PÁLYÁZAT A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola Intézményvezetői beosztására 2015
-1-
TARTALOM
1. Bevezető gondolat ............................................................................................3 2. Személyi adatok ............................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Szakmai önéletrajz ..........................................................................................4 4. Iskolaműködés-helyzetelemzés.......................................................................5 4.1. Intézményi célok és normák....................................................................... 5 4.2 Intézményi tervezés, döntés, értékelés ........................................................ 6 4.3 Társas stabilitás ........................................................................................... 8 4.5. Helyi pedagógiai hatásrendszer tervezése, működtetése ........................... 9 4.6. Oktatási eredményesség ........................................................................... 11 4.7. Szülői támogatás ...................................................................................... 13 4.8 A működés feltételrendszere ..................................................................... 15 4.9 SWOT analízis ......................................................................................... 16 4.10 PEST analízis ......................................................................................... 17 5. Az Ökumenikus Iskola jövőképe .................................................................19 6. Fejlesztési elképzelések .................................................................................21 6.1. Kiemelt fejlesztési területek ..................................................................... 21 6.1.1. Pedagógiai – módszertani kultúra fejlesztése ................................... 22 6.1.2. Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése .................... 23 6.1.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás és integráció ............................... 25 6.1.4. Kompetenciafejlesztés helyi rendszere .............................................. 27 6.1.5. Szolidaritás és karitativitás fejlesztése .............................................. 28 6.2. A pedagógia hatásrendszer folyamatos megújítást igénylő területei ....... 30 6.2.1. Értékközvetítő hatásegyüttes ............................................................. 31 6.2.2. A nevelési hatásrendszer meghatározó eleme a pedagógus ............. 31 6.2.3. Elkötelezett iskolavezetés .................................................................. 32 6.2.4. Széles iskolai tevékenységrepertoár .................................................. 32 6.2.5. Kapcsolatok rendszere ...................................................................... 33 6.2.6. Sajátos tanulói helyzetek kezelése ..................................................... 34 7. Vezetési, pedagógiai nézeteim ......................................................................35 Mellékletek
-2-
1. Bevezető gondolat Az iskola mindenkor egy közösség ügye, közügy. Ez a tény fokozottan érvényes a 25. tanévét élő Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolára, amely rendszerváltáskori létrejöttét a polgári érdekérvényesítés, a valós és jól képviselt érdekeket
szervezeti
formában
kielégíteni
képes
fenntartó
példaértékű
együttműködéseként jött létre. Az iskola egyszerre szervezet és közösség. Mint szervezetnek az iskolának alaptevékenysége a többrétegű pedagógiai hatásrendszer működtetése, melynek célja a gyermeket fejlődésének, tökéletesedésének biztosítása. Ugyanakkor az iskola közösség is, mindazon személyek állandó alakulásban levő egysége, integrációja, akik részei a működésnek, így a neveltek, a nevelők, a családok és maga a társadalom. A folyton változó társadalmi - gazdasági környezet generálta kihívásokra azok az iskolák tudnak érdemben és kellő időben reagálni, akik az emberiség örök erkölcsi, egyetemes és nemzeti kulturális értékeinek megtartása mellett az iskolakörnyezet meghatározó
szereplőinek
hatásrendszerüket.
Az
érdekeit
ilyen
figyelembe
iskolában
az
véve
alakítják
egyenrangú
felek
pedagógiai érdekeik
összehangolásában érdekeltek, amely alapjául szolgálnak az előre és konszenzussal meghatározott nevelési céloknak, és az azt biztosító folyamatos pedagógiai hatásoknak. Az iskola vezetőjének – általam is vallott – feladata, hogy ebben a folyamatban az iskolakörnyezet mértékadó szereplőinek megelégedésére szolgáló folyamatokat, hatásegyüttest összehangolja, annak dinamikus egységét biztosítsa. Miként az előző években, úgy az elkövetkező időszakban is ilyen attitűddel kívánom végezni iskolavezetői tevékenységemet.
-3-
3. Szakmai önéletrajz A főiskolai diploma megszerzése után a Kőfaragó Vállalat süttői telepén helyezkedtem el műszaki beosztásban. Rövid ottlétem alatt az oda kihelyezett szakképző iskolában, mint óraadó, fizikát tanítottam. 1981 novemberében lehetőségem nyílt az esztergomi szakmunkásképző iskolában tanár beosztásban munkát vállalni. Műszaki tantárgyakat tanítottam. Öt esztendeig dolgoztam ebben a jó légkörű iskolában, ahol nemcsak én tanítottam diákjaimat, hanem én is tanultam vezetőimtől, kollégáimtól. 1986-87-es
tanévben
Budapesten,
a
Bánki
Donát
Szakmunkásképző
és
Szakközépiskolában tanítottam autószerelő tanulókat matematika és mechanika tantárgyak keretében. Ekkor bekapcsolódtam az intézetben folyó felnőttképzésbe is. 1986 novemberében, mint óraadó pedagógus kerültem kapcsolatba a VII. kerületi Dolgozók
Általános
Iskolájával,
majd
a
következő
tanévben
az
iskola
igazgatóhelyettese lettem. 1989-90-es tanévre az iskola fenntartója megbízott az igazgatói feladatok ellátásával, majd a következő tanévtől – a pályázatot megnyervén – öt esztendőre kaptam megbízást a vezetésre. Ebben az időszakban vezényeltem le az oktatási törvény változásának megfelelően az iskola profilmódosítását és átszervezését, melyet tükrözve az intézmény neve Erzsébetvárosi Ifjúsági Tagozatú Általános Iskolává lett. 1995-ben pályázat útján a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola igazgatói megbízását nyertem el. Az akkor öt éve alapított – a magyar oktatási rendszerben sajátos – iskola vezetői időszakom alatt költözött új épületbe és érte el kapacitásának teljességét. Ez magával hozta a komplett szervezeti struktúra felépítését és működésének kialakítását. Az iskola kiegyensúlyozott és megbízható nevelési eredményességével széles körben elismert, jó iskola rangját vívta ki. Az
-4-
épületben az eredetileg tervezett 16 osztály helyett már 20 tanulócsoport került elhelyezésre, annak minden hozadékával együtt. A lehetőségek függvényében illetve keretein belül az iskola és tanárai rendszeresen helyet és módot biztosítanak a tanító- és tanárképzésben részt vevő hallgatók különböző tanítási gyakorlatainak a hospitálástól a vizsgatanításig. Az Ökumenikus Iskola Pesthidegkút kulturális és közösségi életének is karakteres szereplőjévé vált, elsődlegesen kortárs alkotók képzőművészeti kiállításai okán. Az elmúlt évtizedben módomban állt kellő hangsúlyt helyeznem szakmai kvalitásaim fejlesztésére. Szakmai elismerések: Waigand József-díj (2000) – az iskola ökumenikus szellemiségének kialakításában végzett tevékenységért, Polgármesteri dicséret (2002) – eredményes iskolavezetői tevékenységért, Klebelsberg Kuno-díj (2004) – eredményes iskolavezetői és kulturális tevékenységért, Polgármesteri dicséret (2010) – eredményes iskolavezetői tevékenységért, Magyar Arany Érdemkereszt (2012) – pedagógusi és iskolavezetői tevékenységért.
4. Iskolaműködés-helyzetelemzés Az iskola jelenlegi és közelmúltbeli működésének áttekintését a főbb erőterek és releváns folyamatok vizsgálatát egy általában jónak és az iskolaműködés egészének lényeges elemeit átfogó kritériumrendszer mentén fejtem ki.
4.1. Intézményi célok és normák
-5-
A rendszerváltás lelkes és perspektivikus időszakában, a 25 évvel ezelőtt alapított Ökumenikus Iskola akkor megfogalmazott céljai, az iskolai neveléssel kapcsolatos célkitűzései időtállónak bizonyultak. Az elvi alapvetések a mára többször átdolgozott Pedagógiai programban mindvégig lényegében változatlanul jelen vannak, és az akkor deklarált alapelvek ma is zsinórmértékül szolgálnak a napi pedagógiai hatásrendszerben. Az iskolai nevelés bázisa az európai ökumenikus keresztény erkölcsi rend, a maga értékközpontúságával, az értékek felismerésével, elfogadásával és megvalósításukra törekvés belső igényével. Mindezt természetesen a nevelési környezet hármas hatásrendszerének tudatában, a szülői ház, az iskola és a társadalmi környezet együtthatásában, a család nevelési környezetével maximálisan együttműködve, optimális esetben egymást szinergikusan segítve kívánja-tudja megvalósítani. Az előző tanévben végzett Partneri igény és elégedettség mérésünk jelzi, hogy az iskolával szembeni morális – biztonsági elvárások teret nyertek az oktató-nevelő munkával szemben támasztott elvárásokhoz viszonyítva. Ennek tendencia jellegét mutatja az előző két azonos témakörű mérésünk adataival történő összevetés. (1. sz. melléklet) Az iskolahasználó környezet magas elvárás szintet fogalmaz meg az iskola oktatási, képzési tevékenységével kapcsolatban is. Olyan megalapozott, korszerű és teljesítményképes ismeretrendszer, készség- és képesség repertoár kialakítása a cél, amely biztosítja a tanulók túlnyomó többségének a gimnáziumban, köztük jelentős hányaduk felekezeti gimnáziumban történő továbbtanulását. A képzési cél megalapozottságát a felmérések adatain túl igazolják a szülői környezet szociológiai adatai
–
a szülők
75-80
%-a szellemi
foglalkozású
–,
míg a
célok
megvalósíthatóságát pedig mutatják a végzett évfolyamok beiskolázási adatai.
