Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. OM azonosító: 038420
PEDAGÓGIAI PROGRAM „Ha célod nagy, de eszközeid szerények, úgy cselekedj mégis! Cselekvésed által gyarapodnak majd lehetőségeid is.” /Aurobindo/ 2012. december Dr. Somogyiné Takács Andrea igazgató
1
A Pedagógiai Program szabályozási körét meghatározó jogszabályok. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.) nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 20/2012. (VIII.31:) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjétől szóló 2001. évi XXXVII. Törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amelyet módosított a 2009. évi CXXXV. törvény a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet az Iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet
2
TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................................7 1. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ...........................................................................................7 1.1. INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK ............................................................................................................... 7 1.2. INTÉZMÉNYÜNK TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ÖNMEGHATÁROZÁSA ................................................................... 7 1.3. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI, KÉPZÉSI RENDJE: .................................................................................. 8 1. 4. A SZERVEZETI EGYSÉGEK ....................................................................................................................... 9 2. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELVE, CÉLJA, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI .................................................................................................. 9 2.1. ELVEINK ÉS CÉLJAINK............................................................................................................................. 9 2.2. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK ............................................................................................................... 10 2. 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM RÉSZEI: ......................................................................................................... 10 2. 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS ADÁS, KÉRÉS MÓDJA, LEHETŐSÉGÉNEK RENDJE ................ 10 3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULÓK NAPPALI RENDSZERŰ NEVELÉSE, OKTATÁSA (1-8. ÉVFOLYAM, 9-10. ÉVFOLYAM) ............................................... 11 3.1. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NEVELÉSÉNEK OKTATÁSÁNAK SZAKMAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI..................................................................................................................................................... 11 3.2. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓ NEVELÉSE- OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI ....... 11 3.3. AZ AUTISTA TANULÓK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI .............................. 12 3.4.INTÉZMÉNYÜNK FEJLESZTÉSI PROGRAMJA, SPECIÁLIS TERÁPIÁI .............................................................. 12 4.
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ................................................... 14 4.1. GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG ........................................................................... 14 4.2. GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS ÉS KORAI FEJLESZTÉS ÉS GONDOZÁS .................................................. 16 4.3. FEJLESZTŐ FELKÉSZÍTÉS ....................................................................................................................... 17
5.
PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS .................................................................. 18
6.
AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MŰKÖDÉSE ...................................................................... 19 6.1. A NEVELŐTESTÜLET ............................................................................................................................ 19 6.2. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI.................................................................................. 19
7. A TANULÓK JOGÁLLÁSA ............................................................................................. 23 7. 1. TANULÓI FELVÉTEL ............................................................................................................................. 23 7. 2. A BESZÉDFOGYATÉKOS GYERMEKEK FELVÉTELE .................................................................................. 23 7. 3. AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI........................................................................................................... 23 7. 4. AZ ISKOLÁBÓL VALÓ KILÉPÉS (UTOLSÓ SZAKASZ) SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI, ELÉRENDŐ KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK ................................................................................................................................................. 24 8. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................ 24 8. 1. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ............................................................................................... 24 8. 2. A KÖZVETÍTENI SZÁNDÉKOZOTT ÉRTÉK, AZ ISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS KIEMELT FELADATAI A NAT IRÁNYELVEINEK MEGFELELŐEN ................................................................................................................... 25 9. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............ 25 9. 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................................... 26 9. 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI ................. 26 10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................ 26 10. 1. ÁLTALÁNOS FELADATOK ................................................................................................................... 26 10. 2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSAN KIEMELT FELADATAINK ................................................ 26 10. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI .................... 27 10. 4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ....................................................................................................................... 27 11 . A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................... 28
3
12. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG, A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI ...................................................................... 28 13. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 29 13. 1. A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG FONTOSABB FELADATAI ISKOLÁNKBAN ....................................... 29 13. 2. A SERDÜLŐKORÚ TANULÓK ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK AZ ALÁBBI TERÜLETEKET ÉRINTIK ............................................................................................30 14. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ....................................................................................................................................... 30 15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................... 30 16. HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK .................................................. 31 16. 1. FOGALOM MEGHATÁROZÁS ................................................................................................................ 31 16. 2. FELADATAINK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKKAL KAPCSOLATBAN .............................................. 31 17. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ...................... 32 17. 1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI.............................................................................................. 33 17. 2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS RÉSZTERÜLETEI AZ ISKOLAI PROGRAMBAN ................................................... 34 18. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ......................................................................... 35 18.1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, ERŐSSÉGEINK, EDDIGI EREDMÉNYEINK, KAPCSOLATAINK ............................. 35 18.2. ÉPÜLET ÉS BERENDEZÉSE .................................................................................................................... 37 18.3. ÉTKEZTETÉS .......................................................................................................................................38 18.4. MEGVALÓSULT ÖKO ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEINK ...............................................................................38 19. PARTNERKAPCSOLATOK ........................................................................................... 38 19.1. KÖZVETLEN PARTNEREK.....................................................................................................................38 19.2. KÖZVETETT PARTNEREK ..................................................................................................................... 39 19.3. SZOCIÁLIS KARITATÍV MUNKA ............................................................................................................ 41 20. ERŐFORRÁSOK .......................................................................................................... 42 21. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, A NYITOTT ISKOLA ELVÉNEK MEGVALÓSULÁSA .......................................................................................................... 43 21. 1. 21. 2.
CÉLJA ........................................................................................................................................... 43 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ....................................................................................................... 43
22. AZ ISKOLA ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK ................................................. 43 23. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE ......................................................................... 44 23. 1. A TANÉV RENDJE ........................................................................................................................... 44 23.2. AZ INTÉZMÉNY HIVATALI NYITVA TARTÁSA, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ....................................................................................................................................................... 44 23. 3. A TANÍTÁS RENDJE............................................................................................................................. 44 24. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, HAGYOMÁNYAI AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁBAN TALÁLHATÓK ................................................................ 45 24. 1. SZERVEZETI HAGYOMÁNYOK, TANTÁRGYI HAGYOMÁNYOK................................................................. 45 24. 2. RENDEZVÉNYEK, AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI, ÉVENTE MEGTARTOTT ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI ............. 45 25. AZ ISKOLAHASZNÁLÓK RÉSZVÉTELE AZ ISKOLA KÖZÉLETÉBEN ............................. 45 26. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI ................................. 46 26. 1. HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................................... 46 26. 2. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG ............................................ 47 26. 3. TOVÁBBKÉPZÉSI TERV ....................................................................................................................... 47 27. A XII. KERÜLETI LOGOPÉDIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA ....................47 27.1. AZONOSÍTÓK, TEVÉKENYSÉGI KÖR, ÖNMEGHATÁROZÁS ....................................................................... 47
4
27.2. A LOGOPÉDIAI NEVELÉS, GONDOZÁS ................................................................................................... 49 27.3. A LOGOPÉDIAI CSOPORTOKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, RENDSZERE................................................................................................................................................. 51 27.4. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................................. 53 27.5. A LOGOPÉDIAI FOGLALKOZÁSOK ......................................................................................................... 53 27.6. A LOGOPÉDIAI CSOPORTOK KÉPZÉSI RENDJE ........................................................................................ 53 27.7. A LOGOPÉDIAI CSOPORTOK ÉLET ÉS MUNKARENDJE ............................................................................. 53 27.8. A LOGOPÉDIAI MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI.................................................................... 54 27.9. AZ ÓVODAI LOGOPÉDIAI SZŰRÉS, VIZSGÁLATOK, MŰKÖDÉS PROTOKOLLJA ........................................... 55 27.10. AZ ISKOLAI LOGOPÉDIAI SZŰRÉS ÉS KONTROLLVIZSGÁLAT PROTOKOLLJA ........................................... 65 27.11. LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOKBAN TÖRTÉNŐ LOGOPÉDIAI SZŰRÉSEK PROTOKOLLJA....................................68
5
Melléklet 1. sz. melléklet: Jegyzőkönyv az intézmény Pedagógiai Programjának Diákönkormányzati és Szülői munkaközösségi véleményezéséről 2. sz. melléklet: Jegyzőkönyv az intézmény Pedagógiai Programjának nevelőtestületi elfogadásáról
6
NEVELÉSI PROGRAM
1. Az intézmény jogállása 1.1.Intézményi azonosítók a) Név: b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)
Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Székhely: 1126 Budapest, Orbánhegyi út 7. Telephely: Alapító okirat kelte: 1955 Az Alapító Okirat tartalma: Az intézményt a XII. Kerületi Tanács VB. alapította Az intézmény törzskönyvi 680550 (1980.05.15.) azonosítója: OM azonosító: 038420 Adószám: 16911040-2-43 KSH azonosító: 16911040-8520-322-01 PIR szám és megnevezés: 512024 Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálat Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Fenntartó szerv: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alapítói jog gyakorlója: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat által jóváhagyott Alapító Okirat alapján.
1.2. Intézményünk tevékenységi köre, önmeghatározása Az intézmény 1955. évben Budapest Főváros XII. kerület Tanács VB által alapított jogi személy. Fenntartója Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alaptevékenységi szakfeladatok: szakfeladat 479901 562913 562917 682002 852000 852012 852022 853132
megnevezés Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali
7
855912 855915 855918 856011 856012 856013 856020 890215 910121 910123
rendszerű nevelése, oktatása (9-10.évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés Pedagógiai szakmai szolgáltatások A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások
1.3. Az intézmény alapfeladatai, képzési rendje: -
-
-
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 26.§ (4), (5) bekezdése, 27§ (12) bekezdés, valamint a 30.§ alapján az általános iskolában és az előkészítő szakiskola 9 10. évfolyamán a tanuló felkészül az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény feladata a Budapest XII. kerület Hegyvidék közoktatási intézményeibe (óvoda, általános iskola, középiskola) járó beszédhibások kiszűrése és a beszédhibák, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és javítása. Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Gyógypedagógai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Pedagógiai szakmai szolgáltatás
Iskolánkban a Budapest XII. kerület az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyerekeket látja el körzethatár nélkül. Az értelmileg akadályozott és a tanköteles autista tanulókat a tanulásban akadályozottak osztályaiban integrált formában neveljük, oktatjuk. Biztosítjuk számukra a Közoktatási törvény 52.§ (6)b) habilitációs-rehabilitációs óraszám terhére az egyéni vagy kiscsoportos ellátást. A XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat közoktatási intézményeibe járó, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok által besorolt, sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal és autizmus spektrumzavarral küzdő óvodás és a többi tanulóval együttnevelhető, tanköteles korú gyermekek egyéni és kiscsoportos fejlesztését látjuk el gyógypedagógiai szakszolgálat keretei között. Intézményünk a Hegyvidéki kerület által fenntartott nevelési-oktatási intézmények számára logopédiai szakszolgáltatást biztosít. A Németvölgyi Általános Iskolában (1126 Budapest, Németvölgyi út 46) működő logopédiai osztályokban logopédusaink magas óraszámban biztosítják az intenzív ellátást.
8
Iskolánkba kizárólag a területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményei alapján kerülhetnek be a gyermekek, a javasolt osztályfoknak, csoportnak megfelelően. 1. 4. A szervezeti egységek 1.4.1.Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: 1. számú egység: o o o o
Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 1-10. évfolyam
Pedagógiai szakszolgálati tevékenység Gyógypedagógai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység
2. számú egység:
Logopédiai ellátás
1.4.2. Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. 2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elve, célja, eszközei és eljárásai 2.1. Elveink és céljaink Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program és a logopédiai pedagógiai program határozza meg, melyek a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Alaptanterv és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve (kerettantervek) figyelembevételével készültek. Az iskola nevelési-oktatási céljaiban, nevelésfilozófiai alapelveiben megfogalmazódik, hogy a sérülésből, az individuális jegyekből adódóan a sokféleség, az eltérő nevelhetőség és oktathatóság jellemzi a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek csoportját. A különbségek többek között öröklött, egyedi és szociális jegyekre, okokra vezethetőek vissza. Az iskolai nevelés akkor megfelelő a sérült gyermek számára, ha igazodik a biológiai fejlődéséhez, annak állomásaihoz. Az életkorhoz köthető biológiai, pszichológiai fejlettségi szint meghatározza a gyógypedagógiai nevelési folyamat szükséges, lehetséges tartalmát. Tanulóink szociokulturális hátterére jellemző, hogy többségük hátrányos helyzetű. Sokan élnek csonka családban, szerény anyagi körülmények között vagy kifejezetten szegénységben. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az áldozattá válás veszélyére, mivel tanulóink értelmi képessége miatt befolyásolhatóbbak, mint többségi kortársaik. Az elmúlt évek egyik legnagyobb, s ugyanakkor talán legelkeserítőbb tapasztalata, hogy szinte tömegesen jelennek meg nálunk azok a gyermekek, akik az értelmi sérülésük mellett súlyos viselkedési és magatartási zavarokkal küzdenek, pszichiátriai kezelés alatt állnak. Így
9
gyógypedagógiai munkánkat szükségszerűen át kellett strukturálnunk. Tanulóink számára a közismereti tantárgyakon túl hangsúlyos szerepet kaptak a készségtárgyak, hiszen a későbbiek folyamán ők a „kétkezi” munkájukból fognak megélni. Ezt a munkát kell kiegészítenünk különböző szocializációs folyamatok megismertetésével és főképp gyakorlásával. Mindezek eddig is jelen voltak napi munkánkban, de most egyre erősebben érezzük ennek szükségességét.
Iskolatípusunknak tehát fokozott felelőssége és kötelessége a tanulók életmódjának, jelen állapotának ismerete, s egyénre szabott fejlesztési program kidolgozása.
2.2. Küldetésnyilatkozatunk A tanulóink képességeinek megfelelően, a sérült gyermeki személyiség ismeretében kívánjuk megteremteni maximális fejlődésük lehetőségét. Ez jelenti a korrekciós, kompenzáló, terápiás személyiségfejlesztést. Célunk, egy harmonikus, boldog gyermekkor biztosítása, a gyermeki személyiség és autonómia tiszteletben tartása, mely a teljes értékű kisgyermekkort és kamaszkort biztosítja számukra.. Fontos számunkra a fiatal fogyatékos személy számára az életút megtalálásának segítése.
2. 3. A pedagógiai program részei: a) Nevelési program b) Helyi tanterv: - az enyhén értelmi fogyatékos tanterv - autista A és B tanterv - a fejlesztő felkészítés szakmai programja - a korai fejlesztés szakmai programja c) logopédiai szakmai program 2.3.1 Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével (Feladatellátási terv). A Feladatellátási terv egy félévre készül, az első félévre szólót a nevelőtestület a tanév elején, és a második félévre szólót a félévi értekezleten fogadja el. Az éves munkatervet az előző tanév végén készített koncepció alapján a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el. 2. 4. A pedagógiai programról tájékoztatás adás, kérés módja, lehetőségének rendje 2.4.1. Az intézmény pedagógiai programjáról és a logopédiai pedagógiai programról az intézmény igazgatója vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni. 2.4.2. Az intézmény, pedagógiai programja az iskola könyvtárában és az iskola honlapján mindenki számára hozzáférhető.
10
3.
A sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam, 9-10. évfolyam)
Iskolánk tanulásban akadályozott, autista spektrumzavarral és értelmi sérüléssel diagnosztizált tanulókat lát el. Évfolyamonként egy osztályt szervezünk. Ennek értelmében 8 általános iskolai osztály, 2 előkészítő szakiskolai osztály működik. A fenntartó 5 napközis csoport és 2 tanulószobai csoport ellátását engedélyezi. A napközis csoportok közül egy csoport és a tanulószobai csoportok összevont osztályokkal működnek. Tanulóink speciális nevelési igényeinek megfelelően a tanórán kívüli foglalkozások szervezése gyógypedagógiai munkánk fontos területe. 3.1. A tanulásban akadályozott tanulók nevelésének oktatásának szakmai alapelvei, céljai, eszközei A nevelést/terápiát folyamatosan végző, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta mellett esetenként, ill. bizonyos rendszerességgel más szakemberek is részt vesznek a nevelési folyamat, terápia meghatározásában, lefolytatásában. A speciális tanterv, tankönyv és más segédlet biztosításával történik tanulóink fejlesztése. A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatásokat biztosítjuk. Az egyéni speciális és nevelési szükségleteknek megfelelő egyéni fejlesztési program kidolgozása, módosítása, mérések utáni konzekvenciák szerint történik. A különböző képességeket (kommunikációs, kognitív, orientációs, szociális, kreatív, motorikus) a különböző pedagógiai eljárások összehangolásával fejlesztjük. A fogalomépítkezés és a fogalmak fokozatos tágítása lassú, fokozatos, sokrétű tapasztalatszerzésre épülő. A fogalmak összekapcsolásához illeszkedő foglalkozások kiválasztása is tudatosan történik. A megfelelő tanulási környezet biztosítása, ill. kialakítása, az adekvát eszközök alkalmazása és a gyermekek közötti interakciók megfigyelés lehetőséget kínál az irányító nevelőnek a segítségnyújtás egyéni formáinak a megvalósítására. 3.2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelése- oktatásának alapelvei, céljai, eszközei Az értelmileg akadályozottság kialakulásában több kockázati tényező együttesen játszik szerepet, melyek a fejlődés különböző szakaszaiban hatnak. Az értelmileg akadályozott egyén az átlagosnál lényegesen alacsonyabb mentális képességekkel bír, jelentősen akadályozott a társadalmi cselekvőképessége, adaptív (alkalmazkodási) nehézséggel küzd • az önkiszolgálás, • a kommunikáció, • az önirányítás, • a közösségi élethez szükséges készségek, • a közösség/társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása, • az egészség és biztonság megőrzése, • a tanulási képesség (elsősorban olyan alapkészségek tekintetében, amelyek megalapozzák az iskolai tanulást), • a szabadidős tevékenységek,
11
• a munkavégzés területén. A képességek és a környezet kölcsönösen hatnak egymásra. A nevelési segítség formája, tartalma, intenzitása attól függ, milyen konkrét teljesítményre képes a gyermek a fent felsorolt adaptációs területeken, hol kell beavatkozni, mert eltér az átlagos teljesítményszinttől. Intézményünkben az értelmileg akadályozott tanulókat integráltan 1-től 10. osztályig neveljük oktatjuk a számukra előírt helyi tantervek alapján. 3.3. Az autista tanulók nevelésének, oktatásának alapelvei, céljai, eszközei Az autizmus a személyiség fejlődésének egészét átható, úgynevezett pervazív zavar. Három területen mutatható ki minőségi károsodás: kommunikáció, szociális fejlődés, rugalmas viselkedésszervezés. Fejlesztési céljaink Kommunikáció területén: • A beszélt nyelv fejlődésének segítése kombinált terápiákkal • A másokkal folytatott beszélgetés kezdeményezésének indítása, vagy fenntartására való képesség fejlesztése • Nyelvi sztereotípiák használatának fejlesztése szociális kapcsolatok területén • Az összetett nonverbális viselkedésmódok, pl. szemkontaktus, arckifejezés, testtartás, gesztusok alkalmazása a szociális interakciók szabályozásában. • Az életkornak megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának segítése. • A társas és érzelmi kölcsönösség alakítása Viselkedésszervezés területén • Gyakran kizárólagossá váló egy, vagy több olyan sztereotip korlátozott érdeklődési kör bővítése, alakítása • Rugalmatlan ragaszkodás sajátságos, nem funkcionális rutinokhoz, vagy rituálékhoz visszaszorítása, elterelése A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében célunk: • a sztereotip, bizarr viselkedési formák kialakulásának megelőzése, a meglévők korrekciója, • a szociális és emocionális viselkedés javítása, • zárkózottságuk feloldása, • én-tudatuk, önazonosságuk kialakítása, • verbális és nonverbális kommunikációjuk fejlesztése, • a kapcsolatfelvétel megteremtése, • kényszereik feloldása intellektuális fejlesztésük, • érzékelés fejlesztése. 3.4.Intézményünk fejlesztési programja, speciális terápiái Intézményünkben az autista tanulókat és az értelmileg akadályozott tanulókat integráltan a tanulásban akadályozott osztályainkba 1-től 10. osztályig neveljük, oktatjuk a számukra előírt helyi tanterv alapján.
