Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út H Á Z I R E N D

1

Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2 6 3 5 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11.

HÁZIREND

2 0 1 4

2

Székhely: Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. Tel.: 27/ 579-540, fax: 27/579-545. Telefon a lakók részére: 27/ 379-015, E-mail: [email protected]

Telephely: Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2025 Visegrád, Mogyoróhegy út 10. Tel.:26/398-368, 26/397-016, 26/ 597-037. Fax: 26/597-018. E-mail: [email protected]

HÁZIREND Az otthon célja, hogy biztonságos, kiegyensúlyozott és nyugodt életfeltételeket, az ehhez megfelelő háttérszükségletet, személyre szóló ápolást és gondozást, minden ellátást igénybevevő számára elérhető szolgáltatásokat nyújtson. A házirend célja, hogy szabályozza az otthon által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus-, és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, az egymás iránti kölcsönös megbecsülést. Ezzel is biztosítsa az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend további célja, hogy egyaránt védje az egyéni, közösségi és fenntartói érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra, a hozzátartozókra, a látogatókra, az önkéntesekre és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező. I. AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az otthonban folyó személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselő szóbeli, írásbeli kérelme alapján történik. Cselekvőképességében korlátozott személy felvételi kérelmét a törvényes képviselő beleegyezésével, cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, az intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az ellátás a napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet alapján nyújtható. Igénybe veheti az intézményi ellátást a jogosult kérelmezővel legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója az 1993. évi III. tv. 68./A §. (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is. Az intézményvezető az intézményi elhelyezés iránti kérelem beérkezése után szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybevevőt, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről, az előgondozás valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának időpontjáról. Az elhelyezés iránti kérelem elutasítása írásban történik. Amennyiben a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, úgy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a főpolgármesterhez fordulhat. Ilyen esetben a főpolgármester határozattal dönt az elhelyezés kérdésében. Az intézményvezető az intézményi elhelyezés iránti kérelem beérkezése után a kérelmet nyilvántartásba veszi. Az első előgondozás alkalmával átadja a megállapodás-tervezetét és szóbeli tájékoztatást ad az intézmény Házirendjéről.

3

Az ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezető az ellátást igénylővel és/vagy törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. Az otthonban csak kétoldalú megállapodással rendelkező jogosult lakhat. Az intézményi jogviszony kezdete az intézmény vezetőjének értesítése alapján a férőhely elfoglalásának naptári napja.

____________________________________________________

____________________

* A Házirend a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény /továbbiakban Szt./, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. /I.7./SZCSM. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és családok átmeneti otthonai által biztosított ellátások formáiról, azok igénybevételének rendjéről szóló 29/2013. (IV.18.) Főv. Kgy. rendelet alapján készült.

Az intézménybe történő felvételkor ismételten az ellátottal, és/vagy törvényes képviselőjével, illetve hozzátartozójával ismertetni kell az intézmény házirendjét, a fizetendő térítési díjat, a teljesítés feltételeit, továbbá a mulasztás következményeit. Az ellátáshoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint tájékoztatni kell az érdekképviseleti szervekről. Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője a beköltözéskor írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendet és a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályokat szóban és írásban megismerte, tudomásul vette és annak szabályait betartja. A férőhely elfoglalásakor a Házirend egy példánya átadásra kerül a lakó részére. A lakó /ill. gondnoka/ köteles adatokat szolgáltatni az intézményi nyilvántartás számára a folyamatos ellátás biztosítása érdekében /szem.ig. szám, nyugdíjas törzsszám, zárójelentések, TB. kártya, hozzátartozók címe, stb. /. A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembevételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Törekedni kell arra, hogy minden változás az ellátásban részesülő egyetértésével találkozzon. Az intézményi ellátást igénybe vevő személyek ellátásáról, állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, ápolási, illetve egyéb szolgáltatásokról az otthon 30 napon belül gondozási tervet készít. Az ellátásban részesülő beköltözéskor behozhatja a napi életéhez nélkülözhetetlen használati tárgyait /képek, óra, borotva, stb. / szórakoztató elektronikai tárgyait /rádió, TV, magnó stb. /, valamint alsó és felső ruházatát, lábbelijét, melyekről az intézmény személyi leltárt készít. A szűkös elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak, bútorok és egyéb berendezések behozatalára csak egyedi esetekben – az intézményvezető engedélyével kerülhet sor. Az engedéllyel behozott tárgyak, berendezések, csak a megállapodás helyén és a megállapodásnak megfelelően használhatók.

4 Az ellátást igénybevevő nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyek önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyezteti /fegyver, ütő-, vágó-, szúró-eszköz, - kivéve az étkezéshez szükséges eszközök – gázspray, kábítószer, nagymennyiségű alkohol, pirotechnikai eszközök, magyar zárjegy nélküli jövedéki termék, stb./ Elektromos háztartási berendezés /pl. vízforraló, kávéfőző, vasaló, rezsó, mikrohullámú sütő, stb./ csak a kijelölt helyen használható. Ezeknek a berendezéseknek meg kell felelnie az érintésvédelmi szabványoknak. Tűz és robbanásveszélyes anyag /pl. benzin, gázpalack, spirituszfőző, stb./ nem tárolható a lakószobában. Ezek mindenkori ellenőrzése a szolgálatot teljesítő nővér feladata.

II. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményekben az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a Fővárosi Önkormányzat állapítja meg. Az intézmény vezetője a személyi térítési díjról és annak felülvizsgálatáról „Értesítést” ad ki a lakó és /vagy törvényes képviselője részére. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, legfeljebb 3 év időtartamra (mely időtartam meghosszabbítható) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell a jövedelem- és vagyonvizsgálatot elvégezni. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az otthonban ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve törvényes képviselője, hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény visszafizeti. 2008. január 1. előtt intézménnyel jogviszonyban álló ellátottak esetében: Amennyiben az ellátásban részesülő havi jövedelméből az intézményi térítési díj megfizetésére képtelen, úgy a főpolgármester határozattal személyi térítési díjat állapít meg az ellátásban részülő havi jövedelme legfeljebb 80 %-áig. A személyi térítési díj megállapítható az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlanvagyona, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy jövedelme terhére. Az ingatlan vagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik. 2008. január 1-jét követően létesített intézményi jogviszonyban álló ellátott esetében:

5 A személyi térítési díjat az intézményvezető az ellátott jövedelme, illetőleg jelentős ingatlanvagyona terhére állapítja meg. Az ingatlan vagyon terhére megállapított személyi térítési díj, és költőpénz jelzálogjog bejegyzéssel történik. 2011. január 1-jét követően létesített intézményi jogviszonyban álló ellátott esetében:

A személyi téritési dij megállapítását jövedelemvizsgálat alapozza meg, melyet az intézményvezető végez /Szt. 119/C.§/ A jövedelemvizsgálatot az intézményvezető végzi el és állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak szerint. Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát. A fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével a szolgáltatás iránti kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot, melyen a pénzvagyonra vonatkozó részt is ki kell tölteni. Az igénylő felel a jövedelem- és vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok valóságtartalmáért, azonban kétség esetén az intézményvezetőnek módja van arra, hogy a földhivatalnál betekinthessen az érintett ingatlan tulajdoni lapjába. - a jövedelem- és vagyonvizsgálat eredményeként megállapított jövedelemről - a jövedelemhányadról, illetve - a személyi térítési díjnak azon részösszegéről, amely a jelentős pénzvagyonból, vagy a jelentős ingatlanvagyonból lesz fedezve, - a személyi térítési díjról szóló értesítésben tájékoztatni kell az ellátottakat. Az ellátott ugyanilyen módon kap tájékoztatást a személyi térítési díj felülvizsgálata esetén is. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át, annak együttes biztosítása mellett, hogy az ellátottnál a térítési díj levonása után visszamaradó zsebpénz összege elérje a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át. Ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét – a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, - és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik – a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni, - és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésre álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

6 Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. A személyi térítési díj megállapítható az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlanvagyona, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy /hozzátartozó/ jövedelme terhére. Az ingatlanvagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik. A térítési díjak megállapításánál a kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-nak megfelelő módon, a készpénzfizetéskor alkalmazott kerekítést kell alkalmazni. Ingyenes ellátásban részesül az a lakó, aki jövedelemmel, készpénzvagyonnal, a térítési díj alapjául szolgáló ingó-, vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, illetve tartásra kötelezhető és képes hozzátartozója nincs. Ez esetben az intézmény költőpénzt biztosít, melynek összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a, ha a személyi térítési díj ingatlan vagyont is terhel, a költőpénz összege el kell, hogy érje a tárgyév január 01-én érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30%-át. Az ingatlanvagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik. Ha a kötelezett a megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, úgy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. A személyi térítési díjat havonta utólag, a megállapodásban megjelölt időpontig kell megfizetni. Az ellátott két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti.. A bejelentett távollét teljes idejére a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 28. §-a szerinti személyi térítési díjat kell az ellátottnak fizetnie, annak figyelembe vételével, hogy az intézmény területén tartózkodás idejére (távollét és a visszaérkezés napja) részére az ellátást biztosítani kell. A nem bejelentett távollét teljes idejére a személyi térítési díj teljes összegét meg kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Két hónapot meghaladó távolléte idejére: a. /egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, b. /az a./ pont alá nem tartozó esetekben a személyi térítési díj 60 %-át kell fizetni.

7

A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a hátralék nyilvántartásba vétele és a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót. Ha a tárgynegyedévet követően az intézményvezető által kimutatott személyi térítési díjhátralék befizetésére való felhívás nem vezetett eredményre, az intézmény vezetője a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete végrehajtásának szabályai és a behajthatatlan követelések mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályok szerint jár el. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díjat kell fizetni az alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért.

III. AZ OTTHON NAPIRENDJE Felkelés ideje: Minden lakónak joga van az eddig megszokott életvitelét folytatni, amennyiben a lakótársai nyugalmát nem zavarja. Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, és időben érkezzenek a reggelihez /7.30 óráig/. Napközben minden lakó igénye szerint pihenhet.

Lefekvés ideje: Este minden lakó az általa megszokott időpontban fekhet le. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül használják. Lámpát, olvasólámpát stb. használni - 22 óra után - a szobatársak közös megegyezése esetén lehet. Későbbi időpontban a társalgót lehet igénybe venni olvasás, TV-zés, rádiózás céljából. 20 óra után a folyosókon, a szobákban hangoskodni, a lakótársak nyugalmát zavarni nem célszerű. A társalgó helyiségekben rádiózni és televíziózni műsorzárásig lehet, de 22 óra után csak csökkentett hangerővel működhet rádió és televízió. A műsor befejezése után kérjük, hogy csendben, a már pihenő lakótársak zavarása nélkül térjenek nyugovóra. Az otthonból való eltávozás és visszatérés: Valamennyi lakó - egészségi állapota függvényében - az otthonból szabadon eltávozhat 7-20 óra között, az ettől eltérő időpontot be kell jelenteni. Amennyiben az éjszakát is máshol kívánja tölteni, megnyugtatásunkra kérjük ezt jelezze a szolgálatot teljesítő ápolónak.. A lakó eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a jogosult kezelőorvosának szakvéleménye szerint - a jogosult önmagát, vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt - az eltávozást nem javasolja. A jogosult kezelőorvosának szakvéleménye alapján járványos betegségek esetén a lakók egészségének megóvása érdekében a kimenő korlátozható, átmenetileg meg is vonható.

