PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Adókoncepció kialakítása

2011. október

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Adókoncepció kialakítása

I.

BEVEZETŐ „nem halasztom továbbra, hogy meggyőződésemnek, mely szerint adózási rendszerünk megváltozását mind a haza érdeke, mind az igazság a legsürgetőbben követeli ne csak szóban, hanem mennyire tőlem függ, cselekvésben is következést adjak: Ezennel tudni illik magamat és birtokomat önként adó alá vetem, az úgymond hadi adó alá, mint a házi adó alá”

A fenti idézet Bezerédi Istvántól, az első önként adózó nemestől hangzott el 1844. december 19-én egy vármegyei közgyűlésen. Mennyire megszívlelendő gondolatok ezek manapság is, hiszen hazánkban az első demokratikus választásokkal létrejött helyi önkormányzatok egyik alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését, illetve a helyi közösségek és polgárok kezdeményezőképességét és áldozatvállalását.

A helyi önkormányzás egyik alappillére az Európai Helyi Önkormányzati Charta, amely meghatározza, hogy a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek. A pénzügyi forrásoknak – amelyek egy részét a helyi adók és díjbevételek teszik ki – az Alkotmányban és jogszabályokban rögzített feladatokkal arányban kell állniuk. Kiemeli azonban, mintegy hangsúlyozva a saját bevételekkel kapcsolatos diszkrecionális jogkör és hatalom fontosságát, hogy az adó- és díjbevételek mértékének meghatározására az önkormányzatoknak van hatáskörük, tehát e saját költségvetési forrásoknak – a törvényben meghatározott keretek között, vagyis az ún. relatív autonómia keretében – a helyi önkormányzat adómérték-megállapítási jogának elismerése mellett kell befolyniuk.

Az önkormányzatok gazdasági önállósulásának tehát egyik eszköze a helyi adók rendszere, mely lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. 1991. január 1-jén lépett hatályba az azóta többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), amely törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy helyi adót szedjenek, annak megfizetésére rendeletben utasítsák a településen élő magánszemélyeket és vállalkozásokat. -1-


A helyi adórendszernek a központi adózáshoz hasonlóan meg kell felelnie az adózás általános alapelveinek. Általánosság

Egyenlőség

Törvényesség

Adózási alapelvek

Arányosság

Semlegesség

Az adók minden természetes személyre, szervezetre ki kell, hogy terjedjenek, amennyiben az adóalanyiság feltételei az egyes adók tekintetében adottak. A befizetésre kötelezettek jövedelmi, személyi viszonyaira tekintettel kell lenni, ugyanakkor alapfeltétel, hogy a lakosság széles köre fizessen adót. Az önkormányzatok adóztatási önállóssága törvényi keretek között mozoghat, a törvényesség elve magában foglalja az alul- és túladóztatás tilalmát is.

Méltányos helyi adórendszer kialakítása szükséges, vagyis az azonos adóerővel rendelkező személyek egyenlő összegű adó fizetésére legyenek kötelezettek, ugyanakkor a nagyobb adóerővel rendelkező személyek kötelesek nagyobb adófizetéssel hozzájárulni a közterhekhez.

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, nem állandó lakosként való tartózkodásra és a Htv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.

Az önkormányzat rendeletével vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult.

-2-


Vagyoni típusú adók

Helyi iparűzési adó

• Építményadó • Telekadó

Kommunális jellegű adók • Magánszemélyek kommunális adója • Idegenforgalmi adó

Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: az előbbiekben meghatározott adókat, vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott, vagy határozatlan időre) meghatározza, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – a Htv.-ben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – megállapítsa, a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza.

Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti, a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg, az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,

-3-


a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során a kötelező mentességeken felül további mentesség illetve kedvezmény nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, (hasznos) alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak nyitvatartása alapján állapítható meg differenciált adómérték.

A helyi adó tehát a közvetlen kapocs szerepét tölti be a lakosok és a képviselő-testület között. A modern piacgazdaságban szükséges megteremteni annak feltételrendszerét, hogy az adózók tudják, ismerjék, nyomon követhessék, ellenőrizzék befizetett adójuk sorsát és ezáltal a közterhekhez való hozzájárulás eszméje ne vesszen el. Megfelelő adókoncepció nélkül elképzelhetetlen a megalapozott és igazságos helyi adórendszer kialakítása, amely szükséges ahhoz, hogy a helyi adókból származó bevételek növekedjenek és az Önkormányzat gazdasági stabilitásához valamint gazdálkodási szabadságához hozzájáruljanak.

Pécs MJV Közgyűlésének 59/2011. (03.10) számú, a 2011. évi költségvetési rendelet végrehajtását szolgáló intézkedésekről szóló határozata tételesen felsorolja a strukturális átalakítások megvalósítása és a stabilizációs program célkitűzéseinek érvényesítése érdekében meglépni szükséges intézkedéseket. A fenti határozat a gazdasági program (ciklusprogram) részeként elrendeli egy olyan új, modell-számításokkal alátámasztott adórendszer megfogalmazását és kialakítását, amely hozzájárul az adóterhek egyenletes eloszlásához, és lehetővé teszi a bevételek mielőbbi növekedését. Emellett minden rendelkezésre álló eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy az adóhátralékok – beleértve a bírságokat és a késedelmi pótlékokat is – minél teljesebb körben beszedhetők legyenek.

Pécs MJV közgyűlése 2011. április 21-én fogadta el „A változás évei” gazdasági programot, amely a Város értékeinek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez jelöli ki az alapvető irányokat, valamint bemutatja a megújuláshoz szükséges cél- és feltételrendszert.

-4-


Az Önkormányzat és a pécsiek közös érdekei az alábbiak: Pécs Magyarország egyik meghatározó központja, a kultúra városa. Pécs újszerűen gondolkodó és cselekvő város kíván lenni. Pécs nyertes város, vagyis sikeres akar lenni. Pécs befogadó, megértő, békés város kíván lenni. Pécs az értékek és hagyományok tisztelője. Pécs szerethető város kíván lenni minden pécsi számára. Pécs a tudomány városa is. Pécsett érték a gyermek. Pécs a pécsiek városa volt és marad is. Pécs biztonságos városa a polgárainak.

A gazdasági program által követendő bevételi politika alapvető céljai a következők: Legyen méltányos és arányos a befizetésre kötelezett alanyokkal szemben. Biztosítson fedezetet a város által fenntartott szolgáltatási rendszerekre. Biztosítsa a kamat, majd a hiteltörlesztések fedezetét. Igazodjon az igénybe vett és igénybe veendő szolgáltatásokhoz és elvárásokhoz.

