Pápa Város Önkormányzata közoktatási esélyegyenlőségi program és intézkedési terv
2009.
1
Tartalomjegyzék 1.Törvényi háttér………….……………………………………………………………………3 2. Bevezetés ................................................................................................................................ 5 2.1.A közoktatás esélyegyenlősége ............................................................................................ 6 3. Az intézkedési terv célja ........................................................................................................ 7 4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?.......... 9 5. A helyzetelemzésből következő lépések .............................................................................. 13 6. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége................................................................. 16 7. Akcióterv ............................................................................................................................ ..17 7.1. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések.. 20 7.2. Kockázatelemzés…………………………………………………………………………20 8. Megvalósítás......................................................................................................................... 22 9. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................. 24 10. Szankcionálás……………………………………………………………………………..24
2
1. Törvényi háttér •
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése – amely kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül tilos!” – nyelvtanilag tiltó rendelkezésként került megfogalmazásra, azonban ez a tilalom – másik oldalát tekintve – mint a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jog is felfogható.
Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez.
•
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
•
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk.
1
az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem
birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során;
3
A törvény megfogalmazza a fogyatékos2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból3 és az értelmi fogyatékosokból áll. •
Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat.
•
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
•
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
•
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
•
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
•
1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyve
•
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
•
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
•
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
•
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
•
1998. évi XXVI. törvény a közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről
•
57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről
•
21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
•
362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól
•
1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről
•
2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
•
96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról
•
176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól
•
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai
•
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról
2
A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen
állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek 3
A magyar köznyelv a „mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz
közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl. szívelégtelenség is.
4
•
Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában
•
10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról
2. Bevezetés A 2007. évet az Európa Tanács az „Egyenlő esélyek mindenki számára” európai évévé nyilvánította, ezzel külön ráirányítva a figyelmet arra a célkitűzésre, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik.
A fenntartó fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a • • •
megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását.
Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek
megkeresése,
melyhez
elengedhetetlenül
szükséges
a
partnerségi
megközelítés.
5
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: •
a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,
•
az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,
•
a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére,
•
a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,
•
az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,
•
területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.
Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.
2.1. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az
esélyegyenlőségi
programmal
különösen
a
közoktatás
terén
megvalósuló
esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával
annak
vizsgálata,
hogy
érvényesül-e
a
településen
a
6
diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyerekek
esélyegyenlősége
előmozdításának
elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.
2008. július 3-án lépett hatályba az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény. Ennek célja, hogy tovább növelje az önkormányzati mozgásteret a közoktatásszolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez. Megteremtse az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi hátteret, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítésével.
3. Az intézkedési terv célja A közoktatásról szóló törvény 105. § (1) bekezdése szerint „a helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv)”.
Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 24/2008. (IV. 3.) határozatával építette be önkormányzati intézkedési tervébe a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az abban foglaltak figyelembe vételével kerül sor az önálló Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megalkotására.
A Pápa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.
7
A felnövekvő generációk életesélyei megteremtésének és növelésének a közoktatás területén két egymással összefüggő összetevője van:
1. a nevelés és oktatás minőségi színvonalának az elérhető maximumra emelése, 2. ezzel párhuzamosan az ehhez való hozzáférés biztosítása, szükség esetén elősegítése minden érintett számára
A célok elérésének érdekében a településnek a következő időszakra kiemelt figyelmet kell fordítani:
a. minőségfejlesztés területén •
a közoktatási intézményműködtetés színvonalának fejlesztésére és a szükséges anyagi források biztosítására, az intézmények rendszeres ellenőrzésére,
•
az intézményrendszer racionális, korszerű és hatékony működésére
•
az óvoda és az általános iskola területén elősegíti az integrált nevelést, továbbá valamennyi nevelési, nevelési-oktatási intézményben az integrált nevelés feltételeinek megteremtését,
•
a nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére
•
a nevelés-oktatás személyi feltételeinek minőségi fejlesztésére,
•
a finanszírozás és az intelligens mérés-értékelés eszközével, a tartalmi munka minőségének javítására a gazdaságosság szem előtt tartásával,
b. az egyenlő hozzáférés jogának biztosítása területén •
a gyermekek, tanulók diszkriminációmentes nevelésére
•
szegregációmentes nevelési-oktatási intézményszervezésre
•
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatására
•
a nevelés és oktatás során az integráció elvének figyelembe vételére
8
4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? 1. A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képez a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, ami a Veszprém Megyei Önkormányzat által kötelező feladataként biztosított szolgáltatás és Veszprémben vehető igénybe.
