PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Helyzetelemzés I. KÖTET

Pécs, 2007. október

Készítette:

TARTALOMJEGYZÉK I. Helyzetelemzés Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................... 1 1 Bevezetés...................................................................................................................................................... 4 1.1 Pécs Megyei Jogú Város szociálpolitikai programjának fontossága .......................................... 4 1.2 A programalkotás célja..................................................................................................................... 5 1.3 A programalkotás alapelvei............................................................................................................. 5 1.4 A programalkotás módszertana...................................................................................................... 5 1.5 Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának és Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának összefüggései ..................................................................................... 6 1.6 A programdokumentum szerkezete .............................................................................................. 7 1.7 Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Programjának szerzői ................................................ 7 2 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................... 8 2.1 A szociálpolitika fogalmi keretei, irányultsága és az azt meghatározó társadalmi gazdasági folyamatok........................................................................................................................................................ 8 2.1.1 A szociálpolitika fogalma, irányultsága.................................................................................... 8 2.1.2 A szociálpolitika értelmezési kereteit meghatározó magyarországi sajátosságok a rendszerváltást követő évektől napjainkig ............................................................................................. 9 2.1.3 Pécs város szociálpolitikáját meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatok a rendszerváltást követő évektől napjainkig ........................................................................................... 13 2.2 A helyi jóléti rendszert meghatározó állami szintű szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése)............................................................................................................ 17 2.2.1 A szociális szolgáltatások megújítása...................................................................................... 17 2.3 A város/városrészek szociális helyzetét meghatározó sajátosságok........................................ 24 2.3.1 Területi, térszerkezeti sajátosságok ......................................................................................... 24 2.3.2 Demográfiai jellemzők............................................................................................................... 28 2.3.3 Foglalkoztatási helyzet .............................................................................................................. 32 2.3.4 A népesség egészségügyi helyzete .......................................................................................... 37 2.3.5 Infrastruktúra, közlekedés ........................................................................................................ 47 2.4 A szociálpolitika irányultsága, célcsoportjai, szervezeti keretei............................................... 58 2.4.1 A szociálpolitika tágabban értelmezett célcsoportjai ............................................................ 58 2.4.2 A szűkebb értelemben vett (ún. közvetlen) célcsoportok..................................................... 58 2.4.3 A kirekesztődés szintjei, formái ............................................................................................... 77 2.5 Pécs város szociális ellátórendszerének bemutatása.................................................................. 82 2.5.1 A szociális ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civilek szervezetek ................................................................................................................................................ 82 2.5.2 A szociális szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása ..................................................... 90 2.6 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek ........................................................................................................................ 97 2.6.1 Pécs M. J. Város gyermekvédelmi feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén) .......................................................................................................................... 97 2.6.2 A gyermekvédelmi szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása .................................... 101

7622 Pécs, Dohány u. 7. I. em. 15., Tel.: (30) 746 66 36; (72) 511 010; Fax: (72) 511 011

[email protected]; www.ecocortex.hu

1

2.7 A jelenlegi ellátórendszer elemzése és értékelése..................................................................... 104 2.7.1 A szociális ellátórendszer részletes elemzése, értékelése ................................................... 104 2.7.2 Pécs Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének SWOT‐ Analízise ......................... 150 2.7.3 A gyermekvédelmi rendszer részletes elemzése, értékelése .............................................. 161 2.8 A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb szakmai kérdések elemzése, értékelése . 176 2.8.1 A szociális ellátórendszer feladatainak és információs rendszerének koordinációja ..... 176 2.8.2 A szociális ellátások/szolgáltatások finanszírozása; a szociális intézmények gazdálkodása........................................................................................................................................... 178 2.8.3 Minőségbiztosítás..................................................................................................................... 183 2.8.4 Képzések, továbbképzések ..................................................................................................... 184 2.8.5 Szolgáltatások fejlesztésére létrehozott projektek bemutatása, értékelése....................... 188 2.9 A jóléti szférához kapcsolódó határterületek a szociálpolitika tágabb értelemben vett megközelítése............................................................................................................................................... 205 2.9.1 A munkaerőpiacról kiszorult célcsoport számára nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszerének elemzése; a lezajlott és futó projektek és egyéb innovációk bemutatása, értékelése .. ..................................................................................................................................................... 205 2.9.2 A lakhatással kapcsolatos kérdések szociális szempontú elemzése.................................. 228 2.9.3 Városrehabilitáció..................................................................................................................... 237 2.10 A jóléti szféra fejlődés és fejlesztés orientált megközelítése.................................................... 241 2.10.1 Helyi önkormányzati szociálpolitika újraértékelése.................................................. 241 2.10.2 Informatika ...................................................................................................................... 243 2.10.3 A jóléti szféra minőségirányítása.................................................................................. 245 2.10.4 Szociális felsőoktatás, szakemberképzés, K+F ............................................................ 247 2.10.5 Szakma‐ és szektorközi együttműködések lehetőségei a szolgáltatások területi szintű összehangolásának kérdései...................................................................................................... 251 2.10.6 Innovációk támogatása keretfeltételként..................................................................... 254 2.10.7 Európai uniós elvárások, a 2007‐2013 közti tervezési időszak szociális szempontú törekvései, főbb irányelvei, pályázati lehetőségei.............................................................................. 255 3 Pécs MJV jóléti ellátórendszerének összefoglaló SWOT analízise................................................... 268 FÜGGELÉK....................................................................................................................................................... 279 1 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátása Pécs városában........................................ 280 1.1 Történeti áttekintés ....................................................................................................................... 280 1.2 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete 285 1.2.1 Veszélyeztetett gyermekek, családok .................................................................................... 285 1.2.2 Védelembe vett gyermekek .................................................................................................... 297 1.2.3 Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek ............................................................ 298 1.2.4 Ideiglenes elhelyezés ............................................................................................................... 299 1.2.5 Átmeneti nevelésben részesülő gyermekek.......................................................................... 300 1.2.6 Tartós neveltek.......................................................................................................................... 301 1.2.7 Utógondozói ellátásban részesülő fiatalok ........................................................................... 301 1.3 A pénzbeli és természetbeni ellátási formákról (a szociális központok által végzett hatósági tevékenységek) ............................................................................................................................................ 302 1.3.1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény .......................................................................... 302 1.3.2 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ................................................................................ 303 1.3.3 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ............................................................................... 303 1.3.4 Gyermektartásdíj megelőlegezése ......................................................................................... 304



2

1.3.5 Otthonteremtési támogatás..................................................................................................... 305 1.3.6 Egyéb, az önkormányzat által rendeletben szabályozott formák...................................... 305 1.4 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok bemutatása és a feladatokat ellátó intézményrendszer bemutatása (az alapellátás‐ és a szakellátás teljes rendszerének áttekintése) .. 306 1.4.1 A gyermekjóléti alapellátás rendszere................................................................................... 306 1.4.2 Gyermekek átmeneti gondozása............................................................................................ 310 1.4.3 A gyermekvédelmi szakellátások .......................................................................................... 311 1.4.4 Otthont nyújtó ellátás .............................................................................................................. 311 1.4.5 Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás........................................................................... 313 1.5 Pécs M. J. Város gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait ellátó intézményrendszeréről . ......................................................................................................................................................... 314 1.5.1 Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások ........................................... 314 1.6 Feladatok ........................................................................................................................................ 367 2 KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK .................................................................................... 376 2.1 A feladatellátás és annak intézményi háttere............................................................................ 376 2.2 Területi lefedettség........................................................................................................................ 379 2.3 Férőhelyek és kihasználtság ........................................................................................................ 381 2.4 Költségek........................................................................................................................................ 386 2.5 Személyi és szakmai feltételek, műszaki infrastruktúra.......................................................... 387 Táblázat jegyzék ............................................................................................................................................... 390 Diagram jegyzék............................................................................................................................................... 391



3

1 BEVEZETÉS 1.1 Pécs Megyei Jogú Város szociálpolitikai programjának fontossága Pécs Megyei Jogú Város ez idáig nem rendelkezett szociálpolitikai programdokumentummal. A szociális szakterület ‐ törvényi szabályozás melletti ‐ tervezési alapdokumentuma a törvény által megkövetelt szociális szolgáltatástervezési koncepció volt. (A Gyermekvédelmi törvény nem írt elő hasonló tervezési dokumentumot a gyermekvédelem területén.) Jelen szociálpolitikai stratégia tartalmazza a 2005. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását, de a tervezési kereteket kiszélesítve olyan dimenziókat is beemel az elemzés és a programozás tárgykörébe, melyeket a törvényi előírás nem követelt meg eddig, így e területek rendezett, komplex integrálása nem is történt meg sem a szolgáltatástervezés keretein belül, sem azon kívül. Így a program Pécs Város szociális ellátórendszerének bemutatása mellett részletesen foglalkozik a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmai kérdésekkel, pl. a minőségbiztosítás, a képzések és továbbképzések fontosságával. Külön figyelemmel vizsgálták a tervezők a munkaerőpiacról kiszorult célcsoport számára nyújtandó ellátások és szolgáltatások rendszerét, valamint a lakhatással és a városrehabilitációval kapcsolatos szociális szempontú kérdéseket. A jóléti szféra fejlődés és fejlesztés orientált megközelítése lehetőséget nyújtott a helyi önkormányzati szociálpolitika újra értelmezésére, az innovációk szerepének hangsúlyozására, a szakma‐és szektorközi együttműködések és a szolgáltatások területi szintű összehangolásának tervezésre. A fentiek alapján ezért javasoljuk, hogy a város vezetése jelen szociálpolitikai programot a 2007. évi Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának tekintse.



4

1.2 A programalkotás célja Határozott, a helyi szociálpolitika kialakításához ‐ részletes helyzetelemzésre épülő ‐ stratégiai irányvonalak kijelölése, melyek mentén elérhető a város lakossága számára a szociális biztonság jelentős javulása, az életminőség kedvező alakulása. Operatív programok kidolgozása, melyek megvalósításával a jóléti szolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszere jöhet létre, magas színvonalú, integrált jóléti szolgáltatási kínálat jöhet létre, a szolgáltatások színvonala tekintetében város a Dél‐Dunántúli Régióban központi szerepet tölthet be.

1.3 A programalkotás alapelvei • Legszélesebb körű tájékozódásra való törekvés, • A „felülről illeszkedés” követelményének való megfelelés: az EU programozáshoz és alapelvekhez, az országos, régiós és ágazati programokhoz való illeszkedés, • Széles körű társadalmasítás biztosítása a fejlesztésben érdekeltek és érintettek egyezségének megteremtése a fejlesztési célok és az azok eléréséhez szükséges fejlesztési irányok terén • Politika‐semleges, szakmai nézőpont.

1.4 A programalkotás módszertana Pécs város szociálpolitikai programjának összeállítása során figyelembe vettük az ország törvényhozása, jogrendje által kötelezővé tett tervezési alapelveket, valamint az Európai Unió tervezési rendszerében alkalmazott elveket, programozási modelleket. Áttekintettük a Pécs Megyei Jogú Város által korábban elfogadott tervezési dokumentumokat, valamint ágazati stratégiákat, szolgáltatástervezési koncepciókat, a rendelkezésünkre bocsátott intézményi beszámolókat és fejlesztési koncepciókat. Komoly nehézséget jelentett a primer adatokat gyűjtése, így a feladat végrehajtására megszabott idő‐ és pénzügyi keret korlátai közt a szekunder információ képezi az elemzések alapját.



5

Jelentősen hozzájárult azonban a konstruktív programozáshoz az a mélyinterjú sorozat, amelynek keretében a város meghatározó, széles körű tapasztalatokkal rendelkező politikusai és szakemberei mondták el véleményüket a város jelenlegi helyzetéről, a problémák általuk azonosított okairól és a lehetséges kitörési pontokról. Bevontuk a munkába az egyes területek szakértőit. A helyzetelemzés készítése során és a SWOT ‐ analízisben körvonalazódtak a stratégia alapvető pontjai, amelyek meghatározták a célrendszer alapját. Ezt követte a célrendszer logikai kereteinek felállítása és az eszközrendszer meghatározása. A tervezők biztosították a program társadalmi nyilvánosságát, részben a Szociális Kerekasztal összehívásával, részben a program weblapon (www.ecocortex.hu) történő hozzáférhetőségével.

1.5 Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának és Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának összefüggései Jelen szociálpolitikai programdokumentáció Pécs M. J. Város Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájával egy időben készült. A tervezési folyamat minden szintjén figyelemmel voltunk a két dokumentum összehangolására, a szinergia megteremtésére. A két dokumentum céljainak összehangolása a következőképp történt meg: Jelen szociálpolitikai program hat operatív programja Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának 3. prioritásához1, , azon belül a 3.1.2. operatív programjához2 és annak hat intézkedéséhez kapcsolódik. A hat intézkedés a szociálpolitikai program hat operatív programjának felel meg.

3. prioritás ‐ A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújitása az életminőség javítása és a fenntarthatóság jegyében címmel 2 Komplex, a helyi és a kistérségi társadalom szükségleteihez jól igazodó szociálpolitikai stratégia kidolgozása és végrehajtása címmel 1



6

1.6 A programdokumentum szerkezete 1. kötet: Helyzetelemzés, melynek függeléke tartalmazza a Gyermekvédelmi rendszer és intézményeinek, illetve a Kisgyermek Szociális Intézmények részletes bemutatását. 2. kötet: Stratégia melynek függeléke tartalmazza a 2005. évi Szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását 3. kötet: Vezetői összefoglaló

1.7 Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Programjának szerzői A Megbízó az Eco ‐ Cortex Tanácsadó Irodát bízta meg a szociálpolitikai program elkészítésével és Pécs M.J.Város hosszú‐ és középtávú stratégiai programjának összehangolásával. A stratégiai munkacsoport irányítója Dr. Göndöcs István, A szociálpolitikai vezető szakértője Gyurokné dr. Bódi Csilla, A koordinátorok Göndöcsné Bátai Rozi és Dallosné Kaurek Csilla voltak. Együttműködő szakmai partnerként részt vett a munkában a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont. Egyes szakterületeken szakértőink voltak: Erdős Zsuzsanna Gergely Bernadett Zomi Tímea Goldmann Tamás Máté Zsolt Komlósi Ákos Varga Mónika Jelentős segítséget nyújtottak a Humánpolitikai Főosztály Szociálpolitikai Osztályának munkatársai: Dr. Barka Tamás Dr. Maulné dr. Tóth Csilla, szociálpolitikai osztályvezető Bodorné Lux Viktória, intézményi felügyelő



7

2 HELYZETELEMZÉS 2.1 A szociálpolitika fogalmi keretei, irányultsága és az azt meghatározó társadalmi gazdasági folyamatok 2.1.1

A szociálpolitika fogalma, irányultsága

A szociálpolitika ‐ mint a társadalompolitika egyik alrendszere ‐ elvek és gyakorlati tevékenységek együttese, melyek meghatározzák egy‐egy társadalomban az egyének, csoportok, közösségek és szociális intézmények egymáshoz való viszonyának alakulását. A ma elfogadott szociálpolitika értelmezései3 közül jelen dokumentum kereteiben Ferge Zsuzsa definícióját4 tekintjük elsődlegesen irányadónak, így a szociálpolitikát az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülésének tekintjük. A szociálpolitika tehát nemcsak tudomány, hanem a szociológia vizsgálódásán túl beavatkozik a társadalom működésébe. Az elvek és a belőlük következő gyakorlat a társadalomban uralkodó értékek és normák nyomán jönnek létre, melyek többé‐kevésbé meghatározzák az elérhető források elosztását és ezeken keresztül az emberek jólétét.

Leíró közigazgatási felfogás, funkcionalista megközelítés, strukturális felfogás, Ferge Zsuzsa szociálpolitika fogalma. 4 „A szociálpolitika: ‐ történelmileg kialakult intézményrendszer, amely ‐ kielégít bizonyos, piaci (piaci jellegű) kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket; ‐ túlnyomórészt az állami elosztás, illetve újraelosztás eszközeivel működik relatíve önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézményrendszerek együtteseként; ‐ azon szükségletek esetén vállalja a közös (állami) felelősséget, amelyek a hatalom a politikai‐ideológiai elkötelezettségeiből következnek, vagy/és amelyek kielégítése a fennálló helyzet megerősítése szempontjából a hatalom érdekének tűnik; ‐ lehetőség szerint igyekszik a követeléseket a fogyasztás, illetve elosztás területére korlátozni; sajátos történeti feltételek és erőviszonyok, illetve nagy társadalmi nyomás esetén azonban teret enged ezen túlmutató, a termelés rendszerét, a társadalmi viszonyok alapjait érintő társadalompolitikai követeléseknek, amikor is a fogyasztó ember szükségletei mellett a termelő, cselekvő ember szükségletei is legitim módon közös üggyé válhatnak; ‐ történelmi jellegéből adódóan határai nem merevek, keretei és tartalma a társadalmi‐politikai erőviszonyoknak megfelelően alakulnak ‐ végeredményben tehát a szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülése.” (Ferge Zsuzsa) 3



8

A szociálpolitika tehát terveket és programokat jelent a nevelés, az egészségügy, a kriminalitás, a foglalkoztatás, a gazdasági biztonság és jóllét területén. A szociálpolitikai programok a kormányszervek, a civil szervezetek és az emberek mindennapi cselekedetein keresztül valósul meg. A szociálpolitika lényegéből következik, hogy fogalmi keretei folyamatosan változnak, hisz a szociális problémák, amelyekre a szociálpolitika reagál mindig egy adott társadalom konkrét szociális problémáit és azok konkrét megoldási dimenzióit jelentik. A szociálpolitika kereteinek értelmezései jól mutatják az adott korszak társadalmának szolidaritási‐ és közösségi felelősségvállalási szintjeit is.

2.1.2

A szociálpolitika értelmezési kereteit meghatározó magyarországi sajátosságok a rendszerváltást követő évektől napjainkig

Magyarországon a rendszerváltást követően fellépő társadalmi‐ és gazdasági működési zavarok, a rendszerváltás turbulens folyamatai a szociálpolitikát kialakulatlan, koncepciótlan állapotban érték. A civil szervezetek hiánya, erőtlensége csak tovább súlyosbította a problémát.5 A szociálpolitika irányultságát torzította, a beavatkozási területeit beszűkítette a szegénység és elszegényedés fogalmi kereteinek összecsúsztatása. Az utóbbival aposztrofált jelenséget a rendszerváltás első éveit jellemző mély válság tulajdonképpen relativizálta. A társadalom ötven‐hetven százalékát sújtó elszegényedés mellett így észrevétlen maradt az évtizedes eredetű, soha fel nem számolt igazi szegénység, mely a nevezett időszakban leszakadássá mélyült. A rendszerváltást követő években az ország előtt álló legfontosabb feladatnak a gazdasági stabilizáció látszott, melytől egyben a szociális válsághelyzetek megoldását is várták, így a szegénység kezelésével mélyebb értelemben nem foglalkoztak, pusztán átmeneti kísérőjelenségként kezelték. A szociális szempontú megfontolások így nem tudtak a zavarok elhárításának központi iránymutatóivá, a központi beavatkozások vezérelveivé válni. A szociálpolitika így csak a „második vonalban” kapott helyet, ami szűkre szabott Jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé és indokolttá a rendszerváltást megelőző korok szociálpolitikai tartalmainak vizsgálatát.

5



9

eszközrendszerrel csak a folyamatokra való utólagos válaszadás lehetőségével, meglehetősen korlátozott beavatkozási teret engedett a terület számára. Mindemellett csak igen korlátozott formában tudott kiteljesedni a társadalmi alrendszerek és az állami irányítás közti közvetítő, egyensúlyozó szerepe is, feladata gyakorlatilag a „tűzoltó jellegű” ellátások, szolgáltatások kialakítására, intézményrendszerének, a törvényi szabályozás kereteinek, tartalmának megalkotására korlátozódott. Megfontolt elvek valamint világos gazdaság‐ és társadalompolitikai irányok hiányában a nyers erőviszonyok döntöttek a forráselosztás tényleges arányairól.6 A fent jelzett folyamatok az 1998 és 2000 közötti időszakra már több szempontból is lezárultak. Erre az időre világossá vált, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem oldja meg a szociális problémákat, a szegénység és kirekesztődés alapkérdéseit. A szociálpolitika törvényi keretei és eszközrendszere már megfelelő bázist jelenhetett volna ahhoz, hogy a szociálpolitika ki tudjon lépni a folyamatkövető szerepéből, ez azonban – a ”Jóléti fordulat”7, a „SZOLÍD” projekt8, a „100 lépés program”9 ellenére sem valósult meg maradéktalanul. „Tudjuk: a szociális ellátások decentralizálása – mindenekelőtt a települési önkormányzatok segélyezési rendszerének és helyi szociális szolgáltatásainak kiépítése – annak az elvnek a jegyében történt, hogy a korábban egyeduralkodó központi elosztás rugalmatlanságával és elkerülhetetlen pazarlásaival szemben testre szabottá váljék a rászorulók szükségleteinek felmérése és kielégítése, valamint csökkenjenek, és ésszerűbben hasznosuljanak a szociális ellátásra fordítható források. A gyakorlatban azonban e racionális és jól igazolható célok nem, vagy alig valósultak meg. Minden jel arra mutat, hogy a decentralizált segélyezés révén gyakorlatilag nem mérséklődött a szociális kiadások költségvetésen belüli összaránya; ugyanakkor a szociális elosztás belső struktúrájának időközben bekövetkezett markáns átrendeződése mellett iparági méretűvé terebélyesedett a segélyezési rendszer, nyomában pedig – mielőtt még összeállhatott volna – egyedi esetek millióira esett szét egy társadalmi probléma képe. A segélyezés a maga természete szerint perszonalizálja a szegénység felismerését és kezelését, s ezzel mintegy függönyt húz annak mindig‐egyedi megnyilvánulása és a jelenség mélyebb társadalmi meghatározottsága közé. Ami pedig a hatékonyság és célzottság növelésének A hivatkozott bekezdés gondolatmenete, Szalay Júlia – A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán c. tanulmányából származik – Szociológiai Szemle 2002./4. 34‐50.o. 7 Medgyesi Péter hirdeti meg 2002‐ben. 8 Ki kell dolgozni a szolidaritási tv. koncepcióját 9 Gyurcsány Ferenc hirdeti meg 2005‐ben 6



10

szándékát illeti, a rendelkezésre álló adatsorok azt jelzik, hogy miközben az új elosztási politika révén a rászorulók elérésének esélye nem javult számottevően, aközben a rendszer változatlan sajátossága maradt a segélyek ʺterítettségeʺ: a helyben folyósított ellátásoknak továbbra is jelentős része szolgálja a nem szegények relatív jövedelmi veszteségeinek kompenzálását, illetve a családi költségvetésükben időről időre bekövetkező kisebb‐nagyobb borulások kiegyensúlyozását. Mindennek fényénél talán nem túlzó az állítás, ha így fogalmazunk: a szociálpolitikai irányváltás elsődlegesen nem az elosztás technikáját, hanem magát a szegénységproblémát decentralizálta. Ennek legfőbb ʺértelmétʺ pedig a társadalmi konfliktusok letompítása, kisközösségivé alakítása, és mindezzel a társadalmi béke hathatós fenntartása adja. Hogy e kétségtelen nyereségek súlyos veszteségek árán születnek, s hogy a kárvallottak éppen azok a szegények, akikért az elvek szintjén az átalakítás fogant, az a dolgok jellege folytán egyelőre nemigen kerül napvilágra. Az eddig említetteken túl, a kisközösségek szintjére átterhelt elosztási konfliktusoknak volt és van még egy további súlyos következménye. A decentralizált segélyezés ugyanis hathatósan közrejátszott annak a társadalmi választóvonalnak a rögzülésében, amely ma élesen kettéosztja a magyar társadalmat a boldogulók és a szegények táborára, s amely választóvonal nemcsak az élethelyzetek különbségeinek leíró megjelenítésére, hanem a lehetőségek, életesélyek és jogok kettős mércéjének érvényesítésére is szolgál. E megkettőződés egyszerre egy sor nem‐szándékolt hatás eredménye, és ugyanakkor a folyamatból következő, ám annak eszkalálását jelentő további lépések kiindulópontja is.”10 A rászorultság elvén működő szociális ellátórendszer a szegénység kezelését egy ponton túl az önhiba fogalmával társította, ami az „államtalanítást” kísérő intézményi reformokkal a szegénység rögzülését, annak ismételt láthatatlanná tételét, a kirekesztődés folyamatainak felgyorsulását eredményezte. A szándékolt cél természetesen nem ez volt. „Mégis a dolog egyenesen következett az állam „dezertálásából”, azaz abból a szociálpolitikai vákuumhelyzetből, amely annak révén állt elő, hogy a „régi állam” lebontásával egyidejűleg nem került sor az új alapzatú, a társadalom minden tagjára egyenlő elveket érvényesítő és őket egyenlő bánásmódban részesítő közszolgáltatási rendszer megkonstruálására.”11 Szalay Júlia – A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán – Szociológiai Szemle 2002./4. 11 Szalay Júlia – A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán – Szociológiai Szemle 2002./4. 10



11

A „gondoskodó állam” háttérbe szorulása, az ártámogatások megszűnése, a szolgáltatások nagy részének tiszta piaci alapon történő átszervezése, a munkaerő piaci alkalmazás feltételrendszerének, az alkalmazottak béren kívüli támogatási rendszerének megszűnése/minimalizálása, a lakhatási költségek gyors emelkedése a családok jelentős hányadát sodorta adósságba, rendítette meg elemi létbiztonságában.12 A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások, kormányzati reform programok, olyan gyorsasággal zajlottak és zajlanak jelenleg is, hogy – kormányzati, másodlagos védelmi lehetőségek kialakításának hiányában – a védtelenebb társadalmi csoportok képtelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, végső soron elszenvedői a folyamatoknak. A szegénység fogalma 13 így joggal egészül ki az „exklúzió” tényével, ami a társadalmi életből való kirekesztettség14 különböző szintjeit tárja elénk, a jelenlegi európai jóléti politikák kulcskérdésévé válva. A fenti folyamatokon túl az európai integrációhoz való csatlakozás a szociálpolitikai megfontolásokat is új szempontokkal töltötte fel, komoly elvárásokat támasztva szerepének, feladatainak, céljainak újraértékeléséhez. 2007‐ben már paradigma‐váltásról beszélünk a szociális terület vonatkozásában is, ami egyfajta szemléletváltást, a szociálpolitika újra definiálását követeli meg, mind a szakma, mind a központi irányítás, mind az önkormányzatok szintjén, lényegesen kiemeltebb szerepet, szélesebb hatókört utalva ki a terület számára. A szociálpolitikáról való gondolkodásmód változásának egyik legfontosabb eleme az, hogy az intézményrendszer működésének szabályozásáról – a szubszidiaritás elvének megerősítésével, a közösségi és családi kapcsolatok felelősségi körének meghatározásával15 ‐ az ügyfél centrikus szabályozását helyezi A fenti kérdéskörnek van egy pszichológiai vonulta is, ami még napjainkban is hat. A rendszerváltás folyamatai olyan sebességgel zajlottak le, hogy a létbiztonságban, kiszámítható életfeltételek és keretek közt felnőtt generációknak most kellett szembesülniük azzal, hogy milyen összefüggés van a befizetett járulék – amit már nem csak a munkáltató fizet – és a nyugdíj mértéke között, azzal, hogy a lakást el lehet veszíteni és, hogy az államtól nem elvárható, hogy akár minimális fogyasztási szintet garantáljon. A jogosultságként értelmezett ellátások és szolgáltatások megcsonkítása a korábbi beidegződések miatt nehezen kezelhető, komoly társadalmi ellenállásba ütközik. Mindez tovább nehezíti a szociális szolgáltatások piaci, fél‐piaci alapon történő megszervezését. 13 Ami az anyagi források szűkösségéhez, vagy elégtelenségéhez kapcsolódik. 14 Elszigeteléstől a kitaszítottságig… 15 A program elgondolásainak veszélye talán ebben a pontban fogható meg leginkább, hiszen a kisközösségek probléma kezelési körébe utalt szociális problémák a kisközösségek, családok megerősítése nélkül a problémák mélyülésével járnak. 12



12

előtérbe, ami minden szempontból lényeges változást eredményez a szociálpolitika helyének és szerepének újraértelmezésében. Így a túlbonyolított, formális intézményi szabályozási struktúrát azon élethelyzetek meghatározása váltja fel, melyben az érintett célcsoportok szociális szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

2.1.3

Pécs város szociálpolitikáját meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatok a rendszerváltást követő évektől napjainkig

A helyi szociálpolitika fejlődése tulajdonképpen az országos trendeket követve alakult. Nem tudott a város a szociális problémák megoldási kísérletében egyéni arculatot kialakítani, a szakmapolitika és a fejlődés vezetőjévé válni. A szociális ellátások decentralizációjától várt hatások jó részt elmaradtak, melyeket a Pécsett észlelt társadalmi folyamatok is igazolnak. A Mecsek által nyújtott gazdag ásványkincsek hosszú éveken át meghatározták Pécs és a hegység lábánál fekvő kisebb települések gazdasági‐, társadalmi fejlődését, kulturális életét. A térségi szénbányászat gyökerei több mint 200 évre nyúlnak vissza, a Pécsi Urán‐ércbánya Vállalat 1957‐ben kezdte meg az uránérc kitermelést. A nehézipar eredményei tartósan meghatározták a város gazdasági fejlődését és a foglalkoztatási szerkezetet, hisz a bányavállalatok jelentős munkaerőtömeget foglalkoztattak. Jelentős részt vállaltak a város közművelődési infrastruktúrájának fenntartásából is, hisz művelődési házakat, sportpályákat, óvodákat üzemeltettek, jelentős sponzoráló potenciált jelentettek. A mecseki szénbányák bezárása a 1990‐es évek elején indult el, az uránbánya felszámolása 1989‐ben kezdődött meg. A város imázsát is meghatározó bányaipari bázis megrendülése a város gazdasági súlyának radikális csökkenésével járt. A magyar nagyvárosok közül Pécs szenvedte el az egyik legnagyobb veszteséget a rendszerváltás idején. Számos – a bányászathoz kapcsolódó ipari üzemet is meg kellett szüntetni. A város gazdaságában meghatározó szerepet játszó bőrgyár, kesztyűgyár, valamint könnyűipari szövetkezetek és élelmiszeripari vállalatok is sorra megrendültek. A népszámlálási adatok alapján az 1990 és 2001 között a foglalkoztatottak aránya a népességen belül 41,7 %‐ról 37,6 %‐ra esett vissza, az inaktív keresőké viszont 25,6 %‐ról 31,4 %‐ra emelkedett, a munkanélküliek hányadának 3,1 %‐ra történő növekedése mellett. A lakónépesség a két népszámlálás között 6%‐kal fogyott, inaktív népesség és az eltartottak együttes száma több mint 95 ezer, ez Pécs lakosságának 58 %‐a.



13

A gazdasági vonzerő mérséklődését jelzi, hogy a Pécsre bejáró dolgozók száma 29 ezerről 18 ezerre fogyott ebben az időszakban. A rendszerváltás kísérőjelenségeiként aposztrofált GDP zuhanás, a munkanélküliség, az infláció a társadalom korábban legnagyobb létbiztonságban élő csoportjait is nehéz vagy kilátástalan helyzetbe hozta. A bányászok jelentős számban nyugdíjba kerültek. A rokkant nyugdíjasok, korkedvezményes ‐ és járadékos bányászok anyagi helyzete jelentős különbségeket mutatott, de az újrakezdés tekintetében többségükre az volt jellemző, hogy nem tudtak társadalmi értelemben „új életet” kezdeni. A munkanélkülivé vált bányászok átképzésére ‐ korszerű kompetenciák hiányában ‐ alig volt esély. Ahogy országos viszonylatban, úgy Pécsett is a korábbi teljes foglalkoztatás kulcsa az volt, hogy sok területen megmaradt az alacsony termelékenység, s ez foglalkoztatási lehetőséghez juttatott egy szokatlanul széles betanított ‐ segédmunkás‐mezőgazdasági alkalmazotti réteget. A rendszerváltás követően ezek a rétegek tulajdonképpen alkalmazhatatlan tömeggé váltak. A rendszerváltást követő évtizedben a lakosságot (nemcsak a bányászokat) közvetlenül sújtó és legkárosabb jelenséggel, a munkanélküliséggel kapcsolatban a családok nagytöbbsége közvetlen tapasztalattal rendelkezik. A családok és gyermekek szempontjából érdemes megemlíteni, hogy a munkanélküliség ténye, a jövedelem‐kiesés okozta nehézségeken túl a gyermekek szocializációs folyamatait és értékrendjét is jelentős mértékben érintik, illetve olyan egyéb káros jelenségek közvetett kialakulásához vezethetnek, melyek negatívan befolyásolják a család működését (szenvedélybetegség, pszichés zavarok, családi konfliktusok). A piacgazdaság kialakulásával együtt járó gazdasági szerkezetváltási folyamat jelenleg is zajlik. A város geopolitikai helyzetével összefüggésben lassú, ellentmondásos az átalakulás. Nem települt be a városba olyan számottevő külföldi tőke, amely jelentősen dinamizálhatta volna a gazdaságot. Mindezidáig nem jött létre olyan nagyüzemi ipari bázis, amely generálná a kis‐és középvállalkozói beszállítói háttér kialakulását, így a rendszerváltás óta létrehozott mikro‐és kisvállalkozások többségének sérülékenysége nem csökkent. A város helyzetén továbbra is ront, hogy egyedüli magyar nagyváros, amely autópályával nem közelíthető meg, a 6 út felújítása nem jelent igazi megoldást. A közlekedési infrastruktúra elégtelensége, hiánya stabilizálta Pécs zsáktelepülés jellegét, így a tőkeáramlás elégtelensége mellett a mobilitás tekintetében is hátrányos helyzetben van a város.



14

A rendszerváltást követő évek pozitív eredményének számít, hogy megőrizte a város a vezető szerepét az oktatás és az egészségügy területén.16 A város határában létrejött Ipari Park a régen vár szerkezetváltás irányában tett eredményes lépésnek bizonyult. A lakosság komfortérzete szempontjából pozitív folyamat, hogy Pécsett is létrejöttek új kereskedelmi központok, bővült a bankhálózat, gazdagodott a gazdasági szolgáltatások portfoliója és minősége. Foglalkoztatási szempontból már ellentmondásos ugyanez a folyamat, mert ugyan születtek új munkahelyek, de az életképtelen kényszervállalkozó szolgáltatók között áldozatul estek a piaci törvényeknek azok a kiskereskedők is, akik pl. a Király utca egyedi arculatát biztosíthatnák. A humán szolgáltatások és intézmények bővülésével az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények váltak a legnagyobb foglalkoztatókká, dolgozóik számára viszonylagos létbiztonságot teremtve. Ma már ez a viszonylagos létbiztonság is egyre viszonylagosabbá válik, mivel a városban a családalapítási és gyermekvállalási kedv egyértelműen csökken ‐ összefüggésben a családok és fiatalok bizonytalan jövőképével, a reáljövedelmek csökkenésével – így az óvodai, iskolai létszámok is alacsonyabbak, s ez a tény jelentős leépítéseket, átszervezéseket kényszerített ki az oktatási szférán belül is. A jelenleg is zajló egészségügyi reformok, átszervezések is jelentős népességet fenyegetnek munkanélküliséggel. A közszolgáltatásokból leépített munkaerő kedvezőbb helyzetben van, mint a bányászok, gyári munkások voltak, hisz a magasan kvalifikált humánerő átképzési lehetőségei adottak, de foglalkoztatásuk így is jelentős figyelmet igényel. Kiemelt figyelem illeti meg a fiatalokat, mert közülük sokan ‐ munkahely és karrierlehetőségek hiányában ‐ elhagyják a várost. Döntően a város szellemi kapacitása áramlik ki Pécsről. A Pólus Program népességmegtartás szempontból új helyzetet teremthet, de jelenleg még nem láthatók világosan a program foglalkoztatási és szociális vonatkozásai. A fiatalok elvándorlása az egyébként is elöregedő várost kétszeresen is sújtja, hisz nemcsak a munkaerő elvándorlása jelent veszteséget, hanem gyakran a A KSH 2005. évi adatai szerint több mint 8 ezer bejáró diákja van a város intézményeinek. A felsőoktatásban tanulók száma a 2004/2005 tanévben 25 ezer fölé emelkedett.

16



15

szülőkről való gondoskodás sem oldható meg a fiatalok részéről. Így egyfelől az idős generáció kiszolgáltatottsága nő, másfelől egyre nagyobb teher nehezedik a szociális és az egészségügyi ellátó rendszerre is. A szociális problémák tartós és eredményes kezeléséhez, megoldáshoz átlátható városstratégiára, a gazdasági szerkezetváltás még hátralévő lépéseinek pontos forgatókönyvére, a városvezetés szociálpolitikájának határozott stratégia mentén történő szerveződésére van szükség. Értelmezésünkben a szociálpolitika minden társadalmi rétegre, csoportra kiterjed. Szociálpolitikai szempontból a gazdasági szerkezetváltás eddig is komoly kihívást kellett, hogy jelentsen a városvezetés számára. A problémák súlyához képest azonban nem rajzolódott ki eddig markánsan az elvárható optimális szociálpolitikai vonalvezetés sem a fiatalok megtartása, sem a szociális prevenció, sem a szociális problémák komplex kezelésének tekintetében. A társadalompolitikai‐ és gazdasági programok összehangolása, azok hatásainak egymást erősítő és gyengítő tényezőinek maximális figyelembe vétele segítheti a várost hátrányainak csökkenésében, jelenlegi helyzetéből való kiemelkedésben.



16

2.2 A helyi jóléti rendszert meghatározó állami szintű szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése) 2.2.1

A szociális szolgáltatások megújítása

A reformok szükségessége A szociális szolgáltatások terén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) megjelenése néhány kivételtől eltekintve a már korábban létező szociális szolgáltatásokat nevesítette. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások jogszabályi keretei csak jóval később kerülnek rögzítésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényben (Gyvt.). A jelenlegi szociális szolgáltatási rendszer alapját a Szociális Törvény határozza meg. A törvény és végrehajtási rendeletei gyakran változnak, de a törvény, mint jogi norma nem igazán tud lépést tartani a társadalom kihívásaival, s az újonnan megjelenő szociális problémákkal. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerében a szűkösség és a pazarlás párhuzamosan jelen van. Egyes területeken a szolgáltatások, kapacitások hiánya, más terülteken a túlkínálat jellemző. Az elmúlt évek során főként azok a szolgáltatások kerültek bővítésre, amit „megérte” működtetni és a normatíván kívül pályázati forrásból is lehetett kiegészítő támogatásokhoz jutni. Az helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra a jogszabályok előírnak, illetve amelyeket a képviselőtestületek határozata alapján költségvetésük terhére felvállalnak. A szabadon vállalt feladat bár közpiaci jellegű, mégis valamilyen elvárt hasznosság reményében vállalja fel a helyi önkormányzat. Ha megjelent egy valós vagy vélt szükséglet, akkor létrehoztak egy erre választ adó szolgáltatást, majd a szolgáltatás jogi norma szinten kodifikálódott, s ezt követően a költségvetési törvényben normatív támogatás rendelődött hozzá. Természetesen ez a folyamat nemcsak a szociális szolgáltatások esetében volt jellemző. A szociális szolgáltatások iránti szükséglet valódisága több ok miatt is kérdéses: az új szolgáltatások beindítását csak esetlegesen előzte meg szükségletfelmérés. Az



17

Szt.‐be egy 2001. évi törvénymódosítás (2001. évi LXXIX. törvény) kapcsán került be a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének szükségessége, és csak az állami fenntartókra nézve lett kötelező. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére csupán 2004‐ben készült el egy ajánlás. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése a top‐down tervezésre épül a jelenlegi szabályozás szerint, hiszen a magasabb területi szinthez kötődő koncepcióval kell összehangolni az alacsonyabb szintű tervezési dokumentumokat. Ez viszont részben ellentmond a stratégai tervezés alapelveinek, azaz a helyi sajátosságokat tükröző helyzetfelmérésen alapuló célrendszer kialakításának. A szolgáltatási „boom” azt eredményezte, hogy bár létrejöttek új szolgáltatások, de területileg egyenlőtlenül, az azonos típusú szolgáltatások tartalma mennyiségi és minőségi mutatókat tekintve szolgáltatónként más és más értelmet nyert. Az ágazat nem fordított elég figyelmet az ellenőrzési és nyilvántartási rendszer fejlesztésére, ezért nem álltak rendelkezésre a szolgáltatások fejlesztési irányainak kijelöléséhez, valamint a finanszírozás tervezéséhez a megfelelő naprakész adatok. Ez jelentősen rontotta az ágazat alkupozícióját minden egyes költségvetési törvény előkészítésekor. A folyamatos akció‐reakció jellegű jogszabály‐módosítások többször a szándékokkal ellentétes hatást váltottak ki, a szolgáltatás minőségének garantálása céljából jogi norma szinten szabályozott szakmai követelmények, tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó elvárások sokszor a fejlesztés és a fejlődés gátjává váltak. A többcélú társulások létrejöttét és a társulásos formában történő feladatellátást szintén a dichotómia jellemzi. A társulásos formában történő feladatellátást a finanszírozási rendszer ösztönzi, feltételezve, hogy több település együtt képes lehet megszervezni egy hiányzó szolgáltatást, vagy a meglévő szolgáltatásokat magasabb színvonalon nyújtani, s nem utolsó sorban költséghatékonyabban is. Ezzel szemben az elmúlt két költségvetési év tapasztalatában elmondható, hogy a társulást ösztönző kiegészítő támogatások felhasználása több esetben szektoron kívülre áramlott, és papíralapú szolgáltatások jöttek létre. Ahhoz tehát, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, szemléletváltásra van szükség mind a tervezésben, mind a szolgáltatások működtetésében, mind a finanszírozásban, mind az ellenőrzési rendszerben.



18

Az eddig megtett lépések A Szociális Törvény megújítására több kísérlet is történt az elmúlt években. Ezek közül kiemelhető a SZOLID projekt, amelynek célja a szolidaritási elven biztosított ellátásokat és szolgáltatásokat szabályzó, központi jelentőségű törvény megújítása volt. A projekt keretében számos tanulmány, háttéranyag és szakértői vélemény született. 2004‐ben azonban a SZOLID munkálatai megszakadtak. A reformok iránti igény azonban változatlanul jelentkezett mind a szolgáltatást nyújtók, mind az igénybe vevők, mind a jogalkotók részéről. A következő jelentősebb lépésének tekinthető, hogy szociális ágazatért felelős minisztérium 2005. év végén útjára indította a Szociális Minőségügyi Műhelyt, amelyet több szakmai program követett. Ezek közül a legfontosabb a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációjára irányuló program, melynek célja a szolgáltatások minimum mennyiségi és minőségi kritériumainak meghatározása. A program keretében 38 szakmai standard és irányelv került kidolgozásra 2007. nyarára a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet koordinálásával. A gyakorlati tesztelést követően erre alapozva létre lehet hozni egy új keretjogszabályt, amely nagyobb szabadságot tud biztosítani a szolgáltatóknak munkájuk megszervezéséhez, az alkalmazott szakemberek létszámához. Az ellenőrzési rendszer megújítását szolgáló Fokozott Ellenőrzési Program keretében kidolgozásra került és tesztelés alatt áll egy felhasználói elégedettség‐ centrikus ellenőrzési rendszer, amely egységes módszertant és eljárásrendet alkalmaz és elősegíti a kimeneti szabályozás megvalósulását. A Fokozott Ellenőrzési Program eredményeként a szociális és gyermekvédelmi hatósági ellenőrzést végző szociális és gyámhivatalok (jelenleg a közigazgatási hivatalok keretében működnek) megerősítésre kerülnek a jövőben, hiszen e hivatalok bázisán tervezik működtetni a professzionális ellenőrző szervezetet. Az egységes ellenőrzési eljárásrendek bevezetésének tervezett időpontja 2008. január 1. Létrejött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint központi szociális hatóság, kezelésében az Országos jelentési és nyilvántartási rendszer, így a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról, a kapacitásokról naprakész regiszter és adatbázis vált elérhetővé. A minőségügyi programhoz szorosan kapcsolódik a szociális szolgáltatások megújítása program, melynek legfőbb elemei a szükségletfeltárás módszertanának kidolgozása, a rászorultsági kritériumok és jogosultságok meghatározása, a térítési díj szabályozás reformja, illetve a módszertani munka felülvizsgálata.



19

Egyelőre a nem állami fenntartókra vonatkozóan bevezetésre került kormányrendeleti szinten (a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítés rendszeréről szóló 239/2006. (XI.30.) Kormány rendelet) a kapacitásszabályozás. 2007‐től működési engedély szükséges, de nem elégséges feltétel a normatívához. A normatívára való jogosultság feltétele: a szakmai megfelelősség, a gazdaságos működtetés és az adott szolgáltatás szükségletekhez illeszkedése. A költségvetési törvény is a kapacitásszabályozást erősíti az új finanszírozási szabályokkal. 2007. január 1‐jétől hét szolgáltatás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka, lakóotthoni ellátások, demens személyek bentlakásos ellátása, emelt színvonalú ellátás) esetén az új belépők esetében a normatíva 50%‐ra jogosult valamennyi fenntartó, amely hozzájárulás mellé pályázattal juthat további forráshoz. A kapacitásszabályozásnak korlátai vannak. Az Ötv. 6. § (1) bekezdés szabályai alapján a helyi önkormányzatok bármely, a különféle ágazati törvényekben valamely helyi önkormányzat kötelező feladataként meghatározott és a központi költségvetésből finanszírozott szolgáltatás nyújtásának megszervezését magukra vállalhatják, s ez valamennyi, a feladatot ellátó önkormányzat tekintetében kötelező feladatnak minősül. Ezért valamennyi önkormányzatot megilleti a szabad és korlátozásoktól mentes intézményalakítás joga, valamint a feladathoz kapcsolódó állami finanszírozás. Így a kapacitásszabályozás az önkormányzati kötelező feladatok körében csak korlátozottan lehetséges. Az első tervezési ciklusban (2004‐2006) az uniós források csak korlátozottan voltak hozzáférhetők a szociális szektor számára. Elsősorban humán infrastruktúrafejlesztésre nyílt lehetőség a HEFOP keretei közt. A szociális tárca létrehozott egy fejlesztés‐koordinációval foglalkozó főosztályt, amelynek egyik fő feladata a szociális ágazati és a területi tervezés összehangolása volt, a másik pedig a szociális szolgáltatók második tervezési ciklusra való felkészülésének támogatása. A minisztérium módszertani háttérintézményében is létrejött egy speciális Regionális Munkacsoport, amelynek utóda a Területi Szociálpolitikai Főosztály. A főosztály a régiót állítja a tervezés és a fejlesztés középpontjába, számos fontos szakmafejlesztési, forrásszervezési és gyakorlati megfontolásból. A főosztálynak regionális szakreferensi hálózata van.



20

2007‐ben több átfogó nemzeti szintű stratégia elfogadásra került. („Legyen jobb a gyerekeknek” 25 éves Nemzeti Stratégia, Hajléktalan ellátás fejlesztését szolgáló 7 éves stratégia, Mini JOB program, Drogstratégia) A Szociális Törvény szabályainak vonatkozásában a reformok jegyében több lényeges változásról kell szólni. 2007. január 1‐jétől bevezetésre került a térítési díjak megállapításához szükséges egységes számítási mód. Az emelt szintű férőhelyek további fejlesztésére 2008. január 1‐jétől nincs lehetőség (ez az intézkedés nem érinti a jelenlegi emelt szintű férőhelyeken élő ellátottak finanszírozását). A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás esetében 2007. január 1‐jétől bevezetésre kerültek a szolgáltatások szociális rászorultsági kritériumai. 2007. január 1‐jétől a közösségi ellátáson belül megjelent az alacsony küszöbű ellátási forma a szenvedélybeteg‐ellátás részeként. A jövőbeni lépések 2007‐2009 Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és az elismert szükségletek kielégítése céljából a szaktárca a szolgáltatások fejlesztését és átcsoportosítását tartja szükségesnek. A cél a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremtése, a szakmai követelmények többségénél a részletező jogi szabályozás helyett szakmai kritériumok meghatározása. Szükséges újragondolni a szociális ellátórendszeren belül az önkormányzati feladatellátás súlyát, növelve az önkormányzatok mozgásterét. Felül kellene vizsgálni a lakosságszám‐arányosan telepített önkormányzati kötelező feladatok elosztásának rendjét is. A működési engedélyezési tevékenység szakszerűbb ellátása érdekében megerősítésre kerülnek a regionális szociális és gyámhivatalok. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrző kapacitásai bővítésre kerülnek, hogy a független ellenőrzési rendszer megvalósulhasson.



21

A tárca tervezi ezen túl a kistérségi esetmenedzseri rendszer felállítását, és egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetéséhez a feltételrendszer kidolgozását. A területi kiegyenlítés érdekében érdemes lenne megvizsgálni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetőségeit. A prevenciós programok szakmai fejlesztésének, kiterjesztésének, finanszírozásuk stabilitása növelésének céljából kialakításra és bevezetésre kerülne az egészségfejlesztés és a drog‐prevenciós programok program‐akkreditációs rendszere. Modellezésre kerül a voucher, valamint az esetmenedzseri rendszer a „Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó projekt keretén belül, a 28‐35 leghátrányosabb kistérségben. Ezt követően kerülhet bevezetésre az utalványrendszer azoknál a szolgáltatásoknál, ahol a hatékonyság igazolást nyert. Az esetmenedzseri tevékenységek szabályozására szintén a modellezést követően kerülhet sor. A családi napközi szolgáltatásfejlesztésre kerül, hogy a hátrányos helyzetű településeken is létrejöjjön ez az intézményes ellátási formánál olcsóbb és rugalmasabb szolgáltatás. A reformok keretében végrehajtandó konkrét intézkedések • • •

megújításra került a szociális törvény (2008. január 1‐jétől) kidolgozásra került egy új szolgáltatási törvény (2008. tavasza) kidolgozásra kerül a nyugdíjasházakról szóló törvény (2008. évben)

A Szociális Törvény módosítása az alábbiakat foglalja magában a szolgáltatások vonatkozásában: Kidolgozásra került és jelenleg tesztelés alatt áll a gondozási‐ápolási szükséglet megállapítására szolgáló eszközrendszer (homogén gondozási csoportok pontrendszer). Tervezett bevezetési időpontja: 2008. január 1. Bekerül a törvénybe a gondozási‐ápolási szükséglet szakértői szervvel való felmérése házi segítségnyújtás és idősek otthona esetében, ezzel megteremtve a kereslet‐alapú kapacitásszabályozás alapjait. Az idősotthonokra vonatkozó főszabály változik, eszerint a jövőben idősek otthonában csak megfelelő gondozási szükséglettel rendelkező személyek lesznek elláthatók. Abban az esetben lehet kivételt tenni, ha a megfelelő gondozási



22

szükséglettel rendelkező személy hozzátartozója is igényli az ellátást, aki egyébként nem lenne jogosult igénybe venni a teljes körű ellátást. Előkészítésre kerül a differenciált állami normatív finanszírozás azért, hogy a fenntartók ösztönözve legyenek a legnagyobb gondozási‐ápolási szükséglettel és a legkevesebb jövedelemmel rendelkező lakosok ellátására. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás kiemelésre kerülne az önkormányzati kötelező feladatok közül. Az idősek nappali intézménye kivételével a nappali intézményi ellátás a 20.000 fő feletti lélekszámú települések számára lenne csak kötelező 2009. január 1‐jétől. A törvény előírná, hogy csak ott lehetne biztosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ahol a házi segítségnyújtást egyébként biztosítják. A jogszabályba főszabályként kerülne be, hogy az alapszolgáltatás igénybevétele feltétele kell, hogy legyen a bentlakásos intézménybe kerülésnek. A törvénybe bevezetésre kerülne a szociális igazgatási bírság az ellátotti jogok megsértése esetén. A módszertani intézmények rendszere átalakításra kerül, csökken a módszertanok száma. A térítési díj megállapítás szabályait illetően további módosítások várhatók. A térítési díj megállapítás fenntartó hatáskörből átkerülne az intézményvezető hatáskörébe. A szolgáltatások finanszírozásában is változások várhatók 2008‐ban. A házi segítségnyújtás mennyiségi‐minőségi fejlesztése érdekében 2008‐ban 4,6 Mrd Ft többletforrás áll rendelkezésre, amely kiegészül 500 m Ft pályázati forrással. A cél a házi segítségnyújtás napi átlagidejének 20%‐kal történő emelése 1,48 óráról 1,7 órára; a házi segítségnyújtásban részesülők számának 10.000 fővel történő emelése, valamint a tartós munkanélküliek e területen történő átmeneti foglalkoztatatásával közfoglalkoztatás kertében. Az étkeztetés mennyiségi fejlesztése 2008‐ban 1,8 Mrd Ft többletfinanszírozás áll rendelkezésre, melyhez 300 m Ft pályázati forrás társul. Cél az étkeztetésben részesülők számának 20.000 fővel történő emelése.



23

2.3 A város/városrészek sajátosságok 2.3.1

szociális

helyzetét

meghatározó

Területi, térszerkezeti sajátosságok17

Pécs mai településszerkezete a város mintegy 2000 éves története alatt folyamatosan formálódott, a város térszerkezeti sajátosságai tehát elválaszthatatlanok Pécs történelmi fejlődésének jelentős szakaszaitól. A középkori városszerkezetet meghatározó, a 12. században épített városfalak és a négy városkapu már olyan történelmi városmagot ölelt körül, amely az ősközösség népeitől kezdve egymásra rétegződő kultúrák nyomait viselte. A négy városkaput összekötő utak váltak a főutakká. Az észak felé egyre meredekebbé váló hegyoldal és a déli mocsaras területek sokáig beépítetlenek maradtak. A középkorban kialakult lineáris városszerkezetet hosszú időn keresztül őrizte a város. A 15‐16. század folyamán a már meglévő települési egységek mellett a városfalon kívül új népességtömörülés bontakozott ki, ez lett a Budai külváros (a Szigeti külváros népessége is növekedett). A XVI. században kb. 1000‐1200 lakos élt a városban. Pécs 1686‐ban szabadult fel a török uralom alól. Lakónépessége ekkor kb. 3000 fő volt. A németek betelepülésével jelentősen nőtt a város népessége, fellendült az ipar, de a 17. századi újjáépítés nem érintette a város kialakult alaprajzát. Az 1780‐as esztendőben Mária Terézia által szabad királyi városi rangra emelt város lakossága 8400 fő volt. Ebben a korszakban nyílt meg az út a szénbányászat, illetve az ehhez kapcsolódó ipar és kereskedelem előtt. A gazdasági növekedés felgyorsult, megkezdődött Pécs polgári korszaka. A helyi nyersanyagokra települt hagyományos ipar eddig is a keleti városrészbe tömörült, a szénbányászathoz kapcsolódó városterjeszkedéssel ez a jelenség állandósult. Az Első Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) az 1853‐ban beindított András Aknával megkezdte nagyszabású beruházásait, majd egymás után mélyíttette le az egyre korszerűbben berendezett és felszerelt aknáit. Az 1860 – 70‐es évektől a bányászat a környező (később Pécshez csatolt) települések, főként Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas népességnövekedéséhez is jelentősen hozzájárult.

17 A fejezet történelmi megközelítésű városszerkezet bemutatása Hübner Mátyás Interreg III/C CASE tanulmányának felhasználásával készült.



24

A munkások döntő hányada az Osztrák‐Magyar Monarchia szinte egész területéről verbuválódott össze, akiket a DGT saját lakótelepein, az ún. kolóniákban telepített le. A DGT építette Baranya első vasútját is. A századfordulóra Pécs ipari várossá vált. A település terjeszkedésének legfőbb indukálója ebben az időben az iparfejlődéshez kapcsolódó népességgyarapodás, melyet később csak a világháborúk törtek meg. A II. világháborút követően, a szocialista korszakban fokozódott a város funkcionális átalakulása. Mind több bányászra volt szükség Pécsett is, melynek lakás száma akkor már 90 000 fő körül mozgott. A város népessége 1949 és 1980 között megduplázódott, megközelítette a 170 ezer főt. A bányászat lakásigényét kielégítő Meszes városrész hagyományos technológiával, úgynevezett „szocreál” stílusban épült városrésze és az Uránváros már paneles technológiával is létrehozott beépítése a lineáris szerkezetet folytatta, tekintve, hogy közben a vasútvonal és a vasúti területek alá települt iparterületek, (bőrgyár, húsüzem, szennyvíztelep stb.) továbbra is lezárták a déli irányú, lakóterületi szerkezeti fejlesztéseket. Közben a hegyoldal elegáns lakóterületi fejlesztése is megindult a magaslati út kiépítésével. A településszerkezeti kötöttségek miatt, a lineáris szerkezetet megtartandó indult meg irgalmatlanul magas szanálási (bontási) költségekkel a Szigeti városrész 5‐10 szintes panel épületekkel való átépítése. A tervekben ennek befejeztével került volna sor a Budai városrész hasonló módon történő igénybevételére a telepes többszintes lakásépítés céljára. A folyamat azonban megállt és a településszerkezet linearitását megtörve épültek ki a vasútvonal és az ipari zónától délre lévő új lakótelepek. Az első koncepciók szerint a tömeges lakásépítési területek még folytatták volna a lineáris szerkezetet. Az Uránváros többszintes, nagyvárosias és a Kovácstelep földszintes, kertvárosias beépítettségű területétől nyugatra épült volna fel egy új lakótelep. A várhatóan igen magas városüzemeltetési költségek miatt a döntés ezt a programot a városnak az ipari zóna alatti, déli részére tette át. Itt épült fel a Siklósi városrész, majd a rendszerváltáskor leállt tömeges lakásépítés miatt befejezetlen Árpádváros. A településszerkezet tehát a korábbi lináris forma helyett „T” formát vett fel. Erősödött a város közigazgatási és a kulturális szerepköre. A közigazgatási terület növelésének jegyében csatolták Pécshez Mecsekszabolcsot, Vasast, Mecsekalját, Málomot, Nagyárpádot, Hirdet és Somogyot.



25

A rendszerváltást követően a korábbi kerületi beosztás helyett nem jött létre olyan homogén funkcionális és közigazgatási városrészi tagolás, mint korábban volt. Az alábbiakban a városszerkezetet a funkcionális tagolódás szerinti nagyobb szerkezeti egységekben jelenítjük meg, a kialakult területegységek integrálásával. Ez egyben azt is eredményezi, hogy ezek a szerkezeti egységek funkcionálisan nem homogének. 1.

Belső városrészek Belváros Ispitaalja Szigeti külváros Diós

Siklósi külváros Budai külváros Havihegy Mecsekoldal‐dél

Gyükés Mecsekoldal‐észak Donátus Daindol Bálics Patacs Szentkút Rácváros

Szabolcs

2.

Mecsekoldal Pécsbánya Rigóder Makár Csoronika Szkókó Ürög Szentmiklós Zsebedomb Rókusdomb

3.

Meszes Meszesi lakóövezet

4.

Pécs dél – 1 Balokány Basamalom Gyárváros Újhegy Tüskésrét (Keleti gazdasági‐kereskedelmi övezet)



26

5.

Pécs dél – 2 Kertváros Málom Postavölgy Északmegyer Bolgárkert

Árpádváros Megyer Nagyárpád Füzes

6.

Csatolt korábbi falvak Somogy Hird

Vasas

7.

Uránvárosi terület Uránváros

Kovácstelep

8.

Nyugati kereskedelmi övezet Patacs Újpatacs Kereskedelmi terület Fogadó Nyugati ipari terület

A településszerkezetnek – ezen belül a városrészi meghatározottságnak nem mindig van közvetlen, elsődleges hatása az ott élők szociális helyzetére, mindazonáltal a konkrét várostér, amelyben egy lakosságcsoport él, fontos szociális‐ szociológiai rétegződés alapját jelenti a város társadalmában. Ezzel a kérdéskörrel a városrehabilitáció címszó alatt foglakozunk részletesen.



27

2.3.2

Demográfiai jellemzők

Az átalakuló gazdaságszerkezet és a megváltozott demográfiai viszonyok által Pécs lakossága – az 1980‐as évek stagnálását követően – az 1990‐es évek közepétől csökkenni kezdett. A 2001. évi cenzuskor a lélekszám 162000 főt tett ki, amely 4%‐kal (mintegy 7500 fővel) maradt el az 1990. évitől. A 2002.‐2007 első negyed év közötti adatok tükrében ez a negatív tendencia folytatódik.18) (Hazánk öt nagyvárosa közül Miskolc és Pécs szenvedett el hasonló méretű népességcsökkenést. 1985 és 2005 között Pécs lakosságszáma 12, 3 %‐kal, Miskolc városé 17%‐kal csökkent.) A népességcsökkenés hátterében az élveszületések és halálozás aránya, valamint a negatív vándorlási tendencia áll. 1990‐es évek első felében még közel azonos volt az élveszületések és a halálozások száma, 1995. évben azonban a halálozások száma már magasabb volt az élveszületések számánál. Természetes fogyás indult meg, és ez a tendencia azóta is jellemző. 1995 óta ‐ a természetes fogyásból adódóan ‐ évente átlagosan 500 fővel csökken a város lakossága. A vándorlási különbözet 1990‐ig pozitívan alakult, majd 2005‐ig elvándorlás volt jellemző. A 2005. évi növekedés mögött valószínűleg a lakosság kicserélődése húzódik, melynek keretében a diplomás és szakképzett fiatal felnőttek a központi, közép‐ magyarországi és a nyugat‐ dunántúli régióba vándorolnak, Pécs pedig a Baranya megyén belüli vándorlás célpontja. Mindezek ellenére Pécs – elsősorban természetföldrajzi adottságai miatt – ma is az ország egyik legsűrűbben lakott települése. Itt a legutóbbi népszámlálás időpontjában négyzetkilométerenként 999 fő lakott, jóval több, mint a megyeszékhelyek bármelyikében. Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. A lakosság korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város korstruktúrája kedvezőtlenül alakul. 1990‐ben 0‐14 évesek száma 32308 fő volt, 2006‐ ra 21713 főre csökkent, ez 23%‐os csökkenés. Míg 1990‐ben 100 gyerekkorúra 63 időskorú jutott, ez a szám 2006‐ban már 120‐ra emelkedett. Ez a tendencia várhatóan tovább romlik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdaságilag aktív népesség Pécs M. J. V. Önkormányzat adatai alapján 2007‐ben első negyedéves adatok szerint 155 500 fő a város lakónépessége.

18



28

aránya – 15‐34 éveseket leszámítva – szintén Pécsett alacsonyabb, ami az időskorúak magas arányával párosulva kedvezőtlen gazdasági helyzetet is teremt. A Pécs város népességének iskolázottsági színvonala kiemelkedik a környezetéből (kistérség, megye, régió), ami elsősorban az oktatási intézmények, valamint a kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek jelentős koncentrációjából adódik. Pécsett a 18 éves és idősebb népességből minden második személy legalább középiskolai végzettségű, a 25 éves és idősebb népességének mintegy 19%‐a rendelkezett felsőfokú oklevéllel. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy Pécs mutatói országos viszonylatban nem számítanak kiemelkedőnek, mivel – jóllehet itt található az ország legnagyobb egyeteme – a népesség iskolázottsága megfelel a többi megyeszékhely átlagának. 19 Napjainkban Pécsett, az oktatásban résztvevők száma 66 ezer fő körül van. Óvodai alap‐ és középfokú oktatásban résztvevő tanulók összlétszáma meghaladja a 33 ezer fő, az egyetemi, a főiskolai és a különféle továbbképzésekben résztvevők száma szintén kb. 30 ezer fő. Pécsett alapvetően három nemzetiség/kisebbség él nagyobb számban. A legtöbben a német nemzetiséghez tartoznak, a város össznépességéből 3,16% az arányuk. Jelentős számban élnek még Pécsett a cigány, romani, beás kisebbséghez és a horvát nemzetiséghez tartozók. A többi nemzetiség/kisebbség aránya az össznépességen belül nem jelentős. A demográfiai jellemzők városrészenkénti bemutatást összefoglaló táblázatban rögzítettük.20

Forrás: Dél‐dunántúli Régió Humán Szolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja Pécs Város Középtávú Stratégiai Fejlesztési Programjának Városrészek melléklete részletesen mutatja be a városrészeket. 19 20



29

Pécs fontosabb demográfiai mutatói 2001‐ben városrészenként

Városrész

Belső városrészek

I.

Városrész 100 népességének Nemenkénti Összesen Népsűrűség Korcsoport gyermekkorúra megoszlás aránya az (fő) (fő/km2) aránya (%) jutó időskorú össznépességen (%) (fő) belül (%) 0‐14 65‐X Férfi Nő 36184

22,27%

4929,3

13,4% 20,1%

171,75

44,8% 55,2%

II.

Mecsekoldal

31421

19,34%

1703,1

15,1% 13,7%

107,64

46,5% 53,5%

III.

Meszesi terület

13817

8,51%

6020

16,2% 16,2%

101,33

50,6% 49,4%

IV.

Pécs Dél‐1

6474

3,98%

558,6

13,6% 13,7%

104,6

48,2% 51,8%

V.

Pécs Dél‐2

53188

32,73%

2862,5

20,0% 12,1%

80,2

46,2% 53,8%

6070

3,74%

1050,3

16,9% 14,0%

85

48,1% 51,9%

14077

8,67%

9385

12,5% 22,5%

182,5

43,4% 56,6%

124

0,08%

407

16,1% 10,5%

65

49,2% 50,8%

161355

99,32%

15,5% 15,4%

112,25

46,3% 53,7%

Csatolt VI. falvak Uránvárosi VII. terület Nyugati VIII. kereskedelmi övezet Pécs összesen vagy átlag

1. Táblázat: Pécs fontosabb demográfiai mutatói 2001‐ben városrészenként

A városrészek közül a Pécs Dél‐2, a Belső városrészek és a Mecsek‐oldal a legnépesebb, a város teljes népességének közel ¾ része ebben a három városrészben él. A Pécs Dél‐2 paneles beépítésű, tömbházas terület, magas népsűrűséggel. A Belső városrészek magában foglalja a történelmi belvárost, valamint a paneles beépítésű Siklósi és Szigeti külvárosokat is. A Mecsek‐oldal a legnagyobb kiterjedésű területe a városnak, többségében családi házas városrész. A nemek közti arány hasonlóan alakult minden városrészben, mint a város egészét tekintve. Általában nőtöbblet van, kivéve a meszesi területet, ahol kis mértékben ugyan, de férfitöbblet alakult ki. A 100 gyermekkorúra jutó időskorú számát tekintve elmondható, hogy a városrészek közül a legnagyobb arányú idős népesség az Uránvárosi területet és a Belső városrészeket jellemezte. A többi városrészben közel azonos arányban voltak jelen a gyermekkorúak és az időskorúak. A legkedvezőbb korösszetétel a Nyugati



30

kereskedelmi övezetet, a Pécs Dél‐2 és a Csatolt falvak városrészeket jellemezte, itt a gyermekkorú népesség aránya magasabb volt, mint az időskorúaké. A városrészek iskolázottsági mutatóit a városi átlaghoz viszonyítva az alábbi diagramon mutatjuk be: A városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva (2001,%)

Nyugati kereskedelmi övezet 8. évfolyamnál alacsonyabb

Uránvárosi terület

8. évfolyam

(területegység)

Csatolt falvak

P écs Dél‐2

középiskola érettségi nélkül

P écs Dél‐1

középiskola érettségivel

Meszesi terület

egyetem/főiskola oklevél nélkül

Mecsekoldal egyetem/főiskola oklevéllel

Belső városrész

‐20%

‐15%

‐10%

‐5%

0%

5%

10%

15%

20%

(%)

1. Diagram: A városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva

Az iskolai végzettséget vizsgálva elmondható, hogy a Belső városrészek, a Mecsekoldal és az Uránvárosi terület mutatói kedvezőbbek a városi átlagnál, magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.



31

A városrészek népességének össznépességen belüli aránya alapján a következő rangsort lehet felállítani: Városrész Belső városrész Mecsekoldal Meszesi terület Pécs Dél‐1 Pécs Dél‐2 Csatolt falvak Uránvárosi terület Nyugati kereskedelmi övezet

Rangsor 2 3 5 6 1 7 4 8

2. Táblázat: A városrészek népességének össznépességen belüli aránya alapján készített rangsor

2.3.3

Foglalkoztatási helyzet

Pécsett a regisztrált vállalkozások száma 24.89621, ebből 3049 ipar, építőipar területén, 5217 kereskedelem ‐ szálláshely szolgáltatásra bejegyzett. Döntő többségük a mikro‐ és kis vállalkozások körébe tartozik, de Pécsre koncentrálódik a 250 fő feletti foglalkoztatók zöme is. Baranya megye aprófalvas településszerkezetéből és Pécs megyei összlakosságon belüli magas lakosság arányából adódóan Pécs városában összpontosul a vállalkozások, foglalkoztatók nagy többsége, ezért a munkaerő forgalomra jellemző a megyeszékhelyre történő beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) bejáró munkavállalók száma közel 15 ezer fő, vagyis jelentős nagyságrendet képviselnek a város foglalkoztatása szempontjából. Az elmúlt tíz évben a baranyai álláskínálatoknak 30%‐40% Pécsett jelent meg. A megyei munkaügyi szervezethez újként bejelentett elhelyezkedési lehetőségek 13‐17 ezer között ingadoztak éves szinten, a pécsiek pedig 4200 és 7200 között mozogtak. A munkaerőpiac stagnálása tükröződik az ingadozásban a megye és Pécs esetében is. A két csúcs évben, 1999‐ben és 2006‐ban hasonló számú állásajánlat volt.

KSH Statisztikai évkönyv 2005.

21



32

A Pécsi Kirendeltség jelenleg 913 munkaadóval tart kapcsolatot. Működési területeik között legjellemzőbb a feldolgozóipar, építőipar kereskedelem, vendéglátás, és az egyéb szolgáltatás. A 2006. évben 7.176 munkaerőigényt jelentettek be a munkaadók. Az új elhelyezkedési lehetőségek egyötödéhez (1428‐ hoz) támogatási igény kapcsolódott, közel egyharmaduk az önkormányzatok közhasznú munkavégzés iránti igényében, illetve közcélú foglalkoztatásban testesült meg. A támogatás nélkül betölthető 5748 állásajánlat közül 552 külföldiek munkavállalók alkalmazására irányult. A 2006 év folyamán 31 munkáltatótól érkezett létszám‐leépítési bejelentés, az érintett létszám 1936 fő, amelynek 58,5%‐a esik a Pécsi körzetre. A KSH negyedéves elemzéseiben is többször kihangsúlyozták, hogy a megye gazdasága és benne a Pécsi kistérségé is nagyon labilis, a kisszámú, de a foglalkoztatásban nagy súlyt képviselő gazdálkodó miatt. A 2006‐os esztendő legkeresettebb foglalkozásai az alábbiak voltak: elektroműszerész, gyengeáramú villamosipari technikus, kőműves, lakatos, hegesztő, eladó, gyártósori összeszerelő, villanyszerelő, üzletkötő, pénzügyi, ügyfélforgalmi ügyintéző, irodai adminisztrátor, takarító, személy‐és vagyonőr. A munkaerő‐piaci helyzet városrészi vizsgálatánál a 2001. évi népszámlálási adatokra támaszkodunk.



33

Munkaerő‐piaci adatok városrészi bontásban (2001,%)

27,9% 26,6% 22,9% 27,4% 30,4% 30,9% 27,4% 30,6% 27,0%

Eltartott (%)

31,4% 28,2% 39,5% 35,4%

Nyugati kereskedelmi övezet

26,2%

Inaktív kereső (%)

P écs átlagosan

32,9% 35,5% 29,7% 35,1%

Uránvárosi terület Csatolt falvak P écs Dél‐2

Munkanélküli (%)

3,1% 4,8% 3,2% 3,6% 4,4% 5,1% 3,3% 3,6% 2,5%

P écs Dél‐1 Meszesi terület Mecsekoldal Belső városrészek

37,6% 40,3% 34,4% 33,7% 39,1% 32,1% 33,9% 36,1% 35,4%

Foglalkoztatott (%)

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

2. Diagram: Munkaerő‐piaci adatok városrészi bontásban

A pécsi városi átlagnál magasabb az eltartottak aránya a Dél2, Dél 1, Mecsekoldal városrészeknek. Az inaktív keresők részaránya a legmagasabb az Uránvárosi területen 39,5%, ezt követi a meszesi terület 35,5%‐kal, majd a Csatolt falvak 35,4%‐kal. A legalacsonyabb arányszámot a Pécs Dél‐2 városrész (26,2%) tudhat a magáénak, s úgy tűnik, e városrész a legvitálisabb az eddig vizsgált mutatók szerint.



34

A munkanélküliek népességen belüli részaránya legmagasabb a Pécs Dél‐1 (5,1%), Pécs Dél‐2 (4,4%) és a Nyugati kereskedelmi övezet (4,8%) városrészekben, de a Belső városrészek kivételével (2,6%) az összes városrész felette van a városi átlagnak. A foglalkoztatottak részaránya a legmagasabb a nyugati kereskedelmi övezetben (40,3%), a Pécs Dél‐2 városrészben és a Mecsekoldali területen (36,1%). A legalacsonyabb értéket a Pécs Dél‐1 városrész 32,1%‐kal képviseli, bár a városi átlagot a Nyugati kereskedelmi övezet és a Pécs Dél‐2 városrész haladja meg. Összességében megállapíthatjuk, hogy önmagukban e mutatók közül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek részarányára vonatkozóan a városrészek rangsora a következő: A foglalkoztatottak aránya szerinti városrészi rangsor22: Városrész

foglalkoztatási rangsor

Belső városrészek Mecsekoldal Meszesi terület Pécs Dél‐1 Pécs Dél‐2 Csatolt falvak Uránvárosi terület Nyugati kereskedelmi övezet

4 3 6 8 2 7 5 1

3. Táblázat: A foglalkoztatottak aránya szerinti városrészi rangsor

22 A foglalkoztatottak esetén a legmagasabb rangsorszámot a legmagasabb foglalkoztatási rátával bíró városrész kapta.



35

A munkanélküliségi ráta szerinti városrészi rangsor23: Városrész

rangsor munkanélküliség

Belső városrészek Mecsekoldal Meszesi terület Pécs Dél‐1 Pécs Dél‐2 Csatolt falvak Uránvárosi terület Nyugati kereskedelmi övezet

1 3 3 8 6 5 2 7

4. Táblázat: A munkanélküliségi ráta szerinti városrészi rangsor

A két táblázat együttes vizsgálatából kaphatunk reális képet a pécsi foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetről városrészi bontásban. Ezek alapján a Pécs‐Dél 1 terület látszik a legkritikusabb övezetnek. Annak ellenére, hogy a Csatolt falvak és a meszesi terület munkanélküliségi mutatói nem a legrosszabb helyet kapták a rangsorban, foglalkoztatási mutatóik igen alacsonyak, ami a nem regisztrált és/vagy ellátásból kikerült munkanélküliek magas számára utalnak. A belső városrészek és az Uránváros mutatói az idős lakosság köztudottan magas számát tükrözik.

A munkanélküliségi ráta vizsgálatakor a legmagasabb rangsorszámot a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával bíró városrész kapta.

