Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi u. 53. Szakmai Program 2011

1

Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 7400 Kaposvár, Füredi u. 53.

Szakmai Program 2011.

2

TARTALOMJEGYZÉK Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona és ápoló-gondozást nyújtó otthonának – az 1/2000. (I. 7.) SzCsM. Rendelet 5/A. § (1-2) bekezdése alapján – a következők szerint határozza meg a szakmai programját. I. Az intézmény adatai II. Jogszabályi hivatkozás II.1. Az idősek otthona működésének jogszabályi hivatkozásai: II.2. Az ellátottak köre az idősek otthonában III. A szolgáltatás célja, feladata, kapcsolat más intézményekkel III.1. A szolgáltatás (idős-gondozás) célja és feladata III.1.1. Általános szabályok III.1.2. A szakmai program hatálya III.1.3. A szakmai program nyilvánossága III.1.4. A szolgáltatás feladata III.2. Az Intézmény feladata III.3. Más intézményekkel együttműködés módja III.3.1. Az együttműködéssel érintett szervek III.3.2. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja IV. Intézményi filozófia V. Az intézet bemutatása VI. Ellátandó célcsoport jellemzői VII. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége VII.1. Lakhatás 24 órás felügyelet mellett VII.2. Fizikai ellátás VII.3. Ruházat, textília biztosítása VII.4. Étkezés megszervezése VII.5. Egészségügyi ellátás

3 VII.6. Demens betegek ápolása VII.7. Mentálhigiénés ellátás VII.8. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre VIII. A szolgáltatás igénybevételének feltételei VIII.1. Az ellátás igénybevételének módja VIII.2. Térítési díjak VIII.3. Tájékoztatási kötelezettség VIII.4. Az intézményi jogviszony megszűnése IX. Az ellátottak és a szociális szolgálatatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok IX.1. Az ellátottak jogainak védelme IX.2. A szociális szolgáltatást végzők jogai IX.3. Az ellátásra jogosultak érdekvédelme X. Záró rendelkezések Mellékletek

4

I. Az Intézmény adatai

1. Az intézmény megnevezése: Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona 2. Alapító okirat kelte, száma: alapító okirat kelte:1999.09.01. alapító okirat száma:3-34-54-3/1999 3. Székhelye: Kaposvár, Füredi u. 53. 4. Fenntartó: Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. 5. Felügyeleti szerv megnevezése és székhelye: Szociális és Gyámhivatal Kaposvár, Csokonai u.3 6. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. 7. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: önállóan gazdálkodó 8. Működési területe: országos. 9. Alaptevékenysége: idősek számára ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos otthon 10. Ágazati azonosító: S 0018693 11. Intézet kapacitása engedélyezett férőhely száma: 150 fő

5

II. Jogszabályi hivatkozás II.1. Az idősek otthona működésének jogszabályi hivatkozásai:      



A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, (továbbiakban Szt.törvény) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.)SzCSM rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (XI.17.) Korm. rendelet, A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet, A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet A betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet.

A bentlakásos szociális intézményekben elhelyezettek, teljes körű ellátásra jogosultak magába foglalja,– az l/2000. (I.7.) SzCsM. Rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően – a lakhatási feltételek biztosítását, az ellátottak legalább háromszori étkeztetését, szükség szerint ruházattal, textíliával való ellátásukat, a mentális gondozó egészségügyi ellátást orvosi, szakorvosi, kórházi, a külön jogszabályban meghatározott gyógyszer és gyógyászati segédeszköz biztosítását, valamint az ápolást, gondozást.

II.2. Az ellátottak köre az idősek otthonában Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt – indokolt esetben l8.életévet – betöltött személyeknek az ápolását-gondozását végzik, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, betegségük és fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, valamint a Szt.68/A § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkeznek és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.(Szt.68/A § (3). Idősek otthonába felvehető az ellátást igénylővel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a Szt.68/A. § (3) bekezdésben meghatározott gondozási szükséglet hiányában is. Az intézmény biztosítja az időskori demenciában szenvedők ellátását – a többiektől elkülönítve – gondozási részleg létrehozásával. Felügyeletüket megerősített létszámú ápoló-gondozó beállításával biztosítja és számukra külön kidolgozott mentálhigiénés ellátást, terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatást nyújt. Az egyénre szabott gondozási módszert az intézmény szakmai programjában külön szabályozza. (Szt.68§) A szakmai feladatok részletes tartalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló l993.

6 évi III. törvény 68. § (l-4) bekezdése, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. Rendelet szabályozza. Az Idősek Otthona – az 1/2000. (I.7.) SzCsM. Rendelet 5/A. § (1.) bekezdése alapján, figyelembe véve a további vonatkozó jogszabályokat – a következők szerint határozza meg a Szakmai Programját.

III. A szolgáltatás célja, feladata, kapcsolat más intézményekkel III.1. A szolgáltatás (idős-gondozás) célja és feladata III.1.1. Általános szabályok A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok, az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény szakmai tevékenységét, és ennek érdekében megállapítja:  a szolgáltatás célját, feladatát, 

a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,



a más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit, a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, bentlakásos intézmény esetén a gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, az ellátás igénybevételének módját, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat.

 

  

III.1.2. A szakmai program hatálya A szakmai program a jóváhagyás napján lép hatályba. A szakmai program egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén módosításra kerül. A szakmai program személyi hatálya kiterjed az ellátottakra, valamint az Intézmény szakmai működtetésében, szolgáltatásai nyújtásában közreműködő személyekre. A szakmai program területi hatálya az intézményre terjed ki. III.1.3. A szakmai program nyilvánossága A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal a következőképpen történik:  kifüggesztésre kerül az Intézmény hirdetőtábláján. A szakmai program módosításakor a nyilvánosságra hozatalról ismételten gondoskodni kell.

7 III.1.4. A szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata, hogy az Intézmény alapdokumentumában (alapító okiratában) meghatározott Idősek Otthona ellátást biztosítsa az ellátottak részére. Az Intézmény feladata, hogy a szolgáltatást úgy nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen  az intézményi működést szakmailag is érintő szabályozásoknak, így: ➢jelen szakmai programnak, ➢az alapító okiratnak, ➢a szervezeti és működési szabályzatnak, valamint ➢a házirendnek.  A jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak, az ott meghatározott feladatellátási követelményeknek. Az Intézmény célja A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona szolgáltatásait igénybe vevő gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítség nyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-szociális és pszichés állapota határozza meg.

III.2. Az Intézmény feladata Az idős ember ápolása, gondozása Az idős emberek ápolása – gondozása komplex tevékenység. Az otthon biztosítja az elemi szükségleteken kívül az idős, élettani állapotuknál fogva sérülékeny emberek megóvását a káros hatások következményeitől. Megközelítően pótolja számukra a családi otthont. A szakdolgozók feladata az otthonlakók korának és egészségi állapotának megfelelő, korszerű fizikai, egészségügyi és mentálhigiénés ellátás biztosítása. A szakemberek folyamatosan gondoskodnak az ellátottak célszerű és hasznos tevékenységének megszervezéséről. Az intézmény gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, elsősorban nyugdíj korhatárt betöltött személyeknek, a napi legalább 3x étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásról (a továbbiakban: teljes körű ellátás). Az idősek otthonában a Szt. 68/A.§ (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévet betöltött személy is felvehető, amennyiben betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, és a Szt. 68/A§ (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkezik, ha ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az időskorúak otthonában nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni Szt.114§-115§. Az intézményi térítési díj mértékét a fenntartó szabályozza. A személyi térítési díjról a fenntartó írásban értesíti az ellátottat. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Szt.115§(1). A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az

8 intézményvezető konkrét összegben állapítja meg. Szt.115§(2). A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az otthon részletes működési rendjét a Házirend szabályozza. A jóváhagyott házirendet jól látható helyen kifüggesztésre kerül és gondoskodunk arról, hogy az a jogosultak, hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. A megállapodás tervezete, valamint a Korlátozó Intézkedések Alkalmazásának Szabályzata az előgondozás során átadásra kerül az ellátást igénybevevőnek. Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézményvezető gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az Intézmény az ellátási területén elvégzi  az ápolási, gondozási feladatokat a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére, ha egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint  gondozza azokat a 18. életévüket betöltött személyeket, akik betegségük miatt nem tudnak önmagukról gondoskodni. Az otthonban történő elhelyezés lehet határozott és határozatlan idejű, 1-2-3, illetve 4 ágyas szobában, 150 férőhelyen történik.

III.3. Más intézményekkel együttműködés módja III.3.1. Az együttműködéssel érintett szervek Az intézmény a hatékony működés érdekében együttműködik az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: 1. a regionális módszertani intézménnyel, 2. az intézmény fenntartójával, 3. szakosított szociális ellátást nyújtó szervezetekkel (más hasonló intézménnyel), 4. szociális alapellátással 5. oktatási intézmények, közoktatás, felnőttképzés, szakképzés felsőoktatás 6. egészségügyi intézmények, háziorvosok, szakorvosok, járóbeteg szakellátás, kórház, 7. hatóságok, szakhatóságok szociális és gyámhivatal, ÁNTSZ, bíróság 8. egyházak 9. ellátottjogi képviselő, érdekvédelmi szervezetek Az együttműködés módja, intenzitása: Együttműködés a regionális módszertani intézménnyel: Az együttműködés során az intézmény:  segítséget kap az ellátás megszervezésében, új módszerek bevezetésében,  információt szolgáltat a tevékenységéről,  szakmai tanácsot kérhet,  közreműködik a módszertani intézmény által folytatott szakmai ellenőrzésekben. A kapcsolat folyamatos. Együttműködés az intézmény fenntartójával:

9 Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a:  költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére,  szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére,  a szakmai program szerinti működésre stb. A kapcsolat folyamatos. Szakosított szociális ellátást nyújtó szervezetekkel (más hasonló intézménnyel): A más hasonló intézménnyel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, eredményeikről stb. A más szociális bentlakásos intézményekkel való együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. A kapcsolat folyamatos. Együttműködés a szociális alapellátással: Az Idősek Otthona együttműködik az idős megfelelő ellátása érdekében az alapellátás intézményeivel. Az együttműködésre sor kerülhet különösen az ellátás igénybevétele előtt, melynek során az alapellátás intézményei szolgálatai jelezheti adott személy időskorúak otthonában való elhelyezésének szükségességét. Az Idősek otthona szoros kapcsolatot tart fenn Kaposvár város idősek klubjaival különösen a Szigetvári úti és a Petőfi utcai Idősek klubjaival, valamint a Szociális Gondozási Központtal. Velük a kapcsolat évente 2-4 alkalommal történő látogatás, közös program, kirándulás keretében valósul meg. Nyugdíjas Egyesülettel évente két alkalommal történik a közös program a Korona énekkar közreműködésével. Oktatási intézmények, közoktatás, felnőttképzés, szakképzés felsőoktatás intézményei: Az oktatási intézményekkel is együttműködik az idősek otthona, a közös programok tekintetében, valamint az intézet terepet nyújt a felnőttképzés és szakképzés gyakorlati idejének a letöltéséhez. A Búzavirág úti óvódások évente 4-5 alkalommal látogatják meg az időseket az intézetben és velük közös programokon vesznek részt. A katolikus gimnázium évente 1-2 alkalommal látogatja meg az intézetünket. Terepintézetként a különböző oktatási intézetek szakmai terephelyszínét biztosítjuk, valamint a záróvizsgák gyakorlati vizsgáinak is színteréül szolgál az Intézet. Kapcsolat terepintézetként folyamatos a képzőintézetekkel. Együttműködés az egészségügyi alap-, és szakorvosi ellátással, kórházzal: Az egészségügyi alap-, és a szakorvosi ellátással való együttműködés folyamatos, az időskorúak minél célzottabb, személyre szabottabb ellátása érdekében. A kapcsolat kiterjed a lakók egészségügyi intézetbe történő ellátására, illetve a szakorvosi ellátás igénybevételére. Hatóságok, szakhatóságok szociális és gyámhivatal, bíróság, ÁNTSZ: A Szociális és Gyámhivatallal a kapcsoltat tartama szerint lehet: gondnokság alá helyezés, valamint a gondnokolt ügyében való közreműködés. A kapcsolat intenzitására jellemző az alkalmi ügyintézés. Megyei és Városi Bírósággal: az ellátott érdekeinek ügyében való közreműködés a kapcsolat tárgya. A kapcsolat intenzitása alkalmankénti. ÁNTSZ: A kapcsolat tartama szerint folyamatos tájékoztatás az ÁNTSZ részéről a fertőzések, fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatban. Intenzitás alkalmankénti ill. folyamatos.

10 Egyházak: A kapcsolat tartama a hitélet gyakorlása és feltételeinek megteremtése. A Római Katolikus Egyházzal valamint a Református Egyházzal tart fenn szorosabb kapcsolatot az idősek otthona. A kapcsolat tartama mise illetve istentisztelet tartása az Idősek otthonában. A Katolikus Egyház heti rendszerességgel tart misét a Református Egyház képviselője havi egy alakommal istentiszteletet. Ellátottjogi képviselő, érdekvédelmi szervezetek: Feladata a lakók érdekévdelének biztosítása. A kapcsolat intenzitására jellemő, hogy az ellátottjogi kélpviselő havi rendszerességgel látogatja meg az intézet lakóit.

III.3.2. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A szolgáltatásról a következő módokon nyújtunk tájékoztatást a lakosság részére: Az intézmény honlapján www.pannonmento.hu tájékoztatókat teszünk közzé, annak tartamát folyamatosan frissítjük. A honlapon az Idősek Otthonáról minden szükséges információ megtalálható. A honlapon megtalálhatóak az intézeti elhelyezés főbb dokumentumai letöltési lehetőséggel, valamint az intézet által nyújtott szolgáltatások köre is. A felvételhez szükséges nyomtatványok letölthetőségét biztosítjuk, személyes megkeresésre kiadjuk, valamint postai úton is megküldjük. Próbalátogatás lehetőségét biztosítjuk, előzetes egyeztetés utáni helyszíni tájékoztatást is biztosítjuk, valamint, a foglalkozások, rendezvények megtekintésére is módot nyújtunk intézetünkben. A tájékoztatás további módja a szórólapon történő tájékoztatás. Az Idősek Otthonának elérhetőségét a helyi telefonkönyvben ill. az Arany oldalakon is közzétesszük.

