PÉCS ÉS KÖRNYÉKE SZABOLCS. SZABOLCS A szöveget írta: Mendly Lajos BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE

SZABOLCS

SZABOLCS

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A szöveget írta: Mendly Lajos

67

k

ztó Fos

yi völg

út

szt

t

. ad

d. kos Sar

r d.

Pincé

t

r

ú yi

c Pac

d. soló Kac j d. t lőfe Sző éles ú d. Sz ep Gy d.

i kert Kis

r e t u t ca

d. yút

m

Szü

ca l ő sé g ut

tca Szüret u

ri k. nko Ku

yi ú

űlő

Mél

n u.

E g y en

Is t v á

iú ölgy t óv

o ár gdö Ör

- g é t

sd

Sudár

a

utca József Tolnai

he g

K

k.

r d. este cca cem Pa Pin yes Heg k .

t gy i ú cshe bol Sza Szénispán útja

Cser

Szüret utca

i út gy

Átj áró ú t

e

yen lőség köz

ó

ü Sz

utca

u.

Váj á

yA

.u

Barátság

Egyen ca lőség ut

Klap ka

d.

k.

J ós

.

ly

tc B ot o n d u

u.

Lejtő

k

.

.

. .u

J. u

o u.

óJ

.

Ár

lu

he

Le

Ar an y

Cs

p Cs

a utc án

Hu n

Bánya ut

t tca utca ut Szabadságharcc u

ca ut

Istv

t

r ca ut

bó Sza

Szabolcsi-zártkert

iú

yő

s Ác

J ona tca Kat bála u Szent Bor

t mi ú

Sud

. ár I

Bródy Sándor u.

K

Ó KOML

Leó Frankel

Krúdy Gyula u.

lc s

sg

-b ró yo Mog

Ki

Török István u.

Fejlődés u.

na u. Tár or or éékk ssor Pék Pé P u.. üstt u ü Füst Fü

KOMLÓI ÚT

Szénh

ti l - ré k . Szi

Kápa k.

Fo

d.

ics

Hér

lcs

i út

ó k. ord

g

ev i rá

ó d űl ő

M él y út

og

ob

D

d.

kos Sar

köz

Göd

3.13.

Átlós

ös d.

Mérő Őrheg

. rd este

ce Pin

Középhegy

u u.. Csóókk II..

r

lic Gá d.

Sz t . Gyö gy-hegy r

tu tca

u.

k. a Őzgid

Csertető r

út

bo k a ro urk . Pic gy k e h p zé Kö d. . os d Sark

pá du .

Auró

Eg

Szőlőhe

iz

re

n úk Ki Bányász vértantja ú Es zper u. ant

e Görg

Zerg

1000 foot

ca

d. Lejtő d. Murci

Hon véd kö Határ z őr u.

es Kedv

b ó .K . Do u

ra u.

a

ze Thö

ö

Ibolya u.

3.9. ok 3.5. 3.6. na i u. nyi u. . 3.8. 3.7. se u Peré si P. nc Wess.

u

utc a óz se f

yó

án őh

d Med

Szalonkás

3.10. Királykert

cs d. Agan d. Borz

Báno

68

Margit utca

Mocsolás 3.11. Marföld

hegy bolcs Sza

250 m

Bá ny a

Óvoda u. Népfront u. Baltika u.

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

u. llóónia u. olón Kolóni Kolón Kol Koló K u.. tó u ltó olllt ű olt űzol űzolt Tűzoltó Tűzo Tű Tűzolt Tűzol T u. kijij u. ki rkij oorkij ork Goorki Gorki Gor Gorkij G

Hősök Hősö Hő H Hős ő ökk tere

bo Sza

tca Május 1. u

Szabolcs

3. térkép, Szabolcsfalu és István akna

3.12.