2.
A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Az óvodás korosztálynál nem rendelkeznek az óvodába be nem íratott 3-5 éves korú gyermekek pontos számával, így nem ismerik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát sem.
Feladat: Korai gondoskodás feltételei megteremtésének érdekében meg kell teremteni a pontos, naprakész nyilvántartás lehetőségét valamennyi hátrányos helyzetű gyermek esetében. El kell érni, hogy minél többen kerüljenek be az óvodai ellátó rendszerbe.
Meg kell keresni azokat az okokat, melyek akadályozzák ezen gyerekek óvodai beíratását. Személyes beszélgetésekkel meg kell győzni a szülőket, hogy gyermekeiket járassák óvodába. Különös tekintettel a 3 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatására. Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző ESZI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Védőnők
3.
A településen az országos átlagot közelíti a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az általános iskolai korosztály esetében, képzésük szinte minden intézményben folyik, bár jellemzően egy intézményben koncentrálódik. (Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola).
Feladat: A sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatát figyelemmel kell kísérni. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a jelenleg SNI tanulók közül, melyek azok, akik integráltan oktathatók a normál általános iskolákban. Tervezni kell a város
9
közoktatási intézményeiben, az SNI tanulókkal foglalkozó szakemberek folyamatos képzését, és ennek lehetőségét minden iskolában biztosítani kell. A sajátos nevelési igényűvé nyilvánítás megelőzésére, a kockázat korai felismerésére és korán megkezdett fejlesztésre van szükség óvodás korban, illetve azt megelőző időszakban. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők
4.
Jelen számadatok alapján a településen jelenleg nem folyik szegregáló oktatásszervezési gyakorlat, hiszen az intézményekben viszonylag egyenletesen elosztott létszámban tanulnak HHH gyermekek. A HHH gyermekek arányait tekintve ismét a Balla Róbert Téri Általános Iskolát (40%) kell említenünk, valamint a Városi Óvodák Erzsébetvárosi (43%) és Csókai tagóvodáját,(38%) ahol kiugróan magas a hátrányos helyzetűek aránya.
Feladat: Az intézményekben folyamatosan mérni és ellenőrizni kell a pedagógusi oktató, nevelő munka hatékonyságát, eredményességét. Szükség esetén intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az iskolák megfelelő szakmai és technikai hátérrel rendelkezzenek feladataik ellátására, különös tekintettel a HH, HHH, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók képzése területén. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők
5.
Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest a pápai általános iskolákban kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés. Bár az intézmények adatlapjain az erre vonatkozó adatok nagyon hiányosak. A pontos adatok beszerzése és összesítése mindenképpen intézkedést igényel.
Feladat: Ösztönözni kell az intézményeket arra, hogy nyilvántartásaik felülvizsgálatakor a HH, HHH gyerekekre kiemelt figyelmet fordítsanak. Ennek érdekében együttműködésre van szükség az önkormányzat és intézmények között, hogy ez a nyilvántartás mindig a valós képet mutassa. Az önkormányzat intézményei útján biztosítja a pedagógusok továbbképzését, különös tekintettel az integrált nevelésre. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők
10
6. Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A tanulók túlnyomó többsége szakközépiskolában tanul tovább. Ez közelíti, illetve meghaladja az országos átlagot. A 4 évfolyamos gimnáziumi képzést az országos átlag alatt választják. A 6-8 évfolyamos gimnáziumokban tanulók száma már az országos átlag fölé viszi a gimnáziumot választók arányát. Szakiskolában az országos átlag felett tanulnak tovább a település tanulói, speciális szakiskolában az országos átlag alatt van a beiskolázási adat.
