P u n tig á n J ó z s e f. H o n i s m e r e t i k e r é k p á r t ú r á k. Lilium Aurum Dunaszerdahely 1995

P u n tig á n J ó z s e f H o n is m e r e t i 1 9 7 5

k e r é k p á r t ú r á k —

1 9 9 4

Lilium Aurum Dunaszerdahely 1995

A könyv megjelenését a Mocsáry Alapítvány Támogatta

M O C S Á RY ALAPÍ TVÁNY Az alapítvány célja: - A határon túli magyarok önálló szociális, egészségügyi, és mentálhigiénét szolgáló kezdeményezésinek támogatása, - A határon túli szociálpolitikával, egészségüggyel és mentálhigiénével foglalkozó szakemberek képzésének tapasztalatcseréjének, támogatása, - olyanszociális krízishelyzetekhez nyújtott segítségbiztosítása, amelya határon túli magyarok lakóhelyi megsegítését szolgálja. Az Alapítvány támogatást nyújthat szervezeteknek, intézményeknek és magánszemélyeknek egyaránt. Atámogatás általában pályázati úton, vagy igényléssel nyerhető el Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely, belföldi és külföldi természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeni vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhat. Az alapítvány jogosult a befizetett összegről igazolást kiállítani adókedvezmény ig é n y lé s é h e z . Azalapítványcíme:NépjólétiMinisztérium H-1361Budapest,Pf.1. Arany Jánosu.6-9Tel.131915232 1323100/476 Fax: 132 01 74 Telex. /61/ 224 337

Mo c s á r y La j o s Alapítvány OTPRT. Pest-Buda Kereskedelmi Banki Fiók VállalkozásiIrodaOTPBank217-98089/580-004350 01-0-04350-00 /USD/ 07-0-04350-00 /DM/

Mottó: „ T u d a to s íts d a m á t, m o z g ó s íts a holnapért. Tudatosítsd a mát,mozgósíts a holnapért, h a lld m e g a n é p sz a v á t, gondolkozz és szépen élj - m inden helyen, m indenkinek add ót! Ezt üzenem " (V. Honismereti Kerékpártúra II. Népművelési Tábor)

Kedves Olvasó!

Jószívvel bocsátjuk útjára ezt a könyvet - vidám ságunk, botladozásunk, lázas útkeresésünk emlékét. A rem énység kerékpártúrái voltak azok a húszas, harm incas évek regöscserkészm ozgalm át idéző országjárások a C salló­ köztől a Bodrogközig A kettős szorításban élő kisebbségi fiatalok bizakodása vitte előre a zörgő - kerregő, defektes csoportot: valami történni fog azon a tájon, ahol megfordulunk. Figyelmajd ránk az a m aroknyi, m agyar szóval élő nép, akit m egism er­ ni vágytunk. És figyelt! Várt is ránk, szinte mindenütt, hol kondérral hol saját zenéjével, történeteivel, dalaival. A túrák lényege és célja a találkozás volt egym ással és m ind­ azokkal, akikkel közösséget éreztünk. Bízva a m egm aradásban, a szóváltás és szóértés erejében, az egym ással beszélő em ber akaratában: együtt kell maradni. E bben az ösztönös és elem i kívánságban nem lehet gát, se tűző nap, se égszakadás, se kaptató és sem m iféle m estersége­ sen húzott határvonal. H iszen a m i önism ereti túráink, talál­ k ozásain k m ű faja a lélek m eleg ítés v o lt. A szétszó rad ástó l rettegők és az összekapaszkodásban rem énykedők próbája: lehet-e félig a tilosban járva, hatalm ak gyanakvása és tiltása közepette a legtiszóbb és legőszintébb lélekkel végigjárni azt a tájat,am ely nekünk szülőföldül adatott. És hogy lehetett, annak bi­ zonysága, hogy m a itt vagyunk: őstúrázók és új ifjak, a régi sze­ retettel és megújult erővel. M i m egm aradtunk Rajtunk is m úlik, hogy a folytatásban is lé-lektől lélekig ér-e az az út, amely még előttünk áll. Budapest, 1994 július 29. Lakner Zoltán őstúrás a Mocsáry Alapítvány elnöke

7

E lőszó

Honismereti kerékpártúra! HKT! Egyetemi tanulmányaim után, a kassai Fábry K lubban szerzett tapasztalatokkal m egerősítve, m ajd a „zöld seregben" eltöltött egy év kultúrahiánybóleredően n e m v o lt n eh é z B ö szö rm én y i Istv án n a k 1 9 8 4 jú liu sá b an elcsábítania az általa is szervezett HKT tizedik útvonalának első táborhelyére, Fülekpuspökibe „N em es tettéért" többszörösen hálás v ag yo k . B ár "csak " k özv etlen szo m szédság o m at lett a lk a l­ m a m ú jra ism ern i, az 1 + 1 h é t u tán (ré sz t v e tte m a G om baszögiT áboron is) olyan élm ényanyaggal tértem haza, am ely m ind a m ai napig élő m aradt szám om ra. H álásnak kell lennem édesapám nak, aki akkori utam ra kölcsönadta viharvert kerék­ párját, s annak a m a m ór névtelen ism erősnek is, aki sátrátkölcsönözte. N élkülük erre nem kerülhetett volna sor. A követ­ kező évben m ór vártam a túrós hetet, s készültem ró. Tuda­ tosan! Nagymamám támogatásával lett váltós kerékpárom (en­ nek beszerzése akkor nem is volt olyan egyszerű dolog), sajátsátram . És m inden m ás, am i a túrázáshoz kell, beleértve avágyat a barátokkal, ismerősökkel való találkozásra. E g y év tiz e d te lt e l a zó ta . M ó ra m ó r tö b b m in t m á sfé l ezer diafelvétel, jegyzetek, fényképek, túrókon osztogatott és összegyűjtött helytörténeti dokumentumok, cikkek, „plecsnyik", le­ velek sokasága őrzi számomra az azóta megtett közel négyezer kilom éter em lékét. Nem egyszer kapom m agamat azon, hogy az év et tú ró tó l tú ró ig szám o lo m . S tu d o m , h o g y n em csak én vagyok ezzel így! A túrák története kicsit ifjúsági m ozgalm unk két évtizedének története is. A Honism ereti K erékpártúra az a rendezvény, m e­ lyet semmilyen, ideológiától megfertőzött szervezetnek sem sike­ rült kisajátítania. Annak ellenére nem , hogy igen gyakran tettek arra kísérletet. Annak ellenére nem , hogy a „hivatalos szervezők listájára olykor-olykor bekerült közülük egy-egy, és sokszor a túra­ tervbe is be kellett kerülnie olyan program nak, m ely kielégítette ideologizált "barátaink" vágyait. A túrót a túrázók szervezték. A kijelölt, s a szervezéssel m egbízott vezető hatáskörébe utalva 9

a

z

t

.

oknögam lérfzyhsi.t,őM edpváhogyrfténúsajeöm lzóiM L .íkpőbvá"-,hogyaúrtösnlféE jm zievS kK M áóD uC (-9.byaöégd)01ntom jzfelrpőisúk­,yM áhíé.tojnvgelm úsazK öZ (B )G ryká,F éüS dtT bP onL cV sa­elóO C m özr(i)gyIvH M dkáG t,aJn-ozlserK N öőcyiém v(kR áB )É ,sealK dtznL pS öróZ o­(M )jcéiE k.B áugm selórapnzL D yhvt,oáP S k)d(éIB iuA szavepÚ M rnm jhlyo-U S )d(áó,iB kF gtuba­spL rcK nE eM jA líktigözv)d(éóR uáy,B C oS m rK f-nektúagojuzl,D öéyhás)d(ü.im S rnk­ nak. Losonc, 1994. április 10 Puntigán József

10

E lő zm ények1

A 1971-ben Szádalm ás-K örtvélyesen m egrendezett N yári ifjú­ sági Találkozó (NYIT) után hosszú ideig nem engedélyeztek táborozásokat, hatékonyan akadályozva az egykori szervezők és klubok m unkáját. 1974-ben, m egalakulásának 10. évfordulója alkalmából a pozsonyi József Attila Művelődési Klub (JAIK) szemi­ náriumot szervez, melyen a prágai és brünni diákok is részt vesz­ nek. Elhatározzák, hogy újra tábort szerveznek, m elynek hely­ színéül N yárasdot jelölik ki. M egvalósítására ténylegesen csak egy évvel később kerülhetett volna sor. Nyilvánvaló volt ugyanis az. hogy azt nem lehet a m ár m egszokott és egykor m egszere­ tett form ájában m egvalósítani. A hivatalos felelősségvállaló sze­ repét sem a Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ), sem a Csemadok vezetősége nem merte és akarta vállalni. Az "ami nincs, abból nem lehet baj", s a hozzá hasonló vélem ények m egaka­ dályozták a fiatalok valam ennyi önfejlesztő, hagyom ány- és kapcsolatteremtő kezdeményezését. A táborozások felújításában m eghatározó szerepet vállaltak a prágaiak, az A dy Endre D iákklub (A ED ) diákjai. K ihasználva azt a tényt, hogy a hetvenes évek elején fellendül a színjátszó m ozgalom , felvetik, hogy egy egész hetet kellene szentelni a diákszínjátszásnak. A z ötlet az ifjúsági klubokban kedvező visszhangra talál. A nnál is inkább, m ert az összhangban van a fentebb em lített pozsonyi találkozón m egfogalm azott igénnyel is. A z A ED 1975. m árcius 15-én felhívással fordult a főiskolás klubokhoz, melyben a „Csak tiszta forrásból" eszmére hivatkozva fejezik ki: a fiataloknak igényük van arra, hogy m egism erjék nem zetiségi kultúrájukat, s tegyenek is érte. A tábor m egren­ dezésére a javasolt helyszínen, N yárasdon a helyi E gységes Föld­ m űves-szövetkezet (EFSZ) tám ogatásával került volna sor. H a­ sonló, a szükséges ideológiai indoklásokat tartalm azó leveletküldenek a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Intézetnek is.Az EFSZ támogatásának ellenében 20 táborozó két hétig dolgo­ zott volna a szövetkezetben a nyári betakarításnál. 11

Már-már úgy tűnt, hogy az igyekezetet siker koronázza amikor Presinyszky Lajos, az előkészítő bizottság elnöke D unaszerdahetyről arról értesítette a szervezőket, hogy a táborozást a m a­ gas vízállás és "chygieniai okok" miatt nem tudják megrendezni. A valóságos tény term észetesen kicsit m ásképpen nézett ki. A SZISZ járási elnökét magukhoz hívatták a SZISZ KB illetékesei, sutasították, hogy a rendezvényt fújja le. A prágaiak, elsősorban újonnan választott elnökök. Merva László kitartásának köszönhe­ tően nem adták fel. Ha nem lehet kötött helyszínen táborozniés találkozni, akkor vándoroljunk, mondják ki. Felhívásukban vo­ nuló jellegű nagytalálkozó szervezésére kérik fel a diákokat, me­ lyen ".. részben elérhetjük azokat a célokat, am iért a NYIT-et is kezdem ényeztük... legalkalm asabb kerékpárral jönni ált...", az utasítások között. Az első túra résztvevői a pozsonyeperjesi Alba R egia vendéglő m ögötti ligetben gyülekeznek, aligha sejtve, hogy egy olyan rendezvényt indítanak útjára, m ely csaknem valamennyi tábort túlélve mind a mai napig élő és népszerű.

12

I . H K T : E p e r je s - M u z s la 1 9 7 5 . A U G U S Z T U S 8 -1 2 .

A bevezetőben már ism ertetett előzm ények után a m eghívó­ kat írógépen sokszorosítva és saját költségen szétküldve au­ gusztus 8-án gyülekeztünk a csallóközi Pozsonyeperjesen. Itt az útikönyvek szerint ódon vízim alm ok találhatók, am elyeket nem láttunk. A nap várakozással, sátorveréssel és fürdéssel telt el. A pozsonyi JAIK tagjai közút is megjöttek néhányon. Az este tábor­ tűz mellett talált bennünket. Ismerkedtünk, beszélgettünk. Gon­ dolataink helyzetünk és történelmünk körül kavarogtak. A tűz prüszkölt, mert a fa nedves volt, de ez nem akadályozta a tár­ saságot abban, hogy viccelődjön és daloljon néhány órán ke­ resztül. R eggel elindultunk. E ltértünk eredeti útitervünktől, m ert Nyárasd felé karikáztunk, feltételezve, nem mindenki értesülhetett róla időben, hogy a NYIT elm arad, s velünk tarthatnak. A nap­ sü tö tte ú ton én ek elt a csap at. N yárasd ra d élelő tt érk eztü n k, k ivonultunk a D unához, ám a sok szúnyog visszavonulásra kényszerített. Egyik túratársunk - Ködmön (Lépes Gyuszi - P.J.) udvarán vertünk tanyát. Jó házigazdának bizonyult. A hely­ ben készített finom és olcsó krémest is megkóstoltuk. Este tánc­ zene m ellett m ulattunk. A társaság, úgy látszik, szégyellős volt, mert a rangidősnek kellett először megemelnie poharát, deazután m ár csúszott az ital. R ettenetes hőség volt, de azért rop­ tuk a táncot tizenegy tájban visszavonultunk szalonnát sütni.Égett a tűz, kellem es hangulatban ültünk körülötte, sercent a zsír.A z en e k ar játék a áth allatszo tt, csak n e tö rték v o ln a k erék b e a magyar nyelvet. Előkerítettük gitárjainkat és a csöndes dallamok elröppentek, m int a suttogó nyári éj. A szom szédos házak vala­ m elyikéből m agyar nóta foszlányait hozta a szél. Állt a lakoda­ lom. K ö d m ö n b arátu n k ró l el k ell m o n d an i, h o g y m iatta eg y alka­ lom m al leállt a forgalom . U gyanis m űtrágyahordás m iatt csú­ nya kiütéseket kapott, amelyeket valamilyen fehér krémmel 15

vagy púderrel kellett kezelnie és fekete esernyő alá kényszerült hogy a nap ne érje a sebeket ilyen "szerelésben" ment odaegy alkalom m al a kereszteződésben forgalmat irányító rendőrhoz, hogy m egkérdezze tőle, merre kell tovább mennünk A kiadós vitam indús reggeli utón, am ely m inden elsatnyult diákem bernek jólesik — hiszen m áskor aligha jut hozzá ennyi zöldséghez és gyüm ölcshöz - jött a fekete. M ajd felröppent a jelszó Lóra! Elhajtottunk C sallóközaranyos m ellett. A z utolsó aranym osó m ór nem nézhetett utánunk, m ert 1937-ben letette a kanalat. Ú tirányunk Örsújfalu volt. Ez volt a leghosszabb út­ szakasz, 40 km. Az út negyede után megálltunk az ekecsi tónál. Egy kavicsbányát töltött m eg a talajvíz, zöldeskéken csillogott ésnagyon kellemes volt. Ebed után, melyet egyik ekecsi barátunk biztosított nem éppen a legszabályosabb m ódon "keréklábú" lovainkra pattantunk, itt-ott megálltunk a falusi kiskocsm ákban "üzemanyagot tankolni". Az út vége már nagyon forgalmas volt. A Budapestre vezető főútvonalon kerekeztünk. tábort vertünk Az örsújfalusi kem pingben épültek a sátrak.M ajd a gyomrunkkal bíbelődtünk. Ezeket a finom körtéket iga­ zán nem lehet kihagyni! A kövecses D una-parton heverésztünk H a jött egy hajó, mindannyian a vízbe vonultunk a hullámveréskedvéért. Közben át-áttekingettünk a másik partra, mely márMagyarországhoz tartozik. Este a változatosság kedvéért, csár­ dában m ulattunk Egy hegedűs és egy cim balm os játszott. Ak­ kor is énekeltünk, amikor már a zenészek kidőltek. A hangulat is­ m ét kitűnő volt G ondtalanul szórakoztunk, hiszen m ár korábban,egy esernyő segítségével kisorsoltuk, ki m ikor őrzi tanyánkat.Fadarabok és levelek döntöttek a sorrendről. Éjféltájban azon­ ban sátrainkba vonultunk. Reggel urasan, 8-9 tájban keltünk. Úticélunk a pati termál­ fürdő volt. Utunk alatt gyakorta énekeltük kedvenc dalunkat:Befútta az utat a szél... De mivel? Biciklivel. Megálltunk Rév-komáromban Augusztus 11-e, hétfő volt. A múzeumok zárvatartottak. Csak átsuhant néhány adat a fejünkön az 1265-ben szabad királyi várossá emelt településről, és élveztük M átyás A ranykertjének derűjét Elhagyva a várost, letértünk a főútrólIzsán álltunk meg, ahol felfrissültünk Paton ismét a kem pingbe tértünk be. Befizettük a kötelező díjat, felvertük a sátrakat. Fürödtünk, képeslapokat írtunk. Ú jabb A E D -tagok kzatcsol 16

hozzánk. Este kivonultunk a Duna-parta, a szúnyogok ism ét ra­ jokb an tám ad tak , de m ost hő siesen ellen álltu n k. M ajd egy szénakazal esett áldozatul a tűznek. Borozgattunk, énekeltünk s far­ kasszem et néztünk a lángokkal. Késő éjjel visszavonultunk és egy óra m úlva m ár csak a horkolás bajnokait lehetett hallani. Másnap délben megeredt az eső. Gyorsan csomagoltunk. C sak im m el-ám m al esett, néha el is állt, így serényen tudtunk haladni. Az összetartás és segítőkészség jellem ezte a túrát. Reg­ gel valaki elugrott kajáért, s újság nélkül sem m aradtunk. A z útkereszteződésnél m egvártuk a lem aradókat. Ism ét jó hangu­ latban érkeztünk m eg, túratársunk, M ösze m uzslai pincéjéhez. N agyapja fogadott m inket a nap hegybeszorult levével. E ttől néhány társunk alkotókedve teljébe jutott. A z ebéd juhtúrós tészta volt, ezzel versenyzett a tojásos, borsós, sonkás lecsó. A nap hátram aradó része a vacsora készítésével telt el. A z este gyorsan jött és kiültünk a teraszra Ism ét előkerültek a hangsze­ rek. Lobogott a gyertya, sok lepkét tévesztett meg a lángja.Három óra tájban feküdtünk le. K i hová tudott. Sátrat sem kellettverni. Reggel a szőlősgazdákkal ism erkedtünk. Beszélgettünk az első bécsi döntésről és sok egyébről. Ó vatosan kóstolgattuk bo­ raikat. A z idő m egrom lott, nem m entünk tovább K ovácspa­ takra. Nézegettük a szép régi pincéket. A jándékba kaptunk né­ hány lopótököt. M egpróbáltuk m egszólaltatni az ostort, am elyet a seregélyek ellen tartanak a pincékben. A z est készülődéssel teltel. Néhányon búcsúztak is M egszületett a következő évi terv. kerékpártúra Rákóczi nyomában. 1975. augusztus 12-e volt.

17

II. H K T : 1976.

B orsi —

z s

z

t

3

jú liu s 2 9 . — a u q u szt us 8 .

A e

B etIér

e

n

d

ő

Isezcrá.tüF kélnióR 30dfjuovam U ybgB ő,A eltésrniJzáp­ú.ök30-aüyvdoN S bK ,ghőÉ efIím óűl.E zutbianrokádvS sjyegm -fézólüt.E u­nD öK rA B áadjeőlzóokéscíbvpitm IR uú.,rF aenágyhK ésőbikdlózöütojv,m a­egurníöázbtd.élkiysoE ja­rem gvnM IhúK p ,tsoldzóőik.ybéR -cáA L uaJfT jegünB rhm Z ,dK álR btóőpiézkcú osaj­vm rgeyn.fá,D üultaspióR é-czkdőejG íúA áblyhrT ntm va,üodzőöeE k.é­tnfH ahgolm üvás,irM pN ébkeóK .zjy-úV ofgőntuvE adilsrG óécL A

á tv e tt é k a c s o m a g o k a t

é

s 19

végig velünk tartottak. S zerencsére jó sok zöldség is volt a cso­ magtartóban. Lacinak kellett volna eladnia a kassai piacon B esötétedett, m ire G álszécsre értünk, ahol alig van em lítésre méltó látnivaló. A városon áthajtva kocsilámpa fényénél vertünk sátrat. Tüzet raktunk, egy közeli házban vizet kaptunk, vacso­ ráztunk és aludtunk. 40 km helyett 64-et tettünk meg. Reggel rövid beszám olót tartottam a m egtett út történelm iirodalm i nevezetességeiről, m ajd N agyszalánc felé indultunk. T őketerebest végleg elkerülve az út vége kellem es lejtővel aján­ dékozott meg. Keresztúrnál megeredt az eső, így nedvesen tol­ tuk fel a m eredek úton "paripáinkat" a szalánci reform átus paró­ kiára. Némi pihenés után a várhoz kapaszkodtunk fel, ahol a m egtett út nevezetességeit és a vár történetét ism ertettem . Be­ szám olóm at Gábor Lajos — egykori AED-es -, helybéli refor­ m átus lelkész egészítette ki. Délután, vasárnap lévén, felekezeti különbség nélkül részt vettünk református istentiszteleten. Csak estefelé indultunk el a közeli Izra-tóhoz, mivel előtte még a Ke­ rek-hegyre látogattunk el, ahol az utolsó földesúr vadászkastélya áll. B ebalzsam ozott teste a kastély m ellett nyugszik. M indent sírnivalóan elhanyagolt állapotban találtunk. A sírt többször kira­ bolták, egy alkalomm al Forgách István holttestét a rablók kivon­ szolták, fának támasztották és cigarettát dugtak a szájába. Gá­ bor Lajos kocsiján a kerékpárokat és a túrázókat fokozatosan a tóhoz szállította. Csak ketten m entünk kerékpáron. Sötét volt már, mire leértünk a tóhoz. Éjfél utánig énekeltünk gitárkísérettel. A k ö v e tk e z ő n a p é rk e z e tt tá b o ru n k b a D r. S z íj R e z ső m űvészet­ történész, barátaival. M ányoki Á dám nak, R ákóczi udvari festőjé­ nek pályafutását ism ertette, m egem lítve, hogy éppen Tőketerebesen fogadta a festőt először a fejedelem . A z utódokra, a je­ len m űvészekkel szemben ránk háruló feladatok elem zésére csak kevés idő m aradt. Néhány fontos m egjegyzést fűzött nyelvm űvélésünk időszerű feladataihoz. A fürdés adta lehetőséggelbőven éltünk. A lányok m ostak a tóban, am i m iatt m ajdnem m egbírságolták őket. Előadónk néhány érdekes írást hagyotthátra, ezeket a délután folyam án olvastam fel. Többek között azidegen szavak beözönlése ellen emelt szót. Kedden feltoltuk kerékpárjainkat a tó feletti hegyre, azután m ajdnem Kassáig gurultunk lefelé. Egyik ism erősünk házánál rak­ tuk le dolgainkat. A Szent Erzsébet-székesegyház előtt Lukács 20

József várt. A dóm ot m utatta be. Itteni zarándoklatunk utolsó ál­ lomása a Rákóczi -kripta volt. Ezután a Carpánóban pihentünk m eg eg y fek ete m ellett, s fo ly tattu k a v áro sn ézést. C sak a legjelentősebb látnivalókra futotta időnkből. M egebédeltünk, a lakáso m o n p ih en tü n k , m ajd Jak o b y G y u la festő m ű v észt látogat­ tuk meg, aki feleségével együtt szívélyesen fogadott. Már esteledett, am ikor kivonultunk a C serm ely-völgybe, ahol egy er­ dei tornapályán telepedtünk le. Az útvonal az első defekte/me/t is m eghozta. A pálya felszerelését nem tudtuk kipróbálni, m ert reggel eleredt az eső. Szerencsére sátrat nem bontottunk, m ert az egyik főépületben térhettünk nyugovóra. A kandallót nem tudtuk használni - egyre csak füstölt. A z esti előadás elm aradt, mivel Dr. Márkus Mihállyal nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A rutén folklórban élő fejedelemről beszélt volna. R eggel bevásárlás után Jászó felé indultunk. A tervezettnél kicsit korábban tértünk le a főútról, így M iszlókán keresztül m en­ tünk tovább, ahova a II. világháború vége előtt került el egy rövid időre a K assai K ódex, am ely a régi m agyar hitvilág sok értékes elemét őrizte. Rudnoknál tértünk rá a Jászó felé vezető útra. Jászón a m essziről fehéren izzó apátságot tekintettük meg. Sajnos csak kívülről, m ert a könyvtár hozzáférhetetlen a nagy­ közönség szám ára. A tem plom ot újra kellett javítani, m ert az elő­ ző restaurálás sorain az állványzat kigyulladt. A kempingbe D r.Jánosy István költőt vártuk, aki Besztercebányán született és Budapesten él. Húgával és sógorával érkezett. Az autósaink biz­ tosította halászlé elfogyasztása után a legnagyobb sátorba vo­ nulva arról m esélt, hogy hogyan is született a Rákóczi ifjúsága c.v erses reg énye. H angulatos bepillantást nyerhettünk egy költő szellem i m űhelyébe. Pihenésképpen néhány kuruc nótát énekel­ tünk el. Olyan megismételhetetlen légkör alakult ki, hogy csakéjfél után váltunk el. Sátorbontás utón az apátság kertjét néztük m eg, m ajd M ecenzéf felé indultunk, ahol a hám ort és a tem plom ot néztük meg. Előbbiről W eiszer Páltól kaptunk szakszerű m agyarázatot, aki m ég tíz évvel korábban is m űködtette a vízzel hajtott m ű­ helyt. Stószon Fábry Zoltán sírja előtt M ihályi M olnár László m él­ tatta az írót. B elelapoztunk könyveibe, elbeszélgettünk a Csemadok gondjairól a járási Csemadok-titkárral, Boda Ferenccel. (Ezt m egelőzően Stószon B. Zoli vitt el egy kerítést, de néhány 21

óra alatt helyre kalapálták a biciklijét - P.J.) Visszafelé M ecenzéf után letértünk egy erdei útra, hogy a vízválasztón keresztül átjussunk Tornára. Az út felfelé haladt, eleinte ki volt betonozva. Majdhirtelen véget ért és egy meredek hegyoldalban kellett kaptat­ nunk úttalan utakon fel a csúcsra. Négy órán keresztül halad­ tunk a m eredélyen, am íg kiértünk a rengetegből. 950 m m aga­ san. Falucska m ellett. Nem a Szádelői- hanem a H acsavai-völgyön át érk eztü nk m eg a torn ai tó ho z. K ellem etlen ü l fú jt a szél, így fürödni sem nagyon volt kedvünk. Fáradtan dőltünk le, ez volt a túra legnehezebb szakasza. Így csak reggel került sor a tervezett előadásra, m elyen Jánossy István saját költészetét mu­ tatta be. Felolvastuk angolra és szlovákra fordított verseit, m ajd felm ásztunk a tornai várhoz. Körbejártuk, megism ertük a törté­ netét. T ornagörgőn a fejfás tem etőt látogattuk m eg. Felhajtva Szoroskőre, egy erdei tisztáson, egy gém eskút közelében tábo­ roztunk le. V idám an lobogott a tábortűz, a lányok vacsorát ké­ szítettek, mi fát hordtunk. Este egy kis műsort rögtönöztem Szabó Rezső írásaiból, Reményik Sándor verseiből. Azután m ég éne­ keltünk egyet. Reggel Hárskúton át hajtottunk Krasznahorka váraljára M eg­ néztük a várat és az A ndrássy M auzóleum ot, m egállapítva, hogy a vezetés színvonala lerom lott az utóbbi években. Rozs­ nyón a bányaváros nevezetességeivel ismerkedtünk, megnéztük a városházát, ahol annak idején II. Rákóczi Ferenc m egszállt, a püspöki palotát, az evangélikus tem plom ot és a két napórát is. A tem etőben felkerestük M óricz B andika, K andó K álm án és Tichy Gyula festőm űvész sírját Nadabula m ellett táboroztunk le.Egy kedves öregasszony volt a segítségünkre, aki alig száz méterre lakott magányosan. Emlegette is, régen volt ilyen kedves estje, amikor vidámságot és éneklést hallhatott. Reggel Betlérre kerekeztünk Az Andrássy-kastély megtekintése után R ozsny ó n, a B ány sáz-téren b úcsú ztu n k el egy m ástól, fogadalm at téve, hogy jövőre folytatjuk A göm öri túra szervezését Mihályi Molnár László vállalta el.

22

III.

H K T : G o m baszög — 1 9 7 7 . Aug u s z t u s 1 1 -

K alonda 5 20.

H árom napig tartott a gyülekező G om baszögön. M aga a hely is azt kívánta szim bolizálni, hogy a Sarló nyom dokain járu n k,hiszen 4 9 évv el ezelőtt ezen a h ely en alakult m eg a Cseh­ szlovákiában élő magyar diákok, értelmiségiek mozgalma, m ely olyan em bereket töm örített m agába, m int B alogh Edgár, Győry Dezső, Lőrincz Gyula, Steiner Gábor, Ilku Pál és mások. Az esti tábortüzeknél előadások és beszélgetések keretében töb­ bet tudhattunk m eg erről a m ozgalom ról, de m űsorunkon sze­ repelt Fóbry Zoltán, Tompa Mihály, Ferenczy Isván, Izsó Miklós, M adách Im re és m ások munkásságának m egism erése is. M indazoké, akik tevékenységükkel, életükkel ehhez a tájhoz kapcso­ lódtak. Az első este még csak 31-en, a harmadikon már 76-an ültükkörül a tüzet. Tanultunk, beszélgettünk és a végén népdalkincsünkből is m egism ertünk néhányat. Innen indultunk a Szilicei-fennsík és jégbarlang m egtekintésére, valam int K rasznahorka-váralja és B etlér gyönyörű em lékeinek m egnézésére. N em ép­ pen kényelm es utak vezettek ide. A kadtak persze autósok is,akik könnyítettek m álháinkon. Egy ilyen m otorizált küldöttség vit­ te el Stószra, Fábry Zoltán sírjához rá emlékeztető koszorúinkat. Éppen nyolcvanadik születésnapján. A negyedik napon a fe­ nyegető eső m iatt is gyorsan csom agoltunk és egy órás kere­ kezés után Sajógöm örön vertünk tábort. A ki m ég nem járt ott, nem is tudhatja, milyen is az a gömöri vendégszeretet. Szem­ ben a kapás M átyás-szoborral, nem m essze a várdom btól és Cinka Panni sírjától m ár vacsorával, egy kondér gulyással vártak, m ajd eg y v etélk ed ő k ö v etk ezett a h ely i tö m eg szerv ezetek között G öm ör történetéről, jellegzetességeiről. A z ezt követő táncmulatság szünetében pedig a szintén bicikliző Vág irodalm i színpad szórakoztatta a túra és a falu közönségét. Főleg K o­ vács István jóvoltából az esti tábortűznél D údor István festő­ m űvésszel beszélgethettünk. M ásnap hosszú útra csomagoltunk 25

ism ét. T ornalja m ellett elhaladva B ejébe értünk, ahol P etőfi T om pát m eglátogatta, s ahol többek között D arvas Iván is született. Innen már csak néhány kilométer Hanva. Tompa Mihály sírja és m ég egy em lékezetes érdekesség. K int a m ezőben ép­ pen szalm át rakott Igó A ladár, akiről m ég falujában is kevesen tudják, hogy m ilyen értékeket alkot. F ából készült szobrai, ola­ jképei közül a legszebbeket nem láthattuk. H árom helyen is szerep el k iállításokon. K észségesen m egm utatta kész és elkez­ dett m unkáit. Ízes palóc beszéde pedig ritka kincs marad a nyelvjárásgyűjtőknek. A következő m egálló C síz, ahol bár fürdőjében magas vérnyomás, érelmeszesedés, csonttuberkulózis el­ len találnánk gyógyírt, m i m égis a falutól nem m essze lévő ha­ lastóban lubickolunk egyet. R im aszécsen keresztül Pósa Lajosszülőfaluján. Nemesradnóton haladtunk át, s megálltunk a re­ staurálás alatt álló zsípi templomnál. Csak néhány pillantás a re­ staurátor keze nyomán feltáruló festékrétegre, amit évszáza­ dokkal ezelőtt festett egy ism eretlen m ester, és gondolataink máris a múltban kalandoznak. A Balog völgyén folytatva utun­ kat B alogfalán verünk tábort. A fárasztó nap után jólesett egy kis éneklés. Szép, napsütéses reggelre ébredve újabb kilom éte­ rek vártak ránk a csallóközieket elszom orító göm öri dom ­ bokon. Sokan bizony küllős paripájuk m ellett kutyagolva érték el az em elkedők tetejét, m íg végül előtűnt Rim aszom bat, tor­ nyaival és kém ényeivel. M űem lékeivel nem tudnánk néhány óra alatt betelni. V eres János és Farkas V eronika a lehetetlent próbálták m eg. A régi m egyeháza, a Fekete Sas és a H árom R ózsa épülete, P etőfi szálláshelye és a ház, ahol táblabíróvá nevezték ki, a régi gim názium épülete, m elyhez olyan nevek fűződnek, m int Tom pa M ihály, Pósa Ferenc, K iss József, Iván K rasko, Jankó Jesenský, H olló B arnabás, M ikszáth K álm án, Izsó M iklós stb. K arikás Frigyes szálláshelye m ég látható, de hiábakeresnénk már Tompa, Győry Dezső szülőházát ... helyükön az ú j v áro s ép ü l, sajn o s elég g é m ű em lék ro m b o ló m ó d o n . Ferenczy István sírboltjában a szarkofágot díszítő klasszicista Euri-düké-szobor a sérülések ellenére m ost is szép. A m úzeum nagy része az átalakítások m iatt zárva van, de szerencsénkre a z 1 9 0 9 -es év e k festő in e k tá rla ta tö b b ek k ö z ö tt L ő rin c z G yula,Szabó G yula képeivel ism ertetett m eg. N em kevésbé em ­ lékezetes a göm öri fazekasokat szem léltető kiállítás vagy a 26

Farkas Veronika — aki még Izsó M iklósról, az első jelentős ma­ gyar festőről is beszélt — jóvoltából m egrendezett áttekintés a d e re sk i sz ü le té sű D ú d o r Istv á n k é p e ib ő l. N e m m e ssz e Rimaszom­ battól a kurinci tónál táborozva Csomósné M elczer É va, N yitraiL ászló, B redár G yula és V eres János jóvoltából m egism erkedhet­ tünk a vidék kultúrtörténetével, a palócok eredetével, Tom pa M ihály és Ferenczy István életével. M ásnap csak egy ugrásnyira volt a rim ajánosi Á rpád-kori tem plom , s a jóleső fürdőzés után K isgöm öriben volt „tatárjárás". N em csoda, hisz ebből a kis, alig kétszáz lelket szám láló falucskából öten is kerekeztek velünk.Sokan először kóstolták m eg az idén a főtt kukoricát. Szüleim udvarán gulyás várta az éhezőket. A szom széd faluban, Várgedén csak egy rövid pihenőt tartottunk a K ubínyi-kastélynál,m elyet Petőfi szeretettel em legetett. A z emléktábla helytelenül 1847-et jelez (pontosan 1845 júliusában szállt m eg Kubínyi Rudi­ nál), de felhívja az átutazó figyelm ét erre az eseményre.Három kilométerrel odébb, Gortvakisfaludon már hiába kerestük Adorján Boldizsár és a Shakespeare-t fordító feleség em lékét,a házat, ahol A dorján Petőfivel pipázott. M ég a sírjukat is gyom fedi valam elyik kökénybokor alatt. Ö tvenen kutattunk utána, bár lehet, hogy a szem ünket szúrta ki, de nem találtuk.Továbbhaladva K iss József falujában, Serkén álltunk m eg, ahola tem plom kertben nyugszik tanítója, A lm ási B alog Sámuel, akiaz első lépésekre oktatta az irodalom iránt fogékony gyereket.Nem eredménytelenül. A Nyugat elődjének, a Hétnek, alapítójabeírta magát a magyar irodalom- és kultúrtörténetbe. Este G esztetén ütöttük fel sátrainkat. A faluból kijött közénk Csank néni és M otyovszki néni. Van-e m agnetofon - kérdezték rögtön, m ert m ár m egszokták, hogy a gyűjtők gyakran keresik fel őket. „H át, van hatvan élő m agnetofon" - m ondtuk. „A z m eg vajon m i?" - tették fel az újabb kérdést. N em kellett sokáig a fejüket törniük. M iután a szebbnél szebb népdalokat utánuk énekeltük, rájöttek, hogy eleven talajra talált a dal, am it ősidőktől fogva valahogy így hagyományoztak nemzedékről nemzedékre. Utol­ só táborhelyünkre, a M edves aló vitt el utunk. A lm ágyon egy rom án tem plom , A jnácskőn és Füleken várrom ok, K alondán pedig vendégszerető lakosság és egy gyönyörű tisztás fogadott. Ez év tavaszán olvastam a Hétben néhány elégedetlenkedő sort a faluról. Itt a helyszínen m ár m ás volt a vélem ényem , s nem 27

csak az enyém. Az AED tánccsoportja és az irodalmi színpadunk in n en m en t fe llép n i T ajtib a és R ag y o lc ra is, s a k alo n d a i búcsúesten is kitettek m agukért. A N yitnikék fergeteges sikert aratott, fellépett velük egy füleki gim nazista leány, Szvorák Ka­ talin is. Am íg ők próbáltak a kultúrházban, addig a többiek m egnézték A lsósztregován M adách Im re egykori otthonát és sírját, m ajd a stran d o n v ég re m eleg v ízb en fü rö d h ettek . G ácson C sontváryra em lékezve jártunk, L osoncon K árm án József,R áday Pál és m ások em lékeivel találkoztunk. Egyedül Kalondán áztak meg sátraink, de ez sem akadályozta meg, hogy Balassa G éza régész és történész m egtartsa érdekes előadását, a M adách-múzeum alapításáról valamint Gömör történetéről.

28

IV . H K T : A 1978.

„S

a r Ió ”

N yom ában6

Aug u s z t u s 4 - 1 2 .

A u g u s z t u s 4 . p é n t e k . R e g g e l k é s ő n é b re d tü n k , m egfürödtünk, napoztunk a tóparton. A nap izzón ragyogott az égen, és a víz jó hős volt. Lassan szállingózni kezdtek a túra résztvevői,néhányon m ég m otorbiciklivel is jöttek. D élután bem entem a faluba, m ert kilazult a pedálékem . Egy öreg m ester készsége­ sen meg is csinálta, szinte teljesen ingyen. Igen rendes m a­ gyar em ber volt. Estére egyre gyorsabb ütem ben tódultak a "túrázók". E gyedül, párosával, csoportosan, túragépen, ver­ senykerékpáron, kem pingbiciklin. N éhányon igen csapzott, hobó külsővel jöttek. Igen vidám társaság volt. Estefelé már kicsit nyom ott volt a hangulat, m ert akik Gom baszögről jöttek, azok­ nak épp elég volt az a 80 km . Tábortüzet gyújtottunk, m iután szétvertünk egy csalánnal benőtt roggyant budit. M olnár Laci tartott egy kis előadást a Sarlóról, résztvevőiről. A beszám o­ lónak hirtelen tám adt eső vetett véget. Sátrainkba szaladtunk, és nagy dörgés, villám lás m ellett tovább beszélgettünk. N e­ künk is akadt két társunk: Imre meg Éva, pozsonyi diákok. A u gu sztu s 5. szom b at. Hat órakor volt az ébresztő, utána m ár közösen a m integy 30-40 főnyi társulattal m egkajáltunk és L osonc felé indultunk. Itt bevásároltunk, m egnéztünk egy grafi­ kai kiállítást; fiatal cseh és szlovák grafikusm űvészek műveit: az egészből valami végtelen pesszimizmus áradt. Ezután tovább Gács felé ahol a gácsi várkastélyt - ma elm egyógyintézet - n é ztü k m e g . Itt v a n m é g eg y n e v e ze te s h e ly : C so n tv á ry K osztka Tivadar háza. 28 éves koráig itt ténykedett. A követ­ kező állom ás Ógács volt: a róm ai katolikus plébánia az 1350-es évekből való, a harangtorony 1673-ban épült. D élután R appra m entünk vissza. E gy történész beszélt R áday P álról, aki R ákóczi szem élyi titkára és követe volt. Este a kultúrházban a József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) tartott előadást a Sarlóról, nem­ zetiségi kérdésekről stb. Egy kobozm űvész Tinódi-nótákat éne31

k elt, m ajd k ét srác tán co lt. E lő ad ás u tán b u sszal m en tü n k Kalondára, a tavalyi találkozó emlékeit felidézni, de itt nem volt semmi, így gyalog hazamentünk. A ugusztus 6. vasárnap. Felkelés után fürödtünk a tóban. Összepakoltunk, összehajtottuk a sátrat, s a reggeli után indultunk A lsósztregova felé. A falu végén lévő strandon lem ostuk az út porát, m ajd m egnéztük M adách Im re szülőhelyét, a M adáchkúriát, a kertben a sírhelyét s a M adách-em lékm űvet. A képek alatt nagyrészt szlovák feliratok voltak, s az, hogy a m úzeum egyik szárnyát a szlovák munkásmozgalom szép pirosba öltöz­ tetett tárlói töltik m eg - végképp elkeserített. A M adách-kúria földszintes, 4+1+1+1+4 tengelyes klasszicista m odorban épült 1864-ben. A kúriában kapott helyet a Mikszáth-kiálíttás is. Mik­ száth Szklabonyán született 1847-ben. A rimaszombati irodalmi körben olvassa fel első verseit. 1882-ben jelenik m eg A jó palóczok c. műve, 1873 végén Pestre költözik idáig tudtuk meg­ nézni, mert egy m agyar csoport m iatt kitettek m inket. Tovább­ indulunk, útközben egy faluban egy szép szecessziós tem plo­ m ot tekintettünk m eg, m ely egy régi m agyar család adako­ zásából épült. Á trobogva N agykürtösön és R árósm ulyadon B ussára érk eztü n k . E g y h atalm as réten - leg elő n az Ip o ly mellettütöttünk tábort. Jót fürödtünk az Ipolyban, csak az zavart, hogy a m ásik part m ár M agyarország volt. N agyot fociztunk, m ajd egy régi m agyar parasztházat - em lékház volt - néztünk m eg. Csatlakozott hozzánk egy bussai történész, az akadém ia levelező tagja. Ő fedezett fel itt egy alagutat, am i a volt várig vezet fel. M egmutatta ásatási eredményeit, cápafogakat a közeli bányából, csigákat, kagylókat. Este a tábortűz mellett vi­ tatkoztak néhányan arról, hogy min vitatkozzanak. Majd a be­ mutatkozás következett. M indenki elm ondta, honnan jött, kifia-borja? Sok főiskolás volt közöttük. A legtöbb résztvevő valamelyik felvidéki ifjúsági klubból érkezett. József A ttila IfjúságiK lub, Pozsony; K azinczy Ferenc Ifjúsági klub, B rünn; A dy Endre D iákklub, P rága. A zo nk ív ü l d iószeg iek , k om áro m iak és n éh á­ n y an voltak M agyarországról is. A z ism erkedés igen lírai hangu­ latú volt, m ivel a jó vörösbor m egoldotta a nyelveket. M ajd hirtelen heves vita tört ki, azután késő éjszakáig énekeltünk, beszélgettünk. 32

A

u

7 h F u m a I p m klnfvbozr.udóaIhtgiypM áK ,üeém ­sűS őíjcedolztná,m iE au.hvgyüsV é-krK fób­ödecjoazIplytm C gőE nksv.-,éuiáróhbelöaycofdjüsg­zráukt.,niűK éou tT laúő8k A ed bysópm vjcO :rán,fügE éi.özotbőuekl-dM ahm jszinvgE röy.,­átlküőbceoS sC dM íhépZ uam I-jH rn,elytviharosép.km zíöIgáejbdnlfK yütőo­kzia.psm A ruéE gIáeny,L dlítóoőJvbfiam sekzhéjröúígy.E l­uIá,dtpvóonbiőeaH krK "éc„m szjE S l,g.ytáhv-eaopdnríC kőbizsB A m éM ut.N yg­hlüű,eőbnacoájövfsórit.A z8rd u am kS eő á

g

u

é e t g o

l

á ü z

f l a

l

z

. f e

t k

l

e

s

r y

ő l n d b j

o

t

u

s

. é ü

n

a d

m

s

á

k n

,

s

T e s m a g , m a j d I p o l y s á g . E b é d , m e g n é z t ü n k e g y t e m p l o m o t , b e v á s á r o l t u n k . A k e ré k p á rü z le tn e k j f

ó o

r

g

a

l 33

m

a

lett. Alsószem eréden egy 13. századi tem plom ot néztünk m eg, ajtaján a ro v ásírással. D em én d ig m ered ek ú t v ezetett. A z emelkedőn bizony le kellett szállni a gépről. Hiába volt a 10 se­ besség, hiába kezdtem knallozni, bizony nem használt sem m it. A faluban is egy a 13. sz.-ból származó templomot néztünk meg. Lefelé élveztük a 60-70 km /ó sebességű száguldástSzázdon a "változatosság kedvéért" egy templomot néztünk meg. Ezután egyvégtében hajtottunk Ipolyszakállosra. Ittszületett V ili. Ő volt a házigazdánk. A nnyira jó gazda volt, hogy vacsoráról is gondoskodott. U tána előadás következett a szlovákiai m agyar iro d a lo m ró l. E z t n e m h a llg a tta m m e g , m e rt e g y srá c c a l beszélgettem - Tibivel - aki az Új Hajtástáncegyüttesben táncol é s k isg y e re k ek e t n ev e l a tán c sz ere te té re. A tá b o rtű zn é l egy idevalósi bácsi balladákat m esélt. Élve­ zet volt hallgatni dallam os versm ondását. A kultúrházban ágyaz­ tam be, m ivet lusta voltam sátrat verni. Jó kem ény volt a köve­ zet, m ásnap fájt is a hátam. Sebaj. A ugusztus 1 0 . c sü tö r tö k . Sátorbontás után indultunk és egy-páran eltévedtünk. B alra fordultunk, am ikor jobbra volt a kanyar Kisbény felé. Ráadásul m ég gyüm ölcsöt is m egálltunk szedni. A z m ár Rapp környékén is feltűnt, hogy az út két oldalán kilométereken keresztül gyümölcsfák vannak. Alma, körte. Renge­ teg. D e hát a m inősége?! A zselízi Schubert-háznál értük utol a többieket. Vele szemben áll a volt Esterházy-kastély. Igen szé­ pen rendbe van hozva, jelenleg óvodának ad otthont. M ajd a tem plom ba m entünk. K isbény volt a következő állom ás. Egy öreg bácsi vezetett m inket. Szom orúan láttuk, hogy néhány, a tem p lo m hom lokzatából kivett kőfaragás - több tonnányi darabok - az udvaron vannak szétszórva. K ém énd felé ha­ ladunk tovább. Átkeltünk a gyorsfolyású Garamon, s egy szige­ ten táboroztunk le. Fő jellegzetessége volt, hogy szinte teljesen birkaszar borította. M inket nem igen zavart. M indenki keresett m agának egy kevésbé ragadós helyet, és ott vert sátrat. M i­ után ez m egtörtént, egy óriásit fociztunk. Estére egészen m eg­ fájdult a lábam , egyrészt a veszett iram ú biciklizéstől, m ásrészt a focitól. Korán le is feküdtem.

34

A u g u sz tu s 1 1 . p é n te k . R eggelre igen párás, hideg idő köszöntött ránk. K orán indultunk E sztergom felé. K özben meg- m egálltunk szilvát szedni az árokparti fákról. Párkányban egy udvarban tettük le a kerékpárokat. A kom pnál sokat kellett várni, m ert rengetegen akartak átkelni. Esztergom i sétánkat a barokk Széchényi téren kezdtük. E zután a várba m entünk. A várhegy tövében áll Balassa Bálint szobra. A Bazilikából kincsei­ nek tö m eg étő l b ód ultan m entü n k át a vo lt k irály i p alo tába, am ely jelenleg várm úzeum . A szabad program alatt az időjárás csalfa játéka nyom án m egeredt az eső. D élután a K eresztény M úzeum m egtekintése volt a cél. N agy várakozással néztem e látogatás elé, s m eg kell hogy m ondjam , nem is csalódtam . A túra legszebb élm énye volt, a legkulturáltabb, leggazdagabb, világhírű vallási gyűjtem ényt néztük m eg. Befejezésként m ég a püspöki palotába m entünk el, m elynek érdekessége, hogy oszlopcsarnokában m inden m árvány m ásfajta és m ind m agyar. Elbúcsúztunk vezetőinktől, kompra szálltunk és sűrű integetések közepette távolodtunk e kedves várostól. A Garam menti tábor­ ban utoljára éjszakáztunk. A következő állom ásra m ár nem tar­ tottam a csapattal. Ők továbbmentek Őrsújfaluba a művelő­ dési táborba, én m eg hazaindultam . K öszönöm nektek, JA IK OSOK, szervezők és szervezetek, ezt a szép emlékű nyarat, a sok­ sok élm ényt, barátot, ill. barátokat. K öszönöm a gulyáslevest, alelkesedést. Viszontlátásra! A d a lé k o k : A továbbindulók K öbölkúton és B átorkeszin keresz­ tül érték el végső céljukat. A kb. 450 km-es útvonalat több mint ötvenen járták végig. Gombaszögön Vass Lászlónak, József Attila egykori barát­ jának fiával, M átyással találkoztak. Továbbá Krausz Zoltánnal ésVass Józseffel (László testvére) Rozsnyóról. Az itteni csapat gerin­ cét Sim én A ndrás, Lakner Zoltán, M olnár László és V arga O livér alkották. A találkozót követően a Pelsőc, Rimaszombat, Kurinc, Kisgömöri, Fülek útvonalon érkeztek Rappra. Ipolyszakállason este Csontos Vilm ossal és Turczel Lajossal találkoztak a résztvevők, D obrovolny A ntal betyártörténeteket m esélt. T esm ag után B odonyi A ndrás a népzenéről, C sáky Károly Ipolyság történetéről adott elő.

35

A ugusztus 11-én B úcson egy csapat kiáltványt fogalm az m eg (lásd a dokum entum ok részben), m egbeszélik a következő évi túra tervét. További fellépők: a Túraszínpad, a JA IK irodalm i színpada Sarló - műsorral, Dusík Gábor együttese megzenésített versekkel és az Új Hajtás három táncosa (Diószegről: Csanaky Nóra, Uber Tibor, Karsay Sándor), Kobzos Kiss Tamás kobozzal (Rappon), Dinnyés József (Kém énden), Csorba Csaba történész (Rappon) továbbá Pál Sándor, a túra vezetője. L osoncon Szabó G yula műtermében a tárlatvezető Sz. Haltenberger Kinga.