Józsefháza

Rücker akna

Istvánakna

Szabolcs

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Szabolcson Fehérhegy környékén tárták fel a kőkorszaki ember veremházát és kőeszközeit, ugyanitt a dombóvári hadiút mellé települt Ponta Mausnetia római település maradványait is megtalálták. Középkori iratok szerint ez a terület 1291-ben a pécsi Káptalan birtoka volt már Szabolcs néven, rajta vezetett keresztül a „Borkereskedők útja”. 1543-ban került török kézre. A pécsi kerület török adószedői 1582-ben 23 házát írták össze. 1706-ban, a Rákóczi szabadságharc alatt a Budai-vám környékén táborozó megszálló osztrák sereget a szabolcsiaknak kellett élelmeznie. Az 1858-as összeírás szerint 98 háza volt, összesen 699 rk. lakossal. „Határja felettébb áldott. Szántóföldje első osztálybéli. Fehér bora a legjobbak közül való. Erdeje nagy és szép. Rétjei jók. Márvány és kőbányával bír. Földesura a pécsi Székesegyház.” Egy 1864-es jelentés szerint: „Magyar ajkúak lakják, akik Szent István király idejében települtek ide”.

Az 1880-as években a filoxéra teljesen tönkretette a szőlőművelést, azonban a szabolcsi kőszénbányászat megjelenésével Szabolcs gyors fejlődésnek indult, 1891-ben már 3530 magyar és német lakosa volt, határában 1,5 millió q szenet termeltek. 1910-ben már 4081-en lakták, ebből 1200-an dolgoztak közvetlenül a bányászatban, és 2,8 millió q szenet termeltek. 1938-ban „Mecsekszabolcs nagyközség a pécsi járásban. /… / A község területe 2269 kh. Lélekszáma 4671 fő. Lakosai közül magyar 4555, német 73, ezen kívül néhány tót, oláh, szerb, horvát anyanyelvű. A lakóházak száma 583. A foglalkozási megoszlás: 367 őstermelő, 2670 bányász, 582 iparos, 127 kereskedő, 53 a közlekedésben dolgozó, 86 közszolgálati, 175 napszámos, 531 nyugdíjas és 39 házicseléd. Gyári üzemei: egy kőszénbánya, egy téglagyár és egy kőbánya.” 1947-ben Mecsekszabolcs önállósága megszűnt, a kiegyezés óta törvényhatósági jogú Pécs városhoz csatolták. Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

György telep látképe, jobbra a Felső telep 69

Szabolcs

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

Mecsekszabolcs bányászata

70

Szabolcs területén a szénkincs nagyobbik része a pécsi székesegyházi uradalom elidegeníthetetlen birtokain volt. A (magyar)széki országút melletti sávban a község kisbirtokosai voltak a tulajdonosok, ingatlanaik szabadon voltak értékesíthetők a szénkitermelési joggal együtt; a 19. század első felében ennek ellenére ezek a területek nem keltették fel senki érdeklődését. A szabolcsi uradalom – a Kamara és a Helytartótanács határozott fellépésének hatására – csak a kincstári bányakormányzóság 1808. évi megalakulása után, Berks Péter bányakormányzó szakmai irányításában bízva kezdte el a kőszénbányászatot. Berks csak fokozatosan tudta áttéríteni az uradalmat a szénásásos, gödrös, turkálós bányászatról a korszerűbb, a minőségi igényeket is kielégítő táróbányászatra. Tevékenységének eredményeképpen 1836-tól nem volt már visszaesés. Ebben az időben már jelentkeztek a DGT kőszénvásárlásai, élénkült a kőszénpiac, a szabolcsi-somogyi bányászat a többi Pécs vidéki bányához viszonyítva jobb minőségű szenet vitt a piacokra, így kereslete is növekedett. Az 1851–1863 közötti időszak egyházi kőszénbányászatának sikere Vörös Mihály őrkanonok, a székesegyházi uradalom kormányzója tevékenységének eredménye. Az addig csak „alagokkal” végzett táróművelésről áttértek a függőleges aknás bányanyitásra, az első, a Ferenc József akna 1853-tól termelt. Riegel Antal vállalkozó egy mecsekszabolcsi kisbirtokosoktól megvett, a székesegyházi birtoktestbe beékelődött területen 1853-ban nyitotta meg Sándor aknáját, melynek ellensú-

lyozására az uradalom a (magyar)széki országút mellett mélyítette György, a kisgyőri területen pedig a Mihály aknát. Az egyházi uradalmi kőszénbányák fejlesztése egybeesett a DGT pécsbányai letelepedésével, és a terület 15 év alatti teljes bekebelezésével. Az 1860-as évek első felének nyereséges volta ellenére a DGT tőkeerejének szorító hatása és a vasútépítése miatt korlátozott szénpiac az uradalmat az önállóság feladására késztette. A székesegyházi uradalom 1868-ban bérleti szerződést kötött 25 év időtartamra a szabolcsi kőszénbánya területére. 1871-ben a DGT kiépítette Ferenc József akna és Üszög között is a normál nyomtávú vasutat. 1874-ben – több bérlő cserélődése után – megvásárolta Riegel egykori bányatelek bérleteit is, ezzel az összes szabolcsi bányatelek a tulajdonába, illetve a szerződés ismételt meghosszabbításával (elvileg) 1968-ig a bérletébe került. 1925-ben kezdte meg a széntermelést a Jaroslav Jičinský által 1913– 1927-ig végrehajtott koncentráció és rekonstrukció keretében létesült, 500 kt/a szállítási kapacitású Szent István (1945 után István I.) akna, amely az 1993-as bezárásáig megbízhatóan szolgálta a szabolcsi bányaüzemet. A fokozott szénigény és az egyre jelentősebb feltárási tevékenység tette szükségessé István II. akna létesítését, amely 1965–1993 között üzemelt. Az aknapár mélység felé egyre növekvő pillérében lekötött – emiatt szintenként erősen csökkenő – lefejthető szénvagyon miatt az 1980-as években megkezdődött a Liász program keretében az aknapillértől a feküben az István III. aknaüzem létesítése.

Szabolcs

Az emlékmű talapzatán lévő fehér márványtábla felirata: A BÁNYAMŰVEK HŐSEINEK EMLÉKLÉRE AKIK A HAZA BECSÜLETÉÉRT ÉS HIVATÁSBELI KÖTELESSÉGÜK TELJESÍTÉSE KÖZBEN ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK EMELTETTE AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG 1938. JÚNIUS 9.

A fentiekben bemutatott „tartalma” ellenére az elmúlt évtizedekben is mindig megbecsült bányászemlékhely volt.


A II. világháborút közvetlenül megelőző évben, a már elindított területi revízió időszakában, 1938-ban állíttatta fel a DGT a Hősök terén (addig Sétatér) a Szomor László alkotta három alakos szoborcsoportot az I. világháborúban és hivatásuk teljesítése közben elhunyt bányászhősök emlékére. Borostyánnal befuttatott köveshegyi fonolit alapzaton áll, anyaga a Zsolnay gyárban készült sómázas pirogránit. Középen, magasabban, pallossal, vérttel Patrona Hungariae markáns arcú, erőt sugárzó, férfias kiállású szobra, balján kissé lejjebb rohamsisakos, kézigránátot hajítani készülő katona áll. Jobbján oldalt csákányra támaszkodó bányász, felső teste meztelen, lábán csizma, bal kezében – ünnepélyes alkalmakra kivilágítható – bányászlámpát tart.

3.1. GPS koordináták: N=460 07,0935’ E=180 15,7187’

BÁNYÁSZ ÉS HÁBORÚS HŐSÖK EMLÉKMŰVE Hősök tere

71

Szabolcs

GPS koordináták: N=460 07,0935’ E=180 15,7187’

3.2.

Szabolcsi aknák és tárók emléktáblája Hősök tere Az emléktábla szövege: A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT MECSEKSZABOLCS KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1852–1993 KÖZÖTT MŰKÖDŐ AKNÁI ÉS 1945-IG LÉTESÍTETT JELES TÁRÓI: (az aknák és tárók felsorolása) Az emléktábla komlói andezit nyerskövön „laguna” fantázia nevű gránitlap. Avatása a 2004. évi bányásznapon történt.


Pécs keleti városrész legrendezettebb közterének déli oldalán – a már korábban felállított bányászemlékek környezetében – 2004-ben helyezett el a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány monolit kőtömbön gránit emléktáblát a

72

mecsekszabolcsi bányászat három jeles tárója és 12 aknája emlékére. (Lásd: Mecsekszabolcs bányászata)

Szabolcs

A gránitból készült emlékmű táblájának szövege: A SZABOLCSI SZÉNBÁNYÁKBAN ÉLETÜKET VESZTETTÉK EMLÉKEZZÜNK RÁJUK Ezt követi 197 név felsorolása a halálozás évszámának feltüntetésével. Állíttatta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2008-ban a bányásznapon.

bányaveszélyek mellett sok volt az emberi munkával kapcsolatos halálos baleset is. A hivatásuk teljesítése közben a szabolcsi bányákban 1852-1988-ig életüket vesztett 197 bányász emlékét őrzi a névsorukat közlő emléktábla.


A mecseki, köztük a szabolcsi mélyművelésű bányák sújtólég-, szénporrobbanás-, tűz- és szilikózisveszélyesek. A korábbi intézkedések és az 1954-ben létrehozott Kutatási Osztálynak a természeti tényezők tudományos vizsgálata alapján kidolgozott és a bányaüzemekben bevezetett új prevenciós védekezési eljárásai ellenére a legutolsó évekig előfordultak halálos balesetek. A fenti fő


A szabolcsi szénbányákban életüket vesztettek emléktáblája, Hősök tere

73

Szabolcs



3.4.

74

BÁNYÁSZ MUNKÁSMOZGALMI MÁRTÍROK EMLÉKMŰVE Hősök tere A nyerskőből épített, csonka gúla alakú posztamensen lévő fehér márványtábla szövege: EMLÉKÜL A FASISZTÁK ÁLTAL ELHURCOLT ÉS KIVÉGZETT PÉCSI SZÉNBÁNYÁK HŐS BÁNYÁSZAINAK

A táblán ez után szerepel: Pécsbánya telep 3, Erzsébettelep 1, Szabolcstelep 5, Vasas bányatelep 3, Gyárváros (Pécs-Újhegy) 3 névvel. A Hősök terén, a terméskő környezetbe illesztett, 80x120 cm-es, fehér márványtáblát 1946-ban állították a tér déli oldalán.

Szabolcs

A templom apszisának freskója jobb oldalán a fél térdre ereszkedett Szent Borbálát ábrázolja, kezében bányászlámpával, mellette egyrészt a torony, amelybe apja azért zárta, hogy távollétében a kereszténységtől elzárja; másrészt bányászok csoportja áll. A kereszthajó délnyugati pillérén a Szent kb. 1 m magas, neogótikus stílusú, színes, fából faragott Szent Borbála szobra áll, összhangban a templom berendezésével és többi szobrával. A Szent fiatal nő, jobb kezében kehely és ostya képében az Oltáriszentség, melyért életét áldozta, bal kezében a pallos, mellyel kivégezték, lábánál a már ismert bástyaszerű torony, fején a mártíromságot jelző korona. A templom teljes berendezése, így szobra is Selmecbányán készült.


SZENT BORBÁLA SZOBOR A SZABOLCSI RK. TEMPLOMBAN, Szabadságharc u. 7.

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 75

Szabolcs



3.6.

76

BÁNYÁSZ TORONYZENE A SZABOLCSI RK. TEMPLOMTORONYBÓL Szabadságharc u. 7. A szabolcsi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomot 1912-ben szentelték, berendezése és szobrai egységes hangulatot árasztanak, valamennyi 1910–1911-ben készült Selmecbányán. A templom tornyából hétköznap, naponta kétszer csendül fel a harangjáték

a „Tisztelet a bányász szaknak…” kezdetű ősi német bányászdal, vasárnap a bányászhimnusz dallamára. A toronyzenét a Települési Önkormányzat és a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2003-ban szereltette a templom tornyába. Leírása a 1.10. fejezetben (Ágoston téri toronyzene).

Szabolcs

A fekete gránit emléktábla szövege: SZENT BORBÁLA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK Az első és második sor ívelt felirata között a hagyományos Szent Borbála ábrázolás látható. ÉS A BÁNYÁBAN ELHUNYTAKÉRT

FERENC JÓZSEF AKNA GYÖRGY AKNA LAPOS AKNA ZSIGMOND AKNA SZENT ISTVÁN AKNA ISTVÁN II. AKNA RÜCKER LÉGAKNA SZABOLCS LÉGAKNA 1801 – 2000

benyúlva két vörös mészkőszikla közé. A márványtábla szélei csiszolatlanok, keretszerűen övezik a felsorolt, szabolcsi bányákban elhunytakért Szent Borbála könyörgését kérő feliratot. Az emlékkövet 2000-ben avatták fel.


A szabolcsi templomkertben áll a fekete csiszolt márványtábla, alul ékszerűen


A SZABOLCSI BÁNYÁK EMLÉKKÖVE A SZABOLCSI TEMPLOMKERTBEN Szabadságharc u. 7.

77

Szabolcs


3.8.

VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAK EMLÉKMŰVE A SZABOLCSI TEMPLOMKERTBEN Szabadságharc u. 7. Az obeliszk feliratai: A tér felé néző oldalon: AZ 1914-18-IKI VILÁGHÁBORÚBAN A HAZÁÉRT HŐSI HALÁLT HALTAK Két oszlopban 28 név, majd: EMELTE MECSEKSZABOLCS KÖZSÉG HÁLÁS LAKOSSÁGA 1923 A két szomszédos oldalon 30+35 név. A templom felőli oldalon: A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI


alatt a kerek szenvedő Krisztus dombormű, majd:

78

TÖRÖLD LE KÖNNYŰD S NÉZZED ŐT SZINTÉN TÖVISTŐL VÉREZŐT Alatta 38 név, majd utólag készített külön táblán még kettő.

Az obeliszket az I. és II. világháborúban elhunyt szabolcsiak, köztük sok bányász emlékére állították.

Szabolcs

Az emlékmű szövege: 1937. FEBRUÁR 24. FAITIG IMRE KELLER JÁNOS HEGEDŰS MIHÁLY A mecsekszabolcsi Csertetőn 1937. február 24-én csendőrgolyó oltotta ki három bányász: Faitig Imre, Hegedűs Mihály és Keller János életét. Az emlékművet az 1951-ben létesített emlékmű helyén az 1964. évi bányásznapon avatták fel. Tervezője: Klausz Gyula.

A három 10 méteres, függőleges, hasáb alakú vasbeton elemet alsó felében széles, vízszintes tagozat köti össze. Ennek szélesebb, jobb oldalán található a fenti felirat. Felállításától napjainkig a bányásznap előestéjén ide vonul megemlékezni a szén- és uránbányász társadalom, a városi lakosság egy részével együtt. Az ünnepséget – beszédek, szavalatok, koszorúzás, bányászzenekarok zeneszámai, stb. – korábban tűzijáték zárta.


Bányász mártírok emlékműve Csertető

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 79

Szabolcs

SZENT ISTVÁN AKNA TORNYA ÉS ÉPÜLETEI A Jaroslav Jičínský koncentrációs és korszerűsítő programja keretében 1925. április 26-án Szent István nevével felavatott 500 kt/a kapacitású aknát kora nyugat-európai technikai színvonalának megfelelően létesítették, vasbeton tornya pedig a morva Kukla- és a Gróf Széchenyi István aknák kivételével egyedülálló technikai műalkotás.

Az alaptól a gépszintig felnyúló beton oszlopok az állandó és a változó terheléseket – feszítőművek segítsége nélkül – közvetlenül hárították át az alaptalajra. A további részen az oszlopok az aknaház felett szabadon állnak, az egész toronynak bizonyos könnyedséget biztosítva. A toronyban kialakított gép-, készülék- és terelőkorong szintek vasbeton födémmel készültek,



3.10.

Szent István akna mai képe 80

Szabolcs

az így kialakított emeletek téglafallal vannak kitöltve. István aknáról a kitermelt szenet fékrendszerű adhéziós lánc szállította a Ferenc József (Béke-) aknai vasúti feladóra. 1965 után függő drótkötélpályán történt a szállítás István aknáról közvetlenül Újhegyre. A torony 2005-ben a bányaházzal és a kompresszorgépházzal együtt műemléki védelmet kapott. Az István-aknai épületegyüttes nem hasznosított része 2005-ben Pécs város tulajdonába került, még az évben értékesítették.

Szent István akna felavatási ünnepsége 1925. április 26-án


Szent István akna a felavatás után

81

Szabolcs

A FERENC JÓZSEF (BÉKE) AKNAI EMLÉKKŐ A komlói andezit monolit nyerskő felirata: 1853 FERENC JÓZSEF (BÉKE) AKNA 1965 Az emlékkövet a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány helyezte el. Az addig csak „alagokkal” végzett táróművelésről a székesegyházi uradalom 1853-tól áttért – a termelésbe lépő Ferenc József aknával – a négyszögszelvényű, fabiztosítású, függőleges aknás bányanyitásra; a kezdeti ló-járgányos aknaszállítást 1868-ban a gőzgéppel való szállítás váltotta fel.

Az akna 1965-ig üzemelt, 1946-tól Béke akna néven. A pillérében lekötött szénvagyont az akkor termelésbe lépő István II. aknáról fejtették le, a vastag széntelepek miatt jórészt védőhálós, szénomlasztásos frontfejtéssel.



3.11.

Ferenc József akna üzemudvara a 20. század elején 82

Szabolcs

Az István aknák aknapillérében – a mélység felé egyre nagyobb mennyiségben – visszamaradó szénvagyon leművelésére a fekübe tervezett István III. aknát az 1980-as években, a Liász-program keretében mélyítették le 751 m mélységig. Itt valósultak meg a mecseki szénbányászatban először – az ideiglenesek helyett – már a felvonuláskor a végleges létesítmények: a belső úthálózat betonalapja, a transzformátorház, a vízmű, a hő-központ, a gépészeti épület (a kivitelezők részére), stb. Az országban először – és talán utoljára – az ideiglenes mélyítő torony helyett a végleges, csúszó-zsalus technológiával készült aknatoronyból történt az aknamélyítés. A beruházást 1988-ban leállították. Az


Az István III. aknai Befejezetlen üzemudvar Józsefháza

Az akna építés közben

elkészült, vagy félkész létesítményeket vállalkozások hasznosítják.


István III. akna látképe

83

Szabolcs

GPS koordinátái: N=460 06,3316’ E=180 15,8816’

3.13.

SZABOLCSI BÁNYÁSZATI ÉS HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Komlói u. 98. Békés Lajos (1922–2007), a szabolcsi bányakerület egykori fő-bányamérője történeti és néprajzi adatokat, emlékeket gyűjtött a szabolcsi település és

bányászat múltjából. Gyűjteményének egy részét a Pécs-Baranyai Origó-ház Egyesületnek adományozta, amelyet az egyesület állandó kiállításon mutat be.


A kiállítás épülete

84

A kiállítás részlete

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE SZABOLCS. SZABOLCS A szöveget írta: Mendly Lajos BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Recommend Documents