Panyola község értékvédelmi tanulmánya készítette: Fekete Anikó BME Építészmérnöki Kar Mőemlékvédelmi Szakmérnöki Szak Istvánfi Gyula: A magyar falu építészete 2010. ıszi félév 1
Tartalomjegyzék
I.
Panyola község értékvizsgálata 1.
2.
3.
Topográfia, történelem A község földrajzi fekvése, természeti viszonyai A község története
3. 3.
A falu jelene Panyola község napjainkban Panyola településszerkezete Panyola népi építészete A református templom A temetı
5. 6. 11. 17. 17.
Irodalomjegyzék Forrásjegyzék
18. 18.
A falu településszerkezete
19.
II. A falu értékelemzése Helyi védelmi javaslat
20.
Függelék A hagyományos helyi építészet jegyeit hordozó épületek jegyzéke
2
21.
I. Panyola község értékvizsgálata 1. Topográfia, történelem A község földrajzi fekvése, természeti viszonyai A Szamos kanyargó vonala mentén található település a szatmári tájegység, azon belül a Szamoshát jegyeit hordozza. A szatmári tájegység Szabolcs – Szatmár - Bereg megye része, az ország észak-keleti csücskében, a Felsı – Tisza - vidék folyókban gazdag sík területe. Egykor Szatmár vármegye önálló közigazgatási egységként mőködött Nagykároly központtal, a trianoni szerzıdés értelmében azonban csak egyharmada maradt a magyar állam kezében és a beregi részekkel együtt Szabolcs megyéhez csatolták Nyíregyháza megyeszékhellyel. A szatmári síkság központja Fehérgyarmat lett. A szatmári tájat a Tisza és mellékfolyói formálják évezredek óta. A folyómenti települések az ármentes hátakon alakultak ki. Panyola lakóházai a Szamos mentén épültek meg, a Tisza-Szamos torkolattól 12 km - re délre. A község mellet halad el a Túr és 3 km - re északra a Tisza kanyarog a földek határában. Északnyugaton Olcsvaapátival, keleten Kisarral, délkeleten Kérsemjénnel szomszédos a település. Északi határát a Tisza folyó, délnyugati határát a Szamos folyó zárja le közvetlenül. A falu lakói együtt élnek e folyókkal, az árvizek pusztítása mellett a víz jótékony hatása is meghatározó a mindennapokban. Az öntéstalajokon a termény sokkal jobb minıségő, és a vízbıség is megkönnyítette a mezıgazdasági munkákat. A folyók, a vízállásos, mocsaras rétek és jellegzetes növényállományuk teszik változatossá a sík vidék megjelenését. A torkolatvidéken összefüggı állományt alkotó erdıségbıl az emberi tevékenység folytán már kevesebb egyedszámban a mocsári tölgy, szil, gyertyán, éger, főz és nyár a maradványokban ma is található. A folyók mentén pedig a fehér és szürke nyárfák ligetes csoportosulásai határozzák meg a jellegzetes táji képet. A térség mezıgazdaságának fontos terményei a dió, a szilva, a körte és az alma vadon is termettek.1 1727-ben Bél Mátyás arról tudósít, hogy az ártéri gyümölcsöket szekérszámra hordják eladni az itt lakók.2 A folyók által formált természeti viszonyok között született település életében fordulópontot jelentett az 1845-ben elindított folyószabályozás. Az Öreg - Túrt a Tiszával összekötı Kis -Túr holtág lett, az átvágásokkal jelentısen csökkentették a Tisza és a Szamos kanyarulatait. 