PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN III. ÉVFOLYAM JÚNIUS JULIUS. Ez a Te pillanatod

PALYA Zsigmond Király Fôiskola

Madonna a füleid elôtt hever! Csak a Vodafone-nál! Töltsd le Madonna új, Hard Candy című albumának dalait a Vodafone live!-ról az elsők között, díjmentesen! HSDPA-képes Sony Ericsson V640i + MPS-70 mobil hangszórók új VitaMAX csomagban

29 970 Ft + ajándék Madonna Hard Candy album letöltés www.vodafone.hu/Madonna

Ez a Te pillanatod

Az ajánlat 2008. április 21-től május 31-ig, illetve a készlet erejéig érvényes. Madonna Hard Candy című albumának egyes számai április 21-től, a teljes album április 28-tól tölthető le a Vodafone live!-ról. Egy személy legfeljebb 2 VitaMAX csomagot vásárolhat 12 hónapon belül. Sony Ericsson V640i telefonkészülék vásárlása esetén tartalomdíjmentesen tölthetők le a Vodafone live!-ról Madonna Hard Candy című albumának mobil tartalmai, amihez 10MB díjmentes adatforgalom használható fel. További információk: Részvételi Feltételek, www.vodafone.hu/Madonna

M AG A Z I N

I I I .

É V F O LYA M

H Í R E K K A C H Ö KINTERJÚZSK FESEKBAMAE PSOBRANDCA MPCSEHORSZ Á G B Ó T A K I N G AAMERIKAIFO CITÁNCK+FFE SZTIVALAJÁN LÓAJÁNL Ó K Ö

2 0 0 8 .

J Ú N I U S – J U L I U S

Tartalom

Tartalom

KÖSZÖNET

BEMUTATJUK AZ EPSO-T, az Európai Unió Személyzeti Felvételi Hivatalát

„Tanár Úrnak, szeretettel” … gondolatok egy diplomaátadó ünnepség marójára

ELTÁNCOLT ÉLET

28

„Testünk nem dolog, hanem helyzet: kapocs köztünk és a külvilág között, vázlata belsõ gondolatainknak.” (Beauvoir) Mindössze ez az egy mondat hangzik el az elõadás alatt, az „eltáncolt élet” azonban nem is kiált több szó után.

14 12

24 26

7

MINT A FOCI.. CSAK EGÉSZEN MÁS

20 FESZTIVÁLAJÁNLÓ

HÖK, MEGALAKULTUNK

BA/MA Beszélgetés a szakirányú továbbképzésekrõl Dr. Jászberényi Józseffel, a KMI intézetvezetõjével Sokan úgy gondolják, hogy a MA képzés valamint a szakirányú továbbképzések egy és ugyanazt jelentik. Mi errõl a véleménye, illetve mik azok a pontok, amikben ez a két ág lényegesen elkülönül?

Május 1-én megújult csapat vette át az eddigi Hallgatói Önkormányzat munkáját, mivel néhány régi tag mandátuma lejárt, vagy „elballag" fõiskolánkról. Elsõ hivatalos ülésünkön az új mûködési alapszabályzatunk szerint megválasztottuk az Elnöki Tanács tagjait. Õk azok a tagok, akik konkrét pozícióval rendelkeznek.

CSEHORSZÁG, AMIKOR A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET Ha igazán változatos és élménydús kirándulásra vágynál, akkor ajánlom, látogass el Csehországba! Rengeteg elõnye van! Nem kerül milliókba, hogy kijuss, barátságos árai vannak, és városai olyannyira változatosak hogy mindenki talál saját ízlésének megfelelõt!

Míg gyermekkorunk nyarain táborokban múlattuk az idõt (a nagyon tapasztalt táborozók úttörõtáborokban kezdték pályafutásukat), addig ma fesztiválokon tehetjük próbára álló- és hallóképességünket. Annál is inkább buzdítok mindenkit fesztiválozásra, mert nemcsak a zenei élményekkel gazdagodhatunk, de a társasági élmény mellett lelkileg és szellemileg is feltöltõdünk.

25

23

BÓTA KINGA Aki büszkélkedhet egy olimpiai ezüstéremmel, 11 világbajnoki címmel és hétszeres Európa bajnokunk.

Egy magyar kisfiú valamikor az ötvenes években ugyanazt csinálta, amit az õ korában a kisfiúk szoktak: focizni járt a parkba. Azután kikerült Amerikába, ahol megmutatta hogyan is kell úgy belerúgni a labdába, hogy az pont oda repüljön, ahova a rúgó szeretné, még akkor is, ha a labda épp nem gömbölyû, hanem tojás alakú. A kisfiúból sztár lett, és egész Amerika megismerte a nevét.

31

JÓ TANÁCSOK KEZDÔKNEK Április 26. – május 3.-ig került megrendezésre immár 18. alkalommal Gyõrött a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál. A kis város egy hétig számos koncertnek, filmvetítésnek, kiállításnak, színpadi elõadásnak és szakmai konferenciának adott otthont egy héten keresztül. Az utcákon magyar vendégek mellett külföldi fellépõk is sétáltak egyik helyszínrõl a másikra. A fesztiválra meghívást kaptak a versenyprogramban szereplõ filmek alkotói.

FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Bodor Adrienn, Csillik Blanka, Debreceni Mária, Fehér Anna, Görömbölyi Vanda, Hantos Katalin, Kovács Paula, Nazár Éva, Palánki Réka, Tóth Diana. SZERKESZTÕSÉG ELÉRHETÕSÉGE: E-mail: [email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fõiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.

Hírek

Hírek MÛHELYKONFERENCIA „AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSÁNAK KOMPENDIUMA” CÍMÛ DOKUMENTUMRÓL A Zsigmond Király Fõiskola „Vallás, társadalom, politika” Kutató Központja mûhelykonferenciát rendezett a fenti könyvrõl (kiadta a Szent István Társulat, Budapest, 2008), 2008. május 28-án a Kossuth klubban. A Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa által megformált dokumentum a pápák szociális enciklikáinak szerkesztett, sûrített lényegét foglalja össze, kiemelve a keresztény társadalomelmélet sarkalatos elveit és sorra véve a társadalmi élet fõ területeit, olyanokat mint a család, munka, gazdaság, környezetvédelem, béke, stb. Bayer József akadémikus, a ZSKF rektora bevezetõ gondolatai után a dokumentum jelentõségét, új vonásait, hangsúlyait elõször Berán Ferenc, a PPKE egyetemi docense, a kötet egyik lektora foglalta össze, ezeket a tartalmakat árnyalta Horváth Pál, az MTA Filozófiai Intézete fõmunkatársa – a kötet egyik fordítója - elõadása, kiemelve II. János Pál enciklika alkotó tevékenységének fontosságát, valamint a mû antropológiai, perszonalista közelítésbõl következõ hangsúlyait. Kiss Ulrich S.J. elõadásában a kereszténység és a többi vallás párbeszédének fontosságát, a kultúra értékeinek megõrzését, az egyház társadalmi tanításának erre irányuló tartalmait hangsúlyozta. Bencze Lóránt, a ZSKF egyetemi tanára a nyelvész szemével elemezte a könyv tartalmát, rámutatva arra, hogy különbözõ korok és kultúrák igényeit együtt, egyidejûleg kell „vegyes regisztert” alkalmazva kielégítenie. Csepregi András, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkársága vezetõje elõadásában inkább kérdéseket fogalmazott meg, amelyek a protestáns gondolatkörben fogalmazódnak meg a katolikus koncepciók kapcsán. Az elõadásokat vita, kötetlen, de igen tartalmas beszélgetés követte, melyet a húsz fõt meghaladó létszámú hallgatóság élénk érdeklõdéssel követett, kérdezett, illetve – mint Platthy Iván, nyugalmazott államtitkár – hozzáfûzte gondolatait a hallottakhoz. A konferencia moderátora – S. Szabó Péter, a ZSKF egyetemi tanára – azzal zárta a le az izgalmas beszélgetést, hogy a konferencia elõadásait a Vallástudományi Szemle címû folyóiratban is megjelentetik.

ZSKF A BRAND CAMP-EN!

Hogy miért? • mert a széles szakkínálatunk mellett fontosnak tartjuk a szakmával való kapcsolattartást és kapcsolatépítést • mert a diákjaink érdekeit képviseljük akkor is, amikor a szakmai kapcsolatainkat építjük • mert mi is a szakmához tartozunk

Szólj be a szakmának! Interaktív márkatábort szervez az Extreme Csoport! …hangtompító nélkül. Gyere le 3 napra a Brand Campre és mutasd meg magad a marketing szakmának! 2008. július 3-4-5-én várunk Siófokon minden olyan ZSIGMOND, akik szívesen tanulnának szórakozás közben. Ha eljössz, elõadások, workshopok segítségével ismerkedhetsz meg a márkák jelentõségével és mûködésével, továbbá egyedülálló módon, az esti bulik alkalmával a gyakorlatban is kipróbálhatod, tesztelheted azokat a megoldásokat, melyeket a nap folyamán fejlesztettél ki.

2 PÁLYA 2008 JÚNIUS-JÚLIUS

Lehetõséged nyílik kapcsolatot kiépíteni a gyakorló szakemberekkel, továbbá, betekintést nyújtunk neked a szakma hétköznapi trükkjeibe, fortélyaiba.

Nem titkolt szándékunk továbbá, hogy a Brand Campen olyan álláskeresési, állásajánlati terepet nyújtsunk, ahol a szponzor cégekkel a teljesítményed, gondolkodásmódod, valamint a kölcsönös szimpátia alapján kerülj kapcsolatba. A Brand Campre olyan hallgatók jelentkezését várják, akik szívesen beszélgetnének, tanulnának hazai és nemzetközi cégek marketing vezetõitõl, keresik a kapcsolatot a hasonló érdeklõdésû diákokkal, és nyitottak arra, hogy megkezdjék jövõbeni szakmai kapcsolataik kiépítését, továbbá van kedvük 3 tartalmas napot eltölteni a Balaton partján, nem feledve egy nyári program kötelezõ kellékeit: a szórakozást, bulit, a sportot, és kikapcsolódást sem. Látogass el a Brand Camp holnapjára! www.brandcamp.hu

Andor László: Összehasonlító gazdaságtan c. tankönyvének munkahelyi vitájáról Már más felsõoktatási intézmények is érdeklõdnek e tankönyv iránt. Andor László, aki már korábban is oktatta ezt a tárgyat Fõiskolánkon, régi hiányt pótolt a könyv megírásával. Május 27-én a Fõiskola vezetõinek, a GVI vezetõ oktatóinak és külsõ szakértõknek részvételével munkahelyi vita értékelte az elkészült kéziratot. Valamennyi hozzászóló pozitívan értékelte a leírtakat, kiemelve elsõdlegesen a szemléleti megközelítés újszerûségét, a tankönyv rendkívül olvasmányos stílusát , az elméletigényesség és az empíria szerencsés ötvözetét. Sipos Zoltán intézetvezetõ zárszavában hangsúlyozta, hogy a vita valamennyi fontos kérdésre ( a tankönyv tartalmi és formai megfelelõsége, a szerkezeti , nyelvezeti és didaktikai követelmények teljesítése , következtetések helyessége ) támogató választ adott és javasolta , hogy a vitában elhangzott észrevételek egy részének beépítésével szeptemberre készüljön el az elsõ kiadás, amelyet késõbb lehet majd bõvíteni. Ez azért is fontos lenne, mert már más felsõoktatási intézmények is érdeklõdnek e tankönyv iránt.

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN KONFERENCIA 2008. A ZSIGMOND KIRÁLY FÕISKOLÁN 2008-ban 14. alkalommal kerül megrendezésre 2008. szeptember 25-26-án a Multimédia az oktatásban konferencia a Zsigmond Király Fõiskolán. A konferencia témája az oktatási tevékenység és a – legszélesebb értelemben vett – multimédia-technológia kapcsolata, így a társadalomtudományi kutatástól a biológiai sajátosságokig, a módszertani kutatásoktól, a technológia új eredményeinek bemutatásáig széles területet fog át. Új elemként jelenik meg a multimédia alkalmazási lehetõségeinek áttekintése a mûvészetek világában. Igyekszik a multimédia oktatásban történõ hasznosítására, a technikai és módszer-tani fejlesztésekre és kutatásokra koncentrálni.

A konferencia célja Elõsegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különbözõ területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását. Bemutatkozási és publikálási lehetõséget adjon a hazai és a határon túli oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörû szakmai megismertetésére és megvitatására elõadások, kiállítások és kiadványok segítségével. Az elõadások alapján, a konferencia szakértõi bizottsága által javasolt szakmai anyagok lehetõséget kapnak a „Journal of Applied Multimedia” folyóiratban történõ megjelenésre (http://jampaper.eu). A benyújtott és megtartott elõadások a konferencia kiadványát képezõ DVD-n jelennek meg, mind szöveges, mind videó formátumban. E mellett a konferencia évek óta on-line közvetítéssel követhetõ az interneten is. Tervezzük,

hogy a korábbi években is a program részét képezõ videó konferencia elõadások mellett virtuális szekció is kapcsolódik a programhoz. Az idei konferencián elsõ alkalommal on-line tanóra kulisszatitkaiba is bepillanthatnak a résztvevõk. Láthatják egy videó-konferencia rendszerû tanúra oktatói és hallgatói élethelyzeteit, módszereit és utána a tanárral és a diákokkal kerekasztal beszélgetés keretében elemezhetik a tapasztaltakat.

A konferencia tervezett fõbb témakörei, gondolatkörei M-learning, mint az oktatás egy új eszköze. A tanulás személyessé és korlátlanná válásának lehetõségei. Digitális tudásbázisok és keretrendszerek kapcsolata. Kapcsolódás, elérés, részvétel a virtuális térben. Könyvtár, multimédia, oktatás. A könyvtárak új helye, szerepe a modern, a multimédiás, a hálózati tanulás idõszakában. Szerzõi jog és elektronikus tartalmak kapcsolata. Vannak-e szerzõi jogi korlátok a virtuális térben. Személyes tudás vagy közösségi tudás. A klasszikus multimédia fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatás. A konferencia idõpontja 2008. szeptember 25-26.

Helyszín Zsigmond Király Fõiskola, Budapest, Kelta u. 2. web: http://mmokonf2008.zskf.hu

ZSIGMOND BÁL, TANÉVBÚCSÚZTATÓ ERASMUS PÁLYÁZAT A Zsigmond Király Fõiskola hallgatói a 2008/2009-es tanévben is pályázhatnak 5 hónapos részképzésre az alábbi két intézményben folytatott tanulmányok támogatására: Kajaani, Finnország: Kajaani Polytechnik (www.kajak.fi), Huelva, Spanyolország: Universidad de Huelva (www.uhu.es). Beadási határidő: 2008. szeptember 30. További információ a ZKF honlapján és az Erasmus koordinátornál.

A belváros szívében, a méltán nevezhető patinás épületben, az egykori Hadik-palotában, avagy más néven, a Kossuth Klubban rendezte meg első alkalommal a Zsigmond Király Főiskola a Tanévbúcsúztató Zsigmond Bált május 31-én. A 19:00 órai kapunyitás után röviddel megtelt a Kossuth Klub az ünneplő tömeggel. A vendégeket a házigazda Zsigmond Király Főiskola egy-egy pohár pezsgővel köszöntötte. A program nem sokkal ezután vette kezdetét a Mookie Brando nevű zenekar játékával. Könnyed zene stílusával, hamar oldotta a hangulatot az akusztikus, az elektronikus gitár valamint a dob és harmonika szó érdekes kavalkádja! Az egybegyűlteket a Főiskola rektora és rektor-helyettese köszöntötte, akik az eddigi sikeres munkát megköszönve most a kikapcsolódásra, bálozásra hívták az intézmény partnereit, az oktatóit és a campus dolgozóit. A rövid üdvözlőt követte az egyik legnépszerűbb bulizenekar produkciója, a Marsall zenekar előadása. A hangulat garantált volt, hiszen és legismertebb hazai és nemzetközi slágerek csendültek fel, amely az ünneplőket táncra sarkallta, akik hajnalig ropták a dallamos ütemekre. A hagyományteremtő szándékkal rendezett Bálon az elegáns vendéglátás, a finom ételek és italok, valamint a fület melengető zenék hajnalig tartották együtt az ünnepelni vágyókat.

KEDVES VÉGZÕS HALLGATÓINK! Ismét eltelt egy újabb esztendõ, egy fõiskolai szemeszter. Már csak néhány vizsga, beadandó dolgozat valamint az államvizsga választja el a végzõs hallgatóinkat attól, hogy munkájuk jól megérdemelt gyümölcsét, azaz a diplomájukat átvegyék, kezükbe foghassák. Az ünnepi jellegre való tekintettel a kiemelt eseményre nemcsak a diákok, hanem a Fõiskola is készül. A fõiskolai évek megkoronázásaként, lezárásaként felcsendül a szózat, a himnusz, néhány szóban értékeli az elmúlt évek munkáját a Fõiskola rektora, valamint ellátja „útravalóval” a frissdiplomásokat. Hallgatóiktól elbúcsúznak a tanszékek vezetõi, valamint néhány mondatban egy-egy diák nosztalgiázik emlékei, élményei kapcsán. A dicsfényes pillanatokban, örömittas percekben nem hiányozhatnak az ismerõsök, barátok, rokonok és hozzátartozók sem, így az érdeklõdõk sokaságára figyelemmel a szakoknak, illetve bizonyos esetekben a tagozatoknak más-más idõpontban lesz a diplomaátadó.

DIPLOMAÁTADÓK IDÕPONTJAI: Mûvelõdésszervezõ szak: (Nappali-levelezõ tagozat) 2008. július 4. (péntek) 16:00 – Európa terem Nemzetközi kapcsolatok szak: (Nappali tagozat) 2008. július 5. (szombat) 10:00 – Európa terem Nemzetközi kapcsolatok szak: (Levelezõ tagozat) 2008. július 5. (szombat) 13:00 – Európa terem Kommunikáció-mûvelõdésszervezõ szak: (Nappali-levelezõ tagozat) 2008. július 11. (péntek) 16:00 – Európa terem Humánerõforrás-menedzser szak (Levelezõ tagozat) 2008. július 12. (szombat) 10:00 – Európa terem Humánerõforrás-menedzser szak + Emberi erõforrás kiegészítõ szak (Nappali tagozat) 2008. július 12. (szombat) 13:00 – Európa terem Hallgatóinkat a késõbbiekben tájékoztatjuk a Diplomaátadó ünnepségének pontos menetérõl, egyéb szükséges teendõikrõl.

PÁLYA 2008 JÚNIUS-JÚLIUS

3

Hírek MÁSODIK LETT A PÁLYA AZ ISKOLAÚJSÁGOK ORSZÁGOS VERSENYEN, CSILLIK BLANKA PEDIG KÜLÖNDÍJAS A XV. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon, április 18-án kihirdette a DUE (Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete) az Országos Diákmédia Pályázatának eredményét. Az év prominens ünnepségére a Millenáris Park Fogadójának színpadán került sor, ezért rengeteg ember láthatta, és hallhatta a ZSKF-esek sikerét. A DUE felhívására idén több mint ezer pályamunka érkezett, ezért is, örömmel számolhatunk be minden kedves ZSKF-es „honfitársunkat”, hogy a nevükben is átvettük az újságnak járó második helyezést. Csillik Blankára, a Pálya szerkesztõjére pedig külön büszkék vagyunk, mivel írását különdíjjal jutalmazta a szakmai zsûri, akik között helyet foglalt a Magyar Rádió alelnöke is.

Idén is, mint eddig minden évben megrendezésre kerül a gólyatábor, melynek a zsóry fürdõi Zsóry Zsibongó Üdülõ ad helyet. Idõpontja a elõzõekhez hasonlóan a tanév kezdete elõtti pár nap,augusztus 28-31-ig, amikor a újdonsült ZSKF hallgatók búcsúztathatják el együtt a nyarat és ezzel középiskolai éveket. A 4nap alatt rengeteg ismerkedõs csapatépítõ játék, közös bográcsozás, és fürdõzés várja a résztvevõket. Reméljük sikerül a táborban ízelítõt adnunk a Zsigmond Király Fõiskola légkörébõl, és ezzel, így már az évkezdés elõtt megszerettetni a gólyákkal fõiskolánkat.

