Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT Szépkorúak Háza Idősek Otthona 3526 Miskolc, Eperjesi u 5
HÁZIREND
2012-06
HÁZIREND Bevezető Kérem Önöket, hogy e Házirendet, mely a Szépkorúak Háza életének rendjét tartalmazza, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni, megismerni és egy olyan eszköznek tekinteni, amely az intézményi élet békés, nyugodt, szabályozott jellegének biztosítására hivatott. A Házirend célja: Az intézmény belső rendjének, az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének és az ellátottak részére az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet biztosítása. A Házirend feladata: Elsődleges feladata a tájékoztatás. Ennek megfelelően információt nyújt arról a szabályrendszerről, amely nélkülözhetetlen az intézményi ellátás megszervezéséhez, illetve a folyamatos szolgáltatáshoz. A Házirend szerepe: A Házirend az intézményi életet szabályozó alapvető dokumentum, jogokat és kötelezettségeket fogalmaz meg elsősorban az ellátott és az ellátó intézmény vonatkozásában. Betartása mindenkire nézve kötelező. Szabályozza: A Dr Hilscher Rezső szociális Közalapítvány a Miskolci Családokért Kuratóriuma által alapított személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakásos intézmény ellátottjainak az intézményben töltött napjait. I. Az ellátás igénybevételét II. Az együttélés szabályait. III. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét. IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozókkal való kapcsolattartásának szabályait. V. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét. VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait. VII. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházatot és textília tisztításának és javításának rendjét. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét. VIII. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok és szolgáltatások körét és térítési díjait. IX. Az ellátottak érdekvédelmet X. Az egyéni és közösség vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat. XI. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait. XII. Etikai kérdéseket valamint az intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed: - az intézménnyel jogviszonyban álló ellátottakra és dolgozókra - az ellátottakkal kapcsolatot tartó hozzátartozókra, és törvényes képviselőkre - az intézményt bármilyen célból felkereső személyekre - alkalmazni kell az intézmény területén kívüli az intézmény által szervezett programok,foglalkozások, esetén
2
I. Az ellátás igénybevétele 1993.éviIII.törvény93§ 1. Az intézményben nyújtott ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére, indítványára történik. 2. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. Amennyiben a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, a gondnokolt intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. 3. Az intézményi ellátás igénybevétele iránti kérelmet az ügyvezetőhöz kell benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az ügyvezető dönt. Az ügyvezető az ellátásra vonatkozó igények nyilvántartása alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Férőhely hiányába a kérelmezőt nyilvántartásba veszi, erről értesíti a kérelmezőt. 4. Előgondozás: Az ügyvezető vagy az általa megbízott személy a kérelmet beadó lakásán előgondozást végez. Elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát melyről igazolást állít ki. Tájékoztatja a kérelmezőt az intézményi életről. 5. A férőhely elfoglalásának ideje az értesítés kézhezvételétől számított 8 nap. A jogosult a férőhelyét az ügyvezető és az vezető ápoló jelöli ki. Az intézményi jogviszony keletkezését az ügyvezető intézkedése alapozza meg. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. 6. Az ügyvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével „Megállapodás”-t köt. A megállapodás aláírásával és a férőhely elfoglalásának napjával kezdődik az intézményi jogviszony. A férőhely elfoglalás (beköltözés) és az ellátás igénybevételének megszűnése közötti időszakra terjed ki. A „Megállapodás” tartalmazza: - az intézményi ellátás időtartamát, - az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, - az intézményi jogviszony megszűnését -
A Megállapodás tartalmazza; az intézmény háziorvosa egyben az intézmény ellátottjainak is a háziorvosa is. Az intézmény feladata az ellátottak gyógyszerrel való ellátása. Az ellátott nyilatkozik, hogy jövedelmét az intézménybe kéri. Az állandó lakcíme az intézmény: 3526 Miskolc, Eperjesi u. 5.
7. Az ügyvezető az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tüntetni. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő: - önmaga ellátására képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna és az ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg. - a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt; 3
- szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé; kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. Soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. 8. Az intézményi férőhely elfoglalását követően az intézmény orvosa megvizsgálja az ellátást igénybe vevőt. Az ügyvezető szükség esetén intézkedik a külön jogszabály szerinti ápolásigondozási feladatok ellátásáról. Az ügyvezető az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül gondoskodik az egyénre szabott gondozási terv elkészítéséről. 9. Tájékoztatási kötelezettség szt.95§ Az intézménybe való felvételkor az ügyvezető vagy az általa megbízott személy az ellátott és hozzátartozója számára tájékoztatást ad. - az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról - az ellátott és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és visszatérés rendjéről - a panaszjogok gyakorlásának módjáról - az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről - az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről. az intézmény házirendjéről 10. Az ellátott és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles: - nyilatkozni a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról - adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz - nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátására való jogosultság feltételeiben és a ellátott, továbbá a közeli hozzátartozója személyi azonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. 11. Az intézmény nem tud fogadni: - szenvedélybeteg - pszichés betegségben szenvedő - közép vagy súlyos demens beteget A felsorolt betegségben szenvedők ápolása- gondozása szakosított ellátást igényel.
II. Az együttélés szabályai 1. Az intézmény ellátottainak valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. 2. Az intézmény ellátottainak alkotmányos jogait az intézmény alkalmazottai és a ellátottak egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. Külön felhívjuk a figyelmet egymás személyi tulajdonának kölcsönös tiszteletben tartására. 3. Az intézmény valamennyi ellátottjával szembeni elvárás, hogy az intézmény által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt az általános jogi4
és szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe. 4. Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és /vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. A közös helyiségekben (pl. társalgók,) lévő eszközök használhatók az esti lepihenés után is, azonban ez csak oly módon történhet, hogy a többi ellátott pihenését ne zavarja. 5. Az otthon ellátottjai az intézmény közös helyiségeit (pl. társalgók, folyosók, ebédlő, stb.) – függetlenül attól, hogy az intézmény melyik részlegében vannak elhelyezve - szabadon használhatják. 6. Az intézmény ellátottja más ellátottak által használt lakószobában csak az ott ellátottak együttes beleegyezésével tartózkodhat. 7. Az intézmény jelen Házirendjének betartása mindazon személyek számára kötelező, akikre a Házirend hatálya kiterjed. 8. Az intézmény Házirendjének súlyos megsértéséről abban az esetben van szó, ha a ellátott társai nyugalmát, pihenését, magatartásával tartósan zavarja, lakótársaival, illetőleg az intézmény dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést mutat, valamint ha indokolatlanul 24 órán túl bejelentés nélkül távol marad. 9. Az intézményben csak, A KIJELÖLT HELYEN SZABAD DOHÁNYOZNI!! Be nem tartása a házirend súlyos megszegésének minősül! Az intézmény alkalmazottai, valamint az otthon területén tartózkodó - nem ellátott - személyek kizárólag a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak! Aki a figyelmeztetés ellenére sem tartja be a tiltó szabályokat.,ügyvezetői intézkedést von maga után. Az ellátott veszélyezteti saját ellátott társai, a dolgozók életét,és magát az intézményt is. 10. Alkohol fogyasztás - A behozott, vagy az intézményen kívüli szeszesital fogyasztása következtében bekövetkezett italos állapot, és az ezt kiváltó agresszív viselkedés a Házirend súlyos megsértésének minősül. - Szeszesital intézményen belüli árusítása a Házirend különösen súlyos megsértésének minősül. - Az intézményen kívüli szeszesital fogyasztás – az ellátottak állapotára, gyógyszerelésére való tekintettel, kis mértékben ajánlott, orvosi utasítás betartása mellett. Az intézménybe történő italosan való visszatérés, agresszív viselkedés az ellátottak nyugalmának megzavarása a Házirend súlyos megsértésének minősül. 11.Az ügyvezetője évente legalább két alkalommal lakógyűlést, és hozzátartozói értekezletet tart, melyen tájékoztatást ad az ellátottak részére az intézmény anyagi helyzetéről, életéről, eseményeiről és a tervekről. A lakógyűlésen az intézmény ellátottjai szabadon kifejthetik véleményüket és javaslataikat. 12. Az ellátottak panaszaik orvoslása érdekében „az ellátottak érdekvédelme” című részben leírtak szerint járhatnak el.