1929-ben Sonkádtól a Tiszáig megépült a Túr-csatorna is, mely a Túr vízhozamát csökkentette jelentıs mértékben. A holt folyómedreket mővelésbe fogták, a holtágakban kialakult életfeltételek jó lehetıséget nyújtottak a halászathoz. Bár a szabályozásnak és a partvédımőveknek köszönhetıen a község lakói már kevésbé vannak kitéve a folyók áradásának, a gátır szerepe máig jelentıséggel bír „a vizek falujában”. A község története A lápos, mocsaras területek mindig nehéz megélhetést jelentettek. A történelem során az elzárt vidék falvaiban összetartó közösségek alakultak ki sajátos szokásokkal. Már a honfoglalás elıtti idıkben lakhattak a Szamos-Tisza közének mocsaras-erdıs vidékein. Feltáratlan terület a középkori templom környezete, a mai faluközpont területe. Az építési munkák közben eddig elıkerült leleteket nem azonosították. Bizonytalan eredető a 1 2
SZÉLES I KATONAI LEÍRÁS
3
Szombathelyi utca 58. szám alatt talált lovas alakos kályhacsempe is. A Vásármezı-dombon végzett ásatások során több korszak emlékeit, rézkori és bronzkori leleteket és a népvándorlás korából egy földbe mélyített lakóépület nyomait is feltárták. 9-11. századi kis falu nyomaira bukkantak az Ásott-fok nevő régészeti lelıhelyen is. 1931-ben fedezte fel Dr. Sıreg János a Tisza-partból kiálló gerenda- és cölöpsort a Zsarókert területén, az építmény eredete azonban ismeretlen maradt. A Kisar felé, a Tisza bal partján 1979-ben végzett ásatások során bizonyosodott be a Remeteszeg nevő település létezése az Árpád-korban.3 Az államalapítás után a terület királyi tulajdonba került, majd királyi adományok révén a 11. század második felétıl alakulnak ki a nemzetségi birtokok. A lakosság zöme jobbágy vagy paraszti sorban élı kisnemes. A község elnevezése bizonytalan eredető. Szatmár vármegye monográfiájában Panyola kisközség a Panyolai család ısi birtokaként szerepel,4 de Maksai a család nevét származtatja a helység nevébıl.5 Elsı említése 1252-bıl való, mint irányt adó helynév tőnik fel Semjén felosztásakor. A 13. században Szabolcs vármegyébıl, Kállósemjén környékérıl a Balog-Semjén nemzetség a Szamoshát megszállásával egy idıben a Tisza – Túr - Szamos egybefolyásának mocsaras, erdıs árterületére települ. Az itt fekvı helységek ırizték meg a letelepülı nemzetség nevét, Semjén – ma Kérsemjén - és az anyaegyházzal bíró és Panyoláként is említett Semjén.6 Panyolát még a 15. században is nevezik megkülönböztetve Nagysemjénként, bár az elnevezés vonatkozása bizonytalan. Az elsı okleveles említés 1264bıl való. Panyolán és határán Tompa fia Benedek és Ubul fia Mihály osztozkodtak. 1285– ben várat akartak építeni IV. László engedélyével. 1292 – ben a nemzetség többi ágának tiltakozása ellenére a panyolai ág a lerombolt vár helyével és két hajómalommal eladta birtokát a Borsa nemzetségbeli Kopasz erdélyi vajdának, de Ottó király rendeletére 1307 – ben a család visszakapta a területet. Ettıl kezdve a Panyalaiak és a Kállayak osztoztak rajta. A 15. század folyamán a panyolai család foglalta el a közös birtokból Boroszlószeg és a Vásármezı nevő földeket, illetve a Keverese nevő halastavat.7 1415-ben a török fogságba került Panyolai Zsigmond felesége és leánya eladta a birtokot Panyolai Luczának és lányainak. Kállay Miklós 1424-ben részt kap benne, majd 1427–ben Zsigmond király Kállay Jánosnak adományozza az egészet.8 A 19. század végéig Kállay-birtok, melynek központja Kálló volt, így a község sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, s csak 1806- ban került vissza Szatmár-vármegyéhez. Késıbb a birtok részesei lett a Kende és a Dessewffy család is. 9 1. Panyola címere10
