Pannónia CIG EUR Likviditási Alap 2015. I. féléves jelentés
2015. augusztus 31.
1. Az Alap alapadatai Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: Az Alap nyilvántartási száma: A befektetési alapkezelő neve, székhelye: A Letétkezelő neve, székhelye: A Forgalmazó neve, székhelye: Az Alap típusa:
Az Alap besorolása: Referencia index: Alapkezelői díj:
2013. április 8. 1121-64 Pannónia CIG Alapkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1072 Budapest, Nyár u. 12. UniCredit Bank Hungary Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. UniCredit Bank Hungary Zártkörűen működő Részvénytársaság, 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. zártkörű, nyílt végű, határozatlan futamidejű, az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált, értékpapír befektetési alap. rövid kötvényalap 100% Total Return Eonia Index 0,6% (2014. február 1-ig 1,5%)
2. Befektetési politika Az Alap célja az euró betétekkel versenyképes hozam elérése alacsony kockázati szint mellett. Az Alapot főként ideiglenesen felszabaduló, vagy likviditás biztosítása céljából elhelyezett pénzeszközök befektetésére ajánljuk. Az Alapba történő ajánlott befektetési időtávra nincs megkötés, mivel az Alap célja, befektetési politikájából eredően, a kiegyensúlyozott árfolyam növekedés. 3. Vagyonkimutatás A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele a 2011. évi CXCIII. törvény 6. mellékletének I. pontjában meghatározott kategóriák szerint, az időszak elején és végén:
Kategória Átruházható értékpapírok Banki egyenlegek
2014.12.31 Érték, EUR Nettó eszközérték %
2015.06.30 Érték, EUR Nettó eszközérték %
4 338 024,36
97,14%
2 897 887
70,39%
255 818,99
5,73%
1 221 990
29,71%
4 593 843,35
102,87%
4 116 877
100,10%
-128 118,51
-2,87%
-4 055
-0,10%
4 465 724,83
100,00%
4 112 821,00
100,00%
Egyéb eszközök Összes eszköz Kötelezettségek Nettó eszközérték
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, az időszak elején és végén: Kategória
2014.12.31. Érték, EUR Nettó eszközérték %
2015.06.30 Érték, EUR
Nettó eszközérték %
Bankbetét Pénzpiaci eszközök EU vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok Nemzetközi pénzügyi intézmény vagy gazdálkodó szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Jelzáloglevél Repó és fordított repóügylet Készpénz és számlapénz: forint Kollektív befektetési értékpapírok Összes eszköz
3 847 134,07
86,15%
2 396 647
58,27%
490 890,29
10,99%
498 240
12,11%
255 818,99
5,73%
1 221 990
29,71%
4 593 843,35
102,87%
4 116 877
100,10%
-128 118,51 4 465 724,83
-2,87% 100,00%
-4 055
-0,10%
Kötelezettségek Nettó eszközérték
4 112 821,00
100,00%
4. A forgalomban levő befektetési jegyek száma Befektetési jegyek száma, db
2014.12.31 448 767 961
2015.06.30. 413 512 181
5. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték 2014.12.31. 0,009951
Egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték, EUR
2015.06.30. 0,009946
6. A befektetési alap összetétele: 2014.12.31 Kategória Tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok Más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok Közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok Egyéb átruházható értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Számlapénz
2015.06.30
Nettó eszközérték arányában, %
Összes eszköz arányában, %
Nettó eszközérték arányában, %
Összes eszköz arányában, %
97,14%
94,43%
70,39%
70,32%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
0%
5,73%
5,57%
29,71%
29,68%
Az Alapban a negyedév során a 2016-os és 2017-es lejáratok relatív súlya megnőtt a vásárlások következményeként, csakúgy, pénzeszközöké: mivel a korábban likviditási célból tartott rövid lejáratú olasz kötvények hozama negatívvá vált. A befektetési egységek visszaváltásának finanszírozását a számlapénz-állományból oldja meg az Alap. A hozamtermelő képesség biztosítása érdekében a továbbra is hosszabb lejáratú magyar állampapírokat tart a portfólió.
