N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
MI
pont(90) :
Csak felv´eteli vizsga:
csak z´ ar´ovizsga:
k¨oz¨os vizsga:
K¨ oz¨ os alapk´ epz´ eses z´ ar´ ovizsga – mesterk´ epz´ es felv´ eteli vizsga M´ ern¨ ok informatikus szak BME Villamosm´ ern¨ oki ´ es Informatikai Kar 2010. j´ unius 1. ´ MEGOLDASOK A dolgozat minden lapj´ ara, a kerettel jel¨ olt r´eszre ´ırja fel nev´et, valamint felv´eteli azonos´ıt´oj´ at, z´ ar´ovizsga eset´en Neptun-k´ odj´at! A fenti t´ abl´ azat megfelel˝o kock´aj´ aban jel¨ olje X-szel, hogy csak felv´eteli vizsg´at, csak z´ ar´ovizsg´ at, vagy k¨oz¨os felv´eteli ´es z´ ar´ ovizsg´ at k´ıv´ an tenni! A feladatok megold´as´ ahoz csak pap´ır, ´ır´ oszer, zsebsz´amol´ og´ep haszn´alata megengedett, egy´eb seg´edeszk¨oz ´es a kommunik´aci´ o tiltott. A megold´asra ford´ıthat´ o id˝o: 120 perc. A feladatok ut´an azok pontsz´ am´ at is felt¨ untett¨ uk. A megold´asokat a feladatlapra ´ırja r´a, illetve ott jel¨olje. Teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en elegend˝o a kiv´ alasztott v´alasz bet˝ ujel´enek bekarik´ az´asa. Kieg´esz´ıtend˝o k´erd´esek eset´en, k´erj¨ uk, adjon vil´agos, egy´ertelm˝ u v´alaszt. Ha egy v´alaszon jav´ıtani k´ıv´ an, teszt jelleg˝ u k´erd´esek eset´en ´ırja le az u ´ j bet˝ ujelet, egy´ebk´ent jav´ıt´asa legyen egy´ertelm˝ u. A feladatlapra ´ırt inform´aci´ ok k¨oz¨ ul csak az eredm´enyeket vessz¨ uk figyelembe. Az ´attekinthetetlen v´alaszokat nem ´ert´ekelj¨ uk. A vizsga v´egezt´evel mindenk´eppen be kell adnia dolgozat´ at. K´erj¨ uk, hogy a dolgozathoz m´as lapokat ne mell´ekeljen. Felh´ıvjuk figyelm´et, hogy illeg´alis seg´edeszk¨oz felhaszn´al´asa eset´en a fel¨ ugyel˝o kolleg´ ak a vizsg´ab´ol kiz´arj´ak, ennek k¨ovetkezt´eben felv´eteli vizsg´aja, illetve z´ ar´ ovizsg´ aja sikertelen lesz, amelynek let´etel´et csak a k¨ovetkez˝o felv´eteli, illetve z´ ar´ ovizsga-id˝oszakban k´ıs´erelheti meg u ´ jb´ ol.
Szakir´ anyv´ alaszt´ as (Csak felv´eteli vizsga eset´en kell kit¨olteni) K´erem, az al´abbi t´ abl´ azatban jel¨ olje meg, mely szakir´ anyon k´ıv´ anja tanulm´anyait folytatni. A t´ abl´ azatban a szakir´ any neve mellett sz´ ammal jel¨ olje a sorrendet: 1-es sz´am az els˝o helyen kiv´ alasztott szakir´ anyhoz, 2-es a m´asodik helyen kiv´ alasztotthoz tartozik stb. Nem kell az ¨ osszes szakir´ any mell´e sz´amot ´ırni, de legal´ abb egy szakir´ anyt jel¨olj¨on meg. Egy sorsz´am csak egyszer szerepeljen. szakir´ any neve
gondoz´o tansz´ek
Alkalmazott informatika szakir´ any Auton´om ir´ any´ıt´ o rendszerek ´es robotok szakir´ any H´ al´ ozatok ´es szolg´ altat´ asok szakir´ any H´ırk¨ ozl˝ o rendszerek biztons´aga szakir´ any Intelligens rendszerek szakir´ any M´ediainformatika szakir´ any Rendszerfejleszt´es szakir´ any Sz´am´ıt´ aselm´elet szakir´ any Szolg´ altat´ asbiztos rendszertervez´es szakir´ any
AAIT IIT TMIT HIT MIT TMIT IIT SZIT MIT
1
sorrend
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
2010. j´ unius 1.