5
13.A látogatók fogadásának rendje: Az intézmény ellátottjait a hét minden napján 800–2000 óráig látogathatják. Ezen túl kivételesen indokolt esetben a szolgálatban lévő gondozó hozzájárulásával, de a gondozási- ápolási munkát nem zavarhatja. A látogatás tényét, a törvényes képviselő kérésére, az ellátott részére hozott áruféleségeket a szolgálatban lévő szakdolgozóval regisztráltatni kell.
Alkohol befolyása alatt álló, agresszív magatartást tanúsító személy látogatása nem engedélyezhető, aki az ellátottak nyugalmát zavarja.. - A látogatók az ellátottakkal a közösségi helyiségekben, a társalgóban, a parkban találkozhatnak, a lakószobában csak akkor, ha az a többi lakótárs nyugalmát nem zavarja. - A látogatás során hozott, de el nem fogyasztott élelmiszert az ellátottak az intézményben erre kijelölt helyen tárolhatják, helyezhetik el, illetve a lakótérben elhelyezett hűtőszekrénybe. A látogató magatartásával nem zavarhatja az intézmény belső életét, ennek megsértése esetén kitiltható. - A látogatás az intézmény munkarendjét nem zavarhatja. - A látogatás tényét a portán be kell jelenteni, - A látogatás rendjét megsértőkkel szemben a szolgálatban lévő szakdolgozó jelzése alapján az ügyvezető intézkedést kezdeményez. - Felhívjuk kedves látogatóink szíves figyelmét az intézményi vagyon, illetve az intézményi tulajdon tiszteletben tartására! - A tájékoztatás érdekében minden ellátott és munkavállaló számára elérhetők az intézmény dokumentumai: 1. Szakmai program 2. Házirend 3. SZMSZ 4. Munkaterv 5. Tájékoztatók
III. Az intézményből való eltávozás és visszatérés rendje 1. Az intézményben ellátottak személyes szabadsága korlátozva nincs, de az intézményt csak a Házirendben foglaltak szerint hagyhatják el. 2. Az ellátott bármikor szabadon elhagyhatja az intézményt. Az ellátott eltávozása csak abban az esetben tagadható meg, ha kezelőorvosa szakvéleménye,alapján az ellátott egészségi állapota miatt, az eltávozást nem javasolja. 3. Az intézmény ellátottjainak nyugalma érdekében ajánlott, hogy az ellátottak este 20 óra után már ne hagyják el az intézményt. 4. Az eltávozást (napi eltávozást is) az ügyvezető által kijelölt személynek (vezető ápoló, részlegvezető ápoló, szolgálatban levő ápoló) előzetesen be kell, hogy jelentse. Az ügyvezető által kijelölt személy, illetőleg annak távollétében a szolgálatban lévő ápoló az eltávozás tényét – 24 órán túli eltávozási szándék esetén – a „távollétek nyilvántartása” füzetbe feljegyzi. 5. Az intézmény ellátottja távollétéről való visszatérése esetében elvárt, hogy az lehetőség szerint az előzetesen bejelentett időpontban, a lakótársak zavarása nélkül történjék. Az ellátott visszatérését köteles bejelenteni az intézmény ügyvezetője által megbízott személynek.
6
6. Amennyiben az intézmény ellátottja távolléte során a visszatérésben bármilyen módon gátolt, vagy távollétét bármilyen okból meg kívánja hosszabbítani, azt írásban, vagy indokolt esetben telekommunikációs eszközön köteles az intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek (vezető ápoló, részlegvezető ápoló, szolgálatban levő ápoló) bejelenteni. 7. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetőleg ha az ellátott visszaérkezésének akadályát 24 órán belül nem jelzi. 8. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha az ellátott neki fel nem róható okból marad igazolatlanul távol. ( pl. kórház, baleset, közlekedési akadály, stb.) 9. Az intézményből történő eltávozás korlátozható olyan esetekben, amikor az ellátást igénybevevő magatartásával másokat megbotránkoztat, illetve önmaga-, és mások testi épségét veszélyezteti. Az ellátottak a nap bármely időpontjában - 800-2000 óráig - korlátozás nélkül elhagyhatják az intézményt, de tekintettel kell lenni az étkezések időpontjára, biztonsági okokból a kapuzárás idejére, 2000 órára. Ettől eltérő távolmaradást jelezni kell az intézmény felé. Az ellátott rövidebb, hosszabb ideig távol lehet az intézményből. A távollétről visszatérő ellátottról a hozzátartozó részletes tájékoztatást köteles adni, melyet a visszaérkezéskor az átvevő szakdolgozó köteles írásban rögzíteni. Az eltávozás feltétele: - Megfelelő fogadó háttér ( lakás, család, rokon, ismerős…..) - Gondnokság alatt álló vagy beteg ellátott esetén, meghívás szükség,és az ellátottat kísérő személy. ki vállalja az intézménybe való visszatérést is.
IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozókkal való kapcsolattartás szabályai 1. Intézményünk ellátottjainak egymás közötti kapcsolatai vonatkozásában alapelvként rögzítjük, hogy az ellátásban részesülők alkotmányos jogainak maximális tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják kapcsolataikat ellátott társaikkal. 2. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban kérjük betartani az „II. EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI” című fejezetben leírtakat. 3. Ellátottaink a hozzátartozóikkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. Az eltávozásokkal kapcsolatban a „III. AZ INTÉZMÉNYBÕL VALÓ ELTÁVOZÁS ÉS VISSZATÉRÉS RENDJE” című fejezetben leírtak az irányadóak. 4. Amennyiben intézményünk ellátottja hozzátartozójának az intézményből telefonálni kíván, erre lehetősége van az intézmény vezetékes telefonjának kifelé történő hívás esetén, a telefonközponton keresztül a mindenkori díjszabás szerint. Befelé történő hívás esetén a portás kapcsolja a hívott (személyt) melléket mely az ellátott szobája
V. Az intézménybe behozható személyes tárgyak köre Az intézménybe hozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az intézmény munkatársai fokozott figyelmet fordítanak, az intézményi ellátást igénybevevőket, is erre ösztönzik, de az intézmény teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért, eszközökért elsősorban tulajdonosuk felel. Az intézménybe korlátozás nélkül behozható személyes tárgyak, eszközök: 7
-
személyes ruházat és lábbeli a lakószoba berendezési tárgya, bútor, a szobák díszítésére szánt tárgyak, festmény,dísztárgyak, stb. tisztálkodó, tisztálkodási szerek személyes használatra szánt kisebb eszközök, használati tárgyak, fényképezőgép, rádió, televízió,videó, hajszárító, stb. A szokásosnál nagyobb mennyiségű vagy értékű tárgyak, eszközök, berendezési tárgyak behozatala az ügyvezetővel egyeztetve történhet. (2. sz. melléklet,) személyes tárgyak behozatala) behozható segédeszközök: pl.járókeret, szoba WC, és egyéb gyógyászati segédeszköz, vagy ápolást-gondozást segítő eszköz. Az intézménybe az ügyvezetővel egyeztetve behozható: kerékpár, bútor, nyugágy, kerti szerszám, stb. Kérünk minden ellátottat, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat. Nem hozhatók be az intézménybe olyan eszközök, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. Elektromos készüléket - rezsót, kávéfőzőt, vasalót stb. - az ellátott csak szakember által előre bevizsgáltat, vagy új állapotút hozhat. Az ellátott a használat során köteles a vagyon a baleset és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Az előírások vétkes, gondatlan vagy szándékos megszegői kártérítésre kötelezhetőek
VI. Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz és értékkezelés 1. Az ellátottak értéktárgyaikat, készpénzüket a pénztárban megőrzésre tanuk jelenlétében, elismervény ellenében értékhatártól függetlenül átadhatják. 2. Az intézmény az ellátottak megőrzésre átadott pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli. 3. A letétek kezelése az intézmény Pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint történik. 4. A ellátottaktól átvett készpénzt az intézmény takarékbetétkönyvben helyezi el, amelyet páncélszekrényben őriz. 5. A letéteket kezelő pénztáros az ellátottaktól átvett pénzt és egyéb értéket legkésőbb 2 munkanapon belül – kiadja a tulajdonosának. 6. Mind a befizetést, mind a kifizetést a ellátottnak alá kell írnia. Ha az ellátott nem tudja a nevét aláírni, a be-, illetőleg a kifizetés két intézményi dolgozó jelenlétében történhet, akik aláírásukkal igazolják azt. 7. Az ellátott elhalálozása esetén az intézmény a ellátott nevén nyilvántartott letétet a hagyatéki eljárás szabályai szerint bejelenti a közjegyzőnek. Térítési díj,jövedelemvizsgálat 1. Ha a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény másként nem rendelkezik az intézmény által nyújtott ellátásért térítési díjat kell fizetni.6. számú melléklet 2. A térítési díjat a fenti törvényben foglaltak alapján: 8
-
az ellátást igénybe vevő jogosult a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy, köteles megfizetni. jogosultnak a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke jogosult tartását szerződésben vállaló személy Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. 3. A fenti törvényben foglaltak kivételével a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki; - jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló - készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs. 4. Az intézményben fizetendő személyi térítési díj összegéről az ügyvezető az igénybevételtől számított harminc napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. 5. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül változtatható meg. A személyi térítési díjat: a) az ügyvezető állapítja meg azon esetekben, ha az ellátásban részesülő jövedelmének 80 %-a: o eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét, illetve o nem éri el az intézményi térítési díj összegét és nem rendelkezik vagyonnal vagy tartásra köteles hozzátartozóval; b) az alapítvány elnöke állapítja meg – átruházott hatáskörében eljárva -, ha - az ellátásban részesülő jövedelemmel nem rendelkezik, - a jövedelméből, illetve annak 80 %-ából nem tudja megfizetni az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díjat, de = vagyonnal rendelkezik, és/vagy = tartásra köteles hozzátartozója van. 6. A távollét idejére fizetendő térítési díj megfizetés az alábbiak szerint történik: - 60 napot meg nem haladó távollét idejére a személyi térítési díj 20%-át kell megfizetni, - 60 napot meghaladó távollét idejére: - egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, - más esetben pedig a személyi térítési díj 60 %-át kell megfizetni. Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj:
A távollétek naptári éves szinten összesítésre kerülnek. Nem minősül távollétnek a rendszeres hét végi távollét. Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át köteles megfizetni. Az ellátást igénybe vevő a két hónapot meghaladó távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át, Minden más esetben a megállapított személyi térítési díj 60 %-át köteles megfizetni. Az ellátottat szükség esetén gyógyszerrel, távollét idejére orvosi vénnyel látja el az intézmény. A gyógyszerek alkalmazásának módjáról, a távollétet kérelmező személyt az intézmény szakdolgozója írásban köteles tájékoztatni 7. A térítési díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő 10. napig kell megfizetni. 9
Érték- és vagyonmegőrzés Az ellátott vagy törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata alapján – átmenetileg – a készpénzt személyes nyilvántartású letétként kezeli az intézmény. A személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összege nem haladhatja meg az év első napján érvényes legkisebb összegű öregségi nyugdíjminimum összegét. Ez az összeg szolgálja az ellátottnak az intézményi ellátást meghaladó igényű személyes szükségletét. A személyes letéten túli pénzösszeg kezelése egyénenként elkülönített betétkönyvben történik, letéti pénzkezelési szabályzat alapján. Ezen szabályzatot a beköltözéskor az ellátottal, illetve törvényes képviselőjével ismertetni kell. Érték- és vagyonmegőrzés szabályai Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján a gondozási részleg vezetője átvételi elismervényt készít, s egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az intézmény „Ellátotti pénzkezelési szabályzat” - alapján gondoskodik az ellátottak pénz- és értékkezeléséről, illetve megőrzéséről. A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyért, valamint a személyre szóló jelölés nélküli ruházatért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem támasztható.
VII. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Az ellátást igénybe vevő az intézményben használja.1/2000.I.7)SzCsM rendelet48.§
saját
ruházatát
és
textíliáját
1. Intézményünk az ellátottak részére szükséges intézményi textíliát (ágynemű, terítők, függönyök, törülközők stb.) biztosítja. Saját textíliáját is használhatja. 2. Az intézmény az ellátott részére ruházatot az otthon raktárkészletéből, illetve költségvetéséből akkor biztosít, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal. Az ellátott által igényelt ruházat összetételéről, mennyiségéről az intézmény ügyvezetője dönt. 3. Az ellátott ellátottak saját ruházatát egyedi azonosítóval kell ellátni. Szükség esetén a megjelölésben intézményünk személyzete segítséget nyújt. 4. Az intézményi és az ellátottak személyi tulajdonában lévő textíliák, ruházat mosásáról, javításáról intézményünk mosodája gondoskodik. Mivel intézményünk mosodai technológiája vegytisztításra nem alkalmas, ezért javasoljuk ellátottaink részére az értékesebb felsőruházat (pl. kosztümök, kabátok, öltönyök stb.) vegyi úton történő tisztíttatását. Az otthon által elvégzett mosás a teljes körű ellátás részét képezi, ezért ellátottainknak külön fizetni nem kell. Idegen szolgáltatónál végeztetett mosás, vegytisztítás költségeit ellátottaink fizetik, azonban a lebonyolításban kérésre segítséget nyújtunk. 5. Otthonunk az ellátottak részére a legalapvetőbb tisztálkodási szereket biztosít (szappan, fogkrém, sampon, WC papír, fogkefe, fogkrém, borotválkozáshoz szükséges eszközök, tisztítószerek) az intézmény negyedévente illetve szükség szerint biztosítja. Extra minőségű tisztálkodó szereket az intézmény nem biztosít, de az ellátott sajátját használhatja (habfürdő, tusfürdő, samponok, testápolók, stb.). 10
6. Az intézményi ellátást igénybe vevők, és az intézmény valamennyi munkatársának törekednie kell a tisztaság és a rend megőrzésére, a higiénés követelmények betartására. 7. A járóképes ellátottak időkorlátozás nélkül használhatják a fürdőhelyiségeket, igény és szükség szerint. Az ápoló- gondozó munkatársak segítséget nyújthatnak a tisztálkodáshoz. A fekvőbetegek, illetve az önellátásban segítségre szoruló ellátottak személyi higiénéjét az ápoló gondozó munkatársak ütemezetten, illetve szükség szerint biztosítják. 8. Az ellátást igénybevevő az intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles igénybe venni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a fentiekben foglalt ruházati ellátást igényelheti. 9. A személyes használatra kiadott ruházat az intézmény tulajdonát képezi, amelyről a részleg vezetője egyéni nyilvántartást vezet.
