PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE
2007 – 2013
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
3
I. HELYZETELEMZÉS
3 3 3 4 5 7 8 8 10 11 12 14 15 15 16 17 18 19 21 22 23 24 25 27
II. INTÉZKEDÉSI TERV
29 29 32 34 41 42 43 51 53 55 56
1. Óvodák 1.1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai 1.2. Az óvodák működése a statisztikai adatok tükrében 1.3. Az óvodák struktúrája 1.4. Az óvodák humán erőforrásai 2. Általános iskolák 2.1. Az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései 2.2. A hatékonyabb működést biztosító döntések 2.3. Az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúrája 2.4. A tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggései 2.5. Jogszabályi kötelmekből eredő problémák 2.6. A nem önkormányzati intézmények működésének következményei 2.7. A pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezők. 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátossága 3. Középiskolák 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban 3.3. Létszámok, osztályszámok 3.4. A középfokú oktatás problémás területei, várható fejlesztési irányok 3.5. Humánerőforrás 4. Kistérségi összefüggések 5. Az oktatási intézmények infrastrukturális feltételei 6. A feladatellátás hatékonyságára vonatkozó összehasonlítások
1. Pécs M.J. Város Közoktatási Intézményi rendszerének átszervezése 2. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása 3. Esélyegyenlőség biztosítása 4. Tehetségsegítés 5. Kistérségi feladatellátás és együttműködés 6. Középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás 7. Humánerőforrás 8. A nevelés-oktatás infrastruktúrája 9. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások 10.Együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel
Mellékletek
2
Bevezetés Az elmúlt hét évben Pécs M.J. Város Közoktatási Intézményeinek és intézményrendszerének működésével, fejlesztésével kapcsolatos döntéseit a 20002006 közötti időszakra elfogadott Közoktatási Intézkedési Terv alapozta meg. A tervet – az addig eltelt időszak értékelése és az aktualitások figyelembe vételével – a közgyűlés 2004-ben módosította, a teljesítéséről szóló beszámolót 2006. szeptember 28-ai ülésén fogadta el. A közoktatást szabályozó jelenlegi jogszabályok az ágazatot érintő tervezeti kötelezettségek, a helyi, kistérségi és megyei szint szereplői számára írják elő azzal, hogy az intézkedési tervnek az intézményrendszer működésével, fenntartásával, estleges átszervezésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat, továbbá az esélyegyenlőséget biztosító intézkedéseket kötelezően kell tartalmaznia. Az újabb hét évre szóló terv készítésénél a 2000-2006 közötti Intézkedési Terv végrehajtása, eredménye és tapasztalatai, az intézmény rendszerre vonatkozó (és jelen Intézkedési Terv részét képező) helyzetelemzés, és jogszabályi kötelezettségek mellett figyelembe vettük: − a 2007-2013 közötti időszakra szóló, az NFT keretében megfogalmazódott Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP) célkitűzéseit, − Magyarország Konvergencia Programját (2005-2009), − a Dél-Dunántúli Humán Közszolgáltatások Stratégiai Programját, − a Dél-Dunántúli Közoktatás Fejlesztési Stratégia prioritásait, − a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervét.
I. Helyzetelemzés A közoktatási intézmények helyzetét intézménytípusonként tekintjük át, majd néhány, az ágazat egészét érintő területről adunk tájékoztatást. 1. Óvodák Az óvodák helyzetének elemzése kiterjed 1.1. az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira, 1.2. a statisztikai adatokra, 1.3. az óvodák struktúrájára, és 1.4. a humán erőforrásokra. 1.1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: Ktv.) 86. §-a határozza meg. E szerint a 3
községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni: • az óvodai nevelésről, • az általános iskolai oktatásról, továbbá • a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Pécsett az önkormányzat óvodák fenntartásával gondoskodik a kötelező feladatellátásról. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú Óvodájában integrált és szegregált csoportban, a Siklósi Úti Óvodában és az Esztergár Utcai Óvodában integrált csoportban biztosítjuk. Az ép értelmű mozgás-, látás-, és hallásfogyatékos gyermekek a lakóhelyük szerinti körzeti óvodába járnak. Ezen gyermekek ellátása után a megemelt normatív támogatást önkormányzatunk csak abban az esetben tudja igénybe venni, ha az óvoda alapító okiratában szerepel a feladatellátás. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint a megemelt normatív támogatás igénybevételéhez szükséges, illetve célszerű minden óvoda alapító okiratában szerepeltetni az ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Az önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelését: a horvát nemzetiségek számára a Miroslav Krleža Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Kollégiumban, a cigány gyermekek esetében a Teleki Utcai Óvoda tagintézményében. A német nemzetiségi óvodák működtetése 2004-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába került. A 2006. évi októberi statisztikai adatok alapján 355 (a korosztály 7,66%-a, mintegy 14 csoportnyi) nem pécsi gyermek jár az óvodákba. Az önkormányzat kötelező feladata a település lakóira vonatkozik, a nem pécsi gyermekekről való gondoskodás már nem tartozik a kötelezően ellátandó feladatok közé. Jelenleg a férőhelyek függvényében kerül sor nem pécsi gyermekek felvételére. 1.2. Az óvodák működése a statisztikai adatok tükrében Az önkormányzati intézmények gyermeklétszáma 2004-ben 4981 fő volt, 2006. októberében ez 4636 főre csökkent, vagyis 345 fővel kevesebb. Meg kell jegyezni, hogy ez a csökkenés magában foglalja a két német nemzetiségi óvoda átadását az országos kisebbségi önkormányzatnak (160 gyermek). Az önkormányzati óvodákban így 2006-ban 185 gyermekkel van kevesebb, mint 2004-ben volt. A belvárosi óvodák gyermeklétszáma minden évben elérte a férőhelyek 100%-át. A keleti városrész gyermeklétszáma évekig meghaladta a férőhelyeket. 2000-ben a városrész 580 férőhelyén 112%-os volt a kihasználtság (651 gyermek), jelenleg a férőhely elegendő, minden jelentkező felvételt nyert, a gyermekek összlétszáma 579 fő. A mérsékeltebb igény okai: a területen kevesebb gyermek született, többen 4
elköltöztek és nő a város más óvodáit választó családok száma. Ebből adódóan óvodai férőhely bővítése a keleti városrészben nem indokolt. Kertvárosban 12, az Uránvárosban 10 óvoda működött egymás közelében. A gyermeklétszám folyamatosan csökkent, miközben pl. egyes kertvárosi területeken jogos igények is megjelentek. Emiatt férőhely csökkentésre (Viktória, Enyezd, Németh László óvodák 200 férőhely) és bővítésre (Illyés Gyula Általános Iskola 75 férőhely) egyaránt sor került. A 2006/2007. nevelési évben az óvodai beíratást követően a statisztikai adatok az alábbiak szerint alakulnak: óvodai csoportok száma férőhelyek száma a gyermeklétszám 2006. októberében egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám* egy pedagógusra jutó gyermeklétszám**
194 4570 4636 23,9 11
*országos statisztika szerint: 22,8 **országos statisztika szerint:10,6
Az óvodák kihasználtsága 101 %-os. A születések száma alapján az óvodás korosztály létszáma várhatóan nem csökken, az alábbi táblázatban foglalt adatok ezt igazolják: 2000-ben 1456
2001-ben 1435
2002-ben 1354
2003-ben 1396
2004-ben 1277
2005-ben 1386
Figyelemmel a születések számára és az óvodák kihasználtságának mutatóira, amennyiben változatlan feltételekkel látjuk el a nem pécsi lakosú gyermekeket, óvodai férőhely csökkentése nem indokolt. 1.3. Az óvodák struktúrája Az óvodák struktúrájának felülvizsgálatára és átalakítására 2000-ben került sor. A 49 óvoda összevonása során 13 óvodai egység jött létre. Az összevonás fő szempontja volt az intézmények területi elhelyezkedése és csoportszáma. Arra törekedtünk, hogy minimum 10 és maximum 18 csoportja legyen egy intézménynek. Figyelemmel voltunk arra is, hogy 5-nél több tagintézmény ne legyen egy egységben. Az így kialakított struktúra jól működött, azonban a gyermeklétszám változása miatt – a közoktatási intézkedési tervünkhöz igazodóan – minden évben áttekintettük az intézmények működését, és azt a demográfiai mutatókhoz, az ellátandó feladatokhoz, a tényleges igényekhez és a változó körülményekhez igazítottuk. Ebből adódóan megszűnt egy-egy óvodai csoport a Hajnóczy Utcai, az Ajtósi Dürer Utcai, a Melinda Utcai, a Németh László Utcai, az Enyezd Utcai Óvodákban, valamint megszűnt a Viktória utcai és a Türr utcai tagóvoda. Az intézmények a felszabaduló csoportokban tornaszobát alakítottak ki, a megszűnt tagóvodák épületeit más célokra hasznosítjuk. Nemcsak óvodai csoportmegszüntetés, hanem új óvoda létrehozása is része az intézkedéseknek, ugyanis a helyi igényeknek megfelelően létrehoztunk - három
5
óvodai csoporttal, 75 férőhellyel - óvodai intézményegységet az Illyés Gyula Általános Iskolában. Jelenleg 13 szervezetileg önálló óvoda működik a városban 24 tagintézménnyel, 10 óvoda pedig többcélú intézményben szervezetileg önálló intézményegységként. Az ellátási helyek száma tehát 47. Az óvodai csoportok és a tagintézmények megszűnése miatt jelentősen megváltozott a 2000-ben kialakított struktúra. Nagy különbség tapasztalható a férőhelyek és a csoportszámok között: a legkisebb óvoda két ellátási helyen 8 csoportban, 200 férőhellyel, a legnagyobb óvoda három ellátási helyen, 16 csoportban 400 férőhellyel rendelkezik. A többcélú intézmények keretében működő óvodáknál is jelentős különbség tapasztalható a csoportszámok és férőhelyek tekintetében. A legkisebb intézményegység 2 csoportos 43 férőhellyel, a legnagyobb 11 csoportos 250 férőhellyel. Az önkormányzati fenntartású óvodák jelenleg az alábbi struktúrában működnek: Szervezetileg önálló óvodák száma: 13 8 csoporttal: 9 csoporttal: 10 csoporttal: 12 csoporttal: 13 csoporttal: 15 csoporttal: 16 csoporttal:
Anikó 6, Melinda 2, Hajnóczy 3, Radnóti 5, Sportóvoda 3, Ajtósi 3, Magyar L. 3 Papnövelde 6, Kodály 4, Esztergár 5, Zipernowszky 5, Zsolnay 3, Vargha D. 3, Fürj 2, Buzsáki 2, Budai 6, Aradi 3, Bornemissza 3, Mezőszél 6, Nagy J 6, Vadász 6, Bártfa 3, Majorossy 3, Köztársaság tér 5, Móricz 5, József 3, Teleki 6, Eszperantó 3, Frankel 2, Óvoda 2, Sétatér 2, Enyezd 6, Enyezd 5, Bimbó 4, Siklósi 5, Németh 5, Testvérvárosok 6,
Többcélú intézmény keretében működik: 10 óvoda Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ keretében 3 óvoda: 1. sz. Óvoda 7, 2. sz. Óvoda 7, 3. sz. Óvoda 11 csoporttal Vasas-Somogy- Hird Óvoda és Általános Iskola keretében 3 óvoda: D. u. 3, Bányatelep 3, Zengő u. 2 csoporttal Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda keretében 2 óvoda: Nagydeindoli 2, Rácváros 3 csoporttal, Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda: egy 3 csoportos, Miroslav Krleža Óvoda, Ált. Isk. Gimn. és Diákotthon: Nagy L király u. 3 csoportos. A többcélú intézmények keretében működő óvodákban biztosított a gyermekek továbbhaladása, az óvoda-iskola közötti zavartalan átmenet, valamint a közalkalmazottak hatékony foglalkoztatása.
6
Nem önkormányzati fenntartásban működik 7 óvoda az alábbiak szerint: A Pécsi Tudományegyetem fenntartásában 5 csoportos óvoda 110 férőhellyel, a „Kincseskert” Alapítványi egy csoportos óvoda 25 férőhellyel, a „Mesepalota” Alapítványi óvoda 1 csoporttal 30 férőhellyel, a Miassszonyunk Női Kanonokrend fenntartásában működő 6 csoportos óvoda 158 férőhellyel, − a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásában 2 óvoda 7 csoporttal, 155 férőhellyel, − KIDDI CARE Angol Magyar Óvoda, 1 csoporttal, 20 férőhellyel.
− − − −
A 2006/2007. nevelési évben a nem önkormányzati fenntartásban működő óvodákban 498 férőhelyen 471 gyermek nyert elhelyezést, mely az óvodás korosztály 10,8%-a. 1.4. Az óvodák humán erőforrásai Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi előírásokhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az intézményekben 418 pedagógus álláshely és 328,25 nem pedagógus álláshely biztosított. Minden óvodában csoportonként 2 óvónő és egy dajka álláshely, épületenként egy takarító, aki dajkai feladatokat is ellát (az óvodák napi 11 órát tartanak nyitva, a munkaidő napi 8 óra). Épületenként az udvar nagyságától függően 0,5, 0,75 vagy 1 kisegítő (udvaros, karbantartó) álláshely biztosított. Összevont óvodai egységenként egy óvodatitkár és egy gazdasági ügyintéző látja el a feladatokat. Az óvodapedagógusok munkáját speciális végzettségű szakemberek segítik. A jogszabályi előírások szerint óvodában fejlesztő pedagógus foglalkoztatására nincs lehetőség, de növekvő igény van irántuk. Ezt felismerve hoztuk létre az Éltes Mátyás Általános Iskola keretein belül működő Pedagógiai Tanácsadó Szolgálatot. Emellett az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ keretein belül működő Nevelési Tanácsadó és a Korai Fejlesztő, Logopédiai és Gyógytestnevelési Központ szakemberei segítik az óvodapedagógusok munkáját és a gyermekek egyéni fejlesztését. A jobb ellátást szolgálják a városrészenkénti logopédiai decentrumok is. Gyógypedagógus álláshelyet biztosított az önkormányzat a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodákban, így Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 2. számú Óvodájában, a Siklósi Úti és az Esztergár Utcai Óvodában. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendő kötelező óraszáma heti 32 óra, mely más pedagógusok óraszámához viszonyítva magas. A pedagógusok 2007. szeptemberétől várható heti kötelező óraszám emelése az óvodapedagógusokat nem érinti. Ebből adódó létszámleépítéssel tehát nem kell számolnunk. Az óvodák összevonása óta a képviselőtestület a tagintézmény-vezetők valamint az intézményegység vezetők számára minden évben órakedvezményt biztosított. Az órakedvezmény figyelembe vételével a 2 és 3 csoportos tagóvodák és intézményegységek vezetői 30 helyett 24 órát, a négy és annál több csoporttal működő intézmények vezetői 24 óra helyett heti 6 órát töltenek a gyermekcsoportban. Az órakedvezmény 10 álláshelyet jelent. 7
Az óvodákban alkalmazottak közül a nyugdíj igénybevétele mellett (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, vagy rokkant nyugdíj) 54-en dolgoznak, közülük 17-en elérték már a nyugdíjkorhatárt. 2. Általános iskolák Az általános iskolák területén az elmúlt évek intézkedéseiben és a jelenlegi helyzetelemzésben is meghatározó szereppel bír a tanulók/gyermekek számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás fel is erősítette. A legutóbbi Intézkedési Terv (2000-2006) időtartama alatt és az azt megelőző 5 évben hozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. Ez a kedvezőtlen tendencia, ha csökkenő mértékben is, de folytatódik és a kialakult intézményrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti. A helyzetelemzésben tehát változatlanul fontos szerepet kap a létszámcsökkenés és az ebből adódó finanszírozási gondok. Emellett újabb tényezők valamint jogszabályi kötelezettségek is fontos részét képezik elemzésünknek, melynek során áttekintjük: 2.1. az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedéseit, 2.2. a hatékonyabb működést biztosító döntéseket, 2.3. az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúráját 2.4. a tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggéseit, 2.5. a jogszabályi kötelmekből eredő problémákat, 2.6. a nem önkormányzati intézmények működésének következményeit, 2.7. a pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezőket és 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátosságait. 2.1. Az 1995-2006 közötti időszak épület állományt érintő intézkedései A magyar közoktatás szabályozásának megfelelően, a szektorsemlegesség elvét követve, az állam az iskolafenntartóknak nyújtott tanulólétszám alapú normatív támogatással járul hozzá a közoktatás működéséhez, lehetőséget teremtve a nem önkormányzati fenntartók szerepvállalására is. Pécsett az utóbbi 15 évben a tanulólétszám tényleges csökkenése mellett növekedett a nem önkormányzati fenntartású intézményekben ellátott tanulók száma. (Példaként a 2006/2007. tanévre beiskolázott első osztályosok csaknem 25%-a a nem önkormányzati általános iskolákban kezdte meg tanulmányait.) A folyamatos tanulólétszám csökkenés kezelésére, az általános iskolai oktatás területén jelentős számú intézmény összevonására, iskola bezárásra, osztályszám csökkentésre és ennek folyományaként pedagógus álláshely megszüntetésre került sor. Az alábbiakban ezeket ismertetjük: 1. 2000-ben értékesítésre került a volt Egyetem Utcai Általános Iskola épülete.
