IKTATÓSZÁM: 02-2/59-8/2008
KOLDULÁSRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE MELLÉKLET: TÁRGY:
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. OKTÓBER 09-I ÜLÉSÉRE
ELŐTERJESZTŐ:
DR. SCHMIDT JÓZSEF KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSNOK
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. CSERÉP ATTILA KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ ELŐADÓ:
DR. SCHMIDT JÓZSEF KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSNOK
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA:
SZÁMA:
KÖZBIZTONSÁGI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCS ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG
3/2008. (06.13.) 78/2008. (06.17.)
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: JOGI CSOPORT: 2008.09.25. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2008.09.25.
PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL EGYEZTETÉS: 2008.09.25.
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. TÓTH BERTALAN ALPOLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 9. OLDAL
Tisztelt Közgyűlés! A koldulás helyzetét és a tett intézkedések hatását a Pécsi Rendőrkapitányság, valamint a Polgármesteri Hivatal a 2005-2007. évi adatok alapján elemzésnek vetette alá, majd közös vezetői értekezleten tárgyalta. Ezt az a hatósági tapasztalat és általános megítélés motiválta, miszerint a koldulással kapcsolatos jogsértések száma folyamatosan nő, az elkövetési magatartások erőszakosabbak, ugyanakkor a hatósági fellépés – a sok-sok erőfeszítés dacára – nem érződik. A probléma hangsúlyos, mivel a lakosság részben a mennyiségi növekedés, részben a durvulásban jelentkező minőségi változás miatt egyre nehezebben tolerálja ezt a magatartásformát. A szubjektív biztonságérzet romlása oda vezet, hogy immár a legálisnak számító „néma” koldulás, illetve a hajléktalanok puszta jelenléte is zavarja a köznyugalmat. Úgy tűnik, hogy a koldusok tevékenysége Pécs város lakóinak biztonságérzetét rendkívül hátrányosan befolyásolja. Az előterjesztés célja, hogy a kialakult állapotok, illetve a statisztikai adatok elemzése útján egy olyan intézkedési tervet, illetve javaslatot dolgozzunk ki, ami lehetővé teszi a jelenség kezelését és visszaszorítását. Ez különösen időszerű, hiszen Pécs 2010.-ben Európa kulturális fővárosaként a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, és az idegenforgalom várhatóan jelentősen nőni fog. A turisták számának növekedése pedig természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a nagyobb „haszon” reményében mind több – részben, vagy egészben – koldulásból élő személy fog megjelenni a városban, akiknek a tevékenysége elsősorban a belvárosra fog koncentrálódni.
1. A JOGI SZABÁLYOZÁS Jogszabály jelenleg két elkövetési magatartás esetében teszi lehetővé a szankcionálást. A koldulás alapesetét az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rend. 5. § tartalmazza: „(1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában másokat zaklató módon koldul: aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, illetőleg aki házról házra, lakásról lakásra járva kéreget.” A másik elkövetési magatartás a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 146. §-ában Gyermekkel koldulás címen került megfogalmazásra. „(1) Aki gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.” TERJEDELEM: 9. OLDAL
2
Míg ez utóbbi esetben elsősorban a gyermekek erkölcsi, személyiségbeli fejlődésére hátrányosan ható magatartásforma üldözéséről beszélünk, addig a kormányrendeletben nevesített elkövetés jogi tárgya a közrend, ezen belül a közszemérem, a járókelők közterületi nyugalma, háborítatlansága. Az eljárás lefolytatására a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek, lakcím hiányában az elkövetési hely szerinti jegyzőnek van hatásköre.
2. RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK, TAPASZTALATOK Az igaz, hogy a jogi szabályozás lehetőséget ad a koldulás bizonyos formáinak szankcionálására, a kérdéskör közigazgatási, jogi kezelése ennek dacára nem mondható sikeresnek – a többi megyeszékhelyhez hasonlóan. A problémával kapcsolatos intézkedéseket egyrészt rendészeti oldalról, másrészt a szociális ellátás oldaláról indokolt vizsgálni. Előterjesztésemben alapvetően a rendészeti vonatkozásokkal foglalkozom, bár a koldulás kezelésére – a szakirodalom szerint – a két terület egymást kiegészítő alkalmazásával van csak lehetőség. A Pécsi Rendőrkapitányság 2005. évben 155 alkalommal, 2006.-ban 230 alkalommal, míg 2007. évben már 346 alkalommal élt feljelentéssel koldulás elkövetése miatt. A növekedés 67, majd 66 %-os volt, amit az alábbi diagramm szemléltet: 400
346
350 300 230
250 200
155
150 100 50 0 2005. év
2006. év
2007. év
Az elkövetői oldalt vizsgálva azt látjuk, hogy míg 2005.-ben a 155 feljelentést 49 fő ellen, 2006.-ban a 230 feljelentést 65 fő ellen, addig tavaly a 346 feljelentést 99 elkövető ellen tettük. Szembetűnő, hogy 2005. és 2007. év között a növekedés közel 100 %-os! 120 100
99
80 60 40
65 49
20 0
2005 év
-
2006 év
-
2007 év
3
Mindehhez tegyük hozzá, hogy az adatsor magát a koldulást nem tükrözi, hiszen az eljárások kezdeményezését számtalan tényező determinálja. Befolyásolja egyrészt az adott rendőri egység leterheltsége, a közterületre vezényelhető létszám korlátozott volta, másrészt a koldusok „aktivitása” és a velük kapcsolatos állampolgári bejelentések száma, illetve a tűrésküszöb alakulása. Vizsgáltuk azt is, hogy egy adott személlyel szemben hány alakalommal került sor feljelentés megtételére, tehát mekkora a visszaesők aránya. Azt látjuk, hogy jelentős számban szerepelnek olyanok, akik ellen több alkalommal tett feljelentést a rendőrhatóság. Feljelentési alkalom 1 2-5 6 - 10 11 - 20 20 fölött
2005. 27 fő 12 fő 3 fő 2 fő 1 fő 49 fő
2006. 33 fő 20 fő 6 fő 6 fő 0 fő 65 fő
2007. 51 fő 31 fő 12 fő 2 fő 3 fő 99 fő
A három sokszoros visszaeső közül egy fővel szemben 28, egy fővel szemben 31, míg egy fővel szemben 36 alkalommal kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy évről-évre nem csak az elkövetők száma nő, de a visszaesés aránya is kedvezőtlenül alakul. Meg lehet állapítani, hogy az alkalmazott szankciók nem váltják be a szabálysértési eljárás célját, hiányzik a visszatartó hatás. Ezt a véleményt a szabálysértőkkel történt beszélgetések megerősítik. Elkövetői körben egyre inkább teret nyert a nézet, mely szerint szankciót igazán sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem alkalmaz, így lényegében veszély nélkül végezhető a tilalmazott magatartás. A kockázatot tovább csökkenti, hogy a koldusok - adataink szerint - meglehetősen jól „keresnek”. Ez a körülmény nem pusztán a makacs elkövetésnek, hanem az elkövetési magatartások eldurvulásának is indoka. Rendőri oldalról lehetőség nyílna ugyan a helyszíni bírsággal történő szankcionálásra, azonban – lévén az közérdekű munkára, illetve elzárásra már nem változtatható át – a helyszíni bírságolás nem alkalmas a kívánt cél elérésére. Alkalmazása csak az eredménytelen bürokráciát növelné. A ténylegesen fennálló helyzet, illetve az elkövetőkkel szembeni feljelentési gyakoriság egyfelől a szabálysértési kódexből, másfelől a kialakult joggyakorlatból levezethető „tehetetlenség” következménye. A koldulást rendőri eszközökkel azáltal lehet „kordában tartani”, ha a koldusokat legalább időlegesen kivonjuk az elkövetési terepről. A felszólítás és figyelmeztetés ennél a személyi körnél teljesen hatástalan. Vezetői döntés született emiatt arra, hogy a nappali időszakban tetten ért erőszakos koldusokat a szabálysértési hatósághoz elő kell állítani az eljárás azonnali lefolytatása céljából. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény értelmében a rendőr szabálysértés észlelése esetén figyelmeztet, helyszíni bírságot szab ki, vagy feljelentést tesz. A személyi szabadság korlátozására akkor van csak lehetőség, ha az elkövető a