12
A tanulói osztályok összetétele alapján a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyakat csoportbontást alkalmazva oktatjuk alsó és felső tagozaton egyaránt. Csoportbontásunk szempontja, hogy az egymás melletti páros-páratlan évfolyamok tanulóiból homogénebb csoportokat alakítsunk ki, megkönnyítve számukra a helyi tantervekben előírt tananyag elsajátítását. Természetesen a képességek fejlődése során lehetséges az átjárás egyes csoportok között. A csoportbontás lehetővé tesz a képességekhez és tantervi követelményekhez igazodó tantárgyi oktatás megvalósulását. Alsó tagozatunkon az olvasás- írás tanítása Meixner Ildikó- féle diszlexia prevenciós módszerrel történik. Az írás-olvasás tanítását nem fejezzük be a negyedik évfolyamon, hanem a magyar nyelv- és irodalom tantárgy tantervi követelményeit kiegészítve folytatjuk a felső tagozaton is. Az úszásoktatás, gyógyúszás tanulóink számára kiemelten terápiás jelentőségű. Ezen a területen is alkalmazzuk a csoportbontást. A gyermekek szintfelmérés után kerülnek a számukra megfelelő „úszó”csoportba. Természetesen a csoportok közötti átjárhatóság itt is megmaradt. A csoportbontással mindenki egyéni képességeinek megfelelő úszásoktatásban részesülhet. Intézményünkben a képességek kibontakoztatását egyéni fejlesztő órák és kötelezően előírt habilitációs-rehabilitációs órák segítik. A tehetséggondozásra az iskolai élet minden területén hangsúlyt fektetünk. Fontos, hogy tanulóink közül felismerjük, kinek milyen területen tudunk olyan többletet nyújtani, amivel olyan képességek birtokába jut, melynek segítségével sikereket érhet el, önbizalmat és elismerést szerezhet, illetve könnyebben beilleszkedhet a társadalomba. Helyi tantervünk előírásainak megfelelően 7. osztálytól tanítunk angol nyelvet és számítástechnikai ismereteket tanítványainknak. Az iskolánk belső logopédusai a délelőtti, délutáni órákba illesztve a tanulók egyénre szabott beszédfejlesztését végzik. Intenzív logopédiai terápiát valósítunk meg. A gyógytestnevelés, gyógyúszás és a felmenő rendszerben bevezetett mindennapos testnevelés keretében kiemelten figyelünk a tanulók mozgásfejlődésére, mozgásfejlesztésére. A mindennapos testnevelésbe illesztve alkalmazzuk az alapozó terápiát és az Ayres terápiát. Intézményünkben 5 napközis és két tanulószobai csoport működik. A napközis csoportok közül egy csoport összevont osztállyal működik. Tanévenként az összevonás változhat, igyekszünk létszámban és nevelési szempontból egységes csoportokat alkotni.. Napközis és tanulószoba vezetőink felkészült gyógypedagógusok, akik az osztályfőnökkel és a betanító gyógypedagógusokkal összehangolva nevelik együtt tanítványainkat. A napközis csoportokban elsődlegesen a nevelés, a társas közösség kialakítását helyezzük előtérbe. Fontosnak tartjuk a közös szabálykövetés fejlesztését. Az alsó tagozaton meghatározott időkeretben folyik a tanulás 14.30-tól 15.30-ig. A felső tagozaton és az előkészítő szakiskolai osztályokban rugalmasan az egyéni terápiákhoz és a szabadidős elfoglaltságokhoz illesztve alakítják ki a csoportvezetők a tanulási időt. A házi feladat elkészítését differenciáltan valósítják meg. Tanórán kívüli elfoglaltságaink sokszínűek. A
13
délutáni szabadidős foglalkozások intézményben való megszervezésével a szülők terhein próbálunk könnyíteni. A szakkörök és az iskolai sportkör csoportjai a tehetséggondozás színterei. Megszervezésük szempontjai: a tanulói érdeklődés aránya és a pedagógus szakember megléte. Jelenleg működő szakköreink: gyöngy-föző kézműves szakkör néptánc szakkör zeneszakkör képzőművészeti szakkör angol szakkör tulipán szakkör Az iskolai sportkör részei: Delfin Úszósportcsoport Szabadidő Sportcsoport Vándor Turista Sportcsoport A sportcsoportok működését csoportonként heti két órában szervezzük. Az énekkar: Az énekkar az iskolai ünnepségek, megemlékezések kellemes színfoltja. Működését az énekkari szereplésre alkalmas tanulók számának függvényében, heti két órában biztosítjuk. Előkészítő szakiskolai osztályaink a 9.-10. évfolyamon működő osztályok. A 9.-10. osztály, mint előkészítő szakiskola a középfokú iskolák körébe tartozik. Speciális tantárgyai a szakmai alapozás, illetve a pályaorientációs órák. A pályaorientációs órák keretében a tanuló társadalmi integrációját segítjük elő. Ez a két év próbálja felkészíteni tanulóinkat a felnőtt életre - a részben önálló életvezetésre. A plusz évek segítik az érési folyamatok teljesedését. Pályaorientációs órákon elméleti tapasztalatot szereznek a pályaválasztási lehetőségeikről. A szakmai órákon olyan tevékenységeket végeznek, mely a későbbi szakmatanuláshoz szükséges kompetenciáikat fejleszti..
4.
Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
4.1. Gyógypedagógiai szakszolgálati tevékenység Az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményekben történő gyakorlati megvalósítására Magyarországon a közoktatási törvény először 1993-ban adott lehetőséget. Az integrált oktatás kerületi megjelenése lehetőséget teremtett intézményünk számára az együttnevelési szemlélet és tapasztalatok, valamint a korszerű gyógypedagógiai ismeretek és módszerek megismertetésére. . A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk három éve feltérképezi a többségi oktatási intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal kapcsolatos ellátási igényt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében gyógypedagógiai szakszolgálati ellátást biztosít a szolgáltatást igénylő intézményekben. Szükségesnek érezzük azonban ennek a gyógypedagógiai hálózatnak a szélesítését annak érdekében, hogy minden integráltan
14
nevelődő, sajátos nevelési igényű tanuló megkaphassa a sérülésének megfelelő speciális bánásmódot, a törvényben, ill. a szakértői bizottság véleményében található habilitációsrehabilitációs fejlesztés biztosításával, ill. az őket tanító pedagógusok támogató segítő felkészítésével. 4.1.1. A szakszolgálatot ellátó gyógypedagógus kompetenciája A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt, amely csak akkor lehet zavartalan, ha munkájukat a szakmai kompetenciahatárok tisztelete mellett végzik. Alapvető szükséglet a tervszerű, közös program, a team munka, a kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás. A gyógypedagógiai intézménybe járó tanulókhoz hasonlóan az integráltan nevelt gyermekek számára is lehetőséget biztosít a törvény a tanórákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs - rehabilitációs foglalkozásokra. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés, főként a kompetencia fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. A tanulók képességei és kompetenciái különböző fejlettségűek lehetnek. Ha egy készség, képesség kompetencia fejlődését szeretnénk elérni, akkor olyan tevékenységeket kell végeztetni a tanulóval, ami erre a képességre, kompetenciára célzottan fejlesztő hatású lehet. A tevékenység módjainak, eszközeinek megválasztásában kezdetben a gyógypedagógus nagyon sokat segíthet. Közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat. A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során: segíti a szakértői diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: o a fejlesztő programok, programcsomagok összeállítása, o a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, (egyéni fejlesztési tervalapján) o közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő o habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a o konzultációban. 4.1.2. Szolgáltatási protokoll
15
A szolgáltatási körbe tartozó együttnevelt tanulót az ellátó intézmény igazgatója vagy a kerület jegyzője – a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján - felkéri intézményünket a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a gyógypedagógiai ellátásra. A szakértői bizottságok által meghatározott speciális fejlesztések biztosítása az integráltan tanuló látás-, hallás- és mozgássérült, halmozottan sérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos és autista gyermekek számára. Intézményünk az ellátandó gyermekek, tanulók számának felmérése után fogyatékossági típusok szerint, a lehetőségeknek megfelelően a habilitációs-rehabilitációs ellátás lehetőségeit megszervezi, a gyógypedagógust kijelöli, az óraszámokat megállapítja. Intézményünk gyógypedagógusa felveszi a kapcsolatot az érintett intézménnyel, heti állandó időpontokat egyeztet. A gyerekeket a gyógypedagógus utazótanárként, a gyermek intézményében levő foglalkoztató szobában látja el. 4.2. Gyógypedagógiai tanácsadás és korai fejlesztés és gondozás Pedagógiai szakszolgálatunk egyik része a korai fejlesztés és gondozás. Ez a tevékenység a rehabilitáció részeként – a 0-5 éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített fejlesztő programja. Fejlesztő programunk a szakértői vélemény által adott komplex diagnosztikai vizsgálatra épülő gyógypedagógiai oktatás. A képességeket nemcsak fejlesztjük, hanem előnyös feltételek megteremtésével, kialakításával elősegítjük azt, hogy funkcióéretté váljanak. Szakembereink gyógypedagógusok (értelmi-, látás-, hallás-, mozgássérültek, autizmussal élők ellátására szakosodott szakemberek), logopédusok. A korai fejlesztés a következő területek re irányulhat: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, látásés hallás-fejlődés, kommunikáció- és beszédfejlődés, szociális és érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés, bármely fejlődésbeli elmaradás. Az ellátás igénylését az országos hatáskörű szakértői bizottságok, illetve az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapozza meg. Pedagógia szakszolgálatunk fontosnak tartja, hogy a folyamatos kapcsolattartást a szülővel, a gyermekorvossal, a védőnővel, a szakorvossal és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottsággal. A korai fejlesztés óraszámát a szakértői vélemény határozza meg. A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, illetve kiscsoportos foglalkozás keretében valósul meg. A korai fejlesztés végezhető a gyermek otthonában vagy az őt ellátó bölcsődében, óvodában. 4.2.1. A korai fejlesztés célja, feladata, alapelvei: Megelőzni bizonyos tünetek manifesztálódását (prevenció), újabbak kialakulását. Elősegíteni a gyermek fejlődését. Támogatást és segítséget nyújtani a családnak. Csökkenteni a társadalom és az egyén terheit Sikeres integráció = társadalmi „nyereség”! Egy jobb életminőség megteremtése. A lehető legtökéletesebb beillesztése a sérült gyermeknek az épek közösségébe. A felismerést követő lehető leggyorsabb segítségnyújtás. Komplex és egyénre szabott tevékenység. Középpontban a szülő-gyermek, anya-gyermek kapcsolat áll. Nem funkciótréning, hanem szociális tanulás.
16
Megfelelő kimenet biztosítása a gyermek számára a napi rendszerességű intézményes ellátás felé. A fejlesztés legfontosabb területei: a nagymozgások fejlesztése a finommotorika fejlesztése szociális-érzelmi terület fejlesztése kognitív terület fejlesztése a kommunikáció fejlesztése az önkiszolgáló tevékenység kialakítása, erősítése 4.2.2. Szolgáltatási protokoll: Az jegyző felkéri intézményünket a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szakértői bizottsági véleményének átadásával a gyógypedagógiai fejlesztési szolgáltatásra. A szolgáltatás feladata: a Szakértői Bizottságok által meghatározott speciális fejlesztések biztosítása a látás-, hallás-, mozgássérült, halmozottan sérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos és autista gyermekek számára. Intézményünk a szakértői vélemény komplex diagnosztikájára alapozva a habilitációsrehabilitációs ellátás lehetőségeit megszervezi, a gyógypedagógust kijelöli, az óraszámokat megállapítja. Intézményünk gyógypedagógusa felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, heti állandó időpontú órát egyeztet, a habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás feladatait–a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus készíti el. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – az értelmi fejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. 4.3. Fejlesztő felkészítés Gyógypedagógiai szakszolgálatunk egy része a fejlesztő felkészítés. A fejlesztő felkészítés keretében a képzési kötelezettség teljesítését biztosítjuk attól az évtől fogva, amelyben a gyermek betölti az ötödik életévét. Az ellátás igénylését az országos hatáskörű szakértői bizottságok illetve az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapozza meg. A fejlesztő felkészítés a szakértői vélemény által adott komplex diagnosztikai vizsgálatra épülő gyógypedagógiai oktatás. A képességeket nemcsak fejlesztjük, hanem előnyös feltételek megteremtésével, kialakításával elősegítjük azt, hogy funkcióéretté váljanak. Szakembereink gyógypedagógusok (értelmi-, látás-, hallás-, mozgássérültek, autizmussal élők ellátására szakosodott szakemberek), logopédusok. A képzési kötelezettség teljesítését a lakóhely szerinti illetékes jegyző kíséri figyelemmel. 4.3.1. A fejlesztő felkészítés legfőbb célja: a meglevő pozitív tulajdonságok alapján elősegíti
17
a gyermek fejlődését segítséget nyújt a családnak A fejlesztő felkészítés feladatai: különböző gyógypedagógiai fejlesztés mozgásfejlesztés speciális gyógyászati és segédeszközök biztosítása egyéb szolgáltatások nyújtása 4.3.2.Szolgáltatási protokoll: Az jegyző felkéri intézményünket a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szakértői bizottsági véleményének átadásával a fejlesztő felkészítés szolgáltatásra. A szolgáltatás feladata: a szakértői bizottságok által meghatározott speciális fejlesztések biztosítása a látás-, hallás-, mozgássérült, halmozottan sérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos és autista gyermekek számára. Intézményünk a szakértői vélemény komplex diagnosztikájára alapozva a habilitációsrehabilitációs ellátás lehetőségeit megszervezi, a gyógypedagógust kijelöli, az óraszámokat megállapítja. Intézményünk gyógypedagógusa felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, heti állandó időpontú órát egyeztet, a habilitációs-rehabilitációs ellátás biztosítása érdekében. A fejlesztő felkészítés feladatait–a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet a korai fejlesztést és gondozást végző vagy irányító gyógypedagógus készíti el. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – az értelmi fejlesztés, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. 5.
Pedagógiai szakmai szolgáltatás
2009 szeptemberétől szakmai szolgáltatás végzése is tevékenységi körünkbe került. A szakmai szolgáltatásunk területén a SNI-TST által kiírt Országos Szépíró verseny szervezésébe, lebonyolításába kapcsolódtunk be. Intézményünk a rendezvény kerületi koordinátora. Szakmai szolgáltatásunk részeként szakmai napot tartunk kerületi oktató-nevelő intézmények részére. Szakmai napunkon magas színvonalú órákat, fejlesztéseket, foglakozásokat láthatnak az érdeklődő kollegák. Az integráltan oktatható gyermekek/tanulók részére segítik képzett gyógypedagógusaink az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását. Tanácsadói fogadóórákon szülőknek, tanító pedagógusoknak a felmerülő problémák megoldási lehetőségeit mutatja be. A speciális csoportban a Handle-terápiát más terápiával kombinálva fejlesztünk. A Handleterápiát külső szakmai gyógypedagógus irányításával a csoportot vezető gyógypedagógus és a mellette dolgozó gyógypedagógiai asszisztens alkalmazza. A Handle-terápia elsajátítása
18
érdekében a külső szakmai gyógypedagógus külföldi képzését intézményünk támogatta. A Hegyvidéki Önkormányzat preferálja a Handle terápia bevezetését és folytatását. .Intézményünk segíti és támogatja a Handle-módszer magyarországi adaptációját. A Hegyvidéki Önkormányzat is preferálja az alternatív kísérleti módszert. Az új módszer megismerése, adaptálása lehetőséget ad más terápiás módszer kombinálásával új fejlesztési lehetőségek teremtésére. A módszerről gyógypedagógusaink előadást tartanak az igénylő intézmények részére. 6.