3
SZÉLES SZATMÁR VÁRMEGYE MONOGRÁFIÁJA 5 MAKSAI 6 MEZİ - NÉMETH 7 MŐEMLÉKVÉDELMI TOPOGRÁFIA 8 SZATMÁR VÁRMEGYE MONOGRÁFIÁJA 9 SZÉLES 10 „Az 1796-os bélyegzılenyomatból vett motívumok a hal és a haránt irányú egymást keresztezı vonalak jelzik, hogy elıdeink vízjárta településen éltek, halásztak és szántóföldet mőveltek. A fent említett vonalak a keresztben szántott termıföldet szimbolizálják. A fölöttük található három hullámvonal jelenti a település életét jelenleg is meghatározó három folyó - Tisza, Szamos, Túr - közelségét. A templom képe jelzi, hogy a község lakosai a református egyház közösségéhez tartoznak.” Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-panyola.shtml 4
4
A 20. század folyamán a helyi gazdák vásárolták meg földeket. Panyola közigazgatásilag Kérsemjénnel együtt a nábrádi körjegyzıséghez tartozott, amíg 1945 áprilisában „Nábrád község képviselıtestülete egyhangú határozattal kimondja, hogy hozzájárul ahhoz, miszerint Panyola község a nábrádi körjegyzıségbıl kilépjen és önálló nagy községgé alakuljon át”. 11 2. A falu jelene Panyola község napjainkban A magyarországi falvakban 1990 óta jellemzı negatív hatások Panyola községben is megfigyelhetıek. A munkaerı-viszonyok változásai, a kistermelık nehéz helyzete a népesség folyamatos csökkenését eredményezte. A Magyarország történeti statisztikai helységnévtárában12 szereplı adatokat összevetve a 2003-ban készült helységnévtár13 adataival aggasztó képet kapunk. A lakosok számának csökkenése minden bizonnyal összefüggésbe hozható a települést sújtó nagy árvizek idejével is, 1912 és 1970 után 100-200 fıvel is csökkent a népességszám. Panyola az 1900-as években volt a legnépesebb, ekkor 1597-en éltek a településen. Év
1785 1828 1857 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2003
Össznépesség abszolút bázis viszonyszám szám 1785=100% 559 100 490 87,7 1210 216,5 1315 235,2 1211 216,6 1387 248,1 1597 285,7 1540 275,5 1401 250,6 1477 264,2 1497 267,8 1497 267,8 1413 252,8 1234 220,8 903 161,5 754 134,9 650 116,3
magyar
szlovák
román
német
cigány
1172 1325 1597 1540 1401 1477 1497 1552 1413 903 753 646
1 1 -
2 2 -
62 -
7 4
A legújabb statisztikai adatok alapján Panyola lakosainak száma 630 fı, melybıl 115 fı 18 év alatti, és 176 fı töltötte be 61. életévet. Meghatározó szerepe lehet a jövıre nézve a pálinkafızde felújításának, mellyel nem csak munkahelyeket teremtettek, hanem a helyi termelıknek is folyamatosan biztosítják a gyümölcs felvásárlását. A helyi piac serkentését és mai falvaink fenntarthatóságát szolgálja a turisztikai irányvonal is, melyet Panyolán a lelkes helyi fiatalokból alakult Szamos Bazár 11
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. VB. 169. Nábrád krjz. (Kérsemjén, Panyola) iratai 1940-1950. TÖRTÉNETI HELYSÉGNÉVTÁR 13 HNT2003 12
5
Egyesület képvisel. Az évente megrendezésre kerülı Határmenti Világzenei Fesztivál, az országszerte elérhetı panyolai termékek egyre ismertebbé és népszerőbbé teszik a települést, piacot teremtve és megélhetést biztosítva az itt lakók számára. A turisztikai törekvéseknek köszönhetı az is, hogy a már lakatlan és pusztulásnak indult lakóházak vendégházként funkciót nyernek és így felújítják, karban tartják azokat. Panyola településszerkezete Panyola földrajzi fekvését és településszerkezetét legkorábban