PÁLYÁZAT A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA
Készítette: Hajdú András igazgató 2230 Gyömrő Andrássy u. 18. Tel: (29) 331-158
Gyömrő, 2011. március 22.
Kapja: Gyömrő Város Önkormányzata 2230 Gyömrő Szabadság tér 1.
Megpályázom a Fekete István Általános Iskola és Szakiskola igazgatói állását, melyet Gyömrő Város Önkormányzata írt ki a 2011-2016. évi időszakra.
Gyömrő, 2011. március 22.
H a j d ú András igazgató pályázó
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ................................................................................................................. 4 1. CÉLMEGHATÁROZÁS ...................................................................................... 5 1.1. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 5 1.1.1. Az iskola bemutatása ................................................................................................ 5 1.1.2. Iskolánk arculata, épületei, működési területe ....................................................... 6 1.1.3. Személyi feltételek, az alkalmazotti közösség összetétele ........................................ 6 1.1.3.1. A nevelőtestület ...................................................................................................... 7 A továbbképzések helyzete ..................................................................................... 7 1.1.3.2. Tanulócsoportjaink ............................................................................................... 8 1.1.3.3. Tanulóink .............................................................................................................. 9 1.1.3.4. Szülői közösség ...................................................................................................... 13 1.1.4. Tárgyi feltételek ........................................................................................................ 14 A képzés színterei ................................................................................................... 15 A taneszköz ellátottság........................................................................................... 15 1.1.5. Oktatási-képzési rendszer ......................................................................................... 16 1.1.5.1. Általános iskolai oktatás ....................................................................................... 16 1.1.5.2. Szakiskolai képzés ................................................................................................. 16 1.1.6. A helyzetelemzés összegzése ..................................................................................... 18
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................... 18 3. VEZETŐI PROGRAM ......................................................................................... 19 3.1. VEZETÉSI KONCEPCIÓM .................................................................................... 19 3.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK ............................................................................................ 20 3.2.1. Szakmai képzés terén ................................................................................................ 20 3.2.2. A nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése terén ...................................... 23 3.2.3. A vezetési szerkezet fejlesztése terén ........................................................................ 28 3.2.4. Az iskola gazdálkodása terén ................................................................................... 29 3.2.5. A tárgyi eszközfejlesztés terén .................................................................................. 31
4. CSELEKVÉSI PROGRAM – VONALAS TERV ....................................... 32 5. ZÁRSZÓ ..................................................................................................................... 33 Mellékletek: - Önéletrajz, szakmai önéletrajz - Szakmai ajánlások - Diplomamásolat - Hatósági erkölcsi bizonyítvány
3
BEVEZETÉS
Harmincötödik éve dolgozom jelenlegi iskolámban. Végigjártam a pedagógiai életpálya minden fokát, a szaktanári beosztástól az igazgatói posztig. Meggyőződésem, hogy a sok éves pedagógiai, szakmai és vezetői tapasztalom és helyismeretem nagy segítséget jelenthet az igazgatói munkakörben. Képesnek és felkészültnek érzem magam, képesnek és felkészültnek tartom a munkatársaimat is az előttünk álló feladatok megoldására. Vezetői stratégiám a csapatmunkára, a közösen kialakított célokra épül. Az ötletek, elképzelések másokkal megosztva termékenyülnek meg, szaporodnak és fejlődnek. Néhány terv, elképzelés – remélhetően – sokaknak visszaköszön e sorok közül és várja a megvalósulást. Abból a felfogásból indultam ki, hogy az értelmes és közösen megfogalmazott célokért mindenki meggyőződésből, szívesen, kényszer nélkül vállal feladatokat. Ismerem azokat a problémákat, melyek előttünk állnak, de ismerem a kollégáimat is, akik már számtalanszor bizonyították szakértelmüket, kreativitásukat, innovatív képességüket. Fontosnak tartom, hogy a megtartva és továbblépve alaptétel szellemében építsünk erősségeinkre, bevált hagyományainkra és erről a masszív alapról építkezzünk tovább. Ugyancsak fontosnak tartom az egységes nevelői fellépést a pedagógiai programunkban megfogalmazott, illetve a házirendben szabályozott kérdésekben. A nyílt, őszinte munkahelyi légkör nélkül nem tudok eredményes pedagógiai munkát elképzelni. Az iskolákban végzett felmérések – iskolatípustól és településmérettől függetlenül – a tantestületek két legnagyobb problémájának, hibájának az információáramlás hiányát, illetve az egyenetlen terhelést jelölik meg. E problémák csökkentése érdekében nagy hangsúlyt kívánok fektetni a csapatmunkára. Ez biztosíthatja a feladatok egyenlő, képesség szerinti elosztását, de nem köti gúzsba az egyéniséget. Biztosítani kívánom a megfelelő információáramlást, hiszen az információ birtoklása biztonságot és magabiztosságot ad, növeli a kompetenciaérzést, segíti a célokkal való azonosulást és a pontos feladatellátást. Szélesíteni kívánom a rálátást a vezetői munkára, ezzel a döntéselőkészítő szakasz rövidülhet. Ügyelni fogok arra, hogy az ellenőrzés és értékelés mindig segítő jellegű legyen, munkánk irányának megerősítésére, vagy a szükséges korrekció behatárolására. Fontos alapelvem, hogy ellenőrzés nélkül ne értékeljek és értékelés nélkül ne ellenőrizzek.
4
1. CÉLMEGHATÁROZÁS
Alapvető célom, hogy munkám minden területén iskolánk mindig a legmagasabb igényeknek és elvárásoknak tudjon megfelelni. A fentiekből adódó feladatok: Az oktatás színvonalának állandó emelése valamennyi képzési szakaszban Tanulóink neveltségi szintjének növelése, a kulturált viselkedés elérése tanítási időben és azon kívül A képzési struktúra fejlesztése, szakiskolánk tanulóink munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyének növelése A tanulmányi eredmények javítása, végzős általános iskolai tanulóink minél alaposabb felkészítése a középiskolai tanulmányokra Az iskola anyagi helyzetének folyamatos javítása, a társadalmi kapcsolatok bővítése Környezetünk folyamatos szépítése, fejlesztése, értékeink védelme, az iskola belső képének javítása, a rongálások csökkentése, megszüntetése Végső soron a megrendelői, vevői (tanuló, szülő) és szolgáltatói (iskolai dolgozók), valamint a fenntartói elégedettség emelése, az iskola társadalmi presztizsének növelése
1.1. HELYZETELEMZÉS 1.1.1. Az iskola bemutatása Az intézmény neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola székhelye: 2230 Gyömrő, Kossuth Ferenc u. 5-7. Tel./fax: (29) 331-311 Email:
[email protected] Web címe: www.fekete-gyomro.sulinet.hu Fenntartó , felügyeleti szerve: Gyömrő Város Önkormányzata 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1. Alapító okirat száma: Gyömrő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 354/2010 (12.13.) számú határozatával hagyta jóvá. Működési terület: általános iskola – Mária telep a Szt. István út és a vasút vonalával határolt délnyugati városrész, szakiskola – Gyömrő város és vonzáskörzete. Jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Alaptevékenysége: Általános iskolai oktatás Iskolai szakképzés Napköziotthoni és tanulószobai ellátás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
5
1.1.2. Iskolánk arculata, épületei, működési területe Nevelési-oktatási tevékenységünket három épületben folytatjuk. A központi épületben nyolc felső tagozatos osztály, egy szakiskolai osztály, egy felsős tanulószobai csoport kapott helyet. Az épület udvarán van a 288 négyzetméter küzdőterű tornacsarnok, illetve a mintegy 1000 négyzetméteres, aszfaltozott szabadtéri sportpálya. A központi épületben van fizika, kémia, biológia, földrajz szaktanterem, technika terem, két számítástechnikai szaktanterem, valamint az iskolai könyvtár. A központi épülettel szemben helyezkedik el a napköziotthon régi épületével egybeépített nyolc tantermes új iskolarész, amelynek alsó négy tanterme 2002-ben, felső négy tanterme 2005-ben épült meg. A napköziotthonunk melegítőkonyhával rendelkezik, melyben egyszerre 60 gyerek ebédeltetésére nyílik lehetőség. Az új iskolarészben működik az alsó tagozatunk négy párhuzamos osztálya, valamint a négy alsó tagozatos napközis csoport. A Deák Ferenc utca 26. szám alatt végzi tevékenységét szakiskolai részlegünk, itt négy tantermünk van, amelyből egy osztályterem, három pedig a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatásra kialakított kereskedelmi kabinet, illetve a bontott órák megtartására szolgáló terem. Az iskola épületeinek belső elrendezése elfogadható. Az iskolabútorok beszerzése, felújítása folyamatos, oktatási eszközeink száma és minősége jó.
