PÁLYÁZAT. tagintézmény-vezető álláshelyére. a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma

„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.” Rudolf Steiner

PÁLYÁZAT a

Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma

tagintézmény-vezető álláshelyére

Pályázó: Márk Csaba Endre Pályázati azonosító: 213/I/3/2016/00.

tagintézmény-vezetői pályázat

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés................................................................................................. 3. 2. Helyzetelemzés ........................................................................................ 5. 2.1. Személyi feltételek........................................................................ 5. 2.1.2. Tantestület................................................................................ 5. 2.1.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak....................... 8. 2.2. Tárgyi feltételek............................................................................ 9. 2.3. Gazdálkodási stratégia .................................................................. 10. 2.4. Az intézményvezetés szerkezete ................................................... 13. 3. Vezetői program....................................................................................... 14. 3.1. Általános célkitűzések .................................................................. 14. 3.2. Az intézmény vezetési szerkezete ................................................. 14. 3.3. Szervezeti kultúra, értékelés.......................................................... 16. 3.4. Oktatási szerkezetünk, osztályaink, szakmák ................................ 17. 3.5. Tehetséggondozás, felzárkóztatás ................................................. 18. 3.6. Kollégium..................................................................................... 18. 3.7. Diákélet, diákönkormányzat.......................................................... 19. 3.8. Hagyományaink, ünnepeink, névadónk ......................................... 20. 3.9. Kapcsolatrendszerünk ................................................................... 21.

4. Fejlesztési koncepció ............................................................................... 23. 4.1. A fejlesztés céljai, alapelvei .......................................................... 23. 4.2. A célmeghatározásból eredő feladatok .......................................... 24. 4.3. Rövidtávú feladatok...................................................................... 25. 4.4. Középtávú feladatok ..................................................................... 27. 4.5. Hosszú távú feladatok................................................................... 29. 5. Összegzés ................................................................................................ 30.


2. oldal


1. BEVEZETÉS Szakmai hitvallás A "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. " (Rudolf Steiner)

Rudolf Steiner gondolataival tudom megfogalmazni legjobban pedagógiai hitvallásomat. A hitvallás, mely lendületet ad számomra, megmutatja azt az utat, hogy a személyiségünk, megjelenésünk, tudásunk, helyzetkezelésünk tehet minket mások számára hiteles, szakmában elismert és megbecsült emberré. A gyermek tisztelete, a szemléletének alakítása, nyitott személyiséggé való alakulása a pedagógusok és szülők közös alkotása, céltudatos tevékenysége. Fontosnak tartom, hogy egy rendszer, egy közösség megfelelően felkészült, szakmailag hiteles,

véleménnyel rendelkező, mások gondolatait

megismerő, együttgondolkodó,

tiszteletben tartó, helyzeteket megoldó, szorgalmas, elhivatott tagja legyek. Olyan ember, aki a feladatra koncentrál, nem ismer lehetetlen helyzetet, és mindenre kitartó munkával megoldást keres. Egy intézményt vezetni a mai világban nem könnyű dolog, szerteágazó, sokszínű feladatok elé állítja az embert, felelősségteljes munka. Úgy gondolom, vezetőként alkalmas vagyok arra, hogy        

felelősséget vállaljak más emberekért, célokat határozzak meg és irányt mutassak, helyes döntéseket hozzak, meghallgassak másokat, megértessem másokkal, mit kell elérnünk, jó példával szolgáljak más kollégáknak, motiváljak, elismerjek és – ha szükséges – szankcionáljak, az iskola arculatát megőrizzem, megerősítsem.


3. oldal


Eredményesség, hagyomány, modernizáció Az 1887-ben alapított ipartanonc-iskola a megyei egyik legeredményesebb és legismertebb szakképző iskolája volt, sajnos múlt időben kell fogalmaznom. Továbbra is magas szinten tanítunk és nevelünk, egyúttal alkalmas gyakorlóterepet biztosítunk a tanulóinknak. Miközben megtartotta hagyományos értékeit, az iskola az elmúlt tíz év során jelentős tartalmi, szemléleti átalakuláson ment keresztül. A változás egyben olyan megújulást jelentett, amely összhangban áll alapértékeinkkel, múltunkkal, mindazzal, ami miatt a Vári Szabó István Szakképző iskola megyei szinten és országosan is ismertté vált. Iskolánkat a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben „Az év szakképző iskolája” címmel tüntette ki. Az elmúlt évtized oktatáspolitikai és gazdálkodási környezete nagymértékben meghatározta működésünket.

Új

hangsúlyok,

igények

jelentek

meg

az

oktatás

tartalmában,

szabályozásaiban és módszereiben, olyanok, amelyek a tanárképzésre is hatással voltak. Legfontosabb célomnak tartom, hogy az iskola hírnevét és megítélését helyre tudjam állítani, egyben megőrizve Kiskunhalas városának a szakképzést, szülőknek és gyermekeinek a lehetőséget a színvonalas szakmai képzésre. Térség gazdaságának szüksége van a kiskunhalasi szakképzésre, egyben Magyarországnak is.


4. oldal


2. HELYZETELEMZÉS

Köznevelési intézmények csak helyi specialitásokban különböznek egymástól, több mint másfél évtizedes pedagógus és középvezetői tapasztalatom szakképző iskolában, amely profilját tekintve sokszínű volt. Jelenlegi szakközépiskolai képzési rendszerrel és különös tekintettel a szakképzéssel mélyrehatóan foglalkozom, innovatív mesterpedagógusként és szakértőként erőt és tudást érzek jelen tagintézmény vezetésére.

2.1. Személyi feltételek 2.1. 1. Tantestület A tantestület létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, amely sajnos egy nagyon egyszerű mutatóra a tanulólétszám drasztikus csökkenésére vezethető vissza.

Az elmúlt évtizedben iskolánk tantestületében folytatódott, mi több, új lendületet vett a generációváltás. Nagy tekintélyű, szakmailag jól kvalifikált kollégák vonultak nyugdíjba, átadva a lehetőséget a fiatalabbaknak.

Az új tanárok beilleszkedésüket hivatott megkönnyíteni a gyakornoki szabályzattal támogatott mentori-gyakornoki együttműködés. A gyakornoki rendszer munkaközösségenként eltérő mértékben valósult meg, de összességében kedvezőek a tapasztalatok. Többnyire megvalósult a gyakornok és a mentor szakmai-módszertani együttműködése, sor került óralátogatásokra és –megbeszélésekre, miközben a gyakornokokat bevonták a munkaközösségi munkába is. Az együttműködésnek ez az új formája egyes munkaközösségek életében a szakmai párbeszéd megélénküléséhez vezetett. Mindazonáltal le kell vonni néhány következtetést a tanulságok alapján. Általában elmaradt a gyakornok munkájának formális, összegző értékelése. Szükségesnek

látszik,

hogy nagyobb következetességgel kísérjük

figyelemmel

az

együttműködést, és az iskola vezetője gyakrabban látogasson órát, konzultáljon a jelöltekkel.


5. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat A feladatok elosztásakor arra is tekintettel kell lenni, hogy – miközben nagy a fiatal kollégák óraterhelése – jellemzően (bár korántsem kizárólag) ők azok, akik igen aktív szerepet vállalnak a tanórán kívüli tevékenységekben, sokszor a délutáni, hétvégi szabadidejük terhére. Szólni kell az elmúlt évtized során érkezett nem pályakezdő tanárokról is, akik – éppen a különböző intézményekben vagy az ipari szektorban szerzett tapasztalataik, az általuk képviselt attitűdök révén – új lendületet adtak munkánknak, és akik a másutt már kialakított jó gyakorlatokat, eltérő szemléletmódjukat hozták magukkal a Vári falai közé.

Ez a sokrétűség az utóbbi egy-két évben negatív tendenciákat indított el. Nincs együtt ugyanis a testületben a nagy generáció köztiszteletben álló szellemisége, az a szakmai-pedagógiai attitűd, amely évtizedeken keresztül vitte és viszi ma is előre az iskolát, valamint a tehetséges fiatal kollégák alkotó energiája. Erősíteni kell az együttműködést, a kölcsönös elfogadást. Miközben a fiatal kollégáknak át kell venniük a tanítási, versenyfelkészítési tapasztalatokat, az ő ötleteik, kezdeményezőkészségük is fogadtatásra kell, hogy találjon a vezetőség előtt. Mindez olyan légkör megteremtését tenné lehetővé, ahol az egymástól való tanulás és a közös célokért történő cselekvés dominálna.

Mivel ezen a téren még bőven van tennivalónk, érdemes konkrét cselekvési formákat is meghatározni. Újra kezdeményezni kell a néhány évvel ezelőtt megszakított közös tanári programokat, pontosabban azokat – a kollégák bevonásával – újragondolni. Akkoriban „kihelyezett értekezleteket”, beszélgetésekkel fűszerezett kirándulásokat szerveztünk, de egyéb formák is elképzelhetőek. Semmiképpen sem szerencsés, ha erőltetett, kikényszerített programok jönnek létre. Elsősorban nem a vezető feladata, hogy egymaga kitalálja ezeket a formákat, de az már annál inkább, hogy bevonja a kollégákat, és ha igényt tapasztal, akkor támogassa az ötletek megvalósítását.

Még rendszeresebbé kell tenni a gyakorlatot, hogy a frissen érkezett kollégákkal beszélgetéseket kezdeményezünk. Fontos, hogy a jövőben sokat beszéljünk az iskola értékrendjéről és ehhez való viszonyunkról, valamint ezzel kapcsolatban meg kell hallgatni a diákok és a szülők véleményét.


6. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat A markáns tanári egyéniség kívánatos, amíg a diák számára mintát és igazodási pontot jelent, de ha átlép egy határt, és a szabályokat magára nézve nem tartja kötelezőnek, akkor károssá válik.

Az együttműködések bátorítása, a kezdeményezések felkarolása, és mindenekelőtt a kapcsolattartás formáinak továbbfejlesztése biztosíthatja a további sikeres szakmai munkánkat.

Amennyiben erősíteni tudjuk a fenti konstruktív légkört, az kedvező hatást fog gyakorolni a diákok hangulatára, az iskolával kapcsolatban kialakult érzéseire, munkakedvére.

Az osztályfőnökök munkájának értékét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az osztályfőnöki munkaközössége több területen is fontos, sokszor lényeges döntéseket hozó partnere az iskolavezetésnek. Sajnos az osztályfőnöki munkát a jelenlegi rendszerben nem tudjuk megfelelően elismerni anyagilag. Az iskolavezetés ugyan törekszik az alappótlék erkölcsi kiegészítésére, de fontosnak tartom az anyagi elismerés növelését is ahhoz, hogy az eredetinél többet kaphassanak kézhez az osztályfőnökök és a más többletterhelést vállaló kollégák. Mindenképpen el kell érnünk, hogy az osztályfőnökség ne teher legyen, hanem megtiszteltetetés és azok számára, akik minden tekintetben a tanulókért, szülőkért és az iskolánkért végzik munkájukat! Az osztályfőnököknek évről-évre mind több gyermekvédelmi esettel, rendezetlen családi háttérből kiinduló szorongással, magatartási problémával kell szembenézniük. Nálunk sok iskolához képest több az ilyen eseteknek a száma, nincs olyan osztályfőnök, aki ne tudna példát hozni saját osztályából nehéz családi hátterű tanulóra. Meggyőződésem, hogy a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus, az iskolaorvos és a védőnő, a kollégium tanáraival együtt támaszt nyújtanak az osztályfőnöknek (és az intézmény vezetőinek) egy-egy konfliktus kapcsán. A jövőben is szükség van az iskolánkban immár kialakult gyermekvédelmi rendszer fenntartására, külön szükség van gyermek- és ifjúságvédelmi felelős státuszú kolléga foglalkoztatására. Külön ki kell emelni, hogy a szociális segítői hálózatot munkájában támogatni kell, meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az intézmény munkatársaivá válhassanak.


7. oldal


A nem anyagi jellegű motiváció erősítésére 2006-ban kidolgozta az iskola és először a 2005/2006-os tanév ballagási ünnepségén adományozta az iskolai kitüntetéseket a dolgozók, a tanulók, valamint az iskola támogatói részére. A kitüntetések adományozásáról minden évben a nevelőtestület dönt.

A tagintézmény-vezető döntően vezetőtársaival és tanárkollégáival érintkezik napi munkája során. A különböző szakképesítésű tanárok munkájában a tagintézmény-vezető szabályozó szerepe teremt egységet, az eltérő nevelő egyéniségeknek a tagintézmény-vezető adja meg a közös célra törekvők elengedhetetlen harmóniáját. Ha ez megvan az iskola működésében, ha megvan hozzá a hagyomány is, akkor könnyen adódik belőle a jó tantestületi légkör.

2.1.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 

Gazdasági személyzet



Iskolatitkár



Gondnok



Karbantartók



Portások



Takarítók stb.