4 szabálysértést a figyelmeztetés ellenére folytatja (ekkor rendőri szervhez való előállításnak van helye), illetve, ha a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatására kerül sor. Ilyenkor a rendőr előbb szolgálati helyére vonul be a szabálysértési feljelentés, valamint az előállítási formanyomtatvány megírása céljából, majd az elkövetőt az önkormányzat szabálysértési hatósága elé állítja. 2005-ben 32 előállításra került sor, ami 2006-ban 22 esetre csökkent. A fokozott erőfeszítések hatására 2007. évben már 72 elkövetőt állított elő a rendőrség, még azon az áron is, hogy ennek időtartamára a rendőrjárőrt a közterületi szolgálattól órákra elvont. Vizsgáltuk a hajléktalanság és a koldulás összefüggését. A közvélemény előszeretettel minősíti a hajléktalanokat koldusnak, illetve a koldusokat hajléktalannak. Ez a sommás vélekedés nem felel meg a valóságnak, ugyanis – adataink szerint – a hajléktalanok többsége nem koldul, ezzel szemben nem minden koldus hajléktalan. A rendelkezésre álló nyilvántartásokból az volt megállapítható, hogy 2005.-ben a 49 feljelentett közül 38 személy nem rendelkezett bejelentett lakóhellyel, így a hajléktalan elkövetők aránya 78 % volt. 8 tettes adott meg pécsi lakcímet, míg a vidékről Pécsre érkezettek aránya 3 fő, vagyis mindössze 6 % volt. 2006.-ban a 65 fős elkövetői kör 77 %-a volt hajléktalan (50 fő). Pécsi bejelentett lakóhellyel 11 személy rendelkezett, továbbá az elkövetők 6%-a adott meg vidéki elérhetőséget (4 fő). 2007.-ben jóval kevesebben nem adtak meg lakó- vagy tartózkodási helyet. A 99 feljelentettből 44 személynek nem volt lakcíme, a hajléktalanság tehát csak 45 %-os. Pécsi tartózkodási helyet összesen 40 személy jelölt meg. Szembetűnő viszont, hogy a vidékiek aránya érzékelhetően megnőtt. A 15 más településre bejelentett koldus közül 1 külföldi (román) állampolgár volt. Megjegyzem, a statisztikai adatokból kinyert hajléktalansági mutató nem teljesen megbízható. Sokan hajléktalanok azok közül is, akik a rendőri intézkedés során elérhetőségüket megjelölték, és címük a nyilvántartásban bejelentettként szerepel, azonban az adott helyen ténylegesen nem laknak. A jelenség alakulására hatással van az, hogy a város által kialakított – és a környező településekhez képest minőségileg jobb – szociális háló (ingyenes étkezés, tisztálkodás, melegedő lehetősége, az éjszakai szálláshelyek léte) vonzza a hajléktalanokat a szűkebb és tágabb környezetben lévő településekről. A rendőri intézkedések azt igazolják hogy, a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök havonta 3-4 olyan új, vidékről érkezett hajléktalan találkoznak, akik a szociális ellátás érdekében érkeztek Pécs városába, és megélhetésüket részben koldulásból biztosítják. Elemeztük továbbá a koldulás szempontjából különösen frekventált helyeket. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy legfertőzöttebb terület a Konzum Irodaház környéke, ahol mindösszesen 167 esetben éltünk feljelentéssel koldulás szabálysértése miatt. Ezt követi a Széchenyi tér 36 esettel, majd a Király utca 30 esettel, de magas a szám a Tesco Áruháznál, a távolsági buszpályaudvaron, a Ferencesek templománál, továbbá az Árkád és az Új forrás áruházaknál. Érzékelhető az is, hogy a koldulás miatt feljelentett és lakóhellyel nem rendelkező személyek közül jelentős számban vannak olyanok, akik az esti, éjszakai időszakot más városrészekben – elsősorban kertvárosban – töltik, majd a nappali
5 időszakban jelennek meg a belvárosban. Ennek oka a nagyobb közterületi forgalomban keresendő. Az elkövetés időpontjait elemezve elmondható, hogy a jogsértések 62 %-át követték el délután, 33 %-át délelőtt és csak 5 %-át az esti órákban. Ez persze az intézkedésekből kiolvasható idősor, ami nem esik egybe a ténylegesen véghezvitt – látenciában maradó – koldulással. Vizsgáltuk a kolduláshoz kapcsolódó egyéb jogsértéseket. A sajtóban és egyéb fórumokon olyan információk merültek fel, mely szerint a hajléktalanok az egyes területeken egymással szemben agresszívan lépnek fel, egymást elzavarják. A feljelentettek között végzett adatgyűjtések és a statisztikai adatok ezt nem támasztották alá. Kategorikusan kijelenthető, hogy „területfelosztás” nem történik, hiszen azonos területen nem kizárólag egy személlyel, hanem folyamatosan több koldussal szemben kezdeményezett eljárást a rendőrség. Felmerültek híresztelések a koldusmaffia tekintetében is. Koldusmaffia létezésére vonatkozó információk a Pécsi Rendőrkapitánysághoz is eljutottak, ezért a rendőrkapitányság vizsgálatot, illetve titkos információgyűjtést folytatott az ügyben. Az eljárások nem igazolták koldusmaffia létét. Egyetlen ügyben sem konstatált ugyanis olyan tényt vagy körülményt mely arra utal, hogy egyesek másokat koldulásra kényszerítenének, avagy a koldulásból származó bevételt elvennék. A 99 intézkedés alá vont személy egyike sem számolt be ilyen jellegű problémáról.