Ezen célok megvalósításához olyan intézkedéseket szükséges eszközölni, amelyek a Város bevételteremtő képességét növelik, folyamatosan erősítik. A gazdasági program keretein belül a Város Közgyűlése és vezetése elkötelezte magát a helyi adórendszer felülvizsgálatára és arra, hogy az adóalanyok körének szélesítésével megvalósítja az igazságos tehereloszlást. Az adórendszer felülvizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a jelenleg kivetett helyi adók az adófizetésre kötelezettek teljes körét milyen mértékben érintik, és az érintettség hogyan jelentkezik a „fizetőképes” adózók tekintetében.

A Város pénzügyi rendszerének sokrétűnek és rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulásával való lépéstartást. Az elmúlt évek során folyamatosan szűkült az Önkormányzat mozgástere, a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel.

-5-


A jelen tanulmányban foglaltak alapján a helyi adórendszer alábbiak szerint végrehajtott teljes körű átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tervezett új rendszer – korszerűbb struktúrájával – képes legyen az önkormányzat feladatellátásának, racionális költségvetési gazdálkodásának támogatására.

A helyi adóztatás optimalizálásához szükséges egy megfelelő és szakszerűen kidolgozott – az európai uniós alapelvekkel összhangban álló – koncepció kialakítása és megvalósítása, továbbá a rendszer hatékony és eredményes működtetése érdekében szükséges az adóátrendezés, amely egyaránt fontos a lakosság és a városvezetés számára.

A változtatás során figyelembe kell venni az Európai Unió helyi adóztatással kapcsolatosan megfogalmazott alapelveit, ezért a követendő elsődleges szempont az, hogy az adóztatás során megvalósuljon az a fajta általánosság, amely azon alapul, hogy az Önkormányzat által bevezetett adók valamennyi adózói körre kiterjedjenek, ne csak az adózók egy szűk körét érintsék.

A lehetséges jövőt tekintve meg kell határozni azon irányvonalakat, amelyek mentén haladva biztosítható, hogy Pécs MJV Önkormányzata minél jelentősebb anyagi potenciálra tegyen szert – ezáltal azt a felhalmozott és gyűrűző hitelhelyzetet kezelje, megoldja, amely jelenleg szorításban tartja – valamint a feladatellátás hatékonyságának javulásában, növekedésében meg tudjon újulni.

-6-


II.

HELYZETELEMZÉS

Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a Város jelenlegi helyi adóztatásával kapcsolatban elengedhetetlen, hogy az adatokat összevessük más Megyei Jogú Városok helyi adózásra vonatkozó adataival.1

Először érdemes megvizsgálni a helyi adók szerepét a költségvetés összbevételéhez viszonyítva. Az alábbi táblázat városonként szemlélteti, hogy a helyi adókból származó bevételek milyen arányt képviselnek a költségvetési bevételeiken belül.

Megyei Jogú Városok Érd

Költségvetési Helyi adók összesen bevételek összesen (2010. év) (2010. év) 1 639 271 eFt 20 415 634 eFt

Arány 8,03%

Kaposvár

2 757 109 eFt

27 813 220 eFt

9,91%

Eger

3 044 563 eFt

21 108 104 eFt

14,42%

Szeged

8 830 142 eFt

60 132 488 eFt

14,68%

Pécs

7 644 599 eFt

50 102 543 eFt

15,26%

Veszprém

4 790 897 eFt

29 219 278 eFt

16,40%

Szombathely

5 182 056 eFt

29 928 250 eFt

17,31%

Miskolc

8 164 508 eFt

46 873 071 eFt

17,42%

Kecskemét

5 482 511 eFt

28 761 690 eFt

19,06%

15 574 824 eFt

49 435 000 eFt

31,51%

Győr

Látható, hogy Pécs az azonos jogállással bíró településekre vonatkozó adatok alapján a rangsor középen helyezkedik el, ezért a Város gazdasági stabilitásának érdekében mindenféleképpen el kell érni, hogy a helyi adóbevételek jelentősebb potenciálját képezzék az önkormányzati bevételeknek.

Másrészt érdemes megvizsgálni az egy főre jutó helyi adóbevételek nagyságát. Az alábbi diagramm a fenti Megyei Jogú Városok egy lakosra jutó helyi adó összegét szemlélteti a 2010. év vonatkozásában.

1

Forrás: Megyei Jogú Városok adatszolgáltatása

-7-


adatok Ft/fő-ben 119 806 120 000 100 000

82 602

80 000

65 234

60 000 40 000

41 506

47 937 49 092 49 650 52 030

53 982

25 474

20 000 -

Pécs Városa az egy főre jutó helyi adóbevételek tekintetében sem szerepel az élen. A 2010. évi 153.969 fős népességgel számolva egy viszonylag kis összegű, 15.000 Ft-os egy főre eső helyi adóbevétel növekedéssel is jelentősen növelhető a bevételek abszolút összege, miközben a megnövekedett adóteher még mindig nem közelítené meg az egy főre jutó legmagasabb adómértéket a Megyei Jogú Városok összehasonlításában.

Felmerülhet az a kérdés, hogy mely adónemben, adónemekben érdemes a legnagyobb mértékű változtatást, átrendezést eszközölni. A jelenleg hatályos és bevezethető adónemekre vonatkozóan az Önkormányzat rendeletalkotásával jelentős adópolitikai tényező lehet, eltérő mértékek, kedvezmények, mentességek alkalmazásával, széleskörű felhatalmazással és szabályozási lehetőséggel rendelkezik. Különösen igaz ez a magánszemélyek tulajdonában, használatában lévő ingatlanokra vonatkozóan, hiszen itt szinte korlátlan felhatalmazása van a testületeknek. Igaz ez az építményadóra, telekadóra és magánszemélyek kommunális adójára vonatkozóan is. A többi adónemben (helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) korlátozottak a lehetőségek, inkább csak az adómérték megállapítására van befolyásuk.

Az ingatlanok adóztatására vonatkozó helyes koncepció kialakításával elérhető, hogy a közterhekhez egyenlőbb módon járuljon hozzá a lakosság, ami a mentességadás és adómérték alkalmazásának racionalizálásával érhető el.

-8-


Az alábbi táblázat szintén Megyei Jogú Városonként szemlélteti, hogy az ingatlanokat terhelő helyi adókból származó bevételek milyen arányt képviselnek az összes helyi adóbevételeiken belül.

Megyei Jogú Városok

Helyi adók összesen Ingatlanokat terhelő (2010. év) helyi adók (2010. év) *

Ingatlanokat terhelő helyi adók aránya

Győr

15 574 824 eFt

1 910 418 eFt

12,27%

Szombathely

5 182 056 eFt

843 735 eFt

16,28%

Kecskemét

5 482 511 eFt

925 952 eFt

16,89%

Pécs

7 644 599 eFt

1 317 323 eFt

17,23%

Szeged

8 830 142 eFt

1 603 601 eFt

18,16%

Eger

3 044 563 eFt

589 796 eFt

19,37%

Veszprém

4 790 897 eFt

1 197 352 eFt

24,99%

Érd

1 639 271 eFt

423 096 eFt

25,81%

Miskolc

8 164 508 eFt

2 149 960 eFt

26,33%

Kaposvár

2 757 109 eFt

760 562 eFt

27,59%

* Építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója

A fenti táblázatban is jól látható, hogy Pécs esetében az ingatlanokat terhelő helyi adók vonatkozásában még nagymértékű tartalékok vannak, különösen a következő táblázatokkal együtt vizsgálva, amelyek az egy adózóra jutó építmény- illetve telekadó nagyságát szemléltetik.