Az intézmény szakmai működése
6.1. A Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű alkalmazott. (gyógypedagógiai asszisztens) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban A nevelőtestület minden tagja a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alkalmazottja, és mint ilyen, köteles betartani a pedagógus etikai követelményeit, a munkafegyelem és a közösségi együttélés normáit. 6.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok jogait és kötelességeit a hatályos közoktatási és a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje: 40 óra Ez o a kötelezô órákból, o az oktató- nevelő munkából, o a tanórákra való felkészülésből o a tanulókkal a szakfeladatának megfelelô foglalkozással összefüggô feladatok ellátásához szükséges idôbôl áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatok - a munkaidő többi részében ellátott feladatok A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: - tantárgyi órák - egyéni és kiscsoportos foglalkozások - habilitációs, rehabilitációs foglalkozások - énekkar, szakkör - iskolai sportkör - napközi és tanulószobai foglalkozások - gyógytestnevelés - logopédia órák - osztályfőnöki feladatok - munkaközösségvezetői feladatok A munkaidő többi részében ellátott feladatok a következők:
19
-
a tanítási órákra való felkészülés a tanulók munkáinak értékelése a megtartott órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése osztályozó vizsgák lebonyolítása a munkatervben tervezett versenyek előkészítése, lebonyolítása iskolai kulturális és sportversenyek szervezése a pótlékkal elismert és munkatervben tervezett feladatok ellátása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken a tanulók felügyelete az ügyeleti időkben tanulmányi kirándulások, séták, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elredelt, pedagógiai célú munkavégzés részvétel az intézmény szakmai ellenőrzéseiben iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés a leltárrendezésben, leltározásban és a tantermek rendbentartásában való részvétel a tantermek dekorációjának kialakítása
6.2.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Munkáját a hatályos törvényi és helyi szabályozásoknak végzi. A nevelőtestület tagjaként részt vesz a Pedagógiai Program megvalósításában. Munkarendjét az igazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. Az intézmény éves munkatervében vállalt feladatait elvégzi. Köteles munkaidejének kezdete előtt 15 perccel az intézménybe megérkezni. Ügyeleti beosztását a munkaközösség vezető által készített ügyeleti rend tartalmazza. Szükség esetén az igazgató helyettessel történő egyeztetés alapján részt vállal a helyettesítésekből és a tanórán kívüli nevelési feladatokból. Oktató-nevelő munkáját a szeptember 15-ig leadott tanmenet szerint végzi. Tevékenységét munkaközösségével egyezteti. Munkaterületei: o Tantárgyi órák, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások, habilitációsrehabilitációs órák, tanórán kívüli tevékenységek. o Az adott tanévben a számára kijelölt osztály osztályfőnöke. o Hivatalos megkeresés esetén pedagógiai véleményt készít az osztályában tanuló gyerekekről. o Állandó kapcsolatot tart fenn az intézményben tanító-nevelő pedagógusokkal. o A szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kérésükre fogadóórát biztosít számukra. A szülői értekezletet előkészíti és levezeti. o Az osztályfőnökök és szaktanárok munkaközösségnek kötelezően tagja. o Az intézményben működő a szakmai munkáért és a külső kapcsolatokért felelős munkaközösség és a tanórán kívüli tevékenységekért felelős munkaközösségek tagja lehet. o Munkaközösségében végzett tevékenységét a tanévben kijelölt munkaközösség vezetője irányítja és jogosult ellenőrizni. .
20
o Osztályfőnökként felelős az osztálynaplójába került bejegyzésekért, jogosult a szaktanárok által beírt bejegyzések ellenőrzésére és javítására. o Elkészíti az ismétlési terveket, a tanmeneteket. o Oktató-nevelő munkája során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét egészséges és harmonikus fejlődésük érdekében. o Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. o Együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével és a logopédussal. o A tankönyvrendelést határidőre összeállítja. o A tanulmányi kirándulást megszervezi és lebonyolítja. Adminisztratív munka: o Felelős az osztályába járó tanulók közokiratainak bejegyzéseiért.(bizonyítvány, törzslap) o Felelős az osztályába járó tanulók egyéni fejlesztési lapjainál a külív megnyitásáért és vezetésért. o Felelős a tanulók egyéni fejlesztési lapjainak vezetésért. o Felelős a munkaidő nyilvántartása naprakész vezetéséért. o A tanügyi dokumentumokat naprakészen vezeti. Kötelessége a dokumentumokat az intézményvezető által előírt helyen tárolni. o Egyéb kötelességek: o Részt vesz a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola értekezletein. o Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken. o Szakmai ismereteit továbbképzésen bővíti, törekszik az önképzésre. o Munkáját a titoktartási kötelezettség betartásával végzi. o Munkája során mindig a szakmai protokoll és a szakmai etika alapelvei szerint jár el. o Tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait. o A munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza. o Felelősséggel tartozik a leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért o A munkanaplót pontosan, az előírtaknak megfelelően vezeti. o A munkanaplót naprakészen vezeti, melybe a „hivatalos látogatások, hospitálások” lap kivételével, munkaközösség vezetője, az igazgatóhelyettes és a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója jegyezhet be. o Rendszeresen figyelemmel kíséri a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola körözőjébe írt információkat, melyek elolvasását aláírásával igazolja. 6.2.2. A tanórán kívüli munka tartalma, a tanórán kívüli munka feladatai Munkáját a hatályos törvényi és helyi szabályozásoknak végzi. A nevelőtestület tagjaként részt vesz a Pedagógiai Program megvalósításában. Munkarendjét az igazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. Az intézmény éves munkatervében vállalt feladatait elvégzi. Köteles munkaidejének kezdete előtt 15 perccel az intézménybe megérkezni. Ügyeleti beosztását a munkaközösség vezető által készített ügyeleti rend tartalmazza.
21
Szükség esetén az igazgató helyettessel történő egyeztetés alapján részt vállal a helyettesítésekből és a tanórán kívüli nevelési feladatokból. Tevékenységét munkaközösségével egyezteti. Munkaterületei: o Tantárgyi órák, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások, habilitációsrehabilitációs órák, tanórán kívüli tevékenységek. o Hivatalos megkeresés esetén pedagógiai véleményt készít az osztályában tanuló gyerekekről. o Állandó kapcsolatot tart fenn az intézményben tanító-nevelő pedagógusokkal. o A szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kérésükre fogadóórát biztosít számukra. A szülői értekezletet előkészíti és levezeti. o A tanórán kívüli tevékenységekért felelős és a szakmai munkáért és a külső kapcsolatokért felelős munkaközösségnek a tagja. o Napközis nevelőként felelős a munkanaplójába került bejegyzésekért, jogosult a beírt bejegyzések ellenőrzésére és javítására. o Oktató-nevelő munkája során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét egészséges és harmonikus fejlődésük érdekében. o Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. o Együttműködik az iskola gyermekvédelmi felelősével és a logopédussal. o A tankönyvrendelésben segíti az osztályfőnököket. Adminisztratív munka: o Felelős a munkaidő nyilvántartása naprakész vezetéséért. o A tanügyi dokumentumokat naprakészen vezeti. Kötelessége a dokumentumokat az intézményvezető által előírt helyen tárolni. Egyéb kötelességek: o Részt vesz a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola értekezletein. o Részt vesz a munkaközösségi értekezleteken. o Szakmai ismereteit továbbképzésen bővíti, törekszik az önképzésre. o Munkáját a titoktartási kötelezettség betartásával végzi. o Munkája során mindig a szakmai protokoll és a szakmai etika alapelvei szerint jár el. o Tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait. o A munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza. o Felelősséggel tartozik a leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért o A munkanaplót pontosan, az előírtaknak megfelelően vezeti. o A munkanaplót naprakészen vezeti, melybe a „hivatalos látogatások, hospitálások” lap kivételével, munkaközösség vezetője, az igazgatóhelyettes és a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója jegyezhet be. o Rendszeresen figyelemmel kíséri a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő
22
Szakiskola körözőjébe írt információkat, melyek elolvasását aláírásával igazolja.
6.2.3. A pedagógiai szakszolgálati munka tartalma, feladatai o Ellátja az intézményvezető által számára kijelölt gyermekek/tanulók gyógypedagógiai foglalkoztatását. o Szakszolgálati gyógypedagógusként kapcsolatot tart a kijelölt oktatási intézménnyel. o Koordinálja a kijelölt óvodákban, iskolákban a gyermekek/tanulók speciális, „sérülésspecifikus” egyéni fejlesztését. o Módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak. o Elkészíti az egyéni fejlesztési terveket. o Konzultációkat, esetmegbeszéléseket tart. o A szakértői vélemények alapján kijelöli a fejlesztési irányokat, közreműködik a szakvéleményekben előírt rehabilitációs foglalkozások megtartásában. o Félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményegység vezetője felé. o Értékeli a gyermekek és a tanulók fejlődését. o A munkaköréhez szükséges önképzésben, szakmai továbbképzéseken, helyi esetmegbeszéléseken aktív szerepet vállal. o Igény szerint előadásokat tart az oktatási intézmények pedagógusai számára. o Vezeti adott időszakban az egyéni fejlesztési terveket ás végzi hozzá o kapcsolódó összes adminisztrációs teendőket. Évente értékelést készít az egyéni fejlesztési tervhez. o Habilitációs, rehabilitációs szemléletet képvisel, sérülésspecifikus módszertani alapokon. o Titoktartási kötelezettséggel bír. o Szakmai protokoll és szakmai etikai normák alapelvei szerint jár el. 7. A tanulók jogállása 7. 1. Tanulói felvétel A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt, az illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján. Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 7. 2. A beszédfogyatékos gyermekek felvétele Szakértői vélemény alapján, a beszédhibás gyermek felvétele logopédiai diagnózis alapján történik. 7. 3. Az intézmény jogosultságai általános iskolai bizonyítványok kiállítása;
23
a 8. évfolyam elvégzése után: az általános iskolai bizonyítvány, mely alapfokú iskolai végzettséget tanúsít; a 10. évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra jogosít.
7. 4. Az iskolából való kilépés (utolsó szakasz) szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, a motiváció. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. A közismereti programok tervezésekor azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyeznünk, amely a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, valamint felkészítenek a felnőtt-lét szerepeire. A pályaorientáció, a szakmai előkészítés és szakmai alapozás megtervezésekor a hangsúly a pályaválasztási döntés megalapozására kerül. A program szerkezete, eszközrendszere megegyezik a felzárkóztató oktatás szakmai előkészítő-alapozó programjának felépítésével, eszközeivel. A szakmai előkészítés és alapozás tevékenységorientált. Ezt a programban résztvevő tanulók helyzete, motivációs szintje teszi elkerülhetetlenné. Arra kell azonban törekednünk, hogy a program ne korlátozódjon a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő képzés, amelybe az adott foglalkozási terület igényeihez szervesen illeszkedő természettudományos műveltségmodulokat is integrálunk. 8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8. 1. Az intézmény pedagógiai alapelvei Az nevelő-oktató munkánk hatékonysága érdekében a nevelési célrendszerünk megvalósítását hivatottak biztosítani. Pedagógiai alapelveink:
A komplexitás elve, azaz a biológiai, fiziológiai, pszichológiai, környezetből adódó társadalmi törvényszerűségek hatásainak állandó figyelembe vétele A tanulókra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások biztosítása és összehangolása A gyermek aktívan vesz részt a nevelés folyamatában Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele fontos A nevelés a közösség aktív részvételével történik Biztosítani kell az elmélet és gyakorlat, az elvek és tapasztalatok összhangját, a gyermekek számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását Bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolat kialakítására
24
Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására
8. 2. A közvetíteni szándékozott érték, az iskolai oktatás-nevelés kiemelt feladatai a NAT irányelveinek megfelelően Oktatásunk-nevelésünk fő célkitűzése, hogy tanulóink a felnőtt kort elérve, sérülésükhöz viszonyítottan minél jobb szinten legyenek képesek a társadalmi beilleszkedésre, önálló életvezetésre, az önfenntartásukat részben vagy egészében biztosító munkavégzésre, rendezett családi közösségben való életre. Ennek jegyében a nevelőtestület törekvése, hogy tanulóink: legyenek képesek a nehézségeket leküzdeni, az esetleges kudarcokat elviselni, tudjanak önmagukon uralkodni, másokhoz alkalmazkodni; jellemezze őket a szűkebb és tágabb haza szeretete, a valahová tartozás igénye, vállaljanak felelősséget önmagukért és közösségükért, amihez tartoznak; ismerjék nemzeti kultúránk értékeit ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb vívmányait, váljanak nyitottá és elfogadóvá az európai és az azon kívüli szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt legyenek tisztába állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel, szerezzenek –a képességeikhez mérten- ismereteket az aktív állampolgári magatartásról legyenek minimális ismereteik a gazdálkodás és a pénz világáról, legyenek képesek szűk környezetükben az okos gazdálkodásra, eligazodásra a fogyasztói javak, szolgáltatások között a környezettudatos nevelés hatására kialakuljon bennük a természetes és mesterséges környezetük megóvásának az igénye, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe váljanak képessé a minél önállóbb tanulásra; mindenki képességeinek megfelelően megtanuljon tanulni testi és lelki egészségük megőrzésének fontosságára fokozott figyeljenek az előkészítő szakiskolai évfolyamokon felkészüljenek a felnőtt lét szerepeire. Az intézményben dolgozó szakemberek gyógypedagógiai módszerekkel, sérülés-specifikus eljárásokkal, terápiás eszközökkel végzik munkájukat a hatékonyság érdekében.
9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nevelő-oktató munka fejlesztő szándékú beavatkozás a tanuló személyiségébe, ezért a teljes tanulói személyiség megismerésére kell törekednünk. A megismerés színtere a teljes tanulói tevékenységrendszer. A tanulói személyiség életkori és egyéni jellemzőinek alapos megismerése nélkül nem beszélhetünk céltudatos fejlesztő munkáról. A pedagógiai tevékenység arra irányul, hogy a gyermekek lelki fejlődését elősegítse. Fejlődik az értelem, a beszéd, az erkölcsi ítélet, a társas magatartás, az egész személyiség. A személyiségfejlesztés tehát komplex feladat. A nevelési feladatokat a szülővel szorosan együttműködve végezzük iskolánkban. Gondot fordítunk arra is, hogy személyiségünk példa legyen a gyermekek számára. Igyekszünk a
25
gyermekek életéből kiküszöbölni a kudarcokat, sikerélményhez juttatni őket, és ezáltal önbizalmukat erősíteni. Aki bízik önmagában, az képes az önmegvalósításra. Mi gyógypedagógusok fontos feladatunknak tekintjük a sérült gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatását, még akkor is, ha ez egy akadályozott élet. 9. 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
az elvárt, helyes magatartási viselkedési szokások kialakítása, korrekciója; a társas kapcsolatok, kötődések kialakítása; a feladat és szabálytudat erősítése; az énkép, az önértékelés alakítása; a kommunikációs és szocializációs képességek gazdagítása; az önmegvalósítás igényének kialakítása; a szociális és jellemtulajdonságok, a közösségi és a csapatmunka, a társakkal való együttműködés erősítése, egészséges versenyszellem kialakítása; olyan személyiségjegyek kialakítása, – a tantárgyak sajátos tartalmával, eszközrendszerével – melyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést, segítik az eredményes szocializációt; az érdeklődés, fogékonyság felkeltése, a környezet esztétikai és más látható értékei iránt, hogy a környezet megóvásának igénye felébredjen bennük a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés bűnmegelőzés, drog prevenció fogyasztóvédelmi nevelés
9. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának színterei Tanórák, amelyek közül kiemelt szerepe van az osztályfőnöki óráknak. Tanórán kívüli tevékenységek, foglalkozások (napközi otthon, szakkörök, sportköri rendezvények, óraközi szünetek, tanulmányi kirándulások, drog prevenciós foglalkozások, DÖK által szervezett programok). Otthoni tevékenységek (tanulás, házkörüli munka, hobbi tevékenységek stb.) Egyéb családon és iskolán kívüli tevékenységek (baráti kapcsolatok, szabadidős programok, játékok, szórakozások stb.). 10. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 10. 1. Általános feladatok Az iskola feladata, hogy tanulói számára közvetíti és fejleszti bennük az olyan viselkedési, magatartási mintákat és normákat, amelyek elősegítik a társadalomba való beilleszkedésüket; önálló életre készítenek fel. Az iskolának törekednie kell arra, hogy kialakítsa azokat a megfelelő közösségi kereteket, ahol a tanítás-tanulás, a társas kapcsolatok hatékonysága optimálisan érvényesül. Az iskolában működő tanulócsoportok iskolai közösséggé formálásával jelentős feladatok teljesülnek. 10. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatosan kiemelt feladataink
Az egészséges életmód alakítása
26
Barátságok építése, ápolása Peremhelyzetben lévők integrálása Egymás elfogadása, egymáshoz való alkalmazkodás A tanulók felkészítése konfliktuskezelésre Az együttműködési készség alakítása, fejlesztése Az egészséges életmód választása, elfogadható értékek közvetítése A társadalom negatív hatásainak ellensúlyozása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség Hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése Önismeret, önbecsülés (önértékelés) Társas alkalmazkodás képességének fejlesztése Az érzelmek alkotó jellegű feldolgozása Stressz-kezelés Kritikus gondolkodás Önálló döntésre nevelés Ellenállási készség, az áldozattá válás elkerülése Problémamegoldó készség kialakítása Ünnepekhez kapcsolódó pozitív érzelmek kialakításával biztosítani a nagyobb közösséghez, nemzethez, országhoz való kötődést.
10. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának színterei
Kézműves műhely: közös munka és ennek eredménye, öröme, a társak munkája és sikerének elismerése. Szakkörök: érdeklődés szerinti tudásbővítés, közös kutatás, ennek eredményeit napi munkájukban felhasználva. Sportkörök: egymás segítése, barátságok alakítása, versenyhelyzetek kezelése Iskolán kívüli megmérettetésen való részvétel: irodalmi, képzőművészeti, vers és prózamondó pályázatok. Táborozás: érdeklődés, értékrend, viselkedési formák alakítása, mélyítése, az együttlét öröme, környezetünk és természet megismerése, védelme.