8
2. A négy balatoni táborhely közül a továbbiakban kettőt üzemeltet az önkormányzat a 238/2000. (05.11.) számú határozat értelmében, a pécsi tanulók üdültetésére. 3. Az Apáczai Nevelési Központ málomi városrészen működő balett termének beköltöztetése az ANK épületébe, mely eredetileg a málomi általános iskola épülete volt [130/2001. (04.12.) számú közgyűlési határozat]. 4. A Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium (Tiborc utca) átadása a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának [237/2004.(06.03.) számú közgyűlési határozat alapján]. 5. Kertváros Utcai Általános Iskola áthelyezése az Illyés Gyula Általános Iskolába (108/2003. (08.26.) Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság határozata), később a Kertváros utca 2. szám alatti ingatlan kivonása a közoktatásból [49/2004. (03.04.) számú közgyűlési határozat alapján]. 6. Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Pécs, Szabadságharc utcai épületének kivonása a közoktatásból az 510/2004. (11.18.) és 339/2005. (06.23.) közgyűlési határozattal. 7. Pázmány Péter utca 39. szám alatti ingatlannak, az iskola volt napközis épületének a törzsvagyonból történő kivonása. [569/2004. (12.16.) közgyűlési határozat]. A Pázmány Péter utca 27. szám alatti székhely épület felújítása, bővítése. 8. Bártfa Utcai Általános Iskola Pécsbánya, Debreczeni M. utcai ingatlanának kivonása a törzsvagyonból 269/2006. (06.01.) számú határozata alapján. 9. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium megkapta a Türr utcai óvoda épületét feladatainak ellátásához [309/2002.(06.20.) számú közgyűlési határozat alapján]. 10. Illyés Gyula Általános Iskola feladatellátásának óvodai ellátással történő bővítése [142/2004.(04.22.) számú közgyűlési határozat alapján]. 11. Megkezdődött a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Török István utcai intézményéhez tartozó Gorkij utcai épület, a Török István utcai mozi épület és a gyakorlókert kivonása az intézményi vagyoni körből. Annak ellenére hogy az alább felsorolandó intézkedésekre nem a 2000-2006-os időszakban, hanem azt megelőző 5 évben került sor, fontosnak tartjuk ismertetésüket. 1. Újhegyi iskola megszüntetése. 2. Petőfi Utcai Általános Iskola kivonása az általános iskolai feladatellátásból.
9
3. Összevonásra került a Somogy, Vasas, Hird általános iskolája. Következményeként nem történt csoportszám csökkentés vagy épület kivonás az oktatásból. 4. Intézmény összevonások a keleti városrészen (Pécsszabolcs, Fehérhegy, Meszesi Általános Iskola). A Dolgozók Általános Iskolájának megszüntetésével ekkor került a felnőttoktatás az intézménybe. 5. Esztergár Lajos Általános Iskola épületének átadása a középfoknak (Radnóti) a tanulók a Bánki Donát Általános Iskolába kerültek. 6. Istenkúti ÁMK összevonása a Rácvárosi Általános Iskolával, később megszüntetése. Ma csak az óvoda működik az istenkúti városrészen, a Pázmány Péter Általános Iskola és Óvoda intézményegységként. (Rácváros) 7. Berek Utcai Általános Iskola bezárása. 8. Bártfa Utcai Általános Iskola összevonása a pécsbányai iskolával (egyik épületéből kiköltözés 2006-ban. Az iskolába közgyűlési döntés alapján négy éve nem engedélyeztük elsős osztály indítását). 9. Az Egyetem Utcai Általános Iskola, az Ágoston téri Általános Iskola összevonása a Felső-vámház Utcai Általános Iskolával. Az Egyetem Utcai Általános Iskolában a tanítás megszűnt.( Az Ágoston téri iskolába négy éve, közgyűlési döntés alapján nem indult elsős osztály). 2.2. A hatékonyabb működést biztosító döntések A finanszírozási rendszer sajátosságai következtében az önkormányzat számára a tanulólétszám és a tanulócsoportok száma a két alapvető feladatmutató, amely a bevételeket és a kiadásokat leginkább meghatározza. Az állam és az önkormányzat viszonyában a tanulólétszám az alapvető feladatmutató, mert a normatív állami támogatás létszámalapú. A fenntartó és az intézmény viszonylatában viszont a tanulócsoport szám a meghatározó. Az iskolai oktatásban ugyanis a tanulócsoport az alapvető szervezeti egység, ennek számából közvetlenül levezethető a kiadásokat jelentősen determináló intézményi mutató, azaz a tantárgyfelosztásban szereplő óraszám és a pedagóguslétszám. (Megjegyezzük, hogy 2007. szeptemberétől a normatív állami támogatás megállapításához teljesítménymutatók kerülnek bevezetésre.) A költséghatékonyság javítását az alábbi intézkedésekkel segítettük: •
Évente az általános iskolai beiratkozás előtt, az óvodai felmérés alapján javaslatot teszünk az Oktatási Bizottságnak az általános iskolákban indítandó első osztályok számára, iskolánként. ( a 172/2000. (04.27.) számú közgyűlési határozat szerint az első osztályok számát mindenkor a fenntartó határozza meg ). A tapasztalat szerint minden évben az általunk javasoltnál több osztály indítását engedélyezte az Önkormányzat Közgyűlése.
10
•
Folyamatosan, - 1999 óta évenként - a tanulólétszám vizsgálatával határoztuk meg az indítható osztályok számát, ehhez rendeltük az általános iskolák számára törvényesen biztosítandó tanórák számát. Ebből állapítottuk meg - a pedagógusok kötelező óraszámának ismeretében - a pedagógus álláshelyek számát. Ezért évenként - eltérő mértékben - 22-36 pedagógus álláshely szűnt meg úgy, hogy közben az önkormányzat számára előírt kötelező feladatnövekedést is biztosítottuk, például iskolai könyvtáros alkalmazásával. Nem teljesítettük viszont az általános iskolákban egy időben kötelezően előírt szabadidő felelős alkalmazását, mellyel két tanéven keresztül mulasztásos törvénysértést vállaltunk fel. Az idő azonban bennünket igazolt, hiszen azóta ez a kötelezettség megszűnt.
•
Azokban az iskolákban ahol a tanulólétszám 400 fő alá csökkent a jogszabályhoz igazodóan csökkentettük az igazgatóhelyettesek számát.
•
A kötelező napközis feladatellátás (melynek normatív támogatás általában tizede az általános iskolai normatívának, miközben a feladatellátása ugyanolyan költséggel jár) teljes átvilágítását követően rendszeres ellenőrzéssel győződünk meg a napközis csoportok létszámáról, a szolgáltatás igénybevételéről. A napközis csoportok számát két éve tényleges szülői igények alapján határozzuk meg. Az eljárás bevezetését követően 10 napközis csoportot szüntettünk meg.
A felsorolt intézkedések ellenére csökkent az intézmények egy osztályra jutó átlaglétszáma. Fokozódott az iskolai elkülönülés, a szegregáció, aminek következményeként nőtt az iskolák közötti különbség. Jellemzően az önkormányzati fenntartású intézményeknek kell megbirkózni az iskolai szelekció működésének következtében egy-egy iskolába tömörülő sajátos nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, tanulásban motiválatlan, sokszor agresszív tanulókkal. A városban kétszintű a szelekció: egyrészt az önkormányzati intézmények és nem önkormányzati intézmények viszonylatában, másrészt az önkormányzati intézmények között, jellemzően belváros-nem belvárosi intézményi struktúrában. 2.3. Az általános iskolák jelenlegi intézményi struktúrája
Önkormányzati fenntartású általános iskolák Anikó Utcai Általános Iskola Apáczai Nevelési és Ált.Művelődési Központ 1.Számú Általános Iskola Apáczai Nevelési és Ált.Művelődési Központ 2. Számú Általános Iskola Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola (1-4. évfolyama) Bánki Donát Utcai Általános Iskola Bártfa Utcai Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Felső-vámház Utcai Általános Iskola Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda
11
Létszám összesen 406 817 459 285 563 308 592 622 412 355 390
Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Liszt Zeneiskola Jókai Mór Általános Iskola Jurisics Utcai Általános Iskola Köztársaság Téri Általános Iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskola Mezőszél Utcai Általános Iskola Miroslav Krleža Horvát Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Do.(1-8.évf.) Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Testvérvárosok Terei Általános Iskola Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola
818 641 325 607 344 429 130 312 455 404 610 415
Nem önkormányzati fenntartású Általános Iskolák Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány Intézménye PTE 1.Számú Gyakorló Általános Iskola PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája Szent Mór Katolikus Iskolaközpont Szent Margit Katolikus Általános Iskola és Zeneiskola Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2.4. A tanulólétszám, az iskolák méretei, és a városrészi ellátások összefüggései Az iskolák számított kihasználtsága - az alapító okiratban szereplő férőhely és a tényleges létszám összevetése alapján - városi szinten 85 %. Az általános iskolák tantermeinek száma jelenleg 517 (tavaly a pécsbányai tagintézmény Debreczeni Mihály utcai épületének kiürítése előtt 522 volt). Ha tantermenként átlagosan 23 tanulóval számolunk, akkor intézményeinkben 11891 tanuló befogadására vállalkozhatnánk. Ezzel szemben a 2006. október elsejei statisztika szerint 9881 tanulót látunk el. A meglévő tanterem számot figyelembe véve átlagosan 19,11 tanuló jut egy tanteremre. Az osztályok száma – szintén az októberi statisztika alapján – 465, tehát az osztályokra jutó átlaglétszám 21,2 fő/osztály. Az előző tanévben ez a szám 22,2 volt. A tanulólétszám 2006. évi októberi hivatalos statisztika szerint 1-4. évfolyamon 4586 fő, 222 osztály, 5-8. évfolyamon 5295 fő, 243 osztály, a különbség 709 fő, mintegy 21 osztálynyi. Ha városi szinten 22 fő/tanuló1 átlaglétszámmal kalkulálnánk, a 709 tanuló hiánya 32 osztállyal kevesebb működtetését indokolná. Tehát 22 fő átlagos létszámmal számolva a jelenlegi 465 osztály helyett csak 433 osztály működtetése lenne indokolt.
1
Lehetőséget biztosítunk ezzel az átlag létszámmal a csoport létszám számításánál kettőnek, háromnak tekintendő tanulók figyelembe vételére.
12
Az önkormányzati általános iskolákban az első osztályosok száma2 19,96 %kal kevesebb, mint a tanévben végző 8. osztályosok száma. A különbség 204 tanuló és ez a tanulócsoportok városi átlaglétszáma alapján csaknem 10 (9,71) osztállyal kevesebb. A 2006/2007. tanévben a 7. és 8. osztályok tanulószáma magasabb mint a helyükre lépő első osztályokban várható létszám, tehát még két évig számolni kell az évenként közel 300-400 fős különbséggel. A rendszerből tehát a következő két évben valószínűleg közel 600-800 fő távozik, ami tovább rontja a jelenleg sem jó kihasználtsági mutatót. Keleti városrész. Vasas-Somogy-Hird összevont iskolája továbbra is település részenként működteti az intézményeit. Hird 1-4. évfolyamon négy osztályban mindössze 54 tanulót lát el. A település részek közül Somogy lakosságának összetétele miatt az iskola halmozottan hátrányos tanulókkal foglalkozik, a kompetenciamérés tanúsága szerint alacsony hozzáadott értékkel. A tagiskola 1-4. évfolyamának átlaglétszáma 16 fő/ osztály. A Bártfa Utcai Általános Iskola közvetlen szomszédságában egyre jobb beiskolázási mutatókkal működik a nem önkormányzati fenntartású Református Általános Iskola és Gimnázium. Elnépteleníti a területen működő önkormányzati fenntartású Bártfa Utcai Általános Iskolát, amelyet jelentős ráfordítással szükséges lenne felújítani. Az utóbbi években a Bártfa Utcai Általános Iskola évenként 2, a Felsővámház Utcai Általános Iskola 1 első osztályt tudott indítani. A jelenlegi tanévben azonban mindkét iskolában csak egy első osztály került beiskolázásra. A Felsővámház Utcai Általános Iskola 14. évfolyamának tanuló összetétele jelentősen különbözik az 5-8. évfolyamétól, a szegregáció, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy arányának befogadási kényszere miatt. A gyárvárosi városrészen működő Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tavalyi 8. évfolyamán még négy osztály működött. Most az 1-6. évfolyamon évfolyamonként csak kettő. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában (Meszes, Fehérhegy, Pécsszabolcs) az osztályok átlaglétszáma fokozatosan és folyamatosan, lassan csökken. Belváros Lassú csökkenés kezdődött a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában és ismét a Jurisics Utcai Általános Iskolában, ahol az idén csak egy osztály indult az első évfolyamon. A belváros többi iskoláját (Belvárosi, Jókai, Köztársaság téri, Mezőszél) a szociálisan jobb helyzetű családok keresik, beiskolázásuk stabil. Jelentős létszámú bejáró tanulója van a Jókai Mór Általános Iskolának (149 fő; 23,2 %), a Köztársaság Téri Általános Iskolának (132 fő; 21,7 %), a Belvárosi Általános Iskolának (98 fő; 16,6 %) A nyugati városrészben is beiskolázási gondok jelentkeznek. A most felújított Pázmány Péter Utcai Általános Iskola két első osztályában mindössze 34 tanuló iratkozott be. A Bánki Donát Utcai Általános Iskola három első 2
2006. októberi statisztika alapján
13
osztályában az átlaglétszám 20 tanuló/osztály. A Testnevelési Általános Iskola (TÁSI) két első osztályában 21 fő/osztály. Nagy számú nem pécsi tanulót fogad be a Bánki (120 fő; 21,3 %) és a TÁSI (88 fő; 19,8 %). A déli városrész alsós osztályainak száma is mutatja, hogy a szükségesnél több a férőhely. Az Anikó Utcai Általános Iskolában a 34 tanuló számára két első osztály indítását engedélyezte a Képviselőtestület. Az utóbbi években csökkent az osztályok száma és azok átlaglétszáma a Testvérvárosok Terei Általános Iskolában is. Önkormányzatunk az Illyés Gyula Általános Iskolát bízta meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével. Ehhez alakítottuk az iskola szakpedagógus ellátottságát. A társadalmi kirekesztés következtében azonban az iskola a szegregálódás útjára kerülhet. Ennek jelei mutatkoznak. Különösen azért nehéz a helyzet, mert az Illyés Gyula Általános Iskola fogadta be a Kertvárosi Általános Iskola tanulóit és pedagógusait, nevelőtestülete nehezen fogadta el az új feladatot, az integrált nevelést. Stabil beiskolázási adata van az ANK általános iskolái közül az 1. számú Általános Iskolának és az Árpád Gimnáziumnak. Ez utóbbi jelenleg nem rendelkezik beiskolázási körzettel. 2.5. Jogszabályi kötelmekből eredő problémák 1.
Kötelező beiskolázási körzet átalakítását írja elő a Ktv.3 az esélyegyenlőség megvalósíthatósága érdekében. A törvény módosítása kötelez arra, hogy az egymással határos iskolák kötelező felvételt nyújtó beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. A mai rendszer szerint vannak olyan intézmények, amelyeknek pedagógiai programjuk miatt nincs beiskolázási körzetük. Ilyenek az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola, a Miroslav Krleza Horvát Iskolaközpont, a Jókai Mór Általános Iskola (angol), a Belvárosi Általános Iskola (német nemzetiségi) és a TÁSI. Ezen intézmények a továbbiakban beiskolázási körzet nélkül nem működhetnek. Sajnálatos, hogy az esélyteremtés feladata csak az önkormányzati fenntartású intézmények körében jelent kötelezettséget. A nem önkormányzati fenntartású intézmények a továbbiakban is élni fognak a beiskolázás eddigi gyakorlatával és felveszik a jó szociális háttérrel rendelkező tanulókat, kiszorítva a hátrányos helyzetű családok gyermekeit.
2.
A többcélú intézményekben kötelező a tanulók felvételi nélküli továbbhaladásának biztosítása.4 Ebből a jogszabály módosulásból az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola átszervezésének kényszere és az Apáczai Nevelési Általános Művelődési Központ Gimnáziuma működésének átgondolása adódik. Az Árpádban jelenleg működik 1-4. évfolyam és ráépül egy nyolcosztályos gimnázium. Az ötödik osztályos tanulók számára nem mindenkinek biztosította eddig az intézményben való továbbhaladást. Ezt a jogszabály nem teszi lehetővé. Ugyanez vonatkozik az ANK Gimnáziumára is. Az ANK két általános iskolájából kötelező felvételt kell biztosítani azok számára, akik az intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat. Az érintett intézményeknek át kell gondolniuk pedagógiai programjukat.
3 4
Kt. 66.§ Kt. 75. §
14
3.
A közoktatási törvény változása az iskolák számára biztosítja a nyilvánosságra kerülő országos mérési eredmények visszacsatolását. A jogszabály ezen a területen bővíti a fenntartó felelősségét, beavatkozási lehetőségét.
2.6. A nem önkormányzati intézmények működésének következményei Általános iskolai oktatást folytató nem önkormányzati iskolák: − PTE – Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola évenként két osztályt indít. I. Számú Általános Iskola évenként három osztályt indít − Katolikus Egyház iskolái – Szent Mór Katolikus Általános Iskola évenként két első osztályt indít. Szent Margit Általános Iskola évenként két első osztályt indít. − Református Egyház iskolája évenként két első osztályt indít. − Sztárai Mihály Általános Iskola évenként egy első osztályt indít. − A Német Kisebbségi Önkormányzat által fenntartott Koch Valéria Általános Iskola évenként két első osztályt indít. − Kerek Világ Jóléti Szolgálati Alapítvány Összesen évenként 13 osztály indul a nem önkormányzati fenntartású intézményekben. Ebből az idén pécsi tanuló 250 fő (kb. 10 osztály). A pécsi tanulókon kívül a kistérség több településéről is fogadnak tanulókat. Kisebb mértékű elszívó hatása van hatodik évfolyam után a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és az önkormányzati fenntartású Janus Gimnázium hatosztályos gimnáziumi osztályainak. Itt is utalunk arra az önkormányzat számára hátrányos helyzetre, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények számára nincs kötelező beiskolázási körzet. Ez nemcsak a pedagógiai munka tekintetében eredményez nehezebb körülményeket, de a halmozottan hátrányos helyzetűek magasabb arányú jelenléte miatt a szociális juttatások (ingyen tankönyv és étkeztetés) kiegészítésére is jelentősen többet kell fordítania az önkormányzatnak. Itt említjük meg - bár alapvetően középfokot érintő probléma – hogy a város középfokú oktatásának struktúrája a gimnáziumi képzésben résztvevők 50%-ot meghaladó aránya miatt is kedvezőtlen. Oka, hogy a nem önkormányzati fenntartású középfokú intézmények döntően gimnáziumi képzést folytatnak. 2.7. A pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezők. 1. A pedagógusok kötelező óraszáma 2007. szeptember elsejétől emelkedik. A tanítók óraszáma 21-ről 22-re, a tanároké 20-ról 22-re növekszik. Az általános iskolai oktatást érintően, számításaink szerint ez közel 60 álláshely megszüntetését idézi elő.