Építményadó Megyei Jogú Városok

Adózók száma

Összes évi adó

Egy adózóra jutó adó

Eger

23 713 fő

577 599 400 Ft

24 358 Ft/fő

Pécs

47 987 fő

1 338 801 800 Ft

27 899 Ft/fő

Érd

16 269 fő

566 170 300 Ft

34 801 Ft/fő

Tatabánya

25 439 fő

1 005 049 758 Ft

39 508 Ft/fő

Szombathely

8 472 fő

890 346 760 Ft

105 093 Ft/fő

Veszprém

9 547 fő

1 113 039 531 Ft

116 585 Ft/fő

Kecskemét

7 770 fő

961 045 807 Ft

123 687 Ft/fő

Győr

15 432 fő

1 988 674 800 Ft

128 867 Ft/fő

Miskolc

18 877 fő

2 621 364 533 Ft

138 866 Ft/fő

Kaposvár

1 952 fő

328 674 180 Ft

168 378 Ft/fő

Nyíregyháza

3 254 fő

1 737 079 985 Ft

533 829 Ft/fő

Szeged

2 622 fő

1 892 016 360 Ft

721 593 Ft/fő

-9-


Telekadó Megyei Jogú Városok

Adózók száma

Összes évi adó

Egy adózóra jutó adó

Eger

322 fő

26 650 609 Ft

82 766 Ft/fő

Pécs

12 916 fő

36 074 755 Ft

2 793 Ft/fő

Érd

1 127 fő

68 022 709 Ft

60 357 Ft/fő

Tatabánya

728 fő

79 213 546 Ft

108 810 Ft/fő

Szombathely

-

-

-

Veszprém

-

-

-

Kecskemét

-

-

-

Győr

-

-

-

Miskolc

-

-

-

391 335 047 Ft

1 027 126 Ft/fő

Kaposvár

381 fő

Nyíregyháza

-

-

-

Szeged

-

-

-

Kimutatások alapján az ingatlanadóztatás területén Pécs Megyei Jogú Város – a többi hasonló jogállással bíró településhez képest – adóterhelés szempontjából a rangsor végén helyezkedik el, tehát jelenleg aluladóztatás valósul meg ezen a területen. A magánszemélyeket terhelő építményadó tekintetében Pécs Megyei Jogú Város a második legkisebb átlagos adómértéket jegyző település a megyei jogú városok rangsorában, a vállalkozókra kiterjesztett adómérték tekintetében pedig a harmadik legalacsonyabb átlagos értéket kimutató település.

- 10 -


A fenti diagramok is jól szemléltetik, hogy a hatályban lévő építményadó rendelet gyökeres átalakítására van szükség, amely hozzájárul az igazságosabb és modernebb adórendszer megvalósításához.

A Megyei Jogú Városok helyi adóbevételei között a legmeghatározóbb szerepe a helyi iparűzési adónak van.

Megyei Jogú Városok Kaposvár

Helyi adók összesen Helyi iparűzési adó (2010. év) (2010. év) 2 757 109 eFt 1 993 079 eFt

Helyi iparűzési adó aránya 72,29%

Miskolc

8 164 508 eFt

5 943 716 eFt

72,80%

Érd

1 639 271 eFt

1 215 557 eFt

74,15%

Veszprém

4 790 897 eFt

3 569 530 eFt

74,51%

Eger

3 044 563 eFt

2 360 172 eFt

77,52%

Szeged

8 830 142 eFt

7 150 476 eFt

80,98%

Pécs

7 644 599 eFt

6 258 351 eFt

81,87%

Kecskemét

5 482 511 eFt

4 537 294 eFt

82,76%

Szombathely

5 182 056 eFt

4 324 967 eFt

83,46%

Győr

15 574 824 eFt

13 601 281 eFt

87,33%

- 11 -


Az iparűzési adó vizsgálata során figyelemmel kell lenni az adóalanyok gazdasági szerkezetére, illetve az adóalanyok számára is.

Megyei Jogú Városok Adózók száma

Adóalap

Egy adózóra jutó adóalap 4 986 908 Ft/db

Számolt adó

Egy adózóra jutó adó 99 613 Ft/db

Érd

7 356 db

36 683 695 129 Ft

Kaposvár

5 078 db

61 862 841 884 Ft

12 182 521 Ft/db

1 190 899 046 Ft

234 521 Ft/db

Eger

7 505 db

108 502 845 042 Ft

14 457 408 Ft/db

2 143 749 747 Ft

285 643 Ft/db

Nyíregyháza

12 494 db

198 582 409 820 Ft

15 894 222 Ft/db

3 963 824 854 Ft

317 258 Ft/db

Szeged

20 571 db

348 087 110 959 Ft

16 921 254 Ft/db

6 937 915 900 Ft

337 267 Ft/db

732 755 372 Ft

Pécs

16 634 db

292 857 428 960 Ft

17 605 953 Ft/db

5 852 930 682 Ft

351 865 Ft/db

Kecskemét

12 134 db

264 801 511 032 Ft

21 823 101 Ft/db

4 497 172 848 Ft

370 626 Ft/db

Miskolc

15 591 db

289 930 936 152 Ft

18 596 045 Ft/db

5 811 554 157 Ft

372 751 Ft/db

Szombathely

8 847 db

218 468 439 966 Ft

24 694 070 Ft/db

4 360 576 424 Ft

492 888 Ft/db

Tatabánya

5 947 db

157 400 708 734 Ft

26 467 245 Ft/db

3 099 947 975 Ft

521 262 Ft/db

Győr

15 204 db

677 049 574 200 Ft

44 531 016 Ft/db

13 522 697 200 Ft

889 417 Ft/db

Az egy adózóra jutó helyi iparűzési adó tekintetében is megfigyelhető, hogy óriási eltérések vannak az egyes városok között és a nagyszámú adózói kör nem feltétlenül jelent magasabb iparűzési adóbevételt. Pécs estében egy viszonylag magas adózói létszámról beszélhetünk, melyhez ugyancsak viszonylag magasnak nevezhető iparűzési adóbevétel társul.

Ezen adónemben van az önkormányzatoknak a legkevesebb mozgástere, mert csak a Htv.ben meghatározott mentességek és kedvezmények biztosítására van lehetőség, amely mindösszesen a 2%-ig terjedő adómérték meghatározását, illetve a 2,5 millió forintig terjedő adómentesség, adókedvezmény biztosítását jelentheti.

