1 _________________________________
TANULÓI HÁZIREND
2014.
___________________________________
2
TA NU LÓ I H Á ZI R E ND
2014.
3
Tartalom Bevezető .........................................................................................................................5 A református iskolák tanulóinak viselkedési normái.............................................................7 Erkölcsi alapelvek ........................................................................................................7 Viselkedési alapelvek ....................................................................................................8 Esztétikai alapelvek ...................................................................................................... 9 Az intézmény neve, székhelye: ........................................................................................ 11 Törvényi háttér: .............................................................................................................11 A házirend elkészítéséhez, elfogadásához kapcsolódó feladatok, jogkörök ...........................11 Az iskolai házirend tartalma ............................................................................................15 A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola HÁZIRENDJE, .................. 17 A házirend célja és feladata .............................................................................................17 A házirend hatálya .........................................................................................................17 A házirend nyilvánossága ................................................................................................18 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai .........................................................................19 Tanulói jogok gyakorlása ................................................................................................21 Tanulással kapcsolatos jogok: ......................................................................................21 Szociális jogok:..............................................................................................................24 Tankönyvellátás .........................................................................................................24 Az ingyenes tankönyv biztosításának módjai: ................................................................26 Étkeztetés .................................................................................................................. 27 Személyes tulajdonhoz való jog: .................................................................................. 28 Véleménynyilvánítási jog: ...........................................................................................29 Választási jog: ............................................................................................................ 29 Tantárgyválasztás módosítására tanév közben nincs lehetőség, csak a következő tanév elején. .................................................................................................................................29 A tanulók közösségei ..................................................................................................29 Diákpresbiteri jogok gyakorlása ...................................................................................30 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok: .........................31 A balesetvédelemre és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok ........................................... 31 A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok: ........................................... 32 A tanulók közösségei ...................................................................................................... 32 Az osztályközösség ..................................................................................................... 32 A diákkörök ...............................................................................................................33
4 Az iskolai diákpresbitérium .........................................................................................33 Az iskolai diákközgyűlés .............................................................................................34 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása ..............................................34 Az iskola működési rendje .............................................................................................. 36 Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának szabályai ......................38 Az iskola nyitva tartása ...............................................................................................38 Az épületben tartózkodás szabályai ..............................................................................38 Helyiség- és területhasználat ........................................................................................ 38 Tiltott tanulói magatartás .............................................................................................39 Kártérítés ...................................................................................................................39 Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások ...............................................................................41 Tanulószobára vonatkozó szabályok .............................................................................45 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ..........................46 A tanulók tantárgyválasztása ........................................................................................ 47 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .........................................................................48 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében .........................................................................................50 A tanulók mulasztásának igazolása .................................................................................. 51 A tanulók jutalmazása..................................................................................................... 52 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ...............................................................53 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése ...................................................................54 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ...............................................................55 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai .......................................................................................................................57 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .......................................................58
5
Bevezető „Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek” (1. Kor. 10:11.)
A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a nevelési- oktatási tevékenységét a 2014/2015-ös tanévtől kezdi meg. Iskolai közösségünk a bibliai igazságokon alapuló szabályokat fogalmaz meg, ezért joggal várjuk el, hogy a tanulók betartsák az e cél érdekében hozott szabályokat. Keresztyén iskolánk olyan hozzáállást és viselkedést akar kialakítani, amely ISTENT dicsőíti. Ehhez megteremjük a rendezett környezetet is. A mérce Jézus tanítása legyen: „Amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal” (Lk. 6:31.) Iskolánk a tudás műhelye, a rend, a fegyelem kialakítója, ahol igazi jó iskolai légkörben tanulhatnak gyermekeink. Kidolgoztuk házirendünket, amely egyaránt szolgálja az egyéni és a közösségi felelősség növelését. A házirend részben arra tanít, hogyan kell a Biblia fényében keresztyén emberként becsületesen élni, az egyház, az iskola, az otthon és a haza javát szolgálni. A házirend szükségességének jogi hátterét a közoktatási törvény 40. § (7-9) bekezdése mondja ki:
„ A házirend állapítja meg a nevelési-, oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket.”.
Tudjuk, a gyermek ISTEN ajándéka. Az Úr az embert a közösség tagjává teremtette. A hívő élet egyedül csak küszködés, a közösségben van az igazi öröm.
6 „Egyedül egy szál búzakalász eltörik a viharban, a ringó táblában egymást tartják”. Így van ez az iskolánkban is. Ezzel az ajánlással adjuk házirendünket tanulóink kezébe, amelyet mindenki köteles megismerni, betartani!
7
„ÁLDOM AZ URAT, AKI TANÁCSOT ADOTT NÉKEM TE TANÍTASZ ENGEM AZ ÉLET ÖSVÉNYÉRE”. (Zsolt. 16:7-11.)
