PÁLYÁZAT a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékáni tisztségére
Csányi Sándor dr. egyetemi tanár
Azokból a kövekből, melyeket utunkba gördítenek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Széchenyi István Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalul, festett egekbe néz. Vörösmarty Mihály
TARTALOM
Helyzetértékelés: feladatok és eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar működésével kapcsolatos kérdések és vezetői koncepció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Külön mellékletekként csatolva: •
Szakmai-tudományos életrajz a bizonyítványok másolataival és a publikációs jegyzékkel
•
Adatkezelési nyilatkozat
•
Egyetemi személyügyi adatlapok
Helyzetértékelés: feladatok és eredmények
Előző dékáni pályázatomban, 2007-ben részletesen értékeltem a kar működési környezetét, képzési, kutatási és gazdálkodási helyzetét és ezek alapján felvázoltam azokat a lehetőségeket és feladatokat, amiket az elkövetkező években a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karnak (MKK) meg kellene tennie a további fejlődés és siker érdekében. A következőkben az akkori gondolatokat idézem vissza és egyben bemutatom, hogy mi és hogyan valósult meg azokból. 1. Feladatcsoport: Az MKK alap- és mesterszakjainak tanterveiben a gyakorlati szempontoknak (munkaadók) megfelelő súllyal kell megjelenni. A munkaerőpiac által igényelt diplomásokat csak akkor tudunk képezni, ha valamennyi alapszakon jelentősen erősítjük a gyakorlati képzést. A gyakorlati képzés tanüzemeink és a Karhoz kötődő, a képzési szempontnak megfelelő minősített gazdaságok, vállalkozások révén erősíthető. Ez halaszthatatlan, mivel 2009-ben valamennyi szakon biztosítani kell, hogy a hetedik, gyakorlati félévüket hallgatóink szakmailag megfelelő színvonalú helyeken tölthessék le.
•
Valamennyi felsőfokú szakképzés, BSc és MSc képzés tantervében a gyakorlati ismeretek oktatása megfelelő súlyt kap. A hetesi gyakorlatok, szakmai tanulmányutak és a nyári gyakorlatok formájában – a szűkös anyagi feltételek ellenére is – biztosítottuk a gyakorlati ismeretek megszerzésének feltételeit.
•
A jogszabály megjelenésekor jelentős ellenérzéseket váltott ki a gyakorlati félévnek az alapképzési szakokon való kötelező bevezetése. Az MKK alapképzési szakjaira a szakvezetők bevonásával kidolgoztuk és megvalósítottuk a „mérnöki félév” szakmai követelményrendszerét, a fogadó gazdaságok kiválasztási (kvázi akkreditáció) és szerződéses rendszerét, továbbá a hallgatók foglalkoztatásának ellenőrzését.
•
A gyakorlati félév szükségességét és a bevezetett kari rendszer eredményességét visszaigazolták a pozitív hallgatói vélemények és a fogadó helyek szakmai vezetőinek a hallgatókról adott véleményei. A gyakorlati félév bevezetésének eredményeit 2010 novemberében szakmai konferencián értékeltük, amely egyértelmű sikernek találta az új rendszert.
•
Az MKK számára az egyik legnagyobb kihívást a tanüzemek működése/működtetése jelenti. Ezek a GAK keretében működnek és az ESZMSZ-ben nem szereplő „Tanüzemi tanács” hitelesíti tevékenységüket. Az MKK egyébként is forráshiányos és romló gazdasági helyzetében nem elvárható, hogy az ezekben az üzemekben folyó tevékenységekre az ellenőrzés lehetősége nélkül adjunk át jelentős összegeket. A SZIE tanüzemi rendszerének fenntarthatatlanságát tükrözi az a sok tízmilliós hiánytömeg, amit félévtized után ismét konszolidálnia kellene az egyetemnek.
•
A tanüzemek finanszírozásának legtisztább rendszere, ha az intézeti finanszírozáshoz hasonló elvek alapján kapják meg a támogatást. Ekkor ezek az összegek nem az intézeteknél, hanem a tanüzemben fognak megjelenni, azaz, az eddig az intézeti munkatársakra fordított forrás azáltal, hogy a szakmailag indokolt helyére kerül, az intézetben hiányként fog megjelenni.
•
Összességében az MKK számára a különböző gyakorlatok megszervezése legkevesebb 40 millió Ft költséggel jár évente. Ennek fő tétele a GAK Közhasznú Kft-nek szerződés szerinti kifizetésre kerülő 19.7 millió Ft, amihez a tanüzemeket igénybe nem vevő szakok gyakorlatainak, illetve a nem tanüzemi gyakorlatok költségei járulnak.
1
2. Feladatcsoport: Az MKK alapképzési (BSc) szakjain a beiskolázási létszámok megőrzése. Alapképzési szakokon is minőségi képzésre kell törekedni, ami nélkülözhetetlen a szakok vonzerejének fenntartásához, valamint a mesterszakok jól felkészített hallgatókkal való ellátásához. A beiskolázási versenyben meglévő előkelő helyet folyamatos, céltudatos marketinggel kell tartanunk. Ennek feltétele, hogy egyszerre sikerüljön megőrizni a minőségi képzés imázsát (erős elméleti alapok, minősített oktatók), valamint erősíteni a végzős hallgatók elhelyezkedési esélyeit javító gyakorlati képzési elemeket (tanüzemek, gyakorlati helyek, vállalkozások és gyakorlati szakemberek bevonása stb.). Gyakorlati Képzési Tanácsadó Bizottság létrehozása, melybe valamennyi szak legalább egy vállalati vezetőjét hívjuk meg.
•
Lényegében minden BSc szakunkon megőriztük vagy jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat. Az induló szakok létszáma szinte kivétel nélkül >30 fő, azaz ma már ésszerű csoportszámokról és csoportlétszámokról beszélhetünk (1. táblázat és később 9. táblázat).
•
Minden szándékunk ellenére, a jelentkezők hiányában nem indulhatott el a növénytermesztő mérnök alapszak. A környezetgazdálkodási agrármérnök BSc felvételi számait pedig lenyomta - bár még mindig a második legnagyobb létszámú alapszak a karon, hogy ezt a képzést a BCE KERTK is megindította.
•
Az MKK-nak a beiskolázási versenyben elfoglalt jó helyezését visszaigazolják a felvételi rangsorok (2. táblázat), a BSc (3. táblázat) és MSc (4. táblázat) felvételi létszámok.
•
Az elmúlt 3 évben céltudatosan megváltoztattuk a beiskolázással kapcsolatos kari tevékenységeket. Ezek a következőket jelentik:
•
•
Elemeztük a felvett hallgatók lakhely és középiskola szerinti megoszlását és a beiskolázási tájékoztatókat az ország számunkra fontos középső térségeire koncentráljuk.
•
Az elsőévesek beiratkozásakor felmértük azokat a csatornákat, amik alapján a hallgatók/szüleik az MKK-t választották (a legfontosabbak: felvételi tájékoztató, honlap, rokoni és kortárs-csoportbeli vélemények, tapasztalatok). Ezek alapján az összes gyenge hatékonyságú marketing kiadást megszüntettük vagy minimalizáltuk (újsághirdetések, TV reklám, stb).
•
Teljesen megújítottuk, kibővítettük és egységesítettük a kari információs anyagokat. Esztétikus, lényegi információkat adó anyagokkal jelenünk meg.
•
A régi, majd az időközben megújított kari honlapon kiemelt jelentőségű a felvételivel kapcsolatos tájékoztatás és ezek az információk legfeljebb 3 kattintással elérhetők. A felvételit és pótfelvételit megelőző időszakban folyamatos telefonos tájékoztatást is biztosítunk.
•
Kellő számú és jól időzített felvételi nyílt napokat tartunk, ahol a kari tájékoztatáson túl a szakvezetők is aktívan részt vesznek.
Az MKK a közvélemény és a felvételizők szemében továbbra is a minőségi agrárképzés szinonimája, ezt a képet megerősítik a HVG intézményi rangsorai is (5. táblázat). Ez részben a GATE „történelmileg” magas presztízsén alapul, de legalább ennyire fontos, hogy felvételizőink igen nagy része a korábban nálunk tanult szülők, rokonok vagy kortárs csoportbeli társak véleménye alapján tájékozódik. Felmérhetetlen károkat okoz nekünk, amikor egyes felső vezetők részéről a karon folyó képzéseket vagy általában az agrár képzéseket érintő negatív vélemények kapnak publicitást.
2
•
A mérnöki gyakorlat megszervezése kapcsán szembesültünk azzal az óriási feladattal, amit az egyes szakok képzési követelményeinek megfelelő, szakmailag megbízható és pozitív hozzáállású vállalkozások, szervezetek vagy gazdálkodók felkutatása, megnyerése és szerződéseik megkötése jelent. Ezt a feladatot alapvetően a szakvezetők és munkatársaik tudják elvégezni, amihez adminisztratív (szerződések mintái, gyakorlati naplók stb.) segítséget tudunk adni. Az általam eredetileg elképzelt bizottságot a hét alapszak változatos igényeit ismerve utólag már nem látom hatékonyan megszervezhetőnek, olyannak, ami a munka érdemét általános ajánlásokon túl tudná segíteni.
3. Feladatcsoport: Valamennyi mesterképzési szak meghirdetése minden lehetséges felvételi alkalommal és formában. A már folyamatban lévő MSc szakok akkreditációjának lezárása és további szakindítási lehetőségek feltárása. Az új szakok indításáért felelős vezető oktatók megbízása és az akkreditációs anyagok rövid határidőn belüli elkészítése. A mesterképzési szakok gazdaságossági vizsgálatához (indítás/működtetés) szükséges elemző rendszer kidolgozása.
•
Az MSc szakok indításának kezdetén lényegében valamennyi szakot meghirdettük a februári és a szeptemberi kezdésre is, annak érdekében, hogy a szakok első évfolyamát el tudjuk indítani és ennek marketing értékét kihasználjuk (4. táblázat). •
Három év, illetve 7 felvételi időszak tapasztalatai alapján azonban világos, hogy a felvételizők nagy többségét a keresztfélévben végző alapszakos hallgatók alkotják és ezért elsőbbséget a februári felvételinek célszerű biztosítani. Ez alól kivétel a növényorvos MSc levelező képzés, melyet csak szeptemberben indítottunk és a környezetmérnök MSc, melyre sok a 6 vagy 8 féléves képzésből jelentkező.
•
A szeptemberi kezdésű szakokra is szükség van, sőt a levelező képzésben előnyös is lehet, mert így egyenletesebbé tehető az oktatók óraterhelése (növényorvos MSc, vadgazda mérnök MSc).
•
Káoszba hajló és követhetetlen azonban az évi kétszeri (szeptemberben és februárban történő) indítás, még levelező formában is. Az így működő egyik szakunk erre már példát is ad és ezt nem szabad tovább folytatni.
•
Az MSc szakjainkra felvett hallgatók 80-90%-a a saját alapszakjainkról „érkezik”. A mesterszakokra jelentkezők részletes tájékoztatását szolgálja az MKK „MSc Iránytű” c. kiadványa, illetve a honlap információ bősége.
•
Ebből a szempontból értékelni lehet, hogy az eddig nem indított mesterképzésekre miért nincs elegendő jelentkező.
•
Az MSc szakok esetében is kimondható, hogy a legalább 10 fős létszám szükséges ahhoz, hogy a szak már akkora bevételt hozzon, ami a kari költségvetéshez mérhető hozzájárulást jelent. Ettől a létszámtól lefelé 1-2 fővel többször is eltértünk, de csak azért, hogy ne konkurenseink vegyék fel a hozzánk nem felvett hallgatókat. •
A kis létszámmal indított évfolyam pozitív példája volt a 3 fővel indított mezőgazdasági biotechnológus szak, ami a későbbi már 10 körüli létszámú évfolyamokat alapozta meg. Ezen a szakon eddig minden évben az MKK vette fel a legtöbb hallgatót.
•
Nem mondható el ugyanez a növénytermesztő mérnök MSc levelező szakról, ahol a 7 felvett hallgató többsége azért nem iratkozott be, mert az MKK egy másik szakvezetője a saját szakjára nézve minőségileg károsnak ítélte, hogy párhuzamosan két szakot is teljesítsenek. Noha az FTV támogatja a szakok párhuzamos elvégzését, ezután a hallgatók többsége nem iratkozott be.
3
•
Új mesterképzési szakként a hidrobiológus MSc szak akkreditációja van folyamatban. A MAB utolsó nemleges véleménye alapján folyik az anyag átdolgozása.
•
A mesterszakok közül Tuba Zoltán professzor úr elhunytát követően SZIE felső vezetői közreműködéssel megváltunk a biológus mesterszaktól.
•
A mesterképzési szakok indításának gazdálkodási értékeléséhez önálló kari rendszer kidolgozásának, mivel a mesterképzéseket először el kellett indítani, eddig nem volt értelme. Fő döntési szempontok azonban megfogalmazhatók: •
A szakra felvettek létszáma érje el a 10 főt. Ehhez jobbára az szükséges, hogy az első helyes jelentkezők száma >15-20 fő legyen.
•
A szaknak legyen megfelelő belső hallgatói bázisa a BSc szakokról, akik az MSc szakot jó eséllyel választani fogják.
•
A szakon a külsősök által oktatott tárgyak aránya lehetőleg 10% alatt legyen. Ha ez nem így van, akkor a kis létszámú szakok egyenlege nulla lesz.
4. Feladatcsoport: A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és ahol szükséges újraélesztése, különös tekintettel a közös képzési programokra és közös diplomák kiadásának lehetőségeire. Valamennyi érintett mesterképzési szakon egy éven belül az angol nyelvű akkreditáció pótlása. Felelős nemzetközi képzési koordinátor megbízása a Karon. Az angol képzésben részt vevők intenzív nyelvi felkészítése. A hallgatók nemzetközi toborzása érdekében a képzési programok nemzetközi, professzionális marketingjének biztosítása és az ehhez szükséges források elkülönítése.
•
A közös nemzetközi oktatási programok indításának technikai, akkreditációs és finanszírozási feltételei is hiányoztak. Az esetek többségében az együttműködés az intenzív kölcsönös érdeklődés szakaszában megreked, aminek két fő oka van. Egyrészt az intézmények saját rendszerük szerint akkreditált programjainak tantervei annyira különböznek, hogy a hallgatók cseréje szinte kizárt. Másrészt, az ilyen diplomák kiadásának adminisztratív feltételei nehezen átláthatók és teljesíthetők. Oktatási és kutatási együttműködésre három intézménnyel és egy nemzetközi szervezettel kötöttünk hivatalosan is megállapodást.
•
A tantárgyak elismerése és beszámítása még az EU Erasmus programja esetében is gyakran nehéz, mivel a küldő és fogadó intézmények közötti összhang itt sincs meg.
•
A mesterképzési szakok közül a MAB 2008-ban öt angol nyelvű képzést akkreditált: agrármérnök MSc szak, mezőgazdasági biotechnológus MSc szak, vadgazda mérnök MSc szak, takarmányozási és takarmánybiztonsági MSc szak, növénytermesztő mérnök MSc szak. Az alapképzési szakok közül angol nyelven indítható: mezőgazdasági mérnök BSc szak, vadgazda mérnök BSc szak.
•
Az angol nyelvű képzések tájékoztatási és felvételi koordinációját a Dékáni Titkárság és a Tanulmányi Titkárság munkatársai végzik. A két működő szak (mezőgazdasági mérnök BSc és agrármérnök MSc) esetében angolul jól tudó munkatársak bevonásával folyik a szak munkájának ügyvitele.
•
Az angol nyelvű képzésekben résztvevő munkatársak nyelvtudása és előadói gyakorlata is jó, mindenkinek van legalább Erasmus programban szerzett tapasztalata. Ha külön nyelvi felkészítésre lenne szükség, az megoldható lenne.
•
A hallgatók nemzetközi toborzásához szükséges fő feltételeket biztosítottuk: •
Elkészültek a hét angol nyelven akkreditált szak információs anyagai és a kart bemutató kiadványok.
4
•
•
Az MKK angol szakjainak ismertetői szerepelnek a SZIE és az országos kiadványokban.
•
Az MKK honlapján a képzésekkel és a felvételi folyamattal kapcsolatos ismeretek megtalálhatók és a felvételhez szükséges anyagok letölthetők.
A hallgatók toborzásának több formáját kipróbáltuk és számos súlyos akadályba ütköztünk. A teljesség igénye nélkül: •
A SZIE a nemzetközi piacon nem jelenik meg egységesen, sőt egyes érintett karok toborzói egymás ellen lépnek fel, vagy egymás hallgatóit halásszák el.
•
A toborzást vállaló cégek nem a beiratkozott hallgatók utáni jutalékot, hanem előre fizetett díjat akarnak kapni (India, Kína, Törökország, Kína). Amennyiben a jelentkezők száma után kapnának jutalékot, akkor tömegével javasolnának angol nyelvű képzésre alkalmatlan jelölteket (India, Nepál).
•
Nem lehet elhallgatni, hogy a SZIE megítélése rossz a konzulátusoknál és a bevándorlási hatóságoknál, mivel a SZIE egyik kara >110 indiai, nepáli és más jelentkezőknek állított ki felvételi igazolást, akikről sorozatban derült ki, hogy csak vízumot akarnak szerezni, de nem tanulni (angolul sem tudtak).
•
Agrár képzési területen MSc képzésben a SZIE egyik kara 400 E Ft/félév/fő összegért vállalta az angol nyelvű képzést a FAO/FVM képzésben, ami alig több, mint a magyar BSc agrár képzés hallgatói normatívája. A magyar nyelvű MSc képzés normatívája 680 E Ft, aminél kevesebbet az angol nyelvű mesterképzésért nem lehet kérni!
5. Feladatcsoport: Annak ismeretében, hogy az oktatási kormányzat különös hangsúlyt fektet a felsőfokú szakképzések körének bővítésére, meg kell vizsgálni a további FSZ szakok indítási feltételeit és a potenciálisan indíthatók feltételeit meg kell teremteni (méhészet, kisállat stb.). A szakirányú továbbképzési szakok helyzetének és jövőjének értékelése. A továbbra is perspektivikus szakok működésének biztosítása, az esetleg MSc szakká fejleszthetők esetében az akkreditáció előkészítése.
•
Az új felsőfokú szakképzések indításának lehetőségeit többször is értékeltük. Azt találtuk, hogy az agrár képzések között a konkurens intézmények sem tudtak igazán átütő eredményeket elérni. A szakok többsége nem indul, vagy előre láthatóan nem lehet őket gazdaságosan üzemeltetni. Ennek ellenére a Baromfitenyésztő és baromfitermékelőállító technológus FSZ szak akkreditációja elkészült, de első meghirdetésekor csupán összesen 7 fő jelentkezett a szakra első helyen. Ezért nem volt indítható.
•
A jelenlegi ismereteink szerint az új FTV a felsőfokú szakképzéseket a főiskolákhoz (hagyományos főiskolai karokhoz) fogja telepíteni. Amennyiben ez így lesz, akkor a hulladékgazdálkodási technológus FSZ képzés jövője is kétségessé válhat a karon. A kar az ország legnépszerűbb HGT FSZ képzését, mintegy 150 hallgatót, a létszám 56%-át vesztheti el.
•
A karon jelenleg 20 szakirányú továbbképzési szak indítható (alternatív- energia gazdálkodási tanácsadó; alternatív- energia termelési rendszer tanácsadó; kertészeti marketing és logisztika; kynológus; lótenyésztő; megújuló energia termelési és hasznosítási; mezőgazdasági környezetgazdálkodási; mezőgazdasági vízgazdálkodási; növénygenetika és növénynemesítési; takarmányozási és takarmánygazdálkodási; talajtani szakmérnök; halászati – halgazdálkodási; talajvédelmi szakelőadó; mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök; vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök; mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakirányító; vadgazdálkodási igazgatási szakirányító; alapszintű nemzetközi mezőgazdasági; mesterszintű nemzetközi mező-
5
gazdasági; vetőmag-gazdálkodási). Az elmúlt években az intézetek javaslatai alapján több szak is meghirdetésre került és minden olyan esetben el is indultak ezek a szakok, amikor megfelelő volt a jelentkezők száma. Olyan igény, hogy valamelyik szakot mesterképzésre akkreditáljuk nem volt. Figyelembe véve a mesterképzési szakok beindításával járó sok feladatot és sikereket, ez nem látszik hiánynak. 6. Feladatcsoport: Az MKK legjobb pályázóiból álló Kutatás-fejlesztési és Innovációs, Technológiaés Tudástranszfer Bizottság létrehozása, mely felméri a kutatási és innovációs potenciált, segíti az egyes kutatókat vagy csoportokat. A pályázati eredményességet a vezető oktatók, a kutatók és a szervezeti egységek vezetőinek minősítési szempontjaként is meg kell jeleníteni. Alkalmas egyetemi szervezet hiányában szükség van a Kari Pályázati Iroda felállítására (A költséghatékonyságtól is függően a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat külső szervezet is végezheti). Intézetenként évente fel kell mérni a pályázati tevékenységeket és a pályázatokból hozzávetőleg várható bevételeket (közvetlen pályázati bevételek), valamint évente értékelni kell az előző év pályázati eredményességét. Növelni kell az “indirekt” pályázati bevételeket, ami azokban a pályázatokban való részvételt jelenti, ahol a K+F pályázat gazdasági társaságok számára kerül meghirdetésre (a pályázatok nagy többsége ilyen!).
•
Ilyen bizottságot nem hoztunk létre, mert egyetemi szintű feladatként került meghatározásra a kiemelt pályázatok kezelése. Sajnos az ESZMSZ előírásai ellenére az ezt a feladatot ellátó Pályázati és Innovációs Tanács lényegében megalakulása óta egyáltalán nem működik.
•
Egy TÁMOP pályázat keretében jelenleg folyik a SZIE tudásvagyonának, K+F+I potenciáljának feltérképezése. Ehhez részben a már 2008-2009-ben elkészült kari tudástérképpel, részben pedig a kért munkatárs kijelölésével (innopont) hozzájárultunk.
•
A pályázati eredményesség közvetlen egyéni mérésének a követelményrendszerbe való beépítésére nincs meg a megfelelően számszerűsíthető és szabályzott lehetőség. A munkaköri tevékenységi jegyzékben azonban lehetőség van az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározására és a munkatársak minősítésekor való figyelembe vételére. Az elmúlt egy évben az MKK valamennyi munkatársának elkészült a 2010. évben elfogadott és bevezetett egyetemi szabályzatnak megfelelő munkaköri leírása. Ez minden érintett munkatárs esetében kell, hogy kutatási feladatokat is tartalmazzon.
•
A kari pályázati iroda létrehozását megkezdtük, de a szükséges nagyságú bér forrásai nem voltak meg. Időközben – hosszas vajúdás után - létrejött a SZIE Pályázati és Innovációs Központ, amely a kiemelt pályázatokkal kapcsolatosan láthat el ilyen feladatokat. Annak érdekében, hogy a kar a kiemelt és/vagy nagyobb pályázatokhoz felkészült projekt menedzserekkel tudjon hozzájárulni négy munkatársunk szaktanfolyami képzését fedeztük.
•
Elkészült és naprakész a kari pályázatkövetési rendszer, ami a pályázati szándék bejelentésétől a pályázat lezárásáig nyomon követhetővé teszi a pályázatokat (a SZIE rendszere lényegében az MKK rendszerén alapul). Ennek eredményeként pontosan tudjuk mérni a pályázati eredményességet intézeti és kari szinten (pályázatok számában és forintban), valamint a pályázati bevételek beépülnek a kari gazdálkodási tervezési folyamatok rendszerébe is. A pályázatoknak az ebben a formában való nyilvántartása biztosítja a rezsi költségek és a rezsikiváltás megbízható kezelését.
•
Az „indirekt” pályázati bevételek jelentősen megemelkedtek, különösen a KTI-nek sikerült számos olyan gazdasági társasággal szerződést kötnie, amely K+F pályázatot nyert.
6
7. Feladatcsoport: Az intézetek képzési szolgáltatási és programközpont szerepének összehangolása. Az intézetek vezetésének és a szakok irányításának egyértelmű összekapcsolása. A szakok által igénybe vett intézeti szolgáltatások alapján az egyes diszciplínák oktatásához szükséges személyi igények (létszám) meghatározása. Az előbbiekre alapozott emberi erőforrás (HR) fejlesztési terv elkészítése.
•
Az MKK alap- és mesterképzési szakjai szinte kivétel nélkül egyértelműen megfeleltethetők az adott szakot vagy szakokat vezető (és abban meghatározó) szerepű intézettel. Ezekben az esetekben az intézet- és a szakvezetés közötti kapcsolat világos. Anomáliák jellemzően azokban az esetekben fordulnak elő, amikor ez a releváns kapcsolat nincs meg.
•
Az átgondolt személyi fejlesztési terv kidolgozásának akadálya, hogy az alap- és mesterképzési szakok, valamint a kimenő képzések tantárgykínálata >1900 Neptunban regisztrált tantárgyat jelent, amihez a szükséges oktatói létszámot csak akkor lehet ésszerűsíteni, ha a képzési szerkezet és a szakok hallgatói létszámai is stabilizálódnak. Az óraterheléseket vizsgálva egyrészt még jelentősek a félévek és tanévek közötti ingadozások, másrészt nagyok az intézetek közötti különbségek (6. táblázat).
•
A júliusban elrendelt intézményi megszorítások következtében a létszámot csökkenteni kell, de a képzési szerkezet belső aránytalanságai miatt (szakok létszámai és tantárgyigényei) nagyon nehéz optimális megoldást találni. A mindenki számára sanyarú megszorítások és 15% leépítés közepette is előfordul, hogy valamely intézet (szak) vezetője már akkor az oktatói létszám több fős fejlesztését igényli, amikor az ezt lefedő igény vagy teljesítmény még csak alig vagy nem igazán körvonalazódik.
8. Feladatcsoport: A kari gazdálkodás részletes átláthatósága érdekében mindent el kívánok követni, hogy a bevételek és kiadások követhetők legyenek, továbbá, hogy minden a Kart illető összeg a Karon is jelenjen meg. A dékánnak a lehető legkövetkezetesebben kell ragaszkodni ahhoz, hogy a megkötendő 3 éves finanszírozási szerződésben foglaltaknak megfelelő legyen az MKK finanszírozása.
•
A kari gazdálkodás tervezési rendszerét nyilvánossá és minden érintett számára láthatóvá tettük. •
A kari gazdasági vezető minden tervezéskor és az éves költségvetési beszámolók elkészítésekor személyesen konzultált az intézetek igazgatóival vagy megbízottjukkal.
•
Mindenki számára biztosítottuk az adatok megismerésének lehetőségét, és ha szükséges/indokolt volt azokat korrigáltuk is.
•
Nincsenek a tervezési rendszerben kiskapuk.
•
A kreditalapú gazdálkodási tervezési rendszer 2007. óta alapjaiban változatlan, de az igények alapján fenntartottuk a csoportszámokkal történő korrekciót és a területre vonatkoztatott költségek felezéses megosztását (2011).
•
A kari tanácsot és az intézetigazgatói értekezletet a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről és a költségvetésről havi – negyedéves rendszerességgel tájékoztattuk.
•
A központi és a kari elvonások érvényesítésében egységes elveket alkalmaztunk és az elvonások intézetekre jutó részét következetesen náluk írtuk jóvá. Ez teszi lehetővé, hogy az egyes intézeteknek forrásszerző képessége és ezen keresztül a saját fenntartási költségeihez, azaz a „rezsihez” való hozzájárulása és az itt mutatkozó aránytalanságok mindenki számára világosan láthatók (7. táblázat).
