PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM AUGUSZTUS SZEPTEMBER

PALYA Zsigmond Király Fôiskola

MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM 2009. AUGUSZTUS – SZEPTEMBER

Tartalom

Gyere és írj!

GEOPOLITIKA

WW1

Decemberben kezdi meg tevékenységét a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontja. E kutatóközpont több szempontból is különleges lesz: ez lesz Magyarország egyetlen geopolitikai kutatóközpontja.

A 2009. év a múlt század egyik legnagyobb világégésének, az I. Világháború befejezése 90. évfordulója lehetőséget ad a ma embere számára, hogy – napjainkban már különösebb indulatok nélkül – visszagondoljon, emléket állítson akár a jövő számára is a háború jelentette szenvedés, nélkülözés elviselőinek és értelmetlen célokért életüket áldozó embertársainknak.

Gyere és írj, a tudás benned lakozik! Nem elég olvasni tudnod, írni is tudni kell! Az önmegvalósítás fejleszti az elmét, ragadj tollat és vesd papírra gondolataidat – na jó, elég, ha begépeled a szöveget. Nevet szerezhetsz magadnak a sajtóban, munkáiddal részt vehetsz sajtófesztiválokon/rendezvényeken. Megmérettetheted magadat

14

az országos versenyeken. Kell ennél több? Kell! Ajándékot is nyerhetsz, persze, csak ha pályázol, és ami fontosabb: elismerést, vagy „ajánló levelet” a sajtó világába.

6

8

16

Kedves Hallgatótársaink, minden bizonnyal már találkoztatok iskolaújságunkkal, a Pálya Magazinnal, ha nem a könyvtárban, illetve a folyosókon, akkor az iskola éttermében. A tényszerűség kedvéért. Az újság 2006-os fennállása óta kisebb-nagyobb sikereket is elkönyvelhetett. Így történhetett meg, hogy a 2007-es év folyamán az iskolaújságok országos döntőjének a második helyezettje lett lapunk, újságíró munkatársunk (Csillik Blanka) cikkét pedig a zsűri különdíjjal jutalmazta. Megjegyzem, az első díjat egy határon túli lap vehette át a Magyar Rádió vezetőségétől. Különböző sajtófesztiválok és szakmai napok résztvevőiként elismerő kritikákat kaptunk a honi szaksajtó neves képviselőitől. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem áll mögöttünk a főiskola egészében. Mindenekelőtt a marketinges munkatársak hathatós segítségét szeretném kiemelni, név szerint: Szilágyi Ágnesét, Budai Kristófét, akiknek a szakmai munkája nélkül ez az újság nem

12

MI ILLIK, MI NEM ILLIK?

VILÁG Meddig terjeszkedhet egy vallás az államban?

Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően .... Napjaink nagy részét tanulással töltjük. Ennek az egyik fontos színtere a Főiskola, ahova tanulni vagy tanítani járunk. A Zsigmond Király Főiskola: az a hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember, s válik szakemberré.

GEROEDUKÁCIÓS KÖZPONT A ZSKF-EN Beszélgetés Jászberényi Józseffel, a Kommunikációés Művelődéstudományi Intézet vezetőjével – Tanár úr! Kezdjük azzal, hogy mi a geroedukáció? – Az egyetemi világ a nyugati kultúrában immár négy évtizede foglalkozik azzal, hogy az idősek, különösen az 50 feletti generáció számára fontos lenne a tanulás-fejlesztés. A geroedukáció az 50+-os korosztály oktatását jelenti.

jöhetne létre hónapról-hónapra. De kitüntetett segítséget kaptunk az iskola vezetőségétől, a tanári kartól, a Karrier Centrumtól, az informatikus munkatársaitól és sokan másoktól. Mielőtt még egy Oscar-díj átadásba csöppennénk, befejezem. Végtére is, kár lenne azt hinni, hogy az önmegvalósítás évezredében valakinek teljes lehet a tudása írás nélkül. Ma már nem elég az olvasás elsajátítása, írni is érdemes!

Üdvözlettel Szarka Gábor, az Pálya főszerkesztője 30 556 59 69 [email protected]

FÔSZERKESZTÔ: Szarka Gábor SZERKESZTÔ: Budai Kristóf MUNKATÁRSAK: Berki Beáta, Kocsis Anita, Rátkai Melinda SZERKESZTÔSÉG ELÉRHETÔSÉGE: E-mail: [email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fôiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Hírek

Hírek

A HIRTELEN SZÍVHALÁL

Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. A hirtelen szívhalál hátterében mindig valamilyen szívritmuszavar áll. Minél gyorsabban próbáljuk meg a normális működést helyreállítani, annál nagyobb az érintett esélye. A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, amely évente 26.000, tehát naponta 70 (!) honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden, segítség nélkül eltelt, perccel 10%kal csökken az életesély, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás. Figyelembe véve az időtartamokat, nincs a világnak olyan fejlett egészségügyi rendszere, amely képes lenne ebben a helyzetben felkészült szakszemélyzettel rendelkezésre állni. Nincs is erre szükség, mert 1. a megfelelően felkészült laikus (bárki, aki fizikailag egészséges és szellemileg ép) képes elsajátítani a szükséges ismereteket és megkezdheti az életmentést; 2. mind több helyen rendelkezésre áll az a szabad hozzáférésű félautomata defibrillátor, amely mind a teendők felsorolásában, mind pedig a szakszerű segítségnyújtásban is segít. A ZSKF-en szeptembertől a portán található egy ilyen készülék és szándékaink szerint mind többeknek, oktatóknak, egyéb munkatársaknak és főleg a hallgatóknak lehetővé tesszük a szükséges készségek elsajátítását. Miért ne akarjam megtanulni? Ha valaki összeesik az utcán, biztos van más is, aki nálam felkészültebb. Igen! De ha az illető nem az utcán esik össze, hanem otthon, nálatok a lakásban? Biztos, hogy nem ártok neki? Nem, ha pontosan követed a tanultakat, amelyeket el lehet sajátítani. Másrészt, ha nem lélegzik, akkor feltételezni kell, hogy összeomlott a keringése is, akkor az illető bizonyos értelemben meghalt. Tehát bármit teszel, az jobb vagy legalábbis nem rosszabb, mintha semmit nem tennél. Biztos, hogy ér valamit a segítségem? Nem, sajnos. De itt nincs ellenpróba: Ha mégis meghal az illető, ez annak ellenére lesz, hogy mindent megtettél, amit tudtál. Bezzeg ha meghal, és te nem tettél semmit, akkor ez az „és” benned vagy mások fejében lehet „mert” is! Miért akarjam megtanulni? Mert ha te vagy jelen, te tudsz segíteni! A Zsigmond Király Főiskola Aulájában, a porta mellett kihelyezésre került egy mobil újraélesztő-gép.

2 PÁLYA 2009 SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ: SZÁRNYAL A „PEGAZUS”! A Zsigmond Király Főiskola – az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával és a Wesley János Lelkészképző Főiskolával közösen – egy nagyszabású pályázatot nyújtott be az Új Magyarországért Fejlesztési Terv keretein belül, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásra érdemesnek ítélt. Közös pályázatunk célja a diplomás pályakövetés (DPR), az ALUMNI, a komplex hallgatói humán szolgáltatások és tehetséggondozás fejlesztése, kialakítása az ANNYE, az AVKF, a WJLF és a ZSKF alkotta konzorcium intézményeiben, valamint egy új vezetői információs rendszer kiépítése a ZSKF-en. A „Pegazus” névre keresztelt pályázat alapvető célkiűzései szorosan kapcsolódnak intézményünk stratégiai terveihez. A Zsigmond Király Főiskola a magyar felsőoktatás olyan szereplője, amely hosszú távra tervez, tevékenységét fenntartva és továbbfejlesztve látja a jövőjét. Intézményünk alapfilozófiája, hogy a felsőoktatás piac, ahol a megrendelők a hallgatók és a leendő munkáltatók egyszerre. A termék az eladható, a munkaerő-piacon keresett szaktudás, amely egyaránt fejlesztendő egyénileg (élet-hosszig tartó tanulás) és társadalmilag egyaránt. A pályázat finanszírozta tevékenységek mindegyikét fontosnak és fejlesztendőnek tekintjük, ehhez választottunk magunk mellé olyan partnereket, akik más hagyományokra épülve, de a felsőoktatás jövőjéről hasonlóan gondolkodnak. A diplomás pályakövetés a korábbi évek oktatási munkájának mutatója, amely tudósít a végzett hallgatók munkapiaci helyzetéről, tehát minősíti és számszerűsíti az elmúlt tanévek tevékenységét. A diplomás pályakövetésben a leendő, a jelenlegi és a végzett hallgatók, az oktatók, a munkáltatók és a kortárs csoportok megkérdezésével folyamatos monitoringot biztosít az oktatás minőségi kérdéseiben. Az ALUMNI mozgalom megszervezése és működtetése egyszerre szolgálja az intézmények és az „öregdiákok” jobb tájékozódását, az emberi és szakmai kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. Az ALUMNI szándékaink szerint nem egyszerűen kulturális és szórakozási lehetőségeket kínál, hanem elsősorban arra való, hogy a munka-piaci kihívásoknak megfelelni kényszerülőket segítse a jobb lehetőségek megtalálásában, akár az oktatásról, akár a munkaerő-piacról is van szó. A komplex hallgatói szolgáltatások nyújtásának célja az, hogy az intézményeinket igazi oktatási és nevelési műhellyé téve, segítse a hallgatókat a bennük lévő képességek kibontakoztatásában, a munka-piaci és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kompetenciák kifejlesztésében. A tehetséggondozás célja, hogy a hallgatók számára még inkább nyitva álljon a tudomány művelésének, az elmélyült kutatásnak a lehetősége. A vezetői információs rendszer bevezetésétől a költséghatékonyabb, információ-alapú döntési mechanizmusokon keresztül megvalósuló működést remélünk. A nyilvánosság biztosítása segít intézményeink jobb pozicionálásában az oktatási piacon, továbbviszi és kiteljesíti a ZSKF, az ANNYE, az AVKF és a WJLF jó hírnevét. A 7 éves projekt számos lehetőséget biztosít hallgatóknak, oktatóknak kutatói, tudományos együttműködésre, munkálkodásra. A Zsigmond Király Főiskola weblapján a Tudományos Műhely menüpontban pedig rendszeresen közzétesszük eseményeinket, eredményeinket.

PÉLDAÉRTÉKŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÓBUDÁN A Zsigmond Király Főiskola és az Óbuda- Békásmegyeri Önkormányzat együttműködésének gyümölcse a III. kerületi, Kelta utcai köztér felújítása, amelyet a főiskola tanévnyitó ünnepi programsorozatának keretén belül adott át a két intézmény szeptember 1-jén. Az ünnepi köszöntő beszédet Bús Balázs Óbuda- Békásmegyer Polgármestere és a ZSKF elnöke Dr. Juhászné Belatiny Katalin mondták, akik az elmúlt időszak sikeres együttműködését méltatták, örömmel. Az óbudai intézmények képviselői ezúttal is kölcsönös bizalmukról és további készségükről biztosították egymást. Beszédeikben a közszféra és a magánszféra szereplőit hasonlóan eredményes összefogásra bíztatták.

PARKOLÁSI REND VÁLTOZÁSA Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy az alábbiak szerint változott meg a parkolási rend a Zsigmond Király Főiskola területén és közvetlen környezetében: Bálint György utca felől:

„D” épület – HALLGATÓI PARKOLÓ (Megnövelt alapterülettel) Az átalakítások következtében a főiskola előtt korlátozott számban lehet parkolni. Kérjük és tanácsoljuk tehát, hogy használják a Bálint György utca felől megközelíthető zárt parkolót. Együttműködésüket köszönjük!

NYITVATARTÁS Tanulmányi Osztály (TO) 8:30 - 15:00 8:30 - 15:00 8:30 - 15:00 13:00 - 15:00 8:30 - 16:30 9:00 - 15:30

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat


Gazdaság és Vezetéstudományi Intézet (GVI) 9:00 - 12:00 9:00 - 12:00 9:00 - 12:00 Zárva 9:00 - 14:00 9:00 - 14:00*

Kommunikáció és Művelődéstudományi Intézet (KMI) 10:00 - 12:00 12:00 - 14:00 10:00 - 12:00 Zárva 12:00 - 14:00 11:00 - 13:00*

Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete (NPTI) 9:00 - 12:00 9:00 - 12:00 9:00 - 12:00 Zárva 9:00 - 14:00 9:00 - 14:00*

*Szombati nyitva tartás az intézetek oktatási hétvégéjén érvényes.


Jegyzettár

Pénztár

8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 8:30 - 16:00 Zárva 8:30 - 16:00 8:30 - 12:00

10:00 - 13:00 10:00 - 13:00 10:00 - 13:00 Zárva 10:00 - 13:30 Jegyzettárban!

Könyvtár és olvasóterem Zárva 13:00 - 16:00 10:00 - 16:00 10:00 - 16:00 10:00 - 17:00 10:00 - 15:30

Idegennyelvi Lektorátus 8:30 - 16:30 8:30 - 16:30 Zárva 8:00 - 16:00 8:30 - 16:30 10:00 - 14:00

Telefonos ügyfélszolgálatunk a nyitva tartás időpontjaiban érhető el. A hatékony és zökkenőmentes munka érdekében kérjük tisztelt hallgatóinkat, hogy más időben ne telefonáljanak, mert háttérmunka folyik. Az esetleges változásokról folyamatosan tájékoztatjuk Önöket a főiskola weblapján. Együttműködésüket köszönjük!