A református iskolák tanulóinak viselkedési normái (a Magyarországi Református Egyház Zsinatának javaslata)
A Magyarországi Református Egyház valamennyi közoktatási intézménye a Szentírás, valamint a református hitelvek, értékrend és erkölcsi normák szerint, ugyanakkor a legmodernebb tudományos ismereteket átadva végzi nevelő és oktató munkáját, törekszik múltjának, hagyományainak ápolására. Az egyház iskoláinak tanulóitól az intézményeken belül és kívül, illetve tanítási idő alatt és iskolai szünetekben egyaránt megkívánja az alább megfogalmazott lelki, szellemi, erkölcsi és viselkedésbeli normákhoz való alkalmazkodást és azok megtartását.
Erkölcsi alapelvek A Szentírás zsinórmértéke szerint alapvető az élet tisztelete, az egyetemes emberi és a nemzeti kultúra megbecsülése. Hitvalló őseink példamutatása alapján a hazaszeretetre, a keresztyén értékrend elfogadására, a természet szeretetére és védelmére, az igazság feltétlen tiszteletére és igényére, a testi- lelki harmóniára, az ehhez szükséges önfegyelemre kell törekedni.
Fontos, hogy mindenki megismerje hazánk és a határainkon túl élő magyarok múltját, jelenét, értékeit és kész legyen áldozatokat vállalni egyházáért, nemzetéért és családjáért. Az élet Isten ajándéka. Ezért mindenki azon a területeken, ahol a legtöbb adottsággal rendelkezik, az Istentől kapott talentumokat kibontakoztatva igyekezzen élethivatása lehető legteljesebb betöltésére, és a tanulmányi munkában a tőle telhető legmagasabb szintet elérni.
8 A református munkaerkölcs megköveteli a tudatos rendet, a fegyelmezett munkát, az igazmondást, a belső igényt a tanulásra, a tudás tiszteletére. Elutasít minden rombolást, tékozlást, pazarlást.
Az evangélium fényében olyan értelmes célokat kell követni, amelyek kizárják az élet idegen eszmébe, babonás hiedelmekbe, a kábítószer, alkohol stb. élvezetébe való menekülést. A felnőttekkel és a diáktársakkal való kapcsolatot az önzetlenség, a türelem, a segítőkészség és az empátia jellemezze. A tanulók tiszteljék a szüleiket, tanáraikat, legyenek udvariasak és segítsék az idősebbeket.
Az intézmények gondot fordítanak a tanítványok gondolkodásmódjának helyes irányba való fejlesztésére, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük alakítására. Ugyanakkor a diákok
törekedjenek
a
valódi
értékek
felismerésére
és
tiszteletére;
a
különböző
tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére. Felekezeti hovatartozástól függetlenül a diákok tartsák tiszteletben a református egyház értékeit, és vegyenek részt a tanév munkarendjében rögzített egyházi alkalmakon. Természetes dolog, hogy a diákjogok gyakorlása együtt jár a kötelességek maradéktalan teljesítésével.
Viselkedési alapelvek A rend, a rendszeresség, a fegyelmezett viselkedés, életvitel ne csupán a tanári tekintély és szigor hatására valósuljon meg, hanem fokozatosan épüljön be a tanulók személyiségébe, ezáltal segítse az emberi élet kiteljesedését, a belső rend és harmónia kialakulását.
Az iskolákban a tanár és tanítvány, technikai dolgozók és diákok, illetve a tanulók egymás közötti kapcsolatára a kölcsönösség legyen jellemző! Ennek érdekében tiszteljék egymást, fogadják el és becsüljék egymás értékeit a függőségi viszony és az esetleges nézetkülönbség ellenére is. Legyenek nyíltak, egyenesek és őszinték egymáshoz, de a bizalommal soha ne éljenek vissza.
A diákok személyiségük kibontakoztatását, egyéni céljaikat ne a társuk rovására valósítsák meg!
9 A tanulók véleményalkotása, kreativitása ne eredményezzen szükségtelen vitákat, ütközéseket! Az iskolai munkával együtt járó folyamatos versenyhelyzet jó alkalmat ad a konfliktusok helyes kezelésének megtanulására. Legyen természetes az, hogy a tehetséges diák segítse kevésbé talentumos társát. A közösség érdeke előzze meg az egyénét, a tetteket ne az önzés, hanem az egymás iránti szeretet vezérelje.
A diákok viselkedése nem lehet durva, erőszakos, mások méltóságát sértő. Kerüljék a feltűnősködést. A beszédstílusuk legyen kulturált, hangoskodást, trágár szavakat nélkülöző! Ügyeljenek a helyes magyar beszéd szabályaira, az anyanyelv választékos használatára.
”Áldás, békesség!”-gel előre köszönjenek az iskola felnőtt dolgozóinak, egymásnak és a vendégeknek.
A tanulók fordítsanak gondok testi ápoltságukra és fizikai erőnlétük fejlesztésére, folytassanak egészséges életmódot. Figyeljenek oda egymásra, és ne engedjék társaikat a káros szenvedélyek rabjává válni. Az iskolákban a diákok mobiltelefont nem használhatnak a tanítási órákon.
A református iskolák diákjaitól elvárható, hogy szabadidejüket is hasznosan, igényesen és kulturáltan töltsék el. A programok közül az értékes, igényes alkalmakat, rendezvényeket keressék,
és
kerüljék
a
silány,
értéktelen
időtöltést
(szórakozóhelyek
látogatása,
szerencsejátékok űzése)! A viselkedési alapelveket a szabadidőben is be kell tartani.