2
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Algoritmuselm´elet
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
AL
pont(30) :
√ 1. Legyen f1 (n) = nlog2 n + 17 n ´es f2 (n) = 105 · 2n . Igaz-e, hogy f1 = O(f2 ) ? f1 = Ω(f2 ) ? Megold´ as: igen; nem
pont(2):
¨ m˝ 2. Az al´abbi kupacon hajtson v´egre egy MINTOR uveletet! 2 5 6 14
4 4
9
10
5 7
6
8
7 9
10
8
pont(2):
14
3. A Ka,b teljes p´ aros gr´ afnak 1 ≤ a ≤ b eset´en h´ any k¨ ul¨onb¨ oz˝o maxim´ alis p´ aros´ıt´asa van? (K´et p´ aros´ıt´as k¨ ul¨onb¨ oz˝o, ha nem pontosan ugyanazon cs´ ucsok k¨oz¨ott mennek az ´eleik.)
Megold´ as: b · (b − 1) · · · (b − a + 1) pont(2): 4. A kezdetben u ¨ res M = 11 m´eret˝ u hash-t´ abl´ aba kett˝ os hash-el´essel raktunk be elemeket. A hash-f¨ uggv´eny h(x) = x (mod 11) volt ´es h′ (x) = 1 + (x mod 10) a m´asodlagos hash-f¨ uggv´eny. Eredm´eny¨ ul a k¨ovetkez˝ot t´ abl´ at kaptuk: 80
71
27
82
21
Adja meg az elemek besz´ ur´as´ anak egy lehets´eges sorrendj´et!
Megold´ as: 27, 71, 80, 82; a 21 b´ arhol, csak nem lehet az utols´ o
pont(4):
5. A v´aros egy kijel¨ olt r´esz´en n´eh´any utc´ at ´ at akarnak alak´ıtani s´et´al´outc´ av´ au ´ gy, hogy ezen a r´eszen bel¨ ul mindenhova el lehessen jutni csak s´et´al´ outc´ akon kereszt¨ ul. A v´arosr´esz egy gr´affal van le´ırva, a cs´ ucsok a keresztez˝od´esek, az ´elek az ezeket ¨ osszek¨ ot˝o u ´ tszakaszoknak felelnek meg, az ´els´ ulyok tartalmazz´ak az egyes u ´ tszakaszok hossz´ at. Az ´atalak´ıt´as k¨olts´ege k´et r´eszb˝ol ´ all: minden egyes ´elnek megfelel˝o u ´ tszakasz felbont´ asi k¨olts´ege ugyanannyi (f ), az u ´ j burkolat lerak´as´ anak k¨olts´ege viszont ar´anyos az u ´ tszakasz hossz´ aval, egy s s´ uly´ u ´el eset´en ez a k¨olts´eg c · s. Ha az a c´el, hogy az ¨ osszk¨olts´eg a lehet˝o legkisebb legyen, melyik ismert algoritmust haszn´aln´ a a feladat megold´as´ara ´es milyen bemeneten futtatn´ a azt? ´ uly: c · s vagy f + c · s; Kruskal- vagy Prim-algoritmus Megold´ as: Els´
3
pont(4):
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Algoritmuselm´elet
2010. j´ unius 1.
6. Jel¨olje T [i, j] az ji binomi´alis egy¨ utthat´ o utols´ o k´et sz´amjegy´et. Adjon algoritmust, mely O(n2 ) id˝oben kisz´ amolja az ¨osszes T [i, j] ´ert´eket, ahol 1 ≤ j ≤ i ≤ n.