PÁLYA 2009 SZEPTEMBER

3

Elnök emberei

Elnök emberei

Interjú Dr. Dovala Mártával A rendszerváltást követően sokan azt gondolták eljött a feltétel nélküli szabadság, és ezzel együtt a jólét időszaka. A kilencvenes évek sokaknak a gyors gyarapodást jelentette - de ők voltak kevesebben. Az ezredfordulóhoz közeledve azonban fény derült arra, hogy a múlt biztonsága elveszett, hogy a munkaerőpiacon a biztosnak helye nincs és hogy – engedtessék meg a kifejezés - a „rendszerváltó „mutyisták élete is tiszavirág életűnek bizonyul. Tehát a hirtelen gazdagodott vállalkozói réteg is rádöbbenhetett arra, hogy a jövőt csak, és kizárólag a versenyképes tudás szavatolja. Ez idő tájt még a régi nagy egyetemek és a súlytalan új felsőoktatási intézmények között lévő űr egyre csak tátongott. Ebben a légüres térben bontogatta szárnyait iskolánk. A Zsigmond Király Főiskola 2000-es megalakulása óta éppen azoknak próbál perspektívát nyújtani, akik gondolnak a jövőjükre és mindennek kulcsát a kompetitív tudásban látják. A múlttal, jelennel és jövővel kapcsolatban Dr Dovala Márta tanárnőt kérdeztem, aki már a kezdetek óta tevékenyen részt vesz az iskola szellemi életében. – Mindenekelőtt, kérem, engedje meg, hogy gratuláljak a Zsigmond-díjhoz. – Köszönöm szépen! – Mit érzett akkor, amikor átvette a kitüntetést, hogyan tekint a díjra? – Mielőtt válaszolok a feltett kérdésre, hadd köszönjem meg a megtisztelő megkeresést, az interjút, amely hasonlóan a Zsigmond-díjhoz azt bizonyítja, hogy a főiskolán figyelnek az emberre, elismerik tevékenységét. A díjról. Gondolataim és érzéseim nem a díj átvételekor, hanem az ünnepséget megelőző meghitt környezetben, a Szenátus üléstermében ragadtak el, akkor idéződtek fel a 2000 őszén átélt élmények, a kezdeti megfeszített munka. A felidézésben segített az Elnök Asszony is, aki sok kellemes élményt mondott el azokból az időkből, amikor az Országgyűlés október 17-én törvénybe iktatta a főiskola alapítását. Ez a nap jelentette kemény munka folytatását, az oktatás megkezdését, amihez az akkreditált anyagon kívül még sok minden hiányzott. Az említett naptól kezdve dokumentumok sokaságát kellett kidolgozni és elő kellett készíteni a 2001-ben indult keresztféléve képzést. Nehéz, de nagyon szép időszak volt, valaminek a születésénél ott lenni, nagyszerű alapítókkal – Dr. Juhász István elnök, Dr. Juhászné Belatiny Katalin – együttműködni, a kiváló szakemberekkel, hogy csak egyet említsek, a rektor úrral, Dr. Bayer Józseffel együtt dolgozni. Viták során, megfeszített munka eredményeként megható érzés volt az első tanévnyitó ünnepélyen a nagyszámú I. évfolyamos keresztféléves hallgatók előtt színpadon állni, főigazgató-helyettesként részt venni egy intézmény születésénél, felemelő érzés volt. Ezek az érzések, gondolatok idéződtek fel emlékezetemben és örömmel töltött el, hogy a főiskola vezetése a Zsigmond-díjjal ismerte el munkámat. Azonban azt is hozzá kell tennem, hogy ez az elismerés mindazoknak is szól, akik megfeszített munkával járultak hozzá ahhoz a sikerhez, amit a főiskola a kezdetektől elért. – Alapító tagja volt a főiskolának, kérem, fejtse ki, hogy az elmúlt kilenc évben milyen vál-


tozásokon ment keresztül az intézmény, és kérem, térjen ki az ön szakterületére is. – Az elmúlt 9 év nem tekinthető egyszerű szakasznak nemcsak a főiskola, hanem a magyar felsőoktatás egészének az életében. A kezdeti fellendülés a 90-es évek elején hallatlan nagy hallgatói létszámok beiskolázását jelentette, megjelent a magyar iskolarendszerben a tömegképzés, amely nehéz feladat elé állította az intézményeket. Mindezek mellett kezdetét vette a strukturális átalakulás, a képzés, oktatás tartalmi korszerűsítése. Hosszan lehetne sorolni azokat feladatokat, amelyek egyszerre jelentettek pozitív változásokat, de egyben hihetetlen nehézséget is. A Zsigmond Király Főiskola koncepciója kiválóan illeszkedett a korszerűsítési folyamatba, a kezdeti lépések garantálták az intézmény számára a sikert. Olyan szakokat indított, amelyek piacképesek voltak, a végzett hallgatók el tudtak helyezkedni a munkaerő-piacon. Nem mellékes tényező az sem, hogy az intézmény folyamatosan alkalmazkodni tudott és ma is alkalmazkodik a hazai és a nemzetközi trendekhez. Ez annak köszönhető, hogy az intézmény – eltérően az állami felsőoktatási rendszerektől – jobban figyelembe tudja venni a változásokat, rugalmasan képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Így például említeni lehet a szakok kínálatának gazdagítását, a minőségi képzés megvalósítását, vagy a szakirányok esetében a munkaerő-piachoz alkalmazkodást. Nagy változásnak tekinthető, az épület korszerűsítése, bővítése, a képzést, oktatást támogató, a legkorszerűbb feltételeket biztosító infrastruktúra folyamatos fejlesztése. Mindezek elengedhetetlenek mind a hazai, mind a nemzetközi kihívásokat figyelembe véve. Különösen fontos a nemzetközi mozgástér, az oktató és hallgatói mobilitás biztosítása, amelyet ugyancsak szem előtt tart a főiskola a nemzetközi együttműködések kiépítésével, megállapodások megkötésével. A trend egyértelmű: a magyar hallgatók mellett fogadóképessé válik az intézmény külföldi hallgatók oktatására is. Ennek feltétele adott mind az infrastruktúrát, mind a személyi feltételeket ille-

tően. Az oktatók felkészültsége, szakmai elismertsége, tudományos munkája garancia arra, hogy nemcsak hazai, de nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét a főiskola. Szakterületem felsorolása hosszú lista összeállítását eredményezné. Ezért csak röviden. Tanítói alapdiplomám van, tanítottam általános iskolában, majd elvégeztem a pszichológia szakot. Ebből a tudományból doktoráltam, neveléstudományból pedig kandidátusi fokozatot szereztem. Dolgoztam felelő szerkesztőként, kutatóként, de a főiskola tevékenységemhez az egyetemi és főiskolai oktatói munkám kapcsolódik. A legtöbbet a felsőoktatás területén főigazgatóként, rektorhelyettesként tudtam tenni. A Kecskeméti Főiskola főigazgatójaként kidolgozott felsőoktatási koncepció előfutára volt a lineáris képzési rendszernek, amire természetesen nagyon büszke vagyok. A fejlesztési programot a Világbank is támogatásra méltónak tartotta. A Kecskeméti Főiskolán (főigazgató) és a Tessedik Sámuel Főiskolán (rektorhelyettes) szerzett tapasztalatok, az ott végzett munka sokat segített abban, hogy a felsőoktatás területén további fejlesztési feladatokat, szakmai munkákat végezzek. Sajátos tapasztalattal gazdagodtam a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében. Ez a terület erősített meg abban, hogy a felnőttképzést, az andragógiát, azon belül a gerontológiát, annak oktatását és kutatását Magyarországon is erősíteni kell, az idősödő társadalom kihívásaira fel kell készülni, ezért végzek kutatást ezen a területen. A Zsigmond Király Főiskolán az oktatói, tantárgyfelelősi, szakfelelősi feladatok mellett fontos területnek tartom a nemzetközi kapcsolatok szakon kidolgozott szakmai gyakorlati képzés rendszerét. Ezt a koncepciót alkalmazzuk a nemzetközi tanulmányok és a politológia szakon is. A szerteágazó feladatok sorában szerepelnek azok a munkák, amelyek ZSKF jövőben megvalósuló fejlesztéséhez, újabb szakok BA és MA szakok indításához kapcsolódnak. – Jelenleg hová pozícionálná a főiskolát a magyar felsőoktatási piacon?

– A magyar felsőoktató, ahogy az előző kérdésre adott válaszban már említettem, igencsak nagy változáson ment keresztül az elmúlt 20 évben. A felsőoktatás reformja a 80-as évek végén, 90-es évek elején kezdődött a nemzetközi pályázatok meghirdetésével. Az elsők között volt a TEMPUS, illetve a FEFA (Felzárkózás az Európai Felsőoktatási Alapokhoz), a felsőoktatási intézmények arra törekedtek, hogy pályázatok segítségével sikeres részesei legyenek a korszerűsítési folyamatnak. A reform a Bologna-folyamattal folytatódott, ma már minden intézmény a lineáris képzés keretében folytatja képzést, oktatást. A Zsigmond Király Főiskola jól reagált a kihívásokra, a reformfolyamatokat követve részt vett mindazon fejlesztési munkálatokban, amelyekkel a szinten tartáson túl fokozni tudta a minőségi követelményeknek megfelelést is. A főiskolára jelentkezés, a felvettek száma alapján az állítható meg, hogy az intézmény előkelő helyet foglal el a magyar felsőoktatás rendszerében. A felsőoktatás hallgatói létszáma a demográfiai hullám miatt jellemzően csökken, ugyanakkor ez a trend nem érinti olyan mértékben a főiskolát, mint más intézményeket. A meghirdetett szakok keresettek, de feladat is van. A további erősítés megkívánja a master szakok bővítését és az erre épülő doktori iskolák engedélyeztetését. A teljes lineáris rendszer kiépítése biztosíthatja az intézmény további erősödését, a versenyképesség megtartását hazai és nemzetközi összehasonlításban egyaránt. – Az iskola honlapján e szöveg áll: „A …..” Kérem, fejtse ki bővebben, milyen módon kívánják a hallgatók életét segíteni. – Igencsak komoly kérdéshez érkeztünk. Nem könnyű röviden megválaszolni ezt a kérdést. A legegyszerűbb, legkézenfekvőbb válasz az lehetne, hogy a Zsigmond Király Főiskola hallgatóbarát intézmény, ezért tarjuk fontosnak a hallgatókkal való egyéni foglalkozást. Ennél azonban többről van szó! A cél az, hogy a főiskola adjon teret a tehetséges hallgatóknak például a TDK-ban való részvétellel, illetve a nehézségekkel küzdőknek pedig adjon segítséget saját képességeik szerinti karrier eléréséhez, életcélok megvalósításához. Természetesen a segítés azt is jelenti, hogy a közoktatás hiányosságait meg kell szüntetni azoknál a hallgatóknál, akik a főiskolai követelmények miatt szoronganak, félnek attól, hogy tanulmányaik során a nehézségek miatt nem lesznek képesek teljesíteni a maguk elé tűzött célokat. A sikerhez, az eredményes tanuláshoz, a célok eléréséhez elengedhetetlenül fontos az önismeret, az önbizalom erősítése, a tudatos tevékenység végzésére felkészülés. Mindez nem csupán a főiskolai évek alatt fontos, a tudatos és reális én-képre a mai piacorientált világban nagyon nagy szükség van. Mindenkinek tudni kell magáról azt, hogy mit ér, milyen eredményeket érhet el, s hogyan érheti el a legjobb teljesítményeket. Ezekhez ad segítséget a TÉT. Az egyéni beszélgetések sok más gondot is felszínre hoznak, ezekre is igyekszünk megoldást találni. A mai fiataloknak nagyon nagy szükségük van arra, hogy elmondhassák gondola-

taikat, mert a bennünk lévő feszültséget, sok esetben az agresszióvá erősödött viselkedést csak így tudják feloldani. A felnőtt segítségére nagyon nagy szükségük van. A külföldi felsőoktatási intézményekben vannak olyan lehetőségek, hogy a tanárokkal együtt ülnek le a hallgatók teázni, kávézni, s közben megbeszélik az aktuális eseményeket, vitákat folytatnak, így megtanulják a meggyőző kommunikációt azok a hallgatók is, akik nem kommunikáció és média szakon tanulnak, a fellépés, a meggyőzés, az érvelés technikáját a gyakorlatban sajátítják el. Fokozatosan ilyen megoldást is szeretnénk alkalmazni a főiskolán. A TÉT tehát sokkal szélesebb körű tevékenységet jelent, mint ami a honlapon olvasható szövegből kiolvasható. – Miben látja a sikeresség kulcsát, mit tanácsol a hallgatóknak? – Sikerességről – a szó klasszikus értelmében – talán még nem beszélhetünk, igaz, folyamatos a beszélgetésre jelentkezők száma, de még csak fél éves múltra tekintünk vissza, még rövid az idő ahhoz, hogy nagy eredményekről tudjunk beszámolni. A kérdés második fele úgy hangzik, hogy mit tanácsolok a hallgatóknak. Nem csak tanácsadásról van szó, ennél sokkal többet jelent a személyes találkozás. Mindenekelőtt olyan közös gondolkodást, a célok eléréséhez szükséges tervek, elgondolások, feladatok végrehajtását, amelyek a hallgató személyiségébe beépülnek. Nem az a megoldás, hogy meghallgatva a hallgatót, elmondom, mit tegyen, nekik kell megoldások sorozatában átgondoltan fejleszteni saját személyiségüket. – Milyennek látja a hallgatói morált? Hű! De nehéz ez a kérdés! Vegyes érzéseim vannak. Talán éppen ezekből az érzésekből táplálkozott a TÉT ötlete, mert a hallgatói magatartás sok esetben veszi el az oktatók kedvét. Az érdektelenség, a felkészületlenség azonban sok esetben nem képességbeli okokra vezethető vissza. Hibáztatni lehet a közoktatási rendszert, amelyben nem tanulják meg a diákok a kötelességet, annak elvárható teljesítését. De nem kevesebb a szülők felelőssége sem, mert kevés figyelmet fordítanak a gyermeknevelésre, ez adódhat abból is, hogy sok szülőnek nincs családmodellje, a széthulló családokban könnyen elterelődik a figyelem a gyerekekről, pedig az első 18 év, és azon belül a legkisebb életkor, születéstől 10–12 éves korig, meghatározó asz egyén életében. Ha ebben az életkori szakaszban nincs fegyelem, nincs követelmény, nincs rendszeresség, akkor nem lehet arra számítani, hogy fiatal felnőttként a főiskolán majd fegyelmezetten, a demokratikus követelményeknek megfelelő szellemben és nem szabadosan fog élni, viselkedni, tanulni. A családon belül és a közoktatási rendszerben a neveléssel, szokások, a belső motiváció kialakításával kell a morális én-t megalapozni és fejleszteni. A megfigyelésem és tapasztalatom az, hogy ebből a szempontból a levelező tagozaton tanulók felelősségérzése, erkölcsi tartása erősebb,