Munkavégzésük lelkiismeretes, a takarítói álláshelyeken az utóbbi években megfigyelhető jelentős fluktuáció. Fontosnak tartom a technikai dolgozók munkalégkörének jobbítását. Az iskolában folyó munkát segítik, partnerként működnek együtt pedagógussal, diákkal, szülővel egyaránt. Célunk az álláshelyek fenntartása, az elhivatott kollégák megtartása, amelyet jelentősen nehezít az alacsony munkabér. A következő időszak feladatai közé tartozik: 

A munkaköri leírások felülvizsgálata



Az ellenőrzés és értékelés rendszerének felülvizsgálata


8. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Jelenleg iskolánkban szolgálatot teljesítő biztonsági őr meglátásom szerint munkáját magas színvonalon végzi és fontosnak tartanám fenntartónkkal egyetértésben a biztonsági személyzet bővítését és a már telepített beléptető rendszer funkciójának és rendeltetésének megfelelő továbbfejlesztését.

2.2. Tárgyi feltételek A múltban iskolánk három iskola integrálása révén jött létre. Önálló gazdasági egységgé 1965-ben vált, amikor közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven. Elsőként egy kézműves iskola integrálódott 1997-ben, majd 1999-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzővel kerültünk összevonásra. Ezt követően 2000-től Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma néven működött tovább többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként, nevünk 2005 óta: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, 2008. óta BKMÖ Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 2012. január 01. napjától intézmény állami fenntartásúvá vált és Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumként működött és került át a KLIK, majd a jelenlegi fenntartónkhoz a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Célként tűzöm ki, hogy az intézmény vagyonát tekintve teljes átvilágításra van szükség. Leltározási technikákat és módokat minél előbb javítani kell és minden dolgozó tekintetében naprakész nyilvántartással kell az intézménynek rendelkeznie. Leltár technikai lefolytatását csak úgy tudom elképzelni, ha egy adott helyiségben minden felelhető tulajdont számba veszünk és ezt rögzítjük, ezzel kapunk reális és valós képet az intézmény tulajdonáról. A feladat ellátást szolgáló ingatlanok. 

Kiskunhalas, Kazinczy u. 5.sz. alatti 1708 hrsz-ú 6892 m2-es ingatlan



Kiskunhalas, Körősi ut.1. sz. alatti 1832 hrsz-ú 7321 m2-es ingatlan, valamint

Bácsalmáson és Mélykúton működő telephelyeink ingatlanjai tartoznak tagintézményünkhöz.


9. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Telephelyeink állapota rohamosan romlik, néhány területen kritikus szint alá csökkent (fűtési rendszer, nyílászárók, szigetelés, tantermek, bútorzat állapota… stb.) Kazinczy utcai székhelyünk épületében a fűtés elavult korszerűtlen, rossz hatásfokkal működik. A nyílászárók többsége rendkívül rossz állapotban van tovább már nem javítható cserére szorul. Az épület hő és tetőszigetelése rossz. A tantermek és más helységek lelakottak, kopottak és felújításra szorulnak. Nem megoldott a mozgás és testedzés, hiszen a rendelkezésre álló tornaterem és sportpálya mérete nem alkalmas ennyi diák kiszolgálására. Tantermeink nagyobb része és iskolánk külső homlokzata felújításra szorul, amelyet az állagmegóvás miatt minél előbb el kell végezni. Tantermek esetében a balesetveszély megszüntetése és tanulóink elégedettségének növelése miatt elengedhetetlenül szükséges. Szakképző iskolaként, ahol az építőipari szakmákban megfelelő tanulólétszámmal és szakember gárdával rendelkezünk az állagmegóvásokat haladéktalanul el kell kezdeni. Az oktatáshoz előírt eszközökkel rendelkezünk, megóvásuk fontos feladata minden pedagógusnak. Elektronikus napló rendszerét több éve használjuk, ehhez a pedagógusok számára rendelkezésre álló számítógépparkot fejleszteni kell. A karbantartás elsődlegességét tartjuk szem előtt, amely megelőzhetővé teszi a nagyobb problémák kialakulását, gazdaságosabb üzemeltetést biztosít.

2.3. Gazdálkodási stratégia Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1380 fő a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum alapító okirata alapján. Gazdasági koordinátor látja el a gazdasági vezetői feladatokat.

Vállalkozási tevékenysége Az intézmény a szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény gazdálkodási jogköre Önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási hely.


10. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat 1

Alapfeladat

Képzési rendszer

Speciális jellemző

Évfolyam

szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés)

Nappali rendszerű

általános feltételek szerinti nevelés-oktatás

2


Nappali rendszerű

sajátos nevelési igényű gyermekek neveléseoktatása

2


Felnőttoktatás nappali munkarend


2




2


Felnőttoktatás levelező munkarend


2


Felnőttoktatás - esti munkarend


2

szakiskolai nevelés-oktatás (párhuzamos közismereti és szakmai képzés)

Nappali rendszerű


3


Nappali rendszerű


3




3




3


Felnőttoktatás levelező munkarend


3

1

Forrás: www.oktatas.hu


11. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat szakiskolai nevelés-oktatás (párhuzamos közismereti és szakmai képzés)



3

kollégiumi nevelés-oktatás

nincsen


-

Köznevelési Hídprogram keretén belül nincsen zajló nevelés-oktatás (HÍD II.)

nincsen

-

szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés)

Nappali rendszerű


2


Nappali rendszerű


2




2

Tanműhelyi tevékenység Az iskola rendelkezik saját tanműhellyel, amelyben a tanulók gyakorlati oktatását, vizsgákra való felkészítését végzi. Főbb tanműhelyi tevékenységi körök:      

építőipari tevékenység faipari tevékenység közlekedés-gépészeti tevékenység ruhaipari tevékenység villamosipari tevékenység cukrászüzem, tankonyha, tanétterem

Az iskola üzemeltetésében takarékos intézkedéseket érvényesítettünk az elmúlt időszakban és a jövőben is. A takarékossági intézkedéseknek megfelelően csak a működéshez elengedhetetlenül szükséges kiadásokat teljesítettük.

Intézmény jelentős fejlesztést, beruházást csak a pályázatok segítségével tudott végrehajtani, tehát a jövőben is szüksége van az intézménynek pályázati erőforrásokra.


12. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Pályázatok esetében minden esetben szem előtt kell tartani az önrész mértékét és az adott pályázat mennyiben szolgálja az intézmény hosszútávú fejlődését és hasznát az oktatás, valamint infrastruktúra területén.