15
2. A Bártfa Utcai-, és a Felsővámház Utcai Általános Iskolák tagintézményeinek (Pécsbánya, Ágoston tér) további működtetésére a 2007/2008. tanévtől nem lesz szükség. A felszabaduló álláshelyek száma együttesen közel 20. 3. A fenntartó minden általános iskolának többletóra számot biztosít csoportbontásra, pedagógiai programjának megvalósításához. Ez a városban összesen 35 pedagógus álláshelyet jelent. (Ebben benne van az általános iskolai feladatellátást biztosító középiskolával közös fenntartású iskoláknak biztosított óraszám is.) 4. Az általános iskoláinkba belépő tanulók száma az utóbbi években alacsony szinten stabilizálódott. A születések számát ismerve ez a viszonylag alacsony létszám a következő 5-6 évben stagnálni fog. Az általános iskolából a 8. évfolyam után kilépő tanulók száma, az első évfolyamosok számánál magasabb. Ebből adódóan a tanulók létszámának további csökkenése újabb álláshelyek megszűnését jelentheti. Ezen okokból a következő két évben, évente 15-20 álláshely megszűnése valószínűsíthető. A fenti négy elem 2007-ben összesen kb.: 130 álláshely megszűnését jelenti az általános iskola területén. További befolyásoló tényező a nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok és egyéb alkalmazottak száma is: 5. Az általános iskolai oktatást folytató intézményekben a nyugdíj igénybevétele mellett (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, vagy rokkant nyugdíj) 39 fő dolgozik pedagógusként, ebből 15 fő teljes állású, 1 fő szerződéses, 22 fő részmunkaidős, 1 fő rokkant nyugdíjas. A fizikai állományban 63 fő, ebből 25 fő teljes állású, 2 fő szerződéses, 34 fő részmunkaidős, 2 fő rokkant nyugdíjas. 2.8. Pécs, mint megyei jogú város feladatellátásának néhány sajátossága 1. Az alapfokú művészetoktatást az önkormányzat az Apáczai Nevelési Központ két művészetoktatási intézményegységében, a Sziebert Róbert Általános Iskolában és a Liszt Ferenc Zeneiskolában biztosítja. A városban ezen kívül számos, nem önkormányzati intézményben is van alapfokú művészetoktatás. Szolgáltatásaikat tanulóink közül sokan igénybe is veszik. Az igénybevett szolgáltatás költségkihatása minimális, általában a teremhasználattal járó költség. 2. Miroslav Krleža Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium átadása a kisebbségi önkormányzatnak több alkalommal is felvetődött. A Magyar-Német Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium átadásáról szóló közgyűlési határozatban ez a szándék meg is említődött, átadására azonban eddig nem került sor. 3. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium látja el a többiekkel együtt nem nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását. A
16
tanulók egy negyede nem pécsi illetőségű. Az iskola normatív finanszírozása a teljes költségvetés mindössze 49,33 %-ra elegendő. A közoktatásról szóló korábbi intézkedési tervünkben szerepelt az iskola finanszírozásának megosztása a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Város Önkormányzata között. Erre eddig nem került sor. 4. A TÁSI Sportiskolájának további működtetéséhez, az iskola sportfeladatainak teljesítéséhez, normatív állami támogatás ez idáig nem volt igényelhető. Költségeit teljes mértékben Pécs város költségvetéséből, a közoktatási kiadások keretében biztosítjuk. Szükségességét sport szakmai szempontok, köztük az utánpótlás nevelés jogos igényei indokolják. Az iskola közoktatási típusú sportiskolává szeretne átalakulni, melyhez a tervek szerint kiegészítő normatíva lesz rendelhető. A sportiskolán kívül is működnek más városi iskolához kötődő sportkörök (vívás, gyermektorna). Ezen kívül biztosítjuk az általános iskolák harmadik osztályosai számára az úszásoktatást. További fenntartásuk esetén ezeket a feladatokat célszerű lenne egyesíteni. 5. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola teremtette meg a lehetőségét a felzárkóztató oktatásnak. A Ktv. 27. § (8) bekezdése szerint az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két évig (10 vagy 20 hónapig) tart. A 2007/2008. tanévtől az eddig alsó fokú felnőttoktatásnak ezért lényegében megszűnik a jogalapja. Az iskola a jelenlegi, 2006/2007. tanévben 69 fő 16-23 éves tanulót lát el levelező tagozaton. 23 évesnél idősebbek oktatását nem kötelező feladatként felvállalva 34 tanulót oktat. A tagozaton tehát 103-an tanulnak. A 16-23 évesek oktatásának felzárkóztató formában történő ellátása jelentős normatív állami bevétellel jár. A 23 év felettiek oktatása nem kötelező feladat. 6. Az általános iskolai tanulók 14 %-a a környező településekről bejáró tanuló. A központi költségvetés a feladat ellátását kiegészítő normatívával támogatja, mely a tanulónként járó normatívával együtt is messze elmarad a tényleges költségektől. Az új költségvetési törvényjavaslatban a bejáró normatíva megszüntetése szerepel. Ugyanakkor a kistérség társulási feladatellátását magasabb normatívával kívánja ösztönözni. Ezért a kistérségi tanulók fogadásának és általában a közoktatási feladatok kistérségi szintű ellátásának kérdésköre a közeljövőben kiemelt jelentőségő lesz. 3. Középiskolák A középfokú oktatás területén – eltérően az áltanos iskolai helyzettől – a tanulólétszám eddig nem csökkent. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt nőtt a vidékről Pécsre járó tanulók száma, másrészt – és ez a jelentősebb tényező – szinte minden intézménytípusban nőtt a képzési idő, ezáltal a ténylegesen kevesebb tanuló egy vagy két évvel tovább tanul a rendszerben. Amint a helyzetelemzésben is utalunk rá, várható, hogy a következő években a középfokot is eléri a tényleges
17
létszámcsökkenés! Emiatt is fontos, hogy elemzésünkben kitérjünk a képzési és fejlesztési irányokra, a szakképzési fejlesztésekre. A középiskolai helyzetelemzés tartalma: 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban 3.3. Létszámok, osztályszámok 3.4. A középfokú oktatás problémás területei, várható fejlesztési irányok 3.5. Humánerőforrás 3.1. A város középfokú intézményi struktúrája 1. A város Önkormányzata 17 középfokú oktatási intézményt tart fenn. Az intézmények megoszlása a képzési profil szerint: 1 tiszta profilú gimnázium (Leőwey) 1 többcélú intézményben működő gimnázium (Apáczai) 1 gimnázium és általános iskola (Árpád Fejedelem) 1 gimnázium, szakközépiskola, általános iskola és sportiskola (TÁSI) 1 gimnázium, általános iskola, óvoda és diákotthon (Miroslav Krleža) 3 gimnázium és szakközépiskola (Janus, Kodály, Széchenyi) 4 szakközépiskola (Művészeti, Radnóti, Szoc. és Eü., Zipernowsky) 3 szakközépiskola és szakiskola (Angster, Kereskedelmi, Simonyi) 1 szakközépiskola, szakiskola és kollégium (Pollack) 1 szakiskola és általános iskola (Csokonai). A fentieket 1 önálló középiskolai kollégium (Hajnóczy), 3 többcélú intézményben működő kollégium (Apáczai, Miroslav Krleza, Pollack) és a középiskolai menza egészíti ki. 2. Városunkban további fenntartók működtetnek középfokú oktatási intézményt az alábbiak szerint: − Albastrat Felsőoktatási Kht. Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Pécs 3. számú Tagintézménye − Baranyai Református Egyházmegye Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája − Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma − Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht Forrásközpont Szakiskola − Didactica Magna Alapítvány Comenius Szakközépiskolája − Ezredfordító Oktatási Alapítvány Karrier Szakképző Iskola Pécsi Telephelye − Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium − Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye − Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola − Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Koch Valéria Kollégium − Miasszonyunk Női Kanonokrend Árpádházi Szent Margit Kollégium
18
− Penta Akadémia Alapítvány Magyar Üzletemberképző Akadémia Szakközépiskola Pécsi Telephelye − Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Kht Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája − Pécsi Egyházmegye „Szent Mór” Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakközépiskola − Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnáziuma és Szakközépiskolája − Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gimnáziuma és Általános Iskolája − SZILTOP Oktatási Kht Pannon Középiskola és Szakiskola − Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány Szinergia Közgazdasági, Kereskedelmi és Számítástechnikai Szakképző Iskola Pécsi Tagintézménye − Szókratész Alapítvány Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Pécsi Tagiskolája − TANGRI Dél-Dunántúli Gazdasági és Humánfejlesztő Központ KHT Európai Üzleti Szakközépiskola − Világ Világossága Alapítvány Látássérült Fiatalok Rehabilitációs Speciális Szakiskolája. 3.2. Képzési irányok a város középiskoláiban Árnyaltabb képet kapunk akkor, ha a képzési irányokat is figyelembe vesszük. Az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 8 évfolyamos gimnáziumi képzést folytat, amelyet az oktatási törvény változása miatt módosítanunk kell (l. általános iskoláknál). A Janus Pannonius Gimnáziumban évfolyamonként 2 osztályban 6 évfolyamos, 2 osztályban 4 évfolyamos képzés van. A Kodály Zoltán Gimnáziumban évfolyamonként egy osztályban olasz, egy osztályban spanyol két tanítási nyelvű oktatás van, egy osztály ének – zene speciális képzésben részesül, egy osztály tanulói humán tantárgyak területén nyerhetnek magasabb szintű képzést. A Leőwey Klára Gimnáziumban évfolyamonként 2 osztály német nemzetiségi képzésben vesz részt, egy osztályban a két tanítási nyelvű francia képzés található és egy osztályban az Arany János Tehetséggondozó képzés valósul meg, az iskolában továbbá egy előkészítő nyelvi osztály is van. A gimnázium és szakközépiskola sorban jelzett Janusnak csak a nevében szerepel a szakközépiskola, az iskola szakképzési tevékenységet már nem folytat. A Kodály szakképzése is rendkívül kis mérvű. Gyakorlatilag egy gyors- és gépíró csoportot jelent a 13. évfolyamon, ami könnyen megoldható más formában is. Valódi szakközépiskolai képzés csak a Széchenyiben folyik két ágazatban: távközlési technikus valamint közlekedésgépészeti technikus, közúti járműgépész. A felsorolt intézményeken kívül valamennyi középiskolánkban lehetőségük van a tanulóknak szakmai képzésekben részt venni. A gimnáziumokkal egy intézményben működő szakközépiskolákban ezek többnyire kevés tanulót érintő képzések, amelyek igazodnak a tanulók gimnáziumi alapképzéséhez, többnyire a tanult idegen nyelvhez vagy az informatikai tanulmányokhoz. Teljesen más a helyzet a tisztán szakképzést folytató intézményekben. A korábbi fenntartói intézkedések során sikerült elérnünk, hogy a párhuzamos szakképzések megszűntek intézményeinkben, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) számai alapján is jól elkülönülnek képzéseink. 19
Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át a munkaerő-piac, amit szakképző intézményeink (országosan is) különböző mértékben voltak képesek követni, illetve a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni az oktatási rendszer rugalmatlansága miatt. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (mint konzorcium – vezető) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának bevonásával 2003-ban pályázatot írt ki Baranya megye középfokú szakképzésének felmérésére és szakképzés-fejlesztési programjának elkészítésre, amely a 2004. évben el is készült. A 157 oldalas tanulmány - amely a Művelődési, Közoktatási és sport Főosztályon hozzáférhető – részletesen taglalja a városunkban folyó szakképzéseket, azok változásait és illeszkedését a megye szakképző intézményeiben megvalósuló képzésekhez. A szakképzés javítása, a végzettek elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében megfogalmazódott, hogy a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, szakképzett munkaerő – kínálatot létrehozva a gazdaságnak a képzett, innovatív munkaerőre kell építenie. Ez jelentős kihívás szakképző iskoláinknak, különösen az a csaknem maradék-elven beiskolázó szakiskoláknak. A meglévő hátrányok csökkentése, az iskoláinkban oktatók szemléletének megváltoztatása érdekében kezdetek óta (2003/2004. tanév) részt vesz a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) a Pollack és a Simonyi szakiskolai osztályaival, majd a SZFP II:-ben 2005 óta az Angster és a Kereskedelmi. A két korábban induló iskolában már láthatóak az eredmények: változatlan, esetenként növekvő követelményszint mellett lényegesen csökkent a lemorzsolódó tanulók száma (ebben különösen jó eredményt ért el a Simonyi); megváltozott, a gyakorlati élethez közelebb került és ezzel a tanulók számára érthetőbbé, könnyebben feldolgozhatóbbá vált a tananyag; jelentősen változott a tanárok szemlélete és pedagógiai munkája. Ezt segítik azok a törvényi változások is amelyek a magasabb óraszámú pályaorientációs foglalkozások normatív támogatását biztosítják További cél volt a képzések korszerűsítése és alacsonyabb finanszírozása érdekében az átfedések csökkentése megyei viszonylatban is. 2004-ben adódott alkalmunk a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében térségi integrált szakképző központ (TISZK) kialakítására és működtetésére pályázatot benyújtani, Baranya Megye Önkormányzatával és a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványával (MIOKA) konzorciumi vezetőként. Részt vevő intézményeink: 500. sz. Angster József Szakképző Iskola, Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola. A felsoroltakhoz a megye kettő, a MIOKA egy intézménnyel társult. A Pannon TISZK központi tanműhelye a Zipernowsky területén épül. A TISZK pályázatból kimaradt szakképző intézményeinkkel (Egészségügyi, Pollack, Simonyi, Csokonai) egy 2006-ban indult fejlesztési pályázaton veszünk részt, amelynek végső célja egy új TISZK kialakítására irányuló pályázat lesz. Szakképzési területen kiemelendő a Pollackban a müncheni székhelyű Hanns Seidel Alapítvánnyal 1992 óta közösen működtetett duális képzés, amely az iskolában oktatott építőipari alapszakmákra (ács - állványozó, szobafestő – mázoló – tapétázó, kőműves, szárazépítő) terjed ki. A többi intézményeink közül a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában zeneművészeti, képző- és iparművészeti, valamint táncművészeti képzésben vehetnek részt a tanulók. A Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskolában érettségire épülő
20
képzéseken nyerhetnek szakképesítést a jelentkezők. A Széchenyi István Gimnáziumban az emelt szintű fizika, humán és informatika képzés érdemel említést. A vasas szakmákat az 500. sz. Angster József Szakképző Iskolában oktatjuk. A faipari, az épületgépészeti, a bőripari, a fodrász és kozmetikus képzések színtere a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában a kereskedő és vendéglátós szakmák (cukrász, felszolgáló, szakács) mellett, magyar-német két tanítási nyelvű idegenforgalmi oktatás és képzés is van. A fentiekből jól látható városunk középiskoláinak rendkívüli színessége és bonyolultsága. A 9. évfolyamra beiskolázott tanulók 24 %-a nem önkormányzat által fenntartott iskolában kezdi meg tanulmányait (gimnázium vonatkozásában ez az arány 40,6 %). 3.3. Létszámok, osztályszámok A 2003/2004. tanévtől a 2006/2007. tanévig középiskoláinkban a nappali tagozatos tanulók létszáma 11 486 főről 11 237 főre csökkent, ugyanezen időszakban a nem önkormányzati iskolákban a tanulólétszám 2411-ről 3221-re nőtt. A vizsgált időszakban 2004/2005. tanévben adta át az önkormányzat a Magyar – Német Iskolaközpontot a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, ami abban az évben az önkormányzati iskolák tanulóinak létszámában 261 fős csökkenést eredményezett. Az adatokból látható, hogy az utóbbi években alapított és működését megkezdő más fenntartók által működtetett intézmények ellenére középiskoláinkban a tanulók száma meglehetős állandóságot mutat. A középfokú oktatási intézményekre (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) az elmúlt években az iskolában töltött idő szempontjából az expanzió volt a jellemző, amely a nyelvoktató osztályok vonatkozásában a közoktatási törvény 2006. évi módosításának megfelelően a további években is tart. Az önkormányzati középiskolákban a 2006/2007. tanévben nappali tagozaton összesen 442 osztály indult, ebből 138 gimnáziumban, 205 szakközépiskolában és 99 szakiskolában. Ezektől a számoktól nagy eltérés a jövőben nem várható. Némi csökkenéssel számolhatunk, ami a nappali rendszerű felnőttképzésben realizálódhat. Az esti tagozatokon 50, levelezőn 11, távoktatásban 4 osztály indult a tanévben. Az esti tagozat magas osztályszámához a TÁSI 17, a Szociális és Egészségügyi Szakiskola 23 osztállyal járul hozzá. Utóbbi az egészségügyi ellátó rendszer igényeinek megfelelően indítja képzéseit, amelyeknek zöme az 1. és 2., kisebb része további szakképesítés megszerzését jelenti a könnyebb elhelyezkedés és a változó szükségletek miatt. A TÁSI érettségit adó alapképzést végez. Az osztályok számát folyamatosan igazítja a lemorzsolódás miatt csökkenő létszámokhoz. A középfokra beiskolázandó tanulólétszám a közeljövőben érzékelhetően csökken, a 8. osztályt befejezők száma Baranya megyében a következő két évben kb. 600-800 fővel csökken, ami az indítandó osztályok számában is jelentős csökkenést eredményez.
