer elemei, a műalkotások és az építészeti tér jellemző összetevőinek vizsgálata. Forma- és színkarakterek elemzése és értelmezése. HORIZONTÁLIS STRUKTÚRA

100

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.31 ÜLŐBUTOROK

A vizuális arculat, a város mikroarchitektúrájának meghatározó elemei az utcabútorok. Anyaguk, szerkezetük, méretük, formájuk és színük mind fontos, elemzést igénylő összetevők a köztereken. A funkcionális megfelelés mellett ezek az összetevők azok, amelyek a tárgy és környezete, a konkrét építészeti tér és az utcabútorok között a kapcsolatot megteremthetik. A rendeltetésszerű használat mellett a tárgyaknak az időjárás, a légszennyeződés, a fizikai igénybevételből következő feltételeknek is meg kell felelni. Élettartamuk alapvető meghatározója anyaguk, szerkezetük, a színhordozó felületeken a festés technológiája. Telepítésüket, elrendezésüket a köztereken a közlekedés, a gyalogos forgalom, a helyi körülmények ismeretében célszerű elvégezni. A tárgyaknak és környezetüknek, az épületek homlokzati színeinek, formakaraktereinek együtthatása a közterek vizuális harmóniájának alapja. Néhány tárgy, tárgycsoport vonatkozásában – ülőbútorok, padok – a vizuális szempontok mellett ergonómiai előírások figyelembevétele és betartása is szükséges. Az utcabútorok információs elemként is működhetnek a városi környezetben. Színükkel, formájukkal, a szerkezetükön a város egységes színkoncepcióját figyelembe vevő jelzőszínekkel segíthetik a tájékozódást. Szerkezetük, célidomok egyes részegységek – ha erre szükség van – könnyen cserélhetők. Alapfeltétele a szerelési munkák elvégzésének a méretek, az illesztési pontok ismerete, pontos megtartása.

4. Pécs viuális arcának elemei


4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.32 SZEMÉTKOSÁR, VIRÁGTARTÓ

Az utcabútorok a városi köztereken vizuális rendszert alkotnak. Jellemző színeikkel és formáikkal kapcsolódnak egymáshoz és a mikroarchitektúra más elemeihez. A padok, székek, korlátok, oszlopok, kandeláberek, kerítések, rácsok, reklámhordozók, hulladékgyűjtők, órák, ivókutak, kerékpártárolók, pavilonok stb. mind fontos elemei az élhető városnak. Telepítésük a konkrét városi környezetben pl. a történelmi belvárosban, lakótelepi környezetben vagy zöldövezetben más-más alapon, de városra kialakított koncepció szerint történik. Az utcabútorok hangulati elemek. Sajátos formáikkal jellemző színvilágukkal kellemessé tehetik a mikrokörnyezetet. Kiegészíthetik, segíthetik azt az élményt, amelyet az épített környezet sugall. A zöld színtartományon belül egy-egy városrészben különböző, a városrészre jellemző színskálához tartózón rögzíthetők a színek.

101

102

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA. 4.33 UTCAI ÓRA


Köztereken a tárgyak vizuális rendszert alkotnak. Jellemző színeikkel és formáikkal kapcsolódnak egymáshoz. És a mikroarchitektúra más elemeihez. Konkrét városi környezetben, például történelmi belvárosban, lakótelepi környezetben vagy zöld övezetben telepítésül a városra kialakított koncepció szerint történik.


4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.33b IVÓKUTAK A témakezelés szempontjai: 1) egységes, az egész városban ugyanazon formai elemekből származtatott tárgyak a) a funkcionálisan azonos tárgyak azonos színekkel b) a terület szerint változó színekkel az azonos funkciójú tárgyak 2) az elemek a városrész karaktere szerint alakítandók (eklektika,stb.) Színezés: azonos funkcióknak azonos színek az egész város területén 3) Az elemeket, vagy azok nagy részét az országban fellelhető kész darabokból lehet beszerezni, vigyázva a stílusegységre. Színezés: a) azonos színezés az azonos funkcióknak b) a városrészre megállapított színkarakter szerint.

103

104

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.34a KANDELÁBEREK

A kandeláberek színükkel, formájukkal nemcsak vizuális, hanem hangulati elemek is. Más közterületi tárgyakkal együtt visszaidézhetik a történelmi kort, kiegészíthetik, segíthetik az együttes komplex vizuális élményt. A történelmi belváros hangulatának fontos tárgyai.



105

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.34b KANDELÁBEREK Méretükkel, formai-stiláris jellemzőikkel a városi mikroarchitektúra jellegzetes alkotórészei. Kapcsolatuk a konkrét környezettel, a homlokzatokkal, a közterek tárgyaival elemzést igénylő tervezői feladat. Alapvető, hogy a fényforrások spektrális energia-eloszlása a

környezet követelményeinek feleljen meg, a világítás a vizuális hatást segítse. Telepítésük, - különösen a történelmi belvárosban – több szakmai terület együttműködését igényli.

106

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.35 FAVÉDŐRÁCS Anyaguk acél, öntött vas. Színezett felületükkel részei a város színkoncepciójának Formájukkal igazodhatnak az épített környezethez. Forgalmas utak, fiatal telepítésű fák környezetében javasolt.



4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.35 KORLÁTOK, OSZLOPOK A város közterületein fontos funkcionális elemek. A belváros történelmi környezetében, a közlekedési utak mentén, a lakótelepi környezetben az arra járó gyalogosok biztonságát szolgálják. Színük, formájuk, - sok esetben mennyiségük – meghatározhatja a konkrét környezet hangulatát, vizuális minőségét. Fontos, hogy stiláris vonatkozásokban igazodjanak az építészeti környezethez. Telepítésük megfeleljen a közlekedés biztonságának és színük a város színkoncepciójának, a vizuális arculatnak is része legyen.

107

108

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.36 UTTERELŐ BÁBUK, Színükkel, formájukkal, léptékükkel kapcsolódnak egymáshoz, és a mikroarchitektúra más elemeihez. A sétáló utcáknak, pihenő parkoknak funkcionális és hangulati elemei.



109

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.37 PAVILONOK, BUSZVÁRÓK Pavilonok a belvárosban színükkel, formájukkal igazodnak az építészeti környezethez, színeikben is kapcsolódnak az egyes városrészek hangulatához. Megjelenhetnek rajtuk a város jelzőszínei is.

110

4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.38 TÉRBURKOLATOK, DISZBURKOLATOK

Pécs város köztereinek, a tereknek, sétálóutcáknak, közparkoknak, kerékpár utaknak, járdáknak, lakótelepi utaknak vizuális minőségét a környezet esztétikai és hangulati állapotát jelentősen emelhetik a jól megtervezett térburkolatok. A burkolatok anyaga, színe, a burkolókő formája, felülete, a lerakásból adódó raszterháló mind fontos – elemzést igénylő – részegység, amelyet a konkrét építészeti térben fontos figyelembe venni. A közismert természetes anyagok (kő, bazalt, gránit stb.) mellett ma már több korszerű, funkcionális és esztétikai szempontokat, feltételeket is kielégítő burkolat anyag, burkolókő, kőcsalád létezik. Ezek műszaki jellemzői, forma és színválasztéka, környezetbarát tulajdonsága, a telepítés, a beépítés technológiájának egyszerűsége különösen alkalmassá teszik a felhasználásukat. A burkolókő formák, formacsaládok színválasztéka, a formákból adódó motívumalakítási alternatívák, kreatív alkotói gondolatok megvalósítására is lehetőséget kínálnak. Lehetőséget adnak arra is, hogy pl. a történelmi belváros, műemléki környezetében, vagy lakótelepi környezetben az oda paramétereiben legmegfelelőbb burkolókő kerüljön telepítésre. A mikroarchitektúra összetevői, részegységei, így a tér és a díszburkolatok egyaránt hangulati elemek is. Anyagukkal, formájukkal, színükkel és motívumvilágukkal megidézhetik a történelmi kort, hozzájárulhatnak a közterületek tárgyai közötti harmonikus kapcsolat kialakításához, az egységes vizuális arculathoz.



4.3 MIKROARCHITEKTÚRA 4.39 TÉRBURKOLATOK

111

112


4.39 TERMÉSZETI KÖRNYEZET – ZÖLDFELÜLETEK A vizuális arculat része a zöldterület, mely a természeti és épített környezet harmóniájának fontos összetevője lehet. Pécs természeti adottságainak egyik elválaszthatatlan eleme a Mecsek erdőségének domináns jelenléte és ennek komplex hatása. A szőlőterületek beépítésével az erdő és a város kapcsolata még szorosabbá vált, módosította a város és a természet közti viszonyt. A városban lévő zöldfelületek megtartásának ill. növelésének tendenciája arculati szempontból is rendkívül jelentős. Az utak mentén létesített zöldsávok az ökológiai szempontokon túl – gondozott állapotban – esztétikai hatásukkal a városról szerzett benyomást is pozitív irányba mozdítják. A parkok azok a helyek, ahol a természeti környezet és épített környezet harmóniája leghatásosabban létrehozható. A pihenőparkok a szakszerűen kialakított zöldterületek és az utcabútorok együttesével mind a lakosság, mind az idegenforgalom számára a komfortérzet kitűntetett helyei lehetnek. Fontos tehát a színeskörnyezet-tervező és a táj- és kertépítész szoros együttműködése. A díszparkok a történelmi vagy szakrális helyek jelentőségét és méltóságát demonstrálják a tér jellegének megfelelő stílusú kertkialakítással, képző- és alkalmazott művészeti objektumok beillesztésével. Ez elsősorban a Belváros és az egyetemi városrész területén adott. A játszóparkokat – jellegükből következően – elsősorban a lakótelepeken alakították ki. Gondozásuk folyamatos odafigyelést kíván. A régebben meglévők berendezésének EU szabvány szerinti kicserélése folyamatos és elkerülhetetlen. A tárgyak színezésénél a lehetőség szerint figyelembe kell venni a színpszichológia eredményeit.

A szobrok közvetlen körzetének része lehet a zöldfelület, mely a természeti kapcsolat által a mű jelentőségét is kiemeli, a környezetéhez szervesebben illeszti. A Belvárosnak más városban nem található jellemzője a nagy kiterjedésű kertek léte, melyek intimitásukkal, kulturált kialakításukkal egészen különös, délies jelleget képviselnek. Ezek részleges vagy kontrollált megnyitása fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy Pécs mediterrán jellege átélhetővé váljon. Összegezésül: alapvetően fontos, hogy a város belső harmóniájának kialakításáért a színeskörnyezet-tervező és a tájés kertépítész együttműködése hosszú távon is biztosítva legyen.


113

4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.41 PÉCS JELZŐSZÍNEI, PÉCSI ZÁSZLÓ SZÍNEI PÉCS MAI, PANTON SZÁMOKKAL ADOTT JELZŐSZÍNEI ÉS A ZÁSZLÓ SZÍNEK VONATKOZÁSÁBAN IS MÓDOSÍTÓ JAVASLATOKAT ADUNK 3 VÁLTOZATBAN

EREDETI




SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

SÁRGA KÉK

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

116 C 287 C

14,20. 51,67.

61,88. 16,49.

78,53. 19,31.

61,28. 4,44.

61,67. 3,73.

7,35 20,39.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

109 C 293 C

12,76. 52,11.

63,84. 35,96.

81,03. 29,12.

61,64. 8,81.

65,66. 8,48.

8,36. 40,44.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

110 C 300 C

12,96. 52,80.

45,86. 42,48.

67,65. 32,08.

43,30. 9,04.

45,77. 10,29.

4,61. 42,21.

PANTON

A

T

V

X

Y

Z

115 C 307 C

12,44. 54,35.

58,08. 44,18.

84,89. 35,77.

67,04. 8,83.

72,06. 12,80.

20,76. 37,15.

114

4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER Pécs egységes arculatának, a városrészek, egyes övezetek, régiók összetartozásának egyik meghatározó eleme, eszköze a vizuális információs rendszer lehet. A rendszer legközvetlenebb eszközei az információs táblák és térképek. Tájékoztatnak gyalogost, gépkocsival vagy tömegközlekedési eszközzel utazót egyaránt. Tájékoztatnak utcákról, terekről, közintézményekről, de jelölhetnek szolgáltatásokat és adhatnak közérdekű információkat is. A táblák színe, színjele az egységes színkoncepció része. A szöveghez kapcsolódó piktogramok nemzetközileg ismert képi jelek. A külföldiek számára ez a jelrendszer adja a tájékozódás alapját. A célszerűen kialakított információs rendszer elemeinek meg kell felelni a közlekedésbiztonsági, a jó láthatósági és környezetesztétikai szempontoknak is. A táblák méretezése, színe a szövegrész betűtípusának meghatározása (Helvetica, Tiemes) mellett fontos követelmény az információs táblák láthatóságának, a látómezőnek vizsgálata is. A táblák telepítéséhez, a jó elhelyezéshez ez a vizsgálat adhat betartandó szempontokat. A város közintézményeit, a fontos egészségügyi, oktatási, kulturális és szolgáltató intézményeit piktogramokkal jelölő térképtáblákat a fontos csomópontokba, egyes városrészek centrumában célszerű telepíteni. A táblák, térképek tartószerkezete célidomok, szinterezett profilok. Telepítésük előírt technológia alapján történik.


4.42 A TÁBLÁK, TÉRKÉPEK TARTÓSZERKEZETE, CÉLIDOMOK, SZÍNTEREZETT PROFILOK


115

4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.43a INFORMÁCIÓS TÁBLÁK A táblák színe, színjele az egységes színkoncepció része. Méretezése, a szövegrész betütípusának meghatározása fontos követelmény. Telepítésüket látómező vizsgálatnak kell megelőznie. A táblák, táblacsíkok méretei és színe jelölhet egyes városrészeket, de jelezheti az egész város vizuális egységét is. A táblák paraméterei attól függően változhatnak, hogy gyalogost vagy járművel közlekedőt kíván tájékoztatni.

116

4. Pécs vizuális arculatának elemei

4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.43b INFORMÁCIÓS TÁBLÁK Az utcanév mellett jelölhetnek lakótömböket, házakat, parkolókat, játszótereket, szolgáltatásokat, stb. Különösen fontos a vegyes elrendezésű lakótelepeken az információs rendszer telepítése. Az útbaigazító táblákat a lakótelep centrumában, fő csomópontjaiban célszerű a

városrészt összefoglaló térképtáblával kiegészíteni. A számozott parkoló táblák, házszám táblák mind fontos elemei a jó komfortérzetnek. Telepítésük ezekben a városrészekben a tájékozódás alapfeltétele. (Uránváros, Meszes, Szigeti városrész stb.) .


4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.43 b INFORMÁCIÓS TÁBLÁK Információs tábla alternatívák a Kórház térre.

117

118


4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.44 TÉRKÉPEK A táblák szerkezetének színe a színkoncepció része. Telepítésük fontos csomópontokba, egyes városrészek centrumába, javasolt. Piktogramok nemzetközileg ismert képi jelek.


4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.45 TÉRKÉPTÁBLÁK SZERKEZETE

A térképek tartószerkezete: célidomok, színterezett profi-lok. A térkép kerete az arculati szín. A szerkezet színe a szürke színtartományból kerüljön ki.

119

120

4. pécs vizuális arcának elemei

4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.46 REKLÁMTÁBLÁK A város vizuális arculatának hangulatkeltő elemei. Forma és színviláguknak a szerkezeten a környezet többi elemével összhangba kell kerülnie. Méretükkel ne zavarják környezetüket. Önkormányzati feladat, hogy egyeztetett vizuális koncepció alapján kerüljenek telepítésre. Ne zavarják a közlekedést.

A reklámok és környezetük színvilága mindig kapcsolódjon egymáshoz. Lehetóleg skálaszerű rendet alkosson együttesük-


4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.47 BETÜMÉRET, BETÜTIPUS A betűk, betűtípusok, képi jelek, piktogramok használatának feltétele az olvashatóság és a vizuális jelrendszer közismerhetősége. Javasolt betűtípusok: HELVETICA, TIMES NEW ROMAN

121

122


4.4 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.48 LÁTÓMEZŐ VIZSGÁLAT A táblák telepítési helyének kijelölése előzetes felmérést igényel. A jó elhelyezése a láthatósághoz, a látómező vizsgálat ad eligazító szempontokat. Telepítésük előírt technológia szerint történik.


123

4.49 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.49 INFORMÁCIÓS TÁBLÁK TELEPÍTÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA A táblák telepítési helyének kijelölése előzetes felmérést igényel. Fontos, hogy a táblák ne zavarják a közlekedés biztonságát és megfeleljenek a közlekedés szervezés követelményeinek. A jó elhelyezéshez, a láthatósághoz a látómező vizsgálat ad eligazító szempontokat.

124

4.49 VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER 4.49b INFORMÁCIÓS TÁBLÁK TELEPÍTÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA A táblák és térképek a város fontos csomópontjaira telepítendők.

4. Pécs vizuális arcának elemzése


125

4.5 KÖZVILÁGÍTÁS, DISZKIVILÁGÍTÁS 4.51 Szín és világítás A város utcáin járva a minket körülvevő tér tagoltságáról, a térelemek, épületek, objektek, szobrok formáiról, a házak felületeinek textúráltságáról és színéről csak a megvilágítás mennyiségének, minőségének és irányának függvényében szerzünk tudomást. A tér vizuális látványa csupán a megvilágítástól függően közöl velünk környezetünkről információkat. Hogy a kívánt térhatás a környezetről a szemlélőben kialakuljon, annak előfeltétele a környezet elemeinek jó láthatósága. A közvilágításnak a jó láthatóság követelményének kielégítése mellett arra is kell törekednie, hogy a járókelő ruháinak, az épületek homlokzatainak a színe megközelítse a nappali megvilágításkor tapasztalt színeket. A mesterséges fényforrások és a napfény között a leglényegesebb különbség a sugárzott energia színképi teljesítmény-eloszlásában van. A különböző fényforrások fehér fényének minőségétől függően környezetünk tárgyait, a homlokzatok színeit többé vagy kevésbé más-más színűnek látjuk. A napfény spektrális energia eloszlását az izzólámpák közelítik meg a legjobban. A közvilágításban szerepet játszanak a különböző halogén izzók, így a nagynyomású higanygőz lámpák, a nátrium lámpák és a jód lámpák. Energiatakarékos voltuk miatt a halogén lámpák használata egyre jobban elterjedt. Ezek közül igényesebb megvilágítás céljára a jód lámpákat javasoljuk. A felső diagram a homlokzatok színei relatív világosságának változását szemlélteti a megvilágítás erősségétől függően. Az alsó diagram a homlokzatok színének változását mutatja különböző fényforrásokkal való megvilágításuk esetén.

A vízszintes tengelyen a Coloroid színezetek, a függőlegesen a relatív világosságok vannak feltüntetve

A vízszintes tengelyen a Coloroid színezetek a függőlegesen a színezet meghatározott egységnyi pozitv vagy negatív irányba történő változása vannak feltüntetve

Ugyanaz a színskála higanygőz lámpával és hagyományos izzóval való megvilágítás esetén

126


4.5 KÖZVILÁGÍTÁS, DISZKIVILÁGÍTÁS 4.52 A világítás iránya A díszkivilágítás minőségét meghatározza a megvilágítás erőssége, a megvilágító fényforrások spektrális energia eloszlása, valamint a megvilágítás iránya is. A megvilágított objektum színhelyes megjelenését mind a három tényező befolyásolja. A telefénynél a színérzékelés színtartományonként nagyon különböző. Míg a sárga, narancs, vörös és sárgászöld színek jól érvényesülnek ebben a megvilágításban, addig már előnytelen az ibolyára, kékekre és zöldekre. A telítettebb és sötétebb árnyalatok számára előnyös. Az árnyékadó megvilágításoknál a kékek színmegjelenése jobb mint a sárgáké és narancsoké. A megvilágítás tervezésénél vizuális szempontokként javasoljuk az alábbiakat: • A díszkivilágítás ne csak meghatározott épületekre (pl. Dóm, Városháza, Nemzeti Színház, Zsolnay Múzeum, Posta palota, stb.) terjedjen ki, hanem meghatározott utca szakaszokra, terekre (pl. Széchenyi tér, Dóm tér, Király utca, Ferencesek utcája, Városkapuk, stb), köztéri műalkotásokra, szökőkutakra, jelentősebb parkokra, stb. • A diszkvilágítás csak jó színvisszaadású fényforrásokkal történjék. • A díszkivilágítás fényerőssége a megvilágított objektum jellegétől függően változzon. • A diszkivilágítás is vezesse a túristát, legyen tájékoztatási szerepe is. • A közvilágításnál a fényforrások magassága és térközeinek kiosztása, a terület jellegétől függően, területenként változzon • A közvilágítás és a diszkivilágítás együttese a városnak sajátos fény eloszlást, fénykontúrt adjon..

A színezet helyes érzékelésének mértéke különböző megvilágítási irányoktól függően. A vízszintes tengelyen a Coloroid színezeteket, a függőlegesen a színes felület északi égboltról visszavert fénnyel való megvilágításkor látszó színtől való eltérését Coloroid dA egységekben olvashatjuk le.

A telítettség helyes érzékelésének mértéke különböző megvilágítási irányoktól függően. A vízszintes tengelyen a Coloroid telítettségekett, a függőlegesen a színes felület északi égboltról visszavert fénnyel való megvilágításkor látszó színtől való eltérését Coloroid dT egységekben olvashatjuk le.


4.6

MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK 4. 61 AUTONÓM MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

Ahhoz, hogy a képzőművészeti vagy tárgyművészeti alkotás, a szobor vagy az utcabútor, de akár az épület homlokzata is egy konkrét építészeti térben kifejezhesse önmagát, ugyanakkor része legyen annak a komplex vizuális élménynek, amely a térre vonatkozik, az egyes elemek vizsgálatára, hatáselemzésére van szükség. A térarányok, a tér és az alkotás kapcsolata, különböző térelemek színe és struktúrája, az alkotás, a szobor vagy murália viszonya a környezethez, a tér, a forma szín viszonyrendszere a legalapvetőbb vizsgálandó részegységek a harmonikus térélmény kialakításához. Pragmatikus megközelítésben, a közterületen elhelyezett műalkotás, szobor, emlékmű stb. akkor illeszkedik harmonikusan környezetébe, ha más vizuális elemek pl. a homlokzati színek (telített színek) nem zavarják a látványt, az esztétikai élményt. Az autonóm művészeti alkotások kitüntetett részei épített világunknak. Fontos, hogy a város közterein ne az esetlegesség határozza meg létüket, hanem olyan szakmai koncepció, amely a megvalósítás, a telepítés részleteire is kiterjed. A kulcsprojektek körzetében konkrét kivitelezési tervek híjján, csak elvi javaslat lehetséges: minden projekthez annak jellegéből következő (jelképes, környezetesztétikai, stb. indíttatású) plasztikai pályázat kiírása szükséges. Az uránvárosi nem emlékmű jellegű szobrok értéküknek megfelelő gondozást, kulturált környezet kialakítást igényelnek.

127

128

4.62a. ALKALMAZOTT MŰVÉSZETI, TÁRGYMŰVÉSZETI, DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK A cégérek, cégtáblák, portálok, kapuk, emléktáblák, homlokzati díszítő elemek stb. a város vizuális arculatának hangulatkeltő elemei. Forma- és színviláguknak nem csak egymással, hanem az ezen elemeket körülvevő homlokzatok színével és formakarakterével is kapcsolatot kell keresni. Önkormányzati feladat, hogy egy-egy közterület, utca, tér ezen vizuális elemei méretükkel, színükkel ne zavarják egymást, egyeztetett koncepció alapján kerüljenek telepítésre. A városkapuk is fontos részei lehetnek az eljövendő városi arculatnak: jellegük, méretük fejezze ki Pécs karakterét, a befogadó-kisugárzó kultúrvárost. A terület építészeti rendezéséhez kapcsolódóan szobrász-építész pályázat időben történő kiírása indokolt. 1. keleti kapu (6-os út) a/ Pécsváradi út-Komlói út csomó-pont, b/ vagy: Zsolnay V. út-Mohácsi út csomópont 2. nyugati kapu (6-os út) Nandtvich A. u.-Ürögi út csomópont 3. déli kapu (58-as út) Siklósi út-Kanizsai Dorottya út csomópont 4. Főpályaudvar Indóház tér – Különleges helyzetéből adódó javaslat: víz-kapcsolatú (szökőkút) fogadótér – a tér építészeti rendezésével együtt. „Pécsnek 47 csorgókútja van.” Evli Cselebi 1664.;” A város határában több mint száz forrás fakad.” 1820.


Széchenyi tér: a jelenlegi parkoló a teret szétvágja, Pécs emblematikus látványát degradálja, ezért mielőbbi sürgős kitelepítése szükséges. Helyén lépcsős-vízeséses medence alacsony sugaras szökőkúttal, fényjátékkal a tér igazi rangjának megfelelő létesítmény lehet. Pályázat kiírása javasolt.


4.62b. ALKALMAZOTT MŰVÉSZETI, TÁRGYMŰVÉSZETI, DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

vizuális arculata meghatározása szempontjából, talán egyik legjelentősebb célterülete, a különböző lakótelepek homlokzatainak díszítése. Az energiatakarékosság miatt bevezetett és központilag támogatott hőszigetelési kampány, amely a házak „becsomagolásának” aktusában jelenik meg, eltünteti az épületeken szereplő különböző fúga rendszereket, s ezzel osztatlan, csak a nyílászárók által tagolt felületeket hoz létre. E felületeket színes foltrendszerekkel osztva az épület karakterét, vizuális látványát lényegesen meglehet változtatni, átlehet alakítani. Ezen átalakítást, mivel az épület, az egész lakótelep vizuális megjelenésének megváltozását eredményezi, nem lehet a felújítást végző építőipari cég vizuális szaktudására bízni. A foltrendszerek megtervezését e feladat megoldására képes képzőművészekre kell bízni. A különböző lakótelepek vizuális karakterét a különböző színharmóniájú rendszerben megoldott foltrendszerek adhatják meg. A homlokzat foltrendszere akkor hat, ha a színek azonos színezetű, esetleg komplementer skálát alkotnak, a foltok mérete pedig vagy a terülő motívumok törvényszerűségeit követi, vagy a méretek dinamikus különbözősége jellemzi. Egy-egy homlokzaton négynél több tagú skála használata vizuálisan nem előnyös.

129

130

4.62c ALKALMAZOTT MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

Nagyterületű színes mezők a kialakítása alapvető cél., amely idomul a szerkezethez. A sok ablak, erkély figyelembevétele a homlokzaton a motívum képzést nem teszi lehetővé.


5. Pécs vizuális arcának színkoncepciója

5. PÉCS VIZUÁLIS ARCÁNAK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 5.2 A BELVÁROS SZÍNEI 5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNEI

131

132

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 1b Pécs vizuális egységét szolgálhatja a város mediterán hangulatának színekkel való kifejezése is. A mediterán hangulatot kifejezi a fehér és a fehérhez közel álló világos árnyalat az egész épületen vagy annak csak egy-egy elemén.



133

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 1. Pécs mediterrán hangulatát fejezhetjük ki azzal, hogy az épületek kiegészítő színéül, néhány kiemelt helyen domináló színéül, fehéret és fehérhez közelálló színárnyalatokat választunk.

A10 Color 01 Color 02 Color 03 Color 04


A színmintákat CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X

Y

Z

A

T

V

76.99 75.75 74.51 73.27

81.00 81.00 81.00 81.00

88.20 77.91 67.62 57.34

31.14 10.00 10.00 10.00

0.00 10.00 20.00 30.00

90.00 90.00 90.00 90.00

X

Y

Z

A

T

V

76.99 77.14 77.30 77.46

81.00 81.00 81.00 81.00

88.20 78.42 68.64 58.86

31.14 13.48 13.48 13.48

0.00 10.00 20.00 30.00

90.00 90.00 90.00 90.00

X

Y

Z

A

T

V

76.99 73.62 70.24 66.87

81.00 81.00 81.00 81.00

88.20 77.42 66.64 55.86

31.14 73.00 73.00 73.00

0.00 10.00 20.00 30.00

90.00 90.00 90.00 90.00

134

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 2b Pécs vizuális egységét szolgálhatja a város mediterán hangulatának színekkel való kifejezése is. A mediterán hangulatot kifejezik a fehér és a fehérhez közel álló világos árnyalatok mellett megjelenő tüzes színek is,



135

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 2. Pécs mediterán hangulatát fokozhatja, ha úgy a belváros, mint a külső városrészek épület állománya egy-egy homlokzatán meghatározott rendben megjelenik az isztriai sárga, a velencei narancs és a pannon zöld egy-egy tüzes árnyalata. A tervezőnek gondosan ügyelnie kell arra, hogy a különböző területek színválasztékával e színek mindig harmonikus együtteseket alkossanak.


A10 tüzes

X

Y

Z

A

T

V

Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

81.50 80.27 79.03 77.79

91.17 91.17 91.17 91.17

56.47 46.18 35.90 25.61

10.00 10.00 10.00 10.00

41.61 51.61 61.61 71.61

95.48 95.48 95.48 95.48

A16 tüzes

X

Y

Z

A

T

V


64.17 65.28 49.91 51.03

64.00 64.00 49.00 49.00

41.63 32.28 25.30 15.94

16.00 16.00 16.00 16.00

30.00 40.00 30.00 40.00

80.00 80.00 70.00 70.00

A62 tüzes

X

Y

Z

A

T

V


44.39 46.73 49.08 51.43

64.00 64.00 64.00 64.00

74.09 73.46 72.83 72.20

62.00 62.00 62.00 62.00

70.00 60.00 50.00 40.00

80.00 80.00 80.00 80.00

136

5. pécs vizuális arcának színkoncepciója

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 5.

Pécs mint vizuális egység gondolatát fejezné ki, ha a város egész területén a padok, korlátok, favédő rácsok, kandaláberek, információs táblák meghatározott helyein a város jelzőszínei megjelennének

SÁRGA KÉK

PANTON

RAL

A

T

V

X

Y

Z

109 C 293 C

RAL1021 RAL5017

12,76. 52,11.

63,84. 35,96.

81,03. 29,12.

61,64. 8,81.

65,66. 8,48.

8,36. 40,44.


137

5.1 PÉCS MINT VIZUÁLIS EGYSÉG 3. Pécs egyedi vizuális arcának létrehozását szolgálhatja, ha különböző célú pavilonjain nagy gyakorisággal megjelenik a Zsolnay épületkerámiák jellegzetes zsolnay siennája, zsolnay kékje és zsolnay zöldje. A pavilonok színkialakítása mindenkor legyen összhangban a környező épületek, utcabútorok, térburkolatok színeivel.

A13 Zsolnay Color 01 Color 02 Color 03 Color 04




X

Y

Z

A

T

V

68.86 53.65 40.28 28.87

72.52 56.49 42.46 30.43

51.32 43.71 18.58 15.33

13.00 13.00 13.00 13.00

28.06 18.06 28.06 18.06

85.16 75.16 65.16 55.16

X

Y

Z

A

T

V

42.82 31.40 21.88 30.15

49.00 36.00 25.00 36.00

71.83 53.06 36.46 59.22

55.00 55.00 55.00 55.00

40.00 30.00 20.00 43.33

70.00 60.00 50.00 60.00

X

Y

Z

A

T

V

44.92 34.04 25.06 51.29

64.00 49.00 36.00 64.00

18.85 13.29 9.92 39.18

73.00 73.00 73.00 73.00

47.17 37.17 27.17 28.30

80.00 70.00 60.00 80.00

138

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.21a A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Búzatér, Alsó Boldogasszona u., Király u. keleti vége, Irányi Dániel tér. Felsőmalom u., Majorossy (Sörház) u., Ágoston tér, Ady Endre u. torkolata A keleti érintő utat a Budai Külváros kisvárosias városszövetének átvágásával lehetett csak átvezetni. Az északi irányban haladó, széles, új út rálátást enged a Mecsekoldalra és a Havihegyre, melynek vizuális lezárását a Király u. északi házsora adja. A Búzatér (Irányi D. tér) önálló megfogalmazást kapott a keleti térfal beépítésével, és a Király utca tölcséresedő keleti szakaszával együtt tervbevett köztéralakítással. Az AlsóHaviboldogasszony u. íves utcaterében az új foghíj-beépítések mellett feltűnik az Ágoston templom karcsú tornya, de a volt kesztyűgyári toronyépület (ma Kereskedelmi és Iparkamara Székháza) kellemetlen tömege is. Az utat kísérő beépítés léptékében, hangvételében heterogén jellegű, nem áll össze harmonikus városképpé. Az Ady Endre u. torkolatában a barokk plébániaház szomszédságában az út áttörés megtorpant, hiszen itt kerültek elő a középkori ágostonos kolostor és templom romjai. Az Ágoston tér az érintő út átvezetésével elvesztette eredeti léptékét és hangulatát, melyért nem kárpótol a tér új térburkolata. Itt is bántóak a korábbi szűk utcákban álló homlokzatoknak az új térviszonyokban való megjelenése. A keleti városfalat kísérő Felsőmalom- és Majorossy (volt Sörház) utcák a belváros legegységesebb utcaképeit őrzik. A koncepció zöldes sárga, rózsaszínbe hajló égetett sienna és cölin kék egyenletesen változó telítettségű és világosságú színeiből alkotott skálákat javasol. A skálák alkalmasak intim és dinamikus hangvételű utcaképek létrehozására. A tervezőnek ügyelnie kell a kékek környezete megválasztására.



