GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE

Győr, 2008. május

1


Megrendelő: Vállalkozó:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. vezetésével - a Győri Építész Műhely - a Győri Mérnök Műhely - az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete szakmai együttműködése alapján.

2


Tartalomjegyzék Bevezető ..........................................................................................................................................................................5 1 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) ....................................................................................................................................................................9 2 Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása.....................................................................................................13 2.1. Akcióterület kijelölése........................................................................................................................................13 2.2. Jogosultság igazolása.......................................................................................................................................16 3 Helyzetelemzés ..........................................................................................................................................................17 3.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ...........................................................................................17 3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása ...........................................................................19 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinak bemutatása, problémák feltárása..............21 3.3.1. Az akcióterület központi területének, a Széchenyi térnek történelmi múltja...............................................21 3.3.2. Az akcióterület gazdasági jellemzői ..............................................................................................................22 3.3.3. Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai......................................................................................................23 3.3.4. Az akcióterület társadalmi jellemzői..............................................................................................................26 3.3.4.1. Demográfia .............................................................................................................................................26 3.3.5 A kibővített belvárosi akcióterületre leválogatott legfontosabb társadalmi-demográfiai és szociális adatok bemutatása ...............................................................................................................................................................28 3.3.6. Kedvezőtlen szociális adottságú területek az akcióterületen belül .............................................................30 3.3.7. Kulturális és oktatási intézményi ellátottság .................................................................................................31 3.3.8. Környezeti állapot (épített és természeti környezet) bemutatása ...............................................................31 3.3.9. Közlekedés .....................................................................................................................................................37 3.3.10. Közmű ellátottság.........................................................................................................................................37 3.4. Az akcióterületen lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezetének bemutatása....................................................39 3.5. A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése .............................................................................39 3.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése..............................................................................................................39 4. Fejlesztési célok és beavatkozások .........................................................................................................................41 4.1. Az akcióterület fejlesztésének céljai.................................................................................................................41 4.2. Belvárosi akcióterület beazonosított fejlesztési akciói ....................................................................................50 4.2.1. Az azonosított akciók megvalósításának szerepvállalói (köz- és magánberuházások) .................................................................................................................................53 4.2.2. Az egyes azonosított projektek tervezett ütemezése...................................................................................58 5. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tervezett tartalma ...........................................................................................................................................................61 5.1. A NYDOP 2007-2008 városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása ...........................................................................................................................61 5.1.1. A projekt megnevezése, célja ........................................................................................................................61 5.1. 2. A projekt funkciók szerinti megoszlása ........................................................................................................62 5.1.3. A városrehabilitációs célú pályázat tartalma.................................................................................................62 5.1.4. A pályázaton kívül megvalósítani kívánt fejlesztések...................................................................................78 5.2. A NYDOP 2008-2009 városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása ...............................................................................................................................................................78 5.2.1. A projekt megnevezése, célja ........................................................................................................................78 5.2.2. A projektterület tervezett lehatárolása ..........................................................................................................79 3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 5.2.3. A tervezett projektelemek bemutatása..........................................................................................................80 5.3. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez ..................................................................81 5.4. A tervezett fejlesztések hatásai........................................................................................................................81 5.5. Kockázatok elemzése .......................................................................................................................................82 5.6. A projekt tervezett végrehajtási ütemterve ......................................................................................................82 5.7. Partnerségi egyeztetések .................................................................................................................................84 6. Megvalósítás intézményi kerete ...............................................................................................................................85 6.1.1. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának menedzsmentje................................................................85 6.1.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ...............................85 7. Pénzügyi terv a pályázati projektre vonatkozóan ....................................................................................................86 7.1. Beruházási költség ............................................................................................................................................89 7.2. Működési költség...............................................................................................................................................91 7.2.1. Üzemeltetési és karbantartási költségek ......................................................................................................91 7.2.2 Pótlási költség .................................................................................................................................................92 7.3. Pénzügyi költségek összegzése ......................................................................................................................93 7.4. Pénzügyi bevételek becslése ...........................................................................................................................94 7.5. Pénzügyi bevételek összefoglalása .................................................................................................................95 7.6. A pénzügyi elemzés összefoglalása ................................................................................................................96 7.7 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ............................................................................................................97 7.8. A megítélhető támogatási összeg meghatározása .........................................................................................97 7.8.1. Támogatási jogosultság vizsgálata ...............................................................................................................97 7.8.2. A megítélhető támogatási összeg meghatározása ......................................................................................99 7.9. A projekt összevont pénzáramainak kimutatása támogatással....................................................................102 8. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ..............................................................................................103 8.1. Közgazdasági költségek .................................................................................................................................103 8.2. Közgazdasági hasznok ...................................................................................................................................105 8.3. Közgazdasági pénzáramok összefoglalás.....................................................................................................107 8.4. A projekt közgazdasági teljesítménymutatói .................................................................................................108 9. Előkészítettség állapota ..........................................................................................................................................109 10. Melléklet .................................................................................................................................................................110

4


Bevezető Az akcióterületi terv a fejlesztéseket megalapozó településrendezési tervekre építve, a város középtávú városfejlesztési céljait megfogalmazó integrált városfejlesztési stratégiában elhatározott önkormányzati fejlesztési és rehabilitációs tevékenyég összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv a megvalósítás komplex forgatókönyveként szolgál az önkormányzatok számára. Az akcióterületi tervet az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá, és ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává. Ez a dokumentum a városfejlesztési beavatkozások alapdokumentumát jelenti. A megyei jogú városokkal szembeni elvárás, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése után az előzetes akcióterületi tervet készítik el a fejleszteni kívánt akcióterületre vonatkoztatva, majd a bírálati folyamat lezárta után – és a kiemelt projekteket jóváhagyó kormánydöntés után – a végleges akcióterületi tervet. Az így kétlépcsősre formált tervezési folyamat – már ami az akcióterületi tervet illeti – időben elhúzódik ugyan, de mind a partnerek, mind az egyes tevékenységek vállalhatóságának áttekintésére és a egyes projektelemek előkészítésére javasolt is a hosszabb előkészítési időszak. Győr városában az integrált városfejlesztési stratégia és a belvárosi akcióterületi terv egymással párhuzamosan készültek. Eredmények az előakcióterületi terv készítésénél Az akcióterületi tervnek feladata, hogy feltérképezze a közösségi, lakossági, vállalkozói és civil igényeket arról, hogy milyen új funkciót látnának szívesen a megújuló győri Belvárosban, és ezek milyen integrált fejlesztési elképzeléssé állhatnak össze. Az akciótervnek ezen felül fel kell mérnie azt is, hogy belvárosi rehabilitációs programhoz milyen egyéb, a magántőkét is inspiráló beruházások kapcsolódhatnak, és milyen módon lehet köztük megteremteni mind célokat, mind a megvalósulás formáját tekintve az összhangot. A Belvárosi (elő)Akcióterületi Terv a város számára elsőként megvalósítani kívánó fejlesztéseket tartalmazza azon megközelítésben, mely a klasszikus belváros területét mind horizontális, mind vertikális irányba próbálja kiterjeszteni: Révfalutól a Szigeten át Újvárosig, a pincéken keresztül a tetőterekig. A Belváros megújításának alapkoncepciójának a város Közgyűlése által 2007 őszén elfogadott Belváros – Új Paradigmák 2007 című dokumentum tekinthető, melyet a Győri Építész Műhely és Győri Mérnök Műhely közösen készített. Az akkori koncepció távlati célokat megfogalmazva próbálja keresni az belvárosi területek megújulásának módját: -

a közterek megújításának elemeivel az ingatlanfejlesztési koncepció tervezésével a parkolási rendszerek konstrukcióival belvárosi közlekedési rendszerek átgondolásával a zöldfelületek fejlesztésével

A kibővített belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét. A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: 5


- Rábca folyó egy szakasza – Szarvas u. – Simor J. tér – Botond u. – Ecet u. – Bercsényi liget – Jakobinus köz – Rába – 1. sz. főút vonatkozó szakasza – 82. sz. főút vonatkozó szakasza – vasút – Zrínyi u. – Wesselényi u. – Bartók B. u. – Csaba u. – Nádor aluljáró – vasút . Fehérvári út érintett szakasza – Széchenyi híd – Mosoni-Duna – Rónay J. u. – Hédervári u. – Duna u. – Áldozat u. – Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. – Rábca. A belvárosi akcióterületi fejlesztések több ponton már előkészítettek, jelenleg is különböző tervezői csoportok dolgoznak pl. az EUROPEAN programon, az ECORYS programon, a Győr City Center programon stb. melyek részei lehetnek az akcióterületi tervnek. A kibővített Akcióterület főbb fejlesztési célpontjai: -

Széchenyi tér és környező utcák által határolt tömbök

-

Dunakapu tér és Duna korzó

-

Bécsi kapu tér

-

Káptalan-dombi turisztikai projekt

-

Egyetem és környéke

-

Fürdő és környéke

-

volt olajgyár és környéke

-

Kossuth u. egy része

Ezen vázolt projektek szinte felfűzik az egész akcióterületet, egymással és egymásra hatásban vannak. Az első ütemben a Széchenyi tér és környékére fókuszáltunk. A projektszintű megközelítés alapja az önkormányzat 192/2007. (VI. 14.) Kgy. határozata, mely támogatta a Széchenyi tér rehabilitációs munkáinak megvalósítását. A műszaki tervezés az engedélyes terv és kiviteli terv vonatkozásában befejeződött, mely a Széchenyi tér díszburkolat felújítását és kapcsolódó térelemek építését tartalmazza. Ehhez kapcsolódik, hogy a városok számára a támogatandó projektekkel kapcsolatban a következő elvárások fogalmazódtak meg a kiadott módszertani útmutató alapján: -

olyan fejlesztés kell, hogy létrejöjjön, mely a következő négy funkcióbővítő tevékenységi csoport közül (gazdasági – városi – közösségi – közfunkció) legalább kettőhöz kapcsolódóan, legalább négy tevékenység elvégzésére alkalmas. A főtevékenység közül kötelező a gazdasági funkció.

Ezek alapján a Széchenyi tér funkcióbővítő megújítása révén az alábbi tevékenységek kerültek megjelölésre.

6


Tevékenység

Azonosított helyszín

Támogatási arány(%)

Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek KKV által igénybevett kereskedelmi, szolgáltató, Széchenyi tér északi, keleti 30 vendéglátóipari egységek külső megújítása, nyugati oldala bővítése, átalakítása, belső terek kialakítása (Lloyd épülete, Pálffy étterem)

Bevásárló utca program

Jedlik Ányos u.

30

Önkormányzati épületek (9 db)

-

Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek Múzeum, kiállító terem épületének külső Xántus János Múzem felújítása, bővítése, belső terek kialakítása

85

Templom, egyházi tulajdonú közösségi épületek Szent Ignác Bencés Templom, 85 külső megújítása Műemlékpatika, Városi funkciókat erősítő tevékenységek Közterek megújítása

Széchenyi tér

85

Energiatakarékos közvilágítás Közlekedési fejlesztések Közbiztonsági, védelmi infrastruktúra Műemlékek megújítása Lokálpatrióta rendezvénysorozat

85

A táblázatban felsorolt tervezett tevékenységek és a lehetséges partneri együttműködések kialakítása folyamatos, a Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése című projekt pályázati eljárásban való megjelenését Győr városa mellett támogatja a Szent Mór Bencés Perjelség, a GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzata, mint a Xántus János Múzeum fenntartója, a Pálffy étterem tulajdonosa, a Lloyd épületének bérlője, a Mintinvest 2005 Kft., valamint az önkormányzati tulajdonú épületek fenntartója, az Inszol Zrt. Az érintettek konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek egymással a pályázati cél megvalósítása érdekében. Az első ütemben megvalósítani tervezett projekt kapcsán 2008. április 10-én döntött a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, hogy kiemelt projekt eljárásrendbe tartozóan, 900 millió Ft támogatási összeggel támogatásra ajánlja a Kormány számára, azaz döntés követően a Regionális Akciótervi nevesítést követi, majd pedig a projekt támogatási szerződése. Erre várhatóan 2008. őszén sor kerülhet. Ezen 1. ütemű projektet közgyűlési döntést követően párhuzamosan követheti a Kossuth utca megújítása projekt, a Dunakapu tér funkcióváltása, a turisztikai jellegű Káptalandombi projekttel összehangolva pedig a Bécsi kapu téri funkcióbővítő projekt, továbbá a fürdővel kapcsolatos elképzelések megvalósítása illetve összehangoltan indulhatnak magánberuházások is, mint pl. különböző parkolóházak, szolgáltató egységek megjelenése. Az akcióterületen ezen projekttel 7


párhuzamosan az Egyetem számára nyílik lehetőség, hogy közel 7 milliárd Ft-ból megvalósíthassa egyetemi beruházásait. Az előakcióterületi terv véglegesítésére közel 2 hónap áll rendelkezésre, mely idő alatt lehetőség nyílik az önkormányzat és az egyes partnerek által vállalható tevékenységek összehangolására, a konkrét Széchenyi téri és a Kossuth utcai projekt véglegesítésére, a pénzügyi számítások elvégzésére, valamint a támogatási szerződéshez szükséges előkészítési munkálatokra.

8


1 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az integrált városfejlesztési stratégiában lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint, így erre a területre fókuszálva részletesebb elemzések születtek. Az IVS-ben részletezett városi szintű stratégiai célkitűzések között szereplő 3. specifikus cél a modern városi milliő megteremtése, melyhez a belvárosi akcióterületen azonosított valamennyi fejlesztési elképzelés szervesen hozzájárul. A város jövőképét befolyásoló tényezők, valamint azt elérni kívánó eszközök egyike a történelmi belváros rehabilitációja, a belváros kiterjesztése, a többi városrésszel a jelenleginél jobb összekapcsolása. Az IVS-ben az akcióterületet érintő városrészekre megfogalmazott stratégiai célok a következők Belvárosi városrész

Újváros városrész

Sziget városrész

Révfalu városrész

A történelmi városrészrehabilitáció teljessé tétele, funkció bővítő folytatása, „új paradigmák” szerinti /közlekedési tehermentesítés, vonzerő növelés, élhetőség javítása/ kiterjesztése.

Komplex,teljes városrészt átfogó /több ütemű/ funkció bővítő-, kulturális-, szociális-, városközponti jellegű rehabilitáció—a kulturális és építészeti örökségvédelem kiemelt figyelembevételével.

Híd Révfalu felé. Komplex városrész rehabilitáció, városrész központ kialakítás barnamezős rehabilitációkkal /Tejgyár, Növényolajgyár, Kekszgyár/.Turisztikai központ-Fürdő központ fejlesztés.

Híd Sziget felé. Egyetemi tudásközpont fejlesztés. Bácsai út menti lakóterület és ellátás fejlesztés

Kibővített Belváros Akcióterület

A kultúra, a tudományos élet, a kereskedelem, a közigazgatás és a vendéglátás szolgáltató funkcióinak szerves együttélésének megteremtése a városi élettér minőségi fejlesztésével

A belvárosi akcióterület stratégiai célját elérni kívánt eszközök: - a közterek megújítása - a harmónikus ingatlanfejlesztések - belvárosi közlekedési rendszerek továbbfejlesztése - parkolás helyzetének javítása - zöldfelületek fejlesztése

9


Ezen belvárosi akcióterület fejlesztési céljai illeszkednek az önkormányzat 2004. évi településfejlesztési koncepciójában megfogalmazottakhoz, annak négyes prioritásrendszerét figyelembe véve kerültek összehangolásra az egyes kapcsolódási pontok) A város gazdasági programjának kiemelt fejlesztési programja a belvárosi akcióterületen megvalósítani kívánt Széchenyi tér megújítási projekt.

10


Győr Megyei Jogú Város, városi szintű fejlesztési beavatkozási logika Jövőkép

Átfogó cél Specifikus célok

Prioritások

Győr igazi régióközpontként megteremti az élhető, pezsgő szabadidős és kulturális kínálattal rendelkező modern autonóm várost, a növekedés elősegítése és a versenyképesség megőrzése érdekében. Modern város – modern gazdaság. Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az élhető város megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, az innovatív erőforrásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokra támaszodva. A regionális szerepkör erősítése

A humán erőforrás fejlesztése A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése

Beavatkozások

Korszerű szak- és felnőttképzés Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése A szabadidő- és versenysport feltételeinek megteremtése A város kulturális arculatának kialakítása

A versenyképesség erősítése

A modern városi milliő megteremtése

Városi szolgáltatások fejlesztése

A környezet védelme

Közlekedési helyzet javítása

Környezetbarát technológiák elterjesztése

Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása

Barnamezős területek rehabilitációja

Turisztikai fejlesztések

A fejlődést segítő területhasználat

Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése

Közlekedés és logisztika

Közszolgáltatások fejlesztése

Épített környezet védelme

Működő és fejlődő gazdaság A Győr központú technológiai régió létrehozása Üzleti infrastruktúra fejlesztése

Forrás: Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája

11


GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK PRIORITÁSRENDSZERE (2004) I. prioritás: A humán erőforrás fejlesztése

II. prioritás: Működő és fejlődő gazdaság

III. prioritás: Városi szolgáltatások fejlesztése

IV. prioritás: A környezet védelme

I./1. Intézkedés: A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése

II./1. Intézkedés: A Győr központú technológiai régió létrehozása

III./1. Intézkedés: Közlekedési helyzet javítása

IV./1. Intézkedés: Környezetbarát technológiák elterjesztése

II./1./2.

I./1./1.

I./1./2.

A regionális egyetemi központ kiszolgáló létesítményeinek megépítése

Az oktatói és kutatói állomány minőségi fejlesztése, a hallgatók elhelyezkedési esélyének javítása

I./1./3.

II./1./1.

A egyetemi karok szélesítése

A műszaki egyetem bázisán történő fejlesztések támogatása

I./2. Intézkedés: Korszerű szak- és felnőttképzés

Az együttműködés szervezése a rendszer elemei között

I./2./2.

Térségi munkaerőpiaci előrejelző rendszer megvalósítása

Középiskolai és felnőttképző intézmények fejlesztése

I./3. Intézkedés: Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése

Humánmenedzs ment

II./2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése II./2./1.

I./2./1.

II./1./3.

Szükségletek felmérése, tanácsadói kataszter létrehozása, meglévő adatbázisok összekapcsolása

II./2./2. Szabadidőszórakozó negyed létrehozása

III./1./1.

III./1./2.

Települések és településrészek kapcsolatát biztosító tömegközlekedési infrastruktúra és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kiépítése

Környezetbarát közlekedés háttér infrastruktúrájának növelése és marketingje a városi lakosság körében

III./2. Intézkedés: Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása III./2./2.

II./2./3.

III./2./1.

Szolgáltató irodaházak kialakítása

„Az Intelligens Győr Város Stratégiai és Operatív Program” megvalósítása

II./3. Intézkedés: Turisztikai fejlesztések

I./3./2.

II./3./1.

II./3./2.

II./3./3.

III./3./1.

Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények fejlesztése

Egészségfejlesztés, egészségügyi intézmények fejlesztése

Együttműködés, közös marketing oktatásképzés és tájékoztatás

Turisztikai infrastrukturális fejlesztések

Fesztiválok, vásárok, konferenciák

A területhasznosítás és a gazdasági érdekek összehangolása

I./4./1. A város fiatal-jainak bevonása a szabadidős sportéletbe

I./4./2. Szabadidős sportlétesítmények építése

A város nemzetközi és térségi kapcsolatainak szélesítése

III./2./3 A város érdekérvényesítő tevékenységének javítása

III./3. Intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

I./3./1.

I./4. Intézkedés: Az szabadidő- és versenysport feltételeinek fejlesztése

III./1./3. Belső közlekedési infrastruktúrák kialakítása

II./4. Intézkedés: Közlekedés és logisztika

III./3./2. Területbiztosítás a közösségi célú intézmények számára

III./3./3. Területbiztosítás lakásigények kielégítésére

III./4. Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése

I./4./3. Versenyspor t létesítménye k létesítése

IV./1./2.

IV./1./1. ÖkoBusiness Plan megvalósítás

Oktatás, kutatás és minta projektek megvalósítása

IV./2. Intézkedés: Barnamezős területek rehabilitációja IV./2./1. A barnamezős területek hasznosításának előkészítése

IV./2./2. Állagóvás, értékesítés segítése

IV./3. Intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése IV./3./1.

IV./3./2.

Zöldterületek és folyópartok felújítása, karbantartása és fejlesztése

Mosoni-Duna vízszintjének szabályozása, rehabilitációja

IV./4. Intézkedés: Épített környezet védelme IV./4./1.

II./4./1.

II./4./2.

III./4./1.

III./4./2.

A város elérhetőségét javító beruházások kiépülése

Oktatás-képzés; kutatásfejlesztés; szervezés

Infrastrukturális hálózatfejlesztések és korszerűsítések

Együttműködés a közszolgáltatásban

I./5. Intézkedés: A város kulturális arcának kialakítása

12

Városrészrehabilitációs programok beindítása

IV./4./2.

IV./4./3.

Panelépület ek felújítása

Történelmi terek megújítása


2 Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az akcióterület lehatárolását segítette azon elképzelés, mely szerint ezen területen milyen funkciók összhangját szükséges megtalálni. Így a város stratégiai céljainak legjobban megfelelő akcióterületi megközelítést igyekeztek a tervezők alkalmazni.

2.1. Akcióterület kijelölése A kibővített belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét.

A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: - Rábca folyó egy szakasza – Szarvas u. – Simor J. tér – Botond u. – Ecet u. – Bercsényi liget – Jakobinus köz – Rába – 1. sz. főút vonatkozó szakasza – 82. sz. főút vonatkozó szakasza – vasút – Zrínyi u. – Wesselényi u. – Bartók B. u. – Csaba u. – Nádor aluljáró – vasút . Fehérvári út érintett szakasza – Széchenyi híd – Mosoni-Duna – Rónay J. u. – Hédervári u. – Duna u. – Áldozat u. – Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. – Rábca. 13


Az ily módon lehatárolt akcióterület nagysága 235 ha (Győr egésze 175 km2), lakosságszáma közel 13 ezer fő.

Az egymással koherensen összekapcsolható akciók révén olyan funkcióbővítő belvárosi akcióterület jön létre, ahol a köz- és magánberuházások egymáshoz viszonyított helyzetét a beruházások eltérő ütemezése adhatja csak meg. A belvárosi akcióterület elhelyezkedését, valamint a város életében központi funkciót betöltő szerepét jól mutatja a város akcióterületi lehatárolásokat mutató térképe.

14


15


2.2. Jogosultság igazolása Funkcióbővítő rehabilitáció esetén az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmi meghatározó központi vagy városrész-központi területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: A megyei jogú városok városrehabilitációs célú projektjeinek tervezését az ÖTM által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentetett Tervezési Útmutató szabályozza. Ezen módszertani útmutatók alapján az akcióterület kialakítása során figyelembeveendő jogosultsági feltételek a következők: Indikátor típusa

Kritérium

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási Minimum 4 db funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi és szolgáltatóegységek, szolgáltatóegységek száma

vendéglátóipari Minimum 20 db illetve üzleti

A beavatkozások vegyes területfelhasználási Igen egységű területen valósulnak meg.

Akcióterületi érték 57 db 3421 db

Igen

Megyei jogú városok esetében a konstrukció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen integrált városfejlesztési programok megvalósítását lehet támogatni, amely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és köztulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat és civil szervezetet, egyházakat, oktatási és kulturális intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére.

16


3 Helyzetelemzés 3.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Győr építész szabályzatát (GYÉSZ) a közgyűlés a 18/2007. (V.25.) Ök. Rendelettel módosított 1/2006. (01.25.) Ök. Rendelet alapján fogadta el. Ezen szabályzat III. fejezetében a város egyes – az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű – területekhez köthető, eltérő szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározása 23 §-a a Belvárosra vonatkozóan állapít meg előírásokat. A korábbi években a belvárosi városrészre Aczél Gábor 1986-ban készítette el a Győr-Belváros részletes rendezési tervét. A 2003-2005 években készült el a rendezési terv felülvizsgálata során számos alátámasztó munkarész, melyben Győr örökségvédelmével foglalkozó tanulmány a belvárosi területekkel rendkívül részletesen foglalkozott. Azonosított projektek 2007-2013 között

Projekt rövid leírása

Településszerkezeti terv/szabályozási terv (¢ indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul becsült ktg.

Szerkezeti terv

Szabályozási terv

Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól)

1.

Széchenyi tér és környezetének 1 600 mFt funkcióbővítő megújítása

+

+

O

2.

Káptalandomb és a Bécsi kapu tér 3 700 mFt környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk

+

+

O

3.

Színház és II. János-Pál tér megújítása 5 400 mFt (épület átalakítása-felújítása, mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések)

+

-

Előkészületben 2008. március – 2009. február

4.

Dunakapu tér és Dunakorzó 2 800 mFt (mélygarázsok, közterületek megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések)

-

-

Előkészületben 2008. április – 2009. január

5.

Kelet nyugati tengely (Pálffy sétány és 5 400 mFt kapcsolódó épületfejlesztései, Baross út menti tömbök rehabilitációja, Zeichmeister tömb megújítása.

+

-

Tervezett 2009. II. félév

6.

Belváros kiterjesztése nyugat felé: 11 000 mFt Újváros kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza,

-

-

Folyamatban 2008. április-2008. december

17

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 7.

Folyópartok belvárosi szakaszának 2 000 mFt rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd

+

+

Előkészületben 2008. április – 2008. június

8.

Győr Szíve (idegenül City center) – 31 500 mFt Városház tér, Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása

-

-

Folyamatban 2008. március 2010. I. félév

9.

Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, 10 000 mFt környezet rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása

-

-

Előkészületben 2008. szeptember – 2009. június

10.

Egyetemi fejlesztések – Könyvtár, Inno- 5 600 mFt Raab, Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub

+

+

O

11.

Petőfi S. művelődési ház felújítása

¢

¢

O

12.

Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó 3 000 mFt út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig

+

+

O

13.

Igazságügyi negyed fejlesztése

+

+

O

14.

Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád 2 500 tömb mélygarázs és felszíni fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása

+

+

O

15.