Megold´ as: T [i, 1] = i, T [i, i] = 1 T [i, j] = T [i − 1, j] + T [i − 1, j − 1] (mod 100), ha i > j > 1 pont(4): 7. Az A halmaz ´alljon az olyan n cs´ ucs´ u G = (V, E) ir´ any´ıtatlan gr´afokb´ol, melyekre igaz a k¨ovetkez˝o: Ha V = {v1 , v2 , . . . , vn }, akkor van olyan σ permut´aci´ oja az 1, 2, . . . , n sz´amoknak, hogy ha (vσ(i) , vσ(j) ) ∈ E, akkor σ(i) < σ(j). (i) Jellemezze szavakkal az A-beli gr´ afokat! Megold´ as: nincs ´ele
pont(2):
(ii) Adjon polinom idej˝ u algoritmust annak eld¨ ont´es´ere, hogy egy G gr´af beletartozik-e az A halmazba!
Megold´ as: V´egign´ezz¨ uk az ´ellist´ at vagy a m´atrixot
pont(4):
8. Legyen a B probl´ema a k¨ovetkez˝o: Adott egy G(V, E) ir´ any´ıtott gr´ af, melynek ´elei s´ ulyozottak, valamint adott egy k sz´am. K´erd´es, hogy van-e G-nek k´et olyan cs´ ucsa, melyek k¨oz¨ott a legr¨ovidebb u ´ t hossza legal´ abb k. Igazolja, hogy B ∈ NP ∩ co NP
Megold´ as: B ∈ P (mert pl. meghat´arozzuk a legr¨ovidebb utak hossz´ at). Mivel P ⊆ NP ∩ co NP, ez´ert k´eszen
vagyunk.
pont(6):
4
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Sz´am´ıt´og´ep h´ al´ozatok
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
H
pont(15) :
1. Az al´abbiak k¨oz¨ ul mely(ek) k¨ozpontilag vez´erelt t¨ obbsz¨or¨os hozz´ af´er´esi m´odszer(ek)? a) R´eselt Aloha b) CSMA/CD c) Polling (k¨ orbek´erdez´es) d) Egyszer˝ u Aloha e) Probing (csoportos lek´erdez´es) Megold´ as: c), e)
pont(2):
2. Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz˝ oen sokportos eszk¨ ozt, ami a fizikai jeleket azok ´ertelmez´ese n´elk¨ ul tov´abb´ıtja, ´es ez´altal t¨ obb g´ep, illetve h´ al´ozat ¨osszek¨ ot´es´et is lehet˝ov´e teszi!
Megold´ as: hub vagy t¨ obbpontos jelism´etl˝ o,repeater
pont(2):
3. Mit csin´al egy IPv4 router, ha akkora t¨ ored´ekekben ´erkezik hozz´ a egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen˝o interf´eszen haszn´alt adatkapcsolati keret payloadj´ anak (hasznos adatr´esz´enek) m´erete? a) Megn¨ oveli az adatkapcsolati r´eteg payloadj´ anak m´eret´et. ¨ b) Osszerakja a t¨ ored´ekeket az eredeti csomagg´ a, ´es u ´ jrat¨ordeli a megfelel˝o m´eretre. c) Eldobja a csomagot, mert t¨ ored´eket nem szabad tov´abb t¨ ordelni. d) Egyik fenti v´alasz sem helyes. Megold´ as: d)
pont(2):
4. Mi´ert el˝ony¨os switchet (kapcsol´ ot) haszn´alni az Ethernet h´ al´ozatban hub helyett? a) Egy´altal´ an nem el˝ ony¨os, hiszen csak sokkal dr´ag´abb. b) ´Igy nagy m´ert´ekben n¨ ovelhet˝ o a h´ al´ ozat inform´aci´ oa´tviteli k´epess´ege, de ehhez persze n¨ ovelni kell a bitsebess´eget is. c) A switch seg´ıts´eg´evel k¨ ul¨on u ¨ tk¨ oz´esi tartom´anyokra bonthat´ o a h´ al´ozat. d) Egyik fenti v´alasz sem helyes. Megold´ as: c)
pont(2):
5. Az al´abbiak k¨oz¨ ul mi igaz a web proxy szerverre? ´ a) Altal´ aban k¨ozponti gyors´ıt´ ot´araz´ast (cache funkci´o) is v´egez. b) Haszn´alat´aval ak´ ar jelent˝ os s´avsz´eless´eg is megtakar´ıthat´o. c) A n´evfelold´ as nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (b¨ong´esz˝ o) feladata. d) J´ol haszn´alhat´ o, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is ´erv´enyes) IP-c´ımmel. e) A webszerverrel DNS-en kereszt¨ ul kommunik´al. Megold´ as: a), b), d)
pont(2):
5
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Sz´am´ıt´og´ep h´ al´ozatok
2010. j´ unius 1.