•
Azokban az esetekben, amikor a pályázati forrásból elvonható hányad aránya korlátozott, a kari rezsi kiváltására a munkabérek átvállalására kidolgozott rendszer ad lehetőséget.
7
•
Az előbbiek következetes érvényesítése nélkül a kari költségvetést nem lehetett volna pozitív egyenlegbe fordítani és a kari létszámot jelentősen, öncsonkításszerűen csökkenteni kellett volna.
•
A 2008. év végén elkezdődött gazdasági válság az addigi felsőoktatási támogatási rendszert rohamosan erodálta és az intézmények finanszírozása egyre rosszabbá vált. A gazdálkodási rendszer kritikus hibáira számos alkalommal hívtam fel a figyelmet és a SZIE Költségvetési Bizottságában következetesen képviseltük az MKK érdekeit. Sajnálatos, hogy érdemi intézkedésekre egyetemi szinten 2011. július 11ig alig került sor. Az egyre keményebb kormányzati intézkedések hatásait az egyetemen súlyosan alul értékelték és a növekvő belső egyensúlytalanságokat nem kezelték, hanem a SZIE jelentős megtakarításaiban (kincstárjegy) bízva remélték átvészelni.
•
A 2011. július 11-i hatállyal elrendelt rektori intézkedések tételesen sorolják fel és így igazolják azokat a lépéseket, amiket az MKK érdekében az elmúlt 3 évben fokozatosan bevezettünk. A szigorú és következetes intézkedések tették lehetővé, hogy a karon az elmúlt 3 évben nem kellett dolgozókat elbocsátani, hanem elegendő volt, hogy a távozók helyét próbáltuk nem betölteni.
•
A 2011. április 20. óta a SZIE gazdálkodásában bekövetkezett megszorításokat kizárólag akkor lehetett volna elkerülni, ha a feszes gazdálkodás, a „fiskális” szigor nem szitokszó, hanem már évekkel ezelőtt elismerést kap és következetesen kiállnak az átlátható gazdálkodás mellett.
9. Feladatcsoport: Az MKK gazdálkodási adataiból megállapítható, hogy sem a létszámgazdálkodás, sem a területhasználat alapján meghatározott költségek kezelésében nem történtek változások. A kari hiány csökkentésében valamennyi szervezeti egység vezetőjének érdemben és teljes felelősséggel kell részt vennie. Ezzel egyidejűleg a dékánnak kezdeményeznie kell a Gödöllői kampusz működési költségeinek felülvizsgálatát és a költségfelosztás módszertanának átértékelését. Megnyugtató megoldás azonban csak a kampusz rekonstrukcióját követően várható.
•
Összességében a kar dolgozóinak létszáma nem csökkent (8. táblázat). Ennek azonban az is az oka, hogy történt olyan pályázati kötelezettség-vállalás, aminek eredményeként számos új munkatársakat kellett felvenni. A legsúlyosabb a Botanikus Kert rekonstrukciója kapcsán – a vezetés elől elhallgatva – legalább 5 évre vállalt közel 10 fős foglalkoztatás volt. Egy esetben egy kutatócsoportot vettünk át teljes bérfedezetével az Mezőgazdasági Biotechnológiai Központból, (valamennyi munkatárs bérét a csoport projektjei fedezik). Ha ezeket levonjuk, akkor a kar alkalmazotti létszáma csökkent.
•
Az intézetek vezetői az esetek többségében felelősséggel és hasznos javaslatokkal vettek részt a kari hiányok csökkentésében. Ugyanakkor egyetlen olyan javaslatot sem terjesztett elő senki sem, amely alapján a gazdálkodás tervezési rendszerének megváltoztatása számszerűsíthető és mindenkire egyformán alkalmazható kritériumokon alapult volna.
•
A kezdeti eredmények ellenére romlott a pályázati forrásokon foglalkoztatottak aránya. Ennek oka, hogy a pályázati források is csökkentek. Ezen túl a teljességhez tartozik, hogy a pályázati források bérezésen belüli aránya valójában magasabb, mivel a pályázatok „bérkiváltása” ebben a formában nem mutatható ki.
•
A gödöllői kampusz működési költségeinek érdemi megváltoztatására tett kísérletek nem voltak eredményesek. A költségek megosztása továbbra is igazságtalan és az igénybevételen alapuló költségviselés jelenleg nem elérhető cél, mert valószínűleg csak az MKK érdeke. Ennek csak egy oka, hogy a főépület rekonstrukciója meghiúsult és így továbbra is a lepusztult és egyre rosszabb állapotú infrastruktúra fenntartása szívja el a forrásokat. 8
•
Tekintettel arra, hogy a kormányzat a PPP konstrukcióban épült beruházásokat leállította, a SZIE megmenekült attól, hogy egy előnytelen gazdasági feladatot kelljen az elkövetkező 20-25 évben teljesítenie. Rövid időn belüli felújítások nélkül azonban nem lehet a főépület működtetését ésszerűsíteni és gazdaságossá tenni.
•
Meggyőződésem, hogy a főépületben kisebb felújításokon kívül mindaddig nem szabad felújításokat végezni, amíg az alapvető rendszerek (fűtés, elektromos hálózat, vízhálózat, nyílászárók, tető és szigetelés) a jelenlegi állapotukban vannak. Ezek felújítása nélkül a mostani felújításokat mind szét kell verni és a rájuk költött összegeket másodszor is megfizetni!
10. Feladatcsoport: Az MKK költségeinek csökkentése érdekében jelentősen csökkenteni kell, vagy egyéb forrásokból kell finanszírozni az egyes intézetek által használt területet. Az intézetek rezsi-befizetéseit saját rezsiköltségeik ellentételezéseként kell jóváírni, mint ahogy az 2007-ben már elkezdődött. Az intézetigazgatók feladata, hogy a rezsi csökkentésére, illetve a pályázatok rezsihányadának növelésére kivitelezhető megoldásokat javasoljanak.
•
Az egyes intézetek által elfoglalt terület csökkentésére tett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. Ennek okai: •
A főépületi területek használata nem ésszerű üzemeltetési szempontokon alapul és az üzemeltetés hatékonysága sem kérdés. A Premontrei Gimnázium adta kereteken belül az ötvenes-hatvanas évek üzemeltetési és fejlesztési szempontjai determinálják a mai helyzetet. Egy valójában 19. századi egyházi középiskola keretei között kellene a 21. század egyetemét működtetni.
•
A „laborigényes” intézetek egy része nem mond le területekről és azokat nélkülözhetetlenként kezeli. Egyes esetekben az így elfoglalt területek valójában gyakorlatilag raktárként működnek, amiket horribilis költségen kell fenntartani. Arra is volt példa, hogy az MKK éveken át a Gondnokság eszközeinek tárolására használt területért fizetett tízmilliós nagyságrendben rezsit.
•
Az egyes dolgozók által használt területek a helyiségek nagysága és/vagy elrendezése miatt nem szabványosíthatók/egységesíthetők.
•
A területek leadásának megtakarításait a kampusz-finanszírozási rendszer eliminálja, vagyis a vártnál sokkal kisebb a megtakarítás vagy közvetett hatásként a költségek más szervezeti egységeknél nőnek meg (melyek területe nem változott).
•
Az MKK a szemináriumi feltételek nyomorúsága miatt arra kényszerült, hogy az intézetek területén oktatási terek (kisebb előadók, tantermek) sorát hozza létre. Az órák jelentős részét ezekben tartjuk, miközben a szemináriumi épület költségeit is megfizetjük, azaz mások működését finanszírozzuk.
•
Az MKK 2008. 03.10-i adatok szerint összesen 6606 m2 területet használt. Jelenleg a kar kezelésében 6291 m2 belső terület van, azaz a különbség: 315 m2. Ezen felül 4 intézet lejelentett, de ténylegesen nem adott le 308 m2 területet. Ha ez is teljesülne, akkor a kar összesen 5983 m2 belső területet használna (9.4% csökkenés). Valójában azonban a csökkenés 5.7% - abból a területből, aminek költsége ≈65000 Ft/m 2. Fel kellene ismerni, hogy a területekhez való ragaszkodás ára nem csak vitatható indokoltságú költségeket jelent, hanem azt, hogy ezeknek a fedezetét – a csökkenő bevételek mellett - kizárólag munkatársak elbocsátásának árán lehet biztosítani.
•
Az intézetek rezsi-hozzájárulását következetesen ott írjuk jóvá, ahonnan az adott összeg elvonásra került (7. táblázat).
•
Az intézetek vezetői és a témavezetők is fokozatosan elfogadták, hogy a témák rezsielvonását növelni kell. Az évek során fokozatosan 6%-ról 10% fölé emelkedett a kari át-
9
lagos rezsihányad. Senki sem vitathatja, hogy az egyes intézetek között jelentős aránytalanságok vannak, ami összefügg néha elkeserítő mértékű forrás-szerzésükkel. 11. Feladatcsoport: A foglalkoztatási költségek csökkentése érdekében a normatíván kívüli források bevonása a bérezésbe a feladatköröknek megfelelően. A pályázati források esetében a bérezéshez való hozzájárulás szabályainak kidolgozása. A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeinek felmérése és az ilyen alkalmazások támogatása.
•
2008. és 2009-ben a pályázatokról finanszírozott munkatársak aránya az összes létszámon belül emelkedett. Ezt követően azonban ez az arány csökkenésnek indult, aminek fő oka a pályázati és más források csökkenése volt, mivel az új kormány hivatalba lépése óta a hazai pályázati lehetőségek lényegében megszűntek (8. táblázat).
•
Kidolgoztuk és fokozatosan bevezettük a pályázatokon dolgozó, de alapvetően normatíván lévő munkatársak bérének a pályázatokra történő részbeni átvezetésének rendszerét. Ez alapvető fontosságú volt, mivel az EU pályázatok rezsivel való terhelhetősége erősen korlátozott, illetve a munkabérek ezekre való terhelésének feltételeit is szigorúan szabályozzák. Az általunk kidolgozott megoldás az EU elszámolási szabályoknak megfelel, valamint lehetővé tette és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kari gazdálkodási egyenleg 2009. és 2010. évben is pozitív volt.
•
A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségei korlátozottak. Az alacsony óraterhelésű és/vagy kutatási projektekben nem dolgozó, de speciális okból szükséges munkatársak esetében a részmunkaidős foglalkoztatás lehet megoldás.
12. Feladatcsoport: Kari foglalkoztatási stratégia kidolgozása. A BSc és MSc szakok tantervei alapján a foglalkoztatási igények felmérése, és az intézeti létszámok és az igényelt kapacitás összehangolása. Egységes foglalkoztatási követelményrendszer, mennyiségi teljesítmény-mérés és minőségi értékelési rendszer kidolgozása. A hallgatói értékelés legrövidebb időn belüli bevezetése.
•
A kari foglalkoztatási stratégia kidolgozásának külső feltételei hiányoznak. A kiemelkedő teljesítmények elismerésének főleg anyagi, de egyéb feltételeit sem tudjuk nyújtani. Mindaddig, amíg a munkatársak szinte kivétel nélkül a közalkalmazotti bértábla minimumának megfelelő bért kapnak, a teljesítmények elismerésére és ösztönzésére sem lesz lehetőség. Az elismerés és az ösztönzés forrásai a pályázatok, a saját bevételek növelése lehet. Ezért, azok az intézkedések, amik ezeket a lehetőségeket megszüntetik lényegében teljesítmény- és minőségellenesek.
•
A BSc és MSc szakok beindulása és részbeni stabilizálódása mostanra fejeződött be. A tantervek és a létszámok alapján most már el lehetne kezdeni a kapacitások jelzett összehangolását. Ennek értelmét azonban megkérdőjelezi az új FTV tartalmának és hatásainak ismeretlen volta, ami minden előre gondolkodásnak, felkészülésnek az akadálya.
•
A foglalkoztatási követelményrendszert az FTV szintén újra fogja szabályozni.
•
A hallgatói értékelést a Neptun adta lehetőségek alapján elkezdtük bevezetni. Ezek a keretek azonban nem felelnek meg a célnak, a rendszer lassú és bonyolult, mondhatni felhasználó-ellenes. Ezen túl a hallgatók kitöltésben való motiválása sem megoldott, illetve az esetleges oktatói retorziókra is gyakran hivatkoztak.
•
Viszonylag jó eredménnyel tudtuk bevezetni a szakok hallgatói minősítését, amit a végzős hallgatók a záróvizsgát követően tehetnek meg. Ezeket az eredményeket a szakvezetők minden évben megkapják és a szakjaik munkájának értékelésére és minőségének javítására felhasználhatják.
10
A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar működésével kapcsolatos kérdések és vezetői koncepció
Az oktatás A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar az ország egyik vezető agrár kara (5. táblázat). Küldetésünk, hogy elméleti ismeretekből felkészült, kreatív, jól kommunikáló, az elméletet a gyakorlatban alkalmazni képes munkaerőt és az értelmiségi szerepre is felkészült polgárokat képezzünk. Ma már elmondható, hogy hét működő alapképzési szakunk helyzete stabil, az ésszerű és a tartamos működéshez szükséges létszámmal indulnak évfolyamaik (3. táblázat). Mesterképzési szakjaink többsége rendszeresen elindul és az agrár mesterszakok esetében vagy a SZIE MKK vagy a DE MÉK veszi fel a legtöbb hallgatót (4. táblázat). Az elmúlt évek felvételi számai korábban nem remélt dinamikát mutattak. Az MKK 2011-ben a februárban és a szeptemberben induló évfolyamokra ezer feletti számú hallgatót vesz fel (1. táblázat). Abba a szakaszba jutottunk, amikor már nem az lenne a kérdés, hogy lesz-e elegendő hallgatónk, hanem az, hogyan stabilizáljuk a rendszert és tegyük működését kiegyensúlyozottabbá. A mennyiségi növekedés után a képzés minőségi elemeire is lehetne a hangsúlyt helyezni és elősegíteni, hogy akadémiai kvalitásaink a munkaerőpiac által jól megítélt diplomákban értékesüljenek. A helyzet és jövőnk azonban legalábbis bizonytalan. 2010 novembere óta az új felsőoktatási törvény (FTV) koncepciója és törvény majdani tartalmának találgatása köti le szinte valamennyi érintett figyelmét. A közismert koncepció több olyan változást is előrevetít, amelyek a SZIE és az MKK jövőjét is alapvetően megváltoztathatják. Ilyen kérdés a képzési programok sorsa (bolognai rendszer, szakok száma), az intézményi szervezet (az egyetem fennmaradása, jövő és távozó karok), a felsőoktatás finanszírozása stb. Függetlenül attól, hogy mikor kerül elfogadásra és hogyan vezetik be az új törvényt, az MKK működését alapjaiban fogják érinteni a változások. Ezért elkerülhetetlen, hogy a jelenlegi kevés és ellentmondásos ismeret alapján próbáljam elemezni, hogy mi vár a karra, hallgatóinkra, munkatársainkra és a jövőbeli vezetésre. Az új törvénnyel kapcsolatos egyik kritikus kérdéskör a bolognai képzési rendszer sorsa és a tömegképzés kezelése. A felsőoktatás tömegesedése társadalmi igényeket elégít ki, amit nem lehet a múlthoz való visszatéréssel megoldani. A tömegképzés és a minőségi képzés kérdése valószínűleg nem az alapszakok számának csökkentésével kezelhető (túl sok az agrár szak), hanem az alapszakokba belépők differenciált felvételével és oktatásával. Erre lehet megoldás a „gyakorlati” és az „akadémiai” BSc szakok létrehozása, amennyiben az utóbbiakra a felvétel jobb eredményekhez kötött és a kiemelkedő tehetségek számára a gyakorlati BSc szakokról biztosított az átlépés az akadémiai BSc szakokra vagy nyitott utat találnak a mesterképzésekbe. •
Feladat: A korábbi egyetemi agrárkarok vezetőivel (Debrecen, Kaposvár, Keszthely, Mosonmagyaróvár) történt megállapodás alapján, és velük együttműködésben az összefüggő agrármérnök képzés rendszerének kidolgozása. 11
Eddigi tapasztalataink alapján egyrészt a BSc képzésről az MSc szakokra tovább lépő hallgatók már lényegesen jobban megválogatott csoportot alkotnak, másrészt döntően a saját alapképzéseinkről kerülnek ki. A szakok többségében nem lehet cél az osztatlan képzés visszaállítása. Ugyanakkor az összefüggő BSc-MSc képzés olyan pályát adhat, amelyben a jobb képességekkel rendelkező hallgatók útja a mesterképzésbe már az alapképzésre való felvételtől egyértelműen kijelölhető. Létfontosságú volt a tömegképzéshez való alkalmazkodás és ebben az MKK számára előnyös volt az első helyes felvételi rendszer bevezetése. A felvett hallgatóink száma azért is nőtt jelentősen, mert a jelentkezők kezébe került a döntés. Hírünk jó és vonzó a szakkínálatunk (9. táblázat). Érdekünk azonban, hogy a felvételi rendszer olyan legyen, amely az egyes szakokra való bekerülésnél az adott szak szempontjából kellő relevanciájú tárgyakat határoz meg. •
Feladat: Hallgatóink egy részének szüksége lesz a középiskolai hiányok pótlására (különösen a természettudományos alaptárgyak tekintetében), amire módszereket és forrásokat kell találni. A képességeiket rosszul megítélő hallgatóinknak belső karrier tanácsadási szolgálattal lehetne segíteni abban, hogy a számukra megfelelő szintet/szakot találják meg (gyakorlati BSc szakok, ha lesznek).
Az elmúlt másfél évtizedben képzési szerkezetünk teljesen átalakult és a régi „árutermelő agrár szakok” mellett meghatározó lett a környezetgazdálkodási agrármérnök, a természetvédelmi mérnök, a vadgazda mérnök, valamint a műszaki szakmacsoportba tartozó környezetmérnök szak (9. táblázat). A 2008. óta fokozatosan beindult MSc szakok felvételi számai is lényegében ezt a képet mutatják (legnépszerűbbek: természetvédelmi mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, környezetmérnök, ökotoxikológus, növényorvos). Az MKK hallgatóinak átlagosan 70%-a nem a hagyományos agrár szakokra, hanem az új képzéseinkre jár. Hallgatóink 20%-a már az MSc képzésben vesz részt. Az új FTV végrehajtása kapcsán a legnagyobb vihart kavaró információ az állami egyetemek és főiskolák számának csökkentése, azaz az összevonásukra vagy egyesek megszüntetésére vonatkozó szándék volt. A megszűnés a Szent István Egyetemet ugyan nem fenyegette, de három-négy érkező és három távozó karról is szó esett. A hírek arra utaltak, hogy esetünkben az „agrár- és vidékfejlesztési” intézmény szerepével számolhatnak (agrár „csúcsegyetem”?). A jövő kilátásaira nézve a számunkra legfontosabb két érkező kar a BCE Kertészettudományi Kara és a Károly Róbert Főiskola. Ezekkel a szakjaink közötti átfedés olyan mértékű, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel nem csupán párhuzamosságokról, hanem egymáshoz rendkívül közeli képzési helyekről is szó van (10. táblázat). •
A BCE KERTK – MKK összehasonlításban a párhuzamos BSc szakok többségében a hallgatók számát tekintve kisebb-nagyobb többletet mutat a KERTK (kertészmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök). Kb. azonos a mezőgazdasági biotechnológus és a nappali tagozatos növényorvos MSc felvettek létszáma.
•
A növényorvos MSc levelező szakot csak az MKK indítja. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezt a képzési formát az összes konkurensünk és a Növényorvosi Kamara is szakmai okok miatt folyamatosan támadja és minden megtesz, hogy a SZIE szüntesse meg ezt a képzését. Számolni kell azzal, hogy a durva hangú vita nem csillapodik és „házon belül” fog folytatódni. Szintén tény, hogy ez az erősnek tűnő szakmai csoport nem a mesterképzés támogatója, hanem az osztatlan (5 éves) növényorvos képzésért lobbizik. Kijelenthető, hogy ha lesz osztatlan növényorvos képzés, akkor annak országos keretszáma néhány tíz fő lehet, töredéke a mai MSc képzésekének.
•
A KRF – MKK összehasonlításban minden esetben sokkal jobbak az MKK számai. Komolyan számolni kell azzal, hogy a hulladékgazdálkodási technológus FSZ a
12
KRF-hoz kerülhet, mivel kinyilvánított kormányzati szándék a felsőfokú szakképzéseknek a főiskolákhoz (főiskolai karok) rendelése. A kormányzati tényezők többször megfogalmazták, hogy országosan csökkenteni kívánják a párhuzamosan induló azonos szakok számát (a létszámok szétforgácsolását), illetve nem fogják támogatni ugyanazon szakok egymástól néhány tíz kilométeres távolságokban való indítását (Gödöllő-Budapest: 29 km; Gödöllő-Gyöngyös: 52 km). Ismert, hogy az államilag támogatott felvételi létszámokat is csökkenteni fogják (szélső esetben 54 ezerről 30 ezerre). Ezeket a célokat az államilag támogatott létszámok intézményi meghatározásán keresztül lehet érvényesíteni, és a párhuzamosságok felszámolását is ki tudják kényszeríteni az intézményekből. Azzal is számolni kell, hogy az esetleges csatlakozást követően a SZIE vezetése nem hozhat egyoldalú döntéseket pl. az MKK javára, hanem belső konszenzust kell keresni – azaz a szakok elosztásának „igazságosnak” kell lennie. Tanulságos előzmény a biológus mesterképzés ügye. •
Feladat: Az MKK vezetésének reális és a kar képzési - történeti hagyományain alapuló stratégiával és tárgyalási taktikával kell rendelkeznie arra az esetre, ha kívülről más kart/karokat csatolnak az egyetemhez. A BCE KERTK esetleges csatlakoztatása az alap- és a mesterképzési szakjaink esetében is jelentős veszteségekkel járhat, amit el kellene kerülni.
A SZIE célja, hogy neve a minőségi képzés fogalmával kapcsolódjon össze. E törekvés fontos részét alkotják a mesterképzések. Az MKK számára az egyetemi hagyományok folytatását a mesterképzési szakok jelentik, ahol kiválóságunkat bizonyíthatjuk. Az alapszakokon folyó minőségi képzés indikátora, hogy mesterképzési szakjaira nagy számban, jó eredményekkel érkező saját hallgatót tudunk felvenni. Az alapképzések lekezelése saját mesterképzési utánpótlásunk degradálását jelentené. A felvételi számok alapján kimondható, hogy a BSC-MSc rendszert együtt nézve az 5 éves képzést meghaladó létszámú hallgatónk van. Az MSc szakok felvételi számai visszaigazolják az akkreditálásuk, meghirdetésük, marketingjük és zavartalan működésük biztosítása érdekében tett erőfeszítéseinket (1., 4. és 9. táblázat). •
Feladat: A mesterképzési szakok magas színvonalú működtetése kiemelt kari feladat. Az alapképzési szakok hallgatóival meg kell ismertetni a mesterképzési szakokra való belépés feltételeit és a legjobbakat erre ösztönözni is kell. Ezért, a belső nyílt napok rendszerét és az MSc Iránytű c. kiadványt fenn kell tartani. Fontos az „oldalágról” felvételiző hallgatók hatékony tájékoztatása és számukra a különbözeti kreditek megszerzésének elősegítése.
Az új törvénytől várható, hogy az államilag támogatott mesterképzéseket zömében valószínűleg az „egyetemi karok” fogják indítani, ezért fontos feladat lesz, hogy ezen a területen az országos PR munka is erősödjön. A Karon az angol nyelvű képzésnek több évtizedes hagyományai vannak és rendszeresen történtek próbálkozások a BSc vagy MSc szintű képzés beindítására. Ennek ellenére 2007ben csak 1-1 fő folytatott tanulmányokat az angol nyelvű BSc képzésben és a kiegészítő agrármérnöki képzésben (MSc) is. Az angol nyelvű képzés indításának elsődleges feltétele volt a szakok angol nyelvű képzésre történő akkreditálása, ami 2008 folyamán megtörtént (Megjegyzés: 2008 elején egy MSc képzésünknek volt angol nyelvre engedélye és ezért rektori döntés alapján kimaradtunk az első FAO-FVM ösztöndíjakból). Ezt követően csak a 2010/2011. tanévben sikerült elindítanunk az angol nyelvű mezőgazdasági mérnök BSc szakot (OTP Bank támogatással: 4 fő), ill. az agrár-
13
mérnök MSc szakot (FAO-FVM támogatással: 8+1 fő). Idén szeptemberre szintén sikerült mindkét szakra elegendőnek látszó hallgatót felvenni. Elkészültek és rendelkezésre állnak az angol nyelven oktatható 5 MSc és 2 BSc szakra a nyomtatott tájékoztatók, valamint a tájékoztató és a felvételihez szükséges anyagok az MKK honlapjáról is letölthetők. •
Feladat: Tovább kell keresni és építeni kell azt a megbízható kört, amely megfelelő számú és minőségű hallgatót képes toborozni számunkra. Minimális cél, hogy az angol nyelvű képzések évente legalább 10 fős létszámmal tudjanak elindulni.
Egyesek egyetemi hagyományainkkal összeegyeztethetetlennek tartják a felsőfokú szakképzéseket. A Karon a hulladékgazdálkodási technológus FSZ képzés tartozik ide, és erre a szakra a munkaerő-piaci igény hosszú távon is biztosnak mondható. Valós kockázatnak kell azonban tekinteni, hogy az FSZ képzéseket az FTV az „egyetemi” karoktól kizárólag a „főiskolai” karokhoz fogja telepíteni. Ebben az esetben az MKK az ország legnépszerűbb hulladékgazdálkodási FSZ képzését, mintegy 150 hallgatót, a létszám 5-6%-át vesztheti el. Ez kihatással lehet a hozzá szorosan kapcsolódó BSc szakok felvételi létszámára is. Az MKK az elmúlt évtizedekben 20 szakirányú továbbképzési szakot (szakmérnöki szakot) hozott létre, illetve alapított újra. Ezeknek a szakoknak a helye és célja az MSc szakok megjelenésével és indulásával sok esetben bizonytalanná vált. Ezekben a képzésekben átlagosan 50100 fő vesz részt, amely a kari hallgatói létszám kb. 2 %-a. Stratégiailag fontos, hogy megfelelő igény esetén a szakirányú továbbképzések indíthatók legyenek. Mivel indításuk minimális létszámhoz kötött, ezért a képzési kínálatban tartásuk nem jelent kockázatot. •
Feladat: Az FTV rendelkezései fogják meghatározni az egyetemi karokon az FSZ képzések sorsát. Ha ezek nem kerülnek a főiskolai karokhoz, szakmai és gazdaságossági szempontból akkor is értékelni kell ezeknek a képzéseknek a szükségességét. A felsőfokú szakirányú továbbképzési szakok fenntartása indokolt, ha ezek iránt érdemi és fizetőképes kereslet mutatkozik.
