Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerségi

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerségi Terve Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Tervének elkészítéséhez 2013. november

1

1 JOGI HÁTTÉR, ELŐZMÉNYEK

 A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet  A 8/2012 (01.19) határozat alapján létrejön a településfejlesztési koncepció előkészítésére és a tervezési folyamat irányítására a Koordinációs Testületet a Városkooperáció részvételével  Új koncepció elkészítésének 62/2012 (02.23) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott folyamatterve. (E terv értelmében a Városkooperáción keresztül a társadalmi szereplők részvételével alakul a koncepció.)

2 A PARTNERSÉG SZEREPE A TERVEZÉSI FOLYAMATBAN Az év első felében elkészült a Településfejlesztési koncepció Megalapozó tanulmánya. A tanulmánykészítés már eleve tartalmazta azokat a szemléleti alapokat, amelyek érvényre jutásától azt várjuk, hogy a város képessé válik a hosszú távú fenntartható fejlődésre. A legfontosabb megközelítések, amelyek a megalapozó és a koncepció-alkotási szakaszban is a gondolkodás alapvető kereteit képezik, a következők: 

A fenntartható fejlődés területei (természeti környezet, épített környezet, gazdaság, társadalom) egyensúlyos fejlődése eredményezheti a fenntarthatóság komplex érvényre jutását, egyik terület sem fejlődhet a többi rovására



A város önfejlődő képességének, fejlődési autonómiájának kialakítása feltétele az éghajlati vagy más változásra való rugalmas válaszoló-képességnek (resiliancenek) és a fejlődési folyamatok tartós fenntarthatóságának



A fejlődés alatt nem mennyiségi növekedést értünk, a minőségi kritériumokat a mennyiségiek elé célszerű helyezni. Ezt a természeti erőforrások szűkössége is indokolja, de a város egyes mennyiségi jellemzőinek csökkenése sem állítható meg rövidtávon. Nem szabad, hagy a város mennyiségi jellemzőinek romlása a minőségi tényezők romlásával is együtt járjon, mert ez lefelé haladó spirált indít2

hat el. Másrészt a mennyiségi tendenciák pozitív irányba történő megfordítása is főként minőségi fejlődési tényezőkkel alapozható meg. 

A múltbeli folyamatok tartósan érvényesülő hanyatló trendjei miatt a településfejlesztési koncepció célkitűzéseit nem ezek előrevetítésére, hanem a fenntartható fejlődés kritériumaiból visszavezetett, annak eléréséhez szükséges folyamatok megtervezésére kell alapozni (Back-casting szemlélet).

A megalapozó tanulmány során a tervezők arra a megállapításra jutottak, hogy a város a legtöbb szempontból ma nem felel meg a fenntarthatóság kritériumának. A felelősség szempontjából rögzítésre került, hogy végső soron –más releváns felelős híján- a város önkormányzata minden lényeges, a város sorsát érintő területen rendelkezik felelősséggel, ott is, ahol közvetlen kompetenciákkal nem rendelkezik (pl. gazdaság, oktatás). A szükséges beavatkozások nagyságrendje megköveteli, hogy a tervezés és a tervek megvalósítása széles társadalmi alapokra helyeződjön, mivel a változás mértékéből adódó feladatok nagyságrendje, hatóköre meghaladja a közvetlen önkormányzati kapacitásokat. A hagyományos gondolkodásmód és gyakorlat sem a városvezetés, sem a lakosság részéről nem vezethet kielégítő eredményre. A vezetés által megfogalmazott cél: hogy „Pécs olyan város legyen, ahol jó élni”, azt is igényli, hogy a jó életre vonatkozó társadalmi igényeket ismerje, bizalmon alapuló kapcsolat épüljön fel a lakosság és a vezetés között, s a városi „jóllétet” meghatározó szereplők („érintettek”, „stake-holderek”) felelősen bevonásra kerüljenek a tervezési folyamatba és a megvalósításba egyaránt. Ehhez az igényhez a „jó kormányzás” elve illeszkedik legjobban. A megalapozó vizsgálat egyik leglényegesebb újdonságának tekinthető, hogy foglalkozott a fenntarthatósági területek egymásra hatásának kérdésével. Ennek értelme, hogy amint az életben, a tervezésben is a maguk komplexitásában jelenjenek meg a jövőt, a jóllétet alapvetően meghatározó témakörök. Ezért olyan érzékeny kulcsterületek azonosítására törekszünk, amelyek széles hatásterületen befolyásolják a város lakosságának jóllétét. Ezek azonosítását követően szükséges bevonni a megoldási módok tervezésébe, majd azok megvalósításába mindazokat a szereplőket, akik vagy a feltételrendszer alakítása vagy a működés, a használat oldaláról gyakorolnak lényeges befolyást az eredmé3

nyességre. E szemlélet alapján kerül kialakításra a partnerek széles köre, s kerülnek bevonásra a tervezési és/vagy a megvalósítási szakaszban. Azokat a szakmai köröket, akik a fizikai vagy szellemi alap-feltételrendszer oldaláról határozzák meg az eredményességet, már a tervezési szakaszba is be kell vonni. (Pl. közüzemi szolgáltatók, a legjelentősebb foglalkoztatók, a város sikerességét alapvetően befolyásoló Egyetem, a legaktívabb városfejlesztési szakmai civil kör.) A partnerség az ő esetükben a tervezési szakaszban történő együttgondolkodást, közös alkotó munkát jelent. Egy kissé szélesebb körben az e partnerek bevonásával dolgozó tervező mag által kidolgozott megoldások, javaslatok szélesebb körben való megmérettetése a partnerségi feladat. Ez tájékoztatást, véleménykérést és –cserét, a visszajelzések figyelembe vételét jelenti. A széles közvélemény számára is nyílnak csatornák az érzékeny kérdések véleményezése, javaslattételi lehetőségek keretében. A partnerség folyamatát az 1. ábra teszi áttekinthetővé. A partnerségi folyamat kifejezett célja, hogy a tervezésbe bevonásra kerülő szakmai kör tudását, tapasztalatait hasznosítsa, a programmal való azonosulását és felelősségérzetét, közvetítői szerepét erősítse, építsen közösségépítő kapacitásukra, nem célja azonban, hogy csökkentse a hivatalból megbízott tervezői kör felelősségét a jó minőségű, határidőre elkészülő munka vonatkozásában, és a partnerek tevékenysége semmilyen tekintetben nem váltja ki a szakmai tervezést. Ebben az értelemben a hivatalos tervezői kör köteles számításba venni a partnerség keretében felmerülő javaslatokat, ötleteket a szakmai koncepció minőségének javítása, esetleges alternatív pályák felrajzolása céljából, de a partnerségi szervezetek, fórumok nem bírálják felül a tervezők szakmai koncepcióját. Ugyanakkor a mély és széles körű bevonás következtében a partneri kör véleménye nem kerülhető meg a tervezés folyamatában. A cél a konszenzusos megoldások kidolgozása. Akár az elfogadás, akár a releváns alternatívák közti választás döntése a megbízói oldal kompetenciája marad.