2.4. Az intézményvezetés szervezete Az intézményt a tagintézmény-vezető képviseli. Ezt a jogkört esetenként vagy az ügyek meghatározott körére átruházhatja, amely szabályzat kidolgozása elsődleges feladat. Feladatát és jogkörét jogszabályok alapján látja el. A tagintézmény vezetőjének feladata az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, a munkáltatói jogok gyakorlása és döntéshozatal az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A tagintézményben két tagintézmény-vezető helyettes, egy gyakorlati oktatásvezető, egy fő műszaki vezető és kollégium vezető segíti a tagintézmény-vezető munkáját. Az iskola operatív munkájának elengedhetetlen feltétele a gazdasági és adminisztrációs ügyek pontos, precíz, naprakész intézése. A gyakori személycserék, a bizonytalan jövőkép nem könnyíti meg a vezetőség, de a kollégák munkáját sem. A mindenkori vezetőnek alapvető érdeke és kötelessége, hogy a körülményekhez képest optimális munkalégkört teremtsen a vezetése alatt dolgozó minden kollégának.


13. oldal


3.VEZETŐI PROGRAM

A programterv elkészítésénél figyelembe vettem az intézmény alapdokumentumait (Pedagógiai Program, SZMSZ; Házirend) a vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és nem utolsó sorban személyes tapasztalataimat.

3.1. Általános célkitűzések Az általában feltételezhető elvárás, igény iskolai képzésében, hogy készítse fel a tanulókat az érettségire szakmai vizsgára azaz a munkavállalásra, nyújtson számukra alapos szakmai képzést, fejlessze a kreativitást, a tovább képezhetőséget, a menedzseri képességeket és a nyelvismereteket.

E nélkül véleményem szerint nem érhető el az, hogy a tanulók (munkavállalók) alkalmasak legyenek korszerű szakismeretek folyamatos szerzésére, amire egész munkavállalói életük idején képeseknek kell lenniük, mivel naprakész ismereteket döntően a munka melletti képzés keretei között kell majd megszerezniük.

Úgy ítélem meg, hogy az iskolai szakképzés szerves folytatásává válik a munka melletti képzés. Törekedni kell arra, hogy ilyen irányban is nyissunk. A munka melletti képzés teret ad az átképzés változatos formáinak kialakítására elsősorban a felnőttoktatás preferálása. Fel kell készülni, - amit részben már felvállal az intézmény – az új igényekre a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben, valamint a felsőfokú szakképzés lebonyolításában való részvételre.

3.2. Az intézmény vezetési szerkezete A szervezeti felépítés kialakításánál a legfontosabb szempont a hatékony működés. A struktúrából következnek a feladatok, hatáskörök és a felelősségi területek. A kapcsolatrendszernek segítenie kell a kommunikációt, az információ áramlását.


14. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat A fentieknek megfelelően az iskolai struktúrának háromszintűnek kell lennie: - vezetői szint (tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettesek, gyakorlati oktatásvezető, műszaki vezető, kollégium vezető) - középvezetői szint (munkaközösség- vezetők) - pedagógus szint (pedagógusok) és munkatársi szint (technikai dolgozók) A hatékony működéshez meg kell határozni mindenkinek a feladatkörét, melyet rögzíteni kell a munkaköri leírásokban. Az intézményvezetés feladatai és feladatkörei:            

az iskolai folyamatok felügyelete, ellenőrzése, az iskola menedzselése, a működés feltételeinek javítása a partnerkapcsolatok gondozása, építése, az információk továbbítása a megfelelő szintre a munkaközösség- vezetők bevonása, ellenőrzése tervezési feladatok továbbképzési rendszer minősítési rendszer működtetése beiskolázás módszertani kultúra fejlesztése ellenőrzés, értékelés tanügyigazgatással, oktatásszervezéssel kapcsolatos feladatok,

A Szülői Szervezet, Közalkalmazotti Tanács és szakszervezet nem része a vezetési szintnekfelügyeletet és ellenőrzést biztosít az iskolavezetés számára. Látható, a meglévő szervezeti hierarchia, a funkcionális szervezeti felépítés jellemző, megvalósul a horizontális és vertikális munkakapcsolat a mindennapokban.

A demokratikus vezetés híve vagyok: a tagintézmény-vezető tagja a testületnek, de ugyanakkor első az egyenlők között. Ugyanis az iskolában nincs kollektív vezetés: az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll a tagintézmény-vezető, aki maga hozza döntéseit, a felelősséget is viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért.


15. oldal


3.3 Szervezeti kultúra, értékelés A külső értékelési szempontok, a szakértői-szaktanácsadói rendszer kiépülésétől függetlenül nem szabad veszni hagyni a már megkezdett gyakorlatokat, hogy rendszeresen felmérjük az iskola partnereinek véleményét, és az eredmények feldolgozása után cselekvési programokat fogalmazunk meg. A tanárok teljesítményértékelésének célja elsősorban a tapasztalatszerzés és a kommunikáció hatékonyabbá tétele, ezért az óralátogatásokra és az azt követő beszélgetésekre továbbra is szükség van. Az adott tanév óralátogatásait és egyéni beszélgetéseit a BECS munkaterve alapján kívánom megvalósítani. Az eddigiekből is kiderül, hogy szándékomban áll átgondolni és megbeszélni kollégáimmal, miként tehető hatékonyabbá a tantestület, mint szervezet, munkája, mi módon lehetne biztosítani az információk megfelelő áramlását. Az iskola rendelkezik saját intézményi közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezettel, amelyek képviselik a tantestület érdekeit, illetve közvetítik a lényeges információkat. Vezetőség fontos feladata, hogy állást foglaljon stratégiai kérdésekben (pl. oktatási szerkezet, tagozatok, óratervek esetében), és javaslatot tegyen olyan kérdésekben, mint például a többletfeladatok díjazásának szempontjai, a jutalmazottak személye, a tanév munkatervének eseményei, a beiskolázás, a tehetséggondozás irányelvei. Kibővített vezetést tartom hatékonynak, ahol a munkaközösség-vezetők bevonásával szeretném növelni az intézményi munka hatékonyságát. Bár vannak javítandó területek, mégis elmondhatjuk, kedvezően alakult az intézményen belüli és a külső információáramlás. Elsősorban a honlapot kell megemlíteni, mint az iskolát legkézenfekvőbben képviselő hivatalos fórumot, ahol ma könnyen tájékozódhatnak az érdeklődők. Abban, hogy az információk naprakészen el is jussanak a honlapra, természetesen az iskolavezetésnek fontos szerepe van.


16. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Az elektronikus napló mára az információáramlás elfogadott eszköze lett, és bár folyamatosan előfordulnak olyan problémák, amelyekre választ kell adni, összességében eddigi működése nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Természetesen mindig nyitottnak kell lenni a jobbító szándékú észrevételekre, amint eddig is sok módosítást sikerült átvinni a rendszeren. Az oktató-nevelő munka ellenőrzését tovább kell fejleszteni. Erre az e-napló a rendszerszintű eszközt biztosítja, de élnünk kell e lehetőséggel.