21
3.4. A középfokú oktatás problémás területei, várható fejlesztési irányok A Leőwey Klára Gimnáziumban a 2000/2001. tanévben indult az „Arany János” tehetség-gondozó program, a 2003/2004. tanévben indult el a francia két tanítású nyelvű képzés az addig is meglévő osztályok mellett. Az intézmény tartósan 8 osztályt fogad be évfolyamonként, de a francia két tanítású nyelvű képzés és a nyelvi előkészítő osztály miatt a 11. évfolyamon jelenleg 10 osztálya van. Az iskola zsúfoltsága a 2008/2009. tanévtől enyhül. Az érettségit adó képzéseknél (gimnázium, szakközépiskola) a 2004/2005. tanévtől megjelentek a nyelvi előkészítő osztályok. A Közgyűlés 10 intézményben engedélyezte 1 – 1 osztály indítását, amelyeknek tanulmányi ideje emiatt 4-ről 5 évre nő az érettségiig. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása lehetőséget ad a nyelvi előkészítő osztályok nagyobb számban történő indítására akkor, ha arra szülői – tanulói igény jelentkezik. Továbbra is célszerű lenne fenntartani azt a rendszert, hogy a meglévő osztályszámon belül induljanak ezek az osztályok. Ezzel az iskolák zsúfoltsága lesz elkerülhető, de a képzési idő megnövekedése továbbra is fennáll. A szakiskolákban általánossá vált a 9. – 10. osztályok jelenléte, amelyekre a 2 ill. 3 éves szakképzés épül. Több szakmában – a munkáltatók igényének megfelelően – emelkedett a képzési idő. Így a korábban szokásos 11. és 12. évfolyamos osztályok mellett megjelentek a 13. évfolyamok is. Emiatt a középfokú intézményekben – az alsóbb fokozatokon tapasztaltakkal ellentétben - még nem jelent meg az adott korosztály népességének csökkenése miatti tanulóhiány. Az érettségire épülő szakképzést folytató Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskolában jelentősen növekedett a rövid idejű – egy, másfél éves – képzések iránti igény, ami miatt az intézmény tanterem gondokkal küzd. A képzési idő növekedése miatt ugyanez a helyzet a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában is, ahol már mindhárom ágazaton 5 éves a képzés. Napjaink sokat vitatott kérdése a szakképzés. A város közoktatási rendszerének korábbi átszervezésekor sikerült elérnünk azt, hogy nincsenek átfedések az egyes iskolákban oktatott szakmák között. A 2003-ban beindított Szakképzési Fejlesztési Program (SZFP) a lemaradó tanulók eredményességének növelését tűzte ki célul. A programban résztvevő 2 intézményünk közül országosan is elismert eredményeket mutathat fel a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola, de a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola eredményei is figyelemre méltóak. 2005-től további 2 intézményünk vesz részt a SZFP 2-ben. Jó okunk van reménykedni abban, hogy az 500. sz. Angster József Szakképző Iskola és a Pécsi Kereskedelmi. Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola az elődökhöz hasonló eredmények elérésére lesz képes, ami különösen az 500-asban hozhat alapvető változásokat. 2005-ben a város eredményes pályázata után létrehozta a Pannon Térségi Integrált Szakképző Központot (TISZK), amelyben 5 iskolánkon (Pécsi Kereskedelmi. Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola, 500. sz. Angster József Szakképző Iskola) kívül Baranya Megye Önkormányzata 2 (Komlói Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola) a Magyar Iparszövetség Országos Központja Alapítványa egy iskolával (József Nádor Gimnázium és Szakiskola Pécsi Tagintézménye) vesz részt. A legmodernebb gépészeti – informatikai technológiát magába foglaló tanműhely
22
építése folyamatban van a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában, a felszereléséhez szükséges gépek beszerzésével együtt. Ugyancsak eredményesen vettünk részt Bóly és Siklós városokkal és a Perfekt Rt.vel létrejött konzorcium vezetőjeként a munkaerő-piaci alap központi keretére kiírt „Fejlesztési terv pályázat”-on, amelynek célja a TISZK-ből kimaradt intézmények szakképzésének fejlesztése. Pillanatnyilag 3 (Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola, Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) , a végső kialakításnál valószínűleg 4 ( az előzőekhez csatlakozik a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola) intézményünk vesz részt a programban. Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ összetettsége miatt érdemel külön említést. Az intézmény 1 bölcsődét, 1 korai fejlesztő és beszédjavító intézetet, 1 nevelési tanácsadót, 3 óvodát, 2 általános iskolát, 2 művészeti iskolát, 1 gimnázium és szakközépiskolát, 1 kollégiumot, 1 sportegységet, 1 könyvtárat, 1 művelődési házat és 1 konyhát étteremmel foglal magába a központi irányítás mellett. Ez a szerkezet az intézmény működésének kezdetén illetve folyamatában alakult ki, akkor jól szolgálta és szolgálja a nagy városrész lakóinak – ezen belül a gyermekek – igényeit. Összehasonlítva a város többi részével ez a szerkezet kissé elaprózott. Az azonos típusú intézmény egységek egymástól függetlenül, önállóan működnek, nem egyszer jelentenek egymásnak konkurenciát. Az intézményi struktúra leképeződik a vezetési struktúrában is. Ennek megfelelően az intézmény igazgatója – mint a fenntartó által kinevezett magasabb vezető – mellett általános igazgatóhelyettes is működik. Valamennyi intézményegység élén vezető/igazgató áll, aki mellett egy, az általános és középiskolákban 2 helyettes tevékenykedik. Az intézményegység vezetőit az ANK magasabb vezetője pályázat útján nevezi ki. 3.5. Humánerőforrás Mint ezt már az általános iskoláknál jeleztük, 2007. szeptember 1-jétól a közismereti és szakmai elméleti tantárgyakat tanító pedagógusok heti kötelező óraszáma 20-ról 22-re emelkedik. Ennek következtében várhatóan a középfokú oktatási intézményekben 80 álláshely válhat feleslegessé. Az általános iskolákról szóló fejezetben említettük a fenntartó által külön finanszírozott, az informatikai képzés és a nyelvoktatás csoportbontásait szolgáló órákat. Ez a gimnáziumokban minden évfolyamon osztályonként, a szakközépiskolában a 9. – 12. évfolyamokon osztályonként, a szakiskolában a 9. – 10. évfolyamon osztályonként 3 óra, összességében a 2006/2007. tanévben 876 óra. Ez jelenleg 43,8 pedagógus álláshelynek felel meg, de heti 22 kötelező óraszámmal számolva is közel 40 állást jelent. A középfokú oktatási intézményekben jelentős számú, nyugellátásban részesülő közalkalmazottat foglalkoztatunk. A teljes munkaidőben 58, részmunkaidőben 38, határozott idejű szerződéssel 8 pedagógust alkalmaznak intézményeink. Nem pedagógus munkakörben 42 teljes állású, 33 részmunkaidős, 1 határozott időre szerződtetett és 3 rokkant nyugdíjas foglalkoztatottunk van. További foglalkoztatásuk megszüntetésének előnyeiről és hátrányairól a korábbiakban szóltunk.
23
4. Kistérségi összefüggések Pécs Megyei Jogú Város óvodáiban és általános iskoláiban a Pécsi Kistérség 38 településéről (és még a Pécsi kistérségen kívülről is) fogad gyermekeket. Az óvodai nevelés és az általános iskolai ellátás a községeknek ugyanolyan kötelező feladata az ott élők részére, mint a városnak. A jelenlegi helyzetben a Pécsre bejáró gyermekek után a felvehető alap,- és kiegészítő normatívák összegén felüli bekerülési költséget Pécs Megyei Jogú Város költségvetése finanszírozza. Ezt a problémát az 1994-es költségvetési évtől a bejáró gyermekeket „adó” településekkel egyedi megállapodások keretében próbálta rendezni a város. A legtöbb gyermeket adó települések azonban nem írták alá a megállapodástervezeteket, emiatt az intézkedést 1998-ban a város felfüggesztette. A megoldás azóta várat magára. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. számú törvény alapján 2004. május 14-én megalakult a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás. Feladatai között kötelezően szerepel az alapfokú nevelés-oktatás. A közoktatási intézményi feladatok társulásban történő ellátásának célja a gyermekek, tanulók magasabb színvonalú ellátása, azzal, hogy az óvodai és az általános iskolai ellátás alsó tagozatának helye lehetőleg a lakóhely szerinti településen legyen. A kistérségi feladatellátás szervezése terén figyelembe kell venni, hogy intézmény fenntartója: • •
•
a települési önkormányzat, intézmény fenntartó társulás (1997. évi CXXXV. számú „A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvény 8-9.§ és 16.§ szerint), és többcélú Kistérségi Társulás lehet.
Az alapnormatívákon felüli kiegészítő normatíva, kizárólag társulásban igényelhető. A társulás által vállalt közoktatási feladatok állami támogatásának igénybevételéhez az alábbi feltételek szükségesek: 1. A normatíva igénylésének joga a többcélú kistérségi társulásé. 2. Csak azon intézmények tekintetében vehető igénybe melyek intézményfenntartó társulásban működnek, vagy tagintézménye egyik a másiknak. (Ekkor is kell megállapodást kötni) 3. A társulás intézményeiben az óvodai csoportok, iskolai osztályok átlaglétszáma teljesíti a költségvetési törvényben előírt feltételeket (a belépő, valamint az 1-2 és 5-6 évfolyamok alsó korlátait). 4. Önkéntesség, kölcsönös előnyök A települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen.
24
5. Folytonosság A társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket önálló intézményként elláttak. 6. Szubszidiaritás A tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi működéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézményüket, helyi hagyományaikat megőrizhessék. 7. Színvonalas feladatellátás A tagintézmények között jöjjön létre horizontális és vertikális szakmaipedagógiai együttműködés feltételrendszere 8. Hatékony, gazdaságos működés A társulási fenntartású intézmény tegyen eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek A középfokú oktatásra a kistérségi feladat-ellátási kötelezettség érthető okokból nem terjed ki. Valamennyi középfokú oktatási intézményünkbe a kistérségnél távolabbi helységekből érkeznek a tanulók. A pécsi lakhellyel rendelkezőkön kívül túlnyomó többségük Baranya megyéből, a dél-dunántúli régióból érkezik hozzánk, de országos beiskolázásra is van példa (Művészeti). A nem pécsi tanulók összlétszáma középiskolában 4940 fő, az összlétszám a 48,9%-a, amely intézménytípusonként: gimnázium 40,2%; szakközépiskola 53,1%; szakiskola 56,6%. A 2006. októberi statisztikai adatok szerint a város 11 óvodájában 355 fő, 20 általános iskolájában 1367 fő a nem pécsi gyermekek száma. A gyermekek lakóhelye szerinti települések a feladat-ellátás adottságai tekintetében differenciáltak. Több település nem tart fenn sem óvodát, sem általános iskolát. Vannak a kistérségben iskolát (sőt mikro-körzeti iskolaközpontot is) fenntartó települések. A közelmúltig olyan települések is voltak, amelyek nem tartottak fenn intézményt és feladat-ellátási megállapodással sem rendelkeztek. Ez év tavaszán ezekkel a településekkel feladat-ellátási megállapodást kötöttünk. A nem pécsi tanulók fent is jelzett magas száma halaszthatatlanná teszi a helyzet jogszerű, a város és a települések számára egyaránt előnyöket biztosító megoldások kimunkálását. A statisztikai adatok összefoglaló táblázatai az 1-3. számú mellékletekben található. 5. Az oktatási intézmények infrastrukturális feltételei A feladatellátás feltételeihez – a humán erőforrásokon kívül – a tárgyi feltételek is szorosan hozzátartoznak. Megtörtént az Oktatási intézmények épületeinek felmérése, a feladatok teljesítésének éves ütemezése, mely azonban többségében a forráshiány miatt nem valósult meg.
25
2000 és 2006 közötti időben a karbantartásra 434 578 934 Ft-ot fordított az önkormányzat. A jogszabályi előírásokhoz igazodóan felmértük az óvodai, általános iskola játszótéri eszközöket, új eszközök beszerzésére azonban forrás hiányában nem került sor. Elkészült a Zsolnay u. 90. szám alatti épület átalakításának terve, mely tartalmazza az óvoda kialakításának tervét is. A Pázmány Péter Utcai Általános Iskola rácvárosi óvoda intézményegysége állagfelmérésére szakértői anyag készült. Beruházásra és felújításra az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda épületében került sor, a három csoportos óvoda létrehozásával. Folyamatban van az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ felújítása. Pázmány Péter Utcai Általános Iskola teljes rekonstrukciója, és a Bánki D. Utcai Általános Iskola felújítása 2005.-ben készült el. A Miroslav Krleza Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon új kollégiummal, aulával bővült, ebédlő épülete és az iskola külső homlokzata felújításra került. Jelenleg az iskolaépület belső felújításának előkészületei folynak. Több helyen sor került a világítás korszerűsítésére. Az oktatási intézmények épületének állaga, az udvarok és a helyiségek berendezése, valamint a felszereltsége igen eltérő a városban. Generális probléma a tetőbeázás, az épületek felújításának szükségessége, a nyílászárók cseréje, a fűtéskorszerűsítés és az udvarok korszerűsítésének megoldása. Sürgető feladat a Köztársaság téri Óvoda József Attila Utcai tagintézményének a felújítása, a Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Rácvárosi óvodájának felújítása, a Teleki Utcai Óvoda, Óvoda Utcai tagintézményének a korszerűsítése, valamint a Zsolnay Vilmos Úti óvoda működési feltételeinek javítása. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola számos épülete rendkívül rossz állapotban van. A Belvárosi Általános Iskola könnyűszerkezetes épületének műszaki problémái évrőlévre visszatérő gondot jelentenek. A Mezőszél Utcai Általános Iskola, a Jókai Utcai Általános Iskola és a Köztársaság Téri Általános Iskola épületének teljes felújítása szükséges. Elkészült a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Batthyány u. épületegyüttese a tornacsarnok nélkül. A tornacsarnok építéséhez pályázati forrásból a pénzügyi feltételek adottak, az építés kezdetének várható időpontja 2007. nyara. A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában a Pannon TISZK épületének építési munkái folyamatban vannak, a várható befejezés 2007. január 31. Az iskola épületének teljes külső és belső felújítása indokolt. A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola teljes felújítása indokolt, hasonlóan az 500. sz. Angster József Szakképző iskolához ( tetőfelújítás, közművek cseréje, nyílászárók cseréje stb. ). A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola valamint a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épülete felújításra szorul. Eldöntendő, hogy mindkét épület fenntartása indokolt e. Kötelező eszköz és felszerelés az oktatási intézményekben Intézményeink a lehetőségekhez mérten törekednek a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 08.) MKM. rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések folyamatos beszerzésére. Az eszköz és felszerelés teljesítéséhez önkormányzatunk 2008. augusztus 31.-ig kapott haladékot a területileg illetékes OKÉV-től. Az akkori felmérés szerint csak az
26
eszközök és felszerelések teljesítéséhez, 3 évvel ezelőtti árakon számolva több mint 800 M Ft lenne szükséges 2008. augusztus 31.-ig. A Város költségvetési rendeleteiben 2004 és 2006 között elkülönítetten nem szerepelt erre a célra forrás. A Központi Költségvetés 2004 óta változó célra és változó összegekkel határozott meg eszközfejlesztésre normatív kötött felhasználású támogatásokat. Ez a támogatás 2005. év óta jellemzően szakmai informatikai fejlesztéseket szolgál. Korábban a Hírközlési-, majd később az Oktatási Minisztérium különféle akciókkal támogatta a közoktatási intézmények Info-kommunikációs lehetőségeinek javítását. Így kaptak az iskolák tömegesen Internet hozzáférést 2002 évtől kezdődően a sulinet-en keresztül. A szakmai informatikai normatíva segítségével 2004-ben valamennyi óvoda és általános iskola minden telephelyén nagyteljesítményű HP számítógépet tudtunk biztosítani. Ezek gépek hivatottak a központi könyvelő program (FORRÁS) és a tanügyi nyilvántartó programot kiszolgálni. Az intézményvezetők a pályázati lehetőségek kihasználásával is törekednek a tárgyi feltételek javítására. A felszerelési és eszköznorma teljesítése – a jogszabályban előírt határidőig, 2008-ig – csak fenntartói hozzájárulással valósítható meg. 6. A feladatellátás hatékonyságára vonatkozó összehasonlítások A közoktatási intézmények gazdálkodásának hatékonyságát a 2005. évi költségvetés teljesítéséről készült zárszámadás és a közoktatási statisztikai adatok alapján tekintjük át. A 4.számú mellékletben szereplő adatokhoz itt csak néhány megjegyzést fűzünk. Az összehasonlító elemzéseket megnehezíti illetve jelentősen korlátozza az intézmények sokszínűsége. Az óvodáink, iskoláink mérete, többeknél a tagintézmények száma, feladataik összetettsége megközelítően reális összehasonlítást csak kisebb csoportokon belül tesz lehetővé. (pl: önálló óvodák, tiszta profilú általános iskolai és gimnáziumi oktatást végző intézmények, szakképző intézmények, összetett/többcélú intézmények vonatkozásában.) Így az önálló óvodák esetében az egy ellátottra (gyermekre) jutó finanszírozási összeg két szélső értéke 652.121.-Ft/gyermek/év illetve 441.382.-Ft/gyermek/év (a kiugróan magas összeg oka végkielégítés miatti bérkifizetések). Ennek figyelmen kívül hagyásával a legnagyobb fajlagos költség 569.714.-Ft/gyermek/év. A normatíva aránya az intézményfinanszírozási összegben az önálló óvodáknál 41,35% és 53,4% között változik. A tiszta profilú általános iskolai képzést folytató intézményeknél a fenti összegek 575.495.-Ft/gyermek/év és 377.172.-Ft/gyermek/év között szóródnak és egyértelműen igazolják, hogy az alacsony tanulólétszám döntően meghatározó az egy főre jutó költségben. A tiszta profilú általános iskolák körében a normatíva aránya az intézmény finanszírozásban 43,92% és 66,54% között szóródik, közel egyenletesen. A tiszta profilú gimnáziumok esetében a magas osztálylétszámok és az Arany János Tehetséggondozó Program kiemelkedően magas normatívája miatt a Leőwey Klára Gimnázium mutatói a legjobbak. A normatíva 92,6%-os arányt képvisel az intézmény finanszírozásban. A Kodály Zoltán Gimnázium 75,4%-os és a Janus Gimnázium
27
74,84%-os aránya is jónak mondható. Ez utóbbi azért is mert a hatosztályos gimnáziumi képzés első két évfolyamán kevesebb a juttatott normatíva. A szakképző intézményeknél a normatíva részesedése az intézmény finanszírozásából 54,96% és 86,5% között szóródik. Az egy ellátottra jutó intézmény finanszírozási összeg két szélső értéke pedig 250.454.-Ft/tanuló/év és 940,879.Ft/tanuló/év. Az összetett/többcélú intézmények esetében az összehasonlítás még a fenti csoportoknál is lényegesen nehezebb. Csak jelezzük, hogy az e körbe tartozó intézményeknél az egy tanulóra jutó éves költségek 347.773.-Ft/tanuló/év és 661.711.-Ft/tanuló/év között, a normatíva arányok az intézmény finanszírozásban pedig 43,92% és 73,03% között szóródnak.