4.2 Intézményi tervezés, döntés, értékelés Az Ökumenikus Iskola egyszerre intézmény és közösség. Intézményként a tanulók személyiségének fejlesztését, tökéletesedését szolgáló szervezet, míg közösségként mindazon személyeket foglalja magában, akik az iskolai nevelés folyamatában
-6-
nevelőként és neveltként, a kölcsönhatás részeseként, résztvevőjeként jelennek meg. Az iskolai szervezeten belül a legfontosabb kölcsönhatások a pedagógusközösség, és a tanulóközösség interakcióiban öltenek testet, valamint a pedagógusközösségen belüli interakciókban jelennek meg, amelyre döntő hatással van a vezetés közösségfejlesztő hatása, illetőleg amely karakteresen határozza meg a tantestület légkörét. Ebben a működésfolyamatban az eljárások közös tervezésének, a tényleges működést meghatározó közösen hozott döntéseknek és az elvégzett munka közös és sokoldalú értékelésének kitüntetett szerepe van. Az Ökumenikus Iskolában a pedagógiai munka közös tervezése, a közösségi döntéshozatal élő gyakorlata a tantestületnek. A deklarált szándékok és vezetési attitűd mellett mindezen tevékenységek részére intézményesített környezet áll rendelkezésre. A tantestület évente két alkalommal – tervezett és munkarendben rögzített időben – pedagógiai hatásrendszerének fejlesztésére, eredményessége növelésének céljából több napra minden pedagógus részvételével elutazik. Az őszi út közvetlen célja általában operatívabb összehangolás, míg az tavaszi együttlét célja távlatosabb, az alapelvek és a napi gyakorlat harmonizálása. Havonta tart értekezletet az Iskolatanács, melynek az iskolavezetőségen túl tagja minden munkaközösség-vezető, a minőségfejlesztő csoport vezetője és
a
Közalkalmazotti Tanács elnöke. E grémiumnak fontos szerepe van az operatív tervezés, összehangolás mellett a belső ellenőrzési rendszer működtetésében is. Havi rendszerességgel tart tanárfórumot a tantestület, ahol a hangsúly az aktuális és közösségszintű programok tervezésén illetve azok összehangolásán, valamint a már lezajlottak értékelésén van. Ugyancsak havonta egy alkalommal megtartott „tanári kerekasztal” teszi lehetővé, hogy a pedagógusok – akik munkabeosztásuk miatt ritkábban tudnak találkozni – tudjanak egymással megbeszélni dolgokat, illetve tudjanak beszélgetni, valamint ez az időszak biztosítja a keretet a testület akár egészét, akár csak kisebb hányadát érintő képzéseknek, egyeztetéseknek, megbeszéléseknek, valamint az oly lényeges szakmai műhelymunkáknak. A pedagógiai munka értékelésének kitüntetett alkalmai a félévi az évvégi tantestületi értekezletek. Ezekre a fórumokra mindig meghívást kapnak a szülők képviselői (Iskolaszék, Szülői Közösség), akik aktívan élnek is ezzel a lehetőséggel. Az átfogó
-7-
értékelések mellett (központi felvételi eredmények) természetesen helye van csoportérintettség (osztályszintű) vagy időszak determinált értékeléseknek is. Tudatos az iskola törekvése abba az irányba, hogy az értékelés bázisába minél több, az adott területtel releváns viszonyba levő adat kerüljön be. Rendszeresek az egyes pedagógiai részfolyamatokra vagy választási motívumokra vonatkozó felméréseink (pl. egy volt osztályunk kompetencia mérési eredményeinek összevetése a középiskolai minősítéseikkel). Az objektív és külső mérések kvantitatív adatai egyre markánsabban beépülnek az értékelési gyakorlatba. Tapasztalható volt, hogy egy szervesülő országos mérés jóval hatékonyabb képzési súlypontmódosítást képes elérni, mint az oktatáspolitikai szabályozó-együttes.
4.3 Társas stabilitás Az iskola pedagógusstátuszának száma 48, melyet jelenleg 50 pedagógus tölt be ténylegesen. Ezen tantestületi létszám az oktatást közvetlenül segítő kollégákkal (6 fő) és az intézményt technikai és gazdasági területen működtető munkatársakkal együtt
biztosítja
az
iskola
tevékenységrendszerének
elvárható
színvonalú
működtetését. Az korábban kiszervezett és külső vállalkozással ellátott portaszolgálat, takarítás színvonala javult, míg a kertgondozási tevékenység romlott. A tantestület életkori összetétele jó. A kollégák között vannak nyugdíjközeli életkoruk és még gyakornoki státuszban levők is. Ez a széles életkori szórás kedvező helyzetet eredményez, egyidejűleg van jelen az áttanított tanári élet letisztult bölcsessége a pályakezdő tanár fiatalos lendülete. Jelenlege 4 pedagógus van kisgyermekével otthon. Helyettesítésük, majd pedig a tantestületbe történő visszacsatlakozásuk, mint minden személyi változás, nagy körültekintést, empátiát és tapintatot igényel. A tantestületben a férfi tanárok aránya jóval magasabb az országos átlagnál, 20%. Ez az állapot több szempontból is kedvező, így a gyerekek előtt levő férfimodell szempontjából, illetve az egész intézményre kiható tantestületi légkörre kiható pozitív hatása miatt is.
-8-
Az iskolán belüli szakmai autonómiát biztosító munkaközösségek élén nagy szakmai tapasztalattal és morális elköteleződéssel rendelkező pedagógusok állnak, akik az iskolavezetés szerves részét alkotják. A nevelőtestület mind létszámában, mind személyi összetételében stabilnak értékelhető, annak ellenére, hogy az elmúlt tanévben két újonnan jött kollegina integrációja nem volt sikeres. Az iskolában is érzékelhető a stabil munkahely felértékelődése, ugyanakkor még mindig tapasztalható az Ökumenikus Iskolában tanítás szakmai presztízsének magas volta. Az iskola pedagógusainak személyes komfortérzete és az intézménynek, mint szervezetnek a működési igényei közötti egyensúly fenntartása a tartósan eredményes és sikeres iskolaműködés egyik pillére. A megkerülhetetlenül mégis jelentkező feszültségek eseti és egyedi megoldása kellő időben kezdeményezett és érdemi kommunikációval és az elengedhetetlen kompromisszum készséggel rendszerint megoldáshoz vezet. A pedagógusok továbbképzési rendszere szerves alkotóeleme az iskolai innovációs folyamatoknak. Sajnos az utóbbi években a továbbképzések finanszírozása átalakult, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KLIK által ingyenesen felkínáltakra szűkült. Az ilyen formában ajánlott képzések viszont gyakran nem esnek egybe a tanár és az iskola által is kívánttal. Az elmúlt két évben a 30 órát meghaladó képzéseket gyakorlatilag mindenki maga finanszírozta. Az értelmiségi lét és a pedagógus hivatás teljes megéléséhez nagy segítség a szakmai orientációjú utazások, ahol mód van bepillantani más népek iskoláztatási világába és a nemzeti kultúrájába. Az elmúlt 4 tanévben 19 tanár és 25 tanuló járt külföldön EU pályázati támogatással, míg testvérvárosi kapcsolat keretében 4 tanár vezetésével 34 diák volt Németországban.
4.5. Helyi pedagógiai hatásrendszer tervezése, működtetése Minden iskola működését alapvetően határozza meg a nevelés alapjául szolgáló értékrend és a helyi pedagógiai sajátosságok együttese.
-9-
Az Ökumenikus Iskola megalapításától fogva nevelésközpontú iskolaként határozza meg önmagát, vagyis nem csupán elsajátítandó ismereteket kíván nyújtani tanulóinak, hanem interiorizált személyiségfejlesztés a szándéka. Az iskola feladatának tekinti, hogy segítse a rábízott gyermekek betagozódását a környezetük világába, hogy ott tartósan és megalapozottan jól érezhessék magukat. Nevelési rendszerünk célja, hogy a diákjaink felnőve legyenek: -
Meggyőződésükben erősek, harmonikusan fejlett személyiségűek és kiérlelt, biztos erkölcsi értékrendűek.
-
Szociálisan normakövetők, ahol természetes állapot az értékteremtés és értékóvás magatartás, a segítőképesség és karitativitás, ahol a tolerancia alapattitűd, és ahol a fegyelmezettség, a rend lehetővé teszi az együttműködést.
-
Szociálisan életképesek, akik képesek tanulni, dolgozni, önmaguk fejlődésének a magatartási és tevékenységi formáit szervezni, akik képesek önmaguk és környezetük esztétikumára energiát fordítani, és akik képesek az egészséges életmód magatartásformái életük szerves részeként kezelni.
-
Kulturáltak, ahol a kultúra nem szűkül le a műveltségre, hanem magába foglalja a sokirányú szellemi és testi képességet, amelyek kibontakoztatják az embert, és ami az erkölccsel együtt alapozva meg a gondolkodásmódot, a döntéseket és a cselekedetet is.