VIII. Az intézmény szolgáltatása és az alapfeladatát meghaladó programok Az intézmény a beköltözéskor teljes körű ellátást biztosít, a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket - lakhatást - étkeztetést - egészségügyi ellátást - mentálhigiénés ellátást - ruházat, textília biztosítását Lakókörnyezet: Az ellátottak elhelyezése 1-2-3 személyes szobákban történik, az ellátott, egészségi, fizikai, pszichés állapotára, fogyatékosságának mértékére, esetleges baráti kapcsolatait figyelembe véve. - Az ellátottak korlátozás nélkül vehetik igénybe a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket, és az intézmény egyéb helyiségeit. - A szobák berendezési tárgyai biztosítják az otthonosságot, alkalmazkodnak az ellátottak igényeihez. Az intézményben az ellátottak saját bútoraikat, berendezési tárgyaikat előzetes egyeztetés alapján hozhatják be. - a szobák berendezése az ellátottak kényelmét szolgálja, az egész intézményben a mozgásában korlátozott is akadálymentesen eljut, az emeletekre lifttel lehet közlekedni. További szolgáltatások Közösségi helyiségek használata Hitélet gyakorlásának lehetősége Kábel tv. alap csomag Ingyenes házon belüli telefonhasználat Az intézményhez tartozó terasz, park használata Levelezés az ellátottak leveleiket az intézmény címére saját nevükre kérjék. A feladásra szánt postai küldemények feladásáról az intézmény gondoskodik. Étkezés Napi háromszori étkezés biztosított, ebből legalább egy alkalommal meleg étel. Az intézmény ebédlőjébe. Szintenként tea- konyha áll rendelkezésre, használata utasítás szerint. Ha az ellátott egészségi állapota indokolja orvosi javaslatra, az orvos előírásának megfelelően diétás étkezést biztosítunk. Folyamatosan gondoskodunk a rendszeres folyadékpótlásról. Egészségügyi ellátás Az intézmény az egészségügyi ellátást az alábbiak szerint biztosítja: - az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését 11
-
egészségügyi alapellátást: heti 6 órában, illetve szükség esetén azonnal az orvos által rendelt vizsgálatok elvégzését, gyógykezelésekhez való hozzájutást - egészségmegőrzést szolgáló felvilágosítást szűréseket - szükség szerinti ápolás - szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutás. Az intézmény a gyógyszer és gyógyászati segédeszközökkel történő ellátást rendeletben meghatározott módon biztosítja, amelyek köréről az ellátott tájékoztatást kap. A gyógyszer és gyógyászati segédeszközökkel történő ellátást a 5. számú melléklet tartalmazza. A rendeletben meghatározott alap-gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét a következőkben foglalt esetek kivételével – az ellátást igénybe vevő viseli. Az intézmény viseli az ellátott rendszeres és eseti egyéni gyógyszerköltségének - teljes költségét; ha az ellátottnak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 20 %-át, vagy ha az ellátott részére a költőpénzt az intézmény biztosítja, - részleges költségét; ha az ellátottnak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátott egyéni gyógyszerszükségletének költségét; (ebben az esetben az ellátott jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti). A fogorvosi ellátásért az ellátott a mindenkori érvényes díjtételt fizeti. Az alap gyógyszer készletet az intézmény egészségügyi ellátását biztosító házi orvos havonta állítja össze az intézményvezető ápoló javaslata alapján.5.számú melléklet Az így összeállított alap gyógyszerkészletről a Házirend mellékleteként kell az ellátást igénybe vevő és törvényes képviselője, tájékoztatást kap. Ezen gyógyszereket az ellátást igénybe vevők részére az intézmény térítésmentesen biztosítja. Az alapgyógyszerek körébe nem tartozó egyéni gyógyszerszükségletek költségét az ellátásban részesülő téríti, jövedelmi viszonyainak figyelembevételével. Az intézmény feladata térítésmentesen biztosítani a test távoli – járóbot, mankó, járókeret, emelő, kerekesszék, hevederek. A testközeli gyógyászati segédeszközök protézisek, ortopédcipők, ortézisek, kompressziós harisnya, rugalmas pólya, szemüveg, hallókészülék – költségeit az ellátott jövedelme alapján téríti. A személyi higiéné biztosítása érdekében az intézmény az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint térítésmentesen biztosítja. Szakrendelésre, a helyben el nem végezhető vizsgálatokra és kórházi gyógykezelésre az intézmény orvosa adhat beutalót. Térítésmentesen biztosítható az ellátottak szakrendelőbe, kórházba történő szállítása a mentőszolgálat, betegszállító vagy az intézmény gépkocsija igénybevételével. - Dobozdíj az alap-gyógyszerkészlet után az intézmény fizet, egyéni gyógyszer-szükséglet után az ellátott fizeti. . Mentálhigiénés ellátás, foglalkoztatás Az intézményben az ellátottak mentálhigiénés ellátása, az ellátottak testi, lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése érdekében történik. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságának figyelembevételével szervezzük az: 12
-
aktivitást segítő fizikai tevékenységeket,szellemi- és szórakoztató tevékenységeket, kulturális tevékenységeket, meglévő képességek fejlesztését, szinten tartó foglalkozását Az aktivitást segítő tevékenységeket az ellátott közreműködésével előre megtervezzük, annak folyamatosságát, rendszerességét biztosítjuk. Az intézményben lehetőség van az ellátott egészségi és fizikai állapotának megfelelően az intézményen belüli munkavégzésre. A munkajutalom megállapításának szabálya 7. számú melléklet Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése és a mentálhigiénés ellátás biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata Ruházat textíliával való ellátás VII. fejezet Az intézmény általános napirendje 1. Felkelés Nem meghatározott, de a reggeli étkezésig meg kell történnie az ágynemű szellőztetésének, a beágyazásnak, mosakodásnak, öltözködésnek. A korán kelőknek ügyelniük kell társaik nyugalmára. Kerülni kell a hangos rádiózást, TV nézést és egyéb hangoskodást. Étkezés: Az intézményben a három főétkezés az alábbi időpontokban történik. - Reggeli 7.30 - 8.3000 óráig -
Ebéd
11.30
- 1300
óráig
18.00 óráig Vacsora 1700 A megadott időpontokon kívüli étkezést csak igazolt távollét esetén lehet igénybe venni. A járóképes ellátott az ebédlőben étkezik. Az ágyhoz kötött, fekvő ellátottak és betegek részére a gondozók a szobákba viszik az ételt és szükség esetén, segítséget nyújtanak annak elfogyasztásában. Egyéb étel elfogyasztása a minden szinten a tea- konyhában. Lehetőség van igény szerint étkezés kiegészítésére, elkészítésére, a tájékoztatásba foglaltak szerint Lefekvés Időpontja nem meghatározott, fürdés, mosakodás, illetve vacsora után bármikor történhet. A televíziót kívánság szerint lehet nézni úgy, hogy mások nyugalmát ne zavarják. A televíziót a társalgóban is lehet nézni. Gyógyszerosztás: étkezések után, illetve az orvos előírása szerint. Napközbeni csendes pihenés: 13 órától 15 óráig. Látogatási idő: nincs meghatározva, de javasolt a „ A LÁTOGATÓK FOGADÁSÁNAK RENDJE” című fejezetben foglaltak szerint. Nappali tartózkodás: az ellátottak az intézmény területén belül és az udvaron bárhol szabadon tartózkodhatnak a Házirendben foglaltak szerint, nappali tartózkodásra elsősorban a közös helyiségeket ajánljuk. Foglalkozás: minden kedves lakónk számára a célszerű, hasznos és szórakoztató időtöltésre sokféle program áll rendelkezésre, amelyek elsősorban az egyes étkezések közötti délelőtti és délutáni időszakokban szervezettek. Adatkezelés, adatvédelem 1. Az intézmény az ellátottakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza: - az ellátott alapvető személyi adatait, - az ellátott tartására köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait, - az intézményi ellátásra való jogosultság feltételeire és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, - az intézményi ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést, 13
-
