P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A

„Zichy Mihály kezében az ecset beszél, dalol, világít” (Jókai Mór)

A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Részei:

NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Az iskola adatai

OM azonosító: 034178

1.

Az iskola hivatalos elnevezése: Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium Rövid neve: Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola

2.

Az alapító okirat: elfogadása:2004. módosítások: az alábbi határozatokkal: 193/2005.(VI.16), 406/2006.(XII. 14.), 81/2007 (IV.26) 13/2008 (II.28) 51/2009 (III.24) 71/2009. (IV.23.) 269/2009. (XII. 10.) 252/2010. (XII. 9.) 78/2011. (IV.28.) 188/2011 (IX. 29.) 80/2012. (VI. 14.) önkormányzati határozat 23. pontjával és a 88/2012. (VI. 14) önkormányzati határozat 10. pontjával. Utolsó jóváhagyás: 2013. október 05. (Szakmai dokumentum)

3.

Az iskola székhelye, postacíme: 7400 Kaposvár, Szántó u. 11.

4.

Telefonszám, fax: Tel: 82 / 527-340; 527-345; 527-344 Fax: 82 / 527-344; 527-345

5.

E-mail: [email protected]

Web: www.kapos-zichy.hu

6.

Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója, jóváhagyója: Tamás Károly igazgató

7.

Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK

8.

Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK

9.

Az intézmény jogállása: állami fenntartású intézmény

10.

Az iskola beiskolázási körzete: Kötetlen, elsősorban a város, a megye, a dél-dunántúli régió, de az ország más részeiből is fogadunk tanulókat.

Jogszabályi háttér A Pedagógiai Program létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről



A Kormány 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

NEVELÉSI PROGRAM

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................................................................................................................... 1 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................................................................................................................ 2 Alapelvek, értékek ............................................................................................................................ 2 Célok ................................................................................................................................................. 3 Nevelési célok ............................................................................................................................... 3 Képzési célok ................................................................................................................................ 4 Szervezeti és működési célok ........................................................................................................ 4 Feladatok........................................................................................................................................... 5 Nevelési-oktatási módszerek, eszközök és eljárások ........................................................................ 7 A célok, a feladatok megvalósításának eszközei: ......................................................................... 7 Az oktatási-nevelési eljárások ....................................................................................................... 7 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................ 8 A személyiségfejlesztés nevelési területei ........................................................................................ 8 Kompetencia fejlesztési területek ................................................................................................... 10 III. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................... 12 Helyzetelemzés, állapotfelmérés .................................................................................................... 12 Szenvedélybetegség, cigaretta, alkohol- és droghelyzet................................................................. 12 Életmód ........................................................................................................................................... 13 Az iskolai egészségnevelési tevékenység kitűzött céljai és feladatai ............................................. 13 Az egészségnevelési munka ellenőrzése, értékelése ...................................................................... 15 IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ....... 16 A közösségfejlesztés ....................................................................................................................... 16 Iskolánkban szerveződő közösségek .............................................................................................. 16 A tanulói közösségek fejlesztésének feladatai ................................................................................ 16 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................ 17 V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, .................................................................................. 17 A pedagógusok intézményi feladatait meghatározzák az alábbiak: ............................................... 17 A pedagógus feladatai..................................................................................................................... 18 Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................... 19 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ....... 19 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozóan: ................................................................................................................................... 19 Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................... 19 Célok ........................................................................................................................................... 20 Feladatok ..................................................................................................................................... 20 Helyi rend .................................................................................................................................... 20 A tehetség, a képességek kibontakoztatása: ................................................................................... 21 VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlásának rendje .............................................................................................................................................. 22 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény (kollégium) partneri kapcsolattartásának formái ............................................................................................................................................. 23 A tanulók és az iskola kapcsolatrendszere...................................................................................... 23 Az iskola és a szülők együttműködése ........................................................................................... 24 A szülők és a kollégium együttműködése ...................................................................................... 25 A kollégium és az iskola együttműködése...................................................................................... 26 Az iskola külső kapcsolatai ............................................................................................................ 26 IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................................. 27 X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ......................................................................................... 27 Felvétel ........................................................................................................................................... 27 Átvétel............................................................................................................................................. 28 XI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................. 28

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Olyan iskolát építünk, melyben a diákok és tanárok egyaránt otthon érezhetik magukat. Olyan légkört biztosítunk, melyben a kreativitás, önmegvalósítás szabadsága igazi cselekvésre késztet minden szereplőt, harmonikus viszonyt teremtve, és egyre magasabb szintű tudás megszerzésére sarkallva, inspirálva tanárt és diákot egyaránt.

Alapelvek, értékek 1. Pedagógiai munkánk legfőbb alapelve a tanulók személyiségének, egyéniségének tiszteletben tartása, az egyenlő bánásmód, a tanár-diák viszony partnersége a nevelésben és az oktató munkában. Annak a tudatnak az erősítése, hogy a tanár és diák egy célért dolgozik, ez pedig az „iskolaépítés”, ami közös felelősség. Magas szintű nevelő-oktatómunka , amit minőségi munkát végző, magas elméleti és szakmai tudással rendelkező nevelőtestület tud megvalósítani. A nevelőtestület és a tanulóközösség együttes munkájának eredményeként jól képzett, az élet további kihívásainak is megfelelő, a mesterséget jó szakmai szinten elsajátító, széles körű, a kor kihívásainak megfelelő műveltséggel bíró fiatalok kerüljenek ki az iskola falai közül. 2. A tanulók egyéni képességeinek, életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. Ezzel összefüggően előmenetelük figyelemmel kísérése, a tanulónak, mint személyiségnek alakulása, fejlődése és segítése. 3. A tanulókkal szemben támasztott követelmények, követelményszintek, azok szakaszainak, ütemének ismerete, és azok világos mérhetősége. 4. A közösségi szellem javítása, egymás segítése, (az iskolai munkában, de akár különböző élethelyzetekben, egyéni problémák megoldásában is) a kollektív munka előnyeinek tudatosítása, erősítése a diákközösségekben. 5 .A diákok munkaszeretetének, munkamoráljának javítása, a munkacsoportok, kisközösségek etikai-erkölcsi nevelése, valamint az egyén szerepének és felelősségének hangsúlyozása különböző döntésekben önmagáért az egyénért, és a közösségért. 6. A tantestület által elfogadott legfontosabb pedagógiai alapelveink, eljárásaink:  komplexitás,  a pedagógus vezető szerepe,  életkori, egyéni sajátosságok,  különböző közösségekhez tartozás,  tapasztalatszerzés,  külső hatások,  bizalom,  következetesség,  a nevelés ellentmondásosságának elve, elveinek figyelembe vétele, alkalmazása. Iskolánkban a fő pedagógiai feladat a tanulók személyiségének minél szélesebb körű fejlesztése, alakítása, valamint a korszerű ismeretek, képességek és készségek elsajátítása,

3

bővítése. Ez lehetőség szerint a személyiségfejlesztés minden oldalára kiterjedő szellemi – testi – erkölcsi, állampolgári nevelést jelentsen.

Célok Nevelési célok 1 Iskolánkban folyó nevelő-oktató munkát az általános emberi, szellemi, kulturális értékek nemzeti értékek tanulókkal való megismertetése, átadása határozza meg. Ezt megelőzően is az általános neveltségi szint színvonalának, mindenekelőtt az iskolai viselkedési szabályok, a közösségi együttélés szabályainak elfogadtatása az elsődleges nevelési cél.. 2. Fontos nevelési program az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), a felelősségvállalás kialakítása (önállóság, kitartás, szorgalom). Az alkotókészség kibontakoztatása. Érzékenység, fogékonyság az újra. Igény, szándék arra, hogy a lehetőségeket kihasználva képes legyen a diák környezetének alakítására, átformálására. Meglévő és gyarapodó ismereteinek alkalmazására elméletben és gyakorlatban alkotó módon, új összefüggésekben. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás, felkészülés, tananyag-feldolgozás képességeinek kialakítására. A tanulók olyan ismeretek és tudás- és műveltségi szint birtokába juttatása, mely versenyképességet biztosít a továbbtanulásban, képessé téve őket arra, hogy megfeleljenek a „piac” elvárásainak. Célunk, hogy olyan széleskörű és szintű ismereteket nyújtsunk a szakma, a mesterség minél magasabb szintű elsajátítása mellett, hogy az iskolában megszerzett tudás tükrözze a társadalom által joggal elvárható alapvető műveltségi szintet a természet-és társadalom-tudományokban egyaránt. Fontos olyan diákok nevelése, akik ismerik a magyar kultúrát, egészséges nemzettudattal rendelkeznek. Szeretik hazájukat és képesek is tenni a nemzet, a magyarság felemelkedéséért, a maguk munkájával, tudásukkal hozzájárulni ahhoz. Képesek az őket körülvevő környezetért, a közösségért aktívan cselekedni, rászoruló embertársaikon segíteni. Feladatunk tehát az önmagában bízó, aktív és kitartó, nem elsődlegesen az önös érdeket, hanem a közösség érdekeit képviselő cselekvő személyiség kialakítása. Egyre nagyobb hangsúly kap a nemzeti célok, törekvések ismerete, az európaiság, helyünk a világban, az európai kultúrához kötődés. Az európai múlt és kultúra, a jelen Európájának formálódása, összességében jövőképünket alakítja. Ezért kiemelten fontos feladatunk a nemzet történelmének megvilágítása az európai és világkultúra összefüggésében. Iskolánk oktatási sokrétűségéből adódóan nagy gondot fordít a tanítás--tanulás folyamatának differenciált szervezésére. Az egymástól eltérő, jelentősen elkülönülő képzési

4

szinteknek és életkori sajátosságainak megfelelően fontos szerepet kap a felzárkóztatás, melynek célja az alapismeretek hiányainak csökkentése. Az iskola alaptevékenységéből adódóan a szakképzés révén kiemelt hangsúlyt kap a manualitás fejlesztése a gyakorlati foglalkozásokon. Speciális feladat az iparművészeti szakmák képzése terén a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés.

Képzési célok Iskolánkban a 2012/13-as tanévtől kizárólag szakközépiskolai oktatás folyik. A szakközépiskolában Nkt. 12. §-a alapján szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra kell felkészítenie. A szakközépiskolának az általános műveltséget megalapozó négy évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Ennek a szakközépiskolai oktatásnak felel meg a „C” jelű osztályunk képzése. A törvény 12. §. (5) bekezdése értelmében iskolánkban párhuzamos oktatás folyik az „A” és „B” jelű osztályokban.

Szervezeti és működési célok Iskolánk képzési szerkezetéből adódóan folyamatos és hosszú távú cél az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. 1. Biztosítani kell a tantermi berendezések folyamatos cseréjét, a szertári felszerelések korszerűsítését. 2. Folytatni kell a szakműhelyek tárgyi eszközeinek fejlesztését. 3. A folyamatosan bővített szertári állományokat újra kell rendszerezni. 4. Továbbra is minden érdeklődő diák számára biztosítjuk az Internet hozzáférést 5. A z iskolai Galériát továbbra is megőrizzük a tanulói – tanári kiállítások helyszínének 6. Folyamatos fejlesztéssel és korszerűsítéssel audiovizuális, videó-animációs szaktantermeket működtetünk. (10, 12-es termek) 7. A 2011-ben önkormányzati pályázaton nyert, és a kollégák által maximálisan kihasznált 9 db. Digitális táblacsomagunkat tovább bővítjük. 8. A 2011-ben TISZK keretében pályázaton nyert csúcstechnológiai eszközöket (lézergravírozó, nyomtató-és vágóplotter) használó tanulók körét szélesítjük. Nevelési- oktatási céljaink megvalósulása sikeresnek mondható akkor, ha: 1. a végzős diákjaink megfelelnek az adott szakterületen előírt, a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelményeknek, a szakmai feltételeknek vagy a továbbtanulás követelményeinek 2. a tanulók a minimálisan elvárható követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján a tőlük telhető legjobb teljesítményre és eredmény elérésére törekszenek 3. ha diákjaink rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket az önképzésre, az önálló fejlődésre és önkifejezésre

5

4. ha el tudjuk érni, hogy lehetőleg minél több diákban kialakuljon egy határozott elképzelés a jövőjét illetően

Feladatok 1. A tervszerű oktató – nevelő munka a különböző szakterületen a szakma alapjain túl a mesterség magas szinten való elsajátítását és továbbépíthető ismereteit alakítsa, fejlessze. 2. A korszerű oktató-nevelő munka terjedjen ki a természet-és társadalomtudományok és kiemelten az idegen nyelv oktatásán keresztül az általános műveltséget és kulturáltságot, valamint a korszerű európai kommunikációt biztosító területekre is. 3. A diákok megértsék az ember és társadalom, a tudományok és művészetek kapcsolatának összefüggéseit, s a szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal műveltségük gyarapodjon, világképük és világszemléletük formálódjon. Az így megszerzett ismeretek segítsék eligazodásukat a világ dolgaiban, szűkebb és tágabb környezetükben. 4. Az iskola oktató-nevelő munkájában képes legyen viselkedési és tanulási mintákat adni a diákoknak. Fontos, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a középiskolai tanulóévek a személyiségfejlődés egyik legnehezebb, legérzékenyebb szakasza, a felnőtté érés időszakának személyiségépítése és formálása annak minden problémájával, ellentmondásosságával és összetettségével együtt. Nagy a felelősség, hiszen nagyrészt az iskola által adott mintákon múlik, milyen felnőtté válik a fiatal. 5. A diák ismerje az egyéni tanulás, felkészülés módszereit és technikáit, a szellemimanuális feladatok megoldásának gyakorlatát és lehetőségeit! Képes legyen az idejét észszerűen beosztani, előrelátóan megtervezni. 6. A szorgalomnak, a munkának és a tudásnak kizárólagos becsülete legyen! 7. A humánum, egymás személyiségének és munkájának tisztelete, valamint a közösség iránt érzett felelősség és tisztelet legyen a viselkedés erkölcsi alapja! 8. A nehezebb sorsú, szegény és egyéb okból hátrányos helyzetű diákok is nyugodtan tanulhassanak. Figyelmet fordítunk a gyenge tanulók, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő diákok oktatására, felzárkóztatására is. 9. A tanár megjelenésében és viselkedésében példamutató magatartást tanúsítson. A tanár mindig minta a diák szemében. Csak az a tanár hiteles, aki az alapvető emberi és szakmai értékeket maga is vallja és képviseli. A kölcsönös megbecsülésen nyugvó tisztelet teremtheti meg azt a tekintélyt, mely alapján a tanár, mint személyiség hitelesen tudja képviselni a jót. Ezáltal hatékonyan nyújthat segítséget diákjainak, helyes eligazodást jó és rossz között. 10. Az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott normáit, helyes formáit kialakítsuk. 11. Tanulóink jobban ismerjék történelmünket, kultúránkat, nemzeti kulturális örökségünket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink mélyebben átérezzék nemzeti hovatartozásukat,

6

jobban ismerjék az országot, annak értékeit. Az Európához kötődés és a világ kultúrájához kötődés szálait a tudományokban, az irodalom és művészetek területén. Fontos, hogy egészséges nemzeti önismerettel rendelkezzen minden diák (helyünk a világban, haza és szülőföld…stb.). Méltó emléket állítottunk névadónknak, Zichy Mihálynak emléktáblával, plakettel, évfordulókhoz köthető emléknapok programjaival, a Zichy-napok rendezvényeivel. 12. Az iskolai oktatás, nevelés nyitott legyen. Ennek érdekében: - javítanunk kell a kapcsolatot a szülőkkel, a szülői választmánnyal pedig szorosabb munkakapcsolatot kell kialakítanunk; - továbbra is ápolnunk kell kapcsolatainkat Kaposvár várossal, ezen belül az önkormányzattal, a közintézményekkel (iskolák, Agora, Múzeum, Könyvtár, Képtár); - a város intézményeivel közös programok szervezésében lebonyolításában vállaljunk a jövőben is szerepet (kiállítások, rendezvények). 13. Megakadályozzuk tanulóink hátrányos megkülönböztetését, zaklatását, megfélemlítését. 14. Pályázatok, anyagi feltételek függvényében kapcsolatainkat tovább építsük eddig meglévő külföldi testvériskoláinkkal! Fontosnak tartjuk az együttműködés tartalmi szélesítését, gazdagítását. Eszményeinkben olyan tanuló képe rajzolható meg, aki a családi és az iskolai nevelés eredményeképpen birtokában van az alapvető erkölcsi normáknak, ugyanakkor képes megfelelni a tőle elvárható társadalmi-szakmai követelményeknek, ezen felül tudásával képes alakítani, formálni környezetét. Összességében tanulóink rendelkezzenek az alábbi tulajdonságokkal: - humánus és erkölcsös - művelt és kötelességtudó - érdeklődő és kreatív - jó eredmények elérésére törekszik - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - van elképzelése a jövőjét illetően - öntevékeny és aktív a munkában - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit - képes tudását továbbfejleszteni és önálló ismereteket szerezni - tudását folyamatosan gyarapítani, bővíteni - ismeri, tiszteli nemzeti kultúránkat és történelmünket - ápolja anyanyelvünket - szereti, óvja a természetet és a környezet értékeit - ismeri és tiszteli más népek kultúráját és hagyományait - ismeri és betartja az alapvető közösségi normákat (társadalom, család, iskola, osztály, munkacsoportok) - helyesen alkalmazza az emberek közötti kommunikáció, viselkedés formáit - szellemileg és testileg edzett, mentálisan kiegyensúlyozott, megjelenése és környezete ápolt, gondozott

7

Nevelési-oktatási módszerek, eszközök és eljárások Nevelési céljaink megvalósításának módszerei két nagy csoportba sorolhatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő tanár személyes kapcsolaton keresztül fejti ki hatását. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, melyeknél a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül, áttételesen érvényesül.

A célok, a feladatok megvalósításának eszközei: -

Elsődleges eszköz a tanítás-tanulás, a tanítási óra, ahol a jogszabályok előírásainak betartásával a kerettantervek és az iskolai helyi tanterv ismereteinek feldolgozása folyik.

-

Társas, közösségi élet szervezése a diákönkormányzat közreműködésével, hagyományok, ünnepek, évfordulók, megemlékezések, közös programok (éves iskolai munkatervben foglaltak alapján)

-

Szabadidős tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten ( túrák, kirándulások)

-

Szakmai tehetséggondozás, pályázatokon, versenyeken való részvétel, az egyéni alkotó munka feltételeinek biztosítása a szakműhelyekben tanórán túl is.

-

Társadalmilag hasznos munka, közösségi munka végzése (az önkormányzati pályázat alapján)

Az oktatási-nevelési eljárások Pedagógusaink alkalmazzák azokat az új ismereteket, amelyeket az elmúlt évek továbbképzésein elsajátítottak („ Új tanítási módszerek, eljárások a tanítási órán”, Tanulom a diákom”, „Nehezen kezelhető pedagógiai helyzetek”, „Digitális tábla, interaktív tananyagok alkalmazása”). -

Felfedezéses tanulás: a tananyag feldolgozása során kapjon nagyobb hangsúlyt a „heurisztikus beszélgető” eljárás, ami annyival több a kérdés-felelésnél, hogy itt a középpontban az önálló, kreatív gondolkodás, a problémamegoldás áll, így a beszélgetés nem egyszerű reprodukció. Ezt az eljárást a természettudományok oktatásában lehet a legeredményesebben alkalmazni, amikor modelleket, szabályokat, egzakt ismereteket kell kötni a már meglévő ismeretekhez, tapasztalatokhoz, hogy így jussanak a tanulók a felfedezés élményéhez.

-

Beszélgetés a tanulókkal, kommunikációs készségfejlesztés elsősorban az összefoglaló, gyakorló órákon. A tantárgyak tekintetében: osztályfőnöki , irodalom, nyelvtan, kommunikáció , idegen nyelvi órákon.

-

Szeminárium és vita 11-12-13. évfolyamokon, ahol a tanulók a megszerzett ismereteket értékelik, megítélik, elemzik, illetve mindezzel párhuzamosan rögzülnek a képességek, készségek. Ezt a munkát otthoni felkészülés, forrásfeldolgozás előzze meg, amihez a tanár előre közli a feldolgozás módját, szempontjait. Alkalmazható a társadalomtudományi tantárgyakban.

8

-

A tanuló önálló munkája nagyon fontos az ismeretszerzésben, így a tankönyvek önálló használata, a megfigyelés, a kísérlet (Táncsics laboratóriumának használat

-

Szemléltetés: eszköztára igen széleskörű a digitális táblák ( 9 tanteremben van) az interaktív tananyagok használatával.

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése az oktatás-nevelés folyamatainak teljes integrációjával.

A személyiségfejlesztés nevelési területei (A NAT fejlesztési területeivel, nevelési céljaival összhangban) 1- A tanulók erkölcsi nevelése. Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Minden tantárgy feladata, kiemelten az osztályfőnöki óra és etika tantárgy keretében dolgozunk fel kapcsolódó témákat. Az irodalom tantárgy a lírai, epikus, drámai műveken keresztül szereplők, hősök példájával mutassa be az ember erkölcsi nagyságát! Hasonlóan a történelem tantárgy is. Koncentráltan foglalkozik a témával a 11. évfolyamon tanított etika tantárgy. 2. A tanulók értelmi képességeinek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása nagyon fontos a középiskolai tanulmányok során. A gondolkodás útjainak megmutatásával minden tantárgy fejleszti az értelmi képességeket, a matematika és a reál tantárgyak leginkább. 3. A tanulók önismeretének, közösségi kapcsolatainak erősítése, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók ismerjék meg saját személyiségük tulajdonságait, céljaik legyenek reálisak a tanulás, a szakmaiság és a magánélet területén is. (osztályfőnöki órák, szakmai órák, önismeret tantárgy stb.) Az emberi érintkezés normáinak tudatosítása, a közösségi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttérzés, a segítőkészség és az együtt elvégzett munka öröme, mint személyiségalakító tényező erősítése (alkotótáborok, kiállítás-rendezések, szakórai kiscsoportos foglalkozások, kollektív műhelymunkák stb.). 4. A tanulók érzelmi nevelése. Fontos, hogy milyenné formálódik a tanuló érzelmi élete, milyen a viszonya szűkebb és tágabb környezetével, a családdal és iskolai közösségekkel. Milyen az egyén viszonyulása a természethez, a szakmájához, a művészetekhez, a kultúrához. 5. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret fejlesztése, a tanulók személyiségének fejlesztése, a szorgalom, a kitartás, a precíz, pontos, minőségi munkára szoktatás az oktatás folyamatán keresztül.

9

6. A tanulók nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelése. A nemzet, haza múltjának és jelenének, kultúrájának ismerete. A nemzeti hagyományok, a művészet és népművészet ismerete és megbecsülése. A nemzeti öntudat erősítését szolgálják az éves iskolai feladatterv alapján szervezett iskolai ünnepségek, a magyar, a történelem és az osztályfőnöki órák, valamint minden tantárgy sajátosságainak megfelelően. 7. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése. A politika, a gazdaság és összefüggései, a társadalmi jelenségek elemzése. Igény kialakítása a véleményformálásra, a közéletiségre. Minden tantárgy feladata, kiemelten történelem, társadalmi ismeret, osztályfőnöki órák 8. Családi életre nevelés A család fontos szerepének tudatosítása. A mai társadalom családmodelljeit ismerjék a tanulók. Lássák a tanulók a működő és a működésképtelen család közötti különbséget. Törekedjenek a harmonikus családi életre! 9. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészségmegőrzés, a mentális higiénia és harmónia a mindennapi tevékenység része, segítője kell hogy legyen. Fontos az egészséges személyiség kialakítása, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény felkeltése. Ennek egyik eszköze a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben bevezetett heti 5 testnevelés óra. 10. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Szoros kapcsolatban van a közösségi, az állampolgári neveléssel, a közösségi munkával. Tantárgyak, amelyeknek része a társadalmi szolidaritásra nevelés: társadalomtudományi tárgyak, osztályfőnöki óra, elsősegély nyújtási alapismeretek A köznevelési törvény értelmében az érettségi vizsga feltételeként bevezetjük az 50 óra közösségi munkát, melynek igazolását először a 2016. évi érettségi vizsgán kell megkövetelni. 11. Környezettudatosság Minden tantárgy és tanár feladata a környezet tisztaságára, óvására nevelés. A diáknapok programjába mindig épüljön be a környezettudatosság vetélkedő, játékos feladatok formájában. A DÖK szervezésében az iskola diákjai kapcsolódjanak minden városi környezetvédelmi programhoz, pl. szemétgyűjtési akciók stb. 12. Pályaorientáció, szakmára, munkára nevelés A szakközépiskolában már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek Az önálló kezdeményezőkészség alakítása és segítése, a jól végzett munka értékének és jutalmának megismertetése. A munkára nevelés a gyakorlati szakórák alapvető része, hiszen az alkotófolyamatba spontán beépülve jelen van a mindennapi tevékenység során. 13. Gazdasági és pénzügyi nevelés Tanulóink életkoruknak megfelelően tudják értékelni a világban, a magyar gazdaságban végbemenő pénzügyi folyamatokat.

10

Tanulják meg a közösségi és az egyéni javakkal való ésszerű gazdálkodást. Legyenek ismereteik alapvető banki tranzakciókról. Kiemelten foglalkozik a témával a gazdasági-és jogi ismeretek tantárgy, valamint épüljön be az osztályfőnöki órák anyagába is! 14. Médiatudatosságra nevelés Tanulóink értően, kritikusan fogadják a média tevékenységét. Ismerjék fel a társadalom és a média kapcsolatának a fontosságát. Tudják élesen elválasztani a virtuális dolgokat a valóságtól. Minden tantárgy feladata. Osztályfőnöki órán a téma feldolgozásához az osztályfőnökök kérjenek segítséget média szakos kollégáiktól. A témával szakmai szinten a mozgóképi animáció szakon tanulók foglalkoznak. 15. A tanulás tanítása Minden tantárgy és pedagógus feladata a tanulás iránti motiváció, érdeklődés felkeltése. A tanulási módszerek sokszínűségével, a tanórán, szakmai órákon, gyakorlati foglalkozásokon a munkaformák változatosságával, korrepetálásokkal segítsük a minél eredményesebb tanulást.

Kompetencia fejlesztési területek (A NAT - ban előírt kulcskompetenciáknak megfelelően) A tanítás tanulás folyamatában, nevelőmunkánkban, az alábbi kulcskompetenciák kiemelt helyen szerepeljenek. 1. Anyanyelvi kommunikáció: Mely magában foglalja a szövegek szóban és írásban (hallott és olvasott értése, szövegalkotás) való alkotását. Tanulóink anyanyelvüket használják helyesen, ezzel a nyelvi eszközzel igazodjanak el társadalmi és kulturális környezetükben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése minden óra és minden tanár feladata. A fejlesztés érdekében hasznosítjuk a kompetencia mérés eredményeit. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Minden kézség és képesség ide tartozik, ami az anyanyelvi kommunikáció része, és kiegészül az idegen nyelv sajátosságaival. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, ami a gondolatok más jelrendszerrel történő ( a tanult idegen nyelv) közvetítése, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje változó: hallott szöveg értése, beszédkézség, olvasott szöveg értése, és íráskézség. 3. Matematikai kompetencia: Ez a fejlesztési terület felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását: képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok, valamint ezek alkalmazását. Az általános iskolákból hozzánk kerülő tanulók gyenge matematikai felkészültsége miatt kiemelten fontos a korrepetálások megszervezése, tartása. 4. Természettudományos kompetencia: Tanulóink értsék a természetben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt zajló kölcsönhatás folyamatait. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta

11

változások megértését, és az ezzel kapcsolatos a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Iskolánkban természettudományhoz kapcsolódó tantárgyak: - biológia, egészségtan, földrajz, fizika, kémia, az oktatott szakmáknak megfelelő szakmai tárgyak, munkavédelem. 5. Digitális kompetencia: Ez a terület felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció, és a szabadidő terén. Az idetartozó kézségek, alaptevékenységek a következők: - Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. Iskolánkban digitális kompetenciához kapcsolódó tantárgyak: - Számítógépes grafikai tervezés, sokszorosító grafikai tervezés, számítógépes szakmai ismeret, videó szakgyakorlat, média ismeret, vizuális kompozíció. - Informatika, szakmai informatika, 6. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyiségfejlesztésnek ez a területe felöli a harmonikus életvitelt, a társadalomba való beilleszkedést, a közösségi értékeket, és azt, hogy az egyén hatékonyan tudjon részt venni az egyre sokszínűbb társadalmi életben. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Osztályfőnöki óra, történelem, társadalmi ismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek, 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti tanítványainkat a mindennapi életben, leendő munkahelyén, hogy tudják kezelni tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Társadalmi ismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek, 8. Esztétika- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Iskolánk valamennyi tevékenységének az esztétikai művészeti nevelés az alapja művészeti iskola lévén. Ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Rajz-festés, rajz-mintázás, művészettörténet, népművészet, ábrázoló geometria, - Szakmai gyakorlati tárgyak: (tervezés, színtan, színtervezés, betűrajz, vizuális kompozíció, fotográfia, rajz- anatómia, videó szakgyakorlat, média ismeret) 9. Hatékony, önálló tanulás: Tanulóink legyenek képesek kitartóan, szorgalmasan tanulni, saját otthoni tanulásukat megszervezni, gazdálkodni a tanulásra fordított idővel.

12

Az önálló életre nevelés fontos eszköze, hogy tanulóink tudjanak önállóan ismereteket elsajátítani, alkalmazni, mivel az élethosszig tartó tanulás erre a korosztályra fokozottan igaz. Osztályfőnöki órákon kapjon kiemelt figyelmet a hatékony és önálló tanulási módszerek elsajátítása. Minden tantárgy és minden pedagógus feladata az önálló ismeretszerzésre való felkészítés. A kollégiumi nevelőmunkában igen fontos a hatékony önálló tanulásra való szoktatás, nevelés.

III. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 41-42-43. pontja alapján) Egészségfejlesztési feladataink célja: olyan típusú iskola létrehozása, amely folyamatosan fejleszti környezetét, élhető, egészséges környezetet biztosítva a benne folyó munka és tanulás számára. Az iskola vezetése segíteni és ösztönözni kíván minden olyan jellegű kezdeményezést, amely a tanulók és a tantestület egészségének védelmét szolgálják. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatva, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és tanulók méltóságát, az élhetőbb, komfortosabb, egészségesebb és esztétikusabb környezethez való természetes igényét. Lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Helyzetelemzés, állapotfelmérés Iskolánk profiljából adódóan tanulóink leterheltek. Napi átlag 8-10 órát ülnek a tanórákon, vagy szakmai órákon, szakmai műhelyekben. A napi huzamos ülés és görnyedés a rajzbakokon ill. a műhelyasztaloknál egy sor, a helytelen testtartásból fakadó egészségügyi problémát vet fel: gerincferdülés kimutatható a tanulók 30-40 %-nál, akik kisebb-nagyobb mérvű gerincproblémával küszködnek. Tapasztalhatóak a helytelen táplálkozásból fakadó emésztőrendszeri problémák is, melyek a fizikai teljesítőképesség valamilyen irányú hanyatlásához, többek között túlsúlyossághoz vezetnek. A tanulók egy része nem veszi igénybe az iskolai étkezést, az iskolai büfében vásárol, esetleg otthonról hozott hidegélelemmel táplálkozik. Megdöbbentő, hogy sok gyerek így dolgozza végig a napot reggel háromnegyed nyolctól késő délutánig. Az étkezési szokások elsődleges színtere a tanulók által praktikusnak vagy divatosnak tartott gyorsétkezde, melynek hamburger – pizza - kóla filozófiája népszerű a fiatalok körében. A diákok gyorsan, kapkodva étkeznek, s nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő ételeket eszik. Felgyorsult, kapkodó világunkban nem fordítanak elegendő időt sem az ételek minőségére, sem az elfogyasztás módjára.

Szenvedélybetegség, cigaretta, alkohol- és droghelyzet A 9. évfolyamos tanulóknál folyamatosan felméréseket végzünk, melyek célja az állapotfelmérés, valamint a felvilágosító munka, a figyelem ráirányítása az egészséget károsító tényezőkre. Fő feladatunk a prevenció, valamint az aktuális problémák kezelése, együttműködve a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

13

Az iskolaorvos és a védőnő nagyon sok segítséget nyújt az egészségnevelésben az évenkénti szűréssel, pl.: a magas vérnyomású tanulók kiszűrése. A mentális problémával küszködő magatartászavaros tanulóknak segít az iskolában működő pszichológus. A diákok megnövekedett terheiből, az otthoni és iskolai pszichikai feszültségekből adódó lelki problémák szükségessé tennék iskolapszichológus rendszeres alkalmazását. Középiskolások körében növekvő problémát jelent a drog és alkohol megjelenése és terjedése. Iskolánkban szerencsére - talán a megelőző felvilágosításnak köszönhetően is - nem merül fel jelentős mértékű drogozás vagy italozás. Célunk és feladatunk a nevelés és oktatás minden színterén ennek az állapotnak a fenntartása.

Életmód Az iparművészeti képzésben résztvevő tanulók idejének túlnyomó részét a számos szakmai óra, valamint a gyakorlati feladatok napi teljesítése tölti ki. Ebből adódóan nagyon kevés a szabadon eltölthető idő, melynek hasznos és értelmes kihasználása a cél A tanulók személyi higiéniája, egyéni ápoltsága megfelelő. A felújítás óta ugyanez igaz a mellékhelyiségekre is. A versenysport kiszorul a tevékenységi körből az iskola specifikus jellege, a délutáni szakórai munkák miatt. Nagyobb a jelentősége az általános mozgósításon alapuló tömegsport rendezvényeknek és akcióknak, melyeken minél nagyobb létszámban próbálunk részt venni.

Az iskolai egészségnevelési tevékenység kitűzött céljai és feladatai 1. Rövid távú azonnali beavatkozást igénylő, megoldandó feladatok az ifjúsági és gyermekvédelemben. 2. A szociális hátrányok enyhítése. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. 4. Iskolai étkezés minőségének emelése 5. Indulási hátrányok csökkenése a 9. osztályokban. 6. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése. 7. Családi életre nevelés. 8. Egészségügyi szűrővizsgálatok. 9. Középtávú egészségvédelmi és egészség megőrzési terv készítése. 10. Környezeti tényezők optimálissá tétele Pl.: osztálytermek, kollégium, udvarok kultúráltabbá /tisztábbá és esztétikusabbá/ tétele. 11. Az egészséges táplálkozás megismertetése és széles körű terjesztése, bio-büfé kialakítása. 12. Testmozgás: . Heti 5 testnevelés óra bevezetése felmenő rendszerben a 2012-13-as tanévtől. Tartásjavító torna beépítése a testnevelési óra órai anyagába. A kiszűrt tanulók gyógytestnevelési foglalkozásokra való küldése. 13. Egészségnap megszervezése az iskolában: -

Bioétel bemutató és kóstoló.

14

Előadások szervezése: testi-lelki egyensúly megteremtése, ismerkedés a keleti életfilozófiával (thai-csi,) - a test és lélek egysége, a meditáció, mint energiaszint fenntartása a szervezetben. - Versenyfeladatok /a pedagógus kollégák segítségével a környezet védelme és az egészség megőrzése témakörben /osztályonként az osztályfőnökkel együtt/ - Futás és kocogás, kerékpározás /a nap lezárásaként – korosztályonként más-más távon./ 14. Hosszú távon megvalósítandó program megtervezése az egészségfejlesztő iskola megvalósítása érdekében a korszerű környezeti és egészségnevelés érdekében. -

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést kapjanak és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben nyilvánuljanak meg. Az egészséges életmódnak, mint életszemléletnek és magatartásnak az iskola pedagógiai szemléletébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikófaktorok és határai személyre szólóan, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet kialakulása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az egészségnevelési feladatok alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelenneke olyan, az előző felsorolásból nyerhető és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: -

az egészséges táplálkozás témái, a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszer-használat), a testi higiénia, a környezeti ártalmak, (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), a személyes biztonság, (közlekedés, rizikóvállalás), a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás, a tanórán kívüli tevékenységek megvalósítása az iskola szervezésében.

Fontos, hogy ösztönözzük a diákokat az önálló sportolásra. Tömegsport akciókon szerepeljünk minél nagyobb számban és eredményesen. Továbbra is vegyünk rész vöröskeresztes versenyeken az iskolai védőnő vezetésével.

15

Fő célkitűzéseink megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen és kiemelt fontossággal bírnak a pályázatok. Fontos minden olyan jellegű pályázat, amely anyagi erőforrást jelent, vagy hozzájárul bármely, az előzőekben felsorolt egészségnevelési, mentálhigiénés vagy sportprogram megvalósításához. Fontos minél több pedagógus, de elsősorban az osztályfőnökök részvétele a szakirányú egészségnevelő továbbképzésekben. Szükségesnek és létfontosságú feladatnak tartjuk egészségfejlesztő szakcsoport /szakirányú team/ létrehozását. Feladata lenne a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban meghatározásában való közreműködés, javaslattétel, a megfogalmazott programok megszervezése és végrehajtásának irányítása, gondozása. A szakcsoport egészségnevelési munkaközösség néven működne, melynek tagjai: a drogkoordinátor, iskolaorvos, védőnő, testnevelő, szabadidő-szervező, biológia szakos tanár, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek és az ifjúságvédelmi felelős.

Az egészségnevelési munka ellenőrzése, értékelése Célszerű ezen a területen is az elvégzett tevékenységet évente, legalább egy alkalommal értékelni az ellenőrzés és értékelés klasszikus szempontjainak és módszereinek alkalmazásával. Belső értékelés: a minőségfejlesztési eljárásoknál alkalmazható eljárásokat helyezzük előtérbe, amellyel biztosítható az elvégzett munka értékelése és az egyes hiányosságok korrigálása, a jól működő programok fenntartása, az életképtelen elképzelések korrigálása vagy elhagyása. Az egészségnevelési feladatok megvalósításához szükséges feltételek Iskolánkban a szabadon tervezhető órakeret nem áll rendelkezésünkre, így javasoljuk más órakeretbe iktatott forma létrehozását minden évfolyam részére. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát segíti, ha az iskola határozott, minden, egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik, amely az alábbi területekre terjed ki: - Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás feltételeinek megteremtése, (iskola büfé választéka, egészségesebb menzai ételek), - A mindennapos és rendszeres testmozgás megvalósítása, - a tömegsport népszerűsítése, a részvétel kiszélesítése, - a hétvégi gyalogtúrák és kerékpártúrák feltételeinek biztosítása, egyéb, tanórán kívüli mozgásos tevékenység ösztönzése - A szenvedélybetegségek megelőzése, a cigaretta, az alkohol és kábítószer elleni hatékonykampány megszervezése, - Szexuális és a családi életre nevelés mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozások keretében. - Az egészséges életre nevelés a tanóra és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, az iskolai oktatás-nevelés folyamatának egészében.

16

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés A tanulói személyiség alakításának leghatékonyabb módszere a közösségek – tanuló- és alkotóközösségek – tartalmi munkájának, erkölcsi és szervezettségi szintjének komplex fejlesztése. Bár a közösségi ráhatás a nevelés közvetett formáját jelenti – hiszen abban nem a tanár és nevelő személyes irányítása valósul meg –, mégis sokszor hatékonyabb és eredményesebb. A diákoknak ebben az életkorban (14-18 éves kor) rendkívül fontos a közösségbe tartozás pozitív élményének megszerzése, a csoport és abban elfoglalt hely és rangsor. A szerepvállalás fokozza az önbecsülést, munkára sarkall, fejleszti a felelősségérzetet. Ezáltal olyan alapvető erkölcsi magatartásformák kialakítását teszi lehetővé, melyek későbbiekben a társadalomba való beilleszkedést is segítik. Rendkívül sok múlik tehát a közösségeken, azok állapotán és fejlettségén. Ezért alapvető célunk a tanulók közösségben, közösség által történő nevelésének megszervezése és irányítása.

Iskolánkban szerveződő közösségek 1. Tanulók - osztályközösség, - szakmai közösség, - gyakorlati csoportok, - szakköri közösségek, - alkotói közösségek - sportköri közösségek, - diákönkormányzat, - kollégiumi közösségek. 2. Pedagógusok közösségei: - nevelőtestület - munkaközösségek - egy osztályban tanító tanárok közössége 3. Szülők közösségei -

Szülői választmány – iskolai szint Szülői munkaközösség - osztályszint

A tanulói közösségek fejlesztésének feladatai 1. Az iskolai közösségek megszervezése, a tanári – nevelői irányítás kialakítása (személyes példamutatás) közvetlen vagy tanácsadói szerepkör formájában, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódóan. 2. A tanulók életkori sajátosságaihoz, fejlettségéhez igazodó közösségek kialakítása, a sajátosságok figyelembevétele a közösségi program összeállításánál.

17

3. A közös érdeklődés figyelembevétele, különösen az egyes szakmai és alkotócsoportok, a szellemi és testi kikapcsolódást segítő csoportok szervezése esetében. 4. Az önálló irányítás, célkitűzés és megvalósítás lehetőségeinek és módozatainak megismertetése és segítése. 5. A közösségi tevékenység tudatos tervezése és szervezése a tanulói közösségen keresztül tanári, nevelői irányítással és segédlettel. 6. A közösség egyéni arculatának megformálása és tartalmi munkájának minőségi fejlesztése (formai keretek, viselkedési normák, rendszeresség, együvé tartozás érzésének kialakítása, közös célok és irányok meghatározása és elfogadása, a tevékenység, közösségi munka hatékonyságának fejlesztése, értelmének tudatosítása stb.).

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. Az iskola hagyományainak megfelelően a nevelőtestület minden tagja továbbra is törekedjen a tanulókkal napi kapcsolattartásra, segítsük tanítványainkat problémáik megoldásában. A tanulóval történő kapcsolattartás, ügyintézés leginkább az osztályfőnök feladata. 2. Osztályfőnök és szaktanár fordítson kiemelt figyelmet a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő és a hátrányos helyzetű tanulókkal való együttműködésre. 3. A tanuló nevelése szülő és pedagógus közös feladata, s ez csak kölcsönös együttműködéssel valósítható meg. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy tájékoztatásuk minden szülőhöz eljusson, a szülők pedig az eddiginél nagyobb számban vegyék igénybe a tájékozódás fórumait (fogadóórák kihasználása, nagyobb létszámú megjelenés szülői értekezleteken). 4. A rendszeresen hiányzó tanulók szüleivel törekedjenek az osztályfőnökök szorosabb együttműködésre, a kapcsolattartásra.

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok intézményi feladatait meghatározzák az alábbiak: 1. Az általános iskolából hozzánk kerülő tanulók tanulmányi eredménye kevés jótól eltekintve általában közepes . A tanévkezdés időszakában elvégzett tantárgyi – matematika, fizika, magyar – felmérések eredményei évről évre igen alacsony szintet mutatnak, 2. A legnagyobb gondok az alapkészségekkel mutatkoznak: az írás, olvasás, szövegértés és –értelmezés teljesítménymérései mellett a reál tárgyak körében is számos alig értékelhető produktum akad. Az utóbbi öt év kompetencia mutatói azt igazolják, hogy fejlődtünk a szövegértésben és a matematika területén is.

18

3. Az iskola ezekre a feszítő szakmai hiányokra a kompetencia intézkedési terv végrehajtásával részben már talált megoldást, de a korrepetálások nem mindig tudják a hiányosságokat pótolni, bár szinte ez az egyetlen – még valamennyire működő – lehetőség a kezünkben. A pótló – felzárkóztató foglalkozások bevezetésére a kollégium is programot dolgozott ki, amelyet sajátos lehetőségei folytán hatékonyan oldhat meg. 4. A tanulási hátrányok csökkentéséből ma még a tanítási óra vállalja a legnagyobb részt. Feladatunk, hogy az ismeretnyújtó órák helyett módszereiben gazdag képességfejlesztő foglalkozások valósuljanak meg.

A pedagógus feladatai A Ntk. 62. §-a és a pedagógia programban megfogalmazottak alapján végzi 1. A lapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, a kerettanterv és a tervben előírt törzsanyag átadása.

helyi tan-

2. Kiemelt figyelmet fordít nevelésében és oktatásában az SNI és a BTM-es tanulókra, oktatásukat, ellenőrzésüket, értékelésüket szakvéleményük, az igazgatói határozat alapján látja el. 3. Tisztelje a gyermek személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeit, adottságait. 4. Segíti a lemaradókat, külön figyelmet szentel a tehetséges tanulóknak. 5. Egymás (tanuló-tanár, tanuló-tanuló, tanuló-szülő stb.) kölcsönös tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, a közösségeken belüli együttműködés fontosságára, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevel. 6. Tanórai és tanórán kívüli oktatómunkájában tárgyilagos, sokoldalú ismereteket nyújtson, s azokat változatos módszerekkel adja át. 7. Az osztályok, tanulócsoportok munkáját szakszerűen tervezze meg és ennek alapján irányítsa a tanulók tevékenységét. 8. A jogszabályban előírtak szerint határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, hétévenként legalább egy alkalommal – szintén a jogszabályokban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt. 9. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Javaslataival és bírálataival mozdítja elő az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását. Vállaljon részt az iskola, a nevelőtestület, a munkaközösség feladataiból. A nevelő – oktató munkával kapcsolatos értekezleteken aktívan vegyen részt. 10. Részt vesz az iskola rendezvényein, a szülői értekezleten, fogadó órát tart, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket. 11. Szaktárgyától függetlenül minden tanárnak kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. 12. Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és szolgálati titoktartás követelményeit. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai. 13. Az iskolában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

19

14. Óvja a tanulók egészségét, testi épségét. Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának előírásait be kell tartania és a tanulókkal be kell tartatnia. 15. Kiadmányozási joggal rendelkezik a szülőkkel folytatott levelezések és iskolalátogatási bizonyítványok tekintetében.

Az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnököt az iskola főhivatású pedagógus munkaviszonyban álló – lehetőleg az adott osztályt több órában is tanító – pedagógusai közül az igazgató bízza meg. 2. Az osztályfőnöki megbízás egy tanévre szól. Ha szervezési okok nem akadályozzák, az osztályfőnök a képzési idő teljes tartama alatt felmenő rendszerben vezeti osztályát. 3. Feladata, hogy alaposan megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok oktató – nevelő munkáját. Látogatja óráikat (foglalkozásaikat), észrevételeit, tapasztalatait megbeszéli velük. 4. Rendszeres együttműködés kialakítása az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal, kapcsolattartás a nevelőtanárral, szülőkkel. Félévenként osztály szülői értekezletet tart, indokolt esetben családlátogatást végez, tájékoztatási kötelezettségének érvényesítésére fogadó órát szervezhet. Ellenőrző könyv útján értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról. 5. Támogatja a tanórán kívüli nevelési programok szervezését, tanulóinak részvételét. 6. Az osztály tanulóinak magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő – oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. 7. Az osztályfőnök tanulóinak törzslapjait, bizonyítványait, az osztálynaplót rendben tartja és pontosan vezeti. 8. Különös gondot fordít a tanulóviszony fenntartására – főként a tanköteles korú tanulók esetében –, a tanulóviszonyban beállott változásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladataira. 9. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozóan: Jogszabályi háttér: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet, Nkt. 56.$.

Pedagógiai alapelvek -

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúziv nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést

20

-

-

A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

-

Célok -

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása

-

Feladatok -

-

-

-

-

-

A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.

Helyi rend 1. Folyamatosan és megkülönböztetett figyelemmel kísérjük azoknak a tanulóknak az előmenetelét, akik magatartási nehézségekkel, beilleszkedési zavarokkal küszködnek. 2. A 2oo9/2oo1o-es tanévtől megszerveztük a Bárci Gusztáv Módszertani Központtal közösen az SNI tanulók felkészítését. A foglalkozások azóta folyamatosan és eredményesen folynak fejlesztő pedagógus vezetésével. A tanulóknak a fejlesztő foglalkozásokon kötelező a részvétel.

21

3. A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók szakvéleményeit figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében. Az adott tantárgy (tantárgyak) értékelése és minősítése alóli felmentést igazgatói határozatban rögzítjük, a határozatok tartalmát az osztályfőnök a naplóba és a törzslapra is köteles beírni. A záróvizsgákon (érettségi és szakmai vizsga) biztosítjuk a jogszabályban előírt kedvezményeket. 4. Kapcsolatot tartunk fenn a helyi nevelési tanácsadó szolgálattal, az ifjúsági pszichiátriai gondozóval. 5. Kaposvár város önkormányzata 2008/2009-es tanévtől biztosítja iskolapszichológus működését iskolánkban. A lehetőséget maximálisan kihasználjuk. 6. Az egyéni képességekhez igazodó felzárkóztató foglalkozásokkal, korrepetálásokkal, hatékony tanulási módszerekkel segítjük tanulóink munkáját és sikeres felkészülését. 7. Jelentős szerepet szánunk a tanárok és diákok közötti problémafeltáró dialógus kezdeményezésének és erősítésének a kölcsönös bizalom elve alapján. Ezt a törekvést nagyban segíti az őszinte tanár-diák kapcsolat, az alkotó tevékenység kollegiális légköre, a közös szakmai és tanulmányi kirándulások és alkotótáborok. 8. A komplex ráhatás és az eredményesség érdekében fontosnak tartjuk az állandó kapcsolat fenntartását a szülőkkel és a kollégiumi nevelőkkel. A szülői segítség és együttműködés nélkülözhetetlen a problémák feltárásánál és kezelésénél.

A tehetség, a képességek kibontakoztatása: 1. Az iskolai pedagógiai munka alapját képező programmá emeltük a tehetség vagy a tehetség ígéretét jelző képességek, képességcsoportok, rendszerszerű, tudatos gondozását, érlelését. Fő célként pedig olyan fejlesztő iskolát és olyan pedagógiai gyakorlatot kívánunk kialakítani, megerősíteni és működtetni, mely az ismeretnyújtás reprodukciója helyett az önálló, alkotó – megoldó gondolkodást helyezi előtérbe, melyben az átlagot meghaladó képességek felismerésének, erősítésének, gazdagításának a tárgyi, de főként a személyi feltételei is magas szinten érvényesülnek. 2. Mi a tehetségen olyan – az átlag szintjén túlemelkedő – adottságot vagy adottságok együttesét értjük, amely magas intellektussal párosul, és egy vagy több területen is kimagasló eredmények és teljesítmény elérését teszi lehetővé. Az igazi tehetség a mi iskolánkban is elég ritka jelenség. Gyakoribb – és a mi pedagógiai gyakorlatunkban inkább ezzel lehet találkozni – amikor még „ígéretes képességeket”, „jó érzéket”, a feladatok megoldásában mutatkozó kreativitást, eredeti gondolkodásmódot látunk. Ez a szélesebb kör, amely nem feltétlenül egy szakirányhoz kötődik, hanem minden oktatási területen jelen van. Gondozása, tudatos fejlesztése az intézmény teljes pedagógiai spektrumát átfogó feladat. 3. Az iskola oktatási programjából, szakképzési feladataiból adódóan azonban van egy olyan speciális terület, ahol ez a program képességfejlesztés – tehetségalakítás vonatkozásában sajátos szakmai követelményeket is jelent.

22

Ez az iparművészeti képzés, ahová a tanulók a specifikus képességek és teljesítmények alkalmassági vizsga keretében történő mérése alapján, előzetes kiválasztás után kerülnek. Az összetétel tehát egy ilyen osztályban az átlagot meghaladó rajzi – vizuális képességek tekintetében más. Többségben vannak azok, akiknél a fent vázolt fejlődési lehetőségek kedvezőbb képet mutatnak, bár a reálisabb értékelésre csak egy bizonyos idő elteltével mutatkozik valódi esély. 4. A fő kérdés: melyek a kibontakozás, a fejlesztés hatékony és eredményes módszerei, alkalmai, színterei? Versenyekre való felkészülés, részvétel: OKTV; nemzetközi, regionális fotópályázatok; kiállítások; bekapcsolódás a városi művészeti programokba. A tartalmas, következetesen felépített, jól vezetett tanórai program, gyakorlati foglalkozás! Jó tanár! Más szóval: iskolai keretek között működtetett, tudatosan szervezett, következetesen végigvitt vizuális nevelési koncepció, melyben kiváló felkészültségű pedagógusok – alkotó művészek – az életkori sajátosságokhoz igazodni tudó, pedagógiailag hatékony és eredményes szakmai munkát végeznek.

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlásának rendje 1. A nkt 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételét, jogaik gyakorlását a diákönkormányzat működési rendje határozza meg „A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” 3. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. 4. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 5. A Nkt. 48. §. (4) bekezdésben szabályozott kérdésekben nevelőtestület az IDB-n keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztály számít.

23

6. Az iskolai DÖK jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A házirend elfogadásakor és módosításakor. alapján tanulóinknak az őket érintő kérdésekről a következő módokon 7. Információt szolgáltatunk tanulóinknak az alábbi csatornákon: - Faliújság hírei - Iskolarádió hirdetései - DÖK havonkénti megbeszélései - Éves diákközgyűlés - Kötetlen beszélgetések az iskola igazgatójával, vezetőivel - Osztályfőnöki órán a hirdetőkönyvből 8. Véleménynyilvánítási lehetőségek: - szakórán - osztályfőnöki órán - DÖK havonkénti megbeszélésein - kötetlen beszélgetéseken az iskola igazgatójával, vezetőivel - az éves diákközgyűlésen

VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény (kollégium) partneri kapcsolattartásának formái Az iskola – mint oktató – nevelő intézmény – eredményes működésének egyik alappillére az oktató és nevelőmunkában résztvevő személyek (tanulók, szülők, iskolai és kollégiumi pedagógusok) folyamatos és szoros együttműködése. Ennek során a legfontosabb kapcsolatrendszerek: - a tanuló és az iskola, - előző és a következő iskolafok közötti folyamatok és kapcsolatok, - az iskola és a szülők, - a szülők és a kollégium, valamint - az iskola és a kollégium közötti kapcsolatrendszer. E rendszerek működésének alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Feltétele a kölcsönös bizalom és őszinte tájékoztatás.

A tanulók és az iskola kapcsolatrendszere A tanulónak joga és kötelessége, hogy tájékoztatást kapjon az iskola céljairól, követelményeiről, mindennapi életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról. A tanulói kötelességeket és jogokat a Nkt. 46. §- a tartalmazza.

24

Erről tájékoztatást ad: - Hirdetőkönyv útján. - Az iskola igazgatója a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésein. - Az osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon folyamatosan. - A diákönkormányzat vezetője, a diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a faliújságon keresztül. - Az aktuális feladatokról, eseményekről - a feladattal megbízott tanár, vagy diákönkormányzati vezető az iskola hangosbemondóján keresztül. - A tantárgyi előmenetellel kapcsolatban a szaktanárok folyamatosan szóban, illetve írásban az ellenőrzőkönyv igénybevételével. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, vagy panaszaikat szóban, vagy írásban, egyénileg illetve a diákönkormányzat tagjainak közvetítésével közölhetik osztályfőnökeikkel, tanáraikkal, a nevelőtestülettel, illetve az iskola igazgatójával.

Az iskola és a szülők együttműködése A kapcsolatrendszer legfontosabb, legtartalmasabb része. Alapfeltétele a közös cél érdekében tanúsított kölcsönös bizalom, megbecsülés és őszinteség. Az iskola által kezdeményezett együttműködési formák és tartalmuk: 1. A szülők általános tájékoztatása (Az iskola életéről, munkatervéről, eredményeiről és problémáiról.) - Az iskola igazgatója általában félévente (de legalább év elején) a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten ad tájékoztatást. - Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein, vagy rendkívüli szülői értekezleteken. 2. Szülői értekezletek Feladatuk a szülők tájékoztatása, kérdéseik, véleményük, javaslataik összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. A szülőket tájékoztatni kell: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a tervezett rendezvényekről (kiállítások, kirándulások és minden olyan rendezvény, melynek anyagi vonzata van) - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz.

3. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. /Otthoni tanulás, szabadidő eltöltése, tehetséggondozás, továbbtanulás./

25

4. Nyílt (pályaválasztási) nap Feladata, hogy az iskola leendő tanulója, a szülő mélyebben tájékozódhasson képzési lehetőségeinkről, nyitott műhelymunkák keretében választ kapjon részletekre irányuló kérdéseire, ezzel segítve a pályaválasztást. 5. Írásbeli tájékoztatók Feladatuk a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeivel, magatartásával öszszefüggő eseményekről, iskolai, vagy osztályszintű programokról. Az eredményesség feltétele, hogy ne csak az iskola kezdeményezze a kapcsolattartást, hanem a szülők részéről is tapasztalható legyen az együttműködési szándék. A szülők részéről elvárt közreműködési formák: -

Érdeklődő, segítő hozzáállás. (Érdekelje gyermeke előmenetele, sikerei, problémái.) Együttműködő magatartás. (Segítse a tanárokat gyermeke fejlesztésében.) Őszinte véleménynyilvánítás. (A tanulás, nevelési problémák őszinte megbeszélése a közös megoldás érdekében.) Az iskola sajátosságait kifejező rendezvényeken való részvétel. (Pl: kiállításokon, bemutatókon, szalagavatón, ballagáson, stb.) Lehetőségeik függvényében szponzori segítségnyújtás az iskolának. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével.

A szülők és a kollégium együttműködése A szülők legfontosabb feladataik egyikét - gyermekeik nevelését - bízzák a kollégiumra. Ezért rendkívüli fontossággal bír a szülők és a kollégium közötti folyamatos kapcsolat és együttműködés. A meglévő kapcsolatrendszer javításának szükségességét indokolja az a körülmény, hogy a kollégiumban lakó tanulók szülei részéről eddig csak minimális érdeklődést, illetve együttműködési hajlamot tapasztaltunk. 1. A kollégium által kezdeményezett – együttműködést javító – tevékenységek: -

-

A kollégiumi felvételről szóló értesítéssel együtt a szülők írásos tájékoztatót kapnak a kollégium működésének fontosabb szabályairól (napirendről, követelményekről, elvárásokról). A kollégiumba való beköltözéskor szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők. (Választ kérdéseikre, egyéni problémáikra, változásokról az előző tanévhez képest.) Az iskolai szülői értekezleteken – tanulócsoportjuk összetétele szerint – részt vesznek a kollégium nevelőtanárai és válaszolnak a kérdésekre. Az iskolai tanári fogadóórák idején, illetve azt követően a kollégiumban az érdeklődő szülők részére tájékoztatást adnak a gyermekükkel kapcsolatos egyéni problémákról. Kisebb súlyú magatartásbeli problémákról a nevelőtanárok az iskolai ellenőrzőfüzetbe tett bejegyzéssel értesítik a szülőt. Fegyelmi büntetés, vagy komolyabb fizetési elmaradás esetén a a kollégium vezetője írásban tájékoztatja a szülőt a büntetés okáról és a várható következményekről. Váratlan helyzetekben (betegség, baleset, stb.) a kollégium telefonon azonnal értesíti a szülőt.

26

2. Az eredményes együttműködés érdekében a szülőkkel szembeni elvárások: -

-

A kollégium által biztosított kapcsolattartási, együttműködési lehetőségeket vegyék igénybe. Érdeklődjenek gyermekük körülményei, magatartása, iskolán kívüli tevékenysége iránt. Tartsák, illetve gyermekeikkel tartassák be a kollégium őket is érintő előírásait. (Pl.: díjfizetési határidők, betegség, vagy távolmaradás bejelentése.) A kollégiumnak a gyermekek magatartásával kapcsolatos értesítéseire reagáljanak.

A kollégium és az iskola együttműködése A kollégium pedagógusainak együttműködése az iskolával a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatában van szabályozva. Ennek legfontosabb alapelvei: - A kollégium nevelői – mint az iskola tantestületének tagjai – rendszeresen részt vesznek a tantestületi értekezleten. Így tájékozottak az iskola céljairól, terveiről, és eseményeiről, továbbá rendszeresen tájékoztatást adnak a kollégium életéről. - A kollégiumi nevelők rendszeres (lényegében folyamatos) kapcsolatot tartanak a csoportjukba tartozó tanulók tanáraival, osztályfőnökeivel. Tapasztalataikat folyamatosan hasznosítják az oktató és nevelőmunkában. - A kollégium nevelőtanárai – meghívás alapján – részt vesznek az iskola szülői értekezletein. - Az együttműködést tovább javíthatja az osztályfőnökök meghívása a kollégiumi rendezvényekre és a tanulók kollégiumi körülményeinek megismerésére. - Fegyelmi ügyekben a kollégium vezetője írásos tájékoztatást küld az osztályfőnöknek. - A kollégium diákrendezvényeit lehetőleg az iskolával közösen tartja.

Az iskola külső kapcsolatai Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: - kormányhivatal, MIK - társintézmények - TISZK: pályázatok, továbbképzések - kamara: értekezletek, pályázatok - Gyermekvédelmi szervezetek - Rendőrség: drog-bűnmegelőzési osztályfőnöki órák - Oktatási , kulturális és sportintézmények: AGORA, kiállítások, rendezvények, Megyei Könyvtár: kiállítások, könyvtári órák Sportcsarnok: korcsolyázás Múzeum: kiállítások Képtár: kiállítások

27

IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Az osztályozó, különbözeti, pótló, javítóvizsga eljárását a 20/2012 (VIII: 31) EMMI rendelet 64.§-73.§-ai szabályozzák. A jogszabálynak megfelelően szervezzük iskolánkban az előrehozott érettségi vizsgákat megelőzően a tanulmányok során még nem teljesített évfolyam követelményeiből az osztályozó vizsgákat. Különbözeti vizsgát szervezünk akkor, ha az „A” és „B” jelű párhuzamos képzésű osztályokból a „C” jelű osztályba kéri a tanuló átvételét. Különbözeti vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyeket a művészeti képzésben nem tanult a tanuló. Orvosi alkalmassági vizsga van iskolánkban a felvételt megelőzően az alábbi szakmákban: kerámia, textilműves, szobrász, fotográfus és fotótermék kereskedő. Az alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos koordinálásával szakorvosok végzik.

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Jogszabályi háttér: A NKT 50.§-a rendelkezik a felvételi, átvételi szabályairól, a szakképzés tekintetében pedig a 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 22., 24. -§-a., valamint az EMMI 27. § (1-23.) . bekezdése Ugyanennek a paragrafusnak az 5. bekezdése értelmében a művészeti képzésben további képességek, készségek meglétének vizsgálata történik rajzból.

Felvétel 1. Iskolánk a 9. – 13. évfolyamain tanuló, a Köznevelési törvény által előírt életkorú diákok tanítását vállalja nappali rendszerű képzés keretében. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti középiskola esetén a huszonkettedik életévét. 2. Tanulói jogviszony létesítésének feltétele: - a 9. évfolyamra általános iskolai végzettség; 3. Alapelvek és eljárások a felvételi időszakban: - Iskolánk Alapító Okirata szerint sajátos nevelésű igényű tanulókat integráltan oktat. Ugyanaz az eljárási rend vonatkozik rájuk, mint a többi tanulóra. -

Iskolánkba jelentkező tanulóknak nem kell részt venni a központi írásbeli vizsgán.

-

A felvétel feltétele – tanévenkénti meghatározással- előzetes felvételi eljárás keretében – eredményes rajzi alkalmassági vizsga, melynek időpontját miniszteri rendelet alapján az iskola határozza meg. Feladatait, követelményeit az intézmény állítja össze, melyről az iskola a jelentkezőket írásban tájékoztatja.

-

A tanuló a felvételi határozat ellen jogorvoslattal élhet a 2011. évi CXC. Tv. A nemzeti köznevelésről 37. §-a alapján, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

28

A jogorvoslati kérelmet az iskola fenntartójához címezve, az iskolába kell leadni, melyet az iskola továbbít a címzettnek. Erről a szülőt (gondviselőt) írásban tájékoztatni kell. -

A felvételi eljárás lezárása a beiratkozással történik, melynek az időpontját miniszteri rendelet határozza meg.

Átvétel A 2012/13-as tanévben indult 9. évfolyamtól „C” jelű osztályokba más gimnáziumból, szakközépiskolából különbözeti vizsgákkal vehető át tanuló. Az „A” és „B” jelű párhuzamos képzésű művészeti osztályokba csak azonos szakágazati és megegyező szakmai képzésű tanulót veszünk át automatikusan tanulmányi eredménytől függően. A 2013/14-es tanévben induló új szakközépiskolai osztályokba csak az azonos szakágazati szakközépiskolából a tanulmányi eredményektől függően automatikusan vehető át tanuló.

XI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Iskolai terv: 1. Az iskola pedagógusai minél nagyobb számban vegyenek részt a Szigethy Gyula Egész-

ségügyi Szakközépiskola által szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyamon! A testnevelő tanárok a 2012/13-as tanévben végezzék el a képzést! 2. Az osztályfőnöki programokba, tanmenetekbe épüljön be a tanulók számára elsajátítható elsősegély-nyújtási alapismeret, mint állampolgári, emberi kötelezettség. 3. Osztályfőnöki órán az iskolai védőnő tartson szakmai felkészítést a témáról! 4. A biológia tantárgy programja szintén kiemelten foglalkozzon az elsősegélynyújtási ismeretekkel! 5. Az iskola eddigi hagyományainak megfelelően tanulóink továbbra is minden tanévben vegyenek részt a Városi Vöröskereszt által szervezett elsősegély-nyújtási versenyen!