10. 4. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a MKM rendelet (11/1994. VIII. 08.) szabályozzák. Ezek alapján a diákönkormányzat döntési hatáskörrel, egyetértési, kezdeményezési, javaslattételi és véleményezési, továbbá tájékoztatási joggal rendelkezik. A Diákönkormányzatnak minden, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák a tagja. A Diákönkormányzat célja, hogy olyan érdekképviseleti szervként működjön, amely– tanári irányítás mellett - arra törekszik, hogy az iskola általános célkitűzéseit az életkori és személyiségfejlődési sajátosságok figyelembevételével összehangolja a diákok elképzeléseivel, formálja az intézmény légkörét, a tanulók hangulatát. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenységet úgy támogassa, hogy közben önmérsékletre is tanít. Keretein belül tanulhatják a gyerekek a közösséghez tartozás és az alkalmazkodás formáit. Munkája során fokozatosan bevonja a diákokat a tervezés egyes
27
elemeibe, lehetőséget ad az aktív közösségi tevékenységre, irányítja a mások érdekeit is elismerő, kulturált véleménynyilvánítás elsajátítását. A Diákönkormányzat feladatait éves munkaterv alapján végzi, mely az intézmény munkaközösségeinek éves munkaterveire épül. 11 . A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az alapozó és fejlesztő szakaszban az egymás segítésén, az elvállalt feladat teljesítésén, a kitartó munkán van a nevelés hangsúlya. A 9-10. évfolyamra érve tanulóinkat el kell juttatnunk a közösségben való munkavégzés során szükséges viselkedésminták, az együttélés szabályainak ismeretéhez és alkalmazásához. Ismerjék a szolidaritásérzést, a kötelességtudatot, a kitartást a feladatvégzés során, a kulturált viselkedést a barátságban, szerelemben és más emberi kapcsolatokban. Fontos a napi kapcsolattartás szülővel, családsegítővel, nevelőtanárral, kezelőorvossal. Szükséges olyan személyes kapcsolatok építése, kialakítása, melyben a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő tanuló megtapasztalja a szeretetet, az elfogadást a szűk közösségben és ezáltal megtanul egyre több szinten alkalmazkodni társaihoz, környezetéhez. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók igény szerint a pedagógusaiktól sok egyéni foglalkozást kapnak és az adott osztályközösségre is több figyelem kell, hogy háruljon annak érdekében, hogy segítsék társukat minél előbb beilleszkedni, társas lénnyé válni. 12. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A képességfejlesztés kiemelt pedagógiai feladatunk. Minden tanuló rendelkezik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, mely terápiás szemléletű munkánk alapja. Minden tanulónál rendszeresen végzünk méréseket képességeik és tantárgyi eredményeik tekintetében is. A törvényben előírt időszakonként kontrollvizsgálatot végez minden gyereknél az illetékes szakértői bizottság is. A vizsgálatok és mérések eredményének tükrében alakítjuk az egyes gyerekek fejlesztési tervét. Tanulóink szórt képesség-struktúrája sok egyéni és kiscsoportos fejlesztést igényel, mind az akadályozott képességterületeken, mind a tehetségben. A folyamatdiagnózisra épített egyéni fejlesztésre lehetőséget adnak a tehetséggondozási területek:
a tanórai munkában az egyéni differenciálások, kooperatív tanulás-szervezés tanórai kompetencia-fejlesztések egyedi feladatok kijelölése, a végrehajtás segítése és ellenőrzése, a tehetséggondozó egyéni foglalkozások, szakköri foglalkozások, sportköri tevékenységek, tanulmányi, kulturális és sportversenyek, művészeti terápiák. irányított szabadidős tevékenységek
28
Az alsó, felső tagozaton és a 9.-10 osztályban is a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyaknál csoportbontásokkal is biztosítjuk a kulcskompetenciák fejlesztését és megszilárdítását, a tehetség, képesség kibontakoztatását. A szakköri tevékenységek és az iskolai sportkör sportcsoportjai lehetőséget adnak a tanulók igénye, érdeklődése, képessége szerinti tevékenységekhez. 13. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Minden gyermeknek természetes emberi szükséglete az érzelmi biztonság és az elfogadó környezet. Ha bármelyik területen zavarok keletkeznek a gyermek egészséges személyiségfejlődése kerül veszélybe. A tanulásban akadályozott gyermeket már a szűkebb környezetében is sok esetben nehezen fogadják el, és csak hosszú irányított folyamat eredményeként teremthető meg számára a biztonságos érzelmi környezet. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. A gyermekvédelmi tevékenység feladatainak gyakorlati megvalósításában jelentős szerepe van egyrészt az iskolán belül a gyermekeket oktató-nevelő gyógypedagógusokkal való folyamatos intenzív kapcsolattartásnak, másrészt a gyermekek szüleivel, családjával való szoros kapcsolatnak. Ezáltal felszínre kerülnek mindazok a problémák, gondok, amelyek megoldása a gyermekvédelmi szakember feladatkörét képezik. Ebben az intézményben a gyermekvédelmi felelős széles körű tájékoztatást kap minden olyan előadást, továbbképzést illetően, amely a gyermekvédelem területével kapcsolatos (pl. bűnmegelőzés, drogprevenció, családvédelem, stb). Az iskola valamennyi dolgozójának feladata, hogy megfelelő tapintattal, gondoskodó szeretettel segítse át a gyerekeket az adódó krízishelyzeteken, lehetőség szerint az egész családnak nyújtson segítséget –az intézményi kapcsolatrendszeren keresztül- a krízishelyzet megszüntetésére. Feladatunk a tanulók életkori sajátosságaihoz kötötten térnek el, figyelve a tanulók igényeit. 13. 1. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai iskolánkban
a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendeléseken, a szakorvosi ellátáson keresztül a segédeszközök igényszerinti hozzáférhetőségéig a gyermek körülményeinek alapos megismerése precenciós tevékenység elkészítése, folyamatos nyononkövetés a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása /ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás stb./ a tanuló szükséglete szerint a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez
29
segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást – szükség esetén eljárást kezdeményezni segítséget nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért.
13. 2. A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik
a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, különös tekintettel a roma fiatalok helyzetére a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében
14. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű tanulók. Beiskolázásuk az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján történik. A szakértői véleményre támaszkodva minden tanuló a továbbiakban annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson (kommunikációs órán) vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján, a tanulók egyéni képességeinek és szükségleteik figyelembevételével történik a speciális képzési program meghatározása, a módszerek és a foglalkozási formák kiválasztása. 15. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek célja a tanulók esélyegyenlőségének megteremtése. Ennek első lépéseként törekszünk a szociális probléma korai felismerésére, a kollégák, a gyermekvédelmi felelős és a vezetőség együttműködésével. A gazdasági jellegű szociális hátrány kompenzálásaként próbáljuk az iskola életét úgy szervezni, hogy annak anyagi kihatása a lehető legkisebb legyen a családokra. Biztosítjuk, hogy a gyermekek folyamatos étkeztetése minden körülmények között megoldott legyen (ingyenes tej-kakaó program, önkormányzati szociális támogatás az étkezési díjban). A gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy éljenek az intézmény nyújtotta lehetőségekkel (könyvtár, művelődési központ látogatása, szabadidős programok). A szülők számára felvilágosítást nyújtunk a szociális juttatások
30
lehetőségeiről és motiváljuk őket, hogy vegyék igénybe a napközis- és tanulószobai foglalkozásokat. A nem gazdasági jellegű szociális hátrány (egyszülős család, szülői szeretet, gondoskodás hiánya) esetében a szülők feladataiból többet vállalunk át, elsősorban a pályaválasztás során, a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos eljárásokban, valamint kirándulások, táborozások, szabadidős programok szervezésében. Segítséget nyújtunk még a pályázatokon való részvétellel, helyi, regionális és országos támogatások megszerzésével, valamint felzárkóztató és tehetséggondozó programok indításával. 16. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 16. 1. Fogalom meghatározás Törvény a nemzeti köznevelésről 4.& 12. pontja „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló” A Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény re való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen a csoporton belül: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;” 16. 2. Feladataink a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban A tanuló tankötelezettségének beálltakor a nyilvántartásba vételhez elvégezzük szülők önkéntes nyilatkoztatását. A nyilvántartás kezelése az adatvédelmi szabályok szigorú betartásával történik. Az egyéni törzslaptartalmazza a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. (20/2012. EMMI rendelet) A tanuló tanulmányi ideje alatt az osztályfőnöke és a gyermekvédelmi felelős szükség szerint segíti a gyermeket a halmozottan hátrányos helyzetéből adódó nehézségek kompenzálásában.
31
17. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézményünk egészségfejlesztése olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusaink a nevelési-oktatási intézményünkben végzett tevékenységükkel a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, különösen az egészséges táplálkozásra, a mindennapos testnevelésre, testmozgásra, a testi és lelki egészség fejlesztésére a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra a személyi higiénére. A teljes körű egészségfejlesztéskor figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A nevelési-oktatási intézményünk teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordináltan, nyomon követhetően és mérhetően, értékelhetően szervezzük meg. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítjük el. A nevelési-oktatási intézményünk olyan a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (pl. szexuális felvilágosító program, drog-prevenciós program) A nevelési-oktatási intézményünk vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. A nevelési-oktatási intézményünkben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. Intézményünkben az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Intézményünk kiemelt feladatának tekinti a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
32
Ha intézményünk a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Intézményünkben, valamint intézményünkön kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. Intézményünkben, valamint intézményünkön kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. Intézményünk SZMSZ-ében és házirendjében meghatározzuk azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket tanulóinknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Intézményünk kiemelt figyelemmel kíséri az tanulói egészséges étkezését. Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – megállapodást kíván kötni áruautomata működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az előző bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. 17. 1. Az egészségfejlesztés területei Az iskola hitvallása, hogy a környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Diákjaink nem lehetnek közömbösek a szűkebb és a tágabb környezetük tisztasága, esztétikuma iránt. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a környezetünkért felelősséget érző, érte tenni akaró emberekké váljanak, akik az emberi alkotásokat tisztelik. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát a lehető legnagyobb mértékben értsék, az ezzel kapcsolatos tudásuk szilárd legyen és azok konkrét tevékenységekben alapozódhasson meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
33
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatuk a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a segítségkérés fontossága személyes problémák esetén
Fontos, hogy az egészséfejlesztési programban megjelennek az előző felsorolásból következő, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például:
az egészséges táplálkozás témái a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) testi higiénia környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, rizikóvállalás) személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
Az iskolai egészségfejlesztés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Az egészségnevelési programok részben a tanórák (szaktárgyi órák témafeldolgozása), részben tanórán kívüli foglalkozások (napközis foglalkozások, szabadidős foglalkozások, sportprogramok, vetélkedők, kirándulások, erdei iskola stb.) Rendkívül jó, ha a tanulók nem csak az iskolában találkoznak ”kötelező” jelleggel ezekkel az ismeretekkel, hanem az előbb felsorolt szabadidős programok keretében is. Ezért nagyon fontosak a tanulmányi kirándulások, a határontúli kirándulások, nyári táborok. 17. 2. Az egészségfejlesztés részterületei az iskolai programban 17.2.1. Testneveléssel kapcsolatos tevékenységek tanórai testnevelés, tanórán kívüli sporttevékenység gyógytestnevelés mindennapos testnevelési program
Iskolánk pedagógiai programjában megvalósuló testnevelési és sporttevékenységek: Alsó tagozaton: 1. - 4. osztályig heti 3+2 testnevelés óra Felső tagozaton: 5. osztálytól a 2012. tanévtől felmenő rendszerben bevezetve heti 3+2 óra, összesen heti 5 óra Középfokú oktatásban: 9. osztálytól a 2012. tanévtől bevezetve felmenő rendszerben 2+1+2 óra, összesen heti 5 óra Úszásoktatás heti 1 órában: a 4. és a 7. osztályban, képességek szerint bontott óraszerkezettel
34
Diáksportköri tevékenységek: Vándor Turista Sportcsoport Delfin Úszó Sportcsoport Atlétika és Asztalitenisz Sportcsoport. A gyógytestnevelés szerepe a pedagógiai programban: A feladat kivitelezésében a többségi iskolákra vonatkozó minisztériumi rendeletek az irányadók KOT 52.§ (8) bekezdése az 20/2012.es EMMI rendelet 142& a tanulók három nagy csoportra osztva járnak az órákra: orthopédiai, belgyógyászati elváltozás illetve mozgásfejlesztés (epilepszia, ICP, stb.) miatt. Fontosnak tartjuk a tanulók sportversenyeken való részvételét is. Ezért minden tanévben részt veszünk a kerület által rendezett diákolimpiai selejtező versenyeken (úszás, atlétika), a tanulásban akadályozott diákok speciális diákolimpiai versenyein, és a Magyar Parasport Szövetség által rendezett budapesti, régiós és országos bajnokságokon. A mindennapos testnevelés programját többrétegűen valósítjuk meg. A tanulók csaknem 50%-a jár a testnevelés órákon kívül gyógytestnevelés órákra, gyógyúszásra is. Ezen kívül a napközis pedagógusok minden nap kiviszik a tanulókat a sportudvarra vagy a játszótérre. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulók minél több tanórán is a szabad levegőn legyenek, ezért ősszel és tavasszal majdnem minden testnevelés órát a sportudvaron tartunk meg. A tornaterem, a sportszerek és a sportudvar így megfelelően van kihasználva.
18. Helyzetelemzés, helyzetkép
18.1. Az iskola bemutatása, erősségeink, eddigi eredményeink, kapcsolataink Nyitottabbá vált intézményünk. Hatékony szociális kompetenciát fejlesztő és ismeretszerzést segítő programokon vettünk részt. Tanulóink képviselték iskolánkat a Néptánc Fesztiválon, Hegyvidéki Olimpián, Befogadó Művészeti Fesztiválon, Városismereti versenyen, Kapcsolda Programban. Az iskola jövőjét csak a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Hagyományaink közül a legsikeresebbek: a nemzeti ünnepek alkalmából előadott rendkívül színvonalas iskolai rendezvények, melyek a munkatársak lelkes, kreatív munkájának köszönhetőek. Adventi családi délutánunk a hagyományos karácsony előtti rendezvényünk. Az adventi készülődés közelebb hozza egymáshoz iskolai közösségünk tagjait. Tanulóink szívmelengető előadást mutatnak be a szülőknek és nekünk. Orbánhegyi Gyermekekért díjat alapítottunk két évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy minden évben egy olyan kollegának ítéljük oda, aki sokat tett tanulóinkért. A díj átadására pedagógus nap alkalmával kerül sor.
35
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által meghirdetett pályázaton elnyertük 2010-ben az ÖKOISKOLA címet. Az ökoiskola a fenntarthatóság pedagógiáját foglalja magába, ösztönzi az intézmény minden tagját és környezetét - pedagógusokat, dolgozókat, diákokat, szülőkettermészeti, anyagi és szellemi örökségünk őrzésére, ápolására. A fenntarthatóság pedagógiáját beépítettük tantárgyi és szabadidős programjainkba, megjelenik a Diákönkormányzat és a Vándor turista sportcsoport munkatervében is. Néhány ilyen programunk a teljesség igény nélkül: megemlékezés a természet világnapjairól, kertszépítés és takarítás. Bekapcsolódtunk az irodalmi és természettudományos ismereteket ötvöző, szellemi örökségünket ápoló Szitakötő programba 6.-os és 9. osztályos tanulóinkkal. Az internetes Klímaőrjárat pályázatán is képviseltük magunkat. Folyamatosan részt veszünk a „Madárbarát kert” mozgalomban. Iskolánk tanulóival részt vállalunk a szelektív hulladékgyűjtésben, energiaforrásaink takarékosabb használásában, komposztálunk. Az Iskolai Sportkör Vándor Turista Szakosztálya 1982-ben alapult meg. Tagjai kirándulásokon, túrákon, természetjáró eseményeken vesznek részt. A hétvégi programokra a tanulók, szüleik és tanárok is szívesen kapcsolódnak be. Célkitűzései áthatja az ökoiskolai szemlélet. A Turista Szakosztály programjait elkötelezett gyógypedagógusunk szervezi immáron 30 éve. Diákönkormányzatunknak tagja valamennyi tanulónk. A DÖK tevékenyen részt vesz az ÖKO iskolai programokban. Iskolai zenekarunk a The Black Hole 2010-ben alakult meg. Iskolán belüli rendezvényeinken szinte állandó fellépő a zenekar. A „Hangfoglaló Hétfő” elnevezésű vetélkedőre két alkalommal jelentkeztek. Ezen az internetes országos vetélkedőn többezres tetszést jelző szavazatot szereztek. A zenekar fellépései megszaporodtak, méltón és sikerrel képviselik iskolánkat rendezvényeken. A zenekar tagjainak utánpótlásáért, kineveléséért elhivatott gyógypedagógiai asszisztensünkké az érdem, ő az, aki próbatermet álmodott meg, és épített meg kollegái és tanítványai segítségével az iskola pincéjében. Az iskolai élet színesítésére Péntek-party-kat tartunk. A zenés-táncos összejövetelen tanítványainknak a kulturált, de gondtalan szórakozásra van lehetőségük pedagógus kollégáink jelenlétében.. Gyermeknapi, farsangi programjaink önfeledt szórakozást nyújtanak tanulóinknak. A tanév elején a 7 -10. osztályosok határon túli kirándulás indulnak. Magyarok lakta települések életébe pillanthatnak bele. Megismerkednek a határon túli magyar diákok életével. A kirándulás a Hegyvidéki Önkormányzat támogatásával valósul meg. Az itthon maradó osztályaink tanulmányi kirándulásokon vesznek részt. Diákjaink, mint minden évben, nagy izgalommal várják a tanév végén megrendezésre kerülő nyári táborozást. Tanulóink öröme és a szülők elégedettsége, elismerése arra ösztönöz bennünket, hogy 2004 óta évente megszervezzük tanulóinknak a XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Szabadidősport Központ szántódi üdülőjében a táborozást. Belső pályázatokat hirdetünk ki minden évben tanulóink részére. A pályázatokra egyéni és csoportos munkákkal nevezhetnek tanulóink. Tanulóink a pályázatokra szép pályamunkákat adnak le.