Feladat: Meg kell vizsgálni valamennyi oktatási intézményben, hogy a továbbtanulás szempontjából milyen a HH, HHH tanulók eloszlása. Cél, hogy ezek a tanulók is minél magasabb arányban vegyenek részét a középiskolai oktatásban és érettségit szerezzenek. Ahol az országos átlagot, vagy az intézmény átlagát jelentősen alulmúlja az érettségit adó képzésben továbbtanuló hhh végzősök aránya - ha az évfolyamátlagtól való eltérés eléri a 25%-ot, minden esetben - beavatkozás szükséges, melynek keretében meg kell erősíteni a 6. – 8. évfolyamos hhh tanulókat célzó pályaorientációs tevékenységeket, lehetőséget kell biztosítani a tanulók tantárgyi felzárkóztatására továbbtanulásuk elősegítése érdekében és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hhh szülők tájékoztatására, motiválására gyerekeik továbbtanulásával kapcsolatban. Az általános iskola és középiskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében az intézmények közötti szakmai együttműködés megerősítése is indokolt lehet. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők
7. Az oktatás jogszabályban előírt feltételeit, a fenntartó igyekszik megteremteni.
A
közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő eséllyel biztosított valamennyi pápai intézményben tanuló számára. Minden intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatáshoz való hozzájutása biztosított. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében sok sport és kulturális tevékenységet, szakkört kínálnak az intézmények, a részvétel változó, de viszonylag magasnak tekinthető.
Feladat: Cél, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is minél nagyobb számban részt vegyenek a szakkörökön, tanórán kívüli programokon, ösztöndíjprogramokban. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők
11
8. Az országos kompetencia-méréseken a település iskolái teljesítménye átlag körüli, bár adataik hiányosak. Feladat: Az intézményekben elemezni kell az eredményeket, és a tapasztalatokat visszacsatolni az oktatási folyamatba. Mindenképpen érdemes külön is foglalkozni a HH/HHH tanulók kompetencia-mérési eredményeivel. Ki kell értékelni és szükség esetén (mindenképpen, ha az évfolyamátlagtól való eltérés eléri a 25%-ot) külön intézményi intézkedési terveket készíteni a hhh tanulók hatékonyabb képesség-fejlesztése érdekében. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők
9. A településen eddig egy intézmény kíván igényelni integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást, összesen 23 tanuló vonatkozásában. Ezen és hasonló támogatások felkutatása, igénylése mindenképpen fontos lépés az esélykülönbségeket redukáló úton.
Feladat: Az önkormányzat vállalja, hogy az általa fenntartott intézményekben megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt a kiegészítő forrást az iskolák igénybe vehessék. Ezért megbízza az intézményvezetőket, hogy készítsenek intézkedési tervet ennek megvalósítására. Határidő: 2009. szeptember 1. Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők
10. Az integrációs oktatás elterjesztése érdekében, az önkormányzat és intézményei kihasználják az olyan lehetőséget, mely pedagógusaik, oktatással foglalkozó szakembereik számára biztosít képzést és felkészítést annak érdekében, hogy ezt a munkát minél színvonalasabban, és hatékonyabban végezhessék az oktatási intézmények.
Feladat: A célok megvalósítását segítő pályázati lehetőségek minél szélesebb körben történő igénybe vétele. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők
12
5. A helyzetelemzésből következő lépések AZ ESÉLYEGYELLŐSÉG ÉRVÉLYESÜLÉSÉLEK
SZÜKSÉGES LÉPÉSEK, BEAVATKOZÁSOK
VIZSGÁLATI SZEMPOLTJAI
1. Meg
kell
teremteni
adatszolgáltatás
az Az iskolai és önkormányzati nyilvántartások adatait és
korszerűsíteni kell.
nyilvántartás rendszerét, azt Azon családok felkutatása, amelyekben van olyan 3 folyamatosan
naprakészen
kell tartani.
éves korú gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben Törekedni kell a szülői nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülőket meggyőző munkába be kell vonni az érintett szakembereket: a védőnőt, a szociális
munkást,
a
kisebbségi
önkormányzat
képviselőit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak.
