Pályázat
országos elnökségi tagságért Dr. Kertész Krisztián elnök, ÉFP tisztesség demokrácia teljesítmény együttműködés szakmai hozzáértés kiszolgáltatottak védelme MSZP
megújulás
Pályázat országos elnökségi tagságért Dr. Kertész Krisztián elnök, ÉFP
MSZP
MSZP
Tartalom Bemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A javaslatok tömör összefoglalója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Elképzeléseim fő elemei az MSZP megújításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A választási eredmények rövid értékelése, a problémák feltárása . . . . . . . . 9 Hogyan módosítsuk az alapszabályt a korrupció visszaszorítása érdekében? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Internetes enciklopédiával tegyük hatékonyabbá a párt működését!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Az MSZP értékrendjéről, arculatáról és politizálásának stílusáról . . . . . . . 20
Javaslat a párt új kommunikációs és döntés-előkészítő rendszerére . . . . . . . 23 A párt új döntéselőkészítő- és kommunikációs rendszerének központi eleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A médiawiki alapú gyűjtőhonlapot kiegészítő további információs csatornák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Milyen segítséget tudnék nyújtani a szervezeti reform megvalósításához?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 A program megvalósításának kívánt menetrendje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 A programjavaslat kockázatmentességéről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Melléklet – Szakmai életrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
MSZP
Bemutatkozás
Szakmai pálya 1977. szeptember 12-én születettem Budapesten, nős vagyok. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (mai nevén: Corvinus Egyetemen) végeztem gazdaságpolitika főszakirányon és Európa (társulás-, modernizáció-, integráció) mellékszakirányon 2003-ban kiváló minősítéssel. Egyetemi éveim alatt több tanulmányi versenyt nyertem (TDK, Heller Farkas), 1997-1998 között Los Angelesben a Kaliforniai Állami Egyetemen közgazdaságtant és jogot is tanultam. Angolul felsőfokon, olaszul középfokon beszélek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi Intézetében végeztem el a Ph.D. (kandidátusi) képzést gazdaságpolitika specializáción, kiváló minősítéssel tettem le a doktori szigorlatot, majd 2007. decemberében védtem meg a disszertációmat és szereztem ezzel tudományos fokozatot. 2003 óta tanítok a felsőoktatásban, kezdetben gyakornokként, majd óraadóként, majd 2007-től főállásban (Heller Farkas Főiskolán elméleti közgazdaságtan tárgyakat és gazdaságpolitikát). Eközben írtam egy gazdaságpolitika tankönyvet "A piaci és kormányzati kudarcok rendszerezése és gazdaságpolitikai összefüggései" címmel, amelyből a Budapesti Corvinus Egyetemen szintén 2007 óta tanítok. Azt kutatom és tanítom, hogy melyek azok az okok, körülmények, amelyek miatt a piac és melyek azok, amelyek következtében az állam nem működik tökéletesen: hol, hogyan és mekkora mértékben kell ahhoz az államnak és a piacnak szerepet vállalnia a gazdaságban, hogy a jólét maximalizálódjon.
Közéleti pálya 2004. februárjában léptem be az MSZP-be, és először csak a saját helyi szervezetemben majd egész Budapesten (a párttaggyűléseket járva és gazdaságpolitikai klubokat szervezve) elkezdtem terjeszteni az államháztartási reformmal (egészségügy, közigazgatás, lakáspolitika, nyugdíjpolitika, adópolitika, stb.) kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzeléseimet nyomtatott és elektronikus formában és személyes konzultációk, előadások formájában egyaránt. Több tucat rendezvény után, a több száz egyetértő párttaggal közösen úgy döntöttünk, hogy megalapítjuk az Ésszerűség és Felelősség Platformot, amelynek azóta is az elnöke vagyok. Platformunk tevékenysége azóta is elsősorban a párton belüli országjárásban (előadások, rendezvények tartásában), a hírleveles kommunikációban, és kisebb mértékben a sajtóban történő megszólalásokban ölt testet. Öt év alatt közel 200 politikai és szakpolitikai közleményt adtunk ki és terjesztettünk hírlevélben összesen kb. 10 ezer párttag és pártszimpatizáns között. 2007. májusa óta vagyok az MSZP Választmányának tagja, azóta szinte minden ülésen részt vettem és legalább a felén fel is szólaltam, így a Választmány legaktívabb, véleményformáló tagjai közé tartozom, több határozatot az én javaslatomra fogadott el a Választmány. Az MSZP kongresszusának is három éve vagyok a küldöttje és egyben küldöttcsoport-vezetője, voltam már aktív résztvevője a dokumentumszerkesztő bizottságnak, az ügyrendi bizottságnak, a szavazatszámláló bizottságnak és a jelölőbizottságnak egyaránt, továbbá kétszer is voltam a kongresszus plenáris ülésének egyik levezető elnöke. Platformvezetőként tagja vagyok a párt szociáldemokrata alapértékek bizottságának is. A 2010-es országgyűlési választások alkalmával az országos lista 70. helyén voltam képviselő-jelölt (49-ig voltak bejutó helyek). Normál körülmények között természetesnek lehetne tekinteni, és nem kellene külön kihangsúlyozni az ember „érintetlenségét”, azonban a sok korrupciós botrány után talán szükségessé vált, hogy a párttisztségekért elinduló em-
MSZP
berek beszámoljanak a múltjukról: 2008-ban az APEH egy teljes körű, öt évre visszatekintő vagyonosodási vizsgálatot folytatott le velem, és az adóhatóság semmilyen eltitkolt jövedelemre nem lelt, mindent rendben talált (pontosabban, öt év alatt összesen kilencezer forintnyi technikai hibát észlelt – azt is csak a munkaadóm könyvelőjének hibájából). Ezúton is kijelentem, hogy az életemben soha semmilyen olyan ügy nem volt és nem is lesz, amely összefüggésbe lenne hozható bármilyen korrupcióval vagy adócsalással. Ígérem továbbá, hogy ha a nevem a jövőben mégis összefüggésbe kerülne bármilyen vagyoni jellegű visszaéléssel, akkor azonnal lemondok minden párttisztségemről és felfüggesztem a párttagságomat is!
Dr. Kertész Krisztián
A javaslatok tömör összefoglalója A dolgozatban található javaslataim a következő nyolc pontban foglalhatók össze: A) Szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a pártnak kizárólag egy messiásra, egy kiváló képességű vezérre van szüksége, és az képes kivezetni minket a válságból. Egy karizmatikus és jól kommunikáló vezetőre természetesen szükség van, de emellett vissza kell térnünk a sokszínű, több platformon álló, néppárti politizáláshoz! B) Egy olyan sokkal hatékonyabb és gyorsabb információáramlást biztosító belső kommunikációs rendszerre van szükség a pártban, amely az eddiginél sokkal nagyobb részvételt és véleménynyilvánítást tesz lehetővé a párt középvezetői számára. Ennek érdekében részletes javaslatot teszek egy internetes pártenciklopédia megalapítására, amelyet a kongresszusi küldötteink, a választmányi tagjaink, a helyi vezetőink, a polgármestereink és az önkormányzati képviselőink olvashatnak és szerkeszthetnek, amely a napi politizálással kapcsolatos közös tudásbázisunkat gyarapítaná, és amely rendkívüli mértékben megkönnyítené a napi politikai döntéseket. C) A párt holdudvarával újra kell építenünk a kapcsolatainkat és sokkal jobban be kell integrálódnunk az internetes társadalomba. A bemutatott internetes pártenciklopédiából, mint központi„bázisból” és„információs gyűjtőhelyről” kiindulva és ide visszatérve, hálózatszerűen be kell épülnünk az internetes fórumok, blogok, facebook, youtube és más felületekre is. D) Be kell vezetni és általános gyakorlattá kell tenni, hogy a választmányi tagok és a kongresszusi küldöttek félévente rendszeresen egyenként és titkosan értékelik az országos párttisztségviselők politikai teljesítményét (egy 1-5-ös skálán), majd az értékelés összesített eredményét a vezetők kapják is kézhez. E) A dolgozatban két konkrét javaslatot teszek arra, hogy milyen módon lehetne módosítani a párt alapszabályát annak érdekében, hogy a párt fel tudjon lépni a közösség védelmében a korrupciógyanús ügyekbe keveredett politikusainkkal szemben.
MSZP
F) Az MSZP-nek a modernizációs célokat és a teljesítményelvű reálpolitikát továbbra is magáénak kell vallania. Azonban emellett az eddigieknél hangsúlyosabb politikai célként kell megjelennie a kiszolgáltatottak védelmének is. Ezért, a hagyományos baloldali politikák (például a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika) újraélesztése mellett, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a fogyasztóvédelemre és a versenyszabályozásra is. G) Az ellenzéki politizálásunk alaphabitusa legyen szerény, konstruktív és szakmai alapokon nyugvó. Azonban, természetesen, ahogy egy sokszínű néppárttól ez elvárható, ezen belül jó, ha vannak különböző karakterű politikusok (határozottabb alkatok és visszafogottabbak egyaránt): a sokszínűség a pártot erősíti. Természetesen nem minden kérdésben kell egyformán kemény vagy puha kommunikációt folytatnunk. Az antifasiszta, a baloldali és a demokratikus értékekhez közvetlenebbül kapcsolódó témáknál például határozottabb kiállás lehet szükséges. H) Az MSZP-nek továbbra is markánsan fel kell lépnie a szélsőjobboldali, a kirekesztő és gyűlöletkeltő politika ellen. Azonban, ezen túlmenően, a pártnak az eddiginél fokozottabban kellene hangsúlyoznia a demokratikus identitását, értékrendjét. Még büszkébben vállalnunk és hangoztatnunk, hogy az MSZP az elmúlt húsz év legdemokratikusabb pártja, és a magyar demokratikus rendszer legnagyobb bástyája volt. Ezen cél érdekében támogassuk a demokrácia klubok és az antifasiszta mozgalmak létrehozását, széleskörű elterjedését is!