1.1.3. Személyi feltételek, az alkalmazotti közösség összetétele Az iskola dolgozóinak létszáma, álláskerete 45,5 fő. Pedagógus létszám:
32 fő.
Ebből: vezető főfoglalkozású részmunkaidős tartósan távol könyvtáros tanár
3 fő ( 1 fő igazgató, 2 fő igazgató helyettes) 26 fő 4 fő 1 fő 1 fő
Technikai, adminisztratív dolgozók álláskerete 13,5 fő Létszám: 13,25 fő Ebből: gazdasági dolgozó adminisztratív dolgozó fűtő-karbantartó konyhai dolgozó takarítónő
2 fő 2 fő 2 fő 2 fő 5,25 fő
6
A nevelőtestületben négy munkaközösség működik: alsó tagozatos, melynek a nyolc osztálytanító a tagja, felső tagozatos, melynek tagjai a szaktanárok, szakiskolai, melyben a szakoktatók, a szakiskolai osztályfőnökök és alkalmanként az áttanítást végző szaktanárok tevékenykednek, napközis, melyben az öt csoport vezetője tevékenykedik. Egy-egy feladat ellátására, megszervezésére alkalmanként más munkaközösségek is alakulnak, például matematikai, nyelvi, anyanyelvi.
1.1.3.1 A nevelőtestület A testület egyik nagy erénye, hogy befogadó közösség. Az összetartozást, a jó munkahelyi légkört mutatja, hogy a fluktuáció rendkívül alacsony (évente 1-2 fő). Az utóbbi három évben a pedagógus mozgás jelentősebb volt nyugdíjazás, gyermekvállalás, fizetésnélküli szabadság igénybevétele miatt. A közösségi szellem erősödéséhez feltétlenül hozzájárulnak a közös programok: kirándulások, iskolai karácsony, pedagógusnapi és egyéb ünnepi, alkalmi összejövetelek, melyeket folytatni és erősíteni kívánok. A tantestület valamennyi tagja rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal. Munkájukat magas szakmai színvonalon, a pedagóguspálya iránti elhivatottsággal végzik. Az új belépőkre továbbra is fokozott figyelmet kívánok fordítani, különösen a pályakezdők beilleszkedését kell figyelemmel kísérni. Igyekezni fogok minél jobban bevonni őket a mindennapi feladatokba. Igényeik szerint tapasztalatainkkal segítjük szakmaipedagógiai feladataik megoldását. Ha szükségét látom, az újonnan érkező kollégák mellé mentortanárt nevezek ki. Az elmúlt évek tapasztalata mutatja, hogy a pályakezdők nincsenek felkészítve a pedagógusi munka minden területére és legnagyobb igyekezetük ellenére segítségre szorulnak. A hozzánk érkező tapasztaltabb kollégákat pedig az iskola helyi sajátosságainak, elvárásainak, szokásrendszerének megismerésében kell segíteni.
A továbbképzés helyzete A tantestület végzettség szerinti megoszlása: Egyetemi végzettséggel rendelkező tanár: Főiskolai végzettséggel rendelkező tanár, tanító: Főiskolai végzettséggel rendelkező szakoktató tanár: Szakoktató:
7
1 fő 29 fő 1 fő 2 fő
A kötelező tanári továbbképzés keretében a képzési tervek elkészítésekor az aktuális tantárgyi igényeket vettük figyelembe, előnyben részesítve a felsőfokú végzettséget, másoddiplomát adó képzéseket, átképzéseket. 2006-tól megszerzett végzettségek, illetve a jelenleg is folyó felsőfokú képzésekben résztvevők száma: Tanári diploma: 1 fő Tanári másoddiploma: 3 fő A fentieken kívül számos akkreditált, 30-60-120 órás továbbképzésen vettünk részt, melyek jelentős részben új ismeretek megszerzésére irányultak (számítógép kezelés, internet használat, minőségbiztosítás, konfliktuskezelés), másrészt az ismeretbővítést-korszerűsítést, módszertani frissítést szolgálták. A képzések hatásaként érzékelhetően nőtt a tanári számítógépet, az internetet, az interaktív táblát, illetve az interaktív tananyagot használók száma. Igényesebb, szebb kivitelű, jobban értelmezhető anyagok készülnek. Az internet használatának elterjedésével naprakész ismeretekhez és információkhoz jutnak kollégáink. Szükségét látom egyéb tantárgyi, szakmódszertani, szakmai-nyelvi, tanulásmódszertani továbbképzéseknek is, a nevelő-oktató munkánk hatékonyságának, korszerű módszerek mindennapos használatának érdekében. A tantestület valamennyi tagja teljesítette, illetve a következő év végéig teljesíteni fogja továbbképzési kötelezettségét.
1.1.3.2. Tanulócsoportjaink
Iskolánkban jelenleg 16 általános iskolai, 4 szakiskolai osztály és 5 napközis (tanulószobás) csoport működik. Az elmúlt öt évben a napközis csoportok száma eggyel nőtt. 2003-tól az általános iskola valamennyi évfolyamán két párhuzamos osztályunk van, a szakiskolában a szakoktatásról szóló törvény módosítása következtében négyéves képzésre tértünk át. Örvendetes módon 2008. szeptemberétől eggyel emelkedett a napközis csoportok száma, ami a tárgyi feltételek (épületellátottság) javulásával, valamint a napköziotthonban folyó nevelő-oktató munka színvonalának emelkedésével magyarázható. A tanulócsoport -számokban növekedés nem várható a közeljövőben. Az előttünk álló időszak feladata a tanulócsoportok létszámának megőrzése, esetleg növelése. Ez nem könnyű feladat, hiszen tudott dolog, országos jelenség a gyereklétszám fokozatos csökkenése.
8
1.1.3.3. Tanulóink Iskolánk tanulóinak száma az elmúlt öt évben a következőképpen alakult: Tanulók száma - október 1-i adatok alapján 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Általános Iskola 1-8. évfolyam(fő)
365
360
380
358
371
Szakiskola 9-12. évfolyam(fő)
130
135
134
131
131
Összesen 1-12. évfolyam (fő)
495
495
514
489
502
Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a gyereklétszám inkább kisfokú emelkedést mutat, mint csökkenést, jóllehet a demográfiai tendenciák az ellenkezőjét feltételeznék. Ennek több oka van.
9
A szabad iskolaválasztás számunkra kedvező, hiszen jóval több gyereket iratnak be hozzánk, mint amennyit más körzetbe visznek. Ezt én egyértelműen az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka elismerésének tekintem. Tanulók körzet szerinti megoszlása Osztály
Létszám (fő)
Körzetes (fő)
Más körzetből jár (jő)
Más településről jár (fő)
1.a
19
13
2
4
1.b
22
16
4
2
2.a
19
10
6
3
2.b
23
18
5
0
3.a
26
13
10
3
3.b
26
10
14
1
4.a
23
15
6
2
4.b
23
12
6
5
5.a
24
11
11
2
5.b
26
13
10
3
6.a
25
15
9
1
6.b
24
13
12
0
7.a
26
13
11
2
7.b
26
14
10
2
8.a
19
8
10
1
8.b
19
13
6
0
Összesen:
370
207
132
31
.