Az előzőekben még nem vizsgált és Pécsett 2011. évben is bevezetett adónemek közül a nem pécsi magánszemélyeket érintő tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetében a képviselő testületnek, közgyűlésnek a legfontosabb szerepe az adó mértékének meghatározásában van. Az ebből származó bevétel alapvetően a város turisztikai vonzerejétől függ.

- 12 -


Pécs azon városok közé tartozik, melyek nagyobb idegenforgalmi adó bevételt érnek el, azonban ennek további növelése szükséges.

Érdekességképpen álljon itt egy táblázat, mely a helyi adókat bevezető önkormányzatok öszszesített adatai alapján készült a Nemzetgazdasági Minisztérium adatszolgáltatása alapján. A minisztériumi nyilvántartás építményadó tekintetében külön kategóriába sorolja a lakás és a nem lakás után bevezetett építményadót, ezért számolás során a duplikálódás elkerülése érdekében csak a nem lakás céljára szolgáló épületek után bevezetett építményadót alkalmazó önkormányzatok darabszámát vettük figyelembe.

2010. év Adónem

Adóbevétel (országos összesített)

Adót bevezetett önkormányzatok száma

Önkormányzatok átlagos bevétele

Építményadó

71 025 millió Ft

753 db

94 322 178 Ft

Telekadó

9 861 millió Ft

446 db

22 110 307 Ft

Magánszemély kommunális adója

10 124 millió Ft

2 277 db

4 446 289 Ft

443 093 millió Ft

2 701 db

164 047 823 Ft

7 312 millió Ft

842 db

8 684 599 Ft

Iparűzési adó Idegenforgalmi adó

- 13 -


Az elvégzett helyzetelemzés során egyértelművé vált a felismerés, hogy Pécs Városának adórendszere átfogó megújításra szorul. A helyi adóztatás kizárólag megfelelő és szakszerűen kidolgozott koncepció felvázolása és megvalósítása útján optimalizálható. Az adókoncepció kialakítása során szükséges megjelölni azokat a célokat, amelyek meghatározzák a megújítás alapvető irányait.

Az új helyzet komplex megközelítést igényel, a Város adópolitikáját, mint eszközrendszert is a szerteágazó önkormányzati célokhoz kell illeszteni. A jogszabályi előírások, a gazdálkodási paraméterek ismeretében a jelenleginél korszerűbb adóztatási rendszer működtetése indokolt a jövőben, mely támogatja az önkormányzati feladatellátást, arányos teherviselést valósít meg, valamint lehetővé teszi az adósságállomány csökkentését.

- 14 -


III. HELYI ADÓK KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATA

Az Önkormányzat pénzügyi stabilitásának megteremtésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a saját bevételek, és ezen belül a helyi adók. Az alábbi táblázat a helyi adók arányát mutatja be Pécs Város költségvetésében a 2007 – 2011. évekre vonatkozóan.

2007. Korrigált költségvetési bev. összesen Helyi adók összesen Építményadó Telekadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Helyi adók részaránya

2008.

2009.

2010.

2011. (terv)

38 890 788 eFt

46 406 881 eFt

53 346 012 eFt

50 102 543 eFt

44 078 839 eFt

7 112 285 eFt

8 472 199 eFt

8 231 827 eFt

7 644 599 eFt

7 680 000 eFt

864 740 eFt

1 283 975 eFt

1 240 880 eFt

-

1 317 323 eFt

51 906 eFt

46 572 eFt

68 925 eFt

50 000 eFt

6 219 708 eFt

7 136 318 eFt

6 944 375 eFt

6 258 351 eFt

6250000 eFt

18,29%

-

1 350 000 eFt

27 837 eFt

18,26%

-

15,43%

15,26%

30 000 eFt

17,42%

A fenti táblázatban jól látható, hogy Pécsett a korrigált költségvetési bevételek összegéhez viszonyított helyi adóbevételek aránya a lezárt 2010. év végéig folyamatosan csökkent.

Az Önkormányzat adóztatási jogával, adópolitikai gyakorlatával formálhatja a település gazdaságpolitikáját, a közhatalom helyi gyakorlása mellett a helyi közszolgáltatások biztosítását, az esedékes feladatellátás színvonalát. A helyi adók – akárcsak bármely adó – jellemzője, hogy vissza nem térülő, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettséget jelentenek az adózók számára, amelyből a Város a mindenki által hozzáférhető közszolgáltatásokat finanszírozza. k özs zolgá lt a t á s

h e lyi a d ó

18 000 000

Te rv a d at

16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 2008. é v

2009. é v

- 15 -

2010. év

2011. é v


A fenti diagram jól szemlélteti, hogy Pécsett a jelenleg megvalósuló alacsony adóterhelés nem áll arányban a lakosság számára biztosított szolgáltatások széles körével és minőségével.

Azonban, ha a közszolgáltatásokra fordított kiadások összegét tovább csökkentjük a normatívák összegével, a helyi adók tekintetében pedig csak az iparűzési adó nélküli helyi adókat és a helyben maradó gépjárműadót vesszük figyelembe, még lesújtóbb képet kapunk az adóbevételek közszolgáltatásokhoz viszonyított arányáról. Ebből a szempontból a nem a vállalkozási tevékenységet terhelő adóknak (építményadó, idegenforgalmi adó, telekadó, valamint a központi adónak számító gépjárműadó) fedeznie kellene a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.

Helyi közszolgáltatások Korrigált kiadás

Helyi adóbevételek (iparűzési adó nélkül) Bevétel

Arány

2010. év tény

8 124 157 eFt

2 418 803 eFt

29,77%

2011. év terv

7 259 005 eFt

2 430 000 eFt

33,48%

Sajnos jól látható, hogy a lakosságot érintő helyi adók a közszolgáltatások alig harmadára nyújtanak fedezetet. Kétségtelen tény, hogy ez az állapot hosszútávon nem tartható fent, ezért olyan adópolitika megvalósítására van szükség, mely biztosítja a közszolgáltatások minél magasabb szintű megtérülését, lehetőség szerint minél kisebb adóteher-növekedéssel, mindvégig szem előtt tartva az egyenlő közteherviselés és igazságosság alapelvét.

- 16 -


IV. JELENLEGI ADÓRENDSZER BEMUTATÁSA

Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén 1991-92-ben vezették be a helyi adók közül az építményadót, a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót, amelyek– igaz többször is módosítva, vagy új rendeletet alkotva – a mai napig is bevezetett helyi adónak minősülnek. 2011. évben került bevezetésre a telekadó.

Építményadó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 11.§-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, illetve az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

A Htv.-ben előírt adómentességeken túl Pécs Önkormányzatának adórendelete alapján mentes az építményadó alól: a lakás 65 m2 hasznos alapterületig, illetve a lakóház 80 m2 hasznos alapterületig, ha a lakás hasznos alapterülete a 65 m2-t, illetőleg a lakóház hasznos alapterülete a 80 m2-t meghaladja, a lakásban, illetőleg a lakóházban állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők után személyenként 15 m2, a nagycsaládosok esetében kérelemre 25 m2 alapterület adómentes.