az intézményi ellátásra való jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat, - az intézményi ellátás igénybevételének, és megszűnésének időpontját, - a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. 2. Fenti nyilvántartásokból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. 3. Az ellátott a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését az intézmény vezetőjétől. 4. Az intézmény a nyilvántartásában kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat,elektronikus adatszolgáltatás útján is. 5. Az intézményben az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. , valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok. A bentlakásos intézmény alapfeladatát meghaladóan is biztosít különböző szolgáltatásokat, programokat az ellátottak, érdeklődési körüknek és igényüknek megfelelően, térítés ellenében vehetik igénybe. 1. Szolgáltatások: - az alap-hajápoláson (vágás, mosás) és alap-körömápoláson (vágás) túli -, (dauer, hajfestés, manikűr, pedikűr); - saját ruházat vegytisztítása, és cipő javítása; - egészségi állapot indokoltságától független, de azt nem károsító tízórai, uzsonna; - az intézmény gépkocsijával az ügyvezető engedélyével haza és visszaszállítás, ha az intézmény feladatellátását nem zavarja; - előzetes bejelentés alapján a látogatók részére ebéd biztosítása a vendégétkezés normájának térítése mellett. - internet használat - bővített kábel csomag 2. Programok: A programok közül a többnapos rendezvényen való részvételhez, külföldi és belföldi tartózkodáshoz. A programok szervezésekor törekedni kell a legnagyobb mértékű fizetési kedvezmény elérésére. A programok költségéről a szervezés időszakában részletes tájékoztatást kell adni az ellátottak részére. A kísérőként munkát végző személyzet részvételének költsége a program járulékos költsége, a résztvevő ellátottakat egyenlő arányban terheli. A kísérők létszámát a csoportok egészségi és fizikai állapotának figyelembe vételével az ügyvezető ápoló vagy a gondozási részlegvezetője határozza meg. Programtól függően 5-10 ellátottra 1 fő kísérő szükséges.
IX. Az ellátottak, érdekvédelme Az intézményi ellátást igénybevevő ellátottnak joga van az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, szociális helyzetére, egészségi - és mentális állapotára való tekintettel, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 14
1. Az intézményi ellátás során az egyenlő bánásmód követelményének a lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, lehet az faj, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés. 2. Az ellátást igénybe vevőnek joga van megismerni az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ennek érdekében évente az intézmény gazdálkodásáról tájékoztató készül, és jól látható helyen kifüggesztésre kerül. Az intézményi térítési díj havi összege, az egy ellátottra jutó havi önköltség összege – megismerésére. 3. Az intézmény az általa biztosított szolgáltatás nyújtása során maradéktalanul figyelembe veszi és teljes körűen tiszteletben tartja az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogokat, különös tekintettel: - az élethez, emberi méltósághoz - testi épséghez - testi-lelki egészséghez való jogokra. 4. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Ennek következtében az intézmény dolgozói, az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkat más ellátottnak, valamint illetéktelen személynek nem adhatnak ki, különös tekintettel az ellátott szociális rászorultságának tényére. Az intézmény védi az ellátott személyes adatait,magánéletével és szociális rászorultsággal kapcsolatos tényeket. 5. Az intézmény az ellátást igénybe vevő személyes tulajdonát képező tárgyak használatát nem korlátozza, kivéve e Házirendben meghatározott tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. A korlátozás nem érinti a mindennapi használati tárgyakat. A veszélyeztető tárgyak listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. 6. Az intézmény az ellátást igénybevevő intézménybe behozott vagyon tárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és - szükség esetén - biztonságos megőrzéséről gondoskodik. Az ellátás igénybe vevő az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyak behozatalára a 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően jogosult. 7. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és az intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelembe véve saját és társai nyugalmát, biztonságát. 8. Az ellátást igénybe vevőnek joga van a családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. 9. Ha az intézményi ellátást igénybe vevő betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során megilletik az egészségügyről szóló törvény betegek jogait szabályozó rendelkezései. 10. Ha az intézményi ellátást igénybe vevő személy egészségi állapotánál vagy betegségénél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, úgy segítséget kap az intézménytől, illetve az ügyvezető értesíti az ellátott törvényes képviselőjét vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. 11. Az ügyvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az ügyvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. 12. Joga van önkéntességi alapon vallása szabad gyakorlására az intézményen belül és kívül. 13. A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az ügyvezető köteles kezdeményezni új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem 15
megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi ezen feladatokat. Az ügyvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott Házirend egy példányát átadja a jogosultnak. 14. Az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesítését elősegíteni hivatott szerv az Érdekképviseleti Fórum (továbbiakban ÉF). Az Érdekképviseleti Fórum működésének, összetételének és választásának részletes szabályait az 4. számú melléklet tartalmazza Az ÉF tagjainak száma 5 fő, ebből választás alapján - Ellátott lakógyűlésen ,az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2fő hozzátartozói értekezleten, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül 1 fő - dolgozói értekezleten, az intézmény dolgozóinak képviselőjét 1 fő - kijelölés alapján a fenntartó vezetője által kijelölt személy 1 fő Az ÉF tagjainak megbízása 4 évre szól. Érdekvédelem - jogorvoslat 14/1. Az ügyvezető – illetve az általa megbízott személy az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott Házirend egy példányát átadja az intézményi elhelyezésre jogosultnak, amelynek egy aláírt példánya az intézményi jogviszonyt keletkeztető „Megállapodás” mellékletét képezi. A Házirendet az intézmény valamennyi részlegén és látható helyen ki kell függeszteni annak érdekében, hogy a jogosultak számára folyamatosan hozzáférhető legyen. 14/2. Az intézményben működik az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelmét szolgáló fórum, amely megalakításának és működésének szabályait a fenntartó határozza meg. 14/3. Az Érdekképviseleti Fórum – az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerve Házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az Érdekképviseleti Fórum illetékessége az intézmény területére terjed ki. 14/4. Az intézményben az ellátottak érdekeiknek közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére – választott képviselőikből – ellátotti önkormányzatot hozhatnak létre. Az ellátást igénybe vevőnek kötelessége: - a Házirend előírásait betartani; - egymást segíteni, támogatni, egymás szokásait, személyiségi jogait tiszteletben tartani; - időn túli távolmaradást az intézmény felé jelezni. 15. Az ellátott jogi képviselő - Az ellátott jogi képviselő az intézményi ellátásban részesülő személy részére segítséget nyújt jogai gyakorlásában. - Az ügyvezető tájékoztatást nyújt az intézményi ellátást igénybevevőnek az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről, elérhetőségéről. - Az intézmény ellátottjogi képviselője: Név: …………………………………………. Levelezési cím:………………………………. Telefonszáma: mobil:………………………... Fogadó nap: ………………………………… 16. A szociális szolgáltatást végzők jogai 16
1. A szociális szolgáltatást végző személynek joga van arra, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapja, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, személyiségi jogaikat és munkájukat elismerjék. 2. Az előgondozással megbízott személy közfeladatot ellátó személynek minősül. 3. A szociális szolgáltatást végző személyt védelem illeti meg. Az ellátást igénybevevő részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó utasítást a 3. számú melléklet tartalmazza.
X. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok 1. Intézményünk ellátottjai vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre juttatását minden eszközzel elősegítjük. 2. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk a különféle vallási felekezetek képviselői, papjai, lelkészei számára a ellátottak meglátogatására, a velük való rendszeres kapcsolattartásra. 3. Intézményünk ellátottai a szobájukban, szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl. gyónás, szentáldozás, utolsó kenet, úrvacsora, stb.) való zavartalan hozzáférést személyzetünk elősegíti. 4. A közösségi vallásgyakorlás színhelye az intézmény ökumenikus terme. 5. A különféle vallási felekezetek szertartásainak rendje szabályozott, az intézmény főbejárata melletti hirdetőtáblán kifüggesztett. 6. Ellátottainktól kérjük lakótársaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését! 7. Az ellátott felekezeti hovatartozásának megfelelően gyakorolhatja vallását a település templomaiban, valamint intézményünk is lehetőséget biztosít erre heti rendszerességgel (csütörtökönként) és az ünnepeken az intézményben. Az intézményben hetente van lelkigyakorlat, Istentisztelet vagy mise, melyet egyház személy,vagy erre felhatalmazott személy vezet.
XI. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnése 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével - a jogosult halálával, - a határozott idejű intézményi elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha - a törvényi rendelkezés alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. 2. Az intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az ügyvezető a jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, illetve a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. 3. Az ügyvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult: - másik intézménybe történő elhelyezése indokolt - a Házirendet súlyosan megsérti - intézményi elhelyezése nem indokolt. 4. Az ügyvezető az ellátás megszűnéséről, illetve a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény alapítójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellet mindaddig biztosítania kell az intézménynek, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 5. Ha a jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg, a jogviszony megszüntetésére a 2. és 3. pontokban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. 17
6. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az ügyvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét: - a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értéktárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, - az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, - az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. A Házirend súlyos megsértése A Házirend súlyos megsértését követi el az ellátott, aki: - magatartásával a lakótársak nyugalmát rendszeresen, nagymértékben zavarja, - más ellátottat, illetve a dolgozót tettleg bántalmaz, - bűncselekményt követ el intézményen belül vagy kívül, melyet jogerős bírósági ítélet állapított meg, - engedély nélkül van távol, - alkoholos állapotú, lakótársai nyugalmát zavarja, saját- és társai testi épségét veszélyezteti - intézményen belül szeszesitalt árusít, - az intézményi jogviszonyt keletkeztető „Megállapodás”-ban foglaltaknak nem tesz eleget A Házirendet súlyosan megsértő ellátott személyéről az ügyvezető tájékoztatja az Érdekképviseleti Fórum elnökét. Az ügyvezető megszüntetheti az intézményi jogviszonyt a Házirendet súlyosan megsértő ellátottal szemben. Ilyen esetben tájékoztatja a fenntartót és az ellátottjogi képviselőt. Az ügyvezető kezdeményezheti a jogosult áthelyezését más intézménybe abban az esetben, ha az ellátott a Házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az Érdekképviseleti Fórum is a jogosult áthelyezését javasolja Más intézménybe történő áthelyezés 1. Más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, a törvényes képviselő, valamint az ügyvezető kezdeményezhet. 2. Az ügyvezető áthelyezést különösen akkor kezdeményezhet, ha a jogosult: - egészségi állapotának változása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, - a Házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az Érdekképviselet Fórum áthelyezését javasolja. 3. Ha az intézményi jogviszonyt: beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat határozattal dönt, - az ügyvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéséhez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. 4. Ha az áthelyezés kezdeményezése a 2. pont első vagy második bekezdésében foglaltakra való hivatkozással történik, akkor ebben az esetben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. 5. Az intézményben elhunytak eltemetésének megszervezése A megállapodásban az ellátott nyilatkozik a végakaratáról, ennek megfelelően intéződik az eltemetése. Az intézményben elhunytakkal kapcsolatos teendők ellátását az ügyvezető szervezi. Ennek keretében az ápolási, gondozási egység munkatársai gondoskodnak az elhunyt: - elkülönítéséről, - végtisztességre való felkészítéséről, 18
- az intézményi jogviszonyt keletkeztető „Megállapodás” -ban megjelölt személy, valamint közeli hozzátartozó, törvényes képviselő azonnali értesítéséről, - ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbehelyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról.
XII. Etikai kérdések, valamint az intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok Az intézményi alkalmazottak kötelesek: - a Házirend előírásait betartani, illetve betartatni; - jó emberi kapcsolatokat kiépíteni az ellátottakkal, és mindenkivel szemben azonos bánásmódot alkalmazni; - a hivatali titkot megőrizni, az ellátott egészségi és pszichés állapotáról csak közvetlen hozzátartozónak adhatnak felvilágosítást a „szakmai titoktartás” előírásai szerint. Felvilágosításra hivatottak: ügyvezető, vezető ápoló, részlegvezetők. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója a (Ptk. 685. § b) pont) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki, öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított 1 évig nem köthetnek. Az intézmény alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti
Az alkalmazottak nem fogadhatnak el az ellátottaktól, azok hozzátartozóitól, illetve törvényes képviselőitől pénzt és ajándékot! Az ellátottak és alkalmazottak egymástól pénzt nem kérhetnek, egymásnak kölcsönt nem adhatnak, egymástól semmit nem vásárolhatnak. A ellátottak és dolgozók kapcsolata 1. Az intézmény valamennyi ellátottjának és munkatársának egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. 2. A dolgozó a ellátottól sem pénzt, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. 3. Az intézmény valamennyi dolgozója foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségnek köteles eleget tenni, valamint munkája során messzemenően érvényre juttatja az intézményben elő ellátottakat megillető jogokat. 4. Az intézmény biztosítja ellátotti számára az önkormányzás lehetőségét, az intézmény rendjébe illeszkedő önállóságot és szerepvállalást. 5. Az intézménybe történő ellátásért a ellátottak térítési díjat fizetnek, így az ellátásért egyéb juttatást nem kérünk. 6. Az ellátásért – amely az intézmény minden ellátottját egységesen, egyformán megillet az adománykénti felajánlás az a forma, amely lehetőséget biztosít a térítési díjon felüli anyagi támogatásra. Ez kizárólag a ellátott, vagy hozzátartozója, illetőleg törvényes képviselője kezdeményezésére önkéntes alapon történhet. 7. Az intézmény, vagy alapítványa részére történő önkéntes adományokért nem illet meg senkit különleges bánásmód. 8. Az intézmény alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti.
19
9. Az intézmény minden alkalmazottjának titoktartási kötelezettsége van. Így az ellátottaktól szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad. 10.Az intézmény minden alkalmazottja köteles a ellátottakkal, azok hozzátartozóival szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítani. 11. Alkalmazottaink és az ellátottak kötelesek óvni és védelmezni az intézményi vagyont.
A házirend nyilvánosságra kerül, ennek módja: 1. szintenként kifüggesztésre kerül a feli újságra 2. az ellátott a házirend egy példányát aláírással átveszi Változtatás esetén ismét nyilvánosságra kell hozni.
