MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014

1. sz. melléklet

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2010-2014

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Zöld Akció Egyesület Miskolc, 2009.

1


TARTALOMJEGYZÉK 1 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI.............................................................5 1.1 TERVEZÉSI ALAPADATOK................................................................................................................................5 1.1.1 Tervezési szint........................................................................................................................................5 1.1.2 A HHT készítőjének adatai.....................................................................................................................5 1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai............................................................................................................6 1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek...............................................................6 1.1.5 Miskolc rövid bemutatása......................................................................................................................6 1.2 A TERVEZÉS ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI HÁTTERE..........................................................................................7 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv..........................................................................................................7 1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához....................................................................................8 1.3 TERMINOLÓGIA.............................................................................................................................................10

2 KORÁBBI TERVEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE.......................................10 2.1 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK.................................................................................................................10 2.2 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK.......................................................................................................12 2.3 A KÖRNYEZET VÉDELMÉT ÉRINTŐ ÁTFOGÓ INTÉZKEDÉSEK.........................................................................12

3 A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE. . .13 3.1 A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE.........................................................................14 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok....................................................................................................................14

3.1.1.1 Települési szilárd hulladékok.............................................................14 3.1.1.2 Települési folyékony hulladék............................................................18 3.1.1.3 Kommunális szennyvíziszap..............................................................20 3.1.1.4 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok......................20 3.1.2 kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok...................................................................................20

3.1.2.1 Hulladékolajok....................................................................................22 3.1.2.2 Akkumulátorok, elemek......................................................................23 3.1.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB)...24 3.1.2.4 Kiselejtezett gépjárművek..................................................................25 3.1.2.5 Egészségügyi hulladékok...................................................................25 3.1.2.6 Állati eredetű hulladékok....................................................................26 3.1.2.7 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik...................................27 3.1.2.8 Azbeszt...............................................................................................27 3.1.2.9 Egyéb veszélyes hulladékok..............................................................28 3.1.3 Csomagolási hulladékok......................................................................................................................28 3.2 A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA)............................................................29 3.2.1 Nem veszélyes hulladékok....................................................................................................................29 3.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok..........................................................30 3.2.3 Csomagolási hulladékok......................................................................................................................30 3.3 A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE.....31 3.3.1 Nem veszélyes hulladékok....................................................................................................................31

3.3.1.1 Települési szilárd hulladék.................................................................31 3.3.1.2 Települési folyékony hulladék............................................................31 3.3.1.3 Kommunális szennyvíziszap..............................................................31 3.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok........................31

3.3.2.1 Hulladékolajok....................................................................................32 3.3.2.2 Akkumulátorok és szárazelemek........................................................32 3.3.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések................32 3.3.2.4 Kiselejtezett gépjárművek..................................................................32 3.3.2.5 Egészségügyi hulladékok...................................................................32

2


3.3.2.6 Állati eredetű hulladékok....................................................................33 3.3.2.7 Csomagolási hulladékok....................................................................33 3.3.2.8 Egyéb hulladékok...............................................................................33 3.4 A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA..........................................................33 3.4.1 TSZH, TFH, szennyvíziszap és inert hulladékok..................................................................................33 3.4.2 Veszélyes hulladékok............................................................................................................................34 3.4.3 Csomagolási hulladék..........................................................................................................................34 3.4.4 A területen jelenleg kezelésre nem kerülő hulladékok..........................................................................35

4 A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK...............................................................................................35 4.1 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE.........................................................................35 4.2 A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA .......................................................36

5 AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 36 5.1 AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKTŐL ELTÉRŐ, EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA......................................................................................................................................36

6 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK.........38 6.1 HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA......................................................................................................38 6.1.1 A területen engedéllyel működő gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása.............................................38 Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató cég, melynek fő profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenőrzése és felülvizsgálata határozza meg. A tevékenységet 2009. július 1.-től a MiVíz Kft. megbízásából az Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. látja el........................................................................................40 6.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolását végző vállalkozások....................................................................44 6.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése ..................................................................................................................................44

6.1.3.1 Települési szilárd hulladékok kezelése..............................................44 6.1.3.2 Települési folyékony hulladék kezelése.............................................44 6.1.4 Rekultiválást ill. fejlesztést igénylő kezelőtelepek................................................................................45 6.2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK..................................................................................................................................46 6.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen................................46 6.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése................................................................................48 6.3 A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE.............................................................................................................................................49

7 AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA.........50 7.1 A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE ...........................................................50 7.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása a tervezési területen......................................51

7.1.1.1 Nem veszélyes hulladékok.................................................................51 7.1.1.2 Szelektíven gyűjtött veszélyes és csomagolási hulladékok...............53 7.1.2 Csökkentési célok.................................................................................................................................57 7.2 HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE...............................................58 7.2.1 Megelőzés.............................................................................................................................................59 7.2.2 Hasznosítás...........................................................................................................................................60 7.2.3 Ártalmatlanítás.....................................................................................................................................63 7.3 HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS –ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI......................................................................................................................................................65

3


8 A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI.................................................65 8.1 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA..........65 8.1.1 A hulladékhasznosítás környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések, fejlesztések..........................................................................65

8.1.1.1 Megelőzés és környezettudatosság fejlesztése.................................65 8.1.1.2 Települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése..........................67 8.1.1.3 TFH és szennyvíziszapok kezelésének fejlesztése...........................69 8.1.2 Illegális kezelő-, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának a feladatai...................................70 8.2 TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE............................................................................71 8.2.1 Általános érvényű hulladékgazdálkodási intézkedések........................................................................71 8.2.2 Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések............................................................................72 8.2.3 A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések................................................................................74 8.2.4 A TFH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések..................................................................................75 8.2.5 Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések.................................................76 8.2.6 Hulladéklerakóra kerülő, biológiailag lebomló szervesanyagok csökkentését célzó intézkedések......77 8.3 MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK, BERENDEZÉSEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA...............................................................................................................................................78 8.3.1 Települési szilárd hulladék kezelés......................................................................................................78 8.3.2 Települési folyékony hulladékok...........................................................................................................79 8.3.3 Egyéb, kiemelt hulladékáramok...........................................................................................................80

4

Köszönetnyilvánítás A Terv készítői köszönetet mondanak mindazon intézményeknek és személyeknek, akik adatokkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot. Külön köszönet illeti a Terv elkészítésében segítséget adó Inno-Log Nonprofit Kft. munkatársait.

1 A tervkészítés általános adatai 1.1 Tervezési alapadatok 1.1.1 Tervezési szint Jelen tervezés célja a 2009-2014. közötti időszakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének összeállítása és a tervben foglalt célkitűzések teljesülésének elemzése, illetve ez alapján további javaslatok megfogalmazása. A helyi hulladékgazdálkodási terv az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célkitűzésekkel, feladatokkal és a település rendezési tervévvel összhangban kerül kidolgozásra. A helyi terv a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal foglalkozik. A HHT a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi Miskolc közigazgatási területén a hulladékképződés és -kezelés helyzetét és határozza meg a 2014-ig terjedő időszakban elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2008. évi alapadatok jelentik, amiket az érintett területen működő gazdálkodó szervezetek és hatóságok által biztosítottak rendelkezésre. • Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya • Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. • Mivíz Kft. • AVE Miskolc Kft. • Zöld Akció Egyesület • Ökológiai Intézet Alapítvány • Zöld Kapcsolat Egyesület • Hulladék Munkaszövetség • Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága • Kanal Technik Kft. • Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. • Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt.

1.1.2 A HHT készítőjének adatai Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet 2009. novemberében készítette: Név: Zöld Akció Egyesület Cím: 3525 Miskolc, Kossuth Lajos u. 13. Projektfelelős: Demeter Zoltán 5

1.1.3 Az érintett Önkormányzat adatai Név: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Cím: 3525 Miskolc, Városház tér 8. A település statisztikai azonosítószáma: 30456 Tervezés időtartama: 2009-2014. Tervezés báziséve: 2008.

1.1.4 A terv készítése során figyelembe vett fenntarthatósági elvek A HHT alapvető célkitűzése, hogy a fenntartható fejlődés alappillérei (környezeti, gazdasági, műszaki, társadalmi) helyi szinten is érvényesüljenek a hulladékgazdálkodás területén. A környezeti szempontból a hangsúlyt a környezeti terhelésnek megfelelő prioritás szerint a megelőzésre, újrahasználatra való előkészítésre, újrafeldolgozásra, egyéb (pl. energetikai) hasznosításra és végül az ártalmatlanításra helyezi. Az intézkedések elsődleges célja, hogy a hulladékgazdálkodás az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül történjen. Gazdasági szempontból is a megelőzésen van a hangsúly, mivel az ártalmatlanítás és a fellépő környezeti terhelés elhárítása költségesebb megoldást jelent. Műszaki szempontok alapján az alkalmazott eljárások figyelembe vétele az elérhető legjobb technikák 314/2005. (XII. 25.) Kr.) alapján. Társadalmi szempontok alapján a hulladékgazdálkodás alapvető társadalmi igény, amit közszolgáltatás keretében végeznek, így annak költségeit a lakosság is viseli. A terv készítésekor a 2000. évi XLIII. törvényben felsorolt hulladékgazdálkodási alapelvek kerültek figyelembevételre.

1.1.5 Miskolc rövid bemutatása Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. Miskolc Budapest és Debrecen után az ország harmadik legnépesebb városa: lakónépessége 2008. év végén 170 234 fő volt. A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, a Hejő és a Sajó völgyében, változó természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. Miskolc területe 236,7 km2, ebből az 58,02 km2-es belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. A város a csökkenő népességszám ellenére is a sűrűbben lakott megyeszékhelyek közé tartozik. 2008-ban egy km2-en átlagosan 719 fő élt. A lakosságszám alakulására a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt befolyást gyakorolt. Ezek következtében az elmúlt évtizedben több mint 15 ezer fővel csökkent a város lakosainak száma1. Terület: 236,68 km2 A város hosszúsága (K-Ny): 27,5 km Lakónépesség: 170 234 fő Szélessége (É-D): 10 km 2 Népsűrűség: 719 fő/km Lakásállomány: 75 747 db Miskolc város hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb adatait mutatja be a 1.1-1. Táblázat. 1.1-1. Táblázat: Miskolc város 2008-as évi hulladékgazdálkodási szempontból fontosabb, elérhető statisztikai adatai

2008.* 1

KSH – Miskolc a Kultúra magyar városa, 2008.

6

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db, ill. %) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km)

5476 657,9 9623 74299 (98,09%) 546,9

* előzetes adatok Forrás: KSH, 2009.

A gazdaság jellemzése Miskolc Megyei Jogú városban 2008. év végén 9875 nyilvántartott álláskereső élt, 341-gyel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51%-a férfi. A tartósan állás nélküliek (180 napon túl nyilvántartott álláskeresők) aránya 62%. A városban minden száz munkát keresőből 78 fizikai foglalkozású, 8 pedig pályakezdő. 2008-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált vállalkozások közel harmada, ezen belül az egyéni vállalkozások egynegyede és a társas vállalkozások 47%-a Miskolcra koncentrálódott. A regisztrált társas vállalkozások döntő többsége 10 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztató vállalkozás volt. A megyeszékhelyen a regisztrált vállalkozások száma egy év alatt 1,6%-kal emelkedett. 2007-ben 12 512 miskolci székhelyű vállalkozás működött, melynek 55%-a társas-, 45%-a egyéni vállalkozás volt. Az országos tendenciának megfelelően Miskolcon az utóbbi években sorra nyitották kapuikat a bevásárlóközpontok. A város kereskedelmi palettáján egyszerre vannak jelen főleg a város peremén épült üzletközpontok és a hagyományos kiskereskedelmi egységek. Miskolcon bővült a kereskedelmi üzletek száma, 2008. év végén számuk megközelítette a 3100-at, melynek 23%-a élelmiszer szaküzlet és élelmiszer jellegű üzlet, szintén 23%-a egyéb, iparcikk-szaküzlet, 13%-a ruházati bolt, valamint 8% feletti a járműüzletek- és üzemanyagtelepek részaránya. Az egyéni vállalkozás által működtetett üzletek hányada közel egynegyedet tett ki. A kiskereskedelmi hálózat bővülése ellenére a tízezer lakosra jutó üzletek száma alapján Tatabányát követően a második legkevésbé ellátott megyeszékhely Miskolc. Ugyanakkor e beruházásokhoz kötődően is jelentősen nőtt a települési szilárd és egyéb hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, reklámanyagok, veszélyes hulladékok).

1.2 A tervezés általános jogszabályi háttere 1.2.1 A helyi hulladékgazdálkodási terv A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, valamint a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit szabályozó 126/2003 (VIII. 15.) Kormányrendeletet. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” című dokumentumot is. A helyi szabályozás terén a terv összhangban áll a Miskolc Megyei Jogú Város III100/95.543/2006. sz. települési környezetvédelmi programjában foglalt célkitűzésekkel, illetve a város településrendezési tervében szereplő hulladékgazdálkodási elképzelésekkel is. A terv kialakításánál a következő fő szempontok érvényesültek: • A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás).

7

•

A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés elősegítése. • A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszerű felszámolása és megfelelő kezelése. A terv tartalmazza a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjthető frakciók (papír, üveg, PET) kezelését különös tekintettel az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok és a kiemelten kezelt csomagolási hulladékokra egyaránt. Az OHT-ban és a THT-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban Miskolc 2004-ben elkészítette a 2004-2008. évre szóló Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Közgyűlés 23/2004 (VII.6.) számú helyi rendeletként el is fogadott. A tervkészítés a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A HGT 37. § (1) alapján a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. Sajnos ez a kötelezettség sem az OHT, sem a területi tervek esetében nem teljesült 2007. márciusáig. (Az OHT I. felülvizsgálatára összevontan az OHT II- kidolgozása során került sor.). Mindezek ellenére Miskolc városa 2007-ben a törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette a HHT 2 éves felülvizsgálatát.

1.2.2 Kapcsolódás a TSZH Fejlesztési Stratégiájához A 2007-es felülvizsgálattal egyidejűleg készítette el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Települési szilárd hulladékgazdálkodás (TSZH) fejlesztési stratégiáját a 2007-2016 közötti időszakra. Ez alapján a települési szilárd hulladék gazdálkodás önkormányzati szinten is közvetve, vagy közvetlenül kezelhető feladatai a következők (dőlt betűvel szedettek az EUkötelezettségből adódó feladatok): Megelőzés: • az összes települési szilárd hulladék képződésének 2000. évi szinten tartása (a települési szilárd hulladék képződésében a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el). • a lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése. A TSZH képződésének mérséklése, megelőzése érdekében célul tűzi ki a házi és a helyi komposztálás elterjesztését, a szükséges eszközök beszerzésének támogatását, valamint a fogyasztói szokások megváltoztatását célzó szemléletformáló, oktató-képző és ismeretterjesztő tevékenység bővítését, ebbe a társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények bevonását. • Miskolcon – hasonlóképp az országos tapasztalatokhoz – évről évre nő a begyűjtésre kerülő települési szilárd hulladék térfogata, elsősorban az egyre könnyebb szerkezetű csomagolóanyagok terjedése és a fogyasztás centrikus életmód miatt. A tapasztalatok alapján 2008-ig nem teljesült a 2000. év mennyiségi szintre való csökkentés.

8

Hasznosítás: • a települési szilárd hulladék 50%-ának hasznosítása 2013. végéig • a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag2 tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített biohulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, MBH, biogáz-előállítás stb. – fejlesztésével)3 • a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re (ebből legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelősség alapján működő rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva)4 • a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 4 kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve) • a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól) és visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) • Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyűjtésének a biztosítása (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve) • A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2013-ra legalább 25%-os begyűjtése • az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is • a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése • a szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013. végére.

2

A biológiailag lebomló szerves anyag kifejezést a továbbiakban szerves hulladéknak nevezzük. Mivel a szerves hulladék magában foglalja a papír-hulladékot is, ezért a továbbiakban a biohulladéknak nevezzük a papír-hulladékot nem tartalmazó, illetve a papír-hulladék elkülönítését követően fennmaradó szerves hulladékot. 3 A hulladéklerakásáról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 25, 50, illetve 65% arányban. 4 A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv előírta, hogy a tagországok legkésőbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a anyagában hasznosuljon, ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a műanyag csomagolási anyagok anyagában történő hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerződésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon.

9

Biztonságos ártalmatlanítás: • a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése 2013. végére, • a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő településihulladék-lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása; • az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelő-létesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése; • egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése.

1.3 Terminológia Jelen hulladékgazdálkodási tervben használt alapfogalmak alatt a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben szereplő definíciók az irányadók. Emellett a terv számos helyen rövidítéseket tartalmaz, melyek értelmezései az alábbiak: • TSZH - Települési Szilárd Hulladék • TFH - Települési Folyékony Hulladék • OHT - Országos hulladékgazdálkodási Terv • THT - Területi Hulladékgazdálkodási Terv • HHT - Helyi Hulladékgazdálkodási Terv • Hgt. – 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • HIR – Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer • ÉmiKöFe - Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jelen HHT-ben használt, de a hulladékgazdálkodási törvényben nem definiált fogalmak: • MBH - Mechnikai-Biológiai Hulladékkezelés Olyan vegyes háztartási hulladék kezelésére alkalmazott eljárásokat takar, amelyek a hulladék egyes alkotórészeit eltávolítják, másokat biológiai eljárásokkal kezelnek, így stabilizálva a kimeneten megjelenő hulladékot, vagy alkalmassá téve azt további felhasználásra. Látható, hogy az MBH nem egy adott technológia, sem egy konkrét megoldás, hanem egy elnevezés, ami számos mechanikai és biológiai alapfolyamatokból, különböző célok elérésére összeépített technológiákat takar.

2 Korábbi tervek teljesülésének értékelése 2.1 Települési Szilárd Hulladék Hulladék-megelőzési intézkedések • A civil kezdeményezésre 2005-ben létrejött hulladék-kommandó tevékenysége során a illegális hulladéklerakások feltérképezésén, a tetten ért elkövetők felelősségre vonásán kívül környezeti tudatformáló tevékenységet is kifejt. A potenciális talajszennyezési veszélyt jelentő illegális hulladéklerakások megelőzése érdekében tájékoztató, figyelemfelhívó szórólapokat készített. • A köztisztaság, közterületi rend fenntartása és javítása érdekében a Közterületfelügyelet 2008-ban is fokozott ellenőrző tevékenységet fejtett ki. A szabálysértések túlnyomó része a közterületek tisztántartásával volt kapcsolatos.

10

•

Lakossági tudatformálás keretében a környezetvédelmi szempontú napokon (Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, stb.) felhívások, tájékoztatók készültek a lakosság számára.

Hulladékkezelési intézkedések • A konténeres szemétszállítás, valamint a kézi takarítás során összesen mintegy 1800 tonna kevert kommunális hulladék, valamint 2400 tonna inert hulladék került elszállításra a lerakó helyekre 2008-ban. A munkát a Városgazda Kht. közcélú dolgozók bevonásával végezte. A takarítandó felület 225 000 m² közterület, amely a tömegközlekedési útvonalak mentén található, 10 m-es határon kívül elhelyezkedő járdaszakaszokat, valamint a terek burkolt felületeit tartalmazza. A kézi takarítás feladatkörébe tartozik továbbá 416 db buszmegálló folyamatos takarítása és a közterületi hulladékgyűjtők ürítése, a hulladék elszállítása, lerakón történő elhelyezése. • Az illegális hulladéklerakók felszámolását az év során folyamatosan végezte a Városgazda Kht.. 2008-ban a Polgármesteri Hivatallal közösen felmérték a városban található összes lerakót. Önkormányzati tulajdonban lévő területen összesen 2183 tonna hulladék volt. Ebből a mennyiségből az erre a célra felhasználható keretből 900 tonna kevert települési hulladékot, illetve építőipari bontási hulladékot szállítottak és helyeztek el lerakóhelyen. • Három lakossági hulladékudvar is kiépült a városban • A városi komposztálási programban rögzített célok időarányosan teljesültek • Komposztkeretek kerültek kiosztásra városszerte és kísérleti jelleggel megvalósult a háztartásoknál keletkező zöldhulladékok begyűjtése és komposztálása, alacsony részvételi hajlandósággal a lakosság részéről. 2008-ban összesen 400 komposztkeret került kiosztásra Miskolcon. • Elkészült a városi bemutató komposztkert (Avasi Arborétum területén). • Néhány iskolában és óvodában komposztáló rekeszek kerültek elhelyezésre, amely elsődleges funkciójukon túl környezeti nevelési célokat is szolgálnak. Rekultivációs intézkedések • Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Program (2000/HU/16/P/PE/004 ISPA/KA) keretén belül 19 hulladéklerakó rekultivációjára került, melyből 4 db felszámolt, vagy helyben rekultivált hulladéklerakó Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén található. Ezek: o Martintelepi lerakó (felszámolásra került) 0163/39, 0163/59-68 hrsz. KTJ: 101 897 023 utógondozási kötelezés 17386-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Muszkás oldali lerakó (felszámolásra került) 71022 hrsz. KTJ: 101 897 089 utógondozási kötelezés 17387-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Vologda úti lerakó (felszámolásra került) 20150 hrsz. KTJ: 101 895 100 utógondozási kötelezés 17388-1/2008 ÉMI-KTVF határozatban; o Bogáncs úti központi lerakó (helyben történő rekultivációval) 0156/4-5, 0156/7 hrsz. KTJ: 100 266 064 utógondozási kötelezés 14442-1/2008 ÉMIKTVF határozatban.