Közismert az érettségiző korosztályok létszámának csökkenése, és ez a legalább 2020-ig tartó trend a felvehető létszámok további apadását is meghatározza. Továbbá, az új FTV koncepciója határozott célként jelölte meg az államilag támogatott hallgatói létszámok csökkentését (40%), amin túl a Széll Kálmán Tervből 3 év alatt hasonló arányú, a felsőoktatást érintő támogatások elvonása olvasható ki. Nem hivatalos információk szerint az agrár képzési területekre felvehető hallgatók száma a mostani 2150 (osztatlan képzésekkel együtt) főről 960 és 1100 fő közötti értékre is lecsökkenhet. Nem kérdés, hogy ebben az esetben a szakok számának jelentős csökkentése következik be, sőt az államilag támogatott hallgatók létszámának központi meghatározása is várható. Az intézmények életben maradása érdekében elkeseredett verseny várható és a csökkenő források be fogják határolni, hogy a jövőben az intézmények mekkora dolgozói létszámmal működhetnek. Ezek a változások és az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodásának az eddigieknél várhatóan erősebb ellenőrzése egyszerre fogja kikényszeríteni a szigorúbb gazdálkodást és az ésszerűbb szakszerkezetet. Ezek a változások azzal is járhatnak, hogy nem csak az oktatás minősége, hanem a hallgatóbarát körülmények, a hallgatók életfeltételei, a sport és más szolgáltatások megítélésének is nagyobb súlya lesz. •
Feladat: A változás lehetőséget adhat arra, hogy gondos mérlegelés alapján a szakszerkezetet újragondoljuk. Célunk lehet, hogy olyan összefüggő alap- és mesterszakos képzéseket indítsunk, amelyek lehetővé teszik a jobb képességű hallgatók felvételét és a háromlépcsős képzés során a legjobb képességű hallgatóknak a mester- és a doktori 14
képzésre való megtartását is. A gyakorlati BSc és az akadémiai BSc szakokkal tudatosan összekapcsolt mester- és doktori képzéseket alapíthatunk, amik az osztatlan képzésnél is jobb feltételeket adhatnak az érettségi után belépő hallgatók megszerzésére és minőségi oktatásukra. Kutatás, fejlesztés és innováció A tudományos kutatás a felsőoktatási intézmények egyik alapvető feladata - az az intézmény, ahol nem folyik kutatás, aligha nevezhető egyetemnek. A 2010. elején lezajlott kutatóegyetemi pályázat a Szent István Egyetem számára felemás eredménnyel zárult. A SZIE a pályázatok bírálata közben megalkotott „kiváló egyetem” címet kapta. Az MKK számára lényeges körülmény, hogy az indoklás szerint a SZIE az agrár- és környezettudományok, valamint az állatorvosi tudományban mutatott eredmények alapján részesült ebben a címben. Ennek a sikernek az alapja a pályázatokban, publikációk számában, tudományos fokozatokban, doktori iskolákban és impakt-faktorokban mérhető kari tudományos teljesítmény volt, amit az MKK intézetei, kutatócsoportjai és munkatársai nyújtottak a megelőző 5-10 évben. A pályázat elkészítéséhez szükséges információkat az MKK minden esetben határidőre és az elérhető legjobb minőségben biztosította. Az egyetem számára a karunk nevében is szereplő szakterületek alkotják az egyik nichet, amiben elismerték a Szent István Egyetem országos kiválóságát. Alapvető fontosságú, hogy az oktatáshoz, a pályázatokhoz és a gazdálkodáshoz hasonlóan a tudományos teljesítmények mérése és nyilvántartása kari szinten naprakész és megbízható legyen. A SZIE vezetése kiemelt célnak tekinti, hogy az egyetem munkatársainak tudományos munkássága a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) hozzáférhető legyen. Ezzel a céllal egyetértek, de látni kell, hogy az MTMT jelenleg nem alkalmas a csoport- vagy intézményi teljesítmények mérésére és célirányos összegzésére, lekérdezésére. Az MKK oktatói és kutatói az elmúlt évtizedben mindig intenzíven pályáztak és igyekeztek külső forrásokat nyerni munkájukhoz. Ez 2008. és 2011. között is jelentős támogatási bevételeket eredményezett (11. táblázat). Ezek fontosak a Kar szervezeti egységeinek fenntartásában (dologi kiadások), folyamatos megújulásában (beruházások) és a munkatársak 12-15%-ának személyi költségeit is ezek a források biztosítják (8. táblázat). Az utóbbi években sokat romlottak a pályázati lehetőségek, mert részben változott a pályázati rendszer és a prioritások, részben pedig a gazdasági válság a források hiányát okozta. Az MKK pályázati nyilvántartási rendszere alapján tudjuk, hogy az elmúlt években a pályázati eredményesség 10-12% a pályázott összegekre és 12-15% a pályázatok számára vonatkoztatva. Ezt a helyzetet tovább rontotta, hogy 2010. közepe óta az új kormányzat lényegében nem vagy alig írt ki új pályázatokat, a pályázatok szinte kizárólag utólag finanszírozottak, általában jelentős önerőt igényelnek és a pályázatkezelő szervezetek lassan és hosszadalmasan számolnak el. Ezek együttesen, kari szinten 100-200 M Ft átmeneti hiányt is okozhatnak, mint az 2011. első felében már meg is történt. Az EU-s és egyéb nemzetközi pályázati lehetőségek ugyan nem csökkentek, de szinte kivétel nélkül utófinanszírozásúak, sokszor önerőt igényelnek és az elszámolásuk általában hónapokat, sőt éveket vesz igénybe. Ráadásul a karon csak néhány intézet rendelkezik olyan nemzetközi kapcsolati tőkével, amely e pályázatok benyújtásához és elnyeréséhez szükséges (12. táblázat).
15
E nehézségeket is tükrözik a K+F+I forrásszerzésre vonatkozó, a kar intézeteire lebontott 1115. táblázatok. Ezek alapján a következő megállapítások tehetők: •
2008. és 2011. első féléve között az MKK >1.4 milliárd Ft hazai pályázati forrást szerzett meg. Ez a bevétel először dinamikusan nőtt, de 2010-től erős visszaesés következett be. Ezeknek a pályázati forrásoknak csaknem 3/5-ét három intézet nyerte el: Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Állattudományi Alapok Intézete és Növényvédelmi Intézet (11. táblázat).
•
2008. és 2011. első féléve között az MKK >700 M Ft EU és külföldi pályázati forrást szerzett meg. Ez a bevétel 3 évig nőtt, de 2011-ben valószínűleg harmadával csökken. Ezeknek a pályázati forrásoknak csaknem ¾-ét három intézet nyerte el: Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Növényvédelmi Intézet és Környezettudományi Intézet (12. táblázat).
•
2008. és 2011. első féléve között az MKK >210 M Ft innovációs járulék befizetésből eredő forrást szerzett meg. Ennek trendje nem értékelhető, mivel a KTI 2008. évi kiugró értéke az egész adatsort torzítja. Ha ezt kiszűrjük, akkor a három legnagyobb forrásszerző: Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Növénytermesztési Intézet és Vadvilág Megőrzési Intézet (13. táblázat).
•
2008. és 2011. első féléve között az MKK >137 M Ft szakképzési hozzájárulást szerzett meg. Ez a bevétel 4 évig nőtt, de 2011-ben valószínűleg csökkenni fog. Ezeknek a forrásoknak csaknem felét három intézet nyerte el: Növénytermesztési Intézet, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, és Környezettudományi Intézet (14. táblázat).
Az MKK működése és K+F+I potenciálja, kapcsolatai szempontjából a nagy számok ellenére is kedvezőtlen az előbb bemutatott kép (15. táblázat). A kar intézeteinek csupán fele tud kiegyenlítetten forrásokat szerezni, az összes bevétel közel 40%-át egy intézet „termelte ki”. Egyes intézetek pályázati eredményessége és/vagy az innovációs járulék befizetésből vagy a szakképzési hozzájárulásból származó bevétele pedig szinte semmi. Ez a releváns szakmai kapcsolatok és/vagy tudományos kapcsolatok hiányára utalhat. •
Feladat: A hazai és külföldi pályázati munkák ösztönzése. A személyi fejlesztések lehetőségének a forrásszerző képesség összegszerű nagyságához való kötése. Vezető oktatóknál, különösen egyetemi tanároknál, a pályázati/forrásszerzési eredményesség illetve az elvárt forrásszerzés minimumának előírása.
A Kar szervezeti egységeinek általában fontos bevételi forrása lehetne az innovációs törvényben megadott lehetőség, miszerint bizonyos vállalkozási nagyság felett a gazdasági szférában szereplő cégek innovációs járulékot fizetnek. Ezt a járulékot a vállalkozások az egyetemek, így karunk irányába is befizethetik, melyért ellenszolgáltatást (K+F munkát) igényelhetnek. A szakmai kapcsolatok azért is meghatározóak, mert a pályázatok jelentős részénél a kedvezményezettek ma már gazdasági társaságok. Az MKK számára ezek potenciális forrásokat jelenthetnek, mivel a nyertes projektek jelentős mértékű, külső alvállalkozói vagy konzorciumi megbízást tartalmazhatnak, elsősorban kutatóintézmények részére. Csak a vállalkozásoktól remélhetjük a kieső források fedezetét. Ez azért is szükséges, mert csak ott lehet újat tanulni, ahol az újat kutatják vagy ahol az új ismeretek születnek. A minőségi oktatás feltétele, hogy az adott helyen megfelelő szintű kutatások is folyjanak. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az intézményi támogatások jelentősen csökkentek, egy részüket elvonták és további csökkentések is várhatók – ld. a magyar gazdaság helyzete, költségvetési takarékosság, illetve az FTV koncepciójából levezetett várakozások – akkor a személyi állomány megőrzése (nemhogy fejlesztése!) elképzelhetetlen az előbbi források nélkül. Ennek felismerése tükröződik a 2011. július 11-i hatállyal elrendelt rektori intézkedésekben, ami szerint új állások csak pályázati források terhére létesíthetők. 16
Egyetemi és kari szinten sem tudatosodott kellően, hogy a jelenlegi pályázati lehetőségek (pl. TÁMOP programok) alapvetően olyan infrastrukturális fejlesztésekre szolgálnak, melyek a projekt lezárása után önfenntartóvá kell, hogy váljanak (A pénzt nem csak adják, hanem a jövőbeni hasznát is biztosítani akarják). Ezért, nem csak az önerő biztosítására kell figyelmet fordítani, hanem a pályázat eredményeként megszerzett eszközök vagy létrehozott infrastruktúra és személyi állomány további működtetésére is, legalább 3-5 éves időtartamban. Az önerő biztosításának rendjét egyetemi szinten kell meghatározni, és az önerő forrását alapvetően más befolyó forrásokból és bevételekből lehet elkülöníteni. Ez azt is jelenti, hogy ennek felhasználásakor előnyt kell élveznie azoknak, akik megtermelik az önerő alapját. Elfogadhatatlanok azok az esetek, amikor a kartól/egyetemtől azok várják az önerő biztosítását, akik ahhoz nem járulnak hozzá, és a megszerzett forrás haszonélvezői. A jövőben még inkább nem történhet olyan, mint amikor egy TÁMOP pályázatban végzett mintegy 8.2 millió Ft értékű tananyagfejlesztéssel (4 db jegyzet írása) és lektorálással kapcsolatos személyi kifizetésekhez az érintett intézetben a kartól várják az önerő biztosítását. A szakképzési hozzájárulás mely csak és kizárólag a gyakorlati képzés infrastruktúrájának fejlesztésére használható fel eddig zömében csak kisebb léptékű kari/intézeti felújításokat tett lehetővé. •
Feladat: A normatív támogatások csökkenése, elvonása miatt a pályázatok és saját bevételek esetében az eddiginél is feszesebb gazdálkodást, és szigorú finanszírozási és kötelezettség-vállalási szabályokat kell érvényesíteni. De, a jelentős forrásszerző képességgel és eredményességgel rendelkező műhelyek működését az adminisztratív eszközökkel nem szabad ellehetetleníteni.
A SZIE K+F+I stratégiájának kidolgozásához az MKK a következő területeken tud érdemben hozzájárulni:
•
•
Az élhető környezet fenntartását szolgáló, biztonságos alapanyagok és egészséges élelmiszerek előállítását szolgáló fenntartható rendszerek és technológiák fejlesztése és ezek előállítására képes szakemberek képzése.
•
Az életfenntartó természetes és természetközeli rendszereket, továbbá ember által befolyásolt környezet élhető, egészséges állapotban tartásához szükséges természet-megőrzési, környezetvédelmi és környezetbiztonsági kutatások.
•
A nyersanyagok és élelmiszer előállítását szolgáló kritikus infrastruktúrák védelme, a kockázatok csökkentése, kezelése. A mezőgazdasági termelés és a táplálékláncok teljes vertikumát átfogó élelmiszer-biztonsági, növényvédelmi és ökotoxikológiai kutatások.
•
Klímaváltozás hatásai és azok menedzselése a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a természetes ökoszisztémákban.
•
A vízkészletek jobb hasznosításának fejlesztése és a talajosztályozás és talajinformációs rendszer továbbfejlesztése. A biológiai sokféleségre, növénytermesztésre, és a talajművelés talajállapotra és szénforgalomra gyakorolt hatásainak vizsgálatára vonatkozó kutatások.
Feladat: Mérőszámokon alapuló egyéni és szervezeti egység szintű objektív értékelő rendszer kidolgozása, mely a különböző, preferált területeket nem kijelölő pályázatokban résztvevők kiválóságának mérésére is alkalmas. Annak kritikus értékelése, hogy a megjelölt területeken az MKK rendelkezik-e a szükséges tudományos, emberi és technikai feltételekkel és ezek megteremtése mekkora források bevonásával és milyen időtávban érhető el.
17
Kari gazdálkodás és szervezet Az MKK gazdálkodásának egyenlege az elmúlt 3 évből kettőben pozitív volt (16. táblázat). Ennek elérése mindenkitől nagy erőfeszítéseket, együttműködést és kitartást kívánt. A SZIE finanszírozási modellje és a SZIE költségvetés-felosztási hagyományai miatt nehéz átlátható képet mutatni a belső folyamatokra. Az egyetemi szintű feladatok úgy kerülnek megtervezésre, hogy nem tudjuk, mi mennyibe kerül, csak azt, hogy mennyit kapunk rá/érte és megelőzőleg mennyit vontak el vagy költöttünk el. A kari költségvetés tervezési rendszerét és annak fő számait nyilvánossá tettük. Mindenki láthatja és értékelheti az aránytalanságokat, amik a forrásszerző képességekben, valamint a személyi és működési költségek nagyságrendjében a fejlődés gátjait jelentik. Valamennyi intézetigazgatónak a tervezés és a költségvetési beszámolók készítésekor akár többszöri konzultációs lehetőséget biztosítottunk. A gazdasági rendszer hatékony működtetésének fontos eleme az átláthatóság, mely nem önmagában az adatokhoz való hozzáférést jelenti, hanem azt, hogy maga a rendszer áttekinthető, az adatok pedig megfelelő szempontok szerint feldolgozva állnak rendelkezésre. A SZIE rendszerében ezek a szempontok nem érvényesülnek, ezért sokszor aránytalanul nagy és a jól felkészült munkatársakat is próbára tevő feladat a megbízható adatok szolgáltatása. A kari költségvetés pozitív egyenlegei igazolják, hogy következetes munkával ilyen feltételek között is lehet takarékosan és eredményesen gazdálkodni. •
Feladat: Az MKK dékánjának a jövőben is elsőrendű feladata lesz a kar stabil pénzügyi - likviditási helyzetének fenntartása és az ehhez szükséges gazdálkodási rendszer működtetése, fejlesztése és ellenőrzése.
Már évekkel ezelőtt kritikussá és méltatlanná vált a gödöllői központi épületegyüttes állapota. Az épületek jelentős része nem biztosítja a ma elvárt munka- és tanulási körülményeket, sok helyen egészségtelen, máshol pedig életveszélyes körülmények alakultak ki. Ebben szerepe van annak, hogy az itteni döntések nem átláthatók, a felelősség és számon kérhetőség kérdései rendezetlenek. Ez a fajta rend a döntések egészére árnyat vet, nem átlátható, de a karnak egyre nagyobb mértékben kell ezeknek a tőle teljesen független rendszereknek a fenntartását finanszíroznia. Az MKK 2002-2011. között folyóáron összesen 3.8 milliárd forinttal járult hozzá a gödöllői kampusz és a SZIE központ fenntartásához, melyből 2.9 milliárd Ft kifejezetten a gödöllői működést kellett, hogy szolgálja (17. táblázat). Ilyen nagyságú befizetésekkel állnak szemben a főépületben tapasztalható állapotok. Már régen meg kellett volna vizsgálni a PPP miatt figyelmen kívül hagyott alternatív lehetőségeket és nyilvánosan előkészített, hiteles tervekre alapozva kell támogatást keresni. Ehhez először olyan reális tervek kellenek, amikhez támogatást lehet találni. Számtalan elgondolást és viták sorát követően a Karon, 2007 tavaszán 10 intézet alakult. Ennek eredménye, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezéseivel összhangba került a kari vezetők létszáma. A Kari Tanács létszámának csökkentésére 2008-ban került sor. A magyar felsőoktatási intézményekben - a világban túlhaladott - a porosz hagyományokon alapuló kari-tanszéki szervezet a működés modellje. A modern rendszerekben az egyes intézetek a képzési programközpontok funkcióit vették át. A kreditalapú finanszírozás ennek az alapja: a szakok által igénybe vett teljesítményt nem a könnyen manipulálható óraszámokhoz, hanem a minden képzési formában felülről korlátozott kreditszámhoz köti (BSc: 180+30, MSc: 120).
18
Az intézetek és/vagy a szakok vezetői kettős szerepet töltenek be, egyrészt felelősek a rájuk bízott szak eredményes működtetéséért, másrészt érdekeltek abban, hogy más szakok intézetük szolgáltatásait igénybe vegyék. Az MKK képzési szerkezetének eddigi változásai alapján a BSc szakok a működés új alapegységei, vagyis a képzési programközpontok. A hét működő BSc szakunk közül gyakorlatilag mindegyik olyan programközponttá válhat, amely a többi intézettől a képzés tárgyait megrendeli. A BSc és MSc szakok tantervei határozzák meg azt, hogy melyik intézetből “mennyire” van szükség (tárgyak és az azokat oktató személyek). Egy-egy diszciplína súlya a szakok tantervein keresztül, a kreditek száma alapján mérhető, mivel ez egyértelműen mutatja, hogy melyik szak melyik intézet oktatási szolgáltatásából (tanórák, szakdolgozat, vizsgáztatás) mennyit vesz igénybe. Az éves kari költségvetések egyes intézetekre vonatkozó egyenlegei a következőkre irányítják a figyelmet: •
Egyes intézetek esetében az általuk oktatott tantárgyak iránt a szakok által támasztott igény olyan kicsi, hogy a tárgyak után számítható bevételük a töredéke az ott dolgozók személyi költségeinek.
•
Az intézetek másik részénél a szakok által igényelt órák után számított bevétel többékevésbé fedezi a személyi költségeket, de az adott intézet által elfoglalt területek költségeit lehetetlen kitermelni.
•
Mindössze néhány intézet oktatása, kutatása és szolgáltatása iránt van akkora belső, ill. külső igény, hogy az fedezi az intézet teljes személyi és a dologi költségeit, sőt folyamatos fejlesztésre is lenne lehetőség.
•
Ha nem egyetemen lennénk, akkor ezeket a kérdéseket nagyon egyszerűen kezelnék: csökkentenék az illető szervezet létszámát és/vagy az általa használt területet. Nem az a kérdés, hogy az illető tevékenység jó-e vagy sem, hanem az, hogy meg tudják-e fizetni a költségét annak, amit előállít vagy szolgáltat az illető egység.
A jövőben képtelenség fenntartani azokat a 8-10 fős intézeteket, amikhez alapképzési szak nem kötődik és legfeljebb kis létszámú mesterképzési szakot vezetnek. A nemzetközi példákat is látva még a 20-30 fő alatti intézetek működtetése is kérdésesnek látszik. A SZIE rendszerében a költségek eddig nem képeztek kemény korlátot. Ezt mutatták/mutatják egyes karok százmilliós hiányai és az éveken át görgetett brutális belső mínuszok. A felsőoktatást 2009. óta ért megszorítások azonban minket is elértek („naivitás” volt mást hinni és mondani). A Rektor 2011. július 11-én elrendelt intézkedései, azaz a 15%-os létszám leépítés megtervezése és a számos javasolt takarékossági intézkedés, elvonás és megszorítás bevezetése új, „fiskális” korszak kezdetét jelentik. Ezek az intézkedések azonban úgy is értelmezhetők, mint az MKK által az elmúlt három évben már alkalmazott gazdálkodási szabályok egyetemi szintű bevezetésének kezdete. A szigorú gazdálkodási szabályok, a rezsi következetes befizetése, a béren kívüli juttatások és a kereset kiegészítések szinte teljes megszüntetése, a pályázati bérkiváltások nem öncélúak, hanem a mindnyájunknak munkát adó intézmény működésének fenntartását szolgálják. A pályázati forrásokra, a saját bevételekre ezért is szükség van. Nem lehet nagyon megmagyarázni az olyan ügyet, amikor egy pályázati forrásra történt külföldi konferencia részvételhez kapcsolódó egyes szállásköltségeket, a dékánt és a szolgálati utat elkerülő kari egyetemi tanárnak engedélyezik a projektjére terhelni. •
Feladat: A SZIE likviditásának fenntartásához szükséges kari gazdálkodási intézkedések következetes végrehajtása. A szakok és az intézetek működési feltételeinek áttekintése és az új FTV bevezetésekor lehetőleg aktív részvétel az egyetemi szabályok alakításában. A hatékonyan nem működtethető szakok indításának felfüggesztése. Az intézetek esetében a gazdaságilag életképes méret meghatározása és bevezetése. 19
A magyar felsőoktatást elvileg 1998. óta normatív alapon finanszírozzák. A tényleges képzési költségeket azonban nem vizsgálták és a normatívákat nem azok alapján határozták meg. Lényegében átnevezték a bázisalapú finanszírozást, ami rövid időn belül feszültségeket okozott azzal, hogy a költségigényes, gyakorlatigényes szakokat oktató karokat alulfinanszírozták, másokat pedig esetleg támogattak. A „program-finanszírozás”, a „kiegészítő normatív támogatás” sorok az intézményi költségvetésben ezeket rejtegették. A finanszírozási modell elvi hibája az is, hogy lényegében csak a hallgatói létszámokból indul ki, mintha a felsőoktatásnak pl. a kutatás nem lenne része. A hároméves fenntartói szerződésre való átállás a nagyobb kiszámíthatóság mellett a teljesítményalapú finanszírozást is előirányozta. A normatívák azonban továbbra sem a tényleges költségeken alapulnak, vagyis a legmegbízhatóbb elvek alapján gazdálkodó kar is lehet “veszteséges” vagy valamely költségelem megemelésével (pl. esetünkben a „rezsi”) azzá tehető. A FTV koncepciója új elveket fogalmaz meg: 70% intézményi, 15% kutatási és 15% hallgatói normatíva formájában. Ettől a minél nagyobb hallgatói létszámban való érdekeltség megszűnését és a minőségi képzés visszaállását remélik. A fő kérdés azonban nem az, hogy ezek az arányok hogyan viszonyulnak egymáshoz, hanem az, hogy mekkora összeg arányairól van szó. Nem létezik olcsó minőségi képzés. Véleményem szerint minden olyan finanszírozási modellt üdvözölni lehet, amely kellően differenciált, elismeri a képzés tényleges költségeit és az ehhez szükséges funkciókat (pl. kutatás, laborok, tanüzemek, gyakorlati helyek), továbbá kellően kiszámítható és ezáltal biztosítja az egyetemi és a kari szintű 3-5 éves biztonságos tervezést (előre láthatóságot). Itt azonban vissza kell utalni az államilag támogatott hallgatói létszám mintegy 40%-os csökkentésére és a felsőoktatásra fordított kiadások tervezett csökkentésére. Ha az előbbiek bekövetkeznek, akkor az MKK normatív támogatása a jelenlegiről a 2002-2003 körüli szintre, azaz 600-700 M Ft-ra is csökkenhet. Ez talán a legrosszabb forgatókönyv, de semmiképpen sem lehet arra számítani, hogy az új finanszírozási modell a mai szigorú gazdálkodási kényszert jelentősen csökkentené. A saját bevételek megszerzése és azoknak az MKK fenntartásához, működtetéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulási kényszere nem fog csökkenni (15. táblázat), akár még a jelenleginél nagyobb arányú is lehet. Valószínű, hogy az állami finanszírozás új modellje csak az alapműködés vonatkozásában teremt új helyzetet, az intézményi eredményesség és versenyképesség alapja továbbra is a pályázati és a saját bevételek megszerzésének képessége és szervezettsége lesz. •
Feladat: Mindent el kell követni, hogy az MKK ne veszítsen el jól működő és/vagy nagy létszámú szakokat. El kell érni a minél kevesebb fájdalommal járó, a munkatársak elbocsátása helyett pl. a területek leadását, hatékonyabb kihasználását szolgáló megoldásokat.
Az MKK mérlege a Szent István Egyetem megalakulása óta rendszeresen jelentős hiányt mutatott, amit 2009. és 2010. évben sikerült megtörni. A Kar bevételeinek meghatározó része a képzési normatívából származik (16. táblázat). Az MKK a gödöllői kampusz un. rezsiköltségeit ma sem a ténylegesen mért fogyasztások (víz, áram, fűtés) alapján, hanem az elfoglalt területtel és létszámokkal (dolgozó, hallgató) számoló képletek alapján fizeti. A kartól az utóbbi 4 évben átlagosan a normatív támogatás 40%-át a SZIE és a gödöllői központ költségeire vették el (17. táblázat). Ezekkel a költségekkel semmilyen formában sem lehet takarékoskodni vagy gazdálkodni. Jellemzi ezeket az elvonásokat, hogy miközben a normatív támogatás 10 év alatt 70%-kal nőtt, a SZIE központ fenntartása 86%-kal, a gödöllői „rezsi” 118%-kal, és az összes elvonás 91%-kal emelkedett (17. táblázat). A SZIE központ fenntartásához elvont összeg 2011-ben 20
csak azért csökkent, mert karunk számára kedvezően változott meg az elvonás számításának módszere (de nem azért, mert a költségeket a szükségességük befolyásolná). Látható, hogy a gödöllői központi költségeken belül 129%-kal nőttek a személyi költségek (bér), és 45%-kal a dologi kiadások (18. táblázat). A nem kari jogállású szervezetek költségei között tartós csökkenés nem fordul elő! Egyértelmű, hogy e költségek növekedése meghaladja az infláció mindenkori mértékét és emelkedésük nem függ össze a közüzemi költségek változásával. A kari rezsiköltség több mint fele a Kar által elfoglalt terület nagysága alapján kerül kirovásra. Az MKK elemi érdeke, hogy területhasználatát ésszerűsítse. Nincs is más lehetőségünk, mert területek fenntartása érdekében dolgozókat nem szabad elbocsátani! •
Feladat: A munkahelyek megvédése érdekében elkerülhetetlen a pályázatok, az innovációs és szakképzési források lehető legnagyobb mértékű bevonása a kari gazdálkodásba, a területek ésszerű felhasználásába. Ezért valamennyi szervezeti egység vezetőjének teljes felelősséggel és együttműködési kötelezettséggel kellene tartoznia.