8 Nehezen járó, tájékozódó lakó, aki az eltávozás kapcsán veszélyeztetve van /pl. közlekedés/ csak kísérővel hagyhatja el az otthont. Az intézmény lakója és/vagy törvényes képviselője, hozzátartozója a szabadságra vonatkozó igényét lehetőség szerint időben /2-3 munkanap/ jelentse be az egészségügyi csoport munkatársainak. Az előzetes bejelentés az iratok kiadása és az étkezési létszám jelentése miatt szükséges. A látogatás rendje: A lakók bármikor fogadhatnak látogatókat, azonban a. / a többi lakó nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje: 8.00 - 20,00 óra közötti időszak, b. / a csendkúra ideje általában 14-16 óra között van, a délutáni csendkúra ideje alatt a pihenni vágyók nyugalmának biztosítása érdekében lehetőleg a lakószobán kívül / társalgóban / fogadják a lakók a látogatóikat, c. / 20 óra után az otthonban látogató a műszakvezető nővér engedélyével tartózkodhat, d./ orvosi vizit idején, étkezési idő alatt a látogatók részére a társalgó helyiségek biztosítanak várakozási lehetőséget, e./ az orvos javaslatára /pl. járvány esetén/ a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. Kérjük, hogy a látogatók az intézmény területén ügyeljenek az otthonban élő lakótársakra, a rendre és a tisztaságra. A lakók nyugalmát és a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró látogatókkal szemben az intézmény vezetője, az intézményvezető ápoló, az osztályos ápolók, illetve a portai szolgálat köteles intézkedni a rend helyreállítása érdekében. Az intézkedés lehet a látogató eltávolítása, - szükség esetén hatóság igénybevételével, - a látogató kitiltása. Igény és előzetes bejelentés esetén a látogatók részére az intézmény - térítés ellenében ebédet biztosít. Vallásgyakorlás: A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az otthon területén a lakók személyiségi jogainak figyelembevételével az egyéni és közösségi vallás gyakorlására a közösségi helyiségekben, kápolnában van lehetőség. Dohányzás: A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel a lakók a kijelölt helyeken dohányozhatnak. Minden dohányzó lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi, biztonsági előírások betartására. Cigarettavéget, hamut csak a kijelölt hamutartókba lehet tenni. A lakószobákban, az étteremben és vacsora után a társalgókban dohányozni tilos! A dohányzási tilalom betartásának, a kijelölt dohányzóhelyek tisztaságának, szellőztetésének ellenőrzése az ápolók és a takarítók feladata.

9 Szeszesital fogyasztás: Szeszesital kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az otthon rendjét, a többi lakó nyugalmát és betegsége miatt orvosilag nincs eltiltva az alkohol fogyasztásától. Lakók az intézmény területére csak az intézményvezető ápoló engedélyével hozhatnak be szeszes italt. Az engedély nélkül behozott szeszesitallal kapcsolatosan az intézményvezető ápoló, távolléte esetén a szolgálatot teljesítő ápoló jogosult intézkedni. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az Érdekképviseleti Fórum kezdeményezhet - a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében - a Házirend súlyos megsértése miatt intézkedést az intézmény vezetője felé! A szeszesital fogyasztása szigorúan tilos azon lakók esetében, akik egészségi állapotuk miatt, rendszeres gyógyszerezésben részesülnek. IV. AZ OTTHON ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Étkezés: Az otthon napi legalább háromszori főétkezést biztosít a lakók egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kulturált körülmények között. Reggeli időpontja: Ebéd időpontja: Vacsora időpontja:

..7.30..órától 11.30.órától 16.30.órától .

…8.30..óráig 14.00..óráig 17.30..óráig.

Mind a lakóktól, mind az otthon dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák, mert étkezésben csak az részesülhet, aki annak időpontjában jelen van. Előzetes megbeszélés szerint esetenként a távollévők részére az eltehető ételeket az otthon hűtőszekrényben tárolja és utólag kiszolgálja a lakó részére. Orvosi javaslatra az otthon dolgozói az ételt a lakóépületekben kijelölt étkezési helyeken és a lakószobában szolgálják fel. Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára a lakó részére az otthon diétás, vagy gyakoribb étkezést biztosít. A fekvőbetegek részére biztosítja a rendszeres folyadékpótlást. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az élelmezésvezetővel, vagy az Élelmezési Bizottság bármely tagjával lehet megbeszélni. Az Élelmezési Bizottság az észrevételekről, bejelentésekről és a tett intézkedésekről jegyzőkönyvet készít, amelyet tájékoztatásul megküld az Érdekképviseleti Fórumnak, az intézmény vezetőjének, a bejelentést tevőnek és az élelmezésvezetőnek. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. A lakószobákban élelmiszert összegyűjteni, tárolni nem szabad. A lakók rendelkezésére állnak a folyosókon és a tálaló konyhákban elhelyezett hűtőszekrények, melyekben a romlandó élelmiszereket tarthatják. A tálaló konyhák, illetőleg a teakonyhák használata az ott kifüggesztett időpontban a lakók rendelkezésére állnak, ételmelegítésre, kávé, vagy tea, stb. elkészítésére. A használat után a megfelelő takarítás általában a konyhákat használó lakó feladata. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára, az ételek eltarthatóságára.

10 Ételmaradékot, száraz kenyeret az intézményből csak az otthonnal szerződésben álló személyek jogosultak elszállítani. Ruházat: A lakók az otthonban általában saját ruházatukat használják. Mind a lakók, mind az otthon dolgozói számára biztosítani kell, s így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljenek. Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az otthon - a teljes körű ellátás részeként - legalább 3 váltás ágyneműt, három váltás fehérneműt, hálóruhát, valamint két váltás évszaknak megfelelő felső ruházatot, cipőt, illetve egyéb lábbelit biztosít a lakó részére. Az otthon által személyes használatra átadott ruházat az intézmény tulajdona és azt egyéni nyilvántartó lapon kell az ellátást igénybe vevő részére kiadni. A kiadott ruházatért és felszerelési tárgyakért a lakók anyagi felelőséggel tartoznak, szándékos rongálás esetén kártérítést kötelesek fizetni. A ruházat tisztításáról és cseréjéről az otthon gondoskodik. A lakó nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére. Az otthon biztosítja: - mindennemű intézményi textília tisztítását, javítását, cseréjét, - saját textília piperemosását, hetente max 5 kg mennyiségben Személyi higiéné: A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az otthon lakóinak és dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az otthon lakóinak személyi higiénéjéért, szűkebb környezetének rendjéért, a lakók, szükséges segítségnyújtás biztosításáért a nővérek felelősek. A szociális gondozónők és dolgozók a lakók részére kötelesek a tisztálkodáshoz szükséges segítséget biztosítani. Az otthon biztosítja a hajvágást, a hajmosást, a körömápolást, borotválást és a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, szükség szerint. Az otthon lakóinak és dolgozóinak feladata a környezet tisztaságának folyamatos fenntartása, megszervezése. A lakókra és a dolgozókra vonatkozó kötelező elvárás a szűkebb és tágabb környezet tisztaságának, higiénéjének megóvása az alábbi szabályok betartásával: - A lakók romlandó saját és az intézmény által kiadott élelmiszereiket a lakók saját, illetve az intézmény által kijelölt hűtőszekrényeiben tárolhatják. - A keletkezett háztartási hulladékot a gyűjtőedényekbe kell elhelyezni. - A lakók személyes használatú edényeit a lakók rendelkezésére álló teakonyhákban, vagy a személyzet kezelésében lévő tálalókonyhákban mosogathatják el. - Az otthon lakószobáiban, belső tereiben állatok tartására nincs lehetőség.