6. Milyen szolg´ altat´ as(oka)t ny´ ujt az UDP? a) Sorrendhelyes ´ atvitelt. b) Portkezel´est. c) Torl´od´asvez´erl´est. d) Hibav´ed˝o k´odol´ast a teljes UDP PDU-ra. e) Egyik felsorolt szolg´ altat´ ast sem ny´ ujtja. Megold´ as: b)
pont(2):
7. Az A ´es B v´egpont k¨oz¨otti kommunik´aci´ o sor´an A v´egpont utols´ ok´ent elk¨ uld¨ott TCP PDU-j´aban a sorsz´ am (sequence number) 5720, a hasznos adatr´esz 170 byte. B-nek A-hoz utolj´ara meg´erkez˝o TCP PDU-j´aban az ACK-sz´am 5590. H´ any byte-nyi adatot k¨ uldhet m´eg A a k¨ovetkez˝o nyugta meg´erkez´es´eig, ha az ablakm´eret 500?
Megold´ as: 200 pont(3):
6
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Oper´aci´ os rendszerek
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
O
pont(15) :
1. Az al´abbiak k¨oz¨ ul mely ´ all´ıt´ asok igazak az oper´aci´ os rendszerekkel kapcsolatban? a) Az oper´aci´ os rendszerek megszak´ıt´ asvez´ereltek, mert azok m˝ uk¨od´es´et a k¨ uls˝ o hardver megszak´ıt´asok vez´erlik. b) Az alkalmaz´oi programok el˝ ol az oper´ aci´ os rendszer elrejti a hardver r´eszleteit. c) Az oper´aci´ os rendszerek egy vagy t¨ obb alkalmaz´oi programoz´ asi fel¨ uletet (Application Programming Interface, API) ny´ ujtanak az alkalmaz´asokat programoz´ ok sz´ am´ ara, hogy azok el tudj´ak ´erni az oper´aci´ os rendszer szolg´ altat´ asait. d) Az oper´aci´ os rendszer API h´ıv´ asok olyan szubrutin/f¨ uggv´eny h´ıv´ asok, amelyek k¨ozvetlen¨ ul megh´ıvj´ ak az oper´aci´ os rendszeren bel¨ ul implement´ alt funkci´okat. e) Napjainkban az asztali ´es szerver oper´ aci´ os rendszerek kiv´etel n´elk¨ ul monolitikus kernel fel´ep´ıt´es˝ uek. Megold´ as: b), c)
pont(2):
2. Az al´abbi k¨oz¨ ul mely ´ all´ıt´ asok igazak a sz´ al (thread) fogalommal kapcsolatban? a) A sz´alnak saj´ at verme (stack) ´es virtu´alis processzora van. b) L´etrehoz´asa ut´an a sz´ al fut´o ´ allapotba helyez˝odik. c) A sz´al egy v´egrehajt´ as alatt ´ all´o program. d) A sz´alak kommunik´aci´ oja minden esetben az oper´aci´ os rendszeren kereszt¨ ul, u ¨ zenetk¨ uld´essel t¨ ort´enik. e) A folyamatokon bel¨ ul, azok kontextus´aban, futtathatunk sz´alakat napjaink oper´aci´ os rendszereiben. Megold´ as: a), e)
pont(2):
3. A k¨orforg´ o (RR: RoundRobin) u ¨ temez´esi algoritmussal kapcsolatban mely ´all´ıt´asok hamisak? a) Az algoritmus preempt´ıv. b) A CPU-ra v´arakoz´o folyamatok szak´ıtj´ ak meg az ´eppen fut´o folyamat fut´as´at, ha annak CPU l¨okete nagyobb az id˝oszeletn´el. c) Az id˝ooszt´ asos rendszerek alapj´ at k´epzi, ez´ert napjainkban is haszn´alj´ak m´as u ¨ temez´esi algoritmusokkal, pl. statikus t¨ obbszint˝ u sorokkal, kombin´ alva. d) Ha az id˝oszelet a folyamatok tipikus CPU l¨oket´en´el r¨ovidebb, akkor az algoritmus ´atmegy FCFS algoritmusba. e) Az id˝oszelet hossz´ anak f¨ uggv´eny´eben a k¨or¨ ulfordul´asi id˝o nem felt´etlen¨ ul monoton f¨ uggv´eny az algoritmus eset´en. Megold´ as: b), d)
