Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Fenntartásában működő Hajdúnánás Intézménye
HÁZIREND Pszichiátriai Betegek és Értelmi Fogyatékosok Otthona
Hajdúnánás 2009.
2
E házirend célja: szabályozni az intézményi jogviszonyt, a személyes gondoskodásban részesülők és az őket ellátó dolgozók fontosabb magatartási kötelezettségeit, a kapcsolattartás rendjét, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyainak használatára vonatkozó előírásokat. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, valamint a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, a panasz kivizsgálások rendjét és az Érdekképviseleti Fórum működését. I. Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszűnésére, illetve megszüntetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. - Az intézmény vezetője a kérelmeket nyilvántartásba veszi. - A szociális intézménybe történő elhelyezés során az intézményvezetője és a szolgáltatást igénybevevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: - Az ellátás kezdetének az időpontját. Az intézményi ellátás időtartamát határozott vagy határozatlan időtartamú megjelölését. - Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját. - A térítési díj összegét. - Az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat. - Az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot. - Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat. 2. A hely elfoglalásának időpontjáról az intézményvezetője írásban értesíti a kérelmezőt és tájékoztatja az előgondozás I. és II. fázisának időpontjáról. Az ellátással kapcsolatos férőhelyek kijelölése a nyilvántartásba vétel sorrendjében történik. 3. Az ellátott a hely elfoglalásakor megkeresi főmunkaidőben a telephely részlegvezetőjét, aki tájékoztatja Őt / és a vele érkező gondnokot (hozzátartozót) / az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről, ismerteti a Házirendet, valamint gondoskodik az elhelyezéséről.
3
Főmunkaidőn kívül érkező ellátottat a szolgálatban lévő rangidős ápoló fogadja, a tájékoztatást a következő munkanapon az intézet telephely részlegvezetője, köteles megadni. 4. A felvételkor az ellátott vagy törvényes képviselője megköti a rendelet szerinti megállapodást, az intézményvezetőjével. 5. Az ellátott intézményi jogviszonya (ellátása) megszűnik: Ha azt az ellátott (hozzátartozója) kéri, az írásos kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, illetve az intézményvezetőjével történt megegyezés szerinti időpontban. Ha az ellátott a HÁZIREND-et súlyosan megsérti. A házirend súlyos megsértésének minősül, ha az otthon lakója együtt élő lakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, megszegi az együttélés szabályait. - A szándékos rongálás esetén. - Az ellátó személyzettel szemben minősíthetetlen magatartást tanúsít. - Nincs tekintettel lakótársai nyugalmára. - Az intézetből több alkalommal, engedély nélkül távozik. - Alkoholfogyasztás abban az esetben, ha az alapbetegségét, hátrányosan befolyásolja és magatartásával lakótársai nyugalmát, zavarja. Az ellátott halálával.
II.
Együttélés szabályai
1. Az étkezések rendje: Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést nyújt. Ha az ellátott egészségi állapota indokolja részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásának megfelelően étkezési lehetőséget biztosít. Az étkezések ideje: reggeli: 8 – 9 óra között Ebéd: 12 – 13 óra között Vacsora: 17 – 18 óra között
4
Ha az ellátott nem igényli az étkezést,(napközben nem tartózkodik az intézménybe, születésnapot ünnepel, stb.) azt két nappal az igénylés előtt köteles írásban jelezni az intézményvezetőjének, mert csak ebben az esetben áll módjában az intézménynek a kérést elfogadni. Ha az ellátott nem igényli az étkezést az adott napon, a hirdetőtáblán kifüggesztett, és a térítési határozatban feltüntetett étkezést nem kell fizetnie Az étkezés a fennjáró ellátottaknak a közös ebédlőben történik. Az étel az étkezési rendben meghatározott időn kívül – előzetes bejelentése alapján – csak az étkezési időszak befejezésétől számított 1 órán belül szolgáltatható ki. Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztántartásáról az e célra kijelölt helyen az intézmény gondoskodik. Az ebédlő felszerelési tárgyait, az evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad. A fekvő, mozgásképtelen betegek részére az osztályokon, helyben kell az ételt felszolgálni. A lakószobákban romlandó élelmiszert csak hűtőszekrényben szabad tárolni. 2. Éjszakai pihenés rendje: Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében az intézmény lakószobáiban este 22 órakor a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiségek (társalgók) rendelkezésre állnak, de a szolgálatban lévő ápolónő köteles gondoskodni arról, hogy a szórakoztató eszközöket (rádió, magnó, televízió, stb.) 21 óra után csak csökkentett hangerővel szabad üzemeltetni. A fenti szórakoztató eszközöket be- és kikapcsolni az ápolónők kötelesek. A szobákban az olvasólámpa, a televízió, rádió, magnó – a szobatársak megállapodása szerint – 22 óra után is használható, a szomszéd lakószobákban élők zavarása nélkül. 3. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása: a. Lakószobákban dohányozni tilos. Dohányozni közös helyiségekben csak a kijelölt helyen, illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. b. Az intézményben tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztástól, amely az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve a lakótársak nyugalmát zavarja.