11 -

-

-

A kert, az udvar, a járdák tisztaságának megóvása, fertőzések, balesetek megelőzése érdekében, az otthon területén élő állatokat (kutyák, macskák, madarak) csak az arra kijelölt helyen szabad etetni. Az állatok egészségi állapotának figyelemmel kisérése, etetés után a maradék hulladék feltakarítása, az etetőhely tisztán és rendben tartása az állatot etető, illetve az állat tulajdonosának feladata, aki felvállalja a rendszeres gondoskodást is. Az állatok etetése, simogatása, a velük való foglalkozás után fontos az alapos higiénés kézmosás.

Térítésmentes szolgáltatások: -

külön jogszabályban meghatározott térítésmentes gyógyszerekkel történő ellátás /alapgyógyszer lista/, fizikai, mentális és életvezetési segítségnyújtás, foglalkoztatás megszervezése, csoportos és egyéni foglalkozások, közös programok, kulturális rendezvények szervezése, szükség esetén ruházattal és textíliával való ellátás, a lakók ruházatának, textíliáinak mosása, vasalása, javítása, az intézményi gépkocsi meghatározott esetekben történő igénybevétele /pl. betegek közös szállítása, a mentálhigiénés csoport által szervezett közös programok, stb./, szakorvos által előírt gyógytorna, fizioterápiás kezelés, ismeretterjesztő előadások szervezése, preventív szűrővizsgálatok, minden lakó részére száraz hajvágás két havonta, levélírásban, bevásárlásban segítségnyújtás, egyéb ügyek intézésében segítségnyújtás, pedikűr három havonta az intézmény orvosának javaslata alapján, az intézményi könyvtár használata.

Eseti térítési díj ellenében végzett szolgáltatások: Az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások elvégzését eseti térítési díj ellenében, egyéni igény szerint szakemberek végzik. - fodrász, - manikűr, - pedikűr, - gyógymasszázs, - büfé, - bolt. Az alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett egyes szabadidős programokért eseti térítési díjat kell fizetni, így különösen: - intézményi gépkocsi saját célú használata, - egyéni szervezésű színház és múzeumlátogatás, - egyéni szervezésű nyaralás, kirándulás, - vendégétkeztetés. A szolgáltatások árai a helyszínen és a hirdetőtáblákon megtalálhatók. Az intézményi gépjármű saját célú használata a szabad kapacitás terhére, kérelemre történhet, melyért a fizetendő eseti térítési díjat a gépjármű használati szabályzatban foglalt számítás

12 alapján kell elvégezni és a szolgáltatás igénybevétele előtt a várható költségről az érintett lakót tájékoztatni kell. A lakó által elfogadott összeget a gépjármű sajátcélú használata előtti napon az intézmény pénztárába letétbe kell helyezni. A tényleges költség elszámolására az igénybevett km. alapján kerül sor. A vendégétkezés térítési díja az ételkészítés önköltsége, a vendégek fogadásához kapcsolódó költségek ÁFÁ-val növelt összege. A szolgáltatások ellenértékét az intézmény vezetője külön intézkedésében határozza meg. Orvosi ellátás: A szabad háziorvos választás lehetőségével minden lakó élhet. Az otthon - a fogorvosi ellátás kivételével - biztosítja a lakók egészségügyi ellátását, ennek keretében gondoskodik az egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, az orvosi ellátásról külön jogszabályban meghatározott óraszámban-, az ellátott szükség szerinti alapápolásáról, a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerezésről, az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a inkontinenciában való segítségnyújtásról. A szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz, a kórházi kezeléshez való hozzájutásról, a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerellátásról és gyógyászati segédeszköz biztosításáról. Az orvosi rendelés ideje az orvosi szoba ajtaján és a hirdetőtáblákon van feltüntetve. Amennyiben a lakó nem az otthon orvosát választja, erről az intézményvezető ápolót tájékoztatni kell, hogy betegség, vagy rosszullét esetén dupla gyógyszerezésre ne kerüljön sor. A szabad orvosválasztással felmerülő többletköltségek a lakót terhelik. Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök: Az intézménynek készleten kell tartania az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: R.) 52. § (2) bekezdése szerinti gyógyszercsoportokból összeállított eseti gyógyszerkészletet. Az intézménynek gondoskodnia kell a R. 52. §. (3) bekezdése szerinti rendszeres gyógyszerkészlet beszerzéséről és tárolásáról. A rendszeres gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze. Az eseti és a rendszeres gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereket, továbbá az injekcióval, infúzióval történő ellátáshoz szükséges anyagokat, az akut sebellátáshoz szükséges kötszereket, valamint a szűrővizsgálatokhoz szükséges reagenseket, indikátorcsíkokat – (a továbbiakban: alapgyógyszerkészlet) az ellátottnak térítésmentesen, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is- az intézmény biztosítja. Az intézmény az alapgyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alapgyógyszerkészletről az intézmény részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátást igénybe vevő részére, melynek listája az orvosi rendelőben, illetve a Hirdetőtáblákon található. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a vényre felírt testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. A testtávoli segédeszköz az intézmény tulajdonát képezi. Az alapgyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátott fizeti.