10
A fentieket igazolja az általános iskolás tanulók körzet szerinti megoszlásáról készült táblázat, melyből kiolvasható, hogy tanulóink több mint 40 %-a jár más körzetből, vagy más településről iskolánkba. Új jelenség, hogy egyre több általános iskolai tanulónk iratkozik hozzánk más településről. 2001-ben mindössze 4 tanulónk volt bejáró és ők valamennyien felső tagozatosak voltak, 2006-ban a bejáró tanulók száma 13 fő, az idei évben a bejáró tanulók száma 31 fő. A napköziotthonos, tanulószobás tanulók száma is fokozatosan emelkedett az elmúlt öt évben. Napközis és tanulószobás tanulók száma - október 1-i adatok alapján 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011
Tanulók száma (fő) Napközis csoportok száma
99 4
104 4
133 5
137 5
125 5
A létszámok alakulása létkérdés számunkra. A kedvező helyzet elérésének fontos záloga, feltétele a magas színvonalú oktató-nevelő munka. Ezt tantestületünk valamennyi tagja pontosan tudja, hiszen évek óta küzdünk ezzel a problémával. Ezen a területen is eredményesek vagyunk, hiszen iskolánk társadalmi megítélése, elfogadottsága nőtt, az itt folyó munka, az elért eredmények, fejlesztések elismerést váltottak ki. A gyermeklétszám kedvező alakulásához hozzájárulhat a város településszerkezetének változása, a Kóczán úti lakópark megépülése, a vonzáskörzetünkben épülő sorházakba költöző családok számának növekedése is. Tanulóink közül több mint 100 fő hátrányos helyzetű. Ez a szám sajnos évről-évre növekszik. Egyre több tanuló él csonka családban, nő a munkanélküli szülők száma is. A hátrányok a szocializációs nehézségekben, a tanulásban és anyagi téren is megmutatkoznak. Ugyancsak emelkedést mutat a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek száma is. Az ő integrálásuk, felzárkóztatásuk, segítésük új kihívást jelent pedagógusaink számára. 11
Sajnos egyre több a magatartási problémával küzdő, nehezen kezelhető, nehezen nevelhető tanulónk is. Sokszor jelenti a szülő-tanár konfliktus forrását a szülői értékítélet torzulása, a gyerekkel, illetve az iskolával szemben támasztott túlzott elvárás. A fenti problámák fokozottan jelentkeznek a szakiskolában, hiszen ott nagyon különböző neveltségű, felkészültségű tanulók kerülnek hozzánk. Itt a tanulók 60-70 %-a küzd hátrányokkal; családi problémákkal, anyagi gondokkal. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás és kommunikációs készség hiánya, az önállótlanság, a gyenge tanulási motiváció, mely csak türelemmel, empátiával, egyéni képességükhöz igazodó haladással és módszerekkel küzdhető le. Természetesen az összkép árnyaltabb és messze nem ilyen sötét. Nagyon sok tehetséges, kezdeményező, mindig újat akaró, szorgalmas gyerekünk van valamennyi évfolyamunkon. Ezt igazolják a középiskolai beiskolázási tapasztalatok, a központi írásbeli felvételi vizsgaeredmények, versenyeredményeink, sportoló gyerekeink helyezései. Tanulóink elfogadható eredményeket érnek el az országos kompetencia mérés alkalmával. Az elmúlt öt évben végzett mérések eredményei alátámasztják ezt, hiszen 2/3-ad részben jobb eredményt értünk el, mint az országos átlag. A tanítási időn túli ismeretszerzésnek, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének, a sportolási lehetőségek megteremtésének hagyománya van iskolánkban. Gyerekeink részt vesznek iskolaújság szerkesztésében, az iskolarádió működtetésében, az iskolai honlap frissítésében, saját irodalmi kiadvány készítésében. Vetélkedőkön, különféle szakkörökön, pályázatokon, szakmai kirándulásokon vehetnek részt. Hagyománya van a tavaszi, őszi osztálykirándulásoknak, a színház- és múzeumlátogatásoknak, a téli sítáboroknak, a nyári turisztikai, környezetvédő és egyéb tematikus táboroknak. Működik iskolánk érdekvédelmi szerve a diákönkormányzat, melynek munkáját pedagógus segíti, irányítja. A 2010/2011-es évben a korábbiaknál is komolyabb hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra, tehetséges tanulóink tanítási időn kívüli ismeretszerzésére. Főleg alapítványunk anyagi támogatásának köszönhetően eljutottunk a Csodák Palotájába, a Természettudományi, a Közlekedési, a Néprajzi Múzeumba, az Állatkertbe, a Planetáriumba. Ezeken a helyeken rendhagyó órákon, interaktív bemutatókon vehettek részt gyerekeink. Több színházi előadást is szerveztünk. Iskolánk sokat tesz a szociális hátrányok enyhítése érdekében. Felzárkóztató programjaink, korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, versenyfelkészítések, számítástechnikai szaktantermek, az internet használata, mind-mind segíti a tanulási nehézségek leküzdését. Szociális juttatásokkal is igyekszünk enyhíteni a rászorulókon: segélyezéssel, étkezésiés tankönyvtámogatással, osztálykirándulások, táborozások anyagi segítésével. Segítséget nyújtunk a szülőknek a szakszolgáltató intézmények bevonásával: nevelési tanácsadás, családsegítő szolgálat, pszichológus, gyámügyi felelős, iskolaorvos révén. Jól működő alapítványunk évente mintegy 2 millió forintot biztosít a tehetséges és rászoruló tanulók tanulmányi és szabadidős tevékenységek támogatására.
12
Az "Együtt az iskoláért" alapítvány bevételei 2006-2010 Év
Bevétel
2006.
1 670 408 Ft
2007.
1 893 896 Ft
2008.
2 973 786 Ft
2009.
2 827 537 Ft
2010.
2 694 421 Ft Összesen:
12 060 048 Ft
1.1.3.4. Szülői közösség Kiemelten fontos feladatnak tartom a szülőkkel való korrekt együttműködést. Alapvető érdekünk, hogy a szülő minél több információval rendelkezzen gyermeke iskolai tevékenységéről. Az iskolák a csökkenő gyereklétszám és a szabad iskolaválasztás miatt versenyre kényszerülnek. Fennmaradásuk, fejlődésük nagyrészt a tanulói létszámtól függ. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú tényező a szülői közösség. A szülői elégedettség, a jó pedagógusszülői kapcsolat rengeteget segíthet az iskola megítélésén.
13
A szülői közösség vezetőségét osztályonként 2-2 szülő alkotja. Ők képviselik társaikat az iskolai szintű megbeszéléseken, az SZMK válaszmányi ülésén. Választmányi üléseket évente legalább kétszer, az igazgatói munkatervben megfogalmazottak szerint tartunk. Hagyomány, hogy évente minden osztályban legalább két szülői értekezlet van, tanév kezdéskor és májusban. Ezen felül minden évben más-más évfolyamon nyílt napot tartunk és többször szerveztünk fogadónapokat is. A szülőkkel való kapcsolattartás egyik formája a tanári fogadóóra, bár ennek időpontját a szülők egyre ritkábban tartják be. Fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását gyermekük tanulmányi munkájáról. Minden osztályfőnök feladata a tájékoztató füzet és a napló jegyeinek folyamatos összehangolása. A hagyományos tájékoztatási módszereken túl egyre több szülő kéri a digitális napló szolgáltatásait, lehetőségét és nap, mint nap növekszik az iskolai honlapunkat látogatók száma, ahol igyekszünk naprakész információkkal szolgálni. Hagyománya van iskolánkban a családlátogatásnak. Évente 60-80 esetben mennek el az osztályfőnökök tanítványaikhoz, amit nagyon jó aránynak tartok. A tanuló viselkedésének, személyiségének megismerésére ez a leghatékonyabb módszer. Fontos alapelvem, hogy a keletkező konfliktusokat mindig személyesen kell a szülővel rendezni a lehető legrövidebb időn belül.