Szent István úti épületek felújításának na folytatása (panelprogram)

¢

¢

O

16.

Szent István út 51. (egykori Kisalföld 1 500 mFt szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása

¢

¢

O

17.

Zöldfelületek fásítás

közterület na

¢

¢

O

18.

Műemléki területen magánerős na felújítások koordinálása, támogatása

¢

¢

O

19.

Kerékpárúthálózat elemeinek na összekötése, városrészek közti kerékpárutak kijelölése

¢

¢

O

20.

Lakóutca program (elsősorban na Északkelet-Belvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken)

¢

¢

O

21.

Türr István úti korszerűsítése

¢

¢

O

megújítása,

bölcsőde

200 mFt

na

teljes 120 mFt

18


3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása Jelen fejezetnél némileg eltérünk a kézikönyvi előírásoktól, ugyanis a teljes város városrehabilitációs tevékenységét az IVS keretei között mutattuk be. Jelenlegi összefoglalónál kiemeljük azt a néhány tevékenységet, mely a belvárosi akcióterületen az elmúlt években megvalósultak 1989. októberében Győr városa Európa-díjat kapott a történeti városmag megőrzése érdekében kifejtett munkája elismeréseként. Az Európában jól ismert és megbecsült díjat az F.V.S. Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Koppenhágai Múzeum igazgatója, dr. Harald Landberg adta át; a díjat az Alapítvány évente egy történeti településnek és egy kiemelkedő műemléki szakembernek ítélte oda. A város 1978-ban határozott a Belváros tömbrekonstrukciójáról: az épületek felmérése, levéltári és helyszíni kutatások alapján döntötték el, mely épületek a helyreállítandó épületek, mely épületbe milyen funkciók kerülhetnek a helyreállítást követően. Ekkor zajlott többek között a Zichy-palota és tömbje rekonstrukciója (Liszt Ferenc- Teleki- Pálffy- Újvilág utca által határolt tömb), a Szalai vendéglő és tömbje rekonstrukciója, a Bécsi udvar és tömbje rekonstrukciója, a Baross- Kazinczy- Czuczor utcaCsillag köz tömbrekonstrukciója, a Király utca- Lépcső köz- Várfal közötti épületek rekonstrukciója, a Karmeliták tömbjének rekonstrukciója. Mindenképpen példaértékű munka zajlott mintegy 10 éven keresztül a történelmi Belvárosban, melynek következtében megújult az élet is a „városmagban”. A belvárost érintő rehabilitációs munkálatok kiemelendő a 1996-ban indított program, melynek célja belváros díszburkolat építése, utcabútorzat elhelyezése és kamerarendszer kiépítése volt. A több ütemben tervezett rehabilitációs tevékenység az alábbi három ütemre volt bontható, melyből az I. ütem A Baross Gábor út, az Arany János út, az Aradi vértanúk és a Czuczor Gergely út között, Csillag köz területe volt. Ezt követően a II. ütemű Liszt Ferenc út a Széchenyi tér és a Teleky út között, a Fazekas köz, felújítása volt. Ami elmaradt az a Széchenyi tér megújítása, melyet akkor 2006. évi kivitelezési időre terveztek. A rehabilitációs program első lépéseként 1997-ben Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal beruházásában megvalósult az I. ütem. A város a beruházás fedezetének biztosítása érdekében közérdekű kötelezettségvállalást szervezett. A fenti közérdekű célra magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok írásban kötelezettséget vállalták, hogy vagyoni szolgáltatásukkal hozzájárulnak a fenti célokhoz. Az akcióterületen ezen felül az elmúlt években a következő nagyobb beruházások zajlottak: - Kajak Kenu vizitelep (1999) (városi beruházás) - Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tornacsarnok (1999) (egyház) - Evangélikus Püspökség (2000) (egyházi) - OTP Bank regionális központ (2001) (magánberuházás) - Esterházy Palota (2001) (városi beruházás) - Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (2002) (megyei önkormányzat beruházása) - Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Szeretetház (2002) (egyházi, állami) - Egyetemi Sportcsarnok (2002) (városi beruházás) - Patio étterem, kaszinó, kávézó (2003) (magánberuházás) - Jókai Parkolóház (2004) (városi+magán beruházás) - Rába Quelle Fürdő komplexuma: 2004. (városi beruházás) 19


-

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ (emeletráépítés) (2006) Big Ben Club épülete (2006) (magánberuházás) Zsinagóga épülete: 2006) (városi beruházás) Frigyes laktanya (2006) (magánberuházás) Amstel Hattyú Fogadó (2007) (magánberuházás) Dunapart Rezidencia (2007) (magánberuházás) Móricz Zsigmond rakpart – lakóépület (2007) (magánberuházás)

Ezen beruházások közül a magánberuházásokat érintve a város élt azzal a lehetőségével, hogy un. településrendezési szerződések megkötésével (pl. Dunapart Rezidencia esetében), melyek célja, hogy amennyiben az önkormányzat által kijelölt fejlesztési terület infrastruktúrájának kiépítése meghaladja az önkormányzat beruházási lehetőségeit, az un. „újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépülő területek” infrastruktúrájának kiépítése a szabályozás szerint a fejlesztők feladata. A megvalósítás a fejlesztők szándékától, vállalásától függ. Konkrét esetben- a KKT készítése illetve jóváhagyásra való előkészítése (belső szakmai véleményezés) során tisztázódnak a feltételek, amennyiben a fejlesztő vállalja azok teljesítését (költségviselését) megvalósulhat a projekt.

20


3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinak bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületre vonatkozó helyzetelemzés a kézikönyv útmutatása szerint elemzi az akcióterületet.

3.3.1. Az akcióterület központi területének, a Széchenyi térnek történelmi múltja 1 Jelen múltidézés nem lehet teljeskörű sem időben, sem tartalmában, rövid összefoglaló csupán a többszáz oldalas győri történeti kronológiából Széchenyi tér és a hozzá kapcsolódó utcák, Czuczor Gergely út, Liszt Ferenc út, Jedlik Ányos út, Kazinczy Ferenc út, Teleki út Győr történelmi belvárosában központi helyet foglalnak el. Mind földrajzi, építészeti, kulturális, társadalmi szempontok szerint. A teret övező műemléki szempontból is kiemelkedő jelentőségű épületek igen egységesen tartják össze, jó hátteret, aláfestést biztosítanak az itt folyó nyüzsgő életnek. A Széchenyi tér régebben piactérként működött, de itt kaptak helyet a gyűlések, vásárok is. A fák, a ligetes elrendezés kellemessé tette az itt eltöltött órákat. A Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága két szezonban az 1968-69 ásatáshoz és az 1949-es leletmentéshez csatlakozva végzett feltárásokat mintegy 200m2 felületen. A legkésőbbi római kori réteg kb. 150cm mélységben jelenkeztek ott ahol teljes római rétegsort sikerült feltárni. Az un. Török börtön területén a római rétegsor 320cm mélységig megsemmisült, itt csak korarómai időszakból találtak jelenségeket. A római kor folyamán minimálisan hét építési periódust sikerült megfigyelni. A terület Északi részén folyamatos beépítés mellett az I.sz. második felétől a IV. századig lehet követni építési periódusokat, a IV. századra keltezhető építkezésnek nyomát nem találták, de IV. századi használatra kerámia és numizmatikai anyag egyaránt utal. A legkésőbbi pénzek a Valentinianus dinasztia veretei. Már a II.sz. közepétől és a III.században kő alapú, részben vályogtégla felmenő falú, részben teljes kőfalú épületek alkottak zárt utcasort a tőlük Délre húzódó kavicsos út (vagy tér) mentén. A középső telken Trai-Hadr. Korában szilárd alapú, gerendaszerkezetű, legalább két helyiséges épület állt. A II. sz. elejéig a területen cölöpös, ill. karós szerkezetű építmények álltak. A legkorábbi házak alapárkos épületek voltak, tájolásuk némileg eltér egymástól, több megújításuk figyelhető meg. Az előkerült legkorábbi éremanyag a Julius-Claudius dinasztia idejéből származik. Az úttól Délre – amelyet a római kor alatt, sőt még a korai népvándorlás korában is rendszeresen megújítottak, a római kori rétegeket a későbbi nagy pince szinte teljesen elrombolta, csupán Flavius kori legalsó szintek megfigyelhetőek. Úgy tűnik ezen a részen szilárd anyagú házak nem álltak. Általánosan említésre méltóak a kutak, amelyekből a római kor teljes időszakából hatot tártak fel. Fabélés egyiknél sem megfigyelhető, illetve a talaj elszíneződés alapján három esetben valószínűsíthető a hordó bélés alkalmazása. A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy vízvezeték-rendszerrel a Vicus területen nem lehet számolni. Az előkerült római kori leletanyagra általában jellemző az igényesség és a jólét jelei. Nagy mennyiségű terra sigillata – az itáliai gyártmányoktól a késő Rajna vidékiig, vékonyfalu szürke, korai sárga mázas barbotinos kerámia, amphora darabok, terrakotta szobrocskák töredékei, bordás üvegtáblák, kimetszett poharak, arany medál és nagymennyiségű pénz utak erre. Az ásatáson másodlagos helyzetben egy lovasíjjász sírtöredéke is előkerült. Az előakcióterületi terv készítése során a városi elkötelezettség a Széchenyi tér megújítása érdekében rendkívül erősnek mutatkozott. Ennek érdekében, illetve a kiemelt projekt alátámasztására több esetben is kiemeljük a teret az elemzések sorából, azzal, hogy a végleges akcióterületi terv készítésére már valamennyi azonosított akció előre tud lépni az elköteleződés irányába a szakértők által tett javaslatok alapján. 1

21


Hitelesen feltárták az ismert Széchenyi téri V. századi temető újabb hét sírját szegényes mellékletekkel. Az egykori római út vonalán nincs temetkezés, a déli oldalon azonban újra megjelennek a sírok. A sírok a nagy humusztartalmú fekete rétegbe mélyülnek. Újra települt a mai tér területe a magyar honfoglalás után. Az Árpád-kori (XI.-XIII. század) váraljatelepülésből sikerült feltárni az első félig földbemélyített kőkemencés házat, valamint hét darab (nem egykorú) kemencét, köztük a szokásos egyszerű szabadban álló sütőkemencéket és nagyobb méretű, gondosabban épített kemencéket is. A leletanyagot sok és korai jellegű kerámia képviseli a házból, főleg fazék- és bográcstöredékek. A rétegből III. Béla pénze került elő. A XIII. sz. végén (nyilván az 1271-es városi kiváltságokkal összefüggésben) alakították ki a piacteret. A városrendezési munka során nemcsak a korábbi építményeket bontották el, illetve töltötték fel, hanem komoly földmunkával visszabontották a teret. A fekete humuszréteg megmaradt részét keményre járt kavicsozás (a tér járószintje) zárta le. A történeti adatokhoz kapcsolódó datálást numizmatikai leletek erősítették meg (alóla II. Béla pénze, fölötte bécsi fillérek és Nagy Lajos szerencsefejes dénárja bukkant elő). Ettől kezdve piactér a Széchenyi tér, a feltárás során a téren folyó élet nyomait lehet feltárni. Szinte azonnal megindult a piac „elépítése” sátrakkal, később állandóbb bódékkal, sőt házikókkal. Számos (legalább két periódushoz tartozó) cölöphely, a déli felületen sok, egymást vágó gödör, talpgerenda alapárka, agyagtöltés, padlószint igazolta a „könnyűszerkezetű” de egyes helyeken már állandósult beépítési vonalakkal rendelkező bódék létesítését. Ezekhez a XIV-XV. Századi objektumokhoz edénytöredékek, vaseszköz-darabok, bronzveretek, ólom zárjegyek, a bécsi fillérektől Zsigmond „fitying”-jéig ívelő éremspektrum tartozik. A győri végvár kiépítésekor a XVI. Században a várkapitány a bódék lebontásával igyekszik úrrá lenni az áttekinthetetlen helyzeten (az 1566-os nagy tűzvésznek a területen nincs nyoma). Ekkor keletkezett a negyedik réteg felszíne. Egy épület maradt meg az a nagy pince, amely a XVII. Században a „török börtön” nevet kapta. Méteres oldalfalait felszámolásakor kiszedték, az osztófalak maradványai azonban megvannak. Három helyiséget lehet elkülöníteni, lejárója Észak felől az első helyiséghez csatlakozott. Az első helyiség padlója alól I. Ferdinánd pénze, míg a második helyiségben meszes szint alatti törmelékes téglás rétegben pozsonyi dénár került elő. A győri végvár kiépítésének idejét a betöltésben talált öt darab Ferdinánd-pénz jelzi. A XVII. századi utazók (Evlia cselebi, Tollius) által emlegetett rejtélyes „pokolmély börtön”, ahol a szegényebb török rabokat tartották, ezzel kézzelfoghatóvá vált. Az objektumot a XVII. század legvégén, a török kiűzése, a Mária-oszlop emelése idején számolták fel, ezt régészetileg a betöltésből előkerült 1660-as pénz és az 1712-ben már a töltésbe mélyített kút határolja be. A kutat von Heister generális 1712-ben vettetett tégláiból építették. Díszkút lehetett parkosított környezettel, amire nagy ovális téglakerete és azon belül öklömnyi nagyságú kavicsokból kialakított vízszűrő rétege utal. A kutat XVIII. századi alaprajzok feltüntetik. Megszűntetésekor beboltozták – a boltozat alatt ma is üreg és másfél méteres vízoszlop található. Bármikor helyreállítható. A XIX. századi térszintet a –45cm-en ugyancsak pénzek keltezik. Az ásatásokon talált régészeti objektumok közvetlen bemutatást nem igényelnek, bár a maradandó anyagból készült épületek falait nem semmisítették meg, későbbi időpontban szükség esetén újra feltárhatók és térszint alatt bemutathatók lennének.

3.3.2. Az akcióterület gazdasági jellemzői 2002-ben a vizsgált városrészeken működő vállalkozások száma 3493 volt, mely Győr vállalkozásainak több mint az ötödét, 21,79%-át tette ki. Az akcióterületek közül a megfigyelt időpontban a Belvárosban volt a legmagasabb – 2440 – a működő vállalkozások száma, ami a győri vállalkozások 15,22%-át jelentette. Ugyanebben az időszakban Újvárosban 260, Révfaluban pedig 793 vállalkozás működött, ez a város összes vállalkozásainak rendre 1,62 és 4,95%-a. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 2002-ben a három városrész közül ugyancsak a Belvárosban volt a legmagasabb, 235,57, ez az 22


érték Újvárosban 88,80, Révfaluban 148,39 volt. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számában csak a belvárosi adat (235,57) múlta felül a Győr egészére vonatkozó átlagos értéket (234,29). A vizsgált akcióterületre átlagosan 157,59 vállalkozás jutott. A három városrészen 2002-ben a működő egyéni vállalkozások száma összesen 1699 volt, ez Győr összes működő egyéni vállalkozásainak 18,49%-át adta. Ekkor a Belvárosban 1159, Újvárosban 127, Révfaluban pedig 413 egyéni vállalkozás működött, ami a város összes egyéni vállalkozásának rendre 12,62, 1,38 és 4,50%-ának felelt meg. 2002-ben a megfigyelt akcióterületen átlagosan 1000 lakosra vetítve 77,52 egyéni vállalkozás működött, ami az egész város átlagához képest (100,71) elmaradt. A városi átlagot azonban – az 1000 lakosra jutó 111,89 egyéni vállalkozással megelőzte a Belváros, viszont Újváros (43,37) és Révfalu (77,28) is az átlag alatt maradt. 2002-ben a számba vett akcióterületeken a kiskereskedelmi üzletek száma 1026 volt. Ennek a jelentős része, 912 üzlet a Belváros területén volt megtalálható, míg Újvárosban csak 45, Révfaluban pedig 69. A vizsgált városrészeken Győr összes kiskereskedelmi üzletének 37,05%-a működött, ebből 32,94% a Belvárosban, 1,63% az Újvárosban, 2,49% a Révfaluban. Adott évben az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a három városrészben átlagosan 38,78 volt, ami a városi átlagnál (43,30) kevesebb. A Belvárosban működő 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma viszont több mint a duplája (88,05) volt Győr átlagának (43,30), míg Újváros (15,37) és Révfalu (12,91) jelentősen elmaradt a városi átlagtól. Az akcióterületek vállalkozásai Megnevezés: Működő vállalkozások száma, 2002 Működő vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002 (%) 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2002 Működő egyéni vállalkozások száma, 2002 Működő egyéni vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002 (%) 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma, 2002 Kiskereskedelmi üzletek száma, 2002 Kiskereskedelmi üzletek megoszlása városrészenként, 2002 (%) 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet száma, 2002 Forrás: KSH Népszámlálás

Belváros 2440 15,22 235,57 1159 12,62 111,89 912 32,94 88,05

Újváros 260 1,62 88,80 127 1,38 43,37 45 1,63 15,37

Révfalu 793 4,95 148,39 413 4,50 77,28 69 2,49 12,91

Összesen 3493 21,79 157,59 1699 18,49 77,52 1026 37,05 38,78

3.3.3. Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálási adatokat hívjuk segítségül. A népesség megoszlását gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk. A foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki a teljes népességet, a 100%-ot. Megállapítható, hogy a számba vett akcióterültek közül a Belvárosban a legmagasabb, 39,8% a foglalkoztatottak aránya, melyet Révfalu 32,2%-kal és Újváros 26,6%-kal követ, azaz a megfigyelt városrészekben átlagosan 32,87% a foglalkoztatottak aránya. Ez az arány minden egyes akcióterületen alacsonyabb, mint a város egészét vizsgálva (44,07%). A munkanélküliek aránya Révfaluban a legkisebb (1,4%), a Belvárosban csak minimálisan magasabb (2%), viszont Újvárosban magas, 6,7%, ami jóval meghaladja Győr város átlagos munkanélküliek arányát, a 2,95%-ot. Az akcióterületeken átlagosan 3,37% a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők aránya a vizsgált városrészekben megközelítőleg azonos, a Belvárosban 31,6%, Révfaluban 31,2%, Újvárosban pedig 29,8%, ami átlagosan 30,87%-ot jelent és meghaladja a városi átlagot (26,63%). Az eltartottak aránya átlagosan 32,9% és minden egyes általunk vizsgált városrészen meghaladja a 23


26,31%-os Győr város átlagos értékét. Az eltartottak aránya Újvárosban a legmagasabb 36,9%, Révfaluban pedig 35,2%. A Belvárosban a legalacsonyabb 26,6%. A gazdaságilag aktív népesség százalékában vizsgált foglalkoztatási arány a megfigyelt akcióterületeken átlagosan 42,13%, alacsonyabb mint a győri átlag (56,09%). Az arány a Belvárosban a legmagasabb 49,9%, ezt 39,3%-kal Révfalu, 37,2%-kal Újváros követi. A gazdaságilag aktív népesség százalékában mért munkanélküliségi ráta a három városrészre vonatkozóan átlagosan 9,67%. A legmagasabb érték, 20,2% Újvárosban van, ez a városrész haladja meg egyedül Győr átlagát (6,42%), a Belvárosban 4,7%, Révfaluban 4,1%. Az átlagos aktivitási arány a három akcióterületen 46,67%, egy akcióterület sem haladja meg a városi értéket (58,95%). Az aktivitási arány a Belvárosban a legmagasabb 52,4%, Újvárosban 46,6%, Révfaluban pedig 41%. A megfigyelt akcióterületen átlagosan 100 foglalkoztatottra 96 inaktív kereső jut. Ez Újvárosban a legmagasabb 112, Révfaluban 97, a Belvárosban pedig 79. A számba vett városrészeken 100 foglalkoztatottra átlagosan 105 eltartott jut. Ez az érték is Újvárosban a legmagasabb (139), melyet 109 eltartottal Révfalu, 67 eltartottal a Belváros követ. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívakat (inaktív és eltartott együtt) vizsgálva kitűnik, hogy számuk 251-es értékkel Újvárosban a legmagasabb, míg Révfaluban 206, addig a Belvárosban csak 146 nem aktív jut 100 foglalkoztatottra. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma minden megfigyelt akcióterületen magasabb, mint a városi átlag (130,46). A vizsgált mutatószám a három akcióterületre vonatkozó átlagos értéke 201. A három városrészen átlagosan 34,33% a vezető értelmiség aránya. Ez az arány Révfaluban Győr egészére vonatkozó áltag (24,69%) majdnem duplája, 46,2%, a Belvárosban 37,8%, míg Újvárosban a legalacsonyabb 19%, ami jóval az egész város átlaga alatt van. Az akcióterületeken az egyéb szellemiek aránya 21,4%, ami Győr átlaga (23,49%) alatt marad. Arányuk Révfaluban a legmagasabb, 25,5%, a Belvárosban 24,8%, míg Újvárosban csak 13,9%. A fizikai szolgáltatásiak aránya Újvárosban a legmagasabb 18%, a Belvárosban 13,9%, Révfaluban pedig 11,6%. A fizikai mezőgazdaságiak aránya ugyancsak Újvárosban a legmagasabb 1,5%, míg a Belvárosban csupán 0,5% és Révfaluban 0,2%. A fizikai ipari foglalkoztatottak aránya az akcióterületeken átlagosan 21,57%, a legmagasabb Újvárosban (33,5%), ezt követi a Belváros (17,8%) és Révfalu (13,4%). Az egész városra vonatkozóan, átlagosan a szellemi foglalkozásúak aránya 48,17%. Ettől 32,9%-ával csak Újváros marad el. A Belvárosban ez az érték 62,6%, Révfaluban pedig 71,7%. A vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között Győrben átlagosan 50,16%. Ezt az értéket mindhárom akcióterületünk meghaladja. Révfaluban a legmagasabb, 64,44%, a Belvárosban 60,38%, míg Újvárosban 57,75%.

24


Az akcióterületek foglalkoztatottsági adatai, 2001 Megnevezés:

Belváros

Újváros

Révfalu

Átlagosan

Foglalkoztatottak aránya, %

39,80

26,60

32,20

32,87

Munkanélküliek aránya, %

2,00

6,70

1,40

3,37

Inaktívak aránya, %

31,60

29,80

31,20

30,87

Eltartottak aránya, %

26,60

36,90

35,20

32,90

Foglalkoztatási arány, %

49,90

37,20

39,30

42,13

Munkanélküliségi ráta, %

4,70

20,20

4,10

9,67

Aktivitási arány, %

52,40

46,60

41,00

46,67

100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső

79

112

97

96

100 foglalkoztatottra jutó eltartott

67

139

109

105

100 foglalkoztatottra jutó nem aktív (inaktív és eltartott)

146

251

206

201

Vezető, értelmiségi,%

37,80

19,00

46,20

34,33

Egyéb szellemi,%

24,80

13,90

25,50

21,40

Fizikai szolgáltatási,%

13,90

18,00

11,60

14,50

Fizikai mezőgazdasági,%

0,50

1,50

0,20

0,73

Fizikai ipari,%

17,80

33,50

13,40

21,57

Egyéb,%

5,10

14,10

3,10

7,43

62,60

32,90

71,70

55,73

60,38

57,75

64,44

60,86

Szellemi foglalkozásúak aránya,% Vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között,% Forrás: KSH Népszámlálás

Az akcióterület egésze alacsonyabb foglalkoztatottsággal bír, mint Győr város teljes egésze, ellenben magasabb a munkanélküliség, az inaktívak és az eltartottak aránya. Amennyiben az akcióterületet szétbontjuk és külön városrészenként vizsgáljuk, ismét nagy különbségeket fedezhetünk fel. Említésre méltó Újváros kiugróan alacsony foglalkoztatottsága és hasonlóan jelentős, nagyszámú munkanélkülije, ami arányaiban kétszer akkora, mint a többi városrészé, illetve Győr városáé. Az akcióterületen élők munkaerőpiaci aktivitásuk szerinti megoszlása (%) Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

Inaktívak

Eltartottak

39,8 26,6 32,2 34,2 33,2 44,1

2,0 6,7 1,4 3,6 3,4 2,9

31,6 29,8 31,2 32,4 31,3 26,6

26,6 36,9 35,2 29,8 32,1 26,3

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 Még szembetűnőbb a különbség, ha a munkanélküliek arányát vizsgáljuk. Győr városához képest háromszorosa az Újvárosi érték, míg a foglalkoztatottság csupán kétharmada a városi foglalkoztatottságénak.

25


Foglalkoztatottak és munkanélküliek arány az akcióterületen (%)

Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

Foglalkoztatottak aránya

Munkanélküliek aránya

49,9 37,2 39,3 44,8 42,8 56,1

4,7 20,2 4,1 9,5 9,6 6,4

Forrás: KSH

3.3.4. Az akcióterület társadalmi jellemzői Az akcióterület esetében a KSH 2001-es, városrészekre lebontott népszámlálási adataiból indultunk ki, ahol az egyes a vizsgálatba vont városrészek nem fedik teljesen a stratégiában kijelölt akcióterületet. Vizsgálatunk során a össz-városi adatokhoz hasonlítjuk az egyes városrészek adatait. A vizsgálatba vont városrészek a következők voltak: Belváros, Révfalu, Újváros, Sziget.

