PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM DECEMBER JANUÁR

PALYA Zsigmond Király Fôiskola

MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM 2009. DECEMBER – JANUÁR

Tartalom

Tartalom

ÖT ÉVES A VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE

TOP SECRET – SZIGORÚAN TITKOS

KI AZ A CSEH TAMÁS? Egyszerű kérdés, melyre az egyszerű válasz így hangozna: dalszerző, előadó. Hozzátehetnénk, hogy 1943. január 22-én született Budapesten. Tizenéves koráig Tordason élt. A gimnáziumot már a fővárosban végezte el, majd rajztanár lett. 1970-ben hozta őt össze a sors szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel ezernél is több dalt írt közösen.

ZSKF Geopolitikai kurzus 2. A amerikai geopolitika Clinton és Bush elnöksége idején

Öt év telt el, mióta a Vallástudományi Szemle megjelent a magyar folyóiratok palettáján.

18

6 9

20 12

4 14 LELKILEG IS EGÉSZSÉGESEN A MUNKAHELYEN

BÁBELI NYELVZAVAR?! Beszélgetés Berczelédi Zsolttal, az Idegennyelvi Lektorátus vezetőjével, egy friss uniós kutatás kapcsán.

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN Immár hetedik alkalommal rendezték meg a „Magyar Tudomány Ünnepét”. 2003. óta november 3-át, azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság alapítását, a magyar tudományos tevékenység ünnepeként tartjuk számon.

Az EU statisztikai hivatala nemrégiben tette közzé egy kutatásának eredményét, amely adatfelvétel az államszövetség 27 tagállamára terjedt ki, s a 25 és 65 év közötti uniós állampolgárok nyelvtudását vizsgálta.

TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS Duna Stratégia kezdetei címmel tudományos tanácskozás volt a Zsigmond Király Főiskolán, 2009. december 4-én.

Az egészség megőrzésére világszerte nagy figyelmet fordítanak. Bár a „törődjön többet egészségével” szlogennek gyakran az ellenkezője teljesül, mégis a legalapvetőbb értékünk. A rendkívül összetett fogalom nem pusztán a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki és szociális jólét összefüggő rendszerét.

24

30 ŰRHOTEL – ÁLOM VAGY VALÓSÁG? November 2-án érdekes cikkre találtam az index.hu oldalon. „Már lehet szobát foglalni az űrhotelben” Meg sem fordult a fejemben, hogy szó szerint kell értelmezni, mégis megnyitottam. És igen! 2012-ben nyit az első űrszálloda, amely a Galactic Suite (Galaktikus lakosztály) nevet kapta.

28

SZIKLAMÁSZÁSOM TÖRTÉNETE…

MUNKAHELY, ÁLLÁSINTERJÚ, INTERJÚPRAKTIKÁK

Nyár közepe volt, és megismerkedtem valakivel, aki „programfüggő” néven volt ismert. Miközben Szávay Ági teniszmeccsén üldögéltünk, megkérdezte nincs-e kedvem vele tartani egy ausztriai hegymászós túrára szeptember elején. Nekem? Hogyne lenne!

Ezen az „órán” felsoroljuk az állásinterjú legfontosabb követelményeit, javaslatot teszünk az öltözködésre, a viselkedésre és eláruljuk, melyek az interjúkon leggyakrabban előforduló interjúkérdések.

FÔSZERKESZTÔ: Szarka Gábor SZERKESZTÔ: Budai Kristóf MUNKATÁRSAK: Badics Henriett, Berki Beáta, Dudás Bernadett, Földvári Kornélia, Kocsis Anita, Kulcsár Csilla, Rátkai Melinda FOTÓ: Mészáros Richárd, Zsák Kata SZERKESZTÔSÉG ELÉRHETÔSÉGE: E-mail: [email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fôiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Hírek

Hírek

ÚJABB NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 2009 novemberében Moszkvában és Penzában a Zsigmond Király Főiskola és az 1993-ban alapított, méltán elismert oroszországi Nemzetközi Független Környezetés Politikatudományi Egyetem vezetői a közös együttműködés jegyében találkoztak, majd ünnepélyes aláírás keretében rögzítették a felek hosszú távú terveit, amelyek között szerepel oktatócsere, közös pályázatok és kutatás elindítása valamint néhány éven belül közös mester szintű diploma kiadása. Azt, hogy prosperáló együttműködés van kilátásban, mi sem tükrözi jobban, hogy a főiskolánkon megrendezésre kerülő 2010-es tudománynapi rendezvénysorozaton az orosz küldöttség is részt vesz; színes előadásaival teszi majd felejthetetlenné a konferenciát.

A Zsigmond Király Főiskola és a vietnámi Vietnámi-Magyar Műszaki Főiskola vezetői szeptemberben találkoztak a nemzetközi együttműködés első lépéseinek közös megtételére. Dr. Nguyen Duc Tri, az 1977-ben magyar segítséggel alapított, és mára a gyakorlati képzésekben legnagyobb hagyományokkal rendelkező és egyetemi szintű képzést is nyújtó főiskola rektora budapesti látogatásának célja az, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Zsigmond Király Főiskolával. A szeptember 21-én 11:30-kor aláírt megállapodás közös oktatási-kutatási tevékenységre, különösen a bolognai modell megismertetésére, oktató- és diákcserére, valamint közös képzési programok indítására terjed ki. A ZSKF-en a diplomácia két alapnyelve, az angol és francia mellett a német, az olasz, az orosz és a spanyol nyelvek oktatásán túl az idei évtől kezdve vietnámi nyelven is tanulhatnak hallgatóink az Idegennyelvi Lektorátus segítségével. A VMMF vezetői javaslatára a Vietnámi Közszolgálati Televízió munkatársai az Oktatási Magazin Európai Körkép műsorában – követendő példaként többek között – a ZSKF oktatási struktúráját mutatják be, ahol dr. Botz László nyilatkozik arról, hogy a globalizáció az oktatási szférát is elérte. Manapság a tudásnak nem szabhatunk határokat, így a főiskoláknak és egyetemeknek szükséges nyitni nyugat és kelet irányába egyaránt. A Zsigmond Király Főiskola e gondolatok jegyében bővíti folyamatosan az ERASMUS-programban elérhető együttműködőinek számát, amely mára 16 partnerintézménnyel büszkélkedhet. Hallgatóink és oktatóink csereprogramban vehetnek részt, a teljesség igénye nélkül finn, dán, spanyol, portugál, lengyel, török felsőoktatási intézményekben. Főiskolánk emellett folyamatosan építi, bővíti partnerei hálóját a keleti régióban és Ázsiában is.

2 PÁLYA 2009 DECEMBER-JANUÁR

Dr. Nguyen Duc Tri, a Vietnámi Magyar Műszaki Főiskola igazgatója és Dr. Szatmári Péter, a Zsigmond Király Főiskola rektor helyettese

TEHETSÉGMENEDZSMENT KONFERENCIA „JÓ GYAKORLAT” A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN A DGS Global Research tanácsadó cég 2009. november 26-án immáron második alkalommal rendezte meg a Tehetségmenedzsment konferenciát. A szakmai előadók és résztvevők között voltak a legnagyobb hazai vállalatok, a kkvk, a közszféra és a nonprofit szektor, a felsőoktatás, valamint hazai és külföldi vállalkozások képviselői. A konferencia célja az volt, hogy az információcserét és a tudásmegosztást segítse a „gyakorlat” bemutatásával. Bővebben: http://www.dgsglobal.hu A délelőtti kerekasztal-beszélgetés meghívott vendége volt Főiskolánk oktatója, dr. Szabó Szilvia, aki a Karrier Centrum vezetőjeként mutatta be a nálunk működő Karrier- és tehetség-menedzsment programokat. A felsőoktatási intézmények között egyedülálló gyakorlattal mutatkozott be a ZSKF, így a résztvevő vállalatok, cégek érdeklődését maximálisan felkeltette. Ennek köszönhetően – hallgatóink érdekében – új partnerkapcsolatokat sikerült kialakítani. (Néhány példa az együttműködésre: Helykereső, Magyar Posta, MOL Csoport, Miniszterelnöki Hivatal.) A Karrier Centrum szolgáltatásairól és a partneri együttműködésekről részletes információt a http://karrier.zskf.hu oldalon kaphatnak az érdeklődők.

KEDVES SPORTOLNI VÁGYÓ HALLGATÓNIK! Folyamatosan bővítjük a sportlehetőségek tárházát, amelyről a www.zskf.hu HÖK/SPORT almenüben tájékozódhatsz, továbbá információkat olvashatsz a Főiskolát képviselő csapatokról és egyéni sportolókról. HÖK SPORT

EGYIPTOMI HÉTRE KÉSZÜL A ZSKF ÉS AZ AHU Együttműködési keretmegállapodásban rögzítette a ZsKF és az Afrikai-Magyar Egyesület arra vonatkozó szándékát, hogy a jövőben Afrikához kapcsolódó közös programokat valósítanak meg. A konferenciák és rendezvények sorát a felek tervei szerint egy egyiptomi kulturális hét nyitja a közeljövőben. Az AHU és a ZSKF örömmel kötelezték el magukat továbbá arra, hogy tudományos tevékenységüket összehangolják, közös pályázati programokat tervezzenek, illetve konzorciumi partnerséget is vállaljanak egymással.

MEGNYÍLT A GEROEDUKÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN! Napjaink legégetőbb társadalmi kérdése az, hogy a fiatalabb generáció mivel tudja segíteni az időseket, és az idősek mivel tudnak önmagukon, saját nehéz helyzetükön segíteni. Jelenleg a nyugdíj vagy nyugdíjszerű járulékban részesülők száma több mint hárommillió fő hazánkban, és ez a szám dinamikusan növekszik, miközben a fiatalok és aktív dolgozók száma jelentősen csökken. Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott az a minikonferencia, amellyel a Zsigmond Király Főiskola megnyitotta saját, az országban elsőként létrejött Geroedukációs Kutatóközpontját. A Zsigmond Király Főiskola általános rektorhelyettese, dr. Szatmári Péter és a főiskola kancellárja, dr. BelatinyKenéz Attila a szemeszter elején az ukrajnai Harkovba utazott, amely a kelet-európai régió egyik leggyorsabban fejlődő felsőoktatási és kutatási központja. Látogatásuk során a Harkovi Pénzügyi Főiskolával szintén együttműködési megállapodást kötöttek annak jegyében, hogy a közös oktatócsere valamint diákcsere már 2010 első szemeszterében megvalósulhasson. A közös munkát hivatott biztosítani, hogy november utolsó napjaiban az ukrajnai főiskola első embere, dr. Jevgenyi Kuzkin (rektor), valamint a főiskola további két munkatársa, dr. Illia Savchenko (kutatási vezető) és Shybalkina Juliia (a tudományos diákkör vezetője) viszontlátogatásra érkezett a ZSKF-re. A hivatalos megbeszélések során a ZSKF Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetének vezetőivel további távlati tervekről egyeztettek, amelyek mind a Zsigmond Király Főiskola nemzetköziesedését szolgálják.

A Geroedukációs Központ első ülését az a Szépe György professzor vezette, aki már jóval a rendszerváltás előtt javasolta, hogy a nyelvészeti kutatások terjedjenek ki az időskori kommunikáció- és gondolkodásmód vizsgálatára is. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ez a kutatóközpont nem felülről szerveződik, hanem néhány lelkes tanár hozta létre, és így céljai is dinamikusan igazíthatók az aktuális társadalmi problémákhoz. Jászberényi József, a kutatóközpont vezetője hangsúlyozta, hogy az intézmény jól illeszkedik a ZSKF profiljához, amely kezdettől fogva a munkaerőpiacra koncentrál. A minikonferencia első előadását Fülöp Erzsébet, erdélyi nyelvész tartotta az időskori nyelvi kifejezésekkel kapcsolatos vizsgálatokról. Az előadó kitért az agyfiziológiai kutatásokra is, igazolva ezzel azt, hogy az időskori elbutulás folyamata egyáltalán nem általános, sőt: bizonyos képességeink még javulnak is az idő előrehaladtával. Ezt követte Jászberényi József előadása az idősek diszkriminációjáról, az ageizmusról. Az előadó hosszan beszélt az ageizmus fajtáiról, külön kiemelve a munkahelyi ageizmust, illetve hangsúlyozva az ezzel kapcsolatos magyar vizsgálatokat. Ezek között kiemelte a sztereotípiákra vonatkozó széleskörű, 2005-ös kutatást, amely szomorú társadalmi előítéletekre hívta fel a figyelmet. Mindezek mellett részletesen kitért arra is, hogy a munkahelyi diszkrimináció esetén hova fordulhatnak az idős munkavállalók. Végül Szépe Orsolya, az ÁVF tanára következett, aki a Hospice fogalmáról és magyarországi elterjedéséről beszélt. Ez a terület – a halál világi tudománya és gyakorlata – Magyarországon még nagyon kevéssé ismert, s a hozzá kapcsolódó tanatogógia és tanatológia még inkább. Az alakuló rendezvény zárásaként a Kutatóközpont egyik ötletgazdája, Dovala Márta javaslatokat tett a további kutatások irányaira, különös tekintettel az andragógusi feladatok elválasztására más szakterületektől, például a szociális munkásétól. Hangsúlyozta az idősödés pszichológiai dimenzióit, például az elmagányosodás kérdéskörét is. A jó hangulatú rendezvényen több mint negyven diák és számos újságíró is képviseltette magát. A szervezők azzal búcsúztak, hogy januárban újabb rendezvénnyel járják körül az idősek világának kérdéseit.

PÁLYA 2009 DECEMBER-JANUÁR

3

Elnök emberei

Elnök emberei

BÁBELI NYELVZAVAR?! BESZÉLGETÉS BERCZELÉDI ZSOLTTAL, AZ IDEGENNYELVI LEKTORÁTUS VEZETŐJÉVEL, EGY FRISS UNIÓS KUTATÁS KAPCSÁN. Az EU statisztikai hivatala nemrégiben közzétette egy kutatásának eredményét, amely a 25 és 65 év közötti uniós állampolgárok nyelvtudását vizsgálta. A kutatás eredménye szerint a magyarok 75 százaléka egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A rangsorban Szlovénia lett az első, a második Szlovákia és a harmadik Finnország. Az élen végző államokban a megkérdezettek 28,1 százaléka beszél két, vagy több idegen nyelvet. Ennek kapcsán kérdeztem az Idegennyelvi Lektorátus vezetőjét arról, miképpen értékeli a felmérés eredményét, és hogyan látja, változtathat-e a kialakult helyzeten a főiskolán folyó nyelvi képzés. – Mi az oka annak, hogy ezt a meglehetősen előnytelen Európai Uniós helyezést sikerült a nyelvtudás terén elérnünk? – A nyelvoktatás az oktatás során egy hallgató életében általában több „szintéren” is zajlik, akár párhuzamosan is. Ha az EU-s irányelveket nézzük, a közoktatás feladata lenne az általános nyelvi tudásszint elérésének biztosítása B2-es (középfokú) szintig, a felsőoktatás feladata pedig már az erre épülő szaknyelv oktatása lenne. A tapasztalat sajnos mást mutat. A középiskolákban megfigyelhető kontraszelekciónak, illetve a hatalmas tanárfluktuációnak köszönhetően csak kevés helyen tudják a nyelvoktatás folytonosságát biztosítani. A gyakori tanárcserék – új tanár, új módszer – miatt a diákok gyakran önhibájukon kívül képtelenek arra, hogy a nyelvi alapokat legalább egy nyelvből, biztos középfokú szinten elsajátítsák. A tehetséggondozásról vagy a felzárkóztatásról már ne is beszéljünk. Ezt a helyzetet tovább rontotta, hogy a 90-es évek második felétől, a nyelvoktatás piacának liberalizációjával megkezdődött a tanárok elvándorlása a közoktatási intézményekből a nyelviskolákba, a vállalkozói szférába, a biztosabb jövő, jobb karrier és a kedvezőbb kereseti lehe-


tőségek reményében. A közoktatásban fellépő tanárhiányt ideiglenes megoldásokkal úgy próbálták az iskolavezetők átvészelni, hogy a nyelviskolákkal kötöttek megbízási szerződéseket tanárkiközvetítésre. A nyelviskolák pedig egykét félévre, jobb esetben egy-két tanévre nyelvtanárokat közvetítettek ki. A hatalmas keresletnek köszönhetően, a piacon rövid idő alatt bődületes káosz alakult ki, a szakmai kontroll teljes hiánya mellett. Sorra jelentek meg az álanyanyelvi lektorok és a magukat nyelvtanárként eladó, olykor még nyelvvizsgával sem rendelkező áltanárok. A kereslet miatt a nyelvtanárok mellett a „tortából” nekik is jutott. A kontrollnélküliség a közoktatásban a nyelvoktatás teljes felhígulását vonta magával. Ennek következtében a szülőkre komoly anyagi teher nehezedett, hiszen azt szerették volna, hogy gyermekük valós nyelvtudást szerezzen, magántanárokat kellett jelentős összegért foglalkoztatniuk. Azt a nyelvtudást tehát, amit a közoktatás során kellett volna megszereznie a diáknak, a felsőoktatásra hárult. A felsőoktatás pedig nem vállalta fel, így szokás szerint mindenki csak a másikra mutogatott és a diákok, illetve a szülők váltak a kialakult helyzet áldozataivá. A kialakult kaotikus helyzetért, illetve a rend-

szer szabályozatlanságáért az akkori oktatási kormányzat volt nagymértékben felelős. – Mit kellene tenni a magyarországi idegennyelv-oktatás gyakorlatában, hogy a felmérésben szereplő – nem éppen hízelgő – eredmény megváltozzon? – A fentiek alapján meg kellene próbálni a folytonosságot biztosítani a nyelvoktatás során, az oktatás különböző szektoraiban, az általános iskolában, a középiskolában és a felsőoktatásban, ide értve az egyéb piaci szereplőket, a nyelviskolákat is. Törekedni arra, hogy az adott intézményben nyelvet tanuló diák lehetőség szerint ne kapjon minden évben új tanárt. Ehhez persze fontos lenne, hogy a tanárok rendelkezzenek megfelelő jövőképpel, ne legyenek arra kényszerítve, hogy 2-3 helyen oktassanak párhuzamosan, hanem az adott intézmény, ami felé elkötelezik magukat, megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést nyújthasson. Ez sajnos nem intézmény-szintű kérdés a legtöbb esetben, hanem olyan kérdés, amelynek sokkal inkább társadalompolitikai vetületei vannak. Ez azonban egy másik interjú témája lehetne… – Mit tehetnek a középiskolák, illetve a főiskolák az idegen nyelv tanításának hatékonyabbá tétele érdekében?