3.4. Oktatási szerkezet, osztályok, szakmák Iskolánk fennállása alatt szinte nem múlt el évtized anélkül, hogy a képzési formák ne változtak volna, így tartva lépést a változó igényekkel. A majd két évtizede fennálló szerkezetünk nem minden téren életképes, a pedagógiai programunkban új képzéseket kell kínálnunk. Sokat beszéltünk az utánpótlás, a beiskolázás kérdéseiről. Az utóbbi években mind erőteljesebben kellett foglalkoznunk a szakmák megfelelő körű meghirdetésével, bemutatásával, népszerűsítésével – gondoljunk csak a nyílt napokra. A testületnek, különösen az érintett szakmacsoportoknak foglalkoznia kell az okok felkutatásával, mindig készen kell állni az esetleges módosításra. A fennálló szerkezet nem minden téren életképes, a pedagógiai programunkban új képzéseket kell kínálnunk és el kell gondolkodni az informatika irányába való bővebb nyitás tekintetében. Az eltérő profilú osztályok a maguk különböző módján, de eredményesen működnek, mégsem tehetjük meg, hogy ne értékeljük rendszeresen a teljesítményüket. Sokat beszéltünk az utánpótlás, a beiskolázás kérdéseiről. Az utóbbi években mind erőteljesebben kellett foglalkoznia minden iskolának a tagozatok és szakmák megfelelő körű meghirdetésével, bemutatásával, népszerűsítésével – gondoljunk csak a nyílt napokra. A testületnek, különösen az érintett szakmacsoportoknak foglalkoznia kell az okok felkutatásával, mindig készen kell állni az esetleges módosításra. Jelenlegi közel ötszáz fős tanulólétszám folyamatos csökkenésére nincs idő elgondolkodni miért is alakult ez így, tenni kell! Felnőttoktatás területén kiaknázatlan területek vannak, amelyet a második szakképzés ingyenessé tételével csak egy nagyon jó PR és marketing stratégiát mellé téve tanulólétszámát az iskolának jelentősen lehet növelni és kell is!


17. oldal


3.5 Tehetséggondozás, felzárkóztatás Beiskolázásunk célkeresztjében sajnos nem a tehetséges tanulók állnak, ezért az ezt megelőző tájékoztatásra fokozott figyelmet kell fordítanunk. A kialakult gyakorlat szerint minden évben megtartjuk a Nyílt Napokat és nagyszámú diákot fogadunk. Ezek az erőfeszítések megtérülnek: az általános iskolában tanító kollégák, a diákok és a szülők tudatosabban orientálják a szakmát előtérbe helyező tanulókat iskolánk felé. Minél jobban megismernek bennünket, annál nagyobb bizalommal teszik ezt, és a jelentkező diákok maguk is tapasztalhatják, milyen típusú készségek kellenek ahhoz, hogy helyt álljanak a Váris évek alatt. Szocializációs felzárkóztató programunk átdolgozásával és bevezetésével hiszem, hogy a szociálisan hátrányos helyzet és képességbeli problémák jobban javíthatók, több tanulót tudunk iskolánkban megtartani, csökkentve ezzel a szakmát elhagyók és a lemorzsolódók arányát. Mesterprogramom ezen irányú elköteleződésemet támasztja alá, amelyben a tanuló áll a középpontban. Tehetséggondozási és felzárkóztatási elkötelezettségünket mutatja, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk, hogy újra bevezessük a csoportbontást magyar nyelvből és matematikából. Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy a szakmai képzésben is tervezek hasonló jellegű tehetséggondozást és nagy létszámú szakmák esetében csoportbontásokat. Iskolánkban a tanítási idő utáni szabadidős tevékenységeket a tanulók igényeihez igazodva újra kell gondolni és tekintettel a sok bejárós tanulónkra a hazautazásukig tartalmas elfoglaltságot kell az iskolának nyújtani ezen tanulóknak (internet kávézó, szakkörök, sportkörök kibővítése).

3.6. A kollégium Közel negyven évvel ezelőtt az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás szándékával hozták létre, de alapküldetésének részben ma is eleget tesz. Az évtizedek során, párhuzamosan a társadalmipolitikai környezet változásával, módosult eredeti funkciója. Az elmúlt években a kollégium sokat tett azért, hogy a szülőkkel együttműködve segítse az iskolába való beilleszkedést, biztosítsa a nyugodt tanulás körülményeit. Ha voltak, vannak is nevelési problémák, azokra időben, megfelelő eszközökkel reagáltak a kollégák. A kollégiumi közösség fontos közösségi szerepet tölt be az iskola életében.


18. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat A közös rendezvények, így a Karácsony, a zenei estek, az elsősök fogadása, a Ballagás egyaránt kifejezik azt az összetartozást, ami mindig is jellemezte a kollégiumot. Különösen a kollégium oldaláról érzékelhető az iskola felé való nyitás igénye, így például abban a törekvésben, hogy a nevelőtanárok több alkalommal kötetlen beszélgetésre hívják a kollégista diákok osztályfőnökeit. A jövőben törekedni kell arra, hogy az iskolai kollégák még aktívabban éljenek ezzel a lehetőséggel, különösen azért, mert az ilyen alkalmak során hasznos konzultációra nyílik lehetőség. Az utóbbi években jelentős eszközfejlesztések valósultak meg pályázati pénzekből. A kollégiumba zajló nevelő-oktató munka hatékony, kollégistáink jól helytállnak az iskolai élet minden területén. Lehetőségük van tartalmas, szórakoztató és egyben fejlesztő jellegű szabadidős foglalkozásokon való részvételre. Jelenlegi kollégiumi épületünk berendezése nagyrészt elavult kopott korszerűtlen, folyamatos cserére szorul. Mivel belátható időn belül nincs látok lehetőséget a kollégium további felújítására, ezért kiemelt szerepet kapnak az „alulról jövő” kezdeményezések, úgy mint az önkéntes munkával, szülői támogatással megvalósuló kisebb felújítások a gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók aktív bevonásával.