11

2.2 Települési folyékony hulladékok A TFH-val foglalkozó fejezetekben a csatornahálózatba nem kerülő szennyvizek mellett a közcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizeket is bemutatjuk, tekintettel arra, hogy a jelentősebb mennyiséget ez utóbbi képezi, amellett kezelésükre ugyanazon technológia alkalmazásával kerül sor. Hulladékmegelőző intézkedések •

A takarékos vízhasználat lehetőségeiről, alternatíváiról tájékoztató szórólapokat készített Miskolc városa a lakosság számára. A terjesztést a nagyobb tudatformáló hatás érdekében az iskolákon keresztül oldották meg.

•

A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozás ösztönzése a már ellátott területeken a talajterhelési díj rendszeres, következetes alkalmazásával történik.

•

Figyelemfelhívó kampányok és tájékoztató szórólapok lakossági terjesztése a takarékos vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás mértékének csökkentése érdekében.

Hulladékkezelési intézkedések •

A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítására az Önkormányzat az évente rendelkezésre álló anyagi források mértékében folyamatosan tesz intézkedéseket. Sajnálatos módon az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozására hatásos megoldást találni ez idáig nem sikerült.

•

A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep tisztítási folyamatának III. fokozatára, a keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítására, valamint a városi ellátatlan területek szennyvízhálózatának kiépítésére pályázat került benyújtásra a KEOP 1.2.0 programhoz.

2.3 A környezet védelmét érintő átfogó intézkedések A TSZH és települési szennyvizeket egyaránt érintő intézkedések is történtek az elmúlt években, amelyek célja a helyi környezetvédelmi ipar és teljesítmény fokozása: • A környezetvédelmi ipar helyi meghonosításának elősegítése érdekében létrehozásra került az Észak-Magyarországi Regionális Környezetipari Klaszter, mely ösztönző, koordináló tevékenységet fejt ki a kérdéskörben. • Elkészült Miskolc 2005-2011. időszakra szóló Környezetvédelmi Programja • Elkészült Miskolc környezeti állapotát részletesen elemző tanulmány 2009-ben • Elkészült Miskolc helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata 2007-ben.

12

3 A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete A fejezetben bemutatott hulladékáramok és azok mennyiségeinek felmérésével kapcsolatban néhány szót érdemes szólni az adatok forrásával és és megbízhatóságával kapcsolatban. A HIR-ben tárolt adatok a mód.164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet alapján adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások önbevallásából származnak. A HIR-ben lévő, jelenleg rendelkezésre álló lekérdezési algoritmusokból eredően ezek az adatok az alábbi korlátokkal bírnak 5. − Az adatszolgáltatási kötelezettség a csak bizonyos peremfeltételek teljesülése esetén kötelező, függetlenül attól, hogy a halmazba tartozó termelők (így pl. orvosi rendelők, gyógyszertárak stb.) összességükben képviselhetnek számottevő volument. Az adatszolgáltatási kötelezettség termelők esetében az alábbi esetekben áll fenn: • a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, • vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, • vagy a nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, • vagy a nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot. A különbség kezelésére kialakított statisztikai korrekció a település szintű lekérdezések esetében még nem alkalmazható. − Miskolc város közigazgatási területére vonatkozóan csak azon hulladékok esetében nyerhetők korrekt adatok, melyek a termelői adatszolgáltatásban szerepelnek. − Azon hulladékok esetében, ahol a keletkezésre a begyűjtők, ill. a kezelők adatszolgáltatását kell használni – jelentős az adatszolgáltatási mentességet élvező kör száma -, ott a megadott adatok a településen telephellyel rendelkező vállalkozások tevékenységére és begyűjtési körzeteire jellemzőek, és nem a közigazgatási határon belül keletkezett mennyiségekre. Ezekben az esetekben a közölt adatok nagyobbak, mint az adott településhez közvetlenül köthető mennyiségek. A tervezésnél ezen adatok – a tartalmuk által hordozott információ birtokában – természetesen használhatók, hiszen ezek a hulladékáramok a közigazgatási területen többségükben fizikálisan is megjelennek, függetlenül azok eredetétől. Ezek a hulladékáramok az alábbiak: • települési folyékony hulladékok, • építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, • növényvédőszer hulladék, és növényvédőszerrel szennyezett csomagólóeszköz hulladék, • kiselejtezett gépjárművek, • gumiabroncs. − A kezelt hulladék áramok lekérdezésénél rendszer nem képes figyelembe venni a készletmozgásokat. 2008 évben Miskolc Megyei jogú város közigazgatási területéről beérkezett adatszolgáltatások alapján termelők esetében 472 db telephely, a hulladékkezelők esetében 51 db telephely adatai kerültek rögzítésre. 5

Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján

13

A fentebb felsorolt megkötések a HIR-ből származó adatok esetén érvényesek, jelen HHT-ban azonban más forrásból származó adatok is szerepelnek, az azokra vonatkozó megjegyzések és feltételek feltüntetésével együtt.

3.1 A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 3.1.1 Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelő, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körűen rendelkezésre, illetve az adatok csak részben, a közszolgáltatást végző cégek és az ehhez kapcsolódó kezelő létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak, így a hulladékkategóriára vonatkozó adatok, megállapítások tájékoztató jellegűek.

3.1.1.1 Települési szilárd hulladékok Az országos szintnek megfelelően a települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2007 között kismértékben emelkedett. Ennek hátterében a fogyasztói szokások általában kedvezőtlen változása, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatás bővülése (a közszolgáltatás kötelezővé tétele, a begyűjtésbe bevont lakások számának növekedése, üdülőterületekre történő kiterjesztés) áll. Lépések történtek a többször használható csomagolások alkalmazásának ösztönzésére, jogszabályok segítik a betétdíjas termékek forgalmazását; mindezek ellenére a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett6. Az országos TSZH Stratégia alapján a fogyasztás kismértékű bővülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvező, bár minimális változása, de döntő szerepet játszott a hulladék tömeg/térfogat arányának további változása a könnyű összetevők további növekedése révén. Ez a tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog. A keletkező TSZH mennyiségére a az OHT II tervezetében szereplő adatok alapján 20102011 időszakban kismértékű (<1%) csökkenés prognosztizálható, majd ezt követően 2014-ig hasonló arányú növekedés fog bekövetkezni. A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 megállapítása szerint az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a képződő, és ezzel párhuzamosan – a növekvő hasznosítási arányok ellenére – a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi a hulladékhasznosítás hiányos infrastrukturális feltételeinek tudható be.

6

Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. tervezet

14

A TSZH mennyisége A feltüntetett mennyiségek a KSH település-statisztikai adatainak lekérdezése során kapott eredmények.. Ennek fényében látható, hogy a Miskolcon begyűjtésre kerülő TSZH mennyisége 321 kg/fő/év, ami a hazai 310-360 kg/fő/év átlag alsó tartományába esik., viszont az előző évhez képest a gyarapodás 2,2%-os.. Miskolcon a TSZH begyűjtés aránya jónak mondható, a háztartások 97,04%-át lefedve (2008-as KSH adat), ami a megyei, sőt régiós átlagot is meghaladja. 2008-ban a begyűjtött összes mennyiség 54 645 t, amiből 37 872 t lakosságtól származott (3.1-2. Táblázat). 3.1-2. Táblázat: Miskolc főbb hulladékgazdálkodási adatai 2007-2008.

Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Ebből lakosságtól elszállított mennyiség (tonna) Lakosságtól szelektíven begyűjtött (tonna) Összes elszállított települési szilárd hulladék lakosonként (kg/fő) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db. ill. %)

2007. év

2008. év*

54 074,7

54 645,1

37 058,3

37 872 1 401,3

316,0

321,0

75 029 (99,47%)

73 508 (97,04%)

Forrás: KSH

A TSZH összetétele A begyűjtött vegyes települési szilárd hulladék (TSZH) anyagféleségenkénti összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A biológiailag lebomló szerves hulladék aránya az AVE Miskolc Kft. mérései alapján 38% körüli, amelynek mintegy 1/3-át (a teljes mennyiség 13–14%-a) teszi ki a papírhulladék. A Miskolcon keletkező TSZH összetételére vonatkozó adatokat a 3-1. ábra mutatja be. Szerves 24,33% Egyéb 42,55%

Papír 13,40%

Textil Fém Üveg 2,10% 2,63% 3,11%

Műanyag 11,88%

3-1. ábra: A Hejőpapi Regionális lerakóba szállított települési szilárd hulladék összetevők szerinti átlagos megoszlása (forrás: AVE Miskolc Kft.)

Az eredményeket a korábbi Miskolcon begyűjtött TSZH-ok analízisének eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a műanyagok aránya jelentősen megnőtt, még a szerves és textilhulladékoké jelentősen lecsökkent.

15

A TSZH gyűjtésének módjai Vegyes gyűjtés Miskolcon összesen 73,5 ezer háztartást kiszolgáló kommunális hulladékgyűjtő konténer van az AVE Miskolc Kft. kezelésében, amit az övezettől (bérházas, családi házas) függően hetente egyszer, ill. kétszer (illetve igény szerint gyakrabban) ürítenek. Miskolcon vegyes TSZH-ot az AVE Miskolc Kft. gyűjt. A vegyes gyűjtés során jelentkező problémák az alábbiak: • Sok hulladékgyűjtő konténer mellett jelentkezik az illegálisan elhelyezett többlethulladék. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott a lakosság számára a többlethulladék elszállítására. (A kommunális többlethulladékot az erre a célra alkalmazandó piros színű, még a zöldhulladékot a fehér színű zsákban helyezhette el a lakos, melyet az ürítés alkalmával szállítanak el az AVE Kft. munkatársai.) • A guberálás sajnos jelentősnek mondható, ami közegészségügyi és esztétikai szempontból is aggályos. Ennek megakadályozására már lehetőség van a hulladékgyűjtő konténerek körbekerítésére és kulccsal történő elzárására. Szelektív hulladékgyűjtés Szelektív gyűjtőszigetek A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásokban, intézményekben és kereskedelmi egységeknél keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történő külön gyűjtését jelenti. Miskolcon jelenleg 113 db szelektív gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére. A gyűjtőszigetek kihelyezésére 2003. májusától kezdődően került sor iskolák, óvodák, közintézmények, kereskedelmi egységek, nagyforgalmú parkolók és csomópontok közelében. A szigeteken jellemzően 4 db konténer található, ebből 2 db a műanyagpalackok (egyenként 2,5m3), 1 db a papír (2,5m3) és 1 db az üvegpalackok (1,5 m3) gyűjtésére.. Tesztürítéseket végezve elemezték a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék tisztaságát és megállapításra került, hogy pl. a PET palackok vonatkozásában kimondottan nagy tisztaságú a hulladék. 2008-ban a lakosságtól szelektíven begyűjtött frakciók mennyisége az alábbiak szerint alakult (forrás: AVE Miskolc Kft.): Papír: 780,36 t Üveg: 357,62 t Műanyag: 263,3 t A szelektív hulladékgyűjtés során jelentkező problémák: • Jelentős problémát okoz, hogy a lakosság a szelektív szigetek mellé helyezi el egyéb jellegű hulladékait is, ami 2008-ban 77 tonnát tett ki. • A szelektív szigetek rongálása (2008-ban 4 db gyűjtőedényt gyújtottak fel és számos edényzetet firkáltak össze). Megjegyzendő, hogy a közterületi zöldhulladékok az AVE Kft. Hejőpapi, valamint a Speciál-Transz Kft. miskolci komposzt-telepén kerültek komposztálásra.

16

Hulladékudvarok Miskolcon jelenleg 3 hulladékudvar áll a lakosság rendelkezésére, ahol a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 56/2001. (XII. 12.) sz., valamint az 5/2002 (X.29.) sz. KvVM rendeletek előírásaiban meghatározott mennyiség erejéig, ingyen elhelyezheti az alábbi hulladékfajtákat: • Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevői (pl. hulladékká vált csomagolóanyagok, műanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.) • Háztartási műszaki hulladékok (TV, hűtőszekrény, mosógép, stb.) • Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok) • Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.) • Nagydarabos lomhulladékok (bútorok) • Gumiabroncs • Építési, bontási törmelék (tégla, beton, mosdó, csempe, vakolat, stb.) 2008-as évben a miskolci hulladékudvarokban 1712 t hulladékot szállítottak be. A begyűjtött hulladékok frakciónkénti mennyiségeit a 3.1-3. Táblázat mutatja be: 3.1-3. Táblázat: a miskolci hulladékudvarokba beszállított hulladékok és azok mennyisége 2008-ban Begyűjtött tömeg Megnevezés EWC – kód (tonna) Papír és karton csomagolási hulladékok

150101

68,14

Műanyag csomagolási hulladékok

150102

0,28

150107 200136 170405 200140

2,336 56,336 19,334 103,787

160103

40,924

200201 200307 170107 200125 170402 170401

229,757 340,096 847,21 0,458 3,735 0,074 1712,467

Üveg csomagolási hulladékok Kiselejtezett elektromos berendezések Vas és acél Fémek Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Biológiailag lebomló hulladékok Lom hulladék Beton, tégla, cserép és kerámia Étolaj és zsír Alumínium Vörösréz, bronz, sárgaréz Összesen:

Lomtalanítás Miskolcon minden évben két alkalommal, rendszerint tavasszal és ősszel van lakossági lomtalanítási akció. Ennek során a kommunális hulladékgyűjtő edényzetek mellé helyezhetőek el az olyan nagyméretű, lommá vált háztartási tárgyak, berendezések, amik egyébként a kommunális hulladékgyűjtő konténerbe méretük miatt egyébként nem (pl. bútorok). Kivételt a kommunális, veszélyes és zöldhulladékok képeznek. Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban 340,1 tonna hulladékot gyűjtött be a lomtalanítás során a lakossági hulladékudvarokon keresztül, ami lerakással került ártalmatlanításra. A KSH adatok szerint, az Észak-magyarországi régióban lomtalanítás során keletkezett hulladékok mennyiségét figyelembe véve - a lakos szám alapján arányosítva - Miskolcon mintegy 850 tonna hulladék válhatott lommá 2008-ban. 17

A lomtalanítástól eltérő, de jellege miatt ide sorolható a Karácsonyi Ünnepeket követő fenyőfagyűjtési akció is. Az így keletkezett zöldhulladék aprítást követően hasznosításra kerül. A lomtalanítás során problémát a lomizás jelensége okoz: a tájékoztatás ellenére a lakosság veszélyes hulladékot (gumiabroncs, elektronikai hulladék, stb.) helyez ki és a kihelyezett, őrizetlen hulladékokat szétbontják, aminek révén az azokban lévő veszélyes anyagok könnyen a környezetbe kerülhetnek (pl. televíziók, monitorok képcsövének szétzúzása során a talajba kerülő foszfor és potenciális ólomszennyezés, vagy kondenzátorokban lévő szennyezőanyagok), az utcaképet rontó megjelenéséről már nem is beszélve.

3.1.1.2 Települési folyékony hulladék A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). Csővezetéken beérkező szennyvizek A települési szennyvízkezelésről szóló EU 91/271 EK direktíva valamennyi tagországa számára meghatározta a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos minimális követelményrendszert. Ehhez igazodva Magyarország is elkészítette a 2015 évi célállapotot figyelembevevő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programját, melyet a 25/2002 Korm. rendelet deklarált. Eszerint 2015. év végéig az ország lakosságának csatornaellátottsági szintje el kell érje a 87%-ot. Ebből a szempontból Miskolc helyi szinten már most teljesíti ezt a határt. A jelenlegi helyzet felmérése során azonban figyelembe vételre került a csatornahálózaton a szennyvízkezelő telepre érkező mennyiségeket is. Ennek alapján 2008-ban a miskolci szennyvíztisztító telepre a csatornahálózaton érkezett szennyvizek mennyisége 13.841 ezer m3 (KSH). A MIVÍZ Kft. adatai alapján ennek a mennyiségnek közel 8%-a, ami Miskolc közigazgatási területén kívülről érkezett. A teljes beérkezett szennyvízmennyiség biológiai fokozattal ellátott rendszeren keresztül került tisztításra (3.1-4. Táblázat). 3.1-4. Táblázat: a miskolci kommunális szennyvizek összefoglaló adatai 2007-2008.

Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) - Ebből háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3) Az összes tisztított szennyvízből, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db ill. %) Forrás: KSH

18

2007. év

2008. év*

13419

13840,8 5452

5182

13419

13840,8

9

12,4

13428

13853,2

67666 (89,71%)

67982 (89,75%)

Miskolc és a környező települések kommunális szennyvizeinek a kezelését a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen végzik, amelynek átlagos tisztítási hatásfoka az alábbi7: • KOI: 90,8% • BOI: 95,7% • Összes lebegőanyag: 90,5% • Foszfor: 61,2% • Összes nitrogén: 56,5% • Átlagos összetétel A miskolci Központi Szennyvíztisztító telepére csővezetéken beérkező szennyvizek átlagos összetétele a MIVÍZ Kft. tájékoztatása szerint az alábbi (3.1-5. Táblázat): 3.1-5. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre csatornán beérkező kommunális szennyvizek átlagos összetétele

Jellemző

Mennyiség 414 mg/l 785 mg/l 56 mg/l

BOI5 KOIcr Összes nitrogén Összes foszfor Összes lebegőanyag pH

9,8 mg/l 382 mg/l 8,1

Forrás: MIVÍZ Kft.

Tengelyen érkező szennyvizek A külső szolgáltatóktól közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított szippantott szennyvíz mennyisége 2008-ban 12.400 m3, amely a kiszolgált területet tekintve kevésnek mondható, annak ellenére, hogy a megelőző évhez képest növekedés volt tapasztalható (3.1-6. Táblázat). 3.1-6. Táblázat: a miskolci központi szennyvíztisztító telepre tengelyen beérkező települési folyékony hulladékok mennyisége 2007-2008.

Külső szolgáltatótól közvetlenül a telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3)

2007. év

2008. év*

9

12,4

Forrás: KSH

Bár Miskolc csatornázottsága jónak mondható, számos háztartásból és ingatlanról azonban csak szippantójárművel (tengelyen) történik a települési folyékony hulladék elszállítása. A 2008-as adatok alapján ez 3,9 ezer m 3 mennyiséget jelent, még 8,5 ezer m 3 pedig Miskolc közigazgatási területén kívülről érkezik a telepre, ami a statisztikai adatok alapján 32.646 főt jelent. A tengelyen beérkező települési folyékony hulladék összetétele jelentősen eltér a csővezetéken érkezőtől, tekintve, hogy hosszú állási idő után kerül elszállításra, ami az állási időtől függően betöményedik. Emiatt az összetételbeli ingadozásuk is szignifikánsnak mondható. Ennek ellenére az alábbi, átlagos összetétellel jellemezhető: • KOIcr ≈ 2 500 mg/l • pH ≈ 7,5

7

Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról - 2009

19

3.1.1.3 Kommunális szennyvíziszap 2008-ban a Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen összesen 19.597 m 3 víztelenített iszap került kiszállításra. A kommunális szennyvíztisztító-telepeken keletkező iszapok átlagos összetételére jellemző a magas szervasanyag-tartalom (77,7%), még a maradék rész ásványi anyag (23,3%). A szennyvíziszapot 2008-ban a Remondis Kft. szállította el a kétpói hulladéklerakó komposztáló telepére.

3.1.1.4 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Miskolc területén becslések szerint – az illegális lerakásra kerülő mennyiséget is beleértve – hozzávetőlegesen évi 150.000 tonna építési-bontási hulladék keletkezik, melyből kb. 50.000 tonna föld és kövek. Az ÉmiKöFe tájékoztatása alapján, a HIR-ben nyilvántartott mennyiség mindössze 43.000 t, a 3. fejezet elején bemutatott feltételek miatt. A keletkező építési bontási hulladék becsült összetételét a lerakott hulladékok adatai alapján a 3.1-7. Táblázat mutatja be. 3.1-7. Táblázat: a Miskolcon keletkező építési és bontási hulladékok átlagos összetétele

frakció

arány beton 15-18% tégla 4-6% cserép és kerámia 1-2% beton, tégla és kerámia keveréke 10-12% föld és kövek 10-12% üveg 2% fa 1% gipsz alapú építőanyag 1% vegyes 50-55% Forrás: „Miskolc környezeti állapota 2008.” jelentés

Az AVE Miskolc Kft. 2008-ban Miskolc közigazgatási területén összesen 10,086 ezer tonna, a MIK Zrt. pedig 1,843 ezer tonna építési és bontási hulladékot szállított el Miskolcról (összesen 11,929 ezer t). A város területén keletkező építési-bontási hulladékok hasznosításának kezdetét jelentette az AVE Miskolc Kft. Sajószigeti úti inert hulladékkezelő telepének megnyitása, 9.900 t/év kapacitással. A telephelyen a beérkező hulladékokat, azok átvizsgálását követően átválogatják, majd törő-osztályozó gépsorral aprítják, osztályozzák. Az így nyert előkezelt hulladékokat a terület rendezett feltöltésére használják. A kiválogatott, nem hasznosítható hulladékfrakciók - műanyagok, szennyezett fahulladékok, szigetelőanyagok stb. - EU szintű ártalmatlanításáról gondoskodnak. A technológia során nyert anyagokat jelenleg területfeltöltésre alkalmazzák. Megjegyzendő, hogy a város területén több vállalkozás rendelkezik terület-feltöltésre vonatkozó hulladék-kezelési engedéllyel, melynek birtokában inert hulladékokat fogadnak elhelyezésre. (pl. Bogáncs Green Kft, Lyukószén Kft,) Ezen vállalkozások által fogadott inert hulladékok mennyiségéről pontos információ nem áll rendelkezésre.

