Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi út 53. H Á Z I R E N D 2011

1

Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi út 53.

HÁZIREND 2011.

2

TAR TALO M

I. Bevezető II. Általános szabályok II./1. A házirend célja II./2. A házirend hatálya II./3. Alapelvek II./4. A házirend nyilvánossága III. Az intézményi jogviszony III./1. Az Intézményi ellátás igénybevételének módja III./2. Az ellátás igénybevételét alátámasztó jogszabályi előírások III./3. Az ellátás igénybevételének egyéb szabályairól IV. Tájékoztatási kötelezettség V. Adatkezelés, adatvédelem VI. Az intézmény lakóinak jogai VI./1. Az ellátottak jogai VI./2. Az ellátottjogi képviselő VII. Az együttélés szabályai VII./l. Az együttélés alapelvei VII./2. Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok VII./3. Az Intézmény eszközeinek, létesítményeinek használati rendje VII./4. A lakószobák használati rendje VII./5. Alkohol fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok VII./6. Tűz- és balesetvédelmi szabályok VII./7. Az ellátott kötelezettségei.

3 VIII. Beköltözés rendje VIII./1. Az új lakó fogadása VIII./2. A férőhely kijelölése VIII./3. A gondozottak használati tárgyairól IX. Az intézmény napirendje IX./1.Felkelés ideje IX./2. Étkezések IX./3. Gyógyszerosztás IX./4. Ápolási tevékenységek végzése IX./5.Fürdetés tisztálkodás IX./6. Napközbeni csendes pihenő IX./7. Lefekvés ideje IX./8. Nappali tartózkodás IX./9. Foglalkoztatás IX./10 Az otthonból való eltávozás, visszatérés IX./11. Látogatás rendje IX./12. Kapcsolattartás telefonnal IX./13. Dohányzás IX./14. Szeszes ital fogyasztás X. Az otthon által nyújtott szolgáltatások X./1. Étkezés X./2. Ruházat, textília X./3. A személyi higiéné és a környezet higiénéje X./4. Térítésmentes szolgáltatások köre X./5. Az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások térítés ellenében X./6. Egészségügyi ellátás X./7. Mentálhigiénés ellátás, lelki gondozás, foglalkoztatás XI. Együttélési és magatartási szabályok XII. Korlátozó Intézkedés XIII. Érték- és vagyonmegőrzés szabályai

4 XIV. A lakó pénzének kezelése XV. Térítési díj XVI. Kártérítés XVII. A lakók érdekvédelme XVII./1. Lakógyűlés XVIII. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok XIX. Az intézményi jogviszony megszűnése XX. Az Intézmény dolgozóira vonatkozó speciális szabályok XXI. Zárórendelkezések Mellékletek

5

I. Bevezető Kedves lakók! Tisztelt hozzátartozók! Kérjük Önöket, hogy ezen „Házirendet”, mely a Pannon mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona belső életének rendjét tartalmazza, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan eszköznek tekinteni, amely az intézményi élet békés, szabályozott jellegének biztosítására hivatott. Az intézmény 1999. 09. 01. kezdte meg működését a négyszintes épületben. Az épület hasznos alapterülete 2124 m2.. Az engedélyezett férőhelyszám 150 fő. A földszinten kapott helyet az emelt szintű ellátás (engedélyezett férőhelyszám: 14 fő). Az itt található egyszemélyes apartmanszobák alapterülete szintén 20,16 m2 Az apartmanok főzőfülkével és vizesblokkal vannak felszerelve. Az I. emeleten a lakószobákban 1, 2, 3, 4 férőhely biztosított. E szinten látjuk el a demens illetve hanyatló egészségi állapottal bíró lakóinkat. A szinthez tartozik 14 lakószoba, nővérszoba, főnővéri szoba, és orvosi szoba, teakonyha, társalgó, 1-1 férfi, illetve női mosdó, 4-4 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóval, 2-2 illemhelyiséggel, E szinten nincs külön étkező, a lakóinkat a szobákban szolgáljuk ki. A II. illetve a III. emeleten a lakószobákban 2, 3 férőhely biztosított. E szintek mindegyikéhez tartozik: 14 lakószoba, nővérszoba, teakonyha, étkező, társalgó, kényelmes ülőgarnitúrával ellátva, színes nagy-képernyős tv-vel, mellyel kb. 50 csatorna fogható. A vizesblokk áll 1-1 férfi, illetve női mosdóból, 2- 2 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóból, 2-2 illemhelyiségből. Minden szinten tágas folyosó fogadja a betérőket. A szobák e folyosóra nyílnak, 20,16 m 2 alapterületűek, beépített szekrénnyel ellátottak, világosak, PVC meleg-padlóburkolatúak. A lakószobák az idősek igényei szerint vannak kialakítva, intézeti illetve saját bútorzattal berendezve. A szobák és az egyéb kiszolgáló helységek feliratozottak a jobb tájékozódás érdekében. A szobákban biztosított mind a természetes mind pedig a mesterséges megvilágítás. A folyosók tágasak, világosak, kapaszkodókkal, korláttal ellátottak, akadálytalan eljutást biztosítanak az ellátást igénybevevők számára a különböző helyiségek között, valamint kerekesszékkel is használhatók. A szintenkénti társalgó kényelmes, nagy ablakokkal ellátott, amelyek segítségével biztosítható a természetes megvilágítás, ugyanakkor lehetőség van az árnyékolásra is. A berendezés az ellátást igénybevevők igényeinek és állapotuknak megfelelően kerül kialakításra.

Az intézményhez tartozó közel 3000 m2-es parkban helyet kaptak a kiskertek, melyet a kertészkedéshez kedvet érző lakók művelgetnek. A park nagyobb részében, az árnyas fák alatt kedvező lehetőség adódik a levegőzésre, szabadtéri ünnepek, foglalkozások megtartására, illetve másik intézmény lakóinak fogadására, megvendégelésére. Végül, de nem utolsó sorban, épületünkben működik a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Betegszállító Kft. Így, ha lakóinknak kórházi felülvizsgálatra kell utazni, intézményünk nem csak a nővéri kíséretet biztosítja, hanem a rugalmas betegszállítást is, a betegszállításra vonatkozó jogszabályok alapján (19/1998(VI.3)NM rendelet a betegszállításról). A továbbiakban részletesen ismertetendő Házirend a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

6 szóló -többször módosított- 1993.évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(XI.17.) kormány rendelet, a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet, a 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet: a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról valamint a betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet alapján készült.

II. Általános szabályok A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonának házirendje A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona folyamatosan működő bentlakásos intézmény. Az otthon célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást és gondozást, s ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. A házirend célja, hogy szabályozza az otthon által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus-, és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi- és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, és ezzel is biztosítja az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező.

II./1. A házirend célja A házirend célja, hogy meghatározza az Intézmény belső rendjét és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja:  az együttélés szabályait,  az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszatérés rendjét,  az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait,  az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,  az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,  a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és a textília tisztításának és javításának rendjét,  az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,  az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat,  az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját,  továbbá egyéb, jogszabály által a házirend szabályozási körébe tartozó témaköröket.

7

II./2. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az Idősek Otthonában:  lakó ellátottakra,  foglalkoztatott alkalmazottakra,  munkát végző külső szervek dolgozóira,  tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre. A házirend:  az ellátottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony,  a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor,  az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor,  a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor lép hatályba. A házirend területi hatálya: A házirend előírásait az Intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Intézményen kívül is – az Intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében – az Intézmény területén kívül is alkalmazni kell.

II./3. Alapelvek Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különösen  az élethez, az emberi méltósághoz,  a testi épséghez,  a testi és lelki egészséghez való jogot.

II./4. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai:  a házirendet  ki kell függeszteni a faliújságra,  el kell helyezni a közös helyiségekben,  az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy ismerteti az ellátást igénybevevővel a házirend tartamát, (a házirend tartamának meghallgatásáról az intézet a lelendő lakó írásos nyilatkozatát kéri)  a beköltözés napján a házirend egy példánya átadásra kerül, melynek ténye szintén írásos formában kerül rögzítésre. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint.

8

III. Az intézményi jogviszony III./1. Az intézményi ellátás igénybevételének módja Az otthonba történő beköltözés feltétele a gondozott és az intézmény között létrejött gondozási szerződés létrejötte. Az Otthonban csak érvényes gondozási szerződéssel, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatáról szóló, az intézetvezető által kiállított igazolással rendelkező jogosult tartózkodhat. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére 9/1999.(XI.24.SzCsM rendelet 3.§, valamint a 36/2007. (XII.22.)SZMM rendelet alapján gondozási szükséglet vizsgálatot igazoló, az intézetvezető által kiállított igazolás alapján történik. A törvényi szabályok szerint az idősotthoni ellátás, csak a meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújthatók. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség. Az ellátás igénybevétele: 1. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 2. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére (szóban vagy írásban), indítványára történik. A kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a 9/1999.(XI.24.)SZCSM rendelet 1.számú melléklete alapján készült intézményi formanyomtatványon nyújtja be az igénylő az intézményvezetőnél. 3. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. 4. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, a gondnokolt intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. 5. Az Idősek Otthonába nem vehető fel az a személy, akiről a lakóhelyén az alapszolgáltatás keretében tudnak gondoskodni, illetve akinek életkora, egészségi állapota, gondozási szükséglete nem felel meg az 1993.évi III. törvényben előírt feltételeknek. 6. Ennek megfelelően az intézményben ellátás csak a napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló okirat (igazolás) alapján nyújtható azon személyek részére, akik rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. 7. Ellátás nyújtható továbbá azon napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személyeknek is, akik a 18. életévüket betöltötték, azonban betegségük vagy fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem képesek. 8. Felvehető az intézménybe a 6. pont szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy

9 éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is. 9. Az idősek otthona vezetője a 8. pont szerinti kivételek figyelembe vételével a kérelem alapján elvégzi az ellátást igénylő napi gondozási szükségletének vizsgálatát, majd a vizsgálat eredményének függvényében igazolást állít ki a gondozási szükségletről, majd dönt az ellátásra való jogosultságról. 10. Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően az intézet vezetője megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálat alapja a kérelmező jövedelem nyilatkozata alapján történik. A jövedelem nyilatkozatát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg teszi meg a kérelem nyomtatvány jövedelem nyilatkozati részén. A nyomtatványon lehetősége van az ellátottnak vagy a törvényes képviselőjének, vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről nem szükséges, ugyanis a jövedelemvizsgálatára nem kerül sor. 11. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni – kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan – a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell. 12. Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén – az Szt. 117/B. § szerinti vállalás kivételével – a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezető feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése az ingatlan-nyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. (Szt.119/C.§). Nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ha teljesül a Szt. 117/B. §. 13. Az intézmény vezetője döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. 14. A fenntartó képviselője az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével „Megállapodás”-t köt. 15. Az intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények nyilvántartása alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivéve, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. 16. Soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. 17. Több, soron kívüli elhelyezési igény esetén az intézmény vezetője haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról. 18. Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. 19. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevő új lakót. A főnővér illetve a részlegvezetők szükség esetén intézkednek a

10 külön jogszabály szerinti ápolási-gondozási feladatok ellátásáról. A részlegvezetők az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül gondoskodik az egyénre szabott gondozási terv elkészítéséről. 20. Az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez vagy az érdekképviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz, ha az intézmény a „Megállapodás”ban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személy a panasszal kapcsolatos intézményvezetői intézkedést vitatja, akkor további panasszal a fenntartóhoz fordulhat.