HELYI TANTERV

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................................................................................................................... 1 I. A választott kerettanterv: szakközépiskolai kerettanterv ................................................................. 2 Képzési szerkezetünk: ...................................................................................................................... 2 Kifutó osztályaink: ........................................................................................................................ 2 2013/14 tanévben induló osztályok ............................................................................................... 9 Fenntartóra, működtetőre háruló többletköltség ......................................................................... 11 II. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga és óraszáma ............................................................. 11 III. Tankönyvek, segédanyagok, taneszközök kiválasztásának , a térítésmentesen biztosított tankönyvek ellátásának elvei ............................................................................................................. 11 1.Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................... 11 2.A térítésmentesen biztosított tankönyvek ellátásának elvei ........................................................ 13 IV. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................................................................................. 13 V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának mód .................................................. 14 VI. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a felkészítést az iskola vállalja ...................... 14 VII. Érettségi vizsgatárgyak témakörei .............................................................................................. 15 VIII. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, otthoni szóbeli és írásbeli feladatok adása ............................................................ 29 1. Írásbeli ellenőrzés, értékelés ....................................................................................................... 29 2. Szóbeli ellenőrzés, értékelés ....................................................................................................... 30 3. Gyakorlati ellenőrzés, értékelés .................................................................................................. 30 4. A tanulók otthoni felkészülése, szóbeli és írásbeli feladatok adása ........................................... 30 5. A tanítás-tanuláshoz szükséges felszerelés ellenőrzése .............................................................. 31 IX. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................ 31 X. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................... 31 XI. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei EMMi 41. pont ............................................... 32 XII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedési terv .............................................................. 32 Intézkedési terv ............................................................................................................................... 33 Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem főbb feladatai ................................................................... 33 Iskolai drog-stratégia ...................................................................................................................... 35 Állapot felmérés.............................................................................................................................. 35 Iskolai programok ........................................................................................................................... 36 Tanórai foglalkozások ................................................................................................................. 36 Tanórán kívüli foglalkozások ...................................................................................................... 36 Iskolán kívüli rendezvények ........................................................................................................ 36 XIII. A tanulók jutalmazása, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei ................................... 36 A tanulók jutalmazása..................................................................................................................... 36 A magatartás és a szorgalom minősítése ........................................................................................ 37 Magatartás ................................................................................................................................... 37 Szorgalom .................................................................................................................................... 38 XIV. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje . 39 1 Az ellenőrzés és értékelés célja: .................................................................................................. 39 2. A számonkérés formái és rendje ................................................................................................. 39

I. A választott kerettanterv: szakközépiskolai kerettanterv A szabad (4 órás) órakeret felosztása: 9. évfolyam 1 óra informatika (központi javaslat alapján)

10. évfolyam 1 óra informatika (központi javaslat alapján)

11. évfolyam Érettségi tárgyak óraszámainak emelése: idegen nyelv, matematika (1-1 óra)

1 óra felzárkóztatás (gyenge bemeneti eredmények indokolják)

Érettségi tárgyak óraszámainak emelése: idegen nyelv, matematika, történelem (1-1 óra)

Emelt szintű érettségi felkészítés (várhatóan a felvételikhez szükségesség miatt) (1 óra) 1 óra az OKJ-s szakmai képzés alapozására

2 óra az OKJ-s szakmai képzés alapozására

12. évfolyam Érettségi tárgyak óraszámainak emelése: idegen nyelv, matematika (1-1 óra) Emelt szintű érettségi felkészítés (várhatóan a felvételikhez szükségesség miatt) (1 óra) 1 óra az OKJ-s szakmai képzés alapozására

A táblázatban rögzített óraszámok tartalma a helyi tantervekben részletezve. A kerettantervekben rendelkezésre álló 10%-os szabadsávot a tantervek készítői óraszámok növelésével, illetve az iskolára jellemző helyi sajátosságoknak megfelelő tananyagokkal egészítették ki.

Képzési szerkezetünk: Kifutó osztályaink: (2015/16 valamint 2016/2017 tanévben futnak ki, kilencedik évfolyam már nem lesz) a) A képzés a humán szakterület 4. sorszámú Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportba tartozik. („C” osztály) Kötelező óraszám Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom* Történelem és állampolg.ismeret* Társadalmi ismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk

9. évf. Heti Éves 4 148 2 74 3 3 1

111 111 37

1 2 1,5 1

37 74 55,5 37

Óraszámok 10. évf. 11. évf. Heti Éves Heti Éves 4 148 4 148 2 74 3 111 1 37 3 111 3 111 3 111 3 111 1 37 1 37 1 37 1 37 2 74 2 74 1 37 1 37 1 37

12. évf. Heti Éves 4 128 2 64 4 4

128 128

1 1 2

32 32 64

1

32

3

Biológia Kémia Informatika Szakmacsoport alapozó Szabadon tervezhető Összesen

1 1 2 5

37 37 74 185

1 1,5 2 5

37 55,5 74 185

1

37

1

32

2 8

74 296

2 8

64 256

27,5

1017,5

27,5

1017,5

30

960

30

960

Nem kötelező időkeret Foglalkozás Felzárkóztatás Tehetséggondozás Idegen nyelv – osztálybontás Matematika – osztálybontás Informatika – osztálybontás Szakmai alapozó oktatás gyakorlat-osztálybontás Emelt szintű oktatás Iskolai sportkör Összesen

9. évf. 1 1 3 3 2 3

0,5 13,5

Heti időkeret 10. évf. 11. évf. 2 2 3 3,5 3 4 2 3

2 4

12. évf. 2,5 1 3 3 2 4

0,5 13,,5

3 0,5 19

3 0,5 19

Leírás: A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. A szakmacsoportos alapozó oktatás a 9. és a 10. évfolyamon 185 órában, a 11. évfolyamon 296 és a 12. évfolyamon pedig 256 órában történik. A szakmacsoportba tartozó tantárgyak:  9. évfolyam: tanulásmódszertan, kommunikáció, környezetkultúra.  10.évfolyam: egészségtan, ön-és társismeret, a művészeti, közművelődési és a kommunikáció pályák világa.  11.évfolyam: pszichológiai alapismeretek, néprajz-társadalomismeret, szakmai informatika, kézműves gyakorlatok.  12.évfolyam: pedagógia, szociálpszichológia, szakmai informatika, kézműves gyakorlatok. A rendelkezésre álló szabad sávú óraszámot a művészeti nevelés, a komplex művészi nyelv vizuális, zene, irodalom – megismertetésére, megértésére használjuk fel.

4

A közismereti órák megegyeznek bármely más szakközépiskola óraszámaival 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoportban tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport fő tevékenységi formáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a személyes tapasztalatok rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Célja olyan ismeretrendszer és tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. A Tanulásmódszertan oktatásának célja, hogy optimális segítséget adjon a tanulók egyénre szabott, hatékony és eredményes tanulási módszereinek és eljárásainak kiépítéséhez, elsajátításához, valamint az önművelés igényének és szokásának kialakításához. Segítse a tanulók tanulási problémáinak feltárását, segítse elő a hiányzó készségek pótlását. Az Egészségtan oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve ezzel kapcsolatos álláspontjuk kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez, a szocializációs hiányosságok pótlásához. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására, segítse őket e magatartásforma megtartásában. A Pszichológiai alapismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók lássák az emberi fejlődés folyamatában meglévő törvényszerűségeket, tulajdonságokat, jellegzetességeket, ezek biológiai, társadalmi és szociális összefüggéseit. A Néprajz, társadalomismeret ösztönözzön a másság elfogadására, a különböző nemzetiségi, etnikai, vallási csoportok kultúrájának megismerésére, életmódjának megértésére. A Pedagógia oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a nevelés fogalmát, folyamatát, főbb területeit, neveléstörténeti előzményeit, a nevelés színtereit, a közművelődésben dolgozó szerepét. A Szociálpszichológia, mentálhigiéné tanulása során a tanulók lássák az egyén csoportban, közösségben, társadalomban elfoglalt helyét, a közművelődésben dolgozó szerepét. Ismerjék a legfőbb személyiségjegyeket, a nevelés módszereit, eszközeit, az egyéni bánásmód lehetőségeit. A tantárgyi tevékenység járuljon hozzá a leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségek felismeréséhez és értékeléséhez, a tanulók helyes életvitelének, harmonikus magánéletének a kialakulásához. Segítse a tanulók mentálhigiénés szemléletének fejlődését. Készítse fel a tanulókat arra, hogy munkájukban – segítő céllal – alkalmazni tudják a mentálhigiénés módszereket.

5

Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Tanulásmódszertan A tanulók ismerjék fel a számukra leghatékonyabb tanulási stílust, az önművelés fontosságát, tudják megválasztani, alkalmazni az egyes tantárgyak optimális tanulási módszerét, tudatosan fejlesszék szókincsüket, szövegelemző, lényegkiemelő képességüket, olvasási, jegyzetelő szokásaikat. Erősítsék koncentráló-, emlékezőképességüket, gyakorolják a kreatív gondolkodás módszereit. Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont, az egyéni tanulást segítő számítógépes programokat. Egészségtan Ismerjék és alkalmazzák az egészséges életvitel követelményeit, fogadják el értéknek az élet és az egészség alapvető normáit. Folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Értsék az egészség dinamikus, változó egyensúlyi állapot jellegét. Segítsenek mások egészségének megőrzésében és fejlesztésében. Ismerjék meg az elsősegélynyújtás alapismereteit, és legyenek képesek az annak megfelelő elsősegély-nyújtási feladatok ellátására. Pszichológiai alapismeretek A tanulók ismerjék az általános és személyiség-lélektani alapfogalmakat, legyenek képesek konkrét tapasztalatok alapján saját lelki jelenségeiket felismerni, azok főbb megnyilvánulásait elemezni. Tudják osztályozni a lelki jelenségeket, ismerjék az érett személyiség kritériumait, legyenek képesek azokat összevetni a saját személyiségjellemzőikkel. Tudják meghatározni az érés és a fejlődés fogalmát, ismertetni a szenzomotoros és kognitív fejlődés menetét. Legyenek képesek értelmezni a tanulás viselkedésmódosító szerepét, a motiváció, az érzelem és az akarat fejlődésének lényegét. Ismerjék a szocializáció legfontosabb területeit, tudják megmagyarázni fejlődést befolyásoló szerepét. Néprajz, társadalomismeret Ismerjék a néprajztudomány ágait, tudják azokat jellemezni. Tudjanak feljegyzéseket készíteni néprajzi gyűjtőmunkáról. Tudják a gyűjtött anyagot feldolgozni, rendszerezni, elemezni. Pedagógia Ismerjék a pedagógia fogalmát, céljait, lehetőségeit, eszközrendszerét, kapcsolatát más tudományterületekkel, a nevelés történetének néhány fontosabb eseményét, a nevelés meghatározó tényezőit, módszereit, jelentőségét, korlátait, a nevelés folyamatában a nevelő és nevelt szerepét, a személyiség alakulását befolyásoló főbb tényezőket, a szokások alakításának fázisait, módszereit. Szociálpszichológia, mentálhigiéné Ismerjék a szociálpszichológia főbb jelenségeit, tudják társas kapcsolataikban értelmezni a helyzeteket, a viszonyokat, törekedjenek a tárgyilagos emberismeretre.

6

Ismerjék a szabadidős, az iskolai és a családi nevelés sajátosságait, lehetőségeit, a magatartászavarok jellemzőit, lehetséges okait. Ismerjék a legfontosabb társadalmi szerepek jellemzőit, tudják alkalmazni a tanultakat a saját szerepfeszültségeik csökkentésére, konfliktusaik feloldására. Ismerjék a mentálhigiénés módszerek jótékony hatását az érzelmi egyensúly megtartásában, tudják alkalmazni a lelki egyensúly megtartását célzó módszereket. Ismerjék meg a mentálhigiénés konzultáció alapjait, tudják elemezni, hasznosítani a csoportmunkában szerzett tapasztalataikat. MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ SZAKMACSOPORTRA* Művészet, közművelődés, Óraszám: kommunikáció Tantárgy Óraszám Óraszám Ismeret+ szakmacsoportos gyakorlat alapozó ismeretek Tanulásmódszertan 74 74 9 Kommunikáció 37 185 gyakorlatok 111 Környezetkultúra 74 ismeretek Egészségtan 74 74 Ön- és társismeret 37 A művészeti, köz10 185 gyakorlatok 111 művelődési és a 74 kommunikációs pályák világa Pszichológiai alap74 ismeretek ismeretek 148 Néprajz, társada74 lomismeret 11 296 Szakmai informati74 ka gyakorlatok 148 Kézműves gyakor74 latok Pedagógia 64 ismeretek 128 Szociálpszichológia, 64 mentálhigiéné 12 256 Szakmai informati64 ka gyakorlatok 128 Kézműves gyakor64 latok

7

9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok oktatásának célja olyan ismeretrendszer, tudás és gyakorlati ismeretek kialakítása, amely megalapozza a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemlélet kialakítását, formálását, fejleszti a kézügyességet, képessé teszi a tanulókat az önálló és csoportban történő munkavégzésre. Fejleszti az önművelés képességét, a könyvtárhasználati tudást beépíti a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe, -feldolgozásba. Kiemelt cél a tanulók kézügyességének és alkotókészségének fejlesztése, az esztétikai érzék formálása, a fantázia serkentése és a sikerélményekhez jutás elősegítése. A Kommunikáció oktatásának célja a közművelődési és kommunikációs pályákon fontos kommunikációs fel-adatok ismertetése, a kommunikációs érzékenység, alapkészségek aktív, tudatos fejlesztése, a hatékony egyéni kommunikációs készség fejlesztése. Olyan korszerű ismeretek elsajátíttatása, amelyek révén a tanulókban tudatosul a kommunikáció egyetemessége, a kommunikációs megnyilvánulások kulturáltságának fontossága. A Környezetkultúra és a Kézműves gyakorlatok oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókat településük természeti, környezeti értékeivel, értelmeztesse azok jellemzőit az ország viszonylatában. Tegye képessé a tanulókat önálló alkotómunkára. Fejlessze manuális készségüket. Gazdagítsa érzelmi életüket, személyes képességeiket az alkotómunka önmegvalósítási lehetőségeivel. Fejlessze esztétikai érzéküket. Értelmeztesse lakóhelyük különös értékeit, lehetőségeit az ország értékrendjének egészében. Az Ön- és társismeret oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók ön- és társismeretének olyan irányú fejlesztéséhez, amellyel a saját személyiségüket és személyközi kapcsolataikat kontrollálni, illetve befolyásolni tudják. A reális ön- és társismeret kialakítása mellett járuljon hozzá a tanulók erkölcsiségének pozitív irányú fejlesztéséhez. A közművelődési és a kommunikációs pályák világa oktatásának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók önismeretének fejlesztéséhez, pálya- és szakmaválasztási érettségének formálódásához. Segítse a tanulókat pályaválasztási döntésükben. A Szakmai informatika oktatásának célja, hogy ismerjék a számítástechnikában a legalapvetőbb dokumentumformákat, minta alapján legyenek képesek ezeket előállítani. Legyen igényük a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudják önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Ismerjék meg és igényeljék a könyvtárak szolgáltatásait. Fejlesztési követelmények A tanulók tudjanak együttműködni a közösség tagjaival. Alkalmazzák a kommunikációval kapcsolatos ismereteiket, és tudjanak információt hatékonyan közvetíteni szóban és írásban. Értsék és alkalmazzák a metakommunikációs jelzéseket, tudják megkülönböztetni a hiteles kommunikáció összetevőit, jellemzőit. Ismerjék fel önmaguk és társaik kommunikációs zavarait, tudják alkalmazni a társas érintkezés szabályait.

8

A tanulók a csoportmunka szabályainak betartásával tudjanak együttműködni a csoport tagjaival. Ismerjék fel az önismeret komponenseit, az emberismeret csapdáit, a társas kapcsolatot zavaró jelenségeket, tudják felsorolni azok tényezőit. Legyenek képesek értelmezni saját pszichohigiénés állapotukat. A tanulók egyeztessék a választott szakmacsoport elvárásait egyéni képességeikkel, ismerjék fel a helyes és egészséges munkaszokások alakításának jelentőségét. Készítsenek egyszerű tárgyakat különböző anyagokból, ismerjenek néhány hagyományos népi játékot, alkalmazzák a tárgytervezés legfontosabb szempontjait. Éljék meg a játék, az ajándék, a díszítőtárgyak készítésének örömét. Szerezzenek tapasztalatot az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságairól. Ismerjék fel az anyag, a forma, az esztétikum összefüggéseit. Tudják kiválasztani a kivitelezéshez szükséges anyagokat és a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat. Legyenek képesek a balesetmentes munkavégzés körülményeinek megteremtésére. Ismerjék fel és tartsák be közvetlen környezetük kialakításában az esztétika, az egészséges és a biztonságos munkafeltétel normáit, szabályait. Legyenek képesek a szövegbevitelre, a különböző ügyiratok előnyomott papíron történő kitöltésére, az ügyiratok és levelek önálló készítésére. Tudjanak keresni nyilvántartásokban, adatbázisokban. Ismerjék a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségeit, módját, tudják azokat használni. Munkájuk közben tegyenek eleget a forrásfelhasználás etikai követelményeinek, a szerzői jog követelményeinek. b) 2009. szeptemberétől két osztályban az alábbi szakmai összetételben indult (párhuzamos képzés): „A” osztály: grafikus, alkalmazott fotográfus, mozgóképi animációkészítő „B” osztály: textilrajzoló- és modelltervező asszisztens, keramikus,/díszítő szobrász (felváltva), kézműves/textilműves Közismereti óraszámok: Tantárgyak Közismereti tárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Informatika Testnevelés Társadalmi ismeret és etika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Emelt szintű oktatás Közismeret összesen

9. évf. Heti Éves 3 2 3* 3* 1 --1 2 2* 2 --1 ----20

10. évf. Heti Éves

111 74 111 111 37 --37 74 74 74 --37 ----740

A *-gal jelölt tantárgyak oktatása csoportbontásban

3 2 3* 3 1 --1 2 2* 2 --1 ----20

111 74 111 111 37 --37 74 74 74 --37 ----740

Óraszámok 11. évf. Heti Éves 3 2 4* 3 --2 ------2 --1 --3 20

111 74 148 111 --74 ------74 --37 --111 740

12. évf. Heti Éves 4 2 3* 3 --2 ------2 --1 --3 20

148 74 111 111 --74 ------74 --37 --111 740

13. évf. Heti Éves 3 3 3* 4 ----------2 1 1 --3 20

96 96 96 128 ----------64 32 32 --96 640

9

2013/14 tanévben induló osztályok (az új kerettanterv, az új OKJ, valamint a szakközépiskolák új ágazati besorolásának következtében) a) Művészeti tanulmányi terület; képző- és iparművészet, optikai, hang film és színháztechnikai szakközépiskolai ágazati oktatásba tartozó PÁRHUZAMOS KÉPZÉS- ű osztályok (A és B jelű) Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola A és B osztály párhuzamos képzés (4 + 1 évfolyamos képzés) Osztályonként 3-3 OKJ-s szakmai képzéssel Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3*

4*

4*

4*

Matematika

3

4

4

4

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

3

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

13. évf.

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6*

7*

Művészetek*

3

2

1

8*

11*

35*

1

Informatika

2*

1*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Felzárkóztatás Emelt szintű érettségi felkészítés A szakmai képzésre fordítandó óraszámok a szabad keret terhére

1* 1

1

2*

0

1*

1*

Rendelkezésre álló órakeret A köznevelési törvény alapján (12 § (5))

35

36

35

35

5*

4*

5*

5*

Óraszám összesen

40

40

40

40

* részben vagy teljes egészében csoportbontásban oktatott tantárgyak

35

10

b.) Művészeti tanulmányi terület szakközépiskola C osztály (4+1 évfolyamos párhuzamos képzés 3 OKJ-s szakmai kimenettel

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola C osztály (4+1 évfolyamos párhuzamos képzés 3 OKJ-s szakmai kimenettel)

Tantárgyak

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

3*

4*

4*

4*

Matematika

3

4

4

4

Etika

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

3

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

1

Szakmai tárgyak

6*

7*

Művészetek*

3

2

1

8*

11*

35*

1

Informatika

2*

1*

1*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Felzárkóztatás

2 1

1

Emeltszintű érettségi felkészítés A szakmai képzésre fordítandó óraszámok a szabad keret terhére

1*

0

0

1*

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

A köznevelési törvény alapján (12 § (5))

5*

4*

5*

5*

40

40

40

40

Óraszám összesen

* részben vagy teljes egészében csoportbontásban oktatott tantárgyak

35

11

Fenntartóra, működtetőre háruló többletköltség A pedagógiai program azon rendelkezései, melyek megvalósításához fenntartóra, működtetőre többletköltség hárulhat: A pedagógiai program helyi tanterv I. részében (az óraszám táblázatokban)*-gal jelöltük azokat a tantárgyakat, amelyeket csoportbontásban oktatunk. Ezek a következők: A tantárgyból és a szakmai képzés természetéből adódó csoportbontások: -

idegen nyelv (angol - német),

-

szakmai képzések órái (osztályonként 3 OKJ-s szakmai képzés szakmai elméleti és gyakorlati óráinak bontása)

-

kifutó képzésünkben szakmacsoportos alapozó tantárgyak gyakorlati jellegű tantárgyainak csoportbontása

A szaktermek befogadóképessége a csoportok létszámának megfelelően: -

informatika (osztályonként max. 2 csoport)

-

Rajz, festés, mintázás (osztályonként max. 2 csoport)

A végzős évfolyamokon az érettségi felkészítés a jelentkezés alapján csoportbontásban. Közismereti helyi tantervek: (1. számú melléklet)

II. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga és óraszáma A párhuzamos képzés (A és B jelű osztályok) miatt heti 40 órára kiegészítve 4;5;5;5 óra épült be az egyes évfolyamokon. A szakmai kerettanterveket ismeretében (még nem áll rendelkezésre), akkor az OKJ-s képzéseknek megfelelően szakmai tantárgyakkal töltjük fel. Nem kötelező tanórai foglalkozásokra óraszám nincs.

III. Tankönyvek, segédanyagok, taneszközök kiválasztásának , a térítésmentesen biztosított tankönyvek ellátásának elvei 1.Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Jogszabályi háttér: - 2001. évi XXX.VII. tv. A tankönyvpiac rendjéről (módosítva 2011. november és 2012. július)

12

-

23/2004. (VIII. 27.) Om rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (többször módosítva) 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet 1.1.

Iskolánkban a nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a jóváhagyott hivatalos tankönyvjegyzékében szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakhoz szükséges felszerelés stb.).

1.2.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tankönyveket, tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

1.3. A tankönyvellátás biztosítására évenként tankönyvellátási rend készül 1.4.

A fő szempont a képzési céloknak és a tantervi követelményeknek történő megfelelés, valamint a magas tartalmi színvonal. Lényeges szerepe van a nyomdai kivitel tartósságának, esztétikai értékeinek és az elfogadható árnak.

1.5.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A választott tankönyv legyen jól strukturált, emelje ki a lényeget.  Legyen a tanuló számára könnyen érthető, érdeklődés felkeltő.  Differenciálásra alkalmas feladatokat is tartalmazzon.  A tankönyv minél jobban szolgálja a pedagógus igényeit is, legyen hozzá segítséget nyújtó kézikönyv.  Előnyben részesítjük azokat a könyveket, amelyek segítik a szemléltetést, tartozik hozzá hang, illetve képanyag, digitális segédanyagok.  Az alkalmazott tankönyveket a tantárgyak tanmeneteiben a szaktanár évente felülvizsgálja, feltünteti.

1.6.

A munkaközösség-vezetői (szaktanári) javaslatot az igazgató (vagy a területért felelős vezető) hagyja jóvá.

1.7.

A tankönyvellátási feladat megszervezése, irányítása az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők valamint a tankönyvfelelősök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.

1.8.

Az EMMi 161.§-a írja elő, 2. sz. melléklete határozza meg a kötelező (minimális) eszköz-és felszerelési jegyzéket.

13

2.A térítésmentesen biztosított tankönyvek ellátásának elvei -

-

Az iskola a mindenkori érvényes jogszabályok alapján térítésmentesen biztosítja a tankönyveket azoknak a tanulóknak, akik arra jogosultsággal rendelkeznek, és a jogosultságot igazolják. A térítésmentes tankönyv ellátását a tankönyvellátás rendje tartalmazza A tanulókat érintő kérdéseket az iskolai Házirend tartalmazza

IV. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető a munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. A szakközépiskolában a 12. évfolyamot követően az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés van. Iskolánkban az Nkt. 12. § (4) bekezdése alapján párhuzamos képzés folyik, s eszerint a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat. Iskolánkban oktatott szakmák felsorolása szakmacsoportonként az OKJ-ben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma Jelenleg moduláris szakmai képzésben oktatott szakmák művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsopot

54 211 01 0000 00 00 54 211 09 0010 54 01 54 211 10 0000 00 00 54 211 15 0010 54 02 54 211 16 0010 54 03

alkalmazott fotográfus grafikus – alkalmazott grafikus keramikus szobrász – díszítő szobrász kézműves

14

54 211 16 0010 54 04 54 213 03 0000 00 00

textilrajzoló és modelltervező asszisztens mozgóképi animációkészítő

valamint művészet – közművelődés - kommunikáció szakmacsoportos alapozó oktatás 2013/2014. tanévtől belépő új OKJ szerinti szakmai képzéseink, valamint művészet - közművelődés-kommunikáció szakmacsoport - képző és iparművészeti szakközépiskolai ágazati oktatás 54 211 07 54 211 09 54 213 02 54 211 01 54 211 04 54 211 08 54 211 05 54 211 02

szobrász (2013/2014-ben a „B” osztály képzése, azt követően a C osztály kimenete) üvegműves („C” osztály kimenete) kiadványszerkesztő („C” osztály kimenete) dekoratőr ( „A” osztály képzése) grafikus („A” osztály képzése) textilműves(„B” osztály képzése) kerámiaműves(„B” osztály képzése) divat és stílustervező(„B” osztály képzése)

- hang-film-és színháztechnika szakközépiskolai ágazati oktatás 54 213 03

mozgóképi animációkészítő („A” osztály képzése)

V. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2012/13-as tanévtől a jogszabálynak megfelelően felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól vezettük be. Tanórai keretben heti 3 órában osztályonként, és minden tanítási évben újra tervezetten sportkör formájában különböző sportágakban (kézilabda, röplabda, ping-pong stb.), és tervezzük a művészeti képzéshez szorosan kapcsolódó néptánc foglalkozásokat.

VI. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a felkészítést az iskola vállalja Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

Közép szinten felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít

Emelt szinten felkészít felkészít felkészít felkészít felkészít

15

Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Informatika Testnevelés Művészettörténet Művelődési és kommunikációs alapismeretek

felkészít* felkészít felkészít* felkészít* felkészít felkészít felkészít*

felkészít* felkészít felkészít felkészít*

* kifutó osztályokban (2016-17-es tanévig).

VII. Érettségi vizsgatárgyak témakörei A középszintű ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Tartalmi követelmények KÖZÉPSZINT Témakörök Követelmények 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek

16

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakörök/ Követelmények Kompetenciák Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

17

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás

18

IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI KÖZÉPSZINT Témakörök/ Kompetenciák Követelmények 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

19

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

20

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

21

BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés 4. Az emberi szervezet

22

Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

23

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör Követelmények 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

24

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. KÖZÉPSZINT Témakör

Követelmények

1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés

25

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati. Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati. KÖZÉPSZINT Kompetenciák/ Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek

Követelmények

26

Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

MŰVELŐDÉSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Tartalmi követelmények Témakörök 1. Szakmai informatika Alapfogalmak Hálózatok Az információs társadalom Adatbiztonság, szerzői jogok, törvények Szoftverismeret-használat Gépírás szövegszerkesztés Prezentáció és számítógépes grafika Adatbáziskezelés Információs hálózati szolgáltatások 2. Pszichológiai, szociálpszichlógiai, pedagógiai, művelődési alapismeretek A pszichológia alapfo-

27 galmai Személyiség-lélektan Fejlődéslélektan Szociálpszichológia Az interakciók pszichológiája Lelki egészség és betegség, a lelki egyensúly megtartása A nevelés A beszéd és a kommunikáció 3. Társadalomismeret, néprajz, népművészet, népi kismesterségek Közösségek Társadalmi szabályok Néprajz, népművészet, népi kismesterségek

28

NÉPMŰVÉSZET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszint: szóbeli vizsga. Emelt szint: szóbeli vizsga. A NÉPMŰVÉSZET TANTÁRGY SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYRENDSZERE Témakör

Középszint

A kultúra általános fogalmai és történetiségük Világkép, folklór Társadalom, gazdaság, mesterség Otthon, lakótér és tárgyi világa Népi kerámia Textilek

Emelt szint

29

MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga szintjei és formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Készségek, ké- Követelmények a középszintű Követelmények kiegészítése az emelt pességek érettségi vizsgán szintű érettségi vizsgára Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után

VIII. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, otthoni szóbeli és írásbeli feladatok adása A felszerelés ellenőrzése

1. Írásbeli ellenőrzés, értékelés

30

Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot, felmérést, tesztet írnak, – amit egy, illetve két óra összefoglalás, rendszerezés, gyakorlás, előkészítés előz meg. A tanulóknak a számonkérés feladatainak kidolgozásához megfelelő idő álljon rendelkezésre. Egy osztályban egy napon röpdolgozatból három, témazáróból kettő íratható. A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel előbb köteles bejelenteni. A dolgozatok kijavításának ideje két hét. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó írásbeli jellegű feladatok szorosan kötődjenek a mindennapi élethez, alakítva ezzel tanulóink gyakorlati érzékét, önállóságát. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése, javítása következetes legyen!

2. Szóbeli ellenőrzés, értékelés A tananyag elsajátításának ellenőrzése során nagy jelentősége van a szóbeli feleléseknek, mivel a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, mérése minden tantárgy feladata. A tananyag mennyiségét - egy vagy több óra anyaga – a tanult tantárgy sajátosságai határozzák meg. A tanítás-tanulás menetében jó időbeosztással félévente minden tanuló legalább egyszer adjon számot szóban tudásáról.

3. Gyakorlati ellenőrzés, értékelés Az iparművészeti elméleti és gyakorlati képzés sajátos területe munkánknak, így a számonkérés módszerei eltérőek az eddig taglaltaktól. A gyakorlati feladatok értékelése témánként történik, s egy téma kidolgozásának ideje 1-2 héttől akár 1-2 hónapig is terjedhet. A munka érdemjeggyel zárul, de a folyamat során egy adott feladatban való haladási állapot kritériumainak megfelelően részjegyeket is kapnak a diákok. A félév során készült munkák bemutatása és értékelése a februári házi kiállításokon, az úgynevezett „kipakolásokon” valósul meg. A szakelmélet oktatásában a beszámoltatás írásbeli és szóbeli formában történik akkor is, ha az anyag tematikus feldolgozása óráról órára történik, vagy a másik alkalmazott módszer szerint a gyakorlati feladatokba ágyazódva folyamatosan a felszínre került elméleti témák adják az órák anyagát.

4. A tanulók otthoni felkészülése, szóbeli és írásbeli feladatok adása A tanulók szóbeli felkészülése legyen folyamatos. Tanítsuk meg a tananyag értelmes, lényegkiemelő feldolgozását. Az írásbeli házi feladat tananyagtól függő, de a rendszeresség itt sem nélkülözhető.

31

A házi feladat kijelölésekor mérjük fel, hogy mennyi időt vesz igénybe annak megoldása, ugyanis a nagymennyiségű feladat nem ösztönző. 9-10. osztályban 30-40 percnél, 11-12-13 évfolyamon pedig 40-50 percnél ne vegyen több időt igénybe. Az iparművészeti képzés gyakorlati oktatásában a hosszúra nyúlt témák miatt a házi feladatok igénylik a hétvégi munkát, bár a tartalmasan eltöltött szakmai órák biztosítják a feltételeket a feladatok iskolában való befejezésére. Az egyes szakmák között eltérés van a házi feladatok adásában, mert például a kerámia gyakorlat sajátosságánál fogva többnyire az iskolában folyik. A textilműves képzésben az arány 70-30 % (iskola-otthon), a ruhatervezőknél és a grafikusoknál ez 50-50 %. A házi feladat adásában más korlátot nem határozunk meg.

5. A tanítás-tanuláshoz szükséges felszerelés ellenőrzése A felszerelés hiánya, a füzetvezetés rendszertelensége akadálya az eredményes órai munkának. Ismétlődő esetekben a Házirend büntetési fokozatait alkalmazzuk.

IX. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 1. Csoportbontásban oktatjuk a tantárgy természeténél fogva az idegen nyelvet: angol, német. 2. Az informatika tantárgy oktatása ugyancsak csoportbontásban történik, a csoportok szervezésének alapja általában az idegen nyelv. 3. Lehetőségeinktől függően az osztályszintű közismereti és szakmai órák (matematika, ábrázoló geometria stb.) 4. A gyakorlati és a gyakorlati jellegű tantárgyakat (a kerettantervi és szakmai programoknak megfelelően) csoportbontásban oktatjuk.

X. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek EMMI 81. §-a Mérési időszak: minden év májusának első két hete Mérési módszerek: futás, dobás, ugrás tesztek A méréseket az iskola testnevelő tanárai végzik A mérések eredményeit a testnevelő tanárok évfolyamonként dokumentálják, az eredményeket elemzik, és meghozzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

32

XI. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei EMMi 41. pont 1. Minden tanuló részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét hatékonyan fejlesztő , a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben 2. Az egészségfejlesztés kiemelt területei: - egészséges táplálkozás - mindennapos testnevelés, testmozgás - függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése - a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás - személyi higiéné 3. Az iskolai egészségfejlesztési program az iskola-egészségügyi szolgálattal, az iskolapszichológussal, a Rendőrséggel, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve készül. 4. Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, s ezt közösen végzi a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szervekkel, szolgálatokkal. 5. Az iskola által szervezett rendezvényeken alkohol és dohánytermék nem árusítható, a tanulók által nem fogyasztható. 6. A tanulók egészséges, biztonságos környezetben végezhessék munkájukat.

XII. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedési terv Célcsoport: sajátos nevelési igényű, beillezskedési – tanulási – magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű , halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett,. valamint cigánytanulók. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési – tanulási – magatartási zavarral küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai feladatait a PP nevelési programjának VI. ”A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje” című fejezet tartalmazza. Tevékenységünk elsődleges feladatának tekintjük a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), valamint a veszélyeztetett tanulók segítését. A Gyermekvédelmi törvény meghatározása alapján a veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet új fogalmát a Gyvt. fogja meghatározni 2013. szeptember 1-jétől. Különös figyelmet fordítunk az anyagi okból hátrányos helyzetű a valamilyen egészségügyi problémával küzdő, illetve a nemzeti-etikai kisebbséghez tartozó tanulókra.

33

Intézkedési terv -

Minden tanév elején az osztályfőnökök a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel közösen mérjék fel a HH tanulók számát. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tájékoztassa azokat osztályfőnököket, akiknek HHH tanulójuk van. Kiemelt figyelmet fordítunk a szociálisan és egyéb okból hátrányos helyzetű tanulókra is. A hátrányos helyzetű tanulókkal, családokkal való foglalkozás iskolai formái: Prevenciós foglalkozások osztályfőnöki órákon Szülőkkel, a családdal való szorosabb kapcsolattartás, együttműködés Az iskolapszichológus tájékoztatása, munkájának igénybe vétele Gyermekjóléti szolgálatok, önkormányzatokkal kapcsolat Különös gonddal mérjük fel a térítésmentes tankönyvre jogosultak körét Következetesen figyeljük a mulasztások óraszámát, a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségünknek mindig tegyünk eleget! Ha szükséges, jelezzük a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzatnak a rendkívüli tanulói helyzeteket!

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem főbb feladatai 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok teljesítésének segítését gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Feladatait munkaköri leírás rőgzíti. Kapcsolatai sokirányúak és összetettek: tanulók, szülők, tanárok, osztályfőnökök, nevelőtanárok, oktatók, gyermekjóléti szolgálatok, önkormányzatok köréből tevődik össze. A tanév feladatait az iskolai program tartalmazza. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémák megoldása érdekében fordulhatnak; - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról; - segítségnyújtás az új kollégáknak, új osztályfőnököknek gyermekvédelmi munkában. - részt vesz az iskolai tankönyvtámogatás adminisztrációjnak munkájában Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: -

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére; feltárására; megszüntetésére.

34

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni. 3. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -

gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal, védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő állami é társadalmi pítványokkal háziorvosokkal Kábitószerügyi Egyeztető Fórum munkájában való részvétel

szervekkel,

ala-

4. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a 9. osztályban pályaválasztás segítése a személyes egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, természetbeni támogatás) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, szolgálatokról

5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: -

tanulószoba kollégista tanulóink részére felzárkóztató foglalkozások korrepetálások szervezése az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata továbbtanulás irányítása, segítése SNI tanulók felzárkóztatása Iskolapszichológus egyénre szabott fogalalkozásai

6. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

továbbtanulás irányítása, segítése tanulószoba szervezése kollégisták részére diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások korrepetálás

35

-

-

az iskolai könyvtár, valamint más létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások szükség esetén az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek ingyenes tankönyv a jogosultak, a központi tankönyvtámogatás differenciált elosztása

Intézményünk pedagógiai kultúrájában kifejezésre kívánjuk juttatni a „védelmi szemléletet”. Azaz úgy képezni, nevelni, ellátni, hogy tudatosan figyelni (önmagunkra, a szervezetre, az iskolán belüli folyamatokra), hogy: -

ne ártsunk fizikailag, pszichológiailag, mentálisan, morálisan a tanulóinknak ha (eközben) más által okozott veszélyt észlelünk, akkor – jelzünk vagy segítő módon beavatkozunk.

Iskolai drog-stratégia Cél az, hogy az egészségfejlesztő program eredményeként csökkenjenek az ártó tényezők, és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. A probléma-érzékenység fejlesztése, valamint a tanulókkal történő konkrét foglalkozások eredményességének növelése céljából pedagógusaink személyiségfejlesztő tanfolyamon vettek részt. Osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten szakemberek (rendőrség, pszichológus) előadásai segítik a szakmai tudás elmélyítését. Az iskolavezetés minden segítséget megad az egységes prevenciós szemlélet kialakításában, egyrészt a tantestületen belül, másrészt az iskola egészében. Az osztályfőnöki, társadalomismeret-, biológia-, kémia tantárgy helyi tanterveibe beépült – beépül az egészséges életre történő felkészítés, a testnevelésen belül fokozott hangsúlyt kap a fizikai ellenálló képesség javítása, a testi egészség megóvása. A szülők többsége partner a prevenciós munkában, azonban találkozunk olyan esetekkel, amikor a tanuló viselkedése az otthoni hatások következménye, ilyenkor családlátogatás, Gyermekjóléti Szolgálat esetleg más külső szakember segítségének kérése szükséges. Az iskolaorvos, védőnő komoly segítséget nyújt az egészségnevelésben. Tapasztalható intézményünkben, hogy megnövekedett a mentális problémával küszködő, magatartászavaros tanulók száma. Iskolapszichológus segít a tanulóknak a problémák enyhítése érdekében, gyakran kell segítséget kérni szakpszichológustól.

Állapot felmérés

36

A diákoktól információt közvetlenül, ill. közvetett módon szerzünk. Egyre több tanuló fordul a nevelőtestület valamely tagjához, elsősorban osztályfőnökéhez, vagy az ifjúságvédelmi felelőshöz segítségkérés vagy jelzés céljából. A szülőktől információt szülői értekezleteken, fogadó órákon kapunk. Feladatainkat a vizsgálatok és felmérések eredménye döntően befolyásolják.

Iskolai programok Tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák témafeldolgozásánál felhasználjuk a konkrét csatlakozási pontokat az egészségfejlesztéshez (biológia, kémia, társadalomismeret) - osztályfőnöki órákon az egészségre káros szokások témaköreinek feldolgozása (ismeret átadással, tesztelemzésekkel, filmvetítés, kortárs oktatók bevonásával, szituációs játékokkal, külső előadókkal) Tanórán kívüli foglalkozások - sportfoglalkozások testnevelő-tanár kollégák szervezésében (asztalitenisz, röplabda, kosárlabda versenyeken) - diáknap keretében vetélkedő szervezése - a Zichy-napok keretében egészségfejlesztő és drogprevenciós programok, előadások Iskolán kívüli rendezvények

-

-

kortárs-oktatóképzés, keretében, évente 3-3 tanuló vesz részt az ÁNTSZ és a rendőrség által szervezett tanfolyamokon, tudásukat, ismereteiket iskolai szinten tudjuk hasznosítani kirándulások, túrák szervezése osztályfőnökök és testnevelő kollégák közreműködésével alkotótábor iparművészetis tanulók részére városi célirányos rendezvényeken való részvétel pályázati anyagok készítése, kiállítások szervezése, rendezése városon, illetve megyén belül Didaktika Gépjárművezető Képző Kft és iskolánk szervezésében

XIII. A tanulók jutalmazása, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön - vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

37

A jutalmazás az osztályfőnöknél, igazgatónál, nevelőtestületnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, diákközösség. Az iskolai jutalmazás formái: - Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. - oklevél - könyv- és tárgyjutalom (végzősök kapják ballagási ünnepségen) - A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a tanulóközösség és a szülő tudomására kell hozni.

A magatartás és a szorgalom minősítése Magatartás A magatartás és szorgalom minősítésének módját az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. A magatartás minősítése – az életkori sajátosságokhoz igazodva – fejezze ki az iskolai kötelezettségekhez, a tanulótársakhoz való viszonyt. A minősítés fokának megállapításában figyelembe vesszük az igazolatlanul mulasztott órák, valamint fegyelmező intézkedések és dicséretek számát, fokozatát. A tanulók magatartásának értékelésekor és minősítésekor a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket használjuk. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők. Példás ( 5 ) az a tanuló, aki: - az iskola nevelési normái szerint él, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, kultúráltan viselkedik, betartja a házirend előírásait, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, az osztály és az iskola életében aktívan részt vesz, - alapvető iskolai kötelezettségeinek eleget tesz ( nem bukott meg, nem hiányzott igazolatlanul). Jó (4 ) az a tanuló, aki: - az iskola nevelési normái szerint él, - a házirendet betartja, - kötelességtudó, feladatait általában jó színvonalon teljesíti, - feladatokat ritkán vállal önként, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak biztatásra vesz rész Változó ( 3 ) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

38

-

feladatait nem teljesíti minden esetben, az iskolai normákhoz nehezen alkalmazkodik, fegyelmező intézkedésben részesült.

Rossz ( 2 ), az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti (ismétlődő igazolatlan mulasztás), - fegyelmező intézkedések (osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés) ellenére sem változtat magatartásán, - -fegyelmi eljárás eredményeként fegyelmi büntetésben részesült, - felelőtlen magatartásával szándékosan árt önmagának, tanulótársainak, - munkafegyelme laza, alapvető tanulmányai kötelezettségének nem tesz eleget, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelés, oktatás eredményességét akadályozza. - nem szabálykövető, nem együttműködő, magatartásával akadályozza a tanóra oktatónevelő munkát Szorgalom A szorgalom minősítése – az egyéni képességeket mérlegelve – fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a tanulói feladatok pontos teljesítését. Félévkor és tanév végén a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését a tanulók és az osztályban tanító tanárok, gyakorlati oktatók- kollégiumban lakó diákok esetében a nevelőtanárok véleményének figyelembe vételével állapítja meg az osztályfőnök. A tanulók szorgalmának értékelésekor és minősítésekor a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők. Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - önállóság, önellenőrzés jellemzi; - munkavégzése pontos, megbízható, lelkiismeretes; - a tanórán aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, azokat jól elvégzi; - tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken, pályázatokon, a nem kötelező iskolai rendezvényeken önként részt vesz; - szükséges taneszközeit a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - plusz feladatott önként nem vagy ritkán vállal, de erre motiválható, s az ilyen megbízatást teljesíti. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - Érdemjegyei, osztályzatai több tárgyból is leromlott;

39

-

A tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik; Tudása felszínes.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: - nem teljesítette a minimum követelményeket, egy vagy több tantárgyból elégtelen - osztályzatot kapott; - tanulmányi és gyakorlati munkájában megbízhatatlan, hanyag, lusta, figyelmetlen - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében - feladatait folyamatosan nem teljesíti - felszerelése, házi feladata többnyire hiányzik - a tanórán figyelmeztetés ellenére sem dolgozik, a tanuláshoz nyújtott tanári segítséget nem fogadja el.

XIV. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, ismeretek számonkérésének rendje Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

1 Az ellenőrzés és értékelés célja: -

a tanulók teljesítményének mérése, a tanulók minősítése; visszajelzés a tanítás-tanulás folyamatában közvetlenül érintetteknek, a szülőknek a tanuló tudásáról, ez az ismeretek, a tudás megerősítését, a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a személyiség fejlődését teszi lehetővé.

Az ellenőrzés és értékelés legyen: - folyamatos, objektív, diagnosztizáló; - módszereiben változatos; - az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

2. A számonkérés formái és rendje Az egyes tantárgyak helyi tanterveinek programjában megfogalmazódtak az ellenőrzés, számonkérés konkrét, tantárgy specifikus formái. Az alábbi teendők megfogalmazásának célja a tantestület munkájának egységesebbé tétele, a közös hangsúlyok meghatározása. A számonkérés legyen rendszeres, ösztönözze a tanulókat a minden órára való készülésre. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többet ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Alátámasztják ezt a törekvésünket a záróvizsgák tapasztalatai, s az a tény is, hogy egyre több tanuló küzd írásbeli nehézségekkel. Számonkérésünkben, értékelésünkben fontos az önálló gondolkodásra ösztönző feladat, az összefüggések meglátása. A tanulók teljesítményének iskolai szintű szabályozása.

40

A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyak helyi tantervének követelményei alapján – a tanítási órákon, a gyakorlati oktatáson végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembevételével - tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. Arra törekszünk, hogy értékelésünk ösztönözze a tanulókat egyre értékesebb teljesítményekre, fejlessze önértékelésüket. A tanulói teljesítmények értékelése legyen tárgyilagos, igazságos, segítő szándékú, akár elismerő, akár bíráló. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

(5) (4 ) (3) (2) (1)

A tanulók munkáját, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében, minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása csak heti egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A tanuló érdemjegyeiről a szülő az ellenőrző könyv bejegyzései alapján tájékozódik. Az osztályzatokat, a bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók. Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy Elégtelen ( 1 ) Elégséges ( 2 ) Közepes ( 3 ) Jó (4 ) Jeles ( 5 )

1

SZAKMAI PROGRAM

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 2 Kifutó osztályaink ................................................................................................................................................... 4 2013/14 tanévben induló osztályok ....................................................................................................................... 10

I. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 211 04 GRAFIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................................................................................... 11 A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei a 9-12.évfolyamon........................................................................................................................ 14 A 10610-12 azonosító számú Grafikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei a 13.évfolyamon ........................................................................................................................... 17 A 10611-12 azonosító számú Grafikai illusztrálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei....................................................................................................................................................... 20 A 10612-12 azonosító számú Alkalmazott grafikai munka megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ..................................................................................................................................... 21

II. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 4 211 08 TEXTILMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................................................................................... 24 A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei....................................................................................................................................................... 26 A 10727-12 azonosító számú Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ................................................................. 33

III. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ .................................................. 42 A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei....................................................................................................................................................... 44 A 10598-12 azonosító számú Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ................................................................. 56 A 10599-12 azonosító számú Divattervezés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tantárgyai, témakörei....................................................................................................................................................... 60 A 10600-12 azonosító számú Stílusalakítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ...................................................................................................................................................................... 63

IV. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ .............................. 69 V. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 05 KERÁMIAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................................................................................... 79 A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ..................................................................................................................................... 81 A 10 636-12 azonosító számú Kerámia-porcelán előtanulmányok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ..................................................................................................................................... 97 A 11104-12 azonosító számú Kerámia-porcelán tárgykészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ................................................................................................................................... 103

VI. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 07 SZOBRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................................................................................. 116 A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ................................................................................................................................... 118 a 10720-12 azonosító számú Szoborkészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei..................................................................................................................................................... 129

VII. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 213 03 MOZGÓKÉP ÉS ANIMÁCIÓ KÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ .......................................... 139 KÖZÖS TANTÁRGYAK .................................................................................. 0 A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ....................................................................................................................................... 0 A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ....................................................................................................................................... 1

3 10038-12 azonosító számú Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei ....................................................................................................... 3 Művészettörténet (12. évfolyamon 1 óra népművészet) .................................................................................. 8 A rajz, festés, mintázás tantárgy számára a 9-13. évfolyam részére. ............................................................ 10

VIII. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A „C” JELŰ OSZTÁLY KÉPZÉSI SZERKEZETE – A KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ TANTÁRGYAKKAL .......................................................................................................................... 28

4

Kifutó osztályaink 2015/16 valamint 2016/2017 tanévben futnak ki, kilencedik évfolyam már nem lesz. 1. A képzés a humán szakterület 4. sorszámú Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportba tartozik. („C” osztály) Szakmai alapozó oktatás folyik, nincs szakképzés. 2. 2009. szeptemberétől két osztályban az alábbi szakmai összetételben indult (párhuzamos képzés): „A” osztály: grafikus, alkalmazott fotográfus, mozgóképi animációkészítő „B” osztály: textilrajzoló- és modelltervező asszisztens, keramikus/díszítő szobrász (felváltva), kézműves/textilműves Szakmai óraszámok: Alkalmazott grafikus szak Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Gazdasági és Jogi Ismeretek Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés, Mintázás Sokszorosító Grafika Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Számítógépes Grafikai Tervezés Fotó Heti óraszám:

Alkalmazott fotográfus szak Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Betűrajz- Tipográfia Gazdasági és Jogi Ismeretek Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés, Mintázás Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Számítógépes Fotografikai Tervezés Heti óraszám:

9. évfolyam 36 2

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6

13. évfolyam 32

1 5 2

2 5 2

2 5 2

18

20

19

19

2 5 2 2 19

9. évfolyam 36 2 2

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 2 2 2 5 5 5 2 19 19 19

2 6 2 1 5

2 6 2 5 19

2 6

13. évfolyam 32

2 6 2 5 2 17

5

Mozgóképi animációkészítő Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Gazdasági és Jogi Ismeretek Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés, Mintázás Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Számítógépes tervezés Heti óraszám:

Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Anyagismeret Gazdasági és Jogi Ismeretek Modellszerkesztés Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés, Mintázás Szabás- Varrás Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Számítógépes Tervezés Technológia Fotó Heti óraszám:

Kézműves/textilműves Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Gazdasági és Jogi Ismeretek Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés, Mintázás

9. évfolyam 36 2 2 6 2 6 18

9. évfolyam 36 2 1

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 2 2 2 5 5 5 2 2 2 21 19 19

6 2 5 2 17

2 1 2

2

6 2 2 4 2

6 2 2 4 2

21

2 20

2 2 6 2 2 4

20

20

20

9. évfolyam 36 2

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6

6 2 2 4

2

10. évfo- 11. évfo- 12. évfo- 13. évfolyam lyam lyam lyam 36 36 36 32 2

2 2 2 6 2 2 4

2

13. évfolyam 32

1

2 6

13. évfolyam 32

2 6

6

Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Számítógépes Tervezés Heti óraszám:

Keramikus Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Gazdasági és Jogi Ismeretek Mintázás Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Heti óraszám:

Díszítőszobrász Tantárgy hetek száma Ábrázoló és Művészeti Geometria Gazdasági és Jogi Ismeretek Mintázás Művészettörténet Népművészet Rajz, Festés Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Összesen: Heti óraszám:

2 6

2 6

2 6

18

20

18

9. évfolyam 36 2

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 2 2 2 2 2 6 6 6 2 2 2 6 6 6 20 20 20

13. évfolyam 32

10. évfo- 11. évfo- 12. évfolyam lyam lyam 36 36 36 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 6 6 6 2 2 2 5 5 5 756 684 720 21 19 20

13. évfolyam 32

2 6 2 6 18

9. évfolyam 36 2 2 2 6 2 5 684 19

2 6 2 20

Általános vizuális alapismeretek: Általános vizuális alapismeretek megjelölés alatt mindazon tantárgyak együttesét értjük, melyek nélkülözhetetlenek a vizuális nyelvezet és kifejezés megalapozásához. Tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, amelyekre építve a továbbiakban bármely művészeti szakma magas szintű elsajátítására nyílik lehetőség. A tanulók az alapismeretek szakmai óráin ismerhetik meg a vizuális kifejező eszközök, módszerek és technikák alapvető formáit és lehetőségeit. Tudást szerezhetnek a művészetek történeti korok szerinti alakulásáról, változásáról, a művészeti törekvésekről.

2 6 2 18

2 2 6 2 6 18

3 2 6 2 5 576 18

7

Rajz-festés: a tanulónak ismernie és alkalmaznia kell a vizuális alapelemeket és viszonyulási lehetőségeiket egymáshoz a szerkezet, arány, rész-egész, ritmus, sík-tér relációjában. Ismernie kell a velük való komponálási, képalkotási lehetőségeket. Tudnia kell ábrázolni leképezés és absztrakció, önálló képi gondolkodás alapján. Ismernie kell az alkalmazható technikákat és anyagokat, képesnek kell lennie azokat felhasználni az önkifejezésben. Ismernie kell a grafikai és festői kifejezési eszközök, tónusok és színek használatát, abban rejlő lehetőségeket. Ismernie kell az eszközök használatát. Rajz-mintázás: a tanulónak ismernie kell a valós tér fogalmát, a tér-tömeg, pozitív-negatív formák viszonyát és kompozíciós lehetőségeit. Ismerjék meg a sajátos szobrász gondolkodásmódot, képesek legyenek alkotómunkájukban a plasztikai kifejezésre és annak reprodukálására. Legyenek képesek gondolataikat rajzban kifejezni, azokat térplasztikában megfogalmazni. Ismerjék, és tudják használni a rajzi és szobrászati technikákat és anyagokat. Művészettörténet: a tanulónak ismernie kell a művészeti korszakokat az emberiség történelmének és kultúrtörténetének alakulásával összefüggésben. Ismernie kell a művészeti ágak fogalmát, területeit, funkcióját, az ezekhez kapcsolódó tárgyi emlékeket és kiemelkedő műalkotásokat. Képesnek kell lennie azok elemzésére, a formai tartalmi összefüggések kibontására. Ismernie kell a különböző stílustörekvéseket és stilisztikai jegyeket, adott esetben, a saját alkotómunkájában, önkifejezésében is hasznosíthatóvá kell tennie azokat. Népművészet: a tanulónak meg kell ismernie a magyar ősi kultúrkincset, az ebből fakadó néphagyományokat, a tájegységekhez és különböző népcsoportokhoz kötődő sajátosságokat, a valláshoz, a népi hitvilághoz kötődő szokásokat. Ismernie kell a népi kézművesség technikáit és tárgyi emlékeit. Ábrázoló és művészeti geometria: a tanulónak el kell sajátítania a téri gondolkodás képességét. Képessé kell tennie magát arra, hogy a valós téri viszonylatokat síkban is értelmezni tudja. Ismernie kell az alapvető szerkesztési metódusokat az alapvető térábrázolási módok törvényszerűségei szerint, a műszaki ábrázolás lehetőségeit. Legyen képes azok olvasására és rekonstruálására, adott esetben gyakorlati alkalmazására. Betűrajz: az írás története egyidős az emberiség fejlődésével. A betű, mint jel az írás alapelemeként jelen van az önkifejezésben. A tanuló esztétikai és ízlésnevelésében, a tervezésben kiemelt szerepet kap. Fejleszti az íráskultúrát, a ritmus-és arányérzéket, a formai kifejezőkészséget és belső harmóniát. Egyben fontos szerepe van a rajzi feladatok alaki megjelenésében is. Viselettörténet: a történelmi korokra jellemző öltözködés, viseleti szokások, öltözködési jellegzetességek és stílusjegyek formavilágának megismerése és alkalmazása a gyakorlatban, Anyagismeret: a ruhatervezés szakmában felhasználható textilipari nyersanyagok történeti és gyártásismerete, a legfontosabb vegyi szálak előállításának és tulajdonságainak megismerése, a fonalkészítés, a szövés, kötés és nem-szőtt kelmék kikészítésének, fajtáinak és felhasználásának elméleti elsajátítása, Technológia: a ruhaipari modellszerkesztés és tervezés alapelveinek ismerete, az anyag, szerkezet és forma összefüggéseinek ismerete és az ehhez megválasztott technológia és anyagfajták komplex alkalmazása a gyakorlatban,

8

Tervezés: az öltözködési kultúrák és irányzatok formai és szakmai-technológiai jellemzőinek ismeretén alapuló egyedi tervezés megvalósítása a rajzasztalon és kivitelezés, Modellszerkesztés: a méretezés, mérettáblázatok, az alkati sajátosságok, arányok ismerete és velük összefüggő méretek alkalmazása, az egyéniséghez igazodó „testre szabott” ruhamodellek egyedi tervezése, Kiegészítő tantárgyak: Kiegészítő szakmai tantárgyak csoportjába sorolhatók azok a szaktantárgyak, amelyek a szakmai főtantárgyakhoz kapcsolódva vannak jelen a tantárgyi struktúrában, azok részeként speciális ismereteket nyújtanak. A fotográfia, a számítógépes tervezés és a sokszorosító grafika szakmai elméleti ismeretének és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei már az előzőekben is felvázolt céllal és tartalommal egészítik ki az adott szakokat. Oktatásuk nélkülözhetetlen a mai korszerű, komplex, integrált grafikai, textil-tervezői és plasztikai szemlélet kialakításában. A gazdasági és jogi ismeretek a központi tanterv tantárgyi struktúrájában is megjelenő kötelező szakmai tantárgyként szerepel. Tartalmazza azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a művészeti szakmák vállalkozói szférájának megismeréséhez és gyakorlati alkalmazásához. Szakmai elmélet, gyakorlat: Grafikus-alkalmazott grafikus: a tantárgy nevében szereplő kettős tartalom a grafika, és a grafikai tervezés alkalmazása. A tanulónak olyan elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítania, amelyek képessé teszik őt reklámgrafikai, tervezőgrafikai termékek megtervezésére és kivitelezésére. Tervvázlatokat készít és azok variációit, majd kivitelezi a munkát, figyelembe véve a mai korra jellemző piaci igényeket, a megrendelők által támasztott követelményeket, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait. Munkája során a számítógépes grafikai programok ismeretét és idegen nyelv tudását is felhasználja. Tudása alapján alkalmas tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken. Alkalmazott fotográfus: Az alkalmazott fotográfus olyan alkotó gondolkodású szakfényképész, aki magas gondolati és esztétikai színvonalon képes a legkülönbözőbb fényképfelhasználási területekhez (reklám, illusztráció, riport, stb. akár nyomtatásban, akár elektronikus megjelenítésben) kapcsolódó fényképészeti megbízások teljesítésére. El tudja végezni az analóg (ezüst alapú) fekete-fehér fotók laborálási feladatait. Ismeri és magas színvonalon képes alkalmazni a digitális képfeldolgozás technikáját és lehetőségeit. Szakszerűen képes instruálni analóg és elektronikus (digitális) fotólaboratóriumot. Az alkalmazott fotográfus tanulmányai során alapos szakmai, művészi és művészettörténeti ismereteket sajátít el, hogy képes legyen tervezési és alkalmazott fotográfiai feladatai megoldására. Keramikus: a keramikus-tanulónak meg kell ismernie a tárgyformálással kapcsolatos tervezési, dokumentálási módszereket, lehetőségeket. Ismernie kell a fazekas mesterség és kerámiaművesség által használt anyagokat, gépi berendezéseket és eszközöket. El kell sajátítania azok biztonságos kezelését és használatát a gyakorlati munkában. Ismernie kell a különböző technológiákat és azokat alkalmaznia kell tudnia a tárgyformálásban. Képesnek kell lennie a

9

forma és funkció, valamint az esztétikai követelményeknek megfelelő tárgyak tervezésére és kivitelezésére. Szobrász - díszítő szobrász: a díszítő szobrász új és felújításra váró, vagy műemléképületek díszítő gipsz-szobrászati munkáit végzi. Stílus és eljárás-hű módon old meg rekonstrukciós feladatokat (építészeti, műemlékvédelmi szakember irányításával). Vizuális, rajzi és plasztikai képzettsége alapján kül - és beltéri épületdíszítő elemek prototípusait készíti el, valamint ezek sokszorosításához szükséges, különböző anyagú gyártóformákat. Restaurálja a sérült díszítőelemeket, részt vesz a sorozatgyártásban és a díszítőelemek helyszíni elhelyezésében. Elvégzi a kész munkák felületkezelését. Művészi és művészettörténeti ismeretei alapján képes bizonyos szintű tervezési és kivitelezési feladatok megoldására, valamint a tanulmányok folytatására a művészeti egyetemeken. Textilműves: a textilműves szak az alábbi három tevékenységi területet foglalja magába: a.) textilműves kézműves b.) textilműves kézi szövő c.) textilműves kézi nyomó A textilműves tanulónak el kell sajátítania mindhárom tevékenységi formában meglévő szakmai, technikai ismereteket és alkalmaznia kell tudnia a tárgyalkotásban, tárgyformálásban. Képesnek kell lennie az önálló tervezésre. Kreatív módon kell tudnia használnia a technikák adta lehetőségeket kombinálva a tárgytervezésben rejlő önki-fejezés sokféleségével. A kézműves szakórákon a tanulók különféle természetes anyagok: /gyapjú, háncs, rafia, fa, papír stb./ felhasználásával egyedi és sokszorosított tárgyakat készítenek egyéni tervek alapján. A kézi szövő szakórákon elsajátítják a szövőszéken művelhető különféle szövési technikákat. Textilek, szőnyegek, gobelinek kivitelezésével foglalkoznak önállóan összeállított kompozíciós tervek alapján. A kézi nyomó szakórákon a hagyományos és újabb technológiával készülő kézi nyomású lakás- és öltözködési textilek tervezésével és kivitelezésének elméleti és gyakorlati alapjaival ismerkednek meg. Textilrajzoló és modelltervező asszisztens: a ruhatervező szak hivatalos elnevezése. Ezt a szakot választó tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a vizuális és szakmai, műszaki ismereteket, melyeknek birtokában képesek lesznek a textilruházati iparban, vagy kézműves alkotóközösségekben, magánvállalkozásokban ruhatervező iparművész irányítása mellett kisegítő tervező asszisztensi munkát végezni. Megismerkednek a történeti korszakokhoz kötődő öltözködési és divatirányzatokkal, megtanulják a különböző gyártmányfejlesztési és előkészítési folyamatokat. Tudniuk kell a középfok szintjén elvárható szakmai minőségben egyedi tervek alapján önállóan kivitelezett ruhaipari terméket összeállítani. A szakmai képzés több elméleti és gyakorlati résztantárgyból tevődik össze: Szakmai elméleti tantárgyak: 1. viselettörténet 2. anyagismeret 3. technológia Szakmai gyakorlati tantárgyak: 1. tervezés 2. modellszerkesztés 3. szabás-varrás

10

Mozgóképi animációkészítő: a mozgókép készítő szakember, a mozgó-film, videó-film, rajzfilm, számítógép animáció területén, szakszerűen tudja kezelni és alkalmazni az ezekhez kapcsolódó, számítógépi kép és hangkezelő programokat, valamint az ide kapcsolódó fotó, film, TV videó és világítás és hangtechnikai berendezéseket. Az animációs stúdiók különféle területein: beállításirajz készítő, képes forgatókönyv (storyboard) rajzoló, sík és plasztikus figuratervező, mozdulattervező rajzoló, háttérfestő, számítógépes munkatárs feladatokat lát el TV és filmstúdiókban segéd operatőri, világítástechnikai, hangtechnikai és számítógépes grafikus asszisztensi feladatokat lát el. Az animációs-filmkészítő a síkművészet és az időben lejátszódó művészeti ágak területén (film-TV-videó) az előzetesen megbeszélt követelmények és elgondolások rögzítésének alapján, is képes feladatait elvégezni. Önálló vállalkozóként képes saját munkájának megtervezésére és szervezésére. Szakmai vizsgáinak befejeztével a szakág különféle területein, felsőfokon folytathatja tanulmányait.

2013/14 tanévben induló osztályok (az új kerettanterv, az új OKJ, valamint a szakközépiskolák új ágazati besorolásának következtében) Művészeti tanulmányi terület; képző- és iparművészet, optikai, hang film és színháztechnikai szakközépiskolai ágazati oktatásba tartozó PÁRHUZAMOS KÉPZÉS- ű osztályok Az „A” és „B” jelű osztályokban mint korábban látható 3-3 OKJ szakmával indul. A folyamatosság biztosítása érdekében a 2013/2014 tanévben a szobrász szak, majd a következő tanévektől már a kerámiaműves szakma indul. (A szobrász szak egyébként a „C” jelű osztály kimeneteleként lesz beállítva a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően) A következőkben az A és B jelű osztályok szakmai programjai - a fent látott okokból 7 különböző – következnek:

11

I. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 211 04 GRAFIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakképesítésspecifikus utolsó összesítő évf. 5/13. év36 9. 36 10. 36 11. 32 12. folyam e gy szabad e gy szabad e gy szabad e gy szabad e gy szabad ögy e gy szabad SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkavédelemi alap- Munkavédelemi ismeretek alapismeretek

0,5

Művészettörténet 2

2

18

2

Népművészet Művészetelmélet és {br{zol{s

Tér{br{zol{si rendszerek I-II.

