Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Fenntartásában működő HAJDÚNÁNÁS IDŐSEK OTTHONA
HÁZIREND .
2009
2
E házirend célja: szabályozni az intézményi jogviszonyt, a személyes gondoskodásban részesülők és az őket ellátó dolgozók fontosabb magatartási kötelezettségeit, a kapcsolattartás rendjét, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokat. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, valamint a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, a panasz kivizsgálások rendjét és az Érdekképviseleti Fórum működését.
I.
Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. Az ellátottak az egész ország területéről felvételt nyerhetnek az intézményben. Az intézményvezetője a kérelmeket nyilvántartásba veszi. 2. A kérelem kézhezvételétől számított 15naponbelül az előgondozást az intézmény megbízott szakembere elvégzi. Az előgondozás során az ellátott írásos tájékoztatást kap az intézmény házirendjéről, az érdekképviseleti fórum működéséről, a megállapodás tervezetéről. 3. az intézményvezetője a területileg illetékes Országos Rehabilitációs Szakértői Intézetnek, az ellátást igénybevevő dokumentációját megküldi elbírálásra, és ezzel egy időben a település jegyzőjénél kezdeményezi a kérelmező jövedelem vizsgálatát a benyújtott dokumentációja alapján. 2008.01.01.-től a módosult szociális jogszabályok alapján megváltozott az idősek otthonába való bekerülés feltételrendszere. A szociális törvény (Szt.) 68/a.§ rögzíti, hogy az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézet szakértői bizottságánál. Idős otthoni ellátást 2008. 01. 01.-től csak gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Idősek otthonának szolgáltatását, csak az a rászoruló veheti igénybe, akinek a bizottság napi 4óra aktív ápolási szükségletett állapit meg. A módosított
3
1993. III. évi Szt. 2009. évben lehetővé teszi, hogy azok az idős emberek, illetve rászorulók is felvehetők legyenek - három hónap határozott időre - az idősek otthonába akik ORSZI szakvéleménnyel nem rendelkeznek, ha a rászorultságot az intézményvezetője indokoltnak tartja. A jövedelemvizsgálata nélkül új ellátotti jogviszony viszont nem hozható létre. A beköltözés előtt tájékoztatást kap az igénybevevő a személyi térítési díj mértékéről. 4. A szociális intézménybe történő elhelyezés során az intézményvezetője, ügyvezető igazgatója és a szolgáltatást igénybevevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: - Az ellátás kezdetének az időpontját. Az intézményi ellátás időtartamát határozott vagy határozatlan időtartamú megjelölését. - Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját. - A térítési díj összegét. 5. Emelt szint igénybevétele esetén az egyszeri hozzájárulás összegét, az annak beszámítására teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat. 6. Az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat. 7. Az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot. 8. Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat. 9. A hely elfoglalásának időpontjáról az intézményvezetője írásban értesíti a kérelmezőt és tájékoztatja az előgondozás I. és II. fázisának időpontjáról. Az ellátással kapcsolatos férőhelyek kijelölése a nyilvántartásba vétel sorrendjében történik. 10.Az ellátott a hely elfoglalásakor megkeresi főmunkaidőben az intézetvezető ápolót aki tájékoztatja őt / és a vele érkező hozzátartozót / az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről, ismerteti a Házirendet, valamint gondoskodik az elhelyezéséről. Főmunkaidőn kívül érkező ellátottat a szolgálatban lévő rangidős ápoló fogadja, a tájékoztatást a következő munkanapon az intézetvezető ápoló köteles megadni. 11.A felvételkor az ellátott vagy törvényes képviselője megköti a rendelet szerinti megállapodást az Intézet vezetőjével. 12.Az ellátott intézményi jogviszonya (ellátása) megszűnik:
4
a. Ha azt az ellátott (hozzátartozója) kéri, az írásos kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, illetve az intézményvezetőjével történt megegyezés szerinti időpontban. b. Az ellátott halálával. 13. Az ellátott intézményi jogviszonyát meg lehet szüntetni: a. Ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni. b. Ha az ellátott a HÁZIREND-et súlyosan megsérti. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az otthon lakója együtt élő lakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, tettleg bántalmazza, megszegi az együttélés szabályait. -- A szándékos rongálás esetén. - Az ellátó személyzettel szemben minősíthetetlen magatartást tanúsít. -- Nincs tekintettel lakótársai nyugalmára. - Az intézetből több alkalommal, engedély nélkül távozik. - Alkoholfogyasztás abban az esetben, ha az alapbetegségét, hátrányosan befolyásolja és magatartásával lakótársai nyugalmát, zavarja. 