III./2. Az ellátás igénybevételét alátámasztó jogszabályi előírások Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról a 2010. évi LXXXIX. törvény szociális törvényt (Szt.): a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt az ápolást – gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályokat megváltoztatta. A Szt. 68/A. §. szabályai szerint:  Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.  Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.  Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.  Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Mindezek azt jelentik, hogy az intézmény vezetője több jogszabály (szociális törvény, a gondozási szükségletet szabályozó miniszteri rendelet) együttes alkalmazásával biztosíthatja, hogy az idősek otthonába való bekerülés szabályosan történjen. Az Szt. 68. §. (2) bekezdése alapján nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek esetében, hanem a 18. életévét betöltött, de betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személyek esetében is szükséges a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megléte. A Szt. 68. §. (5) bekezdés alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt beköltözhet – az ellátás igénylésekor legalább 1 éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója, aki a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is felvehető. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos, eljárásra vonatkozó részletes szabályairól (340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet)a rendelkezik.  A gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgáltató, intézmény vezetője végzi. Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a házi segítségnyújtást szakfeladatként nyújtja, a szolgáltatást igénylő személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a személyes gondoskodásban közreműködő szakképzett szociális gondozót vagy vezető gondozót kér fel szakértőnek.  Ha nincs olyan szolgáltató, intézmény, amely a településen házi segítségnyújtást biztosít, a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a jegyzőnél kérheti a gondozási szükséglet megállapítását. A jegyző – a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül – a

11





 





szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel rendelkező személyt kér fel szakértőnek, aki a vizsgálatot a felkérést követő harminc napon belül végzi el. Ha a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét vitatja, a gondozási szükséglet felülvizsgálatát az ellátási kérelemről szóló döntésnek az Szt. 94/A. § (3) bekezdése vagy az Szt. 94/D. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálata során, egyéb esetben a szociális szolgáltatás iránti kérelemről szóló döntés meghozatalát megelőzően a fenntartónál kérheti. A fenntartó a felülvizsgálatba köteles bevonni olyan személyt, aki rendelkezik a szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel, és a gondozási szükséglet vizsgálatában nem vett részt. Az igazolás kiállításától számított egy évig a gondozási szükséglet vizsgálatát csak akkor kell elvégezni, ha a benyújtott iratokból megállapítható, hogy a szolgáltatást igénylő személy gondozási szükségletében vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülményeiben lényeges változás következett be. A gondozási szükséglet vizsgálatáért, felülvizsgálatáért a szolgáltatást igénylő személytől és törvényes képviselőjétől térítés nem kérhető. A betegségen, illetve egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság külön jogszabály szerinti vizsgálata keretében kiállított háziorvosi igazolás, illetve szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője – a kiegészítő szakértői díj megfizetésével egyidejűleg – kérheti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségénél. A felülvizsgálatot az első fokú szakértői bizottság folytatja le, amelynek legalább egy tagja szociális szakértő. A kiegészítő szakértői díj mértéke 2000 Ft. A gondozási szükséglet vizsgálatának szinte minden esetben része a lakóhelyen történő vizsgálat. A gondozási szükséglet vizsgálatát az előgondozás I. szakaszában végzi az intézetvezető. Ettől csak azokban az esetben lehet eltekinteni, ha az ellátási igényt olyan vitathatatlan és megfelelően igazolt, külön jogszabályban (miniszteri rendeletben) meghatározásra kerülő körülmény alapozza meg, amely szükségtelenné teszi a gondozási szükséglet mértékének helyszíni vizsgálatát (pl. középsúlyos demencia). A lakóhelyen történő vizsgálatot a magánszféra tiszteletben tartásával, kizárólag a külön jogszabály szerinti (miniszteri rendeletben meghatározott) szempontok vizsgálatára kiterjedően kell lefolytatni.

A módosított 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.  Az intézményvezető, – illetőleg a megállapodás megkötésére feljogosított személy – az ellátásra vonatkozó igényt (a kérelmet) a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi a Szt.20.§ alapján és intézetünkben írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról, ezen belül a gondozási szükséglet vizsgálatának időpontjáról. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza.  Az idősek otthonába való elhelyezés előtt előgondozást kell végezni, amelynek során az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre.  Az idősotthoni ellátás esetében az előgondozás I. szakasza az ellátott, illetve törvényes képviselője részére szóló tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatából

12



áll. Az előgondozás II. szakaszát pedig a gondozási szükséglet megállapítását követően végezzük el. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezése után a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.



Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa – amennyiben erre mód van – előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, és/vagy az intézményvezető kezdeményezi az 1. számú melléklet „I” fejezetében foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés – az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes – szakorvosától. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapot. Szociális intézményi áthelyezés, valamint egészségügyi, és más egyéb intézményből történő átkerülés esetén az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetőek.



Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival.



Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához.



Amennyiben a soron kívüli elhelyezési igény megalapozott, – az igény teljesítése esetén – az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyszerre is teljesíthetőek.

A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól.  Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy e. rendelet 4. § szerinti igazolásokat.  A gondozási szükséglet vizsgálata e rendelet 3. számú melléklete szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről a rendelet 4. számú melléklete szerinti igazolást kell kiállítani. Az értékelő adatlap másolatát és az igazolás egy példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének.  Az Szt. 68/A. §-ának (3) bekezdése szerinti, gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:  a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia

13





centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak;  az ellátást igénylő egyedül él, és  nyolcvanadik életévét betöltötte, vagy  hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy  hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy  fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak,  I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjfolyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy  munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak.  Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja.  Az igazolások beszerzésében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló miniszteri rendelet szerinti előgondozást végző személy segítséget nyújt az ellátást igénylőnek. A rendelet 4.§ (1) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén a gondozási szükséglet mértékét nem kell a 3. számú melléklet szerinti értékelő adatlap alapján vizsgálni, a gondozási szükséglet fennállását a 4. számú melléklet szerinti igazolás 3.1. pontjának kitöltésével kell igazolni. A gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás felülvizsgálatára irányuló kérelemhez mellékelni kell az igazolás, valamint a kitöltött értékelő adatlap másolatát.

Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően az intézet vezetője megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálat alapja a kérelmező jövedelem nyilatkozata alapján történik. A jövedelem nyilatkozatát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg teszi meg a kérelem nyomtatvány jövedelem nyilatkozati részén. A nyomtatványon lehetősége van az ellátottnak vagy a törvényes képviselőjének, vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről nem szükséges, ugyanis a jövedelemvizsgálatára nem kerül sor. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni – kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan – a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell.

14 Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén – az Szt. 117/B. § szerinti vállalás kivételével – a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezető feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése az ingatlannyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. (Szt.119/C.§). Nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ha teljesül a Szt. 117/B. §.

III./3. Az ellátás igénybevételének egyéb szabályairól Az ellátás igénybevételének feltétele: az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője a Gondozási Szerződést elfogadja, aláírja. A Házirendet valamint a Korlátozó Intézkedés Alkalmazásának szabályait szóban és írásban megismeri, írásban nyilatkozik, hogy a benne foglaltakat elfogadja. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A kérelmet az Intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az intézményi jogviszony keletkezését az Intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. Döntéséről intézetünkben írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az Intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az alapító fenntartóhoz fordulhat. Az Intézmény fenntartója az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével „Megállapodást” köt Szt.94/B. §, Szt. 94/D.§. A „Megállapodás” tartalmazza:         

ellátást igénybe vevő személyes adatait, tartásra kötelezett (vagy azt vállaló) személyazonosító adatait, a megállapodás tárgyát, az intézményi ellátás időtartamát, határozott vagy határozatlan időtartamú az ellátás igénybevételének az időtartama, az Intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat az ellátás kezdetének időpontját, az ellátás megszüntetésének módjait,

15  

az intézmény részéről fennálló kötelezettség teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálásának módját, jogosul aláírása vagy törvényes képviselő aláírása, fenntartó aláírása, tanúk aláírása.

A Megállapodás megkötésével egyidejűleg kérjük a lakót, vagy törvényes képviselőjét, hogy írásban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon nyilatkozzon a következőkről:  tájékoztatás meghallgatása, tudomásul vétele,  hozzátartozó értesítése a lakó állapotában bekövetkező lényeges változásról,  értéktárgy leadásáról,  temettetés módjáról,  nyugdíjátjelentésről,  az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetéséről. Az Intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.(Szt.94/C.§) Az Intézmény vezetője az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni Szt.94/C §. Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának bevonásával dönt. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15.§-16.§: 

  

önmaga ellátására nem képes, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, továbbá ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgálatatás biztosításával sem oldható meg, soron kívüli elhelyezése a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint indokolt, szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Több soron kívüli elhelyezési igény esetén az Intézmény vezetője haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott.

IV. Tájékoztatási kötelezettség Az Intézeti ellátás legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve a hozzátartozóját írásban értesíti. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára az 1993. évi III. törvény 96 § alapján:

16            

az intézményben biztosított ellátás tartalmáról, feltételeiről, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások köréről (pl.: fodrász), valamint a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokról (pl.: pedikűr), az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, a lakók jogairól és kötelezettségeiről, a kapcsolattartás, a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről, a dohányzás, alkoholfogyasztás szabályairól, bevásárlás, ügyintézés módjáról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, az ellátottjogi képviselő munkájáról, elérhetőségéről, fogadóidejéről, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, az intézmény házirendjéről, szakmai programjáról, korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályairól, a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, a mulasztás következményeiről, a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.

Az ellátott és hozzátartozója a beköltözést követő 24 órán belül írásban nyilatkozik:   



a fenti tájékoztatás tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról, adatokat szolgáltat az intézményben a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és az ellátott vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézetvezetővel, nyilatkozatokat aláírásával tudomásul veszi, írásban nyilatkozik egyéb szabályok tudomásul vételéről.

A bentlakásos idősek otthonának intézményvezetője, illetve a megbízott személy köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa meghatározott hozzátartozóját:  a jogosult állapotáról,  egészségügyi intézménybe való beutalásáról,  áthelyezés kezdeményezéséről, illetve kérelmezéséről,  díjfizetési hátralék következményeiről, illetve a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről. Az intézmény vezetője gondoskodik:   

a jogosult és hozzátartozói közötti személyes kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeiről, az intézmény dolgozóinak a foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének törvényesítéséről, a jogosult személyiségi jogainak tiszteletben tartásáról, adatkezelési szabályzat betartásáról.

V. Adatkezelés, adatvédelem A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona valamennyi dolgozója számára kötelező az adatvédelmi szabályok betartása. Az adatvédelmi szabályokat az intézményvezető által elkészített Adatvédelmi szabályzat tartalmazza részletesen.

17 Az intézményvezetőnek szabályoznia kell:  az intézményben foglalkoztatottak adatvédelmével kapcsolatos, valamint  az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottak adatvédelmével kapcsolatos feladatokat is. Az intézményvezető feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, figyelemmel kísérje, hogy az intézményben történő adatkezelés megfelel-e a jogszabályokban, valamint a belső dokumentumokban meghatározott szabályoknak.

1. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 2. Az intézmény kezelheti a lakó minden olyan szociális és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, a szociális munka szempontjából szükséges. 3. A szociális és a személyazonosító adatoknak a lakó részéről történő szolgáltatása a szociális ellátás igénybevételéhez kötelező. 4. Az érintett kérelmére indult eljárásban az érintett hozzájárulását az eljáráshoz szükséges adatai kezeléséhez vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 5. Az intézményvezető köteles tájékoztatni a lakót és hozzátartozóját minden olyan tevékenységéről, eljárási lépéséről, melyet a lakó érdekében a gondozási munka során megtesz. 6. A lakó joga, hogy a – kizárólag saját – személyére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásba betekintsen, azokat megismerhesse. 7. A nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek szolgáltatható. 8. Az intézményvezetőt, valamint a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona minden dolgozóját, aki a munkavégzése során a lakóval kapcsolatos bármely adat vonatkozásában kapcsolatba kerül, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. Az Idősek Otthonában a szociális és személyazonosító adatok kezelésének a célja:        

a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők jogosultságának megállapítása, a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőkkel végzett eredményes szociális munka, a lakók részére a tartós elhelyezést nyújtó szolgáltatáshoz, ellátáshoz jutás megszervezése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás megszervezése, a lakók szociális állapotának nyomon követése, az idősek otthonában folyó munka során szükségessé váló intézkedések, gondozási lépések megtétele, a szociális szakmai vizsgálat, elemzés, a szociális ellátás tervezése, szervezése, a költségek tervezése, az intézmény hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának az elősegítése,

18 

a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonán belül a lakókról kizárólag a fenti célokhoz elengedhetetlenül szükséges adatok kezelhetőek.

Idősek Otthonán belül a lakókról rögzített adatok fajtái:  személyazonosító adatok,  szociális adatok,  személyes adatok,  különleges adatok,  egészségügyi-mentálhigiénés adatok,  pénzügyi, jövedelmi adatok. Az Idősek Otthonán belül a munka során kezelt adatok, vezetett nyilvántartások tartalmazzák: a lakó természetes személyazonosító adatait,  állampolgárságát,  belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, a kérelmező telefonszámát, értesítési címét,  a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adatot,  a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, lakó- és tartózkodási helyét vagy értesítési címét  a kérelem előterjesztésének időpontját,  soron kívüli ellátásra vonatkozó igény tényét,  az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontját,  a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;  a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, a döntés meghozatalánál figyelembe vett körülményeket,  az ellátottság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat,  a kérelmező Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám),  az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,  a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására vonatkozó adatokat,  a kérelmező családi kapcsolatait (családi állapotát, rokoni/családi kapcsolatait),  a kérelmező jövedelemtípusát, annak mértékét, foglalkozását, szakmáit, iskolai végzettségét, betegségeit,  a tartásra köteles személy, hozzátartozó természetes személyazonosító adatait,  a gondozási, ápolási munka folyamatát,  ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, az ellátás megszüntetésének módját, okát,  a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntést, a férőhely elfoglalásának időpontját, valamint, hogy közgyógyellátásban részesül-e,  egyéb kiegészítő adatokat. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes, vagy jogi személyt a lakóval kapcsolatos bármely adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. 

Az lakókra vonatkozó nyilvántartásból adatok csak az alábbi esetekben és formában továbbítunk. A kötelező adatszolgáltatások köre és formája: ● A társadalombiztosítási igazgatási szervek (Nyugdíjfolyósító, TB) részére, az igazságszolgáltatási szervek (Bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézmények,)

19

●

●

●

részére, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek (települési gyámügy, városi/kerületi gyámhivatal, Közigazgatási Hivatal gyámhivatala) részére kizárólag eseti, írásbeli megkeresésre, az adatkérés konkrét céljának, és a kért adatok körének megjelölése esetében – kizárólag a Szt. 18. §-ban nevesített adatok közül – szolgáltathatóak adatok. Az ezen felül kért adatok csak abban az esetben továbbíthatóak, ha az ügyfél ellátását pozitívan befolyásolja, illetve helyzete javulását szolgálja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság részére szintén kizárólag eseti, írásbeli megkeresésre, az adatkérés konkrét céljának, és a kért adatok körének megjelölése esetében szolgáltathatóak adatok. Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A közigazgatási szervtől kapott megkeresésnek tizenöt napon belül kell eleget tenni.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásról 20./B § kimondja, hogy A kormány által kijelölt szerv- a szociális szolgáltatás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége miattországos jelentési rendszert működtet A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a külön jogszabályban meghatározott-személyes adatnak nem minősülő- adatokat. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásról 21. § alapján: A 20. § -ban szabályozott nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. A lakó betekintési joga: A lakó joga, hogy a – kizárólag saját – személyére vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásba betekintsen, azokat megismerhesse. A lakó kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad a kezelt adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat. Az idősek otthona a nyilvántartásában kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. Panasszal fordulhat a lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az érdek-képviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz ha az adatvédelmi előírásokat az intézet megszegi. Az adatvédelmi előírások megszegésével kapcsolatos panaszt írásban kell benyújtani. Az intézetvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézetvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.(Szt.94/E.§(14)

20

VI. Az intézmény lakóinak jogai VI./1. Ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján a szolgáltatás igénybevételére. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról, és szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza:  az intézmény működési költségének összesítését,  az intézményi térítési díj havi összegét,  az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A tájékoztató kifüggesztésre kerül a faliújságra is. Az otthon az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel:  az élethez, emberi méltósághoz,  a testi épséghez,  a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férnek hozzá. Az adatok védelméről szóló részletes szabályozás az Intézet Adatvédelmi Szabályzatában került lefektetésre, melyet a faliújságon lehet megtekinteni. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Amennyiben az intézményben ellátott lakó betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, megilletik mindazon jogok, melyeket az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény (Eü.tv.) a betegek jogai tekintetében rögzít. Amennyiben az ellátást igénybe vevő lakó egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva

21 közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézmény vezetője segítséget nyújt ebben, illetőleg értesíti a lakó törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt a lakó jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Panasz esetén az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

VI./2. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő (Szt. 94/K.§): a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában az ellátottjogi képviselő: Hollósi Gabriella Intézményi fogadóórája: minden hónap második kedd: 9.00-11.00 óra. Telefon:+36 20/489-9576 egyéb elérhetősége a faliújságon kifüggesztve. Az ellátottjogi képviselő feladatai:  megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,  segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,  segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,  a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,  az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,  intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,  észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,  amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé,  a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az

22 ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő mindenkori elérhetőségét a faliújságon kifüggeszti. Az ellátottjogi képviselő jogosult:  a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni,  a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni,  a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az intézmény vezetőjének kötelessége: 

   

az ellátott-jogi képviselő feladatainak intézményen belüli ellátásához olyan feltételeket biztosítani, amelyek az ellátottak tájékoztatását, egyéni problémáinak meghallgatását, a személyes beszélgetéseket lehetővé teszik, tájékoztatást adni az ellátott-jogi képviselő észrevételeiről, a hiányosságok felszámolásának érdekében megtett intézkedésekről, az ellátott-jogi képviselő tájékoztatása az általa kezdeményezett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni az ellátott-jogi képviselő nevének, elérhetőségének közzétételéről. A szolgáltató köteles együttműködni a képviselővel. Az intézet vezetője a képviselőtől érkező, panasz kivizsgálására irányuló megkeresésre 30 napon belül, ha a panasz kivizsgálásához, orvoslásához más szerv, hatóság megkeresése szükséges 60 napon belül érdemben válaszol. A szolgáltató működésével kapcsolatos észrevételre 15 napon belül kell választ adni. A szolgáltatást igénybe vevővel kapcsolatos dokumentáció megtekintésére, illetve a dokumentációról való másolat készítésére vonatkozó megkeresést, amennyiben a dokumentáció helyben rendelkezésre áll azonnal, egyéb esetben 5 munkanapon belül teljesíti. (1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet 5.§)

VII. Az együttélés szabályai Az együttélés szabályaival kapcsolatos jogok, kötelezettségek Az intézmény valamennyi lakójával szembeni elvárás, hogy az otthon által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt az általános jogi- és szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe.

VII./1. Az együttélés alapelvei A lakó a házirendben meghatározott jogait úgy gyakorolhatja, ha  azzal mások érdekeit nem sérti,  azzal nem veszélyezteti saját és társai, illetve az Intézmény dolgozóinak egészségét, testi

23



épségét, valamint mást nem akadályoz jogai gyakorlásában.

A házirend a fentiek érvényesülése érdekében tartalmaz korlátozásokat az egyes jogok gyakorlására vonatkozóan. Az Intézmény lakóinak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyes tiszteletre épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. Az Otthon lakóinak jogait az Intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. A lakók és az alkalmazottak kötelesek kiemelt figyelmet fordítani a személyi tulajdon védelmére.

VII./2. Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok Az Intézmény köteles tiszteletben tartani az ellátottak  személyiségi jogait,  szabad vallásgyakorláshoz való jogát, valamint  jogát  az élethez,  az emberi méltósághoz,  a testi épséghez,  a testi – lelki egészséghez. Az Intézmény köteles biztosítani a jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket. Az Intézmény vezetője, illetve az Intézmény dolgozói nem hozhatnak olyan döntéseket, intézkedéseket, amelyek sértik az ellátottak e házirendben meghatározott jogait. Az ellátottakat megilleti személyi adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem. Az intézményvezető az ellátottak ezen jogai érvényesülése érdekében fokozott figyelmet követel az ellátott  személyi adatainak kezelésével,  egészségügyi állapotával,  személyes körülményeivel,  jövedelmi viszonyaival kapcsolatban. Az Intézmény dolgozóinak kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy az ellátottak személyiségi jogai érvényesüljenek. Az Intézménynek az ellátottak személyes, valamint egészségügyi állapotára vonatkozó adatait úgy kell nyilvántartani, hogy azokról arra illetéktelen személyek ne szerezhessenek tudomást. Az adatok védelméről az Intézet adatvédelmi szabályzata rendelkezik részletesen. Az érintettek számára azonban meg kell adni a szükséges tájékoztatást. Az Intézmény – az ellátott önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében – nem kötelezheti az ellátottat arra, hogy éljen a jogszabályokban illetve a házirendben biztosított jogával. (Ennek érdekében nem kötelezheti arra, hogy részt vegyen az Intézmény rendezvényein, programjain.) Az ellátott családi élethez való joga védelmében tilos az ellátott családi életére, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés.