2

280

1

32

1

Rajz, festés, mint{z{s

3

0

0

1

4

4

4

1

0

36

0

524

68

32

0

0

4

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

Művészeti v{llalkoz{s

11499-12 Foglalkoztat{s

Foglalkoztat{s

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv

2

Tervezés és technológia

Stílustan és szaktörténet Technológia

1

1

1

0,5 1

1

122 72

0

0

12

Technológia2Foto

1

1

Tervezés és gyakorlat2 Sokszorosító

10611-12 Grafikai illusztr{l{s

10612-12 Alkalmazott grafikai munka

1

Tervezés és gyakorlat3 (Sz{mítógépes gr terv)

1

1

1

1

Tervezés és gyakorlat

4

4

4

5

Kort{rs szakmai környezet

10610-12 Grafikai alapok

1

0

592

0

0

0

0

Kort{rs grafikai szaktörténet Szakmai {br{zol{si gyakorlat Grafikai szakelmélet Illusztr{ciós technikai gyakorlat Szakillusztr{ciós gyakorlat Tervező grafikai technológiai gyakorlat Tervezőgrafikai tervezési gyakor-

2 2 4 4

0

0

0

1

0

0

0

2

4,5 0

0

0

9

13 lat TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra összes heti óra

3

8

2 13

4

9

0 13

4

9

1 14

6

10 18

2

588

###

172 160

35

14

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei a 9-12.évfolyamon 1.

Stílustan és szaktörténet

9.évf. 10.évf. 11.évf 12.évf.

1 óra/hét 1 óra/hét 0,5 óra/hét 1 óra/hét

36 óra/év 36 óra/év 36 óra/év 32 óra/év

9.évf. A szakma fő szakterületeinek ismertetése. Alapfogalmak, alapismeretek. Rajzeszközök haszn{lata, megismerése és gyakorlata. Különböző grafikai lehetőségek és technik{k megismerése. Az alkalmazott grafika rövid története. Kompozíciós ismeretek. Színelmélet, színesztétika. Épített, szerkesztett form{k rajzi elemzési lehetőségei.

10.év. Tipogr{fiai alapismeretek. Betűanatomia. Betűtörténet korai szakasza: a betű és az ír{s kialakul{sa. A kézír{sos könyv alakul{sa a középkor,gótika és a renesz{nsz korban. Betű, ritmus, szövegfolt ismertetése. A papír méretek, papírfajt{k, a papír tulajdons{ga, papírgy{rt{s,papírok oszt{ lyoz{sa. A logotípia tervezéselméletének ismertetése. 11.évf. A könyv szerkezete.Az illusztr{ció műfaj{nak ismertetése. A rekl{m kialakul{sa. Csomagol{stervezés,rekl{mpszichológia alapjai. Laptervezés, képszerkesztés, tördelés alapjainak ismertetése.

12.évf. Könyvnyomtat{s története. A magas, mély, síknyomtat{s kialakul{s{nak története. A modern rekl{m története. A betű története a renesz{nsztól a modernig. Plak{ttörténeti {ttekintés.

15

1. Technológia

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

1 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét

36 óra/év 36 óra/év 32 óra/év

10.évf.

Fotótechnikai alapismeretek (fénytan, optika és elektronika). Digit{lis fotóz{si gyakorlat. (Fotó szaktan{r vezetésével 36 óra/év.

11.évf. A szakm{ra jellemző eszközhaszn{lat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosít{sa, oszt{lyoz{sa Eszközök és berendezések haszn{lat{nak ismertetése Eszközök kiv{laszt{s{nak szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forr{sai, haszn{latra való előkészítésük, karbantart{suk, biztons{gos haszn{latuk Eszközök és berendezések haszn{lati utasít{sainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése 12.évf. A 12. évfolyamon heti 1 ór{ban fototechnikai alapismeretek (fotokémia). Analóg fotótechnikai gyakorlat.

2. Tervezés és gyakorlat 10.évf. 5 óra/hét

9.évf. 180 óra/év

5 óra/hét 11.évf. 12.évf.

180 óra/év 6 óra/hét 7 óra/hét

216 óra/év 224 óra/év

9.évf. Rajzeszközök haszn{lata, megismerése és gyakorlata. Különböző grafikai lehetőségek és technik{k megismerése. A feladatok és elméleti ismeretek értékelési módj{nak, sz{monkérésének megbeszélése. Ritmusgyakorlatok vonalakkal A/4-es méretben. Ritmusgyakorlatok

16

vonalakkal. Körből, négyzetből és részeikből {lló fekete fehér alakzatok szerkesztése, vari{ciós lehetőségeik. Sz{mítógépes oper{ciós alapismeretek. Oper{ciós rendszerek. H{lózati ismeretek ether- és Internet, Hardware és Software alapok, grafikai periféri{k. Elektronikus prezent{ció alapismeretei. Heti 1 ór{ban. 10.évf. Természeti form{k és épített, szerkesztett t{rgyak rajzi tanulm{nyoz{sa, értelmezése, {tír{sa grafikai technik{kra. Grafikai {tfogalmaz{sok a meghat{rozott kompozíciós elvek szerint. Dekoratív kompozíciós feladatok kivitelezése A/4-es méretben. Saj{t monogram tervezése, kivitelezése több v{ltozatban. A renesz{nsz antikva,groteszk,és Optima betű nagyít{si feladatok. Szókép, egy szó jelentését kifejezően {br{zoló grafika kivitelezése. Ki{llít{si kisplak{t tervezése. Mikro és alkalmazott tipogr{fia. Betűtervezés, -felhaszn{l{s. Tördelési alapismeretek, stílusok, form{tumok, szedés, objektum linking. Heti 1 ór{ban 11.évf. Óra sz{mlapj{nak tervezése, kivitelezése. Logotípia és embléma tervezése és felhaszn{l{sa kisarculat kialakít{s{hoz. Könyvborító és belső illusztr{ciók kialakít{s{val oldalp{rok tervezése. Rekl{mtasak grafik{j{nak megtervezése, makettezése. Adott termékhez, termékcsoporthoz címke, doboz, csomagol{s tervezése. Vektorgrafikus rajzol{s. Vektoros illusztr{ciós gyakorlatok. Nyomtat{s, nyomatelőkészítés. Heti 1 ór{ban. Sokszorosító grafikai alapismeretek heti 1 ór{ban.(Képgrafikus szaktan{r vezetésével szakműhelyben).

12.évf. Zenei CD, DVD borító tervezése és elkészítése eredeti méretekben, makett készítésével. Kultur{lis vagy kereskedelmi plak{t tervezése és kivitelezése. Asztali napt{r egyéni kialakít{sú grafikai sorozat felhaszn{l{s{val. Saj{t prezent{ció készítése a négy év szakmai munk{iból. Pixelgrafikus képfeldolgoz{s, fotografika. Komplex kiadv{nyok készítése, nyomat előkészítése. Heti 1 ór{ban.

17

Sokszorosító grafikai alapismeretek heti 1 ór{ban.(Képgrafikus szaktan{r vezetésével szakműhelyben). A 10610-12 azonosító számú Grafikai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei a 13.évfolyamon 1.

Kort{rs szakmai környezet 1.1. Témakörök

2 óra/hét

64 óra/év

1.1.1. Képző- és iparművészet a 20. sz{zadban 1 óra / hét 32 óra / év A nemzetközi és hazai modern és kort{rs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 1.1.2. Ki{llít{s és kultur{lis események l{togat{sa

1 óra / hét

32 óra / év

Időszaki ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése [llandó ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése Műtereml{togat{sok Művésztelep, alkotó helyszínek l{togat{sa későbbi gyakorlati felhaszn{l{s célj{ból Egyéni és csoportos kort{rs ki{llít{sok l{togat{sa Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúr{j{nak megfigyelése 2. Kort{rs grafika szaktörténet 2 óra/hét 64 óra/év 2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tervezőgrafika 20. Sz{zadi történetének elsaj{tít{sa. Legfontosabb történeti periódusok és alkotók kronológikus {ttekintése. Legfontosabb tervezők, munk{k és munkamódszerek megismerése orsz{gok szerinti bont{sban. T{rsművészeti összefüggések, t{rsadalmi kontextus megértése. Kort{rs alkotók munk{ss{g{nak megismerése. Az inform{ciószerzés csatorn{inak megismerése: hiteles online és offline hírforr{sok, kiadók, szakmai szervezetek megismerése.

2.1.1. Tervezőgrafika a 20. Sz{zadban 1 óra / hét Tervezőgrafika a sz{zadfordulón Művészplak{tok Avant-garde és konstruktivista tervezőgrafika Funkcionalista és korai modern tervezőgrafika Nemzetközi tipogr{fiai stílus

32 óra / év

18

Post-modern és újhull{m a grafik{ban Betűtörténet, betűtervezés a 20. Sz{zadban Rekl{m és rekl{metika a 20. Sz{zadban Sokszorosított grafika a 20. Sz{zadban 2.1.2. Kort{rs grafikusok, munkamódszerek 1 óra / hét 32 óra / év Kort{rs tervezőgrafikusok, munk{k és munkamódszerek Kort{rs illusztr{torok, legfontosabb péld{k, munkamódszerek Kort{rs grafikusok, vizu{lis művészek, legfontosabb péld{k, munkamódszerek Kort{rs tipogr{fusok és betűtervezők Grafika a kort{rs médi{ban, új médiafelületek és multimédia tervezők

3. . Szakmai {br{zol{si gyakorlat 3.1.1. Ember és környezet {br{zol{sa

4 óra/hét

128 óra/év

4 óra/hét

128 óra/év

Szabadkézi stúdiumok készítése az épített külső és belső környezet megjelenítése, az emberi test megjelenítése (ar{nyok, mozdulatok, szerkezet), a különféle form{k térszerkezeti saj{toss{gainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli {br{zol{sa, a fény-{rnyék viszonyok megjelenítése. A munk{kat a rajzol{s és festés, vagy mint{z{s különböző technik{ival készítik. grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.), 4. Grafika szakelmélet 4 óra/hét 128 óra/év 4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Ismerje meg a tervezőgrafika legfontosabb műfajait. Ismerje meg a legfontosabb betűtípusokat és betűcsal{dokat és ezek alkalmaz{s{nak lehetőségeit. Tipogr{fiai és tördelési szab{lyok elsaj{tít{sa. A nyomtat{s és a nyomdai előkészítés szab{lyzóinak és folyamat{nak megismerése. A grafikai munkavégzéshez szükséges papírfajt{k megismerése.

19

A komplex tervezői munkafolyamat {ttekintése a megrendeléstől a lead{sig. Prezent{ciós módszerek {ttekintése. 4.1.1. Grafikai tervezési folyamatok 2 óra/hét 64 óra/év Alaktani és kompozíciós ismeretek Szöveg és kép kapcsolata Színtan Hierarchia Absztrakció és jelentéssűrítés Figur{lis {br{zol{s és narratíva Kommunik{ciós stratégi{k és prezent{ció Különböző grafikai stílusok Nyomtat{si technik{k: sokszorosított grafikai technik{k, ofszet, szita, magas és mélynyomtat{s, prégelés, stancol{s, flexogr{fia és kötészeti elj{r{sok Digit{lis nyomtat{si technik{k, tintasugaras, lézeres, digit{lis ofszet Nyomdai és művészpapírok és egyéb grafikai nyomathordozók 4.1.2. Tipogr{fiai ismeretek 2 óra/hét 64 óra/év A tipogr{fia alkotóelemei Betűtípusok, betűanatómia Betűk oszt{lyz{sa Betűalkalmaz{si lehetőségek Betűform{tumok Betűforgalmazó cégek Betűmintakönyvek Tipogr{fiai tördelési szab{lyok Modulh{lós tervezés, grid rendszer Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés különböző grafikai megjelenések szerint Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés nyomtatott felületekre Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés elektronikus felületekre

20

A 10611-12 azonosító számú Grafikai illusztrálás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. 1.1.

Illusztr{ciós technikai gyakorlat 1 óra/hét 32 óra/év óra A tant{rgy tanít{s{nak célja Az illusztr{ciós tevezési folyamat gyakorlat{nak elsaj{tít{sa. Az anyaggyűjtés, v{zlatkészítés, a tervezői folyamat {ttekintése. Narratív tartalomhoz kapcsolódó illusztr{ció készítésének gyakorlata. Különböző grafikai médiumok szerinti illusztr{ciókészítési gyakorlat. Szakillusztr{ció készítésének gyakorlata. Saj{t vizu{lis nyelv kialakít{s{nak gyakorlata. Prezent{ciós gyakorlat. 1.1.1. Sokszorosított grafikai Illusztrációs technikák Illusztr{ció készítése mélynyomtat{si elj{r{ssal Illusztr{ció készítése magasnyomtat{si elj{r{ssal

8 óra/év

(Képgrafikus szaktanárral a szakműhelyben)

1.2. Témakörök 1.2.1. Manu{lis Illusztr{ciós technik{k 12 óra/év Manu{lis illusztr{ciók készítése rajzi eszközökkel Manu{lis illusztr{ciók készítése festészeti eszközökkel Manu{lis illusztr{ciók készítése mont{zs, koll{zs és vegyes média technik{val 1.2.2. Digitális Illusztr{ciós technik{k 12 óra/év Digit{lis illusztr{ciók készítése vektorgrafikus programmal Digit{lis illusztr{ciók készítése pixelgrafikus programmal Illusztr{ciók készítése digit{liz{ló rajzi eszközökkel Anim{lt, mozgóképes illusztr{ciók készítése Fotogr{fiai alapú illusztr{ciók készítése Digit{lis illusztr{ciók készítése mont{zs, koll{zs és vegyes média technik{val

2. Szakillusztr{ciós gyakorlat 2 óra/hét 64 óra/év 2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A szakillusztr{ciók különböző műfajainak megismerése. A szakillusztr{ciók felhaszn{l{si lehetőségeinek megismerése. A szakillusztr{ció tervezési folyamat{nak {ttekintése. Szakillusztr{ciós tervezési gyakorlat végzése. Különböző tematika, tartalom és médium szerint az illusztr{ciós stílus, eszköz, megjelenési forma megv{laszt{sa.

21

Sorozatjellegű illusztr{ciók létrehozatala. Szakillusztr{ció szövegkörnyzetbe való integr{l{sa. Anyaggyűjtés, v{zlatkészítés, tervezés és végfelhaszn{l{s szerinti előkészítési és tervezési folyamat {tl{t{sa a prezent{cióig és az anyaglead{sig.

2.1.1. Szakillusztrációk tervezése 1 óra/hét Szakillusztr{ció készítése nyomtatott felületekre Szakillusztr{ció készítése design felületekre Szakillusztr{ció készítése online felületekre Narratíva és történetmesélés Jelteremtés és absztrakció Illusztr{ciós stílusok és technik{k alkalmaz{sa

32 óra/év

2.1.2. Kép és szöveg integrációja 1 óra/hét 32 óra/év Képi tartalom és szöveg integr{ciója kiadv{nyokban, könyvekben Képi tartalom és szöveg integr{ciója tervezőgrafikai médiumokban Képi tartalom és szöveg integr{ciója design felhaszn{l{sokban A 10612-12 azonosító számú Alkalmazott grafikai munka megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. 1.1.

Tervezőgrafikai technológiai gyakorlat 4,5 óra/hét 144 óra/év A tant{rgy tanít{s{nak célja A tervezőgrafikai munka végzéséhez szükséges digit{lis technikai eszközök működésének elsaj{tít{sa. A tervezőgrafikai munka végzéséhez szükséges szoftveres ismeretek elsaj{tít{sa és gyakorlat megszerzése. Nyomdai előkészítés technológi{j{nak megismerése és gyakorlat megszerzése. Médiasokszorosít{s technológi{j{nak megismerése és gyakorlat megszerzése. A komplex tervezőgrafikai munkavégzéshez szükséges tecnhik{k, technológi{k {tfogó ismerete, a teljes munkafolyamat {tl{t{sa.

1.2. Témakörök 1.2.1. Médiatechnológiai gyakorlat 1 óra/hét Képbeviteli eszközök és technológi{k R{nézeti és {tnézeti eredetik Színelmélet, színkezelés és a színrebont{s elmélete Színellenőrzés

32 óra/év

22

R{csrabont{s Sík-, film- és dobszkenner Digit{lis fényképezőgép Grafikai munka végzéséhez szükséges sz{mítógép Grafikai munka végzéséhez szükséges periféri{k Fileform{tumok Archiv{l{s (Sz{mítógépes grafika szaktan{r, grafika szaktanteremben). 1.2.2. Médiasokszorosít{si gyakorlat 3,5 óra/hét 112 óra/év Professzion{lis vektorgrafikus szoftverek Professzion{lis pixelgrafikus szoftverek Professzion{lis kiadv{nyszerkesztő szoftverek Professzion{lis webszerkesztő szoftverek Szkennelés Digit{lis rajzpad Grafikai munka végzéséhez szükséges periféri{k Prezent{ciókészítő szoftverek Archiv{l{s Anyaglead{s, anyagküldés módozatai Grafikai munka szakszerű előkészítése nyomtatott médiumok sz{m{ra Grafikai munka szakszerű előkészítése elektronikus médiumok sz{m{ra Anyaglead{s adathordozón és az interneten (Sz{mítógépes grafika szaktan{r, grafika szaktanteremben).

2. Tervezőgrafikai tervezési gyakorlat 2.1.

9 óra/hét

288 óra/év

A tant{rgy tanít{s{nak célja Tervezőgrafikai munkavégzés gyakorlat{nak megszerzése. Anyaggyűjtés, v{zlatkészítés, a tervezési folyamat és a végfelhaszn{l{s szerinti előkészítés {tl{t{sa. A tervezői munkafolyamat elvégzése a munka {tvételétől az anyaglead{sig. Komplex grafikai tervező tevékenység végzése, amely integr{lja a tervezői gyakorlatot, illusztr{ciós, tipogr{fiai tud{sokat, a tervezéselméleti tud{st, a manu{lis és digit{lis eszközhaszn{lati gyakorlatot, a szaktörténeti és művészettörténeti ismereteket.

23

A megrendelés felvételétől az anyaglead{sig a teljes munkafolymat megszervezése. 2.2. Témakörök 2.2.1. Tipográfiai munka végzése 2 óra/hét 64 óra/év Funkcion{lis betűalkalmaz{s Kreatív betűalkalmaz{s Funkcion{lis tipogr{fiai gyakorlat Experiment{lis tipogr{fiai gyakorlat Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés grafikai médiumokban Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés nyomtatott felületeken Betűalkalmaz{s és tipogr{fiai tervezés elektronikus felületeken Online és multimédia tartalmak tipogr{fiai tervezése és előkészítése

2.2.2. Tervezőgrafikai műfajok és médiumok 7 óra/hét 224 óra/év A tervezőgrafika különböző műfajainak és médiumainak megismerése. A tervezőgrafika felhaszn{l{si lehetőségeinek megismerése. A tervezőgrafika tervezési folyamat{nak {ttekintése. Komplex tervezőgrafikai tervezési gyakorlat végzése. Különböző tematika, tartalom és médium szerint a grafikai stílus, eszköz, megjelenési forma megv{laszt{sa. Komplex eszköz és technológiahaszn{lat a végfelhaszn{lat szerint. Emblématervezés Identit{stervezés Plak{ttervezés Kisnyomtatv{nyok tervezése Könyvtervezés Laptervezés, magazintervezés Csomagol{stervezés Rekl{mkommunik{ció tervezés Inform{ció design tervezés Webtervezés Interaktív grafikai tervezés L{tv{nytervezés, ki{llít{stervezés Mozgó grafika tervezés

24

II. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 4 211 08 TEXTILMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. összesítő 5/13. évfolyam

36 9. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek Művészettörténet

Művészetelmélet és {br{zol{s

e gy szabad e gy szabad

11499-12 Foglalkoztat{s

36 11.

e

32 12.

gy szabad e gy szabad

0,5 2

2

Tér{br{zol{si rendszerek I-II.

2

2

0

1

0

1 3

e

gy

0

0

1

4

szabad ögy

4

4

Művészeti v{llalkoz{s

1

1

36

0

524

68

32

0

0

2 1

Technológia Tervezés és gyakorlat

4

0,5

11498-12 Elhelyezkedést- Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő ide- munkav{llal{st segítő gen nyelv (5-ös szint) idegen nyelv

Tervezés és technológia

5

1

0,5

1

122

1

1

1

104

5

gy

0

Foglalkoztat{s

Stílustan és szaktörténet

e

sza ba d

18

Népművészet

Rajz, festés, mint{z{s Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

36 10.

5

1

6

1

0

0

0

732

68

25

Kort{rs szakmai környezet

10727-12 Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kort{rs szakmai környezet TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra

0

0

2

0

Szakmai {br{zol{si gyakorlat

4

Textil szakelmélet

6

17

Textil szakgyakorlat

összes heti óra

3

8

2 13

4

9

0 13

4

9

1 14

6

10 18

2

588

1256

172 160

35

26

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 8.

Stílustan és szaktörténet 8.1.

140 szabad s{v óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tant{rgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, ir{nyzatok felismerésére, szakmai alkalmaz{s{ra. A képző- és iparművészeti szakm{k és szakmai ir{nyok speci{lis történeti ismereteinek elsaj{tít{sa A szakmatörténet felhaszn{l{si lehetőségei a tervezési és kivitelezési munk{ban, az anyag és eszközhaszn{lat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmaz{st. A tant{rgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tant{rgy kronológi{j{n felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal. 8.2. 8.3.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalma

Témakörök 8.3.1. Stílustan Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkot{sok elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkot{sok elemzése Ön{lló stílustani elemzések, összehasonlít{sok, projektmunk{k A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, hat{rterületeik 8. 3.2. Szaktörténet Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a tervezés metodik{ban Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a kort{rs alkot{sokban Anyaghaszn{lat a különböző történeti korszakokban 8.3.3.

Témakörök évfolyamokra bontva:

27

9. évfolyam –

A textil szó jelentése, a legkor{bbi t{rgyi emlékek és alapanyagaik

–

A legkor{bbi technik{k és eszközök

–

A szövés szimbolik{ja

–

A textilművesség története az ókori és kopt textilemlékig

–

Az egyiptomi és kopt szövetek {ltal{nos jellemzői

–

A szövőszék fejlődése

–

legkor{bbi, nem szövött textíli{k

–

kézifestés

10. évfolyam

36óra

36óra

–

Az ikat technik{ja, története és megjelenési form{i (Indonézia, Kambodzsa stb.)

–

Néger- vagy kötözött batik, J{vai- vagy viaszbatik, Shibori vagy varrott batik

–

Nyomott anyag történetét

–

Kékfestő

–

Selyemszövés kezdeteiről, A selyemszövés technik{j{nak megjelenése Európ{ban, Spanyol és szicíliai szövetek, It{liai selyemszövetek (Lucca, Velence, Genova, Mil{nó, Siena), Francia selyemszövetek (Lyon, Tour), barokk és rokokó selyemszövetek

–

hímzés: legkor{bbi hímzett t{rgyi emlékeken és a magyar népművészet emlékei

–

hímzés története, úri hímzés

–

Középkori miseruh{k

11. évfolyam –

18óra

a kelet-{zsiai szőnyegek, kilim és szum{k szőnyegeket, csomózott szőnyegek, anatóliai szőnyegeket, perzsa, a kauk{zusi és a turkeszt{ni, kínai, indiai és nyugati szőnyegek

–

a középkori flamand és francia gobelink{rpitok, szövött k{rpitok és műhelyek.

–

k{rpitszövés kezdetei, k{rpitszövés vir{gkora, barokk kor k{rpitjait (k{rpitművészet hanyatl{s{nak okaira), a k{rpit újj{éledésének kor{t, a XIX. és XX. sz{zadi textilművészeti törekvéseket

–

Vert és varrott csipke története

12. évfolyam –

Ferenczy Noémi munk{ss{ga,

–

Gödöllői Művésztelep

–

Kort{rs textilművészeti törekvéseket, Textilművészeti Trienn{lék

32óra

28

–

Öltözködés történetének főbb {llom{sai, jellemző korszakok a sz{zadforduló, a két vil{gh{ború közötti kor, az ötvenes és hatvanas évek öltözködéstörténete

–

William Morris munk{ss{ga

–

XX. sz{zadi és kort{rs textilművészet

9.

Technológia 9.1.

86 óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A szakma gyakorl{s{hoz szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhaszn{l{si, haszn{lati, üzemeltetési lehetőségei, szab{lyai Az elméleti felkészítés összekapcsol{sa a gyakorlati tevékenységekkel 9.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

9.3.

Témakörök 9.3.1.

Anyagismeret

A szakm{ra jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok haszn{lata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunk{l{s{hoz szükséges fizikai, kémiai tulajdons{gok Az alapanyagok csoportosít{sa felhaszn{l{suk szerint Különféle alapanyagok kiv{laszt{s{nak szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztons{gos haszn{latuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése 9.3.2.

Eszközismeret

A szakm{ra jellemző eszközhaszn{lat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosít{sa, oszt{lyoz{sa Eszközök és berendezések haszn{lat{nak ismertetése Eszközök kiv{laszt{s{nak szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forr{sai, haszn{latra való előkészítésük, karbantart{suk, biztons{gos haszn{latuk Eszközök és berendezések haszn{lati utasít{sainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése

29

9.3.3. Témakörök évfolyamokra bontva: 10. évfolyam – Textilipari alapanyagok tulajdons{gai és tov{bbdolgoz{si lehetőségei.

36óra

–

Textilipar nyersanyagai, fonal-és cérnagy{rt{s, A fonalfajt{k tulajdons{gai.

–

A szövés alapfogalmai, alapkötések, hagyom{nyos szőnyegszövési technik{k.

–

Szövőszékeket, a szövőszék {ltal{nos felépítését, a felvetés menetét, és sorolja fel a felvetéshez szükséges eszközöket szőnyegtechnik{k,

–

a szövéshez szükséges eszközöket

–

szövött kelmék kötőmint{i

–

fonalrendszerre épülő technik{kat, e technik{k v{ltozatait és felhaszn{l{si területeit

–

nemezelt és nem szőtt kelmék készítésének módjairól, a kelmék tulajdons{gairól és felhaszn{l{si területeiről

–

batiktechnik{kat, a festéshez szükséges eszközöket, alapanyagokat és a batikolt kelmék felhaszn{l{si területeit

11. évfolyam – kelmegy{rt{s, színezés, kikészítés, kelmék fajt{i és tulajdons{gai.

18óra

–

Színezés- és festéstechnológia. Varr{stechnológia.

–

A nyom{si elj{r{sok elve, eszközei, kézi textilnyom{s technik{it és a textilnyom{shoz haszn{latos eszközöket

–

kézi hímzés technik{it, az öltéstechnik{kat, a hímzéshez szükséges eszközöket és fonalakat

–

az {ttört kelmék készítésének technik{i és felhaszn{l{si területei, a vert csipke és varrott technikai lehetőségei

12. évfolyam

–

32óra

Jacquard mint{z{si elv, különleges szövési elj{r{sok, alapszövések mint{iból levezetett kötések

– –

Tak{cs szövőszék felépítése, működése és mint{z{si lehetőségei

–

A textilkikészítés technik{i (elő-, köztes- és utókezelési elj{r{sok)

–

Korszerű technológi{k: sz{mítógépes tervezés, gyorsnyomd{k, printerek

–

Hand-tufting technika, felhaszn{l{sa, eszközei

A textilnyom{s technológi{ja az előkészítéstől a végkikészítésig

30

10.

Tervezés és gyakorlat 10.1.

800óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tant{rgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az ön{lló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkoz{sra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósít{s{ra. A tant{rgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ell{t{s{ra 10.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

10.3.

Témakörök 10.3.1.

Tervezés

Az inform{ciógyűjtés form{i, menete A feladat vagy probléma meghat{roz{s{nak módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulm{nyrajzok készítése hagyom{nyos és sz{mítógépes módszerekkel Tervdokument{ciók anyagainak elkészítése, össze{llít{sa Tanulm{nyrajzok alapj{n kreatív tervek készítése A l{tv{ny egyszerű lerajzol{s{t meghaladó {br{zol{si form{k, {tlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmaz{sa Tipogr{fiai alapismeretek és alkalmaz{suk Dokument{l{s digit{lis és egyéb elektronikus eszközökkel Prezent{ció készítése és bemutat{sa Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakít{sa bemutat{sa és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhaszn{l{sa a tervezési folyamatban Eszközök megv{laszt{s{nak szempontjai, haszn{lata a tervezésben 10.3.2.

Anyag- és eszközhaszn{lat

Tradicion{lis és korszerű eszközök haszn{lata Anyagok és eszközök megv{laszt{s{nak szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések haszn{lata a kivitelezési munk{ban Anyagok előkészítése, megmunk{l{sa, {llagmegóv{sa, rakt{roz{sa, mozgat{sa Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantart{sa Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések haszn{lati utasít{sainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése

31

Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasít{sok értelmezése, alkalmaz{sa a kivitelezési folyamatban 10.3.3.

Műhely- és műteremhaszn{lat

Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munk{hoz szükséges eszközrendszer Szakműhely, műterem kialakít{s{nak, működtetésének és fenntart{s{nak alapismeretei Munkavégzés tradicion{lis és korszerű műhelyben és műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakít{sa az adott kivitelezési feladathoz és a zavartalan munkavégzéshez 10.3.4.

Kivitelezés

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat ön{lló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghat{roz{sa Szakmai konzult{ció Szakmai rajz, szakmai utasít{sok értelmezése, alkalmaz{sa a kivitelezési folyamatban Saj{t tervek felhaszn{l{sa a kivitelezés sor{n Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhaszn{l{sa a kivitelezés sor{n A kivitelezett munkadarab t{rol{sa, csomagol{sa, sz{llít{si előkészületei A munkadarab bemutat{sa, install{l{sa, ki{llít{sa A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokument{l{sa

10.3.5.

Témakörök évfolyamokra bontva:

9. évfolyam

180óra

– Textilműves technik{k megismerése (szövés, fon{s, hímzés, kötés, nemezelés alapjainak elsaj{tít{sa) Egy-egy kiv{lasztott vonalritmus gyakorlati megvalósít{sa kötéssel, hurkol{ssal és szalagszövéssel. Az alapvető technikai elj{r{sok elsaj{tít{sa. – Természetes anyagok felhaszn{l{s{nak lehetőségei technik{k szerint (gyapjú, h{ncs, rafia, fa, papír stb.) – Természeti form{k tanulm{nyoz{sa, felhaszn{l{sa mintatervezésnél, kivitelezése a m{r megismert technik{k

32

– Magyar Népművészet ornamentik{inak gyűjtése, tanulm{nyrajzok készítés, v{lasztott mint{k alkalmaz{sa z{rt kompozícióban. – Kézműves technológiai folyamatok anyagainak és eszközeinek alkalmaz{sa. – Szövedékek készítése különböző természeti anyagokkal, természeti form{k gyűjtése és felhaszn{l{sa – Egyszerű vonal, folt- és színritmusok létrehoz{sa különféle papírokkal, festékekkel 10. évfolyam – Kézműves és vegyes technik{t alkalmaz{sa.

180óra

– Lak{stextil felhaszn{l{sú termékeket tervezése, és kivitelezése valamely batik technik{val. – Selyem festés. Szabadfestés különböző textileken. – Kilim,

soumak,

zsiliszövés,

jijimiszöv{s

és

a

csomózott

technik{k

megismerés, kiv{lasztott terv megszövése v{lasztott technik{val. – J{tékos szövési kísérletek különleges anyagokkal. – Ősi fon{si technik{k alkalmaz{sa form{k kialakít{s{ra (vessző, papír és egyéb alternatív anyagok felhaszn{l{s{val) 11. évfolyam

216óra

– Fali- és tértextil alkot{sokat tervezése és kivitelezése kreatív, egyéni módon. Környezetbar{t anyagok és újrahasznosít{suk (nemezek, papírszőnyegek, rongyszőnyegek stb.) felhaszn{l{s{val. – Tervezés szabadkézzel és sz{mítógépes programmal. – T{rgytervezés, kivitelezés (v{lasztott személyes t{rgy tanulm{nyoz{sa, egyéb t{rgyak gyűjtése, t{rgy {tértelmezése, funkciój{nak bővítése…) – Varr{s nélküli t{rgyak készítése (nemez, papír…) – Természetes form{k lenyomat{nak {tír{sa kétszínnyom{shoz alapvető tervezési elj{r{sok alkalmaz{s{val, z{rt vagy nyitott kompozíciókhoz, Nyomódúcok és nyomóhengerek készítése kiv{lasztott mint{kkal szöveteken alkalmazva. – Sablonok

felhaszn{l{sa,

alkalmaz{sa.

textilszit{z{s

technik{j{nak

megismerése,

33

12. évfolyam

–

224óra

Öltözködés kiegészítő termékeket készítése. Szabadon v{lasztott anyagból készült ruh{zati kiegészítő tervezése. L{tv{nytervek készítése, szab{srajzok elkészítése, a tervezett t{rgy kivitelezése.

–

Tervezés szabadkézzel és sz{mítógépes programmal.

–

Saj{t embléma, logó tervezése pecsételővel, pecsételő készítése a mint{hoz/logóhoz papírmasé technik{val.

–

Csomagolópapír tervezése papírm{rv{nyoz{s technik{j{val.

–

Textilnyom{s, szitanyom{sa a v{lasztott szövetre, többszínnyom{sok tervezése, kivitelezése öltözékekhez, öltözködés kiegészítő termékekhez.

A 10727-12 azonosító számú Textiltervezés, kivitelezés, szakmai rajz és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

11.

Kort{rs szakmai környezet 11.1.

64óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos ön{lló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik ön{lló alkalmaz{s{ra. 11.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészetelmélet és {br{zol{s Stílustan és szaktörténet Textil szakelmélet

11.3.

Témakörök 11.3.1.

Képző- és iparművészet a 20. sz{zadban

A nemzetközi és hazai modern és kort{rs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 11.3.2.

Ki{llít{s és kultur{lis események l{togat{sa

34

A témakör részletes kifejtése Időszaki ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése [llandó ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése Műtereml{togat{sok Művésztelep, alkotó helyszínek l{togat{sa későbbi gyakorlati felhaszn{l{s célj{ból Egyéni és csoportos kort{rs ki{llít{sok l{togat{sa Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúr{j{nak megfigyelése Időszakos és {llandó textilki{llít{sok, aktu{lis szak- és művészeti v{s{rok megtekintése

11.3.3.

Témakörhöz kapcsolódó helyi tartalmak:

13.évfolyam:

72 óra

– Műtermek l{togat{sa, helyi alkotóművészek műtermeinek l{togat{sa – Szombathelyi Textil Trienn{lék megismerése – Hagyom{nyőrző iparművészek munk{ss{g{nak megismerése – Kort{rs design, modern kézműves technológi{k megismerése magyar iparművészek {ltal. – Kaposv{ri Rippl-Rónai vill{ban tal{lható műterem

12.

Szakmai {br{zol{si gyakorlat 12.1.

128 óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tant{rgy oktat{s{nak a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi v{zlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző f{zisaiban. Tudjanak v{zlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és r{l{t{si viszonyokról, szabadkézi v{zlatokat készíteni elképzeléseikről, és méretar{nyos l{tv{nytervet készíteni az elkészítendő munk{ról. Ismerjék a különböző megjelenítési technik{kat, legyenek képesek az adott tém{hoz a legmegfelelőbbet kiv{lasztani. Terveiket a tér{br{zol{s ismert geometriai rendszereivel is megjelenítik. A textilt{rgyak, öltözékek esztétikus és professzion{lis {br{zol{s{nak, az emberi figur{n bemutatott öltözéktervek készítésének gyakorlati megalapoz{sa rajzi és festészeti eszközökkel. 12.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Rajz, festés, mint{z{si gyakorlat

35

Művészetelmélet és {br{zol{s Stílustan és szaktörténet Textil szakgyakorlat 12.3.

Témakörök 12.3.1.

Ember és környezet {br{zol{sa

A témakör részletes kifejtése Szabadkézi stúdiumok készítése - az épített külső és belső környezet megjelenítése, - az emberi test megjelenítése (ar{nyok, szerkezet), - mozdulat{br{zol{s - modellrajz, kroki - az ember és környezete {br{zol{sa (ember és drapéria, figura és h{ttér, többalakos kompozíció) - a különféle form{k térszerkezeti saj{toss{gainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli {br{zol{sa, - a fény-{rnyék viszonyok megjelenítése. A munk{kat a rajzol{s és festés, vagy mint{z{s különböző technik{ival készítik. - grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val, - színes és monochrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombin{lt faktur{lis hat{sok létrehoz{sa, - színtani fogalmak ismertetése (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei), - természeti t{rgyak {br{zol{sa különböző manu{lis grafikai megold{sokkal

12.3.2. Egyéb témakörök. 13.évfolyam: – Felületek, faktúr{k gyűjtése, t{lal{sa

128óra

–

Anyag{br{zol{s kialakít{sa különböző eszközökkel

–

L{tv{nytervek készítése a szakmai gyakorlat tém{ihoz.

–

Koll{zs technika felhaszn{l{sa a tervezésben

–

Modellrajzok, krokik készítése a szalmai gyakorlat tém{ihoz.

36

13.

–

Anyagszerűség hangsúlyoz{sa a tervezésben.

–

Vegyes technik{k alkalmaz{si területei.

Textil szakelmélet 13.1.

192 óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tant{rgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, azok tulajdons{gaival, technológi{ival és történetével. A tant{rgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó elméleti tud{sra. 13.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Történelem Művészettörténet Kémia Fizika Matematika Művészetelmélet és {br{zol{s Stílustan és szaktörténet Technológia Kort{rs szakmai környezet Informatika Textil szakgyakorlat 13.3.

Témakörök 13.3.1.

Textiltörténet, textiltechnológia-történet és viselettörténet

A legrégebbi textilemlékek, leletek A fon{s története, eszközei a kezdetektől napjainkig A szövés története, eszközei a kezdetektől napjainkig A textíli{k színezésének története, színezékek fajt{i, sz{rmaz{sa A kézifestés, a batikol{s ősi technik{i, sz{rmaz{si helyei, műveletei A textilnyom{s története és technik{i a kezdetektől napjainkig A szövött k{rpit története a kezdetektől napjainkig A szőnyegszövés és technik{i, sz{rmaz{si helyek, szövésfajt{k, mint{z{si lehetőségek Az ókori egyiptomi-, görög-, római öltözködés Biz{nc, a rom{nkor és a gótika öltözködéstörténete A renesz{nsz, a barokk és a rokokó öltözködéstörténete A klasszicizmus, a biedermeier, a romantika és a historizmus kor{nak viselettörténete

37

A sz{zadforduló, a két vil{gh{ború közötti kor, az ötvenes és hatvanas évek öltözködéstörténete XX. sz{zadi és kort{rs viselettörténet és textilművészet 13.3.2.

Szakelméleti vizsgafelkészítés

A textilipar alapanyagai, fajt{i, csoportosít{suk, tulajdons{gaik, felhaszn{l{suk A kötéstan alapjai, a kötésrajz szab{lyai, alapkötések és jellemzőik A sodrat és a finoms{gi sz{moz{s, cérn{k, díszítőfonalak Textil {ruismeret, anyagösszetétel, kikészítési módok, felhaszn{l{si lehetőségek A legrégebbi textilemlékek, leletek A fon{s története, eszközei a kezdetektől napjainkig A szövés története, eszközei a kezdetektől napjainkig A textíli{k színezésének története, színezékek fajt{i, sz{rmaz{sa A kézifestés, a batikol{s ősi technik{i, sz{rmaz{si helyei, műveletei A textilnyom{s története és technik{i a kezdetektől napjainkig A szövött k{rpit története a kezdetektől napjainkig A szőnyegszövés és technik{i, sz{rmaz{si helyek, szövésfajt{k, mint{z{si lehetőségek Az ókori egyiptomi-, görög-, római öltözködés Biz{nc, a rom{nkor és a gótika öltözködéstörténete A renesz{nsz, a barokk és a rokokó öltözködéstörténete A klasszicizmus, a biedermeier, a romantika és a historizmus kor{nak viselettörténete A sz{zadforduló, a két vil{gh{ború közötti kor, az ötvenes és hatvanas évek öltözködéstörténete XX. sz{zadi és kort{rs viselettörténet és textilművészet 13.3.3.

Képfeldolgozó programok haszn{lata a textiltervezésben

Sz{mítógépes alapismeretek A textilműves szakma sz{mít{stechnikai h{tterének alkalmaz{sa A szakhoz kötődő digit{lis képalkotó berendezések, eszközök és azok működési elvének ismerete A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, inform{cióhordozók megismerése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok jellegzetességei Pixeles és vektoros képek, grafik{k tulajdons{gai, készítésének módjai Pixelgrafikus és vektorgrafikus program haszn{lat{nak elsaj{tít{sa tervezési feladatokon keresztül Forma- és mintatervezési gyakorlatok Képdigitaliz{l{si technik{k és tov{bbi felhaszn{l{si lehetőségeik

38

Képform{tumok, felbont{sok, {tméretezések, színbe{llít{sok Rajzeszközök és képmódosító eszközök haszn{lata Színmódosít{si és retus{l{si lehetőségek Digit{lis színrendszerek ismerete

13.3.4. Egyéb kapcsolódó témakörök. 13.évfolyam: – modern ipari design törekvéseit –

192óra

A legújabb kísérletek: a design és a jövő (öntisztuló anyagok, antibakteri{lis bevonatok, silver nano technológia, ruh{ba épített MP3 stb)

14.

Textil szakgyakorlat 14.1.

528óra

A tant{rgy tanít{s{nak célja

A tant{rgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, eszközeivel, technológi{ival és azok kreatív és sokoldalú felhaszn{l{s{val. A tant{rgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó gyakorlati tud{sra. 14.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Tervezés és gyakorlat Szakmai {br{zol{si gyakorlat Rajz, festés, mint{z{si gyakorlat Textil szakelmélet Stílustan és szaktörténet Technológia Művészettörténet Kort{rs szakmai környezet Kémia Fizika Matematika Munkavédelmi alapismeretek 14.3.

Témakörök

39

14.3.1. Textiltervezés Rajzi, tervezési alapismeretek, (grafikai {tír{sok, ritmusok, ismétlődési és stiliz{l{si módok, rapport{l{s, léptékv{lt{s, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetri{k és aszimmetri{k, z{rt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) Textilt{rgyak tervezésének, létrehoz{s{nak, mint{z{s{nak elméleti, stil{ris és gyakorlati megalapoz{sa A rajzi, művészettörténeti és viselettörténeti ismeretek alkalmaz{sa a szakmai és esztétikai követelményeknek megfelelően a textiltervezésben Textil alapanyag-, minta- és formatervek készítése ön{llóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel A tervezéshez szükséges forr{sok, inform{ciók elérési útja, felhaszn{l{sa a szerzői jogok figyelembevételével A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci inform{ciók, rendelkezésre {lló alapanyagok és technológi{k stb.) A textiltervek, v{zlatok, terv-vari{ciók, koloritok, makettek, modellrajzok manu{lis, ill. sz{mítógépes képszerkesztő programmal való professzion{lis, esztétikus megjelenítése A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmaz{sa a textiltervezésben Ruh{zati felhaszn{l{sú termékek, öltözékek vagy öltözködés kiegészítő t{rgyak tervezése kreatív, egyéni módon Lak{stextil felhaszn{l{sú termékek tervezése az épített környezetnek és funkciónak megfelelően, kreatív, egyéni módon Fali- és tértextil alkot{sok tervezése kreatív, egyéni módon A tanult textiltechnik{k kreatív alkalmaz{sa kísérleti, új minőségek létrehoz{s{ra való törekvés a tervezésben A teljes tervezési folyamat esztétikus dokument{l{sa 14.3.2.

Textilműves kivitelezés

Műhely és műteremkörnyezetben textilműves szakmai feladatok ell{t{sa A textilműves szakma legfontosabb technológi{inak, alapanyagainak, segédanyagainak, szersz{mainak, berendezéseinek szakszerű alkalmaz{sa Technológiai- és anyagkísérletek végzése, törekedve az új minőségek létrehoz{s{ra A tanult textiltechnik{k kreatív alkalmaz{sa, kísérletezés, új minőségek létrehoz{s{ra való törekvés A saj{t terv kivitelezéséhez a megfelelő alapanyagok és technológi{k kiv{laszt{sa, alkalmaz{sa A teljes kivitelezési folyamat megtervezése az előkészítéstől az utómunk{latokig

40

A legfontosabb textiltechnik{k gyakorlati elsaj{tít{sa: kéziszövés, k{rpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés és textilnyom{s, varr{s alapműveletei Festékek, színezékek és segédanyagok szakszerű haszn{lata Vegyes technik{k alkalmaz{sa és kísérletezési lehetőségek Utómunk{latok gyakorlata A textilt{rgy kivitelezése sor{n esztétikai és szakmai szempontokat figyelembe véve az elsaj{tított textiltechnik{k (kéziszövés, k{rpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés, textilnyom{s, varr{s) szakszerű alkalmaz{sa A kivitelezés és/vagy kiviteleztetés sor{n a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és ipari technológi{k alkalmaz{sa Lak{stextil felhaszn{l{sú termékek kivitelezése a tervnek megfelelően Fali- és tértextil alkot{sok kivitelezése saj{t terv alapj{n Ruh{zati felhaszn{l{sú termékek, öltözékek, vagy öltözködés kiegészítő t{rgyak kivitelezése a tervnek megfelelően 14.3.3.

Prezent{ciókészítés

Prezent{ció készítésére alkalmas sz{mít{stechnikai programok ismerete A prezent{ció bemutat{s{nak eszközei, feltételei Prezent{ció szerkezetének, tartalm{nak megv{laszt{sa Esztétikai szempontok figyelembe vételével prezent{ció, portfólió készítése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok alkalmaz{sa Tipogr{fiai és szövegtördelési alapszab{lyok ismerete és haszn{lata 14.3.4.

Textil szakmai rajz

Rajzi, tervezési alapismeretek, (ritmusok, ismétlődési és stiliz{l{si módok, {tír{sok, rapport{l{s, léptékv{lt{sok, kicsinyítés-nagyít{s, szimmetri{k és aszimmetri{k, z{rt és folyamatos kompozíciók) Kötésrajz, kartonrajz Szab{srajz, modellrajz, divatrajz, divatillusztr{ció Modellezés, makettezés saj{t terv alapj{n 14.3.5. Tém{k:

528óra

13.évfolyam: – Lak{stextil felhaszn{l{sú termékkollekció tervezése, és kivitelezése textilműves technik{k alkalmaz{s{val újrahasznosított ipari anyagok (autógumi, műanyag zs{k, fólia stb.) felhaszn{l{s{val. Tanult textiltechnik{k egyéni nyelvezettel való alkalmaz{sa, új minőségek létrehoz{s{ra való törekvés a tervezésben.

41 –

Öltözködés kiegészítő t{rgy kollekciój{nak tervezése, készítése „tal{lt t{rgyak” felhaszn{l{s{val (a modern design t{rgyak pl. bakelitlemez, műanyag j{tékok, kazetta szalag stb. beépítése)

–

Vizsgamunka tervezése, kivitelezése. Vizsgamunk{hoz prezent{ció készítése.

42

III. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. összesítő 5/13. évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Tantárgyak

36

9.

36 10.

e

gy szabad e gy szabad

Munkavédelemi alapismeretek Művészettörténet

36 11. e

gy szabad e gy szabad

0,5 2

2

Művészetelmélet és {b- Tér{br{zol{si r{zol{s rendszerek I-II.

2

11499-12 Foglalkoztat{s 11498-12 Elhelyezkedést-munkav{llal{st segítő idegen nyelv (5ös szint)

Tervezés és technológia

2

0

1

0

1

Rajz, festés, mint{z{s

3

e

gy

0

0

1

4

4

Művészeti v{llalkoz{s

szabad ögy

4 1

1

36

0

524

68

32

0

0

4

0,5

2

1

1

0,5

gy

0

Foglalkoztat{s Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv

Stílustan és szaktörténet

e

18

Népművészet

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

32 12.

1

122

0

0

szabad

43

Technológia

1

Tervezés és gyakorlat

5

1 5

1 5

1

104 6

1

Kort{rs szakmai környezet

10598-12 Divattörténet Stílus és divat szakmai rajz, modern és kort{rs Szakmai {br{zol{si szakmai környezet gyakorlat

0

732

68

0

0

0

2 3 4

Divattervezési gyakorlat 10599-12 Divattervezés

10600-12 Stílusalakít{s

4

Öltözék kivitelezés gyakorlat

0

0

0

Stílusalakít{s elmélet

0

0

0

4 2

Stílusalakít{s gyakorlat

3

L{tv{nytervezési gyakorlat TERVEZÉS ALATT, 912. évf óra összes heti óra

3

8 13

2

4

9

0 13

4

9

1 14

6

10 18

2

0

0

0

588

1256

172

5

160

33,5

44

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei. 1. Stílustan és szaktörténet

122 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1. 3. Témakörök 1.3.1. Stílustan

36 óra

Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik

1.3.2. Szaktörténet 86 óra Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban 1. Stílustan és szaktörténet tantárgy 9. évfolyam

36 óra

1.Bevezetés a viselettörténetbe Az öltözködés funkciója,társadalmi,fiziológiai okai. Aviselet jelzésrendszere,"vizuális"nyelve 3 óra 2.Őskor Totemizmus,mágia hatása az ember első öltözködési szokásainak,törvényszerűségeinek kialakulása Természeti népek viseleti szokásai: -első öltözködési elemek -kultikus figyelemfelkeltés -álcázás -testfestés -tetoválás -maszkok 6 óra 3.Ókori kultúrák 4.Mezopotámia A folyamköz népeinek életmódjából,hitvilágából eredő viseleti szokások

45 Különböző anyagok használata a sumér viseletben(fém,bőr,szörme,stb.) A szövés elterjedése és alkalmazása az öltözködés területén(ie.1000-től) 4 óra 5.Egyiptom Az egyiptomi viselet kialakulása,alaptpusai A társadalmi tagozódás jellegzetessége a viseletben A vallás tükrözödése a viseletben Arcfestés,haj-,(paróka)és szakáll viselet 4 óra 6.Kréta-Mmükéné A keleti hatás tükröződése a Földközi-tenger szigetvilágának öltözködésében A szabott ruhák megjelenése a női viseletben Textildíszítési eljárások(hímzés fűzés) Haj-lábbeli,-ékszerviselet 2 óra

7.Ókori görögország A görög filozófia (életmód,testkultusz harmónia)jelentkezése a viseletben A görög öltözködés alaptípusainak elnevezése A görögruházat formaalakítása,redőzési megoldások 5 óra 8.Ókori Róma Etruszk viselet A görög kultúra hatása,az életmódra viseletre Köztársaság-kori római viselet Az új textíliák megjelenése egyiptomi pamutgyolcs,palesztinai bisszosz Császárkori római viselet A társadalmi tagozódás hatása az öltözködésre Arcfestés,haj-,és szakállviselet 5 óra Aközépkor kultúrális korszaka 9.Bizánci viselet Kereszténység hatása a kultúrára,művészetre,viseletre A klasszikus antik viselet keveredése a keleti hatásokkal A selyem elsődleges használata a császári házban Kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak találkozása Bizáncban Liturgikus öltözködés elterjedése Polgári viselet teljes elkülönülése Császári viselet jellemzői 5 óra 10.Anépvándorlás kora Germán,iráni és török népek vándorlásai során kialakult rövid viselet Anadrág kialakulása és variánsai 2 óra 10. évfolyam 36 óra A középkor kultúrális korszaka 1.A román kor viselete A román kor középkori szellemisége és kultúrája Európa népei a román korban A román kori férfi öltözködés alakulása az európai népek, nemzetek szerint A román kori női öltözködés alakulása az európai népek, nemzetek szerint A rendi ruházkodás megjelenése Anyaghasználat díszítési módók 4 óra 2.A gótika viselete Az európai kultúra alakulása a gótika idején, Franciaország vezető szerepe A férfiak és a nők öltözködésének alakulása, jellemző vonásai Franciaországban A szabászat fejlődése A gótikusöltözködés alaptípusai 5 óra 3.A késő gótika,Burgundia viselete A rövid viselet megjelenése és fejlődése Az öltözéktípusok elkülönülése A vertikális irány hangsúlyozása 3 óra

46

4.Reneszánsz viselet Az itáliai reneszánsz szellemiségének és kultúrájának kialakulása, jellemző vonásai Az itáliai reneszánsz kezdetén a helyi textilmanufaktúrák megjelenése Az itáliai reneszánsz férfi öltözködés változásai, jellemző törekvések Az itáliai reneszánsz női öltözködés alakulása, fontosabb vonásai, jellemző törekvések Az olasz reneszánsz hatása a francia és angol viseletre 6 óra 5.Európai viselet a reformáció idején A reformáció kialakulásának háttere és a kultúra a reneszánsz kori Németországban Európai hatalmi viszonyok átrendeződése Viseleti irányzatok felgyorsult áramlása A német reneszánsz kori férfi öltözködés alakulása, változásai A német reneszánsz kori női öltözködés alakulása, változásai 5 óra 6.Spanyolország XVI.századi viselete A reneszánsz kori spanyol udvar szellemiségének, lelkületének jellemző vonásai Az öltözékek sajátos forma- és színvilága, jellemző anyagai A reneszánsz kori spanyol férfi öltözködés részletes ismertetése, a francia és az angol öltözködésre gyakorolt hatása A reneszánsz kori spanyol női öltözködés részletes ismertetése, a francia és angol öltözködésre gyakorolt hatása 5 óra 7.A harmincéves háború hatása a viseletre (1618-1648) A kialakuló németalföldi polgárság szabadabb öltözködése A csipkeipar kialakulása 3 óra 8.Magyar viselet a honfoglalás korától a XVII.század végéig A honfoglalók keleties viselete Nyugat-európai és bizánci hatás Könyves Kálmán Késő lovagvilág Zsigmond király (1387-1437) Mátyás király(1458-1490) 5 óra 11. évfolyam

18 óra

1.Barokk viselet XIV.Lajos korának divatja A francia udvar divatirányító szerepe A textilmanufaktúrák kialakulása A férfi és női reprezentatív viselet új elemei Sziluettvonalak,díszítőelemek 6 óra 2.Regence(1715-1730) A francia régens stílus kialakulása, jellemző vonásai A keleti művészet hatása a divatra A női és férfi öltözködés forma- és színvilága, öltözékelemei 4 óra 3.A rokokó és a copf stílus viselete(1730-1780) A francia rokokó stílus kialakulása, jellemző vonásai Férfi és női viseletek formai túlzásai,asszimetrikus formák A francia rokokó öltözködés forma- és színvilága, jellemző anyagai, díszítettsége A francia rokokó férfi öltözködés forma- és színvilága, öltözékelemei A francia rokokó női öltözködés forma- és színvilága, öltözékelemei 6 óra 4.Az angol divat(1780-1795) A puritánabb angol divat megszületése Sötétebb színek,kevesebb dísz Frakk,cilinder,redingot Lábbeli és hajviselet 2 óra

12. évfolyam

32 óra

47

1.Directoire és empire viselet(1795-1815) A társadalmi és kulturális háttér a francia forradalom idején A francia forradalom férfi és női öltözködésének ismertetése Franciaország Napóleon uralkodása idején és az empire stílus kialakulása A francia férfi öltözködés öltözékelemeinek alakulása az empire stílus idején A francia női öltözködés öltözékelemeinek alakulása az empire stílus idején 4 óra 2.Bécsi divat Átmenet az empir és a bidermeier között A biedermeier korának öltözködésére jellemző fontos változások Vezető szerephez jutó polgárság hatása a viseletre A női diva változásának felgyorsulása 4 óra Megújuló sziluettek 3.Biedermeier viselet(1830-1840) Akispolgári szépségideál kialakulása A homokóra sziluett 4 óra Anyag és mintahasználat 4.Neobarokk viselet (1840-1850) A női és férfi ruhák barokk hatása Lábbeli és hajviselet 2 óra 5.Neorokokó viselet (1850-1864) A polgári rokokó korszaka Könnyebb dekoratívabb anyagok használata A férfi divat egyszerüsödése 2 óra 6.Historizmus korának viselete(1864-1895) A historizmus társadalmi és kulturális hátterének bemutatása Különböző történeti stílusok felidézése Férfi és női öltözködés a második rokokó idején, a krinolin divatja A turnűr divatja a női öltözködésben 6 óra Az első turnűr (1869-1876) A második turnűr(1881-1890) A szecessziós viselet(1896-1925) Hajlékony karcsú sziluett S-vonalú tartás Lendületes vonalvezetésű,egyszerű szabású ruhák Florális stílus A növényi és figurális mintaelemek artisztikus burjánzása 2. Technológia

2 óra 2 óra

6 óra

104 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Anyagismeret

50 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok

48 Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése 2.3.2. Eszközismeret 54 óra A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése 2. Technológia tantárgy 10. évfolyam 36 óra Varrástechnológiai alapismeretek 1.Kézi öltések Ideiglenes öltések: fércelő öltések: jelölő öltések: sima, lazaszálú, hurkos rögzítő öltések: egyenes irányú, ferdeirányú Varró öltések: (végleges) szegőöltések: sima,hurkos kézivarrás (géputánzó) rejtett öltés Díszítő öltések:láncöltés,szálöltés 2.Varrógépek kezelése A varrógép részei Varrógépek befűzése Cérnafeszesség beállítása Varrásgyakorlat:- egyenes, ívelt és sarkos varratok készítése 3.Varrástípusok készítése Sima összevarrás Áttűzés Félfrancia Francia Lapos Széltűzés 4.Kisalkatrészek készítése Akasztó, övtartó, gomboló Zsebfedő, zsebpánt Szegett gomblyuk (falyuk) Bevágott zsebek: egyszegélyes kétszegélyes zsebpántos Svédzseb készítése Húzózár bevarrások: szétvasalt varrásszélesség esetén elvasalt varrásszélesség eseté 5.Női szoknya készítés Sima vonallú, egyszerű szoknya szabás, varrása egyedi gyártással 6.Nöi nadrág készítés

3 óra

2 óra

3 óra

8 óra

10 óra

49 Sima vonalú, egyszerű női nadrág szabás, varrása egyedi gyártással (zsebes)
 10 óra 11. évfolyam 36 óra A textilipari nyersanyagok fajtái 1.Természetes szálasanyagok Növényi eredetűek: magszálak, pamut Háncsrostok: len, kender, egyéb rostok Állati eredetűek: szőrök, gyapjú, egyéb szőrök, Mirigyváladékok: hernyóselyem A természetes szálak elsődleges megmunkálása A természetes szálak fizikai és kémiai tulajdonságai A természetes szálak feldolgozási és használati tulajdonságai 5 óra 2.Vegyiszálak A vegyiszálak általános gyártási elv Természetes alapú vegyiszálak A természetes alapú vegyiszálak gyártási elve A természetes alapú vegyiszálak fajtái: cellulóz alapúak, viszkóz, acetát, egyéb szálak fehérje alapúak A természetes alapú vegyiszálak fizikai és kémiai tulajdonságai A természetes alapú vegyiszálak feldolgozási és használati tulajdonságai 4 óra 3.Szintetikus szálak A szintetikus szálak gyártási elve A szintetikus szálak fajtái 2 óra 4.A szervetlen mesterséges szálak fajtái fémszál, szénszál, üvegszál A szintetikus szálak fizikai és kémiai tulajdonságai A szintetikus szálak feldolgozási és használati tulajdonságai 2 óra Fonal és cérnagyártás 5. A fonás A fonal fogalma, készítésének elve A fonalkészítés régi eszközei A fonalgyártás műveletei 2 óra

Kelmegyártás 6.A szövés A szövet fogalma és a szövetkészítés elve Ősi szövési módok A szövőgépek fajtái, működési elvük jacquard gép Korszerű szövési módszerek 7.A szövetek szerkezete, szövetszerkezettan

5 óra

A szövet műszaki rajza Alapkötések: vászon, sávoly, atlasz Levezetett kötések: panama, ripsz, megerősített sávoly,

3 óra

8.Kötés A kötött kelme fogalma, kézi kötés A kötés és a hurkolás elve 9.Színezés, színnyomás Szövetek, kelmék színezése egyszínűre Szövetek, kelmék színezése többszínűre hengernyomás filmnyomás papírnyomás 10.A színezési módok hatása az anyag feldolgozhatóságára Áruismeret A ruházati textíliák legismertebb fajtái

2 óra

3

óra

50 Szövetek 10.Pamutszövetek: karton, zefír, batiszt, puplin, ballon, krepp, flanel, barchent, bársony, frottír, kloth 11.Gyapjúszövetek: fésűs, kártolt, kasha, gabardin, lóden, posztó, shetland, tropikál, velour, boucle, flausch, georgette, tweed, double 12.Selyemszövetek: shantung, imprime, serge, lustrine, taft, georgette, brokát, satin, burett, muszlin Kötött kelmék Nemszőtt textíliák 13. Ruhaipari kellékek varrófonalak, varrócérnák szalagok, zsinórok gombok, csatok, kapcsok, húzózárak

2 óra

2 óra 2 óra

2 óra

12. évfolyam 32 óra 1.A szabás-szakrajz alapfogalmai és eszközei A szabás-szakrajz tantárgy célja, feladata, kapcsolata a szakmai tantárgyakkal A szabás-szakrajz készítésének eszközei 2 óra 2.Testméretek meghatározása Női férfi testlakatok jellemzői Méretvétel, fő méretek, részméretek 2 óra 3.Női szoknya alapszerkesztés A női szoknya alapszerkesztésének ismeretei - méretek a szoknya szerkesztéséhez - méretvétel alapján nyert méretek - táblázatból vett méretek Testméret, testalkat és a szerkesztési rajz kapcsolata - kényelmi és bedolgozási bőségtöbbletek - általános szerkesztési elvek

- arányos testalkat a kerületméretek alapján 4.Szoknya alapszerkesztése - szerkesztési alapvonalak - alapszerkesztés menete (eleje, háta, övpánt) - szoknya összeállítandó részeinek kimásolása - szabásminta készítés 4 óra 5.Modellezés alapfogalmai A modellezés - fogalma - eszközei - elvei 2óra 6.Egyszerű szoknyák szerkesztése, és modellezése Bővített szoknyafajták kialakítása szoknya alapszerkesztésből Különféle mértékben bővülő szoknyák szerkesztése (harang, félkör, kör) Hajtásokkal, hasítékokkal díszített szoknyák modellezése, szabásminta kialakítása 4 óra 7.Női ruha és ujj alapszerkesztése,és modellezése Női ruhafajták Méretek a ruha alapszerkesztése A szabásminta kialakítása alapmintából Bevarrott női ruhaujj alapszerkesztése Méretek meghatározása a ruhaujj szerkesztéshez - egyenes és szűkített ujj szerkesztése - szabásminta kialakítása alapmintából Ruhaderék kialakítása női ruha alapmintából 4 óra 8.Női blúz szerkesztése modellezése

51 Blúztípusok Női blúz alapszerkesztése mellformázóvarrással női blúz háta és eleje szerkesztése - blúz háta és eleje szabásminta kialakítása - blúzhoz bevarrott ujj szerkesztése - blúz ujja szabásminta elkészítése 5 óra 9.Női blúz szabásvonalak, apró alkatrészek kialakítása - gombolópántok különböző formáinak szerkesztése - ingblúz gallérok kialakítása - nyaktól elálló gallérfajták szerkesztése - zsebek és zsebfedők szerkesztése - különböző kézelő megoldások. 2 óra 10.Női nadrág alapszerkesztése Női nadrág szerkesztése - segédméretek kiszámítása képletek alapján kényelmi többlettel - nadrágszerkesztés menete (elsőszár, hátsószár, övpánt) Nadrágszoknya kialakítása szoknya alapmintára - szabásminta készítése (háta, eleje, övpánt) 5 óra

11.Női kosztümök szerkesztése Egyenesvonalu kosztüm szerkesztése méretek meghatározása, kényelmi és öltöztetési többletek alkalmazása háta és elejerész szerkesztése ujja szerkesztése - egyenesvonalu kosztüm és bevarrott ujja szabás mintáinak elkészítése 6 óra 3. Tervezés és gyakorlat nításának célja

732 óra

3.1. A tantárgy ta-

A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3. 1. Tervezés 180 óra Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben 3.3.2. Anyag- és eszközhasználat 180 óra Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában

52 Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban 3.3.3. Műhely- és műteremhasználat

180 óra

Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely, műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben és műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez 3.3.4. Kivitelezés 192 óra Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálás 9. évfolyam

180 óra

1.Bevezetés a tervezés területére, alapismeretek A műhely használatának szabályai, munka-és balesetvédelmi oktatás A szakmai munkához szükséges eszközrendszer,megismerése Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Varrógépek és berendezések üzemeltetése és karbantartása 5 óra 2.Mintaalkotás Textilminták arányainak és léptékviszonyainak vizsgálata. Mintatervezés: Gyümölcs (alma,körte) ,imerkedés különböző technikákkal Afeladat, zárt-és nyitott kompozíciók,terülőminták készítése egyszerű foltokból,felületekből kiindulva.A feladat során készített fekete-fehér kompozíciók,egy majd több szín alkalmazásával fokozatosan színesednek. Technikák: Kollázs, frottázs,viaszos-kitakarásos tech.(batik),pecsét készítés, merített papir készítés…Anyagok,eszközök:grafit,szén,tus,akvarell, tempera…… 35 óra 3.Textil-applikációk:Az előző feladat során készített minták textilből készült variációinak elkészítése az órán megismert kézi öltések alkalmazásával. 20 óra 4.Formaképzés a térbeli tervezés alapjai. Alapformák kialakítása papir,majd textil felhasználásával. Hajtogatott papir-felületek,alternatív anyagból,majd textilből készített anyagkísérletek készítése melyben elsődleges szempont az eredeti anyag szerkezetének megváltoztatása átalakítása,s ezzel egy új anyagkarakter létrehozása:Hajtogatással,tűzéssel,ráncolással,szemek felfuttatásával stb. 25 óra 5.Papirplasztika Papirplasztika Térbeli motívumok,struktúrák,felületek készítése papirból A létrejött papir-kompozíciók alkalmazásávbal papir-ruha megtervezése és elkészítése

53 A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Tervezéselmélet alkalmazása Az információgyűjtés formái, menete 20 óra 6.Térforma létrehozása egy tetszőlegesen választott lágy anyagból Egyedi karakterű textil felületek,struktúrák létrehozása A saját technikával készített felületek alakon való elhelyezése, a különböző anyagkarakterek felhasználási lehetőségeinek bemutatása. " Papir ruha készítés" 20 óra 7 .Egyedi karakterű struktúrák,alternatív anyagból készített kompozíciós sorozat, anyagfelület bármilyen a hagyományos textíliától eltérő,pl.műanyag,fém,fa,papir-hulladék stb A létrejött felületet felhasználva egy darab kísérleti jellegű ruhadarab elkészítése. 15 óra 8. Alternatív anyaghasználat a divatban. öltözék, illetve objectet a textil iparban nem használt, alternatív anyagokból. bármilyen,a hagyományos textíliától eltérő (,pl.műanyag,fém,fa,papir-hulladék stb )Technikai megkötés nincs. Kulcsszavak: innovováció, talált tárgy, kollázs, free-cutting, szabad képzettársítás, kísérleti jelleg, ipari eljárások és kézi technológiák, különleges anyagtársítások és felületek. Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete 40 óra 10. évfolyam

180 óra

1.Egyszerű geometrikus alapformák.,idomok alakítása az emberi testre Fellhasználható elemek:a négyzet,a kör és a háromszög. A feladat lényege a szabad formai kísérletezés és a megszerzett tapasztalatok alapján viselésre alkalmas ruhadarabok tervezése és kivitelezése. A forma és funkció viszonyának meghatározása 35 óra 2.Természeti kép Egy szabadon választott természetből vett kép érdekes felülete alapján(pl.moha,jégcsap,homok,szikla stb.)készített motívum,melyben a gyüjtött kép színhasználata,formavilága,jellemző motívumai válnak főszereplőkké. A kapott kétdimenziós motívumkincs egyszerűsítés Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet alkalmazása Forma-,színtanulmányok Technikák A gyüjtött anyagból kiválasztani azokat az Elemeket,melyek átültethetők egy aktuális,minimálszabású kollekcióba. Lépték arányos térbeli makett készítése 35 óra 3.Egyedi karakterű textil felületek,struktúrák létrehozása Anyagkísérletek készítése melyben elsődleges szempont az eredeti anyag szerkezetének, megváltoztatása,átalakítása,s ezzel egy új anyagkarakter létrehozása: Hajtogatással, tűzéssel,ráncolással,szemek felfuttatásával stb.A feladat során bármilyen „technika“ alkalmazható melynek segítségével új textil-struktúra alakítható kl. A feladat célja:a különböző anyagkarakterek tulajdonságainak megismerése felhasználási lehetőségeinek elsajátítása. A létrejött struktúrákat felhasználva egyedi hangvételű öltözékelem tervezése. (nadrág,blúz,mellény,ing) 35 óra 4.Öltözéktervezés Adott társadalmi rétegre,generációra,évszakra tervezett stílusjegyeket kívánalmak figyelembe vételével, jellemző korának,nemének,társadalmi hovatartozásának megfigyelése,vizsgálata

54 A tervezendő ruha funkciójának,kritériumainak pontos meghatározása,figyelembevétele. Igény-felmérés megadott szempontok alapján:férfiak/nők aránya,funkcionális és esztétikai szempontok,szinek 35 óra 5.Egyéni hangvételű öltözék együttesek tervezése egyedi kivitelezési technikák alkalmazásával. Téma: Kontinensek,földrészek,városok….. Szempontok: Szubkultúrák divatja,Populáris öltözködés,Undergrund,Zenei stílusokhoz-,vallási hovatartozáshoz köthető viseletek,Életkortól függő öltözködési szokások,Nemi jellegek,Klasszikus,hagyományőrző vagy formabontó stílusok…Kulcsszavak:kontraszt,irónia,harmónia,diszharmónia,identitás,kommunikáció, szimbólumok,motívumok,védjegyek….stb. Különleges és látványos,dinamikus formák keresése,a praktikum és funkció szem előtt tartásával Az öltözékek egyes darabjainak egymással való variálhatósága,a szín,sziluett egységes világának megteremtése . A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál 40 óra 11. évfolyam

216 óra

1.Anyag karakterek,(elasztikus) Öltözék tervezése az elasztikus anyagok sajátosságaira építve,az általános szabászati eljárások mellőzésével.A feladat lényege a szabad formai kísérletezés és a megszerzett tapasztalatok alapján viselésre alkalmas ruhadarab(ok) tervezése és kivitelezése. Formai kulcsszó:Organikus Felhasználható anyagok:Elasztikus textíliák,hurkolt kelmék,pamut,viszkóz,jersey,elasztikus tüll és egyéb textíliák Előtanulmányok,inspirációs oldalak Egy vagy két kisérleti ruhadarab amely megelőzte az elkészült ruhadarabot 46 óra 2.Formaruha tervezése egyényileg megválasztott,fiktív,vagy valóságos foglalkozási körre ,munkakörre,funkcióra. Adatgyüjtés: A választott foglalkozási kör pontos megfigyelése leírása. A választott munkakörben tevékenykedők jellemző korának,nemének,társadalmi hovatartozásának megfigyelése,vizsgálata A tervezendő formaruha funkciójának,kritériumainak pontos meghatározása,figyelembevétele. Igény-felmérés megadott szempontok alapján:férfiak/nők aránya,funkcionális és esztétikai szempontok,szinek A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások szabásvonalak, speciális szabászati megoldások 42 óra 3.Sorozat (kollekció)tervezése A sorozat rendezőelveinek meghatározása A gazdaság,politika,kultúra divatirányító szerepe A modell részfeladatainak kidolgozása(zseb,gallér) Színtani alapismeretek alkalmazása Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások A kollekció egységességének meghatározása Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével 40 óra 4.Népiselet Egy szabadon választott népcsoport,tájegység formavilágából,mintakincséből vett jellegzetesség alapján készített sorozat,melyben a gyüjtött nép színhasználata,formavilága,jellemző motívumai válnak főszereplőkké.