ami nyilván abból adódik, hogy a munkahelyi élet már megtanította őket bizonyos viselkedés gyakorlására, a kötelesség teljesítésére. Az élni és élni hagyni gondolata szorosan öszszefügg az én és a másik, a kölcsönös tisztelet kérdéskörével. Én tisztellek téged, te is tisztelj engem. Én elfogadlak téged, te is fogadj el engem. Sajnos a magyar társadalomban éppen mostanában tapasztalható ennek a társadalmi, szociológiai elvnek a folyamatos megsértése. Nem vagyok abban biztos, hogy a negatív attitűd szankcionálása hosszú távú eredményeket hozhat. Sokkal fontosabb a személyiség szerves részévé tenni az etikus, morális magatartást, amit értelemszerűen a legkisebb korban kell elkezdeni, a szülői házban, majd az óvodában és az iskolában. A szülői szerepre fel kellene készíteni tudatos neveléssel a fiatalokat, a lehető legfelkészültebb fiatalokat kellene óvóképzőbe és tanítóképzőbe felvenni. Nem az ismeretek mennyisége, nem az oktatás (tanítás) a fontos, sokkal meghatározóbbnak kellene lenni a nevelésnek, a személyiség alakításának. Megpróbálkozunk például a főiskolán a TÉT keretében valami megoldást adni, de bizonyos képességek, személyiségjegyek fejlesztésére ez már esetleg késői életkor. – Magyarországra tekintettel: mennyire látja veszélyesnek a brain–drain-t? – A kérdésben benne van a válasz is. Veszélyes a minőségi munkaerő külföldre távozása akkor, ha nem csupán tanulás, tapasztalatszerzés céljából megy ki a szakember, hanem letelepedés vezérli a kijutását. sajnos ebben a szemléletben benne van egy irreális nyugat imádás is, mindenki azt hiszi, hogy ott aranyból készül a kerítés. Pedig ott sem könnyű, keményen meg kell dolgozni a jólétért, nem beszélve arról, hogy az egzisztenciát meg kell teremteni. Ja! Igen! Jobb, magasabb a fizetés – mondják a külföldre vágyók. De meg is kell érte alaposan dolgozni. Ja! A munkafeltételek is jobbak. Igen! Megteremtették maguknak a nyugati társadalmak. Nekünk el kell ide jutni, de ez csak akkor lehetséges, ha megküzdünk a nehézségekkel és akarunk tenni az országért, mert erős bennünk az identitástudat, Magyarországot szeretnénk szebbé és gazdagabbá tenni. Természetesen mindaz, amit elmondtam hiábavaló, ha a gondolkodásunk, a mentalitásunk nem változik meg, nem sokat tehetünk körülményeink megváltoztatásért. Ugyanakkor elszomorító, hogy a hazai oktatási rendszerben tanuló, jó szakemberré váló személyek külföldön hasznosítják tudásukat, nem itthon, ahol tanulhattak, s azt várták tőlük, hogy felvértezve ismeretekkel itthon tesznek meg mindent azért, hogy jobb legyen az ő és mindanynyiunk élete. Ez is morális kérdés. Az nem baj, hogy tanulni, tapasztalatot szerezni külföldre megy a magyar fiatal, a baj az, ha nem jön vissza, hanem külföldön hasznosítja tudását. Pedig a történelemből tanulhattak arról, kik voltak azok a magyarok, akik a külföldi tapasztalatok alapján ezt az országot gazdagították. Jó lenne ezt a szemléletet alakítani és a fiatalok erkölcsi tudatában erősíteni. Szarka Gábor


5

Kutatóközpont

Kutatóközpont

„GLOBÁLIS JÁTSZMA” NAGYHATALMI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLETEK NEMZETBIZTONSÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGPOLITIKA

EGYSZÓVAL

GEOPOLITIKA MEGALAKUL A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA GEOPOLITIKAI KUTATÓKÖZPONTJA Decemberben kezdi meg tevékenységét a Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontja. E kutatóközpont több szempontból is különleges: • ez lesz Magyarország egyetlen geopolitikai kutatóközpontja; • a kutatóközpont kiemelt feladatának tekinti hazánk új jövőbeli geopolitikai stratégiájának megalapozását, széleskörűen együttműködve a hazai tudományos intézményekkel és kormányzati szervekkel; • a kutatóközpontnak önálló, különleges tartalmú és megjelenésű honlapja lesz; • a kutatóközpont fogja elindítani hazánk új „Geopolitika” című tudományos folyóiratát; • a kutatóközpont rendszeres szemináriumokat fog szervezni azzal a céllal, hogy a világpolitika aktuális eseményeinek geopolitikai magyarázatát adja meg; • a közeljövőben a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontja a nemzetközi geopolitikai kutatások meghatározó tudományos műhelyévé kíván válni. A Geopolitikai Kutatóközpont a hallgatók számára is különleges lesz, ugyanis kiemelt célja a hallgatók geopolitikai kutatásainak elősegítése, s ennek szervezeti kereteinek megteremtése. A honlap és a tudományos folyóirat publikációs lehetőségeket fog teremteni a legkiválóbb hallgatók tudományos eredményeinek közzétételére. Minden évben egy alkalommal tudományos konferenciát fogunk rendezni a hallgatóknak azzal a céllal, hogy a hallgatói kutatási eredményeket minél több hallgató, minél több szakember megismerhesse.


A ZSKF hallgatói számára a jövő év tavaszi hónapjai nagyon izgalmasnak ígérkeznek, ugyanis ekkor a Geopolitikai Kutatóközpont a világgazdaság és a világpolitika eseményeit modellező, ún. Válságszimulációs játékot fog indítani. „Játékosnak” várjuk majd minden olyan ZSKF hallgató jelentkezését, aki szeretné megtapasztalni azt, hogy milyen érzés alakítania a világgazdaságot és a világpolitikát, aki úgy gondolja, hogy maga is a világ működésének aktív szereplőjévé kíván válni. A Zsigmond Király Főiskola Geopolitikai Kutatóközpontjának hivatalos megalakulása márciusban lesz, a kutatóközpont „Közép- és KeletEurópa geopolitikai helyzete az új többpólusú világrendben” című tudományos nyitókonferenciájának keretében. A Geopolitikai Kutatóközpont várja a ZSKF valamennyi hallgatóját, vár mindenkit, aki szeretné megérteni, hogy hogyan is „működik” napjaink világa! A világpolitika megértése semmihez sem fogható élményt jelent, minden politikai akciófilm csak egy rossz másolata a valóságnak. A valódi világpolitikánál semmi sem izgalmasabb! Ha szeretnél geopolitikai kutatásokat folytatni, ha szeretnél a világ aktuális kérdéseiről folyó viták aktív szereplőjévé válni, s legfőképpen ha szeretnéd megérteni korunk világát, akkor vár Téged is a Geopolitikai Kutatóközpont!

– Miért döntött úgy, hogy e tanévtől kezdődően a ZSKF-en folytatja tovább oktató- és kutatómunkáját? – Az előző tanévben óraadóként tartottam geopolitikai és világgazdasági előadásokat a ZSKFen, s nagyon jó éreztem magam, szakmailag és emberileg egyaránt. Nagyon érdeklődő hallgatókat ismerte meg, s fantasztikus kollégákkal dolgoztam együtt. Nagyon tetszett nekem, hogy itt mindenki igazi egyéniség, s a főiskola minden dolgozója igazi csapatot alkot annak érdekében, hogy a ZSKF minél jobb felsőoktatási intézmény legyen. Úgy éreztem, hogy a ZSKF az a főiskola, ahol oktatói és kutatói munkámat minél magasabb színvonalon végezhetem. Igazi szakmai kihívás számomra, hogy két új kutatócsoport megszervezésére és vezetésére kaptam felkérést. – Miért tartja fontosnak, hogy a ZSKF-en két új kutatóközpont is megalakuljon? – Úgy gondolom, hogy a felsőoktatás attól más, mint a középiskola, s attól igazi felsőoktatás, hogy kutatási háttér áll mögötte. Kutatómunka nélkül nem lehet színvonalas előadásokat tartani, a világ állandóan változik, s így az oktatóknak is folyamatosan követni és elemezni kell a világ eseményeit. Ez egyszerűen „létérdek”, különösen a gazdasági és társadalomtudományi felsőoktatásban. A két új kutatóközpont is a világ aktuális eseményeire keres választ. Az Üzleti Tanulmányok Kutatóközpont kiemelt célja a közép- és kelet-európai üzleti menedzsment elméletének és gyakorlatának megalapozása, míg a Geopolitikai Kutatóközpont a világpolitika elemzését tűzte ki feladatául – A geopolitika nagyon ismert fogalom, nagyon sokan használják, de mit is jelent ez valójában? – Az előadásokon azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy a geopolitika nem más, mint egy „nagyhatalmi játszma”, a nagyhatalmi érdekérvényesítés politikai megalapozása. Erre utal a geopolitika tudományos megfogalmazása is, nevezetesen a geopolitika a természeti környezet és a társadalmi tényezők közötti öszszefüggések vizsgálata valamely előre kitűzött politikai cél érdekében. Hogyan építettek birodalmat egykor a nagyhatalmak katonai úton, s hogyan lehet most birodalmat építeni elsődlegesen gazdasági eszközökkel? Egyébként a geopolitika új megközelítése is erre utal, miszerint a geopolitika egyre inkább már geogazdaság vagyis geoökonómia. Ennek az az alapfeltevése, hogy a globális gazdasági folyamatok

Bernek Ágnes 1986-ban szerzett biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A diploma megszerzését követően tudományos továbbképzési ösztöndíjas lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszékén, s később ugyanitt dolgozott tanársegédként, adjunktusként, majd docensként. Oktatómunkája mellett szinte egész életében (már középiskolás diákként, s később egyetemi hallgatóként is) foglalkozott tudományos kutatással. 1994-ben lett a földrajztudomány kandidátusa. Kiemelt kutatási témái a világgazdaság térbeli szerveződése, valamint a világgazdaság és a világpolitika összefüggéseinek geopolitikai vizsgálata. Több felsőoktatási tankönyv és tudományos tanulmány szerzője. Rendszeresen jár külföldi tanulmányutakra. Igazi feladatának tekinti a tudományos ismeretek átadását is, az általa írt középiskolai tankönyvből már több generáció tanulta/tanulja a világ társadalomföldrajzi kérdéseit. A Zsigmond Király Főiskolán az előző tanévben, mint óraadó tanított, s e tanévtől kezdve a Zsigmond Király Főiskola Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézetének főiskolai tanára. Jelenleg kiemelt feladata a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának, valamint Üzleti Tanulmányok Kutatóközpontjának megszervezése, s majd decembertől vezetése.

nélkül napjaink geopolitikai viszonyai nem értelmezhetőek, s bármilyen politikai hatalom alapja immár a globális világgazdaságban elfoglalt vezető szerepkör.

eddigi tapasztalatom is az, hogy a hallgatók nagyon érdeklődnek a geopolitika iránt. Szinte minden előadásomon felmerül az alapkérdés, hogy valójában kik is irányítják a világot.

– Milyen lehetőségeket kínál a hallgatók számára a most szerveződő Geopolitikai Kutatóközpont? – A Geopolitikai Kutatóközpont egyik kiemelt célja, hogy a hallgatók ilyen irányú tudományos kutatásait támogassa. Terveink között szerepel, hogy az aktuális világpolitikai kérdések geopolitikai elemzésével foglalkozó szemináriumokat szervezünk, amelyre nagyon várjuk hallgatóinkat. A második félévben geopolitikai konferenciát fogunk szervezni hallgatóknak, azzal a céllal, hogy hallgatóink ilyen irányú kutatási eredményeiket bemutathassák. Én optimista vagyok,

– Kik irányítják a világot? Ez egy igen nehéz, de nagyon izgalmas kérdés! Ön már tudja? S ha tudja, elárulja az olvasóknak is? – Egész biztosan még nem tudom, de sejtem. Saját magam is azért foglalkozok geopolitikai kutatásokkal, mert szeretném megérteni, hogy hogyan is működik a világ. Szerintem a világpolitika, a világgazdaság aktuális eseményei sokkal izgalmasabbak, mint bármilyen akciófilm, vagy bármilyen politikai krimi. Nincs annál nagyon szellemi élmény, mint a világ „hír-mozaikjainak” összeállítása.