7. Hozamadatok a jelentéskészítési időszakban (2014.12.31.-2015.06.30.) P a n n ón ia CIG E UR Likvid itá si Ala p Referen cia -h oza m Id ősza k Referen cia -
Referen cia -
3 éves
3 éves
É ves in flá ció va g y id ősza ki
A b efektetési
Az Ala p kezelő
a la p b a n kezelt
á lta l kezelt teljes
va g yon (mió HUF)
(mió HUF)
-
É ves
h oza m éves
a n n u a lizá lt ex -
a n n u a lizá lt ex -
Hoza m*
h oza m*
Diff
szórá s
szórá sa
p ost szórá s
p ost szórá sa
2011
-
-
-
-
-
-
-
-
2012
-
-
-
-
-
-
-
-
2013 **
-0,44%
in flá ció
-
0,07%
-0,51%
1,22%
0,01%
1,22%
0,01%
-0,89%
358,5
133 930
2014
-0,03%
0,10%
-0,13%
0,36%
0,03%
0,79%
0,02%
-1,00%
1 447
152 217
2015 Q2
-0,05%
-0,03%
-0,02%
0,55%
0,01%
0,74%
0,03%
2,22%
1 296
162 740
Indulás óta elért hozam
-0,52%
0,13%
-0,65%
Évesített hozam indulás óta
-0,24%
0,06%
-0,30%
*ha az indulás éve nem teljes üzleti év, akkor nominális hozam ** Nem teljes üzleti év, az alap indulásának dátuma 2013. április 24.
A befektetés i a la p indulá s á na k dá tuma
2013.04.24
A befektetés i a la p nevében történt vá ltoz á s ok és a z ok időpontja A befektetés i a la p befektetés i politiká já ba n történt vá ltoz á s ok és a z ok időpontja
nincs vá ltoz á s nincs vá ltoz á s
A befektetés i a la p referencia indexének bemuta tá s a és s truktúrá ja
Az index a z eg yna pos g örg etett betétekkel a z európia ba nkköz i pia cokon elérhető elérhető hoz a mot muta tja .
A befektetés i a la p referencia indexében történt vá ltoz á s ok, a vá ltoz á s időpontja és oka
nincs vá ltoz á s
Kompoz it referencia index es etében a referencia index ös s z etevői és s úlya i
100% E onia Tota l return index
A hoz a mok és a teljes ítmény a la kulá s á ra ha tó lényeg es es emények
Ld. a jelentés 9. Ga z da s á g i ös s z efog la ló című fejez etében fog la lta k
8. Jelentős, az Alapkezelőt, az Alapot vagy az Alap befektetési politikáját érintő események a jelentéskészítési időszakban A jelentéskészítési időszak során sem az Alapkezelő működésében, sem az Alap befektetési politikájában nem történt jelentős változás.
9. Gazdasági összefoglaló a. Világpiaci kitekintő Az év második negyedévében kissé háttérbe kerültek a frissen megjelenő makrogazdasági adatok, helyettük a már-már rendszeresen visszatérő görögországi csődfélelmek és a világgazdaságot jelentősen meghatározó kínai növekedési félelmek kerültek a befektetők fókuszába. Makrogazdasági fronton az USA-ban a kiemelten figyelt munkaerőpiaci- és inflációs statisztikák voltak a fő mozgatórugók. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán vegyes a kép, a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,5%-ról júniusra 5,3%-ra csökkent, azonban a heti friss munkanélküli kérelmek száma 267 ezerről 282 ezerre emelkedett. A frissen megjelenő inflációs adatok a deflációs környezet átmeneti jellegéről tanúskodnak, hiszen az éves bázison számolt mutató ismét pozitív tartományba került júniusban. A fontosabb adatok közül kiemelendő még a GDP növekedés mértéke, amely az utolsó felülvizsgálat során 2,9 százalékos gazdasági növekedést mutat az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A FED az inflációs mutató további emelkedésére számít, melynek a stabilizálódó nyersanyagárak és az egyre szűkösebb munkaerő kínálat következtében megjelenő bérinflációs nyomás adhatnak további lökést. A jegybanki közleményekből kitűnik, hogy a FED várhatóan megvárja a szeptembert a kamatemelés megindításával, azonban még ez az időpont is bizonytalan a jelen állapot szerint. Ugyanis több tanácstag is azon az állásponton van, hogy a kellően megalapozott döntéshez több információra van szükségük az USA gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Az időközben súlyosbodó görögországi helyzet pedig további óvatosságra inti a tanácstagokat a kamatemelés időpontját illetően. Az amerikai dollár az euróval szemben gyengült a negyedév során, melynek