55 A gyüjtött anyagból kiválasztani azokat az Elemeket,melyek átültethetők egy aktuális kollekcióba. Színsorozat,színterv Sziluett,formatervek Új felületü textil létrehozása(ráncolás,rétegelés,festés,stb.) Anyagválasztás,anyagtársítások,makettkészítés. Vázlatok,skiccek készítése,moodboard, öltözék,vagy öltözékelem kivitelezése. 58 óra 6.Öltözékkiegészítő készítése A népviselet feladat során megfigyelt formavilágból,mintakincsből vett jellegzetességek alapján készített tárgy sorozat,melyben a megfigyelt viselet színhasználata,formavilága,jellemző motívumai válnak főszereplőkké. A gyüjtött anyagból kiválasztani azokat az Elemeket,melyek átültethetők a tervezés során 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása A forma és funkció viszonyának meghatározása Színsorozat,színterv Sziluett,formatervek Anyagválasztás,anyagtársítások,makettkészítés. Vázlatok,skiccek készítése,moodboard, öltözék,vagy öltözékelem kivitelezése. 30 óra 12. évfolyam

224 óra

Nemzetközi tervező(kedvenc divattervezőm) Egyénileg kiválasztott nemzetközileg ismert,mai élő tervező elemzése megadott szempontok alapján:mi a különbség a tervezők között,mik a jellemzőik, stílusuk összetevői Képi és írásos anyaggyüjtés,a választott Tervező stílusában Az elemzésből derüljön ki a tervezői Koncepció,szín-és anyaghasználat formavilág,sziluett,jellemző anyaghasználat,célcsoport….. 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások A kollekció egységességének meghatározása Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése egyedi kivitelezési technikák alkalmazásával az évszakok időjárási viszonyait szemelőtt Szempontok: Korunk divatirányzatainak és folyamatos Belső törvényszerüségeinek feltárása Divatszociológiai ismeretek alkalmazásával a pillanatnyi divattrend meghatározása,az új divatirányzatok alkalmazása Különleges és látványos,dinamikus formák keresése,a praktikum és funkció szem előtt tartásával Az öltözékek egyes darabjainak egymással való variálhatósága,a szín,sziluett egységes világának megteremtése . 58 óra Művészeti korszakok Múlt és jelen Előtanulmányok során olyan öltözékek keresése, melyekben művészeti korszakok öltözködésének stíluselemei fedezhetők fel. A viselettörténeti elemzés után(, formák, sziluettek, anyagok, minták, ruhadarabok, szabásminták, kiegészítők, haj, smink….szokások..) A gyüjtés alapján egy-két motívum,elv felhasználásával tervezett kollekció létrehozása úgy,hogy a tervek egy folyamatot mutassanak be a stílustervektől a

56 hordható ruhákig. Az egyes ruhakarakterekés öltözékvariánsok ábrázolása grafikai igényességgel Anyagválasztás,anyagtársítások,makettkészítés.A tervdokumentáció elkészítése Vázlatok,skiccek készítése,moodboard,öltözék,vagy öltözékelem kivitelezése. A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési 56 óra formái és készítése Saját inspirációs forrás keresése Egyéni hangvételű öltözék együttes tervezése, egyedi kivitelezési technikák alkalmazásával. Inspirációs téma keresése fényképező géppel, A téma szabadon választható. Kulcsszavak:kontraszt,irónia,harmónia,diszharmónia,identitás,kommunikáció, szimbólumok,motívumok,védjegyek….stb. Különleges és látványos,dinamikus formák keresése,a praktikum és funkció szem előtt tartásával Előtanulmányok,inspirációs oldalak,hangulatlap, moodboard Illusztráció(az elkészült és a csak terven létező darabokról,az öltözék stílusához illeszkedő technikával) Az öltözék,viselésre alkalmas anyagból,szinvonalas minőségben előállítva.. Új öltözék tervezése már meglévő ruhadarabokból,illetve textiliákból úgy,hogy két ellentétes divatirányzat ötvözésével létrejöjjön egy új stílusú öltözék együttes.54 óra Kontrasztok, „Stílus ütköztetés“ Új öltözék tervezése úgy,hogy két ellentétes divatirányzat ötvözésével létrejöjjön egy új stílusú öltözék együttes. Lehetséges kontrasztok: Szubkultúrák divatja,Populáris öltözködés,Undergrund,Zenei stílusokhoz-,vallási hovatartozáshoz köthető viseletek,Életkortól függő öltözködési szokások Nemi jellegek,Klasszikus,hagyományőrző vagy formabontó stílusok… sketchbookk műleírás(tervezés menete gondolatok összegzése) illusztráció technológiai,forma-és anyagkísérletek, különleges kivitelezési ötletek sziluettek anyagvágatok,kezdeti gondolatok Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása 56 óra 13. évfolyam

A 10598-12 azonosító számú Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. Kortárs szakmai környezet

64 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Divattörténet

96 óra

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése

57 Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 2. Szakmai ábrázolási gyakorlat 128 óra 2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Ember és környezet ábrázolása 128 óra Szabadkézi stúdiumok készítése - az épített külső és belső környezet megjelenítése - az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) - a különféle formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli ábrázolása - a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik grafikai felületek készítése különböző eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.) színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olaj-pasztell használatával plasztikai tanulmányok készítése színtani fogalmak ismertetése (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) természeti tárgyak ábrázolása különböző manuális grafikai megoldásokkal 1. Divattörténet

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít arra, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök A 20. század divattörténete 48 óra Az Haute Couture fogalma és kialakulása A Prêt-á-Porter fogalma és kialakulása A 20. század viseletének alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk A 20. század korszakainak öltözködéstörténete és sziluett változásai Jelentős formai újítások, reformok A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története • Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete 48 óra A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture és a Prêt-á-Porter szerepének megváltozása

58

• • • • • • • • • • • • • • •

A trend fogalma és hatása öltözködéskultúrára A trendek fajtái és megjelenési formái A szín, alapanyag és formatrendek előrejelzésének alakulása és megjelenítése Trendinformációk eljutása a tervezőkhöz, vásárlókhoz Napjaink trendjeinek alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk Napjaink trendjeinek sziluett változásai Alapanyag és formaalakítási innovációk A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminktrendek változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Szubkultúra fogalma Szubkultúrák kialakulása, külső megjelenése, hatásuk a napjaink utcai viseletére és a divatházak, tervezők munkásságára 20.századi divattörténet 48 óra 1.Haute-Couture és Prêt-à-Porter; 4 óra • Yves Saint-Laurent: „A” és G. Chanel: „I” vonalak; • Nina Ricci, Givenchy: alkalmi ruhák 4 óra • 2.a korszak jellegzetes ruhadarabjai: • farmer, poló, bőrdzseki, • pulóver-szettek, • kupola-szoknyák, "zsákruha", • unisex ruhák, • kétrészes fürdőruha (bikini), tűsarkú cipő; 6 óra • 3.1960: A. Courreges: Op-Art, "űrruhák"; • Mary Quant: mini szoknya; 6 óra • P. Cardin: papírruhák; • Paco Rabanne: műanyag- és fémruhák • nadrág, harisnyacsizma, szabadidős öltöny, gallér nélküli zakó, garbó, 6 óra • kívül hordott ing, orkánkabát. • 1970: Kenzo: az első japántervező Párizsban; • Issey Miyake: pliszé, és szoborruhák ; • Jean-Paul Gaultier: „High-tech” kollekció; • Nino Cerruti: a sportos elegancia 6 óra • 4.a korszak jellegzetes ruhadarabjai: folklór ruha, "T" vonal, • "túlméretezett" poló, szafari- és uniformis öltözetek, széles kihajtójú férfi zakó, széles nyakkendő és nyaksál. 8 óra • 5.1980: japán és amerikai tervezők hatása; • G. Armani: puritán elegancia; • Karl Lagerfeld: Chanel kollekció; • a fiatalok "utca-divatja" 8 óra Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete 48 óra 1.A politika, gazdaság, életmód, környezetkultúra, öltözköd kultúra, tárgykultúra, szabadidő-kultúra, zene összefüggései 4 óra 2. Képzőművészet, film, színház 4 óra 3.A divat működési mechanizmusa a kialakulás lépcsőfokai divatirányítók, divatkövetők, tömegfogyasztók divat a civil öltözködésben 4.Divat a tervezésben 8 óra a trendek rendszeres elemzésének szerepe a folyamatok felismerésében, előrelátásában 5.Divatpropaganda, és reklám 8 óra A tervezők és szerepük a divat kialakításában 6."Haute-couture" tervezők 6 óra 7."Pret-a-porter" tervezők 6 óra

59 • • • • • • •

A trend fogalma a divattrend és alkalmazási területei a trend csoportok kapcsolata a különböző vásárlói rétegekkel A divatbemutató szerepe,szervezése,lebonyolítása

1.Szakmai ábrázolási gyakorlat

128 óra

1.Alakrajz Az emberi test arányai, a testrészek egymáshoz viszonyított méretei a női alak 8-as osztású, részletes megrajzolása, a csontváz részeinek és az izomzat látható típusainak pontos megnevezése. 15 óra 2.A divatrajz nyújtott női alakja elöl- és hátulnézetből a női alak nyújtott osztású rajza elölnézet, hátulnézet, a kezek, lábfejek és a fej. 15 óra 3.A kontraposzt állás a kontraposzt állás beállítása, értelmezése, vázlatozása, helyes arányú megrajzolása. 4. A sziluettek A ruha sziluett fogalma és típusai A testre szabott” vonal elemzése 5. A drapéria: története a művészetben főbb jellemzői az emberi alakot térformáló hatása kapcsolata térbeli alakzatokkal ábrázolásának módszere színének és mintázatának szerepe az ábrázolásánál

10 óra 10 óra

7 óra

6.Alkat, arány, divat, egyéniség összefüggései alkat, - arány, -divat összefüggéseik,divat és egyéniség. 7.Színharmónia, színek jelentése, érzelmi, lélektani hatása A színek intenzitása Az elsődleges- és a másodlagos színek A hideg - és a meleg színe A komplementer színpárok Ton-in-ton színek (monokrom) A szín-kontrasztok hatása az öltözetek egységében Fehér-fekete és szürke variációk egy összeállításon belül Öltözetek színkombinálása két főszínnel, a komplementer színek egyensúlyának elemzése mintás anyagok megjelenítése különböző technikákkal (festés, krétázás, filctollak) 16 óra 8.Az anatómiai ismeret és a ruhakonstrukció összefüggése az emberi test anatómiai ismeretének és a ruha konstrukciójának kapcsolódása, rövid történeti áttekintés, az emberi test felépítése. 18óra 9.A test arányai, női-férfi közti különbség, különböző testalkatok az emberi test arányai,azesztétikus testarány a női és férfi test közötti különbségek (csontváz, izomzat, bőr),

7 óra

6 óra 6 óra

60 rajzos jegyzet készítése a leadott anyagból. a különböző testalkatok, jellemzői, ruhaszerkesztési vonatkozásai, tervezési vonatkozásai. 20 óra Divatrajz (kroki) az emberi test arányai, különböző testalkatok azonosságai,különbségei, a gerincoszlop mozgásainak következményei 15 perces rajzok, oldal és hátulnézet vázlatai, 15 perces rajzok, a kontraposzt fogalmának tisztázása, ennek egyszerű ábrázolása, 15 perces rajzok,bonyolultabb mozgások ábrázolása, 10 perces rajzok, 10 óra

A 10599-12 azonosító számú Divattervezés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tantárgyai, témakörei Divattervezési gyakorlat • A tantárgy tanításának célja Az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. • Öltözéktervezés A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Sziluett és színvázlatokat készítése Alapvető öltözéktípusok tervezése az adott témára Adott ruhadarabok alakítása szabászati részletmegoldások variálásával A franciaszabás lehetőségeinek felhasználása Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során A forma és funkció viszonyának meghatározása a cél szempontjából Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Szín és minta alkalmazásának területei és lehetőségei Színváltozatok készítése A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel • Öltözék kiegészítők tervezése A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Forma és színvázlatokat készítése Öltözék kiegészítők alapvető típusainak tervezése az adott témára Adott kiegészítők formaalakítása az arányok megváltoztatásával Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során 3 dimenziós makettek készítése 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Minta elhelyezése és díszítő eljárások alkalmazása adott kiegészítőn

61 Szín és minta variációk készítése, léptékváltások A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel • Kollekcióalakítás A témakör részletes kifejtése Kollekcióelemzés Az Haute Couture/ Prêt-á-Porter/ sport/ fehérnemű/ gyermekruha/ formaruha/kiegészítő… stb. kollekciók vizsgálata, feldolgozása Adott téma feldolgozása a kollekcióalakítás szempontjai alapján A kollekció egységességének meghatározása – tematika, hangulat, korosztály, alkalom… stb. alapján A kollekció céljának és típusának meghatározása Sziluett, forma és színvázlatokat készítése Tervsorozat készítése alapvető öltözéktípusokra az adott témában A tervek összehangolása, színváltozatok készítése Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel Divattervezési gyakorlat 128 óra 1.Tervezés a magyar népművészet inspirációja alapján a népviseleti gyűjtések (saját rajz és fotódokumentáció) rendszerezése,előkészítése a tervezéshez. Népviselet elemzése népviselet-csoportok jellemzőinek elemzése forma, szín, díszítés, alapanyag, formai, szabászati, színösszeállítási terv tervezés, Tervezés a díszítések felhasználásával a díszítések elemzés, behelyettesítése, alkalmazásának lehetőségei az aktuális divatban (pl. új technológiákkal), tervezés egyszerű díszítésekkel: a tervötletek megbeszélése. Igény-felmérés megadott szempontok alapján:férfiak/nők aránya,funkcionális és esztétikai szempontok,szinek 42 óra 2.Egyéni hangvételű öltözék együttesek tervezése egyedi kivitelezési technikák alkalmazásával. Szempontok: Szubkultúrák divatja,Populáris öltözködés,Undergrund,Zenei stílusokhoz-,vallási hovatartozáshoz köthető viseletek,Életkortól függő öltözködési szokások,Nemi jellegek,Klasszikus,hagyományőrző vagy formabontó stílusok…Kulcsszavak:kontraszt,irónia,harmónia,diszharmónia,identitás,kommunikáció, szimbólumok,motívumok,védjegyek….stb. Különleges és látványos,dinamikus formák keresése,a praktikum és funkció szem előtt tartásával Az öltözékek egyes darabjainak egymással való variálhatósága, 42 óra a szín,sziluett egységes világának megteremtése . 3.Személyre szabott egyedi öltözék együttesek tervezése Adott társadalmi rétegre,generációra,évszakra tervezett stílusjegyeket kívánalmak figyelembe vételével, jellemző korának,nemének,társadalmi hovatartozásának A választott alany munkakörének tevékenységeinek testalkatának jellemző korának,nemének,társadalmi hovatartozásának megfigyelése,vizsgálata esztétikai szempontok,szinek A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások Testméretek, testalkatok testméretek meghatározása méretvétel szabályai, mérési helyek, mérettáblázatok egyedi kivitelezés esetén, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások 44 óra

62

• • •

Öltözék kivitelezés gyakorlat 128óra Témakörök Modellezés, szabás, varrás gyakorlat Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás, varrás • aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Formaalakítási megoldások és a technológia közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: modellezés, szabás, varrás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés,ragasztás…stb. Öltözék kivitelezési folyamatok Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagokat felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Szabászati-, varró-, vasalóeszközöket működésének ismerete és használata Az öltözékeket felhasználásuktól függően próbához összeállítja Öltözékjavítás lehetőségei Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása Modellezés, szabás, varrás gyakorlat 1.Női szoknya modellezése női viseletben előforduló szoknyafajták típus szerinti felsorolása a modellezés és kivitelezhetőség alapján, szoknyák felosztása körvonal / sziluett /, tagolások, hosszúság és díszítés szerint, divatrajz egyértelmű, szakszerű meghatározása, modellezéshez felhasználható alapszerkesztések alapszoknya szerkesztési mintája, 20 óra 2.Női nadrág modellezése női viseletben előforduló nadrágféleségek típus szerinti felsorolása a modellezés és kivitelezés alapján, divatrajzok egyértelmű és szakszerű meghatározása, modellezéshez felhasználható alapszerkesztések szűkítős, vagy bőségráncos, farmer, elasztikus alapanyagra készült alapszerkesztés, nadrágszoknya, szármegoldás szerint egyenes, párhuzamos, trapéz, répa és cső alakú szár, 18 óra 3.Női blézer modellezése a modellezéshez felhasznált alapszerkesztések kiválasztásának szempontjai, alapszerkesztés módosítása, divat előigazítás, formázóvarrások áthelyezése

63 formázóvarrások típusai, formázóvarrások áthelyezési szabályai, tagolással modellezett elejék és hátak hosszanti szabásvonalak, áthelyezett formázásokkal, vízszintes szabásvonalakkal, áthelyezett formázóvarrások áthelyezése formázóvarrások típusai, formázóvarrások áthelyezési szabályai, tagolással modellezett elejék és hátak hosszanti szabásvonalak, áthelyezett formázásokkal, vízszintes szabásvonalakkal, áthelyezett

20 óra

4.Nyakkör eldolgozások formába szabott pánttal ferdébe szabott pánttal gallérral inggallér bubigallér állógallér sálgallér kihajtós gallér

15 óra

5.Ingblúz készítése Divatnak megfelelő blúz készítése egyedi testalkatra első próbára készítés második próbára készítés befejezés

15 óra

6.Női ruha készítése Derékban szabott ruha készítése Japán ujjú ruha készítése Raglán ujjú ruha készítése

20 óra

7.Kosztümkabátok és kabátok készítése Kabát alkatrészeinek készítése Elejekészítések ragasztásos technológiával Különböző kabátzsebek készítése bélelt foltzsebek bevágott zsebek szabásvonalba készített zsebek

20 óra

A 10600-12 azonosító számú Stílusalakítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Stílusalakítás elmélet 64 óra • A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előre-

64 jelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/-szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök • Stílusismeret A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások és alkalmazási területei A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások és alkalmazási területei Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia ismeret és használat Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek Kapcsolattartás a társművészetekkel/-szakmákkal Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék • Trendismeret A trend fogalma, típusai, szerepe A trendek változásai, mozgatórugói Színtrendek alakulása és változásai Alapanyagtrendek – innovációk követése Formatrendek változásai az öltözködés és divat különböző területein Női, férfi és gyermekruha trendek Trend-információs források és alkalmazásuk A trendek megjelenési formái Divatmédia szerepe a trendek kialakulásában és terjesztésében Szaklapok ismerete és alkalmazási területei Trendek megjelenése és szerepe a társművészetekben Trendelemzés Aktuális trendek felismerése és vizsgálata az öltözködés és divat különböző területein felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Stílusalakítás elmélet 64 óra Stílusismeret

1.Stílus elnevezések, tartalmuk különböző stílusok; jellemzői, változatai 4 óra 2.Szakkifejezések a női felsőruházatban az idők folyamán kialakult szakkifejezések megismerése a magyar és a nemzetközi szakirodalomban női divat, felsőruházat: kabát (típusok, formák) diavetítés, kosztümök (típusok, formák, anyagok) diavetítés, ruhatípusok, formák, viselés módjuk (diavetítés), alkalmi öltözékek típusai, változásai (diavetítés), blúz, szoknya, nadrág típusok és formák (diavetítés), szabadidő és sportruházat 24 óra 3.Divatmédia ismeret és használat 4 óra 4.Szakkifejezések az alsóruházat, kiegészítők, kellékek területén

65 alsóruházat, hálóruházat, otthoni öltözékek (diavetítés), kiegészítők: kalap, sál, kesztyű, lábbeli, harisnya stb., összefüggése, kapcsolata (diavetítés), kellékek jellemzői, összefüggése a ruhával, stílussal 8 óra 5.A trend létrejöttének áttekintése a trendcsoportok felosztása, egymásra épülésük időrendben és funkcióban, a trendek kialakítása nemek, korcsoportok, divatérzékenység szerint (piackutatás). a trend-stílusok kialakításának gazdasági, kulturális háttere, a befolyásoló tényezők (piackutatás), informálódási lehetőségek, 6 óra Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek 2 óra Kapcsolattartás a társművészetekkel/-szakmákkal 2 óra

6.kereskedelmi kollekció összefüggései azonosságok és különbségek a kollekciók kialakításának céljában, módszereiben, alapruhatár: egyéni stílus, alkat figyelembevételével, kereskedelmi kollekció, ami lehetőséget nyújt vásárlói számára egyéni alap ruhatáruk kialakítására. 18 óra Stílusalakítás gyakorlat 96 óra A tantárgy tanításának célja Ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek/-szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Témakörök Stílusgyakorlat A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek alkalmazása a gyakorlat során Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyeire épülő tervek készítése Stíluselemzés, stílusjegyek használata A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők,szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia használata a tervezési folyamatok során Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Kapcsolatkialakítás és fenntartás a társművészetekkel/-szakmákkal a tervezési folyamatok során Divatanyag (öltözékek, kollekciók) bemutatása, kiállítása Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció kidolgozása – ruha, smink, frizura, kellék Trendgyakorlat A trend fogalmának, típusainak aktív használata a tervezési folyamatok során A trendek változások követése

66 Trendelemzés gyakorlati alkalmazása Aktuális trendeknek megfelelő koncepció kialakítása – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Színtrendek követése és alkalmazása adott feladat során Alapanyagtrendek – innovációk eredményeinek alkalmazása adott feladat során Formatrendek figyelembe vétele adott feladat során Női, férfi vagy gyermekruha trendek felhasználása adott feladat során Trend-információs források alkalmazása Divatmédia trendinformációinak felhasználása Divatmédia reklámjellegű felhasználása a tervezés során Divatfotó reklámjellegű felhasználása a tervezés során Trendek megjelenítése a társművészeteken keresztül 10600-12 Stílusalakítás Stílusalakítás gyakorlat 96 óra 1.Sziluettek és testalkat sajátságok összefüggései a test optikai torzításának lehetőségei az emberi test arányai, különböző testalkatok azonosságai Színsorozat,színterv Sziluett,formatervek 20 óra 2.Történeti stílusok a különböző korok divatrajzairól, fotóiról ötletgyűjtés, a fejlesztésre, kiemelésre érdemes motívumok, részletek megkeresése, ellenpróbája, tervezés ezek felhasználásával. a tervek közös megbeszélése, a kigyűjtött részletek, gondolatok helyességének, kiválasztásának értékelése. 20 óra 3.Egy ötletből különböző öltözéktípusok megtervezése kiválasztott témából többféle, különböző karakterű, szabású, díszítésű, vagy más-más öltözéktípus kialakítása, a tervek megbeszélése, értékelése, a kiválasztott tervek igényes divatgrafikai ábrázolása 20 óra 4. Új öltözék tervezése meglévő divatirányzat ötvözésével Szubkultúrák divatja,Populáris öltözködés,Undergrund,Zenei stílusokhoz-,vallási hovatartozáshoz köthető viseletek,Életkortól függő öltözködési szokások Nemi jellegek,Klasszikus,hagyományőrző vagy formabontó stílusok… 20 óra 5.Arányeltolási gyakorlatok: kontrasztok,túlzások,méretnövelések Egy kiválasztott öltözékterv, sziluetjének arányainak megváltoztatása horizontális, vertikális, átlós átalakítása arányeltolás, horizontális, vertikális 8 óra 6. Szubjektív színkombinációk Egyes emberi tulajdonságok felhasználása, alkalmazása az öltözködésben A színek szerepe a mindennapi használaton kívüli szituációkban: színpad, bemutató, csoportos, és folyamatos megjelenés, változó világítás stb.

8 óra

Látványtervezés gyakorlat 160 óra • A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket.

67 Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Témakörök • Számítógépes programismeret A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek ismerete Látványtervezés A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó alkalmazási területei és kiemelkedő alkotók életműve, stílusa Divat- és reklámfotó szín- és formakomponálási alapgyakorlatai Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek alkalmazása Pixelgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezési, alakítási gyakorlatok Látványtervezés a rajzi, festészeti, plasztikai, kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak tervezése és prezentálása - divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások A különböző területek divattervezési feladatainak tervezése és prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek alkalmazása Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek alkalmazása Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás 10600-12 Stílusalakítás Látványtervezési gyakorlat Számítógépes programismeret 64 óra A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása

68 Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás A témakör részletes kifejtése Látványtervezési gyakorlat

96 óra

1. Teljes arculat tervezés egy haldokló vagy már megszünt márka számára Választható márkák: -Jean Paul Gaultier -Thierry Mugler -Rotschild Klára szalon -Christian Dior -NIKE – edge -Alexander McQueen -Christian Lacroix arculatváltás három lépcsőfoka: a kutatás, a tervezés és a kivitelezés. Afeladat három fázisból áll A feladat komplex I. Kutatás: A kutatás négy fontosabb blokkra osztható. 1. Történeti áttekintés 2. Marketing és PR stratégia elemzés 3. Trendelemzés 4. Jövőképe II.Tervezés: A tervezési fázis három állomásra bontható 1.Koncepció 2.Vázlatok 3.Végső tervek III:Kivitelezés 2 darab teljes öltözék kivitelezése piacképes minőségben A kutatás egybefűzőtt, végleges változata Koncepció és tervezési stratégia elemzés Sketchbook (vázlatok és inspirációk) 20 öltözékből álló kollekció kidolgozott grafikai terve, anyagmintákkal Grafikai tervek: névjegy kártya, nyaki cimke, etiket 2 öltözék Műszaki dokumentáció Csomagolás 1db sajtóhirdetés 96 óra

69

IV. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Ágazati szakképzés közismeret nélÁgazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan 9. Szakmai követelménymodulok

10. heti órasz{m

heti órasz{m Tant{rgyak

e

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

0,5

10039-12

Művészettörténet

0,5

Művészetelméleti és szakrajz feladatok

Szakrajz

gy

sz

ögy

e

gy

11. heti órasz{m sz

ögy

e

gy

kül

12. heti órasz{m sz

ögy

e

gy

13.jan heti órasz{m sz

e 0,5

1 1

1 1

0,5 1

3 1

4

10038-12

Kereskedelmi és v{llalkoz{si tevékenységek

Kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek

11499-12 Foglalkoztat{s

Foglalkoztat{s

11498-12 Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv

gy

0,5

0,5

ögy

70

10037-12

Fotogr{fiai ismeretek

A fotogr{fiai eszközök jellemzése 10854-12

Fotogr{fiai ismeretek gyakorlata Kultúrtörténet

Fotogr{fiai elmélet

Fotótechnika

10855-12

Felvételkészítés és kidolgoz{s

Fotogr{fiai gyakorlat

Kreatív tervezés

összes óra összes óra

2

2

1

3

2

70

2 5

2

2

3 70

105

3 6

2

3

3 105

1

140

4 7

8

6

3 140

7 10

1

15

12

160

19 31

160

71

9.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek Heti: 2 óra/72 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 10037-12 Fotogr{fiai ismeretek 72 Fényképezőgépek működése

22

Kiegészítők, tartozékok

25

Felvétel készítési ismeretek

25

Bemutatja a fényképezőgépek (analóg, digitális) működését, használatát Fényképezőgépbe filmet, elemet, memóriakártyát ajánl, cserél Fényképezőgéphez kiegészítő cikkeket, objektíveket, vakukat stb. ajánl Fényérzékeny anyagokat forgalmaz, ajánl Bemutatja a digitális képek megjelenítésének eszközeit, használatát Átveszi a fotó amatőr munkákat, az elkészült képekről – felvétel készítési hibákról – igény szerint felvilágosítást, tanácsot ad

1-22 óra A fény. A látás biológiai alapjai. Camera Obscura. A látás megfejtése az ókortól a napjainkig. A fotográfia megszületése, az első fotográfiák. A fotográfia archaikus eljárásai. A fotográfia kezdeteinek nagy alakjai. Magyarországi fotográfia a korai időkben. 23-47 óra A fényképezőgépek szerkezeti felépítése az egyszerű kameráktól az összetett és automata/digitális szerkezetekig, típusok, formátumok. A fényképező objektívje, zárszerkezete, blende, tükörreflex és más kereső funkciók. Az objektívek típusai és fizikai tulajdonságaik, gyújtótávolság, látószög, blendenyílás, fókusz, mélységélesség. Speciális objektívek. Az objektívek torzítása, a perspektíva korrigálása. 48-72 óra A fotográfiai berendezések ismerete. Az analóg fotográfia kelléktára, laborálás. A fényképezés alapanyagai, fotográfiai vegyszerek ismerete. A nagyítógép szerkezete, részei, működési elve. Az analóg fotográfia fényérzékeny anyagai, filmtípusok. Fekete-fehér és színes fotográfia. A fény tulajdonságai, fényerősség, fényáram, fénysűrűség, megvilágítás Lambert felület, négyzetes törvény A fotográfiai expozíció, a rekesz és a zársebesség összefüggése

54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő

10.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek Heti: 2 óra/72 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 1003712 Fotogr{fiai ismeretek 72 Fényképezőgépek működése

22

Kiegészítők, tartozékok

25

Felvétel készítési ismeretek

25

1-22 óra A szín definíciója, színérzet, színezet, világosság telítettség. A színkeverés additív és szubsztraktív típusai. Színrendszerek. Színhőmérséklet meghatározása, eredtet az iparban. A világítótestek fajtáinak színhőmérséklete. A színes film színérzékenysége, színhőmérséklet korrekciók. A fehér-

Az analóg (fényképező)gépek működése, kezelése, története Az analóg (fényképező)gépekhez haszn{lt filmek jellemzői Az analóg (fényképező) gépekhez haszn{lt objektívek és kiegészítőik főbb jellemzői Az analóg gépekhez haszn{lt vakuk főbb csoportjai és jellemzői A digit{lis (fényképező) gépek működése, kezelése A memóriak{rty{k főbb jellemzői, haszn{lata A digit{lis (fényképező) gépek működéséhez szükséges elemek és akkumul{torok főbb jellemzői A digit{lis (fényképező) gépekhez haszn{lt objektívek és kiegészítőik főbb jellemzői A digit{lis (fényképező) gépekhez haszn{lt vakuk főbb csoportjai és jellemzői A fényképek elkészítéséhez haszn{lt pozitív anyagok jellemzői A digit{lis felvételek megtekintésére szolg{ló berendezések haszn{lat{nak szab{lyai

72 egyensúly és annak eltolódásainak kiküszöbölése. Színes szűrők használata. 23-47 óra A digitális fényképezőgépek felépítése. A digitális képalkotás folyamata. CCS vagy CMOS. Fényérzékeny elektróda, analóg/digitális átalakítás, képalkotó rendszer, memóriatárolás. Kompakt kamerák, SLR (tükörreflexes) kamerák, nagyformátumú kamerák, műszaki kamerák. A digitális képek felbontása, fájltípusok. Manuális és automatikus élességállítás, az AF fajtái, IF működése Bemozdulás-gátlás módszerei (VR, IS ) 48-72 óra A 20. század elejének fotótörténete, az alkalmazott fotográfia története, divat, riport és reklámfotózás. A műtermi fotográfia alapjai, eszközök, fények, fénymérés, a természetes fény modellezésének lehetőségei.

54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő

11.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek Heti: 2 óra/72 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 10037-12 Fotogr{fiai ismeretek 72 Fényképezőgépek működése

22

Kiegészítők, tartozékok

25

Felvétel készítési ismeretek

25

1-22 óra Mozgás megjelenítésének módja, a zársebesség, a redőnyzár, a kamera mozgása által. Sportriport fényképezés technikai alapjai, a sportjátékok tanulmányozása, a sportriport fényképezési lehetőségei, technikai függvénye. A riportfotó fajtái, területei, riportfotó publikálása, díjak, pályázatok, versenyek. Szociofotó és életkép, zsáner. 23-47 óra A képkomponálás szabályainak kiterjesztése. Aranymetszés, harmadolás, szokatlan nézőpont, képi viszonylatok, a tér és annak hiányának felhasználása képkomponáláshoz. A perspektíva ábrázolása, a téri viszonylatok befolyásolása a nézőpont kiválasztásával, műszaki objektív használatával, digitális korrekcióval az utómunka során. Számítógépes utómunkák Adobe Photoshop és más utómunka szoftverekkel. Réteg- és szűrőhasználat számítógépes programokkal. Szoftveres munka tömörítetlen állományokkal. A műszaki fényképezőgépek állítási lehetőségei, perspektíva korrekció, és a Scheimpflug szabály 48-72 óra Fekete-fehér és színes digitális képszerkesztés. A fényképek nyomdai publikálásának alapkövetelményei. Duotone és quadrotone képek készítése digitális úton. Fotótörténet: a fotó és a képzőművészet kapcsolata a 20. század első felében. Az avantgard irányzatok és a kamera nélküli fényképezés. Fotomontázs, fotokollázs megszületése. A képzőművészeti fotográfia kialakulása.

54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő

12.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek Heti: 2 óra/64 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 10037-12 Fotogr{fiai ismeretek 64 Fényképezőgépek működése

22

73 Kiegészítők, tartozékok

25

Felvétel készítési ismeretek

17

1-22 óra A fénymérés technikai alapjai, fénymérő eszközök. a beeső és a visszavert fény mérése. A fényképezőgépbe épített és a külső fénymérő használata. TTL fénymérés, Mátrix (kiértékelő) Középre súlyozott és Spotmérés. Automatikus TTL fénymérések az automata analóg és digitális gépeken. Betűkódok és tematikus beállítások az automata gépeken. Szürketábla használatának szabályai, lehetőségei, a fénymérés megkönnyítése szürketáblával. 23-47 óra Színellenőrző táblák használata, lehetőségei, fajtái. GretagMacbet színtábla használata reprodukció és színhelyes alkalmazások esetében. A színhelyesség követelményei, speciális megrendelések. A színhelyesség digitális ellenőrzése. Festmény reprodukció elkészítésének technikai feltételei. 48-64 óra Fotó technika és kultúrtörténet. A fényképezőgépek fejlődése a 20. század második felében. Kompakt kisfilmes gépek és polaroid fényképezőgép. A fényképezés szabadidős tevékenységének elterjedése és annak hatása a mindennapok világára. A fényképezés használata a tudományban, a haditudósításban és a művészetben.

54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő

13.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek Heti: 8 óra/256 Fotogr{fiai ismeretek

256

Fényképezőgépek működése

88

Kiegészítők, tartozékok

100

Felvétel készítési ismeretek

68

1-88 óra A fényképezőgép és a digitális perifériák összehangolása. Színmélység fogalma. Színrendszerek. Színprofilok. Interpoláció fogalma, előfordulása, következménye. Fehéregyensúly szerepe. Színhőmérséklet- érzékenység beállítás. Hisztogramelemzés. Gradáció, szín, tónus. A fényképészet szakmai etikája, az etikai kódex Humán szolgáltatások általános etikai követelményei A szerzői jogok, a személyiségi jogok, a kegyeleti jog A modell-nyilatkozat, a felhasználási szerződés A képmás védelme szerzői alkotás esetén és megrendelésre készült képmásnál Az ábrázolás valódiságának védelme a művészi alkotásnál A közszereplő jogának korlátozása, a tömegfelvételek és a képmás védelme A tisztességtelen piaci magatartás jellemzői, a reklámetikai elvárások A jogi helyzetet képfájlok és eredetik, valamint a másolatok esetén 89-188 óra Fotótörténet a II. világháborútól 20.század végéig. Dokumentáció és önkifejezés a fotográfiában. Tematikus csoportosítások, fotótörténeti példák. Kortárs alkotók és törekvések. Kísérleti fotográfia. Magyar és idegen nyelvű szakirodalom ismertetése.

74 Videokamerák működése Professzionális fényképezőgéppel készített mozgókép technika. Szkennerek elve és működése Nyomtatók elve és működése Nyomtató festékek színei, CMYK DPI felbontás értelmezése LCD kijelző működési elve Monitorok elve és működése Projektorok elve és működése Monitor kalibráció elvi jelentősége Laborgépek Régi fotográfiai eljárások Laborkísérletek kémiai háttere 189-256 óra Fotó technika és kultúrtörténet. A fényképezőgépek fejlődése a 20. század második felében. Kompakt kisfilmes gépek és polaroid fényképezőgép. A fényképezés szabadidős tevékenységének elterjedése és annak hatása a mindennapok világára. A fényképezés használata a tudományban, a haditudósításban az alkalmazott művészetben és a képzőművészetben.

9.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek gyakorlat Heti: 3 óra/108 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 10037-12 Fotogr{fiai ismeretek gyakorla108 ta Fényképezőgépek haszn{lata

27

Kiegészítők, tartozékok haszn{lata

27

Felvétel készítés

27

Képfeldolgoz{s

27

Bemutatja a fényképezőgépek (analóg, digitális) működését, használatát Fényképezőgépbe filmet, elemet, memóriakártyát ajánl, cserél Fényképezőgéphez kiegészítő cikkeket, objektíveket, vakukat stb. ajánl Fényérzékeny anyagokat forgalmaz, ajánl Bemutatja a digitális képek megjelenítésének eszközeit, használatát Átveszi a fotó amatőr munkákat, az elkészült képekről – felvétel készítési hibákról – igény szerint felvilágosítást, tanácsot ad

1-27 óra Archaikus fotográfiai technikák megismerése. Laborgyakorlat. A fény viselkedése. Lyukkamera építése. Felvétel készítése lyukkamerával. A fotográfiai vegyszerek tulajdonságai, biztonsági intézkedések, balesetvédelem a laborban. A lyukkamerával készített felvételek előhívása, a papírnegatív átfordítása. 28-54 óra Fekete fehér fotográfiák készítése analóg technikákkal. Kamera nélküli fényképezés: fotogram, kemogram. 55-81 óra Filmes analóg fényképezés. Kompozíciós feladatok. Ritmus, egyensúly, dinamika, átló, vonal stb. Fekete fehér filmek laborálása. A nagyítógép megismerése, a nagyítási folyamat megértése, begyakorlása. 82-108 óra Fényképezés és laborálás adott témára, egy adott témakört felölelő fotóesszé készítése. Ember és térábrázolás szabadkézi rajzban, digitális eszközökkel Szabadkézi rajzolás, vázlatkészítés. Kreatív ötletek felvetésének (vázlattervek készítése fotografikai, grafikai, verbális eszközökkel) menete

10.évfolyam Tantárgy:

75

Fotográfiai ismeretek gyakorlat Heti: 2 óra/72 Modul: A fotográfiai eszközök jellemzése 10037-12 Fotogr{fiai ismeretek gyakorla72 ta Fényképezőgépek haszn{lata

18

Kiegészítők, tartozékok haszn{lata

18

Felvétel készítés

18

Képfeldolgoz{s

18

Az analóg (fényképező)gépek működése, kezelése, története Az analóg (fényképező)gépekhez haszn{lt filmek jellemzői Az analóg (fényképező) gépekhez haszn{lt objektívek és kiegészítőik főbb jellemzői Az analóg gépekhez haszn{lt vakuk főbb csoportjai és jellemzői A digit{lis (fényképező) gépek működése, kezelése A memóriak{rty{k főbb jellemzői, haszn{lata A digit{lis (fényképező) gépek működéséhez szükséges elemek és akkumul{torok főbb jellemzői A digit{lis (fényképező) gépekhez haszn{lt objektívek és kiegészítőik főbb jellemzői A digit{lis (fényképező) gépekhez haszn{lt vakuk főbb csoportjai és jellemzői A fényképek elkészítéséhez haszn{lt pozitív anyagok jellemzői A digit{lis felvételek megtekintésére szolg{ló berendezések haszn{lat{nak szab{lyai

1-18 óra Alkotói teamek, feladatmegosztás, tervezői előkészületek, előképek és vázlatok készítése, gyűjtés a feladat anyagában, Tájkép és városkép. A tájkép és veduta készítés technikai feltételei, fényviszonyoknak megfelelő beállítások, műfények objektívek megválasztása. Városi látkép, tájkép készítése, digitális utómunkák Adobe Photoshop programban 19-36 óra A tárgyfotó készítésének technikai követelményei, speciális berendezések, tárgyfotósátor használata stb. Tárgyfotó, csendélet készítése, a képek digitalizálása, utómunka szoftverekkel alakítása. 37-72 óra A Portré, csoportkép készítés technikai feltételei, fényviszonyoknak megfelelő beállítások, műfények objektívek megválasztása, Portré, csoportkép készítése. Portré készítése műteremben és szabadban, portré objektívek használata, mélységélesség. Lehetőségek a személyiség, belső tulajdonságok kifejezésére. Arcformák és korrekciók. Reprodukció és dokumentum fotó készítése. Sík és plasztikai műalkotások tárgyak fotózása. Technikai foto dokumentáció készítése. Reprodukció és dokumentum fotó készítése. A fotók digitalizálása utómunkák elvégzése.

11.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek gyakorlat Heti: 4 óra/144 Fotogr{fiai ismeretek gyakorlata

144

Fényképezőgépek haszn{lata

36

Kiegészítők, tartozékok haszn{lata

36

Felvétel készítés

36

Képfeldolgoz{s

36

1-36 óra Glamour készítése.

76

A divatfotó technikai feltételei és kultúrtörténeti ismerete, gyűjtés a témában. Divatfotográfia készítése, modellek, pózok, gesztusok tanulmányozása, vázlatfotók készítése. Divatfotó készítése szabadban. 36-72 óra A megrendezett fotográfia sajátosságai Az experimentális fotográfia készítésének lehetőségei

Divatfotó készítése műtermi körülmények között. Műtermi műfényes megvilágítási lehetőségek, a hátterek kreatív használata, hátterek készítése. Háttér és effektfények használata. 73-108 óra Analóg felvételek digitalizálása digitális utómunkák szintek, görbék beállítása retusálás. 109-144 óra Reprodukció és dokumentum fotó készítése. Sík és plasztikai műalkotások tárgyak fotózása. Technikai foto dokumentáció készítése. Reprodukció és dokumentum fotó készítése. A fotók digitalizálása utómunkák elvégzése.

12.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek gyakorlat Heti: 7 óra/224 Fotogr{fiai ismeretek gyakorlata

224

Fényképezőgépek haszn{lata

63

Kiegészítők, tartozékok haszn{lata

63

Felvétel készítés

63

Képfeldolgoz{s

35

1-63 óra Lakossági fotószolgáltatás végzése esküvői, ballagási, igazolvány és alkalmi fotográfiák elkészítésének technikai és szervezési feltételei. Igazolványkép, portré, gyerekfelvétel, esküvői, családi felvétel, csoportkép készítés gyakorlata. Tárgyfotó, reprodukció, makro, dokumentum, reklám felvételek készítése. 63-126 óra Reklámfotó készítése, élelmiszer, pékárú. Tippek és trükkök reklámfotó készítéshez. A digitális technikában használatos színrendszerek használata A különböző nyomdai színskálák ismerete A kamera RAW konvertáló programok használata Analóg laborálás 127-224 Digitális és analóg formátumú képek reprezentációja, dokumentálása, kiállításra kész állapotba hozása. Monitorkalibrálás Színegyeztetés, színprofilok használata, a monitor, nyomtató, és a kép színprofiljának összehangolása A kép színhelyességének megállapítása Az Adobe Photoshop, és egyéb képfeldolgozó programok, kezelése

77 A különböző korrekciós eszközök használata A képkivágás, fehéregyensúly, tónus korrekciója A képek tömörítése, átméretezése, más formátumba történő konvertálása A képfeldolgozó program kreatív használata Pászpartúra készítése. Internetes fotótárak, megosztó portálok kezelése és létrehozása.

13.évfolyam Tantárgy:

Fotográfiai ismeretek gyakorlat Heti: 15 óra/480 Fotogr{fiai ismeretek gyakorlata

480

Fényképezőgépek haszn{lata

100

Kiegészítők, tartozékok haszn{lata

100

Felvétel készítés

180

Képfeldolgoz{s

100

1-80 óra Riport, színházi, divat, zsánerkép, fotóesszé készítése. A videofelvétel készítéséhez szükséges technikai eszközök kezelése. A kompozíciós szabályok tudatos használata A világítóeszközök kezelése, a megvilágítás beállítása A színhőmérséklet beállítása, összehangolása A helyes expozíció meghatározása A video szerkesztő programok kezelése. Szerkesztés, utóhangosítás, feliratozás, különleges effektusok DVD szerkesztő programok kezelése Koncepcionális gondolkodásmód kialakítása Kép és szöveg üzenete Scratch book Forgatókönyv 80-180 óra Amatőrmunkák átvétele kidolgozásra. Minilabor kidolgozási alapismeretek A külső helyszínen történő fényképezéssel kapcsolatos szervezési feladatok ellátása. Gépek, épület külső és belső fényképezése Műszaki fényképezőgépek használata 181-300 óra Szabadkézi vázlatozás, tervezés Kép és szöveg kapcsolata, képaláírások és kísérő szövegek tartalmi, stiláris és tipográfiai formajegyei Grafikai és képszerkesztő programok használata A szkennerek használata Számítógépes képfeldolgozás, a képek előkészítése nyomtatáshoz Színegyeztetés, színprofilok használata A különböző típusú és méretű nyomtatók kezelése, képek, dokumentumok nyomtatása Betűtörténet Betűtípusok Klasszikus tipográfia Modern tipográfia Képszerkesztési alapismeretek Kiadványszerkesztés Arculattervezés

78 301-480 óra Vizsgamunka megtervezése, témaválasztás, gyűjtés, kreatív tervezés. Munkanapló és digitális portfolió készítése. Nyomdai előkészítés Makett készítés Kiállítás rendezés Prezentációkészítés

79

V. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 05 KERÁMIAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. összesítő 5/13. évfolyam

36 9. Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

36 10.

e gy szabad e gy szabad

11500-12 Munkavédelemi alap- Munkavédelemi ismeretek alapismeretek Művészettörténet

Művészetelmélet és {br{zol{s

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése 11499-12 Foglalkoztat{s 11498-12 Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Tervezés és technológia

36 11. e

32 12.

gy szabad e gy szabad

0,5 2

Népművészet Tér{br{zol{si rendszerek I-II. Rajz, festés, mint{z{s

2

2

Technológia Tervezés és gyakorlat

2

0

1

0

0

0

1

4

4

4

Művészeti v{llalkoz{s Foglalkoztat{s Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv Stílustan és szaktörténet

gy

szabad ögy

e

1

1

36

0

524

68

32

0

0

4

2

5

1

0,5

1

122

1

1

1

104

5

szabad

0

0,5

1

gy

18

1 3

e

5

1

6

1

0

0

0

732

68

80 Kort{rs szakmai 10636-12 Ker{mia-porcel{n elő- környezet tanulm{nyok Szakmai {br{zol{si gyakorlat Ker{miaporcel{n szakmai ismeret 11104-12 Ker{mia-porcel{n Digit{lis prezent{rgykészítés t{ció Ker{miaporcel{nkészítési gyakorlat TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra összes heti óra

0

0

2

0

5

0

0

3

0

2

3

8

2 13

4

9

0 13

4

9

1 14

6

10 18

2

0

0

0

588

1256

172

17

160

35

81

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. Stílustan és szaktörténet

122 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1. 3. Témakörök 1.3.1. Stílustan

36 óra

Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik 1.3.2. Szaktörténet

86 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban 1. Stílustan és szaktörténet tantárgy 9. évfolyam 1. Az őskori kerámia története - Az ősember művészete, fogalmak, stílusjegyek - Őskori edénykészítési technikák, kemencetípusok

36 óra (heti 1 óra) 6 óra

82

- Őskori edényformák, díszítések, szimbólumok jelentése - A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon (Körös kultúra, tiszai kultúra, bükki kultúra, péceli kultúra) - Agyagművesség a Kárpát- medencében - Kerámiatárgyak elemzése, összehasonlítása 2. Az egyiptomi kerámia

5 óra

- Az egyiptomi művészet általános jellemzői, stílusjegyei - Predinasztikus kor, a Nagada kor edényei - Óbirodalom, Középbirodalom, egyiptomi fajansz, kanopusedény, szolgaszobrok - El-Amarna kor kerámiái - Jellegzetes edénytípusok, díszítőmotívumok elemzése 3. Mezopotámia kerámiaművessége

4 óra

- A mezopotámiai művészet jellemzői, tudományok fejlődése - A kőkori Elő-Ázsia : Észak-Mezopotámia (Samarra, Tell-Halaf), hegyvidéki kerámia (Susa) Dél- Mezopotámia (sumér kultúra) - Ó-Babiloni, Új-Babiloni kor, Istár kapu - Óperzsa birodalom, persepoliszi, susai palota 4. Krétai és mükénéi kerámiák

5 óra

- A krétai művészet jellemzői, a társadalom felépítése - Kora-mínoszi kerámia, pirgoszi, onufriosz, vasziliki stílus - Közép-mínoszi kerámia, kamaresz, növényi stílus - Késő-mínoszi kerámia, tengeri, palota stílus - Kézművesség Mükénében, edények összehasonlítása a krétai kerámiákkal 5. A görög kerámiaművészet

6 óra

- A görög művészet jellemzői, korszakai, stílusjegyei - Protogeometrikus, archaikus stílus - Fekete alakos vázafestészet, Klitiasz, Exekiasz - Vörös alakos vázafestészet, Andokidész - Leggyakoribb görög edénytípusok, Tanagra figurák - A görög fazekasok titka, égetés, edények színe 6. Az etruszk kerámia - Az etruszk művészet általános jellemzői, stílusjegyei - Orientalizáló korszak, bucchero nerók - Épületdíszek, antefixumok - Temetkezési szokások, kunyhóurnák, szarkofágok (cerveteri) - Görög és etruszk edények elemzése, összehasonlítása

5 óra

83

7. A római művészet

5 óra

- A római művészet korszakai, jellemzői, stílusjegyei - A terra sigillata edények fajtái - Ókori fazekas kemencék, sugárkemence - Élet az ókori Pannóniában, Resatus műhelye - Római edénytípusok nevei, formája, a rómaiak étkezési szokásai 10. évfolyam 1. Az iszlám kerámiaművészet

36 óra (heti 1 óra) 9 óra

- Az iszlám művészet jellemzői, stílusjegyei - Az arab kerámia - A lüszter máz technikája - A török kerámia - Isniki kerámiaközpont - A perzsa kerámia - A hispano-mór kerámia - Alhambra, Alcazar paloták - Iszlám edények elemzése, összehasonlítása 2. Az olasz majolika

7 óra

- A reneszánsz művészet jellemzői, stílusjegyei - A majolika készítés technikája - Kerámiaközpontok: faenzai majolika - Firenzei majolika - A Robbia család munkássága - Urbinói majolika: a Fontana műhely - Velencei majolika: Domenico da Venezia, Maestro Ludovico 3. A francia fajansz

2 óra

- A fajansz és majolika összehasonlítása - Bernard Palissy kerámiái 4. A német reneszánsz kerámia

5 óra

- Kályhacsempék - A Rajna-vidéki kőcserép - A sómázas égetés technikája - Kerámiaközpontok: Siegburg, Raeren, Kreussen - A németalföldi kerámia: Delft 5. Az európai porcelánművesség kialakulása - A porcelángyártás művelete - A meisseni porcelángyár - Böttger munkássága

13 óra

84

- Höroldt, Kandler kerámiái - Német porcelán: Rosenthal művek - A bécsi porcelán - A francia porcelán: Sevres - Az angol porcelán: Hancock - Wedgwood kőedényei - Az olasz porcelán: a capodimontei gyár - Porcelánmanufaktúrák orosz, cseh területen - Az európai porcelán a XIX. században - Tárgyak elemzése, összehasonlítása 11. évfolyam 1. A magyar népi kerámia

18 óra (heti 0,5 óra) 7 óra

- A középkori magyar kerámia, Mátyás budai műhelye - Az edények fajtái, rendeltetésük, a díszítés technikái - Fazekas központok: Debrecen, Mezőcsát, Tiszafüred - Nádudvar, Hódmezővásárhely, Mezőtúr - Észak-Magyarország: Gömör, Sárospatak - Dunántúl: Mohács, Csákvár, Tata, Sümeg - Erdély, a habán kerámia 2. A magyar porcelángyártás története I.

5 óra

- Az első porcelánmanufaktúrák: Holics, Telkibánya - Herend: A Fischer-korszak (1840-1876) - A Fischer utódok korszaka (1876-1923) - A gyár 1923-tól napjainkig - A mai herendi porcelán 3. A magyar porcelángyártás története II.

6 óra

- Zsolnay Vilmos korszaka 1863-1900 - Zsolnay Miklós korszaka 1900-1922 - Az örökösök korszaka 1922-1948 - Az államosított gyár 1948-tól napjainkig - A mai Zsolnay gyár - A hollóházi porcelángyár, a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár

12. évfolyam

32 óra (heti 1 óra)

1. Kerámia és porcelán a Távol-Keleten I. (Kína)

5 óra

- A kínai művészet jellemzői, stílusjegyei - Kerámia az ősi időkben - Han-korszak, Sui és Tang-dinasztia

85

- Sung-dinasztia, Ming- és Csing- korszak - A kínai díszítménykincs 2. Kerámia és porcelán a Távol-Keleten II. (Japán)

6 óra

- A japán művészet jellemzői, stílusjegyei - Japán kerámiaművészete - Nagy kerámiaközpontok - Raku égetés technikája, teaszertartás rituáléja - Koreai kerámia - Kínai és japán kerámia összehasonlító elemzése 3. A prekolombián kerámia

7 óra

- A prekolombián művészet jellemzői, stílusjegyei - Közép-Mexikó: El Arbolillo, Tlatilco - Nyugat, északnyugat-Mexikó: Chupicuaro, Nayarit, Teotihuacán - A maják, az aztékok - Dél-Amerika: Quimbaya - Peru: Queneto, Salinar, Moche, Csimu, Nazca - Az inkák 4. A XX. századi egyetemes kerámiaművészet

7 óra

- A szecessziós művészet jellemzői, stílusjegyei, hatása az iparművészetre - A Bauhaus művészet hatása a kerámiaművészetre - Napjaink kerámiaművészete: Németország, Anglia - Olaszország, Franciaország - Amerika: Paul Soldner, Daniel Rhodes - Skandináv államok, mai japán kerámia - Csehország, Lengyelország 5. A XX. századi magyar kerámia

7 óra

- Az iparművészet helyzete a XIX. században - Rippl-Rónay József kapcsolata a kerámiával - 1945 előtti művészet: Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit - 1945-1960 közti művészet: Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Németh János - 1960-tól napjainkig, Siklósi Kerámia Szimpóziumok, Kecskeméti Kerámia Stúdió - Napjaink ismert magyar keramikusai: Fürtös György, Thury Levente, Lőrincz Győző, Pázmándy Antal, Minya Mária. Kádasi Éva, Orbán Katalin, Szalay László, - Kun Éva, Geszler Mária, Polgár Ildikó, Kecskeméti Sándor, Kovács Gyula, Szekeres Károly, Vásárhelyi Emese, Ambrus Éva, Nagy Márta, stb.