Esztétikai alapelvek A református szellemiség egyik jellemzője a nemes egyszerűségre való törekvés a külsőségekben is. Templomaink, épületeink, osztálytermeink külső és belső rendje, harmóniája megkívánja az azokban munkálkodóktól is az esztétikai igényességet.
10 Munkanapokon, tanítási órákon, iskolai rendezvényeken a tanulók külső megjelenése legyen koruknak megfelelő, mértéktartóan divatos, de nem kihívó, hanem praktikus, ízléses, szolid. Ezzel nem illik össze a haj, a szem, a köröm festése, a testékszer használata, a divat szélsőségeit követő ruházat, frizura, ékszer és bizsu viselése. A tanulók ne sodródjanak külföldi felszínes divathullámokkal! A munka- és ünnepnapokon az alkalomhoz illő megjelenés legyen a norma minden diák számára. Amely intézményben iskolai egyenruha van (ünnepi, hétköznapi, sport), ott annak viselése kötelező. A külső megjelenésen túl a tanulók minden munkáját az esztétikai igényesség jellemezze. Írásképük, írásbeli munkáik külalakja legyen rendes, áttekinthető. Felszerelésük, a tantermek, az iskolaépület tisztán és rendben tartása alapvető követelmény.
Az itt megfogalmazott erkölcsi, viselkedési, esztétikai szabályokhoz alkalmazkodni, az iskolákban tett fogadalmat megtartani nem könnyű feladat. Egy öntudatos, önmagával szemben igényes, az életben, hivatásában helytállni akaró, nemzetéhez és egyházához hűséges, református iskolában tanuló- diáknak azonban mindez magától értetődővé és elfogadhatóvá válik.
11
Az intézmény neve, székhelye: Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 3527 Miskolc, Éder György u. 1. Alapító szerve, fenntartója: Tiszáninneni Református Egyházkerület Felügyeleti szerve: Tiszáninneni Református Egyházkerület Magyarországi Református Egyház Zsinata
Törvényi háttér: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. Törvény; • a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (Vfl.8.) MKM rendelet; • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény; • a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló –többször módosított 8/2000. (V.24.)OM rendelet; • továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A házirend elkészítéséhez, elfogadásához kapcsolódó feladatok, jogkörök
A házirend célja és feladata
A házirend állapítja a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
12 A benne foglalt előírások célja: biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás
zavartalan
megvalósítását,
valamint
a
tanulók
iskolai
közösségi
életének
megszervezését.
Arra tanít, hogyan kell a Biblia fényében keresztyén emberként becsületesen élni, az egyház, a haza, az iskola, a család javát szolgálni. Célja továbbá, hogy olyan normákat jelöljön ki, amelyek biztosítják, hogy közösségünk minden tagja gyarapodjon Isten- és emberszeretetben. Az intézményi szabályzatok közöttük természetesen a házirend elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.
13
A Házirend személyi hatálya: Kiterjed az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő valamennyi tanulóra, azok szüleire és az ott alkalmazásban álló felnőtt dolgozókra. A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!
A Házirend időbeni hatálya: A Házirend a fenntartói jóváhagyás napján (legitimációs záradék) lép életbe, s határozatlan időre szól.
A Házirend készítése és elfogadása: Az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Szülői Szervezet és Diák Presbitérium (a továbbiakban DP) egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákpresbitériumra. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben, vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában a szülői szervezetet, és az iskolai diákpresbitériumot véleményezési jog illeti meg.
14 A 2014-2015.tanévtől az iskolaköteles a Házirend rövidített változatát átadni a tanulóknak és az azt követő tanévektől a mindenkori 1 osztályos tanulók szüleinek.
15
Az iskolai házirend tartalma Mit tartalmazzon a házirend?
Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait.
Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak: a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni. b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait.
A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát: „Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.” (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdés)
16
Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet
Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket:
az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. § (1) bekezdés].
17
A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola HÁZIRENDJE, amely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján
A házirend célja és feladata
1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
A házirend hatálya
1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2014. év 09. hó 01. napján lép hatályba.
18
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. selyemretiiskola.hu. 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola irattárában.
az iskola könyvtárában.
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál.
az iskola igazgatóhelyetteseknél.
az osztályfőnököknél.
a diákpresbitériumot segítő nevelőnél,
az iskolai szülői szervezet vezetőjénél,
az iskola honlapján
4. A házirend egy kivonatolt példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat osztályfőnöki órán;
a szülőket szülői értekezleten.
6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
7. A
a tanulókkal osztályfőnöki órán;
a szülőkkel szülői értekezleten.
házirendről
minden érintett
tájékoztatást
kérhet
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
19
Az iskola által elvárt viselkedés szabályai „Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak és fogadjatok szót, mert ők vigyáznak lelkeitekre, mint számadók, hogy ezt örömmel műveljék és nem bánkódva, mert ezek nektek nem használ.” (Zsid. 13:1)
Az MRE Közoktatási Törvények VIK/41 § kimondja, hogy a Tanuló kötelessége, hogy a fogadalmához híven egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék, szorgalmasan tanuljon, rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon, óvja környezetét, tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt.
Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,
tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
legyenek nyitottak, érdeklődők,
20
iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
működjenek együtt társaikkal,
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,
védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre
másokat is
figyelmeztessenek,
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),
az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,
tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut)
az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
21
Tanulói jogok gyakorlása „Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei atyátokat.” (Máté 5:16.)
A tanuló, ha felvételt nyert vagy beiratkozott intézményünkbe, iskolánkkal tanulói jogviszonyba került a beiratkozás ill. felvétel napján. Ettől kezdve gyakorolhatja az iskola Házirendjében számára is biztosított tanulói jogokat é teljesíti a tanulói jogviszonyból adódó kötelezettségeit.
Tanulással kapcsolatos jogok:
A tanuló a krisztusi szeretet jegyében, személyre szóló szellemi, lelki gondozást igényeljen és kapjon.
a tanulónak az emberi méltósághoz való jogát tiszteletben tartsák. Az iskola részéről semmilyen hátrányos: szociális, faji, nemzetiségi, vallási és nemi megkülönböztetés ne érje, az iskola védelmet biztosítson számára.
Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön!
A tanulók teljesítményét az első évfolyamon félévkor és évvégén, valamint 2. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel, a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és évvégén érdemjegyekkel kell értékelni, s azt mindkét esetben a tanuló tudomására kell hozni.
A tanítási órákon figyelembe kell venni, és értékelni kell a tanuló óra közben hozzászólásait, feleleteit. Az írásbeli és szóbeli feleleteknek lehetőleg egyenlő arányban kell előfordulniuk az érdemjegyek megállapításánál.
Kapjon a tanuló havonta legalább egy, írásos formában vagy osztályzatban kifejezett értékelést minden, általa tanult tantárgyból, illetve magatartásból és szorgalomból.
Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozat írása engedélyezett. A pedagógus dolgozatírási szándékáról köteles a tanulókat, a dolgozatírást megelőző órán értesíteni. A dolgozatok eredményeit 2 héten belül (10 munkanap) értékeléssel ki kell osztani.
A tanuló hiányzása esetén számára a tananyag pótlásához időt kell biztosítani.
22
A tanuló szülői kérésre, szakértői vélemény alapján magántanulói státuszt kaphat, illetve felmentést kérhet különböző tantárgyak tanulása alól. Ezeket a kérelmeket az iskola igazgatójához kell benyújtani. A kérelem elbírálás az igazgató feladata.
A tanuló évközben is – szülői kérésre- átvételét kérheti más iskolába
tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákpresbitériumhoz.);
érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia.);
tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákpresbitérium vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);
jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);
23
vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.).
Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.
24
Szociális jogok: Tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás rendje és a tanulói tankönyvtámogatás •
•
•
•
Az iskolai tankönyvtámogatás rendje a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII. 27.) OM. rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló jogszabályok alapján készült. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján intézményünk tankönyvellátási rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol a szülői szervezet, és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg:
A tankönyvellátás célja, feladata •
• •
•
•
•
Az iskolai keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvellátást éves ütemterv alapján kell végezni. Ennek elkészítésért az igazgató felelős. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény olyan formában látja el, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a tankönyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és a honlapon teszi közzé.
A tankönyvfelelős megbízása •
Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő
25
•
tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nem munkaköri feladat. A tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal kötött megállapodás tartalmazza a feladatokon túl a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése •
•
•
•
•
•
• •
Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. Ebben az osztályfőnökök, valamint a gyermekés ifjúságvédelmi felelősök közreműködnek. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezményiránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teheti közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív
26 kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.
A tankönyvtámogatás módjának meghatározása •
•
•
A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja – november 30-ig - a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a nevelőtestület döntése után minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőket. Az iskola igazgatója kezdeményezheti a fenntartónál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
A tankönyvrendelés elkészítése •
•
•
•
• •
A tankönyvfelelős minden év február 28.-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértését. A nevelőtestület a munkaközösségek véleménye alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek beszerzésére fordítja (legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani). A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtárállományába kerül.
Az ingyenes tankönyv biztosításának módjai:
27 A tankönyvek megvásárlásához nyújtott anyagi támogatás útján, -
használt tankönyvek biztosításával,
-
iskolától történő- tartós, és nemcsak tartós- tankönyv kölcsönzésével,
-
a napköziben, tanulószobában elhelyezett használt tankönyvek igénybevételével.
-
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje:
-
Az iskola az alanyi jogon járó tankönyvtámogatás teljesítése után a tartós tankönyv számának erejéig kölcsönzési lehetőséget biztosít az iskola könyvtárából
-
A kölcsönzési kérelmek teljesítése az írásban beadott kérelmek sorrendjében történik
-
A tanuló a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt addig használhatja, kölcsönözheti, míg az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik.