4

1. ábra: A stratégia-készítés partnerségi folyamata

5

3 A PARTNERSÉGI TERV ALAPJÁT KÉPEZŐ KONCEPCIÓ-TERVEZÉSI FOLYAMAT ÉS PARTNERSÉGI KAPCSOLÓDÁS A Partnerségi terv a Településfejlesztési koncepció folyamattervére épül, annak és az IVS megvalósítását támogatja. A koncepció tervezését előkészítette a Megalapozó tanulmány készítése, melynek eredményei képezik a Koncepció helyzetelemzési részének alapját. Az alábbi ábra alapján áttekinthetőek a folyamat eddig elvégzett és a továbbiakban az Ajánlattevők által tervezett részfolyamatai, elemei.

6

2. ábra: A koncepció-készítés folyamata

Vízió: A város, ahol jó élni C É L K É P Z É S

Back-casting

Távlati cél: fenntartható fejlődésre képes város

Specifikus cél 1.: (pl.: versenyképes, innovatív)

Specifikus cél 2. (pl.: lakosság-vonzó és lakosságmegtartó, különösen a fiatalok vonatkozásában

STRATÉGIAI UTAK KIDOLGOZÁSA

Prioritás 1.

V I Z S G Á L A T

Specifikus cél …n. (pl.: fenntartható épített és természeti környezet, ahol jó élni)

Prioritás …z

Prioritás ….

KOMPLEX PARTNERSÉGI TEAM-EK MUNKÁJA: STRATÉGIAI UTAK KIDOLGOZÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN (1-1 CSOPORT/TÉMAKÖR)

1. sz. Komplex interdiszciplináris) stratégiai témakör partnerségi munkacsoportja

… j. sz. Komplex (interdiszciplináris) stratégiai témakör partnerségi munkacsoportja

2. sz. Komplex (interdiszciplináris) stratégiai témakör partnerségi munkacsoportja

Célszerű stratégiai irányok M E G A L A P O Z Ó

Specifikus cél …k... (pl.: pénzügyigazdasági tekintetben önfenntartó)

Jelmagyarázat: A kitöltés befejezett műveletre utal

SWOT-analízis

 Kiemelt tényezők fenntarthatósági állapot-értékelése  Kiemelt tényezők stratégiai rugalmasságának értékelése (reakcióidő, költségrugalmasság, stb.)

Kérdőíves szakértői megkérdezés Komplex (interdiszciplináris), meghatározó stratégiai csomópontok kiválasztása

Kiemelt fenntarthatósági tényezők kereszthatás-elemzése

Kiemelt tényezők azonosítása a fenntarthatósági vizsgálat keretében, backcasting szemléletben

Kiválasz-tás helyességének ellenőr-zése

Kiemelt térszerkezeti jellemzők („mentális térkép”) 7

A fenti ábra az áttekinthetőség érdekében csak a legfőbb stratégiai lépéseket mutatja be, nem tér ki minden részletre, amelyeket a munka keretében érinteni kell. (A részletesebb, az Ajánlatkérésnek és a 314/2012 (XI.18.) kormányrendeletnek megfelelő részletezés a mellékelt időütemezésben található.) A jelen feladatot megelőző Megalapozó tanulmány helyzetfeltáró része a vonatkozó kormányrendelet tagolásának megfelelően készült. Az elemzés és értékelés alapvető megközelítését a fenntartható fejlődés fő területei (természeti környezet, épített környezet, gazdaság, társadalom) képezték, ezeken belül azonosításra kerültek a meghatározó tényezők. A munka a SWOT elemzés alapján meghatározta a célszerű stratégiai fejlesztési irányokat, értékelte, hogy a város jelenleg mennyire felel meg a fenntartható fejlődés követelményeinek a kiválasztott meghatározó tényezők területén, valamint megvizsgálta, hogy e területek mekkora rugalmasságot mutatnak a stratégiai beavatkozásokra a reakcióidő és a költségérzékenység tekintetében. Ez utóbbi munkarész már részben partnerségi együttműködés eredménye. A Megalapozó tanulmány készítése idején nem álltak rendelkezésre a 2011-es népszámlálás adatai, valamint olyan településsoros gazdasági adatok, amelyek javíthatják a helyzetelemzés minőségét. Ezeket a koncepciókészítés keretében pótolni kell. Továbbá szükség van az ismeretek bővítésére a társadalom nem anyagi tényezőinek ismerete terén (melyről nem állnak rendelkezésre adatok és felmérések), valamint a gazdaságfejlesztési lehetőségek terén. Szükséges a koncepció térségi összefüggéseinek összehangolása a párhuzamosan készülő megyei programmal is. A munka során célszerű továbbvinni a kereszthatások elemzését, ami azt a lehetőséget rejti magában, hogy az ágazatok párhuzamos feldolgozása mellett helyet kapjon a város életét a legalapvetőbben meghatározó problémák, lehetőségek komplex, interdiszciplináris megfogalmazása és az ezekre adandó stratégiai válaszok kidolgozása. Ez a munka szükségessé teszi, hogy a város társadalmának közös tudását a rendelkezésre álló időkeretek közt a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk. Ennek érdekében komplex összetételű teamek szervezésére és működtetését tervezzük, melyekben az Ajánlattevő szakemberei mellett külső szakemberek is részt vesznek. (Az ábrában 8

„.Komplex (interdiszciplináris) stratégiai témakör partnerségi munkacsoportja” néven szerepelnek.

Az alábbi táblázat a fő tevékenységeket tartalmazza, melyek időbelisége a Mellékletben követhető. A táblázat jobb oldali oszlopában jelezzük, melyek azok a tevékenységek, amelyek során társadalmi partnerekkel való szakmai együttműködésre vagy az információ társadalmasítására van szükség. (A szakértői munkát csak ott tüntetjük fel, ahol a partnerekkel együttműködve történik.)

PARTNERSÉGI Szerkezeti egység

Tevékenység

KAPCSOLÓDÁS T, P

Partnerségi terv készítése 1.

Vezetői összefoglaló elkészítése

2.

Felső vezetői összefoglaló elkészítése

3.

A koncepció eredményeinek rövid, lényegi összefoglalása

T

4.

Helyzetismertetés

T

5.

Koncepcióalkotás

SZ +P + T

Hosszú távú jövőkép és távlati cél bemutatása (Pécs- ahol jó élni-

5.1.

mit jelent?) A jövőkép elérését szolgáló távlati cél (fenntartható fejlődésre ké-

5.2.

pes város)

SZ + P +T SZ + P +T

5.3.

A kidolgozandó forgatókönyv kiválasztása

D

5.4.

A kiválasztott változatról tájékoztatás

T

5.5.

A kiválasztott forgatókönyvnek megfelelő koncepció kidolgozása

5.5.1. 5.5.2.