hátterében az európai inflációs várakozások emelkedése és az elmúlt időszakban látott hirtelen dollárerősödés korrekciója állhatott. Mivel korábban jelentős long pozíciók épültek ki a dollár piacán arra számítva, hogy a kamatemelés szeptember előtt bekövetkezik, ezért ezen pozíciók csökkenése jelentősen gyengítette a devizát. Mindezek következtében az amerikai részvénypiacok a negyedév végére a márciusi értékük közelébe estek vissza minimális pozitív hozamot elérve. Európában a januárban bejelentett jegybanki mennyiségi lazító program és az emelkedő infláció és gazdasági növekedés együttese középtávon továbbra is kedvező makrogazdasági képet vetít előre. A kedvező folyamatokat azonban rövidtávon felülírja a negyedév során csúcspontjára futó „görög-helyzet”, amelynek pénzügyi/gazdasági és geopolitikai vonatkozásai egyaránt igen jelentősek a régió és a valutaunió szempontjából. A második negyedév javuló makrogazdasági adatok publikálásával indult, melyek közül a legfontosabbak az inflációs és GDP növekedési statisztikák voltak. Az infláció a márciusi -0,1%-os értéke után visszatért a pozitív tartományba és a negyedév során kissé emelkedett +0,2%-ra, míg az első negyedéves GDP adat az elemzői várakozásoknak megfelelően +1%-os gazdasági növekedésről adott számot. Mindezek következtében erősödtek azok a várakozások miszerint az EKB a vártnál korábban fog kamatot emelni, amit a hamarosan egészséges szintekre visszatérő infláció fog kikényszeríteni. Az említett folyamat jelentősen befolyásolta a fejlett piaci árfolyamokat, ami az euró erősödésében és az állampapírhozamok jelentős megugrásában öltött testet: a német 10 éves állampapír árfolyama az első negyedév végi 0,2%-os szintekről 0,9% fölé emelkedett júniusra. A dinamikus hozamemelkedést az EKB elnökének májusi „szóbeli intervenciója” (miszerint az EKB a beharangozott időpontig folytatja a kötvényvásárlási programját) csupán
enyhíteni tudta, megállítani azonban nem. Ezzel párhuzamosan az európai fejlett részvénypiacokra jelentős nyomás helyeződött és az április közepén elért csúcspontokhoz képest erőteljes korrekció bontakozott ki. A viszonylagos nyugalom azonban nem tartott sokáig, hiszen a negyedév további részében a görög adósságválság ismételt felerősödése bolygatta a kedélyeket, amely júliusban érte el csúcspontját. Mindezek következtében az európai fejlett részvénypiacok alulteljesítőek voltak a negyedév során, azonban a régió hosszú távú kilátásai továbbra is kedvezőek. Görögországban a januári parlamenti választásokon győztesként befutó Sziriza-párt az országra nehezedő adósságteher és a korábban bevezetett megszorítások jelentős csökkentését helyezte kilátásba választói számára, azonban a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon a Ciprasz-kormány meglehetősen rossz taktikát folytatott, melynek következtében egy hajszálon múlott az államcsőd és az ország európai uniós tagságának felfüggesztése. Az elhibázott tárgyalástechnika következtében kérdésessé vált, hogy az ország képes lesz-e teljesíteni esedékessé váló fizetési kötelezettségeit, továbbá a bankszektor likviditásának veszélybe kerülése miatt tőkekorlátozások bevezetésére is sor került. Az álláspontok nehezen közeledtek egymáshoz, míg a görög kormány nem volt hajlandó elfogadni a nemzetközi hitelezők követeléseit és adósságcsökkentést követelt, addig a trojka az ország európai uniós tagságának felfüggesztését is kilátásba helyezte. Végül a júliusban folytatott tárgyalásokon a görög kormány visszakozni kényszerült és lényegében maradéktalanul elfogadta a hitelezők követeléseit, melynek belpolitikai következményei egyelőre kérdésesek, viszont a nemzetközi befektetői hangulatnak mindenképpen jót tett. Emellett erőteljes politikai üzenetet közvetít más perifériás tagállamoknak, akik esetleg a görög kormányhoz hasonlóan nemzetközi adósságuk elengedésében reménykednek.
