IKTATÓSZÁM: 11-11/4082-2/2012.
TÁRGY:
A TILTOTT, KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁSOKRÓL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MEGALKOTÁSA MELLÉKLET: 1 DB
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. MÁJUS 31-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. ENDRÉDI GÁBOR ÁGAZATI JOGÁSZ ELŐADÓ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS:
SZÁMA:
PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TERMÉSZETI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJL. BIZOTTSÁG NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG
…./2012. (05. 30.) …./2012. (05. 31.) …./2012. (05. 31.) …./2012. (05. 29.)
AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT:
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 9. OLDAL
Tisztelt Közgyűlés!
A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2012. április 15-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet Az Sztv. gyökeres változást hozott az önkormányzatok életében, hiszen egyrészről az általános szabálysértési hatóságként eljáró jegyzőtől átkerültek a fenti dátummal a hatáskörök a kormányhivatalokhoz, másrészről pedig megszűnt az önkormányzatoknak azon jogosítványa, hogy az önkormányzati rendeletekben foglalt szabályok érvényesülése érdekében szabálysértési tényállásokat alkossanak. Az Sztv. értelmében 2012. április 15-től szabálysértést kizárólag törvényben lehet szabályozni, így sem kormányrendelet, sem pedig önkormányzati rendelet nem állapíthat meg szabálysértési tényállást. Ráadásul ez az is jelenti, hogy 2012. április 15-től önkormányzati rendeletben rögzített szabálysértés alapján az elkövetővel szemben nem indulhat a szabálysértési felelősségét megállapító eljárás. Az Sztv. az önkormányzatok számára előírja, hogy 2012. május 31-ig hatályon kívül kell helyezniük az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Jelenleg 22 darab olyan önkormányzati rendeletünk van, amiben szabálysértési tényállás szerepel, így ezek a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) azonban a továbbiakban is biztosítja az önkormányzatok számára, hogy a megszűnt önkormányzati szabálysértési rendeletalkotási jogosultság helyett a tiltott, közösségellenes magatartások esetében közigazgatási bírságot megállapító önkormányzati rendeletet alkothassanak. Az Ötv. 54. § (4) bekezdése új feladatkörként definiálja, hogy az önkormányzat helyi rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, amely magatartás elkövetőjével szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabása rendelhető el, amely az 100 %-ban az önkormányzat saját bevételét képezi. Az Ötv. 143. § (4) bekezdés e) pontja értelmében az önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazást kap, hogy önkormányzati rendeletben határozza meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait. Az Ötv. fent említett rendelkezései 2012. április 15-én léptek hatályba. Mindezek alapján a 22 darab önkormányzati rendelet felülvizsgálata megtörtént, annak érdekében, hogy az eddigi szabálysértési tényállásokban testet öltő magatartások közül melyek azok a magatartások, amelyeket szükséges tiltott, közösségellenes magatartásként szabályozni. Így a továbbiakban is biztosítva lesz a helyi rendeletekben foglalt szabályok megszegése esetén érvénybe lépő jogkövetkezmények alkalmazása. Abban az esetben ugyanis, ha egy jogi normában foglalt magatartás megszegése esetén nincsen hátrányos jogkövetkezmény, akkor „lex imperfecta”-ról beszélünk, azaz a magatartás
TERJEDELEM: 9. OLDAL
2 megszegéséhez kapcsolódóan a jogalkotó nem helyezett semmiféle szankciót kilátásba, így a jogi norma betarthatóságát nem lehet kikényszeríteni. Ezért mindenképpen indokolt a tiltott, közösségellenes magatartásokat egységes egy önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Javaslat) meghatározni. A Javaslat érvényesülését nagymértékben elősegítheti, hogy a jövőben nem szétszórva lesznek a meg nem engedett cselekmények – amelyek megnehezítették az önkéntes jogkövetést – hanem egy helyen, egy jogi normában kerülnek meghatározásra azok a magatartások, amely Pécs területén tiltott, közösségellenes magatartásoknak minősülnek. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Javaslat – egy kivételével – nem keletkeztet új, tiltott magatartásokat, csupán a meglévő szabálysértési rendelkezések áttranszformálása történik meg. Új magatartásként a vízszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tevékenység kerülne meghatározásra. A tényállás szerint, aki a vízszolgáltatót megakadályozza abban, hogy a mérőóra és mérőhely állapotát, a víziközmű hálózatot, a felhasználó vételezését ellenőrizze, valamint a vízmérőórát leolvassa, továbbá a vízszolgáltatót meggátolja abban, hogy tartozás esetén a vízszolgáltatást korlátozza, végezetül pedig megakadályozná a közcsatornába történő szennyvíz bebocsátás szolgáltatási ponton történő ellenőrzésében az tiltott, közösségellenes magatartást valósít meg. Úgyszintén tiltott cselekménynek minősülne, a közkút és az ivókút eredeti rendeltetés jellegének nem megfelelő használata is. A közkutak és ivó kutak azt a célt szolgálják, hogy a járókelők, turisták ha megszomjaznak, akkor ezekből a kutakból ivóvizet nyerjenek. Ezek a berendezések nem a nagyüzemi, életvitelszerű vízvételezést szolgálják. Nem megengedhető tehát, hogy azokat rendeltetésüktől eltérően használják, pl. kocsi mosáshoz, kerti öntözéshez. Így akik eredeti céljuktól eltérően használjak a közkutakat, ivó kutakat, azok a közösség ellen cselekednek. Más közüzemi szolgáltatóknál, így a távhő-, gáz-, és villanyszolgáltatónál az ágazati törvényekben lehetőség van arra, hogy a felhasználási hely vonatkozásában a hatóság kikényszerítse azt, hogy a szolgáltató bejusson a felhasználási helyre és szükség szerint ott ellenőrzést hajtson végre vagy pedig nem fizetés esetén a szolgáltatást felfüggessze. A vízszolgáltatás kapcsán azonban erre nincsen magasabb szintű szabály, viszont a Tettye Forrásház Zrt. tapasztalatai alapján gyakoriak a visszaélésszerű magatartások a tekintetben, hogy a fogyasztók sokszor nem engedik be a szolgáltatót a felhasználási helyre, és ennek kapcsán nem tudják leolvasni a vízóra állását – így csak megbecsülni tudják a vízfogyasztást ami lehet, hogy jóval kevesebb, mint a ténylegesen elfogyasztott mennyiség – vagy díjhátralék esetén nem tudják korlátozni a szolgáltatást. Mivel az ilyen típusú magatartást nem szankcionálja magasabb szintű jogszabály, így az önkormányzat ezeket tiltott, közösségellenes magatartásnak nyilváníthatja. Az önkormányzati rendeletekben megállapított egyes szabálysértési tényállások (pl. városi jelképek használata, temetők rendje, tüzelőberendezésekkel kapcsolatos magatartások) esetében az elmúlt években alig került sor szabálysértési feljelentés megtételére, azonban ezen területeken kialakult rend
3 további fenntartása érdekében mégis szükséges a magatartási szabályokat tiltott, közösségellenes magatartássá nyilvánítás nyomán fenntartani. A rendeletalkotás során tekintettel kell lenni arra, hogy tiltott, közösségellenes magatartásként nem határozható meg olyan tevékenység vagy mulasztás, amelyet törvény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, úgyszintén, ha a magatartásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság kiszabását rendeli. Nem mindegyik önkormányzati rendeletünkben foglalt szabálysértés kerül át a tiltott, közösségellenes magatartások körébe, mert van olyan tényállás, amelyben a megfogalmazott magatartásokkal kapcsolatosan az Sztv. már rendelkezett (pl. graffitizés a tulajdon elleni szabálysértésbe, a védett területre gépjárművel történő behajtás a természetvédelmi szabálysértésbe, a közterület beszennyezése a köztisztasági szabálysértés körébe tartozik) így ezeken a területek az önkormányzat rendeletalkotási joga kiüresedik, nem alkothat szabályokat. A Közgyűlés a 2012. május 17-i ülésén elnapolta a Javaslat tárgyalását a 2012. május 31-i ülésére, amelyhez 17 db írásbeli módosító indítvány érkezett, és az ülésen is számos észrevétel fogalmazódott meg. A módosító indítványok és a közgyűlésen elhangzott észrevételek egyenként áttekintésre kerültek és azok közül több is beiktatódott a jelenlegi Javaslatba. Ezek az észrevételek és a hozzájuk kapcsolódó szakmai álláspontok jelen előterjesztés mellékletét képezik. Mindezek mellett a Javaslat egésze is megvizsgálásra került és azok a tényállási elemek, amelyek életszerűtlennek tűnhetnek (pl. az állatok tartására szolgáló melléképületeket és a hozzájuk tartozó létesítményeken, területeken legalább harminc naponként a rovarok, férgek és rágcsálók irtása; hagyományos állattartás esetén legalább kettő naponkénti takarítás és legalább hét naponkénti fertőtlenítés), valamint azok a magatartások amelyeket az Sztv. szabályoz (élelmiszer elárusító üzletbe, közfürdő területére, vagy játszótérre aki a kutyát beviszi; ebet szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja) törlésre kerültek a Javaslatból. A Javaslat szerkezetileg az alábbiak szerint épül fel: I.