7

GMC

Gerontológia

Geroedukációs Központ a ZSKF-en (Beszélgetés Dr. Jászberényi Józseffel, a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet vezetőjével) – Tanár úr! Kezdjük azzal, hogy mi a geroedukáció? – Az egyetemi világ a nyugati kultúrában immár négy évtizede foglalkozik azzal, hogy az idősek, különösen az 50 feletti generáció számára fontos lenne a tanulás-fejlesztés. A geroedukáció az 50+ -os korosztály oktatását jelenti. – Miért van erre szükség? – Nincs egy válasz erre a kérdésre, hanem sok kis összetevő együtt a válasz. Egyrészt a napnyugati kultúra demográfiai válságban van: sokkal több az idős, mint a fiatal, és a születések száma drasztikusan csökken. Ezért rendkívül fontos, hogy az idősek minél tovább képesek legyenek a munkaerőpiacon maradni. Emellett viszont nekik személyesen is fontos, hogy dolgozhassanak – gondoljanak bár régi, meghaladott eszmék vallójának, mégis azt mondom – elsősorban a munka tesz minket emberré. – Mi lesz a Geroedukációs Központ feladata? – Sajnos az országban ez a terület szinte teljesen elhanyagolt. A mi dolgunk az lesz, hogy konferenciákat és kerekasztalokat szervezünk a témában. Terveinkben van egy szaklap indítása, és az andragógia szakon egy szakirány beindítása ebben a témában. – Mi az oka annak, hogy nálunk ezzel a témával kevesen foglalkoznak? – Egyértelműen a hagyományaink. Sajnos Magyarországon az 50+-os emberek jórésze már csak a nyugdíj elérésére vágyik, hiszen hihetetlen erőfeszítéssel dolgozott több évtizeden át, s már nem bírja a tempót. A társadalmi előítéletek pedig arról szólnak, hogy aki idős, az már eleve nem képes úgy gondolkodni, dolgozni, szexuális életet élni, egyáltalán létezni mint a fiatalok (ezt a diszkriminációt nevezik ageizmusnak). Éppen ezért sem a szakma, sem a mindennapi közbeszéd nem foglalkozik kellőképpen a témával, holott nyugaton ennek óriási szakirodalma van, és az EU megfelelő szervei is rengeteg programot dolgoztak ki ebben a tárgykörben. A Kutatóközpont létrehozásával reálisan nem lehet abban reménykedni, hogy ez a gondolkodás megváltozik, de abban igen, hogy itt, a ZSKF-en akadnak okos hallgatók, akik ezzel a témával foglalkozván árnyalják majd a közvélekedéseket. – Köszönöm szépen, s bízva a sikerekben, jó munkát kívánok!


Global Management Challenge csatlakozz Te is a kihíváshoz! Idén ősszel Magyarországon második alkalommal kerül megrendezésre a világszerte már népszerű Global Management Challenge (GMC). A programot hazánkban a piac egyik vezető személyzeti tanácsadó cége, a Recruitment International indította útjára. GMC-t világszerte a legnagyobb és legvalósághűbb online stratégiai management versenyként ismerik, amely már 1980 óta működik, eddig több mint 390.000 résztvevővel, 31 országban. A verseny angol nyelven zajlik, több hónapon és fordulón át, amit minden országban egy döntő követ, ahonnan kikerül az a csapat, aki képviselheti az adott országot a világdöntőn. A résztvevők lehetnek végzős egyetemisták, főiskolások, már alkalmazottak és céges vezetők. Minden országban neves vállalatok, felsőoktatási intézmények adják a nevüket a versenyhez, melynek összdíjazása kiemelkedő, és amit külön további partnerek biztosítanak. A résztvétel diákok számára ingyenes, valamint országos szinten a legtöbb egyetemmel és főiskolával együttműködik, csakúgy mint a legnagyobb diákszervezetekkel.

A

Hogyan működik pontosan a verseny? Ez egy management szimuláció, amely angol nyelven zajlik, ahol 3-5 fős csapatok irányítják a saját virtuális cégüket. A csapatok október 31-ig regisztrálhatnak, majd novembertől kezdetét veszi az első kör, amelyben minden csapat megkapja ugyanannak a cégnek az elmúlt 5 negyedéves eredményét. Ebből kindulva kell 5 héten át különböző döntéseket meghozniuk, melyek felölelik a pénzügy, termelés, HR, logisztika, sales és marketing területeket. Nincs egy jó megoldás, a csapatok saját maguk alakítják a piacot. A második körben már csak a legjobb 64 csapat folytathatja a versenyt, ezt pedig az országos döntő követi, amely 2010. március 17-én lesz, a legjobb 8 csapat személyes „szemtől-szembeni” résztvételével.

INDULJ TE IS A VILÁG LEGNAGYOBB STRATÉGIAI MANAGEMENT VERSENYÉN! Idén, immár másodszorra újra részt vesz Magyarország is! Légy részese a világ legismeretebb és legelismertebb megmérettetésnek és utazzon a Te csapatod velünk a Világdöntőre, hogy összemérje tudását a többi 30 ország nyertes csapatával! A résztvétel INGYENES. Nem kell mást tenned mint regisztrálni csapatodat a www.gmchungary.hu oldalon. Jelentkezési határidő: 2009.október 31. Díjak: 1. helyezett csapat: résztvétel (kiutazás, teljes ellátással) a Nemzetközi döntőn, Khanty – Mansiysk, 2010 május. part scholarship „Transnational Leadership” MA képzés (CEU Business School) • fél éves Figyelő előfizetés minden csapattagnak (Figyelő) • fél éves National Geographic előfieztés (NG) • GMC ajándékcsomag (Recruitment International)

Az Országos döntő nyertes csapata pedig összemérheti tudását a többi ország nyertes csapatával a nemzetközi döntőn. Ez minden évben a világ valamely nagyvárosában kerül megrendezésre, jövőre az „orosz Dubaiként” is emlegetett KhantyMansiysk-ban lesz május közepén. Mik a hosszabb távú célok? Szeretnénk minél több résztvevőt, akik hajlandóak összemérni tudásukat más nemzetekkel. Szeretnénk kiváló tehetségeket felfedezni és olyan vállalatokat bevonni a programba, akik kiemelik ezeket a tehetségeket. Bízunk benne, hogy a diákok nyitottak olyan új lehetőségekre, amely közelebb hozhatja őket jövőbeli munkaadójukhoz és élnek a lehetőséggel, hogy megmutassák nekik kitartásukat, üzleti képességeiket, de leginkább, hogy növeljék versenyképességüket a munkaerőpiacon. További információ: www.gmchungary.hu illetve a program nemzetközi weboldalán: www.worldgmc.com

További különleges díjak is várnak még Rád versenyünket támogató cégek jóvoltából, plusz meglepetésként! Jelentkezz Te is, teszteld képességeidet, mutasd meg hozzáadott értékeidet a Global Management Challenge-en és nyerj értékes díjakat több, mint 3 millió forint értékben! Ha bármilyen kérdésed lenne, keress minket bátran a 06 1 474 8720 telefonszámon vagy írj nekünk az [email protected]


9

Karrier Centrum

Karrier Centrum

Őszi tréningek a ZSKF-en: A 2009–2010-es tanév első félévében öt tréning indul a BA szakos nappali és levelező tagozatos hallgatóknak. A tréningek egy naposak, szakképzett trénerek közreműködésével 8–16 óráig tartanak. Az őszi szemeszterben a Karrier és életpálya tréningeket a következő cégek fogják megtartani:

GYAKORLATOK, SZOLGÁLTATÁSOK, TIPPEK:

- Duna House Holding - Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - HR Navigátor - Kelly Services Hungary - Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy a tréningek elvégzése kötelező az abszolutórium teljesítéséhez!

Az érintett szakok és a hozzájuk tartozó tréningek: Karrier- és életpálya

Személyiségfejlesztő

Személyiséglélektan

Konfliktuskezelés

07POL-N

07NT-L

07NT-N

07SZB-L

07NG-N

07NT-L

07NT-N

07SZB-N

07NG-N

07AND-KL

07GM-N 07GM-N 07PSZ-N 07PSZ-N 07NT-N 07NT-N 07AND-N 07AND-N 07AND-N 07KOM-N 07KOM-N 07SZB-N 07SZB-N

A szorgalmi időszak kezdetével aktuálissá vált a végzős hallgatóknak a szakmai gyakorlati helyek keresése. Segítségül a Karrier Centrum szeretné felhívni a figyelmet a honlapon található ajánlatokra, amelyeket a beérkezések alapján folyamatosan frissítünk! Továbbra is segítünk az önéletrajzok, motivációs levelek megírásában, illetve a gyakornoki helyekkel való kapcsolatfelvételében.

Örömmel tudatjuk, hogy partnereink száma ismét bővült: a Foglalkoztatási PARTNERI és Szociális Hivatallal KAPCSOLAT: együttműködési megállapodást kötött a ZsigFOGLALKOZTATÁSI mond Király Főiskola! ÉS SZOCIÁLIS Ennek és a „TÁMOP 2. 2. HIVATAL 2. – A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című pályázat folyományaként részt vesznek a Karrier és életpálya tréningek lebonyolításában. Továbbá novemberre egy három napos (3x4órás) és egy egynapos tréning kerül meghirdetésre a nappali tagozatos hallgatóknak. A levelezős hallgatóknak pedig egy-egy szombaton, néhány órában lesz megtartva. Bővebb információk és időpontok hamarosan a Karrier Centrum honlapján!

Szakmai gyakorlat: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás keretén belül a különböző főosztályokra fiatal, ambiciózus gyakornokokat keresnek. A pozíciókról információ a honlapon, az aktuális szakmai gyakorlati pozíciók menüpont alatt található. Jelentkezni a [email protected] email címen lehet.

KARRIER CENTRUM ELÉRHETŐSÉGEI: Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail: [email protected] Telefon: 454-7600/255 Skype: zskf.karrier.centrum Ügyfélfogadási idő: Hétfő-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig

07SZB-N 07EE-N 07EE-N 07KOM-N 07KOM-N 07KOM-N 07SOC-N


A szakmai gyakorlathoz szükséges dokumentumok az ETR-en, az Információk menüpont alatt találhatóak!

Bővebb információ elérhető a http://karrier.zskf.hu oldalon!


11

Folyóirat

WW1

„TÖRTÉNELMÜNK RÉSZLETEI”

90 ÉVE FEJEZŐDÖTT BE AZ I. VILÁGHÁBORÚ

A 2009. év a múlt század egyik legnagyobb világégésének, az I. Világháború befejezése 90. évfordulója lehetőséget ad a ma embere számára, hogy – napjainkban már különösebb indulatok nélkül – visszagondoljon, emléket állítson akár a jövő számára is a háború jelentette szenvedés, nélkülözés elviselőinek és értelmetlen célokért életüket áldozó embertársainknak.

z I. Világháború egyik kiemelkedő magyar vonatkozása az olaszországi Doberdo és Isonzó térségében folytatott, 1915 nyarától mintegy két és fél évig tartó állóháború, amely a szembenálló felek – az osztrák-magyar hadsereg és az olasz erők – iszonyatos szenvedését jelentette és számadatait tekintve hatalmas emberi veszteséggel járt. A kegyetlen terepen vívott harccselekmények során ezidő alatt mintegy 100.000 magyar katona veszítette életét. A magyar, Székesfehérvárról és Szegedről behívott katonák – akik egy idő után már biztosan tudták, hogy aki a csatában elesik, hamvai nem kerülhetnek hazai földbe – Doberdo-n, egy Visintini nevű faluban kápolnát kezdtek építeni maguknak, de a front 1918 évi összeomlása miatt a kápolna felszentelésére már nem kerülhetett sor.