– A személyi állomány stabilitásának megteremtése mellett nagyon fontos lenne a folyamatos szakmai és minőségi kontroll bevezetése a gyakorlatban. Jelenleg vannak ez irányú szakmai törekvések, de ezek még gyermekcipőben járnak. Ilyen például a kompetencia alapú képzéshez kacsolódó mérési rendszer, ami a közoktatásban a diákok fejlődését folyamatosan, évről évre, egyénre szabva, nyelvi készségenkénti bontásban hivatott nyomon követni. Ennek a minél szélesebb körben történő elterjesztése azért is fontos lenne, mert így a diákok fejlődése mellett a tanárok szakmai munkája is folyamatosan nyomon követhetővé válna. Tapasztalataim szerint – tisztelet a kivételeknek –, a legtöbb intézményben, középiskolában a nyelvtanárok szakmai munkájáról, a diákok fejlődéséről nincs folyamatos visszajelzés. Az első komoly visszajelzés az érettségi. Ennek azonban túl nagy a tétje, ráadásul ilyenkor már keveset tehet az iskola vezetése, ha gyengék az eredmények. Ha ez megvalósulna, automatikusan magával vonzaná a minőségi nyelvoktatás és a minőségi nyelvtudás széles körben történő elterjedését, és akkor valóban lehetőség lenne arra, hogy a közoktatásban a diákok olyan biztos nyelvi alapokra tegyenek szert, amire a felsőoktatásban a szaknyelvi specifikáció, a szaknyelvi ismeret alapozható. A felsőoktatási intézményekre jelenleg hatalmas teher hárul. A közoktatásból kilépő, sokszor igencsak hézagos általános nyelvi ismeretekkel rendelkező hallgatók nyelvi tudásszintjét első lépésként „stabilizálni” kell, majd erre építhető a szaknyelvi képzés, amire sok esetben már nem igazán marad idő a bolognai rendszer bachelor képzéseinek rövidsége miatt. Ráadásul egyre több felsőoktatási intézmény igyekszik kiszervezni vagy megszüntetni a nyelvoktatást, mondván, hogy ez nem a felsőoktatás feladata. A valóság az, hogy a háttérben komoly finanszírozási nehézségek húzódnak meg. Egy szeminarizált, kiscsoportos, rendkívül költségigényes oktatási formáról beszélünk. Való igaz, ez a képzési palettán mindenképpen csak a „szekunder képzések”, vagy másképpen a kiegészítő képzések között szerepel. Tehát, ha valahol pénzt lehet elvonni, vagy komoly összegeket megtakarítani, akkor az a nyelvoktatás. Azt a tényt azonban sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy a hallgató verseny- és piacképességét elsősorban a készségalapú ismeretek magas szintű ismerete határozza meg a munkaerőpiacon. Visszatérve egy mondat erejéig a közoktatásra: a nyelvtanulás „fellendítésében” a kétnyelvű intézményeknek (óvodától a középiskoláig)

nagy szerep juthat, ezen intézmények szakmai programja és módszertani felkészültsége a legkiemelkedőbb és a leginkább hatékony. – Gyakran megfogalmazódó kérdés, hogy anyanyelvi lektorral vagy nyelvtanárral kezdjünk-e el nyelvet tanulni? – Az anyanyelvi lektor jó és számos célcsoport esetében hatékonyabb lehet, mint a nyelvtanár, de nem minden esetben. Egy kezdő esetében például gyakorlatilag kidobott pénz. A nyelvi alapok biztos megteremtéséig, amit csak nyelvtanárral, leghatékonyabban az anyanyelvünkön sajátíthatunk el, nincs értelme az anyanyelvi lektornál tanulni. A biztos nyelvi alapok megteremtését követően, amikor már a kommunikáció kerül előtérbe és válik elsődleges céllá, a fejlődés gyorsabbá és látványosabbá válhat egy anyanyelvi lektor mellett. Ez is egy kicsit „sznob” effektus. Sokan azt gondolják, hogy az anyanyelvi tanár sokkal jobb, és akkor van jó nyelvtanárom, ha az anyanyelvi. Ez tévedés, attól függ, hogy mi a cél, illetve az adott nyelvtanuló az adott nyelvből milyen nyelvi alapokkal rendelkezik. – Mi a véleménye a ZSKF hallgatóinak nyelvtudásáról? – A korábbi kérdéseire adott válaszaimból következik, hogy a középiskolából kikerülő, különböző nyelvvizsgákkal, illetve nyelvtudással érkező hallgatók meglehetősen heterogén képet mutatnak. Az is tény, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet, a bolognai rendszerbe belépő nappalis hallgatók tudásszintje jóval frissebb és aktívabb, mint korábbi társaiké volt. Ennek elsősorban az új típusú érettségi követelményrendszer az oka. A nappalis hallgatókkal ilyen szempontból könnyebb komolyabb eredményeket felmutatni. A főiskola mára kivívott ismertsége, a minőségi oktatás melletti elkötelezettsége, a magas felvételi pontszámok és a szigorú követelményrendszer egy minőségibb, valóban tanulni kívánó fiatal célcsoportot szólított meg a nappali tagozaton. A levelezős hallgatók nyelvi tudásszintje régebben és ma is teljesen vegyes képet mutatott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a levelezős hallgatóknál gyakorlatilag minden korosztály képviselteti magát. Sokan vannak, akik anno csak oroszul tanultak és igazából a diploma megszerzésén kívül nem is nagyon motiváltak egy új nyelv elsajátításában, de vannak a multi környezetből érkező, magas szinten nyelvet vagy nyelveket beszélő hallgatók is, igaz, ezen hallgatók száma elenyésző. Ezért is dolgozunk azon, hogy a levelezős hallgatóink számára is minél szélesebb körben tudjuk biztosítani a magas szintű nyelvtanulás lehetőségét az intézmény keretein belül.

– Mennyire motiválja a hallgatók nyelvtanulását az a tény, hogy a diploma átvételéhez rendelkezniük kell legalább egy középfokú nyelvvizsgával? A diákok többsége valóban meg akar tanulni egy adott idegen nyelvet? – A diploma és az ehhez kapcsolódó nyelvi követelmények komoly kihívást és motivációt jelentenek. Itt feltétlenül külön kell választani a nappalis és a levelezős hallgatókat. A nappalis hallgatók esetében a nyelvi képzés kötelező. Célunk, hogy valós, használható és versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét biztosítsuk a hallgatóink számára. A levelezős hallgatók esetében sokkal nagyobb a munkahelyi nyomás. Sok olyan hallgató van, aki már a meglévő egzisztenciáját szeretné megerősíteni az itt megszerzett diplomával. A nyelvtudás azonban indifferens esetükben. Számukra szervezünk például eszperantó nyelvtanfolyamot, a gyorsan és könnyen megszerezhető nyelvtudás, illetve nyelvvizsga miatt. Vannak hallgatók, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a nyelvvizsga mellett az élőnyelv használatát is megkövetelik, számukra is igyekszünk lehetőségeket biztosítani arra, hogy meglévő tudásukat naprakészen tartsák, illetve fejleszteni tudják. – Az utóbbi években gyakran volt hangos a sajtó attól, hogy a különböző felsőoktatási intézményekben számos hallgató nem tudta átvenni a diplomáját azért, mert nem volt nyelvvizsgája. Változott-e valami ezen a téren? – Ez a probléma sajnos nagyon is élő. Büszkén mondhatom, hogy a nappalis hallgatóink jóval az országos statisztikák felett teljesítenek, még a leginkább nyelvigényes szakok esetében is, mint a nemzetközi gazdálkodás illetve a nemzetközi tanulmányok. Ezeken a szakokon a hallgatók közel 90 százaléka időben, tanulmányaik befejezésekor át tudta venni diplomáját. A nappalis évfolyamátlagok sem sokkal maradnak el ettől az adattól. A levelezősök esetében már nem ilyen rózsás a helyzet. Mivel ők általában munka mellett végzik tanulmányaikat, így lényegesen kisebb százalékban veszik igénybe a főiskola által biztosított nyelvi képzéseket, és az ő esetükben ezt a statisztikai adatok is tükrözik. Itt is elmondható azonban, hogy a bőséges kínálatnak köszönhetően a levelező tagozaton időben kiosztott diplomák átlaga is meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt 8 év megfeszített munkájának eredménye alapján elmondhatom, hogy mindkét tagozat esetében komoly fejlődés tapasztalható. A főiskola indulásakor az első levelező tagozaton végzett évfolyamnál a hallgatók 30 száza-


5

Elnök emberei

léka tudta időben átvenni a diplomát és közel 70 százalék csak a főiskola elvégzéséről szóló igazolást. Mára ez az arányszám megfordult. A nappali tagozaton végzett hallgatók esetében a kezdeti sikerességi ráta átlag 50 százalék volt, ez mára közel 90 százalék lett. – A képzésben résztvevő oktatóknak milyen követelményeknek kell megfelelniük, és hogyan ellenőrzi az iskola a munkájukat? – Az oktatók munkáját évről-évre ellenőrizzük. A hallgatók elégedettségét folyamatosan mérjük a legkülönbözőbb szempontok és kérdőívtípusok segítségével. Abban az esetben, ha egy oktató az adott csoportnál nem éri el a legalább 75 százalékos hallgatói elégedettséget, akkor óralátogatások sora következik, és az oktató illetve a szakmai vezetés közösen kiértékelik az óralátogatás alkalmával gyűjtött tapasztalatokat illetve az elégedettségi indexek eredmé-

nyét, szükség esetén pedig az adott csoportnál tanárcseréről gondoskodunk. Intézetünk szakmai és pedagógiai munkáját leginkább az minősíti, hogy az elmúlt 8 évben a tanárfluktuációt minimalizálni tudtuk, mindezt a hallgatók változatlan elégedettségének megőrzése mellett. Fontosnak tartom, hogy azoknak a szakmailag és emberileg kiváló kollégáknak, akikkel együtt dolgozhatok, olyan erkölcsi és anyagi feltételeket tudjunk biztosítani, hogy ez a szintű minőségi szakmai és pedagógiai munka joggal elvárható legyen. – Mit gondol, a hallgatóknak, az oktatóknak, vagy az oktatási tárcának kellene változtatnia annak érdekében, hogy az uniós adatfelvétel eredménye mihamarabb jó irányba változzon? – Erre a kérdésre egészen röviden válaszolnék. Mindenkinek, az oktatás minden egyes szereplőjének pozíciótól függetlenül. A diáktól a tanárokon át az oktatási szakpolitikusokig azzal kellene

Hogyan tovább?

foglalkozni, hogy a cél érdekében az oktatás sikerességéért a tőle elvárható maximumot nyújtsa. Kinek-kinek a tudása, szakmai munkája, pálya iránti elkötelezettségének legjavát adva, a valós értékteremtés legyen a célja. – Mit tud tenni ennek érdekében az Idegennyelvi Lektorátus? Milyen tervei vannak a jövőre nézve? – Büszkék vagyunk arra, hogy a konkurenciához képest sok esetben lényegesen jobb nyelvtanulási feltételeket tudunk alanyi jogon hallgatóink számára biztosítani. Tesszük mindezt évről-évre egyre szélesebb hallgatói körben. A szaknyelvi kínálatunkat igyekszünk folyamatosan bővíteni. A jelenlegi gazdasági, üzleti, HR, kommunikációs szaknyelvek mellett a jövőben jogi szaknyelv oktatásának beindítását is tervezzük. Továbbá szeretnénk a szabadon választható, „egzotikusnak” számító nyelvek körét is bővíteni. Berki Beáta

ÖT ÉVES A VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE Öt év telt el, mióta a Vallástudományi Szemle megjelent a magyar folyóiratok palettáján. Sajátos arculatot képviselt. A vallástudomány művelését kívánta és kívánja azóta is szolgálni anélkül, hogy kizárólagosan valamelyik, illetve bármelyik vallás, vagy felekezet égisze, hitvilága, világszemlélete állna meghatározó eszmei háttérként vagy anyagi fenntartóként mögötte. Ugyanakkor a legteljesebb mértékben nyitott minden fajta világnézeti alapról születő gondolat iránt, ha az megfelelő tudományos színvonalat képvisel, senkit nem rekeszt ki, maximális tolerancia jellemzi. Az elmúlt öt év során a folyóiratnak 14 száma jelent meg. A Tanulmányok rovatban 81 tanulmányt közöltünk a vallásfenomenológia témaköreihez ( szent tér, szent idő, közvetítők, szent könyvek, ikonográfia, állatok, növények, zarándoklat, kánon és apokrif, ima és áldozat) kapcsolódóan. Forrás rovatunk 14 forrás értékű művet mutatott be, a közreadók saját fordításában, bevezetőivel, kommentárjaival. Aktuális című rovatunk 19 írást jelentetett meg, ezek részint konferenciákhoz (a MTA Vallástudományi Elnöki Bizottsága, illetve felsőoktatási intézmények szervezésében lezajlott tanácskozások), részint egyéb történésekhez (II. János Pál halála, Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma című kötet megjelenése, a Vatikán és a Magyar Köztársaság közti megállapodás 10. évfordulója) kapcsolódóan. A Disputa rovatban 22 írás jelent meg, a rovat jellegéből adódóan az egymásra történő


reflektálás, a polémia sajátosságát sem nélkülözve. A Tudományunk története és műhelyei rovat 17 tanulmányban tájékoztatott a vallástudomány fejlődése során jelentőségre szert tett folyamatok, műhelyek, irányzatok, iskolák mibenlétéről. A Vallástudós életpályák rovat, amely csak egy éve jött létre, három tudós; Puskás Ildikó, Max Weber és Richard Heiler portréjából, életművéből villantott fel jellemző sajátságokat. A vallástudomány művelésének, oktatásának eseményeiről (konferenciák, habilitációk, tudományos fokozatszerzések, stb.) a Hírek rovatunk tudósított, igyekezve nyilvánosságot teremteni a tudományterület életének, összesen 38 hírt közöltünk. Recenziók rovatunk a tudományág könyvterméséről tájékoztatott rendszeresen, eddigi számainkban 52 recenziót közöltünk. Természetesen ezek a szikár adatok az írások minőségéről nem adhatnak képet. De annyit talán érzékeltetnek, hogy a folyóirat minden tekintetben igyekezett megfelelni azoknak a feladatoknak, amiket az indulásakor és a minden számban megjelenő Tájékoztatóban megígért. Hogy ez mennyire sikerült, azt természetesen az olvasók véleménye tükrözi, és e téren tapasztalataink szerint – bár a visszajelzések nem különösebben nagyszámúak – nincs okunk szégyenkezni, ezek a jelzések elismerőek, biztatóak. S. Szabó Péter főszerkesztő

Dr. Juhászné Belatiny Katalin, a Zsigmond Király Főiskola elnöke

– Kiknek ajánlja a szakirányú továbbképzési szakokat? Milyen előfeltétele van annak, hogy valaki ezen szakok valamelyikére jelentkezzen? – Gyorsan változó világunkban az ismeretek is gyorsan avulnak, és az alaptanulmányok közben nincs mód elmélyülni a szakma egy-egy területében, amelyet majd a végzett diplomás választ, vagy ahol később elhelyezkedik. A tanulást soha nem lehet abbahagyni, ha valaki előre akar jutni a munkahelyén, folyamatosan képeznie kell magát, hogy munkaterülete legújabb ismereteit megszerezze, vagy részterületeken speicalizálódjon. Erre a célra szolgálnak a posztgraduális képzések, amelyből az élete során esetleg az ember többet is elvégez, hiszen a pályamódosítások is szükségessé teszik ezt. A posztgraduális képzések során szerzett tudás a munkavállaló piacképességét nagyban növeli, hiszen ez a diplomával megszerzett ismeretek naprakésszé tételét, a végzés óta az adott területen történt előrehaladást, változásokat is magában foglalja, ezen felül pedig a választott szakmában való elmélyülést, sokkal szélesebb ismeretanyag megszerzésének lehetőségét biztosítja. A posztgraduális képzések során szerzett ismeretanyag nem azonos a főiskolai vagy a BA képzésben szerezhető tudással. A sokkal több gyakorlati ismeretet tartalmaz, hiszen itt nem kötik az intézményt a képesítési követelmények, már nincsenek alapozó tárgyak, csak a szakma, amit azok oktatnak, akik ezt csinálják. Tehát minden diplomásnak ajánlom, akinek az ideje és anyagi helyzete lehetővé teszi , azért csak nekik, mert a felvétel alapfeltétele a diploma.