3.1.2 kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó az önkormányzati érdekeltségbe tartozó Miskolc Városi Közlekedési ZRt.-hez (MVK ZRt.), valamint a Miskolci Ingatlankezelő Zrt-hez (MIK ZRt.) kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, 20

akkumulátorok), az egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott veszélyes hulladékok. A közölt adatok az említett intézményektől származnak. A 2008-ban a fentebb felsorolt forrásoktól begyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségét az 3.1-8. Táblázat foglalja össze. 3.1-8. Táblázat: Miskolcon begyűjtött, az önkormányzati érdekeltségekbe és közszolgáltatás alá tartozó veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban

Megnevezés Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Olajos iszap, föld Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbeszt) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Szennyezett gumi Nikkel-kadmium elemek Ólom akkumulátor Azbesztet tartalmazó építőanyagok Lúgok Növényvédő szerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Festékek, tinták, ragasztók és gyanták Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

EWC

Mennyiség (kg/év)

130205

19 953

130502

25 812

150110

2 095

150111

20

150202

3 048

160107 160121 160602 160708 170605 200115 200119

471 1 566 20 4 820 4 640 210 315

200121

777

200127 200131 200133

10 333 115 6 328

200135

56 336

Összesen:

136 859

Ebből a mennyiségből a lakossági hulladékudvarokon keresztül összesen 37,5 tonna veszélyes hulladék került begyűjtésre (3.1-9. Táblázat).

21

3.1-9. Táblázat: a hulladékudvarokon keresztül begyűjtött lakosság veszélyes hulladékok és azok mennyiségei 2008-ban Megnevezés Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Festékek, tinták, ragasztók és gyanták Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Motor-, hajtómű- és kenőolajok Elemek és akkumulátorok Növényvédő szerek Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

EWC

Begyűjtött tömeg (kg)

200131

115

200127

10 333

200121

527

130205 200133 200119

3 779 6 328 315

200135

16 060 Összesen

37457

Forrás: AVE Miskolc Kft.

AZ AVE Kft. által begyűjtött veszélyes hulladékok egy része égetéssel kerül ártalmatlanításra az ÉMK Kft. sajóbábonyi égetőművében (az elektromos és elektronikai berendezések fémtartalma, illetve az egyéb hasznosítható összetevőket tartalmazó hulladékok hasznosításra kerülnek). Lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akciók A miskolci lakosságnak utoljára, a hulladékudvarok megnyitását megelőzően, 2005 és 2006 novemberében 6-6 alkalommal, különböző városrészekben nyílt lehetősége 7 különféle, veszélyes hulladék típus díjmentes leadására (3.1-10. Táblázat), melyet szakszerű kezelés követett (hasznosítás, illetve ártalmatlanítás). 3.1-10. Táblázat: 2005-2006-ban a lakossági veszélyes-hulladék begyűjtési akciók átvett mennyiségei

mennyiség [kg] mennyiség [kg] 2005 2006 szárazelem 40 55 fénycsövek 25 136 gyógyszerek 556 452 akkumulátor 6100 3840 elektronikai hulladék 6090 6680 göngyöleg 3540 3860 gumihulladék 15540 13140 Összesen: 31891 28163 A begyűjtési akcióra Miskolc MJ Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének végrehajtása során került sor az önkormányzat, a Városgazda Kht., az AVE Miskolc Kft és a Zöld Akció Egyesület, illetve civil önkéntesek összefogásával. A begyűjtési akció is rávilágított arra, hogy a háztartásokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A legfontosabb teendő a hulladék keletkezésének megelőzése. Hulladék fajta

3.1.2.1 Hulladékolajok A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGK irányelvvel összhangban a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szóló 4/2001. KöM rendelet szabályozza. A rendelet megfogalmazása szerint hulladékolaj

22

bármely, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolaj, illetve sebességváltó-olaj, valamint turbinaolaj és hidraulikaolaj. A 2008/98/EK hulladék keret-irányelv kiterjeszti a definíciót a szintetikus eredetű olajokra is. A hulladékolajokkal kapcsolatos begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek végzésére csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetek jogosultak, a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén. A hulladékolajok gyűjtése a gazdálkodó szervezetek esetében megfelelően szabályozott. Az ehhez kapcsolódó termékdíj visszaigénylési rendszer gazdaságilag érdekeltté teszi a gazdálkodó szervezeteket az olajok visszagyűjtésében. Ennek megfelelően az országosan keletkezett mennyiség közel azonos a begyűjtött mennyiséggel. A lakosságnál keletkező fáradtolajakat az üzemanyagtöltő állomásokon, valamint a hulladékgyűjtő udvarokon veszik át. Mennyiség A HIR-ben lévő adatok alapján 2008-ban 1424 t hulladékolaj keletkezett. Ebből a lakossági hulladékgyűjtő udvarokon és önkormányzati illetékességű területeken összesen 20 tonna hulladékolaj került begyűjtésre.

3.1.2.2 Akkumulátorok, elemek Az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/66/EK irányelv előírásainak való megfelelést szolgáló új jogszabály, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. Korm. rendelet minden elemre és akkumulátorra vonatkozik, azaz nem kizárólag az önállóan forgalmazottakra, hanem a beépítettekre, valamint azokra is, amelyeket mellékelnek valamilyen elektronikai készülékhez. A kormányrendelet a korábbi, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. Korm. rendelettel megegyezően három alapvető elem és akkumulátorkategóriát különböztet meg, hordozható, ipari és gépjármű akkukat, mely felosztás megfelel a 2006/66/EK előírásainak. E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Az akkumulátorok közel minden fajtája termékdíj köteles, még az elemek nem. Az irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, hordozható elem-akkumulátorokból 2012re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot. A vonatkoztatási alap az elmúlt három évben piacra vitt mennyiség számtani átlaga. Szárazelemek: az elemek kezelését végző koordináló szervezetek közül Miskolcon a R’elem Nonprofit Kft. 235 db gyűjtőpontot működtet, többek között a polgármesteri hivatal épületeiben is (Városház tér, Petőfi utca, Kis-Hunyad utca). A Rebat Nonprofit Közhasznú Kht. 15 helyen működtet átvételi pontot. Akkumulátorok: Mind a CCR REBAT Nonprofit Kft (korábban Akku-Hulladék Kht.), mind a Hungakku Nonprofit Közhasznú Kft. rendelkezik miskolci szerződött partnerekkel, ahol átvételre kerülnek a különböző hulladék akkumulátorok (pl. mobiltelefon-szolgáltatóknál is). Rajtuk kívül a Hungarohab Nonprofit Kft. is foglalkozik ólom-sav akkumulátorhulladék ártalmatlanításával.

23

Mennyiség A hordozható elemek és akkumulátorok közül Miskolcon a KSH-tól származó országos mennyiségek lélekszám alapján történő arányosításának megfelelően 2005-ben 2,84 tonna, 2006-ban 4,19 tonna, 2007-ben 4,44 tonna került összesen visszagyűjtésre, ami az éves forgalmazott mennyiségek közel 15%-át teszik ki. Az ipari és gépjármű-akkumulátorokra vonatkoztató hasonlóan származtatott begyűjtésre kerülő mennyiségek évente 350 tonnát tesznek ki. Az önkormányzati illetékességű területeken 2008-ban összesen közel 5 tonna elem és akkumulátor került begyűjtésre.

3.1.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékáról szóló 2002/96/EK irányelvet a hazai jogrendbe az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. Korm. rendelet, valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. KvVM rendelet ülteti át. A 264/2004. Korm. rendelet néhány nevesített kivételtől eltekintve a gyártó visszavételi kötelezettségét állapítja meg. A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - berendezés-kategóriánként meghatározott mértékben gondoskodni. E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Magyarország számára az előírás 2008-ra lakosonként 4 kg ilyen jellegű hulladék begyűjtése és kezelése. A jövőre vonatkozóan egyelőre nincsenek szigorúbb begyűjtési arányok előírva, mivel a direktíva felülvizsgálata jelenleg is zajlik az Európai Unióban. A lakosság részére az ilyen típusú termékeket árusító üzletekben hasonló termék vásárlása esetén díjmentes elhelyezésre van lehetősége, illetve több, elektronikai berendezés forgalmazásával is foglalkozó áruházakban vásárlás nélkül is, valamint a három lakossági hulladékudvarok valamelyikén. Szerződött partnereik révén Miskolcon is jelenlévő koordináló szervezetek: Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft., Ökomat Közhasznú Nonprofit Kft., Elektro-Waste Nonprofit Közhasznú Kft. Mennyiség 2008-ban Magyarországon a begyűjtött és visszavett háztartási berendezések mennyisége 44.784 tonna8, ami lakosszám alapján, Miskolcon 762 tonna visszavett HEEB-t jelent. A képződött hulladékmennyiségeket csak becsülni tudjuk, ennek alapján évente mintegy 1,5-2 ezer tonna elektronikai berendezés válik hulladékká Miskolcon. A HEEB legnagyobb veszélyességét a higanytartalma jelenti. Az önkormányzati felelősségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekből leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelentős részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató veszi át ártalmatlanításra. Ennek a mennyisége 2008-ban 56,3 tonna volt Miskolcon. Sajnos, a lomtalanításkor több száz tonna ilyen hulladék is helytelenül az utcákra kerül még, holott a HEEB veszélyes hulladéknak minősül, így a lomtalanítás során nem lenne szabad kihelyezni.

8

http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu

24

3.1.2.4 Kiselejtezett gépjárművek A hulladékáramot a 267/2004. (IX. 23.) sz. „a hulladékká vált gépjárművekről” szóló kormányrendelet szabályozza, amely 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően került kidolgozásra. Az irányelv előírásait 2006-tól kezdődően kezdték alkalmazni hazánkban, ekkortól a forgalomból véglegesen csak bontási igazolással lehetett kivonni gépjárművet. E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. A hazai rendelet értelmében az érintett gazdasági szereplőknek (gyártók, forgalmazók, gyűjtők, gépjármű biztosítással, a gyűjtéssel, hasznosítással, kezeléssel foglalkozó társaságok) gyűjtőrendszert kell felállítaniuk a kiselejtezett járművek, illetve a javítás során eltávolított jármű-alkatrészek begyűjtésére és biztosítaniuk kell, hogy a begyűjtött jármű-hulladékok ellenőrzött és bejegyzett kezelő létesítményekbe kerüljön. Mennyiség A mennyiségek tekintetében a témakör igen érzékeny terület, a jelentős mértékű illegális bontási tevékenység, valamint a meglévő jogi kiskapuk miatt. Így a legális rendszerbe a ténylegesen hulladékká vált gépjárműveknek mintegy fele kerül csak be. Ez a mennyiség országosan 2008-ra vonatkoztatva 35 960 db kiadott bontási igazolást jelent, ami az országos személygépjármű-állomány Miskolcra vetített lakosarányban közel 540 db forgalomból véglegesen kivont járművet jelent. Illegális bontásra ennek a mennyiségnek közel a 2-3-szorosa kerülhet becslés alapján. A HIR-ben szereplő hivatalosan nyilvántartott adatok alapján azonban ennek csaknem a duplája, összesen 1007 db gépjármű került selejtezésre. Miskolcon összesen 3 regisztrált átvevőhely van, amelyek kiadhatnak bontási átvételi igazolást. Kettő közülük bontási tevékenységet is végezhet (3.1-11. Táblázat). 3.1-11. Táblázat: Miskolcon 2008-ban nyilvántartott átvevő- és bontóhelyek Cégnév Cím Megjegyzés ERECO Zrt. 3500 Miskolc, Fonoda u. 5. Csak átvétel Észak–Magyarországi Méh Zrt. 3527 Miskolc, Besenyői út 16. Bontás és átvétel Black Bontó Trend Bt. 3527 Miskolc, Besenyői u. 24. Bontás és átvétel

3.1.2.5 Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok kezeléséről az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. EüM rendelet rendelkezik, melynek 4. § (3) f) pontja kimondja, hogy fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. Emellett figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 KvVM rendelet előírásait is. Külön jogszabály híján a fertőző hulladékok szállítását és gyűjtését is ez utóbbi miniszteri rendelet előírásai szerint kell végzik. A 20/2006. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló KvVM rendelet szerint tilos a kórházi vagy más humánegészségügyi, illetve állat-egészségügyi intézményből származó fertőző hulladék lerakása, így azokat valamilyen módon kezelni kell.

25

Jelenlegi helyzet: • A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését. • Hatékonyan végzik a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. • Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló előírásokat. • Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. • Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. • Javult a gyűjtés és szállítás szabályozása. • Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. • A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek gyártói és forgalmazói felelősségi körbe kerültek. Koordináló szervezet a Recyclomed Kht.; a visszagyűjtés a gyógyszertárakon keresztül történik. Mennyiség Az egészségügyi létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége az önbevalláson alapuló HIR adatbázis szerint került megállapításra. Eszerint 2008-ban Miskolc területén 425 t ilyen jellegű hulladék keletkezett. Megjegyzendő, hogy egészségügyi hulladéknak tekinthetőek a gyógyszerhulladékok is, ami a KSH adatai alapján országos szinten évente mintegy 180 tonna kerül visszagyűjtésre, ami a miskolci lakosszámra vetítve közel 3 tonnának felel meg.

3.1.2.6 Állati eredetű hulladékok A Hgt és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIH. Törvény mellet az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szabályozza az állati eredetű hulladékok területét. Az állati eredetű hulladékokat (vagy melléktermékeket) illetően az elsődleges, közvetlenül hatályos jogszabály a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékek egészségügyi előírásairól szóló 1774/2002/EK (20002. október 3.) rendelet. Önkormányzati felelősségi körben, állati eredetű hulladék képződik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, illetve a Városgazda Kht.-hoz tartozó Állategészségügyi Telepen és a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. Az állati hulladékok begyűjtésének, ártalmatlanításának támogatása az állati tetemek elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. FVM-rendelet alapján az állattartók és az önkormányzati gyűjtőhelyek meghatározott állati hulladékok begyűjtésének és ártalmatlanításának támogatására van lehetőség. Mennyiség Az állati eredetű hulladék mennyiségét lapvetően az állatállomány, valamint az élelmiszer kereskedelem alakulása határozza meg. Hazánkban évente hozzávetőlegesen 300 ezer tonna vágóhídi, húsfeldolgozási és bőripari hulladék valamint 50 ezer tonna állati tetem keletkezik a SZATEV ZRt. adatai alapján. A Miskolcon a közterületen elhullott állat-tetemeket Városgazda Kft. a SZATEV Zrt-nek adják át ártalmatlanításra. A korábbi évek adatai alapján évente mintegy 15-20 tonna állattetemet szállít el a SZATEV Zrt.

26

3.1.2.7 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését, valamint a növényvédő szerek csomagolását, jelölését, tárolását és szállítását a 89/2004 FVM rendelet szabályozza. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a göngyölegek összegyűjtésére és szállítására vonatkozó előírásokat határozta meg. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001 KöM rendelet szerint a növényvédő szer hulladékok és a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszköz hulladékok veszélyes hulladéknak minősülnek, hulladékaiknak kezelését a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001 FVM rendelet szabályozza. A növényvédőszer hulladék, és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék kategória esetében a növényvédőszer hulladékok mennyisége nemcsak a nagyvárosokban, hanem mindenütt visszaszorult. Ennek oka, egyrészt a szerek ára, másrészt a korábbi tevékenységekből eredően felhalmozódott veszélyes hulladékok már ártalmatlanításra kerültek. Az újonnan képződő csomagolási hulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására – a gyártói felelősség elve alapján – a forgalmazott növényvédő szer mennyiség 97%-áért hazánkban felelős 20 gyártó 2003-ban koordináló szervezetet alapított, így gondoskodva a hulladék kezeléséről (CSEBER Nonprofit Közhasznú Kft.). A szervezet térítés nélkül átveszi ezen hulladékokat, és egyben mentesíti az adatszolgáltatástól is a termelőt – a szerek értékesítésénél már felhívják erre a figyelmet a kereskedők, akik többnyire a visszagyűjtést is megszervezik. Azon hulladékhányad pedig, ami nem kerül be ebbe a körbe, az a rendszerint a 150110* EWC azonosító számmal, „veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok” megnevezéssel kerülnek átadásra. Miskolchoz a legközelebbi begyűjtőpont Mályiban van a Borsod Agroker Zrt-nél és Felsőzsolcán a KITE Zrt-nél. Mennyiség Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerződések alapján külső cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. 2008-ban a lakossági hulladékudvarokon keresztül összesen 0,315 tonna növényvédőszert gyűjtöttek be.

3.1.2.8 Azbeszt Az azbeszt környezetszennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről szóló 87/217/EGK irányelv szerinti kötelezettség a szabályszerű bontás és ártalmatlanítás biztosítása. Az irányelv rendelkezéseit az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szólt 12/2006. EüM rendelet ültette át a magyar jogrendbe, így azok fokozatosan szorulnak ki a hulladékáramokból is. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. EüM-KöM együttes rendelet forgalmazási és felhasználási tilalmat vezet be a krokidolit, az amozit, az antofillit azbeszt, az aktinolit azbeszt, a tremolit azbeszt és a krizotil rostok és ezen rostokat tartalmazó termékek esetében.

27

Mennyiség Az II. OHT tervezetében szereplő adatok szerint az országban jelenleg már beépített 150 millió m2 tetőfedő anyagból származó 1,2 millió m 3, továbbá a 86 millió folyóméter cső bontásával keletkező mintegy 900 000 m3 darabos hulladék (összesített tömege kb. 1,6 millió tonna) elhelyezésével kell számolni kb. 2030-ig. Az azbesztcement termékek további forgalmazása rendeletileg tiltott. Miskolcon 2008-ban 4,6 tonna azbeszttel kevert építési és bontási törmelék került elszállításra (MIK Zrt). Az EmiKöFe tájékoztatása alapján, a HIR-ben nyilvántartott adatok szerint összesen 121 t azbeszthulladék keletkezett, amelynek eredete elsősorban az építőipar, kis mennyiségben pedig még a gépjárművekből származó fékbetétek.

3.1.2.9 Egyéb veszélyes hulladékok A fentebb felsoroltakon kívül a nyilvántartások alapján egyéb veszélyesnek minősülő hulladékok is képződtek (3.1-12. Táblázat). 3.1-12. Táblázat: Önkormányzati közszolgáltatás keretébe tartozóan begyűjtött egyéb veszélyes hulladékok mennyisége 2008-ban Miskolcon Megnevezés EWC Mennyiség (kg/év) Olajos iszap, föld 130502 25 812 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy 150110 2 095 azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbeszt) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Szennyezett gumi Lúgok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Festékek, tinták, ragasztók és gyanták Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

150111

20

150202

3 048

160107 160121 200115 200121 200127 200131 Összesen:

471 1 566 210 777 10 333 115 44 447

3.1.3 Csomagolási hulladékok Az Európai Unió az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelvével szabályozta a csomagolás feltételeit és a csomagolási hulladék kezelésének közösségi szabályait, amit a hazai jogrendbe a csomagolásról és csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. Korm. rendelet (cskr) illesztett. A csomagolási területre (is) ezzel párhuzamosan vonatkozik még az 1995. évi LVI. számú termékdíj törvény és végrehajtási utasításai is, amelynek segítségével jelentős eredményeket sikerült elérni a csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása terén. Az EU előírásokkal, elvárásokkal összhangban jelenleg már törvényi kötelezettség is van a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítására, mely csak a hulladékok szelektív gyűjtésével érhető el. Ezeknek megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kellett érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2008-ig az ország 60 %-ára ki kellett terjeszteni.

28

További kötelezettséget jelent a csomagolási hulladékra vonatkozóan is a 2008/98/EK irányelv (jogharmonizációja jelenleg még nem történt meg), amely szerint: • 2015-ig szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg • 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból származó fenti hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni. A jelenleg összegyűjtött szelektív hulladék legjelentősebb hányada az intézményi, ipari, kereskedelmi szelektív gyűjtésből származik. 3.1-13. Táblázat: csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Miskolcon (kg/év)

2004 Ipari, kereskedelmi gyűjtésből [t] Papír és karton 1 797,015 Műanyag csomagolási 80,899 Fa n.a. Üveg 7,096 Vegyes (porcelán, stb.) 215,198 Szelektív hulladékgyűjtésből [t] Papír és karton 88,454 Műanyag / PET palack 116,791 Üveg 174,583 Összesen: 2 480,036

2005

2008*.

1 789,017 298,670 n.a. 22,919 154,563

7 485,773 677,400 591,530 47,58 617,547

131,657 156,696 195,008 2 748,530

848,500 263,671 603,478 10 226,830

* forrás: AVE Miskolc Kft.