2. Technológia 2.1. A tantárgy tanításának célja

104 óra

86

A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Anyagismeret

50 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése

2.3.2. Eszközismeret

54 óra

A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése

2. Technológia tantárgy 10. évfolyam 1. A kerámiatermékek felosztása

36 óra (heti 1 óra) 6 óra

- Porózus színes cserepű mázas termékek: kályhacsempe, majolika, fazekas termékek - Porózus színes máz nélküli termékek: samott, szilika, szilícium-karbid - Porózus fehér cserepű mázas termékek: kőedény és fajansz - Tömör cserepű színes máz nélküli termékek: klinker, keramit - Tömör cserepű színes mázas termékek: kőagyag, pirogránit - Tömör cserepű fehér mázas termékek: porcelán, félporcelán

87

2. A kerámiaipar nyersanyagai, plasztikus nyersanyagok

4 óra

- Az agyagásvány keletkezése - Az agyagásványok felépítése - Az agyagásványok fajtái - Az agyagok gyakorlati felosztása 3. Nem plasztikus nyersanyagok

4 óra

- Kvarc és kvarcitok, kvarckőzetek - Földpát és földpáttartalmú kőzetek - Mészpát, dolomit - Talkum, Alumínium-oxid 4. Az agyagok fizikai tulajdonságai

6 óra

- Képlékenység - Nyers szilárdság - Higroszkóposság - Duzzadás, zsugorodás - Önthetőség - Tixotrópia 5. Az agyagok kémiai tulajdonságai

3 óra

- Az agyagok vegyi hatásokra mutatott tulajdonságai - Az agyagok viselkedése égetés alatt - Az égetett agyag tulajdonságai 6. Ásványi nyersanyagok kitermelése

2 óra

- Kézi fejtés, gépi fejtés - Földalatti bányakitermelés 7. Ásványi nyersanyagok vizsgálata

4 óra

- Külső jelleg vizsgálat - Kémiai vizsgálatok - Ásványtani vizsgálatok - Agyagok fizikai vizsgálata 8. A gipsz

3 óra

- Az ásványi gipsz keletkezése, felhasználása - Az ásványi gipsz égetése - A modellgipsz vizsgálata, gipszpép készítése 9. Gipszmintakészítő szakmai ismeretek - Formasokszorosítás formaberendezésből

4 óra

88

- Két félből álló forma készítése - Repesztett forma készítése - Több darabrészes formakészítés, formaszárítás 11. évfolyam

36 óra (heti 1 óra)

1. Gipszmintakészítés

4 óra

- A szakrajz és a műhelyrajz - Mintázás és gipszmintakészítés - Gipszminta esztergálása - Gipszminta sablonozás 2. Nyersanyagok előkészítése a masszagyártáshoz

3 óra

- Képlékeny anyagok előkészítése: a nyers kaolin iszapolása - Dúsítási eljárások, az agyagok kezelése - Nem képlékeny anyagok előkészítése: őrlésre használt gépek, szitaberendezések 3. Masszagyártás a kerámiaiparban 3 óra - A masszagyártás menete: aprítás, őrlés - Iszapkeverés, víztelenítés, homogenizálás - Öntőiszap, sajtolómassza készítés 4. Nyersárukészítés

5 óra

- Formálás képlékeny masszából: felrakás, beformálás, ráformálás, - Fazekaskorong, gépkorong, bekorongolás, rákorongolás - Félautomata korongoló gépek, automata gyártósorok - Képlékeny sajtolás, formálás bőr kemény masszából, sajtolómasszából - Fröccsöntés, formálás öntőmasszából 5. Az agyagok szárítása 4 óra - A kerámiatermékek szárításának alapelvei - A szárítóberendezések típusai: szakaszos üzemű szárítók - Folyamatos üzemű szárítók - Különleges szárítók 6. Kerámiamázak 8 óra - A máz fogalma és szerepe - A máz összetétele és tulajdonságai - A kerámiamázak nyersanyagai - A Seger képlet - Bázikus fémoxidok I. - Bázikus fémoxidok II. - Semleges fémoxidok

89

- Savanyú oxidok 7. Mázösszetétel számítása

4 óra

- A mázösszetétel kiszámítása Seger -képletből - A Seger- képlet kiszámítása a kémiai összetételből - Seger- képlet számítása mázreceptből - Számítások gyakorlása 8. A mázak tulajdonságai

5 óra

- A máz olvadása, viszkozitása és felületi feszültsége - A mázak hőtágulása - A mázak kémiai és mechanikai ellenálló képessége - A mázak színe: fehér mázak - Színes mázak 12. évfolyam

1. Foglalkozási ártalmak a kerámiaiparban

32 óra (heti 1 óra)

1 óra

A szilikózis, ólomártalom 2. A mázak csoportosítása

6 óra

- A mázak előállítása, mázkészítés - Nyers mázak: porcelánmázak, félporcelán és fajanszmázak - Ólomtartalmú nyersmázak, ólommentes nyersmázak, agyagmázak - Frittelt mázak, sómáz, színes mázak: átlátszó és fedőmázak - Matt mázak, repedezett mázak kristály mázak - Egyéb mázfajták: raku kerámia, hamumázak 3. A mázak előállítása, a mázazás művelete

4 óra

- A máz megkötése, a máz olvadásának folyamata, a mázak lehűlése - Mázazó gépek: merítéssel dolgozó mázazó gépek - Mázfüggöny-rendszerű gépek, porlasztásos mázazó gépek - A mázak viselkedése az égetés során 4. A mázhibák és vizsgálati módszerek

5 óra

- Repedések és vizsgálati módszerek - A máz és a cserép közötti feszültség megállapítására alkalmas vizsgálati módszerek - Tűszúrás, tojáshéjasság, narancshéjasság - Máz fúvódás, fénytelen, homályos, matt máz - Mázlefolyás, mázleválás és mázugrás, mázfelforrás

90

5. Kerámiai festékek, a kerámiatárgy dekorálása

6 óra

- Máz alatti festékek, majolika festékek, reaktív festékek - Máz feletti festékek,magas tüzű festékek, lüszter festékek - Kézi festés, szitanyomás - Matricázás - Egyéb eljárások: sablonos festés, szivacsos díszítés, bélyegző eljárások - A mázakkal és a festékekkel szemben támasztott követelmények 6. Égetés

3 óra

- A kerámiamassza átalakulása az égetés folyamán - Az agyag színe égetés után, a kerámiaáruk égetési hőfoka - Az égetéshez használt anyagok jellemzése, tüzelőanyagok általános tulajdonságai 7. Kemencetípusok

4 óra

- Ősi égetőkemencék, ógörög kemencék, római kemencék - Keleti égetőkemencék, európai modern kemencék - Szakaszos üzemű kemencék, folyamatos üzemű kemencék - Gyorségető kemencék, különleges kemencék 8. Az égetés ellenőrzése, égetési hibák

3 óra

- A hőmérséklet mérése és szabályozása - A térnyomás mérése, az atmoszféra mérése - Égetési hibák: a helytelen hőkezelésből eredő hibák, nyersgyártásból és száradásból eredő hibák 3. Tervezés és gyakorlat

732 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3. 1. Tervezés Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete

180 óra

91

Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben 3.3.2. Anyag- és eszközhasználat

180 óra

Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban 3.3.3. Műhely- és műteremhasználat

180 óra

Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely, műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben és műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez 3.3.4. Kivitelezés

192 óra

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása

92

3. Tervezés és gyakorlat tantárgy 9. évfolyam 1. Bevezetés, alapismeretek

180 óra (heti 5 óra) 5 óra

A kerámiaműhely használatának szabályai, munka-és balesetvédelmi oktatás A szakmai munkához szükséges eszközrendszer, a kerámiagyártás kéziszerszámainak megismerése, egyszerű kéziszerszámok készítése Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása 2. Tervezési alapgyakorlatok

25 óra

Mintázással készített kerámia tárgy, témája a „ház” Játékos, szabad ismerkedés az agyaggal Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Az agyag tulajdonságainak és az ebből következő alakítási lehetőségek megismerése Monogramos pecsét, pecsételő hengerek készítése 3. Egyszerű edénykészítési technikák Tömbből kivájt edény készítése: dobozok félbevágással Formákba préselt edények, felületalakítási lehetőségek Felrakási, edényépítési gyakorlatok

20 óra

4. Őskori edények másolatának elkészítése

30 óra

Műhelyrajz készítése a kiválasztott, másolandó edényről A felrakás technikájának elsajátítása Edény készítése kézi korongon Engobok készítése a díszítéshez Az elkészült edény díszítése festéssel, karcolással 5. Korongozási alapgyakorlatok

25 óra

A korongolás technikájának elsajátítása Mértani alapformák készítése korongozással Hengerek korongolása 6. Fedeles henger alakú dobozok korongozása Fedőzáródási lehetőségek megismerése Fedő korongozás technikája

15 óra

93

Műhelyrajz elkészítése A nyers kerámiatárgy esztergálása, összeillesztése, tisztítása és retusálása 7. Díszítőminta tervezése

15 óra

A kerámiaedényeken alkalmazható díszítőtechnikák megismerése A sorminta fogalma Karcolás, festés, pecsételés, engobok használata Az elkészült dobozok díszítése különböző technikákkal Pecsételők faragása gipszből Mázazási gyakorlatok, égetés 8. Saját terv alapján készített edény felrakásos technikával

30 óra

Feladatértelmezés Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Hurkákból felépített forma készítése Az edény díszítése a megismert technikák közül választva 9. Mázkeverési, mázazási gyakorlatok

10 óra

Mázfelhordás különböző technikákkal, mártás, fújás, szivacsolás 10. A tervezési dokumentáció rendezése

5 óra

Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése 10. évfolyam 1. Nyomatok készítése különböző anyagok felhasználásával A felületalakítás lehetőségeinek megismerése Pl. növények, csigák, kagylók, textil, fémtárgyak, stb. Ritmusgyakorlatok, kompozíció Az elkészült nyomatok leöntése gipszből, átfordítása negatívba

180 óra (heti 5 óra)

15 óra

2. Fedeles tárolóedény készítése lapból építéssel 25 óra A lapokból építés technikájának elsajátítása Szögletes, íves formák tervezése, létrehozása Papírsablonok készítése, kivágása A kész gipszlapok felhasználásával plasztikus felületek létrehozása, lapok hengerelése a gipszeken Agyaglapok kiszabása a sablonokkal, egymáshoz ragasztása Tárgyak előkészítése az égetéshez, mázazás, égetés 3. Kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése sokszorosító eljárással, természeti formából kiindulva

65 óra

94

Növények elemző rajza, természeti formák belső szerkezete és törvényszerűségei Természeti forma naturalisztikus mintázása Tervezés, természeti forma átírása Vázlat, látszatrajz, műhelyrajz készítése Makettezés agyagból Gipszmag öntése a kész tervek alapján Gipszmag faragása, csiszolása, a forma tökéletesítése Öntőforma készítése beágyazásos technikával, fenékszög dugó készítése Nyersgyártás: öntés a kész formákba Előkészítés az égetéshez, dekor tervek, színtervek készítése Mázazás, égetés 3. Teáskészlet vagy kávéskészlet tervezése, készítése korongolt technikával (Kanna, cukortartó, 4 db csésze, 4 db kistányér)

50 óra

Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Kreatív tervek készítése, azonos stílusjegyek alkalmazása a készlet darabjainál Űrtartalom számítás, műhelyrajzok elkészítése Teáskanna test korongolása Csőr korongolása, test fenékszögének elkészítése, kanna fülezése Csőr és a test összeépítése, fedő korongolása Csészék korongolása, csészék fülezése Kistányérok korongolása Fedeles cukortartó korongolása Előkészítés az égetéshez, égetés 4. Dekoráció tervezés a készlet darabjaihoz

15 óra

Dekorfestési gyakorlatok egyedi tárgyakon és készleteken Máz alatti, máz feletti festés Mázazás, égetés 6. A tervezési dokumentáció rendezése

10 óra

Szakrajzok készítése a tárgyakról Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése 11. évfolyam 1. Sokszorosítható használati edény tervezése, gipszmag esztergályozása gipszes korongon

216 óra (heti 6 óra) 48 óra

Edénytervezés ipari gyártásban történő sokszorosításra: pl. tányér, tálsorozat, csésze és alj, tárolóedények, kávéskanna, teáskanna

95

Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Vázlatok, látszatrajzok, műhelyrajzok készítése Tervek makettezése agyagból, végleges forma kialakítása Gipszmag esztergályozása Fenékszög készítése a gipszmagba Fedő esztergályozása 2. Sokszorosító öntőformák készítése gipszes korongon

36 óra

Fenékszög dugó készítése Öntőforma repesztéssel, vagy két feles forma beágyazással Fedő öntőformájának elkészítése 3. Nyersgyártás öntéssel a gipsz negatív formákba

18 óra

Prototípusok készítése, sorozatöntés 4. Mintázott részek tervezése, ragasztása az öntött alapformákra

18 óra

Fülek, csőrök, lábak, fedő fogók, plasztikus díszítés mintázása Dombormű faragása gipsz negatívba, edényekre ragasztása Nyersáru ragasztási és retusálási gyakorlatok Előkészítés az égetéshez, csiszolás Mázazás, égetés 5. Dekortervezés használati sorozattárgyakra

18 óra

Tervek festése színnel Máz feletti dekor festék, lüszter festék alkalmazása 6. Használati edények, edénycsaládok korongozása

48 óra

Nagyobb méretű tárgyak korongozásának elsajátítása Virágtartók, tálak, vázák korongozása 7. Plasztikus díszítés tervezése a korongozott tárgyakra Ritmusgyakorlatok Fríz készítése pecséthengerekkel Gipszbe faragott körbefutó domborműves díszítés préselése, ragasztása Szárítás, égetés Mázkísérletek és mázazás Mázas égetés

18 óra

96

6. A tervezési dokumentáció rendezése

12 óra

Szakrajzok készítése a tárgyakról Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése 12. évfolyam

224 óra (heti 7 óra)

1. Dekortervezés sima csempékre, kézi festésű, sablonfestésű és szitanyomásos eljárásokra

35 óra

Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése Sorolhatóság szabályainak figyelembevétele a tervezés során A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Csempék megfestése a tervek alapján Mázbeégetések 2. Építészeti környezetben alkalmazható, sokszorosítható plasztikus burkolóelemek tervezése és kivitelezése adott építészeti környezetbe

56 óra

A helyszín kiválasztása, fotózása vagy rajzolása, tervezés Vázlatkészítés papíron Sorolhatóság szabályainak figyelembevétele a tervezés során Elemek papírsablonjának elkészítése Elemek makettezése agyagból, sorolhatóság vizsgálata Gipszmagokhoz szükséges formák megöntése, alapformák kifaragása Alapelemek plasztikájának faragása Gipszmagok csiszolása 3. Burkolóelemeket sokszorosító gipsz negatív formák készítése a gipsz magokról

28 óra

Öntőformák vagy présformák készítése Színezett öntőmasszák, présmasszák készítése oxidok alkalmazásával 4. Burkolóelemek sorozatgyártása Burkolatelemek öntése vagy préselése a kész formákba Színvariációk tervezése, színezett masszák alkalmazása Előkészítés az égetéshez Burkolatelemek zsengélése Festés, mázazás, készre égetés

28 óra

97

A kész elemekből burkolati felületek készítése

5. Építészeti kerámia, építészeti környezetben alkalmazható tárgyak tervezése és kivitelezése üreges felrakással

56 óra

Építészeti környezetbe illő tárgytervezés Szabadon választott tárgykészítési feladatok, speciális technikák, technológiák megismerése, felhasználása Tervek készítése, makettezés A tárgyak építése a formához illő technikával Különleges felrakás, mintázási módok, speciális felületképzési technikák alkalmazása Sokszorosítás esetén gipszsokszorosító negatívok készítése Szárítás, égetés Mázkísérletek és a mázazás, mázas égetés 6. A tervezési dokumentáció rendezése

21 óra

Szakrajzok készítése a tárgyakról Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése

13. évfolyam A 10 636-12 azonosító számú Kerámia-porcelán előtanulmányok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

1. Kortárs szakmai környezet

64 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Képző- és iparművészet a 20. században

64 óra (heti 2 óra)

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 1.3.2. Kiállítások és kulturális események Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése

32 óra szabad sáv

98

Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műterem látogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése

1. Kortárs szakmai környezet tantárgy

1. Az ipari formatervezés a századfordulón

64 óra (heti 2 óra)

3 óra

Art Nouveau A funkcionális forma és a Deutscher Werkbund Amerikai tömegtermelés

2. Az ipari formatervezés a két világháború között

5 óra

Az építő avantgarde Szovjet termelési művészet De Stijl, Bauhaus Klasszikus funkcionalizmus Kereskedelmi termelés az Egyesült Államokban 3. Az ipari formatervezés a második világháború után

3 óra

Az amerikai modell Szociokulturális elit-design Organikus tervezés 4. Az ipari formatervezés újabb törekvései

5 óra

Neoavantgarde Rendszerelvű tárgy- és környezettervezés A non-designtól a system-designig Japán út A szocialista országok törekvései 5. Az ipari formatervezés napjainkban

4 óra

6. Az iparművészet a XX. században

4 óra

7. Az iparművészet napjainkban

4 óra

8. A XX. századi egyetemes kerámiaművészet

10 óra

99

A szecessziós művészet jellemzői, stílusjegyei, hatása az iparművészetre A Bauhaus művészet hatása a kerámiaművészetre Napjaink kerámiaművészete: Németország, Anglia Olaszország, Franciaország Amerika: Paul Soldner, Daniel Rhodes Skandináv államok, mai japán kerámia Csehország, Lengyelország 9. A XX. századi magyar kerámia

10 óra

1945 előtti művészet: Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit 1945-1960 közti művészet: Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Németh János 1960-tól napjainkig, Siklósi Kerámia Szimpóziumok, Kecskeméti Kerámia Stúdió Napjaink ismert magyar keramikusai: Fürtös György, Thury Levente, Lőrincz Győző Pázmándy Antal, Minya Mária. Kádasi Éva, Orbán Katalin, Szalay László, Kun Éva, Geszler Mária, Polgár Ildikó, Kecskeméti Sándor, Kovács Gyula, Szekeres Károly, Vásárhelyi Emese, Ambrus Éva, Nagy Márta, stb. 10. Kerámiaművészet napjainkban

16 óra

Pécsi kerámia Biennálék története Kecskemét, Siklós szerepe a mai kerámia történetében Modern magyar kerámia Terra csoport, Deforma csoport Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műterem látogatások Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása MOME

2. Szakmai ábrázolási gyakorlat

160 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Ember és környezet ábrázolása Szabadkézi stúdiumok készítése - az épített külső és belső környezet megjelenítése

160 óra (heti 5 óra)

100

- az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) - a különféle formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli ábrázolása - a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik - grafikai felületek készítése különböző eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olaj-pasztell használatával - plasztikai tanulmányok készítése mintázással - természeti tárgyak ábrázolása különböző manuális grafikai megoldásokkal 2. Szakmai ábrázolási gyakorlat tantárgy

160 óra (heti 5 óra)

1. Belső tér ábrázolása rajzban és domborműben

20 óra

A rajzolás kódrendszerei, a perspektívák Az enteriőr Rajzolás grafikai eszközökkel A dombormű története A dombormű különböző technikai megoldásai, művészettörténeti ismeretek alapján A dombormű: átmenet rajz és a körplasztika között Múzeumlátogatás: domborművek a Rippl-Rónai Múzeumban Az ábrázolandó tér kiválasztása, mintázása domborműben Kompozíciós készség, helyes arányérzék kifejlesztése 2. Külső tér ábrázolása rajzban és domborműben

20 óra

Kroki az utcán, téren, felüljárón Utcarészlet emberi figurákkal: festés akvarellel, színes tussal Az ábrázolandó tér kiválasztása, mintázása domborműben A térbeliség kifejezése: arányok, rövidülések helyes felismerése, a dombormű sajátosságainak megtanulása Rész és egész problémakörei, statika és dinamika kérdéskörei 3. Önarckép tanulmány Portré rajzolásának hagyományai, története Tanulmányrajz: önarckép (rajz egy nézetből) Színes technikák: pasztell, olaj-pasztell használatával A kifejezés és lélekábrázolás rajztechnikai összefüggései Az emberi arc a kommunikációban

20 óra

101

Múzeumlátogatás, portréábrázolások Önarckép mintázása tükör segítségével életnagyságban A fej, mint térforma vizsgálata A karakter plasztikai módszereinek megközelítése 4. Életnagyságú portré tanulmány

40 óra

Portrérajzolás egymásról, az eddig tanultak összegzése Szubjektív benyomások tükröztetése a rajzon Portréfestés temperával élő modell után Egy beállítás több nézetből lerajzolva Portrémintázás hagyományai, története Szoborportrék múzeumokban A fej szerkezeti, anatómiai felépítésének elemző feldolgozása Életnagyságú portrék mintázása gipszöntvényekről Életnagyságú portrék mintázása élő modell után Portré folytatása, előkészítése terrakotta égetéshez 5. Rész és egész viszonya az emberi testen

30 óra

Testrészletek – részlettanulmányok, rajzolás szénnel, krétával egészíves méretben Fontosabb anatómiai fogalmak megismerése Torzó tanulmány drapériával élő modell után A fej, váll, nyak plasztikai és szerkezeti összefüggéseinek vizsgálata Torzóvázlatok agyagban A torzó problémaköre A hiány, mint elem Életnagyságú torzó mintázása, élő modell után Drapéria esésének, mozgásának tanulmányozása, az emberi testtel való kapcsolódásának vizsgálata Az anyagszerűség plasztikai kifejezése az emberi fej- és a drapéria tanulmányon 6. Kültéri kerámia plasztika készítése

30 óra

A köztéri szobor fogalma Rajz köztéri szoborról Az emlékmű Tanulmány köztereken felállított emlékművekről Kültéri kerámia kisplasztika tervezése és kivitelezése egy választott helyszínre Tervek, vázlatok készítése Méretarányos makettek készítése Új mintázási mód megtanulása: samottos agyagból, üreges felrakással állvány nélkül, maszszaszalagból, lapból építve

102

A plasztika befejezése, előkészítése égetésre kivájás, szárítás Égetés

103

A 11104-12 azonosító számú Kerámia-porcelán tárgykészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

1. A kerámia-porcelán szakmai ismeret

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A szakképzés gyakorlati tapasztalatainak elsajátításával párhuzamosan, tanítsa meg azokat az ismereteket, amelyek a szakmai munkák alapjául szolgáló technológiai elméleti alapot és kulturális, szakmatörténeti bázist adják. A tanuló számára nyújtson az adott szakma műveléséhez korszerű szakmai műveltséget, fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, ízlését. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Szaktörténet

48 óra (heti 1,5 óra)

Az őskori kerámia története Az egyiptomi kerámia története A mezopotámiai kerámia Kréta-mükénéi kerámiák Az ókori görög kerámia Etruszk-római kerámia Az iszlám kerámia Az európai kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig (olasz majolika, francia fajansz, angol, német kőagyag, a kőedény és porcelánipar kialakulása) A magyar kerámia fejlődése a középkortól a XX. Századig (a majolika, a kőedény és a porcelánipar kialakulása) A magyar népi és habán kerámia A Távol-Kelet kerámiája: Kína, Japán és Korea A dél-amerikai prekolumbiánus kerámia

1.3.2. Kerámia technológia

48 óra (heti 1,5 óra)

A kerámiaműhely kézi szerszámainak, gépeinek és berendezéseinek, ismertetése és bemutatása A kerámia fogalma, tárgyköre, felosztása Az agyagok keletkezése, összetétele, csoportosítása Az agyagipar képlékeny, és nem képlékeny nyersanyagai Az agyagok fizikai és kémiai tulajdonságai-képlékenység Kerámiaipari termékek felosztása, jellemzése A gipsz-(szerepe, jellemzése, eszközei), gipszmintakészítő szakmai ismeretek

104

A nyersárukészítés technikái A száradás folyamata, szabályai, szárító berendezések Kemencetörténet, kemencetípusok Az égetés folyamata, oxidációs, redukciós égetések Égetési hőfokmérés, pirométerek A mázak fogalma, nyersanyagai Mázkészítés, a mázak összetétele, fajtái, tulajdonságai, mázszámítások Mázfelhordási technikák, mázhibák és javításuk Máz alatti és máz feletti festékek, dekorációs eljárások Foglalkozási ártalmak a kerámiaműhelyben

1. Kerámia-porcelán szakmai ismeret tantárgy (szaktörténet) 1. Az őskori kerámia története

3 óra

Az ősember művészete, fogalmak, stílusjegyek Őskori edénykészítési technikák, kemencetípusok Őskori edényformák, díszítések, szimbólumok jelentése A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon (Körös kultúra, tiszai kultúra, bükki kultúra, péceli kultúra) 2. Az egyiptomi kerámia

3 óra

Az egyiptomi művészet általános jellemzői, stílusjegyei Predinasztikus kor, a Nagada kor edényei Óbirodalom, Középbirodalom, egyiptomi fajansz, kanopusedény, szolgaszobrok Jellegzetes edénytípusok, díszítőmotívumok elemzése 3. Mezopotámia kerámiaművessége

2 óra

A mezopotámiai művészet jellemzői, tudományok fejlődése A kőkori Elő-Ázsia : Észak-Mezopotámia (Samarra, Tell-Halaf), hegyvidéki kerámia (Susa) Dél- Mezopotámia (sumér kultúra) Ó-Babiloni, Új-Babiloni kor, Istár kapu Óperzsa birodalom, persepoliszi, susai palota 4. Krétai és mükénéi kerámiák

3 óra

A krétai művészet jellemzői, a társadalom felépítése Kora-mínoszi kerámia, pirgoszi, onufriosz, vasziliki stílus Közép-mínoszi kerámia, kamaresz, növényi stílus Késő-mínoszi kerámia, tengeri, palota stílus Kézművesség Mükénében 5. A görög kerámiaművészet A görög művészet jellemzői, korszakai, stílusjegye Protogeometrikus, archaikus stílus

3 óra

105

Fekete alakos vázafestészet, Klitiasz, Exekiasz Vörös alakos vázafestészet, Andokidész Leggyakoribb görög edénytípusok, Tanagra figurák A görög fazekasok titka, égetés, edények színe 6. Az etruszk kerámia

2 óra

Az etruszk művészet általános jellemzői, stílusjegyei Orientalizáló korszak, bucchero nerók, épületdíszek, antefixumok Temetkezési szokások, kunyhóurnák, szarkofágok (cerveteri) Görög és etruszk edények elemzése, összehasonlítása 7. A római művészet

3 óra

A római művészet korszakai, jellemzői, stílusjegyei A terra sigillata edények fajtá Ókori fazekas kemencék, sugárkemence Római edénytípusok nevei, formája, a rómaiak étkezési szokásai 8. Az iszlám kerámiaművészet

4 óra

- Az iszlám művészet jellemzői, stílusjegyei - Az arab kerámia, a lüszter máz technikája - A török kerámia, isniki kerámiaközpont - A perzsa kerámia - A hispano-mór kerámia 9. Az olasz majolika

4 óra

A reneszánsz művészet jellemzői, stílusjegyei A majolika készítés technikája Kerámiaközpontok: faenzai majolika Firenzei majolika, a Robbia család munkássága Urbinói majolika: a Fontana műhely Velencei majolika: Domenico da Venezia, Maestro Ludovico 10. A francia fajansz, a német reneszánsz kerámia

2 óra

Bernard Palissy kerámiái A Rajna-vidéki kőcserép, a sómázas égetés technikája Kerámiaközpontok: Siegburg, Raeren, Kreussen A németalföldi kerámia: Delft 11. Az európai porcelánművesség kialakulása

4 óra

A porcelángyártás művelete, a meisseni porcelángyár Böttger munkássága, Höroldt, Kandler kerámiái Német porcelán: Rosenthal művek, a bécsi porcelán A francia porcelán: Sevres,az angol porcelán: Hancock, Wedgwood kőedényei Az olasz porcelán: a capodimontei gyár, porcelánmanufaktúrák orosz, cseh területen

106

12. A magyar népi kerámia

4 óra

A középkori magyar kerámia, Mátyás budai műhelye Az edények fajtái, rendeltetésük, a díszítés technikái Fazekas központok: Debrecen, Mezőcsát, Tiszafüred Nádudvar, Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Észak-Magyarország: Gömör, Sárospatak Dunántúl: Mohács, Csákvár, Tata, Sümeg, Erdély, a habán kerámia 13. A magyar porcelángyártás története

4 óra

Az első porcelánmanufaktúrák: Holics, Telkibánya Herend: A Fischer-korszak (1840-1876), a Fischer utódok korszaka (1876-1923) A gyár 1923-tól napjainkig Zsolnay Vilmos korszaka 1863-1900, Zsolnay Miklós korszaka 1900-1922 Az örökösök korszaka 1922-1948, az államosított gyár 1948-tól napjainkig A hollóházi porcelángyár, a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár

14. Kerámia és porcelán a Távol-Keleten

4 óra

A kínai művészet jellemzői, stílusjegyei Kerámia az ősi időkben, Han-korszak, Sui és Tang-dinasztia Sung-dinasztia, Ming- és Csing- korszak, a kínai díszítménykincs A japán művészet jellemzői, stílusjegyei Japán kerámiaművészete, kerámiaközpontok Raku égetés technikája, teaszertartás rituáléja Koreai kerámia 15. A prekolombián kerámia

3 óra

A prekolombián művészet jellemzői, stílusjegyei Közép-Mexikó: El Arbolillo, Tlatilco Nyugat, északnyugat-Mexikó: Chupicuaro, Nayarit, Teotihuacán A maják, az aztékok, Dél-Amerika: Quimbaya Peru: Queneto, Salinar, Moche, Csimu, Nazca, az inkák

1. Kerámia-porcelán szakmai ismeret tantárgy (kerámia technológia) 1. A kerámiatermékek felosztása Porózus cserepű termékek: kályhacsempe, majolika, fazekas termékek, samott, szilika, szilícium-karbid, kőedény és fajansz Tömör cserepű termékek: klinker, keramit, kőagyag, pirogránit, porcelán, félporcelán

2 óra

107

2. A kerámiaipar nyersanyagai, plasztikus nyersanyagok

2 óra

Az agyagásvány keletkezése, az agyagásványok felépítése Az agyagásványok fajtái, az agyagok gyakorlati felosztása 3. Nem plasztikus nyersanyagok

2 óra

Kvarc és kvarcitok, kvarckőzetek, földpát és földpáttartalmú kőzetek Mészpát, dolomit, talkum, Alumínium-oxid 4. Az agyagok fizikai tulajdonságai

2 óra

Képlékenység, nyers szilárdság, higroszkóposság Duzzadás, zsugorodás, önthetőség, tixotrópia 5. Az agyagok kémiai tulajdonságai

2 óra

Az agyagok vegyi hatásokra mutatott tulajdonságai Az agyagok viselkedése égetés alatt, az égetett agyag tulajdonságai 6. Ásványi nyersanyagok kitermelése

2 óra

Kézi fejtés, gépi fejtés Földalatti bányakitermelés 7. Ásványi nyersanyagok vizsgálata

2 óra

Külső jelleg vizsgálat, kémiai vizsgálatok Ásványtani vizsgálatok, agyagok fizikai vizsgálata 8. A gipsz

2 óra

Az ásványi gipsz keletkezése, felhasználása Az ásványi gipsz égetése, a modellgipsz vizsgálata, gipszpép készítése 9. Gipszmintakészítő szakmai ismeretek

2 óra

Formasokszorosítás formaberendezésből, két félből álló forma készítése Repesztett forma készítése, több darabrészes formakészítés, formaszárítás 10. Gipszmintakészítés

2 óra

A szakrajz és a műhelyrajz, mintázás és gipszmintakészítés Gipszminta esztergálása, gipszminta sablonozás 11. Nyersanyagok előkészítése a masszagyártáshoz

2 óra

Képlékeny anyagok előkészítése: a nyers kaolin iszapolása Dúsítási eljárások, az agyagok kezelése Nem képlékeny anyagok előkészítése: őrlésre használt gépek, szitaberendezések

108

12. Masszagyártás a kerámiaiparban

2 óra

A masszagyártás menete: aprítás, őrlés Iszapkeverés, víztelenítés, homogenizálás Öntőiszap, sajtolómassza készítés 13. Nyersárukészítés

2 óra

Formálás képlékeny masszából: felrakás, beformálás, ráformálás, Fazekaskorong, gépkorong, bekorongolás, rákorongolás Félautomata korongoló gépek, automata gyártósorok Képlékeny sajtolás, formálás bőr kemény masszából, sajtolómasszából Fröccsöntés, formálás öntőmasszából 14. Az agyagok szárítása A kerámiatermékek szárításának alapelvei A szárítóberendezések típusai: szakaszos üzemű szárítók Folyamatos üzemű szárítók, különleges szárítók

2 óra

15. Kerámiamázak

2 óra

A máz fogalma és szerepe, a máz összetétele és tulajdonságai A kerámiamázak nyersanyagai, a Seger képlet Bázikus fémoxidok Semleges fémoxidok, savanyú oxidok 16. Mázösszetétel számítása

2 óra

A mázösszetétel kiszámítása Seger -képletből A Seger- képlet kiszámítása a kémiai összetételből Seger- képlet számítása mázreceptből 17. A mázak tulajdonságai

2 óra

A máz olvadása, viszkozitása és felületi feszültsége, hőtágulása A mázak kémiai és mechanikai ellenálló képessége A mázak színe: fehér mázak, színes mázak 18 . Foglalkozási ártalmak a kerámiaiparban

2 óra

A szilikózis, ólomártalom Vegyszerek káros hatása 19. A mázak csoportosítása A mázak előállítása, mázkészítés Nyers mázak: porcelánmázak, félporcelán és fajanszmázak Ólomtartalmú nyersmázak, ólommentes nyersmázak, agyagmázak Frittelt mázak, sómáz, színes mázak: átlátszó és fedőmázak

2 óra

109

Matt mázak, repedezett mázak kristály mázak Egyéb mázfajták: raku kerámia, hamumázak 20. A mázak előállítása, a mázazás művelete

2 óra

A máz megkötése, a máz olvadásának folyamata, a mázak lehűlése Mázazó gépek: merítéssel dolgozó mázazó gépek Mázfüggöny-rendszerű gépek, porlasztásos mázazó gépek A mázak viselkedése az égetés során 21. A mázhibák és vizsgálati módszerek

2 óra

Repedések és vizsgálati módszerek A máz és a cserép közötti feszültség megállapítására alkalmas vizsgálati módszerek Tűszúrás, tojáshéjasság, narancshéjasság Máz fúvódás, fénytelen, homályos, matt máz Mázlefolyás, mázleválás és mázugrás, mázfelforrás 22. Kerámiai festékek, a kerámiatárgy dekorálása

2 óra

Máz alatti festékek, majolika festékek, reaktív festékek Máz feletti festékek,magas tüzű festékek, lüszter festékek Kézi festés, szitanyomás Matricázás Egyéb eljárások: sablonos festés, szivacsos díszítés, bélyegző eljárások A mázakkal és a festékekkel szemben támasztott követelmények 23. Égetés, az égetés ellenőrzése, égetési hibák

2 óra

A kerámiamassza átalakulása az égetés folyamán Az agyag színe égetés után, a kerámiaáruk égetési hőfoka Az égetéshez használt anyagok jellemzése, tüzelőanyagok általános tulajdonságai A hőmérséklet mérése és szabályozása A térnyomás mérése, az atmoszféra mérése Égetési hibák: a helytelen hőkezelésből eredő hibák, nyersgyártásból és száradásból eredő hibák 24. Kemencetípusok Ősi égetőkemencék, ógörög kemencék, római kemencék Keleti égetőkemencék, európai modern kemencék Szakaszos üzemű kemencék, folyamatos üzemű kemencék Gyorségető kemencék, különleges kemencék

2 óra

110

2. Digitális prezentáció 2.1.

64 óra

A tantárgy tanításának célja

Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Digitális prezentáció

64 óra

A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás A témakör részletes kifejtése 3. tárgykészítési gyakorlat

Kerámia-porcelán 528 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Fejlessze az alkotó, kreatív gondolkodást, rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása és begyakorlása után a tanulók képesek lesznek a

111

szakmai gyakorlat során előforduló feladatok megoldására, különböző rendeltetésű kerámiatárgyak, tárgy együttesek készítésére egyedi és sorozatgyártásban egyaránt. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3.1. Őskori és ókori kerámiatechnikák megismerése, edénymásolatok készítése

132 óra

Őskori és ókori edények másolatának elkészítése Az őskori, vagy ókori edényforma- és motívumvilágának átírásával saját tervezésű edénycsalád készítése A felrakás technikájának elsajátítása Műhelyrajz készítése a kiválasztott, másolandó edényről Az agyag zsugorodásának számítása Mérési technikák elsajátítása a pontos, élethű másolatokhoz Massza előkészítése, agyaggyúrás Hurkák készítése kézzel, majd hurkanyomóval Felrakási, edényépítési gyakorlat Kézi – vagy lábbal hajtható korongon való tárgykészítés A karcolás, mint kerámia díszítőtechnika Festékek előkészítése Festés, mint kerámiadíszítő technika Zsenge égetés Tervezési gyakorlatok Saját forma- és motívumvilág fejlesztése Különböző tervezési és rajzi technikák fejlesztése Technikai ismeretek és tapasztalatok bővítése Az agyag tulajdonságainak, jellegének és az ebből következő alakítási lehetőségek megismerése Kézműves, dekorációs eljárások elsajátítása Mázazási műveletek

3.3.2. Kézműves technikákkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése

132 óra

Agyaglapokból edény/plasztika építése Lábhajtású- vagy elektromos korongon használati tárgy készítése Műhelyrajz elkészítése Az agyagmassza átgyúrása A nyers kerámiatárgy esztergálása, összeillesztése, tisztítása és retusálása Dekoreljárások alkalmazása (plasztikus, sík díszítések) Engobok készítése, engobozás Szárítási műveletek

112

A félkész kerámia tárgy mázazása öntéssel, merítéssel vagy fújással Kemence berakás Mázas égetés végzése Mázhibák javítása, szükség esetén, a javított kerámia tárgy újraégetése 3.3.3. Sokszorosító eljárásokkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése

132 óra

Sokszorosító öntőformák és présformák készítése gipszből Gipszkeverés, gipszöntés gyakorlata, lapok és egyszerű présformák öntése Préselési gyakorlatok gipsz negatív formákból Sokszorosító eljárással készített készlet tervezése és kivitelezése Vázlat, látszatrajz, pontos műszaki rajz készítése Gipszmodellezés, pozitív – negatív formák, öntőformák, bekorongoló rákorongoló formák készítése Esztergályozás gipszes korongon, ragasztott formarészek faragása Nyersgyártás sokszorosító eljárásokkal (öntéssel vagy be- rákorongolással) gipsz negatív formákba Nyersáru ragasztási és retusálási gyakorlatok Szárítási, égetési gyakorlatok Mázkészítés tapasztalati képlet alapján Különböző mázfelhordási technikák gyakorlása, szériatárgyakon: öntés, bemártás, porlasztásos mázfelvitel Mázas égetés végzése Mázhibák javítása, szükség esetén újraégetése Máz alatti és máz feletti dekoreljárások alkalmazása 3.3.4. Építészeti környezetben alkalmazható tárgyak tervezése és kivitelezése

132 óra

Építészeti környezetbe illő tárgytervezés Szabadon választott tárgykészítési feladatok, speciális technikák, technológiák megismerése, felhasználása Tervek készítése, makettezés A tárgyak építése, a formához illő technikával Sokszorosítás esetén gipszsokszorosító negatívok készítése Szárítás, égetés Mázkísérletek és a mázazás Mázas égetés

3. Kerámia-porcelán tárgykészítési gyakorlat tantárgy

528 óra (heti 16.5 óra)

Az első félévben előtanulmányok végzése a szakmai vizsgamunkához az alábbi témakörökben:

113

1. Őskori és ókori kerámiatechnikák megismerése, edénymásolatok készítése

74 óra

Őskori és ókori edények másolatának elkészítése Az őskori, vagy ókori edényforma- és motívumvilágának átírásával saját tervezésű edénycsalád készítése A felrakás technikájának elsajátítása Műhelyrajz készítése a kiválasztott, másolandó edényről Felrakási, edényépítési gyakorlat Kézi – vagy lábbal hajtható korongon való tárgykészítés A karcolás, mint kerámia díszítőtechnika Festékek előkészítése Festés, mint kerámiadíszítő technika Zsenge égetés Tervezési gyakorlatok Saját forma- és motívumvilág fejlesztése Különböző tervezési és rajzi technikák fejlesztése Technikai ismeretek és tapasztalatok bővítése Az agyag tulajdonságainak, jellegének és az ebből következő alakítási lehetőségek megismerése Kézműves, dekorációs eljárások elsajátítása Mázazási műveletek 2. Kézműves technikákkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése

74 óra

Agyaglapokból edény/plasztika építése Lábhajtású- vagy elektromos korongon használati tárgy készítése Műhelyrajz elkészítése A nyers kerámiatárgy esztergálása, összeillesztése, tisztítása és retusálása Dekoreljárások alkalmazása (plasztikus, sík díszítések) Engobok készítése, engobozás Szárítási műveletek A félkész kerámia tárgy mázazása öntéssel, merítéssel vagy fújással Kemence berakás Mázas égetés végzése Mázhibák javítása, szükség esetén, a javított kerámia tárgy újraégetése 3. Sokszorosító eljárásokkal készített kerámiaműves tárgyak tervezése és kivitelezése

75 óra

Sokszorosító öntőformák és présformák készítése gipszből Gipszkeverés, gipszöntés gyakorlata, lapok és egyszerű présformák öntése Sokszorosító eljárással készített készlet tervezése és kivitelezése Vázlat, látszatrajz, pontos műszaki rajz készítése Gipszmodellezés, pozitív – negatív formák, öntőformák, bekorongoló rákorongoló formák készítése

114

Esztergályozás gipszes korongon, ragasztott formarészek faragása Nyersgyártás sokszorosító eljárásokkal (öntéssel vagy be- rákorongolással) gipsz negatív formákba Nyersáru ragasztási és retusálási gyakorlatok Szárítási, égetési gyakorlatok Mázkészítés tapasztalati képlet alapján Különböző mázfelhordási technikák gyakorlása, szériatárgyakon: öntés, bemártás, porlasztásos mázfelvitel Mázas égetés végzése Mázhibák javítása, szükség esetén újraégetése Máz alatti és máz feletti dekoreljárások alkalmazása 4. Építészeti környezetben alkalmazható tárgyak tervezése és kivitelezése

74 óra

Építészeti környezetbe illő tárgytervezés Szabadon választott tárgykészítési feladatok, speciális technikák, technológiák megismerése, felhasználása Tervek készítése, makettezés A tárgyak építése, a formához illő technikával Sokszorosítás esetén gipszsokszorosító negatívok készítése Szárítás, égetés Mázkísérletek és a mázazás Mázas égetés

5. Vizsgamunka tervezése, kivitelezése

231 óra

A második félévben az előző négy témakör közül egyet kiválasztva a tanulmányok folytatása, továbbfejlesztése, a szakmai vizsgamunka elkészítése Saját forma- és motívumvilág fejlesztése Különböző tervezési és rajzi technikák fejlesztése Vázlat, látszatrajz, pontos műszaki rajz készítése Technikai ismeretek és tapasztalatok bővítése Szabadon választott tárgykészítési feladatok, speciális technikák, technológiák megismerése, felhasználása Tervek készítése, makettezés A tárgyak építése, a formához illő technikával Kézműves, dekorációs eljárások elsajátítása Dekoreljárások alkalmazása (plasztikus, sík díszítések) Engobok készítése, engobozás Szárítási műveletek A félkész kerámia tárgy mázazása öntéssel, merítéssel vagy fújással Kemence berakás Máz alatti és máz feletti dekoreljárások alkalmazása Mázas égetés végzése

115

Mázhibák javítása, szükség esetén, a javított kerámia tárgy újraégetése Szakrajzok készítése a tárgyakról Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése

116

VI. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 07 SZOBRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

36 9. 36 10. 36 11. 32 12. e gy szabad e gy szabad e gy szabad e gy szabad

11500-12 Munkavédelemi alap- Munkavédelemi ismeretek alapismeretek

0,5

Művészettörténet 2

2

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése 11499-12 Foglalkoztat{s

11498-12 Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv (5-ös szint) Tervezés és technológia

Tér{br{zol{si rendszerek I-II. Rajz, festés, mint{z{s

2

e

2

0

1

0

1 3

összesítő

gy szabad ögy

0

0

1

4

4

Művészeti v{llalkoz{s

5/13. évfolyam e gy szabad

18

Népművészet Művészetelmélet és {br{zol{s

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

4

1

1

0

36

0

524

68

32

0

0

4

Foglalkoztat{s

0,5

Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv

2

Stílustan és szaktörténet

1

1

0,5

1

122

0

0

117

Technológia Tervezés és gyakorlat

1 5

1 5

1 5

1

104 6

1

Kort{rs szakmai környezet

10720-12 Szoborkészítés

0

732

68

0

0

0

2

Szakmai {br{zol{si gyakorlat

4

A szoborkészítés gyakorlata

16,5

A szoborkészítés elmélete TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra összes heti óra

5 3

8

2 13

4

9

0 13

4

9

1 14

6

10 18

2

588

###

172 160

34

118

A 10588-12 azonosító számú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. Stílustan és szaktörténet

122 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1. 3. Témakörök 1.3.1. Stílustan

36 óra

Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik 1.3.2. Szaktörténet

86 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban 1. Stílustan és szaktörténet tantárgy 9. évfolyam 1. Szakmatörténet - A díszítőszobrász, és épületszobrász munkaterületei Mintázó, gipszszobrász,formázó, öntő, - Szobrászati műfajok - A különböző korok szobrászati emlékei és jellegzetes stílusjegyei

36 óra (heti 1 óra) 10 óra

119

- Az építészet szerkezetei és a díszítőszobrászat összefüggései - Az őskor szobrászata - A korai kultúrák szobrászata - Téralakítás, tömegalakítás, építőanyagok - Mezopotámia - Tér tömeg és homlokzatképzés 2. Műhelyhasználat

8 óra

A gipszműhelyek berendezései, felszerelési tárgyai, szerszámai A mintázó anyagok és szerszámok tárolása, elhelyezése, karbantartása Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása 3. A szakma eszközei

8 óra

Szobrász mintázó eszközök használata A gipszöntés járulékos segédberendezései és segédanyagai szerszámai Mintázó és gipszmegmunkáló kéziszerszámok használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása 4. A szakma anyagai

8 óra

A gipsz alapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai A mintázó alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és alkalmazásának módozatai Formázó anyagok, merevítő anyagok, kenőanyagok, formaelválasztók. A mintázó és szobrász nyers- és segédanyagok szakszerű tárolása 10. évfolyam 1.Görög szobrászat az archaikus kortól a hellenizmusig 2.Görög építészet Oszloprendek Görög oszloprendek 3.A római kor szobrászata 4. Római építészet Klasszikus oszloprendek Tagozatok Egyszerű tagozatok Összetett tagozatok

36 óra (heti 1 óra)

120

Bizánci építészet Román építészet Gótikus építészet 5. A reneszánsz szobrászat 6. Reneszánsz építészet Magyar reneszánsz Nyílások Homlokzatrendszerek

11. évfolyam 1. A barokk szobrászat

18 óra (heti 0,5 óra)

2.Barokk építészet 3.Magyar barokk 12. évfolyam

32 óra (heti 1 óra)

1.A klasszicizmustól a XX. sz.-i szobrászati törekvésekig 2.Klasszcista építészet 3.Romantikus és eklektikus építészet 4.Műemlék védelem 2. Technológia

104 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Anyagismeret

50 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok

121

Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése 2.3.2. Eszközismeret

54 óra

A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése 2. Technológia tantárgy 10. évfolyam

1. A szakma anyagai

36 óra (heti 1 óra) 8 óra

A gipsz alapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai A mintázó alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és alkalmazásának módozatai Formázó anyagok, merevítő anyagok, kenőanyagok, formaelválasztók. A mintázó és szobrász nyers- és segédanyagok szakszerű tárolása 2.Mintakészítés Gipszminták készítése Agyagminta készítése

6 óra

4. Sablonok Sablonok funkciói, anyaga, alkotói Sablonkészítés szabályai Sablonkészítés gipszhúzáshoz, forgatáshoz

6 óra

5. Gipsz tagozatok, párkányok előállítása a műhelyben 10 óra Műhelyben előállításra kerülő húzások felosztása Tagozatokat, párkányokat képző elemek Párkányok, tagozatok kialakításának szabályai Gipszhúzások alapfeltételei, technológiai sorrendje Gipszlécek sík-, egyenes és köríves húzása sablonnal Forgástest kialakítása húzással Forgástestek, formák egyközpontú sablonnal való forgatása, esztergálása Ellipszis alakú gipszforma (keresztsikló központú) sablon szerinti húzása

122

Térgörbe húzása 11. évfolyam

36 óra (heti 1 óra)

1.Formák A formakészítés anyagai,felosztásuk Keretforma, gipsz tükörforma Darabforma Stikliforma Húzott gipszforma Vak vagy kopogtatóforma Enyvformák Enyv és gumi köpenyes formák kombinált gumiforma Műkőforma

10 óra

2.Gipsz és műkőöntvények előállítása Gipsz öntvények előállítása Üreges öntés felrakásos eljárással Belsőmagos gipszöntés Műkőöntés gipszformába

6 óra

3.Öntvények gipszhúzások elhelyezése Helyezés ragasztással Helyezés ragasztással és csavarozással Helyezéskötözéses eljárással Összedolgozás a helyezési munkánál

6 óra

12. évfolyam

32 óra (heti 1 óra)

1.Helyszíni húzások Egyenes helyszíni húzások Tömörhúzás, üreges húzás Helyszíni íves húzások Helyszíni húzások összedolgozása

8 óra

2.Rabicok Rabicszerkezet anyagai,készítésének eszközei Sík rabicok Íves rabicok

6 óra

3.Díszvakolatok Díszvakolat készítés hagyományos módon Díszvakolat készítése, műmárvány munkák

6 óra

3.Helyszíni felrakások, javítások, retusálások Helyszíni felrakások

4 óra

123

Javítási munkák Retusálási munkák 4. Oszlopok Helyszíni felhordással készülő oszlopok Összetartó, és entázisos oszlop készítése Kannelurák kialakítása Előre gyártott oszlopok

6 óra

5. Szobrászati technikák Bronzöntés

2 óra

3. Tervezés és gyakorlat

732 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 3.3. Témakörök 3.3. 1. Tervezés

180 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben 3.3.2. Anyag- és eszközhasználat Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában

180 óra

124

Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban 3.3.3. Műhely- és műteremhasználat

180 óra

Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely, műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben és műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez 3.3.4. Kivitelezés

192 óra

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása 3. Tervezés és gyakorlat tantárgy 9. évfolyam 1. Bevezetés, alapismeretek

180 óra (heti 5 óra) 4 óra

2. Műhelyhasználat A szobrászműhely használatának szabályai, munka-és balesetvédelmi oktatás A szakmai munkához szükséges eszközrendszer, megismerése, egyszerű kéziszerszámok készítése A gipszműhelyek berendezései, felszerelési tárgyai, szerszámai A mintázó anyagok és szerszámok tárolása, elhelyezése, karbantartása Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása

125

3.Tervezési alapgyakorlatok

16 óra

A tervezés alapjai Az információgyűjtés formái, menete Gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tanulmányrajzok alapján tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása A felhasznált anyagok tulajdonságainak és az ebből következő alakítási lehetőségeinek megismerése. 4. Monogram készítése A mintázás alapműveletei – gyakorlati fogásai Egyéni monogram tervezése Aminta elkészítése agyagból15x15-ös méretben Az elkészült mintáról gipsznegatív készítése A forma kiöntése, gipsz pozitív készítése

20 óra

5. 15x15 kocka építése agyaglapokból

12 óra

A mintázás alapműveletei – gyakorlati fogásai Agyaglapok készítése méretre vágása A lapok illesztése ragasztással saját anyagával Végleges forma kialakítása 6. 15x15 kocka építése gipszlapokból

16 óra

A kézi megmunkálás módjai, fogásai Gipszlapok öntése márványlapon Gipszlapok méretre vágása A lapok illesztése, ragasztása Végleges minőség kialakítása 7. Gipszléc húzása

16 óra

A gipszléc sablonjának elkészítése a megadott méretben Gipszléc húzása, méretre szabása Gipszléc felhelyezése ragasztással, a gipszkocka éleire 8. Sorolható díszítőelem tervezése Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Gipsz pozitív készítése Retusálás

30 óra

126

Sokszorosító forma készítése 9. Sorolható tagozatelem készítése

20 óra

Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Gipsz pozitív készítése Retusálás Sokszorosító darabforma készítése Sokszorosítás

10.Húzott tagozatelem faragott mintával Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Sablon készítés Tagozatelem húzása gipszből Minta befaragása

10 óra

Mintázás

36 óra (heti 1óra)

1.Egyszerű természeti forma mintázása 2. Összetett természeti forma 3. Dombormű mintázása( épített külső, vagy belső tér 10. évfolyam

180 óra (heti 5óra)

1. Rozetta tervezése, megadott méretben Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Gipsz pozitív készítése Retusálás

26 óra

2. Címer készítése Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Betűvésés Gipsz pozitív készítése Retusálás

28 óra

127

3. Állatfigura mintázása Tanulmányrajzok készítése Figura mintázása a terv alapján Vakforma készítése a mintáról Figura kiöntése gipszből

28 óra

4. Figurális dombormű készítése Tervezés, rajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Gipsz pozitív készítése Retusálás, patinázás

30 óra

5. plakett tervezése

32 óra

Tervezés, rajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Negatív forma készítése a mintáról Gipsz pozitív készítése, retusálás Gumiforma készítése Sokszorosítás, patinázás Mintázás

36 óra (heti 1óra)

1. Függesztet drapéria dombormű 2. Drapériával letakart gömb 3. Koponya mintázása 11. évfolyam 1.Íves gipszhúzás, íves záródású nyíláskeret készítése

216 óra (heti 6 óra) 32 óra

Anyaggyűjtés Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Sablon elkészítése a terv alapján Az íves húzás megtervezése, ívek legyártása Zárókő mintájának elkészítése Gipszöntés Összeállítás 2.Oszlop fejezet készítése Anyaggyűjtés Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Az oszlopfejezet negyedének megmintázása Darabforma készítés a mintáról A minta sokszorosítása Díszítőelemek mintáinak elkészítése

56 óra

128

Sokszorosító forma készítése A gipsz alapminta és a díszítőelemek összeépítése Retusálás Végleges összeállítás, felhelyezés 3.Figurális épületdísz készítése

56 óra

Anyaggyűjtés Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Vázépítés Figura mintázása Vakforma készítése Figura átöntése, üreges öntés Retusálás, végleges minőség kialakítása 4. Gipszesztergálás Egyénileg tervezett balluszter mintájának esztergálása gipszből Sokszorosító forma készítése Öntés műkőből

36 óra

Mintázás

36 óra (heti 1óra)

1.Portré mintázása gipszmodellről 2.Figura mintázása gipszfelrakással 12. évfolyam

252 óra (heti 7 óra)

1.Restaurálás

66 óra

Meglévő hiányos, vagy hiányzó épületdísz restaurálása, újragyártása. Másolás képről, illetve minta után. Szakrajz készítése Minta elkészítése Formakészítés, gipszforma, gumiforma

2.Emberi figura mintázása Tanulmányrajzok készítése Vázépítés Figura mintázása, modell vagy rajz alapján Vakforma készítése Figura átöntése, üreges öntés Retusálás, végleges minőség kialakítása

66 óra

129

3. Külső helyszíni munka Munkavégzés külső helyszínen állványról Épülethomlokzat felújítása, tisztítás, restaurálás

64 óra

Mintázás

36 óra (heti 1óra)

1.Portré mintázása élő modell után 2. Félalak mintázása élő modell után

13.évfolyam a 10720-12 azonosító számú Szoborkészítés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 1. Kortárs szakmai környezet

64 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Képző- és iparművészet a 20. században

64 óra (heti 2 óra)

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 1.3.2. Kiállítások és kulturális események

32 óra szabad sáv

Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műterem látogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése

2. Szakmai ábrázolási gyakorlat

128óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni a helyszín

130

felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és rálátási viszonyokról, szabadkézi vázlatokat készíteni elképzeléseikről és méretarányos látványtervet készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Ember és környezet ábrázolása

128 óra (heti 4 óra)

Szabadkézi stúdiumok készítése - az épített külső és belső környezet megjelenítése - az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) - a különféle formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli ábrázolása - a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik - grafikai felületek készítése különböző eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olaj-pasztell használatával - plasztikai tanulmányok készítése mintázással - színtani fogalmak ismertetése (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti tárgyak ábrázolása különböző manuális grafikai megoldásokkal 1. Feladatcsoport: Belső tér ábrázolása rajzban és domborműben 20 óra A rajzolás kódrendszerei, a perspektívák. Az enteriőr. Rajzolás: grafikai eszközökkel. A dombormű története. A dombormű különböző technikai megoldásai, művészettörténeti ismeretek alapján. A dombormű: átmenet rajz és a körplasztika között Az ábrázolandó tér kiválasztása, mintázása domborműben. Kompozíciós készség, helyes arányérzék kifejlesztése. 2. Feladatcsoport: Külső tér ábrázolása rajzban és domborműben Kroki az utcán, téren, felüljárón. Utcarészlet emberi figurákkal: festés akvarellel, színes tus. Az ábrázolandó tér kiválasztása, mintázása domborműben. A térbeliség kifejezése: arányok, rövidülések helyes felismerése, a dombormű sajátosságainak megtanulása. Rész és egész problémakörei, statika és dinamika kérdéskörei.

20 óra

131

3. Feladatcsoport: Életnagyságú portré tanulmány Portrérajzolás egymásról, az eddig tanultak összegzése. Szubjektív benyomások tükröztetése a rajzon. Portréfestés temperával élő modell után. Egy beállítás több nézetből lerajzolva. Portrémintázás hagyományai, története. Szoborportrék múzeumokban. A fej szerkezeti, anatómiai felépítésének elemző feldolgozása. Életnagyságú portrék mintázása gipszöntvényekről. Életnagyságú portrék mintázása élő modell után. Portré folytatása, előkészítése terrakotta égetéshez.

40 óra

4. Feladatcsoport: Kültéri kerámia plasztika 48 óra A köztéri szobor fogalma. Rajz köztéri szoborról. Az emlékmű. Tanulmány köztereken felállított emlékművekről. Kültéri kerámia kisplasztika tervezése és kivitelezése egy választott helyszínre Tervek, vázlatok készítése Méretarányos makettek készítése Új mintázási mód megtanulása: samottos agyagból, üreges felrakással állvány nélkül, masszaszalagból, lapból építve A plasztika befejezése, előkészítése égetésre kivájás, szárítás

1. A szoborkészítés elmélete

160 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A szakképzés gyakorlati tapasztalatainak elsajátításával párhuzamosan, tanítsa meg azokat az ismereteket, amelyek a szakmai munkák alapjául szolgáló technológiai elméleti alapot és kulturális, szakmatörténeti bázist adják. A tanuló számára nyújtson az adott szakma műveléséhez korszerű szakmai műveltséget, fejlessze művelődési igényét, formálja esztétikai érzékét, ízlését. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Szaktörténet - A díszítőszobrász, és épületszobrász munkaterületei Mintázó, gipszszobrász,formázó, öntő, - Szobrászati műfajok - A különböző korok szobrászati emlékei és jellegzetes stílusjegyei - Az építészet szerkezetei és a díszítőszobrászat összefüggései - Az őskor szobrászata - A korai kultúrák szobrászata

132

- Téralakítás, tömegalakítás, építőanyagok - Mezopotámia - Tér tömeg és homlokzatképzés 1.Görög szobrászat az archaikus kortól a hellenizmusig 2.Görög építészet Oszloprendek Görög oszloprendek 3.A római kor szobrászata 4. Római építészet Klasszikus oszloprendek 5.Tagozatok Egyszerű tagozatok Összetett tagozatok 6.Bizánci építészet 7.Román építészet 8.Gótikus építészet 9. A reneszánsz szobrászat 10. Reneszánsz építészet Magyar reneszánsz Nyílások Homlokzatrendszerek 11. A barokk szobrászat 12. Barokk építészet 13. Magyar barokk 14.A klasszicizmustól a XX. sz.-i szobrászati törekvésekig 15.Klasszcista építészet 16.Romantikus és eklektikus építészet 17.Műemlék védelem

1. Műhelyhasználat

133

A gipszműhelyek berendezései, felszerelési tárgyai, szerszámai A mintázó anyagok és szerszámok tárolása, elhelyezése, karbantartása Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása 2. A szakma eszközei Szobrász mintázó eszközök használata A gipszöntés járulékos segédberendezései és segédanyagai szerszámai Mintázó és gipszmegmunkáló kéziszerszámok használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása

3. A szakma anyagai A gipsz alapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai A mintázó alapanyagok és segédanyagok tulajdonságai és alkalmazásának módozatai Formázó anyagok, merevítő anyagok, kenőanyagok, formaelválasztók. A mintázó és szobrász nyers- és segédanyagok szakszerű tárolása

4.Mintakészítés Gipszminták készítése Agyagminta készítése

4. Sablonok Sablonok funkciói, anyaga, alkotói Sablonkészítés szabályai Sablonkészítés gipszhúzáshoz, forgatáshoz 5. Gipsz tagozatok, párkányok előállítása a műhelyben Műhelyben előállításra kerülő húzások felosztása Tagozatokat, párkányokat képző elemek Párkányok, tagozatok kialakításának szabályai Gipszhúzások alapfeltételei, technológiai sorrendje Gipszlécek sík-, egyenes és köríves húzása sablonnal Forgástest kialakítása húzással Forgástestek, formák egyközpontú sablonnal való forgatása, esztergálása Ellipszis alakú gipszforma (keresztsikló központú) sablon szerinti húzása Térgörbe húzása

1.Formák A formakészítés anyagai,felosztásuk Keretforma, gipsz tükörforma Darabforma Stikliforma Húzott gipszforma

134

Vak vagy kopogtatóforma Enyvformák Enyv és gumi köpenyes formák kombinált gumiforma Műkőforma 2.Gipsz és műkőöntvények előállítása Gipsz öntvények előállítása Üreges öntés felrakásos eljárással Belsőmagos gipszöntés Műkőöntés gipszformába 3.Öntvények gipszhúzások elhelyezése Helyezés ragasztással Helyezés ragasztással és csavarozással Helyezéskötözéses eljárással Összedolgozás a helyezési munkánál 1.Helyszíni húzások Egyenes helyszíni húzások Tömörhúzás, üreges húzás Helyszíni íves húzások Helyszíni húzások összedolgozása 2.Rabicok Rabicszerkezet anyagai,készítésének eszközei Sík rabicok Íves rabicok 3.Díszvakolatok Díszvakolat készítés hagyományos módon Díszvakolat készítése, műmárvány munkák 3.Helyszíni felrakások, javítások, retusálások Helyszíni felrakások Javítási munkák Retusálási munkák 4. Oszlopok Helyszíni felhordással készülő oszlopok Összetartó, és entázisos oszlop készítése Kannelurák kialakítása Előre gyártott oszlopok 5. Szobrászati technikák Bronzöntés A szoborkészítés gyakorlata

526 óra

135

A tantárgy tanításának célja Az általános téri-plasztikai problémák ismertetése, analízise a szobrászat speciális eszközeinek használatával Természeti stúdiumok: a természeti forma, mint a mesterséges tárgyak előképe A természeti forma fogalma: formaképző struktúrák, forma és idő, formaalakító tényezők Egyszerű és bonyolult szerkezetek megértése, leképezése Ornamentális és geometrikus elemek A téri viszonyok (fent-lent, jobb-bal, előtér-háttér)megértése A rész, az egész, arányok (és arányrendszerek), méretek, súly, alkat, karakter, lépték összefüggéseinek feltárása plasztikus feladatsorokon át Az emberi test arányrendszere, mintegy alapja a térben elfoglalt helyünknek: az épített tér és funkciói (pihenés, munka, reprezentáció, luxus) Az építészet és szobrászat kapcsolata A funkcionalitás a szobrászatban A szobrászati műfajok (érem, vert érem, dombormű, portré, figura, drapériás figura, torzó, öntvény) Díszítőszobrászati, épületszobrászati feladatok (gipszöntés, sablonhúzás, gipszforma készítés, sokszorosítás) Betűvésés, faragás Gipszfelrakás, mintázás A szobrászat anyagai (agyag, gipsz, plasztilin, viasz, fa, kő, műanyagok, stb.) Eszközeit (kézi és gépi) Technikák (öntés, faragás, sokszorosítás) Az anyagok, eszközök, technikák szakmai nyelve A köztéri szobrászat sajátosságai A feladatok kivitelezése során a megfelelő arány és léptékrendszer elsajátíttatása Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kémia, fizika, környezetismeret, művészet elmélet és ábrázolás, munkavédelmi ismeretek, technológiai ismeretek Témakörök A szobrászműterem és műhely berendezései, eszközei, szerszámai 46 óra A szobrász műterem és műhely felszerelése, eszközei és szerszámai, azok elnevezése, használatuk a gyakorlatban A szakmai nyelv megtanulása a gyakorlat során A gépek és szerszámok szakszerű használata Szobrászati anyagok használata 128 óra Az alapvető szakmai tudás elsajátításának gyakorlata érem, dombormű készítése során, az agyag és a gipsz tulajdonságainak megismerése Gipszlapok öntése, vágása, formák összeállítása lapokból, sablonhúzás, betűvésés Ornamentika mintázása, öntése Természeti formák tanulmányozása, növények (termések), állatok (csiga) mintázása, terrakotta illetve gipszforma készítése Vázkészítés, viasz és plasztilin vázlatok készítése állatokról készített rajzok alapján

136

Szobrászati sokszorosító eljárások, öntés 128 óra Portré mintázása során a méretek, arányok, karakter témakörével foglalkozás A kész munka gipszbe öntése A gipsznegatív fajtái (vakforma, darabforma), szilikongumi negatív készítése, Szobor előkészítése bronzöntéshez Az emberi figura, mint a szobrászat klasszikus témája Faragás: anyagok és technológiák A fa és a kő, mint a faragás klasszikus anyagai A faragás technológiája a kiválasztott anyag függvényében A pontozógép használata

128 óra

Rajzi, mintázási gyakorlat Portré és figura rajzi és mintázási megjelenítése

96óra

1. Bevezetés, alapismeretek

8 óra

2. Műhelyhasználat 28 óra A szobrászműhely használatának szabályai, munka-és balesetvédelmi oktatás A szakmai munkához szükséges eszközrendszer, megismerése, egyszerű kéziszerszámok készítése A mintázó anyagok és szerszámok tárolása, elhelyezése, karbantartása Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása

3.Tervezési alapgyakorlatok

28 óra

A tervezés alapjai Az információgyűjtés formái, menete Gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tanulmányrajzok alapján tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása A felhasznált anyagok tulajdonságainak és az ebből következő alakítási lehetőségeinek megismerése. A kézi megmunkálás módjai, fogásai Gipszlapok öntése márványlapon

16 óra

7. Gipszléc húzása

24 óra

137

A gipszléc sablonjának elkészítése a megadott méretben Gipszléc húzása, méretre szabása gipszléc felrakása 9. Sorolható tagozatelem készítése

28 óra

Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Sokszorosító darabforma készítése Sokszorosítás 10.Húzott tagozatelem faragott mintával Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Sablon készítés

28 óra

Betűvésés

28 óra

1. Rozetta tervezése, megadott méretben Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból

28 óra

4. Figurális dombormű készítése Tervezés, rajz készítése a megadott méretben Minta készítése a terv alapján, agyagból Gipsz pozitív készítése

28 óra

1.Íves gipszhúzás, íves záródású nyíláskeret készítése

56 óra

Tervezés, szakrajz készítése a megadott méretben Sablon elkészítése a terv alapján Húzott minta elkészítése összeállítása 2.Oszlop fejezet készítése Mintakészítés Darabforma készítése Gipszöntés, sokszorosítás

56 óra

1.Restaurálás

42 óra

Meglévő hiányos, vagy hiányzó épületdísz restaurálása, újragyártása. Másolás képről, illetve minta után. Szakrajz készítése

138

Minta elkészítése Formakészítés, gipszforma, gumiforma

3. Külső helyszíni munka Munkavégzés külső helyszínen állványról Épülethomlokzat felújítása, tisztítás, restaurálás

56 óra

Mintázás

72 óra

Természeti forma mintázása Drapéria mintázása Koponya mintázása Portré mintázása élő modell után Fél alak mintázása élő modell után

139

VII. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 213 03 MOZGÓKÉP ÉS ANIMÁCIÓ KÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

10733-12 Az audiovizu{lis szakm{k v{llalkoz{si ismerete és környezete

Tantárgyak

SzakképesítésSEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍspecifikus utolTÁSHOZ összesítő só évf. 36 9. 36 10. 36 11. 32 12. 5/13. évfolyam e gy szabad e gy szabad e gy szabad e gy szabad e gy szabad ögy e gy szabad

Munkavédelemi alapismeretek Művelődéstörténet Hangművészeti, zenei alapismeretek I. Zenei alapismeretek, hangforr{s és hangszerismeret Hangm. alapism II. Hangok művészete, pszichoakusztika Hangm. alapism III. Hangrögzítés története Hangm. Alapism IV. Hangtechnikai eszközök

0,5

18

0

0

1

1

1

1

140

0

0

1

1

1

1

140

0

0

1

1

1

2

172

0

0

1

1

72

0

0

68

0

0

1

1

140

[br{zol{stechnika (szabadkézi rajz, műszaki {br)

2

[br{zol{stechnika II. ({lló és mozgókép alapism) Anyagismeret

1

2

1

1

1

1

1

1

1

Anyagismeret gyakorlat Munkakörnyezeti ismeretek

1

1

212

0

104

1

140

0

0

2

172

0

0

0

104

0

140

0

0

2 1

1

Digit{lis művészeti gyakorlatok

1

Multimédia gyakorlatok

1

1

1

1

1 1

2

1,5

4

0

290

0

2

1

2

0

208

36

4

11499-12 Foglalkoztat{s

Foglalkoztat{s

0

0

0

0,5

11498-12 Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedéstmunkav{llal{st segítő idegen nyelv

0

0

0

2

Művészettörténet

0

0

0

2

Népművészet

0

0

0

1

Rajz-mint{z{s

0

0

0

10594-12 Művészetelmélet és {br{zol{s

[br{zológeometria Betűrajz Hardverismeret 10659-12 Sz{mítógépes grafikai Szoftverismeret programok Grafikai tipogr{fia

4 1

0

0

0

0

0

0

1 1 2 1

141

Képfeldolgoz{s

2

Prezent{ció

0

0

0

Mozgóképtörténetműfajok

0

0

0

0,5 1,5

Kameraismeret 10660-12 Szaktörténeti és munkakörnyezeti ismeretek

0,5

Anim{ció típusok

1

Fölvételi stúdió, vil{gít{stechnika

1

Digit{lis hang és képrögzítés 10566-12 Tervezés és technológia

10661-12 Mozgókép és anim{ciókészítés

0

0

0

1

Kreatív tervezés

1

Fölvételi technik{k

1

Sík figur{k és h{tterek készítése

2

Plasztikus figur{k és díszletek építése

1,5

Anim{ciós film készregy{rt{sa és dokument{l{sa TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra összes heti óra

1 9

2

2 13

9

4

0 13

8,5 4,5 14

1

10

7

1 18

1274

602

140 160

33,5

142

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma a 9. évfolyamon Szakmai követelménymodul

10733-12 Az audiovizu{lis szakm{k v{llalkoz{si ismeretei és környezete

Tant{rgy

Heti órasz{m

Éves órasz{m

Művelődéstörténet

1

36

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2

72

Hangtechnika

1

36

Rajz-mint{z{s ([br{zol{s technika I-II)

3

108

Mozgóképi {br{zol{s

1

36

Anyagismeret

1

36

Munkakörnyezet ismeret

1

36

Multimédia gyakorlat (Szakmai gyakorlat)

3

108

13

468

Művelődéstörténet Témakörök a 9. évfolyamon:

1 óra/hét

(36 óra)

Őskori és ókori művelődéstörténet 36 óra A témakör a következő művészettörténeti korszakok és kultúr{k művelődéstörténeti ismeretanyag{val, a gondolkod{s, vall{s, a művészet (építészet, szobr{szat, festészet, t{rgykultúra), a köznapi élet (viselet, kultuszok, zene, szính{z) alkot{sok, alkotók témakörével foglalkozik részletesen: Őskor: paleolit, neolit kori kultúr{k, Ókor: Mezopot{mia, Egyiptom, görög, római, t{vol-keleti kultúrkörök Hangművészeti, zenei alapismeretek

2 óra/hét

(72 óra)

Témakörök a 9. évfolyamon: Zenei alapismeretek 72 óra A témakör részletes kifejtése Zeneelméleti alapismeretek, hangol{si rendszerek, szolfézs (kottaolvas{s, az ABC-s hangok, szolmiz{ció, ritmusgyakorlatok, hangközök, olvasógyakorlatok, kott{z{s, a kvintkör, a modul{ció, a klasszikus periódus, h{rmashangzatok és fordít{saik, mod{lis hangnemek, az autentikus z{rlat)

143

Hangtechnika

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 9. évfolyamon: A hangrögzítés története 36 óra A témakör részletes kifejtése Hang és tudom{ny, a hangok megismerésének története. A hang keletkezése. Akusztika a fizik{ban. Akusztikai alapfogalmak. A hangrögzítés.