36

V . H K T : M á ty u s fö ld é s Z o b o r a lja 7 1979.

Aug u s z t u s 3 - 1 2 .

A u g u s z tu s 3 . p é n te k . H at óra körül ébredtem . Szokás szerintm erő víz volt a sátor. A reggeli harm at lerakódott rá. N em sokára összepakoltam és irány a határ. K b. 14-15 km -re volt a R ába- parttól a vám osszabadi határátkelő. A vám igen gyorsan,gavallérosan m ent. A túlparton egy Hostinec fogadott, de sörtnem kaptam . Ham ar tekertem tovább, hiszen a hivatalos talál­ k o zó n ap ja v o lt ez . S z ap , m ajd B ő s stb . N ag y já b ó l egyhuzam ­ ban tekertem D unaszerdahelyig. A tűző napon különös izga­ lom kerített hatalm ába. V égtelenül szabadnak éreztem ma­ gam, minden falusi nénit meg tudtam volna ölelni, akik oly csodálkozva nézetek utánam . Ö rültem , hogy független és csa­ vargó vagyok. Talán m ég boldog is voltam , alig vártam , hogy újra viszontlássam a tavalyi túra résztvevőit, akik közül jó néhányat m egszerettem . D unaszerdahely határában igen k ellem es látv án y , eg y g y ö n y ö rű k ristály v izű tó fo g ad o tt. K b. 30- 40 oC m eleg lehetett, plusz m ég a forró aszfalt. N em sokathaboztam , m egálltam fürödni, m ajd egy közeli sörözőbe m en­ tünk egy kis csajjal, aki a közelben táborozott. S okáig voltunk együtt, beszélgettünk stb. K ezdtem elfeledni, hogy tovább is kéne m enni. Fél hat körül indultam tovább, m egállás nélkültéve m eg a kb. 40 km -es utat Jókáig. A z első letérő Lég v o lt. Ig en jó m in ő sé g ű u ta k v o lta k m in d v é g ig . E lő sz ö r a faluba akar­ tam m enni, de egy néni azt m ondta, hogy m enjek le a Kis-Dunához, ott vannak a táborozók. Ott csak négy karcsú hölggyel találkoztam , ők is a túrásokat keresték. N égy vagy ötkerékpáros lem ent a folyóhoz fürödni és ezeket látta a néni -m eg is találtuk őket. V olt nagy öröm ! H át m ég akkor, am ikor együtt visszatértünk a táborhelyre, m ely hol m áshol lehetett, m int a kocsm a m ögött. Igen sokan voltak m ár itt. Jólesett üd­ v ö z ö ln i a ta v a ly i tú rá z ó k a t. A z e ste e g y g a lá n ta i a m a tő r színtár­ sulat bem utatkozásával kezdődött. Igen hangulatos, eleven népszínm űvet adtak elő. Ezután kis csoportokba verődve 39

b e s z é lg e ttü n k . É n a z e m líte tt le á n y o k h o z c s a tla k o z ta m . K id e rü ltró lu k , h o g y a s z o m s z é d fa lu b ó l v a ló k . É jfé l u tá n in d u lta k e lh a z a fe lé a s e té t ú to n , g y a lo g N é h á n y s r á c c a l b ic ik lir e p a tta n ­ tu n k , s v ittü k ő k e t v a g y 2 k m - t. M e g v e n d é g e lte k m in k e t. K id e rü lt r ó lu k , h o g y te s tv é r e k . M iv e l é jje l e g y ó ra le h e te tt, n e m a k a rtu k fe lv e rn i a h á z a t, c s e n d b e n te á z g a ttu n k . I g e n jó le s e tt e z a k é s ő iv e n d é g lá tá s . M iu tá n m e g íg é rté k , h o g y m á s n a p m é g k ijö n n e k h o z z á n k , B u li, C s a c s i, B e r c i m e g é n v is s z a te k e r tü n k a tá b o r b a . A u g u s z t u s 4 . s z o m b a t . F e lk e lé s u tá n - m o n d h a to m e lé g g é m á s n a p o s v o lta m - S z e n c r e m e n tü n k , a h o l e lő a d á s t h a llg a t­ tu n k m e g S z e n c i M o ln á r A lb e r tr ő l. M e g e b é d e ltü n k - ig e n o lc s ó itt a k a ja -, m a jd e lm e n tü n k fü rö d n i a s z e n c i ta v a k h o z . I ttS a n y iv a l te lje s e n e lv á ltu n k a c s o p o r ttó l, é s jó k a t ú s z tu n k a tó b a n e g y s z ig e t é s a p a rt k ö z ö tt. N e m s o k á ig . H irte le n , s z in te e g y ik p illa n a tró l a m á s ik ra re tte n e te s é g ih á b o r ú k e r e k e d e tt. I r tó z a to s e re jű s z é l v o lt, v ito rlá s o k a t b o ríto tt b e , m a g a s r a k o rb á c s o lta a v íz tü k r ö t, k ia b á lá s , s z a la d g á lá s k e z d ő d ö tt. M iu tá n cnilstavem pfrzdu­,káoébügóhK .J:őöM íytam ,2-3seoúnlzibvcrdáé­kgH .öt,hm pauűE ánocsvüzblé.rdökiG júagtm eíA uhány,s-32riózkeH tübcla.övA dom é­pángfyjud :srúőhB atk olm en.u gztsA 5vaárp éÉ dbA N e m e s k o s ú t f e lé in d u l­ tu n k . M e g k o s z o r ú z tu k a k o s ú ti s o r tű z á ld o z a ta in a k s íre m lé k é t, m a jd tá b o r t v e rtü n k . In n e n in d u ltu n k G a lá n tá ra V á ro s t n é z ­ tü n k , m úzeum ot (de nem m entünk be, m ert be volt zárva). A volt Esterházy-kastélyról van szó, m elyet közel tíz éve tataroznak. 40

N ép rajzi jellegű m úzeum , néhány éve kezdődött a gyűjtés a környező falvakból, de a tatarozás m iatt nem kerültek végleges helyükre. Galánta nagyvárosi jelleget öltött az utóbbi időben.Mind jobban veszti régi, magyaros hangulatát. Vezetőnk SzanyiM ária volt, aki igen nagy lelkesedéssel beszélt a néprajzi gyűjtőmunka jelentőségéről, m eg egyáltalán a m agyarság sorskérdéseiről. V a jo n m eg m arad -e a F elv id ék en a m ag y ar író ? B eszélt a m átyusföldi népballadákról, arról, hogy azokon a területeken vannak régi stílusú népdalok, ahol elm aradott, nehéz volt a pa­ raszti élet. A népköltészet terén inkább változatok vannak a m a­ gyar népdalokra, sok az azonosság is, és főleg hangvétel és nyelvjárás tekintetében térnek el egym ástól. D e m ár sajnos egy­ re ritkább az a dunántúli, palócos íz az itt élő em berek beszé­ dében, m int akár a 30-as évek körül - fejezte be előadását M ária. E ste D iószegen ütöttünk tábort. Innen egy kirándulást tettünk a kismácsédi román kori templomhoz. Többször nyertvagy szenvedett átalakítást. A törökök félholdat tettek a tete­ jére, mely ma is megvan. Augusztus 6. hétfő. Táborbontás után irány Vízkelet, Vezekény,Tallós. Itt eg y k asté ly k ertjé b en le te ttü k a k eré k p áro k a t é s m eg ­ hallgattuk a történetét. E z volt Szlovákiában az első árvaház, m ajd börtön lett, igen hírhedt kínzóeszközökkel, végül iskolává alakították. A szabadságharc történetében igen jelentős csaták színhelye volt a terület. Ezek egyik hőse Asbóth Lajos és serege volt, aki a többi hadtest által cserbenhagyva poroszkált A szód felé. K özöttünk kerekezett A sbóth K atalin, A . Lajos egyenes ágileszármazottja. Helyes lány! Pereden az 1849-es emlékművet néztük m eg. N ádszegen Juhos Rudolf nádképeit. A következő állom ásunk D eáki volt, ahol a régi rom án kori tem plom ot m e­ lyen gótikus freskófestészet nyom ait láthattuk - néztük meg.Délután Vághosszúfalun ütöttünk tábort. Este beszélgetések, vita. A ugusztus 7. kedd. A délelőtti táborbontás után pattantunk kerékpárra, hogy m egtegyük túránk leghosszabb és legne­ hezebb szakaszát, a V ághosszúfalu, V ágsellye, V ágtornóc, Nyitra, Zsére útvonalat. Útközben megálltunk Vágtornócon, ahol m egkoszorúztuk az 1938-as Csehszlovákia feldarabolása elleni 41

tüntetés em lékm űvét. A táv vége felé igen nehéz terepen kere­ keztünk - talán ennek tudható be, hogy eléggé szétszóródott a társaság. D e azért m indannyian m egérkeztünk a zsérei fo­ cipályára, következő táborhelyünkre. A faluban a néprajzi há­ zat néztük m eg, ahol igen szép régi népviseletüket próbáltuk fel. A z eg y ik n én i aján d ék k én t o d aad ta az eg y ik et tú rán k résztvevőjének. Erre azután a többieken kitört a gyűjtőszenvedély. M indenki népviseletet akart, bő vászongatyát, varrott in­ get, a lányok hím zett kelengyét stb. A z egész falu apraja-nagyja ö sszecsőd ü lt, sőt m ásn ap a falu élelm eseb b fele a fo cip á­ lyára jött és standokat állítottak fel a népviseletek kínálatára. Szabályos üzleti akció kezdett kibontakozni, amit azért savanyú szájízzel néztünk. Ugyanis gyönyörű ingek, szoknyák cseréltek gazdát potom áron, s m egdöbbentett, hogy az öreg nénik ily könnyen lemondanak arról, am i évszázadokig m indennapjaikat színesítette. Hallottunk arról is, hogy sokan eltépik régi viseletüket, és konyharuhát, feltörlőrongyot csinálnak belőle. H át ebből azért sikerült m egóvni néhány darabot. E ste a helyi csapattal focizott a Tábori V álogatott és nagyarányú, 6:3-as győzelem ­ m el búcsúztunk a pályáról. M indenesetre a túracsapat biztató jeleket m utatott az elkövetkező időre. Este előadást hallhattunk Zoboralja történetéről. Augusztus 8. szerda. A Zsére felé vezető útról letérve néztük m eg a nyitrai várat és egyéb nevezetes helyeket. M egtudtuk, hogy itt működik az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intéz­ mény. Igen szomorú a csehszlovák nemzetiségi politikára és azitt élő m agyarságra nézve. Sajnos, m ikor a többiek N yitra várát nézték, m i néhányan lem aradtunk egy vendéglátóipari helyi­ ségben, s ha jól em lékszem , a nyári hőségben elfogyasztottunk néhány Bambit. Este népdaltanulás, vidám éneklés volt a tábor­ tűz mellett. A ugusztus 9. csütörtök. Táborbontás, majd indulás Zsére, Gímes, Barslédec - itt néprajzi szobát néztünk meg, majd Bélád, M alonya - itt az arborétum ba látogattunk el, m ajd tovább­ m entünk V erebély felé, V erebélyen a tanácsköztársasági em ­ lékm űvet koszorúztuk m eg. U tána a Csiffár, M ohi, N agykálna útvonalon haladtunk tovább. K özben szörnyű tragédia történt, 42

elkezdett esni az eső. M ire N agykálnára értünk, m indannyian ázottak voltunk. Az itteni dicsőségházban igen kim elegedtünk. Egy idős bácsi itt elm esélte nekünk a világháború véres esem é­ nyeit és a G aram m enti dicsőséges harcokat, m elyben a kálnai dicsőségházát is kilyukasztották a fasiszták. M iután kicsit ki­ derült, kimerészkedtünk az udvarra, ahol egy igazi tank állt. Fel­ másztunk rá és háborúztunk. Igen, teli hassal könnyen ment. Este fürdés a G aram ban, és élm énybeszám olót hallgattunk végig csillogó szem m el a G aram m enti gerillaháborúról (40 km után ezt is kibírja egy fehér ember). A u g u sztu s 1 0 . p én tek . Felkelés után Bajtára indultunk, amely a világ közepe. Barsendréd, m ajd Nagysalló következett. Itt a 48-49-es szabadságharcról hallgattunk m eg egy előadást, m e­ lyet én állítottam össze és adtam elő, s szerénységem tiltja, h o g y leírjam a szö v eg ét, m ely o sztatlan elism erést arato tt. Barsbaracska, Pozba, este m egérkezünk Zsitvabesenyőre, egy eléggé elzárt magyar szigetre, ahol igen nagy vendégszeretetben ré­ szesítettek bennünket. M ár várt ránk az uzsonna. Táborverés, fürdés egy közeli tóban, m ajd vacsorát kaptunk. Este fellépett a helyi népm űvelési csoport, m ajd m i adtunk m űsort. Am i igen nagy marhaság volt, és a falu népe igen jól szórakozott rajta. A ugusztus 11. szom bat Villásreggelivel búcsúzott tőlünk a kedves kis m agyar falu. Kívánom , tartsák m eg a jó szokásukat sokáig. (Hátha járunk még arra.) Táborbontás, indulás Érsekúj­ v ár felé. Itt igen kellem es élm ényben volt részem , hiszen a túra alatt végig fájt a fogam . Itt történt az, hogy a letört fogat kitépte egy feslett lódoktor. H át m ondhatom , iszonyatos volt. A lig tudtam felülni utána a biciklire. Igen bedagadt a pofám , és rettentő depresszió kerített hatalm ába. M íg én gyógyultan távoztam , a többiek előadást hallgattak Érsekújvár történetéről. Érsekújvár után a legközelebbi m egállónk N aszvad volt, ahol Csuport József takácsm ester kukoricaháncsból készült népm ű­ vészeti tárgyait néztük m eg. Im elyhez egy nagy m agyar tudós, B laskovics József professzor neve fűződik. Ezután M artosra láto­ gattunk, ahol a nem tudom hányadik népm űvészeti szobát és falum úzeum ot tekintették m eg a többiek, am it a Totyival ki­ hagytunk és elkerekeztünk Ő rsújfalura. K özben el is feledtem . 43

V oltunk Ó gyallán is, ahol gulyás várt bennünket, am it igen m egkedveltünk túránk során, ugyanis m indig azt kaptunk! Ó gyalla híres város, főként a söréről de van csillagvizsgálója is.V iszszatérve Ő rsújfalura, m egérkezésünk után igen nagy öröm öm volt. Szépen csatasorba állva, ill. ülve m entünk, ill. kere­ keztünk be a táborba. Igen szép volt, no nem azért m ert én is ott voltam , hanem m iután m egérkeztünk, ki is tették a "m eg telt" tá b lá t. A tú ra b efe je zé se k én t tettü n k lá to g a tást Virten, BarótiSzabó Dávid sírjánál, ahol én beszéltem munkásságáról. A d a lé k o k : Előadók és fellépők: G ágyor József, M órocz K ároly, M edvigy E ndre, S zanyi M ária, az Ú j H ajtás tán ccso p o rt, V ág Iro d alm i S zín p ad , v alam in t a JAIK Molnár Imre vezette Zsebszínpada. Érsekújvárott a Csemadok helyi szervezete a túra részt­ vevőinek a Czuczor Gergely -emlékplakettet adta át, a túra aJAIK-éval, viszonozta a kedvességet. Jókán a nagy záport követően készséggel segítettek afalubéliek. Nekik köszönhetően senki sem maradt fedél nélkül. A galántai járásban módosul a túra eredeti útiránya, ugyan­ is nem lehetett táborozni az eredetileg kijelölt helyen. Zsitvabesenyőn a falu egy néprajzi kiállítást is összeállított a túra részére. Kb, ötven falusi gyerek egykori szokásokat tanult be, s adott elő.

44

V I. H

K

1980.

T

:

G o m - Som odi fürdő 8

b a s z ö g

jú liu s 3 1. — a ug uszt us 9 .

Július 31. csütörtök. Álmos kis társulat gyülekezik Borároson. Itt találkozunk, hogy elinduljunk Gombaszögre, ahol megalakult a Sarló és kiindult az a dem okratikus m ozgalom , m ely a népek barátságát, a kossuthi Duna-konfederációt, a nem zetiségek híd­ szerepét és a fasizm us leigázást tűzte zászlajára a K árpát-m e­ dencében, hogy az emberi hangot, a „vox humanát" állítsaszembe az em b ertelen ség és az em beri jogok lábbal tiprása el­ len. E lindultunk: A lm ási G yörgy, C seh K ároly, Z solt, C saba és én.V égig a körúton, m ajd R ákóczi út, K erepesi út, K erepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Aszód, Hatvan. Itt leágaztunk Salgótarján felé,azon az úton m entünk, m int tavalyelőtt. Akkor csak ketten, m ostöten. Gyuri ham ar leszakadt tőlünk, részben gépe, részben tüdeje m iatt gurult ólom kerekeken. De elég am bíció volt benne, hogy ne adja fel olyan könnyen, hisz ő egy ócska kecskéveljött, m i m eg repülő kecskékkel. K ellően elfáradva érkeztünk első szálláshelyünkre, Ózdra, ahol az utolsó szakaszon a nya­ kunkba szakadt az eső. Megfelelő táborhelyet sem találtunk, m ivel nem csak m i áz­ tunk el, hanem a talaj is. Egy félig kész házat béreltünk ki, ill. fog­ laltunk el. A nnyi előnye volt a dolognak, hogy fedél volt a fe­ jünk felett, m ég ha lukas is, és a lukon át ugye nem kolbász esettránk így történt, hogy reggel egy pocsolya közepén nyújtottam ki elnyűtt tagjaim. Hát ez volt az első tragikus élmény e túrán,mely nem általános - szerencsére. Adalék: K étszeri „ü rg ek iö n tés", e ste V ass Jó zsef m esél a S ar­ lóról. Közös éneklés. A u gu sztu s 1. pén tek . Úgy terveztük, hogy az út hátralevő ré­ szét egyfolytában tesszük meg egészen Gombaszögig, ahol már 47

pénteken is program várt. H egyeken keltünk át. H egyre fel, hegyről le, és m áris a határon voltunk. G yorsan átzsilipeltünk B ánrévén, m ajd elindultunk, m ár szlovák területen, am i abból látszott, hogy az út tele volt rajzolva színes hülyeségekkel m eg vörös zászlókkal. Az időjárás szerencsére az évszaknak megfelelő "igyekezett" lenni, így hát némileg optimistább hangulatban ke­ rekeztünk tovább. Jellemző módon Zsolt mindig ellenkező irány­ ban akart indulni. R endelkezett egy hatodik érzékkel, am ely m egsúgta neki, m elyik a téves út, így azután egyre nagyobb kedvvel kerekeztünk a Gombaszög előtti utolsó faluig. Itt ugyanis a rekkenő nyári m elegben m egpillantottam egy nyargaló pata­ kot, am it m inden épeszű em ber fürdésre használ. Bele is vetet­ tem m agam . A többiek szépen elindultak tovább. Nem is talál­ koztunk, csak táborhelyen. D e előtte m ég volt egy nagy-nagy vihar, m ely lesöpört az útról - legalábbis engem . Be kellett hú­ zódnom egy buszm egálló bódéjába az út szélén. F élelm etes sötét lett, és hatalm as égiháború bontakozott ki percek alatt. Zúgtak, m orajlottak a fák, a hegy teljesen elfeketedett, kopo­ gott a jég a fejünk felett. Szerencsére nem a fejünkön, m ert igen szép darabok estek. Közben beszélgettem a vihar elöl bem ene­ külő helybeliekkel. Ő k kifejtették, hogy nem túl józan az az em ­ ber, aki ilyen tájra jön nyaralni, hiszen a környező hegyek szinte vonzzák az esőt, m ely igen gyakori dolog itt, és jobb ha odébbállok vagy 50 km-t, ha nem akarom megúsztatni a sátramat. M egköszöntem a tanácsot és felkerekeztem a táborhelyre,m ely ig en csak k ö zel v o lt. A táb o rh ely en m ár v o ltak n éh án y an , akik igen nagy szeretettel fogadtak. O tt volt hirtelen az Ikvai fam ília apraja, nagyja M olnár Laci, C suki, azután sokan m ég, aki­ ket helyhiány miatt nem sorolok fel. A d a lé k : Szilicén kiisszák a falu kútját. K ét szerencsés kimenetelű baleset. Fürdés a körtvélyesi tóban. Tornaújfaluban finom vacsora és néprajzi kiállítás. A u g u sz tu s 2 . sz o m b a t. É bredés két deszka között. Én ugyanisnem voltam hajlandó felverni a sátram, mivel állt ott egy zártépület, m elyben kényelmes deszkák voltak összepakolva, itt aludtam , nem is rosszul. R ozsnyón a városháza történetéről hallgattunk meg előadást. A bányászmúzeumban, egy fal mögött 48

m egdöbbenten fedeztük fel K ossuth L ajos szobrát, öntöttvas ke­ resztek között hevert halálra ítélve. - M iért? - kérdeztük. A zért, m ert jelenleg az őt m egillető helyen egy partizánszobor áll. Betléren az Andrássy-kastélyba térünk be. Tele van szebbnél szebb trófeákkal, harci eszközökkel, vadászfegyverekkel. Délutá­ ni program ként a krasznahorkai várat járjuk be, ahol egy fiatal gim nazista fiú vezetett m inket. Igen nagy odaadással beszélt a vár régi urairól és tetteikről. Lelkesen ültünk kerékpárra és meg­ néztük az Andrássy M auzóleumot, mely valóban igen impozáns épület kívül-belül. V an egy érdekessége is. A M auzóleum mö- gött egy szobor áll ill. ül. Igen szép szobor, Kisfaludi Stróbl Alajosalkotása. Egy kutyát ábrázol, egy tacskót, nagy féldrágakő berakású szem ekkel (melyeket m ár m egkíséreltek kivájni). Igen szom orú szem ei vannak, ő az állati hűség és ösztönös szeretet mintája. Mindannyian meghatódtunk egy kicsit. A u gusztu s 3. vasárnap . Utunk legnehezebb szakasza várt reánk. Át kellett kelni Szilicén, hogy eljussunk a Szádelői-völgybe. Ez volt túránk legszebb táborhelye, a Szlovák Karszt büszkesége. Egy hosszú-hosszú em elkedőn kellett felkapaszkodni. Bizony so­ kan m ár a m ásodik kanyar után tolták a kecskét, de hát nem m indenki E ddy M erckx vagy B aronchelli. N o, de azért mindannyian felértünk a hegyre, ahonnan igen szép kilátás nyílt a kör­ nyező helyekre. A lejtőn lefelé igen kellem etlen közjáték követ­ kezett. Egyik kislány, a brünni KAFEDIK egyik vendége (jellem ző),véletlenül egy kőre hajtott rá és hatalm as ívben esett az úttest­ re. M ég szerencse, hogy az utána jövők észrevették és nem letttragédia. Alaposan összetörte magát, kórházba szállították. Ké­ sőbb a somodi táborban úgy mosolygott begipszelt karjával, m int a jóllakott napközis. Igen szép élm ényünk volt Szilicén, ahola kopjafás tem etőt néztük m eg; tanúi voltunk, m iképpen dobják ki a régi falu hagyom ányait jelképező fejfákat. Lakner Z oli bará­ tunk m eg is jegyezte, nem biztos, hogy a nagyobb értékű m árványfaragású sírkő a nagyobb kincs. V arga O livér partizának­ ciója: éjjel megjelent koporsószínű autójával a temető m ellett,és berám olt néhány kopjafát az autóba „életm entés" nemesszándékával. Szilicét elhagyva a körtvélyesi tóparton álltunk m eg egy fürdés erejéig, am i igen jólesett tikkadt tagjainknak. Szilice m egm ászása után m ég egy szörnyű m egpróbáltatás várt 49

ránk. Fel kellett kerekezni a Szádelői-völgybe, hogy megkeressük a táborhelyet, ahol sátorozni fogunk. Ez sikerült is, de nem min­ denkinek m ivel igen rettenetes em elkedő volt, több kilom éter hosszan. Vagy csak m i éreztük úgy? M indenesetre én felkere­ keztem , de az utolsó néhány m éteren m ár nem sok hiányzott, hogy az árokba dőljek. M ikor felértünk, legnagyobb m eglepe­ tésem re ott találtuk T otyiékat a vendéglőben és - uram isten! -pálinkáztak! Egy olyan em elkedő után! M ikor én alig kapok levegőt hatéves versenyzői múlttal! Ők csak feltekernek és bün­ tetlenül pálinkáznak. F elháborító! Így én is jobbnak láttam , ha italba fojtom bánatom . E gy fenyves szélén vertünk sátrat. A tábortűznél nagyon érdekes előadást, hallottunk egy itt élő bácsitól a Szádelői-völgy mondáiról. Szinte mindegyik sziklához, hasadékhoz fűződik egy vagy több legenda. Ezután a tem et­ kezési kultúráról hallottunk előadást Ikvay mestertől, majd vers­ elemzés és alvás következett. A u g u sztu s 4 . h é tfő . E napra egy egésznapos gyalogtúra volttervbe véve a Szádelői-völgyön keresztül fel a tornai várba. Csupa természetvédelmi területen haladtunk: ezerméteres szik­ lahasadékban kis hegyi patak csörgedezik néha m egduzzad és rohan, néha lecsendesedik és folydogál. A sziklák között szelídí­ tett keresztes viperák szundikálnak békésen, várva a még béké­ sebb kirándulókat. M iután megnéztük a tornai várat, a tóban egy hatalmasat fürödtünk. Este a táborban még néhány tornaváraljai és szádelői népmondát hallgattunk meg. A d alék : Szádelő ism erője és a m ondák m esélője: StibrányiGusztáv. A túrázóknak alkalmuk van megismerkedni egy darázs­ fészek lakóival. A z éj leple alatt m egalakul a Z sebszínpad Farzseb társulata, s megkezdi dicsőséges útját a Csalóka Péter.Molnár Imre életre kelti nagyanyja meséjét. A ugusztus 5. kedd Táborbontás, pakolás, irány Hím. Zsarnón,Jánokon, Szepsin keresztül. Pihenő, megnéztük az itteni naiv mű­ vészek m unkáit, m ajd tovább M akranc felé, ahol a B üdöske for­ rós fakad; itt venni is lehetett a valóban büdöske vízből, sőtvoltak, akik m egitták. Egészségi állapotukról nincs jelentés. A z Ikvay család eg y eg ész k ann ával h o zott belő le, és elkesered etten 50

kínálták az úton a kókadt bicikliseknek, akik tudták, hogy csak azért kapnak belőle, m ert a család tudja, m ilyen büdös is a víz. (Sebaj, m aradt belőle a jászói partizánoknak is.) Lassan azért m egérkeztünk B uzitára, ahol a helyi E fsz-elnök köszöntött bennünket m eleg szavakkal és forró vacsorával. Isten fizesse m eg a jóságát. M indezek után kerestük m eg táborhelyünket a hím i dom bok között. Este, m ivel közöttünk volt M olnár Im i is - és ahol ő van, ott zavar van - összecsináltunk egy színdarabot. M iután előadtuk, a közönség csinálta össze m agát az öröm től. Szóval jól sikerült. A d a lé k : Jánok a m eglepetés színhelye. Z öldbabszedés a szövetkezetben. E gy-két óra m úlva száz láda sorakozik a földvégében. Utána fürdés a tóban. A u gusztu s 6. szerda. Elértük, hogy a tegnapi darabot ma is eljátsszuk a falu szórakoztatónegyedében, a világot jelentő, kocsm a előtti aszfalton, egy árok és két kuka által határolt szín­ padon. Néhány m ost debütáló színész is fellépett a darab­ ban, közöttük négy pesti vendégszínész; szerénységem a vőle­ gény m egform álója volt. A m erre jártunk és előadtuk örökké vál­ tozó darabunkat, m indenütt igen nagy m egértéssel fogadtak és viharos tapssal szólítottak ism ét színpadra bennünket. Jó kis da­ rab volt és eleven. Valam it sikerült m egtartani a régi vásári ko­ m édiák légköréből. És a közönség sem passzív néző volt, hanem aktív szereplő. A színdarab után egy kört alkottunk Lakner Zolivezetésével, és egy rögtözött táncházat produkáltunk a falu apróságainak, akik igen élvezték a játékot. Előadás után egy­ napos kirándulást tettünk K assára, ahol szabad program volt. Szabad volt m egnézni a várost. A tem plom előtti téren talál­ koztunk egy tudós professzorral, aki Bethlen Gáborról készített film et születésének évfordulójára. M egnéztük a M iklós-börtönt, ahol válogatott kínzószerszám okban „gyönyörködhettünk", megcsodálva a korabeli szerszámkészítő mesterek tehetségét.A városnézés után visszakerekeztünk H ím be, ahol a hím i lányok adtak esti m űsort - m ást is kaptunk tőlük. Ú tközben visszafelé m egnéztük a nagyidai cigánytelepet is. Ijesztő volt a 20. század vége felé ilyet látni.

51

A ugusztus 7. csütörtök. Táborbontás után felkerekedtünk Jászóváralja felé. C sécs, R udnok voltak állom ásaink A jászói kempingben felállítottuk sátrainkat és elindultunk fürödni. Ugyan­ is volt fürdőszoba meg strand is. Ki-ki választhatott ízlése szerint. Legtöbben persze a tóhoz m entünk. Itt m ég csónakázni is le­ hetett. K ésőbb m egnéztük a jászóvári tem plom ot és a hozzá csatlakozó kastélyt. Jelenleg betegeket ápolnak benne. Innen Stószra tettünk kirándulást. Ú tközben M ecenzéfen a vashám or előtt álltunk meg, ahol még szinte középkori jelleggel gyártják az acélt. C sodálattal néztük a dolgozókat, akiken látszott, hogy a vas m ilyen kem ényre edzette testüket, lelküket. Valahogy így képzeltem el magamban a MUNKÁSEMBERT. Igen szimpatikus emberek voltak. Vettem is egy kapát. Gondoltam, jó lesz otthona kertbe. Persze azóta sem használtam. A hámort elhagyvaStósz felé igyekeztünk. Egy csoportot vezettem , néhány repre­ zentáns fag g at: S any i barátom , ak i k aratézik , A d rien n, ak irő l m o st hallom , hogy a brünni KAFEDIK elnöke lett. M olnár Laci,aki költő és bölcsész, M agdika, akiből csak a szép arca látszik,Ficek úr, aki az ügyeletes m űszaki zseni volt a csoportban.Szóval jó kis csapat. Stószon m egnéztük a nagy európai gondolkodó és remete lakhelyét, mely ma múzeum és vendégváró, mint régen. Hatalmas könyvtár áll itt az érdeklődök ren­ delkezésére. Sajnos látogatásunkkor üresen állt a vendégszoba.Koszorút helyeztünk el Fábry Zoltán sírjánál, ahol G ál Sándor író,költő em lékezett n ag y elődjére. A táborba visszatérve egy előadás várt ránk Csalóka Péter címszó alatt. Jól sikerült. Jólsikerült összetörnöm egy zsérei barátom dorom bját, aki a zsidó szerepét játszotta. A közönség jókat m ulatott a sok ökörségen,am it kitaláltunk. U tán a rö gtön táncházat adtunk az érdeklődő g y erekeknek. Jó vo lt. E zek u tán ren d esen b esö rö ztü n k , d e m ily en áro n . N em akartak sört hozni, csak egy-egy bukfenc fejé­ ben. Így hát Ikvay úr három bukfenccel nyitott, am iért is m eg­ kapta a kívánt m ennyiséget. V idám ak voltunk. Ja igen! B eszám olót hallgattunk az E. Thalmann partizáncsoport működéséről.Mindenki tíz percet! Adalék: A létszám m ár 140. "...M ag asan leng a brnói K A F E D IK lobogója. Ő k voltak a legaktívabbak. T avasz óta készültek a túrára..." Stószon csoportkép is készül. A partizáncsoportról Schm atzer M ihály, m ánta harcos tartott előadást. 52

Augusztus 8. péntek. Útirány Somodi-fürdő, ahol megnyílik aMűvelődési Tábor. Megjegyzés a HKT krónikából: "Im m ár összekovácsolódott egy jó csapat. Vannak és lesz­ nek, akik vállalják a folytatást is. Jó is, ha egy vagy két em ber v állalja m agára, m ert nagyobb felelősséggel végzik a szer­ vezést."

53

V I I . H K T : U n g -v id é k 9 1981.augusztus 1- 8.

Az előző túra több tanulságot vont maga után. Az előkészítés egyik feladata volt, hogy a túra meghívóját csak olyanok kapják, akik belsőleg érzik annak céljait. Ez sikerült is, a túrára „csak" 86 résztvevő jött el, s az érthetően egységes társulattá vált. A m egm aradt dokum entum okat tanulm ányozva, érzéseim szerint ehhez hozzájárult az is, hogy m aga a túra kicsit táborijelleget öltött. R észtvevői B olyból kiindulva csillagtúrákon járták be a kijelölt területet, s csak az utolsó napon váltottak táborhe­ lyet. Szom baton a bolyi labdarúgópályán először a szervezők ta­ lálkoztak, m ajd a túrázók változtatták sátortáborrá a helyszínt. Az érkezőket Fuksz Sándor és Béres Bálint üdvözölték. A ven­ dégszerető falu öt napig adott otthont a túrának. M ihályi M ol­ nár L ászló akkortájt tölti katonai szolgálatát, s az előkészítés na­ g yo b bik részét is innen, távúton irányítja. S zabadságát azon­ ban sikerült úgy időzítenie, hogy a túra kezdetére m ár a hely­ színre érkezett. A z esti tábortűznél dr. Gyim esi G yörgy, a Csem adok JB elnöke üdvözölte az ekkor kb. 60 fős túracsapa­ tot. Ism ertette a vidék, az U ng m ente történelm i és kulturális hagyom ányait, valam int a C SK P m egalakulásának évfordu­ ló járó l is m eg em lék ezett, m ert h iv atalo san a tú ra is en n ek je­ gyében zajlott. A z első tú rás n ap N ag y k ap o so n k ezd ő d ö tt, ah o l G éczy L ajos tanár E rdélyi János életútját elem ezte, valam int a város történelm éből idézett részleteket. D obóruszkán D obó István sír­ jánál tisztelgett a túra. N agyszelm enc két élm ényt is adott. M aga a falu a népi építészet rem ekeit őrizte m eg, kapufélfái csodálatosak. A falu közepén pedig, m ondhatjuk a határában,a szovjet-csehszlovák határa, „szörnyképe" tárult a résztvevők elé. A közeli Szirénfalva fejfás tem etője volt a nap utolsó látni­ v aló ja, m ajd a túra a L ato rca-p arti tö ltés m en tén tért v issza Bolyba. A délután kis időváltozást hozott, vihar és jégverés for­ 55

m ájában. D e ez nem zavarta azt, hogy m egtekintsék a Ticceklub kiállítását a helyi kultúrházban (Ferencz G yörgy. N agy M enyhért, Csótó László, Galgóczy Tibor stb.) Ezt Bogoly János diavetítéses előadása követte a terület flórájáról. Az őstúrások által azóta gyakran emlegetett eseménnyelkezdődött a következő nap. A bara felett átkelés a L atorcán ladikon és a leng őh íd on . A b arán az av ar k o ri k ő vár v olt az ú ticél, m ajd K isráska következett, ahol a népi építészet m ég m egm aradt em lékei m ellett a 1851-es parasztfelkelés ese­ m ényeit idézték fel. K itérő V ajánra, m ajd ebéd N agykaposon, s vissza a bolyi táborba. Itt Szamák M isi és M olnár Laci szakács-művészetüket mutatják be - halászlét főznek Az est az ismer­ kedésé. találkozás B oly község vezetőivel, a helybéliek kultúr­ m űsora. M ajd a klubok, az eddigi túrák tapasztalatainak megvi­ tatása. Tanulságos felidézni Szabó Frigyes túrát idéző írásánakegy idevágó részletét: "... A m a, a jelen, a m ost valahogy az egész túra alatt, m inden vitában és beszélgetésben megszorult.Szemlesütve tapasztaltuk, nem tudunk egy értelm es, lényeges dologról vitát végigvinni. K apkodás, szócséplés lesz belőle, ered­ m énye pedig csak a cinikusoknak haszon. Hol vagyunk még kapcsolatok, viszonyok, rendeletek, közösségek elem zésétől,m egítélésétől, hát m ég objektív vélem énynyilvánításától, hatá­ rozott, világos terv kidolgozásától? Akkor valóban a Sarló öröksé­ gét folytatnánk, m o st csak szán d ék ain k ily en ek , jelm o n d atain k u taln ak rá büszkélkedve ... " Hiteleshely, Lelesz az újabb nap első úticélja, ahol B inó István fafaragó alkotásaival is m egism erkednek. M ajd Koponya, Bacska, Bély az útvonal. Ez utóbbi hely nevezetessége a kastély.Nagytárkány után Kistárkány állítja meg kicsit hosszabb időre a túrát. A tiszai fürdőzést nem lehet kihagyni Perbenyiken a M ajláth-kastély víztornya a látnivaló. K ora este labdarúgó-m érkőzés zajlik a pályán a helyiek ellen - hogy m ilyen eredm énnyel aztnem írja a krónika. A tábortűz m ellett forradalm ak idéződnek:Péter Im re és Palágyi János a B odrogköz forradalm i m últjáról és a szocialista építés eredményeiről mesélnek. K irályhelm ecen városnézés keretében a C sonkavárat, a L orántffy-kastélyt járja be a túra a m egfelelő helytörténeti elő ad ás k íséretéb en , s k ö telező en a h ő sö k em lék m ű v ét is megkoszorúzzák. A vendégszeretetéről híres kisgéresi pincék is hosz56

szabb m egállót parancsolnak. A látogatás "áldozata" Pécsi L. D ániel, aki ezt követően gipszben ápolta kéztörését. A tem ető következik, m ajd N agy M enyhért (M enyus) m eglátogatása a m űterm ében. Szívélyes a fogadtatás itt is. Ízlik a géresi béles. N agykövesden várlátogatás van soron, m ajd fürdőzés a K ar­ csában. A nap utolsó m egállója Bodrogszentes, ahol az ősem ­ ber nyom ait, valam int Á rpád-kori tem plom át tekintik m eg. Este,viszonzásul a helybéliek kedvességéért, a túra saját össze­ állításával mutatkozik be. Az utolsó, B olyban eltöltött nap délelőttjén pihennek a kerék­ párok. A résztvevők a bolyi szövetkezetben társadalm i m unká­ ban krum plit szednek. A délután a Zétény, Szinyér, Szom otor, Zemplén útvonalon Borsi az úticél. Közben Bodrogszerdahelyena kastélynál áll m eg a túra, hogy elm élkedjen egykori lakóiról, s nem éppen szívderítő állapotáról. Borsiban a Rákóczi-kastély m elletti parkban állítódik fel a tábor. A helybeli C sem adoksz erv e zet k u ltú rm ű so rt ad , m ely et a tú ra ism ét v iszo n o z. M egem­ lékeznek Rákócziról, a kastély szomorú állapota szinte egy­ hangúan m ondatja ki a közös gondolatot: rendbe kellene tenni - ha megengednék. Az utolsó nap egyben a búcsúzás napja is. A túra résztvevői a Borsi, Nagyszalánc, Hernádcsány útvonalon Som odiba, az ott kezdődő művelődési táborba indulnak. A m ár em lítetteken kívül a túra m egszervezéséért köszönet illeti S zabó B élát, H ajdú Jenőt s valam ennyi helybélit, akik h o z­ z ájáru ltak a tú ra sik eréh ez. M . M o ln ár L ászló rö v id túratörténetében m ég egy „esem ényt" idéz: ".. . Csupa élm ény, a leg­ többek számára eddig ismeretlen tájon, de ezek után előíté­ letektől m entesen. Így került K om árom ból a B odrogközbe Hor­ váth Erzsi, ma Orlovszkyné tanítónő is, aki azóta sok sikert aratotttanítványaival az országos versenyeken ..." Ez a túra alapozta m eg a Bodrogközben a járási táborokat, melyek a Latorca és Tisza partján voltak 1987-ig.

57

V III. H K T : C s a lló k ö z

10

1 9 8 2 . j ú l i u s 3 1 . — Aug u s z t u s 6 .

A túra gyülekezőhelye a Som orja m elletti K örtvélyes volt. Itt találkozott m integy 100 résztvevője. Az első m egálló Vörös­ major, ahol Pavol Országh Hviezdoslavra emlékeznek, s koszorúzzák meg emlékművét. Csallóközcsütörtökön az egykori mezőváros Árpád-kori alapokra épült temploma volt a látnivaló. Előadás hangzik el a falu történetéről, majd a nemesgombai kas­ tély és a békei parasztház következnek. Rövid megálló a Sámoti kápolnánál, m ajd a pipagyújtói 48-as honvédem lékm űvön a m egem lékezés koszorúját helyezik el. Som orján a négyhajós reform átus tem plom m al és a honism ereti ház gyűjtem ényével ism erkednek. E ste a K orm orán vendéglő előtt a C salló N ép­ művészeti Együttes mutatkozott be. Táborbontás után a nap első megállói a gellei és szentmihályfalusi Árpád-kori tem plom ok. Ógellén Godány Sándor ama­ tőr festő képeit is megtekintik. A felsőpatonyi táborhelyen az estitábortűznél M arczell Béla tart előadást Csallóköz néprajzáról. A helybéliek vacsorával kedveskednek vendégeiknek. D unaszerdahelyen a Csallóközi Múzeum gyűjteményét tekintik meg, majd koszorút h elyezn ek el V ám béry Á rm in em lék tábláján ál, v alam int a felszabadulási em lékm űnél. A következő napi útitervből az eső m iatt kimaradtak az nemesabonyi rétek, valamint Csótfapuszta. N em esabonyon keresztül jeles színhelyre, az I. H K T talál­ kozóhelyére, Pozsonyeperjesre érkezik a túra, ahol virágcsokrot helyeznek el az I. HKT első szálláshelyén. Látványt ad, s nem is akárm ilyet, az itteni vízim alom . „Dinnyetörténelm i" színhellyé válik a Sósszigeti M ezőgazdasági Kutatóintézet telepe. Dolgozói dinnyekóstolóra hívják a túrásokat, s azt természetesen nem lehet visszautasítani. A dinnyeevő verseny győztesének nevét sajnos nem őrizték meg írásos adatok.

59

Táborbontás után hegybeneétei otthonában Lipcsey György szobrásszal találkoztak, s tekintették m eg alkotásait. Alistálon a néprajzi házba látogatnak el, m ajd Csiliznyáradon Sebő Alajos 48-as honvéd ezredes sírját koszorúzzák meg. A nap Kulcsodon, táborveréssel ér véget. Az esti tábortűznél Ág Tibor tartott előadást a magyar népzenéről. A túra záróútvonala Nagymegyeren keresztül az utolsó táborhelyre. Ő rsújfalura, a kom árom i m űvelődési táborba vezetett. A túravezető segítségére voltak: R ácz E rnő (alsócsallóközi v e zé rb ik a), szám ítástech n ik u s. G y ö k eres M árta és a fő m indeneket - papírokat - engedélyeket - intéző H uszár László (dunaszerdahelyi Csemadok JB), ezenkívül gazdasági főnök. Az időjárásnem túlságosan kedvezett, csaknem minden napra jutott eső,de a csapat azért együtt maradt, s kitartott a túra végéig.

60

IX . H K T : K a rv a —

I p o ly s ág 11

1 9 8 5 . j ú l i u s 3 0 . — Ag u s z t u s 6 .

1. n ap . K arván, az első napon 80-an jöttünk össze. Nagyon szép időnk volt, a Duna-part még szebb, és a szálláshelyünk is jó volt. A régi túrások is m egjelentek: Sim én, B ogárdi, L akner, Szabó Andris, Totyi, Pécsi Dani. Nagyon sok volt a főiskolás. 2. n ap . Kánikula, jó hangulat, a résztvevők szám a elérte a125-öt. A túra a terv szerint indult, megcsodáltuk Zsitvatetőn a régi zsilipet, am i gyönyörűen rendben volt tartva - m indenki­ nek nagyon tetszett. Izsán a túra két részre oszlott. Az egyik felea pati fürdőbe ment, másik fele továbbkerekezett M artos felé.Este halászlé erősített, hozzá K rüger V iktor zenekara játszott.M ajd tábortűz és nagy beszélgetés zárta a napot. Adalék: A z első állom ás V irt volt, ahol B aróti Szabó D ávid, az első irodalm i folyóirat, a kassai M agyar M úseum társszerkesztője nyu g szik . Z sitv atető n , a Z sitv ato ro k i B ék e m eg k ö tésén ek színhe­ lyén ism ertető hangzik el a Bocskai szabadságharcról. A jelen­ tős helyet csak egy szerény pléhtábla idézi, B ocskai nevének em lítése nélkül. Izsán a Leányvárban Trugly Sándor, komáromirégész mutatta be a római kori erőd ásatásait, valamint a cseh-szlovákiai régészeti feltáró munkálatokról tartott előadást. Érde­ kes látnivaló volt a martosi tájház. A falu is megőrizte régi arcu­ latát, sajátos évszázados népművészetét. Visszafelé Ógyallán keresztül vezetett az út. A Konkoly-Thege által felállított csillag­ vizsgáló épületét csak kívülről lehetett megtekinteni. 3. n a p . M ég m indig kánikulára ébredtünk, de m ár jó erős szél fújt. K is késéssel indultunk Párkány felé, ahol a csonka hidat, a belvárost és az esztergom i Bazilikát csodáltuk m eg. Bényben eb éd eltü n k , K ém én d en a n ép v iseletet n éztü k m eg . E stére a többség elfáradt. Ki a széltől, ki a sörtől, m elyet napközben el­ fogyasztott. U gyanis a „m űszaki brigád" m ár ekkor elkezdte az 63

"ahány kocsm a annyi m egálló" elv gyakorlott m egvalósítását. A helyett, hogy segítettek volna a többieknek, am íg azok rájuk várakoztak így történhetett m eg, hogy sehová sem érkeztünk meg együtt. Ad a lé k : B ényben az Á rpád-kori kéttornyú tem plom ot, a freskótöredékeket őrző rotundát és az avar sáncokat nézte meg a túra. A vendégszerető falubéliek csípős halászlével kedvesked­ tek. Szőgyén temetőjében Petőfi Pató Pál urát idézték annak sírjánál. 4. nap. Táborbontás, kánikulában. S term észetesen óriási ké­ séssel. A Bátorkesziből Kisújfaluba vezető óriási domb kissé megviselte a túrázókat, de becsületükre legyen m ondva, túlélték. A z újabb tábort Z sitvabesenyőn vertük fel. V acsora után felgyulladta tábortűz, amit egy óriási zápor vert el. Jól eláztatott ben­ nünket, így mindenki a sátrába vonult. 5. nap. R eggel 15 o C -ra ébredtünk. E lázva, összefagyva az előző napok 34 oC -ai után. S okan úgy beáztak, hogy szinte szá­ raz ruhájuk sem m aradt Szárítani sem m it sem lehetett, m ert az eső m ég m indig csöpögött. A z aznapi túrára azért m indenki eljött. Érsekújvárban, a Csem adok székházban D innyés Jóska énekelt nekünk. Elm aradt a tervezett fürdés a V ágban. A napi m egpróbáltatás ráadása a tábor esti rendőri ellenőrzése volt. C sak az egyik szervező hölgynek köszönhetően m entek el ha­ mar - ugyanis meghívta őket vacsorára ... .A d a lé k : Érsekújvárban a helyi C sem adok vendégeként HoferLajos tanár úr tartott helytörténeti előadást. Este a táborban a "Túra-színpad" rögtönzött m esejátéka, m ajd m ásnap reggel a falusi gyerekekkel való közös játék teremtett jó hangulatot. Egy­ ben alkalmat a helyiekkel való találkozásra és beszélgetésre. 6. nap. T áborbontás - érdekes m ódon senki se m ent haza a hideg és esős idő m iatt. N agykálnán ebédeltünk, m ajd Léva következett. Várát csak kívülről láthattuk, mert éppen renovál­ ták. Láttunk viszont rabokat, akik az építkezésen dolgoztak. K is64

kéren vertünk tábort. Este nagy beszélgetés volt a túráról, m ely­ nek fő pontjai a következők voltak: nem volt jól megszervezve nem volt betartva az időbeosztás mindenki azt csinált, amit akart és így nem szabad többet szervezni! Igaz ugyan az is, hogy a régi túrások is a külön utakon járók­ kal tartottak, de hát ez n em so k at szám íto tt. Itt lett eldö n tv e a kö v etk ező túra helyszíne és szervezője is. A dalék: R en d vén a m odern tem plom ot tekintették m eg.L éván a várrom nál többek között B alassi M enyhértnek, kora hír­ hedt rablólovaglónak történetét hallgatták m eg. G aram kálnán a II. világháború szomorú emlékeit idéző múzeum az úticél. Kiskéren egy régi vízim alom rozsdás zsilipjei m utatták, m ennyire nem törődünk szép emlékeinkkel. 7. nap. A z idő sem m it sem javult, de a társaság dicséretére legyen m ondva, m indenki m aradt és rendületlen hittel kereke­ zett tovább. N agysallón m egkoszorúztuk az 1848-as szabadságharc csatájának az em lékm űvét. K özben egy pékségre talál­ tunk, ahol olyan finom kenyeret sütöttek, hogy alig akartunk on­ nan elmenni. 8. n a p . M egnéztük a szántói ásványvízforrást, m egkóstoltuk, majd a NYMT színhelyére. Ipolyságra kerekeztünk A d alék : Felsőszemeréden a „legújabb " rovásírásos emléket nézték m eg.

65

X.

HKT: N ógrád

—

G öm ör

1 9 8 4 . jú liu s 2 8 . — a u g u szt us 5 .

