PÁLYÁZAT a PIOK Ráday Pál Gimnázium intézményegység-vezető munkakör betöltésére Pályáztató: Péceli Integrált Oktatási Központ 2119 Pécel, Kossuth tér 7. Pályázó:
Kóródi Mária 2119 Pécel, Jókai u. 76.
Intézmény: PIOK Ráday Pál Gimnázium Intézményegység 2119 Pécel, Kossuth tér 7. A munkakör megnevezése: intézményegység-vezető (középiskolai) Pályázati adatbázisban szereplő azonosító szám: I-15/2012 A pályázat benyújtásának ideje: 2012. május 21.
Alulírott, Kóródi Mária pályázatot nyújtok be a KSZK honlapján, Pécel Város Önkormányzat és a PIOK honlapján megjelent pályázati felhívás alapján a PIOK Ráday Pál Gimnázium Intézményegység-vezetői állásra meghirdetett munkakörre.
Kijelentem, hogy az 1993. évi LXXIX. törvényben -a közoktatásról- a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban előírt feltételeknek megfelelek és ennek igazolására szolgáló okmányaimat mellékelem.
Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyag sokszorosításához és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé. Nyilatkozom, hogy az előírt vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vállalom.
Nyilatkozom, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak, a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárulok.
Pályázatom főbb tartalmi elemei:
motivációs levél szakmai önéletrajz az intézményegység vezetésének programja záró gondolatok mellékletek: végzettséget igazoló oklevelek és erkölcsi bizonyítvány
Pécel, 2012. május 21.
Tisztelettel: Kóródi Mária pályázó 2
A köz minden jóért való esedezés
„Óh Uram Adj az én szívembe alázatosságot, és a kevélységet gyomláld ki, adj békességes tűrő lelket és a haragot s zúgolódást szívemből űzd ki, adj adakozó kezet és a fösvénységtől oltalmazz meg. Adj könyörületességre hajlandó szívet, hogy a nyomorultakat segítsem, adj egyességben gyönyörködtető lelket, hogy senkit ne háborítsak, adj mértékletes józan életet, adj igazmondó és rágalmazás nélkül való nyelvet, adj ártatlan kezeket. Adjad, hogy az én hivatalos munkáimban legyek előmeneteles, az én szándékaimban boldog, az én útaimban szerencsés, az én elmélkedéseimben friss, az én házamnak és jószágaimnak igazgatásában rendes, az én erkölcsimben csendes, és minden dolgaimban és mindenekfelette a Te dicsőségednek terjesztésében, hű és szorgalmatos.” Részletek Ráday Pál: Lelki hódolás című könyvéből
3
Tartalomjegyzék A KÖZ MINDEN JÓÉRT VALÓ ESEDEZÉS –RÉSZLET RÁDAY PÁL:LELKI HÓDOLÁS CÍMŰ KÖNYVÉBŐL- ...................................................................................................................................................... 3
TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 4
I. MOTIVÁCIÓS LEVÉL .................................................................................................................................... 5
II. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ ............................................................................................................................ 6
III. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETÉSÉNEK PROGRAMJA ................................................................. 8 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 8 2. CÉLKITŰZÉS ................................................................................................................................................ 10 2.1. Célmeghatározás................................................................................................................................. 11 3. HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................................... 12 3.1. Rövid történeti áttekintés ................................................................................................................... 12 3.2. A Ráday Pál Gimnázium rövid krónikája 1962-től napjainkig ...................................................... 12 3.3. Az iskolát meghatározó környezet .................................................................................................... 13 3.4. Belső adottságok ................................................................................................................................. 15 3.4.1. Az épület infrastruktúrája ............................................................................................................................... 15 3.4.2 Tanulói összetétel ............................................................................................................................................ 15 3.4.3 Személyi feltételek .......................................................................................................................................... 18 3.4.3.1 Pedagógusok ........................................................................................................................................... 18 3.4.3.2. Nem pedagógusdolgozók ....................................................................................................................... 19
4. FEJLESZTÉSI PROGRAM............................................................................................................................... 19 4.1. Vezetői elképzelések ........................................................................................................................... 19 4.2. Alapfeladatok ..................................................................................................................................... 20 5. VEZETŐI PROGRAM ..................................................................................................................................... 20 5.1.Programom .......................................................................................................................................... 20 5.2. Megoldandó feladatok ........................................................................................................................ 21 5.2.1. Rövidtávon megoldandó feladatok ................................................................................................................. 21 5.2.2. Középtávon megoldandó feladatok................................................................................................................. 22 5.2.3. Hosszútávon megoldandó feladatok ............................................................................................................... 23