A költségvetés és a pénzügyi folyamatok alakulásáról kezdetben negyedévente, majd havonta tájékoztattuk a Kari Tanácsot és az Intézetigazgatói Értekezletet. A kari költségvetés eredményeiről évente Összdolgozói Értekezleten számolt be a dékán. Ezek azt szolgálták, hogy mindenki számára érzékelhető legyen a működés ára, a források és a költségek viszonya, valamint a munkaerő olykor alacsony hatékonyságú felhasználásának hatásai. A dékán pénzügyi kerettel (dékáni keret) nem rendelkezik. A dékáni adminisztráció költségeiről, a források felhasználásáról a kari költségvetésben évente beszámoltunk. Hallgatói és dolgozói élet- és munkakörnyezet Az MKK Hallgatói Önkormányzatának mindenkori elnökeivel rendszeresen megvitattuk a hallgatókat érintő kérdéseket. Ezen túl rendszeresen találkoztunk a HÖK tagjaival is. A hallgatói érdek-képviseleti munkához igyekeztünk jó működési feltételeket biztosítani. A hallgatókkal fenntartott korrekt szakmai, emberi és munkakapcsolatokat kiemelkedően fontosnak tartom. A hallgatóság és képviselői fiatal felnőttekként az egyetemi környezetben ismerik meg a társadalom működésének számos olyan elemét, amelyek egész életükre szóló mintákká válhatnak. Ezért, a törvények adta keretek között autonómiájuk érvényesítésére minden lehetőséget meg kell adnunk. A mások tiszteletére és a becsületes munkára kell mintákat adnunk. Egységessé vált a Tanulmányi Titkárság munkája és törekszünk a hallgatóbarát ügyintézésre, aminek a karon nagy hagyományai vannak. A törvényi előírásoknak megfelelően minden oktató heti fogadó órát kell, hogy biztosítson a hivatalos ügyekben való megkeresésekhez. Fontos és a jövőben is megőrzendő eredménynek érzem, hogy az MKK diplomaosztóit minden szak számára együtt rendeztük meg. Sajnálatosnak tartom, hogy az oktatók hallgatói véleményezésében nem tudtunk érdemi előrelépést elérni. Ezt részben a Neptun korlátai okozták, részben pedig a hallgatók érdektelensége és/vagy a retorzióktól való állítólagos félelem. Többségében sikeres volt a szakok záróvizsgát követő véleményezése és ezt a módszert a jövőben is folytatni kell. Hallgatóink tudományos fejlődése szempontjából rendkívül fontos a hagyományosan magas színvonalú TDK rendszer megőrzése. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy a BSc képzésben tanuló diákjaink között is ugyanannyi a tehetséges, a tudomány iránt lelkesen érdeklődő, mint
21
a múltban volt (5. táblázat). A tudományos diákkörös hallgatók azok, akik a jövő szakmai és tudományos utánpótlásának javává válhatnak, és akik a tehetséggondozás legfontosabb célpontjai. Kiemelt feladat a TDK rendszer megőrzése és sikerességének biztosítása. Az előbbi csoporttól valamelyest eltérő, de elkötelezett csoportot alkotnak a szakkollégiumok hallgatói. Bár ezek a csoportok a Kollégium égisze alatt működnek, az ő támogatásukat és munkájuk segítését is az MKK érdekének tartom. Az MKK dolgozóinak többlet teljesítményeit a források hiánya miatt eddig sem tudtuk megfelelően elismerni. Az oktatói-kutatói körben a tudományos előmenetel talán ad visszacsatolást, de a teljesítmények anyagi elismerése itt is szerény. Kíváncsian várom a majdani új FTV adta lehetőségeket. Egyetértek az FTT és más testületek azon javaslatával, hogy a pedagógus „életpálya modell” mellett felsőoktatás számára is ki kell dolgozni egy hasonló modellt. Ehhez az érdekképviseletek fontos hozzájárulást szolgáltathatnának. Dékánként aktívan támogattam a karon a Közalkalmazotti Tanácsba delegált munkatársak jelölését és megválasztását. Reprezentatív szakszervezetek hiányában erre a testületre hárul a dolgozók képviselete és a felső vezetéssel való egyeztetés nehéz feladatának vállalása. Jelenleg ez az a testület, amelytől a béren kívüli juttatások folyósításának (étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás) egyetemi kérdéseiben mértékadó álláspont kifejtése várható. Őszintén örülök neki, hogy az MKK három munkatársát felelős posztokra választották meg. Kiemelt fontosságú feladatoknak tartom a következőket: 1. Az MKK alap és mesterképzési programjainak megőrzése, az új FTV adta mozgástér lehető legeredményesebb kihasználása (összefüggő képzés). 2. Az MKK presztízsének védelme, a hallgatók létszámának megőrzése és a jelentkezők számára vonzó kar képének fenntartása. 3. Alkalmazkodás a költségvetési támogatások változásaihoz, ennek megfelelő ésszerű szervezet és átlátható finanszírozás kialakítása. 4. A gazdálkodási rendszer változásai közepette lehetőség szerint minél több munkahely megőrzése. Gödöllő, 2011. augusztus 30.
Csányi Sándor
22
1. táblázat
Az MKK felvételi eredményeinek változása 2007-2011 Államilag támogatott Szak
2007 jul
2008 jul
2009 feb
2009 jul
Állattenyésztő mérnöki nappali BSc
21
22
25
Kertészmérnöki nappali BSc
15
19
10
Kertészmérnöki levelező BSc
5
13
Környezetgazdálkodási agrármérnöki nappali BSc
52
42
2010 feb
Költségtérítéses 2010 jul
2011 feb
3
10
3
64
13
23
23
6
79
30
39
19
40
14
13
16
15
30
11
9
11
8
15
20
37
34
53
12
78
37
26
29
Mezőgazdasági mérnöki nappali BSc
28
28
48
60
57
Mezőgazdasági mérnöki levelező BSc 41
46
58
54
61
28
38
41
43
23
Természetvédelmi mérnöki levelező BSc
Vadgazda mérnöki levelező BSc 22
3
3
2008 jul
73
Hulladékgazdálkodási technológus nappali FSZ
3
2007 mind
Környezetmérnöki nappali BSc
Vadgazda mérnöki nappali BSc
2008 mind
2007 jul
Környezetgazdálkodási agrármérnöki levelező BSc
Természetvédelmi mérnöki nappali BSc
2008 pót össz
2011 jul
40
32
Hulladékgazdálkodási technológus levelező FSZ
37
31
Agrármérnöki MSc nappali
6
57
20
Környezetmérnöki MSc levelező
20
Mezőgazdasági biotechnológus MSc nappali
3
Mezőgazdasági biotechnológus MSc levelező Növényorvosi MSc nappali
4
14
Növényorvosi MSc levelező
43
21
9
41
22
8
38
21
9
67
23
18
75
17
12
82
35
16
9
25
25
5
30
30
10
40
86
9
8
54
7
13
46
9
10
48 72
6
6
61
26
9
9
3
5
5
1
1
30
5
9
62
7
67
8
7
7
7
23
18
4
22
29
15
44
22
13
35
35
76
19
8
8
73
28
8
94
20
15
89
33
10
104
50
50
43
13
13
56
41
14
55
36
13
49
33
5
38
14
42
8
0
46
10
4
55
14
9
66
14
5
42
21
21
24
7
7
31
23
14
37
22
10
32
32
5
37
22
4
14
1
15
59
8
40
3
5
65
5
10
56
0
3
11
11
51
4
36
0
1
1
7
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
20
10
10
0
1
0 22
1
13
32
0
0
7
10
5
9
0
3
8
0
0
21
0
41
22
2
2
3
0
8
0 8
0
15
1 20
2
2
1
0
7
0
42
9
2
3
11
51
1
11 0
0 11
4
12
65
6
2
32
11
58
0
0
0
7
0
0
20
0
2
3
0 0
12
0
0
4
0
7
Vadgazda mérnöki MSc levelező
33
14
2011 mind
1
38
7
50
10
26
7
Vadgazda mérnöki MSc nappali
69
12
2011 pót
16
0
Növényternesztő MSC levelező
7
22
2011 jul
31
17
16
23
37
3
2011 feb
17
22
7
56
9
16
10
6
13
15
11
14
15
Környezetmérnöki MSc nappali
13
40
9
33
0
Környezetgazdálkodási agrármérnöki levelező MSc
45
39
2010 feb
3
Állattenyésztő mérnöki nappali MSc 19
2010 mind
2009 mind
Agrármérnök MSc nappali (angol)
Környezetgazdálkodási agrármérnöki nappali MSc
2010 pót
2009 pót
17
41
10
2010 jul
2009 jul
0
Agrármérnöki MSc levelező
2008 2008 pót áll pót ktg
4
3
17
1
1
1
16 39
4
2
8
59 14
1
9 21 14
13
49 7 7
13
1
4
13
Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök nappali MSc
9
7
0
0
9
7
Természetvédelmi mérnök MSc nappali
14
20
0
0
14
20
Természetvédelmi mérnök MSc levelező
22
Ökotoxikológus MSc nappali
11
12
14
14
0
0
3
3
0
28
1
12
2
14
0
1
15
3
17
14
9
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Környezetgazdálkodási agrármérnöki levelező Kiegészítő
0
0
0
0
0
Környezetmérnöki levelező egyetemi (katasztrófavéd. szakirány)
0
0
0
0
Biológus MSc nappali
0
0
Környezetgazdálkodási agrármérnöki nappali Kiegészítő
0
Környezetmérnöki nappali Kiegészítő
ÖSSZESEN
13
285
403
0
439
* a 2008 as pótfelvételi eljárás keretében lehetőség volt államilag támogatott képzésre jelentkezni( FSz és MSC ).
9
81
460
161
425
230
515
217
32
68
92
712
1
234
160
833
3
245
164
953
0 11
291
143
1031
2. táblázat
A MKK BSc szakjainak helyezése a HVG szerint Kertészmérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5. 6.
BCE-KERTK KF-KFK DE-MÉK PE-GK SZIE-MKK KRF-TVK
KF-KFK BCE-KERTK PE-GK SZIE-MKK DE-MTK KRF-TVK
2008
2007
BCE-KERTK KF-KFK DE-MTK SZIE-MKK PE-GK KRF-TVK
BCE-KERTK KF-KFK DE-MTK SZIE-MKK PE-GK KRF-TVK
Környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 2008 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
DE-MÉK SZIE-VKK BCE-KERTK PE-GK KF-KFK NYME-MÉK SZIE-MKK KRF-TVK
SZIE-MKK BCE-KERTK PE-GK SZIE-VKK KF-KFK DE-MTK KRF-TVK NYME-MÉK
Mezőgazdasági mérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
DE-MÉK NYF-MMK KE-ÁTK SZIE-MKK SZTE-MGK PE-GK KRF-TVK SZIE-VKK NYME-MÉK -
SZIE-MKK KRF-TVK DE-MTK NYF-MMK SZIE-VKK NYME-MÉK SZTE-MGK KE-ÁTK SZF-MMF PE-GK
Természetvédelmi mérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5.
SZIE-MKK DE-MÉK KE-ÁTK NYME-EMK PE-GK
DE-MTK SZIE-MKK PE-GK NYME-EMK KE-ÁTK
Vadgazda mérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5.
NYME-EMK SZIE-MKK SZTE-MGK DE-MTK KFR-TVK
KFR-TVK SZIE-MKK NYME-EMK SZTE-MGK DE-MTK
Állattenyésztő mérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5.
SZIE-MKK PE-GK KE-ÁTK DE-MTK NYME-MÉK
PE-GK SZIE-MKK NYME-MÉK KE-ÁTK DE-MTK
Környezetmérnöki alapszakos rangsor 2010 2009 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
BME-VBK OE-RKK ME-MFK SZTE-TTIK SZE-MTK NYME-EMK PTE-PMMK DE-MK SZIE-MKK PE-MK EJF-M
BME-VBK SZTE-TTIK SZIE-MKK PE-MK OE-RKK PTE-PMMK ME-MFK SZE-MTK DE-MK NYME-EMK EJF-M
BCE-KERTK SZIE-MKK DE-MTK KF-KFK NYME-MÉK SZIE-VKK KRF-TVK PE-GK
2007 DE-MTK TSF-MVK BCE-KERTK SZIE-MKK NYME-MÉK KRF-AVK KF-KFK PE-GK
2008
2007
NYF-MMK SZIE-VKK SZTE-MGK NYME-MÉK SZIE-MKK PE-GK KE-ÁTK DE-MTK KRF-TVK SZF-MMF
SZTE-MGK DE-MTK KRF-AVK SZIE-MKK NYF-MMFK KE-ÁTK NYME-MÉK SZF-MMF TSF-MVK PE-GK
2008
2007
SZIE-MKK PE-GK NYME-EMK DE-MTK KE-ÁTK
SZIE-MKK DE-MTK NYME-EMK KE-ÁTK PE-GK
2008
2007
DE-MTK SZIE-MKK NYME-EMK SZTE-MGK KFR-TVK
KRF-AVK SZIE-MKK NYME-EMK DE-MTK SZTE-MGK
2008
2007
KE-ÁTK SZIE-MKK NYME-MÉK DE-MTK PE-GK
KE-ÁTK SZIE-MKK DE-MTK NYME-MÉK PE-GK
2008
2007
BME-VBK SZTE-TTIK ME-MFK SZE-MTK PE-MK EJF-M OE-RKK NYME-EMK PTE-PMMK SZIE-MKK DE-MK
BME-VBK ME-MFK OE-RKK DE-MK SZTE-TTIK PE-MK PTE-PMMK SZE-MTK SZIE-MKK EJF-M NYME-EMK
3. táblázat Az MKK BSc szakjainak felvételi számai a többi intézményhez viszonyítva (nappali és levelező, államilag támogatott és költségtérítéses összesen)
szak
2011
2010
2009
2008
2007
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Állattenyésztő mérnöki BSc DE-MÉK KE-ÁTK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK
62
1 50 20 16 56
14 52 18 8 45
12 53 11 7 39
12 45 20 7 40
68
238 28 32 11 35 78
252 21 86 21 30 73
212 35 80 27 32 59
208 16 50 28 39 50
130 43 37 23 22 31 105 48
106 39 49 28 22 43 92 45
85 46 36 24 21 32 96 56
61 50 47 38 23 25 88 63
66 21 33 45 137 23 36 51 46 76
60 52 55 44 161 53 41 56 54 103
74 74 89 39 147 58 64 90 86 91
107 78 86 40 169 60 88 83 79 65
70 47 24 34 15 29 8 111 26 68
65 17 23 57 39 17 12 84 21 82
38 40 18 35 44 12 20 53 15 81
40 45 42 65 29 4 21 48 15 74
9 0 4 12 0
9 0
7 10
0
0 7 5 10 0
14 0
5 0
127
62 43 33 43 138
61 28 28 37 149
71 36 52 41 129
69 41 45 21 126
69
40 20 73 98
47 26 74 92
55 47 85 77
46 44 43 63
35
27
38
43
27 27 25 27
39 17 16 0
25 21 15
18
9 42
44
41
36
65 24
76 37
110 19
24 12
Kertészmérnöki BSc BCE-KERTK DE-MÉK KF-KFK KRF-TVK PE-GK SZIE-MKK Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc BCE-KERTK DE-MÉK KF-KFK KRF-TVK NYME-MÉK PE-GK SZE-MKK SZIE-VKK Környezetmérnöki BSc BME-VBK DE-MK ME-MFK NYME-EMK OE-RKK PE-MK PTE-PMMK SZE-MTK SZIE-MKK SZTE-TTIK Mezőgazdasági mérnöki BSc DE-MÉK KE-ÁTK KRF-TVK NYF-MMK NYME-MÉK PE-GK SZF-MMF SZIE-MKK SZIE-VKK SZTE-MGK Növénytermesztő mérnöki BSc DE-MÉK KE-ÁTK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK Természetvédelmi mérnöki BSc DE-MÉK KE-ÁTK NYME-EMK PE-GK SZIE-MKK Vadgazda mérnöki BSc DE-MÉK KFR-TVK NYME-EMK SZIE-MKK
100
38
87
SZTE-MGK Hulladékgazdálkodási technológus FSZ DE-MÉK KE-ÁTK KF-KFK KRF-TVK NYF-MMK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK SZIE-VKK A felvettek száma alapján:
46
1. hely
2. hely
3. hely
4. táblázat Az MKK MSc szakjainak felvételi számai a többi intézményhez viszonyítva (nappali és levelező, államilag támogatott és költségtérítéses összesen)
2011/SZ
2011/F
2010/SZ
2010/F
2009/SZ
2009/F
2008/SZ
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
Felvettek
DE-MÉK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK
17 11
9
11 4 6 12
11 4
7 3
DE-MÉK KE-ÁTK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK környezetgazdálkodási agrármérnöki MSc DE-MÉK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK környezetmérnöki MSc BME-VBK DE-MK ME-MFK NYME-EMK PE-MK SZIE-MKK mezőgazdasági biotechnológus MSc BCE-KERTK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK növényorvosi MSc BCE-KERTK DE-MÉK NYME-MÉK PE-GK SZIE-MKK növénytermesztő mérnöki MSc DE-MÉK SZIE-MKK ökotoxikológus MSc SZIE-MKK takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki MSc KE-ÁTK PE-GK SZIE-MKK természetvédelmi mérnöki MSc DE-MÉK NYME-EMK PE-GK SZIE-MKK vadgazda mérnöki MSc NYME-EMK SZIE-MKK
1 3
7 5 4
4 5
24 8
szak agrármérnöki MSc
14
20
7
állattenyésztő mérnöki MSc
A felvettek száma alapján:
3
7 7 17
26 28 61
2 8 4
1 9
25
20
31
39
20
22
10 10 9 39
8 28 21 51
11 13
55 20 8 49
89
12 9 51 4
6
5
6
9
14
11
12
3
19 7
20 5 6 9 21
23 7
11
6 7 8 5 7
36
76
12 6 5 9 14
1
65
16
74
22 24
2 7
4
16 11
6 9
17
15
4
1
7
9
13 9 10 34
21 12 8
3 7
10 13
1. hely /SZ = szeptemberi kezdés
2. hely
3
13 10
27 13
26
28
6
7
3. hely /F = februári kezdés
26 29
43 30
5. táblázat
Az MKK a HVG országos rangsoraiban
Összesített rangsorok (169 kar) Karok összesített (abszolút) rangsora Karok összesített hallgatói rangsora Karok összesített oktatói rangsora Agrárképzési rangsorok (23 kar) Összesített képzési rangsor Hallgatók kiválósága Középiskolai minőség Jelentkezők száma Jelentkezőkből bejutott Felvettek pontátlaga Nyelvvizsgával felvettek OTDK-helyezésre jutó nappalisok PhD-képzés Oktatók kiválósága Egy minősített oktatóra jutó hallgatók Minősített oktatók Tudományos rangú oktatók Phd/DLA fokozatúak Kandidátus fokozat MTA-doktor Piaci rangsor Agrárképzők presztízse Agrárhallgatók a képzésről Szakmai színvonal Képzési színvonal Intézményi szolgáltatások Munkaerő-piaci kapcsolatok
2008
2009
2010
2011
33 76 8
26 72 8
19 54 2
22 63 4
1 5 5 3 17 10 10 9 1 2 6 1 5
1 2 4 2 8 5 6 9 1 4 8 3 3
1 2 5 1 15 6 9 2 1 2 6
3 5 12 1 14 9 8 2 1 2 6
1 7 2
1 6 3
1
1
5 2 1 1
5 2 1 1
1
6. táblázat Az óraterhelés alakulása az MKK intézeteiben három szinten mérve 2009/2010. 2. félév + 2010/2011. 1. félév Tanórák (kizárólag előadás + gyakorlat)
2010/2011. 2. félév
Tanórák + hetesi + tanulmányút
Tanórák + tanulmányút + szakdolgozat vezetés
Tanórák (kizárólag előadás + gyakorlat)
Tanórák + hetesi + tanulmányút
Tanórák + tanulmányút + szakdolgozat vezetés
GBI
60,9%
60,9%
110,3%
119,9%
119,9%
175,7%
KERT
85,5%
128,8%
182,1%
101,5%
170,6%
216,6%
NÖFI
92,8%
94,7%
106,0%
187,7%
187,7%
194,0%
NTI
45,0%
50,6%
87,2%
55,9%
60,6%
121,4%
NVI
79,9%
79,9%
180,9%
104,0%
105,7%
246,9%
VMI
114,9%
155,0%
287,5%
102,6%
131,3%
244,7%
ÁTAI
103,6%
130,7%
173,5%
127,0%
214,9%
261,1%
ÁTTI
116,3%
153,1%
178,4%
83,6%
84,9%
118,1%
KÖTI
80,5%
85,4%
108,5%
90,5%
91,2%
112,5%
KTI
79,9%
93,1%
138,5%
96,4%
110,3%
160,5%
A teljes terhelés változása
65,5% 34,5% 87,9% 34,2% 65,9% 42,8% 87,6% 60,3% 4,0% 22,0%
Tanszéki szinten kifejezett különbségek minimum
45,0%
50,6%
71,6%
27,9%
39,9%
61,0%
maximum
134,4%
201,3%
287,5%
237,7%
390,8%
470,9%
3
4
4
9
10
8
arány
Minden érték a Neptun adatbázisán alapul és az intézetek 2011. nyarán ellenőrizték azokat (vagy nem)
7. táblázat Rezsi bevételek/befizetések megoszlása az MKK szervezeti egységei között
ÁTTI ÁTAI GBI KERT KTI KÖTI NÖFI NTI NVI VMI DH Összesen
2007 (referencia) 3 842 106 4 350 479 1 618 686 3 350 598 40 456 570 7 767 122 716 075 3 587 715 4 296 015 15 330 100 7 905 758 93 221 224
2008 981 907 2 807 091 1 331 538 3 393 470 33 556 203 5 039 434 831 600 3 038 132 2 930 192 12 723 452 6 273 306 72 908 333
2009
2010
2011*
1 295 492 1 279 399 1 611 120 6 070 946 6 540 687 9 331 989 1 319 200 4 809 118 2 795 992 7 710 460 7 567 616 8 276 816 31 112 499 61 081 567 64 696 267 2 292 278 15 901 500 9 803 539 1 270 500 1 747 000 2 164 509 4 830 600 4 847 241 6 571 636 9 635 653 8 887 484 7 179 983 14 055 980 17 294 060 15 394 245 9 242 967 16 869 898 11 951 608 88 838 584 146 827 580 139 777 704
* tervezett értékek
Összesen (2008-2011) 5 167 918 24 750 713 10 255 848 26 948 362 190 446 536 33 036 751 6 013 609 19 287 609 28 633 312 59 467 737 44 337 779 448 346 174
Arány 1,2% 5,5% 2,3% 6,0% 42,5% 7,4% 1,3% 4,3% 6,4% 13,3% 9,9%
8. táblázat A MKK munkatársainak száma 2002-2011 Munkakör
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
egyetemi tanár
24
24
26
25
25
25
26
22
22
22
egyetemi docens főiskolai docens egyetemi adjunktus (adjunktus)
42 1 35
46 0 32
52 0 31
53 0 33
56 0 32
54 0 34
59 0 29
61 0 29
65 0 20
63 0 27
egyetemi tanársegéd ügyvivő szakértő gazdasági ügyintéző
28 7 4
27 11 6
28 7 6
27 8 6
30 10 6
28 10 6
24 11 5
18 12 7
22 12 8
19 16 8
igazgatási ügyintéző/ügyviteli alkalmazott kisegítő alkalmazott laboráns műszaki alkalmazott/műszaki ügyintéző
35 11 24 16
32 12 24 16
38 13 23 17
35 10 21 12
34 10 20 9
34 9 20 8
33 9 17 6
33 10 17 6
30 9 19 7
34 12 18 2
tanszéki mérnök technikus tudományos főmunkatárs
30 6 4
40 5 2
50 5 2
40 4 0
35 3 0
42 3 2
42 3 5
49 3 4
50 3 4
43 3 7
6 7 1
8 3 1
10 2 1
8 3 0
8 2 0
7 2 0
281 44 237
289 42 247
311 41 270
285 30 255
280 31 249
284 42 242
5 3 0 277
3 7 0 281
3 6 0 280
4 7 0 285
15,7%
14,5%
13,2%
10,5%
11,1%
14,8%
34 243 12,3%
50 231 17,8%
46 234 16,4%
40 238 14,0%
29 14
30 18
32 18
30 20
23 11
22 14
28
22
29
29
16
12
20
21
15 10,3%
12 10,4%
14 10,3%
10 10,5%
12 8,2%
8 7,7%
12 10,1%
10 7,8%
9 10,4%
8 10,2%
tudományos munkatárs tudományos segédmunkatárs tudományos tanácsadó Összesen ebből témán lévők ebből normatíván lévők Témán foglalkoztatottak aránya Részmunkaidő összesen: egyéb dolgozó oktató-kutató Részmunkaidősök aránya
9. táblázat Az MKK képzési szerkezetének alakulása 2007 és 2011 közötti, félévenként Képzési formák szerinti megoszlás Megnevezés Főiskolai Egyetemi BSc MSc FSZ SZIT
Főiskolai Egyetemi BSc MSc FSZ SZIT
2007/08/2 2008/09/1 2008/09/2 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2 202 99 87 29 15 7 4 904 607 551 305 281 92 48 1128 1562 1484 1859 1562 1947 1683 0 68 62 195 269 367 518 69 135 128 168 162 147 140 154 87 79 38 25 81 80 2457 2558 2391 2594 2314 2641 2473 8,2% 36,8% 45,9% 0,0% 2,8% 6,3%
3,9% 23,7% 61,1% 2,7% 5,3% 3,4%
3,6% 23,0% 62,1% 2,6% 5,4% 3,3%
1,1% 11,8% 71,7% 7,5% 6,5% 1,5%
0,6% 12,1% 67,5% 11,6% 7,0% 1,1%
0,3% 3,5% 73,7% 13,9% 5,6% 3,1%
0,2% 1,9% 68,1% 20,9% 5,7% 3,2%
Szakok szerinti megoszlás Megnevezés Agrármérnöki szakok Mezőgazdasági mérnök szakok Állattenyésztő mérnök Kertészmérnök (BSc) Növénytermesztő mérnök (MSc) Környezetgazdálkodási agrármérnök szakok Környezetmérnök szakok Mezőgazdasági biotechnológus (MSc) Növényorvos (MSc) Ökotoxikológus (MSc) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök (MSc) Természetvédelmi mérnök szakok Vadgazda mérnök szakok Hulladékgazdálkodási technológus
2007/08/2 2008/09/1 2008/09/2 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2 361 250 238 151 137 74 47 194 197 185 240 207 287 257 87 110 103 133 109 140 111 145 180 166 197 159 211 179 0 0 0 0 0 0 3 526 495 442 409 371 363 349 358 395 374 365 336 331 324 0 3 3 13 13 21 34 0 7 6 66 80 141 154 0 0 0 0 14 14 30 0 0 0 0 8 7 14 287 390 375 516 444 516 483 276 309 292 298 249 308 268 69 135 128 168 162 147 140 2303 2471 2312 2556 2289 2560 2393
Agrármérnöki szakok Mezőgazdasági mérnök szakok Állattenyésztő mérnök Kertészmérnök (BSc) Növénytermesztő mérnök (MSc) Környezetgazdálkodási agrármérnök szakok Környezetmérnök szakok Mezőgazdasági biotechnológus (MSc) Növényorvos (MSc) Ökotoxikológus (MSc) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök (MSc) Természetvédelmi mérnök szakok Vadgazda mérnök szakok Hulladékgazdálkodási technológus
15,7% 8,4% 3,8% 6,3% 0,0% 22,8% 15,5% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 12,5% 12,0% 3,0%
10,1% 8,0% 4,5% 7,3% 0,0% 20,0% 16,0% 0,1% 0,3% 0,0% 0,0% 15,8% 12,5% 5,5%
10,3% 8,0% 4,5% 7,2% 0,0% 19,1% 16,2% 0,1% 0,3% 0,0% 0,0% 16,2% 12,6% 5,5%
5,9% 9,4% 5,2% 7,7% 0,0% 16,0% 14,3% 0,5% 2,6% 0,0% 0,0% 20,2% 11,7% 6,6%
6,0% 9,0% 4,8% 6,9% 0,0% 16,2% 14,7% 0,6% 3,5% 0,6% 0,3% 19,4% 10,9% 7,1%
2,9% 11,2% 5,5% 8,2% 0,0% 14,2% 12,9% 0,8% 5,5% 0,5% 0,3% 20,2% 12,0% 5,7%
2,0% 10,7% 4,6% 7,5% 0,1% 14,6% 13,5% 1,4% 6,4% 1,3% 0,6% 20,2% 11,2% 5,9%
Hagyományos agrár szak Új agrár, műszaki és természettudományos szakok Hulladékgazdálkodási technológus
34,2% 62,8% 3,0%
29,8% 64,7% 5,5%
29,9% 64,5% 5,5%
28,2% 65,2% 6,6%
26,7% 66,2% 7,1%
27,8% 66,4% 5,7%
24,9% 69,2% 5,9%
10. táblázat A BCE KERTK, a KRF és az MKK szakjainak átfedése a 2011. évi felvételi adatok alapján
BCE Kertésztudományi Kar
Szakok
Kertészmérnöki nappali BSc Kertészmérnöki levelező BSc Környezetgazdálkodási agrármérnöki nappali BSc
támogatott 71 21 112
költséges 34 21 28
Környezetgazdálkodási agrármérnöki levelező BSc Mezőgazdasági mérnöki nappali BSc Mezőgazdasági mérnöki levelező BSc Vadgazda mérnöki nappali BSc Vadgazda mérnöki levelező BSc Hulladékgazdálkodási technológus nappali FSZ Hulladékgazdálkodási technológus levelező FSZ Mezőgazdasági biotechnológus MSc nappali Mezőgazdasági biotechnológus MSc nappali (kereszt.f)
4 6
KRF Természeti Erőforrás-gazdálkodási és vidékfejlesztési Kar
SZIE Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar
támogatott költséges támogatott költséges 3 16 22 3 8 22 2 53 17 3 8 30 8 6 57 8 3 5 22 5 2 23 14 7 12 32 7 41 5 1 5 9 5
Mezőgazdasági biotechnológus MSc levelező Növényorvosi MSc nappali (szeptemberi) Növényorvosi MSc nappali (kereszt félév) Növényorvosi MSc levelező (szeptemberi)
18 20
1 21 22
14
11. táblázat A bevételek megoszlása a MKK szervezeti egységei között Pályázatok (hazai) 2007 (referencia)
2008
2009
2010
Összesen (2008-2011)
2011*
Arány
ÁTTI
5 338 332
9 798 042
7 758 332
3 017 646
100 000
20 674 020
1,4%
ÁTAI
26 583 510
16 327 720
53 077 799
70 040 734
12 011 172
151 457 425
10,6%
GBI
15 933 534
21 661 557
18 165 000
22 885 104
0
62 711 661
4,4%
KERT
32 636 720
41 758 991
47 208 458
1 477 007
0
90 444 456
6,3%
KTI
65 970 379
50 764 011 140 046 832 273 380 572
69 146 474
533 337 889
37,3%
KÖTI
23 802 407
32 737 510
47 978 828
5 052 611
1 148 081
86 917 030
6,1%
NÖFI
0
23 376 633
71 800 221
4 244 020
5 147 845
104 568 719
7,3%
NTI
32 776 696
32 336 000
46 882 853