2. A településen biztosítottak a A településen a jelenlegi férőhely-kapacitás elégséges a halmozottan
hátrányos
helyzetű települési gyermekek óvodai, és iskolai ellátására.
gyermekek számára az óvodáztatás Beavatkozási lehetőségek: és iskoláztatás feltételei
- A településen lakók körében annak vizsgálata és azonosítása, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek igénybe vételével élnek-e a halmozottan hátrányos helyzetű családok a gyermekeik 3 éves korától, mivel a korai óvodáztatás feltétele az iskolai hátránykompenzációnak is. (lakossági és települési nyilvántartások) -
Amennyiben
az
derül
ki,
hogy
vannak
halmozottan hátrányos gyermekek, akiknek szülei nem élnek a korai óvodáztatás lehetőségével, családlátogatások szándék
szervezése
megismerésére
és
az
óvodáztatási
az
óvodáztatást
13
akadályozó
tényezők
elhárítására
(óvodapedagógus, szociális munkás) - A lemorzsolódások vizsgálata, okok feltárása, annak vizsgálata, mennyire jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál a lemorzsolódás - Visszajelzési rendszer kialakítása és működtetése a volt tanulókról, az adatok beépítése a mérésiértékelési rendszerbe 3. A település alapfokú intézményei Beavatkozási lehetőségek: között nem érvényesül szegregáció
- A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása
a
településen,
a
nyilvántartás
pontosítása, vizsgálat alá vonva a település összes alapfokú intézményét fenntartótól függetlenül. Az intézkedések a vizsgálat eredményétől függenek. A
szegregáció
körzethatár
megelőzése,
módosítással,
szükség
az
esetén
osztályonkénti
létszámok és osztályok számának fenntartó általi meghatározása, maximalizálása az egyenlőtlen létszámok és arányok megszüntetése érdekében. A lehetőségekhez mérten az iskolákat befogadóvá és érdekeltté kell tenni az integrálható SNI, ill. minden HHH gyermek felé.
4. Az általános iskolás korúakra
-
Szűrések, korai fejlesztés
vonatkozó
-
Preventív célú óvodai, óvoda-iskolai, iskolai
statisztikai
adatokból
kiderül, hogy a sajátos nevelési
programok
igényű
továbbképzések támogatása
gyermekek
száma
meghaladja az országos átlagot
-
(6,8%)
működtetése,
az
ilyen
jellegű
A nem önkormányzati intézmények bevonása az integrációs folyamatba, az együttműködés erősítése
-
a magas számú sajátos nevelési igényűvé minősítés okainak feltárása
-
szülői tájékoztató programok szervezése
14
-
szakértői felülvizsgálatok kezdeményezése, a gyermekek
lehetőség
visszaintegrálása
–
szerinti
integrálása,
felülvizsgálati
és
visszahelyezési programok az indokolatlan esetek kiszűrésére -
A lehetséges normatívák igénylése és célzott felhasználása
-
Az integrált oktatás módszereinek megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban – a tényleges munkában az integráció erősítése
5. A település intézményei között Beavatkozási lehetőségek: nincs jelentős eltérés az oktatás
- Az iskolák között a kompetencia mérések
hatékonyságában és a halmozottan
eredményei alapján jelentős eltérés nincs.
hátrányos helyzetű tanulók iskolai
- További vizsgálatokat, elemzést és intézkedést
eredményességében
igényel, hogy a település iskolái továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. Szükséges vizsgálni az országos átlagtól jelentős mértékben eltérő iskola-választási gyakorlatokat is. A hhh továbbtanulási adatok elemzésével azonosítani kell azokat az intézményeket, ahol a végzős hhh tanulók továbbtanulási adatai jelentősen eltérnek az évfolyamátlagtól. Ez beavatkozást igényel, programokat
kell
tervezni
ennek
megváltoztatására. (pl. pályaválasztási fórumok szülőknek
és
tanulóknak,
továbbtanulásra
felkészítés szervezése stb.)