139

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.21a A BELVÁROST ÖVEZŐ KÖRGYŰRŰ 1. Búzatér, Alsó Boldogasszony u, Király u. keleti vége, Felsőmalom u., Sörház u., Ágoston tér Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 83.33 68.53 54.90 42.44

Y 88.72 74.55 61.61 49.91

Z 88.31 61.82 36.67 12.87

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 8.06 18.82 29.57 40.32

V 94.19 86.34 78.49 70.65


X 87.67 72.44 59.11 47.68

Y 90.56 72.52 56.49 42.46

Z 91.10 62.53 36.13 11.91

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 8.39 18.39 28.39 38.39

V 95.16 85.16 75.16 65.16


X 76.17 59.20 44.13 30.96

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 95.33 83.96 74.76 67.74

A 54.00 54.00 54.00 54.00

T 12.66 25.32 37.97 50.63

V 90.00 80.00 70.00 60.00

140

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.21b A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Kálvária u., Kálvária domb, Petezselyem kút Az északi érintő út a kiszabadított városfalat követi, melynek hármas tagozódása - városfal és zöldfelülete, forgalmi út a kazettás támfalával, szervízút az északi házsorral - jól működő és előnyös városképi feltárulkozásokat eredményező megoldást hozott. A kisvárosias beépítés megújulása követte a közterület megújítását, ahol a régi épületek felújítása, átalakítása, az új foghíjak különböző minőségű beépítése eredményezte a mai állapotot. A Kálváriadomb alá épített alagúttal a térség megtarthatta térszíni felületi és gyalogos kapcsolatát a belvárossal. Az innen nyugati irányba nyíló városkép a székesegyházzal, az egyetemi városrész, a Makárhegy, a távoli Uránváros felé Pécs egyik kitüntetett kilátópontjává teszi az alagút tetejét. A Kálváriadomb nyugati oldala a beépítés elbontása után sebhelyes maradt, nincs értékének megfelelően kihasználva, kertépítészeti beavatkozásra vár. A hegyről leereszkedő Hunyadi út zártsorú beépítése a Petrezselyem kúttal homlokzati felújítás után kedvező adottságaival a Kálvária alján szép városképet eredményezne. A koncepció az okkerba hajló góthai sárga, a violás bőlusz és a pannoniai zöld színek egyenletesen változó világosságú árnyalataiból alkotott skálákat javasolja az épület homlokzatok számára. A tervezőnek ügyelnie kell arra, hogy az egymás mellé kerülő árnyalatok világosság különbségei ne legyenek túl nagyok. A zöld megjelenése elsősorban a nyílászárókon javasolt. A zöld skála színeinek nemcsak világossága, hanem telítettsége is számtani sor szerint változik.



141

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.21b A BELVÁROST ÖVEZŐ KÖRGYŰRŰ 2. Kálvária u., Kálvária domb, Petrzselyem kút. Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.04 61.05 50.91 41.62

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.05 34.47 22.86 12.21

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 40.00 40.00 40.00 40.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 78.89 57.77 40.03 25.67

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 79.25 55.06 34.73 18.28

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 10.00 10.00 10.00 10.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 60.25 42.85 28.82 18.18

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 86.19 62.44 42.56 26.55

A 63.00 63.00 63.00 63.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00

142

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.21c A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Aradi vértanúk u, Barbakán tér, Klimo u. Az északi érintő út folytatása az Aradi vértanúk útja, melynek hármas keresztmetszeti tagozódása változatos és gazdag használatot és városképet ad. Fő attrakciója a négy tornyú dóm haladás közbeni látványváltozásainak élménye akár kocsin, akár sétálva közlekedünk az út alsó vagy felső részén. A 13 vértanú fejszobrai, az északi házsornak és az északra nyíló kis utcáknak váratlanul feltárulkozó utcaképei a szép kilátással együtt páratlan gazdagsággal és töménységgel tárja elénk a város vizuális egyéniségét. A Barbakán térnél indul az érintő út nyugati szakasza, ahol a püspökvár a barbakánnal tárul a szemünk elé. A teret Ny-ról záró új beépítés a hely szelleméből fakadó, érzékeny és igényes építészeti alkotás. A Klimo u. terét a városfal egyre nagyobb magasságú, köpenyfallal erősített építménye határolja, melynek tetején új városképi élményeket kínáló sétányt alakítottak ki. A Ny-i oldalát kisvárosias, megújuló zártsorú beépítés lelépcsőző házsora adja. A Klimo utcából hegyesszögben nyíló kis utcák háromszögletű teresedései további elemekkel gazdagítják az utcaképet, melyek tudatos megkomponálásával, kialakításával lehetne az utcaképen javítani. A koncepció zöldek és caput mortuumok különböző skáláit javasolja a térség számára. A melegebb zöld egyenletesen változó telítettség és világosságú skála, a másik azonos világosságú és számtani sor szerint növekvő telítettségű színekből áll. A caput mortuum skála színeinek csak világosságai változnak számtani sor szerint.



143

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.21c A BELVÁROST ÖVEZŐ KÖRGYŰRŰ 3. Aradi u., Barbakán tér, Klimo u –i homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

18179/1

18139

10

18 146

18140 /2

11

18 147

18 180

8

6

18 145 28/2

6

7

7/1

32

18 266

18 165

7/2

18193

18 138

9

8

18195 18 181

18 182

18 144

4

18 262

18 192

18 184

2

28

18 190 /2

1

18 269

26

18 274

18190 /1

18 272

24

18270 114

a

18 276

42

44

1

18 191

3

18268 /1 18271

18273

18 275

18 185

18189

18 142

26 28/B

34 38

18 186

36

28/A

61

40

668 Aradi Vértanúk

46

1

50

18 143

3

18 187

18140 /1

18 183

18188

18 268/2

18 264

4

30

18 267

5

5

18 248

18 263

659

583

18 148

12

ca

18194

14

9

18 249

10

Vil mos ut

18 197

18 265 18 254

18 198

11

18 250

24

22

18 196

12

18 252

18255

18 253

18 257

18 259

5161

18 258

47

18256

34

18 260 18 261

18

16

18177

18179/2

ca Mik lós ut

18 199

20 14

12

10

8

6

18 251

2

18178

19

17

15/2

15/1

13

11

Miklós ut ca

4

21

18243

9

7/2

7/1

5

18 247

13

18 238

3

16

18 239

36

18237

18236 1

18

18 240

18234/4 18235

48

útj a


X 83.33 68.53 54.90 42.44

Y 88.72 74.55 61.61 49.91

Z 88.31 61.82 36.67 12.87

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 8.06 18.82 29.57 40.32

V 94.19 86.34 78.49 70.65

X

Y

Z

A

T

V

58.69 56.55 54.42 52.28

64.00 64.00 64.00 64.00

59.15 48.61 38.07 27.53

75.00 75.00 75.00 75.00

10.00 20.00 30.00 40.00

80.00 80.00 80.00 80.00

X

Y

Z

A

T

V

79.21 63.06 48.80 36.44

81.00 64.00 49.00 36.00

69.49 50.98 34.65 20.49

16.00 16.00 16.00 16.00

20.00 20.00 20.00 20.00

90.00 80.00 70.00 60.00

52

46 08/16

584

18 277 8 18 27

4603

18292/3 18291

1

46 23/2

18294 18292/2

5-6

4600

585

18306

A75n

55

0 18 29

3

4597

18295 23

45 96 4

1

18283

686

4589

45 94 2

Dóm tér

18281


A16k Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

144

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.21d A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Kórház tér, ferences templom környéke. Az egykori Szigeti-városkapu környéke a pécsi városközpont gazdag tartalmú, összetett városképi együttese. A Ferencesek utcája, temploma és kolostora a kapcsolódó utcákkal, terekkel a XVIII-XIX. század során nyerte el mai elrendezését és beépítését. A templom előtti teresedés Memi pasa fürdőjének romjaival, a Szent István tér D-i, tölcséres torkolata, a Ferencesek utcájának ívelő, változatos beépítésű, a főtér felé haladó ága, valamint az utca Ny-i szakasza a Klimo u. torkolatával a Kórháztérig számos egyéni ízzel, színnel, térbeli alakzattal rendelkező együttest alkot. A beállt, értékes épülethomlokzatok közötti közterületek minősége hagy kívánnivalót, melynek végiggondolása és kialakítása tenné teljessé a városkép harmóniáját. A Kórház tér északi zártságával, déli nyitottságával a pécsi történeti terek jellegzetességeit hordozza magán É-i végében a volt Korona szállóval, A Hungária út torkolatával, az ispita (Megyei Kórház) és a dzsámi épületegyüttesével, a Rákóczi út indulásával az előbukkanó városfallal. A PÉCSITERV volt irodaháza és a Hotel Pátria épülete a XX. század kevésbé illeszkedő hozzáadásai lényegesen nem változtatták meg a tér egyéniségét. Azonban a forgalomcsillapítás, a tér felületeinek átgondolt rendbetétele lenne kívánatos a volt tűzoltó szertár mielőbbi helyreállításával együtt. A koncepció a lépésről lépésre változó városkép részére sárga, vörös és zöld színtartományok egy-egy különböző mértékben tört színeiből álló skálákat javasol. Mind a három skála színeinek telítettségei és világosságai egyenletesen növekszenek vagy csökkennek, s ezzel dinamikát fejeznek ki.



145

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.21d A BELVÁROST ÖVEZŐ KÖRGYŰRŰ 3. Kórház tér, ferences templom környéke. Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.04 61.88 52.56 44.10

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.05 41.33 36.57 32.78

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 40.00 33.33 26.67 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 87.67 72.44 59.11 47.68

Y 90.56 72.52 56.49 42.46

Z 91.10 62.53 36.13 11.91

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 8.39 18.39 28.39 38.39

V 95.16 85.16 75.16 65.16


X 85.43 64.04 45.07 28.52

Y 93.65 73.08 55.05 39.57

Z 87.75 58.07 31.16 7.03

A 74.00 74.00 74.00 74.00

T 13.34 20.16 26.98 33.81

V 96.77 85.48 74.19 62.90

146

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.21e A BELVÁROST ÖVEZŐ ÚTGYŰRŰ Rákóczi út, Felső- és Alsómalom u. kereszteződése. A belváros DK-i sarkán lévő közlekedési csomópont kiemelten fontos a város arculatának alakítása szempontjából. Itt egy sajátos, ferde útcsatlakozás - Felső- és Alsómalom utcák tengelye - teszi érdekessé és egyedivé a Rákóczi út e csomópontját. A belváros kisvárosias beépítése itt találkozik a 30-as években elindított Rákózci úti nagyvárosias beépítéssel, valamint a Siklósi Külváros félig ipari ,félig kisvárosias környezetével, mely az ÁRKÁD üzletházzal, nagy gk. forgalmával szétfeszíti ezt a már megbomló struktúrát. Éppen a két déli saroktelek beépítése, annak építészeti megfogalmazása kell majd megoldja ezt az összetett városépítészeti problémát. Jó lenne, ha építészeti tervpályázat keretében lehetne erre javaslatokat begyűjteni a város számára. Fel kéne vetni azt, hogy itt csupán a telkek homlokvonalán felépülő beépítés valósuljon-e meg a hatályos rendezési terv szerint, vagy lehetne-e városi teret is képezni a városkép gazdagítására. A koncepció a térség számára sárga és zöld színskálák felhasználásával készíthető együtteseket javasol. A sárga és a hidegzöld skála színeinek telítettsége azonos , világossága számtani sor szerint nő. A sárga skála színei telítettebbek a zöldénél, de világossági intervallumaik kisebbek. A melegzöld skála színeinek nemcsak világossága, hanem telítettsége is változik. Az együttes nyugodt, nagyvonalú vizuális környezetet eredményezhet



147

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.21e A BELVÁROST ÖVEZŐ KÖRGYŰRŰ 5. Rákóczi út, Felső- és Alsómalom u. kereszteződése. Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.04 61.05 50.91 41.62

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.05 34.47 22.86 12.21

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 40.00 40.00 40.00 40.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

A72j X Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

Y 69.30 53.14 38.89 26.53

Z 81.00 64.00 49.00 36.00

A 68.50 49.99 33.66 19.50

T 72.00 72.00 72.00 72.00

V 18.18 18.18 18.18 18.18

90.00 80.00 70.00 60.00


X 85.43 64.04 45.07 28.52

Y 93.65 73.08 55.05 39.57

Z 87.75 58.07 31.16 7.03

A 74.00 74.00 74.00 74.00

T 13.34 20.16 26.98 33.81

V 96.77 85.48 74.19 62.90

148

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.22 SZÉCHENYI TÉR ÉS JÓKAI TÉR KÖRNYÉKE Az ősi tengelykereszt metszéspontjában jött létre a város polgári főtérrendszere, mely mai elrendezését a XIX. század második felében nyerte el a klasszicizmus, romantika és koraeklektika stílus-korszakaiban. Majd az azt követő századfordulón a kialakult beépítés egységét és léptékét figyelmen kívül hagyó beavatkozás eredményeképpen a városháza, takarékpénztár, Nádor Szálló épült meg. Az északról zárt, dél felé nyitott és lejtő tér északi végében az átlósan elhelyezett dzsámi tömege jó léptékkel igazodik a térfalak méreteihez, így nem uralja, hanem csak megkoronázza a zöld kupolás templom a tér építészeti együttesét. A város építészeti tervpályázat kiírásával keresi a köztér kialakításának módját az EKF program keretében. A Jókai tér középkori térformájával, értékes és egyöntetűen jó minőségű térfalaival a városi közösségi élet kedvelt helye, melynek formálása a millenium tiszteletére készült el 2000-ben. a fehér dalmát kőburkolat mellett túlszínezettnek hatnak a vakolt architekturájú épülethomlokzatok, ezért a tér arculatát újra kéne gondolni. A koncepció meleg szürke, sandaraka és mandula zöld színezetű színekből álló, sok fehér árnyalattal gazdagított színskálákat javasol a térség számára. A barokk, copf, eklektikus, romantikus, klasszicista épületek színvilága kapcsolódik ehhez az alaphanghoz. A sárgás szürke és a sandaraka skála színeinek csak világossága, a mandula zöldének telítettsége is számtani sor szerint változik. Az együttes eleganciát és nagyvonalú megjelenést eredményezhet.



149

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.22 SZÉCHENYI TÉR ÉS KÖRNYÉKE Széchenyi tér, Jókai tér környéke Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 75.34 64.36 54.22 44.93

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 67.90 55.32 43.70 33.06

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 66.37 52.12 39.76 29.31

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 52.83 36.50 22.35 10.37

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 80.00 70.00 60.00 50.00


X 77.98 57.35 38.88 22.56

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.99 57.97 32.42 9.33

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 5.57 12.90 20.23 27.57

V 91.94 81.29 70.65 60.00

150

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.23 SZENT ISTVÁN TÉR ÉS KÖRNYÉKE Dómtér, Szent István tér, Janus Pannonius u., Apácza u., Káptalan u., Aranyoskút, Papnövelde u. eleje A XIX. század második felében a püspökvár déli várfalának elbontása után létesült a Dómtér és Sétatér városképi együttese, melynek fő motívuma a neoromán bazilika. A Dómtér három oldalról zárt, délre nyitott és lejtő, szimmetria tengelyre szervezett tere önmagában tökéletes városépítészeti alkotás, mely kihat környezetére, elsősorban a tengelye mentén a Szent István térre a zárdatemplomig. A Dómtér architektonikus rendjét jól ellenpontozza a Sétatér parkosított, zöld jellege. A világi és az egyházi főterek közötti kapcsolatot biztosító utcák közül a Janus Pannonius utca ad közvetlen, városképi és gyalogos kapcsolatot is a két tér között. A Széchenyi tér ÉNY-i sarkából kiágazó utca É-i oldalának fűrészfogas beépítése a középkori eredetű, barokk korban átépített kanonok házaival méltó építészeti környezettel készíti elő a Dómtérre érkezés élményét. A Káptalan u. a dóm és a papnövelde közötti közlekedést biztosítja, mely tágas kertekben álló, középkori eredetű kanonok házaival, fasorával, derűs nyugalmával sajátos építészeti, utcaképi és hangulati értékekkel rendelkező utca. A koncepció által javasolt színhang kell, hogy összefogja a térség különböző építészeti korok színvilágában megjelenő épületek vizuális megjelenését. A javasolt tört zöld és tört vöröses árnyalatokból álló színskálák egyenletesen csökkenő világosságúak. Az A13 jelű skála színeinek telítettsége egyenletesen növekszik. Méltóságteljes, kissé archaikus vizuális megjelenést eredményeznek.



151

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.23 SZENT ISTVÁN TÉR ÉS KÖRNYÉKE Dóm tér, Szent István tér, Janus Pannonius u., Apáca u., Káptalan u., Aranyoskút, Papnövelde u. eleje. Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 71.98 55.83 41.57 29.21

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 56.95 38.44 22.11 7.95

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 76.96 65.96 55.80 46.49

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 78.34 59.19 41.01 23.80

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 10.00 16.67 23.33 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 66.37 52.12 39.76 29.31

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 52.83 36.50 22.35 10.37

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 80.00 70.00 60.00 50.00

152

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.24 SZÍNHÁZ TÉR ÉS KIRÁLY UTCA A belváros főteréből kelet felé futó főutcát a 80-as években látták el díszburkolattal. A Király u. első szakasza a Színház térig a városi közösségi élet legsűrűbb tartalmát és funkcióját hordozza Ennek megfelelően a közintézmények, kávéházak, szállodák egymást érik a kiülő teraszokkal, nyüzsgő gyalogos forgalommal. E forgalom széthúzását, megosztását eredményezné a Nick-udvar L-alakú passzázs-terének helyreállítása és újrahasznosítása. A kisvárosias építészeti környezetben itt a XIX-XX. századforduló nagyméretű középületei veszik át a vezető szerepet. A Színház tér után az egyemeletes házak kiegyenlített térfalaival derűs képet nyújt a Király u. E szakasz képét a Líceumtemplom és a volt pálos kolostor uralja. A barokk eredetű homlokzatok besüppednek a térburkolatba, elmaradt a térburkolat és az épületek illesztése. A harmadik szakasz a Líceum után már átvezet a Budai Külváros térségébe, szélesedő, tölcséres utcaterével torkollik az egykori búzatérbe, mely helyén most a keleti érintő út fut. A koncepció a sárga, vörös és zöld színtartományokhoz tartozó, színezetenként azonos telítettségű és egyenletesen növekvő világosságú skálák használatával akarja kifejezni a térség különböző építészeti stílusokhoz tartozó épületeinek vizuális gazdagságát. E skálák adta színkészlet a barokk, copf, eklektikus, romantikus, sőt szecessziós épületek megkövetelte színkészleteivel egészül ki. Javasolt a fehér és fehérhez közeli árnyalatok megjelentetése is. Kerülni kell az olyan, nem esztétikus kontrasztok használatát, mint amilyen a színház épületén a kerámia elemek égetett okker színűre való festésével létrejött.



153

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.24 SZÍNHÁZ TÉR ÉS KIRÁLY UTCA Színház téren és a Király utcában homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 73.70 62.71 52.58 43.28

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.60 35.02 23.41 12.76

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 40.00 40.00 40.00 40.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 65.16 50.91 38.55 28.09

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 63.95 47.62 33.46 21.48

A 30.00 30.00 30.00 30.00

T 8.85 8.85 8.85 8.85

V 80.00 70.00 60.00 50.00


X 69.30 48.18 30.44 16.08

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 68.50 44.30 23.98 7.52

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 18.18 18.18 18.18 18.18

V 90.00 76.67 63.33 50.00

154

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.25 FLÓRIÁN TÉR ÉS MÁRIA UTCA A belváros ÉK-i szektora jellegzetesen csendes lakóterület kevés közintézménnyel, melynek közel párhuzamos K-Ny-i irányú, kanyargó utcái keskeny tömböket határolnak, melyeket meredek É-D-i irányú szűk utcák harántolnak. A zömében kis telkeken a Budai Külvárosra jellemző beépítési struktúra, és szegényes, vagy takaros, többségében földszintes épületek a jellemzőek, melyek között már a XX. század elején szigetszerűen megjelentek a más léptéket képviselő többemeletes és többlakásos épületek is. Ez a struktúra együttesében hordozza értékeit, kevés itt az egyedileg is védett épület. Ezért annak a veszélynek van kitéve ez a városnegyed, hogy a családi otthonok felvásárlásával, elbontásával többlakásos társasházak épülnek egyre-másra szétroncsolva a védett környezetet. A városrészt szervező útvonal a főtérről az Ágoston térre vezető Mária u. Flórián tér és Bástya u. városépítészeti együttese. A Mária utcában több értékes épület illetve épületegyüttes is található az utóbbi évek kevésbé sikerült foghíj beépítései mellett. A háromszögletű Flórián tér még őrzi kiegyensúlyozott kisvárosi képét, mely különös színt képvisel a történeti belvárosban. A koncepció a térség kisvárosias intim hangulatát kívánja kifejezni a különböző sárgák és a kamélia zöld egyenletesen változó telítettségű és világosságú színekből álló skáláival. Az intim hangulatot fokozza azzal, hogy a sárga skálák színei között aránylag kicsik a telítettségi és világossági intervallumok E skálák a térség egységes hangulatát meghatározzák, de nem zárják ki azt, hogy egy-egy épületen ezektől elütő sziennába vagy akár violába hajló árnyalatok ne jelenjenek meg. A tervező feladata, hogy mindenütt az épület architektúrájához illó összhangot megtalálja.



155

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.25 FLÓRIÁN TÉR ÉS MÁRIA UTCA Flórián téren és a Mária utcában homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 76.96 65.96 55.80 46.49

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 78.34 59.19 41.01 23.80

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 10.00 16.67 23.33 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 74.20 55.25 38.20 23.06

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 87.86 69.02 52.35 37.86

A 63.00 63.00 63.00 63.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00

156

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.26 KOSSUTH TÉR, HALTÉR, IRGALMASOK U. RÁKÓCZI ÚT ITTENI SZAKASZA A délről érkező várostengely az Irgalmasok utcáján vezet a főtérre. Az északi irányba emelkedő utcaképben a kisvárosias, 1 emeletes homlokzatok ívelő térfala között megjelennek a Széchenyi tér jellegzetes motívumai: a városház tornya, a dzsámi zöld kupolája, és felettük a Mecsek zöld sziluettje. A déli városfaltól É-ra alakult ki egy kereszttengely XIX század második felében: a Kossuth tér hosszan elnyúló, téglalap alakú tere, K-i végében a zsinagógával, Ny-i végében a Kossuth emlékművel, mellyel szemben a sétáló utcává alakított Citrom u. nyílik a Postapalota irányába. A déli városfal külső oldalán halad a Rákóczi út, mely a városközpont újkori forgalmi tengelye vegyesen kisvárosias és nagyvárosias beépítésével. A Kossuth tér és a Rákóczi út közötti telektömb elbontása után épült itt a 70-es években a Konzum áruház és irodaház tömbje, mely formálásával és léptékével idegen eleme a korábban egységes historizáló városképnek. A Kossuth tér és a Rákóczi út közötti kapcsolatot szolgálja a Haltér, mely az ÁRKÁD bevásárló központ É-i főbejáratának idehelyezésével felértékelődött. A megkezdett Kossuth téri mélygarázs építésével és a tervezett térrendezéssel együtt fog ez a térség megújulni a közeljövőben. A koncepció a tér számára megközelítően azonos telítettségű, meleg színhangulatú skálákat javasol. Mind a három skála a sárga tartományba (A11, A12, A14)tartozik. Az egyes skálák tagjainak telítettsége azonos, világosságuk azonban változik, a rájuk eső és általuk visszavert fény az egyes tagok közötti nagysága négyzetgyökösen csökken. Szolid, előkelő hangulat kifejezését szolgálják.



157

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.26 KOSSUTH TÉR, HALTÉR, IRGALMASOK U. RÁKÓCZI ÚT ITTENI SZAKASZA Kossuth tér, Haltér, Irgalmasok utcája, Rákóczi út itteni szakasza. Homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 75.34 64.36 54.22 44.93

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 67.90 55.32 43.70 33.06

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 75.73 59.57 45.31 32.96

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 58.19 39.68 23.34 9.19

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 61.90 52.18 43.31 35.29

Y 64.00 53.78 44.44 36.00

Z 40.60 29.47 19.31 10.11

A 14.00 14.00 14.00 14.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 80.00 73.33 66.67 60.00

158

5.2 A BELVÁROS SZÍNKONCEPCIÓJA 5.27 BAJCSY ZSILINSZKI U., NAGY LAJOS KIRÁLY ÚT. (SOPIANAE TÉR) A történeti belvárost dél felől a városközpont déli bővítési területének egységes rendezési terv szerint beépítése határolja a Siklósi Külváros belső területeinek helyén. A régi külváros főútvonala a Siklósi országút (ma Bajcsy Zsilinszky utca) eredeti nyomvonalát megtartva jelentősen átépült. A legnagyobb változást az hozta, hogy a belváros felől déli irányba haladva zárványúttá vált, elvesztve évezredes szerepét, hogy a délről érkező forgalmat a városközpontba vezesse. Ma a déli végét a vasútvonal, a közúti felüljáró felhajtó rámpája és a volt Domus áruház zárja. A rendezési terv alapján kialakított új K-Ny-i főforgalmi út, a Nagy Lajos király út és a Bajcsy Zs. u. kereszteződésétől É-ra új teresedés keletkezett, a Sopianae tér. A módosított rendezési terv szerint itt egy új városi tér fog születni, melyet Ny felől az Ifjúsági Házat is takaró, a római kori rommezőre is ráforduló új épület fogja határolni. A születő új tér adottságait rendkívül jónak tartjuk, hiszen északi zártságával, déli irányú leejtésével, nyitottságával a hagyományos, történeti pécsi közterek jellegzetes viszonyait hordozzák A Bajcsy Zs. utca és a Nagy Lajos király út csomópontjától délre lakótelep-szerű négy emeletes és tíz emeletes házakból álló beépítés a jellemző. A koncepció zöldes sárga (A11), világos narancsos sárga (A13) és szépia (A21) különböző telítettségű és világosságú színekből álló skáláit javasolja elsősorban a sokemeletes lakóépületek számára. Mind a három skálának más és más a jellegzetessége. Az A11 színezetű skála színeinek úgy telítettsége mint világossága egyenletesen nő, az A21 színezetűnek csak világossága változik. Az A13-nál a telítettség és világosság változása ellentétes irányú. A skálák nagyvonalúságot fejeznek ki és nagyon gazdag kombinációs lehetőségeket hordoznak.

5. Pécs vizuális arcának színkoncepciója.


159

5.2 A BELVÁROS ÉS A VÁROSKÖZPONT DÉLI BŐVÍTÉSI TERÜLETE 5.27 BAJCSY ZSILINSZKY ÚT, NAGY LAJOS KIRÁLY U. (SOPIANAE TÉR) A Bajcsy Zzilinszky úti és Nagy Lajos király úti (Sopianae téri )homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 86.63 76.01 66.09 56.85

Y 91.17 80.04 69.62 59.94

Z 90.37 66.59 43.60 21.40

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 9.03 20.86 32.69 44.52

V 95.48 89.46 83.44 77.42


X 72.05 52.03 35.38 22.12

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 27.31 16.64 9.85 6.92

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 78.89 57.77 40.03 25.67

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 79.25 55.06 34.73 18.28

A 21.00 21.00 21.00 21.00

T 10.00 10.00 10.00 10.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00

160

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓÓJA 5.31 BUDAI VÁM KÖRNYÉKE

A 6-os útról Pécsre való érkezés helyszínét városkapuként értelmezhetjük, de mivel a mai város külső területei nélkülözik az átfogóan „városiasságnak” nevezhető tulajdonságokat, a városkapuhoz kötődő elvárásaink nem teljesülnek. Az érkezés felőli látvány úgyszólván egyetlen fix térképző eleme három tízemeletes lakóépület. A sarokbeépítéseknek és a déli oldalon elhelyezett TESCO áruháznak a térhatárok kijelölésében és a légtérarány kialakításában nincs szerepe. A kitettség, az építészeti kiépítettség hiányai optikai eszközökkel nem helyettesíthetők. A közelmúltban történt forgalmi rendezésnél és beépítésnél nem tudatosult a városkapu-szerep. A rendezési terv autóbusz pályaudvar létesítését javasolta a helyszínre, amely megfelelő funkció lett volna erre a szerepre, ezt azonban nem vették figyelembe. A beépítettség hiányát nem pótolja, de a szín is kifejezője lehet e terület városkapu jellegének. A meglévő és a jövőben építendő épületek színvilágát a koncepció sárga és zöld színskálákkal határozza meg. E színskálák Pécs mediterán hangulatát fejezik ki és ezt közlik a városba lépővel. A skálák egyike színeinek telítettsége nem, csak világossága változik. A másik két skála tagjainak telítettségei és világosságai is számtani sor szerint változnak, de e változások a két skálánál (melegsárga és sárgás zöld) ellenkező irányúak, kifejezve ezzel Pécs mediterán hangulatának és dinamikus fejlődésének szerves egységét.



161

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK 5.31 BUDAIVÁM KÖRNYÉKE A Budaivám környékén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

36 17 14

16

36 158

19

5 36 17 9

36 159

12

14

36

4 36 17

7

167 /5 10

12

17

0 36 16

15 10

5

11

36

/7

8

36 167

36 161

36 162

35

36172/2

167 /6 3

8

9

4

6

36 134

ú 361

36 172

36 163

/1

jár da

2

36 166

3

28 /1

/1

36 129

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 86.63 76.01 66.09 56.85

Y 91.17 80.04 69.62 59.94

Z 90.37 66.59 43.60 21.40

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 9.03 20.86 32.69 44.52

V 95.48 89.46 83.44 77.42

X

Y

Z

A

T

V

68.65 52.49 39.90 29.21

81.00 64.00 49.00 36.00

36.12 17.61 11.69 7.95

76.00 76.00 76.00 76.00

50.00 50.00 40.00 30.00

90.00 80.00 70.00 60.00

0 41 74

/3

11 7

115

Zs oln

ay

os Vilm

utca

1 41 74

36129/5

41 742

41 743

41733/9 kt.

41737/1

41733/3

41 74

kőz l.út

1 /8 41 73

T 40.00 40.00 40.00 40.00

9 41 73 119

/2

A 11.00 11.00 11.00 11.00

8 41 73

6 /2 36 16

9/4 36 12

36 129

Z 47.60 35.02 23.41 12.76

2 /3 41 63

36 165

1 36 13

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

1 /1 36 17

út

36 168

5

4

2 36 13

X 73.70 62.71 52.58 43.28

/1

36 164

7

3 36 13


41733/7

41

Sz ent Bor bála

A76n Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

162

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.32 GYÁRVÁROS, KÜLSŐ ZSOLNAY ÚT A heterogén utcakép viszonylag konstans eleme a városi alközpont szereppel alakuló Puskin tér és közvetlen környezete a gyárvárosi templommal. A Puskin tér zöldterületi értéke is jelentős átvezet a Diós városrész össze-függő zöldjéhez. A Diósnak nevezett városrész az 1950-es években a nagyüzemi lakásfejlesztés célterülete volt, amely szerencsére nem valósult meg. Helyén vegyes beépítésű, zömmel családiházas lakóterület létesült. A városrész észak déli tengelye az Engel János József út. Forgalmi szempontból jelentős, levegős telephelyszerű beépítéssel. Itt van a pécsi tűzoltóság telephelye, továbbá nagyszámban a városi szolgáltatások objektumai. A csatlakozó lakóutcák alacsony beépítésű társasházakból és jó lakóértéket képviselő családi házakból állnak, nagyrészt a szocializmus késői időszakából. A beépítés vegyességét növelik a közeli múltban megjelenő lakóparkok is. A közterületek általában rendezettek és beállt zöld környezettel rendelkeznek. A koncepció, főleg a társasházak számára, az A11 színezetű sárga és az A74 színezetű zöld színekből álló skálák használatát javasolja. A szolgáltató objektumokon ugyanezen színezetű skálák mellett az A23 jelű meleg színhangulatú skálák színeinek használatát is javasoljuk. Mind a három skála színeinek úgy telítettsége mint világossága számtani sor szerint változik. A sárga skála tagjai között a legkisebb, a zöld skála tagjai között a legnagyobb a világosság differencia. .



163

5.32 GYÁRVÁROS, KÜLSŐ ZSOLNAY ÚT Gyárváros és külső Zsolnay út környékén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 79.76 66.37 54.89 45.30

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 79.77 52.83 28.08 5.49

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00


X 61.49 43.81 29.51 18.59

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 26.68 16.15 9.50 6.71

A 74.00 74.00 74.00 74.00

T 57.69 44.87 32.05 19.23

V 90.00 76.67 63.33 50.00

164

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.33 GYÁRVÁROS, MOHÁCSI ÚT A Gyárvároson átvezető Mohácsi út ma rozsdaövezetnek minősül. A felhagyott és pusztuló épületek között építészeti és bányatörténeti értékek is találhatók. A szociálisan leromlott Gyárváros nagyrészt szanálással megújuló átépítése folyamatban van, a terület tudatos vizuális alakításához átfogó rendezési szándék és ütemezett megvalósítás szükséges. Az útnak a Zsolnay Vilmos. úthoz való csatlakozása hangsúlyos kialakításra érdemes. Nem kívánjuk részletezni a napjainkban átalakuló övezet egyes elemeit. Nem maradhat azonban említés nélkül az Alexand-ra Kiadó központi telephelye, amely extrém építészeti pozícióban valószínűleg meghatározó szerepet kap a térség arculatának alakításában. Érdemes lenne az üszögi magaslaton, a körforgalmi csomópont közelében megállóhelyet és kilátót létesíteni, tudatosítva a városba való megérkezés élményét. A legfontosabb benyomást az épülő ipari parktól kapja az érkező, a rendezettség érzetével. A telephelyek mai szokványos csarnoképületei között építészetileg igényes – egyedi high-tech példákat is találunk. A város-környék vizuális jövője szempontjából fontos, tudatosan alakítandó területről van szó. A koncepció a terület létesítményi homlokzatainak színkialakítását vöröses sziennák és zöldek antagonisztikus ellentétére építi. A vörös-zöld komplementer ellentét dinamikáját fokozza, hogy mind a három skála azonosan nagy világosság differenciákra épül és az is, hogy a skálák színei között nincsenek telítettség különbségek amik a családias hangulatot nélkülöző nagyvonalúságot fejezik ki.