1. ábra: Részvénypiacok teljesítménye 2015 második negyedévében (saját devizában)
Összességében az európai részvénypiacok kissé alulteljesítették a globális fejlett, az amerikai és a fejlődő országok piacait, mely indexek oldalaztak a negyedév során. A fejlődő piacok közül Kína nyújtotta a legjobb teljesítményt a júniusi csúcsponthoz képesti korrekció ellenére is. A kínai részvénypiac dollárban mérve az elmúlt egy évben 25 százalékos, míg 2015-ben 15 százalékos árfolyam emelkedést produkált, köszönhetően az elmúlt időszakban életbe léptetett kínai gazdaságpolitikai intézkedéseknek (monetáris lazítás, tőkekövetelmények csökkentése, az ún. „belső részvények” piacának megnyitása a külföldi befektetői tőke előtt). Egy ilyen erőteljes emelkedő trend gyakori velejárója a profitrealizálások okozta jelentősebb korrekció, amit jelen esetben tovább erősítenek a globális kockázatvállalási hajlandóságban bekövetkező változások. Ez utóbbi tényező leginkább a görög helyzetre és a globális növekedési félelmek erősödésére vezethető vissza, melynek következtében a befektetők igyekeztek biztonságos eszközökben menedéket találni. Mindezek következtében a kínai részvénypiac a júniusi csúcspontjához képest igen jelentős visszaesését szenvedett el a kínai gazdasági növekedési félelmek felerősödésének következtében. Ezt látva a szabályozó hatóságok igyekeztek meggátolni a további árfolyamesést, melynek megfelelően a legnagyobb kínai brókercégeket kötelezték arra, hogy legalább 120 milliárd jüan (19,3 milliárd dollár) értékben vásároljanak kínai részvényeket, melyeket kötelesek megtartani mindaddig, amíg a Shanghai Composite index 4500 pont alatt van. Emellett a kínai befektetési alapkezelők szövetsége 25 vagyonkezelőt szintén részvényvásárlásra kötelezett, valamint 69 másik nagy alapkezelő is hasonló intézkedéseket jelzett. Mindeközben a kínai tőzsdefelügyelet is bejelentette, hogy a kínai jegybank likviditást fog biztosítani a China Securities Finance nevű cégnek, mely a brókercégek finanszírozását biztosítja. A 2. ábrán szereplő fejlődő országok részvénypiacai lényegében oldalaztak a negyedév során, egyedül a brazil piacon jelentkeztek kismértékű pozitív hozamok ebben az időszakban. Az olaj árfolyama az első negyedév oldalazó mozgása után a második negyedévben kissé emelkedett ugyan, azonban lényegében nem tudott elmozdulni az 50-60 dollár körüli szintekről (WTI). Az árfolyamra felülről továbbra is jelentős nyomást gyakorol a kínálati oldal bővülése, amely mögött leginkább az iraki kitermelés növekedése, az iráni olajkitermelés ismételt megjelenése és az észak-amerikai kitermelés szinten tartása állnak. A legfrissebb hírek szerint Irán meglehetősen békülékeny hangnemet ütött meg a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon, melynek következtében feloldásra került a korábban bevezetett gazdasági szankciók egy része, lehetővé téve az ország számára az olajpiacra való visszatérést. Mindezek mellett fontos tényező a kínai nyersolaj szükséglet várható visszaesése, amely mögött a gazdaság drasztikus átalakulása húzódik meg (a korábbi GDP növekedést felhajtó ipari termelés helyett egy szolgáltatás-vezérelt gazdasággá alakul Kína).