24 Az Intézmény köteles az ellátottat állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban részesíteni. Az ellátott joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás érdekében minden ellátott és dolgozó számára elhelyezésre kerülnek az Intézmény nyilvános dokumentumai:  a Szakmai Program,  Házirend,  Érdekképviseleti Fórum Szabályzata,  Élelmezési Bizottság Szabályzata,  Korlátozó Intézkedések Alkalmazásának Szabályzata,  Ellátottjogi Képviselő elérhetősége, fogadóideje, tevékenysége,  Intézményileg Támogatott Gyógyszerek Listája,  Dohányzás szabályai,  Az Intézet önköltsége. Az ellátott joga, hogy részt vegyen az Intézmény által szervezett programokon. Az ellátottak a személyes tulajdonukat képező tárgyakat, használati tárgyaikat általában szabadon – de a házirendben meghatározott korlátozásokkal – használhatják. A személyes tárgyakat az ellátottak csak úgy használhatják, hogy azok másokra veszélyt nem jelentsenek. A mindennapi használati tárgyakat az ellátottak korlátozás nélkül használhatják. Az ellátottak az érdekvédelmi jogukat az Érdekképviseleti Fórum működésének szabályai szerint gyakorolhatják, valamint az ellátottjogi képviselővel felvehetik a kapcsolatot. Az ellátottjogi képviselői fogadóórán panaszt tehetnek. A vélemény-nyilvánítási jog és annak gyakorlása Az Intézmény biztosítja az ellátottak számára az érdekvédelemhez, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Az ellátott a vélemény-nyilvánítási jogával úgy élhet, hogy azzal nem sértheti  az Intézmény alkalmazottainak, valamint  a többi ellátottnak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Az ellátott joga, hogy a fentiek alapján véleményt nyilvánítson  a gondozását végző ápoló munkájáról,  az Intézmény működéséről, valamint ezekkel kapcsolatban javaslatot tegyen.

VII./3. Az Intézmény eszközeinek, létesítményeinek használati rendje Az Intézmény biztosítja az ellátott részére azt, hogy igénybe vegye az Intézményben rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket. Az ellátottak az alábbi feltételekkel használhatják az Intézmény eszközeit, létesítményeit: 

Közösségi helyiség:

25 A közösségi helyiséget a lakók egész nap szabadon használhatják. A közösségi helyiségben az esti lepihenést követően a lakók csak úgy tartózkodhatnak, hogy azzal a többi lakó pihenését nem zavarják. A közösségi helyiség berendezéseit a lakók szabadon használhatják, de ügyelniük kell arra, hogy a műszaki berendezéseket szakszerűen kezeljék, a TV, videó, rádió működtetése az előírásoknak megfelelően történjen. 

Közös teakonyha: Az ellátottak a teakonyhákat előzetes egyeztetés alapján használják. Az ellátottak kötelessége, hogy a teakonyhát a használatot követően kulturáltan, tisztán hagyják ott. A közös teakonyhákban az ellátottak az Intézmény, valamint a saját konyhafelszerelésüket használhatják. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk az elektromos, illetve tűzveszélyes eszközök használatára.



Közös tisztálkodási helyiség: A helyiséget az ellátottak egész nap használhatják. A közös helyiségekben dohányozni TILOS! Dohányozni csak a kijelölt helyen lehet.



Közös hűtő: Az ellátottak használhatják az Intézmény közös hűtőszekrényét. A hűtőszekrényben külön tárolóedényben, egyedi azonosítással lehet elhelyezni ételt, italt. Saját hűtő- szekrény engedélyezett, takarítását az ellátott végzi, az étel tárolását a nővérek ellenőrzik. Amennyiben az ellátott egészségi állapota nem engedi meg, hogy tisztán tartsa hűtőszekrényét, úgy a takarító személyzet feladata.



Udvar: A lakók az udvart egész nap szabadon használhatják.



Könyvtár: A lakók a könyvtárat korlátozás nélkül használhatják munkaidőben a mentálhigiénés nővérek segítségével.

VII./4. A lakószobák használati rendje: Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. Az Otthon lakója más lakók által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat. Az intézmény emelt szintű ellátást biztosító részlegének lakószobáihoz kulcsok biztosítottak. Ezek használatát abban az esetben tanácsoljuk, ha az egy-, illetve kétágyas lakószobák lakói átmenetileg nem tartózkodnak szobájukban. Az említett szobák belülről kulccsal történő bezárását esetleges egészségi állapotukban bekövetkező problémák, illetve személyes biztonságuk érdekében nem ajánljuk. A lakószobákban dohányozni TILOS!

26

VII./5. Alkohol fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok Az intézményben az ellátottak kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztása nem tiltott. Az alkoholfogyasztás az Intézmény rendjének, a lakók nyugalmának érdekében korlátozható. Az Intézmény dolgozói számára az Intézmény területén, TILOS az alkoholfogyasztás.

VII./6. Tűz- és balesetvédelmi szabályok Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az Intézmény dolgozói (és ellátottjai) megismerjék a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Ennek során az Intézmény által megbízott személy megszervezi a rendszeres oktatást. Az új belépőkkel az intézményi jogviszony, illetve a munkaviszony kezdetekor meg kell ismertetni a vonatkozó szabályokat. Az egyes helyiségekben kifüggesztésre kerülnek az oda vonatkozó speciális tűz- és balesetvédelmi előírások. Az ellátottak és az Intézmény dolgozói, valamint az Intézményben tartózkodó további személyek számára dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. A dohányzásra kijelölt helyek táblával megjelölésre kerültek.

VII./7. Az ellátott kötelezettségei Az ellátott kötelessége, hogy:  betartsa a házirendben foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy többi lakótársa jogait ne sértse,  egészségügyi állapotához igazodva – közreműködjön saját lakókörnyezetének, lakószobájának, valamint az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, az egyes programok, foglalkozások előkészítésében, lezárásában közreműködjön,  az Intézményhez tartozó területek használati rendjét betartsa,  óvja saját és lakótársai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse az ápolói feladatokat ellátó személynek, ha magát, lakótársait, az Intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet, rosszullétet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült, rosszul van.  óvja az Intézmény létesítményeit, felszereléseit,  az Intézmény eszközeit, berendezéseit, közösségi helyiségeit rendeltetésszerűen használja.

VIII. Beköltözés rendje VIII./1. Az új lakó fogadása Az otthon új lakóját a részlegvezető nővér, a mentálhigiénés csoportvezető vagy a mentálhigiénés nővér és a beosztott ápolók fogadják. Gondoskodnak a lakó elhelyezéséről, a mentálhigiénés nővér bemutatja a többi lakónak s egyben segítséget nyújt az otthon és az otthon házirendjének megismertetéséhez.

27

VIII./2. A férőhely kijelölése Az ellátottak elhelyezése 1-2-3-4 ágyas szobákban történik az ellátott fizikai és pszichés állapotára, fogyatékosságának mértékére, esetleges baráti kapcsolataira figyelemmel. A szobák berendezési tárgyai alkalmazkodnak az ellátottak korához, egészségi állapotához, biztosítva ugyanakkor az otthonosságot és a kényelmes pihenés feltételeit. A férőhely (lakószoba) kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő szobacsere a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogainak figyelembevételével az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. A változtatás során törekedni kell arra, hogy a szakmai vélemény (a lakó egészségügyi állapotának figyelembevételével) találkozzon a lakó egyetértésével. A gondozás mint tevékenység a gondozási egységek kialakításával történik meg az intézetben, mely az ellátottak állapotának és gondozási szükségletének figyelembevételével valósul meg. Az egyéni gondozás a gondozási csoportokon keresztül valósul meg. A gondozási tevékenységen keresztül valósul meg a szolgáltatást igénybevevő személy részére nyújtott holisztikus segítség mely magában foglalja a fizikai, mentális és életvezetési támogatást, amely során a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő testi, szellemi funkcióinak helyreállítása, képességeinek, készségeinek javítása a cél.

VIII./3. A gondozottak használati tárgyairól Intézményünk lakói elhelyezési nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak magukkal személyes használati tárgyakat. A szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségű ruha behozatala felesleges és tárolása nem megoldható az intézetben. A lakó beköltözéskor behozhatja a napi életéhez nélkülözhetetlen használati tárgyait (pl.: óra, borotva stb.), szórakoztató elektronikai tárgyait (rádió, magnó, TV stb.), valamint személyes ruházatát (alsó, felsőruházat, cipő) egyéb használati tárgyait pl.: bútor (korlátozott mennyiségben), szőnyeg, falvédő, falikép, kisebb dísztárgyak az alábbi feltételek mellett:  Nem hozhat be olyan ágyneműt, felsőruházatot, melyet vegyileg nem lehet tisztítani.  Saját ruházat elhasználódása miatt az otthonnal szemben igényt nem támaszthat.  Saját tulajdonú műszaki cikkek javítása a lakó költsége. Az intézménybe szükség szerint behozható tárgyak: tolókocsi, járókeret, szoba WC, és egyéb gyógyászati segédeszköz, vagy ápolást-gondozást segítő eszköz. Nem hozhatók be az intézménybe olyan tárgyak, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére (pl.:lőfegyver, a szokásosnál nagyobb méretű kés, szúró fegyver, pirotechnikai eszközök). Amennyiben valaki tudomást szerez arról, hogy az intézet bármely lakója az intézményben veszélyeztető tárgyat tart magánál, azonnal köteles azt jelenteni az intézmény vezetőjének. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel.

28 Kérünk minden lakót, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat.

IX. Az intézmény napirendje IX./1. Felkelés ideje Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai keléssel társaik nyugalmát nem zavarják, és időben érkezhessenek a reggelizéshez. A korábban kelőknek úgy kell viselkedniük, közlekedniük, a lakószobát, illetve a közösségi helyiséget használniuk, hogy azzal a még pihenő lakókat ne zavarják. A javasolt felkelési időpontot követően a lakóknak szabadon, az elvárható toleranciával kell alkalmazkodniuk a még pihenő lakókhoz. A felkelés időpontját lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy a reggeliig a mosakodás, felöltözés beágyazás elvégezhető legyen. Az intézetben a javasolt felkelés időpontja 7.00-8.00- óráig.

IX./2. Étkezések Az otthon napi háromszori étkezést biztosít, melyből egy fő étkezés főtt étel, az ellátottak egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Orvos javaslatára a diétás (többszöri) étkeztetést is biztosítunk. Az egyes étkezések időpontjai: reggeli 8.00-9.00-ig ebéd 12.00-13.00-ig vacsora 17.00-18.00-ig Természetesen a kórházi vizsgálatokon, kezeléseken illetve az egyéb magánügyből adódóan távollevő lakóink részére az ételeket eltesszük és az otthonba történő visszatéréskor tálaljuk. Étkezni csak az ebédlőben lehet, lakószobában csak az az ellátott étkezhet, aki az ebédlőbe egészségi állapota miatt nem tud elmenni. A fekvő és lázas betegek részére gondoskodunk a rendszeres folyadék bevitelről.

IX./3. Gyógyszerosztás Étkezéseket követően, valamint az orvos előírása szerint történik.

IX./4. Ápolási tevékenységek végzése Az ápolási-gondozási feladatok végzése folyamatos, napi tevékenység. A masszázs és fizioterápiás kezelések orvosi javaslatra 8.00-16.00-ig történnek a beosztás szerint.

IX./5. Fürdés, tisztálkodás

29 Önellátó lakóink egyedül végzik. A részben segítségre szoruló lakóink a részlegeken kialakított fürdési rend szerint nővér segítségével. Az önellátásra képtelen lakók számára a napi tisztálkodás szintén a részlegen kialakított rend szerint történik.

IX./6. Napközbeni csendes pihenő 13.00-tól 15.00-ig.