2 359 200
3 529 282
85 107 335
5,9%
NVI
33 062 293
38 759 070
66 358 822
20 879 212
22 342 260
148 339 364
10,4%
VMI
37 993 202
36 440 545
18 982 254
44 160 016
8 412 360
107 995 175
7,5%
0 0 0 556 194 39 470 443 40 026 637 274 097 073 303 960 079 518 815 593 486 966 565 121 837 474 1 431 579 711
2,8%
DH Összesen
* részleges értékek
12. táblázat A bevételek megoszlása a MKK szervezeti egységei között Pályázatok (EU & külföldi) 2007 (referencia)
2008
2009
2010
Összesen (2008-2011)
2011*
Arány
ÁTTI
18 509 931
0
0
0
0
0
0,0%
ÁTAI
772 830
3 130 327
47 350 435
582 845
0
51 063 607
7,1%
GBI
0
3 000 000
3 064 138
0
2 927 902
8 992 040
1,2%
KERT
0
0
0
0
1 900 150
1 900 150
0,3%
KTI
52 055 445
54 048 246
94 182 186
86 054 984
32 144 575 266 429 991
37,0%
KÖTI
39 541 956
28 909 673
69 769 126
14 948 732
3 750 000 117 377 531
16,3%
NÖFI
7 479 008
35 389 495
12 166 139
21 367 569
2 500
68 925 703
9,6%
NTI
0
0
0
0
0
0
0,0%
NVI
65 570 468
60 491 235
32 163 366
45 151 308
5 413 341 143 219 250
19,9%
VMI
144 311
10 400 000
18 021 888
28 615 246
6 002 888
DH Összesen
0 0 0 0 184 073 949 195 368 976 276 717 278 196 720 684 * részleges értékek
63 040 022
8,7%
0 0 52 141 356 720 948 294
0,0%
13. táblázat A bevételek megoszlása a MKK szervezeti egységei között Innovációs alap befizetés 2007 (referencia)
2008
2009
2010
Összesen (2008-2011)
2011*
Arány
ÁTTI
1 489 000
2 250 000
0
0
0
2 250 000
1,1%
ÁTAI
2 800 000
1 450 000
0
3 400 000
0
4 850 000
2,3%
0
0
0
0
0
0
0,0%
2 510 000 4 900 000 0 152 165 000 0 0
0 0 0
0 6 250 000 0
0 4 900 000 0 158 415 000 0 0
2,3% 74,6%
GBI KERT KTI KÖTI
0,0%
0
0
0
1 250 000
3 938 870
5 188 870
2,4%
NTI
1 600 000
6 217 667
6 084 000
6 220 000
850 000
19 371 667
9,1%
NVI
0
833 333
125 000
0
0
958 333
0,5%
VMI
1 719 583
2 719 583
5 141 666
5 638 000
2 948 000
16 447 249
7,7%
0 0 10 118 583 170 535 583
0 11 350 666
0 22 758 000
0 0 7 736 870 212 381 119
0,0%
NÖFI
DH Összesen
* részleges értékek
14. táblázat A bevételek megoszlása a MKK szervezeti egységei között Szakképzési hozzájárulás 2007 (referencia)
2008
2009
2010
Összesen (2008-2011)
2011*
Arány
ÁTTI
2 090 000
2 116 000
1 897 000
1 060 000
890 000
5 963 000
4,3%
ÁTAI
563 000
2 533 077
1 609 000
2 665 000
0
6 807 077
5,0%
GBI
750 000
1 940 500
2 005 300
572 500
0
4 518 300
3,3%
KERT
1 948 000
2 697 000
2 042 000
3 300 000
250 000
8 289 000
6,0%
KTI
3 923 087
1 026 909
7 923 288
4 106 000
3 596 000
16 652 197
12,1%
KÖTI
836 000
6 447 000
3 155 000
2 904 000
0
12 506 000
9,1%
NÖFI
0
0
0
0
0
0
0,0%
NTI
10 968 017
6 185 000
17 004 000
8 444 100
1 276 000
32 909 100
23,9%
NVI
0
2 070 000
1 211 500
2 300 000
0
5 581 500
4,1%
VMI
0
870 000
938 000
1 810 000
738 500
4 356 500
3,2%
4 717 000 25 795 104
6 349 000 32 234 486
4 753 333 42 538 421
19 125 000 46 286 600
9 610 000 39 837 333 16 360 500 137 420 007
29,0%
DH Összesen
* részleges értékek
15. táblázat A saját bevételek megoszlása a MKK szervezeti egységei között Pályázatok (hazai és EU) + szakképzési + innovációs járulék 2007 (referencia)
2008
2009
2010
2011*
Összesen (2008-2011)
Arány
ÁTTI
27 427 263
14 164 042
9 655 332
4 077 646
990 000
28 887 020
1,2%
ÁTAI
30 719 340
23 441 124
102 037 234
76 688 579
12 011 172
214 178 109
8,6%
GBI
16 683 534
26 602 057
23 234 438
23 457 604
2 927 902
76 222 001
3,0%
KERT
37 094 720
49 355 991
49 250 458
4 777 007
2 150 150
105 533 606
4,2%
KTI
121 948 911
258 004 166
242 152 306
369 791 556
104 887 049
974 835 077
39,0%
KÖTI
64 180 363
68 094 183
120 902 954
22 905 343
4 898 081
216 800 561
8,7%
NÖFI
7 479 008
58 766 128
83 966 360
26 861 589
9 089 215
178 683 292
7,1%
NTI
45 344 713
44 738 667
69 970 853
17 023 300
5 655 282
137 388 102
5,5%
NVI
98 632 761
102 153 638
99 858 688
68 330 520
27 755 601
298 098 447
11,9%
VMI
39 857 096
50 430 128
43 083 808
80 223 262
18 101 748
191 838 946
7,7%
4 717 000 494 084 709
6 349 000 702 099 124
5 309 527 849 421 958
58 595 443 752 731 849
9 610 000 198 076 200
79 863 970 2 502 329 131
3,2%
DH Összesen
* részleges értékek
16. táblázat A MKK költségvetésének alakulása 2007. és 2011. között (SZIE költségvetési beszámolók alapján) 2007
2008
2009
2010
2011*
KIADÁSOK Személyi juttatások
897 139
947 871
899 273
952 713
935 356
Munkaadókat terhelő járulékok
271 010
291 123
267 465
244 723
246 549
Dologi kiadások
316 771
269 344
348 444
365 013
450 680
6 398
26 856
2 634
5 865
623
158 957
174 045
179 011
175 708
169 459
55
0
Átadott pénzeszközök Ellátottak pénzbeli juttatásai Pénzbeli kártérítés, egyéb juttatás Kölcsönök Beruházások
59 240
75 048
181 329
140 917
73 136
Felújítások
20 919
14 078
11 921
36 090
41 598
Központi Beruházás
Nem pénzforgalmi kiadás
4 973
4 831
KIADÁSOK ÖSSZESEN:
1 735 407
1 798 365
1 890 077
1 925 915
1 917 401
Működési bevételek
271 760
272 635
376 995
528 280
643 429
Működési célra átvett pénzeszközök ÁH-n kívülről
364 998
131 433
202 126
110 094
150 000
199 485
260 856
125 512
106 729
BEVÉTELEK
Támogatásértékű működési bevételek
4 739
Működési célra átvett maradvány
400
Felhalmozási célra átvett pénzeszközök ÁH-n kívülről
3 783 39 193
Támogatásértékű felhalmozási bevételek
17 367
39 574
43 726
62 200
24 816
932 603
1 007 528
1 015 103
1 055 869
895 103
1 618 087
1 738 363
1 898 348
1 934 582
1 842 261
-117 320
-60 002
8 271
8 667
-75 140
Felhalmozási tőkejellegű bevételek
5 000
1 727 42 868
1 058 47 652
1 000 46 000
Felhalmozási célú átvett maradvány Előző évi felhasznált pénzmaradvány Költségvetési támogatás Kölcsön visszatérülés
BEVÉTELEK ÖSSZESEN: Bevételek és kiadások különbözete: * tervezett értékek a takarékossági intézkedések hatása nélkül
17. táblázat A SZIE központ és a gödöllői központ fenntartásának MKK-ra jutó költségei Év
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2011/2002 maximum
Összes normatív SZIE központ támogatás fenntartás („10%”)
1 1 1 1 1 1 1 1 1
701 055 047 037 046 090 106 210 100 189
730 555 980 678 600 244 010 306 326 812
170% 172%
64 64 64 64 104 95 110 121 110 73
Gödöllői „rezsi”
810 810 810 810 660 804 601 031 032 284
187 752 184 822 223 274 280 467 330 000 310 000 385 134 292 774 336 514 408 633
113% 187%
218% 218%
Összes elvonás
252 249 288 345 434 405 495 413 446 481
562 632 084 277 660 804 735 805 546 917
191% 196%
Elvonás változása
98,8% 115,4% 119,9% 125,9% 93,4% 122,2% 83,5% 107,9% 107,9%
Összes elvonás aránya
36,0% 23,6% 27,5% 33,3% 41,5% 37,2% 44,8% 34,2% 40,6% 40,5%
18. táblázat A gödöllői kampusz fenntartási költségeinek alakulása 2008-2011 Megnevezés I. Üzemeltetés 1. Közüzemi költségek** 2.Üzemeltetés személyi járulékai 3.Üzemeltetés dologi felhalmozás 4. Fix telefon költs. karbant. I. Üzemeltetés összesen: II. Központi feladatok Kollégium Könyvtár Gödöllői Nyelvi Intézet Sportközpont Oktatástechnika, Gödöllői Titkárság Gyakorlati Oktató Kabinet (Üdülő) Egyetemi Kiadó Rendészet Biztonságszervező Iroda II. Központi feladatok: I.+ II. Mindösszesen:
2008
2009
2010
2011*
Változás
Összesen 434 048 100 034 101 350 5 000 640 432
432 744 87 994 94 972 5 000 620 710
421 804 189 275 121 230
353 854 229 346 147 441
0 732 309
0 730 641
82% 229% 145% 0% 114%
0 48 714 70 965 33 755 8 028 5 812
0 64 063 73 096 35 684 5 278 2 770
0 69 686 56 680 58 440 10 930 10 710
0 82 369 63 749 54 130 12 832 8 039
169% 90% 160% 160% 138%
34 498 26 076 227 848 868 280
40 783 25 804 247 478 868 188
47 821 0 254 267 986 576
48 075 0 269 194 999 835
139% 0% 118% 115%
SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ
Csányi Sándor dr. egyetemi tanár
Gödöllő 2011. augusztus 28.
TARTALOM
1. KÉPESÍTÉSEK ÉS TUDOMÁNYOS FOKOZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1.1.
Képzettség és tudományos fokozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
1.2.
Nyelvvizsgák és nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
2. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG . . . . . . . . . . . . 1 2.1.
Munkahelyek és beosztások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1
2.2.
Vezetői megbízások
2.3.
Tárgyelőadói és tantárgyfejlesztői tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
2.4.
2.5.
............................................ 2
2.3.1.
Tantárgyak és tantárgyfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
2.3.2.
Diploma- ill. szakdolgozat témavezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2.3.3.
Tudományos diákköri dolgozat témavezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2.3.4.
Fokozatszerzéssel zárult doktori témavezetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
Főbb kutatási területek és eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 2.4.1.
Kutatási témák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2.4.2.
Szakmaspecifikus alkotások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Hazai és nemzetközi szervezetekben viselt tagságok és tevékenységek . . . . . . . 8 2.5.1.
Intézményi tanácsokban, bizottságokban való részvétel . . . . . . . . . . . . . . . 8
2.5.2.
Hazai szervezetekben és bizottságokban viselt tagságok, tanácsadói és szakértői tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
2.5.3.
Nemzetközi szervezetekben való tagságok és tisztségek . . . . . . . . . . . . . . 9
3. SZAKMAI ELISMERÉSEK, MEGHÍVÁSOK ÉS ÖSZÖTÖNDÍJAK . . . . . . . . . . . . . 10 3.1.
Szakmai elismerések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
3.2.
Tudományos ösztöndíjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
3.3.
Nemzetközi konferenciákon meghívott előadóként vagy szekcióvezetőként és szervezőként való részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
4. PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 4.1.
Tudományos és szakmai közlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
4.2.
A legfontosabbnak itélt közlemények felsorolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
MELLÉKLET: Oklevelek és bizonyítványok másolatai Publikációs jegyzék
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ Név: Születési hely, idő: Beosztás: Munkakör:
Csányi Sándor Diósjenő, 1958. január 14. egyetemi tanár dékán, intézetigazgató
1. KÉPESÍTÉSEK ÉS TUDOMÁNYOS FOKOZATOK 1.1.
Képzettség és tudományos fokozatok
1983
Gödöllői Agrártudomási Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar
okleveles agrármérnök 19/1983. sz. oklevél
1994
MTA Tudományos Minősítő Bizottság
mezőgazdaságtudomány kandidátusa, 15.105. sz. oklevél
1995
Gödöllői Agrártudományi Egyetem
egyetemi doktor, 219. sz. oklevél
1998
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Habilitációs Bizottsága
habilitált cím, H-36/1998. sz. oklevél
1.2.
Nyelvvizsgák és nyelvismeret
Nyelv Angol
Vizsga
Bizonyítvány
középfokú állami nyelvvizsga
Á Nr. 058231/1985
Test of English as a Foreign Language (TOEFL)
1992
Orosz
alapfokú állami nyelvvizsga
AÁ No 017601/1988
Francia
alapfokú ismeret (szakmai szövegek olvasása)
2. SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS FELSŐOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG 2.1.
Munkahelyek és beosztások Időtartam
2000.03.16.-
Munkahely SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, majd VadVilág Megőrzési Intézet
1995.04.01.-2000.03.15.GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
1
Beosztás egyetemi tanár
egyetemi docens
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Időtartam
Munkahely
1993.07.01.-1995.03.31.GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás
Beosztás tudományos munkatárs
1988.02.01.-1993.06.30.GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet és tudományos munkatárs annak jogutódjai 1985.09.01-1988.01.31. MTA Központi Hivatala, Budapest
tudományos továbbképzési ösztöndíjas
1985.07.01.-1985.08.31.GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás
tudományos segédmunkatárs
1983.08.15.-1985.06.30.GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás
tudományos műszaki ügyintéző
1976.09.01.-1977.08.31.GATE, Állattani Tanszék
kutatási segéderő
2.2.
Vezetői megbízások Időtartam
Munkahely
Beosztás
2008.01.01-
SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
dékán
2007.04.30.-
SZIE, VadVilág Megőrzési Intézet
intézetigazgató
2000.07.01.-2007.05.01. SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
tanszékvezető
1995.07.01.-2005.06.30. GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
tanszékvezető
1995.01.01.-1995.06.30. GATE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tan- mb. tanszékvezető szék 1992.12.01.-1994.12.31. GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás
állomásvezető
1992.07.01.-1992.11.30. GATE, Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás
mb. állomásvezető
1991.07.01.-1992.06.30. GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás
állomásvezető
1991.04.01.- 1991.06.30. GATE, Vadbiológiai Kutató Állomás
mb. állomásvezető
1991.01.08.-1991.03.31. GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet
mb. operatív vezető
1987.12.01.-1989.12.31. GATE, Állattani és Vadbiológiai Intézet, Vad- osztályvezető biológiai Osztály
2
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
2.3.
Tárgyelőadói és tantárgyfejlesztői tevékenység
2.3.1.
Tantárgyak és tantárgyfejlesztés
Tanév
Tantárgy
Részvétel
Graduális képzés - GATE és SZIE 1991/92.
A vadgazdálkodás biológiai alapjai (néhai dr. Havasi Andrással közösen)
tárgyfejlesztő, előadó
1992-
Vadbiológiai és vadgazdálkodás
tárgyfejlesztő, előadó
1994-2002 Vadbiológia
tárgyfejlesztő, előadó
1995-2003 TrófeabírálatSzabó Zoltán c. egyetemi docenssel közösen) tárgyfejlesztő, társelőadó 1994-2003 Vadászati jog és igazgatás (meghívott előadókkal együtt)
tárgyfejlesztő, társelőadó
1994-1997 Terepökológiai módszerek a vadbiológiában (Szemethy Lászlóval közösen)
társelőadó
1998-2002 Populációbecslések elméleti alapjai
tárgyfejlesztő, előadó
1998-1999 Bevezetés a szakdolgozat írásába
tárgyfejlesztő, előadó
1997-2001 Vadászat és vadgazdálkodás (Heltay István meghívott előadóval közösen)
társelőadó
2002-
Vadvédelem, vadgazdálkodás és vadászat (agrármérnök, 5 tárgyfejlesztő, előadó éves)
2003-2005 Szakmai kommunikáció (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2003-2005 Vadbiológia és ökológia (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2005-2006 Természet- és vadvédelem (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2005-
Apróvadállományok hasznosítása (fősikolai vadgazda mérnök), a BSc képzésben Apróvadgazdálkodás
tárgyfejlesztő, előadó
2005-
Vadgazdálkodási tervezés (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2006-
Vadgazdálkodási ökonómia (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2006-
Nagyvadállományok hasznosítása (fősikolai vadgazda mérnök), a BSc képzésben Nagyvadgazdálkodás
tárgyfejlesztő, előadó
2006-2009 Vadgazdálkodás a világban (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2009-
Nemzetközi vadgazdálkodás (vadgazda mérnök MSc)
tárgyfejlesztő, előadó
2007-
Vadbiológia (vadgazda mérnök BSc)
tárgyfejlesztő, előadó
Posztgraduális képzés - GATE és SZIE 1987-1993 Vadállományok dinamikája és hasznosítása, 3 vadgazdálkodási szakmérnöki évfolyamnak
3
tárgyfejlesztő, előadó
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Tanév Tantárgy 1996-2002 Általános ökológia és állatföldrajz, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben
Részvétel tárgyfejlesztő, társelőadó
1997-
Populációbiológia, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben
tárgyfejlesztő, előadó
1997-
Apróvadgazdálkodás, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben
tárgyfejlesztő, előadó
1997-
Nagyvadgazdálkodás, vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben
tárgyfejlesztő, előadó
1998-2005 Természetvédelmi biológia, vadgazdálkodási szakmérnöki tárgyfejlesztő, előadó képzésben Doktori képzés 1994-
Az állattenyésztés biológiai alapjai c. doktori programban, majd az Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolában a Vadbiológia és vadgazdálkodás témacsoportban eddig 9 fő témavezetése (4 sikeres fokozatszerzés) Vadbiológia és vadgazdálkodás, Vadállományok dinamikája és hasznosítása és A vadgazdálkodás irányítása és jogi szabályozása c. tárgyak oktatása konzultációs formában. Más felsőfokú intézményekben végzett oktatás
1991, 1995, Állományhasznosítás, DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar, tárgyelőadó 1997, 1999, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szak(üzem)mérnöki 2001 képzés 2003-2007 A vadgazdálkodás ökológiai alapjai I-III. SZTE Mezőgaz- tárgyelőadó dasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 2003-2007 Vadgazdálkodási ökonómia. SZTE Mezőgazdasági Főisko- tárgyelőadó lai Kar, Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 2004-2007 Állományhasznosítás. SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, tárgyelőadó Hódmezővásárhely - Vadgazdálkodási Szakmérnöki képzés 1991
Populációdinamika és állományhasznosítás, DATE, tárgyelőadó Debrecen - Vadászat - vadgazdálkodás felsőfokú kiegészítő képzés
1994
Vadbiológia, ELTE, Budapest - Zoológus posztgraduális képzés
1995, 1999 Terepökológiai módszerek a vadbiológiában, ELTE, Budapest - Etológia PhD program 1996
tárgyelőadó társelőadó
Vadbiológia, ELTE, Budapest - Etológia PhD-program és tárgyelőadó Zoológia PhD-program Szak- és szakirányvezetés
1994-2000 Vadgazdálkodási szakirány, GATE MTK 4
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Tanév Tantárgy 2000-2006 Vad-, halgazdálkodási és méhészeti szakirány, SZIE MKK
Részvétel
1996-2006 Vadgazdálkodási szakmérnöki szak (felsőfokú szakirányú továbbképzési szak) 2003-
Vadgazda mérnök főiskolai szak, majd Vadgazda mérnök alapszak (BSc)
2006-
Vadgazda mérnök mesterszak (MSc)
2.3.2.
Diploma- ill. szakdolgozatok témavezetése Év 1987 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen
2.3.3.
Graduális képzés 1 1 1 1 1 1 1 9 2 1 1 1 2 3 6 7 5 2 46
Posztgraduális 1 1 6 4 4 3 8 5 3 3 2 1 1 1 43
Tudományos diákköri dolgozat témavezetése
Ádám, B. 1989. “Különböző hasznosítási stratégiák hatásának modellezése őz esetében” Tudományos Diákköri Dolgozat, Állattani és Vadbiológiai Intézet, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 35 pp. (ETDK 3. helyezett) Boros, Z. 1998. “Trófeajellemzők és a nemzetközi pontszám közötti összefüggés gímszarvasnál” Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási 5
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 19 pp. (ETDK 4. helyezett) Boros, Z. 1999. “Trófeajellemzők és a nemzetközi pontszám közötti összefüggés gímszarvasnál” Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 20 pp. (OTDK 3. helyezett) Paller, A. 1998. “A lábodi gímszarvasbikák kondícióváltozása a bőgési időszakban 19961997" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (ETDK 1. helyezett és különdíjas) Paller, A. 1999. “A lábodi gímszarvasbikák kondícióváltozása a bőgési időszakban 19961998" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (OTDK 1. helyezett és Pro Scientia Emlékérmes) Putz, K. 2006. “A dámszarvas állománykezelésének összehasonlítása különböz¥ területeken" Tudományos Diákköri Dolgozat, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Szent István Egyetem, Gödöllő, 50 pp. (ETDK különdíjas) Schally G. 2008. “A mezei őzek területhasználatát meghatározó élőhelyszerkezeti- elemek vizsgálata” (ETDK 2. helyezett, OTDK 4. helyezett és különdíjas; Szemethy L. társ témavezetővel) Török G. 2008. “Gímszarvas állományszabályozás eredményessége a trófeabírálati adatok tükrében” (ETDK 3. helyezett és különdíjas) Juhász V. 2009. “Az őz csoportképzésének jellegzetességei mezőgazdasági élőhelyen” (ETDK különdíjas; Bleier N. társ témavezetővel) Juhász V. 2011. “Az őz csoportképzésének jellegzetességei mezőgazdasági élőhelyen” (OTDK 1. helyezett; Bleier N. társ témavezetővel) 2.3.4.
Fokozatszerzéssel zárult doktori témavezetések
Heltai, M. 2002. Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 177 pp. Szemethy, L. 2004. Gímszarvas (Cervus elaphus) tehenek területhasználata egy alföldi erdőmezőgazdasági élőhely-együttesben. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 90 pp. Bíró, Zs. 2004. A házimacskák (Felis silvestris f. catus) és a vadmacskák (Felis silvestris) térbeli, táplálkozási és szaporodási kölcsönhatása. PhD, Szent István, Gödöllő, 72 pp. Erdélyi, K. 2010. Őzek (Capreolus capreolus) fibropapillomatosisa Magyarországon. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 82 pp. Lehoczki, R. 2011. Az őz agancsminőségét befolyásoló egyes környezeti tényezők hatása. PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 123 pp. 2.4.
Főbb kutatási területek és eredmények
2.4.1.
Kutatási témák
Időtartam
Téma megnevezése
1983-1990
Őz populációbiológiai kutatások, állományhasznosítási modellek kidolgozása és adaptálása (MÉM) 6
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Időtartam
Téma megnevezése
1985-1988
A vadpopulációk dinamikája és a mező- és erdőgazdasági környezet változásai közötti összefüggések vizsgálata (MÉM)
1985-1988
Az apróvad állomány és a mezőgazdasági élőhely kapcsolatai (MÉM)
1991-1993
Ökoszisztéma szemléletű vadgazdálkodási modellek kifejlesztése c. témában fácángazdálkodási modellek és szimulációk (FM Vadgazdálkodási Alap)
1992
Európai vadgazdálkodási rendszerek összehasonlító vizsgálata (OMFB Mecenatúra)
1992- 1994 Vadgazdálkodási körzetek meghatározása és minta vadgazdálkodási tervek kidolgozása (FM Vadgazdálkodási Alap) 1993-1997 1998-
Vadgazdálkodási adatbázis és információs rendszer fejlesztése (Országos Vadgazdálkodási Adattár) (FM Vadgazdálkodási Alap, FVM)
1995
Magyarországi vadállomány génmegőrzési koncepciójának kidolgozása (FM Vadgazdálkodási Alap)
1993-1995
A gímszarvas vándorlásának és élőhelyhasználatának rádiótelemetriás vizsgálata c. témában populáció modellezés (FM Vadgazdálkodási Alap, FVM)
1998
A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU-csatlakozás során (MTA)
1998-2000
A genetikai sokféleség szerepe a szarvas vadgazdálkodási szempontból fontos jellemzőinek alakulásában (FVM)
1998-1999
Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióprogram vadgazdálkodás és vadászat részfejezét elkészítő szakmai munkacsoport vezetője (KöM, Természetvédelmi Hivatal)
2000-2008
Őz területhasználata alföldi mezőgazdasági élőhelyeken (FVM)
2002-2005
Vízivad nehézfém szennyezettségének felmérése (FVM)
2002-2004
Vadgazdálkodás és vadászat szabályozása az Európai Unióban (FVM)
2002-2004
Gímszarvas és őz agancsfejlődése (FVM)
2002-2004
Szarvasfélék állománykezelésének modellezése (FVM)
2002-
Éti csiga monitorozási rendszerének kidolgozása és működtetése (KvVM, Természetvédelmi Hivatal)
2.4.2.