5.3. Működési, gazdasági feltételek .......................................................................................................... 23 IV. ZÁRÓ GONDOLATOK ............................................................................................................................. 26
V. MELLÉKLETEK -VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ OKLEVELEK ÉS ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY- ... 27
4
I. Motivációs levél Pedagógus munkámat 1985-ben kezdtem a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd 9 évet kivéve a jogelőd Ráday Pál Gimnáziumhoz köt minden tapasztalat, amit a pályán szereztem. Tartalmi és szerkezeti átalakulások tanújaként átéltem sikereket és kudarcokat is. A pedagógus pálya varázsának és a pálya iránti elkötelezettségem egyik titka, hogy az iskola olyan speciális „szervezet” ahol benne a munka „tárgya” élő: személyiség, amelynek fejlesztése, formálása rendkívül összetett feladat. Fontosnak tartom munkámban az oktatás átgondolt, a kor igényeinek megfelelő szakmai megújítását, a pedagógus szakma, a tudás és az erkölcsi értékek becsületének megerősítését. Mindemellett arra törekszem, hogy ez az intézmény kiemelkedő színvonalon láthassa el közszolgálati feladatait. Vezetői kinevezésem esetén, minden erőmmel, szaktudásommal ezen fogok dolgozni. Hiszem, hogy az 50 éves múltú Ráday Pál Gimnázium Intézményegység képes meglévő értékeinek megőrzése mellett a folyamatos szakmai megújulásra, a kollégák, a szülők és a tanulók együttműködésével, a fenntartó támogatása mellett. Az elmúlt évtizedek alatt meggyőződtem arról, hogy kollégáim szeretik a munkájukat, sajátjuknak érzik az iskolát, felelősséget éreznek az intézmény sorsáért. Magas szintű pedagógiai ismereteikkel segítik az értelmes változást, és készek mindent megtenni egy kiszámíthatóan működő intézményért. Szakmai intelligenciájukat, gyermekszeretetüket, tenni akarásukat rendkívül nagyra értékelem. A vállalt feladat nem könnyű, de elég erőt és elszántságot érzek a kihívások megoldására. Elegendő a rálátásom az oktatás- nevelés folyamatára és szerkezetére, hogy -volt igazgatóként is- a pályán töltött évekkel a hátam mögött továbbra is helyt álljak. Kollégáim biztatására azért döntöttem a vezetői program elkészítése mellett, mert megfelelő támogatás esetén képesnek és felkészültnek érzem magam a feladat megoldására. „Az embernek úgy kell megtanulnia a dolgot, hogy csinálja – mert bár hiheti, hogy meg tudja csinálni, nem lehet ebben addig biztos, amíg meg nem próbálkozott vele.” (Szophoklész) Pályázatommal szeretném meggyőzni kollégáimat és a döntéshozókat, hogy érdemes vagyok a feladatra. Intézményegység-vezetőként is azt szeretném, hogy gyermekeink jó helyre járjanak a Rádayba. Olyan helyre, ahol a szeretet és az igazságosság kell, hogy legyen a meghatározó. Alapos, megbízható tudás átadása mellett szeretnénk, ha szilárd erkölcsi normarendszer, belső iránytű is kialakulna diákjainkban. Ehhez néha józan konzervativizmusra is szükség van. A belső iránytűhöz ismeret és lelkiismeret, érték és mérték, tudás és szeretet kell. A tudást meg lehet szerezni, a szeretetet pedig szükséges gyakorolni! Egyre világosabb számomra az, hogy az iskolavezetés nem csak egyszerű gyakorlat, hanem tett: valami elemi valóság, alaphelyzet, amelybe be kell állnia az embernek a maga egész valójával (és a munkatársak segítségével!).
5
II. Szakmai önéletrajz
Kóródi Mária (Eger, 1963. 01. 31. Zele Rozália) 2119 Pécel, Jókai u. 76. Tel.: 06/30-363-12-44, 06/28-454-562 e-mail:
[email protected] Cél: Intézményegység-vezetői munkakör betöltése Tapasztalatok: PIOK Ráday Pál Gimnázium, Pécel Intézményegység-vezető Matematika- kémia szakos tanár, 2010-osztályfőnök
2011-
Ráday Pál Gimnázium, Pécel Matematika- kémia szakos tanár, 2010-osztályfőnök
2009-2011
Óbudai Zsigmond Líceum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest 2001-2009 Matematika szakos tanár 2001-2006-igazgatóhelyettes 2006-igazgató Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Budapest Matematika szakos, óraadó tanár
2004-2005
Ráday Pál Gimnázium, Pécel Matematika- kémia szakos, óraadó tanár 1994-2000 osztályfőnök Matematika verseny eredmények: o 1996. Zrínyi Ilona o 1997. Kenguru
1993-2000
1 tanuló megyei 16. hely 1 tanuló országos 1. hely 6
o 1997 Matematika Határok Nélkül o 1999. Gordiusz o 2000. Gordiusz
az osztály országos 33. hely 1 tanuló megyei 3. hely 1 tanuló megyei 8. hely
Petőfi Sándor Általános Iskola, Pécel Matematika-kémia szakos tanár 1985-1989 osztályfőnök 1988-2001 iskolai tankönyvfelelős 1992-2001 matematika munkaközösség vezető
1985-2001
Tanulmányok: 2009-2010 Budapesti Műszaki Egyetem Közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak, távoktatás 1997-2000. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Matematika szak, esti tagozat 1981-1985. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger Matematika-kémia szak, nappali tagozat
Egyéb tanfolyamok: 2009. Commitment Köznevelési Kht., Budapest, A matematikai-logikai, probléma-megoldási kompetenciák fejlesztése korszerű módszertani eszközökkel és mérés-értékeléssel, 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési program 2007. DidaktComp BT, Budapest, Gráfok és kombinatorika az iskolai matematikában, 30 órás akkreditált pedagógusképzés 1999. Rátz László Vándorgyűlés, Szombathely, 30 órás továbbképző tanfolyam 1998. Rátz László Vándorgyűlés Nyíregyháza, 30 órás továbbképző tanfolyam 1998. Fiatalok az élet küszöbén Pécs Kapcsolat és jellemépítő program 1986. ELTE Természettudományi Kar, Budapest, Anyagszerkezet továbbképző tanfolyam
Egyéb információk: Jogosítvány: B - kategória Hobbi: utazás, olvasás
Pécel, 2012. május 20.