140% 136%
132% 128% 124% 120% 116% 112%
108% 104% 100% 96% 92%
Brazília
Kína
Oroszország
India
2. ábra: Fejlődő piacok teljesítménye 2015 második negyedévében (saját devizában)
b. Hazai kitekintő A Magyar Nemzeti Bank folytatta a márciusban megkezdett kamatcsökkentési ciklusát, melynek keretében júniusig 1,5%-os szintig vágta a hazai alapkamatot. Emellett az MNB bejelentette önfinanszírozási programjának egy újabb pillérét, melynek keretében 2015. szeptember végétől a három hónapos jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze, míg a kéthetes betét mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával kerül meghirdetésre. A kéthetes betét állománya várhatóan 2015. év végére éri el a jegybank által célként meghatározott 1000 milliárd forintos szintet. A lépés azáltal segíti elő az önfinanszírozási célt, hogy az állampapírok likviditási szempontból előnyösebb tulajdonságokkal bírnak, mint a három hónapos jegybanki betét, így a bankok a szabályozói elvárásoknak való megfelelés érdekében egyre nagyobb mértékben finanszírozzák az államháztartást. A bejelentést követően a forint láthatóan gyengült az euróval szemben, míg a rövid állampapírok hozama szignifikáns csökkenést mutatott. Ezt követően a további kamatcsökkentések a hozamgörbe rövid oldalára további nyomást helyeztek, míg a hosszabb állampapírok hozama a nemzetközi tendenciákat követve jelentősen emelkedett a negyedév során.
3. ábra: a jegybanki alapkamat alakulása 2015 második negyedévében
A makrogazdasági fronton megjelenő adatok közül többek között kiemelendő az inflációs mutató, amely a nyolc hónapja tartó negatív értékeket követően ismét visszatért a pozitív a tartományba. Így tehát a legfrissebb adat szerint az éves árváltozást mérő mutató 0,6%-os áremelkedésről jelentett, míg a szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató lényegében nem változott a negyedév során, 1,2%-on áll jelenleg. Havi bázison számolva az élelmiszer és üzemanyag árak mutatták a legjelentősebb emelkedést, azonban a rezsicsökkentés bázis időszakból való kikerülése várhatóan tovább emeli majd a mutató értékét. A hazai munkaerőpiac helyzetét továbbra is jelentősen befolyásolja a közmunkaprogram hatása, azonban immár enyhe javulás tapasztalható az úgynevezett piaci munkahelyek számának alakulásában is. A munkanélküliségi ráta a negyedév során előbb kissé emelkedett, majd a legfrissebb májusi adatok szerint tovább csökkent 7,1%-ra, amely szinteken utoljára 2007-ben járt a mutató. Megismerhettük továbbá a részletes első negyedéves GDP adatokat is, amelyek alapján a gazdasági növekedés üteme 3,5%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Termelési oldalról a szolgáltató szektor és az építőipar kiemelkedően teljesített, míg felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és az export képviselték a húzóerőt. A lakossági fogyasztás erősen bővül, amely tényező várhatóan a jövőben is erősen támogatni fogja a GDP bővülését. Összességében tehát továbbra is jól alakul hazánk számára a 2015-ös év makroadatok szempontjából, és az elemzői várakozások alapján a jó kezdés egész évben kitarthat, ami végső soron szignifikáns GDP növekedést és stabilizálódó pénzpiaci környezetet eredményezhet. A hazai gazdasági folyamatokat a kedvező nemzetközi környezet is
támogatja, azonban a görög válság hatásai rövidtávon a forint piacát is megviselték, melynek következtében a negyedév során gyengült a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. c. RÉSZVÉNYPIACOK 2015 második negyedévében a magyar részvénypiac nyújtotta ismételten a legjobb, forintban mért teljesítmény. A magyar piac mellett a többi részvényindex is enyhén pozitív tartományban zárt forintban mérve, mely részben a forint gyengülésének köszönhető mind az euróval, mind a dollárral szemben. A forint pozitív teljesítményhatását kiszűrve, az indexek enyhén negatív vagy nulla közeli állapotban zárták az időszakot.
