PIOK Általános Iskola és Gimnázium 2015. március 15.
MÁRCIUSI ESEMÉNYEK Diákjaink a városi ünnepség főszereplői
TISZTELT SZÜLŐK KEDVES DIÁKOK! Pécel Város Önkormányzata 2015. március 15-én 15 órakor tartja az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról szóló megemlékezést. Az ünnepi műsoron szerepelnek a PIOK Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi intézményegység diákjai . Nagy tisztelettel és szeretettel hívunk és várunk mindenkit Helyszín: PIOK Általános Iskola és Gimnázium aulája ( Kossuth tér 7.
Ízelítő képekben:
MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-RŐL
Az 1848-as forradalom és szabadságharc sikere elképzelhet lett volna a reformkor két évtizedes előkészítő munkája nélkül. Szinte minden problémában a jobbágykérdéstől a közlekedésig, kidolgozott, jól átgondolt álláspontok alakultak ki. A magyar államnyelvvé tételét pedig sikerült teljes mértékben ki is vívnia.
A reformerők sikere volt az is, hogy Kossuth Lajos Pest vármegye követe lett, majd az ellenzék vezérévé vált Pozsonyban.
Az Európát végigsújtó éhínség és az azt követő forradalmi hullám szükségessé tette, hogy hazánkban is engedményeket kapjon a jobbágyság. Kossuth felismerte a lehetőségeket és a párizsi forradalom hírére azonnali reformokat tartalmazó felirati javaslatot készített, mely tartalma: kötelező örökváltság, közteherviselés, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, alkotmány az örökös tartományoknak is. A bécsi forradalom hírére Pesten 1848. március 15-én a „márciusi ifjak” megmozdulást szerveztek, melyből forradalom kerekedett.
Landerenél a sajtószabadságot megvalósítva kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi versét a Nemzeti dalt.
A pesti március 15. után felgyorsultak az események, nagyon sok minden történt 1849. október 6-ig, a szabadságharc végéig. Ezeket a történéseket olvashatjuk a továbbiakban pontokba szedve. MÁRCIUS 18. ÁPRILIS 7. JÚNIUS 12. JÚLIUS 11.
AUGUSZTUS 13. SZEPTEMBER 11. SZEPTEMBER 29. OKTÓBER 6. OKTÓBER 30.
Forradalom Milánóban és Berlinben A pozsonyi országgyűlés kimondta a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást, eltörölte a papi tizedet V. Ferdinánd kinevezte a felelős magyar kormányt, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök lett. Forradalom Prágában Kossuthnak az ország helyzetét feltáró beszédére egy emberként állt fel az országgyűlés, és megszavazott 200 ezer katonát. Ekkor mondta Kossuth a következő mondatot. „ Ezt akartam kérni, de önök fölálltak; s én leborulok a nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelbe, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam s megajánlásban, s Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni.” Batthyány elrendelte a nemzetőrség szervezését. Felmondott a Batthyány-kormány. Jelasics horvát bán megtámadta Magyarországot Pákozdi csata A harmadik bécsi forradalom A magyar csapatok Schwechatnál vereséget szenvedtek
1849 JANUÁR 5. FEBRUÁR 26-27. MÁRCIUS 4. ÁPRILIS ÁPRILIS 14. MÁJUS 1. MÁJUS 21. JÚNIUS AUGUSZTUS 9. AUGUSZTUS 13. OKTÓBER 6.
A császári csapatok bevonultak Pestre A kápolnai csata I. Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt Tavaszi hadjárat Debrecenben kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot, ami kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot kormányzó elnökké nevezték ki A Szemere-kormány megalakulása Buda visszavétele a császáriaktól Megindul az orosz támadás hazánk ellen Temesvár mellett Dembinski csapatai végső vereséget szenvednek Világosi fegyverletétel Kivégezték a 13 tábornokot Aradon, Batthyány Lajost Pesten
A kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. A forradalom estéjén Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza tűzték fel szerelmeikre, a radikális ifjúság vezéreire Petőfi Sándorra és Jókai Mórra a nemzeti színű kokárdát. A francia kokárdától eltérően viszont a kabát hajtókáján hordták a szív felőli oldalon az magyar ifjak és nem a kalapjukon. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A Pilvax kávéház, ahonnan a márciusi ifjak elindultak a forradalom reggelén, és az új jelkép, mely gyorsan népszerűvé vált, a nemzeti kokárda.