6. A település intézményei között Beavatkozási lehetőségek: az
oktatás
feltételeiben
jelentős különbség
nincs Támogatások és normatívák igénylési lehetőségének számbavétele, kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása Azonos típusú intézmények többlettámogatása
15
Finanszírozási
és
mérés-értékelési
információk
összekapcsolása
6. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége Pápa
Város
Önkormányzata
a
Települési
közoktatási
esélyegyenlőségi
program
végrehajtása keretében gondoskodik arról, hogy: 1)
A település lakói, elsősorban az oktatási intézmények és a szülők, érintett társadalmi
és szakmai partnerek megismerjék a Települési közoktatási esélyegyenlőségi programot. 2)
A programban érintettek törekedjenek a Települési közoktatási esélyegyenlőségi
programban foglaltak megvalósítására, és ehhez megkapják a szükséges felkészítést és segítséget. 3)
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket.
A Települési közoktatási esélyegyenlőségi program megvalósítása az egyes pontokban megjelölt felelősök feladata, különösen: 1)
Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete
2)
A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása
3)
Ismereteik e téren való folyamatos bővítése
4)
A
Települési
közoktatási
esélyegyenlőségi
programban
foglaltak
ismerete,
közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának.
16
7. Akcióterv HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁ SÁRA VALÓ HIVATKOZÁS
AZ ILTÉZKEDÉS FELELŐSE
AZ ILTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ -SÁLAK HATÁRIDEJE
CÉL
ILTÉZKEDÉS
A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.
Valamennyi HHH-s gyermek, tanuló bekerüljön az ellátási körbe.
A szülők tájékoztatása, a lehetőségek ismertetése.
Jegyző Családsegítő, Védőnők,
2008. április 3tól folyamatos
3 intézményben magas a HH-s és HHH-s tanulók aránya.
Arányosan vegyenek részt a hátrányos helyzetű tanulók a város egyes közoktatási intézményeiben.
A beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata.
Művelődési osztályvezető Intézményvezetők
2008. december 31.
A magántanulói státusok átvizsgálása, indokok azonosítása, az iskolázási feltételek biztosításának azonosítása a családdal közösen, szükség esetén korrekció
Csak ténylegesen indokolt esetben, a tanulói érdek maximális figyelembe vételével jöhessen létre a magántanulói státus.
A jelenlegi magántanulók státusának és annak indoklásának vizsgálata, a szükséges döntések meghozatala. Szempontrendszer kidolgozása, a magántanulói státus létrejötte feltételeinek és az ezzel kapcsolatos tennivalók,
Intézményvezetők
2009/2010-es tanév
KIINDULÓ ÉRTÉK (A KIINDULÓ ÁLLAPOTOT JELLEMZİ ADAT, AMINEK JAVÍTÁSÁRA AZ INTÉZKEDÉS IRÁNYUL) Az adatok nyilvántartása 70%-os készültségben települési szinten.
AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁ HOZ SZÜKSÉGES ERİFORRÁS
AZ INTÉZKE-DÉS STÁTUSZA
AZ ILTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ ILDIKÁTOR RÖVIDTÁVOL
AZ ILTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ ILDIKÁTOR KÖZÉPTÁVOL
AZ ILTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ ILDIKÁTOR HOSSZÚTÁVOL
Intézményvezetők, oktatási referens, szociális ügyintéző
3
Nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma.
Valamennyi HHH-s gyermek, és tanuló szerepel a nyilvántartásban
A nyilvántartás naprakész.
A Balla Róbert Téri Általános Iskolában 40%, a Városi Óvodák Erzsébetvárosi tagóvodájában 43%, a Csókai tagóvodában 38 % a hátrányos helyzetűek aránya.
Intézményvezetők, oktatási referens,
3
Az első évfolyamon a beiskolázás már az új körzethatárok alapján történik.
Csökken az érintett intézményekben a HH és HHH gyermekek, tanulók aránya.
A Balla Róbert téri Általános Iskolában az arány 3%
Intézményvezetők, családsegítő munkatársai
3
A magántanulók száma csökken.
Csak a ténylegesen indokolt, a kidolgozott szempontrendszer alapján is indokolt tanulók kerülnek magántanulói státusba.
Az általános iskolák beiskolázási körzetében települési átlagtól nem tér el 15%-t meghaladó arányban a HHH-s tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csak rendkívül indokolt esetben kerülnek magántanulói státusba, de támogatásuk szervezett.