A 'B' és 'C' pontokban megfogalmazott szervezeti-, információs technológiai és döntés-előkészítési pártreform megvalósítási módjáról kifejezetten részletesen írok a dolgozatban (ez alkotja a dolgozat kb. /-át). Ugyanis, itt nemcsak az elvi alapvetések rögzítése és alkalmazása a lényeges, hanem itt a rendszer bevezetése, azaz az új struktúrára való átállás veti fel a legnehezebb gyakorlati kérdéseket! Ezért, ezek megválaszolása és a gyakorlati megvalósítás érdekében konkrét személyes vállalásokat is megfogalmazok.
Elképzeléseim fő elemei az MSZP megújításáról
A választási eredmények rövid értékelése, a problémák feltárása A vesztes választási eredményeknek számos oka van, de az elemzést talán mégis érdemesebb inkább azokkal a pozitívumokkal kezdeni, amelyekre később is bármikor büszkék lehetünk, és amelyek később is bármikor hivatkozási alapot képezhetnek. Mert azért volt ilyen is!
Eredmények amelyekre büszkék lehetünk: Az elmúlt négy évben minden kétséget kizáróan javult a makrogazdasági egyensúly, és az elmúlt nyolc évben rendkívüli mennyiségű állami beruházást valósítottunk meg. A teljesség igénye nélkül néhány számszerű adat: •
Az államháztartás hiánya a GDP közel 10%-áról 4%-ra csökkent (miközben az EU-átlag 6,8%-ra növekedett!).
•
Az elmúlt nyolc évben mindvégig alacsony szinten (4-8%) ingadozott az infláció.
•
Soha nem látott szintre javult a külkereskedelmi mérlegünk egyenlege (a korábbi 20 év hiányaival szemben tavaly 4 milliárd eurós(!) többletünk volt) és a folyó fizetési mérlegünk egyenlege (a statisztikák fennállása óta tavaly először volt többletünk, miközben a korábbi években évi 6-7 milliárd euró volt a hiány).
•
8 év alatt 700 kilométer autópálya és 500 kilométer főút épült, és további 811 kilométer főutat újítottak fel.
MSZP
•
700 ezerrel nőtt a szennyvízhálózatba bekötött lakások száma.
•
300 óvoda és iskola, valamint közel 200 kórház került felújításra.
Az MSZP választási vereségének okait én az alábbi hét fő okban látom: a) A 2002-2006 közötti költségvetési osztogató politika nem volt fenntartható, ezért utána szükségszerűen jönnie kellett a népszerűtlen megszorításoknak. b) A Fidesz mindvégig a„minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik” politikát folytatta, és a reformok társadalmi támogatottságát csak rombolta. Gondoljunk például a szélsőjobboldallal való kooperálásukra, a költségvetési vitákban a felelőtlenül túlköltekező javaslataikra, ígérgetéseikre, vagy a kordonbontásra! c) Amikor már kezdett helyreállni a makróegyensúly, és minden jel arra utalt, hogy hamarosan beindul a gazdasági növekedés, 2008 végén sajnos ránk szakadt a világgazdasági válság, újabb népszerűtlen megszorításokra volt szükség, és drasztikusan csökkent a nemzeti jövedelem. d) Az MSZP-nek nem volt többsége a parlamentben (kezdetben az SZDSZszel, később kisebbségben kormányoztunk), és ilyen körülmények között még nehezebb kényszerű, de rövidtávon népszerűtlen intézkedéseket hozni. e) Gyurcsány Ferenc kormánya a reformokat „jozefinista” attitűddel, felülről vezérelve akarta rákényszeríteni a lakosságra, és nem volt megfelelő társadalmi és szakmai párbeszéd. Ez jelentősen rontotta a reformok kidolgozásának minőségét és támogatottságát egyaránt. f ) Egyes régiókban jelentősen romlott a közbiztonság, a pártunk nem tudott megoldást találni a roma-problémára. Azt ugyan elmondtuk, hogy a Jobbik „farkas” válaszokat ad, és hogy mi ezt ellenezzük, de nem mondtunk helyette mást, nem tettünk jobbat.
g) Megjelent az MSZP-ben néhány olyan önérdek-érvényesítő politikus, aki a politikából akart pénzt keresni. Ez az - egyébként elenyésző - kisebbség rávetítette a korrupció árnyékát a nagy többségében becsületes közösségre is, ugyanis a pártnak nem voltak meg e probléma ellen a szükséges önvédelmi eszközei. Sajnos, a legális pártfinanszírozás továbbra is megoldatlan kérdés maradt, és ez tovább nehezítette a probléma megoldását.
Látható, hogy az előbbi problémák között vannak külső (b, c, d) és belső okok (a, e, f, g) egyaránt. A belső okok még tovább csoportosíthatók, ugyanis vannak közöttük tartalmi politikai jellegű okok (a, f ) és szervezeti jellegű okok (e, g) egyaránt. Jelen dolgozatban a legnagyobb hangsúlyt a párton belüli szervezeti reformkérdésekre kívánom helyezni, de természetesen szólni kívánok a párt alapvető értékrendjéről, kommunikációs arculatáról, az ellenzéki politizálásunk kívánatos karakteréről és a többi párthoz való viszonyulásunk stratégiájáról egyaránt. Természetesen, van határozott véleményem a konkrét szakpolitikai kérdésekről is (sőt, a pártban az elmúlt hat évben terjesztett írásaimnak legalább 90%-a konkrét szakpolitikákhoz, gazdaságpolitikához kapcsolódott!), azonban három ok miatt is azt gondolom, hogy a közeljövőben elsősorban nem ezeknek kell meghatároznia a közbeszédet a pártban. Egyrészt azért, mert nem mi vagyunk kormányon (a közvélemény számára vagy komolytalannak tűnik, ha mi akarjuk meghatározni a kormányzati politikát, vagy pedig azt mondanák rólunk, hogy semmiképpen nem tudunk belenyugodni a választási vereségünkbe), másrészt azért, mert az MSZP belső egységének fenntartása és új szervezeti formáinak kiépítése szempontjából sem az a leghasznosabb, ha a múlt hibái felett sokat rágódunk, és legfőképpen azért, mert a jelenlegi szervezeti háttérrel, a jelenlegi döntés-előkészítő struktúrával és a jelenlegi lassú információáramlás mellett a párt nem is lenne képes az eddigieknél markánsabban jobb szakpolitikai programokat kidolgozni. Ezen okoknál fogva tehát időrendben az első lépésnek a szervezeti reformnak kell lennie!
MSZP
Ezzel együtt természetesen, le kell vonni a konzekvenciákat! Ki kell mondanunk például azt, hogy a 2002-2003-hoz hasonló, kellően át nem gondolt államháztartási túlköltekezést a jövőben határozottan el kell kerülnünk, és a jövőben egy sokkal reálisabb politikát kell képviselnünk! Azt is ki kell mondanunk például, hogy a jövőben a politikánkban nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a közbiztonság kérdéseire és a cigánypolitikára is. Azonban, a hamarosan felálló új vezetőséget én elsősorban arra biztatnám, hogy az energiájának legnagyobb részét most a párt szervezeti átalakítására, egy hatékonyabb, gyorsabb, hálózatszerűbb és demokratikusabb párton belüli kommunikációs- és döntés-előkészítő rendszer kiépítésére, a korrupció elleni fellépésre, valamint az ellenzéki politikánk karakterének és kommunikációs stratégiájának meghatározására fordítsa! Mindenképpen el kell kerülnünk azt a zsákutcát, hogy a változások kizárólag vezetőcserét jelentsenek! Óva intenék mindenkit attól is, hogy egy másik messiás, egy új vezér keresésében lássa a kivezető utat! Éppen ellenkezőleg! Az eddiginél egy sokkal szélesebb körű együttműködésre, közös gondolkodásra és sokszínű (sokplatformú) néppárti arculatra van szükség a baloldalon! Ennek kialakításának elemeiről kívánok szólni a továbbiakban.