ÖkoSZIN Az ökotudatos életszemlélet népszerûsítését tûzte zászlajára a hazai kulturális rendezvénypiac legnagobb hagyományokkal büszkélkedõ fesztiválja, az idén 40 éves Szegedi Ifjúsági Napok. Ennek keretében pályázati felhívást tesznek közzé, melyre a témával foglalkozó civil szervezetek jelentkezését várják. 21 éve létezik a fenntartható fejlõdés fogalma, azonban nagy elõrelépés régiónkban nem történt e fogalom tudatosítására. „Több tízezer fiatalt fogadó rendezvényként úgy érezzük nekünk is tennünk kell azért, hogy a jövõ generációinak ne csökkenjenek a képességei saját igényeik kielégítésében” – nyilatkozta Boros Gyula a Szegedi Ifjúsági Napok fõszervezõje. A SZIN szervezõi úgy gondolják, hogy a természeti környezet védelmén, a „Ne szennyezd a környezeted!” felkiáltáson túl sokkal globálisabb szemléletmódot kell kialakítani. Az ökotudatos életvitelre buzdítás, a fenntartható fejlõdés fogalmának terjesztése tehát kiemelt szerepet kap a fesztivál életében. „Most egy folyamatot indítunk el, s nem az a cél, hogy „zöld” fesztivállá váljunk, hanem a lehetõségeinkhez mérten hatékonyan hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezet elhasználódása ellen az élet számos területén lehet és kell is tenni.” A Szegedi ifjúsági Napok e célok eléréséért pályázatot hirdet civil szervezetek részére, melynek részleteit a www.szin.org oldalon találhatják meg az érdeklõdõk


ZSKF Alumni Klub - megalakulunk Ugyanabba az iskolába járni a legtöbbünk számára jelent valamiféle közösséget, együvé tartozást. A közös diáktársak és tanárok, a mindenki számára egyformán teljesítendõ akadályok, vizsgák – mind olyan megélt történés, amelyek nyomot hagynak a lelkünkben, amelyekre késõbb ugyanúgy emlékszünk, még nagyon sok év múltán is. Az általános – és középiskolás közösségek osztálytalálkozókat szerveznek, és – habitustól függõen – évente – négyévente összegyûlnek nosztalgiázni. A fõiskolák, egyetemek közösségei nagyobbak, így az ilyen spontán akciók keretében nehezebben mozgathatók – így a felsõoktatásból kikerülõ közösségek gyakran megszûnnek, és csak a megõrzött baráti kapcsolatokban élnek tovább. Az egyértelmû igény, de a mellette kétségtelenül megjelenõ szervezési nehézségek hívták életre az iskolai öregdiák-, vagy más néven alumni klubokat. Akár a nemzetköziakár a hazai példákat nézzük, az mindenképpen látható, hogy ahol az ilyen szervezõdések erõs hagyományokat tudtak maguk köré teremteni, ott idõtálló, sõt az évek során egyre erõsödõ, és egyre tudatosabb közösségi élet alakul körülöttük. Ez persze érthetõ, hiszen minden közösséget emberek alkotnak, a közösség a köztük levõ sokféle kapcsolatból épül. Ha ezek a kapcsolatok élõk, ha a közösség tagjai jól érzik magukat együtt, a közösség is élni fog. A Zsigmond Király Fõiskola Alumni Klubja megalakulásának ötlete is egy rendezvény kapcsán merült fel – június 28-án kerül megrendezésre a ZSKF elsõ öregdiáktalálkozója a Pomázi Kóruskastélyban. Az elõzetes megkérdezések alapján az érdeklõdés óriási, a rendezvényre létrehozott internetes fórumra regisztrált hallgatók száma 500 fölött van. A találkozót Szilágyi Eszter tanárnõ szervezi a fõiskola oktatástechnikai-, informatikai – és marketinges csapatának komoly segítségével. Most elsõsorban erre a rendezvényre koncentrálunk – ha olyan emlékezetes, valódi élményt tudunk nyújtani a volt hallgatóknak, amire örömmel, szívesen emlékeznek majd, akkor a nyár eleji rendezvénybõl hagyományt teremthetünk; egy rendszeres, jól bevezetett rendezvény alapja lehet egy közösség kialakulásának. Az alumni klub pedig akkor mûködik, ha élõ közösség van mögötte. A tagjai akkor fogják kinyitni a tõlünk érkezett e-maileket. Az elsõ rendezvényt akkor követhetik újak. Akkor a tagok közötti kapcsolatokon sem kell – mint ahogyan nem is lehet – felülrõl, mesterségesen „bábáskodni”. Akkor mûködni fog, hogy adott esetben segítsünk egymás felmerült gondjain (pl. álláskeresés). És ha már ez is meglesz, akkor mondhatjuk majd, hogy sikerült valódi közösséget teremteni. Olyant, aminek érdemes a tagjának lenni. A leghíresebb egyetemek, fõiskolák (pl. Harward, Yale) öregdiák klubjai ezért mûködnek annyira jól, hogy adott egyetem létezésüket a legnagyobb értékei között tartja számon: mert élõ, mûködõ kapcsolati háló feszül mögöttük, akiknek tagjai ismerik és segítik egymást – jobbá téve ezáltal saját és egymás nagybetûs ÉLETÉT. (Bõvebb információ: www.zskf.hu)

HÖK

Karrier MEGÚJULT A KARRIER ROVAT, AHOL MOSTANTÓL ÉRDEKES ES HASZNOS INFORMÁCIÓKRÓL OLVASHATTOK, MINDEN OLYAN DOLOGRÓL, AMI ELŐSEGÍTHETI A SZAKMAI FEJLŐDÉSETEKET ÉS A MUNKAVÁLLALÁS LEHETŐSÉGÉT.

KARRIER CENTRUM, AMELY A MUNKAERÕPIACRA KÉSZÍT FEL A Zsigmond Király Fõiskolán 2006.-ban alakult meg a Karrier Centrum, a R.O.P. 3. 3. 1. pályázat keretén belül, amelynek fõ célkitûzése volt a fõiskola, a hallgatók és a helyi piaci szereplõk (azaz a foglalkoztatók) közötti napi kapcsolat biztosítása, amely hatékonyabbá teszi az elhelyezkedési folyamatot és javítja a gyakorlati tapasztalatok megszerzésének lehetõségét. Az elmúlt két évben a következõ tevékenységeket folytattuk és folytatjuk: • Képzéseket, tréningeket szervezünk, a munkaerõpiacra felkészítünk • Szakmai gyakorlatokat, állásajánlatokat és diákmunkákat közvetítünk • Partnerkapcsolatokat építünk • Szakmai programokon veszünk részt • Karriertanácsadással segítjük a hallgatókat • Hírlevelet szerkesztünk, amelyet havonta kiküldünk a regisztráltaknak • Állásbörzét, szakmai napokat rendezünk • Ösztöndíj programokat hirdetünk

AZ IRODA VÉGLEGES FELÁLLÁSA 2008. JANUÁRJÁBAN TÖRTÉNT MEG: • • • • •

Dr. Nagy Károly Karrier Centrum igazgató Szabó Szilvia Karrier Centrum vezetõ Bihari Emília menedzser Sánta Georgina menedzser Varga Mátyás menedzser

Az iroda gördülékeny mûködése a kiváló csapatmunkának köszönhetõ: a napi feladatok mellett készséggel állunk a hallgatók rendelkezésére a kérvények beadásától kezdve a karriertanácsdáson át a szakmai gyakorlat kiválasztásáig. Célunk egy olyan iroda felépítése volt, amit a hallgatók tudatosan keresnek fel, és bizalommal fordulnak hozzánk. Az eddigi személyes tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy ez sikerült! A jövõre nézve pedig megígérhetjük: folytatjuk!


Tisztelt Hallg atók!

A megújult Karri er Centrum szer etettel várja az irodába, ha segí érdeklõdõket! Né tséget, illetve in zz be az formációt szeret ban: szakmai gy nél kapni az alá akorlat, álláslehe bb i témáktõ ség, munkaerõp zés, diákmunka iaci képzés, karri , gyakorlati képz erterveés. Telefon: 454 76 00/255 Bõvebb inform Ügyfélfogadási E-mail: karrierhi áció[email protected] Idõ: ért e-mailben Hétfõ Iroda: A épület 10:00-13:00 , 022/2. szoba regisztrálj a Karri Kedd er 10:00-13:00 Hírlevél-re! Szerda 10:00-13:00 Csütörtök 10 :00-13:00 Péntek 12:00-14:00

KARRIER NAP Tavaszi állásbörze a hallgatóbarát Fõiskolán Idén elsõ ízben került megrendezésre a Karrier Nap és Állásbörze szakmai rendezvény a Zsigmond Király Fõiskolán. A 2008. május 9-i idõpontra a szervezõgárda óriási lelkesedéssel és kitartással készült, amelynek az eredménye kézzel fogható volt: 20 kiállító és közel 400 látogató tisztelte meg a rendezvényünket. A Fõiskolán mûködõ Karrier Centrumnak és a PR- és Marketing Irodának közös terve volt egy, kisebb szabású, ugyanakkor színvonalas állásbörze létrehozása, melynek egyik fõ célkitûzése a közszféra és a versenyszféra szereplõinek meghívása volt. Ennek eredményeképpen a kiállítók között szerepelt a közszolgálati sávban: • az APEH, • a Magyar Toborzó Iroda, • a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok • és a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ. A • • •

versenyszférában a Bestens Consulting Kft., a Budapest Bank, a CEU - Közép-európai Egyetem,

• • • • • • • • • • • • •

M E G A L A K U LT U N K Május 1-én megújult csapat vette át az eddigi Hallgatói Önkormányzat munkáját, mivel néhány régi tag mandátuma lejárt, vagy „elballag" fõiskolánkról. Elsõ hivatalos ülésünkön az új mûködési alapszabályzatunk szerint megválasztottuk az Elnöki Tanács tagjait. Õk azok a tagok, akik konkrét pozícióval rendelkeznek. A posztok betöltése a következõképp alakult: Vasas Zsófia lett a Zsigmond Király Fõiskola Hallgatói Önkormányzatának Elnöke. Az alelnök Magyar Csaba, a kulturális és rendezvényfelelõs Székely Vera, a gazdasági felelõs Molnár Dóra, a kommunikáció-felelõs Badó Dóra, a tanulmányi és szociális ügyek felelõse Róth Anikó, a sportfelelõs Könczöl Tamás, a pályázatfelelõs Harmat Réka, a jegyzõ pedig Zsák Kata lett. További munkatársaink Kovács Dóra, Dobóczky Ádám, Tóth Gellért, Grósz Endre, Mochnács Andrea és Bajnok Levente, akik egy-egy poszt felelõseinek segítõi. A tagokról és tevékenységeinkrõl, és hogy mikor, kihez forduljatok, bõvebben a szeptemberi Pálya újságban olvashattok. Így hát mi, immáron 15-en, „újak" és „régiek" vegyesen, belevágtunk a munkába. Gõzerõvel kezdtük Szervezni a gólyatábort, ahol sok ismerkedõs, csapatépítõ játékkal várjuk az elsõsöket. A helyszín ismét Zsóryfürdõ, az idõpontja, pedig a szeptemberi iskolakezdés elõtti pár nap, így a gólyák 4 napos bulival zárhatják le a középiskolai éveket és a nyarat, majd vághatnak bele a

fõiskolás életbe .A Hallgatói Önkormányzat nevében köszönjük, hogy leadtátok voksaitokat az áprilisi választások során, így a szavazás eredményesen zárulhatott le. Sok tervvel nézünk a nyárba, melyeket reméljük, a következõ félévben sikerül is megvalósítanunk. HÖK

a CORA Magyarország – Magyar Hipermarket Kft., a HVG (HVG online, jobline, hvg könyvek), az ING Biztosító Zrt., a Metropolis Media Group Lap és Könyvkiadó Kft., a Narus Kft., a NU-Skin, az Otthon Centrum, a Pannon-Work Zrt.; a Pesti Est Kft., a Profi Power Kft., a Start Kiadó Kft., a Zalakerámia és a Világgazdaság.

A standos kiállítók mellett szakmai workshopokkal, önéletrajz tanácsadással, próbainterjúval, grafológiai tanácsadással és a Magyar Honvédség repülõgép-szimulátorával színesített program várta az érdeklõdõket, akik a belépéskor egy-egy Karrier napi csomaggal lettek gazdagabbak. A sikerre való tekintettel ezúton is szeretnénk megköszönni mindazoknak a segítségét, akik hozzájárultak egy jó hangulatú és családias állásbörze megszületéséhez. A rendezvényen kitöltött kérdõívek azt bizonyítják, hogy a látogatók várják a következõ ZsKF-es állásbörzét. Nem okozunk csalódást! Hamarosan folytatjuk!


7

Az elnök emberei

Az elnök emberei Igen laza és kötetlen beszélgetést folytattam Dr. Sipos Zoltán fõiskolai tanárral, aki a Gazdasági és Vezetéstudományi Intézet vezetõje, és akit pályafutása során már többször megvádoltak liberalizmussal, mert hallgatóbarát létére állítja: „az oktatás nem hadviselés, hogy a páncélt- és sisakot öltött tanár beássa magát, mielõtt tüzet nyit a lõállásból, mindenkire, akit diáknak hisz – különösen a vizsgán”. Nem kedveli azt a tanárt, aki: „az órát elfelejti megtartani, vagy nem tudja, hogy milyen könyvbõl tanítson, illetve más módon nem tesz meg mindent, amit kellene, és aztán a vizsgán rettentõen szigorú”. Ezzel ellentétben jónak látja, „ha a tanár és a diák egy mûhelyben dolgozik, mint mester és tanítványa, mert kettejük munkája garantálja a késztermék jó minõségét”. Sipos Zoltán az interjú alatt külön kiemelte, hogy külföldi- és hazai tapasztalatai szerint „a magánképzés lehet az elitképzés”, és „mindenkinek azzal kell foglalkozni, amihez ért”.

DR. SIPOS ZOLTÁN – Tavaly nevezték ki a Gazdasági és Vezetéstudományi Intézet élére, mi változott azóta, jelenleg milyen tanszékeket irányít? – A GVI-hez hat tanszék tartozik, ezek: a Menedzsment, a Munkatudományi, a Mikroökonómia-, a Makroökonómia, a Pszichológia és a Módszertani Tanszék. Külön kiemelném, hogy nagyon jó és képzett oktatók vezetik ezeket a tanszékeket, a Menedzsmentet B. Nagy Sándor, a Munkatudományi Tanszéket Nagy Károly, a Módszertani Tanszéket Iványi Tamás-, a Makroökonómiát Bihari Péter-, a Mikroökonómiát Juhász János, a Pszichológia Tanszéket pedig Sár László. Ezzel párhuzamosan az utóbbi idõben megsokszorozódott a GVI által delegált minõsített vezetõ oktatók létszáma. Talán ennek is köszönhetõ, hogy mára már négy alapszakkal rendelkezünk: van egy kiegészítõ


egyéves szakunk és egy akkreditált mesterszakunk is, ez a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás. Ezt akár a ZSKF egyik sikertörténetének is elkönyvelhetjük. – Hogyan tartható egy kézben ez a rendkívül diffúz és szerteágazó intézet? Önnek minden területhez kell egy kicsit értenie? – Nézze, a GVI vezetõje bármelyik területrõl kikerülhet. Én 1974-ben végeztem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, külkereskedelmi szakon. Ez az „impex” nevû külkereskedelmi vállaltok számára biztosította a megfelelõ szakembergárda utánpótlást. Akkoriban még csak monopolisztikus áruprofillal rendelkezõ, államilag szabályozott vállaltok importálhattak/exportálhattak. A rendszer logikája pedig az volt, hogy ne kelljen a magyaroknak egymással versenyezni.

– Végig tekintve az önéletrajzán látható, hogy több felsõoktatási intézményben is betöltött vezetõi pozíciót, amellett, hogy a magánszektorban is tevékenykedett. Mi volt elõbb a tyúk, vagy a tojás? – Ha viccesen akarnék fogalmazni azt mondanám, hogy rontott famíliából származom. Sok tanár van a családban: édesanyám, húgom, és édesapám is hosszú ideig tanított, amellett, hogy gyógyszerész volt. Anyámtól azt a tanácsot kaptam, amikor elé tártam kamaszkori álmaimat, hogy: „kisfiam, lehetsz bármi, csak tanár ne legyél” (nevetés). Nem fogadtam meg a tanácsát. – Így visszagondolva jól döntött, amikor ezt a pályát választotta? – Egyetemi/fõiskolai emberként azt mondom, jól döntöttem. Én ezt szeretem csinálni, és csak azt tudom tanácsolni mindenkinek, azt csinálja, amit szeret. Ha pókerezni szeretnék, akkor

pókerjátékosnak álltam volna. De én legjobban a tanítást szeretem. – Igazán pozitív a hozzáállása a munkájához és alapvetõen mindenhez, pedig ma ez nem divat. Egy kötelezõ kérdés; remélem, nem veszem el a jókedvét, tehát mi az, amit nem szeret a munkájában? – Az adminisztrációt szívesen kihagynám a munkából és az életembõl is, habár ez nem lehetséges. A rendszerváltás óta dolgozom különféle vezetõ beosztásokban, ezzel pedig együtt jár az irdatlan adminisztratív munka. – Diplomatikus, nyílván a titkárnõinek nem sok idejük van a kávészünetre. Megfordítanám az elõzõ kérdést: mi az, amit igazán szeret a munkájában? – Imádok elmagyarázni dolgokat és megpróbálom formálni a fiatalságot. Nagyszer érzés olyan emberekkel együtt dolgozni, akik éhesek a tudásra, fõleg a kiscsoportos foglalkozásokat kedvelem. – Harmincnégy éves tanári pályafutással a háta mögött, igazán komoly rálátása lehet a magyar felsõoktatásra, mi változott meg a rendszerváltás óta a felnõttképzésben? – Elég jól figyelemmel tudtam követni az oktatási rendszer változását, mivel négy gyermekem van. Közülük kettõ felnõtt korú, van egy tizenegy éves nevelt lányom és egy másfél éves kicsi fiam. – Gratulálunk! – Köszönöm, utóbbit egyébként Ábelnek hívják, itt van a képe az asztalomon. A lényeg: õk már egy egészen más világba születtek. Amikor még én voltam fiatal, még nagyon szabályozott pályák voltak, mindenkinek elõírták, hogy nem lehet munkanélküli, illetve azt is elõírták, hogy hová mehet az illetõ dolgozni – képzeljük el ezt ma… A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet (mai Közgáz) követõen pályázati rendszer keretében, három helyre adhattuk be a jelentkezésünket. Tanársegéd lettem, akadémiai ösztöndíjjal Lengyelországba kerültem (persze anyukám nagyon örült). Ahol is egy tiszteletre méltó idõs lengyel professzor – akit egyébként Kossutnak hívtak –, egy zamatos kávé fölött angolul kifejtette számomra: „fiatalember, az egyetemi, vagy akadémiai élet nagyon-nagyon nehéz”. Nem értettem, hogy miért nehéz. Van két órám hetente, meg egy szakszemináriumom – azt csinálok, amit akarok. Mi ebben a nehéz - gondoltam?! Megírom a doktorimat, megvédem, élek, mint Marci hevesen. Hát most már tudom mire gondolt.