Záró rendelkezések: A Házirend a jóváhagyást követő hó első napjától lép hatályba. Miskolc.2012.június 25. ............................................ H a n á k Pálné ügyvezető Az Érdekképviseleti Fórum megismerte és elfogadásra javasolja. 2012.07.02. ............................................ É.F. elnöke Záradék A Dr Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány a Miskolci Családokért Kuratóriumának ……………………….számú határozatával jóváhagyta.
Miskolc, 2012 ..................hó................nap. ............................................ 20
Szabó Sándor a kuratórium elnöke
1 számú melléklet Veszélyeztető tárgyak listája 1.Az intézmény nem korlátozza az intézményi ellátást igénybe vevőt személyes tulajdonát képező tárgyai, mindennapi tárgyai használatában, kivéve, ha azok veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. 2.Az intézménybe nem hozhatók be testi épséget veszélyeztető tárgyak.(pl.: lőfegyver, gázspray, stb.) 3.A veszélyeztető tárgyak birtoklása még az erre külön engedéllyel rendelkező személyek esetében is tilos, az intézménybe történő beérkezéskor az ellátott azt köteles átadni megőrzésre az ügyvezető által megjelölt személynek. 4.Az intézményi ellátást igénybe vevő pszichés állapotának megfelelően veszélyeztető tárgynak minősül: - szúró, vágó eszközök (olló, kés, ), - varrótű, horgolótű, kötőtű, - borotva, - gyógyszer, - vegyszer, - drog, - alkohol. 5.A veszélyeztető tárgyak birtoklásának feltételei a következők: Szúró, vágó eszközök Stabil pszichés és mentális státuszban lévő ellátást igénybe vevő korlátlanul használhatja eszközeiket, ha azokat használaton kívül zárható helyen tárolja. Intézményünk többi ellátottja ezen eszközöket felügyelettel használhatja, az eszközök használaton kívüli elzárásáról az ápoló-gondozó, valamint a foglalkoztató személyzet köteles gondoskodni. Varrótű, horgolótű, kötőtű Stabil pszichés és mentális státuszban lévő ellátást igénybe vevő korlátlanul használhatja eszközeit, ha azokat használaton kívül zárható helyen tárolja. Intézményünk többi ellátottja ezen eszközöket felügyelettel használhatja, az eszközök használaton kívüli elzárásáról az ápoló-gondozó, valamint a foglalkoztató személyzet köteles gondoskodni. Borotva Stabil pszichés és mentális státuszban lévő ellátást igénybe vevő korlátlanul használhatja eszközeit, ha azokat használaton kívül zárható helyen tárolja. Intézményünk többi ellátottja ezen eszközöket felügyelettel használhatja, az eszközök használaton kívüli elzárásáról az ápoló-gondozó személyzet köteles gondoskodni. 21
Gyógyszer Intézményünk biztosítja minden ellátást igénybe vevőnek az orvosi terápiához szükséges gyógyszereket és gyógy készítményeket, ezért ellátást igénybe vevőink semmilyen gyógyszert nem tarthatnak maguknál. Drog, vegyszer Használatuk az ellátást igénybe vevő mindennapi életéhez nem kapcsolódik, így intézményünkbe történő behozatala tilos. Alkohol Alkohol tartalmú ital fogyasztása az intézményben, a Házirend alapján. 6. A részlegvezetők kötelesek a veszélyt jelentő tárgyak számára előírt tárgyi feltételeket biztosítani. 7. Az ügyvezető ápoló gondoskodik a veszélyt jelentő tárgyak számára előírt tárgyi feltételek ellenőrzéséről és betartásáról.
22
2. számú melléklet Személyes tárgyak behozatalára vonatkozó szabályok 1.Az intézmény nem korlátozza az intézményi ellátást igénybe vevőt személyes tulajdonát képező mindennapi használati tárgyai behozatalában. 2.A szokásos nagyobb méretű és mennyiségű, értékű használati tárgyak intézménybe történő behozatala csak előzetes egyeztetés alapján lehetséges. A lakószobákban történő nagyobb méretű használati tárgyak elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a szobában élő ellátottak számára a biztonságos és akadálymentes közlekedés feltételei megvalósuljanak. 3.Az intézmény területén csak olyan villamos berendezések, eszközök használata megengedett, melynek a gyári szigetelése sértetlen, érintésvédelmi szempontból nem kifogásolható, az intézmény szakembere megvizsgálta, használatát engedélyezi (rádió, tv. hűtő, hajszárító stb.). A saját tulajdont képező elektromos használati tárgyak meghibásodása esetén a javítási és szállítási költségek az ellátottat terhelik. 4.Elektromos berendezések használata a lakószobákban az intézmény tűzvédelmi előírásai alapján engedélyezett. .
23
3. számú melléklet Veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítás 1. Veszélyhelyzet elhárításához minden esetben minimum két ápoló-gondozó jelenléte szükséges. 2. Az intézkedéseket orvos hiánya esetén, a legmagasabb szakképesítésű gondozó irányítása mellett kell megtenni, s a lehető leggyorsabban értesíteni kell az intézmény orvosát a korlátozó intézkedések alkalmazásának megindításáról. 3. Kritikus, előre nem látható helyzetekben a gondozó a következő intézkedéseket teheti az intézményi ellátást igénybe vevők, valamint önmaga védelmében: - Segítséget kér munkatársaitól, és azonnal megkezdi a veszélyállapot megszűntetését a Házirendben foglaltak szerint. - Jelzi a veszélyeztető állapotot az intézmény orvosának. - Felvonultathat erőt az eltökéltség alátámasztására, ha szükséges. - A veszélyt okozó eszközt elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében indokolt mértékben fizikai erőt alkalmazhat (a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapotban lévő személyt lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja), szükség esetén rendőri segítséget kérhet. - Megakadályozhatja az intézményi ellátást igénybe vevő személy intézményből való eltávozását, ha veszélyt jelent önmagára vagy mások számára. Távozás vagy egyéb veszélyeztető cselekmény megakadályozása érdekében határozottan felszólíthatja az érintett személyt, illetve kíséretet biztosíthat számára. - Amennyiben a veszélyhelyzet a továbbiakban sem szűnik meg a kényszerintézkedések megtételével gondoskodik a biztonságról (mindig felügyelet mellett és az akut veszély elmúltáig). 4. Kritikus, előre nem látható helyzetekben is TILOS az intézményi ellátást igénybe vevőt: - megütni, egyéb módon bántalmazni, - megfélemlíteni, - megfenyegetni, - sértő kifejezésekkel illetni, - indulatosan, durván szólítani-ellátni, - megszégyeníteni, - szexuálisan zaklatni, - szeméremérzetét sérteni, - kiszolgáltatottsági érzetét erősíteni, - büntetésből bezárni, elkülöníteni, személyes holmijától megfosztani. - korlátozó intézkedés feloldásáig egyedül hagyni. 5. Az ápolók-gondozók kiegyensúlyozottsága és a mindig optimális szakmai színvonal megtartása érdekében a veszélyeztető állapotok megbeszélésére az ügyvezető-ápoló esetmegbeszélést hív össze. 6. A nyitott szemlélet megtartása érdekében az ügyvezető ápoló a gondozók számára szakmai programokat, szakmai tréningeket szervez: önismereti csoport, kommunikáció fejlesztése, szituációs gyakorlatok, problémamegoldó elemzések, ellátotti jogok ismertetése. 24
4. számú melléklet Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályai Intézményünkben az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak jogainak és érdekeinek érvényesülését elősegíteni hívatott szerv, Érdekképviseleti Fórum, a továbbiakban (ÉF) működik. I. Az ÉF megalakításának szabályai: 1. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Választás alapján: a, az intézményi ellátást igénybevevők közül: 2 fő b, az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül: 1 fő c, az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő Kijelölés alapján: - a fenntartó szervezet képviseletében:
1 fő
2. Az 1) pont a) és b) alpontjaiban megjelölt tagokat a lakógyűlésen, illetve a hozzátartozói (törvényes képviselői) értekezleten, a c) alpontban megjelölteket a dolgozói (közalkalmazotti) értekezleten kell megválasztani. 3. ÉF tagjainak megbízatása 4 évre szól. 4. Az ÉF tagság megszűnik: - a megbízatási időtartam leteltével - lemondással - visszahívással, a delegáló csoport kezdeményezésére - az intézményi jogviszony, illetve munkaviszony megszűnésével, továbbá hozzátartozói tagság esetén: - az ellátásban részesülő azon személy halálával, illetve intézményi jogviszonya megszűnésével, akire tekintettel az ÉF tagja lett. 5. A tagság megszűnése esetén az új tag megválasztásánál az 1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. II. Az ÉF tevékenységének szabályai: Az ÉF feladata: Az intézménnyel jogviszonyba állók érdekei érvényesülésének segítése, védelme, az érdekek esetleges sérelmének megvizsgálása, a sérelmek orvoslására javaslatok előterjesztése, illetve intézkedések kezdeményezése. 1.Az ÉF előzetesen véleményezi az ügyvezető által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat.