28
II. Intézkedési terv Intézkedési tervünk a Helyzetelemzést követően az alábbi területen jelöli ki a feladatokat: 1. A város közoktatási intézményrendszer átszervezése 2. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása 3. Az esélyegyenlőség biztosítása 4. Tehetség segítés 5. Kistérségi feladatellátás és együttműködés 6. Középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás 7. Humánerőforrás 8. A nevelés-oktatás infrastruktúrája 9. Pedagógiai szak- szakmai szolgáltatások 10. Együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel 1. Pécs M.J. Város Közoktatási Intézményi rendszerének átszervezése Az Intézkedési Terv legfontosabb része az intézményrendszer átszervezése. Az Intézkedések körében az új struktúra kialakításának meghatározó szerepét az adja, hogy a terv további egységeinek többségét ez az intézkedés alapvetően befolyásolja. A hatékony gazdálkodás feltételeinek mielőbbi kialakításán kívül ez a determináló szerep is indokolja hogy az átszervezések az intézkedések idősorrendjében is első helyen szerepelnek. Célunk olyan intézményi struktúra létrehozása, amely
I. Képes megőrizni az egyes intézménytípusok és intézmények értékeit, eredményeit,
ugyanakkor megoldást kínál a rendszer erősödő problémáinak kezelésére, így különösen: • • • • • • • • •
az alacsony szinten stabilizálódó gyermek/tanulólétszámra az óvodákban és az általános iskolákban, az eddigiektől erőteljesebb létszámcsökkentésre a középfokon, az erősödő szegregációra és az esélyegyenlőség biztosítását nehezítő tényezőkre, a nem pécsi gyermekek/tanulók ellátásának problémáira, az intézményfenntartó társulások létrejöttét nehezítő intézményi struktúrára, a növekvő egyenlőtlenségekre és aránytalanságokra az intézmények méreteiben, feladataik összetettségében, vezetői struktúrájában, a humán erőforrás problémáira, az erősödő strukturális gondok kezelésére a középfokú képzésben, a szakképzés korszerűsítésére, a fenntarthatóság veszélyeire.
29
II. Támogatja az olyan fejlesztést és tartalmi átalakulást, amely •
•
•
• • • • •
a nevelés és oktatás szereplőit hálózati típusú együttműködésre készteti (előnye a kapacitásokkal, fizikai humán és pénzügyi erőforrásokkal való hatékonyabb és rugalmasabb működés), a város területén működő óvodák és iskolák integrált intézményekké alakulása nyomán segíti a nevelési-, pedagógiai programok összehangolását, a ma még nem működő intézményi átjárhatóságot, a tudáshoz való azonos hozzáférést, a szervezeti integráció biztosíthatja a széleskörű, nagyobb igényt kielégítő szakos pedagógus ellátottságot, kiváltja a helyettesítési rendszer kiépítésének jogszabályi kötelezőségét, lehetőséget ad az alacsonyabb óraszámú szakokat tanító pedagógusok teljes munkaidőben történő alkalmazására, hozzájárul az iskolák közötti különbségek mérsékléséhez, tompíthatja a beiskolázások idején tapasztalható versengést, módosíthatja a pedagógus továbbképzés eddigi rendszerét, jobban szolgálva a közösségi igényeket, megváltoztatja a pedagógiai munkaközösségek működését, lehetőséget biztosít a jó gyakorlatok szélesebb körű alkalmazására, fékezi, majd csökkenti a szegregációs folyamatokat, alkalmas a kistérségi településekkel intézményfenntartó társulások létrehozására.
III. Elősegíti az ágazatban az országos és regionális stratégiák prioritásának megvalósulását: •
•
• • • • •
törekvés integrált intézményi hálózat létrehozására az intézmények többcélúvá alakításával, minél több elérhető szolgáltatás telepítése, közvetlen az intézményekhez, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, amely az óvodáktól a középfokig kiterjedően új módszertani megoldásokat kínál a pedagógusoknak, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a sérült és a fogyatékkal élő tanulók integrációjának előtérbe helyezése, a szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer külső és belső feltételinek megteremtése, a középfok és az alapfok egymásra épülésének adekvátabb biztosítása, az oktatás, képzés esélyt teremtő szerepének erősítése, hatékonyságának, minőségének javítása, az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő pedagógiai programok.
Feladatok
30
− Át kell alakítani az önkormányzati fenntartású önálló óvodák rendszerét. Olyan intézményi struktúra kialakítása a cél, mely – az egyensúly felbomlása nélkül – képes alkalmazkodni a demográfiai folyamatokból erdő kihívásokhoz, hatékonyabb és szakszerűbb működést eredményez és biztosítja az intézményfenntartó társulás kialakítását. Határidő: 2007. június 1. Felelős: főosztályvezető − Az óvodák működésének, kihasználtságának és szervezeti struktúrájának vizsgálata a további működés meghatározása minden évben az óvodai beíratást követően. Határidő: minden év június 1. Felelős: főosztályvezető − Felül kell vizsgálni az óvodák alapító okiratát, pontosítani szükséges az intézmények férőhelyét és a maximális felvehető gyermeklétszámot. Határidő: minden év június 1. Felelős: főosztályvezető − Át kell alakítani az önkormányzati fenntartású önálló általános iskolák struktúráját. A létrejövő új iskolarendszerben az önálló intézmények száma legyen kevesebb a jelenleginél. A tagintézmények szakmai önállóságát megőrző új iskolaközpontok segítsék elő az intézményfenntartó társulásban való működést, a fizikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást és a szakmai feladatok eredményesebb teljesítését. Határidő: 2007. június 30. illetve folyamatos Felelős: főosztályvezető − Az iskolahálózat átszervezése nyomán kialakított integrált intézményekben évente fenntartói felülvizsgálat keretében, a tanulólétszám ismeretében, az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell meghatározni az osztályszámokat, a pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát. Határidő: évente a beíratásokat követően Felelős: főosztályvezető − A középfokú képzés intézményrendszerének átalakítását a helyzetelemzésben is vázolt 2008-tól várható jelentős és tartós létszámcsökkenés, a képzés kedvezőtlen struktúrája, a nem pécsi tanulók indokoltnál nagyobb arányú jelenléte, és a szakképzés további fejlesztési feladatai indokolják. El kell készíteni a középfokú intézményrendszer átalakításának tervét. Az intézkedések eredményeként: − csökkenteni kell a gimnáziumi képzés rész arányát, − felül kell vizsgálni a vegyes profilú iskolák „gimnázium és szakközépiskola” státuszát, meg kell akadályozni a szakképzés további szétaprózódását, − meg kell teremteni az iskolarendszerű felnőttoktatás gazdaságosabb működésének feltételeit, csökkenteni szükséges a képzőhelyek számát, − csökkenteni kell a vidéki tanulók részarányát, meg kell akadályozni a térség más városai középfokú intézményeinek további elnéptelenedését, − kezelni kel a 2008-2009-es tanévtől várható tanulói létszámcsökkenést. Határidő: 2007. szeptember 30. 31
Felelős: főosztályvezető − Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ igazgatója vizsgálja meg az intézmény szerkezeti felépítését, tegyen javaslatot annak átalakítására, ezzel együtt az intézmény és a intézményegységek vezetési szerkezetének átalakítására. Határidő: 2007. szeptember 30. Felelős: Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ igazgatója főosztályvezető 2. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása A megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről és oktatásáról. Ez a kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A megyei jogú város köteles gondoskodni a területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező elkülönítetten nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulóiról, nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról, gyógy-testnevelésről. Köteles gondoskodni továbbá mindazon feladatokról melyeket az oktatási törvény a megyei önkormányzat feladataként határoz meg, mint kollégiumi ellátás, középiskolai és szakiskolai ellátás, felnőttoktatás és alapfokú művészetoktatás. [Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61.§. (1)]. Az általános iskolai oktatásnak szolgálnia kell a Dél-Dunántúli Régió Közoktatásfejlesztési Stratégiai Tervében és a Baranya Megyei Önkormányzat Megyei Fejlesztési Tervében megfogalmazott feladatokat, biztosítania kell a tanulási utakat. A 2007-2013-ig terjedő ciklusban folytatni kívánjuk az eddig kialakult gyakorlatot, amely szerint az iskolák feladatát az önkormányzat az intézmény alapító okiratában határozza meg és a tanulólétszámhoz, tanulócsoport számhoz rendeli a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által meghatározott, a feladatellátást szolgáló óraszükségletet. A feladatfinanszírozás így kialakult rendjében a legnagyobb szerepe a tanulólétszámhoz rendelt osztályszám meghatározásnak van, melyről évente Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt. A kötelező feladatok eredményesebb teljesítése érdekében: A 2007-2013 közötti időszakban az általános iskolák körében általánossá kell váljon a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, gazdagítani kell a pedagógusok módszertani kultúráját, amelynek következtében javulhat a tanulók tanulási eredményessége. Ezen belül különösen az idegen nyelvoktatás módszertanát kell megújítani. Az idegen nyelv használata, alkalmazni tudása szempontjából hatékony és eredményes módszerek alkalmazását kell elterjeszteni az általános iskolákban. Együttműködve a tanulók által megszerezhető formális, nem-formális és informális tanulási kereteivel. E tekintetben maximálisan ki kell használni az informatika és a hírközlés nyújtotta lehetőségeket is.
32
A működtetéshez ki kell alakítani, és alkalmazni kell az országosan létrejövő intézményi és pedagógus teljesítmények egységes mérési, értékelési rendszerét. Kialakítjuk az egységes 12 évfolyamos iskolát, ahol a továbbhaladás felvételi nélkül biztosított a tanuló számára. Általánosan elfogadottá és gyakorlattá kell tenni a mindennapos testedzést. Az általános iskolák pedagógiai programjának és tanítási gyakorlatának biztosítania kell a nagy figyelemmel és alapossággal kialakított alapkészségek elsajátítását, a tehetségfejlesztést és az iskolai felzárkóztatást. Ki kell alakítani az információs, kommunikációs technológiák elsajátításának képességét, az ún. IKT kompetenciát. Az informatika oktatásán túl növekednie kell az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának. Az iskolai felhasználás jellege változóban van, melynek célja, hogy az informatizált tanulási környezetben egyre nagyobb szerepet kap több tantárgy informatikai támogatása, a digitális tananyagok felhasználása, szerkesztése. A nevelési és oktatási intézmények rendszeres tanügy-igazgatási ellenőrzései alapján kijelenthetjük, hogy azok a tanügyi dokumentáció tekintetében jogkövető magatartást tanúsítanak. A pozitív eredmény fenntartása érdekében az eddig kialakított rendszer szerint folytatódnak a tanügy-igazgatási ellenőrzések. Nem kötelező közoktatási feladatok Az önkormányzat fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási intézmények további működését a tanulólétszámhoz igazítva biztosítjuk a pécsi tanulók részére. Az igényekhez igazodva működtetünk társulási fenntartású kistérségi általános iskolát. A következő hét évben általánossá kell tenni az általános iskolákban a Sopianae Örökség tanterv alkalmazását, hogy kialakulhasson az a közös és speciális tudás, ami a Pécsett élő és tanuló diákok egyedi, megkülönböztetett többlettudása lehet. Önkormányzatunk biztosítja az iskolai szünetek idejére a tanulók felügyeletét. Önkormányzatunk továbbra is működteti a Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fúvós zenekarát. Támogatjuk az ökoiskolák szakmai munkáját, különös tekintettel a Pécsett működő Ökováros-Ökorégió program megvalósítására. Támogatjuk az általános iskolák környezettudatos szemlélet kialakítását és fejlesztését célzó programjait. Nem kötelező feladatként tartjuk fent a városi sportiskolát, melynek működtetését sportszakmai szempontok, elsősorban az eredményes utánpótlás nevelés feladatai indokolják. Hasonlóan nem kötelező feladatként vállalta önkormányzatunk a 3. osztályosok úszás oktatását. Mindkét sporttal összefüggő feladat költségei a közoktatást terhelik. Támogatjuk az intézmények határon átnyúló projektekben való részvételét. (Horvátország, Szlovénia, Németország stb.) A nem pécsi tanulók óvodai nevelésével, általános iskolai és részben középiskolai oktatásával kapcsolatos feladatok nem kötelezőek, ugyanakkor az óvodai és általános iskolai területen elkerülhetetlen a kistérségi szintű együttműködés és feladatvállalás. Ezekről a kistérségi feladatellátás körében szólunk. Feladatok: − Az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás területén folytatni kell az eddig kialakult feladatfinanszírozási rendszert, amelynek során minden tanévre meg kell
33
határozni az indítható csoportok számát. Ezt a rendszert a 2008/2009. tanévtől ki kell terjeszteni a középiskolai oktatásra is. Határidő: az adott tanévet megelőző június 1. Felelős: főosztályvezető − Az általános iskolai oktatásban teljes körben kell alkalmazni a kompetencia alapú oktatási programokat, folyamatosan kell gazdagítani valamennyi tantárgy, de különösen az idegen nyelv oktatásának módszertanát. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető − Törekedni kell arra, hogy a nem kötelező feladatok közé tartozó alapfokú művészetoktatási intézményeink szolgáltatásait pécsi állandó lakhellyel rendelkező és önkormányzatunkkal az oktatási feladat közös ellátására társuló önkormányzatok területén lakó tanulók vegyék igénybe. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető − A Sopianae Örökség tanterv kidolgozása és bevezetése során szerzett kedvező tapasztalatok felhasználásával általánossá kell tenni alkalmazását. Intézményi szinten meg kell valósítani a helyi Sopianae Örökség tantervben foglaltakat. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Továbbra is támogatjuk az ÖKO iskolai programokat, különös tekintettel a Pécsett működő Öko város - öko régió program megvalósítására és az EKF 2008. évi egészség-, és környezetkultúra témájú program évére. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Fenntartjuk az egyesületi típusú utánpótlás-nevelési feladatokat teljesítő városi sportiskolát, de – a sportkoncepcióval is összhangban – kezdeményezzük a közoktatási feladatoktól való külön választását. Egyidejűleg támogatjuk a Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola közoktatási típusú sportiskolává való alakulását. Határidő: 2007. szeptember 1. illetve folyamatos Felelős: főosztályvezető − Az intézmények átalakítását követően megvizsgáljuk a 3. osztályos tanulók úszás oktatásának iskolaközpontokon belüli megoldhatóságát. Határidő: 2008. június 30. Felelős: főosztályvezető − Biztosítjuk az iskolai szünidők idején a tanulók felügyeletét. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető 3. Esélyegyenlőség biztosítása
34
A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztés stratégia prioritása között is szerepel, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. E nevelési, oktatási gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír, mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a többi gyermek, vonatkozásában is. Az e csoportokba tartozó hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és roma gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet alakítja. Ennek megváltoztatásához nem elegendő az intézkedési tervben megcélzott hét esztendő. A megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az ágazaton kívülről is szükséges támogatni. Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az oktatáson belül elsődleges a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltozása, a változás elősegítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése. Az intézményvezetőknek különösen nagy gondot kell fordítni a jövőben e szemlélet alakítására. Az óvodák területén: A 2007-es év az Európai Unióban „az egyenlő esélyek mindenki számára” európai év. Ehhez igazodóan városunk kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kívánjuk, hogy a fogyatékkal élő (sajátos nevelési igényű) gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi, kortársaikkal közösen, egy intézményen belül, - a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden óvoda alapító okiratában szerepeltetni kívánjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése minden óvoda feladata. Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvodák nyitvatartási idejének a felülvizsgálata, és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása. Minden évben megvizsgáljuk a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Intézkedési tervet készítünk a tanköteles korú, iskolaérett gyermekek általános iskolai tanulmányainak megkezdése érdekében. Törekedünk a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztésére a helyi igényekből eredő szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kívánunk olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit, hiszen ez az időszak a későbbi lemorzsolódásuk szempontjából kulcsfontosságú. Törekedünk a „jó gyakorlatok” megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola
35
átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Szorgalmazzuk a „Biztos Kezdet” programba történő bejelentkezést és regisztrációt. A helyi Biztos Kezdet program esélyteremtő kezdeményezés lehet, mert a legkorábban nyújt segítséget az eltérő élethelyzetből induló gyerekek számára. A program a városban vagy csak egy városrészben a 0-6 éves korú gyermekeket és családjaikat támogatja. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek társadalmi integrációja kulcsfontosságú a szegénység és kirekesztődés csökkentése érdekében. A program prevencióval, a jelenleginél hatékonyabb beavatkozásokkal segíti a gyermekek fejlődését életük legkorábbi időszakában. A Biztos Kezdet program nyitott, mert az adott szolgáltatási területen élő valamennyi 0-6 éves korú gyermek és családja igénybe veheti, egyben rugalmas, mert szükségleteken alapul, a meglévő erőforrásokra épít, és azokat újjászervezi a családok problémáinak megfelelően, kiegészíti a szolgáltatásokat és segíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mindehhez a településen elérhető gyermekellátások és családtámogató szolgáltatások erőforrásait formálja új rendszerbe. Biztosítjuk a diétás étkezést igénylő gyermekek óvodai nevelésének feltételeit. Az esélyegyenlőség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítjuk az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt. Megteremtjük annak feltételeit, hogy mind intézményében, mind a közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, és az iskolapszichológiai tevékenység. Erősítjük az óvodák logopédiai ellátását biztosító decentrumok működését, valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola keretében működő Pedagógiai Tanácsadó működését. Az általános iskolák területén: Hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges célunk a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megfékezését és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák integrációja. Célunk a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba juttatás. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-3. évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő, a pihenés és a fizikai aktivitás időszakainak arányos biztosítására. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés.