A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése mind a gazdálkodó szervezetek, mind a lakosság részére szervezett keretek között történik, illetve a közszolgáltató által szervezett iskolai papírgyűjtések, illetve alkalmi műanyag csomagolási hulladék gyűjtések során kerül sor az elkülönített gyűjtésre. A feltüntetett adatok az AVE Miskolc Kft. és a Cirkont Zrt. (csak ipari) által, összegyűjtött mennyiségeket tartalmazza. A koordináló szervezetek közül Miskolcon az Öko-Pannon Kht. áll szerződésben a begyűjtő szervezetekkel. Említésre érdemes, hogy a polgármesteri hivatal Petőfi utcai épületében is elkülönülten folyik a papírhulladék gyűjtése, ennek mennyisége része a fenti táblázat adatainak. Áruházakban, töltőállomásokon, oktatási és közintézményekben találkozhatunk az ÉAI Magyarország Kht. (ÉAI - Érdektársulat az Alumínium Italos Dobozok Újrahasznosítására) alumínium italdoboz gyűjtőpréseivel is.

3.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) 3.2.1 Nem veszélyes hulladékok Miskolc város közigazgatási területén az elmúlt évek adatai alapján közel 50 db illegális hulladéklerakó található, illetve nagymértékű a közterületekre kerülő szemét mennyisége is. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzője, hogy a tárolás mindennemű tervezett műszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. Összetételük jellemzően TSZH, építési és bontási törmelék, valamint gumiabroncs.

29

Hulladék-kommandó program 2005. január 25.-én a Nyíregyházán működő Hulladékgazdálkodási Kerekasztal és hulladék-kommandó mintájára, hasonló kezdeményezés elindítását határozták el Miskolcon a következő szervezetek: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Közterület-Felügyelet, Miskolci Városgazda Kht., Városi Rendőrkapitányság, Miskolc Városi Bűnmegelőzési Centrum (polgárőrség), AVE Miskolc Kft., Zöld Akció Egyesület. Emellett az együttműködésben rendszeres résztvevő a Miskolci Kommunikációs Kht., illetve eseti jelleggel a MIK Rt., a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és az Északerdő Rt. A téli időszak kivételével, általában kétheti, előre egyeztetett, közös bejárásokra került sor a különböző városrészekben. Célok: illegális lerakás tettenérése, illegális hulladék tulajdonosának kiderítése és felszólítása a terület megtisztítására, szemléletformálás a nyilvánosság bevonásával, megelőzés módjainak kidolgozása, hulladékszállítási szerződések meglétének ellenőrzése. A hulladék-kommandó 2008-tól már nem működik, tevékenységüket a Közterületfelügyelet látja el mindennapi tevékenységei során. 3.2-14. Táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és becsült mennyiségük

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Mennyiség (t) 5 000 m3 n.a. n.a. 3 000 m3 n.a. n.a.

3.2.2 A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk.

3.2.3 Csomagolási hulladékok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk, kivéve a hulladéklerakó helyeken, kevert állapotban lévő mennyiséget.

30

3.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 3.3.1 Nem veszélyes hulladékok 2008-ban Miskolc város közigazgatási területére be- és onnan kiszállított hulladékok mennyiségét a 3.3-15. Táblázat szemlélteti. 3.3-15. Táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok 2008ban

Hulladék

Településre beszállított Településről kiszállított

Települési szilárd hulladék (TSZH) Települési folyékony hulladék Csővezetéken érkező települési szennyvíz Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

0 8 472 m3

54 645,1 t 0

1 012 354 m3

0

0

19 597 m3

0

11 929 t

3.3.1.1 Települési szilárd hulladék Miskolcon a Bogáncs utcai lerakó 2006. évi bezárásával megszűnt a Közszolgáltató által más településről Miskolcra történő TSZH-beszállítás. Az AVE Miskolc Kft. Hejőpapira szállítja a nem veszélyes, lerakásra kerülő hulladékokat és átrakóállomást is működtet Miskolcon.

3.3.1.2 Települési folyékony hulladék A miskolci Központi Szennyvíztisztító adatai alapján 2008-ban Miskolcon kívülről beszállított TFH mennyisége 8 472 m3. Kiszállításra nem került sor, tekintettel arra, hogy a Miskolcon keletkező TFH kezelése ezen a telepen valósul meg.

3.3.1.3 Kommunális szennyvíziszap A miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen 2008-ban kiszállított víztelenített szennyvíziszap mennyisége közel 20 ezer m3. Ezt a Remondis Kft. szállította el a kezelésében lévő kétpói hulladéklerakóra. Mivel ennek költsége jelentős, ennek a hasznosítása fontos szempont kell, hogy legyen a jövőben.

3.3.2 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok A tervezési területre be- illetve kiszállított mennyiségeket a kiemelten kezelendő hulladékáramok esetén mutatja be a 3.3-16. Táblázat.

31

3.3-16. Táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Veszélyes Egészségügyi hulladékok hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt (azbeszttel szennyezett építési és bontási törmelék) Egyéb hulladék* Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Egyéb hulladék**

Településre beszállított (t/év, db/év)) -

Településről kiszállított (t/év, db/év) 19,953 4,84

240 db (becsült)

300 db (becsült)

-

22

56,336

0,315

-

-

4,64 49,998 10 226,830 5 549

* Az egyéb veszélyes hulladékok mennyiségéből közel 26 tonnát „olajos iszap, föld” teszi ki ** egyéb hulladék: fémek, biológiailag lebomló szerves hulladékok, emésztőgödrökből származó iszap, lom hulladékok

3.3.2.1 Hulladékolajok A tervezési területre nem történik hulladékolaj beszállítása, az itt keletkező hulladékolajokat elszállítják hasznosításra.

3.3.2.2 Akkumulátorok és szárazelemek A teljes Miskolcon keletkező és begyűjtött mennyiség a területen kívül kerül hasznosításra. Ezek kezelésére a megfelelő koordináló szervezetek már megalakultak.

3.3.2.3 Hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések A területen egy elektronikai bontással foglalkozó (legális) vállalkozás ismert, a Wiker Kft, közel 1000 tonna/év bontási kapacitással. Azonban megállapítható, hogy Miskolc hulladékmérlege negatív, mivel az itt keletkező HEEB jelentős mennyisége más régiókban kerül hasznosításra.

3.3.2.4 Kiselejtezett gépjárművek Miskolc területén két regisztrált bontóhely van a hulladékká vált gépjárművek szakszerű kezelésére, ahová nyilvánvalóan nem csak Miskolc területéről szállítanak be bontásra ítélt járműveket, ezért ezekre a telepekre, egyúttal a településre beszállított mennyiség nem becsülhető.

3.3.2.5 Egészségügyi hulladékok A városban keletkezett egészségügyi hulladékok a Borsodkomm Kft. által üzemeltetett, Sajóbábony külterületén található, kistérségi egészségügyi veszélyeshulladék-égetőben kerülnek ártalmatlanításra. 32

3.3.2.6 Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű hulladékok a szikszói Szatev Fehérjefeldolgozó és Közszolgáltató Rt.-nél kerülnek ártalmatlanításra, így a tervezési területről csak kiszállítás történt.

3.3.2.7 Csomagolási hulladékok A településre az AVE Miskolc Kft. által, más településen gyűjtött, elsősorban papír-, üvegés műanyaghulladék kerül beszállításra, azonban az a cég telephelyén átrakásra kerül, így hasznosítás ott nem valósul meg. A teljes mennyiség kiszállításra kerül Miskolcról.

3.3.2.8 Egyéb hulladékok A kategóriában nevesített egyéb hulladékok esetében – tekintettel arra, hogy a város közigazgatási határán belül sem égető, sem lerakó nem található – a kezelés más helyszíneken történik. Itt említhető ugyanakkor a HOLCIM Rt. miskolci cementgyára, ahol együttégetéses technológiával termikus hulladékhasznosítás is történik.

3.4 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 3.4.1 TSZH, TFH, szennyvíziszap és inert hulladékok Miskolcon belül csak az építési és bontási törmelékek hasznosítására kerül sor az AVE Miskolc Kft Sajószigeti úti inert hulladékkezelő telepén (3.4-17. Táblázat). Önkormányzati felelősségkörben égetésre sem kerül sor, ennek lehetősége (együttégetés) a Holcim Rt. hejőcsabai cementipari gyáregységében rendelkezésre áll. Sajnos a begyűjtött hulladékok jelentős része nem kerül hasznosításra, csak lerakásra. Ezzel egyrészt a jogszabályi kötelezettségek teljesítése kerülhet veszélybe, másodsorban a gazdaság számára értékes másodnyersanyagok vesznek el. Ezek jövőbeni hasznosításának a fejlesztése hulladékgazdálkodási szempontból stratégiai fontossággal bír. Az egyéb kezelés a szennyvíztelepen végzett tisztítási eljárást foglalja magába. 3.4-17. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2008-ban

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok * ** ***

Hasznosítás* t/év, % db/év

Égetés** t/év, % db/év

Lerakás t/év, % m3/év

Egyéb kezelt*** t/év, m3/év

%

-

-

-

-

54 645

100

-

-

-

-

-

-

-

-

12 354 m3

100

-

-

-

-

19 597 m3

100

-

-

9 900

83

2 029

17

-

-

anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás az „Egyéb kezelt” oszlopban kerül feltüntetésre az égetés, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékok.

33

3.4.2 Veszélyes hulladékok A kezelési arányokat tekintve a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felelősségkörből való értékesítést jelenti, illetve az ezt követő hasznosítást (3.4-18. Táblázat). 3.4-18. Táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt veszélyes hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék * ** ***

Egyéb kezelt***

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás

t/év, db/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%

19,953 4,840 56,336

100 100 100

-

-

-

-

-

-

300 db (becsült)

100

-

-

-

-

-

-

22 -

100 -

-

-

-

-

0,315

100

-

-

-

-

4,64 100 - 49,99

100

anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás az „Egyéb kezelt” oszlopban kerül feltüntetésre az égetés, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban szerepel.

3.4.3 Csomagolási hulladék A csomagolási hulladékok közel teljes mennyisége anyagában történő hasznosításra kerül. Miskolcon nem történik hasznosítás, csak átrakás, a teljes mennyiség kiszállításra kerül a településről (3.4-19. Táblázat). A nem veszélyes hulladékok „egyéb” kategóriája alatt a fémek, étolajok, biológiailag lebomló hulladékok, és lomtalanítás során képződő hulladékokat értjük. 3.4-19. Táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt nem veszélyes hulladékáram kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok Egyéb hulladék

Hasznosítás*

Égetés**

Lerakás t/év

t/év, db/év

%

t/év

%

10 226,830 3 070

100 55

414

1

34

%

2 438 44

Egyéb kezelt*** t/év % -

-

3.4.4 A területen jelenleg kezelésre nem kerülő hulladékok Miskolc közigazgatási területén az összes begyűjtésre kerülő hulladék vagy a területen belül, vagy azon kívül kezelésre kerül. A nem kezelt hulladékok az illegális hulladéklerakókban lévő mennyiségek, amikről csak nagyságrendi becslések állnak rendelkezésre.

4 A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények 4.1 A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a • az önkormányzat jegyzője, •

és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: • 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; • 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; • 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra. • 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK); • 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK); • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK); A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. 35

(XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek, amelynek készítését a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalták.. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák. Az OHT 2009-2014-re szóló időszakára szóló tervezet már készen áll, várhatóan 2009. év végén kerül az Országgyűlés által elfogadásra. A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elő alapvető műszaki követelményeket, amit részletesen a 2009. év végén várhatóan elfogadásra kerülő OHT II. 5. sz melléklete tartalmaz. Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei az alábbiak: • 24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladék összegyűjtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról • 64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról • 22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről • 56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról • 23/2004 (VII.6.) sz. rendelet a települési hulladékgazdálkodási tervről • 9/2009.(III. 11.) számú rendelet a többszörösen módosított települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 56/2001. (XII.12.) sz. rendelet módosításáról

4.2 A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása Miskolcon nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek.

5 Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások nem ismeretesek.

5.1 Az általános kötelezettségektől eltérő, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása PCB és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Hulladékolajok 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól Akkumulátorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 36

181/2008. Korm. Rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (2006/66/EK); Elektronikai termékek 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (2002/96/EK); 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól Kiselejtezett gépjárművek 267/2004. Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról Egészségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről Állati eredetű hulladékok 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, illetve 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól. Növényvédő szer és csomagoló eszközeik 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezeléséről 89/2004 FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról Csomagolóanyagok 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK); Biológiailag lebomló hulladékok 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről; Építési és bontási törmelék 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

37

6 A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 helyzetelemzése szerint problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg részben az EU irányelvek és a támogatási rendszer hatására egy igen drága, nem munkaerő-, hanem technológia-igényes (bár kétségtelenül korszerű) hulladékkezelési rendszer alakul ki. A lakosság hulladékkezelési költségei ennek megfelelően jelentősen nőnek, miközben a foglalkoztatási hatások alatta maradnak az elvártnak. Miskolc esetében is hasonló folyamat játszódott le a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretein belül.

6.1 Hulladékok gyűjtése és szállítása 6.1.1 A területen bemutatása

engedéllyel

működő

gyűjtő-szállító

szervezetek

Az engedéllyel rendelkező gyűjtő-szállító szervezetek műszaki-technikai felkészültsége tekintettel az egyre szigorodó előírásokra, és engedélyezési gyakorlatra - jónak mondható. A kezelés ezen csoportja az esetek meghatározó hányadában nem igényel speciális kritériumokat. Miskolc közigzagatási területén működő, a kommunális hulladékok kezelését végző vállalkozásokat mutatja be röviden a fejezet. AVE Miskolc Kft. Miskolcon önkormányzati rendelettel szabályozott közszolgáltatás keretében az AVE Miskolc Kft. látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat. A céget 45%-ban az Önkormányzat Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.:cége birtokolja, míg a többségi tulajdonos az AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. A cég a tervezés időpontjában Miskolc komplex hulladékgazdálkodását és több mint 100 település közel 350.000 lakosának kommunális hulladékának elszállítását biztosítja. A vállalat fő profilja a hulladékszállítás, a lerakás, az ártalmatlanítás, a másodnyersanyag feldolgozás, de ezen kívül foglalkozik aszfaltburkolatok kialakításával, parkfenntartással, gépi sepréssel, valamint téli síktalanítással. Tevékenységüket mintegy 260 alkalmazottal látják el. Adataik alapján 2008-ban Miskolcon összesen 47,491 ezer tonna vegyes TSZH-ot gyűjtöttek be, amiből 37,235 ezer tonna a lakosságtól és 10,256 ezer tonna közületektől származik. A szelektíven összesen 1,401 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be 2008-ban. A hulladékszállítási tevékenységüket 2008-ban összesen 24 db gépjárművel látták el, amelyek jellemzően 16-20m3-es Variopress (1:5 tömörítő funkcióval ellátott) járművek

Hulladékgazdálkodási alközpont működik a Társaság József A. úti telephelyén. 38

2007. szeptember 19-én két hulladékudvar megnyitására került sor az Európai Unió által támogatott ISPA projekt keretén belül, melynek gesztora Miskolc Megyei Jogú Város. Az egyik hulladékudvar az AVE Miskolc Kft. központi telephelyén (Miskolc, József A. út 65.) a másik Miskolc, Lórántffy Zsuzsanna úton nyílt meg. 2008. április 25-én a Bogáncs úton, a már rekultivált hulladéklerakó szomszédságában megnyitották a harmadik hulladékudvart is. A lakosság a M. M. J. V. Önkormányzatának 56/2001. (XII. 12.) sz., valamint az 5/2002 (X.29.) sz. KvVM rendeletek előírásaiban meghatározott mennyiség erejéig, ingyen elhelyezheti az alábbi hulladékfajtákat: •

Települési szilárd hulladékok hasznosítható összetevői csomagolóanyagok, műanyag, papír, karton, üveg, fém, stb.)

•

Háztartási műszaki hulladékok (TV, hűtőszekrény, mosógép, stb.)

(pl.

hulladékká

vált

•

Veszélyes lakossági hulladékok (gyógyszerhulladékok, fénycsövek, festékdobozok, elemek, akkumulátorok)

•

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladékok (pl.: gallyak, nyesedékek, lomb, stb.)

•

Nagydarabos lomhulladékok (bútorok)

•

Gumiabroncs

•

Építési törmelék (mosdó, csempe, WC kagyló, vakolat)

A lakos által beszállított hulladékokat hulladékfajták szerint, külön az erre a célra alkalmazott EWC kóddal és megnevezéssel ellátott gyűjtőkonténerekben helyezik el, nagy hangsúlyt fektetve a szelektivitás fontosságára.

Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. A Cirkont Zrt-nek a megyeszékhelyen felül összesen több mint 30 település mintegy 100.000 lakosára terjed ki a hulladékkezelési szolgáltatása. Az összegyűjtött hulladékok az újonnan kiépített, európai uniós forrásokból és EU-normáknak megfelelően megvalósított, korszerű és biztonságos hulladékártalmatlanító telepre kerülnek. Ez a lerakó a szemételhelyezés gondját több évtizedre oldja meg, megoldó Sajókazai Hulladék Centrum, amely néhány éve létezik, üzemel, s azóta is időről időre újabb fejlesztési egységekkel bővül. A telep két részből áll: van egy veszélyes hulladéklerakó/kezelő, és a kommunális lerakó/kezelő. A kommunális lerakó mellett működik a szelektív gyűjtést kiszolgáló épület, egy komposztáló. Egy további egység az építési törmelékek feldolgozását végzi.

39

A Cirkont Zrt. 2008-ban Miskolc közigazgatási területén csak gazdálkodó szervezetektől gyűjtött be TSZH-t, lakossági hulladékszállítást nem végzett. Ennek során 12.110 m 3 TSZH-t vettek át ártalmatlanításra, valamint ezen felül további 1.420 kg papír, 760 kg műanyag és 1.570 kg egyéb (üveg) hulladékot gyűjtöttek be. Ezeket a hulladékokat a Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban rakták le, ill. készítették elő újrahasznosításra. Városgazda Nonprofit Kft. Önkormányzati tulajdonú cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva köztisztasági feladatokat lát el: rendszeres és rendkívüli takarítás, illegális szemétlerakók felszámolása, parkgondozás, síktalanítás, hóeltakarítás. MIK Zrt. Önkormányzati cég, mely a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódva az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében, a települési szilárd és folyékony hulladék szállítási feladatait látja el. MIVÍZ Kft. A korábban tanácsi irányítás alatt álló, állami tulajdonban lévő vállalat vagyona 1993-ban került a városi Önkormányzat tulajdonába. A tulajdonos döntése alapján a vállalat 1995. április 1-én alakult Részvénytársasággá. A részvénytársaság 2005-ben szétvált, ezt követően a vízellátási, valamint a szennyvízelvezetési és -tisztítási üzemeltetői feladatokat a MIVÍZ Kft., míg a vagyonkezelői feladatokat a VFV Miskolc Zrt. látta el. 2006-ban megalakult a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt., mely a város stratégiájával összhangban a holding szervezetbe integrált önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokon keresztül hatékony vállalat-, város- és gazdaságfejlesztést valósít meg. A MIVÍZ Kft. e holding szervezet tagjaként, folyamatosan növelve működési biztonságát és hatékonyságát, szolgálja ki Miskolc és vonzáskörzetének fogyasztóit Kanal Technik Kft. Miskolc városában 2008-ig a települési folyékony hulladék szippantására kijelölt közszolgáltató cég, melynek fő profilját a víz- és csatornarendszerek karbantartása, ellenőrzése és felülvizsgálata határozza meg. A tevékenységet 2009. július 1.-től a MiVíz Kft. megbízásából az Energie AG Miskolc Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. látja el.