Az iskola nevelési rendszerében sajátos szint képviselnek, s ezért kitüntetett figyelmet kapnak az alábbi pedagógiai hatásterületek: -
bibliaismeret – etika,
-
idegen nyelv,
-
szabadidő tevékenység – kultúra,
-
érzelmi nevelés, EQ fejlesztés.
A bibliaismert – etika iskolánk legkarakteresebb sajátossága, amely egy összetett tevékenység- és hatásrendszert ölel át. Ennek egy része, de a legmarkánsabb része az órarendi diszciplináris képzés a maga ismeretközpontúságával, a három történelmi keresztény-keresztyén egyház által vallott közös alapra, a Bibliára épülő érték- és erkölcsi rendszer megismertetésével. De ugyanúgy e rendszer szerves eleme a reggeli
- 10 -
áhítat vagy a közös liturgikus részvétel is. A köznevelési törvény hitoktatásra vonatkozó szabályozásával teljes szinkronitást mutat az iskolára jellemző két évtizedes gyakorlat. Az idegen nyelv oktatása, mivel a kialakítandó alapkészségek egyike, kiemelt fontosságú az oktatási rendszerben. Bár a nyelvi képzés csak a negyedik évfolyamban kezdődik, kellő teret s időt hagyva más képességalapozási, fejlesztési területeknek (írás, olvasás, számolás), a tapasztalatok szerint az intenzív oktatás miatt kellő hatékonyságú és eredményességű. A tanulók szabadidős tevékenységét összefüggésében kezeli az iskola a tanításitanulási tevékenységgel, hiszen a személyiség harmonikus fejlődését segíti a pihenés, a játék és a művelődés helyes arányainak biztosítása, a diákok érzelmi életének fejlesztése,
társas
kapcsolatainak
támogatása.
Ezek
formái
a
szakkörök,
sportfoglalkozások, kirándulások, nyári táborok és minden egyéb szabadon, de célirányosan megválasztott elfoglaltság az általa okozott élmények révén segítik a kötelező tevékenységek okozta esetleges feszültségek és fáradtság oldását. Kiemelt személyiségformáló erőként kezeli az iskola a tárgyi és szellemi környezetet, amely képzőművészeti kiállítások, zenei és egyéb művészeti rendezvények formáiban szerves részét képezik a pedagógiai tevékenységrendszernek. Az érzelmi nevelés célja a tanulói személyiség nem kognitív területeinek intenciózus és tervezett fejlesztése. Ez a hatásrendszer nem kötődik szorosan a tanórákhoz, hanem átfogja a teljes iskolai életet. Jelen van az iskola és a család kapcsolatában, a tanár és a diák kommunikációjában, kitüntetett módon a tanulók kortársi kapcsolataiban, valamint a pedagógusok egymás közötti viszonyrendszerében is. A program továbbfejlesztése folyamatos. Az iskola a környezetéről, elsődlegesen a tanulók szüleitől érkező jelzéseket rendszerszinten gyűjti, proaktív módon rendszeres igény és elégedettségi méréseket készít, és ezek adatait értékelés után igyekszik nevelési hatásrendszerébe beépíteni.
4.6. Oktatási eredményesség
- 11 -
Az iskolai képzés eredményességének egyik feltétele, hogy a felépítendő tudásról világos kép alakuljon ki mind a tudásközvetítő pedagógusokban, mind pedig a tanulás
eredményeként
a
tanulókban.
Az
ismeretanyag
feldolgozásakor,
elsajátításakor a minőségi tudás ismérveire, a megértés mélységére és a teljesítményképes alkalmazhatóságra, kompetenciára helyezett a hangsúly. Az iskola képes tartósan létrehozni és fenntartani olyan tanulási környezetet, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása, sem pedig a képességek fejlesztése nem válik öncélúvá és egysíkúvá. Az iskola 4-8. évfolyam tanulmányi átlageredménye rendre 4 egész feletti eredményeket mutat – amely igen szép eredmény – és ezen értékelés validitását visszaigazolják a már kötelező középiskolai visszajelzések is. A végzett évfolyamok tanulóinak zöme olyan gimnáziumban folytatja tanulmányait, amelyhez felvételi vizsgán keresztül vezet az út, s amely így a tanulmányi eredményesség visszacsatolását is jelenti. Az ezévi központi felvételi eredményeink átlaga 16%-kal haladta meg az országos átlagot. Az egész nevelési hatásrendszerünk egyik legmarkánsabb jelzőjének tartom, hogy továbbtanulóink (2014) 70 % egyházi gimnáziumban tanult tovább. (2. sz. melléklet) Az iskola hangsúlyt helyez arra, hogy minél több tanuló vegyen részt tanulmányi versenyen. A versenyeken elért eredmények mellett fontosabbnak tartjuk, hogy a tanuló ki tudja próbálni a megszokott iskolai környezettől lényegesen eltérő helyzetben is – éles versenyhelyzetben – a tudását, a teljesítőképességét. Az országos és a kerületi bázisú mérések hiteles és érvényes adatokat szolgáltatnak az iskola képzési eredményességéről. Az országos kompetenciamérés eredményei a normatív teljesítményi adatok mellett biztosítják, hogy az iskola eredményei összevethetők legyenek hasonló típusú iskolák és hasonló települési környezetben működő iskolák adataival. Ugyancsak kiolvasható a központi feldolgozásból, hogy az iskola elért eredménye miként viszonyul a tőle elvárhatóhoz, amelyet az iskolakörnyezeti tényezők figyelembe vételével határoznak meg, s amely így az iskola úgynevezett hozzáadott érték mutatója. A tantestület méltán lehet büszke az elért eredményekre! (2.sz. melléklet).
- 12 -
4.7. Szülői támogatás Az iskola 25 évvel ezelőtti alapításának a körülményei máig hatóan befolyásolják – egyértelműen pozitív irányba – az iskola és környezetének kapcsolatát. Ez a viszonyrendszer, a napjaink alapfokú iskoláira jellemzőnél aktívabb, érdekeit hatékonyan érvényesíteni akaró és tudó, az intézmény jó működéséhez nemcsak aktuálisan, hanem távlatosan is kötődő szülői közösséget hozott létre és tart fenn ma is. A szülők iskolához való szorosabb kötődése formális és egyéb informális, ad hoc jellegű közösségek keretein belül, illetve – a részemről mindenképp szándékolt nyitottságomon révén – a személyes és közvetlen kapcsolatokon keresztül valósul meg. A szülői közösségeken belül különleges és kitüntetett szerepet tölt be az Iskolaszék Egyesület. Tagjai között számosan már gyermekük révén közvetlenül nem kapcsolódnak az iskolához, ám mégis továbbra is olykor meghatározó bölcsességgel munkálkodnak az intézmény jó működése érdekében. Az Egyesület az iskola sajátos – ökumenikus – jellege miatt morálpedagógiai kérdésekben kvázi „tanítóhivatali” funkciót is betölt, ami nagy segítség a folyamatokban közvetlenül résztvevők és alakítók számára. Az Egyesület, ha szükséges, az iskola és egyes szülők vagy szülői körök között fellépő konfliktusok megoldásában is hathatósan tud részt venni, elsődlegesen mediációs eljárásaival. A Széphalom Alapítványán keresztül jelentős támogatást nyújt a pedagógusok továbbképzéséhez, az őszi és tavaszi iskolán kívüli többnapos képzéseinket teljes egészében finanszírozza. A Szülői Közösség az osztályok szülői csoportjainak képviseleti formája. Tanévenként legalább három alkalommal tart üléseket, amelyek mindegyikén részt veszek én is, illetve az éppen megtárgyalt pedagógia terület iskolai felelőse. Az évek alatt így kialakult munkaforma jelentős módon támogatja, erősíti a szülők és az iskola közösségszintű információáramlásának az eredményességét. A Szülői Közösség vezetője részt vesz mindig a tanévnyitó és záró-értékelő tantestületi értekezleteken. 2011-ben alakult az Önkéntes Támogatói Kör (ÖTK), melyet az alapítók és a tevékenységébe bekapcsolódók azzal a céllal működtetnek, hogy a hagyományőrzés és a közösségépítés mellett kiemelten támogassák az iskola nevelési és képzési
- 13 -
infrastruktúráját, az iskolával egyeztetett fejlesztési célok megvalósításához szükséges anyagi bázis illetve pályázati önrész megteremtésével. Támogatásukkal került új korszerű burkolat a sportpályára, újult meg az épület informatikai hálózata, valamint az általuk biztosított laptopokra építve került bevezetésre az elektromos naplórendszer. A két éve alakult Intézményi Tanács még keresi helyét az iskola belső világában. Az iskola szülői közösségei megítélésem szerint jól reprezentáltak, az iskola pedagógiai tevékenységét jelentős módon segítik, létük és hatásuk érték az intézmény pedagógiai hatásrendszerében.