165

5.33 GYÁRVÁROS, MOHÁCSI ÚT, BARNA IPARI ÖVEZET Gyárváros , Mohácsi út, barna ipari övezet környékén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A16k Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

A24p Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

A73v Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

X

Y

Z

A

T

V

79.21 63.06 48.80 36.44

81.00 64.00 49.00 36.00

69.49 50.98 34.65 20.49

16.00 16.00 16.00 16.00

20.00 20.00 20.00 20.00

90.00 80.00 70.00 60.00

X

Y

Z

A

T

V

67.25 52.99 40.63 30.18

64.00 49.00 36.00 25.00

53.82 37.49 23.33 11.36

24.00 24.00 24.00 24.00

19.61 19.61 19.61 19.61

80.00 70.00 60.00 50.00

X

Y

Z

A

T

V

55.66 41.41 29.05 18.59

64.00 49.00 36.00 25.00

49.18 32.85 18.69 6.71

74.00 74.00 74.00 74.00

19.23 19.23 19.23 19.23

80.00 70.00 60.00 50.00

166

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.34 MESZES, KOMLÓI ÚT A Komlói út keleti oldalán egyetlen észak-déli irányú utcasor és tér képezi a beépítés belső szerkezetét. A lakótömböket három szintes, nyeregtetős sáv-és pontházakból alakították ki, a Fekete gyémánt tér, a település központja keretes beépítésű. A házak földszintjén nem készültek üzletek, ezért az utca nem városias, hanem lakóutca jellegű. A terek megjelenése zártabb, élénkebb, életszerűbb az utcákénál. Az épületeket neoklasszicista formaelemek naiv másola-tai díszítik. A vakolt, festett homlokzatokat műkőből készült ablakkeretek és oszlopos-portikuszos bejáratok tagolják. A belső utcasoron finoman képzett homlokzati részleteket is találunk. Kár, hogy a nyugodt, zárt épülettömeget a későbbi tetőtér beépítés ablakfelépítményei megbontják. A hiányos, befejezetlen telepítés ellenére sajátos építészeti jeleket felmutató utcasor érdemes a megőrzésre és a tudatos gondozásra. Az út nyugati oldala az előzőhöz hasonlóan kulissza jellegű. A három-négy szintes utcafal mögött átmenet nélkül földszintes, családiházas övezet képe jelenik meg. Kiemelést érdemel a raszteres homlokzatképzés, amely itt a tíz-emeletes épületeken is megjelenik. Beépítési törésvonalként jelentkezik a Komlói út – Szabolcsi út kereszteződésének csomópontja, ahol a több szintes városi jelleg átmenet nélkül csatlakozik a földszintes, családiházas övezethez. A koncepció által javasolt színskálák közül kettő a meleg, egy a hideg színtartományhoz tartozik. Az A10 színezetű és az A65 színezetű skála telítettségi diferenciákat nem tartalmazó világosság skála, az A12 jelű egyenletesen csökkenő világosságú, de ugyanekkor egyenletesen növekvő telítettségű színeket tartalmaz, és a családias hangulat kifejezésére alkalmas.



167

5. 34 KOMLÓI ÚT, MESZES, Meszes és a Komlói út környékén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.04 61.05 50.91 41.62

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.05 34.47 22.86 12.21

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 40.00 40.00 40.00 40.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00


X 80.08 62.21 46.50 32.95

Y 84.52 66.08 49.91 36.00

Z 85.90 57.75 32.08 8.87

A 12.00 12.00 12.00 12.00

T 6.13 14.19 22.26 30.32

V 91.94 81.29 70.65 60.00

X

Y

Z

A

T

V

53.18 38.92 26.57 16.11

64.00 49.00 36.00 25.00

63.58 47.24 33.09 21.11

65.00 65.00 65.00 65.00

16.81 16.81 16.81 16.81

80.00 70.00 60.00 50.00

A65 k Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

168

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.35 BUDAI KÜLVÁROS A nagy kiterjedésű térség, egymástól lényegesen eltérő városkaraktereket tartalmaz: a Havihegyet, a Tettyét, a Zsolnaynegyedet, a Ledinát valamint az EKF-program nagyprojektjeinek kijelölt helyszínt. A Budai Külváros középső része kertváros karakterű, családi-házas lakóövezet. A Hársfa utca intenzívebb beépítésű, jellemzően zártsoros, földszint – egyemeletes lakóépületekkel. Külön karaktert képvisel a régi Budai Külváros területén a Ledina – környék. 3-4 szintes, lakótelep jellegű, szabadon álló beépítésű sáv és blokkházakkal, alapvető szolgáltató épületekkel. Magában álló domb-jellege miatt megjelenése eléggé domináns. Jelentős azért is, mert hátterét képezi a Zsolnay negyednek, különösképpen az exponált helyzetű Zsolnay mauzóleumnak. A Bolokány tágas területe a terjeszkedő városközpont fontos háttérterülete lesz, nagy zöldterület hozadékkal. Az EKF fő akcióterülete a jövőben önmagában is értékelhető városépítészeti egység lesz. Adottságnak kell tekinteni a a meglévő és megmaradó környezetet, az EKFprogramnak egyelőre tervpályázati szinten lévő új létesítményeit.A Tettye völgy a pécsi városfejlődés meghatározó tényezője, a Haviheggyel együtt a város szimbóluma. A koncepció a terület számára egy sárga (A11) és két zöld (A74, A75) színekből álló skálát javasol. A sárga és az egyik zöld skála színeinek úgy telítettsége mint világossága egyenletesen növekszik, s ezzel a skáláknak családias hangulatuk mellett dinamikát is kölcsönöz. Főleg a Havihegy, Tetye és a Hársfa utca környékének épületei számára javasolt. A harmadik skála (A75) azonos telítettségű színeivel az EKF projektek környezetében lenne előnyös.



169

5.35 BUDAI KÜLVÁROS Budai külváros, Zsolnay negyed, Havihegy, Tettye területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.05 52.03 35.38 22.12

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 27.31 16.64 9.85 6.92

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 61.49 43.81 29.51 18.59

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 26.68 16.15 9.50 6.71

A 74.00 74.00 74.00 74.00

T 57.69 44.87 32.05 19.23

V 90.00 76.67 63.33 50.00

X

Y

Z

A

T

V

58.69 56.55 54.42 52.28

64.00 64.00 64.00 64.00

59.15 48.61 38.07 27.53

75.00 75.00 75.00 75.00

10.00 20.00 30.00 40.00

80.00 80.00 80.00 80.00

A75n Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

170

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.36 SIKLÓSI KÜLVÁROS A vasút létesítésével és főpályaudvar felvételi épületének megépültével vált szükségessé a csatlakozó külvárosi területek beépítése a történeti belváros előterében. Így jött létre az Indóház tér és az észak felé nyitott sugárút az Indóház utca, a mai Szabadság út 100 évvel ezelőtt. A felvételi épület K-Ny-i irányban hosszan elnyúló északi homlokzata előtt trapéz alakú tér jött létre, melynek nagy részén a helyi buszforgalom végállomását és busz várakozóhelyeket alakítottak ki. A tér mai képe méltatlan a városba vasúton érkezők méltó fogadására, a város bemutatkozására a vendégei előtt. Az EKF program keretében a város építészeti tervpályázatot ír ki a tér és környezete rendezésére, a közterület méltó kialakítására. A Szabadság út platán fasorával, végpontján a Zsolnay szoborral, az utat kísérő zömében földszintes, kisvárosias beépítésével, az itt létesült XX. sz. eleji villanegyed faverandás, tornyos romantikus épületegyüttesével, a református templommal értékes városképet nyújt. Megoldatlan a kisvárosias beépítés és a Nagy Lajos király út nagyvárosias beépítésének átmenet nélküli váltása. Az utat keresztezi a Heim Pál u. magasságában egy fontos K-Ny-i gyalogtengely a Köztársaság tér és a Móricz Zs. tér között. A városrész jellegzetes útvonala a belváros felé a Jókai u. is, melyet a szoc.reál és modern lakóépületek szegélyeznek. A koncepció a térség számára egy okkersárga, egy melegzöld és egy hidegzöld színskálát javasol. A skálák közül a legkisebb világosság intervallumok a sárga színek, a legnagyobbak a hideg zöldek között vannak. A sárga és melegzöld skálák színeinek úgy világossága,mint telítettsége számtani sor szerint változik. A hidegzöld skála mindenegyes színének azonos a telítettsége. E színekből létrehozott kompozíciók diszkét előkelőséget, de ugyanekkor barátságos hangulatot is tükröznek.



171

5.36 SIKLÓSI KÜLVÁROS Siklósi külváros területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

A76j

X

Y

Z

A

T

V


52.49 39.90 29.21 20.43

64.00 49.00 36.00 25.00

17.61 11.69 7.95 6.39

76.00 76.00 76.00 76.00

50.00 40.00 30.00 20.00

80.00 70.00 60.00 50.00


X 69.30 48.18 30.44 16.08

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 68.50 44.30 23.98 7.52

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 18.18 18.18 18.18 18.18

V 90.00 76.67 63.33 50.00

172

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.37 SIKLÓSI VÁROSRÉSZ A Siklósi-városrész tartalmaz paneles beépítési övezetet, családi házas környezetet és bevásárló központokat. A lakótelepek építészeti minősége számos tekintetben meghaladja az országos átlagot. A pécsi panel, a technológia hazai, helyi változata külső megjelenésében változatosabb, színesebb és plasztikusabb, mint a más termékeké. Megkezdődött a házak becsomagolása, amely a homlokzati felületek színezésével járt együtt. A festés-színezés módját házanként határozták el, a házaknak egymással és az egésszel való viszonyával nem foglalkoztak. Így a színezések a látvány esetlegességét eredményezték. A Fellbach utca, Aidinger utca és a Siklósi út térsége a városrésznek napjainkban is alakuló térsége. Jellege tükrözi az építési időszak változásait, az általános képre a sokféleség, az építészeti divatok egymásmellettisége jellemző, így az organikus-expresszív áruház (FEMA), romantikus-populáris ízlésű templom és parókia, high-tech autóbusz-pályaudvar, a saját logóját túlhangsúlyozó, igénytelen bevásárlóközpont (Penny Market), méltatlanul „bauhausosnak” besorolt igényes lakópark és a funkciójában is újszerű szociális lakások együttesei A pécsi Expo Center és a Pécs Plaza az egyedülállás, a be nem ágyazódás példája. A telepítés, a létesítmények külsőbelső kialakítása érzéketlen a csatlakozó területek iránt. A koncepció e városrész számára, csaknem az egész színteret lefedő, sárga, narancs és melegzöld színskálákat javasol. A színskálák nagy dinamikájúak. A skálák színei a V90-es és a V50-es világosságok között számtani sor szerint változnak. Az A15 és A72 színezetű skáláknál csak a világosság, az A76 színezetűnél a telítettség is változik. A skálák tagjaihoz minden esetben fehéreketr is kell kapcsolni.



173

5. 37 SIKLÓSI VÁROSRÉSZ Siklósi városrész, Megyer területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 66.98 48.08 32.56 20.43

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 25.70 15.40 8.96 6.39

A 76.00 76.00 76.00 76.00

T 60.00 46.67 33.33 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 69.30 48.18 30.44 16.08

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 68.50 44.30 23.98 7.52

A 72.00 72.00 72.00 72.00

T 18.18 18.18 18.18 18.18

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 78.45 57.33 39.59 25.23

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 69.14 44.94 24.61 8.16

A 15.00 15.00 15.00 15.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00

174

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.38 SZIGETI KÜLVÁROS A térség a Szigeti külvárost, Alsó Makárt és az Ispitalja negyedet foglalja magába a történelmi belvárostól a Magyarürögi útig terjedően. A Szigeti külváros a fallal körülvett belvárosnak, és a szanált, panelházakkal beépített terület közé eső zóna, melynek nyugati határa a Xavér-templom térsége. A térség középpontjában áll a pécsi „magasházként” elhíresült 24 emeletes épület, amely a kesztyűgyári hétemeletes épülettel együtt a pécsi városképet rontja. Az Ispitaalja telepítési szerkezetét szabályos, hálós, derékszögű utcarendszer adja, melyet tagol az ívesen átvezetett Kolozsvár utca és az alközpont szerepű Köztársaság tér. A családiházas környezetből kiemelkedik a többszintes lakóépületekkel szegélyezett Kolozsvár utca. Az utcafal folyamatos, nyugodt utcaképben jelenik meg, amely a pontházzal megjelölt teresedésnél finoman vezet át az iskolaépület és üzletek közelében emelkedő szép arányú téglaarchitektúrás lakóépületekhez. Sajátos sziget a várostestben a Szabadság utat szegélyező Schlanch-villanegyed, a pécsi polgári városfejlődés fénykorából. Az észak-déli várostengely és a Tüzér utcai kereszteződés inflexiós pontot és ritmusváltást jelent a város külső és belső területei között, az Egyetemi negyeddel való összefüggése is jelentős. A koncepció a Szigeti külváros számára csak meleg színeket javasol. Az A13 színezetű színeket tartalmazó skála színeinek világossága csak kevéssé, telítettségük azonban erőteljesen és számtani sor szerint változik. Ez a skála inkább az intimebb jellegű környezetek számára javasolt. A másik két skála dinamikus, azonos telítettség mellett különböző világosságú színekből áll.



175

5.38 SZIGETI KÜLVÁROS Szigeti külváros, Ispitalja területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 65.17 59.10 53.32 47.85

Y 68.73 62.29 56.17 50.36

Z 19.85 28.73 37.96 47.53

A 13.00 13.00 13.00 13.00

T 55.81 39.68 23.55 7.42

V 82.90 78.92 74.95 70.97


X 78.45 57.33 39.59 25.23

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 69.14 44.94 24.61 8.16

A 15.00 15.00 15.00 15.00

T 20.00 20.00 20.00 20.00

V 90.00 76.67 63.33 50.00


X 65.16 50.91 38.55 28.09

Y 64.00 49.00 36.00 25.00

Z 63.95 47.62 33.46 21.48

A 30.00 30.00 30.00 30.00

T 8.85 8.85 8.85 8.85

V 80.00 70.00 60.00 50.00

176

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.39 EGYETEMI VÁROSRÉSZ Az 1945 utáni felgyorsult városfejlődés következménye, hogy a várostest térbeli tagoltsága átalakult, az egyediség helyett a tömegesség és mennyiség tényezői váltak meghatározóvá. A városi zónák már átfedik egymást, az egyenletes beépítést mozaikos, tördelt szerkezet váltotta fel. A városrendezési szóhasználat szerint a vegyes beépítési jelleg válik általánossá. Az egyetemi város funkcionális és térbeli rendje vegyes jellegű. Megmaradtak a történelmi fejlődés töredékei: a Rókusdomb, az Ifjúság útja, a Radnics utca, a Rókusalja utca és a Xavér utca, a zárvány jellegű sörgyár, a Monarchia katonai létesítményei. A közelmúlt építési tevékenységét jelzik a szanált területeken épített déli, és az északi oldalon emelkedő panel lakóházak. Az egyetem tartalmi-szellemi aspektusból, a területi kiterjedés és az építészeti kiépítettség szempontjából egyaránt a városrész meghatározó tényezője. Az egyetem önmagában is város; önálló egységei szigetszerűen helyezkednek el az előzőkben leírt töredékes környezetben. A klinikák, oktatási és igazgatási épületek, kórházak, kollégiumok kerítéssel körülhatárolt telkeken, parkos környezetben, határozott építészeti arculattal vannak jelen. Az élénk gyalogosforgalom, az épületek között állandóan vonuló diákseregek az együvé tartozás kifejezésével fűzik tartalmi egységbe a különálló részeket. A koncepció a városrész új létesítményei számára egy sága (A11), egy hideg zöld (A65) és egy kék (A54) skálát javasol. E skálák együttese feszültséggel teli, komplementer jellegű, dinamikus, de ugyanekkor a tudás és a szellemi lét kifejezője is. A legrégibb időktól e szín együttes volt a tudás szimbóluma.



177

5.39 EGYETEMI VÁROSRÉSZ Egyetemi városrész területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.04 61.88 52.56 44.10

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 47.05 41.33 36.57 32.78

A 10.00 10.00 10.00 10.00

T 40.00 33.33 26.67 20.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

X

Y

Z

A

T

V


53.18 38.92 26.57 16.11

64.00 49.00 36.00 25.00

63.58 47.24 33.09 21.11

65.00 65.00 65.00 65.00

16.81 16.81 16.81 16.81

80.00 70.00 60.00 50.00


X 76.17 59.20 44.13 30.96

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 95.33 83.96 74.76 67.74

A 54.00 54.00 54.00 54.00

T 12.66 25.32 37.97 50.63

V 90.00 80.00 70.00 60.00

A65 k

178

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.40 URÁNVÁROS A városrészt építésekor önmagában működő statikus egységnek tekintették. A lakóházak tömböket alkottak, több lakótömb körzetet képezett, ezekből negyedek alakultak. Az alapfokú közintézmények – iskolák, óvodák - az előbbi tagolódás szerint hierarchikus hálózatban épültek meg, a fontosabb középületek a központi térre koncentrálódtak, meghatározták a város kompozíciós rendjét, kontúrját, a magassági hangsúlyokat. A tervezők nem foglalkoztak a többi városrésszel való kapcsolat létrehozásával. Kezdetben hagyományos építési technológiával téglafalas, nyeregtetős, négyszintes lakóházakat építettek, és folyamatosan tértek rá a négy- és tízszintes épületeket előállító paneles építésre. Az egy ütemben megépített és csak részben befejezett főtér nagyvárosias jellegű. A főtér építészeti szempontból értékes elemeket foglal magában. Közéjük tartozik a posta többszintes épülete. Tartós építészeti értéket képvisel a központhoz csatlakozó hétemeletes épületek sora, egyediségével az Olimpia étterem, az iskolák és más intézmények. Példaértékű a kor hazai városépítésében az uránvárosi közterek kiépítettsége és berendezései, a köztéri képzőművészeti alkotások, kutak, szobrok, épület-ornamentikák, melyek száma és művészi színvonala egyaránt számottevő. A koncepció az épületek számára egy sárgászöld, egy vöröses sienna és egy zöld skálát javasol. Egy-egy épületen csak egyik vagy másik skála használatát javasoljuk. A skálák dinamikusak, a városrész hangulatához kapcsolódók. A meleg skála (A14) színeinek csak világosságai, a másik két skálánál, skálánként ellenkező előjellel telítettségeik is változnak.



179

5.40 URÁNVÁROS Uránváros területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A10v

X

Y

Z

A

T

V


54.64 41.62 30.50 21.29

64.00 49.00 36.00 25.00

18.26 12.21 8.34 6.65

10.00 10.00 10.00 10.00

50.00 40.00 30.00 20.00

80.00 70.00 60.00 50.00


X 61.90 52.18 43.31 35.29

Y 64.00 53.78 44.44 36.00

Z 40.60 29.47 19.31 10.11

A 14.00 14.00 14.00 14.00

T 30.00 30.00 30.00 30.00

V 80.00 73.33 66.67 60.00


X 74.20 55.25 38.20 23.06

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 87.86 69.02 52.35 37.86

A 63.00 63.00 63.00 63.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00

180

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.41 BOLGÁRKERT, RÁCVÁROS Pellérd, Patacs, Kővágószőlős, Cserdi régi Pécs környéki települések, melyeknek a hosszan elnyúló Jakab-hegy ad közös, összefüggő táji hátteret. A történeti helynevén Bolgárkertnek nevezett térséget a szabályos utcarendszerű, családiházas Kovácstelep kapcsolja az Uránvároshoz. A Bolgárkert az utóbbi évtizedektől folyamatosan kiépülő nagy bevásárlóközpontok, raktáráruházak, autószalonok és más szolgáltatóházak helyszíne. A geometrikus, zárt épületkubusok nagy kiterjedésű autóparkoló-mezőkben helyezkednek el, kompenzációs szerepű, gyér növénykiültetésekkel; az általános megjelenés megfelel az országosan ismert építészeti sémának. A túlhangsúlyozott óriásreklámok sajnálatosan felszabdalják a mecseki háttérrel megjelenő városkontúrt. Rácváros kis terjedelmű zárványterület a nyugati várostestben; a török hódoltság után idetelepült szerb lakosság alapította. A fuvarozással, kereskedéssel foglalkozó szerb népesség sajátos életformáját templom, temető, műemlék értékű provinciális barokk karakterű utcasor jelzi, amely a városhoz való viszonyában Budapest és Óbuda viszonyához hasonlítható. A terület általános védelmet, a vizuális továbbépítés és hasznosítás koncepcióját igényelné. Rácváros műemlék értékű, provinciális, barokk karakterű utcasora általános védelmet és a vizuális továbbépítés koncepcióját igényelné. A koncepció Bolgárkert szolgáltatóházai, bevásárló központjai, autószalonjai számára az A76 színezetű színskálát, a Rácváros intim megjelenésű házacskái számára az A23 és A24 jelű színskálákat javasolja. Míg a zöld skála szinkoordinátáinak változásai dinamikát, addig a két meleg színéi intim hangulatot fejeznek ki.



181

5.41 BOLGÁRKERT ÉS RÁCVÁROS Bolgárkert és Rácváros területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).

A76n

X

Y

Z

A

T

V


68.65 52.49 39.90 29.21

81.00 64.00 49.00 36.00

36.12 17.61 11.69 7.95

76.00 76.00 76.00 76.00

50.00 50.00 40.00 30.00

90.00 80.00 70.00 60.00


X 79.76 66.37 54.89 45.30

Y 81.00 64.00 49.00 36.00

Z 79.77 52.83 28.08 5.49

A 23.00 23.00 23.00 23.00

T 10.00 20.00 30.00 40.00

V 90.00 80.00 70.00 60.00

X

Y

Z

A

T

V

67.25 52.99 40.63 30.18

64.00 49.00 36.00 25.00

53.82 37.49 23.33 11.36

24.00 24.00 24.00 24.00

19.61 19.61 19.61 19.61

80.00 70.00 60.00 50.00

A24p Color 01 Color 02 Color 03 Color 04

182

5.3 KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK SZÍNKONCEPCIÓJA 5.42 MECSEKOLDAL A Mecsek-oldal az erdőhatár és a belső várostérségek között elhelyezkedő, intenzíven változó karakterű területsáv, melynek jelenlegi állapota a történeti fejlődést tükrözi. A dombházakkal beépített hegyoldal és az ide felnyúló többszintes paneles lakóházak építészeti arculata már teljesen elszakad a táji környezettől. Az épületekkel lefedett terület, melynek kiterjedése a régi Pécs többszöröse, különböző, egymástól elhatárolható karakterekben jelenik meg. Az észak-déli tengely meghosszabbítását jelentő Hunyadi út korábban villaövezetként csatlakozott a városi főtérhez, végpontján a Pálosok templomával, amely a mecseki erdőtájba való megérkezést is kifejezte. A rétegvonalon végigvezetett Magaslati út és az Üdülőszállóig emelkedő felvezetés erőteljes szerkezeti rendet jelölt ki a város és a táj viszonyában. Az Üdülőszálló környékén mesterségesen telepített erdőrészben elit villaövezet alakult ki, amely a mecseki parkerdő határáig terjedt. A tengelyszerű északi felvezetést övező területet Közép-Mecseknek nevezzük. A Mecsek-oldal keleti részét, Lámpásvölgy, Gyükés, Pécsbánya térségét a felhagyott bányavidék foglalja el a bányaművelés építészeti maradványaival. A nyugati Mecsek észak-déli irányú lefutó völgyoldalaiban fekszik Deindol, Istenkút, Szentkút és Ürög, a tetőkön Donátus, Bálics és Szkókó. A koncepció két sárga és egy hidegzöld színskálát javasol a nagy kiterjedésű terület építményei számára. E színek életét a fehér és a melegzöld környezet fogja fokozni. Mind a három színskála egyenletesen növekvő telítettségű és világosságú színekből áll. E színek dinamikája a hegyoldalról nyíló nagylélegzetű látvány hatásának fokozását szolgálhatja.



183

5.42 MECSEKOLDAL Mecsekoldal területén a homlokzatok, térburkolatok, kerítések, kapuk számára javasolt színskálák. A színskálák tagjait CIE XYZ és COLOROID ATV színkoordináták definiálják. E koordináták segítséget nyújtanak harmónia együttesek létrehozásához és a kivitelezett színek műszeres ellenőrzéséhez (MSZ 7300).


X 72.87 62.44 52.85 44.11

Y 81.00 69.44 58.78 49.00

Z 37.46 31.64 26.79 22.91

A 11.00 11.00 11.00 11.00

T 50.00 43.33 36.67 30.00

V 90.00 83.33 76.67 70.00

X

Y

Z

A

T

V


54.64 41.62 30.50 21.29

64.00 49.00 36.00 25.00

18.26 12.21 8.34 6.65

10.00 10.00 10.00 10.00

50.00 40.00 30.00 20.00

80.00 70.00 60.00 50.00


X 63.74 45.56 30.77 19.35

Y 81.00 58.78 40.11 25.00

Z 97.76 71.44 48.99 30.41

A 61.00 61.00 61.00 61.00

T 65.93 51.28 36.63 21.98

V 90.00 76.67 63.33 50.00

A10v

184

Befejezés

185

BEFEJEZŐ RÉSZ PÉCS REHABILITÁCIÓJÁNAK ÜTEMEZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK 1. A SZÍN SZEREPE, A COLOROID RÉSZLETEZÉSE (NEMCSICS ANTAL) 2. A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA RÉSZLETEZÉSE (SZILÁGYI DOMOKOS) 3. A BELVÁROS ELEMZÉSE RÉSZLETEZÉSE (SZILÁGYI DOMOKOS) 4. KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE RÉSZLETEZÉSE (GETTO JÓZSEF)

186

Befejezés

PÉCS VÁROSKÉPI MEGÚJÍTÁSÁNAK, A REHABILITÁCIÓNAK ÜTEMEZÉSE

A város vizuális arculatát meghatározó, városképi szempontból legfontosabb megújítandó területek: 1. Az épületek homlokzatának megújítása a történelmi belvárosban és a lakótelepeken. 2. A városi mikroarchitektúra elemeinek, az utcabútoroknak, pavilonoknak, reklámtesteknek, a közterületek tárgyainak – megfelelő ellenőrzés melletti – újra alkotása, megújítása. 3. A tér- és díszburkolatok rehabilitációja. Új közterületek, sétálóutcák, emlékhelyek, közparkok, kerékpárutak burkolatának telepítése. 4. A vizuális információs rendszer kialakítása. Az információs táblák, térképek, reklámtáblák stb. tervezése, kivitelezése és telepítése. 5. Művészeti alkotások telepítése, környezetük kialakítása. A vizuális koncepcióterv javaslatot tesz egyes részterületek pályázatának ütemezésére, időbeli sorrendjére. A már folyamatosan működő homlokzat-megújítási program mellett a legfontosabbnak a vizuális információs rendszer telepítését tartjuk. Különös tekintettel EKF leendő rendezvényeire, programjaira. A városba látogató idegen számára a tájékoztatás, az eligazító információ alapvető igény, közérzeti tényező. A külföldi

számára az információs táblák és térképek nemzetközileg közismert képi jelei biztosítják a minimálisan elvárható tájékoztatás lehetőségét. Ma a városban a vizuális információ megoldatlan. Egyes részterületek pályázatának ütemezését a következő sorrendben javasoljuk:

1. Vizuális információs rendszer telepítése 2. Homlokzati felújítások (Belváros, lakótelepek, Panel-program) 3. Mikroarchitektúra elemeinek, az utcabútoroknak a telepítése 4. Térburkolatok, díszburkolat telepítése 5. Műalkotások telepítése Egy-egy részterület pályázatának kiírása tartalmazza azokat az alapelveket, amelyek minden részterületre érvényesek. Az egységes vizuális arculat kialakításának alapfeltétele a pályázatok kiírásának pontossága.

Befejezés

187

ÖSSZEFOGLALÓ

Pécs város arculatának koncepcióterve meghatározza azokat az alapelveket, amelyekre épülve megteremthető a város vizuális egysége. Megfogalmazza azokat a szempontokat, konkrét követelményeket, amelyek alapján egyes városrészekre, utcákra, terekre – vizuális részegységekre – később közterületi arculatterv-pályázatok hirdethetők. A koncepcióterv bemutatja és feldolgozza a város fejlődése, változása során kialakult szerkezeti változásokat. A város történetének, épített örökségének karakteresen jellemző vizuális értékeit. Különböző építészeti korok színhagyományai épülnek bele a tervkoncepcióba. A tervezet javaslatot ad a történelmi belváros és a lakótelepek megújítási programjához is. Elemzi és értékeli a színek használatát a homlokzatokon és a tárgyakon. Javaslatot ad különböző épületek forma- és színmegjelenéséhez kapcsolódó út- és térburkolatokra, a városi mikroarchitektúra elemeire. Az utcabútorokra, az információs rendszer elemeire és a művészeti alkotások elhelyezésére is. Minden részegységet a tervezet a környezeti összefüggések hatáselemzése alapján javasol megvalósításra. A tervdokumentáció következetesen épít azokra a színharmóniai összefüggésekre, amelyek egyes városrészekre – különösen a belvárosra érvényesek és betartandóak. Meghatározza egyes vizuális arculati területek pályázati kiírásának ütemezését és javaslatot ad a program tartalmára is.

Pécs vizuális arculatát meghatározó épített és tárgyi környezet harmonikus kapcsolatának megteremtése volt a vizuális koncepció tervfeladata. A tervezet alapját képezi a kiírandó pályázatoknak, a részletes terveknek. Eligazítást, szempontokat kíván adni a tervezőknek és a megvalósítóknak egyaránt. Részletesen elemzi a koncepció terv egyes vizuális részterületek, a homlokzatok, a mikroarchitektúra elemeinek arculatot meghatározó szerepét. Konkrét összefüggésekben vizsgálja a tárgyak egymáshoz és az épített környezethez való viszonyát. Kiemeli azokat az elemeket, amelyek városrészeket, övezeteket jellemeznek és amelyek az egész városra vonatkozó legtöbb információt hordozzák. Tudományos magyarázatát adja a koncepció terv különböző vizuális elemek hatásmechanizmusának. Megnevezi azokat a fiziológiai, pszichológiai hatásokat, amelyeket a tervezés során fontos figyelembe venni. Pécs vizuális arculati koncepciójának tervezete alapelveket fogalmaz meg, irányt határoz meg a város arculatának megújításához. A koncepciótervben látható színskálák, színminta jelek, utcabútor-, burkolat- és információs elemtervek tájékoztató jellegű minták, forma- és színterv alternatívák

188

Befejezés

AZ ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁTŐL A VIZUÁLIS ARCULATTERVIG

ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK ÖSSZEGYŰJTÉSE

ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK ELEMZÉSE

SZÍNEK BEHATÁROLÁSA, TERVEZÉS FOLYAMATA


A VIZUÁLIS ARCULAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA ÉPÍTÉSZETI KOROK SZÍNEI ADATOK A VÁROSRÓL A BELVÁROS A KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK VIZUÁLIS ARC ELEMEI UTCÁK SZÖVETE HOMLOKZATOK SZÍNE MIKROARCHITEKTÚRA VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER KÖZVILÁGÍTÁS, DISZKIVILÁGÍTÁS MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

BELVÁROSRA VONATKOZÓ ELEMZÉSEK KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ ELEMZÉSEK A VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE VONATKOZÓ ELEMZÉSEK

BELVÁROSRA, KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE, A VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE A COLOROID SZÍNTARTOMÁNYOK BEHATÁROLÁSA

BELSŐ ÉS KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE SZÍNSKÁLÁK RÖGZÍTÉSE

Befejezés

189

A VIZUÁLIS ARCULATTERVTŐL A KIVITELEZÉSIG


ÖNKORMÁNYZATI ELŐÍRÁSOK, RENDELETEK

RÉSZLETTERVEK, KIVITELI TERVEK

KIVITELEZÉS

VÁROSRÉSZEK REHABILITÁCIÓJA REHABILITÁCIÓS PROJEKTEK ELŐÍRÁSOK:

BELSŐ ÉS KÜLSŐ VÁROSRÉSZEKRE VIZUÁLIS ARC ELEMEIRE RÖGZÍTETT SZÍNSKÁLÁK

TERVEZÉSI KÖTELEZETTSÉGRE, TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMÁRA, HOMLOKZATOK SZÍNKIALAKÍTÁSÁRA, MIKROARCHITEKTÚRA ELEMEIRE VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZER TELEPÍTÉSÉRE

ÉPÜLET FELÚJÍTÁSOK

HOMLOKZAT FELÚJÍTÁSOK, SZÍNTERVEK

HOMLOKZATOK FESTÉSE

MIKROARCHITEKTÚRA TERVEK

MIKROARCHITEKTÚRA TELEPÍTÉSE

TÉRBURKOLAT TERVEK

DÍSZBURKOLATOK KÉSZÍTÉSE

VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS TÁBLÁK TERVEI

VIZUÁLIS INFORMÁCIÓS TÁBLÁK TELEPÍTÉSE

KÖZ ÉS DISZKIVILÁGÍTÁS TERVEI

KÖZ ÉS DISZKIVILÁGÍTÁS KIALAKÍTÁSA

MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK ELHELYEZÉSE

190

Befejezés System.Color Res. Appl. 19. No.2. p.122-126. New York.