40


Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

6.1-20. Táblázat: Miskolc közigazgatási területén telephellyel rendelkező, 2008-ban adatszolgáltatást teljesített vállalkozások* Tárgyév Kezelő neve Kezelő telephely címe 2008 Abaúj Hulladékgazdálkodási Kft. Miskolc 3527 Besenyői út 16. 2008 "Ankét" Hulladékkereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyői u. 24. 2008 Arcus Center Környezetvédelmi És Energetikai Kft Miskolc 3527 József A. u. 74. 2008 AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft Miskolc 3527 József Attila u. 65., Bogáncs u. 2008 AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft Miskolc 3527 Lorántffy Zsuzsanna utca 2008 Bari Istvánné ev. Miskolc 3530 Avar u. 17. 2008 Black-Bontó Trend Kereskedelmi És Szolgáltató Betéti Társaság Miskolc 3527 Besenyői u. 24. 2008 Borsod Imex Nagykereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3525 Széchenyi u. 19. 2008 Ciks Kereskedelmi És Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3533 Vasgyári u. 43. 2008 Cirkont Hulladékgazdálkodási Részvénytársaság Miskolc 3527 Besenyői u. 16. 2008 Dam 2004 Acél-És Hengermű Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3533 Vasgyári u. 43. 2008 Diósgyőri Öntöde Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3533 Vasgyári út 43. 2008 ecorec Hungária hulladékhasznosító és feldolgozó Kft Miskolc 3527 Besenyői u. 8. 2008 "É-D Vascentrum " Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyői u. 24 2008 E+E Metal Ipari És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3526 Repülőtéri u. 3-5. 2008 Ereco Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt Miskolc 3527 Fonoda u. 5. 2008 Észak-Magyarországi Méh Nyersanyaghasznosító Zrt Miskolc 3527 Besenyői u. 16. 2008 Eurofém-Halna Salakfeldolgozo Kft Miskolc 3500 Vsgyári út 43. 2008 Flotál Kft Miskolc 3527 Üteg u. 3. 2008 Forego Magyarország Alapanyag Hasznosító És Kereskedelmi Kft Miskolc 3527 Besenyői u. 16. 2008 GLO-METÁL KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft Miskolc 3531 KERPELY A. U. 1. 2008 Holcim Hungária Zrt. Miskolc 3508 Fogarasi 6. 2008 "Karina Konténer" Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Miskolc 3527 Besenyői út 8. 2008 Kiss Jánosné ev. Miskolc 3526 Hatvanötösök u. 27. 2008 Koalfém Kohászati Alapanyag-, Fémfeldolgozó És Forgalmazó Kft Miskolc 3526 Repülőtéri u. 3-5.sz. 2008 Luferro Kereskedelmi És Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3527 József A. u. 7. 2008 Lyukószén Bányászati Befektetési Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3532 Lyukóbánya 2008 Magyar Aszfalt Korlátolt Felelősségű Társaság Miskolc 3527 Sajószigeti út 2008 Mi-Invest 2005 Gyártó És Kereskedelmi Kft Miskolc 3544 Kerpely A. u. 1. 2008 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Miskolc 3508 Pesti út (bemenő) 2008 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Miskolc 3526 Búza tér 2008 Orosz Ferencné ev. Miskolc 3521 Somlay Artúr u. 15-17.

4

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 33. 2008 34. 2008 35. 2008 36. 2008 37. 2008 38. 2008 39. 2008 40. 2008 41. 2008 42. 2008 43. 2008 44. 2008 45. 2008 46. 2008 47. 2008 48. 2008 49. 2008 50. 2008 51. 2008 52. 2008 53. 2008 54. 2008 * forrás: ÉmiKöFe

Pel-Job Építőipari Szolgáltató És Kereskedő Betéti Társaság Petra Nord Környezetgazdálkodási Szolgáltató És Kereskedelmi Kft Print-Plate Nyomdai, Kereskedelmi És Szolgáltató Betéti Társaság Realiting Környezetgazdálkodási Ker Szolg Kft Rittenbacher'2000 Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Shredder Center Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft SPECIAL TRANSZ Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Szerviz'99 Szolgáltató És Kereskedelmi Koft Tamás Péter ev. Thermosoft Hőtermelő És Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Thermoxid 94 Ipari Kereskedelmi Es Alapanyaggyarto Beteti Tarsasag Tóth Attila ev. Tóth Bertalan ev. Toth És Társa Épitöipari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Tóthné Boros Mónika ev. Ud Stahl Recycling Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Vincze Viktória ev. WER-Technik Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Wiker Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Zolavas Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Zöld Tengely Környezetgazdálkodási És Szolgáltato Kft Zs És J Metáll Fémkereskedelmi Kft

4

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

3518 3508 3535 3533 3500 3526 3527 3527 3532 3527 3533 3526 3500 3531 3528 3531 3533 3527 3531 3527 3527 3526

Erenyő u. 1. Május 1 telep 3-5. Bartók Béla u. 74. Vasgyári u. 43. Pesti út 38-40. Repülőtéri út 3-5. Hernád u. 22. Fonoda u. 1. Lyukói u. 30. Zsigmondi u. 79. Vasgyári u. 43. Bessenyői u. Hernád u. 22. Tímár Malom u. 30. Kisfaludy u. 67. Gábor A. u. 42. Alsószinva u. 38. Besenyői u. 8. Vasgyári u. 43. Besenyői u. 24. Üteg u. 3. Repülőtéri út 25.

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 6.1-21. Táblázat: Miskolc város közigazgatási területére vonatkozó települési szilárd (Sz) és folyékony (F) hulladékok kezelésére (szállítás, begyűjtés) engedéllyel rendelkező vállalkozások

Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március

4


6.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolását végző vállalkozások Ilyen vállalkozásokról nem áll rendelkezésünkre információ a tervezési területen.

6.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

6.1.3.1 Települési szilárd hulladékok kezelése A miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Bogáncs úti hulladéklerakó 2006. május 31-én bezárt. Utódlétesítménye, az új regionális hulladéklerakó Hejőpapi közelében található. A teljes, 2 millió m3-es kapacitásából 2009. január 15-i állapot szerint közel 310 ezer m3 (15,5%) már felhasznált. Az eredeti tervek szerint a lerakónak legalább 20 évre kellene biztosítania Miskolc és környéke kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését. A kommunális hulladékok a nem termelési hulladékok közül a legnagyobb tömegű hulladékáramot jelentik. Kezelésük rendkívül költséges, a legelterjedtebb kezelési mód a hulladékok műszaki védelem melletti ártalmatlanítása regionális célokat szolgáló hulladéklerakókon. A hulladéklerakók kiépítése általában több milliárdos beruházásokat jelent, üzemeltetésük alapos szakmai felkészültséget és jelentős ráfordítást igényel, mely a lakossági díjak emelkedését is maga után vonja, az egyre szigorodó jogszabályi környezetben. 2009. július 16-át követően az országban több ezer – műszaki védelemmel nem rendelkező, vagy nem kielégítő műszaki védelmű – hulladéklerakó bezárására kerül sor. Miskolc Megyei Jogú Város, mint Gesztor Önkormányzat által vezetett Miskolc Térségi Konzorcium tulajdonában lévő Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ (073/6 hrsz.) 2006-os átadásával az érintett Önkormányzatok az uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében még időben léptek. Hejőpapi depónia az ország egyik legmodernebb hulladékkezelő létesítménye, a megyében található 4 regionális hulladéklerakóból a legmodernebb infrastruktúrájú. A depónián az alábbi hulladékfajták helyezhetők el: • kommunális jellegű hulladék • nem veszélyes ipari hulladék • építési törmelék • föld • kertészeti hulladék Miskolcon a TSZH-val kapcsolatos közszolgáltatást az AVE Miskolc Kft. végzi. A közterületek takarításából származó hulladékokat a Városgazda Nonprofit Kft. kezeli.

6.1.3.2 Települési folyékony hulladék kezelése Miskolc és vonzáskörzetének csővezetéken és tengelyen érkező kommunális szennyvizét a MIVÍZ Kft. Központi Szennyvíztisztító telepén kezelik. Miskolc városában a szennyvízcsatorna hálózat 450 km körül van. A tisztítóba érkező napi átlagos szennyvízmennyiség 52 000 m3. A miskolci Fonoda út és Szirma közötti külterületen épült Sajóparti Központi Szennyvíztisztító Telep fontosabb jellemzőit a 6.1-212. Táblázat, még technológiai sémáját a 6-2. ábra mutatja.

4


6.1-212. Táblázat: a MIVÍZ Kft. Központi Szennyvíztisztító Telepre beérkező és tisztított szennyvizének átlagos kémiai jellemzői

Jellemző

A beérkező szennyvíz főbb paraméter 511

KOI (mg/l) Lebegőanyag345 tartalom (mg/l) Összes foszfor (mg/l) 8,95 Összes nitrogén 24,2 (mg/l) A szerves és lebegőanyag eltávolítás hatásfoka: 90%.

A tisztított szennyvíz főbb paramétere 51 31 5,13 0,37

6-2. ábra: A tisztítási és iszapkezelési technológiai jelenlegi sémája a MIVÍZ Kft. Központi

Szennyvíztisztító Telepén

A mechanikai előtisztítás 210e m3/nap kapacitással durvarács-finomrács-homokfogó együttesén keresztül történik meg. Ezt követi a mechanikai tisztítás (a db DORR típusú előülepítő) 140e m3/nap kapacitással. A biológiai tisztítási fokozat (mélylégbefúvásos eleveniszapos medence, 4 db DORR típusú medence) 70e m3/nap kapacitással történik. A keletkezett iszapot gravitációs sűrítés után iszapcentrifugázás sűrítő (8% szárazanyag tartalom), vagy víztelenítő (18-20% szárazanyag tart.) üzemmódban. A keletkezett iszap lerakásra kerül. A későbbiekben ennek hasznosítása fő célként szerepel a telep üzemeltetőjének terveiben, csakúgy, mint a III. szennyvíztisztítási fokozat kiépítése is.

6.1.4 Rekultiválást ill. fejlesztést igénylő kezelőtelepek Miskolcon 2006-ban befejeződött a Bogáncs utcai kommunális hulladéklerakó rekultivációja. Ezt követően a Miskolcon keletkező kommunális hulladékok jelentős részét a hulladékkezelési közszolgáltatást végző AVE Miskolc Kft. az ISPA támogatással megépült korszerű Hejőpapiban található hulladéklerakóra szállítja. A másik vegyes TSZH-t begyűjtő vállalkozás a Cirkont Zrt - amely csak közületi forrásoktól szállít el Miskolcon ilyen jellegű hulladékokat – szintén ISPA támogatással újonnan megépült, Sajókazán található EUkonform lerakóba szállítja a hulladékot.

4


A TFH-k esetében szükségessé vált a miskolci Központi Szennyvíztisztító Telep fejlesztése, amely fejlesztéseket a 8.1.1.3. fejezet mutatja be részletesen.

6.2 A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők 6.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Települési szilárd hulladék A TSZH-ok egy része szelektíven kerül begyűjtésre annak további hasznosítása miatt, azonban a tervezési területen ennek csak a gyűjtése, ill. átrakása történik. Települési folyékony hulladék A TFH (több ezer m3) jelentős része a talajba kerül. A csatornázás és a rácsatlakozás előrehaladásával, valamint a talajterhelési díjak következetes alkalmazásával e mennyiség csökkenthető. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a városi kezelőtelep kapacitásait és hatásfokát, illetve folyamatos tudatformálás révén törekedni kell a víztakarékosság gyakorlati megvalósítására. Kommunális szennyvíziszap Hasznosítás jelenleg nem folyik. Minél előbb célszerű a biogáz hasznosítást - esetleg komposztálással egybekötve- elindítani a miskolci szennyvízkezelő telephelyen. Építési-bontási hulladék A tervezési területen keletkező építési törmelékek egy részét Miskolcon az AVE Miskolc Kft. Sajószigeti úton lévő telepén aprítást és válogatást követően területfeltöltésre hasznosítják (9 900 t/év). Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására legelterjedtebb mód az égető-berendezésben történő égetés: Borsodkomm Kft. (kistérségi egészségügyi hulladékégető). A kapacitásokat illetően változást jelenthet, hogy a működő hulladékégetőket 2005. július 30-ig alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű veszélyes hulladékok begyűjtésére, kezelésére (hasznosítására /feldolgozására/, ártalmatlanítására) engedéllyel csak a SZATEV ZRt. (3800 Szikszó, Külterület Pf.: 44.) rendelkezik. Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik A területen csak begyűjtés folyik, ártalmatlanítás nem. Ártalmatlanításukat két égető, az ECOMISSIO Kft. (Tiszaújváros) és ÉMK Kft. (Sajóbábony) végzi.

4

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 6.1-23. táblázat: Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését végző telephelyek ( A közszolgáltatón kívül)

Forrás: ÉMI-KTVF, 2007. március

4


6.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése Az EU irányelvekből, illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Program III-ból következően a biológiailag lebomló szerves hulladékokra országos szinten az alábbi kötelezettség adódik: • A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2009-ben legfeljebb 1170 ezer tonna, 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. Az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv II” megalapozó tanulmányában szereplő megállapítás szerint - 2014-ig a már jóváhagyott fejlesztések hatásait figyelembe véve látható, hogy a 2009. évi szerves hulladék lerakási kötelezettségek nem teljesíthetőek. A már lekötött fejlesztésekkel a 1170 ezer tonnát 2010-re 5 ezer tonna híján lehet teljesíteni. A szerves lerakására vonatkozó 2016-ra vonatkozó 820 et célkitűzés teljesítéséhez 2014-re még 110 ezer tonna hiányzik országosan. Ennek elérésére reálisan 2016-ra nyílik lehetőség. Miskolc város közigazgatási területének túlnyomó részén hulladékkezelési közszolgáltatást végző cég adatai alapján 2008-ban a begyűjtött TSZH biológiailag lebomló szerves hulladékának a mennyisége összesen 37,74% volt, ami a vegyesen begyűjtött TSZH szabvány szerint mért átlagos összetételét9 jól közelíti (6.2-224. Táblázat). 6.2-224. Táblázat: 2008-ban Miskolcon és az OHT II-ben szereplő, vegyesen begyűjtött TSZHösszetételek összehasonlítása Miskolc Országos Frakció (AVE Miskolc Kft.) (OHT II) Szerves 24,33% 26,93% Papír (és karton) 13,40% 13,01% Műanyag 11,88% 17,92% Üveg 3,11% 2,90% Fém 2,63% 2,90% Textil 2,10% 3,60% Egyéb 42,55% 32,74% Összesen: 100,00% 100,00%

A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapján, az OHT II szerint az 1995-ös bázisévben mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2009-re 50%-ra 2016-ra. 35%-ra kell csökkenteni. Az 1995-ös bázisévhez viszonyított biológiailag lebomló szervesanyag mennyisége a 2009re előírt 50%-os csökkentése már 2008-ban teljesült helyi szinten, a fent hivatkozott összetételi adatokat figyelembe véve. A következő 2016-ra az előírás az 1995-ös bázisév mennyiségéhez képesti a 65%-os biológiailag lebomló szervesanyag mennyiség, ami azonban jelenleg még nem teljesül. Ennek elérésére további intézkedésekre van szükség a biológiailag lebomló szervesanyagok vegyes hulladékgyűjtési körből történő eltérítésére, de legalább az annak mennyiségét csökkentő kezelés nélküli lerakás elkerülésére (pl. MBH). A rendelkezésre álló számítások alapján (a jelenlegi összetételi arányokat figyelembe véve) 2016-ra több 10 ezer t vegyes települési szilárd hulladék MBH-n történő kezelésére lesz

9

„Országos Hulladékgazdálkodási Terv II 2009-2014” megalapozó tanulmány

4


szükség. Nem hagyható figyelmen kívül az ehhez szükséges beruházás anyagi igénye, illetve annak – későbbi – díjnövelő hatása.

6.3 A települési folyékony hulladékkal és szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése A Hgt. rendelkezése szerint azokat, a - lakosságnál hulladékká vált - folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Miskolc esetében a Kanal Technik Víz és Csatornamű Karbantartó és Szolgáltató Kft. 2009. július 1.-ig. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó előírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A korábbi fejezetekben már megtörtént a Miskolc városát jellemző helyzet bemutatása. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb a csatornázott és a rendszerre rácsatlakozott háztartások aránya. A fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség (több millió m3) szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség csökkentése, a kezelőkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. A nehezen csatornázható területeken közműpótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Így a szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának beruházására is szükség van.

4


Tervezésnél figyelembe veendő főbb irányvonalak • A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ellenőrzése, karbantartása folyamatosan zajlik. • A rendszerbe történő csapadékvíz bekötések felderítése is folyamatos. • Az ipari szennyezők felderítése, s ezzel párhuzamosan a nehézfém tatalom csökkentése is folyamatos. • Élővízbe történő szennyvízbekötések felderítése. • Szennyvíztelep technikai fejlesztése. • Géppark fejlesztése. • Szippantott szennyvizek leürítése jelenleg 2 helyen biztosított. • Lakossági szennyvíztározók esetében nem érvényesül a vízfogyasztás 80%-át kitevő szennyvízmennyiség. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe.

7 Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 7.1 A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek között felállított prioritási sorrendben a megelőzés az első. Fontos cél, hogy a fogyasztói szokások alakításával, a tudatosabb, kevesebb hulladékot generáló termékek, tartósabb, újrahasználható termékek irányába történő elmozdulással eleve kevesebb legyen a keletkező hulladék mennyisége. A lakossági fogyasztási szokások alakulása legjelentősebb hatással a települési szilárd hulladékok mennyiségére van, mely az összes, gazdaságon belül keletkező hulladék hozzávetőlegesen negyedét teszi ki. Fontos kiemelni azonban, hogy hosszútávon a tudatosabb, a termékek környezeti hatásait is szem előtt tartó vásárlók a vállalatokat az egyre tisztább technológiák használatára, és ezen keresztül az iparban keletkező hulladékmennyiség csökkentésére ösztönözhetik. Ez a hatás tulajdonképpen a felhasznált alapanyagok megválasztásában, a gyártási technológiák kialakításában, valamint az előállított termékek minőségében különkülön és együttesen is jelentkezik. Néhány hulladékáram helyzete különleges a megelőzés szempontjából. Ezeknél elsődleges szempont, hogy minél gyorsabban, minél több keletkezzen, azaz a meglévő termékeket minél gyorsabban kivonják a használatból. Ilyenek az egészségügyi hulladékok, ahol a higiénia követelményei minél több eldobható eszköz használatát diktálják. A PCB/PCT tartalmú olajok, az azbeszt és a higany esetén azok használata során jelentkező negatív élettani hatásai miatt szorgalmazott azok mihamarabbi kivonása.

5


7.1-235. Táblázat: célkitűzések a hasznosítás területén (forrás: OHT II megalapozó háttértanulmány) Érintett Célok megnevezése hulladékáram A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 TSZH kg/fő/év), ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. Általános célként a hulladék-hierarchia által meghatározott sorrend szerint Veszélyes hulladék elsődlegesen a hulladék keletkezésének megakadályozását kel kitűzni. Ösztönözni kell a gazdaság szereplőit a kevesebb veszélyes hulladékot termelő Veszélyes hulladék technológiák alkalmazására. A kiviteli tilalom következtében felhalmozódó higany piaci forgalomba való Higany visszakerülésének megakadályozása. Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben se keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék. Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. Egyéb, gazdasági évi szintet. A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a gazdasági tevékenységekből tevékenységekből származó hulladék mintegy 40-50 %-a hasznosításra kerüljön, származó, nem lerakásra pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. veszélyes hulladék Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

7.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása a tervezési területen Az alábbi fejezet a veszélyes és nem veszélyes hulladékok 2014-re várhatóan keletkező területi mennyiségeinek a becslését mutatja be. A becslésekhez a történelmi adatokat, valamint az ország jövőbeli, a hulladékgazdálkodásra kihatással járó gazdasági folyamatokra vonatkozó prognózisokat vettük figyelembe.

7.1.1.1 Nem veszélyes hulladékok A nem veszélyes hulladékok 2014-re várható mennyiségét a történelmi adatok feltüntetésével együtt a 7.1-246. Táblázat mutatja be a tervezési területre vonatkozóan. 7.1-246. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év, ill. m3/év)

2005* (t/év ill. m3/év) Települési szilárd hulladék 57 800 Települési folyékony hulladék kb. 2,5 millió m3 Kommunális szennyvíziszap 7 000 Építési-bontási hulladékok és egyéb 110 000 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari n.a. nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem 15 000 veszélyes hulladékok Hulladék

* forrás: Miskolc HHT 2004-2009. ** Becslés

5

2008 2014** 3 (t/év ill. m /év) (t/év ill. m3/év) 58 500 69 100 3 50 000 m 45 000 m3 3 19 597 m 25 000 m3 150 000 160 000 n.a.

n.a.

14 000

13 500


Települési szilárd hulladék A TSZH begyűjtött mennyiségének becsléséhez az OHT II megalapozó tanulmányában szereplő országos TSZH begyűjtött mennyiségére vonatkozó prognózist használtuk fel. Ennek alapján az elkövetkező években (2012-ig) a gazdasági világválság hatására várhatóan stagnálni fog a begyűjtött (keletkezett) mennyiség, még az utána következő években (a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan) enyhe növekedésnek indul. Az összetétel tekintetében a könnyű fajsúlyú, műanyag csomagolóanyagok nagyobb (1-2%-nyi) térnyerése várható. Települési folyékony hulladék A csatornázás folyamatos kiépítésével és a rácsatlakozás arányának növelésével nagymértékben csökkenthető a mennyiség. Fontos szempont az illegális szennyvízelvezetések folyamatos felszámolása, amelynek nagyságrendjéről csak becslésekkel rendelkezünk. A jövőben várható mennyiségek becslése során a történelmi adatok alapján a vízfogyasztás tekintetében a takarékosság miatt enyhe csökkenés, de legfeljebb stagnálás várható a közművel elvezetett szennyvizek esetén. Amellett folytatódik a nem ellátott területek csatornával történő ellátása, ami a keletkező TFH-ok mennyiségének csökkenése irányában hat. Összetételben nem várható változás. Kommunális szennyvíziszap A szennyvízkezelő telepre beérkező szennyvíz (egyrészt több közcsatorna-hálózatra rácsatlakozó háztartás, másrészt több szippantott szennyvíz) mennyiségének növekedése révén folyamatosan emelkedő kommunális szennyvíziszapra számíthatunk. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2014-re a várható gazdasági fellendülés hatására a beruházások révén a hulladékáram mennyiségében enyhe növekedés várható. A Bogáncs utcai telep bezárás révén új lerakóhely kijelölése válik szükségessé. A hulladékáram összetételében nem várható változás a tervezési időszakra nézve. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ezen hulladékáram önkormányzati felelősségi körbe tartozó mennyiségéről nincs információ. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A technikai fejlesztések, a kezelési alternatívák és költségek növekedése révén kisebb mértékű csökkenés várható. Az önkormányzat elősegíti a hulladékszegény technológiák kutatásának és betelepítésének lehetőségét, amit az ENIN Környezetipari Klaszter Kft. megalakulása is ösztönöz.