KÉPZÉSEK DIPLOMÁSOKNAK

– Milyen többlettudás birtokába kerül a leendő hallgató, amennyiben e képzések egyikére jelentkezik? – Mint az előbbiekben is említettem sok, kizárólag szakmai és gyakorlati ismeret által biztosított többlettudás megszerzését teszi lehetővé a posztgraduális képzésben való részvétel. Saját végzett hallgatóink lehetőségeit bővebben kifejtve: Film szakirányos Szabad bölcsészek számára kínáljuk a Dokumentumfilm és tv-dokumentáció továbbképzést. A kommunikáció szakosok szinte bármelyik posztgraduális képzésben megtalálhatják azt a specializációt, amelyik piacképesebbé teheti őket. Rendezvény és protokoll szakirányt minden végzett választhatja, ha ehhez a szakmához van kedve és érzéke. A Ringier és Népszabadság Kiadóval kötött együttműködésünk egy olyan újságíróiskola alapítására vonatkozik, ahol a szakma által megfogalmazott igények alapján, és a kiadók neves és kiemelkedő tudással rendelkező reprezentánsainak közreműködésével kizárólag diplomás szakújságíró-képzés folyik. Itt a hallgatók egy másik terület diplomájával és ismereteivel felvértezve megismerkednek az online, elektronikus és a hagyományos írott sajtó készítésének fortélyaival, majd szerkesztőségi gyakorlatot is szereznek az együttműködő kiadóknál. Kiadói és menedzsment ismereteket is elsajátítanak, amelyek a XXI. század újságírói számára már nélkülözhetetlenek. Véleményem szerint ez egyedülálló lehetőség minden, az újságírásban elhelyezkedni és hosszú távon megmaradni kívánó fiatal számára. Gyakorlataik során a

„szakma sűrűjébe” kerülnek, ahol kapcsolatokat létesíthetnek, állásra találhatnak. Közigazgatási, önkormányzati képzéseinket azért tartom fontosnak, mert hiszen állampolgárként naponta kerülünk kapcsolatba ezekkel a szervekkel és magánemberként igényeljük a magas szakmaisággal és jó kommunikációs készséggel rendelkező ügyintézőket, akik szakszerű segítséget nyújtanak ügyeink intézése során. – Az elméleti alapok mellett milyen lehetősége van a ZSKF-es hallgatónak arra, hogy gyakorlati tudásukat is elmélyíthessék? – A Zsigmond Király Főiskolának több száz kisebb-nagyobb vállalattal van élő szakmai kapcsolata, ezek között jelentős súlyt képviselnek a különféle fejvadász és állásközvetítő cégek, önkormányzatok, minisztériumok, televíziók, kulturális intézmények. Itt, a Karrier Centrumon keresztül szinte mindenkinek lehetőséget tudunk biztosítani szakmai gyakorlatra, illetve esetleges további munkára. – Miért kizárólag levelező tagozaton hirdetik meg a posztgraduális képzéseket? – Azért levelező formában hirdetjük csak posztgraduális képzéseinket, mert a posztgraduális képzések elsődleges célja a gyakorlati készségek fejlesztése, az alapképzésben tanultak és a szakmai munka során megszerzett ismeretek, készségek továbbfejlesztése. – A képzésekről hol találhatunk bővebb információt? – A felvé[email protected] címen, illetve a főiskola honlapjáról tájékozódhatnak az érdeklődők.


7

Tudománynap

Tudománynap

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE a Zsigmond Király Főiskolán



9

Tudománynap

Tudománynap

2003. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPÉRŐL Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapításához. Fejet hajt elődeink előtt, akik a magyar tudomány fejlődéséhez hozzájárultak. Ezért a következő törvényt alkotja: 1.§ Az Országgyűlés november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja. 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Forrás: http://www.tudomanyunnep.hu/index.php?id=3673

„A találékony emberi elme áll az idei tudományünnep középpontjában, a kutatói kíváncsiság olyan csodálatos univerzumba kalauzol bennünket, ahol a művészet a tudományból nyer ihletet, ahol a tudományos felfedezéseket a művészi látásmód inspirálja… Találékony elmék mutatják be, hogy a törvényszerűségek megértése nem ellensége a szabad gondolkodásnak.” (Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) mmár hetedik alkalommal rendezték meg a „Magyar Tudomány Ünnepét”. 2003. óta november 3-át, azt a napot, amikor 1825ben Széchenyi István kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság alapítását, a magyar tudományos tevékenység ünnepeként tartjuk számon. Országszerte nagyon sok eseménnyel, rendezvénnyel várta idén az érdeklődőket a Magyar Tudomány Ünnepe, amely mottója: „Tudomány és innovatív környezet” volt. A rendezvény csatlakozott a „Kreativitás és innováció” 2009-es európai évéhez is.

I

Az események száma ebben az évben megközelítette a négyszázat. Közöttük a legnívósabbak egyike volt a Zsigmond Király Főiskola 2009. november 11-én megrendezett egész napos ünnepi rendezvénye, amely a „Válság és valóság” címet kapta. A konferencia plenáris előadásokkal kezdődött, majd a munka négy szekcióban folytatódott. Az Európa teremben összegyűltek előtt Bayer József akadémikus, főiskolánk rektora nyitotta meg a konferenciánkat. Sokszínű programmal, az akadémiai besorolása szerint egymástól igen távol álló tudományágak képviselői által bemutatott különleges megközelítések révén vált az országos rendezvénysorozat egyik kivételes darabjává a miénk. Valóban „ünnepi alkalom” volt minden résztvevő számára, hiszen gondok, feszítő problémák közepette is reménykeltő volt látni tudósaink hozzáértését, tudományos elkötelezettségét – előadásukban fel-felcsillant a válságból való kilábalás lehetősége is.


Az első előadónk Ukrajna magyarországi nagykövete, Dmytro Tkach volt. Előadása azokról az erőfeszítésekről szólt, amelyeket a súlyos helyzetben lévő „nagy szomszédunk” tett az elmúlt időszakban. Az ukrán állapotokat tükröző adatok valóban igen aggasztóak: a közel 20 százalékos GDP-zuhanás 2009 elején, a lakossági fogyasztás 16 százalékos csökkenése, az ukrán fizetőeszköz (a hrivnya) 37 százalékos gyengülése a dollárhoz képest, a mindezekhez társuló politikai és társadalmi feszültségek jelzik a kihívás komolyságát. A válság elleni „csomag”, a stabilizációs intézkedések immáron látható eredményeiről számolt be az előadó, aki „civilben” politológus professzor: egyes ágazatok termelésében növekedés tapasztalható, sikerült megfékezni az inflációt, Ukrajna a világpiac új szegmenseiben jelent meg termékeivel. A következő előadó hazai viszonyaink, „társadalom-lélektani állapotunk” kedvezőtlen alakulását mutatta be közvélemény-kutatási adatok időbeli változásai révén. Csepeli György, az ELTE szociálpszichológus professzora szuggesztív előadásában a világ, benne Európa, majd szűkebb környezetünk problémáira hívta fel a figyelmet. Ismertette hogyan összegződnek a világválság globális és lokális hatásai a fiatal magyar demokrácia „gyermekbetegségeivel”. A környezetpusztuláson, a „pénzügyi felelőtlenségen”, az európai innovatív készség csökkenésén, az elöregedésen, a kontinensünk egységének hiányán túl a „szimulált demokrácia és kapitalizmus”, az inaktívak aggasztó aránya, a reform-

képtelenségünk, a „hideg polgárháború” és „a mennyiség ellenforradalma” súlyosbítja itthoni viszonyaink alakulását, rontja esélyeinket a válság leküzdésében. Statisztikai adatok révén mutatta be, miként „hasadt ketté” a magyar társadalom: az aktív lakosság alig 15 százaléka profitált a rendszerváltás óta bekövetkezett változásokból – a többség a lecsúszás ellen küzd, jelentős részük sikertelenül. Jól mutatja a politikai frusztráció növekedését az előadó szerint a „demokrácia alakulásával elégedetlenek” magas aránya (immáron 78 százalék); az, hogy tízből kilenc megkérdezett magyar ember szerint „rossz irányban mennek dolgaink”. Súlyosbítja kilátásainkat, hogy a „kapitalista rend lényege” ellen is növekvő arányban foglalnak állást hazánkban: míg korábban az egyéni erőfeszítések, a differenciálás hívei voltak többségben, mára az „egyenlősítést” kívánják nagyobb arányban, elutasítva a versenyt. A változás ígéretét a „szolidaritás kis köreiben”, a „kreatív szigetekben” és sok „alapkérdés újragondolásában” reméli az előadó – valamint abban, hogy mindezen problémáin ellenére a magukat „meglehetősen” vagy „nagyon” boldognak mondók aránya nem hogy csökkent volna, hanem még egy árnyalattal növekedett is az utóbbi években (lásd az 1. ábrát is). Hasonlóan szenvedélyes, sodró lendületű előadást tartott az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, Inotai András is. A globális válság gyökereiről, meghatározó elemeiről szólva kiemelte azokat a „rövidlátó” – csupán a válság

legközvetlenebb hatásait mérséklő – intézkedéseket, amelyek mintegy elfedik a legsúlyosabb hosszú távú társadalmi következményeket. Inotai négy „láncszerűen összefonódó, egymásra épülő” krízis veszélyét vázolta fel. Még a kezdetben kizárólag egy Amerikában kirobbant „lokalizálható” pénzügyi válságról beszéltek csupán. A „legrutinosabb” vezető nemzetközi gazdasági szervezetek, szakemberek sem érzékelték annak a makrogazdasági válságnak a veszélyét, amely aztán végigsöpört a világon. Csupán napjainkban – komoly késéssel – válik nyilvánvalóvá a vállság „harmadik hulláma”, a „szociális krízis”. Jószerével alig számolnak azzal, hogy a rövidebb távon hatékony beavatkozásoknak súlyos ára van: az óriási költségvetési deficit és a drámai mértékű eladósodás – amelynek terheit a következő generációkra hárítjuk át. Megítélése szerint említés sem történt még a válság-sorozat negyedik – legsúlyosabb – eleméről, amit ő „tudati – mentális következményeknek” nevez. Mindezekkel jóval a gazdasági válság után szembesül majd a világ, amikor is – történelmi példák bizonyítják – a gazdasági és társadalmi megrázkódtatások vesztesei, kiábrándultjai tömegesen csatlakoznak a „demagóg és populista ideológiákhoz”. Éppen ebből a szempontból látja Magyarországot a „legsebezhetőbbnek”. Ennek jelei már ma is megfigyelhetőek: a válságtudat gyengesége, a „reform-képtelenség”, a jövőorientáltság helyett a „múltba menekülés”, valamint a demokratikus jogok és az egyéni felelősség összhangjának megbomlása. A társadalmi mentalitás megváltoztatása pedig – megítélése szerint – a legnehezebb feladat lesz. Megelőzte a híre Szacsky Mihály szomatológus professzort, a „Pannon Közhasznú Egyesület” főtitkárát is. A veszélyes XXI. század című könyve a természetet, az embert és az ismert világunkat veszélyeztető jelenségekről szól. Nem véletlenül nevezik őt „korunk reneszánsz emberének”, vagy „a kérdésfeltevések polihisztorának”, hiszen a – képekkel gazdagon illusztrált – prezentációja révén nyomon követhettük a mindennapi életünk apró elemi részecskéitől a szeméthegyek növekedésén át a Földünk egészét érintő krízisekig. Őszinte aggodalma a világ sorsáért átragadt hallgatóságára is, kíméletlenül szembesített apró hétköznapi felelőtlenségeinkkel, keményen osto-

rozta a felelősöket. Egy olyan újszerű tudományos gondolkodót ismerhettünk meg személyében, aki arra tanít, hogy „…érdemes elmélyülni a kutatásban, de időnként fel kell a fejünket emelni és körülnézni a világban”. A plenáris ülés utolsó előadója, Fodor István is színes, közismert személyiség, 2008-tól a köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának tagja. Az előadásában a válság okaként a világszerte radikálisan átalakuló életmód, a globalizálódó, mind hatékonyabb termelői kultúra mellett megjelenő „hamis értékekkel és irreális vágyakkal” teli fogyasztói társadalmat nevezte meg. Magyarország kapcsán kiemelte: a korábbi reményeinkkel ellentétben nem hogy közelebb kerültünk volna Európa fejlettebb országainak színvonalához, hanem még inkább eltávolodni látszunk attól – miközben eltelt húsz év. Demokráciadeficit, tanácstalanság, eladósodás

és növekvő munkanélküliség jellemzi hazánkat – az „európai viselkedésnormák” háttérbe szorulnak, általában romlik a társadalmi tudat. Meglátása szerint a jövőben egyszerre kell válságot kezelni és építkezni, hiszen „nincs olyan mély gödör, amiből ne lehetne kijönni”! A szekciókban a ZSKF oktatói mutatták be a legújabb kutatási eredményeiket. A Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet munkatársai egy magyar és egy angol nyelvű szekcióban tárgyalták meg a gazdasági szereplők válságkereső erőfeszítéseit. A Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete előadói a világ, ezen belül elsősorban Afrika válságjelenségeivel; míg a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet oktatói a válság kommunikációs aspektusaival és szociológiailag megragadható hatásaival foglalkoztak.

KÉT OLYAN MOZZANATOT SZERETNÉNK KIEMELNI TUDOMÁNYOS ÉLETÜNKBŐL, AMELYEKBEN FŐISKOLÁNK JELENTŐS SZEREPET VÍVOTT KI MAGÁNAK! Az első a „Diplomás Pályakövető Rendszer” kialakítása. Az elkövetkező idők egyik legnagyobb szabású társadalomkutatásáról van szó, hiszen a felsőoktatási intézmények mindegyikében – a törvényben előírt kötelezettségeiknek megfelelően – hozzákezdtek a végzett és aktív hallgatóik motivációs és pályakövetési vizsgálatához. A ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja 2006. óta végez ilyen jellegű vizsgálatokat. Korábbi eredményeink egyfajta elismeréseképpen jelentős összeget nyertünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatán. A „Pegazus” elnevezésű pályázatunkról már korábban hírt adtunk a főiskola honlapján. Szót kell ejteni arról is, hogy a ZSKF-en kívül három másik intézmény (az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Wesley János Lelkészképző Főiskola) konzorciumi partnerként kapcsolódik be a pályakövetési kutatásokhoz, és ez sokrétű tudományos és oktatási együttműködéssé terebélyesedik a továbbiakban. Mindezek mellett szakértői és szerzői voltak munkatársaink a diplomás pályakövetés központi módszertani kézikönyvének, amelybe belekerültek korábbi hasonló jellegű kutatási tapasztalataink, eredményeink is. Egyfajta „központi kutatóhelye” leszünk tehát az országos diplomás pályakövetésnek, amelynek munkálataiba – mint eddig is – minél több hallgatónkat is szeretnénk bevonni! Az elkövetkező időszak kiemelt feladatai között szerepel az „Országos Tudományos Diákköri Konferencia” 2011. évi rendezvénye, amely egyik legfontosabb – és legnagyobb létszámot megmozgató rendezvényének, a „Társadalomtudományi Szekció” országos versenyének főiskolánk ad otthont. Így a ZSKF lesz legalább két évig a tudományos diákköri tevékenységek egyik centruma. Mondanunk sem kell: ebben a munkában még inkább számítunk hallgatóink kivételes aktivitására!


11

Kutatóközpont

Kutatóközpont

TOP SECRET – SZIGORÚAN TITKOS KIZÁRÓ LAG A ZSKF HALLGATÓI SZÁMÁRA!!!