pont(2):
4. Mely ´all´ıt´asok hamisak az al´ abbiak k¨oz¨ ul? a) Az ´atbocs´at´o k´epess´eg az id˝oegys´eg alatt elv´egzett munk´ ak sz´ama, ´es m´ert´ekegys´ege az 1/s vagy job/s. b) A k¨or¨ ulfordul´asi id˝o a k¨orforg´ ou ¨ temez´esi algoritmus eset´en az az id˝o, am´ıg egy nagy CPU l¨oket˝ u feladat ism´et megkapja a fut´as jog´at. c) A v´alaszid˝ o els˝osorban az oper´ aci´ os rendszer kezel˝oi ´es kommunik´aci´ os fel¨ ulet´en ´ertelmezhet˝o, ´es azt az id˝ot jelenti, am´ıg a hozz´ a ´erkez˝o k´er´esekre a rendszer reag´al. d) A fokozatos leroml´ as (graceful degradation) eset´en a rendszer egy kritikus terhel´est t´ ull´ep˝o n¨ ovekv˝o terhel´esre nem omlik ¨ossze, de teljes´ıtm´enye fokozatosan cs¨okken. e) Az oper´aci´ os rendszerekben alkalmazott u ¨ temez˝o algoritmusok mindig korrektek. Megold´ as: b), e)
pont(2):
7
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Oper´aci´ os rendszerek
2010. j´ unius 1.
5. Mely ´all´ıt´asok igazak a virtu´alis t´ arkezel´essel kapcsolatban megfogalmazott k¨ovetkez˝o ´all´ıt´asok k¨oz¨ ul? a) A rendelkez´esre ´ all´o fizikai mem´ ori´an´al nagyobb programok m´eg virtu´alis t´ arkezel´es eset´en sem futtathat´ok. b) A virtu´alis t´ arkezel´es lehet˝ ov´e teszi a multiprogramoz´as fok´ anak n¨ ovel´es´et, mivel a folyamatok ´altal haszn´alt fizikai mem´oria cs¨ okkenthet˝ o. c) Minden egyes fizikai laphoz rendelhet˝ o egy m´odos´ıtott bit (modified/dirty bit) ´es a hivatkozott bit (referenced/used bit), amelyet pl. a lapcsere algoritmusok haszn´alhatnak fel. d) A legr´egebben nem haszn´alt (LRU) lapcsere algoritmus kis er˝oforr´as-ig´eny˝ u, ez´ert kedvez˝o. e) Verg˝ od´es eset´en a CPU-kihaszn´alts´ ag magas. Megold´ as: b), c)
pont(2):
6. Az al´abbiak k¨oz¨ ul melyek nem az er˝ oforr´ as-haszn´ alat ´altal okozott holtpont kialakul´ as´anak sz¨ uks´eges felt´etelei? a) Legyenek a rendszerben olyan er˝ oforr´ asok, amelyeket a folyamatok csak kiz´ar´olagosan haszn´alhatnak. b) Az er˝oforr´asokat er˝ oszakosan el lehet venni az azokat birtokl´o folyamatokt´ol. c) Legyen olyan folyamat, amely lefoglalva tart er˝oforr´asokat, mik¨ ozben m´as er˝oforr´asokra v´arakozik. d) Az er˝oforr´asok t¨ obbp´eld´ anyosak legyenek. e) Van k¨ork¨or¨os v´arakoz´as a rendszerben. Megold´ as: b), d)
pont(2):
7. V´ azolja ´abr´ aval, hogy hogyan t¨ ort´enik egyszint˝ u, k¨ozvetlen lapszervez´es eset´en a c´ımtranszform´ aci´ o menete!