– Megosztaná velünk is? Gondolom, most egy kicsit több elfoglaltsága van, mint heti két óra és egy szakszeminárium?! – A tudomány berkeiben sokkal több dologra kell odafigyelni, ez alól a hierarchia betartása sem kivétel. Sokszor nehéz a sokféle érdek megfelelõ egyeztetése. De visszatérve az elõzõ kérdésére, hogy mi változott meg a rendszerváltást követõen: a fiataloknak most sokkal több lehetõségük van, de a kockázat is sokkal nagyobb. És nagyobb a hiány is: több fiatalt látok, akinek nincs munkája, pedig tehetséges, vagy olyan is van, aki nem tud érvényesülni, pedig minden adottsággal rendelkezik. Több olyan fiatalt ismerek, akinek minden tudás a birtokában van, de még a párválasztás is nehezére esik a mai világban. A családalapítási és az anyagi nehézségekrõl ne is beszéljünk, ez is nehezebb a mai világban, mint régen. Régen a „kapun belüli munkanélküliség” okán mindenkinek volt állása, szemben a mai kiélezett versennyel – ez sem könnyíti meg a fiatalok helyzetét, nem beszélve az idõsebb korosztályról. Az elõbb említett státusban voltak azok, akiknek ún. sportállásuk volt, tiszteletbeli állásuk, vagy munkaerõ tartalékként „tengõdtek”. Õk képezték a belsõ munkaerõtartalékot.. Ha jött valamilyen komoly állami feladat, akkor mindenkit egyszerre mozgósítottak. – Azok a régi szép idõk, költséges mulatság lehetett az államnak egy hosszabb ideig tartó pauza, egy ekkora munkanélküli embertömeggel… – Befejezem az elõzõ gondolatmenetemet, szóval nem volt igazi teljesítménykényszer a régi rendszerben. És ez nagyon rossz volt, mert minden tehetség elfecsérelõdött. Nyilván Ön is ismeri azt az elhíresült mondást, miszerint: „nálunk az értelmiség számára két út létezik, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan”. – Szegény Faludy György az utóbbi kategóriába tartozhatott, igaz még a Rákosi-érában került Recskre, szenvedéseit fanyar humorral fûszerezett könyvében, a Pokolbéli Víg Napjaimban olvashattam. Az értelmiség megbecsülésében, azóta sem jeleskedik Magyarország. – Én láttam alkoholistává lenni embereket, nem számított, hogy ki rendelkezik kiváló képességekkel. Nem volt perspektíva, sokan ott öregedtek meg, ahová pályakezdõként beléptek – mások külföldre mentek szerencsét próbálni. Ez egy „önfelszámoló rendszer” volt, ez vezetett végül is a rendszerváltáshoz. Annak ellenére, hogy a kollektív individualizmus korszakát éljük, annak minden kezdeti nehézségével, a statisztikák szerint

nemhogy nõ az öngyilkosságok száma, épp ellenkezõleg. Bevallom õszintén, nem gondoltam, hogy végbe mehet a rendszerváltás. De visszatérve a fiatalokra: a legnagyobb változást az esetükben abban látom, hogy sokkal inkább kitolódott a társadalmi beérés folyamata, mivel lemondunk olyan technikákról, ami már fiatalkorban elõsegítené a kreativitás fejlesztését. Ma egy 25 éves annyira értett, mint a mi korunkban egy 18 éves – és ezt nem nagyképûségbõl mondom. – Hadd védjem meg a mundért. Nem lehet, hogy az amerikai-, vagy az angol gyerekek megélhetik a fiatalkorukat, mert nem tömik tele a fejüket idejekorán, az általános iskolában olyan dolgokkal, amire a világon semmi szükségük nincs, akkor és ott – ami miatt késõbb kikiálthatják a magyar tanulókat a világ legokosabb gyermekeinek, puszta nagyképûségbõl. Három szó jut eszembe: szorongás, kényszer, korai depresszió. Ez minden, ami egy egészséges felnõtthöz „kell”, aki késõbb a társadalom hû szolgája lehet?! Nem lehet, hogy a felnõtt, jól képzett angolszász pályakezdõk éppen azért eredményesebbek, mert fiatalok maradhatnak? – Ebben egyet értünk. De mint minden dolognak az életben, ennek is két oldala van. Elõnyhátrány csak együtt értelmezhetõ. Egy barátom mondta, „ha a sárba beleesik egy aranyérme, nem veheted föl csak az egyik felét”. Közgazdászként nem foglalnék állást egyik típus mellett sem, ki-ki döntse el, hogy melyik rendszer szimpatikusabb számára. Régen a nagyobb biztonság volt az elõny, az egyszerû emberek ezért is gondolhatják jobbnak azt az életet. Képzelje el, aki nyelveket beszélt és értett is valamihez, az csak 10%-kal keresett többet, mint aki nem. Egy takarítónõ annyit keresett, mint én adjunktusként. – Hiába, a kétkezi munka nagy becs… Nem vitatnám el a kétkezi munka érdemeit, de manapság mintha egy értelmiséginek kisebb szava lenne, mint annak a földmûves gyerekébõl lett képviselõnek, aki a parlamentben dönt fontos kérdésekrõl. Más: hogy érzi magát a GVI vezetõjeként és milyen tárgyakat oktat? – Véget értek a régi „szép” idõk, amikor még vérre menõ, hosszú éjszakába nyúló kártya partikat vívtunk az egyetemen. Kihúztuk a telefont, nem hiányoztunk senkinek. Ma már teljesen más a helyzet, a teljesítménykényszer dominál, fõleg egy magánfõiskolán, mint például a ZSKF-en. Ennek ellenére én mindig azt ambicionáltam, hogy magánfõiskolán taníthassak.


9

Suli

Az elnök emberei

gyat menedzsment szakon, vagy marketinget – ami egyébként a kedvenc témám. – Nincs a tanszékek között rivalizálás? Ön harcol a beosztottjaiért? – Nem érzek rivalizálást, inkább azt gondolom, a ZSKF vezetése kialakított egy nagyon jó vezetõi struktúrát. Idõsek és fiatalok jól kiegészítik egymást. Kiválóan mûködik a vezetési rendszer,

NÉVJEGY Dr. Sipos Zoltán intézetvezetõ fõiskolai tanár 1951-ben született. 1974-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi szakát. Azóta a felsõoktatásban dolgozik, amibõl 23 évet töltött az egyetem Külgazdasági tanszékén. 1997 óta a fõiskolai szektorban tevékenykedik. Számos könyv és egyéb publikáció szerzõje, több új szak, szakirány és tantárgy kidolgozásában vett részt. Volt dékánhelyettes, tanszék- és intézetvezetõ, tudományos fõigazgatóhelyettes. A gyakorlatban szerzett tapasztalatai és referenciái tanácsadói, tréneri és oktatói munkájából, valamint felügyelõbizottsági tagságokból származnak. Ilyenek például a Coca-Cola, a Borsodi Sörgyár, a Magnezitipari Mûvek, a Nemzetközi Menedzser Központ és más vezetõképzõk. Kétszer volt ösztöndíjas az USA-ban, egyszer 1986-ban a Kansas City-Missouri Egyetemen, majd 1994-ben a Clevelandi Állami Egyetemen. Több szakmai és tudományos egyesület és szervezet tagja. 2000. óta tevékenykedik a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságban is.

– Ezért sem maradt a Corvinuson, vagy éppen a Szolnoki Fõiskolán?! – Nézze, a magán-felsõoktatás lehet nálunk is az elitképzés. Több helyütt voltam a világon és mindenhol figyelemmel kísértem az ottani oktatási rendszert. A holland és az amerikai rendszert ismerem a legjobban, és nyugodtan mondhatom: mindenhol a magánképzés volt a legnívósabb. Nagyobb a szelekció, igaz azt nem tartom teljesen igazságosnak, hogy ebbe a képzési formába leginkább csak a jómódúak gyermekei kerülhetnek. Valahogy úgy kellene csinálnunk, mint a Harvardon, ahol kirakatpolitikát is folytatnak: azaz sok gazdag fehér férfi után felvesznek egy szegény fekete nõt. Azt látom, hogy egyre inkább a helyes utat járjuk, és az is igaz, hogy a magánfõiskola az anyagi javait jobban osztja el, jobb tanárok jönnek hozzánk, mondjuk úgy: a szakma krémje ilyen helyekre gravitál. Egy állami intézményben csak akkor tudtam jó órát tartani, ha szünetben loptam egy írásvetítõt (mosoly). A ZSKF-en technikus barátaim segítenek a problémák leküzdésében. A nagy Európa termünket bármelyik amerikai egyetem megirigyelhetné. Egyszer egy amerikai professzor azt mondta hogy,: „egy tehén is több tejet ad, ha melegen tartják az istállót”. Mert nem arra használja az energiáját, hogy fûtse magát, hanem a tejtermelésre. A tanárok is jobban tudnak teljesíteni, ha ahhoz minden feltétel adott. Ez kérem egy humán iparág. Nekem sem mindegy, hogy milyen körülmények között tanítom a fogyasztói magatartás szakirányú tantár-


gyors a reagálás a környezeti kihívásokra a döntések és a végrehajtás terén is. Továbbmegyek, Juhász István és Juhászné Belatiny Katalin személyében nagyon korrekt vezetõket ismertem meg, velük nagyon szeretek együtt dolgozni. Juhász István elvesztése nagyon fájdalmas volt számomra is, mert igaz rövid ideig ismertem, de személyében olyan fõnököt, munkatársat, barátot ismerhettem meg, aki nagyon értett az emberek nyelvén és mindig a helyes irányba vezette a fõiskolát. Elnök asszonnyal, Fõtitkár úrral, Bayer rektor úrral és Szathmári rektorhelyettes úrral közvetlen, szinte baráti munkakapcsolat alakult ki. Rivalizálást nem érzek, inkább igyekszünk egymást „helyzetbe hozni” a Fõiskola ügyeiben és az intézetem ügyeiben is. A munkatársaim érdekeit természetesen mindig védem és segíteni próbálom a munkájukat és érvényesülésüket. – A MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) tagjaként milyen módon tudja a fõiskola érdekeit képviselni? Vagy ezt úgy kell elképzelnünk, mint az Európai Unió Bizottságát, ahol a biztosok nem képviselhetik az egyes államok érdekeit? – A MAB tagokat a miniszter nevezi ki, az egyes felsõoktatási és akadémiai szervezetek javaslatai alapján, de utána már nem etikus csak a delegáló intézményt képviselni. Természetesen, azért mindenkinek vannak saját gondolatai, de ha a ZSKF kerül szóba a tanácskozásokon, akkor engem kiküldenek az összeférhetetlenség elvébõl kiindulva. A jelenlétem

nyílván számít. Annak idején három évre még az állami fõiskolák delegáltak a bizottságba, ahol elsõsorban szakmai kérdésekkel foglalkoztam. Most adódott számomra egy lehetõség, hogy a magánfõiskolák delegáltjaként a döntéshozói plénumba is bekerülhessek, ami ugyancsak 3 évet jelent. Ebben a közegben, gazdasági vonalon, többé-kevésbé már sikerült létrehozni egy építõ jellegû közeget. A zenetudósok vagy éppen a természettudósok mást gondolnak jó egyetemi tanárnak, vagy mást gondolnak jó szaknak, nehéz velük dûlõre jutni. Sajnálatos, hogy minden fõiskolát belegyömöszöltek egy tálba, pedig van ott: szõlõ, körte, cseresznye stb., a lényeg az, hogy mind fõjön a saját levében… – A doktor iskolák számával kapcsolatban lehet-e valamilyen újdonságról beszámolni? – Nehéz kérdés. Ha valaki ma doktori iskolát akar indítani, ahhoz nagy bátorság kell, mivel igen komoly követelményrendszernek kell teljesülnie ehhez az adott intézményben. Egy dolog biztos – már beadtuk a vallástudományi doktori iskola kérelmét. Ha azt nem engedik keresztülvinni, akkor senki másnak sem fogják, mivel sehol, egyetlen felsõoktatási intézményben sincs ennyi vallástudományi vezetõ oktató és jeles szakember. – Ön a GVI vezetõje, tehát több tanszéket irányít, számos könyv szerzõje, több tantárgyat oktat, az iskola egyik kulcsembere, több mint harmincnégy éves sikeres tanári pályafutást tudhat magáénak, számos bizottság tagja, hogyan tud ilyen közvetlen lenni a diákokkal? Nem származott konfliktusa ebbõl. A professzorok miként tolerálják mindezt? – Hát, már többször megvádoltak liberalizmussal (mosoly), de nem számít, azt gondolom: az oktatás nem hadviselés, hogy a páncélt- és sisakot öltött tanár beássa magát, mielõtt tüzet nyit a lõállásból, mindenkire, akit diáknak hisz – különösen a vizsgán. Nem szeretem azt a tanárt, aki: az órát elfelejti megtartani, vagy nem tudja, hogy milyen könyvbõl tanítson, vagy más módon nem tesz meg mindent, amit kellene, és aztán a vizsgán rettentõen szigorú. Ezzel ellentétben jónak látom, ha a tanár és a diák egy közös mûhelyben dolgozik, mint mester és tanítványa, mert a kettejük együttes munkája garantálja a késztermék jó minõségét. Mottóm: mindenki azt csinálja, amihez ért. – Köszönöm az interjút. – Szarka –

ZSKF-ESEK A ZSKF-RÕL A felsõoktatási jelentkezõi összlétszám alig haladja meg a 96000 fõt, amely a korábbi esztendõhöz képest mindegy 12000 fõvel kevesebb. A Zsigmond Király Fõiskolára jelentkezõk száma ezzel ellentétben jócskán növekedett, hiszen az összes jelentkezõk aránya 22,4%-kal, míg az elsõ helyre jelentkezõk száma 47%-kal és az államilag finanszírozott helyekre pedig 66,6%-kal többen adták be a papírjaikat.

A

potenciális hallgatói létszám növekedése mellett a Fõiskola immáron 10 alap, 4 mester és 9 szakirányú továbbképzési szakot indít a következõ félévben. Kíváncsiak voltunk, hogyan vélekednek azok az iskoláról, akik már elmondhatják magukról, hogy ZSKF-esek – a tények tudatában. Minden felsõoktatási intézménynek vannak erõsségei és gyengeségei, vagy éppen lehetõségei és fenyegetettségei (nyugalom, nem lesz SWOT analízis). Tehát csokorba szedtük néhány hallgatónk véleményét mindarról, hogy Õk miként látják fõiskolánkat „belülrõl”, ahogyan azt csak egy ZSKF-es láthatja. Gábort (nemzetközi kapcsolatok szak, végzõs hallgató, nem mellesleg lapunk fõszerkesztõje) kérdeztük, anno miért éppen a ZSKF-et választotta. „Döntésem, miszerint a ZSKF-et választottam egy hosszú történet végkifejlete, igaz annál sorsszerûbb, mindenesetre racionálisnak semmiképp sem nevezhetõ” – kezdte sejtelmesen mondandóját Gábor. – Mivel a ZSKF elõtt már több iskolát is „kipróbáltam”/elvégeztem, többek között a TFTI sportmenedzseri iskoláját, két újságíró iskolát, talán kijelenthetem: beható ismeretekkel rendelkezem úgy 2000-tõl a magyar felsõoktatási rendszerrõl és az intézmények fejlettségi szintjérõl. Talán ezt azért is mondhatom, mert némi túlzással a családom egyik része a Közgázra, a másik része az ELTE-re, a harmadik része pedig az orvosira járt – igaz utóbbiról nem tudok véleményt formálni. Szóval 2004-ben rájöttem, nem rendelkezem olyan végzettséggel, amire azt tudnám mondani: igen, ez egy komoly diploma, amivel hosszútávon érvényesülhetek, talán külföldön is – mivel azt gondolom, ma még inkább –, hogy komoly tudást csak külföldi tapasztalatokkal szerezhet az ember. De visszatérve a sorsszerûségre – tehát miért éppen a ZSKF. Egy közismert újság-

ban találta meg a barátnõm az iskola hirdetését, amit eleinte némi kétkedéssel vettem tudomásul, mondván én még sohasem hallottam a ZSKF-rõl – mint jó magyar ember, azonnal általánosítottam -, ez biztos nem lehet jó iskola, ha nem hallottam felõle. Nos, belevágtam, vagyis beiratkoztam és nem bántam meg. A TF-en is volt egy-két igazán kiváló és nagystílû (merthogy ez szerintem fontos egy oktató esetében) tanárom, mint például Dr. Kis Jenõ dékánhelyettes, tszv. egyetemi docens, számunkra Jenõ bá’, Isten nyugosztalja. Õ volt számomra a number one, vagy Dr. Kolláth György alkotmányjogász, akit az összes bolondságával együtt nagyszerû szakembernek tartok, nem beszélve az egyedi elõadói képességérõl. De ennyi. Ezzel szemben a ZSKF-en több kiváló tanárom volt, akik közül külön kiemelném Dr. Hubai Lászlót, aki ha nincs, bizonyára nyugodtabb az elsõ évem, igaz a történelmet sem ismerném kellõképpen, ami mint késõbb kiderült, a szó szoros értelmében köthető volt szinte minden tárgyhoz. Megjegyzem, nekem személy szerint Dr. Szatmári Péter elõadásai tetszettek a legjobban. Aki határozott, ellentmondást nem tûrõ öles léptekkel jelent meg minden elõadásán, a hóna alatt több, az óra tárgyához egy bizonyos szakaszban szorosan köthetõ könyveivel. Pörgött, nem csak úgy muszájból (tudjátok, hogy van ez, az ember rögtön kiszúrja, ha valaki csak a fizetéséért dolgozik, Szatmárinál ezt sosem éreztem), mivel õ is élvezte azt, amit csinál, ezért mi is ezerrel figyeltünk rá. A világtörténelem érdekes részeit boncolgatta, úgy, hogy mondandója közben néha elõkapott egy könyvet – a sokból – és pont ott nyitotta ki, ahol kellett – egyszóval folyamatosan idézett, és bizonyosan alaposan felkészült minden elõadására. Ásításról, evészetrõl/ivászatról az óráján szó nem volt, mivel csak úgy nyeltük az új ismereteket. Nos, számomra a szakmaiság valahol itt kezdõdik… Más

aspektusból kiemelném Dr. C. Molnár Emma (pszichológia), Schottner Krisztina (világpolitikaiés gazdasági földrajz), Vasali Zoltán (EU szakpolitikák, feminizmus stb.), Dr. Kállai Gábor (köz- és magánjog), Molnár István (protokoll-etikett), Dr. Herencsár Lajos (terrorizmus), Balog Géza (angol), Egressy Gergely (angol), Dr. Jászberényi József (világirodalom), és Dr. Kabai Imre (szociológia) profizmusát, akik (és elnézést azoktól, akiket kihagytam a felsorolásból) meglátásom szerint bármely, nívós nemzetközi egyetemen megállnák a helyüket, amellett, hogy tanárságuk ellenére megmaradtak hallgatóbarát embereknek. Hozzájuk bármikor fordulhattam kéréssel/kérdéssel, mert mindig készségesen segítettek. A vizsgáikon persze többnyire rendesen megizzadtam, de ez így van jól. Kiemelném, hogy tulajdonképpen tényleg egyetlen egy óra nem maradt el az elmúlt négy év alatt, több ELTE-s és Közgázos ismerõsöm kételkedése ellenére. Nos, ha eddig a színérõl, most némileg az iskola visszájáról tennék említést. Engem – és általában másokat – is zavart, az iskolapadok kényelmi színvonala. Ezen valamilyen módon, de javítani kellene – akár a székek párnázásával, vagy bármi mással. Mivel az átlagnál magasabb vagyok, a levelezõbõl adódó hosszúra nyúlt órák folytán kínszenvedéssé lett az egy helyben eltöltött idõ. Ez nyílván köszönhetõ a hely szûkének, és a sajátságos térbeli lehetõségeknek, ami az iskola elõéletére utal. Nyugodtan mondhatom: a nap végére már rendesen leamortizálódott a derekam; és még valami, a hideg víz. Inni szeretem, de kezet mosni útálok benne (persze tudom, hogy ez másutt sincs másként), jó lenne meleg vízben kezet mosni. „Sajnos” sokkal több negatívumot nem tudok megemlíteni, mert több nem jut az eszembe – zárta mondandóját Gábor. szerk.