ZSKF Geopolitikai kurzus 2. A AMERIKAI GEOPOLITIKA CLINTON ÉS BUSH ELNÖKSÉGE IDEJÉN Napjainkra a világ egyetlen domináns hatalma az USA. Nem véletlenül szoktuk feltenni azt a kérdést, hogy hogyan is jutottunk el odáig, hogy minden az USA gazdasági fölényéről szól, s bármi is történik, a világpolitikában az USA tekinti feladatának, hogy a világon békét és rendet teremtsen. jelenlegi amerikai vezető világgazdasági és világpolitikai szerepkör megerősítését és lényegében megalapozását William J. Clinton (1993-2001) elnökségi éveihez kapcsolhatjuk. Ebben az időszakban „szárnyalt” az amerikai gazdaság, a GDP évente átlagosan 4-6%-kal nőtt, s a munkanélküliségi ráta rendszerint 5% alatt maradt, s ekkor még a világ összes GDP értékének több mint 1/3-át kizárólag az amerikai nemzetgazdaság állította elő. Minek köszönhető e nagymértékű amerikai gazdasági növekedés? Az általános nemzetközi megítélés szerint az amerikai piacgazdasági modell sikerének. Az amerikai piacgazdasági modell három lényegi eleme a következő: a hitelből történő fogyasztásra alapozott gazdasági növekedés (a sokat idézett mondás szerint: „Az amerikai gazdaság növekedését az amerikai fogyasztó csillapíthatatlan vásárlási láza tartja fent”), a fejlett és versenyképes pénzpiac, továbbá a minimális állami beavatkozás (az amerikai állam „éjjeliőr-állam”, nem avatkozik be a piacgazdaság működésébe, csak annak kereteit tartja fent). Az amerikai világgazdasági és világpolitikai vezető szerepkör elméleti megalapozását, az új amerikai geopolitika megszületését szintén Bill Clintonhoz kapcsoljuk. Az új amerikai geopolitikát kritikai geopolitikának, más néven geoökonómiának is szokták nevezni. Ennek az ún. Clinton-doktrínának az alaptételei a következők: • Az új nemzetközi rend alapja a gazdaság elsődlegessége;

A


• Bármilyen politikai célt legegyszerűbb gazdasági úton elérni; • Az amerikai külpolitika célja az amerikai transznacionális vállalatok világméretű elterjedésének elősegítése; • Az amerikai külföldi működőtőke-befektetések legfontosabb célterületei az ún. feltörekvő piacok („emerging markets”); • Az USA feladata a világ békéjének és biztonságának fenntartása; • Legfőbb cél az unipoláris (egyközpontú), az atlanti-erőtérből irányított világpolitikai rendszer megteremtése és fenntartása. Így a világpolitika lényegi irányzata az ún. atlantizmus. Amikor 2001 januárjában beiktatták George W. Busht, az USA következő elnökét, mindenki egyértelműen és biztosan úgy gondolta, hogy Bush olyan amerikai gazdaságot vesz át, amelynek abszolút domináns hatalma megkérdőjelezhetetlen. Melyek ezek a vezető hatalmi tényezők, más szavakkal az amerikai globális birodalmi lét alapjai? • Ha összeadjuk a világ összes állami és vállalati K+F ráfordításait, akkor ennek 2/3-a kizárólag az USA-ra jut. • A világ legnagyobb külföldi működőtőkeexportáló és –importáló országa az USA. • A világ 500 legnagyobb vállalatából kb. 180 amerikai.

• A New York-i Értéktőzsde messze a világ legfontosabb értéktőzsdéje, a világ összes többi értéktőzsdéjének működése egyértelműen ettől függ. • A világ kulcsvalutája és tartalékvalutája az amerikai dollár, a világméretű spekuláció 80%-a kizárólag az USD árfolyamváltozására spekulál.

Azonban 2001. szeptember 11-e mindent megváltoztatott. A világ legnagyobb döbbenete a mai napig az, hogy a terrortámadás egyáltalán bekövetkezhetett. Az amerikai geopolitika ekkor új irányt vett, s megkezdődött a terrorizmus elleni világméretű harc. Ennek elvi alapja az ún. Bush-doktrína, amely kimondta, hogy ha USA-nak nincs is bizonyítéka arra, hogy valamely állam területén terroristák vagy terroristákat támogató egyének, csoportok vannak, akkor is fenntartja magának a jogot a beavatkozásra, az egész világ békéjének, rendjének és biztonságának megőrzése érdekében. Ezen elvi alapon kezdődött meg 2001 novemberében az afganisztáni katonai „jelenlét”, majd 2003 márciusában az iraki katonai „jelenlét”. De milyen gazdasági következménye lett ennek az USA-ra nézve? Az, hogy 2001-től az USA már messze a világ legnagyobb katonai hatalma is. 2008-ban a világ összes katonai kiadásának közel fele – ekkor már több, mint 700 milliárd USD az USA évi katonai kiadása (!) - az USA-ra jutott. 2008-ban ennek a 711 milliárd USD-nek 27%-a volt az afganisztáni és az iraki „jelenlét” közvetlen költsége. Sőt 2001-től 2008-ig az afganisztáni és az iraki katonai „jelenlét” összesen több, mint 800 milliárd USD-be került az USA-nak. Ilyen „horribilis” katonai kiadásokat még a világ legnagyobb gazdasága sem tudott/tud finanszírozni. Így nagyon sokan a 2007. évben megkezdődött amerikai gazdasági válság egyik közvetlen kiváltó tényezőjének e hatalmas értékű katonai kiadást jelölik meg. Először 2007 nyarán érkeztek riasztó pénzügyi hírek az USA-ból. E hírek szerint egyre több, az ingatlanára jelzáloghitelt felvevő amerikai lakos nem tudja fizetni a felvett hitel törlesztő részleteit. Ekkor még nagyon sok hazai és nemzetközi bankár is, arra a kérdésre, hogy „Hogyan fogja érinteni mindez a világgazdaságot és az egyes nemzetgazdaságokat?” azt a választ adta, hogy „Mindez amerikai probléma marad, lényegi hatása mindennek a világ egészére és az egyes nemzetgazdaságokra nem lesz”. Az amerikai jelzáloghitel-piaci válság azonban egyre súlyosbodott. Mivel korábban az ingatlanoknak az ára folyamatosan emelkedett, a kereskedelmi bankok olyan ügyfeleknek is adtak hitelt, akik nem voltak megbízható adósok már korábban sem, vagy egyszerűen az ingatlanon kívül – amelyre a bank jelzálogot jegyeztetett be – egyéb tulajdonnal és rendszeres jövedelemforrással nem rendelkeztek. Ezeket az adósokat nevezik másodrendű adósoknak, s így a kialakult válságot másodrendű jelzáloghitel-piaci válság-

nak. A bankok e másodrendű hitelek nyújtását gazdaságilag az egyre növekvő ingatlanárakkal indokolták. A helyzet súlyosságára utal, hogy becslések szerint 2006-ra az USA-ban már az új hitelek 40%-a ilyen másodrendű hitel volt. Azonban 2008 szeptemberére bekövetkezett az, amelyet 2007-ben még senki nem várt, globális pénzügyi, majd globális világgazdasági válság kezdődött. 2008. szeptember 15-én csődöt jelentett a Wall Street egyik legnagyobb múltú pénzügyi intézménye, a több mint 150 éves múltra visszatekintő Lehman Brothers befektetési bank. E csőd dominószerűen vonta maga után a pénzügyi intézmények válságát, s 2008 októbere-novembere az értéktőzsdék és a befektetési alapok, befektetési bankok „fekete hónapjai” voltak. Amíg 2007 szeptemberében a New York-i Értéktőzsde vezető indexe, a Dow Jones ipari átlagindex 14 ezer pont körül járt, addig 2008 novemberére lecsökkent 9 ezer pont alá, s 2009 februárjában az index már csak 7 ezer ponton állt. Az index ilyen mértékű zuhanását a „legsötétebb” pénzügyi válságok előjelének tartják, s nem véletlenül már ekkor az 1929-es nagy gazdasági válság megismétlődésétől tartottak. Az 1929-es nagy gazdasági válsághoz hasonló totális pénzügyi-gazdasági katasztrófa azonban nem következett be, ugyanis az amerikai kormány még 2008 októberében hatalmas összegű „mentőövet” adott az amerikai bankoknak. Először 700 milliárd USD, majd további 200 milliárd USD „mentőcsomagot” szavazott meg az amerikai kong-

resszus. Ez a 900 milliárd USD értékű „mentőcsomag” Magyarország 7,5 évi összesített nemzetgazdasági teljesítményének felel meg! Kivezeti-e Barack Obama, az USA 44. elnöke az amerikai gazdaságot a válságból? Gazdaságélénkítő programokban, s főleg az erre szánt pénzben nincs hiány. Hatalmas összeggel segítette meg az amerikai kormány a legnagyobb amerikai vállalatokat és bankokat! De a fellendülés még úgy tűnik, hogy messze van, vagy legalábbis várat magára. 2008 utolsó negyedévében 5%-kal, 2009 első negyedévében 1%-kal esett vissza az amerikai GDP. Jelenleg 9,4%-os a munkanélküliségi ráta. De a leginkább „riasztóak” a most nyilvánosságra hozott költségvetési adatok, ezek szerint a szövetségi költségvetés hiánya 1,8 billió USD (!), s a GDP arányos államháztartási hiány 40% körüli. Barack Obama kormányának új jelszava a „smart power”, vagyis az „okos hatalom”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan fog megváltozni az USA geopolitikája? Lesz-e új Obama-doktrína? S legfőképpen milyen hatása lesz ennek az egész világra nézve? A négy új feltörekvő piacnak (Kínának, Indiának, Oroszországnak és Brazíliának) milyen új geopolitikai stratégiái vannak? Geopolitikai kurzusunk következő része az új orosz geopolitikával foglalkozik, vagyis a „geopolitikai krimi” a következő számban folytatódik! Dr. Bernek Ágnes, a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője

A 2009/2010. tanévben alakult meg a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontja. Magyarország egyetlen geopolitikai kutatóközpontja legfontosabb feladatának tekinti a keletközép-európai térség, s kiemelten hazánk új geopolitikai stratégiájának tudományos megalapozását, széleskörűen együttműködve a hazai kutatóintézetekkel és kormányzati szervekkel. A ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának első konferenciája 2010 márciusában kerül megrendezésre, „Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete az új többpólusú világrendben” címmel. E nyitókonferenciára fog megjelenni az új „Geopolitika” című tudományos folyóirat első száma. Szintén ekkor kerül bemutatásra a kutatóközpont önálló, különleges tartalmú és megjelenésű honlapja is. A márciusi nyitókonferenciát követően a kutatóközpont rendszeres szemináriumokat fog szervezni azzal a céllal, hogy a világpolitika aktuális eseményeinek geopolitikai magyarázatát (kiemelten ennek közép- és kelet-európai vonatkozásait) megadja. Mivel hazánk új geopolitikai stratégiának megvalósítása a jövő generáció feladata, így a kutatóközpont kiemelt célja a hallgatók geopolitikai kutatásainak elősegítése, s ennek szervezeti kereteinek megteremtése. A kutatóközpont a 2010. évtől évente egy alkalommal hallgatói tudományos konferenciát fog rendezni azzal a céllal, hogy a hallgatói kutatási eredményeket minél több szakember megismerhesse. 2010 márciusától a kutatóközpont a ZSKF hallgatói számára a világgazdaság és a világpolitika eseményeit modellező, válságszimulációs játékot fog indítani. „Játékosnak” várja minden olyan ZSKF-es hallgató jelentkezését, aki szeretné megtapasztalni azt, hogy milyen érzés alakítani a világgazdaságot és a világpolitikát, aki úgy gondolja, hogy maga is a világ működésének aktív szereplőjévé kíván válni.


13

Workshop

Workshop

ÖSSZEFOGLALÓ A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS A DUNA STRATÉGIA KEZDETEI – CÍMMEL a Zsigmond Király Főiskolán tartott workshop-ról öbbszintű kormányzás – a Duna Stratégia kezdetei címmel tudományos tanácskozás volt a Zsigmond Király Főiskolán, 2009. december 4-én. A workshop célkitűzése az volt, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség egyik kulcsterülete, a Duna Stratégia kialakításához olyan elméleti hátteret, szakmai irányvonalakat és lehetséges megvalósítási módokat vázoljon fel, amely hozzájárulhat a létrejövő Duna Stratégia sikeréhez. A tanácskozás a résztvevők e témához köthető hosszú távú együttműködésének, valamint kutatásának kezdeti lépése volt. A téma szorosan kötődik a 2009 szeptemberében benyújtott OTKA kutatási pályázathoz. A tanácskozáson a hazai felsőoktatási intézmények (Pannon Egyetem, Corvinus Egyetem, Zsigmond Király Főiskola) oktatói, valamint szakértők és szakpolitikusok rövid referátumokat tartottak, melyet vita és beszélgetés követett. A tanácskozást a Zsigmond Király Főiskola nevében Dr. Szatmári Péter rektor-helyettes nyitotta meg, aki a Duna-völgyi együttműködés történelmi gyökereiről beszélt. Dr. Ágh Áttila, a Corvinus Egyetem professzora „Az új, kibővült EU jelképe: a Duna Stratégia” címmel tartott vitaindító előadásában amellett

T


érvelt, hogy a Duna lehet a kibővült Európai Unió új szimbóluma, amely összeköti a tagállamokat a Nyugat-Balkánnal és Kelet-Európa déli részével is. Ez változást hoz az alapítóatyák által kitalált közösséghez képest, hiszen annak jelképe a Rajna volt. Ágh Attila előadásában bemutatta az europaizált terek és szerveződések tipológiáját, majd a Duna Stratégia vonatkozásában felvázolta a jelenlegi helyzetet, és a formálódó stratégia időtervét is, illetve azokat a pontokat, melyeken keresztül a Zsigmond Király Főiskolán kialakított kutatói/szakértői csoport kapcsolódhat e komplex és a szereplők tekintetében is többpólusú munkához. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Duna Stratégia kontextusát a többszintű kormányzás elméleti modelljei és a vertikális és horizontális szempontból is multidimenzionális funkcionális makro-régió jelentik. Ehhez kapcsolódva Szabó Tamás, a Zsigmond Király főiskola tanársegédje, az Önkormányzati Minisztérium munkatársa az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásokról (EGTC) és az egyéb területi együttműködési lehetőségekről beszélt, melyek építőkövekként szolgálhatnak a Duna Stratégia célkitűzéseinek a megvalósításában.

Dr. Kaiser Tamás, a Pannon Egyetem Európa Tanszékének tanszékvezetője „A funkcionális makro-régió intézményi keretei a Balti-tengeri Stratégia megvalósításában: a többszintű kormányzástól a kollektív megoldások felé” című előadásában a jól működő, és sok tekintetben a Duna Stratégia modelljének tekintett Baltitengeri Stratégia működését és az együttműködés tanulságait mutatta be. Dr. Koller Boglárka, a Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének docense a „Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei” című előadásában amellett érvelt, hogy a Duna Stratégia kialakításánál végig szem előtt kell tartani, hogy az együttműködés keretében javasolt és létrehozott projektek is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a Duna-mentén élő emberek tudatában is változás történik, vagyis lét-

rejön az itt élők közösségi azonosságtudata. Előadásában az identitásformálás konstruktivista téziseire alapozva mutatta be a Duna-völgyi identitás létrehozásának esélyeit, és a létrehozás módjának a lehetőségeit. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tanácskozás igen hasznos volt azért is, mert a területi együttműködés formái, módszerei tekintetében hazai térségek valamint különböző uniós tagállamok gyakorlatait is megismerhettük. Schneider Gábor a Corvinus Egyetem doktorandusza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium munkatársa „A Duna-stratégia alapjai Németországban és Ausztriában – A funkcionális makrorégióban meglévő transzregionális együttműködések” című előadásában, a jelenleg is folyó kutatásaira támaszkodva beszámolt a baden-würtembergi, bajorországi és a két másik osztrák tartomány legjobb gya-

korlatairól. Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a „Duna Stratégia szerepe Románia vonatkozásában” című előadásában a Duna Stratégia ambiciózus célkitűzéseinek esélyeit latolgatta egy olyan uniós tagállamban, amelyben a Dunához kapcsolódó infrastrukturális, környezetvédelmi fejlesztések egyelőre nem szerepelnek az ország prioritásai között. Dr. Kozma József, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, valamint Besenyi Sándor referátumaiban a dél-alföldi régió együttműködési gyakorlatait, és a jövő célkitűzéseit ismerhettük meg, melyeknek egyik konklúziója az, hogy a délalföldi régió már most is olyan hatékony intézményrendszerrel, és a projekttervekkel rendelkezik, melyek könnyen illeszkedhetnek a Duna Stratégia tágabb, 14 országot átfogó kontextusába. Besenyi Sándor, előadásában a dél-alföldi régió vonatkozásában a határon átnyúló

együttműködési formákról és pályázati lehetőségekről is beszámolt. A tanácskozás az együttműködési területetek közül az egyik elsődleges prioritásként kezelt környezetvédelmi aspektust is érintette. Vasali Zoltán, a Zsigmond Király Főiskola, Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézetének adjunktusa „A környezetvédelmi döntések transzparenciája az Európai Bizottságban, az NGO-k szempontjából” című előadásában a környezetvédelmi döntések kapcsán jelentkező anomáliákat mutatta be, és felhívta a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek álláspontját a Duna Stratégia kialakításánál, és az egyes projektek megvalósításánál is minden esetben figyelembe kell venni. Vasali Zoltán előadása arra is rávilágított, hogy számos esetben a közlekedési beruházások megvalósítása és a környezetvédelmi szempontok ellentmondásban állnak.