4. ábra: a részvénypiacok alakulása 2015 második negyedévében (forintban)
Az európai és a KKE régiós részvénypiacokat az időszak elején a pozitív profitvárakozások, valamint az európai növekedési ütem kedvező momentuma mozgatták. A negyedév végén azonban egyre inkább az újabb görög válsághelyzet befolyásolta a piac alakulását, mégpedig negatív irányba. A BUX Index ennek ellenére meg tudta tartani, sőt növelte pozitív eredményét, mellyel felfelé kilógott a részvénypiaci indexek sorából. A magyar index pozitív teljesítményét a várhatóan csökkenő bankadó, valamint a magyar gazdaság pozitív teljesítménye hajtotta északi irányba. Amerikában a piaci hangulatot szintén befolyásolta az újabb európai válsághelyzet, emellett azonban itt egyre inkább meghatározó a kamatemelési ciklus idei induló dátuma, valamint az erős dollár és az alacsony olajár miatt romló vállalati profitkilátások.
A fejlődő piacokon a kínai részvénypiac borzolta leginkább a kedélyeket, mely hatalmas menetelés után több mint 30 százalékot esett pár nap leforgása alatt. Az esés betudható technikai korrekciónak is, azonban nagy szerepe volt a lakossági tőkeáttételes pozíciók leépítésének is. A kínai vezetés egy ideig csak aggódva figyelte az eseményeket, majd több intervencióval próbálta megállítani a szakadást, egyelőre úgy tűnik, hogy sikerrel. A fejlődő piacokról – leszámítva az ázsiai régiót – továbbra is elmondható, hogy mind a makrogazdasági, mind a vállalati profitkilátások inkább borúsak. d. KÖTVÉNYPIACOK A második negyedév során mind a fejlett piacokon, mind a fejlődő piacokon korrekció ment végbe, a hosszú hozamok emelkedtek. A fejlett piacokon a hosszú hozamok emelkedésének oka egyrészt az amerikai kamatemelési várakozások erősödése, az európai piacokon pedig az első negyedév során tapasztalt túlzott vételi érdeklődés volt. A bizonytalanságot erősítette a korábban részletesen bemutatott „görög sztori” alakulása is. A magyar állampapír-piac három évnél hosszabb szegmensében ugyanúgy emelkedést tapasztaltunk. A rövid oldalt azonban tartotta az MNB kamatcsökkentési ciklusa, a bankszektor likviditási helyzete (kihelyezhető pénzük van a bankoknak, de megtanulták, hogy nem szabad mindenáron, minden projektet meghitelezni) és a MNB változóban lévő likviditáskezelési módszere (jegybanki kéthetes betét felől a három hónapos instrumentum felé terelik a piacot, a betét azonban nem megfelelő eszköz a bankok számára a likviditásuk kezelésére).
4,5 4
3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 M3
M6 2015.03.31
M12 2015.04.30
Y3
Y5
Y10
2015.05.29
5. ábra: Benchmark-hozamgörbe második negyedéves alakulása 2015
Y15 2015.06.30
A lenti ábrán az egy évnél rövidebb és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok teljesítményei, illetve az ingatlanalapok teljesítménye látható az időszak során.
6. ábra: Kötvények és ingatlanok teljesítménye 2015 második negyedév
e. DEVIZAPIACOK EUR/HUF: a forint lényegében visszaadta első negyedévi erősödését az euróval szemben, így 5 százalék feletti gyengüléssel zárva a második negyedévet. A forintot leginkább a görög válsághelyzet gyengítette, azonban a hosszú távú trendet az is meghatározza, hogy az MNB, valamint a gazdaságpolitika törekvései is abba az irányba mutatnak, hogy a magyar gazdaságnak egyre kevésbé fájjon a gyenge forint. USD/HUF: a forint dollárral szembeni árfolyama több mint 1 százalékkel gyengült, ezzel nagyrészt a középmezőnyben helyezkedik el a feltörekvő piaci devizák között. A dollár erősödése bár lendületet vesztett az utóbbi időben, azonban a trend nem tört meg, melyet az év hátralévő részében a várható kamatemelés is támogatni fog.