IV. Intézményi filozófia Az idősek otthona, mint az idősek számára teljes körű ellátást nyújtó szociális szolgálat az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységének ellátása során az intézményi filozófiában meghatározott alábbi értékeket helyezi előtérbe. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. által működtetett Idősek otthona az ellátást igénybe vevők alkotmányban rögzített szabad mozgásához való jogát fontosnak tartja. Az idősek otthonában a lakók a lehető leghosszabb ideig megtarthatják autonómiájukat, úgy hogy egyben elősegítjük integrációjukat is. Az intézmény vezetői, és az intézet valamennyi munkatársa arra törekszik hogy a szakmai, szellemi, kulturális nyitottság jegyében a tevékenység végzése során keressék az újszerű, innovatív megoldásokat. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában a szolgáltatásaikat igénybe vevő idős emberekkel kapcsolatban, felkészültek vagyunk a vállalt feladataink ellátására. Az otthon működésének lényeges eleme, hogy az otthon személyzete a napi munkája során ne csupán rutinból cselekedjék, hanem minden munkamozzanat megalapozott, a szakma követelményrendszerének

11 megfelelő, szerzett, tanult ismereteken nyugvó, tudatos tevékenység legyen. Fontos szempont, hogy munkatársaink szakmai és általános emberi intelligenciája átlagon felüli legyen. Dolgozóink szakmai ismereteinek karbantartására, folyamatos továbbfejlesztésére nagy hangsúlyt helyezünk. Hisszük, hogy csak magas fokú hozzáértéssel nyújthatunk megnyugtatóan színvonalas, minőségi szolgáltatást intézményünkben, ahol a munka tárgya maga az ember. Tisztességgel dolgozunk, cselekszünk, élünk. Munkatársainkkal szemben alapvető elvárás az emberi tisztesség. Szakmai-erkölcsi-etikai követelmény, hogy az intézményi ellátottak a szolgáltatás igénybevétele során, ne kerülhessenek kiszolgáltatott, függő helyzetbe, az alkalmazottaktól, hogy az itt folyó munka alapja empátiás támogató magatartás legyen és az otthon lakóinak tényleges otthona legyen. Intézményünk legfőbb célja a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátása, melyet hatékony módszerek alkalmazásával ellátottaink igényeit messzemenően szem előtt tartva kívánunk biztosítani. Működésünk során arra törekszünk, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások minden munkamozzanatát megfelelően összhangba hozzuk:  szolgáltatásainkat igénybe vevők emberileg természetes, szakmailag indokolt elvárásaival  a hazai alkalmazott módszerekkel, eljárásokkal  törvényekkel, rendeletekkel, hatósági eljárásokkal  a szociális munka etikai kódexével.

V

Az intézet bemutatása Kaposvár, Somogy megye székhelye, a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság lankáin található. Területe 113, 59 km2. Népessége közel 70 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthona Kaposvár Észak-Nyugati részén, a 67 út melletti zöldövezetben, 7308 m2 közművesített telken található. Városi tömegközlekedéssel a 10, és 11-es buszjárattal könnyen megközelíthető. Személyautóval közlekedők részére parkolóhely biztosított az udvarban. Az intézmény 1999. 09. 01. kezdte meg működését a négyszintes épületben, mely 1969-ben épült. Az engedélyezett férőhelyszám 150 fő. Az épület hasznos alapterülete 2124 m2, 150 férőhelyes, részben akadálymentesített, központi fűtésrendszere van. Minden szinten tágas folyosó fogadja a betérőket. A szobák e folyosóra nyílnak, 20,16 m2 alapterületűek, beépített szekrénnyel ellátottak, világosak, PVC meleg-padlóburkolatúak. A lakószobák az idősek igényei szerint vannak kialakítva, intézeti illetve saját bútorzattal vannak berendezve. A szobák és az egyéb kiszolgáló helységek feliratozottak a jobb tájékozódás érdekében. A szobákban biztosított mind a természetes mind pedig a mesterséges megvilágítás. A folyosók tágasak, világosak, kapaszkodókkal, korláttal ellátottak, akadálytalan eljutást biztosítanak az ellátást igénybevevők számára a különböző helyiségek között, valamint kerekesszékkel is használhatók. A szintenkénti társalgó kényelmes, nagy ablakokkal ellátott, amelyek segítségével biztosítható a természetes megvilágítás, ugyanakkor lehetőség van az árnyékolásra is. A berendezés az ellátást

12 igénybevevők igényeinek és állapotuknak megfelelően kerül kialakításra. Minden szinten vérnyomásmérő, vércukormérő, kerekesszék, szoba WC, támbot az ápoláshozgondozáshoz szükséges egyéb eszközök a rendelkezésre állnak.

A földszinten kapott helyet az emelt szintű ellátás (engedélyezett férőhelyszám: 14 fő). Az itt található egyszemélyes apartmanszobák alapterülete szintén 20,16 m2 Az apartmanok főzőfülkével és vizesblokkal vannak felszerelve. A szobákban biztosított a kábel TV, telefon használata. Az I. emeleten a lakószobákban 1, 2, 3, 4 férőhely biztosított. E szinten látjuk el a demens, illetve hanyatló egészségi állapottal bíró lakóinkat. A szinthez tartozik 14 lakószoba, nővérszoba, főnővéri szoba, és orvosi szoba, teakonyha (mikrohullámú készülékkel), társalgó, 1-1 férfi, illetve női mosdó, 4-4 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóval, 2-2 illemhelyiséggel, E szinten nincs külön étkező, a lakóinkat a szobákban szolgáljuk ki. A szobákban biztosított a kábel TV, valamint a hűtő is. A II. illetve az III. emeleten a lakószobákban 2, 3 férőhely biztosított. E szintek mindegyikéhez tartozik: 14 lakószoba, nővérszoba, teakonyha (mikrohullámú készülékkel, elektromos sütő-főző tűzhellyel), étkező, társalgó, kényelmes ülőgarnitúrával ellátva, színes nagy-képernyős tv-vel, mellyel kb. 50 csatorna fogható. A vizesblokk áll 1-1 férfi, illetve női mosdóból, 2- 2 db zuhanyállással, 4-4 hideg-meleg vizes kézmosóból, 2-2 illemhelyiségből. Az I. II. és III. emelet valamennyi lakószobájában az idős emberek igényeit figyelembe vevő, igényes, átgondolt bútorzat (szék, fotel, asztal, étkezőasztal, éjjeliszekrény található. A szobákban is biztosított a kábel TV valamint a hűtő is. Az épület rendelkezik alagsori szinttel, melynek hasznos alapterülete 502 m2. Itt található a könyvtárunk, ahol nem csak könyvek, hanem magazinok is a lakók rendelkezésére állnak. Itt kapott helyet a fizioterápiás kezelőhelyiség, melyben a gyógyító munka mai színvonalának megfelelő eszközök állnak a lakók rendelkezésére. A két szakember, kis és nagyfrekvenciás készülékekkel, 3 bioptron lámpával, 1 mágnespárnával valamint matraccal, 1 taposógéppel az akut és krónikus betegségek gyógyításán túl az intézményben folyó komplex egészségügyi ellátás részeként a rehabilitációt is elősegítik lakóink számára díjmentesen. Az alagsorban működik az intézmény mosodája, 4 ipari mosógéppel, 1 szárítógéppel felszerelve, ahol napi 200 kg ruha tisztítása, vasalása történik, biztosítva ezzel díjmentesen a lakók részére tiszta ruhát, illetve egyéb textíliát. Az alagsorban kapott helyet a technikai személyzet, a karbantartó műhely, és itt találhatóak a raktárhelyiségek valamint a személyzeti öltözők is. Az intézményhez tartozó közel 3000 m2-es parkban helyet kaptak a kiskertek, melyet a kertészkedéshez kedvet érző lakók művelgetnek. A park nagyobb részében, az árnyas fák alatt kedvező lehetőség adódik a levegőzésre, szabadtéri ünnepek, foglalkozások megtartására, illetve másik intézmény lakóinak fogadására, megvendégelésére. Otthonunk nyitott, lakóink személyiségi és szabadságjogait maximálisan tiszteletben tartjuk, bármikor szabadon elhagyhatják az intézményt a házirend előírásainak betartása mellett. Célunk, hogy a lakóink részére békés, derűs kiegyensúlyozott, tartalmas életet biztosítsunk. A demens, illetve mozgásukban korlátozott lakóinknak is, nővéri felügyelet mellett, heti rendszerességgel biztosítjuk a sétát parkunkban. Az intézmény, az ellátás biztosítása során eleget tesz:

13 a tájékoztatási kötelezettségnek,  az adatkezelés során előírt adatvédelmi kötelezettségnek,  tiszteletben tartja és biztosítja a lakóink jogait,  érvényre juttatja az együttélés szabályainak megvalósulását,  biztosítja az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartását,  szabályozza és érvényre juttatja a látogatók fogadásának rendjét,  valamint az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,  az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,  a pénz és értékkezelés rendjét,  biztosítja az ellátottak érdekvédelmét  biztosítja az egyéni és közösségi vallásgyakorlás lehetőségét. 

Az intézmény, működése során az ellátást igénybe vevők részére teljes körű ellátást biztosít (Szt.67.§.(1)bek.). A lakók részére napi háromszori normál étkezést biztosítunk. Külön étkeztetésben részesítjük a cukorbeteg (napi ötszöri) és egyéb (epe-, gyomor-, illetve tejérzékeny, stb.) diétára szoruló lakóinkat. Folyadékpótlás kiegészítéseként vitaminnal dúsított, azonnal oldódó teát kínálunk díjmentesen. Otthonunkat hetente kétszer látogatja fodrász, és a lakók számára díjmentesen nyújtja alapszolgáltatásait. Az otthonban biztosított orvosi szoba, melyet elláttak a korszerű ápolási feladatok végrehajtásához szükséges eszközökkel. A berendezés kialakítása megfelel az ellátást igénybevevők egészségi állapotának és az ÁNTSZ előírásának. 24 órás egészségügyi felügyelettel őrködünk lakóink egészsége felett. Az intézmény házi orvosa hetente 3 alkalommal tart rendelést, ezen kívül sürgős esetben munkaidőben bármikor, illetve munkaidőn kívül a városi ügyelet orvosa hívható. Pszichiáter szakorvos havonta 1 alkalommal látogat otthonunkba. A napi ápolási, gondozási feladatot az ápoló-gondozó személyzet látja el. A három részlegvezető szakápoló segíti a diplomás főnővér és helyettese munkáját. A lakók részére rendelt gyógyszereket intézményünk biztosítja, a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően. Nagy hangsúlyt fektetünk a mentális gondozásra, melyben 2 diplomás és 1 középfokú végzettségű mentális nővér működik közre. Ők segítik a lakókat, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék. Szellemi frissességük fenntartása érdekében kulturális, szórakoztató és memóriafrissítő foglalkozásokat, vetélkedőket tartanak. Egyéni és kiscsoportos beszélgetéseket szerveznek, melyek segítik az együttélést, a kapcsolatok ápolását, problémák feldolgozását. Havi rendszerességgel a mentálhigiénés munkatársak bevásárolnak azoknak a lakóknak, akiknek hozzátartozója, vagy a lakó igényli. A csoport munkatársai hetente meglátogatják kórházba került lakóinkat. Megszervezik a vallásukat gyakorolni vágyó lakóknak az imádkozás, áldozás, gyónás lehetőségét. Otthonunkat a közeli Szent József katolikus plébánia lelkésze látogatja rendszeresen, de igény szerint egyéb felekezethez tartozó lakóink szabad vallásgyakorlását is biztosítjuk. Vallásos ünnepek alkalmával ünnepséget szerveznek, vendégeket hívnak. Végül, de nem utolsó sorban, épületünkben működik a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Betegszállító Kft. így, ha lakóinknak kórházi felülvizsgálatra kell utazni, intézményünk nem csak a

14 nővéri kíséretet biztosítja, hanem a rugalmas betegszállítást is, a betegszállításra vonatkozó jogszabályok alapján (19/1998 (VI.3) NM rendelet a betegszállításról).

VI. Az ellátandó célcsoport jellemzői Pannon Mentő nonprofit közhasznú Kft. Idősek Otthona: Összes létszám (2011. március 01-én): 119 fő Megállapodással rendelkezők száma 119 fő, várakozó nincs. Az intézmény kihasználtsága jelenleg 79,3%-os. Nemek szerinti megoszlás: nő férfi

90 29

76% 24%

Életkor szerinti megoszlás: év 40-50 50-60 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90-

férfi 1 2 3 3 4 7 8 1

nő 1 4 2 1 8 14 46 14

összesen 2 6 5 4 12 21 54 15

% 1,6 5,0 4,2 3,2 10,0 18,0 45,0 13,0

Az lakók átlagéletkora a 79,5 év. Iskolai végzettség szerint: 6 elemi, 8 elemi Középfokú Felsőfokú Egyetem

86% 27% 5 % 1 %

Intézményünk felmérése alapján a foglalkoztatásban való részvételi mutatók alakulása: aktívak 32% időnként részt vesz 20% inaktív 48 %

15 Az ellátandó célcsoport egészségi állapota, gondozási szükséglete: Munkánk során fontos, az idős korból eredő speciális szükségletek biztosítása. A szükségleteket az alábbi felsorolás tartalmazza, szervrendszerenkénti bontásban: Kültakaró, Az idős emberek bőre kiszáradásra hajlamos, sérülékeny, ezért fontos a testápoló szerek használata. Szem, látás: Az időskori látásromlás rontja a tájékozódási képességet, és baleset veszélyes. A megfelelő világítás, éjszakai jelzőfény használata segíti a tájékozódást. Az időskori látásproblémák szellemi hanyatláshoz vezethetnek. Azoknál az idős embereknél, akik előrehaladott és nagyfokú látáskárosodásban szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a szellemi képességek hanyatlása, a gondolkodás, a tanulás és a memória zavarai. Létezik olyan feltételezés is, amely szerint a látáskárosodás és a szellemi képességek romlása között közvetett kapcsolat áll fenn. A látáskárosodás következtében ugyanis az idős ember interaktív tapasztalatainak mennyisége és minősége romlik. A rossz látás miatt csökken a társadalmi kapcsolatok kialakításának és megtartásának képessége, továbbá a megfelelő fizikai, szellemi és lelki állapot fenntartásához szükséges cselekvésekben való részvétel lehetősége is. Így tehát a látásromlás úgy hat a kognitív teljesítményre, hogy beszűkíti az idős egyén részvételi lehetőségeit az idegrendszert serkentő hatású tevékenységekben, és ezzel közvetett úton a szellemi képességek hanyatlásához vezet. Az aktivitás hiánya áttételesen tovább súlyosbíthatja a szellemi képességek romlását, amennyiben depresszióhoz és társadalmi izolációhoz vezet. Hallás: Az időskori halláscsökkenés gyakori probléma, a kommunikáció során tömör, egyszerű mondatokat kell használni. Szinte minden embernél megfigyelhető az életkor előrehaladtával, hogy a hallása jelentősen csökken. Ez egy lassú, fokozatos romlás. Ez az oka annak, hogy az érintett sokszor nem is veszi észre, hogy baj van a hallásával. Előfordul, hogy a környezete figyelmezteti erre. Majd az idős ember egyre nehezebben tud a beszélgetésekben részt venni. Fárasztja a beszéd, hisz sok energiára van szüksége az odafigyeléshez és az elhangzottak megértéséhez. Sokszor környezetéből érkezik erről jelzés, de az egyre növekvő elszigetelődés is jelezheti a halláscsökkenés fokozódását. Elsősorban azokat a magasabb frekvenciákat érinti a halláscsökkenés, melyek az agy számára fontos stimulációt, ingert közvetítenek. Ennek következménye egy jelentős energiaveszteség is, amitől az idős ember depressziós lehet. Ez további elszigetelődést eredményez ráadásul éppen akkor, amikor szellemi, testi agilitásuk erősen csökkent. Hőszabályozás, bőr és védőrendszer: Idős korban a hőérzet csökken, így óvni kell az időseket a kihűléstől, túlzott felmelegedéstől, a megfelelő ruházat biztosításával. A bőr alatti szövet és a rugalmas rostok tömege csökken, ezáltal a bőr vékonyabb és rugalmatlanabb lesz. Faggyúmirigyek kisebbek lesznek, a kiválasztásuk csökken, a nedvességképzés lelassul, viszketést okozva, ezáltal nő bőrkárosodás kockázata. Csökkenő mértékű izzadás miatt a test hőmérséklet-szabályozása károsodik. A hajszálerekben a véráramlás csökken, ezért a sebgyógyulás lelassul, nő a fertőzés kockázata. Vérellátás csökken különös tekintettel az alsó végtagokra ezért nőhet a megváltozott szöveti perfúzió kockázata. Az erek törékennyé válnak. A bőr nyomás- és hőérzékenysége is változik így nő a decubitusok és hő okozta sérülések kockázata. Csökken a melanintermelés, amely következménye a szürkésfehér haj. A hajszál elvékonyodik, szemérem- és hónaljszőrzet nőknél csökken, de az arcon szőrnövekedés tapasztalható. Folyadék és elektrolit háztartás: Idős korban 3x nagyobb szomjúságérzés kell az érzékeléshez, mint fiatal korban. Emiatt az idős ember elfelejt inni. Fontos a figyelem felkeltése, arendszeres folyadékbevitel biztosítása. A szervezet víztartalma a korral egyre csökken. Napi 1,5-2 liter (6-8 pohár) folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet folyadékigényét kielégítsük. Az idős emberek szervezete rosszul alkalmazkodik a megbetegedések és a különböző környezeti tényezők okozta változásokhoz, melyek folyadékigényüket jelentősen megnövelik (pl. lázas állapotok, hasmenés, hányás, fizikai aktivitás, nyári meleg). Mivel az időskor sajátossága, hogy a