36
Az állami gondoskodásban élők érdekeinek érvényesítésében minden általános iskola vezetőjének részt kell vállalnia. Törekedni kell arra, hogy aki átmeneti gondoskodásban részesül az addigi általános iskoláját megtarthassa. Kidolgozzuk a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés-rendszerét. Az intézményeknek törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban élők, a hátrányos helyzetű tanulók a kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen végzett tevékenység során jártasságot, szerezzenek a felelősséget vállaló magatartásban elősegítve saját társadalmi integrációjukat. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény lehetővé teszi a gyógypedagógiai professzió alkalmazását és pedagógiai együttműködés segítségével a munkát támogatni tudja a többségi intézményekben, ezért az önkormányzat vállalja az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium további működtetését és a nem pécsi illetőségű tanulók oktatását, nevelését is. Számukra szükség esetén kollégiumi férőhelyet biztosít. Az intézmény fenntartása érdekében a feladatellátásáért igényelhető finanszírozás leghatékonyabb módját keresi meg. A tanulási nehézséggel küzdők megsegítésére, integrált oktatására a továbbiakban is működtetni kívánjuk az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium Tanácsadó Szolgálatát, az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai megsegítésére az utazó gyógypedagógiai hálózatot. Az ép értelmű mozgássérült tanulók ellátását a 2007. szeptember 1-jétől az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ általános iskolája látja el. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása első sorban az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvodában történik. A látás fogyatékkal élőket a Felsővámház Utcai Általános Iskola, a hallás fogyatékkal élőket bármelyik általános iskola elláthatja, amelynek alapító okirata ezt a feladatot tartalmazza. Az alapító okiratok módosítása a ellátandó feladathoz igazodik. Minden általános iskolának gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a közösségi életében megtartsa, el kell érnie, hogy az iskolai közösségbe tartozó szülők is elősegítsék a beilleszkedését. A szegregáltan oktatható, nevelhető tanulók ellátása továbbra is az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban történik. A középfokú oktatás területén: A gimnáziumi képzésben az Arany János Tehetséggondozó Program példaértékűen szolgálja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. Erről a tehetség segítés kapcsán szólunk. Az esélyegyenlőség biztosítása területén a középfokú képzésben a szakiskolai képzés tekinthető kritikusnak. A városunkban tanuló 2 969 szakiskolai diák a középiskolai tanulók 20%a, (az országos arány 22,5%) közülük 2 467-en (83%) a város fenntartásában működő iskolákban végzi tanulmányait. Közöttük nagyon sok a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézségekkel küzdő, kellő (megalapozott) előképzettséggel nem rendelkező fiatal. A szakiskolákban a tanulók jelentős része a közismereti tárgyak nem megfelelő programja és a nem megfelelő módszerek alkalmazása miatt eleve tanulási kudarcnak van kitéve. A tömeges bukások többnyire nem a szakmai tárgyakból, hanem a közismereti tárgyakból következnek be. A lemorzsolódás
37
csökkentése érdekében a NFT Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében, továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. Nagy súlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozásra. Ezen a téren a SZFP első és második körében pályázó intézményeink tapasztalatainak továbbadására van szükség. Célszerű a tapasztalatok átadása – átvétele a szakközépiskolák számára is. A SZFP kiterjesztésével fenn kell tartanunk a jelenlegi állapotot a tanulók együtt-oktatása és nevelése terén. Az együttnevelés feltételeinek megóvása és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és a többi gyermek, tanuló vonatkozásában. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság és a Nevelési Tanácsadó ez irányú szolgáltatásait csak rendkívül indokolt esetben, a szülőkkel szorosan együttműködve, támogatásukat és egyetértésüket megszerezve célszerű kérni és igénybe venni. A Bizottság vizsgálata alapján az arra rászorulók számára továbbra is szükséges biztosítani a speciális szakiskolai képzés lehetőségét. Feltehetően az új TISZK létrehozására irányuló pályázati felhívás – az előzőhöz hasonlóan – előnyként kezeli a speciális szakiskolai képzést. Interkulturális oktatás (nemzetiségi, migráns) A német nemzetiségi nyelvoktatást az önkormányzat első sorban a Belvárosi Általános Iskolában biztosítja, alkalmazkodva a nyelv iránti csökkenő érdeklődéshez. Az Anikó Utcai Általános Iskolában megvannak a képzés feltételei. A jobb kihasználtság érdekében és az intézmények közelsége miatt az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Általános Iskolájában az önkormányzat nem indít német nemzetiségi osztály indítást. A Felső-vámház Utcai Általános Iskolában már több éve nem indult német nemzetiségi osztály, mert nem volt rá igény. Az önkormányzat vállalja a Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnáziumban a nem pécsi illetőségű tanulók oktatását, nevelését is, számukra kollégiumi férőhelyet biztosít. Lehetőség szerint a 246/1999.(06. 03.) számú közgyűlési határozat értelmében szorgalmazza a nemzetiségi iskola kisebbségi önkormányzatával történő közös működtetését. Fel kell készülni a migráns tanulók fogadására, ezen belül a magyar nyelvnek, mint idegen nyelvnek és a magyarországi ismeretek oktatására. A pedagógiai programok módosítása nyomán bekerült az együtt élő népek kultúrájának megismerése. Ennek megvalósításán munkálkodni kell, hogy Pécs megőrizhesse sokszínűségét. Támogatjuk a nemzetiségi nyelvek idegen nyelvként való oktatását. A pedagógus továbbképzések megtervezésénél törekedni kell az interkulturális oktatáshoz kapcsolódó módszertani fejlesztések és a magyar, mint idegen nyelv oktatásának támogatását szolgáló továbbképzések igénybevételére.
Feladatok − Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden gyermek esetében meg kell vizsgálni a fogyatékkal élő (sajátos nevelési igényű) és hátrányos helyzetű
38
tanulók a többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának lehetőségét. Szorgalmazni kell az együttnevelésre irányuló programok elterjedését. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető − Felül kell vizsgálni az óvodák alapító okiratát és biztosítani szükséges a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek nevelésének feltételeit. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. Határidő: minden évben az óvodai beíratás időpontja Felelős: főosztályvezető − Felül kell vizsgálni az óvodák nyitvatartási idejét és azt a szülők munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. Határidő: minden év szeptember 1. Felelős: főosztályvezető − Meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Határidő: minden év május 1. Felelős: főosztályvezető − Kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertetésével és bevezetésével segíteni kívánjuk az óvoda, iskola átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék jelentőségének érvényesítését. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − „Biztos Kezdet” program megismerésével és alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek fejlődésének segítése. Határidő: folyamatos Felelős: óvodavezetők, főosztályvezető − Biztosítani kívánjuk a gyermekek számára szervezett óvodai kirándulások, kulturális rendezvények (bábszínház) látogatásához szükséges anyagi fedezetet. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Felül kell vizsgálni az iskolaotthonos osztályok működését, a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára biztosítani kel az oktatási forma igénybevételét. Határidő: évenként Felelős: főosztályvezető
39
− Az állami neveltek felvételét biztosítani kell az általános iskolákban, nem lehet mérlegelés tárgya. Együtt kell működni a feladatellátásban a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs Megyei Jogú Város intézményével. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Létre kell hozni az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban az Egységes Gyógypedagógiai , Módszertani Intézményt. Továbbra is működtetjük az intézmény Pedagógiai Tanácsadó Szolgálatát, az utazó gyógypedagógiai hálózat működésével kiegészítve. Határidő: 2008. július 1. Felelős: főosztályvezető − Minden intézményben, tagintézményben be kell fogadni a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, fel kell készülni az eredményes oktatásukra, nevelésükre. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartásával továbbra is biztosítani kell az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű, de arra érdemes tanulók számára. Továbbra is biztosítani kell pécsi tanulók részvételét a programban. Az arra érdemes tanulók kiválasztására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető − Nagy súlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozásra. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. A szakiskolák ismerjék meg egymás programjait, az eredményes programok átvételével javítsák saját programjaik hatékonyságát. Határidő: 2013. december 31. Felelős: a szakiskolák igazgatói főosztályvezető (a koordinálásért és az ellenőrzésért) − Tárgyalásokat kell kezdeményezni az Országos Horvát Önkormányzattal a Miroslav Kleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon további működtetésének átadása érdekében. Határidő: 2008. március 31. Felelős: főosztályvezető − Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és beiskolázási tervek összeállításakor kiemelten legyenek tekintettel, az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb nevelését elősegítő programokra. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők főosztályvezető (az ellenőrzésért)
40
− Az óvoda- és iskola központok vezetői, a pedagógiai szakszolgálattal együttműködve törekedjenek arra, hogy az integráltan nevelt gyermekek a lehető legtöbb szakszolgálatot helyben vehessék igénybe. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők főosztályvezető (az ellenőrzésért) 4. Tehetségsegítés A tehetségsegítés programjának kialakítása a tehetségek azonosítását, a tehetség pedagógiai módszerek kidolgozását, gyakorlati megoldásait segítheti elő. Jó példa erre, az Arany János Tehetséggondozó Program, amely a Leőwey Klára Gimnázium és a Kodály Úti Kollégium együttes munkájának egyik sikeres vállalkozása. Az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett szükséges a művészeteket, a tudomány közi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekhez kiterjedő tehetségsegítő programok támogatása is. Ezt a munkánkat eredményesen segítheti a Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködés. Ezen belül az alap és középfokú művészetoktatási intézményeknek a PTE Művészeti Karával való együttműködése, erősítheti az új rendszerű művészeti tanár képzést is. A magyar közoktatás az utóbbi időben kissé megfeledkezett az egyéni különbségekkel rendelkező tehetségekről, a velük való gondoskodásról, pedig a közoktatásról szóló törvény kimondja a tanulók joga a tehetségüknek és adottságaiknak megfelelő oktatás. Pécsett az általános iskolák gyakorlata ennek ellentmond, hiszen az utóbbi hat esztendőben is két ágon folyt a tehetség gondozása. Részben a tanórai keretek között, emelt szintű oktatás, nívó-csoportos oktatás keretében. Másrészről tanórán kívüli tevékenységként szakkör, napközis tevékenységi kör, tehetséggondozó program stb. formájában, legnagyobb számban sport, matematika, idegen nyelv, számítástechnika, természettudomány és zenei képességek fejlesztését megcélozva. Ennek teljesüléséhez az önkormányzat heti két órával járult hozzá osztályonként a normál tantervű osztályok kivételével. A tehetségesek széleskörű versenyeken mérik össze tudásukat, képességüket. A sport vetélkedők szervezését a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály látta el eddig nem kötelező feladatként. A többi tanulmányi, művészeti versenyt az intézmények és szakmai szolgáltatók hirdetik meg. Gyakori, hogy nem oktatási intézmények hirdetnek, általában rajz versenyeket. A jövőben a tehetségekről való gondoskodás a világszerte elterjedt egyéni mentor rendszer alapján szervezhető, elsősorban középiskolákban. A pedagógusok heti két órája e célokra is rendelkezésre állhat. Szerepe a speciális fejlesztésben jelentős, hiszen a mentorált tanuló iskolán kívüli lehetőségeivel is számol. Azok a középiskolák, ahol az osztályszám magas, a nem kötelező választható óraszámok terhére működtethet mentor tanárt a különösen tehetségesek gondozására. A tehetséges tanulók felismerése érdekében az iskolában szükséges a kreativitás mérése, a tanulási stratégiák és az énkép vizsgálata, szükség esetén tehetségfejlesztő szakértő alkalmazása. Ki kell dolgozni a tehetséggondozás városi stratégiáját.
41
Megállapodást kell kezdeményezni a Pécsi Tudományegyetemmel, hogy a pedagógusnak készülő hallgatók gyakorlatukat a pécsi általános iskolákban teljesíthessék, s a tehetséggondozásban szerepet vállaljanak. Feladatok: − Ki kell dolgozni a tehetséggondozás városi stratégiáját. Ebben kapjon figyelmet az intellektuális, az egyes szaktudományokhoz kapcsolódó tehetséggondozó programok mellett a művészeteket, a tudomány közi és a gyakorlati élethez kapcsolódó területekre kiterjedő tehetségsegítő programok támogatása is. Határidő: 2008. április 30. Felelős: főosztályvezető − Az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartásával továbbra is biztosítani kell az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű, de arra érdemes tanulók számára. Továbbra is biztosítani kell pécsi tanulók részvételét a programban. Az arra érdemes tanulók kiválasztására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Megállapodást kell kezdeményezni a Pécsi Tudományegyetemmel a pedagógus hallgatók gyakorlatának pécsi, önkormányzati intézményekben történő teljesítésére. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető 5. Kistérségi feladatellátás és együttműködés A 2006-2007-es tanévben óvodáinkban és általános iskoláinkban összesen 1722 nem pécsi gyermekről gondoskodunk, döntő többségük a pécsi kistérség településeiről jár be, de vannak tanulók a megye más kistérségeiből is. Az 1722 gyermek közül 355 (mintegy 15 óvodai csoportnyi) jár pécsi önkormányzati óvodákba, ami az óvodásaink 7,5 %-a. 1367 (53 osztálynyi gyermek) pedig önkormányzati fenntartású általános iskola tanulója (13,5%). A 2005. évi zárszámadás adatai alapján az óvodai alap normatíva az éves költségek átlagosan cca 45%-át, az általános iskolai alap normatíva pedig kb. 60%-át fedezi, azaz óvodás gyermekenként kb. 220 ezer, az általános iskolai tanulók után kb. 145 ezer forint pécsi önkormányzati kiegészítés (volt) szükséges. A bejáró normatíva 2007. szeptemberétől megszűnik, ami további, mintegy 26 M Ft forráskiesést jelent. A nem pécsi tanulók magas aránya és a finanszírozás jelenlegi gyakorlata oly mértékben terheli a pécsi közoktatás költségeit, hogy ez eddigi gyakorlat tovább nem folytatható. El kell érni, hogy 2007. szeptemberétől Pécs város többletkiadásait (a tényleges költségek és a normatíva különbözetét) az intézményfenntartó társulásban ellátott feladatért járó úgynevezett kistérségi normatíva, illetve a társulásban résztvevő települések tényleges költségekhez való hozzájárulása biztosítsa. (A többlet normatíva a többlet költségek kb. 2/3-ád, a települési hozzájárulás 1/3-ád biztosíthatja a tényleges hiánynak.) 42
A város közoktatási rendszerének átszervezését, az új intézményi struktúra kialakítását több tényező is indokolja. Ezek közül az egyik fontos szempont, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás területén – az igazságosság, az arányos tehervállalás következetes érvényesítése mellett a kistérségi feladatellátás ösztönző normatíváit minél nagyobb arányban vehessük igénybe. Ennek feltétele, hogy a feladatellátás intézményfenntartó társulásban történjen. Intézményeink száma, a vidéki gyerekek „szétszórt” jelenléte a város óvodáiban, iskoláiban gyakorlatilag lehetetlenné teszi a társulások létrejöttét, és a potenciálisan bevonható források megszerzését. Az új városi struktúra kialakítása fontos lépés lehet a probléma megoldásában. Feladatok: − 2007. szeptember 1-től a nem pécsi tanulók óvodai és általános iskolai nevelését és oktatását intézményi fenntartó társulásban működő intézményekben kell biztosítani. Elő kell készíteni a városi óvoda és iskolaközpontok, valamint az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ intézményfenntartó társulásban történő működését. A megállapodások megkötését követően, intézkedni szükséges a kistérségi normatívák 2007. szeptember 1-től történő igényléséről. Határidő: 2007. június 30. Felelős: főosztályvezető − Az intézményfenntartó társulások működésének tapasztalatait évente értékelni szükséges, és a kölcsönös érdekek figyelembe vételével szükség esetén javaslatot kell készíteni a módosításokra. Határidő: évente április 30. Felelős: főosztályvezető 6. Középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás A középfokú oktatásban az elmúlt mintegy 10 évben végbement expanziót a következő években jelentősen befolyásolja a tanulók számának csökkenése, amely az általános iskolában már erősen érezhető. A 80-as évektől megindult népességszám csökkenés a prognózisok szerint az elkövetkező években, évtizedekben is folytatódik mind országosan, mind regionálisan. 2001-hez képest 2016-ra 6%-kal csökken a népesség. A megyék vonatkozásában is közel azonos intenzitású fogyás várható. A népesség csökkenése a számítások szerint főként a legfiatalabb populációt érinti, számuk másfél évtized alatt megközelítőleg 10%-kal mérséklődik. A régióban városunkban illetve a pécsi kistérségben a legmagasabb a 18 éves vagy idősebb korosztály körében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (47%), aminek egyenes következménye az, hogy a szülők nagy hányada kívánja gyermekét érettségit adó képzésben részesíttetni. A szülők nagy többsége a gimnáziumi érettségit részesíti előnyben. Ennek következménye a gyengébb képességű tanulók megjelenése a gimnáziumokban, az eredmények csökkenése.