3.3.4.1. Demográfia A város lakosságának döntő hányada a Győrt délről körülölelő, házgyári technológiával épített lakótelepeken lakik. A lakótelepek közül kerülnek ki a legsűrűbben lakott városrészek is. Az akcióterületen lakik Győr lakosságának mintegy 18%-a (1. ábra). A legsűrűbben lakott városrész a Belváros, ahol a város lakosságának 8 %-a lakik, ezzel a két nagy lakótelep után (Marcalváros I. és Adyváros) a harmadik legtöbb lakossal rendelkező városrész. Népsűrűség szempontjából azonban csak a nyolcadik, megelőzik a város lakótelepei és a tőle délre található, Nádorváros városrészek illetve a Gyárváros egyik része. Az akcióterület többi részén (kivéve Szigetet, ahol hasonló a népsűrűség, mint a Belvárosban) átlagosan feleakkora a népsűrűség. Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya (%)

82%

8% 4% Belváros

Újváros

4%

Révfalu

Sziget

2% Többi városrész

Forrás: KSH Népszámlálás 2001

Amennyiben az egyes korosztályok megoszlását vizsgáljuk az egyes városrészekben, úgy rögtön kitűnik, hogy Győr egészéhez mérten a Belváros lakossága elöregedőben van. A legfiatalosabb városrész Újváros, míg Révfalu felemás mutatói (alacsony a 0 és 14 éves korcsoport aránya, de nagy a 26


15 és 39 közötti korcsoport aránya) a nagyszámú, ideiglenesen bejelentett egyetemistából és főiskolásból adódik, amint azt a táblázat is mutatja. Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya korosztályi csoportok szerint (%)

Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

0-14 évesek

15-39 évesek

40-64 évesek

65 felettiek

Összesen

10,2 21,8 9,6 16 14,4 15,7

37,1 37,9 48 38,2 40,3 37,4

32,5 26,8 27,2 27,7 28,55 33,9

20,2 13,5 15,2 18,1 16,75 13,0

100 100 100 100 100 100


Az egyes korcsoportok aránya is a fenti megállapításokat támasztja alá. Összességében elmondható, hogy az akcióterület (kevés kivételtől eltekintve) elöregedő területe Győr városának, ahol az aktív korosztályok és a fiatalkorúak aránya a városi átlag alatt található. Felnőttek, gyermekek és időskorúak aránya az akcióterület egyes részein és Győr városában (fő) 100 felnőttre jutó 100 gyermek és 100 felnőttre jutó 100 felnőttre jutó gyermekkorúra időskorú gyermekkorú időskorú jutó időskorú Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

43,7 54,4 33,0 51,7 45,7 51,7

14,6 33,6 12,7 24,2 21,3 22,9

29,1 20,8 20,3 27,5 24,4 19,3

198,8 62,0 159,3 113,6 133,4 90,3

Forrás: KSH Népszámlálás 2001 3.3.4.2. Képzettség Iskolázottsági adataink kizárólag a teljes népességből vannak, amit nagyban torzít a fent tárgyalt korosztályi megoszlás. Az aktív korú népességre bontva nem rendelkezünk iskolai végzettségi adatokkal. Az Újvárosban lakó nagyszámú fiatalkorú lakosság miatt a 8 általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők száma rendkívül magas, ami az akcióterület egészének megoszlására is hatással van. Ha ettől az első kategóriától eltekintünk, akkor a következőket mondhatjuk el az akcióterületen élő lakosság műveltségi szintjéről: az akcióterület nem egységes, a Belváros és Révfalu a városi átlaghoz képest magasabban kvalifikált lakossággal rendelkezik, míg Újváros és Sziget alacsonyabb végzettséggel rendelkező csoportok lakhelye. Kiugróan magas a maximum 8 általánossal rendelkezők aránya Újvárosban. Az egyetem jelenléte ismét kimutatható Révfalu esetében, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb jóval mind a városi átlagnál, mind az akcióterület egyes részterületeinek arányánál.

27


Az akcióterületen élők iskolázottság szerinti megoszlása (%) Kevesebb, mint általános Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr összesen

Középiskolai 8 Legalább 8. végzettség érettségi nélkül általános

Középiskolai végzettség érettségivel

Felsőfokú végzettség

10,4 26,0 9,9 16,7

19,6 35,4 11,7 26,7

14,1 15,1 7,7 18,6

28,5 13,7 33,7 22,7

27,6 9,8 37,2 15,4

15,8

23,4

13,9

24,7

22,5

14,6

21,8

20,0

26,4

17,3

városa


3.3.5 A kibővített belvárosi akcióterületre leválogatott legfontosabb társadalmidemográfiai és szociális adatok bemutatása Az integrált városfejlesztési stratégia akcióterületének egzakt lehatárolása után a korábbi elemzéseknél pontosabban, mintegy azokat kiegészítve és megerősítve is be lehet mutatni a főbb tendenciákat. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján az alábbi karakterisztikával jellemezhető a terület. Az akcióterület alapadatai és a győri összesített adatoktól való eltérés mértéke Mutató megnevezése Lakónépesség száma Állandó népesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

Akcióterület 14 364 11 956 10,8 66,0 23,3

Győr összesen 129 412 124 556 15,0 66,6 18,4

Arány/eltérés 11,1% 9,6% -4,2% -0,6% +4,9%

17,3

18,4

-1,1%

26,1

18,7

+7,4

6 283 9,4

51 085 6,8

12,3% +2,6%

49,9

35,0

+14,9%

12,0

10,0

+2%

47,8 44,9

61,1 33,2

-13,3% +11,7%

Az akcióterületen él a lakónépesség 11,1%-a, és az állandó népesség 9,6%-a. Korszerkezetét tekintve a terület enyhén elöregedett. A 14 év alattiak aránya 4,2%-al alacsonyabb az átlagosnál, ezzel 28


szemben a lakosság 23,3%-a 60 év fölötti (5%-al magasabb érték az átlagosnál). Iskolázottság tekintetében az alacsony végzettségűek arányában nincsen eltérés, de a felsőfokú végzettségűek felülreprezentáltak: minden negyedik 25 év fölötti lakos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik az akcióterületen. A lakásállomány 12,3%-a található meg itt, ami összesen 6283 lakást jelentett 2001-ben. Ennek közel 10%-a alacsony komfort fokozatú, ami 2,6%-al magasabb a városi átlagértéknél. Az idősebb korszerkezet miatt nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság alacsonyabb az akcióterületen. Győr egészére számolva a 15-64 év közötti populációban 61%-os volt a foglalkoztatottság. Az akcióterület esetében ez az érték 13%-al alacsonyabb, csak 48%-os. A háztartások 45%-a foglalkoztatott nélküli a területen, ami szintén jelentősen (12%-al) magasabb a városi átlagértéknél. Az anti-szegregációs tervhez használt státusz-mutatók közül kiemelkedően fontos az alacsony iskolai végzettségű személyek aránya, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, illetve ennek a kombinációja. A munkajövedelem szempontjából kedvezőtlenebb az akcióterület lakosságának összetétele. A 15-59 évesek 50%-a nem rendelkezett a felmérés időpontjában munkajövedelemmel. Az iskolázottságról korábban tettünk említést: az alacsony végzettségűek nem felülreprezentáltak a területen. A két mutató együttes figyelembe vételével megállapítható, hogy a város lakosságának 10%a volt alacsony társadalmi státuszú lakos (legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos). Az akcióterületen az arányuk 12%-os. Ha figyelembe vesszük, hogy Győr lakosságának 18,4%-a volt alacsony iskolai végzettségű ebben az időpontban, és összevetjük a 10%-os alacsony státusz indikátorral, akkor megállapítható, hogy 55%-uk rendszeres munkajövedelemmel sem rendelkezett. Az akcióterületen ez az arány még magasabb, 69%-os. Tehát a területen élő alacsony iskolázottságú aktív korú személyek több mint kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel sem. Mivel az akcióterület tartalmazza Győr egyedül szegregálódott várostömbjeit is (Újvárosban), az indikátorok reális képet festenek a beavatkozási területről. A népszámlálásból származó szociális városrehabilitációs indikátorok alapján még árnyaltabb képet tudunk adni az akcióterület társadalmi jellemzőiről. Győr - indikátorok a szociális városrehabilitációhoz Mutató megnevezése Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: 2001. évi népszámlálás

Akcióterület 24,0 63,6 6,4 2,2 4,2 8,4 22,4

A foglalkoztatottak 24% alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokhoz tarozik. A munkanélküliség aránya is magasabb volt a városi átlagnál, de nem kiemelkedő 6,4%-os. A tartós (legalább egy éve munkát keresők) aránya 2,2%. Az aktív korúak 4,2%-a 2001-ben jövedelemforrásként kizárólag állami vagy helyi támogatást nevezett meg. 29


3.3.6. Kedvezőtlen szociális adottságú területek az akcióterületen belül Az integrált városfejlesztési stratégia kötelező mellékletét képezi az Anti-szegregációs program, melynek helyzetelemzései kapcsán feltárásra kerültek azon kedvezőtlen adottságú területek a városban, amelyek a megadott szempontrendszer alapján un. szegregátumnak minősülnek. A leghátrányosabb helyzetű városrész

egyértelműen Újváros, ami a négy problémamutatóból három esetében is az „első helyen” szerepelt, olyan kedvezőtlen adatokkal, mint, 20%-os munkanélküliségi ráta, 61%-os az alacsony végzettségűek aránya, a lakások egynegyede komfort nélküli vagy szükséglakás. Az IVS részletesen foglalkozik ezen problématerülettel, jelen előakcióterületi tervben hivatkozás szintjén jelezzük a problémát, melyre a megoldásokat az Anti-szegregációs program végrehajtása jelenti. Fontos kiemelni, hogy a város kifejezetten támogatni kívánja a társadalmi különbségek csökkentését, ennek érdekében un. Preambulum került megfogalmazásra az anti-szegregációs program részeként, mely jelen akcióterület fejlesztései szempontjából is kötelező érvényű: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. Szegregátumok elhelyezkedése Újváros, Gorkijváros és Sziget területén (feketével a szegregációs mutatók 40-49, rózsaszínnel az 50-100%-ának megfelelő területek vannak jelölve). Ezen kritikus pontok közül két elem a belvárosi akcióterület része.

Forrás: KSH alapján Győr MJV IVS, 2008

30


A szegregátumnak tekintett terület jellemzőinek alaposabb elemzését négy olyan problémakörre építjük fel, amelyek bizonyos mértékben megfelelnek az anti-szegregációs terv outputját jelentő intézkedéscsomag tematikus blokkjainak. A négy problémakör: szociális és jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz, oktatás, lakáshelyzet, melyet az IVS a korábban jelzettnek megfelelően kezelni kíván.

3.3.7. Kulturális és oktatási intézményi ellátottság A kulturális és oktatási intézmények legfrissebb megoszlásai adatai alapján látható, hogy a belvárosi akcióterületen nagyom magas a kulturális és közművelődési intézmények koncentrációja. Összesen 40 intézményt tartanak számon a városban, amelyből 18 (45%) a belvárosban található. Az összes kulturális és oktatási intézményen száma 113 a városban, ebből 31 (27%) a belvárosban található. Az oktatási intézmények közül két óvoda, három általános iskola, 2 középiskola és hat többcélú közoktatási intézmény működik a városközpontban. Közoktatási, kulturális és közművelődési intézmények megoszlása városrészenként, 2008 Városrészek

Kulturális intézmények

Óvoda

Általános iskola Középiskola

Többcélú közoktatási intézmény

Belváros

18

2

3

2

6

31

Marcalváros Szabadhegy, Kismegyer Adyváros, Jancsifalu Nádorváros Gyárváros Újváros Révfalu, Bács, Kisbácsa Sziget Győrszentiván Ménfőcsanak Gyirmót Likócs Pinnyéd Összes Forrás: Önkormányzati hivatal

3 3 3 0 2 1 2 1 2 2 1 1 1 40

3 4 2 3 1 1 2 2 1 0 0 0 0 21

0 2 0 0 1 1 1 1 2 0 0 0 0 11

1 0 3 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 10

5 3 3 3 4 3 1 1 0 1 1 0 0 31

12 12 11 9 8 6 6 6 5 3 2 1 1 113

3.3.8. Környezeti állapot (épített és természeti környezet) bemutatása Településszerkezet A történeti városmag a városfalak XIX. századi lebontása után, mint belvárosi terület tovább nőtt. Ma területe dél felé magába foglalja a megépült Budapest-Hegyeshalom vasútvonal érintett szakaszát, kelet felé a jelenlegi 14. sz útig terjed, nyugat felé pedig a Rába nyugati partvonaláig tart, a Radó szigetet is beértve. A történeti belváros mai szerkezete a XVI-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak bontása után a meglévő utcák meghosszabbításával, sakktábla szerkezettel épült tovább. A történeti belváros védett épületeinek többsége egy-kétemeletes épület, egyes részük utólagos tetőtér beépítéssel. Jellemző beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés.

31


térkép közterek

32


A Belváros déli területe a korábbi Ferdinándváros. Itt nagyobb tömbméretek, magasabb épületek találhatóak. A terület beépített, folyamatos rekonstrukció várható. A nyugati belváros (korábban Újlak) területén ellentmondásos funkciók és telekosztások találhatóak. Vegyesen van ipari, közlekedési, lakó, igazgatási funkció nagyobb összevont telken, ill. helyenként eredeti kistelkes beépítéssel. A terület átértékelése, átstruktúrálása prognosztizálható. Kelet belváros (korábban Ferencváros) átmenetet képez a történeti belváros és a XIX. században alapított vagongyár között. Helyenként minőségi lakó és közösségi épületek, helyenként alacsony színvonalú raktárépületek épültek itt. Az alacsony színvonalú, ill. nem megfelelően kihasznált épületek folyamatos bontásaépítése várható. Az épületállomány és épített környezet tekintetében a Belváros területén található a műemlék épületek jelentős része. A történelmi belváros területileg is védett. Kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb. Ugyanakkor a helyi területi védelem a teljes belváros országosan nem védett részeire is kiterjed. A belvárosi utcák rendszeréhez alkalmazkodva történelmileg alakultak ki a belváros terei, parkjai. A terek a közelmúltig gépjármű parkolási területként szolgálták, viszont mára már jellemző módon ismét gyalogos terekként funkcionálnak. Lakásállomány Győrben összesen 2001-ben a teljes lakásállomány 50 015 lakást jelentett, melynek közel 93%-a volt ténylegesen lakott. A vizsgált három városrészben található a lakások 15,65%-a, a lakott lakások esetén az arány 14,52%. A három városrész közül a Belvárosban a legnagyobb a lakásállomány, itt található Győr lakásállományának 10%-a, a ténylegesen lakott lakások esetén az arány némileg alacsonyabb. A szobák számát elemezve megállapítható, hogy a város átlagához képest a vizsgált városrészekben kevesebb szobával rendelkeztek a lakások 2001-ben, ez a Belváros és Újváros átlag alatti értéke miatt jellemző, míg Révfaluban a szobák száma megközelíti a hármat. A 100 szobára jutó lakók száma városban és a három városrészben is kb. 100 fő, kiugróan magas érték jellemzi újvárost, míg az átlagnál jelentős mértékben kevesebb, 64 fő jut 100 szobára Révfaluban. Az egy lakásban lakók száma a győri átlagnál alacsonyabb a vizsgált területen, azonban Újvárosban átlag feletti az érték, megközelíti a 3 főt átlagosan. A lakások átlagos nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy a város egészében egy lakás mérete nagyobb, mint az elemezett területen, a három városrész között lényeges eltérés nem mutatható ki. Jelentős a különbség viszont a lakások korát illetően. A három városrészben összességében kiemelkedően magas az 1945 előtt épített lakások száma, köszönhetően főként az újvárosi városrésznek, ahol ez az arány megközelíti a 80%-ot. Révfaluban a győri értékhez közeli az arány. Az adatok alapján megállapítható, hogy a legtöbb újépítésű lakás Révfaluban található, a rendszerváltás utáni 11 évben épült itt a lakások 1/5-e. Győrben a lakások kb. 89%-a van természetes személy birtokában, a vizsgált területen az arány csak 78%. Az alacsony érték Újváros miatt jellemző, ott a lakások alig fele van természetes személy birtokában, jellemzőbb az önkormányzati tulajdonlás (40,51%). Az egyéb tulajdonosok nem meghatározóak a lakások tulajdonosi szerkezetében. A félkomfortos lakások aránya a város egészében alacsony, a kiemelt városrészekben az arány Újváros értéke miatt magasabb, itt kb. a lakások 1/5-ére jellemző a félkomfortosság. A szükséglakások magasabb aránya szintén az újvárosi városrész miatt nagyobb az átlagosnál a három városrészben.

33


A Belváros, Újváros és Révfalu lakásállománya 2001-ben Belváros

Újváros

Révfalu

Összesen; átlagosan

Győr összesen, átlagosan

Lakások száma, db

5 178

1 022

1 782

7 982

51 015

Lakások megoszlása

10,15

2,00

3,49

15,65

100,00

Lakott lakások száma, db

4 340

933

1 616

6 889

47 431

100 lakásra jutó szoba

233

199

283

238,3

264

100 lakásra jutó lakó

218

288

247

251

273

100 szobára jutó lakó

94

145

67

102

105,20

Átlagos alapterület, m2

64,80

64,20

62,00

63,67

75,46

1945 előtt épített lakások aránya, %

43,70

76,90

17,80

42,16

15,1

1980 után épített lakások aránya, %

15,40

10,30

47,30

21,86

27,65

1980 és 1989 után épített lakások aránya, %

11,30

4,40

27,30

13,96

20,44

1990 és 2001 között épített lakások aránya, %

4,10

5,90

20,00

7,90

7,21

Természetes személy a tulajdonos

3 423

523

1 418

5 364

42 611

Önkormányzat a tulajdonos

748

378

173

1 299

4 184

Egyéb a tulajdonos 169 Önkormányzati lakások aránya az összes lakott lakáson belül, % 17,24

32

25

226

694

40,51

10,71

18,86

6,77

Félkomfortos lakott lakások aránya, %

0,60

19,20

0,60

3,12

2,30

Szükség és egyéb lakott lakások aránya, %

1,80

7,00

2,70

2,71

2,13

Forrás: KSH Népszámlálás

Funkcióellátottság A Belváros a város kereskedelmi és vendéglátó központja, bár egyes jelek, vélemények szerint kezdi elveszíteni egyedülálló szervező szerepét. Konkurenciájaként jelentkeznek az újonnan megépült ill. épülő kereskedelmi központok. Ugyanakkor presztizs erejét még mindig nem veszítette el. Szinte minden Győrben telephellyel rendelkező kereskedelmi cégnek, banknak, telefontársaságnak van belvárosi létesítménye. A Belvárosban található az alapellátáson túl a város közigazgatási és kulturális központja is, sőt több megyei intézmény, hivatal is. Az említett funkciók több esetben szétszórtan, több épületben helyezkednek el. Ugyanakkor a Belvárosban van a várost átszelő vasúti személyi- és teher-pályaudvar, valamint a helyi közlekedési autóbuszok végállomása. Ez közlekedés kényelmi szempontból előny, helykihasználás szempontjából viszont pazarlás. Ezért ezek a területek lehetnek a belváros tartalékai. Zöldterületek A Belvárosban zöldterületként jellemző módon a folyók hullámterében és az épített parkokban található zöldterület a meghatározó. Ezek védelme, megtartása fontos feladat. A vízpartoknál a minőségi közterületté tétel és a hozzá kapcsolódó funkciók kell hogy elsőbbséget élvezzenek (vendéglátás, vízisport, víziszínpad, sétány, pihenőterületek stb.). Megoldandó fejlesztés a vízpartok alternatív, elsősorban vízi közlekedése, ami az ide látogató turisták, és a Győri polgárok kikapcsolódását szolgálná, a megállóknál „élménypontokkal”. A belvárosi akcióterületet érintő folyószakaszokra vonatkozóan jelenleg készül egy tanulmányterv, mely a folyópartok fenntartható hasznosítására tesz javaslatot. 34


Épületállomány A történeti belvárosban elsőbbséget kell élveznie a történeti értékek, az épített környezet védelmének, ugyanakkor élhető, funkcionálisan működő, az idelátogatóknak is izgalmas, kulturálisan és építészetileg is élményt nyújtó városrészt kell teremteni ill. fenntartani. A Belváros történelmi részének lakásállományában egyértelművé kell tenni a minőségi piaci lakások kialakításának priorítását, és vissza kell szorítani, elsősorban a felújított lakások tekintetében a szociális bérlakások újratermelését, ami a felújított épületállomány hosszabb távon való fenntarthatóságát is jobban biztosítja. A felújítások tekintetében tömbök vagy legalább tömbrészek együttes felújítása támogatandó, mert a vezérszintek város életébe kapcsolása így lehetséges, ehhez szükséges a lehetséges területeken a tulajdonviszonyok egységesítése a rehabilitáció hatékonyságának érdekében. A Belvárosból a tömegáruk eladását szolgáló kereskedelem tapasztalhatóan kihúzódik a környező városrészekbe, így adott a lehetőség, és a feladat a megüresedő területek feltöltésére. Törekedni kell az értékesebb, egyedibb árukat forgalmazó üzletek, valamint vendéglátóhelyek, éttermek megtelepedésének elősegítésére. A Belváros keleti részének egy sávja a 14. sz. út mellett még ma is félig ipari területnek tekinthető, épületállománya részben cserélődni fog, itt a 14. sz. út melletti területeken szintén a központból még elérhető távolságra lehetséges parkolóházak építése. A Szt. István úthoz kapcsolódóan a hatvanas hetvenes-években épült többemeletes épületek is találhatóak, ezek hosszabb távon maradónak tekinthetőek, a megyeháza tekintetében lehetséges funkcióváltás. Ugyanakkor torzóként jelenik meg a történeti belváros közvetlen közelében, a színház mögött épült tízemeletes panelos épületekből álló kisebb „lakónegyed”. 35


Térkép zöld

36


3.3.9. Közlekedés A győri Belváros városszerkezeti formája centrális elhelyezkedésű, a kialakult úthálózati rendszere olyan, hogy mind a cél-, mind az átmenő forgalom érinti a városközpontot vagy rajta keresztül halad. A belvárosi úthálózat a korábbi századok beépítése folytán szűk, sűrűn keresztezett rendszerű, s így nincs meg egy nagyobb arányú közlekedésfejlesztés lehetősége. A tömegeket vonzó intézmények, üzletek és áruházak, a szórakoztató és vendéglátó létesítmények, valamint az igazgatási és kulturális intézmények itteni elhelyezkedése koncentrált utazási igényt támaszt. A győri Belváros mai közlekedése kaotikusan túlterhelt, tehermentesítése szükséges. A városközpont nem körüljárható, szerkezeti, hálózati hiányosságok miatt a városrészek közötti átjárás nem biztosítható. A belvárosi városrész szélein nem állítható meg a forgalom, így a belső parkolást kereső forgalom bénító hatású a városrész közlekedésére. A meglévő parkolási feszültség szétfeszíti a belvárosi kereteket. A belváros meglévő tereit nem kapcsolják össze gyalogos zónák, kevés a belső zöldterület, kevés a belvárosi attraktivitás. A meglévő közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala elégtelen. Nagyméretű csuklós autóbuszok belvárosi jelenléte inkább akadályt jelentenek a közlekedésben, mint segítenék az utazóközönség kiszolgálását. Győr a folyók városa, aminek ellentmond, hogy a meglévő belső vízi úti kapcsolatok nincsenek kiépítve, kihasználva. A belvárosi akcióterület a szomszédos kapcsolódó szigeti, révfalui, nádorvárosi városrészekkel együtt közösen jelentenek közlekedési problémát, amit csak összefüggéseiben, városrészeken átnyúlva egységes szemlélettel lehet orvosolni.

3.3.10. Közmű ellátottság Az ivóvíz hálózat az alacsony nyomású zónához tartozik. A hálózat általában korábban kiépült, ac. illetve öv. anyagú. A Belváros iparivízzel részlegesen ellátott (Szent István út, Bajcsy-Zs. út és környezete). A városrész csatornahálózata egyesített rendszerű. Az egyre gyakoribb, szélsőséges csapadékesemények idején a gerinccsatornák túlterhelődnek, ezért időszakos elvezetési gondok adódnak, amely úttesten megjelenő víz, illetőleg a pincehelyisége szabálytalan bekötései révén ott visszaömlő szennyvíz formájában okoznak gondot. A csatornahálózat elöregedett, rekonstrukcióra szorul. A városrészben kisnyomású gázelosztó hálózat üzemel. A középfeszültségű villamos elosztó hálózat 10 kV-os, földkábeles. A kisfeszültségű elosztó hálózat is földkábeles. A közvilágítás jellemzően Na lámpás. Távhőellátás a városrész déli területein üzemel (Kazinczy utca és attól D-re, illetve a Gárdonyi utca és attól Ny-ra.) A vezetékes telefonhálózat földkábeles ill. alépítményes kiépítésű. Optikai és rézvezetékes hálózat egyaránt üzemel. A kábeltévé hálózat túlnyomórészt földkábeles ill. alépítményes kiépítésű, jellemzően a telefonhálózattal közös alépítményben halad. Kizárólag épületek bekötései, átkötései esetében fordul elő néhány helyen légkábel ott, ahol a földkábeles betáplálás műszakilag – reális költségfeltételek mellett – nem volt megvalósítható. Mindebből következik az is, hogy belátható időn belül ennek átépítése nem várható. A mobil telefonhálózat vételi viszonyai megfelelőek Belváros esetében az elöregedett hálózatok rekonstrukciója jelenik meg fajsúlyos feladatként. A rekonstrukciós munkákat a közterület rendezési feladatokkal kell időben összehangolni. A belvárost fokozottan érinti az egyesített csatornahálózat távlati fejlesztési szempontjainak kérdése. A küszöbön álló fejlesztési feladatok sürgetik egy megalapozott stratégia kidolgozását eben a tekintetben. Elektromos energia ellátás területén a GMVG alállomásban a távlati elképzelések szerint 10kV-os feszültségszint kialakítása válik szükségessé, mely a belváros középfeszültségű ellátásának minőségi javulását eredményezi. A beruházás megvalósításával gyengül a Belváros középfeszültségű ellátását biztosító Dunapart 20/10kV-os alállomás szerepe, mely későbbiek során kiváltásra kerülhet. 37


Térkép parkolás és út

38


3.4. Az akcióterületen lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezetének bemutatása A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. A mellékelt térképet a legfrissebb tulajdoni nyilvántartás alapján készítette az önkormányzat.

3.5. A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése2 Az előakcióterületi terv jelen fázisában dokumentálhatóan nem mutatható be a magántőke elköteleződése, azonban mind az eddig megvalósult beruházások, mind az akcióterületen tervezett beruházások kapcsán már megjelölődnek azon akciók, melyek a város és a magánberuházások közti megállapodások folyamán meg tudnak valósulni, sőt előzetes tárgyalások is történnek már. A Széchenyi tér kiemelt projekt kapcsán történtek előzetes konzorciális szerződések megtétele valamennyi partner között.