1.1.4. Tárgyi feltételek A 2006/2011-es időszakban kevés fejlesztés, beruházás történt iskolánkban. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a fenntartó nem valósított meg önkormányzati beruházást, a másik pedig az, hogy csökkent a szakképzési hozzájárulásból megvalósítható beruházások lehetősége. Ez utóbbi részben a befizetett összegek csökkenésével, részben a szakképzési hozzájárulás felhasználásának korlátozásával magyarázható. Kisebb fejlesztéseket saját erőből így is sikerült megvalósítani. Esővédő előtetőt építettünk a főépület udvarán, befejeződött a nyílászárók cseréje a Kossuth Ferenc utcai épületen. Közel 80 éves ajtókat cseréltünk ki három tantermen és ugyanitt lambérialábazatot készíttettünk. Az elmúlt öt évben 11 tanterembe és az igazgatói irodába légkondicionáló berendezést telepíttettünk, ami óriási eredmény, hiszen az iskola tájolása miatt voltak olyan évek, amikor gyakorlatilag nem lehetett tanítani az elviselhetetlen meleg miatt. A norvég finanszírozású pályázat keretében iskolánk fő épülete akadálymentesítve lett és a Kossuth Ferenc utcai épület új, egységes homlokzatot kapott. 2007-ben méltó helyre kerültek az elmúlt időszak tanügyi dokumentumai. Folyamatosan cserélődött, korszerűsödött, bővült számítógépparkunk. Valamennyi épületünkben biztosított a korlátlan internet hozzáférés. Minden évben bővítettük AV eszközparkunkat; vásároltunk televíziókat, DVD lejátszót, magnókat. CD lejátszókat, írásvetítőket. Három épületünkben összesen 7 tanteremben van interaktív táblánk a hozzájuk szükséges digitális tananyagokkal.
14
A képzés színterei Osztályterem 20 Szaktanterem 5 Tornaterem 1 Könyvtár 1 Könyvtári állomány: Könyv 900 kötet Hanganyag (CD, lemez) 350 db Video kazetta 160 db Multimédia, interaktív tananyagok 320 db A taneszköz ellátottság
Eszközellátottságunk jónak mondható. A legfontosabb AV eszközök, illetve oktatási segédeszközök kellő számban állnak rendelkezésre. A norvég finanszírozású pályázat keretében egyik szaktantermünkben a számítástechikai gépparkunkat teljesen kicseréltük. Másik tantermünkben szakképzési pályázaton nyert gépek üzemelnek. Az iskolai adminisztrációt és a pedagógusok munkáját mindenhol (tanári szoba, gazdasági szoba, titkárság, szakiskolai iroda, igazgatói iroda, könyvtár) nagyteljesítményű számítógépek és internet hozzáférési lehetőség segítik. A számítógépalapú pénztárgépes oktatást kiszolgáló eszközpark megfelel az elvárható követelményeknek. Tanulóink ezeken a gépeken fel tudnak készülni a szakmai vizsgákra. A szakoktatás eszközrendszerének fejlesztésére korábban minden évben pályázatot nyújtottunk be, többségében sikerrel. Ez volt az egyik fejlesztési lehetőségünk. A szakképzési törvény módosítása következtében 2008-tól csak Területileg Integrált Szakképző Központok (TISZK) nyújthatnak be pályázatot a szakképzés keretösszegére. Mi 2008. szeptemberében csatlakoztunk a dabasi központú Ország Közepe TISZK-hez, amely ekkor már benne volt egy milliárdos nagyságrendű, EU által is támogatott projektben. Ez az elmúlt év végén lezárult, így a következő pályázatban már iskolánk is részt fog venni. A szaktanárok és a tanítók által jelzett fejlesztési-és eszközigényeket igyekszünk minden évben teljesíteni. A térképek, lexikonok, kötelező olvasmányok, sporteszközök, napközis játékok, kísérleti eszközök, technikai tantárgyhoz szükséges anyagok, szerszámok beszerzése és pótlása folyamatos. Ugyancsak folyamatos az iskolai bútorok cseréje is. az elmúlt öt évben 7 tanterembe került részben, vagy teljesen új bútorzat. A törvényben előírt kötelező taneszközlista nem teljes, de a napi oktató-nevelő munkához szükséges valamennyi taneszköz rendelkezésünkre áll. A kötelező taneszközlista teljes beszerzéséhez külső segítségre, megyei, vagy országos pályázatra is szükség lenne. Ezek a lehetőségek azonban az utóbbi években megszüntek, így a beszerzésre saját költségvetésből van
15
csak lehetőség. Amint a fentiekből is kiderül, folyamatosan törekszünk a taneszközök beszerzésére, bővítésére. Az alsó tagozat tetőterének beépítésekor (2005-ben) megépült az orvosi szoba is. Kezdetben csak minimális felszereltséggel működött, ami az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött. Hűtőgépet, bútort, vizsgálóágyat szereztünk be, és a védőnő munkájának elvégzéséhez, a tanulói nyilvántartáshoz számítógépet biztosítottunk.
1.1.5. Oktatási-képzési rendszer
1.1.5.1. Általános iskolai oktatás Valamennyi évfolyamon párhuzamos osztályban folyik a tanítás. Tantervünket központi tanterv alapján készítettük el, melyet iskolánk lehetőségeit, adottságait, szülői elvárásokat, a pedagógusok végzettségét figyelembe véve módosítottunk. A tantestület által elfogadott vélemény – elv - szerint a lehető legtöbb információt, ismeretet, foglalkozást a kötelező tanítási időn belül kell tanulóinknak biztosítani. Elfogadott az is, hogy a kötelező foglalkozásokon törekedjünk a minél alacsonyabb csoportlétszámra és arra, hogy lehetőleg hasonló képességű gyerekek alkossanak egy csoportot. Erre főként a felső tagozaton és bizonyos esetekben a szakiskolában van lehetőség. E célok elérése érdekében első osztálytól tanítunk angol nyelvet és ahol a személyi feltételek adottak, valamint a gyereklétszámok indokolják, bontott csoportokban tanítunk. A felső tagozaton több tantárgyból, több évfolyamon nívócsoportos oktatást végzünk évek óta. Az órakeret korlátait figyelembe véve segítjük a tanítási időn kívül szervezett, hatékony ismeretszerzést segítő programokat, melyek formái: szakkörök, szabadidős programok, iskolai feladatmegoldó versenyek, felvételi előkészítő foglalkozások, tanulmányi kirándulások, szakmai programok, sportversenyek, kulturális rendezvények.
1.1.5.2. Szakiskolai képzés A szakiskola 18 éves működése igazolja, hogy szükség van rá, hiszen jelenleg is több, mint 50 gyömrői fiatalnak biztosít továbbtanulási lehetőséget és térségi igényeket is szolgál.
16
Szakiskolás tanulók lakóhely szerinti megoszlása Város Budapest Ecser Gomba Gyömrő Kóka Maglód Mende Monor Monorierdő Pécel Péteri Sülysáp Szentmártonkáta Tápióság Tápiószecső Újlengyel Úri Üllő
Fő 2 2 2 52 2 16 7 17 1 1 3 11 6 1 4 1 4 3 Összesen: 135
Jelenleg két szakmában képzünk tanulókat. Az oktatott szakmák: élelmiszer- és vegyiáru kereskedő (OKJ száma: 33 7862 01), ruházati kereskedő (OKJ száma: 33 7862 03). Az évfolyamonkénti létszám hosszú évek óta eléri, vagy meghaladja a 30 főt. A felvételiző gyerekek száma ennek gyakran a két-háromszorosa. Az iskolában folyó képzés színvonaláról a szakmai vizsgákon résztvevő szakemberek – Oktatási Minisztérium, Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Szakképzési Intézet delegáltjai – mindig elismeréssel szóltak. A legnagyobb gondot a gyakorlati helyek megtalálása jelenti, hiszen a tanulószerződés megkötése, a tanulók gyakorlati képzése adminisztrációs és anyagi többletterhet jelent a vállalkozók számára. Szívós munkával, több éves következetes kapcsolatépítéssel sikerült olyan vállalkozói kört kialakítani, magunk mellé állítani, akik vállalkozásánál biztosított tanulóink gyakorlati képzése. Az élemiszer- és vegyiáru kereskedő szakmát tanuló tanulóink gyakorlati helyei biztosítottak és elhelyezkedési esélyeik is jónak mondhatók. Ennek a szakmának hosszú távú oktatása indokolt. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) a szakmát „A” kategóriásnak minősítette, ami fejlesztendő szakmai képzést jelent.