11

Szakirányú továbbképzések

Szakirányú továbbképzések

BA/MA „MI ELSÕSORBAN KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBEREKET KÉPEZÜNK” (BESZÉLGETÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEKRÕL DR. JÁSZBERÉNYI JÓZSEFFEL, A KMI INTÉZETVEZETÕJÉVEL) Sokan úgy gondolják, hogy a MA képzés valamint a szakirányú továbbképzések egy és ugyanazt jelentik. Mi errõl a véleménye, illetve mik azok a pontok, amikben ez a két ág lényegesen elkülönül? Két dologban hasonlít a két képzési forma a ZSKF-en: mindkettõhöz diploma kell, és mindkettõt a lehetõ legszínvonalasabban fogjuk megszervezni. A szakirányú továbbképzések általában két évesek, és egy-egy szakmát adnak az ember kezébe. Ez a mai világban óriási elõny, hiszen egyre több a BA-diplomával rendelkezõ ember, s ezek közül azokat választják ki a munkaadók, akiknek vannak plusz szakmai végzettségeik. A szakirányú továbbképzések ráadásul munka mellett is végezhetõk, várhatóan heti két napot vesznek csak igénybe. A Master (MA) képzésekre az egész országban a BA-végzettek alig több, mint 30%-a juthat be, s ez is két évig tart, de egyetemi végzettséget ad. A limit miatt a maradék 70% végzettnek eleve ajánlható a szakirányú továbbképzés, s bízunk abban, hogy élni is fognak a lehetõséggel. Annál is inkább, mert a szakirányú továbbképzéseken szerzett kreditekbõl jelentõs mennyiséget be tudunk számolni az MA-képzések során. Ez optimális esetben azt is jelentheti, hogy valaki a BA-diploma megszerzése után elvégez egy ilyen továbbképzést, majd felveszik az MA-re, akkor akár egy félév alatt egyetemi diplomát tud szerezni, mert a másik három féléve kreditjeit teljesítette a szakirányú továbbképzésen. A ZSKF szakirányú továbbképzés palettáján nem egy újságíró képzés sze-


lin vagy Érdi Sándor. A gazdasági újságírásnak formálisan mi vagyunk a felelõsei, de a GVI rengeteget segít majd nekünk, a politikai újságírást pedig az NPTI-vel együtt szervezzük. Õk adják a politológiát, mi a kommunikációt. Miben különböznek a szakirányú továbbképzések újságíró képzései más intézmények újságírói oktatásától?

repel. Melyik intézet felelõs az elektronikus újságírás, a gazdasági szakújságírás valamint a politikai szakújságírás továbbképzések lebonyolításáért? A ZSKF-en az intézetek szervezik az oktatást, de rengeteg az együttmûködés, és nagyon jó a kapcsolat az intézetek között. Ezért a szakirányú továbbképzéseket is logikusan szerveztük, úgy, hogy ki-ki a maga területének lett a felelõse. Az elektronikus újságírás teljesen a KMI asztala, itt várhatóan többek között olyan neves médiaszemélyiségek tanítanak majd, mint Szegvári Kata-

A különbség alapvetõ. Itt már diplomás emberek tanulnak, a BA-szakokra épülõ struktúrában. A tanulás elsõ három éve alatt az ember számos kompetenciát megerõsít, és rengeteg ismeretet szerez. Ezekre épülnek ezek a képzések. Szintén jelentõs különbség az, hogy más intézmények újságíróképzésein gyakorta kis újságírói gyakorlattal bíró tanárok vagy a regionális sajtóban dolgozó kollégák tartanak kurzusokat. Nálunk ilyen nem lesz, igyekszünk minden témában a legjobbakat megnyerni. Mi volt a célja az iskola vezetésének, amikor ilyen széleskörû újságíróképzést indított? Felmértük, hogy mire van igény, és ez az út, ebben a formában értelmesnek látszott. Mind-

azonáltal egy tényt fontos rögzíteni: nem akarunk és nem is válunk médiaiskolává. Mi elsõsorban kommunikációs szakembereket képezünk, ami sokkal több, mint az újságíró. A mi szakembereink képesek válságkezelésre, ismerik a kommunikáció színtereit, értenek a médiatervezéshez, tudnak a szociológiai alapkutatásokról. Nagyképûbben, de pontosabban fogalmazva, mi azok fõnökeit képezzük, akiket ezek a más típusú iskolák kibocsátanak. Annak, aki a BA-képzésben szakemberré válik, nagyon jól jöhet egy gyakorlatcentrikus újságíróképzés, hogy még jobban megismerje a mindennapi médiamûködést. Ön szerint milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy jó újságírónak? Amióta az eszemet tudom, újságíróként is dolgoztam. Szakmailag, de emberileg is sok jó kollégát és sok rosszat ismertem meg a több mint 20 év alatt. Jó újságíró szerintem csak az lehet, aki figyel a társadalom legalsóbb rétegeibe tartozókra – a megalázottak és megszomorítottak világára. Ha már úgy alakult, hogy az újságíró képes az átlagnál jobban formálni a szavakat, akkor kötelessége azokra figyelni, akik különféle okokból erre nem annyira vagy egyáltalán nem képesek – a „nyelv alatt” élnek. Ezt a szociális érzékenységet minden másnál elõrébb valónak gondolom. Csak ezután jön a jó fogalmazókészség; annak pontos tudata, hogy kiknek írunk (ezt elvontabb elméletek megcélzott olvasónak mondják); illetve a mûfajismeret. Mi a feltétele annak, hogy valaki az egyes újságírói továbbképzésekre felvételt nyerjen? Kizárólag a diploma, ami lehet „kimenõ szakos” is, azaz Mûvelõdésszervezõ vagy Kommunikáció-Mûvelõdésszervezõ is, sõt a másik két intézet szakjairól is szívesen látunk bárkit. A képzések nyitottak az ország bölcsészkarai felé is: innen is várjuk a piacképes ismereteket szerezni kívánó hallgatókat. A szakirányú továbbképzések területén is biztosított az átjárhatóság? Tehát például egy szabad bölcsész alapszakot végzett hallgató jelentkezhet-e politikai szakújságírás továbbképzésre, anélkül, hogy a BA képzés során ilyen témájú órákat hallgatott volna? Pontosan így van. Ön szerint a ZSKF javíthat a mai magyar megélhetési média morálján és szakmai hozzáértésén?

BA/MA SZAKOK VS. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Interjú Szatmári Péter intézetvezetõ úrral a BA/MA szakok és a szakirányú továbbképzések különbségérõl Mind az MA szakok, mind a szakirányú továbbképzések ráépülnek a ZSKF tíz alapszakjára, de hogy mi a két fajta képzés különbsége, az alábbiakban kaphatunk bõvebb képet róla. A szakirányú továbbképzések elõnye, hogy olyan speciális ismereteket nyújtanak, amelyek kimondottan egy-egy munkaterülethez kapcsolódnak. Ha a 3 éves alapképzés után a hallgató úgy dönt, hogy munkába áll, de tudását még nem érzi elég elmélyültnek, vagy a munkapiac követeli meg a speciális ismereteket, e kurzusok által szakterületükhöz kapcsolódó tudásanyagot sajátíthatnak el. A dolgozó életformához igazodva képzéseink is levelezõ formában indulnak. A ZSKF-en megszerezhetõ szakképzések eltérnek a piacon kínáltaktól, különleges ismeretanyagot kínálnak. A Sportmenedzsment-sportdiplomácia szakirányú továbbképzési szak például a gazdaság és a diplomácia szféráit kapcsolja össze. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem konkurenciája a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara hasonló képzésének, hanem attól eltérõ tudásanyagot közvetít. A három féléves kurzus nemcsak a menedzsment gyakorlatával ismerteti meg, hanem a diplomácia különleges világába is elkalauzolja azt a hallgatót, aki e képzést választja. Ezen kívül a Közmenedzsment szakértõ, a Közigazgatási ügyfélszolgálati szakértõ, a Politikai szakújságírás, a Társadalombiztosítási és munkaügyi szakértõ képzések olyan különleges szegmensek, amikben külön oktatást kevés intézmény nyújt. Ezáltal az e képesítéseket megszerzõk a munkapiacon elõnyre tehetnek szert. Az intézet Nemzetközi tanulmányok és Politológia szakokon biztosít Master képzéseket. Igyekeztünk olyan tárgyakat, szakirányokat beilleszteni, amelyek különlegessé teszik a képzést – s itt a Nemzetközi tanulmányok keretein belül megvalósuló a Diplomácia szakirányt érdemes kiemelni. A Master képzés annyiban különbözik a szakirányú továbbképzésektõl, hogy az alapszakokra épülve tovább elmélyítik a hallgatók addig megszerzett ismereteit. Amennyiben a hallgató még nem lép ki a munka világába, hanem inkább a tudomány felé orientálódik (esetleg a doktori képzés felé kacsintgat), ismereteit szeretné bõvíteni, mindenképpen ajánlatos ezeket a képzéseket választania. Mindamellett az is szempont lehet, hogy a magyar munkaerõpiacon hosszú távon is más értéke lesz egy Master diplomának, mint egy BA alapszaknak.

Palánki Réka

Ha a megélhetési média kifejezésen azt érti, hogy ma a magyar újságírás szinte osztállyá szervezõdve hallgat a legszegényebbekrõl, és mind stílusában, mind témáiban a jó pénzt hozó bulvár felé fordul, akkor azt hiszem, igaza van. Ma Gyõzikérõl többet olvashatunk, mint a romák egyes csoportjainak nyomorúságos helyzetérõl. Ma a Barátok közt színészeinek magánéletérõl több cikk készül, mint a vészesen öregedõ társadalomról vagy a posztadoleszcenciáról (gyerekfelnõttségrõl). A neves francia szociológus, Pierre Bourdieu egy elõadásában azt mondta, hogy az egész újságírói mezõt a szenzációkeresés jellemzi, amelyben semmilyen erkölcsi mérce nem számít már. Ezzel a véleménnyel – persze csak nagyjából, de – egyetértek.

Akkor is igaza van, ha arra gondol, hogy ma Magyarországon az újságírók jelentõs csoportja a politika kiszolgálója lett, és nem a feszültségek enyhítésében, hanem azok keltésében érdekelt. Úgy gondolom, a ZSKF ezen a katasztrófahelyzeten nem sokat tud változtatni, hiszen mi egy kis pont vagyunk a sok intézmény között, amelyekbõl viszont sokkal több megélhetési szemléletû újságíró kerül ki. Mi arra lehetünk csak képesek, hogy kissé patetikusan fogalmazva: „fehérek között európaiként”, egyfajta „mégis-moráltól” ûzötten és megverten megõrizzük és a jelenhez igazítjuk a nemes szakmai hagyományokat, és átadjuk azoknak, akiket ez érdekel. Bodor Adrienn


13

EU

EU

BEMUTATJUK AZ EPSO-T, AZ EURÓPAI UNIÓ SZEMÉLYZETI FELVÉTELI HIVATALÁT Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk több ezer honfitársunk elõtt nyitotta meg az utat ahhoz, hogy az EU intézményeiben vállaljon munkát, építsen karriert. Az uniós karrier nem csak a fiatalok és a diplomások számára elérhetõ jövõ: számos szakterületen különbözõ felkészültségû, tapasztalatú szakembert várnak az intézmények. Aki vágyat érez arra, hogy multikulturális környezetben, európai szinten folytassa szakmai munkáját, annak egy elsõ látásra bonyolult, ám a bejutáshoz mindenki számára egyenlõ esélyeket biztosító felvételi vizsgán kell megfelelnie. A vizsga francia elnevezése: concours. A concours-okat az EU személyzeti irodája, az EPSO hirdeti meg.

A

z Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (European Personnel Selection Office = EPSO) 2003 januárjában kezdte meg mûködését Brüsszelben. A hivatal célja, hogy nyílt versenyvizsgák szervezésével magasan kvalifikált szakembereket toborozzon az Európai Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bíróság, az Európai Számvevõszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Ombudsman Hivatala számára. Az EU-intézmények megbízásából koordinálja a válogatásokat, s összefogja az európai uniós karriert fontolgató jelentkezõk pályázatait. Annak megfelelõen, hogy a poszt milyen képzettséget, felkészültséget, tapasztalatot igényel, az EU-intézményekben A, B, C és D típusú pozíciókról beszélhetünk. Az egyes kategóriákon belül a területen eltöltött évek, a tapasztalat alapján különbözõ lépcsõk (step) léteznek – ezek adják a besorolás szerint megállapított fizetés alapját is.

ÁLLÁSLEHETÕSÉGEK DIPLOMÁSOK SZÁMÁRA Az A kategóriás pozíciók a diplomások számára nyitottak. Az A8-as szintre azok jelentkezhetnek, akik kezdõk, friss diplomások, akiknek nincs számottevõ szakmai tapasztalatuk. Az


A7-es vagy A6-os szintû nyílt versenyvizsgák azoknak nyújtanak lehetõséget, akik legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek a megfelelõ területen. A diplomásoknak szóló álláslehetõségek zöme az adminisztrációban és a menedzsmentben kínálkozik, függetlenül attól, milyen területen szerezte diplomáját a pályázó. Ahogy múlnak az évek, a kategórián belül is egyre magasabb stepre léphetnek az eurokraták, vezetõvé válhatnak, nõ a fizetésük, és a különbözõ egyéb juttatások mértéke.

EGYETEMI DIPLOMÁVAL NEM RENDELKEZÕK KARRIERLEHETÕSÉGEI A B fokozatú állásokra a középfokú végzettséggel rendelkezõ jelentkezõket várják: itt feltétel a legalább kétéves szakmai tapasztalat. A B kategóriás alkalmazottak feladata elsõsorban a végrehajtás, az adatszolgáltatás az EUtevékenységek valamennyi területén. A terület rendkívül sokszínû lehet: pályázatok, költségvetési ügyek, vámkezelés, IT és számítástechnika, valamint felmérések világszerte. A C kategóriás állomány területe fõként az adminisztratív és titkári jellegû tevékenységek, ám a lehetõségek itt is változatosak, s a személyzet nemegyszer önálló felelõsséggel tartozik munkájáért. A pályázók középfokú vég-

zettséggel és – adott esetben – két-három éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek (ebbe beletartozhat a szakképesítés is). Munkájukat a D kategóriás állomány segíti, akik alapvetõ kétkezi és támogató munkát végeznek (pl. gépkocsivezetõk).

A TISZTVISELÕK KIVÁLASZTÁSA Az állandó státusú EU-tisztviselõket tehát nyílt versenyvizsgákon választják ki. A versenyvizsgák felhívásait a tagállamok sajtóorgánumaiban, internetes oldalakon, a Hivatalos Lapban (Official Journal) és a hivatal (EPSO) honlapján (http://europa.eu.int/epso/) teszik közzé. A szervek elvárásaitól függõen minden felvételi más és más. A vizsgák tematikája és nehézségi foka függ attól, milyen pozícióra és milyen szinten pályázik az állampolgár. Vannak vizsgák, amikor meghatározott állampolgárságú (pl. magyar) alkalmazottakat keresnek általános köztisztviselõnek. Máskor pl. csak cseh tolmácsokat akarnak felvenni, de külön vizsgát írnak ki jogászoknak, közgazdászoknak, titkárnõknek is. A Hivatalos Lapban megjelent kiírás minden szükséges részletet tartalmaz: mit foglal magában a meghirdetett állás, milyen végzettség és szakmai tapasztalat szükséges, s melyek a válogatás egyéb kritériumai. A kiírás-

ban pontosan megadják azt is, hány személyre van szükség az adott területen. A vizsgákra újabban elektronikusan is lehet jelentkezni, az EPSO honlapján keresztül. A pályázók itt létrehozhatnak maguknak egy személyes profilt, ahová az EPSO különbözõ üzeneteit, leveleit, a vizsgák eredményeit eljuttathatja nekik. Itt értesítik a pályázókat a felvételi vizsga helyérõl és idejérõl is. A vizsga egy feleletválasztós feladatsor, amely a verbális és – bizonyos esetekben – a numerikus érvelési készséget, valamint az Európai Unió ismeretét és a nyelvi készséget hivatott felmérni. Ahol elvárás, ott elõfordulhat, hogy speciális ismereteket számonkérõ elõválogatást is szerveznek. (Ez történt 2003-ban, amikor elõször hirdették meg a concours-t a közép-kelet-európai országok állampolgárai számára.) Ezt követi az írásbeli, majd végül a szóbeli vizsga. A vizsgák felépítése és a tesztek típusai a versenykiírásban olvashatók részletesen. Ha valaki mind az írásos, mind a szóbeli vizsgán megfelel, még ne számítson automatikusan állásra. A válogatás végén a teljesítmény alapján felállítják a legjobbak listáját, s a legmagasabb pontszámot elért pályázók egy várólistára kerülnek, hogy egy esetleges megüresedés alkalmával az adott intézmény rendelkezésére állhassanak. Amikor egy intézményben üresedés van (pl. nincs elég magyar fordító), errõl a várólistáról állíthatják össze azoknak a jelentkezõknek a csoportját, akiket személyes meghallgatásra hívhatnak be. A vizsgán sikeres pályázók alkalmazása az intézményekben tehát nem garantált, nagymértékben függ a megüresedõ állások számától. Fontos tudni, hogy noha elvileg bármely uniós hivatalos nyelven lehet vizsgázni, az új tagországok állampolgárai egyelõre csak angolul,

franciául vagy németül vizsgázhatnak! Lássunk néhány példát arra, mit kell tudnia egy kezdõ, A8-as/A7-es általános köztisztviselõi posztra jelentkezõnek! „A” teszt: 40 kérdés az európai integráció története, az Alapszerzõdések, az EU jelenlegi tevékenysége, aktualitások, közösségi politikák témájában – mindez angolul, németül vagy franciául. Pl. Hol van a Európai Emberi Jogi Bíróság székhelye? a. Strasbourg b. Hága c. Genf d. Luxembourg Pl. Hogyan hozza döntéseit az Európai Bizottság? a. tagjai egyszerû többségével b. a jelen lévõ tagok egyszerû többségével c. a tagok minõsített többségével d. a jelen lévõ tagok minõsített többségével „B” teszt: Általános köztisztviselõknek a fenti területek mélyebb ismerete; jogászoknak ennek jogi aspektusai; közgazdászoknak ennek gazdasági, pénzügyi részletei. Pl. Mennyi 2000-ben a Közösség által elköltött teljes összeg? a. 38 milliárd euró b. 52 milliárd euró c. 83 milliárd euró d. 150 milliárd euró „C” teszt: Ún. numerical and verbal reasoning, vagyis numerikus és verbális érvelés. Itt egyrészt adatsorokból (pl. termelési adatok), grafikonokból kivont (kiszámolt) információk

alapján kell kérdésekre válaszolni, másrészt 810 soros idegen nyelvû szövegbõl kell kiszûrni a kérdésekre választ adó információt. A tesztet nehezíti, hogy meghatározott idõtartam alatt (1 óra) kell megoldani, s a számításokhoz sem használható semmiféle segédeszköz. A teszteket követõen (elõválogatás) a tényleges írásbeli vizsga következik: 4-6 téma közül kell egyet kiválasztani, s arról egy esszét írni. A vizsgákra való felkészülést segítheti az EPSO honlapján elhelyezett néhány korábbi tesztsor (http://europa.eu.int/epso/competitions/test_sam ple_en.htm), illetve interaktív teszt (http://europa.eu.int/epso/competitions/test_interactif_en.cf m), amellyel azonnal próbára tehetjük felkészültségünket. Néhány országban felkészítõ kurzusokon is részt vehetünk, de számos könyv is rendelkezésünkre áll a felkészüléshez. Például: Európa kalauz : Ifjú EU-polgárok felvételi vizsgája az EU intézményeibe / [...szerzõi Christine Stix-Hackl et al.] ; [ford. Szágmeiszter Nikolette]. – Budapest : Környezet és Fejlõdés K. : Európa 2000 a Demokráciáért Alapítvány, 1999 250 mcq on Europe and European policy / Bardoux, Jean-Luc. – The European Bookshop, 2004. (Ez a könyv számos uniós hivatalos nyelven létezik!) A concours mellett az EU-intézmények korlátozott számban pályáztatnak ideiglenes (temporary) és kisegítõ (auxiliary) státusú állásokat is, s idõnként határozott idõre szóló munkaszerzõdéses ügynökségi állásokat is meghirdetnek. Ezeket az EPSO tevékenységétõl és fõ küldetésétõl független munkaszerzõdéseket egyedi esetenként közvetlenül az érintett intézmény kezeli. Palánki Réka

TOVÁBBI HASZNOS LINKEK: • • • •

EU-karrier: http://www.eu-careers.com/ Uniós munkalehetõség – lépésrõl lépésre: http://www.eu-exams.com/eu_recruitment.html

Gyakornoki állások: • • • • • •

Európai Parlament: http://www.europarl.eu.int/stages/default.htm Tanács: http://ue.eu.int/trainee/default.asp?lang=en Európai Bizottság: http://europa.eu.int/comm/stages Európai Bíróság: http://curia.eu.int/en/indexaz/index.htm Számvevõszék: http://www.eca.eu.int/en/menu.htm

• • • • • • • • •

Régiók Bizottsága: http://www.cor.eu.int/en/cont/cont_rec.html Gazdasági és Szociális Bizottság: http://www.ces.eu.int/pages/en/acs/stock.htm Európai Ombudsman: http://www.euro-ombudsman.eu.int/trainee/en/default.htm Határozott idõre szóló szerzõdések: http://europa.eu.int/epso/working/detlw_en.htm Az Európai Közösségek Tisztviselõinek Személyzeti Szabályzata: http://europa.eu.int/comm/dgs/personnel_administration/statut/ tocen100.pdf

Megjelent: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 52. évfolyam (2005) 4. szám Szerzõ: Kovácsné Koreny Ágnes http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3937&issue_id=461


15

Suli

Suli

S

ikeresen lezárult a Karrier Nap a Zsigmond Király Fõiskolán. Az esemény egyik résztvevõje az Extreme Rendezvényügynökség volt, melyet a cég ügyvezetõ igazgatója, Budaházy Szabolcs képviselt. Budaházy egy elõadás keretében kifejtette, milyen hiányosságokkal küzdenek azok a diákok, akik friss diplomával a zsebükben próbálnak elhelyezkedni a versenyszférában – ahol a papír mellett a valós tudást is megkövetelik a munkaadók. - A reklámszövetség tavalyi év folyamán