25
2. Megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat – és szükség esetén intézkedést kezdeményez az ügyvezető felé. 3. Tájékoztatást kérhet az ügyvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. 4. Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. 5. A panaszt írásban kell az ÉF-hoz eljuttatni személyesen, ezért a mindenkori ÉF tagjainak névsorát és elérhetőségét nyilvánossá kell tenni (faliújságra kifüggesztve). Amennyiben az írásos panasztételre az ellátott nem képes, panaszát az ÉF két tagja jegyzőkönyvezi és a panasztevővel együtt aláírásával hitelesíti. A panasz felvételétől számított 15 napon belül az ÉF köteles a panasz kivizsgálására, illetve a megtett intézkedésekről a panasztevőt 30 napon belül értesíteni. 6. Az ÉF szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az intézmény irattárában kell elhelyezni. 7. Az ÉF üléseit az Elnök vezeti, akit az ÉF tagjai választanak meg. 8. Az ÉF határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 9. Az ÉF működésének feltételeit, az ezzel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátását az intézmény biztosítja. 10. Az ÉF működésének és választásának részletes szabályai a Házirend mellékletét képezik. ……………………………………… ÉF elnöke
26
5. számú melléklet Gyógyszer és gyógyászati segédeszközökkel való ellátás szabályai Az intézmény biztosítja az ellátásban részesülők rendszeres, valamint az eseti gyógyszerszükségletét. Az alap gyógyszerlistát havonta az intézmény orvosa állítja össze az ügyvezető ápoló javaslata alapján. Az ellátást igénybe vevők részére az alábbi gyógyszereket kell térítésmentesen biztosítani: a.) tápcsatorna és anyagcsere aa) antacidok (ATC – AO2A) ab) peptikus fekély kezelésének gyógyszerei (ATC-AO2B) ac) szintetikus görcsoldók (ATC-AO3A) ad) propulsív szerek (ATC-AO3F) ae) az epebetegségek egyéb th. készítményei (ATC-AO5A) af ) hashajtók (ATC-AO6A) ag) bélfertőtlenítők, gyulladásgátlók (ATC-AO7A, AO7E) ah) bélmozgást csökkentő szerek (ATC-AO7D) ai) digesztívumok (ATC-AO9A) aj) orális antidiabeticumok (ATC-A1OB) b.) vér és vérképző szerek ba) anticoagulansok (ATC-BO1A) bb) vérzéscsillapítók (ATC-BO2A, BO2B) bc) vérszegénység elleni készítmények (ATC-BO3A) c.) cardiovascuralis rendszer ca) szívglycosidok (ATC-CO1A) cb) szívbetegségben használt értágítók(ATC-CO1D) cc) vérnyomáscsökkentők (ATC-CO2) cd) vizelethajtók (ATC-CO3) ce) peripherias értágítók (ATC-CO4) cf) capilaris – stabilizáló szerek (ATC-CO5) cg) beta-blokkolók (ATC-CO7) ch) heveny vérnyomásemelkedés csökkenésére szolgáló szerek (ATCCO8C) ci) ACE gátlók (ATC-CO9A) d.) antibiotikumok (ATC-JO1) e.) váz és izomrendszer ea) gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények (ATC-MO1) eb) izületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei (ATC-MO2) ec) izomrelaxansok (ATC-MO3B) f.) idegrendszer fa) fájdalomcsillapítók, lázcsökkentők (ATC-NO2) fb) antiepileptikumok (ATC-NO3) fc) antikolinerg antiparkinson szerek (ATC-NO4A) fd) dopaminerg antiparkinson szerek (ATC-NO4B) fe) antipsychotikumok (ATC-NO5A) ff) anxiolytikumok (ATC-NO5B) fg) altatók, nyugtatók (ATC-NO5C) g.) injekciózáshoz, infúsióhoz szükséges anyagok (fertőtlenítők, tűk, fecskendők, infúziós szerelékek) h.) kötszerek, i.) szűrővizsgálatokhoz szükséges reagensek, indikátor csíkok. 27
6.számú melléklet Térítési díj 114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (3 A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. 115. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének, a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az ügyvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. (3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat (4) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. (5) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. (6) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján, a tárgyév április 1jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják (7) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (8) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 28
(9) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. (10) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. (11) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. (12) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. (13) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. 117/A. § (1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. (2) A bentlakásos intézményben az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére legalább az (1) bekezdés szerinti költőpénz visszamaradjon. (3) Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az ellátott személy viseli. 117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését (2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését 119. § (1) A személyi térítési díjat 29
(1) Ha a személyi térítési díjat az (1) bekezdés szerint nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. (2) A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott folyó évi hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében 119/C. § (1) Az ügyvezető az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén.
30
SZÉPKORÚAK HÁZA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 3526 Miskolc, Eperjesi u 5., Cégjegyzékszám: Cg: 05-09-017020 Tel: 46-500-540, fax: 46-500-549. e-mail: titkársá
[email protected] honlap: www.szepkoruakhaza.hu
HÁZIREND MÓDOSÍTÁSA Hatályos 2015. március 27-től I.
Az ellátás igénybevétele (1993. évi III. törvény 93 §.) kiegészül a következővel:
3. oldal 6. pont -
A Megállapodás tartalmazza; az intézmény háziorvosa egyben az intézmény ellátottjainak is a háziorvosa is. Az intézmény feladata az ellátottak gyógyszerrel való ellátása. Az ellátott nyilatkozik, hogy jövedelmét az intézménybe kéri. Az állandó lakcíme az intézmény: 3526 Miskolc, Eperjesi u. 5.
4. oldal Az intézmény nem tud fogadni; - szenvedélybeteget - pszichés betegségben szenvedő- közép vagy súlyos demens beteget A felsorolt betegségben szenvedők ápolása- gondozása szakosított ellátást igényel. Miskolc, 2015. március 27.
Hanák Pálné ügyvezető
Feketéné Kiss Orsolya Érdekképviseleti Fórum elnöke