Fülekpüspöki először adott otthont a kerékpártúra résztve­ vőin ek . A falu h atáráb an lévő első táb o rhely en , a labd arú­ gópályán több mint 120-an gyűltek össze. Gyalogtúrával össze­ kötött az első megálló. A határsávban, benőtt turistaúton keresz­ tül közelítjük m eg a som oskői várat, s a világhírű bazaltöm lést. Ezt Böszörm ényi István, a várat, a folyam atban lévő átalakítási munkálatokat dr. Krúdy Gábor, a losonci M űemlékfelügyelőségi Hivatal igazgatója mutatta be. Abroncsospusztán a partizánemlékmű m egkoszorúzása következik. Á goston T ibor, a füleki gim ­ názium tanára a N ógrádi Sándor partizáncsoport 1944-es har­ cairól szám olt be. Csákányházán a helyi folklórcsoport bem u­ tatója a „fonó"-ba vezetett. Énektanulás és közös éneklés zárja a találkozót. A falu két m esterem bere, a hordókészítő R ubint Lajos és egy citerás szeretettel fogadja az érdeklődést. Előbbiegy saját készítésű csalafinta hordót mutat be. Csapját el lehetfordítani, s az egyik oldalon vörös, a m ásikon fehér bor folydogálbelőle. A szom széd falu, Ragyolc fiataljainak egy rögtönzött iro­ dalmi összeállítással viszonozzuk a kedves vendéglátást. Másnap Losonc felé indulunk. Persén, B ocskai B éla szülőházának udvarán, m ajd a közeli tem etőben Sz. H altenberger K in­ ga, a losonci N ógrádi G aléria igazgatónője ism ertette a fiatalon elhunyt, tehetséges festőm űvész életpályáját. Sírját m egkoszo­ rúzzuk. Egy rövid mezei úton Ipolygalsára jutunk, no ezúttal nem a látnivalók m iatt állunk m eg. A falu m ellett felduzzasztott Ipolyban a forróságban jólesik a fürdőzés. Bolykot inkább csak a re­ pülőteréről ismerik. Sokkal kevesebben tudják, hogy a falu szü­ lötte Katona István, a XVIII. század egyik legismertebb történé­ sze. Emlékoszlopát a múlt században állították fel a losonci gim­ názium K árm án József önképzőkörének diákjai. Böszörm ényi István emlékezik meg róla, majd koszorúzással tisztelgünk előtte. Losonc - szabad program . Városnézés, vásárlás. A sok kerékpár 67

tolvajt ihlet. E gyiknek lába kél. T alom on A lfonz látja kárát. Össze­ gyűjtjük az új járgány megvásárláshoz szükséges összeget. A túrák által m ár többször érintett falu K alonda következik. A tem p ­ lo m b ejáratáb an elh ely ezett érték es m ű em lék et, KalondaiGyörgy faragott vörösm árvány sírkövét nézzük m eg. A kultúrotthonban a túra kedvéért újra berendezett néprajzi kiállítást aCsemadok losonci Járási Bizottsága készítette elő. Ezt követően a helyiek vendégszeretetét élvezzük Sim on Jani bácsi s a lelkesfalubéliek gulyáspartira invitálnak, s azt nem lehet elutasítani. Rövid útvonal, sok történetm i em lék jellem ezte a harm adik napot. Füleken először a Koháry István áltat építtetett ferencesrendházban berendezett kis városi múzeumba látogatunk. A látnivalókról, a terület geológiai érdekességeiről dr. Molnár Zoltán, a magyar gimnázium nyugdíjas tanára számolt be. A SZNF 40. évfordulóját messziről hirdeti a hatalmas 40-es a várromon. Nem ezért megyünk fel oda, s járunk omladozó falai között. Legfelső szintjén élmény hallgatni Kuncz László végvárakat idéző énekeit. A szomszédos domb, "Vöröskő" következik. Felülről remekül ta­ nulmányozható az egykori zománcozó gyár - most Kovosmalt. M unkásainak 1936-os sztrájkját idézzük fel az itt felállított emlékműnél. A közeli Kurtányban áll M ocsáry Lajos egykori kúriája.Kertjében Horváth Mihály tartott előadást életéről, külön hang­ súlyozva, hogy kiállt a nemzetiségek, a szlovákok jogaiért. Szó esett R eguly A ntalról is, aki innen indult palóc néprajzi gyűjtőútjára. A ház falára is odakerült a túra koszorúja. A falu újkori ér­ dekessége a főút m elletti kastélyszerű ház, m elyet egy megszállott helybéli építget már évek óta. Táborbontás. Irány a Medvesalja. Sőregen az ismert, jól menőszövetkezet elnöke, Pölhös Károly fogad. Rövid előadás, gyüm ölcs és vendéglátás a túrázók érdeklődésének a jutalm a. A falu közepén a B agolyvár - védett dom bja vár ránk. C sak gya­ logosan lehet m egm ászni. Kuncz Lacinak ez ism ét remek al­ kalom az éneklésre. A faluban, házának tornácán egy Amerikát is megjárt vöröskatona, Kunya István mesél az életérőt. Ajnácskő várának falai alatt, a nem éppen sátorozásra kitalált "kissé be­ tonozott" udvaron verünk tábort. Jut idő a vár m egm ászására is.Fürdésre vonz a közeli tó, többen el is kerekezünk oda. Sajnos 68

csak m egnézhetjük, m ert a hínár m iatt teljesen zöldbe borult. K özben a helyiek kellem es m eglepetéssel, a pékségben sütött friss lángossal fogadnak. K öszönetül a túraszínpad A császár újruhája c. túrásított darabot m utatta be. Szavalatok és énekek k ö v etk ezn ek , eljö n a falu citerása, m ű so rral az ajn ácsk ő i modern tánccsoport. Sokáig megmarad a nagyszámú falubélivel el­ töltött szép este emléke. „Egy nap M edvesalján" a következő napi jelszó. V an m it nézni. A m essziről látható alm ágyi Árpád-kori tem plom belse­ jében Böszörményi István kalauzol, falai előtt csoportkép készül. Term észeti „építm ény", a Pogányvár a következő úticél - tehát ism ét egy kis gyalogtúra. Érdekesek a egym ásra halm ozódott kövek, még szebb a kilátás. A vidéket hagyom ányőrzőnek tart­ ják, s ez főleg M edveshidegkútra érvényes, ahol szép falum ú­ zeum ot rendeztek be a helyiek. K uncz L aci egykori ruhákba be­ öltözve énekelt egy sort, s szavalt Szabó A ndris. A helyi folklór­ csoporttal nem sokkal később találkoztunk az alm ágyi szabad­ téri színpadon. A népm űvészeti esten fellépett m ég a gömörpéterfalai citerazenekar és Somoskői Ágnes, aki egy évvel koráb­ ban a Tavaszi szél... népdalverseny országos győztese volt. Táborbontás után Nógrádból Gömörbe vezetett az útvonal. Egyenesen Rim aszom batba. A főtéren álló m úzeum ban annak régésze, B. Kovács István fogad és kalauzol. Bejáratának boltívei alatt, m ajd a városban Veres János költő idézi fel a város törté­ nelmét, s emlékezik neves szülötteiről. Tisztelgünk s koszorúzunk aparkban lévő Tompa Mihály-szobor előtt, majd a kurinci tó hűsí­ tő vize állít meg egy időre. A táborhelyre, Kisgömöribe kora este érkezünk. Hogy miről híres e falu? Nos őseinek szálai ide kötik M .M olnár Lászlót, aki már itt várt minket. A tábortűznél ott van a falu apraja-nagyja. Ism ét nagy sikert arat a túraszínpad, s m ű­ vészbarátaink dalai és versei. Késő éjszakáig ég a tábortűz. Várgedén, Gortvakisfaludon keresztül Serke az utolsó előtti nap első állomása. A körfolyosós református templomot nézzük meg. Rimajánosi a kúriák falva. Ezeket teszi teljessé a XII. századi bencés s a gótikus reform átus tem plom . Rim aszécsen keresztül tó m ellé, a túra utolsó táborhelyére, C sízbe érkeztünk. K ora 69

esti fürdőzés után hajnalig égett a tábortűz, m ely egyben a bú­ csú szomorkás pillanatait is idézte Az utolsó útvonal Gombaszögre, az ott kezdődő M űvelődési táborba vezet. H anván a reform átus tem plom ba istentiszteletre érkezünk. Sokunk számára szokatlan, hogy azt egy kedves hölgy, Erdélyi Judit vezeti. A tem plom ban alig vannak, a lelkésznő eny­ hén szólva m eglepődik a népes csoporton. K uncz Laci orgonakísérettel, m ajd nélküle zsoltárokat énekelt. A temetőbe, Tom ­ pa M ihály sírjához a lelkésznő is velünk tart. Kellem es a vele való társalkodás. Sajógöm örben, M átyás király szobránál ismét VeresJános a kalauzunk, aki ezúttal az igazságos király itteni m ókájátidézi fel, és helytörténeti dokum entum okat m utat be. Pelsőcönegy újabb hősi emlékmű az úticél, az érdekesebb azonban az,hogy itt a Szlovák Televízió kam erája is, aki jelenlétünket doku­ mentálja. Gombaszögön nincs lelkes fogadtatás. A tábori hang­ szóró üdvözöl, majd egy szédült autós mutatja be kaszkadőr m u tatv án y át. S zeren csére csak az au tó em eli k erek eit az ég­ nek. A tábor hangulatával m essze elm arad a túrótól, s utó­ lagosan m ár elm ondható, hogy ezt követően a két rendezvény önálló életet kezd élni. A HKT szerencséjére! A dalék: A táborban Dusik Éva készített kb. egyórás műsort. Keretében Böszörményi István, Csémy Tamás, Vörös Attila és ZiliziTihamér idézték fel a túra eseményeit. Az anyag a Hétben a Ke­ rékpáron c. írásban is megjelent.

70

X I. H K T : A

B ó d v a m e n t e 12

1 9 8 5 . jú liu s 7 — 1 4 .

Á prilis 29. Köteles Lacival voltunk Mecenzéfen. Schmoczer nem volt otthon, Prágában a G yőzelm es Február Érdem rendet v eszi át. B eszéltü n k k ét 8 0 év k ö rü li n ő v el és eg y férfiv al (beszéltek m agyarul). H at m agyar katona kivégzéséről tudtak és m ég n ég y rő l. A m ag y aro k rö p lap o k at szó rtak szét: ak i vissza­ m egy a katonákhoz, nem büntetik m eg. H at katonát mégis -és máshol még négyet kivégeztek. Ott vannak eltemetve a felsőmecenzéfi temetőben. Ezen kívül tudtak még négy román (?) kivégzéséről. K iásatták velük a sírjukat és csákánnyal (!) agyon­ ütötték őket. M egnéztük az Arany Völgyecskében a régi hám o­ rok helyeit. K ét hám or m ég m a is m űködik. A z egyik kb. 2 km -re van M ecenzéftől, a másik közvetlenül M ecenzéfen. Mellettefürdésre alkalmas tó - ez jó lenne a túra miatt is. A harmadik működő hámor a Súgó bejárati részén van, eldugott helyen. Június 9. Lacival voltunk Somodiban. Kolár Péterrel szerdára beszéltünk m eg találkozót. A m űvelődési tábor kezdetét m eg­ változtatták. Július 7-e helyett 14. Ú gy döntöttünk, a túrát 7-én kezdjük. Jú n iu s 12. Lerajzoltam a végleges térképet. Délután gyűlé­ sünk volt. Részt vettünk rajta: Kolár Péter, Zachariás István, Bankó Ibolya, Balogh Gizella, Köteles Laci, Köteles Gyula, Bocskorás Bertalan, Bartók József, Richtarcsik M isi és én. M egállapodtunk a túra végleges tervében, a térképet Péter fogja sokszorosítani. N ekem az szádalm ási esperest és a körtvélyesi ásatások veze­ tőjét (Kardos?) kell biztosítanom . Ezen kívül a debrődi előadót. Az összejövetel nagyon jó hangulatban folyt, kevés volt a m el­ lébeszélés. Június 13. Este Lacival és Ildikóval (a feleségem) összeállítot­ tuk a végleges, nyom tatásban m egjelenő program ot. 73

Június 18. V oltam Szódalm áson. Felkerestem az esperest. Ő azt m ondta (sajnálkozva), hogy nem kifejezetten tájékozott a környék történelmét illetően. Szóba került Kardos István, az es­ peres is őt ajánlotta. Felkerestem tehát Pista bácsit, szerencsére a hétvégi házában tartózkodott. K észségesen vállalkozott az előadásra, csak arra kért, hogy előtte még keressük fel. Július 6. Kb 11.00-kor indulunk Csuki öccsétől elkértük a tú­ rákhoz szükséges dokum entációt. Felvettük G izit és B artók Jós­ kát Gom baszögön egy túrázó várt m inket, m ajd lassanként gyülekezni kezdett a tábor. Úgy döntöttünk, hogy a tábort nem a kem pingben, hanem a színpad feletti részen verjük fel. G izi szedte a pénzt (50 K čs) és árulta a K atona László által készített "plecsniket" (30 Kčs). A legelső fagyűjtés nagy sikerrel járt. Annyi fa gyűlt össze, hogy nem sikerült m ind eltüzelni. Szőllős, m int ahogyan megígérte, kijött és kinyitotta a Csemadok helységét. Július 7. R eggel ism ét kijött Szőllős K b. 10 00-kor (kicsit talán később is) indultunk. Az első állomás Rozsnyó volt. M ivel Korcsmáros nem biztosította be a történészt, a bányászmúzeumba mentünk. Az itteni előadó nagyon jó volt. A főtéren ebédszünetet ta rto ttu n k . K o rc sm á ro sé rt L a c i a u tó v a l m e n t e l e g é sz e n Lucskára... 10.00-kor az ágyból húzta ki. 13.00-kor megérkezett atemplomok kulcsaival. M egnéztük mindkét templomot. Nehe­ zen, késve indultunk Krasznahorkaváraljára. Ott a kerékpárokra vigyáztam , Laci volt fent a kastélyban a többiekkel. Lefelé m e­ net egypáran előttem elindultak és jól m egengedték a kerék­ párt. Keszegh Pali leánya leesett és felhasította a fejét. Laci vit­ te a kórházba, eredm énye öt öltés. Jó szolgálatot tett az egész­ ségügyi ládám . M egnéztük a m auzóleum ot, m ajd továbbm en­ tünk Hárskútra. Itt sem beszélte meg Korcsmáros a tisztelendővel a látogatásunkat, így váratlanul állítottunk be. Hárskútról valódi "verseny" alakult ki, ugyanis A ngyal B éla elindította a túrát. Lucskán a templomot néztük meg, Korcsmáros beszélt. Egy ideig jól, azután saját m agát ism ételgette. Félbe kellett szakítanom , m ert az idő m ár nagyon sürgetett. Sötétben m entünk keresztül az erdőn, s vertük fel a sátrainkat Szerencsére T otyi elintézte, h ogy a v en d ég lőt nyitva tartották. A táborban tudtam m eg, hogy újabb baleset történt. Egy pesti lány a Lucska alatti lejtőn 74

leesett a kerékpárról (bár lassan m ent). M indkét térdét m eg­ ütötte. Az egyiket varrták, a másikat begipszelték. A dalék: Rozsnyón városnéző sétán (Andrássy György háza, a freskókkal díszített parókia épülete) vettünk részt. A bányászmúzeum udvarán a Kossuth-szobor előtt tisztelegtünk. Július 8. Laci Stibrányi Guszti bácsival megjött kb. 10.30-kor. Egy fél óra m úlva elindultunk gyalog a tetőre. A végén m en­ tem , vigyáztam , hogy el ne m aradjon valaki. Szép kirándulás volt, Guszti bácsi is érdekesen beszélt. A d a lé k : G uszti bácsi a völgy értékes növény- (kiem elten az itt növő árvalányhajról, am it láttunk is) és állatvilágáról tartott rövid előadásokat, hallottunk néhány, a sziklához, m agához a völgyhöz kapcsolódó regét, m esét is. A z esti tábortűznél M . M ol­ nár László az eddigi túrák történetét elevenítette fel, s ez az estlett a "hivatalos" ismerkedő est is. Jú liu s 9 . A völgyből gyalog jöttem le a biciklisek előtt. Így is leesett egy lány, jól lehorzsolta a térdét, könyökét, állát. Laci bevitte T ornára. A csom agokat Szádudvarnokban raktuk le. Innen egyhúzomban Körtvélyesre kerekeztünk. A kerékpárokat a hnb udvarán raktuk le. Kigyalogoltunk a Szent Anna-kápolnába, ah ol K ard o s tarto tt eg ész jó elő ad ást. K ö rtv ély esen álltu n k m eg, m ajd T ornagörgő volt a következő állom ás, a katolikus tem plom ban, ism ét K ardos adott elő. M egnéztük a vízesést és a forrást. S zádudvarnok felé bekerekeztünk M éhészkére, a sát­ rakat Somodiban vertük fel. A d alék: Kardos István a Torna-patak völgyéről szólt és a valószínűleg X V . századból szárm azó kápolnát m utatta be. A felállványzott épület a falu szőlőhegyén található, kívül-belül megnéztük. J ú l i u s 1 0 . R e g g e l c sa k n a g y n e h e z e n in d u lt a tú ra . Ájfalucskára busszal m entünk Á jból. C sak kb. a társaság fele ért oda időben. M egnéztük a templomot, a kápolnát és persze az egész falut. Lefelé gyalog jöttünk, megnéztük a vízeséseket. Tor­ 75

nán 14.00-kor találkoztunk a tem plom nál. F ecsó P ali bácsi beszélt - szerintem jól. Virágot helyeztek el az elesett vöröskatonák sírjára, m ajd Bartók Jóska "vezényletével" m egnézték a várat. Közben jó nagy eső esett. A dalék: Ájfalucskán a temető melletti görög katolikus temp­ lom belsejét csak ablakain keresztül tudtuk m egnézni. A víze­ sések csodálatosak voltak. Fecsó Pál, nyugdíjas tanár a tem p­ lom falánál a hajdani várm egyét s a tornai várat m utatta be. A tem plom legendájához tartozik, hogy az egyik oldalhajójában található freskókat Jókai M ór fedezte fel. A tem etőben a M a­ gyar és Szlovák Tanácsköztársaság hőseiről emlékezünk meg.Az eső a nap végére is pontot tesz. Július 11. R eggel én vittem tejet és kiflit a táborba (25 l tej,150 kifli). E lég rossz idő volt, ezért vonattal m entek K assára, én autóval. B alassa Z oli adott elő, nagyon tetszett a hallgatósá­ gának. A dalék: A városnézést a Thália Színház term ében m egtar­ tott, a város történelm ét összefoglaló előadás nyitja m eg,m ajd több órás séta következik. U tolsó állom ása II. R ákóczi F e­ renc sírem léke, ahol a túrázók egy-egy virágszálat helyeztek el. Július 12. Reggel idejében elindultunk, egyhúzomban, szép iram ban S tószra. M egnéztük a F óbry-házat és a tem etőt, itt S zab ó A n d rás elm o n do tt egy pró zát F ábry tó l, a bu d ap esti Fábry-kör eg y ik tag ja szintén m ondott pár szót. 12.00-kor m egér­ kezett B alassa (M áthé helyett), és egy rövid előadást tarto tt.M ecen zéfen m eg n éztü k az eg y ik m ű k ö d ő h ám o rt (B röstl). Egy félreértés folytán az előző napon vártak m inket. S z e re n c sé re e l­ jö tt a z ö re g B rö stl (8 5 v a g y 8 6 é v e s) é s bemutatta a tudományát. Előadott a Gizi volt osztályfőnöke is. Többen vettünk kapákat (25 Kčs-ért). M ecenzéfen voltunk még a temetőben,ahol virágokat helyeztünk el a magyar partizánok (Petőfi-partizáncsoport - P.J,) sírjánál (én a bicikliket őriztem). A követ­ kező megálló Jászóváralján volt. Sikerült megnézni a parkot ésm agát a kolostort is - a tem plomot és a könyvtárat kivéve. 76

A dalék: Az idős kovácsot a túravezető egy 15 m magas cse­ resznyefa tetejéről hívta m unkába. A m ecenzéfi tem etőben a hónapok szép elnevezésével gyarapíthatták szókincsüket a figyelm esebbek, a kovácsoltvas-sírem lékek feliratairól. Ő szelő (szeptem ber), őszhó (október), őszutó (novem ber), télelő (de­ cem ber) stb,. olvashattuk rajtuk. A könyvtárba nem jutunk be, „csak" egy segítőkész apáca jóvoltából, ablakain keresztül kap­ tunk róla ném i elképzelést. Este a közösen elkészített gulyáshoz ahozzávalót az egyik szövetkezet adta. J ú liu s 1 3 . K b. 9.30-kor indulunk a javításban lévő hídon keresz­ tül C sécsre. A reform átus tem plom ban W eiser bácsi mesélt. Visszafelé M akrancon a tem plom ot nézzük m eg, ahol K m eczkó M i­ hály bácsi beszélt érdekesen (a település és a környék törté­ netéről). Szepsiben ebédszünet, utána 13.00-kor találkoztunk a bábterem ben. Stibrányi G uszti bácsi és H alász Péter beszéltek,m ajd egy m agyarországi irodalm i csoport lépett fel Szolnok).M rožek: Ü nnep (jegyzeteim szerint M ulatság P.J.) c. darab­ ját adták elő. K b. 15.00-kor indulunk D ebrődre, ahol Szakács Józsi bácsi várt. A helyi C sem adok törökm ézes rudakat vett a túrázóknak. Józsi bácsi nagyon érdekesen, ízesen beszélt. Utána megnéztük a Szent László-forrást. Jó messze (2,5 km) vanDebrődtől, köves, agyagos úton. A dalék: A forróshoz vezető úton nemegyszer kerültek a kerék­ párok a túrázók nyakába. Sokan tettek fogadalm at arra, hogyleszerelik járgányaik sárhányóit ... (meg azt, aki az egészet ki­ találta). Július 1-4. Táborbontás.

77

X II. H K T : B o d r o g k öz 1 9 8 6 . j ú liu s 1 8 —

26.

Öt év után újra a Bodrogköz és az U ng-vidék adott otthont a túrának. A borsi Rákóczi-ház melletti táborban lassan gyülekeztek a résztvevők. M egkülönböztetett elism erést érdem el a pár­ kányi alapiskola 10 tanulója, akik Keszegh Pál, Káplóczky Beáta és Stugel Ágnes tanárok, valamint három középiskolás diák fel­ ügyelete alatt N agykürtös, Losonc, R ozsnyó, Som odi, K assa érin­ tésével kerékpáron érkeztek. A kéthetes út alatt hosszabb pi­ henőt csak Somodiban, a Járási Művelődési Táborban tartottak. A z első három nap egyben az V . Járási M űvelődési Tábor is.B éres M ária, a JN B kulturális szakfelügyelője és R ipcsu Rudolf, a Csem adok JB titkárának üdvözletei után M . M olnár László nyitja m eg a tábort és a túrát. Előadások következnek (A Bodrogköz és Ung-vidék m unkásm ozgalm a, Bevezetés a vidék - a La­ torca és Bodrog mente - néprajzába), majd beszélgetés az Új ifjúság szerkesztőivel. A kérdésekre Palágyi Lajos és Ripcsu R udolf válaszolnak. A z újabb diaképek a népi fafaragásokat, fejfák at m u tatják b e. A leg k itartó b b ak az esti táb o rtű zh ö z ülnek egy kis beszélgetésre és éneklésre. Esős túratörténelm et sejtet a m ásnapi ébredés. A kényszerű pihenőt kihasználva a kastély árkádja alatt B alassa Z oltán az 1976-os II. HKT em lékeit, valam int a parkban látható Rákócziszobor történetét idézi fel. Az egyik csoport Tőketerebesre indul, ahol az Andrássy M auzóleumot, az egykori vár köveiből készült Andrássy-kastélyt, valam int a m úzeum ot nézték m eg. Rövideb és változatosabb a m ásik csoport útvonala a történelm i tokajhegyaljai borvidéken. K isbáriban a gótikus átalakítású Á rpádkori templom az első megálló, előadással. Rövid kitérő a gyógy­ v izéről ism ert H atfa-fürdőbe. C sarnahó egykor jellegzetes házaiból m ég látható néhány. A közelgő viharfelhők m iatt a m egálló hosszabb, lehet ebédelni. K istoronya történelm i em ­ lékeit csak az alatta húzódó pincesor hom ályosítja el. A ben­ nük élő nem es penész (Botrytis cinerea) alakítja át a szőlőm us79

tot tokaji borrá. N éhány pince m eglátogatása után m ár kevés­ bé volt zavaró a szem erkélő eső a táborba vezető úton. Itt m ár k é szü lt a g u ly á s, d e a k ó sto ló ig m é g e lő a d á s h a n g z ik e l XVII/XVIII. század H absburg-ellenes m ozgalm airól. Bagoly János,a nagykaposi úttörőház igazgatója a Latorca mente növény­ világát mutatta be. A természethez fűződő szeretete, magyarázatai élm ényt adtak ekkor és a túra további részén is. A késő esti, túratörténelm et idéző diavetítést m ár a csaknem teljes túrás mezőny nézi végig. A következő nap első megállója Bodrogszerdahely. A lerom­ bolt várából felépített Vécsey-kastély udvarán történelm et idéz egy előadás. Többet azért nem , m ert kiállítóterm e zárva volt ...hiába, hétvége van?! Bodrogvécsen és Szom otoron keresztül N ag y k ö v esd a k ö v etk ező m eg álló . A v árro m falai k ö zö tt Szunyogh Judit idézte fel az évszázadok esem ényeit. Fürdőzés a K arcsában, vissza a táborba. D élután békeünnepély, folklór­ m űsor a szabadtéri színpadon. A viszonzásul elhangzó túrás szavalatok és énekek után kopjafaavatás. Ferenc György fa­ faragó három nap alatt faragta ki - némi segítséggel atáborozók részéről a túra első kopjafáját. Este D . V arga László am atőr néprajzos diavetítéses előadása zárja a napot B eve­ zetés (U ng-vidék táji tö rtén etéb e cím m el. A tú rázó k szám a k ö z­ b en elérte a 160-at. Táborzárás, sátorbontás, költözködés. A terep sík, a hegyeketaz oldalszél helyettesíti. L adm óc határában a gyógyforrás vizétkóstoljuk m eg, m ajd a B odrog "születése" m elletti kis falu, Z em p­ lén a m eg álló. 1964-ben a S zélm alom dom bon itt tárták fel azt a vezérsírt - egyesek szerint Á lm osét -, m ely azóta is viták té­ m ája. Közben az oldalszél ellenszéllé változik, a hűsítést a sze­ m erkélő eső vállalja m agára. Így érkezünk Im regen és A barán (itt a tem etőben a kétm éteres fejfákat néztük m eg) keresztül Kisráskára. A tájház udvarán Horkay László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke üdvözölt. G ulyással várnak, bem utatják kiállításukat. N em éppen kerékpározásra tervezték azt az utat, melyen Vaján felé indultunk. A hőerőmű kéményeinek látványa kizárja az eltévedés lehetőségét. Csicsernél m ár vészes a han­ gulat. A borongós, esős időben, egy rövid m egálló után, a m ég az előbbinél is járhatatlanabb úton a L atorca-parti ártéren ki­ jelölt táborhelyre általában a "gazda viszi a lovát" alapon ér80

kezünk. Feszült légkörben állítódnak a sátrak. M ás lehetőség nincs, a közeli szivattyúállom ás helységébe csak néhányon fér­ nének be. Itt tartja m eg szűk körben D . V arga László előadását az ősi halászati m ódszerekről, m ely m egszépíti a kinti borús vi­ lágot. A táborban m aradottak is m egbékélnek lassan. Hatal­ m as tábortűz készül, verseivel m egérkezik Szabó A ndris is. „Pentaton dallam ok duruzsoltak altatót az elnyugvóknak" jegyzimeg naplótöredékeiben a túravezető. Álom szerű a másnapi ébredés. A ragyogó napsütés rövid idő alatt feledteti az előző nap komorságát. Deregnyőn az om­ ladozó Lónyai-kastély bejáratánál a terület kultúrtörténetéről esik szó, a közeli reform átus tem plom ban pedig C sorna László tar­ tott előadást a faluról, történelméről. Az állandó késések miattrövidült az útvonal, s így csak néhányan látogatják m eg a Szeretvát, a „tekenős" (teknővájó) cigányok faluját, ahonnan em ­ lékül szép fakanalakat hoztak m agukkal. A délután N agykaposon telik el. Szobránál és az em lékszobában E rdélyi Jánosra em ­ lékezünk. Ferencz Györgyöt lakásában keressük fel, éppen egy újabb kopjafán dolgozik. Élm ény az ittlét, kedves a fogadtatás. Keze alatt életre kél a holt fa. K ora este fürdőzés a Latorca holt ágában, m ajd B odnár L ajos am atőr néprajzgyűjtő osztja m eg velünk tapasztalatait. A pásztorélet em lékeit Czapp B éla bácsi dalaival teszi még teljesebbé. Szabadon választható program m al kezdődik az újabb nap. A z egyik csoport B agoly Jánossal az ártéri terület növény- és ál­ latvilágát m egy felfedezni, egy m ásik C sicser határában a kőkori ásatások színhelyére látogat el. A z első közös m egálló M átyóc. A délelőtt következm ényeként a társaság szétszórt. A falu előtt, a várakozás unalm ában, árokparti előadás hangzik el a terület irodalm i, történelm i és kulturális hagyom ányairól. Vé­ gül is összegyűlünk, a faluban a Csem adok h. sz. és a N em zeti Bizottság képviselői fogadnak. A vendéglátásért, a kitűnő ebé­ dért „túrás" kultúrm űsort adunk cserébe. H ázának udvarán Bod­ nár Lajos kenyérrel és sóval fogad. Más hely nem tévén, itt ren­ dezett be néprajzi múzeumot. Faluja szokásait filmen, magnó­ szalagon is rögzíti. (M egemlítendő: ittlétünkről a Szlovák Rádió M agyar Adása is tudósít.) Udvarán felavatjuk az újabb kopjafát. Dobóruszka az egri hőst, Dobó Istvánt idézi, sírjának két részletét is láthatjuk. A török idők viszontagságait jeleníti m eg a tem p­ 81

lom ban m egtartott előadás. D íszített faragott kapufélfáiról is­ m ert falu N agyszetm enc. L egalábbis addig, am íg főutcáján a csehszlovák-szovjet határig nem el jut valaki. Fényképezni nem szabad, a látvány így is maradandó. Lakóházak, félbehasított út sorompó, járőrök, villanydrótkerítés, felszántott terület, kerítés, sorom pó, lakóházak m ár a túloldalon. Egy követ el lehetdobni odáig, de ha valaki ténylegesen oda akar m enni, kb. 150 km -t kell utaznia ... haldoklik a józan értelem ! Szirénfalván a szép fejfás tem ető alkotásait nézegetve m ég sokan az előbbieken g o n d o lk o zu n k . K issé táv o lab b , a L ato rca eg y ik árteréb en olajfúrótorony fáklyája világít. Este tábortűz, ism erkedőesttel. P arázs vita alakul ki a túrákról, a m űvelődési táborokról. A k et­ tő s láng o lásn ak a h ely béliek v etn ek vég et, ak ik józan eszükrehallgatva azt kérik: inkább énekeljünk. Így is történik. Ü resjáratokkal telített a m ásnapi költözködés. A terhek szállításában néhány autós segít. Szükség is van rá, m ert ism ét esik az eső, s fúj az ellenszél. Zétény, m ajd V éke. Erre a kitérőre csak egy kisebb csoport megy el, a többiek inkább fedél alatt várják őket. Bolyon keresztül Lelesz, Bodrogköz legősibb települése a nap legérdekesebb m egállója Prépotsága egykor hiteleshely volt, értékes levéltárát évekkel ezelőtt Jászóváraljára szállítot­ ták. A tem plom m egtekintése után a rendházban lévő kápolna "m utatja be" om ladozó freskóit és elhanyagoltságát, raktárnak használják. B ácskán, Á gcsernőn és T iszacsernőn keresztül jutunka kistárkányi Tisza-partra. Az Orlovszky házaspár fogad. A fele­ ség, Erzsike egyik előző túrán járt erre, szerelm e született, s a távoli Komáromból ide költözött. A helybéli iskola igazgató né­ nije, a Csemadok elnöke, bábcsoportja a Duna Menti T avasz kétszeres résztvevője. A helybéliek citeraegyüttese és éneklőcsoportja tudását mutatja be, a "szakácsok" pedig főztüket, a vidék jellegzetességét, a töltött káposztát. V onz a Tisza vize, megmártózunk, majd felgyullad a tábortűz. Erzsike szaval, éne­ kel és gitározik A nyolcvanéves Petrik Andor bácsi K istárkány történetéről m esél. A jó hangulatnak a késő éjszakáig süvítő szélvihar és eső vet véget. Valam ivel jobb időben Bodrogszentesen kezdődik az utolsó útvonal. A gótikus reform átus tem plom festett m ennyezete és karzata alatt Papp Zoltán tartott előadást a területről, am it a szentesi ősem ber m aradványainak bem utatása tett teljessé. Kis82

géresen N agy M enyhért am atőr festőm űvész m űterm ébe pil­ lantunk be, m ajd a közeli pincesor következik. M ellettük nem le­ het úgy elmenni, hogy valamelyikbe le ne hívnák a vendéget. M ost se történik másként. Királyhelmec előtt az útszéli vendég­ lőben töltött káposztát kapunk, ha jól em lékszem , szőlőlevélbe csom agolva. K özben Siska József tartott előadást B odrogköz ételeiről és szőtteseiről. A m űvelődési ház falán Petőfi 1847-es látogatására utal az em léktábla, a egyik term ében pedig szőt­ tesek kiállítását néztük m eg. Városnéző séta. A Lorántffy Zsu­ zsanna által építtetett kastély, m ajd a Csonkavár. A város köz­ pontjában kegyelettel adózunk Leczo M ihály em lékének, aki a háború utolsó éveiben életével fizetett az ellenállási m ozgalom szervezéséért. Visszatérőben m ég az om ladozó bélyi kastélynál állunk m eg. N éhány figyelm esebb túrázónak sikerült az utolsó Sennyey grófnővel is találkoznia. M ég kevesebben jutottak el a perbenyiki M ajláth-kastélyhoz, m elynek parkjában talán az or­ szág legnagyobb tiszafája található. A z esti tábortűz egyik sze­ replője a csak az utolsó napra megérkezett Kuncz László lett. Eső, rossz idő a búcsúnapon. A tervezett fürdőzés helyett a többség hazafelé készül. A délelőtti séta célja a közeli hármashatár. M ajd kiürül a tábor, s teljes fényességében kisüt a nap, hogy azután kánikulával em lékeztesse a túrázókat az ad­ digi esőkre.

83

X III. 1987.-

HONISMERETI

K E R É K PÁ R T Ú R A K É M É N D - IPOLYSÁG

X III. H K T : A G a ra m

é s I p o ly m en te

1 9 8 7 . Aug u s z t u s 1 —

9 .

A babonás szám hozzá m éltóan osztogatta áldásait a túra résztvevőire. Az augusztus elejei szokatlanul zord, esős időjárás gyakran csalogatta elő a hátizsákokból a m elegebb ruhadara­ bokat és az esőköpenyt. D e m indez csak a túrázók egységét erősítette m eg. A lig akadt olyan, aki idő előtt feladta volna a „m egpróbáltatások" elleni harcot. V ezetője, H im m ler G yörgy „ifjú" túrás volt, kinek nevét azelőtt inkább csak a klubm ozga­ lom ból, a párkányi Balassi Bálint klubból ism erhettük m eg. Az előkészítésben nagy szerepet vállalt Kabla József, aki különösen az első táborhelyen jeleskedett. A szervező stábból a túrave­ zető türelm es feleségét, valam int Könözsi Lászlót, Pathó Bélát, Kovács Dezsőt, Orosz Jenőt stb. kell megemlíteni. Gyülekező a kém éndi szigeten. Ez egy term észeti park, m e­ lyet a népi hagyom ány a „szerelem szigetének" is nevez. A zt tartják róla, hogy aki odaérkezik, az egy éven belül megházasodik. H o g y ez tú rás k ö rö k b en h o g y an alak u lt, arró l n em szó l a statisztika, arról azonban igen, hogy ez a „gulyástúra" cím et is kiérdemlő túra minden tekintetben egyike volt a legemlékezete­ sebbeknek. A garam i harcok em lékm űvénél tett tiszteletadás után B ény, annak kéttornyú bazilikája és a m ellette álló rotunda volt az első m egálló. A z odavezető út m ellett egy búcsújáró tem plom áll.Forrósának vizéről a néphagyomány azt tartja, hogy aki iszik b e­ lő le, az add ig él, am íg m eg nem hal. C sin os leány o k a területjellegzetes kurtaszoknyás népviseletét is bem utatták. A szőgyéni tem etőben, Pathó Pál úr sírjánál azon elm élkedtünk, hogy ő,vagy a Patóházai (Szatmár megye) névrokona volt-e az, akiegykor Petőfit megihlette. A kastélyok már megszokott, lehan­ goló sorsában osztozott a Baldacci-kastély Bélán. A keleti olda­ lán épült tem plom ezzel ellentétben szép, értékes festm ényei a 85

18. századból szárm aznak. Párkányból is gyönyörű látvány az esztergom i bazilika. A M ária-V aléria híd két országban lévő csonkjai ugyanakkor intően figyelm eztettek - jó lenne, ha újra összekötődnének. Az esti tábortűz mellett Tóth Ilus néni Kéméndről népdalokat énekelt, a szemerkélő eső ellenére késő éjsza­ káig. Jó volt hallgatni! K özben és előtte K abla József tálalásában gulyásparti. Irodalom a m ásodik napon. Zalabán, otthonában CsontosVilmos költő fo g a d . Ö n m a g áró l v a llo tt, v e rse irő l sz ó lt. K ö ze lg ő 8 0 -ik születésnapja alkalm ából szeretettet köszöntjük. A z ipolysági K in cskereső k B o d on y i A n d rás vezetésével m eg zenésített verseités néhány m ás dalt énekeltek el, am ihez Nágel Erzsébet szavalata társu lt. A fo rró so d ó h an g u latb an G y u ra G áb o r (Buda­ pest) kezdem ényezésére néhány túrás nótázva táncra is perdült a ház udvarán. A szemerkélő eső lassan megszokott szo­ m orúságát részben eltünteti a kitűnő körtepálinka. Ipolypásztón Zalabai Zsigm ond fogad szüleivel a család borospincéjénél. Önmagáról keveset, szeretett falujáról annál többet mond. Fájóan állapítva m eg, hogy lakossága s főleg értelm isége állandóan csökken. Kétkötetes falutörténetét m eleg ajánlással dedikálja. A z ekkor adagolt birkagulyásról Z abrenszky Im re, a Z selízi M a­ gyar T annyelvű G im názium igazgatója gondoskodik. Ipolyszalkán a C sem adok helyi szervezetének képviselői, az érdeklődő falubéliek között T urczel L ajos irodalom történész volt a találkozó legfőbb résztvevője. Rövid előadásában a falut, történetét és gyerm ekkorát m utatta be. K érdésekre alig m arad idő. A Cse­ m adok elnöke elm ondta, hogy a faluból szárm azó C sepreghy Ferenc drám aíró házát - am íg m egvolt - sohasem jelölte em léktábla, de azon iparkodnak, hogy ebben változás k övet­ kezzen be. A falu és a túra kö zönsége előtt T urczel Lajost ésZalabai Zsigmondot, ezt megelőzően Csontos Vilmost tisztelet­ b eli tú rázó v á avattu k fel a résztv evő k aláírásáv al ellátott emlék­ szalag átadásával. Garamkövesden a temetőben, zuhogó esőben, sírja előtt kétversének elszavalásával Keszegh Pál emlékezett meg Gyurcsó Istvánról. Az ezt követő gulyáspartit a sportpályán a helyi Cse­ madok szervezte.

86

Táborbontás után Csatát és Lekért érintve Zselíz lett a nap el­ ső, s m int később kiderült, egyetlen m egállója. Itt az itteni nép­ m ű v észeti fesztiv ál láto g ató i elő tt is ism ert S ch ub ert-p ark, a kas­ tély és em lékszoba jelentették a látnivalókat. Azután m ár az esőisten határozta m eg a folytatást, akit nem hatott m eg az sem, hogy az ebéd után kb. 2 órán keresztül a tem plom előcsar­ nokában vártuk a „befejezést". V égül is nekünk volt kevesebb türelm ünk, s az esőben indultunk tovább a garam kálnai tábor­ hely felé. Elm arad a nagysallói honvédem lék m egkoszorúzása. A k áln ai T J S láv ia A g ro sp o rttelep én árv álk o d ó h ázik ó , a bokáig érő víz, a jó m inőségű sár nem sok bizalm at árasztott. Himmler-nek és segítőinek hite azonban igen. Turay Lászlónak, a kálnaiCsemadok elnökének a segítségével hamarosan egyezséget kötöttek a helyi szlovák alapiskola vezetőivel. Eredm ényként a túra kö zös szálláshelye az iskola tornaterm e lett. A sátrak zsák­ jaikban m aradtak, a túra egy élm énnyel lett gazdagabb. A töm egszállással néhány „tengeri farkas" kivételével m indenki elégedett - ők az iskola sportpályáján vernek sátrat. A lévai csem adokosok bora estére felforrósítja a hangulatot. Sokunk szám ára jelentette a túra legm aradandóbb em ­ lékét a garam szentbenedeki apátságban tett látogatás. Tem p­ lom át joggal tartják a kora gótikus stílus egyik legszebb közép-európai em lékének. A tem plom sírboltjában a K oháry család kriptája látható, a család sírem lékével. A z apátságban kb. 400 nővér él, idegenek nem látogathatják. A z egykor a tem plom ­ ban lévő „Ú rkoporsórál" a túra végén P écsi L . D ániel tartottelőadást. A z óbarsi tem plom m egtekintése után L évára érve K o­ háry István em lékoszlopánál koszorúzás, m ajd Szabó A ndrás m ond verset. A várban dr. S ándor K ároly, a B arsi M úzeum igaz­ gatója fogad, s tart előadást Léva m últjáról és jelenéről. K itérve a közeli M ohin épülő atom erőm ű hatásaira is. A lévai tem ető­ ben az 1849-es honvédok sírját koszorúzzuk meg, az eseménye­ ket C sáky Pál idézi fel. G aram kálnón a faluba vezető híd előtt, a lévai B arsi M úzeum hoz tartozó forradalm i em lékszobában az itt lezajlott harcokról Patassy Elek gondnok szám olt be. A z őstú­ rások közben m egkeresték évekkel ezelőtt itthagyott koszorúikat. Az Ipolyságra vezető úton egy ősrégi település, Garamszentgyörgy lett egy rövid megálló színhelye. Néhányan a kész87

séges sekrestyés segítségével a falu 13. századból szárm azó templomába is bejuthattunk. Felújítását éppen abban azidőszakban v ég ezték . A S zán tó elő tti d o m b o k tö b b k iseb b b ale­ setet okoztak. S zerencsére ennek csak egy kerékpár látja a kárát. Az idő hűvös, de így is üdít a szántói fürdő, ásványvíz és ebéd. Az összegyűjtött energiát a dem éndi dom bok vették el,mintegy előgyakorlatként a másnapi túrához. Felsőszemeréden a temető, p o n to sab ban ann ak tem plo m a s a bejárata feletti kő p ortálé gerendáján olvasható rovásírás adta a látnivalót.Jelentését Püspöki N agy Péter történész fejtette m eg 1968-ban: ,,1482 Kűrakó János mester." Szép látványt nyújtott az Ivánka-kastély. Ip o ly ság o n a táb o rv erés u tán K o rp ás P ál v ezeté­ sév el a C sem ad ok hely i szerv ezetén ek képv iselő i fo gad n ak . S ze­ m erkélő esőben Vas Ottó Zs. Nagy Lajos verseiből összeállított műsorával szerzett újabb híveket magának. Az ipolysági városnéző sétán Csáky K ároly kalauzol. Felsőtú­ ron, a tem etőben a Pongrácz család sírjánál azt fájlalta, hogy a falubeliek alig ismerik érdemeiket. Rendbe tettük a gazzalbenőtt sírhelyet. A Palástra vezető út mellett kis kápolna áll azona helyen, ahol 1552-ben a törökök elleni harcban S bardelattiÁ goston váci püspök elesett. A rajta lévő m agyar nyelvű tábla 1968-ban készült. A faluban a C sem adok szervezésében, Blaskó K ároly irányításával újabb gulyásparti, majd falunézés. Kastély,templom és a néprajzi m úzeum . N éhány vállakozó kedvű túrá­ zó rövid időre paraszti népviseletbe öltözik. Ezután teljes valósá­ gában bekövetkezik a előzetes túravezetői ígéret - a ,,rém sé­ gek m ég fokozhatók" szállóige szellemében. Eső, 8 km-es, végetnem érő em elkedő, egy vadászház rom antikája, m ajd 5 km -esgyaloglás után C sábrág vára. A z alatta lévő házban term észetbúvárok a csak itt élő kígyók életét tanulmányozzák. Szeren­ csére velük csak az akvárium ukban találkoztunk. A pusztulást idézte fel a tem plom , s a kisebb végkim erülést előidéző hegy m egm ászása után a vár belseje is. Azután kisebb csoda. Tiszte­ letünkre kisüt a n ap , beláth ató a k ö rny ék . H an vay Á rpi a vár tö r­ ténetét elem zi, H im m ler táskájából túravezetői csúcspálinka ke­ rül elő. V isszatér az optim izm us. A vadászlakhoz érve a nap újra elrejtőzik. Zuhogó esőben kocsmai fakultációkkal tűzdelt egyéni útvonalakon indulunk vissza Ipolyságra. Este (éjszaka) szárítkozás. 88

Kárpótlásként az előző napokért napsütésben telt el az utolsó túranap. A m agyar királyi korona m ásával díszített ipolybalogi tem plom ban M ontskó Tibor esperes úr m esélt a tem plom ról és faluról. M egcsodáltuk a bejárati kaput, díszítését, m ely R ados Im re falubéli faragó m ester m unkája. A túra utolsó m egállója Ipolykeszin Ipolyi Arnold emléktáblájának megkoszorúzása volt. Tablókép készül a tem plom fala előtt, m ajd a visszafelé vezető úton egy csoport m ég m e g m á s s z a a z ipolysági kálváriát, és gyönyörködhet a most már napsütésben ragyogó vidékben.Este diavetítés keretében az elmúlt évi túra pillanatait idéztük fel. Majd a túra ideje alatt m egalakult C ikória irodalm i csoporto­ sulás mutatkozott be, s zárásként sor került a túra ismerkedőestjére is. Az utolsó napra m ár csak a búcsúzás m aradt. Himm lerGyörgy röviden értékel, m ajd ünnepi pillanatok, szalagcsere következik. Balázs G yörgy Szentendréről, az első m agyarországitúra szervezője átadta H im m ler G yörgynek túrájuk em lékszalagját. Felirata: I. S zatm ár-B ereg, a résztvevők aláírásával. V i­ szonzásul a szlovákiai túra szalagját kapják a XIV. Hont-Bars feli­ rattal és a túrázók aláírásával. Történik mindez hagyományteremtés céljából, tekintettel arra, hogy ez volt az első év, am e­ lyen a határ két oldalán ikertúra szerveződött. A szervezőknekaz őstúrázók nevében Pál Sándor mondott köszönetet, egy, anagykürtösi Csemadok JB dolgozója által felajánlott demizson átadásával. Zárásul érdem es felidézni „az é g ie k " szeretetteljes ü zen etét az „E ső csin áló n ak ", azaz Him mler Györgynek (leírta Vörke aliasVörös Éva a túra előtt). Július 20. Illés napja. H írhedt zivatarhozó nap. H a Illéskor nem esik, akkor Illés eltévesztette a neve napját. Illéskor nem jó sem ­ m i m unkát végezni, mert bevág a ménkü. Július 21. Dániel napja. Zivatarhozó. Jú liu s 2 2 . M ária M agdolna napja. E sővel bő vetem ényt hozó.

89

Július 25. Jakab napja (A z idősebb Jakab apostolé.) Szintén zivatarhozó nap. Sokszáz éves meteorológiai megfigyelés tapasztalata. Himmler Györgynek, a kerékpártúrán való miheztartás végett. Szeretettel: Az égiek (Bélyegző: KINO DUKLA Chotín okr. Komárno)

90

X IV . H K T : C s a lló k ö z 1 9 8 8 . jú liu s 1 5 - 2 4 .