Az alkalmazandó megközelítések ismertetése

SZ+P SZ

A megközelítések szerinti fő pálya-alternatívák (stratégiai utak) bemutatása

5.5.2.1.

Fenntarthatósági területek szerinti

SZ + P

5.5.2.2.

Térszerkezeti

SZ + P

5.5.2.3.

Interdiszciplináris komplex stratégiai csomópontok szerinti

Sz + P

9

5.6. 5.7. 6.

A stratégiai csomópontok megoldását jelentős stratégiai utak kidolgozása

Sz + P

Stratégiai utak rögzítése, megfogalmazása A megvalósításhoz szükséges szervezeti- intézményi, szervezési, partnerségi feltételek meghatározása

7.

A szükséges településközi koordináció mechanizmusai

8.

Humán erőforrás-fejlesztési stratégia

9.

Befejező műveletek

T, P P T, P

T = társadalmasítás P = partnerségi egyeztetés D= döntés (Koordinációs Testület) SZ= szakértői munka

10

11

4 FELELŐSSÉGI KÖRÖK MEGHATÁROZÁSA. A PARTNERSÉG KIALAKÍTÁSÁNAK HUMÁNERŐFORRÁS-IGÉNYÉRŐL A partnerségi egyeztetés kialakításának és lebonyolításának kiválasztásra kerülő felelősét munkája során segítik a PMJV Polgármesteri Hivatalának munkatársai, és a Városkooperáció munkatársai. A közösségfejlesztő tevékenység potenciális segítői a helyi közösségfejlesztő szakemberek, és a Baranya Megyei Önkéntes Centrum hálózata, valamint a Pécsi Társadalmi Kapcsolatok Intézete Közösségi és Szociális Tanulmányok tanszékének oktatói és hallgatói.

4.1 A szakemberek feladatai a projekt végrehajtása során E feladatokat az NTH módszertani anyagában (Bartal, Bodor, Boros, 2012) közölt elvárt modell alapján tervezzük meg. Ennek megfelelően a főbb munkaformák zárt szakmai és szakértői előkésztő megbeszéléseket és nyílt, személyes és online zajló társadalmi egyeztetést jelentenek. Az információk összegyűjtését, értékelését szakértők végzik el, az eredmények visszacsatolása és ennek a visszacsatolásnak a kommunikációja a projektben résztvevő döntéshozók feladata. A feladatok ennek megfelelően magukba foglalják: 1. a szervezést: Komplex, lokális, interdiszciplináris szakértői-partnerségi teamek, workshopok munkájának megszervezése, a feltételek biztosítása (időpont-egyeztetés, terem, frissítők). A Városkooperáció munkájához való folyamatos, eleven kapcsolódás, kommunikáció biztosítása. 2. a kétoldalú, dialógusra alapozott speciális kommunikációs módszerek (pl. Bohm-féle dialógus) és sajátos, a jövőképre irányuló, megoldás-központú közösségfejlesztő, részvételi módszerek (a fenti módszertani anyag ajánlásának megfelelően a „World Café” és ezen túl pl. az Appreciative Inquiry) alkalmazását. A területi elv szerint szerveződő csoportok találkozóira összesen 2 egymást követő alkalommal, valamint egy visszacsatolási, értékelő és disszeminációs célú „Ahol jó élni…” közösségi záró-konferencián kerül sor. 12

3. A már meglévő weboldal használata mellett kiemelten fontosnak tekintjük az ún. „közösségi média” (social media, elsősorban: facebook) alkalmazását, hiszen a projekt több célkitűzése a fiatalokkal kapcsolatos, akik elsősorban ennek alkalmazására szocializálódtak. (Képzett fiatalok motiválása a helyben maradásra; az egyetem és a város kapcsolatának erősítése; szakképzetlen fiatalok célzott képzései). 4. Az adatok dokumentálása az eredmények megfelelő összesítése, kiértékelése szempontjából alapvető. 5. Az eredmények értékelése, a javaslatok megfogalmazása, értő visszacsatolás a partnerek felé. Ez a bizalom építése szempontjából kulcsfontosságú lépés. A jelen munkaanyagban is alkalmazott forgatókönyvet az NTH szakmai anyagában található alábbi ábra jeleníti meg. Az 1. szakasz már lezajlott; a továbbiakban a többi szakaszhoz rendlehető szereplőket, módszereket, tevékenységeket ismertetjük meg részletesen:

13

A tervezés folyamat és a társadalmi egyeztetés módszerei. Az ábra forrása: Bartal, Bodor, Boros, 2012, 13. NTH módszertani anyag.

5 A PARTNEREK KÖRE A Kormányrendelet 9. Melléklete szerint meghatározott államigazgatási szervek körén túl – akikkel a kapcsolattartás az Önkormányzat lehetősége és feladata – a partnerségi tervbe az alább felsorolt partnerek (mint érintettek, kockázatviselő felek) számára kínáljuk fel a bevonódás lehetőségét. E kör megszólítása a fejlesztésekért való közös felelősségvállalás fontos lépése. Eredményességét befolyásolhatják a jelenlegi várakozások, motivációk, és a múltbeli tapasztala14

tok, valamint a megkeresés választott technikái. (Az elektronikus motivációs levelet szükség esetén telefonos megkereséssel egészítjük ki.) 1. Önkormányzati és állami szervek: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetői, képviselői; Pécs kisebbségi és nemzetiségi önkormányzatai Baranya Megyei Közgyűlés; A területileg érintett országgyűlési képviselők Központi Statisztikai Hivatal Pécs Holding Zrt.; Pécs Rendőrkapitányság, Klebersberg Intézményfenntartó Központ Pécsi Tankerület Baranya megyei Munkaügyi Központ Türr István Kutató- és Képző Intézet, Pécs 2. Pécsi polgárok csoportjai (az időkorlátokra és a hiányzó hagyományokra való tekintettel bevonásuk főként a meglévő civil hálózatok segítségével lehetséges, mind a valós, mind pedig a virtuális térben.) 3. Közszolgáltatást nyújtó vállalatok E-on Energiaszolgáltató Kft. MÁV-start Zrt. Pannon Volán Zrt. Pécs Holding ZRt és a hozzá tartozó közüzemi szolgáltatók Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. 4. A gazdasági élet meghatározó képviselői Baranya Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Mecsekérc Zrt. Dalkia Energia ZRt Pannonpower vállalatcsoportja Pécsi ipari parkok vezetői

15

5. Felsőoktatás, kutatás (a „think tank” szerep, és a közösségi alapú tanulás /Community Based Learning/ bevezetése céljával) A Pécsi Tudományegyetem karait képviselő személyek (vezetők, tudományos szakértők) Hallgatói Önkormányzat Doktorandusz Önkormányzat MTA RKK