7
III. Az intézményegység vezetésének programja
1. Bevezetés Körülnézve szűkebb illetve tágabb környezetünkben, mindenkit megérintett a közoktatás valamilyen formája. Szülőként, diákként, tanárként, de még rokon, barát vagy szomszéd is érdeklődhet, mi újság az iskolában, hogy megy a tanulás, ki, milyen továbbtanulási terveket dédelget magában? Az öröm, közös öröm lehet, ha sikeresen zár a diák egy tanítási évet, bekerül elsősként egy általános iskola kapuján, felveszik középfokú vagy felsőfokú intézménybe. A bánat, a kudarc csak a szűk családra tartozik. A sikertelenséget nem szívesen verjük nagydobra. Magasabb szinten is hasonló a helyzet, iskolát alapítani, új intézményt útjára bocsátani fenntartónak, megálmodónak egyformán nagy élmény. „Nemes elődeink, Lehoczky Endre és Cser László igazgató urak, akik ezt az iskolát megálmodták ennek az akkor még kicsit csipkerózsika-álmát alvó nagyközségnek, valami egészen rendkívülit alkottak. Művelődési, szellemi központot teremtettek a Pécelen élőknek és a vonzáskörzetükben lakóknak. A volt polgári iskola épülete befogadta a tanulni vágyó fiatalok százait, és bármilyen nehéz körülmények között, de az itt tanító tanárok sajátos szellemiséget teremtettek. Itt mindig az volt a fő szempont, hogy a nálunk nevelődő ifjakat úgy bocsássuk el érettségi után, hogy akár a továbbtanulásra, akár munkába állva, azt a minőséget képviseljék, amit itt kaptak. A közel négyezer itt érettségizett diákunk az egyetemi tanárságtól a jó szakmunkásig azt bizonyítja, hogy érdemes volt értük létrehozni ezt az iskolát.” (A Ráday Pál Gimnázium évkönyve, 2003) Napi gyakorlat, hogy a tudásalapú társadalomra hivatkozunk, de annak tudatosítására eddig még nem került sor, hogy az ebből fakadó feladatok milyen terhet rónak a közoktatásra. A tágabb értelemben vett szakmai közvélemény és számtalan közoktatásban érintett sem dolgozta fel azt a tényt, hogy egy modern társadalom valamennyi állampolgárának széles spektrumú műveltségre, következésképpen minimum középfokú iskolai végzettségre van szüksége. Bár ez már hazánkban is elfogadottá vált, hogy minden munkavállalónak—
8
beleértve a szakmunkásokat is—, magasan fejlett szociális és kognitív készségekkel, aktív, használható nyelvtudással kell rendelkezni. Egyetérthetünk azzal, hogy ezekkel az értékekkel csak egy jól működő középiskola vértezheti fel polgárait. Akkor mondhatjuk el egy középiskoláról, hogy betölti funkcióját, ha szinte valamennyi diákját eljuttatja a felsőfok közelébe, és segíti minél tovább nyitva hagyni a döntést a továbblépéssel kapcsolatban. Ezt leginkább a tanulási készségek fejlesztésével és széles körű műveltség közvetítésével érheti el. A teljes értékű 12 évfolyamos iskolarendszer megvalósítását két mennyiségi mutatóval jellemezhetjük: egyrészt a közoktatást eredményesen lezárók, az érettségi bizonyítványt szerzők arányával, másrész a bizonyítvány mögött fellelhető kompetenciák mennyiségével. Kevés a középfokú iskola elvégzését, illetve az érettségi vizsga letételét célként megjelölni, a bizonyítvány önmagában nem sokat ér. Mögötte szilárd, igazolt, használható tudás kell legyen. Nem elég a végzők számára koncentrálni, veszélyes vizekre evezünk, ha a követelmények csökkentésével teszünk lépéseket a tanulói létszám emelésére. Elavult szemléletmódot tükröz, ha a közoktatás eredményességének megítéléséhez csupán a közoktatás által felhasznált ráfordításokat: a pedagógusok létszámát, az általuk ledolgozott munkaórák számát, az egy tanulóra jutó normatív támogatást, a tanítás során használt infrastruktúrát (épületek, tantermek, tankönyvek, számítógépek), a továbbképzéseken résztvevő pedagógusok számát, a kidolgozott tanterveket vesszük figyelembe. E szemlélet mélyén egy téves nézet húzódik meg. Ha egy ország sok (vagy legalábbis a korábbinál több) erőforrást áldoz a közoktatásra, akkor az garantáltan jól (vagy legalábbis a korábbinál jobban) működik. Az oktatás eredményességét korántsem a ráfordításokon lehet lemérni. Nemcsak az erőforrások mennyisége, hanem az összetétele és megfelelő felhasználása is lényeges. Azaz célszerű kerülni a pazarlást. A feltűnően szétaprózott önkormányzati rendszer miatt a helyi közoktatás tényleges felhasználói köre nem egyezik meg a helyi önkormányzatok hatókörével. A problémát az okozza, hogy a valóságban az ésszerű ingázási távolságokon belüli térségek közös felelősséggel tartoznak a hozzájuk tartozó valamennyi település teljes népességéért. A helyi, felelős, finanszírozó önkormányzatok a megoldás egyik eszközét intézménybezárásban illetve –összevonásban találják meg. Ennél rugalmasabb megoldás alig lehetséges a foglalkoztatást illetve a bérezést tekintve. Ezek a lehetőségek sajnos, csak rövidtávon hatnak a kiadások csökkentésére.