43
Miközben a felsőfokú továbbtanulási rangsorban az elmúlt 10 évben a régió megőrizte az országos szinten közepes pozícióit, addig Baranya megye jelentősen visszacsúszott ebben a rangsorban: a 8. helyről a 12. helyre. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) eredményei alapján Baranya megye az előkelő 2. helyen áll. A szakközépiskolákban az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek (OSZTV, utódja a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenye) rangja a legnagyobb. Itt Baranya megye a 20. helyre csúszott vissza. A középszintű érettségi vizsgák tekintetében a mezőny első felében foglalunk helyet, emelt szintű érettségik tekintetében viszont az utolsók között. A nyelvvizsgákat tekintve az országos listán Baranya megye a 6. helyről a 4. helyre lépett előre. Az idegen nyelvek oktatása területén – erősítve a nyelvvizsgával kapcsolatos eredményeinket - az érvényben lévő kormányprogramnak megfelelően el kell érni, hogy a tanulók valamennyi középiskolánkban az angol nyelv tanulásához hozzáférhessenek. A szülők és a tanulók körében is folyamatosan nő az érdeklődés a nyelvi előkészítő évfolyamok iránt. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbra is arra, hogy ezek megszervezése az igényeknek megfelelő legyen. El kell érni, hogy lehetőleg valamennyi iskolában megfelelő képesítésű pedagógus tanítsa az idegen nyelveket. Támogatni szükséges, hogy a nemzeti kisebbségek nyelveit (horvát, német) minél több nem nemzetiségi intézményben is idegen nyelvként oktassák. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyik 2006. évi módosítása előnyben részesíti tanulók előrehaladása érdekében az egységes, 12 évfolyamos iskolák alapítását és működését, amely alapvetően általános iskolai és gimnáziumi feladatokat lát el, de egyes esetekben indokoltnak tartja az általános iskolai, gimnáziumi és szakképzési feladatok ellátását biztosító iskola működtetését is. Az általános iskola és a gimnázium szorosabb kötelékű működtetését indokoltnak látjuk az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központban, ismét bevezetendőnek az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnáziumban, de a szakképzés szétaprózottságát elkerülendő, szakképzési feladatok ne háruljanak ezekre az intézményekre! Helyette együttműködési megállapodásokkal lehet segíteni a tanulók biztosabb továbbhaladását. Gimnázium: A helyzetelemzésből kitűnik, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatán kívül a város területén középiskolát működtető fenntartók nagyobbik része gimnáziumot tart fenn. A gimnáziumi osztályok száma 228, ebből önkormányzatunk 137 osztályt működtet (60%). Az városban összesen 6 999 diák végzi tanulmányait gimnáziumi osztályban, ebből 4 347 (62%) jár az önkormányzat fenntartásában működő iskolába. A városban középfokon tanulók (14 778) 47,4%-a gimnazista, ezen belül 38% az önkormányzati intézményben tanulók aránya. Valamennyi arány felette van az országos átlagnak, ami 35% . Az arányaiban magas gimnáziumi beiskolázás miatt – a fentebb vázolt színvonalcsökkenésen túl - a szakközépiskolák a korábbiakhoz képest lényegesen gyengébb tanulókat tudnak beiskolázni, míg a szakiskolákban szinte teljes mértékben a maradékelv érvényesül. A szakképzés meglévő problémái miatt ezen a következő években változtatni kell.
44
A nem önkormányzati fenntartók többsége az elmúlt 15 - 18 éven belül hozta létre vagy vette át működtetésre intézményét. Várhatóan ők nem fogják csökkenteni osztályaik, tanulóik számát, hiszen jelenleg is inkább a gimnáziumi képzés növelése irányába tevékenykednek. Kizárólagos megoldásnak jelenleg csak az látszik, ha Pécs városának önkormányzata csökkenti gimnáziumi osztályainak számát, ezzel együtt az ott tanulókét is. Emellett elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a képzési specifikumok alapos megvizsgálása után az egyes iskolákban indítható osztályok számát és azokban a tanulók létszámát egy ideális értékre állítsuk be. Ahhoz, hogy a tanulmányi versenyek területén továbbra is kiemelkedő eredmények szülessenek, szüksége van a városnak egy valóban "elit" gimnáziumra, de akkora létszámmal, amellyel képes ennek a feladatnak megfelelni. Az ide be nem jutó tanulókkal a többi gimnázium még képes lenne az átlagosnál jobb eredményeket produkálni, ugyanakkor több, a minőségi szakképzésre is alkalmas diák kerülhetne a szakközépiskolákba. A helyzetelemzésben említett, az intézmények nevében szereplő „Gimnázium és Szakközépiskola” elnevezést is célszerű felülvizsgálni és a profiltisztítással együtt rendezni. A gimnáziumainkban meglévő angol, francia, olasz, spanyol két tanítási nyelvű képzések iránti kereslet változatlan. Ezek további fenntartása indokolt, bővítésére a francia képzés tekintetében - az intézmény zsúfoltsága miatt - más képzés rovására biztosítható csak a lehetőség, míg a többi képzés rugalmasan képes igazodni az igényekhez, évfolyamonként 1 vagy 2 osztály indításával. A horvát nyelvű nemzetiségi képzés iránti igény folyamatosan nő. Ez nem kis mértékben köszönhető a kollégiumi elhelyezésben történt jelentős javulásnak. Az iskola jelenleg is folyó további modernizálása, az anyaországgal kialakított szoros és a mindennapok szintjén megvalósuló kapcsolatok, az anyaország uniós törekvései nagy valószínűséggel tovább erősítik ezt a folyamatot. A német nemzetiségi képzés iránti igény stabilnak nevezhető, bár az utóbbi időben némileg csökkent az érdeklődés a képzés iránt. Remélhetőleg a folyamat egy jól átgondolt beiskolázási programmal még megállítható és a jelen intézkedési terv érvényességi idején belül nem lesz szükség a képzési kapacitás szűkítésére. Mindkét képzés vonatkozásában a személyi feltételek esetében a kétnyelvű képzésre is alkalmas közismereti szakos pedagógusok létszámát az igényeknek megfelelően kell biztosítani. A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók érdekében mindenképpen szükséges az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartása. Szakközépiskola A város területén lévő szakközépiskolákban 4 810 tanuló végzi tanulmányait, ami az összes középiskolai tanulónak 32,6 %-a. Az országos arány 42,5%. Az országos átlagtól való jelentős eltérés okai: a gimnáziumi oktatás szükségesnél nagyobb aránya, a szülői igények növekedése a gimnáziumi képzések iránt, de a felsőoktatási intézmények megnövekedett felvételi kapacitása is befolyásolja a középiskolai választásokat. Pécs város fenntartásában működő szakközépiskoláiban 4626 diák tanul, ami a város szakközépiskolásainak 96 %-a. A nem önkormányzati fenntartású szakközépiskoláiban 184-en tanulnak, ami 4%-ot jelent. A városi intézmények túlsúlya vitathatatlan. A beiskolázási gondok miatt tetten érhető színvonal-csökkenés (l. elsősorban OSZTV eredmények) hatását mielőbb orvosolni kell; az eddigiektől eltérő, hatékonyabb
45
pedagógiai módszerek alkalmazásával a folyamatot meg kell állítani, lehetőség szerint meg kell fordítani. A szakképző intézmények képzési kínálatában a már megindult átalakulás továbbfolytatása szükséges. A szakképzés munkaerőpiachoz történő alkalmazkodása, továbbá az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében támogatni kell a Pannon Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) kialakításának befejezését, működésének megkezdését 2007. szeptember 1-jével. A folyamatban lévő pályázat továbbvitelével elő kell készíteni a következő TISZK kialakításához szükséges pályázatot és azt – nyertes pályázat esetén – a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) II keretében rendelkezésre álló források felhasználásával meg kell valósítani. A pályázati felhívás megjelenése után meg kell vizsgálni a pályázati lehetőségeket és azoktól függően a Pannon TISZK-ből kimaradt intézményeinkkel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egyedül vagy konzorcium vezetőjeként adja be pályázatát. A TISZK(ek)-nek a jelenlegi szakképző intézményeknél rugalmasabban kell követniük a munkaerő-piac igényeit, az igények változásait. Annak érdekében, hogy ezt a feladatát minél jobban tudja teljesíteni, meg kell vizsgálni a Pannon TISZK tagiskoláinak gazdálkodási körülményeit. A későbbiekben vizsgálandó az is, hogy a jelenlegi intézményi forma biztosítani tudja e a szükséges rugalmasságot, vagy egy más formában lenne e lehetősége jobb teljesítményt elérni. Ezek a tapasztalatok az újabb TISZK elnyerésére irányuló pályázat elkészítésekor nagy valószínűséggel még nem fognak rendelkezésre állni, ezért javasoljuk a Pannon TISZK pályázatának analógiájára elkészíteni a következőt. A későbbiekben a Pannon TISZK konzorciumának tagjaival szükséges lesz felülvizsgálni az iskolák együttműködésének kereteit, valószínűleg a szorosabb kapcsolatok irányába kell elmozdítani a most még teljesen laza együttműködést. A Pannon TISZK és a létrejövő új TISZK együttműködését, egymás melletti működését is feltehetően a jelen intézkedési terv futamideje alatt kell kidolgozni. A szakközépiskolai és szakiskolai képzés területén egyaránt szükséges az oktatott szakmák folyamatos korszerűsítése, megújítása, a kínálatnak munkaerő-piachoz való igazítása úgy, az oktatott szakmák közötti átfedéseket kerüljük el, párhuzamos képzés ne alakuljon ki. Ebben a tekintetben folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés szükséges a megye, a régió szakközépiskoláival, iskolafenntartóival Fokozottan kell figyelnünk a szakmai alapozó oktatás minőségére, amit az új OKJ és vele együtt a képzési modulok bevezetése különösen indokolttá tesz, miután egy – egy modul több szakma képzése során is jelentkezhet. A moduláris képzés bevezetésére, alkalmazására fel kell készülnie valamennyi szakképző intézménynek és szakoktatóiknak is. Célszerű a gyakorlati és elméleti képzés közelítése. Lehetőség szerint a gyakorlati képzést iskolán kívüli képzőhelyen célszerű megoldani azzal, hogy a képzőhelyek felszereltségéből adódó különbségek ne alakuljanak ki a tanulók között. Az emiatt szerzett esetleges hiányosságokat iskolai tanműhelyekben kell kiküszöbölni. Meg kell keresnünk azokat a képzési lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik bizonyos szakmákban az iskolák közötti közös képzéseket. Néhány ilyenre már most is van példa ( Angster - Kereskedelmi, Simonyi - Pollack). Ezzel együtt az átjárhatóság megvizsgálása is lényeges, különösen az új OKJ szerinti képzéseknél. Rendkívül fontos a korszerű módszerek alkalmazása, működtetése a szakközépiskolákban is. Erről a területről a szakiskolákról szóló részben a Szakiskolai Fejlesztési Program kapcsán bővebben szólunk. A szakközépiskolai és gimnáziumi képzés jobb elkülöníthetősége érdekében a korábban elkezdett, de nem befejezett profiltisztítást a „Gimnázium” cím alatt leírtaknak megfelelően célszerű lenne megoldani.
46
A művészeti szakképzés feladatát látja el a TISZK -be nem integrálható Pécsi Művészeti Szakközépiskola, amely országos és regionális beiskolázás alapján működik, országosan egyedülálló struktúrában. A művészeti szakképesítésekre való felkészítés mellett a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelye. Az oktatási feladatokkal összhangban, meghatározó jelentőségű kulturális – művészeti intézményként vesz részt Pécs város művészeti életében. Feladatának összetettsége miatt indokolt lenne - más szakképzést végző iskolákhoz hasonlóan - fejlesztési lehetőségeket biztosítani számára. A szakközépiskolában végzettek gyakori problémája a tanult idegen nyelv nem kellő szintű ismerete. Az idegen nyelvből is kötelező érettségi jelentősen javít ugyan a korábban súlyos hiányosságon, egyre inkább szükségét érezzük a nyelvoktató osztályok számának növelését a szakközépiskolákban is. Ezt a képzési formát vállaló intézmények rendkívül pozitív tapasztalatai is alátámasztja a bevezetés helyességét. Emellett célszerű kiterjeszteni a nyelvi képzésekre, oktatásra is az iskolák közötti együttműködést. Ebben példaadó lehet a Miroslav Krleža Horvát Gimnázium és a Simonyi Károly Szakközépiskola kapcsolata. Külön problémát jelent a kis létszámú csoportok érettségire való felkészítése a szakközépiskolában. Ennek módszerét kell dolgozni az együttműködési lehetőséget megkeresésével együtt. Az iskolarendszerű felnőttképzés erőteljes csökkenésére jellemző, hogy 3 iskolánkban (Angster 4, Simonyi 3 évfolyamon 40, Zipernowsky 24) 68 tanuló veszi igénybe ezt a szolgáltatást, kizárólag levelező formában. A TISZK feladatai között a felnőttképzés is szerepel. Erre, ennél nagyobb volumenű képzésre fel kell készülni. Iskolarendszeren kívüli képzést iskoláinkon kívül magán cégek is folytatnak a városban, iskoláinkhoz képest előnyben vannak, mert rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez. Szakiskola A városunkban tanuló 2 969 szakiskolai diák a középiskolai tanulók 20%-a, (az országos arány 22,5%) közülük 2 467-en (83%) a város fenntartásában működő iskolákban végzi tanulmányait. A szakiskolai képzésben nagyszámban előforduló hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáiról az „Esélyegyenlőség biztosítása” feladatok között részletesen szóltunk. Ezeket itt nem ismételjük. A 2006-ban megújított Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a moduláris képzést részesíti abszolút előnyben. Ennek révén a tanulók részképesítések megszerzésével is eljuthatnak egy-egy szakképesítés megszerzéséhez. A 16 éven felüliek számára lehetőség van egyes szakmákban szakképesítés megszerzésére akkor is, ha a 9. – 10. osztályt nem végezték el. Ösztönözni kell a tanulókat ezen szakmák megszerzését célzó tanulmányok folytatására illetve rész-szakképesítések megszerzésére. Különös tekintettel kell lennünk a hiányszakmákban történő képzésekre. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont mellett működő Dél-Dunántúli Regionális és Fejlesztési Tanács ajánlatára az illetékes kereskedelmi és iparkamarák közreműködésével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium régiónként határozza meg a hiányszakmákat, amelyek elsajátítására irányuló képzéseket a minisztérium kiemelten támogatja anyagilag is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
47
Iparkamarával, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal együttműködve kell növelni az ilyen szakmára jelentkezők számát. A fentiekkel kapcsolatban megfontolásra érdemesnek tartjuk a szakiskolai 9 -10. osztályok képzésének átgondolását. Egységesítésre, az átjárhatóság biztosítására lenne szükség. Talán megoldható lenne a 10. évfolyam végén városi szintű vizsgáztatás bevezetése. Megfontolandó egy tagintézmény létrehozása, ahol több szakképző iskola számára is nevelnek, oktatnak, orientálnak tanulókat. A Pannon TISZK tagiskoláiban tanuló szakiskolai tanulók számára biztosítani kell mindazon lehetőségek igénybevételét, amelyeket a szakközépiskolai társaik is igénybe vehetnek. A központi tanműhely működtetése során meg kell őket is ismertetni a csúcstechnológiával, természetesen a nekik megfelelő szinten. Ennek a követelménynek teljesítését a létrejövő új TISZK is kapja feladatul. Folytatni érdemes a Hanns Seidel Alapítvánnyal kialakult és mindkét fél számára hasznos kapcsolatot. A jelenleg még érvényes együttműködési megállapodás folyamatos megújításával és fenntartásával lenne célszerű az Alapítvány képzéseit igénybe vevők számára a tanulás, az Európai Unióban elismert szakma és a mesteri cím megszerzésének lehetőségét biztosítani. Jó lenne az Alapítvány keleti és déli irányú terjeszkedése során a hídfő szerepét betölteni, amire legkeletibb és legdélebbi képző központként reális esélyünk lehet. Nagyon jó tapasztalataink vannak az idegen nyelv – az Alapítvánnyal kapcsolatos tevékenységben természetesen a német – tanulásával kapcsolatban is. A tanuló értelmes célt – külföldön is elismert bizonyítványt, mesterlevelet – látva maga előtt, sokkal motiváltabb ebben a tekintetben is. Az iskolák külföldi kapcsolatait kihasználva célszerű lenne más nyelvekre, országokra is kiterjeszteni a bizonyítványok ottani elismerését. Az iskolarendszerű felnőttképzés területén az érettségire épülő képzést folytató Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola 443 tanulóval képviselteti magát, rugalmasan alkalmazkodva a munkaerő-piac igényeihez. Hatalmas konkurenciát jelent az, hogy hasonló képzéseket folytat a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara. Gyakorlatilag ez a két intézmény osztozik a képzés iránt érdeklődő tanulókon. A két intézmény szorosabb együttműködése valószínűleg hasznos lenne mindkét fél számára. Felnőttoktatás: Ezt a tanulási formát jellemzően azok a fiatalok választják, akik valamilyen szakmai képzés befejezése után munkavállalási lehetőségük szélesítése érdekében érettségi vizsgát kívánnak tenni, vagy a nappali rendszerű (főleg gimnáziumi) képzésben nem voltak kellően sikeresek. Mindenképpen közismereti tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, stb.) magasabb szinten történő tanulásáról van szó. A korábban megszokott beidegződésnek megfelelően a szakmát szerzett résztvevők jellemzően abban az iskolában szeretnének érettségit szerezni, ahol szakmájukat is szerezték. Ez helyből azt jelenti, hogy az oktatás elaprózódik. Ilyen képzést folytat a város önkormányzatának fenntartásában működő intézmények közül az 500. sz. Angster József Szakképző Iskola (esti tagozaton 16, levelezőn 165, nappalin 302), a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (estin 57), a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (nappalin 84), a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola (levelezőn 141,nappalin 84). A fent említett másik csoport jellemzően a Pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola felnőtt-oktató tagozatán végzi tanulmányait (estin 415, levelezőn 127). Az érettségi
48