14.Az emelt szintű ellátással kapcsolatosan befizetett egyszeri hozzájárulás visszafizetésének a módja és annak szabályozása: a. Az emelt szintű szolgáltatással kapcsolatos megállapodást az igénybevevő bármikor 60 napos felmondási idővel indoklás nélkül felmondhatja. b. A megállapodásnak rendes felmondással - 5 éven belül történő megszüntetése esetén az igénybevevő részére az egyszeri hozzájárulás időarányos részét vissza kell fizetni. c. Az időarányos összeg megállapítása az 5 év naptári évből még ténylegesen le nem töltött naptári napok %-ának arányában történik. d. A visszajáró összegbe be kell számítani az igénybevevőnek a szolgáltatást nyújtójával szemben fennálló esetleges tartozásának az összegét is. e. A ténylegesen visszajáró összeget az intézmény vezetője köteles a megállapodás megszüntetésének a napján az igénybevevő (részére készpénzben visszafizetni, vagy kérelem alapján a kedvezményezett által megjelölt címre (bankszámlára) utalni.
5
II.
Együttélés szabályai
1. Az étkezések rendje: Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést nyújt. Ha az ellátott nem igényli az étkezést (napközben nem tartózkodik az intézménybe, születésnapot ünnepel, stb.) azt két nappal az igénylés előtt köteles írásban jelezni az intézményvezetőjének, mert csak ebben az esetben áll módjában az intézménynek a kérést elfogadni. Ha az ellátott nem igényli az étkezést az adott napon, a hirdetőtáblán kifüggesztett, és a térítési határozatban feltüntetett étkezést nem kell fizetnie. Ha az ellátott egészségi állapota indokolja részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásának megfelelően diétás étkezési lehetőséget biztosít, a dietetikus bevonásával. Az étkezések ideje: reggeli: 8 – 9 óra között ebéd: 12 – 13 óra között vacsora: 17 – 18 óra között Az étkezés a fennjáró ellátottaknak a közös ebédlőben történik. Az étel az étkezési rendben meghatározott időn kívül – előzetes bejelentése alapján – csak az étkezési időszak befejezésétől számított 1 órán belül szolgáltatható ki. Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztántartásáról az e célra kijelölt helyen az intézmény gondoskodik. Az ebédlő felszerelési tárgyait, az evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad. A fekvő, mozgásképtelen betegek részére az osztályokon, helyben kell az ételt felszolgálni. A lakószobákban romlandó élelmiszert csak hűtőszekrényben szabad tárolni. A lakószobákban tea-, kávéfőzésre, ételmelegítésre villanymelegítőt használni – tűz és balesetveszély miatt – nem szabad, e célra teakonyha áll rendelkezésre, amelyet az ellátottak minden korlátozás nélkül, a nap bármely szakában igénybe vehetnek.
6
2. Éjszakai pihenés rendje: Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében az intézmény lakószobáiban este 22 órakor a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiségek (társalgók) rendelkezésre állnak, de a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió, stb.) 21 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni. A lakószobákban az olvasólámpa, a televízió, rádió, magnó – a szobatársak megállapodása szerint – 22 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül. 3. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása: a. Lakószobákban dohányozni tilos. Dohányozni közös helyiségekben csak a kijelölt helyen, illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. b. Az intézményben tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztástól, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársak nyugalmát zavarja. 4. A tisztaság megtartása és a tisztálkodás rendje: a. Minden ellátott és dolgozó kötelessége, hogy az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizze. Az ellátottak – egészségi állapotuktól függően – környezetük tisztán- és rendben-tartásában, (takarítás, ágyazás) vegyenek részt. A lakószobákban a takarítás idején a takarításban segítkezők és a fekvőbetegek kivételével lehetőleg más ne tartózkodjon. b. A tisztálkodásra vonatkozó egészségügyi előírások betartása közös érdek. Fürdésnél, mosakodásnál – ahol erre az ellátottak igényt tartanak – a beosztott ápoló a szükséges segítséget köteles megadni. Fekvőbetegek fürdetése, mosdatása az ápoló feladata. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási felszereléseket Szükség szerint törölközőket, tisztálkodási eszközöket. (1/2000. (I. 7.) SZCSM. rendelet 49 § szerint).