Megold´ as: OPRE k¨onyv 171. oldal´ an a 3.17 ´abra, kiv´eve a TLB asszociat´ıv t´ ar r´esze.
pont(3):
8
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnol´ ogia
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
S1
pont(10) :
1. Az al´abbi UML2 diagram alapj´ an – a kulcs felhaszn´al´as´aval – jellemezze az ´all´ıt´asokat!
A B C D E
– – – – –
mindk´et tagmondat igaz ´es a k¨ovetkeztet´es is helyes mindk´et tagmondat igaz, de a k¨ovetkeztet´es hamis csak az els˝o tagmondat igaz csak a m´asodik tagmondat igaz egyik tagmondat sem igaz
(+ + +) (+ + –) (+ –) (– +) (– –)
(i) F set(k:K) met´odusa megh´ıvhatja egy param´eter¨ ul kapott K fill(f:F) met´odus´ at, mert K f¨ ugg F-t˝ol.
(ii) K-nak nincs foo( ) szignat´ ur´aj´ u met´odusa, mert K-t nem lehet p´eld´ anyos´ıtani. Megold´ as: D, E
pont(2):
2. A szoftverfejleszt´es ,,spir´ alis modellj´e”-nek 3. szektor´aban mi a megoldand´o feladat? a) Kock´azatok becsl´ese. b) Tervez´es. c) C´elok kijel¨ ol´ese. d) K¨ovetkez˝o f´ azis tervez´ese. e) Fejleszt´es ´es valid´al´ as. f ) Specifik´ al´as. Megold´ as: e)
pont(2):
9
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnol´ ogia
2010. j´ unius 1.
3. Adjon meg k´et – a szoftver ´ atvizsg´al´ asi folyamat´aban el˝ofordul´ o – szerepk¨ ort! szerz˝ o vagy tulajdonos, ´ atvizsg´al´ o, olvas´ o, ´ırnok vagy jkv. vezet˝o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . eln¨ ok vagy moder´ ator, legf˝ obb moder´ ator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . pont(2): 4. Defini´alja UML2-ben az al´ abbi felsorol´ast (enumer´aci´ o)! ´ Evszak = [ tavasz | ny´ar | ˝osz | t´el ]
Megold´ as:
pont(2):
5. Elk´esz´ıtj¨ uk az al´ abbi C oszt´aly k´et p´eld´ any´at, c1-et ´es c2-t. Ezt k¨ovet˝oen – sorrendben – v´egrehajtjuk a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: c2.a = 8; c1.a = –2; c1.b = c2.a + 4; c2.b = c2.a + c1.b;
Mennyi lesz a v´altoz´ ok ´ert´eke? Megold´ as: c1.b = 2 c2.b = 0
pont(2):
10
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnik´ak
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
S2
pont(10) :
1. Adja meg k´et-h´arom pontban, miben ´es hogyan seg´ıtenek a tervez´esi mint´ ak a szoftvertervez´es sor´an! Figyelem: NE a tervez´esi minta defin´ıci´oj´ at adja meg! Megold´ as: • N¨ ovelik a rendszer karbantarthat´os´ ag´at, m´odos´ıthat´os´ag´at;
• n¨ ovelik az egyes r´eszek u ´ jrafelhaszn´ alhat´os´ag´at;
• seg´ıtenek megtal´ alni a nem magukt´ ol ´ertet˝ od˝o oszt´alyokat. pont(2): 2. Milyen ´altal´ anos probl´em´ at old meg a Singleton (Egyke) tervez´esi minta?