- 14 -
4.8 A működés feltételrendszere Az infrastrukturális feltételekre döntő hatással bír az épületben elhelyezett plusz négy osztály. Ez tanulólétszámban 410-ről 530-ra emelkedést jelent ugyanazon kapacitású kiszolgáló helyiségekkel és terekkel. A plusz tanulócsoportok elhelyezése az összes nyelvi szaktanterem megszűnését, a tanműhely alagsorba költözését, a tankonyha területének megfeleződését hozta. Az ebédlőben a zsúfoltság a tolerálhatóság határára került, a tornatermi kapacitás 10 órával alacsonyabb csak a mindennapos testnevelési órák kötelező igényéhez viszonyítva. A feltételek ilyen arányú romlása ellenére a nevelési hatásrendszer még az épp elvárhatósági szinten volt tartható a pedagógusok leleményességének, magasabb tehervállalásuknak köszönhetően. Ugyanakkor az is látható, hogy e téren már nincs érdemi tartalék, a zsúfoltság növekedése már a pedagógiai eredményesség romlásában is jelentkezni fog nagy valószínűséggel. A még éppen konszolidált helyzethez jelentős mértékben hozzájárul az iskolahasználók értékóvó attitűdje is, ami ebben a szélsőségesen individualizálódó világunkban mindenképp megőrzendő értéket képvisel. Ezt a helyzetet az iskolát működtető Önkormányzat is érzékeli és ígéretet tett a helyzet iskolabővítéssel történő javítására, a korábbi optimális infrastrukturális környeztet visszaállítására, amelynek előkészítő lépései már folyamatban is vannak. Az iskola felszereltsége, berendezései, a pedagógiai folyamatot és hatásrendszert segítő eszközökkel való ellátottsága elfogadható színvonalúnak ítélhető. Az oktatástechnológia eszköztárának szinte minden berendezése, eszköze megtalálható az iskolában, ugyanakkor az eszközök számának, azok általános használatát célul tűzve, növelése szükséges. Ezzel párhuzamosan továbbra is képzésszervező elv, hogy a pedagógiai hatásrendszer személyközpontúságát nem válthatja fel az eszközközpontúság. Az iskola műszaki és oktatástechnológiai helyzetének javítása, egyes feladatok megvalósítása érdekében az iskola a lehetőségeket felkutatva és kihasználva külső pályázati illetve egyéb forrásokat von be. Ilyen keretek közt újult meg az iskolai hangosítási rendszer, került új burkolat a sportpályára és épült újjá az informatikai hálózati hardver-együttes. Ugyanakkor az is látható, hogy csak
külső források
hosszútávon nem elégségesek a korszerű oktatási infrastruktúra jó szinten tartásához.
- 15 -
4.9 SWOT analízis /strength (erősség), weakness (gyengeség), opportunity (lehetőség) és threat (veszély)/
A SWOT analízissel behatárolhatók azok a területek és folyamatok, amelyek kritikusak az elégedettség megteremtése vagy fenntartása szempontjából. Erősségek: - tantestületi stabilitás - képzett és elkötelezett tanárok - iskolahasználók azonos értékrendje - gazdag és élő kapcsolatrendszer - együttműködési készség - ingergazdag és jó motivációs környezet - védett környezet (inkubátor) - átlag feletti férfitanár arány Gyengeségek: - iskolai túlzsúfoltság - magas osztálylétszámok - szaktantermek hiánya - gyenge oktatási infrastruktúra - tehetséggondozási program hiánya - környezeti rend folyamatos fenntartása - pedagógus továbbképzési igények és lehetőségek közötti aszinkronitás
- 16 -
Lehetőségek: - PR javítása - pályázatok, támogatók bevonása a fejlesztésbe, működésbe - humánerőforrás belső képzése - IKT alkalmazási területeinek bővítése - önkéntes pedagógusmunka bővítése, szülők bevonása - iskolabővítés (8x3 osztály)
Veszélyek: - „szolgáltatási” igény növekedése, nevelési felelősség áthárítása - távlati és pillanatnyi érdekek közötti hangsúlyeltolódás – teljesítménycentrikus elvárások - állandósuló iskolaszintű zsúfoltság és magas osztálylétszámok - szűkülő anyagi források, amortizálódó infrastruktúra - pedagógusok kiégése, perspektívátlansága
4.10 PEST analízis politics (politika, helyi oktatásirányítás), economy (gazdaság), society (társadalom), technology (technológia)
A PEST analízis a lehetőségek és a veszélyek, a külső tényezők árnyaltabb megközelítését segíti elő. A SWOT vizsgálat lehetőségek csoportjának PEST analízise: Helyi oktatáspolitikai lehetőségek: -
iskolabővítés támogatása;
-
ÖKU óvoda kapacitásának felfutása (3 kilépő csoport).
Helyi társadalompolitikai lehetőségek: - 17 -
-
PR támogatása, elvi és gyakorlati;
-
pályázati támogatás, információ és lebonyolítás;
-
IKT fejlődési igény és támogatás, infrastruktúra és képzés;
-
önkéntesség jelenléte.
Országos és helyi technológiai lehetőségek: -
pályázati célok és helyi fejlesztési igények összeesése (IKT).
Országos oktatáspolitikai lehetőségek: -
morális képzés országos prioritása;
-
önkéntesség feltételrendszerének támogatása.
A SWOT vizsgálat veszélyek csoportjának PEST analízise: Helyi oktatáspolitikai veszély: -
ha belátható időn belül nincs iskolai kapacitásbővítés, az iskolai eredmények romlásában is jelentkezni fog.
Helyi és országos gazdasági jellegű veszélyek: -
a már elért oktatási eredmények szinten tartása is forrásnövekedést igényel, ami évek óta nem tapasztalható, s a rendszer belső tartaléka és lendülete hamarosan elvész enélkül.
Helyi társadalom felől jelentkező veszélyek: -
érdemi veszélyállapot nem mutatkozik, az iskola ethosz és eljárásrepertoár hatékony PR-ral tartósan biztosítja és érdekazonos szereplők egymásra találását.
Helyi szintű technikai – technológiai jellegű veszélyek: -
az
épület
és
oktatástechnológiai
eszközök
túlzsúfoltság
miatti
amortizációjának veszélye valós és égetően aktuális, ugyanakkor látszik a megoldásra való törekvés, ami működtetői és kormányszintű forrásokkal
- 18 -
kívánja
a
veszélyhelyzetet
megszüntetni,
az
elvárt
állapotot
és
feltételrendszert visszaállítani.
5. Az Ökumenikus Iskola jövőképe Az iskola jövőképe kiemelten segít a szervezet működésének összehangolásában, útmutatást ad a stratégiai és a napi döntések meghozatalakor, valamint az iskolaszereplőket együttműködésre készteti. Küldetés Az iskola nevelési eszményének és pedagógiai hatásrendszerének kialakításakor a kereszténység 2000 éves értékei az irányadóak, ahol kitüntetett módon jelenik meg a sokszínű valóságunkban többlet értékeket hordozó ökumenikus világlátás. Az iskola minden munkatársa felelősségét érezve elkötelezett az ifjúság értékelvű nevelése irányában. Értékrend Az iskola értékrendje a kétezer éves európai kereszténység morális és kulturális bázisán áll, s amely az érintettek környezetében köztámogatott és transzparens. Értékeink: -
individuális és közösségi értékek párhuzamossága és szinkronitása,
-
tradicionális erények céltételezése (közjó, bizalom, áldozatvállalás, szolgálat, stb.),
-
hazaszeret,
-
permanens kultúrafejlesztés,
-
pedagógusok
–
szakmaisága,
eredményorientáltsága,
készsége, -
tanári hitelesség és kompetencia,
-
szervezeti és egyéni innováció és kreativitás,
-
kitüntetett kapcsolat a szülőkkel.
- 19 -
együttműködési
A jövő vázlata Diákjaink: -
személyiségük harmonikusan fejlődik,
-
környezetüket értik, arra asszertívan hatni képesek,
-
továbbtanulásukra
felkészített,
versenyképes
tudással
rendelkeznek, -
egyre biztosabb erkölcsi érzékkel képesek eligazodnia az információáradatban,
-
a kulturális közeg értői, alkotóivá is tudnak válni,
-
az önművelődés, a permanens tanulás képességével rendelkeznek, és lassan fokozódó mértékben annak igénye is megjelenik életükben.
Tanáraink: -
köztámogatott környezetben eredményesen végzik munkájukat,
-
a javuló oktatástechnológiai környezet az eredményességüket és a hatékonyságukat is emeli,
-
nevelési színterek szinergikus hatását kihasználni és szervezni tudják,
-
mind személyének és hivatásának szóló, mind pedig anyagi és morális környezeti
elismertsége folyamatos inspirációt jelent szakmai
fejlődésére. Szülői körünk: -
közös értékrendi bázison az iskolával együttműködésben nevelik gyermekeiket a nevelés és oktatás harmonikus egységében,
-
bizalommal fordulnak az iskolához, ahol biztosítottnak látják gyermekeik fejlődését, életútjának alapozását, indulását,
-
az iskola és a szülői ház között a kapcsolat élő, rendszeres és releváns,
-
az iskola nevelésorientációjú rendszerét és általában az oktatási infrastruktúrát támogatják.
- 20 -
6. Fejlesztési elképzelések A társadalom az oktatáspolitikán keresztül kettős elvárásrendszert fogalmaz meg markánsan napjainkban a közoktatással szemben. Az iskolai nevelés legyen eredményes és hatékony. Természetesen ezek az elvárásoknak globalizált gazdasági és politikai integrációs időszakában nem kizárólag az oktatásra érvényesek, inkább általánosnak tekinthetők. Az eredményesség arra utal, hogy az iskola nevelési céljai folyamatosan megfelelnek a szűkebb és tágabb iskolakörnyezetük által támasztott elvárásoknak. A hatékonyság pedig arra, hogy az iskola képes-e elérni a céljait, és a rendelkezésére álló erőforrásokat, hatáselemeket képes-e gazdaságosan felhasználni.