23



36

2.3.4

A népesség egészségügyi helyzete

2.3.4.1

Várható élettartam

A születéskor várható élettartam Magyarországon a férfiak esetében közel hét, a nők esetében öt évvel alacsonyabb, mint az EU‐s átlag.24 Az országos adatokhoz viszonyítva a Dél‐dunántúli Régióban mind a férfiak, mind a nők rövidebb életre számíthatnak, a pécsi kistérséget tekintve viszont az országos átlagnál kedvezőbbek a kilátások. Születéskor várható élettartam (év) Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben nemek szerint, 1980‐2002 Területi egység 1980‐1984 1985‐1989 1990‐1994 1995‐1999 1998‐2002 Magyarország Férfiak 65,4 65,5 65,0 66,4 67,6 Nők 73,4 73,9 74,5 75,8 76,7 Dél‐dunántúli régió Férfiak 65,0 65,1 64,7 66,1 67,3 Nők 72,8 73,6 74,2 75,3 76,1 Pécsi kistérség Férfiak 65,7 65,6 65,9 67,6 69,2 Nők 72,8 74,2 74,7 75,9 77,3 5. Táblázat: Születéskor várható élettartam (év) Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben nemek szerint, 1980‐200225

A pécsi lakosságra vonatkozóan 1985‐ös és 2005‐ös adatok állnak rendelkezésre. A 0‐1 éves korban várható élettartam 2005‐ben a férfiak esetében 71,06 év, a nők esetében 78,05 év volt. 0‐1 éves korban várható élettartam (év) Pécsett nemek szerint, 1985, 2005

1985

2005

Férfiak

65,25

71,06

Nők

73,82

78,05

6. Táblázat: 0‐1 éves korban várható élettartam (év) Pécsett nemek szerint, 1985, 200526

Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Szakmai és társadalmi egyeztetésre jóváhagyott változat, Egészségügyi Minisztérium, 2005. augusztus 31. 25 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Kistérségi előreszámítási adatbázis, 2003. (www.nepinfo.hu) 24



37

2.3.4.2

Mortalitás

A népességfogyás legjelentősebb összetevője a magas halandóság.27 A halálozások számát Magyarországon, a Dél‐dunántúli Régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben 1980 és 2002 között a következő táblázat tartalmazza. Halálozások száma Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben (fő), 1980‐2002 1980‐1984 1985‐1989 1990‐1994 1995‐1999 1998‐2002 Magyarország 729 782 72 2041 736 387 712 075 684 678 Dél‐Dunántúl 75 588 73 065 73 595 70 699 67 922 Baranya 29 393 28 845 29 110 27 855 26 766 Pécsi kistérség 12 312 12 452 12 641 12 124 11 461 Férfiak 6 285 6 505 6 490 6 193 5 760 Nők 6 027 5 947 6 151 5 931 5 701 1000 nőre jutó férfi 1 043 1 094 1 055 1 044 1 010 7. Táblázat: Halálozások száma Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben (fő), 1980‐200228

Pécsett a halálozási arányszám – azaz az 1000 lakosra jutó meghaltak száma – 1990‐ben és 2005‐ben is magasabb volt, mint az 1985 évi adat. Halálozások száma (fő) és halálozási arányszám, Pécs, 1985, 1990, 2005 1985 1990 Halálozások száma 2 149 2 110 Halálozási arányszám 12,2 12,4 8. Táblázat: Halálozások száma (fő) és halálozási arányszám, Pécs, 1985, 1990, 200529

2005 1 939 12,4

Forrás: KSH adatszolgáltatás Hazánkban a halandóság – a standardizált halálozási mutatót alapul véve – 2003‐ban 40%‐kal volt magasabb az Európai Uniós átlagnál. Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Szakmai és társadalmi egyeztetésre jóváhagyott változat, Egészségügyi Minisztérium, 2005. augusztus 31. 28 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Kistérségi előreszámítási adatbázis, 2003. (www.nepinfo.hu) 29 Forrás: KSH adatszolgáltatás 26 27



38

2.3.4.3

Morbiditás

Magyarországon a keringési rendszer, a légző‐rendszer és az emésztőrendszer megbetegedései a leggyakoribbak, melyeket a mentális‐ és viselkedési zavarok, illetve a csont,‐ izomrendszer és kötőszövet betegségeinek előfordulása követ.30 A Dél‐dunántúli Régióban 2002‐ben készült utoljára olyan komplex egészségszociológiai vizsgálat, amely reprezentatív adatokkal szolgál Pécs város lakosságára vonatkozóan.31 A Fact Intézet kutatásában a pécsi felnőtt lakosság legnagyobb arányban magas vérnyomás betegségről, izületi gyulladásról, szívbetegségről és légúti betegségéről számolt be. A magas vérnyomás és az izületi gyulladás a válaszadók több mint egyötödét érinti a 15‐65 évesek korosztályából. Idegrendszeri betegségben közel tizedük szenved, érszűkülete 9%‐uknak van, a cukorbetegek aránya pedig 6% (lásd a következő táblázatot). 32 Betegségek (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) Adott betegségről beszámolók aránya Magas vérnyomás 22,3 Izületi gyulladás 20,2 Szívbetegség 16,7 Légúti betegség 14,0 Idegrendszeri (neurológiai) betegség 9,2 Érszűkület 8,7 Cukorbetegség 5,5 9. Táblázat: Betegségek (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)33

A 0‐14 évesek körében a leggyakrabban előforduló betegség az anyák beszámolója szerint az allergia (16%). Légzési betegség a pécsi gyerekek 5%‐át, szívbetegség 1,7%‐át érinti. Az anyák 2,3%‐a ítélte úgy, hogy gyermeke elhízott.34 Népegészségügyi Jelentés 2004 – Szakértői változat. Morbiditás. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 31 A vizsgálatot a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete végezte a Dél‐dunántúli régióban 10 ezer fős felnőtt és 5 ezer fős gyerek mintán 2002‐ben. 32 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség – felnőtt népesség. Kutatási beszámoló. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 33 Forrás: Fact Intézet, 2002 34 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség – gyermek népesség. Kutatási beszámoló. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 30



39

2.3.4.4

Szubjektív egészségi állapot (vélt egészség)

A szubjektív egészségi állapot vagy vélt egészség – azaz az egyének saját egészségükről kialakított véleménye – azt jelzi, hogy az emberek hogyan élik meg egészségi állapotukat. Nemzetközi tapasztalatok szerint azt, hogy az „objektív” egészségi állapot milyen szubjektív egészségérzetet eredményez, kulturális tényezők is befolyásolhatják, mégis az egyik legjobb egészségindikátor a tekintetben, hogy az egészségüket rossznak ítélők arányából következtethetünk az egészségügyi ellátás elégtelenségére. A vélt egészségre vonatkozó adatokat számos nemzetközi szervezet (WHO, EU, OECD) használja különböző országok közötti összehasonlításra. A 2003. évi Országos Lakossági Egészségfelmérés szerint jónak vagy nagyon jónak ítéli egészségi állapotát a férfiak fele, a nők 41%‐a. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak minősítők aránya a 65 évesek és idősebbek korcsoportjában haladja meg a jó vagy nagyon jó egészségérzetről beszámolók arányát. Magyarországon azonban összesen háromszor annyian vélik egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak, mint az Európai Unióban.35 A Fact Intézet kutatása szerint a 15‐65 év közötti pécsi lakosok kétötöde (40%) minősíti jónak egészségét, ennél kedvezőbbnek egynegyedük (24%), rosszabbnak 36% tartja egészségi állapotát (lásd a következő ábrát). Mindent összevetve a megkérdezettek közel kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja egészségét36. Egy évvel az adatfelvétel előtti egészségi állapotához képest a válaszadók kétharmada nem érzékelt változást, 21%‐uk azonban romlást tapasztalt. Pozitív változást 13%‐uk észlelt egészségében.37 A gyermekek (0‐14 évesek) általános egészségi állapotát a kutatásában a válaszadó anyák minősítették. A gyermekek esetében regisztrált értékek jóval kedvezőbbek: megközelítőleg egyharmaduk (31%) egészsége kiváló, további

Országos Lakossági Egészségfelmérés (a továbbiakban: OLEF) 2003. Gyorsjelentés a döntéshozóknak. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 36 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség – felnőtt népesség. Kutatási beszámoló. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 37 Az OLEF adatoktól való eltérést az okozza, hogy az OLEF 2003‐as kutatása a 18 év feletti teljes lakosságra kiterjedt, míg a Fact Intézet vizsgálatában – a kutatás speciális céljainak megfelelően – a 15‐65 év közöttiek alkották a felnőtt mintát, a legrosszabb egészségi mutatókkal rendelkező 65 év feletti korosztály nem vett részt a vizsgálatban. 35



40

kétötödüké (40%) nagyon jó, 24%‐é jó. Megfelelő vagy rossz az egészégi állapota a pécsi gyermekek 5%‐ának.38 Vélt egészség (15‐65 évesek), általános egészségi állapot (0‐14 évesek), Pécs, 2002 (%)

45% 40%

40%

40% 35% 31%

30%

26%

0‐14 évesek

25%

24%

15‐65 évesek

20% 15%

10%

15% 9%

10% 5%

1%

4%

0% rossz

megfelelő /

jó

nagyon jó

kiváló / kitűnő

tűrhető

3. Diagram: Vélt egészség (15‐65 évesek), általános egészségi állapot (0‐14 évesek), Pécs, 2002 (%)39

Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség – gyermek népesség. Kutatási beszámoló. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 39 Forrás: Fact Intézet, 2002 38



41

2.3.4.5

Egészségmagatartás

Becslések szerint a fejlett ipari országokban az összes betegségteher több, mint 30 %‐a a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás következménye. Közismert tény, hogy a dohányzás az egészséget súlyosan károsítja, becslések szerint megközelítőleg minden tizedik felnőtt ember haláláért felelős a világban. A halálozások számának növekedése mellett azonban a dohányzás számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli (pl. tüdőrák, alsó légúti daganatok, az érrendszeri betegségek, krónikus légúti megbetegedések stb). 40 A 15‐65 év közötti pécsi lakosság közel kétötöde dohányzik: a rendszeres dohányosok aránya 31%, az alkalmi dohányosoké 7%. A megkérdezettek több mint fele nem dohányzik, majdnem minden tizedik pécsi viszont leszokott dohányosnak minősítette magát41. A dohányzás Pécsett is férfiak körében elterjedtebb: a férfiaknak 45%‐a nem dohányzik, szemben a nők 59%‐ával. A férfiak 37%‐a rendszeres dohányos, azonban a pécsi nők több mint negyede is rendszeresen rágyújt.42 Dohányzás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) Férfiak

Nők

Egyáltalán nem dohányzik

45,3

58,5

Korábban dohányzott, de már leszokott

11,3

7,5

Alkalmanként dohányzik

6,8

7,5

Rendszeresen dohányzik

36,6

26,6

10. Táblázat: Dohányzás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)43

Az alkoholfogyasztás – a fogyasztás mértékétől, az alkohol fajtájától és minőségétől függően – kifejthet jótékony vagy káros hatást is az egészségre. A jó minőségű alkoholtermékek mértékletes fogyasztása csökkenti a szív‐érrendszeri Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 42 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 43 Forrás: Fact Intézet, 2002 40 41



42

betegségek kialakulásának kockázatát, a nagyivás viszont növeli – többek között – a májcirrhozis, a stroke, a szájüregi‐, nyelőcső‐ és emlőrák gyakoriságát és a korai halálozások számát. Hazánkban 1999‐ben a 35‐64 éves férfiak korai halálozását tekintve minden negyedik eset összefüggésben volt a túlzott alkoholfogyasztással. 2003. évi adatok szerint Magyarországon nagyivó a nők 3%‐a, a férfiak 18%‐a, és mértékletes ivó a nők 8%‐a, a férfiak 31%‐a. A nagyivók gyakorisága mindkét nemben a középkorúak esetében a legmagasabb.44 A Dél‐dunántúli Régióban a felnőtt korú lakosság körében a nagyivók aránya meghaladja az országos átlagot. Az átlagtól való eltérés különösen a férfiak körében jelentős: 2000‐ben 18. életévüket betöltött férfiak 19,2%‐a tartozott Magyarországon a nagyivók kategóriájába, a Dél‐dunántúli régióban 26,4%‐uk. A nők esetében ugyanezek az arányok 5,2, illetve 7,1%.45 A pécsi lakosságról csak kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre: 2002‐ ben a megkérdezett 15‐65 évesek 7%‐a állította, hogy rendszeresen, 60%‐a, hogy alkalmanként fogyaszt alkoholt (lásd az előző ábrát). A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztás is elsősorban a férfiakra jellemző: a férfiak körében a rendszeres alkoholfogyasztás (12,8%) több mint hétszerese a nők körében mért adatnak (1,8%)46. Alkoholfogyasztás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) Férfiak

Nők

Egyáltalán nem fogyaszt alkoholt

21,3

43,7

Alkalmanként fogyaszt alkoholt

65,8

54,4

Rendszeresen (naponta) fogyaszt alkoholt

12,8

1,8

11. Táblázat: Alkoholfogyasztás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) 47

Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000 46 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 47 Forrás: Fact Intézet, 2002 44 45



43

2.3.4.6

Elhízás

A dohányzás és az alkoholizmus után az elhízás a harmadik legfontosabb ok, amely kiemelkedő szerepet játszik számos betegség kialakulásában és a halálozásban. Az elhízás az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb problémát jelent a fejlett országokban. Az elhízás az egyén életminőségének romlása mellett jelentős terhet ró az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre. Magyarországon a testtömegindex‐számítás alapján a nők 29%‐a, a férfiak 38%‐a túlsúlyos, és elhízottnak tekinthető minden ötödik felnőtt. 48 A pécsi férfiak 44 %‐ának, a nők 53%‐ának testsúlya normális. Az elhízás aránya mindkét nem esetében azonos (15%), a túlsúlyosság a férfiak körében magasabb (29%), mint a nőknél (23%)49. Testtömeg kategóriák nemek szerint, Pécs, 2002 (%)

Férfiak

Nők

2%

sovány

9%

normál testsúlyú

44%

53%

23%

túlsúlyos

29%

15%

elhízott

15%

4. Diagram: Testtömeg kategóriák nemek szeriont, Pécs, 2002 (%)50

Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003 Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 50 Forrás: Fact Intézet, 2002 48 49



44

2.3.4.7

Mentális egészség, lelkiállapot

A Fact Intézet 2002. évi vizsgálata alapján a felnőtt (15‐65 éves) pécsi lakosság mentális egészségével, lelkiállapotával kapcsolatban a következő megállapítások fogalmazhatók meg: Összességében a válaszadók lelkiállapota inkább kedvező, mint kedvezőtlen képet mutat. A megkérdezettek az adatfelvétel előtti hónap folyamán inkább érezték magukat életerősnek, lelkesnek, nyugodtnak, boldognak, mint fáradtnak, idegesnek, kimerültnek, szomorúnak, kedvetlennek (lásd a következő ábrát). A pozitív lelkiállapot azonban elsősorban a fiatalabb korosztályok sajátja, az idősebbek körében kedvezőtlenebb helyzet tapasztalható.51 Mentális egészség (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)

Teli volt életerővel

Tele volt lelkesedéssel mindvégig Nyugodtnak és békésnek érezte magát az idő nagyobb részében Boldog embernek érezte magát meglehetősen sokat Fáradt volt az idő kis részében Kimerült volt az idő nagyon kis részében Nagyon ideges volt egyáltalán nem Szomorúnak és kedvetlennek érezte magát

Semmi sem tudta felvidítani

0%

20%

40%

60%

80%

100%

5. Diagram: Mentális egészség (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)52

Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 52 Forrás: Fact Intézet, 2002 51



45

2.3.4.8

Munkahelyi egészség

Az egészségi állapotra a különböző munkahelyi ártalmak is hatással vannak. A 2002‐ben megkérdezett pécsi lakosság 20%‐ának volt adatfelvételkor vagy korábban olyan munkahelye, ahol oldószerekkel dolgozott, szilikózis veszélye miatt 8%‐uknak, vibrációs ártalom miatt 6%‐uknak kellett ellenőrző vizsgálatokon részt vennie. A munkája, tevékenységei során végzett mozgásaktivitást tekintve a lakosság 37%‐a főleg ülő, 12%‐uk főleg álló helyzetben végzi tevékenységét. További 30%‐ukra jellemző, hogy főleg járkál, mozog tevékenységei közben, 31%‐ukra pedig ezek egyike sem igazán jellemző, mert mindegyik előfordul.53 A munkahelyi ártalmak a nehéz fizikai munkát igénylő és az egészséget súlyosan károsító munkahelyek többségének megszűnésével csökkentek.54 Jelenleg a munkanélküliség hosszú távú következményei jelentenek elsősorban egészséget veszélyeztető tényezőt az aktív korú lakosság körében.

Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László (2002): Mozgásszervi megbetegedések és életminőség. Kutatási beszámoló – felnőtt népesség. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs, Kézirat 54 Pontos képünk sohasem volt a tényleges munkahelyi ártalmakról, s ma sincs. A gazdálkodó szervezetek – a jogszabályok és szigorú rendeletek ellenére – ma is „belügyüknek” tekinti azt, ami a munkahelyeken az egészség és a munkahelyi biztonság területén történik, s ezt az egészségpolitika is szemérmesen szemléli – kívülről. A rendszerváltást követően a munkahelyek megtartása vált elsődleges kérdéssé, s nem a dolgozók egészségvédelme. A gazdaság kontra egészség kérdéséből nem kétséges, hogy melyik ágazat kerül ki „győztesen”. A megromlott egészségi állapot kezelése, helyreállítása azonban már az egészségügyi ágazatot terheli. 53



46

2.3.5

Infrastruktúra, közlekedés

2.3.5.1

Közlekedési adottságok, hozzáférési problémák (információk, szolgáltatások)

2.3.5.1.1 A belterületi utak állapota Az utak állapotára általánosságban elmondható, hogy egész Pécsre jellemző a magasabb rendű utak jobb állapota, viszont az alacsonyabb rendű és gyűjtő utak nagyon rossz állapotban vannak. Legrosszabb állapotban a Mecsekoldal dűlőutjai vannak, de a lakótelepek házai közti gyűjtő utak is rossz állapotban vannak. 2.3.5.1.2 Tömegközlekedés Pécsett a tömegközlekedést a menetrend szerinti autóbuszjáratok biztosítják. Az autóbuszjáratok zavartalan közlekedését a megfelelően karbantartott állomások és megállóhelyek, valamint a gépparkot kiszolgáló létesítmények teszik lehetővé. A Főpályaudvar, a Budai Állomás, az Uránvárosi Autóbusz Állomás és a Déli Autóbusz Pályaudvar képezik a tömegközlekedés induló és végállomásait. Az Indóház téren a vasúti Főpályaudvar mellett található állomás infrastruktúrája nem felel meg a kor követelményeinek. Az Uránvárosi‐és a Budai Autóbusz Állomás nemrégiben került korszerűsítésre, ezek műszaki állapota megfelelő. A Déli Autóbusz Pályaudvar a közelmúltban került átadásra, magas műszaki színvonal jellemzi, minden megfelel a kor követelményeinek. A megállóhelyek infrastruktúrája a jelzőtáblára, a szemetesre és az esőbeállóra korlátozódik. Számos helyen, elsősorban a szűkebb utcákban nincs lehetőség esőbeálló létesítésére, problémát okoz még a rongálás, aminek következtében a menetrend nem mindig olvasható, illetve a szemetes nem használható. Egyes városrészek tömegközlekedési eszközökkel való elérése kedvezőtlenebb, ilyenek a Mecsekoldal egyes területei, illetve a város határán elhelyezkedő területegységek.



47

2.3.5.2

Közüzemi infrastruktúra

2.3.5.2.1 Vízkészletek és vezetékkel való ellátottság A városi ivóvízvezeték‐hálózat (gerincvezeték) hossza 2006‐ban 756,8 km volt, ami 2002 óta 22%‐os növekedést jelent. A vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma 2005‐ben 67 933 volt, ami a pécsi lakások 99%‐át jelenti. A jelenleg még ellátatlan területek a részben beépítetlen hegyvidéki peremterületek, melyek korábban nem lakóterületként funkcionáltak. 2.3.5.2.2 Szennyvízhálózat Pécs szennyvízcsatornázása 1926‐ban kezdődött és a mai napig tart. A szennyvizet a gyűjtőhálózaton keresztül a pellérdi szennyvíztisztítóba vezetik, amely 1995 óta üzemel. A közüzemi szennyvízcsatorna‐hálózat hossza folyamatosan növekedett az elmúlt 16 évben (+54%). Ennek jelentős része 1990 és 2000 között, illetve 2005‐ben épült. Az ISPA program beindulása új lendületet adott a csatornaépítésnek. Az első ütemben 32 953 m szennyvíz‐gerinccsatorna került lefektetésre, és 2009 db új bekötést végeztek el. A tervezett második ütemben, amely 2007‐ben elkezdődött, 122 717 m gerincvezetéket fektetnek, amivel 6 360 bekötés válik lehetővé. Ezzel a szennyvízvezeték hálózat hossza meghaladja majd az 540 km‐t. Pécsett a lakások bekapcsolása a közüzemi szennyvízhálózatba folyamatosan zajlik. 1990 óta a szennyvízhálózatba kapcsolt lakások száma 35%‐kal növekedett. Jelenleg a KSH adatai szerint a lakások 99%‐a kapcsolódik a hálózatra. Az ISPA programban szereplő jelenleg még csatornázatlan, de rövidesen csatornázásra kerülő területek: Somogy, Vasas, Hird, Daindol, Szentkút, Pécsbánya, Gyükés, Rigóder, Postavölgy.



48

2.3.5.2.3 Hulladékkezelés Pécsett a hulladékszállítás és elhelyezés kitűnően megoldott. A települési szilárd hulladékot pormentes, zárt gyűjtési rendszerben szállítják. A járatszervezés irányítását korszerű számítógépes rendszer biztosítja. A városban működik Közép‐ Európa legnagyobb hulladék válogatóműve, a város határán túl fekszik a Kökényi hulladéklerakó, amely a települési szilárd kommunális hulladékot befogadja. A hulladéklerakó a környezetvédelmi előírásoknak megfelel. Bővítése korlátozott mértékben oldható meg, az új ütemek megkezdésével, a régi ütemek rekultivációra szorulnak. Pécsett a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma az utóbbi öt évben kis mértékben emelkedett és jelenleg csaknem teljes körű. A szelektív hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőszigetek megoszlása városrészenként (db), 2007 24

0 40 Belső városrészek

2

Mecsekoldal Meszesi terület P écs Dél‐1 P écs Dél‐2 20

Csatolt falvak Uránvárosi terület Nyugati kereskedelmi övezet

78

14 3

6. Diagram: A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló gyűjtőszigetek megoszlása városrészenként (db), 2007

Pécsett jól működő szelektív hulladékgyűjtési rendszer került kiépítésre. A város egész területén szelektívhulladék gyűjtőszigetek vannak kialakítva. Természetesen a gyűjtőszigetek száma a sűrűn lakott városrészekben a legnagyobb. Elsősorban az üveg, műanyag és papírhulladék gyűjtésére van lehetőség. A lépcsőházi papírhulladék gyűjtés szintén sikeres kezdeményezés, amely már kétszáz



49

helyen működik a városban. A házhoz járó szelektív gyűjtés 500‐600 családot szolgál ki a családi házas övezetben. A szerves hulladékok kezelése érdekében komposztálást is végez a Biokom Kft., és működik egy konyhai és étkezdei hulladék begyűjtő program is. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása szintén megoldott. 2.3.5.2.4 Gázellátás A gázfogyasztók száma az elmúlt 15 évben folyamatosan növekedett. A háztartási gázfogyasztók száma 1990‐2005 között 32%‐kal növekedett. A gázfogyasztókon belül a háztartási gázfogyasztók számaránya 94%. A gázcsőhálózat hossza a gázfogyasztók számának növekedésével összhangban dinamikusan nőtt, 1990‐2005 között a vezetékhálózat hossza 78%‐kal. Ez a családi házas lakóövezet bevonásával járó relatív nagyobb vezetékszükségletet is jelzi. A szolgáltatott gáz mennyisége természetesen a fenti folyamatokból adódóan folyamatosan növekszik. Ennek az is az oka, hogy a hőerőmű elsősorban gáz égetésével látja el a növekvő energiaigényeket. 1990‐2005 között a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége 81%‐kal, az összes szolgáltatott gáz mennyisége 51%‐ kal nőtt. 2005‐ben a gázfogyasztás 68%‐át használta fel a lakosság közvetlenül. A gázt fűtési céllal felhasználó lakások száma is dinamikusan növekedett, 2000‐ 2005 között 11%‐kal. 2005‐ben a lakások 47%‐a volt gázfűtéses. 2.3.5.2.5 Távhőellátás A pécsi távhőellátási rendszer fenntartásához szükséges hőenergiát a Pécsi Hőerőmű biztosítja. A vezetékhálózat hossza 103 km, 523 db hőközpont és 742 hőfogadó szolgálja az ellátást. A távhő vagyon 2000‐ben 3,5 milliárd forintra volt tehető. A pécsi lakások jelentős része, 45%‐a távfűtéses. Elsősorban a lakótelepeken jellemző a központi fűtés. A távfűtési hálózatba kapcsolt lakások száma az utóbbi években csak minimális mértékben növekedett. Ennél valamivel nagyobb a melegvízhálózatba bekapcsolódott lakások száma. A jelenleg távhőhálózatba tartozó lakások, háztömbök, nem csatlakoznak le a rendszerről, a számuk csökkenése csak a házak elbontása esetén várható.



50

Távfűtött lakások száma P écsett 1985‐2005

lakás

14000 12000

Mecsek‐Nyugat

10000

Uránváros Belváros

8000

Budai városrész

6000

Kertváros Keszüi úti terület

4000

Kertváros Csontváry úti terület

2000

Meszesi terület

0 1985

1991

1995

2000

2006

7. Diagram: Távfűtött lakások száma Pécsett 1985‐2005

A távfűtött lakások száma csak csekély mértékben változott. 1985 és 1991 között még tartottak a panelépítések, de ez után nem változott jelentős mértékben a távfűtésbe vont lakások száma. Az utóbbi években egyedül a Budai városrészben bővült a távfűtéses lakások száma. A távfűtött lakások területi elhelyezkedése egyenetlen. Elsősorban a lakótelepek területén épült ki a távhőhálózat. Kertvárosban található a távfűtéses lakások 57%‐a. A Belváros és a Budai városrész együttesen a távfűtéses lakások 21%‐át adja. Jelentős, 18%‐os távfűtéses lakásállománnyal rendelkezik még Uránváros is. 2.3.5.2.6 Villamos energia‐ellátás Pécs villamos energia ellátását a Pécsi Erőmű biztosítja. Az erőmű teljesítménye 190 MW. A háztartási villamos energia fogyasztók száma 1990 és 2005 között 10%‐al emelkedett. A szolgáltatott villamos energia mennyisége fokozatosan növekszik. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia az összes szolgáltatott villamos energia egyharmada.



51

2.3.5.3

Lakáshelyzet

2.3.5.3.1 A lakások száma és területi megoszlásuk Pécsett 2001‐ben összesen 65233 lakást tartottak nyilván. A lakások megoszlása városrészenként (2001,%) 0%

11% 3%

27%

Belső városrész Mecsekoldal Meszesi terület P écs Dél‐1 P écs Dél‐2 Csatolt falvak

31%

Uránvárosi terület 17%

3%

Nyugati kereskedelmi övezet

8%

8. Diagram: A lakások megoszlása városrészenként

Pécs Dél‐2 városrészben található a lakások 31%‐a, ez a tömbházas, paneles építkezéssel magyarázható. A Belső városrészek lakásainak száma szintén magas. Itt sűrű a beépítettség, és a városrész peremén tömbházak helyezkednek el. A harmadik helyen a Mecsekoldal áll a lakások számát illetően, ez a terület a város legnagyobb kiterjedésű városrésze, jellemzően családiházas beépítettségű.



52

2.3.5.3.2 A lakások megoszlása építési év szerint A lakások megoszlása építési év szerint a városrészekben (2001,%)

Nyugati kerskedelmi övezet Uránvárosi terület

(városrész)

Csatolt falvak

1945 előtt 1945‐59

P écs Dél‐2

1960‐69 1970‐79

P écs Dél‐1

1980‐89 Meszesi terület

1990‐2001

Mecsekoldal Belső városrészek

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% (%)

100 %

9. Diagram: A lakások megoszlása építési év szerint a városrészekben

Az 1945 előtt épült lakások zöme a Csatolt falvak és a Belső városrészek területén található. A Belső városrészeken belül a Belváros lakásainak a 76,3%‐a épült 1945 előtt. A Csatolt falvak közül Somogy és Vasas értékei közel azonosak, a lakások 54,1 és 52,2%‐a épült 1945 előtt. Ha az 1945 előtt és az 1945‐1959 között épített lakások arányát együttesen vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a lakásállomány 51,7%‐a 1959‐ig épült a Belső városrészekben, a Meszesi területeken 64,9%‐a, a Pécs Dél‐2 városrészben 50,5%‐a és a Csatolt falvakban pedig a 62,3%‐a épült 1959‐ig. A Meszesi terület lakásállománya a legidősebb összetételű, ezen belül pedig a Meszesi lakótelep lakásainak 81,4%‐a épült 1959 előtt.



53

2.3.5.3.3 A lakások megoszlása tulajdonjog szerint A lakások tulajdonosi szerkezete azt mutatja, hogy a lakások 94%‐a magán tulajdonban van, és mindössze 6%‐os az önkormányzati tulajdonú lakások aránya. Fenntartott lakásbérlemények száma

8000 6670

lakásbérlemény (db)

7000 6000

6004 5225

4939

5778

4680

4326

5000

7062

4369

4267

2000

2005

4000 3000 2000 1000 0 2000

2005

Debrecen

2000

2005

2000

Győr

2005

Miskolc

P écs

2000

2005

Szeged

10. Diagram: Fenntartott lakásbérlemények száma

Az adatok nemcsak az európai átlagtól (30‐35%) való elmaradást mutatják, hanem más magyarországi nagyvárosokkal való összehasonlításban is látható, hogy Pécs városában igen alacsony az önkormányzati tulajdon a lakásállományon belül. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a meszesi területen a legmagasabb, a városrészen belül pedig a Meszesi lakótelep emelkedik ki 21%‐kal Az önkormányzati tulajdonban maradt lakások építési technológia alapján két nagy csoportra oszthatók, hagyományos és „panelos” technikával épített épületek. A panel‐techikával készült lakások legfőbb problémáit a fűtés, hőszigetelés, közüzemi szolgáltatások jelentik. A hagyományos építésű ingatlanok műszaki állapota rendkívül leromlott, elavult, hiszen e csoportba tartozó épületek 58%‐a még 1949 előtti építésű, így a mai igényeket és építési előírásokat messze nem elégítik ki. Az utóbbi csoportba tartozó ingatlanok felújítási munkái csak nagyon gazdaságtalanul, óriási ráfordítások árán lennének elvégezhetők.



54

A lakások megoszlása tulajdonjog szerint városrészenként (2001,%)

Nyugati kerskedelmi övezet Uránvárosi terület

(városrész)

Csatolt falvak

Természetes személy (%)

P écs Dél‐2 Önkormányzat (%)

P écs Dél‐1

Egyéb (%) Meszesi terület Mecsekoldal Belső városrészek

0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 %

(%)

11. Diagram: A lakások megoszlása tulajdonjog szerint városrészenként

2.3.5.3.4 A lakások megoszlása komfortosság szerint A lakások megoszlása komfortosság szerint városrészenként (2001,%)

Nyugati kerskedelmi övezet összkomfortos

Uránvárosi terület

komfortos

(városrész)

Csatolt falvak

fél‐komfortos

P écs Dél‐2

komfort nélküli

P écs Dél‐1

szükség és egyéb lakás

Meszesi terület Mecsekoldal Belső városrészek

0%

20%

40%

60%

80%

100%

(%)

12. Diagram: A lakások megoszlása komfortosság szerint városrészenként



55

Az összkomfortos lakások aránya a Pécs Dél‐2 városrészben a legmagasabb, mivel az itt található lakások távfűtéssel rendelkeznek. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakások legnagyobb arányban a Nyugati kereskedelmi övezetben jellemzők, de a Pécs Dél‐1 városrész, a Csatolt falvak és a Meszesi területeken is viszonylag magas ezen lakások aránya. A bérlakás állománynak mindössze 51%‐a összkomfortos és 22%‐a komfort nélküli55. A bérlakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint Pécsett, 2006

1% 22% összkomfortos komfortos félkomfortos 51%

4%

komfort nélküli szükséglakás

22%

13. Diagram: A bérlakás‐állomány megoszlása komfortfokozat szerint Pécsett, 2006

Az önkormányzati lakásértékesítést az 1996‐ban Számvevőszék vizsgálati jelentése megállapította, hogy:

megtartott

Állami

„A tömeges értékesítésénél az önkormányzatot döntően az motiválta, hogy megszabaduljon a lakások értékesítésével, fenntartásával kapcsolatos gondoktól.”56 A ’90‐es évek folyamán lezajlott bérlakás‐értékesítés eredményeként, önkormányzati tulajdonban szinte csak a rossz fekvésű, leromlott műszaki állapotú lakások maradtak, általában rossz szociális helyzetű lakókkal, akik önerőből nem tudtak felújításokat, javítási munkákat végezni az ingatlanokon, így azok állapota csak tovább romlott. 55



56

„Az ÁSZ jelentés a továbbiakban kifogásolta, hogy az önkormányzat nem az 1993‐as Lakástörvény 62.§(1) bekezdése szerint járt el, mely kimondja „…a lakások elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó – az (5) bekezdés szerint csökkentett – teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni”. Az így elkülönített bevételeket a törvény szerint az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakásépületeinek felújítására, korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére, valamint az állampolgár tulajdonában álló lakás és lakásbérlet (kényszerbérlet) felszámolására használja fel. A bevételek törvény szerinti felhasználása érdekében ezért fel kell mérni az ideiglenesen kivett összegek nagyságát, illetve meg kell állapítani ennek visszapótlási ütemét. A törvényesség helyreállítását az 1999 évi költségvetésében kezdte meg a város önkormányzata. Az értékesítés során nemcsak az alacsony bevételek, a lakásalap jogtalan kezelése és felélése okozott kárt, hanem az a minőségi romlás is, mely a mai önkormányzati lakásvagyont érte.”57 Az önkormányzatnak így nem csak a ’90‐es évek folyamán elhibázott bérlakás‐állomány értékesítési politikája okozott kárt, hanem a Lakásgazdálkodási Alap jogtalan kezelése és felélése is, ami ‐ karbantartás és felújítási munkák elmaradásával – folyamatosan romló minőségű önkormányzati lakásvagyont eredményezett. Mindez mára szinte megoldhatatlan feladatot jelent a város vezetésének. 2.3.5.3.5 A lakások átlagos alapterülete A lakások átlagos alapterülete a Mecsekoldalon a legmagasabb, 88,2 m2. A legalacsonyabb átlagos alapterület a Meszesi területet jellemezte, csupán 68,1 m2 volt. A városrészen belül a meszesi lakótelep lakásainak az alapterülete volt a legkisebb 50,8 m2‐rel.

Pécs Megyei Jogú Város Szociális Bérlakás Építési Programja, 2.1. Az önkormányzati lakások értékesítése – Pécs, 1999. március 8., Előterjesztő: Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 57 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Bérlakás Építési Programja, 2.1. Az önkormányzati lakások értékesítése – Pécs, 1999. március 8., Előterjesztő: Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 56



57

2.4 A szociálpolitika irányultsága, célcsoportjai, szervezeti keretei 2.4.1

A szociálpolitika tágabban értelmezett célcsoportjai

A modern társadalmakban a szociális biztonság az állampolgárok részéről, mint alapvető elvárás jelenik meg az állammal szemben, így a szociálpolitika tágabb értelemben vett célcsoportja, tulajdonképpen a társadalom egésze, egyének, családok és társadalmi szervezetek hálózata.58 Amennyiben a szociálpolitikát az állam és állampolgáraik intézményesült kapcsolataként értelmezzük, a tágabb értelmű megközelítésnél magát a települési önkormányzatot és az ellátórendszer intézményeit is célcsoportként kell kezelnünk, beleértve mindazokat a szakembereket, akik a jóléti ellátórendszer valamely szintjén látnak el feladatokat. A társadalom egészén belül, a tágabb értelmű megközelítésnél is fontos kiemelni a családokat, a kisközösségeket és azok egészséges működésének védelmét; kiemelt figyelemmel azokra a családtagokra, akik együtt élnek szociális problémával küzdő személlyel, hiszen ritka, hogy ez a tény valami módon ne érintse a család és annak működésének egészét. A korcsoportok közül azokat a fiatalokat is kell említenünk, akik nem jelennek meg a szociális ellátórendszerben kliensként, azonban a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülmények között kiemelt támogatásra szorulnak társadalmi funkcióik hatékony betöltéséhez.

2.4.2

A szűkebb értelemben vett (ún. közvetlen) célcsoportok

2.4.2.1

Időskorúak, nyugdíjasok

Az idős népesség száma és a lakosságon belül aránya fokozatosan növekszik a városban. Az elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak köszönhetően (csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor) drasztikusan növekedett a népesség öregedési indexe. 2001‐ben a 100 gyermekkorúra jutó idősek száma 112 volt Pécsett, mely mögött azonban jelentős különbségeket találunk az egyes városrészek Az alanyi jogon garantált fogyasztási szint – abszolút szociális biztonság ‐ és a társadalmi kockázatok bekövetkezésének lehetősége a társadalom minden tagjára érvényes.

58



58

vonatkozásában. Jellemzően a belső városrészek (különösen a Belváros, Ispitaalja, Siklósi és Szigeti külváros), valamint az Uránvárosi terület (Uránváros, Kovácstelep) öregedtek el a legjobban, itt az öregedési index értéke meghaladja a 170‐et. Egyes kisebb városrészekben, területi egységekben ehhez hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé tartozik a Makár, (Régi)Kertváros, Északmegyer, Tüskésrét, valamint a Zsebedomb. A legfiatalabb városrész a déli területen található lakótelepekből álló rész, melyet a Meszesi terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya. A népesség demográfiai összetételére vonatkozó előrejelzések szerint a 65 éven felüli népesség száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016‐ra mintegy 20%‐kal emelkedik, várhatóan közel 37 ezren lesznek. A legjelentősebb létszám‐emelkedésre a 80‐84 évesek és a 85 év felettiek körében számíthatunk. Ellátásban részesítettek száma nemenként (fő,2005)

35000

30330

30000

(fő)

25000

20944

18000

20000

nő férfi

15000

10293

10000 4473

megváltozott

munkaképességűek

korbetöltött

rokkantsági nyugdíj


korhatár alatti

0

nyugdíjban,

1736

1893

nyugdíjszerű ellátás

2920

öregségi nyugdíj

3215

járadéka

4314 5000

(ellátás típusa)

14. Diagram: Ellátásban részesítettek száma nemenként



59

Baranya megyében az országos szinthez képest igen alacsony a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások összege. Ez nem meglepő, hiszen az átlagos jövedelem nagyság lényegesen elmarad az országos mutatótól, továbbá már a hosszabb‐ rövidebb ideig tartó, sokakat érintő munkanélküli „lét” is kihat a nyugellátások nagyságára. Ez utóbbinak egyre erőteljesebb hatása várható a jövőben. Öregségi nyugdíjban és korbetöltött rokkantsági nyugdíjban több, mint 35 ezren részesültek 2005‐ben Pécsett. Ellátás átlagos összege nemenként (fő,2005)

105000

90097

92267

90000

(Ft)

61777 60000

77668

69642

75000

60647

61800

52295

nő

43304

férfi

45000 24076

30000

nyugdíjban,

nyugdíjszerű ellátás

öregségi nyugdíj

járadéka

megváltozott

munkaképességűek

korbetöltött


korhatár alatti

0


15000

(ellátás típusa)

15. Diagram: Ellátás átlagos összege nemenként

A nyugdíjban részesülők ellátásának szintje eltérést mutat annak függvényében, hogy az ellátásban részesülők milyen jogcímen szereztek jogosultságot. A (korhatár alatti és korbetöltött) rokkantsági nyugdíjban részesülők átlagos ellátási összege számottevően elmarad azokétól, akik öregségi nyugdíjra szereztek jogosultságot. Ez alól kivételt képeznek a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő férfiak. Ebben vélhetően szerepet játszik, hogy a korábban



60

bányában dolgozó egészségkárosodottak az átlagos ellátási szintnél magasabb nyugdíjjal rendelkeznek. A fenti diagramból látható, hogy valamennyi ellátási típusban az átlagos nyugdíj összege a férfiak esetében meghaladja – esetenként igen jelentős mértékben – a nőkét. A nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60 év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében az idős inaktív népesség számára az aktív populációhoz képest is jobban beszűkültek a munkavállalási lehetőségek. Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében, főként a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően. Az életkor előre haladásával még inkább jellemző az említett háztartás nagyság, különösen a nők körében. Az időskorú, nyugdíjas népesség bizonyos csoportjainál így igen magas a szegénység kockázata. A hagyományos családi‐ és társadalmi szolidaritás visszaszorulása és a népesség kedvezőtlen egészségügyi állapota miatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt fokozott igényt mutat az idős célcsoport. Életvezetésük megoldását ‐ sok esetben ‐ csak az intézményi ellátási formák képesek megoldani, ez a tény továbbra is jelentős kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára. 2.4.2.2

Fogyatékossággal élők

A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a célcsoport nagyságának meghatározásakor részben közvetett adatokra ‐ Pécs M. J. V. Önkormányzatával kapcsolatban álló civil szervezetek nyilvántartására – részben a 2001. évi – önbevalláson alapuló ‐ népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A 18. diagram adatai alapján jól látható, hogy a mozgásában sérült fogyatékkal élő népesség száma a legmagasabb, illetve a látásában‐, hallásában sérültek száma is komoly nagyságrendű. Mindezen adatok alapján esélyegyenlőség szempontjából sürgető feladat a közintézmények akadálymentesítése, illetve a siketnéma jeltolmácsok alkalmazása, segítő személyzet bevonása a fogyatékos népesség hivatali ügyintézésének segítésében, akadálymentes közlekedésének megoldásában.



61

A Pécsett élő fogyatékos népesség megoszlása a fogyatékosság típusa szerint

4500 4000

4026

3500 2735

3000 (fő)

2500 2000 1183

1500 662

1000 500

283

835 376

948

204

153

128

Eg yé b

A

M

oz gá sá

ls ba ó, n fe sé l rü s Eg ő lt vé yé g b t ag te h st i f iá ny og a ya té kk al b ír ó G ye Eg ng yi én k ‐lá sz tó em ér e ne m lá t Ér te lm i f va og k ya té kk al é lő N Si ag ke yo t, t‐h si al ke ló t‐n ém a, n ém a Be sz éd ‐h ib ás

0

(fogyatékosság típusa)

16. Diagram: A Pécsett élő fogyatékos népesség megoszlása a fogyatékosság típusa szerint

A fogyatékossággal élők átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a népesség más csoportjaié.(19.sz.diagram) „Nyolc osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek száma 4460 fő, a középiskolát már csak 3539‐en végezték el, ezért munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, magas közöttük az inaktív keresők száma.”59 (20.sz.diagram)

Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.2, Fogyatékkal élők

59



62

A fogyatékossággal élők megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%)

25% 33%

Nyolc osztálynál alacsonyabb Általános iskola Középiskola

42%

17. Diagram: A fogyatékossággal élők megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint

„Az egyes szociális intézményekben elhelyezett, illetve elhelyezésre váró személyek mellett a gyógypedagógiai nevelési‐oktatási intézményekben tanulók helyzetét is figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások tervezése során. A jelenleg fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek alapvetően a települési támogató szolgálatok segítségére szorulnak. Az értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásfogyatékos tanulók megfelelő segítséggel szintén otthonukban tarthatók, számukra is fontos a nappali ellátást nyújtó intézményekben való foglalkoztatás lehetősége. A fogyatékkal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszú távra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Mindezek előtt a legfontosabb a fogyatékkal élők statisztikai adatainak pontos ismerete. Meg kell találni a módját, hogy mely



63

intézmény – esetleg az egyetem‐ tud segítséget nyújtani abban, hogy fogyatékosságokra tekintettel feltérképezze Pécs városát.”60 A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása

12%

13%

3% Foglalkoztatott Munkanélküli Rokkantsági és öregségi nyugdíjas járadékos Eltartott

72%

18. Diagram: A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása

„A fogyatékossággal élőket számos hátrány sújtja a mindennapi élet során. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, s teszik lehetetlenné a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását. A megkülönböztetés és az elkülönítés kiterjed az oktatásra, a közintézményekhez való hozzáférésre, a foglalkoztatási lehetőségekre, s nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz történő hozzájutásra. A munkaerőpiacon való részvételük korlátozottsága miatt a fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési forrást. Ez egyfelől rendkívül Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.2, Fogyatékkal élők

60



64

kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül érintett részét, másfelől az alacsony összegű nyugdíjak, segélyek, járadékok csak szűkös megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett hátrányokkal együtt jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív részvételét, az ún. társadalmi (re)integrációt.”61 2.4.2.3

Szenvedélybetegek

A szenvedélybetegek „hagyományos csoportját alkotó alkoholisták kezelése komoly feladat, hiszen az alkoholfüggőség egészségügyi, szociális, társadalmi kérdés is egyaránt.” Az adatok szerint62 (21.sz.diagram) 2003‐hoz képest mintegy 5%‐kal nőtt a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma. A gondozó intézetekben nyilvántartott alkoholisták számát vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholbetegeké. „Az alkoholisták várható élettartama rövidebb. A pszichiátriai‐neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20‐40 %‐os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. A települési önkormányzatoknál fontos feladatként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális‐ (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása.”63 A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra vonatkozóan történtek kutatások az érintettség nagyságának megállapítása céljából (pl. ifjúsági korosztály). A fentiek hiányában szintén intézményi ellátási statisztikára hagyatkozhatunk a betegség elterjedtségének vizsgálatakor.

A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005. Az alkoholfüggőséggel küzdők számáról ugyancsak nem állnak rendelkezésre adatgyűjtések, itt csak megyei szinten az ellátórendszerben megjelentek számáról vannak információk. 63 Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.4.Szenvedéylbetegek 61 62



65

Pécsett a Baranyai Megyei Drogambulancia látja el ambulánsan a hozzájuk forduló drogfüggőket64 . Az ellátottak száma az elmúlt években számottevően nőtt az intézmény statisztikai adatai alapján. 2003 és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A kábítószer kategóriák többségében növekedett a szerhasználók száma, de a legdrasztikusabb gyarapodást a kannabisz típusú (főként marihuána) kábítószer‐fogyasztó ellátottak körében tapasztalhatjuk. Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében 2004‐2006 között (fő)

1567 1506 1523

összes nyilvántartott alkoholisták száma

496 319 390

gondozásba vett új alkoholisták száma

2006 2005

gondozóintézetekben év

1539 1471 1468

végén nyilvántartott betegek száma

2004

12853 11212

gondozók betegforgalma

12590

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

(fő)

19. Diagram: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében

Az adatok vélhetően nem a valós probléma nagyságát jelzik ebben az esetben sem, mert a kezelésen meg nem jelenőkről nem ad információt, illetőleg az ellátási területe lényegesen meghaladja Pécs városát (nem csak a megyéből fogadnak betegeket, hanem az ellátórendszer nagymértékű – regionális ‐ területi lefedetlenségéből adódóan Somogy és Tolna megyéből érkezőket is ellátják. 64



66

2.4.2.4

Pszichiátriai betegek

„A pszichiátriai betegek döntő többsége családi környezetben él. A pszichiátriai betegség befolyásolja a társadalomba való beilleszkedési, érvényesülési esélyeiket, akadályozhatja az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, kirekeszti a társadalomból. A települési önkormányzatok számára – 2005. január 1‐jétől ‐ feladatként jelentkezik a közösségi pszichiátriai ellátás szociális alapellátási formaként való megszervezése.”65 A pszichiátriai gondozó intézetekben nyilvántartott beteg száma66 2003. és 2005. között csökkenő tendenciát mutat, bár e mögött nem feltétlenül a probléma csökkenése áll, hiszen ez jelentheti a betegséggel küzdő ellátatlanok számának növekedését is67

Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.3. Pszichiátriai betegek A Pécsett élő pszichiátriai betegek számát nehéz megragadni, tekintettel arra, hogy erre vonatkozó statisztikai adatok nem léteznek. Így csak közvetett módon, az az ellátórendszerben nyilvántartott betegek száma alapján lehet csak következtetni a probléma elterjedtségére. A becslés még ez alapján is nehézkes, részint mert csak megyei gondozotti adatok állnak rendelkezésre, részint mert a betegséggel érintettek egy rész nem kerül (illetőleg kikerül)az ellátórendszer látókörébe. 67 Ezt támasztja alá, a családsegítő szolgálat véleménye is, akik ezt főként a gondozóintézetek túlterheltségének, valamint a gyógyszerek áremelkedésének tulajdonítják 65 66



67

A pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében (2004‐2006)

120000

100000 98925 93460 80000

84812

(fő)

2004 60000

2005 2006

40000

20000 12380

12692

11407

0 gondozóintézetek betegforgalma

gondozó intézetekben év végén nyilvántartott betegek száma

20. Diagram: A pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében

A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a célcsoport valószínűsíthetően más szociális szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál (idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán ellátórendszerben/ellátásoknál jelenik meg (pl. egészségügy), vagy meg sem jelenik, így nem biztosított számára a megfelelő/célzott ellátás. Nappali ellátásuk szükségességét az is alátámasztja, hogy a 2007‐től indult közösségi pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik. 2.4.2.5

Hajléktalanok68

Pécsett becsült adatok alapján 800 főt érint a hajléktalanság, közülük 300 fő körüli a hajléktalan‐ellátásba bekerülők száma. A TÁMASZ Alapítvány éves A célcsoport bemutatásánál a TÁMASZ alapítvány tanulmányára és belső szakmai anyagaira támaszkodhattunk.

68



68

beszámolója arról tanúskodik, hogy 2005. évhez képest valamelyest csökkent az ellátott hajléktalanok köre, 326 főről 284 főre. Köztudott, hogy a hajléktalanok körében a férfiak száma nagyon magas, és a férfiak számához képest, szinte elenyésző a női hajléktalanok aránya. Kiugró a szám a 40‐59 éves korosztályban, de az idősek közt is előfordul a hajléktalanság (42 fő a rendelkezésre álló adatok alapján). „A hajléktalanná válás jellemző okai: strukturális ‐ szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés ‐ és családi‐, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, szociális központokkal, munkaügyi központtal áll kapcsolatban.”69 Családtól való elszakadás esetén a krízishelyzet már a családban kialakul, jóval a hajléktalansággá válás előtt, és utólagos kezelése nehézkes, így a prevencióra kell nagyobb hangsúlyt fektetni (pl. családsegítés). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel, nagyobb részüknél a probléma már hajléktalanná válásuk előtt fennállt. Jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport életkori megoszlása ‐ döntő többségük 40 és 50 év közötti ‐ miatt a munkaerőpiacra és a társadalomba való re‐integráció számukra a legnehezebb. A hajléktalanok között egyre magasabb arányban szerepelnek közép‐, illetve felsőfokú végzettségűek. Ha sikerül munkát találniuk, inkább jellemző az alacsony végzettséget igénylő, illetve alkalmi jellegű munkavállalás. Nagy részükben azonban nincs meg az állandó munkavégzés szándéka. „Második nagy csoport, az 50 és 69 év közöttiek. Ők inkább a nyugdíjjogosultság elérésében, mint sem a munka világába való visszailleszkedésben látják a megoldást. Sokuknak az egészségi állapota olyan rossz, hogy leszázalékolásukra komoly esélyük van.” A társadalom elutasító magatartása szintén nehézséget okoz a hajléktalanok re‐ integrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad. A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a

Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.6. Hajléktalanok

69



69

legmagasabb a hajléktalanok száma, e városrészekben indokolt lenne nappali ellátás megszervezése, így a belváros tehermentesítése is megoldódna. 2005. a hajléktalan‐ellátás éve volt. Ez azt jelentette, hogy a Kormányzat több pénzt, és humánerőforrást fordított a hajléktalan‐ellátó rendszerre, mint annak előtte. Az összes ellátási forma közül az utcai szociális munkát erősítették a legnagyobb mértékben. Egyrészt normatív alapúvá tették a szolgálatok finanszírozását, másrészt a lakosságszámhoz igazodva állapították meg a szolgálatok számát is. „Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi re‐integráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása.”70 2.4.2.6

Veszélyeztetett gyermekek, családok

Pécs városában az utolsó népszámlálási adatok alapján 44929 család és 23636 gyermeket tartottak nyilván, melyek alapján megállapítható, hogy átlagosan három fős családokról beszélhetünk. A veszélyeztetett családokra és gyermekekre vonatkozó információk döntően a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóiból és tapasztalatai alapján állnak rendelkezésre. Ezek alapján azt látjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül ki, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak.

Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója 2005./ 1.3.6. Hajléktalanok

70



70

A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái (2004‐2006,fő)

egyéb információkérés ügyintézéshez segítségkérése

(a probléma típusa

egészségárosodás következménye foglalkoztatással kapcsolatos

2006

anyagi

2005 2004

gyermeknevelési lelki‐mentális családon belüli bántalmazás családi‐kapcsolati életviteli 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

(fő)

21. Diagram: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái

A családsegítő esetkezelésekben domináns a szociális, mentális segítségnyújtás (információ, ügyintézés, segítő beszélgetés, tanácsadás). Az eset kezelésekben nagy számban fordulnak elő a jogi támogatások (tanácsadás, iratkezelés képviselet), kisebb súllyal szerepel a pszichológiai esetkezelés, míg az egészségügyi, orvosi esetkezelés egyáltalán nem jellemző. Az egyéb szolgáltatótevékenységek között 2006‐ban a dologi javak közvetítésének, nyújtásának csökkent a szerepe, ugyancsak mérséklődött az adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma, viszont új elemként megjelent az aktív korúak rendszeres szociális segélyéhez nyújtott beilleszkedési program szolgáltatása, ami a jogszabályi változásoknak tudható be.



71

A gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok71 alátámasztják azt a megállapítást, hogy a meszesi városrészben a szegénység, a munkanélküliek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és a hajléktalan emberek magas aránya kockázati tényezőként jelennek meg a veszélyeztetettség kialakulásában. Valószínűsíthetően tehát elsődlegesen ezen tényezők állnak a veszélyeztetettség kialakulásának hátterében, az egyéb problémák ‐ életvitel, nevelési problémák, magatartás‐ teljesítményzavar, konfliktus, bántalmazás ‐, mint tünetek jelentkeznek. A meszesi területen, a többi területhez viszonyítva, kiugróan magas, kertvárosi területen magas az anyagi, gyermeknevelési, szülői elhanyagolás és szenvedélybetegség okok miatt a veszélyeztetett gyermekek aránya. A gyermekek szegénységi kockázatát elsősorban növelő tényező a szülők munkanélkülisége, alacsony gazdasági aktivitása. A család diszfunkcionalitása következtében a tünetek a nevelési‐oktatási intézményekben is kimagaslóan jelentkeznek, beilleszkedési – magatartás és teljesítményzavarok formájában. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A gyermekvédelmi gondoskodásban ellátott nagykorúvá vált fiatalok továbbra is legjelentősebb problémája a lakáskérdés és a munkavállalás kérdésköre. 2.4.2.7 Munkaerőpiacról kiszorulók Pécsett a gazdaságilag aktívak – vagyis a 15‐64 évesek – aránya átlagosan 69,20% volt 2001‐ben. A legalacsonyabb arány az Uránvárosi területet jellemezte, (csupán 65,1% volt a gazdaságilag aktív népesség aránya), ami az időskorúak magas arányával magyarázható. A gazdaságilag aktív népesség aránya a Nyugati kereskedelmi övezetben (73,4%)és Pécs Dél‐1 városrészben volt a legmagasabb (72,8%). A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy‐egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy‐egy probléma típus. További nehézséget okoz a kérdéskör tárgyalásában a veszélyeztetettség fogalmának általános értelmezése, ami lényegében a terepen dolgozó szakember belátására bízza, a beavatkozás szükséges pillanatának meghatározását. 71



72

A foglalkoztatottak népességen belüli aránya Pécsett átlagosan 37,6% volt 2001‐ ben. Ennél jóval alacsonyabb érték jellemezte a Pécs Dél‐1 városrészt, itt csupán a népesség 32,1%‐a minősült foglalkoztatottnak. A legmagasabb arány a Nyugati kereskedelmi övezetet (40,3%) és Pécs Dél‐2 (39,1%) városrészt jellemezte. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városban átlagosan 3,1% volt. A legmagasabb arányban Pécs Dél‐1 városrészben voltak jelen a munkanélküliek (5,1%), legalacsonyabb arányban pedig a Belső városrészekben, ahol csupán a népesség 2,5%‐a volt munkanélküli. Az eltartottak aránya Pécsett átlagosan 27,9% volt 2001‐ben. Ettől magasabb arány jellemezte a Pécs Dél‐1 városrészt (30,9%), de a Mecsekoldalon is magasabb volt (30,6%). Legkisebb arányban az Uránvárosi területen voltak jelen az eltartottak (22,9%). Az inaktív keresők népességen belüli aránya a városban átlagosan 31,4%volt, ettől a legnagyobb mértékben az Uránvárosi terület értéke tért el (39,5%), ami a nyugdíjasok magas arányával magyarázható. A legkisebb arányban a Pécs Dél‐2 városrészben voltak jelen az inaktív keresők (26,2%). A foglalkoztatási arány Pécsett átlagosan 45,6% volt, ettől legjobban a Pécs Dél‐1 városrész értéke maradt el, csupán 39,8%‐os foglalkoztatási arány jellemezte. A városi átlagot legnagyobb mértékben a Nyugati kereskedelmi övezet (52,1%) és Pécs Dél‐2 (51,9%) városrészek mutatói haladták meg. Pécsett, 2001‐ben 9,7% volt a munkanélküliségi ráta, ettől magasabb 13,5% a Pécs Dél‐1 városrészben volt. A legalacsonyabb érték a Belső városrészeket jellemezte, itt átlagosan 6,5% volt. A következőkben a munkaerőpiacról kiszorulók csoportját további alcsoporti bontásban tárgyaljuk tovább. 2.4.2.7.1 Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok A célcsoport tagjai azok a társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett fiatalok, akik vagy szakképzetlenek, vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkeznek. A társadalmi kirekesztettséget meghatározó kedvezőtlen munkaerő‐piaci pozíció, ennek következményeként a szegénységi kockázatok halmozottan jelentkeznek a célcsoport szocializációs, életvezetési és tanulási problémákkal küzdő fiataljainál. A korcsoportból adódó kockázat speciális abból a szempontból, hogy náluk ki sem alakulnak a munkaerő‐piaci készségek, ezért képtelenek a munkaerőpiacra jutni, ott gyökeret verni, illetve alkalmazkodni. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a



73

fiatalok munkaerő‐piaci kirekesztettsége tovább nő, így tartósan munkanélkülivé válnak. A tartós munkanélküliség az ő esetükben is a munkavégző képesség és a motiváció elvesztéséhez vezethet, ami tovább csökkenti a munkaerőpiacra jutás esélyét. Az ezredfordulón 300 fő körül mozgott a munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok száma Pécsett, majd 2003‐tól a stagnáló tendencia növekedésre váltott, és 2005‐ben már a 700 főt is meghaladta. 2006‐tól azonban némi csökkenés figyelhető meg az álláskereső fiatalok regisztrált létszámában. 2.4.2.7.2 Tartós munkanélküliek A munkanélküliségnek tartós munkanélküliséggé történő alakulása (a szakirodalom az 1 éven túli állástalanságot tekinti annak) az érintettekre erős ‐ gyakran nehezen visszafordítható ‐ hatást gyakorol. A „reményvesztett” állapot kialakulása együtt jár a motiválatlansággal, a helyzetbe való beletörődéssel, a munkaerő‐piaci passzivitással, a munkakészség csökkenésével. (A magyarországi munkaerő‐felmérésekben az minősül reményvesztettnek, aki az álláskereséstől való tartózkodását az alábbi okok egyikével indokolja: 1. nincs a szakmájának megfelelő munka a környéken; 2. nem találna munkát, mert sok a munkanélküli; 3. hiányzik a szükséges képzettsége; 4. túl fiatal vagy idős ahhoz, hogy munkát találjon.) Általában a tanulásban, képzésben való részvételi hajlandóságuk is alacsony, így nehéz bevonni őket a felnőttképzési programokba. A tartós munkanélküliek élethelyzetét, munkavállalási képességeit és motiváltságát, elhelyezkedési esélyeit, megélhetését legnagyobb mértékben az iskolai végzettség és a szakképzettség, az életkor, az egészségi állapot, a lakóhelyi környezet gazdasági fejlettsége határozza meg. A szakképzetlenek, vagy az elavult, munkaerőpiacon nem keresett szakképzettséggel rendelkezők körében a tartós munkanélküliség kialakulásának veszélye, kockázata igen nagy. 2.4.2.7.3 Ötven év feletti munkanélküliek Az 50 év felett munkanélkülivé válók helyzete a munkaerőpiacon ugyancsak kedvezőtlen, elhelyezkedni csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak, mivel a munkaadók szívesebben alkalmaznak fiatalabb álláskeresőket, így az idősebbek tartósan munkanélkülivé válnak. Baranyában is évről évre folyamatosan emelkedik a létszámuk. Míg 1999‐ben még a kétezer főt sem érte el körükben a regisztrált álláskeresők száma, 2006‐ban



74

már 3.530 fő szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban. Az 50 éven felüli munkanélküliek kétötöde rendszeres szociális segélyben részesül, s minden második közülük legfeljebb általános iskolát végzett. Munkaerő‐piaci helyzetük javítása érdekében képzést, készségfejlesztést és a munkaadók előítéleteinek feloldása érdekében a munkakipróbálás támogatását ötvöző programokat lenne szükséges kidolgozni. 2.4.2.7.4 Nők A gazdasági szerkezetváltást követően a nők száma jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak körében, és ugrásszerűen megnőtt, valamint gyakran tartóssá vált a munkanélküliségük, és jelentős változásokat okozott a társadalmi helyzetükben is. Magyarországon 1990 és 1998 között 24.5%‐ról 46.1%‐ra nőtt azoknak az aktív munkavállalói korban lévő nőknek az aránya, akik szociális‐jóléti ellátásból vagy mások jövedelméből éltek. A hátrányok által leginkább érintett kisgyermekes, valamint a hozzátartozók gondozása után a munkaerőpiacra visszatérni kívánók foglalkoztathatóságának javítása elsőrendű feladat. A programok kulcselemét jelentheti a készségek és a szaktudás megújítása, az elhelyezkedéshez szükséges, naprakész ismeretek elsajátítása, munkatapasztalat‐szerzés biztosítása. 2.4.2.7.5 Megváltozott munkaképességűek A megváltozott munkaképességűeket nem csak az alacsony iskolázottság és a szakképzetlenség, hanem a családi, a szociális és egészségügyi hátrányok, illetve az ebből adódó életvezetési nehézségek is jellemzik. Segíteni kell a korábbi munkahelyre való visszatérésüket, vagy az újbóli elhelyezkedést, emellett ösztönözni kell a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, és támogatást kell nyújtani az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Az új rehabilitációs rendszer kialakítása 2008. januárjától várható. 2.4.2.8

Roma népesség

A Magyarországon élő roma származásúak számának és arányának tekintetében a valóságot pontosan tükröző adatok nem állnak rendelkezésre. A 2001. évi népszámláláson Pécs lakosságának 1,2%‐a (nem egészen 2000 fő) minősítette magát cigány származásúnak. A cigány népesség számára vonatkozó becslések rendre jelentősen meghaladják a népszámlálás során összeírt nagyságukat.



75

Döntő hányaduk vélhetően a keleti városrészben él, a többi városrészben csak szórványos a jelenlétük (ez alól némileg kivétel a Belváros, ahol a szociális bérlakások elhelyezkedésének köszönhetően egyes utcákban koncentráltabban fordulnak elő). Felmérés a Pécsett élő cigány népesség körében utoljára a 90‐es években készült. A mai életfeltételeikre vonatkozó adatok hiányában csak a roma populációra vonatkozó általános megállapításokra hagyatkozhatunk. „A cigányságot érintő hátrányok – területi elszigeteltség, szocio‐kulturális jellegzetességekből adódó társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények – kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport „szegregáltsághoz”. Főként alacsony iskolázottságuknak, földrajzi elhelyezkedésüknek és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. Részben a fentiekből következik, részben pedig sajátos korösszetételüknek (magas a gyermekkorú népesség aránya) tudható be, hogy magas az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya.”72 2.4.2.9

Lakhatási szempontból veszélyeztetettek

Általános tapasztalat az, hogy a szociális problémák szinte mindig lakhatási problémák is, vagy lakhatási problémák felé vezetnek. Lakhatási problémának tekintjük: • • • • •

a lakás fenntartására való képtelenséget, a lakás állagmegóvására való képtelenséget, az adott lakástípushoz illeszkedő lakáshasználati kultúra (életvitel, életmód) hiányát, a társadalmi minimumnak megfelelő, a család nagyságához illeszkedő lakás megszerzésére (bővítésére) való képtelenséget, az olyan övezetek kialakulását, amelyben bármilyen kulturális, vagy szociális, vagy építészeti okból az életminőség, a lakásállomány romlása, a természeti környezet pusztulása következik be.

A probléma kiterjedtségének, az érintettek számának meghatározása igencsak nehézkes. Közvetlen adatok (pl. hány családnak van közüzemi tartozása és milyen mértékben) nem állnak rendelkezésünkre. Tudomásunk szerint ez idáig mindössze a A Dél‐dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi helyzetelemzése, Pécs 2005.

72



76

szegregált lakásokról készült kutatás, jelenleg pedig az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és az ott élőkről készül felmérés. Közvetett módon a lakásfenntartási támogatás, valamint az adósságkezelés statisztikáiból, továbbá a hajléktalan személyeket ellátó intézmények nyilvántartásából tudunk csak kiindulni. A hajléktalan személyeket ellátó intézményrendszerben kb. 1825 fedél nélküli fordul meg. 2.4.2.10

Leszakadó városrészekben élők73

Olyan slumosodó területek alakultak ki Pécsett, melyeken a szegénység koncentrációja nagymértékben meghaladja a más városrészekét. Az érintett területeken élők halmozottan hátrányos helyzete részben összefüggésben van az alacsony iskolázottsággal és ebből adódóan rosszabb munkaerő‐piaci pozíciójukkal, részben pedig a magasabb gyermekszaporulattal. A többszörösen hátrányos helyzetű, nagyrészt roma családok komfort nélküli, kis alapterületű lakásokban, hiányos közszolgáltatások, romló közbiztonság mellett élik mindennapjaikat. A korábbi elköltözések nyomán megüresedett lakások nagy részébe önkényesen költöztek be a fedél nélkül maradt családok. Sokszor vidékről költöznek be, jobb megélhetés reményében.

2.4.3

A kirekesztődés szintjei, formái

A fentiekben, a célcsoportok bemutatása során a kirekesztődés különböző szintjeit és formáit jeleztük. A társadalmi kirekesztődés sokak által, sokféleképpen meghatározott fogalom. Uniós meghatározása olyan dinamikus folyamatként értelmezi a jelenséget, amelyet annak a szintjei határoznak meg. Eszerint azok a hátrányok vezetnek társadalmi kirekesztődéshez, amelyek újabb hátrányokat és kirekesztődést idéznek elő, és tartós többszörös hátrányokat (deprivációt) eredményeznek. Egyének, háztartások és területi egységek a forrásokhoz való hozzájutásból ‐ foglalkoztatás, egészség, oktatás, társadalmi és politikai élet – lehetnek kirekesztve.74 Jelen célcsoport és a rehabilitációban érintett területek bővebb elemzése a 2.10‐es pontban található. „A legutóbbi időkben tulajdonképpen három fő gondolkodási irányt lehet elkülöníteni a kireksztúődés („exclusion”) értelmezésével kapcsolatban. Az egyiket úgy lehetne nevezni, hogy elosztási diskurzus, amely tényként fogadja el, hogy a szegénység létezik egy társadalomban, és arra keres különböző eszközöket, hogy mit lehetne tenni a szegénység csökkentése érdekében. Egy másikfajta, de máig is továbbélő közelítés a morális diskurzus. Ez a szegénységet elsősorban

73 74



77

A társadalmi életből való kizárás ‐ messze túlmegy azonban a fogyasztói társadalomban való részvételen ‐ magában foglalja a társadalmi‐gazdasági, politikai és kulturális életben való részvétel elégtelen szintjét, egyenlőtlenségeit vagy teljes hiányát. Az „exklúzió” a társadalmi elszigetelődéstől a társadalomból való teljes kitaszítottságig terjedhet. A kirekesztődés legfontosabb és mérhető dimenziói:75 • • • •

kirekesztődés a megfelelő jövedelmekből vagy forrásokból kirekesztődés munkaerőpiacról kirekesztődés a szolgáltatásokból kirekesztődés a társas kapcsolatokból.

E „kirekesztődések” akadályozzák a társadalmi részvételt. A kirekesztődés mérésére használt indikátorok ‐ munkanélküliség, alulképzettség, alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, nagyarányú kriminalitás a lakókörnyezetben, rossz egészségi állapot, család felbomlása ‐ a társadalmi kirekesztődés fogalmi összetevőiként is felfoghatók. A társadalmi kirekesztődést, úgy is értelmezhetjük, mint korlátozott hozzáférést a civil‐, a politikai és szociális jogokhoz. A társadalmi betagolódás feltétele, hogy az embereknek egyenlő hozzáférésük legyen az alapvető lehetőségeken túl ‐ hosszú és egészséges élet, oktatásban való részvétel, elfogadható életszínvonalhoz szükséges

erkölcsi okokra vezeti vissza és arra a következtetésre jut, hogy a szegénység kialakulásáért elsősorban maguk a szegények tehetők felelőssé. A harmadik közelítési mód a társadalmi integrációs diskurzus. E szerint dezintegrációs folyamatok zajlanak a társadalomban: a fogyatékos emberek, a nők, etnikai közösségek, s a szegények egyes csoportjai kiszakadnak, kirekesztődnek a társadalomból. (IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok, Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport, Szociálpolitikai Szakmai Munkacsoport 2004/3/3.3. ‐ A gyermekkori kirekesztettség fogalma, mérésének lehetőségei – tendenciák az EU ‐ban, tapasztalatok egy hazai kutatás nyomán ‐ Budapest, 2004. március) 75 „Az Európai Unió 2000 óta tekinti kulcsfontosságú kérdésnek a szegénység és kirekesztés elleni küzdelmet. 2001‐ben fogadta el az Európai Bizottság azt a dokumentumot, amely az elkövetkező években a társadalmi összetartozás erősítését szolgáló nemzeti tervek (National Action Plan on Social Inclusion, NAPincl) tartalmát alapvetően meg fogja határozni (Atkinson et al., 2001). E nagyszabású dokumentum rögzíti azt a hat területet, amelyet már most minden országnak figyelembe kell vennie a cselekvési programokban. Ezek a jövedelem, az oktatás‐képzés, a foglalkoztatás, az egészség és a lakás. Mindegyikre vonatkozóan egy vagy több átfogó és részletesebb közös indikátort is meghatároznak. Jelzik azt is, hogy még további kutatások alapján döntendő el, hogy figyelembe kell‐e venni, és hogyan, olyan további területeket, mint a környezet, a kommunikáció, a különböző szolgáltatásokhoz hozzájutás, és a társadalmi részvétel, ideértve az internethez hozzáférést is. Ez a dokumentum fontosnak tartja az indikátorok együttes alakulásának mérését és nyomonkövetését, de nem nem foglal állást atekintetben, hogy konstruálandók‐e multidimenzionális mutatók, és hogyan.” – Ferge Zsuzsa, Kétsebbességű Magarország c. tanulmánya



78

források ‐ a közösségbe való integrálódáshoz, a közösségi és közéletben való részvételhez, az önbecsüléshez és az emberi jogokhoz. A társadalmi kirekesztődés szempontjából meghatározó tényező a szegénység, így a munkanélküliség, a tartós inaktivitás, az alacsony iskolai végzettség és az egészségi állapot, illetve további kockázati tényezőt jelentenek a területi hátrányok, a közösségi szolgáltató‐ és ellátórendszerek minőségének és hozzáférhetőségének egyenlőtlenségei76. Kirekesztődés szempontjából a roma lakosság és a szegénységben, egyszülős családban nevelkedő, illetve inaktív, vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkező családokban élő gyermekek a legveszélyeztetettebbek hazánkban.77 „A sérülékeny, veszélyeztetett társadalmi csoportok körében (a tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg lakói, a büntető‐ igazságszolgáltatás rendszerébe bekerülők és az onnan kikerülők, a gyermekvédelmi gondoskodásban élők és onnan kikerülők), illetve a leghátrányosabb helyzetű települések lakói esetében jelentős a szegénység kockázata és a szegénység továbbörökítésének kockázata. Munkaerő‐piaci integrációjuk csak hosszabb folyamat eredménye lehet, amelyben a szociális, közösségi és mentálhigiénés szolgáltatások szerepét erősíteni kell. A sérülékeny, veszélyeztetett társadalmi csoportok jellemzően kiszorulnak a saját élethelyzetüket – de a szélesebb kört is érintő – döntéshozatali folyamatokból. A közéletből, a demokratikus intézményből való kiszorulásuk egyrészt tovább erősíti kirekesztettségüket (nélkülük születnek őket érintő döntések), másrészt csökken az élethelyzetük javítását szolgáló intézkedések eredményessége, mivel nem hasznosul tudásuk, tapasztalatuk.”78 A társadalmi kirekesztődés fogalma így nem helyettesíti, inkább kiegészíti a szegénység fogalmát. Szélesebb, dinamikusabb koncepciót adva a szegénység kérdésköréhez, az egyén felől a család, a háztartás, a szomszédság felé fordul, s az anyagi javakon túl fontos alkotóeleme a társadalmi részvétel, a hatalom és az

Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés. „A jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke nagyjából az uniós átlagnak megfelelő: 2004‐ben a lakosság legmagasabb jövedelmű 20%‐ának az egy főre jutó jövedelme 4‐szer volt nagyobb a legalacsonyabb jövedelmű 20%‐ánál. Magyarország esetében a legalsó jövedelmi decilisbe tartozó, kb. 1 millió szegénységben élő személy közel fele (42%) kisgyermek, illetve 20 év alatti tanuló.” TÁMOP kirekesztődéssel kapcsolatos – egész országra vonatkozó – megállapításai. 78 TÁMOP társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos megállapításai. 76 77



79

integráció problematikája. A fogalom így szorosan összefügg az érdek és jogérvényesítés képességének hiányával és a kulturális szegénység tárgykörével. A kulturális szegénység, ami a közösség szintjén öröklődik és társadalmi egyenlőtlenségeket szül, kompetenciák hiányához vezet, ami jelentősen rontja a gazdasági versenyképességet, rontja a foglalkoztatás szintjét. A kirekesztődés egy igen összetett, több gyökerű folyamat, melyben bizonyos jelenségek szorosan összekapcsolódva, egymással ok‐okozati viszonyrendszerben jelennek meg, kezelésük csak együttes formában oldható meg. A gazdasági versenyképesség fokozásában elengedhetetlen a kirekesztődött emberek segítése, esélyegyenlőségük megteremtése, az egész életen át tartó tanulás és munkavállalás területén. Mindebben nagyon segítséget jelenthet az info‐ kommunikációs technológiák lehetőségeinek integráló erejének felhasználása79.

A téma szempontjából az egyik mintaország számunkra Nagybritannia lehet, „…ahol szinte maradéktalanul érvényesülnek az EU által kidolgozott javaslatok. A társadalmi kirekesztettség kezelésére irányuló legátfogóbb és legholisztikusabb megközelítésmódot az Egyesült Királyság stratégiája és programjai képviselik, melyben központi szerepet játszanak az infokommunikációs technológiák. Az 1990‐es években indult és a mai napig tartó folyamatos program következtében a szigetország az Európai Unió szociális szempontból egyik legkohézívebb tagállamává vált. A brit modell sajátossága és sikeres újítása a területi (neighbourhood) és közösségi alapokontörténő, a kirekesztettség összes okát egyszerre orvosló beavatkozás. Példamutató a területi specialitásokra szabott intézkedéscsomag, a lakóövezetekben élők bevonása a szociális szolgáltatások kidolgozásába, a beavatkozásokat és a források allokálását meghatározó, a köz‐, a magán és az önkéntes szférát összefogó, demokratikusan szerveződő partnerségek (Local Strategic Partnerships, LSP) létrehozása, a szociális szolgáltatások kialakításánál a jó/legjobb gyakorlatokból kiinduló megközelítés, a preventív jelleg, ami egyet jelent az esélyegyenlőség születéstől fogva történő erősítésével (Every Child Matters), a holisztikus megközelítésmód a társadalmi kirekesztettség mint problémahalmaz megközelítésében, a cselekvések kidolgozásában és végrehajtásában, aminek megvalósítása minisztériumokon átívelő programok formájában történik.” (Kolin Péter: Adalékok a szociális esélyegyenlőségi és ifjúsági ágazat információs társadalom stratégiájának megállapításához) 79



80

•

Kirekesztődés szempontjából veszélyeztető tényezők Szegénység

Potenciálisan érintett célcsoportok80

• Egyedülálló idősek • Tartósan inaktívak, munkanélküliek • Gyermeküket egyedül nevelő tartósan inaktív vagy munkanélküli eltartóval rendelkező szülők • Roma lakosság • Fogyatékkal élők • Alacsony iskolai végzettségűek • Roma lakosság • Fogyatékkal élők • Alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei • Hátrányos helyzetű települések gyermek korú lakossága • Egészségi állapot • Fogyatékkal élők • Pszichiátriai betegek • Idősek • Előítéletek • Roma lakosság • Fogyatékkal élők • Pszichiátriai betegek • Hajléktalanok • Területi hátrányokkal sújtott • Hátrányos helyzetű települések lakói települések • Információs társadalomba való • Idősek bekapcsolódás hiánya • Roma lakosság • Hátrányos helyzetű települések lakói • Érdekképviselet, érdekérvényesítés • Roma lakosság hiánya • Fogyatékkal élők • Pszichiátriai betegek • Hajléktalanok • Kulturális tőke szegénysége • Alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei • Roma lakosság 12. Táblázat: A kirekesztődés szempontjából veszélyeztető tényezők és a potenciálisan érintett csoportok

A tényezők majd mindegyike az összes ‐ szociálpolitikai értelembe vett ‐ célcsoport számára potenciálisan veszélyforrást jelentenek kirekesztődés szempontjából, azonban a célcsoportoknál csak a tényező által leginkább veszélyeztetett csoportokat soroljuk fel.

80



81

2.5 Pécs város szociális ellátórendszerének bemutatása81 2.5.1

A szociális ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civilek szervezetek

A pécsi szociális szolgáltatások bemutatására, figyelemmel a kötelező jogszabályi rendelkezésekre (a többször módosított, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról), az alábbi összefoglaló táblázatot készítettük. A vonatkozó törvény szerint, az önkormányzatok számára kötelező szolgáltatások bemutatásán túl arra is törekedtünk, hogy feltérképezzük egyrészt azon nem állami/önkormányzati szolgáltatásokat, akik ún. kiegészítő szociális ellátásokat biztosítanak, és az önkormányzat ehhez anyagi támogatást nyújt (ún. támogatási szerződéssel), másrészt azon nem állami/önkormányzati szolgáltatásokat, akik biztosítanak különböző típusú szociális ellátásokat, de az önkormányzat ehhez semmilyen formában nem biztosít támogatást. A táblázat tartalmazza az önkormányzat számára jelenleg nem kötelező szolgáltatásokat is, ebből megállapítható, hogy az önkormányzat ezek közül nem is vállalt önként feladat‐ellátást.

A DDRFK melléklete alapján. Külön mellékletben jelenítjük meg a 2005. évi szolg.tervezési koncepció aktualizálását) 81



82

Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)

A város biztosítja‐e a szolgáltatást (I/N)

Szolgáltatók telephelyenként, Van‐e ellátási alapellátás esetében a városrész szerződése feltüntetésével (a hatályos helyi (I/N)∗ rendeletnek megfelelően)

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK (A táblázatban szereplő rövidítések: INSZI – Integrált Nappali Szociális Intézmény ÉFESZI – Életminőség‐fejlesztő Szolgáltatások Intézménye ISZI ‐ Integrált Szociális Intézmény, Malomvölgy TESZI ‐ Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény XESZI ‐ Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény TESZI – Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény) TESZI∗∗ – III. sz. Gondozási Központ, Étkeztetés (Sztv. 62. § ) I Zipernovszky u. 1. URÁNVÁROS XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1. MESZESI VÁROSRÉSZ XESZI – II. sz. Gondozási Központ, Majorossy u. 15. BELVÁROS INSZI KERTVÁROS

Fenntartó típusa, Működési engedély jellege, amennyiben nem a ideiglenes esetén a városi határideje önkormányzat

2007. december 31.

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

∗

Önkormányzati intézmények és az önkormányzattal kapcsolatban álló intézmények esetében nem releváns a kérdés Azon szolgáltatókat jelöltük vastagítva, amelyek több telephellyel rendelkeznek

∗∗



83

Étkeztetés népkonyhán Hajléktalan étkeztetés

Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)

I

Családsegítés (Sztv.64.§) , I adósságkezelési tanácsadói tevékenység

Jelzőrendszeres házi I segítségnyújtás (Sztv. 65. §) V. Közösségi ellátások (Sztv. I 65/A. §) Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása (2007. december 31‐ig biztosítandó ellátás)

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐ dunántúli Régió Csilla Gondviselés Háza Támasz Gondozási Központ Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1. MESZESI VÁROSRÉSZ XESZI – II. sz. Gondozási Központ, Majorossy u. 15. BELVÁROS TESZI – III. sz. Gondozási Központ, Zipernovszky u. 1. URÁNVÁROS INSZI KERTVÁROS Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat MESZES ‐ Hársfa u. 154. BELVÁROS ‐ Megye u. 22. URÁNVÁROS ‐ Dombay J. u. 3. KERTVÁROS – Anikó u. 5. INSZI XESZI INSZI

I

Civil: egyesület

Határozatlan

I N

Civil: alapítvány Egyházi

Határozatlan Határozatlan Határozatlan

Határozatlan

2007. december 31.

Határozatlan

Határozatlan

2008. december 31.



84

Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása (2007. december 31‐ig biztosítandó ellátás) Utcai szociális munka ((Sztv. I 65/E. §) Támogató 65/C. §)

szolgáltatás

(Sztv. I Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §) Időskorúak nappali ellátása I

INDIT 2 szolgáltatás

I

Nonprofit: közalapítvány

Támasz Gondozási Központ 2 szolgálat Esztergár Lajos Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat INDIT

I

Civil: alapítvány

Határozatlan

Nonprofit: közalapítvány Civil: alapítvány Civil: egyesület

Határozatlan Határozatlan 2008. december 31.

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

2008. december 31.

INSZI 2 szolgálat ÉFESZI 2 szolgálat Kerek Világ Alapítvány 2 szolgálat Magyar Máltai Szeretetszolgálat ISZI

és I I I

XESZI – I. sz. Gondozási Központ, Felsőbalokány u. 1. MESZESI VÁROSRÉSZ XESZI – 7. sz. Idősek Klubja, Bányatelep u. 3. MESZESI VÁROSRÉSZ XESZI – 8. sz. Idősek Klubja, Pécs‐Vasas, „D” u. 2. MESZESI VÁROSRÉSZ XESZI – 9. sz. Idősek Klubja, Barátság u. 18. MESZESI VÁROSRÉSZ



85

XESZI – II. sz. Gondozási Központ, Majorossy u. 15. BELVÁROS XESZI – 3. sz. Idősek Klubja, Apáca u. 12. BELVÁROS TESZI – III. sz. Gondozási Központ, Zipernovszky u. 1. URÁNVÁROS TESZI – Kassa utca 3. sz. alatti, Idősek Klubja URÁNVÁROS INSZI – 13. sz. Idősek Klubja, Littke u. 10. KERTVÁROS INSZI – 11. sz. Idősek Klubja, Polgárszőlő u. 32‐34. KERTVÁROS ISZI – Malomvölgyi u. 21. KERTVÁROS ÉFESZI – Endresz Gy. U. 21‐23.

Határozatlan

Határozatlan

2007. december 31.

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

2008. december 31.

Határozatlan

ÉFESZI – Acsády u. 8.

Határozatlan

INSZI – Krisztina tér 9.

Határozatlan

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány

I

Civil: alapítvány

„Fogd a kezem” Alapítvány

I

Civil: alapítvány

Határozatlan

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

I

Civil: egyesület

Fogyatékossággal élők nappali I ellátása



86

Szenvedélybetegek nappali I ellátása Hajléktalan személyek nappali I ellátása

INDIT Közalapítvány

I

Támasz Alapítvány

Pszichiátriai betegek nappali N ellátása SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §) Idősek otthona (Sztv. 68. §) I Fogyatékos személyek otthona I (Sztv. 69, 70. §) Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. I §)

Határozatlan

I

Nonprofit, közalapítvány

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

I

Civil: egyesület

ISZI TESZI – Tüzér utcai Idősek Otthona, Tüzér u. 7. TESZI – Mártírok utcai Idősek Otthona, Mártírok u. 9. XESZI – Xavér utcai Idősek Otthona, Xavér u. 10. XESZI – Alkotmány utcai Idősek Otthona, Alkotmány u. 77. XESZI – Barátság utcai Idősek Otthona, Barátság u. 18. XESZI – Ápoló Gondozó Otthon, Felsőbalokány u. 1. Tímár utcai Idősek Otthona

2008. december 31. Határozatlan

2008. december 31.

Határozatlan

Határozatlan

2008. december 31.

Határozatlan

ISZI mozgásfogyatékos részleg

2008. december 31.