A

A Honvédség és Társadalom Baráti Köre székesfehérvári szervezete 2000-ben kezdett kutatásokat Olaszországban, keresve az I. Világháborúban az


észak-olasz hadszíntéren bevetett székesfehérvári 17. gyalogezred nyomat. Kapcsolatot építettek ki az olasz Isonzó Baráti Kör szervezetével, s tárgyalásaikban 2002-től központi helyet foglalt el a Visintini-ben talált kápolna felújítása, jóllehet a munkák beindításáig nem jutottak el. 2007. év fordulatot hozott a projekt megvalósításában azzal, hogy a Széchenyi Tudományos Társaság vállalta a helyreállítás finanszírozását, az Újfehértó Városért Alapítvány – a város 27 doberdói hősi halottjára emlékezve – vállalta a helyszínen megmaradt kövekből az oltár elkészítését, a kovácsoltvas díszítő elemek elkészítését, a Közös Európában Együtt Emlékezzünk Nemzetközi Alapítvány pedig pályázatot hirdetett a kápolna külső és belső megjelenítését szolgáló javaslatokra, ötletekre, tervekre, korabeli dokumentációk felkutatására. A magyar hősök emlékének szentelt „Magyar Kápolna” ünnepélyes felavatására és megnyitására 2009. május 29-én, ökomenikus szertartás keretében került sor. Az ünnepségen megjelent Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, Tömböl László vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke, Szabó Vilmos a külügyminisztérium államtitkára, Doberdo del Lago polgármestere, Friuli-Venezia-Giulia tartomány elnöke, Uros Krek szlovén honvédelmi államtitkár, valamint Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke. A kápolna felszentelési ünnepsége az alkalomra idelátogatott olasz,

magyar, szlovén és osztrák megemlékezők százai előtt zajlott le. Sólyom László avató beszédében hangsúlyozta, hogy az elesettek tisztelete élő erkölcsi parancs népeink számára. A magyar kápolna üzenete kettős: hirdeti a megbékélést az egykori ellenfeleknek, emléket állít a háborúban emberfeletti szenvedést kiállt embereknek, másrészt megjeleníti a civil összefogás hatékonyságát, ahogy a nemes ügy szolgálatába álló baráti társaságok, civil szervezetek, egyszerű emberek önzetlenül dolgozva megteremtették az emlékhelyet, amely a környezetében kialakításra tervezett – 2010-ben nemzetközi összefogással kialakítandó – múzeum és szabadtéri kiállításként egyedülálló európai emlékhellyé válhat. Dr. Botz László

Megjelent a Polgári Szemle 2009/4. kiadványa A Zsigmond Király Főiskola és a Polgári Szemle Alapítvány közös kiadásában megjelent a Polgári Szemle 2009/4. száma. A TARTALOMBÓL FELSŐOKTATÁS – ALULNÉZETBŐL Juhászné Belatiny Katalin: Új Tudás Program – elvek és valóság Iványi Károly: A bolognai rendszer: dilemmák és a továbbfejlesztés lehetőségei Papanek Gábor: A felsőoktatás a magyar nemzetgazdaságban Szaniszló Gábor: Versenyfutás a hallgatókért: magyar felsőoktatás 2009 MAGYAR ECSETTEL Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat kérdései az 1920-30 években Zsugyel János: Wekerle Sándor életművéről TUDOMÁNYOS KÖZÉLET Löffler Anna: Bálványostól Tusványosig Völgyes Miklós: Magyarország magyar és külföldi szemmel KÖNYVVILÁG Gábor Tamás: A változó Kína (Inotai András és Juhász Ottó könyvéről) Szakály Sándor: Egy konzervatív történetíró aktualitása (Tanulmányok Angyal Dávidról) CIVIL FÓRUM A folyóirat a nyomtatott forma mellett – amely a Főiskola könyvtárában is megtalálható –, elektronikus változatban is megjelenik, megtekinthető a www.polgariszemle.hu oldalon. PÁLYA 2009 SZEPTEMBER

13

Kultúra

Kultúra

„Rendhagyó óra”: Mi illik, mi nem illik?

DIÁK – FŐISKOLA Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően… (Márai Sándor: Füves Könyv) apjaink nagy részét tanulással töltjük. Ennek az egyik fontos színtere a Főiskola, ahova tanulni vagy tanítani járunk. A Zsigmond Király Főiskola, az a hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember, s válik szakemberré. A Főiskola tanárainak az a dolga, hogy a diákokat értelmük gyakorlására késztesse, fejlesztve az értelemnek az összefüggések tisztázására és az igazság fölfedezésére irányuló képességüket és kibontakoztatva a tapasztalásra, továbbá az átélt bizonyosságok megragadására irányuló érzéket.

N

NÉHÁNY ÍROTT ÉS ÍRATLAN SZABÁLY, MELYEKET ILLŐ BETARTANI: • A Főiskola épületén belül és kívül köszönünk tanárainknak, az iskola dolgozóinak és társainknak. • A kulturált viselkedés írott és íratlan szabályait mindenhol tartsuk be. (Csúnya, ízléstelen kifejezéseket ne használjunk, érzelmeinket diszkrét formában nyilvánítsuk ki.) • A Főiskola épületén belül dolgozókkal és diáktársainkkal legyünk figyelmesek és viselkedjünk tisztelettudóan. • Lehetünk divatosak, de öltözködésünk legyen a szélsőségektől mentes. Az épületen belül illik a sapkát levenni. • Vigyázzunk a Főiskola tisztaságára, rendjére. • Óvjuk az intézmény berendezési tárgyait, eszközeit. • Az iskola helységeit rendeltetésüknek megfelelően használjuk, ne szemeteljünk. • A Főiskola épületében TILOS dohányozni, alkoholt fogyasztani, kábítószerezni.


• A Főiskolán kívüli magatartásunkkal öregbítsük annak jó hírnevét.

ÖLTÖZKÖDÉS Tizenöt - húsz évvel ezelőtt a tanárok még nem tűrték a lakkozott körmöt, a miniszoknyát, a fiúknál pedig a hosszú haj is tabunak számított. Ez a világ viszont mára véget ért: a hatályos jogszabály szerint ugyanis az iskola házirendben sem szabályozhatja a diák öltözködését és hajviseletét. Ennek ellenére a színes haj és az extrém öltözet még mindig konfliktus forrása lehet a diákok és a tanárok között. A jó megjelenés első velejárója az öltözék. A mai magyar szokások eléggé elütnek a történelmi hagyományainktól és az elvárható normáktól. Ma a divat után szaladva mindenféle ránk nem való, és viselhetetlen ruhadarabot magunkra aggatunk. Az öltözködésnek is vannak bizonyos szabályai. A tizen- és huszonéves lányok igazán bőséges étlapról csemegézhetnek. Századunk valamennyi divatirányzatát, melyek az utcára termettek, végigkóstolhatják. A szolid kollégiumi stílustól a vadóc vámpírig nekik minden jól áll. Tudom, az idősebbek olykor felháborodnak egy-egy szélsőségesen öltözködő fiatal láttán, ezért a Főiskolán belül igyekezzetek kerülni a szélsőségeket! A fiatalok nem szívesen sorolnak be az átlagember skatulyába, mássá, érdekessé, egyedivé akarnak válni. Ez nagyon erős motivációja korunknak. Hogy mi okozza ezt? – tálán erre a kérdésre Ti tudtok választ adni. Lehet, hogy a punk, hippi, folklór-trend, gang-trend, vagy a show-business világa? Bármi is legyen az, becsülendő dolognak

tartom az ötletes kreativitást – hogy a fiatalok látványtervezőként működnek, maguk tervezgetik, építgetik külsejüket. Örülök, ha a saját formabontó műfajukban stílusosak tudnak lenni és eltalálják a színek, formák, anyagok helyes arányát. Van ennek a korszaknak egy nagy előnye: nem kötelező az elegancia, a méregdrága minőség – csupán a találékonyság. Minden fiatal körülnézhet a nagymama szekrényében (de még a nagypapáéban is) vagy a különböző hobbi-boltokban. Fabrikálhat divatékszert a természet kincseiből – hisz kincset találni bárhol lehet! Fogadjatok meg egy jó tanácsot: Törekedjetek az ízléses öltözködésre! A jó ízlésű ember idegenkedik a hivalkodástól, és a kirívótól. A csinos öltözet a művészien megkomponált képet juttatja eszünkbe, ahol minden a helyén van. Jó vagy rossz, ízlésről árulkodik nemcsak a jól összeválogatott ruha, hanem a gondozottság is. A tiszta gondozott ruha fontos része a megjelenésünknek. Ne feledjük: Az öltözködésnek van egy olyan szerepe, hogy stílusában és az elegáns színeiben jelzést ad rólunk. Amit tanácsolni lehet: a hölgyek legyenek visszafogottak, ugyanakkor legyenek meggyőzően elegánsak. Ha valaki igényes az öltözködésére, arról feltételezik, hogy a munkájában is igényes. Az ápolt tiszta külső bizalmat ébreszt az emberekben. Van egy régi közmondás, mi szerint „Ruhája szerint fogadják, esze szerint bocsátják el az embert.” Az illem nem kívánja meg a fényűzést, de azt igen, hogy a megjelenésünk mindig kifogástalan

legyen. Öltözködjünk tehát alkalomhoz illően, mert a túlöltözöttség visszatetsző, az alulöltözöttség hozzá nem értést árul el. Az igazán finom, elegáns megjelenés: az egyéni jó ízlést tükröző esztétikus megjelenésben nyilvánul meg, tehát nem a feltűnőség a fontos! Az öltözködésben négy dolgot javasolok figyelembe venni: • mindenki az egyéniségét fejezze ki az öltözködésével, • fel kell mérni az alkati adottságokat, • legyen színharmónia az öltözködésben, lényeges, hogy • mindig az alkalomhoz igazodjék. És még valami. A megjelenésben a ruházat, az öltözködési tartozék, a hajviselet, a kozmetikumok beszéd nélküli üzenetet hordoznak viselője személyiségéről. A testi higiénia, a dezodorok használata elengedhetetlen. Jó tanács a fiúknak, férfiaknak: • Nem illik mindig ugyanabban a ruhában járni. Legalább kétnaponként váltsuk a ruházatunkat. • Ne járjunk mindig ingpulóverben, pulóverben, vagy – a ma oly divatos – edzőruhában. Viseljünk időnként inget, és ne feledjük, hogy az igazi férfihoz nem illenek a rikító színek és a bizarr formájú ruhák. • A ruha kövesse a test vonalát, minden túlzó hangsúly nélkül. Színe legyen összhangban az ing, a nyakkendő, a cipő, a kabát stb. színével. Nem illik sötét színű ruhához világos, vagy fehér zoknit, és cipőt viselni.

BEFEJEZÉSÜL NÉHÁNY JÓ TANÁCS: Tudom, sokszor nehéz eldönteni, hogy mit illik, és mit nem. Ahhoz, hogy szakmai hozzáértésedet és rátermettségedet ne vonhassák kétségbe, válassz egyszerű, nem túl feltűnő ruhadarabokat, és tartózkodj az extrém kiegészítőktől. A csinos test, a formás idomok látványa megörvendezteti a szemlélőt, ám vannak olyan helyzetek, amelyekben a magamutogatás kifejezetten hátrányos. A képlet egyszerű: fanyaloghatsz, ám kénytelen vagy követni az etikettet, a kibuggyanó keblek, kikandikáló mellszőrzet látványa inkább strandra való, nem a suliba. Ugyanígy a rövid póló, amelyből minden mozdulatnál kivillan a köldököd. A mély dekoltázs-nyakkivágás sokat megmutat viselőjéből, de bizonyára nem akarod, hogy főként ez alapján ítéljenek meg, a teljesítményed helyett. Mi a helyzet a túl rövid miniszoknyával és az alig rövidnadrággal? Egy magára valamit is adó tanuló ezeket a ruhadarabokat száműzi ruhatárából. Hölgyeknél a mostanság divatos rövidnadrág, harisnya, tűsarkú kombináció bizarr iskolai viselet, érdemes elkerülni, ha nem akarod, hogy hátad mögött összesúgjanak. Férfiaknál hasonló szerepet tölt be az atléta és az izompóló, mindkettő elsősorban szabadidős viselet, iskolába nem ajánlott. A farmernadrág/farmerszoknya, esetleg edzőcipővel kombinálva megengedett. A ruhák, cipők mellett a kiegészítőkre is fokozottan figyelj: a baseballsapkától, fejkendőtől, és a fejtetőre tolt napszemüvegtől jobb megszabadulni, mihelyst belépsz az iskolába. Társaidat zavarhatják hangosan

zörgő csecsebecséid is, a csörgő karkötők, fémből készült lógó nyakláncok, csingilingi övek által keltett sajátos hanghatás sokakat zavar az óra közben! Ne dőlj be! Öltözködési tévhitek! • Ne keverd a kockásat a csíkossal! • Ne viselj barna cipőt a fekete felsődhöz! • A nyakkendő mindig passzoljon az inghez! • Ha magas nyakú garbó veszel fel, hord kívül, a pulóvered nyaka körül a láncot! • A cipő színe és anyaga igazodjék a ruha színéhez és anyagához, és mindig tiszta és jó állapotban legyen. • A kalap általában felöltővel viselendő, sem homlokba borítva sem nyakszirtre tolva nem helyes a viselete. • A nők annyi ékszert viseljenek, amennyi ruhájukat díszíti, kiemeli annak színét és formáját. Színben harmonizáljon a ruhával. • A férfiak kezén általában csak egyetlen ékszer az elfogadott, pl. Jegyűrű, pecsétgyűrű. Hordhat még óraláncot, értékes gombot, vagy nyakkendőtűt, esetleg karláncot. NN


15

Világ

Világ

„A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.” Albert Einstein

Meddig terjeszkedhet egy vallás az államban? A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Megtalálhatóak még a keresztény közösségek is. Míg Izrael kizárólagosan zsidó vallású.