5
4. A tisztaság megtartása és a tisztálkodás rendje: a. Minden ellátott és munkavállaló kötelessége, hogy az intézmény rendjét, tisztaságát megőrizze. Az ellátottak – egészségi állapotuktól függően – környezetük tisztán- és rendben, tartásában (takarítás, ágyazás) vegyenek részt. A lakószobákban a takarítás idején a takarításban segítkezők és a fekvőbetegek kivételével lehetőleg más ne tartózkodjon. b. A tisztálkodásra vonatkozó egészségügyi előírások betartása közös érdek. Fürdésnél, mosakodásnál – ahol erre az ellátottak igényt tartanak – a beosztott ápoló a szükséges segítséget köteles megadni. Fekvőbetegek fürdetése, mosdatása az ápoló feladata. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási felszereléseket Szükség szerint törölközőket, tisztálkodási eszközöket. (1/2000. (I. 7.) SZCSM. rendelet 49 § szerint). 5. Egészségügyi ellátás: Az egészségügyi alapellátásáról, a szakellátás és fekvőbeteg intézeti ellátás igénybevételéről részben az intézet –a hozzáférhetőséget biztosítvagondoskodik. Az intézmény orvosát az ellátottak egészségi állapotáról az ápolónők folyamatosan és szükség szerint tájékoztatják. A járó betegeket a rendelés időpontjában orvoshoz kísérik, a fekvőbetegekhez az orvost odahívják. Indokolt esetben az ápolók soron kívüli orvosi segítség iránt intézkednek. Gyógyszer rendelése csak az orvos utasításának megfelelően történhet. Az ellátottak gyógyszert az orvos és az ápolónők tudtán kívül ne szedjenek, illetve ne tartsanak maguknál. Gyógyszerelést csak az e feladattal megbízott ápolónő végezhet. A kiadagolt gyógyszert az ellátottak – általában – az étkezések után kapják meg, melynek bevétele az ápolónő ellenőrzése mellett történjen. Szakrendelés igénybevételére illetve fekvőbeteg-intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. Az ellátottak betegbiztosítási kártyáját központilag van tárolva, melyet szükség esetén az ellátottak rendelkezésére bocsájtanak.
6
Gyógyszer, gyógyászati gondoskodik.
segédeszközök
beszerzéséről
az
intézet
A testtávoli segédeszközökről az intézet gondoskodik, mely az intézet tulajdonát képezi. A jogszabályban meghatározott gyógyszerek használata esetében az intézmény a költségeket megtéríti, ezen túlmenően a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségének megtérítése az ellátottat terheli, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 6. Kulturális és szórakozási lehetőségek: Az intézményben rendelkezésre álló társalgók, szórakoztató eszközök, társasjátékok – egymás igényeinek kölcsönös figyelembevételével – az ápolónők felügyelete mellett használhatók. Napilapokat, folyóiratokat a közös helyiségben olvashatják az ellátottak. Az intézmény nevezetes napokon, vagy azokra emlékezéssel közös műsorokat szervez intézményen belül. Ilyenek különösen: farsang, nők napja, anyák napja, húsvét, szüreti mulatság, karácsony stb. Lehetőség szerint évente egy alkalommal az intézmény az ellátottak részére térítésmentesen belföldi kirándulást szervez. 7. Az intézményből való eltávozás rendje: Az ellátottak napközben – néhány órás, vagy egy napos – eltávozását egészségi állapottól függően a részlegvezető, távollétében annak helyettese engedélyezi. Az intézményből, több napos eltávozásra, a gondnok előzetes egyeztetése után az ügyvezető igazgató, tartós távolléte esetén az intézetvezető engedélyével kerülhet sor. Adaptációs szabadságra – szakorvosi vélemény alapján – az előzőekben leírtak szerint mehet az ellátott. Az intézményből való eltávozást más nem engedélyezhet. Az engedély nélküli eltávozásról – szökésről – a rendőrséget köteles értesíteni a szolgálatos ápolónő a balesetek és egyéb rendkívüli események elkerülése érdekében.