1. Önkormányzati intézkedések, tapasztalatok A Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Szabálysértési Csoportjánál évrőlévre emelkedik a koldulás miatt feljelentett személyek száma. 2005-ben 205, 2006-ban 299, 2007-ben 288 feljelentés érkezett. A szabálysértési csoport a korábbi években néhány ezer forintos pénzbüntetéseket alkalmazott, sőt a visszaeső elkövetőkkel szemben a maximális 30.000,- Ft-os pénzbírság is kiszabásra került. Önkéntes teljesítésre azonban egyetlen esetben sem került sor. A végrehajtási eljárás rendre meghiúsult, ezért az elmúlt másfél évben kizárólag figyelmeztetés alkalmazására került sor, ami nyilvánvalóan nem bírt kellő visszatartó hatással. Ez a túlzottan liberális gyakorlat a szabálysértési eljárásban rejlő alábbi problémákkal magyarázható:
A szabálysértési határozat jogerőre emelkedésének és a végrehajtás megindításának feltétele a szabályszerű kézbesítés, ami – előállítás hiányában – eleve nehézségbe ütközik, lévén, hogy az eljárás alá vontak abszolút többsége hajléktalan. Annál a néhány személynél is többnyire megfeneklik az eljárás, akinek van lakcíme, mert utóbb kiderül, hogy bejelentett lakóhelyén nem tartózkodik, vagy nem tartózkodhat. A lakcím fiktív volta miatt elérhetősége legfeljebb azon személyeknek volt, akik igénybe vették a Támasz Alapítvány szolgáltatásait, illetve ott regisztrálva voltak.
6
Az adók módjára történő behajtás minden esetben eredménytelen volt, miután elkövetők letiltható jövedelemmel, végrehajtható vagyontárggyal nem rendelkeztek. Ez a fokozat csak az adminisztrációt növelte.
A közérdekű munkára történő átváltoztatás alig volt lehetséges. A közérdekű munka levélben való felajánlása és a vállalásra vonatkozó nyilatkozat bevárása ennél a – lakcímmel nem, vagy fiktív lakcímmel rendelkező – személyi körnél többnyire eredménytelennek bizonyult. Akiknél a levelezés sikerrel járt, zömmel nem vállalták a közérdekű munkát egészségromlásra hivatkozással. Végül akadt egy-két eset, amikor megtörtént a közérdekű munkára való átváltoztatás, azonban a munkahely ittasságuk miatt nem foglalkoztatta őket.
A pénzbírság elzárásra történő átváltoztatását a bíróság rendeli el, de csak akkor, ha az előző végrehajtási fokozatok nem vezettek eredményre, és dokumentálható az iratok szabályszerű kézbesítése. Az átváltoztatásról szóló határozat, valamint a büntetés-végrehajtási intézetbe való bevonulásra szóló felszólítás kézbesítése sem szokott sikerülni.
A végrehajtás utolsó fázisát, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő elővezetést ugyancsak lehetetlenség volt alkalmazni lakcím hiánya, illetve fiktív lakóhely miatt. Tekintettel arra, hogy a Támasz Alapítvány címe tartózkodási helynek nem minősül, az ügyész az elővezetési határozatot nem hagyja jóvá.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a pénzbírság kiszabása olyan reménytelen vállalkozás, ami hosszú hónapokat, esetleg 1-2 évet felölelő, és több ezer forintra rúgó levelezési költséggel járó fölösleges munkát generál. Tapasztalható egy olyan törekvés, ami az un. „néma” koldulás települési szintű szabályozására és szankcionálására irányul (Kaposvár, Szeged, Budapest XI. kerület). Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 7/2000. (II.29.) önkormányzati rendelete kimondja, hogy „Kolduló, kéregető tevékenységet e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott területeken tilos folytatni.” A tilalom alá eső területeket taxativ utca felsorolással jelölik. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletében a Tisza Lajos körtér páratlan oldala és a Tisza folyó által határolt területen, valamint a Marx tér teljes területén tiltotta meg a „néma” koldulást. A rendeletalkotásnál figyelemmel voltak a 17/1998. (V.13.) Ab. határozatra, mely szerint „ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást, vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette.” A hivatkozott rendeletek ellen civil szervezetek és egy országgyűlési képviselő 2005. márciusában alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság – tudomásom szerint – még nem hozott határozatot. Ezzel együtt Pécsett nem a néma koldulás tiltásában és szabálysértéssé nyilvánításában kell gondolkodnunk,
7 hiszen a meglévő és hatályos jogszabálynak sem tudunk érvényt szerezni. Függetlenül attól, hogy célszerű vagy indokolt-e a szabályozás, azt gondolom, senkinek sem előnyös, ha van még egy további tiltás.