3.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése3 Az akcióterület fejlesztési elképzeléseit az itt élő lakosság, az itt tevékenykedő vállalkozások, a várost megújítani kész vezető politikusai – és az általuk tett politikai ígéretek -, az idelátogatók jogosan elvárt igényei Győrrel szemben befolyásolják. A város egészében betöltött szerepe jelen kibővített akcióterületnek vitathatatlan. Mind funkciójában, mind megjelenésében méltónak kell lennie mindazon fejlesztési célokhoz, mely a modern város – modern gazdaság jövőképpel illetett Győrt predesztinálják ezen fejlesztések megvalósítására.

2 3

A végleges akcióterületi terv részeként kerül kidolgozásra. A végleges akcióterületi terv részeként kerül kidolgozásra.

39


Belvárosi ingatlanszerk

40


4. Fejlesztési célok és beavatkozások Az IVS-ben az akcióterületet érintő városrészekre megfogalmazott stratégiai célok a következők, melyekből az akcióterület kiemelt fejlesztési célja következtethető: Belvárosi városrész

Újváros városrész

Sziget városrész

Révfalu városrész

A történelmi városrészrehabilitáció teljessé tétele, funkció bővítő folytatása, „új paradigmák” szerinti /közlekedési tehermentesítés, vonzerő növelés, élhetőség javítása/ kiterjesztése.

Komplex,teljes városrészt átfogó /több ütemű/ funkció bővítő-, kulturális-, szociális-, városközponti jellegű rehabilitáció—a kulturális és építészeti örökségvédelem kiemelt figyelembevételével.

Híd Révfalu felé. Komplex városrész rehabilitáció, városrész központ kialakítás barnamezős rehabilitációkkal /Tejgyár, Növényolajgyár, Kekszgyár/.Turisztikai központ-Fürdő központ fejlesztés.

Híd Sziget felé. Egyetemi tudásközpont fejlesztés. Bácsai út menti lakóterület és ellátás fejlesztés

Kibővített Belváros Akcióterület

A kultúra, a tudományos élet, a kereskedelem, a közigazgatás és a vendéglátás szolgáltató funkcióinak szerves együttélésének megteremtése a városi élettér minőségi fejlesztésével

A belvárosi akcióterület stratégiai célját elérni kívánt eszközök: - a közterek megújítása - a harmónikus ingatlanfejlesztések - belvárosi közlekedési rendszerek továbbfejlesztése - parkolás helyzetének javítása - zöldfelületek fejlesztése

4.1. Az akcióterület fejlesztésének céljai A Kézikönyv elvárásai szerint a pályázat céljainak összehangolása szükséges az akcióterületi célokkal. Ezen bemutatást azon későbbi fejezet kapcsán kívánjuk bemutatni, ahol magáról a pályázati projektről lesz szó, az előakcióterületi terv jelen fázisában a kötelezően mérendő indikátorok projektszinten értelmezhetők. Jelen esetben a pályázati projekt relevánsan elvárt indikátorai kerülnek megjelenítésre:

41

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Azonosított projekt – Akcióterület kiemelt fejlesztési célja

Mutató megnevezése

Adatmérés forrása

Kiinduló érték (2008)

Célérték (2013)

Széchenyi tér környezetének funkcióbővítő megújítása

Fejlesztéssel érintett terület nagysága (ha)

Építési napló

0

2,94

Fejlesztéssel érintett lakosság létszáma (fő)

Önkormányzati nyilvántartás

10270

11200

Zöldfelület (m2)

növelése

Projekt előrehaladási jelentés

0

47

Közbiztonság növelése, térfigyelő kamera telepítése (db)


0

2

Marketing tevékenység, lokálpatrióta rendezvények (db)


0

7

Létrehozott munkahelyek száma (db)


0

10

Az ingatlanok bérbeadásának, értékesítésének növekedése (%)


0

5

Új városi funkciók megjelenítése (m2)


0

2703

Lakossági elégedettség (%)


40

65

Felújított önkormányzati épületek száma (db9


0

9

Felújított kapcsolódó utcák száma (db(

Építési napló

0

9

és

A Belvárosi akcióterületen megvalósuló rehabilitációkkal elérendő főbb célok: - A műemlék épületek, udvarok felújítása - Új látogatók számára vonzó, attraktív funkciók a belvárosi kereskedelmi - szolgáltatói forgalom növelése, új belvárosi arculat kialakítása - Az akcióterület új gazdasági funkciókkal való megtöltése - Közművek korszerűsítése - Közösségi célú beruházásokkal további egyéb forrású beruházás indukálása - A városlakók szemlélet változásának formálása az épített környezetükkel szemben - A komplex beruházási programok a magán tőke számára, komplex projektek kiajánlása megvalósításra 42


-

Partnerség a lakossággal és a civil szervezetekkel a környezetmegóvás, szociális feladatok megoldása érekében Közintézmények ügyfélbarát környezetben való működése Szinergia megteremtése az egyes fejlesztések között Szociális és oktatási program a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására Civil szervezetek, egyházak bevonás a szociális ellátásba A lakossági korösszetétel kedvezőtlen arányának megváltoztatása Közbiztonság, komfort érzet növelése Közösség formáló létesítmények, események számának növelése (Háromdimenziós tér, vendéglők) Játszótér (védelem a kutyáktól és közlekedési biztonsági szempontból) Hosszú távú fejlődés, fenntarthatóság biztosított (gazdasági funkciók révén) Esélyegyenlőség a munkahelyteremtésben Szociális kohézió a térfunkciók miatt

A fejlesztési cél elérésének útját a Belváros – Új Paradigmák 2007 elnevezésű programdokumentum részletesen taglalja, jelen esetben röviden összefoglaljuk a tervezett lépéseket: A Belváros természetes határai akkor növelhetők, ha meghatározó fejlesztések történnek mind a 4 irányban a „határokon” túl. Ezen lehetőségek közül a nyugati, déli és északi irányok a legfontosabbak. Itt van szükség az önkormányzati és az állami szerepvállalásra, valamint emellett magán-befektetőkre. - Déli irányban a fejlesztések a vasút és a vidéki autóbusz állomást, valamint a Frigyes-laktanya rehabilitációját jelentik. - Északi irányban, Révfaluban az Egyetem nagyléptékű fejlesztése teremti meg az új kapcsolatot. A városias beépítés határán áll a hetvenes években kiépült egyetem épületegyüttese, mely a városrész életét döntően befolyásolja. Strukturális probléma, hogy az egyetem a városrész eldugott helyén található. A belvárossal meglévő kapcsolata jelentéktelen. Az egyetem városépítészeti koncepciója nem kereste a közösséget a környezetével, jól lehet a tényleges helyzete alapján nem tekinthető campus-egyetemnek, hallgatószáma az eredetileg tervezett ötszörösére nőtt. - Nyugati irányban a fürdő-bővítés és 2 barnamezős fejlesztés, az Olajgyári projekt és a Kekszgyár-projekt adhat kitörési lehetőséget. Ezek a fejlesztések határai érintkeznek az Újváros akcióterülettel, a funkció bővítési rehabilitációs programmal. Itt a program keretében, az elkészült Újváros rehabilitációs Terv alapján, elkészülhet a Kossuth utca keleti részének a felújítása. ( Kossuth u. 42. házig ) Egymásra ható szinergikus hatásai jelentősek. Az önkormányzati és a magánerős fejlesztések együttesen, egyeztetett lebonyolításban jelenthetik a városrész megújítását, mindazonáltal a Belváros nyugati irányú kiterjedését. - A keleti irányban már elindult a Belváros bővülés, az Árkád üzletközpont, valamint a Városrét kerület építésével. Az akcióterületi fejlesztések indoklása - A belváros 4 fontos funkciója : a közigazgatás, a kereskedelem, a kultúra és a vendéglátás nem kellően strukturált, elválasztott. Nem eldöntött, hogy egy-egy feladatnak hol a centruma. A kereskedelmi-kulturális központ a belváros jellegtelen, különösebb esztétikai érték nélküli házakkal határolt utcáiban és terein található. - A szép és értékes barokk óváros utcáiban javarészt lakások találhatók, nem ezek a városi élet terei. A bevásárló-utca üzletei mára veszítettek vonzerejükből. Ennek oka nem a 43


-

-

-

-

-

bevásárlóközpontok épülésében keresendő, hanem abban, hogy a belvárosban nem biztosított ugyanaz a választék és kapacitás. A várost felkereső idegenforgalom rossz helyen érkezik, az autósok rossz helyen – a Városháza környékén – keresnek parkolót. A barokk Óvárosba sokszor el sem jutnak. A város déli részéből 3 hajdani fontos út, most a 81., 82., 83. sz. főútvonalak vezetnek a belváros széléhez, a legszerencsétlenebb helyre: a sétáló-utca bejáratához. A történeti Belváros bővítési területei közül funkcionálisan és építészetileg is értékesebb az egykori Ferdinándvárosi területek beépítése. Itt a tömbméretek általában nagyobbak a történeti városrészhez képest, nagyobb a jellemző épületmagasság is, a jellemző beépítési mód keretes. Az egykori Fehérvári kapu tengelye, a mai Baross utca és a rá merőleges Szt. István út csomópontja körül helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei. Az egykori Újlak területe még nem heverte ki a Szt. István út meghosszabbításának sebeit. Ez a városszerkezeti szempontból fontos fejlesztés a területet felértékelte, de máig sem sikerült az új, kapu-szerepének megfelelő városépítészeti kereteket kialakítani. A területnek nagy lökést adhat az új igazságszolgáltatási épületek (ítélőtábla és ügyészség) idetelepülése. A tervpályázaton nyertes szerzők épületei a kor színvonalas alkotásai, azonban a beépítési koncepció nem folytatta a Szt. István út nagyvonalú – középület, park, középület – koncepcióját; megmaradt a mai, az új környezettől már idegen utcaszerkezet, az igazságszolgáltatási épületek foghíjszerűen felszabadított telkeken épülnek. Az új funkció körül vonzására a környező ingatlanok felértékelődnek és kialakulhat egy kis igazságszolgáltatási negyed, azonban a korábbi telekszerkezet ennek nagyvonalú kialakulását gátolja. A történeti Belváros védett épületeinek döntő többsége egyemeletes, jelentős része kétemeletes. Az utóbbi évtizedekben sok tetőtér beépült. A jellemző beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés. A védett területen belül is kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb, továbbá a korábbi várfalakon belüli terület. A Belváros 1983-ban jóváhagyott rendezési terve alapján alakult ki a forgalom elől elzárt, gyalogos központ, a tömbbelsők a közterületi rendszer kiegészítőjévé váltak; részben kereskedelmi és vendéglátó funkciókat kaptak. A gyalogos központ a város egyik kereskedelemi és vendéglátó központja is, mely működésével kapcsolatban érezhető az új kereskedelmi központok konkurenciája. A városfalak bontása után a történeti városmag – az óváros - keleti és déli irányban tudott bővülni. (Ferencváros, Újlak és Ferdinándváros) A Belváros mára kialakult „természetes” határai – a Rába és Mosoni-Duna folyók, a 14-es út és a vasútvonal – között teljesen beépült.

1. A terek ütemezett, a környezetükre tudatosan kisugárzó felújítása A kedvezőtlen helyzetet a belváros meghatározó gyalogos tengelyeinek újra értelmezésével lehet megszüntetni. Ezek a tengelyek a következők: Gyalogos tengelyek:

Kereszt útvonalak:

- Aradi vértanúk útja (továbbiakban: A ) - Baross Gábor út (továbbiakban: B ) - Czuczor G. utca-Jedlik Ányos utca (továbbiakban: C ) - „Kereszt utca” (Arany János-Schweidel/ Schwarzenberg utca) (továbbiakban: K ) - Duna-sétány (továbbiakban: D )

44

Kisfaludy-Pálffy-


-

-

-

-

-

A Belváros mai szerkezete a XVI.-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak XIX. századi bontása után épült tovább a meglévő utcák meghosszabbításával,a sakktábla-szerkezet folytatásával. Az egykori városfalakon belüli terület műemlék jelentőségű területként védett,szerkezetét és épületállományát meg kell őrizni. A 90-es évek eleji „citysedés” korlátozására a lakások megtartását támogatja a helyi szabályozás. A központi szerep a megtartása miatt is szükséges az épületállomány folyamatos karbantartása, a közterületi rekonstrukció folytatása. A szerkezet megőrzése miatt a Belváros gépjármű-közlekedési teherbíró-képessége jelentősen nem növelhető, a forgalom csökkentése a cél, ezért elsősorban jó tömegközlekedési kiszolgálását kell biztosítani. Megtartandók a Belváros terei és parkjai: a Duna-kapu tér, a Bécsi-kapu tér, a Virág-piac, a Széchenyi tér, a Batthyány tér, a Bisinger park, a Városháza tér, a Honvéd liget és az Eötvös park. Meg kell tartani a folyópartok közösségi használatának lehetőségét. Az egykori Ferencváros átmenetet jelentett a történeti Belváros és a XIX. század végén alapított Vagongyár között; részben keretes beépítésű, ilyen tömbjei a Ferdinándvárosban lévőkhöz hasonló lakóépületekkel épültek be, keleti szélén máig is megmaradtak alacsony színvonalú ipari és raktárépületek, -telepek. A terület átépülése spontán módon folyik; alacsonyabbb értékű épületek bontásával és helyükön új, többszintes lakóépületek építésével. A változást felgyorsíthatja a Vagongyár helyén épült új bevásárlóközpont és az épülő városrész; a Városrét. A két legfontosabb tengely a Duna-part és a Pálffy – Schwarzenberg utca. A fejlesztés eredményeképpen azonban kialakulhat a Duna parton egy olyan sétány, mely a Duna felé fordítja a Belvárost. Lehetőség van a Schwarzenberg utca átépítésére - a Mariahilfenstrasséhoz hasonlóan forgalomcsillapított üzletutca létrehozására. A Pálffy – Schwarzenberg főutca projekt kifejtése további tervezést igényel; a tengely kiépítése érdekében beépíthető felületek alakíthatók ki a Bisinger Óvoda Schwarzenberg utca felöli oldalán. A Batthyány-téren további kisebb, pavilon jellegű épület ( vendéglátás) elképzelhető. A Vagongyár és az Elevátor területének átalakulása miatt a Duna-parti terület mellett felszedték az iparvágányt, így a következő időszakban megtörténhet a Duna-part rehabilitációja, melynek legfontosabb eleme az árvízvédelmi fal mentén sétány kiépítése, a rakparti parkoló rendezettebbé tétele. A következő fejlesztési lépés ennek a sétánynak a folytatása lehet a Városrét felé. A következő időszakban folytatódhat a gyalogos Belváros közterületeinek új kiépítése; elsősorban a Széchenyi tér átalakítása. A Belvárosi rehabilitáció folytatásaként fontos teendő a vasútállomás és térségének a városhoz méltó megújítása, a Városháza előtti tér felújítása. A Belváros szabályozásánál abszolút elsőbbsége van a védett épületállomány és környezet megőrzésének, ennek megfelelően továbbra is érvényben marad a telkenkénti szabályozás. A Belváros műemléki jelentőségű területén részben őrizni kell a kialakult telekszerkezetet, a nem védett területeken is törekedni kell a megtartására, úgy, hogy a keretes beépítésű nagyobb tömböknél a közös belsőudvar kialakulására legyen lehetőség. Más oldalról lehetőséget kell adni teljes tömb/tömbök egységes, egy ütemben megvalósuló átépítéséhez. Rendbe kell tenni a belvárosi tereket. A terek megújítása során olyan „forgatókönyvek” készüljenek, melyek alapja, hogy a tereken megállni, találkozni, lenni, élni, játszani, szórakozni lehet. 45


-

A Színház előtti tér rendezése kapcsán újra kell gondolni a színház épületének rekonstrukcióját. A város urbanistáinak régi tartozása, hogy az épületről vitázzanak és közös – a városlakók számára is elfogadható – megoldást fogalmazzanak meg. Az épület felújítása illeszkedik Győr idegenforgalmi és kulturális terveibe.

2. Belvárosi ingatlanfejlesztési koncepció4 A belvárosi önkormányzati tulajdonú lakásokra és üzletekre ingatlanfejlesztési koncepció készül. A koncepció célja tisztázni melyek az eladható tulajdonok, melyek a megtartandó, de felújítandó épületek. Az eladásokból az Önkormányzat többletforrásokhoz jut, melyeket csak a terület fejlesztéseihez használ fel. Ennél a vizsgálatnál újra kell fogalmazni a belváros építészeti koncepcióját. A stílustalan, elavult, csak „öreg „ épületek helyére - komoly elemzések, pályázatok, tanulmányok után – kortárs építészeti alkotások, új funkciók is kerülhetnek. 3. Parkolási rendszerek átalakítása - A Belváros több pontján szükség van mélygarázs, parkolóház építésére. Ez lehet elindítója a védett, gyalogos forgalomra méretezett, sétálóutcás, igazi Belváros kialakításának. Ezeket az objektumokat nem a Városnak kell megépítenie, hanem támogatni a befektetők projektjeit. A parkolóházak építése forgalmat fog generálni az üzletházakban, az üzletekben. Lehetővé teszi több belvárosi épület tetőterének beépítését és ezzel együtt legalább részleges felújítását. - Meg kell találni a kapcsolatot a belvárosban befektetni, építeni kívánók (tetőtér, szálloda, panzió) és a parkolóházakat építeni, fejleszteni akarók között. - A belváros terhelése délről a legnagyobb, 4X több, mint nyugat vagy észak felől. Több, mint a másik 3 irányból együttesen. A Belvárosban jelenleg 11 ezer ember él, és 20 ezer ember jár oda dolgozni. A parkolóhelyek építése lehetővé teszi, hogy a Baross utca környékén megszűnjenek a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságát veszélyeztető parkolók. Parkoló fejlesztési javaslatok a Belváros szívében: - Klastrom előtti parkolási sáv alá épített mélygarázs, - Duna-kapu téri mélygarázs - Móricz Zsigmond rkp. Kiszélesítése alatti mélygarázs - Árpád tömb mélygarázs - Parkolóház a színház előtt, mellett - CIB bank tömb, behajtás a Zehmeister utca felől, - Parkoló-lemez az Arrabona - tömbben, alul parkolók mint most, felül zöld park, teraszok. - Mélygarázs a Honvéd liget sarkában - Mélygarázs a Bisinger sétány északnyugati sarkában Parkoló fejlesztési javaslatok a Belváros déli részén - Parkolóházak a Révai utca mentén, a MÁV-raktár épületek helyén - A Bisinger híd alatt, mellett - A Baross-híd délkeleti oldalán, az Eszperantó utca mentén Az Új paradigmák közgyűlési elfogadása után, 2007 decemberében döntött a város az új lakáskoncepciójáról, mely az IVSben bemutatásra is került. 4

46


-

A Kálvária út végén

A parkolók telepítésénél lényeges, hogy a befelé vezető útvonalak mentén épüljenek. A parkolási rendszer (díjak, zónák) fejlesztésére, változtatására legalább középtávú stratégiát kell elfogadni, ami nagyban segíti ilyen érdeklődésű befektetések realizálódását. 4. Közlekedési rendszerek továbbfejlesztése - A Belváros rehabilitációjának elengedhetetlen feltétele a Sziget-Révfalu közötti híd megépítése. Ez a lépés egyben tehermentesíti a Belvárost egy jelentős átmenő forgalomtól, másrészt megközelíthetőségét lényegesen javítja. - Az egyetem területének fejlesztési korlátja többek közt a hallgatók növekvő mértékű autóhasználata. A területigényes fejlesztések egyik lehetséges módja a Duna túlpartján lévő Kekszgyár felhagyásra kerülő részeinek újrahasznosítása. - Az 1-es, 14-es, 81-es utak csomópontja a város legfontosabb belterületi, közúti csomópontja, mely kialakítását az óriási forgalmi terhelés miatt elsősorban a közlekedéstervezés határozza meg. A csomópontrendszer átalakítását az ÁRKÁD bevásárlóközpont és a Nádor aluljáró építése halaszthatatlanná tette. - A Belváros közlekedési helyzetét kedvezően befolyásolja, ha a Nádor aluljáró kiépítése után a Baross híd elsősorban a közösségi közlekedés útvonalává válik. 5. Zöldfelületek növelése - A Belváros a város legkevésbé „zöld” területe, a leginkább beépített, az épületek közti felületnek is a legnagyobb része burkolt. A zöldfelületek fejlesztése nagyon is időszerű, a szűknek tűnő lehetőségek közt is jelentős hangulat és látvány és helyi klíma javulást lehet elérni a következőkkel: - Fásítás közterületen, szabadon növő fákkal - Fásítás, parkosítás az arra megfelelő méretű belső udvarokban, tömbbelsőkben - Épülethomlokzatok, műtárgyak növényesítése, futónövényekkel, cserjékkel - A folyópartok kivételes egyedi lehetőségei a városnak, a Radó-sziget menti szakasz kivételével gyakorlatilag minden folyópart méltatlan állapotban van. A folyópartok az egész város zöldfelületi rendszerének fő ütőereivé kell hogy váljanak. A nagy kapacitású gépjárműparkolókat a hullámtérben fel kell számolni. - A Mosoni-Duna rehabilitálásával lehetőség nyílik a vízi sportok még szélesebb körű űzésére. Ezért mindkét parton, főként a Dózsa rkp. mentén korszerű, akár magántulajdonú, csónakházak és rekreációs szolgáltató központok alakíthatók ki, a rakparton megépülő, megvilágított promenáddal. - A zöldfelületek a rekreáció, a kikapcsolódás, a sportolás, kerékpárutak helyszínei. Ezek a legkézenfekvőbb bevezető vonalai a kerékpárút hálózatnak is. A parti sétányok folytatásai kifelé az árvízvédelmi töltések, melyek elérnek gyakorlatilag minden városrészhez, környező településhez, kapcsolódhatnak a várost megközelítő kerékpárutakhoz. Ideális helyszínei egyben a kocogóknak, gőrkorcsolyásoknak, ezzel együtt természetesen a sétálóknak is. A terv konzisztenciáját, koherenciáját igazolja, hogy a fejlesztési projektek a belváros gyalogos tengelyeire – melynek kifejtése az elemzés elején található - is felfűzhetők, az alábbiak szerint :

47


C tengelyhez rendelhető projektek:

Széchenyi tér

Színház tér:

Dunakapu tér:

Egyetem

Vasút

- Széchenyi tér - Színház – II. János Pál tér - Dunakapu tér - Egyetem fejlesztés - City Projekt - térburkolat, térbútorok, vízfelületek - Xantus J. Múzeum-udvarlefedés - Lloyd –földszinten:vendéglátás - Éttermek - a tér északi oldalán - Bencések – üzlet kialakítás - Levéltár felújítás - Rómer-ház - környező utcák/”közterrehab”/térburkolatok-utcabútorok-utcavilágítások-nyövénytelepítések/ - Kazinczy u. /Baross u.-Széchenyi tér között - Czuczor u. /Színházig - Gyógyszertár köz - Stelczer u. /Apáca utcáig - Széchenyi tér-Kazinczy sarok épület felújítása - színház funkció „kinyitása”-rendezvény tér - parkolási problémák megoldása-bővített, újragondolt mélygarázs - mélygarázs építése - piac-rendezvény tér létrehozása - Dunapart rendezése - környező utcák/”közterrehab”/térburkolatok-utcabútorok-utcavilágítások-nyövénytelepítések/ - Apáca utca/Teleki utcáig - közök /Hal; Szappanos;Stelczer - Egyetem tér rendezése - Egyetemi fejlesztések - Kálóczy tér „rehab” - Bisinger alatti parkolóház építése - Révai utca-MÁV raktárépületekből parkolóházak kialakítása Czuczor utca átvezetése a vasút felett

48


B tengelyhez rendelhető projektek:

Városház tér kialakítása/Szent-István u. lesüllyesztését követően - CITY CENTER projekt/ +3 gyalogos átkötés Nádorváros felé; vasútállomás-buszpályaudvar átalakítása;kapcsolat Frigyes-laktanya projekttel/ - Árpád-tömb projekt - Mc Donald’s-Arrabona tömb rekonstrukció - Megyei könyvtár funkció áthelyezése/Egyetem

A tengelyhez rendelhető projektek:

- Káptalan domb - Bécsi kapu tér „rehab” - Kettős híd –gyalogos-kerékpáros sávszélesítés - CITY szálló /Gabonaforgalmi irodaház átalakítása - Honvéd-liget/parkolóház kialakítás - Révai gimnázium-bővítés/nagyterem/udvar lefedés - Márka tömb „rehab”

K tengelyhez rendelhető„projektek:

- Zechmeister tömb „rehab” - Arrabona tömb „rehab” - Mc Donald’s tömb „rehab” - Pálffy sétány/promenád az Árkádig/tanitóképző-trafó; óvoda melletti 2 telek/ - Rába-part/parkoló

D

- Sziget-Révfalusi híd Fürdő

Dunaparti anyag kiegészítve

49

fejlesztés


4.2. Belvárosi akcióterület beazonosított fejlesztési akciói Az IVS által meghatározott belvárosi akcióterületen a következő akciók kerültek kiemelésre, melyek a településfejlesztési koncepció által meghatározott irányokhoz kerültek hozzárendelésre. Jelen táblázatban megjelölt azonosított projektek valamennyien illeszkednek a Belvárosi akcióterület stratégiai céljához, és megvalósulásukkal nagyban hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Projektek 2007-2013

Prioritások a városfejl. koncepcióból

Azonosított projektek

becsült ktg.

1.

Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő 1 600 mFt megújítása

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/ 3. alintézkedés: Történelmi terek megújítása

2.

Káptalandomb és a Bécsikápu tér környezetének 3 700 mFt funkcióbővítő és turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

3.

Színház és II. János-Pál tér megújítása (épület 5 400 mFt átalakítása-felújítása, mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések)


4.

Dunakapu tér és Dunakorzó (mélygarázsok, 2 800 mFt közterületek megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések)


5.

Kelet nyugati tengely (Pállfy sétány és kapcsolódó 5 400 mFt épületfejlesztései, Baross út menti tömbök rehabilitációja, Zechmeister tömb megújítása.


6.

Belváros kiterjesztése nyugat felé: Újváros kapuja, 11 000 mFt IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/ Olajgyár és környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza,

7.

Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, 2 000 mFt mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd

8.

Győr Szíve (idegenül City center) – Városház tér, 31 500 mFt IV. Prioritás: A környezet védelme/ Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar 4. intézkedés: Épített környezet védelme/ és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása

9.

Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, környezet 10 000 mFt IV. Prioritás: A környezet védelme/ rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

50

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 3. intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 10.

Egyetemi fejlesztések – Könyvtár, Inno-Raab, 5 600 mFt Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub

I. prioritás: A humán erőforrás fejlesztése 1. intézkedés: A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

11.

Petőfi S. művelődési ház felújítása

200 mFt


12.

Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig

3 000 mFt

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 1. intézkedés: Közlekedési helyzet javítása

13.

Igazságügyi negyed fejlesztése

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 3. Közszolgáltatások fejlesztése

14.

Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád tömb 2 500 mélygarázs és felszíni fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása


15.

Szent István úti épületek felújításának folytatása (panelprogram)


16.

Szent István szerkesztőség) felújítása


17.

Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás

18.

Műemléki területen magánerős koordinálása, támogatása

19.

Kerékpárúthálózat elemeinek összekötése, na városrészek közti kerékpárutak kijelölése


20.

Lakóutca program (elsősorban Északkelet- na Belvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken)


21.

Türr István úti bölcsőde teljes korszerűsítése

I. A humán erőforrás fejlesztése 3. intézkedés Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése

út 51. (egykori Kisalföld 1 500 mFt épületének funkcióváltása, na

felújítások na

120 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 3. intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése III. Városi szolgáltatások fejlesztése 3. intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

Projektek 2013 után 22.

Megszűnő gazdasági területek soft funkcióváltása na (1. sz. főút nyugati bevezető szakasza mentén és a Dunapart-Rezidencia közelében)

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 3. intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

A 2-6. és 8-20. sz. projektek egyes részei, a na források és előkészítettség függvényében

Ezen akciók jelen akcióterületi tervben már jól körülhatárolt tartalommal bírnak.

51


52


4.2.1. Az azonosított magánberuházások)

akciók

megvalósításának

szerepvállalói

(köz-

és

A beavatkozások tartalmazzák azokat a projektelemeket, melyek megvalósítása révén érhető el az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. A Kézikönyv alapján három fő beavatkozás típust különböztet meg, melyeket kiegészítetünk egy további releváns elemmel is (4.), valamint lehetséges ütemezést adtunk az akcióterületen NYDOP 3. prioritás konstrukciója alapján tervezett projekteknek. Beavatkozás típusok: 1. ROP 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázatos projekt, kiemelt projekt eljárásrendben) keretében kívánja az önkormányzat és partnerei megvalósítani 1 – ROP 2007-2008 támogatási időszak 1+ ROP 2009-2010 támogatási időszak 1++ ROP 2011-2012 támogatási időszak 2. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán 3. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. 4. Közszféra által megvalósítani kívánt beruházás, egyéb, nem városrehabilitációs célú állami támogatás keretében (pl. ROP turizmusfejlesztés) Első lépésben azonosításra kerültek a szerepvállalások (közszféra – magánszféra9 lehetséges beruházási projektelemei, majdan a fenti beavatkozástípus szerinti besorolás történt meg, mely az egyes együttműködési partnerek közötti folyamatos egyeztetések alapján alakultak ki az elmúlt hónapok során. Az alábbiakban részletesen bemutatott 10 nagyprojekt az akcióterület területén magában hordozza az integrált megközelítést, a városi-gazdasági-közszféra-közösségi célú funkciójú fejlesztések együttes megvalósulását. 1. Széchenyi tér és környezetének megújítása (bővebb változat, nem azonos a benyújtott pályázattal) A Széchenyi tér és környezete: A teleki utca-Kisfaludy utca-Baross utca - Király utca – Lépcső köz – Középkori várfal vonala - Apáca utca által határolt terület (a határoló utcák már nem részei). Projektelemek Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás

Beavatkozás típusa szerint (1, 2, 3,4) 1, 3

X

1.

Széchenyi tér és kapcsolódó utcák (Király u., Szabadsajtó u., Kenyér köz, Stelczer L. u., Múzeum köz, Rákóczi F. u., Czuczor G. u.) közterület és infrastruktúra megújítása

1.1

Lloyd épületének új funkciókkal történő megújítása, teljes felújítása

1.2

Xantus János múzeum rekonstrukciója, funkcióbővítő átalakításai

X

1

1.3

Levéltár épületének felújítása, funkcióbővítő átalakításai

X

3

1.4

Bencés templom felújítás folytatása

1.5

Apostol étterem felújítás, terasz átalakítás

X

2

1.6

Pállfy étterem átalakítás és bővítés, terasz átalakítás és bővítés

X

1,2

1.7

Kovács Pál utca – középkori várfal közötti házak felújítása, várfal bemutatása - várfal passzázs

X

1

1

53

X

3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 1,8

Széchenyi tér keleti házsor felújítások, funkcióbővítő földszinti átalakítások

X

X

1,2

1.9

Rómer ház funkcióbővítő felújításának folytatása

X

3

1.10

RKK épület funkcióbővítő átalakítása

X

3

1.11

Belváros pinceszinti vezérszintjének felmérése, földszinti vezérszint felmérés digitalizálása és aktualizálása - 1. ütem: (Arany János u. – Schweidel u. Pálffy u. – Újkapu u. – Mosoni-Duna – Rába folyók által határolt terület)

X

X

2,3

1.12., Jedlik Ányos utca 15. – pinceátalakítás, melegkonyhás vendéglátás, „borterasz” kialakítása

X

2

1.13. Kazinczy utca 20. - Jazzpince

X

2

X

Szelektív hulladékszigetek

3

2. Bécsikapu tér –Káptalandomb. A Bécsikapu tér és környezetének megújítása, turisztikai jellegű funkciók kiterjesztése, Káptalandomb turisztika vonzerejének kihasználása. Projektelemek Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás

Beavatkozás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

X

2

2.

Bécsikapu tér megújítása, északi oldal épületeiben új funkciók megjelenése, tér alatt mélygarázs építése

2.1

Káptalandomb múzeumi negyed, turizmusfejlesztés a Püspökvárra és a Székesegyházra támaszkodva.

X

4

2.2

Kazamatarendszer kiterjedtebb bemutatása, hasznosítása

X

4

2.3

Hotel Konferencia („Kishilton”) funkcióbővítő átalakítása

2.4

Napóleon ház felújítása, új funkció

X

3

2.5

Sarló köz-Aradi vrt. Útja – Kazinczy utca közti tömb komplex rehabilitációja

X

3

2.6

Megyei Könyvtár épületénekmegújítása

X

3

X

X

2.7

2

2

2.8

Püspökvár felújítás, turisztikai célú fejlesztések

X

4

2.9

Püspökvár alatti folyópart-szakasz felújítása, sétány kiépítés, zöldfelület rehabilitáció, folyótorkolatnál lévő épületek funkcióváltása, átalakítása – felújítása

X

3,4

2.10

Várkapu étterem és Cziráky panzió bővítése, fedett terasszal, borospince kialakítása

X X


54

2 3


3. II. János Pál tér és Színház A színházépület és tömbje, északon a Kisfaludy utcáig, délen az Árpád útig. Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás


3.

Színház épület átalakítása-felújítása

X

X

3

3.1

II. János-Pál tér és a kapcsolódó utcák közterületeinek megújítása – nagy kapacitású mélygarázs építése, kapcsolódó magán fejlesztések

X

X

2,3

3.2

Komédiás étterem fejlesztései

X

2

4. Dunakapu tér és Duna-korzó A Széchenyi téri területtől északra eső terület a Mosoni-Dunáig, Valamint a parti sétány a Széchenyi hídig Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás


X

2,3

4.

Dunakapu tér közterületeinek megújítása, vendéglátó teraszok kialakítása, mélygarázs építése, multifunkcionális piac-rendezvény épület építése, Apáca utca és az attól a Dunakapu térig vezető kis utcák, közök felújítása

X

4.1

Dunakapu tér 6. sz. épület átalakítása-bővítése, új közfunkció számára

X

3

4.2

Széchenyi híd alatt-mellett gyalogoshíd

X

3

4.3

Dunakapu tér keleti oldalán térfal befejezés épülettel

X

3

4.4

Dunakorzó sétány: árvízvédelem áthelyezése, mélygarázs építése, sétány kiépítése épületekkel

X

X

2,3

4.5

Dunakapu téri épületek felújítása

X

X

2,3


X

3

5. Belvárosi kereszt tengely A Baross utcára merőleges, elsősorban gyalogos sétány, a Rába parti egykori víziszinpadtól az ÁRKÁD bevásárlóközpontig. Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás


X

2

5.

Baross utcai keresztezés „Arrabona” és „Mc donald’s” tömbök megnyitása gyalogos-forgalom számára, passzázsok, Baross utca lefedés

5.1

Zechmeister u. – Virágpiac – Aradi vrt. Út közti tömb komplex rehabilitációja, passzázs, mélygarázs

X

X

2,3

5.2

Pállfy sétány mentén a déli oldalon új épületek

X

X

2,3

5.3

Pálffy sétány kiépítése a Teleki utcától az ÁRKÁD bevásárlóközpontig,

X

X

2,3

55

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve gyalogos terek bővítése, forgalomcsillapítás X


3

6. Fürdőközpont és Újváros kapuja A Belvárosi akcióterület Újvárosi kiterjesztésének Stromfeld utcától délre eső része Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás


X

2

6.

Konferenciaközpont és Hotel az egykori Növényolajgyár területén

6.1

Lakóterület fejlesztés az Olajgyári területeken

X

X

2

6.2

Kulturális központ (Modern művészeti galéria, Győri Balett bázis, közösségi ház )

X

X

2,3

6.3

Élmény és termálfürdő épület bővítés, strandfürdő területén új szabadtéri élmény és úszómedencék építése

X

2

6.4

Termál és konferencia hotel építése a jelenlegi fürdőparkoló helyén, kapcsolódó közterületek megújítása, Fürdő tér térfalainak befejezése, új zöldfelületi zóna, folyópart rendezés

X

X

1++, 2

6.5

Bercsényi liget közterületeinek és zöldfelületeinek megújítása, szabadtéri rendezvénytér kialakítása

X

1+

6.6

Simor János tér közterület és zöldfelület megújítása, kapcsolódó épületek felújítása

X

3

6.7

Promenád (gyalogos sétány a Rába torkolat körül) fejlesztése, akadálymentes kapcsolat a Rába-hídra

X

3

6.8

Fürdőközpont parkolóinak többszintes megoldása a termálkút közelében

X

X

1++, 2

6.9

Stromfeld u. – Kiss E. u. – Töltésszer u. közti tömb-fejlesztés, meglévő értékes épületek felújítása-bővítése

X

X

2,3

6.10

Hotel a Töltésszer utcában a vízisport-centrum melletti telken

X

2

6.11

Gyógyszálló Amstel egyesítésével.

X

2

6.12

Knézich utca felújítása, kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása, új épületek építése

X

X

2,3

6.13

Pannon-Víz irodaház funkcióváltása (gyógyászati funkció kiterjesztése az egész épületre), felújítása, bővítése, kapcsolódás az élmény és termálfürdő épülethez

X

X

1++, 2

6.14

Híd utcai rehabilitációs intézet felújítása, átalakítás-bővítés, zárt kapcsolat a gyógyászati épület vagy/és az élmény és termálfürdő felé

X

1++3

6.14

Kossuth utca rehabilitációja I. ütem (Ráth Mátyás tértől a református templomig), kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása

X

1+

6.15

Kossuth utca rehabilitációja II. ütem (református templomtól a Jakobinus közig), kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása

X

3

6.16

Semmelweis utcai foghíjtelek beépítése

X

6.17

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ és Konvent épületének

X

Hattyú

és

Hotel Hedyn

56

átalakításával,

X

2,3 3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve átalakítása, bővítése X


3

7. Folyók és partjainak Belvárosi szakaszának , rendezése, parti területek megújítása Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás


Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

x

3

Zöldfelületek rendezése, sétányok kialakítása, folyópart rehabilitáció

X

3

Hajózási feltételek kialakítása, hidak megépítése

X

3

8. Győr Szíve (idegenül City Center). A Megyeháza - Városház és tere - Vasúti pályaudvar – Helyközi buszpályaudvar – Frigyes laktanya és mindezek kapcsolódó közterületei. Projektelem rövid leírása

Közberuházás

Magánberuházás

X

Beavatkozás típusa szerint (1, 2, 3, 4) 3

8.

Baross híd újraépítése közösségi közlekedés és gyalogos-kerékpáros forgalom számára

8.1

City center bevásárlóközpont a helyközi buszpályaudvar területén

8.2

Új vasúti pályaudvar a vágányok felett, további fejlesztések a vágányok feletti területen

8.3

Mélygarázs a Bisinger sétány nyugati végén

X

2

8.4

Mélygarázs a Honvéd liget déli szélén

X

2

8.5

Frigyes laktanya meglévő, védett épületek felújítása, új funkciók kialakítása

X

2

8.6

Frigyes laktanya területén új épületek építése, mélygarázs építése

X

2

8.7

Helyközi buszpályaudvar helytakarékosabb módon

8.9

Szent-István út lesüllyesztés az Aradi vrt. útja – Czuczor G. út közötti szakaszon

8.10

Városház tér valódi városi főtérré való kiépítése

X

8.11

Megyeháza funkcióváltása, átalakítása-felújítása .Megyeháza tér állandó pavilonok kialakítása

X

X

2,3

8.12

Parkolóház a Révai utcai vasúti raktárépület helyén

X

X

2,3

8.13

Eszperantó u.-Bartók Béla út sarok átépítése, új funkciókkal való megtöltése

X

X

2,3

8.14

Eszperantó utcai parkolóház, Város-gazdálkodás telephelyének

X

2

kialakítása

a

meglévő

57

helyén, de

X X

2 3

X

3 X

2 3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve hasznosítása 8.15

Révai gimnázium aula létrehozása

X

3


X

3

9. Kekszgyár A jelenlegi gyár területe, kiegészülve a Stromfeld és a Szarvas utcáig illetve északon a Rábca holtágig eső területekkel Projektelem rövid leírása

9.

A gyár barnamezős rehabilitációja, kutatóbázis, kollégium, lakóterület közútkapcsolat megoldása

funkcióváltása fejlesztések),

(egyetemi Pinnyédi

Közberuházás

Magánberuházás


X

X

2,3

Magánberuházás


10. Belváros kiterjesztése észak felé – Egyetem és környéke Révfalu délnyugati területe a Zólyom u. – Hédervári út – Rónay J. út vonaltól délnyugatra eső terület. Projektelem rövid leírása

Közberuházás

10.1

SzIE könyvtár építése

X

4

10.2

SzIE adminisztrációs épület építése

X

4

10.3

INNO-RAAB tudás park és kutatóközpont

X

X

2,4

10.4

Bridge projekt – egykori csónakházból hallgatói klub kialakítása

X

X

2,3

10.5

Kálóczy tér megújítása

X

3

10.6

Szövetség utcai óvoda áthelyezése csendesebb helyre, területének hasznosítása

X

3

4.2.2. Az egyes azonosított projektek tervezett ütemezése A belvárosi akcióterületen azonosított projektek kapcsán áttekintésre kerültek az egyes projektelemek tervezett ütemezése, melyet jelen dokumentum keretein belül az előző fejezetben részletezett 10 nagyprojektek kapcsán mutatunk be, negyedéves pontossággal. Jelen ütemezés tartalmazza az előkészítés során szükséges tervezési időszakot is, nem csupán a fizikai megvalósítást, így időben „elhúzódó” tevékenységek jelenhetnek meg. Ezen ütemezés a közszféra által megvalósítani kívánt evékenységeket jelenti, tehát a fentebbi táblázatok közül azon projektelemeket, melyek közvetlenül tervezhetők. A magánberuházások megvalósításának feltételét főként gazdasági tényezők, valamint az önkormányzattal történő tárgyalások eredményei (ld. városfejlesztési megállapodások).

58


Közszféra által tervezett projekt(elemek) lehetséges megvalósítási ütemezése Projekt neve (10 nagyprojekt az akcióterületen belül)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1. Széchenyi tér és környezetének megújítása 2. Bécsikapu tér -Káptalandomb 3. II. János Pál tér és Színház. 4. Dunakapu tér és Duna-korzó 5. Belvárosi kereszt tengely 6. Fürdőközpont és Újváros kapuja 7. Folyók és partjainak Belvárosi szakaszának , rendezése, parti területek megújítása 8. Győr Szíve (idegenül City Center) 9. Kekszgyár 10. Belváros kiterjesztése észak felé – Egyetem és környéke

59


60


5. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tervezett tartalma A Regionális Operatív Program keretein belül nyílik lehetőségük a megyei jogú városoknak arra, hogy városrehabilitációs tevékenységeik támogatást kapjanak. Regionális tanácsi döntés nyomán a megyei jogú városok nem nyílt pályázatos rendben nyerhetnek forrást, hanem un. kiemelt projekt eljárásrendet követve, a regionális akciótervben nevesített projektként. Ennek feltétele a támogató kormánydöntés megléte. A Nyugat-dunántúli régió Operatív Programjában foglaltak szerint – a regionális fejlesztési tanács döntése nyomán - a megyei jogú városoknak funkcióbővítő rehabilitációs projekt esetén max. 900 M Ft / projekt támogatási összeg adható, valamint egy akcióterületre max. 2,5 milliárd Ft támogatás ítélhető meg. Ennek értelmében javasolt a városok számára, hogy fejlesztéseik tervezését lehetőség szerint minél integráltabb megközelítésben, koncentrált stratégiai céllal, és jól körülhatárolható projekttartalommal tegyék meg, kiemelt figyelmet fordítva a magánerős beruházások feltérképezésére, valamint a partnerségi együttműködésekre. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek azon projektek, melyeket a város tervezetten ROP forrás igénybevételével kíván megvalósítani.

5.1. A NYDOP 2007-2008 városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása Győr város városrehabilitációs tevékenységei sorában a Széchenyi tér megújítása kiemelt fontosságú. Ennek érdekében a Nyugat-dunántúli Operatív Program 3. Városfejlesztési prioritás keretében a NYDFT döntésének megfelelően kiemelt projekt eljárásrendjében pályázatot kíván benyújtani a Széchenyi tér és környezetnek funkcióbővítő fejlesztésére. A NYDRFT 2008. április 10-i ülésén támogató javaslattal döntött a város projektjéről.

5.1.1. A projekt megnevezése, célja Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése Győr történelmi barokk városközpontjának magját képző Széchenyi tér komplex, értékmegőrző és funkcióbővítő (gazdasági) megújítása a cél. Ennek eredményeképpen (a tér turisztikai vonzereje nő), a környék gazdasági tevékenysége fellendül (korábban kifejezetten a kereskedők számára alakították ki a teret mint vásárteret). Cél egy korszerű, mai eszközökkel létrehozott városi tér kialakítása, ahol alapvető szempont a városi tér mindennapi életében a differenciált, többfunkciós használat biztosítása (pihenés, gasztronómia, kultúra, együttlét és gazdasági, kereskedelmi funkciók színtere). A tér nem a városi nagy rendezvények tere (ez a funkció a Dunakapu térre tevődne át), de biztosítania kell a kisebb, a tér életét színesítő események lehetőségét. A felújítással a tér szépsége nemcsak „konzerválódna” az utókor számára, de a XXI. sz. igényeit is kielégítő funkciókkal gyarapodna, eredeti hangulatának és jellegének megőrzése mellett.

61


5.1. 2. A projekt funkciók szerinti megoszlása A projekten belül tervezett tevékenységek a következő funkciók szerint kerülnek elhatárolásra: Tevékenység

Azonosított helyszín

Támogatási arány(%)

Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek KKV által igénybevett kereskedelmi, szolgáltató, Széchenyi tér északi, keleti 30 vendéglátóipari egységek külső megújítása, nyugati oldala bővítése, átalakítása, belső terek kialakítása (Lloyd épülete, Pálffy étterem) Bevásárló utca, homlokzatfelújítások

Önkormányzati tulajdonú 9 db épület

Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek Múzeum, kiállító terem épületének külső Xántus János Múzem felújítása, bővítése, belső terek kialakítása

85

Templom, egyházi tulajdonú közösségi épületek Szent Ignác Bencés Templom, 85 külső megújítása Műemlékpatika, Városi funkciókat erősítő tevékenységek Közterek megújítása

Széchenyi tér

85

lokálpatrióta rendezvénysorozat

85

Energiatakarékos közvilágítás Közlekedési fejlesztések Közbiztonsági, védelmi infrastruktúra Műemlékek megújítása Kapcsolódó ESZA típusú tevékenység Városmarketing akciók

5.1.3. A városrehabilitációs célú pályázat tartalma A pályázat tartalmának Kézikönyv által elvárt bemutatása teljes mértékben támaszkodik az projekttervezés során elkészített elemzésekre, műleírásokra, valamint a pályázati dokumentáció részét képező pályázati adatlapra. Pénzügyi megvalósítás: A gazdaságélénkítő tevékenység típusa az Útmutató alapján: A típusú tevékenység: az önkormányzat a projekt részeként és a támogatási szerződés részeként gazdasági társaságot von be.

62

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 1. Tevékenység neve

Széchenyi tér megújulása

Tevékenység típusa

Városi funkció – közterek megújítása

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

Rövid leírás

Tervezett projektelemek: - Cserélt térburkolat (ebben az utak és a járdák felújított felülete beletartozik) - Integrált akadálymentesítés megvalósítása - Díszvilágítás kihelyezett világítótestei - Kihelyezett utcabútorok - Kihelyezett ivókutak - Térfigyelő kamera elhelyezés - kerékpártároló - Kicserélt és új közművek: - új gravitációs csatorna - új gravitációs csapadékvíz csatorna - gázvezeték - elektromos közvilágítási vezeték - elektromos hálózati vezeték - új ivóvíz vezeték A tér északi oldalán vendéglátó teraszok kialakítására kerül sor, behozva ezzel a térre a vendéglőket, a minőségi, kulturált vendéglátást. Az északi térfalban lévő volt „Apátúrház” (mai Xantus János Múzeum), a korabarokk „Vastuskós” ház és a Fruhman Antal által tervezett klasszicista ház a tér legértékesebb elemei közé tartoznak, láthatóvá válnak. A nyugat térfal a tér talán legjellegtelenebb oldala, egy kevéssé sikerült eklektikus lakóházzal és a többi épület erősen átalakított homlokzatával. Itt Czuczor - Jedlik utcák vonalában a legintenzívebb a téren áthaladó gyalogos és kerékpár fogalom is. Ebben a sávban - egyfajta "szűrőrétegként" egy fásított, zöldfelületekkel, leülőhelyekkel gazdagított árnyas pihenő szigeteket terveztünk. A burkolat a vendéglátó teraszokhoz hasonlóan itt is - otthonosság érzetét keltő - fából készül, ebből emelkednek ki a padokkal körülvett növényszigetek. Mindegyik növényszigetbe egy-egy fát ültetünk, ezek a városi klímát jól tűrő, közepesen magasra növő, nagylombú, jó árnyékot adó különböző juhar fajok. A leülő szigetek közé egy ivókút is kerül. Az utca és a leülős teraszok közé kerékpártartó oszlopok kerülnek. Ezen a területen több utcai szemetes edény elhelyezése is szükséges. A déli oldal a barokk Bencés (volt Jezsuita) Templommal és Rendházzal a tér építészetileg legmeghatározóbb, legelegánsabb eleme. Ezen az oldalon - az épületek előtt nagyobb sávot hagyva - a burkolat síkjában megjelenő, alacsony vízmagasságú, 63

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve feszített tükrű, résfolyókon elvezetett vízfelület kerül kialakításra. A víz leeresztésével egységes burkolat alakul ki, amely előnyös lehet rendezvények esetén és a téli használatnál. A két részből álló vízfelületet a tér belső részébe nyúló szökőkút rendszer folytatja, ahol a feltörő vízsugarak fuvókái és a vízelvezetők szintén a padozatba vannak integrálva. A fuvókák programozhatók és párásításra is alkalmasak (hűtés a nyári melegben). A szökőkutak közelében a térszint alatt gépházat és víztározó medencét kell kialakítani. Vízforgató rendszerrel működik a feszített víztükrű "medence" és szökőkút. A használatához szükséges vizet a felszín alatti tározóból nyeri, többszöri szűrőrendszeren és automatikus vegyszeradagolón keresztül juttatja a felszínre. A külön program szerint működő párásító folyókák a hálózati ivóvízről kaptak betáplálást és ezt a vizet juttatják vízpára formájában a felszín közelében a levegőbe. Mindegyik szökőkút típushoz látványvilágítás kapcsolódik. Az ide telepített fiatal hársfasor megőrzése és burkolatba való integrálása, a kiemelt növényszigetek elbontása, az épület később megnyitásáig mobil padok elhelyezése és az itt áthaladó korlátozott gépjárműforgalom teljes megszüntetése javasolt. Ezen a területen kívánjuk megtartani a nyilvános telefon készüléket új, átépített formában. Helyszín

Győr, hrsz. 6882/1, 6882/2, 6884, 6885, 6886, 6898, Széchenyi tér

Pályázó szervezet

Győr MJV Önkormányzata

Partner

-

Partner szerepe

-

Célcsoport bemutatása

A tér által határolt területen élők a tér közintézményeiben dolgozó és azokat felkereső ügyfelek, a téren levő iskolákban tanuló diákok és tanárok, a téren lévő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások dolgozói, vendégei, ügyfelei a téren gyalogosan áthaladók idelátogatók

Megvalósítás tervezett kezdete - vége

2008. november – 2009. november

Tervezett teljes költségvetés

Br. 760 M Ft

Támogatás aránya

Max 85%

További források

Saját forrás

Projekt előkészítés helyzete

Jogerős építési engedély, kiviteli tervdokumentáció

Adminisztratív és eljárási kötelezettség

Közbeszerzési eljárások lefolytatása.