IX./7. Lefekvés ideje Egyéni igény szerint. A korábban lefekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádió, televízió is egymás zavarása nélkül használhatják. Lámpát, olvasólámpát stb. használni 22 óra után a szobatársak közös megegyezése esetén lehet használni. Későbbi időpontban a társalgót lehet igénybe venni.

IX./8. Nappali tartózkodás Lakóink az intézmény területén belül bárhol szabadon tartózkodhatnak a Házirendben foglaltak szerint, nappali tartózkodásra elsősorban a közös helyiségeket ajánljuk.

IX./9. Foglalkoztatás Minden kedves lakónk számára a célszerű, hasznos és szórakoztató időtöltésre sokféle program áll rendelkezésre, amelyek elsősorban az egyes étkezések közötti délelőtti és délutáni időszakokban szerveznek.

IX./10. Az otthonból való eltávozás, visszatérés Valamennyi lakó – egészségi állapotának függvényében – az otthonból szabadon kijárhat. Az eltávozási szándékot és a visszaérkezés várható időpontját az otthon dolgozói köszönettel veszik, ha a szolgálatban levő nővérnek bejelentik. A távozás és a visszatérés idejét az eseménynaplóban rögzítik a szolgálatban lévő nővérek. A lakó eltávozása csak abban az esetben tagadható meg, ha kezelőorvosának szakvéleménye – a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapot miatt – az eltávozást nem javasolja. Az intézmény lakóinak nyugalma érdekében kérjük, hogy a lakók este 19.00 óra után már ne hagyják el az intézményt. Az idősek otthonában az eltávozást a „szabadságkérő lapon” kérhetik a lakók, amennyiben az eltávozás időtartama a 24 órát meghaladja. Amennyiben az intézmény lakója távolléte során a visszatérésben bármilyen módon gátolt, vagy távollétét bármilyen okból meg kívánja hosszabbítani, azt írásban, vagy indokolt esetben telekommunikációs eszközön kérjük szíveskedjen bejelenteni. A távollét engedélyezése: Intézményvezető, illetve a főnővér.

30 A távollét alatti gyógyszerellátás: Egy hetes időtartamon belül az intézmény az alapkörű gyógyszerellátást biztosítja a távolléten lévő lakónak. Az egy hetes időtartamot meghaladó távollét esetén a lakó maga, vagy a hozzátartozóin keresztül köteles gondoskodni a gyógyszerellátásról. Ehhez az intézmény a szükséges orvosi recepteket biztosítja.

IX./11. A látogatás rendje Az intézményben meghatározott látogatási idő nincs, szívesen látjuk lakóink hozzátartozóit vagy vendégeiket. A lakók bármikor fogadhatnak látogatókat, azonban kérjük a következők figyelembevételét:  A többi lakó nyugalma érdekében a látogatás ideje 9.00 – 19.00 óra közötti időszakra essen.  A csenden pihenő ideje (általában 13.00 – 15.00 óra) alatt a pihenni vágyók nyugalmának biztosítása érdekében lehetőleg a lakószobán kívül fogadják a lakók a látogatókat.  20.00 óra után az otthonban látogató a személyzet engedélyével tartózkodhat.  Az orvosi vizit idején, étkezési idő alatt a látogatók részére a társalgó helyiségek biztosítanak várakozási lehetőséget.  Az orvos javaslatára (pl: járvány esetén) a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. Kérjük, hogy a látogatók az intézmény területén ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. Az intézmény dolgozója a látogatás tényét feljegyzi az eseménynaplóban. Látogatási időn kívül látogató csak az intézményvezető előzetes engedélyével, illetve nagyon indokolt esetben fogadható. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. A látogatókat intézményünk lakói szobájukban vagy a társalgókban fogadhatják. A lakószobában a hozzátartozók akkor tartózkodhatnak illetve a lakó abban az esetben fogadhatja ott a látogatóit, ha a szobatársak beleegyeznek. Éjszaka az épületben idegen nem tartózkodhat, az intézményben dolgozó ápoló joga és kötelessége, hogy a vendégeket felkérje a távozásra. Az intézményvezető a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben a következő intézkedést teheti:  felhívja az érintettet a távozásra,  meghatározott időtartamra eltilthatja az Intézménybe való belépéstől. Az Intézmény látogatási rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy az, aki a másodszori tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére sem tartja be a látogatási időt, illetve, aki viselkedésével(hangoskodásával stb.) zavarja a többi látogató, a lakók nyugalmát, napirendjét. A látogatók a látogatási időn kívül is – előre meghirdetett alkalmakkor – kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. Ilyen alkalmak jellemzően a következők:  Intézmény rendezvényein, valamint  az Intézmény működésével kapcsolatos fórumok stb.

31 Igény és előzetes bejelentés esetén a látogatók részére az Intézmény térítés ellenében ebédet biztosít.

IX./12. Kapcsolattartás telefonnal A lakó az Intézmény vezetékes telefonjának igénybevételével, a mindenkori postai díjszabás szerint telefonálhat. A lakóknak lehetőségük van arra, hogy mobiltelefonjuk segítségével kapcsolatot tartsanak az Intézményen belül és kívül. A mobiltelefonon történő beszélgetéskor ügyelni kell a készülék kulturált, mások zavarása nélküli használatára.

IX./13. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre. Ezzel a figyelmeztetéssel a lakók a kijelölt helyeken dohányozhatnak. Minden dohányzó lakó köteles figyelmemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására.

IX./14. Szeszes ital fogyasztás Szeszes ital normális, kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az otthon rendjét, a többi lakó nyugalmát. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az intézmény vezetése és az Érdekképviseleti Fórum kezdeményezheti a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében a lakó áthelyezését, intézményi jogviszonyának megszüntetését.

X. Az otthon által nyújtott szolgálatatások X./1. Étkezés Az intézet az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak figyelembevételével, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja (1/2000 SzCsM rendelet 45.§). Az otthon napi háromszori étkezést biztosít, melyből egy fő étkezés főtt étel, minden másnap a vacsora szintén meleg, az ellátottak egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Az étel vásárlásakor és az étlap összeállításakor az intézményvezető az idős ember tápanyagszükségleteit, különleges igényeit figyelembe veszi, ügyel a változatosságra. (Az intézmény főzőkonyhával nem rendelkezik, az ételt más főzőkonyháról biztosítjuk, de az étlap összeállításában együttműködünk.) A kétheti étrend összeállítása során figyelembe vesszük a lakók eltérő életkorát, egészségi állapotát és egyéni igényeit is. Az étrend összeállítása a szolgáltató feladata együttműködve az

32 intézetvezetővel, az élelmezési bizottsággal és az intézetvezető ápolóval. Az étrendet az intézet vezető hagyja jóvá. Orvosi javaslatra a lakóinknak biztosítunk diétás étkeztetést. Az intézmény alkalmazottai munkaidejükben a lakókkal azonos mennyiségű és minőségű ételt fogyaszthatják. Lakóink számára lehetőséget biztosítunk egyszerűbb ételféleségek elkészítésére, erre a célra az intézmény emeletein teakonyhában van lehetőségük. Az étlapok tervezésénél figyelembe vesszük a lakók javaslatait, észrevételeit, igényeit. A lakók élelmezéssel kapcsolatos elégedettségének ismerete fontos szempont a minőségi szolgáltatásnyújtás e szegmensének megítélésében, ennek érdekében az elégedettségi vizsgálat során az élelmezésre is kitérünk. Az esetlegesen felmerülő negatív észrevételekre javító szándékú intézkedésekkel próbál az intézet vezetősége reagálni. Az étlap összeállításában segítséget nyújt az élelmezési bizottság. Részletes tevékenységét az Élelmezési bizottság Szabályzata tartalmazza. Étkezések időpontjai: Reggeli időpontja: Ebéd időpontja: Vacsora időpontja:

8.00 órától – 9.00 óráig. 12.00 órától – 13.00 óráig 17.00.órától – 18.00 óráig.

Mind a lakóktól, mind az otthon dolgozóitól elvárható, hogy ezen időpontokat lehetőség szerint betartsák. Előzetes megbeszélés szerint esetenként a távollévők részére az ételeket, az otthon hűtőszekrényében tárolja és utólag megmelegítve kiszolgálja a lakó részére. Orvosi javaslatra az otthon dolgozói az ételt a lakószobában szolgálják fel. Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja az orvos javaslatára a lakó részére az otthon diétás, vagy naponta többszöri étkezést is lehetővé tesz. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az intézetvezetővel vagy az élelmezési bizottsággal vagy közvetlenül az élelmezést biztosítóval lehet megbeszélni. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételről feljegyzés készül, melyet tájékoztatásul megküld az Érdekképviseleleti Fórumnak, az intézmény vezetőjének, és az élelmezést biztosítónak az élelmezési bizottság. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. A teakonyha használata a lakók rendelkezésére áll. A teakonyha ételmelegítésre, egytálétel, vagy tea stb. elkészítésére alkalmas. A teakonyha használat után a megfelelő takarítás elvégzése után hagyható ott. A takarítás a lakó feladata. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára és az ételek eltarthatóságára. A látogatótól kapott, romlandó élelmiszert a saját szobai hűtőben vagy az apartmanban, vagy a teakonyhában levő hűtőszekrényben(névvel, dátummal ellátva) lehet elhelyezni. A szobákban tárolt egyéb élelmiszerek fogyaszthatóságát indokolt esetben az intézmény dolgozói heti rendszerességgel ellenőrzik(közegészségügyi okból).

X./2. Ruházat, textília A ruházat és a ruházattal, textíliával való ellátás

33

Intézményünk a lakók részére szükséges intézményi textíliát (ágynemű, terítők, függönyök, törülközők stb.) biztosítja. Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű és az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük. Az intézményi ellátottak kulturált öltözködését az intézményi ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók kötelesek segíteni. A lakók általában a saját ruházatukat használják. Mind a lakók, mind az otthon dolgozói számára biztosítani kell, s így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljenek. Beköltözéskor a lakók valamennyi ruháját jelzéssel kell ellátni. A jelzések elkészítésében az otthon dolgozói segítséget nyújtanak. Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az otthon biztosít a lakó részére hálóruhát, szükség szerint évszaknak megfelelően felsőruházatot, illetve lehetőség szerint lábbelit. A részlegvezető nővér feladata, hogy jelezze a gondnok felé, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségi ruházattal. A gondnok a raktárkészletből biztosít, a lakó számára megfelelő ruházatot. A személyes használatra kiadott ruházatról nyilvántartás készül. Az otthon által személyes használatra átadott ruházat az intézmény tulajdona. A lakó nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére. Az intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként  három váltás ágyneműt,  a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, szükség szerint biztosítja (1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet 48.§49 §). A saját és az intézmény által kiadott ruhát és fehérneműt a mosás, illetve az esetleges javítás után mindig ugyanaz a személy kapja vissza használatra. Ezt a név kezdőbetűinek megjelölésével biztosítjuk a ruhákon. A szennyes ruha összegyűjtése, a tiszta ruha tulajdonosnak történő visszajuttatása a részlegen dolgozók feladata. A mosás rendszere szabályozott módon, a mosási rend alapján történik. Intézményünk mosodai technológiája vegytisztításra nem alkalmas, ezért javasoljuk lakóink részére az értékesebb felsőruházat (pl. kosztümök, kabátok, öltönyök stb.) vegyi úton történő tisztíttatását az erre specializálódott szolgáltatónál. Az otthon által elvégzett mosás a teljes körű ellátás részét képezi, ezért lakóinknak külön fizetni nem kell. Idegen szolgáltatónál végeztetett mosás, vegytisztítás költségeit lakóink fizetik a szolgáltatónak, azonban a lebonyolításban kérésre segítséget nyújtunk. Az otthon biztosítja:  mindennemű intézményi textília tisztítását, javítását, cseréjét,  saját textília, pipere mosását,  a textíliák mosatását szükség szerint, de legalább hetente-kéthetente,  a fekvőbeteg részlegen lakók textíliáinak szükség szerinti cseréjét és tisztíttatását,  az inkontinens betegeknek szükséges ápolási eszközök beszerzését,  a szennyes és javításra szoruló ruhaneműt minden nap 6-8 óra között a szolgálatban lévő nővér gyűjti be. A tiszta ruha visszaadása minden nap délután,  a mosásra leadott ruhákat, textíliákat hímzett névvel vagy vegytintával megjelölve kell ellátni.