17
1.1.6. A helyzetelemzés összegzése Elmondható, hogy iskolánk az elmúlt vezetői ciklus alatt is fejlődött. Jelentősen javultak az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei. A pedagógusok a HEFOP-3.1.3 programban való részvétellel és más továbbképzéseken korszerűsítették szakmai ismereteiket. A kompetencia alapú oktatás meghonosítása, a korszerű digitális taneszközök használata egyértelműen jelzi, hogy a szemléletváltozás tantestületünkben is elkezdődött. Azt is kijelenthetem, hogy javult az iskola társadalmi megítélése. Ez leginkább a szülői bizalom megnyilvánulásában mérhető. Az egyre erősödő versenyben megálltuk a helyünket, a kedvezőtlen demográfiai hatások nem érződtek a tanulólétszám változásán. Egyre többen választják iskolánkat más körzetből, sőt legújabban más településekről is. Mindez a dolgozói kollektíva kiemelkedő munkája nélkül nem lenne elképzelhető. A nyugodt munkahelyi légkör, az egységes és színvonalas oktató-nevelő munkát végző pedagógus kollektíva és a nem pedagógus munkakörben dolgozó valamennyi munkatársam lelkiismeretes, magas színvonalú munkája is hozzájárult iskolánk kedvező megítéléséhez. Ezt az állandóságot, a kiszámíthatóságot, a nyugalmat és az egységet értékelik a szülők is mindennapi munkánkban.
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
18
Amint a fenti ábra mutatja, iskolánk lineáris szervezeti felépítésű. A hierarchikus viszonyai egyszerűek, a struktúra jól áttekinthető. A munkaközösségek feladatellátása azonban vegyes, hiszen az általános iskolai és szakiskolai tanári kar nem különül el élesen, sőt az áttanítások miatt kapcsolat van a felsős és az alsós munkaközösség között is. Ezért az egyes munkaközösségek esetében vannak spontán kapcsolatok, de a feladatok összehangolását már valamelyik kijelölt vezető végzi. Ilyenformán bizonyos mértékig funkcionális elemek is beépülnek a rendszerbe. A rugalmasabb feladatellátáshoz, a horizontális kapcsolatok kialakításához és fenntartásához folyamatos vezérlés szükséges. Az információs csatornák rendszerét a hatékonyabb működés érdekében jobban ki kell építeni.
3. A VEZETŐI PROGRAM 3.1. VEZETÉSI KONCEPCIÓM Olyan intézmény, nevelési-oktatási műhely kialakításán fáradozom, amely a meglévő, biztos bázispontokra építve, külső és belső képében, stílusában, társas légkörében önfejlesztő folyamatokat generál. Olyan szemlélet kialakítása a célom, amely fogékony a szükségessé vált pedagógiai-módszertani változások elsajátítására, bevezetésére. Az iskolai élet középpontjában a tanulók állnak. Valamennyi tevékenységünk értük történik. Ez a gondolat vezérelje minden cselekedetünket. A legjobb pedagógiai módszernek a személyes példamutatást tekintem, hatékonysága, motiváló ereje mind a tanár-diák, mind a vezető-beosztott kapcsolatokban – meggyőződésem szerint – érvényesül. A vezetői munkában – tapasztalataim alapján . a korrekt, nyílt, őszinte és következetes magatartást tartom eredményesnek. Csak akkor érhetjük el közös céljainkat, ha a vezetési elképzelések találkoznak a munkatársak egyetértésével, támogatásával. Ennek érdekében elengedhetetlen a folyamatos, személyes kapcsolattartás, hiszen a közvetlen információkkal lehet csak megfelelő és vállalható döntéseket hozni. A vezetői munka eredményessége a korszerű vezetéselméleti módszerek ismeretét is feltételezi. Ilyen jellegű továbbképzéstől magam sem zárkózom el. Felelősségteljesnek tartom az osztályfőnöki munkát, amely talán a legintimebb, legszemélyesebb és ezért legfontosabb színtere az iskolai nevelésnek, a tanulói személyiség és tehetség kibontakoztatásának és a közösség alakításának. Ezért velük szemben nagyobbak a szakmai és szülői elvárások. Gondot fordítok az osztályfőnöki munkára és a jól végzett munka elismerésére. Különös jelentőségűnek tartom munkatársaim tevékenységének reális értékelését, különbséget téve a mennyiségi és minőségi munkavégzés között. Gondot kell fordítani az egyenletes munkaterhelésre, hiszen az aránytalanságok óhatatlanul feszültséghez vezethetnek és a túlterhelt pedagógusok hatékony pedagógiai munkáját gátolhatják.
19
A pedagógus továbbképzéseket az eddigi gyakorlatnak megfelelően, célorientáltan folytatjuk, nagy hangsúlyt helyezve a tantárgyi, szakmódszertani, szakmai-nyelvi, tanulásmódszertani továbbképzésekre is, hogy a korszerű módszerek mindennapi munkánk szerves részévé váljanak. A kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusokat szakmai és anyagi elismerésben kívánom részesíteni. A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársaim kiemelkedő teljesítményét is jutalmazni kívánom. Iskolánk minőségirányítási programjában szerepel a tanulói, illetve a szülői elégedettség mérés. A programokban kidolgozott elégedettségszint felmérők, kérdőívek, mérési-értékelési technikák jók, kipróbáltak. Célunk, hogy megismerjük a szülők, gyerekek véleményét, növeljük elégedettségi szintjüket. Legutolsó felmérés 2011. februárjában volt. Ennek részletes elemzésére a fenntartó által kért vezetői beszámolómban részletesen kitértem. Itt összegzésképpen annyit szeretnék elmondani, hogy az iskolánkban folyó munka elismertsége mind a gyerekek, mind a szülők körében jónak mondható. Néhány szélsőséges véleménytől eltekintve a megkérdezettek méltányolják a tantestület munkáját, erőfeszítéseit, melyet a magasabb szintű munka elérésében végeznek.
3.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK
3.2.1. Szakmai képzés terén A szakmai képzés területén is állandó a változás. Szakiskolánk 18 éves történelmét a szakképzést irányító törvények folyamatos változása jellemezte. Ez alatt az idő alatt öt szakma oktatásával kísérleteztünk. Az oktatott szakmák kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe venni. Így: a munkaerőpiaci igényeket, a tanulók munkába állásának lehetőségeit, a gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi-személyi feltételeket, a szakmai, gyakorlati oktatóhelyek felvevőképességét. Egy-egy váltás alapos előkészületet, körültekintést és rengeteg munkát igényelt. A jelenleg oktatott két szakma közül az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakma helyzete biztos. Rengeteg kisebb-nagyobb bolt működik körzetünkben és a szupermarketek, bevásárlóközpontok száma folyamatosan nő. Biztosítva van tehát a gyakorlati képzések helyszíne és jók végzett tanulóink munkavállalási lehetőségei is. Ennek a szakmának az oktatására várhatóan még hosszú évekig szükség lesz. A ruházati kereskedő szakmánál más a helyzet. Az ilyen jellegű boltok jóval kisebbek, mint az élelmiszert árusítók, ezért kevesebb az alkalmazott. A vállalkozásokban működő üzletek 2-3 főnél többet nem alkalmaznak és nem szívesen vállalnak tanulókat gyakorlati oktatásra. Nehezítette a helyzetet az a törvénymódosítás, amely tanuló szerződések megkötését írja elő, hiszen ez a vállalkozónak anyagilag többletterhet jelent. A fenti folyamatok miatt gondolkodnunk kell a szakmaváltáson. A mostani feltételeket megtartva (szakmai program, személyes kapcsolatok, iskolai gyakorlati képzés 20
feltételrendszere) lehet egy másik szakma oktatását bevezetni. Az új szakma bevezetésének folyamata elkezdődött, a döntésnél a fentieken túl figyelembe kell venni az RFKB állásfoglalását is. Ehhez munkaerőpiaci felmérést kell készíteni, ki kell kérni a munkaügyi központ szakembereinek véleményét, gondoskodni kell a gyakorlati helyekről, be kell szerezni a szakmai programokat és fel kell mérni a szükséges pedagógus igényt. Mindezek megléte esetén kell bevezetni az új szakmát, amely vendéglátóipari, vagy egészségügyi jellegű is lehet. Ennek függvényében szükség lesz a Deák Ferenc utcai épület bővítésére, amelyet pályázati pénzből, illetve a szakképzési hozzájárulások felhasználásával kell megvalósítani. A megépítendő épületrészt úgy kell megtervezni, hogy az alkalmas legyen az iskolai gyakorlati foglalkozások megtartására, a tanév végi szakmai vizsgák lebonyolítására és nagyobb iskolai rendezvények (pl. szalagavató ünnepség, felvételi vizsga, beiratkozás) megtartására. A fejlesztés, illetve a szakmaváltás megvalósítása előtt feltétlenül szükséges lesz a fenntartó önkormányzattal való egyeztetésre, közös stratégia kialakítására a szakiskola jövőjét illetően. A fejlesztési elképzelések megvalósítása a fenntartó önkormányzat támogató hozzáállása nélkül nem valósítható meg. A szakmai képzés szempontjából fontosnak tartom a kommunikáció, a nyelvi és az informatikai képzést, valamint a személyiségfejlesztés és az önismeret szerepét. Az informatikai eszközpark állandó fejlesztésére a szakképzési pályázatokon, az informatikai normatíva igénybevételével és a szakképzési hozzájárulások felhasználásával nyílik lehetőség. Napjainkra az informatikai-számítástechnikai ismereteket az általános műveltség részeként kell tekintenünk és ezért ennek megfelelő súllyal szerepeltetjük az iskolai képzésben. A képzés praktikumát az adja, hogy a tananyag gondos összeválogatása esetén számos szakterület elsajátításához és műveléséhez elengedhetetlen ismereteket közvetít. Az internet hozzáféréssel is segíteni kívánjuk szakiskolásainkat, hogy tájékozottabbak legyenek, felhasználhassák azt tanulmányaikban és segítse őket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésükben. A szakiskolai tanulók esetében fokozottan jelentkező nehézségek – tanulási kudarcok, motiválatlanság, szocializációk problémák – felszámolása a cél. Ezeken segíthet az egyéni foglalkozás, a felzárkóztatás megszervezése, a tanulási módszerek megismertetése, a differenciált követelmények alkalmazása és a szülői házzal való szoros kapcsolattartás. Ezeken a területeken iskolánk pedagógusai eddig is sokat tettek, igen szép eredményeket értek el. Tanulóink megjelenése, viselkedése, tanulmányi munkája, eredménye jobb, mint a hasonló képzést folytató iskoláké. Az elmúlt évben végzett tanulóink szakmai vizsgán elért eredményeiről készített összesítő táblázat is ezt támasztja alá.