9
A kiadásokra jelentős hatást gyakorol az önkormányzatok költségvetési helyzetét meghatározó települési átlagjövedelem. Ugyanis, minél magasabb a településen élők átlagjövedelme, annál jobb az önkormányzatok költségvetési helyzete, és annál többet fordíthatnak egy-egy tanulóra. (Halász Gábor: Jelentés a magyar közoktatásról 2006.) Az intézmény, ahol 1994-től 2000-ig óraadó tanárként, 2009-től matematika-kémia szakos tanárként dolgozom önkormányzati fenntartású gimnázium. A tanulók életkori megoszlását tekintve 14-18 (20) éves korukig lehetnek az iskola tanulói. Ez azt jelenti, hogy nagymértékben kiforratlan személyiségű, kamasz tanulók oktatását, nevelését vállalja fel az iskola. Nevelő-oktató munkánk eredménye csak hosszútávon érzékelhető, de a gimnáziumban több évvel ezelőtt végzett tanulók visszajelzései megnyugtató választ adhatnak arra a kérdésre, hogy érdemes-e a napi konfliktusokat felvállalni kamasz tanulóinkkal és van-e helye gimnáziumi oktatásnak Pécel város közoktatási rendszerében. Elsődleges cél: Sikeres pályázatom esetén azon fogok munkálkodni, hogy minden gimnáziumba felvett tanuló a saját képességeinek megfelelően tanuljon az intézmény falai között, kapjon minél szélesebb körű tájékoztatást továbbtanulási lehetőségeiről, sikeres érettségi vizsga után találja meg számára a lehető legmegfelelőbb felsőoktatási intézményt vagy szakmát, mellyel a felnőtt társadalomba beilleszkedve sikeres felnőtté válhat.
2. Célkitűzés Az utóbbi évek társadalmi-gazdasági változásai egyaránt nagy erőpróba elé állították a nevelési-oktatási intézményeket. Míg a tanulólétszám folyamatosan változik, addig a pedagógusok, az oktatást segítők munkája egyre nehezebb, terhelésük egyre nő. Nap, mint nap új kihívásokkal kell szembe nézniük. Pontosan látható számukra, hogy a családok nehéz helyzete milyen új nevelési feladatokat eredményezhet. Fontos, hogy ne legyen csellengő gyermek, hogy idejét hasznosan és tartalmasan legyen képes eltölteni az intézmény falain belül a lehetőségeket kihasználva. A ma fiataljait, akik a számítógép, az internet világában nőnek fel, nem lehet a korábbi módszerekkel tanítani, nevelni. Meg kell újítani módszereinket, szakmai ismereteinket. Mindezek mellett meg kell oldanunk a törvény által előírt változásokat, a megnövekedett
10
adminisztrációs munkát is. Tudnunk kell követni, sőt alkalmazni a jogszabályi változásokat és nem utolsó sorban hatékony megoldást kell találnunk napjaink figyelemreméltó jelenségeire, az iskolai magatartási problémák leküzdésére, mely a tanulókat és a pedagógusokat egyaránt sújtja. Ezen kihívásoknak csak olyan tantestület képes megfelelni, ahol a közösség meghatározó eleme a jó munkahelyi légkör, a megbízhatóság, kiszámíthatóság, együtt gondolkodás, közös teherviselés, közös tenni akarás. Munkánkhoz mélységes szeretetre, bizalomra, tehetségre, humorérzékre van szükségünk ahhoz, hogy minden nap és minden helyzetben igazán meg tudjunk felelni annak a feladatnak, amit úgy hívunk: pedagógiai hivatás. A PIOK Ráday Pál Gimnázium nevelőtestületében mindezek az elemek megtalálhatók. Az elmúlt bő félévben megbízott intézményegység-vezetőként arra törekedtem, hogy egy jól együttműködő nevelőtestülettel a nehézségeket közösen viselve, a sikereket együtt ünnepelve tudjuk végezni a munkánkat. Bár a feladat nem könnyű, de elég erőt, rálátást, elszántságot, empátiát érzek magamban ahhoz, hogy ha a kollégáim bizalmukkal megtisztelnek, képes leszek az intézményegységvezetőjeként továbbra is helytállni. A döntéshez eddigi vezetői munkám és jelen pályázatom programja nyújthat segítséget.
2.1. Célmeghatározás A PIOK Ráday Pál Gimnázium feladatai, céljai összecsengnek a fenntartói elvárásokkal, mely a tanulók egyéni személyiség-és képességfejlesztésén túl segítheti a beilleszkedést a szűkebb családi, illetve a tágabb társadalmi környezetbe.
Az általános műveltség megalapozása
Felkészítés az érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányokra, ill. munkába állásra (különös tekintettel az alapfokú munkavállalói kompetenciák -idegen nyelvi, informatikai-, kommunikációs készség- kialakítása)
A társadalmi esélyegyenetlenségek csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének hatékonysága
Tehetségek felismerése és gondozása, tanulmányi versenyeken való részvételüknek biztosítása
A gyermekközpontú nevelés biztosítása
A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése
11
A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása
Intézményi sajátos arculat fejlesztése a mikro-társadalmi környezet igényeinek megfelelően, kulturált igényes körülmények kialakítása
Helyi értékek megbecsülése, képviselete
Partneri igények és elégedettség figyelemmel kísérése, megfelelő kommunikáció alkalmazása—különös tekintettel a szülők minőséget elváró igényeinek
A tanulók személyiségének tisztelete, elfogadása, érdekeinek érvényre juttatása
A pedagógusok felkészültségének folyamatos fejlesztése, különös tekintettel a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésére
3. Helyzetelemzés 3.1. Rövid történeti áttekintés Városunkban, Pécelen 1962-re érett meg a helyzet, hogy az általános iskolában folyó nevelőoktató munkát a helyi tanulók részére középiskolai szinten is elérhetővé tegye az akkori nagyközség vezetése a település ifjú polgárai részére. A gimnáziumalapítás nagy terhet vett le a szülők és a beiratkozni kívánt tanulók válláról egyaránt. A szülők megnyugvással vették tudomásul, hogy gyermekeik jó kezekben, ismerős tanárok felügyelete alatt élik mindennapjaikat az intézményben, és a diákoknak is nagy könnyebbséget jelentett, hogy nem kell naponta bejárni valamelyik fővárosi vagy gödöllői, esetleg aszódi középiskolába. A megalapított gimnázium infrastrukturális hiányosságait pótolni látszott a szülők-tanárok önzetlen munkája, beleértve az időt, fáradtságot nem kímélő, társadalmi munkát is. Kezdetektől fogva a gimnázium nemcsak Pécel lakosságát, hanem a környékbeli települések polgárainak is továbbtanulási lehetőséget ad a közoktatási feladat-ellátási funkciójában.