Hogyan módosítsuk az alapszabályt a korrupció visszaszorítása érdekében? Súlyos probléma, hogy a pártnak jelenleg nincs megfelelő önvédelmi eszköze arra, hogy a közösség védelmében fellépjen az erkölcsileg vállalhatatlan, korrupciógyanús ügyekbe keveredett politikusok ellen. Jelenleg arra vonatkozóan sincsenek kidolgozott elvek és eljárásmódok, hogy ha az ügyészség vádat emel szocialista politikus(ok) ellen, akkor milyen módon döntsük el, hogy ki az, akit politikailag megvédünk, és ki az, akit nem. Ki az, aki mögött a párt a közvélemény előtt továbbra is kiáll, mert úgy gondoljuk, hogy ő egy becsüle-
tes ember és valószínűleg csak egy jobboldali koncepciós eljárás áldozata, és ki az, akinek az igazáról nem vagyunk meggyőződve? Ki az, akivel kapcsolatban nem teszünk támogató nyilatkozatokat, hanem megvárjuk a bírósági ítélet végét, és ki az aki ügyével kapcsolatban már előbb is elhatárolódunk? Ezek a dilemmák csak valamifajta többségi titkos szavazás útján dönthetők el! A korrupciós problémák megelőzése és kezelése érdekében a következőt javaslom. Az MSZP alapszabályába emeljünk be egy olyan fogalmat (egyelőre csak munkanév), hogy "morális bizalom megvonása". (Ha a "morális" szó nem elég szép, akkor lehet valamilyen másik jelzőt is keresni ide.) Ennek lényege az lenne, hogy egy adott politikustól egy olyan szervezet vagy testület, amelyhez valamilyen módon politikailag közvetlenül kötődik (pl. helyi szervezet, megyei párttanács, választmány, frakció, stb., mert az adott testületben rendszeresen tevékenykedik, vagy annak felhatalmazásából adódóan tölt be a politikus valamilyen tisztséget) egy többségi és titkos szavazás útján megvonhatná a bizalmat. A bizalom megvonása nem ugyanaz lenne, mint a pártfegyelmi, hiszen nem az etikai bizottság járna el, továbbá az sem szükséges, hogy az eljárás egyetlen konkrét ügyhöz kötődjön. A "morális bizalom megvonása" jogi értelemben nem járna konkrét büntetéssel (tisztségből való visszahívás, pártból történő kizárás, stb.), azonban politikai értelemben komoly súlya lehetne. Az a tény ugyanis, hogy egy olyan testület, amely az adott politikust jól ismeri, megvonta tőle a bizalmat, jelentős üzenettel bír a párt belső közvéleménye és a szavazópolgárok szemében egyaránt! (Természetesen más-más testület határozata más-más információs tartalommal és súllyal bírna.) Másrészt, ezután már könnyebb lenne az egyéb testületeknek (pl. OEEB) konkrét ügyekben is eljárni az adott politikussal szemben. A javaslatnak egyetlen kockázati tényezője lehet: mi van akkor, ha az egyes korrupciógyanús ügyek olyan vitákat generálnak, amelyek nem tisztázzák a helyzetet, hanem még jobban szétviszik a pártot? Vagy pedig, ha az alapszabály-módosítás még inkább arra felé visz, hogy még több ilyen ügy jöjjön létre? Elképzelhető ugyanis, hogy a pártban lehetnek olyan emberek is, akik
MSZP
a vetélytársak eltávolítása érdekében hoznának elő ilyen kreált ügyeket (persze nem a saját nevükben)... Ez ellen a kockázati tényező ellen azonban a következő ellenérvek fogalmazhatók meg: •
A párton belüli koncepciós ügyek a jelenlegi rendszerben is elég erősen megjelenhetnek, ráadásul sokkal láthatatlanabb, sokkal kiismerhetetlenebb formában. Az általam javasolt alapszabály-módosítás viszont nyíltabbá teszi ezt a hatalmi harcot, és a nyílt vita pontosan az ügyeskedőknek, az alaptalanul rágalmazóknak a kedvezőtlenebb, a tisztességes politikusoknak pedig a kedvezőbb terep (így ők akár megerősödve is kijöhetnek ebből a küzdelemből).
•
Ha a bizalom megvonásáról titkosan folyik a szavazás, akkor az is a becsületes és megbízható politikusoknak kedvez.
•
Ha koncepciós ügyek keletkeznek a párton belül, akkor ezek akár meg is edzhetik a politikusainkat, és fel is készíthetik őket a későbbi még keményebb politikai küzdelmekre. ("Nemcsak tisztességesnek kell lenni, annak is kell látszani.") Nem árt tehát, ha a politikusaink az ilyen kreált ügyekkel szemben is kifejlesztik az önvédelmi képességeiket, ugyanis a jobboldali támadások kereszttűzében ezekre még inkább szükségük lesz!
Az ÉFP-ben az alapszabály-vita kapcsán felvetődött ennél radikálisabb javaslat is, nevezetesen, hogy a helyi pártszervezeteknek adjuk meg azt a jogosítványt, hogy felfüggeszthesse az adott politikus párttagságát. A párttagság felfüggesztésének hatása kettős: ez egyrészt egy puhább üzenet kifelé (a közvélemény valószínűleg a morális bizalom megvonását „hallaná” erősebbnek, a párttagság felfüggesztését pedig lehet, hogy csak az ügy elkenésének és kivárási politikának értelmezné), ugyanakkor valójában ez egy sokkal keményebb szankció befelé, mivel ez együtt jár azzal is, hogy a politikus elveszíti minden párttisztségét! Egyáltalán nem azt akarom állítani, hogy a felfüggesztés jogát ne adjuk meg a helyi pártszervezeteknek, mindössze azt állítom, hogy a két intézmény más-más célt szolgál, más-más
feltételek esetén lehet alkalmazható, és amikor a szervezetek mérlegelik, hogy melyiket alkalmazzák, akkor számításba kell venni azt is, hogy mi a tényleges cél (azaz, hogy mit akarunk üzenni befelé és mit kifelé)! A személyes javaslatom az, hogy mindkét jogosítványt meg lehetne adni a helyi szervezeteknek (a morális bizalom megvonásának jogát, ahogy korábban írtam, nemcsak a helyi szervezeteknek!), azonban a tagsági jog felfüggesztésnél (mivel ez nemcsak egy elvi kinyilatkoztatás, hanem már konkrét szankcióval is jár), kellene szabni valamilyen korlátozó feltételt vagy ellenőrző eljárást is. Például a két következő korlát is alkalmazható lehet: •
vagy rögzíthetnénk az alapszabályban, hogy a helyi szervezetnek csak akkor van joga a tagsági jog felfüggesztésére, ha az adott politikus ellen az ügyészség már vádat emelt;
•
vagy pedig rögzíthetnénk azt, hogy az adott politikusnak legyen a döntés ellen fellebbezési lehetősége valamelyik magasabb szintű párttestületnél; ezt a másodfokú döntést célszerű lenne oda helyezni, ahol a legjobban ismerik az adott politikust, azaz ahol a legtöbb információ birtokában képesek dönteni: ha az adott politikus egy megyei tisztségviselő, akkor döntsön a megyei párttanács/választmány, ha pedig országos tisztségviselő, akkor pedig döntsön az országos Választmány!
Ez az eljárásmód a jelenlegi alapszabályunkhoz képest (még a fellebbezési lehetőséggel együtt is!) egy sokkal könnyebb és gyorsabb szankcionálási lehetőséget biztosítana. Jelenleg ugyanis, egy országos párttisztségviselőt például szinte lehetetlen kizárni a pártból: hosszú pártfegyelmi eljárások után az illető még a tisztújító kongresszushoz(!) is fellebbezhet, amely pedig általában csak kétévente ülésezik, akkor pedig ezer más fontosabb kérdéssel van elfoglalva... Összességében véve tehát azt gondolom, hogy a pártunk hitelessége visszaszerzésének jó első lépése lehetne, ha mindkét intézmény bekerülne az alapszabályunkba (a morális bizalom megvonása és a párttagság felfüggesztése is),
MSZP
és ezzel könnyebbé tennénk az erkölcsi aggályok kinyilvánítását és a szankcionálási lehetőségeket. Azonban minderről, a párt kongresszusának természetesen csak egy széleskörű pártvita után szabad döntenie!