34

X./3. A személyi higiéné és a környezet higiénéje A személyi és környezeti tisztaság megőrzésére, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az otthon lakóinak személyi higiénéjéért a szakdolgozók a felelősek. Az ápoló és gondozó személyzet köteles a tisztálkodáshoz az arra rászoruló részére segítséget nyújtani. A rendszeres napi tisztálkodásra minden ellátott részére a lehetőségek adottak (fürdőszoba, mosdó). Az otthon biztosítja gondozottai számára a hajvágást, hajmosást, körömápolást, és szükség szerint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat:  szappan,  sampon szükség szerint,  WC papír. Az Intézmény alkalmazottai végzik a következő takarítási, tisztán tartási feladatokat:  emelt szintű lakrészek takarítása heti alkalommal, ill. szükség szerint  lakószobák takarítása szükség szerint, naponta  szeméttároló edények ürítése naponta,  közös helyiségek takarítása naponta,  a tisztálkodási helyiségek takarítása naponta két alkalommal: a reggeli és az esti tisztálkodás után.

X./4. Térítésmentes szolgáltatások köre     

férfiak részére hetenként két alkalommal borotválás, minden lakó részére hajvágás, havonta egy alkalommal, pedikűr, manikűr a nővérek által ellátható esetekben fürdetéskor, a nehezen kezelhető esetekben pedikűrös igényelhető térítés ellenében, ügyes -bajos dolgok intézésében segítségnyújtás, bevásárlás fekvő, illetve cselekvőképtelen lakóink részére.

X./5. Az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások térítés ellenében A lakók kényelme érdekében az otthon igyekszik az alapfeladatot meghaladó szolgáltatásokat is biztosítani.  Fodrász igény szerint: a szolgáltató által meghatározott áron közvetlenül a lakó fizeti munka elvégzése után.  Alapellátáson felüli fodrászati ellátás hetente, a fodrász által meghatározott áron a szolgáltatónak közvetlenül a munka elvégzése után kell megfizetni.  Pedikűr, manikűr térítési díját a szolgáltatónak közvetlenül a munka elvégzése után kell megfizetni.  Egyéni telefon külön térítés ellenében szereltethető fel.  Hűtőszekrény használata korlátozott számban (szobánként egy).  Intézményi telefon magán beszélgetésre való használata (mindenkori percdíj elszámolása).  Kirándulások térítési díja a szolgáltatónak fizetendő.

35

X./6. Egészségügyi ellátás Az otthon gondoskodik a lakók egészségügyi ellátásáról. Az intézeti orvos valamennyi lakó egészségi állapotát figyelemmel kíséri. Az otthon a lakók pszichiátriai ellátását is biztosítja. A pszichiáter szakorvos havonta egy alkalommal rendel az Intézetben. Az intézmény biztosítja az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § alapján a gyógyszereket. A rendeletben nem szereplő, alaplistába nem tartozó, gyógyszerek és gyógyászati segédanyagok (gyógynövénykészítmények), beszerzése és térítése a lakó költségén történik. Az állapotjavuláshoz szükséges test távoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladta, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdonát képezi. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli, kivéve ha erre nem képes. Az intézeti orvos szükség szerint megírja a szakorvosi kórházi beutalókat. Az ápoló személyzet, illetve a mentálhigiénés nővérek szükség esetén bekísérik a gondozottakat vizsgálatokra. Az otthon gondoskodik az évenkénti szűrővizsgálatok elvégeztetéséről. Lakóink általános orvosi ellátásáról az idősek otthona háziorvosa gondoskodik heti három alkalommal rendelési időben és szükség esetén. Háziorvos rendelési ideje: hétfő: 9.00-11.00-ig szerda: 9.00-11.00-ig péntek: 13.00-15.00-ig Intézményünk havi rendszerességgel pszichiáter szakorvost foglalkoztat. Rendelési ideje minden hónap harmadik hetében. A vezető ápoló a napi megbetegedéseket, az orvosi vizsgálatra jelentkezőket feljegyzi és erről az intézmény orvosát tájékoztatja. A betegeket az orvos az orvosi szobában vizsgálja meg és látja el őket. A nehezen mozgó lakókat az orvos előzetes igényjelzés alapján lakrészükben/szobájukban keresi fel, és ott vizsgálja meg. Az egészségügyi szolgálat ügyeletes orvosa biztosítja az ügyeleti ellátást (munkaidő után, szabadés munkaszüneti napon). Értesítésükről a felelős nővér (szakképzett gondozók-ápolók) gondoskodnak. Amennyiben az intézmény orvosa az otthon lakóját szakrendelésre vagy kórházba irányítja, úgy a betegszállításra vonatkozó jogszabályok alapján a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. betegszállító járműveit vesszük igénybe. Sürgős esetben lakóinkat az OMSZ szállítja kórházba. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket az intézmény vezetője felügyeli. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 62. §.):  elkülönítéséről,  végtisztességre való felkészítésről,(szakképzett hospice nővér segítségével)  a hozzátartozók (törvényes képviselő) valamint a Szt. 20.§-a szerinti nyilvántartásban szereplő hozzátartozó értesítéséről,  ingóságainak számbavételéről, valamint örököseinek történő átadásáról, a hagyatékba adásról a hagyatéki eljárásról szóló jogszabályok előírása szerint,  az elhunyt ingóságairól a halált követően 24 órán belül a műszakot vezető dolgozó vagy részlegvezető leltárt vesz fel. A leltár felvétele két tanú jelenlétében történik. A leltárt a két

36 tanú aláírja,  A közeli hozzátartozó értesítéséről az Intézet 24 órán belül gondoskodik. (Kérésre a halált követően azonnal.)  Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak.  Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetésről rendelkezett az intézmény felé és takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizettet takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Az intézmény eljár az elhunyt ügyében a temetést illetően abban az esetben, ha nincs az elhunytnak temetésre köteles hozzátartozója (köztemetés formájában). Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedést követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti illetve felhasználhatja (Ptk. 126-127.§).

X./7. Mentálhigiénés ellátás, lelki gondozás, foglalkoztatás Az otthon gondoskodik az ellátást igénybe vevő személyek mentálhigiénés ellátásáról, melynek keretében biztosítjuk 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 54.§ alapján:  a személyre szabott bánásmódot  a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést  a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit  az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit  a gondozási tervek megvalósítását, a mindennapi életvitelhez szükséges szociális készség fejlesztését  a hitélet gyakorlásának feltételeit  segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Az otthon lakói egyénre szabott bánásmódban részesülnek, lehetőség van arra, hogy egyéni és csoportos formában segítő beszélgetéseken vegyenek részt. Ehhez a mentálhigiénés csoport tagjai nyújtanak segítséget. Az otthon lehetőséget biztosít arra, hogy az idősek felekezeti hovatartozásuknak megfelelően helyben istentiszteleten vegyenek részt. Foglalkoztatás: Az otthon lakói részére, idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a mentálhigiénés csoport nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, valamint a csoport segédkezik a lakó és családja, és a lakók egymás közötti társas kapcsolatinak elősegítését. A programokon való részvétel önkéntes. Hódolhatnak gondozottjaink hobbijuknak, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások stb. szervezésében is részt vehetnek. A nyaralás, kirándulás, színház és múzeum látogatás, az egyéb csoportos rendezvények során felmerült költségek a lakót terhelik. Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni az ellátottak testi-lelki aktivitása fenntartásának megőrzése érdekében. Az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével a gondozás során valósítjuk meg színes programjainkat, melyek körébe az alábbi tevékenységek tartoznak.

37 Az aktivitást segítő fizikai tevékenység keretében sétákat teszünk az intézményt körülvevő zöldövezetben. Ide a kerekesszékhez kötött ellátottainkat is elvisszük. Rendszeresen szervezünk közös tornákat, melyben való részvétel önkéntes, de ellátottainkat széles körben igyekszünk bevonni. A fekvőbetegek aktivitását segítjük az ágyban történő tornáztatással, az udvaron történő levegőztetéssel. Az otthon ellátottainak életét változatossá és színessé teszik a szórakoztató és kulturális tevékenységek. Ehhez különféle társasjátékok, sakk, dominó, kártya, kisebb sporteszközök, televíziók állnak rendelkezésre. A kertben, szalonnasütéseket, labdázást, kerti partikat és egyéb szabadidős programokat szervezünk. Ellátottaink részt vehetnek bibliaórán, kiscsoportos foglalkozásokon, klubfoglalkozáson, közös beszélgetéseken. Minden ellátott részére hozzáférhető az intézményi könyvtár. Az ellátottainknak felolvasásokat, közös zenehallgatást szervezünk, melynek élményébe bevonjuk a gyengén látó ellátottainkat is. Kiállításokat szervezünk, ahol a lakóink által készített alkotásokat bárki megtekintheti. Lakóink életében központi helyet foglal el a szórakoztató jellegű időtöltés. A jókedv, a közösségformálás, a pozitív életérzés fontos cél a közös tevékenységeink során. Formái: w játékos vetélkedők, ki-mit-tud?, w társas-és kártyajátékok, w farsangi mulatság, jelmezes felvonulás.  vetélkedők,  TV, DVD. Az egyén kreativitásának kibontakoztatása érdekében a mentálhigiénés csoport a következő foglalkoztatásokat szervezi, melyeken a részvétel önkéntes:  rajzolás,  színezés,  képességfejlesztő feladatok,  festés,  ajándéktárgyak készítése,  gipszkiöntés,  kézimunkázás,  hímzés.

XI. Együttélési és magatartási szabályok Minden lakónak joga van eddigi megszokott életvitelét folytatni, amennyiben ez a lakótársai nyugalmát nem zavarja. Az együttélés szabályai az Idősek Otthonában:  türelem, megértés, tapintat,  egymás segítése (dolgozó-dolgozó, lakó-lakó, és lakók és dolgozók között),  kölcsönös megbecsülés, tiszteletadás, egymás iránti szeretet,

38   

egymás értékeinek megbecsülése, egymás holmijainak el nem tulajdonítása, hangoskodás, veszekedés, lakótársak zaklatásának elkerülése.