7
8. Egyéb magatartási szabályok: Az intézményben élő ellátottak kötelesek egymással szemben udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Kerülni kell az egymás nyugalmát, zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, lehetőség szerint a rosszabb egészségi, érzelmi állapotban lévők részére segítséget nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni a beilleszkedésben. Az intézmény dolgozói és ellátottjai egymással szemben udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni, mind az előbbiek, mind a személyi használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília esetében. Szándékos rongálás esetén az intézmény kártérítési igénnyel élhet. Az ellátottak a dolgozóktól, a dolgozók az ellátottaktól semmit nem vásárolhatnak, kölcsönt nem adhatnak, és nem kérhetnek, és egymás között kezességet nem vállalhatnak. III. fejezet Textíliával valló ellátás A megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátott azt használhatja. Ennek hiányában az intézmény köteles az ellátottat az évszaknak megfelelő alsó- és felső ruházattal, valamint cipővel ellátni a jogszabályi előírásnak megfelelően, melyek az intézmény tulajdonát képezik. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról a Kft. gondoskodik. Az intézet rendelkezik három váltás (ágynemű, lepedő, törölköző, alsónemű, stb.) textíliával a zökkenőmentes ellátás érdekében.
8
Személyi tisztálkodáshoz ellátás biztosítása A személyes tisztálkodáshoz, ha az ellátott igényli szappant, sampont ás habfürdőt, biztosít az intézet. A mosdóban kézmosáshoz, szappant, a WC használathoz WC papírt minden otthonlakónak biztosítunk. Élelmezés biztosítása A Kft 450 adagos konyhával rendelkezik. Az ellátottak részére napi háromszori, orvosi javaslatra diétás étkezést biztosít. A mozgásképes ellátottak részére az ebédlőbe, a mozgásukban korlátozottak részére a szobákban biztosítják az étkezést. Ha az ellátott az étkezést nem kívánja igénybe venni (mert az intézetből napközben távol van, születésnapot ünnepel, családja körében étkezik stb.) ezt köteles két nappal az igénylés előtt írásban bejelenteni, mert csak ebben az esetben van módjában az intézménynek őt az étkezés költsége alól mentesíteni. Az étlap összeállításában az élelmezésvezető figyelembe veszi az idényszerűséget, az ellátottak étkezési szokásait, az igényüket, a házias jelleget, a koruknak és betegségüknek megfelelő kalória mennyiséget. Az intézménybe behozható személyes tárgyak Közvetlen személyes tárgyak (fényképek, emléktárgyak, ékszerek). Textília, ruházat (ágynemű, alsó- felső ruházat) használható állapotban. Kisebb használati és szórakoztató eszközök (rádió, TV, hűtőszekrény, stb.). Nagyobb lakberendezési tárgyak megegyezés alapján. IV. fejezet
A vagyon- és értékek megőrzése, kezelése 1. A rendszeresen nem használt vagyon- és értéktárgyakat az ellátottak az intézményben letétbe helyezhetik. A letétbe helyezésre kerülő tárgyakat két tanú jelenlétében a betétkönyvkezelőnek kell átadni, aki tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt ad az átvett értékekről.