Rajz-mint{z{s

3 óra/hét

(108 óra)

Mozgóképi {br{zol{s

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 9. évfolyamon: Álló és mozgókép alapismeretek

36 óra

Mozgóképi pl{nok ({lló vagy mozgó szereplő, t{rgy, be{llít{sok körülj{r{sa, kísérése, a térbeliség {br{zol{sa). Mozg{sok felvételmódjai és fajt{i rögzített és mobilis kamer{val. Terek megjelenítése {lló és mozgóképben. Atmoszférikus viszonyok. Az idő megjelenítése mozgóképen. Kameramozg{sok, képi adatrögzítésmódok, manipul{ciók.

Anyagismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 9. évfolyamon: Természetes anyagok ismerete 36 óra Papír ipari anyagismeret: A papír anyaga, gy{rt{sa (merített papír, papírmasé, nagyiparilag gy{rtott papírfajt{k), Vastags{gok méretek szabv{nyok, Tulajdons{gai, Alkalmaz{s területei. Textil ipari anyagismeret: természetes alapú: növényi, rostból (len, kender, gyapot, juta, sziz{l). [llati szőrzetből: nemez, gyapjú, kelim; Selyem (rovar sz{rmazék), Elemi sodrott sz{lak (fonaltípusok), Kötélfajt{k (kötélverés). Munkakörnyezet ismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 9. évfolyamon: Művészeti terület

36 óra

A Film és TV stúdiók, anim{ciós stúdiók és szính{zak szervezeti személyi felépítése a művészeti területen. A különböző területek személyi és kommunik{ciós munkakörnyezete. (A különböző területek munkakörei és feladatai hierarchi{ja).

144

A különböző területek, szakmai terminológi{i (elnevezései). (pl. Mozgóképi St{b, Filmes st{b, Vil{gít{s technikusok, hang technikusok, szính{zi szakmai területen)

Digit{lis gyakorlatok (Művészeti multimédia)

3 óra/hét

(108 óra)

Multimédia gyakorlat Témakörök a 9. évfolyamon: A sz{mít{stechnika, multimédia fogalmai 8 óra A témakör részletes kifejtése Az alapfogalmak. A szoftverek csoportosít{sa. Az {llom{nyok. Az adatvédelem, adattömörítés. A h{lózatok működése. Az adatmozgat{s. A hang és képform{tumok. Hang- és képtechnikai periféri{k. A hang- és képtechnikai szoftverek, munka{llom{sok. A hang és képdigitaliz{l{s eszközei. A tömörítési elj{r{sok. A videó szinkron rendszerek.

Sz{mítógépes audiovizu{lis programok haszn{lata

64 óra

A témakör részletes kifejtése Sz{mítógépes {lló- mozgókép és hangfeldolgozó programok haszn{lata. Sz{mítógépes 3D és műszaki rajz programok haszn{lata. Multimédia program haszn{lata.

Projektmunka, st{bmunka

18 óra

Stúdió gyakorlat (televízió, film, zene). Forgatócsoport kialakít{sa, közös mozgóképi produkció megtervezése (forgatókönyv) és rögzítése, edit{l{sa és prezent{l{sa. Mozgókép készítése.

Alkot{s

18 óra

Történetek képekkel és hangokkal, projekt feladatok. A tanulm{nyok sor{n egyénileg gyűjtött anyagokból a tanulóknak egy korl{tozott méretű tanulm{nyban fel kell dolgozni és össze kell foglalni a korszakot jellemző jegyeket (ír{sban, képben, rajzban és hanganyagban). A tanulóknak egy néh{ny perces klipet kell össze{llítania.

145

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma a 10. évfolyamon Szakmai követelménymodul

10733-12 Az audiovizu{lis szakm{k v{llalkoz{si ismeretei és környezete

Tant{rgy

Heti órasz{m

Éves órasz{m

Művelődéstörténet

1

36

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2

72

Hangtechnika

1

36

Rajz-mint{z{s ([br{zol{s technika I-II)

3

108

Anyagismeret

1

36

Munkakörnyezet ismeret

1

36

Multimédia gyakorlat (Szakmai gyakorlat)

4

144

13

468

Művelődéstörténet

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: Középkori és újkori művelődéstörténet 36 óra A témakör a következő művészettörténeti korszakok és kultúr{k művelődéstörténeti ismeretanyag{val, gondolkod{s, vall{s, a művészet (építészet, szobr{szat, festészet, t{rgykultúra), köznapi élet (viselet, kultuszok, zene, szính{z) alkot{sok, alkotók témakörével foglalkozik részletesen: Középkor: Európa (rom{nkor és gótika), t{vol- és közel-keleti kultúrkörök (Iszl{m, India, Kína, Jap{n) Újkor: renesz{nsz, barokk, rokokó, empire, klasszicizmus (historizmus), ipari forradalom

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2 óra/hét

(72 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: Hangok művészete, pszicho akusztika A témakör részletes kifejtése

72 óra

146

A fül felépítése. A hall{s, Békésy féle elmélete. A hall{scsökkenés. A hall{sk{rosod{s. A fül f{rad{sa. A fül, mint munkaeszköz, a fülbetegségek elkerülésének módjai A dBA, az egyenlő hangoss{gszintek görbéi, szubjektív és objektív hangerősség, hangelfedési jelenségek, a fül idő{llandói, kétfülű hall{s - ir{nyhall{s, AB, és az ABX teszt, és korl{tai.

Hangtechnika

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: A hangrögzítés története 36 óra A témakör részletes kifejtése Akusztikai alapfogalmak. A hanglemez története. A filmhang története. A m{gneses hangrögzítés története. A digit{lis hangtechnika története. Az {ramköri korszakok. Hangrögzítési és hangfeldolgoz{si elj{r{sok. Digit{lis hangrögzítési form{tumok.

Rajz-mint{z{s

3óra/hét

(108 óra)

Mozgóképi {br{zol{s technika

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: Álló és mozgókép alapismeretek

36 óra

Mozgóképi pl{nok ({lló vagy mozgó szereplő, t{rgy, be{llít{sok körülj{r{sa, kísérése, a térbeliség {br{zol{sa). Mozg{sok felvételmódjai és fajt{i rögzített és mobilis kamer{val. Terek megjelenítése {lló és mozgóképben. Atmoszférikus viszonyok.

Anyagismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: Természetes anyagok ismerete 36 óra Faipari anyagismeret: a f{k makroszkopikus képe (kéreg, évgyűrűszerkezet, szij{cs, geszt, bél). A f{k víztartalma (külső és belső feszültségek, repedések, alakv{ltoz{sok, elszíneződés). A faanyag védelme (baktériumok okozta k{rok, fülledés, korhad{s, a fa önvédelme). Fontosabb fafajt{k és tulajdons{gaik (kemény, puha és egzotikus f{k), A fa feldolgoz{s fajt{i, céljai, Megmunk{l{smódok, (darabol{s, szab{szat, forg{csol{sok, gyalul{s, eszterg{l{s, csiszol{s) , Faipari kötések. (Oldható és fix kötésmódok me-

147

chanikus szerkezeti kötések csapol{sok, ragaszt{sok), A famegmunk{l{s fontosabb kézi és gépi eszközei,segédberendezései. Tűz, baleset, és környezetvédelmi szab{lyok.

Munkakörnyezet ismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 10. évfolyamon: Művészeti terület

12 óra

A Film és TV stúdiók, anim{ciós stúdiók és szính{zak szervezeti személyi felépítése a művészeti területen. A különböző területek személyi és kommunik{ciós munkakörnyezete. (A különböző területek munkakörei és feladatai hierarchi{ja). A különböző területek, szakmai terminológi{i (elnevezései). (pl. Mozgóképi St{b, Filmes st{b, Vil{gít{s technikusok, hang technikusok, szính{zi szakmai területen) Gazdas{gi terület 24 óra A Film és TV stúdiók, anim{ciós stúdiók és szính{zak szervezeti személyi felépítése a gazdas{gi területen. A különböző területek személyi és kommunik{ciós munkakörnyezete. (A különböző területek munkakörei és feladatai hierarchi{ja) A különböző területek, szakmai terminológi{i (elnevezései) (pl. Mozgóképi St{b, Filmes st{b, Vil{gít{s technikusok, hang technikusok, szính{zi szakmai területen)

Digit{lis gyakorlatok (Művészeti multimédia)

4 óra/hét

(144 óra)

Multimédia gyakorlat Témakörök a 10. évfolyamon: A sz{mít{stechnika, multimédia fogalmai 8 óra A témakör részletes kifejtése Az alapfogalmak. A szoftverek csoportosít{sa. Az {llom{nyok. Az adatvédelem, adattömörítés. A h{lózatok működése. Az adatmozgat{s. A hang és képform{tumok. Hang- és képtechnikai periféri{k. A hang- és képtechnikai szoftverek, munka{llom{sok. A hang és képdigitaliz{l{s eszközei. A tömörítési elj{r{sok. A videó szinkron rendszerek.

148

Sz{mítógépes audiovizu{lis programok haszn{lata

64 óra

A témakör részletes kifejtése Sz{mítógépes {lló- mozgókép és hangfeldolgozó programok haszn{lata. Sz{mítógépes 3D és műszaki rajz programok haszn{lata. Multimédia program haszn{lata. Projektmunka, st{bmunka

18 óra

Stúdió gyakorlat (televízió, film, zene). Forgatócsoport kialakít{sa, közös mozgóképi produkció megtervezése (forgatókönyv) és rögzítése, edit{l{sa és prezent{l{sa. Mozgókép készítése. Elemzés 36 óra Hang és kép-edit{l{si alapgyakorlatok. Vizu{lis műalkot{s elemzési gyakorlat. Mozgókép elemzése, dramaturgiai szempontok figyelembevételével. Alkot{s

18 óra

Történetek képekkel és hangokkal, projekt feladatok. A tanulm{nyok sor{n egyénileg gyűjtött anyagokból a tanulóknak egy korl{tozott méretű tanulm{nyban fel kell dolgozni és össze kell foglalni a korszakot jellemző jegyeket (ír{sban, képben, rajzban és hanganyagban). A tanulóknak egy néh{ny perces klipet kell össze{llítania.

149

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma a 11. évfolyamon Szakmai követelménymodul

Tant{rgy

11500-12 Munkavédelmi alapMunkavédelmi alapismeretek ismeretek

Heti órasz{m

1

Éves órasz{m

18

Művelődéstörténet

1

36

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2

72

Hangtechnika

1

36

3

108

1

36

Anyagismeret gyakorlat

2

72

Munkakörnyezet ismeret

1

36

Rajz-mint{z{s 10733-12 Az audiovizu{lis ([br{zol{s technika I -II) szakm{k v{llalkoz{si ismeretei Anyagismeret és környezete

Multimédia gyakorlat (Szakmai gyakorlat)

3

2

54+36

15

14

504

Munkavédelmi alapismeretek

1 óra/hét

(18 óra)

Művelődéstörténet

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: Modern kor művelődéstörténete napjainkig 36 óra A témakör a következő művészettörténeti korszakok és kultúr{k művelődéstörténeti ismeretanyag{val, gondolkod{s, vall{s, a művészet (építészet, szobr{szat, festészet, t{rgykultúra), köznapi élet (viselet, kultuszok, zene, szính{z) alkot{sok, alkotók téma körével foglalkozik részletesen: Modern kortól napjainkig terjedő korszakok: szecesszió, a különböző izmusok, a Bauhaus, a XX. sz.-i t{rsadalmi- és tudom{nyos technikai forradalmai, az avantgard kísérletezők, és a mai kor törekvései.

150

Hangművészeti, zenei alapismeretek

2 óra/hét

(72 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: A dBA, az egyenlő hangoss{gszintek görbéi, szubjektív és objektív hangerősség, hangelfedési jelenségek, a fül idő{llandói, kétfülű hall{s - ir{nyhall{s, AB, és az ABX teszt, és korl{tai. A korrel{ciós hall{s, a l{t{s és hall{s kapcsolata. Zeneirodalmi alapok. Az ön{lló zenei műelemzés. A l{t{s és hall{s kapcsolata. Az AB, és az ABX teszt, és korl{tai. A hall{sélmény értékelő elemzése.

Hangtechnika

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: Hangtechnikai eszközök 36 óra A témakör részletes kifejtése Hangfeldolgoz{s, hangmanipul{ció és eszközei. Hangtechnikai eszközismeret, analóg és digit{lis rögzítő, lej{tszó, keverő, effekt eszközök. A professzion{lis és a kommersz eszközök összehasonlít{sa. A modern hangrögzítés és eszközei, a digit{lis munka{llom{sok elmélete, lehetőségei.

Rajz-mint{z{s

3 óra/hét

(108 óra)

Anyagismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: Természetes anyagok ismerete 36 óra Fémipari alapismeret: a fémek tulajdons{ga, gy{rt{sa. Metallurgia, fémkoh{szat, öntésmódok, hőkezelés Vasérc, nyersvasgy{rt{s, öntött vas, acél. Színesfémek.(s{rgaréz, vörösréz, bronz, ólom, ón). Könnyű fémek: alumínium, tit{nium. Az alumíniumgy{rt{s főbb {llom{sai. Ötvözetek. Kov{csol{s, hengerlés, mélyhúz{s, darabol{s, fúr{s, forg{csol{s/mar{s, eszterg{l{s, csiszol{s). Lemezhengerlés, cső, és huzalgy{rt{s. Oldható és oldhatatlan kötésmódok (csavaroz{s, szegecselés, forraszt{s, hegesztés (elektromos ív, védőg{zos, l{nghegesztés). Felületkezelés. Kompozit anyagok.

151

Anyagismeret gyakorlat

2 óra/hét

(72 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: Múzeum- és műhelyl{togat{s 18 óra Egy anyagismerettel kapcsolatos közgyűjtemény (iparművészet, népművészet stb.) megl{togat{sa az anyagismeret tant{rgy témaköreinek figyelembevételével. Gyakorlati műhelymunka 54 óra Papír,(pépből merített papírkészítése, papírmaséból formakészítés), Ipari papírgy{rt{s. Papírfajt{k vastags{g és méret és tulajdons{g szerint, Szabv{nyos papír fajt{k méretek szerint. Papírhajtogat{s, Nyitható és összehajtható dobozszerkezet, Makettezés kartonból (Terek t{rgyak megjelenítése kicsinyített léptékben), Textilek fajt{i: Nemezelés gyapjúsz{lakból, Egyszerűbb szövés, hurkol{s módok (cig{ny sz{tva, spulni kötés, lusta kötés, horgol{s, Gépi varr{s, szab{s szerint sz{lir{ny szerint anyagszab{sa, illesztése varr{sa (kisebb szatyor, vagy agyszerűbb tolltartó t{ska varr{sa)

Munkakörnyezet ismeret

1 óra/hét

(36 óra)

Témakörök a 11. évfolyamon: Gazdas{gi terület 24 óra A Film és TV stúdiók, anim{ciós stúdiók és szính{zak szervezeti személyi felépítése a gazdas{gi területen. A különböző területek személyi és kommunik{ciós munkakörnyezete. (A különböző területek munkakörei és feladatai hierarchi{ja) A különböző területek, szakmai terminológi{i (elnevezései) (pl. Mozgóképi St{b, Filmes st{b, Vil{gít{s technikusok, hang technikusok, szính{zi szakmai területen) Technikai terület 12 óra A különböző területek t{rgyi-technikai munkakörnyezete (Mozgókép, hagyom{nyos, analóg és digit{lis kameratechnika és vil{gít{stechnika, hangtechnika, szính{z stúdió), Filmstúdiók és anim{ciós filmstúdiók sematikus felépítése, Mozgóképstúdiók, Tv stúdió szerkezeti és technikai felszerelése berendezési t{rgyai, Elektronikus fény(vil{gít{s)- és hangtechnika, Üzemi vezérlésmódok (manu{lis, elektromechanikus, sz{mítógépes).

152

Digit{lis gyakorlatok (Művészeti multimédia) 3 óra/hét (félév!) 2 óra/hét (90 óra) Multimédia gyakorlat Témakörök a 11. évfolyamon: A sz{mít{stechnika, multimédia fogalmai 8 óra A témakör részletes kifejtése Az alapfogalmak. A szoftverek csoportosít{sa. Az {llom{nyok. Az adatvédelem, adattömörítés. A h{lózatok működése. Az adatmozgat{s. A hang és képform{tumok. Hang- és képtechnikai periféri{k. A hang- és képtechnikai szoftverek, munka{llom{sok. A hang és képdigitaliz{l{s eszközei. A tömörítési elj{r{sok. A videó szinkron rendszerek.

Sz{mítógépes audiovizu{lis programok haszn{lata

64 óra

A témakör részletes kifejtése Sz{mítógépes {lló- mozgókép és hangfeldolgozó programok haszn{lata. Sz{mítógépes 3D és műszaki rajz programok haszn{lata. Multimédia program haszn{lata. Projektmunka, st{bmunka

18 óra

Stúdió gyakorlat (televízió, film, zene). Forgatócsoport kialakít{sa, közös mozgóképi produkció megtervezése (forgatókönyv) és rögzítése, edit{l{sa és prezent{l{sa. Mozgókép készítése.

153

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma a 12. évfolyamon Szakmai követelménymodul

Tant{rgy

Heti órasz{m

Éves órasz{m

Művelődéstörténet

1

32

Hangművészeti, zenei alapismeretek

3

96

Hangtechnika

1

32

3

96

2

64

Anyagismeret gyakorlat

1

32

Munkakörnyezet ismeret

1

32

Multimédia gyakorlat (Szakmai gyakorlat)

6

192

18

576

Rajz-mint{z{s 10733-12 Az audiovizu{lis ([br{zol{s technika I-II) szakm{k v{llalkoz{si ismeretei Anyagismeret és környezete

Művelődéstörténet

1 óra/hét

(32 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: Audiovizu{lis művészeti fogalmak 32 óra Ebben a témakörben a tanulók megismerkednek azokkal az alapvető művészeti fogalmakkal, melyek az audiovizu{lis szakm{khoz és tevékenységekhez kapcsolódnak: - Műfajismereti fogalmak, - Képző- és iparművészeti, műelemzési fogalmak, - Zeneművészeti fogalmak, - Szính{zművészeti és szcenikai fogalmak

Hangművészeti, zenei alapismeretek

3 óra/hét

(96 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: A l{t{s és hall{s kapcsolata. Az AB, és az ABX teszt, és korl{tai. A hall{sélmény értékelő elemzése. Az analitikus hall{s. A természetes hangtér elemzés.

154

A hangtechnikai műelemzés. Műfajokhoz kötődő hangzó form{k. A beszélt nyelv zenéje. Hangtechnika

1 óra/hét

(32 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: Hangtechnikai eszközök 32 óra A témakör részletes kifejtése Hangfeldolgoz{s, hangmanipul{ció és eszközei. Hangtechnikai eszközismeret, analóg és digit{lis rögzítő, lej{tszó, keverő, effekt eszközök. A professzion{lis és a kommersz eszközök összehasonlít{sa. A modern hangrögzítés és eszközei, a digit{lis munka{llom{sok elmélete, lehetőségei.

Rajz-mint{z{s

3 óra/hét

(96 óra)

Anyagismeret

2 óra/hét

(64 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: Mesterséges anyagok ismerete 64 óra Műanyag sz{lból készült szövetek, v{sznak, függönyök, kötélfajt{k. Megmunk{l{smódok. Kötött, horkolt szövött.Szab{s, varr{s alapok. Hőre keményedő műanyagok (Bakelit Teflon) és alkalmaz{saik valamint tulajdons{gaik. Hőre l{gyuló (polisztirol, poliamid, polipropilén alkalmaz{saik és tulajdons{gaik. Polivinilklorid (PVC) alkalmaz{sok és tulajdons{gok. Metilmetakril{t, (Plexi) Szilikon műanyagok. Elastomerek (rugalmas műanyagok). Habanyag típusok (rugalmas poliuret{n, merev poliuret{n, polisztirolhab /hugarocell/). ABS anyagok Műbőrök, szőrmék, műszőrmék. Műsz{lak, műanyag alapú textilanyagok. Kétkomponensű poliészter műgyant{k, üvegsz{las erősítésű alkalmaz{sok és tulajdons{gok. Színezékek, festékek, ragasztók.

Anyagismeret gyakorlat

1 óra/hét

(32 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: Múzeum- és műhelyl{togat{s 18 óra Egy anyagismerettel kapcsolatos közgyűjtemény (iparművészet, népművészet stb.) megl{togat{sa az anyagismeret tant{rgy témaköreinek figyelembevételével.

155

Gyakorlati műhelymunka 14 óra Fa megmunk{l{s kézi módszerekkel (fűrészelés módok, gyalul{s, csapol{s fajt{k, fúr{s, eszterg{l{s, mar{s), Egyszerű doboz szerkezet gyakorlatban való elkészítése. Fémek: Réz lemez darabol{sa, fűrészelése, fúr{sa és forraszt{sa; Kézi munk{val végzett vas és alumínium és megmunk{l{sok kötésmódok, Oldhatatlan és oldható kötésmódok demonstr{l{sa, Műanyag lemezek megmunk{l{sa (PVC,, plexi, polisztirol), Darabol{s, szab{s fúr{s, illeszték ragaszt{s módok.

Munkakörnyezet ismeret

1 óra/hét

(32 óra)

Témakörök a 12. évfolyamon: Technikai terület 32 óra A különböző területek t{rgyi-technikai munkakörnyezete (Mozgókép, hagyom{nyos, analóg és digit{lis kameratechnika és vil{gít{stechnika, hangtechnika, szính{z stúdió), Filmstúdiók és anim{ciós filmstúdiók sematikus felépítése, Mozgóképstúdiók, Tv stúdió szerkezeti és technikai felszerelése berendezési t{rgyai, Elektronikus fény(vil{gít{s)- és hangtechnika, Üzemi vezérlésmódok (manu{lis, elektromechanikus, sz{mítógépes).

Digit{lis gyakorlatok (Művészeti multimédia)

6 óra/hét

(192 óra)

Multimédia gyakorlat Témakörök a 12. évfolyamon: A sz{mít{stechnika, multimédia fogalmai 8 óra A témakör részletes kifejtése Az alapfogalmak. A szoftverek csoportosít{sa. Az {llom{nyok. Az adatvédelem, adattömörítés. A h{lózatok működése. Az adatmozgat{s. A hang és képform{tumok. Hang- és képtechnikai periféri{k. A hang- és képtechnikai szoftverek, munka{llom{sok. A hang és képdigitaliz{l{s eszközei. A tömörítési elj{r{sok. A videó szinkron rendszerek.

Sz{mítógépes audiovizu{lis programok haszn{lata

64 óra

A témakör részletes kifejtése Sz{mítógépes {lló- mozgókép és hangfeldolgozó programok haszn{lata. Sz{mítógépes 3D és műszaki rajz programok haszn{lata. Multimédia program haszn{lata.

156

Projektmunka, st{bmunka

18 óra

Stúdió gyakorlat (televízió, film, zene). Forgatócsoport kialakít{sa, közös mozgóképi produkció megtervezése (forgatókönyv) és rögzítése, edit{l{sa és prezent{l{sa. Mozgókép készítése. Elemzés 40 óra Hang és kép-edit{l{si alapgyakorlatok. Vizu{lis műalkot{s elemzési gyakorlat. Mozgókép elemzése, dramaturgiai szempontok figyelembevételével. Alkot{s

18 óra

Történetek képekkel és hangokkal, projekt feladatok. A tanulm{nyok sor{n egyénileg gyűjtött anyagokból a tanulóknak egy korl{tozott méretű tanulm{nyban fel kell dolgozni és össze kell foglalni a korszakot jellemző jegyeket (ír{sban, képben, rajzban és hanganyagban). A tanulóknak egy néh{ny perces klipet kell össze{llítania.

Hall{sfejlesztés

44 óra

Hall{s kompetencia fejlesztése (hall{s alapoz{s, fülünkkel felfogni a vil{got). Hangok elő{llít{sa, Hangkeltők keresése, eszközök, t{rgyak, dolgok hangja. Hangmont{zsok össze{llít{sa.

157 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma a 13. (szakmai képzési) évfolyamon Szakmai követelménymodul 11499-12 Foglalkoztat{s

Tant{rgy (központi)

10659-12 Sz{mítógépes grafikai programok

10660-12 Szaktörténeti és munkakörnyezeti ismeretek

10661-12 Mozgókép és anim{ciókészítés

Éves órasz{m

1 óra/félév (0,5)

16

2 óra

Idegen nyelv

2 óra

64

Művészettörténet

2 óra

Művészettörténet

2 óra

64

Népművészet

1 óra

Népművészet

1 óra

32

Rajz-mint{z{s

4 óra

Rajz-mint{z{s

4 óra

128

[br{zoló geometria

1 óra

[br{zoló geometria

1 óra

32

Betűrajz

1 óra

Betűrajz

1 óra

32

Hardwerismeret

1 óra

Szoftverismeret

2 óra

Sz{mítógépes grafikai tervezés

4 óra

128

Grafikai tipogr{fia

1 óra

Képfeldolgoz{s

2 óra 0,5 óra

2,5 óra (3/2 óra)

80

Prezent{ció

Képfeldolgoz{s és prezent{ció

Mozgóképtörténetműfajok

1,5 óra

Kameraismeret

0,5 óra

Anim{ció típusok

1 óra Szakmai elmélet és tervezés

7 óra

224

4,5 óra (5 /4 óra)

144

Fölvételi stúdió, vil{gít{s1 óra technika

10566-12 Tervezés és technológia

Heti órasz{m

0,5 óra Munkajog

Foglalkoztat{s

11498-12 ElhelyezkedéstMunkav{llal{st segítő munkav{llal{st segítő idegen nyelv idegen nyelv

10594-12 Művészet elmélet és {br{zol{s

Tant{rgy

Digit{lis hang és képrögzítés

1 óra

Kreatív tervezés

1 óra

Fölvételi technik{k

1 óra

Sík figur{k és h{tterek készítése

2 óra

Plasztikus figur{k és díszletek építése

1,5 óra Szakmai gyakorlat

Anim{ciós film készregy{rt{sa és dokument{l{sa

1 óra

KÖZÖS TANTÁRGYAK A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

11. évfolyam: heti 0,5 óra Munkavédelmi alapismeretek tant{rgy óra*

18

óra/…

1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A munk{ba {ll{s megkezdése előtt ismerni kell az egészséges és biztons{gos munkavégzés szab{lyait. A tanuló saj{títsa el a biztons{gos munkavégzés feltételeit. Ismerje tűz és munkavédelmi szab{lyokat, alkalmazza a megfelelő előír{sokat. Óvja , védje környezetét. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1 Témakör 1

A munkavédelem fogalma, célja, területei. 4óra/4 óra Veszélyforr{sok ismerete. A baleset, munkahelyi baleset és foglalkoz{si megbetegedés. Szakmai alkalmass{gi vizsg{lat. Munka, és balesetvédelmi védelmi oktat{s. Elsősegélynyújt{s {ltal{nos szab{lyai . 1.3.2. Témakör 2

A munkavédelem emberi tényezői

4óra/5 óra A munk{ltató kötelezettségei: biztons{gos környezet kialakít{sa, munkahelyi és nem munkavégzési célú helyiségek. Munkahely tiszt{ntart{sa, szoci{lis helyiségek, mosdó és egyéb helyiségek. Munka és védőruha biztosít{sa. Foglalkoz{si {rtalmak csökkentése. A munka v{llaló jogai és kötelezettségei . 1.3.3. Témakör 3

Tűzvédelem

4óra/5 óra A tűz elleni védekezés jogi szab{lyoz{sa. A tűzvédelmi szab{lyzat. Tűzvédelmi oktat{s. A tűz olt{s módjai. A tűzoltó eszközök és készülékek fajt{i, elhelyezésük és haszn{latuk. A tűz esetekkel kapcsolatos értesítési feladatok. 1.3.4. Témakör 4

Környezetvédelem 4óra/4óra

1

A környezetvédelem fogalma, feladatai, szervezetei. A környezetvédelem eszközei. Az egyén felelősége és szerepe a környezetvédelemben. Környezetvédelem területei. Hulladék gazd{lkod{s. Zaj és rezgés védelem. . 1.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s): oszt{lyterem

1.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s):egyéni, csoportos és oszt{lymunka A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s): A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.6. A tant{rgy értékelésének módja: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

13. évfolyam heti 0,5 óra Foglalkoztat{si alapismeretek tant{rgy

16 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló ismerje meg a munkavégzéssel kapcsolatos jogszab{lyokat és a munkav{llalóval, valamint a munk{ltatóval szemben t{masztott követelményeket. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Témakör 1 A munkaviszony keletkezése 4óra/5óra A munkav{llal{ssal kapcsolatos jogszab{lyok. Az Alkotm{ny, a Munka Törvénykönyve. A munkav{llaló és a munk{ltató fogalma. A munkaszerződés tartalmi és formai követelményei. A hat{rozott és hat{rozatlan idejű munkaszerződés. A próbaidő jellemzése. 1

2

. . 1.3.2. Témakör 2

Munkaidő, pihenőidő

4óra/4óra Munkaidő. Pihenőidő form{i. Szabads{g. A rendkívüli munkavégzés esetei. Kirendelés, {tir{nyít{s és munkaerő kölcsönzés. A munkavégzés alóli mentesség esetei. A munkav{llaló jogai és kötelességei. A munk{ltató jogai és kötelezettségei . 1.3.3. Témakör 3 A munkabér és összetevői. A munkabért terhelő fizetési kötelezettségek 4óra/5óra A munkabér és összetevői. Alapbér fajt{i. Egyéb bérrészek: pótlék, prémium jutalék és jutalom. A bruttó és nettó bér fogalma. A munkav{llalót terhelő adó és j{rulékfizetési kötelezettségek. A munk{ltatót terhelő fizetési kötelezettségek. A munkav{llaló jogai és kötelességei. A munk{ltató jogai és kötelezettségei. . 1.3.4. Témakör 4Munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei 4 óra/4óra Megszüntetés közös megegyezéssel. Megszüntetés felmond{ssal. Rendkívüli felmond{s esetei. Azonnali hat{llyal a próbaidő alatt. A munkaviszony megszűnésének esetei. Felmond{si tilalmak. Végkielégítés módjai. Okm{nyok kiad{sa a munkaviszony megszüntetésekor. . 1.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) oszt{lyterem 1.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 1.6.

A tant{rgy értékelésének módja: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

2

3

10038-12 azonosító számú Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A 10038-12 azonosító sz{mú Kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

FELADATOK T{jékozódik a munkav{llal{s, a v{llalkoz{sok aktu{lis gazdas{gi feltételeiről Munkav{llalói vagy v{llalkozói tevékenységet folytat Előkészíti a rakt{rat az {ru fogad{s{ra, előkészíti a viszszasz{llítandó göngyöleget és a vissz{rut [tveszi mennyiségileg és minőségileg az {rut/göngyöleget, elvégzi a hib{s teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az {ruhoz előír{s szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szab{lyszerűségüket Készletre veszi az {rut Az {ru jellegének/előír{soknak megfelelően gondoskodik az {ru minőségének és a mennyiségének megóv{s{ról Előkészíti az {rut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az {ru szakmai szab{lyok/arculat szerinti kihelyezéséről, az {rak feltüntetéséről, az {rjelzés ellenőrzéséről Lelt{rt készít/közreműködik a lelt{roz{sban Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az {rut a vevőnek, és t{jékoztatja az {ruval kapcsolatos szolg{ltat{sokról Szaktan{csad{ssal segíti a vevőt a v{s{rl{si döntésben Elsz{molja az ellenértéket, kezeli a pénzt{rgépet, sz{ml{t készít Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet [tadja az {rut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az {ru jellegétől függően becsomagolja az {rut

3

x x X X X X X

X X X X x x x x

Kereskedelmi egységek működtetésének szab{lyai

Pénzforgalmi ismeretek

10038-12 Kereskedelmi és v{llalkoz{si tevékenységek

V{l lakoz{si és munkajogi ismeretek [ruforgalmi ismeretek

Kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek

4

Intézi a fogyasztói reklam{ciókat Betartja a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségbiztosít{si szab{lyokat, higiéniai előír{sokat Betartja a pénzelsz{mol{si/pénzkezelési szab{lyokat Betartja a munkajogi szab{lyokat és a fogyasztói érdekvédelem előír{sait Megbíz{s alapj{n nyitja, z{rja és üzemelteti az üzletet a biztons{gi és vagyonvédelmi előír{soknak megfelelően Elemzi, értékeli a forgalom és a készlet alakul{s{t

x

x x

x x

x x x x

Meg{llapítja a lelt{reredményt SZAKMAI ISMERETEK A különböző v{llalkoz{si form{k jellemzői A v{llalkoz{s létrehoz{s{nak gyakorlati feladatai A finanszíroz{s lehetőségei Az {ru{tvétel folyamata, szempontjai, igazol{sa

X X X X

Az {ru jellegének megfelelő rakt{roz{si módok, szab{lyok Az {rukihelyezés szab{lyai Az {rak feltüntetésére vonatkozó szab{lyok A lelt{roz{s menete, a lelt{reredmény meg{llapít{sa

X X X X

A v{s{rl{s indítékai, a v{s{rl{si döntés folyamata Az értékesítési módok jellemzői, alkalmaz{suk Az elad{s folyamata a vevő fogad{s{tól a v{s{rl{s befejezéséig A fizettetés módja A fogyasztói érdekvédelem alapvető előír{sai, a vevőreklam{ció intézésének szab{lyai Az értékesítéshez kapcsolódó szolg{ltat{sok A pénzt{rgépek haszn{lat{nak szab{lyai Az értékesítés sor{n haszn{lt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szab{lyai Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szab{lyok, higiéniai előír{sok Az {ru- és vagyonvédelmi berendezések fajt{i, haszn{lata Az egyes {ruféleségekre vonatkozó forgalmaz{si, környezetvédelmi követelmények A pénzkezelésre vonatkozó szab{lyok A sz{ml{z{s, nyugtaad{s szab{lyai A munkaviszony jogi szab{lyoz{sa A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szab{lyok A forgalom és a készletek alakul{s{nak, összetételének, összefüggésének elemzéséhez alkalmazható mutatósz{mok

4

X

X X

X

X X X X X X X X X X X X X x

x

5

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Mennyiségérzék Szakmai nyelvű beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése

X X X

X X X

X X X

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Megbízhatós{g

X

X

X

X

Ön{llós{g

X

X

X

X

Kapcsolatteremtő készség

X

X

X

X

Meggyőző készség

X

X

X

X

T[RSAS KOMPETENCI[K

MÓDSZER KOMPETENCI[K Problémamegold{s, hibaelh{rít{s

X

X

X

X

Figyelemmegoszt{s

X

X

X

X

Helyzetfelismerés

X

X

X

X

1. Kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek

16 óra/18 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A t{rgyat sikeresen elvégző tanuló megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a v{llalkoz{sokkal és kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatban. Ismerje meg a v{llalkoz{sok szab{lyoz{si környezetét, legyen tiszt{ban az alapvető munkajogi fogalmakkal és szab{lyokkal. Legyen tiszt{ban a kereskedelmi egységek működési szab{lyaival és az egyes kapcsolódó {ruforgalmi, pénzforgalmi tevékenységekkel. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika 1.3. Témakörök 1.3.1. V{llalkoz{si és munkajogi ismeretek elmélete

4 óra/6 óra

A különböző v{llalkoz{si form{k jellemzői A v{llalkoz{s létrehoz{s{nak feladatai A finanszíroz{s lehetőségei A munkaviszony jogi szab{lyoz{sa 1.3.2. Áruforgalmi ismeretek

4 óra/4 óra

Az {ru{tvétel folyamata, szempontjai, igazol{sa Az {ru jellegének megfelelő rakt{roz{si módok, szab{lyok Az {rukihelyezés szab{lyai A lelt{roz{s menete, a lelt{reredmény meg{llapít{sa 5

6

Az értékesítési módok jellemzői, alkalmaz{suk Az elad{s folyamata a vevő fogad{s{tól a v{s{rl{s befejezéséig Az egyes {ruféleségekre vonatkozó forgalmaz{si, környezetvédelmi követelmények

1.3.3. Pénzforgalmi ismeretek

4 óra/4 óra

Az {rak feltüntetésére vonatkozó szab{lyok A fizettetés módja A pénzt{rgépek haszn{lat{nak szab{lyai A pénzkezelésre vonatkozó szab{lyok A sz{ml{z{s, nyugtaad{s szab{lyai 1.4. Kereskedelmi egységek működésének szab{lyai

4 óra/4 óra

A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szab{lyok Az értékesítés sor{n haszn{lt gépek, eszközök jellemzői, kezelésük szab{lyai Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szab{lyok, higiéniai előír{sok

1.5. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) Iskolai tanműhelyben, az {llami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytat{s{ra jogosult gazd{lkodó szervezetnél, egyéb szervnél A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szimul{ció h{zi feladat egyéb

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x

x x x

x

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

x x x x

x

A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 6

7

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5 5.1. 5.2. 6. 6.1. 7. 7.1. 7.2. 7.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Utólagos szóbeli besz{moló

Csoportbont{s Oszt{lykeret

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

x x

x x

x x x x

x x x x x

Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n Szolg{ltat{si tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogad{son, esetmegfigyelés Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Ön{lló szakmai munkavégzés közvet-

x x x

x

x x x

7

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

8 len ir{nyít{ssal

1.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

Művészettörténet (12. évfolyamon 1 óra népművészet) 1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Biztosítja a tanulók sz{m{ra, hogy ön{lló p{ly{juk sor{n saj{t szakterületükről minél nagyobb {ttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük sor{n minél szélesebb v{laszt{si lehetőségekre t{maszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy {tfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati ór{kon szerzett tud{s beilleszthetővé v{ljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a tov{bbi elméleti munk{ss{g megkezdésére, a művészeti környezet ön{lló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít a magyar népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmaz{sban a szakszerű megközelítésekre A művészet és a t{rsadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a t{rsadalom kapcsolat{nak, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszony{nak elemzése A tanulm{nyok elősegítik a tanuló szűkebb és t{gabb környezet- és t{rgykultúr{j{nak ön{lló, szakszerű értékelését 1.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Stílustan és szaktörténet 1.3. Témakörök 9-11. évfolyam: heti 2 óra A művészetek története a 19. sz{zadig

216 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a 19. sz{zadig Az elérhető írott és képi forr{sok, a legfontosabb tanulm{nyok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és ir{nyzatok t{rsadalmi, kultúratörténeti h{tterének ismerete

8

9

A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stil{ris megold{sok a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkot{sok körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és m{s kultúratörténeti forr{sok felhaszn{l{sa a szélesebb t{rsadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek felt{r{sa, valamint a vizu{lis üzenetek verbaliz{l{s{nak helyes módja a műalkot{selemzések sor{n A vizu{lis ismeretek komplex, egyéni feldolgoz{si lehetőségei Saj{t vélemény logikus, elemzési módszerekre t{maszkodó interpret{l{sa a műalkot{sok elemzése és a kiadott feladat kapcs{n 12. évfolyam: heti 3 óra A művészetek története a 20. sz{zadban A művészettörténet stíluskorszakai a XX. sz{zadban Az elérhető írott és képi forr{sok, a legfontosabb tanulm{nyok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és ir{nyzatok t{rsadalmi, kultúratörténeti h{tterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stil{ris megold{sok a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkot{sok körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhaszn{lható technikai megold{sok a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és m{s kultúratörténeti forr{sok felhaszn{l{sa a szélesebb t{rsadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek felt{r{sa, valamint a vizu{lis üzenetek verbaliz{l{s{nak helyes módja a műalkot{selemzések sor{n A vizu{lis ismeretek komplex, egyéni feldolgoz{si lehetőségei Saj{t vélemény logikus, elemzési módszerekre t{maszkodó interpret{l{sa a műalkot{sok elemzése és a kiadott feladat kapcs{n A művész, a mű és a t{rsadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszony{nak megv{ltoz{sa a XX. sz{zadban A néprajz és a népművészet alapfogalmai A hagyom{nyos népi kultúra és gondolkod{smód megismerésének forr{sa A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - t{jegységekre lebontva

9

10

Valamely hagyom{nyos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszok{s, stb.) motívumainak vagy technik{inak felhaszn{l{si lehetőségei A magyar népművészet különböző {gai A rajz, festés, mintázás tantárgy számára a 9-13. évfolyam részére.

Ezen tant{rgy a következő neveken szerepel a kerettantervekben: -

2.

[br{zol{stechnika II. ({lló és mozgókép alapism) Rajz, festés, mint{z{s Szakrajz

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat 2.1.

4x36 óra/tanév

A tant{rgy tanít{s{nak célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít: - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és megjelenítésére vizuális nyelvi eszközökkel, - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok kiválasztására és elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, festői, plasztikai tanulmányok készítésére - felkészít és megismerteti a vizuális-plasztikai rendszer felépítését, annak belső logikáját, a vizuális nyelv sajátosságait A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, vizuális-plasztikai ítéletalkotó képességét, és támogatja a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Támogatja az aktív imagináció fejődését.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - természettudom{nyos, szépirodalmi, zenei p{rhozamok illetve a szocizó-kultur{lis ismeretek 2.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl. 2.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai A tér- forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók (szok{sok) megértése, megértetése.

10

11

A perspektíva szerepe, összevetése m{s, klasszikus képi {br{zol{si rendszerekkel és modern megold{sokkal. Az összetettebb térform{k redukciója a gömb, henger, kúp has{b mértani egységekre bontható analízise, síkbeli {br{zol{sa a rajz- festésmint{z{s gyakorlat{ban. Tapasztalati t{vlattan és szerkesztő perspektíva szab{lyainak összevetése, gyakorlati alkalmaz{s{ból fakadó eltérések megértése. Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhaszn{lható "eszközkészlet" kialakít{sa, és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése, enteriőr és exteriőr. Egyszerű mértani testek form{inak, ar{nyainak, térbeli helyzetének tanulm{nyoz{sa. Bonyolultabb t{rgycsoportok csendéletszerű be{llít{sai: - síkkompozíciós gyakorlatok - színkompozíciós gyakorlatok - térkompozíciós gyakorlatok 2.3.2. Szakmai rajz A témakör feladata elsősorban a rajz- festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, vízfestmény, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, vízfestmény, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése 2.4. A képzés javasolt helyszínei: - rajz szaktermek, az iskolai és m{s épületek belső terei, könyvt{r, v{rosi terek, múzeumi- és ki{llít{si terek 2.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k:

2.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si

A tanulói tevékenység szer-

11

Alkalmazandó eszközök és

12 módszer neve 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

vezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

2.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében Rajz értelmezése Rajzkészítés t{rgyról Rajzelemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

2.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

12

13

10. évfolyamok részére. 3.

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat

4x36 óra/tanév

3.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít: - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és megjelenítésére vizuális nyelvi eszközökkel, - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok kiválasztására és elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, festői, plasztikai tanulmányok készítésére - felkészít és megismerteti a vizuális-plasztikai rendszer felépítését, annak belső logikáját, a vizuális nyelv sajátosságait A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, vizuális-plasztikai ítéletalkotó képességét, és támogatja a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Támogatja az aktív imagináció fejődését. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - természettudom{nyos, szépirodalmi, zenei p{rhozamok illetve a szoci{lis és kultur{lis ismeretek 3.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl. 3.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai A tér- forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók (szok{sok) gyakorlati alkalmaz{sa, fejlesztése. Az összetettebb térform{k redukciója a gömb, henger, kúp has{b mértani egységekre bontható analízise, síkbeli {br{zol{sa a rajz- festésmint{z{s gyakorlat{ban. Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhaszn{lható "eszközkészlet" kialakít{sa, és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez. L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése. Egyszerű és összetett mértani testek, valamint természeti-, organikus alakzatok form{inak, ar{nyainak, térbeli helyzetének tanulm{nyoz{sa. 13

14

Bonyolultabb t{rgycsoportok, drapéri{k csendéletszerű be{llít{sai: - síkkompozíciós gyakorlatok - színkompozíciós gyakorlatok - térkompozíciós gyakorlatok 3.3.2. Szakmai rajz A témakör feladata elsősorban a rajz- festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, vízfestmény, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, vízfestmény, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val. Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai. Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa. Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése. 3.4. A képzés javasolt helyszínei: - rajz szaktermek, az iskolai és m{s épületek belső terei, könyvt{r, v{rosi terek, múzeumi- és ki{llít{si terek 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k:

3.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

14

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

15

3.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében Rajz értelmezése Rajzkészítés t{rgyról Rajzelemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

3.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

15

16

11. évfolyamok részére. 4.

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat 4.1.

4x36 óra/tanév

A tant{rgy tanít{s{nak célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít: - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és megjelenítésére vizuális nyelvi eszközökkel, - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok kiválasztására és elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére - felkészít és megismerteti a vizuális-plasztikai rendszer felépítését, annak belső logikáját, a vizuális nyelv sajátosságait, A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, vizuális-plasztikai ítéletalkotó képességét, és támogatja a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Támogatja az aktív imagináció fejlődését.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - természettudom{nyos, szépirodalmi, zenei p{rhozamok illetve a szoci{lis és kultur{lis ismeretek 4.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl. 4.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai A tér- forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók (szok{sok) gyakorlati szintű alkalmaz{sa. Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhaszn{lható "eszközkészlet" kialakít{sa, és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez. L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése, ön{lló értelmezés, analízis, szintézisre törekvés. Bonyolultabb t{rgycsoportok csendéletszerű be{llít{sai: - síkkompozíciós gyakorlatok 16

17

-

színkompozíciós gyakorlatok térkompozíciós gyakorlatok

4.3.2. Ember{br{zol{s alapjai Az ember vázrendszere és annak összehasonlító vizuális-, plasztikai analízise más élőlényekkel. Koponyatanulmányok, csonttan, működésdinamika, mozdulatvázolás. Az emberi alak tanulmányozása annak szerkezeti, aránybeli elemzése. Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága. A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése. Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai Modell utáni portré. Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai. 4.3.3. Ember és tér Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével. Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága. A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata. Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata. Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise Modell utáni portré. Aktrajzi, mintázási tanulmányok. 4.3.4. Szakmai rajz A témakör feladata elsősorban a rajz- festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, vízfestmény, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, vízfestmény, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val. Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai. Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa 17

18

Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése 4.4. A képzés javasolt helyszínei: - rajz szaktermek, az iskolai és m{s épületek belső terei, könyvt{r, v{rosi terek, múzeumi- és ki{llít{si terek 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k:

4.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

4.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében

x x x

x

x

x

18

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

19 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

Rajz értelmezése Rajzkészítés t{rgyról Rajzelemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

x x x

x x x x

x

x

4.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19

20

5.

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat 5.1.

5x32 óra/tanév

A tant{rgy tanít{s{nak célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít: - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és megjelenítésére vizuális nyelvi eszközökkel, - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok kiválasztására és elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére - felkészít és megismerteti a vizuális-plasztikai rendszer felépítését, annak belső logikáját, a vizuális nyelv sajátosságait, A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, vizuális-plasztikai ítéletalkotó képességét, és támogatja a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Támogatja az aktív imagináció fejlődését.

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - természettudom{nyos, szépirodalmi, zenei p{rhozamok illetve a szoci{lis és kultur{lis ismeretek 5.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl. 5.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai A tér- forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók aktív analitikus alkalmaz{sa. A perspektíva szerepe, összevetése m{s, klasszikus képi {br{zol{si rendszerekkel és modern megold{sokkal, valamint azok aktív analitikus alkalmaz{sa. Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhaszn{lható "eszközkészlet" kialakít{sa, és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése. Síkkompozíciós gyakorlatok. Színkompozíciós gyakorlatok. Térkompozíciós gyakorlatok.

20

21

5.3.2. Ember{br{zol{s alapjai Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével. Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép képi megjelenítésének analizáló és szintézisre törekvő aktív alkalmaz{sa. A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise, a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése, képi-, plasztikai alkalmazása. Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányainak ismerete, analízise. Modell utáni portré rajzi, festői, grafikai és plasztikai tanulmányok. Aktrajzi-, festői- és mintázási tanulmányok alapjai. 5.3.3. Ember és tér Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével. Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága. A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése, és individuális alkalmazási lehetőségeinek keresése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata. Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata. Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése. Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai. Modell utáni portré. Aktrajzi, mintázási tanulmányok. 5.3.4. Szakmai rajz A témakör feladata elsősorban a rajz- festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, vízfestmény, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, vízfestmény, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val. Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai. Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa. Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése. 5.4. A képzés javasolt helyszínei: 21

22

-

rajz szaktermek, az iskolai és m{s épületek belső terei, könyvt{r, v{rosi terek, múzeumi- és ki{llít{si terek

5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k:

5.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

5.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében Rajz értelmezése Rajzkészítés t{rgyról Rajzelemzés, hibakeresés

x x x

x

x

x

x x x

x x x

22

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

23 4. 4.1. 5. 5.1.

Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

x x

x

5.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

23

24

13.évfolyamok részére. 6.

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat 6.1.

4x32 tanóra/év

A tant{rgy tanít{s{nak célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít: - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és megjelenítésére vizuális nyelvi eszközökkel, - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok kiválasztására és elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére - felkészít és megismerteti a vizuális-plasztikai rendszer felépítését, annak belső logikáját, a vizuális nyelv sajátosságait, A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, vizuális-plasztikai ítéletalkotó képességét, és támogatja a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Támogatja az aktív imagináció fejlődését. A tantárgy igyekszik fejleszteni az önálló esztétikai ítéletalkotó képességet, valamint a kortárs aktuális vizuális-, és művészeti problémák iránti nyitottság elmélyülését.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak - természettudom{nyos, szépirodalmi, zenei p{rhozamok illetve a szoci{lis és kultur{lis ismeretek 6.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl. 6.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai A tér- forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók ön{lló alkalmaz{sa. A klasszikus képi {br{zol{si rendszerek ön{lló alkalmaz{sa a v{lasztott vizu{lis probléma analízise függvényében. Az összetettebb térform{k v{zol{sa, redukciója, analízise, síkbeli és térbeli megjelenítése a vizu{lis probléma műfaji lehetőségeinek gyakorlat{ban. 24

25

Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez. L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése. Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok 6.3.2. Ember{br{zol{s alapjai Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, megragadása és ábrázolhatósága. A bonyolultabb formák analízise és szintézise a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése. Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai. Modell utáni portré. Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai. 6.3.3. Ember és tér Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével. Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága. A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata. Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata. Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése. Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai. Modell utáni portré. Aktrajzi, mintázási tanulmányok. 6.3.4. Szakmai rajz A témakör feladata elsősorban a rajz- festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, vízfestmény, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, vízfestmény, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val. Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai. 25

26

Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa. Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése. 6.4. A képzés javasolt helyszínei: - rajz szaktermek, az iskolai és m{s épületek belső terei, könyvt{r, v{rosi terek, múzeumi- és ki{llít{si terek 6.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k:

6.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

6.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretek feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevé-

x x x

26

x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

27

2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

kenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében Rajz értelmezése Rajzkészítés t{rgyról Rajzelemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

x

x

x x x

x x x x

x

x

6.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

27

28

VIII. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

A szakképzési kerettanterv {gazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) az V. Képző- és iparművészeti {gazat al{bbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 211 01 54 211 02 54 211 03 54 211 04 54 211 05 54 213 02 54 211 06 54 211 07 54 211 08 54 211 09

Dekoratőr Divat- és stílustervező Festő Grafikus Ker{miaműves Kiadv{nyszerkesztő Ötvös, fémműves Szobr{sz Textilműves Üvegműves

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító sz{ma: 54 211 01 A szakképesítés megnevezése: Dekoratőr A szakmacsoport sz{ma és megnevezése: 4. Művészet, közművelődés, kommunik{ció [gazati besorol{s sz{ma és megnevezése: V. Képző- és iparművészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok sz{ma: 2 Elméleti képzési idő ar{nya: 30% Gyakorlati képzési idő ar{nya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési saj{toss{gok figyelembevételével. Pl. hétvégi és ny{ri koncertek, fellépések, t{borok, versenyek, ki{llít{sok, művésztelepek form{j{ban is 28

29

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy p{rhuzamos oktat{s esetén alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenci{k: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmass{gi követelmények: szükségesek P{lyaalkalmass{gi követelmények: szükségesek

A szakképzés szervezésének feltételei T{rgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges eszközök és felszerelések felsorol{s{t a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek tov{bbi részletei az al{bbiak: nincs Aj{nl{s a szakmai képzés lebonyolít{s{hoz szükséges tov{bbi eszközökre és felszerelésekre: nincs A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktat{sra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés m{sodik évfolyam{nak (2/14.) szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi ut{ni évfolyam{nak szakmai tartalm{val, tant{rgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyam{nak (1/13.) {gazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tant{rgyi rendszere, megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó {gazati szakközépiskolai szakmai tant{rgyainak tartalm{val. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai órasz{mok: P{rhuzamos oktat{s esetén felhaszn{lható órasz{mok: Órasz{mok alakul{sa 40 ór{s héttel, a közismereti 4 ór{s szabad s{v aj{nlott felhaszn{l{s{val

29

30 évfolyam

9. évfolyam

hetek sz{ma heti szakmai órasz{m a heti 40 ór{s szki kerettanterv szerint NAT művészet óra szabad s{v helyi szinten szakmai képzésre fordítható öszszes órasz{m éves órasz{m

10. évfolyam

1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

12. évfolyam

13.évfolyam

36 11

36 12

36 13

32 16

32 31

4 15

1 4 17

4 17

4 20

4 35

540

612

612

640

1120

képzési órasz{m 9-12: képzési órasz{m 13: gyakorlat (felosztva) összes képzési óra:

évfolyam

11. évfolyam

2404 1120 160 3684

heti órasz{m szabads{v nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves órasz{m szabads{v nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

30

heti órasz{m szabads{vval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves órasz{m szabads{vv al 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

31

1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak

9.

10.

11.

heti heti heti órasz{m ögy órasz{m ögy órasz{m e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztons{g biztons{g

0,5

Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf.

12. ögy

heti órasz{m e gy

1/13 heti órasz{m e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti órasz{m e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

0,5

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztat{s I.

2

31

32

1. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak órasz{ma

Szakmai követelménymodulok

Tant{rgyak Művészettörténet

P{rhuzamos képzés

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9-12. évfolyam

5/13. évfolyam

e

gy

szabad

ögy

e

gy

e

szabad

312

Tér{br{zol{si rendszerek Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat

Szakképesítés első évf. 1/13. évfolyam gy szabad ögy

72 36 524

280

50

252

Stílustan és szaktörténet

122

36

36

108

36

30

36

50

10589-12 Kort{rs szakmai környezet

10590-12 Dekoratőr technológia

Kort{rs szakmai környezet Szakmai {br{zol{si gyakorlat Technológia gyakorlat Technológia szakelmélet

30 732

244

szabad

50

18

104

gy

72

32

Technológia Tervezés és gyakorlat

e

36

10586-12 Művészetelmélet és {br{zol{s 10587-12 Művészeti v{llalkoz{sok működ- Művészeti v{llaltetése koz{s

10588-12 Tervezés és technológia

Szakképesítés utolsó évfolyama 2/14. évfolyam

50

540

64

32

64

32

160

160

64

96

32

32

Grafika gyakorlat

128

32

64 128

33 Tervezés gyakorlat

32

Tér{br{zol{si rendszerek II.

10591-12 Kirakat- és térrendezés

32

Kirakatrendezés gyakorlat Térrendezés gyakorlat Rendezés szakelmélet

összes óra összes óra

30 588

1256

560

1844+560 szabad

64

32

32

192

192

96

96

112

30

320

672

128

992 + 128 szabad

160

.

33

32

324

792

1116 + 144 szabad

144

112 320

160

672

128

992 + 128 szabad

34

Szakmai követelménymodul

Tant{rgyak, témakörök

Ágazati Ágazati szakköÁgazati szakközépiskolai képzés órasz{- szakközép- zépiskolai kép- Szakképesítésma a közismereti oktat{ssal p{rhuzamozés órasz{ma a iskolai specifikus san közismeret nél- szakképzés képzés kül összes óraórasz{ma sz{ma 5/13. és 9-12. évfo2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. lyam

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érett11499-12 11500-12 Munkahelyi ségire épülő kép- Foglalkoztat{s II. egészség és biztons{g zések esetén)

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes órasz{ma

2. sz{mú t{bl{zat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

gy

Munkahelyi egészség és biztons{g

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakít{sa

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztons{ga

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hat{sok

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztat{s II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

[ll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkav{llalói szókincs

24

24

34

10586-12 Művészetelmélet és {br{zol{s

9-12. évfolyam

Művészettörténet A művészetek története a 19. sz{zadig A művészetek története a 20. sz{zadban A néprajz és a népművészet alapfogalmai Tér{br{zol{si rendszerek

Szakképesítésspecifikus szakképzés órasz{ma

A szakképzés összes órasz{ma

Szakközépiskolai képzés órasz{ma a közismereti oktat{ssal p{rhuzamosan

A szakképzés összes órasz{ma

Tant{rgyak, témakörök

9-12. évfolyam

Szakmai követelménymodul

Szakközépiskolai képzés összes órasz{ma

35

Szakképesítés-specifikus szakképzés órasz{ma

5/13. évfolyam

13. évfolyam

312

312

312

72

216

216

216

72

64

64

64

18

18

32

32

32

18

18

36

36

36

35

72

36

14. évfolyam

108

72

72

36 A tér{br{zol{s geometriai rendszerei

36

10587-12 Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

témakör 2 Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai

50

36

36

72

72

854

854

252

524

280

50

302

108

72

180

180

72

72

Ember{br{zol{s alapjai

144

72

216

216

72

72

Ember és tér

144

72

216

216

72

72

Szakmai rajz

128

64

192

192

36

36

Művészeti v{llalkoz{s

32

32

32

18

18

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

32

32

32

18

18

36

Tervezés és technológia 10588-12

37

Stílustan és szaktörténet

122

122

122

36

Stílustan

36

36

36

12

Szaktörténet

86

86

86

24

36

Technológia

104

134

134

108

36

Anyagismeret

50

50

50

54

18

72

Eszközismeret

54

54

54

54

18

72

1026

1026

540

230

230

135

135

180

180

135

135

135

Tervezés és gyakorlat

30

244

Tervezés Anyag- és eszközhaszn{lat Műhely- és műteremhaszn{lat

180

50

180

50

230

230

135

Kivitelezés

192

144

336

336

135

37

72

12

732

180

50

36

36

36

60

30

50

174

626

171

Dekoratőr technológia 10590-12

Kort{rs szakmai környezet 10589-12

38

Kort{rs szakmai környezet Képző- és iparművészet a XX. sz{zadban Ki{llít{s és kultur{lis események l{togat{sa

Szakmai {br{zol{si gyakorlat Ember és környezet {br{zol{sa Megjelenítési technik{k Technológia gyakorlat Dekoratőri munka technológiai tervezése, előkészítése és kivi-

64

32

64

32

96

64

64

64

32

96

64

32

32

32

160

160

160

160

96

96

96

96

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

64

38

39 telezése

Technológia szakelmélet A munkavégzés folyamat{nak lépései A dekoratőri munka anyagai és eszközei Grafika gyakorlat Dekoratőr grafika készítése elektronikus eszközökkel Betűír{s, tipogr{fia Tervezés gyakorlat Tervezés szabadkézi eszközökkel Tervezés sz{mítógéppel

32

32

32

32

16

16

16

16

16

16

16

16

128

128

128

128

64

64

64

64

64

64

64

64

32

64

96

32

64

96

16

32

48

16

32

48

16

32

48

16

32

48

39

Kirakat- és térrendezés 10591-12

40

Tér{br{zol{si rendszerek II.