Megold´ as: Kik´enyszer´ıti, hogy egy adott oszt´alyb´ol csak egyetlen objektumot lehessen l´etrehozni, ´es ehhez glob´alis hozz´ af´er´est biztos´ıt.
pont(2):
3. Mutasson egy C++, Java vagy C# k´odr´eszletet a Singleton tervez´esi minta implement´ al´as´ara, ´es mutasson p´eld´ at a mint´ anak megfelel˝o oszt´aly haszn´alat´ara! Megold´ as: class Singleton { public: static Singleton* Instance() { if ( instance == 0) { instance = new Singleton; } return instance; } void Print() { . . . } protected: Singleton() {;} private: static Singleton* instance; }; Singleton* Singleton:: instance = NULL; P´elda haszn´alatra: int main() { Singleton::Instance() − >Print(); ... } pont(2):
11
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Szoftvertechnik´ak
2010. j´ unius 1.
4. Jellemezze az el˝ oz˝o pontban megadott megold´ast, adja meg a megold´as kulcsgondolatait!
oban t´ arolja az egyetlen p´eld´ anyra mutat´ o pointert. Megold´ as: Singleton oszt´aly az instance statikus tagv´altoz´ Ennek kezdeti ´ert´eke NULL. Az egyetlen p´eld´ anyhoz hozz´ af´erni az Instance statikus tagf¨ uggv´ennyel lehet. Els˝o h´ıv´ askor ez l´etrehozza az u ´ j objektumot, ´es elt´ arolja az instance tagban. A k´es˝obbi h´ıv´ asok sor´an m´ar ezzel t´er vissza. Az oszt´aly konstruktora v´edett (protected), ´ıgy garant´ alt az, hogy k´ıv¨ ulr˝ ol, az Instance tagf¨ uggv´eny megker¨ ul´es´evel ne lehessen tov´abbi p´eld´ anyokat l´etrehozni. Az egyetlen p´eld´ anyhoz a glob´alis hozz´ af´er´est az Instance statikus tagf¨ uggv´eny biztos´ıtja.
pont(2): 5. Adja meg r¨oviden a webalkalmaz´asokra vonatkoz´oan a kliensoldali szkript fogalm´at! Milyen jelleg˝ u m˝ uveleteket v´egezhet? Megold´ as:
pont(2):
12
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
Adatb´azisok
2010. j´ unius 1.
N´ev, felv´eteli azonos´ıt´ o, Neptun-k´ od:
AD
pont(10) :
1. H´ anyadik norm´ al form´aj´ u az R(A, B, C, D, E, F ) atomi attrib´ utumokb´ol ´all´o rel´aci´ os s´ema az F = {A → D, B → E, C → F, D → B, E → C, F → A} f¨ ugg´eshalmaz eset´en?
Megold´ as: BCNF
pont(2):
2. Adjon p´eld´ at olyan, legal´ abb 1NF rel´aci´ os s´em´ ara, amely nem 2NF ´es nem is bonthat´ o fel vesztes´egmentesen ´es f¨ ugg˝os´eg˝orz˝ oen 2NF r´eszs´em´ akba!