3.2. A Ráday Pál Gimnázium rövid krónikája 1962-től napjainkig 1962. szeptember 1. nappali tagozaton egy, levelező tagozaton két osztállyal, az általános iskolával, közös igazgatással megindul az oktatás. Igazgató: Lehoczky Endre 1966. augusztus 8. a gimnázium és az általános iskola szervezeti szétválása. Igazgató: Cser László 1969. az első biológia tagozatos osztály indítása 1974. a könyvtár kialakítása, a sportpálya építése társadalmi munkában
12
1974. június 1. Névadó ünnepély: a Péceli Gimnázium minisztériumi engedéllyel felveszi a Ráday Pál Gimnázium nevet. 1976. a Pest Megyei Tanács Művelődési Osztálya Kohn Gábort nevezi ki a Ráday Pál Gimnázium igazgatójának 1980. fotólaboratórium kialakítása 1984. június 1. a tornaszoba átadása 1985. szeptember 1. számítógép kezelői ismeretek fakultatív tárgy oktatásának bevezetése 1986. szeptember 1. számítástechnikai szaktanterem átadása 1991. Hajdú Józsefné egy évre történő igazgatói kinevezése 1992. Lestyán Péter igazgatói kinevezése 1993. beindul a négy évfolyamos képzésen kívül a hat évfolyamos képzés, az általános iskolák bevonásával 1994. iskolabővítés: szaktantermek, gazdasági irodák átadása 2001. szeptember 1. kötelező jelleggel a 9. évfolyamon elkezdődik a kerettantervre épülő helyi tanterv bevezetése, emelt szinten az angol nyelv és a német nyelv oktatása. Pécel Város Önkormányzata vállalja az iskola fenntartási kötelezettségeit. 2005. szeptember 1. elindul öt évfolyamos képzésre épülő angol nyelvi előkészítő osztály. 2011. augusztus 1. az intézmény a Kossuth tér 7. szám alatt a PIOK Ráday Pál Gimnázium intézményegységeként megkezdi működését 1 évre szóló vezetői megbízásommal.
Sokan vitatták és vitatják ma is a Ráday Pál Gimnázium létjogosultságát. Szükséges-e, fenn tud-e tartani egy ilyen „alvó kisváros”, közel a fővároshoz egy középiskolát. Nézetek, vélemények, viták és ellenviták sorozata kísérte és szinte a mai napig is kíséri az amúgy hétköznapi életét élő gimnáziumot. A következő idézet Cser Lászlótól való, a gimnázium egyik megálmodójától és igazgatójától, akivel 2002-ben unokája, a gimnázium akkori tanára készített interjút és a gimnázium jövőjéről faggatta. „Egy rossz helyzetben nem szabad keseregni, hanem bizakodni kell és tenni akarni. Országos elbírálásban lehet, hogy az általános iskolák fontosabbak, de ettől a helyi viszonyok másképp is alakulhatnak. Pécelnek mindig szüksége volt és lesz is értelmiséget kinevelő gimnáziumra.”
3.3. Az iskolát meghatározó környezet Úgy gondolom, hogy az intézményben folyó szakmai döntések, célok és akaratok kinyilvánítása, a környezethez való alkalmazkodás nélkül nem valósulhat meg. 13
Környezet
Jogi szabályok
Intézményfenntartó Az iskola szervezeti felépítése Egyéb érdekcsoportok
Az iskola nevelési rendszere
Az iskola használói: tanárok, tanulók, oktatást segítő dolgozók
Szülők
Társadalom
Alapvető környezeti tényezőnek kell tekintenünk az 1993 évi LXXIX. törvényt— a közoktatásról, a 2011. évi CXCV. törvényt— az államháztartásról, valamint az 1990. évi LXV. törvényt— a helyi önkormányzatokról, amely meghatározza az iskola jogi helyzetét, elvárásait, finanszírozását. Ide tartozik a fenntartó, a szülők elvárásai, igényei, a célkitűzések és a jelenlegi gazdasági helyzet. Az aktuális, fenntartói elvárások konkrét igényeket fogalmaznak meg, ezáltal törekszik arra, hogy figyelembe vegye és összehangolja a településünk és vonzáskörzetének, a szülőknek valamint az iskola nevelőtestületének az érdekeit. Úgy gondolom, hogy az intézménnyel kapcsolatos vélemények és igények ismerete alapján elmondható, hogy Pécelnek továbbra is szüksége van egy jól működő, jó színvonalú gimnáziumra. Az oktatáspolitika és céljaink nem választhatók el mereven a szülői prioritásoktól, illetve a tanárok és a tanulók elvárásaitól sem.
Összegzés: az iskola használói, nevelési-oktatási rendszere és szervezeti kultúrája alkotja az intézményünket. A környezeti háttér figyelembe vételével készen kell, hogy álljon bizonyos fejlesztési eljárásokra. A változások miatt is ki kell alakítanunk intézményünk stratégiai tervét, amely nemcsak választ adhat a környezet kihívásaira vagy megkísérli elhárítani a negatív hatásokat, hanem cselekszik is a hatékonyság érdekében.