Az előzőekben meghatározott adómentesség – a tulajdonos választása szerint – egy lakóingatlan után adható a tulajdonos tulajdoni hányada erejéig, függetlenül attól, hogy a tulajdonos teljes vagy résztulajdonnal rendelkezik az ingatlanban. Az Önkormányzat Közgyűlése az adó mértékét az alábbiak szerint határozta meg: Lakás, lakóház esetén az adómentes részt meghaladó hasznos alapterület után az adó évi mértéke 450 Ft/m2. - 17 -


A nem vállalkozó magánszemély tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló építmény esetén – kivéve a gépkocsi tárolót – az adó évi mértéke 450 Ft/m2. A vállalkozó magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, a külföldi magánszemély és a szervezet tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló építmény esetén – kivéve a gépkocsi tárolót – az adó évi mértéke 500 Ft/m2. A gépkocsi tároló esetén az adó évi mértéke 300 Ft/m2. Teremgarázsok után az adó évi mértéke egységesen 200 Ft/m2.

Strengths/Erősségek Jól modellezhető Tervezhető Vagyont adóztatja (nem titkolható el)

Weaknesses/Gyengeségek Mentességi rendszer bonyolultsága Osztatlan közös ingatlanok adózása Adóalany magánszemélyek relatív magas száma Változások nyomon követése nehézkes Adótárgyak, fogalmak törvényi meghatározása nem egyértelmű Mentességek széles köre Társhatóságoknak nincs tájékoztatási kötelezettsége

Ellenőrzésére megfelelő adatbázisok vannak Rendeleti úton széleskörű differenciálási/változtatási lehetőség Széles adózói kör Megállapítása objektív

Építményadó SWOT analízise Opportunities/Lehetőségek Adóbevétel növelhető Igazságosabb adóztatás kialakítása Vállalkozási célú építmények magasabb tétellel történő adóztatása Adóztatás változtatásával az adózók ösztönözhetőek a változások ingatlan nyilvántartási bejegyzésére is Bevételt növelhet az elmulasztott bevallásokra bírsággal történő felhívás

Threats/Veszélyek Vállalkozások elvándorlása Fizetési morál romlása Pontatlan adatbázis adatok Adózói elégedetlenség Növekvő számú méltányossági/Fizetési könnyítés iránti kérelem Bevallási hajlandóság romlása

A vagyoni típusú adók körébe tartozó építményadó részesedése a helyi adóbevételeken belül 2008. évben 15,16%, 2009. évben 15,06% és 2010. évben 17,22% volt.

Az Önkormányzat által bevezetett mentességi rendszer alapján – ahogy a következő táblázat jól szemlélteti – közel 30.000 db építmény után egyáltalán nem fizetnek építményadót.

- 18 -


Adómentes lakás

23.655 db

Adómentes lakóház

5.734 db

2011. január 1-től az építményadó mértékének törvényi felső határa 1.100 Ft/m2, az indexált (inflációval növelt) mérték 1.580 Ft/m2. A Pécsett jelenleg hatályos adómértékek a maximálisan kivethető adómérték harmadát sem érik el.

A Megyei Jogú Városokat érintő felmérés alapján látható, hogy Pécs területén a legalacsonyabb a vállalkozásoktól befolyó építményadó aránya.

Pécs építményadóról szóló rendelete alapján a magánszemélyek részére túlságosan összetett mentességi rendszer van bevezetve, mely különösen nehezen kezelhető az ún. osztatlan közös ingatlanok esetén. Mivel a Htv. építményadó esetén lehetővé teszi eltérő mértékek, kedvezmények, mentességek alkalmazását, az önkormányzatok széleskörű felhatalmazással és szabályozási lehetőséggel rendelkeznek. Különösen igaz ez a természetes személyek tulajdonában, használatában lévő építményekre, hiszen itt korlátlan felhatalmazása van a testületeknek.

- 19 -


Arányosabb teherviselést jelentene, ha a magánszemélyek tulajdonában lévő lakások és lakóházak utáni építményadó mentességek megszűnnének, és ezen adótárgyak is adóztatásra kerülnének egy kedvezményes adómértékkel. Ezáltal az építményadó vonatkozásában eddig nem adóztatott magánszemélyek bekerülhetnének a helyi adót fizetők körébe, s így az Önkormányzat jelentős bevételre tehetne szert anélkül, hogy aránytalan adóterhet róna a lakosságra.

Telekadó

Pécs illetékességi területén 2011. január 1. napjától került a telekadó bevezetésre, a telekadóról szóló 48/2010. (XII.20.) sz. rendelet értelmében.

A telekadó hatálya alá tartozik az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén annak jogosultja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adó alapja az önkormányzat közgyűlésének döntése értelmében a telek m2-ben számított területe. A telekadó évi mértéke 1 m2 - 1500 m2 adóalap esetén 0 Ft/m2, 1501 m2 adóalaptól az 1500 m2 feletti rész után 5 Ft/m2.

Az önkormányzat rendelete a Htv.-ben szereplő mentességeken felül további mentességeket is biztosít, amelyek azonban csak a nem vállalkozó magánszemélyt illetik meg.

A rendelet szerint adómenetes a telek, ha: helyi védelem alatt áll, a telken azonos helyrajzi számon található, nem vállalkozási célú építménye után az adóalanyt ugyanarra az adóévre vonatkozóan építményadó fizetési kötelezettség terheli, illetve, a telek a vételt követő négy éven belül jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező lakóépülettel beépítésre kerül.

- 20 -


Weaknesses/Gyengeségek

Strengths/Erősségek Jól modellezhető Tervezhető Vagyont adóztatja (nem titkolható el)

Nem költséghatékony Telekspekuláció kiszűrésére nem alkalmas Magas adminisztratív költség Zavaros, hiányos törvényi szabályozás Túl széles körű törvényi mentesség

Ellenőrzésére megfelelő adatbázisok vannak Nagy adózói kör Megállapítása objektív Telek kapcsán történt változások folyamatosan nyomon követhetőek (bontás/építés)

Az előírt adó nem egyenesen arányos az adófizető teherviselési képességeivel

Telekadó SWOT analízise Opportunities/Lehetőségek Adóbevétel növelhető

Threats/Veszélyek Fizetési morál romlása

Több adósáv kialakítása Nagy területű telkek magas összegű adófizetése Sok bevallatlan, feltárható telek Városkép javítása befolyásolható általa

Pontatlan adatbázis adatok Módosítás esetén kezelhetetlen mennyiségű dömping bevallás Telek ingatlanoktól való megválási szándék növekedés, piaci egyensúly felborulása Adózói elégedetlenség

A telekadó 2011. januári bevezetése óta körülbelül 16.000 db bevallás került feldolgozásra, melyek alapján az előírt telekadó összege nagyságrendileg 36 millió forint. A jelentős adminisztráció, anyag- és postaköltség miatt a jelenlegi rendszerben történő fenntartása nem hatékony. Az Önkormányzat által meghatározott adómérték az 1500 m2–t meghaladó telkek esetén a törvényi maximum 1,7 %-ának felel meg, alkalmatlan arra, hogy az évek óta jelentős beépítetlen építési területekkel rendelkező tulajdonosokat a beruházás megkezdésére bírja, illetve a városkép javulását befolyásolja. A telekadó mértékének emelése tehát nem csupán forintális haszonnal járna, hanem más egyéb pozitív hatása is lenne a Város vonatkozásában.