Őstúrásoknak ismert területre, a sajátos szépségű "Aranykert­ b e " v e z e te tt a tú ra ú tv o n a la . A so m o rja i sp o rtte le p e n a gyülekezőnap estéjén több mint 200-an várták a másnapi indulást. A mindig sík terep hiányzó dombjait a gyakori ellenszél, s forrón tűző napsugár pótolta. Csallóközcsütörtökön, az első m egállóhelyen a rom án kori templomot néztük meg. Nemesgombán Kovács László, a somor­ jai gim názium tanára tartott előadását a terület településeinek történetéről, valamint a Csallóköz gazdasági helyzetéről. A kas­ télyban állandó kiállítás tekinthető meg. Itt Nagy Géza kalauzol, aki egyébként Csicsón él és alkot, s az ottani galéria kialakítása is az ő érdeme. A délutáni útvonal a Pozsony-vidéki, Galántaiés Dunaszerdahelyi járás I. művelődési táborába, Nagyfödémesre vezetett. A z érdeklődés m ég nem volt nagy, igaz, egy újonnan alakulgató rendezvényvényről van szó. Aznap éppen a budapesti F orrás-kör m utatta be K ós K ároly-m űsorát M edvigy E ndre bevezetőjével. Hatalm as a vonzása a strandnak. Este a som orjai főtéren az I. Csallóközi Kórustalálkozó záróhangverse­ nyének műsora zajlik. Egy teljes napot töltünk Pozsonyban. K alauzunk PüspökiN agy Péter tö rtén ész, ak i ezú ttal m int id egen vezető m u tatk ozo tt be. A városnéző séta a tornyán a m agyar királyi korona m ásá­ val ékesített koronázási tem plom tól - Szt. M árton-székesegyház indult, és ott is ért véget. Szinte újjáéledtek az ódon épületek,a paloták, a tem plom ok, a M ihály-kapu, a M úzeum , Ó városhá­ za, az Esterházy-palota, a Prím ás-palota, a városközpont... pár percre visszahelyeződtek az eltűntetett feliratok, em léktáblák. A z esti tábortűznél ism erkedőest. Előtte Á g Tibor terem tett jó hangulatot, aki néhány csallóközi népdalt tanított meg. Harmadik nap. A somorjai Honismereti Ház tárlatát Szamák M ihály m utatta be. Jórészt a Csemadok-tagok, a lakosok jóvol­ tából ide kerültek a bősi vízierőm ű áldozatául eső falvak m eg93

m entett értékei, a paraszti gazdálkodás, a házi m unkák, az aranym osás, a dunai halászat eszközei. A ház tornácának külön értéke, hogy alapját "SV " - S om orja város jelzésű téglákból rakták ki. A város Árpád-korból származó református templomát éppen restaurálták. A királyfiakarcsai tem etőben Lauber A ntal ho n véd tü zérh adn ag y sírján ál, a P ip ag yú jtó csárd a hely én álló emlékműnél a Komárom és Nógrád vármegye 37-ik honvéd zászlóalja 3. századának katonái, az 1848/49-es szabadságharc hősei előtt tisztelegtünk. Itt B ódis Feri bácsi, a tejfalusi iskola nyu­ galm azott igazgatója a tejfalusi csatáról tartott előadást. Nagyszarván Csepi M ihály és felesége fogadtak, s mutatták be a fa­ lut és az akkortájt felújított templomukat. A második táborhe­ lyen, Felsőpatonyban régi ism erősként üdvözölnek. A szíves ven­ déglátást teljes ittlétünk alatt érezhettük, egyik este vacsora form ájában is. A helyi fiatalok focicsapatának edzése lázba hoz­ ta a túrásokat is. A hirtelen összeállt kerékpáros válogatott dicsőséges győzelmet aratott 3:2 arányban. Az egyik autóban az Abroncsoson tragikusan elhunyt Horváth M ihályra em lékezik aSzabad Európa Rádióból felvett hangfelvétel. N egyedik nap. Gellén Kovács László tartott előadást. A falu román kori templomát 193-ban javították. Leverve vakolatát, el­ pusztítva falfestm ényeit, freskóit. M egtudtuk, hogy a közelében álló vásározó oszlop tetején egykor turulmadár-szobor volt, me­ lyet a falubeliek őriznek. B akán a C sem adok helyi szervezete látott vendégül. K ellem es m eglepetést okozott N agylúcs, ahol a helyi szövetkezet ipartörténeti és honism ereti gyűjtem ényt rendezett be az udvarán álló épületben. C séplőgépeket, ko­ vácsm űhely felszerelését, ünnepi szánokat, csézákat, kocsikat stb. helyeztek el benne. Este, a tábortűz m ellett M arcell B éla, a Csallóközi M úzeum volt dolgozója tartott előadást Csallóközi hiedelm ek cím m el. Több m int egy órán keresztül hallgattuk a Csallóköz, az A ranykert m esés, regényes történetét boszorká­ nyairól, hableányairól, táltosairól, tüzes em beréről, aranym osó iglicéről. Ötödik nap Dunaszerdahelyen a Csallóközi Múzeumot láto­ gatjuk meg. Tisztelgés a fasizmus áldozatainak emlékműve, va­ lam int Vám béry Árm in em léktáblája előtt. A szabad délutánon sokakat vonz a strand. Az élmény a kisebbségé. A dunatőkési és a Tallós közelében lévő M aticza cölöpös vízimalmok megtekin94

tése és a tallósi kastélyban tett látogatás. Ez utóbbi m a kisegítő iskola. Őszintén m eghatott Gágyor Józsefnek, az iskola igazga­ tójának az előadása a faluról, a kastélyról, a hosszú évek óta folytatott gyűjtéséről. Szavaiból sugárzott szülőföldjének szeretete. Gyűjtem ényének nagyobbik része az iskola nagyterm ében volt elhelyezve. Esti a tavalyi túra emlékeit idézzük fel. Hatodik n a p . H egybeneétén Lipcsey György szobrászm űvésznél teszünk látogatást. M űhelyében járva a legnagyobb si­ kert e g y „cig arettázó rem ek m ű v e" aratta. A p ad án y i tem p lo ­ m ot önerőből építette újjá a padányi és bögellői reform átus gyülekezet. A munkában oroszlánrészt vállaló Peres Imre lelkész a tem plom és a falu tö rténetéről tartott előadást, bem utatva eredeti dokum entum okat is. Alistálon a Csem adok alapszerve­ zet látott vendégül. A falu tájháza a hagyom ányok m egőr­ zésére készült, de a javítás m ár ráférne az épületre. A katolikus tem plom ban a helyi szlovák lelkész tört m agyarsággal m esélt a terület érdekességeiről. A sósszigeti SOLARIS növénynemesítő szövetkezet finom dinnyékkel fogadott. A z asztalok csatatérré váltak, a dinnyék eltűntek, a vendéglátók ism ertetésére keve­ sen voltak kíváncsiak. A túra állandó elcsatangolói itt csodála­ tosan, csaknem teljes létszám ban előkerültek - m ajd szokásuk­ hoz híven eltűntek. Este Bödők Zsigm ond Csillagok, csillagok cím m el tarto tt elő adást. C sak szób an, m ert a tervezett táv ­ csöves m egfigyelés a borús égbolt m iatt elm aradt. S zó esett arról is, hogy néhány hónappal azelőtt egyik napról a m ásikra, az illetékesek tudta és jóváhagyása nélkül Ógyallán ledöntötték Európa legrégibb csillagvizsgálóinak egyikét, melynek alapítója K onkoly-T hege M iklós volt. R em ényét fejezte ki, hogy az újraépí­ tésre tett felhívása m egértő fülekre talál. (... talált, m ert a csil­ lagvizsgáló azóta új-régi köntöst kapott s benne folytatódik a munka.) A d ió sfö rg ep ato n y i tá b o rn ál m ara d v a k ü lö n m eg k e ll említenia helyi nem zeti bizottság elnökét, aki minden nap eljött a táb o rb a, h o g y érd ek lő d jö n a ten n iv aló k , p ro b lém ák irán t. Biztosította a tábortűz napi faanyagát is. A sportpálya tág lehe­ tőséget adott a nikotin elleni harcra, m elynek élharcosa Sim én A ndris volt, az általa kezdem ényezett tornákkal (nem m aradt el a női „bosszú" sem), s pálya körüli futásokkal. 95

Nem volt gondmentes a költözködés Felsőpatonyból Kulcsod­ ra. A túra fegyelmezetlenségek miatt kis csoportokra esett szét, s lényegében csak K ulcsodon rázódott össze. S ülyön egy kis tem plom hoz térünk le. Ez szép is volt, de többségünket nem ez hanem a falu m ögött húzódó, az utunkat végikísérő, m es­ terséges folyóm eder gátja érdekelt. A szfaltburkolata, a gát alatt cso rd o g áló p atak o csk a jelezte, h o g y itt a v íz n em az életet fogja szolgálni. A z útitervből időhiány m iatt kim aradt a bősi épít­ kezés. Itt csak a tájházat néztük m eg. B ogárdi Z oltán, budapestiőstúrás, mezőgazdasági szakember rögtönzött előadáson m u­ tatta be a kiállított eszközök használatát. Csilizradványon Sebő Alajos, 1848/49-es honvédalezredes sírja előtt tisztelegtünk. Este a gyerekek örülhettek a legjobban - a felnőttek, főleg a szer­ vezők csak azután, hogy kitom bolták m agukat a délutáni ren­ detlenségekért - szám uk a megszokottnál jóval nagyobb volt.A nagyszarvai alapiskola Csibészek bábjátszó csoportja a K ati és a hét törpe c. mesejátékot mutatta be. Az utolsó nap víztől vízig vezetett. A nagy forróság szükség­ szerűvé tette a lehetőségek kihasználását. K ulcsod közelében először avar kori sírok feltárást volt alkalmunk megnézni. Negatív hatású élm ényt jelentett a csicsói kastély, m ely „védett m űem ­ lék". L evert vakolata, ajtói, ablakai egészen m ást m utattak. Csak néhány helységét hozták rendbe, m elyekben fiatal szlo­ vákiai képzőm űvészek alkotásait bem utató galériát rendeztek be. Úgy itt, mint a falu tájházában Nagy Géza, az épületek egyik gondnoka kalauzolt. A túrát K om árom füss zárta le, aholK iss B éla előadásában Szeder F ábián palóckutató sírja előtt em ­ lékeztünk meg személyéről és munkásságáról. A túrán a túravezető közvetlen segítségére voltak: a minden­ napi étkezések előkészítésében Rabina Lajos és Pista (Pala), va­ lamit az alsócsallóközi túraszakaszon Kállay Jolán és Kiss Béla.

96

XV.

HKT: G

ömör

1 9 8 9 . jú liu s 2 1 —

30.

A gom baszögi dom boldal sokadszor lett túrás táborhely, aholm ár péntek este lehetett gyülekezni. N em a legkönnyebb út­ vonalak közé tartozott a Dom nicára vezető út. A fáradtságért kárpótolt a sokunk által már ismert cseppkőbarlang szépsége.A közeli K ecsőre először látogatott a túra. K edves, gyönyörű he­ lyen fekvő hangulatos falucska ez. B enéztünk a tem plom ába, m ajd egy kellem es vizű forráshoz vezetett néhányunk útja. Egy m ásik csoport egy helybéli szövőnőhöz látogatott el, aki a házi szövés titkait m utatta be. V isszatérőben néhányan V ígtelkére fakultálunk. Tem plom ának belsejét több éves por fedi. A blakai betörtek, harangtornyának teteje széthullóban. K ulcsát őrző ,,gondnokának" viselkedése vendégűző. A lig tudja elhinni, hogy vannak olyanok, akiket m ég érdekelhetnek a tem plom ok. Szalócon sincs sokkal jobb állapotban a templom - nincs pap, ha­ vonta csak egyszer nyit ki, de az előbbi helyszínnel ellentétben itt igen kedvesen fogadnak. Kalauzunk Fábián Edit. A tábortűz­ nél G ordon László és Tököly Gábor tartott diavetítéses előadást Rozsnyóról, valamint a környék természetrajzáról és történelmé­ ről. Irodalm i m űsorral volt színesített az I. K árpátaljai K erék­ pártúráról szóló beszámoló, melyet a HKT mintájára magyaror­ szági túrás barátaink szerveztek, és m int m egtudtuk, élm ények­ ben és defektekben gazdag volt. A Szilicei-fennsík jelenlévő titkai többségünknek újdonságként hatottak. Az útvonal nem könnyebb az előző napinál. Először a m ajdnem nyílt jégbarlangba m együnk. A falu tem plom ában élénk vita alakul ki a tem plom ok funkciójáról. A tem etőben az ősi fejfák jelzésrendszeréről hallgatunk m eg előadást. A gom ­ baszögi népm űvészeti fesztivál egyik elm aradhatatlan árusa Bastyúr G yula kolom pm ester. M eglátogatása kötelező! A idős m ester fiatalos lendülettel m esél tudományáról, szom orúan em ­ lítve, hogy nincs követője. Emléknek nincs elég kolomp. Szerve­ zőink m egrendeléseket vesznek fel, m egígérve, hogy a kész 99

áruért kijönnek, s elküldik (betartották ígéretüket). Hegyes-völgyes, részben m ezei terepen B orzova felé indulunk visszafelé.A z utolsó m egálló, az ellaposodott G yökérréti-tó állapota nem éppen követendő példája természeti kincseink védelmének. Táborbontás után Pelsőc határát érintve, szem erkélő esőben érkezünk Kuntapolcára. A falu felett magasodó dombtetőn kije­ lölt táborhely hosszú vitát vált ki. N éhányon a táborhoz vezető út felderítésére indulnak, m ások egy m ásik táborhelyet - száraz helyet követelnek, a többség a labdarúgópálya lelátóján várja a fejleményeket. Órákig tart, amíg megszületik a döntés: marad a kijelölt hely. Aki akar, odajön, aki nem, máshová megy. Őszin­ tén sajnáltam a helyi szervezőket, akiket teljesen indokolatlanul értek nem egyszer bántó m egjegyzések. A döntést egyébként nem bántuk m eg. A z ott eltöltött három nap lett a túra három legszebb napja. D élután M ellétére látogatunk, ahol K övesdi Károly költő m utatja be faluját, ism ertet m eg gyerm ekkori emlé­ keivel. Kalauzolásával látogatjuk meg Oravecz bácsit, a fazekasm estert. Bár m esterségét m ár nem űzi, szobáiban m ég bőséggel lehet venni portékáiból. Olcsó és szép, alig akad túrás kine venne valam it em lékbe. Estére m ár csillagos égbolt alatt, a tábortűz m ellett Szőke József idézi fel a sarlósok kuntapolcai látogatását - film et vetítettek, am i bizony akkor m ég nem tar­ to zott a m indennapos látványosság közé. S zó esik, nem is kevés,a Csemadok negyven évéről is. Szép, nagyon szép volt a csetneki gótikus evangélikus temp­ lom ban eltöltött néhány óra. K alauzunk az idős kora ellenére isfriss elm éjű Száraz Zoltán. Ezután a várrom m aradványaihoz sé­ tálunk, m ajd Rozsnyó felé indulunk, ahol A m brus Ferenc mutatjabe várost. Kerékpárjainkat az egyre szebb külsőt és belsőt ma­ gára öltő Csemadok-ház udvarába helyezzük el. A városban legutóbbi látogatásunk óta láthatóan változott valam i. K ossuth Lajos szobrát m ost is a m úzeum udvarán találjuk. A nap utolsó m egállója B erzéte, tem plom a és kastélya. Itt egykor E rdélyi János nevelősködött a M áriássy családnál. A táborban ism ert ko­ pácsolás hangja fogad - Ferencz G yörgy kopjafát farag. A helybéliek látnak vendégül. A kik szeretik, azoknak jólesik a sztrapacska, vagy ahogyan sokan nevezzük, a „haluska". A másnapi útvonal közel 100 km hosszú Gömörhorka (Özörény) h atáráb an D u sza Istv án szü lő falu ja tö rtén etérő l, v izeirő l, s 100

az akkor m ég létező papírgyárról tart rövid előadást. M egkós­ toljuk a vizet, s úgy indulunk a murányi vár felé. A lenyűgözően szép környék látványát a jelenlévő pusztulás árnyékolja. Az em­ berm agasságú bozótban alig lehet közlekedni. A turisták em ­ lékeit táborhelyek m aradványai őrzik. A vár láthatóan nagyon látogatott, de szokásosan innen is hiányoznak a két- vagy több­ nyelvű feliratok. Az esti tábortűznél Dusza István kicsit szűkebb körben a Csehszlovákiai M agyarok M emorandumát ismertette. Bem utatkozik a túraszínpad, m ely K uncz László irányításával aratja le megérdemelt sikerét. A helybéli érdeklődők előtt is. A reggel egyben a búcsú reggele is. Felavatjuk a kopjafát, m ajd ragyogó napsütésben P elsőcre indulunk. A tem plom érté­ k ei fresk ói, de nem k evésb é érdek es a B ebek -to ron y is. Sajógömörben régi ism erős, V eres János fogad, s m ondja el M átyás király látogatásának ism ert, m égis m indig érdekes történetét.Zárásul szülővárosát, a közeli Tornalját is bemutatja. Az ittenistrand - kem ping az újabb táborhely. Este B atta G yörgy a vá­ roshoz kapcsolódó emlékeit idézi fel. Számomra a legmaradandóbb élményeket a Vály-völgyben tett látogatás jelentette. E zt nem csökkentették a túrán m ind­ végig érezhető belső feszültségek, melyek ekkortájt kezdtek ki­ csúcsosodni. Útközben Bején állunk m eg, ahol Darvas Jánosra és T o m p a M ih ály ra em lék ezü n k . A v ö lg y b ejáratán ál B . KovácsIstván történész és Gaál Lajos geológus várnak ránk és vezetnek m inket. E lőbbi a történelm et, utóbbi a term észetet idézi. Göm örm ihályfalván a szép kastélyban, a községházban a helyi vezetők üdvözölnek. Alsóvályon átkerekezve a felsővályi erődtemplom­ ban állunk meg, ahol a templom (akkor tervezték restaurálását)és a falu történelm éről tudunk m eg sok érdekeset, külön kie­ m elten a helyi szülöttek, Bodon A ntal és Á brahám érdemeit.Csoportkép készül, majd faluséta következik. Van mit nézni. Ab­ ban azonban csak reménykedni lehet, hogy az eredeti szép­ ségüket m egőrző, itt-ott m ár roskadozó parasztházak megme­ nekülnek a divatos és értelmetlen lebontástól, átalakítástól. M egjegyezném, hogy azóta megjelent az akkor is többször em­ lített, a Vály-völgyet bem utató könyv is B. Kovács István szer­ kesztésében. Gaál Lajos a lyukaskői Deskó váráig vezet el, em ­ lítést téve, hogy nem szokatlan dolog errefelé őskori leleteket 101

találni. S mintha csak varázsszó valósulna meg, Szamák M isi az avar alól egy tűzcsiholó acélt emel fel - határtalan örömmel. A reggel vitáktól nem m entes adm inisztrációval telik el. A kem ping névlistát és adatokat kér, s nem sok m inden van előkészítve. Papírhalmazok közepén a túravezető és segítői próbál­ nak rendet tenni. Az esőre hajló idő így m ég borongósabb lesz. A túravezetői pálcát a túrán nem először Sim én A ndris veszi kezébe. V ele indulunk, a m ég ittm aradott, igen m egcsappant számú túrázóval az utolsó útvonalra. Zsípen református templom, harangláb, néhány m egm aradt parasztház a látnivaló. B ején, a főút m ellett, az om ladozó vakolatú kastély kertjében C zente M iklós tart rövid előadást. R im aszécs, m ajd H anva az utolsó megálló. Tisztelgünk Tompa M ihály sírja előtt. Leszáll az est, s a túratörténelm em alatt először történik meg az, hogy nem tudni, jövőre hol és ki szervezi a túrát. É rezve a felelősséget, néhány távozótól a "felejtsétek el ezt a túrát" szavakkal búcsúzott a túravezető. Erre nem volt különö­ sebb oka, ,,csak a tanulságokat kellett és kell m egjegyezni. H a nem is m indenben és m indenkor, de azóta sokat hasznosítot­ tunk is belőle.

102

X V I. H K T : S z e p e s s é g 1 3 1990.

július 1 4 —

22.

Első ízben történt m eg, hogy a túra útvonala kilépett a m eg­ szokott, dél-szlovákiai területről, s az „enyhe emelkedőkkel" te­ letűzdelt Szepességet járta be. A jó előkészítésnek köszönhetően hangulatában az általam csak elbeszélésekből ism ert egykori túrákat idézte fel. A Tátrában járva annak szépségei mellett az időjárására isfigyelni kell. Néhány, főleg délebbről érkező túrázó a saját kárántanulta meg, hogy a nyári öltözék kevés az itteni kiránduláshoz.A benzináremelés hírei és az a rendszer, melynek alapján a kül­ földiek csak a határon vásárolt zsetonért vehettek benzint, váratlan gondokat okoztak. Bár a túrás segítség ezúttal sem ma­ radt el, néhány autós barátunk idő előtt hazament. Komlóskerten, a német nemzetiségűek által lakott faluban igen nagy szeretettel fogadtak m inket. A búcsúesten még rend­ kívüli diszkót is rendeztek a számunkra. A német nyelvet sajnosmár csak az idősebbek beszélik, saját nyelvű iskolájuk nincs. Azegyik fiatal elpanaszolta, hogy az ingyenes német tanfolyam iránt mindössze hárman érdeklődtek. A német nemzetiség hi­ vatalos képviselőivel az ólublói skanzenben volt alkalm unk talál­ kozni, akik csak megerősítették azt, amit már tudtunk. Baj vanaz identitástudattal. A skanzen mellett megtekintésre érdemes volt a jó állapot­ ban lévő vár és kiállítása. Felsőzúgó érdekes term észeti jelensé­ ge a „krátertó". V édett lenne, de m int azt ottjártunkkor tapasz­ taltuk, ezt nem m indenki akarta tudom ásul venni - néhányan vígan lubickoltak benne. Pedig azt - a jó túrásokhoz hasonlóan -a közeli fürdőben is m egtehették volna. M űvészeti érdekes­ sége a kőbánya, m elyet faragóm űvészek vettek a birtokukba. A hegy oldalából kivájt kövekből készült szobrok „közszemlére" ottmaradnak. Élmény volt sétálni közöttük. Táborbontás után a podolíni temető az első megálló. Krúdy G yula itteni kísérteteivel nem talákoztunk, m agára az íróra rpá 105

m éterrel távolabb, a régi gim názium falán elhelyezett m agyarszlovák em léktábla előtt em lékeztünk. Toporc G örgey A rtúr szülőhelye. Egykori kastélyát raktárnak, istállónak használják, szépparkja finoman fogalmazva is gondozatlan, s mint azóta volt alkalm am m eggyőződni róla, az m a is. Szepesbélán a Petzval M úzeum ban a fényképészet történetével és P etzval József, a m o d ern fén y k ép ező g ép -len cse feltaláló ján ak életú tjáv al ismer­ kedtünk meg. Késm árkot a terület egyik leghangulatosabb városának tar­ to m . F ő isk o lai tan u lm án y aim alatt jártam itt elő szö r. Akkor még bejutottam a csodálatos fatemplomba, s láttam az ott elhelye­ zett, igen sok magyar könyvet tartalmazó könyvtárat is. Pár hét­ tel azután az épületet bezárták, s azóta sincs megnyitva. Res­ taurálják, de a pénzhiány, m eg m ás okok igen éreztetik a hatásukat. A mellette lévő templom Thököly Imre mauzóleumát rejti.A magyar idegenvezetést magyar nyelvű magnófelvétel he­ lyettesíti. A reneszánsz várban egy önkéntes m agyar idegenve­ zető is segített a látnivalók megismerésében. Egy ménhárdi fürdőzés után Lőcsén keresztül jutottunk el az egy kis vendéglő m elletti szepesváraljai táborhelyre. A közelé­ ben, a főút m ellett fekvő Szürke Szakáll-hegy term észeti érde­ kesség. Finom savanyúvize oldalában több helyen is feltör. Közülük legérdekesebb a kápolna kőzetében lévő pezsgő-bugyogó forrás, s a hegy lábánál egy kis „csőbe idom ított gejzír",m ely a hely béliek elm ondása szerint kb. 4 -5 óránként tör ki, kb. 3-4 m m agasra. O ttlétünkkor m indkét nap este nyolc óra körül aktivizálódott. A hegy m ásik oldalán egy fürdő nyomai vannak, m ely et eg y k o r k ét fo rrás táp lált. Jelen leg tö b b g áz tö r elő belőlük, mint víz. A szepeskáptalani gótikus templom kívülről-belülről megtekin­ tésre érdem es. Szem inárium i épületét az elm últ rendszerben a belügy alkalmazottai lakták. Épp ottlétünkkor költöztek ki belőle. T eljesen egyházi tulajdonba került, rem élhetőleg lesz pénz atöbbi épület javítására is. A branyiszkói hegy lábánál, Korotnán m egtisztítottuk azt a honvédsírt, m ely alatt az 1849. február 5-i csata 700 magyar, szlovák, lengyel és német katonája nyugszik. Szlovák felirata m indössze ennyit árul el: "A háború áldozatai 1848-ból." 106

Az óriási szepesi vár bejárására talán egy nap is kevés lenne. K ét óránk jutott rá, m ely alatt idegenvezetéssel a m ár részben rendbe tett részeit néztük m eg. A szepesváraljai tem etőben is­ mét honvédemlékművet tisztítottunk meg. Szlovák felirata: „Azon szlovák hősök em lékére, akik Branyiszkó alatt idegen nem zet ér­ dekeiért estek el" - nem így igaz. Lőcse következik. M egszokott, hogy alig van időnk a városi sétára. Főleg úgy, hogy közben m indenki igyekszik felfrissülni, seljutni az antikváriumba is. Kedves idegenvezetéssel a városhá­ zát, a Szent Jakab-templomot, s a Lőcsei Pál mester alkotásaiból (pontosabban m ásolataiból) összeállított kiállításra jutottunk el. M egálltunk a temetőben is, ahol 48-as magyar sírokat kerestünk és találtunk. Ú tban visszafelé a benzinkút előtt álló kilom éteres sorok „szórakoztatnak" el. Táborbontás, majd az iglói temető, honvédemlékmű (Az1849. február 3-án Iglón elesett honvéd dicső hamvainak) kö­ vetkezik. Gyertyák csonkjai jelezték, hogy olykor mások is emlé­ keznek. Sajnos ezt a sírt sem ápolják kellőképpen. Délután gya­ logtúrán a Szlovák Paradicsom ban a Suchá B elá szépséges völ­ gyét jártuk be. A z eredeti táborhely helyett egy akkortájt ki­ alakuló magánkempingben táboroztunk le, Bethlenfalván. Tu­ lajdonosa késő éjszakáig a rendelkezésünkre állt. Táborbontás után túrarekord dől meg, 1100 m magasságbajutunk. Fenséges érzés volt, am ikor 20 km em elkedő után a tetőről lenézhettünk a D obsinai-völgybe. A jégbarlang bódéi a felfrissülést, m aga a barlang a szépségigényünket elégítette ki.A jeges séta után az újabb táborhely, Imrikfalva a cél. Közben a „hegy leküzdésének melegét" először permetező, majd jókorazápor hűtötte le. Újabb nap, újabb (már megszokott) táborbontás. Egy röviddobsinai megálló után a cél a Szádelői-völgy. Az első megálló Rozsnyó. Előtte, akinek kedve volt hozzá, megnézhette az akkormég restaurálás alatt álló beltéri kastély parkját. Rozsnyón ha­ gyományos városnézés - központjának épületeit akkor kezdtékel rendbe hozni. A Bányászmúzeum kertjében Kossuth Lajosszobra előtt tisztelegtünk. Krasznahorka várának teljes kiállítása m ég azoknak is adott újdonságot, akik az előző túrákon már jár­ tak itt. Dernőn a honvédsír szomorú emlékeket idéz. Három társával itt szenvedett vértanúhalált Hoky István rozsnyói m cieuíl 107

pap tanár, akit az orosz-cserkészek halálra kínoztak. Innen erdei rövidítéssel jutottunk a szádelői táborhelyre. Az utolsó napon, ném ileg m ár m egfogyatkozva, a Szádelőivölgyben tett séta után Tornán állunk m eg. Stibrányi G usztáv kalauzolásával először a Jókai M ór által felfedezett freskókkal díszített tem plom ot néztük m eg, m ajd a tornaváraljai tem ető k ö v etk ezett, ah o l h áro m sír elő tt is tiszteleg tü n k : P écsy n é Bartók M ária, a N agyasszony c. lap szerkesztője. V illinger Pál 1848-as honvéd sírja és a V örös H adsereg 13 katonája, akiket 1919 júniu­ sában halálra kínoztak. Nem m essze a tem etőtől, a hegytetőn van az a sír, ahol a kínzók nyugszanak. Oda is elmentünk. A csécsi református és a makranci katolikus templom m eg­ tekintése után Szepsi a túra utolsó nagyobb m egállója. Itt az akkortájt berendezett néprajzi szobák és a kovácsm űhely lepett meg bennünket. No és a szíves fogadtatás. Ez utóbbiazután folytatódott. Ú ttalan utakon egy erdőm élyi kis vadászlak­ hoz jutottunk el, ahol pom pás vendéglátás várt bennünket. B e kell vallani, nehezen szántuk rá m agunkat arra, hogy m egtegyük a S o m o d ib a v ezető u to lsó ú tszak aszt. O tt ak k o r k ezd ő d ö tt a X. Somodi Művelődési Tábor.

108

X V II. H K T : A 1991.

bán ya v árosok

július 1 9 —

28.

A m últ évi, a Szepesség északi részét bejáró túrát kivéve az addigiak szinte kizárólag D él-Szlovákia m agyarlakta területeit járták be. Kár, mert tavaly kiderült, am it am úgy is tudtunk, hogy északabbra is van m it m egnézni. A túra szervezőjeként éppen ezért választottam a bányavárosok bejárását. A túra kis határgondokkal kezdődött. Hodgyai Mátyás Er­ délyből csak úgy jöhetett be Szlovákiába, ha a szem élyes m eghívón kívül szem élyes garanciát is vállalnak érte. A z ehhez szük­ séges iratokat végül is a losonci vám hivatalban az otthonából behívott vámtiszt kiállította. Ezekkel a birtokunkban, egy autóval érkezett túrás hathatós segítségével a som oskői határátkelőhe­ lyen a kissé fáradtan üldögélő és reménykedő M atyit sikerrel át­ emeltük Szlovákiába. Pinc tábori hagyom ányaihoz m éltón fogadta a túrát. A pol­ gárm esternő, M arsall M ária és családja, K elem en L ászló és a Csem adok alapszervezetének tagjai készséggel segítettek,ahol csak tud tak. A z Ipoly m enti kedves táborhely, a reggelik, a vasárnap esti gulyás csak néhány azon pillanatok közül, m e­ lyet nem igen lehet feledni. H ogy a tábori kedves süniket ne is említsem. Bolykon az emléktáblánál Katona István történészről Böször­ ményi István tartott megemlékezést. A templom megtekintéseután m ezei úton az innen alig 3 km -re lévő Ipolynyitrára jutottunk el. Á tlagos turistának m a m ár aligha jut eszébe, hogy ide láto­ gasson. Pedig századunk első évtizedeiben a vidéken párját rit­ kító látványosság - szökőforrás - nagy töm egekben vonzotta ide az em bereket. Kurtányban, M ocsáry Lajos kúriájának falán m ég ott volt az a szalag, m elyet a túrások nyolc évvel azelőtt otthagytak. A zóta annyi változás történt, hogy a Csem adok lo­ sonci és füleki alapszervezeteinek kezdem ényezésére elkészült a nem zetiségi jogokért kitartóan harcoló politikus-író em lék­ táblája. Szlovák „utódai" nevét sem nagyon ism erik. A z em 111

lékező itt is, Füleken is Böszörményi István. A megújuló füleki vár­ rom ezúttal is vonzó hely. Ebédelési lehetőséget nyújt a Bástya-vendéglő. A túrát egy esküvői m enet állítja m eg néhány percre m ajd két részre osztódik a m ezőny. A vállalkozóbbak Totyak (Urbacsok Egon) vezetésével Kétkeresztúr felé indulnak, a többiek pedig a főúton haladva a bolyki repülőtéren tesznek rövid látogatást. A borult idő miatt kevés a látnivaló, bár már gya­ korolnak a közelgő Ejtőernyős Világbajnokság CW kategóriájának versenyzői. A repülni kívánkozó túrások lehetőséget kap­ tak arra, hogy másnap a levegőbe emelkedjenek. Losonc akkori újdonsága volt a már teljes szépségében meg­ tekinthető reform átus tem plom . A ki akart, a m agyar istentisz­ teleten is részt vehetett, melyet több mint negyven év után má­ justól itt a templomban tartanak. A Nógrádi Galéria az Ejtőer­ nyős VB-re készült kiállításának alkotásai között H. Szabó Kingaigazgatónő előadásában a terület képzőművészetének keresztmetszetével volt alkalm unk m egism erkedni. Kérésünkre bem u­ tatásra került a galéria két féltve őrzött C sontváry-festm énye is.G ács gazdag történelm i em lékei közül csak néhányra futotta az időnkből. Csontváry patikájának m ostani lakói m egértésselviselik, hogy látogatottságuk állandó. A kastély akkor még értelmi fogyatékos gyerekeknek adott otthont. A gácsfalui templomba és a mellette álló fából készült haranglábra a tiszteletes jóvoltából ezúttal is gond nélkül be lehetett jutni. A festői szépségűružinai tó nyújtotta ebédszünet után a divényi várrom követke­ zett. Kora este a losonci Kármán József Színkör szabadtéren Bernard Pomerance Az elefántember c. művét m utatta be. Az eztkövető tábortűz egyben köszönettel egybekötött búcsú is volt afalutól. Táborbontás után forgalm as főúton indultunk Zólyom felé.Először Dobročra, a gácsival vetekedő tem plom ba vezetett az út. Itteni előadásával búcsúzott a túrától Böszörményi István. Dealig kellett pár kilométert tekerni ahhoz, hogy a szerepét átvevő B alassa Z oltánt üdvözöljük. E bédidő Gyetván, majd megálló a véglesi várban. Fájó arra gondolni, hogy a II. világháború előttmég teljes szépségében állott. Zólyomban, az autókempingbenmár várnak. A kijelölt hely ugyan kicsi, de azért mindenkinek juthely. A kemping dolgozói eltekintenek attól - nem kis rkm -té 112

ben K osztolányi É vi hatására -, hogy a m agyarországiakat külföldinek tekintsék. Balassa Zoltán javaslatára a tervezettől eltérő úton indulunk Besztercebányára. Zolna, Felsőm icsinye és Pónik - a három új m egálló. A zolnai tem plom egyik ablakán keresztül jól lehetett ki-be közlekedni, így a belsejében pusztuló freskóit is megnézhet­ tük. Ezután egy út menti „cseviceforrás " bugyborékos vize állí­ tott meg néhány percre. Felsőmicsinyén a templomba éppenakkor érkező cseh restaurátor személyében Fortuna segített.Készséggel m utatta be a látnivalókat. S „előzetesével" m ent ela túra egy része Pónikra is a közelmúltban restaurált temp­ lomba. Közben egy álló kerékpár okoz az alatta-m ellette ülő hölgynek kisebb balesetet. Besztercebánya nevét jelenkorunk szám ára a szlovák nem zeti felkelés tette ism ertté. B elvárosa m űem lékvédelm i rezervátum , s aki kim egy a tem etőibe, akkor ott sok m agyar sírt is talál. Ipolyi A rnold és B él M átyás itt-tartózkodásának em lékét latin, ill. szlovák nyelvű em léktábla őrzi. El­ hagyva a várost, egy útbaeső „hostineci" üdítő után kora este érkezünk a garam szegi evangélikus fatem plom hoz, am ely m ind külsejét, m int belsejét tekintve m űvészi alkotás. N ém i várakozás után a tiszteletes is készséges volt, de inkább csak üzleti alapon.Belépődíj ellenében tartotta m eg am úgy érdekes előadását.A rra kérve a jelenlévő m agyarországiakat, hogy ha m ódjukban áll, tegyenek m eg m indent azért, hogy a tem plom ról és a faluról Budapestre került iratokat, okm ányokat az ottaniak ne sem m isítsék m eg... !? Kellemesen eltöltött napok után költözködés. A zólyomi vár ki­ marad a programból. A z tervezett útvonalon, a nevolnéi dom ­ bokon csak egy kis cso p o rt in d u l el - k ö zö ttü k a tú rav ezető -,s v ési ő k et ö rö k időkre az em lékezetébe. A többség a könnyebb úton „fakultál". Körm öcbányán a pénzverdébe nem jutottunk el(tilos látogatni), de a pénzverés és bányászat történetét bem u­ tató m úzeum ba igen: m agyar nyelvű, m agnetofonról engedetttárlatvezetéssel. A főtér közepén álló S zenthárom ság-szobrot res­ taurálták, szépségét csak sejtjük. Ebédidő lévén, a vendéglátásm inőségét is kipróbálhatjuk. Panaszra nincs okunk. K özben egy balesetről k ap u n k h írt. B . S . ezu tán csak au tó b an fo ly tath atja ú t­ ját. Saskőváralja felett rom antikus helyen fekszik a saskői várrom . Alatta táborozásra is alkalm as helyre lelünk, de nem m aradunk. 113

A falubéliek érdeklődve fogadnak, m indannyiunkban m egm a­ rad a kerékpárok között üldögélő nénike képe A kijelölt tábor­ hely Szklenófürdő előtt, egy tavacska partján fekszik. Sajnos mintkiderül, a tó fürdésre alkalmatlan. M arad az út mellett folyó patak. V acsorára a közeli vendéglőbe vagyunk hivatalosak. "Brindzás haluska" a menü. Éjszaka esik az eső, így később indulunk. Bélabánya kimarad az útitervből. Selm ecbányai kétnapos ittlétünk első helyszíne a kálvária. Tetején Gerő Ervin m utatja be szülővárosát. A város­ néző séta vezetője Balassa Zoltán. A "maradni kellene" gondo­ lattal indulunk tovább hegybányai táborhelyünkre. Másnap a túrák történetében először városi polgármester,Ing. Lichner M arián, Csc. hivatalában fogad. K öszönettel átvé­ ve a túra résztvevői, az esztergom iak, valam int a Rákóczi Szövet­ ség apró ajándékait, viszonozza azokat egy-egy Selm ecbányai publikációval. Egy szűkebb körű m egbeszélésen a túrán részt vevő szakemberektől, parlamenti képviselőktől több olyan gaz­ dasági és kulturális együttm űködésre is ajánlatot kapott, m ely­ nek kialakítása - úgy érzem - m indegyik félnek csak hasznos lehetne. (U tólagosan nem nagy öröm m el kell m egállapítani, hogy az elhangzott túrás ígéretekből nem sok m inden valósult m eg. É lm ény a bányászm úzeum ban tett látogatás - feketébe öltözve! A Bacsófalvi-tavat 1740-ben Mikovinyi Sámuel létesítette. Az amúgy borongós idő kedvezett az 1010 m magas Szitnya-tetőre vezető kirándulásnak. Természetvédelmi terület, gyönyörű kilá­ tással. Jó idő esetén a B örzsönyt és a Pilist is látni, nem csoda, hogy költőket, írókat ihletett írásra. M ég a helyet jól ism erőket ism eglepte a turistaházban berendezett term észettörténeti kiál­ lítás, am elyhez igény szerint ökológiai és term észetvédelm i té­ májú videofilmeket is vetítenek. Este szemergő esőben tábortűz. Selmecbánya diákhagyományairól Pintyő alias Pintér József tart izgalmas előadást. M ajd a Bánhidy László vezette esztergomia­ ké a szó, akik a terület és Esztergom kapcsolatot elemzik. Néhá­ nyan diszkóba készülnek. Sim én Andris kissé dühöng, de nincs mit tenni. A fiatalság az fiatalság. Egyikük talán m ég csak nem issejti, hogy két év múlva túravezetőként másképpen kezdi látni a dolgokat. 114

A táborhelyet adó H egybánya régi bányásztelepülés. Főút m elletti tem etőjében egy, az 1848-as szabadságharcot idéző em ­ lékm ű áll. T áborbontás után a búcsú nem m aradhatott anélkül,hogy a túra ne tisztelegett volna az itt nyugvó hősök előtt. Szentantalon a kastély látnivalói mellett az éppen akkor ott bemu­ tatót tartó solym ászok jelentették az érdekességet. A Selm ec­ bányai solym ászklub egyik legfőbb feladata a sérült m adarak gyógyítása és term észetes környezetükbe való visszajuttatása. A túra utolsó „történelm i m egállója" - pontosabban akadt m ég néhány önkéntes, aki a közeli Csábrág várába is elment - abozóki, várrá alakított kolostor. A négyszögű falak sarkait hatal­ m as bástyák erősítik. Felújítása m iatt csak kívülről lehetett m eg­ tekinteni. A nehéz, „hullám vasutas" út m egtétele után az elállni nem akaró eső következtében Ipolynyéken elm aradt a búcsúest. D e a helybéliek szíves fogadtatása nem . A falu kedves tanító bá­ csija szeretettel beszél falujáról. Jól, nagyon jólesik a gulyás. A kultúrház nagytermét a túrázók foglalhatták el, s a nagyon szép, de esőben ázó kemping helyett itt töltötték az utolsó éjszakát.

115

X V III.

H K T : A z Ip o ly m en te

1 9 9 2 . jú liu s

1 8

—

2 5 .

- H o r v á th M ih á ly - e m lé k tú r a -

Első ízben történt m eg az, hogy a túra "határnyitogatós" lett, s a m agyar-szlovák határ két oldalát váltogatva - javarészt az Ipoly m entén - haladt. A túra az 1988-as A broncsosi M űvelő­ dési Táborban tragikusan elhunyt Horváth Mihálynak állított em­ léket. M isi személyiségét nem lehet felejteni. Az abroncsosi va­ sárnapi hajnalon a helyszínen döbbenetes volt tudatosítanunk, hogy a sorom pó örökre lezárta az életét. Életét, m elyet teljes­ ségében a „sorom pók " leküzdésének szentelt, írásban, szavak­ ban, tettekben. O dahaza, B udapesten a R akpart K lubban és m áshol, Szlovákiában táborainkban, klubjainkban, kerékpártú­ ráinkon, baráti találkozókon. Ha kellett, előadott, ha kellett, poli­ tizált, ha kellett, könyveket, újságokat, híreket csem pészett át a határon. Állandó jókedve, jellegzetes humora a legkilátástalanabb pillanatokban is lelket tudott önteni m indannyiunkba.N em é lh e tte m e g k itű z ö tt c é ljá n a k , a „ sz a b a d sá g o t g á tló so ­ rom póknak" a ledöntését. Öröm e bizonyára határtalan lett vol­ na. M ondják, hogy az ember addig él, amíg el nem felejtik. M isi sem felejthető! Hite példakép volt, s marad. A találkozási hely az Ó budai tem ető, M isi sírja és kopjafája. Koszorúzás. Innen nem lehet vidám an indulni. Az Esztergom ig vezető út azonban elég arra, hogy a jelen feladatai vegyék áta gondolatokat. Him m ler m essze földön híres, „esőistennel" való jó kapcsolata ezúttal is eredm ényes. A z E sztergom -Párkány át­ kelésnél bem elegítőként jókora (jég)esőt zúdított a túrázók nyakába. K issé göröngyös úton m egközelíthető garam kövesdi táborhely, mondjuk úgy, romantikus. A túra nyitánya gyalogtúra a Kovácspataki-dom bra a Gloriett k ilátó h o z, a H u n y ad i-k ő h ö z. G aram k ö v esd en k o szo rú zás G yurcsó István sírjánál, m ajd vissza a táborba. Itt m ár készül a 117

gulyás. Lehet fürödni a G aram ban. Este Dr. Horváth István tart előadást. M ásnap fokozott feltétel a pontosság. M aradandó élm ény­ ként vár a H elem ba-Ipolydam ásdi lezárt hídon való határát­ kelés. A hidat csak egy órára, a túra résztvevőinek nyitották m eg 9 és 10 óra között. A túloldalon a két falu polgárm estere üdvözölte a túrát, kifejezve azon rem ényüket, hogy a híd amely egyébként a B ős-N agym arosi erőm ű részeként épült - által létrejön a m indkét oldalon igényelt kishatárforgalom . A z üdítőktől és csem egéktől gazdag asztalok tartalm a gyorsan gazdára talált. Lelkesen egy újabb zárt határhidat nézünk m eg, m ajd N ag y b ö rzsö n y felé v esszü k az ú tirán y t. A B ö rzsö n y dom bjai! N em is olyan sík terep ez, am int azt egy szlovákiai az első pillanatban gondolná. A ném etajkúak által is lakott falu dombján már igen jólesik a pihenő. A dombok nagyságát a forróság legalább kétszeresére növelte. A szép Szent István-tem plomnál a tem plom ról és a falu ném et ajkú lakosairól hallunk. A faluban bányászm úzeum i láto gatás, egy újab b tem plo m , m ajd eg y akkor vízhiányban szenvedő, karbantartott vízim alom a lát­ nivaló. A falu valam ennyi nyilvános kútja a túrázók áldozata. Vámosmikola központjában a terület gazdaságával ismerkedünk. A helybéliek üdítőkkel kínálnak, egy presszóban éhségünket csillapítjuk. Kem encén közösen fakultál a túra a közeli strandra. Bernecebarátin és H onton keresztül, a nagyforgalm ú főúton, a határsávban irány Drégelypalánk, ahol az iskolaudvaron verünk tábort. Este a helyi vendéglőbe vagyunk hivatalosak vacsorára. M ásnap gyalogtúrák sora. E lőször a D régelypalánk feletti kopjafához zarándokolunk, m ajd H ontig kerekezés. M arad idő arra is, hogy egy kitérőt tegyünk a csodatévő csitári forráshoz és kápolnához. M ég egy barlangot is felkeresünk. Ú ticélunk a H on­ ti-szakadék. V an térkép, talán szakadék is, látjuk egy nem túlrégen lezajlott vihar következményeit, csak éppen felelős gyalogtúrás vezetőink tévednek el kissé. S velük együtt m i is. Cseles m egoldással kb. 10-15 km erdőkerülői sétára indulunk. L eh e t c so d áln i a fá k at, g y ű jte n i a sz in te m in d e n ü tt term ő őzlábgombát, itt-ott málnát. S lehet epedni a szomjúságtól. Végül a kiindulástól vagy 2 km-rel odébb a főútra jutunk ki. A szakadék jól elrejtette m agát! A kerékpároknál, az útszéli vendéglőben árulják el, hogy csak 100 m -t kellett volna m egtennünk előre, 118

egyenesen, nem elkanyarodva. Elm együnk. Torkolatában egy, a vih arb an elhullott, gyönyörű szarvas tetem e fogad, m ajd avalóban szép Honti-szakadék. Néhányan "hegymászással" felju­ tunk a tetejére, ahol „felülről" érkezett túrázókkal akadunk össze. Jóval előttünk Sim én Andris fedezte fel ugyanígy az utat. Kissé fáradtan visszatérés a táborba. A pihentebbek a kora esti szür­ kületben megtekintik Drégely várát, mások az Ipolyban keresnek felüdülést. V ize korántsem tiszta, de kellem es. A z esti tábortűz előtt M ándli G yula helytörténész tartott egy előadást a terület történelm éről és néprajzáról, s m utatta be az iskola nagyter­ mében összeállított kiállítását. Újabb nap, kirándulás Csábrágra. Az ipolysági határátkelőnél nincs különösebb gond. A városban bevásárló m egálló, üdvöz­ letek küldése az otthon maradottaknak. M ásra nem jut idő. Vár­ nak a többünknek m ár ism erős dom bok, m elyek az idő folya­ m án nem rövidültek m eg és nem laposodtak el. A csábrági elá­ gazásban árokparton gyülekezünk. Közben egy régi túrás áll m eg kocsijával, s megszakítva programját, velünk tart. A kerék­ párok az erdészlaknál m aradnak, m ajd gyalogosan a C sábrági várig. Utolsó ittlétünk óta van némi változás. A természetbúvárok elköltöztek, építkezés folyik, a tem plom m ég rosszabb állapot­ ban van, m int azelőtt. U zsonna a kút körül. V ize iránt nagy az érdeklődés. Túrás szakácskodóink a tegnapi gom ba pörköltjét hozzák. Elfogy ez is. Közben m egérkezik egy fakultáló csoport, akik egy idáig járható, em elkedők nélküli utat fedeztek fel. Só­ hajtva m ondjuk, m ajd legközelebb, ha erre járunk. Séta a vár­ ban. Gyönyörű a kilátás, bár ezúttal hiányzik a legutóbb itt elő­ került himmleri szíverősítő. A várhídon egy történelmi előadásra most is marad idő. Tábori visszatérés saját útitervek szerint. Táborbontás, köszönet vendéglátóinknak a vendéglátásért. D régelypalánk, N agyoroszi, H orpács az útvonal. Szeretnénk m egfürödni az Ipolyban, de alig találni m egfelelő helyet, így a többség szárazon indul tovább. Horpácson a Mikszáth-emlékházat nézzük m eg, M adáchra, S zontágh P álra és M ikszáthra em ­ lékezünk. Irodalmi kalauzunk a M écs család, előadók a túrások. Vezetőink elárulják, hogy nem álltak el azon gondolattól, hogy a C sesztvére vezető utat földúton tegyük m eg. A z idő kelle­ m es, eső eddig nem sok esett, így a kifogás is kevesebb. Érdesvadkert után térünk rá, m ajd pár m éter után le szálunk járgá­ 119

nyainkról, m ert a sivatagi körülm ények erre kényszerítenek. A kerekek agyig m erülnek a hom okba. H osszas gyaloglás és cipekedés után érkezünk Csesztvére. Itt a kocsma az első megálló, természetesen nem m int ajánlott m űem lék. Hogy ne le­ gyünk sokáig homoktól porosak, arról a természet gondoskodik.Jókora esőt zúdít a nyakunkba. Megnézzük a Madách-emlékházat, annak kiállítását, m ajd esőben indulunk tovább A balas­ sagyarm ati Palóc M úzeum ba m ár nem jutunk be, de a várm e­ gyeházba ig en . A lk alm i k alau zun k ig en készség es. É rzelm ileg is hat a v áro sh áza falán láth ató táb la, m ely "In m em o riam . M a­ gyarország jövőjére messze kiható örök emlékét hirdeti", 1918-at idézve Szécsényben m ár süt a nap. M úzeum , tem plom és bás­ tya van a soron. A település közepén, az élelm iszerbolt előtti téren tarisznyából ebéd. Innen indulunk a ludányhalászi tábor­ helyre. Itt m ár kedves vendégek, a Rákóczi Szövetség küldött­ sége vár. Bikki István szép szavalata után G öndöcs Laci bácsi, főtitkár, az esti tábortűz m ellett tisztelettel üdvözölte a résztve­ vőket, m ajd M écs László: V ád és védbeszéd c. versének refrén sorát, "E fiúkért valaki felelős", elemezgetve azokra a táborokra emlékezett vissza, melyet ő és főiskolás társai szerveztek a 30-as években. Érdemes idézni néhány gondolatát: "Ez a gondolat, ez a felelősség, hogy szám talan fiatal m un­ kásfiú, iparostanonc, kereskedőtanonc és egyéb fizikai dolgozó, fiatal m unkás van közöttünk és él közöttünk, és ezekkel senki sem törődik, és ezekért m égis felelősek vagyunk. Ez a gondolat szülteaz első munkás-ifjúsági tábort, amit Losoncon kezdtünk meg szervezni 1934-ben. ... Nem volt alapítvány, hanem voltak olyan öntudatos m agyarok, polgárok, iparosok, m érnökök, orvosok, kereskedők s gyárosok is, akik e célra adakoztak. Ism ertettük velük célunkat, ism ertettük azt, hogy m unkásfiúkat akarunk kéthéten át ingyenes nyaralásban részesíteni, egy program ot vázoltunk fel előttük, hogy mit akarunk velük csinálni ... művelt­ ségüket bővíteni, lelkükkel törődni és szám ukra egy m eleg közös­ séget terem teni, am elyben m ajd ők m egtalálják azt a testvéri k özö sséget, évről évre, am ely szám ukra azt fogja jelenteni,hogy m i, m agyar m unkásfiatalok vagyunk valakik és velünk is törődnek. Így indult el Losoncon és Füleken az első gyűjtés, s összejött az az összeg, am ely biztosította közel 40-45 munkás­ fiúnak a táborozását két hétig. Az első tábort a Rozsnyó 120

melletti Uhornai-tó alatt vertük fel, mindig ott, ahol víz is volt és ahol a körülmények megfelelőek voltak ... s ez így ismétlődöttévről évre. Ennek a jelentősége abban volt, hogy meg tudtuk mozgatni egy városnak, egy környéknek, egy területnek a m a­ gyarságát, úgy, hogy készek voltak adakozni azoknak a fiata­ loknak, akikkel senki sem törődött... az egész Szlovákia m agyarterületeiről sok helyről jöttek fiatalok a táborba. Azok a he­ lyek, melyek küldtek fiatalokat, egyben vállalták költségeiketis, így bővült a helyileg szervezett tábor országossá, ... egyetemihallgatóink, a fiatal magyar értelmiség, akik megfordultak ezek­ ben a táborokban, szorosan érezték azt a kapcsolatot, azt a felelősséget, mellyel a felnövekvő munkásfiatalokkal szemben tartoztak. Turistáktól telített, de így is vonzó a következő nap legfőbb m egállója, H ollókő. "Bejáratában", a kocsmánál gyülekezünk.Falunéző séta, templom, tájházak, majd a vár. Csaknem egész délelőtt itt maradunk. Ezután jó minőségű földúton Rimócra ju­ tunk. A dombon álló templomnál egy idős bácsival találkozunk,aki, m int kiderült, egykori néptáncos. S bár már túl van hetve­ nen, élesen vág az esze. Emlékeit élmény hallgatni. Táborbontás. Ipolytarnóc ősleletei (óriásfenyő, láblenyom atok) m a is egyedülálló leletek. F elfedezőjük Kubinyi Lajos, a közeli Losonc m elletti V idefaláról szárm azó term észettudós (a M a­ gyar Nem zeti M úzeum igazgatója) volt. H a n etalán m eg akartuk vo ln a láto g atn i a szü lőfalu t, ak ko r a kb. 15 km helyett több m int100-at kellett volna m egtenni. A kalondai határátkelőt nem tudtuk m egnyittatni. Ottjártunkkor láttuk, hogy a területen feltárási m unkákat végeznek. A zóta m egtudtam , hogy nem eredm énytelenül - többek között egy újabb ősfa is előkerült.Salgótarján, a som oskői határátkelő felé hosszú dom bokkal telí­ tett az út. Salgótarján határában közös fürdőzés a strandon.K ellem es az idő, kellem es a környezet. A fárasztó kilom éterek után nehéz újra nyeregbe ülni. Som oskőn határátkelés. Ragyolcon, az iskola udvarában már katlanban vár a Somogyi-féle gulyás. A vendéglátásban Böszörm ényi István segédkezik. T á­ borverés, fagyűjtés a tábortűzhöz. A z iskola gondnoka készség­ gel ad készleteiből. Nyitva van a tornaterem is, lehet gyakorla­ tozni, játszani. A tábortűznél késői ismerkedőest. A túrán kb. 150-en v e tte k ré sz t, ja v a ré sz t é rte lm isé g ie k , i.solőkáf 121

A z utolsó nap, az A broncsosra vezető út fájó em léket idéz. Horváth M ihály kopjafája mementó. Tisztelgésünk előtte egyben mindig fogadalomtétel is: folytatni kell azt, amit elkezdett.