6. Meghatározó jelentőségű nonprofit és civil/társadalmi szervezetek, munkacsoportok Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. Városkooperáció Ököváros – ökorégió Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nevelők Háza Egyesület Baranya Megyei Önkéntes Centrum A fejlesztési terv szempontjából releváns tudással rendelkező kisebb, lokális civil szervezetek elsősorban a létrejövő Civil Kapukon keresztül 7. A történelmi egyházak képviselői és egyházi karitatív szervezetek vezetői (pl. Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi csoportja, Baptista Szeretetszolgálat pécsi csoportja stb.) 8. A helyi és az országos média

16

6 MÓDSZEREK 6.1 Kommunikációs és partnerségi tevékenységek Az alábbi táblázat tartalmazza a szükséges lépéseket. Szinte valamennyi csoport esetében szükséges az előzetes tájékoztatás, amelynek a helyzethez illeszkedve az alábbi formáit választhatjuk: 1. meghívó- és motiváló levél elektronikus és/vagy nyomtatott formában (másokat képviselő személyek esetében) 2. kevésbé formális online kommunikáció (fiatalok) 3. személyes, közvetlen motiválás meglévő hálózatokra építve (idősebb pécsi polgárok, esetlegesen az 1. és 2. típusú megkeresésre nem válaszoló személyek esetében). A fenti tartalmakkal és a megalapozó tanulmánnyal, valamint az ITI-k (komplex és integrált területfejlesztés) és a CLLD-k (közösség által irányított helyi fejlesztések), mint fejlesztési eszközök bevezetésének céljával összhangban a fő, komplex problémák és lehetséges megoldások megvitatására kommunikációs – véleményezési - problémamegoldó formációk szervezésére van szükség: 1. Interdiszciplináris, komplex, rendszerszemléletű, problémakezelésre szerveződő partnerségi workshopok, ahová a szakértőkön túl meghívást kapnak a partneri körök tagjai is. Ügyelni kell azonban arra, hogy az így létrejövő csoportok a kezelhető-moderálható méretet ne haladják meg. (5-9 fő között) Ezek a workshopok zárt, strukturált formációk. Összesen minimum 12 ilyen workshop kerül megrendezésre (három csoport, más-más városrészben találkozik minimum négy alkalommal november végétől február elejéig.) Minden alkalommal a dialogikus technikák alkalmazásában jártas moderátor vezeti a beszélgetést, aki gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló időkeretben (maximum kétszer 90 percben) a résztvevők mindegyike elmondhassa véleményét és kapcsolódni tudjon mások ötleteihez, elgondolásaihoz. A workshopok tematizálásáért, szakmai céljainak kitűzéséért és a célok eléréséért a tervezéssel megbízottak felelnek, ennek megfelelően a moderáció nem veszi át a koncepcionális szakmai irányítást.

17

2. a. ) A „Jövőműhely” típusú (azonban az eredeti technikától eltérően ezúttal megoldás-központú) közösségi konferenciák a valós térben szerveződve meghatározott közösségfejlesztő módszerek alkalmazásával, négy különböző csoportban, egyenként kb. maximum négy órában kerülnek megrendezésre. Az alkalmazott speciális technikáknak megfelelően egyszerre 30-50 személy vehet részt ezeken. Egy-egy csoport kettős vezetéssel működhet, két egymást követő alkalommal. Mód van arra, hogy ezek a közösségi konferenciák közelebb hozzák a városi intézmények képviselőit, a döntéshozókat és a lakosságot egymáshoz, ami a „good governance” fontos eleme, növeli a legitimitást és a közös döntések melletti elköteleződést. b.) A nagyobb populációt elérni képes online kommunikáció egyfelől egy weboldalhoz csatlakozó fórumon, másfelől – a fiatalok elérésének céljával – a közösségi médiában szerveződik. Ezek működtetése időben rugalmasan kezelhető. A közösségi média alkalmazásában jártas, lehetőleg kortárs-közeli fiatal szakember koordinátor(ok) közreműködésére van szükség, akik ezt a munkát a Baranya Megyei Önkéntes Centrum önkénteseivel/közösségfejlesztést tanuló, érdeklődő egyetemi hallgatókkal együtt végezhetik. 3. Dokumentáció: A közösségi konferenciák, és az interdiszciplináris team-munka a beszélgetések moderátora a beszélgetések/csoportok vezetésével egyidejűleg nem tud feljegyzéseket készíteni, azonban egyetemi hallgatók (pl. a PTE Társadalmi Kapcsolatok Intézete Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszékének hallgatói) e munkát gyakorlatszerzés céljával vállalhatják, amennyiben egyidejű tanulási folyamataikat képzett szakemberek irányítják. A dokumentáció fontos eleme továbbá az „Információs adatlap társadalmi egyeztetésekhez” c. dokumentum. (NTH, 2012)

Partneri neve

kör Kommunikációs-

Várható eredmények Visszacsatolás

véleményezési- prob- feldolgozásának mód- módja lémamegoldó formák

önkormányzati 

hivatalos levél

és állami szer- 

egyeztető

ja 

a

moderált 

workshopokról

ké- 

média; a partnerség 18

vek képviselői 

workshopok

szült

feljegyzések

megvalósulá-

igény esetén kapcso-

elemzése;

sát

lódás a „Jövőműhe- 

a döntéshozók által

szakmai

lyek” munkájába (ld.

rendelkezésre

kumentum

alább)

csátott releváns do-

bo-

értékelő do-

kumentumok elemzése pécsi polgárok 

„Jövőműhely” típusú 

a moderált beszélge- média, közösségi

csoportjai

közösségi konferen-

tések

ciák a valós és a vir-

nek és a beérkező öt- visszajelzés,

tuális térben;

leteknek a tartalom- elektronikus

ötletládák a valós és

elemzése/ értékelé- vél

a virtuális térben

se;





feljegyzései- média, személyes le-

az ötletláda tartalmának

szakértői

körben történő értékelése közszolgálta-



tást nyújtó vállalatok

levél, a

hivatalos

workshopokról készült vagy

workshopok 

moderált média, személyes elektroni-

igény esetén kap- feljegyzések elemzése

kus levélben tör-

csolódás a „Jövőmű-

ténő visszajelzés

helyek” munkájába A

gazdasági 

hivatalos

élet

meghatá-

workshopok

rozó képviselői

levél, a

moderált média, személyes


elektroni-

igény esetén kapcsoló- feljegyzések elemzése

kus levélben tör-

dás a „Jövőműhelyek”


munkájába felsőoktatás,



kutatás 

levél, 

hivatalos


a

workshopok;

workshopokról ké- vagy

további

szült

szakmai

elektroni-

feljegyzések kus levélben tör-

vélemények, javas-

elemzése;

latok kérése elekt- 

szakmai

ténő visszajelzés javaslatok

19





ronikus levél útján;

komplex értékelése

igény esetén kap-

(pl. Delfi-technika)