9
Ékszerek és ékszerszerű tárgyak esetében (amennyiben becsüs vélemény nem áll rendelkezésre) részletes, a tárgyat pontosan jellemző leírást kell mellékelni, melynek alapján a tárgy bármikor azonosítható. Az ellátott a letétbe helyezett tárgyat (tárgyakat) a pénztári órákban bármikor visszaveheti, két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell. 2. Az intézmény az ellátott zsebpénzét – pénzkezelési szabályzat alapján – kezeli, és kérésükre megfelelően használja fel. A pénzkezelésről, a kezelésre jogosult személyekről, valamint a pénz használatának és elszámolásának módjáról a pénzkezelési szabályzat rendelkezik. 3. Az intézményben elhunyt ellátott személyes használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában a rangidős ápoló két tanú jelenlétében jegyzéket készít, melyet a két tanúval aláírat, és letétbe helyezi az értékeket. 4. Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyontárgyakért, pénzösszegekért vállal felelősséget.
V.
Az ellátottak foglalkoztatása Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának, igényének, képességének és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. 1. Lehetőség szerint az intézmény szervezett elfoglaltságot biztosít az ellátottak részére. Így különösen: kézimunka szakkör, kultúrcsoport, vita-délutánok, vetélkedők szervezése, rendezése. 2. Az intézmény megszervezi a gondozottak terápiás célú foglalkoztatását. Az éves foglalkoztatási tervet a mentálhigiénés asszisztens, és a foglalkoztató nővér készíti el a részlegvezető segítségével. A foglalkoztatási tervet az intézményvezetője hagyja jóvá. A terv végrehajtásában az intézmény
10
valamennyi dolgozója köteles részt venni. A foglalkoztatásnak folyamatosnak és célszerűnek kell lennie. A Szt. 99/B §-ának (1) bekezdése szerint, valamint Szt. 99/D§ ának (1) bekezdése szerint megállapodás keretében munkavégzést biztosít az intézmény. A szociális foglalkoztatás (munka-rehabilitáció) keretében, azok az ellátottak, akiket a szakértői bizottság a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat állapotértékelés alapján alkalmasnak talál, bekapcsolódhatnak az intézmény működését elősegítő munkák végzésébe. Ezek: takarítás, konyhai előkészítő munka, kerti munka, mosodai kisegítés. A munka-rehabilitációs foglalkozásba való bekapcsolódásuk felülvizsgálat után megállapodást nyer, hogy ők mentálisan és fizikailag is alkalmasak a feladatra. Később az újabb felülvizsgálat során, ha a szakértői bizottság alkalmasnak ítéli meg az ellátásban részesülő állapotát, akkor számára fejlesztőfelkészítő foglalkoztatással lehet bővíteni a munka jellegű foglalkoztatást. A rendszeresen munka végzéséért munkadíjban részesülnek, a végzet munka arányában. VI. Alapfeladat körébe nem tartozó szolgáltatások Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó Szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek: Kirándulások szervezése belföldre Színház, Múzeumlátogatás, stb. Személyi higiénia körébe tartozó ellátások (női fodrász, pedikűr, stb.) A szolgáltatásokért az ellátottak a tényleges költséget tartoznak megfizetni, a szolgáltatás igénybevételekor. VII. A térítési díj fizetésének szabályozása 1. Az intézményi ellátásért térítési díjat kell fizetni. 2. Az intézményi térítési díj összegét minden évben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint alapító és a fenntartó állapítja meg. 3. Az intézményi térítési díjat figyelembe véve az ellátott rendszeres jövedelme alapján az intézményvezetője állapítja meg a személyi térítési díjat. 4. A személyi térítési díj a nyugdíj fizetésének napján kerül kiegyenlítésre. 5. Hozzátartozók, a gondnok, a megállapított személyi térítési díjat az intézmény által rendelkezésre bocsátott postai utalványon vagy az intézet pénztárába kötelesek befizetni, legkésőbb a tárgyhót követő hó 10. napjáig.