3.7. Diákélet, diákönkormányzat A korábbi évekhez képest sajnos kevésbé mozgalmas és tartalmas az iskolai diákélet. Ennek egyik fő oka, hogy az IDB munkáját segítő kollégánk nagy energiákkal tudta mozgósítani (különösen az általa tanított) diákokat, és – bár még mindig sok feladatot magára kell vállalnia – mind többen segítik munkáját. El kell érni, hogy bővüljön azoknak a tanároknak a köre, akik fontosnak tartják a tanórán kívüli programokban való közreműködést. Jelenleg sokszor nem a választott osztályképviselők a legaktívabbak az iskolában, ezért növelni kell e munka presztízsét a diákok körében. Meg kell ugyanakkor említeni a problémás területeket is. Ilyen hiányosság – és ez nem a patronáló tanáron múlik – a gyerekek részvétele, illetve távolmaradása az érdekképviseletben, az IDB gyűlésein. Ha meglenne a képviselőkben az elszántság, ha fontos lenne számukra a képviseleti jog gyakorlása, akkor nem hivatkoznának arra, hogy nincs idejük erre a


19. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat tevékenységre. Ehhez el kell érni, hogy az ID tagjai közé valóban a rátermett és érdemes diákokat válasszák. Természetesen távol álljon tőlünk, hogy az osztályfőnök adminisztratív eszközökkel jelölje ki a képviselőket, meg kell találnunk a közvetett, pedagógiai módszereket. Elképzelésem szerint az iskolavezetés további eszközökkel is támogathatja a diákönkormányzat munkáját. Mindenekelőtt óraszámkedvezményt kell adni a patronáló tanárnak, a hatalmas szervezőmunka ugyanis igencsak indokolja ezt a lépést. Előre biztosítani kell, hogy az IDB vezetői részt vegyenek a Gólyatábor előkészítésében és megvalósításában, magában a táborban az eddigieknél aktívabban dolgozzanak az utánpótlás kinevelésében. Nem várható el a segítő pedagógustól, hogy mindezt az ő személyes jelenlétével tegye nyomatékossá, ezért szükséges, hogy valaki a táborban és más alkalmakkor is segítse őt ebben a munkában. Továbbra is várjuk, ezért támogatjuk, hogy a diákok több programot valósítsanak meg. Tanáraink a tanítási órán kívül is számos programot, többek között tartalmas bel- és külföldi kirándulásokat, szakmai látogatásokat. E törekvéseket támogatni kell.

3.8. Hagyományaink, ünnepeink, névadónk Annak ellenére, hogy önmeghatározásunk szerint iskolánkban az órai tanulásé, a tantárgyi teljesítményé a fő szerep, iskolánk élete kulturális és ünnepi eseményekben is igen gazdag. Tiszteletben tartjuk és ápoljuk névadónk emlékét, keressük és hirdetjük szellemiségének aktualitását. Immár több éves hagyományt követünk, amikor évente megkoszorúzzuk mellszobrát, odaítéljük a nevét viselő díjat. Elmondhatjuk, a rendszeres diákcserék során mi, tanárok is barátokat szereztünk Európa több országában élő pedagógus kollégákkal és tanulókkal. A jövőben minden bizonnyal újabb és újabb tartalommal gazdagodik a kapcsolatunk, ezzel is biztosítva annak hosszú távú fennmaradását. Egy iskola ünnepnapjai alapján a hétköznapokról, tehát magáról az intézményről is sokat megtudhatunk. A mi ünnepeink (a Ballagás, nemzeti ünnepeink), kulturális rendezvényeink (koncertek, színházi előadások) minden szempontból kimagasló színvonalat képviselnek, a


20. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat legszigorúbb mércével is. Diákjaink közül sokan, a jó tanulmányi teljesítmény mellett, rendkívül tehetségesek a sportban és a művészetek terén, teljesítményük minden igényt kielégít. Amikor csak lehetséges, alkalmat kell teremtenünk, hogy a közösségnek is megmutassák képességeiket. Ilyenek többek között a szalagavató, karácsonyi ünnepi koncertek, a ballagási műsor – mind a tanév egy-egy fénypontja. Itt kell megjegyezni, sajnos gyakran a tanárok közül csak kevesen kíváncsiak ezekre a „fakultatív” produkciókra. Ezen feltétlenül változtatni kell valamilyen módon, hiszen csak így remélhetjük, hogy mind több érdeklődő diák vesz részt ezeken a programokon.

3.9. Kapcsolatrendszerünk Az iskola fontos partnerei a szülők. A velük való kapcsolattartás szülői értekezleteken, fogadóórákon, az iskolaszék összejövetelein és személyes találkozások alkalmával valósul meg. A szülői munkaközösség jól működik, tagjai összekötő kapocsként működnek a tantestület és a szülők között. Elképzelhetetlen lenne a működésünk kiterjedt intézményi és külső kapcsolatrendszer nélkül. A Vári Szabó István Szakképző Iskolának szerteágazó és sokrétű kapcsolatai vannak az intézményen kívüli szervezetekkel. Ezek a kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény eredményesen tudjon megfelelni feladatainak, a partnerek elvárásainak, a munkaerő piaci kihívásoknak. Az iskola tagintézmény-vezetője vagy az általa kijelölt személy a feladatok zavartalan ellátása érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel és szervezetekkel:

-

Kiskunhalasi Szakképzési Centrum, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

-

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

-

Kiskunhalas város Önkormányzata

-

Kiskunhalas és környéki cégek, vállalkozások

-

Szülői Szervezet, Iskolaszék stb…


21. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat A vezetők és szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módon. - közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

Kiemelem a Szülői Szervezet jelentőségét egy iskola életében. A félévenkénti SZMK választmányi ülésen a rendelkezésre álló rövid idő miatt nincs idő az alapos beszélgetésre, ezért egy évente megrendezett szülői fórum alkalmával érdemi és közvetlen párbeszédre teremtünk lehetőséget. Ezeken a fórumokon a szülők olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre mindig érdemes odafigyelnünk. A felvetődő problémák megoldásába gyakran maguk a szülők is bevonhatóak, ezért mindenképpen folytatni kell ezt a gyakorlatot. Kapcsolattartás elsősorban szükség szerinti, formáját pedig az ügy jellege határozza meg. Az iskola kapcsolatrendszere széleskörű és érinti mindazon intézményeket, szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket, akikkel a nevelő-oktató munkánk, valamint a szakképzési feladatellátás együttműködést feltételez. Az alábbiakban felsorolásszerűen érintem az iskola szerteágazó kapcsolatait, érzékeltetve ez által azt a társadalmi beágyazottságot melyben az iskola a munkáját végzi. Önkormányzatok, minisztériumok,

azok

háttérintézményei,

szakmai

szervezetek,

Bács-kiskun

Megyei

Kereskedelmi és Ipar Kamara, Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, patronáló cégek, gyakorlati munkahelyek, megyei középiskolák, általános iskolák, a városi művelődési és sport intézmények, egyházak, gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok, rendőrség, nevelési tanácsadó, iskolaorvos, védőnő, iskolai pszichológus, családgondozó és gyermekjóléti szolgálat, médiumok, külföldi kapcsolatok és a városi és térségi kisebbségi önkormányzatok.