Az otthon dolgozói a lakókkal tiszteletteljes, udvarias magatartást kell tanúsítsanak. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a lakóktól, vagy hozzátartozóiktól munkájukért sem természetbeli, sem pénzbeli ellenszolgáltatást nem fogadhatnak el, a lakókkal adás-vételi, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést nem köthetnek a gondozás időtartama alatt, illetőleg annak megszűnésétől számított egy éven belül. Az otthon dolgozója a lakóktól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet nem köthetnek egymással. A lakók és a dolgozók együttesen arra törekszenek, hogy az otthon légköre kellemes, barátságos legyen. Ennek megteremtéséhez a lakók is segítséget nyújtanak azzal, hogy egymással és a dolgozókkal tisztelettel bánnak, udvariasságot és megértést tanúsítanak. Az otthon lakói kéréseikkel, problémáikkal elsősorban az őket közvetlenül ellátó ápolónőkhöz, gondozónőkhöz fordulhatnak, de megkereshetik az otthon bármelyik vezetőjét is. Az otthon valamennyi gondozója köteles a hozzáforduló lakónak segítséget nyújtani, részére a szükséges tájékoztatást megadni, őt ahhoz a dolgozóhoz irányítani, akitől problémája megoldásához érdemi segítséget kaphat. Az otthon tulajdonában lévő tárgyakat, berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően használhatják, azokat elidegeníteni, megrongálni nem szabad. A lakók a szándékosan okozott kárt kötelesek megtéríteni.

XII. KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS Korlátozó intézkedést az Intézet az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet alapján alkalmazza. Részletes szabályozását az Intézet a „Korlátozó Intézkedések alkalmazásának szabályai” című szabályzata tartalmazza. A korlátozó intézkedés veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó kényszerintézkedés. A korlátozás olyan esetekben alkalmazható, amikor az ellátott állapotából kifolyólag képtelen kontrollálni a viselkedését, nem képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem ura cselekedeteinek, saját maga helyzetét és egészségi állapotát tévesen ítéli meg. Veszélyeztető magatartásról akkor beszélünk: amikor az ellátott – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelés nem indokolt. Kompetenciák, kötelezettségek: 



A veszélyeztető állapot felmérése az orvos feladata, az intézményvezető, főnővér, a szakápoló, gondozó folyamatos jelzése által. A korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását az ellátott orvosa írásban rendeli el, megjelölve annak indítékát, módját, alkalmazásának időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában: ha az ápoló (legmagasabb szakképesítéssel bíró ápoló) rendeli el a korlátozást, haladéktalanul értesíteni kell az ellátott kezelőorvosát, aki a

39 korlátozó intézkedést két órán belül jóváhagyja. A kezelőorvosnak utólag ezt írásban jóvá kell hagynia, és ezt utólag 16-24 órán belül dokumentálnia kell. A korlátozó intézkedés elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatni kell az intézet vezetőjét és vezető ápolóját. Korlátozás lehetséges eszközei: 





 

Pszichikai korlátozás: a beteg pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. Fizikai korlátozás: a beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így különösen az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés. Kémiai vagy biológiai korlátozás: a veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Egyéb korlátozó intézkedés: az előzőekben felsorolt fizikai, kémiai vagy biológiai eszközök komplex alkalmazása. Kórházi elhelyezés kérése, biztosítása.

Alapelv: Személyes szabadságában bármely módon csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású személy korlátozható. Az emberi méltósághoz való jog azonban ezekben az esetekben sem korlátozható. A kényszerintézkedések a személyi szabadságot és az egyén méltóságát nagymértékben csorbítják, ezért azokat csak a legszükségesebb esetekben, a legrövidebb ideig lehet alkalmazni. A korlátozás csak addig tartható, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Az ellátott korlátozása nem lehet büntető jellegű! Tájékoztatási kötelezettség:   

Az első előgondozás alkalmával az intézményi elhelyezésre várakozót szóban tájékoztatja az előgondozást végző személy a korlátozó intézkedés szabályairól. A korlátozó intézkedés folyamatszabályozása az ellátottak, hozzátartozók számára jól látható és elérhető kifüggesztésre kerül. Az intézetvezető feladata, hogy az ellátottjogi képviselőt tájékoztassa a korlát ozó intézkedés alkalmazásáról 48 órán belül, a törvényes képviselőt 3 napon belül.

A korlátozó intézkedés eljárásával szemben az ellátott, vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény vezetője, az intézmény orvosa, a fenntartó és az ellátottjogi képviselő felé, vagy fordulhat jogsegélyszolgálatokhoz, érdekképviseleti szervekhez és a bírósághoz.

XIII. Érték- és vagyonmegőrzés szabályai Az érték-és vagyonmegőrzés az intézmény pénz és letétkezelési szabályzata szerint történik. Az

40 otthon kijelölt dolgozójának (pénztáros) a feladata, hogy a pénz- és letétkezelési szabályzatot a gondozottal az intézménybe kerüléskor megismertesse. Az intézmény a lakók megőrzésre átadott pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli. A lakóknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. Az otthon kizárólag a letétben leadott értéktárgyakért és pénzért vállal felelősséget. A letétben elhelyezett értéktárgyakról elismervény készül, az elismervényen tételesen fel kell sorolni az átadott értékeket, vagyontárgyakat. Az elismervény két tanúval alá kell íratni, az elismervény egy példányát a gondozottnak át kell adni. A letétbe adott készpénzt, az otthon névre szóló takarékbetétkönyvben helyezi el, melynek megőrzéséről gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséről a készpénz átvételét követően négy munkanapon belül gondoskodik a pénztáros. (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 61. §) A letétbe elhelyezett értéktárgyakról az otthon nyilvántartást vezet. Az intézménybe behozott értékesebb felszerelési tárgyakról az intézet leltárt készít, a tulajdonos nevének feltüntetésével (személyi leltár, vagy idegen eszköz leltára). Kisebb értéktárgyak, ékszerek átvétele- szükség esetén hivatalos értékbecsléssel, tételes leírással kerül letétbe átvételre. Az értékbecslés költségei az átadót terhelik. A megőrzésre átadott értéktárgyakat előzetes bejelentés alapján, hivatalos pénztári nyitvatartási időben lehet átvenni Mind a befizetést, mind a kifizetést a lakónak alá kell írnia. Ha a lakó nem tudja a nevét aláírni, a be-, illetőleg a kifizetés két intézményi dolgozó jelenlétében történhet, akik aláírásukkal igazolják azt. A lakó elhalálozása esetén az intézmény a lakó nevén nyilvántartott letétet a hagyatéki eljárás szabályai szerint bejelenti a Polgármesteri Hivatalnak.

XIV. A lakó pénzének kezelése A lakónak, (ill. gondnokának) írásban nyilatkozni kell pénze, értéke kezeléséről (letét). Ha a lakó saját maga kezeli a pénzét, biztosítani kell azt, hogy részére érkezett küldeményt egy összegben vehesse fel (a lakó kérése esetén két tanú jelenlétében). A tanúk aláírásukkal igazolják a postai küldemény, pénz, értékcikk, csomag átadásának megtörténtét. Ha a lakó nem igényli pénze egy összegben történő felvételét, úgy annak részenkénti (pénztári nyitva tartás alatti) felvételét, egy az otthon pénz- és letétkezelési szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell hitelt érdemlően dokumentálni. A lakó vagy törvényes képviselője a lakó készpénzének kezelésére megbízást adhat. Az átvett készpénzről elismervényt kell adni. Az átvett készpénz 3000 Ft-ot meghaladó részét pénzintézetben kell elhelyezni névre szóló betétkönyvben. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított négy munkanapon belül kell gondoskodni. Ha a lakó betegsége miatt tartósan ágyhoz kötött, s ezért pénze önálló kezelésére képtelen, -melynek tényét az orvos állapítja meg – akkor a szükségletei kielégítését szolgáló vásárlásokat, beszerzéseket az otthon mentálhigiénés nővérei látják el. A mentálhigiénés munkatársak a lakó illetve hozzátartozó írásos megbízása alapján kezelik a lakó

41 zsebpénzét. A zsebpénzek kezelői, a kezelésre leadott pénzekről szigorú számadásként kezelt, hitelesített zsebpénznyilvántartó füzetet vezetnek részlegenkénti megbontásban. A zsebpénznyilvántartó füzetben lakónként egyedileg nyilvántartják az ott elhelyezett készpénzt. A zsebpénz befizetését a lakó illetve hozzátartozója aláírásával igazolja. A lakó személyes szükségleteit kielégítő vásárlások alkalmával (pl.:nápolyi, üdítő, gyümölcs stb.) kivezetik a mentálhigiénés munkatársak a felhasznált összeget a blokk, számla alapján. A vásárolt árú átvételét a lakó a blokkon, számlán aláírásával igazolja két tanú jelenlétében. A blokkot, számlát megőrizzük és a lakó zsebpénznyilvántartásának részét képezi. A mentálhigiénés munkatársak a kezelt zsebpénzt illetően teljes anyagi felelősséggel tartoznak. A pénztáros és a gazdasági vezető évente két alkalommal ellenőrzi a lakók zsebpénzkezelését, melyről jegyzőkönyv készül.

XV. Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményben fizetendő személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátás térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Az intézményi térítési díjat a Szt. 94/B. és 94/D. §-a szerinti megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója állapítja meg, tíz forintra kerekítve konkrét összegben. A térítési díjat az a törvényben meghatározottak szerint: ➢ az ellátást igénybe vevő jogosult, ➢ a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, ➢ a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, ➢ a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, ➢ a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. A térítési díjat az intézmény évente annyival emelheti, amennyivel az önköltségek emelkednek. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátásban részesülő havi jövedelmének 80%-át. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

42 Az intézmény minden lakója részére a rendeletben előírt költőpénzt biztosítja. A személyi térítési díj megállapítható az ellátásban részesülő jelentős készpénz, vagy ingatlanvagyona, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy, hozzátartozó jövedelmének a terhére. Az ingatlanvagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálog jog bejegyzéssel történik. A személyi térítési díjat havonta utólag kell fizetni, azaz a tárgyhót követő hónap l0. napjáig. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére (29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 31.§). Az előforduló térítési díj-hátralék behajtása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, illetve az adózás rendjéről szóló törvény alapján történik. Az ellátott hozzátartozója által fizetendő térítési díj csökkentésére, illetve elengedésére egyedi mérlegelés alapján akkor kerülhet sor, ha a fizetési kötelezettség a hozzátartozó megélhetését veszélyezteti. Az ellátásban részesülő személy a két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. Az ellátásban részesülő két hónapot meghaladó távolléte idejére az egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított térítési díj 40%-át, egyéb esetben a térítési díj 60%-át fizeti (29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 28.§). Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. (Szt.117/B. §) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének esetei a házirendben és a megállapodásban vannak meghatározva.(29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 2.§.-2/A.§.) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve kell meghatározni. Bentlakásos intézményi ellátás esetén a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.(29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 3 § A mindenkori intézeti térítési díj összege az Intézetben jól látható helyen kifüggesztésre kerül. Az intézményben lehetőség van, korlátozott számban (14 fő) emelt szintű elhelyezés igénybevételére is. Az emelt szintű elhelyezés magába foglal egy ágyas szobát hozzátartozó fürdőszobával, WC-vel, mosdóval, mini konyhával felszerelve. E szolgáltatás igénybevételekor egyszeri hozzájárulást kell fizetni (1993. III. tv. 117/B.§ 1-3.sz.), melynek összegét a fenntartó határozza meg. A befizetés és a visszafizetés rendjét és módját az 1993. évi III. tv.117.§1-3.szakasza szabályozza. A befizetett összeg 10%-át elkülönülten, külön számlán kell vezetni. Ha a gondozás 5 éven belül halál eset kivételével megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak

43 fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetés összegének megállapításánál a kiinduló időpont az emelt szintű férőhely elfoglalásának időpontja.