17

Világ

Világ ermészetes, hogy egy ilyen sokszínű világ nem teljesen mentes a feszültségektől. Amint látjuk, egyik részről ott vannak a vallási-etnikai feszültségek, másik részről pedig a gazdasági érdekek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Perzsa-öböl környékén található a világ kőolajkészletének több mint a fele. Ugyanakkor olyan mindennapi problémákkal is szembe kell nézniük, mint az ivóvíz hiánya, mert az éghajlat többnyire forró, sivatagi. Mégis napjainkban nem ezekre a belső jellegű feszültségekre fókuszál a nyugati média, hanem egy sokkal felkapottabb téma került a figyelem középpontjába. Jelenleg ilyen a nemzetközi terrorizmus kérdésköre, melynek neve az utóbbi időben szorosan összefonódott a közel-kelettel. Nem mintha más országokban nem működnének terrorista-, vagy terroristajellegű szervezetek vagy egyének, de mégis az egyik legismertebb és legtragikusabb támadás az Al-Kaidához (iszlám terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúd-arábiai vállalkozó, Oszama Ben Laden hozott létre 1988-ban), így közvetve az iszlámhoz köthető. 2001.09.11.-én történt, hogy a szakértők egy újfajta terrorizmusról kezdtek el beszélni. A globalizmus mellett, a terrorizmus kifejezés talán az utóbbi időben a leggyakrabban hallott szavak között szerepel a médiában, de definiálni mégsem olyan könnyű. Számos próbálkozás ellenére, a mai napig nem született egységesen elfogadott definíció. Ennek okának megértéséhez Gazdag Ferenc gondolatmenetét használnám. Ahogy ő fogalmazott a problémák egyik további nehézsége, hogy a terrorista jelző egyidejűleg morális és politikai minősítést is tartalmaz. Bizonyos államok fenn kívánják tartani maguknak a jogot, hogy más államok tevékenységét terroristának minősítsék, ugyanakkor elutasítják, hogy hasonló minősítés tárgyai legyenek. Más szavakkal kifejezve, mindez azt jelenti, hogy a terrorizmus bármilyen definíciója bizonyos politikai és ideológiai előfeltevéseket tételez.

Az amerikai FBI rendelkezik egy listával, mely a világ legveszélyesebb terroristáit sorolja fel. A lista összesen 23 személyt tartalmaz. A listát Oszama bin Laden vezeti, 25 millió dolláros vérdíjjal. Ez ne tévesszen meg minket, mert az iszlám jelentése: „Isten iránti odaadás, belenyugvás az isten akaratába.” Azonban mint majdnem minden vallásnak, ennek is megvannak a szektái, szélsőségei. Ilyen alapon nem lehet elítélni vagy ítélően nyilatkozni az iszlámról csupán azért, mert néhány radikális elem a vallás mögé rejtőzik. Az iszlám elterjedése kezdetben a legszorosabban összefüggött a muszlim államok politikai hatalmának kiterjedésével, már csak azért is, mivel a Próféta eredeti elképzelése szerint a vallásnak és államnak szétválaszthatatlan egészet kell alkotnia. Napjainkban sem sokat változott ez az elképzelés, hiszen sok esetben még mindig a vallási vezetők irányítanak egy-egy államot. Véleményem szerint ez több okból is jó lehet (Amennyiben az ott élő közösségek számára ez természetes és elfogadják, valamint a vezetők tartózkodnak a szélsőségektől.) hiszen stabil hitéletet tesz lehetővé, nincs harc a politikai és vallási hatalom között stb. Másrészről viszont, ahogy azt a lenti táblázat is mutatja a vallástól függő jogrend nem egyedi eset, hanem más vallásokra is jellemző tulajdonság. Ilyenek a hinduizmus, konfucianizmus és a taoizmus. Azt hiszem egyértelmű, hogy ezek a vallási közösségek közel sem erőszakosságukról híresek. Na de térjünk vissza a muzulmánokhoz.

T

A MUSZLIMOK EGÉSZ ÉLETE ÖT PILLÉREN NYUGSZIK: • A tan igazságának elismerése. • Rituális ima • Böjtölés • Szegényadó (zakát) fizetése • Zarándoklás Mekkába Amint azt látjuk az első pont tartalmazza az alaptételt, a maradék négy pedig a vallási kötelezettségeket sorolja fel.

AZ ISZLÁM HASONLÓSÁGA A TÖBBI VILÁGVALLÁSHOZ

Örökkévaló személyes isten A teremtés és ítélet egyszerisége Menny és pokol Vallástól függő jogrend Papi rend Poligámia Étkezési törvények Alkoholtilalom Kizárólagos érvényességre való igény

Hinduizmus

Buddhizmus

Konfucianizmus

Taoizmus

Katolicizmus

Protestanizmus

Iszlám

+ – + + + + + + –

– – + – + + + + –

– – – + – (+) – – –

– – + + + (+) – – –

+ + + – + – – – +

+ + + – – – – – +

+ + + + – + + + +

Forrás: Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Akkord, 2005.


Világ

Világ

Úgy gondolom, hogy ezek után egyértelmű és hibás leegyszerűsítés lenne, ha a terrorizmust bármilyen vonatkozásban azonosítanánk a Közel-Kelettel vagy az iszlámmal. Egyszerűen a globalizáció által negatívan érintett társadalmi csoportok a globalizáció folyamatát általában azonosítják a Nyugattal, s a negatív következményekért a Nyugatot okolják. Így 9/11 óta nincs pontosan meghatározott területi vagy politikai követelés, a világrend megváltoztatása a cél. Sok szakértő ezért nevezi ezt egy újfajta terrorizmusnak, hiszen tudjuk, hogy a terroristák léte egy akut probléma és mindmáig megoldhatatlannak tűnik. Gondoljunk csak Ferenc Ferdinándra vagy a müncheni olimpiára. A jelenlegi helyzetet a Nyugat generálta. Túl erőszakosan lépett fel mindenkivel szemben és közben elfelejtette, hogy igazsága lehet, hogy a legegyedibb, de közel sem mindenkié. Intő tanulság legyen, hogy a 9/11 merénylői közül a legtöbb szaúdi volt és nem afgán. (A szaúdiak nyugat-barátok.) Ha már a barátai ennyire nem szeretik az embert, akkor mire számíthat az ellenségeitől? Ennek a résznek a tárgyalásánál érdemes megemlíteni a nemzetközi kapcsolatokban oly előszeretettel hivatkozott Huntington elméletet, amely a civilizációk összecsapásáról szól. Huntington


összegző tézise sokatmondó: „A világ alapjaiban mindinkább modernné válik, s ennek arányában mind kevésbé lesz nyugati.” Téves azt hinni, hogy a leigázott népek is úgy látják, hogy a nyugati ember „felsőbbrendű”, mint amire a hódítók oly előszeretettel hivatkoztak. A bizalomba vetett hit megrendülését remekül mutatja a jelenlegi világgazdasági-válság is. Osztom azt a nézetet, hogy részben bizalomvesztés idézte elő és tartja fent.

levonta. Elmondhatjuk, hogy Huntington remekül megjósolta a kihívások új típusait és irányait, még abban az esetben is, ha egyre inkább „multikultúrálódó” társadalmunknak nehéz ezt belátnia. „Ha a hitetlenek megszállnak egy olyan területet, ami a muszlimoké, akkor az összes muszlim felelőssége hogy kiűzzék megszállókat, és hogy visszavegyék a hatalmat a terület fölött; Spanyolország több mint 800 évig muszlim uralom alatt

„A világ alapjaiban mindinkább modernné válik, s ennek arányában mind kevésbé lesz nyugati.” De mit is várunk egy olyan világban, ahol a kiváltságosak fedezet nélküli „virtuális pénzekkel” mahinálhatnak? Ez a folyamat csak segít megerősödni a többi kultúrának, kirekesztett népeknek és összefogásra készteti őket. Azaz összességében a Nyugat erejének relatív csökkenéséhez vezet, ahogy azt a francia F. Braudel konzekvenciaként

volt mielőtt a keresztények elfoglalták. A megszállók [a keresztények] szó szerint és gyakorlatilag teljesen kiirtották a muszlim lakosságot. Most a mi felelősségünk, hogy visszaállítsuk a muszlim hatalmat a saját területünk felett. Egész India, beleértve Kahsmírt, Hyderabadot, Asszámot, Nepált, Burmát, Behart, és Junagadhot, valaha muszlim

terület volt. De elvesztettük ezt a hatalmas területet mivel elhagytuk a dzsihád útját. Most pedig Palesztína, mint mindenki tudja, a zsidók megszállása alatt van. Még a First (első) Quibla, Bait-ulMuqaddas, is illegálisan az ő tulajdonukban van.” – Jihaad ul-Kuffaari walMunaafiqeen. Elérkeztünk az újabb sarkalatos problémához, amit Izrael állam léte jelent, méghozzá a „nyugat” által erősen támogatottan. n 1948-ban ENSZ határozatban kijelölnek egy területet, ahol megalakul a zsidó állam. Ez a lépés a II. világháború után találkozik a nemzetközi politikai akarattal. Éppen csak az ott élő népeket felejtették el megkérdezni, hogy vajon ők szeretnék-e? Nem annyira újkeletű ez sem, hiszen a gyarmatosítás korában sem volt választási lehetőségük. Izrael állam fennállása óta folyamatos harcban áll és tragédiák sorozata történelme. Az ENSZ határozatokat rendszeresen megsérti, és atomfegyverrel rendelkezik, amit a környező népek fenyegetésként élnek meg. Ez a helyzet csöppet sem segít a Közel-Keleti térséget nyugat-baráttá tenni. És hogy ebből a zűrzavarból merre van a kiút? Megoldást jelenthet-e harcolni a terrorizmus ellen? Nem hiszem, hogy jó nyomon járunk. Kölcsönözzünk néhány ébresztő jellegű gondolatot a nagyoktól. Einstein szavaival élve „A békét nem lehet erőszakos eszközökkel fenntartani; csakis megértéssel lehet elérni.” Egy fizikusnál ki tudhatná jobban, hogy nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk. Itt az ideje, hogy a világ összességében megváltozzon. Talán most van erre a legjobb alkalom. Abdelazíz Al al-Sejk sejk (arab vallási vezető) szavai mélyen megvilágítják a valóságot: a „terror elleni igazi harc” nem más, mint küzdelem ama ideológia ellen, amely hozzájárult az iszlám világban a zűrzavar és a korrupció terjedéséhez. Szerencsére mégis sok területet átfognak és szabályoznak a hitelvek. Pósa Tibor cikke nyomán megtudtuk, hogy létezik olyan, hogy a pénzügyeket is áthatja a vallás. Ilyenkor nem arra kell gondolni,

hogy megáldják a pénzt, hogy többet fialjon, esetleg rituális szertartásnak vetik alá, hogy elüldözzék az ártó szellemeket. Nem. Itt olyan egyszerű erkölcsi tételekről van szó, amit „nyugati társaik” is igazán magukévá tehetnének. Például az uzsora „nagyobb bűn, mint a harminchatszori paráználkodás.” Általában a jövedelem 10%-át a szegényeknek ajánlják fel szegényadóként (zakat). Az iszlám bankok elsősorban a kisbefektetőkre számítanak, akiknek betéteikért cserébe a bank nyereségének egy meghatározott része jár. A szegényeket nem használják ki, hanem igazságosságra törekednek. „Az iszlám gazdaság elsődleges célja az általános jólét

biztosítása. – mondja Vahid Yousefi. A bankok csak „tiszta” üzletet finanszíroznak, olyat, ahol az alkalmazottak nem részesülnek a munkájuknál alacsonyabb bérben és ahol betartják a fogyasztóvédelmi előírásokat. „A banknak tilos támogatnia minden jövedelemszerzést, amely mögött nincs valós munka, mert szerintük ez növeli az egyenlőtlenséget.” Ezeknek a bankoknak egyaránt lehet muzulmán és nem muzulmán ügyfele is. Egyetlen szabály van: a saria szabályai, amitől eltérni nem lehet. Az iszlám bankok vagyona a szakértők szerint 7001300 milliárd dollárra tehetőek. Amint azt látjuk a vallás, a hit, az erkölcs összefonódásának az állammal vagy akár intézményekkel meg van a maga létjogosultsága. Azt hiszem, sokan látnának szívesen nálunk is ilyen elveket magukénak valló és alkalmazó pénzintézeteket. De kérdéses, hogy egy olyan világban, ahol a liberalizmus az uralkodó ideológia mennyire lenne ez beilleszthető? Vagy esetleg azonnal felesleges lenne versenyről beszélni, hiszen a profitmaximalizáláson túllépve egyéb emberi szempontok is szerepet játszhatnának? Akárhogy legyen is, de azért érdemes az eszünkbe vésni Vahid Yousefi szavait, főleg akkor, amikor az európai modell fenntarthatatlanságáról ódákat zengnek. Nem elitélendő cél az általános jólét biztosítása, de legalábbis törekedni kell rá. És közel sem biztos, hogy az eddigi módszerek fogják meghozni az áttörést ebben. Emlékezzünk. Új gondolkodásmódra van szükség. Ratkai Melinda

Forrás: Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Akkord, 2005. lsd. Helmuth von Glasenapp Shmuel Bar: Az iszlám terrorizmus vallási gyökerei, 2004. június, http://cikkek.soti.ca/religious-sources-ofislamic-terrorism.html Megjegyzés: A szerző izraeli veterán hírszerző (veteran of the Israeli intelligence community) és kutató (Institute for Policy and Strategy at the Interdisciplinary Center Herzliya in Israel) Origo, 2008.09.29, http://www.origo.hu/nagyvilag/20080929-iszlam-szaudarabia-terrorizmus-kiallt-aterror-elleni-harc-mellett-a.html, As-Sark Al-Auszat című lapnak adott interjújában beszélt erről Magyar Nemzet, 2009.03.28., 26-27.p. lsd. MN cikk Megjegyzés: perzsa származású egyetemi tanár. Feleségével Kóbor Judit közgazdásszal tanulmányozzák a fejlődő világ gazdaságát.


21

Novellák

Novellák

KONCERT Zsömbörgi László:

a elérkezett végre a nap, amire hetek óta várt. Nem tudott visszaemlékezni semmire, amire ilyen izgalommal készült volna. És most már csak pár óra és maga elôtt láthatja ezeket a fantasztikus embereket, hallgathatja hátborzongató, szomorú zenéjüket. Heteken keresztül csak ôket hallgatta otthon. Egyre jobban tetszett neki. Szinte érezte, ahogy pórusaiba, vérébe szívódnak a hangok. Videókazettákat szerzett róluk, agyában tökéletes pontossággal rögzült minden mozdulatuk. Heteken keresztül csak ez éltette. minden mást elhanyagolt, csak hagyta magába ívódni a zenét.