Étkeztetés • Írásbeli kérelem alapján napközit, ebédet minden tanulónak biztosítunk. • Étkezési kedvezményt a beadott dokumentumok alapján kaphat a tanuló
28
Személyes tulajdonhoz való jog: • Az iskolába csak a tanításhoz szükséges tanszereket és felszereléseket kell hozni. • A tanulmányokkal összefüggésbe nem hozható tárgyakért, amennyiben a tanuló annak bevitelét nem jelenti be és a dolgot nem kívánja az iskola titkárságán megőrzésre elhelyezni, az iskola nem vállal kártérítési felelősséget. • Amennyiben iskolába érkezéskor a tárgyak megőrzés céljából leadásra kerülnek az iskola titkárságán, az iskola vállalja a tárgy megőrzését. • Testnevelés órán csak a nevelőnek leadott értékek felügyelete biztosított.
• A tanulók tulajdonhoz való joga, hogy személyes dolgait, „tulajdonát” csak addig lehet tőle elvenni, amíg a tulajdon zavaró használata fennáll, s amint a zavarás lehetősége megszűnt, vissza kell adni azt.
• A mobiltelefon használata a következőképpen engedélyezett: az iskolába csak saját felelősségre hozható be, de a tanítási órákon kikapcsolt állapotban kell tartani. MP3- lejátszók, egyéb hanghordozók használata az iskolában tilos. A telefonok, MP3- lejátszók, a tanuláshoz nem szükséges eszközök eltűnéséért, elhagyásáért, rongálásáért az intézmény felelősséget nem vállal. • A kerékpárral érkezők csak a kijelölt helyen tárolhatják kerékpárjukat. A zárhatóságról mindenki maga gondoskodik. A kerékpárokon keletkezett rongálási kárért felelősséget nem vállal az iskola. Az iskola udvarán engedély nélkül kerékpározni tilos! • Ha a tanuló az egészségre, illetve a testi épségre veszélyes dolgokat, eszközöket tart magánál például cigaretta, bilincs, láncos, boxer, éles szúró- és vágóeszköz, gázspray, festékspray, petárda stb.), az mint veszélyes eszköz, elkobzandó, tehát a pedagógus a tanulótól elveheti és azokat a dolog jellegéből adódóan csak a szülőnek, illetve hatósági személynek adhatja ki és rendőrségi hatáskörbe tartozó eljárást von
maga után. Továbbá az ilyen
esetekben, mivel a tanuló kötelességszegést követett el, vele szemben fegyelmező intézkedés alkalmazása, illetve fegyelmi eljárás megindítása is indokolt lehet.
29
Véleménynyilvánítási jog: • A tanulók szabad véleménynyilvánításához fűződő jogát érvényesíteni kell az iskolában azáltal is, hogy a tanulók az iskola működéséről, a kötelező és tanórán kívüli foglalkozások rendjéről, valamint a menzát érintő kérdésekről nyilatkozzanak. Erre iskoláinkban a következő lehetőséget biztosítjuk: - osztálytitkárokon keresztül írásban juttathatják el kérdéseiket, véleményüket a DP értékelő megbeszélésre, - osztályfőnökkel tartott órákon - az oktatással összefüggő kérdésekről külön kell véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítani, és elkülöníteni azt az egyéb problémákról megfogalmazott véleményektől - a felmerülő problémákat a DP felnőtt és gyermekvezetői, valamint a tantestület tagjaiból álló vezetői tanács megvitatja. Érdemi választ a diákgyűlésen vagy az iskolarádión keresztül ad az iskola igazgatója vagy a DP vezetője a tanulóifjúságnak.
Választási jog: • Minden tanuló választó és választható tanulóközösségi tisztségekre. • A pedagógiai programban meghatározott tanórán kívüli, nem kötelező tanórai foglalkozások közül minden tanuló tantárgyakat választhat. Erre írásban kell jelentkezni minden év szeptember 15-ig. A tantárgyválasztás után az órákon való részvétel kötelező – a mulasztást a tanórai mulasztásoknak megfelelően kell igazolni.
Tantárgyválasztás módosítására tanév közben nincs lehetőség, csak a következő tanév elején. A tanulók közösségei „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (János13:34.) A tanulók nagyobb közösségének létszámát a közoktatási törvény alapján állapítjuk meg. A tanulói közösségekhez tartoznak az iskolai diákkörök csoportjai.
30
Diákpresbiteri jogok gyakorlása Az intézményben működő Diák Presbitérium (DP)
• A tanulók érdekeinek képviseletére Diák Presbitérium (diákpresbitérium) működik. A Diák Presbitérium tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. • A DP munkáját az iskolavezetés által felkért pedagógus segíti. • A DP az alábbi csoportokban tevékenykedik: - kulturális felelősök - sport felelősök - ügyeleti felelősök - tanulmányi felelősök - tisztasági felelősök A DP-nek szervezeti és működési szabályzatot kell készítenie. A szabályzatot a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. • Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelező. • A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata. • A DP feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit (együttműködési megállapodásban rögzített elvek szerint). • A tanulók jogorvoslati problémáikkal szaktanáraikhoz, osztályfőnökükhöz, DP felelőseikhez, gyermekvédelmi felelőshöz, az iskola lelkészéhez és az iskolavezetéshez fordulhatnak. A jogorvoslat gyakorlását a KTV. 83.§-a tartalmazza. • A problémák felvetésének fórumai lehetnek: osztályfőnökkel tartott óra, fogadóóra, DPmegbeszélések. • Ha valamilyen iskolai döntésben az érintettség eléri a tanulók nagyobb közösségének létszámát, az iskola vezetőjének ki kell kérni a DP véleményét. • Ha a tanuló jogorvoslati problémája az iskolában nem rendeződött megnyugtatóan, joga van az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordulni. • Az iskolai DP minden tanévben – a gyermeknaphoz legközelebb eső pénteken- tanítás nélküli munkanapot szervez. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezéséért a DP felnőtt vezetői a felelősök. A program végrehajtásában minden nevelőtestületi tag köteles részt venni. • Iskolánkban párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet diákkört nem hozhat létre.