Internetes enciklopédiával tegyük hatékonyabbá a párt működését! Milyen új internetes kommunikációs csatornákat építsünk a pártban? Hogyan lehetne hatékonyabbá és gyorsabbá tenni az információáramlást és a vezetői döntéseket? Hogyan lehetne szakítani a felülről vezérelt,„jozefinista” pártszervezési módszerekkel, és hogyan lehetne a párton belül szélesebb körűvé tenni a demokratikus vitákat? Hogyan válhatna ellenőrizhetőbbé a vezetői teljesítmény? A párt szervezeti működése tekintetében igen súlyos probléma, hogy lassú az információáramlás a helyi szervezetek és az országos vezetőség között, horizontálisan pedig még nehezebben kapcsolódnak egymáshoz a különböző pártszervezetek és szakmai szerveződések, és így szinte alig épülhetnek egymásra az ismeretek, információk. Az információáramlás nehézségei lehetetlenné teszik a politikusok teljesítményének nyomon követését, összehasonlítását is. Ilyen körülmények között vált általánossá az az eljárásrend, hogy a politikai és szakpolitikai programokat mindig csak központilag, a kormányzati apparátusban dolgozták ki. Ennek már eddig is alacsony volt a hatékonysága, mert elmaradt a társadalmi párbeszéd és a programok társadalmi elfogadtatása. Azonban most, hogy a kormányzati apparátus nem áll rendelkezésünkre, ez a módszer már elvileg is kivitelezhetetlenné vált. Talán nem túlzás azt állítani, hogy valószínűleg ez a problémakör jelenti ma a pártban a legnagyobb kihívást, és hogy talán ennek a megoldása jelenthetné a párt számára a legnagyobb hatékonyságjavulást. Ezért igyekeztem a legtöbbet
ezzel a problémakörrel foglalkozni ebben a dolgozatban én magam is, és erre igyekeztem kidolgozni a legrészletesebben a megoldási javaslatomat. A 'Javaslat a párt új kommunikációs- és döntés-előkészítő rendszerére' című fejezet teljes mértékben csak erről szól, ezért itt most csak dióhéjban foglalom össze a lényegét. A javaslat lényege, hogy hozzunk létre egy olyan zárt, azaz csak a regisztrált felhasználók számára olvasható és szerkeszthető internetes portált, amely kollektív kommunikációs teret biztosít a párt kongresszusi küldöttei, választmányi tagjai és helyi vezetői számára. Rendkívül fontos azonban, hogy ezt nem egy blog, fórum vagy közösségi portál formájában kell létrehozni, ugyanis azok műfajuknál fogva rendkívül terjengősek és nagyon nehezen áttekinthetők. Hanem egy szigorúan tömör, tartalmas és enciklopédikus jellegű portált kell létrehozni! A Wikipédia alig hét év alatt a világ legnagyobb enciklopédiájává vált (több mint hárommillió szócikkel!), és eközben megmutatta, hogy a médiawiki szoftverrel és a Wikipédia szerkesztési elveivel mennyire hatékonyan lehet igen sok embert egyetlen közös internetes felületen úgy koordinálni, hogy a tudásuk összeadódjon, és kiváló minőségű, ugyanakkor tömör és jól áttekinthető dokumentumok jöjjenek létre. Ezt a módszert nekünk is át kellene vennünk a pártban, és különböző szakpolitikákra és önkormányzati politikákra szakosodva tömörítenünk kellene, és egy jól áttekinthető enciklopédiába kellene rendszereznünk a pártok (nemcsak az MSZP!) parlamenti munkáinak eredményeit és tapasztalatait, a kormányzati hiányosságokat és hibákat, a társadalmi igényeket, a sajtóban megjelenő információkat, támadásokat, véleményeket, publicisztikákat, valamint az esetleges önellentmondásokat... egyszóval, minden olyan információt, amely a„politikacsináláshoz”szükséges! Így nem lenne szükség arra, hogy a politikus kizárólag az emlékeire támaszkodva alakítsa ki a politikát és kommunikációját, hanem rendelkezésünkre állna egy ezt segítő adatbázis is. Az enciklopédiát az MSZP középvezetői szerkeszthetnék (így az ország minden területéről összegyűlhetnének a szükséges információk), azonban az országos és megyei elnökségi tagok között lennének szétosztva a főszerkesztői jogosítványok (szakpolitikánként és önkormányzati politikánként), így ők lennének a legfőbb felelősei annak, hogy az oldal jól rendszerezett és áttekinthető legyen. (Mindez természe-
MSZP
tesen nemcsak szerkesztői, hanem politikai képességeket és döntéseket is igényel: például a tekintetben, hogy az adott elnökségi tag mely információkat tart fontosnak és melyeket töröl; hogy mely kérdésekben ír ki internetes szavazást és mely kérdéseket dönti el ő maga a saját hatáskörében; hogy mennyire használja az adott politikus a honlapon összegyűlt információkat a külső kommunikációban, azaz a sajtó- és médiamegjelenéseinél, stb.) Ez a döntés-előkészítési modell arra is példát mutatna, hogy hogyan lehetne szakítani a korábbi centralizált pártszervezési módszerekkel és felülről vezérelt, erőltetett programalkotási kényszerrel, azaz hogyan lehetne a párttagság irányába megnyitni és hatékonyabbá tenni a politikai vitákat. A dolgozatban később részletesen bemutatott javaslat azonban nemcsak az információáramlást gyorsítaná fel és ezáltal nemcsak a párt kommunikációját tehetné hatékonyabbá, hanem (legalább részben) lehetővé tenné a politikai teljesítmények mérését is. Ugyanis egy ilyen médiawiki alapú honlapon mindenki pontosan láthatná, hogy az adott vezető mennyit és miket szerkesztett, milyen politikai döntéseket hozott az egyes kérdések tekintetében, stb. Természetesen, nemcsak a honlapon végzett munka alapján kell megítélni a politikai teljesítményeket, és szükség van rendszeres és általános teljesítménymérésre is. Javaslom, hogy a választmányi tagok és a kongresszusi küldöttek (a delegáló pártszervezeteik véleményének megismerése után) félévente rendszeresen értékeljék, osztályozzák az országos vezetőket (pl. egy -ös skálán), majd az összesített végeredményt a vezetők kapják is meg. Az értékelés folyamatos munkára és beszámolásra ösztönözné a vezetőket, továbbá a vélemények visszacsatolása segítené is a vezetők önértékelését, munkáját. Nyilvánvaló, hogy az ilyen újítások bevezetéséhez igen erős politikai szándék szükséges. A magam részéről ígérem, hogy mindent meg fogok tenni az internetes kommunikáció, a dolgozatban ismertetett internetes portál, valamint a politikai vezetők rendszeres teljesítményértékelésének népszerűsítése és elterjesztése érdekében. Továbbá ígérem, hogy szerepet fogok vállalni a párttagság informatikai képzésében, illetve annak megszervezésében is, valamint, hogy ha megválasztanak országos elnökségi tagnak, akkor szívesen
elvállalom az enciklopédia gazdaságpolitikával foglalkozó részének (alhonlapjának) a főszerkesztését is. Jómagam másfél éve vagyok egyébként a főszerkesztője egy médiawiki alapú, gazdaságpolitikai profilú enciklopédiának a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely talán referenciaként is szolgálhat: www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu
A szervezeti reform hogyan hatna ki a párt külső kapcsolatrendszerére? Hogyan építsük újra a társadalmi kapcsolatainkat? Ha a párton belüli információáramlás gyorsabbá vált, és ha már napi rutinná vált a pártban a tudás továbbadása, közkinccsé tétele, enciklopédikus rendszerezése, akkor ezzel a szervezeti háttérrel majd még tovább lehet lépni. Ennek hatókörét ugyanis ki kell majd terjeszteni a párton kívüli holdudvarra is: a különböző blogokban, internetes fórumokban vagy a Facebookon rendszeresen hozzászóló támogatóinkat, valamint a sajtóban és médiában véleményformálóként megjelenő baloldali értelmiséget hálózattá kell szerveznünk. A baloldali holdudvar által publikált szakmai és politikai javaslatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat és társadalmi visszajelzéseket szintén össze kell gyűjteni és tömören, rendszerezetten be kell építeni az enciklopédiába, a közös „tudástárunkba”. Minél többféle bejövő információt tudunk így kollektívan rögzíteni, rendszerezni és közös tudássá tenni, annál hatékonyabban leszünk képesek meghozni a politikai döntéseket is! Ezzel párhuzamosan, a hálózat-építés keretében fokozottan törekedni kell minél több szimpatizánsunk e-mail címének összegyűjtésére is, ugyanis az e-maillel, hírlevéllel történő megszólítás a leginkább költséghatékony. A folyamat elősegítése érdekében sokkal jobban kell támogatni minden olyan alulról induló kezdeményezést, amelyben párttagjaink internetes oldalakat hoznak létre és társadalmi párbeszédeket kezdeményeznek. Ilyen alulról induló kezdeményezés például : a http://forum.iit.hu/ a http://fideszfigyelo.blog.hu/ és a http://piroslapok.blog.hu/ stb. (Az utóbbi ráadásul már olyan
MSZP
elismertséget ért el, hogy időnként idéznek tőlük cikkeket még az indexen is!) Az ehhez hasonló kezdeményezések nélkül a mai felgyorsult kommunikációs és mediatizált világban már szinte lehetetlen politikai hálózatokat és társadalmi kapcsolatokat építeni.
Az MSZP értékrendjéről, arculatáról és politizálásának stílusáról Milyen új baloldali értékrendszert valljon magáénak az MSZP? Véleményem szerint, az MSZP-nek a modernizációs célokat és a teljesítményelvű reálpolitikát továbbra is magáénak kell vallania. Azonban fontos, hogy emellett az eddigieknél hangsúlyosabb formában fogalmazódjon meg a kiszolgáltatottak védelme is. Ugyanis, a piaci verseny és a teljesítményelv csak akkor vezet el a gazdasági hatékonysághoz, ha a verseny kezdetén a szereplők közel azonos informáltsággal, szabadságjogokkal és ismeretekkel rendelkeznek. Ha viszont ezek a kezdeti feltételek nem állnak fent, akkor a piaci verseny az üzleti partnerek, a fogyasztók, a hitelezők, stb. megtévesztéséhez, és a kiszolgáltatott helyzetük etikátlan kihasználásához vezethet. Az állam feladata, hogy igyekezzen orvosolni a piac azon hibáit, amelyek (szakszóval élve) ilyen erkölcsi kockázatokhoz vezetnek. Az állam feladata tehát, hogy megvédje azokat a szereplőket, akik információ és ismerethátrányban vannak, vagy akik akár betegségükből, korukból, vagyoni helyzetükből adódóan vannak kiszolgáltatott helyzetben. Ezért a hagyományos baloldali politikák – például a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika – mellett a jövőben nagyobb hangsúlyt kell adnunk a fogyasztóvédelemnek és versenyszabályozásnak is.