7
5. Egészségügyi ellátás: Az egészségügyi alapellátásáról, a szakellátás és fekvőbeteg intézeti ellátás igénybevételéről részben az intézet –a hozzáférhetőséget biztosítvagondoskodik. Az intézmény orvosát az ellátottak egészségi állapotáról az ápolók folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják. A járó betegeket a rendelés időpontjában orvoshoz kísérik, a fekvőbetegekhez az orvost odahívják. Indokolt esetben az ápolók soron kívüli orvosi segítség iránt intézkednek. Gyógyszer rendelése csak az orvos utasításának megfelelően történhet. Az ellátottak gyógyszert az orvos és az ápolók tudtán kívül lehetőleg ne szedjenek, illetve ne tartsanak maguknál. Gyógyszerelést csak az e feladattal megbízott ápoló végezhet. A kiadagolt gyógyszert az ellátottak – általában – az étkezések után kapják meg, melynek bevétele az ápoló ellenőrzése mellett történjen. Szakrendelés igénybevételére illetve fekvőbeteg-intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. Az ellátottak betegbiztosítási kártyáját központilag tároljuk, melyet szükség esetén az ellátottak rendelkezésére bocsátunk. Gyógyszer, gyógyászati gondoskodik.
segédeszközök
beszerzéséről
az
intézet
A test távoli segédeszközökről az intézet gondoskodik, mely az intézet tulajdonát képezi. A jogszabályban meghatározott gyógyszerek használata esetében az intézmény a költségeket megtéríti, ezen túlmenően a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségének megtérítése az ellátottat terheli, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az ellátottnak a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át azaz 5700-Ft költőpénz nem terhelhető. Az idevonatkozó tájékoztatás a hirdető táblán olvasható, mindenki számára hozzáférhető. 6. Kulturális és szórakozási lehetőségek: Az intézményben rendelkezésre álló társalgók, szórakoztató eszközök, társasjátékok – egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével – használhatók.
8
Napilapokat, folyóiratokat a közös helyiségben olvashatják az ellátottak. Az intézmény nevezetes napokon, vagy azokra emlékezéssel közös műsorokat szervez intézményen belül. Ilyenek különösen: farsang, nők napja, anyák napja, húsvét, szüreti mulatság, karácsony stb. Lehetőség szerint évente egy alkalommal az intézmény az ellátottak részére térítésmentesen belföldi kirándulást szervez. 7. Az intézményből való eltávozás rendje: Az ellátottak az osztályvezetőnek történő előzetes bejelentés után – az étkezési időpontokhoz alkalmazkodva – napközben az intézményből eltávozhatnak, és távol maradhatnak 22 óráig. Az éjszakai távolmaradást az intézető ápolónak kell bejelenteni. Egy teljes napnál hosszabb eltávozást az intézményvezetője, távollétében az intézetvezető ápoló engedélyezhet. A jogszabályban meghatározott gondozási díjkedvezmény csak írásos engedély esetén vehető figyelembe. A hétvégi távollét nem von maga után díjkedvezményt. 8. Egyéb magatartási szabályok: Az intézményben élő ellátottak kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát, zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, lehetőség szerint a rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévők részére segítséget nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni a beilleszkedésben. Az intézmény dolgozói és ellátottjai egymással szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni, mind az előbbiek, mind a személyi használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília esetében. Szándékos rongálás esetén az intézmény kártérítési igénnyel élhet. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak, és nem kérhetnek, egymás között kezességet nem vállalhatnak.