6.1. Kiemelt fejlesztési területek A közoktatási intézményeknek – ezen belül a leghosszabb idővel (8 év) rendelkező általános iskolának a feladata a pozitív társadalmi életformához igazodó szocializálás, a közösségi együttműködésre, a társadalmi és az egyéni értékek megőrzésére, fenntartására és újra alkotására való részvételre történő felkészítés. A minőnőségi oktatás komplex egység, melynek szerves alkotója a korszerű, az alkalmazható és értékesíthető tudás, a kultúra és a testi és mentális egészség és ezek megőrzésének igénye. A környezet változásaira reaktívan (alkalmazkodó módon) vagy preaktívan (a várható változásoknak elébe menő módon) alkalmazkodni akaró iskola mind szervezeti felépítésének, mind tevékenységi kultúrájának a fejlesztése az iskolavezetés kiemelt feladata. A változások soha sem lehetnek öncélúak, azoknak mindig a megélt és analizált tapasztalatból és a rendelkezésre álló feltételekből kell kiindulnia és igen jó valószínűséggel releváns megoldást kell eredményeznie.
Az elkövetkező időszakban az Ökumenikus Iskolában az alábbi területeket gondolom kiemelten kezelni:
- 21 -
-
pedagógiai-módszertani kultúra fejlesztése,
-
érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése,
-
felzárkóztatás, tehetséggondozás és integráció,
-
kompetenciafejlesztés helyi rendszere,
-
szolidaritás és karitativitás fejlesztése,
-
a növekvő tanuló létszámnak megfelelő iskolai infrastrukturális fejlesztés, iskolabővítés.
6.1.1. Pedagógiai – módszertani kultúra fejlesztése Az iskolai képzéssel szembeni elvárás, hogy a tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek előhívhatósága, többirányú elérhetősége, új helyzetekben történő
alkalmazhatósága,
rugalmas
adaptálhatósága
és
annak
továbbfejleszthetősége. Az eredményes nevelő munka fontos feltétele a pedagógiai kultúra permanens megújítása. A korszerűsítés fókuszában a tanulók aktuális fejlettségét jobban figyelembe vevő, a megértést eredményesebben segítő, a motivációt javító és így a tananyag jobb elsajátításához vezető eljárások állnak.
A folyamatos didaktikai megújítás fókuszában az alapvető készségek kialakítása kitüntetett helyet kapjon – anyanyelvi, verbális és írásbeli, szövetértési, numerikus, gondolkodási és logikai készségek – amelyek nélkül nincs mód a későbbi ismeretek megértésére, az értő megtanulására. E képességegyüttes fejlesztése során olyan tevékenységeket kell kínálni a tanulók számára, amelyek biztosítják a különböző társas szerepek, az együttműködéshez szükséges szociális készségek elsajátítását is. A képzés során előnybe részesítendők azok a módszerek, amelyek az iskolai oktatást közelítik a spontán, a természetes tanuláshoz, felkeltve az érdeklődést a tananyag iránt illetve segítve a tanulást. A valós problémaalapú, életszerű helyzetek igen erős
- 22 -
motivációs hatásúak és komplex problémamegoldás felé vivők. Preferálandó eljárások, módszerek az egyéni, a csoport és a projektmunka. Minden korszaknak megvannak az előnyben részesített információ közvetítési és feldolgozási eszközei. A felső tagozatos diákok életében már az IKT alkalmazása gyakorlatilag elemi szintű szükséglet, ezért generációs rövidlátás lenne a tanári kar részéről, ha esetleg a saját értékeit és attitűdjét alkalmazná kizárólag a rábízott diákok ezirányú fejlesztésekor. Ezért az IKT iskolai használatát a korosztályi sajátosságok figyelembe vételével és a szülők képviselőivel egyeztetett módon, egyre szélesebb spektrumban alkalmazni szükséges mind eszköz, mind pedig eljárási szinten. A tanulók osztályon belüli különböző fejlődési üteme között nagy különbségek lehetnek, ami szükségessé teszi a differenciált fejlesztést, akár a személyre szabott tanítást is. Nem az egyes témák vagy készségek elsajátítására szánt idő az azonos ekkor mindenki számára, hanem az elsajátítási szint. Az eltérő szinten levők csoportmódszereinek alkalmazása az egymástól tanulás kognitív hatásain túl kiválóan fejleszti a szociális készségeket is. Ha a fejlődésbeli eltérés, lemaradás nagy, vagy a tipikustól markánsan eltérő, akkor használni kell az ezt jelezni képes diagnosztikus vizsgáló eljárást és ezt követően pedig szükséges a fejlesztőpedagógiai hatásrendszer alkalmazása. Kétéves operatív célok: -
nyelvoktatás, infrastrukturális és oktatástechnológiai fejlesztése,
-
tanulói infokommunikációs technológia szélesebb körű használata a 7-8 évfolyamon.
6.1.2. Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése
- 23 -
Korunkra jellemző szélsőségesen pragmatikus szemlélet szerint
legfontosabb a
befektetett javaknak a mielőbbi és minél nagyobb arányú megtérülése. E szemlélet fő jellemzője az ember általános intelligenciája, s mutatója az intelligenciahányados (IQ). Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyén hatékonyságának alakulásában, a személyes boldogulásában kiemelkedő szerepet játszik az inter- és intraperszonális képességeinek a szintje. Az emberi érzelmekben életérdekeinek megfelelően a környezetünkhöz, tevékenységünkhöz és önmagunkhoz való viszonyunk fejeződik ki. Minden diák záros időn belül kikerül az oktatás rendszeréből, és ma a munka világában, mint pályakezdő – és ez fokozottan érvényes az értelmiségi tevékenységekre – nagy valószínűséggel a következő munkaadói tulajdonság preferenciákkal fog szembesülni: -
jó kommunikációs és kapcsolatteremtő készség,
-
kreativitás, alkalmazkodás az új helyzetekhez,
-
eszközszintű alapkészségek (olvasás, írás, matematika, infokommunikációs tudás, idegen nyelv),
-
együttműködési kompetenciák, csapatmunka,
-
önszervezési képesség (motiváció, munkabírás, önbizalom).
A listából két csak kettő tulajdonság köthető szorosan, mondhatni diszciplínaspecifikusan az iskolához. Az egyéni sikerességhez általában nem elegendő az intellektuális teljesítmény. Bár a sikerhez vezető rátermettség intellektuális energiájával kezdődik, a személyiségben rejlő képességek kibontakoztatásához azonban az érzelmi intelligenciára is szükség van. Az iskolai érzelmi nevelés – amely nem tantárgykötött hatásegyüttes – segít kialakítani és megerősíteni a tanuló érzelmi életét, környezeti alkalmazkodását. a harmonikus és hatékony életvezetésüket. Az érzelmi megnyilvánulások feletti kontroll, azok szándékolt befolyásolása érdekében az alábbi részfeladatok megoldása a cél: -
Gazdag, stabil, mély és zömében pozitív érzelemvilág kifejlesztése a tanulókban.
-
Az érzelmek cselekvésszabályozó szerepének tudatosítása, a negatív érzelmek determinálta magatartási formák csökkentése.
- 24 -
Az
-
Alapvetően pozitív érzelmekkel mélyen átszőtt eszmények kialakítása, megerősítése.
-
Az empátia tendenciózus kapcsolatok érdekében.
-
A viselkedésre, cselekedetekre vonatkozó reflexivitás, utólagos elemzésértékelés fejlesztése.
eredményes
érzelmi
nevelés
fejlesztése
alapfeltétele
a
személyközi
a
harmonikus
pedagógusok
érzelmi
intelligenciájának fejlesztése és ezirányú pedagógia elköteleződésük támogatása, erősítése. Kétéves operatív cél: A 8. évfolyam részére a felvételi időszak után, biztonságfejlesztő program kidolgozása, illetve kurzus tartása az iskola „inkubátor” környezetének elhagyására felkészítendő a tanulókat.
6.1.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás és integráció Miként a valóságban nem létezik a statisztikai átlagember, úgy az iskolában sem átlagdiákok járnak. Bár a standard pedagógiai hatás- és eljárásrendszer az átlagos elosztás, a Gauss-féle haranggörbe középértéke közelében elhelyezkedő tanulókra épül, mégis egy iskolai hatásrendszer széleskörű eredményességének markáns mutatója a haranggörbe két szélén található tanulók képzési sikeressége. Ezek a gyerekek felzárkóztatása szorulnak vagy és tehetség-kibontakoztatást igényelnek. Az integráció a testi és/vagy pszichés fejletségükből eredő hátrányokkal küzdő gyermekek a többi, hozzájuk képest markáns személyiség anomáliákkal nem jellemezhető kortársaikkal való esélyteremtő közös nevelését-oktatását foglalja magába. Iskolánk a tankerület alapoktatási rendszerében a látássérült, a beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarok miatt akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését végzi. Az Ökumenikus Iskola tudja biztosítani – a megfelelő protokoll alapján felállított diagnózis szerint – a többletszükségletet igénylő tanulók számára a komplex fejlesztő célú oktatást részint saját pedagógusaival, pedagógus-asszisztenseivel, részint az erre a feladatra képzett szakemberek segítségével, valamint az ehhez szükséges eljárások és eszközök biztosításával.