31
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok: - A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. - Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más legközelebb elérhető alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá (amennyiben állapota lehetővé teszi), ha rosszul érzi magát, ha megsérült. - Sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, és tartsa is be azokat! - Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse; maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon! - A tanulók nem viselhetnek testi épségüket veszélyeztető tárgyakat! - A tanuló, a tanuló gondviselője köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, nevelőtanárt gyógyszerérzékenységről, allergiáról, egyéb betegség fennállásáról!
A balesetvédelemre és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok - Ha lopást vagy rongálást észlel, kötelessége jelezni az iskola legközelebb elérhető dolgozójának. Ha szándékosan kárt okozott az iskola termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben, a szülő kártérítési felelősséggel tartozik.
- Tűz észlelését vagy bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az iskola bármely felnőtt tagjának. - Tűz, tűzriadó, bombariadó vagy bármilyen rendkívüli esemény alkalmával a tantermekben elhelyezett levonulási terv szerint kell az épületet elhagyni. - A tűzriadót folyamatos, 1 percen át tartó szaggatott csengetés jelzi, vagy csak a csengő elromlása esetén hangos lárma („Tűz van!”) - A fali tűzoltó készüléket csak arra felkészített kezelheti. - Minden tanulói balesetet jelenteni kell az osztályfőnöknek vagy az iskolavezetésnek. - A balesetről a baleset idején a megbízott munkavédelmi felelős köteles feljegyzést készíteni a baleset idején felügyeletet tartó nevelő jelentés alapján.
32 - A tanulói baleseteket jelenteni kell az OM baleseti bejelentő moduljában. Az elkészült jegyzőkönyvek másolatát az iskola munkavédelmi megbízottjának át kell adni. - A balesetvédelmi ismereteket az osztályfőnök közli a tanulókkal az első tanítási napon. Az oktatás megtörténtéről a tájékoztató füzetbe feljegyzést kell készíteni. Testnevelés-, fizika-, kémia-, technika-, informatika órákon szakirányú balesetvédelmi oktatást kell tartani!
A testnevelés órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok: - A tanuló a tornateremben (tornaszobában) csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat! - A sportfoglalkozásokon a tanulóknak sportfelszerelést kell viselniük (tornacipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő stb.). - A sportfoglalkozáson a tanulók nem viselhetnek karórát, nyakláncot, lógó fülbevalót, gyűrűt, sem egyéb testi épségüket veszélyeztető tárgyakat! - A szertárba csak a megbízott felelős léphet be! - A tornaszereket a tanulók csak tanári jelenlét mellett használhatják! - Testnevelés óra alóli felmentés tartósan csak orvosi javaslatra történik, kivételes esetben a szülő írásbeli kérelmére is felmenthető a tanuló, vagy ideiglenes könnyített testnevelést vehet igénybe.
A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg:
osztálytitkár,
két fő képviselő (küldött) az iskolai diákpresbitérium vezetőségébe,
33
A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákpresbitérium, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákpresbitérium vezetőségébe.
Az iskolai diákpresbitérium 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákpresbitérium működik. 2. Az iskolai diákpresbitérium tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákpresbitérium tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákpresbitérium javaslatára –megbízott nevelő segíti.
34 4. Az iskolai diákpresbitérium képviseletét az iskolai diákpresbitériumot segítő nevelő látja el. A diákpresbitériumot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákpresbitériumot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákpresbitérium vezetőségének véleményét.
Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább két alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév 09. hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákpresbitériumot segítő nevelő, valamint a diákpresbitérium gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli
diákközgyűlés
összehívását
az
iskolai
diákpresbitérium
vezetője
kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
az iskola igazgatója o az iskolai diákpresbitérium vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o
a diákközgyűlésen tanévenként legalább két alkalommal,
o az aulában futó fényreklámon folyamatosan tájékoztatja,
valamint
az
osztályfőnökök
az
osztályfőnöki
órákon
folyamatosan
tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az
35 iskola nevelőihez, a diákpresbitériumhoz, az intézményi tanácshoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában futó fényreklámon folyamatosan tájékoztatja,
az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a nyílt tanítási napokon, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).
7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákpresbitériumhoz, az intézményi tanácshoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal.