Támasz Alapítvány

I

Civil: alapítvány

Határozatlan



Határozatlan

87

Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §) Időskorúak gondozóháza (Sztv. I 82. §) Fogyatékos személyek gondozóháza (Sztv. 83. §) Pszichiátriai betegek átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §) Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §) Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) Hajléktalan személyek átmeneti szállása (Sztv. 84. (2) §)

Határozatlan

I

TESZI – Gondozóház, Zipernovszky u. 1. TESZI – Gondozóház, Garay u. 33. ÉFESZI – Átmeneti Otthon

Határozatlan

N

N

I I

Támasz Alapítvány Támasz Alapítvány

I I

Civil: alapítvány Civil: alapítvány

Határozatlan Határozatlan

N

N

N

N

N

NEM KÖTELEZŐ SZOLGÁLTATÁSOK Pszichiátriai betegek otthona (Sztv. 71. §) Szenvedélybetegek otthona (Sztv. 71/A. §) Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §) Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Sztv. 74. §)



88

Hajléktalanok rehabilitációs N intézménye (Sztv. 74/A. §) Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §) Fogyatékos személyek N lakóotthona Pszichiátriai betegek lakóotthona N Szenvedélybetegek lakóotthona N A VÁROS RÁSZORULÓINAK BIZTOSÍTOTT EGYÉB SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, MELYEKET A VÁROS NEM TÁMOGAT Alapellátások Házi segítségnyújtás „Kinyújtott Kéz” Alapítvány Civil: alapítvány „Szociális Jóléti Centrum” Forprofit (gazdasági): HOMECARE 2002 Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Támogató szolgáltatás Cat‐Otthon Kht. 2 szolgálat Nonprofit: Kht. Pécsi Tudományegyetem Oktatási intézmény Magyar Kolping Szövetség Egyház Közösségi pszichiátriai ellátás Reménység Gyermeksegély és Civil: alapítvány Rehabilitációs Alapítvány Szenvedélybetegek közösségi Reménység Gyermeksegély és Civil: alapítvány ellátásának biztosítása Rehabilitációs Alapítvány Szakellátások Szenvedélybetegek átmeneti Mérföldkő Egyesület Civil: egyesület otthona (Sztv. 83/B. §) Fogyatékos személyek „Fogd a kezem” Alapítvány „Szent Civil: alapítvány lakóotthona Kinga” Lakóotthon

13. Táblázat: Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén



89

2.5.2

A szociális szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti szakmai bemutatására (a szolgáltatók legfontosabb működési paramétereinek megjelölésével) összefoglaló táblázatot készítettünk. A stratégiai program mellékletében elhelyezett aktualizált szolgáltatástervezési koncepció megfelelő részében elhelyeztük a szolgáltatók részletes, szöveges szakmai bemutatását adó leírásait, az előző pontban említett táblázattal együtt.



90

Pécsi, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban

Intézmény

Címe

Szolgáltatások

Férőhely‐ Működési engedély Szolgáltatást igénybe vevők szám jellege, ha ideiglenes, annak száma∗∗ rövid indoklása∗

Betöl‐ tetlen férő‐ helyek száma

Vára‐ kozók száma ∗∗∗∗

Egyéb (pl. emelt szint, demens ellátás)

‐ ‐ ‐

‐

IDŐSKORÚAK ELLÁTÁSA 1 Xavér utcai Egyesített Xavér u. 10. Szociális Intézmény

I. sz. Gondozási Központ

6. sz. Idősek Klubja

7. sz. Idősek Klubja

8. sz. Idősek Klubja 9. sz. Idősek Klubja

Felsőbalokány u. Étkeztetés 1. Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres segítségnyújtás Felsőbalokány u. Nappali ellátás 1. Bányatelep u. 3. Nappali ellátás Pécs‐Vasas, „D” Nappali ellátás u. 2. Barátság u. 18 Nappali ellátás

328 100 20

‐ ‐ ‐

‐ ‐

Határozatlan

129

160

31

‐

‐

Határozatlan Határozatlan

18 20

20 20

2 0

‐ ‐

‐ ‐

2008. december 31.

20

20

0

‐

‐

Határozatlan

‐

∗

Az időpont jelölése az ideiglenes működési engedély „határidejét” jelzi 2006. évi KSH adat ∗∗∗ 2007. júliusi állapot ∗∗∗∗ 2007. március 31‐ei állapot ∗∗



91

II. sz. Gondozási Központ

3. sz. Idősek Klubja Xavér utcai Idősek Xavér u. 10 Otthona Alkotmány utcai Idősek Alkotmány u. 77. Otthona Barátság utcai Idősek Barátság u. 18., Otthona

Majorossy I. u. 15. Étkeztetés Házi segítségnyújtás Nappali ellátás Jelzőrendszeres h.s. Apáca u. 12. Nappali ellátás Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

Határozatlan

Határozatlan

195 105 0 20 63

‐ ‐ 0 ‐ 80

‐ ‐ ‐ ‐ 17

‐ ‐ ‐ ‐ ‐

‐

Határozatlan

91

90

‐1

29

‐

Határozatlan

56

56

0

32

‐

24

0

6

‐

24

0

0

‐

‐ ‐

‐ ‐

‐ ‐

‐

30

15

‐

‐

30

14

‐

‐

10

‐6

0

‐

10

‐2

0

‐

2008. december 31. 24 Tárgyi feltételek teljesítése (lakóterület, fürdőkád ill. zuhanyzó kialakítása) Ápoló Gondozó Otthon Felsőbalokány u. Ápolást, gondozást Határozatlan 24 1. nyújtó intézmény 2 Tüzér utcai Egyesített Tüzér u. 7. Szociális Intézmény III. számú Gondozási Zipernovszky K. Étkeztetés 2007. december 31. 152 Személyi feltételek 86 Központ u. 1. Házi segítségnyújtást teljesítése Zipernovszky Károly utca Zipernovszky K. Nappali ellátás 2007. december 31. 15 1. sz. alatti Idősek Klubja u. 1. Személyi feltételek teljesítése Kassa utca 3.sz. alatti Kassa u. 3. Nappali ellátás Határozatlan 16 Idősek Klubja Gondozóház Zipernovszky K. Átmeneti elhelyezést Határozatlan 16 u. 1 nyújtó intézmény Gondozóház Garay u. 33. Átmeneti elhelyezést 12 nyújtó intézmény



‐

92

Tüzér utcai Otthona

Idősek Tüzér u. 7.

Mártírok Otthona

Idősek Mártírok u. 9.

utcai

3 Tímár utcai Idősek Tímár u. 5. Otthona 4 Integrált Nappali Littke J. u. 10. Szociális Intézmény

11. számú Idősek Klubja Pécs, 13. számú Idősek Klubja 5 Integrált Szociális Intézmény

Polgárszőlő u. 32‐ 34.

Ápolást, gondozást 2007. december 31.: nyújtó intézmény személyi feltételek teljesítése 2008. december 31. tárgyi feltételek teljesítése Ápolást, gondozást 2008. december 31. nyújtó intézmény Tárgyi feltételek miatt (lakóterület, betegszoba, orvosi szoba, megfelelő étkező hiánya, akadálymentes közlekedés hiányossága) Ápolást, gondozást Határozatlan nyújtó intézmény Étkeztetés Határozatlan Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi Jelzőrendszeres h. s.: segítségnyújtás 2008. december 31. A szolgáltatás bővítés alatt áll Nappali ellátás Határozatlan

165

180

15

32

‐

10

10

0

0

‐

59

58

‐1

29

‐

248 76 94

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐

30

30

0

‐

‐

40 480

0 ‐1

‐ 294

‐ De‐mens részleg

Littke J. u. 10. Nappali ellátás Határozatlan 40 Malomvölgyi u. Ápolást, gondozást 2008. december 31. 453 21. nyújtó intézmény Személyi (létszámhiány) és tárgyi feltételek teljesítése



93

FOGYATÉKKAL ÉLŐK ELLÁTÁSA 1 Életminőség‐fejlesztő Endresz György Nappali ellátás Szolgáltatások Munka‐rehabilitációs u. 21‐23. Intézménye foglalkoztatás Támogató szolgálat Acsády Ignác u. Nappali ellátás 8. Támogató szolgálat

53 60∗∗∗ 20 41 20

80 ‐ ‐ 41 ‐

27 ‐ ‐ 0 ‐

‐ ‐ ‐ ‐ ‐

7

10

3

0

‐

20 41 125

25 ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐

25 Nincs adat 32

25 ‐ Nincs adat

0 ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐

30 70 28

30 ‐ Nincs adat

0 ‐ Nincs adat

‐ ‐ Nincs adat

‐

2

Határozatlan Határozatlan Határozatlan Határozatlan 2007. 12. 31. Gépkocsi hiányában, ez a feltétel azóta teljesült Endresz Gy. u. Átmeneti elhelyezést Határozatlan 21‐23. nyújtó intézmény Magyar Máltai Apaffy u. 101. Nappali ellátás Határozatlan Szeretetszolgálat Dél‐ Támogató szolgálat Határozatlan Dunántúli Régió Étkeztetés Határozatlan Csilla Gondviselés Háza Kerek Világ Jóléti Gesztenyés u. 2. Nappali ellátás Szolgálat Alapítvány Támogató szolgálat „Fogd a Kezem” Kovács B. u. 10 Nappali ellátás Határozatlan Alapítvány Integrált Nappali Krisztina tér 9. Mozgásukban Szociális Intézmény korlátozott személyek Mozgáskorlátozottak részére: Klubja Nappali ellátás Támogató szolgálat Integrált Szociális Malomvölgyi u. Ápolást, gondozást Intézmény 21. nyújtó intézmény Mozgásfogyatékos részlege

3 4 5

6

‐

‐

‐

‐

∗∗∗

2007. júliusi állapot



94

SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÁSA 1 INDIT Közalapítvány

Kazinczy u. 6.

Nappali ellátás Utcai szociális munka

Ideiglenes Ideiglenes

Nincs adat 48

60 Nincs adat

‐ ‐

‐ ‐

‐

151 284 171 326 48

150 ‐ 150

‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐

‐

50

Nincs adat

Nincs adat

‐

HAJLÉKTALANOK ELLÁTÁSA 1 Támasz Központ

Gondozási Hársfa u. 2.

Étkeztetés népkonyhán Határozatlan Utcai szociális munka Hajléktalanok Nappali Intézménye (nappali melegedő) étkeztetés

Hajléktalanok Otthona

Hajléktalanok szállása

átmeneti Bittner Alajos u. Átmeneti elhelyezést Határozatlan 80. (női) nyújtó intézmény Edison u. 28. (ffi)

9 32

20 40

Nincs adat Nincs adat


‐

Hajléktalanok menedékhelye

éjjeli Bittner Alajos u. Átmeneti elhelyezést Határozatlan 80. (női) nyújtó intézmény Gomba u. 7 (ffi)

6 69

20 70



‐

József Attila u.10.

Ápolást, gondozást Határozatlan nyújtó intézmény



95

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÁSA 1 Integrált Nappali Littke J. u. 10. Szociális Intézmény

Közösségi ellátás

Határozatlan

3 59∗∗∗

‐ ‐

‐ 20

‐ ‐

‐

Családsegítés

Határozatlan

CSALÁDSEGÍTÉS

Esztergár Lajos Anikó u. 5. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

14. Táblázat: Pécsi, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban

∗∗∗

2007. júliusi állapot



96

2.6 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer, valamint az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek 2.6.1

Pécs M. J. Város gyermekvédelmi feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén)



97

A város biztosítja‐ Szolgáltatók telephelyenként, e a szolgáltatást alapellátás esetében a városrész (I/N) feltüntetésével (a hatályos helyi rendeletnek megfelelően) GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK (A táblázatban szereplő rövidítések: KSZI – Kisgyermekek Szociális Intézmények Igazgatósága) GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS (Gyvt. 39. §) GYERMEKJÓLÉTI Esztergár Lajos Családsegítő és I SZOLGÁLAT (Gyvt. 40. Gyermekjóléti Szolgálat §) MESZES ‐ Hársfa u. 154. BELVÁROS ‐ Megye u. 22. URÁNVÁROS ‐ Dombay J. u. 3. KERTVÁROS – Anikó u. 5. GYERMEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA (Gyvt. 41. §) KSZI Bölcsőde (Gyvt. 42. §) I Vargha Damján u. 2. Apáczai Csere János Nevelési I Központ Bölcsődéje Apáczai Csere János krt. 1.

Van‐e ellátási szerződése (I/N)∗

Fenntartó típusa, amennyiben nem a városi önkormányzat

Működési engedély jellege, ideiglenes esetén a határideje

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

∗

Önkormányzati intézmények és az önkormányzattal kapcsolatban álló intézmények esetében nem releváns a kérdés



98

Családi napközi (Gyvt. 43. §) Házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. §)

N

I

KSZI Vargha Damján u. 2. Ifjúságért Egyesület Major u. 2.

Határozatlan

I GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA (Gyvt. 45‐48. §) Helyettes szülő (Gyvt. 49. §) Gyermekek Átmeneti Otthona (Gyvt. 50. §) Családok Átmeneti Otthona (Gyvt. 51. §)

GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS (Gyvt. 52. §) Otthont nyújtó ellátás (Gyvt. 53. §)

I

Egyesület

Határozatlan

I

Egyesület

Határozatlan

I

Egyesület

Határozatlan

I

Közhasznú társaság

Határozatlan

I I I

Ifjúságért Egyesület Major u. 2. Pécsi Átmeneti Otthon Megye u. 22. KSZI Vargha Damján u. 2. Ifjúságért Egyesület Major u. 2. Uwyta KHT Major u. 2.



99

Gyermekotthon (Gyvt. 57. §)

Nevelőszülő (Gyvt. 54‐ 56. §) Utógondozói ellátás (Gyvt. 53§)

I

N

Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, Utógondozói Otthon Megye u. 24. KSZI Vargha Damján u. 2.

Határozatlan

Határozatlan

Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, Utógondozói Otthon Megye u. 24. 15. Táblázat: Pécs M. J. Város gyermekvédelmi feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén) I



Határozatlan

100

2.6.2

A gyermekvédelmi szolgáltatások szolgáltatónkénti bemutatása

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások szolgáltatónkénti szakmai bemutatására (a szolgáltatók legfontosabb működési paramétereinek megjelölésével) összefoglaló táblázatot készítettünk.



101

Pécsi, gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban Intézmény

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi Egység Belvárosi Egység Uránvárosi Egység Kertvárosi Egység Kisgyermekek Szociális Intézmények Igazgatósága

Címe

Szolgáltatások

Hársfa u. 154. Gyermekjóléti szolgáltatás Megye u. 22. Gyermekjóléti szolgáltatás Dombay J. u. Gyermekjóléti 3. szolgáltatás Anikó u. 5. Gyermekjóléti szolgáltatás Vargha Bölcsőde Damján u. 2. Családok Átmeneti Otthona Házi

Működési Szolgáltatást Férőhely‐ engedély jellege, igénybe vevők szám ha ideiglenes, száma annak rövid indoklása

Betöltetlen férőhelyek száma

Várakozók Egyéb száma

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

Határozatlan

556

1124

0



70

102

gyermekfelügyelet Gyermekek Átmeneti Megye u. 22. Otthona Uwyta KHT Sándor u. 3. Ifjúságért Egyesület

GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS Kisgyermek Szociális Vargha Intézmények Damján u. 2. Igazgatósága Megye u. 22. Gyermekotthon

Gyermekek Határozatlan Átmeneti Otthona Családok Átmeneti Határozatlan Otthona Családok Átmeneti Határozatlan Otthona Helyettes szülő Házi gyermekfelügyelet

Különleges Gyermekotthon

Határozatlan

10

12

2

0

19

21

2

0

5

12

7

Gyermekotthon, Határozatlan 31 36 5 Utógondozói 14 14 0 ellátás 16. Táblázat: Pécsi, gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban



103

2.7 A jelenlegi ellátórendszer elemzése és értékelése82 2.7.1

A szociális ellátórendszer részletes elemzése, értékelése

2.7.1.1

Módszertani alapvetések

Pécs M. J. Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program készítése magában foglalja a város jelenlegi szolgáltatástervezési koncepciójának (a továbbiakban koncepció) felülvizsgálatát és aktualizálását is, a jelenleg hatályos jogszabály rendelkezései szerint (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról – 92. §‐a). A programozási tevékenységek során a tervezők a jogszabályi rendelkezéseken túl figyelemmel voltak a rendelkezésre álló módszertani háttéranyagokra és meglévő tervezői tapasztalataikat is hasznosították. A szociális szolgáltatások bemutatása/elemzése a már meglévő szakmai dokumentumok (elsősorban a jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció, a szolgáltatók szakmai programjai, beszámolói), a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve az általunk összeállított önértékelési szempontsor alapján elkészített szolgáltatói önértékelések felhasználásával készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített célzott, strukturált interjúkkal is. A jelenleg hatályos Szociális törvény előírásaira figyelemmel, táblázatos formában összefoglaltuk az önkormányzat számára kötelező és ténylegesen biztosított szolgáltatásokat (ami lehetőséget ad, ún. szolgáltatási térkép elkészítésére is), illetve a jelenlegi szolgáltatók legfontosabb szakmai paramétereit. Törekedtünk arra is, hogy feltérképezzük azokat a szolgáltatókat/szolgáltatásokat (szektor‐semlegesen), akik a városban biztosítanak ún. kiegészítő ellátásokat. A már említett táblázat utolsó részében foglaltuk össze ezen információkat. A jelenlegi adatgyűjtési előírások és gyakorlat miatt a szolgáltatások teljes vertikumában nem tudtuk városrészi bontásban bemutatni az ellátásokat és szolgáltatásokat. Ahol igen, ott azt megjelenítettük. Fontos megjegyezni, hogy az ún. A következő rész Pécs MJV Szociális felülvizsgálata/aktualizálása alapján készült.

82

Szolgáltatástervezési

Koncepciójának

2007



évi

104

személyes gondoskodást nyújtó szakellátásoknál, illetve az alapszolgáltatások közül a nappali ellátásoknál nem is releváns a városrészi elemzés, tekintettel arra, hogy városi (sőt egyes szolgáltatások kistérségi/megyei) szintű feladat‐ellátást és szolgáltatást biztosítanak. Ezen esetekben az ún. Gondozotti helyzetképek tartalmazzák a szolgáltatások bemutatásához szakmailag fontos jellemzőket (egy példa: fogyatékossággal élők esetében ilyen jellemző a fogyatékosság típusa). Adathiány miatt csak részben tudtuk teljesíteni azt a megbízói elvárást, hogy az ellátások és szolgáltatások bemutatásánál az 1985. évtől kezdődően, 5 éves periódusokban adjunk helyzetelemzést és értékelést. A 2004., 2005. és a 2006. évek adatai szinte teljes körűen rendelkezésünkre álltak. A Helyzetértékelés fejezet‐rész főbb tartalmi elemei: erősségek és problémák/gyengeségek a szociális ellátások szervezésében és működtetésében; a jelenlegi ellátások/szolgáltatások szakmai szintű elemzése, célcsoporti bontásban is; a jelenlegi fejlesztési elképzelések feltérképezése; a jelenlegi – ágazati és szektorközi – innovációk bemutatása. Módszerként az előző bekezdésben említett szakmai dokumentumok elemzésén túl felhasználtuk a szolgáltatók vezetőivel, a Népjóléti Bizottság elnökével, a szociális igazgatás illetékes vezetőivel és a Görcsönyi Megyei Módszertani Otthon munkatársával készült interjúkat, szolgáltatói önértékeléseket, a szolgáltatást igénybe vevők szociális, egészségi és mentális helyzetét bemutató leírásokat: ún. Gondozotti helyzetkép (melynek elkészítéséhez az intézményeknek/szervezeteknek szempontsort adtunk), illetve az egyéb rendelkezésünkre álló háttéranyagokat (pl. projektleírások). A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata/aktualizálása során törekedtünk az abban foglalt fejlesztési elképzelések teljesülésének vizsgálatára is, az ez irányú megállapításainkat ún. Fejlesztési térkép c. dokumentumban foglaltuk össze (mely egyben segítségül szolgált a SWOT Lehetőségek oszlopának aktualizálásában is).



105

2.7.1.2

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

Az önkormányzat 2003‐ban fogadta el a 27/2003. (06. 27.) szám alatt az új pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásról és gyermekvédelmi támogatásról szóló rendeletet, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10. 03.) számú Önkormányzati rendeletet, melyek szélesebb körben nyújtanak támogatást a társadalom perifériájára szorult személyeknek, valamint nagyobb segítséget biztosítanak a lakhatási kiadásokhoz. Az önkormányzat a szociális rászorultság esetén a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátásokat nyújthatja: • • • • • • • •

időskorúak járadékát (Sztv.), rendszeres szociális segélyt (Sztv.), lakásfenntartási támogatást (Sztv.), ápolási díjat (Sztv.), átmeneti segélyt (Sztv.), temetési segély (Sztv.), rendszeres gyermekvédelmi támogatást (Gytv.), rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (Gytv.).

A pénzbeli ellátásokon kívül természetbeni szociális ellátásként nyújthat: • lakásfenntartási támogatást, • átmeneti segélyt, • temetési segélyt. A természetbeni szociális ellátások között kell megemlíteni a köztemetéseket, a közgyógyellátási igazolvány kiadását, az adósságkezelési szolgáltatást, valamint a polgármester jogosítványaként kiadásra kerülő egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és járulékfizetés alapjának igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadását is. Időskorúak járadéka 1998. január 1‐jétől hatályos támogatási forma. A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, melyet az önkormányzat azoknak az időskorú személyeknek állapíthat meg, akik a 67. életévüket, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték. A járadék



106

feltétele, hogy havi jövedelmük, valamint a saját és vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %‐át, egyedülálló esetén 95 %‐át. Pécsett a támogatásban részesülők száma lassú csökkenést mutat, azonban a támogatásra felhasznált összeg jelentősen emelkedett 1998 ‐2002 között. Az időskorúak járadékában részesülők száma év

1998

1999

2000

2001

2002

Támogatásban részesülők száma fő

108

115

114

107

103

Támogatásra felhasznált összeg eFt

14.764

18.600

20.952

22.089

22.898

17. Táblázat: Az időskorúak járadékában részesülők száma

A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, egyéb érdemi információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak. Időskorúak járadéka Előző év dec. hó folyamán Tárgyév dec. hó folyamán támogatásban részesítettek támogatásban részesítettek száma száma

Megnevezés 2004

90

79

2005

79

75

2006

75

74

18. Táblázat: Időskorúak járadéka

A támogatásban részesítettek száma tovább csökkent. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyt annak a személynek lehet megállapítani, aki 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá munkaképességét legalább 67%‐ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, illetőleg fogyatékossági támogatásban részesül.



107

A rendszeres szociális segélyezettek másik köre (a régebben jövedelempótló támogatásban részesültek), akik aktív korú nem foglalkoztatottak, és akik a törvényi jövedelmi és együttműködési követelményeknek megfelelnek. Az aktív korú nem foglalkoztatottnak az a személy minősül, aki a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, illetőleg kereső tevékenységet nem folytat, de a kérelem benyújtását megelőző kettő évben legalább egy évig együtt működött a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, illetve az önkormányzattal. év 1998 1999 2000 2001 nem férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Tám. részesülők 204 246 224 262 160 320 218 469 száma/fő Összesen/fő 450 486 480 687 felhasznált 51.243 30.533 66.077 86.189 összeg/eFt. 19. Táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 1998 és 200 között

2002 férfi nő 241 579 820 129.319

A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma folyamatos növekedést mutat. A 2000‐es évtől a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt az aktív korú nem foglalkoztatott személyek ellátása is a rendszeres szociális segély támogatásán belül történik. A rendszeres szociális segélyt nagyobb számban veszik igénybe a nők, mely a magasabb női munkanélküliséggel, valamint azzal magyarázható, hogy az önkormányzat a közcélú foglalkoztatást férfiak számára tudta biztosítani. A közcélú foglalkoztatás részletes ismertetése és értékelése a koncepció foglalkoztatáspolitikai fejezeténél található. 2003‐as évben beruházás történt a foglalkoztatást biztosítónál, így megoldottá vált a nők közcélú foglalkoztatása is. A városban a támogatásra fordított keret több mint két‐ és félszeresével nőtt az öt év során. A jelenlegi szabályozás átláthatatlan, igazságtalan (döntően az ún. fogyasztási egység szabálya miatt). Sokan „kiesnek” a rendszerből. A törvényalkotó nem éri el azon célját, hogy a segélyezett valóban kikerüljön a rendszerből, azaz visszakerüljön a nyílt munkaerő‐piacra (nem segített ezen az a plusz lehetőség sem, hogy elhelyezkedés után még 6 hónapig kaphatja az Rendszeres Szociális Segélyt,



108

továbbiakban: RSZS83‐t). Probléma az is, hogy a közcélú munkavégzés mellett nincs ugyanez a szabály. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy „körbejárnak” az RSZS‐ek: ‐ közcélú foglalkoztatás, segély, majd újra közcélú foglalkoztatás, majd újra segély‐, azaz nincs „kitörés”, az ún. munkaerő‐piaci re‐integráció esélye minimális. Az ún. beilleszkedési program „döcögős”, nagyon lelassítja a folyamatokat. Jobb volt, amíg a Központok közvetlenül küldhették a segélyezetteket a közfoglalkoztatást Pécsett biztosító Munka Pécs—Baranyáért Kht‐hoz. Az ún. beilleszkedési programnak a konkrét foglalkoztatás után, de minimum azzal párhuzamosan lenne értelme. Nem elég hatékony a négyoldalú együttműködés sem (annak ellenére, hogy van írásos megállapodás is) az Önkormányzat, a Családsegítő Segítő Központ, Munka Pécs—Baranyáért Kht. és a Munkaügyi Központ között. Nagyon ritkán van szakmai egyeztetés az érintettek között, túl sok a szereplő a rendszerben, a felek nem tartják be a megállapodásokat, tényleges eredmény nagyon csekély. A támogatás alacsony hatékonysága miatt, ún. célzott akciókutatás keretében kellene a rendszeres szociális segélyezettek szociális körülményeit (teljes körűen) feltérképezni/elemezni, az ún. családi munkanélküliségre is figyelemmel.

Rendszeres szociális Segély

83



109

Támogatásban részesítettek számának változása

Támogatást kérők

Megnevezés

1995

Támogatásban részesítettek átlagos száma

Elutasított személyek

Támogatásra felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

1112

20

1295

118036

Rendszeres szociális segély

23

9

313

29204

Munkanélküliek jövedelempótló támogatása

489

14

441

116229

Rendszeres szociális segély

263

34

480

66077

789

56

876

146782

757

57

1001

179035

1644

38

1136

222750

2000

2004 Rendszeres szociális segély 2005 Rendszeres szociális segély 2006 Rendszeres szociális segély

20. Táblázat: Támogatásban részesítettek számának változása84

Lakásfenntartási támogatás Nagyságrendileg az egyik legjelentősebb támogatási forma, mely a segélyezési rendszeren belül az elmúlt években erőteljesen növekedett. A havi lakásfenntartási támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz nyújt segítséget úgy, hogy az ügyfél által jelzett közüzemi szolgáltatónál az ügyfél fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. Így mindenképpen biztosítva van, hogy a támogatás valóban a lakásfenntartási kiadások rendezését szolgálja. Fontos szempontként kell figyelembe Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása

84



110

venni, hogy a támogatási rendszer ne gyengítse a fizetési fegyelmet. Mindenképpen alapos vizsgálat szükséges a szociális rászorultság eldöntéséhez. Év

Pénzbeli tám. Részesülők/Fő

Pénzbeli tám. Felhasznált összeg/eFt

Természetbeni tám. Természetbeni tám. Részesülők/Fő felhasznált összeg/eFt

1998

681

18.106

3275

65.728

1999

175

5.715

4840

58.659

2000 152 1.140 4362 35.914 2001 186 1.374 3475 48.287 2002 157 3.418 2498 50.101 21. Táblázat: Pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők száma, illetve az ellátások összege 1998‐2002 (Ft)

A lakásfenntartással kapcsolatos kiadások összege folyamatosan nő, így a szolgáltatásban részesülők száma is emelkedik. Jó ellátási forma. Felső határ nincs megállapítva törvényben. Albérleti támogatás nem jellemző. Egyedi fűtéstámogatás a belvárosban és Meszesen jellemző, de nem egy összegben történik a kifizetés (általában félévente). Az elmúlt időszakban javult ezen ellátás hatékonysága (pl. korábban a kislakásban élők kiestek a rendszerből). Jellemző azonban, hogy mindig ugyanaz a „kör” jelenik meg a támogatásért, ez azt jelenti, hogy nem sikerül stabilizálni ezen egyének/családok szociális helyzetét: pl. jövedelmét, életvezetési stílusát, gazdálkodását. Véleményük szerint a lakásfenntartási támogatás ún. adósságkezelési szolgáltatás) hatékonysága háttérszolgáltatása (az megkérdőjeleződik. Túl megengedő a jogszabály (hamar visszakerülhetnek a rászorulók a támogatási rendszerbe). Alanyi ellátás után kötelező vizsgálni, hogy az egyéb támogatási formákra jogosult‐e a rászoruló. A speciálisan pécsi lakáskísérési programmal maximálisan a megkérdezettek. Megbízható, gördülékeny program. Az ún. hátralékcsökkentési támogatások folyósításával kapcsolatban sincsenek fennakadások.



111

Lakásfenntartási támogatás 5000

4600

4362 3515

4000 2943 3000

P énzbeni 1875

1808

2000 1000

152

249

Természetbeli

159

184

0 1995

2000

2004

2005

2006

22. Diagram: Lakásfenntartási támogatás85

A kormányzati megszorító intézkedésekhez, egyéb szociális válsághelyzetekhez kapcsolódó, háztartásokat érintő jövedelem‐kiesés lakásfenntartási nehézségekben nyilvánul meg elsődlegesen. Ezt az igénylők számának változása is jól tükrözi. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha az önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartós beteg személy ápolását vagy gondozását végzi.

Forrás: Területi Szociális Központok/Népjóléti Iroda KSH adatszolgáltatása

85



112

Év

1998

1999

2000

2001

2002

Támogatásban részesülők száma/Fő

273

276

297

267

207

Felhasznált összeg/eFt

51.704

59.872

52.033

54.608

44.187

22. Táblázat Ápolási díj alakulása 1998 és 2002 között

A törvényi, valamint önkormányzati rendelet szigorítása miatt Pécs viszonylatában is csökken a támogatottak köre, ezzel együtt a támogatásra fordított összeg is. Napjainkban is van ún. foglalkoztatást bővítő hatása az ápolási díjnak, azonban napjainkra a valóban tartósan beteg, ápolásra és gondozásra szoruló hozzátartozók ápolása iránti igény a jellemző. Zömmel tartósan betegek, illetve súlyosan fogyatékosok, valamint beteg, idős szülő ápolására igénylik ezt a támogatási formát. Nagyon alacsony összegű mára már az ápolási díj, már nem nyújt biztos megélhetést az ápolónak. Elvileg az ápolási díj mellett lehet dolgozni, de ez a tényleges rászorulók esetében csak elvi lehetőség (különösen a fokozott ápolást igénylő eseteknél). Vannak speciális problémák is, melyre a jelenlegi jogszabály nem ad választ, s a helyi rendelet sem (pl. szülő két súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, s ugyan azon összegű ápolási díjat kap, mint aki egyet). Helyi rendeleti szinten kevés a szabályozási lehetőség (pl. méltányosságnál a jövedelemhatár). Talán majd az ápolási biztosítás megoldást adhat a fent problémákra is. Az elmúlt években még jellemző visszaélések lehetőségét mára már a törvényalkotó nagyban kizárta, szabályozott az ún. ellenőrzés rendszere is. Arra a kérdésre, hogy az ápolási díj elérte‐e azt a célját, hogy „tehermentesítse” az egészségügyi és szociális‐ellátórendszert a megkérdezett szakemberek következőt válaszolták: döntően igen, azonban a gyakorlat az, hogy ha már valóban súlyos beteggé válik az ápolt, akkor már „nem bírja” az ápoló, és intézményi elhelyezést vesz igénybe (ez jelenthet fizikai és pszichés kifáradást is). Nem kizárt, hogy ugyanazon személyre az ápolási díjon felül az ápoló ún. házi segítségnyújtást vagy szociális étkeztetést is igénybe vegyen. Nem terjedt ez még el a



113

díjban részesülők között, nincs a köztudatban. A környezettanulmány elkészítésénél a szociális ügyintéző együtt megy ki a gondozási központ munkatársával, aki egyéb irányú felvilágosítást/segítséget is megad a kérelmezőnek. Törvényi rendelkezést megnézni, mert pontosan szabályozza ennek a lehetőségét (ún. átjárható szolgáltatások). A statisztika tartalmazza az ápolási díj, főbb célcsoportjait/formáit, annak megoszlását (az ún. alanyi jogú ápolási díjasok „vezetnek”). Ápolási díjjal támogatottak adatai Fő 1995

0 268 130 167 113 83 158 97 195 99

Alanyi jogon Méltányossági alapon 2000 Alanyi jogon Méltányossági alapon 2004 Alanyi jogon Méltányossági alapon 2005 Alanyi jogon Méltányossági alapon 2006 Alanyi jogon Méltányossági alapon

Tárgyévben kifizetett összeg (eFt.) 0 28955 26112 25921 36864 16581 69890 23623

23. Táblázat: Ápolási díjjal támogatottak adatai86


86



114

Átmeneti segély A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére nyújtható átmeneti segély. Év Támogatásban részesülők száma/Fő Felhasznált összeg/efT

1998 2891

1999 3039

2000 2617

2001 4942

2002 2524

28.379

38.183

12.461

27.299

28.029

24. Táblázat Átmeneti segély alakulása 1998 és 2002 között

A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: A rendszeres szociális segély „mellé” adható segély összege nagyon alacsony (max. 5‐6 ezer forint/hó), ezért nem is túl hatékony ez a segélyezés. Korábban évente 6 alkalommal lehetett igényelni a segélyt, mára ez már 3 alkalomra szűkült, azzal, hogy a méltányosság köre is nagyon szűk. A gyermekeknek adható átmeneti segély – gyermekoktatási‐ nevelési intézményen keresztül ‐, mint ún. célzott segélyformát, hatékonynak tartották, kár, hogy az önkormányzat pár éve ezt a segélyezési formát megszüntette (1994‐1995‐ig működött kb. ez a segélyezési forma). Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi átmeneti segélyformákon túl, milyen javaslatuk lenne, a Központ Vezetők két dolgot hangsúlyoztak ki: egyrészt, hogy több forrás kellene (hiszen alacsony az egyszer adható összeg, így nem is éri el célját), másrészt az ún. gyógyszertámogatás, mint célzott átmeneti segélyforma nagyon hiányzik, s indokolt lenne bevezetése (különös tekintettel a közgyógyellátás jelenlegi szabályozására). Pár éve szüntette meg az önkormányzat a kamatmentes kölcsönt, mint speciális átmeneti segélyformát, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket nem fizették vissza a rászorulók, s ugyanakkor nagy adminisztratív teherrel járt (7‐8 évig működött ez a támogatási forma és a folyósított kölcsönök cca. 70%‐a végrehajtás alatt van, vissza nem fizetés miatt).



115

Az átmeneti segélynek ún. időszakos havi formája sem létezik már, néhány krízishelyzetben ez megoldást jelenthetne pedig. Méltányosságából megállapítható lenne, de a gyakorlatban ez nem jellemző. A 90‐es évek elején próbálkozott a város természetbeni támogatásként az ún. vásárlási utalványok rendszerével, de ez nem volt működőképes (visszaélések voltak, eladták, s megszűntek az ún. szociális boltok is). Az ún. közüzemeknek átutalt átmeneti segélyt pedig felváltotta/kiváltotta” a lakásfenntartási támogatás. A krízishelyzetek megoldására jól bevált forma és gyakorlat az ún. méltányosságból megállapított nagyobb összegű támogatás. A Népjóléti Bizottság dönt az egyedi méltányossági kérelmekről, amiket támogatnak, azok a valóban egyedi élethelyzetek (pl. balesetek, káresetek, nagyobb összeget igénylő kórházi gyógykezelések/gyógyászati segédeszköz beszerzés). Évente 2‐3 méltányossági megállapítás van, központonként. Az átmeneti segélyben részesülők száma mellett a KSH adatlapon szerepelnek az ún. esetszámok is (egyszer, kétszer, többször), ez részben meg van városrészi bontásban, de összesítve rendelkezésre áll 1995‐től. A mai napig nehézséget okoz a tisztességes adatgyűjtés, a jelenleg működő KIMERA Kft. programjának egy részét vásárolta meg a város (pl. az utca szerinti legyűjtés ezért nem lehetséges). Még a KSH adatlapok felkutatása is lehetetlen az 1985., 1990‐es évekre (ez még irattárból is reménytelen). A pénzbeli/természetbeni támogatások ún. utcára/városrészre történő lebontása, szintén reménytelen vállalkozásnak tűnik, 1995‐től ún. munkaanyagok vannak (részstatisztikák). Az azonban nem biztos, hogy ezeket „összeadva” azt kapjuk, ami az összesített KSH adatlapon szerepel (azaz fenntartásokkal kell a városrészi adatokat felhasználni elemzéshez).



116

Átmeneti segély

Támogatásban részesített személyek száma

Felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)

Év

Összesen

Pénzbeli

Természetbeni

Pénzbeli

Természetbeni

1995

2559

2559

‐‐‐‐‐

5128

‐‐‐‐‐

993

993

‐‐‐‐‐

3979

‐‐‐‐‐

1141

1141

‐‐‐‐‐

6212

‐‐‐‐‐

1816

1816

‐‐‐‐‐

12557

‐‐‐‐‐

31

31

‐‐‐‐‐

311

‐‐‐‐‐

9

9

‐‐‐‐‐

126

‐‐‐‐‐

6549

6549

‐‐‐‐‐

31320

‐‐‐‐‐

Rendszeresen részesült átmeneti segélyben

15

15

‐‐‐‐‐

3007

‐‐‐‐‐

Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben

133

133

‐‐‐‐‐

5580

‐‐‐‐‐

Összesen

6697

6697

‐‐‐‐‐

39907

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

1884

‐‐‐‐‐

6053

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

435

‐‐‐‐‐

2810

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

287

‐‐‐‐‐

2743

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

1

‐‐‐‐‐

25

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

2617

‐‐‐‐‐

12461

‐‐‐‐‐

Kamatmentes kölcsön formájában részesült segélyben

‐‐‐‐‐

10

‐‐‐‐‐

830

‐‐‐‐‐

Összesen

‐‐‐‐‐

10

‐‐‐‐‐

830

‐‐‐‐‐

Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben

részesült

Négyszer segélyben

részesült

részesült részesült

Ötször részesült segélyben Hatszor‐ és többször részesült segélyben Összesen

2000 Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben

részesült

Ötször segélyben Összesen

részesült

részesült részesült



117


részesült részesült részesült

Összesen

‐‐‐‐‐

2039

‐‐‐‐‐

2039

‐‐‐‐‐

436

‐‐‐‐‐

872

‐‐‐‐‐

461

‐‐‐‐‐

1383

‐‐‐‐‐

2936

‐‐‐‐‐

4294

24982

‐‐‐‐‐

2290

‐‐‐‐‐

12493

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

546

‐‐‐‐‐

5460

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

604

‐‐‐‐‐

9060

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

3442

‐‐‐‐‐

27123

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

1837

‐‐‐‐‐

10318

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

646

‐‐‐‐‐

3876

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

661

‐‐‐‐‐

5949

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

3144

‐‐‐‐‐

20143

‐‐‐‐‐



Összesen 2006 Egyszer segélyben Kétszer segélyben Háromszor segélyben


Összesen

12034 4832 8116

25. Táblázat: Átmeneti segély87

Temetési segély Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.


87



118

Év Támogatásban részesülők száma/fő

1998 785

1999 504

2000 521

2001 713

2002 840

Felhasznált összeg/eFt

14.777

8.791

4.090

9.368

13.568

26. Táblázat: Temetési segély alakulása 1998 és 2002 között

A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, egyéb érdemi információt az illetékes igazgatási munkatársak nem adtak. Köztemetés Folyamatosan emelkedik a köztemetés díja, e miatt egyre többen nem tudják hozzátartozójukat eltemettetni (ez az ún. szociális rászorultság). Temetési segély

Támogatásban részesített személyek száma

Felhasznált Ft. (ezerben, kerekítve)

Év

Összesen

Pénzbeli

Természetbeni

Pénzbeli

1995

Temetési segély

593

593

‐‐‐‐‐

4149

‐‐‐‐‐

Köztemetés

36

‐‐‐‐‐

36

‐‐‐‐‐

801

797

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

Temetési segély

‐‐‐‐‐

521

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

4090

Köztemetés

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

72

‐‐‐‐‐

3114

Egészségügyi szolgáltatás 2000

Természetbeni

2004 Temetési segély

‐‐‐‐‐

539

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

11618

Köztemetés

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

81

‐‐‐‐‐

5809

Temetési segély

‐‐‐‐‐

594

‐‐‐‐‐

14855

‐‐‐‐‐

Köztemetés

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

91

‐‐‐‐‐

6969

‐‐‐‐‐

505

‐‐‐‐‐

13760

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

‐‐‐‐‐

96

‐‐‐‐‐

10708

2005

2006 Temetési segély Köztemetés

27. Táblázat: Temetési segély 88


88



119

Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre. A közgyógyellátásra való jogosultságnak három jogcíme van. Igényelhető alanyi, normatív jogon a törvény szabályai szerint, valamint méltányosságból a helyi rendelet szabályai szerint. Év

1998

1999

2000

2001

2002

Támogatásban részesülők összesen/fő

6925

5763

6836

6076

5972

Alanyi jogon

2578

2468

3477

2730

2810

Méltányossági alapon

2830

2013

2070

2156

1840

Normatív alapon

1517

1282

1289

1190

1322

Méltányosságból kiadott igazolványok után TB felé befizetett összeg

29.060

24.606

26.349

27.400

27.478

28. Táblázat: Közgyógyellátás alakulása 1998 és 2002 között

Mind az átmeneti segélyben, mind a temetési segélyben, mind a közgyógyellátásban részesítettek száma hosszú távon stagnálást mutat. A 2007. évi felülvizsgálat során a statisztikai adatok bemutatásán túl, az alábbi érdemi, kiegészítő információkat biztosították az illetékes munkatársak: Helyi szinten minimális a mozgástér az ún. jövedelemhatár megállapításánál. Pécsett az ún. törvényi határt használják. Egyre többen kiesnek a közgyógyellátási igazolvány igénylési köréből, jövedelem miatt (6.000 forint alatti gyógyszerköltség). A méltányos esetek száma az elmúlt időszakban lecsökkent, de ez megállapítható a normatív/alanyi esetekre is. Az Sztv. tisztította a közgyógyellátásra jogosultak körét, annak szabályait. Sok az emelt családi pótlékban részesülő. Az átmeneti segély lehetősége nem kizárt a közgyógyigazolvány mellett. Fejlesztési lehetőséget látnak‐e? Itt is az átmeneti segély ún. gyógyszertámogatás célzó formáját emelték ki. Az egyik



120

Központ Vezető kiemelte, hogy „tisztább” a törvény, de azt is meg kell állapítani, hogy egyre nagyobb probléma (főleg az idősek körében) a szükséges gyógyszerek kifizetése (egyre többször jelzik az ügyfelek, hogy inkább már el sem mennek orvoshoz. Vizitdíj megállapításánál szociális vonalon jelenleg nincs a központoknak feladata, azaz nem vizsgálnak szociális rászorultságot. Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak Méltányosságból kiadott igazolványok után a társadalombiztosításnak a tárgyévben befizetett összeg (eFt., kerekítve)

Év

XII. hó 31‐én érvényes igazolvánnyal rendelkezők

Alanyai jogon

Méltányossági alapon

1995

3225

1301

1924

20548

2000

6836

3477

2070

26349

2004

6642

3660

1798

31246

2005

6282

3652

1695

31409

2006

5894

3540

1266

29513

29. Táblázat: Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak89

Adósságkezelés Sajnos a közüzemi díjhátralékosok száma és a tartozások összege országosan, ezen belül Pécsett is növekedést mutat. Ennek ellensúlyozására fogadta el az önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletet. A rendelet alapját az 1993. évi lll. Tv. adta meg, mely a lakhatással összefüggésben eladósodott szociálisan rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik maguk is készek és képesek a tartozás részbeni rendezésére. Nem célja a szabályozásnak a fizetési készséget nem mutató adós háztartások támogatása, valamint az adósságok teljes tehermentesítése. Az adósságkezelési szolgáltatás két elemből áll: adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból. A város akkor nyújthat adósságkezelési szolgáltatást, ha rendeletet alkot, adósságkezelési tanácsadást működtet, valamint az adósságcsökkentési


89



121

támogatáshoz forrást különít el. A 2003 évi 2004 évi költségvetésben a város erre a célra 40. millió forintot különített el. Az adósságkezelési támogatás lebonyolítását az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat alkalmazásában lévő adósságkezelési tanácsadók végzik. • • • •

Tájékoztatást nyújtanak az adósságkezelési szolgáltatás formáiról és feltételeiről Feltérképezik a háztartás készségét és képességét, hogy bevonhatók‐e az adósságkezelési szolgáltatásba. Javaslatot tesznek az adósságcsökkentési támogatás megállapításához. A határozat meghozatala már hatósági aktus. Írásos megállapodást kötnek az adóssal, melyben megtalálhatók a kapcsolattartás módja gyakorisága. Havonta egy alkalommal mindenképp szükséges egy személyes találkozás.

Az adósságkezelési szolgáltatásba azok a személyek vonhatók be, akik szociálisan rászorultak, jogszabályban meghatározott nagyságú és minőségű lakásban laknak, adósságuk minimum 50. 000 –Ft. de 260. 000‐Ft‐nál nem nagyobb. A tartozás hat havi, legalább és az 18 hónapon belül keletkezett. 2003. december 01. óta lehet ezt a támogatási formát igénybe venni. Több száz kérelem érkezett be eddig, de határozathozatalra még kevés ügy érett meg. A megállapított támogatást minden esetben a közüzem felé történő átutalással kapja meg a rászorult. Feltehető, hogy a program hosszú távon váltja valóra a hozzá fűzött reményeket. Türelmes hosszas folyamat a családokkal, míg érdemi eredményt lehet elérni a családgondozással, az adósságok végleges kifizetésével, és a teljes adósság‐mentesítéssel. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat négy területi szociális központon keresztül biztosítja az önkormányzat. A központok kialakítása során az önkormányzat arra volt figyelemmel, hogy azok minél közelebb legyenek a rászorulók lakókörnyezetéhez. Így a meszesi városrészben: Pécs, Zsolnay Vilmos u. 45.‐ben az I. sz. Területi Szociális Központ, Belvárosban Pécs, Vargha D. u. 2‐ben, a II. sz. Területi Szociális Központ, Uránvárosban Pécs, Esztergár Lajos u. 19.‐ben a III. sz. Területi Szociális Központ,



122

Kertvárosban, Pécs, Sarolta u. 2.sz. IV. sz. Területi Szociális Központ került kialakításra. A központok kulturált körülmények között fogadják a rászoruló ügyfeleket, heti két alkalommal ügyfélfogadási időben. Két ügyintézőnél több sehol nem dolgozik egy szobában, ezzel biztosítják azt, hogy az ügyfél nyugodt körülmények között oszthatja meg személyes problémáit. A helyi ellátó rendszer legfontosabb igénye a segélyezéssel szemben, hogy a ténylegesen rászoruló kör részesedjen az egyre szűkülő állami és helyi költségvetési segélykeretből. A hatékony segélyezés alapeleme az úgy nevezett természetbeni segélyezés rendszere. A lakásfenntartási támogatásnál, illetőleg az adósságkezelési támogatásnál ez már szinte tökéletesen megvalósul, hiszen ahol csak mód van rá, elsősorban a kommunális kiadásokhoz történő célirányos támogatásként kapják a rászorulók. A gyermekvédelem területén hatékony segélyezési forma az oktatási nevelési intézményhez küldött közvetlen anyagi támogatás, a rászoruló tanulók, gyermekek szociális étkezési térítési díjkedvezmények biztosítása. Prevenciós jellege miatt ezt a fajta természetbeni segélyezési formát nem szabad megszüntetni, inkább célirányosabb bővítés az indokolt (pl. utalvány rendszer) Ezzel részben csökkenthető lenne a segélyezés hatósági jellege is, hisz tapasztalataink szerint mindenképpen bővíteni kell az úgynevezett „hivatalból” segélyezést, azaz nem állampolgári kérelem alapján, hanem a családdal, egyénnel kapcsolatban álló, őt ismerő szociális szolgálatok javaslatára kellene biztosítani. Célszerű lenne ismételten kezdeményezni egy komplex non‐profit szociális diszkont bolt hálózat megvalósítását. A segélyezés kérdésénél még külön ki kell térni a krízissegélyezésre. Jó működése esetén a segítő szakemberek a segélyezéssel foglalkozó területi szociális központokhoz irányítják a rászorulókat, vagy élhetnek a „hivatalból” segélyezéssel is, amikor is ő maga kezdeményezi a rászorulóknak a segély folyósítását. A területi szociális központok egységes szociális informatikai rendszerrel rendelkeznek, mely egy egységes segélyezési gyakorlat kialakításában nyújtott segítséget. Cél, hogy fokozatosan bevonják az intézményrendszert is. A területi szociális központok ellátási területe megegyezik a gondozási központok által ellátott területtel, mely lehetővé teszi a szorosabb együttműködést, a rászorult családok ellátását illetően, mind a pénzbeli természetbeni ellátások, mind a szociális szolgáltatások vonatkozásában.



123

2.7.1.3

Erősségek és problémák/gyengeségek a szociális ellátásokban és szolgáltatásokban (ún. Helyzetértékelés)

2.7.1.3.1 A szociális ellátások/szolgáltatások erősségei A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi erősségek Az önkormányzat a törvényben előírt kötelezettségeknek egyre inkább megfelel. Az alapellátások kiépítettsége és működése mind a törvényi, mind a szakmai előírásoknak megfelelő. A város igyekszik a lehetőségeihez képest kiegészíteni az állami normatívákat a szolgáltatások biztosításánál. Az önkormányzatnál helyi rendeleti szinten szabályozott a városrészenkénti szolgáltatás biztosítás több szolgáltatás esetén. (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok: segélyezés). A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet/egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for‐profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés). Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti). A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projektek, lakáskísérési program, integrált szolgáltatás az idős‐ és fogyatékos ellátás területén). A kistérség „nyitott” a város felé. Együttműködési kényszer van a szociális feladatokat ellátók között helyi, megyei, kistérségi és regionális szinten egyaránt. A civil szféra erősödő jelenléte figyelhető meg az önkormányzati feladatok ellátásában, az alap és szakellátásokban, ellátási vagy támogatási szerződéssel működve.



124

A jóléti ellátó‐rendszer erősségei A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak. Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek. Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek. Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására. A pénzbeli és természetbeni ellátások (ún. segélyek) egyre több formájához kapcsolódik személyes segítést biztosító szolgáltatás (pl. lakásfenntartási támogatáshoz: adósságkezelési szolgáltatás, lakáskísérési program; az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programja a családsegítő központokban). A város valamennyi kötelezően biztosítandó ellátást helyi rendeletben szabályozza. Az elmúlt években alternatív támogatási formák épültek ki (pl. a lakáskísérési programhoz kapcsolódó pénzbeli támogatás, az ún. hátralékcsökkentési támogatás). Az egyéni szociális problémákra és a városrészi sajátosságokra „érzékenyebb” segélyezési rendszer működik, a Területi Szociális Központok tevékenységének köszönhetően. Városrészenként a legjellemzőbb támogatási formák a következők: Uránváros: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Belváros: közgyógyellátási igazolvány, kedvezmény, lakásfenntartási támogatás;

rendszeres

gyermekvédelmi

Kertváros: lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; Meszes: aktív korúak rendszeres szociális segélye, közgyógyellátási igazolvány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.



125

A biztosított szolgáltatások erősségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal∗) Szakképzett, hivatástudattal rendelkező munkatársak jelenléte jellemző az ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte erősíti a szakmai bázist. Célcsoportonként: Időskorúak ellátása: Bár a köztudatban elsősorban az idős korú rászorultaknak szóló ellátásként ismert a szociális étkeztetés, az igénybevevők döntő többsége aktív korú személy. A 60 éven felüli ellátottak mintegy fele házi segítségnyújtásban is részesül. Az ellátottak zöme alacsony jövedelme miatt térítésmentesen veszi igénybe az ellátást. A házi segítségnyújtásban részesülők túlnyomórészt a 60 éven felüliek köréből kerülnek ki (az igénybe vevők kétharmada a 75. életévét is betöltötte), döntő többségük az étkeztetéssel együtt veszi igénybe a szolgáltatást. Az idősek klubjaiban a férőhelyek kihasználtsága igen vegyes képest mutat: a peremterületeken (Szabolcsfalu, Pécs‐Somogy, Pécs‐Vasas), valamint Kertvárosban megközelíti, vagy eléri a 100%‐ot, az Apáca és a Felsőbalokány utcában a férőhelyek feltöltöttsége mintegy 80%, míg a Zipernovsky és a Garay utcában az igénybevétel alig haladja meg az 50%‐ot. Jelentős különbség van az egyes klubok igénybevevőinek korösszetételében. A belvárosi Apácai utcai szolgáltatást közel 40%‐ban a 60 évnél fiatalabbak veszik igénybe csakúgy, mint a Pécs‐Somogyi, továbbá a Polgárszőlői utcai ellátást. A Littke és a Barátság utcai Idősek klubjában is jelentős a nyugdíj korhatárt el nem érők aránya (32%, ill. 25%), szemben a Zipernovsky és a Kassai utcai intézményekkel, ahol az igénybevevők között nem található 60 év alatti személy. Az ellátottak körében a térítési díjat nem fizetők aránya Pécs‐Vasason a legmagasabb (100%), de számottevő a Felsőbalokány utcaiban (55%), és 10%‐ot meghaladó az Apáca utcában, továbbá Pécs‐Somogyon. Az igénybe vevők körében magas a demensek aránya, jellemzően meghaladja a 25%‐ot. Az idősek gondozóházaiban az ellátottak döntő többségét a 75 éven felüliek adják (több mint 60%). Az ellátottak között jelentős (50% körüli) a demencia

∗

Célcsoport‐orientált elemzést is tartalmaz a helyzetelemzés.



126

kórképpel rendelkezők aránya. Az ellátásban részesülők valamennyien fizetnek térítési díjat. Az idősek otthonaiban az ellátottak körében a demens lakók aránya igen magas, több mint 60%. A lakók 75%‐a 75 éven felüli, míg a 60 éven aluliak aránya 10% körüli. Az ellátást igénybevevők mintegy háromnegyede fizet térítési díjat. Az otthonok kihasználtsága 100%‐os. Fogyatékossággal élők ellátása: Pécs városában a fogyatékkal élők nappali ellátását öt szolgáltató biztosítja. Jelenleg összesen 200 fő részesül ellátásban, 105 férfi és 95 nő. A szolgáltatásokat igénybevevők közül legmagasabb számban a 18‐39 év közötti ellátott van, 140 fő, a második csoport pedig a 6‐13 év közöttiek, 38 fő, akikre vonatkozik az ún. képzési kötelezettség. A 14‐17 év közöttiek és a 39 év felettiek száma közel azonos. (9 és 10 fő). 6 év alatti ellátottak száma nem túl magas (5 fő), két szolgáltatónál találhatóak. Mozgásfogyatékkal élők bentlakásos elhelyezését 28 fő veszi igénybe. A szolgáltatók között működik feladatmegosztás, így a célcsoport ellátásának lefedettsége megfelelő, tekintettel arra is, hogy a város biztosítja a törvény által előírt kötelezettségeket, sőt, támogató szolgálat tekintetében túlkínálat lépett fel a szolgáltatás biztosításában. A fogyatékkal élők ellátása jelentősen javult az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően. A fogyatékosok ellátását biztosító szolgáltatók között működik a partnerség, bizalmi alapon, napi kapcsolatban állnak egymással, és hatékonyak a közös pályázásban. Az együttműködés a városi fenntartású és a civil fenntartású intézmények között is megfelelően működik. Az ágazatközi együttműködések is hatékonyak (pl. egészségügy, oktatási intézmények, képzők, munkaügyi központ). A fogyatékosokat ellátó szolgáltatók jelentős külföldi szakmai segítséget vesznek igénybe az ellátás színvonalának emelése érdekében. A fogyatékosok ellátását biztosító városi fenntartású intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételei az átlagosnál jobbnak mondhatóak, ami szintén segíti a magas színvonal biztosítását. Az intézmények érdekérvényesítési képessége és kapcsolata az önkormányzattal szintén jobb az átlagosnál. A jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint minden fogyatékossági típus számára elérhető lesz az átmeneti elhelyezés, ami régiós ellátást fog biztosítani.



127

Hajléktalanok ellátása: A hajléktalan‐ellátásban az utcai szolgáltatás ellátotti köre 2005. december 31‐ről 2006. december 31‐re 326 főről 284‐re csökkent. Rendszeres ellátott kb. 150 fő. Az ellátottak legnagyobb arányban 40‐59 évesek. Nappali ellátást heti átlagban kb. 300 fő vesz igénybe, krízis időszakban 350 fő, nyáron 200 fő. Az ellátottak 80%‐a férfi. Pécs városában a hajléktalanok ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. A hajléktalan‐ellátórendszer széles körben kiépített, a jogszabály szerint csaknem valamennyi (hajléktalanok rehabilitációs intézménye kivételével) szolgáltatást biztosítják. Az ellátási szerződéssel működtetett szolgáltatások mellett működik a diszpécser szolgálat, valamint 24 órás orvosi szolgálat, és ún. lábadozó is, OEP finanszírozással. Az ellátás komplex és integrált rendszerbe ágyazottan működik. A hajléktalan‐ellátásban egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy elsősorban a prevención, és nem az „ártalomcsökkentésen” van a hangsúly. Szenvedélybetegek ellátása: A célcsoport ellátását egy civil szolgáltató biztosítja. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Drogambulancia a 2006‐os évben összesen 1123 kábítószer‐fogyasztót gondozott. Közülük a legtöbben kannabisz típusú kábítószert használtak (összesen 814 fő), a legtöbben alkalomszerűen (390 fő), sokuk naponta (304 fő), néhányuk hetente (120 fő). Összesen 146 fő használt amfetamin típusú kábítószert; ez túlnyomórészt amfetamint, kisebb részt egyéb amfetamint, extasyt jelentett. Az amfetamin használók (106 fő) közel fele (45 fő) naponta használta a szert, 36 fő alkalomszerűen, míg 25 fő heti gyakorisággal. Az opiát típusú kábítószerekkel összesen 81 fő élt vissza; több mint felük heroin használó (50 fő). 10 fő használt egyéb opiátot, 5 fő ópiumot, 4 fő methadont, 3 fő szintetikus kábító fájdalomcsillapítót. Az opiát típusú kábítószert használók túlnyomó többsége (72 fő) napi szerhasználó. 19 fő politoxikománként jelent meg az ellátásban, napi szerhasználat mellett. Egyéb típusú kábítószert 15 fő használt; alkohollal 14‐en éltek vissza, közülük 11‐en napi fogyasztók voltak. A nyugtatókat és a szerves oldószert használók száma megegyezett: 12‐12 fő használta ezeket a szereket. Előbbiek közül a napi szinten benzodiazepineket használók (10 fő), utóbbiak közül a szintén napi szinten oldószert használók (7 fő) „emelkednek ki”. Mindösszesen 10 fő használt kokain típusú kábítószert, felük hetente.



128

A szolgáltatást igénybe vevők két fő kivételével 18‐39 év közöttiek. A férfi‐női arány közel azonos. Pécs városában a szenvedélybetegek számára valamennyi szolgáltatás biztosított, a hiányzó ellátások (szenvedélybetegek otthona és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) nem kötelezőek városi szinten. A szenvedélybeteg ellátás komplex és integrált rendszerekbe ágyazottan működik. Pszichiátriai betegek ellátása: 2007‐ben a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdte működését az ún. közösségi alapellátás pszichiátriai betegek számára a városban (INSZI szolgáltatása). Az ellátást igénybevevők száma folyamatosan növekszik, de mivel a szolgáltatás az idei évtől működik, konkrét, érdemi adatok nem állnak rendelkezésre. Családsegítés: A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80‐90%‐a) a 18‐59 korcsoportból kerül ki, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006‐ban az arányuk megközelítette a 40%‐ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok veszik igénybe, de közel ilyen magas a „csonka” családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által jelzett problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi‐kapcsolati problémák dominálnak. A Családsegítő Szolgálat ellátási területe a Pécsi kistérség, az egységek Pécsett Meszesen, a Belvárosban, Kertvárosban és Uránvárosban vannak. Az egyes városrészeken található egységek közül a belvárosiban és a kertvárosiban lényegesen számottevőbb az éves forgalom nagysága, mint a másik két egység esetében



129

2.7.1.3.2 Problémák a szociális ellátórendszer működtetésében A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi gyengeségek Mulasztásos törvénysértések jellemzőek az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása). Számos hiányosság található az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A szolgáltatások működésénél/működtetésénél az önkormányzat elsősorban a jogszabályi előírásokat veszi figyelembe, a helyi szükségleteket kevésbé. Nincs pályázati koordináció, támogatás, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbi‐tevékenységre van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal gyengeségei, anomáliai). A fenntartó számára „nagy”, és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenysége nem kielégítő. Az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítők. Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően az intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél, ezek, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐ szervezést. Az ellenőrzések túlnyomórészt a gazdasági tevékenységre terjednek ki, szakmai ellenőrzés színvonala/hatékonysága nem kielégítő. Törvényi anomáliák nehezítik az intézmények/szervezetek működését, a hosszabb távú tervezést és a plusz források bevonását. A folyamatosan változó



130

jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, fejlesztését. A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai „kiskapukon keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg. A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a két „fenntartó” között. Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése. A közel hasonló kapacitással rendelkező városrészi felosztás érzéketlen az eltérő lakossági szükségletekre/igényekre (különösen az idősek nappali ellátása), bizonyos típusú szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok). A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az intézmény fenntartási feladatainak kiszerződése (pl. takarítás, főzés, karbantartás) nem mindig költség‐hatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák. Az önkormányzat differenciáltan támogatja kötelező feladatainak ellátását: amennyiben ellátási szerződés keretében nem‐kormányzati szervezet nyújt – egyébként jogszabály által az önkormányzat hatáskörébe tartozó – ellátás(oka)t, eltérő mértékben támogatja ezeket a szervezeteket, mint saját intézményeit. A relatíve alacsony önkormányzati „társfinanszírozás” érdekellentéteket szül a nem‐kormányzati szolgáltatók között. A térítési díjak folyamatos emelése könnyen vezethet a szolgáltatás iránti kereslet csökkenéséhez, az ellátatlan csoportok növekedésével kell számolni. Ezzel párhuzamosan relatíve alacsony hányadot tesz ki a térítési díj, mint bevételi típus az éves költségvetésben; mert sok az alacsony összegű, illetve a méltányosságból elengedett díj. A kiszerződtetett szolgáltatások közbeszerzési kiírásába nem vonják be az érintett intézményeket, nincs egy egységesen kialakított kritérium‐rendszer a feladatellátásra vonatkozóan.



131

A jelenlegi gazdálkodás nem elég hatékony, a jelenlegi rendszer nem elég ösztönző a takarékos működtetésre, nincs kiszámítható és megvalósítható költségvetésük, a szakmai és a pénzügyi rész elválik egymástól. Az ellátórendszer még mindig nem kellően differenciált, a szolgáltatók közötti feladatmegosztás esetleges. A döntéseket nem előzi meg szükségletfelmérés. Egyes szolgáltatások biztosítása területileg nem egyezik a szükségletek megjelenésével. Az intézmények fejlesztéseit, a pályázatokat nem fogja össze az önkormányzat. A 2005. évi Szolgáltatástervezési Koncepcióban megjelölt fejlesztések túlnyomórészt nem valósultak meg. A szociális ellátó‐rendszer gyengeségei Az intézmények mögött működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati, hasonló profilú intézmények között nem jellemző a partnerség. A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését. A szektorok és humán ágazatok közötti együttműködés hiányos/esetleges. A szociális feladatokat ellátók közötti együttműködés esetleges, nem kielégítő mértékű. Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás. Plusz források bevonása költségvetési nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). Az szolgáltatók informatikai feltételei nem kielégítők, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti az adatszolgáltatás/szolgáltatás‐tervezést. A fenntartó nem biztosítja minden intézmény esetében a jogszabályban előírt szakdolgozói létszámot. Az akadálymentes közlekedés feltételei a legtöbb intézményben nem biztosítottak teljes körűen.



132

Vannak szakterületek, ahol túlkínálat van a szolgáltatók tekintetében (pl. támogató szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások hiányoznak/lefedetlen területek vannak (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik). Kapacitáshiány (várakozólista) a jellemző a szakellátásban. A szolgáltatások minősége együttműködési készségétől.

nagyban

függ

a

szolgáltatást

nyújtók

Hiányos a kommunikáció a szolgáltatók között, esetleges, személyfüggő, és egyéni szimpátiákon múlik. A szolgáltatók közötti kapcsolat esetleges (ez alól kivételt jelent a CSSK, melynek jogszabályból adódó kötelezettsége a különféle intézményekkel való kapcsolattartás). A házi segítségnyújtás a jelenlegi formájában nem képes a bentlakásos intézmények ellátását kiváltani, részben az óradíj összege miatt (magas ápolási szükségletű ellátottaknál igen magas az ellátás összege), részben kapacitás hiány miatt (a napi több órás gondozási igényt nem tudják kielégíteni), látens szükségletek vannak. A pénzbeli, természetbeni ellátások terén legfontosabb probléma a rendelkezésre álló források szűkössége. A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz. A segélyezési eljárások objektivitása és kiszámíthatósága, illetve a támogatások hatékonysága és hatásossága megkérdőjelezhető. A segélyezés (szinte valamennyi, az ún. szociális rászorultságtól függő és „adható” ellátás esetében) nem hatékony, alacsony összegű. Széles rétegek kiszorulnak az ellátásból. A kötelezően nyújtandó ellátások háttérbe szorítják az egyéb, adható támogatásokat. A meglévő, segélyekhez kapcsolódó háttér‐ szolgáltatások hatékonysága/szakmai tartalma javítandó/fejlesztendő (pl. az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek egyénre szabott fejlesztése, támogatása, az ún. interprofesszionális szociális munka segítségével. Több olyan ellátási típus van, amelyhez még nem kötődik ún. kiegészítő szociális segítő tevékenység/szolgáltatás. Szűkösek az ún. aktív szociálpolitikai eszközök. Nincs működő kontrolling és monitoring rendszer.



133

A biztosított szolgáltatások gyengeségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal∗) Az intézmények személyi feltételei hiányosak, a szolgáltatások bővítése és ezáltal a hozzáférés növekedése sok esetben létszámhiány miatt nem valósul meg (pl. házi segítségnyújtás). A létszámhiány az adminisztráció növekedését vonja maga után. A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Alacsonyak a bérek, alacsony a presztízse és megbecsültsége a szociális szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. A hatékony szakmai munkát és létszámgazdálkodást nehezítik a szakképesítésre vonatkozó jogszabályi előírások. Az intézmények nem kapják meg a szükséges szakmai segítséget, az intézményvezetők szakmai javaslataira nem érkezik válasz. (Minisztérium, SZMI, módszertan) Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek részvétele a szociális ellátórendszer fejlesztésében alacsony. Célcsoportonként: Idősek ellátása: A bentlakásos intézményekben élő demensek állapotának felmérése nem történt meg, ennek hiányában nem hívható le az ellátásukhoz szükséges többletnormatíva. A demens betegek ellátására a legtöbb intézményben a szükséges feltételek nem adottak (egyedül a Malomvölgyi intézményben került kialakításra a szakmai követelményeknek megfelelő részleg, valamint került felmérésre az ellátottak állapota Szakértői Bizottság által). Az otthonok tárgyi feltételei számos esetben nem kielégítőek. A bentlakásos intézmények egy részében az étkeztetést és a takarítást a fenntartó kiszerződéssel oldja meg, a feladatellátás nem kielégítő (az étkeztetés esetében nem az idősek életkorának és egészségi állapotának megfelelő ételt állítanak

∗

Az Sztv. szerinti célcsoporti bontásban tartalmazza a jelenlegi szolgáltatási rendszer értékelését e fejezet.



134

elő, a takarítás esetében pedig nem biztosít a vállalkozó kellő számú létszámot, így látja el teljes körűen a feladatot). Számos szolgáltatás működtetéséhez nem biztosított a jogszabályban előírt személyi, esetenként a tárgyi feltétel, az akadálymentesség több intézményben nem, vagy csak részlegesen megoldott. A Kerekasztal Idősügyi Munkacsoportja érdemben nem működik. Az ellátást nyújtó szervezetek között nincs kellő együttműködés. Fogyatékossággal élők: A fogyatékkal élők esetében hiányzik egy speciális lakhatási formát biztosító szolgáltatás, ami az önálló életvitelt lehetővé tenné számukra. A fogyatékosokat ellátó szolgáltatók a szakmai segítséget többnyire külföldről „importálják”, mert hiányoznak a bevált és jól működő hazai „jó gyakorlatok”. Hajléktalanok: A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70%‐a küzd szenvedélybetegséggel, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A célcsoport iskolai végzettségére jellemző, hogy legtöbben 8 általánost végeztek, de egyre magasabb azok száma, akik közép, illetve felsőfokú végzettségűek. A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma, szükséges lenne a nappali ellátást e városrészekben is biztosítani, így a belváros tehermentesítődne, és több hajléktalan kerülhetne az ellátórendszerbe. Mivel a hajléktalanná válás okai között elsősorban családi problémák állnak, így a prevencióra még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (családsegítés). Szenvedélybetegek: Hiányzik a városban a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek szakellátása, ezért e célcsoportok is az idősek bentlakásos intézményeiben jelennek



135

meg az ellátási igényükkel, melyek esetenként az elutasítások miatt kielégítetlenek maradnak. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai gondozó intézetekben nyilvántartott betegek száma 2005‐től csökken, ami nem feltétlenül a betegek számának csökkenését jelenti, inkább az ellátórendszerből való kikerülést, melynek oka lehet többek közt a gondozóintézetek túlterheltsége, valamint a gyógyszerek árának emelkedése. A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a célcsoport valószínűsíthetően más szociális szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál (idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán ellátórendszerben/ellátásoknál jelenik meg (pl. egészségügy), vagy meg sem jelenik, így nem biztosított számukra a megfelelő/célzott ellátás. Nappali ellátásuk szükségességét az is alátámasztja, hogy a 2007‐től indult közösségi pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátást igénybe vevők száma 59 fő. Ebből 19 fő nem a városban él, hanem a kistérség valamely más településén. Felvétel alatt áll 20 fő. Családsegítés: A személyi feltételek nem biztosítottak a jogszabályi előírások szerint, ennek következtében a dolgozók jelentősen leterheltek, magas az egy főre jutó kliensek száma. A tárgyi feltételek nem kielégítőek (épület‐adottságok, felszereltségek), az akadálymentes közlekedés feltételei nem megoldottak (kivétel Meszes). 2006. januárjától módosult az egységek illetékességi területe. Jelenleg az uránvárosi egység kivételével a többi egység illetékességi területe nem egyezik a területi szociális központokéval. Ez mind a munkatársaknak, mind az ügyfeleknek problémát jelent.



136

2.7.1.4

Jelenlegi fejlesztési elképzelések

A 2007. évi koncepció‐felülvizsgálat/aktualizálás során ún. Fejlesztési térképet készítettünk, az alábbi célokkal és módszerekkel: A Fejlesztési térkép készítésének célja az alábbiakban fogalmazható meg: •

•

•

a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepció általános céljainak tematikus kigyűjtése, a szolgáltatónként szereplő konkrét fejlesztési elképzelésekkel való összevetése, annak felmérése, hogy a Koncepcióban megjelenített célokból a felülvizsgálat idejére melyek azok a konkrét célok, melyek megvalósultak/nem valósultak meg, a programozás során ez idáig feltérképezett szolgáltatói fejlesztési elképzelések összegyűjtése (részben a jelenlegi szolgáltatások fejlesztésére, részben az új típusú programok/szolgáltatások megvalósítására irányulókat).

A Fejlesztési térkép készítésének módszertana: • •

•

•

Az Sztv. által előírt szolgáltatások tematikus sorrendben követik egymást, a Fejlesztési célok címszavak alatt a Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmazott általános célkitűzések szerepelnek, míg az egyes szolgáltatások tekintetében az adott szolgáltatásra, valamint a szolgáltatást biztosító intézmény adott szolgáltatására vonatkozó konkrét fejlesztési elképzeléseket gyűjtöttük össze/jelenítettük meg Konkrét intézményi fejlesztések címszavak alatt), az Értékelő megállapítások címszavak alatt a jelenlegi Szolgáltatástervezési Koncepcióban feltüntetett fejlesztések megvalósulását jeleztük, a rendelkezésünkre álló/bocsátott információk alapján, szolgáltatástípusonként megjelenítettük a jelenlegi programozás során feltérképezett szolgáltatói fejlesztési elképzeléseket (Jelenlegi fejlesztési elképzelés címszavak alatt).

A Fejlesztési térkép megállapításait felhasználtuk/beépítettük a SWOT‐ analízisbe, illetve az előző pontokban szereplő: Erősségek és gyengeségek a szociális ellátásokban és szolgáltatásokban, illetve a Jelenlegi innovációk c. helyzetértékelést tartalmazó fejezet‐részekbe. A Fejlesztési térképet teljes terjedelmében elhelyeztük a Stratégia 1. sz. mellékletében (ami a teljes szövegű, aktualizált szolgáltatástervezési koncepció). Terjedelmi okok miatt a stratégiában mellőzzük ennek megismétlését.



137

Szociális alapszolgáltatások 1. Étkeztetés (Sztv. 62. § ) Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten nincsenek célkitűzések/elképzelések. A koncepcióban csak azok az intézmények vannak felsorolva, amelyek idősek étkeztetésével foglalkoznak. Hajléktalanok számára étkeztetést biztosítanak a következő szolgáltatók: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél‐Dunántúli Régió Csilla Gondviselés Háza Támasz Gondozási Központ Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány, mely az étkeztetést jelenleg hidegkonyhai szolgáltatással oldja meg, de folyamatban van annak főzőkonyhává alakítása, ezt az igényt az alapítvány továbbította az ÁNTSZ felé. A szolgáltatók véleménye szerint az étel minőségének javítására lenne szükség, mely az étkeztetés ún. kiszerződése óta minőségileg rosszabb. A Xavér utcai ESZI tekintetében felmerült egy terepjáró gépjármű iránti igény, mert télen bizonyos helyekre nehezen szállítják ki az ételt. 2. Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §) Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok és az INSZI házi segítségnyújtásra vonatkozó intézményi fejlesztési terve teljes összhangban állnak, a többi szolgáltatónál nem jelenik házi segítségnyújtásra vonatkozó fejlesztési elképzelés. A Tüzér és a Xavér utcai intézménynél nem történtek fejlesztések, de annak igényét mindkét intézmény vezetője megemlítette. Az INSZI esetében a szolgáltatás kiterjesztése a hét minden napjára, létszámkorlát miatt nem valósult meg. A szolgáltatás működtetése a hét minden napjára, 24 órás működtetéssel jelenleg is igény, így a fejlesztés mindenképpen szükséges, a kettős gondozás elkerülésének figyelembe vételével (házi segítségnyújtás és házi ápolás). Ehhez szükséges a házi gondozói létszám növelése.



138

A szolgáltatások együttes értelmezésére lenne szükség (nappali, bentlakásos, átmeneti, demens ellátás) és összehangolt fejlesztésekre. A hospice ellátás fejlesztése szintén nem valósult meg, de az továbbra is igényként merül fel. 3. Családsegítés (Sztv.64.§) , adósságkezelési tanácsadói tevékenység Értékelő megállapítások Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi fejlesztési tervében szerepel a koncepció általános céljaiban megfogalmazott adósságkezelési program biztosításával kapcsolatos feltételek megteremtése. A családi konfliktusok megelőzésére konkrét terv nem szerepel, a szakmai munka színvonalának növelése feltételeként az infrastrukturális körülmények javítását említette meg a koncepció. Ténylegesen az adósságkezelési program beindításával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5 plusz státuszt kapott, és ezzel egyidejűleg 5 fővel nőtt a létszámuk, akiket azonban a 2007. évi megszorító költségvetés miatt el kellett bocsátaniuk (szociális asszisztensek). A tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt időszakban, továbbra is hiányzik az interjúszoba, az akadálymentes környezet feltételei, a megfelelő számítógéppark. A belvárosi iroda jelenleg is a Megye utcában működik. Az intézménynél alternatív munkaerő‐piaci szolgáltatásként jelenleg a Fordulópont program működik, melyet a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont biztosít. Jelenleg is fejlesztési igény az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálatnál egyrészt a tárgyi feltételek bővítése, másrészt a szakmai munka fejlesztését célzó szoftverek beszerzése. Pályázatokban csak konzorciumi partnerként vesznek részt, önálló programokban, pályázatokban önerő hiányában nem gondolkodnak. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Sztv. 65. §) Értékelő megállapítások E szolgáltatást az INSZI biztosítja, a szolgáltatás bővítése megtörtént, a jelzőrendszeres készülékek száma a koncepció készítése óta 208‐ra emelkedett, a további bővítésre kiírt közbeszerzési pályázat jelenleg folyamatban van.



139

5. Közösségi ellátások (Sztv. 65/A. §) Közösségi pszichiátriai ellátás biztosítása Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési célok megvalósítására egyedi szolgáltatói szinten nincsenek célkitűzések/elképzelések. Az általános célok között szerepel a pszichiátriai betegeket ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése az elkövetkező 5 év során, ez a törvényi kötelezettség miatt is megkezdődött. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2007‐től működik az INSZI keretein belül. A közelmúltban a Reménység Alapítvány is megkezdte működését ezen a területen (ellátási szerződés iránt kérelmet adott be Szenvedélybetegek közösségi ellátásának biztosítása Értékelő megállapítások A koncepcióban a szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, mint létrehozandó intézmény nevesítve van, az 57‐58. oldalon található táblázatban is meg van jelenítve. Az általános fejlesztési elképzelések között szerepel elképzelés az INDIT Közalapítványra vonatkozóan, melynek megvalósulását a törvényi kötelezettség is indokolta. Jelenleg az INDIT kettő, valamint a Reménység Alapítvány egy szenvedélybetegek közösségi ellátását működtet. Előbbi szervezet rendelkezik ellátási szerződéssel, utóbbinak ez irányú kérelme folyamatban van. 6. Utcai szociális munka ((Sztv. 65/E. §) Értékelő megállapítások Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi fejlesztési tervében a szolgáltatás teljesítésének tárgyi feltételei szerepelnek. A szolgáltatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz való integrálása nem történt meg, a Megye utcai épület átalakítása és a tárgyi feltételek teljesülése sem valósult meg. A koncepció az INDIT Közalapítványra vonatkozóan nem tartalmaz konkrét célt, csak a szolgáltatás szükségességét említi meg a szenvedélybetegekre vonatkozóan. Az INDIT jelenleg biztosítja ezt a szolgáltatást, elsősorban illegális szerekkel visszaélőkkel, prostituáltakkal és csellengő fiatalokkal is foglalkoznak. A



140

szolgáltató szerint az iskolai szociális munka elterjesztése is fontos lenne, kísérleti programjuk igazolta ennek a szerepnek a fontosságát és létjogosultságát. A Támasz Alapítvány szerint szükséges lenne az utcai szolgálatok számának növelése, és az ezt biztosító humán erőforrás erősítése, önkéntesek bevonása. Fontos lenne a különböző hatóságokkal, intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, és nyilvános illemhelyek kialakítása. 7. Támogató szolgáltatás (Sztv. 65/C. §) Értékelő megállapítások Az intézményi fejlesztési tervek az általános célkitűzéshez képest részletesebben tartalmazzák a támogató szolgálat fejlesztési elképzeléseit, melyek tartalmazzák a minőségi javítást és a szolgáltatások bővítését. A két civil ellátó fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Számbeli eltérés tapasztalható a koncepció általános céljai és az intézményi leírások között. Jelenleg 9 szervezet összesen 15 támogató szolgálatot működtet, mintegy „túlkínálatot” teremtve a szolgáltatás biztosításában. Az ÉFESZI és az INSZI azóta két támogató szolgálatot működtet, ezáltal az általuk kitűzött fejlesztési elképzelések megvalósultak. A Kerek Világ Alapítvány, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ellátási szerződéssel működteti a szolgáltatást. 8. Nappali ellátás (Sztv. 65/F. §) Időskorúak nappali ellátása Értékelő megállapítások A koncepcióban a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az ellátás területi bővítését tartalmazza, az általános fejlesztési elképzelések, vagyis a szolgáltatások minőségének javítása nem szerepel benne. A többi szolgáltatónál nem jelenik meg az ellátásra vonatkozó elképzelés. A Xavér utcai ESZI részeként tervezett két gondozási központ kialakítására nem került sor az elmúlt időszakban. A fejlesztési célok közül az ellátottak mentális gondozása, foglalkoztatásuk, és a mozgásszervi rehabilitáció az INSZI‐nél megvalósult, ezeken felül szabadidős programok szervezésére fordít különös gondot az intézmény. A nappali ellátások erősítése továbbra is fontos cél, az intézményi elhelyezést elkerülendő, illetve „kitolandó”.