csolódás a „Jövőmű- 

az ötletláda tartal-

helyek” munkájába

mának

ötletládák

körben történő ér-

kihelye-

tékelése

zése a PTE-n Meghatározó



jelentőségű

hivatalos

szakértői

levél, 


a

workshopok


igény esetén kap-

szült

ci-


elemzése

vil/társadalmi


nonprofit

és 

szervezetek,



munkacso-

ötletládák




az ötletláda tartalszakértői/

civil körben történő

zése

portok A

feljegyzések kus levélben tör-

mának

kihelye-

elektroni-

értékelése

történelmi 

hivatalos

levél, a


egyházak kép-

workshopok

viselői és egy- 

igény esetén kap- feljegyzések elemzése

kus levélben tör-

házi



karitatív

szervezetek


elektroni-


vezetői A

fejlesztési 

hivatalos

levél, 


a

terv szempont-

workshopok


jából releváns 

igény esetén kap-

szült

tudással


elemzése

ren-

delkező kisebb


civil szerveze- 

ötletládák

tek

zése

kihelye-



elektroni-

feljegyzések kus levélben történő visszajelzés

az ötletláda tartalmának

szakértői

körben történő értékelése

A helyi és az 

hivatalos tájékozta- feltételesen releváns: a személyes

országos média

tó levél, 

workshopokon a média elektronikus

igény esetén kap- részvétele nem indo- vélben

vagy le-

történő

csolódás a „Jövőmű- kolt, mert visszafoghat- visszajelzés

20


ja a vélemények, elképzelések szabad áramlását

7 MELLÉKLETEK 7.1 A partnerségi folyamatok szakmai indoklása A hosszú távú tervezést erősen megnehezíti a külső környezeti hatásoknak való kitettség; így a megfelelő tervezés lehetősége elválaszthatatlan az autonómia növekedésétől, amely egyben a fejlesztések célja. A város fenntartható gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlesztésének lehetőségeit az erős közösségi kötelékek, a kölcsönösségi és méltányos viszonyok megléte vagy hiánya, a társadalmi tőke, a bizalom vesztése vagy gyarapodása döntő módon befolyásolják. Az autonómia, s vele a jobb tervezhetőség és fenntarthatóság megköveteli az alulról felfelé építkező folyamatok erejének kiaknázását, a helyi tudások feltárását. Az Integrált Településfejlesztési Koncepció és a Stratégia kialakítása szakértői feladat: azonban a célok követéséhez a lokális, közösségi tudások becsatlakoztatása, a közösségi vélemény-alkotás e partnerségi munka egyik legfontosabb célkitűzése. Az induló partnerségi folyamatok csak akkor lesznek sikeresek, ha hosszabb távú és egyre kiterjedő, interdiszciplináris és multiszektoriális együttműködéseket hívnak életre. Reményeink szerint Pécs városában a jövő év folyamán megszülethet egy jól alkalmazható gyakorlati modell a partnerség lényegi folyamatairól és eszköztáráról, amely egyben az általánosabb, tágabb értelemben vett jó kormányzás („good governance”) modelljéül, kiindulópontjául is szolgálhat. Így a partnerségi terv lényegi kérdése a megfelelő módszerek kialakítása és a kompetens szakemberek bevonása, hogy a létrejövő folyamatok – a megvalósítás időbeli és pénzügyi korlátait figyelembe véve – minél inkább konszenzus-orientáltak, részvételen alapulóak, hatékonyak, hatásosak, átláthatóak, reszponzívak, méltányosak és inkluzívak legyenek, és így elősegítsék a rendelkezésre álló források jobb kiaknázását, összekapcsolását.

21

A megszabott korlátok között egy hosszabb távú partnerség alapjául szolgáló folyamatok elindítását célozhatjuk meg: azaz a város életében részt venni kívánó szereplők egy részének megszólítását, és az őket összekapcsoló hálózat alapjainak megteremtését. A partnerség fontos célja a közösség életképességének („community vitality”) növelése, amelynek legfontosabb indikátorai: az interakciók és kapcsolatok számának növekedése a lokális/szakmai közösségeken belül és ezek között; valamint a helyi városi közösség iránti elkötelezettségek növekedése. A jelen koncepció kialakítása során figyelemmel voltunk az NTH 2012-ben kelt módszertani segédanyagának („Mit érdemes tudni a társadalmi egyeztetési folyamatokról”) koncipiálására és ajánlásaira: így a cél a partnerség alapelvére támaszkodó, minden érintettet a lehető legjobban bevonó dialógus kialakítása, annak érdekében, hogy konszenzuson alapuló és széles körben elfogadott eredményeket tudjunk felmutatni. A partnerség e felfogásban a konzultációs folyamat kiterjesztése a döntéshozás teljes folyamatára, melynek kimeneteleképpen közös megoldások jönnek létre. Feltétele a megfelelő strukturáltság, a nyitottság, nyilvánosság, átláthatóság, a közérthetőség, hatékony kommunikáció, a dokumentáltság, a visszacsatolás biztosítása, valamint a folyamat értékelése. „Egy fejlesztési törekvés annyit ér, amennyi megvalósítható belőle és amennyit megvalósítanak belőle.” (In: A területi koordinációs kapacitások vizsgálata – NFÜ) Tekintetbe vettük az EU 2014-2020 közötti költségvetési ciklusának két alapvető, alulról felfelé építkező tervezési-fejlesztési eszközét, az Integrált Területi Befektetést (ITI; ITB) és a Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztést (CLLD; KÁHF). A KÁHF a szociális inklúzió növelése céljait szolgálja, és a szegénység elleni küzdelem, mint EU stratégia prioritás kiemelt eszköze: a térségi központok gazdaságszervező funkcióját állítja előtérbe. A KÁHF-ok értelmezésében a „közösség” nem csupán a helyi lakosokat és a „kedvezményezetteket” jelenti, hanem beleértjük a helyi szervezeteket, intézményeket, hatóságokat, közszolgáltatókat és vállalkozásokat is. A KÁHF lényege, hogy olyan fejlesztések jöjjenek létre, amelyek az adott lokalitás szükségleteire válaszolnak, elősegítik a foglalkoztatás kiterjesztését, a munkaerő-piaci integrációhoz szükséges készségek fejlődését, a szociális vállalkozások elterjedését. A KÁHF esetében markáns a résztvevők együttműködési kényszere, mert döntő befolyás egyetlen fél kezében sem lehet. Alapvető jellegzetessége az alulról felfelé történő építkezés, maximális célpopulációja (kb. 150.000 fő) Pécs város lakosságával egyezik meg. 22