16 szomjúságot kevésbé érzékelik, szervezetük könnyen elérheti a kritikus 2% folyadékveszteséget, mely akár kiszáradáshoz is vezethet. Légző rendszer: A mellkas merevebbé válása és a bordaporcok elmeszesedése következtében a keresztcsonti ízületek mozgása beszűkül. A nagylégutak porcos szerkezete elmerevedik. A tüdő rugalmassága csökken. A vitális funkciók gyengülésénél fontos a kímélő életmód, a friss levegő biztosítása gyakori szellőztetéssel, a megfelelő gyógyszerelés, rendszeres kontroll. Vizeletkiválasztó rendszer: A vesék súlya 1/3-ára csökken, a vesemedencében megnő a zsír mennyisége, csökken a veséken átáramló vér mennyisége, a húgyhólyag kontraktilitása, vizelettartó képessége is csökken, ami inkontinenciához vezethet. Az inkontinens betegeknél nagy figyelmet kell fordítani a bőrápolásra. Emésztőrendszer: A fogazat romlása miatt a rágóképesség csökken. A gyomor, és bélrendszer motilitása gyengül, ami székszoruláshoz vezethet, fontos az egészséges étrend biztosítása. Az idősek étrendjének összeállításánál fokozottan figyelni kell, hogy szervezetük kevesebb energiát igényel, mint aktív felnőttkorban. Emiatt ha, nem csökkentjük és alakítjuk át a bevitt táplálék mennyiségét és összetételét, súlytöbblet alakulhat ki. Másik gyakori probléma lehet, hogy csökken az étvágyuk vagy sok esetben egyszerűen nincs kedvük enni, ezért nem fogyasztanak elég mennyiségben nyomelemeket és vitaminokat. A fenti tényezők figyelembevétele miatt fontos a kiegyensúlyozott, vitaminban gazdag táplálkozás illetve a fogazat romlása miatt a különféle tartalmas levesek, főzelékek, mártások és szószok fogyasztása Mozgásszervek: Fokozottan csökken a csontok mésztartalma, a csontok törékennyé válnak. A gerincoszlop fokozódó görbülete, és a csigolyák közti szövetek vízveszteségének következtében csökken a testmagasság. Az idős emberek mozgása, az ízületi fájdalmak, csontritkulás miatt lelassult, nehezített. Az ápolás során lényeges az inmobilizációs ártalmak kivédése, (felfekvés, tüdőgyulladás) Érzelmi szféra: A sorozatos veszteségek megérésével tudatosul az elmúlás gondolata, szembesül az idős ember képességei csökkenésével és szorongani kezd, mert érzi, hogy egyre inkább rá lesz utalva mások segítségére. Szorongásos zavaroknak nevezzük a különböző fóbiákat, melyek egy meghatározott dologtól, tevékenységtől, vagy helyzettől való, folyamatosan fennálló indokolatlan félelem. A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség az idősebb populációban. Gyakran nem diagnosztizálják, mert az öregedéssel szükségképpen együtt járónak tekintik. A mentálhigiénés tevékenység leglényegesebb része az érzelmi élet ápolása, irányított beszélgetéssel. Demencia (időskori elbutulás): Fontos a fizikális szükségletek biztosítása, felügyelete. A zavart tudatállapotból eredő nyugtalanság csökkentése, megfelelő gyógyszereléssel, megnyugtatással, megértő kommunikációval. Egészségi állapot jellemzői, betegségek előfordulása intézetünkben: Cukorbetegség: Szív és érrendszeri megbetegedés súlyos fokú csontritkulás betegséghalmozódás előfordulása inkontinencia megléte pszichiátriai betegség súlyos fokú demencia kerekesszékes egyéb fogyatékosság Szociális helyzetük szerint:

14,3% 17 % 1 % 84 % 60,5% 64 % 42 % 11 % 10 %

17 egyedül élt családjával élt anyagilag családja segíti

40% 60% 80%

Ellátás szüksége szerint: önellátásra képes önellátásra részben képes önellátásra nem képes, teljes kiszolgálást igényel

34% 51% 15%

Település szerint: Somogy megyéből Más megyéből

90% 10%

Az ellátandó célcsoport jövedelmi viszonyai: A kérelmezők mindegyike rendelkezik nyugdíjjal.

VII. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonának alapfeladata az idősek gondozása, melyet komplex gondozás keretében valósít meg, ahol a gondozás valamennyi elemét (fizikai, egészségügyi, mentális gondozás, foglalkoztatás) együtt alkalmazza, maximálisan figyelembe véve a lakó egyéniségét, igényeit, kultúráját. Mindezeket tudatosan és tervszerűen szervezzük és hajtjuk végre. A teljes körű ellátás keretében az otthon biztosítja:         

a lakhatásról való gondoskodást 24 órás felügyelet mellett, ápolási, gondozási feladatok ellátását, napi háromszori étkezést az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 45.§ szerint ruházattal és textíliával való ellátást az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 46.§-49.§ szerint az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 50.§-53.§ szerint meghatározott egészségügyi ellátást, mentálhigiénés ellátást az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 54.§ szerint a hivatalos ügyekben való segítségnyújtást a lakók ruházatának, textíliájának mosását, vasalását, javítását, szervezi a foglalkoztatást és ellátja a rehabilitációs és habilitációs feladatokat.

VII.1. Lakhatás 24 órás felügyelet mellett A feladatellátás szakmai tartalma:

18 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67. §-ában meghatározott intézményi elhelyezés, amely az Intézményben életvitelszerű tartózkodást biztosít, folyamatos felügyelet mellett. A feladatellátás formái:  

2-3-4 ágyas elhelyezés, emelt szintű ellátás: (szoba, minikonyha, fürdőszoba, WC)

A feladatellátás szakmai módja: A folyamatos felügyeletet a nővérek és az orvos biztosítják. Orvosi ellátás heti 3 x 2 órában. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos. Intézményünkben a gondozási feladat alatt az otthon szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális, életvezetési segítsége értünk, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak megőrzésére illetve lehetőség szerint helyreállítására, képességeinek, készségeinek javítására kerül sor. Az idős ember biológiai tulajdonságaira a testi és lelki állapot változásai jellemzőek. A kor előrehaladtával szaporodó nehézségekkel és veszteségekkel kell megküzdeniük. Ilyen veszteségek a testi erő, az alkalmazkodási képesség csökkenése, érzékszervek fogyatékossá válása, életfontosságú szervek csökkent működése, mely mind kihat az egyén pszichoszociális tényezőire. A gondozásnak tehát az idős ember szükségleteihez kell alkalmazkodni a fizikai és egészségügyi ellátás, a mentálhigiénés gondozás és a foglalkoztatás tekintetében egyaránt. Ezen gondozási formákat egyénre szabottan, az ellátottak állapotának és gondozási szükségleteinek figyelembe vételével gondozási egységekben és gondozási csoportokban valósítjuk meg.

VII.2. Fizikai ellátás Intézményünk az ellátottak részére a törvényi előírásoknak megfelelő fizikai ellátást biztosítja. A feladatellátás tartalma, formái: A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek ellátását. Az ápolási, gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket:       

gyógyszerátadás, beadás, orvos utasítására injekció beadás, sebellátás, felfekvések kezelése, fürdetés, mosdatás, tisztába tevés, ágytálazás, öltöztetés, az ellátottak mozgatása, emelése,

19     

decubitus megelőzés, az ellátottak tornáztatása, mobilizálása – különösen a fekvő betegeknél, kéz- és lábápolás, a szennyes ruha és ágynemű gyűjtése, tiszta ruha kiadása.

A feladatellátás módja: A feladatellátás az ápolók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta, illetve több naponta, igény, illetve az ápoló megítélése szerint kell ellátni, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. Az intézményünk szép, egészséges környezetben helyezkedik el, az idősek kellemes pihenését szolgáló gondozott parkkal. Az otthon négy gondozási részlegből áll. A közösségi terekben társalgót, tévé- és játéksarkot, látogatók fogadására alkalmas helyeket alakítottunk ki. A gondozási egységhez ugyanígy tartozik egy nővérszoba, egy szennyes tároló, egy a tiszta textíliák és egyéb a betegek ellátásához szükséges eszközök tárolására alkalmas helyiség. A fizikai biztonság érdekében igyekszünk olyan környezetet kialakítani, hogy a lakó könnyen tudjon tájékozódni, mozogni mind a lakószobájában, mind pedig az otthon bármely részén. Az intézményben a technikai megoldások is ezt a célt szolgálják. A biztonságos közlekedésüket a küszöböktől mentes, kapaszkodókkal felszerelt folyosók és zuhanyzók biztosítják. A fürdőszobák és a mellékhelyiségek az ellátást igénybevevők létszámnak megfelelően kerülnek kialakításra. A zuhanyzó kapaszkodóval, ülőkével, csúszásgátlóval ellátott és akadálymentesítettek. Az intimitás, a zárhatóság biztosított. A helyiségek megfelelően takarítottak, tiszták, szükség szerint fertőtlenítettek A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VII.3. Ruházat, textília biztosítása Az intézményben élők többsége saját ruházattal rendelkezik. Akinek nincs megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházata, az otthon – a teljes körű ellátás keretében – kiegészíti azt, hogy legalább három váltás fehérneművel, hálóruhával, valamint két váltás évszaknak megfelelő felső ruházattal, cipővel, illetve egyéb lábbelivel rendelkezzék (1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet 46.§). Feladatellátás módja: 

A személyes használatra kiadott ruházat az intézmény tulajdonát képezi és azt nyilvántartó lapon kell az ellátást igénybe vevő részére kiadni.



A bentlakásos intézmény a textíliával való ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében ellátottanként  három váltás ágyneműt,

20 

a tisztálkodást segítő három váltás textíliát, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, szükség szerint biztosítja (1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet 48.§49 §).

A saját és az intézmény által kiadott ruhát és fehérneműt a mosás, illetve az esetleges javítás után mindig ugyanaz a személy kapja vissza használatra. Ezt a név kezdőbetűinek megjelölésével biztosítjuk a ruhákon. A szennyes ruha összegyűjtése, a tiszta ruha tulajdonosnak történő visszajuttatása a részlegen dolgozók feladata. A mosás rendszere szabályozott módon, a mosási rend alapján történik. A lakó ruházatáról a beköltözéskor egyéni leltár készül, amelyet a változások esetén módosít a személyzet. A lakó saját ruházatának megóvására az intézmény a lakrészekben saját, névre szóló, zárható szekrényt biztosít

A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VII.4. Étkezés megszervezése Az intézet az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak figyelembevételével, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően nyújtja (1/2000 SzCsM rendelet 45.§). Az otthon napi háromszori étkezést biztosít, melyből egy fő étkezés főtt étel, az ellátottak egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Az étel vásárlásakor és az étlap összeállításakor az intézményvezető az idős ember tápanyagszükségleteit, különleges igényeit figyelembe veszi, ügyel a változatosságra. (Az intézmény főzőkonyhával nem rendelkezik, az ételt más főzőkonyháról biztosítjuk, de az étlap összeállításában együttműködünk.) A kétheti étrend összeállítása során figyelembe vesszük a lakók eltérő életkorát, egészségi állapotát és egyéni igényeit is. Az étrend összeállítása a szolgáltató feladata együttműködve az intézetvezetővel, az élelmezési bizottsággal és az intézetvezető ápolóval. Az étrendet az intézet vezető hagyja jóvá. Orvosi javaslatra a lakóinknak biztosítunk diétás étkeztetést. Az intézmény alkalmazottai munkaidejükben a lakókkal azonos mennyiségű és minőségű ételt fogyaszthatják. Lakóink számára lehetőséget biztosítunk egyszerűbb ételféleségek elkészítésére, erre a célra az intézmény emeletein teakonyhában van lehetőségük. Az étlapok tervezésénél figyelembe vesszük a lakók javaslatait, észrevételeit, igényeit. A lakók élelmezéssel kapcsolatos elégedettségének ismerete fontos szempont a minőségi szolgáltatásnyújtás e szegmensének megítélésében, ennek érdekében az elégedettségi vizsgálat során az élelmezésre is kitérünk. Az esetlegesen felmerülő negatív észrevételekre javító szándékú intézkedésekkel próbál az intézet vezetősége reagálni. Az étlap összeállításában segítséget nyújt az élelmezési bizottság. Részletes tevékenységét az Élelmezési Bizottság Szabályzata tartalmazza. Az étkezések alatt és a köztes időpontokban rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű folyadék. Mindig rendelkezésre áll aktuális étlap, jól láthatóan kifüggesztve a faliújságon.

A feladatellátás formái: 

normál étrend

21 

szükség szerint speciális (pl. diétás, epekimélő, stb.) étrend biztosítása

A feladatellátás módja: A feladatellátás az alábbiak szerint történik:  az Intézmény étkezőjében történő felszolgálással, illetve  szükség esetén az ellátott szobájába történő szállítással. Az étkező kényelmes, világos, higiénikus. Alkalmas arra, hogy az ellátott szükség esetén segítséget kérjen és kapjon a lakó az étkezési folyamat során, és ez ne okozzon számára megalázó helyzetet. Lehetőség van az étkezés előtti kézmosásra és kézfertőtlenítésre. Biztosított az ellátást igénybevevők állapotának és igényeinek megfelelő bútorzat az étkezőben.

Az étkezések időpontja:   

reggeli: ebéd: vacsora:

08.00 – 09.00 12.00 – 13.00 17.00 – 18.00

Az ellátottak köre:  

az Intézményben ellátottak az Intézmény dolgozói.

Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára az ellátott részére az otthon diétás, vagy gyakoribb étkezést biztosít. Az étlap összeállításában a vezető ápolón kívül az ellátottakat képviselő élelmezési bizottság tagjai is részt vesznek. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VII.5. Egészségügyi ellátás Személyi feltételek A szakszerű gondozás szükségessé teszi azt, hogy az idős és beteg ellátottak gondozásával foglalkozó, velük kapcsolatba kerülő ápoló-gondozó személyzet személyisége alkalmas legyen erre a feladatkörre. A szociális területen dolgozó szakemberek és műszaki dolgozók etikus és humánus magatartása alapvető követelmény. A törődésnek és gondoskodásnak szakértelemmel és magasrendű etikai szemlélettel ötvöződő természetes készségnek kell lennie az intézetben dolgozók számára. A munkakörök betöltéséhez és a feladatkör megfelelő ellátásához elengedhetetlen követelmény a munkakörre előírt szakképesítés. A rendszeres továbbképzések (házi továbbképzések is) lehetővé teszik azt, hogy a gondozást irányító és végző dolgozók megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek. Az egészségügyi ellátás a gyógyító-megelőző ellátás alapelvéből indul ki, mely szerint a megelőzés és a gyógyítás fogalma egymástól nem választható szét. Feladata az egészségesek védelme, a megbetegedés megelőzése, a már kifejlődött betegségek korai felismerése és gyógyítása. Az intézetvezető ápoló feladata, hogy az egészségügyi ellátást szervezze, irányítsa kontrollálja intézetünkben. Ennek keretében végzi az ápolási-gondozási munka operatív szervezését az

22 intézetvezető és a háziorvos útmutatásai alapján. Az ápoló-gondozó személyzet valósítja meg a közvetlen gondozást ápolást. Feladatuk a kulturált belső környezet megteremtése. Részt vesznek az otthon ellátottainak egészségügyi ellátásában, az arra rászorultakat ápolják, gondozzák. Lényeges a szerepük a mentálhigiénés ellátásban, hiszen az ellátottakkal ők érintkeznek a legtöbbet. Az ápolás intim helyzeteiben ők állnak legközelebb az érintett beteghez. A személyzet megismerése érdekében a dolgozók névkitűzőt viselnek. Az intézmény házi orvosa gyógyító-megelőző munkát végez, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ellátottak egészségi állapotát. Az ápolói munka irányításán túlmenően figyelemmel kíséri azt, hogy az otthonban folyó valamennyi tevékenységben érvényesüljenek az egészségügyi szempontok. Felügyeli az intézeti higiéniát. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevőt. (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 14.§) A feladatellátás tartalma, formái: Intézményünkben egy átlátható, jól működő, egységes, modern ápolási szemléletre épülő ápolási rendszert működtetünk. Ennek főbb szempontjai:       

  

egészségre való összpontosítás, egészségnevelés, a lakó saját ellátásában való részvétele, a gondozó és a lakó egyenrangú felek az ellátással kapcsolatos döntésekben és azok végrehajtásában, a lakó áll az ellátás középpontjában van, nem pedig „csak” a feladat, az ápolás-gondozás holisztikus – a lakónak nemcsak testi, hanem szellemi, érzelmi, szociális és lelki szükségleteit is figyelembe kell venni, a lakót tágabb szociális környezetében (család, közösség, társadalom) elhelyezkedő egyénként kell tekinteni, mert ez akár pozitív, akár negatív hatással lehet az egyén egészségére és jólétére, a betegségre való reagálására és gyógyulására, a gondozás specifikus és az egyéni szükségleteknek megfelelő a gondozók kritikus gondolkodásának, és problémamegoldó készségének fejlesztése a rutin-ápolást, gondozást váltsa fel a szisztematikus ápolás, gondozás.

Rendelkezésre állnak az ellátást igénybevevők speciális szükségleteit kielégítő speciális segédeszközök. Tartósan fekvő beteg ellátást igénybevevők komfortérzetét szolgáló kényelmi eszközök, például: kapaszkodó, lábtámasz, háttámasz, etetőasztal, karosszék, antidekubitor matrac, sarokgyűrű és könyökgyűrű stb. A gondozók legfontosabb feladatai:  az egészségmegőrzés / fejlesztés, Az egészség fenntartása és helyreállítására vonatkozó ismeretek és készségek felmérése, ezek bővítése. Egészségnevelési előadások szervezése  a betegség megelőzés, Az ellátottak egészségi állapotának folyamatos követése, szűrővizsgálatokon való részvétel biztosítása, saját szűrővizsgálatok szervezése  a gyógyításban való részvétel, Egyénre szabott gondozási terv, ápolási terv készítése és végrehajtása szakemberek segítségével.  a rehabilitáció. Az intézmény biztosítja a rendszeres orvosi felügyeletet és szükség szerint a szakorvosi ellátást.

23 Gondoskodik a napi 24 órás, orvosi útmutatás alapján végzett, vezető ápolói irányítás melletti szakápolói felügyeletről. A rendszeres orvosi tevékenység két munkaterületre tagozódik:  

gyógyító, megelőző tevékenység, higiénés tevékenység

A feladatellátás módja: Gyógyító, megelőző tevékenység A gyógyító, megelőző ellátás alapvető feladata a kóros folyamatok megelőzése, késleltetése. Célja, hogy időben felismerhetővé váljanak azok a kóros állapotok, illetve folyamatok, amelyek veszélyeztetik az egyén és a közösség egészségét. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre. Az időskor jellegzetes megbetegedéseit figyelembe véve urológiai, fülészeti, bőrgyógyászati és szemészeti szűrővizsgálatokat is szervezünk. A megelőzést szolgálja a rendszeres felvilágosítás, illetőleg a krónikus betegek rendszeres ellenőrzése. A megelőzés érdekében évente minden gondozottnál legalább egyszer szükséges részletes státuszellenőrzés végzése. A megelőzés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a személyi higiéné betartására. Teljes ápolásra szorulóknál ez a gondozónak feladata, melyet folyamatosan az intézmény orvosa és az intézetvezető ápoló, főnővér helyettes, részlegvezető ápoló köteles ellenőrizni. Az otthonba beköltözőt az intézmény orvosa megvizsgálja, fizikai egészségügyi és mentális állapotát felméri. Az intézet foglalkoztat pszichiáter és bőrgyógyász szakorvost is. Rendelési idejüket a házirend tartalmazza. A heveny betegségek kialakulását a beteg mellett szolgálatot teljesítő szakdolgozó jelenti a vezető ápolónak. A vezető ápoló az orvosi utasításokat a vizit-füzetben rögzíti, s azok végrehajtásáról gondoskodik. A rehabilitáció az érintetteket a betegséget megelőző állapotába való visszaállításában segíti. Idős korban nem csupán a régi állapot visszaállítása, hanem sokszor maga az életben maradás is függ a rehabilitáció minőségétől. Intézményünkben a rehabilitáció egyik módszere a mozgásterápia. Az érintettek állapot-javítására szakképzett masszőrt, és fizioterápiás asszisztenst alkalmaz. A fent leírt módszerek nemcsak a rehabilitációra, hanem a megelőzésre és a szinten tartásra is alkalmasak. Minden ellátott egészségének megőrzése, fenntartása, a betegségük kezelése, gyógyítása érdekében rendszeres és szakszerű mozgásterápiát, gyógytornát biztosítunk. Higiénés tevékenység Az otthon higiénés teendőit különböző rendeletek, az intézmény belső szabályzatai, a munkaköri

24 leírások szabályozzák. Végrehajtását nagy odafigyeléssel végezzük, elvégzését rendszeresen ellenőrizzük. A higiénés tevékenység magába foglalja az ellátottak személyi higiénéjét, az otthon környezetének higiénéjét és az élelmezés egészségügyi higiénéjét. Az idősek otthonában HACCP rendszer működik. A rendszer működtetésére felelős van megbízva. A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke. Az otthon dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az intézmény az ellátottak részére a tisztálkodáshoz biztosítja a szükséges eszközöket és igény szerint a szakdolgozói segítséget. Szakorvosi ellátás Az idős ember biológiai sajátosságainál fogva egyszerre több kórfolyamatban is szenvedhet, ezért különböző szakorvosi vizsgálatok válhatnak szükségessé. A szakorvosi vizsgálat történhet egy adott megbetegedés alapján, vagy a már említett szűrővizsgálat formájában. Az intézmény orvosa állítja ki a szakvizsgálatra szóló beutalót, ha annak szükségességét érzi. A jogosultak szállítása – szükség esetén szakdolgozói kísérettel – betegszállítási szolgálat kocsijával történik. Ápolás Az otthonban ápolási tevékenység alatt a kórházi kezelést nem igénylő az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és az intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet értjük. A beteg idős emberekről való gondoskodásban alapvető fontosságú a szakszerű gondozás-ápolás. Az ápolást, gondozást mindig az idős ember állapota, az ez alapján készített gondozási, ápolási terv és az orvos legfrissebb utasításai határozzák meg. A testi ápolás és gondozás azonban nem választható el élesen a mentálhigiénés gondozástól. Gondozási, ápolási feladatok Az intézetben a gondozási tevékenység tartama: A lakók részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség nyújtása, amelynek során a szociális, testi és szellemi állapotnak megfelelő egyéni bánásmódban való részesítés keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi szellemi funkciók helyreállítására kerül sor. Az Ápolási tevékenység tartama: Az otthon által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, és az otthon keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység. Az idősek otthonában, a lakók ellátását a szakmai rendelet (1/2000.(I.7.) SZCSM.rend.) előírásainak megfelelően az egyéni gondozási terv alapján végezzük. A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási feladatokat, azok megvalósításának módszereit. Az intézményében a gondozási terv minden lakóról az ellátás igénybevételét követően elkészül.

25 A részlegvezető ápoló végzi a gondozási terv elkészítését, valamint a részlegvezető ápoló feladata az ápolási anamnézis, az egyéni ápolási terv készítése is szükség esetén. A tervek ellenőrzése az intézetvezető ápoló feladata. A tervek végrehajtása a beosztott ápolók feladatai közé tartozik. Az egyéni gondozási terv tartalmazza az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás illetve megőrzés érdekében szükséges feladatokat, azok időbeni ütemezését, valamint az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. A gondozási tervet készítő személy évente jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor-átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet. (1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 9.§.) Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet is kell készíteni. Az ápolási terv tartalmazza (1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 10.§):     

az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának leírását az ápolási tevékenység részletes tartalmát az ellátást igénybe vevő önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet az ápolás várható időtartamát szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését.

Az intézetben az egészségügyi ellátás keretében gondoskodunk az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 50§-52§ szerint:  az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításról,  rendszeres orvosi felügyeletről (az ellátott egészségi állapotának folyamatos ellenőrzéséről, egészségügyi tanácsadásról, szűrésről, az orvos által javasolt vizsgálatok elvégzéséről – ha az intézményben megoldható – gyógyszereléséről),  szükség szerinti alapápolásról (a szociális intézmény keretei között biztosított egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység),  szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról  kórházi kezeléshez való hozzájutásról  a rendeletben meghatározott gyógyszerellátásról, a gyógyászai segédeszköz biztosításról.  a demens betegek ellátására intézményi keretek között pszichiátert megfelelő óraszámban alkalmazunk. Az intézet orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, szűréseket, gyógyszerrendelést valamint az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.(1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 50.§ (3). Az intézetben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról és a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót vezet részlegenként 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 51.§(2). A szakdolgozók munkája odafigyelést, empátiát, kapcsolatteremtő készséget és nagy tapintatot igényel. Igen fontos az ellátott és az ápoló közötti harmonikus kapcsolat kialakítása. Ezt optimálisan úgy lehet elérni, hogy egy ápolóra minél kevesebb ellátott ápolását bízzuk. Így a fizikai, egészségügyi ellátáson túlmenően több odafigyelés nyújthat a problémáival küzdő idős embernek.

26 Az előbbiek fokozottabban érvényesek az intenzív gondozást biztosító részlegben élők esetében. A rájuk vonatkozó ápolási tervet szükség szerint illetve évente szükséges felülvizsgálni, az állapotváltozásnak megfelelően alakítani. A szakdolgozók tevékenységüket a törvényi előírásoknak megfelelően az egyéni ápolási lapon és az egyéni gondozási lapon rögzítik. Fokozott odafigyelést, gondozást igényelnek a haldoklók. Ha van szobatárs, a lehangoló vizuális élménytől paraván használatával igyekszünk megóvni. A halott ellátása tapintatosan történik, az elhunyt emberi méltóságának tiszteletben tartásával. Az intézetben elhunytakkal kapcsolatos teendőket a halottellátás szabályzata írja elő. Kórházi ellátás Az intézmény ellátottait a kórházba utalás általános elvei szerint a Kaposi Mór Oktató Kórház megfelelő osztályai tartoznak felvenni. Heveny megbetegedések, illetve életveszély esetén a beteget kórházba utalhatja az intézmény orvosa, valamint az ügyeletes orvos. A beteg, idős ember számára nagy megrázkódtatást jelent, ha kórházba kell mennie. Ezt a traumát csökkenteni lehet azzal, hogy – amennyiben lehetséges – előre megbeszélik a nővérek az ellátottal, hogy erre feltétlenül szüksége van. Ha az ellátott cselekvőképes, és részletes felvilágosítás és rábeszélés ellenére sem kíván a kórházba menni, úgy ezt a tényt a dokumentációkban rögzíteni kell, és az érintettel minden esetben alá kell íratni Abban az esetben, ha az ellátott cselekvőképességének korlátozása vagy kizárása miatt gondnokság alatt áll, a kórházi kezelésről a gondnokot minden esetben értesíteni kell, az esetleges műtéti engedélyhez az ő aláírása szükséges. A kórházi kezelés ideje alatt is nagy figyelemmel fordulunk lakóinkhoz. Az intézetvezető ápoló, részlegvezető rendszeresen érdeklődik a beteg állapotáról. A mentálhigiénés munkatársak látogatják a kórházban a lakóinkat. A látogatások alkalmával gondoskodunk ruhaneműinek, tisztálkodási eszközeinek cseréjéről. A gyakori kapcsolattartás elősegítheti a beteg gyógyulását. Biztonságot megnyugvást nyújthat az a tudat, hogy a dolgozók és lakótársai „haza” várják. A kórházi zárójelentéseket az ellátott egészségügyi dossziéjában fűzi le az intézetvezető ápoló, a benne foglalt ápolási, gondozási teendőket, a szükséges gyógyszerelést a megfelelő dokumentációra vezeti fel a pontos ápolási tevékenység végzése érdekében. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás A társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult ellátottak számára a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközöket a társadalombiztosítás útján kell beszerezni. Az intézmény az alapgyógyszer csoportba tartozó gyógyszerekből rendelkezik az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszer-szükségleteihez igazodó, megfelelő mennyiségű készlettel. Az alapgyógyszer-készletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolójának, javaslata alapján. Az összeállításnál figyelemmel kell lenni az ellátottak egészségi állapotának javítására, vagy szinten tartására, rehabilitációjára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetét is. Az intézménynek készleten kell tartania az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (2) bekezdés szerinti

27 gyógyszercsoportokból az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó gyógyszermennyiséget, valamint az intézményben ellátásban részesülők részére a rendszeres gyógyszerszükségletüknek megfelelő 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (3) bekezdés szerinti gyógyszercsoportba tartozó gyógyszereket (rendszeres gyógyszerkészlet). A rendszeres gyógyszerkészletet az intézet orvosa állítja össze havonta, az intézetvezető ápoló javaslata alapján. Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (2) és (3) bekezdés szerinti gyógyszercsoportokba tartozó gyógyszereket, az injekcióval, infúzióval történő ellátáshoz szükséges anyagokat, az akut sebellátáshoz szükséges kötszereket, valamint a szűrővizsgálatokhoz szükséges reagenseket, indikátorcsíkokat az ellátottaknak az intézet térítésmentesen biztosítja. Az eseti gyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból áll (ATC kód szerint): a) szintetikus görcsoldók (A03 A), b) propulsív szerek (A03 F), c) bélmozgatást csökkentő szerek (A07 D), d) heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek (C 08 C), e) fájdalom és lázcsillapítók (M02, N 02), f) anxioliticumok (N05 B), g) altatók, nyugtatók (N05 C), h) hashajtók (A06 A), i) szisztémás antihisztaminok (R06 A), j) antiarritmiás szerek (C01 B). A rendszeres gyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból áll (ATC kód szerint): a) tápcsatorna és anyagcsere aa) antacidok (A02 A), ab) peptikus fekély kezelésének gyógyszerei (A02 B), ac) az epebetegségek egyéb terápiás készítményei (A05 A), ad) bélfertőtlenítők, gyulladásgátlók (A07A, A07 E), ae) digesztívumok (A09 A), af) orális antidiabetikumok (A10 B); b) vér és vérképző szerek ba) antikoagulánsok (B01 A), bb) vérzéscsillapítók (B02 A, B02 B), bc) vérszegénység elleni készítmények (B03 A); c) kardiovaszkuláris rendszer ca) szívglikozidok (C01 A), cb) szívbetegségben használt értágítók (C01 D), cc) vérnyomáscsökkentők (C02), cd) vizelethajtók (C03), ce) perifériás értágítók (C04), cf) kapilláris-stabilizáló szerek (C05), cg) béta-blokkolók (C07), ch) ACE-gátlók (C09 A); d) antibiotikumok (J01); e) váz- és izomrendszer ea) gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények (M01), eb) ízületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei (M02), ec) izomrelaxánsok (M03 B); f) idegrendszer