141

Több intézményvezető jelezte a demens betegek nappali ellátásának szükségességét. Az élelmezés színvonalának javítása továbbra is felmerül, főként azon intézményeknél, ahol az étkeztetést ún. kiszerződéssel oldják meg. A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény fejlesztési terve az Apáca utcában működő részleg (idősek nappali ellátása) megszüntetése, és az ingatlan értékesítése, az ebből származó bevétel a Tüzér utcai részlegre történő hasznosítása, illetve az épület megtartása esetén a demensek nappali ellátását biztosíthatná az intézmény. Fogyatékossággal élők nappali ellátása Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános fejlesztési elképzelések közül az INSZI intézményi tervében szerepel a foglalkoztatás elősegítése, az integrációt elősegítő rehabilitáció, az ÉFESZI fejlesztési terve kiemelten tartalmazza az autista és autisztikus jeleket mutató személyek ellátását, és a férőhelyek bővítését. Mindkét intézmény fontosnak tartja a szolgáltatások minősége céljából partnerségi hálózat bővítését, és további pályázatok kidolgozását. A két intézmény által közösen megpályázott HEFOP 4.2 „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” program keretében az építészeti és tárgyi feltételek bővítése a legfőbb cél, és az akadálymentes környezet kialakítása. A civil szolgáltatók fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. A HEFOP 4.2 projekt keretében megvalósultak, illetve pár hónapon belül megvalósulnak a koncepcióban szereplő célok. A projekt keretén belül az ÉFESZI építészeti és tárgyi feltételeinek megteremtődésével a jövőben lehetővé válik az összes fogyatékossági típus nappali ellátása, valamint a foglalkoztatás elősegítése, amely egyrészt a foglalkoztató helyiség bővülésével, és a törvény által 2007. január 1‐ jétől lehetővé vált munkarehabilitációval valósul meg. Az új épületszárny akadálymentes környezetet biztosít az ellátottaknak. Az intézmény ellátja azokat az autista, és autusztikus jegyeket mutató személyeket, akiknél a vezető tünet az értelmi akadályozottság. Az INSZI Mozgáskorlátozottak Klubjában szintén megtörténtek az infrastrukturális fejlesztések, ez a mozgásfogyatékkal élők ellátásának magas színvonalon történő biztosítását teszi lehetővé. Az intézmény ősztől tervezi a mozgásfogyatékkal élők számára a rehabilitációs foglalkoztatás bevezetését.



142

A két pályázó intézmény között szoros partnerség alakult ki, napi kapcsolatban állnak. Mindkét intézményre vonatkozik, hogy szolgáltatásaikat kistérségi szinten biztosítják. 2007‐től a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány rehabilitációs foglalkoztatóvá kíván válni, az akkreditáció megszerzését követően. Szenvedélybetegek nappali ellátása Értékelő megállapítások Az INDIT Közalapítvány fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban. Az épület felújítására vagy cseréjére lenne szükség, egyrészt az épület egészségtelen volta miatt alkalmatlan a funkció betöltésére, másrészt az ellátotti célcsoport is további „tér‐differenciálást” igényelne. Hajléktalan személyek nappali ellátása Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési elképzeléseit. A hajléktalanok elsősorban a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a legmagasabb a hajléktalanok száma, e városrészekben indokolt lenne nappali ellátás megszervezése, így a belváros tehermentesítése is megoldódna. Továbbá szükséges lenne társadalmi reintegrációs és foglalkoztatási programok működtetése. A szolgáltató javasolja nappali melegedő létesítését pszichiátriai betegek számára is. A konkrét szolgáltatásfejlesztés tekintetében felmerült egy mosoda üzemeltetésének gondolata, mely hajléktalanokat foglalkoztatna. Ha sikerül kibővíteni a népkonyha kapacitását, akkor szélesebb rétegek felé is kínálni fogják szolgáltatásukat, mert a környéken vannak potenciális igénylők a szociális étkeztetésre.



143

Pszichiátriai betegek nappali ellátása Értékelő megállapítások A koncepcióban a szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, az 57‐58. oldalon található táblázatban meg van jelenítve létrehozandó intézmény igénye, de konkrét intézményi terv nincs a koncepcióban. Jelenlegi állapot: Továbbra sem biztosított Pécs város lakossága számára ez a szolgáltatás. A koncepcióban a pszichiátriai betegek közösségi ellátásánál általános célként megjelenik a pszichiátriai betegeket ellátó rendszer kiépítése és fejlesztése, ehhez képest hiányzik a város ellátórendszeréből a pszichiátriai betegek nappali ellátása. Ez az igény igen markánsan jelenik meg, tekintettel arra, hogy szinte az összes szociális szolgáltató jelezte a célcsoport megjelenését, és ellátásának igényét (idősek, szenvedélybetegek, hajléktalanok, fogyatékosok ellátásában, családsegítésben). Szakosított ellátási formák 1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények (Sztv. 67. §) Idősek otthona (Sztv. 68. §) Értékelő megállapítások A koncepcióban az általános célok közül a tárgyi feltételek javítása, az épületek állapotának javítása mindegyik intézménynél jelen van, demens részleg kialakításáról a Tüzér utcai intézménynél esik szó. Felmerült új idősek otthonának kialakítása az igények alapján. A három intézmény fejlesztésének alternatív megoldása nem valósult meg. Ténylegesen az intézmények tárgyi, személyi feltételei nem valósultak meg, az akadálymentesítettség nem teljes körű. Több épület jelenleg csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Emelt szintű ellátás megvalósítására nem került sor, a demens betegeket ellátó speciális részleg kialakítása az Integrált Szociális Intézményben megvalósult. Ugyancsak megtörtént ezen intézményben a konyha rekonstrukciója, ellenben az épület felújítása elmaradt. A koncepcióban szereplő alternatív megoldás, új idősek otthona nem létesült. Az ISZI‐ben a vizesblokkok (kádak helyett zuhanyzók kialakítása) átalakítása jelenleg is fejlesztési igényként jelentkezik. Az intézmény fejlesztési elképzelései



144

nagymértékben függnek az egészségügy strukturális változásaitól, és annak következményeitől (pl. krónikus ágyak funkciója, száma). A Tüzér utcai intézmény fejlesztési elképzelése: a Mártírok utcai intézmény megszüntetése magas önköltség miatt, a felszabadult forrást a Tüzér utcai részlegre fordítható. Az intézmények fejlesztési lehetőségei nagymértékben az elérhető pályázati forrásoktól függnek, problémás az önrész biztosítása is. A Tímár utcai Idősek Otthona azonban pályázni nem tud, mert az épület nem a fenntartóé. Az intézménynél a mosodai gép cserére szorul, a nővérhívó rendszer elavult, annak felújítása szükséges. A betegszobák, valamint a konyha berendezésének felújítása és eszközeinek cseréjére is szükség lenne. A bentlakásos intézményekben férőhelycsökkentéssel lehetne jobb körülményeket teremteni. Szükséges lenne az intézmények átalakítása a demensek ápolási‐gondozási szükségleteinek megfelelően. Fogyatékos személyek otthona (Sztv. 69, 70. §) Értékelő megállapítások A koncepcióban szereplő, önálló intézményrendszerre vonatkozó cél nem valósult meg, az ISZI intézményi terve nem tartalmaz a mozgásfogyatékos részlegre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Pszichiátriai betegek otthona (Sztv. 71. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Szenvedélybetegek otthona (Sztv. 71/A. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye.



145

Hajléktalanok otthona (Sztv. 71/B. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési elképzeléseit. 2. Rehabilitációs intézmények (Sztv. 72. §) Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Sztv. 73. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Sztv. 74. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Hajléktalanok rehabilitációs intézménye (Sztv. 74/A. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a UWYTA Kht. fejlesztési elképzeléseit. A szolgáltatás jelenleg nem működik. 3. Átmeneti áthelyezést nyújtó intézmények (Sztv. 80. §) Időskorúak gondozóháza Értékelő megállapítások A Tüzér utcai ESZI intézményi fejlesztési terve nem tartalmaz a szolgáltatással kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket. Az intézményvezető szerint a szolgáltatás fejlesztésére lenne szükség.



146

Fogyatékos személyek gondozóháza (Sztv. 83. §) Értékelő megállapítások Az ÉFESZI által bevezetni kívánt új szolgáltatás az ellátások minél komplexebb biztosítására törekszik. A HEFOP 4.2 projekt keretén megvalósított átalakításoknak köszönhetően az átmeneti szálló az intézmény Acsády úton található épületébe fog költözni, ami az összes fogyatékossági típus ellátására alkalmas lesz, és a férőhelyek száma 20‐25 főre fog bővülni. Ez régiós igényeket is ki tud elégíteni. A felújított épület akadálymentes környezetet biztosít majd az ellátottaknak. Az épület felújítása saját forrásból fog megvalósulni. A Kerek Világ Alapítvány egy átmeneti otthon létesítését tervezi: sokszor felmerül ugyanis az igény az akár a néhány órástól a pár napos átmeneti elhelyezésre. Ezzel is a családban maradást szeretnék elősegíteni. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona (Sztv. 83/A. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, de konkrét intézményi terv nincs a koncepcióban. Szenvedélybetegek átmeneti otthona (Sztv. 83/B. §) Értékelő megállapítások A szolgáltatás működtetése az általános célok között szerepel, az azt biztosító, létrehozandó intézménynevesítve van (INDIT Közalapítvány), de a konkrét fejlesztési elképzelések között nem szerepel. Éjjeli menedékhely (Sztv. 84. (1) §) (?) Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció nem tartalmazza a Támasz Alapítvány fejlesztési koncepcióját. Jelenleg sem a férfi, sem a női éjjeli menedékhely nem felel meg a személyenként 4m2 lakóterület kritériumának, ennek megoldása lenne szükséges.



147

4. Lakóotthonok (Sztv. 85/A. §) Fogyatékos személyek lakóotthona Értékelő megállapítások A „Fogd a kezem” Alapítvány lakóotthona ellátási szerződés nélkül működik, fejlesztési elképzelései nem szerepelnek a koncepcióban, a szolgáltató tervei között szerepel egy új lakóotthon nyitása. Az INSZI fejlesztési tervei között szerepel egy olyan speciális lakóotthon építése, amely a mozgáskorlátozottak részére nyújt lehetőséget az önálló életvitelre. Az építéshez engedélyeztetésre alkalmas tervekkel rendelkezik az intézmény. Pszichiátriai betegek lakóotthona Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Szenvedélybetegek lakóotthona Értékelő megállapítások A szolgáltatástervezési koncepció 57‐58. oldalán található táblázatban jelenik meg a szolgáltatást biztosító, létrehozandó intézmény igénye. Egyéb, a törvényi besorolás alá nem tartozó szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési elképzelések: INSZI Minőségbiztosításon gondolkozott az intézmény, már árajánlatot is kértek, de magas a megvalósítás költsége, így amíg nem kötelező, nem tud rá forrást biztosítani. „Fogd a Kezem” Alapítvány Hosszabb távú célkitűzései között szerepel egy Kávéház nyitása, ahol komplexebb re‐integrációs mintákat is nyújthatnak, illetve céljuk erősíteni az emberek érzékenységét a fogyatékkal élők társadalmi befogadására.



148

Ezen felül egy új lakóotthon nyitása is szerepel terveik között, valamint az értékesítési tevékenységek fejlesztése a foglalkoztatási lehetőségekkel együtt. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport – Csilla Gondviselés Háza A szolgáltató célja szociális „hotelszolgáltatás” kialakítása (max. 3 hetes időtartamra olyan szakmai szempontok alapján szervezett hotelszolgáltatás nyújtása, mely lehetővé teszi a családok számára az aktív pihenést, ügyeik intézését és a „teljes életet”). Távlati elképzelés, hogy a városi fejlesztési tervekkel összhangban olyan többfunkciós szociális centrumot hozzanak létre, mely aktívan és rugalmasan szolgálja ki az igényeket úgy, hogy az alapfeladataikat továbbra is ellátják. Támasz Alapítvány Régebbi törekvése az Alapítványnak, hogy legyen egyfajta hajléktalanságból kiléptető funkciója az önkormányzati lakásállomány elosztásának: lehessen szava a hajléktalan ellátásnak abban, hogy adott esetben egy megüresedett önkormányzati lakást mikor kaphat meg egy hajléktalan („bérlőkijelölési jog”). Ezt a rendszert úgy is lehet működtetni (magyarországi példák alapján), hogy maguk az érintettek is részt vesznek a lakáskiutalás döntéshozatali mechanizmusában.



149

2.7.2

Pécs Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének SWOT‐ Analízise90

ERŐSSÉGEK Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.

GYENGESÉGEK A szolgáltatások működtetésével (pl. tervezés, koordináció, ellenőrzés) kapcsolatos anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbi‐ tevékenységre is van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal működésének alacsony hatékonysága).

megjegyzés: a 2005. évi koncepció SWOT‐analízisével egységes szerkezetben

90



150

Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására.

A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet /egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for‐profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés).

A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, a tervezést és fejlesztést. A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: Nincs pályázati koordináció, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének hiányosságai. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás (szinte minden szolgáltató esetében). Az utólagos központi finanszírozásból adódó cash‐flow gondok. A normatíva nem inflációkövető. Plusz források bevonása költségvetési nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az egyes intézményi feladatok „kiszerződése” nem mindig



151

A város igyekszik a lehetőségeihez képest kiegészíteni az állami normatívákat a szolgáltatások biztosításánál.

Együttműködési „kényszer” a szociális feladatokat ellátók között helyi, kistérségi, megyei, és regionális szinten egyaránt. A kistérség „nyitott” a város felé. Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti).

költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: Az ún. területi együttműködések esetlegessége, nem kielégítő mértéke, hatékonysága. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai „kiskapukon keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s regionális eset is). A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a két „fenntartó” között. Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése. Tervezési anomáliák: Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően a jogszabályok végrehajtására és az intézmények adatszolgáltatásaira



152

támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél; ez, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést. Tervezési anomáliák: Az intézmények nem rendelkeznek hosszú távú célkitűzésekkel, informatikai feltételeik nem kielégítőek, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti a korrekt adatszolgáltatást/szolgáltatás‐ tervezést. Tervezési anomáliák: Nincs Lakásgazdálkodási Koncepció. A civil szféra erősödő jelenléte az Együttműködési/partnerségi „gyengeségek”: Az intézmények mögött önkormányzati feladatok ellátásában. Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati, különböző jóléti szolgáltatásokban. Az intézmények mellett/mögött civil hasonló profilú intézmények között nem szervezetek működnek. jellemző a partnerség/együttműködés. Javuló kapcsolat az önkormányzat és a civil ellátók között. Együttműködési/partnerségi „gyengeségek”: A szektorok és humán ágazatok közötti, illetve az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítőek/ hiányosak/esetlegesek. A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését.



153

A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt, lakáskísérési program, integrált szolgáltatások az idős‐ és fogyatékos ellátás területén) – ún. aktív szociálpolitika iránti igény. A város a passzív szociálpolitizálás mellett az aktív, prevencióra is alkalmas programok és ellátások szervezését és megvalósítását helyezi előtérbe. Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte.

Szakképzett, hivatástudattal rendelkező munkatársak jelenléte az ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony.

Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.

A szociális ellátórendszer fejlesztésében részvételük alacsony. Pénzbeli, természetbeni ellátások anomáliái: A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz, a segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. A segélyezés nem hatékony, alacsony összegű. HR problémák: Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség a szociális szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. Szolgáltatási rések/anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális



154

intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. Szolgáltatási rések/anomáliák: Vannak szakterületek, ahol túlkínálat van a szolgáltatók tekintetében (pl. támogató szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások hiányoznak/lefedetlen területek vannak (pl. szenvedélybetegek közösségi ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik).

A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak. Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. rések/anomáliák: A bentlakásos intézmények maximális Szolgáltatási kihasználtsággal működnek. Kapacitáshiány (várakozólista) a szakellátásban. Az önkormányzatnál helyi rendeleti Szolgáltatási rések/anomáliák: A közel szinten szabályozott a városrészenkénti hasonló kapacitással rendelkező szolgáltatás‐ biztosítás több szolgáltatás városrészi felosztás érzéketlen az eltérő esetén (alapszolgáltatások nagy része, lakossági szükségletekre/igényekre területi szociális központok: segélyezés). (különösen az idősek nappali ellátása terén), bizonyos típusú szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok). Szakmai innováció(k) jelenléte több Innováció: A szakmai innovációk szolgáltatás esetében. szervesülésének feltételei nem adottak. Megvalósult fejlesztések (pl. HEFOP 4.2. Fejlesztések: Nem, vagy csak részben Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik valósult meg: esélyegyenlőségének támogatására a A Tüzér utcai Egyesített Szociális szolgáltatások infrastrukturális Intézmény rekonstrukciós fejlesztési fejlesztése történt két intézmény tervei csak részben valósultak meg. Az Esztergár Lajos Családsegítő és tekintetében (ÉFESZI, INSZI). Szolgálat tervezett Az INSZI új szolgáltatása, mint kötelező Gyermekjóléti speciális alapellátási feladat: közösségi infrastrukturális fejlesztése és a tárgyi feltételek javítása nem történt meg, a pszichiátriai ellátás. személyi feltételek javítása csak ISZI‐ben konyha rekonstrukció történt. időlegesen és részben oldódott meg.



155

Megyei és regionális hatókörű módszertani intézmények jelenléte, pl. gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, hajléktalan ellátás.

Xavér utcai Egyesített Szociális Intézményben az emelt szintű ellátás, demens részleg kialakítása nem valósult meg. Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység, „elvándorló” fiatalok).

LEHETŐSÉGEK A szociális ellátórendszer helyi, kistérségi, megyei és regionális szintű szakmai és területi összehangolása. A szakmai és szervezeti integráció lehetőségének további kihasználása. A jelenleg zajló egészségügyi reformra tekintettel helyi stratégia kialakítása az egészségügy és a szociális szféra összehangolására (pl. idősek célcsoportjánál: bentlakásos idősek otthona/rehab. ágyak ….). Egységes informatikai rendszer létrehozása; a szolgáltatók informatikai fejlesztése megkönnyítené az információáramlást, adatgyűjtést, adatelemzést, szükségletfelmérést, szolgáltatás‐tervezést és az intézmények közötti kommunikáció is erősödne (pl. segélyezésnél: Kimera Kft. szociális programja). A városi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás közötti kapcsolat erősítése (pl. közös bizottsági ülések, kistérségi kerekasztal).

VESZÉLYEK Pénzügyi/politikai ellenérdekeltségek miatt továbbra is megmarad a szétaprózódott ellátórendszer, jellemző marad: lefedetlen szükségletek, hiányzó szolgáltatások, párhuzamos feladatellátás.

Forráshiány, politikai ellenérdekeltség.

Politikai ellenérdekeltség. A szociális (munkaszervezetek) rendelkezések

igazgatás törvényi hiányában



156

Szociálpolitikai kerekasztal valós, érdemi működése (ez által a szakmai párbeszéd és érdekérvényesítés javítása is). További önkéntes segítők, civil szervezetek bevonása. Civil stratégia kialakítása és Közgyűlés által történő elfogadása. Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének erősítése, ennek beépítése a szociális igazgatásba. Az önkormányzat részéről pályázati koordináció, támogatás, tanácsadás nyújtása az intézmények részére. Az alapellátást és a szakellátást nyújtó intézményi kör szolgáltatásainak fejlesztéséhez, EU‐s források igénybevétele.

Ágazat‐ és szektorközi együttműködés megszervezése kiválasztott probléma‐ és szak‐ és határterületeken (pl. modell‐ projektek megvalósítása). Hosszú távú,a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programok kidolgozása és működtetése. Tudatos kapacitás‐szabályozás a városrészek között. Objektív értékelési szempontok kialakítása megfelelő rendeleti szabályozással, szociálpolitikai szakmai ajánlások.

„automatikusan” nem kooperálnak. A szakmapolitikai/politikai érdekellentétek befolyásolhatják a kerekasztal működését. Kedvezőtlen társadalmi környezet. Politikai és szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. Túlzottan hatóság‐centrikus marad az igazgatás, a jogszabályok végrehajtására fókuszál csupán az amúgy is kedvezőtlen jogszabályi környezetben. A politika érdektelensége. Szervezeti és működési hiányosságok az igazgatásban (pl. humán‐erőforrás hiánya). EU források szűkösen állnak rendelkezésre, jellemző az önerő hiánya, a fejlesztési lehetőségek nem teljesen adekvátak a helyi ellátórendszer fejlesztéséhez (pl. idősellátás, bentlakásos intézményrendszer modernizációja). Ellenérdekelt résztvevők, koordináció, forrás és együttműködési készség hiánya.

Politikai és szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. Kedvezőtlen jogi/szakmai környezet. Szervezeti és működési hiányosságok az igazgatásban.



157

Minőségbiztosítás alapvető indikátorainak kialakítása. Valós szükségletfelmérések elvégzésére Szolgáltatások bevezetése és lenne szükség a szolgáltatások működtetése normatívafüggő, nem a tervezéséhez/fejlesztésekhez. valós szükségletek alapján történik. A szükségletek ismerete nélkül fokozódik a területi egyenlőtlenség, tovább nő az ellátatlan egyének/csoportok száma és a „helyi társadalmi esélytelenség”. Valós szükségletfelmérés hiányában az intézmények tervezése is nehezül, amit tovább fokoz a kiszámíthatatlan jogi környezet. A szolgáltatástervezési koncepcióban Szakmai és politikai minimum középtávú fejlesztések érdektelenség/ellenérdekeltség. kerüljenek megfogalmazásra, szükségletorientáltan. Az infrastrukturális, személyi A tárgyi feltételek, infrastruktúra fejlesztésekhez forrás biztosítása, ezáltal hiányosságai a szakmai munka a kiszámítható, minőségi rovására mennek. munka/szolgáltatás biztosítása. Forrás‐ és koordináció hiány. Pályázati önerő‐keret elkülönítése az éves költségvetésből (ún. Pályázati Alap) A szociális szférában dolgozók anyagi és A szolgáltatások szakmai színvonala erkölcsi megbecsülése, „tudatos” HR csökken. politika alkalmazása (képzések, továbbképzések szervezése is). A következő területek fejlesztésére van A még hiányzó szolgáltatások szükség: kiépítésének elmaradása ún. ‐ házi segítségnyújtás; mulasztásos törvénysértést ‐ demens ellátás; eredményez, csorbulnak a szociális ‐ idősek gondozóháza; jogok, a társadalmi kirekesztés veszélye ‐ közösségi ellátások (pszichiátriai, nem csökken, tovább nőnek a szociális szenvedélybetegek); problémák, következményeikkel együtt ‐ egyes fogyatékossági típusok (ún. társadalmi, gazdasági kohézió ellátásának (nappali, bentlakásos) veszélybe kerül).



158

fejlesztése; ‐ családsegítő fejlesztése (humánerő és tárgyi feltételek); ‐ pszichiátriai betegek nappali ellátása. Nagyobb önállóság az intézményi gazdálkodásban, a már for‐profit szférával „kiszerződött” szolgáltatások esetében rendszeres felülvizsgálat, minőségbiztosítás, pénzügyi, szakmai, jogi garanciák.

Jobban kihasználhatná az önkormányzat, hogy a szociális törvény ún. kerettörvény. A változó igények és szükségletek megújulást eredményez(het)nek a feladatellátásban/szolgáltatásbiztosításban. Az önkormányzat erősödő szerepvállalása a foglalkoztatáspolitikában, ágazat‐ és szektorközi szemlélet, komplex, integrált szemlélet, ilyen irányú pályázatok, programok támogatása. Új típusú szolgáltatások bevezetése, támogatása, fejlesztése (pl. iskolai szociális munka, prevenciós szolgáltatások, lakáskísérés). Kliensirányító, esetmenedzser rendszer kialakítása, a szolgáltatók közötti kommunikáció erősítése. A megfelelően differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság alapelvének következetes alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek, és a jövedelmi helyzetnek megfelelő

Az önálló gazdálkodás lehetőségének teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos működést eredményezhet. Az önkormányzatnak pénzügyi és politikai ellenérdekeltsége van az intézményi önálló gazdálkodással szemben. Túlzott igazgatási szemlélet az önkormányzati szociálpolitikában. A várható jogszabályi változások „ellehetetleníthetnek” szolgáltatókat/szolgáltatásokat. Forráshiány. Politikai ellenérdekeltség. Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet.

Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. Politikai/szakmai érdektelenség, ellenérdekeltség. Szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. Kedvezőtlen jogszabályi és pénzügyi környezet, forráshiány. Politikai és szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség.



159

szolgáltató‐rendszer működését. Az egyetem hátteret és lehetőséget biztosít(hat) a jövőbeni munkaerő kiválasztására, a munkatársak továbbképzésére, illetve a szolgáltatás‐ és szakmafejlesztésekhez. Közvélemény formálás (kampányok, ún. Szolidaritás Napok szervezése).

Együttműködési nehézségek, kooperáció hiánya, szakmai ellenérdekeltség/érdektelenség.

Továbbra is kedvezőtlen gazdasági körülmények. A hagyományos családi struktúra, szerepek átalakulása. Önkormányzati preferencia egyes ellátásokra vonatkozóan. Szakmai innovációk támogatása, ún. Szakmai ellenérdekeltség. fejlesztési keretfeltételként. Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység).



160

2.7.3

A gyermekvédelmi rendszer részletes elemzése, értékelése91

2.7.3.1

Módszertani felvetések

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer bemutatása/elemzése a meglévő szakmai dokumentumok (a szolgáltatók szakmai programjai, szakmai és működési szabályzatai, beszámolói), a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján készült. Kiegészítő információkat nyertünk a szolgáltatók vezetőivel készített célzott, strukturált interjúkkal is. A Gyermekvédelmi törvény gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciót nem ír elő, így 2005‐ben nem is készült ilyen dokumentum. Jelen tervezési folyamatban elkészült a gyermekvédelmi rendszer elemzése. Az 1. számú függelékben részletesen bemutatjuk a gyermekvédelmi szolgáltatásokat, a 2. számú függelékben kiemelten foglakozunk a Kisgyermekek Szociális Intézményével a téma fontossága miatt. Jelen fejezetben – éppen a szerkezeti arányok betarthatósága érdekében a szociális szolgáltatások bemutatásához hasonlóan ‐ összegző elemzést és értékelést mutatunk be a gyermekvédelmi rendszerről. A jelenleg hatályos Gyermekvédelmi törvény előírásaira figyelemmel, táblázatos formában összefoglaltuk az önkormányzat számára kötelező és ténylegesen biztosított szolgáltatásokat. A Helyzetértékelés fejezet‐rész főbb tartalmi elemei: erősségek és problémák/gyengeségek a gyermekvédelmi ellátások szervezésében és működtetésében; a jelenlegi ellátások/szolgáltatások szakmai szintű elemzése, célcsoporti bontásban is; a jelenlegi fejlesztési elképzelések feltérképezése; a jelenlegi – ágazati és szektorközi – innovációk bemutatása. 2.7.3.2

A pénzbeli és természetben nyújtott szolgáltatások (Gyvt. 18. §)

A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a települési önkormányzat képviselő‐testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A települési önkormányzat képviselő‐testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi 91 Jelen fejezet a „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátása Pécs városában”c., jelen dokumentum 1. függelékét képező, háttéranyag alapján készült.



161

támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv‐ és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Gyvt. 19‐20/A. §) A kedvezmények közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás. Azon gyermekek jogosultak rá, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a család nem rendelkezik a törvényben meghatározottnál nagyobb vagyonnal. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006.

690 1523

Meszes Kertváros Belváros

872

Uránváros 1318

23. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006.

2006‐ban 4403 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A 2006. évben az anyagi problémák megoszlásával azonos arányban a meszesi és a



162

kertvárosi területen a legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2004 2005 2006 14290588 1748 18353448 2139 35055000 4403 Összeg ft. Fő Összeg Összeg ft.. ft. Fő Fő 30. Táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (Gyvt. 20/B. §) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege ‐ gyermekenként ‐ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (Gyvt. 21. §) A települési önkormányzat képviselő‐testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások ‐ különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás ‐ miatt anyagi segítségre szorulnak.



163

2004 18832316 2018 Összeg ft.

Fő

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2005 23437050 2432 15514700 Összeg ft.

Fő

2006 2257

Összeg ft.

Fő

31. Táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részesülők száma: Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006.

542 1434


892

Uránváros 1020

32. Táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006

2006. év során 3888 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása megegyezik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megoszlásával.



164

Gyermektartásdíj megelőlegezése (Gyvt. 22‐24. §) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Gyermek tartásdíj megelőlegezésének száma: 2006. évben 133 gyermek részére került sor tartásdíj megelőlegezésének megállapítására, a teljes kifizetés összege megelőlegezésre az év folyamán közel 17 millió Ft volt. A megelőlegezett tartásdíj fedezetét az állami költségvetés finanszírozza. Otthonteremtési támogatás (Gyvt. 25‐ 28. §) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a) a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, b) a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, c) az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.



165

2006. évben 17 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, amelyet általában 2‐5 éves időszakra albérleti díj kifizetésére fordítottak. Egyéb, az önkormányzat által rendeletben szabályozott formák A települési önkormányzat képviselő‐testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az illetékes munkatársak az alábbi információkat szolgáltatták a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege kb. gyermekenként 4 ezer Ft, amelyben csak az a család részesülhet, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Sok, gyermekét egyedül nevelő szülő elesik a támogatástól, ha már minimálbérre be van jelentve. Méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. 2.7.3.3

Erősségek és ellátásokban

problémák/gyengeségek

a

gyermekvédelmi

A gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások erősségei A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi erősségek Mind a helyi társadalom, mind a jogi szabályozási környezet változásai támogatják az intézmények szakmai munkáját, a deklaráció szintjén azonosak törekvéseivel. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti). Kialakult, jól működő, széleskörű szakmai együttműködések, intézményi kapcsolatok figyelhetőek meg a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények között helyi és kistérségi szinten. Az állami szerepvállalás csökkenésével, a szociális szférához hasonlóan a gyermekvédelemben is megnőtt a karitatív illetve civil szervezetek szerepe. Döntően ezen szervezetek jelentkezhetnek szolgáltatóként.



166

A gyermekvédelmi ellátórendszer erősségei Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek. Az intézmények és a civil szervezetek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. A biztosított szolgáltatások erősségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal) Az intézményekben dolgozó munkatársak képzettségi színvonala magas, a szakirányú felsőfokú végzettség mellett többen szereztek kiegészítő diplomát, amelyekkel a munka speciális területein is emeltszintű ellátást tudnak biztosítani. A szakmai munkavégzés során a munkatársak mentális egészségét a szupervízió mellett a teamen belüli összetartás, egymás iránti empátia és tolerancia jelenléte védi. A munkavégzést segíti az ellátási területen jelenlévő társintézmények széles köre, együttműködése. Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte erősíti a szakmai bázist. Gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás rendszerének kiépülése (gyermekjóléti szolgálatok, átmeneti otthonok létrejötte) és közel 10 éves működése csökkentette azon esetek számát, amelyekben a gyermek családjából történő kiemelésére és helyettesítő védelmének biztosítására van szükség. Mindez azt tükrözi, hogy a hangsúly eltolódott a családból történő azonnali kiemelésről a prevencióra. A feladatellátás érzékeny az eltérő szükségletekre és problémákra. A gyermekjóléti szolgáltatás egyre szélesebb körben kiépített, a jogszabály szerint csaknem valamennyi ellátás (kivéve családi napközi) típus biztosított. Az ellátás szükségletek és igények szerint területileg és szakmailag differenciált. A munkavégzést segíti az ellátási területen jelenlévő társintézmények széles köre.



167

Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekjóléti alapellátás rendszerének kiépülése közel felére csökkentette a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek számát. A vonatkozó jogszabályok értelmében 2009‐től a megyei jogú városok kötelezően kapnak szakellátási feladatokat. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe bekerülő gyermekek életkori, és állapotbeli adottságaik kijelölik a jövőbeni változtatásokat. A gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő, családjukat elvesztő gyermekeket befogadó intézmények rendkívül fontos és alapvető feladatuknak tartják, hogy változatos, élménydús környezetet, őszinte odafordulást kapjanak a bekerülő gyermekek, ʺigazi otthontʺ teremtve számukra. Ennek érdekében feltétlenül szem előtt tartják: • stabil pénzügyi, gazdasági feltétel rendszer kialakítását, fenntartását, • átlagos magyar családhoz hasonló tárgyi feltételrendszer kialakítását, • jól képzett, a szakmai elvárásoknak megfelelő, a szakma szabályait ismerő és betartó, rugalmas, megújulni képes szakemberek alkalmazását. A Gyermekvédelmi törvény szellemében a gyermekeknek elsődlegesen joguk van ahhoz, hogy a sorsuk minél előbb rendeződjön és joguk van családban felnőni. A gyermekvédelmi elhelyezés egy átmeneti szereplő a gyermekek sorsrendezését illetően és nem végleges gondozási hely. Egyre több gyermek esetében kerül sor örökbefogadásra és nevelőszülőkhöz történő elhelyezésre. A különleges szükségletű gyermekek számára különleges gyermekotthoni férőhely biztosított. A pszichoaktív szerekkel küzdő, drogos fiatalok számára 2 férőhely áll a rendelkezésére a szedresi Speciális Gyermekotthonban. Problémák a gyermekvédelmi ellátórendszer működtetésében A szolgáltatások biztosításával (tervezés, szervezés, működtetés, kontrolling és monitoring) összefüggő szakmai és pénzügyi gyengeségek Mulasztásos törvénysértés a gyermekvédelmi feladatok egyes elemeinek biztosításánál (gyermekjóléti központok felállításának hiánya). Számos hiányosság található az intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosításában. Az intézmények megalakulásuk óta tárgyi és



168

infrastrukturális feltételek hiányosságával küzdenek, amely megnehezíti a hatékony szakmai munka végzését. A fejlesztéseket akadályozza az alternatív forrásokhoz való hozzájutás nehézkessége – pályázatok elkészítésekor az intézmények általában együttműködő partnerként tudnak megjelenni, egyéb érdekeltségek miatt. Az önkormányzati preferencia, érdekeltségek, lobbik nehezítik a forrásokhoz való hozzájutást, amely alulfinanszírozáshoz vezet, ez pedig az innovatív törekvések lelassulását eredményezi. A szakmai munkavégzés hatékonyságát nagyban befolyásolja a fenntartó részéről történő elismerés, adott esetben építő jellegű kritika. Ennek elmaradása destruktívan hat az intézmény munkatársaira, ezáltal a munkavégzésre is. Az intézmények a helyi szociálpolitikába való bekapcsolódás során minőségében aránytalan feladatokat kapnak. A szükségletfelmérés mellett a szolgáltatásuk hatékonyan tudna közreműködni a döntés előkészítésben, tervezésben, végrehajtásban is. A gyermekvédelmi ellátó‐rendszer gyengeségei A gyermekjóléti alap és a gyermekvédelmi szakellátás között esetleges az együttműködés, nincs valódi stratégiai közös cél, mert különböző fenntartók és különböző intézményi érdekek vannak. A szolgáltatások minősége nagyban függ a szolgáltatást nyújtók együttműködési készségétől. Hiányos és személyfüggő a kommunikáció a szolgáltatók között. Nincs egységes szakmai irányítás, és érdekeltségi rendszer, amely elősegítheti, hogy minél több gyermek kerüljön vissza a családjába és az alapellátás utógondozásába, valamint hatékonyabban lehetne megszervezni a fiatal felnőttek társadalmi integrációját. Nincs anyagi forrás felújításra, eszközbeszerzésre. Pluszforrások is korlátozottan állnak rendelkezésre. A szolgáltatók egy részénél az informatikai feltételek nem biztosítottak, nincs egységes informatikai rendszer, amely megkönnyíthetné az intézmények közötti kommunikációt, információáramlást. Nem biztosított minden intézmény esetében a jogszabályban előírt szakdolgozói létszám. Az akadálymentes közlekedés feltételei a legtöbb intézményben nem biztosítottak.



169

A biztosított szolgáltatások gyengeségei (HR, szakmai háttértámogatások, szakmai színvonal∗) Az intézményekben előforduló fluktuáció okai a kormegoszlásból és a nemek közti megoszlásból adódik. A munkatársak zöme nő, átlag életkoruk 30 év, amely a családalapítás ideje. Emellett a munkahely változtatás indokaként megjelenik az alacsony jövedelem, különösen a férfiak esetében, illetve a tevékenységgel járó mentális megterhelés, valamint alkalmanként a menedzsment hiányosságai. A szociális szférában országos szinten is alacsony az érdekérvényesítő és érdekképviseleti tevékenység hatékonysága – annak ellenére, hogy a szociális munka egyik alapvető feladata a kliensek érdekérvényesítő képességének az erősítése. A társintézményekkel való kapcsolattartás és együttműködés az elmúlt 10 év során fokozatosan javult, azonban az egyes intézményekkel való hatékony együttműködés a mai napig a személyes kapcsolatokon alapul. A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség a szociális szférában. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. Gyermekjóléti alapellátás A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken gyermekjóléti központot kell felállítani, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat). Ennek hatálya 2005. január 1‐je volt. Pécsett e feladatot Meszesen és Kertvárosban kell ellátni. A törvényi előírások alapján megállapított szakmai létszám nem biztosított. Az épületek felújítási munkái is szükségessé váltak. A Kertvárosi, valamint az Uránvárosi Egységben elengedhetetlenné vált az épület bővítése. Az egységek területi illetékessége 2006. január 1‐jétől megváltozott. Jelenleg az Uránvárosi Egység kivételével a többi egységnek illetékességi területe nem egyezik meg a Területi Szociális Központokéval. Ez több szempontból okoz problémát a munkatársak, illetve az ügyfelek számára. Két egységnek két különböző Szociális Központtal kell kapcsolatot tartani, így nehéz alkalmazkodni a különböző



170

eljárásrendekhez. Ahhoz, hogy illetékességi területek újra meg egyezzenek a Területi Szociális Központokéval, a Belvárosi Egységben kellene státuszbővítést végrehajtani (mivel a II. számú Területi Szociális Központ területe bővült jelentősen.), melyet azonban a Megye utcai épület szűk kapacitása nem tesz lehetővé. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Azonban a disszociális és pszichés problémákkal küzdő gyermekek speciális nevelése teljesen megoldatlan. Normál gyermekotthonban nevelésük nem megoldott és a többi gyermeket is súlyosan veszélyeztetik. Hiányzik a városban a magatartás problémás, szenvedély‐ és a pszichiátriai beteg gyermekek ellátása, ezért ezek a célcsoportok a normál gyermekotthonba kerülnek elhelyezésre. A speciális szükségletű gyermekek negatív hatással vannak a többi gyermekre, rossz mintát adnak és veszélyeztetik a többi gyermeket. A gyermekek kiszolgálása helyett jobban a gyermekek terápiás hatású nevelésére és személyiségfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt, az önkiszolgáló tevékenységre való nevelés erősítésre szorul. Az információáramlás még nem elég hatékonyan működik. A szakmai felelősségtudat és elköteleződés további fejlesztésre szorul, valamint továbbképzésekre, minőségbiztosítás fejlesztésére van szükség. Tárgyi feltételek javítása (bútorok folyamatos cseréje, festés – mázolás, nyílászárók cseréje, felújítás, új eszközök beszerzése stb.) szükséges. A gyermekvédelem rendszeréből kikerülő fiatalok lakásproblémái nem megoldottak: egyedülállóan nincs is lehetőségük arra, hogy szociális bérlakáshoz jussanak. A roma családok szocializációja idegen az intézményes gyermekellátástól és a munkatársak speciális képzése ezen a területen is megoldatlan. Nincs kiépülve városi szinten nevelőszülői hálózat.



171

2.7.3.4

Jelenlegi fejlesztési elképzelések

1.

Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése. A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken gyermekjóléti központot kell felállítani, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat). Ennek hatálya 2005. január 1‐je volt. Pécsett e feladatot Meszesen és Kertvárosban kell ellátni.

2.

A családgondozáshoz biztosítani szükséges a törvényi előírások alapján megállapított családgondozói létszámot.

3.

A tárgyi feltételek hiányosságának kiküszöbölése érdekében korszerű informatikai rendszer kiépítése szükséges, valamint egyéb eszközök rendszerbe állítása is indokolt.

4.

Az épületek felújítási munkái is szükségessé váltak. A Kertvárosi, valamint az Uránvárosi Egységben elengedhetetlenné vált az épület bővítése.

5.

Az egységek területi illetékessége 2006. január 1‐jétől megváltozott. Jelenleg az Uránvárosi Egység kivételével a többi egységnek illetékességi területe nem egyezik meg a Területi Szociális Központokéval. Ez több szempontból okoz problémát a munkatársak, illetve az ügyfelek számára. Két egységnek két különböző Szociális Központtal kell kapcsolatot tartani, amely során nehéz alkalmazkodni a különböző eljárásrendekhez. Ahhoz, hogy illetékességi területek újra meg egyezzenek a Területi Szociális Központokéval, a Belvárosi Egységben kellene státuszbővítést végrehajtani (mivel a II. számú Területi Szociális Központ területe bővült jelentősen.), melyet azonban a Megye utcai épület szűk kapacitása nem tesz lehetővé.

6.

A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének bővítése (jelenleg erre a tevékenységre jut a legkevesebb forrás – munkatárs).

7.

Bölcsődei férőhelyek létszámának növelése, kistérségi szinten.

8.

Rugalmas nyitva tartású és bentlakásos bölcsődei szolgáltatások fejlesztése.

9.

A KSZI intézmények infrastrukturális állapotának, felszereltségének fejlesztése.

10.

A KSZI intézményekben sürgető feladat az udvari játékok EU‐s szabványok szerinti kialakítása is.



172

11.

A szakmai munka minőségének fenntartásában elengedhetetlen a munkaerő folyamatos képzése, továbbképzése és az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése, biztosítása.

12.

Családi napközi kistérségi szinten való megszervezése és működtetése.

13.

Fejleszteni szükséges a házi gyermekfelügyelet hálózatát.

14.

Fejleszteni szükséges a helyettes szülői hálózatot.

15.

Az Átmeneti Otthonban jelenleg a konyhát átjáróként is használják. A két funkció együtt balesetveszélyes lehet. Annak idején az Átmeneti Otthon korszerűsítése praktikátlan módon történt, a fiú és lány részleg közötti átjáró, egyben a konyha. Egy kis belső átépítéssel a konyha és az átjáró egymástól leválasztható.

16.

A családok számára átmeneti gondozást nyújtó intézményi férőhelyeket bővíteni szükséges.

17.

A családkapcsolatok és más szempontok érvényesülése érdekében szükséges lesz saját fenntartású férőhelyeket bővíteni.

18.

Ki kell alakítani és működtetni nevelőszülői hálózatot, hagyományos, hivatásos és speciális hivatásos nevelőszülői képzést és foglalkoztatást kell szervezni.

19.

A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe bekerülő gyermekek életkori, és állapotbeli adottságaik kijelölik a jövőbeni változtatásokat:

20.

A rendszerbe kerülő gyermekek egyre nagyobb hányada serdülőkorú, átlagosan 15‐16 éves, alacsony iskolai végzettségű. Számukra képzéseket és versenyképes szakmához való jutás lehetőségét kell biztosítani, amely hosszútávon alap lesz számukra az önálló élet megkezdéséhez, és amellyel hatékonyabban tudnak élni az otthonteremtés lehetőségének kihasználásával. Nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése és a későbbiekben ne jelenjenek meg a potenciális igénylőként a szociális ellátórendszer egyéb területein.

21.

A disszociális és pszichés problémákkal küzdő speciális szükségletű gyermekek speciális nevelése jelenleg teljesen megoldatlan. Normál



173

gyermekotthonban nevelésük nem megoldott és a többi gyermeket is súlyosan veszélyeztetik. Szükséges lenne ilyen intézmény létrehozása és működtetése 16 fő befogadással. Ez két 8 fős lakóegységet jelentene, egy fiú és egy lány csoportot. 22.

A rendszerbe bekerülő kiskorú gyermekek igen nagy hányada különböző mértékben fogyatékos. Az esélyek biztosítása értelmében különleges férőhelyek szükségesek.

23.

A rendszerbe kerülő gyermekek nagy százaléka definiált pszichiátriai beteg, számukra regionálisan (Tolna‐Somogy‐Baranya) létesített és működtetett, átmeneti gondozást is biztosító gyermekotthonban szükséges helyet biztosítani.

24.

Az intézmény szakemberei számára folyamatos képzési és továbbképzési lehetőséget kell biztosítani különösen a gyermekek szükségleteire reagálva.

25.

A munkatársak speciális képzése, továbbképzése nagymértékben fokozhatja a szakmai munka minőségét, segíthet új módszerek kidolgozásában a gyermekek fejlesztése terén, fokozhatja a munkatársak problémaérzékenységét, növelheti a szakmai kompetenciákat.

26.

A minőségbiztosítás alapvető indikátorainak kialakítása, igények, szükségletek felmérése.

27.

Módszertani gyermekotthon címének elnyerése..

28. Az Intézmény építészeti feltételeinek javításában szükséges lenne az 1‐es lakóegység további padlástér beépítésére, ahol a gondozottak számára további lakószobákat kellene kialakítani. Jelenleg túlzottan zsúfoltan laknak a gyerekek az 1‐es padlástéri lakóegység szobáiban, melyek két fő elhelyezésére ideálisak, azonban négy főre már kicsik. Ez főleg a lányok között napi konfliktusokra ad okot. Mivel ezen a szinten a padlástér nem teljesen beépített, ezért lehetőség lenne a további beépítésre.



174

ERŐSSÉGEK Szakképzett, hivatástudattal, elkötelezettséggel rendelkező munkatársak jelenléte Az intézmények mellett civil szervezetek, önkéntes segítők működnek. Az intézmények sajátos arculattal, értékrendszerrel rendelkeznek, saját szakterületüket illetően autonóm intézmények A nagy városból, elsősorban intézményrendszeréből fakadóan, az infrastrukturális feltételek jól elérhetőek LEHETŐSÉGEK A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer szakmai és területi összehangolása, szakmai integráció Szociálpolitikai kerekasztal valós működése

GYENGESÉGEK Mulasztásos törvénysértések, hiányzó ellátások, a munkavégzés feltételei hiányosak Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség Infrastrukturális feltételek hiányosak, intézményi költségvetések korlátozottak

Fluktuáció, kiégés veszélye, gyenge érdekérvényesítő képesség VESZÉLYEK Ellenérdekelt résztvevők, koordináció, és együttműködési készség hiánya.

Együttműködés feladatmegoszlás aránytalan Együttműködés megszervezése, kiterjesztése a határterületekre (oktatás, egészségügy, belügy stb.) Hosszú távú, a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programok kidolgozása és működtetése Pályázati esetleges Uniós források További önkéntes segítők, civil szervezetek bevonása Közvéleményformálás (kampányok) szervezése Jól működő szolgáltatások kiterjesztése a lakosságra

során a minőségében



175

2.8 A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb szakmai kérdések elemzése, értékelése 2.8.1

A szociális ellátórendszer rendszerének koordinációja

feladatainak

és

információs

A szociális szolgáltatásért felelős szerv (fenntartó), a szociális szolgáltatást szakmailag támogató szervek (módszertani intézmények) és a szolgáltatást engedélyező hatóságok kapcsolatrendszere alapvetően meghatározza a szolgáltatást nyújtó tevékenységét, közvetve pedig a szolgáltatás minőségét. A módszertani intézmények az Szt. megalkotása óta többször szerepváltozáson mentek keresztül. A módszertani intézmények száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, szinte minden szolgáltatás típus vonatkozásában létrejött módszertani intézmény. A jelenlegi rendszerben 47 módszertani intézmény működik szerteágazó feladat és szervezeti struktúrában. A módszertani intézmények, illetve szervezetek szakmai koordinációját a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet biztosítja. 2008. július 1‐jétől megszűnik a módszertani intézmények kijelölése és működésük jelenlegi rendszere, megszűnik a kijelölés és működtetés, mint kötelező megyei önkormányzati feladat is. Ehelyett a szociális ágazatért felelős miniszter pályázat útján jelöl ki hét regionális, valamint egyházi, civil és a szociális földprogram tekintetében országos módszertani intézményt, illetve szervezetet, amely intézmények referensi hálózattal biztosítják a területi lefedettséget. A gyermekvédelmi területen működő módszertani intézményekre a reform nem vonatkozik. A módszertani tevékenység elsődleges célja a szociális ellátás hatékonyabb formáinak, határterületi együttműködéseket érintő, integrált szolgáltatásokat és hatékonyabb intézményi struktúrákat célzó fejlesztések kimunkálása. Emellett a módszertani intézmények számára a vonatkozó jogszabályok egyéb kötelező feladatokat is előírnak: ilyenek a különféle ellenőrzési formák, a tájékoztatások, a véleményezések, a szaktárcával és a háttérintézményével való kapcsolattartás, különböző típusú adatszolgáltatás. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendeletben meghatározott módszertani feladatok, azaz hatósági ellenőrzéseken és az engedélyeztetési eljárások



176

során szakértőként való közreműködés a szakhatóságok kapacitáshiányainak pótlását célozzák. A módszertanok a hatósági jellegű munkát végzik túlnyomó részben a szakmafejlesztési fejlesztések és a szolgáltatókat segítő tevékenység helyett. Szociális intézmények működési engedély alapján működtethetők. A szociális intézmény működési engedélyét a fenntartó kérelme alapján alapszolgáltatást és nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes ‐ kijelölt ‐ városi vagy fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, bentlakásos szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatala adja ki. A működési engedélyt kiadó szervek közül a 2005. szeptemberétől induló szociális és gyámhivatalok a megyei gyámhivatalok szervezetére épültek, szociális igazgatási jogkört kaptak. Az új feladatok ellátásához nem álltak rendelkezésre a megfelelő személyi erőforrások, többnyire a közigazgatási hivatal szervezetén belüli átcsoportosítással próbáltak megoldani a létszámhiányt. A szociális és gyámhivatalok sajátossága, hogy mint a közigazgatási hivatal részét képező szervezet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (korábban Belügyminisztérium) felügyelet alatt áll, de tevékenységét tekintve a szociális tárca irányítja. A 2007‐ben felálló Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint központi szociális hatóság, a szociális és gyámhivatalok esetében másodfokú szervet jelent a hatósági ügyeket illetően. A hatósági és szakmai munka kettőssége, a rendszer ellentmondásossága nem csak az engedélyező hatóság munkáját nehezíti, de a szolgáltatókat és a fenntartókat is hátrányosan érinti, mivel nem biztosított a kiszámíthatóság, nem tisztázottak az velük szemben támasztott követelmények. A hatósági ellenőrzések jelenleg nem terjednek ki a szolgáltatások mennyiségi és minőségi vizsgálatára, nem rendelkeznek a hatósági ellenőrzések egységes eljárásrenddel és módszertannal, ezért ezek eredményeinek összehasonlítására sincs mód A hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó módszertani intézményekhez delegált szakértői vizsgálatok szintén nem rendelkeznek országosan egységes eljárásrenddel és módszertannal, így a szolgáltatók felé közvetített minőségi elvárások rendszere és szakmai tartalma sem lehet egységes. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felállása jelentős a szociális hatósági munka egységesítése, továbbá az ellenőrzési rendszer megújítása szempontjából.



177

2.8.2

A szociális ellátások/szolgáltatások finanszírozása; a szociális intézmények gazdálkodása

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szabályozása alapján a helyi önkormányzatok a helyi közügyek teljességét kötelesek ellátni. Helyi közügynek minősül a helyi közszolgáltatások nyújtása, a közhatalom helyi gyakorlása, valamint mindezek személyi, tárgyi és igazgatási feltételeinek biztosítása. E rendkívül széles hatáskörnek része a szociális szolgáltatások, valamint néhány pénzbeli ellátás biztosítása. Az ellátási kör szabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza. A szociális szolgáltatások biztosításáért a helyi önkormányzat felelős. A település lélekszámától, továbbá az önkormányzat típusától (települési önkormányzat, megyei önkormányzat, megyei jogú város) függ, hogy milyen típusú szolgáltatásokat kötelező biztosítani. Az önkormányzatok feladatvállalása jelenleg nem lehet korlátozható, továbbá a szolgáltatás megszervezése sem kényszeríthető ki. Az egyházak szociális szolgáltatásokban való részvételének mértékét a jelenlegi szintén nem lehet korlátozni a Vatikáni Megállapodás és az alkotmánybírósági gyakorlat értelmében. Az ellátási kötelezettség nem jelent feltétlenül szolgáltatásnyújtást, mivel az önkormányzatoknak számos lehetőségük van arra, hogy az előírásoknak eleget tegyenek (társulás, ellátási szerződés). A kötelezően biztosítandó szociális ellátások (pénzbeli és természetbeni ellátások) és szolgáltatások forrásaihoz a központi állam normatív módon hozzájárul. A szociális ellátások finanszírozásának szabályairól az Szt. 123‐131. §‐sai rendelkeznek, a normatív állami hozzájárulás és egyéb támogatási formák jogosultsági feltételeiről és mértékéről a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik (3. sz. melléklet: A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai, 8. sz. melléklet: A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai). A szociális szolgáltatások működtetésének bevételi oldalát jelenleg négy fő forrás képezi: 1. 2. 3. 4.

állami normatív hozzájárulás önkormányzati támogatás térítési díj bevétel egyéb saját bevételek



178

2.8.2.1

Állami normatív hozzájárulás:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 125. §‐s alapján a települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési költségeihez az állam • az állandó lakosok után járó szociális célú, normatív állami támogatással (szociális normatíva) • kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással • az időskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal • a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással (szociális intézményi normatíva) • a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá. A finanszírozás alapjai: -

az önkormányzati fenntartók finanszírozásához az előirányzat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium költségvetésében, az egyházi, nem állami fenntartók finanszírozásához az előirányzat az Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetésében biztosított.

A normatíva mértéke: A költségvetési törvény 8. sz. mellékletében található a többcélú társulások szociális alapszolgáltatási és intézmény fenntartási célokat szolgáló kiegészítő normatíva. A kiegészítő normatíva három összegben kerül meghatározásra: a legalacsonyabb összegű az Szt. 120‐122. § alapján, ellátási szerződéssel történő feladat ellátás esetében. A támogatás ennél magasabb az intézményfenntartó társulás keretében történő és a legmagasabb összegű a többcélú társulás keretében történő feladatellátás esetén. Az állami normatív hozzájárulás tehát a többcélú társulás keretében történő feladatellátást ösztönzi az alapszolgáltatások, továbbá a szakosított ellátások közül az idősek otthona esetében. A szociális szolgáltatások finanszírozását meghatározza még a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi



179

kiegyenlítési rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet, amelynek hatálya a nem állami fenntartókra terjed ki. A 2007. évben a nem állami fenntartók (amely körbe az egyházi és önkormányzati fenntartók nem tartoznak bele) a finanszírozás szempontjából újnak minősülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, illetve férőhelyek után normatív hozzájárulásra csak akkor jogosultak, ha a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter az irányított területi kiegyenlítés rendszerbe befogadta azokat. 2007. január 1‐jétől hét szolgáltatás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka, lakóotthoni ellátások, demens személyek bentlakásos ellátása, emelt színvonalú ellátás) esetén az új belépők esetében a normatíva 50%‐ra jogosult valamennyi fenntartó, amely hozzájárulás mellé pályázattal juthat további forráshoz, elősegítve ezzel a területi kiegyenlítést (2007‐ben 1,7 Mrd Ft keretösszegig); A for‐profit fenntartók a normatíva 30%‐ára jogosultak. Az egyházi fenntartók a normatíván túl ún. egyházi kiegészítő normatívát kapnak, melynek mértéke évente változik (2007‐ben 39,5%) annak függvényében, hogy az előző évi szolgáltatások önköltségén belül mennyi az önkormányzatok saját bevételeiből a normatíva mellett biztosított rész. 2.8.2.2

Térítési díj bevétel

Az intézményi térítési díj a szolgáltatás önköltségének és az állami normatív támogatásnak a különbsége. Térítésmentesen kell biztosítani a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, a családsegítést, a közösségi ellátásokat, az utcai szociális munkát, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást. Az intézményi térítési díjat a szolgáltatás fenntartója határozza meg. A 2007. évre meghatározott térítési díjakról Pécs MJV Közgyűlésének 40/2006.(12.20.) sz rendelete (A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól) szól.. Amennyiben az ellátott nem képes jövedelméből megfizetni az intézményi térítési díj mértékű térítést, akkor személyi térítési díjat állapít meg részére a szolgáltatást nyújtó, illetve tartós bentlakásos ellátási formáknál a fenntartó határozatban rendelkezik erről. A térítési díj megállapítás főszabálya, hogy az ellátott jövedelme csak a jogszabályban meghatározott mértékig terhelhető.



180

A személyi térítési díj megállapításnál tekintettel kell lenni arra, hogy az ellátottnál visszamaradó költőpénz viszont nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %‐a. 2.8.2.3

Egyéb saját bevételek

Az állami normatív támogatás, valamint a térítési díjak – néhány szolgáltatás kivételével – nem fedezik a tényleges ellátási költségeket. Ezért a különböző fenntartók az egyéb saját bevételeikből – így például az önkormányzatok a helyi adóbevételekből, az egyházak az állami és más támogatásokból, valamint a non‐ profit szolgáltatók a közcélú felajánlásokból és pályázati bevételeikből – is kiegészítik a fenti forrásokat. Az egyéb saját bevételeket növeli továbbá az intézmények helyiség‐bérbeadásból származó jövedelme, azonban ez elenyésző hányada a teljes bevételnek. 2.8.2.4

A normatív állami támogatások aránya a szociális intézmények kiadásához viszonyítva Pécs M. J. Város szociális intézményeiben, 2006 évben (adatok eFt‐ban)

A szociális szolgáltatások finanszírozásában az állami normatív hozzájárulás és a térítési díjból származó bevétel aránya 2/5 – 2/5 arányt képviselt hozzávetőleg a bentlakásos intézmények esetében, 1/3 – 1/3 arányt az alapszolgáltatások esetében. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok saját bevételeikből az állami normatív támogatással megközelítőleg azonos nagyságú forrásokat fordítanak a feladatok ellátására.



181

A normatív állami támogatások aránya az szociális intézmények kiadásához viszonyítva Pécs MJV Szociális intézményeiben, 2006 évben (adatok eFt‐ban)

39 070

Péc si Gyermekotthon és Gyerm.Átmeneti Otthona

161 829

56 875 110 766

P.M.J.V.Ö.Integrált Nappali S zoc iális Intézménye

371 040

P.M.J.V.Ö.Integrált S zoc iális Intézménye P.M.J.V.Ö.Tímár utc ai Idősek Otthona P.M.J.V.Ö.Tüzér u.‐i Egyesített S zoc . Intézm.

162 273 246 586

P.M.J.V.Ö.Xavér u.‐i Egyesített S zoc .Intézm.

248 678

486 636

59 960 125 918

P.M.J.V.Ö.Életminőség ‐ fejlesztő S zolgáltatások Intézm. P.M.J.V.Ö.Esztergár L. Családsegítő és Gyermekjóléti

88 692

S zolg. P.M.J.V.Ö.Kisgyermek S zoc .Int.Igazgatósága

265 778 215 239

0 Összes kiadás

625 112

42 490 115 954

622 147

100

200

300

400

500

600

700

000

000

000

000

000

000

000

Normatív támogatások

24. Diagram: A normatív támogatások aránya a szociális intézmények kiadásához viszonyítva, Pécs MJV Szociális intézményeiben, 2006 (e Ft)

2.8.2.5

A rendszeres pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások fedezete

Az Önkormányzat által nyújtott rendszeres és eseti pénzbeli ellátások, valamint a természetbeni ellátások fedezetéül szolgáló normatív támogatás összegét a tárgyévre hatályos költségvetési törvény 3. sz. melléklete tartalmazza. A normatíva lakosságszám alapján, valamint a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám alapján illeti meg az önkormányzatokat. A hozzájárulás az Önkormányzat által külön jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz kapcsolódó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik.



182

Az Önkormányzat, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, igénylési jogosultságait, az egyes támogatások nagyságrendjét 2007. évre az alábbi helyi rendeletekben szabályozza: •

11/2007 (04.15.). sz. rendelet az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól

•

12/2007 (04.15.). sz. rendelet a szociális szolgáltatásokról

2.8.3

Minőségbiztosítás

A szociális szolgáltatások ember‐ember kapcsolaton alapulnak. A szociális szolgáltatás folyamata során a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatást igénybevevő induló, nem megfelelő állapotát kívánja a folyamat által javítani, megfelelő állapotba hozni. A szociális szolgáltatások közszolgáltatások és közpiaci jellegűek. A szolgáltatási folyamat így nehezen általánosítható, szabványosítható, ezért a megfelelő szakmai protokollok is csak iránymutatók, ajánlások lehetnek. A minőségügy egyik értelmezése szerint a szociális szolgáltatás minősége a szociális szolgáltatásban érdekeltek, így az ügyfél, a szociális szolgáltatást nyújtó intézmény, annak fenntartója, valamint a társadalom elégedettsége, azaz az igényeik kielégítése által átadott érték. A minőségbiztosítási rendszer célja a szociális szolgáltatások minőségének fenntartása és fejlesztése, azaz, hogy az összes érintett, kiváltképp a szolgáltatást igénybe vevő személy, a szolgáltató és a szolgáltatóért felelős intézmény (fenntartó) elégedett legyen. A minőségbiztosítási rendszernek tartalmaznia kell a szolgáltatás, az igénybevevő elvárásainak, a szolgáltatásért felelős igényeinek pontos meghatározását, a szolgáltatásra vonatkozó követelményeket, a szolgáltatási folyamat körülményeit és a szolgáltatás tervezését. A szolgáltatási folyamat végén a szolgáltató és az igénybevevő is értékeli a szolgáltatási folyamat minőségét (elégedettség‐vizsgálat). A minőségbiztosítási rendszernek tehát nem csak az ellátottakra, hanem a dolgozókra is kell hatnia: olyan ösztönzőket kell magába építenie, amelyek a megfelelő munkakörülményeket, ellenőrizhető munkatevékenységet is biztosítják. A szociális szolgáltatások minőségbiztosítási rendszere többféle lehet. A szakemberek többsége szükségesnek tartja valamilyen általános „rend”, szabályozás alkalmazását, melyek révén a tevékenység mérhetővé, és így megítélhetővé, összehasonlíthatóvá válik. A szakemberek véleménye megosztott abban a tekintetben, hogy az általánosan alkalmazható minőségmenedzsment modellek



183

közül melyek azok a gazdasági területen alkalmazott rendszerek (TQM, ISO, stb.), amelyek a szociális szektorban alkalmazhatók. Szólni kell a helyi fejlesztésre, öndefinícióra és önértékelésre építő módszerekről is (EFQM, dialógus‐alapú, akciókutatás‐alapú, stb.), amelyek szintén hasznosak a szociális szolgáltatások területén is. A minőségbiztosítási rendszer és a tanúsított minőségbiztosítási rendszer közt azonban különbséget kell tenni. A minőségbiztosítási rendszerek kötelező tanúsíttatása nem minden esetben hozza meg a kívánt hatást, ugyanakkor rendkívül magas költségekkel jár a bevezetése. A hatályos Szociális Törvény és Gyermekvédelmi Törvény jelenleg nem írja elő azt, hogy az egyes szolgáltatók kötelesek minőségbiztosítási rendszert bevezetni. Az intézményekben nyújtott egészségügyi szolgáltatások esetében azonban alkalmazni kell az egyes tevékenységekre vonatkozó protokollokat. A jövőben e téren változást jelent, hogy a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások ágazati standardjai kidolgozásra kerültek, s ezen szakmai kritériumok teljesítése minden szolgáltató számára kötelezővé válik.

2.8.4

Képzések, továbbképzések

A szociális szolgáltatások esetében a feladatellátás alapvető személyi feltétele, hogy az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek legalább 50%‐ának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén ‐ a nappali ellátás kivétel, illetve legalább 80%‐ának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén. A szociális szolgáltatást nyújtó szakemberek munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásait, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete; gyermekjóléti/gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek képesítési előírásait, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. A szakmai rendelet megkülönböztet adott munkakörre vonatkozóan szakképesítést és szakirányú szakképesítést. Szakképzett az, aki e rendeletekben előírt szakképesítéssel rendelkezik. A szociális szolgáltatások esetében a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, a gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások esetében a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, mint legfőbb keretjogszabályok egyrészt nagymértékben kitágították az



184

alkalmazási‐képesítési feltételeket, másrészt pedig teljesen elmosták a különféle képesítési szintek közötti határokat. A rendelet hatályba lépése óta ennek következménye, hogy eltérő képesítéssel (sőt szakképesítéssel) rendelkező emberek töltenek be azonos munkaköröket a szociális szakmában és az egyes dolgozók képzettségi szintjében is hatalmas különbségek vannak. Az 1980‐s évek második felében indult meg Magyarországon a szociális képzések kialakítása. A szociális ellátórendszer differenciálódásával párhuzamosan egyre bonyolultabbá és sokrétűbbé vált a szociális képzések rendszere. A szociális képzések rendszerében három fő területet lehet megkülönböztetni: a közép‐ és felsőfokú szakirányú szakképesítést adó iskolarendszerű képzéseket (szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus, szociális szervező), illetve a tudományos fokozatot adó doktori képzéseket, a szociális szakemberek számára szervezett különböző típusú továbbképzést (szakmai személyiségfejlesztés, szakmai tanácskozás, szakmai műhely, tanulmányút) és a szociális szakvizsgát. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek számára 2001‐től került bevezetésre a kötelező szakmai továbbképzés, melyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 92/D. § szabályoz, a részletes szabályokat, a továbbképzési rendszer szereplőire, a képzésen való részvételre, a képzések indítására, adminisztrációs feltételeire és a képzések típusára vonatkozóan a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet tartalmazza. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint a személyes gondoskodást végző személyek adatait működési nyilvántartásba kell venni, a személyes gondoskodást végző személyek tehát nyilvántartási számot kapnak. A munkáltató a rendelet szerint köteles továbbképzési tervet készíteni, melynek célja, hogy a továbbképzési ciklus végére minden dolgozó teljesítse a továbbképzési kötelezettségét. A továbbképzési időszak időtartama: 2001. 01. 01‐től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 7 év, 2004. 01. 01‐től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 5 év. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének mérése pontozással történik. A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie vagy akkreditált továbbképzéseken való részvétellel, vagy az alábbi módokon.



185

Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt a munkaköréhez kapcsolódó területen az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítést vagy felsőfokú alapképzésben oklevelet szerez, felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevelet szerez, tudományos fokozatot szerez; illetve szociális szakvizsgát vagy pedagógus‐munkakörben történő foglalkoztatás esetén pedagógus szakvizsgát tesz. A felsőoktatásban a bolognai rendszer bevezetésének eredményeként 2006. szeptemberétől átalakult a szociális képzések rendszere. A szociális képzési ágban az alapképzési szakok (BA/BSc) közt található a korábban főiskolai diplomát adó szociális munka és a szociálpedagógia alapszak. A mesterképzési szakok (MA/MSc) jelenik meg a korábban egyetemi szintű képesítést adó szociális munka és a szociálpolitika mesterszak. A továbbképzési költségek fedezetére szolgál a szociális továbbképzési normatíva (2007‐ben 9.400,‐ Ft/fő), melyet a fenntartó igényelhet. Ez az összeg a képzések tényleges költségének csak töredékét fedezi, így a továbbképzés költségei részben az intézményeket, részben a dolgozókat terhelik. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján történik a különböző munkakörökben dolgozók és adott szakképesítéssel rendelkezők bértábla szerinti besorolása. A fenntartó számára a jól képzett munkaerő foglalkoztatása mindig jóval drágább, mint a nem szakirányú szakképesítéssel rendelkező, vagy a szakképzetlen dolgozó alkalmazása. A képzés költségei pedig átháríthatók a dolgozóra. A pécsi szociális intézmények és egyéb szolgáltatók körében folytatott mélyinterúk alapján kiderül, hogy a területen dolgozó szakemberek nemcsak kötelezettségként, hanem a szakmai fejlődésük egyik fontos eszközeként élik meg a továbbképzési, szakképzési lehetőségeket. Az intézményektől kapott, továbbképzéseken való részvétellel kapcsolatos, dokumentumaiból kiderül, hogy több, területen dolgozó kolléga jelenleg vesz részt szociális szakvizsgára való felkészítésen, illetve felsőfokú szakirányú szakképesítést adó iskolarendszerű képzésen92.

Pl.: szociálpedagógus, szociális munkás, ifjúság segítő

92



186

A továbbképzési típusok mindegyike elérhető volt az elmúlt években, így a következő továbbképzési formákon vehettek részt a területen dolgozó szakemberek: •

szakmai tanácskozás93

•

szupervízió,

•

esetmegbeszélés,

•

szakmai műhely,94

•

tréningek,95

•

tanfolyamok,96

•

külföldi tanulmányút,

•

egyéb módszerspecifikus képzések.

Több kolléga végezte el a családterápiás kiegészítő képzését, illetve többen vettek részt érdekképviseleti programokon97, egyéb szemináriumokon98, speciális képzéseken99, prevenciós programokon. Szakmai kompetencia fejlesztő és megerősítő, speciális képzésekre és tréningekre mutatkozik a legnagyobb igény a szakemberek körében, amely gyakorlati segítséget, módszerspecifikus eszközök alkalmazásának lehetőségét jelenti mindennapi munkájukban.

Fő témák, például: kiégés, családkonzultáció, fejlesztőpedagógia, „Münchausen szindróma”, viselkedéselemzés, gyermekbántalmazás, evészavarok, igazságügyi gyermekpszichiátria, drog és egyéb addikciók 94Főbb témák, például: egyéni fejlesztés, terápiák, jogi kérdések a sérültekkel foglalkozó intézményeknél 95Pl.: kommunikációs, konfliktuskezelő, intézményfejlesztő, vezetői hatékonyság fejlesztő, csapatépítő, személyiségfejlesztő, közösségfejlesztő, kiégést megelőző 96Főbb témák például.: hospice, demencia, sérült gyermekkel való bánásmód, korai gyermekvédelem a bölcsődében, minőségbiztosítás, kisgyermekkori fejlődési zavarok felismerése, számítógépes alapismeretek 97Pl.: „Felmegyek a Miniszterhez!”), 98Pl.: ‐”Európa itt van” zenei szeminárium 99Pl.: utcai szociális gondozó, addiktológiai konzultáns, AIDS preventor oktató képzés 93



187

2.8.5

Szolgáltatások fejlesztésére létrehozott projektek bemutatása, értékelése

2.8.5.1

A jelenlegi szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó innovációk

2.8.5.1.1 Fogyatékossággal élők 2.8.5.1.1.1

ÉFESZI, INSZI projektje:

„Korlátok nélkül” projekt a fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének javítására. (HEFOP/2004/4.2/ „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése” c. pályázati kiírás alapján készített projekt.) A projekt célcsoportjai: • •

Fogyatékossággal élő, speciális ellátási igényekkel rendelkező emberek Fogyatékossággal élő személyek hozzátartozói

A projekt megvalósítása során az ÉFESZI a következő célcsoportot látja el: értelmileg akadályozottak, sajátos nevelési szükségletű fiatalok, halmozottan sérültek ‐ akiknél vezető tünet az értelmileg akadályozottság ‐ , hallássérültek. A projekt megvalósítása során az INSZI a következő célcsoportot látja el: mozgáskorlátozottak, halmozottan sérültek – ahol vezető tünet a mozgáskorlátozottság ‐ , látássérültek. Hosszú távú célkitűzések: Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik társadalmi integrációjának elősegítése, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, munkaerő‐piaci (re)habilitáció támogatása, egyénre szabott szociális szolgáltatások kiépítésével Rövid távú célkitűzések: A hosszú távú célkitűzések megvalósítása érdekében a meglévő nappali ellátórendszer(ek) minőségi fejlesztése, új típusú ellátási formák bevezetése, a valós szükségletekre reagáló, rugalmas munkaerő‐piaci és rehabilitációs szolgáltatások biztosításával a fogyatékkal élők munkaerő‐piaci részvételének elősegítése



188

Várható eredmények: 1. Az infrastrukturális fejlesztés révén megvalósul a meglévő szolgáltatások minőségi javítása épület‐felújítással, bővítéssel. 2. Új esélyteremtő, rehabilitációs szolgáltatások bevezetése a konzorciumi partnerek és az egyéb partnerek együttműködésével. 3. Korrekt munkaerő‐piaci diagnózisok készülnek. 4. Célcsoport foglalkoztathatósága javul, elhelyezkedési esélyeik nőnek. 5. A kliensek konkrét képzési, elhelyezkedési és közösségi programlehetőségeket kapnak a városban 6. Erősödik az együttműködés a munkaerő‐piac szereplői között, mely a program célkitűzéseinek megvalósítását segíti. 7. Szakmai, módszertani fejlesztések (szociális munka eszköztára bővül, új típusú foglalkoztatási formák modellezése, pl. védett, félig védett, tranzit programok) valósulnak meg. 8. A munkáltatók „hozzáállása” megváltozik, un. befogadó munkahelyi gyakorlat kialakulása 2.8.5.1.1.2 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja ‐ Csilla Gondviselés Háza bemutatása az Európai Unió vezető szociális szakembereinek, mint „Jó gyakorlatot” (Best Practice) a fogyatékkal élők körében intenzíven jelentkező szegénység visszaszorítására. Az elmúlt évben egy 6 előadásból álló tréningsorozatot is szerveztek, melynek célja az intézményi és az önkéntesi munka összehangolása volt; a Szeretetszolgálat, mint munkahely sajátosságainak megismertetése, az önismeret és a munkatársak megismerésének fejlesztése. A tréning egyes részeit más‐más szakemberek tartották (mentálhigiénés, szakember, orvos, máltai önkéntes és egyik alkalommal Bíró László püspök úr). 2.8.5.1.1.3

„Fogd a kezem” Alapítvány

Új szakmai módszereket vezetett be: művészet terápia, munkakör elemzés, analízis, interkulturális nevelés. EQUAL‐program: célja az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek foglalkoztatásának rendszerszemléletű fejlesztése. Öt egyesület, köztük a „Fogd a kezem” Alapítvány arra szövetkezett, hogy olyan új az értelmi fogyatékos emberek által végzett tevékenységeket, szolgáltatást vezettek be a szervezeteknél, amelyek



189

piaci szükségletet elégítenek ki. Ehhez kapcsolódóan a sérültek és a szakemberek képzésének megoldására is kísérletet tesznek akkreditált képzések és tankönyvek elkészítésével. Létrehoznak egy internetes tudásbázist, ahol azok a tevékenységek, szolgáltatások, valamint az ezek elvégzéséhez tartozó hasznos információk lesznek elhelyezve, amelyeket értelmi sérült emberek tudnak végezni, ezenkívül a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó hasznos információk. Lobbiznak annak érdekében, hogy az értékteremtő, kiscsoportos foglalkoztatásnak a jogi és pénzügyi feltételei megteremtődjenek. Időtartam: 2,.5 év. Összes forrás: 194.000.000 Ft. Anyagi forrás: EQUAL program. 2.8.5.1.2 Szenvedélybetegek „TISZTÁS” Szenvedélybetegek nappali intézménye ‐ NCSSZI „Ti hogyan csináljátok?” pályázaton nyertesek voltak a kategóriájukban. Több módszertani újítás gazdái. Innovatív szolgáltatásuk az ún. iskolai szociális munka. 2.8.5.1.3 Hajléktalanok Támasz Alapítvány – HEFOP 4.2 pályázatuk, ún. partnerségben kerül megvalósításra a Baranya Megyei Önkormányzattal. A projekt célja a pécsi ellátórendszer fejlesztése, bővítése, megyei hatókörű szolgáltatások kiépítése. 2.8.5.2

Munkaerő‐piaci innovációk

2.8.5.2.1 A Fordulópont program A Fordulópont programot 2006. március 15‐től 2007. szeptember 15‐éig valósítja meg a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., HEFOP‐(2.3.2.‐05/1.‐2005‐10‐ 0071/02 sz. kód) program keretében. Előzményként fontos megemlíteni, hogy a szolgáltatást több mint 6 éve biztosítja a szervezet, kezdetekben Újra Dolgozom néven. Pécsett, Szentlőrincen és térségükben biztosít olyan alternatív, fejlesztésközpontú, személyre szabott munkaerő‐piaci szolgáltatásokat alacsony iskolai végzettségű és elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező álláskeresőknek, melyek elhelyezkedési esélyeiket jelentősen növelik. Az elhelyezkedés érdekében – a személyre szabott szolgáltatási elemek (csomagok) kidolgozásával, az ügyfelek igényei, szükségletei mentén – egyéni cselekvési terv készül. Az intenzív felkészítés alatt lehetőség van tréningek igénybe vételére,



190

önsegítő csoportok létrehozására, melyet a képzésbe helyezés, és/vagy a kiközvetítési folyamat, a munkaerő‐piaci elhelyezkedés elősegítése, majd elhelyezés és utógondozás követ. A projekt mindezt széles körű munkáltatói és partnerségi kapcsolatrendszerének kiépítésével, működtetésével (ún. interprofesszionális együttműködés) és állandó fejlesztésével, a helyi, kistérségi és régiós szinten működő szervezetek, intézmények által végzett tevékenységek összehangolásával éri el. Konkrét cél, hogy a célterületen 430, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű munkanélküli számára komplex, egyénre szabott humánerőforrás‐fejlesztést és munkaerő‐piaci felzárkóztatást, (re)‐integrációt biztosító, a foglalkoztathatóságot és foglalkoztatást javító szolgáltatást biztosítson 18 hónapon keresztül, szoros helyi partnerségben, az inerprofesszionális együttműködés és szociális munka eszközeit és módszereit alkalmazva, a szolgáltatás állandó minőségi fejlesztését szem előtt tartva. Mind a két városban támogató a helyi önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelenlegi támogatási ciklus mind a két évében anyagilag is segítette a projekt sikeres megvalósítását (ún. kiegészítő képzések és képzési szolgáltatások biztosítása céljával). A szolgáltatás kezdete óta a legfontosabb szakmai stratégiai partner a Pécs Megyei Jogú Város Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. Jelenleg a meszesi és a kertvárosi egységben biztosít folyamatos szolgáltatást három segítő munkatársa, a belvárosi és uránvárosi egységben pedig ún. bázishelyi ügyfélfogadást tart rendszeresen, a hét 1‐1 napján. Az eredmények tekintetében teljesültek az ESZA (finanszírozó) felé vállalt indikátorok, azaz, a minimálisan 430 főből 152 főt helyeztek el alprogram munkatársai‐ minimálisan 4 hónap folyamatos foglalkoztatással – a nyílt munkaerőpiacon, valamint több mint 100 főt irányítottak a felnőttképzés – mint aktív munkaerő‐piaci eszköz igénybevétele ‐ irányába. A program során a képzési programokat 13 fő végezte el az OKJ‐s takarító képzést, 8 fő végzi jelenleg is a „települési hulladékgyűjtő és szállító” OKJ‐s képzést, valamint 2007. júliusában indult el 16 fővel a munkaerő‐piaci igényekre reagáló „ABC eladó” OKJ‐s képzés. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a 2006. évben a fentieken kívül több pályázat működtetésével emelte az ellátás színvonalát, illetve biztosított plusz szolgáltatásokat, pl.: „Partnerség a családon belüli erőszak ellen”, HEFOP 1.3.1. „Tanulással a munkáért” projektek, Iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programban való közreműködés.



191

2.8.5.2.2 „TE IS” (Tolerancia Erősítő Innovatív Szövetség) Az EQAL keretében támogatott program célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő‐piaci integrációját, kialakítsa az esélyegyenlőséget szolgáló és a diszkriminációmentességet biztosító szolgáltatási rendszert és megvalósítsa a fizikai és kommunikációs akadálymentesítést. A projekt közvetlen célcsoportjai: a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek, romák, és a GYES‐ről, GYED‐ről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők A projekt 2005 és 2007 között valósul meg a Pécsi Regionális Képző Központ koordinálásával. A megvalósításban részt vesz a Dél‐ dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a Pécs‐Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, valamint a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet. A kutatás A kutatás célja a munkáltatók, a munkavállalók körében végzett felmérések alapján, feltárni a diszkrimináció valódi okait Nem az a célja, hogy megállapítsa: igen, diszkrimináció van. Az a célja, hogy a valódi okok feltárásával annak kezelésére adjon gyakorlati javaslatokat. Tréning‐ és tananyag fejlesztés A partnerszervezetek ügyfélszolgálatain ténylegesen megvalósuló esélyegyenlőség érdekében kidolgozásra kerül egy tananyag és tréningprogram, amely az előzetesen elvégzett kérdőíves kutatás eredményeire épül. A tréning elsősorban sajátélményű módszereken keresztül segíti a résztvevőknek a hátrányos helyzetű munkavállalók jellegzetességeinek, viselkedési jegyeinek megértését, és az új, diszkriminációmentes szemlélet elsajátítását. A tréningprogram mellé tananyag is készül, ami a résztvevők számára összefoglalja a téma szakirodalmi kereteit, segítséget nyújt a diszkriminációmentes szemléletet érintő lényeges kérdések tisztázásában, illetve összefoglalja a szempontokat, amiket az ügyfélszolgálatban dolgozó munkatársaknak be kell tartaniuk az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a napi munkavégzés során.