9
III. fejezet Ruházati ellátás 1. A megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátott azt használhatja. Ennek hiányában az intézmény köteles az ellátottat az évszaknak megfelelő alsó- és felső ruházattal, valamint cipővel ellátni a jogszabályi előírásnak megfelelően, melyek az intézmény tulajdonát képezik. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról az intézmény gondoskodik. 2. Az intézménybe behozható személyes tárgyak: 15.Közvetlen személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek). 16.Textília, ruházat (ágynemű, alsó- felső ruházat) használható állapotban. 17.Kisebb használati és szórakoztató eszközök (rádió, TV, hűtőszekrény, stb.). 18.Nagyobb lakberendezési tárgyak megegyezés alapján.
IV. fejezet A vagyon- és értékek megőrzése, kezelése 1. A rendszeresen nem használt vagyon- és értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a betétkönyvkezelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről. Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben becsüs vélemény nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) a pénztári órákban bármikor visszaveheti, két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. 2. Az ellátott készpénzvagyonát kezelésre és megőrzésre az intézménynek átadhatja.
10
Írásban köteles nyilatkozni a pénzintézeti elhelyezés formájáról és módjáról, melynek alapján az intézmény 4 munkanapon belül az ellátott által kívánt módon a készpénzt elhelyezi, gondoskodik a betétkönyv (egyéb értékpapír) biztonságos megőrzéséről. Betétkönyvből kivétel minden héten, szerdai napon 8-12 óra között, melyet az ellátott előző napon írásban kérvényez. 3. Az ellátott készpénzének kezelését írásbeli nyilatkozat alapján személyes nyilvántartási letét formájában is az intézményre bízhatja. A személyes letétben elhelyezett készpénz összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A készpénz kezeléséről a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz felhasználásának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. 4. E fejezet 1-3 pontjaiban foglalt vagyon-, értéktárgyak és készpénz eseteiben az ellátott (a gondnok), vagy az ellátott meghatalmazása esetén, a hozzátartozó szabadon rendelkezik. 5. Az intézményben elhunyt ellátott személyes használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában a rangidős ápoló két tanú jelenlétében jegyzéket készít, melyet a két tanúval aláírat, és letétbe helyezi az értékeket. 6. Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget.
V. Az ellátottak foglalkoztatása Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. 1. Lehetőség szerint az intézmény szervezett elfoglaltságot biztosít az ellátottak részére. Így különösen: kézimunka szakkör, kultúrcsoport, vita-délutánok, vetélkedők szervezése, rendezése.
11
2. Az ellátottak bekapcsolódhatnak az intézmény működését elősegítő munkák végzésébe. (takarítás, konyhai előkészítő munka, kerti munka, gondozási feladatokba besegítés, stb.) 3. Az ellátottak az intézményben szervezetten más gazdálkodó szervezet részére is végezhetnek munkát. VI.
Alapfeladat körébe nem tartozó szolgáltatások
Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek különösen: − kirándulások szervezése belföldre − színház, Múzeumlátogatás, stb. − a személyi higiénia körébe tartozó ellátások, (női fodrász, pedikűr, stb.) Ezen szolgáltatásokért az ellátottak a tényleges költséget tartoznak megfizetni, a szolgáltatás igénybevételekor.