28 fa) antiepileptikumok (N03), fb) antikolinerg antiparkinson szerek (N04 A), fc) dopaminerg antiparkinson szerek (N04 B), fd) antipszichotikumok (N05 A). A bentlakásos intézmény az alapgyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alapgyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is az ellátást igénybe vevő viseli kivéve, ha a bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének teljes költségét, ha  az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, vagy  az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja; részleges költségét, ha  az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. A fenti bekezdésben foglaltaktól eltérően az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének a viselésére, ha  az ellátást igénybe vevő tartására az Szt. 114. § (2) bekezdésének c)-e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy  az ellátást igénybe vevő a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (6) bekezdés b) pontja szerinti gyógyszerköltség reá eső részét nem fizeti meg. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a vényre felírt testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a költségviselés tekintetében a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52.§ (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egyéni gyógyszerszükséglet költsége a térítési díjon felül érvényesíthető. Ha a bentlakásos intézményben élő ellátott egészségügyi ellátásban részesül, az ellátást nyújtó orvos a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti egészségügyi személyi lapot kiállítja, illetve vezeti. A dokumentáció vezetésére, kezelésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 24. §-ának, 136-137. §-ainak rendelkezései irányadóak (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 53.§). Ha az intézmény orvosa és az ellátást igénybe vevő házi-,vagy kezelőorvosa nem ugyanaz a személy akkor az intézmény orvosának megkeresésére az ellátást igénybe vevő házi-, illetve kezelőorvosa megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges

29 egészségügyi adatokat. Ha az ellátást igénybe vevőt másik bentlakásos intézménybe helyezik át, az egészségügyi adat kezelésével megbízott személy az ellátást igénybe vevő egészségügyi adatait külön kérés nélkül továbbítja (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 53.§ ). Az intézetünkben az alapkészletbe tartozó gyógyszereket intézményi költségen szerezzük be. Az alapkészletbe nem tartozó gyógyszerek költsége, külön igény szerint az ellátottat terheli. Az alapgyógyszer listát mindenki számára hozzáférhető helyen (orvosi szoba mellett) függesztettük ki. Ha az ellátottak részéről a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság feltételei fennállnak, akkor annak beszerzéséről, az időben történő érvényesítéséről a vezető ápoló gondoskodik. A test távoli gyógyászati segédeszközök beszerzése is intézményi költségen történik. Ebbe a körbe tartoznak pl. a különböző támbotok, járókeretek, kerekesszékek, szoba-vécé, stb. A testközeli gyógyászati segédeszközök költsége a lakókat terheli. Ebbe a körbe tartoznak pl. a szemüvegek, lúdtalpbetétek, gyógycipők stb. A testközeli eszközök között kivételt képez az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagok, eszközök beszerzése, mely szintén intézményi költségen történik. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök nyilvántartása is számítógépes adatfeldolgozással történik. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos. Gyógyszereléssel kapcsolatos fontos kérdések  Gyógyszert az ellátottak csak orvosi utasításra, előírt adagban szedhetnek. 

   



Minden ellátott részére egyedileg határozza meg az orvos, hogy szükség esetén mily gyógyszereket, milyen mennyiségben kaphat (pl. fájdalomcsillapításra, nyugtatóként, altatóként, epilepsziás nagy- és kis roham esetén, lázcsillapításra, vérnyomás kiugrásra stb.) A szükség szerint rendelt gyógyszereket az ellátott nyilvántartó lapján tételesen – ok, név és dózis meghatározásával – jelölni kell. A szükség szerint adott gyógyszer mennyiségét, időpontját az eseménynaplóban, valamint a gondozott dokumentációjában rögzíteni kell. Placebo adását, annak „hatását” is dokumentálni kell (az orvos számára érdemi információt jelenthet). A gondozónak ellenőriznie kell, hogy az ellátott valóban lenyelte-e a gyógyszert. A gyógyszerelés rendjét és az ehhez kapcsolódó felelősségi köröket írásban kell szabályozni (erre szolgálnak a munkaköri leírások valamint a gyógyszerelési szabályzat). A gyógyszerek személyre szóló kiadagolását csak munkaköri leírásban az arra feljogosított egészségügyi képesítéssel rendelkező személy végezheti. Gyógyszercsere felismerése esetén az orvost haladéktalanul értesíteni kell, az eset körülményeiről részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv minimális adattartalma:  mikor észlelték a gyógyszercserét  ki észlelte a gyógyszercserét  ki hibázott  ki kapott olyan gyógyszert, amit nem neki rendeltek

30 mikor történt  milyen dózisban, hányszor  milyen következményeket, tüneteket tapasztaltak  milyen beavatkozást, megelőző intézkedést tettek (pl. hánytatás)  mikor értesítették az orvost/mentőszolgálatot  mikor érkezett az orvos/mentő  ellátott állapota orvosi vizsgálat alapján, orvos aláírása  egyéb jelentős körülmények  jegyzőkönyv készítésének dátuma  érintett munkatársak neve, aláírása. 

Kábítószernek minősített gyógyszerek rendelésére, intézményen belüli elhelyezésre, felhasználásra vonatkozóan az 1998. évi XXV. tv. 4. és 19. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni, illetve a 461980. (VI.24.)EÜM-BM. Rendelet és a 8/1977. EÜM-utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A kábítószernek minősülő gyógyszerek kezelésére, nyilvántartására, felhasználás ellenőrzésére felelőst kell kinevezni (ezen feladattal az intézmény orvosa és a vezető ápoló) van megbízva. A kábítószernek minősített gyógyszerek beszerzését, tárolását, felhasználását évente egy alkalommal ellenőrizni kell, és erről jegyzőkönyvet kell kiállítani. A kábítószernek minősített gyógyszerekről a felelős sorszámozott nyilvántartó könyvet vezet. A kábítószernek minősülő gyógyszert a többi gyógyszertől elkülönítetten zárt kazettában kell elhelyezni, tárolni. A kazettába csak a felelős – erre külön feljogosított személy nyúlhat. A gyógyszerfelelős napi vagy heti gyakorisággal, szükség szerint, írásban, darabszámra vagy milliliterben adja ki a műszakért felelős gondozónak a kábítószernek minősülő gyógyszert. A kiadott gyógyszer felhasználást és műszakonkénti átadását az eseménynaplóban írásban kell dokumentálni. A kábítószernek minősített gyógyszereket az ellátott egyénigyógyszer-nyilvántartó lapján kiemelten kell feltüntetni. A gyógyszerfelelős feladata a gyógyszerkészlet rendszeres ellenőrzése annak érdekében, hogy lejárt szavatosságú, illetve a forgalomból kivont gyógyszerkészítmény felhasználásra ne kerülhessen. Az ellátottak saját vagy hozzátartozóik kívánsága szerint saját költségükön szerezhetik be azokat az orvos által jóváhagyott gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket, melyek az ellátott számára nem ellenjavalltak, de az intézmény által biztosított gyógyító- megelőző kezeléshez nem feltétlenül szükségesek. Az intézményben emberen végzett orvostudományi kutatás céljából gyógyszer kipróbálásra, kísérletre csak az Egészségügyről szóló törvény (1997. évi CLIV. tv. 157-164.§) szabályai szerint, csak az intézményvezető írásos beleegyezésével kerülhet sor. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése A feladatellátás tartalma, formái: Az idősek otthonában az elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében kell gondoskodunk az elhunyt:  elkülönítéséről,  végtisztességre való felkészítéséről,  a törvényes képviselő, valamint a Szt. 20.§-a szerinti nyilvántartásban szereplő

31



hozzátartozó értesítéséről, ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról.

A feladatellátás módja: Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában műszakot vezető dolgozó vagy a részlegvezető. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről a halál beálltát követően, de legkésőbb a halálesetet követő napon gondoskodunk. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Az intézmény vezetője – amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről – az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja (Ptk. 196-197. §).(1/2000. (I.7.) Sz Cs M rendelet 62.§.) A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása a haláleset bekövetkezése után eseti.

VII.6. Demens betegek ápolása A feladatellátás tartalma, formái: Alapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, boldogan élje életét, érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen az adott pillanatok élvezetére, állapotromlását késleltető támogatást kapjon. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei és meg tudja őrizni emberi méltóságát. Vagyis mindazon beavatkozások és eljárások biztosítása, melyek hozzájárulnak a demens jóllétének, – a "well-being" – biztosításához. A jól-lét itt azt jelenti, hogy a demenciával küzdő személy: • • •

a napjait aktívan tölti segítői közreműködéssel, biztonságban érzi magát, érzelmi támogatást kap.

A feladatellátás módja: A demens ellátottak intézményi környezete: Biztonságos, de emberi ápolási környezet: a demens ellátásban a figyelem előterében áll, mivel a betegek szellemi képességeik csökkenésével egyre önveszélyesebbé válnak. A dementálódás miatt a beteg nem képes értékelni a környezetében lévő veszélyforrásokat, így nem is tudja elkerülni őket. A demens ellátást biztosító részlegen a kijutás zártechnikai megoldással nehezített. Minden

32 akadálymentes, a folyosókon és fürdőszobákban kapaszkodók, a bútorok lekerekített sarkúak, nincsenek szabadon hozzáférhető tisztító- és egyéb vegyszerek. Az ételek felszolgálása a lakók szobájában történik, saját ágyasztalon. Az ápolási – gondozási igényeinek megfelelően gurulós fürdetőszék, ágyasztalok, szükséges mennyiségben tolószékek, járókeretek állnak rendelkezésre. A demens lakóknak saját társalgójuk van a közösségi tevékenységre, ezek egyben a közös foglalkozások, tévézések, helyszínei is. Mindenütt képek, a bútorok. Ez hivatott egyben az optimális ingerkörnyezet biztosítására. A higiénikus körülmények biztosítottak. A demens betegek ápolási osztályán nagyon nehéz a higiénia fenntartása a nap 24 órájában. A súlyos demencia velejárója a vizelet- és széklet inkontinencia, az étkezési higiénia szétesése. A demens betegek gyakran szétszednek, szaggatnak mindent a környezetükben, kényszeredetten pakolnak minden szekrényt, ruhát stb. Minden felület, amit elérnek, lemosható: PVC padló, mosható ágyak, naponta többször fertőtlenítő takarítás az egész demens ápolási osztályon, és az antihigénikus „esemény utáni” azonnali feltisztítás a nap 24 órájában. A szaghatások csökkentésére minden pelenkázáskor még télen is szellőztetünk. Az ápolási osztály fent részletezett tárgyi feltételeinek biztosítása elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges feltétele a demens ellátásnak. Erre épül rá a demens betegek ápolási – gondozási programja. A demens betegek ápolási – gondozási programja: Életfunkciók kontrollja: A vitális paraméterek labilitása az időskor és a demencia velejárója. Az állapotromlásokat és a szövődményeket elkerülhetjük, ha időben észleljük a kóros tendenciákat. Ezért fontos a vitális paraméterek rendszeres monitorozása, dokumentálása, szükség esetén orvos értesítése. Nővéreink napi munkájához tartozik, hogy rendszeresen mérjék és feljegyezzék szükség esetén illetve orvos utasítása szerint a vérnyomás, pulzus, a vércukor, testhőmérséklet értékeket. Megfelelő étel és ital fogyasztása: A demens betegek esetében az étvágytalanság és a feledékenység miatt táplálkozási elégtelenség alakulhat ki, mely gyakran társul kiszáradással, mivel nem emlékeznek mikor és mennyi folyadékot fogyasztottak, valamint a szomjúságérzetüket is elveszítik. Az idős kor ill. időskori betegségek miatt a tápanyag felszívódás is erősen romlik, ami a látszólag elegendő étkezés mellett is a szervezet kiéhezéséhez, kóros lesoványodáshoz vezet. Intézményünkben a rendszeres és ellenőrzött háromszori főétkezés illetve ötszöri diéta esetén is orvosi javaslatra és előírás szerint biztosítunk kiegészítő tápszert, szükség esetén teljes egészében tápszeres táplálásra állunk át, rendszeresen ellenőrizzük súlyukat. A súlyos demenciával együtt járó rágási és kisebb nyelési-, emésztési problémák kezelésében az ételek elkészítési módja (darált hús; puha főtt-párolt ételek; pépesítés; megfelelő diéta) segít. A kiszáradás megelőzésére demens ápolási osztályunkon a rendszeres és ellenőrzött folyadékbevitelre folyadékbeviteli lap vezetése szolgál. Mozgás és a kívánt testhelyzetek felvétele: Alapvető, hogy a demens betegek mozgását a lehető legmagasabb szinten tartsuk fenn, a demens betegek életkedvének ez a kulcsa, és ezért ez az ápoló – gondozó személyzet egyik legfontosabb feladata. Állapottól függően ágyban mozgatás, passzív torna, kiültetés, felállítás, járatás és járástanítás, aktív torna, séta, levegőztetés szerepelnek a teendők között. Ezen tevékenységek végrehajtásában segít a masszőr és a fizioterápiás asszisztens is.

33 Az egyéni higiéné, a test tisztán tartása, a bőr ápolása: A súlyosan demens betegek a feledékenység következtében elfelejtenek tisztálkodni, és önállóan már nem is képesek rá. Az idős emberek bőre száraz, repedezett fertőzésekre érzékeny. Az inkontinencia is gyakori bőrproblémákat okozhat, demencia esetében a betegség előrehaladtával a meglévő inkontinencia súlyosbodik. Nem ritkák a kórházból vagy korábban egyedül élők otthonából hozott atkafertőzések, bőrbetegségek, melyek megfelelő tisztasági rend nélkül könnyen járványszerűvé válhatnának. Az Idősek Otthonába kerülő új betegek személyes textíliáit fertőtlenítjük szükség esetén, és testük is hasonló kezelésben részesül. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VII.7. Mentálhigiénés ellátás A mentálhigiéné különösen fontos egy olyan közösségben, mint az idősek otthona, ahol a közösség tagjainál gyakoriak a hozott, vagy az ott kialakult lelki bántalmak, emberi kapcsolatokban mutatkozó zavarok. A mentálhigiénés csoportvezető feladata a csoport munkáját megszervezze, irányítsa. A mentálhigiénés munkatársak feladata, hogy gondozási terv alapján gondoskodjon az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátásáról. A csoport tagjai együttműködnek az egészségügyi csoporttal, az intézetvezető ápolóval. A mentálhigiénés gondozás nagy hangsúlyt kap az Otthonban. Ebben a munkában az intézmény minden dolgozója részt vesz valamilyen formában. A munkatársak őszinte, személyes odafordulása, a nyitottságuk, toleranciájuk és az elhivatottságuk az, amely az otthonosságérzés kialakulását elősegíti és megteremti a bizalom alapját. Közös feladat, hogy az idősek lelki egészségét megőrizzük. Az idős ember hajlamos felhagyni korábbi szokásaival, visszahúzódóvá válik, esetleg a környezetében élőket elveszíti, ezért az idős kort sokan a veszteségek koraként tartják számon. Az intézménybe való beköltözés, az „intézményi lét” tovább növelheti az izolációt. Célunk: az Otthonban élő idősek személyiség-szerkezetének fenntartása, belső harmóniájának megőrzése, ezáltal segítve elő a környezetébe való beilleszkedést, békés, szeretetteljes, konfliktusmentes intézményi életet. Kötelességünk segíteni az egyént az életkorral járó lehetőségek megtalálásában, kihasználásában és a bizonyos életterületek beszűkülésének elfogadásában, miközben megtartjuk érdeklődését. Olyan személyre szabott bánásmódot biztosítunk mindenki számára, amely elősegíti az élet utolsó szakaszának méltó befejezését. Szeretnénk, ha a korábbi életeseményeikre való visszatekintés, nem csupán nosztalgia lenne, emlékezés a „régi, szép időkre”, hanem az erőgyűjtés forrása a lakóink számára. Ezen feladatokat a mentálhigiénés csoport látja el. A feladatellátás tartalma, formái: Intézményünkben gondoskodunk az ellátást igénybe vevő személyek mentálhigiénés ellátásáról, melynek keretében biztosítjuk (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 54.§):  a személyre szabott bánásmódot  a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos

34

     

megbeszélést a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit a gondozási tervek megvalósítását, a mindennapi életvitelhez szükséges szociális készség fejlesztését a hitélet gyakorlásának feltételeit segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.