122

X IX . H K T : S á r o s -A b a ú j-Z e m p lé n

22

19 9 3 . j ú l i u s 2 4 . — a u g u s z t u s 1 .

Szokatlanul hűvös, borongós júliusi időjárás jelezte a túra kö­ zeledését. De nem hatott riasztólag. A túrások jöttek, s gond nél­ kül találták m eg a R aszlavica közelében kijelölt m ezei táborhe­ lyet. Pedig a főútról ide szinte csak háton vitt járgánnyal, magánkerítések megmászásával lehetett eljutni. A túrának először volt am erikai résztvevője, Erdélyből és a V ajdaságból egy-egy kerekező jött. A táborhely „kényelm ét" egy szépen csordogáló patak, m eg az olykori eső biztosította. N éhányan energiákat spórolva a tábor feletti szénatartóban vertek tanyát. M indaddig, amíg a „tulaj" nem jött, s kemény szívvel érvényesítette jogait. A z első útvonal célja D essew ffy A risztid honvédtábornok sír­ em léke volt M argonyán. A z út „dom bocskái" jelezték, hogy ezúttal sem a sík terep lesz a túra legfőbb jellem vonása. A sírhely előtt Köteles László em lékezett m eg a tábornokról és életéről.Tiszteletadás, koszorúzás, majd vissza a táborba. A vasárnap H ervartón kezdődött. Fatem plom a az U nesco ál­ tal védett m űem lék. A m agyar nyelvű tájékoztató tartalm ánála helybéli kalauz lényegesen többet m esélt el. A templom mel­ lett, egy egykori faház még látható alapjain sétálva BalázsGyörgy mutatta be a faluban itt-ott még megtalálható népi építészeti stílust. Az út némi bonyodalm akkal folytatódott. Nem volt teljesen világos, hogy a zborói várlátogatásra és előadásra milyen sorrendben, hol és hogyan kerül sor, így egy csoport avár alatt pihente fáradalm ait - bárm ilyen szép is volt, a m ere­ dek hegy senkit sem töltött el olyan lelkesedéssel, hogy fel ismásszon rá. A többiek pedig a faluban, az iskola nagyterm ében várták türelem m el az elm aradottakat. V égül is a m ég jó erőben lévő B alázs G yuri ingajárata egyesítette a két csoportot.S zlovák nyelvű, tartalm as, de végtelenül hosszú előadás követ­ kezik a R ákócziakról, a család zborói kapcsolatairól. V árm ászásra ezután sincs senkinek kedve, ezért irány B ártfa. A II. világ­ háború után a terület jellegzetes faépületeit a szocializm usban 125

a szegénység jelképeinek kezdték tekinteni, s ugye ott nem le­ hetnek szegények. Eltüntetésük sikeresen el is kezdődött. A bártfafürdői skanzen dolgozói néhányat m egm entettek belőlük. Él­ m ény volt közöttük sétálni! A közelben áll Erzsébet királynő m ell­ szobra, aki itteni látogatása után úgy nyilatkozott, hogy húsz évvel fiatalabbnak érzi m agát. N em zeti - nem zetieskedő szlo­ vákiai jelkép, hogy a talapzatról leszedték az "Erzsébet" feliratot.A bártfai főtér szám om ra a cseh városok jellegzetes tereit idéztefel. A városházában berendezett kiállítás, az átellenben lévő tem plom m ellett a tér épületei is kiérdem elték a figyelm et. A m últat picit a m ába hozta a főtéri em elvényen zajló kem ény rockkoncert. Este vacsora a vendéglőben és tábortűz. A tábor­ ba vezető út ekkorra m ár kiszikkadt, az autósok bem erészked­ nek a sátrakhoz. A helybéliek figyelm eztetnek, ha eső lesz, nem jönnek ki onnan. Éjszaka így az esőcseppek csattogása és m o­ torzúgás hangja együtt zavarja meg a nyugalmat. K öltözködés. Kim arad Kapi vára, csak távolról - kerekekről nézzük m eg. E perjes határában egy m agánm úzeum repülő­ gépei között a tulajdonos mesél hobbijáról. Van itt orosz és ame­ rikai gép, harci járm ű m eg sok m inden m ás ... s érezhető fana­ tizm us és pénz. A városban a ruszinok és ukránok képviselői nemzetiségük történelméről, jelenlegi nem éppen kedvező hely­ zetükről tartottak rövid előadást. Elm ondták többek között azt, hogy teljesen m egértik a m agyar nem zetiség igényeit és törek­ véseit, de azokhoz mégsem tudnak teljesen csatlakozni. Köreik­ ben, elsősorban a m agyaroktól jelentősen eltérő történelm ük m iatt, egyik legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy megértes­ sék tagjaikkal, hová, kikhez tartoznak. B ár vágyuk az önálló anyanyelven oktató iskola, szám ukra az alternatív rendszer el­ fogadhatóbb, mert az nem igényli az anyanyelv teljes ismeretét. Ezután rövid városnéző séta. A kollégium, ahol Kossuth istanult, az utolsó gyárépület hamarosan eltűnő falai, melyen még magyar felirat látható, a zsinagóga és felújított szépségesbelseje. Ebédidő, m ajd irodalom történeti érdekesség a Petőfi-T om pa-K erényi "Erdei lak"- versenyét idéző eperjesi em lékm ű.Tom pa M ihály 1885-ben kiadott összes költem ényeinek e vershez kapcsolódó je g y z etéb e n e zt o lv a sh a tju k : "... m i sem m i k u n y h ó t n e m láttu n k , k ép zeletb eli v o lt m in d en ; d e azért m o st is m u to ­ gatják Eperjes bércei között az általunk m egénekelt kunyhót. ... 126

M ennyi m inden úgynevezett nagyság születik ekképp a törté­ nelem ben." A z em lékhely m eglátogatóit hűsítő záporral jutal­ m azták az égiek. A túra egy időre itt darabjaira esett. V olt, aki ázott, volt, aki kerekezett, s voltak, akik kocsm ából szem lélték az egészet. A korábban útra kelők csak Rozgonyban, a múzeum­ ban tudták meg, hogy pár kilométerrel odébb zuhogott az eső.A kastélybeli kiállítás nem különösebben érdekes. A m agyarbődi táborhely romantikus. Az ígért fürdőzés elmarad, a közeli tó erre alkalmatlan. A csendesen folydogáló patak némileg helyettesíti. Valakik szilvát, alm át és vizet hoznak a táborba, m eg kenyeret. E zen az estén n in cs b izto sítv a k ö zö s v acso ra. A táb o rtű z egybenszárítkozási lehetőség is. Ismét szemerkél az eső ... Reggel csúcsforgalom az út m enti forráskútnál, m ely néme­ lyek szerint gyógyvíz (az illata is gyógyít). A táborbontást délutánra halasztjuk, a sátrak vizesek. Petőszinyén a tem plom freskóitnézzük meg, majd egy romantikus mezei út következik. Nyakigérő füvet, patakkal. Végén egy kastélyba csöppenünk, mely a csökkent értelm i képességűeknek ad otthont. Parkjában ősi fáit csodáljuk meg Ósvacsókányon, Dessewffy Arisztid szülőhelyén a templomban elhelyezett emléktábla előtt tisztelgünk. Előadónk itt is a történelm i em lékek m egőrzését szívén viselő K öte­ les László. Felsőkem encén a falubéliek m egőrizték a Kossuth La­ jos ittjártára em lékeztető táblát. Pár hónappal azelőtt m ég csak a paplakban m utatták m eg, m ostanra m ár a tem plom ba került. M egem lítendő, hogy a falu lakosainak nagy része szlovák anya­ nyelvű. K özben csúcsforgalm at bonyolít le a szom széd udvar­ ban üzemelő boltocska (a sör és kompót a sláger). Az úti­ tervből kim arad a herlányi gejzír. K ét óra pontossággal kb. 28 óránként tör ki, akkortájt éppen pihent, csak „m orgását" hallot­ tuk. V isszatérve M agyarbődre táborbontás, m ajd fürdőzés Hernádcsányban. Néhány órát töltünk itt, ebédelni - vacsorázni is le­ het. M iglécnémetiben a községi hivatal udvarán táborozunk le.Fedor István polgármester s a lelkes falubéliek olyan szeretettel fo g ad ták a tú rázó k at, m ely re ig en rég en v o lt p éld a a tú rák történetében. Finom a gulyás, m egélénkül a kocsm a forgalm a, jó a túrahangulat. Egynapos pihenőre készülnek a kerékpárok. A kerékpárm entes napon M iglécről K assára vonattal m e­ gyünk. Szemerkél az eső. Az am úgy üres állomás és szerelvény csaknem m egtelik - az állandó utasok nem kis bosszúságára. 127

K assán az állom ás előtt a régi túrás B alassa Zoltán vár és ka­ lauzol. A D óm , benne II. Rákóczi sírjával a rodostói em lékház (R ákóczi kassai tem etése egy akkor készült film felvételről jó mi­ nőségű videofelvételen látható), a főutca épületei tálcán kínál­ ják az ism ert-ism eretlen látnivalókat. D élután szabadprogram , egyéni visszautazás, m ajd ism ét vacsora. A z esti kultúrm űsor ke­ retében bem utatkozik a Rozm aring táncegyüttes valam int a szepsi magyar gim názium Pávatoll színjátszóköre tagjaiból és atúra résztvevőiből alakult túraszínpad. A főszereplő a rendező M. M olnár László, aki csapata hiányzó tagjait pótolja - a szöveg­ könyv kitartó használatával. Czakó Gábor Disznójáték c. darab­ ját m utatták be. A z est zárórésze az elm últ túrákra való dia­ vetítéses visszaemlékezése. V endéglátóink kora hajnalban kelnek, hogy szám unkra bú­ csúreggelit készítsenek Figyelm ességük nagyon jólesik. N incs gond az Abaújszina-Tornyosném eti határátkelőhelyen. A déle­ lőtt Göncön telik el. A református templomban Károli Gáspárra, a Biblia m agyar fordítójára em lékezünk. M ajd két csoportban a huszita-ház és katolikus tem plom következik. Néhányunknak helytörténeti könyvektől nehezedik el táskája A kollégium ban fejedelm i ebéd vár s fogy el Telkibányán a tem plom kertben a kopjafás tem etővel, valam int a m úzeum ipar-, hely- és erdé­ szettörténeti anyagával ismerkedünk. És vásárlunk ismét értékes könyveket minden mennyiségben. Hollóházára kissé megkésve érkezünk, elmarad a várt porcelángyári látogatás. Némileg kár­ pótol a múzeumi kiállítás. Vásárolni is lehetne. A termékek szé­ pek, de áruk és törékenységük miatt nem túrásoknak valók. A Füzéri vár, annak megmászása következik. Szép a kilátás, vonzó a táj. Kora este a füzérradványi sportpályán állítjuk fel a sát­ rakat. A közeli tábor zuhanyozói megtelnek. A hűsítő víz frissít -a később érkezők a keletkezett jégcsapokat a kinti melegbenverik le. Este és kora éjszaka kocsmanézőbe indul egy társaság.Ez a falu másik végén van, de a túrások mindig is híresek voltakjó szimatukról, és így ezt is megtalálják. Táborbontás után a közeli parkban az omladozó Károlyi-kas­ télyt nézzük meg. Csoportkép készül, majd továbbindulunk.Széphalmon az emlékcsarnokban, sírjánál Kazinczy Ferencreemlékezünk. Tiszteletünket fejezzük ki fia - az 1849-ben Aradon vértanúhalált szenvedett Aulich Lajos honvédtábornok aobsrz 128

előtt is. A sátoraljaújhelyi levéltárba szabadságát m egszakítva csak a tú ra kedvéért jött be annak vezetője, C sorba C saba. Előadásában Kazinczy m unkásságáról és a levéltár m unkájáról szól. Az éppen várakozók a múzeum gazdag kiadványkínálatá­ ból válogatnak. Városnéző séta következik, ebédidővel. A köze­ li határátkelőhely előtt gyülekezünk, s együtt indulunk tovább Borsiba, ahol a Rákóczi-kastélynál már vár minket az utolsó na­ pokon kalauzoló Bogoly János. M egállapítjuk, hogy legutolsó itt­ létü n k ó ta n em so k m in d en v álto zo tt. A k astély eg y re romosabb.A szobor környékét kitakarítjuk. Bodrogszerdahelyen a Vécsey-kastélynál állunk meg, majd a nagykövesdi vár tetejéről gon­ dolatban járjuk be a terület jelenét és múltját. Alatta néhány lovassal beszélgetünk, akik egészen a táborhelyig elkísérnek bennünket. Ez utóbbi „m egtalálása" azért nem volt olyan egy­ szerű. A túra szervezői először m egvárták, m ég a határövezet sátorverésre nem éppen alkalm as kőkem ény földjén felvertük sátrainkat, m ajd a határ őreire hivatkozva bejelentették, hogy táborozni csak kb. 3 km -rel arrébb lehet. K öltözködünk. Tény és való, az újabb hely jobb, szebb és fürödni is lehet. A K arcsa közepéig, mert azon túl már egy másik országban folyik ugyan­ az a víz. N agykövesd és Pácin között T isza-napok okán nyitott a ha­ tár. Ugyanezen rendezvény az oka annak, hogy a sátrakat is ajánlatos lebontani. (Kárpótlás az elmaradt költözködésért). Alig néhány hét telt el azóta, hogy a határátkelőhely átjárhatósága érdekében a két település polgárm esterei, Jakus Péter (N agy­ kövesd) és Barati Attila (Pacin) befejezték éhségsztrájkukat. Fo­ gadásunknál ők is ott vannak. M eg egy sörárus. Egy-egy po­ hár ingyensör m indenkinek jár. A helyi sörfőzdében is az ital ked­ velői jutnak szóhoz és pohárhoz. Újabb határátkelés, ezúttal Lácacséke és Perbenyik között, kizárólag a túra részére megnyitva. Gondok tám adnak a „külföldiekkel", de közbelépnek a szerve­ zők és a parlamenti képviselők. A határok őrei hagyják magukat m eggyőzni. K irályhelm ecen városnézés, látogatás a B ogoly János irányításával alakuló H onism ereti M úzeum ba. K edves meg­ lepetés, hogy éppen akkor került forgalomba Királyhelmec c. könyve. Következmény: újból nehezednek a kerékpáros táskák. H osszas keresés után akadunk egy vendéglőre, ahol energia­ szükségleteinket pótoljuk. Vidám és szomorú az utolsó megálló, 129

Kisgéres. Vidám, mert a vendégszeretetéről messze híres boros­ pincéibe m ásképpen nem lehet lem enni. S zom orú viszont a kopjafás tem ető, a deportáltak sírjaival. C sak rem énykedünk abban, hogy a tragikus múltat idéző em lékük nem egyik lehet­ séges jövőképünk jelképe. E ste a tábortűz m ellett a jövőbeli jubi­ leum i túra terveit vitajuk m eg, m ajd az estét ki a tűznél, ki a közeli parti vendéglőben tölti el. M ásnap szem erkélő esőben mindenki hazaindul.

130

X X . H K T: Kal

o n d a

- A

n d o r n a k

-

Serke 1 9 9 4 . jú liu s 2 3 — B alassi Bálint

és

Mocsáry

3 1.

lajos emlékére

A jubileum i túrákhoz, úgy tűnik, forróság is járul. Csakúgy, minttíz évvel ezelőtt, az idén is szokatlan meleg fogadta a kalondai kultúrotthon udvarába érkező túrásokat. Sem a m eghívók m eg­ szokottnál későbbi szétküldése (kb. két héttel a meghirdetettkezdet előtt), sem az átlagosnál nehezebb terep nem hatottriasztólag. Így a második nap estéjén már közel 140-en ültek azesti tábortűznél. A túra nyitó napján ideiglenesen megnyílt a Kalonda-Ipolytarnóc határátkelőhely. A zt, hogy m ennyire szükséges lenne az állandó nyitva tartása, m utatta az élénk forgalom . M indössze egy jugoszláviai túrázó nem jutott át rajta (kishatárforgalom !) - kis túrás segítséggel Somoskőn keresztül érkezett meg Kalondára. Délután kb. 40-en az ipolytarnóci ősleleteket néztük m eg.T öbbünknek okozott k iseb b csaló d ást, h o g y a m ár k ét év e fo ly ó ásatáso k ú jab b leleteit nem láthattuk. Illetve csak szóban hallot­ tunk néhány eredm ényéről kiváló kalauzunktól. Az esti tábortűz­ nél Sim on János, a helyi Csemadok képviseletében és PappSándor, a község polgárm estere a falu történetét és jelenét vázolták fel. K ülön kitérve arra a vágyukra, hogy szeretnék felvennia kapcsolatot az azonos nevű rom ániai K alonda községgel, s hogy ilyen irányú kísérleteik ez ideig eredménytelenek marad­ tak. Reménysugárt adott Böszörményi István, s az éppen akkormegérkező Dinnyés József bejelentése, hogy az erdélyi falucska Koronához tartozik, s segítenek a kapcsolatfelvételben. Az eztkövető bem utatkozás ered m én y e az elm ú lt év ek tap asztalatait erő sítette m eg . A túrán javarészt értelm iségiek, s egyre fiatalab­ bak vesznek s.zrét 133

Kalondán istentisztelettel kezdődött a második nap Tiszteletünkre (is) eljött a losonci katolikus énekkar. Sajnos azonban csak kevés túrás vett részt rajta. E zután a teljes napot L osoncon töltöt­ tük. Először a zsidó temetőt látogattuk m eg, ahol a kis létszám ú losonci zsidó hitközség képviseletében Donáth János bácsi ka­ lauzolt. A túra koszorúját helyeztük el a holocaust áldozatainak em lékm űvére. A katolikus tem etőben a Serly-kápolnánál Serly Lajosra, Debrődi János sírjánál az 1848/49-es szabadságharcra, a reform átus tem etőben Ráday Pálra, K árm án Józsefre, Szabó Gyulára, valamint a Szilassyakra emlékeztünk Böszörményi István vezetésével. E gy közös fagylaltozás után (L aurencsik Sándor - L aurafagyi) a város újabb részei voltak a soron. Az Arany utcácskát, ill.a losonci V igadót N agy Zsófia és Csom ó Csilla, az épületet felújító AVANT kft dolgozói mutatták be. Kora délután a Vigadó díszterm ében a túra két évtizedére emlékeztünk. El kell m ondani, hogy bár szem élyes m eghívókat kaptak, a bensőséges ünnepségen nem jelentek m eg sem a Csem adok, sem politikai pártjaink és m ozgalm aink képviselői. N em ad erre m entséget az sem , hogy kb. két órával később Ajnácskőre, harangavatóra voltak hivatalosak (a távolság mind­ össze 30 km). Néhány igazolt távolmaradón kívül (Merva László, Urbancsok Egon, Samarjay Zoltán, Zachariás István) megjelentek az egykori túravezetők, s néhány, m ost m ár nem aktív túrás is.M ihályi M olnár László a túrák kezdeteit idézte fel. Lakner Zoltán ajelen könyvben is olvasható bevezetőt olvasta fel. Majd túravezetőként emléklapokat adtam át (Petik Nóra, az AVANT ifjú festőnője készítette) M erva Lászlónak (alapítónak, az ötletért, távollétében testvére, Ica vette át), M ihályi M olnár Lászlónak (alegtöbb túra megszervezéséért), Köteles Lászlónak (a túrák kri­ tikus pillanataiban vállalt munkájáért), Simén Andrásnak (a túrák szervezésében elvégzett odaadó segítségéért) és In m em oriam Horváth M ihálynak (a túrákon és táborokban nyújtott példamu­ tató önzetlenségéért; megőrzésre Lakner Zoltán, a Mocsáry Ala­ pítvány elnöke vette át). A keretet adó kultúrm űsorban Szabó András, Kuncz László és Dinnyés József léptek fel. Kora este a Vigadó előtt Böszörm ényi István a Vigadó falán látható cím ereket s az általuk képviselt családokat (M adách, Balassa, Kubinyi, Szilassy, Szígyártó, Forgách, Zichy) mutatta be. 134

Este, az Ipolyban való fürdőzés után, diavetítésen az elm últ túrák pillanatait idéztük fel, m ajd a tábortűznél D innyés József műsorával, s túrás művészeink Kuncz László, Szabó Andris ve­ zette közös énekléssel ért véget a nap. Üdvözölte a jelenlévőket az ekkorra megérkezett Duray Miklós is. Mezei út vezetett Vilkére, a harmadik nap első megállójához,a m úlyadi tem plom hoz. Történetét a helyi sekrestyés és Böször­ ményi István foglalták össze. Csatáron már várt ránk Urbán Ala­ dár, aki a temetőben lévő sírja mellett Zsélyi Aladárra, az aviati­ ka úttörőjére emlékezett. Visszatérve Bussára, néhányan megáll­ tak a finom vizű cseviczeforrás mellett, majd a tájházba látogat­ tunk el. Belsejét a rend jellem zi, bővítésére itt sincs pénz. Hétfő lévén, Kékkőn csak számunkra nyitották meg a várat: a kápolna képkiállítását, a Madách-kastély berendezésének maradványaiból berendezett szobákat, a báb- és játékkiállítást. A fe­ gyelmezetlenség következm ényeit egy m osdó bánta m eg, m ely darabokra tört, s ezzel együtt apadt a túrás kassza. A túrásoktöbbségének gondolatai az ételen, italon és fürdőzésen kezdtek járni - így elmaradt Kuncz L ászló ide, és erre az alkalom ra ter­ vezett B alassi-m űsora. Kékkőn nem volt étkezésre alkalmas hely,s ez a túra szétszéledését vonta m aga után, így az alsósztregovai M adách-kastélyt csak néhányon néztük m eg, a koszorú el­ helyezésénél kb. tízen voltunk jelen. E ste a losonci K árm án József Színkör m utatta be B ulgakov Iván, a rettentő c. vígjátékát, m ajd a tábortűznél Kuncz László délután elmaradt műsorát pótoltabe, s búcsúzott el egyúttal a túrától. Ő t a fülekpüspöki V alkó V e­ ronika és kis zenekara követte szép népdalm űsorával és népdal-tanításával. Táborbontás után m egköszöntük a kalondaiak vendéglátá­ sát. K étszer biztosítottak vacsorát, reggelit, az érdeklődők frissen fejt tejet vehettek, biztosítva volt a három tábortűz faanyaga. Viszonzásul ötezer forintot ajánlottunk fel arra, hogy alap terem ­ tődjön a K alonda-K alonda találkozó m egvalósítására. A z útvo­ nal első m egállója K urtány, a M ocsáry Lajos-em lékm ű volt, ahol Böszörm ényi István em lékezett a kiváló politikusról s osztotta szétsaját szerkesztésű publikációját. Füleken a várban ugyanő kalau­ zolt, m ajd közös ebéd következett a Bástya-étterem ben. Ittlé­ tünk iránt a Szlovák Rádió M agyar Adása érdeklődött. B. Istvánélőben számolt be a túra eddigi történéseiről. Ajnácskőn hosz135

szabban kellett várakozni Hunyák Józsefre, a falu polgármeste­ rére, aki röviden ismertette a tudnivalókat az épülő templomról.A várakozás perceit Gaál Lajos töltötte ki, aki a templom főhajójában a közeli C sontos-árok ősleleteit, azok fontosságát ism er­ tette. Csevicén a most bőséggel buzgó ásványvizet kóstoltukmeg, majd V ecseklőn Petőfire, itteni látogatására em lékeztünk.T ajtin, a Tó-hegy alatti m ásodik táborhelyen kisebb népünne­ pély várt. Ez kicsit zavarta Cs. Nagy Lajos igen értékes előadásáta területen elvégzett nyelvjárási gyűjtéséről. V égül is a figyelm e­ sebbek sok m indent m egtudhattak. Ezután a helybéliek nagy öröm ére (a túrások is jót szórakoztak) M ag E lza néni tánccso­ portja kapott szót és teret. Zárórészében szinte az egész pálya táncra perdült. A helyi vállalkozók bőséggel kínálták az enni- ésinnivalót (a túrázókat fejenként tízkoronás ingyenjeggyel tám o­ gatták). Bár volt ném i félelem a jelenlévő rom a lakosok m iatt,m eg kell mondani, semminek nem kelt lába. Hidegkúti látogatással kezdődött az újabb nap. Kalauzunk Elza néni és B . István v oltak . U tó bb i T ő zsér Á rp ád M ed vesalját bejáró versét is elszavalta. D élelőtt tíz órakor a túra részére m egnyílt a T ajti-C ered h atár. A tú ra k ét ju g o szláv iai, eg y ro m án iai és egy ném etországi résztvevője azonban nem jutottát rajta. A m agyar határ őrei nem engedélyezték az átlépést.K b. kétórás v árak ozás u tán v ég ü l is k is ö sszefo g ással au tó b a ültek , s a som oskői határátkelőhelyen keresztül érték utol Pétervásárán a túrát. A többieket a határ túloldalán Szurok Sándorné,Cered jeg y ző je és T . P atak i L ászló , v alam in t P . K ern er E d it fo ­ gadták. U tóbbiak azután egészen A ndornakig kalauzolták a csapatot. Pétervásárán a tem plom volt az úticél, de a tiszteletes - felteh ető en a k ésés m iatt - m ár n em v o lt jelen , így csak a lépcsőjén hangzott el ism ertetés róla. Nem túl nehéz út után Sí­ rokon a vár alatt T . Pataki L ászló ism ertette a vár történetét. Jó néhányon a várba is felm entek. A túra egyik legnehezebb útvonala következett ezután. Az Egerig vezető dombokon bale­ set nélkül (néhány defekt azért előfordult) mindenki túljutott -az utolsó pillanatban érkeztünk az üdítést jelentő városi strandra Andornakon a M ocsáry-kastély lakói "díszőrségben" fogadtak. Kétfogásos vacsorával és sok kedvességgel. Esti szürkületben koszorúztuk meg Mocsáry Lajos emléktábláját, s énekeltük el a ma136

gyar him nuszt. E ste a fáradtság lett az úr. E zúttal nem volt tábortűz, elm aradt Denke Gergely előadása, a többség pihenőre tért. R ö vid idő re m egláto g atta a táb ort a túraalapító M erva László, aki jelenleg Detken él. Táborbontás után Egeren telt el a délelőtt. K alauzunk Denke G ergely volt. A városnéző séta végén a Palóc M úzeum előtti téren az előző nap elm aradt előadásokat pótoltuk be M ocsáry L ajosról, ill. L akner Z oltán a M ocsáry A lapítványt m utatta be.Szilvásváradra, a S zalajka-völgybe vezetett a következő útvonal.Ú tközben a túra egy része Sim én A ndris vezetésvei a bélapátfalvai ciszterci apátságot is m eglátogatta. A völgyben a szabadprogram zárásaként a szép „Fátyolvízesést" néztük meg. Kissémódosított, de az eredetinél lényegesen könnyebb útvonalon érkeztünk R udabányára. Itt zuhanyozás, finom babgulyás várt rán k. A táborhely az ún. M ajális-tetőn lett kijelölve, ahol a vállal­ kozók ideiglenes üzletet nyitottak szám unkra. A sátrakat azon­ ban m ár csak zseblám pák fényénél lehetett felverni. A z estitábortűznél Ciczlavecz József, a G vadányi M űveldési H áz igaz­ gatója (ő volt a vacsora szakácsa is) üdvözölte a társaságot, majd a Műveldési Ház zenekara mutatkozott be dalaival. T áborbontás után R udabányán a helyi tem plom ot - V incze Istv án n y u g alm azo tt tan ár érd ek es elő ad ásáb an , a k azettás mennyezetekről Rózsa György szólt -, valamint a bányamúzeumot néztük m eg. V endéglátóink ezután m eggyőztek arról, hogy érdemes elmenni a bányatavakhoz és ott megfürödni. A közelinek ígért helyig több kilométert kellett megtenni, ráadásuldombokon felfelé, m ajd alig járh ató u tak o n a völg y ben fek vő tó ig . A z eredetileg tervezett akciónak nem lett nagy sikere, a tú­ ra két részre szakadt (a fürdést vállalók és a visszatérők). N em éppen a legkönnyebb útvonal után K elem éren találkoztunk újra, ahol Tom pa M ihály em lékházát tekintettük m eg. Innen Putnokra vezetett az utu n k, m ely nek n ép rajzi m ú zeu m áb an B o d nár M ónika várt ránk türelemmel. A kiállítás mellett lehetőség volt a néprajzi könyvek gazdag kínálatából is válogatni. A z újabb határátkelés ezúttal problémam entes volt, m indenki gond nélkül túljutott rajta. Simonyiban vacsorára voltunk hivatalosak, majd a Sim onyi A lapítvány kuratórium ának tagjai szám oltak be jelen 137

pénzügyi helyzetükről. Szám lájukon eddig 920 000 Sk gyűlt össze.Lakner Zoltán a Mocsáry Alapítány részéről 300 000 Ft-ot ajánlottfel, a túra pedig a tavalyi túráról m egm aradt összeggel együtt 8 000 Sk-val támogatta az alapítványt. Így a Mocsáry Alapít­ ványtól kapott összeg átutalása után teljesül a felhasználást kor­ látozó 1 000 000 Sk feltétel. A bejelentéseket vastaps követte. A z utolsó nap útvonalának dom bm entessége pihenőnek is beillett. A napot a serkei reform átus tem plom ban kezdtük, ahol Erdélyi Judit lelkésznő és Vincze Árpád papnövendék ismertet­ ték a tem plom és a falu történetét. R im aszom batban a M ú­ zeumban Vörös Attila és Gaál Lajos fogadtak. És segítettek.,,Öreg túrás társunk útlevelét egy túlbuzgó rendőr egy ártatlan dudálás m egtorlásaként hivatalába vitte. H elyism ereti tapaszta­ lataik felhasználásával kb. egy óra m úlva az útlevél a beígértbüntetés nélkül került vissza jogos tulajdonosához. K özben a Szlo­ vák Rádió Magyar Adása ismét riportot kért a túra lefolyásáról, skésőbb közvetítette a hallgatóságnak. Ez a túra élte meg azt,hogy Tompa Mihály szobrát majdnem eredeti helyén, a főtérenkoszorúzza meg. A z áthelyezés történetét V örös Attila vázolta fel,a költő verseit Sellyei Zoltán szavalta el. Nem jeleskedtek a városivendéglősök főleg a felszolgálásban. Így az ebédidő kétóráslett. Élm ény volt a rövidebbre fogott, de talán épp ezért lényeg­ re törő kerékpáros városnézés Vörös Attila vezetésével. Ennek le­ gérdekesebb része a tem plom m ögötti ásatások m egtekintése volt. M int m egtudtuk, ezt anyagiak hiányában félbe kell szakí­ tani. A délutánt rem ek hangulatú fürdőzés zárta a Kurinci-tóban.Visszatérve a túra utolsó látnivalójaként a rimajánosi templomotnéztük meg. Legfontosabb ad atait N ag y feren c K atalin m o n d ta el, s m eg jeg y zéseiv el egészítette ki túrás barátunk, Rózsa György. Serkén vacsora várt, ezúttal paprikás krumpli. Az esti tábortűz az értékelésé és a jövő m egvitatásáé volt.Szem ély szerint m egköszöntem a résztvevőknek a kitartást, a fegyelm et. Sok jogos és kritikus megjegyzés is elhangzott. Az út­ vonalak túl hosszúak voltak, ami a látnivaló rovására ment. Többolyan település maradt el, amelyet illett volna tüzetesebbenmegtekinteni, hiányzott a tavaly jól bevált pihenőnap, a túratöbbször székszakadozott és irányíthatatlanná vált, bgynoa 138

figyelm et kellett volna a csoportok kialakításának szentelni stb. Az érem másik oldala, hogy amikor arról esett szó, ki vállalná a jövő évi túra megszervezését, már nem volt sem kritikus szó, sem jelentkező. Több javaslat hangzott el a jövő évi helyszínnel kap­ csolatban (Szepesség északi része, a bősi erőm ű és gát, Zoboralja és M átyusföld). A többség nyugat-szlovákiai helyszín mellett szavazott, de a végleges döntés m eghozatala a jövőre m aradt.

139

T

úrás em lékek

14

1968-ban, néhány nappal a megszállás után kezdtem a gim­ názium ot Rim aszom batban. M indenütt páncélkocsik, katonák cirkáltak. Ez volt világra eszm élésünk időszaka. Vitázó, lázadó, politizáló osztály voltunk. Így kapcsolódtunk a m egalakuló M a­ gyar Ifjúsági Szövetséghez is! ,,R ánk tört a tudás", látva az addigi tananyag m ögött a hazugságokat. A zután velünk kezdték a ,,konszolidálást", de a m agunk útját akartuk járni. Apró kisszervezkedésünk, hogy m inden m árcius 15-én virágot vittünk a Tom pa M ihály-szoborhoz... 1971 nyarán eljutottam a körtvélyesiifjúsági találkozóra. A Szoroskő alatti tábortüzeknél a prágai,pozsonyi, kassai diákok vitáinak hangulata m agával sodort.Ő sztől pozsonyi diák lettem , és m egkerestem a József A ttila Ifjúsági K lubot. A 68-as nem zedék lassan szétszéledt. Végeztekvagy meghúzódtak. Így szükség volt újabb szervezőkre. Bálna Ildikó után Samarjay Zoli lett az elnök, majd én vállaltam 1973-74 nyarán. Duka-Zólyom i Á rpád volt a Csem adok helyi elnöke.Rendszeresen eljárt közénk, segített. Évente egy két közös talál­ kozót tartottunk a többi diákklubbal, 72-ben Prágában, 73-ban Kassán (ott volt Szíj Rezső, Lezsák Sándor is), 74-ben Pozsonyban.1972-ben m ár nem engedélyezték a nyári tábort, ezért Jászón a Thália Színház hirdetett találkozót. M ajd két évig ilyen sem volt.1975-ben N yárasdra készítettünk elő egy nagy tábort, de felülrőlújra lefújták. A prágaiak ötletére indultunk útra kerékpáron. A Kis-Duna partján gyülekeztünk, akkor m ég nem sejtve, hogy m ilyen hagyom ányt teremtünk. Nem a kerékpár és nem a nézelődés volt a lényeg (bár ez is fontos, egészséges), hanem a találkozás, az esti beszélgetések a tűznél, majd a találkozások a helybéliekkel. Ezekről feledkeztek meg sokszor néhány későbbi túra szervezői. Merva Laci, Szarka Laci, Zachariás István, Balassa Zoli, Pék Laci, Szénássy Gyuri, Filkó Jóska neve ism ertebb az ottlévők közül. N em voltunk sokan, de a főpróba jól sikerült. 1976-ban B alassa Z oli céltudatos program ot szervezett. A tábortüzekmellé előadókat, a látnivalókhoz jegyzeteket hozott (Borsi, Szalánc, Jászó, Torna, Betlér.) A Rákóczi-évforduló egyetlen tisz­ 140

tes m egünneplése volt ez a túra a Felvidéken. Bár itt is kevesen voltunk. A prágai N yitnikék tánccsoport Borsiból Tárkony felé vette útját, m ajd Szepsi tájékán is felléptek. Kereszteződtek út­ jaink, de csak az első tábortűz volt közös. 1977 klubjainkban is több gyüm ölcsöt érlelt. Feltám adtak a brünniek, ébredeztek a ny itraiak , K om áro m , R im aszom b at, V ágsellye klu bjai is megerősödtek. Sokan találkoztunk az AED 20 éves évfordulóján. Sikerültegyeztetnünk a nyári programot: tábort Őrsújfalura, túrát Gömörbe. Ez az év adott igazi lökést a szélesebb tömegbázishoz. R en g eteg lev él, felkérés, térk ép k észítés előzte m eg az au ­ gusztusi túrát. Pozsonyból, m ajd az öthetes katonai szolgálatról Mikulovból (Nikolsburg) próbáltam elérni mindenkit, akire számí­ tani m erészkedtem . Lezsák Sanyi m aga helyett Tábori Kálm ánt küldte Lakitelekről. Budapestről Simén Andris jött. Jó néhányszor fellépett a prágaikai N yitnikék tánccsoportja és a galántai V ág Irodalmi Színpad... de ezek már benne vannak a krónikában. Bár nyíltan nem hirdettük, a saját célom az volt, hogy felké­ szítsünk egy nem zedéket arra, hogy tudjon, akarjon és m erjen többet vállalni felvidéki m agyarságunkért, hogy kapcsolatok é- püljenek ki egym ás között, a klubok között, a tájak között. Tud­ tam , hogy az állam rendőrség és m ás szervezetek figyelik moz­ golódásunkat, de sikerült néhány manőverrel elkerülnünk a letiltást. Igaz, hogy „jutalmul" évekig nem kaphattam képesítésem­ n ek m eg felelő m u n k ah ely et, d e o ly an h ely en d o lg o ztam , bár alam izsnáért, ahol több időm jutott a szervezésre. M ég a Csemadok felső vezetése is kerülte a túrák értékelését. 1990-ig egyetlen országos konferencia jelentésében sem szerepelt, am i felér egy kitüntetéssel. 1978-ban a G om baszög-Rapp vonalon az első szakaszt ve­ zettem , 1980-ban részben szerveztem és vezettem is. 1981-ben Fuksz Sanyival közösen (mivel katona voltam, csak a túra idején kérhettem szabadságot), 1984-ben a göm öri szakaszt, 1986-ban egyedül vállaltam a nevezetes bodrogközi és U ng-vidéki túrát, és 1989-ben a rendszerváltozás előtti utolsó „m egfigyelt" túrát vettem nyakam ba segítőtársaim m al, K öteles Lacival, B alogh Gi­ zivel. M ost arra várok, hogy a mai húszévesek kezdjenek el va­ lami hasonlót a maguk részére. Az „öregek" túrája olyan, mint a 60-70 éves cserkészek talál­ kozója. Nosztalgia, emlékezés arra, hogy fiatalok voltunk és büsz141

büszkeségünk, hogy magyar emberek maradtunk. Ezért is érde­ mes volt. Lisztes, azaz M . M olnár L ászló, Szepsi 1975 nyarán — miután a nyárasdi táborhoz nem kaptuk meg az engedélyt - odabicikliztünk néhányan, hogy az esetleg m égis eljövőknek legyen kit leköpniük. Aztán — mert időnk is voltés ú g y se tu d tu n k v o ln a d ü h ü n k b en és m eg alázo ttság u n k b an m ást csinálni - továbbhajtottunk M uzsláig... A követező évek­ ben m egpróbáltuk az első év élm ényét m ásokkal m egosztani, de m inél szélesebbre tártuk karjainkat, annál vegyesebb lett az érzés. A kkor persze a m indenáron való összefogás, az egység nekem szent fogalmak voltak. Alig sejtettem, hogy közel jártam a dem agóg nacionalizm ushoz, csaknem prófétaként éreztem (próféták persze kellenek - időnként borzasztóan hiányoznak de ki kell várni az igazit!). . Szám om ra m aradandóvá a későbbi túrákon is azok az órák voltak, am ikor valam elyik társunk bem utatta nekünk szüleit, szülőházát, faluját.. m áig irigylem őket. Bennem így sokasod­ tunk. Az viszont, hogy később mások - részben ránk, a ,,kezdőkre" hivatkozva - biciklizni mentek és közben sok egyebet is műveltek, nem hagyománytiszteletből történt. Amíg fiatal az ember,akar és tesz. Később meg abból él... M erva László,Detk SZABADSÁG ÉS SZERELEM HOLDUDVARA

Első kerékpártúrás élményeim a JAIK-hoz kötődnek. Ott vet­ tem kézbe M olnár Laci gondosan összeállított ,,túra-szam izdat" anyagait, m elyek között ott voltak a régi Nyári Ifjúsági Táborok (NYIT) fényképei is. Lacinak az a bizalmasan „megsúgott" infor­ m ációja, hogy a kerékpártúra nem más, mint az 1968-ban betil­ tott N Y IT titkos folytatása, döntő jelentőségűnek bizonyult a 142

szám om ra. Ezen a túrán ott kell lenni - határoztam el! Igaz, bi­ cajom sem volt, s ha jól em lékszem , rendre stoppal követtem a társaságot. M icsoda stoppok voltak ezek? Nem sürgetett az idő, m indegy volt, hogy traktorra vagy szénásszekérre kapaszkod­ tam -e fel. K ülső szem lélőből - beszélgetve, ism erkedve - így lassan beavatottá váltam . O lyan helyekre jutottam el, am elyek létezéséről korábban fogalm am sem volt. M ert honnét, m elyik iskolai földrajzkönyvből tanulhatta volna m eg a m agam fajta zöldfülű diákember, hogy milyenek a kisgéresi labirintus-pincék, m i az a ,,csevice", hol van Szent L ászló király Szög lovának szádelői patkónyoma, miképpen működtek a csallóközi vízimal­ m ok, hogyan szól a fülnek és szívnek oly kedves varbói m enyaszonybúcsúztató, ki volt lakója és m i lett a sorsa a Felvidék megannyi, romjaiban is lenyűgöző kastélyának, kúriájának stb ?A részvétel tehát egyben titkos lázadás, kitörési lehetőség is volt. Kitörés helyett írhattam volna inkább betörést, új honfoglalást is.A bban a tájban, m elynek m últjából, hagyom ányaiból, jelen szépségeiből egyaránt szám űzöttnek érezhettük m agunkat. Sok­ szor gondoltam arra, olyan vagyok - bolyongva itt a tájban -,m int a kitagadott, aki visszatérve szülőhelyére nem csak arra csodálkozik rá, m i m indentől fosztották m eg, hanem azt is tuda­ tosítja, m ilyen értékek jogos örököse. A szabadság után érzettvágy így forrt össze a szülőföld felfedezésével és azzal a szerelemnek is bátran nevezhető érzéssel, amely az évek során a m agára hagyott felvidéki táj és az ittlakók iránti felelősségbe nőtt át. B izonyosan m erem állítani, a kerékpártúrák nem egy résztvevőjének a lelkében. T öprengve írom le ezt a szót, „K erékpártúra", m ert sokkal többről van szó, mint egyszerű kerékpáros túrázásról. Joggal ne­ vezhetjük történelmi barangolásnak, honismereti felfedezőútnak, kultúrzarándoklatnak, sőt kedvem szerint társadalm i kapcso­ latépítő körutazásnak is. Számomra azok a túrák voltak a legem­ lékezetesebbek, ahol a régi idők tárgyi em lékeinek faggatása m ellett szóra bírtuk a m ég élő tanúkat, hányatott történelm ünk nem egy kálváriadom bját m egjárt és m egszenvedett nem zedé­ kének - valam i isteni csoda folytán - m ég m indig életben lévő tagjait. A tőlük hallott és a közben látott dolgok különös kész­ tetést jelentettek m indannyiunk szám ára, hogy az esti tábortü­ zeknél, hol egym ás szavába vágva, vitázva, hol m eg lehalkítva 143

a hangot, csöndesen beszélgetve - mert hisz a rendőrség min­ den lépésünket számon tartja, ami egyszerre keltett aggodal­ mat, de némi büszkeséget is a résztvevőkben — elm ondjuk egymásnak vélem ényünket a világról. Ú gy, hogy egyúttal m ér­ legeljük annak estéről estére változó m egváltási esélyeit is. Így a túrák szinte politikát átképző szemináriumokként is működtek, hisz az egyhetes részvételi idő bizony lényeges hatást gyakorolt avilágra amúgy is nyitott lelkű ifjú résztvevők gondolkodására.Emlékszem Z-re, aki azért jött az egyik túrára, m ert lelkes K ISZ-tag lévén a S arló nyom ában szervezett túrát valam ilyen ifjúkom m u­ nista mozgalomnak gondolta — persze magáról a Sarló-mozga­ lomról semmit sem hallott. Ugyanúgy nem, mint az egyszeri ta­ nácselnök, aki elolvasván túránk ism ertetőjét, a biciklicsengők hangjaival bevonuló csapatunkat a ,,sarló" és kalapács nyom ait kutató brigádként" üdvözölte. Em lékszem S-re is, aki szlovák nem zetiségű, a m agyar nyelvet csak törve beszélő fiúként jött a túrára, s kezdeti görcsei után a túra egyik vezető személyiségé­ vé nőtte ki magát. Sorolhatnám a neveket, de m indezekből igazából egy szó a fontos, a barátság. A z a fogalom , am ely rendszerváltozásokat átívelő erejével az egyik legnagyobb eredm énye lett a kerék­ pártúra-m ozgalom nak. M ert az a rendezvény, m ely sorozatban ennyi időn keresztül képes volt önm agát a legcsekélyebb külső támogatás nélkül is fenntartani, mozgalomnak nevezhető. Ma­ gam mindig nagy örömmel gondolok vissza a túraszínpad be­ indítására. Jól emlékszem, hogy az első darabot - CsalókaPéter - azért kellett sebtében, rögtönözve bemutatnunk, merta tábortűz körül olyan, már-már késhegyre menő vita alakult kivalamilyen részletkérdés miatt, hogy annak hangneme szinte a túra ketté-, vagy legalábbis félbeszakadásával fenyegetett. A társaságot a vita hevéből csak egy gyökeresen más témával -ez esetben a mesejátékkal lehetett kirántani. A sötétben elő­ adott játékhoz a korábban még szembenálló felek zseblám páik­ kal közösen szolgáltatták a világítást, és együtt derültek a játék botcsinálta szereplőin. A szükségből erény lett. Am i a túra résztvevőinek felszabadult szórakozást jelentett, azt ugyanolyan szívesen nézte m eg egy-egy falu alkalm ilag, biciklicsengőkkelösszeverbuvált közönsége is. Mindez számomra egyike volt azon egész életre szóló tanulságoknak, m elyet a kntpráúéoe 144

kaptam. M ai társadalmi és politikai életünkben is nagyon fontos, hogy a vitatott kérdésekben végül megegyezésre jussunk. Akinem akarja belátni, hogy a kisszerű nézetkülönbségeken túl isvannak olyan nagyobb célok, am elyek feltétlen összefogástkövetelnek m in d an ny iu nk tó l, an nak azt aján lo m , veg yen részt néh ány kerékpártúrás „kiképzésen" a Felvidék még mindig szépszámban lévő, felfedezetlen tájain. Molnár Imre, Budapest A v é n e k dolga, hogy em lékezzenek

Túra, túra, túrák. M ilyenek voltatok, s hányadik volt a legem­ lékezetesebb? M ilyenek voltatok Ti, barátaim, felületesen ismert epizódem berek, elfelejtettek a sok közül? M egannyi lelkes, k ed ­ v es, fiatal és k o rtalan . S aso k és v ereb ek , m acsk ák és medvék,de keselyű és hiéna egy sem. Nézegetem az amatőr és még amatőrebb fotókat, elvétve akad csak egy-egy igazán profi fénykép. A rcok, alakok, színek épületek, tájak, tárgyak. Legtöbbjéről azt sem tudom, hol ésmikor készültek, de érzem a nap melegét, a lányok bőre illatát,a srácok izzadságszagát. H allom a „kötelező" gulyások nyálcsurranó bugyogását. H allom a régiek rövid vágtára kihívó ,,szappany" kiáltását. Hallom az újak, a hátulról közelítő, nagyobb jár­ művet jelző, „vasaló" figyelm eztetését. E szem be jutnak a túrákon kapott, sokaknál a köznapi életbe is átmentett becenevek.Lisztes, Sam esz, Csege, Szim at... Elvonul előttem a sok-sok egy­ vagy tíz-egynéhány túrás „Ő S". Sam arjay Z oli, H araszti M ari, Pál Sanyi, M olnár Laci és „túrafelesége", Sárika, H am vai Á rpi és „tú­ raházassága" Ildikóval, Simén András, Nágel Erzsi, az örök palóc Köteles Laci, M olnár Im re, Szabó Andris, Varga Olivér akivelmindig történt valami, a csodálatos „Kosztolányok", a felejt­ hetetlen emlékű Horváth Misi és még sok más, itt nem említett,de általam tisztelt és szeretett kedves ember. A két túraplecsnikészítő K atona Laci és Szam ák M isi (akinek m inden idők leg­ szebb, „v ezérb ik án ak " d u k áló ó riásp lecsn ijét b ü szk én ő rzö m ), a nagy „favágó" B ogárdi Zoltán, G izi, a túrapénztáros, C senger 145