az 1783-85-ben készített katonai felmérések szelvényei és a hozzájuk tartozó leírások mutatják meg. Jellemzıen egyutcás aprófalvak találhatóak itt, a folyóparti települések sőrőn érik egymást, melyek gyakran a vízhez közel helyezkednek el. A Szamos folyót követı út a fı utcája Panyola községnek. A házak az útra merılegesen helyezkednek el, a ma jellegzetes hosszú szalagtelkek vonalát rajzolják ki. A templom valamivel arrébb helyezkedik el, de azon a területen, mely napjainkban is a falu központját képezi. A Szamoshoz vezetı út, a mai Szamosvég utca a folyó túlsó partján fekvı Szamosszeg felé vezet, átkelıhely mőködésére azonban nem utal a térkép. Leírás formájában a Panyolától 7 km-re délre fekvı Nábrád településrıl közöl további adatokat a felmérés. A folyó itt „50-70 lépés széles, közepes vízállásnál 5-6 öl mély, 8-10 öl magas partja van”.14
2. Panyola és tágabb környezete az elsı katonai felmérés szemelvényein15
A második katonai felmérés Panyolát ábrázoló térképszelvényén már jól kivehetı a révátkelıhely (Überfuhr), valamint a folyószabályozások nyomán a folyók túloldalára került területek, mint Szamosszeg oldalában a Básznai - Kert (a térképen Basna - Kert) és az Illyés14
I KATONAI LEÍRÁS 2. ábra. Forrás: Az elsı katonai felmérés. 1782-1785. Térképszelvény: XXVII. 11.
15
6
Kert ( a térképen Illés – Kert). A térképhez mellékelt statisztikai adatokból kiderül, hogy 112 lakóház és 42 istálló volt a faluban. A házak piros színnel vannak jelölve, vagyis kıbıl épültek, a gazdasági épületeket pedig feketével és fekete alapon pirossal ábrázolva láthatjuk, vagyis kıbıl és fából is építkeztek.
3. Panyola és tágabb környezete a második katonai felmérésen16
A település határát folyószabályozások és az árvizek hatásai sokszor alakították. Egy 1970 elıtt készült felvételen még jól kivehetı a másodi katonai felmérésen is látható révátkelıhely, mely ma már nem mőködik és az ahhoz vezetı út is rövidebb lett. 4. A panyolai rév 1964-ben17
A falu határának történeti elnevezésit Széles Gyula térképvázlatán figyelhetjük meg. A szalagtelkes falu belsı területén helyezkednek el a lakótelkek, elhatárolódva a külsıség területétıl.
16 17
3. ábra. Forrás: A második katonai felmérés. 1819-1869. Térképszelvény: XLVI. 44. 4. ábra. Forrás: Szamos Bazár Egyesület fényképgyőjteménye
7
5. Panyola határának történeti földrajzi nevei18 18
5. ábra Széles Gyula összeírása alapján. Forrás: SZÉLES Gyula:Panyola község története. Panyola, Panyola Község Önkormányzatának Képviselı Testülete, 2004.
8
A falu történeti magját a Szamossal párhuzamos fı utca és a Szamosra kifutó mellékutca alkotja. A két utca keresztezıdése - a település legmagasabb pontja - jelöli ki a templom helyét, a település központját. A Szamosra kifutó mellékutca, a Szamosvég utca a fı utcát két részre osztja: Kérsemjén felé, a Nagymezı-dőlı irányába a Mezıvég utca, Olcsvaapáti felé, egy olykor tóvá alakuló holt folyómeder-ág mellett a Tóvég utca – ma Szombathelyi utca - vezet. A Szamos töltése mellett, a Tóvég utcával párhuzamosan a késıbbiekben egy új utca, a Csonkavég utca alakult ki. A tıle keletre fekvı területek a Szamos egykori kanyarulatai által átölelt Básznai és az Illyés-kert, melyek a folyószabályozás óta a szamosszegi oldalon találhatóak. A Csonkavég utca Tóvég felıli része késıbb épült be.