M

Reggel, ébredés után elôszôr a magnó után nyúlt. Aztán eltapogatózott a dohányzóasztalig, rágyújtott egy cigarettára. Becsukott szemmel fújta maga elé a füstöt. A hangszórókból áradt a zene. Elmosolyodott, ma délután mindezt élôben hallhatja. Elnyomta a csikket és kimászott az ágyból. Tétován álldogált a szoba közepén, turkált hosszú, kócos hajában. Hirtelen összerezzent. A borzongató hideg ébresztette tudatára, hogy két tetováláson kívûl semmi nincs rajta. Gyorsan magára rántotta a fotelba dobált ruháit. Kiment a konyhába, bekapcsolta a kávéfôzôt. Pár perc múlva a kávé ott gôzölgött az eddényben. Megragadta a csészét. Felszisszent és elejtette.

A törött cserepeket a földön hagyta, nem gondolkodott, agyában csak azene dübörgött. Türelmetlenül mászkált a lakásban. Nézte az órát. Végre elérkezett az idô. Szíve a torkában dobogott. A stadion elôtt már hatalmas tömeg várakozott. Nehezen jutott be. A küzdôtéren a második sorba sikerült bepréselnie magát. Óriási volt a hangulat. Mindenki egy emberként ordította a zenekar nevét. Aztán felgyulladtak a reflektorok. Elhangzott az elsô akkord. A tömeg elôre lódult. Úgy érezte, mintha egy iszonyú nagy, ôrülten ordítozó szörny sodorná el. Elesett és már csak azt a hihetelen fájdalmat érzékelte, ahogy ez a megvadult szörnyeteg szinte beletaposta a stadion kövezetébe.

Magány

Zsömbörgi László

Egy kies pusztán, kilóméterekre a falutól magányos ház állt. Szépen gondozott veteményes vette körül. Ebben a házban élt egy ember. Egyetlen társa öreg kutyája volt. Egész nap a kertjében dolgozott, vagy a szobában ülve kutyáját simogatta és kedvesen suttotgott a fülébe. Sok éven keresztül éldegéltek így kettesben. De egyik reggel az ember hiába keltegette öreg barátját. Évek múltak el és ô teljesen magába zárkózott. Egész nap veteményeskertjét, virágait ápolgatta, majd a munkától fáradtan lefeküdt. Észre sem vette, hogy hosszú idô óta nem szólt senkihez. Néma, fásult magányban teltek az évek. A férfi megvénült, mély barázdák lepték be arcát. Járása egyre nehézkesebbé vált, lassan ment már a munka. Aztán egyik nap – maga sem tudta miért – bement a faluba. ámúlva nézte az utcán nyüzsgô embereket, andalgó szerelmeseket, fogócskázó gyerekeket. Szinte félve kerülgette ôket. Fáradtan leült egy padra. Ahogy ott nézelôdött ijedten vette észre, hogy felé közelít egy szemlátomást tanácstalan fiatalember. – Ne haragudjon, meg tudná mondani merre találok egy patikát? Az öreg évtizedek óta elôszôr szóra nyitotta száját. De csak artikulátlan nyögés tört fel torkából.



23

Kultúra

Kultúra

TÜKÖRTOJÁS „Magyar Konyha” Alföldi módra önnyű belátni, hogy a művészethez nem árt a pénz, de önmagától a pénztől nem válik semmi műalkotássá. Napjaink állandó vitát kiváltó témája, miszerint egy művész látás- és gondolkodásmódját kifejező eszközök, módszerek, mitől és miért válhatnak az egyszeri, ugyanúgy meg nem ismételhetőből, hatásvadász gagyivá. Van-e joga bárkinek, magát hozzáértőnek nevezőnek, ezt felülbírálni vagy leértékelni, elemezni, kritizálni? Mondhatja- e bárki, hogy a dráma neki vígjáték, és a fekete az valójában fehér? Bármely művészeti ágból hozhatnék erre példát, én a Nemzeti Színházban 2008. novemberében, Alföldi Róbert színigazgató rendezésében bemutatott, Euripidész Oresztész című drámáját választottam elemzésem tárgyának.

Az említett színdarabot újrafordították, miáltal abban szabadon repkednek a trágár kifejezések, és szabadon felvonultathatóvá válik jópár olcsónak éppen nem nevezhető, mindenestre hatásvadász és látványos színpadi elem. A színpadkép, mint olyan, kimerül egy tonna használtruhában, két roncs autóban és egy hatalmas tükörben. Ezt lehet a színésznek kénye-kedve szerint ki-, illetve felhasználni. Példának okáért lehet hemperegni, csetleni-botlani a szőnyegként szolgáló ruhákon, sőt azokat egymáshoz dobálni. Lehet csirkét nyilvánosan megkopasztani és abból az egyik autó platóján levest főzni. Lehet egyik autóból a másikba vergődni, azokból időnként füstöt fújni. De ami a legjobb: tojással dobálni a színpad jobbján elhelyezkedő nyolc méter magas tükröt, nem kímélve ezzel az első sorban ülők „testi épségét”.

K

Nem tudom kinek állt módjában, de leginkább ki volt annyira kíváncsi, mint én, hogy ezt a „remekművet” feltétlen meg kellett nézze, alföldis rendezésben. Talán a történettel mindenki tisztában van, miszerint Oresztész, hogy állt bosszút apja meggyilkolásáért hűtlen és gyilkos anyján, és hogy dönt ő és testvére, Élektra sorsáról Apollón, nemesnek nem éppen nevezhető tettükért. Mindez történik az ókori Görögországban, Argoszban. A történet cselekményekben nem túl fordulatos, mivel még a kezdetek előtt megtörténik szinte minden, ami felkelthetné a színházba látogatók figyelmét. Nem jelenik meg a színen, amikor a trójai csatából győztesen hazatérő Agamemnont a hűtlen Klütaimnésztra baltával üti agyon. Ennek sajnos nem lehetünk fül és szemtanúi. De talán ez nem is lényeg egy színdarab esetében, hiszen az szólhat olykor a nemcselekvésről is. A színdarab ott kezdődik, hogy Élektra anyja mellett cselédként szolgál és bíztatja Oresztészt (test-


vérét) hűtlen anyjuk meggyilkolására. S elindul az egy óra negyvenperces, szünet nélküli „magyar tragédia”, ókori görög dráma köntösébe bújtatva. Ezt követően már csak arra várom a választ, hogy mi lesz a két gyermek sorsa. A rendező próbálta popularizálni és bárki számára „fogyaszthatóvá” tenni a történetet, mint Görög regék című könyvében tette Trencsényi Waldapfel Imre egykor, aki horribile dictu tizenegy oldalt szánt arra, hogy az amúgy ókori görög drámákat még véletlenül sem kezükbe vevő diákok, ezen információk alapján talán átcsúszhatnak az érettségi vizsgán.

A csirkekopasztás, a (hús)levesfőzés és a tojás, mint szakrális kódok, az áldozat bemutatásának liturgikus kellékei, nem mindenki számára dekódolhatók. Ezért gondolhatják sokan, hogy szegény argoszi asszonyok kara, pusztán stresszoldásra használja fel ezeket a műben. A másfél órás színdarabból jó ideig másra sem figyel a közönség, minthogy mit esznek-isznak, főznek és dobálnak a színpadon. Élektra eközben szívét-lelkét beleadja a történetbe, ezt hangsúlyozandó hosszú percekig a homlokával nyomja az egyik autó dudáját, felébresztve ezzel a közben elszunyókáló színházlátogatókat. Oresztész szenved, kínlódik, rémálmok gyötrik. De miért is ne gyötörnék, hisz megölte anyját (ezt azért meg lehet érteni). Miután pedig egy kicsit

Kultúra

Kultúra

lenyugszanak a kedélyek, és mindenki arra vár, hogy mi lesz e két „elvetemült” gyermek sorsa, végre-valahára feltűnik a hírnök. Ő az egyetlen, aki képes nem hadarni, nem kiabálni, nem hisztériázva sikoltozni, hanem érthetően, artikuláltan elmondani, hogy milyen híreket hozott. Az órámra pillantva és a darabot nézve már rég lemondtam arról, hogy láthatok valami nagyon különlegeset Alföldi Róbert rendezésében. Pedig ki ha nem ő és az a néhány Kossuth-díjas, adhatna olyan pluszt ennek a történetnek, amitől érdekes és maradandó élményben részesülhetnék. Bár mitagadás, valamit azért kaptam ezen az estén, azóta keresem a választ, hogy mi miért volt, mi miért történt? Miért volt szükség a csirkekopasztásra, miért dobálták a tojást a tükörre, s miért jött be Apollón, mint playboy a darab végén a színpadra – néhány főiskolás kíséretében –, mikor az aranyífjú jelmez inkább Dionüszoszhoz illett volna. Ennek ellenére a színészpalánták mindent megtettek, zenei aláfestésként még egy kis puffogosrappet is bevetettek. Köztudomású, hogy Euripidész a mitológikus környezetet pusztán csak keretként alkalmazta, az emberi sorsok a belső vívódások ábrázolása fontosabb volt számára – nem


véletlen tartotta őt Arisztotelész a „színpad filozófusának”–, de talán ez még neki is egy kicsit sok lett volna! Jobb nem kihívni az istenek haragját, mert a végén úgy jár Alföldi Robi, mint a Titánok, mikor Poszeidonnal kokettáltak. Nyilvánvaló, hogy ki húzza a rövidebbet. Mert ez az egész darab, ahogy „összeállt”, olyan, mint a tükörre hajított tojás. Először nagyot csattan, majd szépen lassan, megállíthatatlanul csorog lefelé. Egy azonban biztos, van akit a felcsapódásnál érint meg, a szó legszorosabban vett értelmében, és van akit csak utána, mikor a nagy lendület és energia szertefoszlik. A „tükörtojás” szétesik, összekeveredik, se nem szép, se nem jó immár, se nem tükör, se nem tojás. Fogyasztásra pedig aligha alkalmas. Mit tehet meg egy rendező? Szinte mindent, mert egyrészt ő a rendező, ergo azt csinál, amit akar, hiszen szabadművész. Másrészt ő a Nemzeti Színház igazgatója, így elméletileg és gyakorlatilag is bármit megtehet. Ám remélhetőleg mégis van egy határ, egy Rubicon, amelyet még ő sem léphet át. Egy belső kontroll, mert más egyelőre nem fogja kontrollálni. A kérdés inkább az, hogy valóban ezt érdemli-e a Nemzeti? A Nemzeti Színház valóban

arra hivatott-e, hogy ultramodern rendezésben élvezzünk végig egy görög drámát? Hogy számtalan megválaszolatlan kérdéssel gazdagodjunk a darabot és látványt illetően, s ne egy olyan élménnyel, amelyhez a legtehetségesebbnek vélt színészeink adják magukat és minden tudásukat? Miért kell mindent megmagyarázni, szájbarágni és nem láttatni, vagy eljátszatni? Miért kell ókori görög drámát újrafordítani, majd megrendezni egy mai magyar használtruha kereskedés udvarán? Ha valaki annyira szabad és annyira más akar lenni, akkor miért nem rendezi meg egy mai modern író művét? Az előadást nézve eszembe jutott egy frappáns gondolat: egy empire székből nem lesz art deco váza. Mert nem lehet. Ha valaki mégis megcsinálja, és azt egy hozzáértő műkereskedő meglátja, csak annyit fog mondani: barátom ez valami nagy gagyi. Persze ettől még mindenki próbálkozhat, használhat gagyit mindenféle formában, csak a végeredményt tekintve érdemes elgondolkodni. Hányan fogják megnézni az Oresztészt? Meddig lesz műsoron a darab, és lesz-e minduntalan vastaps a végén? Számos nem megválaszolható kérdés.

Jobb nem kihívni az istenek haragját, mert a végén úgy jár Alföldi Robi, mint a Titánok, mikor Poszeidonnal kokettáltak. Egy művész, ha már megadatott neki a tehetség, akkor éljen vele és ne éljen vissza azzal. Alkosson olyat, ami hosszú évek múlva is érték marad. Amiről mindenki beszél, és nem úgy, hogy na ez érdekes volt! Nekem úgy tűnik, hogy nem azok a színdarabok, filmek, könyvek, festmények maradnak évtizedekkel később is a közönség számára csodálatra méltók, amelyek olcsó, hatásvadász elemekkel fűszerezve próbálnak valamit eladni. Már maga a szó is rémisztő, hatásvadász.