S

z

H o P é n e j e , Z E s

e

r r

é

n

v

á

a s o b o r z e

l R

,

t

h i

o z i . m

b

e

j u t n a k a t ú r a g y e r e k e k , k i k n e k e g y i k e - m á s i k a a s z e m ü n k e l ő t t c s e p e r e d e t t t ú r a r é m b ő l k o m o l y t ú r á z ó v á . zrbC sS aoP eG ó,iŐ éákőyltfZ "u(úgL nK m üH cj)v.-dF esa,rA yklibuznfS oéúáóígm ht!"B (ő­)üV Ivpdöflesa,néikozrúyS ógE tű.hám ő"bj-M u„N ve­lpoayzinókr,V sdfhtígm ábjúőcv-(euél).knaópF ro,üöfsátm giűzdC N ­P K hjbÁ G őT eyúE é.-„lakno,"sötgpdczim uF áüórvhA bőí.éZ ?)(lL V kajonm ecz,ypsáfidtrg A k irá ly ú j ru h á ja é s s o k m á s s ik e re s e lő a d á s . A tú r á k k a l is ú g y v a n a z e m b e r, m in t a s z e re le m m e l. M in d ig a z e ls ő a le g s z e b b é s le g e m lé k e z e te s e b b . Í g y v a llo m é n e z t a h e tv e n n y o lc a s P á l - S a m a r ja y - f é l e tú r á r ó l. M in d n y á ja n , a k ik n e k a z ,,is te n a d ta n é p " k io s z to tt e g y v a g y tö b b tú ra s z e rv e z é s t, tu d ­ ju k , e z m ily e n é r z é s . N e k e m ju to tt a ,,tiz e d ik " , a n ó g r á d i h o s s z a b b ik r é s z e . B ö s z ö r m é n y i P is ti b a r á to m k ö z re m ű k ö d é s é n e k k ö s z ö n h e tő e n b iz o n y jó l s ik e r ü lt, b e le é r tv e a M o l n á r L a c i- f é le g ö m ö r i 146

részt is. M a is sokan emlegetik a tizediket. Persze a többit is jog­ gal. M ások írásaiban is em lítve voltak m ár a túravezetők nevei. E ngedjétek m eg, hogy itt azért újra felsoroljam néhányukat, rangjelzés nélkül. Mihályi Molnár „Lisztes", Pál Sanyi, Samarjay „Sam esz", Köteles Laci, Szam ák M iska, Zobor Rozi, Puntigán „ P u n - ty i", H im m ler G y u ri, P ap án P éter és jó m ag am , ak i kíváncsian várom kihagyások után a huszadikat, hiszen ez lenne a ti­ zenötödikem. Totyak alias Urbancsok Egon, Kassa N em tartozom az őstúrások kasztjába. C sak a nyolcvanas évek k ö zep én k ap cso ló d tam b e a tú rák szerv ezéséb e. E lső túrám a bodrogközi volt 1986-ban, m elyen rengeteg jó em berrel találkoztam, ismerkedtem meg, pl. Balázs Gyuriékkal Szentend­ réről, akikkel életreszóló barátságot kötöttünk, és azóta szervez­ tünk is sok túrát (kisebbeket is) együtt, m eg egyéb rendezvé­ nyeket. A kerékpártúrákba tulajdonképpen a klubm ozgalom fe­ lől csatlakoztam. 1982-től vezettem a Balassi Klubot Párkányban, am ely a nyolcvanas évek közepén élte csúcsform áját. E gyik legnagyobb rendezvényünk éppen az 1987-es H K T volt. A z tör­ tént, hogy az előző évi túrán rám testálták a következő évi túraszervezését - nem volt apelláta! A gy ü lekezési n apo n edd ig so h a n em láto tt tö m eg g y űlt össze a K ém éndi-szigeten - több m int száz em ber. Ez m inden várakozásunkat felülm últa, annál is inkább, m ert a következő napokon további túrázók csatlakoztak hozzánk. Ennek ellenére nem volt különösebb fennakadás a szervezésben. A túra két legem legetettebb jellem zője az volt, hogy egyrészt végig esett az eső, m ásrészt valószínűleg ezen a túrán fogyott a legtöbb gulyás. M ondhatni, szinte m indenütt m egvendégelték a túrázó­ k at eg y -eg y g u ly áság y ú b ó l. A so k eső - m in d en ro sszb an van valam i jó is - azonban látványosan összekovácsolta a társa­ ságot. Különösen a garam kálnai „m enedékhely" vált m indenki számára igazán emlékezetessé. A túra után több kisebb-nagyobb túra szervezésében vet­ tem részt - fő leg P árk án y k ö rn y ék én és 1 9 8 9 u tó n . A tú rák k al 147

(pl. Valéria-napi), a párkányi híd, ill. a Ipolyszalka-Letkés határ­ átkelő megnyitására próbáltuk felhívni a figyelmet. 1992-ben Simén Andrással és Balázs Györggyel közösen szer­ veztük az első olyan túrát, am ely az országhatár két oldalát járta be az Ipoly m entén. A túrát H orváth M isi em lékének adózva szerveztük, aki az elm últ években fogalom lett köreinkben. Ott volt m inden rendezvényünkön, táborban, túrán, s akik ismerték, azoknak nem kell őt méltatni. H ogy m i volt az értelm e, küldetése ezeknek a túráknak, az nyilvánvaló, akik részt vettek rajtuk, tudják. Számomra a felsza­ badult légkör, a humor, az ún. ,,fakultációk" adták meg igazi ízét ezeknek a túráknak. Az, hogy annyiféle csapatból, kisebb-na-gyobb baráti társaságból mindig összeállt a túra egy nagyszerűélménnyé. Himmler György, Párkány Túlzás nélkül m ondhatom , életem m eghatározó élm ényeiközé tartoznak a közösen m egtett biciklitúrák. H árom fontos is­ m erettel és értékkel gyarapodtam a túrák alkalm ával: a tájjal, melyet végigjártunk, s ahova nem biztos, hogy eljutottam volna,ha nincs kerékpártúra. A z em berekkel, akikkel a sors összehozott, tőletek odaátról, s az itteniekkel akikkel innen indultunk ezekre az utakra, s akiket örülök, hogy m egism ertem . Végül a szabad­ ság , am i az eg y ik leg n ag y o b b d o lo g az em b er életéb en , s am inek érzését tökéletesen m egterem tette szám om ra a suhogó két kerék alattam , s az a néhány csőváz, am it közönségesen biciklinek hívnak. E nnek a három tényezőnek az egyidejű és együttes jelenléte adta m eg nekem a túrák önfeledt hangu­ latát. Felnőtt korában az em ber ritkán jut jó közösséghez. A túrák idején én ezt m ind m egkaptam . H ely- és em berism eretem lett Felvidéken, a lehetőségekhez képest gazdagnak m ondható, s ez többek között ezeknek a portyáknak is köszönhető. Tíz kerék­ pártúrán vettem részt, elejétől a végéig haton. Szabó András, Budapest

148

Az 1982-es túráról személyes benyomásom: akkor egy fegyel­ m ezett társaság g al - ig az, n em is v o ltu n k tú l so k an - b en ­ sőséges, családias hangulatú túrán vettünk részt - sőt a családi túrákat alapoztuk m eg. A z időjárás nem túlságosan kedvezett, m ajdnem m inden nap esőre ébredtünk, de ez később m indig jobbra változott, végtére összekovácsolódott egy jó csapat! A közösségi szellem m ég m egvolt - krum plipucolás, fagyűjtés a tábortűzhöz stb. A létszám kb. 100 fő volt, a 25 koronás be­ ugróból (tám ogatás segítségével) három m eleg vacsorát és 25 l bort, egy rekesz üdítőt és az összes csokrot, koszorút biztosítottuk. Em lékezetes mindenki számára m áig is az országos dinnyefalás és dinnyeevő-verseny Sósszigeten. Nem tartom túl szerencsés dolognak, hogy a m agyarországi csoportok befolyása az utóbbi időben megnőtt. A HKT a mienkés a m i dolgunk, hogy m egszervezzük. E m ellett - az utánpótlás n ev elése m iatt - fo n tosn ak tarto m , igen is létfo nto sság ú nak , hogy családi túrák legyenek, m ert csak így lehetséges, hogy 1020-50 év m úlva is nyeregbe üljenek a fiatalok. Igaz, kissé ne­ hézkes, meg rengeteg törődéssel jár, de megéri. Szamák Mihály, Somorja

N agyon szép em lékeim vannak a túraszínpadokról (Csalóka Péter). K alandos volt a L atorcán való átkelés ladikkal a 81-es túrán. Szintén ezen a túrán voltunk a Kisszelmenc-Nagyszelmenc közötti csehszlovák-szovjet szögesdrótnál. Szívesen em lékszem a szép énekekre, m elyeket ott tanultam , a tábortűz m elletti éneklésekre, a reggelig tartó „világm egváltó" vitákra, a sok szép szavalatra (pl. Szabó A ndrás előadásában). E szem be jutnak a „nagy zabálások", a koplalások, a m ulato­ zások és a m ásnapi kókadozások, barátságok, szerelm ek — ér­ dekes lenne kimutatni a túrás házasságok (gyerekek) számát. N agyon sokrétű társaság jött össze 3-4 országból, diákok, értelm iségiek, m unkások. Tetszett a túrák szabadsága, nyitott­ sága, m ely talán abból is fakadt, hogy az állandó m ozgás, köl­ tözködés miatt nehezen ellenőrizhető volt (nehezebben, mint pl. 149

a m űvelődési táborok). A C sem adok inkább csak álca volt, hiszen mindig pár megbízható szervezte a dolgokat. Koleszár Béla, Komárom Először 1979-ben vettem részt a túrán. Azután szinte mindig.Szinte egész évben a nyári szünidőt várom, hogy kerékpárrapattanhassak. Mit jelent számomra a túra? Szórakozást, tanulást,sportot, természetés tájismeretet, barátokat ... Sok mindent!Mindig egy év hiányérzetet! Fakultációk?! Rengeteg volt, mindigés mindenütt Felejthetetlenek! Kosztolányi Éva, Komárom VAN KÉT GUMIM,

EGY KEREKEM. KIVAGYOK AZ EGÉSZRE! Alcím: Megszólalt ü vegh an gon a lélek h eg ed ű je. 1994 03. 3 Hú ... Na. Kifújtam m agam at. Az élet úgy hozta,hogy nem éppen nyugis pillanataimban ,,törtél rám" - hálisten leveleddel. Ezért nem tudok válaszolni azonnal! N em bugyi­ rózsaszín az élet hétköznapja - ünnepnap, ha a TÚ RÁ N vagyok,és előttem a nyeregben egy feszes N Ő I fenék, no, m indez csak egy rész, de nem az egész. M ert az a világ, m elyet én véletek két keréken bejártam , ,,vár" a végek alja tem plom ok, tem etők,városok, falvak, em lékhelyek, elhunyt jeles és közem berek. M úl­ tat idéző szellemek jönnek felém a távoli múltból, lidérces fé­ nyen, dicső m ám oron át, olykor torkot szorongatóan, szívszorítón, meghatóan, lelket remegtetve az erdő aljában, kora haj­ nali párába burkolózva a „sátortenger" szélén, ham us, üszkös,pislákoló parázsba bám ulva szótlan, kialvatlanul, piásan, révetegen, eg y -eg y h o rk o lás, h áló zsák o s és n ém ely ü res, félreb illen t sörö s- és b o ro sü v eg társasáság áb an és h átam o n a jó ság o s fel­ kelő nap meleg sugaraival. Agyam ban, fülemben az esti-éj150

szakai zsivaj, nóta, lárma. Keresztbebeszélt szavak. A tűz lángjain átbukdácsoló igéző pillantások - szövődő szerelm ek. V ad szú­ nyogcsípések orgiájában, napfénytől felégett, tüzelő bőrrel, lük­ tető aggyal és valaki nyafog, hogy m ár m egint rókalyukban járt,bűzlik az eg ész teste, h o gy m iért n incs itt zuh an yo zási lehetőség?! - m inek jött ez ide! C söröm pölnek az eszcájgok, vályura „m agyar" - de előtte egy felest. „É s nincs idő"! N em tudom a napot, nem nézem az órát, sem a TV -t és nem hallom a rádióból a híreket. Szájról lesem az igét - közelsettenkedem az értőkhöz és hesszelek, hogy hogy is m egy a világ dóga. M ajd egy m ásikkal a lélek kerül szóba - terítékre. M eg hogy kurva jó fej vagy, Ö reg, de te sem a régi. M ost m it csináljak, B aby?! Egyszerre nem szakadhatok ketté! O sszatok m eg. V égre egy tó - csináljunk gúlát! G yula, B ütyök, O düsszeusz, ti álljatok alóra,Borcsi, m ássz a tetejébe, fotó! , fotó! Könyörgöm , dobjuk be Editkét... Jaj, m egszólal Sim én hadbahívó hangja - szirénája. Rosszm ájúak vagytok, gyerekek. Abba kell hagynom az elkez­ dett levelet. H árom óra, m egyek haza. M ajd holnap folytatom ... 03. 4.-én. B abarongy az élet. N em is tudom , m iért?! élek. Így sikerült. Én is a Földre - lettem ! S ha m ár vagyok, hát néha hálát adok a sorsnak. A B oldog óráknak, pillanatoknak. H ogy kerültem közétek - a kerekező seregbe? Balázs G yuri barátom , a szatm ári túra vezére tehet róla. A Lajhárka egész éjjel robo­ gott, tetején a szivacs, dunna, kispárna. Belül az Ö regék - Lac­ kó törött, gipszelt kézzel -, csillant valam i víz a lám pafényben. Lackó felordított, ne bassz rá se, gyerek, hátra tolatok, de m ár a gum ik kóstolták a Tisza vizét. H elyben vagyunk! A szabad ég alatt m egvackoltunk, álom ra hajtottuk fáradt testünk, ám de reggelre kelve a tábor hangyabolyának tetején ébredünk. T i­ v ad arb an ro p tam a tán co t - az ö reg ro n g y láb k irály , S im én biztos m egjegyezte: ki ez az őrült? ! De m ég akkor bográcsban, magunknak főztünk. És maroknyi volt a csapat. M indez hányban v olt? É s soroljam fel, hol m erre jártunk?, az én fejem szita, halványan derengenek a helységnevek. K épek, em lékképek tolulnak az agyam ba. De levelet készültem írni és nem regényt. M ajd a tábortűznél újból előhívom őket - csöpnyi ital, „csak olaj lesz a tűzre". Lobog a rőzseláng, lenge esti szellő körülfonja. A percegő racsnyi hangja agyam ban valam i furcsa dallam m á alakul át. Az aszfalton súrrogó gumi hozzá kontráz. Hegynek föl, 151

völgynek le, suhannak el a tájak. Tömény az inform ációáradat. Sajog a sejhajom . Elcsigázott a testem . De nem vagyok fáradt! Hosszú a menetoszlop, vagyunk vagy százhányan - színes, rikító csapat - ,,évről évre m ajdnem ugyanazok". Engem is visszahív valam i varázs, valam i m ágikus erő. Jaj, m inek is em lítem a hét­ köznapok gondját - csak rontom a hatást -, nem is említem. M együnk! U gye, A nyóca, m együnk?! - H ova? H ova?! H át a BICÓTÚRÁ RA!!! M együnk hát!!! Borcsi újjong, feni a kést, ,,két szép szexis szem ét". L ackó futkos, ,,m int egy szeles", pilyeg. A versenyt követeli - edzeni akar. Ö sszenéz a két öreg, az A nyóca szem e m ár nem azt kérdi, ,,m i lesz a csajokkal"? Á ! M intm indenre, erre is m eg kell érni és m eg kell tanulni Én most a túráról beszélek. Úgy érzem. M egtanultam túrásul!!! Csak köszönettel tartozom minden túravezetőnek. M inden hibát ésbajt szám ba véve és nem m egfeledkezve róla. Én nem érzem ilyesm ire alkalm asnak m agam at. Igyekszem alkalm azkodni. De egy túravezető se higgye azt, hogy teljhatalmú lehet. Nyilván nem magának és magáért szervezi a túrát, hanem a köz-ért. Te­ hát, szembe kell tudni néznie a kritikával is. No nem ragozom itt tovább a szót, azt hiszem , értjük m indannyian, hogy m ire gon­ dolok. O da! V issza! É s m ég egy: nekünk évek óta ez jelenti — jelentette a nyaralást is. T avaly nehezen indultunk neki, de amikor már ott voltunk ... És „fájó" szívvel búcsúzom, főleg, ha közben kell eljönni. A túra élt, él és élni fog! (Sztálin és a ,,párt" nyomábanszabadon). Az ,,Öreg" a z a z K o v á c s J ó z s e f, S z e n te n d r e Az első estém

Pinc határában felverjük a sátrakat. Aránylag gyorsan m egy, holott ebben teljesen gyakorlatlan vagyok. A nnak idején két hétig voltam én is földerítő (a cserkészm ozgalom jugoszláviai el­ nevezése), de sehogyan sem m ent a különféle csom ók és 152

hurkok kötése m eg a hazafias dalok éneklése. M ájus elsején, alapiskolásként, m ég végigvonultam kisvárosunk főutcáján egy élő galam bdúccal a hátam on, a néphatalom lelkesültségének m eg n y ilv án u lásak én t, v alah o l ak k o r k ezd tem el k erü ln i a kollek­ tivizm ust. A sátorállítás tudom ányának óráiról m ár hiányoztam. Esteledik, emelkednek a sátrak, szemerkélni kezd az eső,körülöttem száz em ber, száz új arc, s én nem ism erek senkit. Köz­ vetlen meghívóm a falu (minden valószínűség szerint egyetlen)kocsmája előtt üdvözli rég nem látott ismerőseit, barátait. N agy kriglikben habzik a finom sör, az erősödő eső suhogását pedig el-elnyom ja a m ind gyakrabban felhangzó nóta. Á llok az esőben, „ők" nagyban énekelnek, közvetlen m eghívóm nagy rit­ kán odavet egy meleg-kaján pillantást. Ázok és dühös vagyok. Végül is újságíró lennék, voltam már különb helyzetben is, majd feltalálom magam, mondom önmagamhoz fordulva; beme­ gyek a kocsmába, s leülök az egyik asztalhoz, ahol még maradtszabad hely. Szlovák munkások söröznek, valahogy bekapcso­ lódok a beszélgetésbe, én szerbül, ők szlovákul, egy kis m utoga­ tás, szópróbálgatás m eg a sörök és becherovkák újabb fordulóiután egészen „folyékonnyá" válik a társalgás. E gyikük m inden­ képpen szeretne m ásnap ebédre m eghívni a családjához, un­ szolását alig tudom elutasítani. K özvetlen m eghívóm időnkénti tekintetében a lassú érdeklődést vélem felfedezni, de m ost azértsem hagyom újdonsült barátaim at, én is hozok asztaltár­ saságomnak sört, meg hozzá illő nedűt a „tizenharmadik forrás­ ból", egyszóval jól elvagyunk. A m ikor kezd szétszéledni a tár­ saság, a családi eb édre in v itáló eg y m ű an y ag sap káv al ajándékoz meg (túrán a nap ellen éppen kitűnő), am elyre felírja a nevét, címét, telefonszámát. Lefekvés előtt kisétálok a tábor előtti földekre. Párás-m eleg az éjszaka, feljöttek a csillagok, a sátrakban itt-ott m ég fények, halk mozgolódás az elcsöndesülés előtt. Leülök szem ben az égbolttal, és rágyújtok egy cigarettára. Jóhelyre jöttem. Sinkovits Péter, Újvidék

153

A sa jtó b a n m e g je le n t e m lé k e z é se k b ő l 1 5

Legelőször 80-ban jöttem a Felvidékre, m ajd a 82-es túrán vettem részt. 1985-ben a Som odi M űvelődési Táborban értem csak el. U tána öt éven keresztül nem kaptam útlevelet. V aló­ színűleg ebbe belejátszottak a felvidéki kirándulások. 1990 után újra kaphattam útlevelet. A kkor részt vettem ism ét a túrán. A tavalyin nem voltam , de m ost itt vagyok. N agyszerű kezde­ ményezésnek tartom és az tetszik benne, hogy komoly felkészült­ ségű em berek kapcsolódnak be és irányítják. N em ártana ná­ lunk sem , ha a parlam enti képviselők és politikusok legalább ko­ csival végigjárnák az em lékhelyeket, a fiatalokkal együtt, mertúgy érzem, hogy nagyon gyenge a kapcsolat a választókkal, ésnem is tudják, hogyan kell az embereket megismerniük és meg­ mozgatniuk. Úgy látom, az lenne jó, ha ilyen alkalommal ismer­ kednének meg választóikkal, ekkor válnának igazi politikussá. Hodgyai Mátyás, Nagyvárad

Nagyon fontos és jó dolog. 1986-ban már voltam egyszer, és gondoltam , biztos m ég m indig létezik a túra. Az a fontos, hogy akerékpártúra túlélte a rendszerváltást. Sok minden szétrombolódott M agyarországon a rendszerváltás alatt, am it nem lett volna szabad megengedni. De a túra él és ez sem semmi. Diószegi Olga, Budapest

Kétszer vettem részt a túrán. Nekem két oknál fogva isnagyon tetszik. Egyrészt kellemesen töltöm el a szabadságomat.Másrészt felk észü lt em berekk el találk ozu nk . O ly an tö rtén elm i, iro ­ dalm i vonatkozású helyekre jutunk el, ahová különben aligha 154

látogatnánk el. E bben a társaságban több olyan em ber van, aki szakm ájából kifolyólag sokban m ozdítja elő a túra sikerét. Sok érdekes történetet hallunk, szinte így ism erkedtem m eg a történelemmel, amelyet azután meg is szerettem. Hajdú Ferenc, Sopron T izenegyedszer veszek részt a honism ereti kerékpártúrán. 1978-ban volt az első. Ezek a túrák mindig alkalm at teremtettek arra, hogy az em ber azokkal is találkozzon és közös élm ényei legyenek, akiket a határok kényszerűen elválasztottak egym ás­ tól, de m égis közösséget érez velük. N em csak az összeszokott társasággal érez így az em ber, hanem azokkal a helybeliekkel is,ahol hosszabb-rövidebb időt együtt tudunk tölteni. B ár több olyan települése van a Felvidéknek - a Csallóköztől a Bodrog­ közig - ahol m ásodik, harm adik alkalom m al is m egfordultunk, m égis m indig rendkívül szívesen tértünk vissza, m ert ez az érzés,am iről szóltam , ez m indig m egújítható és új öröm ökkel szolgát atalálkozás is. A szabadságomat töltöm, magánemberként vagyok itt. Csak két napra jöttem és kár, hogy nem tölthetem itt ateljes időt, amit szívesen rászántam volna. Nem tudok elszakadni ettől a néptől, a környezettől, sem ettől a lehetőségtől, hogy itt együtt lehetünk, együtt gondolkozhatunk és túrázhatunk. Lakner Zoltán, Budapest Barátaim tól hallottam hírét a honism ereti kerékpártúrának, engedtem a rábeszélésnek, és eljöttem. Nem bántam meg,roppant nyílt, szívélyes társaságra akadtam . Kertészm érnök va­ gyok, a Nagyatádi Rozárium ban dolgozom , de szenvedélyesen érdekel a néprajzkutatás. M eggyőződésem, hogy rengeteg új ismerettel gazdagodva térek haza, és rem élem , hogy m áskor is eljöhetek. A m úgy sem jártam m ég S zlovákiában, és engem m in­ dig érdekelnek az új tájak, em berek. M int szakm abeli is tanulm ányozhatom a vidék növényvilágát. M indennél többet ér azon­ ban, hogy sok új kedves barátra lelek. Ács Emőke, Budapest 155

Jó érzés újra és újra együtt lenni a régi jó barátokkal, ism e­ rősökkel. Szám om ra a kerékpártúra m indig ünnep, és m int egy kis gyerek, már jó előre készülök rá. Nem lehet megunni mindig tartogat szám unkra valam i újat. K ülön öröm et szolgál, hogy szűkebb pátriám, Kelet-Szlovákia látja vendégül a túrázókat ... Balassa Zoltán, Kassa

Először 1986-ban, 16a a Lisztes-féle bodrogközi túrán vettünk részt egész családdal (ezt a jó szokásunkat, hogy m indenhová négyen m entünk, egészen sokáig m egtartottuk, a gyerekeink közben felnőttek, időközben egy- egy túráról más miatt elmarad­ tak, de most már elég nagyok ahhoz, hogy újra visszatérjenek). Hogyan kerültünk oda? Én fiatalabb koromban időnkéntnagy túrákat csaptam, többnyire magam, vagy egy- egy bará­ tommal. Életemben először Erdélybe mentem egyedül, egészen a Békásszorosig jutottam egy szál kerékpáron. Ekkor elsőéves néprajz szakos hallgató voltam, s a Felső-M aros mentén néprajzigyűjtést is végeztem . K ésőbb voltam egy barátom m al B ulgáriában, E rd ély en , R o m án ián keresztül k erek eztü n k, n ap i 10 0 -12 0 k ilom étert, de azt is inkább estefelé tettük m eg, napközben n ézelő dtü n k, fén yk ép eztü n k, ism erk ed tü n k m agy aro kk al, románokkal, bolgárokkal egyaránt. Azután - bár kerékpárom mindig volt - néhány évig na­ gyobb túrát nem tettem , a családot azért szép lassan rászoktat­ tam a kerékpározásra. Feleségem szerencsére nem idegenke­ dett tőle (jórészt én tanítottam m eg kerékpározni), a gyerekek m eg belenevelődtek. Éppen 1985-ben m entünk egy hosszabb útra m ind a négyen, Szentendréről H ollókőre, H alász Péter szer­ vezett ott honismereti találkozót, Pálmány Béla révén jutottam el oda - csak mi kerékpárral mentünk, nem autóval. Kisebbik gye­ rekünk, Gábor akkor volt 5 éves, s egyedül jött ő is (persze sok­ szor húztam). Ebben az időben került M olnár Imre a M ezőgazdasági M ú­ zeum ba, ahol én 1982 óta dolgoztam . 1986 tavaszán arról beszélgettünk, hova m együnk nyaralni, m ire én vázoltam , m ilyen olcsó nyaralási form át találtam ki: kerékpárral m együnk m ind a 156

négyen valahová, sátrazni. Ő em lítette, hogy a B odrogközben lesz egy olyan túra, amire mi gondoltunk. Így kezdődött. Ezen a túrán ismerkedtünk meg s kötöttem barátságot Lisztes­ sel, Him m lerékkel (ők akkor m ég gyerekek nélkül), Sim énnel, CsíkIbolyával, Czenthe Mikivel s másokkal. Minket hamar megje­ gyeztek a többiek, akkor m ég a m ieink voltak a legkisebb önál­ lóan kerekező gyerekek. Nagyon nagy élm ény volt szám unkra ez a túra. Em lékképe­ im: a nagykövesdi vár, Bogoly János előadásai, Lisztes őstúrázós n yugalm a, F erencz G yuri kopjafa faragása, a borsi kastély, a m átyóci kerékpáros bevonulás, Olivér kötekedései, az esőnap, am ikor m ajdnem felbom lott m inden, de akkor a lányok (N ágel E rzsi?) elkezdtek énekelni: T élen nagyon hideg van, nyáron na­ gyon m eleg van, soha sincs jó idő, m indig esik az eső - és az egész olyan elviselhetővé vált. M ég azok is, akik az esős, sáros táborhelyért a Lisztest hibáztatták. S a tábortűz, m agyaros „virtusú" veszekedésekkel... A z első pillanattól tetszett, hogy ide csak úgy az „utcáról" nem nagyon lehetett jönni. A tábortűznél, a bem utatkozásnál ugye el kellett mondani, honnan jöttem, ki vagyok? M olnár Imre neve jó ajánlólevélnek bizonyult. A túra után, ősszel Him m ler Gyuri áthívott Párkányba a Sim on Júda vásárra. A zt hiszem , ő volt az első, aki a túrás barátságot ilym ódon felelevenítette, ott aludtunk náluk, m ind a négyen, a gyerekek is összebarátkoztak. Így m aradtunk végleg m eg a kerékpártúrák, a barátságok mellett. Azt gondoltam , ilyen túrákat nekem is kellene szerveznem .Elég jó l ism ertem az o rszág n ak eg y -k ét szeg letét, ah o l érd em es elkerek ezn i eg y h etet. L eg tö b b et S zatm árb an d o lg o ztam a skanzenes időkből, így első kerékpártúrám at - 1987-ben - ide szerveztem . Csak akik m ár szerveztek, tudják, m ilyen érzés az, milyen felelősség: vajon eljönnek-e, vajon leszünk-e elegen, nem jönnek-e túl sokan, érdekesek lesznek-e a látnivalók szám ukra is?A szatmári túrán mintegy 30-an vettünk részt, első alkalomnak nem is volt rossz. Jöttek a Felvidékről is (kevesebben, mint gon­ doltam), s a szentendrei különítmény is átnyergelt. A szentendrei különítm ény - am elynek jórésze persze pesti -ugyanis egy evezős társaság volt, akiket én „ültettem " kerék­ párra. L egtöbbjük azóta sem m arad el a túrákról, élénk (néha 157

talán túlságosan is) színfoltként kerekezve a végeken (vagyis azutolján a túrának...). M indenkinek az volt a vélem énye, hogy nagyon szép és ér­ dekes vidék Szatmár, és hogy nagyon zsúfolt volt a program. Én ugye jó túravezető akartam lenni, s mindent meg szerettem volna m utatni. V olt is m it, hiszen II. R ákóczi Ferenc-, Esze Tam ás-, K ölcsey-, Petőfi-, M óricz Zsigm ond-, Szabó Lőrinc-, BajcsyZsilinszky- em lékek nyom án jártunk, s hozzá festett kazettás m ennyezetű tem plom okat, a túristvándi vízim alm ot, a tarpai szárazm alm ot, a B áb-tava term észetvédelm i területét láttuk, hogy csak a legfon- tosabbakat em lítsem . B izony, néha ránk sötétedett az úton,mikor a táborhely felé kerekeztünk! A következő évben, 1988-ban viszont ,,sikerült " egy nagyon laza túrát szerveznem Szigetközbe. Akkor Szamák Misi a Csallóközbe vitte a túrát, arra gondoltam, párhuzamos túrát kell csinálnunk (ekkor m ég a határokon átvezetett túrákat nem találtukki, vagy csak a lehetősége nem volt meg). Persze, amilyen gazdag a Csallóköz m űem lékekben, olyan gazdag a Szigetköz vizekben, holtágakban, ahol - nyár lévén - lépten-nyom on m eg lehetett állni, s fürödni. H a nincs a hédervári kastéty, azt hi­ hettük volna, csak a víz m iatt m entünk oda kerékpározni - az utolsó napra tett m osonm agyaróvári városnézést ugyanis senki nem várta m eg (ez is egy tanulság). Bartók Béla ham vait akkor hozták haza, s az út m ellett állva, az Elindultam szép hazám bult énekelve vártuk meg a koporsóját szállító autót.

Kárpátaljai

túra,

1989

E z volt sorrendben a harm adik általam szervezett nagyobb túra (tulajdonképpen am ikor általam szervezett túrát írok, m in­ dig oda kell gondolni Sim ént is, aki m inden egyes szervezésből kivette a részét, tatán csak a szigetköziből nem , akkor éppen Bangladeshben vagy hol szerelte az atom erőm űveket...) A zért éppen K árpátaljára terveztük, m ert akkor nyílt m eg a határ, a 158

keleti vasfüggöny, az volt az első év, hogy szabadon lehetett K árpátaljára m enni. M i m ár előtte lévő évben a szentendrei Petőfi K örrel (vagy m ár akkor is Kulturális és Hagyom ányőrző Egyesület volt?) eljutottunk Kárpátaljára, kihasználva a novhetes szabadnapokat, persze nem novhetet ünnepelni mentünk... Fogadott bennünket az akkor még számomra ismeretlen Fodó Sándor, végigkísért egész K árpátalján, V iskre, szülőfalujába is elvitt, ahol a helyiek nagy-nagy szeretettel fogadtak, találkoz­ tunk Dalmay Árpáddal Beregszászban, megismerkedtünk Dupka Györggyel, Balla D. Károllyal s másokkal. Úgy gondoltuk - Simén, Csík Ibolya, jómagam -, el kell oda mennünk kerékpárral,hogy a jól bevált szokás szerint alaposabban feltérképezhessük a terepet. Ehhez még ´89 tavaszán Báder úr autójával újra elmentünkszétnézni, szervezni a színhelyeket. Újra sok emberrel találkoz­ tunk, a viski Fóris Juditék nyújtottak igen sok segítséget, s SzőllősiTibor Técsőről. Az itthoni szervezés abból állott, hogy megpróbáltuk össze­ állítani a viszonylag ismeretlen terepen a túrát. Sim én m inden­ féle térképeket szerzett hozzá. M écs tanár úr a vidék irodalm ihagyom ányaiból készült - s ha szám ba vesszük Bornem isza Pétert, Kölcseyt, Petőfit, Petróczy Kata Szidóniát, Dayka Gábort,Győry Dezsőt, Kovács Vilmost, s hozzá a számunkra már kissé is­ merős maiakat, Balla D. Károlyt, Dupka Gyurit, Vári Fábián Lász­ lót, Zseliczky Józsefet s másokat, igencsak bővében voltunk iro­ dalmi táplálékoknak. Helytörténetből is többen felkészültünk, de m indig akadt körülöttünk valaki a helyiek közül, aki „idegenvezetést" tartott: a nevickei várnál Dupka Gyuri, Ungváron BallaD. Károly, a podheringi emlékműnél Fodó Sándor, B eregszászon D alm ay Á rpád, Técsőn Szőllősi Tibor, Aknaszlatinán Zombori István. Nem sikerült az a tervünk, hogy helyi fiatalok is kerekezzenek velünk. Nem tudni, miért. Talán még nagyon új volt ez nekik. Aza tervünk is csak részben sikerült, hogy a felvidékiek is részt ve­ gyenek túránkon. Azok névsorát, akik jelentkeztek, meghívóle­ vélért megküldtük Kárpátaljára valakinek, akit megkértünk ko­ rábban szóban is, hogy segítsen ezt elintézni. Nem jött válasz...Hogy mégis néhányan eljutottak, kész csoda, s nagyfokú le­ 159

ményességüknek köszönhető (Kosár Dezső, Demeter Ági doktor néni, Demeter Lucia, Kállay Joli). Így mintegy 48-an vettünk részt az első kárpátaljai honismereti kerékpártúrán, a Felvidékről négyen érkeztek. Első két éjszakánkat K isgejőcön töltöttük. A Latorca partját néztük ki előzetesen, ami egy áradás miatt sáros volt, szúnyogok raja lepett el bennünket, miközben szétnéztünk. Továbbmentünk K isgejőc felé, ahol a bolt előtt sorba állóktól m egkérdeztük, az iskola udvarán vajon táborozhatunk-e? A m egkérdezett éppen egy tanítónő volt, s m egengedték a táborverést. Itt találkoztunk Zseliczky József költővel, aki a helyi iskolában tanít. Másnap Nagydobronyon keresztül igyekeztünk Munkács felé, s csak úgy m egszokásból m egálltunk a tem plom előtt (pedig Sim én m ég akkor nem is volt velünk!). A kulcsért elküldtek a tiszteletes úrhoz, aki 50 rubelt adott (nagy pénz volt az akkoriban!), s visszafelé útra meghívta az egész túrát vacsorára. A m unkácsi vár után hazafelé kerekezve m ég a m i kelet-európai utakhoz szokott társaságunknak is életveszélyes úton, nagyszerű élmény­ ben volt részünk: nemcsak vacsorát kaptunk, hozzá finom üdítőt (kárpátaljai üdítőt, am it a boltban nem lehet kapni: beföttlevet, nagyon jól hűsített), de a helyi gyerekek egyházi dram atikus játékot is előadtak a tiszteletünkre: a ,,hívatlanok vendégségét". M i voltunk a hívatlanok, de olyan szeretettel láttak vendégül bennünket, mintha régi ismerősök lettünk volna. Jó reform átus m agyar család vendégszeretetét élvezhettük Borzsován Lőrincz László házánál, kinek szép gyümölcsösében vertünk sátrat m ind a 48-an (nem engedtünk belőle...). Testvé­ rével, L ajossal többször em lítették, hogy am ikor befogadtak bennünket, édesapjuk szellem ében cselekedtek, aki a reform á­ tus gyülekezet presbitere volt, s aki ugyanúgy fogadott volna m inden odatévedő m agyar em bert (node negyvennyolcat?!). E táborhelyünkön látogatott el hozzánk V ári Fábián L ászló, smondott el néhányat verseiből, s főzött nekünk Dalmay Árpád­ dal együtt finom gulyáslevest (m ind a negyvennyolcunknak, de ezt m ár felesleges is m ondanom ...). V endéglátónknak nagy öröm ére m ás apró ajándékok m ellett egy nem zetiszín zászlót ajándékoztunk. Utolsó táborhelyünk Visk mellett a Tisza-parton volt, ahol Visk, Técső és Szlatina m agyarjai gyűltek össze tiszteletünkre a bú­ 160

csúestére. Itt egy rövid előadásban felelevenítettük addigi utunk jelentősebb állom ásait, Petőfi, Kölcsey, Balla D. Károly, Dupka G yörgy, V ári Fábián L ászló, Z seliczky József verseivel, sok népdal­ lal, históriás énekkel (Pécsi Dani is ott volt közöttünk... volt Bocskai-himnusz is!), felidézve azt a rövid hetet, amit Kárpátalján töltöttünk. Végül is túránk Aknaszlatinán fejeződött be, ahol Zombori Ist­ ván szervezte program unkat, s rendelt szám unkra szenzációsan finom knédlit! A z étterem ben igazi túravégi hangulatot pro­ dukáltunk — m ég szerencse, hogy csak m i voltunk ott egyedül. Mindenesetre a túra egyik nagy eseménye a lakodalomszerűhangulat, a ,,házaspárok" színvallása volt: itt vallott először színt a társaság előtt a Csík Ibolya-Báder László kettős (azóta gyerek,házépítés) s a Sallai C silla-Sarusi K is B alázs (B ütyök) kettős (házasság, házépítés), meg egy-két „sikertelen" páros is, felsoro­ lástól most eltekintek. 1990-ben őrségi túrát szerveztünk Siménnel: jártunk Felsőőrkörnyékén, elkerekeztünk Ném etújvárig, m ajd a hazai Őrségetbarangoltuk be, s átkerekeztünk az akkor m ég hivatalosan Ju­ goszláviának, de Sim én által m ár Szlovéniának nevezett or­ szágba is, hogy e határőrvidék legdélibb csücskét is bejárjuk.Talán itt ütközött ki leginkább a különbség, s egyúttal a hátrány is a felvidéki túrákkal szem ben: m ivel m indig ugyanazok szer­ veztük a túrákat, nem volt kapcsolatunk helyi emberekkel, szer­ vezőkkel, nem mindig sikerült igazán ,,magunkévá tenni" az adott vidéket. Szem élyes kapcsolat, élmény nélkül ez nehezeb­ ben megy. Persze, néhol volt segítség, mint pl. a vaskeresztesivörösbor... 1991 m árciusában a Felvidéken síelt - volna - az egész csa­ lád, ahol is első lesiklásom legelején, tehát még a hegytetőneltörtem a lábamat. Ez volt az oka, hogy az az évre tervezettbodrogközi túrát nem én vezettem. Beck Laci vállalta s vitte vé­ gig a m aroknyi kis kerekes csapatot a m agyarországi és a „fel­ vidéki" B odrogközön. Ez volt az első ,,határátjárás" k erék p ártú ra,b ár ak k o r m ég n em n y ito g attu k a h atáro k at, legalábbis nem a Bodrogközben, hanem M ária-Valéria-napon az Ipoly mentén. A felvidéki kerékpártúrákból kinőtt magyarországi tprákúée 161

e z u tá n ö s s z e fo n ó d ta k , s k ia la k u lt a h a tá rn y ito g a tó s , h atárátjáró s k erék p ártú ra: az első H o rv áth M isi em lék ére (Him m ler, K ovács D ezső, S im én, B alázs szervezés), m ajd a K assa k ö rn y ék i (P ap án - K ö te le s) - sik e rü k e t m u ta tja , h o g y a ju b ile u m i, 2 0 . H K T is ö s s z e k a p c so l e g y m á stó l határral elválasztott, de egyébként összetartozó tájakat. Szentendre, 1994. április12. BalázsGyörgy képesítés nélküli túravezető (erről papírral ellátva Vörkétől...)

162

D o k u m e n tu m o k , felh ív áso k , le v ele k 1 7 E lőzm ények és az I. H K T

1.

A prágai A ED első felhívása

Ady Endre Diákkör Prága, 1975. III. 15. Kedves Barátunk! A prágai AED felhívással fordul Hozzátok: A m int az előző évek tapasztalatai bizonyítják, a hazánk különböző városaiban tanuló magyar főiskolások komolyan igény­ lik népi és nem zetiségi kultúránk m egism erését. Kötelességünk tehát lehetőségein k szerin t ku ltu rális értékein k felk u tatása, ter­ jesztése. ,,C sak tiszta forrásból" m erítve juthatunk el az önkifeje­ zésnek arra a fokára, ahonnan m ár m ondanivalónkkal hatnitudunk népünk gondolkodásmódjára, ahonnan már eredmé­ n y esen h ird eth etjü k az in tern acio n alizm u s és a n em zetek közöttikölcsönös m egértés szükségességét. K üzdenünk kell m indenféle önzés ellen, akár a norm ális em beri kapcsolatok, akár népek,nem zetek békéje ellen tör. Egészséges, egyenrangú kapcsola­ tokra törekszünk hazánk népei között is, tám ogatjuk pártunk poli­ tikáját, s m egvalósításában aktívan részt kívánuk venni. Ezt szolgálja az AED kezdeményezése alapján, a SZKP duna-szerdahelyi JB-a védnöksége alatt, a járási ifjúsági és népművelési szervek irányításával 1975. aug. 9-17. között megrende­ zésre kerülő „Antifasizmus - 1975 (Felszabadulásunk 30 éve iro­ dalmi színpadi látásmódban)" című akciónk is. Felújítva a Sarlós­ m ozgalom m áig is érvényes irányelveit egy évenként különbözőhelyeken, különböző tartalommal, de egy cél érdekében m eg­ rendezendő rendezvénnyel akarunk fórum ot biztosítani a kultúrabármely területén működő amatőröknek. 163

Felhívunk benneteket, hogy rendezvényünkön képviseltes­ sétek m agatokat irodalm i színpadotokkal, azonkívül is m inél na­ gyobb számban gyertek el erre a találkozóra! Felhívásunkat elküldtük a brünni, pozsonyi, nyitrai és kassai diákkörnek. Március 21-én Brünnben a KAFEDIK jubileumi találkozóján mindent részletesen megbeszélünk, kidolgozzuk a prog­ ram ot. V itassátok m eg egym ás között, m ivel tudtok akciónkba bekapcsolódni, s ötleteiteket, javaslataitokat hozzátok a brünni találkozóra! B a rá ti ü d v ö z le tte l a z A E D n e v é b e n : az AED elnöke 2.

Az AED levele Dunaszerdahelyre ADY

ENDRE DIÁKKOR, PRÁGA Titl. Járási Népművelési intézet Dunajská Streda A csehszlovákiai közép- és főiskolás ifjúság nevében fordulunk Önökhöz egy kéréssel, ill. javaslattal. Az 1975-ös nyári vakáció idején szeretnénk m egvalósítani a diák- és irodalm i színpadok találkozóját, egyhetes táborozással egybekötve, a dunaszerdahelyi járás területén. Ehhez az akció­ hoz kérjük az Önök segítségét és beleegyezését. A találkozó jellegét az alábbiakban vázoljuk: Az 1975. jubileumi évben, amikor hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeljük, kötelességünknek érezzük, hogy miis megemlékezzünk e számunkra is mérhetetlen jelentőséggel bíró esem én yrő l. B ár m i, fiatalok nem éltük át a h ábo rú t, s számunkra a béke természetes, békés úton is végigjárjuk a SZNF jelentős harcainak színhelyét, s m int végső kicsúcsosodását en­ nek az akciónak-emléktúrának, szeretnénk megrendezni a diák­ színpadok fesztiválját, amely apró képekben, de kifejezője lenne annak a hálának, am it szívünkben hordunk felszabadítónk, a dicső Vörös Hadsereg és sok antifasiszta harcos iránt. Hirdetni 164

elődeink bátor tetteit, s felem elni tiltakozó szavunkat a világon újraébredő fasiszta terror és elnyom ás ellen, szolidaritásunkról biztosítani a szabadságukért, jogaikért küzdő nem zetek fiait —ez végső célunk. E nnek érdekében m eghívjuk táborunkba a baráti S zovjet Hadsereg képviselőit, a nyitrai Diákszolidaritási Kört, valamint a Csehszlovákiában működő chílei és görög diákszövetség képvi­ selőit. A fesztivál kicsúcsosodását az utolsó napon m egrendezendő nagygyűlés és a táborban összeállított közös műsor alkotná. A Fesztivál második jelentősége a diákszínpadok szem pont­ jából m érhetetlen. A z utóbbi időben szerte a világon m egnőtt az amatőr színjátszócsoportok, irodalm i színpadok jelentősége a hivatásos színházak m ellett. A hivatásos színházak repertoárjá­ ban inkább az egész estét betöltő, nagyobb lélegzetvételű művek szerepelnek, m íg az irodalm i színpadok rövidebb m űsorideje nem alkalmas hosszabb terjedelmű művek bemutatására. Speciális helyzeténél fogva nagyobb lehetőséget biztosít önálló m űsorok összeállítására, írására, a hivatásos színházaktól eltérő megoldásokkal való kísérletezésre. Az irodalm i színpadot m ár napjainkban önálló m űfajnak te­ kintik, am elynek m egvannak a jellegzetességei és saját törvé­ nyei. Fejlődőképességét m i sem bizonyítja jobban, m int gyors térhódítása, jövőjét pedig mozgáslehetőségeinek széles skálája. Több ifjúsági- és diákszínpad létezéséről tudunk, szükségesnek tartjuk , h og y ezek a színpado k m eg ism erked jenek egy m ás m unkájával, problém áival. E z a fesztivál lehetőséget adna, hogy a nézők szélesebb rétege m egismerje őket, létrehozná a ta­ pasztalatcserét, ösztönözné őket az új megoldásokkal és ötletek­ kel való kísérletezésre. A fesztivál mutatója lenne annak, hogy a választott formákmennyire helyesek, és segítene kiaknázni elképzeléseinket. A rendezvény visszhangja ösztönző erőként hatna új együttesekmegalakulására, term ékenyítő hatással lehetne rokon am atőr kultúrcsoportok tevékenységére. A fesztivál és tábor jelleg nagyobb szám ú közönség rész­ vételét feltételezi, am i nemcsak a résztvevő színpadok számárajelentős, hanem magában hordja az átlagosnál jóval nagyobb nézősereg m űvelődésének gőh.leést 165

A középiskolai diákszínpadok részvétele hozzájárulna a főisk o ­ láso k k al való k ap cso latuk jav ításáho z, leh etőség et a d n a p ro b ­ lé m á ik k ö lcsö n ö s k ö z eleb b i m eg ism e ré sé re, hozzáférhetőbbétenné számukra új, eddig ismeretlen professziók megismerését, am ely a továbbiakban h asznu k ra váln a. Ja v a s la tu n k a fe sz tiv á l id ő p o n tjá ra vonatkozóan: 1975 au­ gusztus első hetei. E lv társi ü d v ö zlettel: Rozália A D Y E N D R E D IÁ K K Ö R okr. Dunajská Streda 3. A te rv e ze tt tá b o r le m o n d á sá r ó l sz ó ló ér tesíté s Tisztelt Molnár László! A Nyári Ifjúsági Táborozást előkészítő bizottság megbízásából közlöm , hogy a tervezett akció technikai okoknál fogva elm a­ rad. A m ag as v ízállás an n y ira m eg ro n g álta a táb o rh ely et és a n ­ n a k ta rto z é k a it, h o g y a c h y g ie n ia i k ö v e te lm é n y e k e t nemtudjuk teljesíteni. D u n a sz e rd a h e ly , 1975. VII. 25-én. Presinszky Lajos Ü dvözlettel neölk

166

4. A elm a ra d t tá b o ro zá st p ó tla n d ó tú rá ra v a ló felhívás Deáki, 1975. VIII. 1. Kedves Barátunk! Az augusztusra tervezett NYIT a SZISZ KB döntése alapján eb­ ben az évben nem valósulhat meg (technikai okokból). Helyette szeretnénk egy vonuló tábor jellegű Nagytalálkozót szervezni. Ezzel részben elérhetjük azokat a célokat, am iért a NYIT-et is kezdeményeztük. Ezért augusztus 8-tól néhány napos csallóközi körutat terve­ zünk. Az előzetes program: Augusztus 8. (péntek) Találkozás Eperjesen a Kis-Duna partján Augusztus 9. (szombat) Dunaszerdahelyen és Bősön keresztül eljutunk a D unához, s M edve és C sicsó körzetében letáboro­ zunk. (kb. 30-40 km) A u g u sz tu s 1 0 . (v a sá rn a p ) C sic só , C sa lló k ö z a ra n y o s, Őrsújfalu 25 Augusztus km 11. (hétfő) Őrsújfalu — Komárom — Pat - Karva —Muzsla - 40 km Augusztus 12. (kedd) Muzsla — Párkány — Kovácspatak — 20 km A táborhelyek a folyók partján, kempingekben lesznek. Sátor, étkezés és közlekedési eszköz ügyében m indenki önálló! L egalkalm asabb kerékpárral jönni, am ivel az utat naponta 2-3 óra alatt m egtehetjük. A utóstopphoz a C sallóközben sok türelem kell! A ki érdeklődik a túra iránt, levélben, lapon stb. jelezze, s írja m eg javaslatait a táborhelyeket s az egész túra lebonyolítását il­ letően. 167

Az érdeklődőknek augusztus 2-ig elküldjük a részletes útiter­ vet. M indenkinek a címét nem tudjuk, ezért kérünk, légy segít­ ségünkre, s toborozd Te is az AED tagjait Csallóközbe! Ui: Részvételi díj: naponta egy sör! 5.