36
Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hat órától délután 19:30 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 06.30 órától 17 óráig biztosítjuk. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.40 óra között kell megérkezniük. 3. Az iskolában a tanítás reggel 7.45 órakor kezdődik. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákpresbitérium véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni. 4. A tanítási órák ideje negyvenöt perc. 5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA
AZ ÓRA IDŐPONTJA
1. óra
07.45-08.30
2. óra
08.45-09.30
3. óra
09.40-10.25
4. óra
10.45-11.30
5. óra
11.40-12.25
6. óra
12.30-13.15
7. óra 13.20-14.05 6. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.30 óra és 7.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben kivéve a második szünet alatt az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 7. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek. 8. A tanulóknak órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.
37 9. A tanítási órák kezdete előtt az ügyeletes osztályoknak az aulában sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint kell ellátni az ügyeletet. 10. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el a használatos formanyomtatvány birtokában. 11. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt a használatos formanyomtatvánnyal. 12. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk. 13. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között. 14. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 15. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 16. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 17. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. 18. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.
19. Az iskolai diákpresbitérium által szervezett szabadidős rendezvényekre (pl.: diszkó, klubdélután stb.) minden felső tagozatos tanuló egy tizenhat éven aluli iskolán kívüli egy vendéget hívhat. A meghívott vendégek nevét a rendezvény előtt két nappal a diákpresbitérium vezetőségének le kell adni.
38
Az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatának szabályai Az iskola nyitva tartása Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19 óráig van nyitva az iskola. Hétvégén (szombat, vasárnap ill. munkaszüneti nap), ha nincs rendezvény, zárva van az intézmény. Rendezvényekre egyedi kérelem alapján lehet engedélyt kérni az iskola igazgatójától.
Az épületben tartózkodás szabályai Az iskola épületében az intézmény tanulóin, dolgozóin kívül szülő, hozzátartozó illetve idegen személy csak ügyintézés céljából és annak megfelelő helyiségben tartózkodhat. A szülők és más hozzátartozók a gyermekeket a földszinti bejáratig kísérik, ill. várják meg tanítás végén.
Helyiség- és területhasználat A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában! Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit elvinni csak igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A különböző helyiségek (kiemelten: könyvtár, tornaterem, tornaszoba, számítástechnika, technika stb.) használatának rendjét külön szabályzat tartalmazza, amely az adott teremben megtalálható. A terem használati rendje minden bent tartózkodóra nézve kötelező, a vagyon-, baleset- és tűzvédelmi előírások fokozottan betartandók!
39
Tiltott tanulói magatartás „Ne fizessetek a rosszért rosszal, se a szidalomért szidalommal. Mondjatok inkább áldást, mert arra kaptatok meghívást, hogy áldás legyen az örökségetek.” (1. Péter 3:9.)
a) Tilos az iskolába bármilyen – gyulladást vagy sérülést okozó anyagot – hozni (pl.: gázspray, petárda, szúró- vagy vágóeszköz stb.) b) Az iskola tanulóinak az iskola egész területén tilos a dohányzás! A szabály első megszegése is büntetést (megrovást) von maga után. c) A diákok az intézményben nem fogyaszthatnak alkoholt. Szankciójuk fegyelmi büntetés (megrovás). A máshol fogyasztott alkohol következtében ittasan megjelenő diák a tanulásra alkalmatlan állapotban való megjelenés és a megbotránkoztatás miatt fegyelmi vétséget követ el. d) A drogfogyasztás bűncselekmény. Tilos az ilyen élvezeti szereket az iskolába behozni. A drogfogyasztó vagy terjesztő tanulóval szemben rendőrségi feljelentést tesz az iskola. e) Az iskolába a tanulók részére szervezett rendezvények alkalmával is tilos káros élvezeti cikkeket (kábítószer, alkohol, cigaretta) behozni, árusítani, fogyasztani. f) A tanuló a szülő előzetes bejelentése, valamint a pedagógussal való egyeztetés után hozhat gyógyszert az intézménybe, kizárólag saját gyógykezelésére. g) Az iskolába nagyobb összegű készpénzt, értékpapírt, különösen értékes ékszert vagy használati tárgyat, dohányterméket ill. közerkölcsbe ütköző sajtóterméket tanulónak behozni nem lehet. h) Az iskola épületében (folyosó, aula) a szaladgálás balesetveszélyes, ezért tilos!
Kártérítés A kártérítést iskolánk területén a Közoktatási tv. 77.§ alapján az alábbiakban szabályozzuk: (1)Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelési oktatási intézmények, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.
40 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát. b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér- a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési- oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Amennyiben nem deríthető fel a károkozó személye, kollektív büntetést nem lehet alkalmazni!
41
Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban, az alsó tagozatban iskolaotthon, első-nyolcadik évfolyamon egész napos iskolai program szerint, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba is működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak
ápolása.
Ennek
érdekében
végzett
egyéb
(tanórán
kívüli)
tevékenységek; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; évkönyvek. Diákpresbitérium. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére
az
iskolában
diákpresbitérium működik. Az iskolai diákpresbitérium munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott
küldöttekből
álló
diák-önkormányzat
vezetősége
irányítja.
A
diákpresbitérium tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.
42 További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
Képesség-kibontakoztató
felkészítés
és
integrációs
felkészítés.