5


7.1.1.2 Szelektíven gyűjtött veszélyes és csomagolási hulladékok A veszélyes és a csomagolási hulladékok 2014-re várhatóan szelektíven begyűjtött mennyiségét a történelmi adatok feltüntetésével együtt a 7.1-257. Táblázat mutatja be. 7.1-257. Táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen (a TSZH mennyiségének változásával megegyezően) Egyéb hulladék

2005* (t/év 15 50

2008 (t/év) 19,9 4,84

2014** (t/év) 23 7

10

56,3

60

40 30 60

540** 35* 22

1000

n.a.

0,315

0,5

n.a. n.a.

4,6*** 49,99

1 55

10 226,830

3 237,3

5,92

7

n.a.

22

* forrás: Miskolc HHT 2004-2009. ** Becslés *** azbeszttel kevert építési és bontási törmelék mennyisége

Hulladékolajok Csökkentési célkitűzés általánosságban határozható meg a hosszú élettartamú kenőanyagok használata, illetve a gépjárműpark korszerűsítése révén. Ezzel ellentétesen hat az üzemeltetett gépjárművek számának folyamatos növekedése. Elsődleges célként a meglévő kezelési rendszer(ek) továbbfejlesztése, teljessé tétele tűzhető ki. Akkumulátorok, elemek Az előző ponttal megegyezően itt is elsődleges cél a begyűjtési rendszer teljessé tétele. Mennyiségi csökkenés nem prognosztizálható, sőt a hulladékudvarok megnyitásával várhatóan növekedni fog a közszolgáltatás által begyűjtött mennyiség. Elektronikai termékek Az egyre gyorsabb technikai elavulás, valamint az életszínvonal emelkedése az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedését fogja eredményezni. A kezelendő hulladékok mennyiségét növeli egy visszavételi, gyűjtési rendszer kialakítása is, hiszen a jelenleg a települési hulladékkal együtt „kezelt” elektronikai hulladékok külön kezelendő elektronikai hulladékként jelennek meg.

5


Kiselejtezett gépjárművek A gépjárműpark folyamatos növekedésével a kiselejtezett gépjárművek mennyisége növekedni fog. Általános megelőzési célként az alkatrészek és maradékok hasznosítási arányának és újrahasználatának növekedése, valamint a gyártás során felhasznált anyagok veszélyességének csökkentése határozható meg, ezek azonban a helyi tervezés eszközeivel nagyon nehezen befolyásolhatók. Egészségügyi hulladékok Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keletkező mennyiségekben jelentős változás nem prognosztizálható. A kezelendő mennyiségeket viszont növelni fogja a magánorvosi szektorra is kiterjedő begyűjtési hálózat létrehozása, valamint a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtési lehetőségének megteremtése. Állati eredetű hulladékok A keletkező mennyiségek jelentős növekedése nem várható. Kisebb emelkedés várható a szakszerű kezelés iránti lakossági igény növekedésével. Hulladék növényvédő szerek és csomagolóeszközeik hulladékai A takarékos felhasználás, a kis kiszerelések bevezetése, illetve a nagyobb hatékonyságú szerek bevezetése miatti mennyiségi csökkenés az elmúlt évtizedben megvalósult. A Cseber Kht. visszagyűjtési rendszerének fokozatos kiépülése is elősegíti az önkormányzati hatáskörbe kerülő hulladék mennyiségének csökkenését. Gumihulladékok A gépjárműpark növekedése, illetve a gumiabroncsok minőségi javulása egymással ellentétesen hat a keletkező gumiabroncs hulladék mennyiségére. Jelentős növekedés nem prognosztizálható. Megelőzési célként az újrafutózási kapacitás növelése és fejlesztése jelölhető meg. Csomagolási hulladékok A települési szilárd hulladékok mennyiségi növekedésével párhuzamosan a csomagolási hulladékok mennyiségének növekedése is várható (7.1-268. Táblázat). A kezelendő mennyiségek aránya viszont jelentősen növekedni fog az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetésével annak érdekében, hogy a 2005-re vállalt 50 %-os hasznosítási arány biztosítható legyen. Megelőzési célként a kevesebb csomagolóanyag felhasználás, a betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése, illetőleg az újrahasználati rendszerek támogatásának megvalósítása tűzhető ki.

5


7.1-268. Táblázat: A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2008. (t/év)

2014* (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék

8 334,27

9 843,10

Műanyag csomagolási hulladék

941,07

1 111,44

Fa csomagolási hulladék

591,53

698,62

Fém csomagolási hulladék

2,00

2,36

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

n.a.

n.a.

359,96 n.a.

425,12 n.a.

Textil csomagolási hulladék Összesen

10 228,83

12 080,65

* Becslés

A képződő csomagolási hulladékok mennyiségének begyűjtési arányára vonatkozóan jogszabályok rendelkeznek annak mennyiségéről. A 7.1-279. Táblázat országos arányokat tartalmazza, aminek utolsó oszlopában – a lakosszám alapján arányosított (Miskolc/Ország) – Miskolcra vonatkoztatott származtatott mennyiségek szerepelnek.

5


7.1-279. Táblázat: A keletkező csomagolási hulladék mennyisége és a jogszabályi előírások teljesítéséhez szükséges anyagában hasznosítandó mennyiségek országosan és Miskolcon (lakosságszám aránya alapján(et)

2005. Üveg

Papír

Fém

Műanyag

Összesen

képződő mennyiség[et] hasznosított [et] % ebből anyagában [et] % képződő mennyiség[et] hasznosított [et] % ebből anyagában [et] % képződő mennyiség[et] hasznosított [et] % ebből anyagában [et] % képződő mennyiség[et] hasznosított [et] % ebből anyagában [et] % képződő mennyiség[et] hasznosított [et] % ebből anyagában [et] %

175 29 16.7 29 16.7 400 296 74 284 71 90 54 60 54 60 170 43 25 26 15.5 835 422 50.5 393 47.1

2012. Országos Miskolc* 195-200 3,3-3,4 117-120 1,9-2,0 60 1,0 117-120 1,9-2,0 60 1,0 450-460 7,7-7,8 368 6,3 80 1,4 325-345 5,5-5,9 72-75 1,2-1,3 125-130 2,1-2,2 79-85 1,3-1,4 63-65 1,1 79-85 1,3-1,4 63-65 1,1 200-210 3,4-3,6 63 1,1 30 0,5 45-48 0,8 22,5 0,4 970-1000 16,5-17 585-600 9,9-10,2 60 1,0 535-550 9,0-9,4 55 0,9

* saját becslés a várható országos és miskolci lélekszám alapján. A képződő csomagolási hulladékmennyiségek természetesen nagy mértékben összefüggenek a fogyasztással, ami alapján Miskolcon ez az érték inkább maximumnak tekinthető. (Forrás: Termékdíjas nyilvántartás és a teljesítésre kötelezettek beszámolói)

A szelektív gyűjtés elindítása, illetve a hulladékudvarok megnyitása révén jelentősen nő a csomagolási hulladékok elkülönítetten kezelt mennyisége. Ezzel párhuzamosan kellene a technológiai fejlesztés és a környezetbarát csomagolóanyagok, vagy éppen csomagolásmentes termékek elterjesztése révén elkezdeni a keletkező mennyiség csökkentését. A jelenlegi rendszer, mely a csomagolóanyag gyártók felelősségi körébe rendeli a visszagyűjtést, ám nem irányozza elő a csökkentést, nem alkalmas a megelőzési, csökkentési célkitűzések elérésére.

5


7.1.2 Csökkentési célok Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felelősségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: - az intézményi hulladékkeletkezés megelőzését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyűjtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgyűjtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyező fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentő mértékű szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképződést növelő közterületi és önkormányzati médiában megjelenő reklámok korlátozása Települési szilárd hulladék A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat, az 1995-ben képződött mennyiséghez képest (Hgt.): 2009. július 1 napjáig 50%-ra 2016. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A zöldterületeken keletkező hulladék regionális lerakóra, illetve komposztálóra szállítása nem gazdaságos. Ehelyett megfelelő berendezés révén helyszíni aprítás után talajtakarásra, illetve helyi komposztálásra használható. Ugyanez az elv vonatkozik a lakosságnál keletkezett zöldhulladékra (szemléletformálás, komposztládák és egyéb edényzet beszerzése). Az egyéb, elkülönítetten gyűjtött szerves anyag szállítása és kezelése történhet a regionális hulladékkezelő komposztáló telepén. A veszélyeshulladék-tartalom csökkentésére lehetőséget ad egyes frakciók (pl. festékpatronok, szárazelemek, elektronikai hulladék) lakossági gyűjtésének és a hulladék ártalmatlanításának megszervezése a közszolgáltatón, vagy önkormányzati intézményeken keresztül. Emellett évente egyszer veszélyes hulladék gyűjtőjárat indítása javasolható (festékes göngyöleg, növényvédő szerek és csomagolásaik, akkumulátorok, gyógyszermaradványok stb.) kiegészítve a hulladékudvarok funkcióit. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkenni fog. Miskolc területe a programnak olyan módon a részese, hogy ott szennyvíztisztító és csatornahálózat már kiépítésre került, illetve folytatódik a csatornahálózattal nem ellátott területek csatornázása.

5


Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kismértékű növekedését jósolják. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Ez egyrészt a regionális rendszer keretein belül beszerzett mobil törő gépsor, másrészt a környező hasznosító telephelyek igénybevételével valósulhat meg.

7.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Az Európai Uniós jogharmonizáció során vállalt hulladékgazdálkodási kötelezettségek az országos szintet veszik alapul. Azonban ez csak akkor teljesül, ha a területi, ill. helyi szintekre is hasonló módon írják elő a különböző hulladékkezelési célokat és feladatokat a nem veszélyes, veszélyes és a csomagolási hulladékok területén (7.2-30. Táblázat, 7.2-31. Táblázat, 7.2-282. Táblázat). 7.2-30. Táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális általános érvényű hasznosítási , ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi Hasznosítható és veszélyes frakciók szelektív gyűjtése, zöldhulladék helyi aprítása/talajtakarás, lakossági és telepi Szelektív gyűjtés kiterjesztése komposztálás, maradékhulladék szigetelt A lerakással ártalmatlanított lerakóban történő ártalmatlanítása, MBH biológiailag lebomló szervesanyagmegvalósítása, üzemeltetése- a keletkező tartalom csökkentése anyagok hasznosítási lehetőségeinek megteremtése Szennyvízkezelő telepre juttatás ill. alternatív megoldások

Mezőgazdasági hasznosítás a lehetséges mértékben

mezőgazdasági hasznosítás, komposztálás, esetleges energetikai hasznosítás

Hasznosítási arány növelése

újrafeldolgozás feltételeinek biztosítása, törés-osztályozás

A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása

Szelektív gyűjtés, maradékhulladék szigetelt lerakóban történő ártalmatlanítása

A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása

5

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 7.2-31. Táblázat: általános hasznosítási célok a veszélyes hulladékok területén

Hulladék Hulladék olajok Hulladék akkumulátorok, Elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Veszélyes hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszer és csomagolóanyag hulladék Gumihulladék

Hasznosítási cél Hulladékudvarok megnyitása Gyűjtőhálózat kiépítésének fokozása Hasznosítási kapacitások kiépítésének elősegítése Komposztáló telepek kapacitásának növelése Bekapcsolódás országos visszagyűjtő hálózatba Helyi, regionális hasznosítási lehetőségek kihasználása

7.2-282. Táblázat: A főbb csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, intézményi gyűjtés, papíripari értékesítés Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, intézményi gyűjtés, viszonteladói, ill. műanyagipari értékesítés Jelenlegi fémhasznosítási rendszer fejlesztése, alumínium csomagolóanyagok külön gyűjtése Lakossági szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, viszonteladói értékesítés

7.2.1 Megelőzés A 2008/98 EK irányelv kimondja, hogy a tagállamok legkésőbb 2013. december 12-ig hulladék-megelőzési programokat hoznak létre. Ezeket a programokat vagy be kell építeni a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell működniük 10. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelőző intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni. A hulladék-megelőzési programok hulladékmegelőzési célkitűzéseket állapítanak meg, ismertetik a megelőzésre irányuló meglévő intézkedéseket, és értékelik az irányelv IV. mellékletében foglalt intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelő intézkedéseknek a hasznosságát. A programokban gondoskodni kell az intézkedések által elért eredmények nyomon követéséről és értékeléséről konkrét minőségi és mennyiségi célkitűzéseket vagy mutatókat meghatározásával. A megelőzés során a jövőben kulcsfontosságú szerepe lehet a még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának és/vagy megjavításának előmozdítására olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.

10

Forrás: OHT II megalapozó tanulmány

5


7.2.2 Hasznosítás A hulladékok hasznosítása terén fontos célkitűzés, hogy minden hasznosítható hulladékrész ténylegesen hasznosításra kerüljön, ezzel minimálisra csökkentve az ártalmatlanítandó mennyiséget, valamint, hogy energetikai hasznosításra csak másként már nem hasznosítható rész kerüljön. A hasznosítás alapfeltétele az egyes hulladékáramok elkülönített gyűjtése. Ennek megoldása elsősorban a koordináló szervezetek és az önkormányzatok feladata, a lakossággal és a gazdálkodó szervezetekkel igen szoros együttműködésben. Igen fontosak a tájékoztató, szemléletformáló programok, melyekben a civil szervezetek részvétele szintén nagyon fontos tényező. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés egyre szélesebb körben válik elérhetővé, a papír, műanyag, üveg, illetve fém frakciók esetében. Szelektív hulladékgyűjtésbe a feldolgozott adatok alapján a lakosság 68 %-át vonták be eddig. A bevont lakosság legnagyobb része (57 %) hulladékgyűjtő szigeteken keresztül kapcsolódik a rendszerbe, míg kisebb részüket (6-7 %) házhoz menő gyűjtéssel vonják be. A szelektív gyűjtésre hulladékudvarokon is lehetőség van. Magyarország 52 településén 81 hulladékudvar található. A 81 hulladékudvar az egyes települések lakosságszámának figyelembe vételével több, mint 3,5 millió embert ér el, azonban ha a hulladékudvaronként elért lakosság számát a tervezési alapadatként használt 4000 fővel számítjuk, 324 000 főt ér el. Igen komoly hiányosság mutatkozik a lakossági illetve a kisvállalkozóktól származó veszélyes hulladékok gyűjtése terén. Szükség van a lakossági hulladékgyűjtő udvarok rendszerének fejlesztésére, újabb gyűjthető hulladékáramokkal való kiegészítésére, a lakossági újrahasználati központok rendszerbe integrálásával. A hasznosító kapacitások sok hulladékáram esetén nem megfelelően kiépültek, igen érzékenyen reagálnak a világgazdasági helyzetre, a nemzetközi nyersanyag illetve másodnyersanyag árakra, a feldolgozó ipar igényeire. A hasznosítással kapcsolatos gazdasági érdekek igen gyakran felülírják a hulladékgazdálkodási érdekeket. Egyes esetekben előfordul, hogy a meglévő magyar kapacitások ellenére a külföldi hasznosítás gazdaságossága miatt hulladék kivitel történik. Kivitelre kerül jelenleg többek között a papír bizonyos része, valamint a meglévő jelentős kapacitások ellenére a veszélyes hulladékok számottevő része. Kapacitáshiány miatt hazánk az üveghulladék jelentős hányadát, egyes műanyaghulladékokat, valamint a teljes begyűjtött elem és akkumulátor hulladékot országhatáron túlra szállítja. A települési szilárd hulladékok esetén a hasznosítás aránya az elmúlt években jelentősen növekedett, köszönhetően a szelektív hulladékgyűjtés terjedésének, az elkülönített biohulladék-kezelés növekedésének, valamint az egyes gyártói kötelezettségbe tartozó csomagolási és elektronikai hulladékok hasznosítási kötelezettségeinek teljesítésének. Az eredmények elérésében kulcsszerepet töltött be a termékdíj bevezetése. A szennyvíziszapok hasznosítása kapcsán a települési szennyvízkezelő szervezeteknek számolniuk kell az iszapok energetikai célú hasznosításának lehetőségével, mely egyrészt a víztelenítés utáni égetést, másrészt a biogáz célú felhasználást jelenti. Jelenleg megfelelő hasznosítási kapacitásokkal rendelkezik hazánk a gumiabroncs terén. A begyűjtött elektromos-elektronikai hulladékok legnagyobb hányadát hazánkban hasznosítják, kisebb részét az Európai Unió tagországaiban, az Unión kívül történő kezelés szinte elhanyagolható mértékű. A hulladékká vált gépjárművek esetében a felhatalmazott bontóknak a kapacitása az évente kivont mennyiség duplájára is elegendő, ugyanakkor a shredderezésnek nem kielégítő,

6


különösen a hasznosítható összetevők leválogatása, valamint az anyagában történő ill. energetikai hasznosításra (műanyag, üveg, gumi). Feldolgozási kapacitás szempontból a speciális üvegek és műanyagok feldolgozása technikai fejlesztést igényel. A hulladékolajok jelentős része anyagában kerül hasznosításra, valamint az energetikai hasznosítás is jellemző. Ennél a hulladékáramnál is problémát jelent a ritkán, kis mennyiségben keletkező hulladékolajok kezelése. Az építési-bontási hulladék-hasznosítás alacsony arányú (2006-ban kb. 26%). Ennek oka többek között a hulladékkezelő telepek nagy távolsága, a települési hulladéklerakókban való lerakás kis költsége. A hasznosítás területén az országoshoz hasonló célkitűzések fogalmazhatóak meg 11 (7.2293. Táblázat): 7.2-293. Táblázat: célkitűzések a hasznosítás területén

Célok megnevezése Érintett hulladékáram A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság TSZH 80%-a számára. A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna TSZH biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. Hordozható elemek és akkumulátorok esetében a 2006/66/EK irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, 2012-re 25%-ot, míg Elemek-akkumulátorok 2016-ra 45%-ot. Az ipari és gépjármű akkuk esetében teljes körű visszagyűjtési Elemek-akkumulátorok kötelezettség van. A történelmi hulladék kezelésének megoldása, a folyamatosan Növényvédő szer képződő hulladék előírásoknak megfelelő begyűjtése és kezelése. Elkülönített gyűjtés biztosítása Hulladékolaj A begyűjtött hulladékolaj mennyiségnek további növelése Hulladékolaj A begyűjtési cél 2008-ra 4 kg/fő. Az EU várhatóan 2009 az irányelv felülvizsgálata kapcsán új célokat fog kitűzni. Ennek mértéke még nem ismert, de valószínűleg a piacra helyezett termékek tömegéhez fog kapcsolódni. A fentiek miatt a 2014-ben Elektromos és begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai elektronikai berendezések berendezések mennyiségének el kell érnie 7-8 kg/fő/év mennyiséget. A hasznosítás mértékében jelentős változás nem várható, így minimálisan a jelenlegi szintet tartani kell. A hulladékká vált gumiabroncsok teljeskörű begyűjtése és Gumiabroncs hasznosítása A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás TSZH arányának 40% fölé emelése. A teljes települési hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. TSZH 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os TSZH hasznosítása (2008/98/EK szerint (2020-ig 50%).

11

OHT II megalapozó tanulmány

6


Célok megnevezése Érintett hulladékáram A hulladékgazdálkodási törvény által megfogalmazott célkitűzés alapján 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, Csomagolás hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön. A 2008/98/EK irányelv 2020-ra vonatkozó célkitűzéseinek teljesítésére való felkészülés a háztartásokból származó csomagolási hulladékok újrafeldolgozásának növelésével a nem Csomagolás háztartásokból származó csomagolási hulladékok hasznosítási szintjének megőrzése mellett Az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózása Gumiabroncs Hordozható, ipari illetve gépjármű akkumulátoroknak bizonyos Elemek-akkumulátorok újrafeldolgozási hatékonysági mutatóknak kell megfelelnie. 2014. végére az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és Gépjárművek hasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömeg %-ot kell elérnie., Bontás hatékonyságának növelése, szelektivitás fejlesztése Gépjárművek Fontos cél még a már hulladékká vált termékek újból felhasználhatósága. A regenerálás, illetve az égetés ösztönzése, a két módszer Hulladékolaj környezeti hatásainak függvényében. Az építési-bontási hulladékok legalább 70%-os hasznosítása 2020Építési-bontási ig: 2008/98/EK irányelv a hulladékról hulladékok A térségi szinten kialakítandó új kezelőrendszerek technológiájának és kapacitásának tervezésekor javítani szükséges a szakmai tervezés színvonalát: csak a jogszabályokban foglalt kötelezettség erejéig kell a keletkező állati melléktermékek, hulladékok mennyiségének kezelését az önkormányzat felelősség Állati eredetű hulladékok körében végezni. Másrészt megbízhatóbban kell tervezni a kezelőrendszereket abból a szempontból, hogy a potenciálisan keletkező állati hulladék milyen arányban tartozik az állattartásból adódó felelősségi körbe, illetve mi az a melléktermék/hulladék mennyiség, ami önkormányzati feladatkörben kezelendő. Az állati melléktermékekből és biohulladékokból komposzt mezőgazdasági felhasználásának növelése

6

készült

Állati eredetű hulladékok


A hulladékgazdálkodás javasolt sorrendje az új hulladék-keretirányelvnek megfelelően (7-3. ábra): • a hulladék keletkezésének megelőzése (K+F tevékenység, hulladékszegény technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) • Újrahasználatra való előkészítés • Újrafeldolgozás ((anyagában történő hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése) • Egyéb hasznosítás (pl. energetikai) • Ártalmatlanítás (pl. lerakás csak környezetvédelmi szempontból megfelelő lerakóban, biztosítva a további hasznosítás lehetőségét) Megelőzés

Hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése

Újrahasználatra való előkészítés

Újrahasználat, hasznosítás

Újrafeldolgozás Biztonságos ártalmatlanítás

Egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás

Régi HKI

Új HKI

Ártalmatlanítás

7-3. ábra: a régi és az új hulladék keretirányelv hulladékkezelési prioritásai

A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban előforduló hasznosítható anyag szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a primer nyersanyag előfordulások kímélése is elérhető. A hulladékgazdálkodás fejlesztés a térségben összhangban kell legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még elsősorban deponálást preferáló megoldás helyett fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag anyagában történő hasznosítására és a maradványanyagok korszerű, környezetkímélő kezelésére kell irányulnia.