- 25 -
Ugyanakkor fontosnak gondolom, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés rendellenességével – magatartási és tanulási nehézségekkel – jellemezhető gyerekekkel történő együttnevelést nem támogató szülői kör részére a sematikus vélekedést a valóság többrétegű ismerete váltsa fel. Ebben a folyamatban építeni kell a meglevő bizalomra és a széleskörű tájékoztatásra, a szakmai tapasztalatok megismertetésére. Így az integráció minél korábbi kezdésére, hogy a befogadók és befogadottak minél könnyebben tudják elfogadni egymás sajátosságait, valamint arra, hogy a különböző képességű és személyiségű társak megismerésének elmaradása milyen nehézségeket okoz a szocializációs folyamatban, a közösségben való eligazodásban. Az egyes részterületeken lemaradó tanulók felzárkóztatását az iskola eddigi és jól működő tevékenység-együttesében – egyéni foglalkozás, korrepetálás, fejlesztő foglalkozások – kívánja folytatni. Továbbra is szoros és jó együttműködést kívánunk és
biztosítunk
a
már
tantestületi
tag
iskolapszichológussal
és
fejlesztőpedagógusokkal. Külön és megkülönböztetett figyelmet igényel az iskolai tehetséggondozás. A kiemelkedő képességű tanulóink számára alapvetően a tananyag gazdagítása – azonos idő alatt több ismeretanyag feldolgoztatása – az iskola lehetősége. Ez a tanórai differenciálás, s még inkább a szakköri keretek között, versenyeken és pályázatokon részt véve történhet. Jelentős hatásúnak gondolom s bevezetését szorgalmazom a tanuló és mentor-tanára közötti személyesebb kapcsolat inspiráló voltának. Ugyanakkor a tantestület közös felelőssége, hogy ne engedje kialakulni a mégoly tehetséges diákokban sem annak az érzetét, hogy érdemi munka nélkül is lehet sikereket elérni. Bár lehet, hogy az általános iskolai követelményekhez nem szükséges az erőfeszítése és szorgalma, viszont ha a ”munka szokása” nem alakul ki az optimális életszakaszban, akkor az elkerülhetetlen gátja lesz később a képességei tényleges kibontásának. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozására a korábbiakat jelentősen meghaladó mértékben szükséges hangsúlyt helyezni, amelynek eljárásait és eszközeit az komplex programnak kell orientálnia.
Kétéves operatív program:
- 26 -
Az iskola egészére érvényes tehetség-kibontakoztató program kidolgozása, alkalmazási feltételeinek megteremtése és rendszerszintű bevezetése az iskola eljárás-repertoárjába.
6.1.4. Kompetenciafejlesztés helyi rendszere
A társadalom iskoláztatási igényeinek változása az iskolai nevelésen belüli hangsúlymódosulásokat kelt. Korunk legkarakteresebb súlypontáttolódását a műveltség és a kompetencia fogalomkörében tapasztalhatjuk. Míg a műveltség egy társadalmi meghatározottsággal összefüggő kulturális beágyazódást fed le, addig a kompetencia a maga pragmatikusságával az értelmi képességek és a készségek cselekvőképes rendszerré szervezését jelenti. Így a kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a tanuló képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A kompetencia-alapú pedagógiai kultúra a képzés hangsúlyát a személyiség alaprendszerbeli elemeinek – alapmotívumok, alapkészségek, alapképességek, alapismeretek és kulcskompetenciák – fejlesztésére helyezi. Ezek az alapelemek teszik lehetővé a személyiség működését, adaptációját és fejlődősét, vagyis azt, hogy a gyermek felnőve a társadalom szuverén és alkotó tagjaként boldogulhasson.
Az alkalmazásképes tudás az ismeretek, a jártassággal és az attitűdök együttes fejlesztésén keresztül alakítható ki. Ezt a kritériumorientált képzést leginkább támogató munkaformák az egyéni és csoportos cselekvő tanulás, valamint a kooperatív tanulási formák alkalmazása. Ez utóbbi eljárás az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia kialakulásában és fejlődésében. A kooperatív eljárások iskolai térnyerése kiemelten támogatandó feladat.
- 27 -
Sajátos szint képvisel iskolánkban az 5. évfolyamon a második osztályfőnöki óra, amelynek
időkeretében
kap
helyet
a
képességfejlesztés
részeként
a
tanulásmódszertani egység és az érzelmi intelligencia fejlesztési blokk.
Kétéves operatív fejlesztési cél: - a nyolcadik évfolyam tanulói számára a második félévben, a felvételi időszak lezárulta után gépírás kurzus szervezése illetve tartása.
6.1.5. Szolidaritás és karitativitás fejlesztése Napjainkban mikor szélsőségesen individualista magatartásformákat
a média
hatékony csatornáin keresztül igen jó hatásfokkal népszerűsít, állít követendő mintaként gyerekeink elé, kitüntetett helyet kell kapnia nevelésükben a szolidaritásnak és a segítőkészségnek. Ha ez a közösség tagjainak hiányzó tevékenységformája, akkor maga a közösség fejlődése megakad, működési zavarok fognak jelentkezni és az egyén védettsége is jelentős mód csökken. Ezért az iskolának az a megkerülhetetlen feladata – a szülői ház ezirányú nevelő hatásait erősítve – a segítőkészség mint magatartásforma megerősítésében, hogy olyan szelektív hatásrendszert működtessen, ahol magas és jó esetben megkerülhetetlen a tanulók között az együttműködő kapcsolat. Olyan helyzeteket kell kialakítani, amelyekben a gyerekeknek módjuk van a kölcsönös segítségadásra, valamint olyanokat amelyek késztetik is egymás segítésére. Ilyen színtérül szolgálnak a különböző társasjátékok, a csapatjátékok valamint a csapatsportok is. Szintén karitativitást fejlesztő szituációkat kínálnak a korábban már külön kiemelt kooperatív oktatás tanulásszervezési formái, a különböző csoportos tevékenységek ill. a tanulói páros munkák. A különböző képviseleti és önkormányzati tevékenységek is jelentős mértékben fejleszthetik a segítőkészséget. A karitativitás kompetenciájának kialakítása, erősítése összetevőinek – ismeret, eljárás és attitűd – harmonikus fejlesztésével valósítható meg. Ezért mindenképp továbbra is kiemelten támogatandó az iskolánk sajátos képzési területe, a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve kialakított elsősegélynyújtó kurzus. Ennek révén minden diákunk elvégez egy alapfokú tanfolyamot, amely mint ezt már több
- 28 -
országos hírértékű eset is bizonyította, a segítés szándéka mellé megfelelő eszköztudást is biztosíthat a kritikus helyzetben. A segítőkészség, a másokért érzett felelősség fejlesztésének új színtereinek kialakítását is szükségesnek és lehetségesnek is vélem. Pesthidegkúton illetve nem túl nagy távolságban több olyan intézmény is található – idősek otthonai, sérült gyermek intézetei – amelyekben a végzős tanulóink, szakemberek irányítása mellett, személyesen is átélhetnék a közvetlen segítés mással nem pótolható élményét. Az időseknek, az olvasni már nem tudóknak történő felolvasás, a közös séta és pusztán csak maga a beszélgetés olyan nevelő hatást eredményez meggyőződésem szerint, amit az iskolai körülmények között nem lehetséges előállítani. Hasonló módon ezidáig még nem igazán kihasznált lehetőséget látok az osztálykirándulások kapcsán, amikor a kirándulás részben, de mindenképp tervezetten összekapcsolható valamilyen karitatív eseménnyel, cselekvéssel. Ebben az esetben a csoport-csoport közötti interakciók egyéb szociomorális személyiségterületeteket is kiválóan képes fejleszteni. Természetesen tudható, hogy egy iskolai közösség társadalmi jelenségeket a maga lokalitásával egészében megoldani nem tud, de problémaérzékenyítésben és feladatlátásban igenis van s lehet kiemelt szerepe elsődlegesen az érintettek helyzetének javítása iránti, jó esetben egész életre szóló elköteleződés magvainak elültetésében. Kétéves operatív cél: - a felsőtagozatos osztályok számára évente legalább egy osztályszintű vagy minden tanulót érintő program megszervezése, amelynek karitativitás áll a fókuszában.
6.1.6. A növekvő tanulói létszámnak megfelelő iskolai infrastrukturális fejlesztés, iskolabővítés Az elmúlt 7 évben növekedett az Ökumenikus Iskola nevelési gyakorlata iránti szülői igény. Az emelkedés mögött nem csupán iskola-preferenciális különbségek állnak, hanem Pesthidegkútra érvényes tartós növekedést mutat a tanköteles korba lépő
- 29 -
gyerekek száma is. Ez azt jelentette, hogy hét év alatt kilenc tanulócsoporttal többet kellett indítani a három, mert már állami iskolának, ami az ÖKU esetében 410-ről az 530-as tanulólétszámra növekedést eredményezett. A 25 %-os létszámnövekedés semmilyen érdemi kapacitásbővítéssel nem járt együtt. Mindezeket látva a működtető a 2. kerületi Önkormányzat az ÖKU bővítésére tett ígéretet, és kezdte meg a tényleges munkálatok előkészítését. A hogyanról még döntés nem született. Az iskola működését támogató Iskolaszék Egyesület készített egy fejlesztési javaslatot, amelynek lényege az iskola kapacitásának – a korábbi optimális közeli nevelési környezet visszaállítása mellett – 3 x 8 osztályossá növelése. Ezt a javaslatot teljes mértékben támogatom, a fejlesztési koncepció megvalósítási folyamatában – az ÖKU nevelési hatásegyüttesének mind eredményesebb biztosítása érdekében – aktívan részt kívánok venni.