22. oldal


4. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

4.1. A fejlesztés céljai, alapelvei A fejlesztési elképzelések lehetőséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy az iskolai közösségek, különösen a nevelőtestület konkrét célokkal rendelkezzen egy olyan helyzetben, amikor az elért eredmények megőrzése és további fejlődés a cél. Feladatunk olyan invenciózus pénzforrások megszerzése és mozgósítása, amelyek kiegészítik a költségvetési keretet. Pályázatokon keresztül különös tekintettel az Európai Uniós forrásokat, valamint a tanulóink külföldi szakmai gyakorlatát egyre nagyobb számban történő megvalósítását szeretném elérni az Erasmus+ pályázati lehetőségeinek kihasználásával, de nem titkolt célom a kollégák szakmai fejlődésének elősegítése külföldi tanulmányutak, konferenciák tekintetében. Terveim megvalósításához kiegyensúlyozott, harmonikus munkahelyi légkörre van szükség, ahol a nevelőtestület céljai találkoznak a diákok érdekeivel. Az évek alatt kialakult kapcsolatrendszer jó alap az oktató-nevelő munka magas színvonalú ellátására. Az iskola működését befolyásoló döntéshozatal előtt, fontos a vezetőség tagjainak véleménye, így biztosítható az intézményi demokráciája. Szorgalmazom a munkaközösség-vezetőkkel folytatott megbeszélések gyakoriságának növelését és szerepük növelését az intézményi stratégiában. Az iskola vezetősége és tantestülete által hozott döntések, határozatok megvalósulásának ellenőrzése fontos, lényeges a vezetői ellenőrzés, az óralátogatások elengedhetetlenek a minőségi munka biztosítása érdekében. A munka jó szervezésével, a terhelés egyenlő elosztásával számos konfliktushelyzet megelőzhető, ami a jó légkör eléréséhez, megtartásához hosszú távon elengedhetetlen. A munkájukat magas színvonalon végző pedagógusokat az erkölcsi és anyagi elismerése további motivációt ad az eredményeik szinten tartásához, új célok kitűzéséhez.


23. oldal


4.2. A célmeghatározásból eredő feladatok A könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában helyeztem el a megvalósítandó célokat.

Fejlesztendő terület Marketing tevékenység

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiumában folyó munka bemutatása

Feladatok Kommunikáció fejlesztése, média megjelenések gyakoriságának növelése, általános iskolai kapcsolatok szorosabbá tétele Folyosó falain képek az iskola legfontosabb eseményeiről

A honlap átstrukturálása, Honlap átalakítás áttekinthetőbbé tétele, új funkciókkal való felruházása A működés rendszerré alakítás Egységes logika alapján Innováció Számítógép adta lehetőségek használata minden tantárgyban Kulcskompetenciák fejlesztése Új tanítási módszerek alkalmazása kooperatív tanulásirányítás, differenciált oktatás Az együttműködés javítása a Lojalitás- a fenntartói érdekek fenntartóval képviselete; kommunikáció és együttműködés a fenntartóval Informatikai készségek fejlesztése, Az előadóteremben felszerelt szaktantárgyakban történő alkalmazása informatikai eszközök használata, programok alkalmazása Digitális tábla alkalmazása Digitális tananyagok készítése, tudásbázis létrehozása Iskolán belüli bemutató foglalkozások Tantárgyak szerinti csoportosítva, számának bővítése egymásra épülés, tantárgyi koncentráció figyelemmel kísérése


24. oldal


4.3. Rövidtávú feladatok Hírnév tovább erősítése Iskolánk jövője, stabilitása szempontjából rendkívül fontos a hírnevünk erősítése. A köztudatban a rossz hírek sokkal könnyebben terjednek és tartósabban megmaradnak, mint a jók. Hiába vannak felkészült pedagógusok, hiába folyik nagyon jó színvonalú munka a Váriban, ha erről a környezet nem szerez tudomást. Publikálni kell az eredményeinket, minél többször meg kell jelennünk a különböző médiákban, hogy valós képet adhassunk iskolánkról. A feladatunk az, hogy a leendő elsősök szülei számára is vonzó lehetőség legyen a Vári. Álljanak rendelkezésükre a megfelelő információk az iskolaválasztáshoz. Az előző pontban említett célok érdekében még sokkal szorosabbra kell fűznünk kapcsolatunkat az általános iskolákkal. A város és a régió majdnem minden általános iskolájába eljuttattuk az információs anyagainkat iskolánkról, a nyílt napokról, egyéb programokról. Városi és térségi roma önkormányzatokkal való kapcsolattartás, rendszeres megbeszélések szervezése annak érdekében, hogy a roma tanulóink lemorzsolódását jelentősen csökkenteni tudjuk. PR tevékenység javítása Ez a feladat szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz. Bővítenünk kell az iskolával kapcsolatos megjelenési formákat. A honlap, póló, a nyomtatott tájékoztató anyagmellé célszerű kis emléktárgyak (kulcstartó, toll, stb…) elkészíttetése. Ezek segítenek az iskolával kapcsolatos „emlékek” felidézésében. Feladatok pontos elvégzése Néhány feladat elvégzése elmaradt a pontatlan feladat meghatározás miatt. Ezért a feladatokat írásban, határidővel, felelős megnevezésével kell kiadni. Az elvégzett munkát értékelni kell, ha szükséges ki kell javíttatni a hibát. A feladatot akkor tekinthetjük elvégzettnek, ha az határidőre, az elvárt színvonalon elkészült. Egyenletes tantestületi terhelés Az éves munkaterv elkészítésénél, illetve a munkaközösségi értekezleteken kell megszabni a tanév feladatait. Ha néhány emberre túl sok terhet teszünk, akkor a legjobb szándék és tudás ellenére sem tud minden területen magas színvonalú munkát végezni. A feladatokat szét kell teríteni a tantestület minden tagjára. Ezáltal a munka átlagos színvonala emelkedik, mindenki részt vállal a közös feladatokból, javul a tantestület klímája.


25. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Motiváció emelése Egy szervezetben mindenkinek azt kell éreznie, hogy ő és a munkája fontos. Ebben az esetben az általa érzett és vállalt felelősség lényegesen nagyobb, mint egyéb esetben. A korábban említett feladatok közül az egyenletes terhelés és a pontos feladat meghatározás elengedhetetlen feltétel, hogy mindenki megtalálja helyét, szerepét a szervezetben. Feltétlenül bővíteni kell az elismerési formákat. Ez lehet új címek bevezetése (A hónap pedagógusa, diákja), sokkal több szóbeli dicséret, esetleg pénzjutalom. Iskolai szabályzatok elkészítése Az iskola zömében rendelkezik a szükséges szabályzatokkal. De ezeket a jogszabályok változásai és a hatékony működés érdekében időről-időre felül kell vizsgálni. Létre kell hozni a szabályzatok egységes logikai és formai rendszerét. Tervszerű ellenőrzés Az iskola csak akkor működhet jól, ha a folyamatokat folyamatosan ellenőrizzük. Ehhez szükség van az előző pontban említett szabályzatokra, az éves munkaterv és a munkaköri leírás szoros kapcsolatára. A feladat leírása, a határidő, a sikerkritériumok, a felelősök ismeretében lehet pontos eredményekhez jutni. El kell készíteni az ellenőrzési tervet, melynek szorosan kapcsolódnia kell az éves munkatervhez. Képzéseken megszerzett tudás továbbítása a tantestület felé A képzéseken résztvevő pedagógusok adják tovább az újonnan megszerzett tudásuk legfontosabb elemeit. Belső továbbképzéseket, nyílt órákat kell szerveznünk. Terítsük szét az egész tantestületre a friss ismereteket, hasznosítsuk a kollégák és az iskola befektetését. Gyerekek érdeklődésének felkeltése, hatékonyabb tehetséggondozás Nagyon fontos feladat, hogy minden gyermek a képességének megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek elengedhetetlen része a tehetségek felszínre hozatala. Ezért minden évfolyamon, minden tantárgyból meg kell rendezni az iskolai versenyeket. A több lehetőség, a több induló szélesíti a magasabb szintű versenyekre felkészíthető tanulók körét. Már a felkészülés, felkészítés során kiderülhetnek olyan képességek diákokról, amelyek tanórán kevésbé kerültek addig előtérbe.


26. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Színes szabadidős programok Az eddigi kínálatot ki kell bővíteni, hogy mindenki találhasson érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot. Az iskolák még ma is stabil értékrendet képviselnek, ezért az iskolán belül kell megteremteni a lehetőséget, hogy a gyerekek ne az iskolán kívül keressenek sokkal kevésbé pozitív programokat. A kínálat színesítésében új foglalkozások és a Diákönkormányzat által szervezett programok egyaránt szerepelhetnek. Ökoprogramok gondozása A környezeti nevelés, az egészségnap, a Víz – és a Föld világnapja feladatai mind beletartoznak az ökoprogramba. Egy iskola nem attól lesz ökoiskola, hogy kitesz az udvarra néhány madáretetőt. Ez csak egy megjelenítési lehetőség, de ennél sokkal fontosabb a gyerekek szemléletének formálása a környezettel való bánásmód, az energiatakarékosság, a fenntartható fejlődés területén. Az épített és természetes környezet megóvása a jelenlegi diákjainknak is fontos feladata, mint a múltban és a jövőben egyaránt. A sikeres szemléletformálásnak egyenes következménye az igény a rendezett környezetre. Ekkor a nem a javításokra kerül a hangsúly, hanem a környezet szépítésére, esztétikusabbá tételére. „Tiszta iskola” Az iskola még a XXI. században is nagyon sok káros hatástól megvédi a gyerekeket. De csak akkor tarthatjuk távol a káros szenvedélyektől őket, ha erős erkölcsi meggyőződés alapján ők döntenek pl: a dohányzás, játékszenvedély ellen. A siker érdekében felvilágosító, egészségvédő előadásokat, foglalkozásokat kell tartanunk.

4.4. Középtávú feladatok Stabilitás javítása A kilencedikes beiskolázási program javításával folyamatosan emelni kell az osztályok számát, az iskola biztos működéséhez, a demográfiai előrejelzések megelőzése és egyben a pedagógus kollégák munkahelyének megtartása érdekében. Hírnév erősítése Lásd rövidtávú célok.


27. oldal

tagintézmény-vezetői pályázat Készségek, képességek fejlesztése Ugyanolyan jelentőséget kell tulajdonítanunk a felzárkóztatásnak és tehetséggondozásnak. Minden diákunknak a számára legjobb képzést, fejlesztést kell megadnunk. Ezt korrepetáláson, tehetséggondozó foglalkozásokon, és a projektekben való részvétel során kell a gyerekeknek megkapni. A tanórán kívüli foglalkozások, a helyettesítés hatékonyabbá tétele Létre kell hozni az iskolai feladatbankot, mely segítséget nyújt egy váratlan helyettesítés szakszerű ellátásához, vagy ötletet ad tanórán kívüli foglalkozások megtartásához. Versenyeken való sikeres szereplés Az iskolai versenyeken kiválasztott tehetséges diákok felkészítésével jobb eredményeket érhetünk el a magasabb szintű versenyeken. A diákok kommunikációjának javítása Tanórákon fejleszteni kell az anyanyelvi kompetenciákat, kifejező készség sokszínűségét. Iskolánkban többször is lehetőséget biztosítunk különösen a végzős évfolyamokon a szóbeli megnyilvánulásra. Saját tapasztalatot szereznek így a valódi érettségin, szakmai vizsgán már tényleges felkészültségüknek megfelelően tudnak szerepelni.

Célok

1. 2. 3. 4. 5.

7.

9.

Feladatok Osztályok számának megőrzése, növelése Hírnév javítása Meggyőző kommunikáció a stabilitásról, eredményekről A tanórán kívüli foglalkozások, a helyettesítés Iskolai feladatbank hatékonyabbá tétele létrehozása Versenyeken való sikeres szereplés (szakmai és Versenyeredmények javítása, közismereti tanulmányi versenyek) megtartása Diákok kommunikációjának javítása Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése; osztályfőnöki órákon szituációs játékok „Nyitott iskola” Színes szabadidős programok, résztvevők számának növekedése, elégedettsége Tantestület jobb közösségé formálása Közös programok (tréningek, kirándulás, névnapok megünneplése) Stabilitás javítása


28. oldal


4.5. Hosszú távú feladatok Célok

1.

2.

3.

4.

5.

Feladatok Stabilitás javítása Évfolyamonkénti és iskolatípusonkénti tanulólétszám növelése Hírnév javítása Meggyőző kommunikáció a stabilitásról, az eredményekről Szakiskolában a matematika és magyar nyelv, Pedagógiai Program szakközépiskolában az érettségi felkészítők módosítása, személy visszaállítása feltételek megteremtése Eredményesség, hatékonyság javítása Tanulmányi és versenyeredmények megtartása/javítása Szülői elégedettség Új programok a szülők szinten tartása, javítása számára, lehetőség biztosítása az új ötletek befogadására


29. oldal

PÁLYÁZAT. tagintézmény-vezető álláshelyére. a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Recommend Documents