64


2. Tevékenység neve

Pálffy étterem fejlesztése – Kávézó nyitása


Gazdasági funkció – kkv-k által igényelt kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari egységek külső felújítása, belső átalakítása


Helyszín

ERFA A Pálffy Étterem jelenlegi 40 fős befogadóképessége kicsi. A vendéglő frekventált elhelyezkedéséből adódóan nagyobb vendégtérre lenne szükség, mivel a különböző rendezvények tömegeket vonzanak a térre, nagy létszámú turistacsoportok térnek be az üzletbe, stb. A projekt két lépcsőben kerül megvalósításra: 1. lépcső: a Morales Bt. ( ami hamarosan beolvad a Pálffy 2003. Kft-be) bérleménye, melyben az étterem kerül bővítésre + 40 férőhellyel (ezután a már meglévő és az új vendégtér összenyitásra kerül) + mozgássérült WC kialakítása 2. lépcső: a KONKORD Kft. (ami majd szintén beolvad a Pálffyba) bérleményében 80 fő befogadóképességű, rendezvények tartására alkalmas konferenciaterem + konyha + konyhához kapcsolódó kiszolgáló helyiségek + hűtőkamrák + kb. 100 fős terasz kialakítása.. (Az új konyha létrehozását a jelenlegi kicsi főzési kapacitás indokolja, továbbá, hogy az most a pincében található, ami az azonos szinten lévő konyhához képest hosszabb kiszolgálási időt, magasabb létszámszükségletet indokol). Győr, hrsz. 6854, Kenyér köz 12 (Széchenyi tér 2) , Széchenyi tér 1. hrsz. 6853



Partner

Pálffy 2003. Kft, Konkord Kft,

Partner szerepe

Pálffy 2003. Kft, mint az épület bérlője, Konkord Kft, mint az eredeti bérlő, melyben tulajdonjogot szerez 2008 júniusában a Pálffy 2003. Kft,


A tér által határolt területen élők a téren lévő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások dolgozói, vendégei, ügyfelei a téren gyalogosan áthaladók és idelátogatók

Megvalósítás tervezett kezdete - vége

2008. november – 2009. november

Tervezett teljes költségvetés

Nettó 33,74 M Ft (a pályázaton kívül további nettó 40 M Ft értékű beruházás tervezett)

Támogatás aránya

Max 30%

További források

Saját forrás


Építési engedélyes tervdokumentáció folyamatban

Adminisztratív és eljárási kötelezettség

-

Rövid leírás

65



Xántus János Múzeum rendezvénytér kialakítása


Közösségi funkció – Múzeum épületének külső felújítása, belső terek átalakítása


ERFA A Széchenyi téren álló, a jelenlegi formájában a 18. század közepén épített barokk palota központi elhelyezkedése, tartalmi-tematikai, múzeumi funkciója ellenére sem tud jelentős szerepet betölteni a város életében. A Xántus János Múzeum állandó kiállítása mutatja be Győr és környéke történetét az őskortól a 20. század közepéig. Időszakos kiállításai közül a néprajzi, a történeti bemutatók mindig, és gyakran a képzőművészeti kiállítások is kapcsolódnak a város történetéhez, életéhez. Legújabb törekvés a múzeum épületében található légó-pince országosan is egyedülálló kiállítóhellyé alakítása, amelynek első lépései megtörténtek, időszakos kiállítás 2007-ben már megrendezésre is került. Közművelődési programok minden esetben az itt élőknek nyújtott kulturális kínálatot is gazdagítják. A kiállítások elsősorban a Győrött és környékén élők számára készülnek, látogatóinknak legalább a 60-75 %-a helybeli lakos. Külön figyelemmel fordulunk a fiatalok felé programjaink összeállításakor: az óvodás korosztálytól az egyetemistákig kínálunk múzeumpedagógiai, közművelődési programokat.

Rövid leírás

A város nem rendelkezik olyan „közepes méretű” (200-300 fős) rendezvényekre alkalmas térrel, amely megfelelően reprezentatív a településnek a régióban, illetve az országban elfoglalt helyéhez képest. A múzeum pedig nem rendelkezik a város lakosságszámának, illetve a jelentkező igényeknek megfelelő közösségi/kiállító/rendezvény térrel. A múzeum egyedülálló gyűjteményeinek kiállításához (pl. Kelet-Ázsiai, Óceániai gyűjtemény) illetve nagy, országos, nemzetközi kiállításokra (pl. Munkácsi-kiállítás!) nincs megfelelő időszaki kiállítóhely. A Xántus János Múzeum belső udvarának lefedésével alkalmas lehet a fent vázolt igények teljesítésére. Helyszín

Győr, 6870, Széchenyi tér 5.



Partner

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, Xántus János Múzeum

Partner szerepe

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, mint a Múzeum fenntartója,az épület használója a Múzeum, a tulajdonos a KVI jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.


Múzeumlátogatók A városi rendezvények látogatói 66

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. november – 2009. november vége Tervezett teljes költségvetés

Br. 75 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Tanulmányterv, építési engedélyes tervdokumentáció folyamatban

Adminisztratív kötelezettség

és

eljárási Közbeszerzési eljárások

67



Lloyd épület átalakítása


Gazdasági funkció – kkv-k által igényelt kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari egységek külső felújítása, belső átalakítása


ERFA

Rövid leírás

Az tervezett átalakítással létrejövő 5 szintből az alsó két szint a vendéglátás színtere lenne mely kulturális elemekkel is kiegészülne. A pince feltárásával létrejövő helyiségekbe a söröző/borozó vendéglátó funkciót kiegészítenénk kulturális/ismeretterjesztő elemekkel, ennek érdekében keressük az együttműködési lehetőséget az épület melletti Xántus János Múzeummal (9022 Győr, Széchenyi tér 5.). Elképzeléseink szerint a vendégtérben múzeumi tárlókat állítanánk be, ahol Győr és környéke történetének eddig - a múzeumban kiállító kapacitás hiánya miatt - be nem mutatott emlékeit állítanánk ki az őskortól az 1950-es évekig, különös tekintettel a Széchenyi térhez közvetlenül kötődő, török megszállás emlékeire (török tömlöc). Ezen túlmenően a tervezett együttműködés kihasználná a két épület és funkcióik térbeli közelségéből fakadó szinergiahatást, mely szerint a Lloyd vendégei potenciális látogatói lehetnek a múzeumnak és fordítva, mely mozgást elősegíthetné a két épület üzemeltetői által a későbbiekben kidolgozható kedvezményrendszer (pl. minden múzeumi belépő mellé jár egy sütemény a Lloyd cukrászdájában), továbbá közös rendezvények szervezése. A földszint is vendéglátó funkciót kap, ahol terveink szerint 3 db különböző méretű vendéglátóipari egység, a hozzá tartozó teraszokkal kerül kialakításra (cukrászda/kávézó, étterem, drinkbár, söröző), továbbá egy kisebb üzlethelyiség is helyet kap, mely szervesen illeszkedik a Széchenyi tér rekonstrukciójával kialakuló új funkciókhoz. Az első és második emeleten kiadható irodák és tárgyalók kerülnek kialakításra. A tetőtérben kettő vagy három nagyméretű, kiadható exkluzív iroda kerül kialakításra. Az irodák megközelítését lift is segíti.

Helyszín

Győr, 6887, Széchenyi tér 7.



Partner

Mintinvest 2005. Kft, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete

Partner szerepe

Mintinvest 2005. Kft, mint az épület bérlője, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete, mint az épület tulajdonosa


A tér által határolt területen élők Az új funkcióval kialakuló irodákban dolgozók és azokat felkereső ügyfelek, 68

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve a téren lévő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások dolgozói, vendégei, ügyfelei a téren gyalogosan áthaladók kis- és középvállalkozások idelátogatók Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. augusztus – 2009. november vége Tervezett teljes költségvetés

Nettó 611, 6 M Ft

Támogatás aránya

Max. 30%

További források

Saját forrás


Építési engedélyes tervdokumentáció folyamatban


és

eljárási -

69



Szent Mór Bencés Perjelség épületeinek felújítása, a Műemlék Patika profiljának bővítése


Közösségi funkció – Múzeum épületének külső felújítása, belső terek átalakítása - Templom, egyházi tulajdonú közösségi épület külső felújítása


ERFA

Rövid leírás

A Belváros és ezen belül a Széchenyi tér látványához kiemelten hozzátartozik a Szent Mór Bencés Perjelség épülettömbje, mely magába foglalja a Műemlék Patikát a jezsuita korból, a Szent Ignác Bencés Templomot, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium s Kollégium épületét, benne található Jedlik Múzeummal. A Perjelség épületegyüttese a tér egyik oldalát egybefüggő épületével teljes egészében uralja. A tervezett tevékenységek: - a Műemlék Patika átalakítása, bővítése, hiszen kb. 30 éve alakították vissza vasboltból a patikát, hozták helyre a freskókat a benne lévő stukkókkal együtt, beépített bútorzattal. Mindez elöregedett, szükség van a felújításra, hogy korábbi vonzerejét visszanyerje. Az átalakítás során az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt figyelmet kap, hogy mindenki számára megközelíthető legyen. - a megújítás mellett bővül a patika profilja. Az eddigi szolgáltatásokat kiegészítve lehetővé teszik a Magyar Bencés Kongregáció kolostori termékeinek (különféle gyógyteák, likőrök, csokoládék stb.) árusítását. Ezen készítmények régi kolostori receptek alapján készülnek. Ezen tevékenység jelentős belső átalakítást igényel, továbbá foglalkoztatás növekedésével is. - a patika tevékenységeinek bővülése mellett fontos, hogy az egész épületegyüttes külső megjelenése is megújuljon. Nélkülözhetetlenné vált a nyílászárók cseréje, a homlokzat (templom és a perjelség) javítása, festése is.

Helyszín

Győr, hrsz. 6900, hrsz. 6899. Széchenyi tér 9.



Partner

Szent Mór Bencés Perjelség

Partner szerepe

Mint az épület tulajdonosai, a Múzeum Patika működtetői.


A tér által határolt területen élők a téren gyalogosan áthaladók patika betegforgalma múzeumlátogatók (főként iskolai osztályok) 70

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. november – 2009. november vége Tervezett teljes költségvetés

Br. 71 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Építési engedélyezési tervdokumentáció folyamatban


és

eljárási -

71



Térfalon álló önkormányzati épületek felújítása


Gazdasági funkció – „bevásárló utca”


ERFA

Rövid leírás

Az önkormányzat tulajdonában lévő, a Széchenyi teret határoló épületek felújítása.

Helyszín

Győr, hrsz. 7397, Király u. 17., hrsz. 7395 Király u. 20., hrsz. 6889, Rákóczi u. 2.., hrsz. 6860 Széchenyi tér 3., hrsz. 6854 Kenyér köz 12., hrsz. 6903 Liszt F. u. 2.; hrsz. 6894 Liszt F u. 1., hrsz. 7376 Szabadsajtó u. 16.; hrsz 7410 Jedlik Á. u. 10.



Partner

INSZOL Zrt.

Partner szerepe

Ingatlankezelő, saját forrásból újítja meg az ingatlanokat.


A tér által határolt területen élők A tér által határolt területen igénybevett kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek

Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. november – 2009. november vége Tervezett teljes költségvetés

Bruttó 35,7 M Ft

Támogatás aránya

-

További források

Saját forrás


TMK program alapján


és

eljárási -

72



Lokálpatriotizmus erősítése


Kiegészítő (soft) tevékenység


ESZA

Rövid leírás

Az elkészült téren és környékén olyan várostörténetileg és történelmileg híres és érdekes épületek és intézmények találhatóak, amelyeket gyakran Győr város polgárai sem ismernek jól. Ennek érdekében olyan rendezvénysorozat lebonyolítását tervezzük, amely során Győr város polgárai megismerkedhetnek Győr város történelmével, történetével a Széchenyi téri épületek meglátogatása során. A rendezvénysorozattal szeretnénk erősíteni a lokálpatriotizmust Győr város polgáraiban, lakóiban. A projekt keretében összesen 7 alkalommal tervezzük a rendezvényt, mely 2010 júniusában indul és ezután havi rendszerességgel, 1 alkalommal. A projekt kifutása után is tervezzük folytatni a rendezvénysorozatot, szeretnénk kiterjeszteni a belváros egyéb épületeire és nevezetességeire is..

Helyszín

Széchenyi tér és kiválasztott épületek (Esterházy-palota, Xántus János Múzeum, Lloyd, Bencés rendház, Patika, Vastuskós ház, Szűz Mária szobor)



Partner

-

Partner szerepe

-


A város teljes lakossága

Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. november – 2010. március vége Tervezett teljes költségvetés

Bruttó 10,86 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Kommunikációs terv elkészült.


és

eljárási -

73

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve 8. Tevékenység neve

Előkészítés, tervezés


Önmagában nem, csak a fenti tevékenységekkel támogatható (kiegészítő)


-

Rövid leírás

IVS elkészítése, KSH adatlekérés

Helyszín

Nem releváns



Partner

-

Partner szerepe

-



Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. november – 2010. március vége Tervezett teljes költségvetés

Bruttó 7,8 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Elkészült.


és

eljárási -

74



Projektmenedzsment




-

Rövid leírás

A projekt végrehajtásának menedzsmentje.

Helyszín

Nem releváns



Partner

-

Partner szerepe

-



Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. augusztus – 2010. március vége Tervezett teljes költségvetés

Bruttó 30 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Nem releváns.


és

eljárási -

75



Szakmai megvalósításhoz igénybevett egyéb szolgáltatások




-

Rövid leírás

Műszaki ellenőr, könyvvizsgáló.

Helyszín

Nem releváns



Partner

-

Partner szerepe

-



Megvalósítás tervezett kezdete - 2008. augusztus – 2010. március vége Tervezett teljes költségvetés

Bruttó 13 M Ft

Támogatás aránya

Max. 85%

További források

Saját forrás


Nem releváns


és

eljárási Közbeszerzési eljárások.

76


Térkép a projektről

77


5.1.4. A pályázaton kívül megvalósítani kívánt fejlesztések A pályázat keretein kívül – de egyidőben a pályázati projekttel - megvalósítani kívánt projektek a következők: Közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek (Győr MJV)

Magánszféra által megvalósítani kívánt tevékenység (Pálffy 2003 Kft.)

Pálffy étterem felújítása, Teret határoló kis utcák felújítása – 85 M Ft Kenyér Köz, Zsák utca, Stelczer u., Múzeum Köz, megújítása – 40 M Ft Szappanos Köz, Czuczor Gergely u. (2-8.), Kazinczy F. u. (13-23.), Szabadsajtó utca. önkormányzat Szelektív hulladékszigetek önkormányzat

telepítése

konyhatechnológia

-

Régészeti feltárások A projekt mellett az akcióterületen a többi nagyprojekt bemutatása az előző fejezetekben megtörtént.

5.2. A NYDOP 2008-2009 városrehabiitációs konstrukciójában megvalósítani szándékozott projekt bemutatása Győr város városrehabilitációs tevékenységei sorában a Széchenyi tér megújítása után további kiemelt fontosságú projektek előkészítése történik. A tér projektjével egyidőben megkezdődtek annak az újvárosi projektnek az előkészítő tárgyalásai, melyek a következő ütemben javasoltak megvalósítani. A város ezen projektjét ( Kossuth utca megújítása) be is nyújtotta a Regionális Fejlesztési Tanácshoz, azonban továbbfejlesztésre visszakapta.

5.2.1. A projekt megnevezése, célja Kulturális negyed kialakítása a Kossuth utca és környékének fejlesztésével Újvárosban Az Újváros rehabilitáció, egy egységes építészeti képet mutató polgári, kereskedő városnegyed műemléki megújulását irányozza elő. Egy egész városrész általánosan leromlott állapotú műemlék házait kell megújítanunk, és felújításuk mellett új funkcióval megtöltenünk. Ez a műemléki, kulturális és társadalmi megújulás komplex módon csak úgy jöhet létre, és a jövőben úgy szolgálhatja Győr és a régió érdekeit átütő erővel, ha három lábán (Újvárosi házak, Bercsényi liget, Olajgyár-Termál) egyformán áll, és azok funkciói szerves egységet alkotva egészítik ki egymást. Így a fejlesztés nem csak a Kossuth utcát, hanem Újváros és Sziget egész belvárosi oldalát érinti. A környező utcák a fejlesztés hatására felértékelődnek, ami újabb lökést adhat az egész városrész fejlődésének. 78


A területre jellemző a műemlékileg védett utcakép, az egymásután lévő öt különböző felekezeti templomot ékítő tornyok, kupolák, régi fogadók. A rehabilitáció során felújításra kerül az utcaburkolat, kialakításra kerülhet a játékmúzeum, helyet kaphat a bábszínház, a zománctábla gyűjtemény, kiállítóterek, galériák kerülnek kialakításra, de megújulnak az utca karakteres épületei, éttermek és panziók épülnek. A szerkezetileg viszonylag jó állapotú épületek funkcionálisan mára már elavultakká váltak. Ebből következően teljes belső átalakításra szorulnak a külső és belső értékek megtartása, felújítása mellett. Egyes városi tulajdonú telkeken kulturális funkciók jelennek meg, míg más szintén városi vagy állami kézben lévő épületek vállalkozásokkal együttműködve újulnak meg lakó, szolgáltató vagy irodai funkciókat ellátva. Újvárosi házak: A Kossuth utca felújításra váró házai többségében 19. századi polgárházak, kereskedők, iparosok házai, amiknek alsó, utcafronti szintjei eredetileg üzletek, udvari traktusaik műhelyek, raktárak voltak, így a múltban is közösségi célokat szolgáltak. A műemléki felújítás után zömében eredeti, vagy ahhoz hasonló funkcióba visszakerülő üzletek, műhelyek, kávéházak, éttermek, fogadók egy békebeli tabáni hangulatú kereskedő skanzennel adnak befogadó hátteret az ide tervezett rendezvényeknek, programoknak és kiállító terekkel, galériákkal, közművelődési intézményekkel kiegészülve, egységükben lesznek potenciális szabadidős és turisztikai célponttá. Élő kereskedőváros (Kereskedelmi Skanzen): A városrész eredeti mezővárosi jellegű utcaképe a műemléki felújítást követően visszanyeri 19. századi fénykorának hangulatát. Az egységes rehabilitáció, turisztikai attrakciókkal kiegészülve új potenciál lehet. A megőrzött mezővárosi jelleg európai egyedisége, kiegészülve a hajdani kereskedőházak adottságaira épülő Kereskedelmi Skanzennel, kulturális turisztikai célponttá válhat, illetve jól kiegészítheti a termálturizmust. Aktuálisan kb. 10 kereskedelmi egység kialakítására, átalakítására kerül sor. A Kereskedelmi Skanzen első ütemét képező üzletek berendezése eredeti, vagy kópia bútorokkal, eszközökkel, magángyűjtemények és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága segítségével valósul meg. Utóbbi jelentős raktári anyaggal rendelkezik győri, újvárosi bolt és műhelyberendezésekből, amiknek tartós letétbe helyezése a cél érdekében megoldható. A kialakításra kerülő üzletek tradicionális berendezésben, valós kereskedelmi egységként üzemelnek majd, kiegészítő gyűjteményi, bemutató funkcióval, ezért a végleges üzletlista kialakításánál figyelembe kell venni a piac igényeit és a majdani bérlők elképzeléseit is (az üzletek bérlői vállalják a programmal járó kötöttségeket). Az eredeti üzletek és a rendelkezésre álló berendezések alapján elképzelhető funkciók: mézesbáb-édesség, trafik, pékség, kávézó, szatócsbolt, képkeretező-galéria, fodrászat, szabóság, könyv és papíráru, fűszer és gyarmatáru kereskedés. Az utcában elhelyezésre kerülő magángyűjtemények (1. ütemben ELZETT Játékmúzeum, Zománctábla Gyűjtemény) tovább erősítik a turisztikai attrakciót, illetve kiegészítik a mezővárosi attitűdöt.

5.2.2. A projektterület tervezett lehatárolása A projekt déli határa a Petőfi tértől a Kossuth Lajos utca 23-as számig tart míg a Kossuth utca a páros oldala a 30–as számú épületig. A projekt része a Bercsényi liget páratlan oldala a 35-ig, ami egyben a Kossuth Lajos utca páros oldalával együttes területen van. A terület részét képezi továbbá a Bercsényi liget, ami közterület. A projekt északi határa a Knézich utca vonala, keleti határa pedig a Híd utca. 79


5.2.3. A tervezett projektelemek bemutatása Helyszín

Tervezett tevékenység

Kossuth Lajos u. 14., 16., Meglévő épületek felújítása, új funkcióval történő megtöltése – kidolgozás alatt. 18., 22/B., 24., 26., 28., 15., 17., 19., 21. Bercsényi (közterület):

liget Az újvárosi házsorok és a volt Olajgyár közötti területen hosszan elhúzódó park a jövőben a megújult épületeket köti majd össze azzal a nagy komplexummal, ami saját terében önálló kulturális városnegyedként üzemelhet majd. A jelenleg is tagolt szerkezet megtartásával olyan mindkét oldalra nyitott (balra újvárosi utcák, jobbra Olajgyár) tereket alakítunk ki, amik szabadtéri közösségi és kulturális funkciók kiszolgálására, befogadására rugalmasan alkalmasak.

Játszótér:

A Híd utca felőli első traktusban, olyan egyedi, kerített és őrzött játszóparkot tervezünk építeni, ami tematikájában illeszkedik a városrész történelméhez és új funkcióihoz, arculatában egyedi, míves elemekből épül fel, és szerkezetében lehetővé teszi, hogy a jövőben önálló rendezvényhelyszínként is működhessen a gyerekközönség kiszolgálásában. A játszótér kialakításánál előtérbe kerülhet a víz megjelenítése, megidézve ezzel a szabályozás előtti folyókat.

Szabadtéri színpad

A híd felőli második traktusban kerülhet kialakításra egy olyan amfiteátrum jellegű nyitott színházi tér, ami szabadtéri színházi produkciók, koncertek önálló helyszíne illetve fesztiválokon befogadó programhelyszín lehet. Az ideiglenesen telepített (meglévő) városi technikával működtethető helyszín több ezer néző befogadására alkalmas és egyben tehermentesíti a Széchenyi teret bizonyos nagyrendezvények alól. A terület alatt kialakítható teremgarázs megoldást jelent a megnövekvő parkolási igény kiszolgálására és egyben befogadja a színpad technikai helységeit, és a szükséges mellékhelységeket is.

Petőfi tér – zöldterület

A zöldterületen megújulna a növényzet, új utcabútorok és burkolatok kerülnének kialakításra.

Erkel Ferenc u. 4

Az épület jelenleg magántulajdonban van. Az épület fontos eleme a városrész rehabilitációjának, ezért fontos, hogy az épület a rehabilitációt kiszolgáló, a fejlesztésbe beleillő funkciót kapjon. Az épületben jelenleg egy mezőgazdasági áruház működik, ami egy esetleges ingatlancserével áthelyezhető, amiben az önkormányzat partner lenne. - Kicserélt és új közművek: - új gravitációs csatorna - új gravitációs csapadékvíz csatorna - felújított egyesített csatorna - gázvezeték - elektromos közvilágítási vezeték - elektromos hálózati vezeték - új ivóvíz vezeték

A közműhálózat felújítása

80


5.3. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A győri belváros akcióterület rehabilitációinak célcsoportjai: -

a belvárosban élő lakosság – idősek, kisgyermekes családok, diákok, sportolók, pihenni vágyók, kikapcsolódást keresők (vendéglők közönsége) a belvárosban működő hivatalok (múzeumok, iskolák, stb.) dolgozói és ügyfelei kereskedelmi és vendéglátó intézmények dolgozói, ügyfelek és vásárlók a lakosságot kiszolgáló kis- és középvállalkozások (szolgáltatók) templomok, egyházi hivatalok gyakorlatilag minden győri polgár és a városba látogató turista

Az akcióterület célcsoportjainak szükségletei: -

fejlett közszolgáltatást biztosító infrastruktúra (közműszolgáltatások, telekommunikáció) jó minőségű, utak, járdák, elegendő és elérhető közelségű parkolási lehetőség élhető, tiszta levegő, ápolt-, alacsony zajterhelt környezet jó közbiztonság jó közellátás (élelmiszer és egyéb napi közszükségleti cikkek elérhetősége) akadálymentes közlekedés kulturált szórakozást, kikapcsolódást biztosító helyek, események tiszta környezet

5.4. A tervezett fejlesztések hatásai A fejlesztés a meglévő műemlék jellegű épületek megújításával az épületek élettartamának növekedését eredményezi. A tér megújításával új közösségi funkciókat is ellátó területet kapunk, hiszen a jelenleg szinte csupasz tér zöldfelületekkel is gazdagodik. A zöldfelület közel 50%-os növekedése a belvárosi akcióterület természeti környezetének erősítését jelenti. A szervezni kívánt közösségi, tudatformáló programsorozat – Lokálpatriotizmus támogatása – a helyi elkötelezettség formálását segíti, helyi identitást erősítő programelem az ismeretátadás mellett. A gazdasági aktivitás erősítéséhez járulnak hozzá a Lloyd épületének hasznosítása és a környék vállalkozásainak aktivitása, amely a projekttel együtt tervezhető. Az esztétikus környezet a városkép javítását eredményezi, mely város kulturális és idegenforgalmi vonzerejét növeli. A kulturális intézmények szintén növekvő látogatottsága kapcsán a fenntarthatóságuk biztosítható. A projektgazda EMAS rendszert alkalmaz, a partnerek a HACCP rendszer előírásainak megfelelnek. A kis- és közepes vállalkozások jelenléte a fejlesztési területen jelentős. A fejlesztés során szinergikus hatások érvényesülnek. Várhatóan a vállalkozások bevételei 15-20%-kal növekednek, a többletjövedelem lehetővé teszik számukra a jobb minőségű termékek, szolgáltatások kínálatát alkalmazottaik számának bővítését, mely következtében az akcióterület és a város adóbevétele is növekszik. Az esélyegyenlőség kezelése kiemelt szempont, az anti-szegregációs tervben íródtak alapján is elmondható, hogy a város minden fejlesztésének megvalósítása során törekszik a társadalmi különbségek mérséklésére, a szegregátumok kialakulását megakadályozza. A fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása elengedhetetlen, melyet valamennyi, a projektben résztvevő partner fontos szempontnak jelez: a tér szintkülönbségei eltűnnek, az egyes vendéglátó egységek megközelíthetősége a mozgásukban korlátozott berek számára is könnyen megoldható lesz, a tervezett irodák elérhetőségét lift fogja biztosítani, a patika szintén tervezi 81


az akadálymentes környezet megvalósítását. Ezen fejlesztések nem csupán a fogyatékkal élők számára jelent majd könnyebbséget, hanem az idős emberek, a kisgyermekes családok számára is. A tér közösségformáló erejével megteremti a helyi közösségi élet feltételeit, a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését segítve. A környezeti hatások csökkentését a belvárosi akcióterület közlekedési terhelésének csökkentése révén érjük el. Fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása,a parkolási rendszerek újragondolása, a belvároson átmenő forgalom szabályozásának megoldása, valamint a hiányzó hídkapcsolat megépülése után „lélegezhet” fel a város, hiszen jelentősen csökken a belvárosi akcióterület zaj- és légszennyezése.