7.2.3 Ártalmatlanítás A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek prioritási sorrendjében – mint ahogy azt az első fejezetben található ábra is mutatja – az ártalmatlanítás áll az utolsó helyen. Ez alapján igen fontos cél a lerakott és energetikai hasznosítás nélküli hulladékégetés mennyiségének minél alacsonyabb szintre szorítása. A vonatkozó EU irányelv szerint 2009. július 15. után bezárásra került az összes olyan hulladéklerakó, amely nem elégíti ki a rendeletben foglalt követelményeiket. A kieső kapacitások helyét folyamatosan korszerű ártalmatlanító létesítmények veszik át, a bezárt lerakók szakszerű utógondozása még évtizedekig környezetvédelmi feladatként jelentkezik. A szabályok szigorodása nem csak a települési szilárd hulladékokat, hanem a települési folyékony hulladékok ártalmatlanítását is igen jelentősen érinti. A hulladéklerakókon történő hulladék-elhelyezés, mint általános hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási gyakorlat folytatása a céldátum után igen korlátozott keretek között történhet, a lebomló szerves összetevőkre vonatkozó határértékeket minden esetben szigorúan be kell tartani. A termelési hulladékok ártalmatlanítása terén általánosságban nincsenek jelentősebb problémák a vállalkozásoknál. A veszélyes hulladéklerakó kapacitás-bővítésre a korábbi fejlesztési tervekkel szemben nem volt szükség a jelenleg kiadott engedélyekben biztosított kapacitás kielégíti az ártalmatlanítási szükségleteket. Az Unió elvárása szerint 2005-ig megtörténtek az ártalmatlanító-

6


felülvizsgálatok, minden jelenleg üzemelő veszélyes hulladék-ártalmatlanító létesítmény a vonatkozó előírásoknak megfelel, mindegyik rendelkezik valamilyen energetikai vagy hőhasznosító rendszerrel. Látható a fentiek alapján, hogy a szakszerűen begyűjtött veszélyes hulladékok megfelelő ártalmatlanítása biztosított. Azonban komoly gondot jelent a begyűjtő hálózat hiányossága, a nem megfelelő területi lefedettség, az egyes hulladék kibocsátó csoportok, így jellemzően a kisvállalkozások és háztartások köréből történő begyűjtés nem minden esetben megoldott. Ennek következtében az ezen termelőknél keletkező veszélyes hulladékok egy része a települési szilárd hulladékokkal együtt kerül ártalmatlanításra, nem megfelelő körülmények között. Igen fontos feladat ezen hulladékok begyűjtésének megszervezése, különös tekintettel a kisvállalkozásoknál keletkező hulladékokra. Megoldást jelenthet a hulladékudvarok bővítése, mely együtt jelenti a nagyobb lefedettség elérésének célját, valamint nem csak a lakosságtól történő átvétel lehetőségének biztosítását. Egyes hulladékáramok tekintetében nem megoldott a lerakás szakszerű lerakó-kapacitások hiányában. Ilyenek az inert, és azbeszt hulladék lerakók, a higany-ártalmatlanítási kapacitások. Az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben. Ennek megfelelően az inerthulladék-lerakók műszaki védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába soroltak, mint a településihulladék-lerakók, ezáltal kialakításuknak – és így az ott lerakott hulladék kezelésének – költsége alacsonyabb, miközben az inert hulladékok tulajdonsága következtében a környezeti kockázat nem növekszik. Az inert hulladék kezelésének egyéb megoldásai esetében a hulladékok kezelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni. Az 1. osztályba sorolt hulladékok elégetését végző monoégető kapacitás nem áll rendelkezésre Magyarországon. Az égetésre előkészített hulladék együttégetéssel kerül ártalmatlanításra. A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakása megszüntetendő, ennek érdekében komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kialakítása javasolható. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. A helyi hulladékártalmatlanítási célkitűzések az országos célkitűzésekhez igazodnak (7.2304. Táblázat). 7.2-304. Táblázat: célkitűzések az ártalmatlanítás területén12

Célok megnevezése Érintett hulladékáram A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá TSZH csökkentése. A lerakási tilalmak folyamatos teljesítése Gumiabroncs Törekedni kell arra, hogy az egészségügyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása teljes egészében égetéssel történjék, ezzel egyben a lerakókon elhelyezett hulladékok biológiailag bontható része is csökken. Az OHT-II célkitűzése az EU-s és hazai előírásoknak való Azbeszt megfelelés, az illegális lerakás elkerülése. A fertőző egészségügyi hulladék lerakásának megakadályozása. Az egészségügyi hulladékok szelektív gyűjtésének és megfelelő Egészségügyi hulladékok ártalmatlanításának biztosítása. A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását 12

OHT II megalapozó tanulmány

6

Nem települési szilárd


Célok megnevezése gyakorlatilag teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani a tervezési időszak végére. A rendelkezésre álló adatok szerint még több száz dögkút rekultivációját kell elvégezni. A térségi szinten kialakítandó új kezelőrendszerek technológiájának és kapacitásának tervezésekor javítani szükséges a szakmai tervezés színvonalát: csak a jogszabályokban foglalt kötelezettség erejéig kell a keletkező állati melléktermékek, hulladékok mennyiségének kezelését az önkormányzat felelősség körében végezni. Másrészt megbízhatóbban kell tervezni a kezelőrendszereket abból a szempontból, hogy a potenciálisan keletkező állati hulladék milyen arányban tartozik az állattartásból adódó felelősségi körbe, illetve mi az a melléktermék/hulladék mennyiség, ami önkormányzati feladatkörben kezelendő. Kiemelt vízbázisok, vízadó rétegek védelme

Érintett hulladékáram hulladékok közé tartozó biohulladékok Állati eredetű hulladékok

Állati eredetű hulladékok

7.3 Hulladékhasznosító és –ártalmatlanító kialakításának prioritásai és célkitűzései

TFH

kapacitások

A hulladékok kezelését célzó kapacitásokat, azok kialakításának és fejlesztésének szükségességét az 8.1. Fejezet ismerteti.

8 A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program és annak költségei 8.1 A hulladékok kezelésének intézkedések meghatározása

racionalizálását

elősegítő

8.1.1 A hulladékhasznosítás környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések, fejlesztések A helyi hulladékgazdálkodással kapcsolatban általános érvényű, tervezett intézkedések a 2014-ig terjedő időszakra vonatkozóan: • Az országos és helyi érvényű jogi szabályozásoknak megfelelően a hulladékgazdálkodási tervezés időszakonkénti (két évenkénti) felülvizsgálata és aktualizálása • Hulladékkeletkezés adók útján történő csökkentési lehetőségének vizsgálata („zöld” adó): helyi szinten közvetett módon is van lehetősége az Önkormányzatnak a hulladékgazdálkodási folyamatok befolyásolására a helyi adózási szabályozásokkal.

8.1.1.1 Megelőzés és környezettudatosság fejlesztése Az új Hulladék Keretirányelv (2008/98/EK) szerint a tagállamoknak 2013. december 12-ig hulladék-megelőzési programokat kell létrehozniuk, melyeket vagy beépítenek a hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi programokba. Ennek a direktívának a hazai jogrendbe történő átültetésére előbb vagy utóbb sor kerül, így tervezni

6


kell, hogy jelen HHT felülvizsgálatakor már várhatóan ezzel a feladattal is kalkulálni kell. Ezért ennek várható költségeit a hulladék-megelőzési programok között szerepeltetjük. A hulladékkeletkezés megelőzésének a termék (ami használati fázisából kikerülve válik hulladékká) két oldala van: egyrészt gyártói, másrészt a fogyasztói. A gyártók is kezdik egyre inkább kezdik felismerni a környezetvédelmi szempontok fontosságát a fenntartható fejlődés szempontjából, ám jelentős áttörés még nem alakult ki ezen szemlélet elterjedésében. Számos termék van jelen napjainkban a polcokon, aminek a csomagolása nagyobb mennyiséget és térfogatot jelent magánál a terméknél, de ide sorolható a termékek rövid élettartama is. A HHT-nak nem hatásköre ezen oldal közvetlen befolyásolása, annál inkább a fogyasztói (lakosság) szemléletformálása. A megelőzés terén hangsúlyos szerepet kaphat az a törekvés, amelyet már az OHT II tervezete is tartalmaz, hogy a még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatát ösztönözzék hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése révén, elsősorban a sűrűn lakott régiókban, a hulladékudvarok funkcióinak bővítése révén. Az elérni kívánt célok önmagukban nem valósíthatóak meg kizárólag a technológiák fejlesztésével, kapacitások bővítésével. A fenntartható fejlődés elvét követő társadalom esetén már a hulladékképződés megelőzésére, illetve a hulladékok megfelelő gyűjtésére és elhelyezésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek elérésében jelentős szerep jut a lakossági környezettudatosság fejlesztésének, ami az alábbi tevékenységek révén érhetőek el: • „Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása : a miskolci hulladékudvarokban a még használható, kisebb javítással üzemképessé tehető termékek újrahasználatának ösztönzésével jelentős eredmények érhetőek el: egyrészt egy-egy terméknek a használati fázisával együtt az életciklusa is meghosszabbodik, így később válik hulladékká, valamint lerakó-kapacitásokat lehet vele megspórolni. Fontos megjegyezni, hogy ezt a tevékenységet olyan termékek esetén szabad elvégezni, amelyekre javítást követően van igény. Ennek a megvalósítását az országos tervekkel összhangban célszerű kialakítani. • Lomtalanítás során begyűjtött termékek hasznosítása: jelenleg a Miskolcon begyűjtött lomtalanítási hulladékok lerakásra kerülnek, holott jelentős mennyiségben tartalmaznak még használható, illetve anyagában és energetikailag hasznosítható frakciókat. A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok az újrahasználati központokba kerülhetnek. • Lakossági tájékoztatás, tudatformálás: a hulladékképződés megelőzésével, a helyes hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok és programok folytatása; • Környezetvédelmi kommunikációs terv: a terv célja, hogy ennek révén elsősorban a városi, de a későbbiek során a megyei, ill. regionális környezeti kommunikációt összehangoló és koordináló szervezet jöhessen létre a környezeti nevelést és tudatformálást célzó intézkedések és erőforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében. Feladata lenne a lakossági tudatformálási kampányok hatékonyságának monitorozása egyaránt; • Környezeti nevelést segítő városi információs-tanácsadó hálózat fejlesztése: a városi környezetvédelmi tevékenységek és kezdeményezések koordinálása, támogatása és azok céljának hatékony elérése érdekében szükséges egy támogató hálózat fenntartása.; • A környezeti nevelési programok értékelése : mivel sok iskola rendelkezik környezetvédelmi nevelési programmal, ezért fontos azok végrehajtásának a nyomon 6


•

• • •

követése, hatékonyságuk értékelése. A helyi környezeti nevelés és a minőségbiztosítás kapcsolata nagyon laza, többnyire hiányzik. Ehhez szükséges a környezeti nevelés értékelési rendszerének (mutatók) kidolgozása, rendszeres felülvizsgálata, ösztönzők meghatározása, a környezeti nevelők elismerése; Az iskolákon keresztül történő környezeti nevelés fejlesztése, a fenntarthatósági és ökológiai szemlélet szélesebb körű elterjesztése a pedagógusok és a diákok körében, a vonatkozó környezetvédelmi és képzések bővítése, demonstrációs eszközök, kiadványok beszerzése; A szakképző iskolák környezettechnológiai oktatási lehetőségeinek a feltárása és szakember képzés bevezetése a piaci igények és oktatási feltételek figyelembevétele mellett, közép- és felsőfokon egyaránt; Iskolán kívüli nevelési programok támogatása: önkormányzati, vagy civil szervezetek által szervezett terepgyakorlatok, környezetvédelmi kampányok, előadások, szakkörök támogatása révén; Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny: a verseny és kampány célja a gazdasági szervezetek, vállalkozások és ezen keresztül az egyének figyelmének a felkeltése, hogy akár már kis odafigyeléssel, szokások megváltoztatásával is észrevehető megtakarítást lehet elérni és élhetőbb környezetet kialakítani.

8.1.1.2 Települési szilárd hulladék kezelésének fejlesztése A gyűjtőszigeteken alapvetően a csomagolási hulladékok, illetve a begyűjtött mennyiség közel felét kitevő nem csomagolási papírhulladék kerül összegyűjtésre, míg a létrejövő hulladékgyűjtő udvarok biztosítják a lakosságnál képződő egyéb hasznosítható, illetve veszélyesnek számító hulladékok viszonylag kis hányadot kitevő mennyiségben történő összegyűjtését. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szelektív gyűjtés hatékonysága egy bizonyos mértéken túl nem növelhető (a tapasztalatok szerint legfeljebb (70–75%), de nagyvárosi környezetben az 50%-ot is nehéz biztosítani. Mivel a tapasztalatok szerint a gyűjtőszigetek hatékonysága viszonylag alacsony, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer továbbfejlesztése során szükség van a nagyobb hatékonyságú helyben történő szelektív gyűjtés elterjesztésére is (a gyűjtőszigetes megoldás megtartása mellett kiegészítésként), elsősorban a családi házas övezetekbe tartozó ingatlanoknál. A lakosságtól történő hulladékátvételben továbbra is jelentős hányadot fog képviselni a gyártói felelősségbe tartozó hulladékok visszavétele, így a gyógyszerhulladék teljes mértékben a gyógyszertáraknál, az elektromos és elektronikai berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gumiabroncsok döntő mértékben a forgalmazás helyén kerül visszavételre, azonban ez utóbbiak átvételére a hulladékgyűjtő udvarok is lehetőséget adnak. A későbbi fejlesztési tervként az alábbi célok jelölhetők meg: • Mechanikai-biológiai hulladékkezelő kapacitások kiépítése, bővítése. Ennek a hulladék-kezelési technológiának a szükségessége nem kérdéses, jelentős szerepe lehet a begyűjtött vegyes TSZH-ok szervesanyag-csökkentési törekvések során, amellett jelentős fűtőértékkel bíró másod-tüzelőanyag frakciót eredményez. • A TSZH biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának (zöld és biohulladékok)csökkentése érdekében a lakossági szelektív zöldhulladék begyűjtés népszerűsítése és elterjesztése. • A háztartásokban keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtésének népszerűsítése (házi komposztálás).

6


•

A begyűjtött biomassza komposztálása illetve energetikai hasznosításának a fokozása, lehetőségeinek elemzése. • A szelektív gyűjtőszigetek és hulladékudvarok számának bővítése: ennek révén lehetőség nyílik a begyűjtött szelektív hulladékok mennyiségének növelésére, ezzel együtt a lerakásra kerülő kevert települési szilárd hulladékokban fellelhető papír és karton és veszélyes hulladék mennyisége csökkenthető. • Az AVE Miskolc Kft. tervei közt szerepel a zsákos (házhoz menő) szelektív gyűjtési módszer bevezetése a magas fogyasztással bíró településrészeken, amit más hulladékgazdálkodást folytató cégek tapasztalatai alapján a csomagolóanyagok visszagyűjtésének magas hányada jellemez. • A háztartási sütőolajok elkülönített gyűjtési rendszerének a kialakítása városszerte: ez a fajta hulladék a biológiai szennyvíztisztítást is megnehezíti, így a szennyvízcsatornába engedett háztartási sütőolajok jelentős környezeti terhet okoznak. • A közterületek állati ürülékkel való szennyezettségének a visszaszorítása figyelemfelkeltő és tudatformáló kampányok révén, valamint hatékonyabb ellenőrzés és szankcionálás. A közterületekről jelenleg hiányoznak ennek gyűjtését szolgáló edényzetek, de hiányos a megfelelő lakossági tájékoztatás is. • A felszíni vizeket szennyező hulladékok eltávolítása: az illegális hulladéklerakás nemcsak környezeti, de esztétikai szempontból is káros. Ezért fontos ezeknek a szennyezőforrásoknak a felszámolása, kialakulásuk megelőzése. További, a hulladékáramot érintő jövőbeni fejlesztés a TSZH-ok hasznosítása szintézisgáz előállításával és metanol szintézisével. Ennek keretében az AVE Miskolc Kft. az ENIN Környezetipari Klaszter Kft.-vel együttműködve igyekszik megvalósítani. Egyéb kiemelt hulladékáramok: Építési és bontási hulladék Hasznosítási célként az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, újrahasználata fogalmazható meg. A bontási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a szelektív bontási gyakorlatot. Emellett az AVE Kft. Sajószigeti úton már meglévő 9.900 t/év kapacitású építésitörmelék-feldolgozó bővítése, kapacitás és technológia-fejlesztés tekintetében egyaránt. Miskolc és térségének építési és bontási hulladékainak feldolgozó rendszere inert hulladéklerakó és mobil feldolgozósor kiépítésével célszerű sort keríteni. Az építési és bontási törmelékek hasznosítása környezeti szempontból is indokolt: feldolgozásával az építkezéseknél használható alapanyagot jelent, amivel a természetes alapanyagforrásokat kíméljük, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok területén az egyik legfontosabb feladat a lakosságnál keletkező mennyiségek elkülönített begyűjtése, mivel ezek jelentős része jelenleg a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékokkal lerakásra kerülnek. Így célként a lakossági tudatformálás és az országos törekvésekkel összhangban a begyűjtési hálózat szervezése jelölhető meg.

6


8.1.1.3 TFH és szennyvíziszapok kezelésének fejlesztése A települési szennyvizek okozta környezeti károk mérséklése érdekében fontos intézkedések: • a szennyvízcsatorna hálózat bővítése az ellátatlan területeken, olyan esetekben, ahol jogilag az engedélyezett és gazdaságilag előnyösebb megoldást jelentenek az egyedi zárt szennyvíztisztító berendezésekkel szemben. Ezzel összhangban kell törekedni a szennyvízcsatorna hálózattal már ellátott területeken a rácsatlakozások ösztönzésére és a teljes lefedettségnek az elérésére, valamint az illegális csapadékvíz-bevezetések és szennyvíz elvezetések feltárásának folytatása. • Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása: ott, ahol a szennyvízhálózat kiépítése gazdaságosan nem megoldható, azokon a területeken az egyedi ill. természetközeli szennyvíztisztító létesítmények, vagy zárt szennyvíztárolók kiépítésének ösztönzése, támogatása. • Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése: a már meglévő, de nem ellenőrzött közműpótló műtárgyak felülvizsgálata, illetve a talajterhelési díj következetes alkalmazása, a szennyvízdíj fizetési rendszer kidolgozása és bevezetése, amit a települési folyékony hulladékok illegális szippantásának és elhelyezésének a fokozott ellenőrzésével célszerű megvalósítani. • A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep III. fokozatának kiépítése : A telep jelenleg csak II. szintű biológiai fokozattal rendelkezik. Ez nem képes a szennyvizekben lévő foszfor- és nitrogén-vegyületek mennyiségének hatékony csökkentésére, terhelve ezzel a Sajó, mint befogadó környezeti terhelését (KEOP 1.2.0 pályázati támogatással). • A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap kezelése: a Miskolc Települési Környezetvédelmi Programban szereplő terv szerint az itt keletkező szennyvíziszapot a parkgondozás során, valamint a lakosságtól begyűjtött zöldhulladékkal együtt komposztálásra kerülhet. Ez utóbbiból összesen 25-30.000 tonna szükséges, aminek révén a Miskolcon keletkező mennyiség elegendőnek ígérkezik, feltételezve annak hatékony begyűjtését. A telep tervezett kapacitása 50 ezer t/év13. A folyamatot motiváló jogszabályi tényező, hogy a lerakásra kerülő TSZH biológiailag lebomló szervesanyag tartalmát 2014-ig (derogáció esetén 2016-ig) ütemesen csökkenteni kell (2000. évi XLIII. Tv.) az 1995-ös szint 35%-ra. Ezért a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom lerakóktól történő eltérítése stratégiai fontosságú. A szennyvíziszap kezelésére további potenciális lehetőséget kínálhat a mezőgazdasági vagy energetikai hasznosítás a minél nagyobb arányú hasznosítás érdekében.