IRODALOMJEGYZÉK Válogatás Nemcsics Antalnak a koncepció terv tudományos előkészítésére vonatkozó publikációi közül

201. 221. 222

150 152. 154 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171 172. 175 176. 177. 178. 182 184. 185 186 188 191 192 193. 194. 198. 199 200 205

Color space of the Coloroid color system. Color Res. Appl. 12. No.3. p.135- 146. New York. Konzeption einer Farbenharmonietheorie für die Umweltgestaltung. Farbe und Raum, 41. p.134-158. Berlin. Il piano del colore di Budapest. Proc. Symp. Colore e Arredo Urbano APC. p.23. 38. Como Coloroid Színatlasz, Innofinance, Budapest. Coloroid Colour Atlas, Innofinance, Budapest Coloroid Farbatlas, Innofinance, Budapest Coloroid Colour Circle, Farbtonkreis, Színkör, Innofinance, Budapest Coloroid Gray Scale, Grauskala, Szürke skála, Innofinance, Budapest Coloroid Hue, Farbton, Szinezet, Innofinance, Budapest Coloroid Lightness, Helligkeit, Világosság, Innofinance, Budapest Coloroid Saturation, Settigung, Telítettség, Innofinance, Budapest Color Space of the Coloroid Color System, Color Res. App,, 12. No.3. p.135146.New York Colour dynamics a science and art. Proc. Colour Dynamics 88. 5. Budapest. The Coloroid Colour System and Atlas. Proc.Symp.Colour in Environmental Design 15.1 - 15.5, Winterthur. Vizuális szinmérő műszer. Szabadalom. Lajstromszám: P 28 30 886.3-52, Bonn. Színtervezési módszer a Coloroid színrendszer segit-ségével, Proc.Symp. Slovanska Vysoka Skola Technika, Bratislava. Coloroid Colour System. Proc.Symp. Rijksuniversiteit, Gent. Színtervezés. Tervezési segédlet-Építészet. Tervezés-fejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, ÉTK, Budapest. Színdinamika. Színes Környezettervezés Elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest Methode der Farbdinamische Umweltplanung. Proc. Internat.Color Acad., Stuttgart- Salzburg-Budapest. Coloroid Farbensystem und der farbigen Raumgestaltung. Proc. Internat Color Acad. Stuttgart-Salzburg-Budapest. Coloroid Colour Harmonies at the Budapest Underground Railways. Proc. Color and Light AIC Midterm Conf. 6. p.8-11. Sydney Budapest: the Coloroid System. The colour scheme of the Buda Castle district. The Colour of the City.: Cor Wagenaar, V+K Publishing, Den Haag. Farbgestaltungsverfahren für Interieure und Exterieure. Proc. Symp. Schweizerischer Maler- und Gipsermeister Verband, Zürich. Grundlagen der Farbgestaltung. Proc. Symp. SMGW,Zürich Coloroid színharmónia kereső. Szabadalom. Lajstromszám: 20 3597. Bp Colour Dynamics. Environmental Colour Design, Akadémiai Kiadó, Bp Colour Dynamics. Environmental Colour Design, Ellis Horwood Ltd.New York, London, Toronto, Sydney, Tokyo, Singapore.. Farbenlehre und Farbendynamik. Theorie der farbigen Umweltplanung. Akadémiai Kiadó, Budapest. Spacing in the Munsell Color System Relative to the Coloroid Color

223. 225 226 227 228. 241 242 243 244 245. 246. 252. 253 254 260 261 262 263 264 266 267 279 280. 281 282 285

Farbenlehre und Farbendynamik. Theorie der farbigen Umweltplanung, Musterschmidt Verlag, Göttingen, Zürich. Colourland,s Law. Proc. AIC 8th Congress Kyoto, Voll 2. p. 703-706.Kyoto Colour Dynamics as a New Science, Proc. AIC 8th Congress Kyoto Voll 2. p.707-710. Kyoto. Színország törvényei. CD-ROM MROE-Coloroid Bt. Coloroid – Color Plan Designer. CD ROM. Coloroid Bt. (Tsz.Neumann László, Novák Attila) Coloroid Color Atlas. Coloroid Bt. ISBN 963-00-4612-1 Recent experiments investigating the harmony interval based colour space of the th Coloroid Colour System. Proc. AIC 9 Congress Rochester, Voll 1 p. 543- 568. A színek egyértelmű jelrendszere. Magyar Építőipar,51. No.11-12, p.309-312. Elmúlt korok építészeti stílusainak magyarországi szín-használata, 1.rész Középkor. Árkád 2.No.3.p.20-22. Elmúlt korok építészeti stílusainak magyarországi színhasználata, 2.rész Reneszánsz és barokk Árkád 2. No. 4. p.14-16. Elmúlt korok építészeti stílusainak magyarországi színhasználata, 3.rész Rokokó és copf. Árkád 2.No.5.p.10-11. A COLOROID színrendszer alkalmazása az építészeti tervezésben. COLOR Hungary 2002.,CD-Rom COLOROID color System of Color Environmental Design. ArgentColor, Rosario, COLOROID a színes környezet tervezés céljára, CD-Rom. A COLOROID színrendszer, az MSZ 7300. CD-Rom. Színtervezés a Coloroid színrendszer segítségével. CD-Rom. COLOROID a színes környezettervezés színrendszere, Magyar Színszabvány Szimpózium, CD-Rom. Színország törvényei 3. Színek és muráliák a különböző funkciójú terekben. Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány, ISBN 963 204 795 8 Színország törvényei 4. Színharmónia és a vizuális mondanivaló Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány, ISBN 963 212 687 4 The Laws of Colourland 4. Colour Harmony and the Visual Message. ISBN 963 214 131 3 Színdinamika. Színes környezet tervezése. 2. bővített kiadás. Akadémiai Kiadó The Coloroid color-order system and its application in the environmental planning. Girona. Computational Aesthetics 2005 Experimental revealing of harmony correlations definable within the colour space of Coloroid Colour System.Granada. Proceding AIC Color 05. Computational Color Harmony based on Coloroid System. Co-authors: L.and A. Neumann Girona. The European Assoc for Computer Graphics. Proc.p.231-240. Experimental determination of laws of color harmony. Part 1. Harmony content of different scales with similar hue. Color Research and Application. V 30. No1. Színek és érvek. Budapest. No. 29. 1.p. Experimental determination of laws of color harmony. Part 2. Harmony content of different monochrome color pairs. Color Res. and Appl.. V 30. No2.New York Experimental determination of laws of color harmony. Part 3. Harmony content hue pairs. Color Res. and Appl.. V 30. No3.New York Experimental determination of laws of color harmony. Part 4. Color preference and the color harmony content. Color Res. and Appl.. V 30. No4 .New York

Befejezés

FÜGGELÉK 1. A COLOROID RÉSZLETEZÉSE 1.21 COLOROID SZÍNTÉR

A színérzetek háromdimenziós sokasága egy egyenes körhenger belsejében úgy helyezi el, hogy a színezet változása a henger kerülete mentén, a telítettség változása a sugár, a világosság változása pedig a tengely irányában történik . A semleges színek az abszolút fehértől az abszolút feketéig a körhenger tengelyén fekszenek. A tengelyre merőleges síkok azonos világosságú színeket tartalmaznak. A tengelytől távolodva a színek telítettsége nő. Az azonos telítettségű színek egy-egy hengerpalástot alkotnak. A színek halmazának azonos színezetű színei a henger függőleges tengelymetszeteinek félsíkjaiban foglalnak helyet . A henger palástján, megközelítően egy ferde síkmetszet ellipszis vonala mentén helyezkednek el a spektrumszínek és a bíborok, amelyek a Coloroid határszínei. A határszÍnek közül egész számokkal jellemzett, egymástól esztétikailag megközelítően egyenletes távolságra fekvő 48 db szín mint Coloroid-alapszín került rögzítésre . A színtelen (akromatikus) -tengely egyik végpontján az abszolút fehér, a másikon az abszolút fekete helyezkedik el .

191

192

A COLOROID 1.22 COLOROID SZÍNSÍK

A Coloroid-színtéren belül helyezkedik el a Coloroid-színtest, amely a Coloroid-színterének felületi színeket tartalmazó része. A Coloroidszíntest legtelítettebb színei ugyancsak egy henger, de már nem körhenger palástjára írt görbe mentén foglalnak helyet. A félsíkok Coloroid-színtérrel való metszetét Coloroid-színsíkoknak nevezzük. Egy-egy Coloroid-színsíkot egy egyenes, a semleges tengely és két görbe, a határgörbék határolnak. A határgörbékhez hasonlóak és azokon belül helyezkednek el a félsíkok által a Coloroid-színtestből kimetszett görbék, melyek a felületszínek határgörbéi. Minden egyes Coloroid-színsíkban fekvő szín Coloroid-színezete azonos. A Coloroid-színsíkok színtelen tengellyel párhuzamos egyenesei mentén elhelyezkedő színei azonos Coloroid telítettségűek. A színtelentengelyre merőleges egyenesek mentén fekvő színek pedig azonos Coloroid-világosságúak. Míg a Coloroid-színtér egy-egy metszetének, azaz a Coloroid színsíkok, alakja csak a metszet egyik csúcspontján elhelyezkedő spektrumszín vagy bíbor szín Coloroid világosságátóI, addig a Coloroid színsíkok Coloroid-színtestbe eső részének alakja nemcsak a síkban fekvő legtelítettebb felületszín Coloroid-világosságától, hanem Coloroid-telítettségétől is függ. Képünkön a 2000-ben megjelent Coloroid színatlasz egyik lapja látható. A Coloroid színatlaszok (1983, 1987, 2000) egy-egy lapján szereplő színek a vonatkozó Coloroid színsík Coloroid színtestbe eső részét reprezentálják.

Befejezés

Befejezés

A COLOROID 1.23 A COLOROID SZÍNEZET

A COLOROlD színtér tengelymetszeteiben lévő színek színezete azonos. A tengelymetszeteket a szürketengely és 2-2 határgörbe fogja közre. A határgörbék metszéspontjaiban lévő spektrumszín, világosságátói függően, különböző magasságban van, a szürke tengellyel átellenes henger-alkotón. Egy-egy tengelymetszetben lévő minden egyes szín jellemző hullámhossza azonos. A COLOROlD színrendszernek nagyon sok, azonos színezetű színeket tartalmazó, tengelymetszete van. Közülük kiválasztottunk 48-at, melyeket alapszínezeteknek neveztünk és kétjegyű egész számokkal jelöltünk. A különböző színtartományokhoz tartozó tengelymetszetekjelszámai a következők: sárgák 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, narancsok 20,21,22,23,24,25,26, vörösek 30,31,32,33,34,35, bíborok és ibolyák 40,41,42,43,44,45,46, kékek 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, hidegzöldek 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, melegzöldek 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76. A színezeti síkok egymástól való elhajlása egyenesen arányos a közöttük lévő harmóniaküszöbök számával. A szomszédos alapszínezetek között mindenütt azonos számú harmóniaküszöb van. Minden egyes színezeti sík különböző arányban tartalmaz fényszíneket és felületi színeket. A felületi színek a szürke tengely, a fényszínek a határgörbék közelében foglalnak helyet. Képünk az A11-es színezetű színeket tartalmazó tengelymetszetet szemlélteti. A függőleges egyenesek mellé írt számok, ezen egyenesek mentén lévő színek telítettségét, a vízszintes egyenesek mellé írtak, ezen egyenesek mentén lévő színek világosságát jellemzik.

193

194

A COLOROID 1.24 A COLOROID TELÍTETTSÉG A színtérben az azonos telítettségű színek koaxiális hengerfelületeken vannak. Egy-egy ilyen hengerfelületen lévő minden egyes színre az jellemző, hogy additív színkeveréssel szürkéből és spektrumszínből való létrehozásukhoz azonos mennyiségű spektrum szín szükséges. A szürkék a hengerek közös tengelyén, itt a telítettség 0, a spektrumszínek a tengelytől legtávolabbi hengerfelületen, itt a színek telítettsége 100, a henger palástjára rajzolt görbe mentén, helyezkednek el. A szürke tengely és a spektrumszínek hengerfelülete között nagyon sok ilyen, azonos COLOROlD telítettségű hengerfelület van. Ezek közül a COLOROlD színrendszerben 99-nek a telítettségét, 1-el kezdődően, folyamatosan, egész számokkal jelöljük. Belülről vagy kívülről indulva, az egymás utáni hengerfelületek színeinek telítettségei között mindenütt azonos számú harmóniaküszöb van. E hengerfelületek között némelyek csak fényszíneket, a legtöbb azonban fényszíneket és felületi színeket is tartalmaz. Képünk a T20-as telítetségű színeket tartalmazó hengerfelület kiterítettjén a nyomdatechnikai úton előállítható felületi színeket mutatja be. Képünk függőleges egyenesei a henger palástjának alkotói, az alkotók mellé írt számok, az alkotók mentén elhelyezkedő színek színezetét jellemzik. A vízszintes egyenesek a hengerpalást vezérgörbéjének síkba terítettjével párhuzamosak. A melléjük írt számok, az egyenesek mentén elhelyezkedő színek világosságát jellemzik. Annak érdekében, hogy a színminták ne legyenek túlságosan kis méretűek, ott, ahol ábránkon a színezeteket szimbolizáló alkotók túl sűrűn vannak egymás mellett, csak minden másodikon helyeztem el színmintákat.

Befejezés

Befejezés

1.25

A COLOROID VILÁGOSSÁG

A színtérben az azonos világosságú színek a szürke tengelyre merőleges síkokban foglalnak helyet. Egy-egy ilyen síkban lévő minden egyes szín világosságának számszerű értéke megegyezik a színélményt létrehozó színinger ClE Y színöszetevője négyzetgyökének tízszereséveI. Az abszolútfehér és az abszolút fekete között nagyon sok ilyen, azonos COLOROID világosságú színeket tartalmazó sík van. E világossági síkok közül 99-nek a világosságát 1-el indulva, folyamatosan, egész számokkal jelöltem. A szomszédos síkok színeinek világossága között mindenütt azonos számú harmóniaküszöb van. Az abszolút fekete világosságának számszerű értéke 0, az abszolút fehéré 100. Az azonos COLOROID világosságú színeket tartalmazó síkok szélső részein a fényszínek, belső részein, ott ahol a sík a COLOROID színtestet metszi, a felületi színek vannak. Képünk csak e belső tartomány színeit szemlélteti, mert nyomdatechnikai úton csak ezek állíthatók elő. Az azonos világosságú színek közül azok, amelyek azonos színezethez tartoznak, mindig egy-egy sugár mentén helyezkednek el. Az azonos telítettségűek mértani helye mindig egy-egy koncentrikus kör. A körök középpontjában a többi színnel azonos világosságú szürke áll. Képünk minden színének világossága V65. A sugarakat jelölő számok a sugár mentén elhelyezkedő színek színezetét, a koncentrikus körök mellett találhatók, a körök mentén lévő színek telítettségét jellemzik. Annak érdekében, hogy a színminták ne legyenek túlságosan kis méretűek, ott, ahol a színezeteket szimbolizáló sugarak közel kerülnek egymáshoz, a színmintákat részben vagy teljesen elhagytam.

195

196

Befejezés

A COLOROID 1.26 A COLOROID KOORDINÁTÁK ÉS A COLOROID DIAGRAM

Egy-egy szín Coloroid-színtérbeli helyét a Coloroid koordináták rögzítik. A Coloroid-koordináták a Coloroid-színrendszer érzet szerinti színjellemzői, színjelei. A Coloroid színrendszerben a színeket három összetartozó számmal jelöljük, melyek közül az első a Coloroid-színezetre, a második a Coloroid-telítettségre, a harmadik pedig a Coloroid-világosságra vonatkozik. A jelölés az alábbi sorrendben történik: A- T - V (színezet-telítettségvilágosság). Több szín egymáshoz való viszonyának a jelölésére a Coloroid diagram szolgál. A Coloroid diagram két részből áll, úgymint a Coloroid színkör és az aktuális szín együttest tartalmazó Coloroid színsík egymás mellé rajzolt sémái, melyekbe kerülnek a szóban forgó színek színpontjai. Ha az ábrázolni kívánt színcsoport tagjai több színezethez tartoznak, úgy az érintett színsíkok egy ábrán, egymás fölé is rajzolhatók. Képünk színeinek Coloroid koordinátáit a kép mellett soroltam fel. A tervdokumentációban, amikor színekről beszélünk, mindig megadjuk a szín Coloroid koordinátáit. Erre azért van szükség, mert egyedül ez biztosítja a szín egzakt rögzítését. E számok alapján a szín a COLOROID SZÍNATLASZBAN megtalálható, vagy számítógépen megfelelő szoftverrel vagy műszeresen megjeleníthatő. A printerrel vagy nyomdai úton előállított színminták mindig csak tájékoztató jellegűek.

Befejezés

197

SZÍNHARMÓNIÁK A COLOROIDBAN Színharmónia skálák

Homlokzatok szín együttesei akkor hatnak szépen, ha színeik, akár csak a festmények színei, színskálákat alkotnak. Míg festmények esetén nemcsak monokróm és dikróm , hanem gyakrabban trikróm, tetrakróm és polikróm harmónia együteseket használnak, addíg a homlokzatokon csak monokróm és dikróm együttesek szerepelhetnek. Ezen együttesek telítettségeinek és világosságainakColoroid színjelei minden esetben számtani vagy mértani sort alkotnak.

198

FÜGGELÉK 2 Szilágyi Domokos: A VÁROS SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA RÉSZLETEZÉSE A város szerkezetének és arcának változásai és a történelmi időben kialakult városrészek jellemzői Pécs a magyar kultúra és ezen belül a városépítészet területén kitüntetett helyet foglal el a vidéki városok között Budapest, az ország fővárosa után. Táj és város, hagyomány és modernség sajátos és izgalmas kölcsönhatásában alakult, formálódott és formálódik napjainkban is. Kelta, római, majd gazdag középkori városi élet után a török hódoltság, az azt követő harci események (török kiűzése, Rákóczi szabadságharc, rácdúlás) következtében szerény vidékiességből a XVIII. század végén kezdett ismét magára találni a város polgársága, szellemi élete. Majd a XIX. század második felétől a város ipari és polgári fejlődése meglendült, kiemelkedett a középszerűségből, az ország egyik jelentős központjává vált. Az első világháborút követően megcsonkított ország elvesztette területeivel együtt nagyvárosai jelentős részét, így Pécs regionális szerepköre tovább erősödött a pozsonyi egyetem Pécsre költözésével. A XX. század második felében a szocialista iparosítás és városépítés által négyszeresére duzzadt város a mennyiségi növekedés mellett is megtartotta kulturális identitását, vonzerejét, progresszivitását és szellemi igényességét. A város a Mecsek déli leejtőin, gazdag tagoltságú domboldalakon és a hegy lábánál terül el. A város szerkezetét a földrajzi adottságok mellett az itt egymást merőlegesen metsző két útvonal határozza meg évezredek óta: a kelet-nyugati irányú, Budáról érkező és Szigetvár felé távozó és az észak-déli irányú, a Mecsekből érkező és Siklós, Eszék irányába távozó útvonalak. Táj és város szerves és harmonikus kapcsolata, a természeti táj és az épített környezet ölelkezése az a meghatározó, a kezdetektől jelenvaló tényező, mely Pécs egyedi arculatát ma is felismerhető módon jellemzi. A római város szerkezetétől, kiterjedéséről részleges ismereteink vannak csupán. Ezek szerint a történeti belváros ÉNY-i szektorát foglalta el a római város eddig ismert méreteivel nem indokolható nagyságú, jelentős kiterjedésű és rendkívüli gazdagságú későrómai-ókeresztény temető, melynek fellelt és helyreállított emlékei méltán kerültek az UNESCO világörökség-listájára. Arculatát a mesterséges teraszokon álló sírépítmények, mauzóleumok, emlék-

Befejezés kápolnák, zöldbe ágyazott festői látványa jellemezhette. Feltételezés szerint itt állhatott a középkori székesegyház elődjének tekinthető u.n. temetői bazilika is, mely társaival (pl: cella trichora, cella septichora) együtt lehettek névadói a népvándorlás és a kora-középkor településének, melyet Quinque Basilicae, Quinqe Ecclesiensis (később Fünfkirchen) néven emlegettek. A temető feltárt és bemutatott emlékei napjainkban váltak városalakító tényezőkké. A tőle délre elhelyezkedő római város a belváros DNY-i szektorát és az attól délre eső területsávot (Rákóczi - Nagy Lajos király út között) foglalta el. KNY-i tengelyét a mai Rákóczi út helyén futó főutcája képezte, ahol a fórum épületei a mai Jókai u. és Rákóczi út kereszteződésének térségében álltak. Ma az elpusztult város alapfalainak maradványaival találkozhatunk a pusztulás utáni leejtő törmelék több méter mély rétegeiben. A temetői emlékeknél jóval szerényebb, és építőanyagként javarészt elbontott, csak alapfalaiban fennmaradt emlékek feltárása és bemutatása napjaink feladata. Így a mai városképben, új épületeiben várhatóan megjelennek a római város töredékei a Sopianae-téren és az ott létesülő épületekben. A középkori Pécs a római elődjénél jelentősen nagyobb kiterjedésű, melynek szerkezetét az egymást metsző főútvonalak határozták meg. Ezek mentén települt a kereskedelem, metszéspontjukban létesült a város főtere városházával, plébánia templommal, míg a szakrális központ, a püspökvár a négytornyú székesegyházzal tőle északnyugatra épült a későrómai-ókeresztény temető területén. A középkori város középső részét a tatárjárás után, a XIII. század második felében vették körül városfalakkal megvédve a jelentősebb egyházi és világi épületeket, míg az utak és jelentősebb vízfolyások menti településrészek főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élő és iparos lakói a falakon kívül rekedtek. Ezek közül a legjelentősebb a bőhozamú Tettye forrás patakja mentén, a vízi energia felhasználására kialakult iparosnegyed Malomsok (később a Budai Külváros közigazgatási egységébe került) városrész önálló plábániájával (Mindenszentek temploma), a budai országúttól északra, a budai országút mentén a Budai Külváros, a siklósi országút mentén a Siklósi Külváros, a szigeti országút mentén pedig a Szigeti Külváros, míg végül a hegyre vezető vaskapun túl a déli lankákon a város szőlőskertjei helyezkedtek el. A város középkori látképét a püspökvár uralta a négytornyú székesegyházzal. A város ÉNY-i sarkában a várostól is elkülönülő erődítmény szomszédságában stratégiai szempontból beépítetlenül hagyott térség a mai sétatérnél nagyobb területet foglalt el a falakkal övezett várostestből. Környezetében a Pécsi Káptalan

Befejezés emeletes kanonokházai állottak szabadonállóan nagy kertekkel övezve. A középkori városok gazdagságát jelenítik meg a koldulórendek megtelepedése. A szigeti kapu belső oldalán települtek le a ferencesek, a siklósi kapu közelében a domonkosok, míg a domonkos apácák és az Ágoston-rendiek a falakon kívül, a budai külvárosban. Egyik korai szerzetesi építkezést képviseltek a bencések Szent Benedek templomukkal a déli városfal belső oldalán. A zömmel földszintesen beépült várostestben ezek az egyházi épületegyüttesek meghatározó, a városképet gazdagító elemek voltak, melyek jelentős beépítetlen kertterületekkel is rendelkeztek. A városiasodó, emeletes, zártsorú beépítés jellemzően a K-NY-i tengely mentén, a főutcán és a főtéren jelent meg. A történeti külvárosok közül kiemelkedik a nagy kiterjedésű és népes Budai Külváros a Havihegyre is felkúszó tettyevölgyi Malomsokkal együtt a völgyben futó Tettye- és Vince utcákkal, és a hegyre kapaszkodó meredek utcákkal, közökkel, lépcsőkkel feltárt zegzúgos, aprótelkes beépítésével. A budai kapun túl a főutca zártsorú beépítése folytatódik déli előterében a buza és szénapiaccal. Hasonló elrendezésű, de sokkal kisebb kiterjedésű a Szigeti Külváros, ahol a főutca zártsorú beépítése folytatódik Ny-i irányban, felette a beépítés felkúszik a püspökvár Ny-i kapujáig. A Siklósi külváros a siklósi országút mentén alakult ki, laza kertes beépítéssel, majorságokkal. A várostól délre a Pécsi-vízig vízjárta rétek, ingoványok, a várostól északra szőlőskertek és tölgyesek adtak természetes táji keretet a középkori városnak. A hazai viszonylatban nagy kiterjedésű, középkori városfallal védett püspöki székhely és külvárosai középkorban kialakult térbeli elrendezése jelentősen nem változott az évszázadok során. Az híven átöröklődött korunkra ma is meghatározva a városközpont térbeli kereteit. A történeti belváros falakkal övezett területe és a Budai Külváros egy része a Tettye völgyével (középkori neve Malomsok), a Haviheggyel műemléki jelentőségű területté lett nyilvánítva, mely biztosítja e történelmi, városépítészeti örökség fennmaradását. Pécs fekvése miatt, a kiépült püspökvár és városfalak nem rendelkeztek stratégiai jelentőséggel, így jelentősebb várostromok és pusztítások nélkül került török kézre a város. A város épületei, lakósága a hódoltság alatt tovább élt, de az új hatalom kormányzata, betelepítései módosították azt. A keresztény templomokat mecsetté alakították át a Mindenszentek temploma kivételével, sőt a Szent Bertalan plébánia templom és az Ágoston templom köveiből új

199 dzsámik épültek. Új épületfajta is megjelent: a török fürdők. Az új dzsámik kupoláikkal, minaretjeikkel keletiessé módosították a városképet, melyek ma is részei a városképnek. A török alóli visszafoglalás alkalmából elkészült telekösszeírás, katonai felmérés és városábrázolás azt igazolja, hogy a középkori város lényegében fennmaradt elszegényedve, lepusztulva, kiégve, mely lehetőséget nyújtott a városi élet folytatásához. Az 1686-ban még népes, főleg magyar és kevés délszláv lakosú Pécs a Rákóczi szabadságharc idején, az 1704-es rácdúlás következtében vált lakatlanná. A földesúr püspökség és káptalan németekkel és keresztény bosnyákokkal telepítik újjá a várost. A középkori város romjai között egy sokkal kisebb, a romok elbontásából nyert építőanyagból sokkal szerényebb, és szegényesebb város kezd kibontakozni a barokk stílus jegyében. A középkori kereteket lassan, a XVIII. század folyamán és a XIX. század első felében tudja új élettel és épületekkel feltölteni az egyház és a város polgársága. A barokk Pécs arculatában a szerény, eszköztelen, zömében földszintes polgári épületek között a XVIII. század derekán és második felében felépült egyházi épületegyüttesek dominálnak: A középkori épületek közül a püspöki palota és székesegyház, a kanonokházak, a ferences templom és rendház épülnek át barokk stílusban. A Gázi Kászim pasa dzsámija a főtéren, Jakovali Hasszán dzsámija a kórház téren, Elhadzsi Husszein dzsámija az Ágoston téren épültek át barokk templomokká megtartva sajátos, Mekka irányába tájolt elrendezésüket. Új egyházi épületek is emelkedtek: a püspökvárban a Dómtéren a káptalani levéltár, a papnövelde a Papnövelde utcában, a jezsuita rendház és kollégium, a kapucinusok (később az irgalmasoké) temploma és rendháza a főtéren, a domonkosok temploma és rendháza (ma Dominikánusház), a pálosok temploma és rendháza (később Líceum templom) a főutcában (Király u.). A belváros fölé emelkedő kálvária és a Szigeti Külvárosban álló Xavéri szent Ferenc kápolna, a Havihegyen a pestisjárvány emlékére emelt Haviboldogasszony kápolna, a főtér Szentháromság emlékműve gazdagítják a barokk városképet. Ez időben létesül a városból kiutasított pravoszláv szerbek települése a Rácváros, a Szigeti Külvároson kívül, attól nyugatra. A polgári építkezések reprezentatívabb emlékei a K-NY-i tengely mentén, a főutcában emelkednek a középkori eredetű, emeletes polgárházak barokk átépítésével. A kor legjelentősebb középülete a vármegyeháza a Papnövelde utcában. A szabad királyi városi címet 1780-ban kapja meg Pécs Mária Teréziától, mely a földesúrral szembeni polgári törekvések elismerését jelentette, és felgyorsította a

200 város polgárosodását, mely a Reformkor idején képes volt a város arculatának jelentős átformálására a püspökvár városra néző falainak elbontásával, sétatér létesítésével, a városkapuk elbontásával, a városárka beépítésével, egyre több emeletes polgárház építésével. Ennek az időszaknak meghatározó építőmesterét már név szerint is ismerhetjük: Piacsek József kezemunkája nyomán formálódott a főtér K-i, klasszicista házsora és városházája, a Király u. Mária u. Líceum u. Felsőmalom utca több lakóháza, A Jogi Líceum épülete (Szepessy u. ma Egyetemi Könyvtár). Ezt követte az 1850-60-as évek romantikus és kora-eklektikus, főleg neoreneszánsz építkezése még a középkori településszerkezetet tiszteletben tartva, főleg a még mindig üres telkek beépítésével és a belvárosi földszintes házak átépítésével, szerény léptékváltással, a homlokzatok megemelésével, a tetőhajlásszög csökkentésével. Ez időtájt már nem ritka a két emeletes épület sem, de még nem feszítik szét a középkori és barokk eredetű utca- és városképet. Ekkor formálódik a déli városfal mentén a Rákóczi út, születik az új piactér, a Kossuth tér a zsinagógával. A helyi ipar, a szénbányászat nyomán megindulnak a korai ipartelepek és munkáskolóniák építése is a város déli és keleti külső területein. Ez idő tájt a város léptéke és arculata új elemekkel gazdagodott ugyan, de nem, lépte át jelentősen a középkori várostest kiterjedését, megszokott egyéniségét, léptékét, táji környezetével való harmonikus kapcsolatát. Ezt bizonyítják a korabeli városképek is, melyek elsősorban déli irányból, Siklós felől közelítve ábrázolják, ragadják meg a város jellegzetes arculatát, a környező tájjal való harmonikus látványát. A kapitalista fejlődés és polgárosodás, a vasúti közlekedés, a városi élet intézményeinek sokfélesége a kiegyezés után, a századforduló idején és a XX. század első 20 évében teszi Pécset a Dunántúl fontos igazgatási, kereskedelmi, ipari és kulturális centrumává. Ez az időszak jelentős építkezésekkel, a város területének megnövekedésével jár messze túllépve a középkori várostest területét. Jelentős gazdasági vállalkozások, többek között a Zsolnay Porcelángyár, a Höfler Bőrgyár, a Hammerli Kesztyűgyár, az Angster Orgonagyár, a szénbányászatot művelő Duna Gőzhajózási Társaság, a Dohánygyár igényes ipari épületei a századforduló historizáló és a szecessziós építészetének, a korai modern mérnöki szerkezetek alkalmazásának helyi példái. A közigazgatást, a honvédelmet, oktatást, a kultúrát, a polgári reprezentációt is kiszolgáló új középületek, lakóépületek, szállodák, kávéházak, létesültek. A kor legjelentősebb építészeti programja a középkori székesegyház neoromán stílusú, purista újjáépítése volt, melynek terveit Friedrich Schmidt bécsi

Befejezés műépítész készítette. Az építkezés kapcsán működött városunkban Kirstein Ágoston, több jelentős neoreneszánsz épület szerzője: az Irgalmas templom főhomlokzata (Széchenyi tér), a Székesegyházi Énekiskola (Káptalan u.), Kereskedelmi és Iparkamara (Perczel u.), Nemzeti Casino (Király u.), Egyházmegyei Alapítvány és Takarékpénztár (Janus Pannonius u.) terveit készítette el. A vállalkozó, kivitelező mester, Schlauch Imre önálló tervei szerint épült meg a Kossuth tér és Fűrdő u. sarkán a Törvénykezési palota (ma Orr-Fül-Gége Klinika), A Kossuth téri Irgalmasok bérháza (ma önkormányzati hivatal), a Nádor Szálló(Széchenyi tér), Corso Kávéház épülete (Színház tér), a Szabadság úti u.n. Schlauch villanegyed. A helyi építészek közül kiemelkedik Pilch Andor életműve. Legjelentősebb művei: a Pannónia (ma Palatinus) Hotel, a Főreál Iskola (ma az egyetem jogi kara), a Pécsi Izraelita Hitközség bérháza (Munkácsy u.4.), a Gyárvárosi plébániatemplom, elemi iskola és óvoda épületegyüttese, sajátos építészeti feladata volt az Ispitaalján (Köztársaság tér környéke) 1907-ben megrendezett Pécsi Országos Kiállítás pavilonjainak tervezése. A kor középületeit a helyi mesterek mellett országos hírű építészek tervezték: a Pécsi Nemzeti Színházat Lang Adolf és Steinhardt Antal, Pécsi Központi Takarékpénztárat (Széchenyi tér, ma megyeháza) Korb Flóris és Giergl Kálmán, az új városházát Lang Adolf, a Postapalotát (Jókai u.) Balázs Ernő, az Indóház téren az Indóházat Pfaff Ferenc, a MÁV Igazgatóságot Jenei Ernő, a Honvéd Hadapródiskolát a Szigeti országúton Alpár Ignác (ma PTE Orvostudományi Kar, teljesen átépítve), a Bányakapitányságot a Rét utcában Medgyasszay István. Míg a korábbi korszakban a településkép harmonikus fejlődését, alakítását tapasztalhattunk, e korszak hasonló józan törekvései mellett a meghitt, kisvárosias városképben erőszakos, nagyvárosias léptékváltást és beavatkozások elkövetését állapíthatjuk meg, melyek szigetszerű, disszonáns következményei a belváros több pontján ma is tetten érhetők. a Széchenyi téren, a Színház téren, a Király utcában. Ebben a korszakban a város szerkezete elsősorban a K-Ny-i tengelye mentén, hosszan elnyúló módon kibővült, a villamosjáratok révén tömegközlekedés szerveződött. A Budai országút mentén földszintes zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű lakóterületek és üzemi területek váltották egymást a budai vámig, a Komlói útig, valamint a mohácsi országút mentén, a keleti Mecsek kőszén telepein bányaüzemek (András-akna, Széchenyi-akna, György-akna, István-akna) és bányászkolóniák (Borbála-telep, Pécsbánya-telep, Meszes, stb) létesültek.