12
VII. A térítési díj fizetésének szabályozása 1. Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. 2. 2008.01.01.-ét követően, a lakóhely szerinti jegyző a gondozási szükséglet megállapítása után, elvégzi az igénybevevő jövedelem vizsgálatát, erről igazolást ad ki. Az igazolásban megjelölt jövedelem figyelembevételével állapítja meg a fenntartó, illetve az intézményvezetője a személyi térítési díjat. 3. Az intézményi térítési díj összegét minden évben a Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. fenntartója állapítja meg. 4. Az ellátott rendszeres jövedelme és a vagyonnyilatkozat alapján a területileg illetékes jegyző által kiadott igazolás alapján, az intézményvezetője állapítja meg a személyi térítési díjat. 5. A személyi térítési díj a nyugdíj fizetésének napján kerül kiegyenlítésre. 6. Hozzátartozók, a gondnok, a megállapított személyi térítési díjat az intézmény által rendelkezésre bocsátott postai utalványon vagy az intézet pénztárába kötelesek befizetni, legkésőbb a tárgyhót követő hó 10. napjáig. 7. Az ellátott távolléte idejére a módosított 29/1993.(II. 17.) kormányrendelet 28§. által szabályozott térítési díjat fizeti. Két hónapot (60 napot) meg nem haladó távolléte idejére a megállapított térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok a naptári éves szinten összesíthetők. Egészségügyi intézményben történő két hónapot meghaladó kezelésének tartamára, a megállapított személyi térítési díj 40%-át fizeti, egyéb esetben, hatvan napot meghaladó idő után az igénybevevő a megállapított térítési díj 60%-át fizeti . 8. A személyi térítési díj fizetésének elmaradását az intézmény nyilvántartja, negyedévenként összesíti és felszólítja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. Amennyiben a kötelezett a felszólítás ellenére nem fizeti meg a tartozást, az intézményvezetője a fenntartónál kezdeményezi a térítési díj hátraléknak közadók módjára történő behajtását, vagy a behajthatatlan követelés törlését, vagy követelését polgári per útján érvényesíti.
13
VIII. Kapcsolattartás a hozzátartozókkal, látogatás 1. Az intézmény nyitott jellegű otthon. Az ellátottakat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, reggel 8 órától este 19 óráig. Az ellátottak látogatóikat a társalgóban, beleegyezésével a lakószobákban fogadhatják.
valamint
a
szobatársak
A HÁZIREND-ben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. 2. Az intézmény dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartáshoz.
IX. Az egyéni és a közösségi vallás gyakorlására vonatkozó szabályok
Az intézmény az ellátottak részére biztosítja, hogy felekezetre való tekintet nélkül gyakorolhatják vallásukat. Az intézetben helyiséget biztosítunk a vallás gyakorlására. Az intézet lehetőséget biztosít arra, hogy a fekvő betegek igénybe vehessék a hitük gyakorlását.
14
X. Az ellátottak érdekvédelme, az Érdekképviseleti Fórum működése Ellátottak jogai: Az intézményi ellátást igénybevevő ellátottnak joga van a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Az intézmény vezetője, szóban, illetve írásban tájékoztatja az ellátottat, és az információt az intézmény hirdető tábláján kifüggeszti. A tájékoztató tartalmazza: - intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - egy ellátottra jutó önköltség összegét. Az ellátottat megilleti az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartása. Különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - testi-lelki egészséghez való jog. Az ellátást igénybevevőt, megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magán életével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény csak azokat a tárgyakat korlátozhatja, amely veszélyt jelenthet az intézményben élők testi épségére. 1. Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért. 2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézményvezetőjéhez, annak távollétében az intézményvezető ápolóhoz fordulhat.
15
Panaszjog gyakorlása: Az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos sérelmek, személyiségi jogsértések, a kapcsolattartás sérelme, az intézmény dolgozóinak titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeinek megszegése, a házirend szabályainak megsértése, az ellátottak törvényben biztosított jogainak megsértése estén, az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében az ellátott és/vagy törvényes képviselője panasszal élhet: az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, az érdekképviseleti fórumnál, az ellátottjogi képviselőnél. A panaszos írásban és szóban is megteheti panaszát. A panasz benyújtható az intézmény vezetőjéhez, az érdekképviseleti fórum elnökéhez vagy bármely tagjához. Aki a panaszbejelentést átveszi, köteles haladéktalanul azt eljuttatni - az ellátott szándékaitól függően -, vagy az intézmény vezetőjéhez, vagy az érdekképviseleti fórum elnökéhez. Meg kell győződnie a panasz továbbítójának arról, hogy az ellátott kinek szeretné a panaszbejelentését benyújtani. A panasz benyújtásában az intézmény vezetőjéhez és a fórumhoz benyújtott panaszlevelet illetően hierarchikus összefüggés nincs, az ellátott dönti el, kinek kíván panaszbejelentést tenni. Abban az esetben, ha a panasz az intézmény vezető személyét közvetlenül érinti, azt az intézmény vezetője nem vizsgálhatja, így a panaszt köteles továbbítani az intézmény fenntartójának. Amennyiben az intézményen belül a panasz kivizsgálása és a jogorvoslat nem történik meg, illetve az adott ügy természetéből adódóan kizárt, hogy az ellátott intézményen belül kérjen jogorvoslatot, panaszával az ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. Az intézmény vezetője köteles az ellátottakat tájékoztatni az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítség lehetőségeiről, a képviselő nevéről, elérhetőségéről, fogadóórájának helyéről és időpontjáról, ezeket az információkat jól látható helyen kifüggeszteni. Amennyiben a panaszjoggal rendelkező szóban terjeszti elő panaszát, azt az intézmény érdekképviseletet segítő feladatokra kijelölt munkatársa köteles a helyszínen írásban rögzíteni, és haladéktalanul eljuttatni a panasz kivizsgálására jogosultnak.