32

32

64

32

32

64

Tér{br{zol{si rendszerek 2

32

32

64

32

32

64

Kirakatrendezés gyakorlat Darab{ru, kompozíciók készítése Divat{ru és konfekció {ru kompozíciók készítése Textil megmunk{l{s{nak és kihelyezésének lehetőségei Térrendezés gyakorlat Ki{llít{si rendszerek alkalmaz{sa Komplex kompozíciók készítése nagyobb téri egységekben

192

192

192

192

48

48

48

48

96

96

96

96

48

48

48

48

96

96

96

96

16

16

16

16

48

48

48

48

40

41 Rendezvények dekor{l{sa

32

Rendezés szakelmélet

30

112

142

Szakmatörténet

36

Divattörténet

[ruismeret

Összesen

588

1256

Összesen

1844+560 szabad

30

32

560

142

36

36

36

18

18

18

18

58

58

58

58

2564

672

128

992 + 128 szabad

30

32

112

320 160

32

324 3684

792

144

1116 + 144 szabad

320 160

672

128

992 + 128 szabad

2540

Elméleti órasz{mok/ar{nya

1008 óra / 27,4%

816 óra / 32,1%

Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

2676 óra / 72.6%

1724 óra / 67,9%

41

42

A 11500-12 azonosító sz{mú Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 11500-12 azonosító sz{mú Munkahelyi egészség és biztons{g megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k Munkakörnyezeti hat{sok

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkaeszközök biztons{ga

Munkavégzés személyi feltételei

Munkahelyek kialakít{sa

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztons{g

x

x

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztons{g jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés t{rgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ell{t{s{ban

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztons{g, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkoz{si megbetegedések h{tr{nyos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szab{lyoz{sa

x

x

Munkahelyek kialakít{s{nak alapvető szab{lyai

x

A munkavégzés {ltal{nos személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

42

43 Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Inform{cióforr{sok kezelése

x

Biztons{gi szín- és alakjelek

x

x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCI[K

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szab{lykövetés

x x

Döntésképesség Visszacsatol{si készség

T[RSAS KOMPETENCI[K x

x

Ir{nyíthatós{g

x

x

Ir{nyít{si készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigy{zatoss{g x

Helyzetfelismerés

1. Munkahelyi egészség és biztons{g tant{rgy

x

x

x x

x

18 óra

1.7. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzésre, a biztons{gos munkav{llalói magatart{shoz szükséges kompetenci{k elsaj{títtat{sa. Nincsen előtanulm{nyi követelmény. 1.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.9. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztons{g jelentősége Történeti {ttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztons{gi és munkaegészségügyi követelmények, tov{bb{ ennek megvalósít{s{ra szolg{ló törvénykezési, szervezési, intézményi előír{sok jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés személyi, t{rgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hat{sa a munk{t végző ember egészségére és testi épségére

43

44

A munkav{llalók egészségét és biztons{g{t veszélyeztető kock{zatok, a munkakörülmények hat{sai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontoss{ga és lehetőségei A munkav{llalók egészségének, munkavégző képességének megóv{sa és a munkakörülmények humaniz{l{sa érdekében szükséges előír{sok jelentősége a munkabalesetek és a foglalkoz{ssal összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, z{rt technológia, a biztons{gi berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajt{i, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztons{g-munkaegészségügy) Veszélyes és {rtalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, forr{sok A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghat{roz{sai. 1.3.2. Munkahelyek kialakít{sa 4 óra Munkahelyek kialakít{s{nak {ltal{nos szab{lyai A létesítés {ltal{nos követelményei, a hat{sos védelem módjai, priorit{sok. Szoci{lis létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tiszt{lkodó- és mellékhelyiségek biztosít{sa, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akad{lymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantart{s, javít{s és felülvizsg{lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés ad{sa, fogad{sa, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint t{vfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgat{s Anyagmozgat{s a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgat{s fajt{i. A kézi anyagmozgat{s szab{lyai, h{tsérülések megelőzése Rakt{roz{s [ruk fajt{i, rakt{roz{s típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztons{gi szín-és alakjelek. Hulladékgazd{lkod{s, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztat{s, munkaköri alkalmass{g orvosi vizsg{lata, foglalkoztat{si tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, ir{nyít{s szükségessége. Egyéni védőeszközök juttat{s{nak szab{lyai. 44

45

1.3.4. Munkaeszközök biztons{ga 2 óra Munkaeszközök halmazai Szersz{m, készülék, gép, berendezés fogalom meghat{roz{sa. Munkaeszközök dokument{ciói Munkaeszköz üzembe helyezésének, haszn{latba vételének dokument{ciós követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghat{rozott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, elj{r{sok Biztons{gtechnika alapelvei, veszélyforr{sok típusai, megbízhatós{g, meghib{sod{s, biztons{g. A biztons{gtechnika jellemzői, kialakít{s követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési elj{r{s. Munkaeszközök üzemeltetésének, haszn{lat{nak feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztons{gtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. [ltal{nos üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hat{sok 2 óra Veszélyforr{sok, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hat{sok a dolgozókra, főbb veszélyforr{sok valamint a veszélyforr{sok felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kock{zat fogalma, felmérése és kezelése A kock{zatok azonosít{s{nak, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkavégzés feltételeinek biztosít{s{ban, a munkahelyi balesetek és foglalkoz{si megbetegedések megelőzésben. A munkav{llalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szab{lyrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztons{got és méltós{got tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghat{rozottak szerint a munkavédelem alapvető szab{lyai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők ({llam, munk{ltatók, munkav{llalók) főbb feladatai. A kémiai biztons{gról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Korm{ny, illetve az {gazati miniszterek rendeleteinek szab{lyoz{si területei a tov{bbi részletes követelményekről. A szabv{nyok, illetve a munk{ltatók helyi előír{sainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

45

46

A munk{ltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztons{gos munkakörülmények biztosít{sa érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkav{llalók feladatai a munkavégzés sor{n. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztons{gi és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ell{tandó feladatok. Foglalkoz{s-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkoz{si megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkoz{si megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsg{l{s mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkav{llalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A v{lasztott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.10. -

A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s)

1.11. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 1.11.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

1.1

magyar{zat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés h{zi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi t{rgyú jogszab{lyok Munkabaleset, foglalkoz{si megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x x x x x

1.11.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 2.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

x

46

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

47

2.1.

Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

x

A tanult (vagy egy v{lasztott) szakma szab{lyainak veszélyei, {rtalmai

x

1.12. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 11499-12 azonosító sz{mú Foglalkoztat{s II. megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 11499-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és a témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

Munkanélküliség

x

[ll{skeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztat{s II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztat{s II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technik{kat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

V{llalkoz{st hoz létre és működtet

x

Motiv{ciós levelet és önéletrajzot készít

x

Di{kmunk{t végez

x SZAKMAI ISMERETEK

Munkav{llaló jogai, munkav{llaló kötelezettségei, munkav{llaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztat{si form{k

x

x

Speci{lis jogviszonyok (önkéntes munka, di{kmunka)

x

x

[ll{skeresési módszerek

x

V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkav{llal{shoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

47

48 A munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései

x

x

A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac saj{toss{gai ({ll{sbörzék és p{lyav{laszt{si tan{csad{s)

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmaz{sa ír{sban

x

x

x

x

Elemi szintű sz{mítógéphaszn{lat

x

x

x

x

Inform{cióforr{sok kezelése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Logikus gondolkod{s

x

x

x

x

Inform{ciógyűjtés

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Önfejlesztés

x

Szervezőkészség T[RSAS KOMPETENCI[K Kapcsolatteremtő készség Hat{rozotts{g MÓDSZERKOMPETENCI[K

2. Foglalkoztat{s II. tant{rgy

16 óra

2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanuló {ltal{nos felkészítése az {ll{skeresés módszereire, technik{ira, valamint a munkav{llal{shoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsaj{tít{s{ra. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkav{llaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztat{s, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosít{s, szabads{g), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre {ll{s, munkavégzés, magatart{si szab{lyok, együttműködés, t{jékoztat{s), munkav{llaló felelőssége (vétkesen okozott k{rért való felelősség, megőrzési felelősség, munkav{llalói biztosíték).

48

49

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosít{sa, megszűnése, megszüntetése, felmond{s, végkielégítés, pihenőidők, szabads{g. Foglalkoztat{si form{k: munkaviszony, megbíz{si jogviszony, v{llalkoz{si jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolg{lati jogviszony. Speci{lis jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztat{s, fajt{i: atipikus munkavégzési form{k az új munka törvénykönyve szerint (t{vmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztat{s, egyszerűsített foglalkoztat{s (mezőgazdas{gi, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztat{s, őstermelői jogviszony, h{ztart{si munka, iskolaszövetkezet keretében végzett di{kmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajt{i: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, hat{rozott és hat{rozatlan munkaviszony, minim{lbér és garant{lt bérminimum, képviselet szab{lyai, el{ll{s szab{lyai, próbaidő. Munkav{llal{shoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munk{ltató {ltal kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adóz{si, biztosít{si, egészség- és nyugdíjbiztosít{si összefüggései: munkaadó j{rulékfizetési kötelezettségei, munkav{llaló adó- és j{rulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosít{si ell{t{sok fajt{i (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. Áll{skeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, re{lis célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilit{s szerepe, képzések szerepe, foglalkoztat{si t{mogat{sok ismerete. Motiv{ciós levél és önéletrajz készítése: fontoss{ga, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajt{i: hagyom{nyos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megv{laszt{sa, motiv{ciós levél felépítése. [ll{skeresési módszerek: újs{ghirdetés, internetes {ll{skereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati h{lózat fontoss{ga, EURES (Európai Foglalkoztat{si Szolg{lat az Európai unióban történő {ll{skeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő {ll{skeresés, cégek adatb{zis{ba történő jelentkezés, közösségi port{lok szerepe. Munkaerőpiaci technik{k alkalmaz{sa: Foglalkoz{si Inform{ciós Tan{csadó (FIT), Foglalkoztat{si Inform{ciós Pontok (FIP), Nemzeti P{lyaorient{ciós Port{l (NPP). [ll{sinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az {ll{sinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli ({ll{skereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: {ll{skeresőként történő nyilv{ntart{sba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének

49

50

szankciói; nyilv{ntart{s szünetelése, nyilv{ntart{sból való törlés; munkaügyi szervezet {ltal nyújtott szolg{ltat{sok, kiemelten a munkaközvetítés. [ll{skeresési ell{t{sok („passzív eszközök”): {ll{skeresési j{radék és nyugdíj előtti {ll{skeresési segély. Utaz{si költségtérítés. Foglalkoztat{st helyettesítő t{mogat{s. Közfoglalkoztat{s: közfoglalkoztat{s célja, közfoglalkozat{s célcsoportja, közfoglalkozat{s főbb szab{lyai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztat{si Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az {ll{skeresők részére nyújtott t{mogat{sok („aktív eszközök”): önfoglalkoztat{s t{mogat{sa, foglalkoztat{st elősegítő t{mogat{sok (képzések, béralapú t{mogat{sok, mobilit{si t{mogat{sok). V{llalkoz{sok létrehoz{sa és működtetése: t{rsas v{llalkoz{si form{k, egyéni v{llalkoz{s, mezőgazdas{gi őstermelő, nyilv{ntart{sba vétel, működés, v{llalkoz{s megszűnésének, megszüntetésének szab{lyai. A munkaerőpiac saj{toss{gai, NFSZ szolg{ltat{sai: p{lyav{laszt{si tan{csad{s, munka- és p{lyatan{csad{s, {ll{skeresési tan{csad{s, {ll{skereső klub, pszichológiai tan{csad{s. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 2.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 2.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés vita szemléltetés szerepj{ték h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

2.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

Inform{ció feldolgozó tevékenysé-

50

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

51

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

gek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa

x x x x x x x

x x x

2.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

51

52

A 11498-12 azonosító sz{mú, Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkav{llalói szókincs

Foglalkoztat{s I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkoz{ssal) alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{nyt kitölt szakmai önéletrajzot és motiv{ciós levelet ír {ll{sinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről t{jékozódik idegen nyelvű szakmai ir{nyít{s, együttműködés melletti munk{t végez munk{val, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, haszn{lata

x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motiv{ciós levél tartalma, felépítése

x

egy szakmai {ll{sinterjú lehetséges kérdései, illetve v{laszai

x

x

x

közvetlen szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt egyszerű szavak, szókapcsolatok

x

a munkakör alapkifejezései

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatv{nyok kitöltése idegen nyelven Szakmai {ll{sinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reag{l{s értelmező, összetett mondatokban

x x

x x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés

52

x

53

T[RSAS KOMPETENCI[K Nyelvi magabiztoss{g

x

Kapcsolatteremtő készség

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCI[K Inform{ciógyűjtés Analitikus gondolkod{s

x

Deduktív gondolkod{s

x

3. Foglalkoztat{s I. tant{rgy

64 óra

3.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a di{kok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű {ll{sinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkoz{st is beleértve bemutatkozni, a munkav{llal{shoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatv{nyt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre {lló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az {ll{sinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési elj{r{sok elsaj{tít{sa révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanul{si készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó t{rsalg{si témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakm{j{hoz kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 8 óra A 8 ór{s nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket {tismétlik, illetve begyakorolj{k azokat, hogy munkav{llal{shoz kapcsolódóan, hogy az {ll{sinterjú sor{n ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó v{laszok megfogalmaz{sa. Tov{bb{ alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai {ll{sinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reag{lni, helyesen haszn{lva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorl{sa lehetővé teszi sz{m{ra, hogy mint leendő munkav{llaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztoss{g csak az igeidők helyes haszn{lata révén fog megvalósulni. 53

54

3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 ór{s témakör sor{n a di{k a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tilt{st kifejező) haszn{lat{t eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkoz{sban egyar{nt. A segédigék jelentéstartalm{nak precíz és pontos ismerete alapj{n alkalmas lesz arra, hogy tudjon t{jékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az {ll{sinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a v{laszt kihaszn{lva a segédigék {ltal biztosított nyelvi precizit{s adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szab{lyainak elsaj{tít{sa révén alkalmass{ v{lik a di{k arra, hogy egy munkahelyi {ll{sinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tiszt{zó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgat{s sor{n. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos haszn{lat{nak elsaj{tít{s{val olyan egyszerű mondatszerkesztési elj{r{sok birtok{ba jut, amely {ltal alkalmass{ v{lik arra, hogy az {ll{sinterjún elhangozott kérdésekre relev{nsan tudjon felelni, illetve képes legyen t{jékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanul{si képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 ór{s nyelvi készségfejlesztő blokk sor{n a di{k rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanul{si képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető t{rsalg{si témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanul{si képesség {ltal egy adott idegen nyelv struktúr{j{t meghat{rozó szab{lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a di{k koherensen l{ssa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reag{lni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanul{s{nak képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a v{laszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi t{rsalg{si témakörök elsaj{tít{sa sor{n valósul meg. Az elsaj{títandó témakörök: - személyes bemutatkoz{s - a munka vil{ga - napi tevékenységek, aktivit{s - lak{s, h{z - utaz{s, - étkezés 54

55

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódol{si képességfejlesztés is, amely sor{n a célnyelv legfontosabb fonetikai szab{lyaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkav{llalói szókincs 24 óra /Munkav{llal{ssal kapcsolatos alapvető szakszókincs elsaj{tít{sa/ A 24 ór{s szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 ór{s 3 alapozó témakör elsaj{tít{sa ut{n lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a di{k folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkoz{ssal. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi orsz{gban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatv{ny kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motiv{ciós levél megír{s{hoz szükséges rutint megszerzi. Elsaj{títja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmass{ teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről t{jékozódjon. A témakör tanul{sa sor{n közvetlenül a szakm{j{ra vonatkozó gyakran haszn{lt kifejezéseket saj{títja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsaj{tít{sa és fordít{sa révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saj{t munkaszerződését, illetve munkaköri leír{s{t lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az ór{k kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a m{sik fele pedig sz{mítógépes tanteremben, hiszen az oktat{s jelentős részben digit{lis tananyag {ltal t{mogatott form{ban zajlik. 3.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k A tananyag kb. fele digit{lis tartalmú oktat{si anyag, így speci{lisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységform{k. 3.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szerepj{ték h{zi feladat digit{lis alapú feladatmegold{s

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x

55

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

56

3.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Levélír{s

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x x x x

x

x x

x

V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról

x x x

Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Inform{ciók rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x x x

3.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 10586-12 azonosító sz{mú Művészetelmélet és {br{zol{s 56

57

megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 10586-12 azonosító sz{mú Művészetelmélet és {br{zol{s megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Ember és tér

Szakmai rajz

Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat

Ember{br{zol{s alapjai

A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai

Tér{br{zol{si rendszerek

A tér{br{zol{s geometriai rendszerei

10586-12 Művészetelmélet és {br{zol{s

A néprajz és a népművészet alapfogalmai

A művészetek története a 19. sz{zadig

A művészetek története a 20. sz{zadban

Művészettörténet

x

x

x

x

x

x

x

x

FELADATOK Szakmai munk{j{hoz rajzi, festészeti, plasztikai és szakmai orient{ciós előtanulm{nyokat folytat V{zlatokat készít, koncepciój{t, elképzeléseit rajzi vagy plasztikus form{ban jeleníti meg Folyamatosan felhaszn{lja, bővíti művészettörténeti, népművészeti és művészetelméleti ismereteit

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Művészettörténeti és népművészeti kompetencia csoport: A művészettörténet stíluskorszakai egyes időszakok szellemiségébe {gyazottan Művészeti ir{nyzatok a modernizmus kialakul{s{tól napjainkig

x

Jelentős alkotók, kiemelkedő alkot{sok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Hazai műemlékek, műgyűjtemények, az egyetemes művészettörténet emlékanyag{nak lelőhelyei Időszaki ki{llít{sok, kort{rs alkotók A műalkot{sok ön{lló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmaz{si lehetőségei (kor-, stílusmeghat{roz{s, műleír{s, műelemzés)

x x

57

58

A néprajz és a népművészet alapfogalmai

x

A magyar népművészet

x

Az egyén, a közösség és a kultúra viszonya

x

x

x

A művek, t{rgyak és szok{sok korba és környezetbe illesztése

x

x

x

[br{zol{si gyakorlat kompetencia csoport: A kompon{l{s szab{lyai A különböző képi és plasztikus elemek felületképző lehetőségei A színek törvényszerűségei és kifejezőereje Fény-{rnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthat{sok − a tónusképzés lehetőségei A rajzol{s és festés különböző technik{i Egyszerű geometrikus form{k és térelemek megjelenítése Természeti form{k, növények és {llatok megjelenítése, azok felépítése, ar{nyai, mozg{sai Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, ar{nyai, mozg{sa Az épített külső és belső környezet megjelenítése Különböző kompozíciók alkot{sa, mont{zs, koll{zs, kevert és egyedi technik{k alkalmaz{sa A tér{br{zol{s ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) A különféle form{k – térform{k, emberi test stb. – kifejező kapcsolatai Form{k térszerkezeti saj{toss{gainak, statikaidinamikai viszonyainak térbeli {br{zol{sa T{rgyak, növényi és {llati form{k, emberi figura, portré mint{z{sa Dombormű, szobor és plasztika vagy install{ció készítési folyamat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x

Az elkészült munk{k bemutat{sra való előkészítése és ki{llít{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Művészettörténeti korok, műalkot{sok elemzése, értelmezése Néprajzi ismeretek alkalmaz{sa Szabadkézi rajzol{s, festés, mint{z{s, térkonstrukciók kialakít{sa

x

x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Motiv{lhatós{g

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Ismeretek helyénvaló alkalmaz{sa

x

x

58

x

59

4. Művészettörténet

312óra/72+36 szabad óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Biztosítja a tanulók sz{m{ra, hogy ön{lló p{ly{juk sor{n saj{t szakterületükről minél nagyobb {ttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük sor{n minél szélesebb v{laszt{si lehetőségekre t{maszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy {tfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati ór{kon szerzett tud{s beilleszthetővé v{ljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a tov{bbi elméleti munk{ss{g megkezdésére, a művészeti környezet ön{lló és szakszerű elemzésére és értékelésére. Felkészít a magyar népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmaz{sban a szakszerű megközelítésekre A művészet és a t{rsadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a t{rsadalom kapcsolat{nak, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszony{nak elemzése A tanulm{nyok elősegítik a tanuló szűkebb és t{gabb környezet- és t{rgykultúr{j{nak ön{lló, szakszerű értékelését 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Stílustan és szaktörténet 4.3. Témakörök 4.3.1. A művészetek története a 19. sz{zadig 216 óra/72 óra A művészettörténet stíluskorszakai a 19. sz{zadig Az elérhető írott és képi forr{sok, a legfontosabb tanulm{nyok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és ir{nyzatok t{rsadalmi, kultúratörténeti h{tterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stil{ris megold{sok a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkot{sok körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és m{s kultúratörténeti forr{sok felhaszn{l{sa a szélesebb t{rsadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek felt{r{sa, valamint a vizu{lis üzenetek verbaliz{l{s{nak helyes módja a műalkot{s elemzések sor{n A vizu{lis ismeretek komplex, egyéni feldolgoz{si lehetőségei 59

60

Saj{t vélemény logikus, elemzési módszerekre t{maszkodó interpret{l{sa a műalkot{sok elemzése és a kiadott feladat kapcs{n 4.3.2. A művészetek története a 20. sz{zadban 64 óra/18 szabad s{v óra A művészettörténet stíluskorszakai a XX. sz{zadban Az elérhető írott és képi forr{sok, a legfontosabb tanulm{nyok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és ir{nyzatok t{rsadalmi, kultúratörténeti h{tterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stil{ris megold{sok a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkot{sok körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhaszn{lható technikai megold{sok a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és m{s kultúratörténeti forr{sok felhaszn{l{sa a szélesebb t{rsadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek felt{r{sa, valamint a vizu{lis üzenetek verbaliz{l{s{nak helyes módja a műalkot{s elemzések sor{n A vizu{lis ismeretek komplex, egyéni feldolgoz{si lehetőségei Saj{t vélemény logikus, elemzési módszerekre t{maszkodó interpret{l{sa a műalkot{sok elemzése és a kiadott feladat kapcs{n A művész, a mű és a t{rsadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszony{nak megv{ltoz{sa a XX. sz{zadban 4.3.3. A néprajz és a népművészet alapfogalmai 32 óra/18 szabad s{v óra A hagyom{nyos népi kultúra és gondolkod{smód megismerésének forr{sa A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - t{jegységekre lebontva Valamely hagyom{nyos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszok{s, stb.) motívumainak vagy technik{inak felhaszn{l{si lehetőségei A magyar népművészet különböző {gai 4.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 4.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

4.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si

A tanulói tevékenység szer-

60

Alkalmazandó eszközök és

61 módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

4.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1.

Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Ír{sos elemzések készítése Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Képi inform{ciók körében Művek értelmezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

Csoportbont{s

1. 1.1.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Egyéni

Sorsz{m

sor{n

felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x

x

x

x

x

Oszt{lykeret

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

vezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x x x x x x

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x

x

x x x x x

4.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

5. Tér{br{zol{si rendszerek

36 szabad s{v óra/72 óra* 61

62 * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

5.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsaj{tít{sa és gyakorlati alkalmaz{sa Megismerteti a műszaki rajz és az {br{zoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű haszn{lat{t, a műszaki {br{zol{s egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban haszn{lt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és elj{r{sait. Kialakítja a műszaki rajzok olvas{s{nak, síkgeometriai rajz térbeli rekonstru{l{s{nak képességét. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 5.3. Témakörök 5.3.1. A tér{br{zol{s geometriai rendszerei síkmértan – síkmértani szerkesztések, térgeometriai alapok - Monge-féle vetületi {br{zol{s

36 szabad s{v óra/72 óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 5.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 5.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat megbeszélés szemléltetés szimul{ció h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

5.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

62

63

1.1. 1.2. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz készítés t{rgyról rajz kiegészítés

x

x

x

x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

1.

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x x x

5.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

6. Rajz, festés, mint{z{s gyakorlat

524 óra + 280 szabad s{v/252 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

6.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakm{kban középszintű tervezőmunk{ra, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgoz{s{ra. A tanuló m{sok sz{m{ra is érthető form{ban tudja rögzíteni vizu{lis elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és t{rgyi vil{g szakszerű megfigyelésére, a l{tv{ny elemzésére és {br{zol{s{ra - az {br{zol{s célj{nak legmegfelelőbb technik{k és kifejezésmódok elsaj{tít{s{ra, - a l{tv{ny belső formai összefüggéseinek felt{r{s{val tanulm{nyrajzok, plasztikai tanulm{nyok készítésére A tant{rgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúr{j{t, segíti a helyes önértékelés kialakul{s{t. Szélesíti a tanuló kreativit{s{t, a kreatív kifejezés eszközt{r{t, javítja a munkakultúr{t, helyes önértékelésre nevel. 63

64

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 6.3. Témakörök A témakörök sorrendje nem időbeli sorrendet tükröz, hanem a helyi tantervi h{lóban egym{ssal szabadon kombin{lható témacsoportokat jelöl 6.3.1. A l{tv{ny ut{ni tér{br{zol{s és formaképzés alapjai 108 +72 szabad s{v óra/72 óra A tér-forma-szerkezet l{tv{nyanalízise, a különböző vizsg{lati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók megértése, megértetése. A perspektíva szerepe, összevetése m{s, klasszikus képi {br{zol{si rendszerekkel és modern megold{sokkal. Az összetettebb térform{k redukciója a gömb, henger, kúp has{b mértani egységekre bontható analízise, síkbeli {br{zol{sa a rajz-festés-mint{z{s gyakorlat{ban. Ön{lló képi gondolkod{sra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhaszn{lható "eszközkészlet" kialakít{sa, és t{rsít{sa a szakmai ismeretekhez L{tv{ny ut{n készült tanulm{nyrajzok készítése Egyszerű mértani testek form{inak, ar{nyainak, térbeli helyzetének tanulm{nyoz{sa Bonyolultabb t{rgycsoportok csendéletszerű be{llít{sai Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok 6.3.2. Ember{br{zol{s alapjai 144 + 72 szabad s{v óra/72 óra Az emberi alak tanulm{nyoz{sa a kor{bban megismert és vizsg{lt tér és képkompozíciós helyzetek tov{bbfejlesztésével Az élő modell ut{ni tanulm{nyok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilv{nul{sok megfigyelése, megragad{sa és {br{zolhatós{ga A bonyolultabb form{k analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térform{knak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorl{sa. A valós{g elemző megismerése, a lépték, ar{ny, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia alapjai, az emberi test ar{nyai Modell ut{ni portré Aktrajzi, mint{z{si tanulm{nyok alapjai 6.3.3. Ember és tér

144 + 72 szabad s{v óra/72 óra 64

65

Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulm{nyoz{sa a kor{bban megismert és vizsg{lt tér és kép-kompozíciós helyzetek tov{bbfejlesztésével Az élő modell ut{ni tanulm{nyok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilv{nul{sok megfigyelése, megragad{sa és {br{zolhatós{ga A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghaszn{lat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és t{rgykompozíciók kapcsolata Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozg{s analízise A valós{g elemző megismerése, a lépték, ar{ny, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia az emberi test ar{nyai, csonttan, izomtan alapjai Modell ut{ni portré Aktrajzi, mint{z{si tanulm{nyok 6.3.4. Szakmai rajz 128 + 64 szabad s{v óra/36 óra A témakör feladata elsősorban a rajz-festés-mint{z{s órai tevékenységek sor{n a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mint{z{s, téralakít{s gyakorl{sa. Ezekhez példaként aj{nlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), anyaghaszn{lati ismeretek Színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, színes tus, olaj-pasztell haszn{lat{val Színes és monochrom festett felületek és anyagok mont{zs, koll{zs gyakorlatai Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmaz{sa Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése 6.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 6.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 6.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x

65

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

66 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

x x x

x x x x x

x x

6.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítés t{rgyról rajz elemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

6.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 10587-12 azonosító sz{mú Művészeti v{llalkoz{sok működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei 66

67

A 10587-12 azonosító sz{mú Művészeti v{llalkoz{sok működtetése megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

Művészeti v{llalkoz{s

10587-12 Művészeti v{llalkoz{sok működtetése

FELADATOK T{jékozódik a munkav{llal{s, a v{llalkoz{sok aktu{lis gazdas{gi-jogi feltételeiről

x

Megtervezi, kialakítja, fejleszti szakmai eszközh{tterét

x

Munkav{llalói vagy v{llalkozói tevékenységet folytat

x

Alkalmazza marketing ismereteit

x

Kialakítja üzleti stratégi{j{t: piacot kutat, megrendelőt, megbízót keres

x

Felméri tevékenységének gazdas{gi vetületeit

x

Betartja a munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előír{sokat

x

SZAKMAI ISMERETEK A különböző v{llalkoz{si form{k jellemzői

x

A v{llalkoz{s létrehoz{s{nak gyakorlati feladatai

x

A piackutat{s és marketing alapjai

x

A finanszíroz{s lehetőségei

x

Az üzleti terv tartalma, felépítése

x

Az üzleti élet protokoll szab{lyai

x

Jogi alapfogalmak, a jog különböző {gai

x

A szerzői jogi szab{lyok

x

Pénzügyi, adójogi, munkajogi szab{lyok

x

Dokument{ció és adminisztr{ció

x

A v{llalkoz{s szervezésének gyakorlati teendői

x

A munkavédelem jogszab{lyi környezete

x

Az egészség- és balesetvédelem {ltal{nos előír{sai

x

Környezetvédelmi előír{sok

x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése

x

Szakmai szöveg létrehoz{sa

x

67

68

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Ön{llós{g

x

Döntésképesség

x T[RSAS KOMPETENCI[K

Kezdeményezőkészség

x MÓDSZER KOMPETENCI[K

7.

Gyakorlatias feladatértelmezés

x

Folyamattervezési készség

x

Művészeti v{llalkoz{s

32 óra/18 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

7.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az {ltal{nos gazd{lkod{si és jogi ismereteken túl a tant{rgy készítse fel a tanulót a művészeti v{llalkoz{s speci{lis menedzselési, kommunik{ciós, finanszíroz{si, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire. 8. -

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

8.1. Témakörök 8.1.1. Művészeti v{llalkoz{sok működtetése 32 óra/18 óra A munkav{llal{s, ill. a v{llalkoz{sok aktu{lis gazdas{gi- és jogi feltételei Munkav{llalói ismeretek a művészeti tevékenységform{kban Ön{lló v{llalkozói tevékenységform{k és működtetése a művészeti tevékenységben, a szerződéskötés speci{lis ismeretei a művészeti tevékenységben A műkereskedelem struktúr{ja, működése, hagyom{nyai, a bekapcsolód{s lehetőségei, szab{lyai A médiaszereplés, publik{ció szab{lyai Marketing ismeretek, piackutat{s alkalmaz{sa a művészeti tevékenységben Inform{ciós és adminisztratív tevékenységek Költségkalkul{ció készítése a kivitelezéshez és az értékesítéshez Kommunik{ció a munkat{rsakkal és a megrendelőkkel Protokoll és viselkedés a művészeti v{llalkoz{sok tevékenységi területein Szerzői jogi ismeretek, jogvédelmi alapfogalmak Aktu{lis piaci és műkereskedelmi v{ltoz{sok figyelemmel kísérése 8.2. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) -

68

69

8.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 8.3.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szimul{ció h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport oszt{ly x x x x x x x x x x x x x

8.3.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Ír{sos elemzések készítése Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel

Oszt{lykeret

1.2.

alkalmazható

Csoportbont{s

1. 1.1.

sor{n

Egyéni

Sorsz{m

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x

Komplex inform{ciók körében Esetleír{s készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Utólagos szóbeli besz{moló

x x

x

x x

69

x

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

70 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

x x x

8.4. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 10588-12 azonosító sz{mú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 10588-12 azonosító sz{mú Tervezés és technológia megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

Műhely- és műteremhaszn{lat

x

x

x

x

x

x

Kivitelezés

Anyag- és eszközhaszn{lat

Tervezés és gyakorlat

Tervezés

Eszközismeret

Anyagismeret

Stílustan

10588-12 Tervezés és technológia

Technológia

Szaktörténet

Stílustan és szaktörténet

FELADATOK Tervezés kompetenciacsoport: Folyamatosan bővíti szakmatörténeti ismereteit Szakmatörténeti ismereteit alkalmazza a tervezési munk{j{ban Szakmatörténeti ismereteit alkalmazza szakmai kivitelezési munk{j{ban Feladatait egyéni, kreatív módon közelíti meg Ön{llóan értelmezi, meghat{rozza a feladatot Forr{sanyagot, inform{ciót gyűjt, inspir{ciót keres a munk{hoz, koncepciót alakít ki Tervet, v{zlatot, makettet vagy 3D digit{lis modellt készít

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

Manu{lis eszközökkel prezent{ciót készít

x

Digit{lis és egyéb elektronikus eszközökkel dokument{l, archiv{l és prezent{ciót készít, bemutat

x

70

x

x

71 Munkafolyamatot tervez, időbeni ütemezést készít Kialakítja, karbantartja és bemutatja a portfoliój{t

x x

x

P{ly{zatokon indul vagy ki{llít{sokon vesz részt Technológia kompetenciacsoport: Folyamatosan bővíti szakelméleti ismereteit Szakelméleti ismereteit alkalmazza a tervezési munk{j{ban

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

Műhely- és műteremkörnyezetében szakmai feladatokat l{

x

x

Kialakítja és fenntartja a szakmai munk{j{hoz szükséges eszközrendszert

x

x

Szakelméleti ismereteit alkalmazza szakmai kivitelezési munk{j{ban Kialakítja és fenntartja műhelykörnyezetét

x

x

Alkalmazza szakm{ja legfontosabb alapanyagait, és segédanyagait

x

x

x

Technológiai- és anyagkísérleteket végez

x

x

x

Technikai-, technológiai eszközrendszerét szakma i feladataiban alkalmazza

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Az inform{ciógyűjtés menete, form{i A probléma vagy feladat meghat{roz{s{nak módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulm{nyrajzok készítése hagyom{nyos és sz{mítógépes módszerekkel Tervdokument{ciók anyagainak elkészítése, össze{llít{sa Tanulm{nyrajzok alapj{n, vizu{lis memóri{j{ra, belső l{t{s{ra t{maszkodva kreatív tervek készítése A l{tv{ny egyszerű lerajzol{s{t meghaladó {br{zol{si form{k, {tlényegítés, absztrakció A feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megv{laszt{sa és kreatív haszn{lata Tervezés elmélet és alkalmaz{sa Vizu{lis jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes haszn{lata (pl. magyar{zó, közlő rajzon) Tipogr{fiai alapismeretek és alkalmaz{suk Szaktörténet Szakismeret Szakműhely, műterem kialakít{s{nak, működtetésének és fenntart{s{nak alapismeretei Szakmai kivitelező eszközök alapismerete Alapanyagok, segédanyagok felhaszn{l{si, alkalmaz{si módjai

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

71

x

x

x

x

x

72 Manu{lis és elektronikus prezent{ció Szakrajz olvas{sa, értelmezése, készítése Szakműhely vagy műterem szakszerű haszn{lata Kivitelező eszközök, technik{k szakszerű alkalmaz{sa Alapanyagok, segédanyagok szakszerű felhaszn{l{sa

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

Ön{llós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Együttműködési készség

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Kreativit{s, ötletgazdags{g

x

x

x

x

x

x

x

x

Problémaelemzés, -felt{r{s

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x

x

x

x

x

x

x

9.

Stílustan és szaktörténet

122 óra/36+36 szabad s{v óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

9.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, ir{nyzatok felismerésére, szakmai alkalmaz{s{ra. A képző- és iparművészeti szakm{k és szakmai ir{nyok speci{lis történeti ismereteinek elsaj{tít{sa A szakmatörténet felhaszn{l{si lehetőségei a tervezési és kivitelezési munk{ban, az anyag és eszközhaszn{lat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmaz{st. A tant{rgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tant{rgy kronológi{j{n felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 9.3. Témakörök 9.3.1. Stílustan 36 óra/12 óra Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkot{sok elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkot{sok elemzése Ön{lló stílustani elemzések, összehasonlít{sok, projektmunk{k A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, hat{rterületeik

72

73

9.3.2. Szaktörténet 86 óra/24 óra +36 szabad s{v Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a tervezés metodik{ban Szakmatörténeti ismeretek alkalmaz{sa a kort{rs alkot{sokban Anyaghaszn{lat a különböző történeti korszakokban 9.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 9.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 9.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

csoport

x x x

x

x

x x x

x

1.2. 1.3.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Csoportbont{s

1.1.

sor{n

Egyéni

1.

oszt{ly

x

9.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

Sorsz{m

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x

x

x

x

x

73

Oszt{lykeret

Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

x

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

74

1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4.

Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Ír{sos elemzések készítése Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz elemzés, hibakeresés

x

x

x

x x

x

x x x x x

x x

Komplex inform{ciók körében

4.1. 4.2. 5. 5.1.

Esetleír{s készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s

x x x

9.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10. Technológia

104 óra/108+36 szabad s{v óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

10.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A szakma gyakorl{s{hoz szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhaszn{l{si, haszn{lati, üzemeltetési lehetőségei, szab{lyai Az elméleti felkészítés összekapcsol{sa a gyakorlati tevékenységekkel 11. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11.1. Témakörök 11.1.1. Anyagismeret 50 óra/54 + 18 szabad s{v óra A szakm{ra jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok haszn{lata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunk{l{s{hoz szükséges fizikai, kémiai tulajdons{gok Az alapanyagok csoportosít{sa felhaszn{l{suk szerint 74

75

Különféle alapanyagok kiv{laszt{s{nak szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztons{gos haszn{latuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése 11.1.2. Eszközismeret 54 óra/54 + 18 szabad s{v óra A szakm{ra jellemző eszközhaszn{lat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosít{sa, oszt{lyoz{sa Eszközök és berendezések haszn{lat{nak ismertetése Eszközök kiv{laszt{s{nak szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forr{sai, haszn{latra való előkészítésük, karbantart{suk, biztons{gos haszn{latuk Eszközök és berendezések haszn{lati utasít{sainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése 11.2. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 11.3. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 11.3.1 A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktat{si módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

x x x x x x

x

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés szimul{ció h{zi feladat

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

11.3.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

Inform{ció feldolgozó tevékenysé-

75

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

76

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.

gek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Csoportos helyzetgyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x

11.4. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

12. Tervezés és gyakorlat

732 óra + 244 szabad s{v /540 óra +36 szabad s{v* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

12.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az ön{lló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkoz{sra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósít{s{ra. A tant{rgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ell{t{s{ra 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 12.3. Témakörök 12.3.1. Tervezés

180 óra + 50 szabad s{v /135 óra 76

77

Az inform{ciógyűjtés form{i, menete A feladat vagy probléma meghat{roz{s{nak módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulm{nyrajzok készítése hagyom{nyos és sz{mítógépes módszerekkel Tervdokument{ciók anyagainak elkészítése, össze{llít{sa Tanulm{nyrajzok alapj{n kreatív tervek készítése A l{tv{ny egyszerű lerajzol{s{t meghaladó {br{zol{si form{k, {tlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmaz{sa Tipogr{fiai alapismeretek és alkalmaz{suk Dokument{l{s digit{lis és egyéb elektronikus eszközökkel Prezent{ció készítése és bemutat{sa Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakít{sa bemutat{sa és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhaszn{l{sa a tervezési folyamatban Eszközök megv{laszt{s{nak szempontjai, haszn{lata a tervezésben 12.3.2. Anyag- és eszközhaszn{lat 180 óra/135 óra Tradicion{lis és korszerű eszközök haszn{lata Anyagok és eszközök megv{laszt{s{nak szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések haszn{lata a kivitelezési munk{ban Anyagok előkészítése, megmunk{l{sa, {llagmegóv{sa, rakt{roz{sa, mozgat{sa Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantart{sa Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések haszn{lati utasít{sainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasít{sok értelmezése, alkalmaz{sa a kivitelezési folyamatban 12.3.3. Műhely- és műteremhaszn{lat 180 óra + 50 szabad s{v/135 óra Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munk{hoz szükséges eszközrendszer Szakműhely, műterem kialakít{s{nak, működtetésének és fenntart{s{nak alapismeretei Munkavégzés tradicion{lis és korszerű műhelyben és műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakít{sa az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez 12.3.4. Kivitelezés 192 óra + 144 szabad s{v/135 óra + 36 szabad s{v Feladatértelmezés Felkészülés a feladat ön{lló kivitelezésére 77

78

Munkafolyamat és ütemterv meghat{roz{sa Szakmai konzult{ció Szakmai rajz, szakmai utasít{sok értelmezése, alkalmaz{sa a kivitelezési folyamatban Saj{t tervek felhaszn{l{sa a kivitelezés sor{n Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhaszn{l{sa a kivitelezés sor{n A kivitelezett munkadarab t{rol{sa, csomagol{sa, sz{llít{si előkészületei A munkadarab bemutat{sa, install{l{sa, ki{llít{sa A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokument{l{sa 12.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 12.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 12.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

x x x x x x

x x x x x x

magyar{zat megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szimul{ció

12.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 1.3. 2.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

Csoportbont{s

1.

sor{n

Egyéni

Sorsz{m

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x

x x

78

Oszt{lykeret

Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

79

2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz készítés t{rgyról rajz elemzés, hibakeresés

x x x x x x

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 9. 9.1. 9.2.

Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében [rutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorl{sa Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Vizsg{lati tevékenységek körében Technológiai prób{k végzése Technológiai mint{k elemzése Geometriai mérési gyakorlat Anyagmint{k azonosít{sa T{rgymint{k azonosít{sa Szolg{ltat{si tevékenységek körében Ön{lló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Ön{lló szakmai munkavégzés közvetlen ir{nyít{ssal

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x

12.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 10589-12 79

80

azonosító sz{mú Kort{rs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 10589-12 azonosító sz{mú Kort{rs szakmai környezet megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

10589-12 Kort{rs szakmai környezet

Ki{llít{s és kultur{lis események l{togat{sa

Képző- és iparművészet a XX. sz{zadban

Kort{rs szakmai környezet

FELADATOK Folyamatosan felhaszn{lja, bővíti kort{rs művészettörténeti és szaktörténeti ismereteit

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Művészeti ir{nyzatok a modernizmus kialakul{s{tól napjainkig

x

Időszaki ki{llít{sok, kort{rs alkotók

x

Az egyén, a közösség és a kultúra viszonya

x

A művek, t{rgyak és szok{sok korba és környezetbe illesztése

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Művészettörténeti korok, műalkot{sok elemzése, értelmezése

x

Stílustani ismeretek alkalmaz{sa a szakmai munk{ban

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Fejlődőképesség, önfejlesztés T[RSAS KOMPETENCI[K Motiv{lhatós{g MÓDSZERKOMPETENCI[K Ismeretek helyénvaló alkalmaz{sa

13. Kort{rs szakmai környezet

x

64 óra+ 32 óra szabad s{v /64óra+ 32 szabad s{v*

*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

13.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos ön{lló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik ön{lló alkalmaz{s{ra.

80

81

13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13.3. Témakörök 13.3.1. Képző- és iparművészet a 20. sz{zadban 64 óra/64 óra A nemzetközi és hazai modern és kort{rs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban 13.3.2. Ki{llít{s és kultur{lis események l{togat{sa 32 óra szabad s{v/32 óra szabad s{v Időszaki ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése [llandó ki{llít{sok l{togat{sa, elemzések, besz{molók készítése Műterem l{togat{sok Művésztelep, alkotó helyszínek l{togat{sa későbbi gyakorlati felhaszn{l{s célj{ból Egyéni és csoportos kort{rs ki{llít{sok l{togat{sa Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúr{j{nak megfigyelése 13.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 13.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 13.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita

1.5.

szemléltetés

1.6.

projekt

1.7. 1.8.

h{zi feladat ki{llít{s l{togat{s

13.5.2. A

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x

x

x

Sz{mítógép és periféri{i x x

x x

x

x

x x

x x

x

tant{rgy

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

elsaj{tít{sa 81

sor{n

Sz{mítógép és periféri{i Szakmai folyóiratok, katalógusok Sz{mítógép és periféri{i Szakmai folyóiratok, katalógusok Digit{lis fényképezőgépek

alkalmazható

tanulói

82

tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Oszt{lykeret

1.1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Ír{sos elemzések készítése Leír{s készítése V{laszol{s ír{sban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megold{sa Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoportbont{s

1.

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

x

x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x Sz{mítógép és periféri{i

x

x x x

x

x

x

x x x

13.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A 10590-12 azonosító sz{mú Dekoratőr technológia megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 10590-12 azonosító sz{mú Dekoratőr technológia megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

82

Tér{br{zol{si rendszerek II. Tervezés sz{mítógéppel

Tér{br{zol{si rendszerek 2

Tervezés gyakorlat Tervezés szabadkézi eszközökkel

Betűír{s, tipogr{fia

Dekoratőr grafika készítése elektronikus eszközökkel

Grafika gyakorlat

Technológia szakelmélet A dekoratőri munka anyagai és eszközei

A munkavégzés folyamat{nak lépései

Megjelenítési technik{k

Ember és környezet {br{zol{sa

10590-12 Dekoratőr technológia

Dekoratőri munka technológiai tervezése, előkészítése és kivitelezése

Technológia gyakorlat

Szakmai {br{zol{si gyakorlat

83

FELADATOK x x x

Előkészíti és levezeti a t{rgyal{si f{zist Helyszínfelmérést végez a környezetről, a megközelítési és r{l{t{si lehetőségekről Dekor{ciók téri alkalmaz{s{hoz méretar{nyos vetületi és műszaki rajzokat készít Szabadkézi v{zlatokat készít elképzeléseiről, t{rgy és térmegjelenítés V{zlatkészítés ut{n, sz{mítógépes technológi{val dekor{ciós célú grafikai, tipogr{fiai elemeket, motívumokat tervez és kivitelez Méretar{nyos l{tv{nytervet vagy makettet készít Jóv{hagyatja a tervet Kivitelezési tervet, rajzot, makettet készít A kivitelezési folyamatot lebonyolítja, ir{nyítja Felméri, illetve kisz{molja az anyagszükségletet

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

83

x

84 Kiv{lasztja a funkciótól, péld{nysz{mtól, anyagtól függő technológiai elj{r{st Megrendeli vagy beszerzi az anyagokat, szolg{ltat{st, {ruhordozókat, eszközöket Kiv{gatja, méretre szabja a kív{nt anyagú hordozókat Haszn{lja a különféle manu{lis és elektronikus v{gó és nyomtató eszközöket Konzult{l a kivitelező, szerelő szakemberrel Kiv{lasztja, megtervezteti a szükséges fény, audiovizu{lis és egyéb l{tv{nytechnikai eszközöket Néh{ny jellegzetes tulajdons{g kiemelésével konkrét {ruhoz {ruhordozót tervez, kiviteleztet Tipogr{fiai ismereteket alkalmaz {ruhordozókon és rekl{melemeken A célterületre való kihelyezést ir{nyítja, lebonyolítja Feliratok, {br{k kivitelezéséhez előkészíti a hordozóanyag felületét Ellenőrzi és {tad{sra előkészíti a kész terméket A kivitelezés minőségét ellenőrzi

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x SZAKMAI ISMERETEK

A kivitelezés technológiai folyamata, az anyagismeret, az ütemterv és a költségvetés szempontjai Az {ruk és kiegészítőik egysége, form{j{nak, anyag{nak jellemzői Sík vagy plasztikus m{rka embléma, szlogen elő{llít{s{nak technik{i A dekor{ciós t{bl{k alaptípusai A dekor{ciós műhelyben lévő egyéni munkaeszközök, kézműves és/vagy elektromos kéziszersz{mok Tablók, kirakatok kasíroz{s{nak technológiai folyamata A sz{mítógépes fólia és betűkiv{g{s, nyomtat{s technikai követelményei, menete A hordozóanyagok alaptípusai, alkalmaz{si, megmunk{l{si lehetőségei és korl{tai Install{ció, {ruhordozó, l{tv{nyelem védelme, karbantart{sa, csomagol{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

84

85 Az {ruhordozó biztons{gos kihelyezése és rögzítéstechnik{ja A képkompon{l{s szab{lyai, a különböző képi elemek felületképző lehetőségei Geometrikus form{k és térelemek megjelenítése Különböző kompozíciók alkot{sa, mont{zs, koll{zs, kevert és egyedi technik{k alkalmaz{sa Különféle saj{tos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb {br{zol{si módok haszn{lata A sz{mítógépes nyomtat{s, tintasugaras és lézerprintelés, digit{lis nyomdai sokszorosít{s lehetőségei, előkészítése, technikai menete A tér{br{zol{s ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Grafikai programismeret, sz{mítógépek haszn{lata Dekoratőr kéziszersz{mok, festéstechnikai eszközök haszn{lata Grafikai kompozíciós készség, kép- és téralakít{si készség Digit{lis fényképezési alapismeret Betűanatómiai és stílusismeret, betűtörténeti megalapozotts{g

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Ön{llós{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szorgalom, igyekezet

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Konszenzuskészség

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Eredményorient{lts{g

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

14. Szakmai {br{zol{si gyakorlat

160 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

14.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi v{zlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző f{zisaiban. Tudjanak v{zlatokat készíteni a helyszín felmérésekor, tapasztalataikat rögzíteni a megközelítési és r{l{t{si viszonyokról, szabadkézi v{zlatokat készíteni elképzeléseikről és méretar{85

86

nyos l{tv{nytervet készíteni az elkészítendő munk{ról. Ismerjék a különböző megjelenési technik{kat, legyenek képesek az adott tém{hoz a legmegfelelőbbet kiv{lasztani. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 14.3. Témakörök 14.3.1. Ember és környezet {br{zol{sa 96 óra Szabadkézi stúdiumok készítése az épített külső és belső környezet megjelenítése az emberi test megjelenítése (ar{nyok, mozdulatok, szerkezet) a különféle form{k térszerkezeti saj{toss{gainak, statikai-dinamikai viszonyainak, kifejező kapcsolatainak térbeli {br{zol{sa a fény-{rnyék viszonyok megjelenítése A munk{kat a rajzol{s és festés, vagy mint{z{s különböző technik{ival készítik 14.3.2. Megjelenítési technik{k 64 óra - grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, színes tus olaj-pasztell haszn{lat{val - színes és monochrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombin{lt faktur{lis hat{sok létrehoz{sa - színtani fogalmak ismertetése (fénytani ismeretek, a színek fizik{ja és fiziológi{ja, színdinamika, színszimbolika, a színek hat{sa, fényszínek és pigment színek, színkontrasztok) - természeti t{rgyak {br{zol{sa különböző manu{lis grafikai megold{sokkal - plak{t készítése a természeti t{rgy kiv{lasztott grafikai megold{s{val szöveges elemek hozz{ad{s{val - belső tér, enteriőr grafikai {br{zol{sa manu{lis grafikai technik{val - fotóértelmezés, koll{zs és mont{zs technik{k - fotó alapj{n önarckép vagy egyéb portré grafikai {tír{sa manu{lis eszközökkel, művészettörténeti stíluselemek felhaszn{l{s{val (pl. kubista, pointillista, szürrealista, konstruktivista, op-art, pop-art stílusban) - az egyik kiv{lasztott portré-{br{zol{s digit{lis feldolgoz{sa, fiktív kultur{lis plak{t készítése szöveges elemek felhaszn{l{s{val (sz{mítógép, szkenner, színes nyomtató, grafikai szoftverek haszn{lat{val) - egész alakos {br{zol{s (fotóz{s, mozdulat f{zisok, kirakati b{bu modellezés, kirakati tér és figura, nagyméretű tér és figura)

86

87

14.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 14.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 14.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktat{si módszer neve

egyéni

csoport

x x x x x x

x

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt h{zi feladat

x x x

14.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma

x

x

3. 3.1. 3.2.

rajz készítés t{rgyról

x

3.3.

rajz elemzés, hibakeresés

x

1.1. 2. 2.1. 2.2.

4. 4.1. 5.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése

1.

sor{n

Egyéni

Sorsz{m

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x

Komplex inform{ciók körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Csoportos munkaform{k körében

Oszt{lykeret

Sorsz{m

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

x

87

x Festő{llv{ny, rajzi kellékt{r x

88

5.1. 6. 6.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorl{sa

x

x

Festő{llv{ny, rajzi kellékt{r

x

Festő{llv{ny, rajzi kellékt{r

14.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

15.

Technológia gyakorlat

64 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

15.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy a tanuló ismerje és haszn{lja a dekoratőri munk{hoz szükséges hagyom{nyos és új anyagokat, eszközöket, gépeket és technológi{kat. Készítse el az {ru-és térrendezéshez szükséges install{ciókat, {ruhordókat, egyedi elemeket, feliratokat, inform{ciós rendszereket. A munkavégzés helyszínén végezze el a rendezést, dekor{l{st megelőző előkészítő munk{latokat. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 15.3. Témakörök 15.3.1. Dekoratőri munka technológiai tervezése, előkészítése és kivitelezése 64 óra - egyszerű kartonmunk{k, papírlemezek v{g{s{nak, hajlít{s{nak bemutat{sa és gyakorl{sa (olló, sniccer, ragasztó haszn{lata), papírplasztika készítése - faipari szersz{mok haszn{lata; a fűrészelés, gyalul{s, vésés, fúr{s, csiszol{s bemutat{sa és gyakorl{sa egyszerű kirakati elemek készítésénél - egyszerű faipari bark{csgépek (dekopírfűrész, fúrógép, csiszológép, kézi körfűrész) haszn{lat{nak bemutat{sa és kezelése kirakati install{ciós elemek készítésénél - festési technik{k bemutat{sa és gyakorl{sa (ecset, szórópisztoly, henger) a dekoratőri munka előkészítő f{zis{ban -mint{z{s bemutat{sa (agyag, gyurma, plasztilin, méhviasz, mint{zóf{k, mint{zógyűrűk, lehúzó sablonok) -a gipszöntés technik{ja, al{metszés-mentes, sokszorosít{sra alkalmas plasztikus felületek létrehoz{sa -tablók, kirakatok bevon{s{nak, kasíroz{s{nak technológiai folyamata - műanyag t{bl{k, falemezek megmunk{l{sa, méretre v{g{sa, ragaszt{sa

88

89

- sík meg{llító t{bla tervezése és készítése manu{lisan és sz{mítógéppel (embléma szkennelés, vektoriz{l{s, fotó grafik{k készítése, v{gható szövegek létrehoz{sa) - a meg{llító t{bla makettjének kivitelezése (sz{mítógép és képkezelő, tervező és prezent{ciós szoftverek, betűv{gó gép és vezérlő szoftvereinek haszn{lat{val - fóliav{g{si, szedési és applik{l{si ismeretek - plasztikus elemekkel ell{tott rekl{mt{bla tervezése és kivitelezése - port{l makett kivitelezés 15.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 15.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 15.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

x x x x x

x

magyar{zat kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s szimul{ció

x x x x x

x

15.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.1.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

Csoportbont{s

1.

sor{n

Egyéni

Sorsz{m

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x

x

89

Oszt{lykeret

Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

90

1.2.

2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz kiegészítés rajz elemzés, hibakeresés

x

x x x x x x

x x x x

Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében

5.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

5.2. 6.

Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

6.1.

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok Betűv{gó gép Villamos kéziszersz{mok Kéziszersz{mok

Műveletek gyakorl{sa

x x x

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok Betűv{gó gép Villamos kéziszersz{mok Kéziszersz{mok

x

x

90

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató

91 Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok Betűv{gó gép Villamos kéziszersz{mok Kéziszersz{mok 6.2. 7.

7.1.

7.2.

7.3. 8. 8.1. 8.2. 8.3.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n

Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Vizsg{lati tevékenységek körében Technológiai prób{k végzése Anyagmint{k azonosít{sa T{rgymint{k azonosít{sa

x

x

x

x

Nyomtató Betűv{gó gép Sz{mítógép és periféri{i Nyomtató Betűv{gó gép Sz{mítógép és periféri{i

x

x

x

x

Betűv{gó gép

x x x

x x x

Betűv{gó gép

15.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

16.

Technológia szakelmélet

32 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

16.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanuló ismerje meg a dekoratőri munka minden f{zis{t a megrendelővel való első tal{lkoz{stól a z{ró munk{latokig. Legyen képes az érintett emberekkel (megrendelő, kivitelezők, stb.) a leghatékonyabb kommunik{cióra, szakmai munk{j{ban a pontos tervezésre (ütemterv, költségek, stb.) valamint a minőségi és biztons{gos munkavégzésre. Ismerje a szakm{ban haszn{lt anyagokat, eszközöket és gépeket; azok tulajdons{gait és a beszerzési lehetőségeket. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 91

92

16.3. Témakörök 16.3.1. A munkavégzés folyamat{nak lépései 16 óra Előkészíti és levezeti a t{rgyal{si f{zist Inform{lódik a megrendelő igényeiről, a t{rgyal{s sor{n jegyzeteket készít Helyszínfelmérést végez a környezetről, az adott térről, a megközelítési és r{l{t{si adotts{gokról Szabadkézi v{zlatokat készít elképzeléseiről A megrendelővel történő egyeztetés ut{n méretar{nyos l{tv{nytervet készít, mellékeli az ütemtervet és a költségvetést A terv jóv{hagy{sa ut{n kivitelezési tervet, makettet készít Felméri és kisz{molja az anyagszükségletet és eszközszükségletet Kiv{lasztja a funkciótól, mérettől, péld{nysz{mtól függő legjobb technológiai elj{r{sokat Megrendeli, beszerzi vagy elkészíti a szükséges anyagokat, szolg{ltat{st, {ruhordókat, eszközöket, haszn{lva a szükséges manu{lis, elektronikus v{gó vagy nyomtató eszközöket Konzult{l a kivitelező, szerelő szakemberekkel, munk{jukat ir{nyítja Kiv{gja vagy kiv{gatja a szükséges hordozókat Kiv{lasztja, megtervezi/tervezteti a szükséges fény, audiovizu{lis és egyéb l{tv{nytechnikai eszközöket Tipogr{fiai és grafikai elemeket alkalmaz install{ciókon, tablókon, rekl{melemeken Gondoskodik az {ruhordók biztons{gos kihelyezéséről és rögzítéséről Elvégzi a rendezést. Folyamatosan ellenőrzi a kivitelezés minőségét, az ütemterv betart{s{t A munka végeztével biztons{gosan elcsomagolja a maradék anyagokat és eszközöket Elsz{mol a megrendelővel Bont{skor ügyel a lebontott elemek csomagol{s{ra, elsz{llít{s{ra és rakt{roz{s{ra 16.3.2. A dekoratőri munka anyagai és eszközei 16 óra A dekoratőrnek a kivitelezés teljes körű technológiai lehetőségeit és a felhaszn{lható összes anyagot ismernie kell ahhoz, hogy szakszerű és jó minőségű munk{t végezzen, hogy saj{t műhelyt alakíthasson ki. Ismernie kell a beszerzési lehetőségeket A megrendelőnek az összes lehetőséget be kell mutatnia ahhoz, hogy az kiv{laszthassa a megfelelő anyagot és technik{t Anyagok: papírfajt{k bemutat{sa, a papíranyagok tulajdons{gainak ismertetése 92

93

festékfajt{k bemutat{sa (alapanyagok, a festék felépítése) ragasztórendszerek fajt{i (hagyom{nyos, kétkomponensű, diszperziós, pillanatragasztók, stb.) a fa, mint alapanyag bemutat{sa, fajt{i és jellemzői műanyagok ismertetése (hőre l{gyuló és keményedő, plexi, celluloid, PVC, poliuret{nhab, habosított műanyagok, műgyant{k, stb.) fémfajt{k vil{gít{si eszközök és rendszerek fajt{i a mint{z{s anyagai (agyag, gyurma, plasztilin, stb.) öntapadós fóli{k típusai nyomtatott poszterek, t{bl{k és ponyv{k alapanyagai Eszközök: v{góeszközök (olló, sniccer, stb.) dekoratőr kéziszersz{mok (fogók, kalap{cs, mérőszalag, stb.) a felületkezelés eszközei (ecset, henger, szórópisztoly, stb.) faipari bark{csgépek (fúrógép, dekopírfűrész, csiszológép, körfűrész) fémipari mérőeszközök és fémmegmunk{ló szersz{mok a fotó-szitaelj{r{s eszközei sz{mítógép és képkezelő, tervező és prezent{ciós szoftverek betűv{gó gép és vezérlő szoftverei digit{lis képrögzítő eszközök 16.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 16.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

16.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

1.1.

magyar{zat

x

1.2.

kiselőad{s

x

1.3.

megbeszélés

x

1.4.

szemléltetés

x

1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

projekt kooperatív tanul{s szimul{ció h{zi feladat

x

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Szakmai folyóiratok, katalógusok Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x x

x

Szakmai folyóiratok, kata-

93

94 lógusok

16.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

Inform{ció feldolgozó tevékenységek

1.1.

Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa

1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4.

Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Inform{ciók ön{lló rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Ír{sos elemzések készítése Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz elemzés, hibakeresés

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma

1.

1.2.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Egyéni

Sorsz{m

sor{n

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x x

x Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x x x x

x

Komplex inform{ciók körében

4.1. 5. 5.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaform{k körében Csoportos helyzetgyakorlat

x x

16.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

17.

Grafika gyakorlat

128 óra * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

17.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy a tanuló megismerje a betűír{s történetét, a betűk rendszertan{t, a betűk anatómi{j{t, az egaliz{ció szab{lyait. Tanuljon meg szabadkézzel különböző eszközökkel és betűtípusokkal egyszerűbb szöveges fel94

95

adatokat elkészíteni. Legyen képes ön{lló betűk tervezésére. Legyen képes tipogr{fiai ismereteit sz{mítógépes grafikai tervezési feladatain{l is alkalmazni. Ismerje a sz{mítógép működését; ismerje és haszn{lja a képkezelő, tervező és prezent{ciós szoftvereket. Ismerje a sz{mítógépes nyomtat{s és a digit{lis nyomdai sokszorosít{s lehetőségeit, azok előkészítését és menetét. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 17.3. Témakörök 17.3.1. Dekoratőr grafika készítése elektronikus eszközökkel 64 óra Elsaj{títj{k a vektorgrafikus (pl. CorelDRAW, Illustrator, InDesign) és a pixelgrafikus szoftverek ismeretét (pl. Photoshop) Feladatok: - sz{mítógépes alapismeretek, hardver eszközök {ttekintése - vektorgrafikus alapismeretek, eszközök ismertetése, haszn{lat{nak lépései feladatlapok alapj{n - pixelgrafikus alapismeretek; a Photoshop program megismerése, haszn{lata, eszközt{r{nak megismerése, alkalmaz{s{nak lépései mintalapok alapj{n - tervezési feladatok (pl. meghívó tervezése valamilyen kultur{lis eseményre, menük{rtya tervezése, üdvözlőlap tervezése, stb.) A feladatok feldolgoz{s{nak a lépései: - a megkapott szöveg megír{sa, mesteroldal be{llít{sa - anyaggyűjtés (képanyag, grafikai elemek) - grafikai tervezés, v{zlatok készítése - a terv digit{lis feldolgoz{sa, össze{llít{s - a nyomtat{si f{jl elkészítése (PDF) - nyomtat{s - az elkészült nyomatok v{g{sa, bígelése - komplex feladat: kereskedelmi v{llalkoz{s grafikai arculat{nak tervezése, feldolgoz{sa portfólió form{ban Az arculat elemei: embléma, ügyviteli nyomtatv{nyok, kirakat, port{l, üzletbelső, csomagoló eszközök, címkék, m{rkajelzések, sz{llítóeszközök, rekl{m aj{ndék, stb 17.3.2. Betűír{s, tipogr{fia 64 óra Elméleti anyag: A betű és az ír{s története; a betűk rendszertana Gyakorlati feladatok: - line{ris betű ír{sa gömbölyű végű eszközzel (talpas és talp nélküli típusok), az egaliz{l{s fogalma, sor-és betűt{vols{g, margó, a betűk szerkezete és ar{nyai, z{r{sok, kurzív ír{s 95

96

- szövegír{s v{gott eszközzel ( pl. Bible Script,történelmi típusok, stb.,) - j{tékos tipogr{fiai feladatok megold{sa sz{mítógépen (szimmetrikus és aszimmetrikus kompozíciók, betű és grafikai elemek kapcsolata, betű és fotó kapcsolata, stb.) - saj{t betűk tervezése különféle technik{val - az elkészített betűjelek egyikét képjelként grafikai elemként dolgozz{k fel, informatív szövegelemek kiegészítésével (pl. rekl{mt{ska) - egy szakmai jellegű kiadv{ny tervezése (pl. folyóirat borítója, kort{rs tervezőgrafikus munk{it ismertető kiadv{ny tervezése, stb.) - saj{t logo tervezése monogramból kiindulva - saj{t munk{kból készített kiadv{ny tervezése grafikai programokkal 17.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 17.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 17.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

1.1.

magyar{zat

x

x

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

x x x x x x

x x x x

17.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s) Sorsz{m

Tanulói tevékenységforma

oszt{ly

sor{n

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

96

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont

1.1. 1.2.

1.3.

1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 5.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz készítés t{rgyról rajz kiegészítés rajz elemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében

5.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

6.

Gyakorlati munkavégzés körében

6.1.

Műveletek gyakorl{sa

x

x

x

x

x

x

x

x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

1.

Egyéni

97 lebont{sa, pontosít{sa)

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x x x x x x x

x

97

x

x

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató

98 Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 8.1.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Vizsg{lati tevékenységek körében Technológiai prób{k végzése

x

x

x

x

x x x x

x

Nyomtató

17.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

18.