6. Panyola 1783-ban19
7. Panyola 1859-ben 20
8. Panyola ma21
A folyószabályozások után a Mezıvég utca és a Tóvég utca mentén tovább terjeszkedhetett a falu. Az 1940-es években új utcasorral bıvült a község, a Tóvég utca végénél, arra merıleges Rákóczi és Dózsa György utcákkal. A 1970-es árvíz után azonban az új utcák menthetetlenné váltak és a magasabban fekvı Kismezı-dőlın mértek ki egy új utcasort, melyet a segítı veszprémiek tiszteletére Veszprémi utcának neveztek el. Ekkor kapta a Szombathelyi utcanevet a Tóvég utca is, melynek újjáépítésénél Vas megyei munkások is dolgoztak.
9. A veszprémi utca az építés idején22
10. A veszprémi utca ma
A Szamos mentén kialakult úti falu egyrészt szalagtelkes szerkezetet mutat az út szántóföldek felé esı oldalán, de a teleklábas szerkezet is megfigyelhetı az új párhuzamos utcák és a fı utca közötti területen. A keresztirányú utcákról a telkek nem közelíthetıek meg, csupán az új utcák keresztirányú kapcsolatát biztosítják. Kivételt képez az egykori révátkelıhelyhez vezetı Szamosvég utca, ahol a fı utcához hasonlóan az útra merıleges hosszanti telkek találhatóak. A telkek beépítése általában egysoros, a hosszanti elrendezéső lakóházak mögött épültek meg az állattartás épületei egy gazdasági udvar után, majd a köztes 19
6. ábra. Forrás: Az elsı katonai felmérés. 1782-1785. Térképszelvény: XXVII. 11. Részlet 7. ábra. Forrás: A második katonai felmérés. 1819-1869. Térképszelvény: XLVI. 44. Részlet 21 8. ábra. Forrás: http://maps.google.hu 22 9. ábra. Forrás: Panyola község folyóirata, Panyola.2010 IV./2. sz. 20
9
rész folyamatosan beépült: a nyári konyha, egy nyitott eresz, és a kemence is itt kaptak helyet. Szélesebb telkeken, fıleg a Csonkavég és a Szamosvég területén kétsoros elrendezésre is találhatunk példát. Itt a lakóházzal ellentétes oldalon valamilyen gazdasági tárolóépület kapott helyet. A központi terület közigazgatási épületei és néhány lakóház párhuzamosak az utca vonalával, de az utcavonalat a fésős beépítés határozza meg, az elıkert általános. A lakóház egy vagy kétablakos homlokzattal fordul az utca felé, az ablaktalan hátsó hosszfal pedig a szomszédos telek oldalkertjére néz.
11. Tóvég
12. Mezıvég
13. Szamosvég
14. A templom képe Mezıvég felıl 15. A templom mögötti füves tér
17. A Mezıvég utca képe
18. egysoros elrendezéső telek
20. Párhuzamos beépítéső lakóházak
16. Közigazgatási épületek
19. Kétsoros elrendezéső telek
21. Tápbolt a Csonakvég keresztutcájában
10
Panyola népi építészete A megyérıl készült 1987-ben kiadott mőemléki topográfia a református templomkert fazsindely fedéső kétszárnyú kapuján kívül a Szamosvég utca 36. szám alatti lakóépületet emeli ki: „favázas, taposott sövényfalas, szabadkéményes, szalmatetıs szegényparaszti lakóház, 1912 után épül”.23 A két emlék közül ma már egyet sem láthatunk. Panyola építészeti hagyományait elbeszélések és archív fényképek nyomán, illetve a tájegység hasonló körülmények között fekvı települései épen maradt tájházai alapján rekonstruálhatjuk. A terület adottságai folytán elérhetı építıanyag volt a fa, a kötött talaj pedig alkalmas volt a földanyagú falazatok készítésére. A rendelkezésre álló építıanyag mellett az épületek szerkezetét az árvízveszély határozta meg. A lakóházakat erıs fa keretvázzal építették meg, a közöket zsilipelt pallóval, esetleg a vázra kívül-belül felszegelt lécrács közé tömött vályogsárral töltötték ki. Jellegzetes volt a paticsfal vagy pacsit, amikor főzfasuháng fonatot erısítettek a gerendák közé és azt vastag, törekkel kevert sárréteggel betapasztották. Az ár levonulása után a közöket kellett kijavítani, mivel a szerkezet rendszerint nem károsodott. A vályogfalú építkezéssel jelentek meg a beforduló tornácok, amikor „az udvar felıl és az utca felıl is elhagytak a tetı alatt különbözı szélességő helyet, s a tetıt díszes oszlopokkal támasztották alá, a tehetısebbek kılábat rakattak.”24A vert földes tornác egyrészt védte a falat, másrészt szárításra is kiváló hely volt. A szarufás tetıszerkezeteket meredeken, általában csonkakonttyal alakították ki és taposott szalmával, zsindellyel, deszkával vagy zsúppal fedték.