Milyen legyen az ellenzéki politizálásunk karaktere? Milyen legyen a többi parlamenti párthoz való viszonyunk stílusa? Melyek lehetnek azok a kérdések, amelyekben kifejezetten kemény álláspontot kell képviselnünk? Általános alapelvként az fogalmazható meg, hogy a többi párttal szembeni kommunikációnk„erőssége”legyen arányos az adott párt és az MSZP között lévő ideológiai távolsággal. Tehát, leginkább távolságtartóak a Jobbikkal szemben legyünk, a Fidesszel szemben pedig csak közepesen legyünk konfrontatívak. Az LMP-vel kapcsolatban pedig – bár alapvetően a riválisunknak tekinthetjük, hiszen ez a párt is a demokratikus oldal szavazóit igyekszik megszólítani, mégis – azt gondolom, hogy alapvetően olyan politikára és kommunikációra van szükség, amely nem mélyíti az LMP és az MSZP közötti távolságot, és a jövőre nézve nyitva hagyja az együttműködés és a politikai szövetségkeresés lehetőségét. Emellett célszerű meghatározni a kommunikációnk „erősségének” abszolút mértékét is. E tekintetben alapelvként lehetne rögzíteni, hogy még a Jobbikkal szemben se alkalmazzunk olyan durva stílust, mint amilyent a Fidesz alkalmazott velünk szemben az elmúlt nyolc év folyamán! A kommunikációnk alapvetően legyen inkább szerény, konstruktív, valamint szakmai és elvi alapokon nyugvó. Így, hogy több párt is ellenzéki szerepű a parlamentben, nemcsak a mi„feladatunk” a Fidesz politikájának ellenőrzése... Sőt, néha kifejezetten előnyös lehet számunkra, ha a másik két ellenzéki párt szintén kiveszi a részét a kormányzattal szembeni konfrontációból. A mi elsődleges feladatunk most a stabil és békés építőmunka, azaz a mi társadalmi kapcsolataink újraépítése! Az előbbi alapelvek természetesen nem jelentik azt, hogy ne lennének olyan témák, amelyekben kifejezetten fontos, hogy markánsan képviseljük az álláspontunkat, azaz ahol egyáltalán nincs helye a „finomkodásnak”. Abban az esetben például, ha a Fidesz visszaélne az alkotmányozó többségével, és olyan döntéseket hozna (például a választási törvény, az önkormányzati törvény vagy a médiatörvény tekintetében), amelyek hosszú távon is sú-
MSZP
lyosan rombolják a demokratikus intézményrendszert, amelyek csökkentik a politikai piacon a versenyt és a politikai döntéshozatal hatékonyságát, továbbá amelyek csak azt szolgálják, hogy a Fidesz hosszú távra bebetonozza magát a hatalomba, akkor ezek ellen kőkeményen fel kell lépnünk! Ebben az esetben nem egyszer, nem kétszer, hanem százszor, ezerszer, sőt az egész kormányzati cikluson keresztül folyamatosan fel kell emelnünk a szavunkat, és folyamatosan át kell politizálnunk a kérdést! A stratégiát 2002höz hasonlítanám: akkor legfőképpen azzal nyertük meg a választásokat, hogy az MSZP keményen kiállt azokért a demokratikus értékekért, amelyeket a Fidesz a kormányzása alatt súlyosan megsértett. Továbbá, hasonlóan határozott politikai fellépésre van szükség még a szélsőjobboldali, kirekesztő és a társadalmi egységet bomlasztó eszmékkel szemben is! Ezen célok érdekében támogassuk a különböző demokrácia klubok és antifasiszta mozgalmak minél szélesebb körű elterjedését!
Javaslat a párt új kommunikációs- és döntés-előkészítő rendszerére
Ez a fejezet az előbbi elképzelések egyikének a részletesebb kifejtéséről szól. Ahogy az eddig is kiderülhetett, a pártunk jövője szempontjából a legfontosabb kulcskérdésnek azt tartom, hogy miként tudjuk a párt szervezeti felépítését úgy megreformálni, hogy felgyorsuljon az információáramlás, a döntés-előkészítésben sokkal nagyobb szerepet kapjanak a párt középvezetői, és a döntéseket a vezetőség egy sokkal szélesebb információs bázis alapján tudja meghozni. Amennyiben érdekelnek a konkrét részletei is annak, hogy milyen hatáskörök és munkamegosztás, illetve milyen témakörök és biztonsági garanciák mentén képzelem el az MSZP internetes enciklopédiájának működtetését, akkor jó szívvel ajánlom ezt a fejezetet!
A szervezeti átalakulás legfontosabb stratégiai alapelveit, célkitűzéseit a következőkben látom: 1. A sajtóban, a médiában, a társadalmi kapcsolatok kiépítettségében és társadalmi beágyazottságban a jobboldal abszolút és nagyon jelentős fölényre tett szert. Mivel a párt nem lesz kormányzati szerepben, és nem áll majd rendelkezésére a kormányzati apparátus sem, a pártnak a szakpolitikák kidolgozásában és a kommunikációban egyaránt sokkal fokozottabban kell majd támaszkodnia a társadalmi munkában dolgozó széleskörű aktivista körre. Ennek összehangolására azonban alkalmatlan a jelenlegi pártszerkezet - megújulásra, kiegészítésekre van szükség. 2. Szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a baloldalon is elegendő egyetlen jó vezér, aki (a kormányzati apparátusra támaszkodva) majd programot alkot, és ez önmagában véve is meghozza a „megváltást” és a konszolidációt! Természetesen, továbbra is szükség van egy karizmatikus vezetőre,
MSZP
aki jó szónok, és akinek jó a médiában a megjelenése, de ez semmiképpen nem mehet a párt decentralizáltságának, sokszínűségének, alkalmazkodóképességének, néppárti jellegének rovására! 3. A párton belül (a párt felső- és középvezetői között, valamint horizontális szinteken egyaránt), valamint a párt és az értelmiségi holdudvar között sokkal inkább kétirányú és sokkal hatékonyabb, gyorsabb kommunikációra van szükség. Ugyanakkor, fontos már most leszögezni, hogy ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy az új rendszer nélkülözze a hierarchiát és a központi döntéshozatalt! Az új kommunikációs- és politikai döntés-előkészítő rendszer körülbelül ugyanolyan mértékben maradjon hierarchizált, mint amennyire eddig is volt (most is az MSZP a legdemokratikusabb párt az országban), ugyanakkor a rendszer legyen sokkal ellenőrizhetőbb, sokkal átláthatóbb, és a párttagság számára sokkal könnyebben „véleményezhető”! 4. Az új kommunikációs- és politikai döntés-előkészítő rendszer kiépítésekor az információs technológia legújabb vívmányaira kell támaszkodni! Ezzel párhuzamosan természetesen nagy hangsúlyt kell fektetni a párttagság (de legalább a párttisztség-viselők) informatikai képzésére, mert az új rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez egyáltalán nem elég például az, ha az emberek tudnak egymásnak e-maileket írogatni! Ennél sokkal többre van szükség! 5. A társadalmi beágyazottság visszaépítését egy hosszabb és szervesebb háttérmunka keretében kell végrehajtanunk. Nem egy-egy„nagyobb bemondásokon” alapuló, ugyanakkor legfeljebb rövid távú ismertséget eredményező politikára, hanem egy lassúbb, békésebb, a sajtóban és médiában kevésbé konfrontálódó, ugyanakkor sokkal tartósabb kommunikációs rendszer felépítésére van most szükségünk. Sokkal fontosabbnak tartom tehát a lassúbb, békésebb, szervesebb építkezést, mint a rövid távú harcokat.
A párt új döntéselőkészítő- és kommunikációs rendszerének központi eleme Létre kell hozni egy médiawiki alapú honlapot. (A médiawiki egy ingyenes szabad szoftver: ez az a szoftver, amely a Wikipédia enciklopédia működését is biztosítja, és amely bizonyítottan a világon a legjobb olyan szoftver, amely azt a célt szolgálja, hogy emberek együtt tudjanak szerkeszteni közös dokumentumokat, cikkeket, állásfoglalásokat, stb.) A honlapunk nem blogszerű, nem fórumszerű, és nem is hírportáljellegű lenne, hanem – a Wikipédia struktúrájához hasonlóan – inkább „enciklopédikus” lenne, amely a közösségi tudás gyarapításának és rendszerezésének a célját szolgálna.
A honlap szerkesztésével kapcsolatos hatáskörök: •
A honlapnak mind az olvasófelülete, mind pedig a szerkesztőfelülete csak azok számára lenne elérhető, akik regisztrálva vannak és jelszóval rendelkeznek (felhasználónévvel és jelszóval történő belépés hiányában tehát senki nem látna semmit).
•
A honlaphoz (az olvasáshoz és a szerkesztéshez egyaránt) hozzáférést kapnának a választmányi tagok, a kongresszusi küldöttek, a helyi szervezetek elnökei, a szocialista polgármesterek, országgyűlési, megyei közgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint az internetes világban jártas és aktív párttagok. Mindenki csak a saját civil nevével tudna belépni (nem anonim felhasználónévvel!), tehát mindenki tudhatná minden egyes, a honlapra felvitt információról, hogy az kitől származik. (A továbbiakban, az egyszerűsítés kedvéért ezt a kb. ezer fős kört nevezzük szerkesztőknek!)