Vannak jó példák is régi nagy művek felújítására. A legkézenfekvőbb az Óperenciás tengeren innen és túl is híres, Gérard Presgurvic által színre vitt Rómeó és Júlia. Ez is modern, meg egy kicsit másabb is mint az eredeti, meg zenés is, de mégis megőrzött valamit eredetiségéből. A szerzőnek – remélhetőleg – eszébe sem jutott, hogy olcsó praktikával egy macskaköves utcán, valahol a kínai negyedben, két sushi összetekerése közepette rendezze meg a veronai szerelmesek drámáját. Pedig

megtehette volna. Nem akart mindenképpen nagyot dobni, vagy olyat megmutatni, amit az emberek még álmukban sem gondolnának! Ez is művészi szabadság, amit az igényesség jellemez, az intelligencia, az esztétika és a különlegesség. Esetünkben, azonban nem a színészi játék, a fordulatos jelenetek, a lenyűgöző látvány maradt meg az Oresztész után hazafelé bandukolva. Hanem a káromkodás, a hadarás, az ide-oda kapkodás és a színészek öncélú mozgatása. Megannyi kérdőjel, hogy mi miért volt? Káosz, amely után nem marad más csak üresség. Az egyetlen, amelyet az Oresztészből profitáltam, hogy elolvastam a művet eredetiben. Ha szabad a művészet, akkor szabad a kritika is. Tojás-tükörből nem lesz tükörtojás. Alföldi „Nemzeti Konyhája” bemutatta, hogy egy antik görög drámát, valamint a legjobb magyar színészeket, hogyan lehet felhasználni az öncélú művészkedésre. Ahogy az előadás alatt tette, beledobált mindent a kifőzendő „levesbe”, ami rendelkezésére állt. Majd a végén, felkínálta a nézőknek: eszi, nem eszi nem kap mást! Ez a vendéglátás Alföldi-módra, csak el ne csapja a gyomrunkat a sok hús és fehérje! A jobb helyeken a vegetáriánusokra is gondolnak! Berki Beáta


27

Kiállítás ajánló

Könyv ajánló

„Turner és Itália”

PAULO COELHO: A GYŐZTES EGYEDÜL VAN lom, siker, hírnév, hatalom, pénz, csillogás. Paulo Coelho sorrendben tizenkettedik regényének kulcsszavai. Nyugodtan társíthatjuk még hozzájuk a boldogság, a kísértés, a drámai végkifejlet szavakat is. „A boldogság néha áldás – de általában meg kell érte küzdeni. A mágikus pillanat segít, hogy változtassunk, hajt, hogy elinduljunk az álmaink után. Sokat fogunk szenvedni, lesznek nehéz pillanataink, sok csalódásban lesz részünk – de mindez átmeneti, elkerülhetetlen, és a végén büszkék leszünk a küzdelmekben szerzett sebeinkre. Később pedig emelt fővel és hittel teli szívvel tekintünk majd vissza erre az időszakra.” Coelho A mágikus pillanat című írásából való e részlet, mely talán arra is választ adhat, miként vezeti a szerző hőseit könyvről könyvre. Így legújabb, A győztes egyedül van című regényének főszereplőit is.

Á

A kötet négy főszereplője közül hárman is hagyják, hogy manipulálják álmaikat. Például Igor, a jóképű orosz milliárdos, aki azt hisz, hogy az emberölés elfogadható, ha a tettest nemes cél, egy szeretett nő visszaszerzése vezérli. E nő jelen esetben volt felesége, aki új férje, a sikeres divattervező oldalán Cannes-ban, a filmfesztiválon tűnik fel. A szuperosztály tagjai között, a győztesek olykor hedonista világában. Az álmok világában él Hamid is, a divatmágnás, akit beszippantott az gépezet, amelyet pedig éppen ő akart felhasználni sikerei érdekében. És álmokat kerget Gabriela is, aki meg van győződve arról, hogy a hírnév önmagában is elég cél. A sikeres brazil szerző drámai kimerevített képet rögzít a mértéktelenség és a talmi csillogás uralta világról. Mi, olvasók pedig csak abban bízhatunk titkon, hogy talán nem saját tükörképünket tartja elénk…

COELHO GUINNESS-REKORDJA Paulo Coelho 1947-ben, Rio de Janeiróban született, középosztálybeli családban; édesapja, Pedro mérnök volt, édesanyja, Lygia pedig háztartásbeli. Hétévesen beíratták a Rio de Janeiró-i Szent Ignác jezsuita iskolába. E zord falak között talált rá igazi, írói hivatására. Első irodalmi díját is az iskola versíróversenyén nyerte. Szülei azonban mérnöknek szánták, ezért megpróbálták lebeszélni arról, hogy az irodalomnak szentelje életét. Hajthatatlanságuk és akkori kedvenc könyve, Henry Miller Ráktérítő című műve lázadásra késztették Paulót, aki ettől kezdve semmibe vette a család szigorú intelmeit. Apja ezt a viselkedést az idegbetegség jelének vélte, így a tizenhét éves fiút kétszer is ideggyógyintézetbe záratta, ahol többször vetették alá sokkterápiának… Később újságíró lett majd megelégelte addigi életét, és 1977-ben Londonba költözött. Az írást folytatta, de kalandozásait is, Európa országaiban. Első regényét csak 1987-ben írta meg (Egy mágus naplója címmel), melyet hamar, egy évvel később követett a második, Az alkimista. Az első kiadást egy kis kiadó jelentette meg, gyér érdeklődés mellett. A kilencvenes évek legelején azonban már felfigyeltek a regényre, és Brazíliában minden idők legnagyobb példányszámban eladott kötetévé vált. 1993 májusában a Harper Collins kiadó 50 ezer példányban jelentette meg angol nyelven Az alkimistát, az Egyesült Államokban azelőtt még sohasem jelentettek meg első kiadású könyvet ilyen magas példányszámban brazil szerzőtől. Az alkimista észak-amerikai sikere jelentette a döntő lépést a nemzetközi elismertséghez. 1988-as brazíliai megjelenése óta 56 országban adták ki, így igazi klasszikusnak számít. Coelho a 2003. évi frankfurti könyvvásáron Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy e regényének 53 nyelven megjelent kiadásait dedikálta. Művei eddig 140 országban, 56 nyelven, több mint 45 millió példányban fogytak el.


áig a legnépszerűbb tájképfestők körébe tartozik Joseph Mallord William Turner. Ki ne ismerné A móló Calaisnál vagy a Velence című képét? A Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán az érdeklődők megcsodálhatják a művész alkotásait, valamint végigkísérhetik az alkotói folyamatot, amely során létrejöttek ezek a máig nagyhatású művek. Joseph Mallord William Turner nem tartozott azon művészek közé, akiknek sokáig várniuk kellett a sikerre. Pályafutása édesapja borbélyszalonjában kezdődött, ahol már 13 éves korától kezdve festményeket árult. 15 évesen az angliai Királyi Akadémiában kiállították az egyik festményét. 27 évesen választották teljes jogú tagjává. Bejárta Európát s közben karrierje meghatározójává vált Itália. A kiállítás témája is ez utóbbi köré szerveződik, amely 2009. július 15. és október 25. között áll nyitva a közönség számára. A tárlat kuriózumát mutatja, hogy Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára nyitotta meg a kiállítást. „A múzeum olyan hely lehet, amelyben a múlt kiemelkedő szellemi, művészeti teljesítményei élővé lesznek, inspirálnak. Hiszen részei mindannak, ami civilizációnkban kortalan érték” – mondta beszédének zárógondolataként.

Velence

M

A móló Calaisnál

A rendezők egy több mint 80 festményből álló tematikus tárlatot állítottak össze, amely 8 részben mutatja be a Turner munkásságát. Helyet kaptak a kiállításon a festő Itáliában született alkotásai mellett, az itáliai motívumokat tartalmazó vagy az itáliai művészek hatását tükröző munkái is. A tárlat végigkalauzolja a művészet iránt érdeklődőket Turner pályafutásán, betekintést enged a művész stílusbeli változásainak, a színek és formák egymáshoz való viszonyá-

nak alakulásába a korai festményeitől egészen az utolsó alkotói korszakáig. A Múzeum – a tőle megszokott módon – nem csak egyszerűen kiállította a festő munkáit, hanem a vázlatkönyvei, akvarelljei, ceruzarajzai és olajvázlatai segítségével a remekművek létrejöttének kulisszatitkait is feltárja, egyúttal beavatja a nézőt Turner saját világába. Így teszi a publikumot részesévé az alkotás csodájának. Kocsis Anita


29

Színház ajánló

Film ajánló

THIS IS IT któber 28-tól, mindössze két hétig vetítik a világ filmszínházai, köztük a magyar multiplexek is, a Sony egész estés filmjét Michael Jacksonról This Is It címmel. A sztár ugyanezzel a címmel tervezte visszatérését a színpadokra. Ötven koncertből álló londoni sorozatára már elővételben elkelt minden jegy, és Jackson gőzerővel készült a Los Angeles-i próbákon. Az énekes örököseinek teljes támogatásával létrejött alkotás sok száz órányi anyagból állt össze, mely az utolsó próbákon és

O


a színfalak mögött készült: a felvételeket nagyfelbontású kamerával, a legmodernebb digitális hangtechnika segítségével rögzítették. A legtöbb jelenetet 2009 júniusában, a Staples Centerben, valamint az inglewoodi The Forumban vették fel. A filmesek Jackson pályájának korábbi szakaszait is felelevenítik, és az énekes legközelebbi barátaival és munkatársaival készült interjúkat is felhasználnak. „A felvételekről, az énekéből, táncából fantasztikus erő és energia árad. Ez a film kristálytisz-

TUDÓS NŐK ÉS A JAZZ

Kéri Kitty rendezésében ta bizonyítéka lesz annak, hogy Michael Jackson az egyik legnagyobb, legizgalmasabb, legtehetségesebb művész volt, aki valaha színpadra lépett” – ígéri John McClain, a film egyik alkotója, zenei producer, aki több mint negyven év óta a Jackson család barátja. A stáb tagjai az első ötletektől a szinte kész előadásig folyamatosan követték a kamerákkal az énekest, s bár a koncert már sohasem valósulhat meg, Kenny Ortega, a tervezett koncert és a film rendezője szerint a nézők igazi csodát láthatnak majd a moziban.

Moliére 1672. március 11-én mutatta be első ízben a Tudós nők című darabját, amelynek tartalma nemcsak a 17. században, hanem a mai korban is aktuális. Kéri Kitty – akit korábbi alakításaiból jól ismerhet a közönség – első, saját rendezésű színdarabja Moliére Tudós nők című komédiája, amelyet a Karinthy Színházban mutatnak be. A betérő nézőt már a büfében hatalmába kerítheti a korszak életérzése, hiszen a jazz nemcsak a nézőtéren, hanem az egész színházban végigkíséri őket. Az előadás mozgalmas, a szereplők a legváratlanabb helyekről bukkannak fel a darab közben. A vígjátékban olyan művészek játszanak – hogy csak néhányat említsek –, mint a

Centrál Színházból ismert Schlanger András, Gáspár Kata, Szirtes Balázs vagy a Jóban Rosszban sztárja, Sághy Tamás. A komédia a 21. században indul, egy fiatal nő, hazatérve a munkából a laptopon elkezdi nézni Moliére Tudós nők című darabját. Ez adja a keretet a darab számára, ahol a nézőt visszarepítik az 1920-as évek végére a ’30-as évek elejére. Abban a korban járunk, amikor már véget ért a szüfrazsettek mozgalma, akik – végül is – az első világháború végére elnyerik a választójogot, és már a női egyenjogúságot sem kérdőjelezik meg annyira. Tombol a jazz-láz, minden tudomány lendületesen halad előre, egymást érik a jobbnál-jobb találmányok (automobil, rádió, mo-

zi), amelyek lendületét megszakítja az 1929-es nagy gazdasági válság. Ebben a korban keresik a szereplők a helyüket, ki-ki a maga módján. Ez az útkeresés, amely a mai társadalmakat is jellemzi, vetheti fel a legtöbb kérdést a családról, karrierről, kapcsolatokról és a nők újabb szerepeiről. Karrier vagy/és család? A szereplők sajátos önmegvalósítási vágya, a tudományok megszállott hajszolása és természetesen egy jóakaró, önjelölt „tudós” segítsége teremt humoros helyzeteket a színpadon. A premierre október 2-án kerül sor, azonban a kíváncsiak már október 1-jén megnézhetik a nyilvános főpróbát. Kocsis Anita


31

Sudoku újrakezdôk

kezdôk

5

9

6

2

7

8

3

5

1

7

2

9 3 7

2

1 5 2

3

4

9

9

5

6

6

7 9

8

7

4

9

8

1

5

2

1 6

7

5

2

4

6

3

9

7

4

1

5

9

1

4

6

9

3

8

7

6

4

8

6

5

8

9

2

6

8

6

9

6

4

1

7 4

5 2

2

6

4

3

7

8

3

7

2

1

1

8

7

9

6

5

1

1

7

7 6

6

5

5

5

9

profik

4

9

8

1 2

3

haladók

4

3 8

7

1

9

1

9

2 5

6

2

4

7

8

4

1

3

5

3

9

1

5

5

3

8

3

5 8

4

9

6

9 7

9 7 7

6 8

1 3

5 9

3

3

5

7

1

3

9

7

8

6

2

3

A Sudoku története és szabálya A japánnak hitt játékot még a XIX. században találták ki egymás szórakoztatására svájci matematikusok, majd a 70-es években néhány amerikai rejtvénylap közölt ilyesmit Number Place (Számokat a helyükre!) néven. 1980-ban a japán Nikoli játékcég nevezte el sudokunak, melybôl a su számot, a doku egymagában állót jelent, vagyis Egyszámjegyû számok-nak illetve Egyszer használható számok-nak fordíthatjuk. 2004-ben


a The Times hozott le néhány sudoku táblát, azóta letarolta Európát és az Egyesült Államokat, sôt Japánban is újra divatba jött. Szabály: a táblázatot úgy kell kitölteni, hogy minden oszlopban, minden sorban és minden körbehatárolt 3x3-as négyzeten belül pontosan egyszer szerepeljen az összes számjegy 1-tôl 9-ig.

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM AUGUSZTUS SZEPTEMBER

Recommend Documents