21
A 2009/2010-es évi szakmai vizsgák összesített eredményei 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru-eladó Szakmai követelménymodul Százalékos Vizsgázó Vizsgázó 0004-06 0005-06 0007-06 összesítés osztályzata monogramja (%) (%) (%) (%) B.Z. 63 74 66 67 közepes(3) B.G. 63 66 66 65 közepes(3) B.L.V. 68 90 68 74 jó(4) Cs.Á. 74 73 80 76 jó(4) Cs.K. 82 78 75 78 jó(4) D.K. 66 74 75 72 jó(4) D.M. 56 83 65 68 közepes(3) F.E.H. 86 84 89 87 jeles(5) G.M. 87 85 96 90 jeles(5) H.K.J. 53 70 59 60 elégséges(2) H.Z. 53 65 64 61 közepes(3) K.N. 64 82 69 71 jó(4) K.A. 64 81 85 77 jó(4) M.Zs. 90 79 81 83 jeles(5) Sz.I.V. 54 81 69 68 közepes(3) Sz.M. 83 90 95 90 jeles(5) Cs.E. 96 97 97 96 jeles(5) Cs.A. 78 88 97 88 jeles(5) É.A. 53 68 74 66 közepes(3) F.M. 82 89 94 89 jeles(5) F.K. 68 76 67 70 közepes(3) K.F. 51 62 59 57 elégséges(2) K.V. 61 72 68 67 közepes(3) K.J. 56 64 59 60 elégséges(2) L.M. 77 81 86 82 jeles(5) M.A. 73 76 79 76 jó(4) S.F. 52 70 59 60 elégséges(2) Sz.N. 63 62 68 65 közepes(3) Sz.N. 71 72 70 71 jó(4) Sz.Sz. 68 71 64 67 közepes(3) V.M. 81 79 83 81 jeles(5) V.P. 55 76 65 65 közepes(3) Osztályátlag: 68,5 76,8 74,7 73,3
22
A hatékonyabb diákönkormányzati munka érdekében jobban be kívánom vonni a tanulók képviselőit a közös pedagógiai problémák megoldásába, rendszeresen tájékoztatni kell őket a diákokat érintő kérdésekről (diákok jogai, szociális, tanulmányi, fegyelmi ügyek). Fejleszteni szeretném öntevékenységüket önálló szervezési munkák elvégzésével – gyereknap, iskolai karácsony, osztálykirándulások, szalagtűző bál. Tervezem diák fogadóóra bevezetését, ahol heti egy alkalommal fogadnám a tanulók képviselőit. Itt elmondhatnák problémáikat, kérdezhetnének, kérhetnének, javaslatokat tehetnének, így közvetlenül megismerhetném véleményüket az őket érintő kérdésekben.
3.2.2. A nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése terén A következő tanév fontos feladata lesz az új oktatási és a szakképzésről szóló törvény megismerése. Ezek a dokumentumok alapvetően meghatározzák majd a következő évek munkáját, feladatainkat, céljainkat. Az oktatásügyben megérett a helyzet a változtatásra. Évek óta egyre többet beszélünk a hagyományos oktatási módszer csődjéről, problémáiról. A tanulók kevesebbet tanulnak, nő a magatartászavarral, tanulási gonddal küzdő, motiválatlan gyerekek száma. A nemzetközi mérésekben egyre gyengébb eredményeket produkálnak tanulóink. Az iskolákban végzett különböző felmérések azt mutatják, hogy azonos tanulócsoporton belül a gyerekek tudásában, felfogásában, érdeklődésében, munkatempójában, tájékozottságában kettőnégy évnyi különbségek vannak.