36
Gyógypedagógusaink tanév közben folyamatosan készítik fel tanulóinkat versenyekre. A verseny felkészítés átszövi mindennapjainkat. Sok munkát, elhivatottságot igényel pedagógusainktól. Szép eredményeket érünk el sportversenyeken. Úszóversenyekről érmekkel térnek vissza diákjaink. Atlétikai versenyen és focimérkőzéseken méltón képviselik iskolánkat. Asztali tenisz versenyen kiemelkedő helyezéseket szereznek. A kulturális versenyekre minden évben benevezünk. Részt veszünk a Kulturális Fesztiválon kimagasló ének, mese, vers, zene és tánc összeállításokkal. Az országos komplex versenyekre az évelejétől készítjük fel tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulóinkat. Kele napjára, a Fekete István Általános Iskolák Országos Találkozójára irodalmi, fotó, rajz és tárgyalkotó pályázatainkkal nevezünk be. Iskolai „szavaló versenyeink” színesítik diákjaink életét. A helyezettek kerületi versenyen képviselik intézményünket. Gyógypedagógusaink lelkesen készítik fel tanulóinkat. Kézműves pályázatok állandó résztvevői vagyunk. Tanulóink neveznek rajzzal, festménnyel, agyag művekkel és más különböző alkotással is. Művészettanárunk hangulatos alkotóműhelyt alakított ki, ahol a fantázia és alkotás világába vezeti be a tanulókat. Az alkotásokból gyakran rendezünk kiállításokat is - az iskolai falain belül és kívül. Az ünnepekhez kapcsolódó pályázatokon munkáinkat mindig megjelentetjük. Tanulóink sikereket érnek el. (pl. karácsonyi levelező lap tervezése, március 15-ei huszárkészítés) A szakmai szolgáltatásunk területén a SNI-TST által kiírt Országos Szépíró verseny szervezésébe kapcsolódtunk be. Tanulóink a versenyen dicséretes helyezést kaptak. A kerületi hagyománnyá vált napközis kiállításon a csoportjaink kiemelkedő kézműves munkáit mutatjuk meg. A tárlat mindig szemet gyönyörködtető. Színházlátogatásokat, mozi látogatásokat szervezünk diákjainknak. Gyakran a „színházat hívjuk”intézményünkbe. 18.2. Épület és berendezése
Megvannak a megfelelő termek, szobák. Testnevelésre tornaszoba áll rendelkezésre. Étkező, igényesen berendezett könyvtárszoba, szakköröknek megfelelő terem van. A mosdók mennyisége, állaga, a higiéniás elvárásoknak megfelelő. Az iskola épülete barátságos, a gyerekeknek jó érzés ide bemenni, mert a folyosókon van dekoráció, vannak tárlatok, faliújságok, tablók, növények, padok, a gyerekek munkái elhelyezhetők. Az iskola technikai felszereltsége jónak minősíthető: van televízió, videó, magnó, CD lejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok, kézműves eszközök stb.
37
Az iskola udvara
Zárt. Parkos jellegű, padok vannak, fák díszítik, nincs lebetonozva. A kertben sportolásra, játékra van lehetőség. Sportpálya gumitéglával fedett.
18.3. Étkeztetés Az étkező 36 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas, világos, tágas helyiség. Az iskolában melegítő konyha üzemel. Az asztalok textilabrosszal terítettek, amelyet minden nap cserélnek. Az ételek minősége, tartalmassága megfelel a gyerekétkeztetés elvárásainak, törekszik az egészséges ételek túlsúlyára. Iskolai büfé nincs.
18.4. Megvalósult ÖKO iskolai tevékenységeink Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások
tanulmányi kirándulás, városismereti verseny, akadályverseny, szárazelem gyűjtő konténer kihelyezése, műanyagpalack gyűjtő konténer jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek, az érdeklődő diákok számára természetjáró sportkör tartása, az iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése, tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés, folyamatos részvétel a "Madárbarát kert" mozgalomban.
19. Partnerkapcsolatok A cél irányítani és szabályozni az iskola partnerkapcsolatait annak érdekében, hogy az elégedettség, az igények és elvárások felmérése, a kölcsönös tájékoztatás zavartalan legyen és az így nyert információk az iskola folyamataiban visszacsatolásra kerüljenek a folyamatos fejlesztéshez. 19.1. Közvetlen partnerek Partner Az együttműködés tárgya, célja megnevezése Az oktató- nevelő munka magas szintű teljesítése gyógypedagógiai módszerek Tanulók alkalmazásával. Demokratikus légkör fenntartása. Továbbtanulás segítése.
Szülők
A szülő-pedagógus partneri kapcsolat erősítése az oktató-nevelő munka hatékonyságának érdekében. Folyamatos tájékoztatás, véleménykérés, konszenzus kialakítása.
38
Az együttműködés módszere Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. DÖK közgyűlés. Iskolagyűlések, fórumok. SZMK választmányon, osztályfőnökökön keresztül. Véleménykérés kérdőíves formában. E-mailen keresztül közvetlenül. Szülői értekezletek, fogadóórák,
Fenntartó
Az alapító okirat szerinti tevékenység folytatása. A fenntartó elvárásai szervesen épülnek be intézményünk programjába.
Pedagógusok
Az iskola hatékony és szakszerű működésének biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók társadalomba való integrációjának érdekében. Munkaszervezési feladatok ellátása, részvétel a külső kapcsolattartásban. Személyes kapcsolattartás, kollegiális viszony kiépítése.
Nem pedagógus alkalmazottak
Az oktató-nevelő munka támogatása gazdasági, adminisztratív és technikai oldalról. A működőképes intézmény biztosítása.
Orbánhegyi Gyermekekért Alapítvány
Az oktató-nevelő munka és a szabadidős tevékenységek támogatása
kölcsönös megkeresésék. A működéshez szükséges dokumentumok (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, tantárgyfelosztás, költségvetés stb.) egyeztetése, előterjesztése, elfogadtatása. Igazgatói értekezleteken való részvétel. Személyes kapcsolattartás: nevelőtestületi értekezletek, munkaközösségi értekezletek, vezetőségi megbeszélések. Közvetlen kapcsolat a Logopédiai Szakszolgálattal, Közalkalmazotti Tanáccsal, Pedagógus Szakszervezettel. A személyes kapcsolattartás folyamatos, szükség esetén összdolgozói értekezlet. Közvetlen kapcsolat a Közalkalmazotti Tanáccsal. rendszeres személyes kapcsolattartás
19.2. Közvetett partnerek A partner megnevezése A fenntartó által működtetett többi közoktatási intézmény Nevelési Tanácsadó
Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Hunniareg Pedagógiai Intézet Jókai Klub Virányosi Közösségi Ház
Kerületi szintű kapcsolatok Az együttműködés tárgya, célja Hatékony együttműködés az integráció megvalósítása érdekében. Szakmai támogatás a tanulók magas színvonalú ellátása érdekében. A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése. Együttműködés az integráció megvalósítása érdekében. Sokrétű, színes esztétikai élmények biztosítása gyermekeink részére. Sokrétű, színes esztétikai élmények biztosítása gyermekeink
39
Az együttműködés módszere Szakmai megbeszélések, műhelymunkák. Vendégszereplések. Pszichológiai tanácsadás a gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében. Szakmai eszmecsere. Aktuálisan eseti megbeszélések. Részt veszünk az általuk szervezett programokon. Kiállítások, kulturális programok megtekintése. Kiállítások, kulturális programok megtekintése.
részére. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Szabadidő- és Sportközpont FH Gasztro Kft.
Kulturális versenyen való részvétel.
A Hegyvidék múltjának, jelenének megismertetése intézményünk tanulóival. Egészséges életmód- úszásoktatás. Gyógy úszás - egészségügyi habilitáció. Hegyvidék Olimpiai rendezvény lebonyolítása. intézményi étkeztetés
Kiállítások megtekintése, rendhagyó történelemóra. Órarend szerinti úszásoktatás és gyógy úszás. Aktív részvétel a rendezvényeken. napi rendszerességgel Cikkek, képes beszámolók iskolánk életéről, gyermekeink alkotó tevékenységéről.
Hegyvidék Újság
Hatékony segítség gyermekeink integrációjának megvalósulásában.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XII. kerületi Kirendeltsége
Az olvasás megszerettetése. A kölcsönzés szabályainak betartása. Hatékony segítség gyermekeink integrációjában megvalósulásában.
Könyvtárlátogatás. Gyermekeink műsoros előadása a könyvtárban.
Szakmai segítő kapcsolat.
Esetenként szakmai eszmecsere.
Rendszeres egészségügyi ellenőrzés, kötelező védőoltások
SZMSZ-ben szabályozottan
Fejlesztő Napközi Otthon Iskolaegészségügyi Szolgálat
Fővárosi szintű kapcsolatok A sajátos nevelési igény korai Tanulási Képességeket diagnosztizálása, a fejlesztés Vizsgáló Szakértői és területeinek kijelölése, a Rehabilitációs Bizottságok fejlesztések időbeni elkezdése, a kontroll-vizsgálatok elvégzése.
Esetenként pedagógiai vélemények készítése a bizottságok kérésére. Programozott kontrollvizsgálatok. Szakmai megbeszélések.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Int.
Segítségnyújtás szakmai elméleti és módszertani kérdésekben. Pályaválasztási tanácsadás.
Szakmai továbbképzések, konferenciák,konzultációk.
Gyermek ideggondozó
Terápiás támogatás
Fül-orr-gégészet
Szakvizsgálatok
Audiológia
Szakvizsgálatok
Szemészet
Szakvizsgálatok
Budapesti Természetbarát és Sportszövetség ELTE Gyakorló Általános és Középiskola ELTE Bárczi Gusztáv
Szervezett túrákon való részvétel, önkéntesen vállalt környezet- és természetvédelmi feladatunk a hárshegyi vasúti átjáró lépcsőjének karbantartása Hatékony segítség gyermekeink integrációjának megvalósulása érdekében. Főiskolai hallgatók gyakorlatának
40
Esetenkénti konzultáció, kontrollvizsgálat Esetenkénti konzultáció, kontrollvizsgálat Esetenkénti konzultáció, kontrollvizsgálat Esetenkénti konzultáció, kontrollvizsgálat a kiírások szerint, alkalmanként Kulturális műsorok előadása. Hallgatók fogadása,
Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Krasznár és fiai Szakkönyvesbolt
támogatása, szervezése, vezetése. A gyógypedagógiai és fejlesztő munkát segítő kiadványok megismerése, használata.
hospitálások, gyakorló tanítások, záró tanítások, konzultációk, értékelések. Tájékoztatás
Országos szintű kapcsolatok Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács Mancsos Segítőtársaink Terápiás Állatok és Oktatási Alapítvány Érdi Lovasterápiás és Sport Egyesület Matész-Fruct Zrt. Liget Műhely AlapítványSzitakötő Fekete István Irodalmi Társaság
A gyógypedagógiai és fejlesztő munkát segítő kiadványok megismerése, használata.
Hallgatók fogadása, hospitálások, gyakorló tanítások, záró tanítások, konzultációk, értékelések.
SNI-s tanulók pozitív megerősítése
tanulmányi versenyek
terápiás foglalkozás
heti rendszerességgel
terápiás foglalkozás
heti rendszerességgel
iskolagyümölcs program VM rendeleten alapuló támogatással Szellemi hagyományőrző oktatócsomag Kele Napja Fekete István elnevezésű iskolák találkozója, az íróval kapcsolatos kiadványokkal támogatják könyvtárunkat
heti 1 alkalommal továbbképzés és értékelés
folyamatos
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Iskolánk a „Madárbarát kert” cím birtokosa
folyamatos
Egertej Kft.
Iskolatej program VM rendeleten alapuló
napi szállítás
19.3. Szociális karitatív munka 19.3.1. Szociális karitatív munka fogadása Szociális munkára évek óta a kerületben működő Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium 11. évfolyamos diákjait fogadjuk. Együttműködési megállapodás jött létre a két intézmény között.
41
20. Erőforrások Humán erőforrások
Iskolavezetés
Tanárok
Osztályfőnöki közösség
Iskolaorvos Adminisztratív dolgozók
Technikai dolgozók
Diákok
Szülők
Feladat, szerepkör
Erősségek
Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.
Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” Évfolyamokra lebontva foglalkozik az osztályközösségi szinten (pl. egészségneveléshez kötődő környezeti törvényi intézkedések, nevelési tartalmak feldolgozásával. egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, életmódról, a környezeti ártalmakról. személyes ráhatás. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával Részt vállalnak a szelektív (pl. hivatalos levelek, pénzügyi hulladékgyűjtésben, adminisztráció, pályázati takarékosságban. elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása, vizesblokkok, világítási hulladékgyűjtés. hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. Valamennyi diák érintett, nagy A tervezett éves programban a jelentősége a helyi értékek sokoldalúan vesznek részt felkutatásának. Partnerség a (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, felnőtt résztvevőkkel. A fő önálló kezdeményezések). hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő Anyagi támogatás, külső erőforrások szemléletük is formálódik, a felkutatása. környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
Lehetőségek: helyi önkormányzat (épület, szolgáltatás, erdei iskola, segélyek, szakkör stb.), iskolai alapítvány, pályázatok, a személyi jövedelemadó 1 %-a, forrásteremtő lehetőségek kihasználása (hulladékgyűjtés, megtakarítási programok, szolgáltatások stb.).
42
21. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, a nyitott iskola elvének megvalósulása A partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. 21. 1. Célja
szülő tájékozott legyen az iskolában folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket; megismerhessük elvárásaikat, elégedettségüket, az iskolával kapcsolatosan; a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködést.
21. 2. A kapcsolattartás formái
évi három alkalommal szülői értekezletet tartunk az osztályok részére, ahol az osztály és a tanulók speciális problémái képezik a tanácskozás alapját; az iskola vagy az osztály életében jelentkező rendkívüli események megbeszélésére rendkívüli értekezletet tartunk; a szülők igénye szerint szervezünk az érdeklődő hozzátartozók (szülő, nagyszülő, testvér) számára olyan tájékoztató előadásokat, ahol pedagógiai, pszichológiai kultúrájuk bővülhet; a családlátogatás elsődleges céljaként a tanulók otthoni körülményeinek megismerését tekintjük. Minden gyermek esetében intézményünkbe való beiskolázását követően tájékozódunk otthoni környezetéről. A látogatás időpontját a szülővel egyeztetjük. Magasabb évfolyamra járó tanulóknál csak akkor megyünk családlátogatásra, ha a gyermek nevelésének szempontjából hatékonyabb segítséget tud nyújtani a pedagógus. nyílt napokon a szülőket tanítási órákon fogadjuk, ahol elsődleges célunk, hogy a szülő munka közben láthassa gyermekét, közvetlen tapasztalatot szerezzen az iskolai munkáról. fogadóóra, ahol a gyermekkel kapcsolatos aktuális problémákat beszéljük meg a szülőkkel. írásbeli tájékoztatás: tájékoztató füzet, ellenőrző, üzenő füzet használatával. minden olyan rendezvényünkre, amely technikailag megoldható, meghívjuk a szülőket is, lehetőséget adva ezzel a szülő-gyermek együttes tevékenységére.
22. Az iskola által biztosított szolgáltatások
reggeli és délutáni ügyelet napközi 1-6. osztályosoknak, tanulószoba 7-10. osztályosoknak napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, uzsonna) a befizetett tanulóknak szakköri, sportköri foglalkozások, könyvtárhasználat hitoktatás felkészítés tanulmányi-, sport-, művészeti versenyre belső logopédia, gyógytestnevelés, gyógyúszás természetjáró szakkör, éves tanulmányi kirándulások, iskolai versenyek iskolaorvosi rendelés, védőoltások, iskolafogászat nyári kerületi napközis tábor
43
Ezek a szolgáltatások ingyenesek, kivéve a természetjárás és a tanulmányi kirándulások önköltségét. 23. Az iskola élet- és munkarendje 23. 1. A tanév rendje A tanév rendjét az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben. Az érintett tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:
a nevelőtestületi értekezletek időpontját, a logopédiai rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.
23.2. Az intézmény hivatali benntartózkodásának rendje
nyitva
tartása,
a
vezetők
intézményben
való
Az intézmény hivatali nyitvatartási ideje: 8.00 – 16.30 óráig tart. A hivatali idő alatt az intézményben ügyeletes vezető (igazgató vagy igazgató helyettes) tartózkodik. Az intézmény vezetője és vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetői feladatot. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 23. 3. A tanítás rendje A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 perc időtartamúak. A tanítási órák között legalább 5 perc szünetet kell tartani. Az óraközi szünetek időtartamát a csengetési rend tartalmazza. A logopédiai foglalkozások között legalább 5 perc szünetet kell tartani. Ha a logopédus két intézmény között utazik, a szünet ideje az utazás időtartamának megfelelően módosul. A habilitációs, rehabilitációs, tanórai foglalkozások, logopédiai foglalkozások órái szükség szerint bonthatók, csoportok között megoszthatók. A tanórán kívüli foglalkozások, a logopédiai és gyógytestnevelési foglalkozások napi, heti elosztását a csoportbontásokat is feltüntetve az órarend tartalmazza. A tanulók az épület illetve az iskola területét tanítási, tanulási idő alatt csak a szülők írásos kérésére, az osztályfőnök tudtával és az iskola valamelyik vezetőjének engedélyével hagyhatják el. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola területét, az ebédre befizetettek felügyelet mellett megebédelhetnek. A tanítási órák után folyamatosan következnek a napközis és tanulószobai foglalkozások. A délelőtt és délután dolgozó tanárok a gyermekeket „kézből kézbe" adják. A délutáni szabadidős tevékenység 17:30- ig tarthat. A délutáni tanulmányi munka legkésőbb 14:30-kor elkezdődik. A délutáni munkarendbe szervesen épülnek be a tanórán kívüli
44
és egyéb foglalkozások, illetve önköltséges tanfolyamok. Az iskola területén kívülre szervezett foglalkozásokat (tanulmányi kirándulás, megemlékezés, turisztikai utak, táborozások stb.) az intézmény éves munkatervében illetve az iskola havi programjában előre meg kell tervezni. A kísérők minimális száma: 1-3. évfolyamokon: 12 tanulóként 1 tanár és 1 gyógypedagógiai asszisztens. 4-10. évfolyamokon: 12 tanulóként 1 tanár. Az intézményen kívül szervezett foglalkozások, kirándulások időtartamát, tervezett útvonalát, a tervezett közlekedési eszközöket, a résztvevő tanulók és kísérők névsorát indulás előtt az iskola ügyeletes vezetőjének írásba le kell adni. A kirándulás bejelentett útvonalától, időtartamától és a tervezett közlekedési eszköztől eltérni nem lehet. 24. Az iskola szervezeti felépítése, hagyományai az intézmény szervezeti és működési szabályzatában találhatók 24. 1. Szervezeti hagyományok, tantárgyi hagyományok Az intézmény oktató-nevelő munkáját a tanulók speciális összetételéből adódóan minden tevékenységben, minden folyamatban gyógypedagógusi szemlélettel és gyógypedagógiai speciális módszerekkel végzi, tervezi, szervezi és oldja meg mind a tanórai, tantárgyi munkában, mind a szabadidős tevékenységekben az iskolán belül és az intézményen kívüli programok esetében. 24. 2. Rendezvények, az iskola hagyományai, évente megtartott ünnepei, rendezvényei
A nemzeti ünnepeket iskolán belül, és a kerület általános iskoláival közösen is megünnepeljük. Minden kerületi rendezvényen képviseltetjük magunkat. Az iskolai ünnepségeink során arra törekszünk, hogy a gyermekek értelmi képességeihez igazodva úgy szervezzük a műsort, hogy minden tanuló számára élményt nyújtson és legalább érzelmi szinten, biztosítsa az ünnepi hangulatot, a közösséggel együvé tartozás élményét, a haza szeretetének érzését. A társadalmi ünnepek, a születés és névnapok, az anyák napja, a gyermeknap, a farsang mind jeles alkalom arra, hogy nevelési célkitűzésünket, a társadalom által elfogadott viselkedésformák elsajátítását gyakorolhassák a tanulók. Az iskolai közösség összekovácsolásának fontos eseménye az elsősök fogadása és a végzősök búcsúztatása. A tanulmányi kirándulások, a rendszeres túrázások egyaránt szolgálják hazánk megismerését, a tanulmányi munkát, a helyes viselkedésformák elsajátítását, az önállóság és az állóképesség növelését. Hagyományosan részt veszünk a kerület általános iskolásai számára szervezett kulturális- és sporteseményeken, versenyeken, valamint a fővárosi szervezésű vetélkedőkön. Évenként ismétlődnek házi versenyeink is. Iskolánknak a teljesítményükkel, magatartásukkal, dicsőséget hozókat, a társak és a nevelők közössége előtt ünnepeljük, jutalmazzuk.