Az ITB-k szemléletmódjához illeszkedően a jelen partnerség szakértői szintje a komplex fejlesztési kérdésekkel foglalkozó interdiszciplináris munkacsoport. Ezek a munkacsoportok képviselik a formális, strukturált, zárt egyeztetési módot. Az ITB-k jellegzetes funkciója a városok, városrészek és környékük fejlesztéseinek összefogása. A partnerségi terv kialakításához fontos fejlesztési forrásként tekintetbe vettük a városi előzményeket. Kiemelten: a Városkooperáció, mint tudásbázis, „think tank” szerepét; a korábban ki nem aknázott forrásokat, a civil-közösségi oldal, és a Pécsi Tudományegyetem e téren elérhető kapacitásait; a közösségfejlesztés szakmai ismereteit, és a pecs2030.afal.hu virtuális teret. A megalapozó tanulmányban foglalt prioritásokhoz való szerves kapcsolódás, e célok teljesülésének elősegítése a partnerségi terv elkészítésének legfontosabb alapja. A bizalom és a társadalmi integráció erősítése, a felelős, környezet-tudatos és fejlődésorientált, reziliens gondolkodásmód alapja a közösségfejlesztés eszköztárának tudatos alkalmazása, és ezáltal a részvétel erősítése. Ez közvetve kihat az olyan dimenziókra is, mint az épített és természeti környezet védelme, és a közbiztonság, sőt kedvezően befolyásolhatja a közlekedésben célzott változtatásokat vagy az egészségügyi mutatók javulását. Fontosnak tartjuk, hogy a partnerség definiálása során – a fenti anyagokkal és a munka célkitűzésével összhangban – a partnerség, mint rekurzív, reflektív, dialogikus fogalom kerüljön értelmezésre, és a gyakorlati lépések ebből a koncepcióból következzenek. Ugyanazok a problémák, amelyekkel a szakértők interdiszciplináris műhelymunka keretei között foglalkoznak, természetes módon egységükben jelennek meg a lakosok életvilágában, hétköznapjaiban. Ezeknek a hétköznapi tudásoknak, és a tudások formálódásának döntő a szerepe a fejlesztések fenntarthatóságában. Tekintettel az időbeli és költségvetési korlátokra, leginkább a közösségfejlesztő módszerek „pilot” jellegű alkalmazására nyílik mód, amelyeknek bevezetése azonban a KÁHF eszközrendszer egyedüli, mással ki nem váltható alapja, és a további fejlesztések során az itt szerzett tapasztalatok különösen értékesek lehetnek. Ugyanezen időbeli és finanszírozási korlátok miatt nagymértékben támaszkodni kell a meglévő civil hálózatokra, kezdeményezésekre a munka során: tehát a forrásokat nem annyira megteremteni, mint inkább hatékonyan, a hálózati gondolkodást szem előtt tartva összekapcsolni érdemes.

23

A partnerség szellemiségéből következően decentrumok (lokális, interdiszciplináris és multiszektoriális jellegű együttműködések a részönkormányzatok mintájára) létrehozása a cél, amelyek munkája városi szinten a Városkooperáció típusú együttműködésekben találkozhat össze. A decentrumok egyfelől elősegítik az autonómia gyakorlását, másfelől rugalmasabbak, hatékonyabbak, és a lokális tudások felszínre hozását, a lokális problémák közös megoldását hatékonyabban szolgálják.

7.2 Egyes kommunikációs technikák ismertetése: 7.2.1

„Jövőműhely” típusú technikák

Appriciative Inquiry Területi alapon szerveződő „közösségi konferenciák”. E közösségfejlesztő technikák köréből az „Appreciative Inquiry” 4D-modell, valamint ehhez kapcsolódóan a Bohm-féle dialógus technikái egyaránt alkalmazhatóak. A megoldás-orientált, dialogikus módszerek segítik a közösségi kreativitás felszabadítását, a bizalom, a bevonódás, a felelősségvállalás kibontakozását, következésképpen a döntéshozásban való felelős részvételt és a közös döntések melletti elköteleződést. Egy fejlesztési projekt sikere, fenntarthatósága nagyon nagy mértben múlik azon, hogy mennyire érzik azt az emberek magukénak? Ha nem, akkor lokális szinten a legjobb elgondolások is gyakran csődöt mondanak. Ezért kulcskérdés az érdeklődő pécsi polgárok bevonása a koncepció alakításának folyamatába, a workshopokon kialakuló fejlesztési forgatókönyvek közös értékelésébe. Az AI-model azon a feltevésen alapul, hogy az emberi fejlődés irányát érdeklődésünk iránya szabja meg: ha problémákat keresünk, problémákat fogunk találni, ha megoldásokat, akkor pedig megoldásokra lelünk. Az AI- módszer a pozitív pszichológia, az erőforrás-perspektíva megközelítéseit integrálja. Haszna, hogy segít kimozdulni a szokásos gondolati keretek közül, ezáltal a reflektív megközelítés szolgálatába állítható. A fókusz az erősségekre, a korábbi pozitív tapasztalatokra, az elérhető forrásokra, és a pozitív jövőképre kerül. A módszert 4D módszernek is nevezik, az angol megnevezések rövidítései nyomán:(Discover, Dream, Design, Delivery (később: Destiny). A felfedezés (discovery) során a csoport vagy szervezet azonosítja, melyek azok a folyamatok, amelyek korábban jól működtek/most is jól működnek az adott emberi közösségen belül – ezek az erősségek. A következő szakaszban elképzelik, milyen lehetne a jövő. Itt még 24

nem veszik számba a lehetséges kötöttségeket. Majd megtervezik és rangsorolják a fejlesztési folyamatokat. A végrehajtás (delivery, destiny) a terv végrehajtásának fázisa. A modellben tehát nem a gyenge területek fejlesztése kerül előtérbe, hanem a közösségre jellemző sajátos erősségek jobb kiaknázása, és az érintett csoport, közösség empowerment szemléletű fejlesztése a cél. Érdekes kiegészítése a módszernek az intergenerációs dinamikára támaszkodó AI szemléletű interjú, amelyben a városfejlesztésre vonatkozó kérdéseket a városban élő idősebb gyerekek, serdülők teszik fel a döntéshozóknak (Forrás: D. L. Cooperrider- D. Whitney: Imagine Chicago: How would you Approach Relational Responsibility With 7 Million People? In: S. McNamee - K. Gergen(eds.): Relational Responsibility, Sage, 2000, pp.58-64.) Hasonló kezdeményezésnek jó keretet adhatna a Baranya Megyei Önkéntes Központ, mint az iskolai közösségi szolgálat koordinálója. Bohm-féle dialógus David Bohm szerint a dialógus a társadalmi-kulturális változások alapvető eszköze, minden fajta kreativitás forrása. Alkalmas arra, hogy leküzdje az öncenzúrát és ennek destruktív következményeit. Különös jelentősége lehet a közösség, társadalom válsághelyzeteinek megoldása során. A megalakuló csoport tevékenysége ebben a munkamódban nem arra irányul, hogy valamiféle akciótervet készítsenek, vagy kötelezettségeket vállaljanak, hiszen ez behatárolná a résztvevők szabad vélemény-megosztását. Mindenkinek joga van a saját előfeltevéseihez, azonban ezeket a csoportmunka érdekében zárójelbe kell tennie, időlegesen fel kell függesztenie, hogy mások szabadságát és a saját szabadságát ne korlátozza. (A zárójelezés nem az előfeltevések elvetését jelenti.) Követelmény az őszinteség, a gondolatok átláthatósága. Ahhoz, hogy a résztvevők bátran kifejezzék gondolataikat, akkor is, ha ezek még nem öltöttek letisztult formát, nem teljesen koherensek vagy konzisztensek, a résztvevőknek a csoportban elfogadó, nem-ítélkező, bátorító és bizalomteli légkört kell megteremteni. Mindenkitől azt várják, hogy bátran fejlessze tovább az elhangzott eredeti ötleteket, tegye meg saját hozzájárulását, építse tovább a tartalmakat, ezzel gazdagítva a csoport közös tudását. A Bohm-féle dialóguscsoport nem a kritika, hanem a reflektivitás közege. . 25