192

A tananyag‐ és tréning program a projekt lezárása után is rendelkezésre fog állni, lehetőséget nyújtva az új munkatársak, illetve más szervezetek dolgozóinak képzésére. A szubjektív elemet a kiválasztási folyamatból kiszűrő, a munkavégzéshez szükséges kompetenciák vizsgálatán alapuló munkaerő‐kiválasztási eljárás kidolgozása. Ez az innovatív szolgáltatási rendszer két részből fog állni: egyrészt szükséges egy munkakörelemző eljárás adaptálása, amely lehetővé teszi a munkakör követelményrendszerének mind emberi, mind szervezeti oldalról történő objektív meghatározását, másrészt szükséges egy eszközrendszer, amely bizonyítja, hogy az adott személy rendelkezik‐e a munkakör által támasztott követelményekkel, így biztosítva a diszkriminációmentességet, vagyis hogy a kiválasztásban ne a szubjektív elemek legyenek a döntőek. Konkréten ez egy több modulból álló teszt fejlesztését jelenti, amely lehetővé teszi a munkavállaló általános képességfelmérését, kompetenciáinak és a munkavégzéssel kapcsolatos személyes tulajdonságainak feltárását. A teszt felvétele és kiértékelése számítógép segítségével történik, lehetővé téve, a helyi intranet felhasználásával, hogy a tesztfelvétel több helyszínen is lehetséges legyen. Tehát a vizsgálóeszköz kidolgozása egyben szoftverfejlesztést is jelent. Mind a munkakör‐elemzési eljárás, mind a számítógépes teszt a későbbiekben, a projekt lezárulta után is használható lesz, nem csak a munkaerő kiválasztásban, hanem akár a pályaválasztási‐, pályakorrekciós tanácsadás hasznos kiegészítő eszköze lehet. 2.8.5.2.3 A Roma foglalkoztatás‐szervező menedzser program A foglalkoztatás‐szervező menedzserek feladata a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszer kisebbségi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel történő együttműködésének elősegítése. A program koordinációját a Foglalkoztatási Hivatal látja el. A 2006. júniusi állapot szerint 19 munkaügyi központ (közöttük a Pécsi Kirendeltség is) és a Foglalkoztatási Hivatal foglalkoztat roma foglalkoztatás‐ szervező menedzsert. A roma foglalkoztatás‐szervező menedzser‐hálózat működtetése a közigazgatás más szereplőinek is előremutató, a társadalmi esélyegyenlőség biztosításának példaértékű projektje.



193

2.8.5.2.4 Foglalkozási Információs Pont (FIP) Az információs pontok létrehozásának célja, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásait szélesebb körben tegye elérhetővé az ügyfelek részére. A szolgáltatások igen széleskörűek, az alapvető munkaerő‐piaci információktól a kihelyezett ügyfélfogadásig terjednek. A FIP‐ek általában biztosítják az ÁFSZ honlap elérhetőségét, információnyújtást munkaerő‐piaci szolgáltatásokról, támogatási formákról, képzési lehetőségekről, állásajánlatokról. Ezen kívül többségük biztosítja az interneten elérhető állás‐ és képzési lehetőségeket, segítséget nyújt az önéletrajzok és pályázatok elkészítéséhez. Pécsett a Uwyta Kht. És a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont működtet Foglalkozási Információs Pontot. 2.8.5.2.5 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja A szervezetfejlesztés 2002‐től egy Phare program, majd 2004‐től a HEFOP 1. 2 intézkedés keretén belül valósul meg. Az új szolgáltatási modell elemei a következők: • • • •

az egyéni ügyfelek előzetes minősítése és részükre ennek megfelelő egyéni szolgáltatás biztosítása munkáltatói ügyfélkapcsolatok fejlesztése az önálló álláskeresés információs és technológiai feltételeinek biztosítása minőségirányítási rendszer bevezetése

A szolgáltatási modell továbbfejlesztése során bevezetésre került az internetes és mobiltelefonos álláskeresés, intenzívebbé válik az egyéni ügyfelek esetkezelése. Elkészültek az új, egységes arculatú, önkiszolgálásra alkalmas ügyfélterek. Az új szolgáltatási modell alkalmazásához szükséges ismereteket a munkaügyi szervezet munkatársai a programban megvalósuló belső képzés keretében sajátították el. Az új modell várható hatása • Javul az ügyfelek tájékozottsága, az önkiszolgáló rendszerek iránti érdeklődése. • Csökken, és várhatóan tovább mérséklődik az ügyfelek várakozási ideje, javul a szolgáltatások minősége, az ügyfelek megelégedettsége.



194

• A munkaügyi központok által szervezett nagyszámú, réteg‐specifikus, az egyéni igényekre és szükségletekre alapozó komplex munkaerő‐piaci program iránti érdeklődés jelentős mértékben élénkül, a programok eredményeként javul a résztvevők munkaerő‐piaci aktivitása, az elhelyezkedés és a munkahelymegtartás esélye. • A passzív ügyfelek egy jelentős része dinamikusabbá válik. • Megerősödik a munkaerő‐piaci szervezettel partnerségben együttműködő civil szervezetek és forprofit szervezetek köre. • Az együttműködések következtében bővül a foglalkoztathatóság fejlesztésére irányuló szolgáltatások és programok köre. Növekszik az ÁFSZ‐hez bejelentett állások száma, ezzel az ÁFSZ növeli részesedését az állásüresedések piacán. 2.8.5.2.6 Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával A Humánerőforrás‐fejlesztési Operatív Program keretében 2006. június és 2008. május között a Nemzeti Család‐ és Szociálpolitikai Intézet a Foglalkoztatási Hivatallal konzorciumban egy központi programot valósít meg a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében, amelynek egyik célja a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozása. Célja a központi programmal együttműködésben a munkaügyi és szociális ágazat helyi szervezeteinek tervszerű együttműködésének kialakítása; modellkísérleti programok megvalósítása a Közép‐magyarországi, Dél‐dunántúli, Észak‐alföldi régió területén; e régiókban a foglalkoztatási és a szociális szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolása, integrált működtetésükre javaslatok kidolgozása; a komplex szolgáltatások, ellátások, támogatások elérhetővé tétele a célcsoport valamennyi tagja számára. Távlati célkitűzések Az integrált munkaügyi és szociális ellátó és szolgáltató rendszer fejlesztésének megalapozása a 2007‐13 közötti programozási időszakra, az inaktivitás csökkentése érdekében.



195

Közvetlen célkitűzések • • • •

•

•

A munkaügyi és szociális ágazat helyi szervezeteinek tervszerű együttműködésének kialakítása. Modellkísérleti programok megvalósítása. A foglalkoztatási és a szociális szolgáltatások, ellátások és támogatások összehangolása, integrált működtetésükre javaslatok kidolgozása. A szolgáltatások közötti átfedések kiküszöbölése, közös módszertan kialakítása, az erőforrások kölcsönös biztosítása, illetve az erőforrások ésszerű allokálása. A komplex szolgáltatások, ellátások, támogatások elérhetővé tétele a célcsoport valamennyi tagja számára. Az „egyablakos rendszer” kialakítása. Az integrált szolgáltatások a célcsoport tagjainak tényleges szükségleteire szerveződjenek



196

2.8.5.3

Lakhatási problémához kapcsolódó innovációk

• Lakáskísérési program (lakhatási problémákkal küzdők támogatására) 2005 júniusától az Ifjúságért Egyesület „Lakáskísérési programot” működtet Pécs M. J. Várossal kötött támogatási szerződés keretében, a Közgyűlés 40/2005 (11.29.) sz. Lakáskísérési rendelete alapján, helyi partneri hálózatban, annak koordinálásával. A program célja önkormányzati szociális jellegű bérlakásban élő, lakhatást veszélyeztető, az adósságkezelési szolgáltatással sem kezelhető adósságterhekkel küzdő egyének és családok hatékony és komplex támogatása: adósságterheinek és lakhatási problémáinak enyhítése, pénzbeli támogatása. A Lakáskísérési program két legfontosabb eleme a gondozás („kísérés”) és pénzbeli támogatás. Mindkettő maximum 3 évig nyújtható egy‐egy család részére. A gondozás a család otthonában hetente egyszer történő látogatás. A program munkatársai alapvetően támogató szerepben jelennek meg a család életében. A segítő munka során kulcsszó a képessé tevés, az individuális és közösségi erőforrások használatára. A személyes erőforrásokat úgy kell mozgósítani, hogy azokat a megterhelő életkörülmények megváltoztatásában hatásosan lehessen bevetni. Az embereket bátorítani kell személyes, gyakran háttérbe szorult erősségeik felfedezésében, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben saját maguk felelősen tudják élethelyzetüket alakítani. Vagyis egyúttal a saját élet feletti szubjektív kontroll érzésének visszanyeréséről van szó. A gondozás során a lakáskísérő felméri: • • • • • •

a háztartás gazdálkodását, a fogyasztási szokásokat, a bevételeket, a tartozások mértékét, szerkezetét, egyéb problémákat, belső és külső erőforrásokat, motiváltság fokát, a háztartás terhelhetőségének mértékét, stb.,

majd ezen adatok birtokában megállapodást köt az ügyféllel a célokról, és az ehhez szükséges elvégzendő feladatokról. A kísérés az ügyfél és a segítő közti megállapodás kivitelezése, pontról pontra történő végrehajtása. A kísérő figyelemmel kíséri a család mindennapjait, ha kell, a háztartásvezetés legapróbb részleteit is. Segíti a kitűzött célok elérését, a motiváltság és együttműködési készség fenntartását.



197

A végrehajtás sikerességének egyik kulcsa a segítők által kísért alacsony esetszám, és a rugalmas, a kliens életritmusához, illetve a feladatokhoz igazodó munkaidő. Ez az esetszám lehetővé teszi a heti, de szükség esetén ennél is gyakoribb találkozást a klienssel. Pénzbeli támogatás (hátralékcsökkentési támogatás) azoknak a családoknak jár, akik teljesítik a programban vállalt kötelezettségeiket. A támogatás évente csökkenő (rendeletben szabályozott) mértékű, kizárólag a hátralék csökkentésére fordítható, a követelés jogosultja közvetlenül kapja meg. Ezt a támogatást egészíti ki a családok által fizetett önrész, melynek mértéke a család teherbíró képességétől függ, de minimum 1.000,‐ Ft havonta. A maximum 3 évig tartó kísérést, gondozást utógondozási szakasz követi, melyben az ügyfél megállapodásokat köt a szolgáltatókkal esetlegesen még fennálló tartozásairól. Ennek teljesítését a Családsegítő Szolgálatok kísérik figyelemmel. 2.8.5.4

Városrehabilitációs programok

2.8.5.4.1 Borbála Program Pécs M. J. Város Önkormányzata – partnereivel együtt – 2004. november 24‐én kezdte el az Európai Szociális Alap által támogatott „Borbála 1” komplex telep‐ rehabilitációs és foglalkoztatási program megvalósítását, melynek célterülete István‐ akna és környéke volt. 100 A projekt keretében elvégzendő feladatok: épületek, lakások felújítása István‐ aknán, környezetvédelmi tevékenységek, telep‐rehabilitációs munkálatok elvégzése István‐akna környékén és Orfűn, a programban résztvevő munkanélküliek szakmai képzése (kőműves, parkgondozó) szociális munka végzése a programban résztvevők és családtagjaik körében, kapcsolatépítés, kapcsolatszervezése a projekt célterületén. A programról elmondható, hogy alapvetően különbözik az eddigi városrehabilitáció típusoktól, mivel olyan területeket von be a városmegújítás folyamatába, amelyek maguktól, a lakósság önerejéből vagy a piaci folyamatok hatásaként sosem újulnának meg. A projekt keretében együttműködő partnerek: Pécs M.J.Város Önkormányzata, Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont, Etnikai Fórum Pécsi Szervezete, Ifjúságért Egyesület, Orfű Kht., Misina Természet‐és Állatvédő Egyesűlet, Munka Pécs‐Baranyáért Kht.

100



198

Lényege a komplexitás: munkahelyek teremtése, lakások felújítása, új szociális bérlakások kialakítása, szolgáltatások telepítése, közösségfejlesztés, a környezet rendbetétele, megújítása. 2.8.5.4.2 INTERREG III.C‐ CASE, avagy: „Városok a társadalmi kirekesztés ellen” Gelsenkirchenben és Hamburgban lezajlott leszakadó területek felzárkóztatása. E mintaprojektek alapján, a projekt közvetlen célja 5 Kelet‐Európai város101 leszakadó szegregált területein jelentkező problémák egységes megoldására tanulmányt készítése. A projekt hosszútávú célja egy olyan európai városhálózat kialakítása, amely a városokban jelentkező szegregációs problémákra, a társadalmi kirekesztődés különböző módozataira kíván nemzetközi tapasztalatátadással kialakítani egy olyan új gyakorlatot, amely ezeknek a társadalmi csoportoknak rövidtávon is hatékonyabb közszolgáltatások biztosítását, illetve a szükséges infrastrukturális fejlesztések nagyobb hatékonyságú megvalósítását segíti elő. A projektben résztvevő városok: Pécs, Krakkó, Komárno, Olomouc, Arad, Hamburg, Gelsenkirchen illetve a Pécsi Tudományegyetem, a krakkói Jagelló Egyetem és külső szakértőként a hamburgi Johann‐Daniel Lawaetz Alapítvány. A négy komponensből álló pályázat célja egy a döntéshozók, a várostervezők/szociológusok és a közösségi szolgáltatásokat végzők közötti együttműködés megteremtése, melynek révén kidolgozhatók az új közösségi szolgáltatások formái, fajtái; elkészíthetők azok a várostervezési infrastruktúra‐ fejlesztési és szociális szolgáltatások fejlesztését célzó dokumentumok, amelyek a jövőben a célcsoport életkörülményeinek javulását, társadalmi re‐integrációját szolgálják. A projekt közvetlen célcsoportja a várostervezésben és a helyi jogalkotásban érdekelt döntéshozók‐politikusok, az önkormányzatok köztisztviselői, az egyetemi kutatók, illetve a közszolgáltatásokat végző önkormányzati‐ és civil szervezetek. A projekt közvetett célcsoportját azok a pécsi lakosok alkotják, akik a szegregáció/társadalmi kirekesztődés által legjobban sújtott keleti városrészben, az egykori bányászati iparhoz kapcsolódó területeken élnek. Minden a projekt keretében kidolgozandó közszolgáltatás, tanulmány, fejlesztési dokumentum ennek Arad, Komarno, Krakko, Olomouc, Pécs

101



199

a társadalmi csoportnak a re‐integrációját, a társadalmi‐gazdasági felzárkóztatását szolgálja. A CASE projekt partnervárosaiban minden esetben találunk a pécsi városrész problémáihoz hasonló gondokkal küszködő területeket, így az együttműködés céljai, tevékenységei azonosak. A projekt fő tevékenysége olyan fejlesztési dokumentumok kidolgozása, amelyek az uniós ERFA és ESZA támogatások felhasználását segítik elő az NFT 2 periódusában (ʺUrban Development Model Strategyʺ), illetve a hálózaton keresztül olyan nemzetközi tapasztalatátadás (best practices), amely hozzájárul a célcsoportok életkörülményeinek, szociális szolgáltatásokkal való ellátottságuk és felzárkózási képességüknek növeléséhez. Ennek elérése érdekében konferenciák, workshopok, tanulmányutak kerülnek megrendezésre; kidolgozásra kerülnek várostervezési stratégiák/programdokumentumok; közvélemény‐kutatás kerül elvégzésre, közös adatbázisok kerülnek összeállításra, valamint olyan publikációk kerülnek kiadásra, amelyek a célcsoport helyzetének rövid és középtávú javítását célozzák. A CASE projekt célja egy gyakorlat kialakítása, amely a jövőben a közös európai szociális‐ és várostervezési politika ajánlásául szolgálhat, amelyet figyelembe lehet venni az ERFA és ESZA programok kiírásakor, illetve a magyar NFT 2 pályázati rendszeréhez kapcsolódó projektekhez biztosít nemzetközi tapasztalatokat 2.8.5.4.3 Lakóközösségek krízisben: Az projekt Pécs két elszegényedett és szegregálódott területén István Aknán és Györgytelepen valósul meg. A projekt elsődleges célja a városban működő civil szervezetek aktivitásának és jelenlétének erősítése a leépülő lakóterületek komplex rehabilitációjában, a hatékony munka szükséges feltételeinek megteremtése, a közösségi, szociális, kulturális, szabadidős és egészségügyi szolgáltatásoknak helyet adó közösségi ház kialakítása és működtetése István‐aknán. Továbbá általános iskoláskorú gyermekek részére iskolai felzárkóztató és 15‐18 éves fiatalok részére a szocializációt/reszocialízációt elősegítő programok szervezése és megvalósítása Györgytelepen. Pécs Megyei Jogú Város mint főpályázó vállalta a leépülő városi lakóterületek helyzetének rendezésére vonatkozó városi koncepciónak és a fenti célkitűzéseknek megfelelően, két nyilvános pályázati kiírást elkészítését, illetve értékelését, a nyertes pályázók szerződésben vállalt feladatainak folyamatos szakmai és pénzügyi



200

ellenőrzését, koordinációját. A projekteknél alapvető kritérium több civil szervezet együttműködése, konzorciumok kialakítása. A projekt eredményeként a civil szervezetek jelenlétének és a helyi lakósság aktivitásának erősödése várható a leszakadás által leginkább sújtott lakóterületeken. Illetve az elmúlt időszak szociális városrehabilitációs projektjeinek hatását is jelentősen erősíthetik a fenti törekvések. 2.8.5.4.4 Városok és változások102 A program103 általános célkitűzése, hogy a háromoldalú határvidék közös, jövő‐ orientált gazdasági térséggé és lakóhellyé való fejlesztését segítse elő, javítsa a régió versenyképességét az európai viszonyok között, hozzájáruljon a terület lakosságának életkörülményeinek fenntartható fejlődéséhez és segítsen áthidalni a nemzeti határok miatti területfejlesztési különbségeket. A projekt fontos eleme együttműködés kialakítása a szociális igazgatás területén, illetve a városokon belüli (helyi) partnerség építő programok szervezése és, határon átívelő partnerség építése. Továbbá tematikus kooperációk kialakítása a tartós munkanélküliség, a drogfüggőséggel kapcsolatos problémák, nők helyzetének javításával kapcsolatban. 2.8.5.4.5 Jelenlét projekt A program általános célja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja által felkészíteni ‐ a keleti városrész leromlott állagú területein élő104 – családokat, a társadalmi integráció ugrásszerű lépéseinek megtételére olyan ütemben, amelyre

A projekt együttműködő partnerei: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata,, Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., Pécsi Rádió Horvát Műsorok Szerkesztősége, Misina Egyesület, Eszék városa részéről a projekt partnerei, Osijecko‐Baranjska Zupania (megye), Strossmayer Egyetem, Eszék, Munkaügyi Központ, Eszék. 102

A Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség (NARD, Szlovénia), mint a Szlovénia‐Magyarország‐Horvátország Szomszédsági Program 2004‐2006 Irányító Hatósága, az Országos Területfejlesztési Hivatal és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társasággal és az Európai Unió Bizottságának horvátországi képviselete a Horvát Köztársaság kormányával és az Európai Integráció Minisztériumával együttműködésben 2005. november 18‐án meghirdette a Szlovénia‐Magyarország‐Horvátország Szomszédsági Program 2004‐2006 második és egyben utolsó közös pályázati felhívását. 103

Folyamatos hatósugár bővítéssel, Hősök tere, György telep, Pécsbányatalep, István akna,Rückner akna területeit programba vonva.

104



201

saját erejükből, egyébként nem, vagy csak jóval hosszabb idő elteltével ‐ több generáció alatt ‐ illetve csak egyes családok lennének képesek. A program egyik fontos eleme a fiatalok és fiatal családok társadalmi mobilizációjának elősegítése, a telepi élethelyzetbe való beszorulás, és ily módon a problémahalmaz konzerválásának megakadályozása céljából. Felhasználva a náluk életkorukból, iskolai kapcsolataikból, vágyaikból adódó, a társadalmi integrációra irányuló erőteljes késztetést. A Jelenlét Program szorosan kapcsolódik a leromlott állagú keleti városrészre irányuló szociális városrehabilitációs programokhoz. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület által biztosított jelenlét célja elsőként, hogy a családok krízishelyzetekben illetve a saját erőfeszítéseikből adódó életminőség‐változási törekvéseikben ‐ egy állandó, helyben megtalálható közösségi szociális szolgáltató irodán keresztül – emberközeli, családias, tanácsadó jellegű, azonnali segítséget kapjanak. Fontos eleme a programnak a területen élő családokra vonatkozó erőforrás‐ és szükségletfelmérés teljes körű elvégzése, majd erre alapozva a családok valós társadalmi integrációra irányuló egyéni, esetre szabott fejlesztése. Ezzel párhuzamosan a program kezdetétől megindul ‐ a társadalmi szolidaritásra, a hazai és uniós pályázati forráslehetőségekre alapozva – a hosszú távú eredmények elérését lehetővé tévő források felkutatása, és külső pályázati összegek bevonása a programba. A telepi szolgáltató iroda működése kibővül. 2007. július 1‐jétől más civil szervezetekkel együttműködve. Az addigi telepi munkára alapozva az ott élők részvételével megindulna egy széleskörű közösségi program előkészítése. Ennek során egy komplex kulturális, szellemi, fizikai/egészségügyi és információs szolgáltatás kiépítésével, az oktatás105 a kultúra106, az egészségügy107 területén. 2.8.5.5

Szolgáltatások fejlesztésére létrehozott projektek értékelése

Szolgáltatások fejlesztésére létrehozott projektekkel kapcsolatban összességében elmondható, hogy a hazánknál sokkal nagyobb erőforrásokkal rendelkező országok Tanoda program, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztató képzések, korrepetálás, tehetséggondozás, középiskolai felkészítés, felnőttképzés. 106 Roma kulturális programok, teleház, kirándulások, előadások szervezése. 107 Egészségügyi szűrőprogramok, közösségi ellátások, kallódó fiatalok sporthétvégéje, kerékpárkölcsönző kialakítása, nyári sporttáborok szervezése… stb. 105



202

esetében is csak akkor voltak a hátrányosabb helyzetű közösségek felzárkóztatását célzó programok sikeresek, ha azok következetesek, komplexek, az érintettek igényeit és törekvéseit messzemenően figyelembe vevők voltak és szakmailag kiválóan képzett, gyakorlott menedzsment, szervezet valósította meg őket. Ma a projektmenedzsment – a rövidtávú, meghatározott célok elérése érdekében végrehajtott tevékenységek – világát éljük, ahol minden eredmény és költség centrikus. Az Európai Uniós és más pályázati forrásokból fenntartott projekteknél alapvető félelmem a fenntarthatóság kérdésköre. A civil, nonprofit szféra kereteiben működő szociális szolgáltatások fenntarthatósági feltételei, véleményem szerint igen kedvezőtlenek, hiszen olyan társadalmi ‐ speciális célcsoportra irányuló ‐ problémák, szükségletek kielégítésére vállalkoznak, melyek megoldását sem a forprofit szféra, sem az állami fenntartású intézmények ‐ a rendelkezésre álló eszközeikkel és forrásaikkal ‐ kezelni nem tudják. A nonprofit szféra problémaérzékeny hozzáállása és viszonylag rugalmas mozgástere, azonban kedvező környezetet biztosít az új típusú kezdeményezések, szolgáltatások kidolgozásához, és megvalósításához. A forrásteremtés egyetlen eszköze számukra azonban a pályázatok útján elosztásra váró pénzügyi források elnyerése108. A támogatók azonban gyors eredményeket, hatékony, kikísérletezett módszerekkel működtethető, a megvalósítás esetleges sikertelenségét kizáró programokat várnak eredményként, kvázi a probléma megoldási modelljét. Azonban láthatjuk, hogy például a fiatalkorú szakképzetlen munkanélküliek‐, vagy a veszélyeztetett gyermekek köre folyamatosan újratermelődik, ezért komoly Jelen programnak nem feladata a Magyarországi pályázati rendszer megítélése, azonban a fenntarthatóság és forrásteremtés szempontjából fontos megjegyezni, hogy sem az Előcsatlakozási Alapok, sem az első 2004‐2006‐ig terjedő támogatási időszak nem eredményezte megnyugtató módon a pályázat írás ”tudományának”és a projekt menedzsment magas szintű, széles körű elsajátítását a civil szervezetek körében. Ugyan pécsi viszonylatban is láthatók a pozitív példák a szervezetek körében, azonban sem a mai magyar civil szféra, szem a jóléti intézményrendszer nem tudott nagy biztonsággal – gazdasági‐, menedzsmenti‐, jogi‐, humánerő gazdálkodási ismeretek, program dokumentációs követelmények tekintetében – felkészülni, hosszútávon is fenntartható projekteket kidolgozni, a problémák újratermelődését megállítani a területen. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Magyarországon kialakult EU‐s források elosztását, a programok, projektek megvalósítását koordináló – szinte követhetetlen, folyton változó – intézmény és feltételrendszer nem támogatja a jelzett tanulási folyamatok lezajlását. Bár az EU elvek szintjén a szükségletorientált, „alulról jövő”, innovatív fejlesztési tevékenységek, kezdeményezések megvalósítására hozza létre támogatási rendszerét, Magyarországon, ha csak a Nemzeti Fejlesztési Tervek kidolgozásának, célrendszerének, operatív programjainak kialakítását nézzük, még mindig a „központi akarat” dönti el mi szükséges a „végeken”. Így születik meg az a sajátos helyzet, hogy nem a szükségletek generálják a projekteket, hanem a központilag meghatározott célok és irányelvek mentén kialakított pályázható programok alakítják a projekt kínálatot. A szervezetek arra pályáznak, amire pénz van… 108



203

hangsúly van a megelőzésen, hiszen a „tűzoltó jellegű” kezdeményezések nem tudják hatékonyan megakadályozni a probléma újratermelődését. A fenntarthatóság és a hatékonyság szempontjából kulcsfontosságúak a szektor‐ és ágazatközi együttműködés, hiszen az ilyen mérvű problémák kezelése integrált programokkal lehetséges. Így a partnerkapcsolatok és az együttműködések nem csak üres megállapodások lesznek, hanem a kollektív felelősségvállalás és problémakezelés jelképei. A jóléti programok önfenntartásának elérése azonban nagyon kényes és nehéz kérdés. A segítő‐, támogató szolgáltatások a mai magyar társadalomban csak ritkán és nagyon speciális körülmények és feltételek közt piacosíthatók. Egyrészt, mert a mai gazdasági helyzetben az első, amiről az embereknek le kell mondaniuk az a mentális, szellemi segítség pénzért történő igénybevétele, más részt az adományozó kultúra hagyományai még mindig igen kiforratlanok Magyarországon. Egyedül az állami szerepvállalás növekedésével, szektorközi együttműködésekkel, a prevenció, a jelzőrendszer működési feltételeinek megteremtésével képzelhető el hatékonyan.



204

2.9 A jóléti szférához kapcsolódó határterületek a szociálpolitika tágabb értelemben vett megközelítése 2.9.1

A munkaerőpiacról kiszorult célcsoport számára nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszerének elemzése; a lezajlott és futó projektek és egyéb innovációk bemutatása, értékelése

2.9.1.1

Munkaerő‐piaci intézmények és politikák

1984 előtt még leginkább a kapun belüli „munkanélküliség” volt a jellemző, melynek fenntartása ideológiailag szükségszerű volt. A foglalkoztatást alapvetően a teljes munkaidős foglalkoztatás, az állami nagyvállalatok, az ipari termelés meghatározó súlya jellemezte, és az állami beavatkozás a bérszínvonal gazdálkodásra is kiterjedt. 1984‐től aztán különböző változtatások történtek: már nem akadályozták a munkaerő mobilitását, nem finanszírozták a dolgozók utazási költségeit a nagyvállalatoknál, és fokozatosan megkezdődött a munkásszállók felszámolása. A falvakba visszaáramló tömegeket a helyi munkaerőpiac sem tudta felszívni. Ebben az időszakban a Megyei Tanácsok Munkaügyi Osztályának irányítása alatt működő Munkaügyi Szolgáltató Irodák koordinálják a munkamegtartó képzéseket és kezelik ‐ a hatalom által strukturálisnak vélt – problémákat, és 1989‐től már megjelennek a különböző segély‐típusú ellátások is a munka nélkül maradók megélhetésének biztosítása céljából. 1991‐1995 között a gazdasági szerkezetváltás következtében százezrek veszítették el a munkahelyüket, amely mindenkit felkészületlenül ért, ebből fakadóan óriási társadalmi nyomás nehezedett a kormányzatra. A gyengébb pozícióban lévő csoportokat halmozottan sújtotta a szegénység és a társadalmi kirekesztés. A megszűnő munkahelyekről kikerülő tömegek nagyobb része nem a munkanélküliek számát gyarapította, hanem a gazdaságilag inaktív népességet. Az 1991. évi IV. törvény (Foglalkoztatási törvény) megszületésével létrehozták a megyei munkaügyi központokat és kirendeltségeiket, továbbá meghatározták az aktív és passzív munkaerő‐piaci eszközök típusait, feltételrendszerét. 1992‐ben, az országos felnőttképzési hálózat részeként létrejöttek a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok, melyeknek a kezdeti időszakban főleg a munkanélküliek képzésére, átképzésére koncentrálódott az alaptevékenységük. A legtöbb regisztrált munkanélküli (730 ezer fő) 1993‐ban volt, így érthető, hogy a foglalkoztatáspolitika



205

középpontjában a munkanélküliség negatív hatásainak mérséklése és nem a foglalkoztatás bővítése állt, a jövedelemtámogatási rendszer pedig nagyvonalú volt. 1995‐2000 között csökkent a munkanélküliek száma, arányaikat tekintve magas szinten állandósult a munkanélküliek között az alacsonyan iskolai végzettséggel rendelkező, képzetlen álláskeresők száma. Baranya megyében 2000‐ben a regisztráltak 45,2 %‐a általános iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezett. Nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya, és egyre nehezebben tudtak elhelyezkedni az idősebb munkavállalók is. Felgyorsult a szerkezetváltás, egyes, főként tömegtermelést végző vállalkozások termelésük egy részét vagy egészét más országokba helyezték át. A munkaügyi szervezetrendszer kiépítése befejeződött, sőt a szükséges átalakítások is megtörténtek: a hangsúlyok és a döntési kompetenciák tovább decentralizálódtak 2000‐től a munkaügyi szervezet számára nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaerő‐ piaci szempontból leghátrányosabb álláskeresők számára több szükséges a munka világába való visszajutáshoz, mint a már kialakított és működtetett aktív támogatási rendszer. Két fontos – jogszabályok által is alátámasztott – lehetőséggel is élhettek a munkaügyi központok: a komplex foglalkoztatási programok megvalósításával, valamint a munkaerő‐piaci szolgáltatások támogatásával. 2004‐ben – az EU foglalkoztatási iránymutatásaival összhangban – elkészült az első nemzeti foglalkoztatási akcióterv a 2004‐2006 közötti időszakra vonatkozóan. A legsúlyosabb problémát a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelentette. Bebizonyosodott, hogy a munkaerő‐piaci helyzet nem javítható kizárólag a foglalkoztatáspolitika révén, hanem átfogó, a minisztériumok kompetenciáján átívelő, komplex megközelítésre van szükség. 2004‐ben megkezdődtek az Európai Unió Strukturális Alapjai által támogatott programok, melyek közül kiemelendő a Humánerőforrás‐fejlesztés Operatív Program. Elindult az Állami Foglalkoztatási Szolgálat átfogó fejlesztési programja, mely számos intézkedést tartalmaz a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és leküzdése érdekében. Elkezdődött a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerének országos bevezetése, az állásközvetítés rendszerének fejlesztése az önkiszolgáló rendszerek és szolgáltatások biztosításán keresztül. 2005. november 1‐jétől a munkanélküli‐ellátórendszer gyökeresen átalakult, melynek célja azoknak a támogatása, akik aktívan munkát keresnek, és szándékukban áll elhelyezkedni.



206

2007‐től a megyei munkaügyi központokból regionális munkaügyi központok alakultak, és jelentős létszámleépítésre került sor a munkaügyi szervezeten belül is. 2.9.1.2

Az aktív és passzív munkaerő‐piaci eszközök

A foglalkoztatást elősegítő támogatások hatályos rendszerét a foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapozta meg Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy a foglalkoztatási törvény mellett más törvények is nyújtanak olyan járulék‐ és adókedvezményeket, amelyek az álláskereső és egyéb hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához és képzéséhez kapcsolódnak.

Aktív eszközök

Passzív ellátások

1991

Munkaerő‐piaci képzés, átképzés Munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása Tartós munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása Közhasznú foglalkoztatás Munkahelyteremtés támogatása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Korengedményes nyugdíjazás

Munkanélküli járadék Pályakezdők munkanélküli segélye Előnyugdíj

1993

Jövedelempótló támogatás bevezetése

1995

Megszűnt a korengedményes nyugdíj foglalkoztatási alapból való finanszírozása

Jövedelempótló támogatás folyósítási idejét 2 évben maximálták

1996

Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása Foglalkoztatási támogatás

Megszűnt segélye

1997

Önfoglalkoztatók munkahelyteremtésének támogatása Munkahelymegőrzés támogatása Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

1998

Csoportos személyszállítás, lakhatás és munkaerő‐toborzás költségeinek átvállalása

Az előnyugdíj helyébe a nyugdíj előtti munkanélküli segély lépett.

2000

A munkahelyteremtő beruházás és a munkahelymegőrzés támogatása 2002‐ig kikerült a törvényből Munkaerő‐piaci programok támogatása (aktív eszközök kombinált alkalmazásával) Szabályozták a munkaerő‐piaciszolgáltatásokat és kibővítették azok körét.

Megszűnt a jövedelempótló támogatás

a

pályakezdők

munkanélküli



207

2003

Álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése

2004

Közhasznú szervezetek is végezhetnek munkaerő‐kölcsönzést, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatására. Ehhez 2005‐től támogatásban is részesülhetnek

2005

A munkanélküli‐járadékot felváltotta az álláskeresési járadék. Az egyén aktív munkakeresése a támogatás folyósításának alapvető feltétele. Elhelyezkedési prémium bevezetése Az álláskeresést ösztönző juttatást beépítették az új álláskeresési járadékba, Álláskeresési segély bevezetése, Vállalkozói járadék bevezetése, A nyugdíj előtti munkanélküli‐ segélyt bevonták az álláskeresési segély körébe

2007

A módosítások az alábbi támogatásokat érintik: A foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása. A vállalkozás indításának elősegítése A munkabér és járulékainak megtérítésére irányuló támogatások (bértámogatás), A munkahelyteremtés támogatása, A munkaerő‐piaci program szabályai

33. Táblázat Aktív, passzív eszközök összefoglalása

Az elmúlt 15 évben bevezetett támogatások jelentős része az 1991‐ben szabályozott aktív eszközökre épült és több, tartalmilag egymás átfedő támogatási forma ugyanazt az állástalan réteget célozta meg. Az elmúlt másfél évtizedben azonban megváltozott a munkanélküliek összetétele, egyre tömegesebben jelentek meg azok a munkanélküliek, akik hosszú ideje képtelenek a munkaerőpiacra visszaáramlani. A foglalkoztatási szint növelésének célkitűzése megkövetelte az aktív eszközök előtérbe helyezését.



208

2.9.1.3

Munkanélküli ellátás

2.9.1.3.1 Munkanélküli járadék, álláskeresési járadék A törvény szerint (2001‐től) munkanélküli az, aki: • • • • • •

rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, nem folytat felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton, nem jogosult öregségi nyugdíjra, nem áll munkaviszonyban, kereső tevékenységet nem folytat (alkalmi foglalkoztatást kivéve) együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével, a munkaügyi kirendeltségén munkanélküliként nyilvántartanak.

Álláskeresőnek az minősül (2005‐től), aki: • • • •

•

•

a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappalai tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, továbbá elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik: – a fenti pontokban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, és – maga is aktívan keres munkahelyet, és – elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és – a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

A munkanélküli‐járadékot 2005. novemberétől felváltotta az álláskeresési járadék, mely feltételeiben megjelenik a munkára ösztönzés erősítése, legfőképpen az által, hogy az ellátás mértéke az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.



209

2.9.1.4

Foglalkoztatási programok

A Munkaügyi Központ 1999. óta támogatott olyan tranzitfoglalkoztatási, szociál‐ökonómiai és helyi szükségletekre építő programokat és munkaerő‐piaci szolgáltatásokat, melyeket nonprofit szervezetek valósítanak meg, és deklarált céljuk, hogy a társadalom perifériájára sodródott, kirekesztődött embereket alkalmassá tegyék a munkavállalásra. A kezdeti időkben azonban –a megfelelő jogszabályi háttér hiányában ‐ még nem az aktív eszközök és a munkaerő‐piaci szolgáltatások kombinációjával, hanem a lehetőségeken belül a támogatások egymást követő megítélésével próbált meg a szervezet eredményeket elérni (általában a képzést követő bérszubvenciók segítségével). A munkaügy központ 1999‐ben, központi programfinanszírozás keretében 2 programot indított alprogramokból álltak.

kezdeményezésre, el, melyek több

2.9.1.4.1 „Szociális foglalkoztatási programok” című, a munkaerő‐piaci re‐ integrálást célzó program. A Termelőiskola alprogram célja, hogy hátrányos helyzetű, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető fiataloknak nyújtson egyszerre képzési és munkalehetőséget. A program fő finanszírozója az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány volt, melynek programszerű támogatásához a Munkaügyi Központ hozzájárulást nyújtott. A programfinanszírozás keretében képzési támogatást, munkatapasztalat szerzési támogatást és közhasznú szervezetek támogatását nyújtottuk. Az eszközkombináció első ilyen formájú alkalmazásával nem adódtak problémák, és jó alapot nyújtottak a későbbi programok tervezéséhez. A hátrányos helyzetű munkanélküliek szociál‐ökonómiai alprojektje, közterületeken lévő parkok, játszóterek, parkerdők karbantartását és felújítását valósította meg. Nehézséget a speciális, egymástól eltérő szakmai ismereteket kívánó és inkább betanítást igénylő munkák képzési részének az összeállítása okozott a program kidolgozói számára. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány (MIOK) speciális képzési tervet állított össze az igényekhez igazodóan, a célcsoport tagjai ugyanis halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulási nehézségekkel küzdők voltak, akiknél körültekintően kellett meghatározni azt a képzési keretet, ami a későbbiekben is megélhetést nyújtó szakmát biztosít a számukra, és kellő



210

differenciálást tesz lehetővé a további ismeretek megszerzésére nyitott és azt vállalni nem képesek között. Az emberi erőforrás komplex fejlesztése szociál‐ökonómiai programunk során a résztvevők Pécs városában rendszeres adományszervezéssel összegyűjtött, illetve a háztartásokban a lomtalanítás során fellelhető, de még használható dolgokat újították fel és értékesítették. Ez is olyan kezdeményezés volt, melyet a következő években hosszú távon is támogattunk, éppen ennek a programnak az eredményeként. 2.9.1.4.2 A helyi szintű munkaerő‐piaci térségfejlesztési program.

problémák

kezelése

című

A program két fejlesztési irányt határozott meg. Egyrészt a város és városkörnyék civil szervezeteinek humán erőforrás biztosítását, másrészt a falusias térségben a Teleházak számára a szükséges képzett munkaerő biztosítását. 2.9.1.4.3 A Nonprofit ügyintéző képzés‐ foglalkoztatási program A civil szervezetek ajánlása és szándéknyilatkozata alapján szerveztük a képzést és az azt követő foglalkoztatást olyan munkanélküliek számára, akik megfelelő humán beállítódással, attitűddel rendelkeztek, és szándékukban állt a nonprofit szektorban ‐ egyesületeknél, alapítványoknál, stb. ‐ elhelyezkedni. 2000‐től vált lehetővé, hogy a munkaügyi központok komplex foglalkoztatási programokat is képesek legyenek támogatni. A munkaerő‐piaci szolgáltatások és a különféle aktív eszközök egymással való kombinálhatósága, a program időtartamának maximum 3 évben történő meghatározása, egyes támogatási formák időtartamának megnövelése és juttatási feltételeinek könnyítése rendkívül rugalmas‐ és a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok támogatott foglalkoztatására is kellőképpen ösztönző‐ kereteket teremtett a munkaerő‐piaci programok megtervezéséhez és megvalósításához. E célcsoportoknak a körében gyakran még a program befejezését követően is nagyon nehéz az elsődleges munkaerőpiacon, a nem támogatott munkakörökben való elhelyezkedés. A programok társadalmi hasznossága és egyéni életminőségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a perspektivikus elhelyezkedési esélyek javulása azonban sok esetben ennek ellenére is kedvezően értékelhető.



211

2.9.1.4.4 Az 50 plusz/mínusz program109 Az 50 év körüli, elhelyezkedési nehézségekkel küzdő, diplomás munkanélküliek munkaerő‐piaci reintegrációját tűzte ki célul a képzésük és foglalkoztatásuk támogatásával. A programban 25 fő vett részt. A programban számítógép kezelői és angol nyelvi képzés mellett a személyiségfejlesztő és motivációs tréningek készítették fel a résztvevőket a munkavállalásra. 2.9.1.4.5 Az Újra dolgozom program110 Az Európai Unió PHARE Kísérleti Program Alap pályázatán elnyert, a Dél‐ Dunántúli Régió (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye) Munkaügyi Szervezeteinek csomagtervén belül a Segítő hálózat kialakítása tartós munkanélküliek részére (Újra dolgozom Program) alprogram megvalósítása keretében a Baranya, Tolna, Somogy és Zala Megyei Munkaügyi Központok elkötelezték magukat az Újra Dolgozom Program hálózati működtetése, programfinanszírozás keretében történő támogatása iránt. Az egységes módszertan és gyakorlat kialakítása érdekében a megyei munkaügyi központok számára az ezt követő időszakban is cél a program szakmai, módszertani segítése, a szakmai együttműködés fenntartása, valamint a Dél‐ Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. továbbra is ellátta a civil szervezetek között megvalósított koordinációt. 2.9.1.4.6 A Környezetvédelmi tranzitfoglalkoztatási program 111 A nevezett program, szintén az olyan típusú tranzitprogramok közé sorolható, ahol a munkába helyezés a cél. A foglalkoztatási projekt a tartós munkanélküliek a munkavégző képesség fokozatos fejlesztésére, az egyéni munkateljesítmények célirányos növelésére irányul, amely megalapozza az elsődleges munkaerőpiacon történő munkavégzést, amelyet közterületeken végzett zöldterületi, illetve karbantartó munkálatokkal segítettek elő. A program foglalkoztatási, szociális gondoskodás, és képzési programrészből állt. Megvalósító: Pécsi Regionális Képző Központ, Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont Időtartama: 2000. augusztus‐2001 november 109

Megvalósító: Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont Időtartama: 2000. szeptember 16‐2001. március 31. Megvalósító: Munka‐Pécs Baranyáért Kht. Időtartama: 2000. szeptember 11.‐ 2003. szeptember 10.

110 111



212

2000. évben induló program képzései: motorfűrész‐kezelő, fakitermelő képzés. 2001. évben induló program tartalma: közterületeken végzett zöldterületi, illetve karbantartó munkálatok (képzési programelem nélkül) 2002. évben induló program képzése: települési hulladékgyűjtő, szállító képzés. 3 év során összesen 55 fő pályakezdő, tartósan munkanélküli, hajléktalan, szenvedélybeteg, alacsony iskolai végzettségű, állami gondozásból kikerült, roma vett részt a programban. 2.9.1.4.7 A Ne dobd el! szociál‐ökonómiai ‐flamand adaptációjú‐ program 112 Elsősorban a hajléktalanokra, megváltozott munkaképességűekre, alacsony iskolázottságúakra, büntetés‐végrehajtási intézetből szabadult pályakezdő fiatalokra koncentrált a projekt, melynek célja a rehabilitáció és foglalkoztatás biztosítása. A résztvevők a háztartásokban feleslegessé vált használt bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk gyűjtését, újrahasznosítását, felújítását, értékesítést végezték. A műhelyekben megjavított termékek az erre a célra létrehozott szociális áruházban kerültek értékesítésre. A szociális gondoskodás során lehetőség nyílott a szociális problémák kezelésére, terápiás foglalkozások, lakhatási feltételek, foglalkoztatás biztosításával a létbiztonság megteremtésére ezzel segítve a társadalmi beilleszkedést és a munka megtartását. A programban 3 év alatt 48 fő vett részt. 2.9.1.4.8 A Termelőiskolai program 113 Az országban másodikként, 2000 novemberében indult Pécsett. A szakképzetlen, szociálisan hátrányos helyzetben lévő, iskolarendszerből kikerült fiatalok számára foglalkoztatási, képzési lehetőséget, szociális gondozást nyújtottak, lehetővé tették számukra különböző szakmák elsajátítását és az átmeneti foglalkoztatásuk után, közreműködtek az elsődleges munkaerőpiacon történő munkavállalásukban is. 3 év alatt 150 fő vett részt a programban. Megvalósító: Uwyta Kht. Időtartama: 2000. október 1.‐ 2003. szeptember 30.

112

Megvalósító: Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Pécsi Termelőiskola Időtartama: 2000. november 1.‐ 2003. október 31. – A program keretében a 2000‐ben induló program képzései: pincér, szakács, bőripari szabász, kesztyűs, gyógynövényismerő és –termelő. 2001‐ben induló program képzései: pincér, szakács, kőműves, parkgondozó, faipari gépmunkás.. 2002‐ben induló program képzései: pincér, szakács, kőműves, parkgondozó, bőripari szabász. 113



213

2.9.1.4.9 A Lépésről lépésre‐ Roma referens program A program célja a mindenkori munkaerő‐piaci eszközrendszer keretén belül a segítségben nehezen részesülő célcsoportok élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítása /különös tekintettel a célcsoport irányában megnyilvánuló előítéletek csökkentésére/, munkaerő‐piaci reintegrációjuk elősegítése mentori jellegű, alternatív munkaerő‐piaci szolgáltató program működtetésével. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeinek működési területén 8 fő, a Munkaerő‐piaci referens képzésen sikeresen részt vett roma referens foglalkoztatása, általuk segítő hálózat létrehozása. A segítő hálózat komplex humánerőforrás fejlesztő programot dolgozott ki, mely a célcsoport társadalmi, azon belül elsősorban munkaerő‐piaci reintegrációját segítette elő Általános iskolákban és középiskolákban preventív szerepet betöltve a roma származású végzős diákoknak munkaerő‐piaci tájékoztató előadásokat tartottak. Kiemelt célja volt a roma nők szociokulturális hátrányainak csökkentése, ezáltal a tradicionális roma család szerepének társadalomba illeszkedésének elősegítése. 2.9.1.4.10

Az Átjáró‐ tranzitfoglalkoztatási program 114

A program célja 30 fő tartós munkanélküli képzése, foglalkoztatása, szociális gondozása. A célcsoport tartós elhelyezése az elsődleges munkaerő‐piacon a termelőiskolai modell alapján, államilag elismert szakmunkás bizonyítvány megszerzése és a segítő szolgáltatások, tartós munkavállalás segítése. A programba bevont célcsoport halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben lakó fiatalokból került ki. A fiatalok igen nagy hányada olyan családi hátérrel rendelkezett, ahol a többgenerációs munkanélküliség, esetlegesen az alkalmi, főleg szezonális és „fekete”, munkavállalás a jellemző. A programban 15 fő vett részt ABC eladó és 15 fő kovács képzésen.

Megvalósító: Új Esély Egyesület Időtartama: 2004. január 1‐2005. június 30.

114



214

2.9.1.4.11

Az Ökopark Program115

A Program a szenvedélybeteg és megváltozott munkaképességű és hajléktalan emberek foglalkoztatására jött létre Hosszúhetényben és Pécsett. A résztvevők képzésben és támogatott foglalkoztatásban vettek részt, melynek során biokertészeti tevékenységet végeztek. A projektet segítő szolgáltatások kísérték végig, a foglalkoztatási szakaszt utógondozás és a munkában maradás segítése követte. A programban 15 fő vett részt. 2.9.1.4.12 Új program116

szolgáltatások‐

Fiatalok

foglalkoztatása

regionális

A program célja a Dél‐Dunántúli Régióban 100 fiatal regisztrált munkanélküli tartós munkába helyezése, továbbá helyi igényekre épülő olyan új szolgáltatások létrejöttének támogatása, amelyekre az igény már megjelent, de megfelelően stabil fizetőképes kereslet hiányában annak kielégítése piaci alapon nem történt meg. (célzott ágazatok: szociális ágazat, személyi szolgáltatások, idegenforgalom, környezetvédelem, környezetgazdálkodás, területfejlesztés, térségfejlesztés). A program fő elemei a képzés és a támogatott foglalkoztatás. A 3 év során a dél‐dunántúli régióból összesen 44 település 70 munkáltatója és 159 fő fiatal részesült támogatásban, ami azt is jelenti, hogy másfélszer annyi fiatal kapott lehetőséget a programba való bekapcsolódásra. Kiemelkedően a két ágazatban, a személyi szolgáltatások és a területfejlesztés terén volt a legtöbb támogatott pályázat. A program innovatív eredményét jelentették a létrehozott új munkakörök, melyek a legváltozatosabb feladatokra szerveződtek, például: kistelepülési hulladékgazdálkodási referens, területfejlesztési asszisztens, idegenforgalmi menedzser, projekt és hálózatfejlesztési szakreferens, térségi kommunikátor, környezetvédelmi tanácsadó. 2.9.1.4.13

A Graffity‐mentes város program 117

A program célja megtisztítani Pécs városát, kiemelten a történelmi belvárost, annak műemlékeit, köztereit a rájuk festett falfirkától. A programban 11 fő olyan Megvalósító: Uwyta Kht. Időtartama: 2004. január 1‐2005. június 30.

115

Megvalósító: Pécsi Regionális Képző Központ és 70 munkáltató Időtartama: 2004. január 1. ‐ 2006. december 31. és 2004. április 1.‐ 2006. december 31. 116

Megvalósító: Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Időtartama: 2004. január 1.‐ 2005. június 30.

117



215

pályakezdő munkanélküli vett részt, akik jellemzően alacsony szociokulturális háttérrel rendelkeztek és gyakori iskolaváltási problémákkal küzdöttek. Újdonság volt, hogy, a kiválasztásnál „előnyt élveztek” azok, akik tájékozottak a graffity‐s szubkultúrában. A programot koordináló vezető is rendelkezett hasonló tapasztalatokkal, ezért irányító tevékenységét, könnyebben elfogadták a résztvevők. A projekt időtartama alatt a résztvevők támogatott munkaviszonyban álltak, elsajátították a munkavégzéshez kapcsolódó ismereteket ‐ „Falrestaurátor” betanító képzésben vettek részt és sikeres vizsgát tettek‐, továbbá a program ideje alatt szociális mentális gondozásban részesültek. A három fő programelem (képzés, foglalkoztatás, szociális gondoskodás) szorosan összekapcsolódott egymással. A programban 10 fő vett részt. 2.9.1.4.14

Kamipen –(Akarat) program 118

Célja az általános iskola hatodik osztályát eredményesen befejezett, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező elsősorban roma származású munkanélküliek számára az általános iskolai végzettség megszerzése a 7‐8. osztály befejezését lehetővé tevő felkészítő képzési program segítségével, amelyre szakképzés (parkgondozó, hegesztő, épület‐karbantartó, szociális gondozó) és közhasznú foglalkoztatás épül. A program Baranya megye 6 helyszínén (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Sellye, Szigetvár) valósult meg, 72 fő résztvevő bevonásával és 5 fő mentor foglalkoztatásával. 2.9.1.4.15 Humánerőforrás‐ Fejlesztési Operatív Program 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése program 119 Célcsoportjai rendkívül széles kört ölelnek fel, a hátrányos helyzetű munkanélküli fiataloktól az idősebb korosztályig, a tartós munkanélküliektől az inaktív népességig. A támogatások eszköztára azt a folyamatot kíséri végig, melynek során a program résztvevői szakmai végzettséget és munkagyakorlatot szereznek, majd Megvalósító: Khetanipe Egyesület, Pécsi Regionális Képző Központ Időtartama: 2004. július 1.‐ 2006. július 31.

118

Megvalósító: Dél‐dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Időtartama: 2004. szeptember 1.‐ 2007. december 31.

119



216

munkába állnak, mindezt személyes mentori támogatással, annak érdekében, hogy a program sikeres elvégzésében akadályozó nehézségek, kiküszöbölhetőek legyenek Baranya megyében 1810 fő, ezen belül Pécsett 644 fő bevonására került sor. 2.9.1.4.16

A Lépésről lépésre” –II. program120

A roma munkaerő‐piaci referensek foglalkoztatására, a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló segítő hálózat programjának kidolgozására és működtetésére jött létre. A program távlati célja a Baranya megyében élő cigány népesség életkörülményeinek javítása, a szociálisan hátrányos helyzetű romák munkához juttatása, képzettségi szintjének növelése, ennek révén a roma családok anyagi helyzetének, életminőségének és egzisztenciális kilátásainak emelése. A roma referensi hálózat programjának konkrét célja, hogy 8 fő foglalkoztatása (7 fő roma származású munkaerő‐piaci referens, 1 fő programkoordinátor) révén egy olyan hálózat működtetése mely hatékonyan segít a roma származású pályakezdő vagy tartós munkanélkülieknek a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, illetve elhelyezkedési esélyeik növelésében. 2.9.1.4.17

A Mentor tanár program 121

A program célcsoportja a tanár vagy középiskolai tanár, illetve szociálpedagógus végzettséggel rendelkező regisztrált álláskeresők, valamint hátrányos helyzetű 7‐8. és 9‐10. osztályos iskolai tanulók. A program célja a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő, 7‐8. osztályos, illetve 9‐10. osztályos tanulók esélyegyenlőségének növelése, felzárkóztatásuk elősegítése, és az iskolából való kimaradásuk arányának csökkentése, illetve az álláskereső pedagógusok elhelyezkedésének elősegítése az óratervi órán kívüli, a pályázó iskola által felvállalt feladatok ellátása érdekében. A mentor‐tanár munkakörök létrehozását ‐ a Baranya megyei intézményfenntartókkal együttműködve – főként azokon a településeken, illetve 120 Megvalósító: Khetanipe Egyesület Időtartama: 2004. december 1. – 2005. november 30. Megvalósító: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a pályázó intézményeket fenntartó települési önkormányzatok és egyéb fenntartó szervezetek: Intézményfenntartóként a program céljainak támogatása, a közhasznú munkavégzéshez szükséges önrész biztosítása. Időtartama: 2006. február 01.‐ 2007. június 30. 121



217

iskolákban támogattuk, ahol kimutathatóan magas a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma. A programban 29 fő mentor tanár vett részt. Az előzőekből jól látható, hogy az aktív eszközök köre nem elég tág, választéka pedig nem elég sokszínű ahhoz, hogy lefedje a foglalkoztatási programokhoz igényelt támogatási formákat. A kísérletezés időszakából pedig már eljött az ideje, hogy átlépjünk a modell értékű innovációk elterjesztésének szakaszába. A 2007. évi jogszabály módosítás tágította ugyan a lehetőségeket a programok támogathatósága terén, de ez sem jelentett általános megoldást a problémák kezelésében. A leginkább hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítására olyan integrált megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a társadalmi és gazdasági hátrányok halmozódásából fakadó problémák sokrétűségét és lépéseket tesz a fenntarthatóság megteremtése érdekében. 2.9.1.4.18

A Lakmusz I‐II. program

Két pályázaton nyert támogatást a MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány 2005–2006‐ban, melynek keretében 30 állami gondoskodásból nagykorúságával kikerülő fiatal felnőtt jutott lakáshoz, a munkaerő‐piacon használható tudáshoz, valamint segítő támogatáshoz. A támogatási program célja: „Olyan modell kialakításának elősegítése, amely használaton kívül álló objektumok felújításán, átalakításán keresztül oldja meg a fiatal felnőttek fejlesztését, képzését és elhelyezését úgy, hogy a fiatal felnőttek az objektumban elkészült lakásokban lakhatnak.” A 18 hónapos projekt 15 fő, Baranya megye területén utógondozó ellátásban részesülő, illetve gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúságával kikerült, szakképzetlen, munkanélküli fiatal munkaerő‐piaci és társadalmi (re)integrációját segítette elő. • építőipari munkás betanító képzés (elmélet és gyakorlat) • 10 hónapon keresztül foglalkoztatás (napi 4 órás foglalkoztatás, 26.500 Ft havi bér) • a foglalkoztatás és szakmai gyakorlat keretében a lakások saját maguk által történő felújítása, átalakítása



218

• • • •

pályaorientáció pszicho‐szociális támogatás a projektet követően munkába vagy OKJ‐s képzésbe való kerülés segítése utánkövetés

Az ingatlant (Pécs, István‐akna, volt Bányamentő állomás épülete), a Pécs M. J. Város Önkormányzata vásárolta meg a Mecseki Bányavagyon‐hasznosító Rt.‐től, és bocsátotta az Alapítvány rendelkezésére. A fiatalok építőipari munkás képzését, valamint a program idejére adott képzési, továbbá bér és járuléktámogatást a Baranya Megyei Munkaügyi Központ biztosította, a Gyermekvédelmi Szakszolgálat, pedig a program idejére minden résztvevő fiatalnak utógondozói ellátást nyújtott. Azon fiatalok részére, akiknek az otthonteremtési támogatás összege nem érte el az 1.000 000 Ft‐ot, a hiányzó összeget a Domus Matrum Alapítvány biztosította. A fiatal felnőttek a lakásokra bérleti jogviszonyt szereztek, a lakások szociális bérlakásoknak minősülnek. A lakások a tervezett idő előtt, 2005. december 5‐ére elkészültek, így december 6‐án Mikulás‐napi kulcsátadó ünnepséget tartottak és karácsonyra a fiatalok beköltöztek a lakásaikba. A program I. ciklusának sikeres lezárása jó alapot biztosított az elnyert II. ciklus indításához. A II. ciklusba bevont 15 fiatal az első pillanattól hitt abban, hogy a program sikeres befejezését követően a „Lakmusz ház” az ő lakhatásukat is megoldja, a programban megszerzett szakmai ismeretek, pedig elősegítik boldogulásukat a munka világában. A projekt 2006. március 1‐jén indult, 2007. januárjában zárult. Ugyanazon épület emeleti szintjén került sor 15 lakás kialakítására. 2.9.1.4.19 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő‐piaci integrációja ‐ „Grundsuli” A „Grundsuli” projekt 2002‐ben kezdte meg működését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 3 éves kísérleti programjaként Pécsett, a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványnál. A „Grundsuli” fejlesztés központú foglalkoztatási szolgáltatást nyújtott az iskolarendszerből lemorzsolódott, alulképzett, illetve pályakorrekcióra szoruló16‐25 év közötti fiatalok számára, munkaerő piaci kirekesztődésük megelőzése, képzésbe, munkába helyezésük elősegítése céljából.



219

Az OFA által indított kísérleti modell célja volt, hogy olyan gyakorlat alapú, működő modell jöjjön létre, amely a problémát komplexen, integráltan és differenciáltan kezeli (KID). Célcsoportja: 16‐25 év közötti fiatalok, fiatal felnőttek, akik iskolarendszerből lemorzsolódottak, alapfokú iskolai végzettséggel, vagy szakmával nem rendelkeztek, illetve elavult, vagy nem piacképes szakképesítéssel, érettségivel rendelkeztek, de a munkaerőpiacon nem tudtak elhelyezkedni. A Háttérfejlesztési alprojekt a főprojektet szolgálta ki és támogatta. Társintézményekkel, szolgáltatókkal szoros együttműködést alakított ki, felhasználva az ő professzionális, speciális szaktudásukat. Elsősorban olyan intézményekkel álltak kapcsolatban, akik küldtek és/vagy fogadtak fiatalokat, illetve akik érintettek voltak a program valamelyik elemében – pl. speciális szolgáltatást nyújtottak azon fiatalok részére, akik nem kerültek képzésbe, munkába. A Grundsuli Fejlesztési Társulásának tagjai: Pécs Megyei Jogú Város Képviselőtestületének két tagja, József Nádor Szakképzőiskola, Lovasszálló Kft., Munka Pécs‐Baranyáért Kht., Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége, Baranya Megyei Munkaügyi Központ FIT, Pécs Megyei Jogú Város Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztálya, Pécs Megyei Jogú Város Népjóléti Főosztálya, Dunaferr Épületgépészeti Kft., Apáczai Csere János Nevelési Központ, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A program védnöki, ellenőrző funkcióját a Program Tanács látta el, akik stratégiai iránymutatásaikkal is segítették munkát. Ennek tagjai a következő intézmények, szervezetek képviselői voltak: Pécs Megyei Jogú Város Népjóléti Főosztálya, Baranya Megyei Munkaügyi Központ, Pécs‐Baranyai Kereskedelmi‐ és Iparkamara. Az általános fejlesztési folyamat során a fiatal a megszerzett ismeretei, tapasztalatai, felmért lehetőségei alapján döntött, hogy tanulni (mit), vagy dolgozni (milyen munkakör) szeretne. Erre a döntésre alapozva egyéni fejlesztés kezdődött, amely a cél elérését szolgálta. A munkába állást segítette: álláskeresési technikák, önéletrajzírás, próbafelvételi, stb. Alapfokú végzettség megszerzéséhez (7‐8. vagy 9‐ 10. osztály): fejlesztés, tantárgyi tudáshiány pótlás. Szakma megszerzéséhez: felvételire való felkészítés, szakmatanuláshoz szükséges fejlesztés, oktatás. • Képzésbe, munkába helyezés • Nyomonkövetés



220

Minimum hat hónapon keresztül rendszeres támogató kapcsolat működtetése a fiatallal, képző‐, munkahellyel, családdal a benntartás érdekében. A fenti folyamat megvalósítását fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások (mentorok, utcai szociális munkások), korrepetáló tanárok, közgazdász végezte. A kísérleti program három éve alatt sikerült feltérképezni azokat a problémákat, amelyek miatt a fiatalok kiszorultak a munkaerő‐piacról, és kikísérletezni, hogy mely szolgáltatások, eszközök, módszerek a leghatékonyabbak, amelyek szolgálják a sikeres továbblépésüket. A feltárt problémák és egyéni lehetőségek alapján a projekt szakemberei a képzésbe, nappali rendszerű képzésbe helyezést preferálták. A szocializációs és tanulási problémák miatt, a fiatalok életkora miatt a legcélszerűbb megoldás volt, hogy nappali rendszerben szerezzék meg a tovább tanuláshoz szükséges alapvégzettséget (8., 10. osztály), első szakmájukat. A program tovább folytatása az „Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása” és a HEFOP/2004/ 2.3.2. Grundsuli a baranyai fiatalokért ‐HEFOP 2.3.2.‐05/1 támogatások elnyerésével került megvalósításra. 2.9.1.5

Munkaerő‐piaci szolgáltatások

A munkaügyi szervezet a munkaerőpiacra való be‐ illetve visszakerülés elősegítése érdekében állásközvetítési szolgáltatásokat, munkaerő‐piaci és foglalkozási információkat, munka‐, pálya‐, álláskeresési‐, rehabilitációs‐, valamint helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást biztosít. A foglalkoztatási esélyek növelésében kiemelt szerepe van az egyéni szükségletek felmérésén alapuló személyre szabott szolgáltatásoknak és az ezt megalapozó együttműködési megállapodásoknak. 2.9.1.5.1 Munkaerő‐piaci tanácsadás A munkatanácsadás az elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárására, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozására irányul. A pályatanácsadás célja, az egyén pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő‐piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.



221

Az álláskeresési tanácsadás azoknak nyújt segítséget, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. Az álláskeresési tanácsadás formái: • • •

egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub. álláskeresők részvételével rendszeresen tartott csoportos foglalkozás.

A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket. 2.9.1.5.2 A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás Szakmai, módszertani segítségnyújtással járul hozzá a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez. 2.9.1.5.3 A munkaerő‐piaci és foglalkozási információnyújtás A munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő támogatásainak, szolgáltatásainak és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségeinek ismertetése, a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás és az azokról szóló ismertetők átadása. A szolgáltatás célcsoportját a munkaerő‐piaci szempontból hátrányos helyzetű rétegek (megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek, pályakezdők, 50 éven felüli munkanélküliek, hajléktalanok, büntetés‐végrehajtási intézetből szabadultak stb.) valamint az elmaradott térségekben élők alkotják.



222

2.9.1.5.4 Támogatás munkaerő‐piaci szolgáltatást nyújtók részére A 30/2000.(IX.15.) GM rendelet megjelenésével lehetővé vált, hogy a Munkaügyi Központ külső szervezetektől munkaerő‐piaci szolgáltatást vásároljon. A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást és a munkaerő‐piaci és foglalkozási információnyújtást évek óta pályáztatási rendszerben kiválasztott civil szervezetek valósítják meg. Baranya megyében, 2001‐ben 6 szervezet, 2002‐ben 12 szervezet, 2003‐ban 12 szervezet, 2004‐ben 11 szervezet, 2005‐ben 3 szervezet, 2006‐ban 5 szervezet részesült támogatásban. 2.9.1.5.5 EURES Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) 1993‐ban jött létre és 31 európai ország Állami Foglalkoztatási Szolgálatait tömöríti magában. Tagjai az Európai Gazdasági Térség országai: az EU‐tagállamok, Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc. A magyarországi EURES hálózat célja, hogy tájékoztatást, útmutatást és tanácsadást nyújtson az érdeklődők számára az Európai Gazdasági Térség álláslehetőségeiről, valamint élet‐ és munkakörülményeiről illetve, hogy segítséget nyújtson azon munkáltatók számára, akik más országokból érkező munkavállalókat szeretnének alkalmazni. A Pécsi Kirendeltségen 2005‐ben havonta átlagosan 50‐60 fő érdeklődött személyesen EU‐s munkalehetőségek iránt, valamint a munkavállalás feltételeiről, szabályairól. A legnépszerűbb célországok ‐ az előző évhez hasonlóan továbbra is‐ Anglia, Németország és Ausztria. Német nyelvterületre a szakmunkák, ezen belül is az építőipari és a vendéglátó‐ipari állások után volt a legnagyobb az érdeklődés. Az érdeklődők között nagy számban voltak diplomás, idegen nyelvet jól beszélő pályakezdő fiatalok és szakképzett szakmunkások. •

A hátrányos helyzetű célcsoport foglalkoztathatósága növekedjen. 2.9.1.6

Szociális gazdaság

Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok, így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségűek körében, különösen súlyos problémát jelent, és területileg is koncentráltan jelentkezik.



223

A hagyományos aktív munkaerő‐piaci eszközök nehezen érik el a tartós munkanélküliek jelentős részét. Elsősorban számukra nyújtanak lehetőséget a szociális gazdaság típusú, non‐profit foglalkoztatási projektek, amelyekben a foglalkoztatást igény szerint képzés és szociális, mentálhigiéniás felkészítés egészítheti ki. A szociális gazdaság fogalma122 a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezését jelenti. Más megfogalmazásban a szociális gazdaság olyan vállalkozásokból áll, amelyeknél a befektetett tőke utáni profit maximalizálása helyett a helyi társadalom szükségleteinek kielégítése, és egyben foglalkoztatási gondjainak megoldása az elsődleges cél. Olyan tevékenységeket foglal magába, amely munkahelyeket teremt, és tömeges igényt támaszt az alacsonyan, vagy közepesen képzett munkaerőre, egyben olyan munkahely‐struktúrát hoz létre, ami összhangban van a munkanélküliek összetételével. A szociális gazdaság kettős funkciót tölt be. Egyrészről a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, különösen a szociális szolgáltatások terén, ezáltal javítja a helyi életminőséget. Másrészről a non‐ profit szektor helyi foglalkoztatási projektjei állást biztosítanak a tartós munkanélküliek számára, javítják foglalkoztathatóságukat, esélyt teremtve ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Ugyanakkor a szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni. A szociális gazdaság típusú kezdeményezések ennek megfelelően a non‐profit célú foglalkoztatási projektek, vállalkozások létrehozatalához és működtetéséhez elsősorban olyan közösségi‐közhasznú célú feladatokhoz kapcsolódóan jelennek meg, mint például szabadidős és kulturális programok szervezése, környezetgondozás, településkép javítás, környezetvédelem, személyi szolgáltatások, vagy valamilyen termék előállítása. A szociális gazdaság kiépítésének célja ösztönzi az olyan projektek megvalósulását, ahol a non‐profit szervezetek egyes feladatokat átvállalnak az önkormányzatoktól, ezáltal erősítve az önkormányzati és civil szféra közötti együttműködést. A programok hosszú távú fenntarthatóságának, illetve a szociális gazdaság bővítésének érdekében szükséges továbbá a non‐profit foglalkoztatási projektek kidolgozásában és menedzselésében jártas szakemberek Frey Mária

122



224

képzése, mintaprojektek kidolgozása, a tapasztalatok elterjesztése, valamint a foglalkoztatási projektek sikeres megvalósítását segítő tanácsadói szolgáltatás működtetése. A szociális gazdaság kiépülése hozzájárul az önkormányzati feladatok magasabb színvonalú és szélesebb körű ellátásához, a foglalkoztatás bővítéséhez. Az alacsonyabb státuszú településeken, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, a szociális gazdaság fejlesztése jelentősen javíthatja az életminőséget. Az intézkedés a településfejlesztési akciókkal szinergikus hatást kifejtve célzottan és hatékonyan éri el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat. A szociális gazdaságra épülő szolgáltatások egyénre, személyre szabott ellátási formák, az EU Fehér könyve mutat is példákat, és közzé is tett egy listát arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységekben gondolja bővíteni a munkahelyteremtést. Az EU Fehér Könyve példaszerűen a következőket említi: • Személyi szolgáltatások o otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek o háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás o gyermekfelügyelet o tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő‐ és sportprogramjainak szervezése o lakóházak őrzése, portaszolgálat o vidéki, vagy a város‐központoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése o főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása • Audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák bevezetése • Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés • A környezet gondozása o elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése o helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele (pl. mozgás‐korlátozottak számára is) o céltaxi‐járatok üzemeltetése vidéki településeken belül, és között o szelektív hulladék‐gyűjtés, újrahasznosítás • Környezet‐védelem o természetvédelmi területek gondozása o csatornázás, csatornatisztítás



225

o minőségi standardok betartásának monitorozása o energia‐megtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében. A szociális gazdaság által kínált szolgáltatások fejlesztése egyrészt jobb életfeltételeket kínál a háztartásoknak, másrészt ösztönzi és bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket, mert olyan fogyasztó‐közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekről van szó, amelyek a nemzetközi piacba nem integrálhatók, s így védettek a ‐ nemzeti munkahelyeket veszélyeztető ‐ nemzetközi konkurenciától. Hogy konkrétan milyen tevékenységekről lehetnek, mindenkor attól függ, miből tevődik össze egy adott ország szolgáltatási struktúrája, mi jellemzi a lakosság életmódját és az adórendszert. A Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján megalkotta a 141/2006. (VI.29.) korm. rendeletet a szociális szövetkezetekről. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X törvény és a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (IV.29.) Korm. rendelet megalkotásával – többek között – az volt a jogalkotó célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma (szociális szövetkezet) létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaság jellemző alapértékeit, s olyan igények, szükségletek kielégítésre törekszik, amelyeknek a magántőkések és a közvállalatok szektorában létjogosultsága nincs vagy erősen korlátozott az érvényesülésük. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaságban olyan szükségletek kielégítésére törekszenek, melyek a piac alapú, illetve a civil szervezeti szektor által nem kerülnek kielégítésre, vagy túlzott mértékű korlátozás mellett érvényesíthetők. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek – szociális szövetkezetek – a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár‐, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. A szociális szövetkezet tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. Ezért mondja ki a törvény, hogy a szociális szövetkezet olyan, az alapszabályban meghatározott összegű rész‐ jegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek amellett, hogy általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése, és a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint



226

szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése a fő a célja, vagy iskolaszövetkezetként működik. A szociális gazdaság kiépülése jelenleg folyik hazánkban. Európai Uniós forrásokból indultak el szociális gazdaság típusú projektek, azonban a fenntarthatóság kérdése a legtöbb esetben nyitva maradt, ezek a modell programok nem tudtak igazán tartós hatásokat elérni, fenntartható szolgáltatásokat kialakítani. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány vállalta fel a szociális gazdaság kiépítésének koordinálását, országos hálózat szervezését, képzések lebonyolítását, modell programok kidolgozását, projektek generálását, azok megvalósítását. Jelen dokumentum készítésének ideje alatt írták ki jelen támogatási és tervezési időszakra vonatkozóan a szociális szövetkezetek létrehozására és működtetésére vonatkozóan az első pályázati lehetőségeket. Pécs MJV önkormányzata és a helyi jóléti ellátórendszer intézményei, szakemberei is fontos kérdéseként kezelik az új típusú innovatív, szociális gazdaság típusú projektek kidolgozását, megvalósítását. A szociális gazdaság lehetőségeinek feltérképezése, az együttműködési keretek kialakítása, fenntartható projektek készítése elengedhetetlen a jóléti szféra fejlesztése, szükségletorientált, rugalmas alkalmazkodása érdekében.



227

2.9.2

A lakhatással kapcsolatos kérdések szociális szempontú elemzése

2.9.2.1

Az önkormányzati lakásokban élők helyzete

Az önkormányzati lakásokban a város lakosságának közel 10%‐a él, aki határozatlan és határozott idejű bérleti szerződések alapján lakják az ingatlanokat. A határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők csoportját döntően azok alkotják, akik a lakások értékesítése során nem tudták (anyagi okok miatt) vagy nem akarták (az épületek műszaki állapota miatt) megvenni a bérleményt.123 Közel három és félezer család lakik a nevezett jogcímen bérleményében, így nagy számuk jelentősen lelassítja a bérlakások mobilizálhatóságának folyamatát.124 E számottevő népességről általánosságban elmondható, hogy a helyi társadalom alsóbb jövedelmi rétegeibe tartoznak, sok köztük az idős, egyedül álló nyugdíjas, illetve a több gyermekes ‐ sok esetben munkanélküliséggel sújtott – család.125 Körükben általános a lakbér elmaradás, a közüzemi hátralék, ami további károkat, behajthatatlan kintlévőségeket jelent az önkormányzat és a közüzemi szolgáltatók számára. A két, három, öt évre köthető határozott idejű szerződések körébe tartoznak a szükséglakások, szociális bérlakások, szolgálati lakások, fiatalok garzonházi elhelyezésre vonatkozó megállapodások. A felsorolt lakások jellege alapján sejthető, hogy ez a csoport sincs jobb helyzetben a fent kifejtettnél, ha lehet még kedvezőtlenebb életfeltételekkel kell megküzdeniük, lakhatási feltételeik is csak időlegesen biztosítottak. Összességében megállapíthatjuk, hogy az önkormányzati lakásokban a város legszegényebb rétege él, így anyagi és szociális helyzetükből adódóan megoldatlan feszültségek halmozódtak fel körükben, adósságállományuk jelentős, önerőből nemhogy önálló lakásvásárlására, de bérleményük fenntartására is képtelenek.

A bérleményt, amennyiben visszaadják, az ingatlan forgalmi értékének 50%‐át kapják „lelépési” összegként, azonban, mivel ebből új lakást nem tudnak vásárolni, csak évente 15‐20 család választja ezt a lehetőséget. 124 Az önkormányzat 1994‐től csak határozott idejű szerződéseket köt, azonban mobilizálhatósági szempontból még hosszú idő mire ez a intézkedés meghozza a várt eredményt, a határozatlan idejű szerződések magas száma miatt. 125 Különösen nehéz helyzetben élnek a külvárosok lakói és az egyszobás garzonokban lakó nagycsaládok. 123



228

2.9.2.2

Az önkormányzati lakásigénylők helyzete

Az önkormányzati lakásigénylők száma 1995‐től – a szigorú feltételek ellenére ‐ folyamatosan nőtt, jelenleg 3.300126 igénylést tart nyilván az önkormányzat szükséglakás, szociális bérlakás, nyugdíjasházi, vagy garzonházi elhelyezésre. Az igénylőknek nincs más lehetőségük lakáshoz jutásra, albérleti árak megfizetésére ‐ alacsony jövedelmük vagy munkanélküliségük okán ‐ képtelenek, pénzintézeti hiteleket nem tudnak fölvenni. A garzonházi lakásokra a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatal házasok nyújtanak be igényt, akiknek így esélyük van az öt éves előtakarékossági feltételek teljesítése mellett új otthont teremteni maguknak. A magasabb jövedelemmel rendelkező pályakezdő fiatal pároknak lehetőségük van továbbá a „Fecskeházi” elhelyezésre is. A maximum öt évig igénybe vehető bérleti lehetőség és a minimálisan fizetendő lakbér mellett, a párok lakástakarék pénztári befizetésre kötelezettek, ami a bérleti idő lejártával kizárólag lakáscélra fordítható. A „Fecskeház” program nem titkolt célja a pécsi értelmiségi, fiatalok városban–maradási‐hajlandóságának fokozása, lakhatási feltételeik segítése. A nyugdíjasházakba való elhelyezésre, azok az idős önkormányzati lakásbérlők kerülhetnek, aki leadják önkormányzati lakásukat. A legnagyobb igény a szociális bérlakások iránt mutatkozik és mivel az igénylők között sok a két, három gyermekes család, érdemes lenne a szociálpolitikai támogatások felhasználásával együtt biztosítani lakhatási feltételeiket, az önkormányzat aktív együttműködésével segítve hozzá őket végleges otthonukhoz. A szociális bérlakások iránt igényt benyújtók másik nagy csoportját a fiatal házasok alkotják, akik szintén nem tudnak lakáshoz jutni más csatornákon keresztül, garzonházi elhelyezésük – a továbblépési feltételek hiányában – nem lehetséges. A várólisták folyamatos bővülését figyelembe véve indokolt lenne a bérlakás‐ állomány bővítése, hiszen a pécsi népesség jelentős hányadának ez az egyetlen esélye s az emberhez méltó lakhatási körülmények kialakítására.