22.
23.
25.
26.
23 24
24
27.
MŐEMLÉKVÉDELMI TOPOGRÁFIA SZÉLES
11
28.
30.25
29.
Alaprajzi elrendezésben minden bizonnyal itt is a Felsı-Tiszavidékre jellemzı nyitott pitvaros, egysejtő lakóház volt jellemzı. Késıbb a pitvar bezárult és tulajdonképpen kéményaljaként szolgált, elıtte pedig nyitott eresz alakult ki (31. ábra). A nyitott eresz végül zárt elıtérré alakult át, de funkciója megmaradt. Az elıteret néhol az eresz beépítése is kihangsúlyozza (32. ábra). A tornácos házaknál jellegzetes volt, hogy a tornác egy részét lezárták és szobát alakítottak ki belıle26 (33. ábra).
31.Szamosvég utca 4.
32. Csonkavég utca 3.
33. Csonkavég utca 46.
34.A felsı-tiszavidéki lakóház fejlıdése27
Panyola építészeti arculatát az árvizek pusztítása jelentıs mértékben megváltoztatta. 1970-ben összesen 217 épület vált menthetetlenné, az otthon nélkül maradt családok az akkor elfogadott típusházakba költözhettek be.28 A sátortetıs, palafedéső épületek egy vagy
25
22-30. ábra.1950 körül készült felvételek a falu lakóházairól. Forrás: Szamos Bazár Egyesület fényképgyőjteménye 26 GILYÉN – MENDELE - TÓTH 27 34. ábra. Forrás: GILYÉN Nándor – MENDELE Ferenc – TÓTH János: A Felsı-Tiszavidék népi építészete. Bp., Mőszaki, 1981 28 Forrás: Panyola község folyóirata, Panyola.2010 IV./2. sz.
12
kétszobás utcai homlokzata határozza meg napjainkban az utcaképet emlékeztetve az egykori sorscsapásra.