Helyi iparűzési adó

A helyi adóbevételek meghatározó részét a helyi iparűzési adó teszi ki. A helyi iparűzési adó az Önkormányzat illetékességi területén állandó jelleggel végzett tevékenység révén meghatározó az adóbevételek körében, rendszeresen 80 % feletti részesedési arányt produkál.

- 21 -


A Htv. 35. §-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat, de az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértékét az adóalap 2 %-ában állapította meg, valamint adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/amelynek a számított adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

Az alábbi táblázat a 2010. évről benyújtott éves iparűzési adóbevallások alapján készült, amely az adómentes és adóköteles bevallások számát és arányát mutatja:

Adómentes bevallások száma

10 192 db

62,23%

Adóköteles bevallások száma

6 186 db

37,77%

16 378 db

100,00%

Bevallások összesen

A 2010. évről benyújtott éves iparűzési adóbevallások alapján megállapítható, hogy azok több, mint 60 %-a adómentes, az így kieső adóbevétel pedig közel 145 millió forint.

A helyi iparűzési adó rendelet esetleges módosításával meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az idáig mentesülő adózók is részt vállaljanak a költségvetési egyensúly megteremtésében és a Város likviditásának biztosításában, mindamellett, hogy a továbbiakban is részesülnek bizonyos fokú és mértékű kedvezményben a mikro- és kisvállalkozások. - 22 -


Idegenforgalmi adó

A Htv. 30.§. alapján adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Az adó alapja a Htv. 32.§-a alapján: a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső  szállásdíj, ennek hiányában,  a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték.

Az érvényesíthető adómaximum 2008. évben 361 Ft/fő/vendégéjszaka, 2009. évben 389 Ft/fő/vendégéjszaka, 2010. évben 413 Ft/fő/vendégéjszaka volt, 2011. évre vonatkozóan 431 Ft/fő/vendégéjszaka.

Pécs Város Önkormányzatánál az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, mértéke személyenként és vendégéjszakánként 350 Ft. Az idegenforgalmi adó 0,61-0,9 % körüli részesedése az összes adóbevételből nem meghatározó a Város forrásai között.

Az alábbi táblázat az idegenforgalmi adó változását mutatja be a 2006 – 2010. évek vonatkozásában.

2006. év Idegenforgalmi adó bevétel

2007. év

23 918 eFt

119 621 db

2009. év

2010. év

27 837 eFt

51 906 eFt

46 572 eFt

68 925 eFt

116,39%

186,46%

89,72%

148,00%

141 860 db

152 087 db

127 551 db

195 475 db

118,59%

107,21%

83,87%

153,25%

Változás (Bázis=előző év) Adóköteles vendégéjszakák száma

2008. év

Változás (Bázis=előző év)

A 2010. évi jelentős vendégéjszaka szám, illetve bevétel növekedés az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatnak volt köszönhető.

- 23 -


Ezen adónemből származó bevétel növekedés érdekében szükséges a Htv-ben biztosított adómaximumhoz közeli adómérték alkalmazása a helyi adórendeletben, továbbá az apparátus fokozott és folyamatos ellenőrzési munkája az adóbeszedés hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében.

- 24 -


V.

MODELL-SZÁMÍTÁS

A korábbiakban felvázolt helyzet alapján az alábbiakban javaslatot teszünk egy új adópolitika, adókoncepció kialakítására.

ÉPÍTMÉNYADÓ

Az új adópolitika irányvonalainak kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy tarthatatlan az az állapot, hogy jelenleg közel 30.000 darab lakás, illetve családi ház élvez építményadó-mentességet, mely ugyanúgy vagyontárgynak minősül, mint a gépjármű.

A jelenlegi építményadóztatási rendszert szemlélteti az alábbi táblázat:

Megnevezés Második v. többedik lakás v. családi ház Egyéb alapadóval adózó építmény Nem vállalkozó nem lakáscélú építménye

Adóköteles terület

Teljes terület Adómérték 2011.

Összadó 2011. évi kivetés alapján

209 886 m2

209 886 m2

450 Ft/m2

94 448 892 Ft

155 109 m2

155 109 m2

450 Ft/m2

69 799 177 Ft

5 816 m2

5 816 m2

450 Ft/m2

2 603 583 Ft

Adóköteles lakás (65m2 feletti része) + létszámkedv.

98 733 m2

439 436 m2

450 Ft/m2

44 430 036 Ft

Adóköteles lakóház (80m2 feletti része) létszámkedv.

371 499 m2

1 121 723 m2

450 Ft/m2

167 174 636 Ft

Garázs

306 918 m2

306 918 m2

300 Ft/m2

89 216 123 Ft

Teremgarázs

32 633 m2

32 633 m2

200 Ft/m2

6 500 457 Ft

1 819 593 m2

1 836 249 m2

500 Ft/m2

905 468 804 Ft

Adómentes lakás (65m2 alatti) + létszámkedv.

0 m2

1 108 877 m2

0 Ft/m2

0 Ft

Adómentes lakóház (80m2 alatti) + létszámkedv.

0 m2

262 413 m2

0 Ft/m2

0 Ft

Vállalkozói célú építmény

Nagycsaládos lakás, lakóház Egyéb mentes (törv. mentességek) ÖSSZESEN:

3 467 m2

49 074 m2

450 Ft/m2

1 560 265 Ft

139 078 m2

145 856 m2

0 Ft/m2

0 Ft

3 142 734 m2

5 673 991 m2

1 381 201 973 Ft

Figyelemmel az építményadó helyzetelemzésénél korábban már leírt tényekre, problémákra az alábbi átrendezés elvégzésével a jelenlegi szinthez képest több, mint 1,5 milliárd forintos bevétel növekedés érhető el.

Az arányosabb teherviselés érdekében a lakáscélú építmények eddigi mentességi rendszerének a megszüntetése indokolt úgy, hogy 80 m2 hasznos alapterületig egy kedvezményes 200 Ft/m2-es adómérték kerülne bevezetésre, az e feletti részre pedig megmaradna a jelenlegi 450 Ft/m2-es adótétel. - 25 -


A jelenlegi generális mentességi rendszer teljes megszüntetése a korábban felvázolt és SWOT analízissel is kiértékelt problémákra egyaránt megoldást eredményez.