Befejezés A belváros és a Budai Külváros találkozásánál a búza és a szénapiac helyén új közterek (Irányi Dániel tér, Negyvennyolcas tér) létesültek új középiskolákkal (Főreál Gimnázium, Gépipari Iskola). A Szigeti országút mentén a Hadapródiskoláig terjeszkedett a város földszintes beépítéssel, melyben szigetszerűen települtek a laktanyák, kórházak, gyermekintézmények. A Siklósi országút mentén a Pécsi vízig terjedt a beépítés lakóházakkal, beszálló vendéglőkkel, jelentős üzemi területekkel. A Siklósi Külvárost a K-Ny-i vasút kiépítése ketté vágta, déli része leszakadt a városi fejlődés területeitől hosszú időre. Azonban a vasút és a belváros között új reprezentatív, É-D-i irányú sugárútat nyitottak déli végén a református templommal, villanegyeddel, északi végén Zsolnay Vilmos köztéri szobrával. A Mecsekoldal szőlőskertjei rovására a lakóterületek felkúsztak elsősorban a belváros és a Budai külváros felett. sematikus, saktábla-kiosztású telektömbökkel. A szőlőhegyen a hagyományos présházak egy része emeletes faverandás, tornyos nyárilakokká bővültek. A többszörösen megnövekedett területű város továbbra is a Mecsek déli leejtőin és a hegy lábánál terült el megtartva és továbbfejlesztve a táj és város évezredes szerves együttélését, dél felé kitárulkozó arculatát. A városképben a négytornyú székesegyház továbbra is megtartotta dominanciáját, de közel és távol már megjelentek a konkurens középületek jelentős méretű tömegei a zömében még mindig lényegében földszintes beépítésű, csak a központ felé sűrűsödő, többszintessé váló városszövet felett. A város építészeti arculatát a józan, takaros, egyszerű, de jó arányú épületek egyöntetű minősége határozta meg, melyben a korstílus jegyei a polgári törekvés és reprezentáció igénye folytán egyre másra megjelentek a homlokzatokon kiváló kézművesek keze nyomán. Helyi jellegzetesség a díszítőkőműves munka mellett a Zsolnay Manufaktúra égetett agyag tagozatainak, épületplasztikáinak, majd a Porcelángyár mázatlan és mázas pirogránit termékeinek gyakori alkalmazása. A várost sokkhatás éri a vesztett I. világháborúval, a szerb megszállással, a trianoni béke-szerződés következményeivel. A gazdasági válság, az elszegényedés mellett egyedüli pozitívum a Pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Pécsre költöztetése, mely a Pilch Andor tervezte Főreál Gimnázium épületét kapja meg, majd a 48-as tér további beépítését indukálja. Tőle keletre pedig az egyetemi sporttelep (Hoffmann László), a balokányi strandfűrdő (Dulánszky Jenő) épült meg. A város nyitott, progresszív szellemi légköre nevelte az új fiatal alkotónemzedéket a 1920 körül. Breuer Marcel, Forbát Alfréd, Ludwig

201 Károly, Molnár Farkas, Weininger Andor nevei fémjelzik ezt az időszakot. Forbát Alfréd a Bauhaus-ban Walter Gropius munkatársa, 1933-38 között Pécsett élt és alkotott. Jelentősebb művei bérházak, villák voltak. A modern építészet meghonosítói Forbát mellett, Dulánszky Jenő, Hoffmann László, Ludwig Károly, Nendtvich Andor, Visy Zoltán bérházakkal, középületekkel, villákkal jeleskedtek. Tervpályázat útján épült fel a mecseki üdülőszálló, a Hotel Kikelet (Lauber László-Nyíri István-Nendtvich Andor- Visy Zoltán 1935. bővítés: Ludwig Károly 1937.), az Uránia Mozi (Nendtvich Andor-Visy Zoltán-Weichinger Károly 1935.). A fővárosi Weichinger Károly városképet uraló műve a Hunyadi úton álló Pálos-templom (1935.). A két világháború közötti időszakban készült az első szabályozási terv Kalenda Lóránd városi mérnök irányításával (Tervezők: Dörre EndreWeichinger Károly-Kőszeghy Gyula 1928.), mely nyomán az egyetemi negyed, a villákkal szegélyezett magaslati út, a belváros és a vasút közötti lakóterület, a Szigeti és Budai kertvárosok, a vasúton túl a Megyeri kertváros és a Központi Temető Weichinger Károly temetőkápolnájával épült fel. Gosztonyi Gyula várostörténeti és régészeti kutatásai, majd köztér formálásai érdemelnek figyelmet (Széchenyi tér és szent István tér architektonikus kiképzései) a Széchenyi téri belvárosi templom (dzsámi) Körmendy Nándor tervei szerinti bővítésével együtt. Fábián Gáspár neoromán Piusz templomával és jezsuita gimnáziumával a Hadapródiskola feletti hegyoldalban a kor egyik legjelentősebb beruházását tervezte meg, mely a város ezirányú későbbi fejlesztését fogja magához vonzani. 1950-ben az államosítás után alapították a nagy állami tervezőirodákat országszerte. Pécsett a Pécsi Tervező Iroda, majd Vállalat jött létre ( PTV, majd később Dél-Dunántúli Tervező Vállalat, DTV, PÉCSITERV). Később a megyei tanácsok is hoztak létre tervezőirodákat, így Pécsen a BARANYATERV-et. Ezek a tervezőirodák az építészet szakmai műhelyeivé váltak hosszú évtizedekre biztosítva a folyamatosságot, az utánpótlást a szakmagyakorlásban. A szocialista városépítés eredménye az 50-es évekből az úgynevezett „szocialista-realista” Meszesi városrész, majd a század közepétől sorra készülnek a tömeges lakásépítést szolgáló szabályozási tervek: ÚjmecsekaljaUránváros, Szigeti városrész, Megyeri kertváros (Dénesi Ödön, Pap József a városrendezők) melyek kezdetben hagyományos, majd nagypaneles szerkezetekkel valósultak meg. Városrendezőink törekedtek a kötött technológia és politikai elvárások

202 mellett is a város ember-léptékű, a városszerkezethez és a tájhoz illeszkedő fejlesztésére. Tillai Ernő olyan panel-architekturát komponált, mely messze kiemelkedett a paneles tömegtermelésből igényes megformálásával, jó arányú homlokzati rendjével, és nem utolsó sorban jól bútorozható és lakható lakásaival. A lakótelepeken sorra épültek az oktatási, kereskedelmi és szolgáltató egységek: Erdélyi Zoltán, Getto József, Köves Emil, Szigetvári János, Szőke Gyula, Tillai Ernő, majd később Freifogel Mihály, Nyári József, Várnagy Péter, Vezér Csaba épületei a városhoz kötődő egyéni ízzel és igényességgel lettek megformálva. Budapesti építész, Gádoros Lajos uránvárosi Olimpia étterme és 400 ágyas egyetemi klinikája gazdagította a város építészeti kultúráját. A Sziget városrészben a volt Hadapródiskola és a Piusz Gimnázium, a Rókusdomb területei és környezete válik a pécsi főiskolai és egyetemi fejlesztések akcióterületeivé. A lakásépítés lázában felkúszott a panel a Mecsek-oldal szőlőinek helyére is, megközelítette a történeti várostestet is. A Budai-városrész elbontása és panelekkel történő beépítésének szándéka már torzó maradt: alacsonyabb szintszámmal, magastetővel, keretes beépítéssel (Nyári József munkája) hozzászelídült a hagyományos történeti környezethez, vagy kiharcolhatóvá vált a paneles technológia helyett egyedi szerkezetű és arculatú építészeti együttes is, mint Getto Józsefnek a barokk Xavér kápolna köré tervezett beépítése. A város feletti történelmi borvidék szőlőskertjeit az 1970-es évektől lakóterületté nyilvánították, így a spontán magánerős lakásépítés közkedvelt területévé vált. A történeti belváros tehermentesítésére elkészült a városközpont déli irányú bővítésének rendezési terve (Hübner Mátyás) és beépítése, ahol a legjelesebb pécsi alkotók kaptak feladatot: Tillai Ernő, Kiss Tibor, Szőke Gyula, Köves Emil, Erdélyi Zoltán. Az igazgatási, kereskedelmi és kulturális központ máig torzó befejezetlen maradt. Erdélyi Zoltán és Getto József tervpálya- díjas megyei művelődési központja már nem épülhetett fel. Pécsett elkerülték a világháborús bombázások, így az örökölt történeti városszerkezetet és városképet csak a bontással járó új lakótelep-építés politikai nyomása veszélyeztette. Városrendezőink, Gömöry János, Pap József, Tóth Zoltán a déli, zöldmezős terület felé tudták irányítani a várospolitika döntéshozóit a 70-es években. Ennek nyomán épült ki a 60 ezres lélekszámú déli városrész, és menekedtek meg ennek következtében a történeti beépítést őrző városnegyedeink, melyek rekonstrukciós rendezési tervei is sorra elkészülhettek.

Befejezés Ezekre az évekre esett a műemlékvédelem kiterjesztése az egyedi védettség mellett a történeti városmagok területi védelmére, mely új szemléletet és gyakorlatot eredményezett Pécsett is. Dénesi Ödön, majd Fortvingler László városrendezők és a Kistelegdi István építész vezette belvárosi rekonstrukciót tervező műterem nagyszabású u.n. tömbrekonstrukciós (mai szóval tömbrehabilitációs) programokat dolgoztak ki Tóth Zoltán városi főépítész irányítása mellett. Ebben az időben szabadult ki évszázados beépítettségéből a püspökvár és a belváros középkori falrendszere jelentős városkép formáló szerephez jutva. Ezzel egy időben megindult a belvárost tehermentesítő forgalmi útgyűrű kiépítése a városfalak mentén a mélypince veszélyelhárítás kormányzati címzett támogatásából a mintegy 30 km hosszú mélypince rendszer feltárásának, megerősítésének, tömedékelésének munkája mellett. A megerősítés és hasznosítás összekötéséből születtek Dévényi Sándor izgalmas és játékos földalatti pinceterei. A műemléki helyreállítások közül kiemelkedik az ókeresztény sírkamra együttes, a Dómmúzeum, a múzeum utcává alakított Káptalan utca a volt kanonok-házakkal. A műemléki helyreállítás, mint speciális építészeti feladat újabb kihívást jelentett kiváló építészeinknek. A helyiek közül Bachman Zoltán, Dévényi Sándor, Jankovics Tibor, Kistelegdi István, az OMF tervezői közül Mendele Ferenc, Ferenczy Károly, Komjáthy Attila, Schőnerné Pusztai Ilona, H. Vladár Ágnes alkotott maradandót. Az építészeti irányváltást városunkban az 1960-as évek végétől a nemzetközi posztmodern tendenciák mellett Mischl Róbert a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV igazgatója kezdeményezte azzal, hogy 1968-ban friss diplomás építészekből „Ifjusági Irodát” hozott létre, ezzel kezdődött a később „Pécs Csoportnak” nevezett alkotói közösség 10 éves története. Blazsek Gyöngyvér – Deák László – Jankovics Tibor – Kistelegdi István – Oltai Péter egyetemi korrektorukat, a közös tervpályázatokon összeszokott csoport szellemi vezetőjét, Csete Györgyöt hívták meg vezető építésznek. Hamarosan csatlakozott hozzájuk egy időre Kováts Attila is, majd az idősebb kollégák közül Nyári József és a statikus Dulánszky Jenő. Szellemi társuk és „harcostársuk” a budapesti Makovecz Imre, segítőjük helyben Erdélyi Zoltán, a vállalat főmérnöke, az Építőművészek Szövetségének területi elnöke és későbbi munkatársuk, Tóth Zoltán városi főépítész. Sajnos nem sok pécsi épület őrzi tevékenységük nyomát: Jankovics és Kistelegdi belvárosi foghíj beépítései, Oltai balokány-ligeti ifjusági klubja, Jankovics Tibor és Tóth Zoltán Nevelési Központja a Siklósi Városrészben.

Befejezés átépítették. A Pécs Csoport szellemi kisugárzása meghatározó Pécs, az ország építészete szempontjából, méltán figyelt fel rájuk a nemzetközi szakmai közvélemény is. Az építészeti alkotási folyamat alapoktól induló újra gondolása, az organikus szemlélet, Kós Károly századelőn torzó maradt nemzeti gyökerű építészeti törekvése folytatásának felvállalása a sematikussá váló modern építészeti gyakorlat és az elsilányosító tömegtermelés ellenhatásaként aktuális problémákat vetettek fel. Ezekre adtak őszinte, hiteles, eredeti válaszokat írásokban, rajzokban, előadásokban, kiállításokon, tervekben, megvalósult házakban, hajlékokban. A kiüresedett tervezői gyakorlattal való szakítás bátorsága és öröme, több kolléga gondolkodását szabadította fel, és egyéni habitusuk szerint megújították építészetüket, vagy kezdték pályájukat: Bachman Zoltán, Csaba Gyula, majd Dévényi Sándor, Weiler Árpád, Koller József. Még azokra is megújító hatással voltak, akik ellenezték úgymond a modern építészet racionalitásának feladását a nemzeti és organikus szemlélet kedvéért: Erdélyi Zoltán, Getto József, Köves Emil, Várnagy Péter késői munkásságán ez érzékelhető. A PÉCSITERV felbomlásával a vezető tervezők saját irodákat nyitottak, melyekben izgalmas műhelymunka folyik az induló generációk pályakezdését is felvállalva. A rendszerváltozás új kihívásaira adott építészeti válaszokban már a fiatalabb generációk hangja is erőteljesebbé vált, jelezvén az újabb generációváltást. A városépítészetben Pap József és Hübner Mátyás mellett vált tehetségéhez méltó önálló egyéniséggé Csaba Gyula, Heller Mátra, Horváth Magdolna, Lugosi Ágnes, Zambó Terézia. A történeti városrészek új szemléletű rehabilitációs rendezési terveit már ők készítették, készítik a 90-es évek óta. Az építészetben az egykori fiatalok mesterré váltak: Bachman Zoltán és Kistelegdi István az egyetemi építészképzést indítják el a korábbi Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar oktatását tovább fejlesztve. Innen indult útjára Viczencz Ottó több belvárosi foghíj beépítés, a püspöki gazdasági hivatal épületének tervezője, vagy Koch Péter és Karlowecz Zoltán a Barbakán téri foghíj beépítés tervezői. Dévényi Sándor expresszív organikus-eklektikus munkássága számos fiatalt vonzott és vonz irodájába a Kós Károly Vándor Mesteriskola keretében az egész Kárpát-medence területéről. A pécsiek közül Masszi Pál és Borza Endre már önálló irodát visznek. Új szint hoz a pécsi építészet palettájára a megújuló modern építészeti gondolat nemzetközi eredményeire figyelő, valamint Török Ferenc és

203 Balázs Mihály munkásságát tisztelő Pelényi Margít, Horváth András, Patartics Zorán, Lantay Attila munkássága, Cságoly Ferenc és Keller Ferenc fővárosi építészek Barbakán téri beépítése, vagy Getto Tamás "minimal art" szemléletű foghíj beépítései. Az 1990-es rendszerváltó fordulat után a város bányaipara, állami vállalatai felszámolásra kerültek, a gazdaság és a foglalkoztatás szerkezete jelentősen átalakult, melynek következménye lett az építési feladatok jelentős csökkenése, a városfejlesztés megtorpanása. Tizenöt év elteltével a kapitalista átalakulás tendenciái kirajzolódtak, a privatizáció, a magánbefektetők, a nemzetközi tőke városalakító tevékenysége már tetten érhető a plázák, raktáráruházak, autószalonok, lakóparkok szaporodásával, a történeti városrészek és a lakótelepek egyre nyilvánvalóbb elhanyagoltsága mellett. Napjainkban körvonalazódnak különböző elképzelések a város jövőképéről, melyeknek közös vonása a város kulturális örökségének, felsőoktatási intézményeinek, tudományos műhelyeinek, kortárs művészeti életének, regionális szerepkörének alapulvétele. E koncepció jegyében készült el 2004-ben az egész város közigazgatási területére az egységes településrendezési terv Molnár Attila vezető településtervező irányításával. A városfejlesztési elképzelések középtávú stratégiáját az Európa Kulturális Fővárosa - Pécs - 2010 (EKF) programja köré szervezve határozta meg a Város Közgyülése.

204

FÜGGELÉK 3. Szilágyi Domokos: A BELVÁROS ELEMZÉSE RÉSZLETEZÉSE 3.1. A belváros és a városközpont déli bővítési területe A városközponti területe Pécs városának lényegi elemeit foglalja magába úgy tartalmi, funkcionális, mind városépítészeti, esztétikai értelemben. Az ősi városmag földrajzi fekvése a Mecsek déli hegyoldalán és hegylábánál őrzi az emberi település és táj évezredes szerves együttélésének, harmonikus egymásra hatásának tényezőit. A természeti táj, a Mecsek erdős hegyvonulata, a szőlőhegyi, kertes kulturtáj, a földrajzi terep az utcák, terek belső városképeinek, valamint a külső, vagy hegy felőli nézőpontokból feltárulkozó városképeknek is szerves részei, alkotó elemei. Ugyanúgy a mecseki nagytájnak szerves részei az ember alkotta város beépítése, jellegzetes építészeti motívumai. Ennek lényegi feltárulkozását a Baranyai-dombvidék hátságán, Siklós felől érkezve, a Siklósi országúton lehet legjobban érzékelni, ahol a Pécsi-víz síksága fölé monumentálisan emelkedő Mecseki hegyvonulat déli leejtőin hirtelen tárul elénk a város képe a négytornyú székesegyházzal. Innen nézve a lenyűgöző látvány zavaró elemeit - szocialista lakótelepek, ipari zóna létesítményei - még igazán nem érzékeljük, Pécs egyéni arculata, mint vizuális egység tárul fel előttünk.

Befejezés Ezt a városközponti területet forgalmi utakkal, mint tehermentesítő útgyűrűvel vették körül, melynek szükséges területét nagyrészt bontásokkal biztosították. Ennek hozadéka a történeti belváros NY-i (Klimo u. Barbakán tér) és É-i (Aradi vértanúk útja, Kálvária u.) középkori városfalainak kiszabadítása, mely új városképi látvánnyal gazdagította a városközpontot. A Kórház tér, Rákóczi út, Szabadság út É-i szakasza az útgyűrű részeként kialakult állapotában szolgálja a forgalmat, míg a Nagy Lajos király út a Siklósi Külváros történeti szerkezetét átvágó, új útvonalként került kialakításra, melyet új, nagyvárosias beépítés kísér. Az útgyűrű K-i szakasza az Ágoston tértől a 48-as térig a történeti Budai Külváros átvágásával zárul. Ez a területsáv a régi beépítési szövet átvágásával részben a megbontott telektömbök belsejét mutatja az új közterületek felé, részben már felépült, különböző karakterű és léptékű új beépítésekkel szegélyezett, határozatlan teresedésként jelenik meg a városképben. Az ősi Budai országúton, kelet felől közelítve a mai Zsolnay úton érhetjük el a városközpontot. A szanálások előtt a Zsolnay út belső szakasza kisvárosias, földszintes, hézagosan zártsorú széles út képét nyújtotta, melyen a szénapiac helyén létesült 48-as térre érkeztünk, ahol a négyzetes tér gazdag ligetes faállománya és az egyetem és a Gépipari Középiskola épületeinek nagyvárosias és nagyvonalú együttese fogadott. Ma ez a városkép keleti és északi irányban nyitott, hatalmas rendezetlen üres térséggé vált, méltatlan a nagy múltú városközpont bemutatkozásához, a városba érkezők fogadásához.

A város történelmi központja a középkori városfalakkal védett, történeti belváros, mely fejlődése során szervesen egybeépült a Budai Külváros nyugati területsávjával a hajdani búzatérig, majd a XX. század második felében funkcionálisan kibővült a Siklósi Külváros területén kialakított új városközponti területsávval a Rákóczi út és Nagy Lajos király útja között, melyet tudatos városfejlesztési döntés alapján, a városközpont déli bővítési területeként terveztek meg a Szabadság úttól a 48-as térig. A város általános rendezési terveiben a fent leírt területet jelölték meg a 170.000 lakosú város központjaként, így mai arculata e több évtizedes városrendezési beavatkozás eredményeként jött létre. Ezért e fejezetben a történeti belvárost nemcsak középkori területével, hanem a fent leírt városszerkezeti egységbe és annak közvetlen környezetébe ágyazottan tárgyaljuk.

A szanálás az útgyűrű átvezetése mellett a korábbi rendezési tervek szerinti szocialista lakótelep építésének biztosított volna területet, mely kétháromemeletes magastetős paneles beépítéssé szelídült a Lánc u. Farkas István u. térségében. Előttük a Lánc utcai Orvosi Rendelőintézet lapostetős épülete és az energia szolgáltató vállalat magastetős épülete zárja a teresedést északról, míg délről benzinkút, autós McDonalds, Penny market városszélre való képe éktelenkedik. Ez utóbbiak mögött került kijelölésre az Európa kulturális Fővárosa 2010.(Továbbiakban EKF) program egyik nagyberuházásának,a Tudásközpontnak a területe. A program nem számol a térség egyidejű városépítészeti kialakításával, csupán annak szabályozási kereteit határozták meg, a beépítés spontán vállalkozói magánbefektetők megjelenését várja. A Gépipari Szakközépiskola melletti üres telek beépítése egy újabb plázával magántőkéből már terveződik. A városközpont "városkapu" funkciójú térségének tudatos városépítészeti megfogalmazását, a spontán törekvések mederbe terelését kiemelten fontos városi feladatnak tartjuk.

3.11. a belvárost övező útgyűrű, elkerülő utak környezete

A Budai országút másik ága a Felsővámház u. a Ledina alján, a Zsolnay Gyár előtt

Befejezés fordul ÉNY-i irányba, és tart a Budai városkapuhoz, a Király utcába torkolva. A tölcséresen kiszélesedő Király u. É-ról érinti a búzateret (Irányi Dániel tér) és itt harántolja a K-i érintő út. Az Irányi Dániel tér keleti térfalát képező épület most készült el, a tér felületének kialakítását tervpályázaton nyert megoldás alapján fogják kiépíteni. A Király utcának a Budai kaputól az érintő útig terjedő szakaszának is kész tervei vannak, tehát itt a városközpont rangjának megfelelő közterület-rekonstrukciók készülhetnek el. Az útáttörés legtöbb városképi problémát felvető szakasza a Király u. Ágoston térig terjedő szakasza, ahol szűk utcás, középkori eredetű, kisvárosias városszövet tömbbelsői, a keskeny utcákra komponált, szerény homlokzatok egyszerre egy nagyvárosi utat szegélyező térfal szerepébe kerültek. Az itt meginduló spontán foghíj-beépítések más-más felfogású, léptékű, épületei nem állnak össze harmonikus városképet nyújtó térfallá, a helyzet disszonanciáját inkább felfokozzák a beépítésre alkalmatlan maradék telekrészek rendezetlenségével együtt. Az útáttörés az Ady Endre u. torkolatánál megtorpant, mert a lebontott házak helyén előkerültek a középkori Szent Ágoston templom és kolostor romjai. E tény miatt egyrészt az útgyűrű az Ágoston téren került átvezetésre, megszüntetve a tér meghitt, interieur jellegű léptékét és hangulatát, másrészt a bontás révén a rommező É-i és K-i oldalán igénytelen, rontott állapotú kisvárosias homlokzatok kerültek méltatlanul fontos városképi helyzetbe a nagyméretű teresedést határolva. Ezek a városképi problémák nem kezelhetők a telkenkénti spontán építési ügyek keretében. Szükségesnek tartjuk ezért az utcaképi beavatkozások tervszerű alakítását e fontos történelmi környezetben. Az útgyűrű É-i szakaszának kiépítése a Kálvária u. és az Aradi vértanúk útja vonalán az utóbbi évtizedek legsikeresebb városépítészeti akciója, ahol a helyreállított középkori városfal képezi a déli térfalat, a fal tövében épült ki a forgalmi út, melyet kazettás, növényzettel beültetett, változó magasságú támfal választja el a délre néző házsor szervizutcájától. Bebizonyosodott az, hogy ahol a város rendbe teszi a közterületeket, ott a magáningatlanok felértékelődnek és átépülnek, megújul a városkép. A városfal és tövében a forgalmi út követi a terep hullámzó felületét, melyen haladva remek kilátás nyílik a belvárosra, a Kálváriára, a Havihegyre és a távolabbi városrészekre. A forgalmi út a Kálváriadombot alagúton töri át, így a Kálváriadomb és a belváros morfológiai kapcsolata sértetlen maradhatott.

205 utca vonalában is. A püspökvár a székesegyházzal teljes pompájában és plaszticitásában válhatott a városkép részévé. A Kodály utcai paneles beépítést jól takarja a Barbakán tér NY-i térfalának Cságoly Ferenc és Keller Ferenc tervei alapján történt új beépítése, mely igényesen és a hely szellemét megértve teremtett új értéket a Barbakánnal szemben. Megoldásra vár még a Báthory utca torkolatának rendbetétele. A Klimo u. déli szakaszán az értékes történeti beépítés fennmaradt a városfal mentén is, ahol tölcséres teresedések sorozata vezet tovább az Alkotmány u. és Sánc u. torkolatától a Ferencesek utcájáig, majd a kórháztérig (Petőfi tér). A városfal kiszabadított további szakasza a Barbakánig a Szent István tér nyugati házsorának a Klimo utca szintjénél jóval magasabban fekvő kertjeit rejti, melyek egy szép kilátást nyújtó, kerteket felfűző sétány kialakítására adnak lehetőséget a barokk kerti pavilonnal és a köpenyfal tetején, kívülről felvezető szabadlépcsővel együtt. A város ősi K-Ny-i tengelyén kiépült főutca nyugati ága a Ferencesek utcája. A Szigeti kapu belső oldalán épült fel a XIV. század elején a Szent Ferenc templom és kolostor, mely jelentős barokk és historizáló átépítésen esett keresztül elvesztve középkori karakterét. A koldulórendi gótikus templom nyugati főhomlokzata egy kis városi térre nézett, poligonális záródású szentélye keletelt volt. A XVIII: századi újjáépítés során a templombelső tere megfordult: a kis tér helyén épült fel a barokk szentély, az elbontott gótikus szentély helyén pedig új teresedés alakult ki a templom új, keletre néző főbejárata, és a kolostor északi kapuja előtereként. A templom előtti piazzetta kiemeli a templom főhomlokzatának és tornyának monumentalitását, városképi jelentőségét kedvezően felfokozza. Innen tekinthetünk végig az enyhén ívelő és a főtér felé emelkedő Ferencesek utcáján, melynek utcaképét a városháza tornya és kupolája zárja. A középkori eredetű utcát mindkét oldalán földszintes és emeletes épületek sora kíséri festői esetlegességgel és változatossággal. A 70-es években e kis téren került elő Memi pasa fürdőjének romja, melynek helyreállításával a város a török hódoltság sajátos épülettípusának megjelenítését tűzte ki célul. A helyreállításával, bemutatásával a város egy újabb történeti emlékkel gazdagodott, de a templom előtti tér ezáltal elveszítette köztér funkcióját és a fedetlen épület-rom a tér zárványterületévé vált jelentős fenntartási, köztisztasági problémákat okozva. A romterület rohamos erkölcsi avultsága aktuálissá teszi a tér városépítészeti újragondolását. A Ferencesek utcájából a templom északi kapujával szemben nyílik a Szent István

Ez a nagyvonalú kialakítás jellemzi a Ny-i szakaszt is a Barbakán tér és Klimo

206 tér déli torkolata, melynek tölcséresedő utcaterében Ohmann Béla Szent Ferenc szobra áll. A templom köríves szentélye mögötti átjáró további elemmel gazdagítja a templom-környék városképi együttesét. A kórháztér városképi együttese déli irányba nyitott és leejtő, enyhén nyugati irányba elhajló tengellyel kialakult nőtt városi tér köré szerveződött. Az elbontott Szigeti kapu helyén áthaladva éri el a kórházteret a Ferencesek utcája, melytől nyugatra a Szigeti országút, ma Hungária út nyílik, dél felé pedig a városfalon kívül kiépült Rákóczi út kezdődik A teret északról a volt Korona Szálló egyszerűségében is nemes, egyemeletes barokk épülete zárja. Keleti oldalán a Ferencesek utcájának és a Klimó utca torkolatának egységes klasszicista és romantikus lakóépületei, majd a középkori városfal maradványai mögött egykor a ferencesek nagyméretű kertjének zöldje jelentette a térfalat. Ez a XX. század második felében jelentős módosuláson esett át: megépült a PÉCSITERV irodaháza a városfal vonalában, a kolostorkertben pedig a HUNGARHOTELS Pátria Szállodájának hatalmas, környezetidegen tömbje, melynek kellemetlen városképi megjelenését tompítja a városfal mögött meghagyott, koros fákkal benőtt előkertje. A nyugati térfal a Hungária út tölcséresedő torkolata kisvárosias, zártsorú, részben rontott homlokzatú lakóházaival kezdődik, majd a Garay u. sarkán a barokk Ispita (Megyei Kórház) historizált átépítésű, monumentális, többemeletes épülettömbjével folytatódik, melynek déli oldalához ragadva áll Jakováli Hasszán Dzsámija kupolás, minarettes tömegével. A Helyreállítás során a tér felőli terepet lelépcsőzték a törökkori terepszintig, így az épület teljes szépségében szemlélhető. A tér képe beállt, de a forgalmas közúti csomópont forgalmi lámpái, KRESZ táblái, a tömegközlekedés csuklós buszai a történeti belváros előterének számító tér arculatát zavarják. A tömegközlekedés átszervezésével és forgalomcsilapítással lehetne a tér használatát a gyalogosok és turisták számára kedvezőbbé tenni. Ez a Hungária útra nézve is előnyt jelentene. A város a Rákóczi út elején álló, volt tűzoltó szertár épületeit kívánja a világörökségi helyszínek turista látogatói számára kiinduló információs központjaként hasznosítani, mely nyomán a Szent István térre induló gyalogosforgalom a kórháztéren fog áthaladni, melyhez a tér méltó átformálása is szorosan hozzá kéne tartozzon. A történeti belváros déli határán a XIX század második felében épült ki a Rákóczi út, mely a kórháztérről indul korábban jellemzően földszintes, zártsorú beépítéssel, mely egy-egy telken átépült emeletessé a romantika és a