13

Az intézmény viseli az ellátást igénybe vevő gyógyszerszükségletének a teljes költségét, ha: - az ellátást igénybevevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, vagy - részére az intézmény költőpénzt biztosít. Az intézmény viseli az ellátást igénybevevő gyógyszerszükségletének részleges költségét, ha a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénylő gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértéig kiegészíti. Az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének viselésére, ha: az ellátást igénybevevő az I/2000 (I.7.) SZCSM rendelet .52. § (6) bekezdés b) pontja szerinti gyógyszerköltség reá eső részét nem fizeti meg; - az igénybe vevő tartására 1993. évi III. törvény 114. § (2) bekezdés c - e) pontja szerinti más személy köteles és képes. -

Amennyiben a Szociális Törvény 117/A.§./1/bekezdés szerinti összeg az ellátásban részesülőnek nem áll rendelkezésére a gondozási díj befizetése, valamint a havi gyógyszerköltségek kifizetése után, a testközeli segédeszközök (szemüveg, hallókészülék, stb.) költségeit az intézmény viseli. A lakó egészségi állapotában bekövetkezett változásokról az intézmény telefonon vagy emailben értesíti az ellátott által megnevezett hozzátartozót, törvényes képviselőt. A szabadságra távozó lakó gyógyszereit recepten felírva kapja meg. Az intézményben elhunytak temetésével kapcsolatos feladatok: A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket az intézményvezető ápoló,mentálhigienes mnkatársak és a gondnok szervezi. Ennek keretében gondoskodnak az elhunyt a./ elkülönítéséről, b./ végtisztességre való felkészítéséről, c./ az 1993. évi III. tv. 20. §-a szerinti nyilvántartásban szereplő hozzátartozó /törvényes képviselő értesítéséről, d./ ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, valamint örököseinek történő átadásáról, illetve hagyatékba adásáról, a hagyatéki jegyzőkönyv kitöltéséről és továbbításáról a hagyatéki eljárásról szóló jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről a helyi önkormányzatnál köztemetés formájában abban az esetben, ha - nincs eltemettetésre kötelezett, - illetve, ha a kötelezett kötelezettségét nem teljesíti. Ha az ellátásban részesülő elhalálozása esetére az intézmény felé rendelkezik eltemettetéséről, és e célra takarékbetétet helyez el, melyben az intézményt jelöli meg kedvezményezettként,

14 úgy a takarékbetét terhére az otthon gondoskodik a rendelkező igényei szerint a végtisztességről. A Mentálhigiénés Csoport munkatársa az ellátott kérésére segítséget nyújt és közreműködik a kegyeleti elő takarékossági szerződéskötés ügyintézésénél. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem veszi át, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja, illetve megsemmisített. V. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAVISZONY, KERESET, ÉRTÉKMEGŐRZÉS, PÉNZKEZELÉS, KÁRTÉRÍTÉS Mentálhigiénés ellátás A bentlakásos intézményben élők részére az intézmény biztosítja az alábbi mentálhigiéné körébe tartozó szolgáltatásokat: Foglalkoztatás:

lelki gondozás egyházak szolgálata az otthonban egyéni esetkezelés kis- és nagycsoportos pszichoterápia szociális nagycsoport demens betegek pszichoterápiás foglalkoztatása alkoholbetegek pszichoterápiája hospice tevékenység egészségmegőrző programok, előadások testnevelés, gyógytorna, intim torna szabadidő kulturált eltöltése családi és társadalmi kapcsolatok fenntartásának segítése kisebb közösségek, társas kapcsolatok kialakítása, működtetése

Az otthon lakói részére, idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a Mentálhigiénés Csoport nyújt segítséget, gondoskodik az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátásáról. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint pszichoterápiás foglalkoztatást, a lakó családi és társas kapcsolatai fenntartásának a feltételeit. A konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében egyéni és csoportos megbeszéléseket tart. A programokon való részvétel önkéntes, amelyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. A lakók hódolhatnak hobbijuknak, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások stb. szervezésében is részt vehetnek. A lakók az otthonban működő kulturális szakkörök /irodalmi kézműves, ének-zene, tánc stb./ szolgáltatásait önkéntesen és térítésmentesen vehetik igénybe.

15 Az otthon által szervezett közös kirándulások, színház-, mozi-, múzeumlátogatások a lakók részére ugyancsak térítésmentesek, a vendégek és hozzátartozók részére térítés ellenében vehetők igénybe. Az egyéni nyaralás, kirándulás, színház és múzeumlátogatás stb. költségei a lakót terhelik. Az otthon könyvtára - nyitvatartási ideje alatt - minden lakó rendelkezésére áll. A Mentálhigiénés Csoport szervezi a foglalkoztatást, s az ebben való részvétel önkéntes. Foglalkoztatási formák, programok: A szocioterápiás foglalkoztatásban való részvétel a lakók részéről önkéntes. A munkavégzésre képes lakók foglalkoztatása történhet: - munkaterápia vagy - terápiás, képességfejlesztő foglalkoztatásként. Az intézményen belüli szocioterápiás foglalkoztatási formák: udvari munka, konyhai-, mosodai-, varrodai kisegítő munka, lakótársak segítése, kísérése, könyvtárkezelés, kézbesítés, portaszolgálat stb. A foglalkoztatás jellege szerinti védő- és munkaruha ellátásról, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről az intézmény gondoskodik. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. Az intézmény működési körén belül szervezett szocioterápiás foglalkoztatásért, így a házi és házkörüli munkáért, a mindenkori jogi szabályozás alapján a foglalkoztatásban résztvevőlakókat az intézmény munkaterápiás jutalomban részesíti. Munkaterápiás jutalomban minden, az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban részt vevő lakó részesíthető, függetlenül attól, hogy rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik-e, vagy sem. A munkaterápiás jutalom a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kerül kifizetésre, szabályai megegyeznek a más gazdálkodó szervezet részére végzett munkával kapcsolatos kifizetés szabályaival. A munkaterápiás jutalomról az abban részesíthető személyekről, valamint az adható összegről az intézményvezető – az intézményvezető ápoló, a szociális nővér és a foglalkoztatás vezető szakember javaslata alapján dönt. A lakó - amennyiben egészségi állapota engedi - saját maga is létesíthet munkaviszonyt, melyből származó jövedelmét köteles a jövedelem- nyilatkozaton feltüntetni. Értékmegőrzés: Az értékmegőrzés az intézmény pénz- és letétkezelési szabályzata szerint történik. Az otthon kijelölt dolgozójának feladata, hogy a pénz és letétkezelési szabályzat megismertetését az intézménybe történő felvételkor a lakók, hozzátartozók és gondnokok számára minden esetben biztosítja. A lakóknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. Az otthon kizárólag a letétben, elismervény ellenében leadott értéktárgyakért és pénzért vállal felelősséget. A letétbe adott készpénzt az intézet névre szóló takarékbetétkönyvben, az értéktárgyakat páncélszekrényben helyezi el, melyek, megőrzéséről gondoskodik. Az átvett készpénz megőrzését a betétben történő elhelyezésig a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani.