35. Egykori utcaképek29
36. Jellegzetes utcaképek napjainkban
A falu magasabb pontjain kevés számban találhatunk 1970 elıtt épült vályogfalú lakóházakat is. Építési idejük a mőemléki topográfia leírása alapján 1912 utánra tehetı.30 Az épületek nagy része vagy elhanyagolt állapotban van, vagy a modern hatások alatt történı felújítások következtében már csak kevéssé hordozzák a falu jellegzetes népi építészeti jegyeit. A még hagyományos módon épített épületek között négyféle típus különbeztethetı meg a tornác kialakítása szerint. A tornác nélkül épült házak tömege keskenyebb, egy vagy két ablakkal kialakított véghomlokzatuk fordul az utca felé. Homlokzati megjelenésükben a vakolt architektúra jellemzı, az oromzat lehet felfalazott vagy függélyes deszkázattal díszített. Felfalazott oromzat esetén általában a padlásszellızık is keretezést kapnak. A tetıforma minden esetben nyeregtetı csonkakonttyal vagy egyenes záródással kialakítva (37.,38.,39.) Jellegzetes típus a nyitott ereszes ház, melyet gyakran oszloppal vagy oszlopokkal tagolnak. Rövid ház esetén az eresz a gazdasági udvar felé nyitottá válik. Utcai homlokzatuk az elıbbivel teljesen megegyezı kialakítású (40., 41., 42.). A lakóházakat leggyakrabban oldaltornáccal (43.) építették, késıbb a tornác részben (44.) vagy teljes egészében (45.) beépült. A házak meghatározó jegye az oszlopok kialakítása: szépen faragott faoszlopok és egyszerő vakolt támaszok egyaránt elıfordulnak. Különbözı lehet a tornác utcai megjelenése. A nyitott tornác csak oldalról megközelíthetı, nyílását egy parapetfal zárja. A beépített tornác végénél a nyílást vagy befalazták vagy ablakkal látták el. Különleges típusnak számít napjainkban a beforduló tornác, hiszen mindössze két lakóháznál, a Szombathelyi utca 40. és 67. szám alatt jelenik meg ez az egykor jellegzetes tömeg.(46.,47.)
29 30
35. ábra. Forrás:Szamos Bazár Egyesület fényképgyőjteménye MŐEMLÉKVÉDEKMI TOPOGRÁFIA
13
37. Mezıvég utca 79,81
38. Csonkavég utca 3.
39. Szombathelyi utca 28.
40. Mezıvég utca 43.
41. Szamosvég utca 4.
42. Szombathelyi utca 24.
43. Csonkavég utca22.
44. Csonkavég utca 46.
45. Szombathelyi utca 11.
46. Szombathelyi utca 40.
47. Szombathelyi utca 67.
A Szombathely utca 40. szám alatti épület részleteiben is sok népi építészeti értéket hordoz még. A lakóházat 1910 körül építették. Tornácát szépen faragott oszlopok és gerenda keretezi, az oromzat deszkázatát függıleges lécezés tagolja és alulról díszes képzéső deszka zárja. Az ablakokat népies ihletéső tagozatokkal ékesítették. Az alaprajzi elrendezés háromosztatú, az elıtérbıl (konyha/pitvar) nyílik az alsó és a felsı ház, késıbb a tornác végét lezárták és itt is egy szobát alakítottak ki.
14
48. Az oromzat kialakítása
49. Faragott oszlop
50. Ablakdíszítés
51. A Szombathelyi utca 40. alaprajza. 1. Tornác, 2.Pitvar/Konyha, 3.Felsı ház, 4. Alsó ház, 5. Kamra
Különleges kialakítású a mőemlékvédelem alatt álló Szamosvég utca 11. szám alatt található lakóház oromfala. Itt az erdélyi lakóházakra jellemzıen a végfallal párhuzamos főrészelt díszítés gazdagítja a homlokzatot.
52. Szamosvég utca 11.
15
A vakolatdíszes lakóházak közül eredeti architektúrát ıriz a Szombathelyi utca 48. szám alatti épület népies átértékeléső barokk jellegő homlokzata (53), illetve a Szombathelyi utca 15. szám alatti lakóház klasszicista jellegő díszítése (54).
53. Szombathelyi utca 48.
54. Szombathelyi utca 15.
Az új építkezések folytán a kétszintes épületek is megjelentek. Fıleg a Szamosvégen, a falu egyik történeti utcájában figyelhetı meg a városias utcakép kialakulása.
55. Tájidegen emeletes házak Szamosvégen
A gazdasági épületek szerkezetei a faépítkezés hagyományit mutatják. Általában az 1950 körül épült csőrök, színek állványos tetıszerkezetét betonalapra készítették. A kisebb tárolóknál is jellemzı a faanyagú szerkezet használata, mely a termény szellızését is szolgálja.