15

Karrier Centrum

Karrier Centrum

INTERJÚ LIMPÁR IMRÉVEL, A FOGLAKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL PSZICHOLÓGUSÁVAL – Miről szól vagy pontosabban, mi a célja a TÁMOP 2.2.2 – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. programnak? – A program első szakaszában – amely 2010 szeptemberéig tart – továbbfejlesztjük, illetve kialakítjuk azt az egész életutat támogató pályaorientációs tanácsadói rendszert és annak eszközkészletét, amely egy olyan szolgáltatás minden EU-s – így magyar – állampolgár számára is amely ingyenesen érhető el országszerte. Ez hatékonyan képes segítséget adni olyan problematikák esetén, amelyek az ember életpályája során jelentkeznek – legyen ez a legkülönfélébb életpálya-vezetési probléma, akár a pályaválasztástól kezdve a pályakorrekción,


pályamódosításon át a munkaerőpiacra való be- és kikerülési nehézségekig. – Hogyan kerültél/kerültetek kapcsolatba a ZSKF-el? – Amikor a TÁMOP 2.2.2 elindult, fontos célként jelöltük ki, hogy minél több intézménnyel felvegyük a kapcsolatot és tájékoztassuk őket a programban rejlő lehetőségekről és a nálunk zajló munkáról. Egy ilyen megkeresés alkalmával jutottam el dr. Szabó Szilviához, a Karrier Centrum vezetőjéhez, akivel az első megbeszélésünkkor azonnal látszott, a program célkitűzései és a Karrier Centrum elképzelései számos ponton találkoznak. Így indult útjára az egyeztetés, amit aztán írásos együttműködési megállapodás is követett.

– Mi a véleményed (véleményetek) a Főiskoláról az itt folyó kezdeményezésekről, képzésekről/ a hallgatók munkaerőpiaci lehetőségeiről? – Már az együttműködésünk kezdetén körvonalazódott számomra, hogy a hozzáállásban van Nálatok valamilyen plusz-többlet sok más intézménnyel szemben. Véleményem szerint ez

az a plusz, ami hozzásegíti majd a főiskolát, hogy egyre nagyobb sikereket érjen el, mind társadalmi ismertségben, mind az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeit tekintve. E tekintetben vannak már nagyon jó példák is. Viszonylag új oktatási intézményről van szó, így kétségtelen, sok munka és energia befektetés szükséges még a főiskola részéről, de a megkezdett irányt mindenképpen jónak látom. – Hányan vesztek részt a Főiskolán folyó képzésekben? – A főiskolán folyó képzésekbe a TÁMOP 2.2.2es program közép-magyarországi régiójának munkatársai kapcsolódtak be. Jómagam is ennek a csapatnak vagyok a tagja. Négy kollégámmal együtt veszünk részt abban a közös munkában, amit a ZSKF és az FSZH jelölt ki a már említett együttműködési megállapodásában. Kollégáimmal zömmel pszichológusok vagyunk, ugyanakkor egy munkavállalási tanácsadó is erősíti csapatunk. – Milyen segítséget tudtatok nyújtani a tréningekkel a hallgatóknak, illetve hogyan ítélitek meg a visszajelzések alapján a kurzusok sikerességét? – Ebben a félévben két típusú tréninget tartunk-tartottunk: „Karrier és életpálya tréning” végzősöknek, illetve: „Életpálya-tervezés 1: Az önismeret szerepe a pályafejlődésben.” Előbbi kötelező, utóbbi önkéntes jelentkezés alapján zajlik és mind nappali, mind levelezős hallgatók jelentkezhettek, sőt a Karrier Centrummal úgy láttuk, nyissuk meg a lehetőséget korábban végzett ZSKF-es diákok előtt is, akik nagy lelkesedéssel jelentkeztek. – Mi a tapasztalatod, hogyan viszonyulnak a diákok az egyes tréningekhez? – Ez egy érdekes kérdés, hiszen ha az embernek kötelező valamin részt vennie, általában egy ellenálló, de legalábbis kétkedő attitűd alakul ki benne, ami adott esetben nem is a konkrét témának, hanem a ’kötelező’ címkének szól. Aztán a hallgatók eljönnek egy-egy tréningre, és tapasztalják, hogy egy olyan légkör és tudásanyag jelenik meg, ami ténylegesen használható a mindennapokban, lévén a gyakorlatorientáltságra kiemelt hangsúlyt fektetünk ezeken az alkalmakon. Az önkéntesesen vállalt tréningekkel más a helyzet. Ebben az esetben a résztvevők szabadidejüket áldozzák fel, épp ezért egy olyan motivációs háttér alakul ki, melyben még hatékonyabban lehetséges a vállalt célkitűzés elérése. – Szerinted mi a tréningek hatékonyságának kulcsa? – Nézd, egy dolog tény: nem lehet egy nap alatt

megváltani a világot, tehát bármi is a képzés tárgya: egy nap alatt inkább csak olyan gondolati, érzelmi és cselekvési morzsákat lehet elszórni, ami egyrészt gondolatébresztő, másrészt a hallgató dönti el, mit is kezd vele. Részemről akkor örülök, ha nap végén felveszi ezt a morzsát, és akkor elértem a kitűzött célt. Mindemellett – ami részemről minden tréningen – hangsúlyozásra kerül, hogy egy-egy ilyen alkalmon a résztvevők kapnak egy olyan szemléletet, nézőpontot, aspektust, amelynek segítségével egy addig ismeretlen és vagy még fel nem fedezett szemszögből képesek látni a problémásabb életterületet, amivel épp küzdeniük kell, legyen ez akár az álláskeresés vagy az önéletrajzírás problematikája, vagy a meglévő és fejlesztendő kompetenciák területe, vagy éppenséggel az egyik leglényegesebb kérdésé: ki is vagyok én valójában, és hogyan jelenek meg a mindennapokban, hogyan látnak a számomra fontos mások, vagy épp a vadidegenek?

ZSKF-ES HALLGATÓK A GLOBAL MANAGEMENT CHALLENGEN! Örömmel számolunk be arról, hogy a világ legnagyobb üzleti versenyén a Zsigmond Király Főiskola hallgatói is elindultak. A GMC a világ egyik legnagyobb stratégiai megmérettetése, amely kifejezetten a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat vonja be. A szimulációs versenyen a csapatoknak lehetőségük nyílik: • elemezni Pénzügyi és Gazdasági jelzőket, • szélesíteni látókörüket Szervezeti Stratégia területen, • együttműködni a cég különböző Funkcionális területeivel, • megérteni a Piaci Kondíciókat amelyben versenyeznek, és elérni Vevői Elégedettséget, • megtapasztalni Szervezeti Döntéseik hatását, egy olyan környezetben, melyet a csapatépítői készségek fejlesztésére terveztek. A hallgatók, akiknek sok sikert és szép eredményeket kívánunk: Bok Balázs Péter, Fazekas Ildikó Edina, Gyulai Zsuzsanna, Katona Nikoletta, Kása Barbara, Róth Anikó, Szemán Judit, Szilágyi András, Vadász Balázs. Forrás és bővebb információ: http://www.worldgmc.com


17

Egészség

Egészség

LELKILEG IS EGÉSZSÉGESEN A MUNKAHELYEN z egészség megőrzésére világszerte nagy figyelmet fordítanak. Bár a „törődjön többet egészségével” szlogennek gyakran az ellenkezője teljesül, mégis a legalapvetőbb értékünk. A rendkívül összetett fogalom nem pusztán a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki és szociális jólét összefüggő rendszerét. Mai gondolkodásunkban a test és a lélek egységet alkot, szervesen illeszkedik az őt körülvevő világhoz. Bármelyik elem épsége vagy gyengesége kihat a többire is. Szinte már közhely, hogy a felgyorsult társadalmi változások, a belépés a 21.

A


századba, az értékek átalakulási folyamatai új kihívások elé állítják az embereket. Mára bebizonyosodott, hogy a testi betegségek kockázati tényezője, illetve forrása zömmel lelki természetű. E tény nyomán a lelki egészség megőrzésére és fejlesztésére, a lelki zavarok és pszichikus betegségek megelőzésére növekvő erőfeszítés irányul. Ezt a törekvést fejezi ki a mentálhigiéné fogalma, melyre másutt inkább a lelki egészség-promóció (mental health promotion) kifejezést használják. Meghatározása nem könnyű, a megközelítési különbségek miatt. A kutatók abban egyetérte-

nek, hogy a mentálhigiéné középpontjában az ember lelki egészsége áll. Jeles szerzők írásai segítenek eligazodni a mentálhigiéné értelmezésében, a szemlélet alakulásában. A WHO egészség-felfogásának analógiájára a lelki egészség is több mint a lelki zavarok hiánya. Beletartozik az önértékelés-önbizalom, a folyamatos identitásfejlődés, az autonómia, a realitások elfogadása, alkalmazkodás, szociális érzékenység, az érzelmek egyensúlya, a probléma-megoldás stb. Ez nem csak az egészségügy kompetenciája, befolyásolják gazdasági, kulturá-

lis, oktatásügyi, ifjúság,-és családvédelmi stb ágazatok így a munka világában is mind nagyobb érdeklődésre tart számot. Összefügg ez azzal a szomorú ténnyel, hogy hazánkban az egészségi állapot és a halálozási helyzet a múlt század végére megromlott, és a tendencia folytatódik. Élen vagyunk a gyógyíthatatlan betegségek gyakoriságában, a stressz okozta depresszió és a függőbetegségek terén. Mindegyikben szerepe van a lelki összetevőknek. E sok forrásból táplálkozó problémával a megküzdés nem egyszerű, gyakran az ember régi, bevált módszereivel vagy külső segítség nélkül nem sikerül. Számos program, szervezet jött létre, amelyek a lelki egészség megőrzésében a különböző szakmák művelőinek mentálhigiénés szemléletével is számolnak. Megjelenik olyan alap-, vagy továbbképzésben, amely emberi kapcsolatban végezhető foglalkozásra készít fel, ahol a személyes siker, hatékonyság a többi emberrel folytatott interakció minőségének is függvénye. A képzésben a lelki egészséget támogató szemlélet alakítása a cél. Az interaktív tréningek (személyiség fejlesztő, kommunikációs, konfliktuskezelő), a szervezetfejlesztés, csoportos tevékenység a személyiség egészére kedvező hatású lehet. Alakíthatja és megerősítheti a saját lelki egészséget védő kompetenciát, a keletkező mentálhigiénés többlettudás mások egészségének a szolgálatába is állítható. A munka változó világában (már az első munkába lépés alkalmával) átalakultak az elvárások, igények. Nem csak aszerint ítélnek meg bennünket, hogy milyen szakmai felkészültséggel bírunk, hanem annak alapján is, hogy mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal bánni, milyen az érzelmi kompetenciánk, amely egyben a lelki egészség megtartásának alappillére. A szakirodalom ide sorolja az én-tudatosságot, az önszabályozást, a motivációt, mint személyes kompetenciát. Szoros összefüggésben áll ezzel az empátia, vagyis mások érzéseinek, szükségleteinek, meggyőződéseinek az ismerete. A társas készségek, melyek segítségével másokból a kívánt reakciót válthatjuk ki: a befolyásolás, kommunikáció, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem, konfliktuskezelés. A szakemberek egybehangzó megállapítása, hogy a lelki egészség szempontjából kiemelkedő jelentőségű a munkahely és a munkakör kérdése. Életünk nagy része munkával telik, lényeges, hogy az ember a képességeivel, képzettségével adekvát munkát és munkahelyet, azokban örömet találjon. Realitás legyen a munkahelyi egészségvédelem, érvényesüljön a lelki életre gyakorolt hatással való törődés is.

A kedvező feltételek között végzett tevékenység a lelki egészség egyik fő védelmezője. E tekintetben elsőrendű a munkatársi kapcsolat. A kölcsönös megbecsülés, egymás személyiségének tiszteletben tartása megtartó erő, fejleszti a szervezetet és magát a munkát is. A szembenállás, intrika, a pozícióharc, a megoldatlan konfliktusok halmozódása megkeseríti az életet, előbb-utóbb lelki zavarhoz, egészségromláshoz vezet. Teljesítmény-elvű világunkban érdemes arra is gondolni, hogy nem csak jó megküzdő képességű, önérvényesítő munkatársak vannak, hanem különböző akadályokkal élők is, akiknek még fokozottabb szüksége van a segítő munkahelyre, a jó munkatársi kapcsolatokra. Számos életesemény adódik, aminek a feldolgozása megterheli a személyiséget, és egy ideig nagyobb támogatásra van szüksége a lelki egyensúlya visszanyeréséhez. A mentálhigiénés szemléletű munkahelyen ez nem magánügy. Egy kis figyelemtöbblet a kollégák, a vezető részéről nagy segítség az érintett számára. A munkahely lelki egészséget támogató szerepét nagyban befolyásolja a kommunikáció, valamint a konfliktusok kezelése. Jelen írásban csak néhány tény vázolására van lehetőség ezekről. A munkahelyi jó közérzet és teljesítmény előfeltétele a jó kommunikáció. Bármely nyelvet használunk információcserére, gyakran a kommunikáció korlátait érvényesítjük a hatékonyság ismérvei helyett. A rossz artikuláció, beszédtempó, pontatlan fogalmazás, a körmondatok, a szakzsargon, a sok idegen kifejezés használata akadályozza a megértést, az információ célba jutását. Rontják a helyzetet külső gátló tényezők (zaj, időhiány, térbeli távolság) és pszichikai tényezők (bizalmatlanság, szelektív figyelem, értékrendi különbség, értelmi szint stb) A verbális, a non-verbális és a metakommunikációs eszközökkel való bánás összefügg az érzelmi kompetenciákkal, és a lelkiállapot jelzőrendszere. A kiegyensúlyozott ember kommunikációja is többnyire ilyen, míg a kommunikáció zavara gyakran a lelki problémákat jelzi. A pályára készülés időszakában, majd a munkavégzés folyamatában legalább akkora jelentősége van a kommunikációs képességek fejlesztésének, mint a szakmai tudásnak. Az állásinterjún, a kollégákkal, vezetőkkel, beosztottakkal való kapcsolattartásban, de a magánszférában is a hatékony kommunikáció nélkülözhetetlen. A munkahely lelki egészségre gyakorolt hatását jellemzi az élet természetes részét képező konfliktusok kezelése. A köztudatban negatív jelenségként él; szándékok, szükségletek, érdekek, vágyak, törekvések, nézetek, értékek

Szabóné dr. Gondos Piroska Tanító, pedagógia szakos előadó, mentálhigiénés szakember. Neveléstudományi tárgyakat oktat, különböző szakirányú továbbképzések vezetője, pedagógiai szakértő és szaktanácsadó. Érdekli a pedagógián kívüli segítőtevékenység más foglalkozásokban, ahol a személyes siker az interakció függvénye. Önismereti, konfliktuskezelő, kommunikációs és érzékenyítő tréningeket vezet. Munkáját 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemkereszttel ismerték el.

összeütközése, erős érzelmi töltésű, indulat, feszültség kiváltója. A szakirodalomban ma már fejlődést segítő, pozitív tényezőként értelmezik: energiát mozgósít, gondolkodásra késztet, fokozza a kreativitást. Az ember lelki egészsége szempontjából a kulcsszó a konfliktusok megoldási módja. Nagyon leegyszerűsítve a folyamatot: a versengő, elhárító, alkalmazkodó, együttműködő és a problémamegoldó stratégia közül ez utóbbi a legeredményesebb. Nem a győztes-vesztes alapállás, hanem a probléma megszüntetése áll a középpontjában, amely a résztvevőkből elégedettséget vált ki. Végül érdemes megfogadni Marcus Aurelius bölcs tanácsát: „Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges, azt te is elérheted.”


19

Kultúra

Kultúra

„Rendhagyó óra”: Mi illik, mi nem illik?

• Ha hellyel kínálnak, legyen nálad egy szakkönyv vagy szakmai lap, hogy jó benyomást kelts. Mutasd meg, hogy minden percedet a szakma megismerésével töltöd. (Közgazdászoknak pénzügyi lap, marketingesnek a Kreatív legújabb száma stb.) • Határozottan mutatkozz be! Fontos a megfelelő kézfogás (nem lazán, de nem is túl erősen). Emellett a mosolygás csodákra képes- jó benyomást kelt és oldja a feszültséget. Az interjúztató nevét mindenképpen jegyezd meg, legalább a keresztnevét, mert jól jöhet még a későbbiekben. • Érkezéskor a házigazda nyújtja a kezét. Ha hölgy érkezik, akkor a nő ad kezet először. • Egyszerre ülj le a munkáltatóval, várd meg, míg hellyel kínál. Fontos, hogy ő jelölje ki, hogy hová akar ülni. Nem lenne jó, ha elfoglalnád a helyét. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, illetve ne üljünk terpeszben! A lábunkat rakjuk egymás mellé és húzzuk ki magunkat! • A találkozón okos dolog lehet névjegyet is adni, főleg, ha mi is kapunk. Készíttess magadnak hófehér egyszerű névjegyet. Illetlenség céges névjegyet átadni. Az sem jó, ha mindenféle olcsó, cifra kártyát nyújtasz át. • Legyen nálad önéletrajz, még akkor is, ha már korábban el kellett küldeni. • Próbálj meg – a körülményekhez képest – lazának mutatkozni (de azért ne ess szét!).