6.2. A pedagógia hatásrendszer folyamatos megújítást igénylő területei Az iskolai nevelés a tanulók fejlődését eredményező tevékenység-együttes szervezését és a fejlesztő környezet biztosítását foglalja magába. A hatásrendszer egyidejűleg kettős természetű, egyrészt a pozitív elemek támogatásával, erősítését, másrészt pedig a kedvezőtlen hatások elhárítását jelenti. E fejlesztő folyamat eredményessége akkor mutatkozik meg, amikor az iskola által kialakított nevelő hatások következtében a tanulás folyamatában a tanulók személyiségében létrejön a tanítás és nevelési célrendszer irányába mutató változások együttese. Az alábbiakban az eredményes iskolai nevelés általam meghatározónak vallott azon hatáselemeit gyűjtöm össze, amelyek ma is markáns elemei az Ökumenikus Iskola nevelési rendszerének, ugyanakkor e jó szint megőrzésének feltétele azok folyamatos megújítása és fejlesztése.
- 30 -
6.2.1. Értékközvetítő hatásegyüttes Az iskola a nevelési célrendszerében meghatározott céljai és irányultságai mind teljesebb megvalósulás érdekében olyan értékközvetítő hatásegyüttest működtet, amely a szociális normakövetés és a szociális önfenntartó képesség kialakításában, illetve a nem fejlesztő jellegű tevékenységformák gátlásában ölt formát. Az intencionális fejlesztő tevékenység-együttes a teljes tanulói személyiség fejlesztését átfogja, a viselkedés és alkalmazni képes tudás mellett az egészséges életmód, a környezettudatosság és az esztétikum kérdéskörével egyetemben.
6.2.2. A nevelési hatásrendszer meghatározó eleme a pedagógus A nevelési eredményesség kérdéskörében a tanár személyének meghatározó szerepe van, mivel a tanulóra irányuló fejlesztő hatások rendszerében kezdeményező szereppel bír. A pedagógus viszonyulásainak és azonosulásainak kitüntetett szerepe van a tanulók értékképzésében, amikor az megkérdőjelezhetetlen, s amikor az a korábbi személyiség-megnyilvánulásaival összhangban áll és az pedig az iskola nevelési eszményét tükrözi vissza. A biztos elvi és közös alap, valamint az egyes tanárok által, bár időben és térben elkülönülő nevelési hatások, képesek egymást szinergikusan erősíteni, ha a verbális és a nonverbális kommunikáció egymást igazolja, és ha a nevelő közösség viselkedése kongruens.
- 31 -
6.2.3. Elkötelezett iskolavezetés
Az iskola nevelési eredményességének karakteres tényezője az iskolavezetés. A vezetők alapvető feladata az iskola nevelési célrendszerének jó kimunkálása és kellő súlyú folyamatos képviselete a célrendszerrel való teljes azonosulás mellett. A sikeres vezetők rendelkeznek a pedagógiai hatásszervezés képességével és a működtetés szakmai rutinjával, valamint elkötelezettek a nevelő hatásrendszer feltételeinek optimalizálásban. Az iskolavezetésnek megfelelő érzékenységű, ugyanakkor megbízhatóan működő értékelési
rendszert
kell
folyamatosan
fenntartani,
hogy
bármikor
reális
információkkal rendelkezzen az iskolai célok és a hozzá kapcsolódó pedagógiai tevékenységek eredményességéről.
6.2.4. Széles iskolai tevékenységrepertoár
Az iskola nevelési eszménye irányába mutató hatáselemei, a tanulói személyiség fejlesztése a pedagógiai hatásszervezés tudatos alkalmazásán át valósítható meg. A nevelési hatásszervezés magába foglalja a széleskörű tevékenységi formák biztosítását, valamint e tevékenység-repertoárhoz kapcsolódó ösztönző apparátus, és a nagyszámú interakcióra lehetőséget biztosító események sorozatát. A
tanulók
intenzív
tevékenységszervezési
együttműködését formák
igénylő,
pedagógiai
valamint alkalmazása
annak
teret
során
adó olyan
magatartásformák fejleszthetők, amelyek az iskola világából kikerülve biztosíthatják a valós és összetett problémák együttműködésen alapuló megoldásának a lehetőségét illetve gyakorlatát. A délután 4 óráig, a tanulók számára kötelezően iskolában töltendő időszak tágabb és szélesebb tanulói réteget tesz elérhetővé, mely lehetőséget hathatósabban kell beépíteni a nevelési hatásrendszerbe. A széles spektrumú tevékenységkínálat és a kooperatív tevékenységszervezési formák nagyobb számban teszik lehetővé a tanulói interakciókat, mint a tradicionális frontális túlsúlyú tanulásszervezés.
- 32 -
6.2.5. Kapcsolatok rendszere Az iskolák nevelő hatása a pedagógus közösség nevelési elveinek és életmódjának tapasztalható élő azonosságában, a közösség önfejlesztő, tanuló szervezeti képességében rejlik. Mindennek pedig alapja a kisközösségek, az egyes közösséget alkotó személyek közötti kapcsolat. Az iskolafolyamat belső partnerei, szereplői akkor tudják sikeresen működtetni az intézményt, ha egyenrangú felek dialógusán át elkötelezettek az intézmény eredményességében. A pedagógusok közötti kapcsolatot építő, fenntartó folyamatok széleskörű támogatást élveznek. Az iskolai nevelés sikerességébe a környezetében ható tényezők körül a tanulók családja hat a legerősebben. Hatása több szintű, mint a gyerekek nevelésének természetes és elsődleges közege fejti ki a hatását, másrészt pedig az intézményes nevelés felé fogalmaz meg jogos és alapvető elvárásokat. Ha az iskola és a szőlői ház között a kapcsolat élő és releváns, akkor a két különböző, de azonos platformon álló nevelési színtér képes egymás nevelési eredményességét szinergikusan növelni. Minden szintű és formájú kapcsolat erősítése természetes és alapvető fontossággal bíró feladat. A tanulócsoportok közötti és a csoporton belüli kapcsolatokat, a kommunikációt támogató tanulásszervezési módok olyan szociomorális képességeket is fejlesztenek, amelyek a tanulók pozitív életvezetését tudják megalapozni. Az iskola igyekszik biztosítani a tanulók közötti kapcsolatépítés és kapcsolattartás formális és informális kereteit, ahol a kortárs kommunikáció elsődleges teret kap.
- 33 -
6.2.6. Sajátos tanulói helyzetek kezelése Az iskolai nevelés általános eredményességének fontos mutatója, hogy tud olyan hatásrendszert működtetni, amely biztosítja, hogy akár tanulói passzivitásból, akár valamely képesség hiánya, akár szociális gyökerű ok miatt senki sem kerülhet tartósan a csoportja perifériájára. A marginalizálódás az interakciók számának csökkenését eredményezi és ezzel a szociális fejlesztő hatásrendszer hatékonysága romlik, akár meg is szűnhet. Mikor valaki a szűkebb közösségének a peremére szorultnak érzi magát, mikor az őt érintő folyamatokra való befolyását teljesen beszűkültnek érzi, akkor könnyen demoralizáló állapotba csúszhat át, ami gyakran a konstruktív életvezetés céljaival ellentétes hatást is ki tud fejteni. Ezt elkerülendő az iskolának széles és konstruktív tevékenység kínálattal kell bírnia, és az ezt támogatni képes hatékony motivációs hatásegyüttessel. Ennek működtetésében kitüntetett szerepet viselnek az osztályfőnökök, fejlesztő-pedagógusok és pedagógusasszisztensek.
- 34 -
7. Vezetési, pedagógiai nézeteim A nevelés az ember egészének fejlesztését, az emberség teljes értékűvé történő alakításának szándékolt hatásegyüttesét jelenti. A személyiség fejlesztése nem vállalkozás jellegű tevékenység, ahol az induló állapothoz rendelt eszközök és eljárások révén az előre rögzített úton és ütemezéssel a kitűzött célhoz lehet elérni, és ekkor a kész állapot jelenthető. A pedagógia, a nevelés az mindig folyamat jellegű tevékenység. Az iskolai nevelés szereplőinek minden nevelési szintéren azt kell garantálniuk, hogy folyamatosan és sokrétegűen biztosítják a gyerekek fejlesztését eredményezni képes pedagógiai hatásegyüttest. A szakmai protokollok betartása természetesen a nevelési professzionalitás alapja, ugyanakkor az iskolát jellemző ember-ember kapcsolatban – az ott és akkor – az adott szituációra összerendezett, a pedagógiai eszközrepertoárból aktuálisan alkalmazandónak ítélt tanári hatásegyüttes minősége a döntő! A jó tanárnak az a legfőbb ismérve, hogy az adott helyzetre a pedagógiai tudásából releváns válaszokat képes adni.