25. Az iskolahasználók részvétele az iskola közéletében Alkalmazottak vonatkozásában:
45
Pedagógus Szakszervezetek Közalkalmazotti Tanács
Szülők vonatkozásában:
Szülői Munkaközösség
Tanulók vonatkozásában: Diákönkormányzat A tanulók érdekeinek képviseletét - tekintettel a gyermekek értelmi és pszichés állapotára - az SZMK és az Iskolaszék szülői oldala látja el. A tanulókat fejlettségi szintjüknek megfelelően ösztönözzük az önálló véleményformálásra, érdekeik megfogalmazására. A Diákönkormányzat a tanulók képességeinek figyelembevételével, tanári segítséggel működik.
26. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei 26. 1. Helyzetelemzés 26. 1. 1. Személyi feltételek A személyi feltételek, az intézmény statusainak száma kedvezőnek mondható. Az intézmény dolgozóinak létszáma az alábbiakból tevődik össze:
25,5 status iskolai oktató-nevelő tanár 17 status logopédus, akik a kerületi logopédiai szakszolgálatot látják el 6,5 status gyógypedagógiai asszisztens 0,5 status gyermek-és ifjúságvédelemi felelős 9,5 status nem pedagógus, technikai dolgozó
26. 1. 2. Tanulói létszám Az osztálylétszámok optimálisak. A tanulócsoportok, a rehabilitációs és fejlesztő terápiás csoportok kialakítása a tanulók sajátosságait figyelembe véve történik. A tantárgyfelosztás készítésénél a vezetőség a gyermekcsoportok érdekeit felelősségteljes szakszerűséggel tartja szem előtt, a kollegák kérését és érdeklődését a körülményekhez képest veszi figyelembe. A habilitációs- és rehabilitációs órák lehetőséget adnak a kiscsoportos és egyéni foglalkozásokra a rászoruló tanulóknál, amikor is a gyermek egyéni fejlődéséhez maximálisan igazodó korrektív - kompenzáló gyógypedagógiai fejlesztésben részesül. 26. 1. 3. Tárgyi feltételek A tanórákon használt szemléltető eszközök, tanári és tanulói segédletek, - felszerelések karbantartása, esetleges pótlása az anyagi lehetőségekhez mérten folyamatos. Az osztálytermek, szaktermek, foglalkoztató szobák és egyéb helyiségek bútorzatainak, berendezési tárgyainak állagmegóvása a mindennapok folyamatos nevelési feladata.
46
26. 2. A program megvalósításához szükséges szakmai felkészültség A testület tagjai önmagukkal és egymással szemben is rendkívül igényesek. A nevelőtestületben többen is rendelkeznek több diplomával, szakvizsgával, többféle szakképesítéssel. A gyermekekkel kapcsolatos bánásmód egységes elveken nyugszik, az osztályfőnöki munka színvonala kiemelkedő. A legújabb pedagógiai elképzeléseket a realitás szűrőjén keresztül engedik be a napi gyakorlatba a testület tagjai, ami csak nagyfokú gyakorlottság és szakmai biztonság mellett képzelhető el. 26. 3. Továbbképzési terv A továbbképzéseken való részvétel a szükségletekhez igazodó. Az intézmény a törvénynek megfelelően beiskolázási (továbbképzési) tervet készít minden gazdasági évre. 27. A XII. kerületi Logopédiai Szakszolgálat szakmai programja 27.1. Azonosítók, tevékenységi kör, önmeghatározás Név: XII. kerületi Logopédiai Szakszolgálat Logo: István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Budapest, Cím: Fekete 1126 XII. Orbánhegyi út 7. Fenntartó: Budapest, XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat A fenntartó Önkormányzat elvárása: Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben a beszédhibások és beszéd fogyatékosok kiszűrése, kezelése, diszlexia prevenciós, korrekciós és reedukációs tevékenység. A Logopédiai Szakszolgálat Szakmai Programját a logopédiai munkaközösség készíti a szakszolgálat vezetőjének irányításával, és a Fekete István Általános Iskola igazgatója hagyja jóvá. A szakszolgálat logopédusok munkaközössége, melynek célja: hogy biztosítsa a rászoruló gyermekcsoport számára azt a feltételrendszert, amely figyelembe veszi a beszédhiba és a kommunikációs zavarok tüneteinek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességet, a fejlődés egyéni ütemét, alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz. A fejlesztés egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében a szülők és pedagógusok bevonásával történik. A fejlesztés lényege a beszéd- és nyelvi képességek mozgósítása, a gyermeki fantázia és kreativitás kibontakoztatása, a gyermekek sikerélményhez juttatása, mely által a gyermek képessé válik az óvoda és az iskola által előírt kommunikációs szint
47
teljesítésére. feladata: a beszédindítás. a beszédhibák javítása, a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. a szakszolgálat vezetőjének irányításával a kerületi logopédiai ellátás biztosítása, koordinálása, a felvételek összehangolása, a szűrések és vizsgálatok megszervezése munkaközösségen belül a szükséges szakmai specializálódás biztosítása a munkaközösség továbbképzési, továbbtanulási lehetőségeinek megteremtése tevékenységi köre utazó logopédusokkal a habilitálható, ill. rehabilitálható hang-, beszéd és nyelvi, valamint kommunikációs (verbális és/vagy grafikus) zavarral küzdő a kerület közoktatási intézményeibe járó és/vagy kerületi lakosú gyerekek szűrése, vizsgálata, kezelése, esetleges utógondozása, számukra tanácsadás, kiemelten súlyos és/vagy intenzív ellátást igénylő iskoláskorúak vizsgálata, kezelése, utógondozása a logopédiai osztályokban, értelmi sérülés, ill. enyhe hallássérülés következtében fellépő sajátos beszédrendellenességben jelentkező másodlagos kommunikációs zavarokkal küzdő gyermekek vizsgálata, kezelése, utógondozása, a szülők, nevelők felvilágosításával, tanácsadással a veszélyeztetettek minél korábbi kiszűrésével, a terápia időbeni elkezdésével az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. öndefiníciója: Logopédiai tanárok és logopédiai terapeuták munkaközössége, amely a megkésett, akadályozott beszédfejlődés, artikulációs és kommunikációs zavarok, olvasás-írás-számolási zavarok, orrhangzósság, hangképzési rendellenességek, hadarás, dadogás, enyhe hallássérülés, értelmi fogyatékosság következményeként jelentkező beszédzavarok szűrésével, vizsgálatával, megelőzésével és korrekciójával foglalkozik. Tagjai szakmai tevékenységük minden mozzanatában gyógypedagógusként tudatosan elkötelezettek, ismerik és betartják felelősségük köreit és határait. Tiszteletben tartják kezeltjeik emberi méltóságát. Az esetleg létrejövő kötődést, vagy a terápiás függőségi helyzetet semmiféle előny megszerzésére nem használják fel. Titoktartási kötelezettségük van. Erről a vizsgálatok megkezdése előtt tájékoztatják a kezeltet, kiskorú esetén annak szüleit (gondviselőjét). Felvilágosítják a szülőt arról is, hogy kinek köteles átadni a logopédiai szakvéleményt. A titoktartási kötelezettség érvényes mindazon információkra, amelyeket a kezelttől, vagy a kezeltről szerez írásban, szóban, illetve az abból kikövetkeztetett adatokra.
48
27.2. A logopédiai nevelés, gondozás alanya: a logopédiai szűrés, alapvizsgálat eredményei alapján, a logopédiai vélemény szerint, a szülő tájékoztatása és beleegyezése után, a logopédiai ellátásra szoruló gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos/beszédhibás gyermek, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében átmeneti, ill. tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési/megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, valamint általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésekben. A hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók. A felsoroltak az egész enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. halmozottan beszédfogyatékos gyermek, akinél a megkésett/akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar különböző beszédhibákkal, részképesség zavarokkal, a tünetek sokféleségével tarkítva jelenik meg. beszédzavarral küzdő fogyatékos gyermek célja: hogy biztosítsa a kommunikáció optimális szintre emelésével a beszédhibás gyermek személyiségének töretlen fejlődését, az egyén célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. alapelvei: olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni képességet korszerű vizsgálatokra, mint alapra épülő terápia, melyek a gyógyító kezelés egész folyamatát végig kísérik, szükség esetén igénybe véve a határtudományok lehetőségeit kiegészítő vizsgálatok formájában egyéni, kiscsoportos formában történő fejlesztés a gyermeki fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben a személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése a fokozatosság elvének szem előtt tartása feladatai a terápiában
a beszéd alaki, technikai és tartalmi fejlesztése egyéniesített fejlesztő programok és komplex terápia összeállítása differenciált mérések, folyamatos diagnosztizálás a magyar nyelv normáinak megfelelő hangképzés kialakítása a magyar nyelv grammatikai rendszerének készségszintre emelése
49
a tanulási zavarok hátterében álló kommunikációs problémák kezelése a szakirodalom folyamatos követése, konferenciákon, továbbképzéseken való részvétel a beszédfogyatékosság, vagy beszédzavar megállapításától kezdődően a tanulók logopédiai ellátása a probléma megszűnéséig, a tünetmentes állapotig multiszenzoriális fejlesztés
a személyiségfejlesztésben nyugodt, harmonikus, elfogadó légkör megteremtése a terápiás foglalkozásokon a gyermek problémáinak kivetítéséhez alkalmas foglalkozások biztosítása (diszfónia és dadogás terápiák)
következetesség tudatosság kitartás türelem kudarctűrő képesség szabálytudat monotóniatűrés
kialakulását biztosító ráhatások alkalmazása, szorosan együttműködve a szülőkkel, az iskola és óvodapedagógusokkal
a közösségfejlesztésben
tolerancia segítőkészség felelősségérzet konfliktuskezelő képesség
kialakítását biztosító eljárások alkalmazása a különböző típusú csoport foglalkozások során
a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggésben szociális képességek, az önismeret, harmonikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges képességek fejlesztése gazdagabb szociometrikus státusz eléréséhez segítés magatartásterápiák alkalmazása (diszfónia, dadogás, stb.) a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységben: a meglévő képességekre építi a képességdeficit fejlesztését az életkor és osztályfok figyelembevétele nélkül a meglévő képességeknek megfelelő feladatokat alkalmazza a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatban
szükség esetén, családlátogatás tanácsadás a foglalkozások során felszínre kerülő problémák jelzése a szülők és pedagógusok felé a hátrányos helyzetű gyermekek fokozott figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a gyermekvédelemmel megbízott pedagógussal a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok alkalmazása:
50
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápiák beszédfejlesztés vizuo-, grafomotoros fejlesztés korábbi tanulási sikertelenségek következtében kialakult szorongások és egyéb pszichoszomatikus tünetek oldása a logopédus kompetencia határának betartásával elfogadó légkörben a megfelelő mentálhigiéné segítése rossz szociokulturális háttér kompenzálását elősegítő fejlesztő programok alkalmazása (szókincsfejlesztés) a másság elfogadásának preferálása csoportos helyzetben a pedagógiai rehabilitációban : Együttműködés az óvodai és iskolai pedagógusokkal, kommunikációs tréningeket, báb terápiákat, drámaterápiás foglalkozásokat végző egyéb szakemberekkel az egészségügyi rehabilitációban: Együttműködés a foniáterrel, gyermekneurológussal, audiológussal, pszichológussal, ortodontussal, nevelési tanácsadóval és a szakértői bizottságokkal, szenzoros integrációs-, Ayres-, HRG terápiát, relaxációs tréningeket… vezetőkkel. 27.3. A logopédiai csoportokban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere -
beszédfogyatékos, részképesség-zavarral küzdő, halmozottan fogyatékos tanulók vonatkozásában: felvétel logopédiai szakvélemény alapján folyamat diagnózis a terápia folyamán:
idő Szeptember Január
május
osztály Logopédiai I. Logopédiai I.
vizsgálat artikuláció Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, P-P-L, szókincsvizsgálat, szövegértés Logopédiai II. Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, nyelvtan, helyesírás, szókincsvizsgálat, szövegértés, P-P-L Logopédiai III-IV. Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, nyelvtan, helyesírás, szókincsvizsgálat, szövegértés, P-P-L Logopédiai I. GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, számolás, szókincsvizsgálat Logopédiai II. GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, szövegértés, szókincsvizsgálat Logopédiai III-IV. GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, szövegértés, szókincsvizsgálat Logopédiai felső Artikuláció, Prefer, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, tagozat szövegértés, szókincsvizsgálat
51
-
lehetőség szerint hangfelvétel a fejlődés objektív nyomon követése érdekében szöveges értékelés szempontjai a szülők és tanulók számára az egyéni haladási tempó figyelembe vételével félévi év végi logopédiai értesítők készítése az eredményekről
Vizsgált terület Diszlexia
szempontok tempó, hibaszám, hibafajták mondat-, szövegértés Vizsgálat alatt tanúsított magatartásformák megfigyelése (pótcselekvés, tick, kézizzadás…)
Írás
az írás technikai jellemzőinek megfigyelése (kézhasználat, ceruzafogás, vonalvezetés, nyomaték, lendület, íráskép, tagolás…) az írás tartalmi szempontok szerinti megfigyelése (betűtévesztések, kihagyások, betoldások, zöngés-zöngétlen tévesztés, rövid-hosszú tévesztés, szótagcserék, szóvégek lehagyása, tagolás, jellegzetes helyesírási hibák…) mondatok kezdésének befejezésének jelölése, tagolás bal-jobb differenciálás számlálás globális mennyiség felismerése, mennyiség állandóság mennyiségi reláció számemlékezet alapműveletek értelmezése, számolási technika szöveges feladatok értelmezése helyi érték, számsorok laterális dominancia térbeli tájékozódás, irányismeret vizsgálata szögek, térérzékelés, elemek elrendezése emberábrázolás szintje, motoros kivitelezése, ceruzafogás, motoros kivitelezés, ceruzanyomaték artikuláció hibái szókincs nehéz szavak utánmondása mondatalkotás, diszgrammatizmus névutók használata beszédértés, beszédészlelés beszédhang differenciálás verbális-, vizuális emlékezet figyelem hallás, túlhallás
Diszkalkulia
Vizuomotoros koordináció
Beszédvizsgálat
Egyéb
Beszédhibák vonatkozásában, az értékelés és minősítés félévkor és tanév végén, meghatározott szakmai szempontok alapján történik, melyek megtalálhatók a Tantervben.
52
27.4. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
fogadóórák közös szülői értekezletek tanácsadó órák nyomonkövetés – találkozók szervezése a régi növendékek és szüleik számára team-megbeszélések szülőcsoportok szervezése
27.5. A logopédiai foglalkozások
a beszédhibásokat integráltan ellátó intézményekben a tanítási órák, vagy óvodai foglalkozások előtt, vagy után a logopédiai osztályokban tanítási idő alatt, órarendbe illeszkedve folyhatnak ambuláns ellátás központilag megszervezett terápiák lebonyolítása a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában szülővel egyeztetett időpontban
27.6. A logopédiai csoportok képzési rendje Szervezés a tanítási órák negyvenöt perces időtartamúak, de beszédhiba, vagy a gyermek egyéni sajátosságai miatt az időtartam módosítható A logopédus a terápiás munkáját úgy kell, hogy szervezze, hogy a kontroll vizsgálatokat, az új jelentkezőket illetve az új vizsgálatot kívánó eseteket, és a tanácsadást is el tudja látni a heti 40 órás munkaidő keretében. a logopédus kötelező és túlóráit heti 5 tanítási napra kell arányosan elosztani, egy nap maximum 6 óra tartható. A hét egy munkanapja az intézményvezető engedélyével szabadon, tanítási órák nélkül hagyható egyéb szakmai napra, melyen adminisztrációs tevékenység, óralátogatás, felkészülés, továbbképzésekre használható fel a hiányzó logopédusok helyettesítése Helyettesítési terv alapján történik a tanítási órák között legalább 5 perc szünetet kell tartani.