56. Gazdasági épületek
16
A református templom Panyolán a reformáció a Kállay család pártfogása mellett ment végbe. Az 1696. évi katolikus templomösszeírás szerint a községnek református temploma van, és ugyanerrıl a templomról tájékoztat az 1744. évi templomösszeírás is. 1794-ben a község a vármegyétıl kér segítséget, hogy a templomot tégla alapon újjáépíthesse. A ma látható templomot Major János nagykállói építımester tervezte. Az építés 1867-tıl 1869-ig tartott, de a belsı szerkezet 1875ben még nem készült el, a szentelésre pedig 1905. szeptember 24-én került sor. A kelet-nyugati tengelyő templom tornya 32 méter magas, bádog sisakján mind a négy égtáj felıl látható az 1869-es évszám. A belsı tér keresztirányban 12, hosszirányban 20 méter széles, sík mennyezete vakolt kialakítású.31
57. A református templom
A temetı Régészeti leletek alapján egykor a templom melletti területen temetkeztek, ma a Mezıvég utcában található a temetı. Régebbi részében ma is láthatóak a református temetıkre jellemzı fa fejfák. A már alig olvasható vésett feliratok alapján az 1960-as években állították ıket. A négyzet alaprajzú oszlopos fejfák körülbelül 150 cm magasak, az épen maradt egyedek csúcsosan végzıdnek.
58. A régi református temetı egy kidılt kopjafája
31
59. ábra Rossz állapotban lévı,de még álló kopjafák a régi temetıben
VÁRADI
17
Irodalomjegyzék I. KATONAI LEÍRÁS
GILYÉN-MENDELE -TÓTH
Szatmár vármegye(1783-1785). Szerk.: PÓK Judit. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, é.n.
GILYÉN Nándor – MENDELE Ferenc – TÓTH János: A FelsıTiszavidék népi építészete. Bp., Mőszaki, 1981
HNT2003
A Magyar Köztársaság helységnévtára 2003. Budapest, 2003. Forrás:http://www.ksh.hu/
MAKSAI
MAKSAI Ferenc: A középkori Szatmármegye. Bp., Stephaneum Nyomda, 1940. p. 190-192. (Település és népiségtörténeti értekezések, 4. sz.)
MEZİ-NÉMETH
MEZİ András - NÉMETH Péter: Szabolcs-Szatmár megye történetietimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, k.n., 1972. p. 100.
MŐEMLÉKVÉDELMI TOPOGRÁFIA
Szabolcs-Szatmár megye mőemlékei II. Szerk.: ENTZ Géza. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987. (Magyarország mőemléki topográfiája)
SZATMÁR VÁRMEGYE MONOGRÁFIÁJA Szatmár vármegye. Szerk.: BOROVSZKY Sámuel. Bp., Országos Monográfiai Társaság, 1908. (Magyarország vármegyéi és városai) SZÉLES
TÖRTÉNETI HELSYÉGNÉVTÁR
VÁRADI
SZÉLES Gyula:Panyola község története. Panyola, Panyola Község Önkormányzatának Képviselı Testülete, 2004.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Bp., Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási Fıosztály, 2000. p.202-203. (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 16. köt.) VÁRADI József: A Tiszántúl református templomai II. Debrecen, (Borsodi Református Egyházmegye Sajószentpéter), 1991. p. 846-847.
Forrásjegyzék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. VB. 169. Nábrád krjz. (Kérsemjén, Panyola) iratai 19401950. Az elsı katonai felmérés. A Magyar Királyság teljes területe 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen (1782-1785). Budapest, 2004, Arcanum. [DVD-ROM] A második katonai felmérés, 1819-1869. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság nagyfelbontású, színes térképei. Budapest, 2005, Arcanum. [DVD-ROM] Panyola község folyóirata, Panyola.2010 IV./2. sz. Szamos Bazár Egyesület, fényképgyőjtemény
http://maps.google.hu 18