17
nyomonkövetés, támogatás megszervezése A településen lakók körében annak vizsgálata és azonosítása, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek igénybe vételével élnek-e a halmozottan hátrányos helyzetű családok a gyermekeik 3 éves korától. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya közelíti a településen az országos átlagot
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvodai ellátásba.
A sajátos nevelési igényű gyermekek számának csökkentése
Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel , kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Szűrések, korai fejlesztés, szülői tájékoztatók szervezése. Szakértői felülvizsgálatok kezdeményezése . A gyermekek lehetőség szerinti integrálása, visszaintegrálása . A lehetséges normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvodai, iskolai programok működtetése, az ezirányú továbbképzések támogatása. Az integrált oktatás
Családsegítő,vez etője vezető óvónő
2008. április 3tól folyamatos
A HH/HHH gyerekek 40%-a lett azonosítva.
családsegítő munkatársai, óvónők, védőnők
3
A nyilvántartások alapján az érintett gyermekek számának megállapítása. Minden érintett család megkeresése.
Az érintett korosztályhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább felének óvodai elhelyezése.
Az érintett korosztályhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább 70%ának óvodai elhelyezése.
Intézményvezetők Nevelési Tanácsadó vezetője, Szakértői Bizottság vezetője
folyamatos
Települési szinten 6,8 % az SNI tanulók aránya
Intézményvezetők Nevelési Tanácsadó munkatársai,
3
Az összes érintett szűrése. Felülvizsgálatok lebonyolítása. Az integrálható gyerekek számának növekedése százalékosan kimutatható arányban. Az integrált oktatás feltételeinek és módszereinek megjelenése az intézmények alapdokumentu maiban.
SNI arány csökkentése százalékosan mérhető arányban. Szülői fórumok szervezése (évi két alkalom)
SNI arány csökkentése százalékosan mérhető arányban.
18
feltételeinek megteremtése az intézményekben. Nincs egységes kimutatás arról a településen, de még iskolai szinten sem mindenhol, hogy a kompetenciamérések, illetve a települési mérések eredményei hogy alakulnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál.
Az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességen való eltérés további csökkentése
További vizsgálatok folytatása arról, hogy egyes intézményekben miért vannak nagyobb létszámban HH/HHH és integrálható SNI-s tanulók, normál és emeltszintű oktatásban való részvételük, párhuzamos osztályok szegregációja
HHH és integrálható SNI-s tanulók arányos elhelyezése az oktatási intézményekben, illetve a párhuzamos osztályokban ne legyen hátrányos megkülönböztetés
Kimutatások elkészítése, beavatkozások megtervezése,: (fejlesztő foglalkozások szervezése, a tanulás tanítása…) Nyilvántartás vezetése a HH/HHH tanulók kompetenciaméréseken elért eredményeiről. Szükség esetén külön intézkedési tervek készítése A szegregáló momentumok okainak feltárása, intézkedési tervek kidolgozása (körzetmódosítá s előkészítése, kislétszámú, vagy tagozatos oktatás átszervezése)
Intézményvezetők
2008. április 3tól folyamatos
Nem volt ilyen nyilvántartás az intézményekben.
Intézményvezetők,
2
A HHH gyermekek eredményeinek közelítése (5%os javulás)
További 5%-os javulás
További 5%-os javulás
Intézményvezetők
folyamatos
Balla Róbert téri iskolában a HH/HHH tanulók részvétele 5 % alatt van.
Intézményvezetők,
3
Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 20%-nál nagyobb különbség
Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 15%-nál nagyobb különbség
Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 10%-nál nagyobb különbség
Kódok 1. 2. 3. 4. 5. x.
elıkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselıtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelısök és határidık kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további elıre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve
19
7.1. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt
Ezek
alapján
programelem
meghatározott
Határidők
Célértékek
Feladatok
Koordinációs
Koordinációért
felelős
státusza
feladat
személy
3
Tájékoztatás,
Önkormányzat jegyző
feladatok
IPR
IPR
2009.