16 Az intézménybe behozott értékesebb felszerelési tárgyakról ún.” Idegen eszközök leltára” kell készíteni, a tulajdonos nevének feltüntetésével. Az otthon nagyméretű és nagy értékű festmény, szobor, porcelán felelős megőrzését nem tudja vállalni. Kisebb értéktárgyak, ékszerek átvétele - szükség esetén hivatalos értékbecsléssel -, tételes leírással letétben kerül átvételre. Az értékbecslés költségei az átadót terhelik. Az értéktárgyak átadás - átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. A megőrzésre átadott értéktárgyakat előzetes bejelentés alapján, hivatalos pénztári nyitvatartási időben lehet átvenni. A takarékbetétkönyvekből történő pénzkivétel hétfői napokon lehetséges. A lakó készpénzének kezelése saját vagy törvényes képviselője írásbeli nyilatkozata alapján személyes nyilvántartású letéti formában is történhet. A letétben elhelyezett készpénz elsősorban a személyes szükségletek, kielégítését szolgálja /pl. élelem, ruházat, fodrász, kirándulás, stb./. A pénztáros munkaidején kívül érkező lakó értéktárgyait, pénzét a leltár elkészítése után az ügyeletes nővérnek a nővérszobai páncél kazettában kell elhelyezni, és a következő munkanapon köteles azt az otthon pénztárába leadni. Költőpénz és szocioterápiás jutalom fizetése: Az otthon hatályos pénz- és értékkezelési szabályzata szerint történik. A lakó pénzének kezelése: A lakónak, és/vagy törvényes képviselőjének írásban nyilatkoznia kell pénze kezelésének módjáról. Ha a lakó saját maga kezeli a pénzét, biztosítani kell azt, hogy a részére érkezett küldeményt egy összegben vehesse fel, a lakó kérése esetén két tanú jelenlétében. /A tanuk aláírásukkal igazolják a postai küldemény pénz, értékcikk, csomag átadásának megtörténtét/. Ha a lakó nem igényli pénze egy összegben történő felvételét, úgy annak részletenkénti /pénztári nyitva tartás alatti/ felvételét, egy az otthon pénz- és letétkezelési szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell hitelt érdemlően dokumentálni. Ha a lakó betegsége miatt tartósan ágyhoz kötött, - melynek tényét az otthon orvosa állapítja meg - a szükségletei kielégítését szolgáló vásárlásokat, beszerzéseket az otthon szociális nővére látja el. A vásárlásokat az otthon pénz- és letétkezelési szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell vezetni a számlákkal együtt. Az átadást két tanú aláírásával kell hitelt érdemlően igazolni. Kártérítés: A lakó, a hozzátartozó, a látogató köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megóvni és megőrizni. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő - a biztosítónál nem érvényesíthető - kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a tönkretett berendezési tárgy amortizációval csökkentett értékével azonos. Kártérítésre kötelezhető a lakó abban az esetben is, ha az intézmény tulajdonát képező, névre szóló, leltári nyilvántartásban szereplő ruhaneműt és tárgyakat megrongálja vagy gondatlanságból, elveszíti, illetve értékesíti. VI. AZ ELLÁTÁST IGÉNYBEVEVŐK ÉS A DOLGOZÓK KAPCSOLATA

17

Minden lakónak joga van eddigi meg szokott életvitelét folytatni, amennyiben a lakótársai nyugalmát nem zavarja, a Házirendet nem sérti. A lakók kerüljék egymás zaklatását, a hangoskodást, beszéljenek egymással mindenkor tisztelettudóan, megfelelő hangnemben, tartózkodjanak a durva, agresszív megnyilvánulásoktól, sértegetéstől. Az otthon békés, nyugodt élete csak az egymás iránti kölcsönös megbecsülés esetén valósítható meg. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a lakók és dolgozók személyiségi jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének az érvényesítéséről. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozója a lakóval tartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt - illetőleg annak megszűnésétől számított 1 éven belül - nem köthet. Az intézmény dolgozója a lakótól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Az otthon dolgozója, illetve az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló személy, vállalkozó a lakótól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet /adás-vétel/ nem köthetnek egymással. Dolgozó, illetve az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló személy vagy vállalkozó az otthon lakójával saját részére munkát nem végeztethet. A fenti szabályok megszegése az érintett személyek szigorú felelősségre vonásával jár. Ha a lakó jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezheti a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál. VII. A LAKÓK ÉRDEKVÉDELME Az otthonban a lakók érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum, valamint az Ellátottogi Képviselő látja el. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak, valamint az Ellátottogi Képviselő nevét és elérhetőségét az otthonok egyes részlegeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. A lakók különféle kérdésekkel, problémákkal, panasszal fordulhatnak közvetlenül gondozójukhoz /nővérek, szociális nővér, főnővér, orvos/ akik a kérés jellegétől függően azonnal intézkednek. Az Érdekképviseleti Fórum feladata: a/ előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a Szakmai Programot, az Éves Munkatervet, a Házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat, b/ megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, c/ tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban, d/ intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

18 Panasszal fordulhat a lakó és/vagy törvényes képviselője, illetve hozzátartozója az otthon vezetőjéhez, illetve az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha: - intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, - az intézmény dolgozói megszegik szakmai-, titoktartási- és vagyonvédelmi kötelezettségeiket, - az ellátás körülményeit érintő kifogása van. Az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. A lakó és/vagy törvényes képviselője, illetve hozzátartozója panasszal fordulhat a főpolgármesterhez, amennyiben az otthon vezetője, vagy az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül nem intézkedik, vagy a lakó az intézkedéssel nem ért egyet. Az Érdekképviseleti Fórum működése: Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: - 2 fő lakó, - 1 fő az ellátottak hozzátartozói, ill. törvényes képviselője, - 1 fő az otthon dolgozóinak képviseletében, - 1 fő a fenntartó önkormányzat képviseletében. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait lakógyűlésen, a hozzátartozók képviselőjét hozzátartozói értekezleten, az otthon dolgozóinak képviselőjét munkaértekezleten választják meg, egyszerű szavazati többséggel. A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. A fenntartó önkormányzat képviselőjét a Fővárosi Közgyűlés Egészségpolitikai és Szociális Bizottságának javaslata alapján Budapest Főváros Közgyűlése jelöli ki. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai maguk közül választják meg a Fórum elnökét. Az elnöki tisztet csak lakó töltheti be. Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Azonos szavazat esetén az elnök dönt. Határozatképes az Érdekképviseleti Fórum akkor, ha a tagok 2/3-a jelen van, s biztosított a lakók, illetve hozzátartozóik legalább 50 %-os jelenléte. Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, /a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek adatait és lakcímét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, és végül a jelenlévők és a jegyzőkönyvvezető aláírását/ melynek egy-egy példányát az érintettnek, a tagoknak és az intézmény vezetőjének meg kell küldeni. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait 4 évre választják, első ülésén elnököt, elnökhelyettest választ, ügyrendjét saját maga határozza meg. Üléseit félévenként, illetve szükség szerint tartja. Az Érdekképviseleti Fórum elnökének feladata: - a napirend összeállítása és a tagok részére történő kiadása, - az Érdekképviseleti Fórum üléseinek levezetése, - gondoskodik az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyv készítéséről, - az Érdekképviseleti Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján, - a tagok munkájának segítése. A tagok feladata:

19 - az Érdekképviseleti Fórum ülésein való aktív részvétel, - a lakók panaszainak összegyűjtése és szükség szerinti előadása. Az Érdekképviseleti Fórum tagság megszűnik: - az intézményi jogviszony megszűnésével, - lemondással, - visszahívással, - elhalálozással, - annak a hozzátartozónak a halálával, vagy intézményi jogviszonya megszűnésével, akire tekintettel az illető tag az érdekképviseleti fórum tagja lehetett. Az Érdekképviseleti Fórum tagja lemondását írásban továbbíthatja az Érdekképviseleti Fórum elnökének. A tag visszahívása a megválasztásra vonatkozó eljárás szabályai szerint indoklással, egyszerű szavazati többséggel történik. A tagság megszűnése esetén az Érdekképviseleti Fórum elnöke kezdeményezi új tag megválasztását. Amennyiben az elnöki tisztet betöltő tagság szűnik meg, úgy az intézmény vezetője kezdeményezi az eljárás lefolytatását a választás szabályai szerint. Az otthon lakói a Lakógyűlésen történő szavazással dönthetnek új tag megbízásáról, illetve korábbi felmentéséről. A gondnokság alatt álló lakók érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését. Az intézményvezető köteles új gondnok kirendelését kezdeményezni, ha megítélése szerint a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi. Ellátottjogi Képviselő Az Ellátottjogi Képviselő az ellátást igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő nevét és elérhetőségét az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az Ellátottjogi Képviselő feladatai : - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában. - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,

20 -

intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállást észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé.

Az Ellátottjogi Képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az Ellátottjogi Képviselő jogosult: - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző személyekhez és a lakókhoz kérdést intézni, velük megbeszélést, egyeztetést kezdeményezni és folytatni. Az Ellátottjogi Képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. VIII. Az ellátottak jogai: A lakók panaszaikkal az intézmény vezetőjéhez fordulhatnak, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. 1. A személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel: - az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, - egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére, - a szolgáltatás biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, - cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. - Jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben /pl. személyi térítési díj felülvizsgálat, gyógyszer költségtérítés, stb. / és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézményvezető által évente készített tájékoztató, mely a hirdetőtáblákon kerül közzétételre /és a lakógyűlésen kerül ismertetésre/, mely tartalmazza: - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. 2. Az alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartása, különös figyelemmel:

21 - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. 3. Az otthon lakóit megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. - Biztosítani kell számára, hogy egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról, - különös figyelemmel a rászorultság tényére - más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. - Joga van személyes tulajdonát képező /mindennapi használati / tárgyai használatára. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. - Családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására, figyelemmel az intézményben élő más személyek nyugalmára. - Amennyiben betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, figyelemmel kell lenni az Eü. Tv. betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. - Joga van az ellátott jogi képviselő által nyújtott segítségadás lehetőségeinek eléréséhez.

A szolgáltatást végzők jogai: A szociális szolgáltatást végző személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül: az előgondozással megbízott személy, az ápoló, az intézményvezető ápoló, gondozó, szociális és mentálhigiénés munkatárs.

IX. A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELJÁRÁSRENDJE, RÉSZLETES SZABÁLYAI A korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról az ellátottat szóban tájékoztatni kell. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a műszakvezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben a korlátozásról az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ha a korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően a korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja.

22 A korlátozó intézkedést írásban kell dokumentálni, és a gondozási tervhez csatolni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást jogszabály által előírt betétlapon kell részletesen feltüntetni. 1. A korlátozó intézkedés egyes formái, maximális időtartama: A korlátozó intézkedés alkalmazása előtt meg kell kísérelni a pszichés megnyugtatást, amennyiben ezt, az ellátott pszichés állapota megengedi. Pszichikai korlátozás: az ellátott felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás, mindezek eredménytelensége esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik. A pszichikai korlátozó intézkedéseknek az egyéb korlátozó intézkedések alkalmazását meg kell előznie, kivéve, ha a körülmények alkalmazásukat kizárják, ill. az egyéb korlátozó intézkedések haladéktalan alkalmazása feltétlenül szükséges az eredményesség biztosításához. Fizikai korlátozás: az ellátott szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, való korlátozása, így különösen az osztály, a részleg és az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézmény területén történő mozgás korlátozása, elkülönítés, szabályosan alkalmazott, kímélő rögzítés. Az elkülönítés megfigyelésre alkalmas, balesetmentességet biztosító helyiségben folyamatos szakmai felügyelettel történhet. Rögzítés, lekötés esetén biztosítani kell a lakó kényelmét és az ellátott állapotától függően a rögzítésen maximum 2 óra múlva, lazítani szükséges. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként (terhes személyek esetén legkésőbb 2 óránként) kell elvégezni. Ezt követően fenntartott egyéb korlátozó intézkedést az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként részletesen felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Kémiai, vagy biológiai korlátozás: a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer a beteg beleegyezése nélkül történő alkalmazása. Ebben az esetben az orvos által előzetesen rendelt, a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer adható. A gyógyszer beadás tényét az egészségügyi dokumentációban azonnal rögzíteni szükséges. Egyéb korlátozó intézkedés: fizikai, kémiai vagy biológiai, illetve ezek komplex alkalmazásával történő korlátozás. Ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartása csak azonnali gyógyintézeti kezelésbe vétellel hárítható el, az orvos intézkedik a pszichiátriai osztályra történő szállításról, melynek okait részletesen dokumentálja, indokolja. 2. A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: A korlátozó intézkedés alkalmazásának ideje alatt az ellátott állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magába foglalja a fizikai, pszichikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek az ellátott állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy szükséges-e a korlátozó intézkedés további fenntartása, illetve az alkalmazott módszer megváltoztatása. Az ellenőrzés módját és