•
A párt országos elnökségének valamennyi tagja szakosodna egy-egy szakvagy rétegpolitikára és a honlap adott témakörében megjelenő írásoknak (alhonlapnak) ő lenne a felelős főszerkesztője. Az elnökségi tagoknak
MSZP
gyakorlatilag teljes jogosultságuk lenne arról dönteni, hogy mi történjen a szerkesztők által felvitt információkkal. Például: •
megvétózhatja, véglegesen törölheti (ez az elnökségi tag kizárólagos joga lenne);
•
módosíthatja, kiegészítheti (ezzel a hatáskörrel akár még maguk a szerkesztők is élhetnének, tehát javíthatják egymás munkáit, de a végső döntés mindenképpen az országos elnökség tagjaié kellene, hogy legyen);
•
fórumszerű vitát kezdeményezhet az adott kérdéssel kapcsolatban a honlapon;
•
internetes szavazást írhat ki a vitás kérdésben akár az elnökség, akár a szélesebb szerkesztőség bevonásával, majd az internetes szavazás eredményét felhasználva is dönthet a felkerült információ végső sorsáról (ez is az elnökségi tag kizárólagos joga lenne).
•
A párt megyei elnökei pedig nem egy országos szakpolitikára, hanem a saját megyéjükben található helyi önkormányzatokhoz köthető ügyekre szakosodnának. Tehát, a megyei elnökök a regionális jellegű információk rendszerezéséért lennének felelősek és ehhez ugyanúgy rendelkeznének az előbb részletezett teljes körű jogosultságokkal. (A hierarchia tehát a regionális jellegű témáknál is meglenne.) Természetesen, a megyei témákban is lehetne munkamegosztás a megyei elnökség tagjai között (ahogy az országos elnökségben is), de ennek pontos módjáról már a megyei elnökségek a saját hatáskörükben döntenének.
•
A honlap egészéért felelős főszerkesztő a párt országos elnöke lenne, aki ugyanazokkal az előbb részletezett jogosítványokkal rendelkezne, mint az elnökség többi tagja (vétó, stb.), de természetesen nemcsak egy adott szakpolitikát érintő alhonlapon, hanem az összes területen, az összes megyében, azaz a honlap egészén.
•
Az országos elnökség tagjainak és a megyei elnököknek természetesen jogában állna átruházni bizonyos jogköröket, akár valamelyik munkatársukhoz akár más politikustársaikhoz, ha a honlap mérete már olyan„nagyra nőtt”, hogy sze-
mélyesen már nem képesek ellátni minden főszerkesztői tevékenységet, azonban a felelősség ebben az esetben is az elnökségi tagoké maradna.
A honlapon megjelenő információk típusainak kategóriái: A honlap, ahogy az már az eddigiekből is kiderült, tartalmi értelemben szakés rétegpolitikánként tagozódna, azonban ezeken belül műfaji értelemben is többféle típusú információt írhatnának be a szerkesztők a honlapra. Például: •
tényinformációk, példák a gazdasági-, társadalmi-, politikai problémákra
•
tényinformációk, példák a helyi és a központi kormányzat (Fidesz) intézkedéseinek hibáira
•
információk arról, hogy az adott témában vagy az adott szerkesztő környezetében (beleértve pl. a helyi sajtót, internetes fórumokat, blogokat, közösségeket, stb.) milyen visszhangja, fogadtatása van egy adott politikai eseménynek, hírnek, kormányzati intézkedésnek, politikai (szocialista) bejelentésnek, stb.
•
tényinformációk, események, adatok összegyűjtése arról, hogy a szocialista politikusok milyen eredményeket értek el, milyen politikai nyilatkozatokat tettek, hogyan jelentek meg az országos és helyi sajtóban, internetes fórumokon, blogokban, helyi közösségekben, stb.
•
a szerkesztő saját megoldási javaslatai egy adott gazdasági-, társadalmiés politikai problémára vonatkozóan
Az összegyűlő információk típusából, műfajából is látszik, hogy a honlap tartalma egyszerre segíthetné a politikai és szakpolitikai programok kidolgozását, valamint a politikánk népszerűsítését és a társadalmi beágyazottság növelését egyaránt! Annak ellenére, hogy a hatáskörmegosztás alapvetően hierarchikus lenne, a honlap léte összességében véve mégis egy decentralizáltabb, demokratiku-
MSZP
sabb és a szubszidiaritás elvének (azaz annak az elvnek, amely szerint minden döntést és végrehajtást azon a – lehető legalacsonyabb – szinten kell meghozni, ahol a legtöbb információ van és ahol a felelősséget is viselik) jobban megfelelő pártműködést eredményezne. Ennek az oka az, hogy az alulról jövő információk és vélemények mégis jobban és gyorsabban jutnak el a párt vezetéséhez, és közvéleményéhez is, továbbá sokkal ellenőrizhetőbb is lenne a pártvezetés társadalmi bázist építő tevékenysége, ugyanis a tagság nemcsak a sajtóban megjelenő nyilatkozatait tudja figyelemmel kísérni, hanem a pártpolitizálás folyamatát is.
Az információk felhasználóbarátságát, áttekinthetőségét biztosító garanciák: Az áttekinthetőséget egyrészt a szoftver előnyös sajátosságai, másrészt pedig a közzétett és betartandó szerkesztési alapelvek biztosítanák. Például: a) Az információk célja a belső (párton belüli) tájékoztatás, ezért nem az a fontos, hogy stílusukban propagandaszerűek, szenzációhajhászok és„médiafelületet szerző célzatúak” legyenek, hanem az, hogy a megjelenő információk sokkal inkább legyenek tömörek, könnyen áttekinthetők és tájékoztató nyelvezetűek. b) A honlap nem internetes fórumként, hanem enciklopédikus formában épülne fel. A fórumozó oldalak nagy hátránya ugyanis, hogy a hosszú odaviszsza válaszolgatások egy idő után áttekinthetetlen információtömeggé válnak, ráadásul a beírt információk 90-95%-a közép-hosszú távon már értéktelen. Egy enciklopédikus jellegű honlapon viszont pontosan azok az információk maradhatnak fent, amelyek közép- és hosszútávon is hasznosak. Az ilyen honlapon ugyanis nem a párbeszéd és a vitajelleg van előtérben, hanem az együttműködés és az információk felhasználóbarát rendszerezése. c) Amellett, hogy a honlap (a Wikipédiához hasonlóan) alapvetően enciklopédikus, minden cikkhez tartozik egy külön vitalap is. Ha a szerkesztők nem értenek egyet valamiben, vagy ha a főszerkesztő úgy látja, hogy egy kérdés
megvitatásra szorul a közösségben, akkor a szerkesztők átmehetnek a vitalapra, és részletesen (fórumszerűen) is megvitathatják a részleteket. Mivel azonban ez külön lapon, háttérben történik, ez semmiképpen nem rontja a hosszú távon is lényeges információknak, azaz magának a főcikknek az áttekinthetőségét. (Sőt, a szoftver elvileg lehetőséget biztosít még arra is, hogy több vitalapot nyissunk, és azokat hierarchiába is rendezzük – pl. öszszefoglaló vitalap, és fórumszerű vitalap. Tehát, ha tömegével érkeznek hozzászólások, akkor később mód nyílhat majd ezek külön strukturálására is. A Wikipédián egyébként ez utóbbira eddig nem volt a gyakorlatban szükség.) d) Igény esetén a szerkesztők akár közvetlenül e-mailben is kapcsolatba léphetnének egymással, és nem kizárólag a közös honlap felülete lenne a párbeszéd egyetlen formája. Előfordulhat ugyanis, hogy egy párttag olyan további információrészletre is kíváncsi, amely a honlapra már nem kerülhet fel (például konkrét neveket, személyes adatokat és kapcsolatokat érintő ügyek). Vagy az is előfordulhat, hogy egyes vitás kérdésekben olyan nézeteltérések keletkeznek, amelyeket a felek jobban szeretnének privát módon megbeszélni. Ezért, szükséges lenne az is, hogy a szerkesztők elérhetővé tegyék az e-mail címeiket is a többiek számára. e) A médiawiki szoftver természetesen lehetőséget biztosít nemcsak szövegek, hanem képek és táblázatok szerkesztésére is. Továbbá, a szoftver kiválóan alkalmas arra, hogy a különböző információkat hálózatszerűen kezelje, azaz ezeket linkekkel összekapcsoljuk és több témakör szerint is csoportosítsuk. A médiawiki keresőrendszere is fejlett (a Google-hoz hasonló). f) A médiawiki minden egyes cikkhez laptörténetet is hozzárendel. A laptörténet azt jelenti, hogy ha egy adott cikkben bármilyen változás történik (pl. információkkal egészül ki, módosul, stb.), akkor a szoftver azt nem rámenti az előző dokumentumra, hanem egy külön dokumentumként„mellémenti”, azaz az összes korábbi elmentett verzió is megőrződik a merevlemezen. A laptörténetet bárki lekérdezheti, azaz a szoftverrel a cikk bármelyik korábbi
MSZP
változata bármelyik későbbi változattal látványosan összehasonlítható (két hasábba szedi és pirossal kiemeli a változásokat). Így a változások (pl. új javaslatok) nagyon könnyen folyamatosan nyomon követhetők.