BUDAHÁZY SZABOLCS A BRAND CAMPRÕL megrendezett rendezvényén- a reklámhéten fogalmazódott meg bennünk az ötlet, hogy létrehozzuk a Brand Campet – kezdte mondandóját Budaházy. – Ezzel párhuzamosan már a tavalyi évben megkezdtük a támogatók felkutatását. Megjegyzem, a bennünk rejlõ lehetõségek sok cég érdeklõdését felkeltették, ettõl függet-


lenül a kezdeti sikerek nem szálltak a fejünkbe. Idõközben beléptünk a román- cseh, és a szlovák piacra is, nyílván, aki nem a térségben gondolkodik, az nem lehet hosszútávon sikeres. De beszéljük inkább a miértrõl. Mindenekelõtt az ötlet némi magyarázatot igényel. Sok fiatal rajzik ki évrõl-évre az egyet-

emekrõl/fõiskolákról, akiknek jó esetben lexikális tudásuk van, és nagyon jó esetben megpróbálják aktivizálni mindezt. De nagyon sokszor nem tudják mi, hogyan fog történni, amikor elkezdenek dolgozni – érvelt Budaházy. – Ez sajnos a mai magyar oktatási rendszer negatív kritikája. Általános tapasztalatunk, hogy elképesztõen mini-

mális gyakorlattal rendelkeznek a friss diplomások, többek között nem tudnak briefet- vagy éppen egy valamire való marketing tervet készíteni. Mi ezen próbálunk segíteni. De mi is az a Brand Camp?! Nos, ez egy háromnapos monstre (július 3-4-5) nyári márka tábor, ami tervünk szerint minden évben Siófokon kerül majd megrendezésre, jövõre már nemzetköi kiterjesztéssel. A márkatábor célja, hogy kapcsolatot építsen ki a marketing szakma iránt érdeklõdõ hallgatók és a gyakorló szakemberek között, továbbá, hogy betekintést nyújtson a szakma hétköznapi fortélyaiba. Ezt egyrészt workshop-szerûen kell elképzelni, 20-30 fõs csoportokat alakítunk ki, mert a kiscsoportos oktatás bizonyítottan hatékonyabb, másrészt pedig elõadások formájában, amit egyszerre több diák tud hallgatni. Tehát ez tulajdonképpen egy szakmai edzõtábor, ahol workshopok, tréningek és elõadások keretében formáljuk meg a gyakorlati tudásra gyúró fiatalságot. Megtanítjuk, hogyan kell egy promóciót elkészíteni, mondjuk a Coca-Colanak, vagy megmutatjuk, hogyan kell egy ízig-vérig marketing tervet összeállítani – foglalta össze a Brand Camp lényegét Budaházy, majd folytatta. - De szervezünk állásbörzét is, az éjszakai bulizásról nem is beszélve. Létezik egy másik projektünk is. Ennek keretében olyan fiatalokat keresünk, akik kigondolnak egy jó ötletet és meg is valósítják azt. Aki már bizonyította tudását, kreativitását és érez magában annyi bátorságot, hogy önállóan végigvigye az általa kreált ötletet, azt mi szívesen támogatjuk ebben. Ennek ellenére nem igazán találunk olyan fiatalt, aki képes lenne megoldani nagy volumenû feladatokat. Sokan nincsenek tisztában a saját kompetenciáikkal és itt kezdõdnek a problémák. Erre a Brand Camp megoldás lehet. Mi olyan embereket szeretnénk látni, akik kreatívok és precízek, akik önállóak és nyitottak, akik beszélnek és írnak angolul, akik tudják mi a különbség az account és egy marketinges között, akik tudják, hogyan mûködnek a régió központok, akik tudják, hogyan néz ki egy brief, akik tudatában vannak milyen egy arculati kézikönyv, akik tisztában vannak a piaci szereplõkkel, akik a munkájuk 70%-át képesek számítógépre vinni, akik képesek szombat reggel felülni a repülõre, hogy mondjuk Prágában elvégezzék a munkájukat, és olyanokat, akiket a cél érdekében akár napokig repkednek a kontinensek között, attól függõen, ahogyan azt a munkájuk megkívánja. A Brand Campre olyan hallgatók jelentkezését várják, akik szívesen beszélgetnének, tanulnának hazai és nemzetközi cégek marketing vezetõitõl, keresik a kapcsolatot a hasonló érdeklõdésû diákokkal, és nyitottak arra, hogy megkezdjék jövõbeni szakmai kapcsolataik kiépítését, nem feledve egy nyári program kötelezõ kellékeHASZNOS it: a szórakozást, bulit, a LINKEK: sportot, és kikapcsolódást www.brandcamp.hu sem. – fejezte be elõadását www.xtrm.hu Budaházy – Szark –

AMIKOR A FAIR PLAY ÉLETET MENT Kedves ZSKF-esek, kicsit komolyabb dolgokra kívánjuk felhívni a figyelmeteket, mint arra, hogy gépjármûveitekkel ne álljatok az iskola falának háttal (mert a kipufogó gáz összepiszkolja a felületet), vagy ne parkoljatok úgy az iskola fõbejárata elé, és a körforgalomba, a lépcsõk elé, hogy az akadályozza a társadalmi élet kiteljesülését – a jó ízlés határairól nem is beszélve… Történt, hogy tavaly több mint 1200-an haltak meg és több mint 29 ezren szenvedtek maradandó sérülést a magyarországi közutakon. Riasztó számok. Mindenki tud olyan példát mondani saját ismeretségi körébõl, amikor egy szabálytalanság, figyelmetlenség emberek, egész családok életét nyomorította meg. Ennek ellenére ahelyett, hogy meggondoltabbak lennénk, a mutatók folyamatosan romlottak, egészen 2007-ig. Ekkor a kormány úgy döntött, hogy az áldatlan állapotoknak véget kell vetni, mert a gyorshajtók, ittas vezetõk, szabálytalankodók nem csupán saját, de mások életét is veszélyeztetik. Az új szabályozás szigorú ugyan, de megteszi azt, amit a puszta érveknek kevésbé sikerült: védi az ártatlanokat az utakon. Valószínûleg vagyunk egy páran ZSKF-esek, akiknek napjában többször kinyílik a bicska a zsebében és önhatalmúlag felpofozná azt a sok „igen jó képességû” kispolgárt/autóst, akik mások életét veszélyeztetve, szinte minden határt áthágva, önön kisebbségi érzéseiket így bizonyítva/ellensúlyozva próbálják halálba kergetni a szabályosan közlekedõket. A kormány célja természetesen nem a véres vendetta, és a szemet-szemért fogat-fogért elv volt. De zárójelben megjegyzem: szerintem, ha valaki például a városban képes 100-120km/h-val száguldozni, vagy rámenni 5cm-re egy másik autósra az autópályán, az alapjába véve nem gondolkodik és a szép szóból sem ért – ráadásul fizikából is megbukott. Ezek az emberek a társadalom potenciális veszélyforrásai és keményen meg kell büntetni õket, akár súlyos százezer forintokra. A szabályos közlekedés tökéletes példája az Egyesült Államok, ahol igen gyorsan pórul járhat az, aki bármilyen jellegû szabálysértést, vagy közúti veszélyeztetést elkövet. Ha pedig a törvény õrei engedetlenségen érik a vétkest, hamarjában elõkerülhet egy 9mm-es revolver. Visszatérve az Államokból, májustól – ahogy azt a kormány Fair Play kampánya keretében megismertük - a rendõrség az objektív felelõsség elve alapján, ha nem találja a sofõrt, akkor a tulajdonost bünteti meg az elkövetett szabálysértésekért. Vége annak az idõnek, amikor a rokonságra hivatkozott a gyorshajtó és így mentette a jogsiját, vagyis menekült a felelõsség elõl. Objektív lesz a bírság összege is, adott vétségért fix és meglehetõsen borsos bírság jár. Az autópályákon a kamerás átlagsebesség kontroll ugyan még várat magára valamennyit, de ha valakit városi száguldozáson kapnak, búcsút inthet a jogsijának, és soktízezer forintnak. Gazdaságilag szemlélõdve, nem kis üzlet lehet a sebesség mérõk üzemeltetése. A piac itt is betöltheti szabályozó szerepkörét, mivel minél több cég száll be a bizniszbe, annál több sebesség mérõ lesz, és annál több bírság – ez nyílván kordában tarthatja az ámokfutókat. Saját tapasztalatom: sehol Európában nem vezetnek ilyen agresszíven és bután, mint kishazánkban – még Afrikában sem, pedig ott csak egy szabály van: az a kocsi megy, amelyiknek elõrébb az orra. A kormány által kezdeményezet Fair Play kampány elsõ két hónapja látványos javulást hozott: mivel 10 százalékkal kevesebb volta a baleset, és egyharmadával (!) csökkent a halálos szerencsétlenségek száma, a részeg sofõrök pedig majdnem fele annyi balesetet okoztak. Nyílván nem azért következett be a javulás, mert a magyar sofõrök megtértek, és azért sem mert egy képzeletbeli kéz állandóan pofozta õket, amikor megkezdték skizofrén hadmûveletüket, hanem azért mert abból a jó pár tízezer forintos büntetésbõl, még jó pár liter üzemanyagot lehetne vásárolni… – szark –


17

K+F

K+F

ALKUK ÉS POZÍCIÓK BÉRTÁRGYALÁS KÉTFÉLEKÉPPEN

S

okunkat egy életen át fogva tart a kérdés: hogyan keressünk (még) többet? Néha elgondolkodunk azon, hogy a több pénz egyúttal jobb életminõséget is jelent-e, de aztán futunk tovább a pénz után. Van, aki számára az emberi kapcsolatok fontosabbak a pénznél, és van, aki még az emberi kapcsolatokat is pénzben méri… Fogyasztáson alapuló, elanyagiasodott világunkban csak a kiváltságosoknak adatik meg az a fajta szabadság, hogy nem kell törõdniük azzal, mennyit visznek haza, mennyi „kattan” a számlán. A fogyasztás ugyanis nemcsak fizikai szükségleteinket elégíti ki, hanem egyúttal társadalmi státusunkat is kijelöli, vagyis korunkra találó a mondás: az vagy, amit megveszel.

Egyéni béralku A magasabb bér iránti igényünket kétféleképpen is kielégíthetjük. Az elsõ, amelyrõl már sokat és sokan írtak, az egyéni alku útja. Fizetésemelést kérünk és maradunk, vagy jobb állást keresünk és váltunk. Ezek a lehetõségek fõleg azok számára jelentenek kiutat a pénztelenségbõl, akik kedvezõ munkaerõ-piaci pozíciókkal rendelkeznek. A pályakezdõk azonban nem tartoznak ebbe a körbe: tapasztalat híján általában hátránnyal indulnak neki a béralkunak. Az egyéni béralku része annak a koreográfiának, amit interjúnak hívunk. Tudnunk kell, mi a táncrend, mik a lépések, és azt is, hogy mekkorát léphetünk. Két fontos szempontot mindenképpen figyelembe kell vennünk. Meg kell várnunk, hogy a cég képviselõje hozza szóba a bérigényünket, ami általában az interjú végén következik be. A másik, hogy kerülnünk kell a


és ami egyszersmind az egyetlen reális lehetõség közös és egyéni céljaik együttes eléréséhez. Emellett legitimnek kell tekinteniük a másik fél igényét arra, hogy tárgyalási pozíciói megerõsítése érdekében, ha szükséges, nyomásgyakorló eszközöket vegyen igénybe. Ugyanakkor bizonyos szabályok betartása nélkülözhetetlen a tárgyalás sikeréhez. Ilyen például, hogy nem szabad a szakszervezetek megosztására törekedni, kerülni kell az informális találkozón elhangzottakra való hivatkozást, az egyszer már elfogadottakat nem ildomos visszavonni, fenn kell tartani a bizalom légkörét, és a tárgyalások folyamán tartózkodni kell a propagandától. Végül: tilos szankciókkal fenyegetõzni, ameddig a felek ki nem merítették a tárgyalásban rejlõ összes lehetõséget.

Tervezés pontos összegek említését, inkább sávokban gondolkozzunk, elkerülve ezzel, hogy a munkáltató által elképzelt jövedelemszint alá menjünk. Állásváltoztatásnál maximum harmincszázalékos bérnövekedés tartható reálisnak, ennél magasabb igényszint már kimeríti a kalandorság fogalmát. Mielõtt az interjúra sor kerülne, a munkavállalónak tudnia kell, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amelynél kevesebbért nem vállalja a felkínált állást. Itt egyrészt reális önismeretre van szükség, vagyis annak tudatára, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, mit tudunk nyújtani. Másrészt a kiválasztott munkahely lehetõségeinek az ismeretére is szükség van, mert más lehetõséget kínál egy nagy (multinacionális) vállalat, mást egy kisvállalkozás, és megint mást egy sikeres vagy éppenséggel egy kiutat keresõ, lefelé csúszó vállalkozás. A kiszemelt céggel kapcsolatos ismereteink bõvítésére mindent bevethetünk – mindent lehet, mint a szerelemben és a háborúban. A lényeg, hogy a bércsatába kellõen felvértezve menjünk. Jó, ha elõtte megismerjük, milyen az adott szervezet bérrendszere. Divatos kifejezéssel élve: milyen kompenzációs csomagot ad munkavállalóinak a kiszemelt vállalkozás? Az sem árt, ha tárgyalási pozíciónk megerõsítésére néhány adu is van a kezünkben. Ilyen lehet – feltéve, ha kellõen nagy a személyünk iránti munkaerõ-piaci kereslet – egy a zsebünkben lapuló másik ajánlat, amelyet kellõ idõben ki tudunk játszani.

Kollektív béralku Az egyéni béralku mellett más lehetõség is van a munkabéremelés elérésére. Ennek útja ugyancsak

a tárgyalás, a kollektív béralku. Ebben az esetben azok is részesülhetnek a bérnövekedés áldásaiból, akiknek gyengébb a munkaerõ-piaci helyzetük. A kollektív béralku ma több okból sem tartozik a divatos témák közé. Az egyik ok a munkavállalók és a munkáltatók körében bekövetkezett és egymás iránt érzett bizalomvesztés. Emellett a szakszervezetek megítélésében – mind a dolgozók, mind a menedzsment részérõl – jelentõs visszaesés tapasztalható. A másik ok, hogy alapvetõen megváltoztak a tipikus munkaszervezeti formák és a vállalati méretek. Az óriásvállalatok rugalmatlannak bizonyultak, helyükbe kisebb, a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó szervezeti egységek léptek, amelyek már nem kedveznek a munkavállalói érdekképviseletnek, érdekvédelemnek. Mindazonáltal a rendezett munkaügyi kapcsolatok iránti igény megmaradt. A kiszámíthatóság a munka világában éppen olyan fontos, mint az élet más területein, ezért a kollektív tárgyalás remélhetõen továbbra is megkerülhetetlen eszköze marad a felek közötti kapcsolatok szabályozásának. A nehézségek ellenére talán nem eretnek az a gondolat, hogy a kollektív tárgyalás és megállapodás mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára tartogat elõnyöket, feltéve, hogy az egyeztetések megfelelõ körülmények között zajlanak. Vegyük sorra ezeket a feltételeket!

A tárgyalás alapjai Alapfeltétel, hogy a felek higgyenek az együttmûködésben, lássák annak elõnyeit. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy az eltérõ érdekeiknek van egy közös halmaza, amelynek a megtalálásához tárgyalásokon keresztül vezet az út,

Az egyéni béralkuhoz hasonlóan a kollektív tárgyalásnak is van táncrendje, koreográfiája. Az egyes tárgyalási szakaszokhoz eltérõ tárgyalási képességek szükségesek. Az elsõ lépés a tervezés, amely több dolgot is magában foglal. Mielõtt a tárgyalások elkezdõdnének, el kell fogadtatni, azaz legitimáltatni kell a tárgyalási célt, csak azután következhet a tárgyaló delegáció összeállítása. A tárgyaló delegációt célszerû minél alacsonyabb létszámúra tervezni, ezáltal elkerülhetjük a vég nélküli hozzászólásokat. Ehhez a fázishoz vezetési képesség, valamint a személyközi kapcsolatokban való jártasság szükségeltetik. A személyközi kapcsolatok alakításának képessége a formális és informális emberi kapcsolatok kézben tartását egyaránt magában foglalja. Ugyanakkor a meggyõzés képessége már ebben a szakaszban fontossá válik. Mindezeken túl az sem kevésbé lényeges képesség, hogy a vezetõ átlássa a másik fél stratégiáját, és kellõ empátiával rendelkezzen szándékai kifürkészéséhez.

Elõkészületek Minden tárgyalás, így a kollektív tárgyalások is elõkészületeket igényelnek. Ki kell tûzni a célt és az ehhez illeszkedõ tárgyalási formát. Az élet más területeihez hasonlóan itt is nagy jelentõsége van a taktikának és a stratégiának. Nem mindegy, melyik témát milyen sorrendben tûzik napirendre, ki, mikor és mirõl beszél. Ebben a szakaszban nélkülözhetetlen, hogy a tárgyaló delegáció hozzájusson a szükséges információkhoz. Ez történhet saját kutatásból, forrásból, vagy „hozott anyagból”. Mindenképpen célszerû meggyõzõdni az információ valódiságáról. Az elõkészületek megkövetelik a tárgyaló

DR. BENYÓ BÉLA A szerzõ negyvennyolc éves szociológus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának docense. Emellett a Zsigmond Király Fõiskola tanáraként több éve tanítja a Munkaügyi kapcsolatok címû tantárgyat. Másfél évtizede foglalkozik a munka világának kérdéseivel. Tudományos fokozatát négy évvel ezelõtt szerezte a Corvinus Egyetemen érdekképviseleti témakörben. Hét esztendõn át a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, azt megelõzõen szakszervezeti tisztviselõ is volt. delegáció tagjaitól, hogy gyors elemzõ és értékelõ képességgel rendelkezzenek.

Tárgyalás szemtõl szemben A szemtõl szembeni tárgyalási fázis jelenti a tervezésben és az elõkészületekben megfogalmazottak gyakorlati megvalósítását. A tárgyalás általában egy elõre meghatározott, kötött forma szerint zajlik, amely a tárgyalási hangulat megteremtésétõl kezdve – az egyéni álláspontok bemutatásán, valamint az arra adott válaszokon túl – a felek tárgyalási „trükkjeit” és elterelõ hadmûveleteit is magában foglalja. Minthogy a tárgyalás az alkufolyamat legfontosabb és egyben a legkényesebb része, ez a szakasz sokféle személyes képességet igényel. Csak a legfontosabbakat említve: a prezentáció és a befolyásolás képessége, a figyelés és a megfigyelés képessége, valamint a kérdezés és a tesztelés képessége. Kevesen gondolnak rá, de a metakommunikáció képessége, a testbeszéd megfelelõ alkalmazása és annak kontrollálása is felettébb fontosnak bizonyulhat.

A tárgyalások lezárása Ha eredményes volt a tárgyalás, ha nem, egyszer be kell fejezni, le kell zárni. Az eredmé-

nyek összefoglalásával azonban nem várhatunk a tárgyalás végéig, azt a tárgyalásvezetõnek idõrõl idõre meg kell tennie. Menet közben össze kell foglalnia a részeredményeket azért, hogy a felek közötti összhang fokról fokra kialakulhasson. Ami viszont mindenképpen a tárgyalás végére marad, az a végsõ ajánlat elfogadása, valamint annak tisztázása, hogy megvitattak-e minden tervezett és szükséges kérdést. Általában a legvégén döntenek a legkényesebb dolgokról, a konkrét összegekrõl. Ez nagyon is érthetõ, hiszen a felek igyekeznek elkerülni, hogy a tárgyalások zsákutcába jussanak, amire nagy esély mutatkozik akkor, ha a „húzós” kérdések nem a megfelelõ idõben kerülnek terítékre. A tárgyalások lezárása többféleképpen történhet. A leginkább kézenfekvõ lezárás az utolsó ajánlat elfogadása, amelynek a során a felek ráütik a pecsétet az addig kialakított kompromisszumos javaslatokra, amelyekhez lépésrõl lépésre jutottak el. Az is elképzelhetõ, hogy a menedzsment tételesen felsorolja, melyek az elért eredmények. Ez az értékelõ és felsoroló lezárás. A harmadik lehetõség a tárgyalás feltételes lezárása, amikor a menedzsment vagy a szakszervezet bizonyos részfeltétel teljesüléséhez köti az egész megállapodás elfogadását. Elõfordulhat, hogy a tárgyalások eredménytelenül végzõdnek, ekkor a felek egyoldalúan megszakítják a tárgyalást. Elõfordulhat, hogy megfenyegetik, megzsarolják a másik felet, ha nem teljesítik a követelését. Amennyiben a felek között az alkudozás eredményesen zárult, nem marad más hátra, mint annak írásba foglalása és végrehajtása.

Zárszó helyett Összefoglalásképpen elmondható, hogy az egyéni és a kollektív béralku nem egymást kizáró, hanem éppen ellenkezõleg: egymásra épülõ eszközök. A kollektív tárgyalásokon elért eredmények kiindulási alapként szolgálnak az egyéni béralkuhoz. Minél magasabb szintû a kollektív szerzõdésben kialkudott bérszínvonal, annál magasabb szintrõl indulhat az egyéni béralku. A kollektív béralku annyiban jelent többletet az egyéni béralkuhoz képest, hogy megteremti a munkavállalók és munkáltatók közötti kollektív bizalmat, továbbá rendezett munkaügyi kapcsolatot eredményez. Így nagyobb lesz az esélye annak, hogy a munkaviszony mind a munkáltatót, mind a munkavállalót megelégedéssel tölti el. Dr. Benyó Béla


19

Világjárás Csehországot választották. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh fõváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.