Szakmaspecifikus alkotások
Az elsősorban az FVM megbízásai alapján 1991. óta az általam, illetve az irányításommal végzett munka eredményeként született, kiemelkedő hatású szakmaspecifikus alkotásnak tartom a következőket: • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény által bevezetett vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. • Az ugyanezen törvénnyel elrendelt vadgazdálkodási tervezési rendszer (vadgazdálkodási 7
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
körzettervek és vadgazdálkodási üzemtervek) koncepciójának és tartalmának kidolgozása, a mintatervek elkészítése, a hasznosítási kvótarendszer kidolgozása. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása (koncepció és megvalósítás).
• 2.5.
Hazai és nemzetközi szervezetekben viselt tagságok és tevékenységek
2.5.1.
Intézményi tanácsokban, bizottságokban való részvétel Időszak
Megnevezés
1992-1994, 1994-1996, A Mezőgazdságtudományi Kar Tanácsának választott tagja 1996-1999, 1999-2004 1994-1996
A Mezőgazdaságtudományi Kar Informatikai Bizottságának tagja
1996
A Mezőgazdaságtudományi Kar Költségvetési Bizottságának tagja
1997
A Mezőgazdaságtudományi Kar Informatikai Bizottságának elnöke
2000
A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Oktatási Bizottságának tagja
2001-2004
SZIE Egyetemi Tanács tagja
2011-
SZIE Szenátus tagja
2.5.2.
Hazai szervezetekben és bizottságokban viselt tagságok, tanácsadói és szakértői tevékenységek
Időszak
Megnevezés
1991-1994
Az FM Vadgazdálkodási és Haltenyésztési K+F Kollégiumának a GATE részéről delegált tagja
1994-1999, 1999-2009
Az FM (FVM) Vadászati és Halászati Szakértői Munkacsoport tagja
1993-2010
A Magyar Vadvilág Társaság elnökségi tagja (korábban Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Társaság, azt megelőzően Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Kamara)
1994-
Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de Conservation du Gibier, CIC) magyar delegációjának állami delegált tagja, korábban nagyvadgazdálkodási szakértője
1997-
Az MTA Agrártudományi Osztály Erdészeti Bizottsága Vadgazdálkodási Albizottságának tagja
1997-
MTA köztestület tagja
1997-2001
Az FVM hivatalos szakértői névjegyzékében szereplő vadgazdálkodási szakértő
1999-2006
Az Országos Vadgazdálkodási Tanács tagja (FVM szakmai tanácsadó testülete)
8
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Időszak
Megnevezés
1999-2001
Millenniumi Vadászati Bizottság tagja
2001-2007
Országos Magyar Vadászkamara Oktatási bizottságának tagja
2002-2004
A Vadgazda Magazin Szerkesztő Bizottságának tagja
2007-2010, 2010-
Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) tagja az FVM/VM delegáltjaként
2010-
Hungarian Agricultural Research c. folyóirat szerkesztő bizottságának tagja
2011-
Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Tudományos Tanácsadó Testület tagja
2.5.3.
Nemzetközi szervezetekben való tagságok és tisztségek
Időtartam
Megnevezés
1991
A Vadbiológusok Nemzetközi Uniója (International Union of Game Biologists) XX. kongresszusának főtitkár-elnöke (Gödöllő, 1991. augusztus 21-26)
1991-
A Vadbiológusok Nemzetközi Uniója magyarországi összekötője
1994-1997
The Wildlife Society (USA) Nemzetközi Ügyek Bizottsága (International Affairs Committee) felkért tagja a bizottság feloszlásáig
1997-
The Wildlife Society (USA) tagja
1996-
Az IUCN European Sustainable Use Specialists Group (ESUSG) tagja és a Steering Committee-ben a kelet-európai régió képviselője (1997-2006).
1996-2005
A Society for Conservation Biology (USA) tagja
1998-
International Wildlife Management Coalition - World Conservation Trust tagja
1997-1999
2nd International Wildlife Management Congress - Local Arrangements Committee Chairman (II. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus Magyar Szervező Bizottságának elnöke) (Gödöllő, 1999. júnuis 28. - július 2.)
1999-2003
3rd International Wildlife Management Congress - Site Selection Committee member (III. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus Helyszínválasztó Bizottságának tagja)
2001-
American Society of Mammalogists tagja
2004-
Wildlife Biology in Practice Szerkesztő Bizottságának tagja
2010-
ICA Regional Network for Central and South Eastern Europe Executive Committee (ICA CASEE ExCo) tagja
9
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
3. SZAKMAI ELISMERÉSEK, MEGHÍVÁSOK ÉS ÖSZTÖNDÍJAK 3.1.
Szakmai elismerések
Év
Megnevezés
1988 Rektori dícséret 1996 A földművelésügyi miniszter “Magyar vadgazdálkodásért és vadászati kultúráért” elnevezésű díjának kitüntetettje a magyar vadgazdálkodás fejlődése érdekében kifejtett tevékenységért 1996 A Vadászati Kultúrális Egyesület “Szent Hubertus Kereszt” arany fokozatának kitüntetettje a tudományos népszerűsítő tevékenység elismeréseként 1999 A MAVAD Vad- és Természetvédelmi Alapítványának emlékplakettje a vadgazdálkodásért kifejtett munka elismeréseként 2001 Az Országos Magyar Vadászati Védegylet “Nimród Emlékérmének” kitüntetettje 2004 A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter “Pro Silva Hungariae” díjának kitüntetettje 2006 Nemzeti Vadászrend kitüntetettje 2007 Doby Géza Díj, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar díja 2007 Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 2008 Egyetemi magántanár, Szegedi Tudományegyetem 2009 FAO World Food Day Medal Csoportmunka elismerése 2000 OMÉK I. hely, az erdészet és vadgazdálkodási ágazati kiállítók között az Országos Vadgazdálkodási Adattárért 2008 Edmond Blanc diploma, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) díja az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozásáért és működtetéséért 2011 Arany fácán-toll díj a Vadászati Kulturális Egyesület irodalmi nagydíja magas színvonalú publikációiért és aktív szakirodalmi tevékenységéért a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet részére
3.2.
Tudományos ösztöndíjak
Év
Megnevezés
1988
Hat hetes tanulmány út a Justus Liebig Egyetemen (Giessen, NszK)
1990
Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány ösztöndíja 4 hónapos USA tanulmányútra (Colorado State University, Fort Collins, USA)
10
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
Év
Megnevezés
1997 The Wildlife Society North American Travel Grant 6 hetes tanulmányút támogatása vezető észak-amerikai vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatási intézményekkel való kapcsolatépítésre 1997 A GATE Agrár Nemzetközi Alapítvány (ANKA) 6 hetes tanulmányút támogatása vezető észak-amerikai vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatási intézményekkel való kapcsolatépítésre 1997
3.3.
Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001)
Nemzetközi konferenciákon meghívott előadóként vagy szekcióvezetőként és szervezőként való részvétel
Az elmúlt 15 évben >15 alkalommal vettem részt konferenciákon meghívott előadóként, illetve szerveztem egyes konferenciákon szekciókat és szimpóziumokat. Továbbá 2 esetben az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának ülésén az FVM hivatalos megbízottjaként tartottam ismertetést a magyar vadgazdálkodásról. 4. PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 4.1.
Tudományos és szakmai közlemények
Tudományos közleményeim a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisban tekinthetők (https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10001603) meg. Az MTMT-ben rögzített saját közlemények száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 Népszerűsítő cikkek, jegyzetek és egyéb közlemények száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Összes impakt faktor (várhatóval együtt): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10,825 4.2.
A legfontosabbnak itélt közlemények felsorolása
Magyar publikációk: Csányi, S. 1995. Ökológiai alapfogalmak vadbiológiai példákkal. 211-244, 253-254. oldal in: Kőhalmy, T. (szerk.): Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2. kiadás: 2000) Csányi, S. 1995. Populációdinamika és állományhasznosítás. 255-318. oldal in: Kőhalmy, T. (szerk.): Vadászati enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2. kiadás: 2000) Csányi, S. 1999. Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. Vadbiológia, 6: 1-12 Csányi, S. és Ritter, D. 1999. A fenntarható nagyvadlétszám meghatározása az állomány területi eloszlása alapján térinformatikai eszközökkel. Vadbiológia, 6: 23-32 Csányi, S. és Tóth, P. 2000. Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia, 7: 27-37 Csányi, S. 2006. Vadgazdálkodási módszerek. 236-287. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. 11
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
(szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. II. kötet, Országos Magyar Vadászkamara, Budapest Csányi, S. 2007. Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 135pp. Csányi, S., Köller, J. és Zoltán, A. 2010. Európa vadvilág öröksége - Wildlife heritage of Europe. Nimród Alapítvány, Budapest. 120pp. Csányi, S. és Heltai, M. (szerk.) 2010. Vadbiológiai olvasókönyv. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 183pp. Csányi, S. és Szemethy, L. (szerk.) 2000. Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései. 1. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 99pp. Angol publikációk: Farkas, D. and Csányi, S. 1990. Current problems of the roe deer (Capreolus capreolus) management in Hungary. Folia Zoologica (Brno), 38: 37-46 Csányi, S. 1991. Red deer population dynamics in Hungary: Management statistics versus modeling. Pages 37-42 in: Brown, R. D. (Ed.) The Biology of Deer. Springer Verlag, New York Csányi, S. 1994. Moving toward coordinated management of timber and other resource uses in Hungarian forests. Forestry Chronicle, 70: 555-561 Csányi, S. 1999. Regional game management system in Hungary. Gibier Faune Sauvage, 15: 929-936 Bao, W., Solt, S., Lehoczki, R. and Csányi, S. 2005. Grouping behavior of field roe deer Capreolus capreolus population in Hungary. Acta Zoologica Sinica, 51: 156-160 Milner, J. M., Bonenfant, C., Mysterud, A., Gaillard, J.-M., Csányi, S. and Stenseth, N. C. 2006. Temporal and spatial development of red deer harvesting in Europe: biological and cultural factors. Journal of Applied Ecology, 43: 721-734 Burbaite, L. and Csányi, S. 2009. Roe deer population and harvest changes in Europe. Estonian Journal of Ecology, 58: 169-180 Burbaite, L. and Csányi, S. 2010. Red deer population and harvest changes in Europe. Acta Zoologica Lituanica, 20: 179-188 Csányi, S., Lehoczki, R. and Sonkoly, K. 2010. National Game Management Database of Hungary. International Journal of Information Systems and Social Change, 1: 34-43 Lehoczki, R., Erdélyi, K., Sonkoly, K., Szemethy, L. and Csányi, S. 2011. Iodine distribution in the environment as a limiting factor for roe deer antler development. Biological Trace Element Research, 139: 168–176 Gödöllő, 2011. augusztus 28.
Csányi Sándor
12
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
MELLÉKLET: OKLEVELEK ÉS BIZONYÍTVÁNYOK MÁSOLATAI
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Egyetemi oklevél Kandidátusi oklevél (magyar) Kandidátusi oklvelél (angol, PhD) Egyetemi doktori oklevél Habilitált oklevél Egyetemi tanári kinevezés Angol középfokú nyelvvizsga bizonyítvány TOEFL nyelvvizsga igazolása Orosz alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány Erkölcsi bizonyítvány
Curriculum Vitae
Csányi Sándor
MELLÉKLET: PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
Csányi Sándor közleményjegyzéke 2011 1 Lehoczki Róbert, Centeri Csaba, Sonkoly Krisztina, Csányi Sándor Possible use of nationwide digital soil database on predicting roe deer antler weight. ACTA ZOOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 57:(1) pp. 95-109. (2011) IF: 0.474*
2 Lehoczki Róbert, Erdélyi Károly, Sonkoly Krisztina, Szemethy László, Csányi Sándor Iodine distribution in the environment as a limiting factor for roe deer antler development. BIOLOGICAL TRACE ELEMENT RESEARCH 139: pp. 168-176. (2011) IF: 1.523* Független idéző: 1 Összesen: 1
2010 3 Tóth Bálint, Bleier Norbert, Lehoczki Róbert, Schally Gergely, Csányi Sándor Az őz élőhelyhasználata egy ártéri erdőben és az azzal határos mezőgazdasági területen. VADBIOLÓGIA 13: pp. 48-58. (2010) 4 Szemethy László, Bíró Zsolt, Katona Krisztián, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vad területhasználata - nevek és fogalmak zűrzavara. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 73-81. (ISBN:978-963-286-592-8)
5 Székely Dániel, Lehoczki Róbert, Bleier Norbert, Csányi Sándor Őzzel folytatott rádió-telemetriás és GPS helymeghatározások adatainak elemzése. VADBIOLÓGIA 13: pp. 59-69. (2010) 6 Schally Gergely, Szemethy László, Csányi Sándor A mezei őz területhasználatát meghatározó élőhelyszerkezeti-elemek vizsgálata. VADBIOLÓGIA 13: pp. 41-47. (2010) 7 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina, Centeri Csaba Using a national digital soil database to predict roe deer antler quality in Hungary. In: 19th World Congress of Soil Science, Soil Solutions for a Changing World. Brisbane, Ausztrália, 2010.08.012010.08.06. pp. 70-73. 8 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina Térinformatikai alapfogalmak - csúcstechnika a vadgazdálkodás szolgálatában. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 108-114. (ISBN:978-963-286-592-8)
9 Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina, Csányi Sándor Környezeti tényezők területenkénti eltérő jelentősége az őz agancsfejlesztésében. VADBIOLÓGIA 13: pp. 24-33. (2010) 10 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai és feladatai. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.)
Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 35-40. (ISBN:978-963-286-592-8)
11 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Az agancsfejlesztés hormonális szabályozása - irodalmi áttekintés. VADBIOLÓGIA 13: pp. 78-92. (2010) 12 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vízivadfajok terítéke a 2009/2010. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2009/2010. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2010. pp. 52-56.
13 Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina, Erdélyi Károly, Beregi Attila, Csányi Sándor A jód szerepe a szarvasfélék agancsfejlesztésében. VADBIOLÓGIA 13: pp. 34-40. (2010) 14 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2009/2010. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2010. 56 p. 15 Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. 205 p. (ISBN:978-963-286-592-8) 16 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2007-2009. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2010. 92 p. 13. 17 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia.: 2010. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2010. 144 p. (-; -.) 14., (ISBN:0237-5710) 18 Csányi Sándor Vadászati statisztikai adatok összehangolt gyűjtése az Európai Unióban. NIMRÓD 98:(3) p. 18. (2010) 19 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert Ungulates and their management in Hungary. In: Apollonio M , Andersen R, Putman R (szerk.) European ungulates and their management in the 21st century. Cambridge: Cambridge University Press, 2010. pp. 291-318. (ISBN:978-0-521-76061-4)
20 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina, Schally Gergely Otthon az élőhelyen. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 88-99. (ISBN:978-963-286-592-8)
21 Csányi Sándor Német gondok a vaddisznóhús sugárszennyezettsége miatt. NIMRÓD 98:(10) p. 18. (2010) 22 Csányi Sándor Nem vagyunk egyedül - a szarvasállomány és -teríték változása az utóbbi fél évszázadban. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 117-121. (ISBN:978-963-286-592-8)
23 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina National Game M anagement Database of Hungary. 1:(4) pp. 34-43. (2010) 24 Csányi Sándor M i a vadbiológia és mit csinál a vadbiológus? In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 13-22. (ISBN:978-963-286-592-8)
25 Csányi Sándor, Heltai M iklós Hamarosan megjelenik a Vadbiológia olvasókönyv. NIMRÓD 98:(12) p. 53. (2010) 26 Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Game management in Hungary - how can it be influenced by climate change? AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEMLE 5:(1) pp. 21-27. (2010) 27 Csányi Sándor Fenntarthatóság és tervszerűség a magyar vadgazdálkodásban. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 25-29.
28 Csányi Sándor, Köller Joachim, Zoltán Attila Zoltán Attila (szerk.) Európa Vadvilág Öröksége - Wildlife Heritage of Europe.: Európai Nagyvadfajok Világrekord Trófeái. Budapest: 2010. 120 p. (ISBN:978-963-87455-5-2) 29 Csányi Sándor Az emlős ragadozók helyzetére és megítélésére vonatkozó legfontosabb hazai nemzetközi jogi források. In: Heltai M iklós (szerk.) Emlős ragadozók M agyarországon. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 114-119. (ISBN:978-963-286-593-5)
30 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2009/2010. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2009/2010. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2010. pp. 3-51. 31 Csányi Sándor
31 Csányi Sándor A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben. In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 122-125.
32 Csányi Sándor A csülkös-vad-gazdálkodás európai helyzete - mit lehet mindebből tanulni? 12: pp. 20-21. (2010) 33 Burbaitė Lina, Csányi Sándor Red deer population and harvest changes in Europe. 20:(4) pp. 179-188. (2010) 34 Burbaite Lina, Csányi Sándor Het ree in Europa. Kenniscentrum reeën [webpage]. URL (2010) 35 Burbaite L, Csányi Sándor Az őzállomány nagyságának és hasznosításának változása Európában. VADBIOLÓGIA 13: pp. 1-10. (2010) 36 Burbaite L, Csányi Sándor Az őzállomány Európában. NIMRÓD 98:(5) pp. 16-18. (2010) 37 Bleier Norbert, Biró Zsolt, Csányi Sándor, Szemethy László M iért kell adatokat gyűjteni a vadállományokról? In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 29-35. (ISBN:978-963-286-592-8)
38 Bleier Norbert, Lehoczki Róbert, Schally Gergely, Solt Szabolcs, Csányi Sándor Az őzbefogás gyakorlatáról (az Andó-Kalmár-féle módszer). In: Csányi Sándor, Heltai M iklós (szerk.) Vadbiológiai olvasókönyv: Szemelvények a vadbiológia új eredményeiről a Vadvilág M egőrzési Intézet munkatársainak ismeretterjesztő cikkei alapján. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2010. pp. 60-64. (ISBN:978-963-286-592-8)
39 Bleier Norbert, Szemethy László, Csányi Sándor A nagyvadfajok állománysűrűsége és a mezőgazdasági vadkár közötti kapcsolat. VADBIOLÓGIA 14: pp. 1-12. (2010)
2009 40 Sonkoly Krisztina, Heltai M iklós, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A kiegészítő vadtakarmányozás szerepe a vadgazdálkodásban. In: Tőzsér J, Bényi E, Szentléleki A, Fazekas N, Kovács-Weber M , Pajor F (szerk.) II. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok: Előadások és poszterek összefoglaló kötete. Gödöllő, M agyarország, 2009.10.16-2009.10.17. Gödöllő: &, p. 100. 41 Sonkoly Krisztina, Heltai M iklós, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A kiegészítő takarmányozás szerepe a vadgazdálkodásban. ANIMAL WELFARE - ETOLÓGIA ÉS TARTÁSTECHNOLÓGIA 5:(4) pp. 455-456. (2009)
42 Schally Gergely, Szemethy László, Csányi Sándor Élőhelyszerkezeti-elemek hatása a mezei őzek területhasználatára. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, pp. 318-321. 43 Schally Gergely, Szemethy László, Csányi Sándor Élőhelyszerkezeti-elemek hatása a mezei őz területhasználatára. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, p. 107. 44 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina Csúcstechnika a vadgazdálkodás szolgálatában - térinformatkikai alapfogalmak dióhéjban. NIMRÓD 1: pp. 5-7. (2009) 45 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Az őzagancs minőségét befolyásoló egyes környezeti tényezők hatásának vizsgálata. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, p. 104. 46 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vízivadfajok terítéke a 2008/2009. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2008/2009. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2009. pp. 49-54.
47 Erdélyi K, Dencső L, Lehoczki R, Heltai M , Sonkoly K, Csányi S, Solymosi N Endemic papillomavirus infection of roe deer (Capreolus capreolus). VETERINARY MICROBIOLOGY 138:(1-2) pp. 20-26. (2009) IF: 2.874 Független idéző: 1 Összesen: 1
48 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2008/2009. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2009. 56 p. 49 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina, Schally Gergely Otthon az élőhelyen. MAGYAR VADÁSZLAP not numbered:(5) pp. 295-297. (2009) 50 Csányi Sándor Nem vagyunk egyedül!: A szarvasállomány és a teríték változása az utóbbi fél évszázadban. NIMRÓD 97:(9) pp. 26-29. (2009) 51 Csányi Sándor Fenntarthatóság és tervszerűség a magyar vadgazdálkodásban. RUBICON 20:(7-8) pp. 113-115. (2009) 52 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina Az őz élőhely-használata mezőgazdasági területen. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, p. 82. 53 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2008/2009. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2008/2009. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2009. pp. 3-48.
54 Csányi Sándor A fácánállomány és a hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben. NIMRÓD 97:(2) pp. 25-27. (2009) 55 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A 2008/2009. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2009. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek.: Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2009. 56 Burbaite L, Csányi Sándor Roe deer population and harvest changes in Europe. PROCEEDINGS OF THE ESTONIAN ACADEMY OF SCIENCES. BIOLOGY, ECOLOGY - EESTI TEADUSTE AKADEEMIA TOIMETISED. BIOLOOGIA, ÖKOLOOGIA 58: pp. 169-180. (2009) Független idéző: 1 Összesen: 1
57 Bleier Norbert, Bíró Zsolt, Csányi Sándor, Szemethy László M iért kell adatokat gyűjteni a vadállományokról? NIMRÓD 97:(6) pp. 14-16. (2009) 58 Bleier Norbert, Szemethy László, Csányi Sándor A mezőgazdasági vadkár a statisztikák alapján. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, p. 90. 59 Bleier Norbert, Szemethy László, Csányi Sándor A mezőgazdasági vadkár a statisztikák alapján. In: Lakatos F, Kui B (szerk.) NymE EM K Kari Tudományos Konferencia összefoglaló kiadványa. Sopron, M agyarország, 2009.10.12 Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, pp. 262-264.
2008 60 Szemethy László, Csányi Sándor, Bleier Norbert, Lehoczki Róbert, Katona Krisztián, Sonkoly Krisztina Skody zverou v polnohospodárstve v M adarsku (M ezőgazdasági vadkárok M agyarországon). In: Skody v polnohospodárstve sposobené zveou a ocharana proti nim (M ezőgazdasági vadkárok és védekezési módszerek nemzetközi konferencia). Nyitra, Szlovákia, 2007.10.18 Nyitra: pp. 39-42. 61 Szemethy László, Bíró Zsolt, Katona Krisztián, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vad területhasználata - nevek és fogalmak zűrzavara. MAGYAR VADÁSZLAP 17:(11) pp. 711-713. (2008) 62 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Az Országos Vadgazdálkodási Adattár céljai és feladatai. NIMRÓD 96:(10) pp. 13-14. (2008) 63 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vízivadfajok terítéke a 2007/2008. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2007/2008. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2008. pp. 54-59.
64 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2007/2008. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2008. 62 p. 65 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert National Game M anagement Database - CIC Edmond Blanc Prize 2008. 6 p. (2008)
66 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2007/2008. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2007/2008. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2008. pp. 1-53.
67 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2007/2008. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2007/2008. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2008. pp. 1-53.
68 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A 2007/2008. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2008. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2008. 154 p. 69 Bleier Norbert, Szemethy László, Csányi Sándor A mezőgazdasági vadkárt befolyásoló tényezők: egy összetett rendszerben működő kapcsolatok felderítése. In: M ultifunkcionális M ezőgazdaság: Nemzetközi Tudományos Konferencia. Hódmezővásárhely, M agyarország, 2008.04.24 p. 40. 70 Bleier Norbert, Szemethy László, Csányi Sándor A mezőgazdasági vadkárt befolyásoló tényezők: egy összetett rendszerben működő kapcsolatok felderítése. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI SZEMLE 3: p. 40. (2008)
2007 71 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vízivadfajok terítéke a 2006/2007. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2006/2007. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2007. pp. 45-50.
72 Erdélyi Károly, Lehoczki Róbert, Heltai M iklós, Sonkoly Krisztina, Csányi Sándor, Solymosi N A questionnaire survey of roe deer fibropapillomatosis - findings and lessons. In: Ecology and management of wildlife diseases. York, Anglia, 2007.11.12-2007.11.16. p. 44. 73 Csányi Sándor, Szemethy László, Bíró Zsolt, Bleier Norbert, Katona Krisztián VI. Nemzetközi Szarvasbiológiai Kongresszus Prágában. NIMRÓD 95:(5) pp. 11-12. (2007) 74 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2006/2007. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2007. 50 p. 75 Csányi Sándor Vadbiológia. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2007. 136 p. (ISBN:9789632863672) Független idéző: 1 Összesen: 1
76 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. 4 p. (2007)
77 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. 4 p. (2007) 78 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert Európai őz. In: Bihari Zoltán, Csorba Gábor, Heltai M iklós (szerk.) M agyarország emlőseinek atlasza. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 2007. pp. 257-260. (Kossuth természettár) (ISBN:978-963-09-5610-9)
79 Csányi Sándor, M ajzinger István A vadbiológia és vadgazdálkodás alapjai. 81 p. (2007) 80 Csányi Sándor A vadászat szerepe a természet megőrzésében és a vidéki megélhetésben. NIMRÓD SAFARI 1: pp. 22-23. (2007) 81 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2006/2007. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár - 2006/2007. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2007. pp. 1-44.
82 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina, Bereczki Attila Csányi Sándor (szerk.) A 2006/2007. vadászati év vadgazdálkodási eredményei valamint a 2007. tavaszi vadállomány becslési adatok és vadgazdálkodási tervek. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2007. 152 p. 83 Bleier Norbert, M átrai Katalin, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor Cultivated plants in roe deer summer diet in agricultural environment of Hungary. In: 8th Roe Deer M eeting: Book of abstracts. Szlovénia, 2007.06.25-2007.06.29. p. 62.
2006 84 Sonkoly Krisztina, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján. GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK 4: pp. 51-61. (2006) 85 M ilner J, Bonenfant C, M ysterud A, Gaillard J -M , Csányi S, Stenseth N C Temporal and spatial development of red deer harvesting in Europe - biological and cultural factors. JOURNAL OF APPLIED ECOLOGY 43: pp. 721-734. (2006) IF: 4.527 Független idéző: 10 Függő idéző: 7 Összesen: 17
86 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Szemethy László Lessons from red deer population increases in Hungary. In: 1st European Congress of Conservation Biology: Diversity for Europe: Book of abstracts. Eger, M agyarország, 2006.08.22-2006.08.26. p. 44. 87 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor, Szemethy László Lessons from red deer population increases in Hungary.
In: Book of Abstracts. Eger: p. 44. 88 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor A vízivadfajok terítéke a 2005/2006. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2005/2006. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2006. pp. 56-61.
89 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 2003/2004-es vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 13: pp. 215-234. (2006) 90 Csányi Sándor Vadgazdálkodási módszerek. In: Heltay István, Kabai Péter Heltay István, Kabai Péter (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve II.. Budapest: Dénes Natúr M űhely Kiadó - Országos M agyar Vadászkamara, 2006. pp. 236-287. (ISBN:963 9369 55 1)
91 Csányi Sándor Vadgazdálkodási és vadászati vonatkozású nemzetközi természetvédelmi egyezmények. In: Heltay István, Kabai P (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2006. pp. 312-329.