Az évente elkészített mentálhigiénés munkaterv tartalmazza a szakmai követelményeknek megfelelő, a lakók igényeit kielégítő, az idős ember egészségvédelmét szolgáló feladatok, célok, vizsgálati módszerek, programok összességét. A feladatellátás módja: Az előgondozás A mentálhigiénés munka már az előgondozással elkezdődik. Az előgondozás során megismerkedünk a leendő lakóval, lakókörnyezetével, hozzátartozókkal, tájékoztatást adunk az otthon életéről. A kérelmezőt felkészítjük az intézményi életre. Megismerjük igényeiket, szükségleteiket, s ezen információk birtokában elősegítjük beilleszkedésüket az otthonba. Az előgondozás I. szakasza az 9/1999 (IX.24.) SzCsM rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti, az ellátott, illetve törvényes képviselője részére szóló tájékoztatásból áll. Az előgondozás I. szakaszában végezzük el a gondozási szükséglet vizsgálatát. Az előgondozás II. szakaszára a gondozási szükséglet megállapítása után kerül sor. (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 4.§-5.§). Szobatársak felkészítése az új lakó fogadására A beköltözést megelőzően a lakó, illetve szobatársakat felkészítjük az új lakótárs fogadására. Arra törekszünk, hogy az újonnan érkező érezze a törődést, odafigyelést, hiszen ez nagyon fontos és meghatározó lesz a további életére nézve. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a lakóközösség, amelyben élni fog, szeretetteljes, meghitt és biztonságot nyújtó legyen. Az első találkozás a leendő lakóval Az első találkozás, az első személyes beszélgetés alkalmával feltérképezzük az intézményi élettel kapcsolatos elképzeléseket, elvárásokat, amely első lépése az intézményi életbe való beilleszkedés folyamatának. Ilyenkor körvonalazódik a problémahelyzet, megismerjük a lakó lelkiállapotát, személyiségét. A kezdeti bizalmatlanságot, függőségi érzést, szorongást igyekszünk feloldani. A bizalom elnyerésével, könnyebben be tud illeszkedni új környezetébe. Célokat tűzünk ki, megoldási alternatívákat vázolunk fel a testi, lelki egyensúly, a jó közérzet megőrzése érdekében. A megismerési folyamat egyik állomása az életút feltárása. Nagy segítséget nyújt a beilleszkedés elősegítésében, a jó kapcsolat kialakításában, a lakó problémáinak feldolgozásában. Szociológiai felmérés, elégedettségi felmérések készítése A lakók szociológiai jellemzői szerint, több szempont figyelembevételével (életkor, nem, lakhely, családi állapot, gyermekek száma, iskolai végzettség, volt foglalkozás, vallási hovatartozás, beilleszkedés, kommunikáció, kapcsolattartás, foglalkoztatás jellege és formája stb.) az intézet

35 mentálhigiénés munkatársai felmérést készítenek, amely segíti a mentálhigiénés munka hatékonyságát. Továbbá évente két alkalommal elégedettségi felmérést is készítünk, hogy mérjük lakóink elégedettségét az intézmény szolgáltatásával, működésével kapcsolatban. A felmérés eredményeit minden esetben értékeljük, és ha lehetséges akkor orvosoljuk az esetleges hibákat. Egyéni gondozási terv vezetése A gondozási terv személyre szólóan készül, ami magába foglalja a folyamatosan, rendszeresen végzett mentálhigiénés tevékenységet. A lakókkal folytatott mentálhigiénés munkában kulcsszerepe van a különféle kreatív csoportterápiás módszereknek. A zárt közösségben élő idősek, ha nincs mit tenniük, unatkoznak, türelmetlenek lesznek önmagukkal és társaikkal egyaránt és ez nemcsak a kedélyükre és a közérzetükre, de az egészségükre is károsan hat. A tétlenül üldögélő ember unatkozik, szellemi és testi ereje rohamosan hanyatlik.Az egyénre szabott tervezésnél a felmérések eredményei (Mini-mentál teszt,) mellett az alábbi tényezőket is figyelembe kell venni: a lakó közösségi beilleszkedési képességét; személyes kívánságait; érdeklődését; baráti kapcsolatait, családtagokkal való kapcsolatait. Az idősek érzelmi-, hangulati életének, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet, a tevékenységek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma ezekben, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. A mentálhigiénés csoport tevékenységének eredményessége attól függ, mennyire sikerül az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes lakó számára közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tenni. A fizikai, egészségi, mentális állapot, valamint a foglalkoztatásra vonatkozó adatok felmérése után, meghatározzuk a gondozási célt, és megnevezzük az ehhez szükséges módszereket. A gondozás folyamatát, a gondozási terv teljesítéséhez szükséges tevékenységeket, jelentős változásokat rögzítjük. Évente minden lakóról összefoglaló értékelést készítünk. A mentálhigiénés csoportvezető 3 havonta ellenőrzi a gondozási tervben a mentális gondozással kapcsolatos tevékenységeket. Az intézménynek mindent megtesz az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szervezi az intézetben:  



az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna stb.), a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.), a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, kirándulások, kiállítások stb.).

Az aktivitást segítő tevékenységeket – az ellátást igénybe vevők közreműködésével – előre tervezi a csoport és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítja. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása a szociális intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. Az intézmény vezetője, ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál. A mentálhigiénés ellátás feladata az otthonban élő idős embernél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve környezetébe be tudjon illeszkedni és ott békében éljen. Ennek érdekében minden ellátott részére az igények és a mentális állapot felmérése után gondozási tervet készítünk.

36 A mentálhigiénés ellátás keretében végzett feladataink:   

a társas kapcsolatok kiépítése az otthonon belül, a családdal és a társadalommal, a mentális gondozásnak a környezet ártalmainak megelőzése, a foglalkoztatás.

Társas kapcsolatok kiépítése Társas kapcsolatok az otthonon belül az otthon ellátottai és alkalmazottai között jöhetnek létre. Az ellátottak és az alkalmazottak közötti jó kapcsolat feltétele az, hogy az ellátottak bizalommal legyenek a nővérek iránt. A szakdolgozó minden esetben komoly, kiegyensúlyozott, türelmes, kedves és nem bizalmaskodó. Az ellátott meghallgatására mindig módot kell találnia, panaszát komolyan kell venni, ha szükséges, megfelelően kell intézkedni. A bizalom megnyerésének egyik döntő tényezője a titoktartás, ilyen magatartással a nővér megnyerheti a rábízott emberek bizalmát. Az otthon dolgozóin keresztül nem kerülhet nyilvánosságra az intézményben történt esemény még akkor sem, ha annak tartalma a törvény szerint nem is tartozik a titoktartási kötelezettség alá. Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az idős ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. Ezért a szakembereknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Segíthet a gondok megoldásában, ha az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerülnek. Megkönnyíti a beilleszkedést a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően készítjük elő. Figyelembe vesszük az idős ember csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az új ellátásban részesülő személy barátságos fogadtatást vár az otthon dolgozóitól és lakótársaitól. A mentálhigiénés munkatárs és a részlegvezető ápoló, az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, a szobatársaknak bemutatják. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. A foglalkoztatás különböző formáiba való bekapcsolódáskor jól működő csoportok alakulhatnak ki. Kapcsolat a családdal Az otthonon belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. Az ápolók, gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fennmaradását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy

37 távollétüket a családjuk körében töltsék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen. Kapcsolat a társadalommal Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Kirándulásokat, bevásárlásokat szerveznek és az idős ellátottakat érdeklő előadásra hívják meg az érdeklődőket. Hitélet és vallásgyakorlás feltételeinek megteremtése Otthonban lehetőséget biztosítunk a vallás gyakorlására. Évi 5-6 alkalommal az idősek otthonában misét celebrál a helyi plébános. Igény szerint a gyónás lehetősége is biztosított ezen alkalmakkor. Az intézeten belül együtt készülünk az egyházi ünnepekre. Az adventi ünnepkör, a karácsony, a húsvét nem csak külsőségeiben, de lelkiekben is támaszt nyújt lakóinknak. A mindenszentek és halottak napi megemlékezés, közös imádsággal és gyertyagyújtással történik, így mindenki kegyelettel gondolhat elhunyt szeretteire, azok is, akiknek nincs módjukban elmenni a temetőbe. Veszteségélmény feldolgozása Az emberek nagy része otthon, szerettei, hozzátartozói körében szeretne meghalni. A bentlakásos otthonban azonban akarva-akaratlanul szembe kell néznünk ezzel a problémával; azzal, hogy az utolsó napok, órák mennyire az élet szerves részei. Egy-egy lakó elvesztése, nem csak a hozzátartozóknak okoz fájdalmat, hanem lakótársaiknak is. A mentálhigiénés csoport tagjainak különös gondot kell fordítani a halálesetek feldolgozására. A mentálhigiénés csoport egy munkatársa rendelkezik hospice-palliatív ellátásra jogosító végzettséggel. Az elhunytakkal kapcsolatos teendőket külön szabályzatba rögzítettük. Mentális gondozás A mentálhigiénés szakemberek munkájuk során segítenek az ellátottaknak:  a függőség  a szorongás érzésének és  az öregségtudat, a betegségtudat kóros élményének leküzdésében  az izoláció felismerésében és leküzdésében. A függőség érzését fokozza az ellátott testi és lelki állapotából adódó szorongása. Leküzdésében segítséget adhat az „irányított” beszélgetés, melyet a feladathoz megfelelő képzettséggel rendelkező mentálhigiénés csoportvezető és a mentálhigiénés munkatárs kezdeményez. A beszélgetés irányítását ő tartja kézben, célja, hogy megismerve az ellátott gondolkodásmódját, egyenrangú félként kezelve, intellektusára hatva közli vele az otthon életének változásait, problémáit. Így ki lehet alakítani benne azt az érzést, hogy az otthon életét és ezen belül saját sorsát tulajdonképpen ő is irányítja. A szorongás az egyén és környezete számára kínos, törekszünk ennek megelőzésére, és ha már kialakult, olyan módszert igyekszünk találni, amely ezt az állapotot feloldja. A helyes foglalkoztatás, az ügyes-bajos dolgok meghallgatása, a jogos kívánságok teljesítése segíthet a szorongás leküzdésében.

38 Az öregségtudat kialakulását elősegíti a testi visszafejlődése, az elváltozások érzékelése, az érzékszervek működésének csökkenése, a mozgás korlátozottsága, a szellemi frissesség elvesztése. Amennyiben az öregségtudat megmarad, bizonyos normális szint nem zavarja az egyént. Az intézmény lakóinak izolációját biológiai és szociális tényezők együttesen okozzák. A biológiai tényezők közül a legjelentősebb az alkalmazkodási képesség csökkenése, az érzékszervek elváltozása, a mozgáskorlátozódás és a pszichés beszűkülés. A szociális tényezők közül szerepet játszik a családi élet és a baráti kör hiánya, a beköltözést megelőző magányosság, az otthonon belüli összhang hiánya. A mentálhigiénés szakemberek úgy tudnak segíteni, ha megismerik az ellátott személyiségét bizalmat és jó kapcsolatot alakítanak ki vele. Kisebb csoportok kialakítását segítik elő, ezen belül sikerélményt nyújtó elfoglaltságot biztosítanak. A környezet ártalmainak megelőzése Ez a tevékenység már az előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy otthonában tájékozódunk állapotáról, szociális hátteréről. Ez segít az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének hatásos eszköze, ha minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon ellátottait. A várható változások ismeretében időt kapnak a fokozatos alkalmazkodáshoz. Az egy szobában lakók hangulatának alakulását, változásait a szakemberek állandóan figyelemmel kísérik. Foglalkoztatás Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni az ellátottak testi-lelki aktivitása fenntartásának megőrzése érdekében. Az egyes idősek különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, tapasztalataikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk, érzelmeik, érdeklődésük és aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmód biztosíthatja, hogy a lakók a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Az egyéni bánásmód megvalósításának alapvető feltétele az időskorúak életkori és egyéni jellemzőinek ismerete. Az aktuális megnyilvánulások értelmezése mellett ez a magatartás okainak, hátterének, esetleges kialakulásának ismeretét is jelenti. Tekintettel a lakók általános mentális és fizikai állapotára, különösen fontosnak tartjuk a mentálhigiénés ellátásra való fokozott hangsúly helyezését, melyet egyéni és csoportos foglalkozások keretében kívánunk megvalósítani:egyéni beszélgetésekkel, csoportfoglalkozásokkal, valamint speciális fejlesztő foglalkozások szervezésével egy-egy betegségtípus folyamatának lassítása, visszafordítása reményében. (Pl. Alzheimer-kór, agyi események miatt bekövetkező funkciók kiesése miatt. Az „intézményi lét” elfogadásához új örömforrások átélése vezet el legtermészetesebben. Az érzelmi biztonság megteremtése mellett, a tevékenységszükséglet kielégítése is fontos feladatunk.