Vállalkozási célú építmények tekintetében megkülönböztetésre kerülne a történelmi belváros és környéke és az ezen a területen kívül eső építmények (külváros). A történelmi belváros és környékén az adó mértéke 1.200 Ft/m2 lenne, a külvárosban pedig egy ennél kisebb, 1.000 Ft/m2 adómérték kerülne bevezetésre. Mivel a vállalkozások vagyontárgyai nem kapcsolódnak közvetlenül a bevételszerző tevékenységhez, ezáltal az építmény, mint vagyon adóztatható.

A korábbiakban az egyes adónemek helyzetelemzésénél már megemlítésre került, hogy a Megyei Jogú Városok között Pécs esetében a legkisebb a vállalkozásokat érintő építményadó aránya a teljes építményadó összegéből. Az 1.000 Ft/m2-es és az 1.200 Ft/m2-es javaslat sem közelíti meg az indexált maximális adómértéket. A nem vállalkozási célú egyéb építmények esetén az adó mértéke egységesen 300 Ft/m2 lenne, kivéve a teremgarázsokat, ahol megmaradna a jelenlegi 200 Ft/m2-es adótétel.

Az előzőekben leírt változtatások által elérhető építményadó bevétel összetételét szemlélteti a következő táblázat.

Megnevezés

Számolt adó 2012. évre

Lakás célú építmény

845 110 647 Ft

Egyéb alapadóval adózó építmény

46 532 790 Ft

Nem vállalkozó nem lakáscélú építménye

1 744 872 Ft

Garázs

92 075 475 Ft

Teremgarázs

6 526 670 Ft

Vállalkozói célú építmény (Történelmi belváros és környéke) Vállalkozói célú építmény (Külváros)

359 927 736 Ft 1 557 238 050 Ft

ÖSSZESEN:

2 909 156 240 Ft

- 26 -


A megszűnő mentességi rendszer helyett a „nagycsaládosok” és az egyedül élő 65. év feletti adóalanyok részére kedvezmény kerülne bevezetésre.

Az építményadó növelésének további kiegészítő alternatív lehetősége az ellenőrzési tevékenység fokozása, megállapításainak realizálása és a hiányzó építményadó bevallások benyújtatása.

TELEKADÓ

Telekadó esetén mindenféleképpen módosítás szükséges, mert ahogy azt már a korábbiakban is leírtuk, a jelenlegi alacsony adómérték és alacsony adókulcs a racionalitás és ésszerűség legkisebb szikráját sem hordozza magában.

A telekadó alapjának számításánál arra kell figyelemmel lenni, hogy az adómentes telekrész csak a telekadó-köteles – az ingatlan teljes alapterületének épülettel vagy műtárggyal lefedett telekrész nagyságával csökkentett – ingatlanrészre vonatkozhat. Tehát telekadó szempontjából adóköteles az az ingatlan is, amelyen épület, építmény található, de a telek teljes területét elsőként csökkenteni kell az épülettel, építménnyel (műtárggyal) lefedett telekrész nagyságával. Majd a "maradvány" telekrészből, azaz az adóalapból kell levonni a törvényi, valamint a rendeleti szabályozás következtében mentes telekrészek (együttes) nagyságát, melyek közül az egyik legfontosabb mentesség az épület, építmény hasznos alapterülete, mely egy többszintes lakóház esetén akár több száz négyzetméter is lehet. Ilyen jogcímen levonható telekrész csak a teljesen üres, beépítetlen telkek esetében nincs.

A jelenleg kidolgozásra kerülő koncepció szerint megkülönböztetésre kerülne három körzet, mely közül az első lefedné az építményadónál javasolt történelmi belváros és környéke területrészt, a II. körzet egy ezen kívüli sávot tartalmazna, a III. körzet pedig az I. és II. körzeten kívüli belterületi területrészt tartalmazná. Az I. és II. körzetben megszűnne az 1 500 m2-ig terjedő 0 Ft-os adókulcs.

- 27 -


Sávosan progresszív adózással az alábbi adómértékek kerülnének bevezetésre körzetenként:

I. körzet 1-700 m2 adóalap esetén 50 Ft/m2, 701-1500 m2 adóalap esetén 35 000 Ft és a 700 m2 feletti rész után 100 Ft/m2, 1501-3000 m2 adóalap esetén 115 000 Ft és az 1500 m2 feletti rész után 150 Ft/m2, 3001-5000 m2 adóalap esetén 340 000 Ft és a 3000 m2 feletti rész után 200 Ft/m2, 5001 m2 adóalaptól 740 000 Ft és az 5000 m2 feletti rész után 280 Ft/m2.

II. körzet 1-700 m2 adóalap esetén 30 Ft/m2, 701-1500 m2 adóalap esetén 21 000 Ft és a 700 m2 feletti rész után 75 Ft/m2, 1501-3000 m2 adóalap esetén 81 000 Ft és az 1500 m2 feletti rész után 100 Ft/m2, 3001-5000 m2 adóalap esetén 231 000 Ft és a 3000 m2 feletti rész után 150 Ft/m2, 5001 m2 adóalaptól 531 000 Ft és az 5000 m2 feletti rész után 200 Ft/m2.

A III. körzetben (külváros) ugyancsak sávosan progresszív adómérték kerülne bevezetésre, megtartva a jelenlegi adórendelet szerinti 1500 m2-ig tartó 0 Ft/m2-es adókulcsot: 1-1500 m2 adóalap esetén 0 Ft/m2, 1501-3000 m2 adóalap estén az 1500 m2 feletti rész után 10 Ft/m2, 3001-5000 m2 adóalap esetén 15 000 Ft és a 3000 m2 feletti rész után 30 Ft/m2, 5001 m2 adóalaptól 115 000 Ft és az 5000 m2 feletti rész után 60 Ft/m2.

A rendelkezésre álló telekadó bevallási nyilvántartás alapján a fenti, területek szerinti adómértékeket figyelembe véve az alábbi táblázat szemlélteti a 2012. évre kalkulált telekadó bevételt.

- 28 -


I. körzet

Telkek száma

Fizetendő adó

2

449 db

681 150 Ft

2

11 db

1 734 907 Ft

2

4 db

730 000 Ft

2

4 db

1 992 330 Ft

5001 m -től Összesen

1 db

2 137 760 Ft

469 db

7 276 147 Ft

II. körzet

Telkek száma

Fizetendő adó

1-700 m 701-1500 m 1501-3000 m 3001-5000 m 2

2

565 db

1 911 979 Ft

2

28 db

1 125 443 Ft

2

2 db

307 300 Ft

2

1 db

456 450 Ft


1 db

3 474 600 Ft

597 db

7 275 772 Ft

1-700 m 701-1500 m 1501-3000 m 3001-5000 m 2

III. körzet

Telkek száma

Fizetendő adó

2

11 007 db

0 Ft

2

643 db

3 205 908 Ft

2

167 db

6 659 358 Ft


268 db

368 662 543 Ft

12 085 db

378 527 809 Ft

Mindösszesen

13 151 db

393 079 728 Ft

1-1500 m 1501-3000 m 3001-5000 m 2

A jelenlegi építményadó fizetéshez kapcsolódó adómentesség megszűnne a teljes körű adóztatást torzító hatása miatt.