A trikolór rózsába fűzése először Franciaországban, a Bastille ostromát követő napokban terjedt el. A legenda szerint XVI. Lajosnak nyújtotta át Párizs polgármestere, a La Fayette márki által megálmodott kompozícióban az első kokárdát. Hazánkban a trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még nem volt országszerte ismert. A háromszínű szalagot viszont már a XIX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége is. A magyar trikolór tömeges feltűnése az 1830-as évekre tehető, amikor az egyre gyakrabban jelent meg a városi polgárőrségek, céhszervezetek, nemzeti kaszinók eszköztárában, vagy éppenséggel az országgyűlési követválasztások alkalmával. Nem véletlen tehát, hogy a pesti március 15-i forradalommal kezdődő, országosan kibontakozó tüntetési hullám egyik fő követelése a császári jelképek és színek magyarral való felváltása volt. A forradalom nyomán született 1848. évi XXI. törvénycikk a nemzeti színről és ország címeréről kimondta: „1. §. A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennél fogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra fölvétetvén egyszersmind megállapíttatik: hogy minden középületeknél s köz-intézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.”
A márciusi ifjak számára fontos volt a kokárda viselése. Jókai Mór így ír róla: „… Jelenleg a nemzeti kokárda a reformerek színe, a békés átalakulás embereié, mentül nagyobb e toll vagy kokárda, annál nagyobb az ő istenbeni bizodalmuk és megelégedettségök.” 1848. március 15-én a pesti forradalom estéjén a Bánk bán előadásán Jókai Mór szónoklatot tartott a színpadon, melyre Az a nő aki együtt jön velem című írásában emlékezett vissza. „Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ”
Márciusi jeles napok Március hazánk éghajlati viszonyai miatt a tavasz első, bár gyakran sajnos még hűvös, csapadékos hónapja. A paraszti életben mégis a mezőgazdasági munkálatok kezdetének ideje. Számos az időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás kötődik ehhez a hónaphoz. Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása. Március 4. Kázmér napja, Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat. Március 12. Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX. századtól vezették be. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek. Március 18. Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották. Március 19. József napja, kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés. Március 21. Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.
Petőfi Sándor: A költő visszatér (Kormorán dalszöveg, a műsorban is hallható)
Európa közepén élt valahol egy nép, hol felszántva a határ, hol végtelen az ég Nem kívánt mást, csak saját hazát, hol övé a dal, s a szó, Hol aranyból, sárból születik majd, tudós és álmodó Európa közepén nincs többé haza, kerékbe törte vágyait gyilkosok hada Gyűrű fogta szegény magyart, folyt, csak folyt a vér, Vértanúkról szól e dal, s tán nincsen más remény 2x Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér Hol ember él, hol ember fél, a költő visszatér, Hol magyar él, hol magyar fél, Petőfi visszatér Míg a földön ember él, a költő visszatér, Míg magyar él,míg ember fél, a költő visszatér Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol magyar él,hol ember fél, a költő visszatér Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér Csak a költő, ha visszatér, a költő ha visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér A költő visszatér… Hazám, hazám, te messzi tér, a szabadság már nem remél De tudjátok, míg magyar él, Petőfi visszatér Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol zsarnok él, hol ember fél, a költő visszatér A költő visszatér, a költő visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér A költő visszatér, a költő visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol zsarnok él, hol ember fél, a költő visszatér A költő visszatér, a költő visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér Míg a földön ember él, a költő visszatér, Hol zsarnok él, hol ember fél, a költő visszatér A költő visszatér, a költő visszatér, Míg a földön ember él, a költő visszatér A költő visszatér…
Tartalomjegyzék
Tartalom MÁRCIUSI ESEMÉNYEK ............................................................................................................................ 2 Diákjaink a városi ünnepség főszereplői ............................................................................................. 2 MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-RŐL ........................................................................................... 3 A kokárda története ............................................................................................................................ 5 Márciusi jeles napok ............................................................................................................................ 7 Petőfi Sándor: A költő visszatér........................................................................................................... 8
Szerkesztőbizottság: Felelős kiadó: Forgács Tiborné főigazgató, Kóródi Mária intézményegység-vezető (Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium) 2015.március 15.. Főszerkesztő: Guttmann-né Nádasi Lívia Címlap: Szabaka Edit Tördelő szerkesztő: Kötél Katalin, Gergely Gyula
Elérhetőség: http://www.piok.hu/rpg/index.php/iskolaujsag