16
A panasz kivizsgálásának általános szabályai: A panasz kivizsgálására jogosult intézményvezető 15 napon belül köteles írásban a panasztevőt, a törvényes képviselőjét, valamint a fenntartót a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedés(ek)ről értesíteni. (Az ügyintézés napjait munkanapban kell érteni.) Amennyiben az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az írásos értesítésben foglalt intézkedésekkel, úgy annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a panaszos a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Amennyiben a panaszügy összetettebb vizsgálatot, a közösség tagjainak a meghallgatását is igényli, az intézmény vezetője az ügyet átadhatja az érdekképviseleti fórumnak. Amennyiben az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetője ellen • közvetlenül fogalmaz meg panaszt (a lakók, vagy a fórum tagjainak kezdeményezésére), • vagy az érdekképviseleti fórumhoz érkező egyéni panasz közvetlenül az intézmény vezetőjét érinti, • vagy a bejelentő az intézményvezető intézkedését sérelmezi, akkor a panasz megalapozottságát, annak kivizsgálását az intézmény fenntartójától kell kérni. A panasz áttételéről, és annak indokáról a panasztevőt írásban kell tájékoztatni. Krízishelyzet esetén a panasz áttétele ellenére is meg kell hozni az intézmény vezetőjének az azonnal szükséges intézkedéseket. 3. Évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést kell szervezni. 4. Az Érdekképviseleti Fórum működése: a. Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározottak alapján működik. Tagjai: az 1993. évi III. törvény 99 § (2) alapján az • az intézetben ellátásban részesítettek közül 2 fő, • illetőleg hozzátartozóik képviselői közül 1 fő, • fenntartó képviseletében 1 fő • intézet dolgozói képviseletében 1
17
b. Az Érdekképviseleti Fórumot az elnök hívja össze, s annak ülésére írásban a panasztevőt is meghívja. XI. A HÁZIREND betartása mind az ellátottak, mind a dolgozók kötelessége.
XII. Korlátozó intézkedések A demens osztály utca felőli ajtaja zárva van. Az osztályról nővér segítségével lehet kijönni. A látogatók kívülről bármikor bemehetnek. Az ajtón belül gomb van, kívülről kilincs. A zárt ajtóra azért van szükség, hogy az elkóborlást, balesetet megelőzzük. A térben-időben tájékozatlan idős ember fokozott veszélynek volna kitéve a nyitott ajtó mellett, mert az intézet ajtaja közvetlenül az utcára nyílik. A demens osztály társalgóján keresztül egy belső zárt udvara bármikor kimehetnek az idős emberek, ez az ajtó állandóan nyitva van, így a bezártság érzését csökkenti. Nővéri kísérettel az idős emberek étkezni illetve sétálni napközben kijönnek az osztályról.
Hajdúnánás, 2009. május.29.
Ezen HÁZIREND 2009 05.29.-től érvényes, egy időben a régi hatályát veszti. Verdó György Ügyvezető
Vitányi Imréné Intézményvezető …………………………… Érdekképviseleti Fórum