SÖR ÉS KNÉDLI

CSEHORSZÁG, AMIKOR A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET Ha igazán változatos és élménydús kirándulásra vágynál, akkor ajánlom, látogass el Csehországba! Rengeteg elõnye van! Nem kerül milliókba, hogy kijuss, barátságos árai vannak, és városai olyannyira változatosak hogy mindenki talál saját ízlésének megfelelõt! Aki a történelmi látványosságokat kedveli, az meglátogathatja Kutná Horát, aki inkább a fürdõzést részesítené elõnyben itt a nyár révén annak a legtökéletesebb hely Karlovy Vary, mely a Cseh Köztársaság legnagyobb gyógyfürdõhelye, persze aki a sört és a szórakozást részesítené elõnyben (történelmi látnivalókkal ötvözve) az se szomorkodjon, hiszen a fõváros Prága tárt karokkal várja. CSAK EGY CSEPP FÖLDRAJZ MIBÕL LETT A CSEREBOGÁR? Csehország Közép-Európa egyik legváltozatosabb vidékû országa. Folyók és hegységek, medencék és dombvidékek szabdalják. Éghajlata kontinentális, így ha utazol körülbelül a hazai hõmérsékletre készülj a ruhatáraddal.(az esõkabát azonban legyen elengedhetetlen kelléke a bõröndödnek, mert nem kellemes amikor a Károly híd közepén elkap a jégesõ).


A független Csehszlovák Köztársaságot 1918ban alapították, miután az I. világháborúban összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak. Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték "Cseh-Szlovákiá-

ra". Körülbelül 51 évnyi kommunizmus után 1989 novemberében a békés "bársonyos forradalomban" Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések azonban egyre erõsödtek 1993. január 1-ig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Az ekkor bevezetett reformoknak köszönhetõen Csehország nagy gazdasági fejlõdésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkezõ befektetõknek köszönhetõen, akik

Csehország a világ sörfõzõ központja. Plzen, eské Bud jovice, Krušovice, Velké Popovice hogy csak párat említsek a neves sörgyárak közül. A legtöbb sörgyár látogatható, tartanak idegenvezetést is, de ami szerintem a legfontosabb szinte mindenhol van sörkóstoló. Ha pedig betérnél egy étterembe, mindenképp kóstold meg a hagyományos cseh ételt, a knédlit. A knédli, gézen gõzölt gombóc, de nem feltétlenül gombóc formájú, sokkal elterjedtebb a kenyér alakú, amibõl szeleteket szolgálnak fel. Rendkívül finom és laktató étel, hagyományosan sült disznóhússal és párolt káposztával szolgálják fel. Ezt a mennyei fogást is mindenképp koronázd meg egy cseh sör remekkel!

PRÁGA, EGY HELY AHOVA MINDIG ÉRDEMES VISSZATÉRNI Prága az egyik leglátogatottabb turista célpont Európában. Budapesttõl körülbelül 5-6 órányi utazásra található. Mindenképpen megéri, nem csak csodaszép épületei, hanem a hangulata és apró sajátosságai miatt is. Prágában rengeteg látványosság van, azonban számoljunk, azzal hogy szinte mindig minden zsúfolásig van turistákkal. A közlekedés néhol felettébb nehéz, hiszen Prága elég szûk kis sikátorszerû utcácskákkal rendelkezik, amelyek felét még elfoglalják a kirakodós árusok. Ám ez legyen a legnagyobb bajunk, ha már idáig eljutottunk. Mit érdemes megnézni Prágában? Hát az oly nevezetes Károly hidat például vétek lenne kihagyni. Nem csak szép és látványos, hanem rengeteg kis árussal is tele van, akik szebbnél szebb szuvenírekkel láthatnak el, ha épp van elég korona (cseh pénz) a pénztárcádban. Az én személyes kedvenceim a különbözõ híres épületeket formázó hûtõmágnesek voltak, ezekkel alaposan elláttam az egész rokonságot.

Ha már vásárlás, akkor a Vencel tér közelében található kirakodóvásárt se felejtsem ki, hisz ott aztán tényleg minden megtalálható. Ha már Vencel tér, akkor fontos megemlítenem, hogy itt található Prága bevásárló negyede is ahol a legnevesebb Európai divatházak üzletei emelkednek….de nem csak az épületek emelkednek, hanem az árak is, erre figyelj! Semmiképp ne a legforgalmasabb helyen vegyél ajándékokat a hazaiaknak, mert egy eldugottabb utcában majd negyed annyiért látod meg a kirakatban, és akkor majd jön az a kellemetlen „de csúnyán átvertek” érzés. Prága fõbb nevezetességei közé tartozik az Orloj, az Óvárosi téren, a prágai városháza oldalán található óramû, mely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas idõmérõ szerkezet 1402 óta mûködik. Érdekessége


21

Sport

Világjárás ványa emeli. Híres porcelánkészítõ gyárai a Karlsbadi Porcelángyár és a Moser Üveggyár. Azonban a leghíresebbek mégis forrásai, amiket ivó-, fürdõ- és speciális gyógykezelésekre használnak. Fontos még az évente megrendezett Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál is. Érdekességképpen megemlíteném azt is hogy itt gyártják a híres cseh likõrt a Becherovkát.

KUTNÁ HORA, ÉS A CSONTKÁPOLNA szinte minden étteremnek saját sörpincéje, sörfõzdéje van. Óvatosan a kóstolgatással, mert a meleg nyári nap fokozza az alkohol hatásait, és akkor annyi a városnézésnek.

KARLOVY VARYA GYÓGYFÜRDÕK KIRÁLYA hogy minden egész órakor harangjáték kíséretében szinte bábszínházzá alakul a szerkezet. Az óramûbe ugyanis kis bábukat építettek, amik egészkor körbejárják az órát, van itt apostol és csontváz egyaránt. Érdemes tehát megnézni, de számolj, azzal hogy nem leszel egyedül ezzel a szándékkal (körülbelül 10002000 turista is képes összeverõdni). Szintén fontos épület a prágai vár, amely a város fölé emelkedik. Ez Csehország államiságának jelképe. Régen koronázási székhely volt 1918 óta pedig a köztársasági elnök székhelye. Már beszéltem a sörökrõl és sörfõzdékrõl, de Prágában ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni,

Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizû Teplá folyó az Eger folyóba. A nyugodt pihenés és kikapcsolódás fellegvára ez, nem is beszélve a gyógyvíz híres jótékony hatásairól. A városalapító IV. Károlyról (német-római császár) nevezték el.1992 óta mûemlékvédelem alatt áll az egész város, így a fürdõzést a klasszicista stílusú építmények lát-

Prágától alig 70 km-re található város. A régi bányaváros sok gyönyörû templommal és egy apró érdekességgel kápráztatja el az odalátogatókat. A királyi város fontos mûemléke az 1330-1420 között épült Szent Jakab-templom. A szemben álló plébánia épület volt a fõpénzverõ háza. Ehhez csatlakozik az úgynevezett Olasz Udvar. A legmegragadóbb késõ gótikus emlék a Szent Borbála-templom. De Kutna Horához fûzõdik a híres csontkápolna is amelynek teljes belseje emberi csontokból épült fel. A csontok a huszita háborúk elesettjeinek és a pestis áldozatainak földi maradványai. Rendkívül bizarr látvány, de nagy élmény. Összességében egy csehországi látogatás, mindenirányú igényünket kielégíti. Fürdés, kultúra, szórakozás, itt mindez megtalálható. Ráadásul közel van és pénztárcabarát. Mindenkinek ajánlani tudom, én az óta sem tudom elfelejteni, és visszavágyom ahányszor, csak meghallom a szót: Csehország. Fehér Anna

ENGEDJÉTEK MEG, HOGY BEMUTASSUK NEKTEK BÓTA KINGÁT. AKI BÜSZKÉLKEDHET EGY OLIMPIAI EZÜSTÉREMMEL, 11 VILÁGBAJNOKI CÍMMEL ÉS HÉTSZERES EURÓPA BAJNOKUNK. – MIÉRT ÉPP A KAJAKOZÁSRA ESETT A VÁLASZTÁSOD? – Számomra a bátyám mindig is olyan volt akire felnéztem, és ha õ csinált valamit, azt én szerettem volna kipróbálni. Így elõször kosarazni jártam 2évig. Aztán szintén a bátyám hatására szóba került a kajak. A szüleim elõször ennek annyira nem örültek, mert féltettek, de végül fejet hajtottak. Nagyon nagy szerencsém volt, mert egy nagyon jó társaságba kerültem, és ez eléggé sokat számított akkor és most is . A kezdetkor kialakult „mag tagjaival” a mai napig tartom a kapcsolatot. – AZ EREDMÉNYEID MAGÁÉRT BESZÉLNEK, DE MÉGIS MI VOLT SZÁMODRA A LEGKEDVESEBB EMLÉK, EREDMÉNY? – Nem könnyû kérdés, de talán azt mondanám, hogy az, hogy az elején nem nézték ki belõlem, hogy ilyen eredményeket elérhetek, és mégis sikerült. De nagyon kedves emlék a 2002-es Világbajnokság, ahol nagyon jó formában voltunk és 4 arannyal térhettünk haza. De persze minden eredményemre büszke vagyok. – LEGROSSZABB EMLÉKED A KEMÉNY SPORTOLÓI ÉVEKRÕL? – Hát amikor az ember belekezd valamibe, mérlegel, hogy mi mennyire fontos. És az élet minden területén vannak nehézségek, tehát nehéz így legrosszabb emlékrõl beszélni. De nekem az volt a legnehezebb, hogy rengeteget voltunk edzõtáborban külföldön, egyes felkészülések idején fél éven keresztül edzõtáborbóledzõtáborba jártunk, és csak hétvégen jutottunk haza. Ezek az idõszakok nagyon kemények voltak, ilyenkor gyakorlatilag egy napunk úgy nézett ki; edzettünk, ettünk, aludtunk, edzettünk. – HOGYAN TUDTAD ÖSSZEEGYEZTETNI A MAGÁNÉLETEDET EZZEL AZ ÉLETFORMÁVAL? – Áldozatokat mindig kell hozni. De azt mondhatom, hogy nagyon szerencsés vagyok a barátaimmal, mert mindig nagyon megértõk voltak velem, pedig volt hogy csak másfél hónappal késõbbi idõpontot tudtam nekik mondani amikor hívtak, hogy találkozzunk. Egyetlen dolgot kicsit sajnálok, hogy így


a fõiskolás éveim kimaradtak, sport miatt, bár az is igaz, hogy helyette sok más nagy élmény ért. – MÉRT PONT A ZSKF-ET VÁLASZTOTTAD? – Szabó Szilvia – akivel egy hajóban eveztem, és egyben nagyon jó barátnõm is- mesélt nekem errõl az iskoláról. Mindig is úgy gondolkoztam, hogy jó ha az ember nem csak egy lábon áll. Aztán szóba került, hogy jó lenne szerezni egy másoddiplomát, és milyen jó lenne együtt tanulni, és erre esett a választásunk. Szerencsére nekem ez helyileg is jó, és szeretek idejárni, mert úgy látom megvannak a kellõ feltételek, és kellemes a légkör. – MILYEN SZAKRA JÁRSZ? – Idén kezdtem a második évemet Kommunikáció és Médiatudomány - Üzleti szakirányon, levelezõsként. Tetszik mert úgy látom, hogy ezzel nagyon sokfelé ellehet helyezkedni. – TAPASZTALTAD HOGY MÁS BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÍTENEK A FANTAZSTIKUS EREDMÉNYEID MIATT? – Nem, nem jellemzõ. Itt az iskolában egyáltalán nem, de erre mindig is figyeltem, hogy ez ne befolyásolja a kapcsolataimat. De azt gondolom, hogy nagyon igaz, hogy minden csoda 3 napig tart, általában inkább a nevemet ismerik,de nem mindig tudják társítani az arcommal. Hisz teljesen más amikor épp megfeszülve küzdünk, hajrázunk a hajóban, és más mikor egy dolgos hétköznapról beszélünk. – JELENLEG MIK A TERVEID HOSSZÚTÁVRA? – Jelenleg egy reklámügynökségnél dolgozom a marketing részlegen. Nagyon élvezem mert egyszerre tanulok errõl, és látom hogyan megy élesben. Egyébként a szakdolgozati témámat is innen merítettem. Egyenlõre szeretném a sulit befejezni, aztán meglátjuk hogyan alakul az életem. – NEM GONDOLTÁL ARRA HOGY EDZÕKÉNT TEVÉKENYKEDJ? – Dehogynem, az elsõ diplomám is errõl árulkodik – szakedzõi- de nem szeretnék megélhetési edzõ lenni, és úgy látom ebben a

világban jó ha több lábon áll az ember. Szerencsére azt mint sportoló nagyon megtanultam, ha valamit szeretnék elérni azért küzdeni kell, és ezt a munkám során is tudom alkalmazni. De meglátjuk mit hoz a jövõ. – HOGYAN SZOKTÁL MOSTANÁBAN KIKAPCSOLNI? – Mostanában a sárkányhajózás foglalkoztat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy összesen 22 fõ van egy nagy kenuban, ebbõl egy, aki üti az ütemet, õ elõl ül, hátul pedig a kormányos, a többiek(köztük én is) a dolgos 20 ember, aki lapátol , itt tökéletes együttmûködésre van szükség. Plusz érdekesség, hogy a kenu elején egy sárkányfej, hátulján pedig egy sárkányfarok, innen kapta a nevét is.:-) Nagyon jó szórakozás így együtt lenni a többiekkel, sõt néha versenyeken is elindulunk. – MILYEN ÉLMÉNYEID VANNAK A RAJONGÓKKAL KAPCSOLATBAN? – Nagyon jó érzés volt, hogy az emberek bíznak bennem, és érezni a szeretetüket. Ugyanakkor meg is kellett felelni, hogy a jó eredmények után jókat vártak. Ami kellemes érzés volt, hogy egy rajongóm készített nekem egy honlapot, ahova rengeteg adatot összegyûjtött rólam. Minden eredményemet sorba rendezte, nagyon megdöbbentõ volt ezt így látni. De úgy gondolom ahhoz, hogy tudjuk értékelni a jót meg kell élni a kudarcokat is. Ezzel kapcsolatban Anyukám mondta nekem egyszer: „Nem az a dicsõség ha sosem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk és elindulunk újra.” Paula


23

Kultúra

Sport

OLYAN, MINT A FOCI.. CSAK EGÉSZEN MÁS Egy magyar kisfiú valamikor az ötvenes években ugyanazt csinálta, amit az õ korában a kisfiúk szoktak: focizni járt a parkba. Azután kikerült Amerikába, ahol megmutatta hogyan is kell úgy belerúgni a labdába, hogy az pont oda repüljön, ahova a rúgó szeretné, még akkor is, ha a labda épp nem gömbölyû, hanem tojás alakú. A kisfiúból sztár lett, és egész Amerika megismerte a nevét.

K

icsit olyan ez, mintha egy amerikai filmet foglaltam volna össze pár sorban, pedig ez tényleg megtörtént, az a magyar kisfiú Peter Gogolak volt. Amerikában szinte mindenki hallotta már a nevét, ugyanúgy, mint Joe Namath-ét vagy mondjuk Larry Csonkáét. Mindhárman egy olyan sportban lettek híresek, amit itthon csak egészen kevesen ismernek. Ez a sport pedig az amerikai futball. Tény, hogy Magyarországon nincs akkora múltja a sportnak, mint Amerikában. A „tengerentúlon” ugyanis már 1920 óta létezik amerikaifutball-szövetség, s az eltelt közel 100 év alatt páratlan népszerûségre tett szert. Az idei nagydöntõt – a 2008-as Super Bowlt – például majdnem 100 millió ember kísérte figyelemmel. Bár arról nincsenek adataim, hogy mennyien nézték az 1969-es illetve az 1974-es Super Bowl-t, de ezen a két mérkõzésen a legértékesebb játékos díját (Most Valuable Player – MVP) magyar származású futballisták nyerték el. Joe Namath (1969. MVP) és Larry Csonka (1974. MVP) nemzeti hõsnek számítanak Amerikában. „Magyarországon nincs akkora múltja a sportnak, mint Amerikában” – írtam pár sorral feljebb.

Ez természetes, de sokan azt sem tudják, hogy ez a sport létezik nálunk is. Jelenleg két divízióban, összesen 18 hazai csapat mérheti össze az erejét, de a „nagyok” már különbözõ európai ligákban is vendégszerepelnek. Az 5 fõvárosi csapat folyamatosan tagtoborzókat tart, de az érdeklõdõket Nagykanizsától Debrecenig az ország szinte minden nagyvárosában szeretettel várják. Egy amerikaifutball-csapatban bárki megtalálhatja a helyét. Vannak posztok, ahol a gyorsaság számít, máshol a fizikum, az erõ lényeges és persze olyan is, ahol mindkettõnek meg kell lennie. A legtöbb csapatban a középiskolásoktól a kisgyerekes apukákig találunk játékosokat – bár ez csak nálunk van így. Magyarországon ugyanis nincs profi liga, akik játszanak, azok magáért a játékért teszik és nem a pénzért vagy a hírnévért. Míg Amerikában egy-egy játékos éves fizetése már az elsõ profi idényében több mint 300.000 dollár (nem számítva a különbözõ reklámbevételeket), addig nálunk néha még az edzõpályák bérleti díja is gondot okoz a csapatoknak. Mondjuk ez nem meglepõ, nincs állami támogatás és a szponzorok sem állnak sorban csapatvezetõknél. Pedig lenne benne üzlet, az

JÓ TANÁCSOK KEZDÔKNEK Á

kétségtelen. Évrõl-évre népszerûbb az amerikai foci, nagy tömegeket képes megmozgatni. Minden csapatnak vannak cheerleader-ei (szurkolólányai), sõt már nõi futballcsapat is létezik (Wolves Ladies) tehát a lányok sem maradnak ki az amerikai foci világából. Egy mérkõzés akár 4 óráig is tarthat, de ez senkit ne riasszon vissza attól, hogy megnézze mirõl is van szó. Lehet, hogy elsõre csak az a benyomása az érdeklõdõknek, hogy „rengeteg nagydarab fickó szétveri egymást”, de közben már egy minimális ismerettel is élvezhetõvé válnak az összecsapások. Ezt a minimális ismeretet pedig akár egy focis filmbõl is elsajátíthatjuk, bár hozzátenném, hogy ezeket a filmeket érdemes eredeti nyelven nézni, hiszen gyakran a szinkronizált változatban a kényszerû fordítás miatt érthetetlenné válik, hogy ki mit is csinál egy csapatban. A hazai amerikai futballban amúgy is az angol nyelvû szakszavakat használják, persze mindig vannak kísérletek, a filmekben próbálkoznak tükörfordításokkal, ötletes elnevezésekkel, de igazából nem sok sikerrel. Egészen más hangulata van az eredeti nyelvnek egy ilyen sportban, mint ezeknek a magyarosításoknak. A hazai csapatoknak is van magyar nevük, vannak Farkasok, Gladiátorok, Cápák, Viperák, de azért mégis másképp hangzik, ha azt mondjuk, hogy Wolves, Gladiators, Sharks vagy Vipers. Visszatérve a magyar származású amerikai futballistákra, lehet, hogy egyszer eljön az idõ, amikor nem csak az amerikaiak tudnak híres magyar játékost mondani, hanem itthon is büszkék leszünk a sportolóinkra. Ez nem holnap lesz, de talán nem is jövõre.. csak az biztos, hogy már elindult valami. Tóth Andrea

prilis 26. – május 3.-ig került megrendezésre immár 18. alkalommal Gyõrött a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál. A kis város egy hétig számos koncertnek, filmvetítésnek, kiállításnak, színpadi elõadásnak és szakmai konferenciának adott otthont egy héten keresztül. Az utcákon magyar vendégek mellett külföldi fellépõk is sétáltak egyik helyszínrõl a másikra. A fesztiválra meghívást kaptak a versenyprogramban szereplõ filmek alkotói. Rendezõk, producerek érkeztek a világ szinte minden pontjáról, hogy készséggel válaszoljanak a közönség kérdéseire, amik a bemutatott alkotások kapcsán merültek fel. A fesztivál idején rendezték meg az ötödik Passport Control Nemzetközi Mûvészeti Mûhelyet. Idén újra három kategóriában jelentkezhettek a fiatal alkotók: filmmûhely, fotó mûhely valamint mûvészet-kritikai mûhely. A magyar és külföldi ambiciózus fiatalok kiválóan mûködtek együtt, munkájukat neves szakemberek segítették. A filmes szekció egyik leghasznosabb elõadását minden bizonnyal az április 30-án Magyarországra érkezett Jíri Menzel tartotta. Este levetítették Szigorúan ellenõrzött vonatok címû filmjét, amely 1966-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvû filmnek járó Oscar – díjat. Másnap délelõtt a helyi mûvész mozi kiállító termében gyülekeztek a fiatal filmesek mellett az érdeklõdõk, hogy meghallgassák a híres rendezõ-forgatókönyvíró – színész jó tanácsait a forgatókönyvírással kapcsolatban. Köztudott, hogy Menzel elõszeretettel visz vászonra irodalmi alkotásokat, legtöbbször a szintén cseh Bohumil Hrabal mûveibõl készített adaptációt. Felmerült tehát a kérdés, hogyan lehet filmre vinni az írott sorokat. A mester elõször is kiemelte, hogy a lehetõ legnagyobb tisztelettel kell bánni egy-egy regénnyel. Szerinte ugyanis a mai rendezõk többsége elköveti azt a hatalmas hibát, hogy önkényûen használja az irodalmi mûveket, hogy valami újat hozzanak léte belõle saját céljaikra. Éppen ezért tanácsolja az, eredeti forgatókönyvek írását azok számára, akik nem fordulnak elég alázattal az irodalmi mûvek felé. Ha valaki azonban mégis adaptálásra adja a fejét, fontos, hogy többször végigolvassa a mûvet,

hogy behatoljon a szerzõ gondolatvilágába, ami nem könnyû feladat. Az író ugyanis miközben papírra veti alkotását, azonosul a szereplõivel. Hraballal való közös munkái során alkalma nyílt magával a szerzõvel beszélgetni az adott regényrõl, így a forgatókönyv megírása valamivel könnyebbé vált. Ezután Menzel kitért az írott mû vizuálissá tételének problémakörére. Errõl is hosszasan fejtette ki véleményét a tapasztalt rendezõ. Véleménye szerint az írónak könnyû dolga van, hiszen papírra vethet, amit csak szeretne. Leírhatja, hogy néz ki a helyiség, amiben a jelenet játszódik, mit viselnek a szereplõk, megoszthatja az olvasóval, hogy milyen a fõhõs jelleme vagy azt, hogy éppen mit gondol. A rendezõnek azonban nem ilyen egyszerû a feladata, nem feliratozhat mindent a képernyõn. A díszlettel és a jelmezzel nincs gond, egy jó leírás a regényben útmutató a