Az iskola belső világának a szabályozásában, a pedagógiai hatásrendszer részei közötti viszonyok és viszonyulások körében is egyre nagyobb teret kap a jog a normák rovására, ezt én fokozódó aggodalommal nézem! Meggyőződésem, hogy az ember személyiségében belsővé vált erkölcsi motívumok sokkal hatékonyabbak és időtállóak, mint a külső, szabályelőíró jogi keretek. Vallom, hogy a jog a morál minimuma. A szabályok betartása sokszor jóval egyszerűbbek, mint a saját döntést igénylő válaszok meghozatala, ugyanakkor az így hozott döntések kiszámíthatóak és hosszú távon is képesek egy közösség együttműködését megalapozni és fenntartani. Ha a közösségi morál és a jog nem összetartó vagy, ami rosszabb divergáló, akkor a személyiség jó eséllyel válhat állandóan változó érdekvezérelté a pillanatnyi szükségleteinek és vágyainak kielégítése céljából. Az
én
iskolaideám
továbbra
is
a
törvényességet
természetesen
betartó,
morálszabályozott és együttműködő iskola a szélsőségesen szolgáltató jellegű iskola ellenében.
- 35 -
Egy szervezet jó eredményének záloga a vezető és munkatársi testületének jó együttműködése. Az együttműködés együtthatást jelent. Az eredményes munka egyik nélkülözhetetlen feltétele a célok elfogadása és az eljárások támogatása. Ez fokozottan igaz a korábbiaktól eltérő eljárások esetén. Ezért kollégáim meghatározó többségének egyetértését és támogatását továbbra is meg kívánom szerezni minden érdemi változtatáshoz. A döntések előkészítő szakaszában várom és igénylem az együttgondolkodást, a javaslatokat, olykor még kidolgozatlan ötletek formájában is. Természetesen a változásokat csak abban az esetben kívánom kezdeményezni, ha a tervezett állapot – melyet az aktuális helyzettel szembeni elégedetlenség, a változás iránti vágy, és maga a korrekció megvalósíthatósága determinál – kedvezőbb, mint magának a változásnak az „ára”. Tisztában vagyok azzal, hogy a demokratikus munkahelyi légkör nem ábrándos ideológiák, hanem folyamatos környezetészlelés és rendszerint hosszadalmas egyeztetések valamint kompromisszumok után alakul ki.
A
vezető
és
munkatársi
körének
együttműködését
hatékonyabbnak
és
eredményesebbnek tartom, ha a közös tevékenység gerincét nem a szervezeti hierarchia, nem a vezetési láncolat, hanem a kapcsolati kör határozza meg. A közös hatásegyüttest, a közös munkát ilyenkor az értékek és érdekek azonossága biztosítja és erősíti, hiszen a vezető sikere döntően az által vezetett közösség eredményeinek a függvénye. Természetesen ebben a kapcsolati együttműködésben az iskolaigazgató alapfeladata, hogy a tantestület részére biztosítsa perspektivikus alkotó légkört és az eredményes munka tárgyi feltételeit. A jó intézményi légkör szerves részét képezi a pedagógusok szakmai továbbképzésének, professzionális és mentális továbbfejlődésének támogatása, s ha kell, akkor inspirálása is. Az „iskola-szervezet” vezetését döntően szociális folyamatnak tekintem, hiszen az iskoláztatás minden szintjén és eljárásai egészének fókuszban az ember személye áll. Az iskola a tanulók személyiségét kívánja mind teljesebb értékűre juttatni, a tanárok
- 36 -
pedig elsődlegesen személyiségük és szaktudásuk erejével fejtik ki intenciózus hatásukat. Így vezetői szerepemet a vízionáló, tervező, szervező és coach (személyi fejlesztő) tevékenységmátrixban kívánom megvalósítani: - az iskola számára, s benne a szervezetalkotók számára
- vízió
valós bázisú, elérhető és inspiráló jövőkép adása; - az iskola működési céljainak és az előérésükhöz
- tervezés
szükséges tevékenységek meghatározása; - a célorientált feladatokhoz szükséges személyi és
- szervezés
környezeti feltétek optimumot megcélzó biztosítása; - az iskola munkatársainak személyre szóló fejlesztése,
- coaching
amely nem direkt tanácsadás, hanem olyan folyamat, ami a jelenre és főleg a jövőre koncentrálva támogatja a személy szakmai és személyes fejlődését egyaránt, úgy
hogy
a
coaching
során
nincsenek
kész
megoldások a problémákra, azt mindenkinek magának kell megtalálnia. Eljárás kategóriáimban a szervezési területen érzem magam a leggyengébbnek, ezért erre a területre fokozottabban igénylem, elsődlegesen igazgatóhelyettes kollégáim segítségét, támogatását. Az iskolai ethoszunk és a valós környezet sikerességi tapasztalatai között gyakran feszülő eltérés tapasztalható. A gyermekekre is kivédhetetlenül ható bulvárkereskedelmi
média
a
sikerességnek
olyan
példáit
propagálja,
amelyek
összeegyeztethetetlenek az én – és sokunk – értékrendjével. Ezért kiemelt fontosságúnak gondolom, hogy az iskolában a bárminemű siker az mindig szoros és közvetlen kapcsolatban legyen az érdemmel. Az eredmény, a siker mindig az érte kifejtett, a befektetett munkával szignifikánsan mutasson összefüggést. Az iskolánk mindig olyan hely legyen, ahol – divatos kifejezéseket használva – a wellness helyett a fitness a meghatározó. Ahol nem az a kizárólagos rendezőelv, hogy mindenáron jól érezzék magukat a szereplők, hanem ahol akkor érzik jól magukat a folyamatok részesei, ha a feladataikat elvárható módon már teljesítették. Jónak tartom, ha az iskola tanulóit rendszeresen „lábujjhegyre” állítja.
- 37 -
A bizalom és a derű az emberi lét minden szakaszának természetes része, ezért kitüntetett módon van helye és szerepe az iskolai világában. A magát személyiségközpontú iskolaként meghatározó intézményben – mint amilyennek valljuk az iskolánkat – magától értetődő a szorongásmentes, nyílt és derűs légkör. Az ilyen iskolai atmoszférának természetes elemei az iskolai szereplők mindegyikétől elvárt egyenesség és szavatartó magatartás. A bizalomteljes és derűs légkör másik fundamentuma az elsődlegesen dicséretre és jutalmazásra alapozó motiváció. Továbbra is vallom, hogy az igazgatói dicséretek és a dorgálások között két nagyságrendi különbség a perspektivikusan jó arány.
Legyenek bár a legkorszerűbb technikai eszközökkel is felszerelve napjainkban az iskolák, azért a nevelési folyamat elsőszámú szereplője mindig a pedagógus. Az iskolák nevelő hatása nem a mégoly szépen és precízen megfogalmazott pedagógiai programok szólamaiban, hanem a pedagógus közösség nevelési elveinek és a tanulók által nap nap után tapasztalható létmódjában rejlik. Az erkölcsi tartás, a moralitás kiépülésében a diákok napi szokott tevékenysége során szerzett tapasztalatok az elsődlegesek, amelyeket az elméletben megismert etikai rendszerek csak megerősíteni képesek. Ezért az iskolai környezetben a pedagógusoknak, mint mértékadó személyiségek életgyakorlatának, moralitásának, attitűdjeinek s a személyes viselkedésük kongruenciájának kitüntetett szerepe van a tanulók erkölcsi értékrendjének és értéktudatának kialakulásában.
Kapcsolatom az Ökumenikus Iskolával, annak moralitásával, valamint az iskola szakmaiságára való ráhatásom 20 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkori újszerűség, egyediség és megnyíló távlat magával ragadó intenzív érzése mára csökkent, illetve az eltelt évek alatt részben átalakult. A rutin térfoglalása ugyanakkor nem tudta csökkenteni az iskola ügyének kitüntetett fontosságát életemben, mert az nem aktuális folyamatok, pillanatnyi eredmények és sok mindentől befolyásolt érzeteken nyugszik, hanem a pesthidegkúti Ökumenikus Iskola ügye melletti elköteleződésem máig érvényes mélységéből. Ez reményem szerint abban is megnyilvánul, hogy
- 38 -
képes
vagyok
birtokolt
képességeim
és
szakértelmem
elérhető
készletét
összerendezni olyanképp, hogy azok az adott helyzetben mindig segítő módon hassanak a jó megoldások irányába.
Kelt, Budapest, 2015. március 26.
Csere István
- 39 -
1.sz. melléklet
- 40 -
2.sz. melléklet
Központi felvételi eredmény 2015. Magyar
Matek
Össz.
ÖKU
35,35
33,02
68,4
Országos
29,3
22,6
51,9
Központi felvételi eredmény 2014. Magyar
Matek
Össz.
ÖKU
39,9
35,74
75,7
Országos
33,3
20,7
54
2013/2014-es tanév 8. évf. tanulók továbbtanulása Gimnázium
fő
Szent Gellért
8
Baár-Madas
7
Városmajor
5
Deák tér Evangélikus
4
Szent Angéla
4
Szent Margit
4
Szent Imre
3
Osztrák
2
Csík Ferenc
1
Eötvös
1
Fasori Evangélikus
1
Fazekas
1
Fényi Jezsuita Miskolc
1
Győr Bencés
1
Klebelsberg
1
Rákóczi
1
Schiller Pilisvörösvár
1
Szentendre Ferences
1
- 41 -