A z első tú ra p o n to sítá sa

Kedves Barátunk! Az augusztus 8-án induló csallóközi körúttal kapcsolatban sze­ retnénk további adatot közölni: 1. G yülekezés aug. 8-án reggeltől estig Eperjesen (Jahodná)a Kis-Duna partján az Alba Regia vendéglő előtt. Eperjesre a vonattal érkezők a következőképpen juthatnak el: a) G alántán szállsz le a vonatról (B ratislava - Š túrovo 37von al), a V ízk elet (Č iern y B rod ) - V ezek én y (V ozo kan y ) - T alló s (T o m ašik o v o) - E p erjes útv o nalo n ju tsz el az első táborozásihelyre - 25 km . b ) D u n a s z e rd a h e ly e n s z á lls z le a v o n a tró l B ratislava - K o- m árno - 37b-vonal; U dvarnok (D vorníky n O.) - Tőkés (Dun.Klátov) - Eperjes útvonal - 10 km. 2. Az útiterv nagy vonalakban m egegyezik a k o ráb b an ter­ v ezettel. E stén k én t a táb o rtű zh ö z m ű so rt biztosítunk: fiatal írók­ kal, színészekkel találkozunk. 3 . lakott vidék, élelmiszer

M iv el a D u n a m en te sű rű n

útközben bárhol beszerezhető. 4. H a van gitárod vagy m ás hangszered, valam int labdád, tollaslabdád, hozd m agaddal! Nyolcadikáig lelkes készülődést, a szervezők nevében 168

6. A m eg v a ló su lt túra után m e g fo g a lm azott c é lo k Cél: találkozás, szabad vélem énycsere, vitafórum ok, nézet­ egyeztetés, hagyom ányápolás, helyzetfeltárás, baráti kapcsola­ tok. A klubélet túlélésének m egalapozása, a N Y IT szellem ének folytatása. Szakmai felkészültség. B evonni m inél több egyetem istát, hogy tanulm ányaik után hazataláljanak és klubokat alakítsanak. Ez lehet az alapja a hazai m agyar közélet kiteljesedésének, hogy m inden pillanat­ ban felkészült legyen a megújhodásra. Politikai, társadalmi, kul­ turális akcióképesség. Legyen minden kisvárosban vagy nagyobb településen egy felkészült csapat: K irályhelm ec, N agykapos, K assa, Szepsi, R ozs­ nyó, Pelsőc, Tornalja, Rimaszombat, Fülek, Losonc, Ipolyság, Zselíz, Párkány, Léva, Újvár, M arcelháza, Kom árom , Galánta, Sellye, Nyitra, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Somorja, Pozsony + Brünn, Prága.

II. H K T

7. A túrára v a ló felh ív ás s z ö v e g e Kedves Barátom! Ez úton szeretettel m eghívunk az 1976. év kerékpár kirán­ dulására. Ezt a m ódot kívánjuk nem esíteni, hiszen tavaly indult az első ilyen túra Pozsonyeperjesen és Csallóköz egy-egy részét ismerhettük meg. A m ellékelt térképen és m űsorterven bem utatjuk az útvona­ lat, egyes állomásait valamint fontosabb látnivalóit. M űsort biz­ tosítunk. A z indulási, utazási időpontok tájékoztató jellegűek, ám lehetőség szerint ragszkodni fogunk hozzájuk, hogy a később csatlakozóik is megtaláljanak bennünket. 169

Gyülekező helyünk Borsi. Július 29-én este és 30-án délelőtt, valamint kora délután. A mellékelt és kijegyzetelt vonatokhoz ki­ megyünk várni. A kastély mögötti parkban táborozunk először. Habár kerékpártúráról van szó, szívesen látjuk azokat is, akik kocsival jönnek el közénk. Szívesen várjuk barátaitokat és ismerőseitek is! Megjegyzések és jelentkezés a m ellékelt cím en. A jelentkezés nem kötelező, csupán szeretnénk tudni, hogy hány személlyel számoljunk. Szeretettel vár a Rendező Bizottság Cím: Ing. Balassa Zoltán, 040 01 Košice, Vojenská 2/31 III. H K T

6. A túra le v e le B alogh Edgárhoz Kedves Balogh Edgár! Szeretettel üdvözöljük arról a helyről, ahonnan 49 évvel ez­ előtt elindult a Sarló. M i, felvidéki magyar fiatalok - diákok, értelmiségiek, dolgo­ zók-, akik folytatjuk elődeink ránk hagyom ányozott m unkáját, hogy m űvelten, öntudatosan m aradjunk m eg, gyarapodjunk to­ vább és hogy a Kárpát-m edence népeinek barátsága ne ma­ radjon csak üres szó, Janus-arcú irányelv, hanem egym ás tisz­ teletének, tárgyilagos ismeretének, kölcsönös m egbecsülésének eszm éje és gyakorlata. A prágai A dy Endre D iákkör, a brünni Ka­ zinczy Ferenc Diákkör, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub tag­ jai, valamint vendégeink - a határon túlról is - az egészséges önism eret jegyében a gom baszögi erdő széléről indulunk útnak kerékpárjainkon, közben előadások keretében és a vidék érté­ keinek feltárásával közelebb jutunk elődeink igazához, a haladó hagyom ányok nem es ápolásához. C élt látunk és tudunk m a170

gunk előtt, ezért módszereink megválasztásában egységesnekkell lennünk, aminek eszméje már valós gyakorlat. Nyugodtanírhatjuk zászlónkra, hogy: V agyunk és leszünk! — a Sarló örökösei. K ötelességünknek érezzük ezért üdvözölni az élő tanúját és szer­ vezőjét annak a mozgalomnak, amely - hogy lássa - nem volt hiábavaló. Gombaszög, 1977. aug. 13. (63 aláírás) 9. Balogh Edgár M. Molnár Lászlóhoz írt válaszának részlete ,ov.ánsnikjjióéltértbíal,ergaoyhkdeum vydá­m úA rdhl"goB E áa Kolozsvár, 77. K (­81G zsöó.bzpc-9őöíuügE :p)-9fS hű7ü4S IX. 9-én

171

1 0 . M o ln á r L á sz ló le v e le k lu b v e z e tő k h ö z - részletek: ,,A III. Kerékpártúra sikerekben gazdagon ért véget... Köszönet m indazoknak, akik segítettek a szervezésben vagy részvé­ telükkel tették kellemesebbé azt a tíz napot. H ogy jövőre m ég szebb, jobb, hasznosabb és kellem esebb legyen, m ár m ost gondoskodnunk kell m egszervezésére. 1978 tavaszán lesz a klubvezetők találkozója Pozsonyban, ahol m ár csak az utolsó sim ításokat kellene elvégeznünk. E zért kérjük javaslataitokat, íme egy vázlatos terv: Gyülekező Gom baszögön: VIII. 3-5. (A Sarló 1928 8. 3-13. ittalakult) Ü nnepélyes m egem lékezés, em léktábla elhelyezése. Meghívott vendégek a Sarló alapítói, tagjai. V III.6 . G o m b a szö g - R im a sz o m b at - P IN C (P in cin á ) 70 km .Pincen volt a 3. Nyári Ifjúsági Táborozás 1967-ben. VIII.7. Pinc - Losonc - Alsósztregova - Nagykürtös -Szklabonya (Mikszáthfalva) 46 km VIII.8. Szklabonya - Ipolyság (Šahy) 50 km VIII.9. Ipolyság - (Léva, Zselíz, vagy Párkány) VIII. 10. Léva - Érsekújvár Zselíz - Érsekújvár Párkány - Komárom V III. 11. a cél Ő R S Ú J F A L U , ahol ekkor kezdődne a nyáriművelődési tábor (5 nap) - M indez persze csak javaslat, de kb. ezen a vonalon le­ hetne menni, 1979-re maradna Mátyusföld, Zoboralja. .... T ovábbi javaslatunk: össze kell gyűjteni a Sarló irodalm át, m ég élő résztvevőinek nevét, cím ét. S zorgalm azni, hogy a Csemadok KB emléktáblát helyezzen el Gombaszögön (a tervezett időpontban) - tellett a színpad kideszkázására és a K B üléster­ mének (a JAIK klubhelyisége) szőnyegezésére. Ez ehhez képest csak alam izsna. Pontos térképet, útm agyarázatot, m enetrendet kell elkészíteni, továbbá előre kiadni egy bibliográfiát az illető vidékről, em lékeiről, történetéről, hogy m indenki fel tudjon ké­ szülni a látni- és hallanivalókra. Tervezünk továbbá egy, a M a­ dách kiadónál m egjelent regény (esetleg m ás kötet) m egbe­ szélését az író jelenlétében. 173

Legyen a IV. KERÉKPÁRTÚRA mindannyiunk ügye. Főleg a klu­ bok tehetnek nagyon sokat (A E D , K A FE D IK , JA IK , VK, TMK, FÁZIK stb.) Válaszoljatok az alábbi címre Molnár LászlóGemerek 1. 980 31 p. Hodejov 1 1 .

Illy é s G y u la k ö sz ö n ő

levele a JAIK-hoz Kedves tisztelt barátaim ! S z ív b ő l k ö szö n ö m a jó k ív án ság o t. S m ég inkább a hűségeteket a nép eszm éihez, az anyanyelvhez. Szeretettel köszönt m in d n y á ja to k a t 1 9 7 7 .

novem ber 24

174

I lly é s G y u la

IV. H K T

12.

Nyilatkozat Az

1978. évi Sarló em léktúra résztvevői a korszerű szocialista hagyom ányápolás jegyében G om baszögtől az Ipoly völgyén keresztül Komáromig ismerkedtünk tájaink történelmével, kultú­ rájával és a vidék lakosságával, hogy tanultan, tapasztaltan és m űvelten m utathassuk föl érdeklődésünket és elkötelezettsé­ günket dolgozó népünk iránt. K ijelentjük, hogy a túra során m egerősödött bennünk a dol­ gukat becsülettel végző emberek iránti tisztelet. Olyan formát találtunk, amellyel művelten és edzetten fogha­ tunk elkövetkező föladataink megvalósításához. A Sarló em léktúra ism ét bebizonyította, hogy létezik Csehszlo­ vákiában haladó szellem ű ifjúság, amely képes a forradalm i ha­ gyom ányok továbbvitelére. Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is nemzetiségünkhöz híven internacionalista eszmeiséggel szol­ gáljuk népünk kulturális fölemelkedését. A Sarló emléktúra résztvevői 1978. aug. 13. A túra kiértékeléséből (M . M olnár László a JA IK nevében) "... célja az volt, hogy a résztvevőket m egism ertesse egy táj­ egységgel, annak történelm i, m űvészeti, néprajzi jellegzetes­ ségeivel, valam int az egyes táborhelyeken a helyi C sem adok szervezeteket is bevonva kapcsolatot terem tsen a dolgozó em ­ berekkel, érdekeltté téve őket ezáltal a kultúra szeretete és ha­ gyom ányápolása iránt. A túra többlete ez évben a Sarló m eg­ alakulása 50. évfordulójának m egünneplése volt beszélgetések, előadások keretében. ... Az őszi és tavaszi időszakban Pál Sán­ dor m érnök és Sam arjay Zoltán m érnök, a JA IK vezetőségi tagjai m int m egbízott szervezők feldolgozták az útvonal helytörténeti, 175

néprajzi, kultúrtörténeti adatait; lekötötték az egyes táborhe­ lyeket (Hnb. rendőrség, pártszervezet, szövetkezet, Csemadok h. sz.), előadókat hívtak meg és fellépő csoportokkal egyezkedtek. Az egész túra a terveknek megfelelően zajlott le. Egyeztetési nehézségek m iatt nem lépett fel a N yitnikék és a V ág csoport, helyettük a JA IK irodalm i kisszínpada a Sarló em lékm űsorral, valam int Dusík Gábor együttese m egzenésített versekkel és az Ú jH ajtás három táncosa szerepelt. A Csem adok h. szervezetei m indenütt segítőkészek voltak és a hnb, valam int az efsz-szel együttm űködve több helyen szerény vacsorát is adtak. Az élel­ mezést egyébként önellátó módon oldottuk meg a velünk túrázó autós segítségével. ... Ö sszehasonlítva az eddigi túrákkal,az idén m ind m inőségi, m ind m ennyiségi fejlődést tapasztaltunk, ami már az előkészítés alaposságán is meglátszott, m ajd aztán a m űsorgazdagságon és a beszélgetések színvonalán. ... Tapasz­ talhattuk, hogy jelenlétünk bátorítólag hatott a m eglátogatott községek kulturális életének szervezőire, valamint a helyi szerve­ zetek tagságára is, akik örültek, hogy érdeklődünk tevékeny­ ségük iránt. ...,, V. HKT

14.

A túra(-ák) ekkor született indulóinak szövegei

1. lásd a mottót 2. Hull a fény I. Hull a fény, eltem et, a táj m ost két virág:az egyik épp kinyílt, a másik szétzilált II. K inyújtom két karom , övem ben kés vacog puhák a zöld alom alatt a hajnalok III. Tanítom, mint legyen; világot hirdetek de minden szegleten meglopják kincsemet IV . G yerm ekkor hív talán - a játék bennem él -szabad fantáziám helyett a kép beszél 176

V.

Összeköt távlatot, s kiválaszt ha kell, túlnéz a látszaton, rózsaszín fellegen. V I. A hó nem hófehér, rá korm ot perm etez város felöl a szél s kéményrengeteg VII. A mélyben lágy iszap belep minden követ s tavaszi indulat árja a partra vezet V III. Z úg a part, habja rád - olajfolt - úgy tapad kényszer-megtorpanás szabja sorsodat IX. K iálts! - a szó m it ér? N em hallják m ost se m eg. szándékod oly kevés: nem lesz belőle tett X. Ringasd hát gyerm eked, dalolj szépet neki. Amit magába rejt, senki el nem veszi. XI. „Érlelj szelíd jövőt", a múltad oly komor, értelem lesz erőd, nemcsak telt gyomor XII. Hull a fény, eltemet, a táj most két virág: az egyik épp kinyílt, a másik szétzilált „Ennyi volt, ennyi lesz. M ár tudod, m ennyi ez?Már tudod, mennyit ér? Tudatosítsd a mát, mozgósíts a holnapért!" 15.

Nyilatkozat Az

1979. évi 5. H onism ereti kerékpártúra a C sem adok m eg­ alakulásának 30. és a Szlovák Nem zeti Fölkelés 35. évfordulója jegyében zajlott. Jókától Nemeskosúton, Nyitrán, Kálnán és Érsekújváron át be­ jártuk a Mátyusföld és a Zoboralja magyarlakta vidékét. Célunk a táj és a hagyom ányok m egism erésén túl a helybe­ liekkel való közvetlen találkozás volt. Olyan em berekre leltünk, akik a Fábry Zoltán poszton hűséggel állják az őrséget. Tábortüzeinknél a csehszlovákiai magyarság és a nemzetiségi lét egyetemesebb megismerésére törekedtünk. Jártunk Szencen Molnár Albert szülőhelyén és Deákin, amely­ nek tem plom ához legféltettebb kincsünk, édes anyanyelvünk első fennm aradt írásos em léke fűződik. A zoboralji falvakban közelm últunk életform ájára ism ertünk. A tárgyi és a szellem i néprajz megannyi felbecsülhetetlen értékű kincsét láttuk, hallot­ tuk. Tisztelegtünk a kosuti sortűz áldozatainak, koszorút, ill. virágot 177

helyeztünk el Galántán a Szlovák Nemzeti Fölkelés, Nagysallón a 48-as honvédek em lékm űve előtt. Virágot vittünk Verebélyen a Tanácsköztársaság magyar hőseinek sírjára. Elm ondhatjuk, hogy testileg és lelkileg m egerősödve, az összetartozás és egym ásrautaltság kötelezvényével gondolunk azelmúltakra. Ez adjon erőt további munkánkhoz. Mi, csehszlovákiai magyar fiatalok, tudjuk, hogy Közép-KeletE urópában az egyetlen értelm es és hum ánus út a D una m enti n ép ek testv ériség én ek ú tja. M ég h a o ly k o r n eh éz is rajta menni. Szándékunk továbbra is nem zetiségünkhöz híven, internacionalista elkötelezettséggel végezni dolgainkat. Őrsújfalu. 1979. aug. 10. A kerékpártúra résztvevői

16. A III. n y á ri m ű v elő d ési tá b o r k iérték eléséb ő l a HKT-ra vonatkozó részlete " ... A nyári m űvelődési tábor annak a honism ereti kerék­ pártúrának a kicsúcsosodása, am elyet az idén m ár ötödízben ren d e ze tt m e g a C sem ad o k b ra tisla v ai ó v áro si sze rv ez et József A ttila Ifjúsági K lubja. C éljuk a táj és a hagyom ányok m egis­ m erésén túl a helybeliekkel való közvetlen találkozás volt. Jókáról N em esekúton, N yitrán, K álnán és Érsekújváron át bejárták a M átyusföld és a Z oboralja m agyarlakta vidékét. A z idei kerék­ pártúrán három szor annyian vettek részt, m int az előző évben. A százötvennél többet szám láló kerékpáros csap atn ak Ő rsú jfalu ra v aló érk ezésév el k ezd ő d ö tt m eg a III. nyári m űvelődési tábor..." L o v icsek B éla s.k . a C sem ad o k K B titk ára

178

V I. H K T

17. K öteles L ászló levele T óth L ászlónak (1980. jún. 3., részlet) " ... eddig először nem adták oda nekünk a nyomtatványo­ kat, amelyeket m egígértek, ez egy >kis< torzsalkodás után sike­ rült is. Közben kiderült, hogy a túrát a >mi urunk és parancsolónk<, a C SEM A D O K akarja védőszárnyai alá venni. D e jó szoká­ suk szerint túl akarják szervezni - tehát eddig m ég két szalm a­ szálat sem tettek keresztbe ... " 18. A V I. H K T kiértékeléséből (M . M olnár L ászló) A m űvelődési klubok által szervezett rendezvények hagyo­ mánya és a klubok alapelvei (Klubtanács tevékenységi köre/10.) a la p já n a z id é n a sz e p si a sz . m e lle tt m ű k ö d ő m ű v . k lu b szervezte az előzetes m egbeszélések és jóváhagyások szerint a honismereti kerékpártúrát. A túra előzetesen kidolgozott és rögzített (alapszervezeteknélés a sajtóban propagált) útvonalát és műsortervét teljes mérték­ ben teljesítettük. E z a jó szervezési előkészítésnek, a túra folya­ m án m egk ö vetelt fegy elem n ek és a jó id ő nek k öszön h ető . Hogy egyéb funkcióknak mennyire tett eleget, ezt a honism ereti ke­ rékpártúrák lehetőségei által adott eszmei és gyakorlati célok világítják meg legjobban: 1. A kerékpártúra a klubok közös honismereti kirándulása 2. A túra a klubok tagjainak találkozása, a klubok egész évi m unkájának előkészítése, a tagság m egfiatalítása, szervezési m ódszertani gyakorlat, a közösségi étet gyakorlati megism erése, a közösségi felelősségtudat kialakítása (tolerancia, megértés, bi­ zalom, önfegyelem, emberség, értékszemlélet) 3. E gy vidék em bereinek, hagyom ányainak, történelm i és kultúrtörténeti arculatának, jelenének és perspektívájának m eg­ ismerése, tudatosítása, visszajelzése 179

4. Egy-egy aktuális politikai vagy kulturális tém akör m egis­ m ertetése (m ost felszabadulás, partizánharcok, tanácsköztár­ saság), emellett nevelő-szórakoztató műsorok a tábortűznél * 5. A m eglátogatott vidék falvai kulturális életének élénkítése. Csem adok szervezetek m unkájának aktivizálása (fellépés odavissza alapon), a közeli m űv. klub bevonása révén annak m eg­ erősítése (a szervezési munka tapasztalata révén) 6 Baráti találkozások, beszélgetések, tehetségek bem utatko­ zása, k apcsolatterem tés, inform áció- és tapasztalatcsere. A passzívak kimozdítása 7. A politikai, társadalmi, kulturális életszemlélet formálása. Az egészséges nem zeti öntudat ápolása, a szocialista életm ód tu­ dati szintjének emelése 8. A Csemadok életének gazdagítása, munkájának propa­ gálása, a tagság megfiatalítása 9. Turisztika, sport, kikapcsolódós (ebben az évben először tár­ sadalmi munka egy olyan szövetkezetnél, amely a Csemadokottámogatja) Ezen célkitűzések nagyobb része teljesült. A viszonylag hosszabb útvonalakon kevesebb idő jutott a lakossággal való kap­ csolatteremtésre, de a tőborhelyek környékén a túra színjátszó csoportja révén vagy a társadalmi munka kedvező visszhangra találtunk. Legaktívabb a K A FED IK (Csenger Sándor és Juhász Fe­ renc vezetésével), a JA IK (M o ln á r Im re . H o rv á th n é -Z o b o r R o ­ z ália ) és a környékbeliek (K öteles László, K oleszár Béla, Tóth Ibo­ lya, Weiszer Eszter, Zachariás István, Bocskorás Bertalan, Bubenkó György) voltak. A gombaszögi táborhelynél a Csemadokrozsnyói JB Szőlős Sándor vezetésével nyújtott segítséget (elő­ adók szállítása, a színpad épületének kölcsönzése, helybizto­ sítás). A kassai járásban a járási bizottság teljes mértékben a tú­ rázók segítségére sietett, a propagálás révén a helyi szervezetekis (Torna, Újfalu, Hím, Buzita, Szepsi, Somodi). Az esti program ok során beszélgetések, fellépések, népdaltanulás, vita volt. A táborhelyek jók voltak, utánunk tiszták m a­ radtak. Napközben a menetoszlop csoportokban vonult, a te­ hetőségek és a résztvevők értelm i színvonalához m érten viszony­ lagos fegyelem m el (az elő íráso k at m ind en ki elfo g adta, bár n em m indenki tartotta m agát ehhez szorosan). K om olyabb baleset egy kéztörés kivételével nem történt. A z utólagos pozitív kép 180

ellenére gyakran szervezési gondok hátráltatták a műsor folyama­ tosságát, melynek okai az alábbiakban foglalhatóak össze: - v á ra k o z á so n fe lü li m a g a s lé tsz á m - 1 4 2 (g y e n g íti a z egyéni felelősségérzetet, lassítja a tájékoztatást) irreális arányeltolódás a m űvelődési klubokból és az egyéb helyekről jött résztvevők közt az előzőek rovására néha túlm éretezett napi program vagy útvonal (fáradtan m ár nehezebb a szervezést és az esti program ot biztosítani) - a táborhelyek késői előkészítése a m egkésett jóváhagyás miatt néhány felelőtlen önjelölt cselekvéssel m eg nem alapozott tudalékossága és nagyképűsége, az önfegyelem hiánya - váratlan balesetek és külső tényezők a kerékpárok elégtelen állapota, pótalkatrészek hiánya A z étkeztetés önellátó volt, de reggelire vagy vacsorára (Taranújfalun és Hímben megvendégelt a szövetkezet) a szolgálati­ lag kinevezett autó (Zachariás István) biztosított tejet, kenyeret, konzerveket. Tíz személykocsi segített a csomagok szállításánál, Csenger pedig motorkerékpáron műszaki szolgálatot látott el. A túra eszmei, politika és kulturális színvonala jó, hasznos, szín­ vonalas és hatékony volt. (B eszélgetés a Sarló résztvevőjével, vöröskatonák és Fábry Zoltán sírjának megkoszorúzása, beszél­ getés veterán partizánnal, Sm atzer M ihállyal, a hím i lányok fel­ lépése, Szádelő mondái, kiállítások megtekintése, a Zsebszínpad fellépései falvakban, irodalmi est Nagy László műveiből, a romá­ niai m agyar irodalom legújabb könyveinek ism ertetése, a Cse­ madok m unkájáról, táborozásokról és a túrókról összefoglaló ... Összevetve a lehetséges, valószínű, elképzelt, megvalósítható és a végül m egvalósult honism ereti kerékpártúra m űsora a vi­ dék, a körülm ények, a résztvevők által adott kereteken belül m axim álisnak m ondható, de a befolyásoló tényezők funkcio­ nálása révén m ég fejleszthető. A jövőben m ár egyáltalán nem a m ennyiségi tényezők (létszám , útvonal), hanem a m inőségiek dominálnak majd. Eszerint kell tervezni és szervezni.

181

19. Javaslatterv a m ű v e lő d é si táborok é s a k erék ­ pártúrák folytatására "A kerékpártúra m indig egy aktuális alkalom hoz (évfor­ dulóhoz), egy vidék m egism eréséhez és a m eglátogatott terület kulturális életének m egm ozgatásához kapcsolódik. A fiatalokat m egm ozgató, a C sem adok m egfiatalításához hozzájáruló, egészséges, hasznos szórakoztató rendezvény. Megfelelő irányítás m ellett a m ég csak tájékozódó fiatalok szem léletm ódját, gon­ dolkodását, közösségi tudatát, hagyom ánytiszteletét, a dolgozó em berek iránti m egbecsülést, a kultúra területeinek m egism e­ rését, a látókör tágulását formálja. M ivel megvalósulása (kerék­ pár, sátorozás, önellátás) idegen az elkényelm esedéstől, ezért cselekvőképes em bereket hoz össze, akik később is hasznos tagjai lehetnek nem csak társadalm unknak, hanem ezen belül nemzetiségi kultúránk számára is. Dél-Szlovákia tájainak megis­ m erése pozitívan járul hozzá a közép- vagy főiskola befejezése utáni elhelyezkedéshez, ahol fontos, hogy a szakem berek anyanyelvükön érintkezhessenek a dolgozókkal (ez népgazdasági haszon is), mivel ha a dolgozó anyanyelvén olvashatja a feliratokat, így beszélhet a m unkahelyén, akkor inkább m agáénak érezheti az ü zem et vagy gazdaságot (ellenkező esetben idegen lesz szám ára, m int a nyelv). Fontos, hogy a kom plex m egism erés d ialek tik u s szem lélete leg y en tö rtén elm i, k u ltú rtö rtén eti, gazda­ sági, munkásm ozgalmi, irodalmi, néprajzi. A korszerű hagyományápolásnak ezek az alapvető tényezői. >A totalitás (tel­ jesség) megóv bennünket a hibáktól és a megmerevedéstől< -ezt a szem léletm ódot kell közvetett form ában kialakítanunk, s az iskolai tudást gyakorlatban hasznosítanunk." VIII. HKT

20.

A HKT Őrsújfaluban felolvasott nyilatkozatából:

" ... A helybéliekkel való találkozás, s az egész kerékpártúra lényege: a honism eret-önism eret jegyében a lélekm elegítés. A kisebbségben élő em ber lelkiállapota a legkedvezőbb körül182

m ények között is >kisebbségi< m arad. E zért fontos útközben egy-egy köszönés a kapuban állóknak és néhány szó pihenők alkalm ával bárkivel, akivel anyanyelvünkön beszélhetünk. K erék­ pártúránk jellege ugyan eltér egykori sarlós elődeink falujárá­ sától, de szellemében a Balogh Edgár megfogalmazta dunavölgyiséget idézi. Nekünk nyaranként ez a Fábry Zoltáni-i poszt jut:a megismerés, magunk megtartása és megőrzése a jövendő számára." X. HKT

21.

Üdvözlet A

X . H onism ereti kerékpártúra, m ely ebben az évben a SZN F 40. évfordulója és a C sem adok m egalakulása 35. évfordulója jegyében G öm ör és N ógrád történelem i, term észeti, néprajzi, kulturális jellegzetességeivel ismerkedett több mint 120 résztve­ vővel, szeretettel üdvözli a 8. M űvelődési Tábort és örömmel je­ lentjük, hogy kitűzött programunkat teljesítettük. M egkoszorúztuk az abroncsosi partizánemlékművet, a füleki és rimaszombati hősök emlékművét, Bocskai Béla, Tompa Mihály sírját, találkoztunk a C sem adok szervezeteivel, a táborhelyen afalvak lakosaival, mindenütt műsort adtunk. A fiatalok a Csallóköztől a Bodrogközig olyan élm ényekkel és ism eretek kel gazd ag o dtak , m ely ek n öv elik és szín esítik szeretetüket e táj és e nép iránt. Itt, a Sarló m egalakulásának színhe­ lyén ennek a haladó mozgalomnak az örököseiként fejeztük beutunkat, hogy jövőre új utakat járjunk be.

183

X II. H K T

22. R ádióriport M átyócon - válaszol M . M olnár László, kérdez Nagy Imre "Kerékpártúránk a Sarló örökségét viszi tovább Az értelmiség népszolgálata a megismerésen keresztül valósítható meg: honis­ m eret, népismeret, önismeret, objektív történetszemlélet. Ismer­ nünk kell helyzetünket, értékeinket, m últunkat és jelenünket, a tájat és az em b erek et, h o g y h ely esen tu d ju n k cselek ed n i ésgondolkozni. Kell a tapasztalás a józan valóságlátáshoz, de kell a példamutatóshoz is, mert itt emberek várnak, látnak, figyel­ nek. N em m indegy, hogy ők m ilyennek ism ernek m eg m inket." 23. Dr. Boross Zoltán, tud. kutató le v e le Mihályi Molnár Lászlóhoz Kedves fiatal barátom! Hálásan köszönöm úgy a magam, mint egykori "sarlós" moz­ galm i társaim nevében szép m últunkat sim ogató, s a jelenben történelmet örökítő munkámért kezetadó köszöntéseteket. Századvégi alkonyatunk idejében, m i az egykori m ozgalm i protagonisták lassan a történelem purgatórium ába kerülünk, hogy kiégjen belőlünk a salak és maradjon meg a tiszta való­ ság. Ezt a valóságot gyújtom és gondozom én évtizedek óta,hogy Ti szemeljétek ki ebből is a Nektek gyümölcsöző anyagot, sez legyen Nektek és utódaitoknak hitet tápláló energiaforrásnyelvünk és kultúránk megtartása érdekében. Várva egyszer az ideérkezésteket és a személyes kézfogástVeled és társaiddal, megtartó szeretettel köszöntDebrecen, 1986. augusztus 14. dr. Boross Zoltán akdtu.ó

184

23. Kéri K álm án le v e le i C zen th e M iklóshoz Igen tisztelt Czenthe Úr! M egilletődve olvastam kedves lapjukat, a rem ek szervezést, m e lly e l a X IV -ik H o n ism e re ti tú rá ju k a t m e g sz e rv e z té k é s s ik e re s e n v é g re is h a jto ttá k . A S z e p e s s é g s z ű k e b b h a z á m , o n n a n sz á rm a ­ z o m , s e z é rt lé le k b e n Ö n ö k k e l tap o sta m a p e d ált, a g y ö n y ö rű h e g y ek , fen y v e se k k ö zö tt. K érem , a S zö v etség m in d en résztv e­ v ő jén ek to lm ácso lja köszönetemet, s kérem Önöket, változat­ lanul tartsák, erősítsék ez ú to n is az elszakíto tt m ag yarság szívé­ ben még élő magyarság-öntudatukat! Őszinte tisztelettel 1990. szept. 28. Kedves barátom! K ö sz ö n ö m jú liu si la p o d a t. Id ő h iá n y a m ia tt ím e c sa k m o st v a ­ g y o k k é p es re ag á ln i rá . S z ív e m m in d ig v elete k v a n , s re m é le m , jú liu s i tú rá to k is a v á rt e re d m é n n y e l végződött. Ö reg szívem V e­ letek volt gondolatban, m ikor Igló környékén „tapostatok". Ismé­ telten köszönöm a jókívánságokat. Baráti üdvözlettel 1990. okt. 4. XX. HKT

"Ezeréve együtt élünk..." Mocsáry Lajos portréja Böszörményi Istvántól; Losonc, 1994. július. Kiadja a Csemadok losonci TV. Emléklap a XX. HKT füleki várlátogatása alkalmából, cím­ lapján a vár 1675-ből szárm azó m etszetének képével. Szövege 185

"a XX. Honismereti Kerékpártúra Fülek várában tett látogatása emlékére 1994 július 26." A losonci találkozón átadott emléklapot Petik Nóra készítette, cím lapján kerékpárosok láthatók, háttérben utca- és városrész­ lettel.

186

T

úrás

in t e l m e k é s a já n l á so k

18

(részletek) II. HKT - 1976 A K ER ÉK PÁ R T PO G G Y Á SZK ÉN T K ELL FELA D N I, ÍGY ÉRKEZÉSKOR RÖGTÖN ÁTVEHETŐ! Hozd magaddal: sátor, hálózsák, gumimatrac, kerékpár,pum pa, ragasztó, kulcsok, elem lám pa, gyertya, gyufa, akutolspray, kötszer, balta, kés, olló, cérna, tű, fürdőruha, szalmakalap, m elegítő, labda, badm inton, sakk, gitár, szájharm onika, furulya stb. III. HKT-1977 A túra első három , illetve utolsó négy napja hétvégeken egy helyen lesz, hogy azok is eljöhessenek, akiknek nincs járm űvük vagy munkahelyi elfoglaltságuk miatt idejük. Sátrat, élelmet, jár­ művet mindenki magának biztosít. Táborhelyeink fürdésre alkal­ mas vizek mellett lesznek. Hozzatok magatokkal fü rd ő ru h a, m ele g h o lm i, eső k ab á t, e se tle g fó lia , ev ő ­ edény térkép, fényképezőgép, kazettás m agnó ... IV. HKT-1978 Mivel Esztergom már Magyarország, minden érdeklődő hozza m agával útlevelét is. A kinek nincs, az a járási székhely rendőr­ ségen válthat betétlapot. Szükség van továbbá vám bevallásra 187

10Kčsokmánybélyeggelellátva, melyeketaČedokirodái­bankellkérni. ... akijelölt útvonal végleges, kisebb eltérések anapi progra­mokbanlehetnekcsupán: előadások, fellépésekszínhelyevál­tozhat. Leszlehetőség sportolásra,fürdésreésesetenkénttáncra is.Hogyelejétvegyétekakellemetlenségeknek, feltétlenülhoz­zátok magatokkalakövetkezőket: -jármű,hakerékpár, legyentökéletesenrendbenésel­látvacsengővel, lámpával, jó fk,lezoacjéőrsubnipgávm -()01K 5čtdF f.hyzokunV A aégúevirős,tílm áfdjhb.züűkouópnreé­.jvöabiátslúA zhgk,noőpm díüeéF zt:örlbsagjűá-cv,ófm őkpiuoée.garnlsdtyhbüvzö,ikoóm áp-2K 0čeé­ K T H — 719

le m re . . .

188

VI. HKT— 1980 A túrán m inden olyan fiatal részt vehet, akit érdekelnek a m unkásm ozgalm i hagyom ányok, a néprajzi érdekességek, a né­ pi építészet emlékei és a természeti szépségek. A résztvevők kötelesek betartani a túra vezetőinek rendelkezéseit és a Csemadok alapszabályzatának ide vonatkozó pontjait. A részvétel lehetséges: kerékpárral, m otorkerékpárral és gép­ kocsival. C sak a jó állapotban lévő, csengővel, lám pával, pum ­ pával, csom agtartóval felszerelt kerékpárral ajánlatos útra kelni. A felszerelés ajánlott kellékei: sátor, hálózsák, evőeszköz, kon­ zervnyitó, csajka, erős lábbeli, m eleg ruha, esőkabát, fürdőruha, zseblámpa, útiokmányok VII, HKT — 1981 A biztonsági előírásokból A résztvevők szem élyi biztonsága és a kerékpártúrák sikere érdekében az alábbi pontok betartására kötelezi m agát vala­ mennyi résztvevő, aki azt ezt aláírásával igazolja. Aki nem vál­ lalja em e pontok betartását, az nem lehet a kerékpártúra tagja. Az előírás megszegőjéért a szervező bizottság semminemű fele­ lősséget nem vállal. A táborhelyen a szem etet, ételm arad ék o t és fő leg a k o n zerv d o b o zo k at kijelölt helyen ássuk el vagy semmisítsük meg - a m űsorok és egyéb közös foglalkozások alatt külön enge­ dély nélkül más tevékenység meg nem engedett - a napi program m indenkire érvényes

189

- indulás a vezető vagy szakaszvezető utasításai szerint a kijelölt m enetoszlop sorrendi m egoszlása szerint történik. A z elsőkét vezetőt megelőzni tilos ... külön program ot vagy utat m indenki saját felelősségére te­ het, de ennek előre be nem jelentése m eg nem engedhető, il­ letve visszatérés után szankcionálható - az uto lsó ő rség ébreszti a tábo rt elfog ad ható han g jel­ zéssel - a vonulás falukon keresztül szervezetten, példam utatóan. Sem a gyümölcsfákat, sem a kerteket nem dézsmáljuk

VIII, HKT - 1982 ... A túrán bárki részt vehet előzetes jelentkezés nélkül is. IX. HKT - 1983 - a túra önkéntes és m indenki saját felelősségére vesz rajta részt. Ezt és valam ennyi többi szabályt a jelenléti ív aláírásával arésztvevő elfogadja. - a túra program ja nagyobbrészt kötött, a folyam atos, ru­ galm as és biztonságos közlekedés érdekében ezen változást eszközölhet (a résztvevők kívánságait természetesen figyelembe véve) a túra vezető stábja, név szerint Csenger Sándor, H alász Gábor, Gáspár István, Molnár László, Csenger Szerén Napirend ébresztő fél nyolckor reggeli nyolckor túrára indulás kilenckor, (táborbontás esetén tízkor) ebéd útközben tizenkettő és kettő között visszatérés a táborba hat és hét között vacsora héttől nyolcig tábortűz, esti program fél kilenckor 190

A következő napi tudnivalók ism ertetése: este fél kilenckor atűznél, valamint indulás előtt negyed órával Közlekedésbiztonsági előírások: A túra csoportokra fog oszlani, m elyeket a csoportvezetők irá n y íta n a k és fe leln ek é rtü k . F o n to s b e ta rta n i a k ö v e té si távol­ ságot, kerékpárral nem előzni, nem versenyezni, egyes so rb an h alad n i, sem m i esetre sem eg y m ás m ellett. B aleset vagy géphibásodás esetén jelezni kell, a további intézkedés elsősorban a csoportvezető dolga. K erülni kell a torlódást és az ú t eg ész szélesség én ek elfo g lalását. A z első seg ély n y ú jtás biztosítva lesz, akerékpárok javítását a hozzáértők végzik el. Útról letéréskor foko­ zottan kell figyelni, úgyszintén főútra ráhajtáskor is. (...) X. HKT - 1984 M indenki a saját belátása szerint érkezik gyülekezőhelyünkre,Fülekpüspökibe. Ez a falu m a m ár Fülek "elővárosa". ... Püspökibe a vasútállom ástól a városközpontba vezető úton a "Sputnik" szállóhoz érve, balra fordulva jót isztok a füleki „csevice" ki­ tűnő üdítő vizéből és tekertek egyenesen a püspöki templomtérig. Azt, hogy miként készüljetek fel a kerékpártúrára, a gyakorlott„drótszamarazóknak" felesleges m agyarázni. Viszont - az is­ m étlés a tudás anyja alapelvből kiindulva, tökélyre nem töre­ kedve íme néhány jó tanács: A kerékpározni óhajtó bátor turista első kötelessége, hogy tisztában legyen a közúti közlekedés szabályaival és azokat be istartsa. ... K érünk benneteket, fegyelm ezetten alkalm azkodjatok a többséghez, ne hátráltassátok az indulásokat, kerékpározás köz­ ben szeszes italt ne fogyasszatok! Hozzatok magatokkal sok-sok napsütést.

191

XI. HKT— 1985 ... résztvevői kötetesek alkalm azkodni a túra szabályaihoz és a túra vezetőinek rendelkezéseit be kell tartaniuk. A túrán résztlehet venni kerékpárral, m otorkerékpárral és gépkocsival is. Csak jó állapotban levő, csengővel, lámpával, csomagtartóval és a várható terepre való tekintettel igen jó fékekkel rendelkező ke­ rékpárral ajánlatos útra kelni. Ajánlott kellékek ... az itt uralkodó természeti viszonyok isme­ retében meleg ruha és esőkabát. Bizonyos mennyiségű pénzre is szükség lesz, egyrészt mintegy 50 Kčs-nyi adminisztrációs költség­ re, m ásrészt az étkezésre, m ivel az út során az étkezésről m in­ denki saját m aga gondoskodik. A naponta m egteendő távol­ ságok úgy vannak megszabva, hogy a gyakorlatlan kerekezők is úrrá tudjanak lenni rajta. V iszont a tisztálkodási lehetőségek meglehetősen szerények lesznek. II. HKT - 1986 rendtartás, biztonsági előírás és a táborvezetőség utasítása kötelező érvényű. M egszegése akár kizárással is járhat. Reggeliről és vacsorájáról mindenki saját maga gondosko­ dik, ill. a futárkocsinál lehet tejet, kiflit, kenyeret rendelni. Útközben igyekezzék m indenki gondoskodni fél napi élelm éről előre ... XIV.

HKT - 1988

A rendezvény nyitott, mindenkit szívesen látunk, aki érdeklődik helytörténeti, irodalm i, néprajzi hagyom ányaink, term észeti értékeink, valam int m agyarlakta tájaink élete iránt és eleget tesz a túra szervezést és biztonsági követelm ényeinek. Korhatár nincs, a túrán bárm ely napon és bárhol lehet csatlakozni, akár motorkerékpárral és gépkocsival is.

192

XV. HKT— 1989 A notorikus alkoholista túrázók a rim aszécsi kocsm ában azújmagyarok társaságában várják be a túrát A résztvevők vállalják ... ... a túra választmányának irányító elveit ... a részarán yo s részv ételi d íj b efizetését az ö n kö ltséges ellátás céljaira. XVI. HKT - 1990 1. ... a tú ra ú tv o n alán ak n ag y o b b ik része n em a m ag y ar nemzetiség által lakott területen halad. A túrán ezért - s az elmúlt évek tapasztalata alapján - csak azok vehetnek részt,akik ezt teljes mértékben tudatosítják. M inden szélsőséges ma­ gatartástól mint szervezők elhatároljuk magunkat. 2. A túrán ne vegyenek részt l0 évnél fiatalabbak. A zok a szülők, akik e figyelm eztetésünk ellenére gyerm ekeket hoznak m agukkal, felelnek is értük. A gyerekeket a felnőttekkel egyen­ rangú p a rtn e rn e k fo g ju k te k in te n i, s sz ám u k ra n e m b iz to sítu n k külön kedvezményeket. 3. A m agyarországi résztvevők csak a R ákóczi Szövetségen keresztül, ill. a közvetítésükkel jöhetnek a túrára. XVII. HKT - 1991 - A z előző évhez hasonlóan a túra útvonalának nagyobbik része nem a m agyar nem zetiség által lakott területen vezet, így csak azok vegyenek részt rajta, akik ezt teljes m értékben tuda­ tosítják. A szélsőséges m egnyilvánulásoktól, a provokációktól mint szervezők elhatároljuk magunkat. Elkövetőiket nem tekintjük a túra résztvevőinek, viselkedésükért m aguknak kel, vállalni min­ den következményt!

193

- A résztvevők saját érdekükben jó állapotban lévő kerék­ párt, pótalkatrészeket, hálózsákot hozzanak magukkal. Gondoljanak az id ő járásra is, am ely k ö n n y en m eg tréfálh atja az arra fel nem készülőket. Szállásolás: saját sátorban. XVIII. HKT - 1992 A túrázók puszta jelenléte is növeli a balesetveszélyt az or­ szágutakon. Ezért m inden túrázó tartsa be az általános közle­ kedési szabályokat 1. Kerékpárosnak közúton csak az úttest szélén egyesével sza­ bad haladni ... . 2. 10-20 kerékpáros egy-egy csoportot alkotva egym ás után haladjon A csoportok között legalább 100 m éternyi távolság legyen ... 3. Csoporton belül felesleges az előzgetés. ... 5. M indenki tartsa be a túravezetők utasításait! Az indokolatlan m egállás - főként korcsm áknál - fegyelm ezetlenséget szül és lassítja a haladást! 6. M egálláskor és éjjelente kössük ki valam ihez a kerékpárt! Jobb híján egy másik lezárt kerékpár lakatján fűzzük át a mién­ ket, így szükség esetén mindkét kerékpár kiszabadítható. 7. Tudnivaló, hogy a kerékpáros útközben ugyanúgy nem ihat szeszes italt, m int m inden m ás járm űvezető! A söröskriglik ideje a napi út megtétele után jő el. XIX.

HKT - 1993

... H a m ár m egvan a kerékpár, akkor érdem es használni is.E kkor válik nyilvánvalóvá szám os előnye a gépkocsihoz viszo­ nyítva: - olcsó a karbantartása - a lábon kívül m ás költséges hajtóeszközt nem igényel (egy üdítővel akár Vácig is elmegy) csendes üzemű - ha netalán elrom lana, könnyebb tolni, m int egy autót - kis helyen tárolható 194

- az o rv o s ak ár recep tre is felírh atn á, m ert o ly an eg ész­ séges ... Mindezek mellett eltörpül néhány hátránya: m inél lassabban tekerjük, annál könnyebben dől el - nem szabad falnak támasztani - az ö sszes járm ű k ö zü l a k erék p árt leh et a leg k ö n n y eb b en ellopni. ... A kerékpártúra egy vidám, de hasznos időtöltés, de a vidám­ ság nem tévesztendő össze a fegyelmezetlenséggel! A kerékpáros országjárás egyaránt szolgálja a test, a szellem és a lélek ép ü lését, az eg észség m eg ő rzését és a term észet védelm ét. ... A ki ném i felelősséget érez a term észet m egm aradt é rté k e in e k v é d e lm é b e n , a tú rá k so rá n - é s m á sk o r - n e m vásárol dobozos üdítőt, szórópalackos tisztálkodószert stb. Ittjegyzendő m eg, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás nem számít kerékpáros erénynek. Vannak, akik csom agtartót sem szerelnek kényes jószágukra, m o n d v án , h o g y íg y „sp o rto s". E z íg y v aló b an sp o rto s, d e nem sportszerű. Az esetleges kísérő járm ű csak végső lehetőség asérült kerekesek és megrokkant járművek szállítására!

195

T úró-dia 19

Tragikomikus hetilap diabetikus túrázók részére M EGJELENIK A TÚRA ALATT M INDEN HÉTEN - Ki nem kért kéziratokat nem teszünk félre és nem adunk vissza, mivel valamennyi írásra (ill. túrásra) szükségünk van! ! Előfizetése megoldhatatlan !Szerzőink honorálása a nemzetközi normáknak megfelelően (vatikáni dollár, ill. rubel elszámolásban 1V$=1VRb=10 batka; 100batka = 1 Fabatka) Szerkeszti a szerkesztő bizoccság Meghízott főszerkesztő Maradovics Ing. Kognyitó Tartalom-lom-lom - Hétvezércikk: Fijaim, csak kerekezzetek! - Külkeri hírek - Élet és bizodalom - Nyersek - S port Apróhirdetés Teve-m űsor - STB 7vezércikk I. Merva László - alapító és feltaláló. Megsemmisült a muzslai pincéknél. II. B alassa Z o ltán - a N ag y S ártap o só , g itáro s, én ek es, többszöri eltévelyedés szerkesztője, hátrahajlott első villával, 196

vendégsátorral és fényképezőgép-állvánnyal. A m atőr gépész­ mérnök. III. Lisztes - notorikus túrázó, aki m ég m indig nem hagyta abba. Éjszakai ügyeletes az olivérizmus elhárítására. IV . Sam esz - Sál Sanyi duó - szakállas viccek, sörpuccsok, gulyásbemutatók és gyorstekervények ösztönzői. V. Horváth end Zobor = akiket megkérdeztek, hogy mit akar­ nak. VI. Csuky - Lisztes. = ekkorra kipróbált harcosok, a két utolsó alapító VII. Fuksz - Lisztes = halak, borok, jégeső megszervezői. + 1 Szamák = megtért túrázó + 2 Csege = a KAFFERDIK Bivaly m egkerekeztetője, akinek testvérei vannak + 3 Totyak = a Nagy Öreg, élharcos Őskor — hőskor (... nőskor... tekenőskor... stb.) Amikor elakadtak a NYIT-ek, nem lengett az egyfecskés lobo­ gó és a rajzszögek lapítottak a falban, csak itt-ott zizgett valam i,m int a zsírpapír. Jöttek újabb messiások, akik már alig tudták,hogy mi volt. Ezért félelem nélkül. De Hügüenosz mégis leszállt a magas ég bő l, am itől M ervának hibádzott két kereke. M aradtm ég kettő és ez is elég volt. N éha ennyi is elég. És jöttek a további tekeredettek, nyeregbe kerekedettek. Jobb A sa híján Bal A ssa, Ködmön, Csuky, Kopasz, Gürü, Szarkapál és még nőihölgyek és a szerző(k), aki(k) e helyt még nem nevezheti(k) megmagát(ukat). Testvéreim ! Em lékezzetek az Első K acsazsírra, a Lopótökre, a Sarokházra, az Első Nagy Szúnyoginvázióra, Ködmön fehérre m eszelt ábrázatára és az esernyőre! E m lékezzetek a nyárasdi lányokra, akik a túrákkal párhuzam osabb ideig futot­ tak fel az élm ezőnybe! És em lékezzetek Balassa balalajkájára,am ikor azt énekelte, hogy „A béketábor legyőzhetetlen, a béke útja b izto s rév ...", av ag y „B efú tta az u tat a szél, h ej d e m iv el: biciklivel". Em lékezzetek m eg szegény szerencsétlenekről, akik m ég valam ennyien segítettek egym ásnak sátrat verni, rőzsét szedni és egy tálból csersznyéztek.

197

Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy ezekből okulnunk k ellen e, illetv e n e ism ételjü k m in d ig a m ú lt h ib áit, h an em kövessünk el újakat (Totyak). Túrás(ő)sjelenéstapasztalatkivonatok Első jelenés 1.

Sohasem lehet elég későn lefeküdni és elég korán felkelni 2. Ki korán kel, egész nap álmos 3. A horkolókat idejekorán ki kell szűrni és a táborhelytől kellő távolságban internálni 4. K o c s m á k n á l m e g á lln i v e s z é ly e s , m e rt a s ö r olcsó és folyékony 5. Vezérkos nélkül szétszéled a nyáj 6. Túra közben sem haszontalan a táplálkozás 7. Dinnyeevéskor legyen a közelben legalább két bokor, vagy egy kukoricaföld 8. Borospincék közelében ne verjünk tábort! 9. M indig a kezdet a legkönnyebb, m ert később m indent túlkomplikálnak Második jelenés 1. Balassa sokat ígér, de ő sem tévedhetetlen 2. Eső ellen nem érdemes pisálni 3. Eltévedt túrázó térképpel álmodik 4. Nem mind defekt, ami ereszt. Először a szelepet cseréljük ki 5. Emléktáblát menet közben, hegyen lefelé ne olvass, m ert többet ér a tájékozatlanság, mint egy összehajtott bringa 6. Étterembe kisfejszével nehéz feltűnés nélkül bemenni 7. Könnyebb az utat figyelni, mint egy kanyart kiegyenesíteni 8. Ajándék halnak ne köpdösd a szálkáját 9. A zsinegeket szélvédett helyen is érdemes kifeszíteni Harmadik jelenés 1. M agad uram, ha szolgád nincsen

198

2.