11
6. Az ellátott távolléte idejére a módosított 29/1993.(II. 17.) kormányrendelet 28§. által szabályozott térítési díjat fizeti. Két hónapot (60 napot) meg nem haladó távolléte idejére a megállapított térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok a naptári éves szinten összesíthetők. Egészségügyi intézményben történő két hónapot meghaladó kezelésének tartamára, a megállapított személyi térítési díj 40%-át fizeti, egyéb esetben, hatvan napot meghaladó idő után az igénybevevő a megállapított térítési díj 60%-át fizeti. 7. A személyi térítési díj fizetésének elmaradását az intézmény nyilvántartja, negyedévenként összesíti és felszólítja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. Amennyiben a kötelezett a felszólítás ellenére nem fizeti meg a tartozást, az intézmény vezetője a fenntartónál kezdeményezi a térítési díj hátraléknak közadók módjára történő behajtását, vagy a behajthatatlan követelés törlését, vagy követelését polgári per útján érvényesíti. VIII. Kapcsolattartás a hozzátartozókkal, látogatás Az ellátottakat rokonaik, ismerőseik bármikor látogathatják, reggel 8 órától este 19 óráig. Az ellátottak látogatóikat a társalgóban, valamint a szobatársak beleegyezésével a lakószobákban fogadhatják. A látogatók a látogatás ideje alatt magatartásukkal a gondozottak nyugalmát, az intézmény rendjét nem zavarhatják. A kapcsolattartást segíti elő a szociális nővér és az ápolónő azzal, hogy a levélírásban segítséget nyújtanak az arra rászoruló ellátottnak. A házirend-benn foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. Az intézmény dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartáshoz. Az intézmény a gondozottak és hozzátartozóik kapcsolattartását az évente egy-egy alkalommal megrendezett gondozott-hozzátartozó találkozóval is elősegíti.
12
Az egyéni és közösségi vallás gyakorlására vonatkozó szabályok Az intézmény az ellátottak részére biztosítja, hogy felekezetre való tekintet nélkül gyakorolhatják vallásukat. Az intézetben helyiséget biztosítunk a vallás gyakorlására. Az intézet lehetőséget biztosít arra, hogy a fekvő betegek igénybe vehessék hitük gyakorlását. IX. Az ellátottak érdekvédelme, az Érdekképviseleti Fórum működése 1. Az ellátott (hozzátartozója) az együttéléssel, az intézményi ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű panasza esetén a gondozást végző ápolóhoz fordulhat a sérelem orvoslásáért. 2. Amennyiben az előzőekben leírtak alapján a panasz nem orvosolható, vagy jelentősebb érdeksérelem esetén az ellátott (hozzátartozója) panaszával az intézmény ügyvezető igazgatójához, annak távollétében az intézet vezetőjéhez fordulhat. 3. Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendezhető, az ellátott (hozzátartozója) a panasszal az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat. Fentieken túl az ellátott (hozzátartozója) közvetlenül az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat panaszával különösen: az intézményi jogviszony megsértése miatt, személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme esetén, ha az intézmény dolgozói szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeiket megszegték, lakótársának a Házirend súlyos megsértése esetén. 4. Amennyiben azonnali intézkedés a panasszal kapcsolatban nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről.
13
5. Ha a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, panaszával a fenntartóhoz fordulhat. 6. Évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést kell szervezni. 7. Az Érdekképviseleti Fórum működése: a. Az Érdekképviseleti Fórum a jogszabályban meghatározottak alapján működik. Tagjai: az 1993. évi III. törvény 99 § (2) alapján az - az intézetben, ellátásban részesítettek közül 2 fő, - illetőleg hozzátartozóik képviselői közül 1 fő, - fenntartó képviseletében 1 fő - intézet dolgozói képviseletében 1 fő b. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt írásban az intézményvezetőjénél lehet benyújtani, aki köteles haladéktalanul a Fórum elnökéhez továbbítani. A szóban elmondott panaszról az intézményvezetője jegyzőkönyvet köteles készíteni, és azt az előzőek szerint továbbítani. c. Az Érdekképviseleti Fórum elnöke az ügyet kivizsgáltatja és a Fórum arról érdemben, határoz 15 munkanapon belül. d. Az Érdekképviseleti Fórumot az elnök hívja össze, s annak ülésére írásban a panasztevőt is meghívja. X. A HÁZIREND betartása mind az ellátottak, mind a dolgozók kötelessége.