Jíri Menzel

csal az arcokra, hiszen ez teszi igazán életszerûvé a történetet. A nevetésnél Menzel szerint aligha létezik ugyanis egészségesebb dolog. Végül természetesen az elõzõ este vetített Szigorúan ellenõrzött vonatok címû filmrõl faggatták a rendezõt. Több hallgatóban megfogalmazódott a kérdés, hogy milyen jelentést hordoznak a film során használt szimbólumok. Egy bátor fiatalember nekiszegezte hát kíváncsiságának okát kérdõ mondat formájában. Tolmácsa szorgalmasan fordította neki a kérdést, mire Menzel stílusosan egészséges nevetésben tört ki. Megosztotta velünk, hogy amióta elkészült ez az alkotása folyamatosan bombázzák ezzel a kérdéssel, de még nem tudott rá válaszolni. Õ ugyanis ebben a filmben egy árva szimbólumot sem használt. Nyílván minden emberben megvan az arra való hajlam, hogy ha lát, valamit azonnal meg akarja magyarázni, hogy miért épp ott van, miért épp úgy

„MINDEN EMBERBEN MEGVAN AZ ARRA VALÓ HAJLAM, HOGY HA LÁT, VALAMIT AZONNAL MEG AKARJA MAGYARÁZNI.” szakemberek számára. A jellemekkel és gondolatokkal azonban más a helyzet. Menzel szerint ahhoz a nézõ számára világos legyen, hogy milyen ember a szereplõ és miért úgy cselekszik, ahogy, olyan helyzetekbe kell helyezni, hogy nyílván valóvá váljanak tulajdonságai, céljai. Természetesen létezik egy egyszerûbb út is: beszéltetni a hõst. Menzel azonban ez túl olcsó megoldás. Ha a forgatókönyvíró szavakat önt a szereplõ szájába, már nem jön át a regény lelkülete. Szóba került az is, hogy milyen a mai közönség ízlése. Mind a fiatalok, mind a tapasztalt rendezõ úgy gondolták, hogy a mai filmek bõvelkednek vérben és holttestekben. Menzel szerint ezek látványa az adott pillanatban természetesen rendkívül hatásos, de nem ez a megfelelõ módszer arra, hogy a nézõket elbûvöljük. A vérbõ akció filmek mellett a komoly drámák sem képesek hosszútávon vonzani a közönséget a mozikba. Ahogy a rendezõ mondta, ha maradandót akarnak alkotni a kezdõk, tanulják meg hogyan nevettethetik meg a nézõket. A legkomolyabb drámába is csempésszenek olyan jelentet, ami akár egy kis mosolyt

áll. Persze vannak helyzetek, amikor ez helyén való, de jelen esetben errõl szó sincs. Vannak olyan tárgyak, mozzanatok, amiknek elemzések, kritikák többlet tartalmat tulajdonítottak, de Menzel ezeket a film készítése közben nem tudatosan alkalmazta. A forgatás elõtt, amikor a megfelelõ helyszínt kereste, bepillantást nyert a vasútállomások életébe. Amiket felfedezõ útjai során látott, belevitte a cselekménybe. Ilyen például a híressé vált pecsételõs jelenet, amirõl azt hinné az ember, hogy fantázia szüleménye, pedig a rendezõ a saját szemével látta… Menzel jó tanácsai minden bizonnyal segítették a fiatalokat munkájukban. A fesztivál záró napján levetítették azokat a filmeket, amelyek az egy hét alatt készültek. Voltak, akik maradéktalanul megfogadták a rendezõ szavait, míg mások továbbra is saját elképzelésük szerint dolgoztak – drámával és vérrel. Természetesen a fiataloknak van még mit gyakorolniuk, de az elismerést így is megkapták a közönségtõl: hangos tapsot – harsány nevetés társaságában. Bodor Adri


25

Kultúra

Eltáncolt élet „Testünk nem dolog, hanem helyzet: kapocs köztünk és a külvilág között, vázlata belsõ gondolatainknak.” (Beauvoir) Mindössze ez az egy mondat hangzik el az elõadás alatt, az „eltáncolt élet” azonban nem is kiált több szó után. Simone de Beauvoir (Mi történhtetett...) címet viseli a 2007 novemberében alakult budapesti S.T.ART Company táncmûvészeti estje. Az öttagú társulat a New Yorki Broadwayen történõ fellépése elõtt május 31-én, a budai hegyek között található Klebelsberg Kuno Kultúrkúriában tartotta bemutatkozó elõadását. A lét kérdései az egzisztencializmus szemüvegén keresztül Simone de Beauvoir, a száz éve született francia írónõ neve az idõk során összeforrt a feminizmussal, Jean-Paul Sartre-tal (A Lét és a Semmi, Az Undor ) és a mindkettõjükhöz kapcsolódó egzisztencialista filozófiával.

útmutatók, és ezentúl az ember Sartre szavaival „szabadságra ítéltetett”. Ez a szabadság azonban egyúttal teher is, hiszen nem tudhatjuk melyik ösvényen induljunk el, melyik választásunk az üdvözítõ. Az elvetett lehetõség fájdalomforrás is egyben. A választás nehéz, Kierkegaard szerint is: „Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettõt meg fogod bánni.” – írja a dán filozófus Vagy-vagy címû ópuszában. Az egzisztencialista szorong az elveszett lehetõség miatt, miközben arra törekszik, hogy „kitépje” magát környezete társadalmi, politikai (és így tovább) fojtogató hínárjából, és életét autentikusan élje. (Ez az elképzelés egyébként erõsen hajaz a napjaink „önmegvalósító” tendenciáira.) A test, mint belsõ gondolataink vázlata

Érezted már úgy, hogy habár szabad akaratodból döntöttél a továbbtanulás mellett, és tudod, hogy ha ez a vizsga nem jön össze beláthatatlan következmények várnak rád, az imént mégis hajszál híján engedtél barátod csábításának, aki napozással egybekötött láblógató csevejre invitált a Margit szigetre, és most tétován meredsz az elõtted heverõ mobilkészülékre? Ha nem is tudatosult benned, az egzisztencialista filozófia nagy kérdései, a szabad akarat és választás nehézségének témaköre gyötör téged is. A kiindulópont: „exsistentia”, jelentése „létezés”. Addig amíg Hegel emberét az adott történelmi-társadalmi közegben vizsgálta, addig az '50-es '60-as években divatossá vált egzisztencialista irányzat hívei a „lecsupaszított” egyént, az individuumot helyezték érdeklõdésük középpontjába. A vallás „hanyatlásával” megszûnni látszottak az erkölcsi


Hogyan jelenik meg mindez Simone de Beauvoir életében? Milyen nõ volt Sartre társa, és hogyan látja õt Sziráky Tímea, a darab koreográfusa, színpadra álmodója? Nemcsak mûvészete, hanem magánélete is nagy port kavart és folyamatos beszéd tárgya volt az akkori idõkben. Igazi nõ volt, aki felvállalta nõiségét, és kutatta a nõi lét miértjét és evolúcióját. Nem egy Beauvoir életrajzot szeretettem volna azonban színpadra vinni, célom az volt, hogy a darab olyan érzéseket keltsen, hangulatot teremtsen, amelyek mindenkire hatással vannak, mindenkinek az életében megjelennek. Mindössze kiragadtam egy személyt, akivel ezek valójában megtörténtek. Az elképzelés több szinten fogalmazódott meg bennem. Az elõadás egyrészt Beauvoirról szól, másrészt viszont olyan, mintha a történetet maga Beauvoir írná, látjuk, ahogy

a gondolatai megjelennek a színpadon. Harmadrészt pedig valós helyzetek elevenednek meg, amelyek az õskorban is megvoltak, ma is megvannak és a jövõben is meglesznek.” – fejtette ki gondolatait a koreográfus. A szavak mellett a díszlet sem játszott fõszerepet a produkcióban. Tényleges fõszereplõje azonban a darabnak Pethõ Kincsõ színész-táncmûvész, aki a francia írónõ alakját kelti életre. Egy íróasztal, egy szék, egy pohár ital és a papírrengeteg: az alkotáshoz szükséges elengedhetetlen kellékek két részre osztják a színpadon Beauvoir életének színterét. A szellemi szentélybe a Nagy Csaba alakította Sartre-on kívül egyik szereplõ sem léphet, táncolhat be. A „nagy szerelem” Nelson Algrent (Kovács Péter) és a Beauvoir lelkületének kivetülését megtestesítõ két nõ (Sziráky Tímea és Bánfai Réka) is kívül reked ezen a körön. Nem Sartre volt a nagy szerelem Beauvoir életében „Maga csak egy kis szórakozásra vágyott egy szép tavaszi éjszakán, én csak egy forró, enyhülést hozó éjszakára vágytam hosszú, mozgalmas, magányos és lázas USA-beli utazásom után, egyetlen forró, enyhülést hozó éjszakára egy kellemes férfi karjában, s most látja, mi történt velünk? Mindketten csapdába estünk.” – írja Beauvoir az amerikai íróról, Nelson Algrenrõl, tizenhét évig tartó szerelmi kapcsolatuk elején. Jean-Paul Sartre intellektuálisan keltette fel Beauvoir érdeklõdését, együtt éltek és alkottak, érzelmileg viszont jobban kötõdött a „másikhoz”. Nelson Algren volt az õ igazi szereleme. Simone de Beauvoirnak sokáig nem jelenhetett meg könyve, a Második nem volt az elsõ, amit kiadtak. Valószínûleg ezért volt szüksége Sartre-ra, és azért nem tudott tõle elszakadni, mert élt benne a félelem, hogy ha elhagyja, a

karrierjének is vége. Igazából azonban csak Beauvoir tudja, hogy miért élte az életét ilyen belsõ kavalkádban. – ismertette a hátteret Sziráky Tímea. Reflektorfényben a közérthetõ kortárs tánc - egy új tónus a palettán A koreográfus-táncosnõ tíz évig élt külföldön, Németországban, ahol lehetõség nyílt együtt dolgozni a szakma nagyjaival (Robert Solomonnal például), és számos nemzetközi kortárs és szórakoztató jellegû produkcióban vett részt -- a sajtótájékoztatón Seres Attila, a Megasztár koreográfusa méltatta pályatársa érdemeit.

Tímea saját bevallása szerint azért tért vissza hazájába, hogy egy új tónust hozzon a magyar táncmûvészet palettájára. A mûvésznõ úgy látja; az emberekben félelmet kelt a kortárs képzete, érthetetlen mûvészeti alkotásra asszociálnak a szó hallatán. Sziráky azt szeretné elérni, hogy a modern tánc közérthetõvé és népszerûvé váljon. Bárki, aki bejön az utcáról, úgy távozzon, hogy valami megfogta. Az elõadások bekerülhetnének a televízióba, az emberek ugyanúgy élvezhetnék mint például a show mûsorokat – mondta. S habár az írónõ munkásságát illetõen eltérõ vélemények sorakoznak – egyes neves

professzorok az akkori elit papírra vetett pletykáinak tartják, mások szépirodalmi érdemét Sartre-énál is magasabb polcra helyezik –, a premier után határozottan azzal az érzéssel léptem ki az utcára, hogy szívesen kézbe vennem valamelyik Beauvoirt. Más hatás? A koreográfus a következõképpen nyilatkozott az alkotás folyamatáról: A gondolat az enyém, a lépéseket én találom ki, de úgy, hogy táncosaimra alakítom. Ami belõlük jön, azt adom nekik mozdulatban. És amit õk mozdulatban adnak, a nézõ szavakra „váltja”. Például. Például így. Csillik Blanka


27

Ajánló

Ajánló FESZTIVÁLAJÁNLÓ

FESZTIVÁLKAVALKÁD

FESZTIVÁLAJÁNLÓ

Feszt feszt lesz Míg gyermekkorunk nyarain táborokban múlattuk az idõt (a nagyon tapasztalt táborozók úttörõtáborokban kezdték pályafutásukat), addig ma fesztiválokon tehetjük próbára álló- és hallóképességünket. Annál is inkább buzdítok mindenkit fesztiválozásra, mert nemcsak a zenei élményekkel gazdagodhatunk, de a társasági élmény mellett lelkileg és szellemileg is feltöltõdünk. Akik ezzel nem értenek egyet, azoknak üzenem, hogy a fesztivál nem feltétlenül jelent egyet a por és a részeg metálarcok keveredésével (ami egyébként lényeges eleme azoknak :). Sokkal inkább egyfajta kulturális keveredésben, egy sajátos hangulatban fogható meg az egész érzés, ami a fesztiválokat végigkísérni – de mit is beszélek az érzésekrõl, azokat tapasztalni kell! A rétegzene kedvelõinek is tartogat programokat az idei nyár: bõven találunk rendezvényeket az elektronikus-, a rock-, netán goa-trance mûfajban. A rockzenei rendezvények közül is kiemelkedik a pécsi Rockmaraton. Az immár csak Ozora-ként emlegetett goafesztivál (www.ozorafest.hu) gyökerei az 1999-es napfogyatkozás kapcsán megrendezett Solipse-ig nyúlnak vissza. A költõien szép természeti környezetben 2004. óta újra meg újra megelevenedik a táj a tarka díszletekkel, messzi (olykor egzotikus) tájakról érkezett emberekkel, hogy tánccal ünnepeljék a Létezést. A Sziget szervezõi gondoltak az elektronikus zenét kedvelõkre: a zamárdi Balaton Sound-ra meghívottak között csupa nagyágyú szerepel.

FESZTIVÁLKAVALKÁD

FESZTIVÁLAJÁNLÓ

A családias hangulat kedvelõinek (illetve akik nem szeretik a tömeget) ajánljuk a kis fesztiválokat, mint amilyen idén az AZFeszt vagy a FreeFest lesznek. Akinek nagyon hiányzik a Wan2-nak egykor helyet adó mezõtúri rendezvény hangulata, azzal vigasztaljuk, hogy ezt az ûrt pótolva megrendezik a MezõTour-t, ami már tavaly is enyhítette a város fesztiválhiányát. Az elmúlt évek alapján – szerintünk – a BalaTONE ígérkezik ugyanilyen hangulatos-ismerkedõs-barátias rendezvénynek. A határon túli fesztek a másik ország mindennapjainak megtapasztalására is lehetõséget nyújt. Sok magyar látogat a marosvásárhelyi Félszigetre, és a nemzetközi porondon is elismert újvidéki EXIT fesztiválra. A kulturális- és komolyzenei programok kedvelõit többek között a Mûvészetek Völgye és a Budapesti Fringe Fesztivál csábíthatja kimozdulásra. A királynék városa, Veszprém két zenei fesztiválnak is otthont ad. A komoly mûfaj kedvelõit szólítja meg a történelmi környezetben, a várban megrendezendõ Veszprémi Ünnepi Játékok (a VeszprémFest). A méltán híres – és mûfajában egyedi – Veszprémi Utcazene Fesztivál pedig a várost utcazenészekkel tölti meg, hogy aztán a közönség válassza ki közülük a legjobbat. Az idén is jut (majdnem) minden hétvégére egy fesztivál – ha ügyesek vagyunk, akár mindegyikre kijuthatunk. Ehhez ajánlom pl. a DeltaFest megoldását, akik diákmukásokat toboroznak fesztiváljaikra: a tokaji Hegyaljára, a zánkai BalaTONE-ra és a SZIN-re – amely amellett, hogy költségkímélõ, növelheti a zsebpénzedet! De inkább idd el azt is... :)

VOLT LESZ AZ ELSÕ

HEGYALJA PRESENTS: VADMÛVELET 2.0

Július 2-5.

Július 9-13.

A legkevesebbet a július 2-án kezdõdõ „szezonnyitó” VOLT-ig kell aludni. A VOLT idén ismét bekeményített rockzene terén, és fajsúlyos fellépõi között olyan neves bandák szerepelnek, mint a Clawfinger, a Cypress Hill, az Offspring, vagy az Exploited. Nem marad távol a slágerzene-reformer Zorall sem: a VOLT mellett az EFOTT-on is tépnek majd. A hagyományosan Sopronban megrendezendõ fesztiválon az elektronikus felhozatal ismét erõsnek ígérkezik: a hazai színekben fellépõ Colorstar, Neo, és a tuti befutó Vad Fruttik mellett a Red Lounge jazzprogramjai ígérnek színvonalas mûsort. (Itt megjegyzem, a magyar pop fenegyereke, Ganxsta Zoli a Kartellel – formabontóan – jazz verzióban lép fel a Red Lounge-ban.) Bõvebben a programokról: www.sziget.hu/volt Július 1-ig 14900 Ft-ba kerülnek a bérletek, amelyek mellé a VOLT KLUB-ba regisztráltak VOLT CD-t is kapnak ajándékba. Kerekesszékkel érkezõk számára a fesztivál látogatása díjtalan!

A fesztiválidényt folytatja a Hegyalja, amely a világörökség szellemével és a nemes borokkal gazdagítja a fesztiválélményt. A környezetvédelem is növekvõ szerepet játszik Hegyalján: idén ismét számíthatunk arra, hogy az éj leple alatt kertész-kommandók szállják meg az országot, és a Zöld Vadmûvelet 2.0 keretében kitakarítják, kizöldítik környezetünket. Az úgynevezett gerillakertész akciókat a fõvárosban és három megyeszékhelyen (Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán) vitte véghez egy maroknyi csapat. A végrehajtás után minden önkéntes aktivista vagy csapat feltöltheti saját lakóhelyén véghezvitt akcióját, egy elõtte/utána fotósorozattal, amelyet a www.zoldvadmuvelet.hu oldalon tekinthetünk meg. Az akciósorozat mellett a fesztivál is nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos életforma népszerûsítésére: a Zöld sátorban és a Civil udvaron sok-sok bemutatóval, installációval és beszélgetéssel várják az érdeklõdõket.


A fesztiválon a hazai és külföldi fellépõk – még nem végleges – névsora 2008-ban is rendkívül impozáns: Juliette & The Licks, 69 Eyes, N.O.H.A, Caliban, Future Prophecies, … Juliette Lewis-t nem kell bemutatni, hiszen olyan filmekben alakított maradandót, mint a Született gyilkosok, Rómeó vérzik, Carla új élete. A 69 Eyes világszerte jól ismert finn rockzenekar, mely az ugyancsak finn Apocalypticával is dolgozott együtt. A metalcore kedvelõinek a német Calibannal, míg az elektronikus tánczene rajongóinak a drum’and’bass nagyágyú Future Prophecies-zel kedveskednek a szervezõk (az utóbbi egyébként szerepel a Matrix Reload filmzenéi között.). A hazai bandák legjobbjai is hangolnak Hegyaljára, a Tankcsapda például külön erre az alkalomra készül egy soha nem látott, fergeteges show-val. A bérletárakról: elõvételben 12500-ba, helyszínen 15000 Ft-ba kerül a Hegyalja; emellett lehetõség van balaTONE és SZIN kombinált bérletek megvásárlására: mindhárom fesztiválra 26500 Ft-ért, két fesztiválra pedig 19500 Ft-ért juthatunk el. Több infoért látogassatok el a www.hegyaljafestival.hu-ra!

FESZTIVÁLKAVALKÁD

FESZTIVÁLAJÁNLÓ

FESZTIVÁLKAVALKÁD

FESZTIVÁLAJÁNLÓ

EFOTT – CSAK SZABADON

BALATONE …SZERINTÜNK

Július 16-20.

Július 24-27.