Ez a szám két nagy csoportból tevődik össze. Az egyik az új igénylők csoportja, akik jelenleg várnak elhelyezésre. Az új igénylések száma körülbelül 2000. A másik csoportot azok alkotják, akik már önkormányzati lakáshoz jutottak, azonban a bérleti szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy érvényes, benyújtott lakás, igényléssel rendelkezzenek, az ilyen igénylések száma körülbelül 1300‐ra tehető. 126



229

2.9.2.3

A lakáshoz jutás feltétel rendszere, lehetséges forrásai

2.9.2.3.1 Lakónépesség anyagi forrási127 A lakáspiac keresleti oldalán megjelenők anyagi és egyéb forrásai igen összetettek lehetnek, erősen függnek az aktuális életszínvonaltól. A lakásszükséglet mennyiségi oldalát a háztartások számával és azok fizetőképességével, minőségi vetületét a lakások komfortosságával, állapotával határozhatjuk meg leginkább. Jelen fejezetben, szociális szempontból a társadalom azon rétegeivel kívánunk foglalkozni elsősorban, akik nem rendelkeznek kellő pénztőkével lakásvásárláshoz, illetve jövedelmi viszonyaik a hitelfelvétel lehetőségeit nem teszik lehetővé. A pénzintézeti hitelekkel röviden csak azért kívánunk mégis foglalkozni, mert a hitelképesség elérése lehetséges kimenet lehet a társadalom azon csoportjai számára, akik átmeneti szociális segítséggel képessé tudnak válni önálló lakásvásárlására, annak fenntartására. 2.9.2.3.2 Lakásvásárlás ösztönzése 2.9.2.3.2.1

Lakáshitelek

A pécsi fiatalok (15‐29éves) 59%‐a szüleivel él. A 15‐19 éves korosztály szinte kizárólag, a 20‐24 évesek 60%‐a, de a 25‐29 évesek közül is még 37% él szülőkkel128. A hivatkozott tanulmány adatai alapján az is jól látható, hogy a fiatalokat foglalkoztató legfontosabb problémák egyike a lakáshelyzet, így vélhető, hogy nem a lakásvásárlási szándék veszett ki a fiatalokból, és ezért tolódott ki a szülői ház elhagyásának ideje a korábbi generációkhoz viszonyítva jelentős mértékben.129 Magyarországon jelenleg, aki pénzintézeti hitelfelvételben gondolkodik, az lakás‐takarékpénztári hitellel tud elindulni. Ez azt jelenti, hogy megtakarítását 4‐5 évig kamatoztatva, állami támogatáshoz és a megtakarítás mértékével azonos nagyságú hitelhez juthat. Azonban, ha valaki önerővel nem rendelkezik, nincs kiugróan magas jövedelme, vagy nincs legalább három gyermeke, hogy a Jelen pontban azt foglaljuk össze, hogy a lakásra váróknak, igénylőknek milyen anyagi és társadalmi forrásaik vannak önálló lakás megszerzésére, illetve milyen eséllyel tudják lakásukat fenntartani. 128 Dr. Kákai László‐Szabó Andrea: A pécsi fiatalok helyzete, életmódja 2005‐ben 129 A lakáshelyzettel szorosan összefügg a gyermekvállalási kedv, illetve a gyermekvállalás kitolódása is, így demográfiai szempontból is fontos, a társadalom minden rétege számára lakhatási feltételeik tekintetében alternatívák biztosítása. 127



230

szociálpolitikai támogatást nagyságrendileg megérje igényelnie, akkor a lakás‐ takarékpénztári megtakarítással felvett hitel nem lesz számára elégséges önálló lakás vásárlására. 2.9.2.3.2.2

Lakáslízing

Bár a jogszabályi háttere meglehetősen bizonytalan, sok kérdés még tisztázatlan, azonban a lakáspiacon megjelent új lehetőség a lakáslízing. A jogi konstrukció tulajdonképpen a részletvásárláshoz hasonlít legjobban. A lakáslízing esetében a vevő előre meghatározott futamidő (például: tíz vagy húsz év) alatt fizeti ki a lakás vételárát, és az utolsó részlet kifizetése után kerül a lakás a tulajdonába. A futamidő végéig a lízingbevevő kvázi ʺhasználati díjatʺ fizet. Ha a részleteket nem tudja törleszteni, ki kell költöznie, és az addig kifizetett pénzét elveszíti. A lakáslízing azonban azoknak ajánlott, akik biztosan minden körülmények között vállalni tudják, hogy hosszú időn keresztül fizetik a havi törlesztő részleteket, közös költséget, biztosítási díjakat, vállalják az árfolyamkockázatot. 2.9.2.3.2.3

Szociálpolitikai támogatás

A lakásépítési (‐vásárlási) kedvezmény az eltartott, közös háztartásban élõ gyermekek és egyéb eltartott családtagok után járó vissza nem térítendő állami juttatás. A kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő és vele együtt költöző gyermekek után jár. Legalábbis ez a főszabály, és a családok többsége csak a gyermekeket veszi számba. Szintén jár kedvezmény (ha kisebb is) más eltartott családtagok után. A kedvezmény lakás/ház építésére, új lakás vásárlására használható. A támogatást a készültségi fok arányában folyósítják, akkor, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, anyagi eszközeinek 80%‐át már felhasználta a lakás építésére, ezt a szükséges dokumentumokkal igazolta.130

A szociálpolitikai támogatás odaítélése kizárólag

130



231

2.9.2.4

Meglévő lakás fenntartásának képessége

A már megvásárolt vagy bérelt lakások fenntartásnak képességét az adósságállomány nagysága, illetve az egyes szociális szolgáltatások és juttatások igénybevevőinek számának alakulása alapján vizsgáljuk. 2.9.2.4.1 Lakásfenntartáshoz kapcsolódó támogatásban részesülők száma Lakásfenntartási támogatást igénybevevők száma

4000 3515

3500

3275

3000 2498

fő

2500

Pénzbeni támogatás

2000

Természetbeni támogatás

1500 1000 681 500

406 285

157

259

2002. év

2006. év

0

1993. év

1998. év

25. Diagram: Lakásfenntartási támogatást igénybevevők száma

A lakásfenntartási támogatás nagyságrendileg az egyik legjelentősebb támogatási forma a segélyezési rendszeren belül. A ’90‐es évek második felétől az igénylők száma igen magas, és a gazdasági megszorítások idején további emelkedések mutatkoznak, mivel egy átlagos háztartás havi kiadásainak jelentős hányadát képezik a lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek. A havi szinten igényelhető támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz nyújt segítséget úgy, hogy az



232

ügyfél által jelzett közüzemi szolgáltatónál az ügyfél fogyasztói számláján kerül a támogatás jóváírásra. A lakásfenntartási támogatás 5 millió forint kiadást jelentett a pénzbeni és 128 millió forintot a természetbeni juttatások esetében az önkormányzatnak 2006‐ban. 2.9.2.4.2 Adósságkezelési szolgáltatás 2.9.2.4.2.1

Az önkormányzati lakásbérleményekben felhalmozott adósság

Hátralékosok száma a lakásbérleményekben a tartozás ideje szerinti (hónap) megoszlásban Pécsett, 2006

1 216

1 220

1 1‐3 3‐6 6‐12 12 felett 396

1 003 438

26. Diagram: Hátralékosok száma a lakásbérleményekben a tartózkodás ideje szerinti (hónap) megoszlásban Pécsett, 2006

Az 1‐3 hónapos elmaradást késedelmes fizetéssel a bérlők még általában rendezni tudják. Az ábrán jól látszik, hogy ebből a körből kerül ki a hátralékosok közel 50%‐a. A 6 hónapon felüli hátralék rendezésére lehetőség van részletfizetéssel is, amit a hátralékosok ezen körének nagy része igénybe is vesz, a tapasztalatok szerint azonban sokan csak időhúzásnak tekintik a lehetőséget. Az egy éven felüli hátralékosok száma 1220 fő volt 2006‐ban és összes tartozásuk 261,1 millió forint, ami az összes tartozás 86,6%‐át teszi ki. Ebben a körben jelenik meg a már felmondott bérleti szerződés utáni jogcím nélküli lakáshasználók létszáma is.



233

A hátralékosok tartozásának összege (mFt) a tartozásuk ideje (hónap) szerinti megoszlásban Pécsett, 2006 6,1 10,8

9,9 17,3 1 1‐3 3‐6 6‐12 12 felett

264,1

27. Diagram: A hátralékosok összege (mFt) a tartozásuk ideje (hónap) szerinti megoszlásban Pécsett, 2006

A fizetési meghagyás és a bérleti viszony felmondása a nagy hátralékos – 50 ezer forint feletti – tartozással rendelkező bérlőkre vonatkozik. A hátralékosok negyede – viszonylag kis létszámú csoportja ‐ képzi a kintlévőségek döntő részét, ami 2006‐ban 264,1 millió forintot jelentett. 91 fő önkénye lakáshasználót tartottak nyilván 2006‐ban, átlagos tartozásuk 87 ezer forint /fő volt. Ennél a csoportnál a fizetőképesség hiánya és állandó vándorlása teszi lehetetlenné a hátralék beszedését. 2.9.2.4.2.2

Az adósságkezelési szolgáltatás

Az adósságkezelési szolgáltatásba azok a személyek vonhatók be, akik szociálisan rászorultak, jogszabályban meghatározott nagyságú és minőségű lakásban laknak, adósságuk minimum 50. 000 forint, de 260. 000 forintnál nem nagyobb, illetve adósság‐állományuk legalább 6 havi elmaradásból, de maximum 18 hónapon belül keletkezett. A Családsegítő Szolgálatok adósságkezelési szolgáltatását 413 fő vette igénybe 2006‐ban, ami 20 millió forint kiadást jelentett az önkormányzatnak.



234

2.9.2.5 Anyagi, lakhatási szempontból veszélyeztetett családok (Családok átmeneti otthonába lakhatási okokból bekerülők, anyagi, lakhatási okból veszélyeztetett gyermekek, lakáskísérési program…) A lakhatási szempontból veszélyeztetett, krízis helyzetbe került családok számára ‐ a Uwyta Kht., az Ifjúságért Egyesület és a Kisgyermek Szociális Intézmények fenntartásában ‐ Családok átmeneti otthona működik Pécs városában. A krízis helyzetbe került családok így szigorú feltételek mellett 1évig tartózkodhatnak az intézményekben. Minden helyen komoly várólistákkal kell számolni, egyik intézmény sincs berendezkedve a valódi „krízis‐elhelyezésre”131. Az otthonokban tartózkodó családokat igyekeznek minden szempontból segíteni lakhatási feltételeik megoldásában, melynek elsődleges feltétele a család anyagi stabilitásának megteremetése, vagyis a munkavállalás. Az anyagi feltételek stabilizálásán túl a család kapcsolatainak, a lakhatás lehetséges alternatíváinak feltérképezésében, a család számára igényelhető támogatások megigényelésében, illetve, a gyermeknevelésben, háztartásvezetésben, pénz‐kezelésben kapnak segítséget az itt élő családok. Az Ifjúságért Egyesület „Kiléptető házat” is fenn tart az átmeneti otthonból kikerülő családok számára, ahol már nem teljes körűek, de mégis védett környezetben próbálhatják ki, mennyiben sikerült önállóvá válniuk az átmeneti otthonban töltött idő alatt, valóban képesek‐e már az önálló életvezetésre. Anyagi okból veszélyeztetett gyermekek száma 2006‐ban a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat adatai alapján több mint 3000 főt jelentett 2006‐ban. Az anyagi okok a lakhatás körülményeit és feltételeit döntő mértékben határozzák meg, hogy az érintett családok nagy részének lakhatása is veszélybe kerül anyagi ellehetetlenülésük folytán. Különösen magas a veszélyeztetett gyermekek száma a Meszesi városrészben és Kertvárosban132. A város önkormányzata az Ifjúságért Egyesülettel kötött együttműködési megállapodás értelmében a lakhatás megőrzését szolgáló kísérleti program megvalósítását vállalta. Az így elindult lakáskísérési program, a 300ezer Ft feletti lakbérhátralékkal és emellett más adósságterhekkel is küzdő, önkormányzati Olyan esetekre, amikor azonnali, sürgős segítséget igényelne a család elhelyezése ilyen esetek például a családon belüli erőszak, a szívességi lakhatás váratlan megszűnése, munkanélküliségből adódó anyagi problémák miatt addigi lakhatás felmondása, halál eset, válás miatt bekövetkezett anyagi ellehetetlenülés…stb. 132 A városrehabilitációs programnak így a problémák halmozódásával, eredmények és okozatok egész hálójával kell megbirkózni, hiszen jelen helyzetben a városrész infrastrukturális szempontból való fejlesztése nem elegendő a problémák megszüntetéséhez, ezen területekre kiszoruló társadalmi csoportok szociális szempontú segítése is kulcsfontosságú. 131



235

bérlakásban élők, maximum három éven keresztül történő gondozására tesz kísérletet. A programban való részvétel várható eredménye egyrészt az adósságterhek megszüntetése ill. csökkentése, másrészt a kliensek életvezetési szokásainak megváltoztatása, problémamegoldó képességének fejlesztése. A programban való részvételt egy három hónapig tartó előkészítő szakasz előzi meg, mely alapján eldől, hogy a kliens alkalmas‐e a programban való részvételre, a harmadik év végére prognosztizálható‐e, hogy a szolgáltatás segítségével fel tudja számolni adósságállománya nagy részét, nyitott‐e életvezetésében a változtatásra. A programba vont kliensekkel kötött szerződés értelmében, családgondozás és a hátralékcsökkentési támogatás folyósítása történik meg a program keretében. A három évig tartó szolgáltatási szakasz után a klienseket utógondozással a Családsegítő Szolgálatok családgondozói segítik a már elért eredmények megtartásában. 2.9.2.6

Hajléktalanság133

Pécsett becsült adatok alapján 800 főt érint a hajléktalanság, közülük 300 fő körüli a hajléktalan‐ellátásba bekerülők száma, melyet a TÁMASZ Alapítvány biztosít a városban. A hajléktalanság kezelése igen összetett probléma csak komplex szociális szolgáltatások és szervezeti, intézményi együttműködések által lehetséges. 2.9.2.7

Szociális bérlakás‐építési program

Az önkormányzat által 1998‐ban elfogadott Szociális Bérlakásépítési Program 2005. decemberében zárult. Az 1998‐as dokumentum 510‐570 db lakás megépítését134 tűzte ki célul. A program lezárásáig 400 lakás megépítését sikerült megvalósítani.135 Az így megépült tömbházakban, összkomfortos, távfűtéses, egyedi mérési rendszerű tégla – döntően garzon és egy szobás ‐ lakások kerültek kialakításra. A lakások 20évig nem elidegeníthetők, kizárólag önkormányzati tulajdonban kell maradniuk. A hajléktalanság a 2.4.2.5.pontban kerül részletes kifejtésre. Az így megépült önkormányzati bérlakások a Kertvárosi területen helyezkednek el döntően – Littke u, Aidinger J. u., Szántó Tibor u., Kőhíd tér, Tildy Z. u. – illetve a belvárosban épült meg a „Fecskeház”. 135 A Bérlakásépítési Program költségeit a város a Széchenyi tervből és önkormányzati saját forrás bevonásával fedezte. 133 134



236

A megépült lakások komoly segítséget jelentettek az önkormányzat számára. Azonban a bérlakásra várók listájának nagyságrendjét is figyelembe véve, könnyen megállapítható, hogy a szükségletek jóval meghaladják az önkormányzat rendelkezésére álló bérlakásokból kielégíthető mértéket.

2.9.3

Városrehabilitáció136

A városrehabilitácó kérdéskörét, azért tekintjük fontosnak és külön fejezetben tárgyalandó kérdéskörnek, határterületnek, mert a lakhatási körülmények szociális szempontból fontos meghatározó tényezői az egyének, társadalmi csoportok életminőségének; illetve urbanisztikai szempontból is kiemelten fontos információkat hordoznak a szociális problémák és feszültségek térbeni sűrűsödésének megállapításában, kezelési módozatok kialakításában. Várostörténeti folyamatok – egyes városrészek funkció‐váltása, új modern városrészek kialakulása ‐ illetve a piaci fejlődés káros következményeként is aposztrofált slumosodás és szegregáció jelensége áll a városrehabilitáció igényének hátterében Pécs városának esetében is. A területen dolgozó szakemberek – világszerte – belátták, hogy egyes leromlott területek műszaki, infrastrukturális állapotának javítása nem elégséges a folyamat megállításához,137 a területen élő – „szélső helyzetben” levő ‐ népesség szociális szempontú segítése, társadalmi re‐integrációja is elválaszthatatlan részét kell képezze a beavatkozásnak, vagyis komplex városrehabilitációs módszerek alkalmazása szükséges.138 Bár ismertek azok a városi területek, melyek leginkább rehabilitációt igényelnek, jelen program keretében egységes összegző megállapításokat nem tehetünk a krízis területekre, az egyes városrészek városrehabilitációs igényére

Jelen fejezet műszaki infrastruktúrára és lakásállományra vonatkozó általános adatai a 2.3.6.találhatók. Jelen pont anyagai a CASE program háttértanulmányainak ismeretében kerültek összeállításra. 137 Általános szociológiai, urbanisztikai tapasztalat, hogy a slum régi lakosai nem képesek megfizetni a régi slum helyén felépült, felújított új lakóházakban a lakbéreket, ezért elköltöznek olyan városrészekbe, ahol alacsonyabbak a lakbérek, ezzel egy másik városrész slumosodását mozdítva elő. Így újratermelődik a slum probléma, csak a város másik területén. 138 A szergregációs folyamatok összetettségét jól mutatja, hogy a kirekesztődés fokozatai, a társadalomtól való távolság szinbolikusan, egy ponton túl, a térbeli elkülönülésben is megjelenik, egy terület rehabilitációja a helyi népesség reintegrációjával, szociális helyzetük javításával, kell együtt megtörténjen. 136



237

vonatkozóan, de megnevezzük azokat a belső területeket, utcákat, tereket, lakóépületeket melyek beavatkozást igényelnek.139 Pécsett a kérdéskörhöz csak óvatos léptekkel, gondos előkészületekkel próbál a városvezetés közelíteni, azonban jól látható, hogy az elmúlt években az önkormányzat felvállalta és lépéseket tett a városrehabilitáció elindításában, és kutatásokkal, programokkal igyekszik előkészíteni a komplex városrehabilitáció megvalósítását.140 Pécsett az alábbi szegregátumokat tárta fel egy regionális vizsgálat141 Előd u., Somogy‐Bányatelep, Rücker‐akna, Magtár u. 10, Csaba u. 2, István akna, Györgytelep, Kismélyvölgy‐dülő, Szigeti‐tanya, Fűzes‐dülő, Szövetkezet u. (Nagyárpád), Péterpuszta, Kökénypuszta, Pipacs‐Gyöngy‐Fűzfa utcák által határolt terület, a város belső területein elszórtan található kisebb szegregátumok (Balokány, Zsolnay V.u., Alkotmány u., Alsóhavi u., Hungária u., Tettya u., Szabadság u., Somogyi B.u., Könyök u., Koller u., Garay u., Felsővámház u., Marx u., Kálvária u., Mohácsi u.,)142 A fenti területek közül Pécs városában a Keleti városrészben történt mélyreható vizsgálat a Pécsi Tudományegyetem Szociológiai Tanszékének vezetésével, amely a nevezett városrészben a következő krízisterületeket nevezi meg: „Pécsbánya (DGT általépített bányászkolónia): Csákány, Debreceni Márton, Gesztenyés utca, Gesztenyés köz, Kórház, Selmecz, Séta tér, Hősök tere (DGT által épített bányászkolónia): Baltika, Bánya, Fejlődés, Füst, Gorkij, Hősök, Kolónia, A különböző tanulmányokban többféle krízisterület‐meghatározás történik, azonban egyikhez sem rendelődik hozzá egységes kritérium rendszer és mivel mélyreható kutatás csak a keleti városrészben zajlott, jelen keretek között nem tisztünk a krízis területek meghatározása, így csak a műszaki állapot és szociális jellemzők alapján leszűrt megállapításainkat tesszük közzé jelen pontban. 140 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2007. februárjában, az 58/2oo7.(02.15.) számú határozatával elfogadta akciótervét. Ennek alapján került összeállításra a Dél‐dunántúli Akcióterv 2007‐2008. évben indítható pályázati konstrukcióinak tervezete. A „Szociális kohézió erősítése problémakezelés” címszó alatt az alábbi prioritást élvező programok kerültek feltüntetésre:Terület‐ rehabilitációs programok előkészítése; Hatékony és fenntartható szociális háló, ellátórendszer és gazdaság a város keleti és nyugati felén; Szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése; Baranya Ifjúságáért Kht.: Csellengő Fiatalok; Alternatív család‐ és otthonközeli ellátások – házi gyermekfelügyelet támogatása; Éltes Mátyás Általános Iskola és Kollégium: „El kell, hogy engedj” –munkaerő‐piaci reintegrációs programja 141 Pörös Béla: A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél‐dunántúli régióban 142 Az érintett területek lakóépületeinek nagy része önkormányzati tulajdonban van, ami egyfelől komoly terhet ró a városvezetésre és az elkerülhetetlen beavatkozást jogkörébe utalja, azonban az, hogy nem magántulajdonban vannak az ingatlanok városfejlődés szempontjából szerencsés, hiszen tervezett beavatkozási stratégiával az önkormányzat által kezelhető a probléma; a nevezett területek leromlása, végleges leszakadása így nem megállíthatatlan. 139



238

Margit, Népfront, Óvoda, Pék, Tárna, Török István, Tűzoltó, Györgytelep és István‐ akna (DGT által épített bányászkolóniák): egy‐egy utcaként szerepelnek a nyilvántartásban. Pécs keleti városrészének további részei: Meszes (1960‐as, 1970‐es években épült szocialista lakótelep, DGT által épített lakóterületekkel): Apafi, Bocskai, Dobó István, Fehérhegyi, Feitig Imre, Gábor Áron, Komlói, Perr Viktor, Szieberth Róbert, Szondy György, Teleki Blanka Fehérhegy (1950‐es években épült szocialista lakótelep): Corvin, Feketegyémánt, Frankel Leó, Komlói, Szeptember 6., Szabolcs (Pécshez csatolt falu, DGT által épített lakóterületekkel): Barátság, Csapó János, Csokonai, Irinyi János, Jószerencse, Szabadságharc, Thököly, Wesselényi”143 A városrehabilitáció szociális dimenzióinak feltárásánál, a hivatkozott kutatás vezetői elsősorban a területfejlesztésben elfogadott általános módszertan és szerkezeti felépítés144 alapján vizsgálódtak, melyek lényeges eredményre vezettek, hiszen az adatok alapján egyértelműen kiderül, hogy a városi átlagtól jelentősen eltérő, bizonyos esetekben azzal ellentétes tendenciákat, jellemzőket mutat145 a rehabilitációban érintett területek népessége. A kiemelkedő stratégiai fontossággal bíró a városrehabilitáció szociális vonatkozásainak kidolgozásában azonban olyan lényeges kérdések vizsgálatára is törekedtek, melyek kulcskérdést jelentenek a stratégia megvalósíthatóságának és sikerének szempontjából.146 Ilyen fontos szempont a társas kapcsolatok, a társadalmi tőke vizsgálata. A megkötő társadalmi tőke147 vizsgálatának eredményeként jól látható, hogy a vizsgált területen sokkal erősebb a szolidaritási‐, bizalmi háló, a baráti, szomszédsági, rokoni kapcsolatok, a háztartások mindennapi életvitelébe beépült egymás segítése, akár pénzbeni támogatása is. Az összekötő társadalmi tőke148, mely alapjaiban határozza meg az emberek egymással való szövetkezésit, csoportos tevékenységekben való Füzér Katalin: A leszakadó városrész és krízis területeinek vizsgálata ‐ PTE Szociológia Tanszék, Társadalmi kirekesztődés és társadalmi tőke kutatás, 2006. 144 Demográfiai helyzet, iskolázottság, munkaerő‐piaci helyzet, jövedelmi viszonyok, fogyasztás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés…stb. 145 Például: városi szinten összességében elöregedés tapasztalható a társadalom korösszetételében, ezzel ellentétben a vizsgált területeken fiatalodik a helyi társadalom. 146 Fontos megjegyezeni, hogy komoly empirikus adatgyűjtést is végeztek a hivatkozott kutatási anyag készítői és otthonaikban keresték fel a területen élő családokat, személyes interjúkat készítettek a helyi lakossággal. 147 A fogalom a rokoni, baráti, szomszédsági kapcsolatokban, a szubszidiaritás, a mikrotársadalmi szolidaritás kapcsolathálózatában ragadható meg leginkább. 148 A „belső körön” – baráti, rokoni, szomszédsági kapcsolatok ‐ kívül eső kapcsolatokban megjelenő általános bizalom. 143



239

részvételének mértékét, más társadalmi rétegekkel való kapcsolat kialakítását, az érdekvédelem szintjeit, szintén kiemelt fontosságú információkat tartalmaznak a célterületek lakosságáról. A kutatás eredménye alapján jól látszik, hogy a rokonokon, szomszédságon túlmutató kapcsolatokban alapvetően a bizalom hiánya tapasztalható. A fentiek alapján összegezhetjük, hogy bár a helyi társadalom magas szolidaritási szinten működő igen összetartó, azonban kifelé, más társadalmi rétegek, csoportok felé alapvetően bizalmatlan. A fenti szempontok vizsgálata is jól mutatja, hogy csak nagyon óvatosan lehet szociális szempontból a tárgyalt területek lakossága felé közelíteni, csak jól átgondolt stratégiával lehet a beavatkozást végrehajtani, hiszen a területi adottságok, az itt élők élethelyzete olyan erős kapcsolati mintázatokat hoz létre, melyekbe mesterségesen beavatkozni veszélyes.149 A Keleti területeken kívül további kutatást igényel a város más részeinek feltérképezése, a már kialakult, vagy szegregációs folyamatok szempontjából veszélyeztetett, területeinek vizsgálata, szükség esetén beavatkozási stratégiák kidolgozása.

A városrehabiltáció szociális dimenzióinak vizsgálata természetesen egyéb szempontok viszgálatát is szükségessé teszi a hatékony megoldások és sikeres programok érdekében, azonban jelen keretek között ezek fontosságára kívántuk a figyelmet irányítani, miszerint nem célszerű egyszerűen csak az infrastruktúrális állapotokból kiindulni, vagy a területen élőket egyszerűen máshova költöztetni, a közösséget felbontani… 149



240

2.10 A jóléti szféra fejlődés és fejlesztés orientált megközelítése 2.10.1 Helyi önkormányzati szociálpolitika újraértékelése A polgármester, a képviselő, a jegyző, a köztisztviselő, az ellátásban dolgozó szakember egyaránt részesei, alakítói a helyi szociálpolitikának. Az önkormányzati szociálpolitika egyebek mellett: • Politikai folyamat, melyben különböző szükségletek kielégítését közérdekké nyilvánítanak, • Kodifikációs eljárás, melynek során helyi rendelete(ke)t alkotnak a törvény(ek) végrehajtására, • Hatósági igazgatási eljárás, mely során egyedi ügyekben döntenek, • Igazgatási tevékenység, amely keretében megszervezik és működtetik a helyi szociális ellátórendszert, • Szakmai folyamat, amely során meghatározott szakmai ismereteket alkalmaznak az általános döntés kialakítása, az egyedi ügy intézése, vagy az ellátás teljesítése során. A korszerű helyi szociálpolitika tehát nem merülhet ki sem a jogszabályok rutinszerű alkalmazásában, sem pedig a közpénzek mechanikus elosztásában. A szociális szféra érdekérvényesítő képessége gyengébb, mint az önkormányzati döntéshozatalt befolyásoló másfajta lobbyk ereje. A szociális döntések elfogadottsága, helyi legitimitása általában gyengébb, mint más ágazatoké. Az önkormányzatok gyakran tudatosan nem különítik el az akut és a krónikusan jelentkező feladatokat, a tartós hatású preventív, valamint a válságkezelő eszközöket. A preventív hatást megcélzó eszközök alkalmazását lehetetlenné teszi az azonnali eredményt felmutatni akaró ellátás‐szervezési alapelv. Mindez a preventív, a konfliktusokat megelőző és a problémákat még csírájukban kezelő szemlélet háttérbe szorulását eredményezheti. A speciális társadalmi szükségletek „monitorozása” és válaszadás a kihívásokra, feladata a helyi szociálpolitikának. A helyi nyilvánosságnak rendkívül jelentős és rohamosan növekvő szerepe lehet az önkormányzat, illetve a helyi társadalom közötti párbeszédben.



241

A szociálpolitika olyan másodlagos védelmi rendszer működtetését is kell, hogy jelentse, ami az adott időben zajló társadalmi és gazdasági változásokat ellensúlyozva, egyfajta relatív biztonságot nyújt a társadalom minden tagja számára. A szociálpolitika túl kell, hogy mutasson a pénzbeni és természetbeli ellátások és jóléti intézményrendszerek fenntartásán és működtetésén, olyan integrált szemléletű ágazat és szektorközi együttműködések kialakításával, ami hozzásegíti, aktív társadalom‐formáló szerepének kiteljesedéséhez, prevenciós szerepének megerősítéséhez. A társadalom működésének hatékony szervezésében a szociálpolitika feladata így nem kevesebb, mint mindig egy lépéssel a társadalmi‐, gazdasági folyamatok előtt járni a társadalom állapotának változását összefoglalóan jellemző, ún. társadalmi indikátorok elemzésével és értékelésével, olyan adatgyűjtési rendszerek, tervezési modellek kidolgozásával, amelyek folyamatos helyzetelemzéssel és értékeléssel hozzásegítik a védelmi rendszerek kellő időben történő aktiválásához. Így a mindenkori szociálpolitikát nem a „tűzoltó munkák” jellemzik, hanem aktív résztvevő lesz olyan kockázatok kivédésében, melyek negatívan befolyásolják a társadalom működését. A szociálpolitika célrendszere olyan horizontális módon kell, hogy áthassa az aktuális fejlesztéseket, tervezési folyamatokat, hogy a szociális dimenziók ne külön álló – legutolsó sorban figyelembe vett ‐ szempontként jelenjenek meg az egyes ágazatok fejlesztéseiben, hanem szinergikus módon az egyes csoportokra gyakorolt pozitív hatásokat erősítsék, a negatív hatásokat ellensúlyozzák. Az állami szerepvállalás csökkentése csak fokozatosan, a társadalmi összetartozás és szolidaritás megerősítésével, a non‐profit, civil szervezetek tudatos fejlesztésével, a civil kontroll beépítésével és működésével lehetséges; így a szociális diskurzus nem a segélyezés mértékéről, hanem a hatékony beavatkozások logikájáról és pontos helyének meghatározásáról, annak mértékéről fog szólni. Olyan ‐ a társadalmi és gazdasági változásokra érzékeny, rugalmas alkalmazkodásra kész ‐ eszközrendszer kialakítása szükséges, amely a civil szervezetek aktív bevonásával, gyors alkalmazkodásra képes ellátórendszert eredményez, ahol az egyes szolgáltatások átjárhatók, az ellátások összekapcsolhatók, és egymást erősítő rendszert alkotnak. A helyi önkormányzatok feladata a folyamatok, szükségletek folyamatos jelzése, alternatív, integrált szemléletű megoldási formák kidolgozása, azok megvalósítása.



242

2.10.2 Informatika A szociális ágazatért felelős minisztérium 2004‐ben rendezett először szociális informatikai műhelykonferenciát. Ez mondható az első olyan nyilvános fórumnak, ahol a szociális ágazat informatikai fejlesztésével kapcsolatban célokat fogalmaztak meg összhangban az egyéb ágazati szakmai programokkal. A szűken vett szociális informatika magában foglalja a szociális szektorban dolgozók informatikai műveltségét, a szolgáltatást nyújtó szervezetek hardver és szoftverrel való ellátottságát. A szociális informatika fogalmának tágabb értelmezése mindezeken túl az ágazati nyilvántartást (adatbázisok), illetve dokumentáció‐vezetést támogató rendszerek kiépítését, működtetését, karbantartását és fejlesztését is jelenti. A hazai szociális szolgáltatók adat‐nyilvántartási gyakorlatában elsősorban a papíralapú adminisztráció a domináns. A papíralapú nyilvántartás hely‐ és időigényes, továbbá rendkívül költséges. A szociális szolgáltatók munkáját jelentősen leegyszerűsíthetné, hatékonyabb és precízebb adatrögzítést tenne lehetővé, ha az adminisztrációt digitalizálnák. Az információs rendszer gyakorlati alkalmazását nehezíti, hogy a szociális szolgáltatók többségénél nem ritka az illegális szoftverhasználat, a hardverpark gyenge és alacsony adatbiztonsággal jellemezhető, illetve a humán erőforrás oldalt tekintve, nincsen, vagy kevés a megfelelő gyakorlati tudással rendelkező dolgozó. Jelenleg a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások adminisztrációjában nem áll rendelkezésre egységes ágazati szoftver. Jellemzőek a pazarló, egyedi fejlesztések, melyek alkalmatlanok a hálózati kiszolgálásra, a kötelez adatszolgáltatás (KSH OSAP) támogatására. Ennek következménye, hogy nem állnak rendelkezésre naprakész ágazati adatok, ennél fogva az ágazati tervezés (szakmai és pénzügyi értelemben) is akadályoztatva van. A szociális ágazatért felelős tárca felismerte, hogy az egyedi PC‐s rendszerek helyébe, mellé lépve az igazi megoldást csak a globális megoldások alkalmazása, illetve az egységes adatbázis szerkezetre épülő informatikai rendszer bevezetése jelentheti. A 2006. évben előkészítésre került és 2007. őszére teljesen működőképes lesz a szociális és gyermekvédelmi elektronikus ágazati nyilvántartási rendszer, amely a 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet által meghatározott nyilvántartásához szükséges adatokat tartalmazza. Az országos, web‐alapú adatbázist a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal működteti.



243

Fontos megemlíteni, hogy a férőhelyfigyelő és a jelentési rendszeren kívül megvalósult az ágazati minisztérium és a Váti Kht. együttműködésével a TeIR rendszer részeként az interaktív elemzést is támogató Szociális Ágazati Nyilvántartási Rendszer. Azonban ez utóbbi, mivel a KSH és az Államkincstár adatbázisán alapszik, csak tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó adatokat tartalmaz. A központi adminisztrációban tehát jelentős előrelépés történt, azonban a szolgáltatók szintjén mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket illetően további fejlesztésekre van szükség. Az informatikai „írástudatlanság” felszámolásának egyik eszköze lehet a speciális módszertani támogatás, a továbbképzési feladatok teljesítése során az informatikai, ágazati informatikai ismeretek fejlesztése, karbantartása, továbbá a tárgyi eszközzel való ellátottság javítása pályázati források bevonásával. Ebben a pontban szeretnénk egy pár gondolat erejéig kitérni az információs társadalomba való átmenet, informatikai fejlesztéseken túlmutató kérdéseire is. Az információs társadalomba való átmenet következtében a szolgáltatást nyújtó intézményrendszer és a potenciális igénybevevők közti kapcsolat is és a szociális szolgáltatásokat igénybevevő célcsoport szociális szerkezete is megváltozik.150. Új szükségletek, új problémák jelentkezhetnek, melyekre reagálni kell, azonban új megoldási módok kialakítására is lehetőséget ad a megváltozott információs és kommunikációs tér. A kirekesztettség okainak mérséklésében komoly eszközt jelenthet a segítő szakmákban dolgozók számára kliensek számítógép használatának segítése, internet hozzáférés támogatása. „Az digitális szakadék csökkentése és ezáltal az információs társadalomba történő befogadás nem garancia, csak lehetőség a szélesebb értelemben vett társadalmi befogadás elősegítésére, ami tapasztalatokkal is alátámasztott. Az IKT‐eszközök használata – mérések bizonyítják(!) ‐ segít a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a munkavállalási kilátások megnövekedésében, valamint költségcsökkentő tényező a háztartáson belül. Használatuk hiánya pedig kumulatív hatású, és visszahat más, társadalmi‐gazdasági hátrányokra is. A számítógép‐használat pozitív hatással van az idősek életére. Bizonyos mentális betegségekben szenvedők számára pedig segítséget

Pl.: mindennapi életkörülményei, szokásai, társas kapcsolatrendszere, szórakozási szokásai…stb

150



244

jelenthet az online kommunikáció és kapcsolattartás. A nehezen elérhető csoportok elérhetővé válhatnak, ha használják az internetet.”151

A szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésében, illetve a szociálpolitika preventív feladatainak megerősítésében kulcsfeladat a szociális tervezés, amihez elengedhetetlen naprakész adatok rendelkezésre állása. Az adatgyűjtés, tárolás és elemzés korszerűsítésében is elengedhetetlen a digitális fejlesztések szorgalmazás, a területen dolgozó szakemberek képessé tétele ezen eszközök és lehetőségek maximális kihasználására. „Más oldalról (back office), ha a szolgáltató intézményrendszer belső működésének átalakítási stratégiájáról beszélünk, ismételten nem csak megfelelő felhasználói szoftverekkel ellátott számítógépek csatasorba állításáról és hálózatba kötéséről kell gondolkodnunk. És nem csak arról, hogy az „office”‐ban és a terepen dolgozók információs írástudása a telepített technika kezeléséhez szükséges szintet elérje. Hanem egyrészt a tulajdonképpeni szolgáltató tevékenység (segítés, segélyezés, gondozás, stb.) szakmai struktúrájához és konkrét megvalósulásának intézményi körülményeihez illeszkedő strukturált adatok generálásának és kezelésének (tárolás, továbbítás stb.) feltételeiről, s az informatika helyett a szakmai protokollokhoz, a minőség biztosításához kalauzol minket, vagy legalábbis ezzel szorosan összefonódó informatikához. Másrészről az intézménytervezési, végrehajtási és ellenőrzési és együttműködési rendszerének analízisével kialakított olyan szintű minőségi leírások szükségesek, amelyek a kvantifikálást lehetővé teszik, ahhoz, hogy az intézményen belüli kommunikáció kihasználhassa az új technika lehetőségeit. Harmadrészt pedig az érdekes, hogy a deklarált s vállalt értékekhez rendelhető célok kitűzéséhez milyen információ‐ és tudásmenedzsment szükséges: előbb hagyományosan, „józan” és tudományos ésszel, majd „digitálisan””152.

2.10.3 A jóléti szféra minőségirányítása A minőségirányítási rendszer a szociális szolgáltatásokban az érintett intézmények és szolgálatok, hatásos és hatékony szociális szolgáltatásainak megvalósításához szükséges valamennyi folyamat és tevékenység átfogó Kolin Péter: Adalékok a szociális esélyegyenlőségi és ifjúsági ágazat információs társadalom stratégiájának megállapításához. 152 Kolin Péter: Adalékok a szociális esélyegyenlőségi és ifjúsági ágazat információs társadalom stratégiájának megállapításához. 151



245

rendszerben történő leírása és szabályozása – a társadalmi igények felmérésétől a szolgáltatás megvalósulásáig. A minőségirányítás megvalósításához szükséges szolgáltató szervezeti felépítés (struktúra), feladatkörök, eljárások, folyamatok és erőforrások összessége. A minőségügyi rendszer magába foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások tartalmi szabályozása a jogszabályokban csak részben valósul meg, és sok esetben azok sem teljesen tükrözik a valós és vélt igényeket, iránymutatásokat és tendenciákat. A szolgáltatások körének folyamatos bővülésével egyre erősödő szakmai igény jelentkezett, hogy a szolgáltatók a felhasználók érdekeit, igényeit, szükségleteit középpontba helyezve egységes keretfeltételek, szakmai szabályozók, minimumok összhangjában nyújtsanak minőségi szolgáltatást. A szolgáltatók ez irányú igényeire reagálva indította el 2005. decemberében a szociális ágazatért felelős minisztérium és annak módszertani háttérintézménye a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációja projektet. A projekt általános célja a szolgáltatásfejlesztés és a szociális ellátórendszer reformja: a piaci igényekhez illeszkedő minőségi szolgáltatások megerősítése, a szolgáltatások mérhetővé tétele és ezen keresztül a kiegyenlített szolgáltatásszervezés biztosításának elősegítése. A projekt közvetlen célja a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások megvalósításának folyamatát szabályozó, szakmai konszenzuson alapuló dokumentumok kidolgozása. A projekt keretében 38 szabályozó anyag (standard, protokoll, irányelv) kidolgozására került sor. A standardok az előre megfogalmazott elvárások összessége, melynek teljesítése szükséges feltétel a kívánt szolgáltatási minőség eléréséhez. A standard‐rendszer olyan elvárás‐rendszert jelent, amelyet előzetesen határoz meg egy kompetens hatóság (minisztérium). A standardok egy szociális (gyermekjóléti) szolgáltató szervezet vagy az egyén teljesítményének elfogadható szintjét írják le, kapcsolódva a helyi struktúrához, valamely folyamat végrehajtásához, vagy mérhető kimenetek teljesítéséhez. Strukturális standardok: olyan kérdésköröket tartalmaznak (pl. vezetés, igazgatás, felvétel ‐ elbocsátás), amelyekre bármely intézménytípus esetében egyformán figyelemmel kell lenni. A szolgáltatás típusa szerintistandardok/irányelvek: az egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket tartalmazzák.



246

Az igénybevevő szerinti protokoll/irányelv‐csoportok: az egyes igénybevevői csoportok sajátos szükségletei alapján meghatározott tevékenység szabályokat jelenti. Az eredmény standardok: a szolgáltatások eredményeinek mérését meghatározó kritériumok. 2007. nyarára elkészültek a szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi minimum standardjai, ezzel párhuzamosan elkészültek és kipróbálás alatt áll a szociális szolgáltatások egységes ellenőrzési eljárásrendje. A standardok tervezett bevezetési időpontja 2008. január 1. A standardizációs folyamat tapasztalatai alapján szükségessé vált egy új szociális szolgáltatási törvény előkészítése, amely az ellátotti alapjogok, a szolgáltatások alapvető struktúráját és a garanciális szabályokat tartalmazza.

2.10.4 Szociális felsőoktatás, szakemberképzés, K+F153 Statisztikai számítások szerint 2010‐ig mintegy 17 ezer szakképzett szociális munkásra lenne szükség Magyarországon. Ennek az igénynek a jelenleg működő tíz szociális munkást képző intézmény mindeddig csupán 18%‐át volt képes kielégíteni, kb. 3 ezer főiskolai végzettségű „általános szociális munkás”, és mintegy 250‐300 egyetemi végzettségű „okleveles szociális munkás” kibocsátásával a hazai szociális munkaerő‐piacra. Baranya megyében a szociális szolgáltatások területén kb. 300 közalkalmazott dolgozik, akiknek legfeljebb 1/5 része rendelkezik szociális munkás szakképesítéssel. A szakképzett szociális munkások iránti igény az utóbbi évtized során a szociális szolgáltató‐rendszer valamennyi területén folyamatosan nőtt. Az 1980‐as évek második felében indult meg Magyarországon a szociális képzések kialakítása. A szociális ellátórendszer differenciálódásával párhuzamosan egyre bonyolultabbá és sokrétűbbé vált a szociális képzések rendszere. A felsőoktatásban a bolognai rendszer bevezetésének eredményeként 2006. szeptemberétől átalakult a szociális képzések rendszere. A szociális képzési ágban az alapképzési szakok (BA/BSc) közt található a korábban főiskolai diplomát adó szociális munka és a szociálpedagógia alapszak. A mesterképzési szakok (MA/MSc)

A szociális felsőoktatással kapcsolatos általános információkat, a Pécsi Tudomáyegyetem hivatalos honlapján található tájékoztató anyag alapján állítottuk össze ‐ www.szocialismunka.hu 153



247

jelenik meg a korábban egyetemi szintű képesítést adó szociális munka és a szociálpolitika mesterszak. A szociális képzések rendszerében három fő területet lehet megkülönböztetni: a közép‐ és felsőfokú szakirányú szakképesítést adó iskolarendszerű képzéseket (szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus, szociális szervező), illetve a tudományos fokozatot adó doktori képzéseket, a szociális szakemberek számára szervezett különböző típusú továbbképzést (szakmai személyiségfejlesztés, szakmai tanácskozás, szakmai műhely, tanulmányút) és a szociális szakvizsgát. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1991‐ben, az országban az elsők közt indult a szociális munkás képzés. A képzés követelményeit nyugati minták alapján 1990‐ben határozták meg az érintett felsőoktatási intézmények szakemberei. A magas színvonalú szociális képzés biztosítása, a szakemberek összefogása érdekében 1991‐ben megalakult a Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete, az Iskolaszövetség. A szövetség munkájában aktívan részt vett a PTE szociális szakember gárdája is. Az eleinte főiskolai szintű szociális munkás képzés hamarosan egyetemi szociálpolitikus, majd egyetemi szociális munkás képzéssel egészült ki. Magyarországon ma Budapest mellett, a PTE‐n folyó képzés az egyetlen, ahol szociális munka és szociálpolitika szakon egyaránt egyetemi diplomát szerezhet a hallgató. Az országban elsőként vezették be a kétszer fél éves terepgyakorlati képzési formát is. A tanszék dinamikus szervezetként, hálózati módon, rugalmasan ágyazódik az egyetem, a helyi társadalom életébe, a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai világba. Az oktatás, a tanszéki műhelymunka, a tudományos diákköri tevékenység súlypontjai, a helyi és új keletű társadalmi problémák tudományos tematizálásával kapcsolatosak (pl. a drogszcéna változása, az embercsempészet, a migráció fokozódása, a családok átalakulása, a kistérségi települések leszakadása) s szakszerű társadalmi válaszra készítenek fel. Többségében tudományos fokozattal, valamint külföldi képzési tapasztalatokkal rendelkező oktatók tudományos teljesítménye, gyakorlati jártassága, műhelymunkája, valamint az amerikai és nyugat‐európai vendégtanárok közreműködése is hozzájárult a saját arculat, az önálló szakmai program markáns megformálásához.



248

A diákok pályázat útján, cserekapcsolatok keretében, egy vagy két szemesztert európai egyetemeken (Bremen, Bayreuth, Fellbach, Oslo) tölthetnek. A csereprogramba bevont országok és városok száma a jövőben tovább bővül. Az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó Szociális munka és Szociálpolitikai Tanszék elektronikus tudományos kommunikációt folytat európai és amerikai társtanszékekkel, kutatóintézményekkel. A magyar felsőoktatás a Bologna‐folyamat keretében csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térhez. A szociális képzésben 2006 szeptemberétől vezették be az oktatási programot megújító kétciklusú (bachelor, BSW és az erre épülő mester, MSW) képzést. A lineáris képzés országokon keresztül ível, egyetemek közti átjárhatóságot biztosít. A képzési program a vizsgák tapasztalatainak az oktatási folyamatba történő visszacsatolása, a diákoknak nyújtott szolgáltatások folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a munkaerő piaci igények felmérése révén folyamatosan korszerűsödik. Képzés célja és felépítése: Szakemberek képzése olyan szociális segítői tevékenységek végzésére, amely segít javítani, illetve helyreállítani az egyének, családok, csoportok és közösségek élet‐ és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex szervezési feltételek megteremtéséhez. A képzés formái: Szociális munkás egyetemi képzés 2005 szeptemberéig ‐ nappali és kiegészítő levelező tagozaton ‐ érvényben lévő szintje: A nappali képzés tíz szemeszteres (öt éves), amelyből az első két tanulmányi év az alapképzés, további két tanulmányi év tananyaga pedig szakképzés. A diákok tanulmányaik mindkét szakaszában elméleti és gyakorlati oktatásban is részt vesznek. A képzés egészében az elméleti oktatás 60 %, míg a gyakorlati oktatás 40%. Az oktatás során az ötödik illetve nyolcadik szemeszterben terepgyakorlatra kerül sor. A kiegészítő levelező tagozatú képzés 4 féléves. 2006. szeptemberétől induló képzési forma a szociális munka alapképzési szak (Bachelor, BA), mely a jelenleg folyó szociális munkás képzéseket váltja fel. A képzés szerkezete és tartalma, az aktuálisan érvényben lévő képzéshez képest ‐ a bolognai folyamat követelményeire tekintettel ‐, jelentősen módosul.



249

/A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke 2007. szeptemberétől szociális munka mester (MA) és szociálpolitika mester (MA) szakok indítását tervezi./ A szociális munka alapképzési szak (BA) képzési ideje: 6+1 (terepgyakorlati) félév. A képzés során komplex modulok keretében nyílik lehetősége hallgatóinak a szociális munka egy‐egy speciális szakterületének elmélyítő megismerésére. A tanszék, a következő komplex modulokat készül indítani a közeljövőben: • Addiktológiai komplex modul • Szociális munka a gyermekvédelemben komplex modul • Szociális munka az egészségügyben komplex modul A szociális ellátórendszer fejlesztésében nagy szerep hárul a szociális szakaembereket képző egyetemekre, főiskolákra. Elengedhetetlenül fontos, hogy a képzések, munkáltatói igényekre válaszoljanak és a szoros együttműködés során a gyakorlatban hasznosítható tudás, kerüljön előtérbe, ennek érdekében szükséges lenne a tereptanároknak is képzést szervezni, a tanszéki tudományos munka eredményeit a szociális intézmények gyakorlatában megjeleníteni. A szociális szolgáltatások fejlesztésében, kutatások, új típusú innovatív programok kidolgozásában, szervezésében, az ellátórendszerrel szoros együttműködést kialakítva, a jövőben kulcs szereplővé kell váljanak a felsőoktatás szociális szakemberei, hallgatói.



250

2.10.5 Szakma‐ és szektorközi együttműködések lehetőségei szolgáltatások területi szintű összehangolásának kérdései

a

Az Európai Unió a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává csak a szociális védelem, a társadalmi befogadás magas szintű megvalósításával válhat. A politikai irányelvek, akciók, intézkedések, a döntéshozatali folyamatok és az azt követő cselekvések elengedhetetlen feltétele a stratégiai partnerségek létrehozása, az állami‐, forprofit magán és a nonprofit ‐ nem kormányzati ‐ szervezetek között. A szektorközi együttműködésen alapuló kezdeményezések támogatása, a szervezetek közti hálózatok kialakítása révén biztosítható a források leghatékonyabb felhasználása. A tervezett és szervezett pécsi önkormányzati szociálpolitika biztosíthatja csak a jóléti/humán szolgáltatások színvonalának/minőségének emelését, a szolgáltatások elérhetőségének javítását, az igénybe vevő rászorulók számának növelését, az ún. szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását. A helyi társadalmi problémák, illetve a jelenlegi és a várható szakmai ‐ jogi és pénzügyi ‐ környezet és elvárások egyaránt a humán közszolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezését, a helyi ‐ regionális szintig ‐ szükségletekre épülő, differenciált jóléti ellátórendszer kiépítését és működését indokolják. A különböző területi szinteken jelentkező lehetőségek és feladatok végiggondolása lehetővé teszi Pécs város számára azt, hogy jóléti ellátó‐rendszere saját lakosai ellátásán túl, agglomerációs, kistérségi, és nagyobb térségi (regionális, inter‐regionális) feladatellátásra is alkalmassá váljon. A tudatos önkormányzati szociálpolitikai tervezés, majd gyakorlat alapján Pécs városa, szintén regionális hatókörrel, alkalmassá válhat ún. szakmafejlesztési/innovációs/módszertani központi szerepkörre is. Az alapszolgáltatások terén alapelv, hogy azokat a lakóhelyhez közel, könnyen elérhető távolságon belül legyen biztosítva, ezért azokat az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével szükséges nyújtani. A szakellátások terén is kiegyenlítettebb feladat‐ellátásra kell törekedni ‐ ún. kapacitás‐szabályozás szükségessége‐, természetesen a területi szintű összhang megteremtésének igényével párhuzamosan: mikrotérségi, kistérségi, megyei és regionális feladatok feltérképezésével és pontos meghatározásával szükséges.



251

Az összetett szociálpolitikai rendszerekben magasabb minőséget eredményez, ha a feladatok teljesítése szakma és szektorközi együttműködésekkel valósul meg, hiszen megfelelő együttműködés esetén a kompetenciák összekapcsolódnak, valódi szociális párbeszéd alakul ki, illetve az ügyfelet szolgáló jogi garanciák megerősödnek. Jelenleg még mindig nem kielégítő az intézmények közötti kommunikáció, ami az ellátások összehangolásának hiányát eredményei. Ez magyarázható egyrészt a számítógépes kapcsolat, illetve az egységes nyilvántartási rendszer hiányával, másrészt az együttműködési szándék, motiváció, illetve a szakmai egyeztetési mechanizmusok, fórumok, közös esetmegbeszélések, szakmai műhelyek hiányosságaival. A kommunikáció hiányos volta a szakemberek és az önkormányzat döntéshozói/köztisztviselői között is tetten érhető. A kommunikáció hiányosságai az ellátások hatékonyságát is megkérdőjelezik. A támogatások, szolgáltatások megállapításánál alapelv kell, hogy legyen, hogy az oly módon biztosítsa a megfelelő színvonalon történő szükséglet‐kielégítést, hogy közben az ellátást igénybe vevő személy függetlensége csak minimális mértékben korlátozódjék, illetve, hogy saját maga is közreműködjön problémája megoldásában. Ehhez elengedhetetlen feltétel az intézményi ellátások és szolgáltatások, illetve természetbeni és pénzbeli ellátások szakmai és területi összehangolása. Gondolunk itt a Területi Szociális Központok, a Gondozási Központok, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok közötti szorosabb együttműködés biztosítására. A szektorközi együttműködésen alapuló programok kidolgozása és megvalósítása is egyre inkább sürgetővé válik, elsősorban a szociális szféra fejlesztésével is befolyásolható, illetőleg a szociális szférára visszahatással rendelkező egyes társadalompolitikai részterületek fejlesztésére ‐ demográfia, foglalkoztatás, társadalmi devianciák, stb. ‐ a társadalmi jólét megteremtése céljából. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a munkanélküliséggel összefüggő problémák, a lakhatással összefüggő problémák, a növekvő szegénység és egyéb társadalmi problémák, a társadalom mentális egészségének romlása, a növekvő bűnözés szociálpolitikai megoldásokat is kívánnak. A társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése a szociálpolitika feladata is, elsősorban szektorközi együttműködésen alapuló, komplex fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában. Így szükséges teendő a szociális szféra fejlesztésének összehangolása a terület‐ és gazdaságfejlesztési, ill. egyéb ágazati programokkal, az EU elvárásokat és ajánlásokat figyelembe véve. A fenti társadalmi problémák kezelése ‐ azok



252

komplexitása miatt ‐ igényli a problémák részletes megismerését ‐ adatgyűjtés, kutatás, elemzés, szociális‐térkép készítés ‐ és komplex programok kidolgozását és megvalósítását. A szektorközi együttműködés főbb szereplői a szociális szféra mellett: az oktatás, a foglalkoztatáspolitika, az egészségvédelem és egészségnevelés, az egészségügyi ellátások, szolgáltatások. Az ágazat és szektorközi együttműködések az eddigiek folyamán, a hazai vagy Európai Uniós támogatási keretből finanszírozott programok, projektek partneri együttműködései során jöttek létre szociális területen. Az így megvalósult együttműködések, azonban kevés esetben tudtak tartósan is fenn maradni, döntő többségük eseti – adott projekt megvalósítására szóló – munkakapcsolatot jelentett csupán. Az állami és civil szervezetek együttműködése jellemző a területen leginkább. A forprofit szféra aktivizálása, szociális programokba történő bevonása továbbra is nehéz feladatot jelent a területen működő intézmények szervezetek számára. A szociális gazdaság típusú projektek jelentenék az együttműködési lehetőségek fő irányát, azonban ezen projektek fenntarthatósága továbbra is kérdéses, a támogatás lejártával a szolgáltatások nem tudnak fennmaradni. Pécs városában országosan kiemelkedő a civil szervezetek bevonása a szociális szolgáltatások biztosításába feladat‐átadás, ellátási szerződéssel.154 A civil szervezetek feladatellátásának hatékonysága, innovációs képessége, szervezeti rugalmassága nem megkérdőjelezhető. Az önkormányzat és a civil szervezetek kommunikációjában azonban van még javítani való. A szociális párbeszéd kialakítása iránti szakmai igény magában foglalja a civil szervezetek és az önkormányzat közötti egyenrangú kapcsolat igényét is. A civil szervezetekkel szembeni bizalmatlanság a szociális érdekegyeztetés mechanizmusainak kiépítésével megoldható. Fogyatékos ellátás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportja (fogyatékos nappali ellátás, támogató szolgálat, tartós bentlakásos intézmények működtetése, szociális étkeztetés); Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány (fogyatékos nappali ellátás, támogató szolgálat)¸„Fogd a Kezem” Alapítvány (fogyatékos nappali ellátás, tartós bentlakásos intézmények működtetése) Alkoholfogyasztási és drogproblémák kezelése: INDIT Közalapítvány („Tisztás” elnevezésű Szenvedélybetegek Nappali Intézmény működtetése, utcai szociális munka). Hajléktalan ellátás:A Támasz Alapítvány (hajléktalan ellátás, népkonyha, nappali melegedő, férfi átmeneti szállás, női átmeneti szállás, hajléktalanok otthona, éjjeli menedékhely üzemeltetése, utcai szociális munka); Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas (népkonyha üzemeltetése) Magyar Máltai Szeretetszolgálat (szociális étkeztetés); Gyermekvédelem: Ifjúságért Egyesület (családok átmeneti otthona ellátás), UWYTA Kht. (családok átmeneti otthona ellátás) Közcélú foglalkoztatás:„Munka Pécs‐Baranyáért” Tranzit Foglalkoztatási Kht. Közhasznú foglalkoztatás: Pályáztatás útján a civil szervezetek a következő munkákat látják el a város közigazgatási területén: közterületi, kommunális munkák, parkgondozás, temető gondozás, bútorfelújítás, adományként leadott háztartási gépek javítása, romák által végzett szociális segítés a város romák lakta területein. 154



253

Szükséges a közeljövőben kutatás/vizsgálódás az önkormányzati fenntartású illetve a nem állami/civil szervezetek feladatellátása közötti hasonlóságok‐ különbségek feltárására, hatékonyságának elemzésre, a szakmai szolgáltatások színvonalának minőségére vonatkozóan, amely előkészítheti egy olyan szektorsemleges faladat ellátáson alapuló finanszírozási rendszer kialakítása, ami az ellátotti körnek nyújtott szolgáltatások szerint határozza meg a támogatás mértékét és nem az adott intézmény jogállása – állami, civil, magán – alapján.

2.10.6 Innovációk támogatása keretfeltételként A szociális (gyermekjóléti/gyermekvédelmi) szolgáltatás olyan közszolgáltatás, amely önmagában is összetett és a határterületi szakpolitikákkal való együttműködésének szinte végtelen módja és formája lehet. A szociális szolgáltatások szabályozórendszerének megteremtése során eltelt közel másfél évtized tapasztalatai azt mutatják a szociális szektor eredményesen tevékenykedni csak akkor képes: •

•

ha partneri együttműködést alakít ki szektoron belül és más szakpolitikákkal: a foglalkoztatáspolitikával, a területfejlesztéssel, az egészségüggyel, az oktatással, ha folyamatosan reagál az új szükségletekre, a változó társadalmi problémákra új eszközök, módszerek alkalmazásával.

A szociális szolgáltatások fenntarthatósága csak akkor garantált, ha a szolgáltatók saját szűk értelemben vett alaptevékenységén túl egyéb járulékos, alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet is felvállalnak. Mindezen keretfeltételek szükségessé teszik a szervezetek folyamatos megújulását, és megújítását, amely igazán csak akkor lehet eredményes, ha a szervezetek belső igényességéből fakad és a szervezet környezete ezt a folyamatot nem gátolja (vagy támogatja). Az innováció a forrásteremtés egyik legfőbb eszköze lehet. A szociális szolgáltatásért felelős szervezetek és a szociális szolgáltatást nyújtók egyaránt érdekeltek kellenek, hogy legyenek az új technikák, módszerek kimunkálásában, elterjesztésében, hiszen az innováció révén új források vonhatók be a szektorba, illetve a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása révén növelhető a hatékonyság.



254

2.10.7 Európai uniós elvárások, a 2007‐2013 közti tervezési időszak szociális szempontú törekvései, főbb irányelvei, pályázati lehetőségei Napjainkban még a döntéshozók és szakmai vezetők részéről is tapasztalható egyfajta szakmai bizonytalanság az EU szociális joga, szociálpolitikai gyakorlata, források formái és elérhetőségének ismereteit illetően. A helyi szociálpolitika szintjén célként “kötelező” megjeleníteni az EU elvárások, lehetőségek feltérképezését, a szociálpolitikai vezetők informálását, felkészítését az EU források hatékony lehívása, komplex fejlesztési programok megvalósítása érdekében. A szociális szféra jövőbeni fejlődéséhez elengedhetetlen az Európai Unió által megfogalmazott elvárások és ajánlások figyelembe vétele, hiszen a praktikum is feltétlenül ezt kívánja, a források elérésének a közösségi forrásokból való részesedés sikerének növelése szempontjából. Az EU elvárásoknak való megfelelés körében az elvárások pontos megismerése és a fejlesztési programokban való megjelenítése a cél. Példaként említhetjük az Európai Szociális Karta 13‐17. cikkelyeit: a szociális és egészségügyi segítséghez való jog, a szociális és jóléti szolgáltatásokból való részesülés joga, a fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek joga szakmai képzésre és a társadalmi és szakmai rehabilitációra, a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre, az anyák és gyermekek joga szociális és gazdasági védelemre. A 2007‐2013‐as tervezési időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv a TÁMOP155 5.prioritási tengelyével, a TIOP156 3.prioritási tengelyével és a DDOP157 4.3. és 4.4‐es prioritási tengelyével kapcsolódik a szociális szolgáltatások minőségi‐ és infrastrukturális fejlesztéséhez. A következőkben a nevezett operatív programok szociális területre vonatkozó főbb elemeit tesszük közzé.

Társadalmi befogadás és részvétel erősítése Operatív program Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra Operatív Program 157 Dél – Dunántúli Régió Operatív program 155 156



255

2.10.7.1 Társadalmi befogadás és részvétel erősítése Operatív program 5. prioritási tengelye 2.10.7.1.1

Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok

„A fejlesztések célja, hogy a gyermekek és fiatalok segítségek kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, és így sikeres és aktív tagjai legyenek a társadalomnak, kapcsolódva a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz. Kiemelt cél, hogy a korán feltárt fejlődési rendellenességek, lemaradások széles köre személyre szabott terápiával eredményesen kezelhető legyen. A tevékenységek az állami és nem állami szereplők együttműködésének támogatásával, a civil szervezetek erőforrásainak mozgósításával, az iskolarendszeren kívüli felzárkóztató, tehetséggondozó és szabadidős programokkal – a devianciák megelőzésén keresztül ‐ hozzájárulnak a lemorzsolódás csökkentéséhez, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjához, ami hosszabb távon a sikeres munkaerő‐piaci integrációt is megalapozza. Ehhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó programokra van szükség.”158 Az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak a „Gyermekesély” zászlóshajó céljainak megvalósításához. 2.10.7.1.2 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő‐piaci integrációjuk előmozdítása érdekében „A szociális ellátórendszer egyes intézményei által elérhető csoportok (például tartósan inaktív személyek, fogyatékossággal élők, mentális betegséggel élők, hajléktalan emberek, szenvedélybetegek, illetve a leghátrányosabb helyzetű települések lakói) esetében olyan képessé tevő/motiváló képzéseket, támogató szolgáltatásokat fogunk biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy később ezek az emberek hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. A támogatás része a személy legalapvetőbb problémáját kiküszöbölő segítség biztosítása is, ami hajléktalanok, más lakhatásukban veszélyeztetett csoportok esetében a védett lakhatási megoldások felkínálása (például albérlet, félutas ház), a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg embereknél pedig ezen UMFT – TÁMOP – 5. prioritási tengely

158



256

túlmenően a rehabilitációt támogató programok elérhetővé tétele. A különféle intézményekben élők és onnét kikerülők (például gyermekvédelmi gondoskodásban élők és onnan kikerülők, bentlakásos szociális intézmények fogyatékos, szenvedélybeteg lakói, az elítéltek és a büntetés‐végrehajtási intézetekből szabadulók stb.), illetve egyéb társadalmilag kirekesztett emberek számára olyan, az önálló életvitelre képessé tevő programokat fogunk indítani, amelyek a munkaerőpiacon, illetve az élet egyéb területein nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztését segítik. Nem az operatív program részét képezi, de fontos megjegyezni, hogy a hiányzó szolgáltatások elérhetővé tétele mellett szükséges a pénzbeli ellátórendszer munkára ösztönző elemeinek fejlesztése is. A beavatkozások kiemelt eleme a szakmaközi és szolgáltatások közötti együttműködések erősítése, különös figyelemmel a munkaügyi és szociális szolgáltatások, valamint az önkormányzatok és a szakigazgatás együttműködéseire.”159 2.10.7.1.3 A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása – ezen belül az akadálymentesítés szakmai‐ módszertani hátterének megteremtése „Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévők sikeres munkaerő‐piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerőpiacra nem integrálható társadalmi csoportok esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fő iránya van. Az egyik irány a jó kormányzás erősítése a szociális szolgáltatások területén a kapacitások és a hatékonyságának erősítésével, átlátható, jó minőségű, szükséglet‐ és bizonyítékalapú ellátórendszer kialakításával:

A fejlesztések megalapozása érdekében támogatni fogjuk a szociálpolitikai beavatkozások előkészítéséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez szükséges adatgyűjtéseket, felméréseket, és az ezekre épülő fejlesztési koncepciók, elemzések, modellprogramok készítését. A szegénységben élők, romák, megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi‐ gazdasági helyzetének részletes vizsgálatára rendszeresen (3‐5 évenként) tudományosan megtervezett, nagymintás célzott adatfelvételeket végzünk. Ezen adatfelvételekből nyert információknak egyaránt alkalmasnak kell lenni a fent nevezett célcsoportok általános társadalmi‐gazdasági helyzetében

UMFT – TÁMOP – 5. prioritási tengely

159



257

bekövetkezett változások megragadására, monitorozására, valamint a programok hatásainak vizsgálatára, és az egyes beavatkozásokban szükséges korrekciók szakmai megalapozására. Ezek a megismételt adatfelvételek biztosítják az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő programok eredményességének és hatásosságának mérését (az összehasonlítható indikátorokat) is.

A szociális ellátórendszer korszerűsítése érdekében támogatni fogjuk az utóbbi időben megkezdett sztenderdizációs és ellenőrzésfejlesztési folyamatok kiteljesítését: szakmai protokollok és sztenderdek kidolgozását, hatékony menedzsmentmodellek kialakítását, a protokollalapú szakmai munkához és adminisztrációjához szükséges tevékenységadminisztráció rendszerének kialakítását.

A szakmai tevékenységadminisztráció korszerűsítése érdekében informatikai sztenderdek kidolgozására, a segítő munka szakmai‐ügyviteli és információs technológiai szabványosítására, egységes adat‐, dokumentum‐ és információcsere szabványok kialakítására, valamint az ezeken alapuló központi és helyi/térségi szociális információs rendszerek fejlesztésére kerül sor. Ehhez a 15%‐os keresztfinanszírozás keretében ERFA típusú fejlesztésekre is szükség van (informatikai fejlesztések, amelyek a módszertani fejlesztésekkel, sztenderdek és protokollok kialakításával szerves egységben valósulnak meg.)

A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket, és egyéb – egyéni és csoportos – tanulási formák (például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttműködések erősítését.

A másik irány a munkaerőpiaci integrációt segítő szociális szolgáltatások fejlesztése:

Ennek keretében kiterjesztjük ‐ a HEFOP 2.2. intézkedésének tapasztalatait is felhasználva ‐ a munkavállalási korú inaktív emberekkel foglalkozó szociális szervezetek felkészítését a rászorulók összehangolt támogatására, az integrált szociális és foglalkoztatási rendszerhez kapcsolódóan.

Kialakítjuk a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés megvalósításához szükséges szakmai, módszertani és szakértői hátteret,



258

amely egyfelől a jelenlegi (köz)szolgáltatások utólagos akadálymentesítését segíti, másfelől hozzájárul az épített környezet eleve akadálymentes tervezéséhez. Ez utóbbi célt szolgálja az egyetemes tervezés (vagy „design for all”) elv átfogó érvényesítése, azaz a környezetet – beleértve a szolgáltatásokat is –úgy kell tervezni, hogy az a lehető legtöbb személy számára – beleértve a fogyatékossággal, és más, sajátos szükséglettel rendelkező, idős embereket – hozzáférhető és használható legyen. Az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében ezenkívül képzési tevékenységeket is támogatni fogunk (pl. jelnyelvet használó személyek, illetve jelnyelvi tolmácsok képzése). (A tevékenység egyben hozzájárul az „Egyenlő esélyű hozzáférés Magyarországon – program a fizikai, info‐ kommunikációs korlátok nélküli környezetért” ‐ zászlóshajó program céljainak megvalósításához.)

Átalakítjuk a megváltozott munkaképességű emberek komplex rehabilitációjának rendszerét: új minősítési rendszert alakítunk ki, amely a meglévő képességeket állítja a középpontba, a szakemberek képzésével megteremtjük az új minősítési rendszer működtetéséhez szükséges humán kapacitásokat, fejlesztjük az elemi rehabilitáció szolgáltatásokat.

Fejlesztjük a házi segítségnyújtás rendszerét ‐ az ápolási díj rendszerének átalakításával ‐ annak érdekében, hogy az valódi választási lehetőséget biztosítson a családok számára, segítse a családi és munkahelyi kötelezettségekből eredő feladatok összehangolását, fokozza a gazdasági aktivitást azáltal, hogy a hozzátartozónak ne kelljen feladnia a foglalkozását, és új munkahelyeket teremtsen a személyes szolgáltatások területén, az intézményi gondoskodás kiváltásával csökkentse a központi költségvetés kiadásait.”160 2.10.7.1.4

A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése

„A beavatkozás célja az emberek és a közösségek társadalmi tőkéjének növelése, és ezáltal a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. A munkaerőpiaci és a társadalmi integráció elősegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. Ezek fejlesztése, megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Ennek érdekében a tevékenységeknek három fő területre fognak irányulni. Egyrészt szükséges a civil társadalom megerősítése, a helyi közösségek fejlesztése, a UMFT – TÁMOP – 5. prioritási tengely

160



259

partnerség erősítése. Másrészt csökkenteni kell a diszkriminációt, az előítéletességet, mert ez alapvető feltétele a különféle kisebbségek (köztük a roma népesség) társadalmi befogadásának, a társadalmi életben való részvételének. Harmadrészt a hátrányos helyzetűek kiszolgáltatottságának csökkentéséhez fejleszteni kell a jogvédelem és jogérvényesítés eszközrendszerét, meg kell erősíteni a civil szervezetek szerepét az érdekvédelemben, különösen a hátrányos helyzetűek érdekképviselete tekintetében (többek között a fogyasztóvédelem és a betegjog, ellátottjog területén).”161 2.10.7.2 Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra Operatív Program ‐ 3. prioritási tengelye az infrastruktúra fejlesztése érdekében Az Operatív program a célul kitűzött fejlesztések során a következőket kezeli kiemelt figyelemmel: • „A fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének biztosítására, hozzáférési esélyeik növelésére, a helyzetüket nehezítő fizikai és kommunikációs akadályok lebontására; • modellértékű innovatív, többfunkciós szolgáltató központok kialakítására a komplex kistérségi felzárkóztató programokhoz kapcsolódóan az ott élők általános hozzáférési problémáinak enyhítése érdekében; • a fokozott segítségre szoruló sérülékeny csoportok (szenvedélybeteg, hajléktalan, idős emberek, átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, az utógondozásban résztvevő bűnelkövetők stb.) ellátásainak korszerűsítése, helyzetük és esélyeik javítása érdekében.”162 2.10.7.2.1 A bentlakásos intézmények modernizációja – gyermekek és fiatalok bentlakásos intézményeinek kitagolása és korszerűsítése „A fejlesztésekkel olyan korszerű szociális és gyermekvédelmi intézményrendszert szándékozunk kiépíteni, amely a speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok (hajléktalan és fogyatékossággal élő emberek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek, az utógondozásban résztvevő bűnelkövetők, UMFT – TÁMOP – 5. prioritási tengely UMFT – TIOP – 3. prioritási tengely

161 162



260

bántalmazott nők, idős emberek stb.) esetében alapvető szolgáltatásokat nyújt az aktivitás növeléséhez, valamint a méltó életkörülmények megteremtéséhez. A cél elérése érdekében elsősorban a nagy létszámú bentlakásos intézmények hazai forrásokból megkezdett kiváltását, kis létszámú otthonszerű szolgáltatások, lakhatási megoldások létesítését folytatjuk. A felszabaduló intézmények a fenntartóik számára bővítik a piaci célú hasznosítás lehetőségeit, különösen a szociális és gyermekvédelmi ellátás céljára alkalmatlan kastélyépületek esetében. Az így felszabaduló épületek hasznosítását a regionális operatív programokban megvalósuló – turisztikai, kulturális, közösségi stb. – fejlesztésekkel lehet biztosítani. A fejlesztések egyúttal mérföldkövet jelentenek a nagyarányú bentlakásos intézményi elhelyezés visszaszorításában, mivel a fejlesztéssel létrehozott lakóotthoni és egyéb korszerű lakhatási formákhoz illesztjük azokat az ellátásokat, amelyek egy adott célcsoport tekintetében a rászoruló otthonának közelében, illetve otthonában biztosítanak szolgáltatásokat. Így egy‐egy rászoruló csoport esetében olyan integrált ellátórendszert lehet kialakítani, amely többféle szolgáltatást egyesít, és a költség‐hatékony működtetés mellett lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki a szükségleteinek leginkább megfelelő ellátáshoz jusson. A fejlesztés az intézmények korszerűsítésére, épületek átalakítására, létesítésére, berendezésére és – az ESZA‐ és ERFA tevékenységek átjárhatóságára vonatkozó szabályok keretein belül – a humánerőforrás képzésére irányul. Az intézményi átalakítás elsősorban nem további új férőhelyek létrehozására, hanem az intézményrendszer átalakítására, modernizációjára irányul, ezért az állami finanszírozás mértéke érdemben nem nő.”163 2.10.7.2.2

Akadálymentesítés

„Az akadálymentesítéshez, az egyenlő esélyű hozzáféréshez kapcsolódó fejlesztések eredményeként a központi közigazgatási szervek nyújtotta közszolgáltatások és az ügyfélszolgálat rendszere elérhetővé, használhatóvá válik a fogyatékossággal élő emberek számára. Ennek megvalósulását segíti a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, ami a fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény elvárásainak is megfelel. A fejlesztések megvalósításában kiemelt figyelmet szentelünk az állami szervek akadálymentesítésére. A fejlesztések tartalma épületek és környezetük UMFT – TIOP – 3. prioritási tengely

163



261

akadálymentesítése. Az infokommunikációs akadálymentesítés (e‐Esélyegyenlőség) a fizikai akadálymentesítésnél még szélesebb körűen növelheti a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerőpiaci részvételét, és az információs társadalom követelményeit és lehetőségeit is figyelembe vevő fejlesztéseket garantál. A fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása: a tágabb értelemben vett akadálymentesítés és az ellátási színvonal javulása, a rehabilitáció hiányzó feltételrendszerének megteremtése, az integrációt szem előtt tartó „egyetemes tervezés” (design‐for‐all) módszereinek általános elterjedése révén a fogyatékossággal élő emberek mellett a társadalom számos más célcsoportja számára javul a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ezáltal nő az esélyegyenlőség az idősek, kismamák, rokkantak, illetve megváltozott munkaképességűek, funkcionális analfabéták, nem magyar anyanyelvűek, alacsony iskolázottságúak, egyéb tájékozódási problémával küzdők stb. csoportjai esetében is. Ezen cél érdekében ki kell alakítani egy országos és hét regionális módszertani központot, ahol segítséget nyújtanak az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek a kialakítását célzó feladatok teljesítéséhez. További feladat a megyei (fővárosi) jelnyelvi tolmács‐szolgáltatások egységes szakmai standardokon nyugvó infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A fejlesztések hozzájárulnak a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről szóló törvényben foglalt kötelezettségek érdemi megvalósításához, ugyanakkor nem igényelnek működési többletkiadásokat.”164 2.10.7.2.3

Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése

„Innovatív, többfunkciós kis‐ és mikrotérségi szolgáltatóközpontok létesítésének célja, hogy néhány legalapvetőbb szolgáltatás kistelepülési biztosítása mellett kis‐ és mikrotérségi szintre helyezzük a problémamegoldás színterét, ahol a rendelkezésre álló szakembereket és forrásokat a költséghatékony működtetés érdekében koncentrálni lehet. Ez az ügyfelek, ellátottak számára lehetővé teszi, hogy minél több ügyüket oldhassák meg egy helyen, elkerülve a felesleges utazgatást, járkálást. Az integrált központok legalapvetőbb szolgáltatásait a kistérség, mikrotérség lakosságának szükségletei függvényében kell meghatározni. A fejlesztés középpontjában szociális és gyermekjóléti ellátások állnak, amelyekhez a térségi szükségleteknek megfelelően egészségügyi, rekreációs, sport‐, ifjúsági,

UMFT – TIOP – 3. prioritási tengely

164



262

informatikai/információs, illetve ügysegédi, kulturális, közigazgatási szolgáltatások, valamint az iskolába való visszakerülést támogató intézkedések csatlakozhatnak. A központok szolgáltatásaihoz való hozzáférést a regionális operatív programokban megvalósuló fejlesztésekkel könnyítjük meg (falugondnoki ellátás, szociális információs szolgáltatás, tömegközlekedés stb.). A fejlesztés magában foglalja az előkészítési munkálatokat, a szükségletek felmérését, együttműködések kialakítását, a központ infrastruktúrájának, berendezésének megteremtését, a kapcsolódó létesítmények kialakítását, a szolgáltatások fejlesztését, beleértve a humánerőforrás fejlesztését, a menedzsment képzését, a minőségbiztosítást. Külön figyelmet kell fordítani azokra a – többségében romák által lakott – térségekre, településekre, ahol a lakosság száma nem csökken, inkább stagnál vagy nő, ezért a fejlesztéseket a komplex térségi felzárkóztató programok által érintett kistérségekben kívánjuk megvalósítani.”165 2.10.7.3 Dél – dunántúli Regionális Operatív Program 4.3. és 4.4.‐es prioritási tengelye 2.10.7.3.1

Humán közszolgáltatások fejlesztése ‐ 4.3. Prioritási tengely

A humán közszolgáltatások fejlesztése című prioritási tengely a következő célok megvalósítását szolgálja: „1. A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása ‐ kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben ‐ komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis‐ és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, 2.

A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban,

3.