92 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2005/2006. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2006. 64 p. 93 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2005-2006. 12. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2006. 86 p. 94 Csányi Sándor, Heltai M iklós Vadászati jog és igazgatás (v4.00 kiadás). 61 p. (2006) 95 Csányi Sándor Útmutató a vadgazdálkodási üzemtervek készítéséhez és vezetéséhez. 16 p. (2006) 96 Csányi Sándor Reconstruction of the male population of red deer in Hungary. In: Ludek Bartos, Adam Dusek, Radim Kotrba, Jitka Bartosová-Víchová (szerk.) Advances in Deer Biology: Deer in a Changing World: Proceedings of the 6th International Deer Biology Congress. Prága, Csehország, 2006.08.07-2006.08.11. Prága: pp. 152-153.(ISBN:80-86454-73-8) 97 Csányi Sándor Olvasói levél. 11: p. 6. (2006) 98 Csányi Sándor, Szemethy László, Biró Zsolt, Erdélyi Dániel, Kelemen József M ezei nyúl fajvédelmi program eredményei. In: Nagy Emil (szerk.) A vadgazdálkodás időszerű kérdései: 5. M ezei nyúl..
Budapest: Dénes Natúr M űhely Kiadó - Országos M agyar Vadászkamara, 2006. pp. 40-50. 99 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina M agyarország vadgazdálkodása. In: Heltay István, Kabai P (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2006. pp. 210-257.
100 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Schally Gergely, Bleier Norbert, Sonkoly Krisztina Az őz élőhely-használata alföldi, mezőgazdasági környezetben. VADBIOLÓGIA 12: pp. 7-20. (2006) 101 Csányi Sándor Az államigazgatási feladatokkal kapcsolatos jogi fogalmak. In: Heltay István, Kabai P (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2006. pp. 200-209.
102 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina A vadállomány helyzete és a vadgazdálkodás eredményei a 2005/2006. vadászati évben. In: Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2005/2006. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2006. pp. 3-55.
103 Csányi Sándor A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke. NIMRÓD 94:(7) pp. 38-39. (2006) 104 Csányi Sándor (szerk.) A 2005/2006. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2006. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2006. 140 p.
2005 105 Szemethy László, Lehoczki Róbert, M árkus M árta, Katona Krisztián, Biró Zsolt, M átrai Katalin, Csányi Sándor Tájléptékű élőhelyi változások hatása a gímszarvas terjeszkedésére. In: Lengyel Sz, Sólymos P, Klein Á (szerk.) Az élőhelyek védelmében: A III. M agyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Eger, M agyarország, 2005.11.03-2005.11.06. Budapest: M agyar Biológiai Társaság, p. 208.(ISBN:963-219-409-8) 106 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 2002/2003-as vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 12: pp. 225-245. (2005) 107 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Sonkoly Krisztina, Bognár Gábor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2004/2005. vadászati év. Gödöllő: Szent István University, 2005. 68 p. 108 Csányi Sándor Vadbiológia és vadgazdálkodás (v3.2. ed.). 72 p. (2005) Független idéző: 1 Összesen: 1
109 Csányi Sándor Vadbiológia és vadgazdálkodás (v3.1. ed.).
63 p. (2005) 110 Csányi Sándor Vadászati jog, igazgatás és ökonómia (v1.0. ed.). 100 p. (2005) 111 Csányi Sándor, Szabó Zoltán Trófeabírálat (5. kiadás). 38 p. (2005) 112 Csányi Sándor, Palatitz Péter Az ólomsörét használatának veszélyei vizes élőhelyeken. NIMRÓD 93:(9) pp. 24-25. (2005) 113 Csányi Sándor A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban (2. utánnyomás ed.). 18 p. (2005) 114 Csányi Sándor, Szemethy László, Bíró Zsolt, Kelemen J A mezeinyúl gazdálkodás irányelvei. 7:(2) pp. 26-32. (2005) 115 Csányi Sándor (szerk.) A 2004/2005. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2005. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2005. 140 p. 116 Bao Weidong, Solt Szabolcs, Lehoczki Róbert, Csányi Sándor Grouping behavior of field roe deer Capreolus capreolus population in Hungary. ACTA ZOOLOGICA SINICA 51: pp. 156-160. (2005) Nem vizsgált idéző: 1 Összesen: 1
2004 117 Lehoczki Róbert, Solt Szabolcs, Csányi Sándor Különböző pontosságú digitális élőhelytérképek készítésének lehetőségei. In: II. Alkalmazott Informatika Konferencia. Kaposvár, M agyarország, 2004.05.20 Kaposvár: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, p. not numbered. 118 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2003/2004. vadászati év. Gödöllő: Szent István University, 2004. 64 p. 119 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2004. 11. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2004. 122 p. 120 Csányi Sándor Population reconstruction of red deer in Hungary. In: Balciauskas L (szerk.) Rational management of cervids in forest habitats. Litvánia, 2004.01.28-2004.01.30. p. 50. 121 Csányi Sándor Patterns of hunting mortality of red deer stags in Hungary. In: Balciauskas L (szerk.) Rational management of cervids in forest habitats. Litvánia, 2004.01.28-2004.01.30. p. 67.
p. 67. 122 Csányi Sándor M iért és hol kell csökkenteni a gímszarvas és a vaddisznó létszámát? VADGAZDA 3:(7) pp. 26-31. (2004) 123 Csányi Sándor, Bleier Norbert, Bíró Zsolt A vadgazdálkodás kiadásainak és bevételeinek elemzése. VADBIOLÓGIA 11: pp. 100-122. (2004) 124 Csányi Sándor (szerk.) A 2003/2004. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2004. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2004. 140 p. 125 Bao Weidong, Csányi Sándor A vadvédelem és a vadászat helyzete Kínában. VADGAZDA 3:(10) pp. 12-14. (2004)
2003 126 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor Talajjellemzők és az őzagancs tulajdonságok közötti korreláció vizsgálata térinformatika segítségével, 1x1km-es hálózatban. Wellmann Oszkár Tudományos Tanácskozás, Hódmezővásárhely, 2003. október 15. (2003) 127 Fülemen Z, Csányi Sándor Programcsomag a vadállománybecslési és a vadgazdálkodási jelentések feldolgozásához (JAGE 1-4). 34 p. (2003) 128 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 2001/2002-es vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 11: pp. 254-342. (2003) Független idéző: 1 Összesen: 1
129 Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Winter weather and antler weights of roe deer in Hungary. In: 26th Congress of the International Union of Game Biologists. Braga, Portugália, 2003.09.01-2003.09.06. p. not numbered. 130 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2002/2003. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2003. 48 p. 131 Csányi Sándor Vadbiológia és ökológia (1. kiadás). 78 p. (2003) 132 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2003. 10. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2003. 130 p. 133 Csányi Sándor Vadászok és vadbiológusok. MAGYAR VADÁSZLAP 12:(11) p. 11. (2003) 134 Csányi Sándor, Heltai M iklós, Szendrei László Vadászati szakigazgatás az EU-ban. Vadászati tanácsadó testületek és jogszabályok az Európai Únióban. VADGAZDA 2:(2) pp. 14-15. (2003) 135 Csányi Sándor, Heltai M iklós, Szendrei László Vadászati szakigazgatás az EU-ban. A vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények.
Vadászati szakigazgatás az EU-ban. A vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények. VADGAZDA 2:(1) pp. 14-15. (2003) 136 Csányi Sándor, Heltai M iklós, Szendrei László Vadászati szakigazgatás az EU-ban. A vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények. VADGAZDA 3:(3) p. 14. (2003) 137 Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina The effect of winter weather on antler weights of roe deer in Hungary. In: 3rd International Wildlife M anagement Congress. Christchurch, Új-Zéland, 2003.12.01-2003.12.05. p. not numbered. 138 Csányi Sándor Térinformatikai fejlesztések az Országos Vadgazdálkodási Adattárban. In: XIII. Országos Térinformatikai Konferencia. Szolnok, M agyarország, 2003.09.25-2003.09.26. Szolnok: p. not numbered. 139 Csányi Sándor Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. VADGAZDA 2:(6) pp. 16-21. (2003) Független idéző: 1 Összesen: 1
140 Csányi Sándor Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. In: A vadgazdálkodás időszerű kérdései: 1. Gímszarvas. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2003. pp. 10-22. (A vadgazdálkodás időszerű kérdései; 1.) 1., Gímszarvas Független idéző: 1 Összesen: 1
141 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Solt Szabolcs Space use of roe deer in large-scale agricultural habitas in Hungary. In: 26th Congress of the International Union of Game Biologists. Braga, Portugália, 2003.09.01-2003.09.06. p. not numbered. 142 Csányi Sándor Patterns of hunting mortality of red deer stags in Hungary. In: 3rd International Wildlife M anagement Congress. Christchurch, Új-Zéland, 2003.12.01-2003.12.05. p. not numbered. 143 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. 4 p. (2003) 144 Csányi Sándor Limits and potentials of game statistics. In: 26th Congress of the International Union of Game Biologists. Braga, Portugália, 2003.09.01-2003.09.06. p. not numbered. 145 Csányi Sándor Hogyan fogunk vadászni az Európában? In: Pechtol János (szerk.) Vadászévkönyv 2004. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2003. pp. 30-47.
146 Csányi Sándor Diáktudósok vetélkedése Kaposvárott. NIMRÓD 91:(6) p. 13. (2003) 147 Csányi Sándor Diáktudósok vetélkedése Kaposvárott. VADGAZDA 2:(6) p. 46. (2003)
VADGAZDA 2:(6) p. 46. (2003) 148 Csányi Sándor, Heltai M iklós Az uniós csatlakozás lehetséges hatásai a magyar vadgazdálkodásra. In: M udri G (szerk.) A fiatal agrárértelmiség esélyei az Európai Uniós csatlakozás küszöbén. Gödöllő, M agyarország, 2002.10.22 pp. 49-54. 149 Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina Az őztrófeák nagyságát befolyásoló meteorológiai tényezők értékelése. VADBIOLÓGIA 10: pp. 61-67. (2003) 150 Csányi Sándor Az őzgazdálkodás változtatásának lehetőségei. (2003) 151 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Solt Szabolcs Az őz területhasználata alföldi, mezőgazdasági élőhelyen. VADBIOLÓGIA 10: pp. 1-14. (2003) 152 Csányi Sándor, Lehoczki Róbert, Solt Szabolcs Az őz területhasználata alföldi területen. Wellmann Oszkár Tudományos Tanácskozás, Hódmezővásárhely, 2003. október 15. (2003) 153 Csányi Sándor, Holtsuk Z (szerk.) Agenda and Reports.: M eeting of the CIC Coordination Center for Central and Southeastern Europe. 38 p. (2003) 154 Csányi Sándor A víz és a vadgazdálkodás kapcsolatai. VADGAZDA 2:(8) p. 31. (2003) 155 Csányi Sándor A vadgazdálkodást és a vadászatot közvetlenül befolyásoló természetvédelmi irányelvek. 2: pp. 3-5. (2003) 156 Csányi Sándor A vadgazdálkodás nem bajnokság! NIMRÓD 91:(1) pp. 22-23. (2003) 157 Csányi Sándor A vadgazdálkodás és a vadászat jogi környezete az Európai Unióban. 1: pp. 3-7. (2003) 158 Csányi Sándor A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban (1. utánnyomás kiadás). 18 p. (2003) 159 Csányi Sándor A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban. 18 p. (2003) 160 Csányi Sándor A Vadbiológia évkönyv tíz kötetében megjelent közlemények az első szerző neve szerinti sorrendben. VADBIOLÓGIA 10: pp. 115-127. (2003) 161 Csányi Sándor, Sonkoly Krisztina A téli időjárás és az őzagancsok tömege közötti kapcsolatok. (2003) 162 Csányi Sándor A nagyvadállomány körzettervekből adódó szabályozásnak megvalósítása.
A nagyvadállomány körzettervekből adódó szabályozásnak megvalósítása. 11 p. (2003) 163 Csányi Sándor (szerk.) A 2002/2003. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2003. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2003. 110 p. 164 Csányi Sándor 26th Congress of the International Union of Game Biologists. 3: p. 9. (2003) 165 Braulov K, Csányi Sándor Type Pilot ver. 2.5. Two Pilots (Program (magyarítás)). (2003)
2002 166 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az élőhelyfejlesztésben. In: Jávor A, Sárvári M (szerk.) Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2002. pp. 23-28.
167 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 2000/2001-es vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 9: pp. 251-322. (2002) 168 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 1999/2000-es vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 8: pp. 257-327. (2002) 169 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Heltay István, Kőhalmy T A vadászati-vadgazdálkodási oktatás helyzete M agyarországon. VADBIOLÓGIA 9: p. 128. (2002) 170 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2001/2002. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2002. 44 p. 171 Csányi Sándor Vadbiológia és vadgazdálkodás (VB 401 A). Tantárgyi forgatókönyv (3. ed.). 78 p. (2002) 172 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2002. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2002. 150 p. 173 Csányi Sándor Vadbiológia 2002. ERDÉSZETI LAPOK 137:(1) p. 30. (2002) 174 Csányi Sándor Population reconstruction of red deer population in Hungary. In: SEEM 4: Statistics in ecology and environmental monitoring. Dunedin, Új-Zéland, 2002.12.09-2002.12.13. p. not numbered. 175 Csányi Sándor Populáció-rekonstrukció alkalmazása a muflonállomány létszámának meghatározására. VADBIOLÓGIA 9: pp. 54-65. (2002)
176 Csányi Sándor Eltartóképességről és gazdálkodásról az őz kapcsán. In: Pechtol János (szerk.) Vadászévkönyv 2003. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2002. pp. 51-57. 177 Csányi Sándor (szerk.) A 2001/2002. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2002. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2002. 110 p.
2001 178 Szemethy László, Heltai M iklós, Csányi Sándor, Bíró Zsolt A veszettség elleni immunizáció hatására növekszik a rókaállomány? M it lehet tenni? 4:(1) pp. 6-8. (2001) 179 Pletcher D H, Csányi Sándor People, land, and wildlife: priorities for the 21st century. In: Field R Warren J R Okarma H és Sievert P R (szerk.) Proceedings of the 2nd International Wildlife M anagement Congress. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.28-1999.07.02. pp. 14-15. 180 Pintér István, Csányi Sándor Vadgazdálkodás. In: Fáczányi Ö (szerk.) M illenniumi Vadászati Almanach. Budapest: Dénes Natúr M űhely Kiadó - Országos M agyar Vadászkamara, 2001. pp. 63-69.
181 Lehoczki Róbert, Csányi Sándor Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az élőhelyfejlesztésben. VADBIOLÓGIA 8: pp. 93-103. (2001) 182 Heltai M iklós, Szemethy László, Lanszky József, Csányi Sándor Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution of golden jackal (Canis aureus), racoon dog (Nyctereutes procyonides) and racoon (Procyon lotor). BEITRAGE ZUR JAGD- UND WILDFORSCHUNG 26: pp. 95-102. (2001) Függő idéző: 1 Összesen: 1
183 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Lehoczki Róbert A vízivad teríték M agyarországon az 1998/1999-es vadászidényben. MAGYAR VÍZIVAD KÖZLEMÉNYEK 7: pp. 213-293. (2001) 184 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 2000/2001. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2001. 44 p. 185 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2001. 8. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2001. 109 p. 186 Csányi Sándor Population reconstruction of red deer in Hungary. In: Hadjisterkotis E (szerk.) Abstracts of XXVth International Congress of the International Union of Game Biologists and IXth International Symposium of Perdix. Limassol, Ciprus, 2001.09.03-2001.09.07. Limassol: p. 10. 187 Csányi Sándor Population reconstruction of mouflon in Hungary.
Population reconstruction of mouflon in Hungary. In: Hadjisterkotis E (szerk.) Abstracts of XXVth International Congress of the International Union of Game Biologists and IXth International Symposium of Perdix. Limassol, Ciprus, 2001.09.03-2001.09.07. Limassol: p. 87. 188 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. 4 p. (2001) 189 Csányi Sándor, Pintér István M agyar vadgazdálkodás 1990-2000. In: Pechtol János (szerk.) Vadászévköny 2001. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2001. pp. 76-82.
190 Csányi Sándor Erről is szavaztak az Egyesült Államokban. NIMRÓD 89:(3) p. 19. (2001) 191 Csányi Sándor A vadgazdálkodási tervezés rendszere. 4 p. (2001) 192 Csányi Sándor, Heltai M iklós A magyar vadgazdálkodás és vadászat az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. In: Fáczányi Ö (szerk.) M illenniumi Vadászati Almanach. Budapest: Dénes Natúr M űhely Kiadó - Országos M agyar Vadászkamara, 2001. pp. 183-186.
193 Csányi Sándor, Szemethy László, Heltai M iklós A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete. NIMRÓD 89:(1) pp. 22-25. (2001) 194 Csányi Sándor A gödöllői Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék bemutatása. In: Dénes I, Nagy István (szerk.) M illenniumi Vadászati Almanach. Budapest: Dénes Natúr M űhely Kiadó - Országos M agyar Vadászkamara, 2001. pp. 87-89.
195 Csányi Sándor (szerk.) A 2000/2001. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2001. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2001. 110 p.
2000 196 Szemethy László, Heltai M iklós, Csányi Sándor A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A VADGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEI (VITÁK) 1: pp. 62-72. (2000) 197 Fülemen Z, Csányi Sándor Programcsomag a vadállománybecslési és a vadgazdálkodási jelentések feldolgozásához (JAGE 1-4). 26 p. (2000) 198 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Pechtol János, Szemethy László, Sztojkov V
198 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Pechtol János, Szemethy László, Sztojkov V Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve M agyarországon. In: Pechtol János (szerk.) Vadászévköny 2000. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2000. pp. 112-148. Független idéző: 3 Összesen: 3
199 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 1999/2000. vadászati év. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2000. 44 p. 200 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 2000. 7. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2000. 96 p. 201 Csányi Sándor, Nagy István, Pintér István, Rácz Fodor Gábor, Szabó Zoltán Csányi Sándor (szerk.) Vadászati jog és igazgatás (VB 409 B) (V3.1 kiadás). 104 p. (2000) 202 Csányi Sándor The effect of hand-reared pheasants on the wild population in Hungary: a modelling approach. MAGYAR APRÓVAD KÖZLEMÉNYEK 5: pp. 71-82. (2000) 203 Csányi Sándor, Szemethy László (szerk.) Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2000. 99 p. A Vadgazdálkodás Időszerû Tudományos Kérdései. 1. 204 Csányi Sándor Populációdinamika és állományhasznosítás. In: Kőhalmy T (szerk.) Vadászati enciklopédia (2. változatlan utánnyomás). Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2000. pp. 255-318. Független idéző: 1 Összesen: 1
205 Csányi Sándor, Tóth Péter Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas állomány létszámának meghatározására. VADBIOLÓGIA 7: pp. 27-37. (2000) Független idéző: 1 Összesen: 1
206 Csányi Sándor Ökológiai alapfogalmak vadbiológiai példákkal. In: Kőhalmy T (szerk.) Vadászati enciklopédia (2. változatlan utánnyomás). Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2000. pp. 211;253-244;254.
207 Csányi Sándor On the use of population reconstruction in mouflon. In: Náhlik A (szerk.) CIC - M ouflon Symposium. Sopron, M agyarország, 2000.10.27-2000.10.29. p. not numbered. 208 Csányi Sándor, Heltai M iklós Hol a helyünk Európában.: A vadgazdálkodás és vadászat jogi környezete az Európai Unióban. In: Pechtol János (szerk.) Vadászévköny 2000. Budapest: Országos M agyar Vadászkamara, 2000. pp. 57-78.
209 Csányi Sándor Gondolatok a szarvasgazdálkodásról néhány szám kapcsán.
Gondolatok a szarvasgazdálkodásról néhány szám kapcsán. NIMRÓD 88:(10) pp. 7-8. (2000) 210 Csányi Sándor, Bognár G Data on the distribution of mouflon in Hungary. In: Náhlik A (szerk.) CIC - M ouflon Symposium. Sopron, M agyarország, 2000.10.27-2000.10.29. p. not numbered. 211 Csányi Sándor Az ökológia alapjai vadászoknak. In: Heltay István (szerk.) Vadásziskola (2. átdolgozott kiadás). Budapest: M ezőgazda Kiadó, 2000. pp. 17-49.
212 Csányi Sándor (szerk.) Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a 2000. tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: Szent István Egyetem, 2000. 102 p. 213 Csányi Sándor, Heltai M iklós A vadgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei az EU-csatlakozás során. In: Kerekes S, Kiss K (szerk.) A megkérdőjelezett sikerágazat. Budapest: BKÁE, 2000. pp. 165-173.
214 Csányi Sándor A vadbiológiai kutatások prioritásai az ezredfordulón: milyen irányt válasszunk? In: DÉVAI G, TÓTHM ÉRÉSZ B, NAGY S, CSABAI Z, GRIGORSZKY I, ZÓLYOM I S (szerk.) V. M agyar Ökológus Kongresszus. 1. rész. Előadások és poszterek kivonatai. Debrecen, M agyarország, 2000.10.252000.10.27. p. 50. (ACTA BIOL DEBRECINA Supplementum oecologica hungarica; 11(1).) 215 Csányi Sándor A sorozatszerkesztő előszava. A VADGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEI (VITÁK) 1: pp. 1-2. (2000) 216 Csányi Sándor A ragadozók és az ember viszonyának változásai. A VADGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEI (VITÁK) 1: pp. 7-15. (2000) 217 Csányi Sándor, Tóth Péter A populáció-rekonstrukció alkalmazási lehetôségei vadgazdálkodási adatok alapján. In: DÉVAI G, TÓTHM ÉRÉSZ B, NAGY S, CSABAI Z, GRIGORSZKY I, ZÓLYOM I S (szerk.) V. M agyar Ökológus Kongresszus. 1. rész. Előadások és poszterek kivonatai. Debrecen, M agyarország, 2000.10.252000.10.27. p. 203. (ACTA BIOL DEBRECINA Supplementum oecologica hungarica; 11(1).) 218 Csányi Sándor A minimális vadászterület. NIMRÓD 88:(3) pp. 10-11. (2000) 219 Csányi Sándor A megőrzés és a fenntarthatóság eszméje a magyar vadgazdálkodásban. In: Oroszi S (szerk.) A magyar vadászat ezer éve - M illenniumi emlékülés. Budapest, M agyarország, 2000.01.20 pp. 53-64. 220 Bíró Zsolt, Csányi Sándor A ragadozók jogi megítélése a XXI. század küszöbén.
A ragadozók jogi megítélése a XXI. század küszöbén. A VADGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEI (VITÁK) 1: pp. 38-50. (2000)
1999 221 Ritter D, Csányi Sándor Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az Országos Vadgazdálkodási Adattár fejlesztésében. VADBIOLÓGIA 6: pp. 33-42. (1999) 222 Paller A, Csányi Sándor Condition changes of red deer stags during the rut in a Hungarian population. In: Zomborszky Z (szerk.) Advances In Deer Biology. Proceedings of the 4th International Deer Biology Congress. Kaposvár, M agyarország, 1998.06.30-1998.07.04. Kaposvár: Pannon University of Agriculture Faculty of Animal Science, p. 36.(ISBN:963-9096-53-9) 223 Paller A, Csányi Sándor A lábodi szarvasbikák kondicióváltozása a bőgési időszakban 1996-1997. VADBIOLÓGIA 6: pp. 73-81. (1999) 224 Field R, Csányi Sándor, Slate D Wildlife and people in suburbs: a comparison of history, ecology, and management on two continents. In: Field R, Warren J R, Okarma H, Sievert P R (szerk.) Proceedings of the 2nd International Wildlife M anagement Congress. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.28-1999.07.02. pp. 216-219. 225 Field R, Csányi Sándor Wildlife and people in suburbs: a comparison of history ecology, and management on two continents. In: 2nd International Wildlife M anagement Congress. Program and abstracts. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.281999.07.02. p. 51. 226 Faragó Sándor, Csányi Sándor, Pechtol János, Szemethy László, Sztojkov V Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve M agyarországon. (Országos Vadgazdálkodási Tanács szakmai anyaga). 41 p. (1999) 227 Csányi Sándor Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. VADBIOLÓGIA 6: pp. 1-12. (1999) Független idéző: 1 Összesen: 1
228 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 1994-1998. Gödöllő: GATE, 1999. 80 p. 229 Csányi Sándor, Heltay István, Nagy István, Palotás G, Pintér István, Szabó Zoltán, Szenek Zoltán Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodás és vadászat.: Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióprogram Vadgazdálkodás és vadászat részanyaga. 9 p. (1999) 230 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodás 1998. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: GATE, 1999. 58 p. 231 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 1997 - 1999. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1999. 90 p. 232 Csányi Sándor, Szemethy László Vadbiológia (VB 203 B) (v 2.5 kiadás).