Őstermelő, de a helyi adó törvény szempontjából vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalanyok részére 50 %-os mértékű adókedvezmény kerülne bevezetésre, amennyiben a terület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll.

A felvázolt körzetesítéssel igazságosabb és a tényleges telekértéket is figyelembe vevő telekadóztatás valósulhat meg.

- 29 -


IPARŰZÉSI ADÓ Költségvetési szempontból a legmeghatározóbb szerepe a helyi adók közül továbbra is a helyi iparűzési adónak van. Az önkormányzatoknak azonban ebben az adónemben van a legkisebb mozgástere a rendeletalkotás területén, mely a Htv. szerinti adómérték meghatározásra, illetve a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapig tartó adómentesség, adókedvezmény megadására korlátozódik.

Pécs illetékességi területén jelenleg a maximális adómérték van bevezetve, 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapig tartó adómentességgel. A korábban már részletezettek szerint a 2010. adóévről bevallást benyújtó vállalkozások nagy száma adómentességet élvez.

A Város jelenlegi anyagi helyzetében elengedhetetlen, hogy ezen vállalkozások is hozzájáruljanak a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, ezért javasoljuk a 2,5 millió forintos mentes értékhatár eltörlését, azonban tekintettel a mikro- és kisvállalkozások gazdaságban betöltött szerepére 50 %-os mértékű adókedvezmény bevezetését javasoljuk azon vállalkozók részére, amelyek vállalkozási szintű adólapja nem haladja meg az 1 millió forintot.

Mentesség/kedvezmény

Darabszám

Összeg

2,5 millió forint alatti mentesség

10 192 db

144 673 056 Ft

1 millió forint alatti kedvezmény (50%)

6 856 db

17 905 537 Ft

Jól látható, hogy a megszűnő adómentességgel és az új adókedvezmény bevezetésével több, mint 125 millió forintos többletbevétel realizálható úgy, hogy a korábban mentes vállalkozások több mint 67 %-a továbbra is kedvezményben részesülne, de kedvezményes adózással mégis kismértékű adóbefizetéssel hozzájárulna a Város költségvetéséhez, hiszen tevékenységét itt végzi.

- 30 -


IDEGENFORGALMI ADÓ

Az Európa Kulturális Fővárosa cím miatt a Pécsre látogatók száma és az idegenforgalmi adó jelentősége is növekedett 2010. évben. A rendezvénysorozat következtében új szállodák is épültek és egyre több turisztikai jelentőségű esemény szerepel a város programkínálatában, melyek nagyszámú, akár több tízezres hazai és külföldi vendégforgalmat generálnak. Az ezáltal itt eltöltött vendégéjszakák pedig az idegenforgalmi adó növekedését eredményezhetik az elkövetkező években is.

Természetesen nehéz előre jelezni egy – több ismeretlen tényezőtől is függő – jövőbeni vendégéjszaka számot, azonban az alábbi diagram szerinti lineáris trendszámítás jó megközelítési lehetőséget biztosít erre vonatkozóan. A diagram a 2011 – 2012. évekre tehát egy várható darabszámot vetít elő a vendégéjszakák vonatkozásában.

250 000 db 195 475 db 200 000 db 141 860 db

150 000 db

188 539 db

202 278 db

152 087 db 127 551 db

119 621 db

R² = 0,763

100 000 db

50 000 db

0 db 2006

2007

2008

2009

2010

2011*

2012*

2011. évtől a valorizációval növelt adómaximum tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó esetén akár 431 Ft/vendégéjszaka is lehetne. 2008. évtől Pécs illetőségi területén alkalmazott adómérték 350 Ft/vendégéjszaka, ezért javasoljuk az adó mértékének 400 Ft/vendégéjszakára történő emelését.

- 31 -


Évek

Adóköteles vendégéjszakák száma

Adómérték

2006.

119 621 db

200 Ft/vendégéjszaka

Adóelőírás/várható adóelőírás 23 924 200 Ft

2007.

141 860 db


28 372 000 Ft

2008.

152 087 db


53 230 450 Ft

2009.

127 551 db


44 642 850 Ft

2010.

195 475 db


68 416 250 Ft

2011.

188 539 db


65 988 475 Ft

2012.

202 278 db


80 911 360 Ft

Az így elérhető bevételnövekmény megfizetése nem a helyi lakosságot és vállalkozásokat terheli, hanem azon magánszemélyeket, akik az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltenek. A vendégéjszakánkénti mindössze 50 Ft-os növekedés a szállásdíjak arányában nem jelent mérvadó változást az ide látogatók kiadásai között.

- 32 -


VI. ÖSSZEGZÉS

Az előzőekben bemutatott számítások alapján 2012. évben helyi adók tekintetében az alábbi előirányzat-növekedés tervezhető.

Adónem

2011. év Előirányzat

Építményadó

2012. év Előirányzat terv

1 350 000 000 Ft

2 800 000 000 Ft

Telekadó

30 000 000 Ft

350 000 000 Ft

Idegenforgalmi adó

50 000 000 Ft

80 000 000 Ft

Iparűzési adó

6 250 000 000 Ft

6 600 000 000 Ft

Gépjármű adó

1 000 000 000 Ft

1 090 000 000 Ft

Pótlék és Bírság

60 000 000 Ft

80 000 000 Ft

Talajterhelési díj

1 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Összesen:

8 741 000 000 Ft

Növekmény (Bázis=2011)

11 001 000 000 Ft 2 260 000 000 Ft

A megalkotandó rendeletek elkészítése során fontos szempont kell legyen, hogy a generális mentességek adásának jelenleg nincs relevanciája, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az adó megfizetésének nehézsége esetén ne lehessen egyedi, diszkrecionális mentességeket adni, illetve adókedvezmények kerülnének bevezetésre az új adórendszerben.

Tisztában kell lenni azzal, hogy az előzőekben kalkulált bevételi előirányzat az Adóügyi Osztály apparátusának a korábbiaknál is nagyobb munkaleterheltségét fogja eredményezni. Az elérendő cél érdekében növelni kell az ellenőrzések számát, a végrehajtási tevékenységnek sokkal magasabb hatékonysággal kell működnie, és a be nem vallott adótárgyak tekintetében adófeltárási tevékenységet kell végezni.

Az új adókoncepció bevezetése által realizálható bevételi többlet a Város hitelállományának csökkentésére fordítható. Ezáltal a Város stabil, fenntartható önkormányzattá válhat, ahol érdemes vállalkozni és érdemes élni. A kívánt állapot eléréséig azonban valamennyi érdekeltnek az áldozatvállalására és megértésére van szükség.

- 33 -

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents