Pari Róbert: Kétkalickás forgórészü aszinkron motorok szén őrlő-ma lomhajtáshoz

Összefoglalás Dr.Borka József- Horváth Miklós: Egy új, egyszerű, olcsó, moduláris megoldás DC és AC hegesztő berendezések számára A volfrám elektródás, védőgázos hegesztési technológia az acél hegesztéséhez egyenáramot igényel, míg az alumínium csak váltakozó árammal hegeszthető. Az első esetben egyen- (DC), a másodikban váltakozó áramú (AC) hegesztő berendezés szükséges. A cikk egy egyszerű, olcsó, moduláris felépítésű hegesztő berendezést mutat be, amely egyaránt alkalmas DC és AC hegesztésére. A kifejlesztett megoldás a megkívánt hegesztőáram nagyságától függően egy vagy több DC egységet tartalmaz, valamint egy megfelelő névleges áramú, teljes híd kapcsolású AC invertert. A fejlesztési eredményeket a laboratóriumi hegesztési vizsgálatok teljes mértékben alátámasztják. Horváth Viktor A nagyvasúti villamosítás A vasútvillamosítás története az 1879-es világkiállításon bemutatott SIEMENS mozdonnyal kezdődött, hazánkban a közúti villamosítással, majd a Millenniumi Földalatti vasúttal folytatódott, és elkezdődtek a századfordulón Kandó Kálmán kísérletei az országos energiahálózatról táplált mozdonyok és vontatási rendszer megvalósítására. Dipi. Ing. Herbert Pudelko: A nagyértékű száraz transzformátorok biztonsági szempontjai A biztonságos energiaellátás megnövekedett követelményei mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a transzformátorok közvetlen környezetükre gyakorolt hatása, mint potenciális veszélyforrás. A szerző különféle elosztóhálózati transzformátorok példáján keresztül tekinti át ezt a kérdéskört, különös tekintettel a nagyértékű száraz transzformátorok alkalmazására. Pari Róbert: Kétkalickás forgórészü aszinkron motorok szén őrlő-ma lomhajtáshoz A GANZ AMSALDO és elődje, a Ganz Villamossági Művek, már évtizedek óta szállít a világ számos országába különböző bonyolultságú és felszereltségű erőművi malmokhoz villamos hajtómotorokat. A motorok tervezésénél, kialakításánál mindig elsőrendű szempont volt a vevői igények megvalósítása, a könnyű kezelhetőség és maximális üzembiztonság. Ennek elengedhetetlen feltétele volt a partnerekkel való jó együttműködés, a csatlakozó feladatok tisztázása és a rendszer súlypontjainak meghatározása. Dr. Imre László: A fotovillamos energetikai ipar növekedése A fotovillamos energetikai technológia megoldást kínál a tiszta, zajtalan és kezelést nem igénylő villamosenergia termelésre. A fotovillamos ipar az elmúlt évtizedben átlagosan évi 10 %-os növekedést ért el és a forgalom megközelítette az 1 milliárd US dollárt. A világpiacon az USA részesedése 44%, Japáné 24%, Európáé21%, más résztvevőké kb. 11%. A fotovillamos ipari fejlesztés új munkahelyeket teremt, ami a fejlesztések kormányzati támogatásának egyik további indoka. Az EU akció programja 1 millió fotovillamos rendszer létesítését tűzi ki célul 2010-ig. Szabó László: Stabilitás vizsgálat villamosenergia termelő egység hálózati csatlakozásához Villamosenergia termelő egység hálózatra csatlakozásával és hálózati kooperációs üzemével szemben támasztott követelmény, hogy az a gyakorlatban előforduló hálózati üzemzavarokkal szemben megfelelő tűrőképességgel rendelkezzen, a zavarok ellenére a generátor hálózati szinkronkapcsolata megmaradjon. A stabilitásvizsgálat egymástól nem elválaszthatóan és együttesen minősíti a tervezett csatlakozási változatokat, a vizsgálatokhoz felvett erőművi és hálózati üzemállapotokat, a tervezett automatikus szabályozókat és a zárlatvédelmi ellátottságot. Farkas László: Hipermédia az oktatásban: egy lehetséges megoldás Az oktatási anyagok speciális követelményeket állítanak egy hipermédia rendszerrel szemben. Ezen követelmények alapján kifejlesztésre került a többrétegű hipertext modell, melynek segítségével flexibilis és nyitott rendszerek hozhatók létre. A többrétegű hipertext modell rétegei képesek reprezentálni a szerző és a felhasználó gondolati struktúráit is. A modell alapján létrehozott rendszer képes kielégíteni az elektronikus oktatási anyagok speciális igényeit.

Házunk tája „A lehető legjobbat, a lehető legkisebb helyigénnyel, a legbiztonságosabb csatlakozás-technikával, raktárról azonnal és természetesen a legolcsóbban" - mondják partnereink, amikor valamilyen szekrénybe szerelhető elektronikai elem szükségeltetik. Látszólag ezek egymásnak ellentmondó igények... - voltak eddig. A harmadik évezred küszöbén a Weidmüller elsődleges célja az, hogy az ilyen igényeknek elsőként feletjen meg, és olyan újszerű megoldásokat fejlesszen ki, amelyek hosszútávra irányt mutatnak az elektrotechnika e területén tevékenykedő versenytársainak. Az újdonságok közül csak néhány, amely biztosan felkelti a tisztelt olvasó érdeklődését: Áramfelügyeleti elemek új generációja analóg és digitális kimenettel Az áramváltók 0..1A, ()..5A-es jele a PLC-k által nehezen feldolgozható, mivel az irányítástechnikai berendezések általában 4..20mA vagy O..1OV-os jeleket fogadnak. A két jelszint közötti konverziót oldja meg az interfész-specialista legújabb fejlesztése, a Wavecontrol típuscsalád. A megfelelő analógkimenet kiválasztását a mindössze 22 mm széles Wavebox elektronika-tokozatból kihúzható NYÁK lapon található kapcsolósorral tehetjük meg. Ugyanígy kiválaszthatjuk a megfelelő bemenetet is, amely 1/5/10A lehet. A Wavecontrol „legnagyobb" változatánál akár az áramváltó is szükségtelenné válhat, mivel 20/40/60A-es áram direkt fogadására alkalmas, miközben a Hall szenzornak köszönhetően még a vezetéket sem szükséges megbontani! Talán nem mellékes az sem, hogy a O..2kHz-es tartományban bármilyen alakú jelet képes mérni. A tervezők gondoltak a tápfeszültség-ellátás egyszerűsítésére is: az egymás mellett levő felügyeleti elemeket csupán egy-egy keresztösszekötő felhasználásával 24 V-os feszültséggel láthatjuk el, így szerelés közben időt, pénzt és vezetéket spórolhatunk. A kép teljessége miatt, nem szabad megfeledkezni a termékcsalád egyszerű áram felügyeleti elemeiről sem, amelyek a fenti bemeneti áramok egy szabadon beállítható értékének túllépése esetén hibajelző kontaktust adnak. „Ha már lúd, legyen kövér" - mondhatnánk, hiszen a néhány hónapja megjelent analóg-leválasztó családhoz hasonlóan a Wavecontrol is a szabadalmaztatott Weidmüller csavaros, vagy a gyors csatlakoztatást lehetővé tevő húzórugós vezetékrögzítéssel rendelhető. És ahogy a bevezetőben is említettem, az árak rendkívül karcsúra sikeredtek. A biztos háttér: Ipari tápegységek mindenkinek A tápfeszültség ingadozása, ne adj1 Isten a hiánya, az egész irányítástechnikai rendszer leállását eredményezheti, ezért elengedhetetlenül fontos a megbízható háttér, a korszerű tápegység. A tartósínre szerelhető 5V/12V/15V/24V/48V-os kimeneti feszültségű tápegységeink alkalmazásával elkerülhetők az előbb említett bosszantó hibák. A CotmectPower tápegységcsalád valamennyi tagja kapcsolóüzemű, így rendkívül széles bemeneti feszültségtartomány (80..300V) esetén is biztonságosan szolgál-

tatja a kívánt kimeneti feszültségszintet. Külön előny, hogy felépítésükből kifolyólag a hazai gyakorlatban gyakran előforduló 230VDC környezetben is működnek, így az alállomások szekunder köreiben is kiválóan alkalmazhatók. A tápegységek 6..300W teljesítménytartományban rendelhetők, a 24 V-os típusok hazai raktárról akár nagyobb mennyiségben is azonnal szállíthatók meglepően kedvező áron. A ConnectPower - család legnagyobb tagja igazi műszaki csemege. A kimeneti feszültségtartománya 22..28V között beállítható, miközben névleges feszültségen 12,5 A leadására képes. Ez azonban 5 tápegység párhuzamos kapcsolásával akár 62 A-re is bővíthető! Ilyenkor a tápegységeket a kimenetükön kívül a közös vezérlő vezetékkel is össze kell kötni. A felügyeleti rendszer számára számos állapotjelző kimenettel is rendelkezik. A ConnectPower család bármely tagjával, egy akkumulátorral valamint egy un. Battery Back-up egységgel saját szünetmentes tápegységünket is kialakíthatjuk, így aztán már teljes biztonságban érezhetjük magunkat. „Kapcsoltam"- avagy az újgenerációs relék és optocsatolók Irányítástechnikai rendszer tervezésekor, megvalósítása során bizonyára felvetődik a kérdés, ha a sorkapcsok területén megkövetelik a megbízható kötéstechnikát, miért nincs ez így a különböző elektronikát tartalmazó eszközöknél. Hiszen ezek az eszközök is ugyanolyan vagy esetenként még nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mint a sorkapcsok. Bizony a sínre pattintható relék között gyakran találkozunk egyszerű lemezes leszorítású, könnyen kilazuló kötéssel. Ezt az ellentmondást oldja fel a most megjelenő PRS relécsalád.

A rugós és Weidmüller húzókengyeles rögzítéstechnikájú reléfoglalat a szabadalmaztatott reléleszorító kilincs segítségével megbízhatóan rögzíti a képen is látható szabványos relé típusokat. A reléfoglalat természetesen a már házi szabvánnyá vált önkioltó tulajdonságú, nagy hőállóságú Wemid szigetelőtestből készül. A fentiek alapján megállapíthatja az olvasó, hogy a sorkapcsok területén kivívott sikerei után a Weidmüller az ipari elektronika területén is megalapozottan célozta meg a piacvezetői pozíciót. Kerekes Zoltán okl. villamosmérnök (e-mail: [email protected]) Weidmüller Kereskedelmi Kft, 1117 Bp., Dombóvári út 13, Telefon: 464-7881, 203-4102, értékesítés: 203-4138.

Automatizálás és Számítástechnika

Egy új, egyszerű, olcsó, moduláris megoldás DC és AC hegesztő berendezések számára * Dr. Borka József - Horváth Miklós 1. Bevezetés A volfrám elektródás, védőgázos hegesztési technológia az acél hegesztéséhez egyenáramot igényel, míg az alumínium csak váltakozó árammal hegeszthető, Az első esetben egyen- (DC), a másodikban váltakozó áramú (AC) hegesztő berendezés szükséges. Az egyenáramú hegesztő berendezések széles választékban megtalálhatók a piacon, az áruk is elfogadható, Az alumíniumot hegesztő berendezésekkel szemben a technológia fokozottabb igényeket támaszt, ezért az AC hegesztő berendezések lényegesen bonyolultabbak, ami viszonylag magas árszintet eredményez. Az alumínium hegesztésére szolgáló váltakozó áramú hegesztő berendezéseknek négyszög alakú, 30-200 Hz frekvenciájú hegesztőáramot kell szolgáltatniuk, hogy a váltakozó irányú elektronáramlás az alumínium felületén jelen lévő oxid réteget feltörje. A pozitív és negatív polaritást! hegesztő áram kellően sima kell legyen, azonban az olvadék cseppleválásának megkönnyítése érdekében a követelmények közé tartozik az is, hogy a négyszög alakú hegesztőáram pozitív és negatív amplitúdóját két változtatható nagyságú áramérték között meghatározott frekvenciával ugrásszerűen modulálni lehessen (amplitúdó impulzusszélesség modulációja). Nagyon fontos, hogy a hegesztőáram polaritás váltása nagy meredekséggel történjék, mert ennek hiányában az ívet minden polaritás váltás után nagyfeszültségű ívgyújtóval újra be kell gyújtani, ami számos hátránnyal jár. A cikk egy egyszerű, olcsó, moduláris felépítésű hegesztő berendezést mutat be, amely egyaránt alkalmas DC és AC hegesztésre. A kifejlesztett megoldás a megkívánt hegesztőáram nagyságától függően egy vagy több DC egységet tartalmaz, valamint egy megfelelő névleges áramú, teljes hídkapcsolású AC invertert. A fejlesztési eredményekel a laboratóriumi hegesztési vizsgálatok teljes mértékben alátámasztják.

2. Az AC hegesztő tápegységben gyakran alkalmazott kapcsolási elrendezések Az AC hegesztő berendezés kialakításához speciális kapcsolási elrendezés szükséges, amely nagyfrekvenciás teljesítménykapcsoló elemekből felépített, nagyfrekvenciás energiaátvitellel üzemelő energiaátalakító egységeket tartalmaz.

teszi, hogy az energiaátvitel a robosztus hálózati transzformátor helyett kisméretű nagyfrekvenciás transzformátorral történhessen, továbbá a megkívánt simaságú áram amplitúdó előállításához is kis méretű fojtót alkalmazzanak. A simító fojtó induktivitás-értéke egy szükségszerű kompromisszum eredménye: a kis áramhullámosság érdekében növelni, a meredek áramváltozás érdekében csökkenteni kellene. Nagyobb kapcsolási frekvencián könnyebb a hegesztés technológia szempontjából optimális induktivitás érteket megtalálni. A modern DC hegesztő berendezésekben az 1. ábrán tátható kapcsolási el rendezést közkedvelten alkalmazzák [ 11. Ahálózati feszültség egyenirányításával előállított DC feszültséget aszimmetrikus félhid kapcsolású inverter segítségévet nagyfrekvenciás AC feszültséggé alakítják át. Nagyfrekvenciás transzformátort használnak energiaátvitelre és feszültség illesztésre. A szabályozott hegesztőáramot impulzusszélesség modulációt (PWM) alkalmazva - a transzformátor egyenirányítottt szekunder feszültségből állítják elő simító fojtó és áramszabályozó segítségével.

/. ábra, A DC hegesztő berendezések leggyakrabban alkalma/olt áramköri elrendezése

A felvázolt AC hegesztő tápegység felépítését a 2. ábra blokkvázlata szemlélteti [2]. Mint említettük, ehhez az 1. ábrán bemutatott berendezésből két készlet szükséges (AHBR1 és AHBR2), melyek kimenete ellentétes polaritással van sorba kapcsolva, továbbá a kimeneti simítófojtokhoz egy-egy teíjesítménytranzisztor is csatlakozik (T1,T2). Az AC hegesztő tápegységek korábbi megoldásaiban a teljesítménytranzisztorok a simító fojtók bemeneti oldalára csatlakoztak. Ez

Az egyik jó! használható megoldásban a négyszög alakú váltakozó hegesztőáram pozitív és negatív félhullámát külön-külön, egy-egy azonos felépítésű, aszimmetrikus félhíd kapcsolású, nagyfrekvenciás, PWM-vezérelt inverterrel állítják elő. Ez a megoldás lehetővé Dr Borka József 'okl. villamosmérnök, Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete Horváth Miklós okl. villamosmérnök. Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automalizálási Kutató Intézete Szakmai lektor: Dr. Halász Sándor, okl. villamosmérnök, egyetemi tanár, a MEE tagja * Elhangzott az IEEE-ISIE 99 konferencián, Bled, Siovénia, 1999. július 10-15.

2000. 93. évfolyam 6. szám

2. ábra. Az AC hegesztő berendezések gyakran alkalmazott kapcsolási elrendezése.

235

Automatizálás és Számítástechnika azzal a hátrányos tulajdonsággal járt, hogy a simító fojtók áramának periódusról periódusra fel kellett épülnie, majd később megszűnnie, hogy a kimeneti áram váltakozva folyjon át a terhelésen, továbbá a gyors áramváltás biztosítása érdekében nagy feszültségtűrésű tranzisztorokat kellett alkalmazni, mert a tranzisztorok nagy sebességű kikapcsolása túlfeszültséget eredményezett. Ezek a hátrányok a 2. ábra szerinti elrendezésben nem jelentkeznek, mivel a teljesítménytranzisztorok a simító fojtok kimenet felőli kapcsaira csatlakoznak. A DC tápegységeket és a teljesítménytranzisztorokat ebben az áramköri elrendezésben kétféle módon is lehet vezérelni: állandó szabályozással, ami azt jelenti, hogy mind az AHBR1, mind az AHBR2 inverter egy-egy önálló szabályozóval rendelkezik és azok a TI, T2 teljesítménytranzisztor vezetési állapotától függetlenül szabályozzák az áramot, - alternáló szabályozással, amelyet az jellemez, hogy TI vezetésének időtartama alatt AHBR1, T2 vezetése alatt pedig AHBR2 le van tiltva. Állandó szabályozás esetén - ha az áram alapjel közös - akkor mindkét DC egység a simító fojtókban megközelítőleg azonos áramot igyekszik fenntartani. A T1 és a T2 teljesítménytranzisztor átfedés és átlapolás nélkül váltja egymást a vezetésben. Ha tehát TI vezet, akkor az AHBR1 inverter Tl-en át "rövidzárra" dolgozik, eközben az AHBR2 inverter simító fojtójának árama folyik az ív alkotta terhelésen és a T1 tranzisztoron. Amikor T2 vezet, felcserélődik a leírt állapot: az AHBR2 inverter kerül rövidrezárt állapotba és az AHBR1 inverter árama jut ki a terhelésre. Az egyes inverterek egymással ellentétes irányú áramot kényszerítenek át a terhelésen, ezért a hegesztőáram polaritása a T1 és T2 teljesítménytranzisztor vezetési parancsának ütemében váltakozik. Nem előnyös, hogy a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezésben a teljesítmény tranzisztorokat a hegesztőáram kétszeresét kitevő áram veszi igénybe, a vezető teljesítménytranzisztornak ugyanis egyidejűleg mindkét inverler áramát vezetnie kell. A terhelésen azonban az áram polaritás váltása szinte pillanatszerű, amikor TI és T2 vezetési állapota felcserélődik. A simító fojtókban "tárolt" áram ugrásszerűen kijuthat a terhelésre, mivel azok állandó áramát a T1 és T2 teljesítménytranzisztor vagy a terhelésre vagy a rövidzárra irányítja. A terhelőáram polaritás váltásának sebességét csak a hegesztőkábelek szórt induktivitása korlátozza, mely töredéke a simító fojtókénak. -

Alternáló szabályozás esetén a simító fojtóban folyó áram nem állandó, hanem a D14, D24 visszáram diódán keletkező vezetőirányú feszültségesés hatására kismértékben lecsökken, amikor az AHBR1, vagy AHBR2 inverter letiltott állapotba kerül, mert a letiltott inverter energiaszolgáltatása átmenetileg megszűnik. Amikor a teljesítménytranzisztorok váltják egymást a vezetésben, akkor a terhelőáramot szolgáltató inverter áramának a simító fojtóban a lecsökkent értékről a névleges értékre újra meg kell növekednie, ami már nem pillanatszerű, mert érvényesül a simító fojtok hatása. Ezért a terhelőáram polaritás váltása csak a lecsökkent értékig lesz "ugrásszerű", azt követően az árammeredekséget a simító fojtó induktivitása korlátozza. Általánosságban elmondható, hogy ez a kismértékű meredekség csökkenés a legtöbb esetben nem vezet ív kialváshoz. A 2. ábra szerinti AC hegesztő tápegységet összevetve a korábbi megoldásokkal, megállapítható, hogy a tranzisztorok áramterhelése ugyan kétszeres, de a feszültség igénybevétel jóval kisebb. Összességében ez az elrendezés kielégíti az AC hegesztés valamennyi igényét, az áram meredek polaritásváltását is beleértve [4].

236

3. Moduláris felépítésű* AC/DC hegesztő berendezések A 2. ábra szerinti elrendezés mind önálló, mind alternáló szabályozással alkalmas AC hegesztő berendezés céljára, mivel lehetővé teszi a megfelelő homlokmeredekséggel rendelkező négyszög alakú váltakozó áram előállítását. Az elrendezés kimeneti áramköre igen egyszerű, mindössze két teljesítmény kapcsolót tartalmaz. A teljesítmény tranzisztorok hegesztőáramnál nagyobb áram igénybevételén kívül hátrányos azonban, hogy a megkívánt hegesztőáram nagyságától függetlenül legalább két DC tápegység (AHBR1, AHBR2) szükséges a váltakozó hegesztőáram kialakításához. Közülük az egyik a pozitív, míg a másik a negatív félperiódusban szolgáltatja az íváramot, tehát mindegyiknek kitüntetett szerepe van. Az egyszerű felépítésű kimeneti áramkör ellenére az elrendezés viszonylag magas árú AC/DC tápegységet eredményez, mert azt kompletten, DC tápegységekkel összeépített formában célszerű kivitelezni. Önállóan is működőképes modulokat ugyanis az alkotóelemekből nehéz kialakítani. A 3. ábrán bemutatott elrendezés egy vagy több DC hegesztő tápegységből és egy kimeneti inverterből áll, tehát modulokból is összeállítható. Példaként az ábrán két DC tápegység van feltüntetve.

3. ábra. DC és AC hegesztésre egyaránt alkalmas moduláris elrendezés

Az elrendezéshez az egyenáramú energiát szolgáltató DC tápegységek az 1. ábra szerint is felépíthetők, ezeket a 3. ábrán a DC-WELD1 és DC-WELD2 jelű blokkok szimbolizálják. DC hegesztő tápegységek egyenáramát az AC kimeneti egység alakítja át váltakozó árammá a teljes-híd kapcsolást alkotó Q1, Q4 és Q2, Q3 teljesítmény kapcsolók ellenütemben történő vezérlésének hatására. A 3. ábrában a hídkapcsolású félvezetők áram invertert alkotnak. Az AC kimeneti egység táplálásában az áramszabályozott DC hegesztő tápegységek egyenrangú szerepet játszanak mind a pozitív, mind a negatív íváram kialakításában. Egyiknek sincs kitüntetett szerepe, számuk egy vagy több lehet a megkívánt DC és/vagy AC hegesztőáram nagyságától függően. Ha a hídkapcsolású AC kimeneti egység önálló berendezésként kerül forgalomba, akkor azzal összekapcsolva bármilyen típusú DC hegesztő tápegység AC hegesztésre is alkalmassá tehető. A 3. ábra szerinti elrendezés tehát önálló modulokból is összeállítható. Semmilyen változtatás nem szükséges a DC hegesztő tápegységekben. A modulokból összeállított berendezés komplett AC/DC hegesztőként használható. Amennyiben a DC hegesztő tápegységek a szokásos hálózati egyenirányító (ld. 1. és 3. ábrán) helyett un. hálózatbarát egyenirányítót tartalmaznak, akkor a komplett készülék teljesítmény tényezője az egységhez igen közeli lesz. A szakirodalom a hálózatbarát egyenirányító céljára alkalmas kapcsolási elrendezést leggyakrabban pre-konverter elnevezéssel illeti, amelyet előnyösen a közismert Boost kapcsolású konverterből lehet kialakítani [4]. A Boostkonverter alkalmazását nagyon egyszerű felépítése indokolja: kis számú és alacsony árfekvésű aktív és passzív elemet tartalmaz és ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás és Számítástechnika számos cég (Molorola,Unitradc, Thomson stb.) kifejlesztett és gyárt olcsó, pre-konverter szabályozásra szolgáló céláramköri.

4. A hídkapcsolásű AC kimeneti egység jellemzői 4.1. A hatásfok és a félvezető költségek Az AC kimeneti egység alkalmazása néhány jellegzetes tulajdonsággal társul. A moduláris alkalmazhatóság lehetőségén kívül a hídkapcsolás előnye, hogy az AC kimeneti egység teljesítményfélvezetőinek (Id. 3. ábrában Ql ... Q4) áramterhelése azonos a tényleges hegesztőárammal, nem pedig annak kétszerese, amint azt a 2. ábra szerinti elrendezésnél megemlítettük. Ezzel szemben a hegesztőáram - mindkét polaritás esetében - nem egy, hanem két teljesít meny fel vezetőn kényszerül át, ezért a teljcsítményfélvczclő elemek kétszeres vezetőirányú feszültségesése nagyobb energiaveszteséget okoz, ami a komplett hegesztő berendezés eredő hatásfokát is lecsökkenti. Az AC kimeneti egység és a teljes berendezés vesztesége, illetőleg az eredő hatásfok azonban nem lesz lényegesen rosszabb, mint a 2. ábra szerinti elrendezés esetében, mert annak kimenőkörében a veszteséget egyszeres vezetőirányú fcszültségcséssel, de kétszeres árammal kell számításba venni. Hasonló okok miatt a kimeneti egység teljesítményfélvczető költségei sem mutatnak lényeges eltérést a hídkapcsolás kárára.

átmeneti összeérintésével történik. Ezért a hegesztőelektródákra néhány másodpercen át 4-6 kV-os nagyfrekvenciás impulzussort kényszerítenek a hegesztés megkezdésekor. A munkadarab és a volfrámcsúcs közötti nagyfeszültségű szikrák ionizáló hatására alakul ki a beállított alapáramú ív, az íváram később adott sebességgel, automatikusan felnövekszik a megkívánt nagyságú hegesztőáram értékre. A nagyfeszültségű gyújtóimpulzusok természetesen nem juthatnak be a teljesítmény fél vezető elemek áramkörébe, ezt akadályozza meg a nagy feszültség leválasztó. Az ívgyújtásnak un. soros és párhuzamos változata használatos. A 4. ábrán a soros módszer látható, amelynél az LF induktivitás egyúttal az ívgyújtó transzformátor szerepét is betölti. Mindkét módszer esetében nélkülözhetetlen a nagy feszültség leválasztó CF kondenzátor és az LF induktivitás. A nagyfrekvenciás ívgyújtó feszültség káros hatásától a tcljesítményfélvezetőket viszonylag kis kapacitás és induktivitás értékű szűrőtagokkal meg lehetne védeni és azok jelenléte gyakorlatilag nem csökkentené a kimeneti AC hegesztőáram polaritásváltásának meredekségét. A ferritmagos LF induktivitáson azonban át kell folynia a teljes hegesztő áramnak, tehát azt megfelelően nagy rézkeresztmetszettel szükséges kivitelezni. Ez nagy ktilméretet és

4.2. Az ívkialvás és a szinkronizált ívgyújtás elkerülésének eszközei

emiatt számottevő induktivitás értéket eredményez.

Az ívkialvást és a szinkronizált ívgyújtást elsősorban az AC hegesztőáram homiokmeredekség növelése által lehetséges elkerülni. A következőkben a hegesztőáram homiokmeredekség növelésének korlátozó tényezőit, illetőleg növelésének lehetőségeit tekintjük át.

kimenőkörbe beépülő valamennyi induktivitás csökkenti. A korábbi

Az AC hegesztőáram polaritásváltásának meredekségét a AC hegesztő berendezéseknél a kimenőkörben helyezték el még a DC tápforrás simítófojtóját is, amely a kimenőkörből ma már célszerűen az egyenáramú bemenő körbe került át. Ezáltal a kimenőkörben a hegesztőkábelek leküzdhetetlen parazita induk-'

Kimenőkörben lévő induktivitások csökkentése

tivitásán kívül már csak a nagyfeszültség leválasztó LF induk-

A 4. ábra részletesebben is bemutatja az AC kimeneti egység környezetének és belső szerkezeti egységeinek azon elemeit, amelyek a védőgázos volfrám elektródás hegesztésnél az AC hegesztőáram meredekségére hatással vannak. Az ábra feltünteti az energiaellátást biztosító DC hegesztő berendezés simító fojtóját, a munkadarabhoz és a volfrámcsúcshoz vezető hegesztőkábel parazita induktivitását. Az AC kimeneti egység biztonságos és előírásszerű működéséhez feltétlenül szükséges kiegészítő elemek ugyancsak hatással vannak az AC kimenőáram meredekségére: ezek a nagyfrekvenciás ívgyújtó a hozzá tartozó nagy feszültség leválasztó egységgel, továbbá a hídkapcsolás teljesítményfélvczctőinck túlfeszültség védő áramkörei.

tivitása maradt meg (Id. 4. ábra), amelyre csak a hegesztés kezdetén

Mint ismeretes, a volfrámelektródás védőgázos hegesztésnél nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű ívgyújtást kell alkalmazni, mert a munkadarabot és a hegesztőpisztoly volfrámcsúcsát károsítja, ha az "ívfogás" kontakt módon, a volfrámcsúcs és a munkadarab

- az ívgyújtás időszakában - van szükség. Miután az ívgyűjtó a nagyfeszültségű impulzusok szolgáltatását befejezte, az LF induktivitás csak feleslegesen növeli a kimenőkörbe beépülő induktivitás értéket, tehát ha kiiktatható, az áram polaritásváltásának meredeksége a kimenőkörben megnő. Mindezt jól szemléltetik az 5. ábra oszcillogramjai. Az LF induktivitást az ívgyújtó működésével összehangolt módon kell kiiktatni. Ennek többféle módja is elképzelhető. A megoldásnál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az LF induktivitás kapcsain ívgyújtáskor jelen van a teljes nagyfeszültség, az ív kialakulása után pedig rajta akár 300-400 A-t is elérő váltakozó hegesztőáram folyik át. Jószerivel e kellemetlen feltételek miatt az LF induktivitás kiiktatására csak mechanikus kapcsoló alkalmazása jöhet szóba. A kapcsoló áram és feszültség igénybevételének csökkentése érdekében az LF induktivitás kiiktatásának legcélszerűbb megoldása, hogy azt - mint transzformátort - "mágnesesen" söntöljük: pl. oly módon, hogy az LF induktivitást alkotó tekerccsel szoros mágneses csatolásban lévő segédtekercs kapcsait rövidre zárjuk (Id. 4. ábrában SW kapcsolót). Az SW kapcsolón átfolyó áram nagyságát jelentősen csökkenteni lehet azáltal, hogy az LF induktivitás egy adott nagyságú hegesztőáram felett betelítődik. Az 5.

4. ábra. A hídkapcsolat AC kimcncii egység lényeges résztelei

2000. 93. évfolyam 6. szám

ábra jobboldali oszcillogramjai a leírt módszerrel készültek.

237

Automatizálás és Számítástechnika a kondenzátorok feszültségét, ezáltal a kondenzátorok feszültsége megfelelő értéken stabilizálható. Pl. az 5. ábra oszcillogramjainak felvételekor a CC1 túlfeszültség védő kondenzátor átlagfeszültsége 153 V volt.

A hegesztés megkezdésekor, az ívgyújtás és ívstabilizálás időszakában - tehát éppen kis áramoknál - a CC1 és a CC2 kondenzátor feszültsége az egyenáramú ívfeszültséggel megegyező nagyságú (20-25 V). Ha semmiféle ellenintézkedést nem tennénk, akkor az ív AC oszcillációjának kezdetén, erről az alacsony kondenzátor feszültségről kezdene el növekedni a kimenőkörben lévő induktivitások áramváltozásából származó rövididejű feszültségtúllövések nagysága, ha az ív nem aludna ki. A kezdeti kis feszültségtúllövés azonban a hegesztőelektródák között létrejövő ív újragyújtását nem képes elősegíteni. A feszültségtúllövések nagyságát tehát kis hegesztőáramok esetében az alacsony kondenzátorfeszültség korlátozza, ez az oka az ívkialvásnak.

5. ábra. A kimenöáram ( I J is a Q3 IGBT vezérlőfeszültségének (UC£ ) hullám-alakjai a 4. ábra szerinti elrendezésben, a nagy feszültség leválasztó L induktivitás jclcnlíickor, illetőleg annak kiiktatása esetiben

Túlfeszültségvédő (clamp) áramkör előtöltése Az ívgyújtás még AC hegesztés esetében is viszonylag kis értékű, meghatározott polaritású DC árammal történik (az ívgyújtás időtartama alatt a 4. ábra szerinti kapcsolásban pl. Ql -Q4 állandóan vezet, miközben Q2-Q3 lezárt állapotú). Miután a stabil egyenáramú ív létrejött, csak azután (kb. 5-10 mp múlva) kezdődik el Q1-Q4, illetőleg Q2-Q3 periodikus vezérlése, ami az AC hegesztőáram kialakítását eredményezi, továbbá csak ezulán kezd a hegesztőáram névleges ériekre növekedni amplitúdó modulációval, vagy anélkül stb. A teljes technológiai folyamatot a hegesztő személy kezdeményezésére elektronikus irányító egység automatizálja. Amennyiben az AC hegesztőáram nem kellő homlokmeredekséggel vált polaritást és a hegesztőelektródák között a hozzávezetések parazita induktivitása miatti induktív feszültségugrást valami erőteljesen korlátozza, az ív hajlamos kialudni. Megfigyelhető, hogy az ívkialvás kis áramértékek esetében fordul elő, nagyobb áramoknál a váltakozó áramú ív stabilan megmarad. A jelenség elkerülése érdekében gyakran un. szinkron ívgyújtót alkalmaznak, amely kis áramok esetében minden polaritásváltás után újra nagyfeszültségű gyújtást ad. Már említettük, hogy c megoldás sok szempontból hátrányos, de felesleges is. A kis hegesztőáramok esetében fellépő ívkialvási jelenség összefüggésben van a teljesítmény fél vezető elemek túlfeszültség védő áramkörében lévő kondenzátorok (ld. 4. ábra CC1, CC2) feszültségszintjével. A túlfeszültség védő áramkör (CLAMP áramkör) akadályozza meg, hogy a nagy áramváltozási sebesség hatására a kimenőköri induktivitások a megengedettnél nagyobb önindukciós feszültséget kényszeríthessenek az IGBT-k kapcsaira. A túlfeszültség védő áramkör azáltal fejti ki hatását, hogy a kimenőkör induktivitásaiban felhalmozott energiát a polaritásváltás (kommutáció) időtartama alatt az IGBT-k visszáram-diódáin és a DCI diódán át folyó áram a CC1 és CC2 kondenzátorba tölti, megnövelve azok feszültségét. Annak érdekében, hogy a kondenzátorok feszültsége túl ne lépje a megengedett értéket, az RC ellenállás folyamatosan süti ki 238

A leírtakból következik, hogy AC üzemre történő áttéréskor - az ívkialvás megakadályozása érdekében - már az ívgyújtási folyamat megkezdése előtt célszerű a túl feszültség védő kondenzátorokat (CC1, CC2) feltölteni arra a feszültségszintre (UCLAMP,) amelynél a váltakozó áramú ív még kis áramok esetében is fenn képes maradni. A túl feszültség védő kondenzátorok előtöltéséhez galvanikusan független feszültségforrás szükséges. Kis áramoknál az ívstabilitás annál nagyobb, mennél nagyobb az előtöltő feszültség. Az IGBT-k feszültségtűrése szabj a meg az UCLAMP feszültség felső határát. Az 5. ábra mérési eredményei meggyőzően szemléltetik az alkalmazott módszer hatásosságát.

5. Mérési eredmények Az AC kimeneti egységen végzett oszcilloszkópos mérési eredményeket az 5. ábra mutatja be. Az oszcillogramok nagyon jól szemléltetik, hogy kiiktatott LF induktivitás esetében tekintélyes mértékű áram meredekség növelés érhető el. Nehéz méréssel dokumentálni, hogy a biztonságos ívgyújtás és az ívstabilitás milyen nagymértékben javult az UCLAMP feszültség beiktatásának hatására. Mindenesetre tény, hogy szinkronizált ívgyújtó alkalmazása nélkül, UCLAMP = 400 V esetén már 15-20 A felett stabilan fennmarad a váltakozó áramú ív. Ez az áramérték - mint legkisebb AC hegesztőáram érték - a legtöbb alkalmazáshoz megfelelő. IRODALOM |1J

M. Horváth: Mittelfrequenz-Energieumformer f'ür LichtbogenSchweisstechnik mit Bipolaren und MOSFET-Transistorcn. 10. Intern. Fachtagung der TH Chemnitz, 1991.02.12-15. pp. P 32-1 ...4.

|2|

Horváth, M.-Dr. Borka, J.: Forming Somé Hundred Ampere AC Ciirrent with High Ratc of Rise Apptying High Frcqucncy Energy Converter. ISIE'93 (IEEE), Budapest 1993. Proceedings pp.679-682

|3|

Albarack, J. H.-Barrow, S. M: Power Factor Controllcr IC Minimizes Extcrnal Components. PCIM February, 1993. pp.42-48

[4|

Horváth, M.-Dr. Borka, J.: Welding Equipment with Power Factor Correction. PEMC'96 Budapest 1996. Proceedings pp.2/186-2/191 Dr. Borka, J. - Hováth, M-: A New, Simple, Low-Cost, Modular Arrangement of High Power Factor for both DC and AC Welding. ISIÉ "99 Conference, Bled-Slovcnia, July 12-16, 1999. Proc. pp. 75776I/Volume2of3.

|5|

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A nagyvasúti villamosítás Horváth Viktor

A 2000. évet hazánk méltó módon kívánja megünnepelni, és természetes dolog, hogy az ünneplésben illik részt venni unnak a magyar vasúinak, amelynek a század folyamán oroszlánrésze volt a modern Magyarország létrejöttében. A vasúi a sínhez kötött közlekedési ágként az 1800-as évek első negyedétől kezdődően különös hajlamot mutatott a tudományos felfedezések ipari alkalmazásának átvételérc. A gőzgép a feltalálása Után hamarosan a mozdonyok hajtásában vezető szerepet játszott 150 éven keresztül. Az első villamos motorok megszületése után azonnal megkezdődtek a kísérletek a mozdonyokban történő alkalmazásra. A transzformátor ipari alkalmazása lehetővé tette az alállomások létesítését, a felsővezeték hálózaton keresztül a villamos mozdonyok táplálását. A vasutvillamosítás története az 1879-cs világkiállításon bemutatott SIEMENS mozdonnyal kezdődött, hazánkban a közúti villamosítással, majd a Millenniumi Földalatti vasúttal folytatódott, és elkezdődtek a századfordulón Kandó Kálmán kísérletei az országos energiahálózatról táplált mozdonyok és vontatási rendszer megvalósítására.

amelyet csak a legalább négytengelyes mozdonyok motorjainak soros kapcsolásával lehetett elérni. Nagyobb teljesítmények átvitele kisebb veszteségek mellett csak váltakozó áramú energia ellátással valósítható meg, amelynél a vontató motorok táplálására alkalmazható feszültségre való transzformálása magán a mozdonyon is végrehajtható. Az ipari frekvenciás, 50 Hz-es villamos vontatási rendszer a mozdonyok táplálását a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legegyszerűbb módon oldja meg, azonban széles körben mindaddig nem tudott igazán elterjedni, amíg a higanyos, vagy egyéb egyenirányító helyett nem tudtak nagy teljesítményű félvezetős egyenirányítókat készíteni, amelyek már a mozdonyon is elhelyezhetők voltak. Amikor ez megoldódott, a világ számos országában kezdték bevezetni az ipari frekvenciás villamos vontatási rendszert annak ellenére, hogy már jelentős, más rendszerben villamosított hálózattal rendelkeztek. villamosított vonalak 2000-ig

A századfordulón Kandó a villamos vasutak járműveinek és felsővezetőid berendezéseinek létesítésével kapcsolatos szabadalmak egész sorát jelentette be és valósította meg, óriási szolgálatot téve az elektrotechnika elméleti és gyakorlati fejlődésének. Ezzel összekapcsolódik a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tevékenysége a vasút villamosítással, mérföldkövei azonosak, ünnepi alkalmai közösek. Az 1934-cs Elektrotechnika kiadványa ismertette a Kandó-mozdonyok kialakítását és üzemét, közösen ünnepelte a villamos iparág a MEE és a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vonal villamos üzemfelvételének 50-dik évfordulóját, fontos helyet foglalt cl a villamos járműgyártás és a vontatási transzformátorgyártás a "100 éves a transzformátor" ünnepségen. A nagyvasúti villamosítással megoldandó feladatok eleinte a nagy emelkedőkkel kialakított hegyi pályákon jelentkeztek, majd villamosították ezen vonalak alagutas szakaszait, mert a viszonylag lassan haladó jármű miau az alagútban füstben és a sötétségben töltött hosszú idő nemcsak a személyzetre, hanem az utasokra és a szállítandó árukra is kedvezőtlenül halolt. Az első nagyvasúti villamos vontalású vonalai Baltimorban létesítették 1895-ben. Európában Svájcban 1899-ben. Ekkor már dolgoztak a magyar mérnökök is a villamos vontatás elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásán. A vasúti vontatás ideális motortípusa hosszú ideig az egyenáramú soros motor volt, amely jól szabályozható, nagy indító nyomatékkal rendelkezik. A soros motor alkalmazhatósága végett alakították ki az egyenáramú vontatási rendszert. Ennek feszültségszintjét a korabeli technikai megoldásokkal még gazdaságosan elérhető kommutátor szigetelési szint határozta meg. Határa kb. 1500 V feszültségnél volt. Horváth Viktor okl. villumosmőrnctk, MEF- tagja

2000. 93. évfolyam 6. szám

Az egyfázisú 50 Hz-es rendszer, amely Magyarországon az 1920as években a Valtellina vasútnál szerzett tapasztalatok alapján született, Kandó Kálmán azon zseniális meglátásán alapult, hogy a vasút-villamosítás beruházási költségeinek csökkentése, az energiaátvitcl gazdaságossága és az üzembiztonság javítása csak az országos villamos energiaellátó hálózatra támaszkodva, a villamos energiát a legkisebb átalakítással felhasználva oldható meg. A sikeres próbák után 1929-ben született döntés a Budapest Keleti pu. - Komárom Győr - Hegyeshalom vonal e rendszerben történő villamosításáról. A munka 1932-ben készült el Komáromig, majd 1934 októberében Hegyeshalomig felvették a villamos üzemet. A sors különös kegyetlensége, hogy Kandó Kálmán nem érhette meg ennek időpontját. A rendszer kialakítása mellett a járműben Kandó máig csodálatra méltó alkotása a fázisváltó, amely egyetlen gépben valósít meg egy transzformátort, egy szinkron motort, és egy többfázisú generátort.

239

Villamos energia A jármű táplálására szolgáló energiahálózat kialakításában kiemelkedett Dr. Verebély László a MÁV villamosítási osztályának vezetője (1918-tól), a későbbi Budapesti Műszaki Egyetemi professzor. A Budapest - Hegyeshalom vonal 4 db alállomását a bánhidai erőmű látta el energiával. A további villamos üzemfelvételre azonban a történelmi események miatt az 1950-es évekig kelleti várni. Ezután felgyorsult a vasút-villamosítás és ma már a magyar vasúthálózatnak 31 %-a villamos felső vezeték kel van ellátva. Jelen visszaemlékezés csak utalást tesz lehetővé a villamos járművek, alállomások, felsővezetéki berendezések kezdetektől napjainkig tartó fejlődésére .

Óriási előrelépést jelentett a vasútvillamosítás történetében 1963ban a V43 sorozatú szilícium egyenirányítás mozdony megjelenése. Korszerű áramszedővel, fokozatkapcsolós transzformátorral, szilícium félvezető egyenirányítóval, egyenáramú soros motorokkal, monomotoros forgóvázzal 130 km/ó legnagyobb sebességre. Ebből a mozdonytípusból 1963 és 1982 között 379 db készült. Ez a MÁV legnagyobb mozdonysorozata, ezek segítségével lehetett később a vasút teljes szállítási teljesítményének 70 %-a fölé emelni a villamos vontatás részarányát, és ezen megbízható sorozat üzemére alapozva már nagyobb ütemben lehetett villamosítani az ország vasútvonalait. Az 1975-ben készült el a V63 sorozatú 3600kW teljesítményű 120 km/ó sebességre alkalmas mozdony prototípusa, és az ezekkel szerzett üzemi tapasztalatok alapján történt 1981-88 között a sorozatgyártás. Később néhány mozdony átalakításával 160 km/ó sebességre alkalmas mozdony készült. A mozdonyokba állandó áttételű transzformátort lehetett beépíteni, mert a motorok táplálására szolgáló feszültség nagyságát a tirisztoros berendezés szabályozza. 1982 és 92 között történt a V46 sorozatú. 800kW teljesítményű villamos tolató mozdonyok üzembe helyezése, amelyekkel a dízel tolató mozdonyokat lehetett kiváltani a villamosított vonalakon. Elvi főáramköri felépítésük azonos a V63 sorozatú mozdonyéval. 198889-90 -ben történt a helyi személyforgalomban régóta hiányzó villamos motorvonatok forgalomba állítása. Ezekben a motorvonatokban tirisztoros egyenirányítón és a frekvencia szabályozására szolgáló váltóirányítón keresztül jut el az energia az aszinkron hajtó motorokhoz. Teljesítményük 1444 kW, legnagyobb sebességük 120km/ó, 1990-ben 1755kW teljesítményű, 160 km/ó sebességre alkalmas IC (BV sorozatú) motorvonatok kerültek forgalomba.

/. kép. Fázisváltós Kandó-mozdony

A Kandó mozdonyok rudazatos hajtása gátja volt a sebesség növelésének, ezért fejlesztette ki a Ganz Gyár a fázis-periódus váltós, egyes hajtású un. BoCo mozdonyt 125 km/ó legnagyobb sebességre. Az 50-es években fejlesztették ki a Ward-Leonard rendszerű mozdonyokat (80 km/ó legnagyobb sebességre, 1600 kW teljesítményre) amelyekben hazánkban elsőként alkalmaztak egyenáramú soros motorokat. Ez a motortípus felel meg legjobban a járművek vontatási jelleggörbéjének. (Abban az időben még nem volt megoldva ilyen teljesítmény szinten a folyamatos frekvencia szabályozás.) Ezért ezzel a mozdonytípussal eltávolodott a villamos vontatás a Kandó mozdonyokban alkalmazott aszinkron motortól, hogy a vezérelt félvezető technikában elért igen gyors fejlődés után a motorvonatokban visszatérjen hozzá. 3. kép. 3600 kW-os mozdony

Az 1932-34-ben, 1952-ben és 56-ban létesített Budapest Hegyeshalom, Budapest-Miskolc vonalat tápláló alállomások 25kV feszültségű kapcsolói és mérőváltói belsőtéri kivitelben készültek pneumatikus működtetésű megszakítókkal, szakaszolókkal. A 120 kV-os távvezeték mezők háromfázisúak, a transzformátor mezők kétfázisúak, szabadtéri kivitelű készülékekkel. A transzformátorok 4 majd 6 MVA teljesítményűek. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy a felsővezetéki berendezésekről kissébővebb ismertetetést adjak, mivel a villamos szakemberek a mozdonyokat és az alállomásokat részben tanulmányaikból, részben a folyóirat korábbi cikkeiből ismerik. A felsővezetéken jut el az áram a járműhöz. A kétvágányú pálya két felsővezetéke (egyvágányú pályán a felsővezeték és a tápvezeték) az alállomáson és minden vasútállomáson szakaszolókkal párhuzamosan van kapcsolva. A párhuzamos kapcsolással csökken

240

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia a hálózat impedanciája, ezzel a feszültségesés is, illetve az alállomások közötti vagy állomásokon bekövetkezett üzemzavarok, (vezeték szakadás, zárlat) esetén a hibahely kiszakaszolható és a mögöttes rész ismét táplálható. A táplálás az alállomástol a szomszéd alállomás tápszakaszának kezdetéig folytonos, a vasútállomási vezetékek a vonallal párhuzamosan kapcsolhatók szakaszolók segítségével. Ezt a megoldást alkalmazza a MÁV a villamosítás kezdete óta gyakorlatilag változatlanul. Az egymástól 50-70 km távolságra létesített két szomszédos aiállomás tápszakaszait fázishalár választja el egymástól, ami egy 50-60m hosszúságú villamosán semleges szakasz a két szomszédos vezetékkel azonos magasságban vezetve, (a villamos vontatójármű felengedett áramszedővel, de kikapcsolt megszakítóval áthaladhat rajla), de tőlük légszigeteléssel elválasztva. A két szomszédos alállomás által táplált felsővezetők szakasz üzemszerűen nem kapcsolható Össze.

5. kép. 800 kW-os tolatómozdony

4. kép. IC motorvonat

Az alállomáson átalakított villamos energiát közvetítő vezeték a különleges vasúti üzemhez illeszkedik. Ez a vezeték az esetek kis részében a pályatesthez közel van elhelyezve, ekkor harmadik villamos vezetősínes rendszerről beszélünk, döntő többségében azonban a vágányok felett, mint felsővezeték van kifeszítve. A felsővezetéknek a járművek pályára engedélyezett legnagyobb sebességnél is biztosítania kell a jármű számára a kifogástalan áramszedést még akkor is, ha a hőmérsékletváltozás hatására a felsővezeték hossza megváltozik, vagy ha szél, zúzmara, vagy jégterhelés hatására a szabványos helyzetéből elmozdul. A felsővezetők geometriája, felfüggesztési módja, a dilatációs mozgás lehetővé létele alapvetően eltér a távvezetékeknél alkalmazott megoldásoktól. Kellő szilárdsággal kell rendelkeznie az áramszedő okozta igen jelentős igénybevétellel szemben is. Tekintsük ál a felsővezetekek fejlődéséi: Az első felsővezeték rendszereket még ún. keresztlánc felfüggesztéssel készítették. Ez az egymástól legfeljebb 30-40 m távolságban a vágány(ok) felett keresztben kifeszített huzalra, vagy sodronyra rögzített munkavczeték(ck)bŐI állt. A közlekedő vonat sebessége általában nem haladta meg a 40 km/ó-t. A nagyvasúti felsővezetéken jelenleg kizárólag a hosszlánc-rendszerű felsővezeték -kialakítást értjük. Az egyszerű hosszlánc-rendszerű felsővezeték a vágány felett vezetett hossztartó-sodronyra függesztőkkel rögzítetett munkavezeték. A munkavezetéket a vágány járósíkja felett azonos magasságban kell tartani, nagymértékű belógást nem szabad megengedni. Azonos környezeti feltételek mellett az álladó feszítő erőhöz állandó belógás tarlozik. A hőmérséklet befolyását a vezetek hosszváltozását 2000. 93. évfolyam 6. szám

követni tudó feszítő szerkezettel lehet megszüntetni, illetve csökkenteni. A felsővezetéknél a hosszváltozást követő, állandó feszítő erőket biztosító szerkezetet utánfeszítő berendezésnek nevezzük. A munkavezetékei a kopástól a lehetőségekhez képest meg kell védeni, ezért az áramszedő csúszó-saruját a munkavezetéknél lágyabb anyagból készítik (korábban alumíniumból, mintegy 20 éve szénből.) Az áramszedő saru egyenletes kopásának elérése érdekében a munkavezetéket a vágány felett, a vágánytengelyhez képest jobb-bal irányba kitérítve, kígyózással vezetik. Ennek hiányában ugyanis a vezeték hornyot koptatna a saruba és az így keletkezett horonyban futó vezetékei az áramszedő rángatja, sőt el is szakíthatja. A munkavezeték kígyózásának legnagyobb megengedett érteke ±400mm, de az új építésű felsővezetőknél bevezetésre került a ±300mm-cs kígyózású felsővezeték. A felsővezeték szerelési rendszere a hosszlánc megfogásí típusai szerint lehet egyedi megfogási pontokkal és csoportos felerősítéssel (megfogási, alátámasztás] ponttal) szerelt hosszlánc. Egyes helyeken, a mellékvágányokon, csak munkavezetékből álló ún. tartósodrony nélküli hosszláncokkal is találkozhatunk. Az egyedi megfogási pont a tartószerkezet. Úgy van kialakítva, hogy a hosszlánc hőtágulási mozgását a beépített csuklókkal követni tudja, miközben a vezetékek vízszintes és függőleges helyzete elvben nem változik. A tartószerkezeteket oszlopokra szerelik fel, amelyek készülhelnck fából, betonból, vagy acélból. A felsővezetőket tarló oszlopokat mindig betonalapozással állítják fel. A csoportos felfüggesztésnél minden esetben acéloszlopokat alkalmaznak. Az egyik típusnál a szélső vágányok külső oldalán felállított oszlopok között kifeszített acélsodronyra függesztik fel az egyes vágányok hosszláncait. Az így épült felsővezetőket keresztmezős rendszernek nevezik. A munkavezeték és a tartósodrony vágánytengelyhez viszonyított helyzetét a keresztirányú un. iránysodronyokon lehet beállítani és rögzíteni. A másik típust keretállásos, vagy portál rendszernek nevezik. Ennél a hosszláncok, csomópontok a szélső vágányok mellett, 5-6nái több vágány áthidalása esetén a vágányok között felállított acél oszlopokra szerelt rácsos acélszerkezetből készült gerendákra van felszerelve. A munkavezeték kígyózásának beállítására, és a hosszlánc vízszintes erőinek az oszlopra való átadására itt is az iránysodrony hívatott. A vasúli gyakorlatban a vágány, illetve a sínszá! nemcsak a vonatok mechanikai terhelését viseli, hanem többcélú villamos vezető flada241

Villamos energia tot lát cl. A biztosítóberendezés sínáramköreinek része, a villamos felsővezeték közelében lévő fémtárgyak érintésvédelmi gyűjtő vezetője és részt vesz a vontatási áram visszavezetésében. Ez a hármas villamos feladat különleges feltételeket szab a sínhálózat folytonossága, talajtól való "elszigeteltsége" tekintetében is. Ezen feltételek alapján a vasúti különleges körülményekre tekintettel készült el a vasúti érintésvédelmi szabályzat. Az üzemi áram visszavezető és az érintésvédelmi bekötések készítését is az említett szabályzat szerint végzik.

3. ábra. Belsőtéri kivitelű új alállomás 25 kV-os részének kapcsolása. (A 120 kV-os áramkör változatlan)

alállomás létesült (új, illetve felújítás), amelyen a 25 kV-os berendezések ismét belsőtéri kivitelűek, korszerű vákuum megszakítókkal és 2 alállomáson még SF6-os tokozott berendezésben szerelt kivitelben. Ugyanezen alállomásokon felharmonikus szűrő és meddő kompenzátor is üzemel. Az alállomások kapcsolókészülékeit kezdetben működtető nyugtázó kapcsolókkal vezérelték. Mintegy 20 éve tértünk át az újonnan épített alállomásokon távvezérlésre. A hálózat szakaszoló kapcsolóinak távvezérlése a 15 évvel később létesült villamos vonalaknál valósult meg. A villamos diszpécser számítógépes munkahelyen végzi a kapcsolásokat, felügyeli a rábízott tápszakaszt, megkeresi és kiszakaszolja a hibahelyet, nyugtázza a védelmi működéseket stb. Egy diszpécserközpont 3-5 alállomással, 8-10 fázishatárral, 20-30 vasútállomással rendelkező 2300 km hosszúságú vonal felügyeletét látja el.

2. ábra. Hagyományos 120/25 kV-os alállomás elvi kapcsolás

A jelenleg üzemelő 34 alállomásból 26 közel azonos elvi kapcsolású és elrendezésű. (A kapcsolási séma a 2. ábrán látható.) A 120 kV-os priemer és a 25 kV-os szekunder kapcsolóberendezések valamint mérőváltók szabadtéri kivitelűek. Az utóbbi 4 évben 6 olyan

A közel száz év történetének rövid ismertetése után csak utalok a jövő feladataira: A fővonalak villamosítása után az összekötő és mellékvonalak kerülnének sorra, azonban a beruházás hosszú megtérülési ideje miatt ez a tevékenység kevésbé gazdaságos, főleg környezetvédelmi szempontok indokolhatják. A középtávú villamosítási elképzelések között szerepe] a Boba-Ukk-Zalaegerszeg-szlovén átmenet és a RajkaHegyeshalom-Csorna-Porpác-Szombathely-Nagykanizsa vonal. A villamosított vonalak hossza 2000 év végére a 7600 km teljes vonalhálózatból 2520 km lesz. A 38 alállomás beépített névleges teljesítménye 900 MVA. Az évi átlagos fogyasztás 700 millió kWó. A meglévő hálózatból mintegy 1500 km, a régi alállomások közül 29 db felújításra szorul, és a ki kell építeni ugyanitt a távvezérlő rendszert. A rendelkezésünkre álló forrásokat a felsorolt munkákra és új, nagyteljesíményű (5-6000 kW) mozdonyok és korszerű motorvonatok beszerzésére kell fordítani, és nem szabad lemondani a további villamosításról a kulturált, gyors, környezetbarát, gazdaságos vasútüzem megteremtése érdekében.

Az ERBE Energetikai Mérnökiroda Kft. a MEE Centenáriumi rendezvényét támogatta.

242

ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülék

Kisfeszültségű áramváltó család MAK és CTC típussorozatok Fejlesztő és gyártó: Forgalmazó Magyarországon:

Ganz Műszer Rt Ganz Műszer Mintabolt - C+D Automatika Kft

Az áramváltók villamos energia szolgállak) és elosztó rendszerek nélkülözhetetlen tartozékai, kifogástalan működésük a villamos energia szolgáltatás üzembiztonságának egyik alapfeltétele. Az egyre növekvő energiaárak mellett az optimális kiválasztásuk és így pontosságuk fontos gazdasági követelmény. Körüliekintő tervezők, kivitelezők és üzemeltetők tudják, hogy nagy értékű és biztonságos rendszerek hatásfokát nagymértékben ronthatják illetve üzembizton- 1 ságát veszélyeztethetik a nem a kor j követelményeinek megfelelő áramváltók. A Ganz Műszer Rt által kifejlesztett és gyártott, formatervezett MAK típusjelű kisfeszültségű áramváltó család ennek az újraforgalmázott felhasználói igénynek felel meg. Az alkatrészek optimális megválasztásából adódó kis helyigény, a kompakt kialakítás, a gyors szerelést valamint balesetmentes üzemeltelést biztosító konstrukció és nem utolsó sorban a versenyképes ára magyarázata a MAK típusú áramváltók gyors nemzetközi és hazai elterjedésének.

meg a kívánt paramétereknek megfelelő vas mennyiségét és számolják ki a szabványban előírt mérőpontokban a hibát az áramváltó szekunder terhelésének függvényében. Ez a tervezési módszer teszi lehetővé az egyedi igények gyors kielégítéséi illetve a kedvező eladási árat biztosító optimális anyagfelhasználást, kompakt kialakítást. A kedvező hazai és nemzetközi fogadtatásnak köszönhetően az éves darabszám elérte a 150 ezer darabot, amely nemcsak lehetőséget, de kötelezettséget is jelent a gyártó részére a jelenlegi felhasználói kör további igényeinek fejlesztésére. Egyre nagyobb a kereslet a több méréshatárú áramváltók iránt, ahol a felhasználó előre felkészülhet egy időben később várható terhelésváltozásra, vagy az alkalmazás helyszínén kívánja meghatározni az optimális áramváltó áttételt. Új lehetőséget biztosítanak továbbá a MAK74/60 illetve MAK 104/60 típusú áramváltó tokozásába beépített CTC 74 illetve CTC 104 típusú villamos távadók. Az így kialakított helytakarékos, kompakt kivitelű mérőátalakítók közvetlenül az áramvezető sínre szerelve 230 V segédtáppal vagy anélkül biztosítják az áramvezető sínen keresztül folyó árammal arányos villamos egyenáramú egységjelel.

Az áramváltók megfelelnek az MSZ-EN 61010-1:1994, MSZ1577, DIN42600, TEC 44-1 és BS3938 szabványoknak. A tekercselt primerű 1 ... 250 A-ig, a sínre húzható kivitelű áramváltók pedig 1 ... 8000 A-ig terjedő primer áramot alakítanak át 5 A illetve 1 A szekunder váltakozó árammá illetve a CTC típusok esetében a beépített mérőátalakító segítségével egyenáramú cgyscgjellé.

A felhasználói igények teljes lefedéséi célozták az elmúlt év során gyártásba került MAK 166-os áramváltók, amelyek a nagyobb geometriai méretű áramváltó sínek átfogására alkalmasak. Ezen áramváltók iránt a piaci igény nem nagy darabszámú, és így csak kevés gyártó választékában találhatók meg ezek a kivitelek.

A gazdaságos és megbízható gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges ellenőrzési folyamattal szemben támasztott követelmény a pontosság, a reprodukálhatóság és a gyorsaság. Ezen követelmények biztosítása érdekében a Ganz Műszer Rt még 1996-ban létrehozta az áramváltó kalibráló laboratóriumot illetve megszerezte az Országos Mérésügyi Hivataltói a Hitelesítési Állomás minősítést.

A hannoveri vásáron - a szakma legjelentősebb nemzetközi seregszemléjén - idén márciusban szokatlan kihívással találta szembe magát a gyarló Ganz Műszer Rt. A piacon megjelent a Ganz konstrukció gátlástalanul lemásolt távol-keleti kópiája, ami bizonyítéka annak, hogy ezen a területen már nem követő, hanem élenjáró fejlesztés folyik a Ganz Műszer Részvénytársaságnál.

Az áramváltók fejlesztői a villamos tervezésénél a felhasznált vas váltakozó áramú görbéjének ismeretében optimálisan határozzák

Szelenszky Ge'za

2000. 93. évfolyam 6. szám

245

IPARI ELEKTRONIKAI KFT. Intelligens szünetmentes áramforrások tapasztalt szakemberektől Az Ipari Elektronikai Kft. magyar tulajdonú forgalmazó és termelőf!) vállalkozás, 1998-tól az európai AROS márkanevű szünetmentes áramforrás- (angol mozaikszóval: UPS) -gyártó konszern partnere, és kizárólagos disztribútora Magyarországon. A hazai erősáramú piacon teljes UPS skálával és a HITACHI akkumulátortelepeinek forgalmazásával komplex nagy feladat megoldását is képes vállalni ideális alválalkozóként, kulcsrakész munkáival. A közvetlen forrásokból történő értékesítéssel, határidőre kész feladatmegoldások valósíthatók meg, amivel sok végfelhasználó elégedett volt. Az AROS 1935-ben alakult és már a kezdetektől az erősáramú iparban tevékenykedett, világítástechnikai részegységek, stabilizátor-, tápegység gyártásával, majd a '80-as évektől a UPS előállítás területén ért el figyelemreméltó növekedést. A 2000. az áttörés éve, mert a mutatók alapján az európai gyártásban csúcspozícióra tör. A gyártósorok maximális kihasználása - és az ezzel összefüggő alacsony előállítási költség elérése miatt - már eddig is néhány konkurens UPS márkával találkozhattunk az automata gépsoraikon. Ezért mondhatjuk, hogy azokban is AROS szív dobogEz magyarázza a kedvező árszintet. A gazdasági számítások ilyen furcsa helyzeteket hoznak létre tőlünk nyugatabbra, amely tanulságos lehet a hazai szubjektív gondolkodásmódú konkurens vállalkozói csoportoknak. A tulajdonos RIELLO cég a világ olajégő gyártó legnagyobb piaci részesedéssel bíró óriásainak egyike. Ennek erősáramú bázisa a RIELLO ELETTRONICA GROUP, amelynek Milanóban (AROS) és Legnagoban (UPS RIELLO) elhelyezkedő gyárai mellett, a Veronában felépített (45 fős!) központi fejlesztőlaboratóriuma garantálja a korunkban már nélkülözhetetlen igen magas műszaki színvonalat. Az erős műszaki alaphoz tartozik a GENEREX Hamburg GmbH., a grafikai és monitoring szoftverek szállítója. Az előbbiek alapján nem meglepő, hogy a szünetmentes áramellátásban 0,3 kVA - 3600 kVA teljesítmény tartományban képes szállítani rendszereket az Ipari Elektronikai Kft. Ez az előbbi teljesítménytartomány lefedi egyedi számítógépes munkaállomástól, erőművi igényekig a piac szükségleteit. Üzletpolitika: európai színvonalú (ISO 9001) műszaki megoldások, kedvező árak mellett.

Újdonságként informatikai rendszerbe illeszthető, sokfajta operációs rendszerhez illeszkedő képességgel (Windows 3.x; 95; 98; 00; NT - UNIX - IBM OS/2 - NOVELL 3.x; 4.x; 5.x) és külön távadat-szolgáltató ún. Telemechanikai egységgel a legkorszerűbb rendszerek találhatók a palettán. Az egyedi PC (személyi számítógép) felé történő kommunikációtól kezdve, a helyi hálózatok több szerverével TCP/IP protokollal kommunikáló több UPS lehetőségen át, modemes lekérdezhetőség jellemzi az egész sorozatot, a legkisebb teljesítményűtől a legnagyobbig. A 2000. év őszétől internetes beavatkozással egy 6 fős stáb a márka külhoni képviseletéről képes lesz segítséget nyújtani 24 órás ügyeletben a felhasználónak. Státuszelemzéssel, paraméterállítással, esetleg üzemeltetési körülményeket figyelembe vevő jobbító javaslataikkal. A Sentry család (8-120 kVA) rendellenesség vagy hiba esetén modemen keresztül kapcsolatba tud kerülni a szerviz on-line számítógépével, amely hírt az ügyeletes akár a mobiltelefonján olvashatja szöveges formában. A külföldi valós tapasztalatok alapján a hírlánc kiépítését is tervbe vette az Ipari Elektreonikai Kft. A tervek szerint a kommunikáció kiépítése díjmentes lesz az adott üzemeltetési helyre, ahhoz csak egy legalább mellékállomású táővbeszélő vonalat kell rendelkezésre bocsátania az adott intézménynek. A szolgáttatás igénybevételének díja. a várható üzemeltetési minőségugrással viszont bőven megtérül, annak megelőző jellege miatt. A folyamatos fejlesztés idei eredménye lesz a 30 %-os súly- és méretcsökkenés - szintén a Sentry sorozatnál - a 8-120 kVA-es kategóriában, ahol a hatásfok is 2 %-kal nő (93 % - 95 %). Mindezt a magas teljesítményű sorozatnál mondhatjuk el, ahol ezek a mutatók számottevő előnyöket hoznak és nem elhanyagolhatók, mint a kisteljesítményű soroknál. Az Ipari Elektronikai Kft. nemcsak kereskedik a termékekkel, hanem a termelői tapasztalatokat felhasználva magas szintű vevőszolgálatot is nyújt, a témakör specialistájaként. Az energiaellátás számos buktatóját ismeri, ezért hasznos tanácsadó a méretezésben, tervezésben, annak érdekében, hogy mindjobban automatizál hatóan, észrevehetetlenül működjenek - azaz szolgáltassanak- a biztonsági energiaellátó rendszerek. Ezt a szakmai rálátást bizonyítja a 10 éve folyamatosan gyártott hazai BAF típusú egy- és háromfázisú váltakozó áramú saját fejlesztésű UPS-család és a szintén hazai fejlesztésű mikrokontrollerrel szabályozott EMAT típusú professzionális ipari töltő-család. Az import stabilizátor-család és közvilágítási fényerőszabályozó eszközei is nagy érdeklődésre számíthatnak . Az Ipari Elektronikai Kft. 1982. óta felhalmozott tapasztalattal, jelentős referenciával áll a piac rendelkezésére!

- A teljes típus és gyártmánysor MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet) minősítéssel is rendelkezik. - Emellett az említett ISO 9001 (Norske Veritas), CE, YEAR 2000 tanúsítványok is rendelkezésre állnak.

246

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

A nagyértékű száraz transzformátorok biztonsági szempontjai Dipl. Ing. Herbert Pudelko

A biztonságos energiaellátás megnüvekedett követelményei mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a transzformátorok közvetlen környezetükre gyakorolt hatása, mint potenciális veszélyforrás. A szerző különféle elosztóhálózati transzformátorok példáján keresztül tekinti át ezt a kérdéskört, különös tekintettel a nagyértékű száraz transzformátorok alkalmazására.

kedvező elektromos tulajdonságokat eredményez. A környezetbe jutó olaj viszont veszélyezteti a talajvizet, ezért elfolyását megfelelő intézkedésekkel (olajfelfogó tálca kialakítása stb.) kell meggátolni. Felhasználó-közeli alkalmazások eseten a transzformátorolaj égéshője ugyancsak nagy veszélyt jelenthet, amelyet megfelelő épületszerkezetekkel (tűzgátló falak stb.) kell kiküszöbölni. A transzformátor földfelszín fölé vagy földfelszín alá történő telepítése is további megszorításokat eredményezhet a felállítási helyen. Kézenfekvő megoldásnak tűnik az olaj hasonlóan jó termikus és elektromos tulajdonságokkal rendelkező, de éghetetlen folyadékokkal történő kiváltása.

A helyettesítő folyadékokról szólva... Ebből a szempontból, egy lehetséges megoldásnak tűnt a PCB (poliklór-bifenil) alkalmazása. Ez tulajdonképpen policiklikus szénhidrogén, amelyhez az éghetőség megakadályozása céljából klór atomok kapcsolódnak. Ameddig ez a kapcsolódás sértetlen, a PCB olaj tényleg nem is ég. Azonban 200 és 300 °C között a klór atomok lehasadnak a molekulákról és a megmaradó szénhidrogének újra éghetővé válnak. A keletkező klórgázok ugyancsak súlyos másodlagos károsodásokat okozhatnak, mind fiziológiai téren (légutak károsodása), mind épületszerkezeti területen, mivel károsítják az épület vasszerkezeteit és így statikus teherbírásukat csökkentik.

/. Ábra: Nagyértékű száraz transzformátor

Az elosztóhálózat transzformátorok az elektromos energiaellátás fogyasztókhoz legközelebb cső energiaátviteli egységei, mivel szekunder tekercseik táplálják kábeleken és biztosítóelcmeken keresztül a felhasználók fali csatlakozóit és az ipari üzemek villamos gépeit, amelyeknek közvetlen környezetében emberek dolgoznak. Annak ellenére, hogy a transzformátorok többnyire különálló elektromos helyiségekben vagy védőburkolatok alatt üzemelnek, mégiscsak lakások, munkahelyek vagy járókelők közvetlen közelében találhatók. Ezért a biztonságos energiaellátás szigorú követelményei mellet egyre nagyobb hangsúlyt kap a transzformátorok közvetlen környezetre gyakorolt hatása, mint potenciális veszélyforrás. A klasszikus olajos transzformátorokban található transzformátorolaj bevált szigetelő- és hűtőközeg, amely összességében igen Dipl.lng. Herbert Pudelko

248

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek hő is kisebb, mint folyadék szigetelésű transzformátorok esetében. így a tűzfalak, tűzfalak is elhagyhatók. Elmaradnak továbbá a telepítési helyszínből adódó megszorítások is, korlátozás nélkül helyezhetők el a talajszint fölé és föld alá is. A száraz transzformátoroknak sokféle változata létezik, ezek azonban az égés során felszabaduló hő, az elektromos jellemzők és a felhasználási körülmények vonatkozásában jelentősen eltérhetnek egymástól.

Hagyományos felépítésű száraz transzformátorok A hagyományos száraz transzformátorok gyakran nedvességre érzékeny szigetelőanyagok felhasználásával készülnek. A tekercsek gyakran egyáltalán nem vagy csak bemerítéssel vannak kezelve. Ez korlátozza az elektromos jellemzőket és az üzemi feszültség értékel, valamint behatárolja az alkalmazási területüket is. A. ábra: Transzformátortípusok alkalmazástcrüicic

Jóval nagyobb veszélyt jelentenek azonban az anyag lehetséges ökológiai hatásai. Ezek azon alapulnak, hogy a PCB mérgező és biológiailag alig lebontható, ráadásul - s ez talán a legsúlyosabb bizonyos égési körülmények között dioxin képződhet. Ezek a problémák vezettek végül is a PCB szigetelésű transzformátorok további forgalomba hozatalának betiltásához, a meglévők veszélyjelzési kötelezettségéhez, illetve a berendezések önkéntes vagy kényszerű cseréjéhez. A folyadékszigetelésű transzformátorok témakörénél maradva további helyettesítő folyadékok alkalmazása is felmerült ötletként, ezek közül talán legismertebb a szilikonolaj volt.

Az égéshő nagysága nem változott jelentősen ... A szilikonolajok nem mérgezőek és biológiailag lebonthatók. A szilikonolaj szigetelésű transzformátorok alkalmazása viszont további szempontokat vet fel és ezek alkalmazása során sem hagyható el az olaj felfogó tér vagy tálca. Amint az a 2. ábrán is jól látható, az égéshő nagysága a szilikonolajok alkalmazása esetén sem csökken lényegesen a hagyományos transzformátorolajok égéshőjéhez képest, de az égés a szilikonolajok esetében az ásványi olajokénál magasabb hőmérsékleten indulhat csak meg. Sajnos abból kell azonban kiindulnunk, hogy komoly tűz esetén ezek a magasabb hőmérsékletek is minden további nélkül előfordulhatnak. A szilikonolajok hevítése során (még a gyulladás előtt) formaldehid lehasadásával kell számolnunk. (Ezt az anyagot egyébként néhány éve felvették a rákkeltő anyagok listájára.) A transzformátorokat tehát legalább hermetikusan zárt kivitelben kell gyártani, ahol még továbbra is fennáll a köpeny esetleges felhasadásának veszélye. A szilikonolajok égése során égéstermékként egy fehér por is visszamarad, amely a szilikonolaj felületén úszik. Ez a por a szilikonolaj tüzét kedvező körülmények között akár cl is fojthatja. Ezek a kedvező körülmények a valóságban azonban aligha fordulnak elő, ezért a gyakorlatban önkioltó képességről nem beszélhetünk. Ezzel szemben viszont a belélegzett finom por jelentősen ingcrli a légzőszerveket.

Különféle száraz transzformátorok A száraz transzformátorokban nincsenek folyékony hűtő és szigetelő közegek, így az olaj felfogó tálcák kialakítása feleslegessé válik. Ezen felül a száraz transzformátorok égése során felszabaduló 2000. 93. évfolyam 6. szám

Műgyantás száraz transzformátorok Ezekre a típusokra az előző korlátok már nem vonatkoznak, ezzel szemben az égés során felszabaduló hőmennyiség a klasszikus száraz transzformátorokhoz képest mcgnövckcdcit. Kritikus pontokká váltak továbbá a részkisüléses tulajdonságaik, a hősokk-állóságuk és a vezetőanyagok újrafelhasználhatósága. A teljes kiöntés miatt a szigetelőanyag a tekercs felépítésétől függően kisebb-nagyobb mértékű elektromos igénybevételnek van kitéve. Tökéletes kiöntés esetén nem is lenne probléma, sokkal nehezebb azonban annak a kimutatása, hogy adott esetben valóban kifogástalan-e a kiöntés és tényleg részkisülésmentes-e a transzformátor. Reflexiók, interferenciák, a frekvenciatartomány megválasztása és külső zavarok teszik problematikussá a részkisüléses vizsgálatokat és a mérési eredmények interpretálhatóságát. A gyártási elvtől függően hősokk-állósági követelmények vethetnek még fel további problémákat, amelyeket még tovább fokozhat az egyes műgyanták üzemelése során bekövetkező járulékos elridegedés.

Nagyértékű száraz transzformátorok Már a műgyanta szigetelésű száraz transzformátorok kifejlődése előtt megkezdődött, elsősorban a skandináv országokban, a nagyértékű száraz transzformátorok fejlesztése. A vákuumimpregnált tekercseléssel rendelkező nagyértékű száraz transzformátorok F és H hőosztályú szigetelőanyagok, legfőképpen üvegselyem és nomex (meta-aramid) felhasználásával készülnek, amelyet egy speciális tekercsfelépítés egészít ki. A speciális kialakítás következtében a részkisüléses problémák fizikailag egyszerűen lehetetlenné válnak, mivel a szigetelőanyagot még a 24 kV-os tekercselés esetén is mindössze a menet feszültség nagyságának megfelelő nagyságú feszültség veszi csak igénybe. Mindezek az egymás fölött összehangoltan elhelyezkedő tekercsek, az optimalizált szigeteléssel kiegészülve a száraz transzformátorok egy új generációját eredményezték. Ezek az új száraz transzformátorok kiküszöbölik a régiek hátrányait. A műgyantás transzformátorokhoz hasonlóan ugyanúgy védettek a nedvességgel és a környezeti hatásokkal szemben, de ezeknél sokkalta kisebb égéshővel és lényegesen jobb tűzállósági tulajdonságokkal rendelkeznek, mint azt a francia Cerchar tűzvédelmi kutatóintézet valósághű körülmények között elvégzett nagyszabású kísérletei is fényesen igazolta. 249

Villamos gépek 1. Táblázat

A száraz transzformátorok definiált jellemzőinek és tulajdonságainak összefoglalása Jellemzők és tulajdonságok 1.

Mügyantás száraz transzformátorok

Hagyományos száraz transzformátorok

Kivitel: Meghatározások a DIN 42523 és a DIN 42524 szerint

1.1

Száraz transzformátor, amelynek magját és tekercseit nem veszi körül szigetelő folyadék

Igaz

Igaz

Igaz

1.2

Száraz transzformátor, amelynek egy vagy több tekercsét szilárd szigetelés veszi körül

Igaz

Igaz

Nem feltétlenül igaz

2.

Vákuumimpregnálással készül

Igen

Többnyire igen

Többnyire nem

3.

Telepítési körülmények

3.1

Alkalmas beltéri elhelyezésre, beltéri vagy kültéri klimatikus viszonyok mellett

Igen

Igen

Többnyire nem

32

Alkalmas beltéri elhelyezésre, beltéri klimatikus viszonyok mellett

Igen

Igen

Igen

3.3

Fűtés nyugalmi állapotban nem szükséges

Igaz

Igaz

Többnyire nem igaz (Nedvesség)

3.4

Kültéren !P 45 védettségű tokozásban is felállítható

Igen

Gyakran teljesítménykorlátozás. ill különleges elhelyezés szükséges

Gyakran nem (Nedvesség)

A.

Elektromos jellemzők DIN 42523 / DIN 42524 szerint

4.1

Üzemi feszültség 12 kV-ig

Igen

Igen

Igen

4.2

Üzemi feszültség 24 kV-ig

Igen

Igen

Többnyire nem

4.3

Lökőfeszültség-szint a VDE 0532 szerint 10 kV-nál: 75 kV, 20 kV-nál: 125 kV

Igen

Igen

Többnyire nem

4.4

Részleges kisülési tulajdonságok

Részleges kisülés mentes a tekercsfelépítés miatt. A részleges kisülés fizikailag nem lehetséges

Részleges kisülési vizsgálat szükséges 1,2*Un feszültségnél Küszöbértékek megállapodás szerint

Felépítéstől / feszültségtől / nedvességtől függően felléphetnek részleges kisülési problémák

5.

Termikus tulajdonságok

51

Szigetelőanyagok hőosztálya (DIN 42523 / DIN 42524 szerint)

..

•

• •

F hőosztály 155 "C-ig

Igen

Igen

Igen

H hőosztály 180 °C-ig (H hőosztályban és F hőosztályban 120 %-os folyamatos túlterhelésnél)

Igen

Epoxigyanták esetén nem lehetséges. A DIN 42523 szerint nem ajánlott

Igen

Nagyon jó

Jó + nagyon jó

Jó + nagyon jó

Igen

Nem mindig

Nem mindig

150 %

140-150%

150%-ig (gyártmányfüggö)

Igen

Nem mindig, néha csak korlátozottan

1

5 + 10 (gyártmánytól függően)

1 -2

122 kWh

600kWh-1200kWh

122kWh+250kWh

Igaz

Igaz

Nem mindig igaz

Igaz

Többnyire igaz

Többnyire igaz

5.2

Rövid idejű túlterhelhetőség

5.3

Hősokkálló - 50 °C-nál

5.4

Folyamatos terhelhetőség kényszerhűtéssel

6.

Rövidzárlattűrés

7.

Éghetőségi tulajdonságok

71

Relatív égési hő

7.2

Égési hő kWh-ban 1000 kVA (10 kV) névleges teljesítmény esetén

7.3

Nehezen gyulladó

7.4

A szigetelés mérgező adalékoktól mentes (égésfékezők)

7.5

Füstképződés tüz esetén

8. 9,

250

Nagyértékü száraz transzformátorok

.

Igen

.

Csekély

Néha jelentős

Többnyire csekély

Elszennyeződésre érzéketlen

Igen

Igen

Gyakran nem

Vezetöanyagai gazdaságosan visszanyerhetök

Igen

Sokszor nehezen

Igen

ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek

<..-.!••,

4. ábra: Nagyírtíkö száraz transzformátorok túlterhelhetősége

Amíg az olajos transzformátorok égésekor felszabaduló hő lehetséges követelményeit többnyire tűzgátló falak segítségével lokalizálták, addig a száraz transzformátorok - mint potenciális veszélyforrások - általában sokkal közelebb helyezkednek cl a felhasználóhoz, így égéshőjük értéke óriási jelentőségűvé vált, mivel a felszabaduló hő nagyságát sok esetben a környezetben egyébként előforduló égési hőterhelés szintje alá (pl. az irodai berendezések tüze) kell szorítani. Ez annál is inkább indokolt, mivel a transzformátorok éghető tömege (szigetelés) közvetlenül kapcsolatban áll a

középfeszültségű elosztóhálózatok jelentős, mögöttes energiapolenciáljával. A nagyértekű száraz transzformátorok 24 kV üzemi feszültségig alkalmazhatók, és kiválóan tűrik az ehhez a feszültségszinthez tartozó lökőfeszültségeket (125 kV) és zárlati igénybevételeket is, ezen kívül felhasznált réz vezetőanyagaik gazdaságosan visszanyerhetek. Az 1. táblázat a nagyérlékű száraz transzformátorok főbb tulajdonságait veti össze a hagyományos és műgyantás kivitelűek tulajdonságaival, egyidejűleg tájékoztatást ad néhány lényeges üzemviteli jellemzőről. Az 1. ábrán egy nagyértékű üvegselyem-nomex szigetelésű száraz transzformátor képe látható. A 2. ábra a különböző szigetelésű transzformátorok égéshőjének összehasonlítását adja. A 3. ábrán tanulmányozható a különféle transzformátortípusok alkalmazási területe a névleges feszültség és teljesítmény függvényében, valamint felkínálja az égéshő alapján történő kiválasztás lehetőségét is. A felvázolt határok természetesen az aktuális piaci kínálatnak megfelelően változhatnak, egyes esetekben ezek túllépésére is mód nyílhat. A határok megállapításánál a tekercselés gazdaságos és észszerű kialakíthatóságának szempontjai szerint jártunk el. A 4. ábra szemlélteti a nagyértékű száraz transzformátorok túlterhelhetőségét, az induló terhelés és az idő függvényében.

A Schneider Electric elnyerte a Paksi Atomerőmű hivatalos szállítója oklevelét

A Paksi Atomerőmű Rt. idén először megjelenő a "Paksi Atomerőmű hivatalos szállítója" oklevelét első ízben a Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. kapta meg. Az oklevél kiadása a Paksi Atomerőmű* azon

2000. 93. évfolyam 6. szám

törekvését mutatja, hogy egyre inkább megbízható, minősített beszállítókra kíván támaszkodni. A Schneider Electric, azaz az egykori VERTESZ már 1974 áta beszállítója a Paksi Atomerőműnek. A vállalat kezdetben a villamos és irányítástechnikai technológiák szerelésében valamint a kis- és középteszültségű elosztók szállításában vett részt, később a teljeskörű üzembe helyezésnél is jelentős szerepel kapott. Az erőmű négy blokkjának a megépítése után a biztonságnöveléssel, a teljesítménynöveléssel, valamint a hulladékkezeléssel kapcsolatos munkákban is közreműködött. A kilencvenes években a VERTESZ-t érintő tulajdonosváltás nem okozott problémákat, sőt a bővülő választék révén a Paksi Atomerőműben ma már Telemecanique márkájú nyomógombok, jelzőlámpák cs relék, valamint Merlin Gerin márkájú Multi 9 kismegszakító- család készülékei és Compact NS megszakítók is megtalálhatók. A Schneider Paksi szerelési körzetében 50-60 szakember dolgozik, nagy hangsúlyt fektetve a minőségbiztosításra. A minőségügyi rendszert 19y7-bcn a Paksi Atomerőmű is tanúsította. A 2000. évre szóló oklevelet a Schneider több mint 100 beszállító közül nyerte el, így bizonyítva, hogy a Schneider vezetősége és valamennyi dolgozója elkötelezettséget vállalt arra, hogy vevőinek igényeit a legmagasabb minőségi szinten elégítse ki. 251

Megújult villamosenergia-ellátó rendszer az Egri Dohánygyárban a VÁV UNION segítségével A következő néhány sorban szeretnénk megosztani Önökkel néhány, általunk fontosnak tartott gondolatot, tapasztalatot, a Philip Morris Egri Dohánygyár villamos energiaellátó rendszerének felújításával kapcsolatban, melynek tervezését és kivitelezését 1999. március 25. - 2000. március 25. a VÁV UNION végezte fővállalkozás keretében.

A megvalósításra kiírt pályázatra benyújtott ajánlatok közül cégünk ajánlata felelt meg a Megrendelő igényeinek, így a VÁV UNION nyerte el a kivitelezési munkákat fővállalkozásban.

Előzmények:

A kivitelezési munkák 1999. márciusában kezdődtek meg. A megvalósítás első és lényeges fázisa az elvégzendő folyamatok napra, egyes szakaszaiban órára meghatározott ütemezése volt, mivel a gyár folyamatos üzemvitelében nem lehetett fennakadás, a gyártásnak mennie kellett. A projekt sikeres folyamata és befejezése igazolta, hogy a gondos előkészítés és tervezés feltétlen eleme egy gyár életét meghatározó villamos energiaellátó rendszer rekonstrukciójának.

Az Egri Dohánygyár vezetőségének és villamos üzemeltetőinek fejében 1995-96-os években fogalmazódott meg a meglévő villamos elosztóhálózat felújításának gondolata. Egyrészt, mert az nem volt képes a termelés kapacitásával együtt növekvő energia igényeket egy 3 műszakban folyamatosan gyártó üzem részére biztonsággal szolgáltatni, másrészt, mert korszerű technológiát csak korszerű villamos energiarendszerrel célszerű üzemeltetni. Ezt követően kérték fel cégünket egy tanulmányterv elkészítésére, mely több lehetséges megoldást vázolt fel, de mindenképpen megfogalmazta a hálózat kialakítására vonatkozó alapelveket, a beépítendő berendezésekkel szemben támasztott követelményeket, mint: • Maximális üzembiztonság • Minimális karbantartási igény A tanulmánytervet egy tenderterv követett, melyben már pontosan meghatározásra kerültek az elvégzendő feladatok: • Az Egri Dohánygyár területén lévő ÉMÁSZ állomás megszüntetése •Független kettős betáplálás kialakítása saját lOkV-os berendezéssel • Meglévő 1 db 1,6 MVA-os helyett 2 db 2,5 MVA száraz transzformátor • Fiókos kivitelű 0,4kV-os kapcsoló-berendezés telepítése • Csomóponti főelosztók kettős betáplálása • A biztonságos üzemvitel fokozása érdekében számítógépes felügyeleti rendszer megvalósítása • 500 kVA-es diesel aggregát telepítése, mely berendezés hosszabb áramkimaradás esetén el tudja látni a gyárat minimálisan szükséges villamos energiával és az évezred váltással kapcsolatos problémákra is megoldást adhat a Megrendelő külön igényének megfelelően. • Számítógépes hálózat részére szünetmentes elosztórendszer kialakítása

252

A megvalósítás:

A hálózat teljes felújítása nem csak villamosipari feladatot jelentett, hanem különböző szakipari munkákat is, mint például az elosztó helységek építészeti átalakítása, felújítása, új kábelcsatorna építése, mely feladatokat alvállalkozók segítségével oldottunk meg.

Tekintsük át a megvalósult villamos energiaellátó rendszer főbb elemeit: A külön, erre a célra kialakított lOkV-os kapcsolótérbe az ABB ZS8 típusú, 6 mezős, intelligens kapcsoló-berendezése került telepítésre. Az elosztó szerkezeti szerelését és huzalozását, az ABB-vel kötött együttműködési szerződésnek megfelelően a VÁV UNION végezte (1. kép). A transzformátor kamrákba 2 db TG 6441D tip. 2500/10-es transzformátor került telepítésre.

A hálózat alappilléreinek számító 0,4kV-os főelosztó- és csomóponti alelosztó-, valamint a technológiai berendezések MOELLER MODAN 6000 típusú elosztócsaládjából kerültek ki (2. kép). A berendezések szerelési munkáit a VÁV UNION végezte, a már széles körben ismert, 1991-től folyamatosan fejlődő együttműködés keretében. Mind a fő-, mind a csomóponti alelosztók un. intelligens kivitelben készültek, mely azt jelenti, hogy közvetlenül csatlakoznak a felügyeleti rendszer PLC-ihez.

ELEKTROTECHNIKA

A folyamatos üzemviiel biztosítása érdekében a régi elosztók bontását követően, provizor elosztók kerültek telepítésre. Az építészeti munkák befejezéséig, valamint az új elosztók végleges helyre történő telepítéséig, és feszültség alá helyezéséig, ezeken az elosztókon keresztül oldottuk meg a gyár energiaellátását. A rekonstrukció ideje alatt üzemzavar nem akadályozta a gyár folyamatos üzemelését. A rekonstrukció részét képezte az úgynevezett külső kábelhálózat kiépítése, felújítása. A kábelhálózat a föld alatt, rejtetten, tűzvédelmileg biztosítottan, kettős rendszerben épült meg. A gyár folyamatos energiaellátásának biztosítása érdekében egy felügyeleti rendszerbe bevont, automatikus indítású, 500 kVA-es diesel aggregát került telepítésre, mely az Y2K problémáját is hivatott volt áthidalni (3. kép). Az újonnan létrehozott energiaellátó rendszer irányítására számítógépes felügyeleti rendszer került telepítésre a SIEMENS által. A rendszer un. osztott intelligenciájú. A főelosztó és a csomóponti alelosztók kapcsolótereibe közös üzemi szekrények kerültek telepítésre. A szekrények a PLC-ken kívül, a vezérlőfeszültségek ellátására szolgáló készülékeket is tartalmazzák. A PLC-kbe letöltött programok a VÁV UNION és a SIEMENS szoros együttműködésének gyümölcse. A helyi közös üzemi szekrények optikai kábelhálózaton keresztül csatlakoznak a gyár területén, két helyen is elhelyezett felügyeleti számítógéphez. A két számítógép master-slave kapcsolatban áll egymással. A számítógépekről az esemény- és hibanapló lekérdezése mellett, lehetőség van többek között távműködtetésre, automatikák elrendelésére, és a fogyasztási trendek figyelésére.

/. kép ZS8 tip. 10 kV-os kapcsoló-berendezés

2. kép MODAN 6000 tip. 0,4 kV-os főelosztó-berendezés

Munkatársaink és az Egri Dohánygyár projektben résztvevő kollégáinak kiváló együttműködésének köszönhetően a kivitelezési munkákat, mindkét fél megelégedésére, ez év márciusában fejeztük be.

Losonci Zoltán okleveles villamosmérnök a VÁV UNION létesítményi főmérnöke Telefonszám: 310-5150 Fax:310-5163 E-mail: [email protected]

3. kép 500 kVA-es diesel aggregát 2000. 93. évfolyam 6. szám

253

Villamos gépek

Kétkalickás forgórészű aszinkron motorok szénőrlő-malomhajtáshoz Part Róbert

Kivonat A GANZ ANSALDO már régóta tervez és gyárt a fenti hajtásigényeknek megfelelő speciális forgórészű aszinkron motorokat. E/.ck a motorok mind villamosan mind mechanikailag megfelelnek a hajtás környezetében uralkodó sokszor igen mostoha körülményeknek. A motoroknak el kell tudniuk indítani -közvetlenül hálózatra kapcsolva - az igen nagy tehetetlenségi nyomalékű szénőrlő malmot, gyakran terhelés alatt, akár egymásután többször is. Ugyanakkor cl kell viselniük a kapocs feszültség nagymértékű csökkenéséből eredő egyéb hatásokat, akár indítás alatt is. Az automatizált indítási és üzemeltetési feltételekhez rendelkezésre állnak mind a mérőeszközök, mind azok feldolgozását elvégző számítógépes szoftverek. További megoldásként a pontosabb erőművi követelményeknek megfelelően fordulatszám-szabályozásnak megfelelő megoldásokat is kidolgoztunk és alkalmaztunk.

Bevezetés A hagyományos széntüzelésű erőművekben alkalmazott szénőrlő malom hajlásrendszer tervezése igen sokrétű, összetett feladat, mind villamos, mind mechanikai szempontból. Ezek a hajtások igen szélsőséges éghajlati és üzemeltetési körülmények közöli működnek, minimális karbantartási igénnyel. A jelenleg kiépített rendszerek az optimális működtetés miatt, már e szélsőséges körülmények közt is automatizáltak, hogy elkerüljék a közvetlen emberi beavatkozásból adódó hibákat. Az automatizálás különböző fokú lehet. Közvetlen hajtásnál mechanikai anyagszabályozás és motorvédelem, míg fordulatszám-szabályozásnál már minden elem optimális működtetése beállítható a technológiai rendszernek megfelelően. A teljes hajlásrendszer meghatározó eleme a villamos motor, melynek működési módjával és feltételeivel a rendszertervezőknek és később az üzemeltetőknek tisztában kell lenniük. A cikk éppen ezen okok miatt, elsősorban a hajtás-tervezők és felhasználók szemszögéből kívánja a malomhajtásokat bemutatni.

Szabványok A motorok általános működési feltételeit a működtető vállalat egyedi előírásai, az illető ország szabványai és a mindenkor érvényes nemzelközi szabványok határozzák az előbbi hierarchikus sorrend szerint. Ma már szinte teljesen elfogadottá vált az IEC 34-cs szabvány alkalmazása, mint általános előírás. Az egyedi feltételeket a sokkal szigorúbb ERŐMŰVI ELŐÍRÁSOK tartalmazzák. Az erőművi előírások részletesebben tartalmazzák a berendezésekre Pan Róbartak\. villainosnuSntflk Számítási iKxfavczctfl RngőgípgyiírCiANZ ANSALDO Szakmai Lcklor: Tóth Elemér okl. vilktniosiiiérnük, MEli la^jii

254

vonatkozó követelményeket mint a fő szabványok, mert így a csereszabatosság, átvétel és beüzemeltetés sokkal egyszerűbb. A motorok vonatkozásában néhány kiemelkedően fontos előírás: -zaj és rezgés, hálózati feszültség ingadozás, -melegedés és indítási áramlökés.

A hajtómotor felépítése A malom technológiai rendszere alapján a hajtó motor minden esetben vízszintes tengelyű, B3-as építésű. Az állórészház hegesztett kivitelű, hosszanti- és keresztbordákkal erősített konstrukció. A ház két végén, a pajzsokon és a csapágyakon keresztül csatlakozik az állórész a forgórészhez. A csapágyak zsírkenésű gördülőcsapágyak, hajlásoldalon golyós, míg hajtás ellenoldalon görgős kivitelű. A csapágyazás méreteiben megerősített a normál sorozatokhoz képest és porvédelemmel van ellátva. A poros környezet és a környezeti szélsőségek miatt, teljesen zárt, a motorra épített levegő-levegő hőcserélőt alkalmazunk, IP 54 védettséggel. Az átlórész tekercselés VPI (vákuumnyomásos impregnálásos) rendszerű, megerősített tekercsfejekkcl, megfelelve az erőművekben előírt feszültség visszakapcsolási követelményeknek is. A forgórész "tekercselése" kétkalickás rendszerű, független külső bronz és belső réz kalickákkal, valamint hasonló Ötvözetű rövidrezáró gyűrűkkel. Egy tipikus kalickás motor hosszmetszete az 1. ábrán látható.

/. líbra M;il
Védelmi célokra az állórész. tekercsekbe 6 db, a motor belső szellőzési körébe2-2 db-ot és a csapágyakba l-l db. PTl00-as hőmérőt építünk be. A csapágyházakon a rezgésérzékelés műszereinek mérőfejeihez ideiglenes mérőfelületek és a végleges beépítéshez furatok vannak előkészítve.

Malom leírása Valamennyi Ganz együttműködésben szállított malom az un. verőkerekes rendszerű szénőrlő malom. A verőkerék attól függően, ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek hogy milyen összetételű szenet használnak, kismértékben eltérő kivitelű. A verőkerék, amely a 2. ábrán látható, tulajdonképpen egy radiális síklapátú ventillátornak felel meg, ténylegesen kettős céllal: egyidejűleg Őröl, és az őrleményt továbbítja a tüzelőtérbe. A verőkerék hegesztett rendszerű, igen robusztus kivitelű. A verőlapátok őrlő része speciális Ötvözetű acéllapokkal fedett, hogy megakadályozzák a gyors kopást. A malom működte léséhez szükséges teljesítmény 1/3 része kell az őrléshez. A fennmaradó rész ventillációs jellegű, mely a meleg levegővel kevert Őrleményt továbbítja a tűztérbe.A malom üresen indul, és a nyomaték fordulatszám jelleggörbéje másodfokú görbe szerint változik. Az indítás rendkívülien nehéz, mivel a verőkeréknek igen nagy a tehetetlenségi nyomatéka, s ezt az indítási munkát kell valamilyen módon bevinni a rendszerbe. Ennek módjától függően beszélünk közvetlen hajtású vagy közvetett hajtású rendszerekről.

Másrészt a teljes indítási folyamat alatt a veszteségek - a verőkerék nagy tehetetlenségi nyomatéka miatt- igen nagyok, és ráadásul a hajtómotort terhelik. Ezért azt a névleges villamos teljesítménynél lényegesen nagyobbra kell méretezni. A durva felhasználási körülmények miatt az un. háromkalickás forgórészű aszinkron motorokat alkalmazunk ezekre a feladatokra. A horony keresztmetszete a 4. ábrán látható. A felső horonyban levő osztott rudak, az indító kalickarendszer rúdjai. speciális rézötvözetből készülnek, hogy elviseljék az indítás alatti nagyfokú hőterhelést, és az ennek következtében jelentkező mechanikai feszültségeket. A belső horonyban levő rúd enyhén keményített húzott vörösrézből készül, a névleges terhelési feladatokra. Anélkül, hogy az idevonatkozó bonyolult villamos elméletbe belemélyednénk, a kél kalicka rendszer feladatai a következők; A külső kalicka feladata az indítás. A teljes indítási veszteség itt ifGflÉS

4. ábra Horonymetfizet Háromkai ickás forgórész

A teljes malom felépítést a 3. ábra mutatja be.

3. ábra Maíommodell 1 anyagbcvezeiés: s/én+forró, száraz levegő, 2 clelö, 3 verökerék 4 csigaház, 5 anyagclvczctös, 6 dupJacsapágy+ hajtöműfordu lat szám -csök kerítés. 7 hajiómotor+kuplung

Közvetlen hajtású malmok A kisebb teljesítményű malmoknál rendszerint közvetlen hajtást alkalmaznak. Ez leegyszerűsíti az egész rendszert, elmaradnak a villamos szabályozás elemei. Az anyagmennyiség szabályozását mechanikusan oldják meg. Nagyobbak a rendszer üzemi veszteségei. Az egyenetlen anyagbeszállítás miatt nagyobbak a hajtórendszer elemeire ható igénybevételek, nagyobb a kopás és a tengelytörés lehetősége. 2000. 93. évfolyam 6. szám

keletkezik, amely hatására a rudak hőmérséklete gyakran meghaladja a 250-300 oC-ot. Ez a meleg nem egyenletesen oszlik el a rúd keresztmetszetében, hanem az un. síkinhatás vagy áramkiszorulás miatt a meleg jelentős hányada az osztatlan rúd felső részén jelentkezik, Ha nem osztanánk fel a felső rudat, úgy az a hőtágulás miatt fellépő mechanikai feszültség miatt hosszirányban véletlenszerűen felhasadna, így elszakad az áramvezető rész, ívhúzás történik, amely szétégeti a rúd környezetében levő forgórész vastestet, és a motor tönkremegy. Az un. nehéz indítási követelmények, mint pl. a nagy tehetetlenségi nyomatékú hajtás - esetünkben a malom közvetlen indítása-, meghatározzák a hajtómotor méretét. A hajtás és a motor tehetetlenségi nyomatékviszonyának maximális értéke a fordulat vagy pólusszám függvényében közel másodfokú görbe szerint változik. Ez azt jelenti, hogy csak a görbe alatti viszonyszámokhoz tartozó hajtások valósíthatók meg. A GANZ ANS ALDO által használt görbe az 5. ábrán látható. Az 5. diagram számértékei:

A vízszintes tengelyen a pólusszámok (2p), míg a függőleges tengelyen az inercia-viszonyszámok (0h/0 m ) találhatók. A 0i t a hajtás tehetetlenségi nyomatékát vagy másodrendű nyomatékát (inerciáját) jelenti, a ©m pedig a motor inerciáját. 255

Villamos gépek

5. ábra

A külső kalickarendszcr másik feladata, hogy az indítási áramlökést csökkentse. Az erőműi előírások általában 4,5-5,0-os indítási áramlökést engednek meg, melyet természetesen sokféleképpen lehet teljesíteni, azonban ha az előző feltételeknek is meg akarunk felelni, akkor csak a GANZ által használt módon lehet. További probléma, hogy a motort a malommal együtt alacsony feszültség mellett kell indítani. Rendszerint előírják, hogy a motor a malommal együtt 75% névleges hálózati feszültség mellett is el tudjon indulni. A 25%-os feszültség csök kenés miatt az indítónyomaték közel a felére esik. Emiatt nő az un. beragadás veszélye, vagyis a motor nem indul el. Ezért az indítónyomatékot is meg kell növelni. E miatt használjuk a fenti speciális kalickarendszert.

Közvetett hajtású malmok a./ Nem szabályozott fordulata hajtás A közvetlen hajtásoknál szükséges motorméreteket, ha nem kell a malom fordulatát szabályozni, csökkenteni lehet pulvis tengelykapcsolóval. Ekkora tengelykapcsoló veszi át részben azt a szerepet, amit a közvetett hajtásnál a forgórésznek kel! teljesíteni. A pulvis rendszerű tengelykapcsolóknak az elmúlt idők során sok fajtája lett kidolgozva és alkalmazva. A működési rendszerük minden esetben azonos elvre épül. A villamos motor megforgatja a kuplung belső kereket, amely radiál-lapátú ventillátornak felel meg. A lapátok közt nagyszámú apró acélgolyó van, amelyet a növekvő fordulatszámnál a röperő egyre nagyobb erővel nyom a sima belső felületű külső keréknek. A köztük fellépő súrlódás elindítja és felgyorsítja a külső kereket és a hozzá kapcsolt malmot. Az indítási veszteség ekkor kb. 3/4 részben a pulvis kuplungban keletkezik, ezért a motor mérete a korábbi változathoz képest csökkenthető.

6. ábra Hidrokuplung működési modellje 1 Szabályozó kuplung, 2 Szabályozó cső, 3 Fogaskerekes áttétel, 4 Hidrodinamikus fék. 5 Olajtartály, 6 Olajhűtő

Hátránya, hogy a tervezés és beüzemeltetés bonyolultabb lesz. Továbbá a teljes hajtás ára is nagyobb lesz, az egyszerűbb szabályozatlan megoldásokhoz képest, de az évek során megtakarítható energia kompenzálja a kezdeti nagyobb árat. A korábban már említett malomhajtáshoz a VOITH TURBO vállalat R 750 B3G típusú hidrokuplungja lett beépítve, ennek modellje a 6 ábrán látható. Az indítás látszatra hasonlóan történik, mint a pulvis rendszerű tengelykapcsolóknál. Itt azonban a töltet folyadék és nem acélgolyó. Ezért a teljes felfutás után itt mindig van "csúszás" (=szlip) a hajtó és hajtott tengely közt. Az indítás első lépéseként elindítják a villamos hajtómotort, amely szinte teljesen "üresen", terhelés nélkül fut fel a névleges fordulatára, esetünkben 1500 f/p-rc. Ezután a töltés állításával elindítják a malomhajtó kereket. A teljes indítási idő 2-3 perc. Ez alatt az idő alatt a motor teljes fordulaton fut, és terhelésnövekedésként érzékeli a malom indítását. Mivel az indítási veszteség a hidrokuplungban keletkezik, ezért a motor méretei a közvetlen indításúhoz képest, lényegesen csökkenthetők. A malom verőkerekének felfutása után indítható az őrlés. A beérkező anyagmennyiség és anyagminőség függvényében a töltetváltoztatás segítségével változtatható a verőkerék fordulatszáma, hogy optimális legyen az őrlés és anyagbeszállítás a tűztérbe. A szabályozási lehetőségek a 7. ábrán láthatók:

A megoldás egyetlen kényes pontja a motorbeállítás. Ha kevés a töltet, akkor a kuplung cg le, ha pedig túl sok, akkor a motor forgórésze. Ezért ezt a megoldást a malomhajtásoknál nem gyakran alkalmazzák. A GANZ ANSALDO ezt a hajtásformát általában 500-1500 kW-ig, kőtörő berendezésekhez javasolja. b./ Szabályozható fordulatszámú hajtások A szabályozható fordulatú hajtás alkalmazásával ténylegesen csökkenthető a villamos motor mérete, nincs beragadási veszély, a rendszer üzemeltetését mindig optimális szinten lehet tartani. A gyakorlatban erre a célra hidrodinamikus tengelykapcsolót, vagy röviden hidrokuplungot használnak. Az előnyei között szerepel a jó lengéscsillapítási tulajdonsága, csökkenti a verőkerekek kopását és megnő a csatlakozó kazán részterhelési tartománya, (pl. 20%-os fordulatszám-szabályozással 30%-al csökkenthető a szénmennyiség anélkül, hogy a malom túlzottan felmelegedne.) A szabályozással megnő a felhasználható tüzelőanyag választék. A kazán működtetése üzembiztosabb lesz. energia takarítható meg, a mindenkori optimális viszonyok beszabályozásával. 256

Védelmek A motoroknál alapvetően túlmelegedés elleni védelmet alkalmazunk. A lassú terhelésváltozásoknál elegendő a tekercsekbe és csapágyakba épített Pt 100-as hőmérők figyelése, míg a gyors terheléslökésekct már csak közvetett úton tudjuk érzékelni. Mérjük a gép állórészáramait és a kapocsfeszültségét közönséges áram és feszültségváltókkal, és ezeket az értékeket folyamatosan összehasonlítjuk a gép "hőmásának" adataival. A kiértékelést egy "intelligens", programozható védelmi relé végzi, amely a megengedett áram és feszültségsávból való kilépés után lekapcsolja a motort, vagy -mint a fordulatszám-szabályozott hajtásoknál- csökkenti a túlterhelést. ELEKTROTECHNIKA

Villamos gépek A védelem beállításánál külön kell választani az indítás és az üzemeltetés állapotait. Míg az indítás alatt 4-5-szörös áramlökés lép fel a névleges áramhoz viszonyítva, és gyakran 75-80%-os a motorra jutó kapocsfeszültség értéke, addig üzemben, tartós terhelésnél már +10%-os feszültségeltérés és 1,2-szeres áramnövekedés is nagy érték. Ezért e működtetési tartományokat külön kell választani. A régebbi védelmeknél ezt úgy oldották meg, hogy az indítás idejére "bénították" a normál túlterhelés védelmet. A jelenlegi rendszerek már programozhatok, s így a különböző állapotok elválasztása már

nem okoz nehézséget. A legutóbb szállított hajtásnál alkalmazott védelmi diagram látható a következő ábrán. (8. ábra). A diagramon látható, hogy még a motor "hideg" és üzemmeleg állapotát is be kellett programozni. Ami közvetlenül nem látszik, az a feszültség változás figyelembevétele. A gép névleges indítási áramlökése a névleges hálózati feszültséghez tartozik, ezért ha az csökken, akkor az indítási áram is közel arányosan csökken, ezért a túlterhelés tovább fennállhat. A korábban említett közvetlen és közvetett malomhajtásoknál eltérő minőségű és bonyolultságú védelmeket kell és lehet használni. Míg a közvetlen hajtásnál minden esetben az előbb említett teljes rendszert kell beépíteni, addig a közvetett rendszereknél már nem létfontosságú a komplex védelem.

Összefoglalás A GANZ ANSALDO és elődje, a Ganz Villamossági Művek, már évtizedek óta szállít a világ számos országába különböző bonyolultságú és felszereltségei erőművi malmokhoz villamos hajtómotorokat. A motorok, tervezésénél, kialakításánál mindig elsőrendű szempont volt a vevői igények megvalósítása, a könnyű kezelhetőség és maximális üzembiztonság. Ennek elengedhetetlen feltétele volt a partnerekkel való jó együttműködés, a csatlakozó feladatok tisztázása és a rendszer súlypontjainak meghatározása. Beragadási idő (100%Un/ 70%Un): Ré/. mclcgedési időállandója (rövid idejűi): Vas melegedési időállandója (hosszú idejűi): 8. ábra Védelmi diagram

(E = 8 / 15 másodperc iCu = 6 perc tFc = 18 perc

Köszönet a TRANSELECTRO és GANZ-RÖCK kollégáknak, akik segítséget nyújtottak az adatok összegyűjtésében.

A 2000. év nem csak az időben jelent fordulópontot, de az iparban is. Győződjön meg erről Ön is és tekintse meg a megújuló 1NDUSTR1A Nemzetközi ipari szakkiállítás

[

***

instrument

ipari elektronikai és elektrotechnikai témacsoportjának kínálatát! Hungexpo Rt. - 1NDUSTR1A projekt Postacím: 1441 Budapest, Pf. 44 Tel: 263-6084, 263-6203 Fax: 263-6086 Internet: www.industria.hu E-mail: [email protected] 2000. 93. évfolyam 6. szám

257

Villamos energia

A fotovillamos energetikai ipar növekedése Dr. Imre László

BEVEZETÉS A fotovillamos tudomány iparrá fejlődött és a technológia széleskörű bevezetése ma már elsősorban energia-politikai kérdés [ 11A fotovillamos energetikai technológia megoldást kínál a tiszta, zajtalan, kezelést nem igénylő energiatermelésre. Lehetővé teszi, hogy az épületek egyben kisteljesítményű villamosenergia termelő rendszerek legyenek és széles körben biztosít energiaforrást számítógépek, jelző-rendszerek, telekommunikációs rendszerek, autonóm energia ellátó rendszerek céljára. Az autonóm fotovillamos rendszerek egyben megoldást kínálnak a fejlődő országok mintegy 2 milliárd lakosa számára, akiknek a közművi villamos energia ellátása nincs biztosítva. A fotovillamos ipar növekedése az elmúlt évtizedben mintegy évi 10 %-ot ért el és a forgalom megközelítette az 1 milliárd US dollárt. A Szoláris Energetikai Iparok Társasága /SEIA, U.S.A./ szerint várható, hogy az Egyesült Államokban a piaci kereslet 2007-re megduplázódik. Japánban és az Európai Unió országaiban a piaci forgalom hasonló fellendülése várható. A fotovillamos világpiacon a részesedések megoszlása jelenleg a következő [2j: USA: kb. 44 %, Japán: kb. 24 %, Európa: kb. 21 %, más résztvevők kb. II %. Az USA vezető szerepe tehát jelenleg kétségtelen, bár tény, hogy az USA-ban európai bázisú cégek is gyártanak /pl. BP Solar/ és exportjukat is jórészt onnan bonyolítják le. A fotovillamos ipari fejlesztés - a SEIA számításai szerint - minden 100 millió USD évi eladási kapacitás biztosításához mintegy 3800 munkahelyet teremt, ami a fejlesztési támogatások egyik fontos indoka. A munkahely-teremtés az Európai Közösség támogatási politikájának is egyik jelentős prioritása volt az elmúlt években, amely arra irányult, hogy növelje a fotovillamos kutatási, fejlesztési és gyártási aktivitást.

1. A FOTOVILLAMOS IPAR EURÓPAI FŐSZEREPLŐI 1.1. A Siemens Solar A fotoviílamos beruházások csaknem 20 %-át a Siemens Solar GmbH /München/ létesítette és jelenleg a legnagyobb fotovillamos gyártó és kivitelező kapacitásai rendelkező cég. Mint a fotovillamos piac vezető vállalata a fotovillamos technológiát kellően érettnek tartja ahhoz, hogy a fotovillamos ipar a jövőben - pénzügyi támogatás nélkül is - profitot eredményezzen és versenyképes legyen [3]. A konvencionális cellatípusok mellett megkezdte a vékony-rétegű cellák gyártását /"Powermax" tipus/. A világ legnagyobb, tetŐ-

Dr. Imre László okl. villamosmérnök Szakmai lektor Dr. Hunyár Mátyás okl. villamosmérnök, egyetemi docens, MEE tagja

258

szerkezetbe integrált fotovillamos rendszerét a Siemens-Solar készítette a müncheni új vásárközpont épületén. Teljesítménye I MWp. 1.2. A BP Solar A British Petrol Solar jelenleg, a világ különböző országaiban 6 gyártó vállalatot üzemeltet és a fotovillamos piac mintegy 10 %-át birtokolja [2]. Európában egy vállalata van /Alcobendas, Spanyolország/. Irányelve az, hogy a napenergiát nem a fosszilis tüzelőanyagok helyett, hanem azokkal együtt kell hasznosítani. Ugyanakkor a cég a következő évezred növekvő energiaigényének kielégítésében a napenergiát tartja a legnagyobb potenciális alternatív energiaforrásnak és a következő évtizedben 1 milliárd USD piaci forgalomra készül fel /ez mintegy 30000 új munkahely létesítését jelentené/, tovább növelve gyártási kapacitását/pl. Multi megawatt Fairfield, Ca. USA [ 11/. Legújabb gyártmánya az "Apolló" típusú, vékony-réteg technológiával készült fotovillamos cella. A BP Solar - szoros együttműködésben a TATA Kutató Intézettel - résztvesz India fotoviílamos fejlesztési programjában. 1.3. A Shell International Renewables /SIR/ A Shell olajvállalat már a korábbi években megalakította a Shell Solar egységet, amely sikeres fotovillamos gyártmányaival keltett figyelmet a világpiacon. Más megújuló energetikai technológiákra specializálódott alvállalatai is vannak /pl. Shell Biomass/, amelyekből 1997-ben létrehozták az egyesített SIR vállalatot. Célja 2005-ig a fotovillamos piac mintegy 10 %-át megszerezni, amelyhez a következő években mintegy 500 millió USD beruházást tervez, és a Showa Solar japán céggel közös vállalatot is létesített. 1.4. A Pilkington Solar International és a Solar-Fabrik A bővülő európai fotovillamos alkalmazások egyik - jelenleg már fontos - területe az épületek homlokzati burkoló elemeibe integrált fotovillamos energiaátalakítók létesítése. A Pilkington cég az üvegezési ipar ezen ágazatában már meghatározó pozíciót ért el. Az "OPTISOL" márkanevű gyártmánya az integrált építészeti alkalmazásokhoz kinál fény-áteresztő, villamos energia termelő elemeket. A Pilkington és a Solarex együttműködésében létesül Herneben egy 500 kW teljesítményű, tető-szerkezetbe integrált fotovillamos rendszer. A Solar-Fabrik GmbH /Freiburg/és más kisebb cégek fokozatosan növekvő részesedést remélnek a bővülő európai fotovillamos piacon. A Solar-Fabrik a Spire céggel Németországban létesített modern gyártóbázist. 1.5. A NAPS International A NESTE Corporation részeként a NAPS International vállalatai valamennyi földrészen jelntős szerepet játszanak a különböző célú, legkorszerűbb fotovillamos rendszerek létesítésében [12, 13]. Az ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia elmúlt évben Svédországban az IKEA cég épületének integrált fotovillamos rendszerét adták át, valamint elkészítették a Sainsbury's /U.K./ áruházak számára az első fotovillamos üzemű távolsági áruszállító kamiont.

termelő rendszerek - közöttük a megújuló energiaforrások - elterjesztését szolgálja. Várható, hogy 1998-ban az U.K. fotovillamos technológiai fejlesztési programja is megfogalmazódik. 1.7.4. Görögország

1.6. A Dunasolar Napelemgyártó Rt. A Dunasolar céget az amerikai Energy Photovoltaics Inc. /New Jersey/ cég és a Magyar Fejlesztési Bank létesítette Budapesten, mintegy 9,2 millió USD beruházással. Termékei: a korszerű vékonyréteg technológiával gyártott fotovillamos modulok, épületszerkezetekbe integrált modulok, valamint különböző fotovillamos működtetésű berendezések. Tervezett termelési kapacitása 2,5 MW/év, amely 200l-re 10 MW/év értékre bővül. Termelése döntő mértékben exportra irányul [14]. Átadása 1998. májusában történt. 1.7. Európai helyzetkép Az épület-szerkezetekbe integrált fotovillamos rendszerek alkalmazása Európában erőteljes fellendülést mutat és jelenleg világviszonylatban vezető szerepe van Európának. Az Európai Fotovillamos Ipari Egyesülés /EPIA/ adatai szerint 15 európai országban jelenleg mintegy 70 MWp a beépített fotovillamos teljesítmény. Az Európai Unió erőteljesen törekszik a fotovillamos piac kiterjesztésére Európában. A piaci kereslet növekedése lehetővé tenné a tömeggyártás megindítását és ezáltal a fotovillamos rendszerek árának csökkentését. A piaci keresletet - a jelenlegi árak mellett - egy támogatott akció program volna képes kellő növekedésre birni, amit a White Paper dokumentum ismertet [7]. Az akció program 1 millió fotovillamos rendszer létesítését irányozza elő, amelyből 500.000 épület-szerkezetbe integrált /tető és homlokzat borító/ rendszer lenne, 500.000 rendszert pedig exportra, a fejlődő országok kis települései számára létesítenének, Ez a program 2010-ig kb, 500 MWp kapacitású épület-szerkezetekbe integrált rendszert jelentene az Európai Unió országaiban, és az export célra gyártandó rendszerek teljesítménye kb, ugyanekkora volna. Az akció program az elmúlt években alakult kis és közepes fotovillamos vállalkozásokat szintén támogatná és segítené az európai vállalatok piaci versenyét is. 1.7.1. Ausztria és Hollandia Ausztria támogatott tarifát biztosit a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiának. Hollandia kormánya olyan Akció Programot dolgozott ki, amely 2007-re 119 MW fotovillamos energia-termelő kapacitás létrehozását célozza. A kutatás-fejlesztést megalapozó programot a NOVEM /Nederlands Agency for Energy and the Environment/ irányítja.

Kréta szigetén a görög kormány 50 MWp teljesítményű erőmű létesítését vette tervbe, - az Enron Solarral szerződve -, amelynek első 5 MWp teljesítményű egységéhez a pénzügyi alapok rendelkezésre állnak. 1.7.5. Németország A 90-es évek elején Németország a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia hálózatba való táplálására kedvező feltételeket kívánt biztosítani. A 90-es évek elején meghirdetett 1000 háztető programját rövid idő alatt túlteljesítette és a Kutatási és Technológiai Minisztérium támogatásával meghirdette a "100.000 háztető" programját. 1.7.6. Oroszország A szovjet űrprogram időszakában jelentős eredmények születtek a fotovillamos technológia fejlesztése terén. A jelenlegi orosz fotovillamos ipar versenyképes, A SATURN cég ex port-partnerei: Dél-Afrika, Izrael és Marokkó.

2. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FOTOVILLAMOS IPARA 2.1. A SEIA szerepe A fotovillamos technológiai fejlesztés és a gyakorlati alkalmazások fő mozgató ereje az Egyesült Államok kormányával szorosan együttműködő SEIA Társaság. A SEIA javasolta az 1 millió szolár háztető program beindítását, részletes tervezetet készítve a finanszírozás mechanizmusára. A programot Clinton elnök hirdette meg. A program keretében 2007-ig 1 millió fotovillamos rendszer létesülne családi házakon és középületeken. Ezáltal az Egyesült Államok részesedése a fotovillamos világpiacon jelentősen növekedne. A hálózatra kapcsolt rendszerek közvetlen fogyasztói által fel nem használt villamos áramot a hálózatba táplálják és ezért a tulajdonosok térítést kapnak.

2.2.A BP Solar Fairfield A BP Solar új üzeme Fairfieldben /California/ 1998 februárjában kezdte meg a fotovillamos berendezések gyártását és jelenleg a világ teljes fotovillamos termelési kapacitásának mintegy 30 %-át adja.

1.7.2. Dánia

2.3. A Solarex Inc. cég

A fotovillamos rendszereket létesítő vállalkozások 1998-tól kezdve 26 % támogatást kapnak. A dán kormány azokat a családi fogyasztókat, akik fotovillamos rendszert létesítenek, mentesíti a villamos energia adózási törvény alól, lehetővé téve a hálózatba táplált villamos energia árának kifizetését. Az "Energy 21" Program jelentős célokat fogalmaz meg a 2005, 2020 és 2030 évekig terjedő periódusokra a megújuló energetikai technológiák terén.

A Solarex Inc. az Amoco Corp. és az Enron Corp. olajvállalatok közös tulajdona /Frederick, Maryland/. A cégnek Ausztriában /Solarex Austria, Inc. Vienna/ és Franciaországban /Solarex, Villennes sur Seine/ vannak kirendeltségei. A cég megkezdte a vékony-rétegű cellák gyártását és forgalmazását is /Millenia tip./.

1.7.3. Egyesült Királyság A Non-Fossil Fuel Obligation /NEFO/ olyan piaci mechanizmust támogat, amely a nem-fosszilis tüzelőanyagokra alapozott energia2000. 93. évfolyam 6. szám

2.4. Egyéb fotovillamos gyártó vállalatok Az Egyesüli Államokban jelentősebb forgalmat lebonyolító további cégek: Astropower/Newark, DE./, a Spire Corporation /Bedford, Massachusetts/, valamint a United Solar Systems Corp ÍTtoy, MI./. 259

Villamos energia 2.5. A SMUD Villamos Közmű Társaság A Sacramento Municipal Utility District /SMUD/ a fotovillamos energetikai technológia legnagyobb felhasználója és a megújuló energetikai technológiák fejlesztésének támogatója. Elsőként létesített MW nagyságrendű fotovillamos erőművet /az 1997-ben létesített Rancho Seco eromii 1700 fotovillamos panelból áll/.

3. JAPÁN FOTOVILLAMOS IPARA 3.1. Sunshine Projectek Japán a 70-es évek olajválságai hatására, a "The Sunshine Project" nemzeti program keretében igen jelentős /3 milliárd ECU feletti/ beruházással hajtott végre fejlesztést a környezetbarát, megújuló energiaforrások hasznosítására. A Napfény Programot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állal létesített New Energy and Industrial Development Organization /NEDO/ szervezet felügyelete alá helyezték. A 20 éves Program 1992-ben sikeresen befejeződött és jelentős eredményeket szolgáltatott mind a technológiai és ipari fejlesztés, mind pedig a felhasználás területén /Tokióban pl. mintegy 1,5 millió szoláris vízmelegítő rendszer van üzemben/. Az "Új Napfény Program" a technológiai fejlesztést, a technológiák hatékonyságának növelését tűzte ki célul, megalapozva Japánnak az energiatermeléssel járó, környezetre káros kibocsátások csökkentése terén tett nemzetközi vállalását. A Program célul tűzte ki, hogy Japán fotovillamos piaci részesedése elérje a 30 %—ot. Ehhez a családi házakra meghirdetett fotovillamos háztető program keretében 50 %-os támogatást kaptak a vevők. A lakossági érdeklődés igen nagy, ami biztos hazai piacot ígér. 3.2. Japán fotovillamos technológiai kezdeményezései Az első Napfény Program keretében Japán igen hatékony kutatási, technológiai, valamint gyártási vonatkozású fejlesztéseket hajlott végre és világviszonylatban jelentős eredményeket ért cl. A kristályos és az amorf szilícium napelemek fejlesztése terén elért eredményei alapján a 80-as évek közepére Japán a fotovillamos világpiac mintegy 50 %-ában részesüli új kezdeményezései voltak pl. az amorf szilícium napelem integrálása tetőcserepek felületére, kombinált fotovillamos-termikus energiaálalakitó kifejlesztése. A jelenleg folyó kutalások a fotovillamos cellák hatásfokának növelése terén is igen eredményesek [8, 9|. 3.3. A jelentősebb japán fotovillamos ipari vállalatok A Sanyo Electric cég a fotovillamos technológiai fejlesztésben is élenjár [9]. A legújabb - világviszonylatban jelentős - eredménye a hibrid vékony-rétegű cellák technológiájának kifejlesztése /hatásfok: 17,3 %/ és a tömeggyártás beindítása. A Daido Hoxam cég az egykristályos szilícium cellákból felépülő fotovillamos háztető rendszerei igen népszerűek és elterjedtek. A Sharp Corporation /Osaka/ jelentős gyártási kapacitást és számottevő piaci forgalmat ért el a fotovillamos technológia területén is. Egyik kirendeltsége Hamburgban működik /Sharp Electronics (Europe) GmbH./. A Kyocera Corporation /Solar Energy/ cég székhelye Kyoto. Jelentős exportot bonyolít le európai kirendeltségén keresztül /Kyocera Fineceramics GmbH. Esslingcn/.

260

A Showa Solar Energy K.K. /Tokyo/ cég fotovillamos gyártmányai világszerte ismertek és népszerűek.

4. ÖSSZEFOGLALÁS A folovillamos energetikai technológia megoldást kínál a tiszta, zajtalan és kezelést nem igénylő villamosenergia termelésre. A fotovillamos ipar az elmúlt évtizedben átlagosan évi 10 %-os növedkedést ért el és a forgalom megközelítette az 1 milliárd US dollárt. A világpiacon az USA részesedése 44 %, Japáné 24 %, Európáé 21 %, más résztvevőké kb. 11 %. A fotovillamos ipari fejlesztés új munkahelyeket teremt, ami a fejlesztések kormányzati támogatásának egyik további indoka. Az EU akció programja 1 millió fotovillamos rendszer létesítését tűzi ki célul 2010-ig. Az USA 1 millió szolárház programja, Németország 100 ezer, Japán 70 ezer háztető programja a megvalósulás stádiumában van. A fotovillamos gyártó vállalatok új, korszerű gyártmányok bevezetésével segítik elő a beruházási költségek csökkentését. Az ismert prognózisok szerint a fejlesztések és a támogatott akció programok fokozatosan biztosítani fogják a fotovillamos energiatermelő rendszerek profitot szolgáltató forgalmazását és a piaci kereslet növekedését, amely a tömeggyártást megalapozva további költség csökkentést eredményez. Az USA, Japán és az Európai Unió 2010-ig jelentős fejlődést kíván elérni a fotovillamos technológia piaci behatolása terén. Az előzetes tervek a politikai, gazdasági és ipari erők kölcsönhatásának eredményei szerint fognak realizálódni. A fotovitlamos ipar mindenesetre már képessé vált arra, hogy az új évezredben lehetővé tegye több százmillió fejlődő országbeli ember élet-minőségének javítását. Az ipari országok fogyasztói számára pedig választási lehetőség nyilik arra, hogy eldöntsék milyen forrásból oldják meg villamosenergia ellátásukat. HIVATKOZÁSOK 1.

Paüerson, A.: PV induslry íocus, Sun at Work in Europe, Vol.13. No.l. p.2. 1998. 2. Thornlon, M:: The European PV market, Sun a( Work in Europc, Vol.13. No.l. p.2. 1998. 3. Gernot Oswald, President of Siemens Solar, World PV Power Conlcrence, San Dicgo, 1997. /ugyanott./ 4. John Browne, Chiet Executive, BP.Solar, 1997. /ugyanon./ 5. Imre L.: A szoláris energetika előretörése az Egyesült Allamokban.Magyar Energetika, I. 1998. fi. Imre L: A szoláris technológiák fejlődési irányai. Építési Piac, 6. 1988. 7. Imre L.: Az Európai Közösség stratégiája és intézkedési terve a megújuló energiaforrások hasznosításának tokozására, Magyar Energetika, 4. 1998. 8. Sunshine Project, Photovoltaic Thermal Hybrid Solar Power Generation System forResidential Houses.Nedo, Komatsu Ltd. Tokyo, Mauda 9. SANYO gyártmánykatalógus 10. Osborn D.E.: Using Solar Energy atthe Sacramenlo Municipal Utility District, Solar Today, July, 1992. 11. Truly, R.: Perspectives on Renewable Energy Generálion, 1998 Winlcr Meeting.lEEE Power Eng. Review, Vol.18. p.5. May 1998. 12. NAPS Product Guide, Renewable Energy Systems and Components, Gyártmány katalógus. 13. NAPS Worldwidc, Termék és Kereskedelmi Információ, 1998. 14. Dunasolar Photovoltaies Inc. Ismertető, 1998.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Stabilitásvizsgálat villamosenergia termelő egység hálózati csatlakozásához Szabó László

1. Bevezetés Villamosenergia termelő egység hálózatra csatlakozásával és hálózati kooperációs üzemével szemben támasztott követelmény, hogy az a gyakorlatban előforduló hálózati üzemzavarokkal szemben megfelelő tűrőképességgel rendelkezzen, a zavarok ellenére a generátor hálózati szinkronkapcsolata megmaradjon. Valamely generátornak az üzemét érintő jelentős villamos oldali zavarások, zárlatok, kapcsolások miatt esetleg bekövetkező tranziens instabilitását (a forgórész kiesését a szinkronjárásból) általában az alábbi egyedi vagy összetett hatások okozzák: - a villamos teljesítmény hirtelen cs jelentős csökkenése miatt a generátor forgórész fordulatszámának növekedésekor a forgórészben felhalmozott forgási (kinetikus) energia meghaladja annak villamos oldali ellensúlyozás! (fékezési) lehetőségét, - a lecsökkent átviteli képesség határát túllépő teljesítményszállítási kényszer lép fel, - a feszültségtartás képességének elvesztése miatt a teljesítményátvitel összeomlik, - a szabályozások gerjedő lengéseket váltanak ki, illetve a szabályozóknak nincs elegendő lengéscsillapító hatásuk. A dinamikus zavartűrő képességet ún. tranziens stabilitási vizsgálatokkal - a hálózaton, általában a csatlakozás villamos környezetében feltételezett zárlatok és zárlatvédelmi működések, illetve működés-elmaradások szimulációjával - lehet előzetesen megállapítani.

miatt szükséges tervmódosításokat, stabilitásmentő intézkedéseket, üzemállapot-korlátozásokat megállapítsuk. Egy adott hálózati csatlakozási terv esetében a stabilitási vizsgálatoknak, illetve a vizsgálati eredmények értékelésének általában az alábbi fő kérdésre kell választ adniuk: - Az új termelőegység kielégítő tranziens stabilitási erősségéhez szükséges feltételek meg vannak-e a tervezett hálózati csatlakozás és a várható üzemállapotok esetén, illetve mely esetekben várható a stabilitási okokból történő gépkiesés. - Szükséges-e a stabilitási erősség növelése, ha igen, akkor szükséges-e a zárlatvédelem módosítása, ilyen jellegű üzemállapotkorlátozásokat kell foganatosítani, illetve mely esetekben van szükség stabilitásmentő beavatkozásokra. - A vizsgálatok során detektált tranziens instabilitási eseteket előidéző üzemzavarok milyen várható gyakorisággal következhetnek be, a gépkiesés milyen mértékű kárt idézhet elő, illetve milyen ráfordításokat igényelne ezek elkerülése. - Az új termelőegység(ek) és azok szabályozói okoznak-e gerjedési hajlamot, szükséges-e lengésstabilizátor (PSS) beépítése, ha ezt egyéb előírások nem teszik kötelezővé, illetve a tervezett (a generátorhoz szállított) gerjesztésszabályozó ezt nem tartalmazza.

A stabilitás, ill. a stabilitásvizsgálat elméleti hátterének tanulmányozásához az irodalomjegyzékben adtunk meg magyar nyelvű szakirodalmat. Az alábbiakban a csatlakozási feltételek teljesítéséhez szükséges tranziens stabilitási vizsgálatok elvégzéséhez, a vizsgálati eredmények értékeléséhez adunk iránymutatást a gyakorlati tévézői munka támogatása céljából.

A hálózati csatlakozásra tervezett új termelőegység milyen módon befolyásolja a már meglevő és az új termelőegység csatlakozásának villamos környezetében üzemelő generátorok dinamikai tűrőképességét, stabilitási viszonyait. - Az új termelőegység stabilitási okokból történő kiesése okozhat-e kaszkád jellegű stabilitási zavarokat, illetve rendszerszintű üzemzavart. - A vizsgálati modell esetleges adatbizonytalanságai, becsült paraméterei milyen mértékben befolyásolhatják az eredményeket, szükségesek-c bizonyos ellenőrző vizsgálatok, ha már pontosabb adatok állnak rendelkezésre .

2. A vizsgálatok célja, feladata

3. A stabilitásvizsgálat szimulációs modellje

A stabilitás megmaradása, vagy megbomlása, az esetek döntő többségében a zavarásokat követő néhány másodpercben dől el, ezért a tranziens stabilitási vizsgálat általában a szimulált utolsó zavarási esemény utáni max. 5-8 másodperces tartományra szorítkozik.

A vizsgálati eredmények és értékelések megalapozottságához szükséges, hogy a tranziens stabilitási vizsgálatok szimulációs modellje - kielégítő mélységben -földrajzi, illetve villamos távolságban- és megfelelő részletességgel képezz le azt a szinkronjáró rendszert, amelyhez az új villamosenergia termelő egység csatlakozni fog (forrásoldali betáplálások, forgó tömegek, hálózat, fogyasztói terhelések, alaphálózati csatlakozás esetén a nemzetközi összeköttetések és stabilitási szempontból egyenértékű külső rendszer), - a lehető legpontosabban képezze le az. új termelőegységnek a dinamikai viselkedést befolyásoló elemeit (generátor villamos modell, a forgórész gerjesztésszabályozó rendszere, a turbina-

A vizsgálatok általános célja egyrészt a generátor(ok) hálózati kapcsolatának a dinamikai megmérettetése, dinamikai biztonságának meghatározása, másrészt a stabilitási határhelyzetek, instabilitási veszélyek (szinkronjárásból való kiesések) esetenkénti lehetőségének a feltárása azért, hogy esetleg éppen a stabilitási okok Szabó László okl. villamosmérnök, adjunktus, BME Villamos művek Tanszék. MEE tag Szakmai lektor: Dr. Benkó Imre okl. gépészmérnök, t. egyetemi tanár, MEE tag

2000. 93. évfolyam 6. szám

-

261

Villamos energia generátor egység egyenértékű forgó tömege, esetenként a mechanikai teljesítmény gyors szabályozása). A vizsgált rendszermodellt a gyakorlatban általában valamilyen redukciós eljárással kell létrehoznunk. A szükséges és még elfogadható mértékű redukciót a tervezőnek - az adott csatlakozási változatoknak (feszültségszint, egységteljesítmény) megfelelően - esetenként kell megállapítania. Alapkövetelményként mondhatjuk, hogy a modellben a csatlakozás villamos környezetére vonatkozóan -

a vizsgált üzemállapotok üzemi teljesítményáramlásai és sínfeszültség értékei a vonatkozó Load-Flow számításoknak megfelelő értékekre beállíthatók legyenek,

- a vizsgált üzemállapotokhoz a 3FN és 1FN rövidzárlati áramok feleljenek meg a vonatkozó rövidzárlati számítások eredményeinek, - az elhagyott rendszerrészek dinamikája (forgó tömege, primer teljesítményszabályozása) egyenértékű módon legyen figyelembe véve,. - 120 kV-os vagy középfeszültségű hálózati csatlakozásnál a csatlakozásra vonatkozóan legalább két állomásmélységben, 120 kV -nál kisebb feszültségű csatlakozásnál legalább egy fölérendelt feszültségszinttel képezzük le a rendszer hálózatát, - a rendszermodell alapján az adott csatlakozási változatokhoz szükséges szimulációs vizsgálatok elvégezhetőek legyenek.

4. Kritikus zárlat-fennmaradási (hárítási) idők Az üzem zavartűrő képesség (tranziens stabilitási erősség) jellemző mérőszámai az Cin. kritikus zárlat-fennmaradási idők (tZkrii), amelyek az üzemállapottól, a zárlati helytől és a zárlatfajtától függő értékek. Alapértelmezés szerint a tzkríi értékeket szimulációval úgy határozzuk meg, hogy a hálózat egyes pontjain 3F (2FN, 2F, 1FN) rövidzárlatot szimulálunk, és megkeressük a zárlat fennmaradásának azt a maximális idejét, amelynél még nem következik be a generátor(ok) tranziens instabilitása, az esetben, ha a zárlatot a védelmi működések kezdeményezte kikapcsolások nékiil szüntetjük meg. A UkHi érték azért nevezhető kritikus zárlathárítási időnek is, mert ha az adott helyen a zárlat ennél tovább maradna fenn, akkor a védelmi hárítás már nem tudná megakadályozni az instabilitást. Az ezen eljárás szerint egy adott hálózati pontra (üzemállapotra és zárlatfajtára) vonatkozóan meghatározott tzkríi megadja az adott pontról induló sugaras fogyasztói leágazás rövidzárlatának azt a még megengedhető legnagyobb hárítási idejét, amely még nem okozza valamely generátor szinkronból való kieséséi. A zárlatvédelmi működések kikapcsolásokat eredményeznek, amelyek az átviteli utakat gyengítik, ezért a tényleges zárlathárítási időknek az előbbiekben értelmezett tzfaif-Xié\ biztonsággal kisebbnek kell lenniük. Ezért szokásos a t-^rii értelmezése és meghatározása úgy is, hogy a kiválasztott gyűjtősínről (csomópontról) induló valamely vezetéken (transzformátoron) zárlatot szimulálunk és ezt a zárlatos vezeték (transzformátor) kétoldali végleges háromsarkú kikapcsolásával hárítjuk. Ez esetben - az átviteli utak eltérő gyengülése miatt - vezetékenként más és más t-jcrii értéket kaphatunk. Ennek alapján az egyes vezetékek kooperációs szerepe rangsorolható, illetve az így meghatározott legkisebb t&rit értéket tekinthetjük az adott gyűjtősínre vonatkozóan a mértékadónak. A csatlakozásra tervezett új termelőegység(ek) hatása a már üzemelő generátorok tranziens stabilitási viszonyaira általában elegendő biztonsággal megítélhető ha:

262

-

az új termelőegység(ck)et nem vesszük figyelembe és a már üzemelő, villamosán közeli generátorok csatlakozási pontjára vonatkozóan meghatározzuk a 3F rövidzárlathoz tartozó tZkrii értékeket, - a számításokat megismételjük az új termelőegység figyelembe vételével, - az eredmények összevetéséből megállapíjuk, hogy milyen mértékű tZkni változás jelentkezelt, a már üzemelő generátorok vonatkozásában.

5. Zárlatok és zárlatvédelmi működések szimulációja Az új termelőegység hálózati környezetének, a csatlakozásához tervezett és a hálózati környezet már meglévő zárlatvédelmi ellátottságának a tranziens stabilitásra gyakorolt tényleges hatása a védelmi működtetéseknek megfelelően felvett zárlati-kapcsolási eseménysorok idővezérelt szimulációjával vizsgálható. A stabilitási szempontból mértékadó zárlati helyeket (gyűjtősín, transzformátor, távvezeték, kooperációs vagy fogyasztói leágazás, zárlatos vezetékoldal) és a szimulált zárlatvédelmi+megszakító működéseket a tervezőnek esetenként kell meghatároznia. A zárlati-kapcsolási eseménysorokat az alábbiak megfelelő kombinációiból építhetjük fel: - Zárlatfajta: 3FN, 2F, 2FN, 1FN - A zárlat jellege: múló, maradó - Zárlathárítás: visszakapcsolás nélkül, visszakapcsolással (HVA vagy EVA) - Végleges kikapcsolás - Megszakítóberagadás (MB) A védelem-automatika működési ciklusok és idők attól függenek, hogy milyen hálózati elemen, milyen zárlati eseményt szimulálunk. A működtetések jellege és a működési idők általánosságban az alábbiak szerint adhatók meg:

amelyhez tkl az első zárlathárítási idő (védelmi idő+ megszakítási idő) Th a zárlatfajtától függő visszakapcsolási holtidő. tkl maradó zárlat esetén a visszakapcsolás utáni második zár lathárítási idő

6. Generátor-referenciafeszültség ugratás A generátor forgórészének, az állórészen kiadott hatásos villamos teljesítménynek és a forgórész gerjesztő-rendszerének az adott hálózati környezetben esetleg jelentkező lengéshajlamát, valamint a generátornak az alulgerjesztett üzemállapotra áttéréskor felléphető instabil viselkedését - a kapocsfeszültség referencia értékének ugrásszerű átállításával (fel / le irányú változás),

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia - a referenciajel 0.2-1.5 Hz -cs tartományú kis amplitúdójú modulálásával vizsgálhatjuk. A lengéshajlamot, a lengések csillapodásai a szimulációs vizsgálat időfüggvénycinek elemzésével állapíthatjuk meg. Ehhez általában vizsgálni kell az alábbi időfüggvényeket: - a generátor kapocsfeszültsége, illetve a csatlakozási pont feszültsége, - a generátorkapcson kiadott hatásos és meddőteljesítmény, - a generátor forgórészének szög változása, - alaphálózati csatlakozás esetén a nemzetközi összeköttetések teljesítményáramlásai. Nem kielégítő lengésképck (gerjedő lengések, elégtelen csillapodás) esetén meg kell vizsgálni a gerjesztészabályozó kiegészítésének szükségességéi lengéscsillapító hatású (PSS) eszközzel.

7. Elvégzendő vizsgálatok Az adott csatlakozási tervhez szükséges stabilitási vizsgálatok részletességet, a vizsgált üzemállapotokat esetenként a tervezőnek kell meghatároznia. A vizsgálati esetek felvételéhez általános iránymutatásként az alábbiakat adhatjuk meg: - a vizsgálatokat el kell végezni az új termelőegység tervezett legnagyobb terhelési állapotára vonatkozóan, a tervezett teljes (gyengítetlen) hálózatkép esetén, - a csatlakozási pontra és legalább egy állomásnyi (csomópontnyi) távolságra vonatkozóan meg kell határozni a 3F zárlathoz tartozó tjcni értékeket, - ha a csatlakozási pont villamosán közeli környezetében már üzemelnek generátorok, akkor megvizsgálandó, hogy az új egységnek milyen hatása van ezek tZkni értékeire, - 400 kV-os, 220 kV-os hálózati csatlakozás esetén vizsgálni kell az alaphálózat és a nemzetközi összeköttetések 3FN+MB, 1FN+MB, 3FN+HVA, IFN+EVA mértékadó zavarási eseteit, vizsgálandó továbbá az egyszeres hálózatgyengítések és a generátor alulgerjesztett állapotának a hatása. - 120 kV-os hálózati csatlakozás esetén vizsgálni kell az el menő 120kV-os vezetékek 3FN+HVA, IFN+EVA zárlali eseleit, a közeli 120 kV-os és esetenként a fölérendelt 220-400 kV-os hálózat felé való kapcsolat gyengülésének hatásai. - középfeszültségű hálózati csatlakozás cselén vizsgálni kell a közeli 120 kV-os vezetékek 3FN+HVA és IFN+EVA zárlati eseteit, esetenként a közeli 120 kV-os hálózat gyengülésének hatását, továbbá a közeli KF vezetékek 3F és 2F zárlatainak hárílási folyamatát, a mértékadó KF/0.4 kV-os lranszformálor(ok) 0.4 kV-os oldali 3F zárlatát - 400 kV-os, 220 kV-os vagy 120 kV-os hálózati csatlakozás esetén megvizsgálandó a generátor és gcrjcszlésszabályozójának lengéshajlama.

8. Az eredmények értékelése A stabilitási vizsgálattal meghatározott t-jnt értékek a vizsgált hálózat képekre és üzemállapotokra vonatkozóan alapot adnak az egyes változatok tranziens stabilitási erősségének összehasonlítására, cs a tényleges védelmi ellátottság (működési idők) ismeretében tájékoztatást adnak a ténylegesen felléphető zárlatoknak cs azok hárítási folyamatának a generátorfok) tranziens stabilitására gyakorolt hatásáról. A szimulált zavarási eseménysorokkal (zárlatok és védelmi működések) szembeni stabilitási erősség - leszámítva az instabil

2000. 93. évfolyam 6. szám

cseleket - abszolul módon nehezen mérhető, illetve számszerűsíthető. A forgórész maximális pozitív kilengési szögértékeknek (&i»nax) és az ehhez meghatározható lengési jellemzőknek az ismerete azonban általában elegendő infomációt ad a lervezési igényeket kielégítő cs a gyakorlatban elfogadható biztonságú értékelésre: - Az egyes esetekhez meghatározott AtW, maximális rotorszögváltozás ériékek alapján az eselek vonatkozásában sorrendezhetjük a zavartűrő képességet. Ha valamely Aómax értekhez a generátor szinkronozó villamos teljesítménye pozitív (dP s e „/dö>ö), akkor a lengések folyamán a generátor nem érte el a dinamikus átviteli képességének maximumai; mondhatjuk, hogy ez az eset stabilitási szempontból kielégítő. -

Ha valamely AcWr értékhez a generátor szinkronozó villamos teljesítménye negatív ( dPse„ / dó<0, vagyis a rotorszög növekszik, de csökken a kiadott hatásos teljesítmény) akkor a lengések folyamán a forgórész túllendült a dinamikus átviteli képesség maximumát adó pozíción (szögérteken) cs ez - kivéve az instabilitást - már csak gyengén stabil eselnek minősíthető. A A<5,„av elérési időponthoz tartozó Pgl.„ villamos cs Pmeeh mechanikai teljesítmények alapján a (Pge„ - PmeCh) I Pmech érték (fékezőteljesítmény tartalék) képzésével a dPgt.„ / d<0 esetek veszélyességi szempontból sorrendez he lőek. - A maximális rotorszög-változás az egyes esetekben összevethető az ugyanazon üzemállapotra a t&rii esetében kapott szögváltozással és így is minősíthetjük a zárlathárítás stabilitásmcntő hatékonyságát. Az eredmények elemzése alapján a vizsgált generátor(ok)ra vonatkozóan - a változatok, ü/xmállapotok a stabilitási erősség szempontjából rangsorolhatók, - meghatározhatók a mértékadó zavarások, mérlegelhető ezek bekövetkezési valószínűsége, - a védelmi ellátottság megítélhető a stabilitás szempontjából.

9. Összefoglalás A stabililásvizsgálat egymástól nem elválaszthatóan cs cgyüllcscn minősíti a icrvczcll csatlakozási változatokat, a vizsgálatokhoz felveti erőművi cs hálózati üzemállapotokat, a tervezett automatikus szabályozókat és a zárlatvédelmi ellátottságot. Összegzésként azt mondhatjuk, hogy hálózati csatlakozásra tervezett (vagy már üzemelő) villamosenergia termelő egység dinamikus zavartűrő képessegének ellenőrzéséhez - kielégítő részletességű és pontosságú szimulációs rendszermodcllt kell kialakítani, rendelkeznünk kell a modell kezelésére és a vizsgálatok elvégzésére alkalmas számítógépi programmal, - az elvégzett vizsgálatoknak, illetve azok dokumentálásának, az eredményeknek cs azok értékelésének meggyőzően kell igazolnia a termelőegység dinamikus stabilitási képességét, - elemezni kell az esetleg szükséges tervmódosításokat, stabilitásmentő intézkedéseket, a felismert és cl nem kerülhető instabilitások realitását, várható gyakoriságát és az esetenként vállalt

kockázatokat.

Irodalom: 1. 2.

Dr. liókay Béla. Dr. Rácz László: Villamosenergia-rendszerek stabilitása, Mú'szaki Könyvkiadó, Budapest, 19X0. Dr.Geszti P.Ottó: Villamosenergia-rendszerek.Tankönyvkiadó, líiulapcst, 1^85.

263

J

Automatizálás és számítástechnika

Hipermédia az oktatásban egy lehetséges megoldás Farkas László

Definíciók Hipertext: önálló információdarabok, szövegrészek (csomópontok) különböző típusú összekapcsolásával (linkek) előállítóit rendszer. Hipermédia: médiumok (kép, hang, mozgókép) mint információdarabok bevonása a hipertext rendszerbe. Navigáció: a csomópontok megtalálását, egymás közötti viszonyuk megértéséi segítő funkció(k). Strukturált hipertext: az információdarabok valamilyen clv(ek) szerinti rendezése a hipertext rendszerben. Nyitott rendszer: olyan interfészek biztosítása, amelyekkel a rendszer funkcionalitása (bizonyos korlátokon belül) szabadon növelhető. Adaptív hipertext: amelynek bizonyos tulajdonságai a használat során változnak, alkalmazkodva a felhasználás valamely jellemzőjéhez (pl. az előzetes tudásszinthez vagy a használat módjához).

Követelmények az oktatásban A hipertext (hipermédia) felépítéséből adódóan előnyösebben használható az - elsősorban felsőfokú - oktatásban és továbbképzésben, mivel nemlinearitása lehetővé teszi, hogy a kapcsolatok (linkek) felhasználásával az információk közötti tartalmi kapcsolatokat és asszociációkat is beépítsük a rendszerbe. A tananyagon belüli kapcsolatoknak a megismerése kimondottan lényeges a problémamegoldó mérnöki te fületeken.[\ ] A tapasztalatok és felmérések azonban azt mutatják, hogy ez a felépítés önmagában még nem elegendő, a megfelelő használhatósághoz a hipertext rendszernek még néhány kritériumot ki kell elégítenie (ezekről részletesen az Elektrotechnika 1998. évi októberi és novemberi számában megjelent "A hipermédia helyzete és jövője az oktatásban" című cikk foglalkozik részletesen). Ezek a kritériumok röviden összefoglalva az alábbiak [2,3]: - A teljes rendszert szét kell választani a hipertextet kezelő rendszerre és magukra a hipertext anyagokra. - A hipertextbc struktúrát kell építeni [4]. Ez lehet hierarchia (tartalomjegyzék) vagy térkép. - Tankönyv esetén a fő anyagrészt el kell különíteni a kiegészítő információktól, ellenkező esetben a teljes tananyag megtanulását nem tudjuk biztosítani. - A kapcsolatok típusát (pl. kiegészítés, magyarázat, feladat, példa) valamilyen módon jelölni kell. - Didaktikai kiegészítéseket kell tartalmaznia. Ezen funkciók nélkül az elektronikusan feldolgozott anyag nem válik igazán Farkas lAsdö Okl. villamosmérnök, doktorandus/, BMR Villamos Gcpck És Hajlávok TknsaSk, MEKlajya

2000. 93. évfolyam 6. szám

-

oktatási jellegűvé. inkább csak tudáshalmaznak, enciklopédiának tekinthető. A rendszernek alkalmasnak kell lennie online (hálózatos) és offline használatra is. A könnyű tananyagfejlesztés céljából szabványos formátumokat kell használnia. Nyitottnak kell lennie és Bizonyos mértékű adaptivitást kell tartalmaznia.

Létező rendszerek Természetesen léteznek már olyan rendszerek, melyek (több-kevesebb sikerrel) megoldást kínálnak oktatási hipertext anyagok létrehozására és használatára. 1. WebCT[5] Teljeskörű internetes oktatási rendszer, azaz nemcsak elektronikus dokumentumokat és tananyagokat tartalmaz, hanem kommunikációs és ellenőrző eszközöket is. Egységes rendszerbe foglalja mindazon kellékeket, amelyek az internetes (táv)oktatás során felmerülnek: tartalmaz e-mailt, naptárat, hirdetőtáblát stb. Egy WebCT tananyag a HTML szabványra épül, és internetes böngészőt használhatunk megtekintéséhez. Tartalmaz hierarchikus tartalomjegyzéket, szójegyzéket, és a felhasználó írhat megjegyzéseket is. Teszt és statisztika segíti a tudás elsajátításának ellenőrzését. Sajnos a rendszer tudása az internetes böngészőre épít, így a hipertext struktúra nem nyitott és a felhasználói aktivitások is korlátozottak (nem lehet például felhasználó állal létrehozott linkeket alkalmazni). Ugyancsak hiányzik belőle egy átfogó tananyag nyilvántartási rendszer, így a tananyagok közötti kapcsolatok létrehozása is nehézkes. 2. Microcosm [6j A Microcosm rendszer teljesen nyitott, szerkezete modulokból áll. Szabadon definiálható szűrők hozzák létre a linkeket a csomópontokon belül és közöltük, cs szűrők válaszolnak a felhasználó aktivitásaira is. A hipertext dokumentumokat nézőkék jelenítik meg, azaz elvileg bármilyen dokumentum beágyazható a rendszerbe. A linkeket - mivel ezek elhelyezését szűrők végzik - külön tárolja a csomópontoktól, ezzel is növelve a rendszer flexibilitását. Sajnos ez a rendszer túl képlékeny és így szükségszerűen túl bonyolult is. Előfordulhat például, hogy az egyik szűrő által létrehozott linket egy másik felülbírálja. Bár az elv érdekes és nagyon flexibilis, de túl általános, és a gyakorlati megvalósítása nehézkes. Mint a rövid összefoglalásokból is látható, ezek a rendszerek nem kínálnak teljeskörű megoldást az előző fejezetben felsorolt követelmények teljesítésére. Ma az a legelterjedtebb, hogy az In265

Automatizálás és számítástechnika ternet eszközeivel minden tananyagot külön-külön fejlesztenek és az anyaghoz szükséges didaktikai elemeket is tananyagonként alakítják ki. Szükség van tehát egy olyan rendszerre és az ez alapjául szolgáló hipertext modellre, mely kielégíti az oktatási anyagok más említeti követelményeit.

A többrétegű hipertext modell A modell alapja, hogy minden eszközt, bővítést és a felhasználó által létrehozott kiegészítést belevonjunk a hipertext rendszerébe. A tartalomjegyzék, navigáció, felhasználói megjegyzés mind felfogható csomópontok és kapcsolatok halmazaként. Ezek a halmazok azonban funkcióikat tekintve elkülönülnek, ezért külön is kezeljük őket: minden funkció csomópont és kapcsolat halmaza egy-egy ún. rétegben helyezkedik el (ld. 1. ábra). A struktúra alapja a könyv szerzője által létrehozott hipertext csomópontjai. Ez az alapréteg (I) tartalmazza a szerző által létrehozott csomópontokat és a permanens kapcsolatokat, például a szómagyarázatokat. Fontos megjegyezni, hogy ez a réteg nem tartalmazza a tartalomjegyzék vagy a "lásd még" típusú kapcsolatokat, hiszen ezek külön-külön új réteget fognak alkotni. Ezek a rétegek már a könyvön belüli rétegekhez (2) tartoznak és legfontosabb jellemzőjük, hogy a bennük levő kapcsolatok csak egy-egy könyv csomópontjaira mutatnak. A rétegek harmadik típusa a könyvek közötti kapcsolatokat (3) hozza létre. Ezek a kapcsolatok lehetnek a szerző vagy a felhasználó által létrehozottak is. A rétegek negyedik típusa a rendszerszintű rétegeket (4) tartalmazza, ilyenek például a könyvjelzők és a könyvek listája. A rétegek funkciói nem korlátozottak és a szerző, a felhasználó vagy a rendszer is létrehozhatja őket. A funkciókat modulok kezelik, melyeket a rendszer hív meg bizonyos események - például ha a felhasználó linket aktivál - hatására. Ezek a modulok tartják karban az egyes rétegekhez tartozó adatbázisokat is.

adaptív - a felhasználás során változó, pl. adaptív navigációs réteg 3. tartalom (2. ábra) lista - rendezett csomópont-link pár lista, pl. a tartalomjegyzék halmaz - tartalmazhat új csomópontokat, pl. felhasználói megjegyzések kapcsolat - csak új linkeket tartalmaz, csomópontokat nem, pl. a felhasználói linkek fejezetek között 4. linkek típusa direkt - a linkek ugró- és célpontja a csomóponton belül van indirekt- a linkek teljes csomópontok között hoznak létre kapcsolatot

2. ábra: lista és kapcsolat típusú rétegek (a sötét körök az új csomópontokat jelölik)

Didaktikai eszközök a modellben Az előzőekben vázolt hipertext modell általánosan használható. Ahhoz, hogy elérjük célunkat - az oktatási tananyagok megfelelő szintű támogatását -, érdemes a modellbe további didaktikai célú elemeket építeni. 1. Didaktikai rétegek Ezek közül a legfontosabb a tartalomjegyzék. Ez a réteg könyvön belüli lista típusú, mert minden tartalomjegyzék elemhez egy hipertext csomópontot rendel. Segítségével megtörténhet a tananyag és kiegészítések szétválasztása, hiszen az a csomópont tartozik a tananyaghoz, amely a tartalomjegyzékben szerepel. Didaktikai réteg még például a "lásd még" réteg, mely egy csomóponthoz továbbiakat rendel, és a felhasználói linkek rétege, mely a felhasználó (tanuló) asszociációit fejezi ki. 2. Tudástípusok, tudásszintek

/. ábra: a többrétegű hipertext modell. Az alapvető réiegtípusok (alulról felfelé): 1. alap, 2. könyvön belüli, 3. Könyvek közötti és 4. rendszerszintű.

A rétegek változhatnak a használat során: némelyek ki- vagy bekerülhetnek a teljes hipertext struktúrába, vagy a tartalmuk is megváltozhat (adaptív réteg esetén). A rétegek típusai A rétegeket különböző kritériumok alapján csoportosíthatjuk: -

1. elhelyezkedés könyvön belüli könyvek közötti rendszerszintű 2. variabilitás statikus - melynek tartalma nem változik, pl. az alapréteg preferált - a felhasználó által, több lehetőség közül választott dinamikus - melynek tartalma változik, pl. a könyvjelző réteg

266

Tudástípus: "kulcsszó", amiről a csomópont szól. Minden csomóponthoz hozzárendeljük egy halmaz (tudástípusok halmaza) egy elemét. A kapcsolatok típusa ekkor a célcsomópont tudástípusa lehet, és egy csomóponthoz tartozó "lásd még" elemekei is csoportosíthatjuk a tudástípus alapján. Tudásszint: megmondja, hogy milyen tudású felhasználónak mely csomópontok szólnak. A gyakorlatban a tudásszint megegyezik az azonos tudástípusú csomópontok halmazával. A tudásszintek alkalmazásával elérhető, hogy szinteket vigyünk a hipertext alkotta információhalmazba. 3. Nézetek A nézet a hipertext egy tudásszint szerinti rendezése, strukturálása. Egy adott hipertext halmazra definiálhatunk több nézetet is, hiszen egy csomópontnál - a hipertext felépítéséből adódóan - nem ismerjük annak környezetét. Ahhoz, hogy ez a környezet egyértelmű legyen, a hipertextet strukturálni kell.Igy tehát egy információhalmazra definiálhatunk például diák és tanári nézeteket is. A tanári nézet tartalmazhat tanácsokat, egyéb oktatási kiegészítéseket, amelyek a diák nézetben nem jelennek meg. A két nézet csomópontjai valószínűleg

ELEKTROTECHNIKA

Automatizálás és számítástechnika nagymértekben azonosak lesznek, de lesznek olyan csomópontok is, melyek csak az egyik (pl. a tanári) nézetben jelennek meg. A nézet meghatározhatja bizonyos rétegek tartalmát. Más nézet eseten más lehet a tartalomjegyzék, a "lásd még" és az egyéb funkciókhoz rendelt réteg.

balról jobbra): információ megjelölése, megjegyzés írása, kiemelés színezéssel és felhasználói link készítése (5.b ábra). Az itt felsorolt elemcsoportokban jelennek meg az új modulokat (és az azok által kezelt rétegeket) reprezentáló gombok is.

A rendszer felépítése Ennyi elmélet után lássuk, hogyan is működik mindez a gyakorlatban. Maga a rendszer alapvetően két részből áll (3. ábra): a hipertextet megjelenítő és kezelő részből (1), valamint a rétegeket kezelő modulokból (2-4). A modulokat aktiváló gombok 3 csoportba rendeződnek: a rendszerszintű és lista (2) rétegeket kezelők, valamint az éppen megjelenített csomóponthoz tartozó szerző által létrehozott (3) és felhasználó állal létrehozott (4) rétegek elemeit kezelők csoportjaiba. A kidolgozásra került rétegek meghatározó szerepet játszanak a rendszer használhatóságában: segítik az eligazodást és a lényeges összefüggések átlátását a tananyagon belül, valamint aktív eszközöket adnak a felhasználó kezébe.

5. ábra: ;il ;i "lásd nX-g" lísla <ís ;i h) ícltiaszmílrt álla) létrehozod linkek

A hipertext megjelenítő az internetes szabványokat (HTML, Java stb.) használja, így a hipertext csomópontok elkészítése ugyanúgy történik, mint az internetes oldalaké, A tananyag és a kiegészítések automatikus szétválasztása színekkel történik: kék színű a tananyagra, zöld a kiegészítésre utaló kapcsolat jelzése. A kapcsolatok tudástípusát a rendszer mindig kijelzi (a csomóponthoz tartozó elemek listája alatti részen).

Következtetések

.1. ábra: ;i rcmls/crelvi Iclípílc.sc.

A 4. ábrán látható a megvalósított rendszer (Minerva //). A rendszerszintű elemek a következők (felülről lefelé haladva): könyvek nyilvántartása, "vissza", utoljára olvasott fejezetek listája, tartalomjegyzék (itt állítható be az aktuális nézet is), keresés, "vörös vonal", könyvjelzők, tesztek és kalauzok. A vörös vonal a már olvasott és még nem olvasott részek elkülönítését segíti a tananyagban, a kalauzok pedig bejárási utakat definiálnak egy nézeten belül. A szer/Ő által készített elemek (az ábrán balról jobbra): a "vissza" és a "lásd még". Az első a tartalomjegyzéken belüli mozgást (navigációt) segíti, a második az adott csomóponthoz kapcsolódó más csomópontokat sorolja fel tudástípus szerint csoportosítva (5.a ábra). A megvalósított felhasználói elemek a következők (a 4. ábrán

A többrétegű hipertext modell egy rendszerbe foglalja a szerző és az olvasó aktivitását. Minden réteg hipertext csomópontok és linkek halmazából áll és új funkciót hoz a rendszerbe. A modell ki lett bővítve didaktikai eszközökkel: speciális rétegekkel, tudástípusokkal és nézetekkel, melyek célja, hogy a tanuló minél jobban megértse a tananyagban levő összefüggéseket és önmaga is aktívan alakíthassa azt. Mivel egy hipertext dokumentumon több nézetet is definiálhatunk, lehetővé válik, hogy ugyanazt a tudáshalmazt - más-más szempontból nézve - különböző érdeklődésű és felkészültségű felhasználók is eredményesen használhassák. Az itt leírt és megvalósított rendszer kielégíti az oktatási hipertext megfogalmazott követelményeit. A tananyag fejlesztése szabvány internetes eszközökkel lehetséges, online és offline használatra egyaránt alkalmas. Az információ strukturálását nézetek és tudástípusok használatával segíti, a többrétegű hipertext modell alkalmazásával pedig nyitott rendszerré válik. Felhasznált irodalom [ 11 |2 |3| |4| \5\ ]6|

2000. 93. évfolyam 6. szám

D. H. Jonassen, Mindtools: Computer* in the classroom, Prcnticc Hall, 1996. pp. 23-40. L. Farkas, "A hipermlídia helyzete és jövője az oktatásban. 1. rész" Elektrotechnika, vol. 10, 1998, pp. 376-378. L. Farkas, "A hipermédia helyzete cs jövője az oktatásban. II. rész" Elektrotechnika, vol. II, 1998, pp. 419-421. http://homebrewl.cs.ubc.ca/webct/ R J. Nürnberg, J. J. Lcjjgctt and E. R. Schncider, "As wc shnuld ha ve ihought" in Proceedings of Kth ACM Conference on Hypertext, Southamplon. ACM Press, 1997. H.C. Davis, G.A. Hutchings and W, Halt, Microcosm: "A Hypcrmcdia Platform for Ihc Dclivcry of Lcarning Materials" CSTR 93-10, Deparlment of Electronics and Computer Science, UnivcrsityofSouthampton, 1993. 267

Hírek

Szakmai konferencia az SAP/R3 PM magyarországi tapasztalatairól (integrált karbantartás) A PROCONT Kft. Budapesten 2000. március 31 -én szakmai konferenciát tartott a Corvinus Hotel Kempinskiben az SAP (System Anvcndingen Produkte) az SAP AG terméke. A szoftvercsomag a vállalat irányítási- és ügyviteli integrált rendszerek piacán vezető szerepet tölt be. A szervező PROCONT Kft. meghívására összegyűlt számítástechnikai szakemberek meghallgatták a Mátrai Erőmű Rt.-nél már működő rendszer bevezetési és üzemeltetési tapasztalatait. A PROCONT Kft. részéről pedig ismertetés hangzott el a karbantartási modul működésének alapelveiről. A szervezeti átszervezések, az új tulajdonosok (tulajdonosi szemlélet) megjelenése a költségcsökkentés és ezzel együtt a pénzügyi mutatók javulása érdekében mind több gazdálkodó szervezet döntött az SAP integrált vállatlatírányítási rendszere és ezen belül a karbantartási tevékenységet támogató PM modul mellett. Ebbe az irányba hat, hogy egyre bonyolultabbak a gyártás műszaki folyamatai, teret hódít az automatizáció és alapértékké vált minőség. Felértékelődött tehát a karbantartás és megjelent az igény a tervezést, lebonyolítást és nyilvántartást támogatórendszer iránt. Különösen igaz az azokra az iparágakra, amelyek életében kiemelt szerepe van a karbantartási feladatoknak. Az villamos energiaipar, valamint a közlekedési vállalatok költségszerkezetében jelentős tételt képviselnek a karbantartási, felújítási költségek, illetve az e területeken felmerülő esetleges hiányosságok alapjaiban rengethetik meg a működőképességet. Ezért nem meglepő, hogy az SAP/R3 PM, karbantartási moduljának magyaroszági bevezetésében éppen az erőművek, közlekedési vállalatok állnak az élen. A modul bevezetésének tapasztalatai általában kedvezőek. Azon szervezetek, ahol közreműködtek a karbantartási modul bevezeté-

Szemle Magyarországon az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások keresése, feltárása az energiapolitika látómezejébe került. Az EU energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat hasznosító döntéseinek végrehajtásához nélkülözhetetlen az elvárások pontos ismerete, a pályázás európai tapasztalatainak tanulmányozása, a pályázati rendszerek feltételeihez való alkalmazkodás elsajátítása, a pénzügyi támogatások megszerzésének a szervezése. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Energia Központ Kht. kiadásában megjelentetett "Energia másként" forráskönyv '99 Energiagazdálkodási Kézikönyv 12-13. Az Energia Központ munkaközössége és a rangos szerkesztő gárda a többéves hazai és nemzetközi energiahatékonysági ügynökségi tapasztalatait teszi közkinccsé a piac minden érdekelt szereplője számára. A könyv rendhagyó módon és részleteiben ismerteti a módszertanokat, eszközöket, EU modelleket, útmutatókat. A helyzetfelmérés alapján összegzi a hasznos tudnivalókat, és széleskörű szeklorelemzéseket is végez. Újságírói riportokból mozaikszerűen mutatja be az egyes területek piacának alakulását. Végezetül a címtárban feltünteti a regionális energiafelhasználás érdekében munkálkodó intézmények, vállalkozások adatait és ismerteti tevékenységüket. A könyv fő fejezetei: /. Energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító politika. A fejezet politikai kitekintéssel indul, ismerteti

268

sében - és már felhasználói tapasztalatokkal rendelkeznek - arról számoltak be, hogy a hagyományos szervezeti keretek közötti átjárás megszüntette a korábbi párhuzamos feldolgozásokat, lerövidüllek az átfutási idők. Egyszerűsödött az adminisztráció és átláthatóvá váltak az egyes szervezeti szintek. A karbantatrási modul - az SAP R/3 integrált rendszer logisztikai láncának szerves részeként - kiemelt kapcsolatban áll az anyaggazdálkodás (MM), a controlling (CO), az eszközgazdálkodás (FIAA) és az emberi erőforrás-gazdálkodás (HR) modulokkal. Naprakészen szolgáltatja a műszaki-, illetve költségvonzatú történeti adatokat. Mindezek együttesen hatékonyságnövekedést és költségcsökkenést eredményeztek. Akadnak persze nehézségek is a rendszer bevezetése során. A felhasználótól új szemléletet, az eddig beidegződött gyakorlat túllépését követeli. Ez sokszor nagyobb erőfeszítéssel jár, mint a rendszer felállítása. Az eredmények azonban meggyőzőek. A váratlan meghibásodások miattai állásidő csökkenése, a humán erőforrás célzott, hatékony igénybevétele, a strukturált adattárolás valamint a műszaki- és költségvonzatú információs rendszer használata csökkenti a karbantartási költségeket. Így a karbantartás nem csak olcsóbbá, hanem valóban megelőzővé és ténylegesen egyszerűvé válik. A PROCONT Kft. nem csak a karbantartás, hanem a vállalatvezetés működés: rendszerének modellezésén keresztül tanácsaival, a gyakorlatban működő rendszer átadásával segíti a problémák megoldását és a hatékonyan működő szervezetki alakítást. (Sajtóközlemény

alapján) Barki Kálmán

az EU-ban tapasztalható trendeket. Megkísérli áttekinteni Magyarország belső elvárásait, a gazdasági, környezeti és társadalmi kötöttségeit, megjelöli a stratégiai jelentőségű elemeket. //. Mi történt eddig? Történeti átlekintést ad az 1993-ban elfogadott energiapolitikával összefüggő politikai, pénzügyi, jogi döntésekről és a lehetőségekről. ///. Eszközök, módszerek és modellek az Európai Unióban. Az ismertetés során bemulatják a módszer lényegét, a megvalósítás mechanizmusát a megvalósítás intézményi, szabályozási és forrásfeltételeit. IV. Milyen képességekre lesz. szükségünk a jövőben hasznos tudnivalók, tanácsok. Ez a fejezet összefoglalja az Energia Központ tapasztalatait a projektfejlesztéstől a menedzselésig. V. Szektorelemzések. Ismerteti azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik és befolyásolják a jövőben az energiahatékonysági, megújuló energiahatékonysági és megújuló energia programok megvalósítását egy-egy szektoron belül. VI. Mi micsoda? Ki kicsoda? Forrástérkép. Szakmák szerinti bontásban elemzi a szakterületet befolyásoló feltételeket, szereplőket és az általuk mozgatott folyamatokat. VII. Címtár A magyarországi intézmények és vállalkozások adatait és tevékenységük leírását tartalmazza. A könyv hasznos segítője lehet az energiahatékonyság és megújuló energia-piac szereplőinek, a szakmai tanácsadóknak, a kormányzati és önkormányzati politikai döntéshozóknak, a civil kezdeményezéseknek. Haszpos információkat szolgál a napi munkában is. Barki Kálmán

ELEKTROTECHNIKA

r-Egg^Jfr

Alapszabály

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

nem folytat és nem támogat, szervezete pártoktól független és azoktól anyagi támogatást nem kap és nem nyújt. Országgyűlési, Önkormányzati képviselőjelöltet nem állit és nem támogat.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.5 Az Egyesület neve és székhelye 1.1.