13

Tájékoztató Miskolc város környezeti állapotáról - 2009

6


•

8.1.2 Illegális kezelő-, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának a feladatai Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Miskolc közigazgatási területén évente mintegy 50 illegális hulladéklerakót tartanak nyilván, amiknek a felszámolása a rendelkezésre álló források függvényében folyamatos. Ezek az illegális lerakók fele-fele arányban találhatóak önkormányzati- ill. magánterületen. 2008-ban összesen 4 500 m3.nyi illegálisan elhelyezett hulladékokat tartottak nyilván. Az illegálisan lerakott hulladékok jellemzően kommunális és építési hulladék, de ezen kívül előfordulnak benne gépjárművek gumiabroncsai és zöldhulladékok is. Az önkormányzat kalkulációi alapján a 2008-ban a kezelésük alá tartozó területeken lévő 2 183 m3-nyi illegális hulladékot tartalmazó lerakók felszámolása összesen mintegy 21 millió Ft-ot igényel, ami 9 500 Ft/m3 átlagárat jelent. Az elkövetkező években hasonló nagyságrendű, ám növekvő költséggel kell számolni az illegális lerakók felszámolása tekintetében. Ennek oka, hogy a már felszámolt lerakók újraképződnek, így a felszámolások folytatása mellett fontos a megelőzés, szankciók és tudatformáló eszközök alkalmazása révén. Miskolc területén a korábban legálisként működő Bogáncs utcai TSZH lerakó 2006-ban rekultiválásra került.

7


8.2 További intézkedések ütemterve és forrásigénye 8.2.1 Általános érvényű hulladékgazdálkodási intézkedések Általános érvényű intézkedések a helyi hulladékgazdálkodás fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidő Együttműködő Forrás költség Hulladékgazdálkodási tervezés Önkormányzat, civil 2013 3 m Ft Önkormányzat időszakonkénti felülvizsgálata szervezetek, szakhatóságok Önkormányzat, helyi Hulladékkeletkezés adók útján hulladékgazdálkodást végző nem történő csökkentési 2011 vállalkozások, civil Önkormányzat becsülhető lehetőségének vizsgálata szervezetek, szakhatóságok, iparkamarák, érdekképviseletek *1 – fontos 3 – legfontosabb Intézkedés Hulladék-kommandó program folytatása, figyelőszolgálat beindítása Felszámolás ütemtervének kialakítása, elszállítás kijelölt lerakóra ill. hasznosítás Közterületi hulladékgyűjtő edényzetek zárhatóvá tételének megtervezése, illetve elindítása. Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz források biztosítása

Becsült Forrás költség Illegális hulladéklerakás megakadályozása, lerakók felszámolása folyamatos Önkormányzati, civil és egyéb KöltségelemÖnkormányzat, partnerszervezetek zés alapján pályázati források Határidő

folyamatos

Együttműködő

Önkormányzat, civil és egyéb szervezetek, közszolgáltató

10-15 millió Ft/év

Közterületre kerülő hulladék mennyiségének csökkentése folyamatos Önkormányzat, helyi Költségelemhulladékgazdálkodási zés alapján vállalkozások, lakásszövetkezetek/társasházak Közgazdasági, jogi eszközök folyamatos Önkormányzat Egyes tevékenységeknél

7

Prioritás (1-3)* 3

2

Prioritás (1-3) 3

Önkormányzat, központi és egyéb pályázati források

3

Önkormányzat, közszolgáltató, központi és egyéb pályázati források

2

Lásd egyes tevékenységeknél

3

Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2014 Szükséges helyi rendeletek megalkotása, kapcsolódó hulladékgazdálkodási jogszabályokkal történő aktualizálása Hulladék-megelőzési terv kidolgozása (a jogszabályi kötelezettség megvalósulása esetén)

2010-2014

Önkormányzat

Feladatoktól függően

Önkormányzat 3.

2013.

Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodási vállalkozások, civil szervezetek

3 m Ft

Önkormányzat (célzott támogatás)

3

*1 – fontos 3 – legfontosabb

8.2.2 Környezettudatosság fejlesztését célzó intézkedések Intézkedés „Reuse” centerek (újrahasználati központok) kialakítása

Lomtalanítás során begyűjtött termékek hasznosítása

Lakossági tájékoztatás, tudatformálás Környezetvédelmi kommunikációs terv

Intézkedések a környezettudatosság fejlesztése területén Becsült Határidő Együttműködő Forrás költség Önkormányzat, helyi Önkormányzat, hulladékgazdálkodást végző Költségpályázatok, 2014. vállalkozások, hasznosítók, elemzés országos tervek civil szervezetek, gyártók, alapján alapján lakosság Önkormányzat, helyi Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkod 2010. hulladékgazdálkodást végző 3-4 m Ft/év ást végző vállalkozások, hasznosítók vállalkozások, hasznosítók Önkormányzat, civil Önkormányzat, szervezetek, helyi pályázatok, érintett folyamatos 5 m Ft/év hulladékgazdálkodást végző gazdasági vállalkozások, média, lakosság szereplők 2010 Önkormányzat, civil 5 m Ft/év Önkormányzat, szervezetek, média, lakosság pályázatok, érintett

7

Prioritás (1-3)*

3

3

3 3


Városi Információs Tanácsadó Hálózat fejlesztése

folyamatos

Környezeti nevelési programok értékelése

folyamatos

Iskolákon keresztül történő környezeti nevelés fejlesztése

folyamatos

Szakképző iskolák környezettechnológiai oktatási lehetőségeinek a feltárása

Iskolán kívüli nevelési programok támogatása

Környezettudatossági és energiahatékonysági kampány és verseny

folyamatos

Önkormányzat, civil szervezetek Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelők Önkormányzat, civil szervezetek, környezeti nevelők Önkormányzat, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szakmai szervezetek, iparkamarák

folyamatos

Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások., civil szervezetek

folyamatos

Önkormányzat, civil szervezetek, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, gazdasági szereplők

* 1 – fontos 3 - legfontosabb

7

3 m Ft/év

gazdasági szereplők Önkormányzat, pályázatok, egyéb támogatások

3

2 m Ft/év

Önkormányzat, pályázatok

2

1 m Ft/év

Önkormányzat, pályázatok

1

Változó

4 m Ft/év

2 m Ft/év

Önkormányzat, iskolák fejlesztési keretei, pályázatok, egyéb támogatók Önkormányzat, pályázatok, érintett szereplők hozzájárulása (pl. hulladékkezelő vállalkozások) Önkormányzat, vállalkozások, gazdasági társaságok

2

3

2


8.2.3 A TSZH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedés

Intézkedések a települési szilárd hulladékok kezelésének fejlesztése területén Becsült Határidő Együttműködő Forrás költség

Mechanikai-biológiai hulladékkezelő (MBH) mű tervezése, -lehetőség szerint -létrehozása Biológiailag lebomló szerves hulladékok elkülönített gyűjtésének népszerűsítése A begyűjtött biomassza komposztálása illetve energetikai hasznosításának a fokozása, lehetőségeinek elemzése

2014

folyamatos

2012

A szelektív gyűjtőszigetek és hulladékudvarok számának bővítése

2014

A zsákos (házhozmenő) szelektív gyűjtési módszer bevezetése

2014

A háztartási sütőolajok elkülönített gyűjtési rendszerének a kialakítása

2014

Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, civil szervezetek, energetikai hasznosítók Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, civil szervezetek, hulladék- és energiagazdálkodási vállalkozások, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, civil szervezetek, lakosság Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkodást végző vállalkozások, civil 7

Prioritás (1-3)*

Költségelemzés alapján

Önkormányzat, saját ill. pályázati források

3

2 m Ft/év

Önkormányzat, pályázati források

3

3 m Ft (egyszeri)

Önkormányzat, pályázati és saját források

3



3



2

3 m Ft/év

Önkormányzat, pályázati források

2


Közterületek állati ürülékkel való szennyezettségének a visszaszorítása A felszíni vizeket szennyező hulladékok eltávolítása: * 1 – fontos 3 - legfontosabb

folyamatos folyamatos

szervezetek, lakosság Önkormányzat, ÁNTSZ, állatvédő szervezetek, lakosság, állatorvosok Önkormányzat, vízkezelő, civil szervezetek

1 m Ft/év Nem becsülhető

Önkormányzat, pályázati források Önkormányzat, érdekelt hatóságok

2 2

8.2.4 A TFH-ok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedés Szennyvízcsatorna hálózat bővítése Nem csatornázott területek szennyvízkezelésének megoldása Illegális szennyvízelhelyezés csökkentése Miskolci Központi Szennyvíztisztító telep III. fokozatának kiépítése A Miskolci Központi Szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap

Intézkedések a TFH kezelésének fejlesztése területén Becsült Határidő Együttműködő Forrás költség KöltségMIVÍZ Kft, Önkormányzat, MIVÍZ Kft., folyamatos elemzés Önkormányzat, lakosság alapján pályázati források KöltségMIVÍZ Kft, folyamatos Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források MIVÍZ Kft, Önkormányzat, Költségpályázati források, folyamatos Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés szennyvízdíj alapján bevezetéséből származó bevételek KöltségMIVÍZ Kft, 2010. Önkormányzat, MIVÍZ Kft. elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források 2014 Önkormányzat, MIVÍZ Kft. KöltségMIVÍZ Kft, elemzés Önkormányzat, alapján pályázati források

7

Prioritás (1-3)* 3 3

3

3 3


kezelése * 1 – fontos 3 - legfontosabb

8.2.5 Egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésével kapcsolatos intézkedések Intézkedések egyéb kiemelt hulladékáramok kezelésének fejlesztése területén Becsült Intézkedés Határidő Együttműködő Forrás költség Építési és bontási hulladékok Önkormányzat, szakhatóságok, Nem Önkormányzat, minél nagyobb arányú folyamatos vállalkozások, iparkamarák becsülhető pályázati források hasznosítása helyi Önkormányzat, helyi hulladékgazdálkod AVE Kft. építési-törmelék Költségelem 2011 hulladékgazdálkodást végző ást végző feldolgozó bővítése zés alapján vállalkozások. vállalkozások, Önkormányzat Önkormányzat, k helyi Veszélyes hulladékokkal hulladékgazdálkodást végző Önkormányzat, kapcsolatos tudatformálás és folyamatos 2 m Ft/év vállalkozások, civil pályázati források begyűjtő hálózat szervezése szervezetek, lakosság * 1 – fontos 3 - legfontosabb

7

Prioritás (1-3)* 3

2

3


8.2.6 Hulladéklerakóra kerülő, biológiailag lebomló szervesanyagok csökkentését célzó intézkedések A hulladéklerakóra kerülő szerves anyag mennyiségének csökkentése (A 2007. március 1.-i Közgyűlés állásfoglalása értelmében) Tevékenység Határidő Együttműködő Költség Forrás Prioritás (1-3)* Környezeti Tanácsadó Iroda folyamatos Önkormányzat, Helyi KÖT iroda, 1 millió Ft/év Önkormányzat, 3 működtetése civil szervezetek Pályázati források (A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói szokások kialakításának segítése, Tanácsadás pályázati lehetőségekkel kapcsolatban) Lakossági ismeretterjesztő folyamatos. Önkormányzat, civil szervezetek 1 millió Ft/év Önkormányzat, 2 anyagok kiadása és terjesztése Pályázati források (brosúrák, CD-k, filmek) a házi komposztálással kapcsolatban Helyi komposztálási képzések folyamatos Önkormányzat, civil szervezetek 200 ezer Önkormányzat, 3 Ft/év Pályázati források Komposztálási referens folyamatos Helyi civil szervezetek 1,5 millió Önkormányzat, 2 alkalmazása Ft/év Pályázati források Kerti zöldhulladék folyamatos Önkormányzat, civil szervezetek 3 ezer, ill. 50 Önkormányzat, 2 komposztálásának elősegítése, ezer Ft/db Pályázati források komposztáló edényzet és aprító 600 ill. 200 biztosításával (200 ill. 4 db) ezer Ft Zöldhulladék elkülönített folyamatos. Költségelemz Önkormányzat, 3 Önkormányzat, helyi gyűjtésének bővítése családi és alapján Pályázati források , hulladékgazdálkodást végző házas ingatlanok bevonásával közszolgáltatást vállalkozások, civil szervezetek végző vállalkozás

* 1 – fontos 3 - legfontosabb

7


8.3 Megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása Hulladék-gazdálkodási szempontból a legfontosabb feladatok az elkövetkező néhány évben az alábbi technológiai kapacitások megvalósítása.

8.3.1 Települési szilárd hulladék kezelés „Reuse center”-ek kialakítása Az OHT II. tervezetében az új Hulladék Keretirányelvnek (2008/98/EK) megfelelően a hulladék-keletkezés megelőzésének egyik legfontosabb eszköze az újrahasználatra történő előkészítés (7-3. ábra). Ennek megfelelően a még használható és felhasználói igénnyel, piaccal bíró termékek felújításra kerülnek. Természetesen egy ilyen központ nem kizárólag az újrahasználatra való előkészítés feladatát látná el, hanem a már nem használható, azonban hasznosításra értékes anyagok kinyerését, lerakástól történő eltérítésének feladatát is elvégezné. Ennek helyet az OHT II-ben szereplő elképzelések szerint a lakossági hulladékudvarok biztosítanának. Miskolcon a két hulladékudvar esetén szükséges lenne egy diagnosztikaiszerviz csarnok kialakítása, ahol ez elektronikai berendezések tesztelését, javítását végeznék el. A még használható, de nem elektromos berendezések (pl. bútorok) javítására is egy ilyen csarnokban kerülne sor. MBH-kapacitások bővítése A TSZH-ok a nem termelési hulladékok közül a legnagyobb tömegű hulladékáramot jelentik. Kezelésük rendkívül költséges, a legelterjedtebb kezelési mód a hulladékok műszaki védelem melletti ártalmatlanítása regionális célokat szolgáló hulladéklerakókon. A hulladéklerakók kiépítése általában több milliárdos beruházásokat jelent, üzemeltetésük alapos szakmai felkészültséget és jelentős ráfordítást igényel, mely a lakossági díjak emelkedését is maga után vonja, az egyre szigorodó jogszabályi környezetben. 2009. július 16-át követően az országban több ezer – műszaki védelemmel nem rendelkező, vagy nem kielégítő műszaki védelmű – hulladéklerakó bezárására került sor. Ez azt jelenti, hogy a maradék közel 70 db lerakó kapacitásával jól kell tudni gazdálkodni, hiszen azok idő előtti megtelésével nem lesz ismét EU-s forrás újak építésére, a fenntarthatóság elveiről már nem is beszélve. Tehát a keletkező TSZH-ok hasznosítható részének kinyerése stratégiai fontosságú, egyrészt lerakó-kapacitás spórolható meg vele, másrészt hasznos másodnyersanyagok nyerhetőek ki belőle, elsősorban tüzelőanyagok. A lerakható biológiailag lebomló szervesanyagok megengedett mennyisége is gátat szab a lerakható vegyes TSZH-ok mennyiségének. Az MBH rendszerek e két szempontnak egyszerre tud megfelelni. A fent leírt kiegészítő tüzelőanyag előállítását szolgáló rendszerek fejlesztéseként a mechanikai kezelést biológiai stabilizálás követi. A kinyerhető másod-tüzelőanyag fűtőértéke 18-20 MJ/ kg. Miskolc TSZH-ainak esetében a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2016-ig (amikorra az országnak teljesítenie kell a biológiailag lebomló szervesanyagok lerakására vonatkozó előírásokat), a jelenlegi TSZH összetételi adatok figyelembe vétele mellett, 2016ig összesen közel 10 ezer t MBH-n történő TSZH kezelésére van szükség Miskolc tekintetében.

7


TSZH-ok hasznosítása szintézisgáz előállításával és metanol szintézisével Ennek keretében az AVE Miskolc Kft. az ENIN Környezetipari Klaszter Kft.-vel együttműködve igyekszik megvalósítani a kommunális hulladékok hasznosítását lehetővé tevő, Prof. Raisz Iván és Barta István feltatáló páros által jegyzett technológia kiépítését. A kísérleti üzem célja, hogy az előkezelt, szerves anyagban dúsított hulladékok kátránymentes pirolízisével és égetésével szintézisgázt állítson elő. A szintézisgáz felhasználható energetikai célra – gázmotor – illetve az ún. C1 kémiai eljárásokhoz is metanol, etanol szintézise után. A tervezett hulladékkezelő technológia mellékterméke kalcium-klorid, elemi kén, cseppfolyós szén-dioxid, fő terméke pedig metanol. A technológia magas hőmérsékletének köszönhetően dioxin és furán keletkezését megakadályozza, a szén-dioxid komprimálása pedig az üvegházhatású gázok megakadályozását biztosítja. A képződő termékek felhasználása: Elemi kén: vegyipari alapanyag Cseppfolyós szén-dioxid: tisztítás után felhasználható élelmiszeripari célra (szénsav), kriogén technológiáknál, speciális tisztítási eljárásokban stb. Kalcium-klorid: felhasználható téli síktalanításhoz, olvadáspontja alacsonyabb, mint a konyhasóé, nem veszélyes környezetbarát anyag. Metanol: felhasználása C1 kémiában általános, tüzelőanyag, gépjárművek hajtása, általánosan keresett tőzsdén is jegyzett alapanyag. A megvalósuló üzem éves szinten 2 000 tonna kommunális hulladék hasznosítására nyújt megoldást, az elérhető legjobb technikának történő követelmények betartása mellett. A projekt sikere esetén több tízezer tonnás üzemek létrehozására kerülhet sor.

8.3.2 Települési folyékony hulladékok Központi Szennyvíztisztító telep III. tisztítási fokozatának a kiépítése A Miskolci Szennyvíztisztító telep ez idáig csak II. biológiai fokozattal rendelkezik, ami a szerves szennyezőanyagok hatékony lebontása mellett csak mérsékelni képes a foszfor és nitrogén tartalmat, ami továbbra is a Sajót terheli. Ki kell építeni a szennyvíztisztító III. fokozatát, amely tovább csökkentené a Sajó szennyezőanyag terhelését. Meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz élővízbe bocsátásának kiváltását szolgáló technológiai megoldások megvalósíthatóságát is. Szennyvíziszap kezelésének kiépítése A tisztán biológiai eljárásokkal lebontható hulladékok körébe elsősorban kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági és faipari hulladékok, szennyvíziszapok tartoznak. A Miskolci Vízművek szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap – évi mintegy 25. 000 tonna – helyben történő kezelése megoldásra váró feladat. A keletkező iszapokat jelenleg nem a város területén hasznosítják, ezáltal a környezetet is terhelő jelentős logisztikai költséggel és ezzel együtt jár. A Miskolci Vízművek fejlesztési területe lehető teszi, hogy anaerob rothasztó üzemet és aerob komposztáló üzemet építsenek ki. A kombinált hulladékkezelési módszerrel a kezelésre váró hulladékokból környezetbarát módon állítható elő energia, ill. biztosítható a hulladékok stabilizálása, veszélyességük és térfogatuk jelentékeny csökkentése. Kombinált, biogázt előállító és a rothasztott hulladékok komposztálását szolgáló művek együttes kiépítésére ismert nyugat-európai minták állnak rendelkezésünkre, a tapasztalatok kedvezőek, a kezelési mód az EU által preferált. (végső nem hasznosítható lerakásra kerülő hulladékok biológiai úton lebomló tartalmának jelentős csökkentése, lerakó kapacitások kímélése, hulladékok veszélyességének megszüntetése stb.)

7


Ennek érdekében a tervek között szerepel egy évi 50.000 tonna hulladék rothasztását biztosító biogáz üzem és ezzel párhuzamosan egy 30.000 tonnás membrános komposztáló üzem kiépítése.

8.3.3 Egyéb, kiemelt hulladékáramok Inerthulladék-feldolgozó kapacitás bővítése A kommunális hulladék után legnagyobb mennyiségben keletkező építési és bontási hulladék különösen jó arányban és sokoldalúan hasznosítható. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed. A széleskörű hasznosításnak műszaki-technológiai akadályai alapvetően nincsenek, a feldolgozás eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a folyamat a természetes környezet megőrzését is elősegíti. A hulladékkezelési tevékenységgel érintett ingatlanok a hasznosítási tevékenység befejezését követően az AVE Miskolc Kft. fejlesztési területeként kerül hasznosításra, ahol új hulladékkezelési technológiák megvalósítását tűzte ki célul. A hulladékkezelő telepnek jelenleg 9 900 tonna/év kapacitás erejéig van engedélye, a 10 000 tonna/év feletti kapacitásra vonatkozó engedélykérelem elbírálását már kezdeményezték. A rendelkezésre álló terület összes kapacitása 180 000 tonna. Céljuk, hogy a rendelkezésünkre álló inert hulladékkezelő gépsort tovább fejlesszék új eszközök beszerzésével (pofás törők, légszeparálók, fémszeparátorok, rakodógépek), valamint a kezelési technológia hatásfokát növeljék. Az elkövetkező években – az új hulladék keretirányelv Magyarországi jogharmonizációját követően – a kezelt hulladékokból termék előállítását tekintik céljuknak.

8

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Recommend Documents