23 gyakoriságát az orvos határozza meg és erre vonatkozó döntését az ápolási dokumentációban rögzíti. Az ellenőrzést, az ellátott megfigyelését végző személy haladéktalanul köteles jelezni az orvosnak az általa észlelt, egyéb korlátozó intézkedések alkalmazása szempontjából jelentős változásokat. Az ellenőrzés tényét és eredményét az ellátott egészségügyi dokumentációjában fel kell tüntetni. 3. A korlátozás feloldásának szabályai: A korlátozó intézkedés folyamata addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodva olyan mértékű lehet, amely a veszély elhárításához szükséges, és az elrendelés oka fennáll. A mennyiben az egyéb korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja. A korlátozó intézkedés nem lehet büntető jellegű, embertelen, vagy megalázó. A korlátozó intézkedés a veszélyeztető állapot megszűntetését szolgálja, és az ellátott biztonságos helyzetének visszaállásáig állhat fenn. A vészhelyzet elhárulását követően annak feloldását, a korlátozó intézkedést elrendelő személy, írásban dokumentálja. 4. A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok, kötelezettségek: Az intézmény vezetője 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátott jogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás elrendeléséről, majd annak megszűntetéséről. Az intézmény vezetőjének az ellátott törvényes képviselőjét a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt, vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről, formájáról, feloldásáról tájékoztatni kell. A feloldásról szóló tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak és törvényes képviselőjének. Az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum, fenntartó önkormányzati képviselő tagját az alkalmazott korlátozó intézkedésekről készült írásos dokumentáció egy példányának megküldésével értesíteni kell. 5. A panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő és/vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. A korlátozó intézkedés elleni panasz kivizsgálásában soron kívül kell eljárni. A korlátozó intézkedésről szóló eljárásrendet, az ellátottak és törvényes/meghatalmazott képviselőik, valamint az intézmény dolgozói számára az intézményben hozzáférhető, jól látható helyen ki kell függeszteni.

X. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,

24 -

az ellátottnak Magyarország területén való tartózkodási joga megszűnésével.

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult - és/vagy törvényes képviselője kéri a jogviszony megszüntetését, ebben az esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint 30 napon belül, - a másik intézménybe történő elhelyezése indokolt és felvételt nyert , - intézményi elhelyezése nem indokolt, - a Házirendet súlyosan megsérti. A Házirend súlyos megsértésének minősül különösen, ha a lakó: - az intézményben lévő ellátott, vagy az ott dolgozó, vagy az intézmény sérelmére a Büntető Törvénykönyvbe ütköző büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el, - személyi térítési díj tartozásának összege 3 havi intézményi térítési díjat meghaladja. Az intézményi jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt. A megszüntetésről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat és/vagy törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult és/vagy törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához, főjegyzőhöz fordulhat. A fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható döntéséig a szociális ellátást változatlan feltételek mellett fent kell tartani. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére a beutaló szerv jogosult. Az áthelyezéssel, az intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos kérelmeket az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az otthon és a telephely vezetőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az intézmény a Házirendben foglaltaknak megfelelően működjön, illetve annak dolgozói a Házirendet megismerjék és feladataikat az abban foglaltaknak megfelelően lássák el. Köszönjük, hogy betartja a Házirendben foglaltakat. Vámosmikola, 2014. szeptember 15.

Kéner Kristzián intézményvezető

Láttam:………………………… Érd. képv. Fórum elnöke

25

26

27

28

29

ZÁRADÉK

Jelen Házirendet az 1993. évi III. tv. 92/b. § (1) bekezdés c./ pontjában foglaltak alapján– a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (III. 18.) Főv. Kgy. rendelet 6. sz. mellékletének 2. Egészségpolitikai és Szociális Bizottság címe 2.6. pontjában kapott felhatalmazás alapján – átruházott hatáskörben – a Fővárosi Közgyűlés Egészségpolitikai és Szociális Bizottsága a ……../2014. ( ) számú határozatával jóváhagyta.

A hatálybalépést követően az 1993.évi III. tv. 97.§-ának megfelelően a Házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a jogosultak, a hozzátartozók, a törvényes képviselők, továbbá az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. Budapest, 2014. „

„

……………………………… Fővárosi Közgyűlés Egészségpolitikai és Szociális Bizottság Elnöke

30 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE II. TÉRÍTÉSI DÍJ III. AZ OTTHON NAPIRENDJE Felkelés ideje Lefekvés ideje Az otthonból való távozás A látogatás rendje Vallásgyakorlás Dohányzás Szeszesital-fogyasztás IV. AZ OTTHON ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Étkezés Ruházat Személyi higiéné Térítésmentes szolgáltatások Szolgáltatások térítés ellenében Orvosi ellátás Az intézményben elhunytak eltemettetésével kapcsolatos feladatok V.FOGLALKOZTATÁS, MUNKAVISZONY, PÉNZKEZELÉS, KÁRTÉRÍTÉS Foglalkoztatás Foglalkoztatási formák, programok Értékmegőrzés Költőpénz- és munkaterápiás jutalom fizetése A lakó pénzének kezelése Kártérítés

KERESET,

ÉRTÉKMEGŐRZÉS,

VI. A LAKÓK ÉS DOLGOZÓK KAPCSOLATA VII. A LAKÓK ÉRDEKVÉDELME Az Érdekképviseleti Fórum működése Ellátottjogi képviselő Az intézményi ellátást igénybevevők jogai A szolgáltatást végzők jogai VIII. AZ ELLÁTOTTAK JOGAI IX. KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS ELJÁRÁSRENDJE, RÉSZLETES SZABÁLYAI X. AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ZÁRADÉK