Az idei EFOTT-nak Dunaújváros ad otthont. Az egykor Sztálinvárosként ismert település, amely a szocialista éra gazdasági fellegvára volt, korunkra ismét megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében. Az ipari múlt mégsem nyomja rá a bélyegét a város látképére: a dimbes-dombos vidék, az üde, tágas, zöld terek és a virágos parkok egészséges egyensúlyt teremtenek a természet és a kockaházak szürke monotonitása között. A város szoros kapcsolatát a természettel az is megerõsíti (egyben környezettudatosságra szólítja fel az idelátogatókat), hogy a diáksajtó számára szervezett rendezvényen közösen ültettek el egy fát a rendezvénynek helyet adó területen. Az EFOTT a városközponttól pár kilométerre elterülõ Szalki-szigeten fogadja július 15-20. között a fesztiválozókat. A helyszín a Duna egyik holtága mentén terül el, alkalmas horgászatra, vízi sportokra. Mivel a holtág vize azonban emberi fogyasztásra alkalmatlan, felhívjuk a kedves olvasók figyelmét, hogy A TÓBAN FÜRDENI SZIGORÚAN TILOS!

A balaTONE aligha lehet kellemesebb nyári program annak, aki szereti a Balatont és szereti a fesztiválokat. Tavaly már bizonyosodott, hogy az egykori gyermeküdülõ kiváló helyszín egy kis pancsolásra, barátkozásra, fejrázásra, pogózásra (no és persze mértéktelen ivászatra), idén a szervezõk még többet ígérnek! A fesztivállal egy idõben rendezik meg a Kona 8. kerékpáros találkozóját, illetve a Fundango Waterjump Camp-et, így sportolásra is lesz alkalmunk (további infok és jelentkezés a megmérettetésekre a konaklub.hu illetve a fundangosports.com oldalakon). A sánc és a bringa mellett a sportrajongók hódolhatnak a strandfocinak és strandröpinek, illetve lesz quad- és wakeboard-pálya is! Este minden eddiginél jobb bulikkal találkozhatnak a fesztivál látogatói, immár öt színpadon. Fellép majd a Beatsteaks, a Noisia & Teebee, a The Real McKenzies, a Killa Kela, DJ Vadim, DJ Hyper, a Cagedbaby a Freeform Five és a Zion Train, illetve kevés hazai fellépéseinek egyikeként a Tankcsapda, a Quimby és a Paso is, de ott lesz a Kiscsillag, a Kowalsky Meg A Vega, a Belga és a Zagar, hogy csak néhányat említsünk a több mint száz hazai és külföldi fellépõ közül. A fesztivál-bérlet elõvételben 9.900 Ft-ért, a napijegy pedig 4.300 Ft-ért kapható. Jó zenék, izgalmas sportesemények, jó társaság, Balaton és adrenalin-fröccs nagy dózisban 96 órán keresztül, - ez idén a Zánkai BalaTone Fesztivál. A rendezvény teljes programja a www.balatonefestival.hu oldalon található.

A fesztiválozók a Dunaújvárosi Fõiskola színvonalas kollégiumi szobáiban pihenhetik ki az aktív társasági élet fáradalmait. Emellett a természet lágy öle és a fesztivál zajának közelsége után epedezõk vágya is beteljesedik a festõi helyszínen biztosított sátorverõ helyek által.

A Szigetesek ismét egy új kezdeményezéssel készültek. Idén, a Sziget mínusz egyedik napján, a fesztivál Nagyszínpadán délután 4-kor kezdõdõ monstrekoncerten az elmúlt öt évtized beat-pop-rock daltermésének emblematikus szerzeményeibõl hangzik majd el egy hétórás válogatás, olyan ünnepi hangulatot teremtve, ahol a magyar nyelvû dal áll a középpontban. A gondolat Presser Gábortól származik, aki aggódva a magyar nyelvû dal jövõjéért egy jeles napot álmodott, a Magyar Dal Napját. A szervezõk szándéka szerint a Magyar Dal Napja a jövõben jeles eseménnyé válik: a következõ évtõl, szeptember harmadik vasárnapja a magyar nyelven született dal ünnepe lesz szerte hazánkban. Az ezt követõ egy hétben ismét dúskálhatunk a zenei- és kulturális programokban. A Szigetnek köszönhetõen évrõl évre közelebb kerülhetünk a zene nemzetközi élvonalához: A történelemben elõször sikerül Magyarországra csábítani a hetvenes évek legendás brit punkzenekarát, a kilencvenes években újjáalakult Sex Pistols-t – akik persze (ahogy õk maguk viccesen megjegyezték) „csak a pénzért” jönnek. Hazánkba az új lemezzel debütáló REM és az Iron Maiden, illetve a Moloko egykori diszkódívája, Róisín Murphy fellépése is nagy örömünkre szolgál. S bár kár bármilyen programot is ajánlani, hiszen a Szigeten lépten-nyomon érdekes programokba ütközünk, egy koncertet mégis érdemes kiemelni. A brit Kaiser Chiefs az utóbbi évek brit gitárzenei felhozatalának egyik legszellemesebb és –kellemesebb zenekara. Az öttagú együttes a 2000-es évek gitárzenei reneszánszának sallangmentességét ötvözi a brit beat/pop-hagyománnyal, humorával és fülbemászó dallamaival. A Kaiser Chiefs 2005-ös Employment címû, csupasláger debütáló albumával futott be. A banda mindemellett élõben is ász: táncra, ugrálásra, heves fejrázásra és együtténeklésre ingerlõ produkció. S bár nem ígérhetjük meg, hogy a System of a Down egyhamar fellép kis hazánkban, de köztünk lesz az énekes, Serj Tankian, és vigasztalásul lesz még kocsimetál, pormetál, sátormetál, esõmetál és iszapmetál, punkmetál és technometál, valamint felmelegedett fesztiválsör, és fesztiválsátorokban szép fesztiválfiúk és fesztivállányok. S mivel nincs igazi fesztivál esõ nélkül, így reméljük, idén nyáron is sokat fog esni az esõ! Palánki Réka

Az erõs zenei felhozatalban a magyar együttesek színe-javát találjuk: A Szalki-szigeten ott lesz a Quimby, a Tankcsapda a Kispál és a Borz, valamint a Ladánybene 27 is. Tiszteletét teszi a külföldön is nagyon sikeres Zagar, de a keményebb dallamok kedvelõinek nem kell hiányolniuk az Ossian-t, vagy a Deák Bill Blues Band-et sem. A táncos lábúaknak többek között Dévényi Tibi Bácsi, és Magyarország legnagyobb DJ-i szolgáltatják majd a talpalávalót. A sportimádók is elégedettek lesznek, mivel az idei év a „Sport éve” lesz az EFOTT-on: a különbözõ bajnokságokon túl elõadásokon, kerekasztalbeszélgetéseken is részt vehetnek, ahol mind-mind egy fontos kérdést feszegetnek majd a neves, meghívott elõadók, a sport témakörébõl. Egy kis ízelítõ a sportprogramokból: lesz strandfoci, strand rögbi, kötélpálya, lasertag, wii, ejtõernyõs tandem ugrás, zorb és mászófal. A turisztikai programok közül: lehetõség nyílik majd sétarepülésre, kerékpártúrázásra, lovaglásra, gyárlátogatásra és kenutúrára is. A részletes program megtekinthetõ a www.efott.hu oldalon. Az elõvételi bérlet július 11-ig 10000-be, a napijegy (hétköznap/hétvégén) 3500-6000-be kerül.

SZIGET – AZ ÉV FESZTIVÁLJA Augusztus 12-18.

Linkek: Fesztiválkeresõ: www.fesztivalkalauz.hu


29

Köszönet

Ajánló

HÉT KÖNYV A NYARALÁSHOZ HALÁLTÁN C-BALLADA ÉS KÖLTÕI EST

Szeretettel várunk benneteket Szabadi Katalin Kõtábla címû kiállításának megnyitójára a Symbol Art Galériába (Budapest, III. Bécsi út 56.) 2008. augusztus 31-én 17 órakor. A kiállítást Õze Áron színmûvész nyitja meg egy a festészetet és a költészetet összekötõ színielõadással. Õze Áron Villon Haláltáncballada címû versét adja elõ, melynek kilenc versszakához készült kilenc festmény látható lesz a kiállításon. Ez az elõadás egyik kiemelkedõ része lesz a megnyitónak. Azt est hátralévõ részében a rendezvénynek otthont adó Symbol Budapest tulajdonosa, Barna Sándor, és a kiállítás rendezõje, Orbán Attila remek új kezdeményezése nyomán indul útjára az óbudai irodalmi kávéházi esték sorozata, melynek elsõ estjén a kiállításhoz kapcsolódó fogadással egybekötve Õze Áron Szabadi Katalin verseibõl és a hozzá tartozó képekbõl válogat. A rendhagyó formátumú kiállítás és költõi est vidám, oldott hangulatban zajlik majd, a fiatalokat kifejezetten szívesen várják, a késõbbiek folyamán ötleteikkel, verseikkel akár. A tárlat anyagát szakmailag dr. Feledy Balázs mûvészettörténész méltatja. A kiállítás díszvendége a nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt Mezei András József Attila-díjas költõ képviseletében fia, Mezei Gábor, a CET megbízott fõszerkesztõje. Hantos Kati


Lassan vége ennek az évnek is, és bár még elõttünk a vizsgaidõszak, úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, legtöbbünknek már a nyaralás lebeg a szeme elõtt. Legyen az akár a Balaton, akár egy távoli tengerpart, nincs is annál jobb, mint amikor a legfontosabb kérdés, amit el kell döntenünk: ússzunk-e még egyet vagy inkább folytassuk a napozást. Az édes semmittevést pedig még kellemesebbé teszi egy-egy jól kiválasztott könyv, amit a parton lapozgathatunk. A komoly létfilozófiai mûvek olvasása kevesek számára jelent kikapcsolódást (tisztelet a kivételnek), ezért elsõsorban a könnyedebb mûfajú könyvekre esik a választásom, ha nyaralásról van szó. Ezért állnak a lista elején azok, , amelyek még az oly forró napfényben is megborzongatnak egy kicsit: a krimik. Ki mással kezdhetném a krimi-ajánlót, mint a detektív-történetek nagyasszonyával, Agatha Christie-vel? Õszintén szólva bármelyik regényét jó szívvel ajánlom – de hogy mégis stílszerûek legyünk, válasszuk a Nyaraló gyilkosokat! Amelyben Poirot megcsillantja kissé különc zsenialitását, s mint mindig, kíméletlenül leleplezi a gyilkosokat és megoldja a rejtélyt. A krimik egy teljesen más generációját képviselik a Pulitzer-díjas John Sandford mûvei. Mint kitartó rajongó már évek óta követem Lucas Davenportnak, a Sandford-krimik nyomozójának kalandjait. Újra és újra magával ragad a történetek lendülete, valamint a jól felépített és még jobban kidolgozott cselekmény. A Biztos zsákmány egyike Davenport legizgalmasabb ügyeinek. Itt nem kell várnunk az utolsó lapokig, míg kiderül, ki is volt a tettes. Az olvasó már az elsõ oldalon találkozik a bérgyilkossal, és követve a nyomozó gondolatait, tetteit, az „elsõ sorból” figyelheti, hogyan kerül egyre közelebb Davenport a háttérben lappangó titkok megoldásához. Ám ha elég volt az izgalmakból a vizsgaidõszak alatt, talán hagyjuk a krimiket. Frances Mayes Napsütötte Toszkána címû könyve igazi élvezetet kínál: könnyed humorral mutatja be a toszkán álomotthon megteremtésének nehézségeit, az olasz kisvárosi életet, a jó borokat és az ínycsiklandó ételeket. Igazi csajos könyv. Ha pedig egy kis reménytelen szerelemre vágyunk, megkaphatjuk Carlos Ruiz Zafóntól. A szél árnyéka emellett tele van titkokkal, kísér-

teties alakokkal, és az elbûvölõ történet kereteként megismerhetjük a spanyol polgárháború idõszakát is. Aki pedig vállalkozik rá, hogy elolvassa ezt a könyvet, nem árt, ha elkezd spórolni egy barcelonai útra – mert garantáltan elvarázsolják, „útnak indítják” az író érzékletes, kifejezõ leírásai.. J. D. Salinger nevét hallva sokunknak kamaszkorunk kult könyve, a Zabhegyezõ juthat eszébe. Talán kevésbé ismert, de nem kevésbé zseniális a Kilenc történet címû novellás kötete. Bár én mindig regény-párti voltam (a novelláknak túl hamar a végére érek), ez a gyûjtemény újra és újra elbûvöl. Salinger játszi könnyedséggel ír, a történetek egyszerûnek tûnnek, de érezzük, hogy a háttérben súlyos, életre szóló dolgok készülõdnek, anélkül, hogy bárki kimondaná õket. És ha már a novelláknál tartunk: Vámos Miklós Bár címû kötete mintapéldája a szórakoztató, de egyben elgondolkodtató, igényes irodalomnak. Szomorú és vidám történetek lánca, de ami a legfontosabb, mélységesen emberi. Vámos úgy mutatja be szereplõit kicsiségükben és nagyságukban egyszerre, hogy lépten-nyomon magunkra ismerhetünk. Már ha akarunk. Bár számtalan könyvet említhetnék még, ami feldobja az amúgy is élvezetes nyaralást, utolsóként az örök kedvencemet, Rejtõ Jenõt ajánlanám mindenki figyelmébe. De nem a legtöbbek által ismert regényeit, a Vesztegzár a Grand Hotelbent, vagy a Tizennégy karátos autót. Miután többször is végigolvastam Rejtõ legtöbb könyvét, rájöttem, hogy bár zsenialitása minden írásában tettenérhetõ, az én szívemhez mégis a Néma revolverek városa áll legközelebb. A Rejtõ-történetek szövevényes cselekményének alapja legtöbbször a félreértésekbõl adódik, a ki nem javított tévedések vezetnek szórakoztató bonyodalmakhoz, amibõl egy idõ után már nincs kiút. A Néma revolverek városa mintapéldája ennek a cselekményszövésnek, ahol a fõszereplõ akarva-akaratlan egy város csapdájába esik, ahonnan nincs menekvés. Legalábbis addig nincs, amíg valami halvány fogalma nem lesz arról, hogy kinek is hiszik õt, és ki nem deríti, hogy miért nem szólnak a fegyverek Filliponban. Remélem, hogy ezzel a kis ajánlóval meghoztam a kedvet a vízparti olvasgatáshoz, így hát nem is maradt más hátra: Jó nyaralást mindenkinek! Görömbölyi Vanda

„Tanár Úrnak, szeretettel” … gondolatok egy diplomaátadó ünnepség margójára

M

Mielõtt még bárki szót emelne a nõi tanerõket ért eme méltánytalanság ellen, sietve jegyzem meg, hogy az idézet a maga idejében hatalmas sikert aratott, kissé szentimentális mégis magával ragadó film címe ( To Sir, with Love), Sidney Poitiers hatásos alakításával, melyet azután Peter Bogdanovich ismert színész, rendezõ ( pl. „Papír hold”) 1996-ban újra rendezett. A történet banális: a London egyik külvárosi iskolájában játszódó történet a kezelhetetlennek, rebellisnek tartott diákok és az õket emberszámba vevõ, kivételes képességû tanár kapcsolatát mutatja be, a végén természetesen happy enddel. A címadó dal a diákok – ugyancsak nagysikerû - búcsú dala, amely azonban a film közben többször is felhangzik. Mindezt csupán magyarázat ahhoz a néhány gondolathoz, amelyet elmondani szeretnék az említett ünnepi esemény kapcsán. Az ember életének vannak olyan szakaszai, amelyek számvetésre késztetnek; ezeken a fordulópontokon mérlegre helyezzük cselekedeteinket, s olykor egész múltunkat. Ilyen mérlegkészítésre késztetett engem az ez év február 22-én megtartott diplomaátadó ünnepség, ahol közel 100 jelenlévõ végzõs hallgató vehette át diplomáját vagy a tanulmányai befejezését igazoló dokumentumot. A felcsendülõ Himnusz könnyekre ingerlõ hangjai tudatosították sokunkban, hogy itt és most életünk egy fontos szakasza végérvényesen lezárul, és valami új, más – talán semmivel sem könnyebb – megpróbáltatás vár az alma mater kapuján kilépõkre: bizonyságot adni a kézben tartott diploma mögött álló tudásról, emberekért és ügyekért tenni, feladatokat megoldani és döntéseket vállalni. Sokan talán örülnek, hogy becsukódik mögöttük a ZSKF kapuja, mert ez egyben új kapuk kitárulását sejteti. Többen azonban már tudjuk, hogy a diploma önmagában még nem jelenti az egzisztenciális biztonság garanciáját. Holnaptól megszûnik az iskola nyújtotta biztonság érzése, s hamarosan rá kell döbbeni, hogy a legnehezebb vizsga emléke is eltörpül az igazi, élesben zajló életszituációkhoz képest.

Madáchot idézve „Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni… ez az élet.” Most amikor a jól végzett munka tudatában és eredményeként – nem kis meghatottsággal – kezünkben tartjuk a diplomát, köszönetet mondunk mindazoknak, akik a diáklét legteljesebb élvezete közben éveken át próbálkoztak – néha szembeszállva lehetetlennel –, hogy tudásuk legjavát átadva okítsák és neveljék is egyben az olykor igencsak kemény ellenállást tanúsító hallgatóságot. „Keress olyan mestert, akinek szelleme világos, tudása nagy és szíve jó” – mondta egykor egy arab filozófus. Ma is ezek azok a tulajdonságok, amelyek a tanult embert „tanárrá” teszik, s egyúttal rávilágítanak e mesterség nehézségeire, az elhivatottságot, áldozat- és néha önfeláldozást is igénylõ pálya buktatóira. Az évek során karizmatikus egyéniségeket ismerhettünk meg, akiknek nem csupán sugárzó tudása, de emberismerete és fõképp emberszeretete meghatározta azt a mikroklímát, amelynek következtében kialakulhatott a „büszke ZSKF-es” tudat, s az „otthonosság” érzése, ahol – ha vannak is konfliktusok –, de jó lenni, ahol barátokra találtunk, és természetesen ahová egyszer akár vissza is térhetünk. Ha párhuzamot kívánnék vonni az idézett filmbeli események valamint az oktatásban résztvevõ szereplõk mai problémái között, nem nehéz közös pontra találni. Soha ennyire nem volt még szükség arra, hogy a tanár a közvetített, átadott tudáson túl személyes példamutatással – mint hatékony pedagógiai eszközzel – erkölcsi irányt mutatasson a legváltozatosabb értékrendet felkínáló magatartási minták között tévelygõ diák számára. Kedves Tanárnõk, Tanár Urak és Mindazok, akik ezt a kicsit sem könnyû feladatot felvállalva az évek során segítségünkre voltak az útkeresésben: KÖSZÖNJÜK Debreceni Mária


31

Infó

MINDENTANULÁS – EGY ÉLETEN ÁT Mindentudás Egyeteme után Mindentanulás. A nagy sikereket elért, új ismeretátadási mûfajt meghonosító program alapján most az életen át tartó tanulást bemutató és népszerûsítõ elõadások és tvmûsorok indultak. Ismert és elismert professzorok tolmácsolásában hallgathatjuk az élethosszig tartó tanulással, felnõttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeit minden kedden és csütörtökön a Duna Televízió I-es és II-es csatornáin. A neves szakemberek a legkülönbözõbb témákban tartanak elõadásokat, így olvasási szokásainkról megtudhatjuk, hogy bár a digitális világban az internet penetráció növekszik, az emberek mégis többet olvasnak, mint 30 évvel ezelõtt. Szembesülhetünk a régiók közti különbségekekl a tudástõke, egyéni érvényesülés, életesélyek tekintetében. Bemutatkoznak a regionális képzõközpontok, a legsikeresebb felnõttképzési vállalkozások. Rácsodálkozhatunk, hogy Magyarországon 2007 végére 11 millió fölé emelkedett a mobiltelefon-elõfizetések száma, vagyis 100 lakosra 109,7 elõfizetés jutott. Láthatjuk, miért nem sikerült virtuális egyetemi világot létrehozni. Hallhatunk az M-learningrõl, mely a tanulás egy másfajta értelmezését elõfeltételezi, mobiltelefonnal. Az egyes elõadásokat követõen mindezekrõl tudományosan is értekeznek a mindennapi témák szakértõi egy-egy kerekasztalbeszélgetésen, ahol válaszokat kaphatunk a gyakorlati problémákra, kérdésekre. Szó esik a szakképzésrõl, amely megalapozza munkalehetõségeinket és boldogulásunkat, a karriertervezésrõl, a megváltozott munkaképességû, az alacsony végzettségû, vagy más okból képzést igénylõ emberek képzésérõl, valamint az európai és hazai pályázati lehetõségekrõl. Aki lemaradt az elõadásról, interneten újra nézheti a www.mindentanulas.hu weboldalon, ahol az elõadások és a kerekasztalbeszélgetések mellett színes fotók, riportfilmek között is lehet böngészni.


PALYA. Zsigmond Király Fôiskola MAGAZIN III. ÉVFOLYAM JÚNIUS JULIUS. Ez a Te pillanatod

Recommend Documents