Befejezés koraeklektika nemes homlokzataival. Már a 40-es években megjelentek a több emeletes, modern lakóépületek is az út északi oldalán a Várady u. és az Irgalmasok u. sarkán. A városközpont déli bővítésének tervei az út déli térfalának jelentős elbontásával járt a Bajcsy Zs. u. sarkán álló Hammerli-ház és a Szabadság út torkolatában álló Zsolnay-ház között. Az így kinyílt tömbbelső a modern városrendezési elveknek megfelelően öntörvényű, nagyvárosias, szabadonálló sávházak kompoziciójaként valósult meg határozatlan teresedéseket eredményezve a hagyományos utcatér helyett. Az északi térfal esetében is született új teresedés a Jókai u. sarkán a Postapalota déli homlokzata előtt. Az időben elhúzódó építkezés a modern kezdetek után a posztmodern és organikus építészeti megoldásokig felvonultatja az utóbbi évtizedek építészeti törekvéseit. Ugyanez jellemző a belvárost szegélyező út térfalának foghíjbeépítéseire is, ahol a kisvárosias beépítéshez való igazodástól (Iparosház, volt TÜZÉP irodaház) a nagyvárosias léptékű beépítésig (volt MATÁV irodaház) minden megtalálható. Ebben a heterogén léptékű és minőségű környezetben a térfalak színezésével, a közterületi felületek egységes újragondolásával lehetne minőségi javulást elérni. A déli térfal vizuális igazodási pontjaként felmerült a Jókai u. Rákóczi út kereszteződése DNY-i saroktelkének beépítése, mely a hagyományos utcakép részleges rekonstrukcióját és a déli, hosszan elnyúló, határozatlan teresedés jó léptékű tagolását eredményezhetné. A városközpontot tehermentesítő útgyűrű a Zsolnay szobornál fordul déli irányba a Szabadság úton, melyre a kisvárosi és nagyvárosi dilemma városépítészeti megoldatlansága ugyancsak jellemző: A Zsolnay-szobor és ház megkomponált együttese mellett emeletráépítéssel megfejelt lakóháztól négyszintes panelházakig minden megtalálható itt. Most készült el a szobor helyreállítása és ennek apropóján a körforgalmi csomópont kialakítása, mely vitathatóan bonyolult, járdaszigetekkel tagolt térfelületet eredményezett, ahol az épületek előtti járdafelületek és a leejtős terepviszonyok zavarosan metsződnek az épülethomlokzatok lábazataival, bejárataival. Ez a köztéralakítás nem lehet követendő példa a város közterületeinek megújítása során. A körgyűrű déli szakaszát, a Nagy Lajos király utat a déli városközpont bővítés városépítészeti együttese részeként fogjuk a későbbiekben taglalni, most a Rákóczi út, a Felső- és Alsómalom utcai csomópont térségét mutatjuk be. A Rákóczi út e szakaszára is a kisvárosias és nagyvárosias beépítés együttes

Befejezés megjelenése, ütköztetése a jellemző. Míg a csomópont északi része beállt, beépített terület, addig a déli része bontásokkal üressé váló teresedés képét nyújtja. A Rákóczi út északi házsorának keleti fele a 30-as évek modern építészeti törekvései szerint épült be, mely a saroktelken Forbát Alfréd emeletráépítéssel megfejelt többlakásos lakóépületével indul. A mellette lévő telken épült Borza Endre posztmodern épülete, mely a tömbbelsőn átvezető udvaros passzázsával, az utcaképet színesíteni akaró homlokzatával hívja fel magára a figyelmet. A sort a Légszeszgyár u. északi irányú folytatásához tervezett sarokházak zárják, melynek É-i utcaindítását a DÉDÁSZ irodaház beépítésével véglegesen lezárták a 60-as években. Az É-i utcasorral szemben a Légszegyár torkolatában egy modern sávház áll, a mellette lévő üres terület beépítését a rendezési terv szerint a hagyományos utcatér nagyvárosias visszaállításaként kell megfogalmazni, mely az Alsómalom utca felé ívelő kötelező beépítési vonalra épülhet. A Rákóczi út északi házsorának nyugati irányban folytatódó beépítése már a történeti belvárost határolja. A Rákóczi út más szakaszán is tapasztalható kisvárosias beépítés egy szállodává alakított, nemes arányú historizáló homlokzatú, földszintes saroképülettel indul, majd folytatódik Dévényi Sándor új, kétemeletes foghíj beépítésével, melynek táglahomlokzata, boltívekkel tagolt földszinti szakasza a telek alatt lévő mélypincerendszer téglával kibélelt tereire utal. Követi egy koraeklektikus, nemas arányú és tagolású emeletes ház, mellette egy emelettel magasabb szecessziós épület hívja fel magára a figyelmet, majd utána a Bercsényi u. sarkáig földszintesen folytatódik a zártsorú beépítés. A Rákóczi útból kiágazó Felsőmalom utcába betekintve az ívelt utcatér harmonikus képe tárul elénk. Az Alsómalom utcai csomópont Ny-i sarkának beépítésével a telektömbben álló kétemeletes magasságú épületek tűzfalaihoz csatlakozó, mai megfogalmazású saroképülettel kényes városképi feladatot kell majd megoldania a tervezőnek. Az Alsómalom utca széles utcaterében a déli városrészbe vezető közúti felüljáró "semmibevesző" képe kifejezi a városkép e pontjának megoldatlanságát. Az út K-i oldalát a Rendőrség helyreállított eklektikus épülete uralja a zömében földszintes épületek között, míg a Ny-i oldalát az ÁRKÁD üzletház (Finta Stúdió, Guczogi György) építészetileg talán legjobban sikerült homlokzata zárja. Ez az épület minőségével, és formagazdagsága mellett is kifejeződő nagyvonalú egységességével reményeink szerint inspirációt és kihívást fog jelenteni a saroktelkek beépítéséhez. A keleti érintő út, Rákóczi út és Zsolnay út csomópontjának beépítéséhez hasonlóan ez a terület is tudatos városépítészeti átgondolást

207 igényelne. 3.12. A belvárosi főtér együttese, Széchenyi tér és Jókai tér környéke A belvárost a körgyűrű, az érintőutak mentén jártuk eddig végig, most belső területeinek városképeit, karakteres együtteseit vesszük szemügyre. A város lényegét összefoglaló és kifejező együttese a főtér - Széchenyi tér - és környezete. A Mecsek déli leejtőjére települt város főtere is e földrajzi meghatározottság adottságaira épült rá. A Déli irányba lejtő, déli irányba megnyíló, északról védett tér mikroklímájával, derűjével, mediterrán hangulatával a városi élet hétköznapjainak és ünnepeinek jó áttekinthetőséget és rálátást biztosító, színpadszerű tere. A térre érkezés élményét készíti elő dél felől, az Irgalmasok utcája, ahol az utca terében a tér tágassága és a belvárosi templom - dzsámi zöld réz-oxid színű kupolája már hívogat. A térre érkezés élménye az irgalmasok templomának vonalában éri a látogatót, ahonnan a déli irányba döntött alapfelületű tér jól áttekinthető, térfalai révén kedvező légtéraránya érzékelhető, és a tér fő motívumai, a dzsámi, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János lovasszobra már teljes szépségében élvezhetőek. Felettük a Mecsek kéklő foltja a közelebbi és távolabbi motívumokkal, a kálváriával, a Kikelet Hotel és a TV torony épületeivel teszik teljessé a Pécs főterére érkezés élményét. A késő-historikus stílusú városháza túlméretezett tömegét érzékeljük ugyan, de még nem zavarja a térélményt. Az érkezés e pontján a tér keskenyebb, a bikafejes Zsolnay kúttal díszített előterébe jutunk, mely a Jókai tér és a Perczel u. torkolata után tovább szélesedik, előteret képezve a városházának. Az ősi kelet-nyugati várostengely vonalába érve öblösödik ki a főtér a maga impozáns tágasságával, térfalainak lelépcsőző homlokzataival, a tér középső felületének architektonikus kiképzésével, a dzsámi épületének Mekka irányába tájolt, a tér koordináta rendszerébe átlósan elhelyezett, lépcsős alépítményen álló, szoborszerű, monumentális kupolás tömegével. A térfalak és a dzsámi magassági viszonyai kiegyensúlyozottak, harmonikus együttest képeznek, melyben csak a Nádor Szálló túlméretezett, szecessziós homlokzata és tetőfelépítménye hoz disszonáns hangot. A főtér K-i házsora egységes léptékű, és egységes klasszicista és neoreneszánsz homlokzataival még idézik a szálló építése előtti állapot szépségét. A tér Ny-i házsorában a volt jezsuita kollégium (ma Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium és Kollégium) nagyvonalú, barokk tömege és homlokzata a

208 meghatározó. A szomszédos épület, a Pécsi Első Postatakarék Pénztár (ma Megyeháza) eklektikus épülete a kor internacionális divatjának megfelelő, a tér történeti architektúrájától idegen középület. A főtér D-i saroképületei közül a Piacsek-ház (ma Művészetek Háza) kétemeletes historikus épülete még szervesen illeszkedik a tér falainak léptékéhez, a K-i saroképület a városháza a takarékpénztár épületének idegenségénél hangsúlyosabban és bántóbban terpeszkedik bele a klasszicizmus idején kiformált építészeti együttesbe. Ez leginkább a főtér észak felőli, a dzsámi teraszáról visszanézve feltárulkozó képében válik uralkodó motívummá, ahonnan a Király utca felől elhelyezkedő tornya is részévé válik a városképnek. Ez az észak felőli visszatekintés e magaspontról átfogja a tér látványát, és az irgalmasok templomán túl a városkép kinyílik déli irányba a távolabbi városrészek felé, a Baranyaidombság oldalában felépült lakótelepig és a Siklós felé emelkedő országútig. Ezzel válik teljessé a tér megismerése, a tér nyújtotta élményen keresztül a város sajátos és egyedi arculatának megértése és átélése. A tér korábbi állapota egységesebb képet nyújtott, mely nemcsak a klasszicista épületek dominanciája okán, hanem a tér felületének megbontatlansága révén is előállt. A tér felületének kőburkolatát a téren átlósan kialakított, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló esésvonalhoz igazították. A tér képét a piacozás tarkasága és a csorgó kutak is elevenné tették. A Gosztonyi Gyula által tervezett kőtámfalas térrendezés a maga nemében egyfajta architektonikus rendet teremtett a tér közepén, annak teátrális jellegét fokozva, de ezzel a tér vizuális és funkcionális egységét megbontotta. A tér nagy része kizáródott a városi élet mindennapi használatából, mely ezáltal a térfalak menti járdákra kényszerült zsúfolódni. A tér rendezésére kiírt építészeti pályázatban az egyik megoldandó feladat a tér egészének bekapcsolása a városi élet használatába, valamint a víz ismételt megjelenítése a téren. A Széchenyi tér dzsámi mögötti, északi térrésze külön vizuális alegységet képez a tér egészén belül. Fő motívuma a belvárosi templomnak a dzsámi tömegéhez hozzáépített félköríves modern bővítménye (Körmendy Nándor munkája), mely íves formájával szervesen kapcsolódik a dzsámi kupolás képéhez, és láttatni engedi a főteret határoló térfalak folyamatosságát is. Helyén részben a három hajós, gótikus Szent Bertalan plébániatemplom állott, melynek épületen kívüli maradványai jelzésszerűen be lettek mutatva az új harangláb építésekor (Bachman Zoltán munkája). A harangozás funkciójának kielégítését szolgáló megoldás kimunkálását tervpályázat előzte meg, melynek tanulsága az volt, hogy az épület és a tér mai, megszokott és beállt képe nem viselné el egy új toronyépület megjelenését, bár a belvárosi templomnak a

Befejezés törökkori rész rekonstrukciója és az északi bővítése előtt 200 éven át volt tornya. Ezért döntött a zsűri a fém harangláb mellett, mely csak harangozás idejére emelkedik a templom párkánya fölé, így a főtér látványában nem jelenik meg új elemként egy torony, csak a templomtól északra eső térrészben válik a városkép részévé a tövében álló szent Bertalan szoborral (Rétfalvi Sándor műve) együtt. Ez az északi térrész a Régészeti Múzeum épületével, a Janus Pannonius-, a Szepessy-, a Hunyadi-, a Megye- és a Mária utcák torkolataival, feltárulkozó utcaképeivel építészetileg egységes, gazdag és változatos városképek sorozatával rendelkezik. A főtér működésében és városképi együttesében kiemelt jelentőségű a Ferencesek utcájával. és Jókai térrel való kapcsolata. A Jókai tér a középkori városközpont hármas tércsoportjának eredeti alakjában máig megmaradt tere. A Széchenyi tér korábban két térre tagolódott:: a Szent Bertalan plébánia templom tere és a városház tere között egy telektömb helyezkedett el a középkorban, mely Zrinyi Miklós 1664. évi ostroma során vált romossá, és többé nem épült vissza, helyet adva a nagyobb, piacozásra alkalmas főtérnek. A három tér középkori léptékét ma már csak a Jókai tér őrizte meg. Fekvése jellegzetesen pécsi tér déli nyitottságával, északi zártságával, meghitt, interieur-jellegű méreteivel. Középkori épületei rendre átépültek az újkor évszázadaiban, de a térfalak méretei, ritmusa, a középkori telekosztások szerint változatlan formában maradtak ránk. A tér DK-i sarkában enyhén ívelő utcatér jellegű térbővülettel kapcsolódik a városháza előteréhez, míg ÉK-i sarkában keskeny, sikátorszerű köz köti össze a Széchenyi térrel. A két, keletre nyíló utcatér között áll a régi városi vígadó szoborszerű, klasszicista épülete, az elefántos-ház. A tér felületének kialakítása Dévényi Sándor tervei alapján a millenium évében készült el. A vakítóan fehér, dalmáciai mészkőburkolat, és a számos kőplasztika (Bencsik István és Pál Zoltán művei) igényes és szép eredményt hozott, de használatában a mészkőburkolat nem bizonyult fagyállónak, és a fehér színe a túlszínezett homlokzatok mellett idegen, nem pécsies hatást kelt. A jó hangulatú, felújított köztér közkedvelt helyszíne lett fesztiválok szabadtéri programjainak, ünnepi kirakodó vásároknak. A Jókai tér és a Széchenyi tér között elhelyezkedő Elefántostömb (Kistelegdi István, Oltai Péter és Koller József munkája) az u.n. belvárosi tömbrekonstrukció első meg is valósult, Hild János Díjjal elismert, sikeres példája. A lakótömb teljes egészében közösségi funkciókat kapott, és a belsőudvarok összebontásával egy új minőséget képviselő, három irányból átjárható belsőudvar - másodlagos köztér -

Befejezés egészíti ki a főtér-együttesét. Sajnálatos, hogy a hasonló, a környező városszövetbe hatoló, a téregyüttes közösségi funkcióit gazdagító tömbfeltárások rendre meghiúsultak. Átjárhatóság nélkül valósult meg a térre néző Goldmarkt üzletház üvegtetővel fedett belső passzázsa (Horváth András munkája). A Széchenyi tér és a Király u. torkolata az K-Ny-i várostengely ősi útvonalának keleti indulópontját a városháza épületének térre türemkedő tömege hangsúlyozza. Mikrokörnyezetének fontos eleme a Hunyadi-szobor, a városháza északi, Király utcai homlokzata fölé emelkedő tornya, és az u.n. Nick-udvar L-alaprajzú fedett passzázsa, mely helyreállításra és életet adó funkciókkal való kitöltésre vár. A tér közösségi jellegű használatának ez a sűrűsödési pontja a "köpködő", ahol megállnak, várakoznak, találkoznak, információt cserélnek a pécsiek: ezért itt a rikkantó pereces, az újságos pavilon, a mindenki által használható internetes e-pont, a kávéházak kiülő teraszai. Végezetül szólni kell a főtér arculatát befolyásoló és azt időszakonként módosító köztéri rendezvényekről is. Természetes funkciója a főtérnek, hogy alkalmas legyen a város közössége ünnepeinek, fesztiváljainak, rendezvényeinek befogadására is. Az ősi piaci funkció már kiszorult a térről, de alkalmanként bor- és könyvvásárokat tartanak itt. Ez felveti az ideiglenes pavilonok, kiülő teraszok és árnyékoló szerkezetek egységes arculatú kialakításának igényét és az elhelyezésük térbeli rendjének optimális meghatározását. Az ünnepek és fesztiválok előadásai pódiumot és nézőteret igényelnek, melyre a tér alkalmi berendezését és ideiglenes létesítményeit szintén ki kellene találni méltóan a tér építészeti arculatához. Az eddig tapasztalt megoldások minden jó szándék ellenére sok kívánnivalót hagytak, hiányzottak a tervszerű átgondolások, a tér egészében való komplex gondolkodás szándéka. Ezért a tervpályázat során, majd a tér felújítása során e kérdésekre is megoldási javaslatokat kéne kimunkálni feltételként megszabva azt, hogy a tér értékeinek feltárulkozását, érvényesülését az ideiglenes berendezések, befüggesztett transzparensek ne tegyék tönkre éppen akkor, mikor a tér a legtöbb látogatót vonzza. Fontosnak tartjuk azt is meghatározni és szabályozni, hogy mely rendezvények azok, melyek jellegüknél fogva nem szabad megjelenjenek a város főterén. (Pl.: Sláger rádió, rock fesztiválok stb...) Miután a városközpont hagyományos területe kibővült déli irányban, az ott lévő közterekkel együtt e téren is valamifajta munkamegosztást kéne kitalálni a rendezvények fogadása terén is. Erre jól használható javaslatokat és

309 szempontokat fogalmaztak meg a "Városközpont É-D-i tengelye" ötletpályázat pályamunkái.

3.13. A püspökvár és Szent István tér környezete A középkori város polgári központja után rátérünk az egyházi központ elemzésére. Míg a polgári központ a történelmi úttengelyek forgalmi metszéspontjában alakult ki, addig az egyházi központ attól háttérbe húzódva, a belváros ÉNY-i sarkában felépült, önálló védelmi rendszerrel kiépült püspökvárban és környezetében helyezkedett el. A későrómai-ókeresztény temető területén létesült egyházi központ 1500 év történelmi korainak egymásra rétegződését őrzi, mely ma az UNESCO világörökséggé nyilvánított területét is magába foglalja. Mai állapotában a Szent István tér és környezete a Széchenyi teret szervesen kiegészítő városképi együttese Pécsnek, mely a város egyéni arculatát, egyéniségét és lényegi motívumait a Széchenyi térrel együtt hordozza. A világi és az egyházi központ egymáshoz viszonyított helyzete, a városképben betöltött szerepük szerint is kifejezik a város társadalmi helyzetének évszázados viszonyait, nevezetesen a földesúr és városa, a pécsi egyházmegye regiónyi területet szervező központja és a polgárváros lokális központja közötti lényeges különbséget. Ez területi kiterjedésüknek különbségében, és a püspökvárnak és a székesegyháznak az egész város képét meghatározó hierarchikus dominanciájában jut kifejezésre. A városképi együttes magja a Dómtér. A várfalak elbontása után vált igazán városi térré, melynek északi térfalát képezi a hatalmas neoromán stílusú bazilika vakárkádíves fehér mészkő-homlokzatával, tornyaival, déli főkapuzatával, mely a tér szimmetriatengelyét is meghatározza. A tér keleti térfalát képezi a Klimo püspök által építtetett Káptalani Levéltár copf stílusú épülete kettős bejáratú, óradíszes oromzatú középrizalitjával, a vele egybeépült szerényebb homlokzatú, kapuáthajtós várplébánia épületével. A teret nyugatról a püspöki palota neoreneszánsz kulisszahomlokzata zárja. Az észak felől zárt, délre lejtő és nyitott tér felületét a tornyokhoz hasonlóan sárgás tónusú budafai homokkőből faragott balusztrádos mellvédfalak és a két obeliszk tagolják, míg a téren áthaladó kocsiútak mecseki kékkővel, a köztes felületek pedig cserkúti vöröskővel burkoltak. A tér déli határán a felső-sétatér fasora megszakad, hogy helyet adjon a

210 Reformkor nagy egyénisége, Szepessy Ignác püspök szobrának. A Dómtér burkolatát a pécsi püspökség 1000 éves jubileuma tiszteletére fel kívánják újítani. Mivel a helyi kőbányákat már nem művelik, és anyaguk nem eléggé fagy- és kopásálló, ezért import kövek felhasználásával tervezik a tér újraburkolását. Ez felveti a műemlékvédelem hitelességgel kapcsolatos elvi kérdéseit: az évszázados helyi kőanyag használata része e a védendő örökségnek, vagy nem? A bazilika tornyainak helyreállításához még a szocialista rendszer viszonyai közepette is biztosítani lehetett a budafai kőbánya időleges újranyitását. Ma miért nem lehet? A Dómtér tengelyét meghosszabbítva készítette el Gosztonyi Gyula a 30-as években a híres vízlépcsőt az alsó-sétatéren, mely a bazilikával átellenben épült egy tornyú, romantikus stílusú zárdatemplomot is bekapcsolta a nagyszabású együttesbe. A Székesegyház monumentális tömege elbírja ezt a távolságot is, melynek feltárulkozása a zárdatemplom előteréről páratlan élményt nyújt. Ma már nincs meg a vízlépcső. Helyén összefüggő zöldfelületet hoztak létre, és az u.n. mauzóleum maradványai kerültek feltárásra és bemutatásra egy mélyített térszínen, melyet hasított budafai homokkő támfal ölel körül. A zárdatemplom előterében került felállításra Vígh Tamás "régészet" című alkotása, mely a földbe rejlő történeti rétegeket szemlélő, fekvő nőalakjával gazdagítja a teret. A szobor elhelyezése, vízszintes jellegű plasztikája tudatos komponálás eredménye, melyet nagy mértékben zavar a jó szándékú virágosítás jegyében kialakított, a szobrot körbe vevő virágágyás, és a gyepet feltörve kialakított, egyre szaporodó számú, köralakú virág-grup magasszárú növényzetével. Ezeket mindenképpen meg kell szüntetni az egységes, megbontatlan gyepfelület visszaállításával. Ezt kívánja a székesegyház léptékéhez méltó, nagyvonalú felületkezelés szükségessége, és a nívós szoboralkotás tiszteletben tartása. A felső-sétatér impozáns fasora a XIX. század értékes hozzáadása a téregyütteshez, mely a polgári korzózásnak, találkozásnak, a mindennapok eseményeinek helyszíne a Dómtér szakrális ünnepélyességével szemben. Ez a térrész a világörökségi helyszínek Látogató Központjának földalatti kialakításával együtt átalakult és megújult. Az öntött aszfalt helyett beton térkő burkolat készült, korszerű térvilágítással és ülőpadokkal, a Látogató Központ főbejáratának építményével, mely visszafogottan, mértéktartó építészeti eszközök és anyagok alkalmazásával jól illeszkedik környezetéhez. A DK-i barbakán helyén épült historizáló kioszk épület kiülő teraszával a hosszabb itt időzés, szemlélődés és társas élvezetek méltó helyszíneként újult meg.

Befejezés A felső-sétatéri promenád hosszú évek óta helyszínéül szolgál a különböző szabadtéri rendezvényeknek és sátoros kirakodó vásároknak. Erre az időre a bódék, reklámok, transzparensek harsogó tarkasága és ízléstelensége uralja el a teret a kultúra jegyében. A téregyüttes tengelyében szokták felállítani a szabadtéri ideiglenes színpadot, a felette kifeszített vászontranszparenssel, mely épp a fesztiválok idején idesereglő városlakók és turisták elől zárja el a város messze földön híres Dómterének és bazilikájának látványát, annak élvezhetőségét, fotózhatóságát, a fasor biztosította sétálás szellős és könnyed élményét. A szabadtéri rendezvények létjogosultságát nem kérdőjelezhetjük meg a város e nevezetes térségében, de konkrét helyszíneit, elhelyezését és külalakját meg kéne végre igényesen tervezni úgy, hogy a történelmi és épített környezet értékeit valóban érvényesülni és láttatni engedjék. Az alsó-sétatér nyugati része átlós szerkesztésével, közepén a szökőkúttal, gazdag koros faállományával a város legszebb zöldfelületű tere. Kistelegdi István és Specker Attila építészek a történeti tér értő rekonstrukciójával ajándékozták meg a várost. A Szent István tér alsó szakaszának térfalai a faálomány folytán nem rendelkeznek elsődleges szereppel. A nyugati térfal lelépcsőző, jóléptékű, historizáló, polgárias lakóházsora, a Leőwey Gimnázium, monumentális, északra néző homlokzatai csak részleteikben villannak elő a lombok közül. Csak a zárdatemplom és zárda, a volt Littke Pezsgőgyár épülete takaratlan a tér déli és keleti térfalaként, mely utóbbinak egyedi építészeti értéke csekély, de jó léptékű homlokzatával már megszokott része az együttesnek. Ny-i homlokzatának tengelyessége A püspökvár magánterületén fekszik a székesegyház nyugati homlokzatának előtere, de köztér jellegét erősíteni kívánják a közeljövőben a székesegyház körüljárhatóságával együtt, hiszen itt olyan jelentős emlékek helyezkednek el, mint a barokk Virág-ház és magtár a püspöki pincészettel, a középkori Keresztelő Szt. János társaskáptalan templomának, az Aranyos Mária kápolnának, a pécsi egyetem épületének bemutatásra váró romjai, a Dómmúzeum, és a barokk püspöki kripta lejárata. A bazilika nyugati előterét délről a püspökség gazdasági épületszárnya, nyugatról a püspöki kert barokk kerítésfala és kapuzata, míg északról árkádíves téglaépítmény - lapidárium - határolja a teret. A tér formája esetleges, nem megkomponált, így a bazilika

Befejezés nem érvényesül a téren. A Dómtérrel együtt tervezett felújítási tervében a Berényi-kút idehelyezése is szerepel. A Szent István tér részeként értelmezhető a várplébániától keletre eső, parkosított teresedés is, ahová a Káptalan u. és a Janus Pannonius u. torkollik keleti irányból. Ez is északról zárt, délre nyíló tér északi végében a nagypréposti palotával (Káptalan u.6.) Előterében a feltárt és helyreállított cella septichora védőépületének üvegteteje látható a Dómtérre vezető kocsihíddal. A tér jellegét a koros fák adják, melyek mögött a keleti kerítésfal felett a Káptalan u. 5. és a Rózsakert fái révén folytatódik a tér zöldbeágyazottsága. A déli, fasor mögött felsejlő házsor a Csontváry Múzeummal északra tájolt historikus homlokzatú, zártsorú térfalat képez. A világi és egyházi főterek között az Apáca- és a Janus Pannonius utcák teremtenek kapcsolatot. Míg az Apáca utca íves vonalvezetésével a Széchenyi tér mögött torkollik a Ferencesek utcájába, így nincs közvetlen kapcsolata a térrel, addig a Janus Pannonius u. rétegvonalon vezetett nyomvonala a Széchenyi tér ÉNY-i sarkán ad közvetlen forgalmi és vizuális kapcsolatot a két főtér között. A Janus Pannonius u. enyhén ívelő terét északról a belvárosi iskola (ma Egyetemi Könyvtár) épülete után három markáns tömegű, nyeregtetős, oromzatos, középkori eredetű, de barokk kanonok-ház egymástól ellépcsőző, fűrészfogas beépítésű épülete határolja, melynek nyugati végében a sétatér zöldje és a székesegyház K-i tornya is jelzi a ránk váró élményt. Kelet felé haladva pedig a belvárosi templom tömege ad tájékozódási motívumot az erre haladónak. Az utca terének déli térfala másodlagos szerepű, önárnyékos északi homlokzatok sora: a Nagy Lajos Gimnázium 30-as években épült újabb épületszárnya, a neobarokk Cseh-palota léptékükben, megfogalmazásukban az utcakép kedvezőtlen elemei. Az utca kanonok-házak előtti járdáját a felsősétatér meghosszabbításaként beton térkővel felújították ami nagy kontrasztot eredményezett a közterület többi részéhez képest. Míg a fasorban a térburkolat színeivel együtt a lombok vibráló árnyékában feloldódik, az utcatérben idegen és mesterkélt hatású. Nagy hiányossága a felújításnak, hogy csak részleges, így nem történhetett meg a teljes útfelület rekonstrukciója. Az új járda és aszfalt szőnyeg a határoló épületek eredeti küszöbszintjéhez képest kedvezőtlenül megemelt korábbi burkolt felületet újabb 10-15 cm-rel megemelte. Ennek eredményeképpen a barokk kapualjak szintje a közterületnél még mélyebbre kerültek. Kívánatos lenne az utca szintjének legalább a barokk szintig való visszabontása, és egységes, faltól falig

211 kialakított, középre leejtő utcakeresztmetszet szerinti újraburkolása. Az Apáca u. a nagyvárosias Postatakarék Pénztár késő-eklektikus épülete mögül indul a másik oldalon klasszicista és romantikus épületekkel határolva. Az íves utca terét a Nemzeti Bank helyi székházának erőteljesen vertikális, két emeletes homlokzata zárja szomszédságában a klasszicizáló későbarokk egyemeletes lakóépület jó ritmusban tagolt, vízszintesen és hosszan elnyúló épületével. Az utca további szakaszában a kisvárosias lépték és hangulat válik uralkodóvá a klasszicizáló későbarokk és eklektikus épületek egyszerű, józan megfogalmazású házai között. A zárda épülete előtt tölcséresedő teresedés kiemeli a középület városképi jelentőségét, mely felett a zárdatemplom karcsú tornyának látványa és az alsó-sétatér zöldje zárja az utcaképet. A térfalak színezése, a térburkolat egységes, faltól falig történő, középre leejtő újraburkolása tehetné teljesebbé és harmonikusabbá az utca képét. A Káptalan utca a rétegvonalon vezetett középkori utcák közül az északi városfal alatti területet tárja fel mindkét oldalán középkori eredetű, egyemeletes, szabadonálló kanonok házakkal, nagy méretű teraszos kertekkel összeköttetést biztosítva a Dómtér és Papnövelde között. Az utca kertes, levegős és kötetlen beépítésű képe, a papok útját kísérő fasora, csendes és derűs nyugalma megkapó és magával ragadó hangulatot áraszt. Az épületek egyenként külön egyéniségként utcavonalon, vagy előkerttel magas kerítés mögé bújva kísérik az utca terét. A Hunyadi úti kereszteződésben kis terecske, az Aranyoskút tér a gyermek Keresztelő János medencés szobrával jó átvezetést képez a monumentális léptékű, barokk Papnövelde és Vármegyeháza épületei irányába. Ha innen, a Dómtér irányába elindulunk a Káptalan utcán, a gótikus és reneszánsz nagypréposti lak (Zsolnai Múzeum, Káptalan u. 2.) épülete tornyosul fölénk ragyoró déli homlokzatával, élszedett íves kapujával, felette Mária barokk dombor-művével. Vele szemben nyílik a keskeny légterű Szepessy utca, melyet északról az előbb leírt épület zár, dél felé haladva pedig a dzsámi zöld kupolája jelzi azt, hogy a főtérre érkezhetünk vissza. Az utca derekán a Jogi Líceum (ma Egyetemi Könyvtár) dór oszloprendes épülete feszíti szét szűkre szabott környezetét. Visszatérve a Káptalan utcába a Vasarely Múzeum (Káptalan u. 3.) klasszicizáló saroképülete fogad, mellette sportpályának használt üres telek következik, míg a déli oldal képét a Endre Nemes Múzeum (Káptalan u. 5.) barokk épülete zárja a bazilika keleti homlokzatának látványa mellett. Külön említést érdemel Janáky Istvánnak a Scháár Erzsébet utcaszobrát befogadó épülete az előbbi udvarán, mely a hely szellemét megértően a műemléki környezetbe illesztést magas színvonalon valósította meg.

212 A falak mögött meghúzódó Modern Képtár barokk épületén (Káptalan u. 4.) a helyreállítás során előkerült gótikus részletek ismét láthatókká váltak. Udvarát földszintes épületek keretezik, melyek előtt Pierre Székely nagyméretű beton plasztikái állnak. A következő beépítetlen telken a város szabadtéri színpada nyert elhelyezést, mely ma elavult állapotban várja feltámasztását. Ezt a helyszínt jelölték ki az EKF-program "nagy kiállító tere" számára, mely az újabb döntés értelmében nem valósul meg. A telek többszintes és 100 %-os beépítettségét eredményező program elmaradása kedvező fordulatot jelenthet a Káptalan utca hagyományos képének megőrzése érdekében. A volt kanonok házak múzeummá alakításának 3 évtizedes programja az épületek, kertek és az utca megújítása révén a Papnövelde utca elejét a múzeumi hasznosításra váró vármegyeházát is ideszámítva e páratlan értékű és hangulatú térség méltó használatát és bemutatását eredményezhetné. A Zsolnay Múzeum épületének korszerűsítése és helyreállítása, a városfal menti kertek rekonstrukciója már előre jelzik ennek a munkának igényességét és biztató sikerességét.

3.14. Király utca és Színház tér térsége A belváros ősi főutcájának keleti ága a Király utca, mely a Széchenyi teret elhagyva enyhe ívelésekkel tart a Budai kapu irányába. Az utca első szakasza a Színháztérig terjed, melyre a beépítés nagyfokú intenzitása, a városi élet felfokozott sűrűsége a jellemző. Itt a kisvárosias beépítést eluraló, későeklektikus és szecessziós épületek kerültek túlsúlyba a Városházától a Palatinus Szállodán át a Corso-Kávéház és a Nemzeti Színház épületéig. A Szinház tér a domonkos kolostor kertjének beépítésével alakult ki a színház északra néző, önárnyékos főhomlokzatával, keleti sarkán a domonkosok templomából kialakított lakóházzal (ma Városi Kulturális Központ), a tér északi oldalán a sóház helyén felépült nemes arányú "rudbogen" stílusú Megyei Levéltár és a neoreneszánsz stílusú Nemzeti Kaszinó (Fegyveres Erők Klubja)épületeivel. A következő szakasz a Színház tértől a Felsőmalom utcáig terjed, ahol már dominánsá válik az átlagosan egy emeletes beépítés, de kivételt képez a Kazinczy u. sarkán álló többemeletes szecessziós lakóépület és a pálosok templomának és kolostorának (ma Széchenyi Gimnázium) barokk együttese. Az egyöntetűen barokk eredetű, néhol historizáló átépítésű házak sora a Szent Mór utca torkolatánál kiöblösödő utcatérben harmonikus és egységes utcaképet alkotnak. A Király u. és a Színház tér térburkolata Dévényi Sándor tervei alapján készült el egységes koncepció alapján a Líceum utcáig. Az artisztikus és játékos térburkolat kialakításánál fontos lett volna a közterület feltöltődését visszabontani legalább a barokk kori felszínig, hogy a barokk lábazatok, kerékvető kövek, pinceszellőzők, a kapualjak belső

Befejezés padlószintjei ne süllyedjenek a megemelt burkolati szint alá. A Felsőmalom utcától a keleti érintő útig terjedő külső szakasz a búzatér irányába tölcséresen kiszélesedő utcaterét változó minőségű, de még egységes képet nyújtó, lepusztuló homlokzatú házsorok kísérik. Dévényi Sándor tervei alapján folytatódik majd a közterület kialakítása, és a középkori budai városkapu elbontott épületének szellemes architektonikus megjelenítése. Szeretnénk a tervezői javaslatot támogatni, megvalósításának fontosságára a figyelmet felhívni az utcai homlokzatok felújítása mellett. A Király utca képének szerves részei a részben közterületi funkciók számára megnyitott kapualjak és udvarok, valamint a becsatlakozó utcák torkolata, az ott feltárulkozó utcaképek minősége is. A Király utcának bevásárló, gyalogos utca jellege a bolthelyiségek kiüresedésével devalválódott a város plázásodásával párhuzamosan. A belvárosi gyalogos utca exkluzív jellegét vonzerejének tervszerű növelésével, a kereskedők visszacsalogatásával szükséges elérni. Ezen segíthet a Zsolnaynegyed EKF programja is az odairányuló gyalogos útvonalak kialakításával, tartalmassá tételével.