4. Javaslatok A probléma kezelése rendészeti és szociális intézkedések együttes alkalmazását igényli. Éppen ezért az intézkedések bírósági hatáskörbe utalása megoldást jelentene. 1.)
A koldulás visszaszorítása elsősorban a szabálysértési felelősségre vonás szigorítása, illetve konzekvenssé tétele útján érhető el. Valóságos visszatartó hatás nélkül a tiltás nem tud érvényesülni. Javasoljuk hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ezért éljen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdés c.) pontjában biztosított felterjesztési joggal és kezdeményezze a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 146. §ának módosítását azzal, hogy a jogalkotó nyilvánítsa a koldulást elzárással is sújtható szabálysértéssé. Kezdeményezze továbbá a gyermekkel koldulás szabálysértési tényállással történő összevonást és ezáltal a 218/1999. (XII.28.) Korm. rend. 5.§ hatályon kívül helyezését . Szövegszerű javaslatunk az alábbi: Sztv. 146. § - Koldulás „(1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen másokat zaklató módon koldul, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújtható. (2) Aki gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki a gyermekkorú személy társaságában koldul, illetve házalva kéreget, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában másokat zaklató módon koldul: aki a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, illetőleg aki házról házra, lakásról lakásra járva kéreget. (4) A szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti.”
2.)
Az alapcselekmény elzárással is sújthatóvá nyilvánítása mellett szükség van továbbá arra, hogy a végrehajtási eljárás egyszerűsödjön, illetve hatékonyabbá váljon. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata ezért az 1.) pontban megfogalmazottakon felül, kezdeményezze a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásról szóló XII. fejezetének teljes felülvizsgálatát. Különösen pedig a 111. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekét, amely szerint „Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni.” Az egységes bírói és ügyészi gyakorlat szerint közérdekű
8 munkát a szabálysértési hatóság akkor ajánlhat fel, ha már meggyőződött róla, hogy a behajtásra lehetőség nincs. Szövegszerű javaslatunk az alábbi: „111. § (4) Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy arra eleve nincs esély, a pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni,” A törvényszöveg fenti módosításával lehetőség nyílna, hogy a szabálysértési hatóság közvetlenül a határozathozatal után nyilatkoztassa az eljárás alá vont személyt a közérdekű munka vállalásával kapcsolatban. Így nyomban intézkedhet a közérdekű munka, vagy az elzárásra történő átváltoztatás felől. 3.)
A jogszabályváltozás kimenetelétől függetlenül kívánatos hogy a helyi joggyakorlat mozduljon el a jelenlegi a holtpontról. Javasoljuk a Pécsi Rendőrkapitányságnak egy olyan megkeresési és tájékoztatási rendszer kialakítását, ami gyorsan, akár soron kívül is lehetővé teszi a kézbesítéseket illetve az egyes végrehajtási cselekmények kivitelezését.
4.)
Javasoljuk a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálja meg annak lehetőségét milyen módon lehet a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében a koldusokat előállítani. Kérjük továbbá hogy szükség esetén nyújtson segítséget a Polgármesteri Hivatal szabálysértési csoportjának az ügyek érdemi befejezéséhez.
Az Önkormányzati Bizottság 2008. június 17-i ülésén tárgyalta az előterjesztést és 78/2008. (06.17.) sz. állásfoglalásában 4. igen szavazattal 2. tartózkodás mellett javasolja a j közgyűlésnek a jogszabály módosítás kezdeményezését Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. Pécs, 2008. szeptember 29.
Dr. Schmidt József közbiztonsági tanácsnok