14
Úgy gondolom, iskolánk nevelési-oktatási rendszerében és szervezeti felépítésében szocializálódnak a környezet elvárásai, a tanárok és a tanulók igényei, és ezek jelenthetik az iskola arculatát. Az elvárások teljesüléséhez nem elég a pedagógusok, az iskola többi dolgozójának akarata, jó szándéka, hisz ez jelenleg is megvan. További hatékony eszközöket, módszereket kell találnunk ahhoz, hogy megnyerjük tanulóink és szüleik bizalmát. Törekedni kell arra, hogy a péceli középiskolás korú tanulók minél nagyobb számban válasszák a Ráday Pál Gimnáziumot. 3.4. Belső adottságok
3.4.1. Az épület infrastruktúrája Az iskolaépület infrastruktúrájában megközelíti a XXI. század követelményeinek megfelelő igényeket. A Szemere Pál Általános Iskola volt nyolc tantermes épületrészében a 10 gimnáziumi osztály 12 tanteremben került elhelyezésre, ugyanitt, a tanulók közelében kialakítottuk a nevelőtestületi szobát. A könyvtár, az informatika, a kémia terem, a sportudvar és a tornaterem használata az általános iskola vezetőségével egyeztetve történik. Rövidesen aktuálissá válik a tornaterem vizes blokkjának felújítása, a sporteszközök kincstárának bővítése, az informatikai géppark korszerűsítése, további tantermek projektorral történő felszerelése.
3.4.2 Tanulói összetétel Tanulóink létszáma a levelezős hallgatókat is beleértve az utóbbi tanévekben meghaladta a 400-at. Bár engedélyezett osztályaink száma folyamatosan csökken, tanulóink létszámának csökkenése mégsem egyenesen arányos ezzel, hisz régi fenntartói elvárás volt a magas osztálylétszám elérése. Ez sokszor olyan tanulók rendszerbe kerülését is eredményezte, akik nem kifejezetten gimnáziumi nívót teljesítettek tanulmányaik során. A későbbiekben szeretném, ha fenntartói támogatással korrigálhatnánk az előirányzott létszám függvényében tanulóink eredménymutatóin.
15
Az itt következő grafikon szemlélteti az iskola nappali és levelezős tanulói létszámának alakulását. A levelező tagozat jól láthatóan stagnáló, míg a nappali tagozatosok létszáma csökkenő tendenciával jellemzi az utóbbi éveket.
Fenntartói elvárás a péceli tanulók létszámának növelése. A diagramon látható, hogy az iskola nappali tagozatos tanulóinak mintegy egyharmada helyi lakos. El kell érni, hogy a péceli 16
tanulók a társintézményekből minél nagyobb számban válasszák továbbtanulási lehetőségként a Ráday Pál Gimnáziumot. Ehhez egyrészt tanulmányi színvonalat kell emelni, meg kell találni az optimális fórumot az általános iskolásokkal és szüleikkel, ahol mindenki megkapja a számára megfelelő információt a továbbtanulási lehetőségekről (szülői értekezletek, felvételi előkészítő, nyílt nap, közös vetélkedők, versenyek)
A következő ábra azt szemlélteti, hogy intézményünk nappali tagozaton egyre nagyobb számban fogad szakértői véleménnyel rendelkező tanulókat. Ők teljes értékű tagjaiként osztályközösségeiknek tanórán kívül kapják meg a törvényben számukra előirányzott fejlesztő órákat. Beilleszkedésüket annyiban segítjük, hogy részükre tanulmányi- és vizsgakötelezettségük teljesítésére --a megfelelő törvényi hátteret szem előtt tartva – érettségi vizsgán néhány kötelező vizsgatárgy más tárggyal való felváltásával tesszük lehetővé.
17
3.4.3 Személyi feltételek
3.4.3.1 Pedagógusok Jelenleg 26 fő pedagógussal látjuk el az oktatási-nevelési feladatokat, a tantestület közel negyede férfi. 4 kolléga van GYES-GYED-en, közülük 1 fő jelezte, hogy a következő tanévtől visszajön tanítani.
18
Pedagógusaink életkor szerinti megoszlása látható a következő ábrán, mely egyértelműen rávilágít arra, hogy a tantestület több mint fele középkorosztályú. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a majdani rendszerbe kerülő pedagógus férfi legyen, lehetőleg 40 év alatti.
3.4.3.2. Nem pedagógusdolgozók A 26 fő státusz mellett 0,5 álláshellyel könyvtáros és 0,5 álláshellyel ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Pedagógiai munkánkat segíti még 1 fő rendszergazda, 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző, 2 fő takarító, 1 fő részfoglalkozású gondnok és 1 fő részfoglalkozású portás.
4. Fejlesztési program 4.1. Vezetői elképzelések Az iskola jelenlegi működését és jövőbeni fejlesztési lehetőségeit számos külső törvényi előírás, belső, helyi szabályozás (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Intézményi Minőségirányítási Program, Házirend, Helyi tantervek), az iskola használóinak igényei, adottsága, társadalmi elvárások befolyásolják. Az intézményvető feladata, hogy a jogi,
szakmai, társadalmi,
gazdasági
elvárásokat összehangolja,
megfelelő súllyal
érvényesítse. Az alábbiakban vázolom azokat az elképzeléseimet, melyeket az iskolával szemben támasztott követelmények ismeretében kívánok megújítani a vezetői ciklusban.
19
4.2. Alapfeladatok Az iskolának az alapvető feladatait, értékeit az intézményi alapdokumentumok határozzák meg. Munkánk során egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Sikere
elsősorban
egy
folyamatos,
következetes,
összefogásra
épülő
pedagógiai
tevékenységtől függ.