3.15. Flórián tér és Mária utca környéke A belváros ÉK-i szektora kelet-nyugati, rétegvonalon haladó, közel párhuzamos utcáival, és az azokra merőleges, keskeny és meredek utcákkal, jellemzően aprótelkes, földszintes beépítésű lakóterület-jellegű városrész kevés intézménnyel. A házak túlnyomórészt szerény, sőt szegényes szerkezetű és kialakítású, avult állagú. A szigetszerűen felépített igényesebb házak, sőt a XX. század társasház építései az építési vállalkozókat arra sarkallják, hogy az avult, földszintes házakat felvásárolják, helyüket potenciális foghíjaknak tekintsék, és a szabályozás adta maximumot kihasználva beépítsék. Pedig ennek a városrésznek a beépítési szövete, utcaképei az önmagukban védendő értékek annak ellenére, hogy kevés az egyedileg is védett, értékes épület. A műemléki jelentőségű terület (MJT) mint jogi védettségi kategória kevésnek bizonyul ilyen esetben a struktúra védelmére, továbbéltetésére. Ebben a városszövetben szervező erőt képvisel a Mária utca és a Flórián tér együttese. A Mária utca a Széchenyi tér ÉK-i sarkából ágazik ki, a Király utcai telektömbök É-i oldalán halad, ahol a városközpont emeletes épületei nagyobb számban megjelentek igényes klasszicizáló, romantikus és koraeklektikus

Befejezés homlokzataikkal. Kiemelkedik ezek közül a Duna Gőzhajózási Társaság (Mária u. 9. ma Európa-ház), a Majláth palota (Mária u. 11.), a Mária u. 1214-16. romantikus házsora. A földszintes épületek és foghíjak helyén vitatható építészeti megoldások születtek az utcakép kárára. A Mária utca tölcséresen kiszélesedve torkollik a háromszögletű Flórián térbe, ahol a teret észak felől emeletes házak határolják, míg a többi térfalat földszintes épületek homlokzatai alkotják. A teret a Nagyflórián utca keresztezi a keleti házsorával, de innen nyílik a Kisflórián utca és keleti irányban a Mária utca tengelye folytatódik a Bástya utcán át az Ágoston tér felé. A csatlakozó utcák feltárulkozó terei láttatni engedik e városrész festői utcaképeit, a távolabbi városrészek jellegzetes motívumait. A tér közepét Szent Flórián szobrának másolata díszíti. A Flórián tér építészeti együttese a meghitt pécsi belvárosi negyed lokális színeinek, városképi értékeinek páratlan foglalata. 3.16. Irgalmasok utcája és Kossuth tér környéke A Siklós felől érkező várostengely belvárosi szakasza az Irgalmasok utcája, mely felfelé kapaszkodva a Széchenyi térbe torkollik. A középkori Siklósikapu környéke nagyrészt beépítetlen volt, az Irgalmasok déli városfalig húzódó telkének hasznosításáig. A XIX. század 60-as éveiben indul meg a polgári fejlődés folytán a terület beépítése a romantika és az eklektika jegyében. Az Irgalmasok u. Ny-i térfalát jó ritmusú, kisvárosias. egyemeletes házsor képezi, míg keleti térfalát az Irgalmas-rend építkezései töltik ki: A Kossuth tér sarkán az irgalmasok neoreneszánsz bérháza áll hosszan elnyúló, szép arányú, tagolt homlokzatával, majd az irgalmasok kórházépülete következik az út szélesítését célzó, hátrahúzott homlokvonalával, tagolatlan, XX. századi szürkére vakolt homlokzatával, végül a templom oldalhomlokzata következik tövében a bazársorral, mely szintén "praktikus szürke" vakolatot kapott. Az utcában elég nagy a gk. célforgalom és jelentős a buszforgalom, mely a keskeny járdákra szorítja alkalmanként a gyalogosáradatot. Az utca forgalmi rendje a Széchenyi térrel együtt újragondolást igényel a gyalogos és turista forgalom elsőbbségének figyelembe vételével. Ennek során egységes, faltól falig terjedő közterület-burkolást javasolunk kialakítani, ahol a kisméretű city-buszok áthaladhatnának a pesti Ráday utcában már jól bevált módon. A Kossuth tér és a Rákóczi út közötti rövid utcaszakasz közúti forgalma megtartása mellett a Konzum irodaház árkádjaival szemben is szükséges lenne a gyalogos forgalom nagyságát tekintve a saroképület árkádosítására. A zsinagóga építésével és a Kossuth (korábban Majláth) tér kialakításával új,

213 értékes térrel gazdagodott Pécs belvárosa. A történeti tér képe jelentősen módosult a délről határoló telektömb teljes elbontása és a Konzum iroda és áruház megépítésével a XX. század 70-es éveiben. A tér korábban piac, majd a városi buszok induló állomása, végül leaszfaltozott gk. parkolóhely funkcióját töltötte be. Az Irgalmasok utcája felőli részen állították fel Kossuth Lajos emlékművét. Idén elbontották, mert a tér alatti kétszintes gk. parkoló építése megkezdődött. A Föld alatti gk. tároló és a tér új közterületi kialakítása tervpályázat eredményeképpen Dévényi Sándor tervei alapján fog elkészülni. A terv belvárosi gyalogos tér kialakítását tűzte ki célul, ahol a Kossuth emlékmű a Polgármesteri Hivatal irodaépületének tengelyébe kerül déli tájolással, mindkét oldalán az első felelős minisztérium tagjainak mellszobraival. A téren díszburkolat, kevés zöld- és vízfelület fog megjelenni. Kossuth és minisztertársai falhoz állításával alapvetően átértelmezi a terv a historikus indíttatású, hossztengelyes elrendezésű, téglalap formájú teret. A tér hossztengelyes kompozíciós rendjét felerősíti a romantikus zsinagóga épületének a tér tengelyébe helyezett szimmetrikus főhomlokzata. Ebben a térkompozícióban az irodaház középrizalítja által képviselt kereszttengely a tér szempontjából csak rejtett, másodlagos szerepű lehet, mivel a kereszttengelyben nem nyílik közterület a térből, a tér főnézete továbbra is a zsinagógával ellentétes oldalon, az Irgalmasok utcája felőli nyugati végében marad. Ezért a Kossuth emlékmű tervezett elhelyezése nem tekinthető a tér kompozíciós rendjéből fakadó, elfogadható megoldásnak. A tér északi térfala a szoborcsoporttal és a Kossuth emlékművel a tér főnézete felől csak rövidülésben látható. Ezért megfontolásra javasoljuk a Kossuth emlékmű hossztengelyben tartását, a melléktengely figyelmen kívül hagyását. A szobor továbbra is nyugat felé nézzen, és úgy ossza két részre a teret, hogy a zsinagóga előterében egy kisebb, de nyugodtabb, a szakralitást tisztelő zöld- és vízfelület maradjon, míg a Kossuth szobortól nyugatra gyülekezésre, rendezvényekre alkalmasan kialakított díszburkolat kerüljön. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy a miniszterek mellszobrai elszakadhatnának a más léptékben és stílusban megformált Kossuth emlékműtől. (Megszüntethető lehetne a Hófehérke és hét törpe szindróma.) A Kossuth tér hossztengelyére erősít rá a Citrom utcai tömbrekonstrukció, mely során egy új gyalogos bevásárló utca jött létre a Kossuth térre nyíló boltíves átjárótól a Jókai utcai Postapalotáig. A Citrom u. kisvárosias, zömében földszintes, enyhén ívelő, északi házsora előtt egy emeletes épület készült Várnagy Péter tevei

214 alapján a 70-es években, mely a középkori városfal déli szakaszát kíséri hosszan elnyúlóan változatos tagolású, magastetős tömegével, téglahomlokzataival, új szint, és új értéket teremtve a belváros e pontján. Az utca burkolata már elavult, töredezett, megérett a felújításra. Az utcaképhez hozzátartoznának Várnagy Péter eredeti tervei alapján az épülete északi homlokzatának földszintjén végigfutó árkádot képező oszlopsora a földszinti kirakatok előtt, mely nem teherhordó szerepű, hanem éppen utcakép formáló eleme kéne legyen az épületnek. A most látható nagy kiülésű, emeleti konzolok azért készültek, mert az alatta húzódó távhő vezetékre nem lehetett az oszlopokat alapozni. Javasoljuk, hogy az utcakép arculatának javítása és Várnagy Péter eredeti elgondolásának tiszteletben tartása érdekében készüljön el az oszlopsor is a térburkolat felújításával egy időben. A Citrom utca nyugati vége egy új térbe torkollik, melyet gömb kőrisfa sor választ el a Jókai utca terétől. A tér közepét Fürtös György keramikusművész Tüke-kútja díszíti. Az intim léptékű tér a Capri cukrászda kiülőteraszával, a déli városfal helyreállított bástyás, gyilokjárós szakaszával, az elpusztult Szent Benedek templom burkolatban jelzett alapfalaival a történeti város összetett élményanyagát sűrítve tárja elénk, ahonnan a Postapalota historikus főhomlokzata is teljes pompájában élvezhető oromzatán az angyalos, koronás majolika országcímerrel. Az együttes része a Fűrdő u. és a Rákóczi út kereszteződésében a történeti időben kialakult Haltér is. A tér eredeti alapformáját ugyan megtartották, de a Rákóczi út sarkán az újabb több emeletes épületek már a tér eredeti léptékét és hangulatát átírták, újrafogalmazták. A Konzum áruház gazdasági bejárata is idenyílik, így rakodó udvarkén használják a köztér egy részét, mely egy városi nagyforgalmú tér látványához sehogy sem illeszthető. A Halteret dél felől már a Rákóczi út északra néző házsora határolja, amely az utóbbi években újult meg a régi épületek helyreállításával és újabb foghíj-beépítésekkel. A tér gyalogosforgalma az ÁRKÁD bevásárlóközpont É-i főbejáratának idehelyezésével jelentősen megnőtt, ezzel együtt a tér arculatának, használatának és burkolásának újragondolását tartjuk szükségesnek.

3.17. Bajcsy Zsilinszky utca, Sopianae tér és Nagy Lajos király út térsége A történeti belvárost dél felől a városközpont déli bővítési területének egységes rendezési terv szerint beépítése határolja a Siklósi Külváros belső területeinek helyén. A régi külváros főútvonala a Siklósi országút (ma Bajcsy

Befejezés Zsilinszky utca) eredeti nyomvonalát megtartva jelentősen átépült. A legnagyobb változást az hozta, hogy a belváros felől déli irányba haladva zárványúttá vált, elvesztve évezredes szerepét, hogy a délről érkező forgalmat a városközpontba vezesse. Azzal, hogy a vasút felett a közúti felüljáró nem az ősi nyomvonalon, hanem attól keletre, az Alsómalom u. vonalában épült fel, a Bajcsy Zs. u. déli irányú kapcsolata teljes egészében megszűnt, még sorompós átjáró sem maradt, hiszen a felüljáró felhajtó rámpája minden fizikai kapcsolatot megszüntetett, és lehetetlenné tett. Az Alsómalom utca pedig a belvárost DK-i irányban érinti csak, elsodródik keletre a történeti nyomvonaltól. Ennek előnye a nagy átmenő forgalom elterelése a városközponttól, de nagy hátránya a történeti déli várostengely funkció- és kapcsolatvesztése a vasúton túli, déli városrészekkel. Nincs hová menni a Bajcsy Zs. utcában dél felé. Erre a városfejlesztők előálltak egy, a "városközpont észak-déli tengelye a Széchenyi tértől az Indóház térig" című koncepcióval. A probléma megoldására. ki is írtak egy építészeti ötletpályázatot az EKF programok közé emelve ezt az elképzelést. Az ötletpályázat tanulsága abban foglalható össze, hogy a pályázók egy része nem meditált a fenti problémán, hanem végigtervezték a jelzett tervezési területet átvezetve a Domus áruháztól meglehetősen bizonytalan, nyugatra tartó nyomvonalon az észak-déli főgyalogos tengelyt az Indóház térig. A pályaművek jelentős része azon gondolkodott, hogyan lehetne a történeti tengelyt visszaállítani, és annak milyen városszerkezeti, forgalmi és városépítészeti következményei lehetnek. Rájöttek arra, hogy nemcsak a Bajcsy Zs. utcával van baj, hanem a főpályaudvar elhelyezése, és az arra szervezett Szabadság út sem kapcsolódik szervesen a városszerkezethez. Ezért nemcsak a Siklósi út folytonosságát helyezték vissza eredeti szerepébe, hanem a főpályaudvart is elmozdították a helyéről a Siklósi út Ny-i oldalára egy fejpályaudvar kialakításával, melyből terepszint alatt ágazik ki egy keleti irányú sínpár. Ezzel együtt a régi főpályaudvar épületének más funkciót javasoltak. Figyelemreméltó és jó megoldásnak tartjuk ezeket az elképzeléseket, melyek radikálisan tesznek helyre korábban elhibázott dolgokat. Ezért a város hosszútávú fejlesztési elképzelései között érdemes ezeket komolyan végiggondolni és tervbe venni, különösen akkor, mikor a vasúton túli területek felértékelődnek, településközponti vegyes területté lépnek elő., mind a városközpont-bővítés új területei. Visszatérve a mai realitásokhoz, a Bajcsy Zs. u. jelenlegi állapotában is jelentős szerepet tölt be gyűjtőútként, és a vásárcsarnok, távolsági buszállomás miatt fő

Befejezés alapján a 70-es években, mely a középkori városfal déli szakaszát kíséri hosszan elnyúlóan változatos tagolású, magastetős tömegével, téglahomlokzataival, új szint, és új értéket teremtve a belváros e pontján. Az utca burkolata már elavult, töredezett, megérett a felújításra. Az utcaképhez hozzátartoznának Várnagy Péter eredeti tervei alapján az épülete északi homlokzatának földszintjén végigfutó árkádot képező oszlopsora a földszinti kirakatok előtt, mely nem teherhordó szerepű, hanem éppen utcakép formáló eleme kéne legyen az épületnek. A most látható nagy kiülésű, emeleti konzolok azért készültek, mert az alatta húzódó távhő vezetékre nem lehetett az oszlopokat alapozni. Javasoljuk, hogy az utcakép arculatának javítása és Várnagy Péter eredeti elgondolásának tiszteletben tartása érdekében készüljön el az oszlopsor is a térburkolat felújításával egy időben. A Citrom utca nyugati vége egy új térbe torkollik, melyet gömb kőrisfa sor választ el a Jókai utca terétől. A tér közepét Fürtös György keramikusművész Tüke-kútja díszíti. Az intim léptékű tér a Capri cukrászda kiülőteraszával, a déli városfal helyreállított bástyás, gyilokjárós szakaszával, az elpusztult Szent Benedek templom burkolatban jelzett alapfalaival a történeti város összetett élményanyagát sűrítve tárja elénk, ahonnan a Postapalota historikus főhomlokzata is teljes pompájában élvezhető oromzatán az angyalos, koronás majolika országcímerrel. Az együttes része a Fűrdő u. és a Rákóczi út kereszteződésében a történeti időben kialakult Haltér is. A tér eredeti alapformáját ugyan megtartották, de a Rákóczi út sarkán az újabb több emeletes épületek már a tér eredeti léptékét és hangulatát átírták, újrafogalmazták. A Konzum áruház gazdasági bejárata is idenyílik, így rakodó udvarkén használják a köztér egy részét, mely egy városi nagyforgalmú tér látványához sehogy sem illeszthető. A Halteret dél felől már a Rákóczi út északra néző házsora határolja, amely az utóbbi években újult meg a régi épületek helyreállításával és újabb foghíj-beépítésekkel. A tér gyalogosforgalma az ÁRKÁD bevásárlóközpont É-i főbejáratának idehelyezésével jelentősen megnőtt, ezzel együtt a tér arculatának, használatának és burkolásának újragondolását tartjuk szükségesnek.

3.17. Bajcsy Zsilinszky utca és Nagy Lajos király út (Sopianae tér) térsége A történeti belvárost dél felől a városközpont déli bővítési területének egységes rendezési terv szerint beépítése határolja a Siklósi Külváros belső területeinek helyén. A régi külváros főútvonala a Siklósi országút (ma Bajcsy

215 Zsilinszky utca) eredeti nyomvonalát megtartva jelentősen átépült. A legnagyobb változást az hozta, hogy a belváros felől déli irányba haladva zárványúttá vált, elvesztve évezredes szerepét, hogy a délről érkező forgalmat a városközpontba vezesse. Azzal, hogy a vasút felett a közúti felüljáró nem az ősi nyomvonalon, hanem attól keletre, az Alsómalom u. vonalában épült fel, a Bajcsy Zs. u. déli irányú kapcsolata teljes egészében megszűnt, még sorompós átjáró sem maradt, hiszen a felüljáró felhajtó rámpája minden fizikai kapcsolatot megszüntetett, és lehetetlenné tett. Az Alsómalom utca pedig a belvárost DK-i irányban érinti csak, elsodródik keletre a történeti nyomvonaltól. Ennek előnye a nagy átmenő forgalom elterelése a városközponttól, de nagy hátránya a történeti déli várostengely funkció- és kapcsolatvesztése a vasúton túli, déli városrészekkel. Nincs hová menni a Bajcsy Zs. utcában dél felé. Erre a városfejlesztők előálltak egy, a "városközpont észak-déli tengelye a Széchenyi tértől az Indóház térig" című koncepcióval. A probléma megoldására. ki is írtak egy építészeti ötletpályázatot az EKF programok közé emelve ezt az elképzelést. Az ötletpályázat tanulsága abban foglalható össze, hogy a pályázók egy része nem meditált a fenti problémán, hanem végigtervezték a jelzett tervezési területet átvezetve a Domus áruháztól meglehetősen bizonytalan, nyugatra tartó nyomvonalon az észak-déli főgyalogos tengelyt az Indóház térig. A pályaművek jelentős része azon gondolkodott, hogyan lehetne a történeti tengelyt visszaállítani, és annak milyen városszerkezeti, forgalmi és városépítészeti következményei lehetnek. Rájöttek arra, hogy nemcsak a Bajcsy Zs. utcával van baj, hanem a főpályaudvar elhelyezése, és az arra szervezett Szabadság út sem kapcsolódik szervesen a városszerkezethez. Ezért nemcsak a Siklósi út folytonosságát helyezték vissza eredeti szerepébe, hanem a főpályaudvart is elmozdították a helyéről a Siklósi út Ny-i oldalára egy fejpályaudvar kialakításával, melyből terepszint alatt ágazik ki egy keleti irányú sínpár. Ezzel együtt a régi főpályaudvar épületének más funkciót javasoltak. Figyelemreméltó és jó megoldásnak tartjuk ezeket az elképzeléseket, melyek radikálisan tesznek helyre korábban elhibázott dolgokat. Ezért a város hosszútávú fejlesztési elképzelései között érdemes ezeket komolyan végiggondolni és tervbe venni, különösen akkor, mikor a vasúton túli területek felértékelődnek, településközponti vegyes területté lépnek elő., mind a városközpont-bővítés új területei. Visszatérve a mai realitásokhoz, a Bajcsy Zs. u. jelenlegi állapotában is jelentős szerepet tölt be gyűjtőútként, és a vásárcsarnok, távolsági buszállomás miatt fő

216

Befejezés

csak funkciótlan és élettelen üres területet eredményezett.

kitüntetett jelentőséget ad a Szabadság útnak. Úgy gondoljuk, hogy ebből az következik, hogy az út rehabilitációja, és vonzó funkciókkal való megtöltése fontos városi feladat kéne legyen.

3.37. Siklósi Külváros: Indóház tér és Szabadság út környéke

Az utat kísérő beépítés zömében földszintes, kisvárosias jellege a 100 évvel ezelőtti város léptékét és hangulatát őrzi. Az út nyugati térfala zártsorú beépítésű, a keleti térfal lazább. Itt létesült a Schlauch Imre tervezte villanegyed faverandás, tornyos romantikus épületegyüttese. A református templom és paplak, közösségi ház és polgári iskola épületei gazdagítják az utcaképet. Az épületek jelentős része rontott homlokzatú, vagy felújításra vár, sok helyütt a cégérek, reklámfeliratok, a lakóházak ablakai helyén nyitott üzletportálok torzítják el az eredeti homlokzatképzések architektonikus rendjét. Tehát az utca arculata átgondolt megújításra érett.

A vasút létesítésével és főpályaudvar felvételi épületének megépültével vált szükségessé a csatlakozó külvárosi területek beépítése a történeti belváros előterében. Így jött létre az Indóház tér és az észak felé nyitott sugárút az Indóház utca, a mai Szabadság út 100 évvel ezelőtt. A felvételi épület K-Ny-i irányban hosszan elnyúló északi homlokzata előtt trapéz alakú tér jött létre, melynek nyugati felében a földszintes épületek elbontása után a tömbbelső melléképületei, keleti felében a MÁV Igazgatóság monumentális, előkertes, kerítéssel határolt szecessziós épülete határolja a teret észak felől. A tér nyugati végében a MÁV-szálló pirogránittal burkolt toronyháza határolja a teret, míg keleti irányban a tér nyitott, rálátást enged a pályaudvar üzemi épületeire. A földszintes épületek helyén a helyi buszforgalom végállomását és busz várakozóhelyeket alakítottak ki. A tér mai képe méltatlan a városba vasúton érkezők méltó fogadására, a város bemutatkozására a vendégei előtt. Az EKF program keretében a város építészeti tervpályázatot ír ki a tér és környezete rendezésére, a közterület méltó kialakítására. A kiírásban a közlekedési, forgalmi szempontok mellett elsőbbséget élvez a tér fogadódísztér funkciójának kielégítése, a már említett észak-déli gyalogos tengely átvezetése a Domus áruháztól a főpályaudvarig. A belváros és az Indóház tér közötti gyalogos kapcsolat nemcsak ezen a kitüntetett vonalon, hanem természetes módon a Szabadság út mentén, a Rét- és a Jókai utcán is bonyolódik, melyeket szintén fel kéne javítani. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy ennek a térnek és forgalmi csomópontnak nemcsak a városközpont felé északi irányban, hanem a vasúti területen átvezetve dél felé is jól kiépített gyalogos és kerékpáros kapcsolata kéne legyen. A gyalogos felüljáró a mai igényeket már nem tudja kielégíteni, ezért vonzó, atraktív, nagyobb forgalmat is lebonyolítani képes kapcsolat kialakításával kéne az értékes vasúttól délre eső területeket is bevonni a városközpont vérkeringésébe. A Szabadság út platán fasorával, végpontján a Zsolnay szoborral, rálátással a négytornyú székesegyházra, a Mecsekre, olyan városépítészeti megközelítést kínál fel a vasúton érkezőknek, mely egyből a város egyéniségét mutatja be, a Pécsre érkezés élményét nyújtja, a város megismerésének vágyát ébreszti fel. Ez a tény mindenkor elsőbbséget,

Megoldatlan a kisvárosias beépítés és a Nagy Lajos király út nagyvárosias beépítésének találkozása, melyet inkább ütköztetésnek kell neveznünk, hiszen tűztávolság tartása nélkül épültek rá a többemeletes saroképületek a kisvárosi szomszédjukra. A Szabadság út Ny-i házsora mögött már a Szigeti külváros, az Ispitaalja polgárias városnegyede húzódik meg, mely csak egy gyalogos közzel (Heim Pál u.) kapcsolódik az úthoz a Köztársaság tér magasságában. A Szabadság út K-i házsora, illetve a Schlauch-telep mögötti terület beépítése a XX. század második felében történt meg a Jókai utca vonalában és környezetében. Itt a szoc. reál lakóépületek, a 60-as évek modernista törekvésű többlakásos épületei alkotják a városképet Tillai Ernő időtálló megformálású általános iskolájával együtt.

Befejezés

FÜGGELÉK 4. Getto József: KÜLSŐ VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSÉNEK A RÉSZLETEZÉSE A VOLT BUDAI VÁM TÉRSÉGE, A NYUGATI VÁROSKAPU A Pécsváradi út, Zsolnay Vilmos út és a Komlói út csomópontja. A helyet, jelentőségének megfelelően, külön egységként elkülönítve érdemes kezelni, mint a városba keleti irányból való megérkezés főhangsúlyát. A közelmúltban történt forgalmi rendezésnél és beépítésnél (bevásárló központ) nem tudatosult a városkapu szerep; a hely további alakulását stratégiai feladatnak kell tekinteni. A történelmi városban védelmi céllal épített kapuhoz mindenkor a városba lépés, az érkezés-fogadás aktusának, ünnepélyességének képzetei társultak. A megnövekedett város belépési pontjait ma is városkapuként értelmezzük, de mivel a mai város külső területei nélkülözik az átfogóan „városiasságnak” nevezhető tulajdonságokat, a városkapuhoz kötődő elvárásaink nem teljesülnek. A 6-os útról Pécsre való érkezés helyszíne ilyen terület. Az érkezés felőli látvány úgyszólván egyetlen fix térképző eleme három tízemeletes lakóépület. A sarokbeépítéseknek és a déli oldalon elhelyezett TESCO áruháznak a térhatárok kijelölésében és a légtérarány kialakításában nincs szerepe. A kitettség, az építészeti kiépítettség hiányai optikai eszközökkel nem helyettesíthetők. A közelmúltban történt forgalmi rendezésnél és beépítésnél nem tudatosult a városkapu-szerep. A rendezési terv autóbusz pályaudvar létesítését javasolta a helyszínre, amely megfelelő funkció lett volna erre a szerepre, ezt azonban nem vették figyelembe. GYÁRVÁROS, KÜLSŐ ZSOLNAY ÚT A Zsolnay Vilmos út a Zsolnay-negyedik, a Diós városrész és a régi gyárváros. A mai Zsolnay Vilmos út a történeti időszakban a Budai országút nevet viselte. A heterogén utcakép viszonylag konstans eleme a városi alközpont szereppel alakuló Puskin tér és közvetlen környezete a gyárvárosi templommal. A Puskin tér zöldterületi értéke is jelentős átvezet a Diós városrész össze-függő zöldjéhez. A térség a 19. századig beépítetlen volt, csak a korai iparosodás időszakában, a szénbányászat megindulásával épült be szórvá-nyosan. A

217 terület fejlődését a legutóbbi időkig gátolta a rajta áthaladó Pécs-Bátaszék vasútvonal és a Zsolnay utat keresztező, a szén szállítását szolgáló iparvágány. Korábban az itt emelkedő salakdombok miatt a terület Pécs legszennyezettebb vidéke volt. A Mohácsi út csatlakozását szegélyező, néhány utcából álló munkásnegyed helyén napjainkban szolgáltatók települnek meg, egyidejűleg infrastrukturális fejlesztés is folyik. A területen helyezkedik el a Pécsi Hőerőmű. Tömege és magassági méretei miatt az erőmű az általános pécsi városképben is jelen van. Az egymást követő technológiai fejlesztések eredménye-ként az üzem egészségkárosító hatása ma már nem számottevő. Az erőmű központi csarnokát ma ipartörténeti elemként értékeljük. A Diósnak nevezett városrész az 1950-es években a nagyüzemi lakásfejlesztés célterülete volt, amely szerencsére nem valósult meg. Helyén vegyes beépítésű, zömmel családi-házas lakóterület létesült. A városrész észak déli tengelye az Engel János József út. Forgalmi szempontból jelentős, levegős telephelyszerű beépítéssel. Itt van a pécsi tűzoltóság telephelye, továbbá nagyszámban a városi szolgáltatások objektumai. A csatlakozó lakóutcák alacsony beépítésű társasházakból és jó lakóértéket képviselő családi házakból állnak, nagyrészt a szocializmus késői időszakából. A beépítés vegyességét növelik a közeli múltban megjelenő lakóparkok is. A közterületek általában rendezettek és beállt zöld környezettel rendelkeznek. GYÁRVÁROS ÉS A MOHÁCSI ÚTI BARNA IPARI ÖVEZET Az Üszögi-tetőre érve az újonnan kialakított körforgalmi csomópontról a város kevésbé ismert panorámája fogadja az érkezőt. Innen a Hármas-hegy és a Zengő is háttere a város-képnek, amely a kelet-nyugati kiterjedésű város észak-déli dimenzióját tárja fel. Az Eszék, Mohács, Villány irányú idegenforgalomnak a városba érkező szakasza a Mohácsi út. Bár az elkerülő utak megépítésével az átmenő forgalom előnyösen lecsökkent, a Centrumba irányuló célforgalom ebből az irányból továbbra is a Mohácsi út – Zsolnay utat veszi igénybe. Az első benyomást az épülő ipari parktól kapja az érkező, a rendezettség érzetével. A telephelyek mai szokványos csarnoképületei között építészetileg igényes – egyedi high-tech példákat is találunk. A városkörnyék vizuális jövője szempontjából fontos, tudatosan alakítandó területről van szó. A Gyárvároson átvezető Mohácsi út ma rozsdaövezetnek minősül. A jó nevű malmok, raktárházak, téglagyárak mára eltűntek. A felhagyott és

218 pusztuló épületek között építészeti és bányatörténeti értékek is találhatók. A hőerőmű nagycsarnoka az 1950-60-as évek nagyhírű ipari építészetének példájaként maradt ránk. A szociálisan leromlott Gyárváros nagyrészt szanálással megújuló átépítése folyamatban van, a terület tudatos vizuális alakításához átfogó rendezési szándék és ütemezett megvalósítás szükséges. Az útnak a Zsolnay V. úthoz való csatlakozása (együtt a vasúti kereszteződéssel) hangsúllyal kezelendő. Erőltetett lenne a napjainkban átalakuló övezet egyes elemeinek részletezése, nem maradhat azonban említés nélkül az Alexand-ra Kiadó központi telephelye, amely extrém építészeti pozícióban valószínűleg meghatározó szerepet kap a térség arculatának alakításában. Érdemes lenne az üszögi magaslaton, a körforgalmi csomópont közelében megállóhelyet és kilátót létesíteni, tudatosítva a városba való megérkezés élményét. A KOMLÓI ÚT ÉS MESZES A Balaton felől Pécsre irányuló forgalom (idegenforgalom) a Mecseken átvezető 66.sz. úton érkezik Pécsre, ennek bevezető városi szakasza a Komlói-út. Erre az útra, mint tengelyre szerveződött – egymástól elkülöníthető egységekből – a mai Meszes-városrész. A térség közös alakító tényezője a Pécsi Szénbányák, Meszes jellegzetes bányásztelepülés. Az építészeti összetétel az alábbiakból áll, a történeti kialakítás sorrendjében: •Régi bányászlakás-kolónia megmaradt épületei, helytörténeti értékek, többször átépítve, pusztulóban. •Állami támogatással épült bányász családi házak, jellemzőjük a sátortető, térségük a Komlói út északi oldala, valamint Szabolcs-falu. •A Komlói út keleti oldalának beépítése többlakásos, 3 szintes, nyeregtetős lakóépület-sorral, a kezdeti szocreál időszakából, 1951-től indulóan •Nyugati oldal kiépítése 3-4 és 10 szintes többlakásos, lapos tetős lakóépületekkel a szocreált követő időszakból, 1989-ig. Jellegzetes épülettípusa a „raszteres” homlokzatú ház az 1960-as évektől indulóan. •Mai fejlesztések: a közelmúltban épült iskolaépületek, igényes kortárs építészeti, környezetkialakítási eredményekkel. A Komlói út keleti oldalának beépítése a szocialista realista építészet kezdeti időszakában történt; egyetlen észak-déli irányú utcasor és tér képezi a beépítés belső szerkezetét. A lakótömböket három szintes, nyeregtetős sáv-és pontházakból alakították ki, a Fekete gyémánt tér, a település központja keretes beépítésű. A beépítés hézagaiban, a háttérben mezőgazdasági tájat látunk, ezáltal a zárt utca-jelleg illuzórikus hatást kelt. Ezt a hatást erősíti a