Legjobb már az első nap m egism erni egymást, de Olivért feltétlen, amíg autója van 3. Nincs az a gulyás, am it ne lehetne m egism ételni 4. Borocska a népdal nyitja 5. Túrásra nyílik a kocsmaajtó 6. Ne hajts bringát négykézláb 7. A utóval sem kerülhető m inden hegy 8. Nincs tábortűz rőzse nélkül 9. Egyszer volt Kalondán végállomás Negyedik jelenés 1. 110 kiló egyvégtében, illetve esőben vécédeszka m ellett is lehet melegedni. Ha meggyújtjuk 2. Ne röhögj, ha a te kereked pukkant3.ki! A m otor hátránya, hogy nem veszed észre, m ikor hagytad el a sátradat 4. R övid úton nagy a sár, avagy jobb hajtani, m int háton cipelni 5. Olivérre ne bízd a csomagod, m ert csillagos ég lesz a takaród 6. Hogyha víz nincs, a törköly is megteszi, avagy miként lesz valaki klubvezető 7. Nem mind tábor, ami fénylik 8. Jobb ma egy eső, mint holnap egy vihar 9. Sarlóba nem üt a ménykű 10. A búcsi pincének is van kijárata 11. Totyakból nem lesz vadalma 12. Addig takarózz, amíg a kereked ér Ötödik jelenés 1. Nem mindig hasznos, ha ránk figyelnek Zoborral a Zoboralján 3. Vihar után jó a4.túra Ne avatk ozz laik u s m ó d o n a n ép rajzb a, m ert a p ro fik m ég ezt sem teszik 5. Ü zletelni értékekkel pályán is lehet. A m it m egveszünk, azlegalább megmarad 2.

199

6. H osszú útról visszatérni, bunkócskával jót beszélni nem lehet 7. Ha esik, legalább nem kapsz napszúrást 8. Ahol nem várnak, oda nem érdemes menni, mert ott nem szeretnek Hatodik jelenés 1. E ső után nő a gom ba, m eg a szög, de csak az egyik szúrja ki a kereked 2. Ó vakodjatok a tapasztalatlan újságíróktól! Éheztessétek, fárasszátok, itassátok, vezessétek darazsas helyre, hogy okuljanak 3 . T ű zg y ú jtás u tán m ár csak csen d b en , a k ertek alatt lopakodva, a túrázók jelvényeit rejtve térjetek vissza a kocsmából 4. V annak m ég bölcsek, csak m eg kell találnunk őket, m int Jászón is tapasztattuk 5. A túraszínpad legyőzhetetlen, főleg ott, ahol a gyerekek már nem is tudják, hogy milyen nyelven beszélnek. Ne vár­ juk, hogy a nép színházba kezdjen járni, először mi menjünk közéjük. M ert aki m ég nem evett ananászt, az nem tudja, milyen az. Éljen Molnár Imre! 6. M inden lejtő meredek, minden bringa romlandó és nincs az a sátor, amely be ne ázna egyszer 7. Főúton még a teltkarcsúak is tartsák magukat az útszélen, mert mit ér az angol tudásod, ha jön egy kamion 8. A bevonulást azért még gyakorolni kell! Hetedik jelenés 1. Gyakran Olivér érkezik elsőnek, de előfordul, hogy biciklije is van 2. Aki nagyon koszos, fürödjön egyszerre három vízben, devigyázzon, hogy a határőrség be ne gyűjtse! 3. Vihar idején az eső továbbra is nedves 4. A pincesorról óvatosan kanyarodj, m ert csontjaid törékenyek és az orvos sem mindenható 5. K erékpárral is át lehet kelni a L atorcán, de a ladikból kihajolni veszélyes

200

6.

Tisza partján terem a jó szilva 7. M inden túra annyit ér, am ennyit m egőrzünk belőle

Nyolcadik jelenés 1. Sok dinnyénél több a sokabb 2. Ne fogadj idegent a sátradba, m ert kitúr belőle 3. Egyszer aztán minden túrázó visszatér a régi defekthez 4. Ahol fa nincs, ott is kell a tábortűz 5. N e szúnyogirtás után járjunk a D una-parton, bár utána isegészségtelen 6. Túrán a rossz sörnek sem kell cégér Kilencedik jelenés 1. Szerencsére hárman vannak a Csengerek és a Kosztolányok 2. is Dinnye helyett D innyés Józsi 3. A ki részeg, az m ár ne pofázzon, aki pofázni akar, az ne igyon, de jó, ha tud is valam it a dolgok lényegéről 4. Készüljön fel m indenki előre a túrára, a látnivalókra, m ert különben sosem tudja meg, hogy hol járt Tizedik (jubileumi) jelenés 1 . A z a n y a g (b rin g a ) n em v é sz el, csak á ta lak u l, v ag y gazdát cserél 2. Aki a túrán gyalog jár, az könnyen lesérül 3. A túra nem társasutazás, tehát készüljetek fel a legrosszabbakra, bízzatok a legjobbakban és fogadjátokmosolyogva, amit kaptok 4. Kocsma előtt ne hagyd a bringát, ha mégis, akkor necsodálkozz 5. Ki korán kel, tejet iszik, aki le sem feküdt, az még mindig pálinkát 6. Sörrel ne kend a kereket, m ert törékeny a szem üveged, ráadásul a kórházi költséget is fizetheted

201

Tizenegyedik jelenés 1.Nincs olyan bringa, melyet a Simén ne tudna megjavítani 2. Aki lefelé bátor, az előzékeny elsősegélyben részesül 3. És szállást kap a Köteles menhelyen 4. Jó kapát csak a hámorban vehetsz 5. H a m ár sárban ragadt a kereked, gyógyítsad agyad Szent László forrásvizével Tizenkettedik jelenés 1. Még egy ilyen túra, s kopjafát kap Ferenc Gyurka 2. A szél mindig szembe fúj 3. M ezőn mindig az út másik oldala tűnik jobbnak 4. Nincs lehetetlenség csak tehetetlenség. 5. N e istenítsetek annyira, hogy az esőt is a rovásom ra írjátok (a túravezető) Tizenharmadik jelenés 1. Minden napra egy eső, egy író, egy gulyás 2. Sok túrás nagy tornateremben kis helyen is megfér 3. H a m ár teljesen kidőltél, m enj C sábrág várába, s várd meg, míg Himmler kinyitja tarisznyáját 4. Éljenek a szentendreiek 5. Napsütést csak az utolsó napra rendelj Tizennegyedik jelenés 1. Bagósok! Siméntől reszkessetek! 2. Szép a bősi gát, de jobb lenne, ha máshol lenne 3. Sós Szigeten is édes a dinnye, avagy a zabállásnak nin­ csenek határai 4. Fakultálnak a bitangolók 5. is A fakultációnak is van fakultállása Tizenötödik jelenés 1. A túravezetőnek is árt a bürokrácia

202

2. 3. 4. 5.

Kun Tapolca Ne vitatkozz, úgyis a túravezetőnek van igaza Ha már minden kötél szakad, vezetni még ott a Simén Az utolsó túraalapító is feladta ... de azért nagyon figyel

Tizenhatodik jelenés 1. 4.

Csak dombok vannak 2. ... Lejtők 3.is! Kerékpárnak nem kell (benzin)zseton Magánkemping, jó kemping 5. Erdőm élyi lakban laknak jól a (vendéglátó)túrások

Tizenhetedik jelenés 1. A nevolnéi hegynek nincs teteje 2. Polgármesternek csak olyat ígérj, amit teljesítesz 3. A diszkó olykor túravezetőt nevel 4. Néha érdemes Balassára hallgatni 5. N ém ely tem plom ban m ár a pénz beszél, azaz a papok is vállalkoznak Tizennyolcadik jelenés 1. Ha jégesőt akarsz, ülj kompra, s kelj át Himmlerrel a Dunán A Honfi Szakadék meglelésének két módja: a. Elmégy és megnézed b. Előtte világkörüli erdőtúrára indulsz, s m egvárod, míg Simén megkeresi 3. Mezei úton is lehet homokba süllyedni 2.

Tizenkilencedik jelenés 1. Vannak olyan kocsmák, melyeket Simén is megkeres 2. A határon jó a képviselő 3. Ism étlés a tud ás an y ja. Á llíttasd fel a sátrak at, bo n tasd le,vitesd három kilométerrel odébb 4. Ha nincs más színész, jó a Lisztes is

203

Huszadik (jubileumi) jelenés 1. A túrázót semmivel sem lehet elriasztani 2. A hőség éhséget, az éhség fakultációt eredményez 3. Egyszer volt Tajtin népünnepély 4. Aki eljutott a rudabányai bányatóhoz, az kiérdemelte a hűsítést 5. "Öreg" dudálását a batyi rendőr nem szereti A Zoborok I. törvénye: "Minden út hegynek fölfelé és a széllel szemben vezet" Nyersek a túródia részére (írta Kerekes Elek) Lett eszem mert kerekezek ezen nem ellenkezek rejtelem ezer teheteten versszerkezet de belegebedek kerekem tekerem hegyen fel hegyen le s egyben verset eresztek m eg nyerset kezdetlegeset de nem keveset ezzel emelem eme hetes leveles verset tekeredett szekeret kettes versezet m ert egyebet nem tehetek megversedzek kevesen szeretnek

204

nem keseredek felesetek ezzel befejezem ezer esztendeje em legetem mert szerelem helyett kenyeret kellett keresnem vertek pereltek veszekedtek Ilenem eleget a m ellettem szem etet term esztettek szeleket engedtek nekem sepertek telkemens nekem kezem et keltett leszegnem lehet egyszer teljesen elfelednek de em e helyen egyetlen versztet sem engedek el veletek kerekezek csendben fejem et felem elem m ert szerettek benneteket Kiss Pisti-hez (írta az Öreg, Szent Endre) Pislákol a láng, mindjárt kialszik a tűz, Éjszaka borul a tájra. Csend-ül, lélek rezdül, barátra, társra lel, ki árva. Megtelnek a szívek meleggel. Jövőre is "hajtunk" a sereggel. - H a el n em k ap ar a k ó rság k u ty ája -Száll a dal, zeng az ének, Szeress! Kérlek?

205

Id egn szavk ótáru lú a-heysnktr,üloszágbeikrés,avgykuilm ázegntúrak u ltrisza-nehékpárotúzókegysültfu roógia-útépekjövőblifutászgóudom ányk aritú -eélvdrázókútonalk riatu s-düléveygőb ik u ltrásg-pbanjró,eym ásakézevaturbékolóúázjeőb ick ltú ra-dupáncikstúraogm trú a-dszinóvágokejénszrvtkeépárúavk on d tú rás-zó,akielvtszem üvgét,aykciszutafgyeliésnm zkörülcsiagtú r-efym lzntúráókészebitoíprgam ,elybukástnazégboltávcsőnékülim egfyhtőalk ásu tú r-negyvkilom étruánfelzabtédjókásclbtáorzs-alkheytőávoinézetáb rtű -gyom éseivázatun.B odrgközisóláernt:É gL adm óctu rl-A P egazsm yrtúválozankm egflőju r-azskétlem ódofytakersh álózk -fedénytúrázókölcsnéthaázlóbkésütarójátorsü n ep -hzabsőéutániapüsT ú rad izn ó,h réteaják -bodrgözinépalkocsm ábóhzafeléigykvőtúrázólseb p én -azutolópkidércnyom áskpzeltüm kiuésny.M egtaláhókpitalszenábrolskni.E gyeutaókszrinelőütm áraT iszhokjábólisnéhypdá.Iealistképzesrintazóöeélkrutavsjázebünkislőfordu,ezatélsm gneyrtbizoníás

206

A tú r á k s ta tis z tik a i a d a ta i

20

I. HKT - Kitalálta, tervezte: A prágai AED, ill. Merva László Statisztika: kb. 200 km, 22 résztvevő II. HKT - Túravezető: Balassa Zoltán * Rákoszi Ferenc születése 300. évfordulójának tiszteletére * Statisztika: Átlagéletkor: 22 év; 300 km, 8 résztvevő Helyileg: Pozsony 2, Kassa 2, Szilice 1, Nagykövesd 1, Komá­ rom 2. Klubok szerint: JAIK 2, Kassa 3

III. HKT - Túravezető: Mihályi Molnár László (JAIK) További szervezők: A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészet­ tudományi Kara Magyar Tanszéke SZISZ alapszervezetének néprajz- és nyelvjáróskutató csoportja, valam int a C sem adok Pozsony-Ó városi helyi szervezetének József A ttila Ifjúsági Klubja Statisztika: 307 km, 86 résztvevő, 9 előadó, 18 (+sok) vendég 52 helységet jár be, m elyből 6 város. M egnéztek 14 m űem ­ léket, 3 várat, 3 tem etőt, 2 barlangot, fürödtek 4 tóban, megvendégelés 4 helyen. Volt 9 tábortűz, 6 táborhely. IV. HKT - Túravezető: Samarjay Zoltán, Pál Sándor (JAIK) További szervezők: a Csemadok Pozsony-Óvárosi Helyi Szervezete, valam int az ennek keretében m űködő József A ttila Ifjúsági Klub, a Csemadok KB mellett működő Központi Műve­ lődési Klubtanács * Sarló m egalakulásának 50. évfordulója tiszteletére * 207

Statisztika: 450 km, 65 résztvevő V. HKT - Túravezető: Horváth Pál és felesége Róza További szervezők: a Csemadok Pozsony-Óvárosi Helyi Szer­ vezete keretében m űködő József Attila ifjúsági Klub, karöltve a Csemadok KB szervezési osztályával. * A Csemadok megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére, a Tanácsköztársaság 60. évfordulója jegyében * M egjegyzés: A túra szervezését igen sok engedély megszer­ zéséhez kötötték, a Galántai járásban tilos volt (!) táborozni. Statisztika: 450 km, 126 résztvevő VI. HKT - Túravezető: Zachariás István, Molnár László További szervezők: A Csemadok KB, kassai és szepsi szer­ vezetek, Szepsi klub Statisztika: 310 km , 144 résztvevő; a Csalóka Péter c. mesefeldolgozást hatszor mutatják be V II. H K T - T úravezető: Fuksz Sándor, M ihályi Molnár László Statisztika: 360 km, 86 résztvevő VIII. HKT - Túravezető: Szamák Mihály További szervezők: Csemadok KB klubtanácsa, a CsemadokDunaszerdahelyi Járási Bizottsága, a Csemadok somorjai ésnagymegyeri művelődési klubjai Statisztika: 330 km. 110 résztvevő IX. HKT - Túravezető: Csenger Sándor Statisztika: 340 km. 115 résztvevő 208

X. HKT - Túravezető: Urbacsok Egon, BöszörményiM. István, Molnár László * A SZNF 40. évfordulója és a Csemadok megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére * Statisztika: 320 km, 132 résztvevő A túraszínpad A császár (kenderkóc) új ruhája c. darabot négyszer m utatta be. K ét példányban m egjelent a túródia c.lap is. XI. HKT - Túravezető: Köteles László, Koleszár Béla a Szepsi Csombor Márton Klub képviseletében Statisztika: 300 km, 120 résztvevő XII. HKT - Túravezető: M. Molnár László T ovábbi szervezők: A C sem adok T erebesi Járási B izottsága, a nagykaposi E rdélyi János M űvelődési Klub. * A C S K P m egalakulásának 65. évfordulója tiszteletére * Statisztika: 360 m egtett km , 171 (legalább 7 napig 136)résztvevő, átlagéletkor 24,4 év: 10 évesig - 10, 15 - 22, 20 - 9,30 - 70, 40 - 54, 40 felett - 3. Nő - 62, férfi 109. Terebesijárás - 30, Kelet-Szlovákia - +12, Közép-Szlovákia - 10,Nyugat-Szlovákia - 54, Budapest - 43, M agyarország egyéb -20, Prága - 2. T áborhely - 3, előadás - 37. E bédek: B orsi - 2x (gulyás, lacipecsenye), K isráska (gulyás), M átyóc (gulyás), K istárkány (töltött káposzta), K irályhelm ec (töltött káposzta). Reggeli: Csicser - 3x, Kistárkány - 3x. XIII. HKT - Túravezető: Him m ler György További szervezők: A Csemadok párkányi alapszervezete ésa mellette működő Balassi Bálint Közművelődési Klub, a Cse­ madok Érsekújvári Járási Bizottsága.

209

Statisztika: 370 km, 130 résztvevő XIV. HKT - Túravezető: Szamák Mihály További szervezők: Csemadok KB klubtanácsa, a Csemadok JB. Dunaszerdahely, a Csemadok somorjai, alistáli és nagymegyeri művelődési klubjai. XV. HKT - Túravezető: Mihályi Molnár László Támogató: Rákóczi Szövetség, Budapest XVI. HKT - Túravezető: Köteles László Támogató: Rákóczi Szövetség, Budapest Statisztika: 70 résztvevő, kb. 380 megtett km XVII. HKT - Túravezető: Puntigán József, Gerő Ervin Támogató: Rákóczi Szövetség, Budapest Statisztika: 450 km, 124 jegyzett résztvevő, 77 férfi, 47 nő,Szlovákia: 54, Magyarország: 66, Erdély: 2, Németország: 1, V ajdaság: 1; 5-12 évesek: 15, 13-18: 15, 19-25: 17, 26-35: 40, 36 felett: 37 XVIII. HKT - Túravezető: Himmler György, Balázs György, Simén András Támogató: Rákóczi Szövetség, Budapest XIX. HKT - Túravezető: Papán Péter, Köteles László Támogató: Rákóczi Szövetség, Budapest Hód Honismereti Túraegylet, Szentendre

210

Statisztika: 133 résztvevő; 42 nő, 91 férfi, M agyarország - 76, Szlovákia - 53, USA - 1, Németország - 1, Románia - 1,Újvidék 1. XX. HKT - Túravezető: Puntigán József, B öszörm ényi István, Balázs Tünde Balassi Bálint és Mocsáry Lajos emlékére Támogató: Rákóczi Szövetség Mocsáry Alapítvány - Budapest Hód Honismereti Túraegylet - Szentendre Statisztika: Férfi: 88; nő: 61 Szlovákia: 63 fő; M agyarország: 82; E rdély: 1; V ajdaság: 2;Németország: 1 Életkor szerint: 1-10 év: 10 fő; 11-20: 39; 21-30: 37; 31-40: 32; 41-50: 22; 51-60: 4; 60-70: 1; nem m eghatározott: 4A H K T m in tájára szervezett k erék p ártú rák útvonalai I. H o n is m e re ti k e ré k p á rtú ra (F e ls ő -T is z a vidék, Szatmár-Bereg), 1987. július 19-25. Vezető: Balázs György, Szentendre C sen ger - S zam o statárfalv a - C sen gersim a G acsály - Ján k m ajtis - G y ü g y e - F eh érg y arm at - T iv ad ar N agyar - S zatm árcseke - T iszacsécse - M ilota - T iszabecse - Túristvándi - Kölcse - Fülesd - V ám osoroszi - K isszekeres - N a g y s z e k e re s - P e n y ig e - T a rp a - T á k o s - C s a ro d a Vámosatya II. HKT, Szigetköz, 1988. július 2-9. Vezető: Balázs György, Szentendre V é n e k - G y ő r - Á s v á n y rá ró - L é b é n y - H é d e rv á r Doborgazsziget - Dunakiliti - Mosonmagyaróvár I. Kárpátaljai HKT, 1989. június 30. - július 8. 211

Vezető: Balázs György, Szentendre Z áh o n y - U n g v ár - N ev ick e - M u n k ács - b ereg i falv ak - B e reg sz ász - N a g y sz ő lő s - H u sz t - V isk - S aján - T éc ső -Aknaszlatina IV. HKT, Őrség, 1990 (A túra útvonalát nem kaptam kézhez - P.J.) V. HKT, Bodrogköz, 1991. június 22-29. S zerv ező : R ák ó czi S zö v etség H o n ism ereti C so p o rtja, ÉTI SC Víziés Kerékpáros Szakosztálya T uzsér - Z em p lénag árd - D ám óc - P ácin Felsőberecki Sátoraljaújhely - Borsi - Nagykövesd - Zem plén Nagygéres - Királyhelm ec - Bodrogszentes - Bély - Kistárkány -Sárospatak - Végardó - O laszliszka - Tokaj

212

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA 21

1975 1. Kerékpár, sátor és... Molnár László, Új Ifjúság, 1975. 09. 09 1977 2. Egy táborozás elé Bodnár Gyula, Új Szó, 1977. 07. 07 3.

Csillagos égbolt alatt Szigeti László, Új Szó, 1977. 07.

28 4. Kerépártúra ´77 M olnár László, Ú j Ifjúság, 1977. 09. 13, 37. szám 5. Gömöri kerékpártúra Simén András, Egyetemi Lapok, 1977. 09. 19, 12. szám 6. Önismeret-mélyítés Molnár László, Új Szó, 1977. 09. 13 7. Kerékpáron Gömörben Gömöri Hírlap 1978 8. Hegyen-völgyön kerékpárral -cz-, Hét, 1978. 07. 29,31. szám 9. Kerékpáros staféta Molnár László, Hét, 1978. 10. 14,42. szám 10. Érettségi valóságismeretből Dusza István, Nő, 9. szám 11.

Honismereti kerékpártúra Gömörben 213

Molnár László, Honismeret, 1. szám 12. Nyári Művelődési Tábor Bankházy Károly, Hét, 30. szám 13. ,,Tudatosítsd a mát...". A szlovákiai magyar fiatalság II. Nyári M űvelődési Tábora Kovács István, Új Tükör, 1978.09. 01,48. szám 1979 14. A harmadik M. Molnár László, Hét, 38. szám 15. A III. NYMT műsora Bankházy Károly, Hét, 1979. 08. 28, 30. szám 16. Honismereti kerékpártúra Hét, 28. szám 17. Útravaló Molnár Imre, Nő, 1979. 08. 01,31. szám 18. ,,Bicikliztek" Öllős László, Hét, 37. szám 19. A ,,Sarló" jegyében Halász Péter, Honismeret, 1. szám 20. Nyolc hasznos nap Szilvássy József, Új Szó, 1979. 08.24 21. A testvériség útján Tóbiás Áron, Új Tükör, 35. szám 22. A tisztesség útján Lakner Zoltán, Új Tükör, 39. szám 23.

Nyári Művelődési Tábor 214

Öllős László, Új Ifjúság, 38. szám 24. Közművelődési klubok Molnár László, Hét, 9. szám 25. Kerékpártúra Hét, 28. szám 1980 26. Felhívás, Somodi Művelődési TáborÚj Ifjúság, 29. szám 27. Honismereti kerékpártúra -negyedszer - bor, Új Szó, 1980.08. 06 28. Kerékpárral a történelembe Ónody Éva, Új Tükör, 40. szám 29. Honismereti túra Csehszlovákiában Lakner Zoltán, Új Tükör, 37. szám 30. Naplójegyzetek a HKT-ról és a 4. NyMT-ról M. Molnár László, Új Ifjúság, 38. szám 31. Felhívás, HKT, Művelődési Tábor, Somodi A szervező bizottság, Új Ifjúság, 29. szám 32. Tábori jegyzetek Gál Sándor, Hét, 1980. 09. 27, 39. szám 33. Őrhely, nem pedig végvár Tótszegi Tibor, Magyar Nemzet, 1980.10.14 34. Közm űvelődés a term észetben (K-s), Új Szó, 1980. 08. 18 35. Felhívás, HKT ´80 Új Ifjúság, 32. szám

215

1981 36. Mikes-kerékpártúra (erdélyi túra a HKT mintájára) A Hét (Erdély), 1981. 10. 02 37. Gyertek velünk kerékpárral (erdélyi túra a HKT mintájára)Ifjúmunkás, 1981. 06. 07 38. ,, Meglepetések kerékpártúrája" (erdélyi túra a HKTmintájára) Megyei Tükör, 1981. 08. 29 39. Honismereti Kerékpártúra Új Ifjúság, 1981. 08. 21, 29. szám 40. Jöttek, láttak, ismerkedtek Mihályi M. László, Zempléni Szó, 1981. 08. 01 41. Találkozunk nyáron (erdélyi túra a HKT mintájára) Ifjúmunkás, 1981. 09. 13 1982 42. Két keréken a Csallóközben M. Molnár László, Hét, 38. szám 43. Honismereti kerékpártúra a Csallóközben Lakner Zoltán, Magyar Nemzet, 1982. 08. 26 1983 44. IX. Honismereti Kerékpártúra Jámbor Valéria, Új Szó, 1983. 07. 14 45. Honismereti kerékpártúra Lakner Zoltán, Magyar Nemzet, 1983. 08. 17

216

1984 46. Honismeret két keréken M. Molnár László, Hét, 44. szám 47. Háromszáz kilométer nyeregben Puntigán József, Nő, 39. szám 48. Honismereti kerépártúra az Ipoly mentén (túra HKT mintára) Z. Urbán Aladár, Honismeret, 2. szám 49. Cieľ Gombasek Ipeľ, 1984. július 31., 31. szám 1985 50. Kerékpáron a Bódva m entén Puntigán József, Hét, 38. szám 51. Honismeret kerékpáron Böszörményi István, Honismeret, 1. szám 1986 52. Túralap Új Ifjúság, 3. szám 53. Kerékpáron Kelet-Szlovákiában Puntigán József, Hét, 1986. 09. 19, 38. szám 54. A honismereti kerékpártúráról Puntigán József, Honismeret, 1. szám 55. Két keréken Ung-vidéken Hajdú Demeter Dénes, Magyar Nemzet, 1986. 08. 26 56.

A

X II. honism ereti kerékpártúra m űsorterve július 18.-26. Új Ifjúság, 3. szám 217

57. A XI. Honismereti kerékpártúra Puntigán József, Honismeret, 1. szám 58. Dobó István sírhelye Hajdú Demeter Dénes, Új Ember, 1986. 10. 12 59. Honismereti kerékpártúra H.D.D., Népszava, 1986. 08. 06 60. „Turista vigyázz: Te elmész, de a helybéliek maradnak" Karlovitz János, Nyíregyházi tan. főiskola kiad. 1987 61. A XIII. Honismereti kerékpártúra Új Ifjúság, 29. szám 62. Kerékpáron Kelet-Szlovákiában Puntigán József, Honismeret, 1. szám 1968 63. Kerékpáron a Csallóközben Puntigán József, Új Szó, 1988. 08. 15 64. Kerékpáron a Garam és Ipoly mentén Puntigán József, Honismeret, 1. szám 65. Honismereti kerékpártúra Puntigán József, Új Ifjúság, 1988. 08 24, 34. szám 66. Nyeregben a Csallóközben Teski Tibor, Magyar Ifjúság, 1988. 09. 23, 39. szám 67. Kerékpártúra -ng-, Nő, 36. szám 68. A Csallóközzel ismerkedtek Szabó Márta, Hét, 1988. 09. 09, 37. szám 218

1989 69. A XVI. Honismereti Kerékpártúra Puntigán József, Honismeret, 2. szám 70. Szabadidőben. A kerékpártúra útiránya és m űsora júliusban Új Ifjúság, 1989. 07. 11 71.

Kerékpártúrán Gömörben Puntigán József, Új Szó,

1989. 08. 24 72. kerékpáron

Keresztül-kasul

(batta), Kis Építő, 1. szám 73. Hegyen, völgyön - két keréken. Jegyzetek a XV. HKT-rőlMolnár László, Új Ifjúság, 1989. 08. 23, 34. szám 74. Utólagos tábori gondolatok Puntigán József, Új Ifjúság, 1989. 09. 27, 39. szám 1990 75. Honismeret - önismeret. Fejezetek a HKT történetéből M. Molnár László, Csemadok Évkönyv 76. Híradás a Rákóczi Szövetség krónikájában (XV. HKT) Felvidéki Hírvivő, 1. szám 77. Híradás a Rákóczi Szövetség krónikájában (XVI. HKT) Rákóczi Hírvivő, 2. szám 1991 78. XVII. Honismereti Kerékpártúra, felhívás Nap, 1991. 07. 19, 29. szám 79. XVII. HKT, felhívás a cserkészekhez Puntigán József, Cserkész, 6. szám

219

80. Kerékpártúrán tizenhetedszer Puntigán József, Heti IFI, 37. szám 81. Interjú három résztvevővel Kelemen László, Nógrádi Szó, 1991. 08. 13, 16. szám 82. XVII. Honismereti Kerékpártúra Nógrádi Szó, 1991. 07. 16,14. szám 1992 83. Tájközelítő barangolások Sinkovits Péter, Magyar Szó - Jugoszlávia, 1992. 08. 15 1993 84. Honismereti Kerékpártúra. Egy híján a huszadik Balassa Zoltán, O rient Expressz, 1993. 10. 10, 33. szám 85. Kerékpáros határnyitogatók Puntigán József, Heti Magyarország, 1993. 09. 03 86. Kerékpáron. Történelmi emlékek nyomában (- szák), Új Szó, 1993. 07. 21, 167. szám 87. Honismereti Kerékpártúra Rákóczi Szövetség Hírei 88. Nyári emlékek a Felvidékről (I.) Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1993. 10. 02, 194. szám 89. Nyári emlékek a Felvidékről (II.) Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1993. 10. 30, 214. szám 90. Nyári emlékek a Felvidékről (III.), Egykori körkérdés a Szentírásról Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1993. 11. 28, 234. szám 91.

Nyári emlékek a Felvidékről (IV.) 220

Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1993. 12. 11, 243. szám 1994 92. Nyári emlékek a Felvidékről (V.), A Füzéri vár Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1994. 01. 08, 5. szám 93. Nyári emlékek a Felvidékről (VI.), Rákóczi szülőfalujában Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1994. 02. 26, 40. szám 94. Nyári emlékek a Felvidékről (V.), Honfoglalók nyomában Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1994. 03. 05, 454. szám 95. Nyári emlékek a Felvidékről Hodgyai Mátyás, Bihari Napló, 1994. 04. 23-24., 79. szám 96. Honismereti Kerékpártúra (Farkas Ottó), Nógrád Megyei Hírlap, 1994. 06. 16-17., 166. szám 97. XX. Honismereti Kerékpártúra. Túrától túráig számítják azévet Gaál László, Új Szó, 1994. 06. 19., 166. szám 98. Jubileum i H onism ereti K erékpártúra. K étszer kelnek át a magyar - szlovák határon A. F., Nógrádi Krónika, 1994. 06. 22., 121. szám 99. Rövid hirdetés a XX. HKT időpontjáról Szabad Újság, 1994. 06. 20. 100. XX. Honismereti Kerékpártúra. Megőrző találkozók P. J. — S. P., Új Szó, 1994. 06. 25., 171. szám 101. Ötszáz kilométer kerékpáron Farkas Ottó, Új Szó, 1994. 06. 27., 173. szám 102. Kerékpártúra. Átlépték az országhatárt (farkas), Új Szó, 1994. 06. 28., 174. szám

221

A túrákon és táborokban megjelent kiadványok XIII. Felvidéki Honismereti Kerékpártúra daloskönyve 77+2nótával. 1987. augusztus 1-9., Kéménd - Garamkálna - Ipolyság. (válogatta és az előszót írta Pécsi L. Dániel, a dalok össze­ állításához segítséget nyújtottak Bencze László, Szabó András,Szabó István ,,Históriások". Felelős kiadó: Himmler György, túra-vezető, 1989. július) Bars és Hont megye híres szülöttei és nem es fam íliái Som odi pávatoll, A X II. N yári Művelődési Tábor lapja, 1988,Szerkesztői: Dusza István és M ihályi M olnár László (benne: V isszapillantó Honismereti kerékpártúrák, a XIV.HKT. Csallóköz meghívója) A LA P (TÚ RA LA P) a Csemadok JB irodalomnépszerűsítő szak-bizottsága módszertani segédanyaga - 1986. 3. szám, július.Különszám a 12. Hoinsmereti kerékpártúrára. Felelős szerkesztő:Ripcsu Rudolf, a Csem adok JB titkára. Szerkesztők: Hogya György, M ihályi M olnár László, Kiss E. Károly. Benne: Honismeret önism eret. K i hitte volna? Néhány hamuban sült gondolat atúratarisznyába ..., Mottó, jelszó, induló, idegen szavak szótára(lásd. a Túró-dia részben - P.J.) Hanvay Árpád (Budapest), Czenthe Miklós (Budapest), vala­ mint Mécs Miklós és családja (Esztergom), de sokan mások isrendszeresen hoztak magukkal és bocsájtottak a túrázók ren-delkezésére az éppen bejárt területtel kapcsolatos történelmi ésirodalmi vonatokzású anyagokat.

222

J e g y ze te k

* A közölt térképek többsége a túrameghívókhoz csatolt vázlatok másolata, illetve a túra résztvevőinek adott, nyakba akasztható térképvázlatok nagyítása. Kivétel: I. HKT: - ez a leírt útvonal alapján készült, II. HKT —a HKT-krónikában talált vázlat másolata, V. HKT - a Nő c. lapban közzétett térkép alapján. ** Néhány évvel ezelőtt, 1986-ban még a Központi Klubtanács keretében próbálkoztunk azzal, hogy összeállítsuk a művelődési táborok és a kerékpártúrák történetét. A kezdeti lelkesedést sajnos nem követte folytatás. Az akkori anyag­ gyűjtés keretében kaptam értékes anyagokat Balassa Zoltántól és UdvardyFrigyestől, melyeket most felhasználtam. 1 Az előzmények összefoglalója M. Molnár László: Honismereti kerékpártúrákc. tanulmánya alapján készült. Az említésre kerülő felhívások és levelek szövegeia Túrás dokumentumok c. fejezetben olvashatók. 2 A túra történetét Balassa Zoltán írta meg, s bocsájtotta a rendelkezésemre. A túra résztvevői: Merva László, Merva Ica, Merva Éva, Fürjes László (Kopasz), Krakszner György, Mészáros Béla (Mösze), Szarka László, Szarkáné Pál Zsuzsa, Ur-bán Margit, Urbán Erzsébet, Balassa Zoltán, Zsófi Klára, Lépes Gyula (Ködmön), Zachariás István (Csuki), Filkó József, Szabó Ernesztina (Erkó), Szénási György (Güzü), Balogh Istvánné (Papp Júlia), Mészáros Péterné (Szabó Mária, Vágsellye), Pék Laci, Pásztor Márta, Molnár László. 3 A túratörténet szerzője Balassa Zoltán. Ez volt az első olyan túra, melyet tudatosan, hónapokkal előre készítettek el s egzben irányadó példamutatás is a további túrák szervezéséhez. A túra résztvevői: Balassa Zoltán (Kassa), Molnár László (Nagykapos), Balassa Niké és barátnője, Klári (Pozsony), Azari László (Nagykövesd), Voda Vilmos, Szabó Lívia (Izsa), Lukács Gyuri (Kassa) és Lengyel Erzsébet (Tücsök, Virt). Előadók: Benda Kálmán, Szíj Rezső, Jánossy István, Jakoby Gyula Vendégek: Lukács József, Verner Nóra, Szanyi Mária, Gábor Lajos. Résztvevők a Nyitnikék fellépésein: Merva Laci, Ica, Éva, Kozsár Miki, Jakubcsik M. , Szénási György, Zachariás István, Mészáros Péter (Pedró), BaloghIstván, Pölhös Árpád, Pásztor Márta, Salamon Lívia, Szabó Frigyes, Kalapos Berti,Császár László (Zsigárd), Szekeres Lajos, Zachariás Pál, Horti András, Tóth János,Szakáll Edit. 4 Az AED Nyitnikék tánccsoportjáról van szó, melyet Kozsár Miklós alapított Prágában. Eredetileg a túrával együtt kellett volna tartaniuk, de azután ez még­ sem sikerült. Fellépéseket kötöttek le Kistárkányban, Kaposkelecsényben, Szepsiben, Csoltón s az említett időpontban erre a turnéra indultak el. M. Molnár László túratörténetében megjegyzi, hogy ennek részleteit tartalmazza az a Nyitnikék-krónika, mely Kozsár Miklós birtokában van Nagykaposon. 223

5 Készült M. Molnár László a HKT-krónikában megőrzött Kerékpártúra ´77 c. írása alapján, néhány apróbb stilisztikai kiigazítással. Kihagytam az általános,bevezető részét. 6 A HKT-krónikák egyikében Tóth László budapesti túrás három egymást követő túráról készült naplójegyzeteit találtam. A kézzel írott sorok eredeti élményanyaggal vezetnek végig a túrákon, s egyben egy kis bepillantást is adnak a túrás belső érzéseibe. A túrára barátjával, Cseh Zsolttal Budapestről kölcsönzöttkerékpárral és sátorral indulnak. Háromnapos út után Ipolytarnócon keresztülKalondánál lépik át a határt, s érkeznek a rappi gyülekezőtáborba. A történet­ ből kihagytam a területre vonatkozó történelmi kiegészítéseket. 7 Folytatva Tóth László beszámolóit újabb évbe, újabb túrára érkezünk. Ezúttal is kerékpáron indul otthonából Mátyusföldre. Egy jókora sebesülés után (.. azAranyjelvényesek c. mozgalom evezőspróbáján ... fogaim kiköpködtem stb. Kétnapig kórházban feküdtem, harmadik napon otthon dolgoztam, összeraktam apakkot, negyedik nap betört, összevart fejjel felültem a kerékpárra és egyedülnekivágtam a pusztának...) Emlékezésébe augusztus 3-án kapcsólódunk be. Hasonlóan az előző túrához, itt is kihagytam a helytörténeti vonatkozásújegyzeteket, valamint az őrsújfalusi tábort idéző részt. 8 A mesélő ismét Tóth László. Bevezető részében többek között arról számolbe, hogy a túrát megelőző napokban barátjával kerékpáron látogatták meg azesztergomi Balassi Napokat, majd indult az OLIMPIÁRA való kijutás reményébena Népköztársaság úti futóversenyen — ezen a mellékelt ,,történelmi kép" tanulsága szerint ,,Totyak", azaz Urbacsok Egon is indult. Elbeszélésébe július 31-én kapcsolódunk bele. 9 Sajnos minden igyekezetem ellenére sem sikerült naplószerű beszámolóhozjutnom, így a túra összefoglalásának feladata rám hárult. S mivel azon nem vettem részt, ezt csak a nem túl sok adatot tartalmazó írások, valamint a M. Molnár László által pontosított útiterv alapján tehettem meg. 10 Hasonlóan az előző túrához, erről sem maradt meg egyéni élmény-beszámoló. Így azt az útiterv, két sajtóban közölt írás, valamint Szamák Mihálymegjegyzései alapján állítottam össze. A túra útvonala megegyezik az eredeti útitervvel, így annak részletezésére nem térek ki. 11 Az írás Móriczné Csenger Szerén részemre elküldött összefoglalója alapjánkészült. Az áltanem p,cőöhuf üB é.12K yúrógjsbvi-zA ídok— 224

13 Mint azt az előző összeállításból megtudhatták, az előző évben nem lett kijelölve a túra vezetője. Ezt, mondhatni úgy, önkéntes alapon, Köteles László(Szepsi) vállalta el. 14 A túrák történetén dolgozva jó néhány túrást kértem fel arra, hogy írjákmeg emlékeiket. Írásaikat, emlékeiket - már akik elküldték, mert többen jobbanszeretnek túrázni, mint írni - változtatás nélkül olvashatják. Sajnos nem kaptamkézhez a túrák ismert közösségének a ,,Távol Moszkvától brigádnak" éveken átvezetett naplóját, így annak összefoglalóját nem tudom közzétenni. 15 Hodgyai Mátyás, Diószegi Olga, Hajdú Ferenc: (részlet Balassa Zoltán:Honismereti kerékpártúra. Egy híján a huszadik c. írásából, Orient Expressz,1993. 10. 10, 33. szám) Lakner Zoltán: (részlet Kelemen László interjú három résztvevővel c. írásából,Nógrádi Szó, 1991. aug. 13, 16. sz.) Ács Emőke, Balassa Zoltán: (részlet Horváth Rezső, Klinko Róbert, Palágyi La­ jos: Hamuban sült pogácsával, tarisznyával c. írásából, Új Ifjúság, 1986) 16 a,b Balázs 17

Györgynek, a ,,szentendrei különítmény" legaktívabb tagjánakvisszaemlékezése. A fejezetben

közölt dokumentumok forrósai: 1-5., 6., 7., 10., 12., 13., 15., 16., 18., 19., 22.: a HKT-krónikákban megőrzöttkéziratokból és dokumentumokból. 8 . , 9 . , 11., 23. - eredetijei M. Molnár Lászlónál. 18 Az közölt részleteket a túrák eredeti értesítőinek, meghívóinak kísérőszövegeiből vettem át. 19 Készült ismerős-ismeretlen túrások leírt és kimondott anyagaiból. Név sze­ rinti felsorolás lehetetlen. Némely részlete megtalálható a X. HKT kiadványában,krónikájában, a XII. HKT-krónikájában, valamint az ,,A lap"-ban, levelekben ésmás helyeken. 20 Itt közlöm a túravezetők neveit, s a további szervezők névsorát, valamint,ha volt, a túra "ideológiai" célját. Ez utóbbiakkal kapcsolatban szükségesmegjegyezni, hogy ezek nemegyszer csak álcául szolgáltak, azért, hogy az ,,illetékesek" minél kisebb mértékben szóljanak bele az előkészületekbe. A túrátszinte teljes kizárólagossággal egyének, legtöbbször az ,,őstúrások" szervezték,akik barátaikat, ismerőseiket kérték fel segítségre. Voltak közöttük mind csemadokosok, mind aktív kultúrszervezők és lelkes lokálpatrióták 1986-tól a túra egyik állandó támogatója a Rákóczi Szövetség.

225

21 A fejezet azoknak az írásoknak a jegyzékét tartalmazza. melyekhez a kézirat lezárásáig (1994 ápnrilis)sikerült hozzájutnom. Néhány, általam olvasott, a krónikában megőrzött részemre elküldött írás megjelenést adatait nem sikerült megtalálnom (esetleges pontosításuknak nagyon örülnék! ) — ezeket "??"-al jelöltem. 22 A túra szervezésében először vett részt a Hód Honismereti túraegylet MTESzentendrei Osztálya. Beck László célkitűzéseit így foglalta össze: "... Elsődlegesfeladatnak tekinti - Vörösmartytól választottt jelmondatának megfelelően - azifjúsági korúak honismereti túráztatását és e korosztály szabadidősportba valóbevonását Célkitűzései között szerepel továbbá a szabdidő kellemes, hasznoseltöltése, a testedzésre, a művelődésre egyaránt alkalmat adó programokadása mellett a természetszeretetre, hazaszeretetre, hagyományőrzésre valónevelés is. A legfontosabb talán az, hogy ezek a túrák minden réteg, minden korosztály számára nyújtanak maradandó élvezetet. Kiért és hogyan jött létre ez az egyesület? ... adott volt már a kezdetektől fogva egy mindenre elszánt, igazán lelkes gárda, amelyik egy egy túra megszervezésébe szívvel-lélekkel résztvett és részt vesz ma is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Ti példátokon felbuzdulva mi magunk is nekiláttunk a hazai honismereti kerék­ pártúrák megszervezéséhez, amely ebben az évben immár 8 alkalommal kerül megrendezésre ... Úgy érzem, hogy az, ami 8-10 évvel ezelőtt itthon elkezdett kibontakozni, azt vehetjük a felvidéki kerékpártúrák hatásának is, így az egyesület létrejöttének gondolata is talán már abban az időben megfogant."

226

M o c sá ry L a jo s A nógrádi Kurtányban született 1826. október 26-án. 1840-46 között a pesti bölcsészkaron tanult. M ár diákkorában résztvevője volt a reformkori főváros társadalmi-politikai mozgalmainak. Ugyanakkor figyelem m el kísérte a m agyarországi nem zetiségek tudatosodását és - am int azt egész későbbi tevékenysége bi­ zonyítja - egységben tudta látni a m agyarokéval. 1860-ban át­ fogó program ot tett közzé a nem zeti kérdés m egoldásának elő­ segítésére. M ár ebben a tanulm ányában figyelm eztette a m a­ gyar politikusokat, honfitársait, hogy „e kérdés kezelése lesz pró­ baköve politikai érettségünknek". M integy harm inc éven át igen erős tényezője volt a m agyar parlam enti életnek, adóügyi, ál-lampénzügyi, közgazdasági, külpolitikai, nemzetiségi kérdésekben e g y a rá n t. K ü lö n ö se n a n e m z e ti k é rd é srő l meghirdetett né­ zetei váltottak ki nagy érdeklődést. Következetesen küzdött az erőszakos asszimiláció ellen. Ilyen összefüggésben hangsúlyozta, hogy az erőszakos m agyarosítás eredm énye népünk jó hírnevének tönkretétele, és ezt a politikátfolytatva a magyar nép létérdekét veszélyeztető „újkatasztrófának" megyünk elébe. Szorgalmazta a nemzetiségi ál­ lam i népiskolák és középiskolák felállítását az 1868. évi nem zetiségi törvény alapján. Írásai bizonyítják, hogy egész politi­ kai tevékenységét a magyar nép érdekeinek rendelte alá. Tisztán látta, hogy a haza jövőjének biztosítására „Egy egyedüli m ód abban áll, hogy bánjunk akképp a nem zetiségek­ k el, h o g y teljesen m eg leg y en ek n y u g tatv a arró l, h o g y ... m in­ den nem zetiségnek léte - saját nyelve géniusza, kultúrája sze­ rint biztosítva van. H ag y aték án a k m a is id ő sz erű ü ze n e te : e rő síten i a D unatájnépei körében az egym ás m egism erése, m egértése és m eg­ becsülése folyam atát. Bár csak m egadatna nekünk, hogy e térség kisebb ségi pro blém ái M o csáry L ajo s elkép zelései, prog­ ramja alapján megoldódjanak. Czire Dénes

227

1.

I. HKT„Az alapítók" — Merva László, Zachariás István Sz. Pál Zsuzsa, Urbán Erzsébet, Krakszner Margit, Szénásy György

2.I. HKT. fénykép a HKT - krónikából. A képeken a pozsonyeperjesi táborhely, az alapítók, Ködmön -az első vendéglátó (eredeti felvétel, M. Molnár László)

3. II. HKT, részlet a HKT - krónikából, Borsi (eredeti felvétel, M. Molnár László)

4. III. HKT, részlet a HKT-krónikából, a résztvevők Simonyiban és Hanván, Tompa Mihály sírjánál

5. IV. HKT, részlet a HKT-krónikából, Bussa, vendéglátás a túrázók elkényeztetése érdekében

6. V. HKT, részlet a HKT-krónikából, „Befutó"

7. VI. HKT - a túra részvevői Stószon

8. VII. HKT - részlet a HKT-krónikából, átkelés a Latorcán

9. VII. HKT— részlet a HKT-krónikából, Lelesz — „locus credibilis", Boly, Kistárkány —Tisza-part, Boly —táborhely

10. VIII. HKT—részlet a HKT-krónikából, „dinnye, dinnye, rengeteg és a verseny győztese Sósszigeten"

11.X. HKT— részlet a HKT-krónikából, „A császáreszku új ruhája"c. darab bemutatója Ajnácskőn

12. X. HKT — a túra rséztvevői az almágyi templom előtt

13. XI. HKT— Irány a Szent László-forrás

14. XII. HKT— Esőszünet — Balassa Zoltán előadása Borsiban, a Rákóczikastélynál

15. XII. HKT— „Gulyásparti valahol keleten." Aképen Horváth Mihály (Misi), a Kosztolányok, Káplóczky Beáta

16. XIII. HKT— Ipolyszalka. a résztvevők —előtérben balodalon, gug­ golva Zalabai Zslgmond és Turczel Lajos

17. XIII. HKT —szalagcsere Ipolyságon: Himmler György (Párkány) és Balázs György (Szentendre)

18. XIV. HKT — a túra résztvevői

-

19. XV. HKT— Kuntapolca tábor, a kopjafa felavatása

20. XVI. HKT—a túravezető. Köteles László pihenni akarna

21. XVII. HKT— bányászmúzeumban, bányászruhában Selmecbányán

22. XVIII. HKT— vonulóban az I. határnyitásra Helembán

23. XIX. HKT— szíves fogadtatás Miglécen

24. XIX. HKT — határátkelés Pácinról Nagykövesdre

25. Szatmári túra, Nagyszekeres, a túra résztevői a határ két oldaláról közös szekéren

Az 1—11. felvételek reprodukciók a HKT-krónikákban elhelyezett fényképekről. Elkészítésükért köszönet Hermel Ödönnek (Losonc), aki ebben a segítségemre volt. A 12—24 felvételek az általam készített diafelvételekről készültek. A 25. képet Beck László (Szentendre) bocsájtotta a rendelkezé­ semre.

T

artalom

L a k n e r Z o ltá n : K e d v e s O lv a s ó ! ............................................................................................................................................................... E l ő s z ó ............................................................................................................................ E l ő z m é n y e k ................................................................ 11 I . H K T : E p e r j e s - M u z s l a .................................................................................. II.

I I I .H K T : H K T : B o r s i - B e t l é r ...................................................................................................... G o m b a s z ö g - K a l o n d a ........................................................................... IV .H K T . A „ S a rló " n y o m á b a n .............................................................................................................................................................. V . H K T : M á ty u s f ö ld é s Z o b o r a l j a ................................................3 9 V I . H K T . G o m b a s z ö g S o m o d i- f ü r d ő .....................................4 7 V II. H K T : U n g - v i d é k ................................................................................ V III. H K T : C s a l l ó k ö z .................................................................................................................... IX . H K T : K a rv a - I p o l y s á g .................................................................................................................................. X . H K T : N ó g rá d G ö m ö r ..........................................................5 7 X I . H K T : A B ó d v a m e n t e ........................................................................ X I I . H K T : B o d r o g k ö z .......................................................................................... X III. H K T : A G a ra m é s Ip o ly m e n te .............................................................................................................................................................. X I V . H K T : C s a l l ó k ö z .......................................................................... X V . H K T : G ö m ö r ..................................................................................... X V I . H K T : S z e p e s s é g ....................................................................................... X V II. H K T : A b á n y a v á r o s o k ................................................................. X V I I I . H K T : A z I p o l y m e n te ...........................................................1 1 7

X I X . H K T : S á r o s — A b a ú j - Z e m p lé n ...................................................................... X X . H K T : K a lo n d a — A n d o r n a k — S e r k e ...................................................................................................................................... T ú r á s e m l é k e k ............................................................................. D o k u m e n tu m o k , f e lh ív á s o k , l e v e l e k ....................................................................................................................................... T ú rá s in te lm e k é s a j á n l á s o k ............................................................................................................................ T ú r ó - d i a .................................................................................... A t ú r á k s t a t i s z t i k a i a d a t a i ...................................................................................................... V á lo g a to tt b i b l i o g t á f i a ........................................................................................................................... J e g y z e t e k ............................................................................. C z ire D é n e s : M o c s á ry L a jo s .............................................................................................................................................................. K é p a n y a g ..................................................................................................................... T a r t a t o m .........................................................................

Putingán József H onismereti kerékpártúrák 1 9 7 5— 1 9 9 4 Első kiadás Felelős kiadó: Hodossy Gyula Nyomdai előkészítés: Lilium Aurum Nyomta és kiadta: Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely 1995