23
A heterogén csoportokban végzett oktatómunka így sem a gyengébbeknek, sem a tehetséges gyerekeknek nem nyújtja azt, ami az ő haladásukhoz, fejlődésükhöz szükséges lenne. Az oktatási rendszerek számára óriási kihívás, hogy kultúraátörökítő feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem követhető mára a korábbi évtizedek gyakorlata, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat a váltás, a pályamódosítás, ám ennek elengedhetetlen feltétele az iskoláskorban megszerzett készségek és kompetenciák mozgósítása, ami csak akkor lehetséges, ha a közoktatás komoly gondot fordít ezek kialakítására és folyamatos fejlesztésére. A tanítási-tanulási folyamat lényeges eleme a tevékenység, az aktivitás, a magyar iskolára sokszor jellemző passzív tanulói magatartás megváltoztatása. Iskolánk – felismerve az oktatásügyben óhatatlanul szükségessé váló változtatást – részt vett a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 2005. 3.1.3. pályázatán „Új oktatási szemlélet és oktatási módszer meghonosítása – a kompetencia alapú oktatás bevezetése” című pályázatával. A programnak a lényege a következő volt: az elméletközpontú, túlzott lexikai ismereteket közlő és számonkérő módszer helyett olyan, merőben új oktatási szemlélet és módszer kialakítása, amely az eddigieknél sokkal inkább figyelembe veszi a gyerekek egyéni képességeit és lehetőségeit. Egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes gyakorlat kialakítása, hogy a gyerekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelő módon jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A lexikális anyagközlés, a sok elméleti ismeret átadása helyett előtérbe kerül a személyiségfejlesztés, az önismeret képességének elsajátítása, a kommunikációs készség fejlesztése, a mindennapi élethez köthető praktikus ismeretek nyújtása. Olyan eszközök beszerzése, amelyek segítségével a tanórákon és más foglalkozásokon ki lehet használni a digitális tudásbázis lehetőségeit. Kiemelt szerepet kapott a multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazása, valamint a digitális taneszközök használata. Kompetenciaterületenként készültek el azok a kiérlelt szakmai koncepciók, amelyek alapján elkészültek a programcsomagok tantervi elemei, a programtantervek. Ezekben évfolyamokra bontva jelennek meg a célok, a fejlesztési követelmények és a javasolt, ajánlott tartalmak. A tanterv domináns eleme a képesség,- készségfejlesztés fókuszainak kiemelése, ám ez nem jelenti a tananyag, a tartalom kiiktatását a tantervből és a tanulási folyamatból. A „tartalomra ágyazott képességfejlesztés” gondolata éppen abból indul ki, hogy a zárt tudáscsomagok átadása helyett készségeket, kompetenciákat (gondolkodási, kommunikációs, tanulási együttműködési készségek stb.) kell fejleszteni, amelyek képessé teszik a diákokat arra,
24
hogy életük további szakaszaiban is tudjanak tanulni, ám a képességfejlesztés mindig az ismeretek meghatározott körének közvetítésével ötvöződve jelenik meg. Az arányokra természetesen figyelni kell, hiszen kompetenciákat fejleszteni lexikális ismeretek, illetve szakmai tudás nélkül nem lehet. Az viszont már az eddigi gyakorlatban beigazolódott, hogy a túlzott elméleti oktatás, a lexikális ismeretek aránytalanul magas közlése nem vezet eredményre. Mivel Gyömrőn kevés a munkalehetőség, a város munkaképes lakosságának kb. kétharmad része bejáró dolgozó, tehát városunk alvó városként is jellemezhető. Ebből az is következik, hogy az általános iskolás korú gyerekek nagyobb része a tanulás szempontjából önmagára van utalva, hiszen a szülők csak késő délután, vagy este találkoznak gyerekeikkel. Emiatt is fontos, hogy olyan oktatási struktúrát alakítsunk ki, amelynek segítségével gyerekeink a legtöbb tudást szerzik, a legtöbb ismerethez jutnak és alapkészségeik kialakulnak. A központi középiskolai felvételi vizsgák, valamint a kétszintű érettségi vizsgák feladatai és elvárásai igazolják, hogy más feltételeknek kell megfelelniük a diákoknak, mint korábban. A hangsúly már nem a tényleges lexikai tudáson van, hanem az ismeretek alkalmazásán, az egyedi problémamegoldó készségen, a logikus gondolkodáson. Az elmúlt időszakban ezt a fajta szemléletváltást kívántuk megvalósítani. Úgy gondolom, ezen a területen is értünk el eredményeket.
2006 és 2010 között továbbtanuló 8. osztályos tanulók középiskolai megoszlása Tanév
2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010
Osztály
8.a 8.b 8.a 8.b 8.a 8.b 8.a 8.b 8.a 8.b Összesen:
Gimnázium (fő)
Szakközépiskola Szakiskola (fő) (fő)
Összesen (fő)
7 10 11 12 9 10 8 12 13 4
11 6 13 7 5 6 10 12 8 13
2 4 3 6 5 3 10 6 2 4
20 20 27 25 19 19 28 30 23 21
96
91
45
232
25
Az elmúlt öt év továbbtanulási statisztikája jól mutatja, hogy tanulóink négyötöd része érettségit adó középiskolában tanul tovább és jelentősnek mondható a szakmunkásképzőszakiskolai továbbtanulók száma is. Fontos célkitűzésünk, hogy tanulóinkban tudatosítsuk, az élethosszig tartó tanulás ma már nem csak egy jelszó, vagy jelmondat, sokkal inkább tapasztalaton alapuló realitás. Olyan gyorsan változik a világ, olyan ütemben fejlődik a technika, hogy folyamatos tanulás, képzés, átképzés nélkül nem lehet érvényesülni. Pontosan ezért olyan kompetenciák kialakítása és olyan tudásanyag átadása a cél, amelyre alapozva könnyebb lesz újabb ismeretek elsajátítása, újabb szakmák megtanulása, vagy az átképzés vállalása. Az elmúlt vezetői ciklusban – részben az előbb említett pályázatnak köszönhetően – hét tantermet szereltünk fel a legkorszerűbb gépekkel, eszközökkel, melyek: projektor-aktív tábla-számítógép készlet, mobilprezentációs eszközökből álló egységes készlet, hordozható számítógép, multimédiás számítógép. Ezek segítségével tudunk lehetőséget biztosítani pedagógusok és diákok számára a multimédiás szoftverek és eszközök, valamint a digitális taneszközök használatára. Megismertük a számítógéppel való együtt tanulás módszereit, a tantárgyi projektek digitális tervezését és alkalmazását, a virtuális kísérletezés lehetőségeit és módszereit, a szaktárgyi szerkesztőprogramokat, valamint a szaktárgyi információforrások használatának alapjait. A következő időszak kiemelt feladatai közé tartozik, hogy pedagógiai munkánk során minél szélesebb körben használjuk és hasznosítsuk az új eszközöket, amelyek segítségével oktató munkánkat színesebbé, változatosabbá, érdekesebbé tehetjük.
26
A rendelkezésre álló órakeret felhasználásánál törekedni kell arra, hogy jusson óra a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra egyaránt. Minden lehetséges eszközt – csoportbontás, nívócsoportos oktatás, korrepetálás, egyéni foglalkozás, tanítási időn kívül szervezett foglalkozások- fel kell használni arra, hogy a gyengébb tanulóinkat felzárkóztassuk, de legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a tehetségek segítésére, felkészítésére is. Mindkét területre egy középtávra szóló stratégiát fogunk kidolgozni, amely segítségével jelentősen szeretnénk javítani gyengébb tanulóink eredményeit, jobb esélyt kínálva a továbbtanuláshoz. Legalább ilyen fontos elem tehetségeink támogatása, segítése, amely cél megvalósításához szintén öt évre szóló stratégiát kell kidolgozni. Ennek eleme lehet a már említetteken kívül a külföldi testvériskolai kapcsolatok létesítése is. A kapcsolatok felvételétől, a közös programoktól, a más országokban történő látogatásról tanulóink szemléletének változását, ismereteik bővülését, kulturáltságuk, tájékozottságuk növekedését várjuk. Fontos cél, hogy kitoljuk az iskolaválasztás időpontját és elérjük azt, hogy minél kevesebb gyerekünk iratkozzon hatosztályos gimnáziumba. A tantestületben kialakult véleménnyel egyetértek, miszerint a középszerű tanulóknak nincs helye a hatosztályos gimnáziumban, a kiváló képességű, tehetséges tanulóknak pedig nagyobb lehetősége nyílik színvonalas középiskolába jutásra a nyolcadik osztály elvégzése után. Hatosztályos gimnáziumba iratkozott tanulók száma Évfolyam tanulólétszáma (fő)
Hatosztályos gimnáziumba iratkozott (fő)
2005/2006
47
3
2006/2007
54
2
2007/2008
44
1
2008/2009
37
1
2009/2010
57
4
Összesen:
239
11
Tanév
27
A számok jól bizonyítják, hogy az elmúlt években nem volt jellemző a tanulók elvándorlása hatosztályos gimnáziumba, hiszen az ide jelentkezők aránya nem éri el a 5 %-ot az elmúlt öt évben. Ugyanebben az időszakban nagyon sok tanulónk került neves fővárosi gimnáziumokba, szakközépiskolákba a 8. osztály elvégzése után. Iskolánkban hagyománya van a tanítási időn kívül szervezett szabadidős programoknak is, amelyek nevelési lehetőségeket nyújtanak a pedagógusok számára és segítik a tanulók ismeretszerzését is. A jövőben is támogatni kívánok minden ilyen programot. Az eredményes nevelő-oktató munka nem képzelhető el rend és fegyelem nélkül. Iskolánk kedvező megítélésében az is közrejátszik, hogy megfogalmazzuk és megköveteljük elvárásainkat a megjelenésre, a viselkedésre vonatkozóan, hogy minden tanítványunktól elvárjuk környezetünk, értékeink védelmét. Közösen és egységesen kell fellépnünk a jövőben is a szándékos rongálók ellen, a durva, agresszív viselkedéssel szemben. Építeni kívánok az elkövetkezendő ciklusban is hagyományainkra. Továbbra is támogatom a közösségformáló tanulmányi kirándulásokat, a közös karácsonyi ünnepségeket, a Fekete István Napok rendezvényeit, a gyermeknapi programokat, a nyári táborozást. A hatékonyabb diákönkormányzati munka érdekében a szakmai képzés terén tervezett fejlesztési céloknál leírtakat az általános iskolásoknál is hasonlóan képzelem el. Itt is meg szeretném honosítani a diák fogadóóra intézményét, hogy tanulóink elmondhassák véleményüket iskolánk mindennapi életével kapcsolatosan. Fontosnak tartom az iskolai PR munka fejlesztését is, hiszen a környezetünket is tájékoztatnunk kell az iskolában folyó munkáról, eredményeinkről. Meg kell jelennünk a helyi médiumokban, iskolai újságot kell szerkesztenünk és fontos az iskolai honlap állandó frissítése is. 3.2.3. A vezetési szerkezet fejlesztése terén A lineáris szerkezetnek nagyon sok előnye van, hiszen jól áttekinthető, a feladatok jól tagoltak, a felelősök személye egyértelmű. Az iskola bővülésével, a három tagozat gyakorlatilag teljes különválásával megváltozott a helyzet. A feladatok összehangolása nehezebbé, a vezetői munka bonyolultabbá vált. Szükségessé válik a törzskari szervezet kialakítása, amely a lineáris szerkezetből adódó nehézségeket kiküszöböli. A törzskar aktív működése sokat javíthat az iskolán belüli információáramlásban és a visszacsatolásban. Végső soron az operatív vezetői munka eredményességét, a kitűzött célok gyors és minőségi végrehajtását várom az új rendszertől. A törzskar összetétele: igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, KT elnöke. Hozzá kell tenni, hogy néhány évvel ezelőtt elkezdődött már egy hasonló vezetési struktúra kialakítása, de annak működése ad hoc jellegű volt, illetve a jutalmak elosztására szűkült.