vizsgák egységesek, a széttagoltság szakmailag nehezen indokolható, azaz szakmai és gazdaságossági szempontokból is érdemes lenne a képzéseket összevonni és egy, legfeljebb két intézményben megvalósítani. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem önkormányzati fenntartású intézmények is megjelentek ezen a piacon, jelentős részt vállalva az oktatásban. A Gandhi Közalapítványi Gimnázium esti tagozaton 136, levelezőn 154, a Pannon Középiskola és Szakiskola 325 fiatalt képez, ebből 225-en a kezdő 10. évfolyamra járnak. Kollégium A megye, a régió nagy részének elaprózódott településszerkezetéből; középiskoláink megyén, régión túlnyúló, gyakran az egész országot érintő beiskolázásából (Művészeti), az anyagilag hátrányos helyzetű tanulók jelentős számából következően, továbbá a legmagasabb színvonalú képzést biztosító középfokú intézmények megyeszékhelyeken való koncentrációja következtében a tanulási út biztosításában, az esélyteremtésben, a hátránykompenzációban, a tehetségmentésben, a tehetséggondozásban meghatározó jelentőséggel bírnak a középiskolai kollégiumok, amelyekre a tankötelezettség teljesítéséhez, a szakképzésben való részvétel lehetőségéhez hosszú távon is szükség van. Az elmúlt években sikerült egy meglehetősen egységes, jól működő, egymással és a középiskolákkal jól együttműködő, céljainknak megfelelő kollégiumi rendszert kialakítani. A városi diákotthon szerepét betöltő Hajnóczy József Kollégium, a több középiskola diákjait befogadó Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Kollégiuma, az egy iskolához köthető Pollack Kollégium olyan kollégiumfejlesztési programot dolgoztak ki és valósítanak meg, amely egyrészt a kor követelményeinek megfelelő környezetet és ellátást képes biztosítani a tanulók számára, másrészt nevelési-oktatási tevékenységével – az iskolákkal együttműködésben – szerepet vállal a tanulók tehetséggondozásában és felzárkóztatásában egyaránt. E területen fel kell használni az Arany János Program regionális tapasztalatait, s mind az ellátásban, mind a fejlesztésben előnyt kell biztosítani a hátrányos helyzetű tanulók számára. Feladatok: − Lehetővé kell tenni a közoktatási törvényben erre a célra biztosított órakeret terhére az arra érdemes tanulók felkészítését az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyekre. Határidő: 2013. december 31. v. folyamatos Felelős: a középiskolák igazgatói főosztályvezető (az ellenőrzésért) − A felkészítő munka színvonalának emelésével el kell érni, hogy a középiskolai tanulók mind nagyobb hányada tegyen idegen nyelvből - nyelvvizsgával egyenértékű - emelt szintű érettségi vizsgát, különös tekintettel a kormányprogramban is kiemelt angol nyelvre. Határidő: folyamatos Felelős: a középiskolák igazgatói főosztályvezető
49
− Az önkormányzaton kívüli intézményfenntartók bevonásával meg kell vizsgálni a gimnáziumi osztályok számát és lehetőség szerint azok arányát a középfokú oktatás keretein belül az országos átlaghoz kell közelíteni. Határidő: 2008. szeptember 1. Felelős: főosztályvezető − Folytatni kell és be kell fejezni – lehetőség szerint az Európai Unió és Horvátország támogatásával a Miroslav Kleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Szigeti úti épületének rekonstrukcióját. A német nemzetiségi képzés tekintetében szükséges egyeztetni a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával a képzés szinten tartása érdekében. Határidő: 2010. december 31. Felelős: Miroslav Kleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon igazgatója főosztályvezető − Támogatni kell a Pannon Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítását úgy, hogy működését a 2007/2008. tanév elején megkezdhesse. A folyamatban lévő „Szakképzési programok előkészítése” pályázat eredményeként létrejövő anyagot úgy kell elkészíteni, hogy az a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-höz kapcsolódó újabb Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítására irányuló pályázatra alkalmas legyen. Határidő: 2007. szeptember 1. értelemszerű (a TISZK pályázat elkészítésére) Felelős: főosztályvezető − A szakképző iskolák a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, a DélDunántúli Regionális Munkaügyi Központtal, a Baranya Megyei Szakképzési Tanáccsal együttműködve kísérjék figyelemmel a munkaerő-piaci igényeket, a szakképzések változásait és azokhoz alkalmazkodva folyamatosan gondoskodjanak az iskolai képzések megváltoztatásáról, azok időben történő meghirdetéséről. Határidő: minden év szeptember 1. Felelős: a szakképző iskolák igazgatói főosztályvezető (az ellenőrzésért) − A moduláris képzések bevezetésével és széleskörű elterjesztésével lehetővé kell tenni a tanulók számára azt, hogy több szakmai leágazáshoz szerezzenek alapvető ismereteket, amelyek birtokában rész-szakképesítésekre, teljes értékű szakképesítésre tehetnek szert. Határidő: 2013. december 31. v. folyamatos Felelős: a szakiskolák igazgatói főosztályvezető (az ellenőrzésért) − A szakiskolák dolgozzák ki a 9. – 10. évfolyamokra érvényes egységes elméleti és közismereti képzések tananyagait. Vizsgálják meg egy, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő szakiskolákra érvényes, a 10. évfolyam végén teendő szintvizsga lehetőségét. Határidő: 2010. december 31. Felelős: a szakiskolák igazgatói 50
főosztályvezető (az ellenőrzésért) − Meg kell vizsgálni a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola és a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara közötti szorosabb együttműködés lehetőségét. Határidő: 2008. március 31. Felelős: főosztályvezető − Felül kell vizsgálni és át kell alakítani a jelenleg szétaprózott felnőttoktatási rendszert úgy, hogy az lehetőség szerint egy vagy két intézményben koncentrálódjon. Határidő: 2007. december 31. Felelős: főosztályvezető − Az önkormányzat fenntartásában lévő diákotthonok együttműködését meg kell tartani, a lehetőségek szerint javítva azt. Biztosítani kell a hálótermek törvény által előírt létszámait. Határidő: folyamatos Felelős: az intézmények igazgatói főosztályvezető − A Hajnóczy József Kollégium Kodály Zoltán Úti Tagintézménye konyhájának vállalkozásba adását meg kell vizsgálni és lehetőség szerint megoldani. Határidő: 2007. december 31. Felelős: Hajnóczy József Kollégium igazgatója az Iskolaszolgálat vezetője főosztályvezető 7. Humánerőforrás A pedagógusokra heti kötelező tanítási óraszámának növelése és a gyermekek számának csökkenése miatt szükséges intézkedések következtében jelentősen megnő az oktatási rendszerből kikerülő pedagógusok, kisebb részben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma. A Munkaügyi Központtal közreműködve segíteni kell az állásaikat elvesztők további foglalkoztatását, többek között nem önkormányzati fenntartású intézményekben, iskolarendszeren kívüli képzésekben szociális és egyéb ágazatokban. Ebben további fontos szerepet kaphat a pedagógus képzés megújítása, a pedagógusok és intézmények munkáját támogató pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások, valamint a felnőttképzésben szükséges munkaerő igények. Mérsékelni kell a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számát. A rendszerben továbbfoglalkoztatottak és újonnan belépők számára szakmai programokkal, továbbképzésekkel kell biztosítani a szükséges új módszerek átsajátítását, kompetenciák megszerzését. Az óvodai és általános iskolai beíratást követően minden évben felülvizsgáljuk az óvodák, iskolák pedagógus és a nevelő, oktató munkát segítő, illetve egyéb technikai álláshelyeit, és azt az igényekhez és a szükségletekhez igazodóan határozzuk meg.
51
Segíteni kívánjuk a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítását (projektmódszer, csoportmunka, kooperatív tanulás, epocha), a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetését, és bevezetését. A programcsomag célja ugyanis a segítségnyújtás, valamint a lehetőségnyújtás a megújulásra, amely az önálló értelmezés, a saját és a sajátos felhasználás alapjául szolgálhat. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek eredményes nevelése érdekében szorgalmazzuk a fejlesztő pedagógusi ismeretek elsajátítását. Megvizsgáljuk a nevelési- és pedagógiai programoknak a továbbképzési programokkal és a beiskolázási tervekkel való összhangját. Szakmai programokkal, továbbképzésekkel, támogatni kívánjuk az óvodákban és az iskolákban a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Az óvodákban a feladatellátáshoz biztosított kereset-kiegészítés mértékét a mindenkori pótlékalap 30%-ban határozzuk meg. Az iskolákban óraszám kedvezményt biztosítunk. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az óvodapedagógusok, az általános és középiskolák pedagógusai rendelkezzenek alapvető számítástechnikai ismeretekkel, s azt megfelelő módon tanúsítsák. Erősíteni kívánjuk a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását. Ennek eszköze a teljesítmény motivációs pályázati alap, amely a minőségi, és egyéb teljesítményhez kötött illetménykiegészítésként használható fel. Nagyobb elismerést kívánunk biztosítani a vezetői tevékenységnek. Ezért az intézményvezetők és helyetteseik részére biztosítani kívánjuk a vezetői pótlék mellett a teljesítménypótlékot. A pedagógus továbbképzés igénybevételével minden intézményben biztosítani kell a mérési, értékelési szaktudást. El kell érni, hogy a pedagógusok 2010-ig elsajátítsák a számítógép alkalmazási ismereteket. Képesek legyenek a Digitális Tudásbázist az oktatásban felhasználni, az e-learning módszereket alkalmazni. Ambíciójuk alapján vegyenek részt a digitális tananyagtár bővítésében. Kapcsolódjanak be a Sopianae Örökség tanterv fejlesztésébe. Szükséges az innovatív megközelítés az iskolavezetésben, ezért fontos feladat a vezetők fejlesztése melyen keresztül az oktatási rendszer egészére lehet hatás kifejteni. 2010-től csak pedagógus-szakvizsgával rendelkező pályázót lehet intézményvezetéssel megbízni. Feladatok: − A Munkaügyi Központtal közreműködve segíteni kell az állásaikat elvesztők további foglalkoztatását, többek között nem önkormányzati fenntartású intézményekben, iskolarendszeren kívüli képzésekben szociális és egyéb ágazatokban. Ebben további fontos szerepet kaphat a pedagógus képzés megújítása, a pedagógusok és intézmények munkáját támogató pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások, valamint a felnőttképzésben szükséges munkaerő igények. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Mérsékelni kell a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számát. Határidő: folyamatos
52
Felelős: főosztályvezető − A rendszerben továbbfoglalkoztatottak és újonnan belépők számára szakmai programokkal, továbbképzésekkel kell biztosítani a szükséges új módszerek átsajátítását, kompetenciák megszerzését. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − A pedagógusok továbbképzésével el kell érni, hogy képesek legyenek a digitális tananyagok kezelésére, azokat munkájuk során alkalmazzák. Határidő: 2010. december 31. Felelős: intézmények igazgatói főosztályvezető (az ellenőrzésért) − Intézményi szinten gondoskodni kell végrehajtásának személyi feltételeiről. Határidő: 2010. december 31. Felelős: intézményvezetők
a
Sopianae
Örökség
tanterv
− Ki kell dolgozni és be kell vezetni a hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, nevelését végző pedagógusok juttatási rendszerét. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Évente értékelni kell az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Határidő: minden év szeptember 1. Felelős: főosztályvezető − Biztosítani kell a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelésének, a fenntartó által jóváhagyott intézkedési tervének nyilvánosságát. Határidő: minden év szeptember 1. Felelős: főosztályvezető − Erősíteni kell a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását. Nagyobb elismerést kívánunk biztosítani a vezetői tevékenységnek. Határidő: 2008. január 1. Felelős: főosztályvezető − Módosítani szükséges az önkormányzati minőségirányítási programot és ki kell egészíteni az intézményvezetők teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjének meghatározásával. Határidő: 2007. szeptember 1. Felelős: főosztályvezető 8. A nevelés-oktatás infrastruktúrája Az integrációt követően valamennyi óvodai ellátási helynek és az iskolahálózat épületeinek meg kell felelniük az előírt építési, közegészségügyi szabványoknak és egyéb előírásoknak, valamint a feladatellátáshoz szükséges felszereltséget is biztosítani kell. Törekedni kell olyan, több feladat ellátásra is alkalmas 53
multifunkcionális épületek kialakítására, amelyek más ágazati feladatok ellátásába is bevonhatóak. Meg kell határozni az intézmények eszköz és felszerelés szükségletét. Feladat ellátásukhoz biztosítani kell a legmodernebb információs, kommunikációs technikákat, gondoskodni kell a szoftverek folyamatok fejlesztéséről és az eszközök használatához szükséges bútorzatról és védő eszközökről. A „Szemünk Fénye” program keretében gondoskodunk a közoktatási intézmények világítási és fűtési rendszerének korszerűsítéséről. A gyermekek biztonsága érdekében sürgető feladat az óvodai játszóterek, udvarok korszerűsítése, fejlesztése az új szabvány előírásokhoz igazodóan. Szükséges a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése, figyelemmel a szakmai alkalmasság, a korszerűség, a funkcionalitás, és az egészségvédelem követelményeire. Fokozott figyelmet kívánunk fordítani az óvodák, iskolák informatikai eszközfejlesztésére, az Internet elérhetőség biztosítására. Az általános iskolákban az évfolyamonként csökkenő osztályszámok lehetővé teszik az épületek eredetileg épített osztályainak kialakítását. Az előírásoknak nem megfelelő, oktatásra alkalmatlan helyiségek funkció váltását. Az általános követelményeken túl a szakképzés fejlesztési pályázatok megvalósítása során kell törekedni az infrastruktúra fenti tartalmú biztosítására. Feladatok: − A fejlesztési prioritásokat figyelembe véve, készüljön minden óvodai és iskolai központ szakmai (tartalmi) és infrastrukturális fejlesztésére városi szinten összehangolt és a térségi feladatellátásokat is figyelembe vevő fejlesztési terv. E fejlesztési tervek alapozzák meg az intézményfejlesztésekre benyújtandó pályázatokat. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető − Intézményeink infrastruktúráját költségvetés keretében, bevonásával folyamatosan korszerűsíteni szükséges. Határidő: 2013. december 31. vagy folyamatos Felelős: intézmények igazgatói főosztályvezető (az ellenőrzésért)
pályázati
− Óvodai játszóterek, udvarok előírásokhoz igazodóan Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető
az
korszerűsítése
szükséges
új
pénzek
szabvány
− Kiemelt figyelmet kell fordítani valamennyi intézmény típusban az informatikai és eszközrendszerének folyamatos korszerűsítésére. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető
54
− A szakképzések infrastrukturális fejlesztéseit a TISZK pályázat keretében kell megvalósítani, továbbá a jelenleg folyamatban lévő - siklósi és bólyi szakképző intézmények fenntartóival konzorcium megállapodás alapján készülő szakképzés fejlesztési terv figyelembe vételével kell meghatározni. Határidő: 2008. június 30. Felelős: főosztályvezető 9. Pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások Az intézmény átszervezések kapcsán is kiemeltük a korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások fontos szerepét, és azt a törekvésünket, hogy e szolgáltatások hozzáférését lehetőleg minden intézményben biztosítani kell. A szolgáltatásoknak kulcsszerepük van mind az intézményfejlesztési, mind a humánerőforrás fejlesztési feladatok ellátásában, a pedagógiai és igazgatási információk közvetítésében, a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. A városi szak és szakmai szolgáltatások feladatának megszervezését, feltételrendszerének további alakítását a regionális közoktatás-fejlesztési stratégia figyelembe vételével kívánjuk biztosítani. A szolgáltató rendszer e szerint regionális, megyei és kistérségi szinten ellátandó feladatokra szerveződik. Pécs esetében tehát a feladatok a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás feladatellátása keretében valósítandók meg. A pedagógiai szakszolgálatok terén a különleges szakértelmet igénylő feladat ellátása az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központban folyik, a nevelési tanácsadás, logopédiai fejlesztés, a korai fejlesztés és gyógy-testnevelés ellátásával. A párhuzamos működést elkerülendő a pályaválasztási tanácsadást megyei munkaügyi központtal és a pedagógiai szakmai szolgáltatóval együtt működve tekintjük ellátottnak. A pedagógiai szakmai szolgáltatások esetében a közoktatásról szóló törvény 36. §ban meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatellátásban a városban működő megyei fenntartású intézmény munkájára számítunk. A feladatot teljesítik azok az intézményeink is, amelyek saját jó gyakorlatuk bemutatásával, többlettudásuk megismertetésével, bázisintézményként vagy/és intézményvezetői szakmai előadással hozzájárulnak a városunk oktatásának szakmai fejlődéséhez. Jól bevált gyakorlat az általános iskolai igazgatók körében az egymástól tanulás, mely elsősorban az igazgatói értekezletek keretén belül zajlik. A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály szervezésében havonta, továbbképzés szerűen történik Pécs oktatási és kulturális intézményeiben. Megismerve azok működését és aktuális programját. Feladatok: − Meg kell vizsgálni az intézményeinkben működő pedagógiai szakmai szolgáltatási egységek tevékenységét, valamint más pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való együttműködés lehetőségét. Határidő: 2007. december 31.
55
Felelős: az érintett intézmények igazgató főosztályvezető − A szakszolgálatok működésének felülvizsgálatával biztosítjuk a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógy-testnevelés és az iskolapszichológiai ellátás megújítását. Határidő: 2013. december 31. Felelős: főosztályvezető 10.Együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a közoktatási feladatok vállalásában és ellátásában közreműködő nem önkormányzati fenntartók száma (lásd: „Helyzetelemzés”) és az intézményekben ellátott gyermekek, tanulók száma. Az önkormányzat kiegyensúlyozott, a lakossági igényeket kielégítő feladatellátása nem nélkülözheti a városban található intézményfenntartókkal való folyamatos és jó együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakítását és fenntartását a régebbi és az új partnerekkel. Különösen fontos az együttműködés az önkormányzati döntésekhez szükséges adatok szolgáltatásában, fenntartói szándékok ismeretében, az intézményvezetőkkel való folyamatos kapcsolattartásban, a pedagógus továbbképzésekben, a sportiskolai és művészetoktatási feladatokban, a tehetségsegítésben és a kollégiumi nevelésben. Feladatok: − A városban működő, nem önkormányzati intézményekkel és fenntartóikkal kialakított kapcsolatokat fenn kell tartani, velük szorosan együttműködve kell a közoktatást érintő döntéseket meghozni. Határidő: folyamatos Felelős: főosztályvezető Záradék: Elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése …/2007.(….) számú határozatával. Pécs, 2007. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében:
Tasnádi Péter polgármester
56