39 Az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével a gondozás során valósítjuk meg színes programjainkat, melyek körébe az alábbi tevékenységek tartoznak. Az aktivitást segítő fizikai tevékenység keretében sétákat teszünk az intézményt körülvevő zöldövezetben. Ide a kerekesszékhez kötött ellátottainkat is elvisszük. Önellátással kapcsolatos tevékenységek körén belül a mindennapos tevékenységek (öltözködés, tisztálkodás). Rendszeresen szervezünk közös tornákat, melyben való részvétel önkéntes, de ellátottainkat széles körben igyekszünk bevonni. A fekvőbetegek aktivitását segítjük az ágyban történő tornáztatással. A kedvtelésből végzett munka (varrás, kézimunkázás, kötés, kertgondozás) is a fizikai aktivitást elősegítő tevékenység. A fizikai aktivitást segíti az intézményen belüli ház körüli munkába való bevonás személyre szabott elfoglaltság biztosításával. Az otthon ellátottainak életét változatossá és színessé teszik a szórakoztató és kulturális tevékenységek. Ehhez különféle társasjátékok, sakk, dominó, kártya, kisebb sporteszközök, televíziók állnak rendelkezésre. A kertben, szalonnasütéseket, labdázást, kerti partikat és egyéb szabadidős programokat tervezünk. Igény szerint tervezünk autóbusz-kirándulásokat is az ország nevezetesebb tájaira. Ellátottaink részt vehetnek bibliaórán, kiscsoportos foglalkozásokon, csoportterápiában, klubfoglalkozáson, közös beszélgetéseken. Minden ellátott részére hozzáférhető az intézményi könyvtár. Az ellátottainknak felolvasásokat, közös zenehallgatást szervezünk, melynek élményébe bevonjuk a gyengén látó ellátottainkat is. Kiállításokat szervezünk, ahol a lakóink által készített alkotásokat bárki megtekintheti. Lakóink életében központi helyet foglal el a szórakoztató jellegű időtöltés. A jókedv, a közösségformálás, a pozitív életérzés fontos cél a közös tevékenységeink során. Formái: játékos vetélkedők, ki-mit-tud? ➢ társas-és kártyajátékok, ➢ farsangi mulatság, jelmezes felvonulás, ➢vetélkedők, ➢TV, DVD. ➢

Az egyén kreativitásának kibontakoztatása érdekében a mentálhigiénés csoport a következő foglalkoztatásokat szervezi: rajzolás, festés, ajándéktárgyak készítése, gipszkiöntés, kézimunkázás, hímzés. Demens betegek mentálhigiénés ellátása A súlyosan demens emberek is szeretik a közösséget, annak ellenére, hogy látszólag magukba fordulva merengenek el saját maguk alkotta világukban. Szükségük van betegtársaik, ápolóik, családtagjaik társaságára, szeretnek alkotni, vannak kedvenc elfoglaltságaik. Amíg valamit tesznek, van sikerélményük, van életmotivációjuk. Ezt segítik elő a mentálhigiénés csoport munkatársai által vezetett egyéni és csoportos foglalkozások, a közös istentiszteletek, – tornák, – levegőzések. Fontos, hogy amíg nem veszélyeztetik magukat vagy betegtársaikat, szabadon tegyenek bármit a

40 demens ápolási osztályunk határai között (persze az ápolónk vigyázó szeme mindig rajtuk van). A demencia, értelmi, szellemi leépülés, amely az egyik embernél súlyosabb, másik embernél kevésbé súlyos formában jelentkezik. A demens betegekkel való foglalkozásnál abból az alapfeltételből indulunk ki, hogy a kognitív funkciók (észlelés, érzékelés, tanulás, emlékezet, beszéd, problémamegoldó képesség, absztrakció, logikai készség) jelentősen csökkennek. Mindezeket figyelembe véve a mindennapi ápolás, gondozás mellett, a speciális mentálhigiénés tevékenységeknek (memóriafejlesztés, érzékszervekre ható fejlesztés, beszédterápia) rendkívül nagy jelentősége van az Intézetünkben. A fejlesztő jellegű kommunikációs foglalkozások 5 fős csoportokban történnek, mint például a számok, formák, színek, betűk felismerése, napok, hónapok, évszakok ismétlése, irányok felismerése, párok keresése, szólások, közmondások megfejtése. E gyakorlatok mindig délelőtti időpontban vannak, egy adott szobában, idejük átlagosan 15 perc, és az orientáció karbantartására, emlékezet megőrzésének javítására alkalmazzuk. A sétára, tornára, közös éneklésre, zenehallgatásra, táncra, labda, illetve léggömb használatával alkalmazott ügyességi játékokra, 10 fős csoportokat szervezünk. E tevékenységeket délután tartjuk, a mozgáskoordináció fejlesztésére és szinten tartására alkalmazzuk, melyek közvetetten hozzájárulnak a manuális készségek fejlődéséhez is. A mentálhigiénés munka, foglalkoztatás hatékony alkalmazását segítik az erre kidolgozott protokollok. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VII.8. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre A feladatellátás tartalma, formái: • térítésmentes szolgáltatások köre • térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások A feladatellátás módja: Térítésmentes szolgáltatások Az intézményben a fodrászati (hajápolás, kérésre vágás) teendőket külső vállalkozó végzi heti 2 fodrásznap mellett az ellátottak hajvágása és a férfiak borotválása történik. Borotválás hetente kétszer kötelező jellegű. Az ellátottak körmének ápolását a nővérek végzik feladatkörükön belül. Az egészségügyi ellátás körében szükség szerint nyújtott szolgáltatás a pszichiátriai szakellátás. Az ellátásban részesülők egészségügyi rehabilitációját segíti az intézményben történő fizioterápiás ellátás és a gyógytorna, illetve a gyógymasszázs. Az önállóság visszaállítása érdekében közös bevásárlásokat szervezünk tanácsadással. Havi rendszerességgel különböző beszerzéseket (élelem, dohányáru, ruhanemű, tartós használati cikk) végzünk. Az ellátottak rendelkezésére állnak televíziók, különböző sajtótermékek.

41 A hitélet gyakorlásának lehetőségét intézményi munkatársakkal és külső segítőkkel folyamatosan biztosítjuk. Szolgáltatások térítés ellenében A fodrászat, a manikűr, a pedikűr a külső vállalkozóval történt előzetes megegyezés alapján a szolgáltatónak fizetendő. A feladatellátás rendszeressége: A szolgáltatás nyújtása folyamatos.

VIII. A szolgáltatás igénybevételének feltételei VIII.1. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére (szóban vagy írásban), 9/1999.(XI.24.SzCsM rendelet 3.§, valamint a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendelet alapján az intézetvezető igazolásának kiállítását követően történik. Az intézet a kérelmek előterjesztésére formanyomtatványt biztosít A törvényi szabályok szerint az idősotthoni ellátás, az új ellátottak esetén (várakozók, új kérelmezők, akik 2008. január 1. után kerülnek elhelyezésre) csak a meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújthatók. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség. Az idősek otthonának vezetője a kérelem alapján gondoskodik az előgondozási feladatok ellátásáról. Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását Az ellátás igénybevételére vonatkozó jogszabályi előírások Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról a 2010. évi LXXXIX. törvény szociális törvényt (Szt.): a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt az ápolást – gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályokat megváltoztatta. A Szt. 68/A. §. szabályai szerint:  Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.  Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről. Az intézmény igazgatója döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény

42 vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat Mindezek tehát azt jelentik, hogy az intézmény vezetője több jogszabály (szociális törvény, gondozási szükségletet szabályozó miniszteri rendelet) együttes alkalmazásával biztosíthatja, hogy az idősek otthonába való bekerülés szabályosan történjen. A Szt. 68. §. (2) bekezdése alapján nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek esetében, hanem a 18. életévét betöltött, de betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személyek esetében is szükséges a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megléte. A Szt. 68. §. (5) bekezdés alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel együtt beköltözhet – az ellátás igénylésekor legalább 1 éve vele együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója, aki a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet hiányában is felvehető. A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. 



Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy e. rendelet 4. § szerinti igazolásokat. A gondozási szükséglet vizsgálata a 3. számú melléklet szerinti értékelő adatlapon történik. A vizsgálat eredményéről a 4. számú melléklet szerinti igazolást kell kiállítani, amelynek hatálya határozatlan ideig fennáll. Az értékelő adatlap másolatát és az igazolás egy példányát a vizsgálat elvégzését követően át kell adni az igénylőnek és törvényes képviselőjének.

A gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:  a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak;  az ellátást igénylő egyedül él, és  nyolcvanadik életévét betöltötte, vagy  hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy  hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy  fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak,  I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy  munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak.

43  

Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. a közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja. Az igazolások beszerzésében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló miniszteri rendelet szerinti előgondozást végző személy segítséget nyújt az ellátást igénylőnek.

Felvétel igénybevételének folyamata A módosított 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről. Célunk, hogy az Otthonba való felvétel előkészítése, folyamata, az ide vonatkozó törvények, rendeletek betartásával az igénylő és hozzátartozója részére nyújtott segítséggel a kérelmező minél hamarabb kerüljön szakszerű gondozást, ápolást nyújtó intézményünkbe felvételre. A felvétel egész folyamatát a Megállapodás aláírására jogosult Fenntartó végzi. 

Az ellátásra vonatkozó igény jelzése után a 9/1999. (XI.24.) SzCsM.rendelet l. számú melléklet alapján intézeti formanyomtatványt bocsát az intézet a kérelmező rendelkezésére, mely tartalmazza az egészségi állapotra vonatkozó igazolást, melyet a háziorvos vagy a kezelőorvos tölt ki.



Az intézményvezető, az ellátásra vonatkozó igényt (a kérelmet) a kérelem előterjesztésének napján nyilvántartásba veszi a Szt.20.§-a alapján. A nyilvántartás sorszámozott, folyamatosan vezetett, amely az ellátásra vonatkozó igényeket és a megtett intézkedéseket időbeli sorrendben tartalmazza. Adattartama jogszabályban meghatározott. Az intézet vezetője intézetünkben írásban értesíti (vagy szóban) a kérelmezőt a nyilvántartásba vételről valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról, mely egyben a gondozási szükséglet vizsgálatának időpontja is. Az idősek otthonába való elhelyezés előtt előgondozást el kell végezni, amelynek során az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozást intézetünkben az intézetvezető által megbízott személy végzi el. Az idősotthoni ellátás esetében az előgondozás I. szakasza az ellátott, illetve törvényes képviselője részére szóló tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatából áll. Az előgondozás II. szakaszát pedig a gondozási szükséglet megállapítását követően végezzük el. Az előgondozás célja az elhelyezést igénybe vevő helyzetének, életkörülményeinek szükségleteinek megismerése valamint a gondozási szükséglet megállapítása az intézeti elhelyezés érekében. Ennek keretében: A szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatást nyújt az előgondozást végző személy az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében. Vizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra. A szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben. Az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az igénybe vevő tájékoztatása a felvételhez szükséges dokumentumokról, Megállapodás tartalmáról, az Otthon Házirendjéről, a Korlátozó Intézkedések Alkalmazásának Szabályzatáról, a térítési díjról, a gondozási









44 szükségletet megállapító eljárás szabályairól (36/2007.(XII.22.)SzMM.rendelet.) Segítséget nyújt az Adatlap kitöltéséhez. A rendeletben leírt egyéb körülmények, élethelyzet bármelyikének fennállása esetén elkéri és lefénymásolja, vagy segítséget nyújt az orvosi szakvélemények beszerzéséhez. 

Kérelem benyújtásával egyidejűleg az ellátást igénybevevő nyilatkozatát kéri az intézet a jövedelmi helyzetét a jövedelem nyilatkozat kitöltésével. A kérelmező vagyonnyilatkozatát nem kell benyújtani amennyiben teljesül a Szt. 117/B § szerinti vállalás



Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy (mentálhigiénés munkatárs megbízás alapján) az intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezése után a helyszínen (a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén) megjelölt időpontban tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti.



Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa – amennyiben erre mód van – előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, és/vagy az intézményvezető kezdeményezi az 1. számú melléklet I. részében foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés – az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes – szakorvosától.



Az előgondozás I. szakaszában átnyújtásra kerül a megállapodás tervezete is a leendő ellátottnak, valamint a házirend tartamáról is tájékoztatást nyújtanak az előgondozást végző munkatársaink. Továbbá tájékoztatást nyújt az előgondozást végző személy a térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, mértékéről is.



Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapot. Az előgondozás II. szakaszában az előgondozást végző személy feladata a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, valamint az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása.



Az intézményvezető vagy az általa megbízott munkatárs az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt. A tájékoztatás tartalma: az előgondozás II. szakaszának időpontja, a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja, az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről, adminisztrációs feladatokról. Szociális intézményi áthelyezés vagy egészségügyi, és más egyéb intézményből történő átkerülés esetén az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthető.



Az előgondozás során az előgondozást végző személy szükség esetén felveszi a kapcsolatot az igénybe vevő szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, az igénybe vevő háziorvosával, kezelőorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvőképességre vonatkozó adatok megismerése végett, az ellátást

45 igénybe vevő törvényes képviselőjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival. 

Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához.



Amennyiben a soron kívüli elhelyezési igény megalapozott, – az igény teljesítése esetén – az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyszerre is teljesíthetőek.



Intézetünkben a kérelem nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. időpontjáról írásban értesítjük a kérelmezőt. Továbbá az előgondozás I. szakaszában írásban kérjük a kérelmezőt, hogy nyilatkozzon, hogy a házirend tartalmát megismerte valamint a Megállapodás tervezetét átvette munkatársunktól. Az előgondozás II. szakaszának időpontjáról is írásban értesítjük a lelendő lakót. E formanyomtatványon jelöljük írásban a férőhely elfoglalásának időpontját is, valamint ezen a nyomtatványon jelöljük meg azokat az iratokat is mely a felvételi eljárás lefolytatásához feltétlenül szükségesek.

Az intézetvetető illetve megbízottja összegyűjti a felvételre jelentkezőtől az eddig elkészült, rendelkezésre álló dokumentációkat (kérelmek, szakorvosi vélemények, jövedelem, személyi igazolvány másolat). Az intézet vezetője elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát, a gondozási szükségletről igazolást állít ki. A kérelmezőnek a felvételekor az otthon munkatársa bemutatja az otthont, a lakókat, elhelyezteti a szobájában. A lakót egészségi, mentális és fizikai állapotának megfelelő ellátásban részesítjük a megfelelő részlegen. A Megállapodást két példányban szükséges megkötni, a szerződés megkötésekor az Intézet egyéb nyilatkozatok kitöltését is kéri a lakóktól illetve hozzátartozóiktól. Ha a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét vitatja, a gondozási szükséglet felülvizsgálatát az ellátási kérelemről szóló döntésnek az Szt. 94/A. § (3) bekezdése vagy az Szt. 94/D. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálata során, egyéb esetben a szociális szolgáltatás iránti kérelemről szóló döntés meghozatalát megelőzően a fenntartónál kérheti. A fenntartó a felülvizsgálatba köteles bevonni olyan személyt, aki rendelkezik a szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel, és a gondozási szükséglet vizsgálatában nem vett részt. Az igazolás kiállításától számított egy évig a gondozási szükséglet vizsgálatát csak akkor kell elvégezni, ha a benyújtott iratokból megállapítható, hogy a szolgáltatást igénylő személy gondozási szükségletében vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülményeiben lényeges változás következett be.(340/2007. (XII.15.) Korm. rendelet) Kérelem személyes gondoskodás esetén Kérelem az ellátásra mind szóban, mind formai kötöttségek nélküli írásbeli alakban kérelmezhető. Ennek ellenére az otthon kéri a kérelmezőt, hogy az otthon által javasolt kérelmi nyomtatványon kérje a felvételt az Idősek Otthonába. Az otthon által javasolt kérelmi adatlap tartalma kiterjed a kérelmező személyes adataira, valamint az orvosi igazolásra. Az idősotthoni ellátás igénybevétele esetén az orvosi igazolásba az igénylő demens állapotára is rákérdez a nyomtatvány. Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően az intézet vezetője megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálat alapja a kérelmező jövedelem nyilatkozata alapján történik. A jövedelem nyilatkozatát a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg teszi meg a kérelem nyomtatvány jövedelem nyilatkozati részén. A nyomtatványon lehetősége van az ellátottnak vagy a törvényes képviselőjének, vagy a térítési díjat megfizető más személynek arra,

46 hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemről nem szükséges, ugyanis a jövedelemvizsgálatára nem kerül sor. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni – kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan – a nyomtatvány első, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell. Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén – az Szt. 117/B. § szerinti vállalás kivételével – a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizető más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerűen ki kell tölteni (a nem létező vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezető feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése az ingatlannyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. (Szt.119/C.§). Nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ha teljesül a Szt. 117/B. §. Az ellátás igénybevételének feltétele: az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője a Gondozási Szerződést elfogadja, aláírja. A Házirendet szóban és írásban megismeri, írásban nyilatkozik, hogy a benne foglaltakat elfogadja. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A kérelmet az Intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az intézményi jogviszony keletkezését az Intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. Az intézetvezető döntéséről intézetünkben írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az Intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az alapító fenntartóhoz fordulhat. Az Intézmény fenntartója az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével „Megállapodást” köt Szt.94/C. §, Szt. 94/D.§. A „Megállapodás” tartalmazza:      

ellátást igénybe vevő személyes adatait, tartásra kötelezett (vagy azt vállaló) személyazonosító adatait, a megállapodás tárgyát, az intézményi ellátás időtartamát, az Intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá

47

   

az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat az ellátás kezdetének időpontját az ellátás megszüntetésének módjait az intézmény részéről fennálló kötelezettség teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálásának módját jogosul aláírása vagy törvényes képviselő aláírása, fenntartó aláírása, tanúk aláírása.