Első rész: A rendelet hatálya A tiltott, közösségellenes magatartás fogalma Értelmező rendelkezések A tiltott, közösségellenes magatartások miatt alkalmazható jogkövetkezmények Az Ötv.-ben foglaltak alapján akár százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírságot, valamint ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben. Jelenleg ötvenezer forint az önkormányzati rendeletben megállapított pénzbírság és harmincezer forint a helyszíni bírság legmagasabb értéke, azonban a Javaslat nem kívánja megemelni a törvényi maximumra a bírságot. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) értelmében a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság közigazgatási eljárásban meghatározott jogkövetkezmény.
4 Eljárási szabályok Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás címzettje a képviselőtestület. Az Ötv. 146/A. § azonban lehetővé teszi, hogy a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárásban a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a hatáskört. A Javaslat is ezt a koncepciót veszi át, a munkamegosztás szempontjából és a munkavégzés hatékonyságának szemszögéből nem indokolt, hogy a tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos ügyekben a Közgyűlés járjon el. Az átruházott hatáskörben hozott bírságolással kapcsolatos határozatok elleni fellebbezés – a Ket. 100. § g) pontja alapján – ki van zárva. Ugyanakkor az ügyfelek jogorvoslathoz való joga nem sérül, ugyanis a Ket. 100. § (2) bekezdése alapján az ilyen döntések ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság alkalmazásának eljárásjogi alapjait a Ket. teszi lehetővé. A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A §-ban eljárási szabály szerint történik, amely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő mérlegelési körbe tartozó tényezőket, így különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A Ket. értelmében, ha önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. Az ilyen bírság kiszabására a Pécsi Közterület-felügyelet lesz jogosult. A helyszíni bírság kiszabását megelőzően a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjét tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogsértést elismeri, akkor a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli vele. Ha a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetője a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. Amennyiben a jogsértést nem ismeri el, úgy a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről a jogsértőt a helyszínen értesíteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. A tiltott, közösségellenes magatartás elévülésének szabályaira a Ket. 94/A. § (3) bekezdése alkalmazandó, mely szerint a cselekmény miatt eljárás és bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt.
5 A közigazgatási bírságot az arra kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles befizetnie az Önkormányzat számlájára, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ket. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint kell a közigazgatási bírságot behajtani. A Ket. 131. (1a) – (1d) bekezdései lehetővé teszik, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a pénzfizetési kötelezettség végrehajtása helyett a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. Ebben az esetben a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését. Nincs helye azonban a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának, ha a kötelezett • a megváltásról szóló határozat meghozatalakor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, • a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik. II.
Második rész: Az egyes tiltott, közösségellenes magatartások
Itt kerülnek meghatározásra azok a magatartás szabályok, amelyeket a Javaslat tiltott, közösségellenes magatartásnak minősít, és amely magatartások megvalósítóival szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot lehet kiszabni. III.