Az információk hitelességét biztosító garanciák: A hitelességet szintén a honlapon közzétett és betartandó szerkesztési alapelvek biztosítanák. Például: •
Minden információ mellett pontos link-hivatkozásnak kellene lennie, és így egy kattintással könnyen visszakereshető lenne, hogy például ki, mikor, milyen sajtóorgánumban pontosan hogyan tette közzé az adott információt, vagy milyen dokumentum(ok), jogszabályok támasztják alá az adott állítást, stb.
•
Az informáltságot, a hitelességet és a hatékonyabb párbeszédet szolgálná az is, ha minden szerkesztő közzétenne magáról egy fényképes bemutatkozást, mely például a következő adatokat is tartalmazná: szakmája, végzettsége, foglalkozása, párttisztsége, kora. Természetesen, az is visszakereshető lenne – a szoftver erre is lehetőséget biztosít – hogy az egyes szerkesztők személy szerint milyen információkat tettek közzé a honlapon.
Az információk biztonságát biztosító garanciák: 1. Felvetődhet a kérdés, hogy ha egy honlapot egyszerre kb. ezer ember szerkeszt, akkor megtörténhet-e az, hogy valaki (akár gondatlanság, akár hozzá nem értés, akár rosszindulat okán) kárt okoz, és például kitöröl a honlapról, vagy megváltoztat olyan adatokat, amelyek a közösség számára fontosak. Nos, ezt a problémát 100%-osan megnyugtató formában oldották meg a médiawiki fejlesztői, ugyanis a korábban leírt „laptörténet” funkció erre is választ ad. A cikkek bármelyik korábban elmentett változata ugyanis nemcsak megtekinthető (és összehasonlítható), hanem egyetlen kattintással bármikor vissza is állítható.
2. Adatvesztés elvileg csak a merevlemez meghibásodása vagy újratelepítése esetén fordulhatna elő. Ez a probléma úgy előzhető meg, ha az adatbázis mindig két-három különböző helyen és különböző emberek felügyelete alatt álló szerverre is elmentődik. 3. Felvetődhet az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a honlapon összegyűlt információk (amelyekhez kb. 1-2 ezer szerkesztőnek lenne hozzáférése) valamilyen oknál fogva kikerülnének a sajtóhoz vagy a konkurens párt(ok)hoz. Egy ilyen széles körben használt honlap esetén ennek természetesen van esélye, azonban megítélésem szerint az információk a jellegüknél fogva olyanok, hogy ez nem jelentene kárt az MSZP számára. Emlékeztetőül: •
A honlap egyrészt tényeket, gazdasági- és társadalmi problémákat gyűjt össze.
•
A honlap a helyi és a központi kormányzat (Fidesz) hibáit szándékozik öszszegyűjteni.
•
A honlap azt igyekszik rendszerezni, hogy az egyes politikai, szakpolitikai témáknak, eseményeknek, bejelentéseknek, kormányzati intézkedéseknek stb. milyen visszhangja, fogadtatása van a helyi sajtóban, az internetes fórumokon, a blogokban és egyes társadalmi közösségekben. (Tehát, ezek sem titkos adatok, legfeljebb a nyilvános adatokat rendszerezik.)
•
A honlapon megjelennek a szerkesztők egyéni politikai javaslatai is, azonban azzal sincsen gond, ha ez kikerül a sajtóhoz, hiszen (szükség esetén) lehet azzal védekezni, hogy ez nem az MSZP hivatalos álláspontja, hanem csak az adott szerkesztő egyéni véleménye. (Ráadásul, időnként akár jól is jöhet a pártnak, ha egy-egy kidolgozás alatt álló álláspontot előzetesen tesztelhet a sajtóban.)
•
A szerkesztőknek legfeljebb arra kell vigyázniuk, hogy az adatvédelmi törvényt sértő személyes adatok ne kerüljenek fel a honlapra. (Ez azonban a szerkesztési és etikai alapelvek közzétételével és betartatásával szintén megoldható.)
MSZP
A médiawiki alapú gyűjtőhonlapot kiegészítő további információs csatornák A párt társadalmi beágyazottsága újjáépítésének eszköze természetesen nem kizárólag az imént felvázolt központi honlap lenne, hanem ehhez szükséges lenne más további informatikai eszközöket is bevetni. Például: •
Minden területi szövetségnek, helyi szervezetnek, tagozatnak és platformnak (és természetesen a párt országos szervezetének is) az elsődleges stratégiai célok egyikeként, komolyan törekedniük kellene a párttagok, pártszimpatizánsok, rokonok, ismerősök, stb. e-mail címeinek összegyűjtésére. Ehhez, a személyes kapcsolatokon túl forrásként fel kellene használni az olyan közösségi portálokat is, mint az iwiw, a facebook, a myvip, stb. Az e-mail címeket a szervezetek ezután (ki-ki a saját arculatát, fejlécét, logóját használva) hírlevélküldésre és mozgósításra használhatnák. (A hírlevélküldő rendszer kiépítéséhez informatikai segítséget adhatna akár az országos központ is, de nem feltétlenül szükséges az sem, hogy minden szervezet ugyanazt a hírlevélküldő szoftvert alkalmazza, hanem akár ez is kialakítható lenne helyben – persze központi segítség és folyamatos egyeztetés mellett.)
•
Már ma is használatban van a kapcsolat.hu portál, amely egy sokkal inkább decentralizált (és nem enciklopédikus) honlap, amely döntés-előkészítésre és a párt szervezeti reformjára kevésbé használható, viszont a közösségépítésre ez is alkalmas. Talán annyi módosítást célszerű lenne azonban végezni a kapcsolat.hu rendszerén, hogy láthatóvá lehetne tenni az ismerőseink e-mail címeit, és ne csak rendszerüzenetet lehessen küldeni nekik. Az előző pontban felvázolt stratégiai célt (e-mail címek gyűjtése) ugyanis segíteni tudná az, ha az egyes pártszervezetek és -szerveződések „meg is tudnák kapni” az ismerőseik e-mail címeit (persze csak, ha az adott ismerős ehhez hozzájárult), és utána az adott szervezet ezt az e-mail címet is be tudná emelni a saját arculatú hírlevélküldő rendszerébe. A sokszínűség ugyanis erőt és társadalmi beágyazottságot jelenthetne!
•
Meg kellene tanítani a párttagjainkat (de legalább a tisztségviselőket) arra, hogy hogyan lehet digitalizált videofelvételeket készíteni, majd hogyan lehet a youtube-ra és más videómegosztókra (akár a kapcsolat.hu-ra vagy a facebookra is!) videókat fel- és letölteni. Nagymértékben emelné a társadalmi beágyazottságunkat, ha a párttagjaink gyakorlottan és rendszeresen használnák ezeket az eszközöket.
•
Az internetes szavazás gyakorlatának elterjesztése. Nagyban emelné a pártvezetőség rugalmasságát, ha bármely aktuálpolitikai kérdésben gyorsan fel tudná mérni, hogy a pártban mi a többségi álláspont. Ráadásul, a fokozottabb szerepvállalás a párttagok politika iránti érdeklődését, figyelmét és aktivitását is tovább növelné.
•
A párttagokat folyamatosan ösztönözni (oktatni) kellene arra, hogy hogyan lehet az iwiw vagy a facebook üzenőfalán, a blogokban és az internetes fórumokon terjeszteni a központi portálunkon folyamatosan gyűlő információkat, kampányanyagokat. Fontos az is, hogy a párttagok a különböző internetes közösségekben folyó párbeszédeikről visszacsatolást is adjanak a központi honlapunkon (a tanulságok tömör összefoglalásával).
Milyen segítséget tudnék nyújtani a szervezeti reform megvalósításához? 1. Ahogy az eddig leírtakból is egyértelműen kitűnhetett, a projekt nagyságrendekkel több, mint egy egyszerű„informatikai részletkérdés”. Ez ugyanis magában hordoz egy párton belüli komplex szervezeti reformot is. Szívesen vállalok a jövőben szerepet a program politikai támogatottságának megteremtésében és párton belüli népszerűsítésében. 2. Szívesen segítenék a honlap megalapításában, a szerkesztési elvek kidolgozásában és a honlap szerkezetének megtervezésében. Jómagam másfél
MSZP
éve vagyok főszerkesztője egy másik hasonló, médiawiki alapú enciklopédiának a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely talán referenciaként szolgálhat: www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu 3. Szívesen segítenék a párttagság informatikai képzésének megszervezésében, a médiawiki szoftver megismertetésében és használatának népszerűsítésében. 4. Amennyiben elnyerem a tagság bizalmát és megválasztanak országos elnökségi tagnak, akkor szívesen vállalnám az enciklopédia gazdaságpolitikával foglalkozó részének (alhonlapjának) főszerkesztését is.