Megold´ as: Nincs ilyen s´ema, a tanult t´etelek miatt minden s´em´ anak l´etezik vesztes´egmentes ´es f¨ ugg˝os´eg˝orz˝ o felbont´ asa 3NF-be, teh´ at 2NF-be is.
pont(2):
3. Adott egy sz´all´ıt´ ok (SZ), alkatr´eszek (A) ´es g´epek (G) adatait tartalmaz´ o adatb´azis, amely a k¨ovetkez˝o rel´aci´ okb´ ol a´ll: SZ:
A:
G:
SZID: SZN: SZV: AID: AN: ASZ: GID: GN: GV:
a sz´ all´ıt´ o egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´aci´ o kulcsa a sz´ all´ıt´ o neve a sz´ all´ıt´ o lak´ohelye (v´ aros) az alkatr´esz egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´aci´ o kulcsa az alkatr´esz neve az alkatr´esz sz´ıne a g´ep egyedi azonos´ıt´ oja, a rel´aci´ o kulcsa a g´ep neve a g´epet ebben a v´arosban k´esz´ıtett´ek
Ha egy adott sz´ all´ıt´ o egy adott g´ephez egy adott alkatr´eszb˝ol DB darabot sz´all´ıt, akkor ennek adatai beleker¨ ulnek az SZGA rel´aci´ oba, melynek attrib´ utumai: SZGA:
SZID: AID: GID: DB:
ld. fent ld. fent ld. fent darabsz´am
´Irjon SQL lek´erdez´est, amely visszaadja azoknak az alkatr´eszeknek a nev´et ´es mennyis´eg´et, amelyet a TZ4K azonos´ıt´oj´ u kerti traktorhoz sz´ all´ıtottak!
Megold´ as: SELECT AN, DB FROM SZGA, A WHERE SZGA.AID=A.AID AND GID=’TZ4K’ pont(2):
13
M´ern¨ ok informatikus BSc z´ ar´ovizsga – MSc felv´eteli
2010. j´ unius 1.
Adatb´azisok
4. Egy rel´aci´ os adatb´azis tervez´es´ehez az al´ abbiak szerint mintaadatokat kaptunk az egyik t´ abl´ ab´ol. A k¨ ul¨onb¨ oz˝o k´odok garant´ altan k¨ ul¨onb¨ oz˝o ´ert´ekeket jel¨ olnek. Vizsg´ alja meg, hogy biztosan igazak-e az R(ABCD) s´em´ an a k¨ovetkez˝o, funkcion´alis f¨ ugg˝os´egekre vonatkoz´o ´ all´ıt´ asok!
A a1 a1 a2 a2
B b1 b1 b2 b2
C c1 c2 c1 c2
D d1 d2 d2 d1
(i) A → B (ii) BC → D Megold´ as: nem igaz; nem igaz
pont(2):
5. V´egezzen rel´aci´ oanal´ızist az al´ abbi P–Q ´ all´ıt´ asp´ arok k¨oz¨ott! P ´es Q ¨onmag´ aban is lehet igaz vagy hamis, tov´abb´a az is eld¨ ontend˝ o, hogy van-e logikai kapcsolat k¨oz¨ott¨ uk. Ennek megfelel˝oen a lehets´eges v´alaszok: A B C D E P: ez´ert Q:
P: ez´ert Q:
– – – – –
P igaz, Q igaz ´es van ¨osszef¨ ugg´es P igaz, Q igaz, de nem kapcsol´odnak P igaz, Q hamis P hamis, Q igaz mindkett˝ o hamis
Minden legal´ abb h´ arom attrib´ utumos rel´aci´ os s´em´ anak van m´asodlagos attrib´ utuma, csak a legfeljebb k´et attrib´ utumb´ ol ´all´o (´es legal´ abb 1NF) s´em´ akra tudjuk a f¨ ugg´eshalmaz ismerete n´elk¨ ul kijelenteni, hogy biztosan BCNF.
Egy rel´aci´ os s´ema kulcsai k¨oz¨ott lehetnek diszjunkt p´ arok, lehets´eges, hogy az egyik kulcs nincs teljesen benne a m´asik lez´ artj´ aban.
Megold´ as: D; C
pont(2):
14