7.2.2

Ötletládák

1. a valós térben Az ötletládák kihelyezésére a valós térben a főbb városrészek központjaiban, civil szervezeteknél, valamint a PTE karain kerül sor. Az ötletládák esetében fontos, hogy ezek felkeltsék a figyelmet és motiválják az embereket a konstruktív részvételre. Elkészítésük műszaki-művészeti területen jártas egyetemi hallgatók, esetleg középiskolás diákok bevonásával történhet: ez minimalizálja a költségeket, és maga a közös munkafolyamat is összhangban van a célkitűzésekkel, mert növeli az érintettek elköteleződését. 2. a virtuális térben A virtuális térben (weboldalon) elhelyezett „ötletládák” több szempontból is nagyon hasznosak: -

A beérkező ötletek nyilvánosak és a belépők által továbbfejleszthetőek

-

A láda sokak számára bármikor hozzáférhető

-

különösen jó eszköz a projektben kiemelt célcsoportként kezelt fiatalok megszólítására.

-

az ötletek értékelése folyamatosan zajlik, mivel a láda eleve nyitott. Így az alkalmas ötletek könnyebben építhetőek be a koncepcióba

Az ötletládákba javaslatok, a tervekkel kapcsolatos kommentárok egyaránt elhelyezhetőek, pl.: „Aki saját területén zöldfelületet alakít ki, számlával igazolható költségeinek 50%-át, de maximum 5.000Ft-ot levonhat az ingatlana után fizetendő adóból.”

7.3 Költségvetés Tevékenység típu- várható költség összes sa, ütemezése

részletesen

költség A tevékenység hozadé-

nettó/bruttó

ka, megtakarítás

partnerségi terv el- 0 Ft

A Koncepció ké- részletes, a szereplőket

készítése legkésőbb

szítésével kapcso- módszereket,

november 10-ig

latos része

időtervet

megbízás és a tevékenységeket a jelenleginél

árnyaltab-

ban specifikáló terv születik 26

partnerségi terv te- 25.000/hó

200.000/254.000

a tervben megfogalma-

vékenységeinek ko-

zott

részfeladatokat

ordinálása: futamidő

szükséges

során folyamatosan

látni, a munkát irányíta-

egységében

ni. komplex

interdisz- moderátorok

ciplináris szakértői- óradíja partnerségi teamek miai – workshopok

504.000/640.080

A

komplex,

rendszer-

akadé-

szemléletű látásmód új

óránként

ötleteket, és mind a négy

nettó 8.000Ft

összesen 3 csoport, catering

alkal-

fenntarthatósági területen

minőségi

javulást

4 alkalommal, 4X45 manként

eredményez. A szakem-

percben

berek/a

10.000Ft

városfejlesztés

(havonkénti találko- terembérlet vár-

más

zások

közötti konstruktív dia-

mindhárom hatóan

csoportban november

2013. szükséges végétől

nem

fontos

szereplői

lógus alakul ki, amely a fejlesztések

egységes,

2013. február végé-

komplex szemléletének,

ig)

és a harmonikus kommunikációnak az alapja. Körvonalazódnak a különböző fejlesztési forgatókönyvek, és ezek belső szakértői értékelése is megtörténik. A feljegyzéseket a PTE hallgatói gyakorlatuk keretei között készítik el. A hallgatók

jelenléte

„intergenerációs

az

ún. dina-

mika” pozitív hozadékát eredményezheti.

(„Mi-

lyen szellemi örökséget, értékeket ad át az idő27

sebb nemzedék a fiatalok számára?” Jövőműhely

típusú moderátorok

közösségi konferen- óradíja ciák „Ahol jó élni…” miai összesen

4

1.072.000/1.361.4 A város polgárai és egyes

akadé- 40 óránként

eltérő nettó 8.000Ft

területen, 4-4 órá- catering

szervezetek

képviselői

közösen vitatják meg a jövőjüket érintő kérdé-

alkal-

seket és megoldási javas-

ban, kettős vezetés- manként

latokat, később pedig a

sel

Stratégiát. A bevonódás

50.000Ft

decemberben (kon- terembérlet cepcióalkotás)

al-

eredményeképpen nő a

és kalmanként ma-

döntések melletti elköte-

májusban (stratégia ximum 20.000Ft

leződés, a bizalom, és a

véleményezése)

felelősségvállalás, ami a

(2

alkalom/terület)

fejlesztési terv fenntarthatóságának kulcskérdése. A feljegyzéseket a PTE hallgatói gyakorlatuk keretei között készítik el.

Ötletládák „Ahol jó Ötletládák,

ösz- 70.000/88.900

A ládák kihelyezésével

élni…”

szesen minimum 50.000 /63.500

mindenkinek lehetősége

Az ötletek díjazása

20

anyag-

nyílik az ötletek megosz-

egyen-

tására és kommentálásá-

db:

A projekt során ja- költség

nuár végéig folyama- ként 3.000Ft; a

ra.

tosan

A díjazás bátorítja az

kiszállítás sége

költ(ben-

egészséges versengést.

zin)összesen

A részvétel lehetősége

maximum

közelebb visz a fejleszté-

10.000Ft

si célok megvalósításá-

Az ötletek díja-

hoz

zására összesen 50.000Ft értékben

könyvutal28

vány weboldal: a szüksé- havonta ges

200.000/254.000

fejlesztés, kar- 25.000Ft díjazás 50.000/63.500

A

hagyományos

web

alapú fejlesztések az in-

bantartás, folyama- a weboldalt ke- (könyvutalvány)

ternetezők

tos adatkezelés és zelő szakember-

osztálya”, elsősorban a

moderálás

helyi

nek;

virtuális

ötletláda A virtuális ötlet-

létrehozása és mű- ládába ködtetése

érkező

értelmiségi kör

számára jelent megfogható

eredményeket.