5. Vezetői program 5.1. Programom Igazgatóként egyik fő feladatomnak tekintem a kiegyensúlyozott, jó munkahelyi légkör megteremtését. A jó légkör alapja lehet a kölcsönös bizalom, az egységes szemléletmód kialakítása. A hatékony vezetői munka Alfája és Omegája az önbecsülés, az alkalmazottak érékébe vetett hit. Kedvüket leljék a képességeik próbára tételében, amely lejtőséget nyújt alkotó énjüknek. A pozitív munkahelyi légkör a hatékony munkavégzés alapja. Célom: a munkatársaim ösztönzése annak érdekében, hogy tevékenységük, munkájuk eredményként az intézmény elérje kitűzött céljait. „Ha a vezetők megértik beosztottjaik motivációját, akkor képesek lesznek arra, hogy a munkahelyi légkört úgy alakítsák, hogy a dolgozók sikeres, eredményes munkát végezzenek.” (Szabó Mária: Stratégiai iskolavezetés)
Én magam mindig nyitott voltam az újításokra. A nehézségek ellenére optimálisan nézek a jövőbe. Ezt a szemléletet minél nagyobb mértékben szeretném átadni kollégáimnak is. Ügy gondolom, hogy az innováció kiindulópontja a lehetőség, amely a változásban rejlik. Alapvető fontosságúnak tartom:
A kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információ áramlása
a foglalkozási stresszek okozta következmények figyelemmel kísérése
az iskolában folyó munka törvényes, gazdaságos működésének biztosítása
a nevelőtestület tagjainak elégedettségét elérni, gondoskodni az intézmény hatékonyságáról
tiszteletben tartani az önálló véleményeket, javaslatokat, javító szándékú kritikákat
20
támogatni a nevelőtestület tagjait szakmai előmenetelük, továbbképzésük, megújulásuk terén
5.2. Megoldandó feladatok Pécel Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja irányt mutat a megoldandó feladatokat illetően: 1. A Ráday Pál Gimnáziumnak a következő öt évben is méltó helyet kell elfoglalnia Pécel közoktatásában. Egy ilyen lélekszámú településnek, különösen akkor, ha lakosság lélekszáma dinamikusan gyarapszik, biztosítania kell helyben a közoktatás teljes intézményi kínálatát: így az óvodák, és az általános iskolák mellett a gimnáziumot is. Mindegyik intézménytípus esetében biztosítani kell az épületek állagmegóvását, szükség szerinti felújítását. 2.
A Ráday Pál Gimnázium évfolyamonként két osztállyal (egy emelt nyelvi képzést biztosító és egy általános tantervű, de informatikai vagy környezetvédelmi specializációt biztosító) működjön. Levelező osztályt igény szerint, de legalább háromévente indítson. Emelni kell a követelményeket, az iskola versenyképességét. Törekedni kell arra, hogy a beiratkozott diákoknak legalább 50%-a péceli legyen. Ennek érdekében a gimnázium építsen ki szorosabb együttműködést a helyi általános iskolákkal.
5.2.1. Rövidtávon megoldandó feladatok A minőségirányítási programot figyelembe véve a következő területeket kívánom fejleszteni rövidtávon:
tanulmányi munka színvonalának emelése Meg kell győzni azon tanulók szüleit, akik a tanév végén három tárgynál több elégtelen osztályzatot szereztek, hogy tanulmányaikat számukra megfelelőbb, más intézményben folytassák. Célszerűnek látom a tanév végi vizsgarendszer átszervezését. Osztályozó- és érettségi vizsgák mellett bevezetésre kerülhet egy minden tanulót érintő vizsgarendszer kidolgozása. A még nem érettségiző tanulók minden évfolyamon bizonyos tárgyakból az írásbeli érettségi ideje alatt vizsgát tesznek. Ezzel egyrészt a tanulók érettségire vizsgarutint szereznek, másrészt a tanulókat egyenletesebb
21
teljesítményre ösztönzi, nem beszélve arról, hogy a vizsga emelheti az egyes, nem érettségi tantárgyak presztízsét is.
gimnáziumi házirendjét figyelmen kívül hagyó tanulók magatartási moráljának megváltoztatása Bár a gimnáziumban súlyos fegyelmi ügyek csak ritkán fordulnak elő, de az órai munkát magatartásukkal sorozatosan és súlyosan zavaró, sőt időnként ellehetetlenítő tanulók számát vissza kell szorítani. Iskolai védőnőnk gyermek és ifjúságvédelmi felelősként sokszor átvállal pszichológusra váró feladatokat is.
Lehetőséget kell biztosítani egyes általános iskolákból hiányos ismeretetekkel érkező tanulók szervezett felzárkóztatására a kilencedik és a tízedik évfolyamon heti négy alkalommal, tanulószoba megszervezésével.
A Ráday Pál Gimnázium fennállása 50 éves évfordulójának méltó megünneplése.
Felül kell vizsgálni a szabadon felhasználható órakeretet, rentábilis csoportokkal működtetve, de biztosítani kell az érettségi előkészítő órákat 11, 12. évfolyamokon
A
tehetséges
tanulóknak
kibontakoztatására,
több
erősíteni
kell
lehetőséget a
kell
reáltárgyak
biztosítani presztízsét
tehetségük tehetségblokk
kialakításával.
Nagyobb propagandával vonzóbbá kell tenni a levelező tagozatot.
Felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni az újonnan életbe lépő 2011. évi CXC. köznevelésről szóló törvénnyel az iskolai alapdokumentumokat.
5.2.2. Középtávon megoldandó feladatok Középtávon szeretném mindenekelőtt elérni, hogy a péceli általános iskolások minél nagyobb számban válasszák a PIOK Ráday Pál Gimnáziumot továbbtanulási lehetőségnek. Fontosnak találom a szoros kapcsolattartást az intézmény általános iskoláival közös sport- és tanulmányi versenyek, vetélkedők, szavalóverseny, előkészítők, szülői értekezletek formájában.