Valamennyi
implementáció
bevezetése
szeptember
intézményben
továbbképzés
1.
bevezetésre
szervezése
kerül HEFOP, TÁMOP,
Intézmények
2009.
A
vagy
TÁMOP
szeptember
intézmények
pályázata
1.
módszertani
TIOP
pályázat alapján támogatott
nyertes
2
Szakértők
Önkormányzat jegyző
bevonása
fejlesztése
fejlesztés
7.2 Kockázatelemzés Cél
konkrét
szöveges
Intézkedés
Az
A
A
leírása
intézkedés
kockázat
bekövetkez
eredménye
következ
ésének
s
ményéne
valószínősé
megvalósul
k
ge (1-3)
ásának
súlyosság
kockázata
a (1-3)
2
megfogalmazása
A településen (vagy
Beazonosítás
Szülıi
annak
,
nyilatkozat
nyilvántartás
ok
külterületén)
élı hhh gyerekek ill. családok azonosítása; megbízható
megtagadá sa
adatszolgáltatás
20
1
kockázat
A
kockázat
elhárításának,
kezelésének tervezett módja
biztosítása
A településen (vagy
Részvétel
annak
pályázatokon
pályázat,
,
befagyaszt
külterületén)
élı hhh gyerekek ill. családok számára az óvodáztatás
és
a
források
felkutatása,
Sikertelen
2
2
biztosítása
ott források
iskoláztatás feltételeinek biztosítása Együttnevelést
IPR
Emelkedı
elısegítı intézményi
bevezetése,
tanulólétsz
intézmények
ám
nek források,
megváltozt
normatívák
atja
felkutatása
arányokat,
programok bevezetése
Egyéb források felkutatása, önerı
2
az
forrásoktól elesnek az intézmény ek,
21
1
8. Megvalósítás
CÉL A Település valamennyi vonatkozó dokumentumában érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései
FELADAT A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. A folyamatos Az értékelés, visszacsatolással és visszacsatolás értékeléssel az egyenlő megtervezése bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek Továbbképzések, döntéshozók, tisztségviselők, konzultációk, fórumok intézményvezetők az érintett szervezése területen
MÓDSZER/ESZKÖZ FELELŐS Dokumentumelemzés Polgármester, ÖMIP, KIT, iskolák Jegyző, programjai Intézményvezetők
GYAKORISÁG A program elfogadása után a dokumentumok módosításakor, illetve szükség szerint
Munkaterv készítése és Polgármester, az ütemezett feladatok Jegyző, végrehajtása Intézményvezetők
Szükség szerint
Szakemberek meghívása
Szükség szerint
22
Polgármester, Jegyző, Intézményvezetők
Pápa Város Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői a program elfogadását követő 3 hónapon belül az intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos dokumentumokat vizsgálják felül és építsék be az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit;
A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórum létrehozását kezdeményezi.
Annak érdekében, hogy a közoktatási intézményvezetők és dolgozók felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, az egyes intézmények továbbképzési tervük elkészítésekor gondoskodjanak a folyamatos továbbképzésről az érintett területeken.
Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.
A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk.
23
9. Monitoring és nyilvánosság CÉL FELADAT Az eredményesség Az intézkedésekhez megállapítása kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása Minden érintett Az éves eredmények megismerhesse a közzététele programban rögzítettek teljesülését
MÓDSZER/ESZKÖZ Az adatok feldolgozása
FELELŐS Intézményvezetők
Intézményi fórumok, Intézményvezetők lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek
24
GYAKORISÁG Szükség szerint, beszámolók részeként adott szempontsor alapján Szükség szerint.
10. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat •
Elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,
•
Megállapítja a felelősségeket,
•
Intézkedési tervet készít.
A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.
Záradék:
A Települési közoktatási esélyegyenlőségi programot és intézkedési tervet Pápa Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Vallási Bizottsága 2009. március 31-én megvitatta és a 14/2009(III.31.) számon elfogadta4.
Dr. Hermann István sk. OKVB elnök Záradék A Települési közoktatási esélyegyenlıségi program készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részérıl:
Szigeti István sk. esélyegyenlıségi szakértı
4
A Bizottság határozatának kivonata a dokumentum melléklete 25