MUNKAHELY, ÁLLÁSINTERJÚ, INTERJÚPRAKTIKÁK Ezen az „órán” felsoroljuk az állásinterjú legfontosabb követelményeit, javaslatot tesszünk az öltözködésre, a viselkedésre és eláruljuk, melyek az interjúkon leggyakrabban előforduló interjúkérdések. z állásinterjú nagyszerű dolog! Tulajdonképpen olyan hely, ahol kizárólag nagyszerű dolgok történhetnek velünk. Kávéval kínálnak, új emberekkel ismerkedhetünk meg, és kíváncsiak ránk. Ha nem bennünket vesznek fel, akkor sem leszünk rosszabb helyzetben, mint jelenleg. Mégis sokan rettegve mennek el az interjúra, és bakit bakira halmoznak, főleg ami az etikettet illeti. 1993 óta foglalkozom fejvadászattal és több száz állásinterjút tartottam, de még ma is emlékszem arra az időre, amikor magam is aktív álláskereső voltam, és mindig nagyon izgultam egy beszélgetés előtt (jelzem, ez valószínűleg ma sem lenne másként). Egy kecsegtető jövőt ígérő diploma birtokában úgy gondoltam, hogy a jó emberismeretemmel majd kitalálom, milyen emberre is vágynak az interjúztatók és a szerint fogok viselkedni. Nos, megtanultam egy-két fontos viselkedési szabályt, melyeket most veletek is megosztok, hiszen számomra, számunkra nagyon fontos, hogy a Zsigmond Király Főiskola a jó szakmai felkészítésen túl segítséget nyújtson az elhelyezkedésben, és munkahelyi helytállásban is. A legfontosabb, amit megtanultam egy életre, hogy nem az a lényeges, hogy milyen embert akarnak ők látni, hanem, hogy Te milyen vagy valójában! Azon az interjún volt „sikerem” (meglestem az önéletrajzom és a „nagyon jó!” felirat állt rajta), amelyiken ugyan betartottam a szabályokat, de önmagam voltam. Milyen? Természetes!!! Így kaptam meg azt az állást, amit kiszemeltem magamnak, és amiért meg is

A


küzdöttem. Ma már aktívan interjúztatok és tudom, hogy mi az, ami lényeges. Fontos, hogy megjegyezd: egy interjú gyakran már az ajtóban eldől. A megjelenés, a belépés, a mimika és a kézfogás mind sokat elárulnak az állásra pályázóról. Kezdjük az alapoktól.

AZ ÁLLÁSINTERJÚ LEGFONTOSABB „KÖVETELMÉNYEI” Minden cégnél illik elegánsan megjelenni. • Adjunk a külsőnkre! Bizonyított, hogy ha az álláskereső vonzó külsejű, a leendő munkaadó

hajlamosabb pozitívabban gondolkodni róla (intelligens, megbízható). A jó ápoltság elsődleges! • Olyan ruhában kell megjelenni, ami jellemző, nem hivalkodó és nagyon jó minőségű. Öltözködj elegánsan, de kényelmesen. Légy büszke saját magadra! Egyértelműen előnyedre válik, ha odafigyelsz a részletekre. Lehetőleg olyan ruhát vegyünk fel, mellyel alkalmazkodunk a választott munkahely környezetéhez. Ne ess túlzásokba - légy szolid! • Nőknek kerülendő a miniszoknya, a túl nagy dekoltázs, az átlátszó blúz, a nem a munkahelyhez illő sportos ruházat. Javasolt a kosztüm, mely nem rikító színű. A cipő megvá-

lasztásában nagyobb szabadsággal rendelkeznek, mint az urak, de kerülniük kell a túl lapos, vagy magas hölgyek esetén a túlságosan magas sarkat. • Uraknál fontos a visszafogott, de elegáns és kulturált megjelenés. Lehetőleg öltöny, vele harmonizáló inggel és nyakkendővel. A megfelelő cipő kiválasztása is nélkülözhetetlen. Tilos a fehér zokni a sötét nadrághoz! A cipő legyen tiszta! • A legfontosabb, hogy az öltözet megválogatásánál nem saját személyiségünket, hanem azt a szerepet kell hangsúlyoznunk, amit megkíván a szerepünk. • Az interjún ápolt legyen a körmöd (férfiaknak is!), hiszen a kezünk mindig előtérben van.

• Hajad legyen gondozott, kerülendő a feltűnő frizura. Tiszta, ápolt hajviselet! • Ne hordj kirívó ékszert, és sminkelj diszkréten. • Olyan illatosítókat használj, melyek nem túl erősek és az egyéniségednek megfelelnek! A helyes viselkedés a pontos érkezéssel kezdődik. Nem illik a tárgyalásra késve érkezni. • Ne késs el! (Inkább érkezz előbb egy kicsit!) Tévhit, hogy hosszú percekkel előbb kell érkezni. Légy pontos, de 5 percnél korábban ne érkezz, ha lehet. • A recepción vagy a titkárságon mutatkozz be, mosolyogj, és magabiztosan mondd meg, kihez jöttél.

Mit vigyünk magunkkal a felvételi beszélgetésre? Semmiképpen se vigyél olyan nagy táskát, melyben még két könyv meg egy kis magnó is belefér. A hölgyek kis táskát viseljenek, melyben zsebkendő, pénztárca, kis notesz, toll, mobiltelefon kerüljön. Ne felejtsd el kikapcsolni a beszélgetés kezdete előtt! Kerüld az aktatáskát!

AZ ÁLLÁSINTERJÚ VISELKEDÉSI „SZABÁLYAI” Sokan nem is gondolják, hogy mekkora szerepet játszik egy interjún a testbeszéd (mozgásunk, taglejtésünk, arckifejezésünk). Testünk sokszor ellentétbe ütközik az általunk mondottakkal: pl. állítjuk, hogy nem izgulunk és határozottak vagyunk, ugyanakkor tördeljük a kezünket, nagyokat nyelünk, piszkáljuk a nyakunk, orrunk, stb. Pszichológusok kimutatták, hogy környezetünk az érzéseinkről és magatartásunkról szóló jelzéseket a következők alapján észleli:


21

Kultúra

TÉT

• Hogyan képzeli el az ideális munkakört? • Mi bosszantja fel Önt leginkább? • Mit szeretne elérni az életében? • Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai? • Mi az, ami Önt elkeseríti, dühíti? • Mit ért jól működő ügyfélkapcsolaton? • Mesélje el a legkreatívabb döntését! • Miért számít Ön jó csapatmunkásnak? • Milyen szerepet vállal egy csapatban? • Mennyi időre tervez előre? • Mit vár el a munkatársaitól? • Hogyan képzeli el az ideális vezetőt? • Mit vár el egy vezetőtől? • Hogyan képzeli el későbbi pályafutását? • Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa? • Ha egy állathoz kellene hasonlítani magát, melyik lenne az? • Mit tekint eddigi legnagyobb sikerének? • Miért kellene kiválasztanom erre a pozícióra? • Adja el nekem ezt a tollat! • Beszéljen magáról öt percet! Stb..

" 7%-ban a szavainkból " 38%-ban a hangunk " 55%-ban arckifejezésünk alapján • „Beszélj, hogy lássalak” – mondta hajdanán Szókratész, „Szólj, s megmondom ki vagy” – használjuk a régi mondást. • Beszélni, választékosan beszélni természetesen tudni kell, de a hallgatás tudományához is érteni kell. Figyelj a kérdezőre, és folyamatosan jegyzetelj, mutasd meg, hogy számodra fontos, amit ő mond. Ez jó lehet később, amikor válaszolnod kell a feltett kérdésekre. • Élvezd az interjút és tartózkodj mindazoktól a sablon válaszoktól, amelyeket a kérdező már minden bizonnyal sokszor hallott. Sohase felejtsd el, hogy a kérdezőket a reagálásod érdekli, nem pedig a válaszod, és a kézzelfogható példákkal egyértelműen alátámasztott ajánlatoddal próbálj meg teljesen egyedinek tűnni. • A beszélgetés végén jegyezd meg, hogy örömmel várod a következő megbeszélést. Esetleg rákérdezhetsz arra, hogy – az interjút is magába foglaló folyamatban – mi a következő lépés. Ezzel azt sugallhatod a kérdezőnek, hogy Te vagy az, akit a továbbiak során is komolyan kell venni. Ez a következő lépés pedig minden valószínűség szerint a mostanihoz hasonló megbeszélés lesz.


Szemkapcsolat A szem a lélek tükre. Ez az állítás még inkább igaz egy beszélgetésen. A domináns személyiségű emberek egyenesen a másik szemébe néznek, a kevésbé határozott emberek elfordítják a tekintetüket. Tehát mindenképpen jó benyomást kelt, ha partnered szemébe nézel – de ne bámuld folyamatosan. Még néhány jó tanács… • Ha van lehetőséged, a beszélgetés előtt próbáld el az interjút egy barátoddal! • Táskádat, szemüvegedet, telefonodat, kulcsaidat ne tedd ki a tárgyalóasztalra! • Pozitív közléssel kezdd el a beszélgetést és azzal is fejezd be! • Próbálj meg jó hangulatot kialakítani! • Légy tárgyilagos, alkoss tömör mondatokat! • Távozáskor köszönd meg a kávét a titkárnőnek! A várható, leggyakrabban előforduló interjúkérdések: • Melyek a rövid távú tervei? • Melyek a hosszú távú tervei? • Melyek az Ön gyengeségei? • Mi motiválja Önt? • Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét! • Miért szeretné az állást elnyerni?

Ezen kérdéseket érdemes átfutni az állásinterjú előtt és elgondolkodni, hogy mit is válaszolnál rá?! Sokkal lazább tudsz maradni, ha nem érnek teljesen váratlanul a kérdések! Ezek mellett különböző szituációs játékokba is belefuthatsz, melyek a leleményességedet, személyiségedet, megítélésedet „vizsgálják”. Pár jó tanács a kávézás illemtanához: A kávéba a cukrot a kiskanállal tedd bele. Keverd el, úgy, hogy ne csapj zajt. Ne kocogtasd a csészéhez a kanalt és ne is nyald le. Egyszerűen fektesd a csészealjra. A csészét mindig a csészealjra helyezd vissza. Idd ki a kávédat. A kisujjat – mint az köztudott - nem illik eltartani a csészétől. Ugyancsak nem illik marokra fogni a csészét. A helyes dolog a fülénél fogva a szánkhoz emelni. A szürcsölés, csettegés, cuppogás minden formája tilos!

A BÚCSÚ CEREMÓNIÁJA A távozáskor a vendéglátó, vagyis a munkáltató az ajtóig kíséri a vendégét. Ott fognak kezet, semmi esetre sem az íróasztalon keresztül! A kezét ilyenkor a távozó nyújtja. Nem illik az ajtóban állva „csak még egy szóra” feltartani a vendéglátónkat. Ilyenkor távozz, hangosan köszönve minden munkatársnak, akivel még találkozol a munkahelyen. Sok sikert! Növeld tovább a ZSKF jó hírnevét! NN

Tanulási, Életvezetési Tanácsadás és Konzultáció a ZSKF-en Kedves Főiskolai Hallgatók! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a hallgatóbarát Zsigmond Király Főiskola a 2009/2010-es tanévben is szervez tanulási, életvezetési tanácsadást – konzultációt. A tanácsadást igénybe vehetik mind a nappali, mind a levelező tagozaton tanuló hallgatók. A Tanulási, Életvezetési Tanácsadás és Konzultáció (TÉT) célja a tanulási nehézségekkel küzdő hallgató támogató segítése, a tanulmányi követelmények sikeres teljesítéséhez nyújtandó támogatás, támasznyújtás az életvezetési problémák megoldásához.

Egyéni beszélgetés keretében az önismeret, a reális én-kép alakításával a szolgáltatás segítséget nyújt mindazon hallgatóknak, akik felkeresik problémáikkal a tanácsadást.

Helyszín: Budapest, VIII. kerület Múzeum u. 6-8. (Kossuth Klub - Hallgatói Centrum) Dátum: Hétfő, 10–15 óra között

Tanácsadásra dr. Dovala Márta főiskolai tanárnál lehet jelentkezni telefonon (454-76-00/145) vagy személyesen a B épület 110/3-as szobában, illetve e-mail levélben: [email protected]. A személyes találkozások időpontjai:

Helyszín: Budapest, III. kerület Kelta u. 2., B épület 110/3-as szoba Dátum: kedd, szerda: előzetes időpont egyeztetés alapján

Sport

Sport

SZIKLAMÁSZÁSOM TÖRTÉNETE… Nyár közepe volt, és megismerkedtem valakivel, aki „programfüggő” néven volt ismert. Miközben Szávay Ági teniszmeccsén üldögéltünk, megkérdezte nincs-e kedvem vele tartani egy ausztriai hegymászós túrára szeptember elején. Nekem? Hogyne lenne! Anélkül, hogy végig gondoltam volna, igent mondtam. Jöhet minden ami, kaland, izgalom és testmozgás. 24 PÁLYA 2009 DECEMBER-JANUÁR

miskolci BARAKA szervezésével mentünk, úgyhogy az indulás előtti két hetet azzal töltöttem, hogy a honlapjukat bámultam, megnéztem a korábbi Rax túrák képeit, elolvastam a véleményeket. Küldtek egy külön levelet a felszerelésre vonatkozóan is, amit – mint utólag kiderült – nem vettem komolyan. A honlapon új szavakat és kifejezéseket is tanultam.

A

Via ferrata olaszul, klettersteig németül. Ezek a kifejezések olyan sziklafalakon vezető útvonalakat jelölnek, ahol létrák, hidak és mesterséges fogások segítik az előrejutást. Kiépített sziklamászó utak ezek, amelyek nem sziklamászóknak készültek, hanem olyan túrázóknak, akik szeretik a kihívásokat és kacérkodnak a mászással. Nincs szükség hegymászó-ismeretekre, mégis sziklamászóknak érezhetjük magunkat, hiszen mások számára megközelíthetetlen hágókra és csúcsokra juthatunk fel. Kitett sziklapárkányokon, éles gerinceken vagy meredek hegyoldalakon kapaszkodunk, miközben a sziklákhoz rögzített drótkötelekhez csatoljuk, biztosítjuk magunkat. A szükséges felszerelést az iroda biztosítja. Az ár tartalmazza a szállást menedékházban, a klettersteig felszerelés bérleti díját, valamint a túravezetést. Viszont nem tartalmazza a kiutazást, az étkezést és a biztosítást.

Ajánlott korhatár: 18-55 év. Ezt a túrát különösen azoknak ajánlják, akik még nem jártak klettersteig túrán. Mivel az útvonal nem túlságosan nehéz, ezért kifejezetten azoknak ideális, akik ki szeretnék próbálni magukat és kíváncsiak a túrázás egy új módjára. A túrák során sokszor szükség van kézhasználatra, ennek ellenére az utak biztonságosak és jól biztosíthatóak. A túrákhoz sportos erőnlét és aktív életvitel szükséges. Mindenképpen előny, ha rendszeresen szoktál túrázni vagy sportolni, de túrájuk különleges fizikális állóképességet nem kíván. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy mind a két túrájuk körtúra, tehát útközben nincs visszafordulási lehetőség. Ez a túrájuk bevezetés a klettersteig túrák világába, jó előtanulmány vagy felkészülés például a Dolomitokban szervezett nehezebb via ferrata túrákra. A túrán való részvételnek nem feltétele, hogy rendelkezz sziklamászó-ismeretekkel, de fontos a hegyi jártasság és a túrázási tapasztalat. Vezetőik természetesen segítenek mindenkinek a kezdeti lépések megtételében és végig a kis létszámú csoport mellett maradnak. Elengedhetetlen a szédülésmentesség, a magabiztos koordináció és a kellő fizikai állóképesség. Kizáró ok a tériszony és a megfelelő mozgáskoordináció hiánya. 1. nap: Munka után indultunk autóval. A Budapesttől 300 km-re lévő Swarza-patak partján

fekvő Weichtal menedékház volt utunk célja. Az elején nagyon jó kedvünk volt, aztán mikor a GPS ellenére eltévedtünk a szakadó esőben, és sötétben, már nem örültünk annyira. Délután, legkésőbb 18 óráig kellett volna megérkeznünk a szállásra, mi ezt 2 órás csúszással tettük meg. Nem is mi lennénk! A házikó 547 m tengerszint feletti magasságban épült. Nagyon hangulatos helyen volt, a fák között, de engem csak az érdekelt, mit értenek 2009-ben „menedékház” alatt. A vacsora közepére érkeztünk, így kipakolás előtt csatlakoztunk a többiekhez. Óvatosan mindenkit megszemléltem, és hát egyértelműen kiderült, hogy mindenki volt már ilyen túrán, csak mi nem. A legkomolyabb túracipőkkel és hátizsákokkal voltak felszerelve. Mi meg megérkeztünk, farmerban, feszülős pulcsiban, és egy bulinak fogtuk fel az egészet. De az még semmi! Nekem a bőröndömben is mindössze egy NIKE cipő lapult egy pamut szabadidőnadrág társaságában. Eddig úgy gondoltam, hogy ha a Szlovák Paradicsomot megtettem így, itt sem lehet gond. Rosszul hittem! Vacsora után elfoglaltuk a szállásunkat a házban. Az estét ismerkedéssel és a másnap használatos felszerelések tanulmányozásával töltöttük. Mikor Attila, az egyik túravezető kiosztotta a sisakokat és a karabinereket, kezdett egy egészséges félelem úrrá lenni rajtam. A katarzist akkor értem el, amikor a halálesetekről kezdett el mesélni. Aztán a 3 túravezető elvonult, és elfoglal-