Fontosnak találom a végzős tanulók felkészítését a pályaválasztásra, pályaválasztási börzét kell szervezni, nyílt napokról, felvételi előkészítőkről kell tájékoztatni már a 11. évfolyamos tanulókat is. Egyúttal fel kell venni a kapcsolatot a gödöllői Szent István
Egyetemmel
esetleges
együttműködési
megállapodás
megkötésének
reményében.
Célszerű lenne a gimnáziumban egyidejűleg három párhuzamos osztályt futtatni, mely az
intézmény rentabilitását, 22
a pedagógus
státuszhelyek számát is
stabilizálhatná. Tagozatos osztályaink: idegen nyelvi (angol- német- francia) tagozat (emelt óraszám, heti 5 óra első idegen nyelv), informatika- és reáltagozatos osztály (informatika 3 évig), testnevelés-és általános tagozat (napi rendszerességgel, tanítás előtt edzés)
5.2.3. Hosszútávon megoldandó feladatok
Hosszútávon ki kell építeni a testvérvárosi kapcsolatokat, ki kell aknázni a lehetőségeket ausztriai, finnországi, erdélyi ismeretségeink megújításával.
Hosszútávon el kell érni, hogy a Péceli Integrált Oktatási Központ ne csupán három különálló iskola összege legyen, hanem a tagiskolák szoros kohéziójával, egymás munkáját segítve, kiegészítve minél magasabb színvonalon szolgálja Pécel város közoktatása a tanuló ifjúságot.
A PIOK intézményrendszerén belül a vezetőknek el kell érni, hogy az intézmény minél több pályázaton vegyen részt, pályázat figyelő és pályázat író team felállítását látom lehetségesnek.
5.3. Működési, gazdasági feltételek A fenntartói engedéllyel szétosztható óratömegünk a csökkenő számú osztályaink miatt az utóbbi években fokozatosan csökken. El kell érni, hogy a kapott óraszámokkal úgy gazdálkodjunk, hogy minden tanuló megkaphassa a fejlődéséhez, továbbhaladásához, sikeres érettségi vizsgájához szükséges hátteret.
23
óratömeg 620 608
610 600 590
586
584
581
580 567
570
óratömeg
560 550 540 2007/2008, 12 os z tály
2008/2009, 12 os z tály
2009/2010, 11 os z tály
2010/2011, 10 os z tály
2011/2012, 10 os z tály
Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy az intézmény működéséhez a létszámtól függő állami normatíva mellett az önkormányzat hozzájárulása elengedhetetlen. Figyelmet érdemel az a tény, hogy az állami normatíva 2011-ről 2012-re bár jelentősen csökkent, az önkormányzati támogatás azonban változatlan maradhat. Nagy valószínűséggel ez annak köszönhető, hogy a gimnázium átköltöztetésével az önkormányzat átcsoportosíthatta forrásait, csökkenthette a gimnáziumra fordított kiadásait. Későbbiekben azonban majd érdemes lesz elgondolkozni azon, hogy a csökkenő osztálylétszám ellenére az intézményre fordított költség nem egyenes arányban csökken, sőt kis osztálylétszámmal működő iskolát működtetni drágább lehet. Indokolt lehet tehát a jövőben 3 párhuzamos osztály indítása.
24
ELŐIRÁNYZAT
NORMATÍVA
%
EZER FT
ÖNKORMÁNYZATI %
SAJÁT
TÁMOGATÁS
BEVÉTEL
2006
144230
122595
85
20192
14
580
2007
135660
117125
86
17935
13
600
2008
141344
94624
67
45230
32
1000
2009
161719
106734
66
53367
33
1760
2010
157543
101548
64
54149
34
1846
2011
143444
87576
61
54060
37
1808
2012
119967
76372
63
44713
37
1118
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján garantált bértábla összegét, a kötelező pótlékokat minden dolgozó megkapja. Az adható kategóriába tartozó illetménynövekedés,
bérkompenzáció
csak feltételek megléte
odaítélésében körültekintően kívánok eljárni.
25
esetén jár, melynek
IV. Záró gondolatok A vezető feladata, hogy hatékony legyen, önfejlődésének központi jelentősége van az egész intézmény
fejlesztése
szempontjából.
Utat
mutat,
miközben
saját
hatékonyságán
munkálkodik, ezáltal az iskola teljesítményének színvonalát is emeli. Úgy gondolom a soron következő évek új feladatok súlyát rakják ránk, új utakat
kell
keresünk nevelő-, oktató munkánk megvalósítására az integrációt követően is. Hiszem, hogy ezen az úton kollégáimmal együtt sikeresen haladunk majd végig és a PIOK Ráday Pál Gimnázium Intézményegység folytathatja működését minden tanulója, dolgozója maximális elégedettségére. Az iskola vezetésére, működésére, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseimet a következő sorok tartalma szövi át:
„Kezedbe teszem a könyvet, hogy vezessen a sűrű ködben. Kezedbe teszem az átlátszó kristályt, hogy lásd a szépet, keresd a tisztát! Kezedbe teszem a gyertyalángot, világíts annak, aki bántott! Kezedbe teszem a szőtt takarót, takard be az árván fázót! Kezedbe teszem a fénylő kulcsot, hogy meleg legyen és várjon otthon, indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket, hogy kezükbe tehesd a szeretetet!” (Tóth Mária)
26
V. Mellékletek -végzettséget igazoló oklevelek és erkölcsi bizonyítvány1. Főiskolai oklevél másolata
2. Egyetemi oklevél másolata 3. Közoktatási vezető szakirányú végzettséget igazoló oklevél másolata
4. Hatósági erkölcsi bizonyítvány
27