28
3.2.4. Az iskola gazdálkodása terén Iskolánk pénzügyi helyzete, gazdálkodása az elmúlt években nem változott. Végig biztosított volt az iskola működőképessége, fejlesztések is történtek. Ez főként a kielégítő fenntartói támogatásnak, illetve az egyéb tevékenységből származó bevételeknek volt köszönhető. A normális működéshez szükséges források biztosítása a jövőben is alapvető célkitűzés. A költségvetési összegek célszerű felhasználásán túl törekedni kell a takarékos gazdálkodásra, az energiafelhasználás lehetséges csökkentésére, az iskolai bevételek növelésére. A költségvetési támogatáson túl iskolánk az elmúlt öt évben több más forrásból is tudott összegeket fordítani fejlesztésre, programokra. Ezek a források: szakképzési befizetések, pályázaton elnyert pénzek. Szakképzési hozzájárulások 2006-2010 Év
Befizető cégek száma
2006.
32
6 929 565 Ft
2007.
39
8 398 060 Ft
2008.
29
5 992 250 Ft
2009.
17
2 225 000 Ft
2010.
16
4 344 600 Ft
Hozzájárulások összege
Összesen:
27 889 475 Ft
29
Pályázatok Megírt pályázatok száma: 46 Nyertes: Nem nyert: Elbírálás alatt:
28 15 3
Pályázatokon elnyert összeg: 29.736.112 Ft
Amint az látható, a két forrásból az elmúlt öt évben több, mint 47 millió forintot tudtunk fordítani a szakképzés tárgyi feltételeinek javítására, illetve különböző pályázatokon megfogalmazott célok elérésére. Fontos célkitűzés, hogy a társadalmi kapcsolatok bővítésével, a szakképzési kötelezett vállalatok megkeresésével, valamint pályázatokon való részvétellel növeljük anyagi lehetőségeinket, hogy fejlesztési elképzeléseink megvalósuljanak és támogatni tudjuk pedagógusaink szakmai elképzeléseinek megvalósítását, rászoruló tanulóink anyagi támogatását, a kulturális, szabadidős és sport programokat.
30
3.2.5. A tárgyi eszközfejlesztés terén A tervezett bővítési, felújítási munkálatok egységenként a következők: Jókai utcai alsó tagozat-napköziotthon:
Az udvar bővítése (telekrész vásárlással), térburkolat készítése A kerítés cseréje Udvari játékok, sporteszközök telepítése, parkosítás, benti játékok vásárlása Az orvosi szoba további fejlesztése Melegítőkonyha bővítése, korszerűsítése, étkező kapacitás növelése
A Kossuth Ferenc utcai főépület:
Zárt folyosó megépítése Új kerítés építése a Kossuth Ferenc utcai előkerthez Fűtéskorszerűsítés, kazáncsere WC, vizesblokk teljes felújítása Tornacsarnok szellőzésének, az ablakok nyitásának megoldása
A Deák Ferenc utcai épület:
Tanterembővítés, iskolai gyakorlati képzőhely kialakítása Gépkocsiparkoló kialakítása fedett árokrendszer kialakításával Kerti bútorok, sporteszközök telepítése Kerítés javítása, festése
31
A vezetői program főbb feladatainak ütemezése; cselekvési program - vonalas terv FELADAT MEGNEVEZÉSE Fűtéskorszerűsítés, kazáncsere a Kossuth Ferenc utcai épületben WC - vizesblokk teljes felújítása a Kossuth Ferenc utcai épületben Napköziotthon (alsó tagozat) udvarbővítése, térburkolat, parkosítás Napköziotthon kerítésének felújítása Zárt folyosó megépítése a főépületben Melegítőkonyha bővítése, korszerűsítése, étkezőkapacitás növelése Új kerítés építése a Kossuth Ferenc utcai előkerthez Tornacsarnok szellőzésének, az ablakok nyitásának megoldása Szülőkkel való tárgyaláshoz fogadóhelyiség kialakítása Az orvosi szoba további fejlesztése Könyvtárfejlesztés, funkciójának bővítése (tanulás, művelődés, kutatómunka) Tanterembővítés a Deák Ferenc utcai épületben Parkolási lehetőség növelése (fedett árok) a Deák Ferenc utcai épületnél Közoktatási törvény változásainak megismerése, feladatok ütemezése Szakképzésről szóló törvény megismerése, középtávú stratégia kidolgozása Új szakma bevezetése Szakképzést támogató cégek, vállalatok számának növelése Diák fogadóóra meghonosítása Testvériskolai kapcsolatok kiépítése, külföldi nyelvtanulás szervezése Tehetséggondozó program megalkotása, középtávú terv készítése Hátrányos helyzetű tanulók segítése, felzárkoztató program megalkotása Tanulói - szülői - pedagógusi elégedettség mérése az oktató-nevelő munka színvonaláról Iskolai PR munka további fejlesztése Technikai dolgozók munkájának átvilágítása Szakmai eszközök, kötelező taneszközök folyamatos beszerzése A pedagógiai munka folyamatos korszerűsítése, digitális taneszközök, tananyagok használata Pedagógusok továbbképzése, belső fejlesztések
RÖVIDTÁVÚ 1. ÉV
KÖZÉPTÁVÚ 2. ÉV 3. ÉV
HOSSZÚTÁVÚ 4. ÉV 5. ÉV
5. ZÁRSZÓ
Programom lényege az iskola profiljának, képzési struktúrájának megtartása és erősítése, kollégáimnak stabil munkahely biztosítása, a csapatmunka erősítése, az oktatás színvonalának és hatékonyságának emelése, a minőségbiztosítás alkalmazása, a partnerek elégedettségének növelése. Az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek minél magasabb szintű biztosítása, az iskola anyagi lehetőségeinek bővítése, a jó munkahelyi légkör biztosítása. Tudom, az elmondottak mellett sok egyéb is szóba kerülhetett volna, hiszen terjedelmi korlátok most nincsenek. A feladatokban mégis rangsorolni kellett, mert egy ekkora intézmény összes gondját egy csapásra orvosolni nem lehet. Amennyiben munkatársaim támogatását és bizalmát élvezve sikerül elképzeléseimet megvalósítani, úgy öt év múlva egy jól működő intézmény elégedett dolgozóiként tekinthetünk vissza az eltelt időre. Pályázatomban helyzetekről, problémákról, néhány megoldási lehetőségről, elképzeléseimről írtam – remélem hitelesen. Ám igazi hitelét az eredmények, az elvégzett munka adja majd.
33