Ugyanakkor

a

webes

A projekt során fo- könyvutalvány-

tartalmakat

a

tágabb,

lyamatosan (az öt- nyal

összesen:

távolabbi környezet is

letpályázat hozadéka 50.000 Ft érték-

követheti, ezek inspirá-

azonban január vé- ben

lóan hathatnak akár a

gén

befektetői rétegre is.

a

ötletek díjazása

„középkor-

szakértői

workshopokon értékelésre kerül) Közösségi média

facebook

oldal 120.000/152.400

Az

internet-használók

A projekt során fo- létrehozása, mű-

fiatalabb

lyamatosan

érhető el ezen a módon:

ködtetése

korosztálya

különösen a képzéssel, fiatalok

életmódjával,

sporttal, művészetekkel, szórakozással kapcsolatos területek vonatkozásában indulhat el izgalmas kommunikáció Költségek

csökkentése

és a folyamat animálása: önkéntesek bevonásával adatgyűjtés, mentáció

doku- adatbázisokat és 200.000/254.000 a

partnerségi

A projekt során fo- folyamat lyamatosan

mentációit

Az egyetemi hallgatók gyakorlat keretei között

doku-

végzett munkájára tá-

ösz-

maszkodva a költségek 29

szeállító és keze-

csökkenthetőek, az adat-

lő személy díja

bázisok megalkotását és

havonta

rendezését, a hivatalos

25.000Ft

dokumentáció elkészítését

szakemberre

kell

bízni szervezési és kom- levelezés, munikációs

tele- 130.000/165.100

Ezek a költségek a meg-

költsé- fonköltség,

lévő városi civil hálóza-

kb.

összesen

tok munkájára és az

A projekt során fo- 30.000Ft (tekin-

egyetemi hallgatók gya-

lyamatosan

tettel az elektro-

korlat

nikus levelezés-

végzett munkájára tá-

ben rejlő lehető-

maszkodva a már jelzett

ségekre)

esetekben

A

tőek.

gek

fennmaradó

keretei

között

csökkenthe-

összeg a szervezésben résztvevő személyek díjazására. A nyert adatok, el- szociálpolitikus, képzelések és folya- értékelő matok értékelése, a és

kutató

közösségfej-

300.000/381.000

A partnerségi folyamatok

átfogó

értékelése

megmutatja, mennyiben

partnerségi folyama- lesztő

szakem-

tot és eredményeit berek

közös

eredeti célkitűzéseknek,

bemutató

ered-

milyen

részletes munkája

sikerült

megfelelni problémák,

az és

összefoglaló elkészí- ményeképpen

milyen hozzáadott több-

tése, figyelemmel a

letek jelentkeztek a fo-

kockázatviselő felek

lyamat során. A fenn-

(stakeholders)

tarthatóság

szempontjaira. szakmai

A

értékelő

irányába

mutató kiemelten fontos lépés

jelentés várható terjedelme:

minimum 30

50.000 leütés Február első felében Disszemináció/vissz

szervezési költ- 300.000/381.000

A visszacsatolás az elfo-

acsatolás

ségek: meghívot-

gadott tervekről és a

1. „Ahol jó élni..” tak,

média-

teljes

partnerség-építő

közösségi

kapcsolatok;

folyamatról

személyes

konferencia

catering kb. 100

és közvetített, médiacsa-

szervezése és főre; 100.000

tornákon át zajlik annak

lebonyolítása, terembérlet ma-

érdekében, hogy a part-

amelyre

nerség

a ximum 100.000

eredményei

a

partnerség

A médiának to-

lehető legjobban haszno-

minden

vábbításra kerü-

suljanak, és a résztvevők

résztvevője

lő és a webes

városfejlesztés

meghívást

szövegek körül-

elkötelezettsége megnö-

kap

tekintő megter-

vekedjen.

2. média

vezése, megírása

3. web

100.000

iránti

Június folyamán Disszemináció

a

100.000/127.000

A partnerségi tevékeny-

nemzetközi térben:

ségeket és fejlesztéseket

a világhálón közzé-

a világ bármely pontján

teendő,

megismerhetik,

szakmai

szempontokat

amely

ér-

vonzó hatást gyakorol-

vényre juttató, de a

hat a gazdaság fejlődésé-

nyilvánosság számá-

re, partneri kapcsolatok

ra releváns összefog-

épülhetnek, hozzájárul a

laló anyag megírása

város nemzetközi image-

– maximum 20.000

ének javulásához

leütés

terjedelem-

ben. Június második felében 31

összesítve

3.296.000/4.186, 0

7.4

A „jó kormányzás” elve

A hosszú távú fejlesztési folyamatok, koncepciók megalkotása során a legcélravezetőbb eszköz a „good governance” típusú működésmód alkalmazása, mely minden szereplő számára számos előnnyel járó módszer. A „jó kormányzás” elvének megfelelő tevékenységek során az állami és nem állami szereplők (for- és nonprofit szervezetek, transznacionális érdekcsoportok) együttműködése valósul meg, mely összehangolt, együttműködésen alapuló, közös javak előteremtésére irányuló, egységes elvek és célok mentén végzett kollektív cselekvéseket foglal magában. Ennek érdekében a különböző stakeholderek nyitott, rugalmas, hálózatosodott kapcsolatrendszere kell, hogy létrejöjjön, mely a kormányzás „public-private-partnerség” alapjául szolgálhat A governance értelemben vett kormányzás a kockázattársadalom kihívásira is nyújthat egyfajta megoldást, hiszen a közös elvek legkülönbözőbb valóságokra történő alkalmazásának feltételrendszert teremti meg (Calame, Pierre: La démocratie en miettes. Pour une révolution de la gouvernance. Descartes&Cie, Paris, 2003.), azonban nem elhanyagolható előnye, hogy biztosítja a létrejövő fejlesztések, kijelölt fejlesztési irányok társadalmi támogatottságát, növelve ezzel a bizalmat és az állampolgárok megelégedettségét. A jó kormányzással a vezetés egy újfajta modellje jöhet étre, mely számos pontos előnyösen eltér a megszokott, régi kormányzási módszerektől: A kormányzás régi és új fogalma: A kormányzás „régi” fogalma

A kormányzás „új” fogalma

A kormányzás, mint struktúra fogalmazódik meg

A kormányzás, mint folyamat kerül értelmezésre

Aktorközpontú: a kormányzás alanya a kormány

Folyamatközpontú:

a

kormányzás=interactive

process A kormányzás= politikai cselekvés

A kormányzás=1. szervezés, 2. menedzselés

A problémák kezelésének hierarchikus szerkezete

Nem-hierarchikus szerkezet – a társadalmi aktorok bevonása a problémák kezelésébe

A kormányzat szubjektuma és tárgya élesen elkü-

A kormányzat szubjektuma és tárgya nem különül

lönül

elegymástól, egymásra hat, a kormányzás és kor-

32

mányozhatóság az aktorok komplex, intézményesen formált interakciós-sturktúrájaként jelenik meg

Forrás: G. Fodor G., Stumpf I. (2007). A „jó kormányzás” két értelme, avagy a demokratikus kormányzás programja és feltételei. Bp. Századvég Alapítvány.

33

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerségi

Recommend Documents