25

Sport

Sport

tuk az „ágyakat”. Megkaptam a választ, mi is az a menedékház. Nincs mit szépíteni, 3 személyes szivacsok, pokróccal. Előkerültek a hátizsákokból a pálinkák, aminek ez esetben örültem, mert így esélyt láttam rá, hogy nem kapok sikítás rohamot, amikor zuhanyzás nélkül, ruhában, mindenki befeküdt egy üres helyre. Én szépen elővettem a frissen vasalt ágyneműmet, felhúztam, a pléd alá illatpárnát helyeztem, a bőröndjeim egyikében (ha számszerűsíteni kéne, kettőnknek 8 csomagja volt 3 napra) megkerestem a törölközőmet, tusfürdőmet, valamint a papucsomat, és levonultam a zuhanyzóba, ahol kb. 10 fok volt. Gondolom, mondanom sem kell, hogy nem az igazak álmát aludtam. 2. nap: Weichtalhaus (547 m) – Großes Höllental-völgy – Rax-fennsík – Jakobskogel (1737 m) Otto menedékház (1644 m) – Weichtalhaus (547 m) Mikor kinyitottam a szemem, már mindenki túraruhában sürgött forgott. Elvégre nekik könnyű volt, hisz ruhában aludtak. Mi újabb zuhanytúrára indultunk, amin a többiek kezdtek meglepődni. Azt pedig már végképp nem értették, mikor beparfümözve megérkeztünk az étterembe. De mi nagyon jól szórakoztunk. Magunkon és rajtuk is. A reggeli ízlett, és bőséges volt, bár felhívták a figyelmünket, hogy nem ajánlatos tele gyomorral nekivágni a 10 órás túrának. Reggel 8 körül indultunk a Weichtal menedékházból a Rax-Alpok hegyei közé. Hátizsákban magunkkal vittünk egy váltóruhát (ha esne), élelmet, ivóvizet, no és természetesen a klettersteig felszerelést, amit


előző este kaptunk meg túravezetőinktől. (Volt súlya.) Egy rövid séta után érkeztünk a Großes Höllental-völgy bejáratához, ahol már rögtön 2-300 m magas sziklafalak fogadtak minket. A függőleges falak határolta völgyben egyre csak emelkedő és meredek ösvényen túrázva körülbelül egy órás gyaloglás után érkeztünk az első klettersteig szakasz beszállásához. Itt felvettük felszerelésünket, 3 csoportra osztottak minket, majd vaslétrákon, kitett párkányokon indultunk meredeken fölfelé, miközben felszerelésünkkel folyamatosan biztosítottuk magunkat. Persze mi a legbénább csoportba kerültünk, és mi indultunk utoljára, nehogy hátráltassuk a többieket. Ez igazán nem volt szép. Kinézetre döntöttek. A kora délutáni órákban, a kissé fárasztó kaptató végén érkeztünk a Rax-fennsík egyik kilátópontjába, ahol remek panoráma, többek között a Schneeberg 2076 m magas csúcsának látványa várt minket. Tökéletes hely a fotózásra. Innen gyönyörű alpesi rétek és fenyvesek között jutottunk el az Otto menedékházhoz. Én már levettem a felszerelést, a hátizsákomat természetesen az erősebbik nem cipelte, és agyban teljesen felkészültem a pálinkára, meg a forró levesre. Akkor a fő túravezető egy újabb kalanddal hozakodott elő. Akinek még volt ereje és kedve, az klettersteig felszerelését újra magára öltve megmászhatta a közeli izgalmas és kitett sziklatornyot. Biztos voltam benne, hogy nincs kedvem, de a keménymag ment, erőnléttel jól álltam, mégsem hagytam ki. Le kell szögeznem, életem legrosszabb egy órája volt. Megismétlem, hogy egy egyszerű sportcipőben voltam. A technika az volt, hogy a

mászó dinamikus kötél segítségével mászik, miközben a kötelet bizonyos távolságokban a falba szerelt nittekhez kapcsolja ún. köztesek (schling) használatával, ezzel önmagát biztosítja. A karnak végig nyújtva kell lennie, és a sziklafalon akár van hova lépni, akár nem, serényen haladni kell, úgy hogy a cipőnk teljes talpával érintjük a sziklát, és kapaszkodunk a kötélben. Ezt felfogtam. De mikor lenéztem a mélybe, végiggondoltam, mennyire felkészületlen vagyok, és még az eső is elkezdett cseperegni, olyan szintű félelem öntött el, amilyet még soha nem éreztem. A lábam annyira remegett, hogy a látványától rám jött a nevetés. Képtelen voltam nyújtva tartani a karom, ehelyett ötször annyi energiát pocsékoltam el azzal, hogy vállizomból tartottam magam, görcsösen szorongatva a kötelet. A túravezető ment előttem, a friss párom a hátamnál, úgyhogy külön élmény volt, mikor arra gondoltam, hogy látja a küszködésemet, a folyó orromat, és ahogy a szempillaspirál szétmállik az arcomon. A vezetőnk magához csatolt, amitől még jobban bepánikoltam, hisz tudtam, ha én esek, ő is. Minden egyes átcsatolás, egy örökkévalóság volt. A felénél azt éreztem, hogy vagy lefekszek aludni, vagy sírórohamot kapok, mert semmi másra nem vagyok most képes. Az alvás kivitelezhetetlen volt, így maradt a sírás. A két fiú bíztatott, de abban a pillanatban semmi nem érdekelt. Kimerültem, elfáradtam, féltem… 30 perces volt elvileg a szakasz, ezt nekünk sikerült 1 óra 15 perc alatt megtenni. Mikor felértünk, levetettem magam a földre, és csak sírtam, sírtam, sírtam. Vigasztalhatatlan voltam. 10 percet pihentem, majd

visszaindultunk az Ottó menedékházhoz, és az az igazság, hogy egy rövid sokk hatása alatt voltam. Nem beszéltem, nem reagáltam dolgokra, folyt a könnyem, és lehajtott fejjel bandukoltam. Arra is képtelen voltam, hogy eldöntsem, két leves közül melyiket szeretném. Aztán kaptam egy pálinkát, és a többiek gratuláltak, hogy megcsináltam. Akkor kezdtem felengedni. Végre leülhettünk egy padra elfogyasztani az ebédünket. Csodás volt innen a kilátás az alattunk elterülő völgyekre; tiszta időben akár a távolban megcsillanó Fertő-tavat is fel lehet fedezni. Némi pihenés után, kaptam egy szerelmi vallomást, úgyhogy akkor már örömömben sírtam. Egy vaslépcsőkkel és létrákkal tarkított meredek ösvényen tértünk vissza a völgy mélyén található Weichtal menedékházunkba. Az volt az érdekes, hogy a sziklatornyon valami történhetett, mert a félelmemet olyan szinten leküzdöttem, hogy lefelé hihetetlen tempót diktáltam, pedig állítólag ugyanolyan veszélyes volt, élveztem, nevettem, fotóztam. A szakasz is izgalmasabb volt. A lefelé vezető út közepénél egy vízesés alatt kellett lemászni a lépcsőn. Ez volt a legjobb élményem. Mindenki bőrig ázott, de csak nevettünk. Összegezve a túrát 10 km volt a táv, szint: fel 1300 m, le 1300 m, menetidő: 10 óra. Mikor megérkeztünk takaros lakunkhoz, átöltöztünk, és 10 perc múlva, ki-ki a saját vidékéről hozott pálinkáját kóstoltatva vártuk a forró vacsorát. Az este egy kis mulatozásba csapott át, de úgy gondolom megérdemelten. Hajnali kettő körül került az utolsó „harcos” is ágyba.

3. nap: Weichtalhaus (547 m) – Weichtalszurdok – Kienthaler menedékház (1380 m) – Weichtalhaus (547 m) A reggeli után ismét útra keltek a többiek, viszont mi nem tudtunk velük tartani, mert az edzőcipőm ugyanolyan vizes volt, mint előző este mikor lerúgtam. Esőt mondtak aznapra, így nem mertem megkockáztatni egy felfázást. Túrázó társaink ezúttal nem a Rax-fennsíkot vették célba, hanem a mellette magasodó Schneeberget, mely hasonlóan szép természeti látnivalókat rejtett. A Weichtal menedékházból gyalog indultak az izgalmas Weichtal-szurdokba, mely méltó vetélytársa a Szlovák Paradicsom hasonló szurdokvölgyeinek. 30-40 m magas sziklafalak között túráztak egyre feljebb; az

egymással szemben lévő falak nem ritkán 2-3 méterre szűkültek össze. A sziklaszurdokban létrák és vasláncok segítették előrejutásukat, miközben alattuk egy hegyi patak csörgedezett.

A túrának ez a szakasza technikásnak mondható, de nem volt szükséges hozzá klettersteig felszerelésre. Aztán kiértek a szurdokból és megpihentek a Jakobs-forrásnál, ahonnan már nem volt messze a Kienthaler menedékház. Itt magasodott a látványos Turmstein nevű sziklatorony, melynek tetejére kalandos klettersteig út vezet. A csúcsra érve kitűnő panoráma nyílt az előző napi túránk színhelyére, a Rax-fennsíkra. Visszatértek a Kienthaler menedékházhoz, ahonnan egy szép erdei ösvényen ereszkedtek vissza túrájuk kiindulópontjába, a Weichtal menedékházhoz. A táv: 8 km, szint: fel 850 m, le 850 m, menetidő: 6 óra. A késő délutáni órákban egyénileg indultunk haza Magyarországra.

Úgyhogy ez egy csodálatos 3 nap volt, örök élményekkel gazdagodtunk, és ha még egy lehetőség adódik, biztos, hogy nem hagyom ki a sziklatorony-mászást. Már csak azért sem! Többek között egy nagyon fontos dologra jöttem rá: hihetetlen az, amit az emberi test kibír… Dudás Bernadett


27

Kultúra

Kultúra

KI AZ A CSEH TAMÁS? gyszerű kérdés, melyre az egyszerű válasz így hangozna: dalszerző, előadó. Hozzátehetnénk, hogy 1943. január 22-én született Budapesten. Tizenéves koráig Tordason élt. A gimnáziumot már a fővárosban végezte el, majd rajztanár lett. 1970-ben hozta őt össze a sors szerzőtársával, Bereményi Gézával, akivel azóta ezernél is több dalt írt közösen. Elmondhatnánk, hogy 1992-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, 1993-ban pedig a Liszt Ferenc díjat kapta meg. 2001-ben átvette a Kossuth díjat, továbbá a VIII. kerület, valamint Bakonybél díszpolgárává választották. Igazán kevés ember tudhatja ezeket a kitüntetéseket mind a magáénak, mégis azt gondolom, hogy a címben feltett kérdésre ezek az információk nem adnak teljes választ. Hasonló véleményen lehetett Bérczes László rendező, dramaturg, a Bárka színház művészeti munkatársa, a beszélgetőkönyv szerzője, aki fejezetről fejezetre egyre inkább az ismert név mögötti férfit láttatja velünk. Cseh Tamás barátja, így fogalmazott a bemutatón a műről: „Arról szól, hogy egy ember hogyan él a világban és hogyan tekint a világra. (…) A cél: nyomot hagyni valakiről, akit én sokra tartok.”

E


Cseh Tamás és Bérczes László közös munkája, egy többszáz oldalas, keményfedelű, tartalmilag és külsőleg is időtálló könyv. Az énekes hangját mindannyian ismerjük, s talán ezért mondhatom, hogy különleges élmény olvasni a sorokat. Szinte hallani, ahogyan mesél, ahogy dúdol egy-egy régi dallamot, ahogy kattan az öngyújtó, és égni kezd a cigaretta. Rengeteg fényképet illesztettek a könyvbe, így az egész még közvetlenebb és érzékletesebb. Látjuk a húszéves Cseh Tamást, az Anyukát, a családot, a barátokat és néhány emlékezetes fellépést. Húsz beszélgetés írásban rögzített változatát olvashatjuk el, melyek elkalauzolnak bennünket az elmúlt ötven évben, pontosabban az énekes elmúlt évtizedeiben. Az első fejezet nyitó mondata így hangzik: „Három hete derült ki, hogy rosszindulatú daganat van a tüdőmben, és holnap elkezdődik a kemoterápiás kezelés. Tegnap volt még egy kötelezettségem: talán utoljára énekeltem, és épp a Bakáts téren, ahol születtem, ahol kereszteltek.” (5. o.) Sokszor esik szó az akkori jelenről, és az elképzelt jövőről, a kétségekről, hogy mi lesz a csa-

láddal, hogy lesz-e még fellépés, lesz-e még dal… Mégsem egy reményvesztett ember gondolatai és szavai elevenednek meg előttünk. Bérczes László kérdez, vezeti a beszélgetéseket, az énekes pedig válaszol, mesél, kutat az emlékei között. Nem megírt forgatókönyv alapján halad a párbeszéd, sokszor elterelődik a téma, előre ugrunk az időben, aztán vissza. Ez nem egy megszokott életrajzi regény, nem csupán száraz információkat tudunk meg, hanem ott ülünk harmadik személyként az asztalnál, és hallgatjuk a két barát diskurálását. Cseh Tamás beszél a falusi kisgyerekről, aki hajóskapitány akar lenni, a fiúgimnáziumról, a padtársról, az első cigarettáról, a lányokról és Budapestről, a fiatalkori terveiről, amik aztán sosem valósultak meg, például, hogy festőművész szeretett volna lenni. Az első gitárjára így emlékezik: „A mamám adott rá pénzt. Száz forintot. Ment a rock and rollozás. (…) Varázslatos hangszernek tűnt, utánozhatatlan csodának. (…) Ez a hangszer világszerte nemzedékeket bolondított meg a múlt század közepén.(…) Fogalmam sem volt semmiről. A hangolásról, a húrokról, a pengetőről…

semmit se tudtam. Elkezdtem egy húron játszani. Gyufaszállal pengettem először.” (57-58.o.) Középiskola után elvégzi a tanítóképzőt, nehogy behívják katonának, majd egy budapesti általános iskolában rajztanárként dolgozik. Erről a következőket meséli: „Ha ebből valaha is könyv lesz, ki nem maradhat belőle, hogy nagyon erősen hazaszerető ember voltam és vagyok ma is. Kőbányán is azért tanítottam, hogy egyik-másik gyerekbe belecsepegtessem a jóérzést és az ízlést (…) Mindig volt bennem megváltói szándék, hogy jobb embert csinálni, ha csak kettőből-háromból, akkor is, hogy a hülyeség tengere ne öntse el az országot. Nem akarom én ezt domborítani, csak hát nem bírok szabadulni a gondolattól, hogy most is valószínűleg azért vagyok beteg, mert ez a kutyavilág megbetegített. Hiába rajzoltam, hiába tanítottam, hiába énekeltem. Annyi reménykedés után megint olyan országban élek, ahol a hülyeség az úr(…)” (82-83.o.) A 27 éves rajztanár egy éjszaka véletlenül találkozik Bereményi Gézával, akivel másnap el is kezdenek közösen dolgozni. Géza írja a szöveget, Tamás adja hozzá a dallamot. Összeköltöznek az Iskola utcai albérletbe, ahol másfél évig laknak együtt. „(…) a délutánok meg az esték a mieink voltak. Egyfolytában dalt írtunk.(…) Gyűltek a dalok. Örültünk nekik, egymásnak énekeltünk, gyönyörködtünk abban, amit csinálunk.” (134.o.) – meséli Cseh Tamás. Sokáig ezek a dalok csak baráti társaságokban szólalnak meg, a színpad szóba sem kerül, aztán mégis eljön az első fellépés a Citadellában. Ezután mégsem az következik, amire számítanánk. Még nem indul be a zenei karrier. „Akárhogyan is, akkor mi úgy készültünk, hogy meg-

pattanunk. Nekem itt nincs jövőm, tanár vagyok, festeni nem festek, a daloknak ugyan sikere van, de otthon nélkül valók, énekelni nem vagyok hajlandó hivatalos helyen… Szóval kint kell maradni.” (150.o.) – meséli az énekes. Cseh Tamás és Bereményi Géza megkapja az engedélyt, hogy Párizsba utazhat. Szóba kerül a disszidálás, hogy a franciáktól többé haza sem jönnek, csatlakoznak a régi haverokhoz, és új életet kezdenek egy másik országban. Az ötödik kint töltött napon ismét új fordulatot vesz a két fiatal élete: eldöntik, hogy Tamás énekelni fog, és hazajönnek. Egy hónap elteltével ez így is lesz. Hazatérnek, és zenekart keresnek, ami azért furcsa, mert a dalokat ketten írták egyetlen gitárra és az úgy is megszólalt, és teljes volt. „Olyan kor volt az, amikor a dalra ráindultak az emberek. Érdekes volt. A dal üzent. Megfogalmazott valami olyasmit, amit más nem nagyon fogalmazott meg.” (Cseh Tamás film, 2000, idézet: 00:15perc:15mp) – eképp jellemzi a dalnok ezt az időszakot a róla készült filmben. Egyre több fellépés következik, egyre több dal, lemezek, turnék. Ez jelenti Cseh Tamás valódi életét, ám ezzel párhuzamosan teremt magának egy fantáziavilágot Bakonybélben. Itt ugyanis ő törzsfőnök. Több mint negyven éve megalapította az indiántábort, aminek aztán híre ment, és sokan csatlakoztak a játékhoz. A könyvben rengeteget olvashatunk erről is, hogy miért és hogyan jött létre, mit jelent ez az énekesnek, és hogyan képzeljünk el egy ilyen indián falut Magyarországon. A huszadik fejezet után egy nyolc oldalas utóirat található. Egy utolsó beszélgetés néhány hónappal a könyv kiadása előtt. Tulajdonképpen egy értesítés az énekes állapotáról, hogy egy kicsit jobban érzi magát, a kemoterápiának

vége van. A jövőről kérdez Bérczes László. De akkor még senki sem tudja, mi fog történni. Újabb fellépés vagy végső búcsú? Ilyen helyzetben nehéz optimistának maradni, és szeretettel tekinteni a világra. Van, aki mégis képes rá. Ki az a Cseh Tamás? Nem tudhatjuk pontosan, ha nem ismertük személyesen, de ez a könyv lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk az életébe, a gondolataiba, és egy valódi, igaz képet alkothassunk az utolsó magyar dalnokról, és a korról, amelyben élt. Sokan vele együtt emlékezhetnek vissza a hatvanas-hetvenes évekre, a stopposigazolványra, az első farmernadrágra, a vonaton bujkálós disszidálásra és még sorolhatnám. A fiatalabb korosztály mindezt csak elképzelni tudja, személyes élményei ezekből az időkből nincsenek, de így is igazán magával ragadóak és izgalmasak az elmesélt történetek. A könyv 2007-ben jelent meg, egy évvel a beszélgetések után. Akkor szinte minden valamire való könyvesbolt kirakatában feltűnt. Ma is kiemelt helyen található az üzletekben, hiszen két év elteltével fájdalmas aktualitást kapott: 2009. augusztus 7-én elhunyt Cseh Tamás. Kulcsár Csilla