5.5. Kockázatok elemzése A tervezett tevékenységek során áttekintett kockázatok a következők lehetnek: A bekövetkezés valószínűsége Hatása céljaira Kicsi

a

Kicsi

közepes

nagy

projekt Partnerekkel együttműködés nehézkessége

való A kivitelezők nem az elvárt minőségben végzik a munkát

A kivitelezők csődbe mennek a kivitelezés során Közepes

Partnerek engedélyeztetési eljárása csúcszik

A támogatási összeg kifizetésének csúszása Felújítások során jelentkező vis major események

nagy

Régészeti feltárások miatt csúszik a beruházás

5.6. A projekt tervezett végrehajtási ütemterve Az ütemterv összeállítását projektpartnerenként és a különböző fázisok szerint igyekeztünk összeállítani, összhangban a pályázati adatlappal. A projektfejlesztés időszakában esetleges módosulás várható.

82


Ütemterv, exc

83


5.7. Partnerségi egyeztetések A stratégia, illetve az egyes kiemelt akcióterületeken végrehajtani kívánt fejlesztési projektek megvalósításában résztvevő partnereknek célirányos projektmegbeszélések kerültek megrendezésre a főépítész és a stratégia kidolgozóinak moderálásában: - - 2008. jan. 18.: Újváros eATT projekt PEMCS 1. - 2008. jan. 21.: Pálffy étterem partnerségi egyeztető megbeszélés - 2008. jan. 22.: Városháza: Széchenyi tér partnerségi egyeztetés 1. az érdekeltekkel - 2008. febr. 20.: Újváros eATT projekt PEMCS 2. - 2008. febr. 20.: Városháza: Széchenyi tér partnerségi egyeztetés 2. az érdekeltekkel - 2008. febr. 04.: VÍZÜGY : Vízpartok ATT egyeztetés - 2008. febr. 21.: KÖH /Figler A./ Belváros eATT egyeztetés A lakosság tájékoztatására a nyilvánosság következő eszközeivel éltek a tervezők: - un. városbeszélgetések keretében nyílt lakossági fórumra hívják az érdeklődőket, melynek első hivatalos indítója 2007. októberében volt a Széchenyi tér megújítása projekt miatt, majd kéthavonta egy-egy városrészt (akcióterületet) érintően kerülnek az IVS által megfogalmazott stratégiai elemek lakossági megvitatásra. Április hónapban a Mosoni-Duna híd tervezett nyomvonaláról tartottak fórumot - az egyes képviselői szervezésű helyszíni bejárások szintén jó alkalmat teremtenek a helyi igények, különböző célcsoportok elképzeléseinek feltérképezésére - az elektronikus hírforrás a www.gyor.hu, ahol a stratégiai dokumentumok között elérhető a teljes IVS dokumentuma - az írott sajtó napi, heti rendszerességgel számol be az IVS keretében tervezett illetve megvalósuló fejlesztésekről, a Győri Közélet című hetilap pedig IVS-sorozatban mutatja be az egyes akcióterületeket, jelezve mindenhol a fejlesztési irányokat, a tervezett főbb projekteket.

84


6. Megvalósítás intézményi kerete 6.1.1. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának menedzsmentje Győr város Közgyűlése a 2008. május 8-i ülésén tárgyalta és fogadta el a városfejlesztő társaság megalakításával (kijelölésével) kapcsolatos előterjesztést, mely alapján kijelölte a Győri Fejlesztési Pólus Szolgáltató Kft.-t a városfejlesztő társaság feladatainak ellátására. Az önkormányzat a következőkben fogalmazta meg a városfejlesztő társaság fő feladatait: 1. A városfejlesztési tevékenység az önkormányzat hivatalához nem kötődő feladataiból elsősorban az IVS felülvizsgálatában való közreműködés, a meglévő akcóterületi tervek „karbantartása”, új akciótervek elkészíttetése, illetve az abban való közreműködés. 2. Az egyes akcióterületi tervekből megvalósuló projektek előkészítési, végrehajtási feladatainak menedzselése: Belvárosi akcióterületen: Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése Kulturális negyed kialakítása a Kossuth utca és környékének fejlesztésével Újvárosban Szociális típusú városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása

6.1.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A megvalósítás során a helyi lakosokból álló akciócsoport működtetése szükséges, akik a kivitelezés során szervezett kooperációs találkozókon nyomon követik a fejlesztések megvalósulását. A tervezett projekt kommunikációja a kiemelt projektekre vonatkozó, a ROP IH által kiadott Arculati kézikönyv és a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei alapján fog történni.

85


7. Pénzügyi terv a pályázati projektre vonatkozóan

Megnevezés

Felújítási-építési költség, egyéb bekerülési költség (bruttó MFt), magántőke esetén nettó

Támogatási intenzitás (%)

Széchenyi tér

760

85

646,00

33,7432

27

9,110664

Xantus János Múzeum

75

85

63,75

Lloyd

611,601680

16,4

100,3026755

Bencés Perjelség (templom homlokzatfelújítás+perjelség homlokzatfelújítás + patikamúzeum)

71

77,8

55,238

Támogatási Önerő (bruttó összeg (bruttó MFt Mft), projekten magántőke belüli) esetén nettó

Önerő (bruttó Partneri önerö MFt - projekten (bruttó MFt), kivül); magántőke esetén magántőke nettó esetén nettó

Magántőke (nettó M Ft)

114,00

Pálffy Étterem (Konkord Kft.) 40

24,632536 11,25 511,2990045

15,76 0,00

Homlokzatfelújítás, "bevásárló utca", TMK program – Inszol Zrt.

35,7

35,70

86

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Előkészítés költségei: Tervezési költségek (IVS, KSH)

7,8

85

6,63

1,17

Egyéb tevékenységek: közösségi program, városmarketing, nyilvánosság költségei (hirdeto és emlékeztető táblák, kiadványok, sajtó)

10,86

85

9,231

1,629

Projektmenedzsment költség

30

30

Könyvvizsgáló

4

30,00

1,2

2,80

Műszaki ellenőr (projektgazda építési munkáihoz kapcsolódik)

9

85

7,65

1,35

Összesen

1648,70

899,11

150,95

87

40

62,712

535,9315405


A projekt megvalósíthatósági tervének jelen és következő fejezete tartalmazza a projekt pénzügyi és közgazdasági elemzését. Mindkét elemzés elkészítésekor a különböző útmutatók által ajánlott fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk. E módszer csak a projekt által generált többlethatásokat veszi figyelembe az által, hogy a projekt megvalósulása esetén keletkező pénzáramlások, közgazdasági hasznok és költségek, valamint a projekt nélkül keletkező (maradó) pénzáramok, hasznok és költségek különbségére koncentrál. Ennek következtében elemzésünkhöz meghatároztuk a projekt nélküli (ún. nulladik) változatot is. A kiválasztott projekt és a projekt nélküli eset különbségének elemzése után, az eredményeket felhasználva a támogathatóság feltételeinek vizsgálatát már könnyedén el lehet végezni. Munkánk során az Európai Unió két útmutatójára támaszkodtunk: a „Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis, Working Document 4” című dokumentumra, illetve az ezt kiegészítő „Guide to cost-benefit analysis of investment projects” című dokumentumra. Ezek mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által ajánlott „Magyarország-specifikus” útmutatókat5. A projekt pénzügyi és közgazdasági elemzését a következőkre alapoztuk: 1. A fejlesztést a projekt működtetője és fenntartója, valamint partnerei végzik. 2. A beruházás-gazdaságossági számítások a beruházás pénzáramainak becslésén alapulnak. Az értékeléskor csak a tényleges pénzáramokat, tehát a tényleges pénzbevételeket és pénzkiadásokat vizsgáljuk, ugyanis ez eredményesebb, mint a számviteli eredmény vizsgálata (az Önkormányzat esetében – speciális gazdálkodási helyzetéből adódóan – utóbbi alkalmazása egyébként is körülményes lenne). A projekt értékének meghatározására a diszkontált cash-flow módszert (DCF) alkalmazzuk. 3. Az érvényes NFÜ-útmutató6 alapján a pénzáramokat reálértéken tervezzük. Emellett az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásait természetesen figyelembe vettük. 4. A DCF modellekben a beruházási döntések során a beruházással szemben elvárt hozamot vetik össze a becsült tényleges hozammal. Az Európai Unió által közzé tett útmutatók7 alapesetben 5%-os reálértékű pénzügyi megtérülési rátát írnak elő. Az aktuális NFÜ-útmutató8 – a várható gazdasági viszonyokhoz igazodva – szintén az 5%-os reálértékű rátát javasolja. A mindennapi életben az elvárt hozam minden egyes gazdasági ágazatra vonatkozóan más és más lehet. Elemzésünk során az 5%-os reál diszkontráta alkalmazását megfelelőnek tartottuk az alábbiak miatt: A pénzügyi kockázat elfogadható, mert feltételezzük, hogy a stabil működési és finanszírozási feltételek mellett fog működni. A megvalósíthatósági kockázat megfelelő kezeléséhez garanciát jelentenek az Önkormányzat beruházási tapasztalatai, a kivitelezők gondos kiválasztása, az Önkormányzat pénzügyi

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés. 2008. február 22. 6 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés. 2008. február 22. 7 EU: Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis, Working Document 4. Guide to cost-benefit analysis of investment projects 8 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés. 2008. február 22. 5

88


menedzsmentjének szakmai kvalitásai, valamint a projektmenedzsment rendelkezésre álló megfelelő szellemi és anyagi erőforrások. Az említettek miatt a már korábban hivatkozott útmutató által előírt 5%-os ráta alkalmazását megfelelőnek találtuk. Ennek következtében a következő fejezetben bemutatandó közgazdasági költség-haszon elemzés során is a szintén az NFÜ által javasolt 5,5%-os reál társadalmi diszkontrátát alkalmaztuk. 5. A DCF modell alkalmazásakor feltételezzük, hogy a pénzáramok a vizsgált periódus végén (jelen esetben a naptári év végén) jelentkeznek. 6. Az Önkormányzat és partnerei a Pálffy Étterem és a Lloyd kivételével bruttó elszámolást alkalmaznak a projekt megvalósítása során, ami annyit jelent, hogy a beruházás kapcsán ÁFA levonási joguk nincs. 7. Az elemzésünket 2008-től 2028-ig végezzük el. A tervezési időszak megfelel az uniós ajánlásoknak: elég hosszú időszak arra, hogy a projekt hosszú távú hatásait elemezni tudjuk.

7.1. Beruházási költség A beruházási költségbecslés a szakszerű műszaki tervezői költségbecslésen alapszik. A következő táblázat a projekt összes költségét tartalmazza. Ami ebből elszámolható, illetve amire támogatást igényel a projektgazda, az „A megítélhető támogatási összeg meghatározása” című fejezet táblázatában látható. Bruttó pénzügyi beruházási költség (e Ft) 1. Előkészítés 2. Projektmenedzsment 3. Kivitelezés 4. Igénybevett szolgáltatások 5. Általános költségek 6. Összes nettó beruházási költség 7. Vissza nem igényelhető ÁFA 8. Összes bruttó beruházási költség

2008 6 500 7 500 33 333 2 600 0 49 933 8 487 58 420

89

2009 0 18 000 1 396 762 14 017 0 1 428 779 153 087 1 581 866

2010 0 4 500 0 3 267 0 7 767 653 8 420

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve ELŐKÉSZÍTÉS (a projekt megvalósítása esetén) I. Projekt előkészítés költségei 2008

1.

2.

3.

2009

2010

2011

Összesen

Előkészítési időszakban igénybe vett szakértői szolgáltatások költsége

6 500

0

0

0

6 500

Tervezési költségek (IVS, KSH)

6 500

0

0

0

6 500

Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek

0

0

0

0

0

Közbeszerzési eljárások lebonyolítása

0

0

0

0

0

0 6 500

0 0

0 0

0 0

0 6 500

Előkészítési időszakban felmerült területvásárlási költségek Előkészítés összesen:

MEGVALÓSÍTÁS II. Projektmenedzsment költségei 2008

2009

2010

2011

Összesen

1.

Személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok

7 500

18 000

4 500

0

30 000

1.1.

5 618

13 483

3 371

0

22 472

1.2.

Projektmenedzsment bérköltsége Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok

1 882

4 517

1 129

0

7 528

1.3.

Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyi jellegű kifizetések

0

0

0

0

0

2. 3.

Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére Projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatások Projektmenedzsment összesen:

0

0

0

0

0

0 7 500

0 18 000

0 4 500

0 0

0 30 000

III. Beruházások/Eszközök 2008 1.

Területvásárlás

2. 2.1.

2009

2010

2011

Összesen

0

0

0

0

0

Építés, felújítás, bővítés Külső vállalkozó által végzett építés, felújítás, bővítés

33 333

1 396 762

0

0

1 430 096

33 333

1 396 762

0

0

1 430 096

Széchenyi tér

25 000 0

608 334

0

633 334

62 500

0

0 0

0

30 000

0

0

30 000

Xantus János Múzeum Bencés templom és perjelség homlokzatfelújítása Műemlékpatika átalakítása, bővítése, gépészeti és villamos rekonstrukciója Pálffy Étterem Lloyd

2.2. 3.

Homlokzatfelújítás, "bevásárló utca", TMK program Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bővítés Eszközbeszerzés

4.

Immateriális javak beszerzése Beruházás összesen:

62 500

0

29 167

0

0

29 167

0 0

33 743 611 602

0 0

0 0

33 743 611 602

8 333

21 417

0

0

29 750

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

33 333

1 396 762

0

0

1 430 096

IV. Szolgáltatások 2008 1.

Projekt megvalósításához igénybe vett szakmai szolgáltatások

1.1.

Mérnöki szakértői díjak

1.1.1. Műszaki ellenőr megbízási díja 1.1.2. Saját teljesítésben végzett tevékenység 1.2.

Tervek, tanulmányok készítésének költsége

1.2.1. Külső vállalkozó által nyújtott szolgáltatás 1.2.2. Saját teljesítésben végzett tevékenység 1.3. Rendezvényszervezés költsége

2009

2010

2011

Összesen

500

9 950

500

0

10 950

0

7 500

0

0

7 500

0

7 500

0

0

7 500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 500

0 2 450

0 500

0 0

0 3 450

1.4.

Képzés költsége

0

0

0

0

0

2.

Egyéb szolgáltatások

2 100

4 067

2 767

0

8 933

Nyilvánosság biztosításának költsége

2 100

2 400

1 100

0

5 600

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások Igénybevett szolgáltatás összesen:

0

0

0

0

0

0

1 667

1 667

0

3 333

0 2 600

0 14 017

0 3 267

0 0

0 19 883

V. Általános költségek 2008 1. 2. 3. 4.

2009

2010

2011

Összesen

Elkülönített számla nyitásának költsége, tranzakciós költségek Egyéb általános költségek

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

Jogi költségek

0

0

0

0

0

Dokumentáció, archiválás Általános (rezsi) költségek összesen

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

49 933

1 428 779

7 767

0

1 486 479

8 487 58 420

153 087 1 581 866

653 8 420

0 0

162 227 1 648 706

Nettó összköltség ÁFA Bruttó összköltség %

Ft

max %

Projektelőkészítés költségei (bruttó)

0,47%

7 800

6%

Projektmenedzsment költségei (bruttó) Igénybe vett szolgáltatások költségei (br)

1,82%

30 000

2%

32 974

3,74%

61 660

18%

296 767

90

max Ft. 98 922


7.2. Működési költség A működési költség becslése a működési nettó pénzáram meghatározásának céljából kiemelten fontos. A működési költségeket üzemeltetési, karbantartási / fenntartási és pótlási költségekre lehet felbontani. A működési költségeket a korábbiakra tekintettel reálértéken terveztük.

7.2.1. Üzemeltetési és karbantartási költségek Széchenyi tér Az elemzés során a projekt által érintett tevékenységek költségeit három csoportra bontottuk. Ezek projektes és projekt nélküli adatait 2010-től 2014-ig a következő táblázat. Projekt nélkül Üzemeltetési/karbantartási költségek (e Ft) Növények, takarítás, szökőkút Forgalomtechnika Közvilágítás Összesen: Projekttel Üzemeltetési/karbantartási költségek (e Ft) Növények, takarítás, szökőkút Forgalomtechnika Közvilágítás Összesen:

2010 4 322 176 370 4 868

2011 4 322 176 370 4 868

2012 4 322 176 370 4 868

2013 4 322 176 370 4 868

2014 4 322 176 370 4 868

2010

2011

2012 7 836 200 480 8 516

2013 7 836 200 480 8 516

2014 7 836 200 480 8 516

7 836 200 480 8 516

7 836 200 480 8 516

2010 15 881 5 320 65 663 -

2011 16 040 5 373 65 663 -

2012 16 200 5 427 65 663 -

2013 16 362 5 481 65 663 -

2014 16 362 5 481 65 663 -

86 864

87 076

87 290

87 506

87 506

Pálffy Étterem Projekt nélkül Üzemeltetési/karbantartási költségek (e Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások Összesen: Projekttel Üzemeltetési/karbantartási költségek (e Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások Összesen:

2010 17 786 5 958 70 506

2011 17 964 6 018 70 506

2012 18 143 6 078 70 506

2013 18 325 6 139 70 506

2014 18 325 6 139 70 506

94 250

94 488

94 728

94 970

94 970

91


Bencés Perjelség Projekt nélkül Üzemeltetési költségek (Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Elábé Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások Összesen:

2010 10 140 000 3 396 900 92 016 807 959 500 795 880

2011 10 647 000 3 566 745 96 218 487 959 500 795 880

2012 10 753 470 3 602 412 101 029 412 959 500 795 880

2013 10 861 005 3 638 437 102 039 706 959 500 795 880

2014 10 969 615 3 674 821 103 060 103 959 500 795 880

107 309 087

112 187 612

117 140 674

118 294 527

119 459 919

Projekttel Üzemeltetési költségek (Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Elábé Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások

2010 10 140 000 3 396 900 93 277 311 997 500 827 400

2011 12 000 000 4 020 000 100 206 852 997 500 827 400

2012 12 120 000 4 060 200 105 486 425 997 500 827 400

2013 12 241 200 4 100 802 106 648 982 997 500 827 400

2014 12 363 612 4 141 810 107 715 472 997 500 827 400

Összesen:

108 639 111

118 051 752

123 491 525

124 815 884

126 045 794

Xántus János Múzeum Projekt nélkül Üzemeltetési költségek (Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások

2010

Összesen: Projekttel Üzemeltetési költségek (Ft) Bérköltségek Bérjárulékok Anyagjellegű kiadások Igénybevett szolgáltatások Összesen:

-

2011 -

2012 -

2013 -

2014 -

-

-

-

-

-

2010 3 172 1 063 2 928 37 768

2011 3 204 1 073 3 016 38 901

2012 3 236 1 084 3 106 40 068

44 931

46 194

47 494

2013 3 268 1 095 3 137 40 469

2014 3 301 1 106 3 137 40 469

47 969

48 013

7.2.2 Pótlási költség A pótlási költségeket a jelenlegi helyzetből kiindulva a várható műszaki elhasználódás és a számviteli amortizációs kulcsok figyelembe vételével állapítottuk meg.

92


7.3. Pénzügyi költségek összegzése A pénzügyi költségek fejlesztési különbözet módszer alapján kerülnek bemutatásra a következő táblázatban. PÉNZÜGYI KÖLTSÉG A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Bruttó pénzügyi beruházási költség (e Ft) 1. Előkészítés 2. Projektmenedzsment 3. Kivitelezés 4. Igénybevett szolgáltatások 5. Általános költségek 6. Összes nettó beruházási költség 7. Vissza nem igényelhető ÁFA 8. Összes bruttó beruházási költség 9. Tartalékkeret 10. Összes bruttó beruházási költség tartalékkerettel

2008

Bruttó pénzügyi működési költség (e Ft) 1. Összes üzemeltetési költség 2. Pótlási költség 3. Összes üzemeltetési és fenntartási költség 1+2 4. Vissza nem igényelhető ÁFA 5. Bruttó összköltség 3+4

2008

2009

6 500 7 500 33 333 2 600 0 49 933 8 487 58 420 0 58 420

2010

0 18 000 1 396 762 14 017 0 1 428 779 153 087 1 581 866 0 1 581 866 2009

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

0 4 500 0 3 267 0 7 767 653 8 420 0 8 420

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2010 133 494 800 134 294 0 134 294

2011 138 494 -937 137 558 0 137 558

2012 139 321 -223 139 099 0 139 099

2013 139 760 107 139 867 0 139 867

2014 139 348 5 103 144 451 0 144 451

2015 138 833 47 138 879 0 138 879

2016 138 235 47 138 282 0 138 282

2017 137 550 -103 137 447 0 137 447

2027

2028

PÉNZÜGYI KÖLTSÉG A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Bruttó pénzügyi beruházási költség (e Ft) 1. Előkészítés 2. Projektmenedzsment 3. Kivitelezés 4. Igénybevett szolgáltatások 5. Általános költségek 6. Összes nettó beruházási költség 7. Vissza nem igényelhető ÁFA 8. Összes bruttó beruházási költség 9. Tartalékkeret 10. Összes bruttó beruházási költség tartalékkerettel

2018

Bruttó pénzügyi működési költség (e Ft) 1. Összes üzemeltetési költség 2. Pótlási költség 3. Összes üzemeltetési és fenntartási költség 1+2 4. Vissza nem igényelhető ÁFA 5. Bruttó összköltség 3+4

2019

2021

2020

2023

2022

2025

2024

2026

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

2018 136 771 -188 136 583 0 136 583

2019 135 891 53 224 189 115 0 189 115

2020 134 901 -369 134 532 0 134 532

2021 133 794 -466 133 328 0 133 328

2022 132 561 -499 132 063 0 132 063

2023 131 193 -676 130 517 0 130 517

2024 129 628 -676 128 952 0 128 952

2025 127 904 -676 127 228 0 127 228

2026 126 010 -676 125 334 0 125 334

2027 123 933 -676 123 257 0 123 257

2028 102 663 -556 102 107 0 102 107

93


7.4. Pénzügyi bevételek becslése A következő táblázatok a projektgazda és a partnerek működési bevételeit tartalmazza reálértéken 2010-től 2014. Széchenyi tér Projekt nélkül Bevételek (e Ft): Rendezvények Terasz bérleti díj Összes: Projekttel Bevételek (e Ft): Rendezvények Szponzoracio, tamogatas rendezvenyekhez Terasz bérleti díj Összesen:

2010 8 908

2011 8 908

2012 8 908

2013 8 908

2014 8 908

8 908

8 908

8 908

8 908

8 908

3 879 13 660

9 781 5 000 3 879 18 660

2012 9 781 5 000 3 879 18 660

2013 9 781 5 000 3 879 18 660

2014 9 781 5 000 3 879 18 660

2010 90 245

2011 91 148

2012 92 059

2013 92 059

2014 92 059

-

-

-

2010

2011 9 781

Pálffy Étterem Projekt nélkül Bevételek (Ft):

Összes: Projekttel Bevételek (nettó, Ft):

-

-

2010 97 323

Összesen:

2011 98 297

97 323

2012 99 280

98 297

2013 99 280

99 280

99 280

2014 99 280 99 280

Bencés Perjelség Projekt nélkül Bevételek (Ft): Gyógyszertár ajándékbolt Összes: Projekttel Bevételek (nettó, Ft): Gyógyszertár Ajándékbolt Összesen:

2010 109500000 109 500 000

2011 114 500 000 114 500 000

2010 111 000 000

120 225 000

2011 116 500 000 3 000 000 119 500 000

111 000 000

2012 120 225 000

2013 121 427 250 121 427 250

2012 122 325 000 3 500 000 125 825 000

2013 123 548 250 3 675 000 127 223 250

2014 122 641 523 122 641 523

2014 124 783 733 3 711 750 128 495 483

Xantus János Múzeum Projekt nélkül Bevételek (Ft):

2010

Összes: Projekttel Bevételek (nettó, Ft): Büfé és ajándékbolt bérleti díja Konferenciák, workshopok Kisebb rendezvények Látogatók száma Jegyár (Ft/db) Kiállítások jegybevételei Összesen:

2011

-

-

2010

2011 0 200 50 7 1 500 10 500 10 750

94

360 400 200 10 1 500 15 000 15 960

2012

2013

2014

-

-

-

2012

2013

2014

371 500 250 15 1 500 22 500 23 621

600 600 250 20 1 500 30 000 31 450

618 700 250 23 1 500 34 500 36 068


7.5. Pénzügyi bevételek összefoglalása A pénzügyi bevételek fejlesztési különbözeten kimutatott tervezete a következő oldalon található meg. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN ezer Ft-ban Széchenyi tér Rendezvények Terasz bérleti díj