XI. Korlátozó intézkedések 1. Az intézet fogyatékos osztálya zárva van a súlyos fogyatékosok védelmében. Az ajtó, csengővel van ellátva. Az osztályon mindig tartózkodik ápolónő. A zárt ajtót az indokolja, hogy a súlyos fogyatékosok fokozott veszélynek vannak kitéve, ha olyan eszközök birtokába jutnak, mivel önmagukban és
14
környezetünkben is kárt tudnak tenni, ilyenek a szúró-vágó-, elektromos eszközök, gyufa stb. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, a fogyatékos osztály udvarra néző ajtaja folyamatosan nyitva van. Télen sétálni, illetve különböző foglalkozásokra kísérettel minden nap kijönnek az osztályról. Az enyhe fogyatékosok kulccsal rendelkeznek, így a mozgásukban, szabadságukban nincsenek korlátozva. 2. A veszélyeztető magatartású személy korlátozásáról az ide vonatkozó törvények szerint az intézet által elkészített szabályzat rendelkezik. Egyéb Korlátozó intézkedések Korlátozó intézkedést kell alkalmazni azoknál az ellátottaknál, akik önmagukra, és környezetükre veszélyes magatartást tanúsítanak. A veszélyeztető magatartású személy korlátozásáról az ide vonatkozó törvények szerint az intézmény által elkészített szabályzat rendelkezik. A kényszerintézkedés szabályozás célja, hogy védje az ellátott személyt és a dolgozó jogait. Elsődleges cél az ellátott személlyel való megállapodás a veszélyeztető állapot megszüntetése. Kényszerintézkedést csak orvos rendelhet el, és mindig a legmagasabb végzettségű ápolószemélyzet kezdeményezhet. Veszélyeztető magatartásnak minősül a pszichiátriai sürgősségi állapot; zavartság, agresszió, negatívizmus, stupor, agitáltság Kényszerintézkedés fokozatai, általános lépések Pszichés nyugtatás/dokumentáció nem szükséges/ Megpróbáljuk az ellátott együtt működését megszerezni. Ha nem működik együtt, A szakdolgozó kezdeményezi a korlátozó intézkedést, a biztonságos helyzet visszaállásáig. Jelzi a veszélyeztetést az orvosnak. Az orvos elrendeli a kényszerintézkedést, ami lehet gyógyszer alkalmazása, vagy mozgáskorlátozás elrendelés. Veszélyt, okozó eszközt, ha nem adja át az ellátott, erőt is alkalmazhat, lefoghatja átmenetileg, és rendőrt hívhat. Megakadályozza az ellátott személynek az intézményből való eltávozását, ha veszélyt jelent önmagára és környezetére. Agresszió esetén, ha van rá mód, külön helyiségbe kell lefolytatni a veszély elhárítását. Fizikai korlátozás esetén, csak a végtagot kell rögzíteni, kétóránként
15
lazítani kell a kötést/ csak 8-10cm széles bőrszíjjal lehet a rögzítést alkalmazni/. Folyamatos felügyeletet kell biztosítani, két személy legyen mindig jelen. / Korlátozás más ellátott jelenléte nélkül történjen/. Az orvos irányításának megfelelően. Az intézkedést, az eljárásokat, folyamatosan az erre kijelölt adatlapon dokumentálni kell. A kényszerintézkedés 16-órát nem haladhatja meg, ezután felül kell vizsgálni. A korlátozás nem lehet büntető jellegű, csak addig tarthat, amíg az ok fennáll. A kényszerintézkedésről tájékoztatni kell az ellátott jogi képviselőt, akinek a dokumentációba betekintési joga van. Ha az ellátott úgy érzi, hogy a kényszerintézkedés során sérelem érte, panasszal fordulhat, az ellátott jogi képviselőhöz, az érdekképviseleti fórumhoz.
A HÁZIREND betartása minden lakónak és dolgozónak kötelessége. Ezen HÁZIREND 2009. 05. 29. –tól. érvényes, egyben régi hatályát veszti.
Hajdúnánás, 2009 junius.01. Verdó György Ügyvezető igazgató
Vitányi Imréné Intézményvezető ……………………... érdekképviseleti fórum
16