89 p. (1999) 233 Csányi Sándor (szerk.) Vadállománybecslés 1999. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: GATE, 1999. 18 p. 234 Csányi Sándor, Szabó Zoltán Trófeabírálat (VB 307 B) (4. kiadás). 40 p. (1999) 235 Csányi Sándor Regional game management system in Hungary. GIBIER FAUNE SAUVAGE : GAME AND WILDLIFE 15: pp. 929-936. (1999) 236 Csányi Sándor, Fülemen Z Programcsomag a vadállománybecslési és a vadgazdálkodási jelentések feldolgozásához (JAGE 1-2). 26 p. (1999) 237 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. 4 p. (1999) 238 Csányi Sándor (szerk.) Nagyvadgazdálkodás - Vadgazdálkodási tervezés. Válogatás vadgazdálkodási szakmérnök hallgatók részére. (1999) 239 Csányi Sándor, M átrai Katalin Csányi Sándor (szerk.) Nagyvadgazdálkodás - Előadásvázlatok vadgazdálkodási szakmérnök hallgatók részére. (1999) 240 Csányi Sándor, Pintér István, Lecocq Y, M eine K Land privatization, free market economy, and the sustainable use of game species in Central and Eastern Europe: cases of conflictiong interests in Hungary. In: 2nd International Wildlife M anagement Congress. Program and abstracts. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.281999.07.02. p. 44. 241 Csányi Sándor, Ritter Dávid GIS applications in the National Game M anagement Database of Hungary. In: 2nd International Wildlife M anagement Congress. Program and abstracts. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.281999.07.02. p. 44. 242 Csányi Sándor, Paller A Condition changes of red deer stags during the rut in a Hungarian population. In: 2nd International Wildlife M anagement Congress. Program and abstracts. Gödöllő, M agyarország, 1999.06.281999.07.02. p. 43. 243 Csányi Sándor A vadgazdálkodási tervezés új rendszere. 4 p. (1999) 244 Csányi Sándor, Heltai M iklós A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során.: ZÖLD BELÉPŐ: M ezőgazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület - Vadgazdálkodási téma. EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata. M agyarország az ezredfordulón. M TA Stratégiai Kutatási Program.
környezeti szempontú vizsgálata. M agyarország az ezredfordulón. M TA Stratégiai Kutatási Program. 45 p. 1999. január (1999) 245 Csányi Sándor, Heltai M iklós A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során.: ZÖLD BELÉPŐ: M ezőgazdaság, vidékfejlesztés és természetvédelem tématerület - Vadgazdálkodási téma. EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata. M agyarország az ezredfordulón. M TA Stratégiai Kutatási Program, 75. szám. 68 p. 1999. április (1999) 246 Csányi Sándor, Heltai M iklós A vadgazdálkodás és a vadászat jogi környezete az Európai Unióban.: Országos Vadgazdálkodási Tanács szakmai anyaga. 20 p. (1999) 247 Csányi Sándor A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. VADBIOLÓGIA 6: pp. 43-48. (1999) Független idéző: 2 Összesen: 2
248 Csányi Sándor, Szemethy László A gímszarvas élőhelyhasználata alföldi, telepített erdőségekben. In: III. Országos Erdô-, Vad- és Fagazdaságtudományi Fórum, M agyar Tudományos Akadémia. Budapest, M agyarország, 1999.03.30 p. 4. 249 Csányi Sándor, Ritter Dávid A fenntarható nagyvadlétszám meghatározása az állomány területi eloszlása alapján térinformatikai eszközökkel. VADBIOLÓGIA 6: pp. 23-32. (1999) 250 Csányi S, Nagy I, Pintér I, Rácz Fodor G, Szabó Z Csányi Sándor (szerk.) Vadászati jog és igazgatás (VB 409 B) (3. kiadás). 87 p. (1999)
1998 251 Paller A, Csányi Sándor Condition changes of red deer stags during the rut in a Hungarian population. In: 4th International Deer Biology Congress. Kaposvár, M agyarország, 1998.06.30-1998.07.04. p. 30. 252 Kessler W B, Csányi Sándor, Field R International trends in university education for wildlife conservation and management. WILDLIFE SOCIETY BULLETIN 26: pp. 927-936. (1998) IF: 0.541
253 Field R, Schröder W, Csányi Sándor Finale - wildlife, land and people in Europe. In: 5th Annual Conference of the Wildlife Society. Buffalo, Amerikai Egyesült Államok, 1998.09.22-1998.09.26. p. 83. 254 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodás 1997. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: GATE, 1998. 66 p. 255 Csányi Sándor (szerk.) Vadállománybecslés 1998. Országos és megyei összesítések. Gödöllő: GATE, 1998. 20 p. 256 Csányi Sándor, Ritter Dávid
256 Csányi Sándor, Ritter Dávid The current population distribution of ring-necked pheasant in Hungary. MAGYAR APRÓVAD KÖZLEMÉNYEK 2: p. not numbered. (1998) 257 Csányi Sándor, Ritter Dávid The current population distribution of grey partridge in Hungary. MAGYAR APRÓVAD KÖZLEMÉNYEK 2: p. not numbered. (1998) 258 Csányi Sándor The 1000-year history of game management in Hungary. In: 5th Annual Conference of the Wildlife Society. Buffalo, Amerikai Egyesült Államok, 1998.09.22-1998.09.26. pp. 74-75. 259 Csányi Sándor Game management regions and three-level planning in Hungary. HUNGARIAN AGRICULTURAL RESEARCH 7: pp. 12-14. (1998) 260 Csányi Sándor, Paller A Condition changes of red deer stags during the rut in the population of Lábod, South-West Hungary. In: Reig S (szerk.) Abstracts. Euro-American M ammal Congress. Santiago de Compostela, Spanyolország, 1998.07.19-1998.07.24. p. 395. 261 Csányi Sándor, Heltai M iklós A vadgazdálkodás magyarországi helyzete és fejlesztésének lehetőségei az EU csatlakozás során. In: József Á (szerk.) ZÖLD BELÉPŐ: M ezőgazdasági, vidékfejlesztés és természetvédelem. Gödöllő, M agyarország, 1998.11.24 pp. 123-126. 262 Csányi Sándor A vadgazdálkodás és a vadászat szabályozása az Európai Unióban. 42 p. (1998) 263 Csányi Sándor A comparison of wildlife management in Europe and the United States. In: 5th Annual Conference of the Wildlife Society. Buffalo, Amerikai Egyesült Államok, 1998.09.22-1998.09.26. p. 75.
1997 264 Szemethy László, Ritter Dávid, Tóth Péter, Csányi Sándor A gímszarvas és a vaddisznó areájának változása M agyarországon 1889-1995-ig. In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 189. 265 Ritter Dávid, Csányi Sándor, Szemethy László, M ocskonyi Zs GIS alkalmazások a hazai vadbiológiai kutatásokban. In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 166. 266 Csányi Sándor Zimbabwei elafántcsata a diplomácia eszközeivel. NIMRÓD 85:(11) pp. 7-8. (1997) 267 Csányi Sándor Vadgazdálkodási üzemterv kitöltő lapok. (1997)
268 Csányi Sándor, Nagy István, Pintér István, Rácz Fodor Gábor, Szabó Zoltán Csányi Sándor (szerk.) Vadászati jog és igazgatás (VB 409 B) (2. kiadás). 51 p. (1997) 269 Csányi Sándor Útmutató a vadgazdálkodási üzemtervek készítéséhez és vezetéséhez. 18 p. (1997) 270 Csányi Sándor, Szabó Zoltán Trófeabírálat (VB 307 B) (3. kiadás). 38 p. (1997) 271 Csányi Sándor Regional game management system in Hungary. In: Havet P (szerk.) 23rd Congres of the International Union of Game Biologists. Lyon, Franciaország, 1997.09.01-1997.09.06. p. not numbered. 272 Csányi Sándor Pontosítás. NIMRÓD 85:(6) p. 10. (1997) 273 Csányi Sándor Országos Vadgazdálkodási Adattár. Vadgazdálkodás. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 1:(2) p. 3. (1997) 274 Csányi Sándor National Game M anagement Database of Hungary. In: Havet P (szerk.) 23rd Congres of the International Union of Game Biologists. Lyon, Franciaország, 1997.09.01-1997.09.06. p. not numbered. 275 Csányi Sándor Data on changes of kidney fat index and body weight of red deer stags at Lábod, south-west Hungary. In: Havet P (szerk.) 23rd Congres of the International Union of Game Biologists. Lyon, Franciaország, 1997.09.01-1997.09.06. p. not numbered. 276 Csányi Sándor Current state of university level wildlife education in Hungary. In: 4th Annual Conference of The Wildlife Society. Colorado, Amerikai Egyesült Államok, 1997.09.21-1997.09.27. p. not numbered. 277 Csányi Sándor Challenges of wildlife management in a transforming society: examples from Hungary. WILDLIFE SOCIETY BULLETIN 25: pp. 33-37. (1997) IF: 0.733 Független idéző: 1 Összesen: 1
278 Csányi Sándor, Ritter Dávid Az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartalma és funkciója. In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 47. 279 Csányi Sándor A vadbiológia, mint tudományterület, és a magyar vadbiológia helye a világban. In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.26-
IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 44. 280 Csányi Sándor, Paller A A lábodi szarvasbikák bőgés alatti kondíció-változásának becslése. In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 46. 281 Csányi Sándor A gímszarvas és a vaddisznó terjeszkedése az Alföldön: volt-e populáció-robbanási küszöb? In: Uherkovich Á (szerk.) IV. M agyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Pécs, M agyarország, 1997.06.261997.06.29. p. 45.
1996 282 Sugár László, Csányi Sándor, Faragó Sándor Dilemma of wildlife management and introductions in Hungary: Pheasant Phasianus colchicus as an example. WILDLIFE BIOLOGY 2: p. 227. (1996) 283 Sugár László, Csányi Sándor, Faragó Sándor Dilemma of wildlife management and introductions in Hungary. In: Ecology of Introduced, exotic wildlife: Fundamental and economic aspects. Svédország, 1996.04.22-1996.04.26. p. not numbered. 284 Csányi Sándor (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár 1960-1995. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1996. 230pp p. Függő idéző: 5 Összesen: 5
285 Csányi Sándor Vadgazdálkodási Adatbázis és Információs Rendszer: fejlesztési tapasztalatok. In: A M agyar Biológiai Társaság XXII. Vándorgyűlésén elhangzott előadások összefoglalói. Gödöllő, M agyarország, 1996.07.01-1996.07.02. p. 17. 286 Csányi Sándor Vadbiológia és vadgazdálkodás. Tantárgyi forgatókönyv (2. ed.). 44 p. (1996) 287 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 1994 - 1996. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1996. 148pp p. 288 Csányi Sándor, Szemethy László Vadbiológia (VB 203 B) (2. kiadás). 59 p. (1996) 289 Csányi Sándor, Nagy István, Pintér István, Rácz Fodor Gábor, Szabó Zoltán Csányi Sándor (szerk.) Vadászati jog és igazgatás (VB 409 B) (1. kiadás). 97 p. (1996) 290 Csányi Sándor Vadászat, vadgazdálkodás és vadbiológia - gondolatok a gyakorlat és a kutatás viszonyáról. In: I. Országos Vadászati Kultúrális Konferencia (részletes programja, előadói, előadásainak vázlatai, recenziói).
In: I. Országos Vadászati Kultúrális Konferencia (részletes programja, előadói, előadásainak vázlatai, recenziói). Budapest, M agyarország, 1996.09.03 pp. 10-11. 291 Csányi Sándor, Szabó Zoltán Trófeabírálat (VB 307 B) (2. kiadás). 37 p. (1996) 292 Csányi Sándor The importance of large-scale approach in wild boar management: what management statistics tells us? In: Abstracts of the C.I.C. Wild Boar Symposium. Sopron, M agyarország, 1996.03.24-1996.03.27. pp. 82-84. 293 Csányi Sándor The importance of large-scale approach in wild boar management: what management statistics tells us? In: Proceedings of the C.I.C. Wild Boar Symposium. Sopron, M agyarország, 1996.03.24-1996.03.27. pp. 27-35. 294 Csányi Sándor M anagement regions and regional planning as tools of sustainable game management: efforts in Hungary. In: Book of Abstracts. International Conference on Sustainable Use of Biological Resources. Budapest, M agyarország, 1990.08.26-1990.08.29. p. 65. 295 Csányi Sándor, Ritter Dávid GIS techniques in wildlife/game management - a new approach in Hungary. In: 11th ESRI European User Conference. London, Anglia, 1996.10.02-1996.10.04. p. not numbered. 296 Csányi Sándor, Ernhaft J A magyarországi vadállomány génmegőrzési koncepciója. VADBIOLÓGIA 5: pp. 29-42. (1996)
1995 297 Ernhaft J, Csányi Sándor Data on the biochemical-genetical polymorphism of wild boar in Hungary. JOURNAL OF MOUNTAIN SCIENCE 3: pp. 13-14. (1995) 298 Csányi Sándor Wild boar population dynamics and management in Hungary. 3: pp. 222-225. (1995) 299 Csányi Sándor Új szemlélet és irányok a vadbiológia gödöllői műhelyében. In: Új kutatási eredmények a mezőgazdaság területén: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem M ezőgazdaságtudományi Karának Tudományos Napja. Gödöllő, M agyarország, 1995.06.01 p. 6. 300 Csányi Sándor Trófeabírálat (VB 407 C). Tantárgyi forgatókönyv. (1. kiadás). 10 p. (1995) 301 Csányi Sándor The Wildlife Society - A vadbiológusok és vadgazdák észak-amerikai egyesülete. MAGYAR VADÁSZLAP not numbered: p. 15. (1995) 302 Csányi Sándor, Ernhaft József, Heltai M iklós, M átrai Katalin, Ritter Dávid, Szemethy László Results of Research Programs on Red Deer at the Department of Wildlife Biology and M anagement. BULLETIN OF THE UNIVERSITY OF AGRICULTURAL SCIENCES (GÖDÖLLŐ) 75:(1) pp. 137-144. (1995)
303 Csányi Sándor Populációdinamika és állományhasznosítás. In: Kőhalmy T (szerk.) Vadászati enciklopédia. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 1995. pp. 255-318. Független idéző: 2 Összesen: 2
304 Csányi Sándor Ökológiai alapfogalmak vadbiológiai példákkal. In: Kőhalmy T (szerk.) Vadászati enciklopédia. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 1995. pp. 211-244-253-254.
305 Csányi Sándor Hand-reared pheasants: how do they contribute to the over harvest of wild populations? In: Demeter A, Peregovits L (szerk.) Abstracts of 7th European Ecological Congress. Budapest, M agyarország, 1995.08.20-1995.08.25. Budapest: Hungarian Biological Society, p. 254.(ISBN:963 04 5690 7) 306 Csányi Sándor De ki is a gazda? NIMRÓD 83:(6) pp. 6-8. (1995) 307 Csányi Sándor Challenges of wildlife management and research in a transforming society: Examples from Hungary. In: Abstracts of the Second Annual Conference of The Wildlife Society. Portland, Amerikai Egyesült Államok, 1995.09.12-1995.09.17. pp. 31-32. 308 Csányi Sándor Az ökológia alapjai vadászoknak. In: Heltay István (szerk.) Vadásziskola. Budapest: M ezőgazda Kiadó, 1995. pp. 10-38.
309 Csányi Sándor A basis for sustainable/wise use of game in Hungary: defining management regions. BULLETIN OF THE UNIVERSITY OF AGRICULTURAL SCIENCES (GÖDÖLLŐ) 1: p. 173. (1995)
1994 310 Csányi Sándor Vadgazdálkodási körzetek és alkörzetek kijelölésének lehetőségei. 15 p. (1994) Független idéző: 2 Összesen: 2
311 Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia 1990 - 1993. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1994. 167pp p. 312 Csányi Sándor, Szemethy László Vadbiológia (VB 203 B) (1. kiadás). 37 p. (1994) 313 Csányi Sándor Population dynamics and management status of roe der in Hungary. In: Programme and Abstracts of the 3rd International Congress on the Biology of Deer. Edinburgh, Skócia, 1994.08.28-1994.09.02.
1994.08.28-1994.09.02. p. 47. 314 Csányi Sándor, Szidnai László Őzgazdálkodásunk helyzetének értékelése. VADBIOLÓGIA 4: pp. 73-107. (1994) Független idéző: 2 Összesen: 2
315 Csányi Sándor M oving toward coordinated management of timber and other resource uses in Hungarian forests. FORESTRY CHRONICLE 70: pp. 555-561. (1994) IF: 0.153 Függő idéző: 1 Összesen: 1
316 Csányi Sándor Fácánállományunk hasznosításának értékelése. In: III. M agyar Ökológus Kongresszus: Előadások és poszterek összefoglalói. Szeged, M agyarország, 1994.07.031994.07.06. p. 24. 317 Csányi Sándor A vadászat és a vadgazdálkodás jogi szabályozása és irányítása az Európai Unió államaiban. VADBIOLÓGIA 4: pp. 152-163. (1994) 318 Csányi Sándor A fácánállományok hasznosításának és a kibocsátott fácánok megtérülésének értékelése. MAGYAR VADÁSZLAP 3:(5) p. 13. (1994)
1993 319 Ernhaft J, Csányi Sándor Data on the biochemical-genetical polymorphism of wild boar in Hungary. In: 2nd International Symposium on Wild Boar and Suiformes. Torino, Olaszország, 1993.11.29-1993.12.02. p. not numbered. Független idéző: 1 Összesen: 1
320 Csányi Sándor Wild boar population dynamics and management in Hungary. In: 2nd International Symposium on Wild Boar and Suiformes. Torino, Olaszország, 1993.11.29-1993.12.02. p. not numbered. 321 Csányi Sándor Vadbiológia és vadgazdálkodás (VB 401 A).: Tantárgyi forgatókönyv (1. ed.) 44 p. (1993) 322 Csányi Sándor Csányi Sándor (szerk.) Vabiológia és vadgazdálkodás. Tantárgyi forgatókönyv. (1993) 323 Csányi Sándor Új utakat keres a Vadbiológia. ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR 47:(6-7) pp. 10-11. (1993) 324 Csányi Sándor Steps toward sustainable game management in Hungary: Defining management regions. In: Thompson I D (szerk.) Proceedings of the XXI IUGB Congress. Halifax, Kanada, 1993.08.15-1993.08.20. pp. 91-94. Független idéző: 2 Összesen: 2
325 Csányi Sándor Steps toward sustainable game management in Hungary: defining management regions.
Steps toward sustainable game management in Hungary: defining management regions. In: Abstracts of the XXIst Congress of the International Union of Game Biologists. Halifax, Kanada, 1993.08.151993.08.20. p. not numbered. 326 Csányi Sándor M oving toward coordinated management of timber and other resource uses in Hungary. In: Abstracts of the XXIst Congress of the International Union of Game Biologists. Halifax, Kanada, 1993.08.151993.08.20. p. not numbered. 327 Csányi Sándor M oving toward coordinated management of timber and other resource uses in Hungarian forests. In: Thompson I D (szerk.) Proceedings of the XXI IUGB Congress. Halifax, Kanada, 1993.08.15-1993.08.20. pp. 43-52. 328 Csányi Sándor M egjegyzések néhány Fidesz-gondolathoz. NÉPSZABADSÁG 2: p. 11. (1993) 329 Csányi Sándor M egjegyzések a Fidesz-gondolatokhoz. MAGYAR VADÁSZLAP 2:(4) p. 3. (1993) 330 Csányi Sándor A basis for sustainable/wise use of game in Hungary: defining management regions. In: Abstracts of the Scientific Conference on New Strategies for Sustainable Rural Development. Gödöllő, M agyarország, 1993.03.22-1993.03.25. Gödöllő: p. 60. 331 Csányi Sándor A basis for sustainable wise use of game in Hungary: defining management regions. LANDSCAPE AND URBAN PLANNING 27: pp. 199-205. (1993)
1992 332 Csányi Sándor Vadgazdálkodási körzetek és alkörzetek kijelölésének lehetőségei. In: Palotás G (szerk.) I. Kelet-M agyarországi Vad- és Halgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia: Előadások és poszterek összefoglalója. Debrecen, M agyarország, 1992.11.07-1992.11.08. pp. 73-80. 333 Csányi Sándor, Palotás G Táblázatkezelő programok alkalmazása a vadgazdálkodás tervezésében. In: Palotás G (szerk.) I. Kelet-M agyarországi Vad- és Halgazdálkodási, Természetvédelmi Konferencia: Előadások és poszterek összefoglalója. Debrecen, M agyarország, 1992.11.07-1992.11.08. pp. 81-82. 334 Csányi Sándor Large-scale modelling of the roe deer population dynamics in Hungary: statistical data vs. simulated results. In: Bobek B, Perzanowski K, Regelin W L (szerk.) Global trends in wildlife management. Transactions of the 18th IUGB Congress. Krakow, Lengyelország, 1987.08.231987.08.30. pp. 537-540. Független idéző: 1 Összesen: 1
335 Csányi Sándor Európai vadászati jogszabályok. MAGYAR VADÁSZLAP 1:(6) p. 3, 7, 17. (1992)
336 Csányi Sándor A vadászat szabályozása és irányítása az EGK tagállamaiban. (1992) 337 Csányi Sándor A hazai őzpopuláció dinamikája, hasznosítása és a környezet változásai közötti kapcsolatok. p. 20. (1992)
1991 338 Csányi Sándor, Ernhaft J (szerk.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of Game Biologists. Gödöllő, M agyarország, 1991.08.21-1991.08.26. 1991. 854 p.
339 Csányi Sándor Red deer population dynamics in Hungary: M anagement statistics versus modeling. In: Brown R D (szerk.) The Biology of Deer. New York: Springer-Verlag, 1991. pp. 37-42. Független idéző: 3 Összesen: 3
340 Csányi Sándor (szerk.) Abstracts of the XXth Congress of the International Union of Game Biologists. Gödöllő, M agyarország, 1991.08.21-1991.08.26. 1991.
341 Csányi Sándor A hazai őzpopuláció dinamikája, hasznosítása és a környezet változásai közötti kapcsolatok. p. 112. (1991) Független idéző: 3 Összesen: 3
342 Ádám B, Csányi Sándor Őzállomány hasznosításának számítógépes modellezése. In: II. M agyar Ökológus Kongresszus: Poszterek összefoglalói. Keszthely, M agyarország, 1991.07.04-1991.07.07. p. not numbered.
1990 343 Somogyvári V, Csányi Sándor Fallow deer in Hungary. In: M yrberget S (szerk.) Transactions of the XIXth Congress of the International Union of Game Biologists. Trondheim, Norvégia, 1989.09.08-1989.09.13. p. 43. Független idéző: 1 Összesen: 1
344 Farkas D, Csányi Sándor Current problems of the roe deer (Capreolus capreolus) management in Hungary. FOLIA ZOOLOGICA 38: pp. 37-46. (1990) Független idéző: 2 Összesen: 2
345 Csányi Sándor Vadbiológus-kongresszus Norvégiában. NIMRÓD 110:(1) p. 28. (1990) 346 Csányi Sándor
346 Csányi Sándor Red deer population dynamics in Hungary: M anagement statistics versus modeling. In: Brown R D (szerk.) Abstracts of the 2nd Intenational Conference on the Biology of Deer. Starkville, Amerikai Egyesült Államok, 1990.05.28-1990.06.30. p. not numbered. 347 Csányi Sándor Őzselejtezésről - másképpen. NIMRÓD 110:(5) pp. 118-119. (1990) 348 Csányi Sándor, König R Big game population dynamics in Hungary. In: M yrberget S (szerk.) Transactions of the XIXth Congress of the International Union of Game Biologists. Trondheim, Norvégia, 1989.09.08-1989.09.13. p. 35. 349 Csányi Sándor A populációdinamika, az állományhasznosítás és az eltartóképesség kapcsolata a nagyvadgazdálkodásban. AZ ERDŐ 39: pp. 63-67. (1990)
1989 350 Somogyvári V, Csányi Sándor, Kelemen J Szaporodási teljesítmény három magyar dámszarvas állományban. VADBIOLÓGIA 3: pp. 60-67. (1989) Független idéző: 5 Összesen: 5
351 Nagy Emil, Csányi Sándor (szerk.) Vadbiológia '89. Gödöllő: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1989. 173 p. 352 Csányi Sándor Szórakozás(ból)ért "gazdálkodnak". SZÁMADÁS 1:(19) p. 8. (1989) 353 Csányi Sándor Rendhagyó reagálás a "rendhagyó könyvismertetésre". NIMRÓD 109:(10) p. 9. (1989) 354 Csányi Sándor M ódszertani útmutatás kell. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 44:(44) p. 11. (1989) 355 Csányi Sándor Egyszerű módszer a gímszarvas állomány minimális létszámának becslésére. VADBIOLÓGIA 3: pp. 49-55. (1989) Független idéző: 2 Összesen: 2
356 Csányi Sándor Az őzállomány dinamikája, hasznosítása és trófeaminősége közötti összefüggések. VADBIOLÓGIA 3: pp. 68-80. (1989) Független idéző: 5 Összesen: 5
357 Csányi Sándor Az állománysűrűségtől függő hatások szerepe a nagyvadállományok dinamikájában. In: Az ÁP-4. Az erdészet, a faipar, a vadgazdálkodás K+F faladatai című tárcaszintű programnak a vadgazdálkodás eredményeit bemutató börzéje. Előadások kivonatai. Sopron, M agyarország, 1989.06.12 p. not numbered. 358 Csányi Sándor A hazai vaddisznóállomány dinamikája 1960-1986 között.
NIMRÓD 109:(4) pp. 13-19. (1989) Független idéző: 1 Összesen: 1
1988 359 Nagy E, Walleshausen G, Somogyvári V, Csányi Sándor (szerk.) A vadbiológia és vadgazdálkodás külföldön. (Szakirodalmi szemle). 67 p. (1988) 360 Csányi Sándor Számítógépes modell alkalmazási lehetőségei az állományváltozási folyamatok tanulmányozásában. VADBIOLÓGIA 2: pp. 203-210. (1988) Független idéző: 1 Összesen: 1
361 Csányi Sándor Riaszt az őz? NIMRÓD 108:(2) p. 10. (1988) 362 Csányi Sándor, M átrai Katalin Csányi Sándor (szerk.) Őzállományok ökológiája. A nemzetközi őzkutatások eredményei. 79 p. (1988) Független idéző: 1 Összesen: 1
363 Csányi Sándor Hozzászólás Gyarmati László és Havas Tibor Nagyvad-állomány jellemző paramétereinek megállapítása közvetett úton című cikkéhez. AZ ERDŐ 37: pp. 84-88. (1988) 364 Csányi Sándor, Bodnár M BIRD-DATA: M adármegfigyelések adatait tároló és feldolgozó személyi számítógépes program. In: Tóth A (szerk.) Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban 1976-1985.. Budapest:1988. pp. 245-253.
365 Csányi Sándor Az őzgazdálkodás alapelveit kell megváltoztatni. NIMRÓD 108:(10) pp. 30-32. (1988) Független idéző: 1 Összesen: 1
366 Csányi Sándor, Nikodémusz Etelka Az apróvadállomány élőhelyének változása intenzíven művelt mezőgazdasági területen. In: Bartha S (szerk.) I. M agyar Ökológus Kongresszus, Előadáskivonatok és poszterösszefoglalók. Budapest, M agyarország, 1988.04.271988.04.29. p. 25. 367 Csányi Sándor Az állománysűrűségtől függő hatások szerepe az őzgazdálkodásban. In: GAK M ezőgazdasági Tudományos Napok, II. szekció, Előadás és poszter összefoglalók. Gödöllő, M agyarország, 1988 p. 108.
1987 368 Somogyvári V, Csányi Sándor Body weight and body measurement data on the Hungarian fallow deer. Supplement. In: Bobek B Perzanowski K Regelin W L és Tertil R (szerk.) Abstracts of the XVIIIth Congress of the International Union of Game Biologists. Krakow, Lengyelország, 1987.08.23-1987.08.30.
1987.08.23-1987.08.30. p. 35. 369 Csányi Sándor Vadállományok dinamikája és hasznosítása. 152 p. (1987) Független idéző: 3 Összesen: 3
370 Csányi Sándor The effect of body weight to egg-production and egg-morphology in ring-necked pheasant. BULLETIN OF THE UNIVERSITY OF AGRICULTURAL SCIENCES (GÖDÖLLŐ) 1: pp. 81-90. (1987) 371 Csányi Sándor Seasonal variations in the group size of roe deer in a forest habitat. BULLETIN OF THE UNIVERSITY OF AGRICULTURAL SCIENCES (GÖDÖLLŐ) 1: pp. 75-79. (1987) 372 Csányi Sándor Large-scale modelling of the roe deer population dynamics in Hungary: statistical data versus simulated results. In: Bobek B, Perzanowski K, Regelin W L, Tertil R (szerk.) Abstracts of the XVIIIth Congress of the International Union of Game Biologists. Krakow, Lengyelország, 1987.08.23-1987.08.30. p. 41.
1986 373 Csányi Sándor Különböző hosszúságú részidőszakok termelése és a teljes tojástermelés közötti összefüggés vizsgálata fácánnál. VADBIOLÓGIA 1: pp. 51-64. (1986) Független idéző: 1 Összesen: 1
374 Csányi Sándor Komolyan kellene venni! NIMRÓD 106:(7) pp. 18-19. (1986)
1983 375 Csányi Sándor Egy fácánpopuláció tojástermelésének vizsgálata, tekintettel a részidőszak és a egészidőszak termelése közötti összefüggésre. (1983)
1982 376 Csányi Sándor A tojástermelés értékelésének módszertani vizsgálata egy fácánpopuláció különböző termelési szintű csoportjai alapján, tekintettel a kapcsolódó összefüggés-vizsgálatokra. (1982) 377 Csányi Sándor A fácántojók testtömege és tojástermelése közötti összefüggések vizsgálata. (1982) Független idéző: 2 Összesen: 2
1981 378 Csányi Sándor Egy fácánpopuláció tojástermelésének vizsgálata, tekintettel a részidőszak és az egészidőszak termelése közötti összefüggésre. (1981)
(1981) Független idéző: 2 Összesen: 2
1980 379 Csányi Sándor A szirti fogoly (Alectoris graeca) zárttéri tenyésztésnek és telepítésének tapasztalatai. (1980)