A program megvalósításának kívánt menetrendje A program megvalósíthatósága, hatékonysága és sikerességének sebessége döntő mértékben függ a politikai támogatottságtól és a párttagság internetes aktivitásától. Mivel a program írásakor ezek mértéke nehezen becsülhető, az itt felvázolt menetrend csak egy hozzávetőleges, kívánt forgatókönyvnek tekinthető. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy az itt felvázolt menetrendet a tapasztalatokhoz igazodva a jövőben módosítani kell majd: 2010. szeptember: A párt országos elnöksége megvitatja és meghatározza az enciklopédia létrehozásával kapcsolatos politikai-stratégiai kérdéseket, az elnökségen belül kialakítja a munkamegosztást és az ezzel kapcsolatos hatásköröket, majd megadja a politikai támogatást és a szükséges informatikai infrastruktúrát a médiawiki szoftver telepítéséhez, a honlap grafikai arculatának kialakításához és az alapvető szerkesztési alapelvek és moderálási szabályok lefektetéséhez. 2010. október – december: A Választmány egyes bizottságai és a program iránt érdeklődő tagjai, valamint a kongresszusi küldöttcsoportok által kijelölt és a
programban aktív résztvevőként szerepet vállaló küldöttek tartalmi értelemben is megvitatják az enciklopédia szerkezetét, munkacsoportokat alakítanak ki, majd önkéntes alapon elindul a kezdeti tartalom feltöltése. Ezzel párhuzamosan elindul a programba bekapcsolódott párttisztségviselők informatikai képzése, a médiawiki szoftver használatának megismertetése. 2011. január – június: A Választmány valamennyi delegáltja és a kongresszus valamennyi küldöttje regisztrálásra kerül a honlapon, felhasználónevet és jelszót kap. Továbbá felmérésre kerül, hogy rajtuk kívül a pártban még mely tisztségviselők és aktív, az internetes térben otthonosan mozgó párttagok bevonására kerülhet sor. Megvalósul ezen szélesebb kör informatikai képzése, a médiawiki szoftver használatának, valamint a honlap szerkezeti felépítésének, szerkesztési technikáinak és szerkesztési-etikai alapelveinek megismertetése. 2011. szeptember – 2012. június: Az enciklopédia felfutása, a tartalom jelentős bővülése. Csoportdinamikai szempontból hasznos, ha az elnökség az enciklopédia legaktívabb szerkesztői számára (azontúl, hogy a honlapon és e-mailben folyamatosan tartjuk egymással a kapcsolatot) 1-2 havonta személyes találkozókat is szervez. Ezeken a találkozókon az elnökség és a honlap aktív szerkesztői egyeztetni tudják a honlap alakulásával kapcsolatos aktuális stratégiai kérdéseket. 2012. szeptember – 2013. június: Nyitás az egyéb külső internetes felületek irányába (facebook, iwiw, youtube, internetes fórumok, hírlevelek, stb.). A pártnak az internetes társadalomba történő beintegrálódása, és az aktív szerepvállalásunk eredményeinek és tapasztalatainak tartalmi beépítése az enciklopédiánkba. A központi enciklopédiánkról leágazva egy élő internetes hálózat, közösség építése. 2013. szeptembertől: A kiépített hálózatunk választási üzemmódba állítása, és a választási kampány stratégiájának kidolgozása.
MSZP
A programjavaslat kockázatmentességéről A felvázolt programban a legszebb az, hogy mivel a belső szervezeti reformkísérlet nem járna együtt semmilyen külső konfliktus felvállalásával, ártani semmiképpen nem ártana a pártnak! Márpedig, ha van egy olyan szervezeti reformjavaslat, amely megvalósítása ártani semmiképp nem árthat, ugyanakkor, ha bejön akkor sokat használhat, akkor miért ne próbáljuk ki!
Szakmai életrajz
Személyi adatok Vezetéknév / Utónevek Mobil telefonszám E-mail Születési dátum
Dr. Kertész Krisztián András + 36 20 931 5406
[email protected] 1977. szeptember 12.
Szakmai tapasztalat 2010- A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (HFF jogutódja) főállású docense. A mikroökonómia, a makroökonómia és a gazdaságpolitika tantárgyakat tanítja.
2008- A Budapesti Corvinus Egyetemen a www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu internetcímen létrehozott enciklopédia főszerkesztője.
MSZP
2008-2010 A Heller Farkas Főiskola főállású docense. A mikroökonómia, a makroökonómia és a gazdaságpolitika tantárgyakat tanítja.
2008 A Nicosiai Turisztikai és Szállodaszolgáltatási Főiskolán angol nyelven tanít gazdaságpolitikát az Erasmus pragram keretében.
2007-2008 A Heller Farkas Főiskola főállású adjunktusa. A mikroökonómia, a makroökonómia és a gazdaságpolitika tantárgyakat tanítja.
2007- A Budapesti Corvinus Egyetemen óraadó oktató, a saját tantárgyát (piaci és kormányzati kudarcok gazdaságpolitikája) tanítja.
2006-2007 A Budapesti Corvinus Egyetemen óraadó oktató, gazdaságpolitikát tanít.
2003-2006 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen PhD. hallgatóként, gyakornokként gazdaságpolitikát tanít.
2003 Az ICEG Európai Központ gazdaságpolitikai kutatóintézetben gyakornok.
1998-2001 Stefani Kft, ügyvezető igazgató
Tudományos fokozat 2007 Maximális pontszámmal (kiváló minősítéssel) leteszi a doktori szigorlatot, majd megvédi a disszertációját, és ezzel megszerzi a PhD fokozatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (téma: piaci és kormányzati kudarcok rendszerezése és gazdaságpolitikai összefüggései).
2003-2006 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Pénzügyi Intézetében gazdaságpolitika specializáción abszolútóriumot szerez.
Tanulmányok 2010 A Magyar Író Akadémián elvégzi a "Közéleti beszédíró mesterkurzus"-t.
2003 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdaságtudományi Karán gazdaságpolitika főszakirányon és Európa mellékszakirányon kiváló minősítésű diplomát szerez.
1998 Los Angelesben a Kaliforniai Állami Egyetemen közgazdaságtant és jogot tanul.
1997 Három hónapos angol nyelvi képzésen vesz részt New Yorkban az EF Nemzetközi Nyelviskolában
MSZP
•
•
•
•
• •
• Nem egy messiásra van szükségünk, nem a központilag vezérelt párt a hatékony, hanem vissza kell térnünk a sokszínű, több platformon álló, néppárti politizáláshoz! • Éppítsünk fel közösen egy olyan belső használatú internetes pártenciklopédiát (a Wikipédia szoftvere és szerkesztési elvei mintájára), amely az eddiginél sokkal nagyobb részvételt és véleménynyilvánítást tesz lehetővé a párt középvezetői számára, továbbá amely összegyűjti, tartalmilag tömöríti és könnyen áttekinthetővé és elemezhetővé teszi a kormányzati hibákat, a pártok tevékenységét, a társadalmi igényeket, valamint a sajtóban megjelenő véleményeket, támadásokat és publicisztikákat egyaránt! A napi politizálással kapcsolatos közös tudásbázisunk megalkotása rendkívül megkönnyíti majd a napi politikai döntéseket. A párt holdudvarával újra kell építenünk a kapcsolatainkat és sokkal jobban be kell integrálódnunk az internetes társadalomba! A bemutatott internetes pártenciklopédiából, mint központi „bázisból” és „információs gyűjtőhelyről” kiindulva és ide visszatérve, hálózatszerűen be kell épülnünk az internetes fórumok, blogok, facebook, youtube és más felületekre is. Be kell vezetni és általános gyakorlattá kell tenni, hogy a választmányi tagok és a kongresszusi küldöttek félévente rendszeresen egyenként és titkosan értékelik az országos párttisztségviselők politikai teljesítményét (egy 1-5-ös skálán), majd az értékelés összesített eredményét a vezetők kapják is kézhez! Annak érdekében, hogy a párt a közösség védelmében fel tudjon lépni a korrupciógyanús ügyekbe keveredett politikusokkal szemben, két alapszabály-módosítást javaslok. Egyrészt, vezessük be a „morális bizalom-megvonás” intézményét, másrészt adjuk meg a jogosítványt a helyi szervezeteknek arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén felfüggeszthessék a politikus párttagságát! Az MSZP-nek a modernizációs célokat és a teljesítményelvű reálpolitikát továbbra is magáénak kell vallania. Azonban emellett, az eddigieknél hangsúlyosabb politikai célként kell megjelennie a kiszolgáltatottak védelmének is. A hagyományos baloldali politikák (például a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika) újraélesztése mellett, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a fogyasztóvédelemre és a versenyszabályozásra is. Az ellenzéki politizálásunk alaphabitusa legyen szerény, konstruktív és szakmai alapokon nyugvó. Természetesen, ezen belül jó, ha vannak különböző karakterű politikusok (határozottabb alkatok és visszafogottabbak egyaránt): a sokszínűség erősíti a pártot. Az MSZP-nek továbbra is markánsan fel kell lépnie a szélsőjobboldali, kirekesztő és gyűlöletkeltő politika ellen. Azonban, ezen túlmenően, a pártnak az eddiginél fokozottabban kellene hangsúlyoznia a demokratikus identitását, értékrendjét. Még büszkébben kellene hangoztatnuk, hogy az MSZP az elmúlt húsz év legdemokratikusabb pártja, és a magyar demokratikus rendszer legnagyobb bástyája volt. Támogassuk a demokrácia klubok és az antifasiszta mozgalmak széleskörű elterjedését!