1.2.

Magyar Elektrotechnikai Egyesület Az Egyesület neve: rövidítése: MEE Angolul: Hungarian Elcetrotcchnical Associalion Franciául: Association Elcctrotechnique Hongroisc Németül: Ungarischer Elcktrotcchnischcr Vérein Oroszul: Vcngerszkojc Elekrotyehnyicscszkoje Obscsesztvo A MEE országos szintű szakmai, közhasznú társadalmi szervezet, amely mint önálló jogi személy nemzetközi tevékenységet is folytat.

1.3. Az Egyesület székhelye: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 6-8. 1.4.

Az Egyesület bélyegzője (köriratban): Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1900.

.,5.

Az egyesület jelvénye: ezüst színű egyenlő oldalú háromszögre ráhelyezett, ezüst színű körgyűrű, melynek körirata Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1900, belül kék alapon ezüst színű M E E betűkkel.

1.6.

Az egyesület zászlója: kék alapon, ezüst színű jelvénnyel.

1.7.

Az egyesület alapítási éve: 1900.

1.8. Az egyesület - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírásai szerint - a Fővárosi Bíróság 390. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette a 6. PK. 60421/1. számú végzésével 1989. október 5-én.

2.§ Az Egyesület célja és feladatai 2.1

2.2.

Az elektrotechnika gyakorlata és fejlesztése általában, különös tekintettel a hazai viszonyokra, az elektrotechnika tudományával és gyakorlatával foglalkozók közötti kapcsolat építése, a szakmai kultúra közhasznú terjesztése, a hagyományok ápolása, az oktatási, tanácsadási, képviseleti, szakértői és véleményezési tevékenység és ennek elősegítése. Az Egyesület mint független közhasznú, tudományos szakmai szervezet, közvetlen politikai és vallási tevékenységet

ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

2.3.

Az Egyesület feladata különösen: 2.3.1. az elektrotechnika körét érintő állami, gazdasági ás szakmai döntések kezdeményezése, véleményezése, közreműködés ezek végrehajtásában, 2.3.2. javaslatok kidolgozása az elektrotechnikára vonatkozó jogi rendezés fejlesztésérc. Az Egyesület a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázis, 2.3.3. az elektrotechnikával Összefüggő jogalkalmazás figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a jogalkalmazás fejlesztésére, 2.3.4. közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására. Ennek érdekében az Egyesület többek közölt előadásokat, vitaüléseket, konferenciákat, kiállításokat rendez, szakmai tanulmányutakat szervez, publikációs tevékenységet fejt ki, ezzel összefüggésben kiadói jogot gyakorol, szakkönyvtárat létesít és tart fenn, részt vesz a szakemberek tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében, 2.3.5. az elektrotechnikát, az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztést, innovációt, a műszaki alkotó tevékenységet érintő gyakorlatot figyelemmel kíséri. Ennek során vizsgálatokat szervez, fórumot biztosít a kívánatos és az ettől eltérő gyakorlat megvitatására és elemzésére. Szorgalmazza a kívánatos gyakorlat elterjesztését, 2.3.6. szakmai segítséget nyújt tagjai részére, bel- és külföldi kapcsolatok megszervezésével. Fórumot biztosít az elektrotechnika szempontjából sajátos tevékenységi körű jogi tagok (kutató intézetek, fejlesztő vagy menedzser vállalatok és vállalkozások, stb.) problémáinak feltárására és a megoldások kidolgozására, 2.3.7. szakértői tevékenységei végez. Az Egyesület - erre vonatkozó belső szabályzatának megfelelően - tagjai, illetőleg más szervezetek és személyek megbízása, továbbá hatóságok bíróságok és egyéb szervek megkeresése alapján a tevékenységével összefüggő kérdésekben szakvéleményt ad, feladatkörében szakértői tevékenységet fejt ki,

Alapszabály 2.3.8. részt vesz az Egyesület tevékenységi körét érintő nemzetközi szervezetek hazai konferenciáinak előkészítésében és szervezésében,

Egyesület irataiba, a nyilvántartásokba, a közhasznúsági jelentésbe a titkárságon tett előzetes bejelentés alapján, a titkárság vezetőjének engedélye alapján - bárki betekinthet. Az előzőek nyilvánosságra hozatalát az Egyesület a rendszeresen kiadott Elektrotechnika című hivatalos lapjának mellékleteként, továbbá hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztése biztosítja, ugyancsak ki kell függeszteni az egyesület működési módjának, a szolgáltatásai igénybevétele módjának rendjét és beszámolóit.

2.3.9. az elektrotechnikai és az egyesületi munka elismerésére és ösztönzésére pályázatokat ír ki. Javaslatot tesz kitüntetések és díjak alapítására, és adományozására. 2.4.

2.5.

Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében együttműködik az Egyesület tevékenységi körét érintő állami és társadalmi szervekkel, valamint más egyesületekkel.

III. TAGSÁGI VISZONY

Az Egyesület feladatkörében végzett közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. törvény) kiemelten a következők:

Az Egyesület tagjai

- az elektrotechnikával kapcsolatos tudományos tevékenység és kutatás; az eredmények hasznosításának gyakorlati tanulmányozása, művelése, az elektrotechnikai alkotások és az alkotók jogvédelme 26.§ c/3 pont, c/12. pont), - az elektrotechnikai kultúra ápolása és terjesztése (26.§ c/4. pont), - az elektrotechnikával összefüggő ismeretek közhasznú elterjesztése ( 26. § c/4. pont), - az alkotó tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elősegítése. - Elősegíti az eruoatlanti integrációt bekapcsolódik az európai Elektrotechnikai Egyesületek Szövetsége (EUREL) munkájába. (26.§ cl9) - Közreműködik az elektrotechnikai vonatkozású nemzeti kulturális javak és más értékek védelméről szóló 1997. évi CXI.tv. valamint - az ipari műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV.tv. körében meghatározott célok érdekében. (26.§ c.6). 2.6.

Az Egyesület tagságán kívülálló személyek és szervezetek részére is végzi közhasznú tevékenységét.

2.7.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként, az Egyesület hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra.

2.8.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet;

2.9.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

Az Egyesület önkéntesség alapján a 2.§. pontban meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő természetes és jogi személyiségű tagokból áll. 4.1.

4.2.

Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú természetes személy, illetőleg gazdálkodó és egyéb szervezet (jogi személy), aki, illetve amely az Egyesület Alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, tagfelvételi kérelmét az Egyesület valamely tagnyilvántartási joggal rendelkező Szervezeti Egységéhez benyújtja, és azt az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve elfogadja. Tagsági f o k : 4.2.1. rendes tag 4.2.2. pártoló tag 4.2.3. társult tag

5.§ Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei 5.1.

Az Egyesület minden tagja 5.1.1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és nyilvános rendezvényein, 5.1.2. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározottaknak, 5.1.3. az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja, 5.1.4. igényt tarthat az Egyesület tevékenységével kapcsolatos információkra.

5.2.

Az Egyesület rendes tagja 5.2.1. az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható, ha a jelölési elfogadta, 5.2.2. az Egyesület tisztségére jelölteket javasolhat és érdekükben propagandát fejthet ki, 5.2.3. küldöttet választhat és küldötté választható.

5.3.

Az Egyesület természetes vagy jogi személyiségű pártoló tagjának az 5.1. pontban megfogalmazottakon túlmenően kétoldalú szerződésben meghatározott jogai és kötelezettségei vannak és ennek, továbbá a jelen alapszabályban foglaltak alapján részt vesz az Egyesület életében.

II. NYILVÁNOSSÁG 3.§ Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület döntéshozó szerveinek határozatai, és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az II.

ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

Alapszabály 8.8.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

8.9.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A döntések nyilvántartásáról a főtitkár gondoskodik (17. 3.)

8.10. 8.11.

nya az egyesületi hirdetőtáblán kifüggesztendő. Az ülés nyilvános. Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal bármely egyesületi tag meghívható. Az Elnökség legalább 3 tagjának indítványára az elnök zárt ülést rendelhet el abban az esetben, ha az ülés nyilvánossága üzleti titkot, személyiségi jogokat, vagy adatvédelmi szabályokat sértenek. A zárt ülésen az elnökség tagjain kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A hitelesített jegyzőkönyvből rövid Összefoglalást kell készíteni, amit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként kell közzétenni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

9.5.

Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon az ülés időpontjában a 9.1. pont szerinti elnökségi tagok legalább fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére megismételt elnökségi ülés időpontját és napirendjét az eredeti meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

9.6.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

9.7.

Az Elnökség határozatait írásban rögzíteni kell és a közgyűlési határozatokkal megegyező módon (8. . 8.9. pont) kell nyilvántartani.

9.8.

A 8. . 8.8. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi szabály az Elnökség tagjaira is vonatkozik.

Az Elnökség (Képviselő szerv) 9.1.

Az Elnökség 7 választott tagból, továbbá a hivatalbóli tagokból áll. Választott tagok: - Elnök - Főtitkár - a Gazdasági Bizottság elnöke - a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke - a Tudományos és Oktatási Bizottság elnöke - a Szervezési Bizottság elnöke - a Propaganda és Kiállítási Bizottság elnöke Hivatalból tagjai az Elnökségnek a szakosztályok által választott szakosztályi képviselők, és a területi, üzemi szervezetek (régiók) által választott területi képviselők.

9.2.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 3 évi időtartamra választja.

9.3.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik: 9.3.1. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, 9.3.2. az Egyesület működtetése, 9.3.3. az előző elnökségi ülés óta eltelt idő alatt végzett egyesületi munka megvitatása és jóváhagyása, továbbá a következő időszak legfontosabb feladatainak meghatározása, 9.3.4. a munkaterv és a költségvetés, illetőleg az ezek végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés elé terjesztése előtt, 9.3.5. az Egyesületi Tanács tagjainak megválasztása, 9.3.6. az Egyesület szabályzatainak meghatározása, 9.3.7. új szervezeti egységek (szakosztályok, körök, bizottságok, területi szervezetek) megalakulásának jóváhagyása, 9.3.8. képviselő küldése más szervezetekbe, 9.3.9. kitüntetési javaslatok elbírálása.

9.4.

10.§ Az Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv)

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az Elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár, 8 napos határidővel, a napirend közlésével a tagokhoz intézett levélben hívja össze. A meghívólevél egy példáIV.

10.1.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, vagyonának és pénzügyeinek szabályszerű kezelését, és a vonatkozó előírások betartását. Ellátja az Egyesület működésével kapcsolatosan szükséges ellenőrzési feladatokat. Közvetlen intézkedési joggal rendelkezik. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valaminl hatáskörére az 1997. évi CLVI. törvény ll.§~ában foglaltak az irányadók.

10.2.

Az Ellenőrző Bizottság elnökét, öt tagját és két póttagját a Közgyűlés választja meg. Működéséért a Közgyűlésnek felelős.

10.3.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni. Az éves költségvetés elfogadása és a végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés, illetve az Elnökség csak az Ellenőrző Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.

10.4.

Az Ellenőrző Bizottság évközben szükség szerint tart ülést, Az évi rendes közgyűlés előtt azonban feltétlenül ülést kell tartania, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a közhasznúságról szóló jelentést megvitatják és elfogadják. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jelentés, véleménye és javaslata a Közgyűlés előtti időpontig az Elnökséghez eljusson. ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

Alapszabály 5.4.

A küldötteket a szervezeti egységeken belüli tagok választják, minden megkezdett 25 tag után egy személy a küldött.

Az Egyesület társult tagja olyan jogi személy, aki kétoldalú szerződésben meghatározott célok érdekében együttműködik az Egyesülettel. 6.§

8.2.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tarlozik: 8.2.1. az Alapszabály megállapítása és módosítása, 8.2.2. az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság évi beszámolójának elfogadása, 8.2.3. az Egyesület elnökének és főtitkárának, az Elnökség tagjainak, vezető tisztségviselőinek, továbbá az Egyesületi Tanács elnökének megválasztása, felmentése, visszahívása, 8.2.4. az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlása tárgyában hozott döntés, 8.2.5. a közhasznúsági jelentés elfogadása, 8.2.6. az Egyesület éves költségvetésének meghatározása, gazdasági beszámolójának elfogadása, 8.2.7. a regisztrált tagságú szervezeti egységek létesítésének és megszűntetésének jóváhagyása.

8.3.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli közgyűlés lehet. A rendes közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden harmadik évi közgyűlés egyben tisztújító közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 %-ának írásban előterjesztett - az okot és célt is megjelölő - indítványa alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés Összehívását a bíróság is elrendelheti.

8.4.

A Közgyűlést 30 napos (sürgős esetben 15 napos) határidővé] az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként a napirend közlésével - továbbá a küldöttek nyilvántartott címére küldött, napirendet tartalmazó meghívóval - kell összehívni.

8.5.

A Közgyűlés nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet.

A tagsági viszony megszűnése 6.1.

Az Egyesületi tagság megszűnik: 6.1.1. a tag kilépésével, bármely tagnak joga van az Egyesületből - indokolás nélkül - írásbeli bejelentéssel bármikor kilépni, 6.1.2. a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával, az Alapszabály megszegése, az Egyesület érdekeit sértő, taghoz nem méltó magatartás vagy tevékenység esetén az Etikai Bizottság előzetes állásfoglalása alapján a nyilvántartó szervezet kizáró határozatot hozhat, 6.1.3. a tagdíjfizetés egyéves elmaradását követő felszólítás után 30 napos határidő eredménytelen eltelte alapján a nyilvántartó szervezet által hozott, a tagságot megszüntető határozattal, 6.1.4. természetes személyeknél a tag halálával, a gazdálkodó és egyéb szervezet tag esetén a tag megszűnésével.

6.2.

A kizárást és/ vagy törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Elnökéhez.

6.3.

A tagság megszűnésének időpontja a 6.1.1. pont esetén a kilépés bejelentésének napja, a 6.1.2. és 6.1.3. pont esetén a jogerős határozat keltének napja, a 6.1.4. pont esetén pedig a tag halálának, illetőleg a gazdálkodó és egyéb szervezet megszűnésének napja.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 7.8

A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha azok tárgyalását a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elhatározta.

Az Egyesület szervei 7.1. Közgyűlés 7.2. Egyesületi Elnökség (Képviselő szerv) 7.3. Ellenőrző Bizottság (Felügyelő szerv) 7.4. Etikai Bizottság 7.5. Egyesületi Tanács 7.6. Titkárság 7.7. Szakosztályok 7.8. Szervezeti Egységek A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, és az Etikai Bizottság döntéseit az Egyesület hivatalos lapjának mellékleteként közzé kell tenni, továbbá az Egyesület hirdetőtábláján 30 napra ki kell függeszteni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismeri címükre küldött postai küldeménnyel is tájékoztatni kell.

A Közgyűlés 1.1.

Az Egyesület legfelső szerve. Az Egyesület közgyűlése a három éves időszakra megválasztott küldöttekből, és az Egyesület vezető tisztségviselőiből álló országos testület.

ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

III.

8.6.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldötteknek legalább a fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8.7.

A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 %-a erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésekben a szavazás amennyiben az a 8.2.3. alá tartozik, minden esetben titkos. 8.7.1. a Közgyűlés csak minősített többségű szavazással dönthet a 8.2.4. pontban rögzített, továbbá a minősített többségű szavazás alá tartozó tényállások bővítése kérdésében, 8.7.2. Minősített többségű szavazáshoz a jelenlevők legalább 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges.

Alapszabály 10.5.

Az Egyesület titkárságának munkatársai, valamint az Egyesület tisztségviselői kötelesek az Ellenőrző Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

10.6.

Az Ellenőrző Bizottság üléseit annak elnöke hívja Össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni névre szóló értesítésben. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

10.7.

10.8.

10.9.

11.6.

12.§ Egyesületi Tanács Országos vagy egyesületi elvi és szakmai kérdésekben véleményező, egyesületi célokra és feladatokra elemzéseket és irányelveket kidolgozó tanácsadó testület. Elnökét a Közgyűlés, tagjait az Egyesület Elnöksége választja meg. Munkarendjét és munkatervét maga határozza meg.

Az Ellenőrző Bizottság üléseinek határozatképességéhez négy tag jelenléte szükséges. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos - egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására alkalmas tény merült fel.

13.§ Titkárság Az Egyesület munkájával kapcsolatos ügyviteli-szervezési teendőket a függetlenített Titkárság látja el. A Titkárság vezetője (ügyvezető igazgató) és dolgozói felett a munkáltatói jogokat az Egyesület Elnöke gyakorolja.

A 8. § 8.8. pontjában írt, továbbá az 1997. évi CLVI. tv. 8.§ (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabály az Ellenőrző Bizottság tagjaira is irányadó.

14.§ Szakosztályok A szakosztály a tagság önszervező tevékenységéből az Egyesület szakmai tevékenységének országos szervezése és koordinálása céljából az Egyesületi Elnökség előterjesztésére a közgyűlés által létrehozott szervezeti egység. A szakosztály saját szervezetét maga alakítja ki.

11.5 Az Etikai Bizottság; fegyelmi eljárás 11.1.

Az Etikai Bizottság elnökét, öt tagját és két póttagját a közgyűlés választja. Munkarendjét maga határozza meg.

15.§

A 8.§ 8.8. pontjában írt Összeférhetetlenségi szabály az Etikai Bizottság tagjaira is irányadó. 11.2.

Az Etikai Bizottság közreműködik az Egyesület tagjai és szervezetei között keletkezett viták megoldásában. Állást foglal etikai és fegyelmi kérdésekben.

11.3.

Fegyelmi vétség: Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy az egyesületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

11.4.

A fegyelmi eljárást a tag nyilvántartó szervezetének vezetője rendeli el, lefolytatására 3 tagú ad hoc fegyelmi bizottság köteles. A fegyelmi határozat meghozatala - az Etikai Bizottság véleményének figyelembe vételével - a nyilvántartó szervezet hatáskörébe tartozik.

11.5.

Fegyelmi büntetések: írásbeli figyelmeztetés; 11.5 .1, 11.5 .2. a tagot megillető kedvezményekből meghatározott időre - legfeljebb két évre -történő kizárás; 11.5 .3. az egyesületi tisztségből való visszahívás; kizárás az Egyesületből. 11.5.4.

ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

A fegyelmi határozat ellen - annak kézbesítésétől számított 15 napon belül - halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában az egyesület elnöke dönt.

Szervezeti egységek 15.1.

V.

Regisztrált tagságú szervezeti egységek (szakosztályok, üzemi, területi szervezetek) a Közgyűlés jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg. 15.1.1. Szabályzataikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, 15.1.2. taglétszámuknak megfelelő számú választott küldött útján részt vesznek az Egyesület Közgyűlésén, 15.1.3. évente legalább egyszer (helyi, szakosztályi, stb.) Tagértekezletet vagy Küldöttgyűlést tartanak. Ha a létszám indokolja választott küldöttek képviselik a tagságot. 15.1.4. A Tagértekezlet vagy Küldöttgyűlés hatásköre: 15.1.4.1. küldöttek választása az egyesületi Közgyűlésbe, 15.1.4.2. a Szervezeti Egység saját Szabályzatainak kialakítása, 15.1.4.3. a tisztségviselők ismételt megválasztására vonatkozó korlátozás meghatározása, 15.1.4.4. a Szervezeti Egység tisztségviselőinek választása és felmentése,

Alapszabály 15.1.4.5. 15.1.4.6.

15.2.

az éves munkaterv és gazdálkodás meghatározása, a Szervezeti Egységben tiszteletbeli címek adományozása.

] 6.8.

Egyéb szervezeti egységek az Egyesületi Elnökség jóváhagyásával hozhatók létre vagy szüntethetők meg, szervezetüket és működési szabályaikat az Egyesület Alapszabályával összhangban maguk alakítják ki, tagságuk nincs regisztráláshoz kötve.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehel más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

16.9. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

V. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK

VI. Az Egyesület gazdálkodása 17.§

16.§ Az Egyesület vezető tisztségviselői 16.1.

16.2.

16.3.

16.4.

16.5.

16.6.

16.7.

17.1.

Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, továbbá az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, póttagai. Az Egyesület vezető tisztségviselőit a Közgyűlés választja 3 év időtartamra de legfeljebb két egymást követő ciklusra. Az Elnök az Egyesület első számú vezető tisztségviselője, aki egyszemélyben képviseli az Egyesületet. Akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesíti. Az elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint. A főtitkár vezető szerepet tölt be - az elnök munkatársaként is - az Egyesület tevékenységének irányításában. Ennek során - a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően - dönt az olyan egyesületi kérdésekben, amelyek nem tartoznak más egyesületi szerv hatáskörébe, ideiglenes intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti időszakban. A főtitkár gondoskodik az egyesületi szervek döntéseinek nyilvántartásáról. Tevékenységéről köteles a közgyűlésnek és az Elnökségnek beszámolni.

17.2.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

17.3.

Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, az egyesületi rendezvények, szakértői tevékenység, kiadványok bevételeiből, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek.

17.4.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok tagdíj megfizetésen túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

VII. HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A tisztségviselői funkció a Közgyűlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik. A tisztség 16.5.1. 16.5.2. 16.5.3. 16.5.4. 16.5.5.

Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jóváhagyott költségvetése keretei között a 2,§ 2.8. és 2.9. pontjai figyelembe vételével önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait az 1997. évi CLVI. törvény 3. fejezete, továbbá az évente felülvizsgálatra kerülő számviteli politika c. egyesületi szabályzat határozza meg.

18.§

megszűnik: a tagság megszűnésével (7.§ 3.); lemondással felmentéssel visszahívással törvényben meghatározott egyéb okokból.

18.1.

Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. 18..2. A jelen, a korábbi módosításokat is értelemszerűen tartalmazó egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesület 1999. november 26-án Budapesten tartott közgyűlése fogadta cl.

A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás tárgyában a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén pedig a benyújtás napja.

Dr. Krómer István s.k. elnök

Nem lehet tisztségviselő a cselekvőképtelen személy, vagy aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll vagy az Egyesületi Törvény szerint nem lehet tisztségviselő. Nem lehet tisztségviselő az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (I) bekezdése szerint kizárt személy sem.

Balázs Péter s.k. főtitkár

VÉGZÉS! A fővárosi Bíróság 13.Pk.60.421/1989/ll. számú végzésével nyilvántartásba vett Magyar Elektrotechnikai Egyesületet közhasznú szervezetté minősítette 2000, évi január hó 20. napján.

VI.

ELEKTROTECHNIKA MELLÉKLET

Alapszabály

ELEKTROTECHNIKA MELLEKLET

VII.

Alapszabály

Nyomdai munkálatok: Csathó cs Társa Nyomdaipari Kft.. Eger. Felelős vezető: Csathó Emil

VIII.

ELEKTROTECHNIKA MELLEKLET