A Megállapodás megkötésével egyidejűleg kérjük a lakót, vagy törvényes képviselőjét, hogy írásban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon nyilatkozzon a következőkről:  tájékoztatás meghallgatása, tudomásul vétele,  hozzátartozó értesítése a lakó állapotában bekövetkező lényeges változásról,  értéktárgy leadásáról,  temettetés módjáról,  nyugdíjátjelentésről,  az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetéséről. Az Intézmény vezetője az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.(Szt.94/B.§) Az Intézmény igazgatója az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni Szt.94/C §. Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá – több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén – az igények teljesítésének sorrendjéről Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő (9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 15.§-16.§: 

  

önmaga ellátására nem képes, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, továbbá ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgálatatás biztosításával sem oldható meg, soron kívüli elhelyezése a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint indokolt, szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.

A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt. 92/K. § (5) bekezdésében megállapított korlátra. Az ellátást igénybe vevő panasszal fordulhat az Intézmény vezetőjéhez vagy az érdek-képviseleti fórumhoz, ellátott jogi képviselőhöz, fenntartóhoz, ha az Intézmény a „Megállapodás”-ban vállalt kötelezettségeket nem teljesíti. Amennyiben az ellátást igénybe vevő személy az intézetvezető intézkedését vitatja, a fenntartóhoz fordulhat.

48

VIII.2. Térítési díjak Az ellátást igénybe vevő az ellátásért térítési díjat fizet. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjainak szabályai: (Szt. 114. § (1)). A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint: az ellátást igénybe vevő jogosult,  a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,  a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,  a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,  a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. 

A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, különbözete. Az intézményi térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani. (Szt.115. § (1)). A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (Szt.115. §(2)) Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni. A térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78-80. §-ai szerinti költségek,) egy szolgáltatási egységre számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. A fenntartó az intézményi térítési díjat az (Szt.115.§ (1) bekezdés szerint) kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Az intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át a tartós bentlakásos intézetben.Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.(Szt. 117. § (1))

49 A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (Szt. 117/A. § (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az ellátott személy viseli. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. § foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.(Szt.117/B. §) A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szt.-ben, e rendeletben, a helyi önkormányzatok rendeletében, valamint az Szt. 94/C. §-a, illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. vagy 94/D. §-a szerinti megállapodásban (a továbbiakban együtt: megállapodás) foglaltak szerint kell megfizetni. Az Szt. 115. §-ának (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás, illetve a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözeteként számított térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban vannak meghatározva.(29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 2.§.-2/A.§.) Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve kell meghatározni. Bentlakásos intézményi ellátás esetén a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.(29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 3 §.) Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személyeket, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosságot is tájékoztatjuk (faliújság). Ha az ellátott az intézményi ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a távolléti napok számát meg kell szorozni a jogszabályban meghatározott, csökkentett összegű napi személyi térítési díjjal, a jelenléti napok számát pedig meg kell szorozni a teljes összegű napi személyi térítési díjjal. A két szorzat összege az adott hónapra fizetendő térítési díj. A jelenléti napok számát – az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül – úgy kell meghatározni, hogy 30 napból le kell vonni a távolléti napok számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken az intézményi jogviszony nem állt fenn. (29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 16.§.) Az ellátott két hónapot meg nem haladó távollét idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők.

50 Amennyiben az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni. (29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 28.§) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára vagy a pénztárba. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére (29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 31.§). Az ellátott-tól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kér. A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény visszafizeti.(Szt.119/A.§.)

VIII.3. Tájékoztatási kötelezettség Az idősek otthonában az ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatja. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti írásban és szóban egyaránt. Az értesítés, tájékoztatás tartalmazza: az igénybevétel megkezdésére fenntartott legalább nyolcnapos határidőt. az intézménybe való felvételre, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokra, személyes használati tárgyakra, hozzátartozói nyilatkozatokra, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályokat és más, jogszabályban meghatározott feltételeket. Ha a jogosult az otthonba az igénybevételre biztosított időtartamon belül nem költözik be, és ennek okáról az intézmény vezetőjét nem értesíti, az intézmény vezetője felveszi a kapcsolatot az ellátást igénylővel valamint hozzátartozójával (Szt. 95 §).  

Az otthonba történő felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára:     

az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; a bentlakásos intézményi elhelyezéskor a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről; panaszjoguk gyakorlásának módjáról; az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről;

51    

az intézmény házirendjéről; a korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályairól; a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről; a jogosult jogait és érdekeit képviselő szervezetekről, az ellátottjogi képviselőről.

A jogosult és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor:   

írásban nyilatkozik, hogy a tájékoztatásban foglaltak tudomásul vette, adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz; nyilatkozik arról, hogy a jogosult, valamint a közeli hozzátartozója természetes személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézménnyel (Szt. 96.§).

Az intézmény vezetője, valamint az intézetvezető ápoló köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját:    

a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról; az egészségügyi intézménybe való beutalásáról; az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről; a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a kezdeményezett intézkedéséről (Szt. 106. §).

behajtás

érdekében

VIII.4. Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik:  az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,  a jogosult halálával,  a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható (Szt.100 §),  a megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője vagy a fenntartó felmondja (Szt. 102 §). Az intézmény a megállapodást akkor mondhatja fel, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti. A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik, bentlakásos intézmény esetén három hónap.(Szt.102.§. (3)) Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy, illetőleg a fenntartó vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét:   

a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról (Szt. 103 §).

52

IX. Az ellátottak és a szociális szolgálatatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

Az intézmény igazgatója gondoskodik az intézményen belül az ellátottak és az ellátást végzők emberi és állampolgári jogainak érvényesüléséről. Ennek egyik alapfeltétele, hogy mindkét fél tisztában legyen a saját és a másik fél jogaival. Az intézmény vezetője biztosítja ezen jogok és az intézmény kötelezettségének ismertetését. A tájékoztatás alapdokumentuma a szociális törvény, felhasználásával készített házirend. A házirendben részletes felsorolásban szerepelnek az ellátást igénybe vevők és az ellátást végzők jogai.

IX.1. Az ellátottak jogainak védelme Az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére az intézmény keretén belül az Érdek képviseleti Fórum, és az ellátottjogi képviselő áll rendelkezésre. Az Érdek-képviseleti fórum működéséről külön szabályzat áll rendelkezésre melyet a lakók a faliújságon tekinthetnek meg. Az érdek-képviseleti fórum tagjainak névsora szintén a faliújságon került elhelyezésre. A fórum működésének szabályai a házirendben is le van fektetve. Ha az ellátott jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézmény vezetője intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerinti illetékes, kerületi gyámhivatalnál, ezen túlmenően segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az ellátott-jogi képviselővel. Ellátottak jogai (Szt. 94/E.§): Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az Intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az Intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. A tájékoztatót az intézményben ki kell jól látható helyen függeszteni. A tájékoztató tartalmazza:   

az intézmény működési költségének összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.

Az ellátást igénybevevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok (különösen az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez) maradéktalan és teljes körű biztosítására.

53 Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az Intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az erre vonatkozó korlátok helyhiány miatt kerültek beiktatásra és ezzel kapcsolatban a felvételi beszélgetés során kell tájékoztatást adni. Az Intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők Intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az Intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az Intézményen belüli és Intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az Intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik. Az intézmény házirendje meghatározza az intézményből történő távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról is. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon rendelkezik a látogatás rendjéről, és meghatározza azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. Amennyiben az intézményben ellátott személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai (Szt. 94/F. §): Az egyes szociális intézmények ellátását igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt – annak állapotát figyelembe véve –, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, valamint annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen:  az akadálymentes környezet biztosítására,

54    

az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy -javítás lehetőségeinek megteremtésére, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére.

A bentlakásos intézményben, ha az ellátott veszélyeztető, magatartást tanúsít, az Eütv. vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, korlátozó intézkedést kell bevezetni. A korlátozó intézkedés részletes szabályai a házirendben és a korlátozó intézkedés alkalmazásának szabályzatában van lefektetve (Szt. 94/G. §). Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. A korlátozó intézkedés, eljárás – a szabad mozgásban történő korlátozás, illetve farmakoterápia, az intézményen belüli elkülönítés, vagy ezen eszközök komplex alkalmazása – nem lehet büntető jellegű, és csak addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a vezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának jóvá kell hagynia. A döntést a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal a külön jogszabályban meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart. Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. Amennyiben az ellátást igénybe vevő cselekvőképtelen, intézménybe történő felvételkor az intézményvezető külön jogszabályban meghatározott írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés esetén az ellátottjogi képviselő megkeresésének szükségességéről. Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Az ellátó köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségügyi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az ellátottjogi képviselő feladat (Szt. 94/K.§): Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító

55 intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai: 









   

megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő mindenkori elérhetőségét a faliújságon kifüggeszti. Az ellátottjogi képviselő jogosult:   

a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerni, a szolgáltatást nyújtó személyekhez és az ellátottakhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni.

Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az intézmény vezetőjének kötelessége: 



az ellátott-jogi képviselő feladatainak intézményen belüli ellátásához olyan feltételeket biztosítani, amelyek az ellátottak tájékoztatását, egyéni problémáinak meghallgatását, a személyes beszélgetéseket lehetővé teszik, tájékoztatást adni az ellátott-jogi képviselő észrevételeiről, a hiányosságok felszámolásának érdekében megtett intézkedésekről,

56   

az ellátott-jogi képviselő tájékoztatása az általa kezdeményezett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni az ellátott-jogi képviselő nevének, elérhetőségének közzétételéről. A szolgáltató köteles együttműködni a képviselővel. Az intézet vezetője a képviselőtől érkező, panasz kivizsgálására irányuló megkeresésre 30 napon belül, ha a panasz kivizsgálásához, orvoslásához más szerv, hatóság megkeresése szükséges 60 napon belül érdemben válaszol. A szolgáltató működésével kapcsolatos észrevételre 15 napon belül kell választ adni. A szolgáltatást igénybe vevővel kapcsolatos dokumentáció megtekintésére, illetve a dokumentációról való másolat készítésére vonatkozó megkeresést, amennyiben a dokumentáció helyben rendelkezésre áll azonnal, egyéb esetben 5 munkanapon belül teljesíti. (1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet 5.§)

IX.2. A szociális szolgáltatást végzők jogai (Szt.94/L. §) Munkavégzésük során felelősségük, hogy saját kompetenciájukon belül a legjobb tudásuk szerint nyújtsák a szolgáltatásokat. A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy az intézetben: az előgondozással megbízott személy, intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A fokozottabb veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatott személyeket szükséges magasabb szintű védelemben részesíteni az ellenük irányuló erőszakosabb cselekedetekkel szemben. Az intézet rendelkezik – a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében – az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással.

IX.3. Az ellátásra jogosultak érdekvédelme Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirend az intézményben jól látható helyen ki is van függesztve. Az intézetvezető gondoskodik arról, hogy, az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. Az érdek-képviseleti fórum a bentlakásos intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv.(1993. III. törvény 99. §) A Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonában az érdek-képviseleti fórum 10 tagú. A Fórumban:

a lakók képviseletében a hozzátartozók képviseletében a dolgozók képviseletében a fenntartó részéről

3 fő 3 fő 3 fő 1 fő.

A Fórum alakuló gyűlését – amelyben a tagokat is megválasztják az intézet vezető hívja össze. A meghívottak: hozzátartozók, törvényes képviselők, intézet dolgozói, fenntartó képviselője, lakók, ellátottjogi képviselő.

57 A megválasztott Fórum tagjai közül elnököt választanak, akinek a feladata a Fórum határozatai alapján az ülések összehívása, napirendi pontok kidolgozása, intézkedések kezdeményezése más szerveknél. Segíti a jelenlévők között a konzultáció kialakulását, lehetőséget biztosít a gondozottak, hozzátartozóik, a személyzet és a fenntartó elvárásainak megfogalmazásában, az érdekek egyeztetésében. A találkozón jelenléti ív és az elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A Fórum az üléseire az ellátottjogi képviselőt is meghívja (1/2004. (I.5.) EszCsM rendelet 8.§). Az érdek-képviseleti fórum feladata (1993. III. törvény 99. § (4)): 



 

előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, megtárgyalja az intézményben élők panaszait- ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat-, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntáró felé, valamint más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.



Panasszal fordulhat a lakó (vagy törvényes képviselő), illetve hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az otthon vezetőjéhez, illetve az érdek-képviseleti fórumhoz, ellátottjogi képviselőhöz ha:    

intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, az intézmény dolgozói megszegik a szakmai, titoktartási és kötelesességeiket, az ellátás körülményeit érintő kifogás van, a lakók személyiségi jogainak sérülése esetén.

vagyonvédelmi

A törvényes képviselő írásbeli vagy szóbeli panaszt tehet az otthon vezetőjénél, illetve az intézménynél működő ellátott jogi képviselőnél vagy az Érdek-képviseleti Fórumnál. Az írásbeli panasz átadható az intézet főnővérének, az otthon intézetvezetőjének. A szóban előterjeszteni kívánt panaszt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről – megbeszélésük esetén – a fent felsorolt vezetők kötelesek gondoskodni. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatójához, vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalhoz (7400. Kaposvár, Csokonai u. 3.) fordulhat. Az Érdek-képviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is.

58

X Záró rendelkezések Ezen Szakmai Programot a Pannon Mentő Nonprofit Közhasznú Kft. Idősek Otthonának Intézmény vezetője állította össze és a cégvezető hagyja jóvá. A Szakmai Program mellékleteket tartalmaz az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (2) bekezdése alapján. Jelen szabályzat azonnali hatállyal lép életbe. Kaposvár, 2011. március 01.

Készítette: Papp Renáta Tímea Intézményvezető

Jóváhagyta:

Bődör József Ügyvezető Igazgató

59

Mellékletek

1. KÉRELEM ÉS ADATLAP Az átmeneti és tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézménybe történő felvételhez 2. Értékelő adatlap A gondozási szükséglet megállapításához 3. Igazolás A gondozási szükséglet vizsgálatáról 4. MEGÁLLAPODÁS 5. NYILVÁNTARTÁS A gondozási szükséglet igazolásáról 6. Értesítés a nyilvántartásba vételről és az előgondozás időpontjáról 7. Előgondozási kérdőív 8. Megállapodás tervezetének átvétele, Házirend tájékoztató 9. Értesítés az elhelyezésről 10. Nyilatkozatok és Meghatalmazás