Befejezés szórt fásítás - mintha ritka erdőben járnánk. A házak földszintjén nem készültek üzletek, ezért az utca nem városias, hanem lakóutca jellegű. A látvány kissé a korabeli skandináv tendenciákra utal. A terek megjelenése zártabb, élénkebb, életszerűbb az utcákénál. Az épületeket neoklasszicista formaelemek naiv másolatai díszítik. A vakolt, festett homlokzatokat műkőből készült ablakkeretek és oszloposportikuszos bejáratok tagolják. A belső utcasoron finoman képzett homlokzati részleteket is találunk. Kár, hogy a nyugodt, zárt épülettömeget a későbbi tetőtér beépítés ablakfelépítményei megbontják. A hiányos, befejezetlen telepítés ellenére sajátos építészeti jeleket felmutató utcasor érdemes a megőrzésre és a tudatos gondozásra. Az út nyugati oldala az előzőhöz hasonlóan kulissza jellegű. A három-négy szintes utcafal mögött átmenet nélkül földszintes, családiházas övezet képe jelenik meg. Az épületek az 1960-as évektől a mai napig tartó építészeti képet tükrözik. A heterogén megjelenést jótékonyan oldja a beépítetlen területeket bőségesen kitöltő faállomány. Kiemelést érdemel az 1960-as évekre jellemző raszteres homlokzatképzés, amely itt a tíz-emeletes épületeken is megjelenik; ez a pécsi beépítésben több helyen is jelen van, az Uránvárosban pedig meghatározó típussá vált. Beépítési törésvonalként jelentkezik a Komlói út – Szabolcsi út kereszteződésének csomópontja, ahol a több szintes városi jelleg átmenet nélkül csatlakozik a földszintes, családi-házas övezethez. A szerves átmenet városépítési eszközökkel teremthető meg, amelyben a víztorony hangsúlyos szerepet kaphat. .Megemlítendő a csomópontban álló, az 1940-es évek végén épült kis autóbusz állomás, amely megőrzésre érdemes. BUDAI KÜLVÁROS A városi térképeken Budai külvárosként jelölt terület nagy kiterjedésű térség, amely egymástól lényegesen eltérő városkaraktereket tartalmaz: a Havihegyet, a Tettyét, a Zsolnay-negyedet, a Ledinát valamint a városközpont keleti kiterjesztésére kijelölt területet, amely az EKF-program nagyprojektjeinek kijelölt helyszíne. A Budai Külvárost ma nem tekintjük külvárosnak, hanem homogén megjelenésű, kertváros karakterű, családiházas lakóövezetnek A Hársfa utca intenzívebb beépítésű, jellemzően zártsoros, földszint – egyemeletes lakóépületekkel. Külön karaktert képvisel a régi Budai Külváros területén a Ledina – környék. 3-4 szintes, lakótelep jellegű, szabadon álló beépítésű sáv és blokkházakkal, alapvető szolgáltató épületekkel. Magában álló domb-jellege miatt megjelenése eléggé domináns. Jelentős azért is, mert hátterét képezi a Zsolnay negyednek, különösképpen

Befejezés az exponált helyzetű Zsolnay mauzóleumnak. A Zsolnay V. út déli oldalát szegélyező térség a vasútvonal korlátozó hatása miatt a múltjában és ma is elszigetelt terület. A vasútvonal megszüntetésével vagy kiváltásával a Bolokány tágas területe a terjeszkedő városközpont fontos háttérterülete lesz, nagy zöldterület hozadékkal. Az EKF fő akcióterülete a jövőben önmagában is értékelhető városépítészeti egység lesz, ezért a terület pontosabb körülhatárolására van szükség. Határait a Zsolnay-negyedtől indulóan (melyhez hozzátartozik a Zsolnay-mauzóleum területe is) a Felsővámház utca, a Búza tér a Király utca és a Rákóczi út betorkolásaival, a 48-as tér, a délről szegélyező vasútvonal (távlatilag a vasútvonal mögötti Nagybalokány térségét is beszámítva) és a Balokány liget jelöli ki. A vizsgálatnál adottság-nak kell tekinteni a a meglévő és megmaradó környezetet, az EKF-programnak egyelőre tervpályázati szinten lévő új létesítményeit. Átfogó feladatként jelentkezik az új negyednek a várostesthez kapcsolása, a funkcionális, forgalmi, városképi folytonosság megteremtése a Széchenyi tér - Király utca tengelynek az új negyedbe való átvezetésével. A nem integrálható létesítményeket, például a benzinkutat nem szabad a képbe illeszthető adottságnak tekinteni. A tettyei városrész és a Havihegy A Tettye völgy a pécsi városfejlődés meghatározó tényezője, a Haviheggyel együtt a város szimbóluma. Nyomon követhető története, páratlan táji adottságai, településszerkezeti és építészeti értékei miatt idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, és a városlakók számára a városi azonosságtudat állandóan megújuló forrása. (Kevéssé ismert adat, hogy a Tettye környéke mint lakott városi terület már a római kori Sopianae korában is megvolt. Az Eszék felől ide érkező út a Tettye érintésével csatlakozott a polgárvároshoz, amikor a kelet-nyugati tengely még hiányzott.) A Tettye tehát a város legősibb magjához tartozik. A térségnek bőséges kutatási-irodalmi anyaga van. A rendezési terv minden összetevőjével együtt leírja a hely történetét és alakításának koncepcióját. A mindkét területre kiterjedő, a közelmúltban lefolytatott tervpályázat részletesen leírta a terület adottságait, a pályatervek pedig mértékadó javaslatokat adtak annak átfogó alakítására. A vizuális koncepció megfogalmazásakor a tervpályázati eredményt és a zárójelentés megállapításait autentikusnak kell tekintenünk. SIKLÓSI KÜLVÁROS

219 Indóház tér és Szabadság út környéke A vasút létesítésével és főpályaudvar felvételi épületének meg-épültével vált szükségessé a csatlakozó külvárosi területek be-építése a történeti belváros előterében. Így jött létre az Indóház tér és az észak felé nyitott sugárút az Indóház utca, a mai Szabadság út 100 évvel ezelőtt. A felvételi épület K-Ny-i irányban hosszan elnyúló északi homlokzata előtt trapéz alakú tér jött létre, melynek nyugati felében a földszintes épületek elbontása után a tömbbelső melléképületei, keleti felében a MÁV Igazgatóság monumentális, előkertes, kerítéssel határolt szecessziós épülete határolja a teret észak felől. A tér nyugati végében a MÁV-szálló pirogránittal burkolt torony-háza határolja a teret, míg keleti irányban a tér nyitott, rálátást enged a pályaudvar üzemi épületeire. A földszintes épületek helyén a helyi buszforgalom végállomását és busz várakozóhelyeket alakítottak ki. A tér mai képe méltatlan a városba vasúton érkezők méltó fogadására, a város bemutatkozására a vendégei előtt. Az EKF program keretében a város építészeti tervpályázatot ír ki a tér és környezete rendezésére, a közterület méltó ki-alakítására. A kiírásban a közlekedési, forgalmi szempontok mellett elsőbbséget élvez a tér fogadó-dísztér funkciójának kielégítése, a már említett észak-déli gyalogos tengely átvezetése a Domus áruháztól a főpályaudvarig. A belváros és az Indóház tér közötti gyalogos kapcsolat nemcsak ezen a kitüntetett vonalon, hanem természetes módon a Szabadság út mentén, a Rétés a Jókai utcán is bonyolódik, melyeket szintén fel kéne javítani. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy ennek a térnek és forgalmi csomópontnak nemcsak a városközpont felé északi irányban, hanem a vasúti területen átvezetve dél felé is jól ki-épített gyalogos és kerékpáros kapcsolata kéne legyen. A gyalogos felüljáró a mai igényeket már nem tudja kielégíteni, ezért vonzó, atraktív, nagyobb forgalmat is lebonyolítani képes kapcsolat kialakításával kéne az értékes vasúttól délre eső területeket is bevonni a városközpont vérkeringésébe. A Szabadság út platán fasorával, végpontján a Zsolnay szoborral, rálátással a négytornyú székesegyházra, a Mecsekre, olyan városépítészeti megközelítést kínál fel a vasúton érkezőknek, mely egyből a város egyéniségét mutatja be, a Pécsre érkezés élményét nyújtja, a város megismerésének vágyát ébreszti fel. Ez a tény mindenkor elsőbbséget, kitüntetett jelentőséget ad a Szabadság útnak. Úgy gondoljuk, hogy ebből az következik, hogy az út rehabilitációja, és vonzó funkciókkal való megtöltése fontos városi feladat kéne legyen. Az utat kísérő beépítés zömében földszintes, kisvárosias jellege a 100 évvel ezelőtti város léptékét és hangulatát őrzi. Az út nyugati térfala zártsorú beépítésű, a keleti térfal lazább. Itt létesült a Schlauch Imre tervezte villanegyed

220 faverandás, tornyos romantikus épületegyüttese. A református templom és paplak, közösségi ház és polgári iskola épületei gazdagítják az utcaképet. Az épületek jelentős része rontott homlokzatú, vagy felújításra vár, sok helyütt a cégérek, reklámfeliratok, a lakóházak ablakai helyén nyitott üzletportálok torzítják el az eredeti homlokzatképzések architektonikus rendjét. Tehát az utca arculata átgondolt megújításra érett. Megoldatlan a kisvárosias beépítés és a Nagy Lajos király út nagyvárosias beépítésének találkozása, melyet inkább ütköztetésnek kell neveznünk, hiszen tűztávolság tartása nélkül épültek rá a több-emeletes saroképületek a kisvárosi szomszédjukra. A Szabadság út Ny-i házsora mögött már a Szigeti külváros, az Ispitaalja polgárias városnegyede húzódik meg, mely csak egy gyalogos közzel (Heim Pál u.) kapcsolódik az úthoz a Köztársaság tér magasságában. A Szabadság út K-i házsora, illetve a Schlauch-telep mögötti terület beépítése a XX. század második felében történt meg a Jókai utca vonalában és környezetében. Itt a szocreál lakóépületek, a 60-as évek modernista törekvésű többlakásos épületei alkotják a városképet Tillai Ernő időtálló megformálású általános iskolájával együtt. A Siklósi út a város észak-déli tengelyének bevezető szakasza. Régen városi kertek, majorok voltak itt. A városfal áttörése, lebontása után manufaktúrák, valamint a gyáripar kezdetei, bőrgyár és öntödék települtek ide. A 19. században megépült a fejlődő szénbányák érdekeltségéhez tartozó Pécs-Mohács vasútvonal, amely lezárta és máig korlátozza a város déli irányú terjeszkedését. Az útnak a temető területétől a belvárosig terjedő szakasza, középpontban a vasúti felüljáró térségével, lokális jellegű rendezések során kialakult, karakter nélküli térség, az ipari és vasúti létesítmények pusztuló maradványaival. A fejlesztések ellenére fennálló forgalmi problémák és az ezek nyomán megjelenő kép neuralgikus pontja a városnak. Vizsgálatunk nézőpontjából a helyszín azért fontos, mert itt van a város déli kapuja, innen nyílik a legteljesebb pécsi városkép, háttérben a Mecsekkel. Innen tárul fel a város sajátos morfológiája, délies jellege, a tájjal való egysége. Funkcionális és városképi szem-pontból egyaránt kitüntetett pont a vasúti felüljáró környéke. Átfogó szemléletű alakítására (az EKF-fel összefüggésben) tervpályázatok vannak folyamatban. A dél felől bevezető szakaszt a kertvárosi városrész uralja. A kertvárosi lakótelep minden irányból megjelenő látványa a pécsi városkép megkerülhetetlen adottsága, domináns eleme, nem tekinthető tehát pusztán lokális helyzetű, város környéki lakótelepnek. A történeti városhoz való viszonya mindenekelőtt léptékkérdés; a lakótelep kiterjedése és magas-sági

Befejezés hangsúlyai tekintetében egyaránt „túlsúlyos”. Az egészben való megjelenés hangsúlyát fokozza, hogy a Mecsek-oldal ellenívét képezi, rálátással. Megítélés szerint a Kertváros építészeti összképe jobb az országos lakótelepeinél, amennyiben nem házgyári, hanem egyedi pécsi panellel készült. Általános rendezettsége, zöldterületeinek állapota és szociális összképe a kritikus mértéken belül van. A folyamatos épületszigetelési program egyben a homlokzatok felújítását is eredményezi, a megújulás ebből a szempontból látványos. Valódi eredményhez átfogó vizuális koncepció, részletes színezési program is szükséges. Általános jelenség, hogy a hangsúlyok nem az építészeti elemekben, hanem az ezekre rátelepülő, ezeket uraló reklámokban jelennek meg, mint a 10 emeletes épületeke bütüit betöltő óriás posztereken. Nagy távolságból, a mecseki nézőpontból ezek dominálják a kertvárosi hangsúlyokat. További hangsúlyeltolódást jelentenek a lakókörnyezeti jelleghez képest, ezt a struktúrát meghaladó kereskedelmi és ipari objektumok (Pécs-plaza). A Kertváros beépítése folyamatosan alakul, ez önmagában kedvező jelenség, itt építészeti hozadékul eredmények is születnek – a. szociális lakások és a lakópark kategória is megjelent. Mindezekre tekintve a pécsi kertvárosra tudatosan megalapozott, átfogó arculati alakítási programra és annak folyamatos, következetes megvalósítására lesz szükség. A SIKLÓSI VÁROSRÉSZ A Siklósi-városrész lakószám és a területi kiterjedés tekintetében Pécs város legjelentősebb lakótelepe. Az itt nyert tapasztalatok alkalmat adnak arra, hogy a tömeges lakásépítés pécsi vonatkozásait általános összefüggésben jellemezzük. A tömeges lakásépítés megjelenése lényegét érintően változtatta meg a történetileg kialakult városi képet. A fel-gyorsult iparosodás miatti lakáshiány enyhítésére már az 1930-as évektől új utcák épültek több szintes lakóépületekkel. 1950-től a lakások zömét a tömeges lakástermelés szolgáltatta, elsősorban a peremterületeken megjelenő új városrészek építésével. Egyidejűleg belső városi területeket szanáltak, és 4-10 szintes épületekből kisebb-nagyobb telepszerű beépítések jöttek létre. A terjeszkedés kritikus méreteket öltött, amikor a folyamat a Mecsek-oldalra is kiterjedt, felszámolva ezzel a több száz éves szőlőkultúrát; ez visszafordíthatatlanul károsította a tágabb várostáji környezetet. A paneles építési technológia kizárólagos alkalmazása felerősítette a tömeges építés deformáló hatását. A monotónia és a kontrollálatlan épületmagasságok negatív hatása jellemzi ezeknek a térségeknek megváltozott építészeti arculatát.

Befejezés A Siklósi-városrész paneles beépítési övezeténél feltárt vizuális állapot, az ezzel kapcsolatos tapasztalatok és következtetések a város más, hasonló karakterű, eltömegesedett beépítési területeire is kiterjeszthetők lesznek. A Siklósi-városrész paneles beépítési övezetének vizuális jellemzői A lakótelepek jellemző mutatószáma a beépítési sűrűség, azaz a házakkal lefedett terület és a be nem épített területek százalékos aránya. A laksűrűségi mutató a beépítési magasság arányait is tartalmazza. Ezek a számok más oldalról az életlehetőségek minőségét is kifejezik. Az adott területen ezek középértéket képviselnek; az Uránvárosénál rosszabbak, az országos átlagnál jobbak. A pécsi lakótelepek építészeti minősége számos tekintetben meghaladja az országos átlagot. A pécsi panel, a technológia hazai, helyi változata külső megjelenésében mindenesetre rugalmasabb, változatosabb, színesebb és plasztikusabb, mint a szovjet házgyári termékek. Pécsett az építészeti személyesség kézjegye is megjelenik az épületeken, nagyrészt Tillai Ernő jóvoltából, aki kierőltette a helyi technológia variálhatóságát és helyi változatokat hozott létre. Ilyenek voltak a lakosság által ironikusan „tévé-panelnek”, „pizsamaháznak” elkeresztelt háztípusok. A lakótelepi élet korlátait mindez nem tudta megszüntetni, a vizuális jellemzés során mégis meg kell tennünk ezt a distinkciót. A lakótelep leértékelődésének egyik oka a korai és gyors elöregedés. Erre nézve szerencsés az energiatakarékosság miatt bevezetett és központilag támogatott hőszigetelési kampány, amely a házak „becsomagolásának” aktusában jelenik meg, és arculatával a városrész felújításának képzetét kelti. A folyamat hatása összetett, ezért részletes elemzése meghaladja a koncepcionális vizsgálódás kereteit. Körülményeink között néhány jelenség felsorolására és néhány következtetésre van csak lehetőség. - A házak becsomagolása a homlokzati felületek színezésével járt együtt. A festés-színezés módját házanként határozzák el, a házaknak egymással és az egésszel való viszonyával nem foglalkoznak. Így a színezések önértéküktől függetlenül a teljes látvány esetlegességét eredményezik. - A házak színezésénél különböző minőségeket látunk. Vannak tetszetős, semmitmondó és riasztó színezések. Szélsőséges esetben a brutális szín elnyeli, megsemmisíti az épület elemeinek logikus, tektonikus rendjét, például távolabbi nézőpontból a homlokzat loggiái eltűnnek a képben, ily módon a színezés „elbontja” saját hordozóját, az épületet. Gyakori, hogy az épületet egyetlen túltelített, intenzív színnel látják el, mely által a ház kilép az együttesből, és önálló, „talált tárgyként” jeleníti meg önmagát.

221 - A házakra felkerülő reklám általános jelenség. Minősített esete a tízemeletes házak végfalán lévő óriásposzter, amely uralja az épülettömeget és megfosztja azt eredeti funkciójától, például vizuális hangsúlyképző szerepétől. A reklám és az épület komplex viszonya egyedül a szabályozás eszközeivel nem kezelhető. - A paneles építés változásai mögött a lakók által kezdeményezett átalakítások állnak, elég, ha a lakások loggiáinak félig legális beépítéseire utalunk. A racionális indítékú átalakítás (árnyékolás, zaj, szag elleni védekezés) megváltoztatja az egységesként tervezett homlokzatot, és meglepő, váratlan, „nőtt” arculatot ad a háznak. A spontán eljárás számos gyakorlati problémát vet fel, például a szerzői joggal kapcsolatban. A beavatkozás mégsem minősíthető egyértelműen negatívnak, a ház „belakásaként”, az ottlakás elfogadásának jeleként értelmezhető. Elég, ha Ch. Alexander „pattern” értelmezésére utalunk az építészeti köztes terek pozitív hatásairól. Érdemes végiggondolni a merev építési struktúra fellazításának alternatív lehetőségeit, és megkísérelni az élet és a szabályozás összhangjának létrehozását. A Fellbach utca, Aidinger utca és a Siklósi út térsége A megjelölt terület a Siklósi-városrésznek 1990 óta épülő és napjainkban is alakuló térsége. Jellege tükrözi az építési időszak változásait, az általános képre a sokféleség, az építészeti divatok egymásmellettisége jellemző, melyek közül a következőket különíthetjük el: organikus-expresszív áruház (FEMA), romantikus-populáris ízlésű templom és parókia, high-tech autóbusz-pályaudvar, a saját logóját túlhangsúlyozó, igénytelen bevásárlóközpont (Penny Market), méltatlanul „bauhausosnak” besorolt igényes lakópark és a funkciójában is újszerű szociális lakások együttesei. Egyes elemek minősége kiemelkedik a korábbiak közül, például a Pelényi Margit tervei alapján épült szociális lakásoké, az autóbusz pályaudvaré vagy Karlovecz Zoltán lakóparkjáé. Az utóbbi fehér épülettömegei jó példát kínálnak arra, hogy a színezés vagy annak mellőzése önmagában nem képvisel értékkategóriát. A Megyeri út déli szakasza, az Expo Center és a Pécs Plaza A pécsi Expo Center és a Pécs Plaza mindenekelőtt az egyedülállás, a be nem ágyazódás példájaként jelölhető meg. A telepítés, a létesítmények külsőbelső kialakítása érzéketlen a csatlakozó területek (a Kertváros családi házas övezet és a vásártér) iránt. A térszervezés szándéka itt fel sem merült. Mindkét létesítmény nagy számú közönséget vonz, ilyen esetben az előtér, a bejáratok környezetének emberközpontú kialakítása funkcionális alapkövetelmény (díszburkolat, kert, vízfelület stb.) Itt mindez hiányzik.

222 Szorgalmazni kell a térség teljes körű, tartalmas és tudatos továbbépítését, azért is, hogy a legnagyobb látogatottságú pécsi vásár térsége méltó környezetet kapjon. Ki kell térni a környezet vizuális arculatának megtervezésénél a vásártérre, a forgalmi csomóponttal és a benzinkúttal, a reklámok és az információs rendszer tényezőire, és dönteni kell a területen átvezető Pécsi-víz környékének humanizált felhasználásáról. SZIGETI KÜLVÁROS A vizsgált térség a Szigeti külvárost, Alsó Makárt és az Ispitalja negyedet foglalja magába a történelmi belvárostól a Magyarürögi útig terjedően. A történetiségre utaló elnevezésű Szigeti külváros a fallal körülvett belvárosnak, és a szanált, panelházakkal beépített terület közé eső zóna, melynek nyugati határa a Xavér-templom térsége. Jelentősége abban áll, hogy köztes minőséget képvisel a fent leírt két terület között. Az épületállomány igen heterogén ( sörgyár, Kodály Zoltán utcai paneles utcasor, a Xavér templom tere, Alkotmány utca, az új Barbakán tér) és átvezető jellegű a hozzá csatlakozó egyetemváros, Csoronika, Rókus-domb irányába. A jelölt térség középpontjában áll a pécsi „magasházként” elhíresült 24 emeletes épület, amely a kesztyűgyári hétemeletes épülettel együtt a pécsi városkép feloldhatatlan hiányossága. A bizonytalanság, amely a magasház jövőjét illeti, kétségessé teszi a térség esztétikai megközelítésének és tervezésének realitását. A Xavér templom tere a fokozott funkcionális felhasználás lehetőségét tartalmazza. A tér a centrumból kihelyezendő programoknak és az egyetemváros által igényelt köztéri funkcióknak adhat jól használható helyszínt. Az Ispitaalja térsége Az Ispitaalja szintén történeti helynév: a József Attila utca, Tüzér utca, Mártírok útja és az Indóház utca által határolt területet jelöli. Telepítési szerkezetét szabályos, hálós, derékszögű utcarendszer adja, melyet tagol az ívesen átvezetett Kolozsvár utca és az alközpont szerepű Köztársaság tér. A családiházas környezetből kiemelkedik a többszintes lakóépületekkel szegélyezett Kolozsvár utca, amely a jármű-forgalom szabályozása érdekében kiépített városi forgalmi út. Az utcafal ennek megfelelően folyamatos, nyugodt utcaképben jelenik meg, amely a pontházzal megjelölt teresedésnél finoman vezet át az iskolaépület és üzletek közelében emelkedő, Köves Emil által tervezett, szép arányú téglaarchitektúrás lakóépületekhez.

Befejezés Az Indóház tér funkciójában és megjelenésében város-rendezésileg megoldatlan terület. Megoldására városrendezési – építészeti pályázat előkészítése van folyamatban; lényeges funkcionális, szerkezeti változások is várhatók. A hely jelentőségét a városba való érkezés és a városközpontba való fölvezetés élménye adja. A centrum felé való vezetés tengelye a Szabadság út, amelyet Zsolnay Vilmos szobra zár le. Az említett, várható szerkezeti változások ellenére a Szabadság út jelentősége – történetisége folytán – a jövőben is megmarad. Sajátos sziget a várostestben a Szabadság utat szegélyező Schlanchvillanegyed, a pécsi polgári városfejlődés fénykorából. Az észak-déli várostengely és a Tüzér utcai kereszteződés inflexiós pontot és ritmusváltást jelent a város külső és belső területei között, az Egyetemi negyeddel való összefüggése is jelentős. A tervszerűtlen terület-felhasználás (súlypontban a benzinkút) méltatlan helyzetet teremtett a közeli múltban még népszerű és látogatott helynek. Erdélyi Zoltán két modern irodaházát a kortárs építészet jelen-tős alkotásaiként tartjuk számon. A tér parkosítása, berendezése több figyelmet érdemelne. EGYETEMI VÁROSRÉSZ Az 1945 utáni felgyorsult városfejlődés következménye, hogy a várostest térbeli tagoltsága átalakult, az egyediség helyett a tömegesség és mennyiség tényezői váltak meghatározóvá. A városi zónák már átfedik egymást, az egyenletes beépítést mozaikos, tördelt szerkezet váltotta fel. A városrendezési szóhasználat szerint a vegyes beépítési jelleg válik általánossá. Az egyetemi város funkcionális és térbeli rendje vegyes jellegű. Megmaradtak a történelmi fejlődés töredékei: a Rókus-domb, az Ifjúság útja, a Radnics utca, a Rókusalja utca és a Xavér utca, a zárvány jellegű sörgyár, a Monarchia katonai létesítményei. A közelmúlt építési tevékenységét jelzik a szanált területeken épített déli, és az északi oldalon emelkedő panel lakóházak. Az egyetem tartalmi-szellemi aspektusból, a területi kiterjedés és az építészeti kiépítettség szempontjából egyaránt a városrész meghatározó tényezője. Az egyetem önmagában is város; önálló egységei szigetszerűen helyezkednek el az előzőkben leírt töredékes környezetben. A klinikák, oktatási és igazgatási épületek, kórházak, kollégiumok kerítéssel körülhatárolt telkeken, parkos környezetben, határozott építészeti arculattal vannak jelen. Az élénk gyalogosforgalom, az épületek között állandóan

Befejezés vonuló diákseregek az együvé tartozás kifejezésével fűzik tartalmi egységbe a különálló részeket. Az egyetemi városrész általános arculata példaként szolgálhat a városiasság komplex értelmezésére. Hiányosságai ellenére is életszerű; a mindennapi élet megnyilvánulásai városalakító tényezővé válnak. URÁNVÁROS Az Uránváros a pécsi lakótelepek között időrendben a második (Meszes és a Siklósi-városrész közötti időben épült). Az első lakásokat 1956-ban adták át. Területén korábban katonai gyakorlótér, később repülőtér volt. A szerkezeti kialakítást a szovjet „rajon” rendszerből vették át, mely szerint a városrészt önmagában működő statikus egységnek tekintették. A lakóházak tömböket alkottak, több lakótömb körzetet képezett, ezekből negyedek alakultak, és így tovább. Az alapfokú közintézmények – iskolák, óvodák - az előbbi tagolódás szerint hierarchikus hálózatban épültek meg, a fontosabb középületek a központi térre koncentrálódtak, meghatározták a város kompozíciós rendjét, kontúrját, a magassági hangsúlyokat. A tervezők nem foglalkoztak a többi városrésszel való kapcsolat létrehozásával, az önálló bányászváros téziséből indultak ki. Kezdetben hagyományos építési technológiával téglafalas, nyeregtetős, négyszintes lakóházakat építettek, és folyamatosan tértek rá a négy- és tízszintes épületeket előállító paneles építésre. A kezdeti időszak raszteres tagolású homlokzatai, a szocreál utáni „tűrt” modernizmus bátortalan építészeti megnyilvánulásai voltak. Ezekkel épült be az átvezető 6os út déli oldala. A ma már utópisztikusnak tűnő városépítési koncepciót átszellemítette az új lakáshoz jutó fiatal családok öröme. A nagyobbik részt kitevő paneles beépítéseket itt nem részletezzük. A Siklósi- városrésszel foglalkozó szakaszban ezekről részletesen szóltunk, a jellemzés az Uránvárosra is vonatkozik. Az egy ütemben megépített és csak részben befejezett főtér nagyvárosias jellegű. A főtér programkínálata hiányos (például hiányoznak a kulturális létesítmények), építészeti szempontból mégis értékes elemeket foglal magában. Közéjük tartozik a posta többszintes épülete, melynél a már említett raszteres architektúra viszonylag magas minőségű homlokzati anyagokat alkalmaz. Tartós építészeti értéket képvisel a központhoz csatlakozó hétemeletes épületek sora, egyediségével a Gádoros Lajos által tervezett Olimpia étterem, az iskolák és más intézmények. Példaértékű a kor hazai városépítésében az uránvárosi közterek kiépítettsége és berendezései, a köztéri képzőművészeti alkotások, kutak, szobrok, épület-ornamentikák,

223 melyek száma és művészi színvonala egyaránt számottevő. Egyedülálló, hogy a városrendezés egész koncepciója egyetlen tervező, Dénesi Ödön nevéhez fűződik. A lakótelepi környezet hanyatlásának egyik oka a szociális elöregedés. Ez Uránvárosban is bekövetkezett, de az utóbbi évtizedben a fiatal generáció ismét megjelent a városrész életében. A változás az épületek felújításának folyamatában is tükröződik. Jellemző tünet, hogy a magán és társas tulajdonban lévő lakóépületeket felújították, míg a közterületeknél és a rövid lejáratú bérleményként működő üzleteknél ez elmaradt. Sajnálatos példa az Olimpia Étterem demoralizáló magára-hagyottsága. BOLGÁRKERT ÉS RÁCVÁROS A déli elkerülő út Patacsnál csatlakozik a 6-os út eredeti nyomvonalához. Pellérd, Patacs, Kővágószőlős, Cserdi régi Pécs környéki települések, melyeknek a hosszan elnyúló Jakab-hegy ad közös, összefüggő táji hátteret. A történeti helynevén Bolgárkertnek nevezett térséget a szabályos utcarendszerű, családiházas Kovácstelep kapcsolja az Uránvároshoz. A Bolgárkert az utóbbi évtizedektől folyamatosan kiépülő nagy bevásárlóközpontok, raktáráruházak, autószalonok és más szolgáltatóházak helyszíne. A környezet minőségét a normatív szabályozás minimált-maximált előírásai határozzák meg. A geometrikus, zárt épületkubusok nagy kiterjedésű autóparkoló-mezőkben helyezkednek el, kompenzációs szerepű, gyér növénykiültetésekkel; az általános megjelenés megfelel az országosan ismert építészeti sémának. A túlhangsúlyozott óriásreklámok sajnálatosan felszabdalják a mecseki háttérrel megjelenő városkontúrt. Rácváros kis terjedelmű zárványterület a nyugati várostestben; a török hódoltság után idetelepült szerb lakosság alapította. A fuvarozással, kereskedéssel foglalkozó szerb népesség sajátos életformáját templom, temető, műemlék értékű provinciális barokk karakterű utcasor jelzi, amely a városhoz való viszonyában Budapest és Óbuda viszonyához hasonlítható. A terület általános védelmet, a vizuális továbbépítés és hasznosítás koncepcióját igényelné. Rácváros műemlék értékű, provinciális, barokk karakterű utcasora általános védelmet és a vizuális továbbépítés koncepcióját igényelné. MECSEK-OLDAL A Mecsek-oldal az erdőhatár és a belső várostérségek között elhelyezkedő, intenzíven változó karakterű területsáv, melynek jelenlegi állapota a történeti fejlődést tükrözi. Az utazók leírása és a régi térképek tanúsága szerint a

224

Befejezés

hegyoldal e része évszázadokon át szőlőterület volt. A lakosság életformáját meghatározó nagy kiterjedésű szőlőket kis parcellás hétvégi telkek váltották fel, majd a térség folyamatosan nyaralóterületté, végül lakóterületté alakult át. A területi elaprózódás következményeként a beépítés is egyre sűrűsödött. A Magaslati út déli oldalának többszintes sorházai kordonként választották el a várost és hátterét. A dombházakkal beépített hegyoldal és az ide felnyúló többszintes paneles lakóházak építészeti arculata már teljesen elszakad a táji környezettől. Az épületekkel lefedett terület, melynek kiterjedése a régi Pécs többszöröse, különböző, egymástól elhatárolható karakterekben jelenik meg. Az észak-déli tengely meghosszabbítását jelentő Hunyadi út korábban villaövezetként csatlakozott a városi főtérhez, végpontján a Pálosok templomával, amely a mecseki erdőtájba való megérkezést is kifejezte. A rétegvonalon végigvezetett Magaslati út és az Üdülőszállóig emelkedő felvezetés erőteljes szerkezeti rendet jelölt ki a város és a táj viszonyában. Az Üdülőszálló környékén mesterségesen telepített erdőrészben elit villaövezet alakult ki, amely a mecseki parkerdő határáig terjedt. A tengelyszerű északi felvezetést övező területet Közép-Mecseknek nevezzük. A Mecsek-oldal keleti részét, Lámpásvölgy, Gyükés, Pécsbánya térségét a felhagyott bányavidék foglalja el a bányaművelés építészeti maradványaival. A lakosság szociális összetételében, szokásaiban még ma is a régi bányász-életforma nyomai lelhetők fel. A nyugati Mecsek észak-déli irányú lefutó völgyoldalaiban fekszik Deindol, Istenkút, Szentkút és Ürög, a tetőkön Donátus, Bálics és Szkókó.

MEGJEGYZÉS: Pécs Megyei Jogú Város Vizuális Arculattervének dokumentációja a tervezők szellemi tulajdona. A szerződésben rögzített szempontok figyelembe vételével, a kitűzött céloknak megfelelően valósult meg. Továbbadásához a tervezők és az önkormányzat egyeztetett engedélye szükséges. Engedély nélküli felhasználását jogszabály tiltja.

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS VIZUÁLIS ARCULATÁNAK KONCEPCIÓTERVE

Recommend Documents