Harmadik rész: Hatályba léptető rendelkezés
A Javaslat alapján a rendeletben foglalt szabályok 2012. június 1-jén lépnek hatályba. Átmeneti rendelkezés A rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett tiltott, közösségellenes magatartások esetében kell alkalmazni. Módosító rendelkezések
6 Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 50/2011. (X. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosítását is tartalmazza a Javaslat. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. §-a szerint önkormányzati rendelet esetén folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint le kell folytatni a jogszabály utólagos hatásvizsgálatát. Továbbá a Jat. 22. §-a alapján a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát is el kell végezni. Az Ör. felülvizsgálatára sor került, amely vizsgálat alapján – egyeztetve a Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályával – az alábbi módosításokat kell eszközölni: 1. A házhozszállítással foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése A Kormányhivatal álláspontja szerint aggályosnak tűnik, hogy a házhozszállításra vonatkozó vállalkozásokat érintő szabályok maradéktalanul megfelelnek-e a magasabb szintű jogszabályoknak: • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (5) bekezdése csupán arra adott felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza. Arra már azonban nem, hogy a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások „tevékenységét” is korlátozza. Ezzel túlterjeszkedett a képviselő-testület a felhatalmazás alapján kapott jogalkotási hatáskörén. • A házhozszállítással foglalkozó társaságnak nincsen üzlete. Az Ör. értelmében az üzlet kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak és amelyben a vásárló a szeszes italt csak megvásárolja, de annak fogyasztása rendszerint nem az üzletben történik. Ezen fogalom alá nem illeszthető be a házhozszállító cég azon helyisége, ahonnan kiszállítja az italokat. • Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő üzletekre, valamint a házhozszállítással foglalkozó vállalkozásokra terjed ki. A rendelet 4. § (1) bekezdése csupán azt mondja ki, hogy a szeszes italt is forgalmazó üzletek 22 órától 6 óráig nem tarthatnak nyitva. A házhozszállítással foglalkozó vállalkozásokra nincsen ilyen tartalmú szabályozás. • A házhozszállító cég nem is tudna eleget tenni annak az Ör. 4. § (3) bekezdésben megfogalmazott kötelezettségnek, hogy a szeszes ital árusítás szüneteltetéséről a vásárlókat köteles a rendelet mellékletében található információs tábla kihelyezésével, általuk jól látható helyen tájékoztatni, ugyanis ez a kötelezettség az üzlet üzemeltetőjét terheli, a házhozszállító cégnek pedig nincsen üzlete. • Nincsen szankció a házhozszállító cégekre. A jogszabálysértést csak az üzlet üzemeltetője tudja elkövetni, ha nem tartja be a rendeletben foglaltakat.
7
A fentiek alapján a házhozszállításra vonatkozóan az Ör. korrekciója szükséges, mégpedig az eredeti szövegezés szerinti helyreállítása, amelyben nincsenek benne a házhozszállítással foglalkozó vállalkozások. 2. A rendelet végrehajtásához kapcsolódó rendelkezés hatályon kívül helyezése Az Ör. 2. §-a alapján a önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a polgármesterre ruházta át, aki gondoskodik a rendeletben foglaltak betartásáról, ellenőrzéséről és végrehajtásáról. A Kertv. 9. § (1) bekezdése alapján a kereskedelmi hatóság ellenőrzi a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását és eljár ezek megsértése esetén. A kereskedelmi hatóság pedig a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételéről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője. Ennek alapján az Ör. 2. §-át hatályon kívül kell helyezni, mert a Polgármester nem gyakorolhat párhuzamosan olyan hatáskört is, amely hatáskörnek a címzettje a jegyző, hiszen ebben az esetben hatáskörelvonás történne. Hatályon kívül helyező rendelkezések A szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó 22 darab önkormányzati rendelet szabálysértési szankcióinak hatályon kívül helyezését tartalmazó rendelkezések. A Jat. 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A Jat. 17. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a javaslat várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: A Javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelet által meghatározott tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos hatósági eljárások alkalmazása hozzájárulhat a lakosok nyugalmának, a közterületek rendeltetésszerű használatának és tisztán tartásának, az egymás melletti békés együttélés elősegítéséhez. A rendeletben meghatározott közigazgatási és helyszíni bírság az önkormányzat bevétele. a módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: nem határozható meg; A rendeletnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs; A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának
8 várható következménye: A rendelet megalkotásának elmaradása esetén a jogkövetkezmények nélküli önkormányzati rendeletekben foglalt szabályokat nem lehetne kikényszeríteni, a szabályok megszegőivel szemben nem lehetne hatósági úton eljárni, ami végső soron lehetetlenné tenné az önkormányzati rendeletek betarthatóságának érvényesülését. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti tárgyi és pénzügyi feltételek: nem határozhatók meg. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a 2012. május 30-i ülésén, a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság a 2012. május 29-i ülésén, a Népjóléti és Sport Bizottság a 2012. május 31-i ülésén, míg a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság a 2012. május 31-i ülésén tárgyalja, állásfoglalásukról a bizottsági elnökök szóban tájékoztatják a Közgyűlést. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy alkossa meg a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendeletet. Pécs, 2012. május 29. Dr. Páva Zsolt polgármester