Az
iskola
amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók
egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
fejlődésének elősegítése,
a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának
értékelése
az
oktatásért
felelős
miniszter
által
kiadott
program
alkalmazásával történik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe
43 vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutató órák. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az egészségvédelemmel, a természetés környezetvédelemmel (erdei iskolák), iskolánk dolgozzák fel. Tanulmányi
kirándulások.
Az
iskola
nevelői
a
tantervi
követelmények
eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával
44 törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, mindaddig, amíg a fenntartó nem tudja biztosítani. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel kötelező az egész napos iskolai programok miatt. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Szintén itt tartjuk a magyar irodalom tantárgy oktatásához szükséges könyvtári órákat. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában 14.00. óra és 15.45. óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató
45 foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is a házirendben előírt módon igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 8.00. órától 16.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
Tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején, szeptember hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 3. Az iskola a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. Amennyiben a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
akiknek mindkét szülője dolgozik,
akik állami gondozottak,
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
5. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és délután 15.30 óráig tart. 8. A tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 9. A tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján
46 távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 13. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai:
felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,
ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,
a tanulás végén letörlik a táblát.
14. A játékfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelősök feladatai:
a nevelőnek segítenek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában,
segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében,
felügyelnek a csoport játékainak megóvására,
rendet tartanak a csoport játékszekrényében.
15. A naposok (terítők) megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai:
segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában,
megterítenek étkezés előtt, segítenek a tálalásban,
ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:
óvja saját maga testi épségét, egészségét;
óvja társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő az iskolai védő-óvó ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
47
rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 5. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente egy alkalommal,
általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,
a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.
6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente négy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján, szükség esetén.
A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja.(A Pedagógiai Program tartalmazza.) 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.
48 4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:
osztályozó vizsga,
pótló vizsga,
javítóvizsga.
2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei
49 -
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
- javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 8. TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
50
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes,
folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,
tantárgyi felelősök.
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
a szünetben a termet kiszellőztetik;
a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál;
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
51 5. A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók külön beosztás szerint reggel 7.30 és 8.00 óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákpresbitérium osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására. 6. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján közre kell működniük. A felső tagozat mindenkori 8. osztályai rendezik az október 23-i, az alsó tagozat mindenkori 4. osztályai a március 15-i iskolai műsort. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola, éves munkaterve határozza meg.
A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben csak az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül
három napig terjedő mulasztás esetén egy tanévben egy alkalommal szülői,
egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással, igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja
52 távolmaradását. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
A tanulók jutalmazása „Dicsérlek titeket, hogy emlékeztek minden tanításomra, és úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek.” (Zsoltár 18:1)
1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és
növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - Tanítói, szaktanári dicséret: hosszabb ideig végzett színvonalas szaktárgyi munka, gyűjtőmunka, szakköri vagy tanórán kívüli tevékenységért, napközis munkáért, énekkari szereplésért, sporttevékenységért, kiemelkedő versenyeredmények osztály és iskolai szintű versenyeken, iskolai versenyen 1-3. helyezés.
Fokozatai: -
egyszeri ötös osztályzat írásbeli dicséret a tájékoztató füzetben és osztálynaplóban
szaktanári dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.
53 -
A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért
el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap,
melyet az iskola közössége előtt vehet át.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást
tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái
szaktanári figyelmeztetés,
napközis nevelői figyelmeztetés,
osztályfőnöki figyelmeztetés,
osztályfőnöki intés,
osztályfőnöki megrovás,
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intés,
54
igazgatói megrovás,
tantestületi figyelmeztetés,
tantestületi intés,
tantestületi megrovás.
3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
az egészségre ártalmas szer (dohány) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
5. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákpresbitérium véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. 7. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
55 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az intézményi tanács, az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A térítési díjakat és a tandíjakat minden hó 15. napjáig előre kell befizetni készpénzben az iskola pénztárosánál vagy utalni az iskola számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti. 5. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben, az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.
A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével minden tanév végén tájékoztatja a szülőket
azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben, az iskolában szükség lesz,
az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,
arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.
3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv normatív kedvezmény igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat is.
56 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket ép állapotban vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának házirendben szereplő elveit kell figyelembe venni. 9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.
57
A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén vagy kerületében található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,
testvére iskolánk tanulója
munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,
az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.
5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít.
58
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákpresbitérium vezetőségéhez. A diákpresbitérium vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az intézményi tanács, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákpresbitérium véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az intézményi tanács, az iskolaszék, a diákpresbitérium iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.
59
Legitimációs záradék Az iskolai Házirendet a DP megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.
DP vezetője
Az iskolai Házirendet az iskola nevelőtestülete 2014. …………………………….. napján tartott ülésén elfogadta.
igazgató
Az Intézményi Tanács megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett, 2014. ………………. napján tartott ülésén elfogadta.
Intézményi Tanács elnöke
A Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Házirendjét a Fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület 2014…………………………………... napján jóváhagyta.
Ábrám Tibor főgondnok fenntartó képviseletében