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

0 0

0 0

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

Lloyd

0 0 0

0 0 0

7 078 0 114 869

7 149 0 115 995

7 220 0 118 519

7 220 0 119 658

7 220 0 120 798

7 220 0 121 937

7 220 0 123 077

7 220 0 124 217

7 220 0 125 356

Bencés

0

0

1 500

5 000

5 600

5 796

5 854

5 875

5 897

5 919

5 941

XJM Bevétel összesen

0 0

0 0

10 750 138 949

15 960 148 856

23 621 159 712

31 450 168 877

36 068 174 692

39 187 178 972

42 356 183 302

45 575 187 683

47 226 190 495

Pálffy Étterem

PÉNZÜGYI BEVÉTELEK A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN ezer Ft-ban Széchenyi tér Rendezvények Terasz bérleti díj Pálffy Étterem Lloyd Bencés XJM Bevétel összesen

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 3 879

873 0

873 0

873 0

873 0

873 0

7 220 0 126 496

7 220 0 127 635

7 220 0 128 775

7 220 0 129 915

7 220 0 131 054

7 220 0 132 194

7 220 0 133 333

7 220 0 134 473

7 220 0 135 613

7 220 0 136 752

5 963

5 986

6 008

6 031

6 055

6 055

6 055

6 055

6 055

6 055

47 292 191 724

47 361 192 955

47 432 194 188

47 505 195 424

47 580 196 662

47 657 194 000

47 737 195 219

47 819 196 441

47 904 197 665

47 991 198 892

95


7.6. A pénzügyi elemzés összefoglalása

PÉNZÜGYI ELEMZÉS A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZERREL (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Pénzügyi cash flow támogatás nélkül (e Ft) 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 4. Pénzügyi működési költség összesen 2-3 5. Pénzügyi költség összesen 1+4 6. Pénzügyi bevétel 7. Nettó működési pénzáram 6-4 8. Nettó pénzügyi pénzáram 6-5

2008 58 420 0 0 58 420 0 0 -58 420

2009 1 581 866 0 0 1 581 866 0 0 -1 581 866

2010 8 420 134 294 134 294 142 714 138 949 4 655 -3 765

2011

2013

2012

0 137 558 137 558 137 558 148 856 11 298 11 298

0 139 099 139 099 139 099 159 712 20 613 20 613

2015

2014

0 139 867 139 867 139 867 168 877 29 010 29 010

0 144 451 144 451 144 451 174 692 30 241 30 241

0 138 879 138 879 138 879 178 972 40 093 40 093

2016 0 138 282 138 282 138 282 183 302 45 020 45 020

2017 0 137 447 137 447 137 447 187 683 50 237 50 237

2018 0 136 583 136 583 136 583 190 495 53 912 53 912

PÉNZÜGYI ELEMZÉS A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZERREL (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Pénzügyi cash flow támogatás nélkül (e Ft) 2019 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 4. Pénzügyi működési költség összesen 5. Pénzügyi költség összesen 1+4 6. Pénzügyi bevétel 7. Nettó működési pénzáram 6-4 8. Nettó pénzügyi pénzáram 6-5

0 189 115 189 115 189 115 191 724 2 609 2 609

2020 0 134 532 134 532 134 532 192 955 58 423 58 423

2021 0 133 328 133 328 133 328 194 188 60 860 60 860

96

2022 0 132 063 132 063 132 063 195 424 63 361 63 361

2023 0 130 517 130 517 130 517 196 662 66 145 66 145

2024 0 128 952 128 952 128 952 194 000 65 048 65 048

2025 0 127 228 127 228 127 228 195 219 67 991 67 991

2026 0 125 334 125 334 125 334 196 441 71 107 71 107

2027 0 123 257 123 257 123 257 197 665 74 408 74 408

1 488 158 2028 0 102 107 -1 386 051 -1 386 051 198 892 1 584 942 1 584 942


7.7 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A pénzügyi megtérülési mutatók számítását a finanszírozás módjától függetlenül kell elvégezni, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. Az elemzés során a már korábban említett 5%-os pénzügyi diszkontrátát alkalmaztuk. A támogathatóság szempontjából legfontosabb pénzügyi teljesítménymutatók e projekt vonatkozásában a következők: A projekt pénzügyi nettó jelenértéke a projekt kezdő, működési és végső pénzáramainak diszkontált összege. FNPV = -525 960 ezer Ft A belső (pénzügyi) megtérülési ráta a projekt várható hozamát mutatja meg. FRR = 2,33% A haszon-költség arány (más néven jövedelmezőségi index) megmutatja, hogy a befektetésből származó pénzáramok jelenértéke fedezetet teremt-e a kezdő pénzáramok jelenértékére. B/C = 0,666

7.8. A megítélhető támogatási összeg meghatározása 7.8.1. Támogatási jogosultság vizsgálata A „projekt jogosult a támogatásra, ugyanis megfelel az összes – EU-s – kritériumnak. A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik. A támogatásra jogosultság feltételei: · FNPV legyen negatív. Az előző fejezet alapján FNPV = = -525 960 ezer Ft, tehát a feltétel teljesül. · FRR legyen kisebb, mint a pénzügyi diszkontráta (FRR < 5%). A pénzügyi megtérülési rátát az iterációs képlet tulajdonságai miatt nem tudtuk meghatározni. A közgazdasági költség-haszon elemzés a következő fejezetben található, de eredményeit már a támogathatósági feltételek vizsgálatánál használni kell. A közgazdasági teljesítménymutatókkal szembeni követelmények a következők: 1. ENPV legyen pozitív. ENPV = 1507 094 ezer Ft, tehát a feltétel teljesül. 2. ERR legyen nagyobb, mint a társadalmi diszkontráta. ERR = 13,63% > 5,5%, tehát a feltétel teljesül. A pénzügyi elemzésben megállapított pénzáram alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott beruházási elemek és a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntarthatók. Ez azt jelenti, hogy a halmozott működési pénzáramnak egyik évben sem szabad negatívnak lennie. 97


A projektben a következő (elszámolható) költségekre kérünk támogatást. ELŐKÉSZÍTÉS (a projekt megvalósítása esetén) I. Projekt előkészítés költségei 2008

1.

2.

3.

2009

2010

2011

Összesen

Előkészítési időszakban igénybe vett szakértői szolgáltatások költsége

6 500

0

0

0

6 500

Tervezési költségek (IVS, KSH)

6 500

0

0

0

6 500

Előkészítési időszakban felmerült közbeszerzési költségek

0

0

0

0

0

Előkészítési időszakban felmerült területvásárlási költségek Előkészítés összesen:

0 6 500

0 0

0 0

0 0

0 6 500

MEGVALÓSÍTÁS II. Projektmenedzsment költségei 2008

2009

2010

2011

Összesen

1.

Személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok

0

0

0

0

0

1.1.

0

0

0

0

0

1.2.

Projektmenedzsment bérköltsége Projektmenedzsment bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

1.3.

Egyéb projektmenedzsmenthez kapcsolódó személyi jellegű kifizetések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2. 3. 3.1. 3.2.

Eszközbeszerzés a projektmenedzsment részére Projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatások Igénybevett projektmenedzsment szolgáltatások Pályázatírás költsége Projektmenedzsment összesen:

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

III. Beruházások/Eszközök 2008 1.

Területvásárlás

2. 2.1.

2010

2011

Összesen

0

0

0

0

Építés, felújítás, bővítés Külső vállalkozó által végzett építés, felújítás, bővítés

25 000

1 375 346

0

0

1 400 346

25 000

1 375 346

0

0

1 400 346

Széchenyi tér

25 000

608 334

0

0

633 334

0

62 500

0

0

62 500

Xantus János Múzeum Bencés templom és perjelség homlokzatfelújítása Műemlékpatika átalakítása, bővítése, gépészeti és villamos rekonstrukciója

0

30 000

0

0

30 000

0

29 167

0

0

29 167

Pálffy Étterem

0

33 743

0

0

33 743

Lloyd

0

611 602

0

0

611 602

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

25 000

1 375 346

0

0

1 400 346

3.

Homlokzatfelújítás, "bevásárló utca", TMK program Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bővítés Eszközbeszerzés

4.

Immateriális javak beszerzése

2.2.

2009 0

Beruházás összesen:

IV. Szolgáltatások 2008 1.

Projekt megvalósításához igénybe vett szakmai szolgáltatások

1.1.

Mérnöki szakértői díjak

1.2.

Tervek, tanulmányok készítésének költsége

1.3.

Rendezvényszervezés költsége

2009

2010

2011

Összesen

500

9 950

500

0

10 950

0

7 500

0

0

7 500

0

0

0

0

0

500

2 450

500

0

3 450

1.4.

Képzés költsége

0

0

0

0

0

2.

Egyéb szolgáltatások

2 100

4 067

2 767

0

8 933

Nyilvánosság biztosításának költsége

2 100

2 400

1 100

0

5 600

0

0

0

0

0

0

1 667

1 667

0

3 333

0 2 600

0 14 017

0 3 267

0 0

0 19 883

2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek Kötelezően a projekthez kapcsolódóan előírt könyvvizsgálat díja Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások Igénybevett szolgáltatás összesen:

V. Általános költségek 2008 Általános (rezsi) költségek összesen

2009

2010

2011

Összesen

0

0

0

0

0

Nettó összköltség

34 100

1 389 362

3 267

0

1 426 729

ÁFA Bruttó összköltség

6 820 40 920

148 803 1 538 166

653 3 920

0 0

156 277 1 583 006

98


7.8.2. A megítélhető támogatási összeg meghatározása A Tervezési útmutató alapján a ROP támogatás összege a következő módon számolható ki: A támogathatóság feltételeinek vizsgálata Az EU útmutató szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha - ENPV > 0

TELJESÜL

- ERR > alkalmazott társadalmi diszkontráta

TELJESÜL

- a projekt forráshiányos

teljesül

- a projekt megvalósulása utáni működtetés pénzügyileg fenntartható

teljesül

DIC = Pénzügyi beruházási költség PV (DIC)

1 572 596

Pénzügyi bevétel PV (a)

2 062 558

-Működési költség PV (b)

1 576 793

+Maradványérték PV (d)

560 871

Támogatási összeg kiszámítása Tervezési költségek (IVS, KSH) (Áfával) EC = Elszámolható költség (EC)

7800

Max. támogatási intenzitás

85%

Igényelt támogatási intenzitás

85%

EU támogatás (EC*max CRpa)

6 630

Összes önerő hozzájárulás (összes beruházási költség* – EU támogatás

1 170

Széchenyi tér (Áfával) 760000

EC = Elszámolható költség (EC) Max. támogatási intenzitás

85%


85%


646 000


114 000

Xantus János Múzeum (Áfával) 75000


85%


85%


63 750


11 250

99

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Bencés templom és perjelség homlokzatfelújítása (Áfával)

36000

EC = Elszámolható költség (EC)

36000

Max. támogatási intenzitás

85%


77,80%


28 008


7 992

Műemlékpatika átalakítása, bővítése, gépészeti és villamos rekonstrukciója (Áfával) 35000


85%


77,80%


27 230


7 770

Pálffy Étterem (csak nettó) 33 743


30%


27%


9 111


24 633

Lloyd (csak nettó) 611 602


30%


16,40%


100 303


511 299

Ig.bevett szolg. (nyilvánosság + műszaki ell.) (Áfával) 19860


85%


85%


16 881


2 979

Ig.bevett szolg. (könyvvizsgálat) (Áfával) 4000

EC = Elszámolható költség (EC)

100

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületének előakcióterületi Terve Max. támogatási intenzitás

85%


30%


1 200


2 800

Támogatást nem igénylő /elszámolható költségek Projektmen. költség

30 000 0

Homlokzatfelújítás, "bevásárló utca", TMK program (bruttó)

35 700

Összes EU támogatás

899 113

Összes önerő

749 593

Összesen

1 648 706

101


7.9. A projekt összevont pénzáramainak kimutatása támogatással A táblázat a Széchenyi tér Önkormányzat részéről történő fenntarthatóságát bizonyítja. A táblázat alapján látható, hogy a projekt kumulált pénzárama minden évben pozitív, azaz a pénzügyi bevételek a költségek az üzemeltetési és karbantartási költségekre, valamint a pótlási költségek egészére fedezetet biztosít. Pénzügyi cash flow támogatással (Önkormányzat - Széchenyi tér) (e Ft) 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi maradványérték 4. Pénzügyi működési költség összesen 2-3 5. Pénzügyi költség összesen 1+4 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás 10. Hitel felvétel és törlesztés 10.1. Kamatfizetés 11. Belső forrás 12. Nettó beruházási pénzáram 8+9+10+11-1 13. Nettó működési pénzáram 7-5 14. Nettó pénzügyi pénzáram 12+13 15. Nettó kumulált pénzügyi pénzáram

2008 30 000 0 0 0 30 000 0 25 500 0 0 4 500 0 0 0 0

2009 730 000 0 0 0 730 000 0 620 500 0 0 0 109 500 0 0 0 0

2010 2 2 2 4

2 2 2

2011 0 748 0 748 748 752 0 0 0 0 0 0 004 004 004

2012

0 2 748 0 2 748 2 748 9 752 0 0 0 0 0 0 7 004 7 004 9 008

2013

2014

0 3 748 0 3 748 3 748 9 752

0 3 748 0 3 748 3 748 9 752

0 0 0 0 0 6 004 6 004 15 012

0 0 0 0 0 6 004 6 004 21 016

2015

2016

2017

2018

0 748 0 748 748 752

0 3 748 0 3 748 3 748 9 752

0 3 748 0 3 748 3 748 9 752

0 3 748 0 3 748 3 748 10 352

0 148 0 148 148 10 352

0 0 0 0 0 6 004 6 004 27 021

0 0 0 0 0 6 004 6 004 33 025

0 0 0 0 0 6 004 6 004 39 029

0 0 0 0 0 6 604 6 604 45 633

0 0 0 0 0 10 204 10 204 55 837

3 3 3 9

Pénzügyi cash flow támogatással (Önkormányzat - Széchenyi tér) (e Ft) 2019 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi maradványérték 4. Pénzügyi működési költség összesen 2-3 5. Pénzügyi költség összesen 1+4 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás 10. Hitel felvétel és törlesztés 10.1. Kamatfizetés 11. Belső forrás 12. Nettó beruházási pénzáram 8+9+10+11-1 13. Nettó működési pénzáram 7-5 14. Nettó pénzügyi pénzáram 12+13 15. Nettó kumulált pénzügyi pénzáram

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

0 8 648 0 8 648 8 648 10 352

0 3 748 0 3 748 3 748 10 352

0 3 748 0 3 748 3 748 10 352

0 3 748 0 3 748 3 748 10 352

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 3 748 0 3 748 3 748 11 024

0 0 0 0 0 1 704 1 704 57 541

0 0 0 0 0 6 604 6 604 64 145

0 0 0 0 0 6 604 6 604 70 749

0 0 0 0 0 6 604 6 604 77 354

0 0 0 0 0 7 276 7 276 84 630

0 0 0 0 0 7 276 7 276 91 906

0 0 0 0 0 7 276 7 276 99 182

0 0 0 0 0 7 276 7 276 106 458

0 0 0 0 0 7 276 7 276 113 734

0 0 0 0 0 7 276 7 276 121 010

102


8. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS 8.1. Közgazdasági költségek

Fiskális korrekciók9 A bérterhek, mint a munkaerő inputot terhelő adók, alapvetően közvetlen adók, így nem levonandók. Néhány adó azonban egyértelműen csupán transzfernek tekinthető, ezért levonásuk javasolt. Magyarországon 2008. január 1-jétől a munkáltatók – az érvényes jogszabályok alapján – az alábbi járulékokat kötelesek fizetni, melyeknek alapja a munkavállaló bruttó bére: · · · · ·

24% nyugdíjjárulék 5% egészségbiztosítási járulék 3% munkaadói járulék 1,5% szakképzési hozzájárulás, 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás.

A fenti járuléktételek közül a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és hozzájárulás az inputot terhelő közvetlen adó, amit nem kell levonni a korrekció során. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást tiszta transzferként célszerű levonni a pénzügyi működési (személyi jellegű kiadások) és beruházási (saját megvalósítás bérterhei) költségekből. Ennek értelmében a pénzügyi költségekből 4,5% járulékot vontuk le. A következő oldalon található táblázat a közgazdasági költségeket a fejlesztési különbözeten alapuló módszer alapján mutatja.

9

Irodalom: COWI- Kiegészítő útmutató 2008. január 5.2.1 pont

103


KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Közgazdasági beruházási költség (e Ft) 2008 1. Pénzügyi beruházási költség áfa nélkül összesen 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 2.1. Levonandó közvetett adók (ÁFA) 2.2. Levonandó támogatások (területvásárlás) 3. Piaci árról való áttérés elszámoló árra 3.1. Munkaerő költség korrekciója 4. Közgazdasági beruházási költség összesen 1+2+3

49 933 0 0 0 0 0 49 933

2009 1 428 779 0 0 0 0 0 1 428 779

2010 7 767 0 0 0 0 0 7 767

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

134 294 228 0 0 228 0 134 066

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

137 558 292 0 0 292 0 137 266

139 099 295 0 0 295 0 138 804

139 867 298 0 0 298 0 139 569

144 451 300 0 0 300 0 144 152

138 879 302 0 0 302 0 138 578

138 282 304 0 0 304 0 137 978

137 447 306 0 0 306 0 137 141

136 583 308 0 0 308 0 136 275

Közgazdasági működési költség (e Ft) 1. Összes pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 2.1. Levonandó közvetett adók 2.2. Levonandó támogatások 2.3. Bérjárulékok miatti korrekció (4,5%) 3. A projekt elmaradása esetén felmerülő költségek 4. Összes közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség 1-2-3

KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Közgazdasági beruházási költség (e Ft) 2019 1. Pénzügyi beruházási költség áfa nélkül összesen 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 2.1. Levonandó közvetett adók (ÁFA) 2.2. Levonandó támogatások (területvásárlás) 3. Piaci árról való áttérés elszámoló árra 3.1. Munkaerő költség korrekciója 4. Közgazdasági beruházási költség összesen 1+2+3

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

189 115 310 0 0 310 0 188 804

134 532 313 0 0 313 0 134 220

133 328 315 0 0 315 0 133 013

132 063 317 0 0 317 0 131 746

130 517 319 0 0 319 0 130 197

128 952 319 0 0 319 0 128 632

127 228 319 0 0 319 0 126 909

125 334 319 0 0 319 0 125 015

123 257 319 0 0 319 0 122 938

102 107 319 0 0 319 0 101 788

Közgazdasági működési költség (e Ft) 1. Összes pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 2. Költségvetési (fiskális) korrekciók 2.1. Levonandó közvetett adók 2.2. Levonandó támogatások 2.3. Bérjárulékok miatti korrekció (4,5%) 3. A projekt elmaradása esetén felmerülő költségek 4. Összes közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség 1-2-3

104


8.2. Közgazdasági hasznok A pénzügyi bevételeket a közgazdasági hasznok meghatározása céljából szintén korrigálni kell. Az társadalmi hasznoknak csak a legjobban számszerűsíthető részeit foglaltuk bele az elemzésbe. Ennek ellenére már ezen tényezőkkel is jelentős társadalmi nettó jelenértéket tudtunk kimutatni. Az új munkahelyek teremtése miatti korrekció A projekt megvalósítása során keletkezett bérek közgazdasági hasznot jelentenek. A projektes esetben a projekt nélküli változathoz képest több alkalmazottja lesz a projektgazdának és a partnereinek. A turizmus növekedéséből származó közgazdasági hasznok A projekt megvalósítása után az egyik legnagyobb társadalmi hasznot a megnövekedett turizmusból származó externális hatások jelentik. A pozitív externália pénzbeli kifejezéséhez KSH adatok alapján a turisták egy napi átlagos költését és Győrben való tartózkodásuk becsült növekményét vettük alapul. Projekttel és projekt nélkül a múzeumba és a városba látogatók várható számának különbsége (fő/év) Győrben való tartózkodás becsült növekménye a projekt megvalósulása miatt (nap/fő) Győrben eltöltött napok számának növekedése Turisták átlagos napi költése (ezer Ft/fő/nap) Győrben generált többlet költés (ezer Ft/év)

105

88 000 0,2 17 600 10,4 183 040


KÖZGAZDASÁGI HASZON A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) ezer Ft-ban 1. Pénzügyi bevételek 2. Munkahelyteremtés a régióban 2.1. A projekt megvalósítása során teremtett munkahelyek 2.2. A projekt élettartama alatt teremtett munkahelyek értéke 2.3. A projekt által közvetve teremtett munkahelyek 3. A turizmus megnövekedéséből származó bevételek 4. Környezeti hatás változása 5. A beruházás által generált többlet befektetések 6. Közgazdasági haszon öszesen 1+2+3+4+5

2008 0 7 500 7 500 0 0 0 0 0 7 500

2009 0 18 000 18 000 0 0 0 0 0 18 000

2010 138 949 4 500 4 500 0 0 0 0 0 143 449

2011 148 856 6 430 0 6 430 183 040 0 0 338 326

2012 159 712 6 495 0 6 495 0 183 040 0 0 349 247

2013 168 877 6 559 0 6 559 0 183 040 0 0 358 476

2014 174 692 6 625 0 6 625 0 183 040 0 0 364 358

2015 178 972 6 672 0 6 672 0 183 040 0 0 368 684

2016 183 302 6 719 0 6 719 0 183 040 0 0 373 061

2017 187 683 6 766 0 6 766 0 183 040 0 0 377 490

2018 190 495 6 814 0 6 814 0 183 040 0 0 380 350

KÖZGAZDASÁGI HASZON A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) ezer Ft-ban 1. Pénzügyi bevételek 2. Munkahelyteremtés a régióban 2.1. A projekt megvalósítása során teremtett munkahelyek 2.2. A projekt élettartama alatt teremtett munkahelyek értéke 2.3. A projekt által közvetve teremtett munkahelyek 3. A turizmus megnövekedéséből származó bevételek 4. Környezeti hatás változása 5. A beruházás által generált többlet befektetések 6. Közgazdasági haszon öszesen 1+2+3+4+5

2019 191 724 6 863 0 6 863 0 183 040 0 0 381 627

2020 192 955 6 912 0 6 912 0 183 040 0 0 382 907

2021 194 188 6 961 0 6 961 0 183 040 0 0 384 189

106

2022 195 424 7 011 0 7 011 0 183 040 0 0 385 475

2023 196 662 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 386 763

2024 194 000 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 384 101

2025 195 219 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 385 321

2026 196 441 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 386 542

2027 197 665 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 387 767

2028 198 892 7 062 0 7 062 0 183 040 0 0 388 993


8.3. Közgazdasági pénzáramok összefoglalás

KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Közgazdasági cash flow támogatás nélkül (e Ft) 1. Közgazdasági beruházási költség 2. Közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség 3. Közgazdasági maradványérték 4. Közgazdasági költség össszesen 1+2-3 5. Közgazdasági hasznok 6. Nettó közgazdasági pénzáram 5-4

2007 49 933 0 0 49 933 7 500 -42 433

2008 1 428 779 0 0 1 428 779 18 000 -1 410 779

2009 7 767 134 066 0 141 833 143 449 1 616

2010

2011

0 137 266 0 137 266 338 326 201 060

2012

0 138 804 0 138 804 349 247 210 442

0 139 569 0 139 569 358 476 218 907

2013 0 144 152 0 144 152 364 358 220 206

2014 0 138 578 0 138 578 368 684 230 106

2015

2016

0 137 978 0 137 978 373 061 235 083

2017

0 137 141 0 137 141 377 490 240 349

0 136 275 0 136 275 380 350 244 074

2018 0 188 804 0 188 804 381 627 192 823

KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS A FEJLESZTÉSI KÜLÖNBÖZETEN ALAPULÓ MÓDSZER ALAPJÁN (PROJEKTTEL MÍNUSZ PROJEKT NÉLKÜL) Közgazdasági cash flow támogatás nélkül (e Ft) 2019 1. Közgazdasági beruházási költség 2. Közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség 3. Közgazdasági maradványérték 4. Közgazdasági költség össszesen 1+2-3 5. Közgazdasági hasznok 6. Nettó közgazdasági pénzáram 5-4

0 134 220 0 134 220 382 907 248 687

2020

2021

0 133 013 0 133 013 384 189 251 176

107

0 131 746 0 131 746 385 475 253 729

2022 0 130 197 0 130 197 386 763 256 566

2023 0 128 632 0 128 632 384 101 255 469

2024 0 126 909 0 126 909 385 321 258 412

2025 0 125 015 0 125 015 386 542 261 528

2026 0 122 938 0 122 938 387 767 264 829

2027 0 101 788 1 488 158 -1 386 370 388 993 1 775 363


8.4. A projekt közgazdasági teljesítménymutatói A közgazdasági költség-haszon elemzés célja a projekt közgazdasági mutatóinak kiszámítása, értékelése. A közgazdasági hasznok és költségek összevetése után a következőket számíthatjuk ki. Gazdasági nettó jelenérték: kiszámítása hasonló, mint a pénzügyi nettó jelenértéknél, csak itt közgazdasági hasznokat és költségeket diszkontálunk (a társadalmi diszkontráta 5,5%). Csak akkor elfogadható, ha nagyobb, mint nulla. ENPV= 1507 094 ezer Ft Gazdasági belső megtérülési ráta: csak akkor elfogadható, ha nagyobb, mint a társadalmi diszkontráta. ERR = 13,63% (> 5,5%) Közgazdasági haszon-költség arány (B/C): számítása szintén hasonló, mint a pénzügyi mutatónál, csak szintén közgazdasági hasznokat és költségeket viszonyít egymáshoz. Értéke akkor jó, ha nagyobb 1-nél. B/C = 2,063

108


9. Előkészítettség állapota A Széchenyi tér és környezete funkcióbővítő megújítása projekt kapcsán az egyes tevékenységek részletezésénél jeleztük, hogy milyen előkészítési fázisban vannak az egyes partnerek. A társadalmi bevonás érdekében további partnerségi egyeztetésekre lesz szükség, mely mind a projektszint, mind az akcióterületi szintű tervezést és végrehajtást segíti. Az egyes magánbefektetőkkel a pályázati cél megvalósulása érdekében konzorciumi szerződést kötött a város, mely a pozitív döntés után végleges szerződéssé fog átalakulni.

109


10. Melléklet

A pályázati projekt költségvetésének s pénzügyi elemzésének háttérszámításai

110

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS BELVÁROSI ELŐAKCIÓTERÜLETI TERVE

Recommend Documents