XVI. Kártérítés A lakó köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megóvni, megőrizni. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a tönkretett berendezési tárgy amortizációval csökkentett értékével azonos. Kártérítésre kötelezhető a lakó abban az esetben is, ha az intézmény tulajdonát képező, névre szóló – leltári nyilvántartásban szereplő – ruhaneműt és tárgyakat gondatlanságból elveszíti, illetve értékesíti.

XVII. A lakók érdekvédelme Az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére az intézmény keretén belül az Érdek képviseleti Fórum, és az ellátottjogi képviselő áll rendelkezésre. A Fórum tagjainak névsora és elérhetősége az otthon egyes részlegeiben jól látható helyen a faliújságon kerül kifüggesztésre. Az Érdekképviseleti Fórum üléseire az ellátottjogi képviselőt is meghívja. Panasszal fordulhat a lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az érdek-képviseleti Fórumhoz ha:  intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri,  az intézmény dolgozói megszegik a szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket,  az ellátás körülményeit érintő kifogás van,  a lakók személyiségi jogainak sérülése esetén. Az Érdekképviseleleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. Az Érdekképviseleleti Fórum működése: Az Érdekképviseleleti Fórum tagjai:  3 fő lakó  3 fő hozzátartozói  3 fő az otthon dolgozóinak képviselője  1 fő fenntartó képviselője.

44 Az Érdekképviseleleti Fórumban nem kerülhetnek kisebbségbe az intézményben ellátottak, illetve hozzátartozóik képviselői. Az Érdekképviseleleti Fórum tagjait lakó- hozzátartozói munkaértekezleten választják meg, egyszerű szavazati többséggel. A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül választják meg a fórum elnökét. Az elnöki tisztet csak lakó vagy hozzátartozók képviselője töltheti be. Az Érdekképviseleleti Fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Azonos szavazat esetén az elnök dönt. Határozatképes az Érdekképviseleleti Fórum, akkor ha a tagok 2/3-a jelen van, s biztosított a lakók, illetve hozzátartozók legalább 50%-os jelenléte. Az Érdekképviseleleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, (a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatot és megállapításokat és végül a jelenlévők és a jegyzőkönyvvezető aláírását), melynek egy-egy példányát az érintettnek, a tagoknak és az intézmény vezetőjének, illetve fenntartónak meg kell küldeni. Az Érdekképviseleleti Fórum tagjait négy évre választják, első ülésén az elnököt és elnökhelyettest választ, ügyrendjét saját maga határozza meg. Üléseit évente kétszer, illetve szükség szerint tartja. Az Érdekképviseleti Fórum feladata (1993. III. törvény 99. § (4)): 



 

előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait- ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntáró felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

Az Érdekképviseleleti Fórum elnökének feladata:  a napirend összeállítása és a tagok részére történő kiadása,  az Érdekképviseleleti Fórum ülésének levezetése,  gondoskodik az Érdekképviseleleti Fórum üléseiről, jegyzőkönyv készítéséről.,  az Érdekképviseleleti Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján,  a tagok munkájának segítése. A tagok feladata:   

az Érdekképviseleleti Fórum ülésein való aktív részvétel, a lakók panaszainak összegyűjtése és szükség szerinti előadása, az érdekképviseleti fórum névtelen bejelentésekkel, panaszokkal nem foglalkozik.

Érdekképviseleleti Fórum tagság megszűnik:  az intézményi jogviszony megszűnésével,  lemondással,  visszahívással,

45 elhalálozással,  annak a hozzátartozónak a halálával, vagy intézményi jogviszonya, megszűnésével, akire tekintettel az illető tag az Érdekképviseleleti Fórum tagja lehetett. Az Érdekképviseleleti Fórum tagjai lemondását írásban továbbíthatja az Érdekképviseleleti Fórum elnökének. A tag visszahívása a megválasztásra vonatkozó eljárás szabályai szerint, indoklással, egyszerű szavazati többséggel történik. A Fórum megbízása négy évre szól. A kivált tagok helyett 60 napon belül kell új tagot választani vagy kijelölni. 

XVII./1. Lakógyűlés A lakógyűlés olyan fórum, melyen joga van az intézet valamennyi lakójának részt venni. Az Idősek Otthona intézetvezetője évente legalább két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az Intézmény működéséről (életéről, eseményeiről és a terveiről). A lakógyűlésen az Idősek Otthonának lakói szabadon elmondhatják véleményüket és javaslataikat. A lakógyűlés célja, hogy: ➢ az intézményvezető ismertesse az intézmény működésével kapcsolatos azon szabályokat, melyek az ellátottakat is érintik, illetve számukra jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek, ➢ az intézményvezető beszámoljon az intézmény tevékenységéről, életéről, a megtörtént eseményekről, a tervezett programokról, ➢ az ellátottak szabadon véleményt nyilváníthassanak az intézmény működéséről, ➢ az intézményi élettel összefüggő kérdésekről, ➢ az ellátottak javaslatokat tegyenek az intézményi élet egyes területeire. A lakógyűlésen részt kell venni lehetőség szerint minden intézményi dolgozónak is. Az intézményvezető kötelessége, hogy a lakók által feltett kérdésekre választ adjon. Amennyiben az intézményvezető az ellátott kérdésére nem tud elfogadható választ adni, úgy a lakógyűlést követő 8 munkanapon belül köteles írásban választ adni. A lakógyűlésről jegyzőkönyv, vagy emlékeztető készül. A jegyzőkönyv iktatásra kerül, majd az irattárba helyezzük el, s biztosítjuk az érintettek szabad betekintési jogát is.

Panaszkezelés, érdekvédelem Az intézetvezető vagy a megbízottja az ellátás igénybevétele előtt a leendő lakót tájékoztatja a házirend tartamáról valamint egy megállapodás mintát átad a leendő lakónak. Panasszal fordulhat a lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az érdek-képviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz ha:  intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri,  az intézmény dolgozói megszegik a szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelesességeiket,  az ellátás körülményeit érintő kifogás van,  a lakók személyiségi jogainak sérülése esetén.

46 A törvényes képviselő írásbeli vagy szóbeli panaszt tehet az otthon vezetőjénél, illetve az intézménynél működő ellátott jogi képviselőnél vagy az Érdek-képviseleti Fórumnál. Az írásbeli panasz átadható az intézet főnővérének, az otthon intézetvezetőjének. A szóban előterjeszteni kívánt panaszt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről – megbeszélésük esetén – a fent felsorolt vezetők kötelesek gondoskodni. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatójához, vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalhoz (7400. Kaposvár, Csokonai u. 3.) fordulhat. Az Érdek-képviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is.

XVIII. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Intézményünk lakói vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre juttatását minden eszközzel elősegítjük. Az Idősek Otthonában lehetőséget biztosítunk a különféle vallási felekezetek képviselői, papjai, lelkészei számára a lakók meglátogatására, a velük való rendszeres kapcsolattartásra. Évi 5-6 alkalommal az idősek otthonában misét celebrál a helyi plébános. Intézményünk lakói szobájukban, vagy az intézmény közösségi helyiségeiben szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl. gyónás, szentáldozás, utolsó kenet, úrvacsora, stb.) való zavartalan hozzáférést személyzetünk elősegíti. Az intézeten belül együtt készülünk az egyházi ünnepekre. Az adventi ünnepkör, a karácsony, a húsvét nem csak külsőségeiben, de lelkiekben is támaszt nyújt lakóinknak. A mindenszentek és halottak napi megemlékezés, közös imádsággal és gyertyagyújtással történik, így mindenki kegyelettel gondolhat elhunyt szeretteire, azok is, akiknek nincs módjukban elmenni a temetőbe. Kedves lakóinktól kérjük lakótársaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését!

XIX. Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik:  az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,  a jogosult halálával,  határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.  Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az ügyvezető igazgató az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetekben a jogviszony a

47



   

felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. ha a lakó vagy törvényes képviselője (gondnoka) kéri a jogviszony megszüntetését, a megszüntetésre vonatkozó írásos bejelentést követő 90 naptól, illetve a kérelemben megjelölt időponttól, ha a lakó egészségi állapotának változása miatt másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, akkor a másik intézménybe történő felvétel napjától, ha a lakó magatartása nem felel meg a közösségi szellemnek (összeférhetetlenség), illetve a házirendet súlyosan megsérti, alkoholizmus esetén. Intézményi elhelyezés nem indokolt.

Az áthelyezéssel, intézményi jogviszonnyal kapcsolatos kérelmeket az Ügyvezető igazgatóhoz kell benyújtani. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét:  a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, feltételeiről,  esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről,  az Intézménynek a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényéről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. Az intézményi jogviszony megszüntethető, ha a lakó a házirendet többször súlyosan megsérti. Az otthon területén elkövetett Büntetőtörvénykönyvbe ütköző (jogerős ítélettel alátámasztott) cselekmény, vagy szabálysértés egyidejűleg a házirend súlyos megsértését jelenti. A bentlakásos szociális intézményre vonatkozó külön szabályok: A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját:  a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról;  az egészségügyi intézménybe való beutalásáról;  az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről;  az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről;  a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

XX. Az Intézmény dolgozóira vonatkozó speciális szabályok Az otthon vezetőjének a felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény, illetve annak dolgozói a házirendben, szakmai programban valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelően lássák el a feladataikat.

48 Az Intézmény dolgozója, valamint a dolgozó közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel nem köthet a lakó intézményi jogviszonyának fennállása alatt, illetve annak megszűnést követő l évig  eltartási szerződést,  életjáradéki és öröklési szerződést. Az Intézmény dolgozója nem fogadhat el a lakóktól külön ellenszolgáltatást az általa ellátott feladatokért, s kötelessége minden lakó részére a lakó állapotának megfelelő ápolási, gondozási feladatokat ellátni. Az otthon alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti. Az intézmény minden alkalmazottjának titoktartási kötelezettsége van. Így az idősek otthona lakóitól, illetve lakóiról szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad. Az intézmény minden alkalmazottja köteles a lakókkal, azok hozzátartozóival szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítani. Alkalmazottaink a munkavégzés során kötelesek óvni és védelmezni az intézményi vagyont. Intézményünk előgondozással megbízott munkatársai e tevékenységük ellátásával összefüggésben az 1993.évi III. törvény (Szt.) értelmében közfeladatot ellátó személynek minősülnek.

XXI. Záró rendelkezések A Házirendet a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonának Intézmény vezetője állította össze és a cégvezető hagyja jóvá. A házirend 2011. március 01. - én lép életbe.

Készítette:

Papp Renáta Tímea Intézményvezető

Jóváhagyta:

Bődör József Ügyvezető Igazgató

49

Mellékletek 1. Dohányzás szabályozása 2. Nyilatkozat A dohányáru kiadagolásáról