Cseh Tamás – Bérczes László beszélgetőkönyve, 2007, Palatinus kiadó


29

Kultúra

Űr

ŰRHOTEL ÁLOM

VAGY VALÓSÁG? okszor voltam már szerelmes, voltak viszonzott nagy és kis szerelmeim, voltak viszonzatlanok, hol az egyik, hol a másik fél részéről, de csupán egyetlen jellemző volt, ami minden esetre ugyanúgy állt: elmúlt. Azzal valahogy soha nem volt problémám, ha én éreztem már túl hosszúnak a szerelmet és távozni kívántam a színről, nem törődve a másikkal, mondván jobb ez így neki, idővel ő is rájön, de a másik variációt sosem vettem jó néven. Egyszerűen nem értettem, hogyan lehetett engem megunni, elhagyni, semmibe venni. Vagy bambán álltam és néztem a távozó után, vagy utolsó erőmmel próbáltam a másik után mászni, hosszú nyálkás csíkot húzva magam után, mint egy csiga. Idővel csillapodtak a téma iránti indulataim, és rátalálva hivatásomra egy kicsit átalakult a szemléletem. Mégis, mindezek ellenére, egyvalami nem hagyott nyugodni. Egyetlen kérdéskör foglalkoztat, aminek fájdalmát sokszor tapasztaltam már a saját bőrömön, és ahogy körülnézek, több nőtársam életében is felmerült már ugyanaz a kérdés. Hogyan lesz abból az elragadó, elbűvölő nőből, akit meg akar hódítani a férfi, akinek a kegyeiért kezdetben mindent megtenne, szóval hogyan lesz belőlünk, kezdeti királynőkből egy megunt, megcsalt, semmibe vett „öreglány”? És mit tegyünk, hogy ez többé ne történhessen meg velünk? Badics Henriett

S

ovember 2-án érdekes cikkre találtam az index.hu oldalon. „Már lehet szobát foglalni az űrhotelben” Meg sem fordult a fejemben, hogy szó szerint kell értelmezni, mégis megnyitottam. És igen! 2012-ben nyit az első űrszálloda, amely a Galactic Suite (Galaktikus lakosztály) nevet kapta. Xavier Claramunt, a cég igazgatója, aki egykor űrrepülési mérnökként dolgozott, csak hobbiként foglalkozott az űrhotellel egészen addig, míg egy űrmegszállott úgy nem döntött, hogy a fantasztikumot a valóság felé tereli a megépítéshez szükséges 3 milliárd dollár nagy részének előteremtésével. Azóta egy a Mars gyarmatosítását zászlajára tűző amerikai cég is beszállt a projektbe, illetve több japán, amerikai és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett magán-

N


befektetővel is folynak a tárgyalások. Neveket egyáltalán nem volt hajlandó elárulni a spanyol (pontosabban barcelonai) vállalkozó. Építését 2007-ben kezdték, bár a kritikusok szerint lehetetlen, hogy 5 év alatt létrehozzanak egy ilyen formaújító dolgot. A vendégeket külön űrrakéta szállítaná a 450 km-es magasságú szállodába. Ez kb. 90 percet venne igénybe. A fedélzeten mindössze 4 utas és 2 űrhajós utazhatna. A hotel kinézete egy molekulára fog hasonlítani. Összesen 3 hálószoba lesz benne, mindegyik külön rakétameghajtással. Természetesen a legnagyobb gondot a fürdőszoba kialakítása jelentette az „űrmunkásoknak”, hiszen súlytalanságban elég nehéz bánni a vízzel. De ez sem volt akadálya a jövő csodájának. Talán vízbuborékok várják majd a vendégeket. A szobák 4 m hosszúak, és 4 m magasak, nincsenek éles sarkai, sem szögletei. Van pár kitüremkedés, amin aludni, enni, vagy ülni lehet, de a lényeg úgyis a súlytalanságban lebegés, valamit a tudományos kísérletek kipróbálása. Ez a gubókra emlékeztető molekula naponta tizenötször kerüli mag a földet, tehát minden 122. percben. Aki

bírja a virrasztást ennyiszer láthatja a napfelkeltét. Biztosan mindenki leginkább az anyagiakra kíváncsi. Természetesen ezt is nyilvánosságra hozták a nyitás előtt 3 évvel, aminek az oka valószínűleg az, hogy már 43 foglalás érkezett a jövő szállodájában, és több mint 200-an érdeklődtek felőle. Egy 3 éjszakás kiruccanás 3 millió euróba, azaz 835 millió forintba kerül a tehetős utazóknak. Így már kissé meglepő a 43 foglalás. A nagy kérdés, hogy vajon fizettek-e előleget? Amivel az igazgató is tisztában van, kb. 40 000 olyan ember él a Földön, akik megtehetik ennek a költségnek a nélkülözését. Egy brit utazási iroda, a Virgin Galactic már jelezte, hogy ők 200 ezer dollárért (37 millió forintért) szívesen kirepítenék az utasokat. Ez érthető. Tehát a foglalások a hotelszobákra úgy érkeztek, hogy még azt sem tudják, valóban megoldható lesz-e a Föld és az űrhotel közötti utazás… „Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a gyermekeink 15 év múlva az űrben töltik a hétvégéiket" – mondta el a Reutersnek az optimista Xavier Claramunt, aki valószínűleg nem minimálbérből tartja fent családját. Dudás Bernadett

ÉLET A HARRY POTTER UTÁN – TWILIGHT SAGA Hol van ma már a szőke herceg fehér lovon, aki harcba száll az ellenséggel szíve hölgyéért? Hol van a hercegnő, aki a biztos távolból várja hős lovagját? Mi történik akkor, ha a királylány felcseréli az unalmas kastélyfalakat és maga megy veszélyeken át szerelméhez? És ha a hős herceg sem éppen hétköznapi alak? Sőt! Ő maga a szépség, báj és a legveszélyesebb ragadozó. Stephenie Meyer négykötetes regénysorozatából kiderül, hogy mi történik akkor, ha egy kissé zárkózott 17 éves lány és egy vámpír egymásba szeretnek. A Twilight SAGA és írónője, Stephenie Meyer egy szempillantás alatt robbant be a köztudatba. Első kötete Alkonyat címmel egy-kettőre a bestseller-listák élére került. A folytatásra pedig nem kellett sokáig várniuk a rajongóknak, hiszen az első részt hamarosan követte a New Moon, az Eclipse és végül a negyedik, egyben befejező rész a Breaking Down. Azonban ezentúl sem kell nélkülözni kedvenc regényüket, hiszen akik tudnak angolul azok a www.stepheniemeyer.com weboldalról ingyenesen le tudják tölteni a Midnight Sun „piszkozatát”, amely Edward szemszögéből meséli el a történetet. Amikor már sokan azt gondolták, hogy J.K.Rowling Harry Potterjének befejező része után már nem lehet újabb érdekes témával előállni, olvasók százait lekötni, akkor jelent meg Stephenie Meyer Alkonyat című regénye. A Twilight SAGA újfajta vámpírkultuszt teremtett, amelyben végül a démoni mesebeli herceg elnyeri a lányt. Ettől a különbségtől eltekintve, nem is különböznek Stephenie Meyer vámpírjai annyira az igazi klasszikustól, Drakulától. Bram Stoker 1897-ben publikált regényében, Drakula maga a megtestesült gonosz, aki mégis érzéki és bájával bármelyik nőt képes elcsábítani. Sikertörténete 1921-ben kezdődött, ám első filmváltozataiban még ő a gonosz démon, a rosszfiú. Azonban az évek múlásával változott a korízlés – akár csak Stoker könyvének értelmezése-, és a szörnyetegből egy démoni mesebeli herceggé változott. Az ősvámpír akár csak az utána következők, érzékiek, tele vannak szexualitással és dinamizmussal, rendkívül kellemes „emberek”. Miközben Stoker Drakulája főleg felnőtteknek szól, addig a Twilight SAGA inkább a tinédzsereknek és a fiatal felnőtteknek nyújt betekintést egy izgalmas, veszélyes és ösztönöktől hajtott világba, ahol szinte bármi lehetséges. Villámsebességgel készült el a Twilight filmes adaptációja 2008-ban, és egy évre rá itt van a következő rész filmes változata is. A második könyvvel azonos címet vieslő New Moon-t idén november 19.-től vetítik a mozik. Kocsis Anita

HELYREIGAZÍTÁS Michael Jackson Thriller c. albuma nem 1971-ben jelent meg, hanem 1982. december 1-jén, így első önálló albuma az „Off The Wall” volt. A cikkben említett „Ben” c. album pedig egy kislemez és nem önálló Michael Jackson album. Köszönjük Pesák Attila helyesb ítését.


31

Interjú

Argyelán Kriszta

Gyere és írj!

A DÉLUTÁN HANGJA

Gyere és írj, a tudás benned lakozik! Nem elég olvasni tudnod, írni is tudni kell! Az önmegvalósítás fejleszti az elmét, ragadj tollat és vesd papírra gondolataidat – na jó, elég, ha begépeled a szöveget. Nevet szerezhetsz magadnak a sajtóban, munkáiddal részt vehetsz

2005 augusztusától a TV2 női hangja, 2008. szeptember 1-től pedig a Danubius Délután műsorvezetője volt.

sajtófesztiválokon/rendezvényeken. Megmérettetheted magadat az országos versenyeken. Kell ennél több? Kell! Ajándékot is nyerhetsz, persze, csak ha pályázol, és ami fontosabb: elismerést, vagy „ajánló levelet” a sajtó világába.

sztergomból érkezett Pestre, ahol 11 évig volt tagja egy színjátszó csoportnak. A csapat előadásait a mai napig figyelemmel kíséri, de a szíve ma már a rádiózásé. Az ELTE magyar szakán végzett, ezután pedagógia szakon is diplomázott. Jelenleg a Pázmány Egyetem jogi karára készíti diploma munkáját.

E

November 18. szerda. Az utolsó este. Volt terülj – terülj asztalkám, néha a rádió szólt, néha a kedvenc „retro” albumok. Kora délután Kriszta is megérkezett, vidáman, jókedvűen. Délután 4 óra előtt pár perccel beültünk a stúdióba és már meg is szólalt a „délután hangja”. Nem akart szomorkodni, sem a saját kedvenceit lejátszani. Nem tért el a megszokottól, hiszen az már nem a Danubius Délután lett volna. Két megszólalás között pedig kifaggattam múltról, jelenről és jövőről. – Hogyan vezetett az út Esztergomból Pestre? – Esztergom után a Bridge Fm-től (már nem létezik a rádió) kaptam ajánlatot, nem volt kérdés, azonnal igent mondtam. Itt pedig István Dani kollégámmal együtt dolgozhattam, Őt az esztergomi Kék Duna Rádióban ismertem meg, ott lettünk barátok. – Sokáig a Sláger rádióban hallhattuk a hangod. Miért váltottál Slágerről Danubiusra? – Közel 7 évig voltam a Sláger Hétvégi Életmódmagazinjának műsorvezetője, a leghallgatottabb reggeli műsor volt ez országosan, szombaton és vasárnap reggel. Úgy éreztem, ebben a műsor-


Kedves Hallgatótársaink, minden bizonnyal már találkoztatok iskolaújságunkkal, a Pálya Magazinnal, ha nem a könyvtárban, illetve a folyosókon, akkor az iskola éttermében. A tényszerűség kedvéért. Az újság 2006-os fennállása óta kisebb-nagyobb sikereket is elkönyvelhetett. Így történhetett meg, hogy a 2007-es év folyamán az iskolaújságok országos döntőjének a második helyezettje lett lapunk, újságíró munkatársunk (Csillik Blanka) cikkét pedig a zsűri különdíjjal jutalmazta. Megjegyzem, az első díjat egy határon túli lap vehette át a Magyar Rádió vezetőségétől. Különböző sajtófesztiválok és szakmai napok ban ennyi van. És a váltás ideje is elérkezett, magamban éreztem, hogy tovább kell menni. Ebben a helyzetben talált meg a Danubius ajánlata. Egy délutáni műsorról volt szó. Ilyet még nem csináltam, gondoltam lássuk... És sikerült! Ez a műsor is, a Danubius Délután a leghallgatottabb sávvá tornászta fel magát, nem egészen fél év alatt. – Egyszer említetted, hogy a Sláger Rádiónál vezetett műsorodban gyakori téma volt a Feng Shui, illetve idén nyáron már második alkalommal jutottál el Kínába. Ez azt jelenti, hogy közel áll hozzád a „keleti kultúra”? – Igen, bár a feng shui -nak nincs köze a kínai utamhoz, sokkal inkább a kung funak, egy kung fu-s csapattal mentünk és elsőre nagy szerelem lett. – Ha nem Magyarországon, akkor hol élnél szívesen? – Hong Kongban. – Ha nem rádiózhatnál, mi lenne a hivatásod?

– Tanár. – Blogodat olvasva, az emberben az az érzés támad, mintha személyre szabott leveleket kapna tőled. Fontos neked a hallgatókkal ilyen szintű közvetlen kapcsolattartás? – Igen, a mai rádiózásban minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a hallgatókkal személyes kapcsolatot alakíthassunk ki, szeretném, ha minél többet megtudhatnák egymásról. – Danubius Karavánnal idén nyáron több, nagy város strandjára jutottál el. Milyen érzés volt élőben annyi ember figyelmét lekötni? – Fantasztikus volt, kihívás, egy egészen más helyzet. Strandoló embereket kellett megmozgatni, ami kifejezetten nagy feladat, de remélem sikerült mindent jól megoldani. – Hol lesz Argyelán Kriszta 5 év múlva? – Ez egy mellbevágó kérdés, remélem a játszótéren, körülöttem két vagy három gyerkőccel. Földvári Kornélia

résztvevőiként elismerő kritikákat kaptunk a honi szaksajtó neves képviselőitől. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem áll mögöttünk a főiskola egészében. Mindenekelőtt a marketinges munkatársak hathatós segítségét szeretném kiemelni, név szerint: Szilágyi Ágnesét, Budai Kristófét, akiknek a szakmai munkája nélkül ez az újság nem jöhetne létre hónapról-hónapra. De kitüntetett segítséget kaptunk az iskola vezetőségétől, a tanári kartól, a Karrier Centrumtól, az informatika munkatársaitól és sokan másoktól. Mielőtt még egy Oscar-díj átadásba csöppennénk, befejezem. Végtére is, kár lenne azt hinni, hogy az önmegvalósítás évezredében valakinek teljes lehet a tudása írás nélkül. Ma már nem elég az olvasás elsajátítása, írni is érdemes!

Üdvözlettel Szarka Gábor, a Pálya főszerkesztője [email protected]

Ah

la ko

á r t a fôis b ó t a k g ol l la FELVÉTELI 2010 a

Zsi g

á r i l y K F d õ n i o s m

Jelentkezési határidô alap- és mesterképzéseinkre: 2010. február 15.

NYíLT NAPOK: 2010. január 12. 10:00 Európa terem 2010. február 2. 10:00 Európa terem Alapszakjaink:

Képzési területek: Bölcsészettudomány Gazdaságtudomány Társadalomtudomány Szakjainkat nappali és levelezô tagozaton államilag támogatott és költségtérítéses formában egyaránt indítjuk!

• Andragógia BA • Emberi erôforrások BA • Gazdálkodási és menedzsment BA • Kommunikáció és médiatudomány BA • Nemzetközi gazdálkodás BA • Nemzetközi tanulmányok BA • Pénzügy és számvitel BA • Politológia BA • Szabad bölcsészet BA • Szociológia BA Mesterképzéseink: • Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA • Nemzetközi tanulmányok MA • Politikatudomány MA • Vallástudomány MA Nyelvoktatás: • angol • német • francia • spanyol • olasz • orosz

Részletes tájékoztató a www.zskf.hu oldalon, ill. a [email protected] e-mail címen www.zskf.hu 1039 Budapest, Kelta u. 2. Telefon: 1- 454 7600 Telefax: 1- 454 7623

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM DECEMBER JANUÁR

Recommend Documents