Szervezési formák utazó logopédusok által tartott logopédiai foglalkozások logopédiai osztályok tanácsadás ambuláns ellátás
27.7. A logopédiai csoportok élet és munkarendje Munkarend a tanév munkarendje alkalmazkodik a Budapest XII. Orbánhegyi út 7. alatt működő Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanítási rendjéhez Logopédiai szűrések és vizsgálatok
53
A logopédiai szűrések, vizsgálatok a logopédiai protokollban rögzítetteknek megfelelően történnek. Minden tanév májusában az óvodai nevelésben részt vevő, az adott naptári év augusztus 31-éig ötödik életévüket betöltő gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálata, szűrése történik. Minden tanév szeptemberében az óvodai nevelésben részt vevő az adott naptári év augusztus 31-éig ötödik életévüket betöltött nagycsoportos gyermeknél a szűrő eljárások kiterjednek részben a beszédállapot, másrészt a diszlexia veszélyeztetettség,a részképesség, részfunkciózavarok prognosztizálására. minden tanév novemberében - tanítói, szülői kérésre - az általános iskolák első évfolyamaiban a diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálata folyik minden tanév májusában a tanév során kezeltek kontrollvizsgálatát végezzük a szűrés és vizsgálat alapján a logopédus javaslatára a gyermek a szülő beleegyezésével és kérésére további részletes logopédiai vizsgálaton vesz részt, a vizsgálat eredményei alapján beszédhiba és/vagy tanulási nehézség-veszélyeztetettség, a szakértői bizottság vizsgálata alapján pedig beszédfogyatékosság állapítható meg a logopédus minden hozzáforduló gyermeket megvizsgál, a szülőt tanáccsal látja el a terápia folyamán szükség szerint folyamatdiagnózissal történik a gyermek státuszának megállapítása Felvétel -
-
a logopédus a felvételnél a beszédhiba típusa és súlyossága, a gyermek életkora, a kezelés várható időtartama alapján állapítja meg a felvétel sorrendjét a fel nem vett gyermekeket előjegyzésbe veszi "tünetmentes", vagy "kimaradt" minősítéssel elbocsátott tanuló helyét az előjegyzési listáról tölti be felvételre jogosító tényezők: a felmerülő probléma logopédiai kompetencia körébe tartozó a tanuló kerületi lakos, vagy a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézmény növendéke a logopédiai osztályokba való felvétel alapfeltétele a komplex logopédiai vizsgálati eredmények alapján készült gyógypedagógiai - logopédiai szakvélemény. Ezekbe a csoportokban és osztályokban a Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében előírtak alapján végezzük a logopédiai ellátást. a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében előírtak alapján a logopédiai ellátás biztosítása a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben.
Beosztás, létszámok a logopédus a gyermekeket a beszédhiba típusa, súlyossága és az életkor szerint lehetőleg homogén tanórai foglalkozási csoportokba osztja (létszám: 1-6 fő) a felvételi körzetek az igények szerint módosulhatnak (a gyermekek létszáma, a beszédhiba súlyossága által indokolt óraszám növekedés - csökkenés függvényében.) 27.8. A logopédiai munkaközösség egyéb tevékenységei
54
az általános iskolák és óvodák pedagógusai körében felvilágosító tevékenységet folytat a beszéd-, nyelvi- és részképesség-zavarok témakörében különböző szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken a logopédiai tagozat tagjainak tudását folyamatosan korszerűsíti pályázatokon vesz részt havi rendszerességgel munkaértekezleteket tart részt vállal a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tantestületének életében részt vesz az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kara hallgatóinak gyakorlati képzésében
27.9. Az óvodai logopédiai szűrés, vizsgálatok, működés protokollja A logopédusok heti 21+2 órát tanítanak, a napi benntartózkodás 1 óra= 60 perc, az órák 45 percesek, a szünetek min. 5 percesek lehetnek. Az intézménybe az óra megkezdése előtt min. 15 perccel be kell érni. A logopédus benntartózkodása jól látható helyen legyen, a logopédiai terem ajtaján és a faliújságon. Adott tanév augusztus 31-ig 5. életévüket betöltött gyermekek szűrése Két részben történik: 1. időpont: az adott tanév májusában – az éves munkatervben meghatározott időben – gyermeklétszámtól függően két-három hét Célja: az artikulációs, hangképzési, beszédritmus zavarok szűrése (következő tanévre tájékoztató jellegű) 2. időpont: következő tanév szeptemberének – gyermeklétszámtól függően – első két-három hete Célja: - a diszlexia-veszélyeztetetség szűrése - az artikulációs, hangképzési, beszédritmus zavarok szűrése A szűrt gyermekek köre: az óvodapedagógusoktól névsort kérünk, minden olyan gyermeket szűrünk, aki az adott tanév augusztus 31.-ig betölti az 5. életévét. Tájékoztatás: 1. Az intézményvezetővel és az óvodapedagógusokkal egyeztetjük a szűrés időpontját. 2. Minden szülő számára központi helyen, alkalmazkodva az intézmény belső rendjéhez – központi faliújságra, csoportszobák faliújságjára, logopédiai szoba ajtajára kihelyezett egységes formanyomtatványon adunk információt a szűrésről. 3. A szűrés befejezéséről is informáljuk a szülőket (központi faliújságra, csoportszobák faliújságjára, logopédiai szoba ajtajára kihelyezett tájékoztató útján). 4. Lehetőséget nyújtunk valamennyi szűrt gyermek szülőjének, hogy az eredményről személyes tájékoztatást kapjon előre egyeztetett időpontban (fogadóórán) a logopédustól – rugalmasan alkalmazkodva az adott helyzethez - , attól függetlenül, hogy a gyermeknek van-e beszédhibája.
55
5. Az eredmények megbeszélésénél a személyiségi jogokat nem sértve, a titoktartást, diszkréciót betartva, az empatikus érzékenységet figyelembe véve természetesen egész évben nyitottak vagyunk minden szülői megkeresésre szóban, írásban, telefonon. 6. Minden terápiára járó gyermektől külön logopédiai füzetet, mappát stb. szükséges kérni a folyamatos órai munka ill. otthoni gyakorlás miatt, amit hetente kell hazavitetni. A szűrés menete Minimum vizsgálati követelmény: 1. A májusi szűrés során: - spontán beszéd és a beszédszervi állapot megfigyelése - artikuláció vizsgálata - összefüggő beszéd vizsgálata - beszédhangok hallási differenciálása - szeriális felfogás és kivitelezés, az auditív és verbális memória vizsgálata - nehéz szavak utánmondása - téri tájékozódás - dominancia - relációs szókincs - ritmusvizsgálat - emberábrázolás - ceruzafogás 2. A szeptemberi szűrés során: - kontrollvizsgálat (artikuláció, beszédszervek állapota, összefüggő beszéd) - diszlexia előrejelző gyorsteszt - amennyiben a gyermek a gyorstesztben 20 pont alatt teljesít, felvesszük a részletes vizsgálatot, a DPT- t is - formamásolás - vizuális percepció - rendezés Egyéb vizsgálatok pöszeség esetén: Nem kötelező, de szükség esetén elvégzendő vizsgálatok: Logopédiai vizsgálatok: szókincs-teszt (Peabody, Meixner), GOH, GMP-teszt, PPL, Token-teszt; Kiegészítő vizsgálatok (beszédszervi eltérés és/vagy általános pöszeség esetében javasolt): fül-orr-gégészet, audiológia, fogászat/orthodoncia. Egyéb vizsgálatok diszlexia-veszélyeztettség esetén: Nem kötelező, de szükség esetén elvégzendő vizsgálatok: Logopédiai vizsgálatok: Bender A, dichotikus hallásvizsgálat, laterális dominancia vizsgálata, PPL Kiegészítő vizsgálatok: pszichológus, szemész, speciális szemészeti vizsgálat, audiológus, fül-orr-gégész, gyermekideggyógyász, gyógytornász vizsgálata. A pöszeségen kívül feljegyezzük az egyéb beszédhibák (dadogás, hadarás, nyelvlökéses nyelés, diszfónia, orrhangzós beszéd stb.) tüneteit is, és további logopédiai vizsgálatokat végzünk az adott beszédhiba vizsgálati protokollja alapján, illetve kiegészítő vizsgálatot javaslunk.
56
Adminisztráció: - Valamennyi szűrt gyermekeket szeptemberben, májusban regisztráljuk a központi forgalmi naplóba. - A beszédhibás gyermekek adatait, a diagnózist és a tüneteket a haladási naplóban rögzítjük. - Súlyos beszédhibásoknak és/vagy halmozott eseteknek tasakot nyitunk, melybe a vizsgálatok eredményei kerülnek. A logopédiai tasakoknak tartalmazniuk kell a logopédiai szakértői véleményt, vizsgálati anyagot, aktualizált háromhavi fejlesztési tervet. Amennyiben a szülőtől anamnézist veszünk fel, a lejegyzett információkat a gyermek tasakjában tároljuk. - Ha nincs logopédiai tasakja, akkor is gondoskodunk arról, hogy a gyermek anyagait összegyűjtve tároljuk. - A beszédhibás gyermekek szüleit szóban és írásban – egységes formanyomtatványon – tájékoztatjuk arról, hogy a gyermeknek logopédiai ellátásra van szüksége. Ha a szülő nem kéri a logopédiai ellátást, ezt a formanyomtatványon lehetősége van közölni, aláírásával hitelesíteni. A formanyomtatványokat a logopédus visszakéri és megőrzi. - A kiszűrt, de terápiába fel nem vett gyermekek várólistára kerülnek. A várólistások közül előnyt élveznek a többiekhez képest több/súlyosabb beszédhibával rendelkező és az iskolába készülő gyermekek. A gyermek, tanuló fejlődését rögzítő értékelések, egyéni fejlesztési tervek őrzési ideje: 5 év. A nem tanköteles korú gyermekek szűrése - Az óvodapedagógus vagy a szülő kérésére szűrjük a nem tanköteles korú, nem beszélő vagy súlyos artikulációs zavarral küzdő gyermekeket, és regisztráljuk a Központi forgalmi naplóba. - A terápiába lépő gyermekeket felvesszük a Munkanaplóba, a terápiába nem lépő gyermekek várólistára kerülnek. Logopédiai vizsgálat a tanév további részében - A szeptemberi szűrések után az óvodapedagógus/ szülő kérésére végzünk logopédiai vizsgálatot. - Amennyiben az óvodapedagógus kéri a vizsgálatot, azt csak a szülő beleegyezésével végezzük el. - Ha a részképesség zavar vizsgálata az adott intézményben a fejlesztőpedagógus kompetenciája, a logopédus felveszi vele a kapcsolatot. A logopédiai vizsgálat menete az óvodában előző évben/években is logopédiára járó gyermekek esetében - Tanév során kétszer (félévkor és tanév végén) kontrollvizsgálatot végzünk: - Diszlexia prevenció esetén a minimum követelmény: gyorsteszt - Pöszéknél: artikuláció vizsgálata - Egyéb esetben: az adott beszédhibához tartozó protokollvizsgálat Gyermekek irányítása a Nevelési Tanácsadóba és a Beszédvizsgálóba - Amennyiben a Nevelési Tanácsadó óvodába kihelyezett vizsgálata (iskolába készülő nagycsoportosok vizsgálata) során nem szűrik ki azt a gyermeket, akit bármely logopédiai vizsgálat eredménye alapján szeretnénk a Nevelési Tanácsadóba irányítani, vagy fiatalabb gyermeket szeretnénk odaküldeni, akkor ezt az intézményvezető, az óvodapedagógus és a
57
szülő felé jelezzük, logopédiai véleményt írunk, mellyel a Nevelési Tanácsadóban a szülő kéri gyermeke vizsgálatát. - Amennyiben a gyermeket a Beszédvizsgálóba szeretnénk irányítani, akkor a Nevelési Tanácsadónak írt logopédiai véleményben ezt közöljük.
58
Űrlap Tavaszi szűrés NÉV:………………………………………….Óvoda:…..……………………….Dátum:….… Beszédfelmérés beszédszervek állapota:________________________________________________________ _______________________________________________________________ artikuláció:______________________________________________________ ______________________________________________________________ összefüggő beszéd:_________________________________________________________ _______________________________________________________________ Log. Vizsg. 12. melléklet Beszédhangok hallási differenciálása: Log. Vizsg. 16. melléklet A szeriális felfogás és kivitelezés, az auditív és verbális memória vizsgálata: Log. Vizsg. 17. melléklet Nehéz szavak utánmondása: galalajka, zseréb, trankün, siszidami, feréndekek, bakőgy, menelékej, jacolov, vucsityó, kriszposztyüvan Jobb- bal differenciálása testen, térben (keresztezve is):
Dominancia: domináns
kéz szem láb jobb bal jobb bal jobb bal Pl. kalapács, fésű, kulcslyuk, kézből távcső (eszközt nem adunk a gyerek kezébe szemdominanciánál) KOFA Raghasználat: Hová? Hol? Honnan?
59
Ritmusvizsgálat ( tá – tá – ti-ti - tá,
tá – ti-ti – szün – tá ):
Emberábrázolás:_________________________________________________________ Ceruzafogás: ___________________________________________________________________________ Beszédhangok hallási differenciálása „Mutass rá arra, amelyiknek a nevét hallod!” málna --- bálna kenyér --- tenyér toll --- tol zseb --- seb kasza --- kacsa megy --- meggy fonal --- vonal eszik --- esik
gomb --- domb --- lomb robogó --- dobogó --- lobogó pék --- fék --- szék tó --- ló --- só tőr --- kör --- sör lő --- nő --- fő sál --- tál --- szál kép --- gép --- tép
Szeriális felfogás-kivitelezés, auditív-verbális emlékezet „Mondd utánam, figyeld a sorrendet!”
1.Hangok
2.Szavak
a–i ó–a i–ó a–i–i ó–a–ó i–ó-a–e
maci – labda virág – víz – váza ceruza – alma – cipő pohár – fésű – ház – vonat szemüveg – süni – zokni – ajtó – csoki beszél – alszik – játszik – ül – hintázik
3.Mondatok: Egy szép homokvárat építettem. A lányok nagyon szeretnek labdázni. Én már egyedül is tudok mosakodni. Anyukám azt mondta, hogy nagyon ügyes vagyok. Én szófogadó vagyok, ezért mindenki szeret.
60
Ha majd hatéves leszek, iskolába fogok járni. Nem igaz, hogy neked sokkal több játékod van, mint nekem. Nekem sokkal több játékom lesz, ha majd én is nagyobb leszek. 4.Történet: Marika vett egy babát. Szép baba volt műanyagból. Kék volt a szeme, sárga a ruhája. De aznap, amikor Marika megvásárolta, a baba leesett, és sáros lett a ruhája. Marika szépen kimosta.
Marika kék szeme sárga ruhája amikor megvásárolta leesett sáros lett kimosta Összefüggő beszéd – elemzési szempontok Szófajok: - főnév ( ember, állat, növény tárgy ) - ige - melléknév - határozószó - névmás - névutó - egyéb szófaj Mondatok: - tőmondat - összetett mondat ( mellérendelt, alárendelt ) - összefüggések megfogalmazása Segítő kérdésekre van szükség Előfordul: - hibás toldalékolás - hibás igeragozás - határozott névelő helytelen használata - nem megfelelő főnév - nem megfelelő ige
61
-
rossz szórend hiányos mondat befejezetlen mondat
KOFA-raghasználat „Itt vannak a nyuszimama és a kisnyuszik. És itt vannak a bútorok is, látod? Itt van az asztal, a székek, a szekrény és az ágy. A nyuszik itt laknak. És most bújócskázni fognak. Nálad lesz a nyuszimama, te fogod megmondani neki, hogy hová bújtak – hol vannak – honnan kukucskálnak a kisnyuszik.” 1. HOVÁ? Hová bújt a kisnyuszi? Hová bújt a kisnyuszi? Hová mászott a kisnyuszi? Hová mászott a kisnyuszi? Hová bújt a kisnyuszi? Hová bújt a kisnyuszi?
– a szekrénybe – az ágyba – a székre – az asztalra – a szekrény mögé – az asztal alá
-
- a szekrényben - az ágyban - a széken - az asztalon - a szekrény mögött - az asztal alatt
-
- a szekrényből - az ágyból - a székről - az asztalról
-
2. HOL? Hol van a kisnyuszi? Hol van a kisnyuszi? Hol van a kisnyuszi? Hol van a kisnyuszi? Hol van a kisnyuszi? Hol van a kisnyuszi?
3. HONNAN? Honnan kukucskál a kisnyuszi? Honnan kukucskál a kisnyuszi? Honnan kukucskál a kisnyuszi? Honnan kukucskál a kisnyuszi?
62
Űrlap Őszi szűrés NÉV:………………………………………….Óvoda:…..……………………….Dátum:….… Beszédfelmérés (kontroll) beszédszervek állapota:________________________________________________________ _______________________________________________________________ artikuláció:______________________________________________________ ______________________________________________________________ összefüggő beszéd:_________________________________________________________ _______________________________________________________________ Diszlexia előrejelző gyorsteszt: 30/ _______ Formamásolás:
3/ _______
Vizuális percepció: 4/_______ Rendezés: a (AB)____________________
b (AAB)______________________
Észrevétel, kiegészítő vizsgálatok: _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _________________________________________________________________
63
Intézmény: Logopédus: Név
Szül.idő
A szűrés időpontja: Kontroll időpontja: Artikuláció
Összefüggő
Beszéd-
Hallási
beszéd
szervek
diff.
Audverb. memóri a
Nehéz
Téri táj.
szavak
a
64
Dominanci a b kial.
Rel.s z biz .
Rit-
KOFA mus
Ceruzafog .
Diszlex . előrej.
Forma
Viz.
Rend .
perc
a
KONTROL L b
27.10. Az iskolai logopédiai szűrés és kontrollvizsgálat protokollja Az első évfolyamba lépő gyermekek szeptemberi szűrése Időpontja: a tanév első két hete. Célja: az artikulációs, hangképzési és beszédritmus zavarok vizsgálata. A szűrt gyermekek köre: az osztályfőnököktől névsort kérünk, minden első évfolyamba lépő gyermeket szűrünk. Tájékoztatás: az intézményvezetővel és a gyermekek tanítóival egyeztetjük a szűrés időpontját; a szülők számára a logopédiai szoba ajtajára – szükség esetén a faliújságra – kihelyezett egységes formanyomtatványon adunk információt a szűrésről. Amennyiben a szülő nem szeretné igénybe venni gyermeke számára a szűrést, ezt írásba adja a logopédus számára. Erről a logopédus tájékoztatja az osztályfőnököt/intézményvezetőt. A szűrés menete, minimum vizsgálati követelmény: - spontán beszéd és a beszédszervi állapot megfigyelése, gyenge spontán beszéd esetén képleírás a Logopédiai vizsgálatok kézikönyvéből (Art. II.) - „Holnap lesz a győri vásár” c. vers utánmondása - a Logopédiai vizsgálatok kézikönyvének 10. melléklete (Az artikuláció vizsgálata I.) és a hozzá tartozó képanyag (Art./I.) felhasználásával az artikuláció szűrése. Egyéb vizsgálatok Nem kötelező, de szükség esetén elvégzendő vizsgálatok pöszeség esetén: Logopédiai vizsgálatok: szókincs-teszt (Peabody, Meixner), GMP-teszt, PPL, Tokenteszt; A Logopédiai Vizsgálatok Kézikönyvéből: összefüggő beszéd és kifejezőképesség; szó hangtani szerkezete; hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciáló képesség; a szeriális felfogás és kivitelezés, auditív és verbális emlékezet Kiegészítő vizsgálatok (beszédszervi eltérés és/vagy általános pöszeség esetében javasolt): fül-orr-gégészet, audiológia, fogászat/orthodoncia. A pöszeség vizsgálatán kívül feljegyezzük az egyéb beszédhibák (dadogás, hadarás, nyelvlökéses nyelés, diszfónia, orrhangzós beszéd stb.) tüneteit is, és további logopédiai vizsgálatokat végzünk az adott beszédhiba vizsgálati protokollja alapján, illetve kiegészítő vizsgálatot javaslunk. Adminisztráció: a beszédhibás gyermekek adatait, a diagnózist és a tüneteket a haladási naplóban rögzítjük. Súlyos beszédhibásoknak és/vagy halmozott eseteknek tasakot nyitunk, melybe a vizsgálatok eredményei kerülnek. Amennyiben a szülővel anamnézist veszünk föl, a lejegyzett információkat a gyermek tasakjában tároljuk. A terápiába lépő gyermekeket regisztráljuk a központi forgalmi naplóba. A beszédhibás gyermekek szüleit írásban – egységes formanyomtatványon – tájékoztatjuk arról, hogy a gyermeknek logopédiai ellátásra van szüksége. Ha a szülő nem kéri a logopédiai ellátást, ezt a formanyomtatványon lehetősége van közölni. A formanyomtatványokat a
65
logopédus visszakéri és megőrzi. A kiszűrt, de terápiába fel nem vett gyermekek várólistára kerülnek. A várólistások közül előnyt élveznek a többiekhez képest több/súlyosabb beszédhibával rendelkező gyermekek. Logopédiai szűrés/vizsgálat a tanév további részében A szeptemberi szűrések után minden évfolyamon a pedagógus vagy a szülő kérésére végzünk diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, artikuláció stb. vizsgálatát. Amennyiben a pedagógus kéri a szűrést, azt csak a szülő beleegyezésével végezzük el. Ha a részképesség zavar vizsgálata az adott intézményben a fejlesztőpedagógus kompetenciája, a logopédus felveszi vele a kapcsolatot. A logopédiai vizsgálat menete az iskolában előző évben/években is logopédiára járó gyermekek esetében Év végén és lehetőség szerint félévkor is diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kontrollvizsgálatokat végzünk. Az év végi eredmények alapján tervezzük meg a következő tanév elején a terápiát. A kitöltött tesztlapokat a gyermek tasakjában őrizzük. Ha nincs tasakja, akkor is gondoskodunk arról, hogy a gyermek anyagait összegyűjtve tároljuk. A tanév végén nem tünetmentesnek nyilvánított gyermekekkel – ha még fennáll a beszédhiba szeptemberben – folytatjuk a terápiát a következő tanévben is. A tanév elején azoknak is küldünk formanyomtatványt a logopédiai ellátásról, akik már előző évben jártak terápiára. A minimum (logopédiai) vizsgálati követelményeket diszlexia, diszgráfia esetében a következő oldalon található táblázat mutatja. Kiegészítő vizsgálat: szemészet, speciális szemészeti vizsgálat, audiológia. Egyéb vizsgálatok: Nem kötelező, de szükség esetén elvégzendő vizsgálatok: Logopédiai vizsgálatok: szókincs vizsgálat, PPL, Token-teszt, GMP-teszt, Harris-féle laterális dominancia teszt; Sindelar-teszt (megfelelő végzettséggel!). Indokolt esetben ajánlott elküldeni a gyermeket az alábbi kiegészítő vizsgálatokra: neurológia, pszichológus.
66
A diszlexia-diszgráfia szűrő- és kontrollvizsgálat anyagai 1. osztály OLVASÁS nem logopédiai osztályban: I. félév végén II. félév végén ÍRÁS 2. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS ÍRÁS
Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére I. (27. melléklet) Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére II. (28. melléklet) Diktálás az olvasólap anyagából és/vagy "Felmérés a tanév végén írásból" feladatlap
Olvasási felmérőlap 2. osztályos gyermekek részére (29. melléklet) Szövegértési vizsgálat 2. és 3. osztályosok részére (31. melléklet) első fele Nyelvi-helyesírási felmérőlap 2. osztályosoknak (33. melléklet) Tollbamondások: "A varjú az ágon ül…", "Két kacsa totyog…"
3. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS ÍRÁS
Olvasási felmérőlap 3. és 4. osztályos gyermekek részére (30. melléklet) Szövegértési vizsgálat 2. és 3. osztályosok részére (31. melléklet) Nyelvi-helyesírási felmérőlap 3. osztályosoknak (34. melléklet) Tollbamondás: "Sütött a pék…"
4. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS ÍRÁS
5-6. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS ÍRÁS
7-12. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS ÍRÁS
Olvasási felmérőlap 3. és 4. osztályos gyermekek részére (30. melléklet) Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet) Nyelvi-helyesírási felmérőlap 4. osztályosoknak (35. melléklet) Tollbamondás: "Olga az erdőben sétált…"
Meixner Ildikó: Olvasás vizsgálat 5.-6. osztályosoknak Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet) Nyelvi-helyesírási felmérőlap felső tagozatosoknak (36. melléklet) Tollbamondás: "A katonák tűzzel-vassal…"
Meixner Ildikó: Olvasás vizsgálat 7.-12. osztályosoknak Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet) Nyelvi-helyesírási felmérőlap felső tagozatosoknak (36. melléklet) Tollbamondás: "A katonák tűzzel-vassal…"
A mellékletek a Logopédiai vizsgálatok kézikönyvére utalnak.
67
Diszkalkulia szűrő- és kontrollvizsgálat anyaga Minimum vizsgálati követelmény: A Logopédiai vizsgálatok kézikönyve alapján, osztályfoknak megfelelő feladatsor megoldásával történik a szűrés/kontrollvizsgálat (40. melléklet). Egyéb vizsgálatok: Nem kötelező, de szükség esetén elvégzendő vizsgálatok: Logopédiai vizsgálatok: tájékozódás a vizuomotoros koordinációról, az alak-háttér állandóságról, a térbeli helyzetek és összefüggések terén mutatkozó hiányosságokról (pl. a Bender-teszt segítségével). Kiegészítő vizsgálatok: szemészet, neurológia, pszichológus (intelligencia vizsgálat). A gyermekek irányítása a Nevelési Tanácsadóba és a Beszédvizsgálóba Amennyiben a gyermeknél makacs diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyanúja merül fel - vagy egyéb okból kifolyólag pszichológus vizsgálatát javasoljuk -, akkor a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk, ezt az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülő felé jelezzük, logopédiai véleményt írunk. Ha van fejlesztőpedagógus az iskolában, akkor a fejlesztőpedagógussal egyeztetünk. Amennyiben a gyermeket a Beszédvizsgálóba szeretnénk irányítani, akkor a Nevelési Tanácsadónak írt logopédiai véleményben ezt közöljük. 27.11. Logopédiai osztályokban történő logopédiai szűrések protokollja A logopédiai osztályokról: A kerületben egyedülállóként a Németvölgyi Általános Iskola ad helyet a logopédia osztályoknak. Ide csak azok a gyerekek nyernek felvételt, akiknek beszédfogyatékosságát a Beszédvizsgálók Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága által kiállított papír igazol. A vizsgálatot háromévente ismétli meg a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. A szakszolgálat három teljes állású logopédust biztosít a logopédiai osztályok ellátására: 1 fő logopédus -1.osztály 1 fő logopédus-2. osztály 1 fő logopédus-3-4. osztály- ennek a logopédusnak a feladata a felsőben még beszédhibával küzdő gyermekek ellátása is. A logopédiai osztályokban tanítási idő alatt, órarendbe illeszkedve folynak az órák, ill. délután. A logopédus a gyermekeket a beszédhiba típusa, súlyossága és az életkor szerint lehetőleg homogén tanórai foglalkozási csoportokba osztja (létszám: 1-5 fő). A beosztásról, időpontokról tájékoztatjuk a szülőket, ill. a termünkben jól látható helyre függesztjük ki. A tanórák időtartama: 1-2. osztály 30-45 perc 3-4. osztály 45 perc A logopédusok heti 23 órában, melyből egy óra 60 percben számítandó, végzik munkájukat. A tanítási órák oktatászervezése, a tanuló fejlesztési igényéhez, egyéni sajátosságához, a
68
beszédfogyatékosság típusához igazodva, szakmai szempontok figyelembevételével 30-45 perc időtartamban, bontva valósul meg. A státuszdiagnózis felállításához első osztályos gyermekeknél még év elején elkérjük a szakértői papírjukat, természetesen szülői engedéllyel. Ennek figyelembe vételével és az általunk felvett szeptemberi vizsgálati eredmények alapján felállítjuk a diagnózist. Ha hiányoznak még orvosi vizsgálatok, ill. mi még további vizsgálatok szükségességét látjuk, megkérjük a szülőt ezek minél előbbi pótlására (pl. diszfónia vizsgálata). Első osztályos gyermekek év eleji adminisztrációja: a státuszdiagnózis felállítása után az adatokat rögzítjük a haladási naplóban. Itt fel kell tüntetni a BNO-kódokat és a szakértői vélemény iktató számát.
A gyermekek adatait és a megállapított szükséges terápiákat bevezetjük a forgalmi naplóba. Ez azért fontos, mert minden tanév végén ide kell beírni a gyermek minősítését is.
Ezután megnyitjuk a tasakokat az elsős/ill. újonnan jött gyermekeknek. A tasakoknak tartalmazniuk kell az összes szakértői véleményt, vizsgálati anyagot, szöveges értékelést.
A 2. osztálytól kezdve tanév elején a terápia megtervezése az előző tanév végén felvett vizsgálatok eredménye alapján történik. Az adminisztráció megegyezik a fent leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a meglévő tasakokat frissítjük, aktualizáljuk. Szülők, intézményvezetők, kollégák tájékoztatása: az intézményvezetővel és a gyermekek tanítóival egyeztetjük a szűrés időpontját
a szülőket az üzenő füzetbe beragasztott formanyomtatvánnyal értesítjük az időpontokról. Ezt természetesen mind a félévi, mind az év végi vizsgálatok során megismételjük.
Vizsgálati anyagok: A folyamat diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokat végezzük el évfolyamokra és hónapra lebontva: (a vizsgálati anyagok a mellékletben megtalálhatóak) Kötelezően elvégzendő minimum vizsgálatok:
idő
osztály
vizsgálat
Szeptember Logopédiai I. Január Logopédiai I.
artikuláció Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, P-P-L, szókincsvizsgálat, szövegértés Logopédiai II. Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, nyelvtan, helyesírás, szókincsvizsgálat, szövegértés, P-P-L Logopédiai III-IV. Artikuláció, Prefer, mondatalkotás, olvasás, számolás, nyelvtan, helyesírás, szókincsvizsgálat, szövegértés, P-P-L
69
május
Logopédiai I.
GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, számolás, szókincsvizsgálat Logopédiai II. GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, szövegértés, szókincsvizsgálat Logopédiai III-IV. GMP, artikuláció, P-P-L, Prefer, mondatalkotás, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, szövegértés, szókincsvizsgálat Logopédiai felső Artikuláció, Prefer, olvasás, írás, nyelvtan, számolás, tagozat szövegértés, szókincsvizsgálat
Az olvasás vizsgálatához ajánlott olvasólapok: Meixner Ildikó olvasólapjait használva osztályfokok szerint az alábbiakban: 1. osztály OLVASÁS I. félév végén II. félév végén
Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére I. (27. melléklet) Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére II. (28. melléklet)
2. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Olvasási felmérőlap 2. osztályos gyermekek részére (29. melléklet) Szövegértési vizsgálat 2. és 3. osztályosok részére (31. melléklet) első fele
3. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Olvasási felmérőlap 3. és 4. osztályos gyermekek részére (30. melléklet) Szövegértési vizsgálat 2. és 3. osztályosok részére (31. melléklet)
4. osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Olvasási felmérőlap 3. és 4. osztályos gyermekek részére (30. melléklet) Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet)
5-6.osztály OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Meixner Ildikó: Olvasás vizsgálat 5.-6. osztályosoknak Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet)
7-12.osztály Meixner Ildikó: Olvasás vizsgálat 7.-12. osztályosoknak
70
OLVASÁS SZÖVEGÉRTÉS
Szövegértési vizsgálat 4. osztályosok részére (32. melléklet)
Vizsgálati lehetőségek az írás vizsgálatához: 1. osztályosoknál: szavak, tőmondatok diktálása 2. osztályosoknál: rövid mondatok diktálása 2-szeri ismétléssel, maximum 3 tagú szavak másolása szótagolva (33. melléklet) 2-3. osztálytól: kis történet diktálása mondatonként kétszer elismételve ("A varjú az ágon ült...," "Két kacsa totyog ...") (34. melléklet) Szótagoló másolás megfigyelése. 3-4. osztályosoknál: diktálás: ("Két kacsa totyog...", "Sütött a pék..." stb.) (35. melléklet) Szótagoló másolás megfigyelése. Felső tagozatosoknál: "A katonák tűzzel vassal ..." diktálás után(36. melléklet) Grammatikai felmérőlapok kitöltése (nyelvtani elemzések) Önálló írásproduktum: rövid fogalmazás, spontán írás (pl. életrajzból, kedvenc időtöltésről vagy továbbtanulási szándékról stb.) További kiegészítő vizsgálatokat végzünk szükség esetén: logopédiai vizsgálatok:
Beszédészlelés-megértés (GOH) Token-teszt Bender Goodenough
kiegészítő orvosi vizsgálatok : - Audológiai vizsgálatokkal a hallásállapot tisztázása (pl. „nem beszél“, súlyosabb hangképzési zavarok, diszfázia, orrhangzós beszéd stb.). - Fül-orr-gégészeti, phoniátriai vizsgálat a beszédszervek, hangszín eltérő megnyilvánulásánál, beszédészlelés és beszédmegértés zavaránál az orrmandula állapotának felmérése (adenotómia elvégzése szükséges-e?). - Szemészet, speciális szemvizsgálat: elsősorban a vizuomotoros koordináció zavaránál vagy keresztezett dominancia tüneteinél célszerű a térlátás, látótér vizsgálata (Pola-teszt). - Neurológia: megkésett/akadályozott beszédfejlődésnél, súlyosabb beszédfogyatékosság/ szenzo-motoros diszfáziásoknál az orvosi-neurológiai háttér feltárására, mozgáskoordináció zavaránál, dadogásnál, diszlexia – diszgráfiánál(szükség esetén). - Pszichiátriai, pszichológiai vizsgálatok a pszichés fejlődés zavarainál, a súlyosabb magatartási zavarok (pl. elektív mutizmus, mutizmus, autizmus, súlyos beszédgátlás) és a beszédfogyatékossághoz sorolható dadogók, hadarók esetében, diszfónia, afónia esetén, ha felmerül a pszichés ok. Vizsgálat időtartama:
71
Félévi vizsgálat: január elején két hét Év végi vizsgálat: május közepén két hét A vizsgálat alatt a beszédjavító (pöszeség, megkésett beszéd, dadogás, hadarás, diszfázia stb.) órákat megtartjuk. A vizsgálatok a logopédiai órák keretein belül történnek, figyelembe véve az órarendet. A naplóban „Félévi logopédiai vizsgálatok” címszóval adminisztráljuk. Vizsgálat befejezte utáni adminisztráció: Tájékoztatjuk a szülőket, hogy befejeződtek a logopédiai vizsgálatok. A vizsgálatok kiértékelése után minden gyermekről elkészítjük az aktuális logopédiai szöveges értékelést. Ennek szempontrendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: Vizsgált terület Vizsgált terület Diszlexia
Írás
Diszkalkulia
Vizuomotoros koordináció
Beszédvizsgálat
Egyéb
Értékelési szempontok szempontok tempó, hibaszám, hibafajták mondat-, szövegértés Vizsgálat alatt tanúsított magatartásformák (pótcselekvés, tick, kézizzadás…)
megfigyelése
az írás technikai jellemzőinek megfigyelése (kézhasználat, ceruzafogás, vonalvezetés, nyomaték, lendület, íráskép, tagolás…) az írás tartalmi szempontok szerinti megfigyelése (betűtévesztések, kihagyások, betoldások, zöngés-zöngétlen tévesztés, rövid-hosszú tévesztés, szótagcserék, szóvégek lehagyása, tagolás, jellegzetes helyesírási hibák…) mondatok kezdésének befejezésének jelölése, tagolás bal-jobb differenciálás számlálás globális mennyiség felismerése, mennyiség állandóság mennyiségi reláció számemlékezet alapműveletek értelmezése, számolási technika szöveges feladatok értelmezése helyi érték, számsorok laterális dominancia térbeli tájékozódás, irányismeret vizsgálata szögek, térérzékelés, elemek elrendezése emberábrázolás szintje, motoros kivitelezése, ceruzafogás, motoros kivitelezés, ceruzanyomaték artikuláció hibái szókincs nehéz szavak utánmondása mondatalkotás, diszgrammatizmus névutók használata beszédértés, beszédészlelés beszédhang differenciálás verbális-,vizuális emlékezet figyelem
72
hallás, túlhallás A szöveges értékeléseket négy példányban kinyomtatjuk. 1. 1példány-szülőknek 2. 1példány-tasakba 3. 1példány-irodába a gyerekek személyi anyagába 4. 1példány-tanítóknak Az eredmények megbeszélésére lehetőséget adunk a szülőknek fogadóórák keretében (előre megbeszélt időpontban), tanítóknak közösen egyeztetett időpontban. Az eredményeket a naplóban a megfelelő terápiákhoz beírjuk. Az év végi eredményeket a következő év elején a naplóba bevezetjük, rögzítjük.
73