Közintézmények akadálymentesítésének informatikai fejlesztéseinek támogatása.”166

és

az

önkormányzatok

UMFT – TIOP – 3. prioritási tengely UMFT – DDOP ‐ 4.3‐as prioritási tengely

165 166



263

2.10.7.3.1.1 Integrált kis‐ és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítása „A humán közszolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatások biztosítását térségi alapon, kis‐ és mikrotérségi szinten kell megoldani. Több célra alkalmas és igénybe vehető infrastruktúrára és komplex, a specializáció helyett az embert a középpontba állító és több szempontból támogató szolgáltatásokra van szükség, melyek hozzáférhetőségének biztosításához elengedhetetlen a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés. A program elemeként meg kell kezdeni az integrált központok kialakításának támogatását (kistérségi és mikrotérségi szolgáltató központok), ahol lehetőleg egy helyen biztosíthatóak a központ vonzáskörzetét ellátó humán közszolgáltatások (külön hangsúlyt kapnak a barnamezős beruházással megvalósuló fejlesztések). A szolgáltatások térbeli koncentrációja preferált, de nem előfeltétele a fejlesztéseknek. A szolgáltatások térbeli koncentrációja esetében biztosítani kell a szolgáltatási központok fenntarthatóságát és elérhetőségét, egyrészt a közösségi közlekedés fejlesztésével, másrészt – főleg az aprófalvas területeken – a hiányzó szükségleteket biztosító alternatív és/vagy innovatív ellátási formák megjelenésével. Továbbá szükségesnek tartjuk a létrejövő intézményi integrációk során felszabaduló infrastrukturális kapacitások közművelődési, közösségi funkcióval történő felruházásának ösztönzését. Az integráció területei az alábbiak lehetnek: • Alapfokú egészségügyi ellátás • Indokolt az egészségügyi alapszolgáltatások rendszerének költséghatékony módon történő átalakítása és a szolgáltatások biztosítása a régió minden lakosa számára. • Alapfokú szociális ellátások • Biztosítani kell, hogy a minimális alapszolgáltatások a régióban mindenhol elérhetők legyenek, biztosítva az esélyegyenlőséget, és elősegítve az elsődleges munkaerőpiacra való belépés és visszatérés lehetőségét. Mivel a bölcsődei ellátás fejlesztését óvodákhoz integráltan tervezzük fejleszteni, így azt a következő bekezdésben tárgyaljuk. • Közoktatási és közművelődési infrastruktúra integrált fejlesztése Elsősorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos működtetése és XXI. Századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelő minőségi oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek működését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerű olyan integrált



264

intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsőde) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. Ez alatt érthető többcélú intézmények létrehozásának támogatása is intézményi integrációval, továbbá ösztönözni kell az oktatási integráció során felszabaduló infrastrukturális kapacitások közművelődési, közösségi funkcióval történő felruházását. A városokban megvalósuló, gazdaságosabb működést célzó fejlesztések esetén – ha szakmailag indokolható – az integrált intézmény létrehozása nem követelmény. Megfelelő figyelmet kívánunk fordítani a közoktatási intézmények IKT eszközfejlesztésére a TIOP fejlesztésekhez kapcsolódóan, valamint a DDOP infrastrukturális fejlesztései és a TAMOP szakmai tartalmi fejlesztései közötti összhang és komplexitás megteremtésére. Minden fejlesztéssel érintett közoktatási intézmény esetében érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása és előmozdítása. Ezért kiemelten fontos a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű (zömében roma) tanulók oktatási és társadalmi integrációját szolgáló feltételek megteremtésének támogatása.”167 2.10.7.3.1.2

Szociális szolgáltatások fejlesztése

„Az integrált központokban megjelenő szolgáltatások kiegészítése céljából indokolt a valós szükségletekre építő alternatív család‐ és otthonközeli szolgáltatások fejlesztése.”168 2.10.7.3.1.3

Akadálymentesítés, informatikai fejlesztések

„Biztosítjuk a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek javítását a megyei és helyi önkormányzatok (hangsúlyt fektetve a helyi kisebbségi önkormányzatokra) vonatkozásában. A fejlesztések tartalma épületek és környezetük komplex akadálymentesítése. Ide értjük az infokommunikációs akadálymentesítést is, mely növeli a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerőpiaci részvételét. Az informatikai fejlesztéseknél szükséges a kapcsolódás a központi e‐ közigazgatási rendszerekhez és a közigazgatás korszerűsítési célokhoz. Az UMFT – DDOP ‐ 4.3‐as prioritási tengely UMFT – DDOP ‐ 4.3‐as prioritási tengely

167 168



265

önkormányzatok egységes és pénzügyileg fenntartható, az önkormányzatok hatósági és belső munkafolyamatainak elektronizálását támogató informatikai fejlesztésének a biztosítása érdekében az operatív program támogatja, hogy az országban az Elektronikus közigazgatás operatív program segítségével kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz csatlakozni tudjanak az önkormányzatok.”169 2.10.7.3.1.4

Szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának erősítése

„A megvalósítandó fejlesztések olyan tevékenységeket céloznak meg, amelyek képesek a munkahelyek megteremtésére kis méretben, helyi szintű szükségleteken és lehetőségeken alapulva. Olyan termelő jellegű munkahelyek megteremtése támogatandó (infrastrukturális beruházásokkal), melyek képesek szociálisan hátrányos helyzetű munkaerővel fenntartható módon, önerőből működni. Olyan helyi munkahelyteremtő programok megvalósulását látjuk szükségesnek, melyek szervesen kapcsolódnak az egyes prioritásokon belül megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez, komplex térségfejlesztési programokhoz és a hátrányos helyzetű csoportok, például romák munka‐erőpiaci reintegrációjára törekszenek.”170 2.10.7.3.2 Integrált városfejlesztési akciók támogatása ‐ 4.4 prioritási tengely Az integrált városfejlesztési akciók támogatása című prioritási tengely a következő célok megvalósítását szolgálja: „1. A régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével 2. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, 2. Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz

UMFT – DDOP ‐ 4.3‐as prioritási tengely UMFT – DDOP ‐ 4.3‐as prioritási tengely

169 170



266

kapcsolódóan helyi közigazgatási szervek, helyi lakosok, civil szervezetek és gazdasági szereplők együttműködésére építenek.”171 Szociális területhez közvetlenül a 2. cél megvalósítása kapcsolódik. 2.10.7.3.2.1

Szociális célú integrált városrehabilitációs akciók támogatása

„A leromló városrészek és telepek, valamint lakótelepek negatív fejlődési spiráljának megállítása, a szegregációs folyamatok ellensúlyozásának és a közbiztonság romlásának megakadályozása érdekében akcióterven alapuló szociális városrehabilitációs akciók ösztönzése és megvalósítása szükséges. A szociális városrehabilitációs akciók keretében a városok által készített városfejlesztési stratégia alapján azonosított és kiválasztott akcióterületeken komplex, a települési környezetet fejlesztő és az érintett közösséget fejlesztő akciók megvalósítását támogatjuk. Az akciók keretében a szóban forgó településrészek infrastrukturális fejlesztésére, a szociális lakások és tömbházak épület‐állományának megújítására (a szociális lakások és panelépületek esetében a lakásállomány felújítására, a roma telepek felszámolására, az alapvető gazdasági és közszolgáltatási, közösségi, kulturális, valamint aktív, mozgás‐gazdag életmódot elősegítő és egészségfejlesztő szolgáltatások betelepítésének elősegítésére kerül sor a hiányzó infrastrukturális adottságok kiépítésével. A szociális városrehabilitációs akciók keretében elengedhetetlenül fontos a lakosságot célzó ESZA‐típusú fejlesztések megvalósítása. Elsősorban a közösség identitástudatát erősítő, valamint a lakosság foglalkoztathatóságát javító képzési és közösségfejlesztési programok megvalósítására van szükség. A városfejlesztési beavatkozások megvalósításában fontos szerepet játszhat a magántőke mobilizálása, megtérülő fejlesztések esetén visszatérítendő támogatások alkalmazása. Az operatív program lehetőséget teremt az EIB, a CEB hitelkonstrukcióval (pl. Jessica) megvalósítható városfejlesztési alapok városfejlesztési beavatkozásokba való bevonására.”172

UMFT – DDOP ‐ 4.4‐es prioritási tengely UMFT – DDOP ‐ 4.4‐es prioritási tengely

171 172



267

3 PÉCS MJV JÓLÉTI ELLÁTÓRENDSZERÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE ERŐSSÉGEK Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.

GYENGESÉGEK A szolgáltatások működtetésével (pl. tervezés, koordináció, ellenőrzés) kapcsolatos anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbi‐tevékenységre is van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal működésének alacsony hatékonysága). A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, a tervezést és fejlesztést.



268

Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására.

A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet /egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for‐profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés).

A város igyekszik a lehetőségeihez képest kiegészíteni az állami normatívákat a szolgáltatások biztosításánál.

A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: Nincs pályázati koordináció, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének hiányosságai. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás (szinte minden szolgáltató esetében). Az utólagos központi finanszírozásból adódó cash‐flow gondok. A normatíva nem inflációkövető. Plusz források bevonása költségvetési nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az egyes intézményi feladatok „kiszerződése” nem mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem



269

Együttműködési „kényszer” a szociális feladatokat ellátók között helyi, kistérségi, megyei, és regionális szinten egyaránt. A kistérség „nyitott” a város felé. Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti).

kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: Az ún. területi együttműködések esetlegessége, nem kielégítő mértéke, hatékonysága. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai „kiskapukon keresztül” a város által működtetett intézményekben jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s regionális eset is). A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két „fenntartó”, valamint a két „fenntartó” között. Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése. Tervezési anomáliák: Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően a jogszabályok végrehajtására és az intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatás‐szervezésnél; ez, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás‐szervezést. Tervezési anomáliák: Az intézmények nem rendelkeznek hosszú távú célkitűzésekkel, informatikai feltételeik nem kielégítőek, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt



270

jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti a korrekt adatszolgáltatást/szolgáltatás‐tervezést. Tervezési anomáliák: Nincs Lakásgazdálkodási Koncepció. A civil szféra erősödő jelenléte az Együttműködési/partnerségi önkormányzati feladatok ellátásában. „gyengeségek”: Az intézmények mögött Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a különböző működő civil szervezetek aktivitása jóléti szolgáltatásokban. alacsony, a civil és önkormányzati, hasonló Az intézmények mellett/mögött civil profilú intézmények között nem jellemző a szervezetek működnek. partnerség/együttműködés. Javuló kapcsolat az önkormányzat és a civil ellátók között. Együttműködési/partnerségi „gyengeségek”: A szektorok és humán ágazatok közötti, illetve az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítőek/ hiányosak/esetlegesek. A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését. A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt, lakáskísérési program, integrált szolgáltatások az idős‐ és fogyatékos ellátás területén) – ún. aktív szociálpolitika iránti igény. A város a passzív szociálpolitizálás mellett az aktív, prevencióra is alkalmas programok és ellátások szervezését és megvalósítását helyezi előtérbe. Az egyetem és a szakképző A szociális ellátórendszer fejlesztésében intézetek/szervezetek megléte. részvételük alacsony.



271

Szakképzett, hivatástudattal rendelkező munkatársak jelenléte az ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek.

A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak. Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek.

Pénzbeli, természetbeni ellátások anomáliái: A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz, a segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. A segélyezés nem hatékony, alacsony összegű. HR problémák: Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség a szociális szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. Szolgáltatási rések/anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap‐, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára „nagy” és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. Szolgáltatási rések/anomáliák: Vannak szakterületek, ahol túlkínálat van a szolgáltatók tekintetében (pl. támogató szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások hiányoznak/lefedetlen területek vannak (pl. szenvedélybetegek közösségi ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik). Szolgáltatási rések/anomáliák: Kapacitáshiány (várakozólista) a szakellátásban.



272

Az önkormányzatnál helyi rendeleti szinten szabályozott a városrészenkénti szolgáltatás‐ biztosítás több szolgáltatás esetén (alapszolgáltatások nagy része, területi szociális központok: segélyezés).

Szakmai innováció(k) jelenléte több szolgáltatás esetében. Megvalósult fejlesztések (pl. HEFOP 4.2. Fogyatékossággal élők és hozzátartozóik esélyegyenlőségének támogatására a szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése történt két intézmény tekintetében (ÉFESZI, INSZI). Az INSZI új szolgáltatása, mint kötelező speciális alapellátási feladat: közösségi pszichiátriai ellátás. ISZI‐ben konyha rekonstrukció történt.

Megyei és regionális hatókörű módszertani intézmények jelenléte, pl. gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, hajléktalan ellátás.

Szolgáltatási rések/anomáliák: A közel hasonló kapacitással rendelkező városrészi felosztás érzéketlen az eltérő lakossági szükségletekre/igényekre (különösen az idősek nappali ellátása terén), bizonyos típusú szolgáltatásoknál hiányzik a városrészi feladat‐ellátás (pl. hajléktalanok). Innováció: A szakmai innovációk szervesülésének feltételei nem adottak. Fejlesztések: Nem, vagy csak részben valósult meg: A Tüzér utcai Egyesített Szociális Intézmény rekonstrukciós fejlesztési tervei csak részben valósultak meg. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tervezett infrastrukturális fejlesztése és a tárgyi feltételek javítása nem történt meg, a személyi feltételek javítása csak időlegesen és részben oldódott meg. Xavér utcai Egyesített Szociális Intézményben az emelt szintű ellátás, demens részleg kialakítása nem valósult meg. Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység, „elvándorló” fiatalok).

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

A szociális ellátórendszer helyi, Pénzügyi/politikai ellenérdekeltségek miatt kistérségi, megyei és regionális szintű továbbra is megmarad a szétaprózódott szakmai és területi összehangolása. ellátórendszer, jellemző marad: lefedetlen hiányzó szolgáltatások, A szakmai és szervezeti integráció szükségletek, párhuzamos feladatellátás. lehetőségének további kihasználása. A jelenleg zajló egészségügyi reformra



273

tekintettel helyi stratégia kialakítása az egészségügy és a szociális szféra összehangolására (pl. idősek célcsoportjánál: bentlakásos idősek otthona/rehab. ágyak ….). Egységes informatikai rendszer Forráshiány, politikai ellenérdekeltség. létrehozása; a szolgáltatók informatikai fejlesztése megkönnyítené az információáramlást, adatgyűjtést, adatelemzést, szükségletfelmérést, szolgáltatás‐tervezést és az intézmények közötti kommunikáció is erősödne (pl. segélyezésnél: Kimera Kft. szociális programja). A városi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás közötti kapcsolat erősítése (pl. közös bizottsági ülések, kistérségi kerekasztal).

Politikai ellenérdekeltség. A szociális igazgatás (munkaszervezetek) törvényi rendelkezések hiányában „automatikusan” nem kooperálnak.

Szociálpolitikai kerekasztal valós, érdemi A szakmapolitikai/politikai működése (ez által a szakmai párbeszéd és érdekellentétek befolyásolhatják a érdekérvényesítés javítása is). kerekasztal működését. További önkéntes szervezetek bevonása.

segítők,

civil Kedvezőtlen társadalmi környezet. Politikai és szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség.

Civil stratégia kialakítása és Közgyűlés által történő elfogadása. Az önkormányzat/igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének erősítése, ennek beépítése a szociális igazgatásba.

Túlzottan hatóság‐centrikus marad az igazgatás, a jogszabályok végrehajtására fókuszál csupán az amúgy is kedvezőtlen jogszabályi környezetben.



274

Az önkormányzat részéről pályázati A politika érdektelensége. Szervezeti és koordináció, támogatás, tanácsadás működési hiányosságok az igazgatásban (pl. nyújtása az intézmények részére. humán‐erőforrás hiánya). Az alapellátást és a szakellátást nyújtó intézményi kör szolgáltatásainak fejlesztéséhez, EU‐s források igénybevétele.

EU források szűkösen állnak rendelkezésre, jellemző az önerő hiánya, a fejlesztési lehetőségek nem teljesen adekvátak a helyi ellátórendszer fejlesztéséhez (pl. idősellátás, bentlakásos intézményrendszer modernizációja).

Ágazat‐ és szektorközi együttműködés Ellenérdekelt résztvevők, koordináció, megszervezése kiválasztott probléma‐ és forrás és együttműködési készség hiánya. szak‐ és határterületeken (pl. modell‐ projektek megvalósítása). Hosszú távú,a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programok kidolgozása és működtetése. Tudatos kapacitás‐szabályozás városrészek között.

a Politikai és érdektelenség/ellenérdekeltség.

szakmai

Objektív értékelési szempontok Kedvezőtlen jogi/szakmai környezet. kialakítása megfelelő rendeleti Szervezeti és működési hiányosságok az szabályozással, szociálpolitikai szakmai igazgatásban. ajánlások. Minőségbiztosítás indikátorainak kialakítása.

alapvető

Valós szükségletfelmérések elvégzésére Szolgáltatások bevezetése és működtetése lenne szükség a szolgáltatások normatívafüggő, nem a valós szükségletek tervezéséhez/fejlesztésekhez. alapján történik. A szükségletek ismerete nélkül fokozódik a



275

területi egyenlőtlenség, tovább nő az ellátatlan egyének/csoportok száma és a „helyi társadalmi esélytelenség”. Valós szükségletfelmérés hiányában az intézmények tervezése is nehezül, amit tovább fokoz a kiszámíthatatlan jogi környezet. A szolgáltatástervezési koncepcióban Szakmai és minimum középtávú fejlesztések érdektelenség/ellenérdekeltség. kerüljenek megfogalmazásra, szükségletorientáltan. Az infrastrukturális, személyi fejlesztésekhez forrás biztosítása, ezáltal a kiszámítható, minőségi munka/szolgáltatás biztosítása.

politikai

A tárgyi feltételek, infrastruktúra hiányosságai a szakmai munka rovására mennek. Forrás‐ és koordináció hiány.

Pályázati önerő‐keret elkülönítése az éves költségvetésből (ún. Pályázati Alap) A szociális szférában dolgozók anyagi és A szolgáltatások szakmai színvonala csökken. erkölcsi megbecsülése, „tudatos” HR politika alkalmazása (képzések, továbbképzések szervezése is). A következő területek fejlesztésére van szükség: ‐ házi segítségnyújtás; ‐ demens ellátás; ‐ idősek gondozóháza; ‐ közösségi ellátások (pszichiátriai, szenvedélybetegek); ‐ egyes fogyatékossági típusok ellátásának (nappali, bentlakásos) fejlesztése; ‐ családsegítő fejlesztése (humánerő és tárgyi feltételek); ‐ pszichiátriai betegek nappali ellátása.

A még hiányzó szolgáltatások kiépítésének elmaradása ún. mulasztásos törvénysértést eredményez, csorbulnak a szociális jogok, a társadalmi kirekesztés veszélye nem csökken, tovább nőnek a szociális problémák, következményeikkel együtt (ún. társadalmi, gazdasági kohézió veszélybe kerül).



276

Nagyobb önállóság az intézményi gazdálkodásban, a már for‐profit szférával „kiszerződött” szolgáltatások esetében rendszeres felülvizsgálat, minőségbiztosítás, pénzügyi, szakmai, jogi garanciák.

Az önálló gazdálkodás lehetőségének teljes megvonása az intézményeknél kevésbé takarékos működést eredményezhet. Az önkormányzatnak pénzügyi és politikai ellenérdekeltsége van az intézményi önálló gazdálkodással szemben.

Jobban kihasználhatná az önkormányzat, Túlzott igazgatási szemlélet hogy a szociális törvény ún. kerettörvény. önkormányzati szociálpolitikában. A változó igények és szükségletek megújulást A várható jogszabályi eredményez(het)nek a „ellehetetleníthetnek” feladatellátásban/szolgáltatásbiztosításban. szolgáltatókat/szolgáltatásokat.

az

változások

Forráshiány. Politikai ellenérdekeltség. Az önkormányzat erősödő Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. szerepvállalása a foglalkoztatáspolitikában, ágazat‐ és szektorközi szemlélet, komplex, integrált szemlélet, ilyen irányú pályázatok, programok támogatása. Új típusú szolgáltatások bevezetése, Kedvezőtlen jogszabályi és szakmai környezet. támogatása, fejlesztése (pl. iskolai Politikai/szakmai érdektelenség, szociális munka, prevenciós ellenérdekeltség. szolgáltatások, lakáskísérés). Kliensirányító, esetmenedzser rendszer Szakmai érdektelenség/ellenérdekeltség. kialakítása, a szolgáltatók közötti kommunikáció erősítése. A megfelelően differenciált térítési díj rendszer, és a szociális rászorultság alapelvének következetes alkalmazása lehetővé tenné a szükségleteknek/igényeknek, és a jövedelmi helyzetnek megfelelő szolgáltató‐rendszer működését.

Kedvezőtlen jogszabályi környezet, forráshiány.

és

pénzügyi

Politikai és érdektelenség/ellenérdekeltség.

szakmai



277

Az egyetem hátteret és lehetőséget Együttműködési nehézségek, biztosít(hat) a jövőbeni munkaerő hiánya, kiválasztására, a munkatársak ellenérdekeltség/érdektelenség. továbbképzésére, illetve a szolgáltatás‐ és szakmafejlesztésekhez.

kooperáció szakmai

Közvélemény formálás (kampányok, ún. Továbbra is Szolidaritás Napok szervezése). körülmények.

gazdasági

kedvezőtlen

A hagyományos családi struktúra, szerepek átalakulása. Önkormányzati preferencia egyes ellátásokra vonatkozóan. Szakmai innovációk támogatása, ún. Szakmai ellenérdekeltség. fejlesztési keretfeltételként.

Helyi gazdasági és társadalmi problémák, különös tekintettel az ún. komplex problémákra (pl. rezsiszegénység, leszakadó városrészek problematikája, gyermekszegénység).



278

FÜGGELÉK



279

1 A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA PÉCS VÁROSÁBAN 1.1 Történeti áttekintés A gyermekvédelmi törvény megszületése előtt az állami gondoskodás rendszerét a Családjogi Törvény (1986. évi IV. törvény) tartalmazta, ez szabályozta a családi jogállással, a szülői felügyelettel, a gondozással és neveléssel, vagyonkezeléssel, törvényes képviselettel, a szülői felügyelettel, a gondozással és neveléssel, vagyonkezeléssel, törvényes képviselettel, a szülői felügyelet megszüntetésével és szüneteltetésével kapcsolatos kérdéseket. A Családjogi Törvény 92. /A §‐a kiskorúakról való állami gondoskodás keretében az intézkedések két nagy csoportját különítette el: 1. Védő‐óvó intézkedések Céljuk: a veszélyeztetettség megszüntetésével vagy enyhítésével a gyermek saját családjában történő nevelésének biztosítása. 2. A kiskorú veszélyeztetettségét rendező intézkedések Céljuk: a kiskorúnak vérszerinti családjából történő időleges vagy végleges kiemelése. A gyermekvédelem korábban két nagy intézményhez tartozott: A Gyámhatóság A Gyermek‐ és Ifjúságvédő Intézet A prevenció csak csíráiban létezett, főleg az oktatási intézményekben, illetve az egészségügy, társadalombiztosítás területén. A prevenciót szolgálták a gyámhatóság által elrendelt védő‐óvó intézkedések, a védő‐óvó pártfogás (a kiskorú figyelmeztetése helyes magatartásra, a szülők kötelezése bizonyos feladatokra, helytelen életvitelük következményeire). A prevenció területén még a rendszeres nevelési segély érdemel említést. A segély odaítélése a rászorultsági elv alapján történt. Ezek az intézkedések általában nem hozták meg a várt eredményt, a pártfogók tevékenységükben egyedül maradtak, a kapcsolati



280

háló, az információáramlás elégtelensége, az erőforrások, az intézményrendszer hiányosságai miatt a gyermekvédelemben összehangolt, komplex tevékenységről nem lehetett beszélni. A gyermekvédelem nem elsősorban a veszélyeztetettség megelőzésére volt berendezkedve, hanem a már kialakult veszélyetetettség megszüntetésére, amely egyet jelentett a családból való kiemeléssel. A gyermek családból történő kiemelését követően a speciális gyermekvédelem, a szakellátás vette át a gyermek ellátását. Ezek az intézmények (csecsemőotthonok, nevelőotthonok, javító‐nevelő intézetek) izoláltan, stigmatizálva és stigmatizálóan működtek, a gyermek számára a családba visszavezető út lezárult. Az állami gondoskodás alatt álló kiskorúak nevelésének elsődleges színterei a nevelőotthonok voltak. Pécsett nagy létszámú 60 fős csecsemőotthon és 80 fős gyermekotthon működött. Nem volt megoldott a nevelőszülők képzése, szakmai segítése sem, így problémájukkal egyedül maradtak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapvető változásokat hozott a gyámügyi igazgatás szervezetrendszerében. A minden polgármesteri hivatalban működő, egységes gyámhatóság helyett – melynek feladatait az 1991. évi XX. tv. a jegyzőhöz telepítette – 1997. november 1‐jétől két különböző, mégis egymáshoz szorosan kapcsolódó hatóság látja el az elsőfokú gyámhatósági feladatokat. Az azonnali intézkedést igénylő, illetőleg prevenciós jellegű gyermekvédelmi feladatkörök továbbra is a jegyzőnél maradtak, míg a bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igénylő gyermekvédelmi és az úgynevezett klasszikus gyámügyi feladatok a városi gyámhivatalokhoz kerültek, mely szerv körzetközpontként működik. A városi gyámhivatal a polgármesteri hivatal szervezetén belül működik. A személyes gondoskodás Az Önkormányzatnak alapellátásként meg kellett szerveznie a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet) és átmeneti gondozását (helyettes szülő, gyermekek illetve családok átmeneti otthona). A hatósági jellegű gyermekvédelmi feladatkörök egy része továbbra is közvetlenül a települési jegyzőhöz tartozik. Itt új feladatot csak bizonyos típusú gyermekvédelmi szolgáltatások működésének engedélyezése jelent. A jegyző feladatai főként járulékosak: a gyámhivatal felkérésére környezettanulmányt végez, gyámsági és



281

gondnoksági ügyekben elkészíti a vagyonról a leltárt, titkos örökbefogadáshoz hozzájáruló szülői nyilatkozatot vesz fel, közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésekben meghatározottak szerint. Emellett a törvény külön nevesíti a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában való részvételt. Továbbá a saját hatáskörébe tartozó ügyekben eseti – és ügygondnokot rendel ki, ment fel, dönt a díjazásáról, illetve a gyermek személyiségének megítéléséhez szükséges szakértői vizsgálatot rendelhet el, szakértőt rendel ki, ment fel, és megállapítja a díját. Felveheti a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, bár ezt a gyámhivatal is megteheti. Védő‐óvó intézkedések – Védelembe vétel A korábbi gyámhatósági feladatkörök közül az ún. védő‐óvó intézkedések, ‐ a törvény elnevezése szerint: védelembevétel – továbbra is teljes egészében a jegyző hatáskörében maradt. Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése családi környezetében biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Van azonban egy lényeges különbség a korábbi – elsősorban adminisztratív jellegű – védő‐óvó intézkedés és a védelembevétel között. A jegyző a védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek részére kirendeli a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki egyéni gondozási‐ nevelési tervet készít, és segítséget ad a szülő részére a gyermekneveléshez. Itt tehát sajátosan kapcsolódik össze a hatósági és szolgáltató gyermekvédelmi munka: az önkéntesen is igénybe vehető szolgálat szorosan együttműködik a hatósággal, az ügyfél számára kötelezővé válik a szolgáltatás igénybevétele. Itt kell szólni az ideiglenes hatályú elhelyezésről, mint hatósági feladatról, melyet a törvény nemcsak a jegyző, hanem – a korábbi, 51/1986. MT. rendelet mintájára – a gyámhivatal, bíróság, rendőrség, ügyészség, büntetés‐végrehajtási intézet parancsnoksága feladataként is szabályoz. Ez viszonylag önálló intézkedés, nem kis felelősséggel, hiszen a családok életébe elég erőteljes beavatkozást jelent, emellett azonnali döntést igényel. Ezzel a döntésével a jegyző ugyancsak a gyámhivatal munkáját készíti elő, hiszen ez alapján fog a gyámhivatal pert indítani a szülői felügyeleti jog megszüntetése, vagy a gyermek elhelyezése iránt, intézkedik a gyermek átmeneti, vagy tartós nevelésbe vételéről.



282

Az állami szerepvállalás csökkenésével, a szociális szférához hasonlóan a gyermekvédelemben is megnőtt a karitatív illetve civil szervezetek szerepe. Döntően ezen szervezetek jelentkezhetnek szolgáltatóként. A jegyző feladata a hatósági és szakmai előírások ellenőrzése és betartása az engedélyezés előtt és azt követően is. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátásokról, védelembe vett gyermekekről, az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről, továbbá a jegyző által engedélyezett gyermekvédelmi szolgáltatásokról kell nyilvántartást vezetnie, a törvényben meghatározott adattartalommal, fokozottan ügyelve az adatvédelmi előírásokra (pl. a gyermek nagykorúságát követő 25 év elteltével minden rá vonatkozó gyermekvédelmi adatot törölni kell). A gyámhivatal szerepe A törvény által hozott változások közül kétségtelenül a legjelentősebb a gyámhivatalok felállítása és az ehhez kapcsolódó körzetesítés. A körzetek kialakításánál három szempontot vettek figyelembe: minden városban működjék gyámhivatal, a bíróságok illetékességi területével, és a kialakítandó építéshatósági körzetekkel összhangban legyen. Ily módon háttérbe szorult az arányosság és a központ elérhetőségének követelménye. A gyámhivatalok a bonyolultabb gyermekvédelmi feladatokat (átmeneti és tartós nevelésbevétel) továbbá a klasszikus gyámügyi feladatokat (gyámság, gondnokság, kiskorúak és gondnokoltak személyi és vagyoni érdekvédelme, örökbefogadás) látják el, a körzethez tartozó községekre is kiterjedő hatáskörrel. A hatáskör címzettje a polgármesteri hivatal ügyintézője, akinek munkáltatója ugyan a jegyző, de szakmai irányítását (igaz a jegyzőn keresztül) a regionális gyámhivatal látja el. Ha a gyámhivatali feladatokat az adott településen több gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintéző látja el, közülük a jegyző jelöli ki – a regionális gyámhivatal vezetője véleményének figyelembevételével – a gyámhivatal vezetőjét. Szoros együttműködés szükséges tehát a regionális gyámhivatal‐vezető és a jegyző között, továbbá a községi jegyzők és a városi gyámhivatal illetve a városi jegyző között. A gyámhivatalok feladat‐ és hatásköre lényegében három részből áll össze. Az egyik az egykori elsőfokú gyámhatósági feladatok köre, melyeket a törvény nem sorolt a jegyző kizárólagos hatáskörébe, tehát a védelembevétel (korábbi védő‐óvó intézkedés) kivételével jószerivel minden. Ezek közül a legjelentősebbek (a teljes felsorolt a törvény (109‐117. §‐ai tartalmazzák):



283

• szülői felügyelettel kapcsolatos kérdésekben történő döntés, gyermek‐ elhelyezési perek indítása, • átmeneti és tartós nevelésbevétel (korábban intézeti illetve állami nevelés volt, csak az elnevezés változott), gondozási díj megállapítása, • gyermekek családi jogállásának rendezése, • kapcsolattartási ügyek, • kiskorú végleges külföldre távozásának engedélyezése, • gyám‐ és gondnokrendelés, elszámoltatás, felmentés illetve elmozdítás, • gondnokság alá helyezés iránti perindítás, • kiskorúak és gondnokoltak személyi és vagyoni érdekvédelme stb. Párhuzamos hatáskörökként jelennek meg az ideiglenes elhelyezés, és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok felvétele, továbbá a gyámhivatal saját ügyeiben önállóan rendel ki eseti‐ és ügygondnokot, szakértőt, illetőleg önállóan is elvégezheti a döntése előkészítéséhez, végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Új feladatként jelentkezik a családba fogadások engedélyezése és az örökbefogadási ügycsoport. A családba fogadást az 1986 előtti családjog is ismerte, ezt követően viszont kikerült a Csjt.‐ből. „Felélesztése” annyival teszi egyszerűbbé az ügymenetet, hogy a szülő hozzájárulásával ideiglenes elhelyezés és perindítás nélkül is el lehet helyezni a gyermeket erre alkalmas és azt vállaló harmadik személynél, akit gyámként a kiskorú részére ki lehet rendelni. Az örökbefogadási ügycsoport pedig a megyei közigazgatási hivataloktól kerül le elsőfokú ügyintézésre. Ez – különösen a külföldre történő örökbefogadást, az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást és a felbontást tekintve – elég nagy szakértelmet kíván, és időigényes eljárás. A feladatkör harmadik része nem közigazgatási feladat volt korábban. Ide két pénzbeli ellátás, a gyermektartás‐díj állami általi megelőlegezése és az otthonteremtési támogatás tartozik. Az otthonteremtési támogatást korábban – életkezdési támogatás néven – a megyei önkormányzat a megyei gyermek‐ és ifjúságvédő intézeten keresztül nyújtotta, és nem volt alanyi jog. A gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttet megilleti a jogszabályban rögzített összegű ellátás, ha a feltételeknek megfelel. Fontos az is, hogy a fiatal felnőtt részére utógondozót kell kirendelni, aki egy évig köteles segítséget nyújtani a rendeltetésszerű pénzfelhasználáshoz. Továbbá a nagykorúvá válás előtt már 6 hónappal tájékoztatni kell a gyermekvédelmi gondozásban levő leendő jogosultakat kérelmük beadásának



284

lehetőségéről. Fontos, hogy csak annak jár az új jogszabály alapján ez a juttatás, aki nagykorúságát a törvény hatályba lépése után tölti be. Mindkét pénzbeli ellátást fedezetét a központi költségvetésből, előleg formájában biztosítják az önkormányzatok részére.

1.2 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete 1.2.1

Veszélyeztetett gyermekek, családok

Általános kritérium, hogy a gyermekjóléti alapellátásban tevékenykedő szakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket, a hatékony szociális beavatkozás, a családgondozás érdekében. Mindehhez nélkülözhetetlen a veszélyeztetettség fogalmának azonos értelmezése. A Gyvt. 5. §. n. pontja értelmében a veszélyeztetettség ‐ olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult ‐ állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Fontos azonban, hogy ezen tág értelmezési keret mellett legalább a módszertani gyermekjóléti feladatokat ellátó szolgálat kidolgozzon egy olyan egységes értelmezést, amely segíti az azonos módon történő szociális munkát. Mindezek hiányában a Központi Statisztikai Hivatalnak szolgáltatott adatokat lehet elemezni, s azokból következtetni a veszélyeztetett, elsődleges célcsoport helyzetére. Nehéz megmondani, hogy milyen egzakt adatokra épült a 2005. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció, amely jelzi, hogy évről‐évre nő a veszélyeztetett gyermekek és családok száma. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a kezelt problémák számának növekedése mutatható ki egyértelműen, ahogy az alábbi ábra ezt prezentálja.



285

A kezelt problémák számának alakulása 35000

29622

30000 25000

19526

20000 15000 10000 5000

8732

9062

2001

2002

22483

4396

0 1999

2004

2005

2006

Kiemelendő, hogy Pécsett a korcsoportonkénti megoszlást figyelembe véve a 0‐14 éves gyermekek aránya a meszesi és a kertvárosi területeken a legmagasabb, ez összefüggést mutat azzal a ténnyel, hogy ezeken a területeken a gyermekvédelmi ellátásra való szükséglet jóval magasabb arányban jelentkezik. Az Uránvárosi és a belvárosi részben az elöregedő társadalom a jellemző, ezért kevésbé jelentkezik az ilyen jellegű ellátási igény. Így gyermekvédelmi szempontból a legkritikusabb területnek a Meszesi és a Kertvárosi városrészt tekinthetjük. A különböző okok miatt kialakult veszélyeztetettség típusainak bemutatása és a veszélyeztetettség területi megoszlása (lásd alábbi diagramok) jelzi a célcsoportok problémáit, és a problémakoncentráció városrészi megoszlását.



286

Anyagi problémák miatt kialakult veszélyeztetettség Anyagi problémák miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása Uránváros

406

Belváros

416

Kertváros

754

Meszes

1430 0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

Az anyagi problémák az alacsony jövedelmi viszonyokból, megélhetési, lakhatási nehézségekből, adódnak. A városrészi demográfiai mutatókból jól látszik, hogy a Meszesi területen arányaiban a legalacsonyabb a városrész népességének aránya az össznépességen belül, viszont itt a legmagasabb az anyagi problémák miatt kialakult veszélyeztetettség száma. A városrészi demográfiai mutatókból az is jól látható, hogy az inaktív keresők részaránya magasabb mind a meszesi és a kertvárosi területeken, a munkanélküliség részaránya a kertvárosi területen magasabb, a foglalkoztatottak részaránya alacsonyabb a Meszesi területen a városi átlagnál. Mindez összefüggést mutat mindkét területen az alacsony jövedelmi viszonyokból adódó anyagi ok miatt kialakult veszélyeztetettségi problémák magas számával. A kertvárosi területen élő gondozott családok nagy része többemeletes panelházakban lakik, amelyek nagy része önkormányzati bérlakás illetve szükséglakás. Rendkívül magas a közüzemi tartozások, ilIetve a lakbértartozások száma. További problémát jelent az önkényes lakásfoglalók helyzete, akik gyakran arra sem kapnak lehetőséget, hogy ‐ bár a hajlandóság megvan bennük ‐ kifizessék a közüzemi számlákat, így gyakran embertelen körülmények között, víz, villany nélkül élnek kisgyermekes családok.



287

A gyermekek iskolai étkeztetése a támogatásra jogosultság miatt biztosított, azonban a megfelelő fejlődés biztosításához szükséges feltételeket nem áll módjukban biztosítani (játékok, könyvek stb.). Mindez jelentősen befolyásolja a gyermekek szocializációját, későbbi iskolai teljesítményüket. Az anyagi (megélhetési, lakhatási) problémák szakmai szempontból is súlyos gondot jelentenek, mivel amíg egy családnak nincs biztosítva a fizikai létbiztonsága, addig illúzió elvárni tőlük, hogy a magasabb szintű szükségletek kielégítésére tegyenek erőfeszítéseket. Gyermeknevelési problémák miatt kialakult veszélyeztetettség Gyermeknevelési problémák miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása

Uránváros

362

Belváros

1671

Kertváros

1268

Meszes

2460 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

A szülői nevelési stílus (engedékeny, túl szigorú, ambivalens) áll leggyakrabban a gyermeknevelési problémák hátterében: nincs a családban kialakult rendszer, napirend, nem fogad szót a gyermek, nem tudja a szülő kezelni a gyermeket. Az iskolai hiányzások problémája a 2006. évben is magas számot mutatott. A szülő az esetek legnagyobb részében nem is tud a gyermek hiányzásairól egészen addig, amíg az iskola feljelentést nem tesz a szülő ellen a szabálysértési főosztálynál. A családok egy



288

részében az eltérő értékrendszer miatt nem jelent problémát, ha a gyermek még az általános iskola nyolc osztályát sem járja ki. (Roma lakosság nagy részénél a kulturális másságból adódóan nem fontos az iskola elvégzése. A lány gyermekek esetében gyakran előfordul, hogy a 14 éves lányokat férjhez adják, míg a hasonló korú fiúgyermekeket befogják a családi gazdaságba.) A szülők a gyermeket nem vonják felelősségre a hiányzások miatt, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az oktatásban való részvételnek, kötelezettségnek. Az iskolai hiányzások problémája a kamasz gyermekek egy részénél egyéb devianciákkal párosul, míg más esetekben inkább a teljesítmény‐zavarra vezethető vissza. Az iskolai hiányzások terén is nagy számú a jelzés 13‐16 éves közötti gyermekekről. A védelembe vételi eljárások az esetek elenyésző részében jelentenek megoldást ezekre a problémákra. Az óvodai beíratásoknál nehézségek jelentkeznek, mert az érintett családok egy része nehezen tudja elfogadni, hogy az öt éves életkor betöltését követően már ugyanolyan kötelezettségek vannak, mint az általános, vagy középiskolákban. Családi konfliktus miatt kialakult veszélyeztetettség Családi konfliktus miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása

Uránváros

728

Belváros

573

Kertváros

2513

Meszes

2143 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

A családi konfliktus lehet szülők közötti, illetve a szülő és a gyermek közötti. Ez



289

megjelenhet veszekedés, verekedés formájában. Egy‐egy konfliktus vezethet a család széteséséhez is (válás). A kliensek körében leggyakrabban jelentkező problémák a családon belüli konfliktusokból erednek. Természetesen e problémák nem önmagukban állnak, gyakran kapcsolódik hozzájuk anyagi probléma, a gyermeknél jelentkező magatartás vagy teljesítményzavar. Ennél a problémakörnél leginkább azok az esetek emelhetőek ki, ahol egyszülős családban nevelkedik a gyermek, vagy a szülő élettársi kapcsolatban él és a gyermek nem tudja elfogadni ezt a személyt. A szülők nem megfelelő nevelési módszerei (keretek, szabályok, elvárások hiánya,) a serdülőkorban oda vezetnek, hogy a szülő, a gyermek öntörvényű viselkedését nem tudja kontrollálni, tehetetlenné válik. Ugyanakkor a gyermek sokszor zsarolja a szülőt, amikor az nem az általa elfogadható szabályokat, elvárásokat támasztja felé. Előfordul, hogy fizikai fölényével lehetetlenné teszi a szülői szerep gyakorlását. A szülő esetenként nem látja be saját felelősségét a konfliktus kialakulásában és elutasítja a szakember segítségét. A rendőrségtől több alkalommal érkezik jelzés az olyan esetekről is, amikor a szülök közötti konfliktus elfajul. Ebben az esetben van, hogy valamelyik érintett, vagy a szomszéd kéri a rendőri segítséget. Egyre gyakoribb a klienskörben az elvált vagy különélő szülők esetén, a le nem zárt érzelmi kapcsolatból adódó konfliktus, amely leggyakrabban a gyermek és a különélő fél közti akadozó kapcsolattartásban mutatkozik meg. Sok gyermeket nevelő szülő, ha nem is tudatosan de a különélő fél ellen hangolja gyermekét a fel nem dolgozott sérelmei hatására. A szülők által hozott jelzések nagy része ilyen típusú problémákat hordoz.



290

Életviteli problémák miatt kialakult veszélyeztetettség Életviteli problémák miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása Uránváros

310

Belváros

559

Kertváros

2047

Meszes

3333 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

A családi konfliktusok kialakulásában az alkoholprobléma jelenti a legnagyobb gondot az érintett családoknál. A szülő/szülők alkoholfogyasztása veszekedéseket, verekedéseket, a gyermekek elhanyagolását, illetve ilyen helyzetben a gyermekek bántalmazását (fizikai, érzelmi) okozzák. Az esetek többségében, a bántalmazást elszenvedett házastárs nem tesz feljelentést, mert egzisztenciálisan kiszolgáltatott és nem tudja felvállalni a különköltözést. Az egzisztenciális kiszolgáltatottságon túl, félnek a feljelentést követő agressziótól (fizika és lelki bántalmazás). Ettől megóvni sem a rendőrség, sem más szervezet nem tudja azokat a személyeket (főleg nőket), akik ebbe a helyzetbe kerülnek. A legtöbb esetben a család a folyamatos agresszió miatt, menekülni kénytelen, átmenetileg rokonoknál húzzák meg magukat, vagy családok átmeneti otthonában, anyaotthonban kerülnek elhelyezésre.



291

Elhanyagolás miatt kialakult veszélyeztetettség Elhanyagolás miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása 102

Uránváros

121

Belváros

141

Kertváros

563

Meszes 0

100

200

300

400

500

600

A gyermek elhanyagolásának tekinthető, ha a gyermek valamilyen szükségletében (fizikai, érzelmi, nevelés‐oktatásbeli) hiányt szenved. Az elhanyagolás problémája elsősorban a legrosszabb társadalmi helyzetű családoknál jelentkezik, de vannak olyan érzelmileg, fizikailag elhanyagolt gyermekek is a kliensek körében, akiknek szülei értelmiségi pályán dolgoznak, s jövedelmi helyzetüket tekintve is a felső‐ középosztályba sorolhatók. Bántalmazás miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása Uránváros

70

Belváros

81

Kertváros

134

Meszes

247 0

50

100

150

200

250

300



292

A bántalmazás az elhanyagolás aktív megnyilvánulása, lehet fizikai (gyermek megverése, ütlegelése), érzelmi (zsarolás, gyermek életkorának nem megfelelő követelményrendszer felállítása, állandó rettegésben tartás), szexuális (családon belüli, kiskorú megrontása). A bántalmazás serdülő és felnőttkoron átívelő testi és lelki zavarokhoz vezet. Kockázati tényező, ha a szülőt magát is bántalmazták, nem megfelelő nevelési elvek (rigid családi struktúra, autokratizmus), aktuális élethelyzet (szülők elveszítik a munkahelyüket, alacsony‐magas életszínvonal). A fizikai bántalmazás szempontjából a legkiszolgáltatottabbak és legveszélyeztetettebbek a 0‐3 éves korú gyermekek. Náluk általában a fizikai jelek (megrázott gyermek szindróma, bevérzések, ütés‐ és szorítás nyomok, stb.), valamint a viselkedésbeli jelek (megvert gyermek szindróma) utalnak a bántalmazásra. Szexuális bántalmazás ügyében is több esetben indult eljárás. Ezekben az esetekben többnyire kamaszlányok az érintettek, akiket édesapjuk, vagy nevelőapjuk zaklatott. Fogyatékosság miatt kialakult veszélyeztetettség Fogyatékosság miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása Uránváros

92

Belváros

19

Kertváros

27

Meszes

186 0

50

100

150

200

Elsősorban a szülő értelmi fogyatékossága jelent problémát a gondozott



293

családoknál, elsősorban a csecsemőkorú gyermekekre nézve jelenthet komoly veszélyt. A szakirodalomból is közismert tény, hogy a gyermek fogyatékossága komoly rizikófaktort jelent a bántalmazás szempontjából. Szenvedélybetegség miatt kialakult veszélyeztetettség Szülők szenvedélybetegsége miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása 40

Uránváros Belváros

29 145

Kertváros Meszes

423 0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

A szenvedélybetegségek közül továbbra is az alkohol‐betegség jelentős számban érinti a klienseket. Egyre több közöttük a játékszenvedély beteg. A gyógyszerfüggőség elsősorban a női kliensek között fordul elő, itt nagyon magas a látencia. A legális és illegális szerhasználat a kamaszoknál jelent nagyon komoly problémát.



294

A gyermek nevelési‐oktatási intézménybe történő beilleszkedési problémái miatt kialakult veszélyeztetettség A gyermek nevelési-oktatási intézménybe történő beilleszkedési problémái miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása Uránváros

54

Belváros

123

Kertváros

770

Meszes

740 0

200

400

600

800

1000

Több esetben előfordul, hogy az iskolába bekerült és a későbbiekben nehezen teljesítő, tanulási részképességekben zavart mutató gyermekek kudarcokat halmozva, évismétléseket követően kerülnek csak a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság elé, mely esetenként megállapítja, hogy az érintett gyermeknek alacsony az IQ szintje és ez követően kerülnek át az Éltes Mátyás Iskolaközpontba. Az érintett családoknál a gyermek ekkora már eléri az 5‐6. osztályos életkort, rengeteg nehézséget, kudarcot élt meg a tanulás során. Sok esetben a gyermek az iskolaváltás tényét, büntetésként, megbélyegzésként éli meg. Hangsúlyos az iskolák, illetve a pedagógusok szerepe a magatartászavarral, teljesítményzavarral küzdő gyerekek beilleszkedési nehézségei során. Többnyire az iskola és a pedagógusok tolerancia‐készségén múlik, hogy a gyermek bűnbakká válik‐e a közösségben, vagy éppen elszigetelődik. Ha a nehezen kezelhető gyermek az iskola terhére válik és az igazgató a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyva, eltanácsolja a gyermeket az iskolából, illetve javasolja a szülőnek, hogy kérje a magántanulói státuszt.



295

Gyermekek magatartás ‐ teljesítményzavara miatt kialakult veszélyeztetettség Gyermekek magatartás - teljesítményzavara miatt kialakult veszélyeztetettség területi megoszlása

562

Uránváros

475

Belváros Kertváros

1329

Meszes

2176 0

500

1000

1500

2000

2500

A gyermek magatartászavara harag, düh formájában jelenhet meg (oppozíciós zavar). A gyermekek ebben az esetben a felgyülemlett feszültséget a környezetük ellen vezetik le. A magatartás ‐ és teljesítményzavar hátterében hiperaktivitás, figyelemzavar, tanulási zavar (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia), fogyatékosság állhat. A család diszfunkcionalitása következtében a tünetek a nevelési‐oktatási intézményekben is kimagaslóan jelentkeznek beilleszkedési – magatartás és teljesítményzavarok formájában. Egy‐egy családon belül a fentiek közül együttesen többféle probléma típus is megjelenik és vezet a veszélyeztetettség kialakulásához. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek minősül, akit védelembe vettek, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és szüleinek az iskolai végzettsége 8 általános iskolánál nem magasabb.



296

1.2.2

Védelembe vett gyermekek

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, illetve iskolaotthonos nevelést‐oktatást, illetve kollégiumi ellátást, kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, kezdeményezi a háziorvosnál ‐ súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál ‐ a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, intézkedik ‐ az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására.



297

Védelembe vételi eljárás területi megoszlása 2006.

55 90

Meszes 226

Kertváros Belváros

90

Uránváros

2006. évben mindösszesen 462 gyermek védelembevételére került sor, az ábráról jól leolvasható, hogy a Meszesi területen közel ugyanannyi védelembe vétel történt a tavalyi év során, mind a többi érintett területen, együttesen. Gyermekvédelmi szempontból ez a terület tekinthető a legkritikusabbnak.

1.2.3

Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek

Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. A 2005. évi szociális szolgáltatástervezési koncepcióban gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekekről, mint célcsoportról egyáltalán nem esik szó. Mindösszesen annyi jelenik meg ezzel kapcsolatosan, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretében ellátott fiatalok a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerben nem jelennek meg potenciális igénylőként. 173 Az ellátásban résztvevő intézmények által végzett nyomon követések adatai alapján az ellátottak közel 30%‐a jelenik meg igénylőként.

173



298

1.2.4

Ideiglenes elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt a vérszerinti családjából történő kiemelése, és azonnali elhelyezése szükséges. A települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés‐végrehajtási intézet parancsnoksága (beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség ‐ az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt ‐ gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. 1997‐ben 98 gyermek, 2006‐ban 41 gyermek került azonnali intézkedéssel ideiglenes elhelyezésre. Így az ideiglenes elhelyezések száma, ahogy azt az alábbi ábra reprezentálja, több mint felére csökkent az elmúlt 9 évben. Az ideiglenes elhelyezések száma 120 100 80 60 40

98 41

20 0 1998

2006

2006‐ban 13 gyermek gyámhivatali, 18 gyermek jegyzői, míg 10 rendőrségi elhelyező határozattal került ideiglenes beutalásra.



299

Az ideiglenes beutalások megoszlása

24% 44%

jegyző 32%

gyámhivatal rendőrség

A Rendőrség az esetek egynegyedében indított eljárást kiskorú ellen bűncselekmény elkövetése – lopás, garázdaság, könnyű testi sértés, kábítószerrel való visszaélés, szexuális gyermekbántalmazás – miatt. Kiskorú eltűnése, családon belüli erőszak, kiskorú veszélyeztetésének bűncselekménye miatt is került sor eljárásra. 2006. évben is tapasztalható volt, hogy a jelentkező problémák egyre összetettebbek, sokrétűbbek és súlyosabbak. A rendőrségi jelzéseket követően a gyermekjóléti szolgálat javaslata alapján megszüntették az esetek 75%‐ban a védelembe vételi eljárást, mivel a hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt, illetve súlyosabb bűncselekmények esetében a pártfogó felügyelet elrendelésére került sor.

1.2.5

Átmeneti nevelésben részesülő gyermekek

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ‐ ha ez nem lehetséges ‐ gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.



300

Jelenleg 269 gyermek nevelkedik gyermekvédelmi gondoskodásban, 2006‐ban 55 gyermek átmeneti nevelésbe vétele vált szükségessé. A megyei gyermekvédelmi gondoskodás keretében élő gyermekeknek mintegy 35%‐át teszi ki a fent nevezett szám

1.2.6

Tartós neveltek

A gyermekvédelmi gondoskodás e formájában nevelkedő gyermekeknek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője (árva, vagy bíróság a szülő felügyeleti jogot megszüntette, 8illetve a szülő gyermeke örökbeadásához hozzájárult), és nincs olyan személy sem, aki a gyermek nevelését, gondozását gyámként vállalná. Általában a tartós nevelés indoka a szülő gyermeke örökbefogadásához történő hozzájáruló nyilatkozata, kisebb arányban pedig a vérszerinti szülők elhalálozása. A tartós neveltek száma évek óta kismértékben csökken, nagykorúvá válnak, vagy örökbefogadásukra kerül sor. Ezek a gyermekek örökbe adhatóak. Jelenleg 16 gyermek részesül a gyermekvédelmi gondoskodás ezen formájában, 2006. évben egy gyermek tartós nevelésének elrendelésére került sor.

1.2.7

Utógondozói ellátásban részesülő fiatalok

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után ‐ kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták ‐ a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, ‐ illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével ‐ elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.



301

2006. évben 26 kiskorú gyermek átmeneti nevelésének megszüntetésére került sor, ezen esetekben a gyermekjóléti szolgálat családgondozója látja el egy év időtartamig a család gondozását. Nagykorúvá vált részére 31 esetben került sor utógondozó kirendelésére, a fiatal felnőtt kérésére, általában az otthonteremtési támogatás igénybe vétele miatt. A 2006‐ban nagykorúvá vált fiatal közül 31 vette igénybe a gyermekvédelmi gondoskodás ezen ellátási formáját, amely sajnálatos módon csupán a gondoskodás meghosszabbítását jelenti. Lakáshoz jutásuk esélye ugyanis csekély, munkaerő piaci helyzetük rendkívül kedvezőtlen.

1.3 A pénzbeli és természetbeni ellátási formákról (a szociális központok által végzett hatósági tevékenységek) A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a települési önkormányzat képviselő‐testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A települési önkormányzat képviselő‐testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv‐ és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

1.3.1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A kedvezmények közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás. Azon gyermekek jogosultak rá, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a család nem rendelkezik a törvényben meghatározottnál nagyobb vagyonnal.



302

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006.

690

1523 Meszes

872 1318

Kertváros Belváros Uránváros

2006‐ban 4403 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A 2006. évben az anyagi problémák megoszlásával azonos arányban a Meszesi és a Kertvárosi területen a legmagasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma.

1.3.2

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege ‐ gyermekenként ‐ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

1.3.3

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A települési önkormányzat képviselő‐testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások ‐ különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával



303

való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás ‐ miatt anyagi segítségre szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006.

542 1434


892 1020

Uránváros

2006. év során 3889 gyermek részesült rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása megegyezik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megoszlásával.

1.3.4

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A 2006. évben 133 gyermek részére került sor tartásdíj megelőlegezésének megállapítására, a teljes kifizetés összege megelőlegezésre az év folyamán közel 17 millió Ft volt. A megelőlegezett tartásdíj fedezetét az állami költségvetés finanszírozza.



304

1.3.5

Otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. 2006. évben 17 fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, amelyet általában 2‐5 éves időszakra albérleti díj kifizetésére fordítottak. Önálló ingatlan megszerzése ezen összegből a városban és a környező településeken sajnos nem lehetséges, távolabb pedig a munkavállalás okoz nehézséget, így a volt „állami gondozott” gyermekek lakhatásának biztosítása egyéb megoldás szükségességét sürgeti. A problémát kissé enyhítette a „LAKMUSZ ház” megépülése, a volt gondozott fiatal felnőttek egy része itt bérlőként él.

1.3.6

Egyéb, az önkormányzat által rendeletben szabályozott formák

A települési önkormányzat képviselő‐testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.



305

1.4 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok bemutatása és a feladatokat ellátó intézményrendszer bemutatása (az alapellátás‐ és a szakellátás teljes rendszerének áttekintése)

1.4.1

A gyermekjóléti alapellátás rendszere



306

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését szolgálják. Ennek keretében tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról, segíti a támogatásokhoz való hozzájutást. A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást szolgáltat vagy megszervezi az ezekhez való hozzájutást. Támogatja, segíti, tanácsokkal látja el a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutást megszervezi, szabadidős programokat szervez, a hivatalos ügyek intézését segíti. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás nyújtása az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés



307

és a kapcsolattartás esetében. Javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a családgondozás biztosítása ‐ az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve ‐ a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. Továbbá utógondozó szociális munka (utógondozás) biztosítása ‐ az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve ‐ a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A gyermekjóléti szolgálat ‐ összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési‐oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal ‐ szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Ennek keretében • folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, • meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, • elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási‐nevelési tervét, • szervezi a ‐ legalább három helyettes szülőt foglalkoztató ‐ helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, • segíti a nevelési‐oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, • felkérésre környezettanulmányt készít, • kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, • biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, • részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, • nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. Gyermekjóléti Központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének



308

elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így • • • •

utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít.

Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munka‐erőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető ‐ a gyermekek életkorának megfelelően ‐ különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás ‐ sport‐ és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében ‐ és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. Az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos



309

gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Családi napközi A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi ‐ az alapellátáson túli szolgáltatásként ‐ speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

1.4.2

Gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozását ‐ a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével ‐ ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. Helyettes szülő A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását ‐ a működtető által készített egyéni gondozási‐nevelési terv alapján ‐ saját háztartásában biztosítja.



310

Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt ‐ a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve ‐ a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Családok átmeneti otthona Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.

1.4.3

A gyermekvédelmi szakellátások

A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.

1.4.4

Otthont nyújtó ellátás

Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára a teljes körű ellátást. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, illetve fogyatékos, a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró három év alatti gyermek számára. Speciális ellátást kell biztosítani a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató (súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek, a súlyos beilleszkedési zavarokat vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekkorú elkövető, az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek számára.



311

Otthont nyújtó ellátást biztosít a nevelőszülő, vagy lakás ‐ gyermekotthon. A nevelőszülő A nevelőszülő a hiányzó szülői gondoskodás pótlását saját háztartásában biztosítja. Gyermekotthon A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban ‐ a fenntartó egyetértésével ‐ szolgáltatást végezhet a lakosság számára, így különösen biztosíthatja a gyermekek vagy várandós anyák átmeneti gondozását. A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszicho‐aktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és re‐szocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját ‐ a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján ‐ az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátását nyújtó gyermekotthon, vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges.



312

1.4.5

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (gyermekvédelmi szakszolgáltatás) feladata az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás során, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében • a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére, • a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítéséről való gondoskodás a gyámhivatal megkeresésére, • az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is befogadó önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése. A gyermekvédelmi szakszolgáltatás nevelőszülői hálózatot működtet, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása.



313

1.5 Pécs M. J. Város gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait ellátó intézményrendszeréről 1.5.1

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Történetiség A Gyermekvédelmi törvény (1997) előtt létező védő‐óvó intézkedések mellé nem volt szolgáltatás rendelve. A törvény megszületését követően jöttek létre a Gyermekjóléti Szolgálatok területi egységekként. A Belvárosi és Meszesi Egység a már meglévő Családsegítő Központba integrálódott. A feladatellátás szempontjából a családsegítés és a gyermekjóléti alapellátás tekintetében két különböző professzióról beszélhetünk, az együttműködés nagyon jó. Meszesi Egység: Pécs, Hársfa u. 154. Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5. Belvárosi Egység: Pécs, Megye u. 22. Uránvárosi Egység: Pécs, Dombay J. u. 3. 2003. július 1‐jétől működik az intézmény jelenlegi formájában Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatként. A négy területi egység összevonására került sor. A város négy egysége a jelentkező szükségletek és problémák szempontjából eltérő szerkezetet mutat, szakmailag a munkavégzés területre specializált. Az összevonás hátránya az volt, hogy elestek pénzforrásoktól, előnye, hogy a munkatársak megismerték egymást, rendszeres munkakapcsolat, egységes szemlélet alakult ki. 2005. július 1‐je óta látja el az intézmény a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatását, önálló szakmai egységként.



314

Hozzáférhetőség Az intézményekbe bárki bármikor önként bemehet. Szóróanyagokon, közérdekű hirdetési újságokban, a Területi Szociális Központokban plakátra kifüggesztve jelenik meg az intézmény elérhetősége. Minőség A minőséget az jelentené, hogy elősegíteni a családgondozás során, hogy a felmerülő élethelyzet (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, lakhatási probléma stb.) ne termelődjön az adott családban generációról‐generációra újra. Ehhez arra van szükség, hogy egy‐egy családgondozó napi szinten 3‐4 órát a családnál tölthessen. Azonban a jelenlegi szakmai létszám ennek nem felel meg, ennek költségvetési okai vannak. A családgondozók esetszáma minden egységben magasabb a törvényi előírásnál, amely a szakmai munka minőségének a romlásához vezethet. A munkatársak szakképzettek, szakmai nap, munkaértekezletek, esetmegbeszélő csoportok, szupervízió segíti a mindennapi munkájukat. Az érintett egyéb intézményekkel, a jelzőrendszeri tagokkal, akiknek jelzési kötelezettségük van a gyermekjóléti szolgálat felé (Rendőrség, Bíróság, Ügyészség, nevelési‐oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, Pártfogói felügyelői Szolgálat, Gyámhivatal, Területi Szociális Központok) az intézmény részéről törekednek az együttműködést kialakítani és fenntartani. 2006‐ban megvalósult a 15/1998 (IV.30) NM. Rend. 15. §. (7) bekezdése szerinti szakmai tanácskozás, amelyet a gyermekjóléti szolgálatoknak kötelezően minden év március 31.‐ig kell megszervezni. A tényleges prevenciós tevékenységekre, a veszélyeztetettség megelőzésére (halmozottan hátrányos gyermekek részére szabadidő szervezése stb.) marad a legkevesebb személyi és anyagi forrás. A gyermekjóléti szolgálat az alapfeladaton túl speciális szolgáltatást is biztosít. Kórházi szociális munkát lát el 3. éve, amelynek célja, hogy időben érzékelje a szülészeti és nőgyógyászati osztályon a válsághelyzetben lévő terhes anyát, és gyermekét. Az intézmény kapcsolattartási ügyeletet is biztosít, amelynek célja a gyermek kapcsolattartásának megsegítése a kapcsolattartásra jogosult szülővel, vagy más személlyel, közvetítő (mediátor) személy bevonásával. A munkatársak közül sokan ki vannak képezve mediátornak, ezért ezeket a helyzeteket is meg tudják oldani külső segítség nélkül. 2004‐től 5 évre elnyerte az intézmény a Módszertani címet, amely keretében a következő feladatokat látja el: szakmai tanácsadás keretében általános információadást, esetkezelési módszerekben tanácsadást biztosít. Igény esetén egy‐egy Gyermekjóléti Szolgálat kérésére véleményezi írásban a kérdéses esetkezelést. Szakmai



315

műhelyeket szervez és szakmai ellenőrzéseket végez. A módosított jogszabály szerint a módszertani intézmény ‐ térítés ellenében ‐ a polgármesterek, valamint a jegyzők kérésére végezhet szakmai ellenőrzést a településen működő Gyermekjóléti Szolgálatoknál. Módszertani Hírlevelet szerkeszt és ad ki. Minden évben tervez egy nagy szabású (országos) konferencia megrendezését. A szakmai ellenőrzések eredményeiből, valamint a megye szolgálatai között végzett kérdőíves felmérések eredményeiből statisztikai adatokat és nyilvántartásokat készít. Hatékonyság A gyermekjóléti alapellátás rendszerének kiépülése (gyermekjóléti szolgálatok, átmeneti otthonok létrejötte) és közel 10 éves működése csökkentette azon esetek számát, amelyekben a gyermek családjából történő kiemelésére és helyettesítő védelmének biztosítására van szükség. 1998‐ban 451 gyermek nevelkedett gyermekvédelmi gondoskodásban, míg 2006‐ban 269 gyermek nevelkedett nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban átmeneti, vagy tartós nevelt gyermekként.



316

Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek száma 500 400 300 451

200

269

100 0 1998

2006

Az átmeneti nevelésben élő gyermekek kapcsán gondozott családok közel 85%‐nál a kiemelés több mint 3 éve történt.

A gondozott gyermekek számának alakulása 3000 2500

2124

2306

2440

2000 1500 1000

1002

1037

2001

2002

620

500 0 1999

2004

2005

2006



317

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi Egysége Meszes (KüIterületek: Somogy, Vasas, Hírd, István akna, Rücker akna, Pécs bányatelep) Lakosság száma: hozzávetőlegesen 40.000 fő. A városrész sajátosságai Az itt élők nagy része, rokkant nyugdíjas bányász, Pécs város roma lakosságának 80 %‐ a él itt. A kültelki területen élők szociális transzferekből élnek (aktív korú munkanélküliek szociális segélyéből, gyermekvédelmi támogatás, stb), nagyon magas a sokgyermekes családok száma, akik nélkülözni kénytelenek az alapvető kulturális, egészségügyi és közösségi szolgáltatásokat is. A legtöbb lakásban nincs vezetékes ivóvíz, némely részben nincs megoldva a csatornázás (Pécsbánya, Györgytelep). A fűtést olaj, illetve széntüzeléssel kell megoldani, a lakosság egészségügyi mutatói sokkal rosszabb a városi átlagnál, magas az alkohol betegek száma, és a LEGIben gondozottak száma is. Akik ebben a városrészben a leromlott állagú lakásokban élnek, gyakorlatilag csapdába kerületek, az innen való kijutásra esély sincs. E területre jellemző, hogy az elkülönülés nemcsak a vagyoni helyzet, hanem az etnikai hovatartozás mentén is zajlik. A környékbeli szegényebb településekről megindult a városba vándorlás, és nagy valószínűséggel erre a városrészre települnek. Ez nem ritkán önkényes lakásfoglalással jár. Infrastruktúra Az épület funkció szerinti megosztása A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi Egységének épületében 11 szoba, klubhelyiség, konyha, 1‐1 női ill. férfi szolgálati WC és zuhanyzó és 1‐1 női és férfi kliens WC és mozgássérült WC található, valamint az irattár. A szobák funkció szerinti megosztása: 1 adminisztrációs szoba, 2 szoba, amelyben a családsegítő munkatársai dolgoznak 3 szoba, melyekben a gyermekjóléti szolgálat munkatársai dolgoznak (szobánként 3‐4 fővel) 1 tárgyaló az esetkonferenciák és egyéb megbeszélések helyéül



318

2 interjúszoba, amelyek a kliensekkel folytatott esetkezelések helyszíne 1 interjúszoba, melyet hétfői napokon intézményünk jogásza használ, valamint a Dél‐Dunántúli Regionális Forrásközpont munkahely kereső programja működik itt. 1 szoba, amely a kapcsolattartások helyéül szolgál. Tárgyi (technikai) feltételek: 5 db személyi számítógép (+ 1 db alapítványi) 1 db lézernyomtató ( + 1 db alapítványi) 1 db scanner 1 db fénymásoló telefonközpont 1 db faxkészülék 2 db flottás mobiltelefon készülék Ellátottak köre az intézmény feladatkörei alapján 1. FELDERÍTÉS Az intézmény ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy‐egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy‐egy probléma típus.



319

A veszélyeztettség okainak megoszlása Meszes 2006. 1%

2% 3% 4% 25%

5%

életvitel nevelés

10%

magatartás- teljesítmény zavar konfliktus anyagi

18%

16%

beilleszkedés elhanyagolás szenvedélybetegség

16%

bántalmazás fogyatékosság

A rendelkezésre álló adatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy a keleti egységben a szegénység, a munkanélküliek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és a hajléktalan emberek magas aránya kockázati tényezőként jelennek meg a veszélyeztetettség kialakulásában. Mindezek állnak valószínűleg a hátterében a kialakult veszélyeztetettségnek, az egyéb problémák, mint tünetek jelentkeznek (életvitel, nevelési problémák, magatartás‐ teljesítményzavar, konfliktus, bántalmazás stb). A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2006. évben 464 volt. Ennek megoszlását az alábbi ábra szemlélteti.



320

A jelzőrendszer által küldött jelzések megoszlása 2006. 68

26

46

13 108

50 15 138 Egészségügyi szolgáltató

Szociális szolgálat

Közoktatási intézmény

Rendőrség

Ügyészség, bíróság

Egyház, alapítvány

Pártfogó felügyelet

Állampolgár

Az alábbi ábra prezentálja az átmeneti gondozásban részesülő gyermekekkel végzett gondozási tevékenységek megoszlását.

Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 100% 80%

13

60% 40%

Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona

13

Helyettes szülő

20% 0%

2 1



321

2. CSALÁDGONDOZÁS A veszélyeztető családok rendszerszemléletű gondozása, amelynek célja a család egészséges működésének a helyreállítása, a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetése, a gyermeknek a családban történő nevelkedésének biztosítása. A Meszesi Egység családgondozói összesen 460 családot, 993 gyermeket gondoznak. Az esetek gondozási forma szerinti megoszlását az alábbi ábrák szemléltetik. Gondozott családok száma Meszes 2006.

67

6

102

alapellátott

285

védelem be vett átm eneti nevelet utógondozott

Gondozott gyermekek száma Meszes 2006.

125

8

226

alapellátott védelembe vett

634

átmeneti nevelt utógondozott



322

Humán‐erőforrás Végzettség

Meszes

Szakirányú

10

Továbbképzésre kötelezett

0

Képzés folyamatban

1

Összesen

11

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete kimondja, hogy a gondozotti létszám, a gondozási‐nevelési terv szerint családgondozásban részesülő 45 gyermek vagy 25 család. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a családgondozók esetszáma a Meszesi Egységben duplája a törvényi előírásnak: 42 család, 90 gyermek! Fejlesztési területek: A Meszesi Egység területén a gyermeklétszám növekedése miatt, alacsony a bölcsődei, óvodai férőhelyek száma. Jelenleg a Hősök téri óvoda csak tanköteles korú gyermeket tud fogadni. Hetes iskola kialakítása is szükségessé vált. Gyermekvédelmi szakellátás A Meszesi területről a legmagasabb az átmeneti neveltek aránya. Jelenleg 125 gyermek él a területről gyermekvédelmi gondoskodásban, és 8 fő utógondozói ellátott.



323

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kertvárosi Egysége Kertváros: (Határai: Északmegyeri, Megyeri városrész, Málomi városrész, Árpádváros, Reménypuszta és Kispostavölgy) Lakosságszáma: hozzávetőlegesen 65 ezer fő A városrész sajátosságai A városrészben sokemeletes panel lakótömbökben élnek illetve az elszegényedő, nyomorban élők a kültelki részeken. Magas az eladósodottak aránya, akik veszélyeztetettek a hajléktalanság tekintetében, továbbá a bandákba verődő, csavargó gyermekek száma, akik sodródnak a különböző deviáns magatartásformákba (legális és illegális drogok fogyasztása). A családon belüli bántalmazások egyre magasabb számban kerülnek felszínre, a látencia pedig hatalmas. Magas az aktív korú munkanélküliek száma. Infrastruktúra Az épület funkció szerinti megosztása Az épületben összesen 17 szoba, 1 konyha, 4 mellékhelyiség és 1 váróhelyiség található. A szobák funkció szerinti megosztása: 1 Intézményvezetői szoba 1 szakmai vezetői szoba (2fő) 1 adminisztrátori szoba, (1 db személyi számítógép, nyomtató, telefonközpont, fax, kapott itt helyet, illetve itt történik a levelek iktatása, postázása.) 1 szoba a pszichológus/ok (2 fő) számára, ahol az egységek által delegált klienseket fogadják, váltott munkarendben. 1 közösségi szoba, módszertani szakmai műhelyeknek, klubfoglalkozásoknak, esetenként



324

korrepetálásoknak, esetkonferenciáknak, ruhabörzének ad helyet. 1 gazdasági szoba, (2 fő) 1 db számítógép. Gazdasági ügyek intézése, pénzkezelés. 1 szoba az RSZS‐ek számára (2 fő) 1 szoba a Kistérségi RSZS‐ek számára (1fő) 2 szoba Cssk. családgondozóinak (2 ‐ 3fő) 3 szoba Gyjsz. családgondozóinak (2‐3‐4fő) 1 szoba esetkonferenciák, mediáció számára 1 játszószoba kapcsolattartások számára 1 szoba adósságkezelés (2 fő) 1 szoba módszertani munkatársak részére, (3 fő) szakkönyvtár 1 helyiség a Fordulópont munkatársa részére 1 konyha közös használat 1 váróhelyiség (ügyeleti pult, telefonok fogadása, kliensek irányítása) 2 mellékhelyiség kliensek részére 2 mellékhelyiség dolgozók számára. Az épület eredetileg bölcsődeként funkcionált. A folyamatos belső átalakítások után sem nyújt optimális feltételeket a szakmai munka elvégzéséhez, hiányoznak az interjúkészítésre, segítő beszélgetésre alkalmas szobák, illetve a szobák többségében 4 családgondozó dolgozik együtt. Akadálymentesítés A Kertvárosi Egységben gyalogosközlekedés szempontjából a kaputól a bejárati ajtót csak lépcsőn lehet megközelíteni, így kerekesszékkel illetve babakocsival csak az autófelhajtón át egy oldalsó bejárati ajtót használva tud bejutni a kliens az épületbe (mely irányban szintén le kell küzdeni egy lépcsőfokot).



325

Technikai feltételek: 8 db számítógép 4 db nyomtató 1 db fax készülék 2 db fénymásoló (folyamatos javításra szorulnak a túlzott igénybevétel miatt) 1 db telefonközpont/13 db telefonkészülék, 2 db mobilkészülék Internet hozzáférés 1 db iratmegsemmisítő A számítógépek többsége elavult, nincsenek rendszerbe kötve, ezért fejlesztésük elengedhetetlen. A szakmai munka megkönnyítése érdekében, minden szobába legalább 1 db számítógépre van szükség. Ellátottak köre az intézmény feladatköre alapján 1. FELDERÍTÉS Az intézmény ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy‐egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy‐egy probléma típus.



326

A veszélyeztettség okainak megoszlása 0% Kertváros 2006. 1% 2% 2% 8% 28% 8%

konfliktus életvitel magatartás- teljesítmény zavar nevelési beilleszkedési anyagi

14%

szenvedélybetegség elhanyagolás

22% 15%

bántalmazás fogyatékosság

A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2006. évben 416 volt. Ennek megoszlását az alábbi ábra szemlélteti.



327


0 43

15 13 119

67

87

Egészségügyi szolgáltató



Rendőrség



Pártf ogó f elügyelet

Állampolgár


Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 2006. 100% 80%

11

60% 40%

Családok Átmeneti Otthona Gyermekek Átmeneti Otthona

11

Helyettes szülő

20% 0%

2 1



328

2. CSALÁDGONDOZÁS A veszélyeztető családok rendszerszemléletű gondozása, amelynek célja a család egészséges működésének a helyreállítása, a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetése, a gyermeknek a családban történő nevelkedésének biztosítása. A Kertvárosi Egység családgondozói összesen 387 családot, 778 gyermeket gondoznak. Az esetek gondozási forma szerinti megoszlását az alábbi ábrák mutatják be. Gondozott családok száma Kertváros 2006.

56

16

4

alapellátott védelembe vett 308

átmeneti nevelet utógondozott

Gondozott gyermekek száma Kertváros 2006.

90

29

8

alapellátott 651

védelembe vett átmeneti nevelet utógondozott



329


Kertváros

Szakirányú

9


0


1

Összesen

10

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete kimondja, hogy a gondozotti létszám: a gondozási‐nevelési terv szerint családgondozásban részesülő 45 gyermek vagy 25 család. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a családgondozók esetszáma a Kertvárosi Egységben is a duplája a törvényi előírásnak: 46 család, 90 gyermek. Fejlesztési területek: A 40.000 főnél nagyobb lélekszámú településeken gyermekjóléti központot kell felállítani, amely az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is nyújt (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, utcai és lakótelepi szociális munka, készenléti szolgálat). Ennek hatálya 2005. január 1‐e volt. Pécsett e feladatot Meszesen és Kertvárosban kell ellátni. A gyermekjóléti szolgálatok feladata a településre vonatkozóan a társadalomban jelentkező problémák felismerése és feltérképezése esetén a hatékony kezelésre vonatkozón szakmai anyagok megoldási lehetőségek kidolgozása, szükség esetén javaslattétel hiányzó ellátási formák, új intézménye létrehozására. Gyermekvédelmi szakellátás A területről jelenleg 29 gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban, és 8 fő utógondozott.



330

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Belvárosi Egysége Belváros: (határai: a Lánc utca, Petőfi utca, Északmegyer, pályaudvar felöli része, Lámpásvölgy) Lakosságszám: 25‐30 ezer fő. A terület egy része egybeesik a történelmi városrésszel. Az utcái szűkek, zárt beépítésűek, épületei többszintűek. A területen vannak jobb minőségű családi és társasházak, a Mecsek oldalon villák, kúriák. Vannak azonban elöregedett, lepusztult földszintes lakásokkal beépített területek. Jellemzően a belvárosban slumosodó területek alakultak ki, ilyen például a Hungária utca, Alkotmány utca, Király utca egy szakasza. Megkezdődtek e területen is a foghíjak felvásárlása és beépítése és az itt élő kliensek nagy része csak a keleti városrészben tudja megoldani lakásproblémáit. A veszélyeztetettek köre a roma származásúak közül kerülnek ki leginkább. Infrastruktúra Az épület funkció szerinti megosztása A Belvárosi Egység a P.M.J.V. Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonával egy épületben van elhelyezve. Az épület kétszintes. Az épület felső szintjén hat iroda, egy közösségi terem, egy konyha és egy mellékhelyiség található. Mind az alsó, mind a felső szinten a dolgozók számára egy mellékhelyiség áll rendelkezésre, melyeket férfi és női munkatársak közösen használnak. Az épület alsó szintjének elrendezése: 1 interjú‐szoba, 1 szoba a Fordulópont‐program munkatársa (kedd délutánonként), illetve a jogsegély szolgálat (hétfő délutánonként) részére, 1 szoba a rendszeres szociális segély ügyintézésére, 1 szoba a kapcsolattartások lebonyolítására 1 tornaterem a pincerészben, melyet a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonával közösen használják. Itt sportprogramok, valamint az önsegítő csoportok ülései zajlanak,



331

1 mellékhelyiség a kliensek részére, 1 mellékhelyiség az intézmény dolgozói részére. Az épület felső szintjének elrendezése: 1 szoba az intézmény pszichológusai részére (2 fő), 1 közösségi terem, itt zajlanak a klubfoglalkozások, játszóházak, 1 szoba a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetői részére (2 fő), 1 ʺügyeleti szobaʺ, itt történik az adminisztráció, a telefonok szobákba kapcsolása, kliensek fogadása és családgondozóhoz irányítása, valamint itt zajlanak az esetmegbeszélők, esetkonferenciák is, 2 szoba a gyermekjóléti szolgálat családgondozói részére (3, illetve 4 fő részére), 1 szoba a családsegítő szolgálat családgondozói részére (3 fő) konyha, mellékhelyiség az intézmény munkatársai részére. Az épület alsó szintje állagát tekintve alkalmatlan a munkavégzésre. A helyiségek vizesek, dohosak, salétromosak, egy részük nem szellőztethető, mivel nincs ablaka. Az épület fűtésrendszere a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonával közös, ennek köszönhetően a Megye utcai épület északi oldalára, valamint a teljes alsó szintre már nem jut el a megfelelő mennyiségű melegvíz. Ezért a téli időszakban ‐ a hideg miatt ‐ nem lehet hosszabb ideig ezekben a helyiségekben tartózkodni. Rossz a csatornarendszer, ezért a kliensek számára fenntartott mellékhelyiségek rendszeresen eldugulnak. Nyári hónapokban az egész épületben csatornaszag érződik. A tárgyi feltételek vonatkozásában gyakran gondot okoz, hogy nincs elegendő interjú‐szoba, ezért a csaIádgondozók egymással egyeztetve az irodájukban fogadják a klienseket. További problémát jelent, hogy az alsó szint egyetlen megfelelően tágas és világos szobájában többnyire nem működik a fűtés.



332

Akadálymentesítés A Belvárosi Egységben az ügyfélfogadó helyiségek az első szinten találhatók, amelyhez 18 lépcsőfokon lehet feljutni. A bejárati ajtón és kapun kerekes székkel nem lehet bejutni. Tárgyi (technikai) feltételek 2 db személyi számítógép 1 db nyomtató 1 db fax 1 db fénymásoló Telefonközpont, 8 db telefonkészülék, 2 db mobiltelefon‐készülék 1 db iratmegsemmisítő Ellátottak köre az intézmény feladatköre alapján 1. FELDERÍTÉS Az intézmény ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy‐egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy‐egy probléma típus.



333

A veszélyeztettség okainak megoszlása Belváros 2006.

0% 1% 2% 3% 3% 10%

nevelés konfliktus

41%

életvitel magatartás - teljesítmény zavar

12%

anyagi beilleszkedés

elhanyagolás bántalmazás

14%

szenvedélybetegség

14%

fogyatékosság



334


A jelzőrendszer által küldött jelzések megoszlása 2006. 35 0

5 18 48

101

67

Egészségügyi szolgáltató



Rendőrség




Állampolgár


Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 2006. 100% Családok Átmeneti Otthona

80% 60%

25

40%

Gyermekek Átmeneti Otthona Helyettes szülő

20% 0%

3 1



335

2. CSALÁDGONDOZÁS A veszélyeztető családok rendszerszemléletű gondozása, amelynek célja a család egészséges működésének a helyreállítása, a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetése, a gyermeknek a családban történő nevelkedésének biztosítása. A Belvárosi Egység családgondozói összesen 254 családot, 445 gyermeket gondoznak. Az esetek gondozási forma szerinti megoszlását az alábbi ábrák mutatják be. Gondozott családok száma Belváros 2006.

45

2

alapellátott

51

156


Gondozott gyermekek száma Belváros 2006.

77

90

3

275

alapellátott védelem be vett átm eneti nevelet utógondozott



336

Humán‐erőforrás Végzettség Szakirányú Továbbképzésre kötelezett Képzés folyamatban Összesen

Belváros 3 2 2 7

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete kimondja, hogy a gondozotti létszám: a gondozási‐nevelési terv szerint családgondozásban részesülő 45 gyermek vagy 25 család. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a családgondozók esetszáma a Belvárosi Egységben nem felel meg a törvényi előírásnak: 36 család, 64 gyermek. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Uránvárosi Egysége Uránváros: (Pécs ‐ Megyeri kertváros, Újmecsekalja és a hozzá kapcsolódó külvárosi részek, Ellátási területe a köznyelven használatos Uránváros Kovácstelep és a Petőfi utca, Rácváros, Magyarürög és a hozzá kapcsolódó külterületek. Istenkút és a Cserkúti szőlődomb.) Lakosságszám: 25‐30 ezer fő. A területen jellemzően 4 és 10 emeletes panelházak találhatóak, de sok a 3 emeletes, gázfűtéses téglából épített ház. Az utóbbi lakások elsősorban a bányászoknak kiutalt lakások voltak. Zöldövezeti részeit ‐ Kovácstelep, Rácváros, Magyarürög ‐, jobb módú polgárok lakják, infrastrukturálisan jól ellátott terület. Azonban e városrészben is vannak olyan területek, amelynek infrastruktúrája, közmű ellátottsága, a szociális, a gazdasági, és foglalkoztatási mutatói miatt hátrányos helyzetűnek tartunk. Az itt élő lakosok korösszetételére jellemző az elöregedés, az utolsó pár évben figyelhető meg az a tendencia, hogy fiatal párok kezdenek e településrészre költözni. Legveszélyeztetettebb rétege az elmagányosodott idős korú emberek



337

Infrastruktúra Az épület funkció szerinti megosztása 3 iroda a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai részére, 1 iroda a Családsegítő Szolgálat munkatársai részére 2 interjúszoba, egyben közösségi programok és a szakmai megbeszélések, egyben a kapcsolattartások zajlanak. 1 helyiséget használ megosztva a Fordulópont, a Lakáskísérő Program, valamint a Jogsegély Szolgálat munkatársa. 1 közös használatú iroda 1 ügyeleti helyiség 3 raktár Várakozó helységek (ügyfelek/dolgozók részére) konyha Tárgyi (technikai) feltételek: 2 flottás mobilkészülék 5 számítógép 2 nyomtató Fénymásoló Fax Iratmegsemmisítő Az intézmény épületét belülről 1999 óta először újra kifestették 2006. decemberében. A felújítás minden szempontból időszerű volt. A falak elkoszolódottak, valamint az épület rossz szigetelése miatt több helyen salétromosak, illetve hullott vakolatúak voltak. A festés egyrészt higiénés, másrészt a kliensek és társintézmények munkatársai számára a szolgálatról mutatott kép szempontjából is nagy fontosságú volt. Az épület jelen állapotának megtartása érdekében célszerű átlag 3 évente ismételt tisztasági festést végezni. Az intézmény a jelenleg nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges minimum feltételeknek megfelel. A feladatok hatékonyabb ellátása, azok magasabb szintűvé tétele, illetve esetlegesen a feladatkörök további bővülése kapcsán azonban felmerül a bővítés/átalakítás kérdésének megfontolása. Az intézmény esetleges bővítését ‐mely az ikerépület felújításával megvalósítható lenne, alátámasztja a hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtésének igénye.



338

Ellátottak köre az intézmény feladatköre alapján 1. FELDERÍTÉS Az intézmény ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy‐egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy‐egy probléma típus.

A veszélyeztettség okainak megoszlása Uránváros 2006. 1%

2% 3% 3%

konfliktus

4%

27%

11%

magatartás - teljesítmény zavar anyagi nevelés életvitel elhanyagolás

13%

fogyatékosság bántalmazás

21% 15%

beilleszkedés szenvedélybetegség



339



738 8

40

37 66 Egészségügyi szolgáltató



Rendőrség




Állampolgár


Átmeneti gondozásban részesülő gyermekek 2006. 100% Családok Átmeneti Otthona

80% 60%

9

40%

Gyermekek Átmeneti Otthona Helyettes szülő

20% 0%

2 1



340

2. CSALÁDGONDOZÁS A veszélyeztető családok rendszerszemléletű gondozása, amelynek célja a család egészséges működésének a helyreállítása, a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetése, a gyermeknek a családban történő nevelkedésének biztosítása. Az Uránvárosi Egységben a családgondozók összesen 382 gyermeket, 265 családot gondoznak. Az esetek megoszlását a gondozási forma szerint a következő ábrák szemléltetik. Gondozott családok száma Uránváros 2006.

28

3

31

alapellátott védelem be vett 203

átm eneti nevelet utógondozott

Gondozott gyermekek száma Uránváros 2006.

52

4

55

alapellátott 271




341


Uránváros

Szakirányú

4


1


1

Összesen

6

A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete kimondja, hogy a gondozotti létszám: a gondozási‐nevelési terv szerint családgondozásban részesülő 45 gyermek vagy 25 család. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a családgondozók esetszáma az Uránvárosi Egységben meghaladja a törvényi előírást: 44 család és 64 gyermek jut egy családgondozóra. Gyermekvédelmi szakellátás Az Uránvárosi területről 52 gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 4 fő utógondozói ellátott. Kisgyermek Szociális intézmények – Fecskefészek Kisgyermek Nevelési Központ, Gyermekotthon (Gosztonyi Gy. u.) – Különleges Gyermekotthon. Otthont nyújtó ellátást biztosít újszülött kortól kezdődően az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére. Átmeneti gondozást nyújt a 3 évnél fiatalabb egészségügyi és szociális okok miatt rászoruló gyermekek számára. Történet 1999 óta működik, mint Gyermekotthon, előtte Csecsemőotthon volt. A Csecsemőotthon 60 fős volt, a Gyermek ‐ és Ifjúságvédő Intézet Igazgatója volt a gyermekek gyámja. Átlaglétszám 47 fő volt. 1997 után a Gyermekotthon létszáma 24, majd 16 főre csökkent. A gyermekek gyámságát az intézmény vezetője vette át. A Gyermekvédelmi törvény szellemében a gyermekeknek elsődlegesen joguk van ahhoz, hogy a sorsuk minél előbb rendeződjön és joguk van családban felnőni. A Gyermekotthon így egyre inkább egy átmeneti szereplő a gyermekek sorsrendezését illetően és nem végleges gondozási hely. Egyre több gyermek esetében kerül sor



342

örökbefogadásra és nevelőszülőkhöz történő elhelyezésre. Tendencia, hogy a Gyermekotthonban a tartósan beteg, különleges szükségletű gyermekek maradnak. Infrastruktúra Az intézmény eredetileg bölcsődeként funkcionált. A 0‐3 éves korú gyermekek befogadásához, teljes körű ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. A csoportszobák, teraszok, kertek rendezettek, pancsolóval, vizesblokkal felszereltek. Az otthonban folyó munka gyermekcsoportban történik, amelynek ideális létszáma maximálisan 8 fő. A csoportszoba étkezésre, alvásra, játszásra alkalmas és a hozzákapcsolódó fürdőszobából és levegőzést biztosító teraszból, illetőleg kertből áll. A helyiség berendezése a gyermek korának és fejlettségi szintjének megfelelően van kialakítva, és a növekedő gyermek igényei szerint változik, ami a berendezési tárgyakat, bútorokat, játékkészletet illeti. Fokozott gond van fordítva balesetmentes környezetre. A pályázatokon nyert pénzt az épület átalakítására, valamint berendezési tárgyak és eszközök vásárlására, belső medence kialakítására fordítják. Humán‐erőforrás A 0‐3 éves korúakat csoportonként négy csecsemő‐ és gyermekgondozónő látja el. Nincs csoportonként óvónő, 2 csoporthoz tartozik egy óvónő, képesítése óvodapedagógus. Három dolgozó rendelkezik szakgondozónői képesítéssel a gyermekotthonban, két gondozónő rendelkezik ugyan ezzel a képesítéssel a Bölcsődében. A gondozónők nagyobb része csecsemő‐ és gyermekgondozónői képesítéssel rendelkezik. A gyógypedagógus háromhavonta látogatja a gyerekeket és abban az esetben, ha szükség van rá. A korai fejlesztés egy jól felszerelt fejlesztő szobában történik, jól képzett szakemberekkel (konduktor, pedagógiai asszisztens, vízi‐terapeuta gyógytornász). Családgondozói teendőket a Gyermekotthonban és a Bentlakásos Bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs látja el. A gyermekvédelmi ügyintéző számára a szakirányú végzettség meghatározott időre történő megszerzése előírás. A gondozottak orvosi ellátása megoldott. Ellátottak köre A férőhelyek száma 12 fő. A 2006‐os évben összesen 24 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosította az intézmény gyermekotthonában. Ebből 12 gyermek már az előző évben került az intézménybe, 12 gyermek pedig újonnan lett felvéve. A 2006‐os évben 19 gyermek otthonnyújtó ellátása szűnt meg az intézménynél.



343

Bekerülő gyermekek számának alakulása 30

26

25 20 14

15

15

14

10

12

11

9

5 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Hatékonyság Az intézmény amennyiben lehet törekszik arra, hogy a gyermekek minél előbb vérszerinti családjukba nevelkedhessenek. Ha ez nem lehetséges, akkor is azt képviselik, hogy a gyermeknek joga van családban nevelkedni. A tavalyi évben 7 gyermek visszakerült a vérszerinti családjába, 8 gyermek nevelőszülőkhöz került, 3 gyermeket örökbe fogadtak, 1 gyermek pedig más intézménybe került.

A kikerült gyermekek megoszlása 25 20

3

7

7

örökbeadott hazakerült

06

5

nevelőszülőhöz került

20

20

03

05

4

1 1

20

01

3

20

20

00

0

8

04

4

1 1 4

9

4

20

5

4

02

10

7

8

2 2 4

20

15

2

9

1

más gyermekotthon



344

Minőség Az intézmény rendkívül fontos és alapvető feladatának tartja, hogy változatos, élménydús környezetet, őszinte odafordulást kapjanak a bekerülő gyermekek, ʺigazi otthontʺ teremtve számukra. Ennek érdekében feltétlenül szem előtt tartják: • stabil pénzügyi, gazdasági feltétel rendszer kialakítását, fenntartását, • átlagos magyar családhoz hasonló tárgyi feltételrendszer kialakítását, • jól képzett, a szakmai elvárásoknak megfelelő, a szakma szabályait ismerő és betartó, rugalmas, megújulni képes szakemberek alkalmazását. A személyi állandóság biztosítása a legfőbb cél. Ha bekerül egy gyermek, saját gondozónőt kap, aki az első perctől kezdve, amíg ott van, figyelemmel kíséri fejlődését, vele többet foglalkozik, érzelmileg közelebb áll, mint a csoportban más gyerekekhez. Ő viszi orvoshoz, sétálni a szabadidejében. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, biztonságban érzik a gyerekek magukat, kialakul bennük a bizalom, az anyapótló gondozónő felé. Munkájukat segítik az óvodapedagógus, gyógytornász. Minden nap biztosított délelőtt, délután a szülőknek gyermekeik látogatása, a nyugodt kapcsolattartás. Az állandóság mind a gyermek, mind a felnőtt szempontjából alapvetően fontos! Minden csoporthoz négy gondozónő tartozik, akik ellátják, ismerik a csoportban élő gyermekeket. Alkalomszerűen sem osztható a csoportba más, idegen gondozónő. Betegség, vagy más ok miatti távolmaradás esetén a megmaradt három fő túlórával, a negyediket helyettesítve dolgozik. Ők kísérik végig gyermekotthoni tartózkodásuk első három életévében a csoportban élő gyermekeket. Amennyiben egy gondozónő véglegesen kiesik a csoportból, úgy oda hosszas betanulás után kerülhet új személy. Hozzáférés Az illetékes Gyámhivatal jelöli ki gondozási helyként az intézményt. Elégedettség A vérszerinti és az örökbefogadó szülők is vissza‐visszatérnek az intézménybe megmutatni gyermekeiket. A vérszerinti szülők nagyon elégedettek, hogy bármikor bemehetnek gyermekeiket meglátogatni.



345

Fejlesztési célok Játszótér átalakítása (EU konform) Udvari ponyva csere Udvar beépítésével esetleg a feladatok bővítésére nyílhat lehetőség: szolgáltatások a lakosság körében: gyógyúszás, korai fejlesztés Informatikai adminisztráció

hálózat

fejlesztése,

rendszer

kialakítása,

számítógépes



346

Civil szervezetek UWYTA Kht. Által működtetett Családok Átmeneti Otthona (Pécs, Sándor u. 3. sz.). Infrastruktúra Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető, óvoda, iskola, élelmiszerbolt van a közelben. Az otthon a mindennapi élethez szükséges bútorzattal, háztartási gépekkel, eszközökkel van felszerelve. Helyiségek: • • • • •

éjszakai és nappali tartózkodásra alkalmas helyiségek (szobák, nappali és egyéb kiszolgáló helyiségek) személyi tisztálkodásra alkalmas helyiségek (fürdőszobák, mellékhelyiségek) étkezésre alkalmas helyiségek (konyha és étkező) közösségi együttlétre, tevékenységre, valamint mentális gondozásra (nappali, • iroda) • fejlesztő, játszószoba (Családok Átmeneti Otthona 1.) • udvar

Ellátottak köre 2006. évben 22 család lakott az intézményben, amely 62 főt jelent. A 22 család közül az egyik két alkalommal is az intézményben tartózkodott. A bekerülés okai közt családi konfliktusok, a nem megfelelő lakáskörülmények fordultak elő leggyakrabban. Az Átmeneti Otthonban tartózkodó családok fele, azaz 11 teljes családot alkotott, a fennmaradó 11 családnál az egyik szülő hiányzik a családból. Az előző évek családszerkezeti statisztikája szerint csökkenő tendenciát mutatott a teljes családok száma: 2003‐ban 38%, 2004‐ben, 33%, 2005‐ben 25% volt. 2006. évben fele‐ fele arányban oszlik meg a teljes és csonka családok aránya. A gyermekek számának megoszlását a családok között a következő ábra szemlélteti. Ezek szerint legtöbben az egy gyermekes családok voltak, számuk 14. A két gyermekes családok száma 6, és egyetlen 2‐nél több gyermekes család volt – négy gyermekkel.



347

Családok megoszlása gyermekszám szerint 1 gyermekes

1 6

2 gyermekes

14

2-nél több gyermekes

Az alábbi. ábra a gyermekek életkor szerinti megoszlását mutatja. Itt 5 korcsoportot állítottak fel. 7 gyermek még nem töltötte be az 1 évet. Közülük egy került közvetlenül születése után az intézménybe. Legtöbben az 1‐3 év közöttiek vannak, számuk 12. Az egy év alatti gyermekek száma 7 volt ebben az évben, míg az idősebb korosztályok (7‐10; 11‐16 évesek) megoszlása közel azonos. Gyermekek életkor szerinti megoszlása 1 év alatti 3

3

7

1-3 éves 4-6 éves

5

7-10 éves 12

11-16 éves

A lakók 47 %‐a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 4 fő nem fejezte be a 8 osztályt. Egy apa a Munkaügyi Központ által meghirdetett képzésen vett részt az év során; egy anya rendelkezett érettségivel a szülők között.



348

A szülők iskolai végzettségének megoszlását a következő ábra mutatja. Szülők iskolai végzettsége 8 ált.-nál kevesebb

3%

13%

8 ált.

31%

szakiskola szakmunkásképző

47%

6%

szakközépiskola

Az intézményt elhagyó családok több mint 50 %‐a albérletbe ment a lakhatási szerződés lejárta után. Egy anya gyermekeivel visszaköltözött az élettársához. Két család, pedig rokonokhoz költözött. A 2006‐os évben az intézménybe került családok közül 7 család jelenleg is az intézményben tartózkodik. Az intézmény átlaglétszámát az alábbi ábra szemlélteti.

Átlaglétszám 2003-2006. 20,2 20 19,8 19,6 19,4 19,2 19 18,8 18,6 18,4

20

2003

20

2004

19

19

2005

2006



349

Humánerőforrás 1 fő szakmai vezető 2 fő családgondozó 4 fő gondozó mentálhigiénés tanácsadó ‐ heti 5 óra (pszichológus) Jogi tanácsadó ‐ heti 5 óra jogász A helyettes szülői ellátás A helyettes szülői tevékenység arra a felismerésre épül, hogy a veszélyeztetett gyermekek egy részét nem a saját szüleitől kell megvédenünk, hanem a krízishelyzetbe jutott szülő megsegítésén keresztül, az ő partnereként lehet eredményesebb preventív gyakorlatot kialakítani. A helyettes szülő azon fáradozik, hogy a hatósági intézkedést, a szülői jogok szűkítését megelőzze. Munkájával erősíti, bátorítja az édesanya, édesapa szülői szerep körét, mert a gyermekeknek mindaddig saját szüleik mellett a helyük, míg ennek esélyei adottak. Ez a szolgáltatás a szülő szorongatott helyzetében a legkevésbé ártalmas kiút gyors lehetőségét biztosíthatja; vészkijárat lehet súlyosabb következmények megelőzésére. A helyettes szülő átmeneti ‐ lehetőség szerint minél rövidebb ‐ időre fogadja otthonába a krízisbe jutott család gyermekét. Minderre a vérszerinti szülő kezdeményezésére, abban az esetben kerül sor, ha a vérszerinti szülő saját családján belül erre nincs lehetőség. Az átmeneti gondozás ezen formája minden olyan esetben igénybe vehető, amikor a szülő egészségügyi körülményei (pl.: kórházi kezelés), életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy akadályoztatása miatt a gyermek nevelését, ellátását a családban nem tudja megoldani. A helyettes szülői szolgáltatás működtetője a pécsi Ifjúságért Egyesület, szakmai tanácsadója pedig az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A helyettes szülői ellátást 5 kiképzett helyettes szülői család segítségével nemcsak Pécsett, hanem Baranya megye több településén is biztosított a 15 férőhelyre szóló működési engedély alapján.



350

Alap és szakellátásban összesen gondozott gyermekek száma 2598 fő. A területi megoszlást az alábbi ábra szemlélteti. Alap - és szakellátásban gondozott gyermekek és fiatalok

382 993

445

Meszes Kertváros Belváros Uránváros

778



351

f.

Pécsi Gyermekek Átmeneti Otthona (Megye u. 24.)

Az Átmeneti Otthon állandó készültségben, kríziskezelő intézményként működik. Éjjel‐ nappal, az év minden időszakában fogadja a teljes körű ellátásra szoruló 3‐18 éves gyermekeket. Itt 12 hónapig élhetnek a kiskorú gondozottak, amely alapellátás szükség esetén még 6 hónappal meghosszabbítható. A bekerülés okai igen különbözőek. Részben a család életvezetési nehézségei miatt (pl.: hajléktalanság, munkanélküliség, kórházi kezelés) a szülők gyermekeik ellátását átmenetileg nem tudják biztosítani. Gyakori ok a családi konfliktus miatti bekerülés, vagy hogy a gyermekek önként jelentkeznek az Átmeneti Otthonba és kérik felvételüket az utcáról családi problémáik elől menekülve, ez főként a serdülő és a kamaszkori konfliktusok miatt történik meg. Az átmeneti gondozás esetén a szülők felügyeleti joga megmarad gyermekeik felett, gyámhatósági beavatkozás nem történik, az intézmény nem a szülő helyett neveli a gyermeket, hanem csak segít a szülőnek a gyermeknevelésben. A szülők éjszakára nem lehetnek együtt gyermekeikkel, nappal azonban bevonódnak a nevelés folyamatába, ezért elég motiváltak maradnak arra, hogy minél hamarabb megoldják a krízist és újból együtt legyenek gyermekeikkel. Infrastruktúra Lásd Pécsi Gyermekotthon. Az intézmény épületén belül különálló, külön udvari bejáratú lakás, családias körülmények között. A lakásban 11 helyiség (1 nappali, 1 konyha, 1 nevelő szoba, 6 szoba, 2 fürdő) található. Akadálymentesítés Az épületek akadálymentes megközelítése és az épületeken belüli akadálymentes közlekedés nem biztosított. Ellátottak köre Az átmeneti otthonban tizenkettő gyermek (3‐18 éves korig) átmeneti gondozása van biztosítva. Az intézmény átlagosan 10 fővel működik.



352

Átlaglétszám Átmeneti Otthon 1998-2006 12 10

10

11

11

11

11

10

11

10 8

8 6 4 2 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Humánerőforrás 1 fő átmeneti otthon szakmai vezető 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző 2 fő gyermekvédelmi asszisztens 2 fő gyermekfelügyelő 1 fő szakács ‐ gazdasszony gyermekvédelmi asszisztens családgondozó 10óra/hét pszichológiai tanácsadó 2óra/hét Az összes dolgozó rendelkezik szakirányú végzettséggel. Hatékonyság Konkrét mutatója, hány gyermek került az Átmeneti Otthonból vissza a családjába illetve, hogy hány gyermek került szakellátásba. Az évekre visszamenő statisztikai adatok is alátámasztják, hogy az Átmeneti Otthon hatékonyan működik. A bekerült gyermekek 80‐90 %‐a egy éven belül visszakerült a szüleihez.



353

Az Átmeneti Otthonból haza illetve átmeneti nevelésbe kerültek megoszlása 80

fő

60 40

63

52

20 0

32

6

10

8

28 5

2002

2003

2004

2005

44 7 2006

év átmeneti nevelésbe került

hazakerült

Ezt a hatékonyságot az Átmeneti Otthon munkatársainak és az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának rendszeres esetmegbeszélő csoportja is eredményezi, amely során írásban rögzítik a megállapodásokat (határidők, felelősök). Az Átmeneti Otthon családgondozója jelenleg családkonzultációs képzésen vesz részt, hogy a gyermek visszagondozása és a családon belüli problémák hatékony kezelése minél előbb intenzíven megkezdődhessen. A gyermek hazakerülésének aránya valószínűleg azért is ilyen magas, mert a szülők nem lakhatnak együtt gyermekeikkel, így azonban motiváltak maradnak abban, hogy a sorsukat minél előbb rendezzék. Nem megoldott azonban a 3 évnél fiatalabb gyermekek felvétele, illetve, hogy esetenként családok is kérik a felvételüket. 2007‐től az intézmény működési engedélyt kapott 1 anya fogadására is 6 éven aluli gyermekkel. Hozzáférhetőség Az illetékes Gyámhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok munkatársai, az iskolák gyermekvédelmi felelősei illetve a családok egymásnak ajánlják az intézményt. Gyermekvédelmi szakellátás A Belváros területéről 77 gyermek él jelenleg gyermekvédelmi gondoskodásban és további 3 fő utógondozói ellátott.



354

f.1. Pécsi Gyermekotthon (Megye u. 24.) A Gyermekotthon folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely teljes körű ellátás keretében a Pécs és Kistérség területéről bekerült 3‐18 éves gondozott gyermekek számára szaktevékenységként biztosít otthont nyújtó ellátást, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és utógondozói fiatal felnőttek részére. A gyermekek Gyámhivatali határozattal kerülnek be, mivel a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, vagy megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható. A szülök felügyeleti joga ekkor szünetel, vagy megszűnt. Történeti háttér Az intézmény 1961. óta működik. 1998‐ig 80 fős gyermekotthon volt. 1998‐ban alakult át. Az intézményben öt családias, lakásotthon jellegű lakóegység működik 36 fős gyermekotthoni, 12 fős Átmeneti Otthoni és 11 utógondozói és 3 külső férőhellyel. A Gyermekotthonban a lakóegységek 1998 óta önálló gazdasági és szakmai egységek. A gyermekotthoni részlegen belül az elhelyezésre kerülő gyermekek olyan kisközösségekben élnek, amelyek igyekeznek olyan feltételeket biztosítani, amelyek leginkább megközelítik a valódi családi élethelyzetet. A lakóegységekben önálló csoportgazdálkodás folyik, melynek keretein belül a főzés, étkezés, bevásárlás csoporton belül történik a gyermekek bevonásával. Az Utógondozói Otthon 2003. óta rendelkezik működési engedéllyel. Infrastruktúra Az intézmény Pécs történelmi belvárosában a város központoni főterének közvetlen közelében egy középkori kis utcában található. Az intézmény mellett működik a Belvárosi Gyermekjóléti Szolgálat, amely igen kedvező a napi munka kapcsolat szemszögéből. A belváros központi fekvése jó közlekedési feltételeket nyújt a város külső területeinek megközelítése céljából. Az intézményben öt családias, lakásotthon jellegű lakóegység működik, a szakellátáson belül, három gyermekotthoni egység, egy utógondozó otthon és alapellátásként egy átmeneti otthon. A csoportok számára önálló lakóterek vannak biztosítva, amely háló‐, tanulószobából, közös nappali szobából, konyha, étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenkénti WC helyiségekből állnak, és a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltek. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek kerül elhelyezésre. A minimálisan biztosított



355

lakóterület 12 m2. A normál nevelési lakóegységekben és az átmeneti otthonban a gondozott gyermekekkel foglalkozó munkatársak (nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó) számára a csoport lakóteréhez kapcsolódó önálló helyiség van biztosítva, ahol a gyermekkel szükségessé váló egyéni bizalmas beszélgetéseket zavartalan légkörben le tudja folytatni, adminisztrációs feladatait végezheti, és éjszaka tartózkodhat. A lakóegységek számára biztosított közös használatú sportolásra alkalmas termet, illetve udvart, látogatók fogadására alkalmas helyiséget, terápiás célú foglalkozásokhoz (pszichológiai, fejlesztőpedagógiai) szükséges szobát, többfunkciójú könyvtárat, közösségi termet, szakköri helységet. A gyermekotthoni utógondozói lakóegység fiú és lány részlegekből áll. Akadálymentesítés Az épületek akadálymentes megközelítése és az épületeken belüli akadálymentes közlekedés nem biztosított. Humánerőforrás A Gyermekotthonban 24,5 fő dolgozik. 1 fő intézmény igazgató 1 fő gyermekotthon szakmai vezető igazgatóhelyettes 1 fő gyermekvédelmi ügyintéző 3 fő lakóegység‐vezető nevelő 6 fő gyermekvédelmi asszisztens 6 fő gyermekfelügyelő 3 fő szakács ‐ gazdasszony gyermekfelügyelő 1 fő pszichológus 1 fő fejlesztőpedagógus ‐ kulturális nevelő 1 fő családgondozó és utógondozó 0,5 fő növendékügyi előadó Megbízással alkalmazottak: pszichiátriai tanácsadó (4 óra/hét) orvos belső ellenőr korrepetitor tanár (szükség szerint, alkalmi jelleggel)



356

Az Átmeneti Otthonnal közös munkatársak (8 fő) 2 portás 1 karbantartó 1 egészségügyi asszisztens 1 takarítónő 3 gazdasági munkatárs A Gyermekotthon munkáját, a sport és szabadidő szervezést, a gyermekek korrepetálását 3 önkéntes segítő is segíti. Utógondozói Otthon 1 utógondozó vezető 1 nevelő vagy gyermekvédelmi asszisztens Ellátottak köre A gyermekotthon férőhelyeinek száma az Alapító Okirat szerint a gyermekvédelmi szakellátás keretén belül otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára 3‐18 év között 36 fő részére. A 2006. évben az átlaglétszám 31 fő, amely 86%‐os kihasználtságot jelent. Átmeneti nevelésbe 12 gyermek került, azonban év közben 10 gyermek átmeneti nevelése megszűnt. Átlaglétszám Gyermekotthon 1998-2006 50

47 40

40

31

32

31

2000

2001

2002

35

34 29

30

31

20 10 0 1998

1999

2003

2004

2005

2006



357

A 18‐25 év közötti fiatal felnőttek részére utógondozói ellátást biztosít 11 fő részére, külső férőhelyen 3 fő részére albérleti formában. 2006. évben az utógondozói ellátást 10 fő vette igénybe, 8%‐al többen, mint 2005‐ben. A növekedés mutatja, hogy van igény erre az ellátási formára. Átlaglétszám Utógondozói ellátás 1998-2006 12

11

10

9

10

10

2000

2001

9

9

9

9

2002

2003

2004

2005

10

8 6 4 2 0 1998

1999

2006

Hatékonyság Az 1999 és 2004. között a gyermekotthonból kikerült 50 fő fiatal felnőtt nyomon követése történt meg 2005. év folyamán. Az intézmény családgondozója segítségével egy előre összeállított kérdőíves szempontsorral utánkövetés elvégzésére került sor, abból a célból, hogy a kikerült fiatal felnőttek sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Az utánkövetés eredményeit a nevelői értekezleteken, szakmai napokon, esetmegbeszélőkön kerülnek kiértékelésre, mindez a minőségbiztosítást segíti elő. A kikerült fiatalok legnagyobb része (42%) a kikerülést követően önálló életet kezdett albérletben, 22%‐uk hazaköltözött szüleihez. Távozáskor a gyermekek 42%‐a rendelkezett 8. osztályos bizonyítvánnyal, 24%‐uk szerzett szakmát. Mindösszesen 4%‐nak volt távozáskor érettségije, és egyetlen fő rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 28% rendelkezett kikerüléskor stabil munkahellyel, 28%‐nak azonban nem volt munkahelye. Jelenleg 46%‐uk él párkapcsolatban, mindösszesen egyetlen fő rendelkezik saját lakással. 34%‐uknak van stabil munkahelye, 18% alkalmi munkából él, 4 % börtönbüntetését tölti. 38%‐uk veszi igénybe a szociális ellátás valamilyen formáját!



358

Hozzáférés Az illetékes Gyámhivatal jelöli ki gondozási helyként az intézményt. Elégedettség A Gyermekotthonból a kikerült fiatal felnőttek 56%‐a érezte jól magát. A Gyermekotthonból kikerülve a legnagyobb nehézséget (52%) az anyagi problémák jelentették. A többi gondozott gyermektől 34% kapott barátságot, a nevelőktől 62%‐ uk szeretetet és gondoskodást kapott. Miután ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett helyzetben van, a gyermekvédelmi gondoskodásból való kikerülés után különösen fontos számukra a legális, biztos munkahely minél gyorsabb megtalálása. Emiatt nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése és a későbbiekben ne jelenjenek meg a potenciális igénylőként a szociális ellátórendszer egyéb területein. A nyomonkövetés felszínre hozott olyan eredményeket, amelyek azt jelzik, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élők esélyegyenlősége érdekében hosszú távú, a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programokra van szükség. Minőség A legfontosabb szakmai kompetenciák a szakmai tudás (a megfelelő szakképesítés, a folyamatos továbbképzés) és az érzelmi intelligencia. A szociális szférában nem biztosított a dolgozók hosszú távú motivációja, mert nincs ügyelve a mentálhigiénés tényezőkre (nem elég jelentős a bérezés, amelyekkel kielégíthetőek lennének a fiziológiai szükségletek), magas a félelem a munkanélküliségtől, és a munkakörbe nincs beépítve kellő mennyiségű motivációs tényező. Mindezek következtében fennáll a veszélye annak, hogy nem éreznek késztetést sikeres emberi kapcsolatokra, teljesítményre, megbecsülésre és a munkába csak annyi energiát fektet be, hogy megtartsák munkahelyüket, megkapják munkabérüket, és elidegenednek a munkahelytől. Ezért kulcsfontosságú tréningek (asszertivitás, kiégés elleni), szupervízió, esetmegbeszélők szervezése.



359

Swot analízis Erősségek: • Közösségnek nagy a támogató ereje mind a gondozottak, mind a dolgozók körében. • Egyszerre tudják működtetni és fejleszteni az intézmény szintű közösséget és a lakóegységenkénti családias jellegű közösségeket. A hagyományos gyermekotthon értékeit megőrizve továbbfejlesztették az intézményt a korszerű lakásotthonos rendszer felé. A régi és az új értékeket így hatékonyabban tudták ötvözni. • Intézmény szintű évkörös rítusok, ünnepek, szabadidős programok, szakkörök, könyvtár, sportfoglalkozások, táborozások és lakóegységenkénti csereüdültetések. Családias programok, viselkedésterápiás foglalkozások, névnapok, születésnapok. • Egymást tudják segíteni a nevelő munkában, közös szemléletet tudnak kialakítani, valamint kivédi a kiégés bekövetkeztét. • Team megbeszélések lakóegységenként az ott dolgozók számára, heti rendszerességgel, gyermekpszichiáter szakember vezetésével. • Nevelőtestületi értekezlet heti rendszerességgel. • Áttekinthető, hatékonyabb munkavégzés a lakóegységek dolgozói egymást kisegítik a munkában. • Jó mentálhigiénés légkör. • Többségében szakképzett dolgozók, alkalmassági vizsgálat munkafelvételkor. • Belső továbbképzések (a szerény anyagi lehetőségekhez mérten.) • Pszichológiai segítséget bármikor igénybe lehet venni, különálló pszichológus szoba, diagnosztikai eszközök. • Művészetterápia. • Tárgyi feltételek: Internet szoba a gondozottaknak, kerámiaműhely, kosárlabdapalánk, udvar, ping‐pong asztal, csocsó asztal, konditerem. • Nemzetközi kapcsolat (Horvát tengerparti gyermekotthonnal csereüdültetések.) • Egészségügyi segítségnyújtás helyben (egészségügyi dolgozó, orvos.) • Szolgáltatások közös helyre vannak telepítve. • Az Átmeneti Otthonból bekerülő gyermekek számára nem akkora törés az átkerülés, ha szakellátásba kerül, hiszen épületen belül átkerülhet a gyermekotthoni részlegünkbe.



360

• Az utógondozóba kerülő gyermekek már előre ismerik az utógondozó felnőttet. • Tudatos szakmai szemléletváltás a terápiás hatású nevelés – gondozás irányában. • Rendszeres pályázás. • Állandó éjszakai ébrenléti szolgálat. • Hatékony, gyors, gazdasági, jogi és növendékügyi ügyintézés helyben, épületen belül. • A kikerült gyermekek utánkövetése, kérdőíves módszerrel öt év után felmérjük, hogy mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. • Két külső férőhely az utógondozói otthon számára, egy ‐ egy összkomfortos garzon bérlakásban, mely segíti az önálló életben való elindulást. • Gyermekönkormányzat. • Átmeneti Otthonunk minden időben, azonnali krízisfeladatok ellátására alkalmas, nem szokott bedugulni, a gyerekek 85‐90%‐a egy éven belül hazakerül családjához. Gyengeség: • A húzóerőt képező kollegák mellett, vannak, akik gyengén teljesítenek, a tudatos szakmai szemléletváltás még nem teljes. • A gyerekek kiszolgálása helyett jobban a gyerekek terápiás hatású nevelésére és személyiségfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt az önkiszolgáló tevékenységre való nevelés erősítésre szorul. • Az információáramlás még nem elég hatékonyan működik. • Szakmai felelősségtudat és elköteleződés további fejlesztésre szorul. • További továbbképzésekre, minőségbiztosítás fejlesztésére van szükség. • Speciális szükségletű gyerekek negatív hatással vannak a többi gyerekre, rossz mintát adnak és veszélyeztetik a többi gyereket. • Tárgyi feltételek javítása (bútorok folyamatos cseréje, festés – mázolás, nyílászárók cseréje stb.) • Az 1‐es lakóegységben a gyerekek szobái négy fő részére kicsik, zsúfoltak, további padlásbeépítésre volna szükség. • Az Intézmény 40 éves 4 méter magas udvari kerítése elkorrodálódott, megdőlt, csak a ráfutó növényzet tartja össze, fokozatosan életveszélyes helyzet alakul ki, mivel mögötte 3‐4 méteres mélység van.



361

Lehetőségek: • A város szívében lévő kulturális programok, intézmények, színházak elérhetősége. • Kulturális (fesztiválok) lehetőségek széles palettája. • Szolgáltatások könnyen igénybe vehetőek. • Többféle képzési forma, iskola könnyen elérhető. • Jó közlekedés mely egyben elősegíti kapcsolattartást a családokkal. • Központi fekvés miatt könnyebb a gyerek integrálása a társadalomba. • Külső ügyintézés könnyebb és gyorsabb, a hivatalok könnyen elérhetők. • Szakmailag önálló, kis intézményként nagyobb figyelem és törődés jut a fenntartó önkormányzat részéről. • Az Intézményen kívüli egészségügyi ellátások könnyen elérhetők. • Mecseki kirándulások jó buszközlekedéssel rendelkeznek, az erdő a Tettyén keresztül gyalog 20 perc alatt elérhető. • Könnyen elérhető, jó kapcsolat a gyermekvédelmi intézményekkel, gyermekvédelmi szakszolgálattal. • Az 1‐es lakóegységben további tetőtér bővítésre van mód. • Szedresi speciális drogfüggő fiatalokat ellátó gyermekotthonban két férőhellyel rendelkeznek. Korlátok, nehézségek: • A bekerülő gyermekek alacsony szocializáltsága, traumatizáltsága, ennek következtében reszocializálásuk, társadalomba való beintegrálásuk nehézségekbe ütközik, traumáik, veszteségeik hosszabb időt vesznek igénybe. • Gyakran már túl későn 16 éves korukban kerülnek be az intézménybe, amikor már kevés idő maradt a korrigáló személyiségfejlesztésre. • A Gyermekvédelmi Központ jobban feltölthetné az intézményt Pécsi lakosú gyerekekkel és ezáltal az Intézmény férőhelyének kihasználtsága javulhatna. • Továbbképzésekre kevés pénzügyi forrás. • Tárgyi eszközök felújítására kevés az anyagi forrás • A tetőtér további beépítésére nincs anyagi lehetőség • Az iskolai pedagógusok negatív szemlélete a magatartásproblémás gyerekek iránt és előítélete a gyermekotthonokban élő serdülők iránt. Ebből adódóan



362

erős a nyomás, hogy gyermekektől megszabaduljanak az iskolák, ugyanakkor nehezen fogadják be őket más iskolák. • Az Intézmény területén kívüli különálló családi házban speciális otthon, vagy speciális lakóegység hiánya. • Átmeneti Otthonnak folyamatosan nehézségei vannak a családok átmeneti otthonaival. A 3 évnél kisebb gyermekekkel náluk megjelenő hajléktalanná váló családokat nem akarják befogadni, arra hivatkozva, hogy náluk több hónapra előre várólista van, ők nem krízis feladatok ellátására jöttek létre. • Az Utógondozotti Otthonból kikerült fiatalok lakásproblémái: egyedülállóan nincs is lehetőségük arra, hogy szociális bérlakáshoz jussanak, az Intézményből kikerülve évekig tartó kallódásuknak míg nem tudnak családot alapítani, ez az egyik oka. Fejlesztési célok: Az Intézmény 40 éves 4 méter magas udvari kerítése elkorrodálódott, megdőlt, csak a ráfutó növényzet tartja össze, fokozatosan életveszélyes helyzet alakul ki, mivel mögötte 3‐4 méteres mélység van. A gyermekek szabadidejüknek nagy részét az udvaron töltik, ezért a javítási munkák elvégzése minél előbb szükséges lenne. Nincs meg a megfelelő anyagi forrás ahhoz, hogy önerőből a javítási munkálatokat elvégeztessék. A javítási költségek előre láthatólag 500 ezer forintba kerülnének. A külső nyílászáró ablakokon és a belső ajtókon rendkívüli módon lekopott a festék. Szükséges lenne mázolásuk, nem csak esztétikai okok miatt, hanem védelem hiányában félő, hogy az ablakok teljesen elkorhadnak. Erre a célra 2–3 millió forintra lenne szükség. Az Intézmény építészeti feltételeinek javításában szükséges lenne az 1‐es lakóegység további padlástér beépítésre, ahol a gondozottak számára további lakószobákat kellene kialakítani. Jelenleg túlzottan zsúfoltan laknak a gyerekek az 1‐ es padlástéri lakóegység szobáiban, melyek két fő elhelyezésére ideálisak, azonban négy főre már kicsik. Ez főleg a lányok között napi konfliktusokra ad okot. Mivel ezen a szinten a padlástér nem teljesen beépített, ezért lehetőség lenne a további beépítésre. Az előzetes számítások szerint 12‐14 millió forintba kerülne. Az Átmeneti Otthonban jelenleg a konyhát átjáróként is használják. A két funkció együtt balesetveszélyes lehet. Annak idején az Átmeneti Otthon korszerűsítése praktikátlan módon történt, a fiú és lány részleg közötti átjáró, egyben a konyha. Egy kis belső átépítéssel a konyha és az átjáró egymástól leválasztható. Kb.



363

2‐3 millió forintba kerülne. Szükség lenne egy B jogosítvánnyal is vezethető kis mikrobuszra, ennek költsége kb. 7‐8 millió Ft‐ra lenne szükség. Egy főre jutó költségek Átmenti Otthon 1 gondozott főre jutó költség: 3. 421 e. Ft 83%‐os kihasználtság esetén. Gyermekotthon 1 gondozott főre jutó költség: 3. 482 e. Ft 86%‐os kihasználtság esetén. Utógondozói otthon (11fő), külső férőhellyel (3fő) 1 gondozott főre jutó költség: 2. 633 e. Ft 71%‐os kihasználtság esetén. Az egész intézményen belül átlagban 1 gondozotti főre jutó költség: 3.304 e. Ft 83%‐nál, teljes kihasználtság esetén 2.718 e. Ft



364

g.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága

Erősségek • Mind a helyi társadalom, mind a jogi szabályozási környezet változásai támogatják az intézmény szakmai munkáját, a deklaráció szintjén azonosak törekvéseivel. • A kisgyermekellátásban dolgozó szakemberek általános, szakmai felkészültsége jó. • A vezető team nagyfokú szakmai tudása, elköteleződése, innovatív beállítódása. • Megfelelő belső támogató légkör. • A szűkebb és tágabb környezet bizalma és nagyfokú elismerése az intézmény iránt. • Kialakult, jól működő, széleskörű szakmai együttműködések, intézményi kapcsolatok. • Civil szervezetek létrehozásával megerősített intézményi működés. Gyengeségek • • • •

Alulfinanszírozottság, gazdasági feltételek szűkössége. Magas gyermeklétszám a bölcsődei csoportokban. Munkatársak túlterheltsége. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma kisebbséghez tartozó családok szociokultúrális hátrányait, a tanulási motivációjuk hiányát, a részükről tapasztalható bizalmatlanságot, a szakgondozók nehezen tudják kezelni, a roma kultúra ismeretében hiányos képzettség okán.

Lehetőségek • A változó igények és szükségletek megújulást eredményeznek az intézményi feladatellátásban, és a szolgáltatások gazdagodását eredményezik. • A munkatársak speciális képzése, továbbképzése nagymértékben fokozhatja a szakmai munka minőségét, segíthet új módszerek kidolgozásában a gyermekek fejlesztése terén, fokozhatja a munkatársak problémaérzékenységét, növelheti a szakmai kompetenciákat. • Minőségbiztosítás alapvető indikátorainak kialakítása, igények, szükségletek felmérése.



365

• Intézményi együttműködések regionális és országos szintű kialakítása, fejlesztése. Veszélyek • A roma családok szocializációja idegen a korai intézményes gyermekellátástól és a munkatársak speciális képzése is kevés ezen probléma megoldásában. • A tervezett helyi gazdasági, munkahely teremtő projektek elmaradása. • A helyi társadalom korlátozott befogadókészsége az újítások által kínál szolgáltatások iránt. • A hagyományos családi szerepstruktúra változásai, anyaszerep „funkcióvesztése” miatt félő, hogy a szülőket segítő szolgáltatások eredményei elmaradnak az elvárttól. • Félő, hogy az önkormányzati preferencia rendezése során tovább gyengül a gyermekek napközbeni ellátásának megítélése. • A KISZ működésének alulfinanszírozása az innovatív törekvések lelassulását eredményezi.



366

1.6 Feladatok Szociálpolitikai kerekasztal működése A Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer szakmai és területi összehangolása A.

Gyermekjóléti szolgáltatás, alapellátás területén

Gyermekjóléti Központ felállítása és működtetése. A tárgyi feltételek hiányosságának kiküszöbölése érdekében szükséges a nagyobb teljesítményű nyomtatók vásárlása, a számítógépek többségében elavultak, nincsenek rendszerbe kötve és új gépek vásárlása is szükséges lenne. Az épületek felújítási munkái is szükségessé váltak. A Kertvárosi, valamint az Uránvárosi Egységben elengedhetetlenné vált az épület bővítése. Az egységek területi illetékessége 2006. január 1‐jétől megváltozott. Jelenleg az Uránvárosi Egység kivételével a többi egységnek illetékességi területe nem egyezik meg a Területi Szociális Központokéval. Ez több szempontból okoz problémát a munkatársak, illetve az ügyfelek számára. Két egységnek két különböző Szociális Központtal kell kapcsolatot tartani, amely során nehéz alkalmazkodni a különböző eljárásrendekhez. Ahhoz, hogy illetékességi területek újra meg egyezzenek a Területi Szociális Központokéval, a Belvárosi Egységben kellene státuszbővítést végrehajtani (mivel a II. számú Területi Szociális Központ területe bővült jelentősen.), melyet azonban a Megye utcai épület szűk kapacitása nem tesz lehetővé. Nincs egységes szakmai szemlélet a Gyermekjóléti Szolgálatok és a Területi Szociális Központok között. (A területeken nem egységes a védelembe‐vételi és az ideiglenes beutalások eljárásának lefolytatása, illetve a szükséges iratanyagok megkérésének módja.) Prevenciós tevékenység – A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének bővítése (jelenleg erre a tevékenységre jut a legkevesebb forrás – munkatárs). Fejleszteni szükséges a helyettes szülői hálózatot, valamint a családok számára átmeneti gondozást nyújtó intézményi férőhelyeket bővíteni szükséges. Az intézmények szakemberei számára folyamatos képzési és továbbképzési lehetőséget kell biztosítani különösen a gyermekek szükségleteire reagálva.



367

B.

A szakellátás területén:

A vonatkozó jogszabályok értelmében 2009‐től a megyei jogú városok kötelezően kapnak szakellátási feladatokat. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe bekerülő gyermekek életkori, és állapotbeli adottságaik kijelölik a jövőbeni változtatásokat: A rendszerbe kerülő gyermekek egyre nagyobb hányada serdülőkorú, átlagosan 15‐16 éves, alacsony iskolai végzettségű. Számukra képzéseket és versenyképes szakmához való jutás lehetőségét kell biztosítani, amely hosszútávon alap lesz számukra az önálló élet megkezdéséhez és amellyel hatékonyabban tudnak élni az otthonteremtés lehetőségével. A bekerülő speciális szükségletű serdülőkorú gyermekek számára speciális férőhelyek létrehozása és működtetése válik szükségessé. A rendszerbe bekerülő kiskorú gyermekek igen nagy hányada különböző mértékben fogyatékos. Az esélyek biztosítása értelmében különleges férőhelyek szükségesek. A rendszerbe kerülő gyermekek nagy százaléka definiált pszichiátriai beteg, számukra regionálisan (Tolna‐Somogy‐Baranya) létesített és működtetett, átmeneti gondozást is biztosító gyermekotthonban szükséges helyet biztosítani. Ki kell alakítani és működtetni nevelőszülői hálózatot, hagyományos, hivatásos és speciális hivatásos nevelőszülői képzést és foglalkoztatást kell szervezni. Az intézmény szakemberei számára folyamatos képzési és továbbképzési lehetőséget kell biztosítani különösen a gyermekek szükségleteire reagálva. A jövőre vonatkozó javaslatok: Átmeneti nevelt gyermek Pécs területéről 269 van jelenleg. Ezen felül 16 fő tartós nevelt gyermek vár örökbeadásra. A szakellátást igénylők így összesen 285‐en vannak. Ebből 188 nevelőszülőnél van kihelyezve, amely nevelőszülőket jelenleg Baranya megye Önkormányzata finanszírozza. A fennmaradó 97 gyermek a Pécsi Gyermekotthonban 36 fő, a Kisgyermekek Szociális Intézménye Gyermekotthonában 6 fő, 55 gyermek pedig a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ lakásotthonaiban van elhelyezve. A családkapcsolatok és más szempontok érvényesülése érdekében szükséges lesz saját fenntartású férőhelyeket bővíteni.



368

Speciális Gyermekotthon létrehozása és működtetése: A gyermekvédelem korszerű alaprendszere az országban jórészt már kiépült. Azonban a disszociális és pszichés problémákkal küzdő gyermekek speciális nevelése teljesen megoldatlan. Normál gyermekotthonban nevelésük nem megoldott és a többi gyermeket is súlyosan veszélyeztetik. Szükséges lenne ilyen intézmény 16 fő befogadással. Ez két 8 fős lakóegységet jelentene, egy fiú és egy lány csoportot. A két lakóegységhez külön‐külön szükségesek a gyermekeket gondozó‐nevelő szakalkalmazottak, hogy az állandó felügyeletük megoldott legyen. Ezen felül az ilyen intézményekhez kell külön pszichológus és gyógypedagógus szakalkalmazott, akik egyben ellátják mind a fiú, mind a lány csoportokat. A gyógypedagógus szakalkalmazottak megoldják egyben a gyermekek iskolázását, magántanulói felkészítését, ha a gyermekek normál osztályközösségbe nem illeszthetők be. (A speciális szükségletű gyerekek magatartászavara először az iskolakerülésben nyilvánul meg.) Megyei Jogú városunk speciális 16 fős lakásotthona hosszú távon megoldaná a pécsi lakosok közül kikerülő problémás gyermekek nevelését.

Egyszeri beruházási költségek:

Ingatlan vásárlásra‐beszerzés

30.000.000,‐Ft/egyszeri

Berendezés‐beszerzés

5.000.000,‐Ft/egyszeri

Összesen:

35.000.000,‐Ft

Éves fenntartási költségek:

Dolgozók bérezése

36.000.000,‐Ft/év

Dologi kiadásra

20.000.000,‐Ft /év

Összesen:

56.000.000,‐Ft

Összesen:

91.000.000,‐Ft



369

230 gyermek számára lenne szükség nevelőszülői hálózatot működtetni, 50‐60 nevelőszülői családdal. Átlagosan egy nevelőszülői tanácsadóra 40 – 45 gyermek jut, tehát 6 nevelőszülői tanácsadó/családgondozóra, 1 szakmai vezetőre és 1 fő növendékügyi előadóra vagy gyermekvédelmi ügyintézőre lenne szükség. Összesen 7 főre. Nevelőszülői hálózatot gyermekotthon is működtethet. 1997/31 törvény 57. § (4) bekezdése: „Gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet. A nevelőszülői hálózat működtetése esetén ellátja az 55. § (5) bekezdésében meghatározott feladatokat. A gyermekotthon által foglalkoztatott nevelőszülők a gyermekotthoni férőhelyszámnak megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását, illetve fiatal felnőtt utógondozói ellátását biztosíthatják.” Tehát a gyermekotthon meglévő rendszere mellé, struktúraváltás nélkül bővíthető nevelőszülői hálózat. A nevelőszülői hálózat minőségi színvonalú fejlesztésével elősegíthető, hogy a szakellátásba kerülő gyerekek többsége így a serülők is inkább családokban nevelkedhessenek, nem pedig gyermekotthonban. Olyan speciális célcsoportok körében is lehetne toborozni nevelőszülőket, amely rétegeket eddig nevelőszülői kampányban nem szólítottak meg. Magas színvonalú és gyakori továbbképzés, és szupervíziós szemléletű nevelőszülői tanácsadó munka biztosíthatná hosszútávon a szolgáltatás minőségét. Jelenleg 36 férőhelyes Pécsi Gyermekotthonon kívül még 50‐60 pécsi lakosú gyerek van a Baranya megyei lakásotthonokban, akiknek nagy része serdülő. 2009‐ től elméletileg további nagy létszámú gyermekotthonok felépítése válhatna szükségessé Pécs város számára, azonban a gyermekotthonokban nevelkedő gyerekek nevelésének nagy része nevelőszülőkkel is megoldható lenne, ha fogadnák a serdülőket, illetve felszámolnák azt a nagyon rossz gyakorlatot, hogy serdülőkorba érve visszaadják a gyermekotthonokba a gyerekeket a nevelőszülők. Az 50‐60 főt ki lehetne váltani nevelőszülői hálózattal, ami jóval olcsóbb, és így a 36 fős jelenleg már meglévő gyermekotthoni férőhely hosszútávon elégek is bizonyulna Pécs számára. Módszertani bázis kialakítása, módszertani intézményi cím elnyerésével. Gyermekotthoni módszertani bázist is lehetne kialakítani, mely az intézmény nagy szakmai elismertséget szerzett módszertani hagyományaira (művészetterápia, gyógyító rítusok) épülne. Ezzel akár a kulturális főváros nemzetközi konferencia programjaiba is bekapcsolódhatna a szakma. A város regionális szerepének erősítését jelentené, hogy a tervbe vett Szociális és Gyermekvédelmi Regionális Központ egyik bázis intézménye lehetne. (A módszertani központ egy irodaszobát és 2 fő munkatársat igényel.)



370

A módszertani intézmény ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására, kutatások elindítására, képzések, konferenciák szervezésére, a minőségfejlesztési elvek kidolgozására. Így innovatív szakmai fejlődés, a szakemberek szakmai szemléletváltása a hatékonyabb módszerek irányában megvalósulhat. A szakdolgozók továbbképzési kötelezettsége biztosítottá válik.



371

SWOT‐ Analízis ERŐSSÉGEK Szakképzett, hivatástudattal, elkötelezettséggel, innovatív beállítódással rendelkező munkatársak jelenléte. Megfelelő belső támogató légkör. Az intézmények mellett civil szervezetek, önkéntes segítők működnek. Az intézmények sajátos arculattal, értékrendszerrel rendelkeznek, saját szakterületüket illetően autonóm intézmények. A nagyvárosból, elsősorban intézményrendszeréből fakadóan, az infrastrukturális feltételek jól elérhetőek.

GYENGESÉGEK Mulasztásos törvénysértések, hiányzó ellátások, infrastrukturális feltételek, a munkavégzés feltételei hiányosak. Alulfinanszírozottság, szűkös gazdasági keretek. Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség. Fluktuáció, kiégés veszélye, gyenge érdekérvényesítő képesség.



372

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer szakmai és területi összehangolása, szakmai integráció. Szociálpolitikai kerekasztal valós működése, rendszeres konzultáció biztosításával.

Ellenérdekelt résztvevők, koordináció, és együttműködési készség hiánya.

Együttműködés megszervezése, kiterjesztése a határterületekre (oktatás, egészségügy, belügy stb.) Hosszú távú, a különböző jóléti politikákat összekapcsoló programok kidolgozása és működtetése. Minőségbiztosítás alapvető indikátorainak kialakítása.

Az eltérő roma kultúra idegensége.

Pályázati – esetleges – Uniós és egyéb források. További önkéntes segítők, civil szervezetek bevonása. A változó igények és szükségletek megújulást eredményeznek az intézményi feladatellátásban. Képzések, továbbképzések. Közvélemény formálás (kampányok) szervezése. Jól működő szolgáltatások kiterjesztése a lakosságra.

Együttműködés feladatmegoszlás aránytalan.

során a minőségében

A helyi gazdasági, munkahely teremtő projektek elmaradása.

A hagyományos család szerepek átalakulása.

struktúra,

Alulfinanszírozás. Önkormányzatai preferencia ellátásokra vonatkozóan.

egyes



373

Az intézményrendszer kialakulását és működését bemutató ábrák:

Családjogi Törvény 1986.IV. tv. Prevenció

Szakellátás

Gyámhatóság

Gyermek és Ifjúságvédő Intézet

Védő óvó intézkedések

60 fős csecsemőotthon

Védő óvó pártfogás

80 fős gyermekotthon

Rendszeres nevelési segély

nevelőszülő

Életkezdési támogatás

Veszé Veszélyeztetett Csalá Család Szakellátás Védelembe vétel – jegyző

Területi Gyermekvédelmi Központ Ideiglenes elhelyezés Átmeneti otthon Gyermekotthon Lakásotthon (különleges és speciális) Nevelőszülő Otthonteremtési támogatás

Gyámhivatal Átmeneti- és tartós nevelésbe vétel Gyámság, gondnokság, örökbefogadás



374

Gyermekvédelmi tv. 1997 évi XXXI. tv

Veszé Veszélyezetett Csalá Család Jelző Jelzőrendszer

Gyermekvé Gyermekvédelmi alapellá alapellátás

Rendőrség

Gyermekjóléti szolgálat jelzé jelzés

Bíróság

Gyermekek napközbeni ellátása:

Ügyészség

•Bölcsöde

Nevelési – oktatási intézmények

•Családi napközi

Pártfogói felügyelet Szolgálat

•Átmeneti gondozás •Gyermekek átmeneti otthona •Családok átmeneti otthona

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Védelembe vé vétel Otthontnyú Otthontnyújtó jtó ellá ellátás Örökbefogadás Nevelőszülő Kiemelés a családból Szakellátás

Lakásotthon Gyermekotthon



375

2 KISGYERMEK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK A kisgyermekellátás a 0‐3 éves korosztály fejlődési szükségleteinek kielégítésére irányuló humán szolgáltatásokat foglalja magába174. Pécs városában, ‐ mint az egész országban‐, az ágazati megközelítés jellemzi a gyakorlatot. Pécs városában nincs „átjárhatóság”, sem szemléletben, sem gyakorlatban az ágazatok közt. A kisgyermekek egészségügyi kontrollja, egészségügyi prevenciója „kizárólag” az egészségügy „belügye”, így a WHO szemléleti megközelítésű közös tervezés, beavatkozási stratégiák kialakítása, gyakorlati kivitelezések, hatékony szakmai együttműködések szinte lehetetlenek. Ez annak ellenére így van, hogy a gyógyítás (secunder prevenció) és a primer prevenció élesen különvált. Ezután sem szűnt meg a korábbi (szűk) szomatikus szemlélet e területen. A védőnői feladatellátás, mint elsődleges prevenciós terület, az önkormányzatok fenntartásába került OEP normatíva mellett.175 A gyermekvédelmi törvény alapján a legnagyobb szociális intézmény e területen a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban: KSZI).

2.1 A feladatellátás és annak intézményi háttere A gyermekvédelmi törvény alapján a legnagyobb szociális intézmény e területen a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban: KSZI), A WHO egészségdefiníciójának megközelítésében ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek szomatikus, mentális és szociális jóllétét biztosító segítő, támogató beavatkozások tartoznak ide, azaz az egészségügy, a szociális, és a művelődésügy területeihez tartozók. Látható, hogy e témát csak komplex módon, s nem ágazati szemlélettel lehet értelmezni, megérteni. 174

A jelenlegi rendszernél hatékonyabb módon is működött a kisgyermekellátás Pécs városában, az 1970‐es években dr. Várbíró Béla főorvos koncepciója alapján. A „Nő és Gyermekvédelmi Intézet”, az országban először, és szinte egyedüli módon, a 0‐3 éves korosztály teljes ellátását, gyógyító, megelőző, gondozó nevelő funkciókkal együtt, egy rendszerben működtette. Ezt 1994‐ben ‐az 1993‐as szociális tv. megjelenése után ‐ egy Népjóléti minisztériumi pályázatban „Komplex szociális modellintézmény a 0‐3 éves gyermekek és családjainak alap‐ és szakosított ellátására” címmel próbáltuk ismét életre hívni, sikertelenül. 1996‐ban, és 1998‐ ban ismét szerettünk volna az új viszonyoknak, és az akkori jogszabályoknak megfelelően, a védőnői hálózatot és a gyermekvédelmi hálózatot komplex intézményeként ‐ „Korai Család‐, és Gyermekvédelmi Prevenciós Intézet” – ként ‐ működtetni. Az egészségügyet képviselő bizottsági tagok ellenezték a komplex intézmény létrehozását. Így a mai napig nincs közös szemléletű prevenciós stratégia. 175



376

mely a Gyermekvédelmi tv.‐ben megfogalmazottak alapján a következő feladatokat látja el: •

Személyes gondoskodás keretébe tartozó természetbeni ellátások körében a rászoruló családok gyermekinek étkeztetését biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatások köréből a következő feladatokat látja el az intézmény: • pedagógiai, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás • kisgyermekes szülőknek, játszóház szolgáltatás • baba‐mama klubok, családi szabadidő programok • gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásának feladatkörében bölcsődei ellátást; házi gyermekfelügyeletet lát el. A gyermekek átmeneti gondozásához kapcsolódóan a 0‐3 éves gyermekek átmeneti otthonát és a kisgyermekes, krízis helyzetben lévő anyák számára Családok Átmeneti Otthonát működtet. Az Otthont nyújtó ellátások közül, Különleges ‐ 0‐3 évesek számára ‐ Gyermekotthoni („Csecsemőotthon”) ellátást biztosít.

•

• •

•

A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága pályázat útján elnyerte a „Dél‐dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde” módszertani intézeti feladatellátását is. A KISZI feladat‐ellátási struktúráját a kisgyermekes családok szükségleteihez, igényeihez igyekezett igazítani és összességében egy jól működő rendszert alakított ki, amely mind a hozzáférhetőség, mind a minőségi szolgáltatás kritériumait szem előtt tartja. Az évente több mint 1000 családot ellátó rendszer‐ a célcsoport összetételéből adódóan‐ mindennapi munkája során tapasztalja, olyan társadalmi folyamatok hatását, mint például a családi struktúrák fellazulása, az anyai szerepek gyengülése, a társadalmilag kívánatos magatartásminták közvetítésében tapasztalható szülői elbizonytalanodás. Az Intézmény általános feladatának tekinti így, hogy a társadalmi feltételrendszerek gyors változása mellett is segítséget tudjon nyújtani a



377

szülők számára, így a magatartás módosulását elősegítő módszerek alkalmazásával és kidolgozásával176 erősíti szakmai tevékenységét. Az gyermekjóléti szolgáltatásokhoz kapcsoltan, az országban egyedülálló módon Kisgyermek Nevelési Tanácsadót működtet, bölcsődétől függetlenül, szülői igényre. A Korai Tanulási Központ és a speciális Hetes bölcsőde és rugalmas nyitva tartású bölcsőde működtetésével, a halmozottan hátrányos helyzetű családok társadalmi integrációját kívánják elősegíteni. A gyermekszegénység elleni programhoz csatlakozva két „Biztos kezdet Klubot” indított el a városban.177 A KSZI működését a bölcsődék mellett működő alapítványok178 létrehozásával és széleskörű szakmai együttműködések kialakításával igyekszik megerősíteni. A KSZI tehát differenciált törvényi előírásoknak megfelelő, szükségletorientált feladatellátást biztosít, azonban az alternatív ellátási formák – családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülői hálózat179 – kialakítására nem tudtak még hosszú távon is fenntartható megoldást találni. Továbbá általánosságban elmondható, hogy a KSZI feladatainak és szolgáltatásainak mindegyike további fejlesztést igényel. Az intézmény vezetése különös figyelmet fordít a kisgyermek korai tanulási folyamatainak tudatosítására, mind a szülőkben, leendő szülőkben, mind a szakemberek körében. Folyamatosan törekednek a családok nevelési funkcióinak szolgáltatásokkal történő további megerősítésére, különös tekintettel a családokat érintő speciális problémák társadalmi megítélésének tekintetében.180 176 Írásos tájékoztató anyagok, szórólapok, szülői levelek. Könyvsorozat elkészítése „Táguló világ kalendáriuma” címmel. Csoport módszerek alkalmazása például fogyatékos gyermeket nevelő vagy egyedülálló szülők számára. A tapasztalati tanulás elősegítése, közvetlen mintanyújtással a játszóházi foglakozások keretében. 177A városban összességében három „Biztos kezdet” Klub működik ‐ Nevelési Központ Korai fejlesztőjében, az Oázis gyermekcentrumban és a Vadrózsa Korai Tanulási Központban.

Derűs gyermekkor Alapítvány: alapítás éve: 1994.; Fecskefészek Gyermekotthon: Apróléptek Alapítvány / alapítás éve: 2006.; Fecskefészek Gyermekotthon: „Ölelj Magadhoz” Kiemelten Közhasznú Alapítvány; Kicsikék Bölcsőde: Kicsikék Alapítvány / alapítás ideje: 2006.02.02.; Vadrózsa Korai Tanulási Központ: Vadrózsa a Gyermekegyenlőségért Alapítvány 178

/ alapítás ideje: 2007.06.; Mandula Kisgyermeknevelési Központ: Mandulavirág Alapítvány / alapítás ideje: 2005.12. Elvétve működnek a felsorolt ellátási formák a városban azonban minimális nagyságú igényt tudnak csak kielégíteni. Illetve a helyettes szülői hálózat – jelentkezők hiányában ‐ Pécs városában teljességgel hiányzik. 180 Az eredeti családban nevelni nem kívánt, nevelő szülőknél nem elhelyezhető, speciális (csecsemő) otthonba került gyermekek nagy része valamilyen betegség ‐ Pl.: Dawn kór ‐ okán került ki a családi kötelékből. A 179



378

A speciális ellátási igényű gyermekek fogadására minden bölcsődei csoport szakmailag felkészült, két bölcsőde181 indított fejlesztő csoportot ‐ teljes illetve részlegesen integrált formában – és várja a fogyatékkal élő gyermekeket, segíti szüleiket.182

2.2 Területi lefedettség Kisgyermek Szociális Intézmények 11 telephelyen lát el feladatokat: Korábbi névhasználat

1.sz. Bölcsőde

Intézményi név és telephely:

VADRÓZSA KORAI TANULÁSI KÖZPONT 7629. Pécs, Frankel L. u. 32.

3. sz. Bölcsőde

TÖRPIKE Kisgyermeknevelési Központ 7622. Pécs, Vargha D. u. 2.

7. sz. Bölcsőde

MANDULA Kisgyermeknevelési Központ 7624. Pécs, Bornemissza G. u. 3.

8. sz. Bölcsőde

KISKUCKÓ Kisgyermeknevelési Központ 7632. Pécs, Testvérvárosok tere

11. sz. Bölcsőde

KICSI – KÉK BÖLCSŐDE

fogyatékos vagy beteg gyermekek családban történő nevelése továbbra is olyan krízist jelent a családok számára, amit nem tudnak hatékonyan segítség nélkül kezelni. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek véleménye alapján azt látjuk, hogy azokban a családokban ahol beteg gyermek születik nagyon magas (80%) a válások aránya és a csecsemőotthon tapasztalatai is azt mutatják, hogy még ma is sokan mondanak le a gyermekről, csak a betegsége okán. 181 A Napsugár Gyermekcentrum, Budai Nagy Antal. u. és a Zöldliget, Köztársaság téri bölcsőde. 182 Problémát jelent azonban, hogy az óvodai ellátásban ‐ a Siklósi Úti óvoda kezdeményezése ellenére ‐ nem alakultak ki speciális gyermekcsoportok, így sok esetben a bölcsődei szolgáltatás keretében látnak el óvodáskorú gyermekeket is.



379

.

7632. Pécs, Németh L. u. 6/b

12. sz. Bölcsőde

MEZŐSZÉL Kisgyermeknevelési Központ 7623. Pécs, Mezőszél u. 2.

13. sz. Bölcsőde

CSIGA – BIGA VÁR 7633. Pécs, Ajtósi D. u. 1.

17. sz. Bölcsőde

ZÖLDLIGET Kisgyermeknevelési Központ 7623. Pécs, Köztársaság tér

Módszertani Bölcsőde

NAPSUGÁR GYERMEKCENTRUM Dél‐Dunántúli Regionális Módszertani Bölcsőde 7624. Pécs, Budai Nagy A. u. 3.

Bentlakásos Bölcsőde

FECSKEFÉSZEK BÖLCSŐDE 7633. Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1.

Gyermekotthon

FECSKEFÉSZEK GYERMEKOTTHON 7633. Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1.

Családok Átmeneti VADVIRÁG CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA Otthona 7632. Pécs, Testvérvárosok tere (önkormányzati fenntartású)

APÁCZAI CSERE JÁNOS NEVELÉSI KÖZPONT BÖLCSŐDÉJE Pécs, Apáczai Csere János krt.1

PTE ÁOK “üzemi” PTE ORVOSTUDOMÁNYI KARÁNAK BÖLCSŐDÉJE bölcsődéje 7624 Pécs, Szigeti út 12



380

A legtöbb bölcsődei intézmény a belső városrészben található, így a város összférőhelyinek 34%‐a a belső városrészekre koncentrálódik, ami köztudottan a „kulturális tőkével rendelkezők” munkahelyeinek területe. A Pécs déli városrész, biztosítja az összférőhelyek 30%‐át, amit egyrészt a terület lakosság‐összetétele, másrészt a lakóhelyhez közel eső elérhetőség feltétele indokol. A térképen jól látszik, hogy a „város szélén” – Hird, Vasas, Patacs, Havihegy ‐ egyáltalán nincsenek bölcsődei intézmények, ami gyermekjóléti szolgáltatások alternatív formáinak – családi napközi, házi gyermekfelügyelet, játszóház – kialakítását, fejlesztését indokolná. A többi városrészben csak egy‐egy bölcsőde nyújt szolgáltatást.

2.3 Férőhelyek és kihasználtság A KSZI 10 bölcsődéjében 2007. I. félévében 556 férőhelyet tartottak nyilván. A fentieken kívül még két bölcsőde működik a városban; az egyik az önkormányzati fenntartású Apáczai Csere János Nevelési Központ Bölcsődéje 80 férőhellyel, a másik a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának “üzemi” bölcsődéje: 45 férőhellyel. A városban így összesen: 681 bölcsődei férőhely áll a kisgyermekes lakosság rendelkezésére.



381

Férőhelyek száma városrészi bontásban

250

235

200 Belső városrész Mecsek oldal 150

fő

Meszes P écs dél Uránváros

100 70 40 50

Csatolt falvak 60

Nyugati kerskedelmi övezet

44

0

0

0

1

A férőhelyek száma és azok – összférőhelyhez viszonyított ‐ százalékos aránya azt mutatja, hogy a szolgáltatás szervezése a kisgyermekes családok lakóhelye és munkahelye köré koncentrálódik döntően, így az összférőhelyek 64 %‐át a Pécs déli és a belső terület adja.



382

Férőhelyek százalékos megoszlása városrészi bontásban

0% 10%

0%

40% Be lső városré sz Me cse k oldal Me sz e s Pé cs dé l Uránváros Csatolt falvak Nyugati ke rske de lmi öve z e t

35%

8%

7%

A bölcsődék férőhely‐kihasználtságának vizsgálata tovább árnyalja a képet. A kihasználtságot a beíratott gyermeklétszám alapján vizsgálva a pécsi KSZI bölcsődéi az engedélyezett férőhelyszámhoz viszonyítva 202%‐os, a POTE bölcsőde 151%‐os, a ACSJ NK 168%‐os mutatóval működik, így a pécsi bölcsődék az adott 0‐3 éves populáció 28%‐át látják el.



383

Bölcsödei férőhelyek kihasználtsága

1200 1124 1000

800

fő

Bölcsődei férőhely 600

Beiratott gyermekszám

556

400

200 80

135 45

68

0 KSZI

ACSJ NK

P OTE

Amennyiben a kihasználtságot a bölcsődébe járó gyermekek valós bent léti napjainak száma alapján állapítjuk meg, akkor elmondható, hogy a KSZI intézmények átlagosan 83%‐os kihasználtsággal működnek. Tehát a beíratott gyermekek igen nagy hányada nem minden nap veszi igénybe a szolgáltatást.183 2007. júniusi adatok alapján 70 család van várólistán, akik férőhely hiányában kiszorultak a bölcsődei ellátásból. A férőhelybővítés az adatok alapján mindenképp szükséges és indokolt. E feladat a Meszesi városrészben a legsürgetőbb hiszen ezen területen igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű családok aránya és a gyermekek napközbeni intézményes ellátása nagy segítség a családok számára, mind az anyák munkavállalása, mind a szociokultúrális hátrányok mérséklése szempontjából.

Sok szülő munkarendje lehetővé teszi, hogy ne minden nap kelljen gyermekét bölcsődébe hozni, illetve a gyermekek gyakori megbetegedései okozzák a hiányzások döntő hányadát.

183



384

Komoly igény mutatkozik a rugalmas nyitva tartású és bentlakásos bölcsődei szolgáltatások fejlesztésére is, ami segítség lenne a gyermekek átmeneti illetve tartós nevelésbe vételének megelőzésében, a gyermeket veszélyeztető helyzet megszüntetésében, ami a családok számára sokszor „utolsó lehetőségként” vehető igénybe. A férőhelybővítés igényére az intézmény igyekszik folyamatosan reagálni így az idei év folyamán, a gyermekotthoni kihasználtság csökkenésével a bölcsődei férőhelyet növelték meg ‐ anyagi ráfordítás nélkül ‐ 10 férőhellyel, illetve az Oázis Kisgyermeknevelési Tanácsadót átköltöztetve a Szivárvány Gyermekházba, így szintén 10 férőhellyel tudták növelni kapacitásukat. Az intézmény új bölcsődét is szeretne építeni a Keleti‐városrészben184.

A bölcsődeépítésre korábban HEFOP 4.1.‐es keretben pályáztak, sikertelenül. Jelenleg a pályázati kiírásokat várják, hogy újra pályázhassanak bölcsőde kialakítására. 184



385

2.4 Költségek185 Egy gyermek bölcsődei ellátásának költségösszetétele 500000

462900 450000

Ft

Ö nkormányz ati normatíva Állami normatíva 403061 400000

350000 1

Az adatok alapján így 865.961 Ft szükséges évente egy gyermek bölcsődei ellátásához. A költségek összetételére vonatkozóan szembetűnő a magas önkormányzati hozzájárulás, azonban ez az összeg elengedhetetlenül szükséges a fenntartható működés, a törvény által előírt követelmények, a minőségi szolgáltatások teljesítéséhez, megfelelő számú és végzettségű szakember foglalkoztatásához.

2005‐ös év adatai alapján.

185



386

2.5 Személyi és szakmai feltételek, műszaki infrastruktúra Általánosságban a bölcsődékről elmondható, hogy a személyi és szakmai feltételek megfelelőek. Átlagosan 265 főt foglalkoztat az intézmény és minden dolgozó rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. A KSZI intézmények infrastrukturális állapota, felszereltsége – játékok, fejlesztő eszközök, bútorok, ajtók, ablakok állapota, számítástechnikai eszközök – meglehetősen elavult, hiányos, az ANTSZ több esetben kifogásolta a konyhák nagyságát, átadók felszereltségét, padlózat állapotát. A KSZI intézmények szinte mindegyikében sürgető feladat az udvari játékok EU‐s szabványok szerinti kialakítása is. A KSZI keretében működő Családok Átmeneti Otthonának186 állapota életveszélyes. Az épület sürgős felújításra szorul, vagy új épületbe költöztetése indokolt, nem csak az épület állapota, hanem a növekvő igények okán is. A szakmai munka minőségének fenntartásában elengedhetetlen a munkaerő folyamatos képzése, továbbképzése és az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtése, biztosítása. Jelenleg a kötelező továbbképzéseken tudnak csak részt venni a munkatársak, a tréningek, szupervízió, speciális képzések adta szakmai fejlődés lehetőségei egyenlőre nem elérhetők a képzési keret szűkös volta okán.

Az IMS technológiával kivitelezett Testvérvárosok terei óvoda elkülönített épületrészében működő intézmény szerkezeti elemei instabilak. 186



387

KSZI SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

Mind a helyi társadalom, mind a jogi szabályozási környezet változásai támogatják az intézmény szakmai munkáját, a deklaráció szintjén azonosak törekvéseivel. A kisgyermekellátásban dolgozó szakemberek általános, szakmai felkészültsége jó. A vezető team nagyfokú szakmai tudása, elköteleződése, innovatív beállítódása. Megfelelő belső támogató légkör. A szűkebb és tágabb környezet bizalma és nagyfokú elismerése intézményünk iránt. Kialakult, jól működő, széleskörű szakmai együttműködések, intézményi kapcsolatok. Civil szervezetek létrehozásával megerősített intézményi működés.

Alulfinanszírozottság, gazdasági feltételek szűkössége. Magas gyermek létszám a bölcsődei csoportokban. Munkatársak túlterheltsége. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma kisebbséghez tartozó családok szociokulturális, hátrányait, a tanulási motivációjuk hiányát, a részükről tapasztalható bizalmatlanságot, a szakgondozók nehezen tudják kezelni, a roma kultúra ismeretében hiányos képzettség okán.

Lehetőségek

Veszélyek

A változó igények és szükségletek megújulást eredményeznek az intézményi feladatellátásban, és a szolgáltatások gazdagodását eredményezik A munkatársak speciális képzése továbbképzése nagymértékben fokozhatja a szakmai munka minőségét, segíthet új módszerek kidolgozásában a gyermekek fejlesztése terén, fokozhatja a

• A roma családok szocializációja idegen a korai intézményes gyermekellátástól és a munkatársak speciális képzése is kevés lesz ezen probléma megoldásában. • A tervezett helyi gazdasági, munkahely teremtő projektek elmaradása. • A helyi társadalom korlátozott befogadókészsége az újítások által kínált



388

munkatársak problémaérzékenységét, növelheti a szakmai kompetenciákat. Minőségbiztosítás alapvető indikátorainak kialakítása, igények, szükségletek felmérése. Intézményi együttműködések regionális és országos szintű kialakítása, fejlesztése.

szolgáltatások iránt • A hagyományos családi szerepstruktúra változásai; anyaszerep “funkcióvesztése” miatt félő, hogy a szülőket segítő szolgáltatások eredményei elmaradnak az elvárttól. • Félő, hogy az önkormányzati preferencia rendezés során tovább gyengül a gyermekek napközbeni ellátásának megítélése. • A KSZI működésének alulfinanszírozása az innovatív törekvések lelassulását eredményezi.



389

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: Pécs fontosabb demográfiai mutatói 2001‐ben városrészenként............................................ 30 2. Táblázat: A városrészek népességének össznépességen belüli aránya alapján készített rangsor....... 32 3. Táblázat: A foglalkoztatottak aránya szerinti városrészi rangsor ........................................................... 35 4. Táblázat: A munkanélküliségi ráta szerinti városrészi rangsor .............................................................. 36 5. Táblázat: Születéskor várható élettartam (év) Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben nemek szerint, 1980‐2002 ............................................................. 37 6. Táblázat: 0‐1 éves korban várható élettartam (év) Pécsett nemek szerint, 1985, 2005 .......................... 37 7. Táblázat: Halálozások száma Magyarországon, a Dél‐dunántúli régióban, Baranya megyében és a pécsi kistérségben (fő), 1980‐2002........................................................................................................... 38 8. Táblázat: Halálozások száma (fő) és halálozási arányszám, Pécs, 1985, 1990, 2005.............................. 38 9. Táblázat: Betegségek (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) ................................................................................. 39 10. Táblázat: Dohányzás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)...................................................... 42 11. Táblázat: Alkoholfogyasztás nemek szerint (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%)......................................... 43 12. Táblázat: A kirekesztődés szempontjából veszélyeztető tényezők és a potenciálisan érintett csoportok ................................................................................................................................................... 81 13. Táblázat: Pécs M. J. Város szociális feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén........................................................................................................................................................ 89 14. Táblázat: Pécsi, szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban................................................................................................................... 96 15. Táblázat: Pécs M. J. Város gyermekvédelmi feladatellátása (a hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségek mentén) ........................................................................................................................ 100 16. Táblázat: Pécsi, gyermekvédelmi szolgáltatásokat biztosító intézmények/szervezetek összefoglaló táblázata, célcsoportonkénti bontásban............................................................................................... 103 17. Táblázat: Az időskorúak járadékában részesülők száma ..................................................................... 107 18. Táblázat: Időskorúak járadéka ................................................................................................................. 107 19. Táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 1998 és 200 között............................ 108 20. Táblázat: Támogatásban részesítettek számának változása................................................................. 110 21. Táblázat: Pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők száma, illetve az ellátások összege 1998‐2002 (Ft) .......................................................................................................................................... 111 22. Táblázat Ápolási díj alakulása 1998 és 2002 között ............................................................................... 113 23. Táblázat: Ápolási díjjal támogatottak adatai .......................................................................................... 114 24. Táblázat Átmeneti segély alakulása 1998 és 2002 között...................................................................... 115 25. Táblázat: Átmeneti segély ......................................................................................................................... 118 26. Táblázat: Temetési segély alakulása 1998 és 2002 között...................................................................... 119 27. Táblázat: Temetési segély.......................................................................................................................... 119 28. Táblázat: Közgyógyellátás alakulása 1998 és 2002 között .................................................................... 120 29. Táblázat: Közgyógyelátási igazolvánnyal támogatottak ...................................................................... 121 30. Táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ........................................................................... 163 31. Táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ................................................................................ 164 32. Táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006................................ 164 33. Táblázat Aktív, passzív eszközök összefoglalása .................................................................................. 208



390

DIAGRAM JEGYZÉK 1. Diagram: A városrészek népességének iskolai végzettsége a városi átlaghoz viszonyítva ................ 31 2. Diagram: Munkaerő‐piaci adatok városrészi bontásban.......................................................................... 34 3. Diagram: Vélt egészség (15‐65 évesek), általános egészségi állapot (0‐14 évesek), Pécs, 2002 (%)..... 41 4. Diagram: Testtömeg kategóriák nemek szeriont, Pécs, 2002 (%) ............................................................ 44 5. Diagram: Mentális egészség (15‐65 évesek), Pécs, 2002 (%) ..................................................................... 45 6. Diagram: A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló gyűjtőszigetek megoszlása városrészenként (db), 2007............................................................................................................................................................. 49 7. Diagram: Távfűtött lakások száma Pécsett 1985‐2005............................................................................... 51 8. Diagram: A lakások megoszlása városrészenként..................................................................................... 52 9. Diagram: A lakások megoszlása építési év szerint a városrészekben..................................................... 53 10. Diagram: Fenntartott lakásbérlemények száma ...................................................................................... 54 11. Diagram: A lakások megoszlása tulajdonjog szerint városrészenként................................................. 55 12. Diagram: A lakások megoszlása komfortosság szerint városrészenként............................................. 55 13. Diagram: A bérlakás‐állomány megoszlása komfortfokozat szerint Pécsett, 2006............................. 56 14. Diagram: Ellátásban részesítettek száma nemenként ............................................................................. 59 15. Diagram: Ellátás átlagos összege nemenként........................................................................................... 60 16. Diagram: A Pécsett élő fogyatékos népesség megoszlása a fogyatékosság típusa szerint ................ 62 17. Diagram: A fogyatékossággal élők megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint............... 63 18. Diagram: A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása........................................................................ 64 19. Diagram: Az alkoholgondozó betegforgalmi adatai Baranya megyében ............................................ 66 20. Diagram: A pszichiátriai gondozóintézetek betegforgalmi adatai Baranya megyében ..................... 68 21. Diagram: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái ................................................................... 71 22. Diagram: Lakásfenntartási támogatás..................................................................................................... 112 23. Diagram: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény területi megoszlása 2006............................... 162 24. Diagram: A normatív támogatások aránya a szociális intézmények kiadásához viszonyítva, Pécs MJV Szociális intézményeiben, 2006 (e Ft).......................................................................................... 182 25. Diagram: Lakásfenntartási támogatást igénybevevők száma.............................................................. 232 26. Diagram: Hátralékosok száma a lakásbérleményekben a tartózkodás ideje szerinti (hónap) megoszlásban Pécsett, 2006................................................................................................................... 233 27. Diagram: A hátralékosok összege (mFt) a tartozásuk ideje (hónap) szerinti megoszlásban Pécsett, 2006........................................................................................................................................................... 234



391

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

Recommend Documents