Tervezés gyakorlat

32 + 64 szabad s{v óra * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

18.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak célja, hogy a tanuló ismerje meg a tervezés folyamat{nak lépéseit, hogy ötleteit a tervezés minden f{zis{ban képes legyen szabad kézzel és sz{mítógéppel megjeleníteni. Ismerje meg a kompon{l{si alapelveket, az alapsém{kat és azok vari{cióit. A síkban történő tervezéstől jusson el téri kompozíciók tervezéséig és megjelenítéséig. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 18.3. Témakörök 18.3.1. Tervezés szabadkézi eszközökkel 16 + 32 szabad s{v óra Feladatok: - kompozíciós gyakorlatok készítése ({tlós, centrikus, szimmetrikus, ritmikus, statikus, dinamikus, stb.) geometrikus alapelemekből (kör, négyzet, h{romszög, pont, vonal, stb.) fekete-fehér és tónusaik felhaszn{l{s{val, 12x12 cm-es felületeken (alkalmazható technik{k: koll{zs, mont{zs, tus, vegyes technika, stb.) 98

99

- a fekete-fehér munk{k színesre v{lt{sa, {tír{sa 12x12 cm-es felületeken (technik{k: pasztell, akvarell, anilin, tus, koll{zs, mont{zs, stb.) - 2 db. 24x24 cm-es színes absztrakt kompozíció készítése az eddig elkészített munk{kból kiv{lasztott felnagyít{s és szabad {tír{s alapj{n - síkból {tvezetés a térbe: geometrikus síkokból és testekből kompozíció készítése kirakati térben (az iskolai kirakatok méreteit haszn{lva) - az iskolai kirakatok méreteihez igazodva színes kirakattervek készítése adott térelemekből, torzókkal és figur{kkal kiegészítve, adott hangulatra (hideg, meleg, savanyú, édes, romantikus, melankolikus, stb.) Ezek a színes, szabadkézzel készített munk{k előgyakorlatok a tematikus {rukirakatok és térkompozíciók tervezéséhez 18.3.2. Tervezés sz{mítógéppel 16 + 32 szabad s{v óra Képkezelő, tervező és prezent{ciós szoftverek alkalmaz{s{val kirakati és térkompozíciós tervek készítése tér-{ru-grafika-tipogr{fia-install{ció-díszítő elemek együttes haszn{lat{val, a vizu{lis elemek összhangj{val, a színbeli és formai összefüggések ide{lis hangol{s{val Feladatok: - {rukirakat tervezése adott tém{ban (divat{ru, konfekció, méter{ru, műszaki {ru, könyv, stb.), a rekl{mcélnak megfelelő ötlettel; az embléma, m{rkajel, logo felhaszn{l{s{val; adott esetben egyedi rekl{mszöveggel és grafikai megold{ssal, a hat{st fokozó kiegészítőkkel és fényeffektusokkal - {ruh{zi élménysziget tervezése adott tém{ban (divat{ru, konfekció, méter{ru, műszaki {ru, könyv, stb.), a rekl{mcélnak megfelelő ötlettel; az embléma, m{rkajel, logó felhaszn{l{s{val; adott esetben egyedi rekl{mszöveggel és grafikai megold{ssal, a hat{st fokozó kiegészítőkkel és fényeffektusokkal - kirakat/vitrin/élménysziget/bemutató tervezése adott művészeti stílus elemeinek felhaszn{l{s{val (minden tanuló m{s korstílus, {ru, install{ció, díszítő elemek, figur{k, tipogr{fiai elemek kombin{ciój{val dolgozik) - komplex mappa készítése, amely egy konkrét gyakorlati tevékenység tervdokument{ciója (színes v{zlatok, színes perspektív l{tv{nyterv, grafikai elemek, tipogr{fiai elemek, műhelyrajzok, Monge {bra, perspektív {bra, ütemterv, költségvetés) 18.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 18.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 18.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) 99

100 A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

1.1.

magyar{zat

x

x

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

kiselőad{s megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanul{s h{zi feladat

x x x x x x

x x x x

18.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

sor{n

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

alkalmazható

Tanulói tevékenységforma

Oszt{lykeret

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Egyéni

Sorsz{m

oszt{ly

Csoportbont{s

Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Inform{ció feldolgozó tevékenységek

1.2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

x

x

1.3.

Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

x

x

1.4.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

x

x

1.5.

Inform{ciók feladattal vezetett rend-

x

x

100

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

101

2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4.

szerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz készítés t{rgyról rajz kiegészítés rajz elemzés, hibakeresés Csoportos munkaform{k körében

4.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

5.

Gyakorlati munkavégzés körében

5.1.

5.2. 6.

Műveletek gyakorl{sa

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n Üzemeltetési tevékenységek körében

x x x x x x x x

x

x

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

x

6.1.

Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapj{n

x

7.2.

Feladattal vezetett szerkezetelemzés

x

7.3.

Üzemelési hib{k szimul{l{sa és megfigyelése

101

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező

102

7.4.

8.

Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

x

szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

Vizsg{lati tevékenységek körében

8.1.

Technológiai prób{k végzése

x

x

Sz{mítógép és periféri{i Tervező és kivitelező szoftverek Nyomtató Digit{lis fényképezőgépek Szakmai folyóiratok, katalógusok

18.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19.

Tér{br{zol{si rendszerek II.

32 + 32 szabad s{v óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

19.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy tanít{s{nak feladata a tanulók térszemléletének tov{bbfejlesztése az alapozó szakasz ismereteinek megerősítése és folytat{sa. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsaj{tít{sa és gyakorlati alkalmaz{sa Tov{bbfejleszti a műszaki rajz és az {br{zoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű haszn{lat{t, a műszaki {br{zol{s egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban haszn{lt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és elj{r{sait. Tov{bbfejleszti a műszaki rajzok olvas{s{nak, síkgeometriai rajz térbeli rekonstru{l{s{nak képességét. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 102

103

19.3. Témakörök 19.3.1. Tér{br{zol{si rendszerek 2 32 + 32 szabad s{v óra Monge-féle vetületi {br{zol{s {br{zol{si módok, képsíkrendszer térelemek {br{zol{sa térelemek kölcsönös helyzete képsíkrendszer bővítése síklapú testek {br{zol{sa forg{stestek {br{zol{sa rekonstrukciós feladatok transzform{ció szab{lyos testek egyenes és sík döféspontja méretes feladatok testépítés síkmetszés testek h{lója Perspektíva perspektív sablon perspektív {br{zol{s elemei nyompont, ir{nypont haszn{lata {that{si elj{r{s alaprajzra építkező elj{r{s t{vmetszési elj{r{s t{rgy, objektum perspektív képe Axonometria gyakorlati tengelykeresztek és tulajdons{gaik izometrikus és dimetrikus axonometria ortogon{lis axonometria klinogon{lis axonometria Kavalier axonometria Katona axonometria dimetrikus tengelykereszt [rnyékrajzol{s, {rnyékszerkesztés Monge-ban axonometri{ban A műszaki rajzol{s elemei szakrajz építészeti (belső) szakrajz szabv{nyok, jelölésrendszer 103

104

19.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 19.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 19.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktat{si módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

x x

x x x x

x x x x

magyar{zat megbeszélés szemléltetés szimul{ció h{zi feladat

x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

19.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.1. 1.2. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz készítése leír{sból rajz készítés t{rgyról rajz kiegészítés

x

x

x

x

Oszt{lykeret

Csoportbont{s

1.

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x x x x

19.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 104

105

10591-12 azonosító sz{mú Kirakat- és térrendezés megnevezésű szakmai követelménymodul tant{rgyai, témakörei A 10591-12 azonosító sz{mú Kirakat- és térrendezés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tant{rgyak és témakörök oktat{sa sor{n fejlesztendő kompetenci{k

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

[ruismeret

x

Divattörténet

Rendezvények dekor{l{sa

x

Szakmatörténet

Komplex kompozíciók készítése nagyobb téri egységekben

Rendezés szakelmélet

Ki{llít{si rendszerek alkalmaz{sa

Térrendezés gyakorlat

x

Darab{ru kompozíciók készítése

10591-12 Kirakat- és térrendezés

Divat{ru- és konfekció {ru kompozíciók késztése Textil megmunk{l{s{nak és kihelyezésének lehetőségei

Kirakatrendezés gyakorlat

FELADATOK Felméri az adotts{gokat, előkészíti a téri, vizu{lis környezetet Terveket értelmez és alkalmaz{sra előkészít, értelmezi a marketing és rekl{mfeladatokat Az elfogadott terv alapj{n összefogja és ir{nyítja a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t Az előkészített térben elhelyezi az {llv{nyrendszert, {ruhordozót, egyéb install{ciót és az inform{cióhordozó elemeket Az {rut előkészíti, megmunk{lja, összeilleszti, install{lja Az előkészített környezeti és {ruelemekből elvégzi az {rurendezést, kialakítja a kirakati, illetve térinstall{ciót Kihelyezi az eligazító feliratokat, rekl{mszövegeket Folyamatosan összeveti a készülő munk{t a tervvel Időben be{llítja a vil{gít{st és egyéb technikai berendezéseket Rendezés ut{ni önellenőrzést végez Elvégzi a kirakatrendezés vagy egyéb térrendezés utómunk{latait Összegyűjti és elsz{mol a maradék anyagokkal A munk{val kapcsolatos adminisztr{ciós feladatokat elvégzi

105

x

x

106 Elvégzi vagy ellenőrzi a bont{st Gondoskodik a lebontott {ru, install{ció csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A rend, rendezettség, véletlen fogalm{nak alkalmaz{sa a kirakat- és térrendezésben A térképzés, tértagol{s vagy térkompozíció form{i méter{ru haszn{lat{val A különböző {rucsoportosít{sok földön, falon, levegőben történő megjelenítése, elhelyezési módjai a l{tv{nyalkotó elemeknek megfelelően Statikus és dinamikus kompozíciók létrehoz{s{nak módja különböző {ruval, elemekkel A térbeli szerkezet, tagol{s kialakít{sa a rejtett geometrikus elvek alkalmaz{s{val A stil{risan összehangolt l{tv{nyelemek együttese (környezet, install{ció, {ruhordozó, grafikatipogr{fia, {rurendezés, kiegészítők) Az {ruk anyag{nak jellemzői és kiegészítőik formai egysége Az {rcédula és egyéb inform{cióhordozó felület kialakít{si módja funkciója, mérete, form{ja, helye, fajt{ja szerint A fényeffektusok a rekl{mcélnak megfelelő kiemelési lehetőségei és összhat{sa Komplex kompozíciók készítése kirakatban, {ruszigeten és nagyobb téri egységekben A megjelenítendő {ruv{laszték és a megfelelő kiegészítők összev{logat{sa Darab{ru kompozíciók készítése különböző téri egységekben A felületbevon{s módja méter{ruval (spannol{s, farkasfog, lapos hól) Sík és térbeli vonalvezetés kialakít{si lehetőségei darab{ruval Ömlesztett, tömbösített és ritmus kompozíciók elkészítési technik{ja A készletek összetételének megfelelő (üveg, fém, műanyag, textil, bőr) kompozíciók törvényszerűségei Divat{ru kihelyezése különböző technik{kkal (kötött{ru, fehérnemű, fürdőruha, ing-nyakkendő, cipő, harisnya, zokni, t{ska, kiegészítők stb.) A konfekció {ruk csoportosít{si lehetőségei nem, életkor és haszn{lati funkció szerint A női konfekció {ru és a kiegészítők kihelyezésének bemutat{si form{i síkon fektetve, falon, térben, önmag{ban és segédeszközökkel A férfi konfekció l{tv{nyrendezése, élménysziget létrehoz{s{nak eszközt{ra

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

106

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

107 A gyermek konfekciók életkor, kialakult t{rsadalmi szok{s, divat szerinti definíciói Különböző eszközök, grafikai elemek kiv{laszt{sa évszak, divat, stílus, funkció szerint a konfekció l{tv{nyrendezéshez Kirakati figur{k, hangulatkeltő elemek, grafika – az évszaknak és a rekl{mcélnak megfelelő térrendezés kompozíciós lehetőségei A különböző mozdulatú figur{kból kialakítható szitu{ciók és térbeli kompozíciók rendszerezése Exkluzív textilmegmunk{l{si-, térrendezési lehetőségek a különböző kellékek, t{rgyak, díszítőelemek kombinatív felhaszn{l{s{val A "csavart" méter{ru élmény-kompozíciók, térrendezések kialakít{s{nak módjai A hagyom{nyos, konzervatív szellemű férfi szövet{ru-bemutató elkészítésének különféle eszközei, különböző {ruhordó elemek felhaszn{l{sa A könnyű ny{ri textíli{k kombin{l{si lehetőségei különféle segédeszközökkel és kirakati figur{hoz rendezve A könnyű női textil{ru megmunk{l{sai: a felfüggesztések, ejtések, csipkedések, gyűrések, feszítések és kompozíciós lehetőségeik A textília alakít{sa térform{ló segédeszközökkel (papír, karton, drót, fa)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Inform{cióforr{sok kezelése Műszaki és szakrajz olvas{sa, értelmezése Mennyiségérzék Dekoratőr kéziszersz{mok haszn{lata Kivitelezés-technikai eszközök haszn{lata

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCI[K Ön{llós{g

x

x

x

x

x

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

x

Tér-, plasztikai és stílusérzék

x

x

x

x

x

x

T[RSAS KOMPETENCI[K Konszenzuskészség

x

x

x

x

x

x

Kapcsolatteremtő készség

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCI[K Módszeres munkavégzés

x

x

x

x

x

x

Körültekintés, elővigy{zatoss{g

x

x

x

x

x

x

Hibakeresés (diagnosztiz{l{s)

x

x

20. Kirakatrendezés gyakorlat

x

x

x

x

192 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

20.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja 107

108

A tant{rgy oktat{s{nak a célja, hogy a tanulók saj{t vagy m{sok {ltal készített terv alapj{n, az adotts{gok felmérésétől a bont{sig a kirakatrendezés minden lépését elsaj{títs{k a gyakorlatban. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 20.3. Témakörök 20.3.1. Darab{ru, kompozíciók készítése 48 óra Az adotts{gok és a téri környezet felmérése ut{n a terv alapj{n előkészíti a munk{t, megszervezi a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t, majd előkészíti a teret Ezt követően elhelyezi a kirakatban az {llv{nyrendszert, {ruhordót, install{ciókat és inform{cióhordozó elemeket Az összev{logatott és megmunk{lt {rut kihelyezi a koncepciónak megfelelő kihelyezési móddal A kompozíció elkészítésénél figyelembe veszi a kihelyezett {ru tulajdons{gait, anyag{nak jellemzőit (üveg, fém, műanyag, porcel{n, textil, bőr, papír, stb.) A kihelyezés módjai: {rucsoportosít{sok földön, falon és levegőben, statikus es dinamikus kompozíciókban Megfelelően alkalmazza a vonalvezetéses, ömlesztett, tömbösített, ritmus és gruppírozott kihelyezési módokat Kihelyezi a hat{st fokozó l{tv{nyelemeket, kiegészítőket Időben be{llítja a vil{gít{st és az egyéb technikai elemeket A munka sor{n folyamatosan önellenőrzést végez Elvégzi az utómunk{latokat A bont{s ut{n gondoskodik a lebontott {ru, install{ció és egyéb elemek csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról Az építés folyamat{ról és a kész kirakatról fotók készülnek 20.3.2. Divat{ru és konfekció {ru kompozíciók készítése 96 óra Az adotts{gok és a téri környezet felmérése ut{n a terv alapj{n előkészíti a munk{t, megszervezi a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t, majd előkészíti a teret Ezt követően elhelyezi a kirakatban az {llv{nyrendszert, {ruhordót, install{ciókat és inform{cióhordozó elemeket Az összev{logatott és megmunk{lt {rut kihelyezi a koncepciónak megfelelő kihelyezési móddal A kompozíció elkészítésénél figyelembe veszi a kihelyezett {ru tulajdons{gait, anyag{nak jellemzőit

108

109

A kihelyezendő divat{ru fajt{k: kötött{ru, fehérnemű, ing, cipő, harisnya, zokni, t{ska, fürdőruha, stb. A konfekció {ru fajt{i: női, férfi és gyermek A kihelyezés módjai: {rucsoportosít{sok földön, falon és levegőben, statikus es dinamikus kompozíciókban Az {ru kihelyezhető önmag{ban és segédeszközökkel (pl. kirakati baba) Kihelyezi a hat{st fokozó l{tv{nyelemeket, kiegészítőket Ezek megv{laszt{s{t befoly{solja a célcsoport kora, t{rsadalmi helyzete, az évszak, a divat, stb. Időben be{llítja a vil{gít{st és az egyéb technikai elemeket A munka sor{n folyamatosan önellenőrzést végez Elvégzi az utómunk{latokat A bont{s ut{n gondoskodik a lebontott {ru, install{ció és egyéb elemek csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról Az építés folyamat{ról és a kész kirakatról fotók készülnek 20.3.3. Textil megmunk{l{s{nak és kihelyezésének lehetőségei 48 óra Az adotts{gok és a téri környezet felmérése ut{n a terv alapj{n előkészíti a munk{t, megszervezi a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t, majd előkészíti a teret Ezt követően elhelyezi a kirakatban az {llv{nyrendszert, {ruhordót, install{ciókat és inform{cióhordozó elemeket Az összev{logatott és megmunk{lt {rut kihelyezi a koncepciónak megfelelő kihelyezési móddal A kompozíció elkészítésénél figyelembe veszi a kihelyezett {ru tulajdons{gait, anyag{nak jellemzőit A textil kihelyezésének lehetőségei: 1. A méter{ru, mint térképző, tértagoló és felületbevonó elem. Kihelyezési módok: spannol{s, lapos hol, farkasfog 2. A méter{ru, mint {ru. Csoportosít{sa: téli szövet, férfi szövet, női textíli{k, exkluzív méter{ru, dekor{ciós és lak{stextilek, stb. A kihelyezés módjai: az {ru kihelyezhető önmag{ban és segédeszközökkel (pl. kirakati baba, dütni, drót, karton, stb.) Kihelyezési technik{k: ejtés, csipkedés, csavart rendezés, gyűrés, feszítés, kartonoz{s, stb. Kihelyezi a hat{st fokozó l{tv{nyelemeket, kiegészítőket Ezek megv{laszt{s{t befoly{solja a célcsoport kora, t{rsadalmi helyzete, az évszak, a divat, stb. Időben be{llítja a vil{gít{st és az egyéb technikai elemeket A munka sor{n folyamatosan önellenőrzést végez Elvégzi az utómunk{latokat A bont{s ut{n gondoskodik a lebontott {ru, install{ció és egyéb elemek csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról 109

110

Az építés folyamat{ról és a kész kirakatról fotók készülnek 20.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 20.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 20.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Alkalmazott oktat{si módszer neve

egyéni

csoport

1.1.

magyar{zat

x

x

1.2. 1.3. 1.4.

kiselőad{s megbeszélés vita

x

x x x

1.5.

szemléltetés

x

x

1.6. 1.7.

projekt kooperatív tanul{s

x

x x

20.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa) Szakmai folyóiratok, katalógusok

Különböző méretű gyakorló kirakatok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Szakmai folyóiratok, katalógusok

sor{n

alkalmazható

Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenysé-

110

Oszt{lykeret

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Egyéni

Sorsz{m

oszt{ly

Csoportbont{s

Sorsz{m

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

111

1.1.

1.2.

1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5.

5.1.

gek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Leír{s készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése rajz elemzés, hibakeresés

x

x

x

x

x

x

x

x

Kéziszersz{mok Különböző méretű gyakorló kirakatok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Digit{lis fényképezőgépek

x x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

x

111

Kéziszersz{mok Különböző méretű gyakorló kirakatok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós

112 rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Digit{lis fényképezőgépek 5.2. 6.

Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

x

6.1.

Műveletek gyakorl{sa

x

x

6.2.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n

x

x

Kéziszersz{mok Különböző méretű gyakorló kirakatok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Digit{lis fényképezőgépek

20.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

21.

Térrendezés gyakorlat

96 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

21.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak a célja, hogy a tanulók saj{t vagy m{sok {ltal készített terv alapj{n, az adotts{gok felmérésétől a bont{sig kereskedelmi, művészeti és közössé-

112

113

gi terek berendezésének és dekor{l{s{nak minden lépését elsaj{títs{k a gyakorlatban. 21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 21.3. Témakörök 21.3.1. Ki{llít{si rendszerek alkalmaz{sa 16 óra Az adotts{gok és a téri környezet felmérése ut{n a terv alapj{n előkészíti a munk{t, megszervezi a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t, majd előkészíti a teret. Ezt követően a legtöbbet haszn{lt és a legjobban vari{lható OCTANORM rendszer elemeiből kisebb egységeket szerel és épít. Megismeri a rendszer elemeit, összekapcsol{si lehetőségeit, a térképzés vari{cióit, a függesztés módozatait, a vil{gít{si rendszer működését. A megépített egységben {ruk és műt{rgyak kihelyezésének lehetőségeit gyakorolja. A bont{s ut{n gondoskodik az elemek szakszerű csomagol{s{ról és rakt{roz{s{ról. Az építés folyamat{ról és az elkészült standról fotók készülnek. A megismert ki{llít{si rendszer alkalmaz{s{val adott tém{ra (termék, termékcsoport, m{rka, művészeti ki{llít{s, stb.) ki{llít{si standot/teret tervez. Az adott egységelemekhez egyedi elemeket is tervez. A tér mérete és jellege (pl. sarokstand, sorstand, stb.) adott. A tervet makett form{j{ban készíti el. 21.3.2. Komplex kompozíciók készítése nagyobb téri egységekben 48 óra Bevezető feladat: bev{s{rló központok l{togat{sa (Allee, Westend, stb.) Adott szempontok szerint gyűjt anyagot, jegyzetel és fotózik A l{tottakat közösen elemzik A tapasztalatok alapj{n komplex kompozíciókat készítenek {ruszigeten, nagyobb téri egységekben Feladattípusok: - egyszerű, körbej{rható kompozíciók készítése kirakati bab{kkal a talajon, - install{cióval és figur{kkal kombin{lt kompozíciók a talajon, kubusokkal, emelésekkel, - grafikai és tipogr{fiai elemek térelemekkel való vari{l{sa emelésekkel és függesztésekkel, - körbej{rható kompozíciók készítése geometrikus elemekből, nonfiguratív elemek haszn{lat{val, - bab{k öltöztetése “szokatlan” anyagokkal (pl. papír, műanyag palackok, stb.) A feladatok mindig adott tém{hoz kapcsolódnak (pl. évszakok, ünnepek, hangulatok, stb.) 113

114

A kompozíciók készítésénél ügyelnek arra, hogy a l{tv{nyelemek stílusa egységes legyen, a felhaszn{lt elemek erősítsék egym{st A kompozíciókat bevil{gítj{k és fotózz{k A bont{s ut{n gondoskodnak a lebontott {ru, install{ció és egyéb elemek csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról 21.3.3. Rendezvények dekor{l{sa 32 óra Az adotts{gok és a téri környezet felmérése ut{n a terv alapj{n előkészíti a munk{t, megszervezi a kivitelezésben résztvevő szakemberek munk{j{t, majd előkészíti a teret Adott tém{ra elkészíti a térkompozíciót A kompozíció mérete és elhelyezkedése függ a feladattól, a tér mozg{sigényétől, az azon résztvevő emberek pozíciój{tól Feladattípusok: - csal{di ünnepek (pl. esküvő, születésnap, évfordulók, Kar{csony, stb.) teremdekor{l{sa, terítés, asztaldekor{l{s, székek bovon{sa, stb., - t{rsadalmi ünnepek teremdekor{l{sa (pl. M{rcius 15., stb.), - t{rsadalmi események teremdekor{l{sa (pl. Filmfesztiv{l, stb.), üzleti tal{lkozók, konferenci{k teremdekor{l{sa A kompozíciók készítésénél ügyel arra, hogy a l{tv{nyelemek stílusa egységes legyen, a felhaszn{lt elemek erősítsék egym{st Haszn{lja az alkalom t{rsadalmilag elfogadott jeleit, színeit, sablonjait, de saj{t ötletével gazdagítja a l{tv{nyt A kompozíciót bevil{gítja és fotózza A bont{s ut{n gondoskodik a lebontott {ru, install{ció és egyéb elemek csomagol{s{ról, sz{llít{s{ról, rakt{roz{s{ról 21.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 21.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 21.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktat{si módszer neve magyar{zat kiselőad{s megbeszélés vita szemléltetés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

x

x x x x x

x x

114

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Kéziszersz{mok

115 projekt kooperatív tanul{s

x

x x

21.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

1.1.

1.2.

1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.

alkalmazható

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok) Tanulói tevékenységforma

Inform{ció feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa

Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok Leír{s készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése

Csoportbont{s

1.

sor{n

Egyéni

Sorsz{m

Kéziszersz{mok

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

115

Oszt{lykeret

1.6. 1.9.

tanulói

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Kéziszersz{mok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Kereskedelmi ki{llító rendszer (Octanorm, Syma, stb.) teljes elemkészlet, és vil{gít{s Digit{lis fényképezőgépek

116 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5.

rajz elemzés, hibakeresés

x

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés ut{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében

5.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés ir{nyít{ssal

5.2. 6.

Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében

6.1.

x

Műveletek gyakorl{sa

x

Kéziszersz{mok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Kereskedelmi ki{llító rendszer (Octanorm, Syma, stb.) teljes elemkészlet, és vil{gít{s Digit{lis fényképezőgépek

x

x

116

x

Kéziszersz{mok Torzók, szabóbab{k, egyéb divat- {ruhordozók Kirakati vil{gít{s rendszerek Kirakati install{ciós rendszerek Kirakati {llv{nyok, emelők Kirakati bab{k Darab{ru készlet Divat{ru készlet Méter{ru készlet Konfekció {rukészlet Kereskedelmi ki{llító rendszer (Octanorm, Syma, stb.) teljes elemkészlet, és vil{gí-

117 t{s Digit{lis fényképezőgépek 6.2.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapj{n

x

x

21.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

22. Rendezés szakelmélet

112 óra

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

22.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja A tant{rgy oktat{s{nak a célja, hogy a tanulók a dekoratőr gyakorlatot elméleti tud{ssal végezzék. Legyenek tiszt{ban a szakma múltj{val és jelenével. Ismerjék azokat a helyszíneket, ahol dekoratőr munkavégzés folyik. Ismerjék a divat és öltözködés történetét. Ismerjék a kihelyezendő {ruk, termékek jellemzőit és azok történetét. 22.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 22.3. Témakörök 22.3.1. Szakmatörténet 36 óra A kirakatrendezés története, időszakai, funkciój{nak v{ltoz{sai, a rendezési stílus koroktól függő jellemzői A kirakatrendezés helyi saj{toss{gai (hazai és nemzetközi viszonylatban) Adott orsz{gok kirakatrendezésének jellemzése (Jap{n, Németorsz{g, Anglia, stb.) A dekoratőri munka helyszíneinek jellemzése elhelyezkedés, megközelíthetőség, vevőkör, megrendelői igények, méret, r{l{t{s, környezeti hat{sok, munkavégzési feltételek, stb. alapj{n Helyszínek: - ön{lló üzlet kirakata vagy kirakatsora (külv{rosban, belv{rosban, falun), - egy üzletközpontban lévő üzlet kirakata vagy kirakatsora, - ön{lló üzlet belső tere és port{lja, - egy üzletközpontban lévő üzlet belső tere és port{lja, - üzletközpont belső tere, - kereskedelmi ki{llít{s standja v{s{rterületen, - művészeti ki{llít{s helyszíne ki{llító teremben, - művészeti ki{llít{s helyszíne múzeumban, - mag{nrendezvények egyedi helyszínei (lak{s, étterem. stb.), 117

118

- t{rsadalmi rendezvények egyedi helyszínei (iskola, szính{z, művelődési központ, stb.) - üzleti rendezvények egyedi helyszínei (v{llalat, étterem, stb.) A helyszín természetesen meghat{rozza a munkavégzés feltételeit a tervezés folyamat{tól a kivitelezésig A dekoratőrnek tiszt{ban kell lennie mindazokkal a keretekkel (sokszor korl{tokkal), melyek között az adott helyzetben a legmagasabb minőségű eredményt érheti el 22.3.2. Divattörténet 18 óra A divat és a korstílus v{ltoz{sainak hat{sa a dekoratőr szakm{ra Az öltözködés története a kezdetektől napjainkig Korszakok: - Az ókori Egyiptom (kb. ie. 3000 - i.e.300) - Az ókori görögök (kb. i.e. 1600 – i.e. 100) - Az ókori rómaiak (kb. i.e. 500 – i. sz. 400) - A germ{n ókor és a kezdetek (kb. i.e. 2000 – i. sz. 600) - Középkor, Biz{nc (kb. i.sz. 300 – i. sz. 1400) - Gótika (kb. 1250 - 1500) - Renesz{nsz (kb. 1500 - 1640) - Barokk (kb. 1640 – 1720) - Rokokó (kb. 1720 – 1785) - Klasszicizmus: angol divat, direktórium, empire stílus (kb. 1785 – 1815) - Klasszicizmus: Biedermeier (kb. 1815 – 1850) - Historizmus: m{sodik rokokó és Gründerjahre (kb. 1850 – 1890) - Sz{zadforduló, Jugendstil (kb. 1890 – 1914) - A húszas évek (1920-1929) - A harmincas évek (1930 – 1939) - A negyvenes évek (1940-1949) - Az ötvenes évek (1950-1959) - A hatvanas évek (1960-1969) - A hetvenes évek (1970-1979) - A nyolcvanas évek (1980-tól napjainkig)

22.3.3. Áruismeret Darab{ruk jellemzése: üveg (alapanyag, történet és gy{rt{s), porcel{n (alapanyag, történet és gy{rt{s), papír (alapanyag, történet és gy{rt{s), bőr{ruk (alapanyag, termékek és gy{rt{s), Konfekció {ru jellemzése: alkalmi férfi konfekció (öltöny, szmoking, frakk, stb.), 118

58 óra

119

hétköznapi férfi konfekció (öltöny, kab{t, pulóver, stb.), a férfi konfekció kiegészítői (nyakkendő, kalap, t{ska, stb.), alkalmai női konfekció (estélyi ruha, koktél ruha, stb.), hétköznapi nő konfekció (kosztüm, stb.) a női konfekció kiegészítői (stóla, kendő ,s{l, cipő, t{ska, stb.) gyermek és bébi ruh{zat méretezések Méter{ru jellemzése: a textilgy{rt{s története, alapanyagok: természetes és mesterséges sz{lasanyagok, a fonalgy{rt{s alapműveletei, fonaltípusok, kelmeképzési technik{k: szövés, kelmeképzési technik{k: kötés, hurkol{s, kelmeképzési technik{k: egyéb (p. nemezelés) szövő-, kötő-és hurkológépek működése, a textilek csoportosít{sa. 22.4. A képzés javasolt helyszíne (aj{nl{s) 22.5. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek, tanulói tevékenységform{k (aj{nl{s) 22.5.1. A tant{rgy elsaj{tít{sa sor{n alkalmazható saj{tos módszerek (aj{nl{s) Sorsz{m

Alkalmazott oktat{si módszer neve

1.1.

magyar{zat

1.2.

kiselőad{s

1.3. 1.4.

megbeszélés vita

1.5.

szemléltetés

1.6.

projekt

1.7.

kooperatív tanul{s

1.8.

h{zi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

oszt{ly

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

x x

x

x

x x

Szakmai folyóiratok, katalógusok

Szakmai folyóiratok, katalógusok Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x

x x

x

Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

22.5.2. A tant{rgy elsaj{tít{sa tevékenységform{k (aj{nl{s)

119

sor{n

alkalmazható

tanulói

120

1.

Inform{ció feldolgozó tevékenységek

1.1.

Olvasott szöveg ön{lló feldolgoz{sa

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Olvasott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgoz{sa jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgoz{sa Inform{ciók ön{lló rendszerezése Inform{ciók feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmaz{si gyakorló tevékenységek, feladatok

x

x x

Leír{s készítése

x

4.

Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

2.2.

3. 3.1.

Oszt{lykeret

x

x

2.4.

x

x

Ír{sos elemzések készítése

Szöveges előad{s egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi inform{ciók körében rajz értelmezése

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebont{sa, pontosít{sa)

Szakmai folyóiratok, katalógusok

x

2.1.

2.3.

Csoportbont{s

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorsz{m

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenci{l{si módok)

Szakmai folyóiratok, katalógusok Szakmai folyóiratok, katalógusok

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Komplex inform{ciók körében

4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2.

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapj{n Utólagos szóbeli besz{moló Csoportos munkaform{k körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgoz{s Csoportos helyzetgyakorlat

x x

22.6. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

120

121

121

122

A „C” JELŰ OSZTÁLY KÉPZÉSI SZERKEZETE – A KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ TANTÁRGYAKKAL

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak 11500-12 Munka- Munkavédevédelemi alapis- lemi alapismeretek meretek Művészettörténet

36

9.

e

gy

0,5 2

Népművészet Művészetelmélet Tér{br{zol{si és {br{zol{s rendszerek III. Rajz, festés, mint{z{s Művészeti v{llalkoz{sok mű- Művészeti ködtetése v{llalkoz{s 11499-12 Foglal- Foglalkoztakoztat{s t{s 11498-12 Elhe- Elhelyezkelyezkedéstdéstmunkav{llal{st munkav{llasegítő idegen l{st segítő nyelv (5-ös szint) idegen nyelv Stílustan és szaktörténet Technológia Tervezés és gyakorlat Tervezés és tech- Szakmai {bnológia r{zol{si gyakorlat Textil szakelmélet Textil szakgyakorlat TERVEZÉS ALATT, 9-12. évf óra összes heti óra

SEGÉDTÁBLA A 9-12 OSZTÁLY ÓRASZÁM SZÁMÍTÁSHOZ 36 10. 36 11. 32 12. szaszaszabad e gy bad e gy bad e gy szabad

2

2

2 1

1 3

1

4

4

4

1

6

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

5

3

8 13

5

2

4

122

9 13

0

4

5

1

9 14

1

6

10

2 18

123

A t{bl{zatban félkövérrel jelölt tant{rgyak 2 csoportban a kor{bban megjelölt szakm{k – közös szak{gazatban vannak - alapoz{s{val, valamint az {gazati érettségire való felkészítéssel történnek. A többi szakmai óra oszt{lyszinten zajlik.

123

Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola Kollégiumának PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

1

Tartalomjegyzék I. Helyzetelemzés 1.2. A működés alapja 1.3. A tanulók összetétele II. A kollégiumi nevelés 2.1. A kollégiumi nevelés célja 2.2. A kollégiumi nevelés feladatai 2.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok III. A kollégium működése 3.1. Személyi feltételek, elvárások 3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban 3.3. A kollégiumi élet megszervezése 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere IV. A kollégiumi tevékenység szerkezete 4.1. A kollégiumi tevékenység megvalósítása 4.2. A kollégiumi tevékenység irányai 4.3. Az eredményesebb kollégiumi tevékenység feltételei 4.4. A kollégiumi foglalkozások V. A kollégiumi nevelés eredményessége 5.1. Legyen jó magyar ember!... 5.2. Legyen jól nevelt,... 5.3. Legyen intelligens, és művelt... 5.4. Ismerje önmagát… 5.5. A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi eszközök jegyzéke VI. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása

2

3. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 5. oldal 9. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 17. oldal 18. oldal 24. oldal 25. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 29. oldal 29. oldal 29. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 32. oldal

I. Helyzetelemzés 1.1 A kollégium lakói A kollégium tanulói összetétele rendkívül változatos. Diákjaink több iskola, több képzési forma egymástól teljesen eltérő jellegű elméleti és gyakorlati oktatási rendszerben résztvevő tanulóiból tevődik össze. Szembetűnő a szakközépiskolák és a szakképző iskolák követelményrendszerének eltérő voltából adódó kollégiumi feladatok sokszínűsége. A kollégiumi közösség összetétele nemcsak iskolatípusonként mutat eltéréseket, de az iskolákon belüli, szakmánkénti, szakágak szerinti képzési sajátosságokat is tükrözi. A kollégiumban lakók többsége a fenntartó iskola, a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola Iskola tanulója, akik közül az iparművészeti osztályokba járók alkotják a legnagyobb létszámú csoportot, mivel a ruhaipari és a fodrász képzés megszünt intézményünkben. Ezért a következő 2013-14-es tanévekől az iparművészeti szakmákat tanulók aránya meghatározó lesz a kollégiumunkban. Szakmai, elméleti és gyakorlati képzés modelljük szinte azonos, eltekintve az egyes szakágak néhány speciális vonásától. Gondolkodásmódjuk, értékrendszerük, életvitelük, rendkívül sokszínű és változatos, mégis az alapvonások, a lényegi tulajdonságok (jövőkép, vágyálmok, pályaorientáció) vonatkozásában felfedezhető bizonyos mértékű azonosságtudat, amely lehetővé teszi az adott viszonyokkal jól harmonizáló nevelési koncepció megvalósítását. Az iparművészetis tanulókhoz hasonló - bár nem ilyen egységes - csoportot alkotnak az Építőipari és Faipari Szakképző Iskola szakközépiskolai és szakképző osztályainak / szinte kizárólag fiú / tanulói, akiknél élesebb határvonal, elkülönülés tapasztalható a középiskolai és a szakmunkásképzésben résztevők között. Ezt a képet tovább színesíti a kollégium lakóinak az a / kisebb / csoportja, amelynek tagjai a város egyéb szakközép és szakképző iskoláiba járnak és alapvető jellemzőik több ponton eltérnek az előző két iskola tanulóinak jellemzőitől. Mindezek a hasonlóságok és különbözőségek a teljes problémakörön belül, a részprogramok szintjén, a közösség különböző rétegeinek nevelési módszereihez adnak útbaigazítást és a kollégiumi nevelés egészében, mint strukturális egységek jelennek meg. Ahhoz, hogy ezek a részek egységgé szerveződjenek, szükséges a nevelőtestület tagjainak egységes felfogása, a lényegi pedagógiai kérdésekben megegyező szemlélete. Az ilyen alapra épített Pedagógiai Program csak egy bizonyos kollégiumi közösségre alkalmazható sikerrel. Ez az oka annak, hogy Pedagógiai Programunkban a helyi jelleg talán nagyobb hangsúllyal szerepel, mint az általában megszokott. A kollégiumban szakközépiskolások és szakmunkástanulók élnek együtt. Az előbbiek iskolai munkája elméletigényes, az utóbbiak esetében a gyakorlati képzés kap nagyobb súlyt. Ebből adódóan a szakközépiskolások magatartásában sokszor felfedezhetők ellenérzések a szakmunkástanulókkal szemben, amit a kollégium nevelői igyekeznek tompítani. 3

Ezzel szemben előfordul a szakmunkástanulók fizikai erőfölényének fitogtatása (mely ritkán fajul tettlegességgé). Ugyancsak a szakmunkástanulókra jellemző, hogy tapasztaltabbak a mindennapi élet terén, a társadalommal való kapcsolatuk közvetlenebb, segítőkészek, gyakorlati ismereteik, manuális készségeik fejlettebbek. A kétfajta képzési forma alapvetően különbözik a tantervi anyag felépítésében, lényegesen eltérő az elmélet és a gyakorlat aránya. Mindennek nagy szerep jut a kollégiumi tanulmányi munka megszervezése, a tanulási idő, a megfelelő helyiségek elosztásában. Az iparművészeti osztályokba járók életritmusa is egészen sajátos, tulajdonképpen egész napos iskolai elfoglaltsággal jár ez a képzési forma, gyakran délután öt óráig vannak foglalkozásaik, ezért tevékenységük a hagyományos napirend keretei közé nem szorítható. A késő esti, éjszakába nyúló tanulás, alkotó munka mindennapos jelenség az ő esetükben. Alkalmanként ez az építőipari szakközépiskolások tanulási rendjére is jellemző, az igényes, sok munkával járó szakrajzi feladatok miatt. Az iparművészeti szakágakban tanulók esetében - speciális tevékenységük folytán erős pszichofizikai, idegi megterhelésük következtében sokszor jelentkezik a fáradtság miatti dekoncentráltság, az összeszedettség hiánya, ziláltság stb. (Ezeket általában közvetlen környezetük állapota tükrözi leginkább. ) Az itt felsorolt néhány helyi jellemző vonás is igazolja, hogy a kollégium pedagógiai munkájának tervezése során milyen sokrétű és különleges igényeket kénytelen kielégíteni, hányféle szempont szerint kell feladatait, a tevékenységi formákat összehangolni. A Pedagógiai Program a közösség és az egyén fejlesztésének perspektivikus (több évre szóló!) terve, a közösség és az egyén tevékenységének alapvető irányait, a tanulókra gyakorolt hatások rendszerét magában foglaló stratégia. A nevelő hatások elvi alapját képezi, meghatározza a kollégium egészére nézve a cél és feladatrendszerek összességét. A Pedagógiai Program tehát a helyi sajátosságok és tanulói igények messzemenő figyelembevételével, a tartalmi, formai, módszertani követelmények egyértelmű megjelenítésével, a nevelőtestületi konszenzus alapján kimunkált elképzelések komplexuma. E pedagógiai szándék egyértelműen meghatározza a kollégiumnak, mint nevelési intézménynek a sajátos arculatát. 1.2.A működés alapja A Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola kollégiuma (továbbiakban kollégium) nem önálló intézmény. Eszerint a kollégium a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola szervezeti rendjébe tagozódik be. Közvetlen irányítását az iskola igazgatója látja el. A kollégium élén az iskola igazgatója által megbízott kollégiumvezető áll. A kollégium nem rendelkezik önálló költségvetéssel, mindennemű gazdasági, pénzügyi és adminisztratív tevékenységet az iskola illetékes egységei ill. a KLIKK végzi. A kollégium ebben a szervezeti rendben 1986 óta működik. Működését az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi.

4

1.3.A tanulók összetétele A kollégium tagságát döntő többségben két iskola - a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola - tanulói alkotják. A 2012-13-as tanév átlagában kb. 100 fő a Zichy, 25 fő az Építőipari tanulója, míg 10 fő a város egyéb középiskoláiból került hozzánk. A kollégium befogadóképessége: 152 fő, melyből 100 leány, 52 fiú férőhely. A kollégisták többsége szakközépiskolai tanuló, mindössze 15 % a szakmunkás képzésben résztvevő. Meghatározóan hat a kollégisták helyzetére az a körülmény, hogy folyamatosan emelkedik a nálunk lakó diákok életkora. Ennek oka részben a tanulmányi idő meghosszabbodása, részben pedig, hogy a szakmunkásvizsga, érettségi bizonyítvány megszerzése után különböző variációkban több éven át van lehetőségük a tanulóknak - középfokú oktatási intézmények tanulójaként - újabb végzettségek, szakmák, szakképzettségek megszerzésére. A 18. életévüket betöltött tanulók beillesztése a középiskolai kollégium munkarendjébe és mindennapi életébe rendkívül nehéz - néha megoldhatatlan - problémák elé állítja a kollégium nevelőtestületét. Az állami gondozottak és a roma nemzetiségű tanulók száma az elmúlt években 5 - 10 fő között változott ( főleg az Építőipari és Faipari Szakképző Iskola tanulói). Elhelyezésükkel, nevelésükkel kapcsolatban speciális igények nem jelentkeznek. Tanulóink nagyobb része kistelepülésekről kerül a kollégiumba. A kisvárosokból, üdülőkörnyezetből jóval kevesebb, a nagyobb városokból elenyészően kevés. A kollégium lakói – lényegében – 4,5 napot töltenek hetente a kollégiumban. Viszonyuk a kollégiumi léthez igen eltérő. Többségük fegyelmezetten veszi tudomásul a / néha mostoha / körülményeket, a kirívó fegyelemsértés ritkaságszámba megy.

II. A kollégiumi nevelés 2.1. A kollégium nevelés célja Általánosságban A kollégium nevelés célja - a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával - a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségük fejlesztése, kibontakoztatása.

5

Konkrétan A tanulókban meglévő értékes tulajdonságok tudatosítása és olyan új értékek kialakítása, melyek összhangban állnak a tanuló iskolájának pedagógiai programjában meghatározott célkitűzéssekkel és a kollégium nevelési céljaival 2.1.1. A közoktatási törvény és a 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendeletben megfogalmazott általános értékek - az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesítése, tisztelete, tiszteletben tartása - az lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, a keresztény erkölcsi elvek megismertetése - a tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása, alapvető erkölcsi normák érvényesítése - a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak tiszteletben tartása, a másság tisztelete - az európai polgári értékek figyelembe vétele a nevelésben - a tudomány, a technikai haladás értékeinek ismerete, tisztelete - a magyar kulturális hagyományok tisztelete - demokratikus értékek megtartása, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása - az egyén és a közösség érdekeinek egyensúlya - az általános műveltség fejlesztésének szükségességére nevelés - a nemzeti értékek, nemzeti hagyományok ismerete, tisztelete - más kultúrák iránti megértés és tisztelet - stb. 2.1.2.A törvényben megfogalmazott, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó követelmények ismerete. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó követelményeket a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjai tartalmazzák részletesen. Az ezekhez kötődő nevelési célok megvalósítása a kollégiumi foglalkozások – elsősorban a kötelező csoportos, vagy egyéni tanulások, korrepetálások, ellenőrzések – során történik. 2.1.3. A kapcsolódó iskolák által megfogalmazott értékek, követelmények figyelembe vétele. Mint a bevezető helyzetelemzésnél már említettük, kollégiumunk tanulói döntő többségben két iskola – a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola – tanulóiból tevődnek ki. Ezért a kollégium pedagógiai programjának elkészítésekor e két iskola pedagógiai programjában meghatározott feladatokat és célkitűzéseket kell figyelembe vennünk. Bár a két iskola –jellegét és képzés irányát tekintve lényegesen eltér egymástól, a pedagógiai programjukban meghatározott fő célok (az eltérések mellett) sok hasonlóságot is mutatnak. Ezek alapján a kollégium nevelési céljai a következőképpen kapcsolódnak az iskolai célokhoz: A hasonlóságok alapján (elsősorban a 9 – 10. évfolyam vonatkozásában)

6

   

a közismereti tantárgyak tanulásának erősítése (tanulószoba, egyéni tanulás, szülői segítség a hétvégi tanuláshoz) a felzárkóztató tevékenység fokozása (korrepetálás, ellenőrzés, kikérdezés) a bukások számának csökkentése önálló tanulási készségek kialakítása

A művészeti képzésben résztvevőknél (Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola 11 – 14. évfolyamok)    

művészeti rendezvényeken való részvétel (szervezetten, vagy önállóan) lehetőség biztosítása az alkotói tevékenységhez (önálló munka, környezetük dekorálása) a művészet szabadságának és a kollégiumi (közösségben való) élet szabályozottságának összehangolása (csoportfoglalkozásokon, egyéni foglalkozásokon) az olvasás szeretetének kialakítása

A műszaki jellegű képzésben résztvevőknél (Építőipari, Faipari Szakképző Iskola 11 – 14. évfolyamokon)     

gyakorlati feladataik megoldásának segítése (önálló munka lehetővé tétele) gyakorlatias gondolkozásra nevelés (csoportos, vagy egyéni beszélgetéseken) műszaki ismereteik alkalmazása (öntevékenységre nevelés) sokoldalú műveltség kialakítása (színház, zene, film,nyelvismeret) az önművelés iránti igény kialakítása.

2.1.4. Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek kialakítása, fejlesztése       

Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, szobatársaik megbecsülése, a másság elfogadása Hazaszeretet Szülőföldjük, otthoni környezetük szeretete, az iskola és a kollégium iránti rokonszenv, büszkeség Kaposvárnak – mint diákéletük színhelyének – becsülése, honismeret Felelősségérzet, felelősségvállalás önmagukért, társaikért, hozzátartozóikért Önismeret, önbecsülés. Az erények és hibák felismerése, egészséges önbizalom Legyenek érdeklődőek, kíváncsiak, tudjanak örülni, legyen humorérzékük

2.1.5. Erkölcsi, a világ szemléletéből származható értékek kialakítása     

Az élet, a család, a magzati élet, az egymáshoz alkalmazkodás, az illemtudó, tisztességes emberi magatartás tisztelete Az egymás iránti türelem, a személyi és magántulajdon tisztelete, az emberi értékek tisztelete A szülők munkájának tisztelete A másik nem iránti tisztelet és megbecsülés Pontosság, szorgalom, igazmondás, gerincesség 7

 

Ne legyenek kétszínűek, hízelgők, árulkodók Legyen bennük összetartás, betyárbecsület, de ne tévesszék össze a hibák elvtelen elhallgatásával.

2.1.6. A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadtatása A tanulás, a tudás, a műveltség státuszának helyreállítása érdekében    

biztosítjuk a tudás megszerzésének feltételeit (tanulási lehetőség, nyugodt felkészülés) csak a képességeknek megfelelő tanulmányi szint fogadható el a felzárkóztató foglalkozásokon, korrepetálásokon való részvétel ne legyen szégyen, a megszerzett tudás okozzon sikerélményt az önálló munka és a pályázatokon való részvétel legyen dicsőség

2.1.7. A kulturális és művészeti értékek elfogadtatása      

A kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés / pl. öltözködésben / fejlesztése A szabadidő kulturált eltöltésének igénye Értékes könyvek, filmek, előadások megtekintésére való ösztönzés A szép és esztétikus felismerésére való ösztönzés a mindennapi életben és a kulturális élmények alkalmával Alkotótevékenységre való ösztönzés az iskolai munkában, a kollégiumban és a lakóhelyi környezetben Az általános műveltség fontosságának hangsúlyozása az u. n. „nem kedvelt” tantárgyak tanulásával kapcsolatban.

2.1.8. A természeti értékek és azok védelme Tudatosítni kell, hogy mai világunk – a jelenleg folyó környezetpusztítás mellett nem marad fenn a jövő számára. Most kell megtanulniuk a különböző természeti forrásokkal gazdálkodni, a természet egészét tisztelni. Ehhez az út közvetlen környezetünk gondozásától az élővilág és a környezet fokozott védelmén át vezet. 2.1.9.A jelen világ nagy problémáinak megértése Az erőszak, a rasszizmus, az antiszemitizmus és más – emberhez méltatlan – eszmék elutasítása, az emberek egymás elleni brutalitásának, a világ pusztításának elutasítása. A szenvedélybetegségek, dohányzás, alkohol és kábítószer, az AIDS és más „divatos” veszélyekre való felkészítés, tudatos elutasítás. A humanizmus szellemében cselekedjenek a szegénység, a kitaszítottság ellen és a népek közötti megértésért. 2.1.10. Felkészítés az állampolgári szerepre A kollégium belső élete a társadalmi viszonyok egyfajta „leképeződése”. Ebből következően fontos, hogy a tanulókat – a kollégium adta körülmények között – a lehető legjobban felkészítsük azokra a társadalmi szerepekre, melyekkel mint állampolgár, felnőtt korában találkozik. 8

Ismerje jogait, kötelességeit, értse az alá és fölérendeltségből fakadó helyzeteket, tudjon együttműködni, dolgozni másokkal. Fogadja el különböző helyzetekben a különböző rangsorokat, tudjon másokat képviselni. 2.1.11. Felkészítés az értelmiségi szerepre Azoknak a tanulóknak, akik tovább akarnak tanulni tudniuk kell – és ezt tudatosítani kell velük -, hogy ehhez nagyobb áldozatvállalásra van szükség: rendszeres munkára, tanulásra, szorgalomra, magas fokú érdeklődésre. Az önnevelés, önművelés az önkontroll döntő személyiségvonás ebben a státuszban. Különösen fontosnak tartjuk azoknak a tanulóknak a felkészítését, akik un. művészpályára készülnek, mert őrájuk fokozottan érvényesek ezek. 2.1.12. Felkészítés a dolgozói szerepre Az érettségit követően munkába álló fiataloknak ismerniük kell a munkavállalás jogi, szakmai követelményeit és az együttdolgozás feltételeit. Tisztában kell lenniük azzal, hogy a mai viszonyok között a megszerzett végzettség nem elegendő, szükséges a szakmai továbbképzés, az un. „több lábon állás” képességének és a vállalkozói bátorság megszerzése. E képességek legfontosabb iskolája a gyakorlati oktatás feladatainak kiváló megvalósítása, a szakmai versenyeken és pályázatokon való részvétel. 2.1.13. Felkészítés a fogyasztói szerepre Tanulóinkat fel kell készíteni arra, hogy jól gazdálkodjanak azokkal a javakkal, melyeket jelenleg szüleik áldozatvállalása nyomán élveznek. Meg kell tanulniuk okosan, célszerűen beosztani a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. A takarékos gazdálkodást (spórolás) az élet minden területén – a természeti javakra is alkalmazni tudják.

2.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek szülei nem tudják biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium nevelési feladatainak megvalósítása során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt a tanulóknak, támogatást ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A tanulók számára - lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül - biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. 2.2.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégiumba érkező tanulók a megye, sőt az ország különböző településeiről, különböző családi környezetből, gyakran igen eltérő tudásszinttel érkeznek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága erősen eltérő. A tanulási kultúra fejlesztése során a tanulókkal (leginkább a 9. osztályt kezdő új kollégistákkal) el kell sajátíttatni a kollégiumi tanulás helyes módszereit és gyakorlatát. E

9

tevékenység a kollégiumban általában a csoportfoglalkozásokon folyik, de szükséges, hogy az egyéni beszélgetésekben, foglalkozásokon is kitérjünk rá. A tanulási kultúrát fejlesztő tevékenység első lépése az egyes tanulóknál a tanulási motívumok felderítése, az egyéni ambíciók megismerése, az értő olvasás készségének felmérése. Ezekből kiindulva lehet a hibákat korrigálni, a lemaradásokat pótolni. A tanulás-módszertani foglalkozások tartását a csoportfoglalkozásokon a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja(59/2013) az alábbi kötelező óraszámokkal írja elő: 9. évfolyam 3 óra 10. évfolyam 2 óra 11. évfolyam 2 óra 12. évfolyam 2 óra 13-14. évfolyam 1óra A csoportfoglalkozásokon a felmerülő általános problémákat lehet megbeszélni, ill. tanácsot adni. A személyre szóló tanulási módszerek kialakítására az egyéni beszélgetéseken van lehetőség. A kollégistáknak e csoportfoglalkozások és egyéni foglalkozások eredményeként el kell sajátítaniuk:  a különböző tanulási módszereket a kollégiumban / tanulószobai tanulás, egyéni tanulás/.  a közösségben történő tanulást  a tantárgyak fontossági sorrendjének megállapítását  az emlékezetfejlesztés, a koncentráció, a bevésés, ismétlés és gyakorlás tevékenységét Folyamatosan fejlesztenünk kell:  olvasási készségüket  szövegértő / értelmező / készségüket  beszédkészségüket / beszédmódjukat / El kell érniük:  az önművelés igényének kialakítását  gyakorlatot a könyvtár- és az internethasználatban  önálló, egyéni munkák / kiselőadás, házi dolgozat / elkészítését  különböző dokumentumfajták / könyv, sajtótermékek, számítástechnikai információk, stb. / alkalmazásának elsajátítását. Tekintve, hogy a kollégista legfontosabb feladata a tanulás, a tevékenység végzésére / biztosítására, ellenőrzésére / fektetjük a fő hangsúlyt. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulásra mindig legyen idő és hely. Ezért a délutáni és koraesti órákban az iskola tantermeit is igénybe vesszük a tanulási feladatokra tanári felügyelet mellett. Azoknak a tanulóknak, akiknek a délutáni és koraesti kötelező tanulás nem volt elegendő a felkészüléshez, biztosítjuk az esti tanulás lehetőségét is. A tanulás érdekében minden lehetséges eszközt biztosítani kell a kollégistáknak. 10

Mindent meg kell tenni azért, hogy egymás közti viselkedésben tisztelet, figyelem és megbecsülés övezze azt, aki tanulni akar. A tanulókkal meg kell értetni (és el kell fogadtatni) a „élethosszig tartó tanulás” szükségességét. 2.2.2. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Évről – évre nő azoknak a tanulóknak a száma, akik származásuk, szociális, vagy családi viszonyaik miatt hátrányos helyzetben vannak társaikhoz képest. Tanulmányi eredményükben, életvitelükben – és ebből adódóan jövőbeli lehetőségeikben messze képességeik és lehetőségeik alatt maradnak. A kollégiumnak sem joga, sem lehetősége nincs arra, hogy hátrányos helyzetük okát megváltoztassa, vagy megszüntesse. Kötelessége viszont, hogy lehetőségeihez képest segítsen a hátrányok ledolgozásában, a többi diáktársukkal való azonos műveltségi és iskolázottsági szintre jutásban. E tevékenység legfontosabb lépési a következők:  A nevelőnek rendkívüli megértéssel, empátiával el kell nyernie a tanuló bizalmát, hogy hátrányos helyzetének valódi okait megismerje.  A nevelő felelőssége óriási, mert ha a tanuló úgy érzi, hogy bizalmával visszaélnek, és a nevelők „csemegéznek” problémáin, bezárkózik, megközelíthetetlenné válik.  Ezt a lépést, csak egyéni beszélgetések során lehet megvalósítani.  A nevelőnek meg kell győznie a tanulót, hogy helyzetéből a tanulás, majd az önálló egzisztencia kialakítása jelenthet kitörési lehetőséget.  Segítséget kell nyújtania a tanulók anyagi viszonyainak rendezéséhez (honnan kérhet segítséget, támogatást, pályázatok segítése, kapcsolat ifjúságvédelmi megbízottal, Gyermekjóléti Szolgálattal, stb.)  Segítségnyújtás a tanulásban (korrepetálás, kikérdezés, kapcsolatfelvétel az osztályfőnökkel)  Segítségnyújtás a művelődésben (könyvek, filmek ajánlása)  Segítségnyújtás a közösségbe való beilleszkedéshez és a pályaválasztáshoz (másik szobaközösségbe, költözés, közös rendezvényeken szerepeltetés, sikerélmény biztosítása) Ez a fáradtságos és sok türelmet igénylő nevelői tevékenység gyakran eredménytelen marad, sőt sokszor a tanulónak, vagy családjának ellenállásával is meg kell küzdeni. A kollégium feladata (többek között az is), hogy a tehetséges tanulókat segítse képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A tehetséggondozáshoz az általános műveltség fejlesztése, a kreativitás állandó fenntartása és folyamatos, magas szintű motiváció szükséges. Ezt a tevékenységet kollégiumunk nem képes önállóan felvállalni (és egyedül az iskola sem). A különösen tehetséges tanulók továbbfejlesztéséhez, tehetséggondozásához az iskola közismereti és művésztanárainak, valamint a kollégium nevelőtanárainak közös összefogására és együttműködésére lenne szükség (feladatok, tevékenységek, elfoglaltságok egyeztetése, jutalmak, pályadíjak stb.). Közösen kell a tehetséget felismerni, önfejlesztési igényét erősíteni, kibontakozását segíteni és az iskolán túli perspektívákat tudatosítani benne.

11

Ez a tevékenység – mely egyéni, intézményi és társadalmi érdek is egyszerre – csak egyéni bánásmód alkalmazásával oldható meg. 2.2.3. Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése E tevékenység alatt tanulóinknak a felnőtt társadalmi életre való felkészítését, a tapasztalatszerzési alkalmak megteremtését értjük. A kollégium mindennapi élete / napirendje, értékrendje, a feladatok, az eltérő korú és nemű tanulókból álló kollektíva együttélése / már önmagában kínálja annak lehetőségét, hogy tanulóink felkészüljenek felnőttkori társadalmi életükre. Az iskolai elméleti tanulmányi feladatai mellett a kollégiumban, a demokratikus együttélés rendjének kialakításával, megvalósítható az un. „mini társadalom" létrehozása, melyben az eltérő érdekek és igények, a kényszerű együttlét és a közös célokért való együttműködés, a kisszerű gyermekes hazudozás és a példás, felnőttes helytállás mind megtalálható. A képet a különböző sorsok, példaképek, párkapcsolatok és szerelmek teszik teljessé. A szocializáció nem csak az emlékezetes diákévek megteremtését szolgálja, hanem tanulóink viselkedési, alkalmazkodási kultúrájának alapját képezi. Munkánk során szükséges azokat a lépéseket betartani, amelyek biztonsággal vezetik el a tanulót a felnőttkor küszöbéig, vagyis megvalósíthatjuk a kollégium nevelési célkitűzéseit. A megoldandó feladatok      

a társadalmi értékek és normák közvetítése a pozitív szokások és eljárások kialakítása a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása az érdekérvényesítés, a demokratikus viselkedés, a vezetőképesség és szófogadás elsajátítása a segítő együttműködés technikája a pályaválasztás elősegítése

Az alkalmazandó nevelési módszerek          

személyes példamutatás a feladatok végrehajtásának megkövetelése a szoktatás és a gyakoroltatás a meggyőzés és a tudatosítás az egyénre, a csoportra és a közösségre való közvetett ráhatás az ellenőrzés, értékelés és visszacsatolás jutalmazás és büntetés a kollégiumi tanulás elfogadtatása és irányítása a felzárkóztatás, hiánypótlás, korrepetálás, pályaválasztás irányítása a különböző „nevelési fogások” alkalmazása (egyéni bánásmód, egymás iránti felelősségérzet alakítása, az egyén elhelyezése a csoportba, a kapcsolatteremtő képességek fejlesztése stb.)

12

2.2.4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása E tevékenység során a tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A környezettudatos magatartásra nevelés következtében a tanulók érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépül a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulókkal tudatosítani kell, hogy minden ember közvetlen érdeke    

a testi, lelki egészség kialakítása a jó közösség a szervezet és személyiség stabilitása az optimális működés és a fejlődés fenntartása

Meg kell különböztetni az egyéni és az együttélésből következő higiéniai feladatokat. 



Amíg az egyes tanulókat meg kell győzni (szoktatni, ellenőrizni) a mindennapos fürdésről, fogápolásról, ruházatuk rendben tartásáról, az ágynemű cseréjéről, lábbelijük tisztításáról, kezeléséről, a napi séta, levegőzés, mozgás szükségességéről, az étkezések rendszerességéről, a „nehéz napok” higiéniájáról, stb. addig A közösségi együttélés higiéniai előírásait szigorúan ellenőrizni kell. Meg kell követelni a szobák rendben tartását, fürdők, WC- k megfelelő használatát, az alvás, pihenés biztosítását, a betegek orvosnál történő jelentkezését.

A felsorolt higiéniai feladatok (és jelentőségük) minden tanév elején (a szoktatás időszakában) állandó témái minden csoportfoglalkozásnak. E témához tartozik a tanuló „megjelenése”, öltözködési, viselkedési szokásainak alakítása is. A túlzásba vitt divatozás – a „szakadtság”, az egészségtelen viseletek, testékszerek stb. veszélyeire és hátrányaira fel kell hívni a tanulók figyelmét. Az egészségkárosító szerek (dohányzás, alkohol, drog, túlzott gyógyszerfogyasztás) veszélyeiről, felismerési módjukról a kollégiumon kívül és belül tartott előadásokon, tájékoztatókon a tanulók vegyenek részt (tanári felügyelettel). Ilyen tájékoztatók tartására fel kell kérni (évente legalább 2 alkalommal) az iskolaorvost és a kollégium ápolónőjét. 2.2.5. Az önismeret fejlesztése, énkép, pályaorientáció és a korszerű világkép kialakulásának segítése Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben.

13

Felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés és a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. A csoport és egyéni beszélgetések során az alábbi témák megtárgyalását tartjuk különösen fontosnak:            

reális énkép személyiségjellemzők / jellem, megjelenés, viselkedés / az emberi megnyilvánulások értelmezése nemiség, szerelem, házasság, barátság a férfi – nő kapcsolat különböző kultúrákban és napjainkban egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése pályaválasztási célok, módszerek, elképzelések / ismeretforrások, alapfogalmak / az álláskeresési folyamat és technikái / pályakorrekciók / hivatás és hivatástudat a világról alkotott kép / milyen világban élünk ? / Magyarország helye a világban és Európában nemzeti, történelmi és vallási hagyományok

2.2.6. A hátrányos megkülönböztetés tilalma A kollégiumi nevelés egyik fontos feladata, hogy megelőzzön és megakadályozzon minden olyan magatartást, megnyilvánulást, amely a tanulókat származásuk alapján megkülönbözteti, hátrányos helyzetbe hozza. A tanulókkal meg kell értetni és el kell fogadtatni, hogy származás, bőrszín, stb. alapján nem szabad különbséget tenni az egyes emberek között. Meg kell tanítani őket arra, hogy másoktól se tűrjék el az ilyen magatartást. A kollégiumban szigorúan tilos mindenfajta hátrányos megkülönböztetés a tanulók és dolgozók részéről, vagy velük szemben. 2.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok E feladatok - a Gyermekvédelmi Törvény alapján - olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot megszűntetésére irányulnak, melyek a gyermek (a kollégiumban lakó tanuló) testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolják. Mivel a kollégiumnak nincs külön gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott nevelője (a kollégium az iskola része, és lakóinak 75%-a az iskola tanulója) e feladatok ellátása a kollégiumi nevelők tevékenységének fontos részét képezi. Munkájuk során az alábbi fő célok elérésére kell törekedniük: 1.A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása  A nevelőknek megértéssel, empátiával el kell nyernie a tanuló bizalmát, hogy a valódi okokat megismerje.  Információgyűjtés a szülőktől, gondviselőktől.  Szoros kapcsolat az osztályfőnökkel

14

2.A következmények megelőzése, a káros hatások megszűntetése  Meg kell győznie a tanulót, hogy helyzetéből csak a tanulás, majd az önálló egzisztencia kialakítása jelenthet kitörési lehetőséget.  Egyéni beszélgetések, a környezeti ráhatás igénybevétele.  Pozitív példák bemutatása. 3.A hátrányos helyzetbe került tanulók segítése, a hátrányok enyhítése, felzárkóztatás  Tanácsadás (honnan kérhet segítséget, támogatást).  Pályázatok felkutatása, segítés az elkészítésben, pályázatírásban.  Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal és az iskola ifjúságvédelmi megbízottjával (segélyek, kedvezmények adásához).  Segítségnyújtás a tanulásban (korrepetálás, kikérdezés).  Segítségnyújtás a művelődéshez (könyvek, filmek ajánlása).  Segítségnyújtás a közösségbe való beilleszkedéshez (másik szobaközösségbe költöztetés, rendezvényeken szerepeltetés, sikerélményhez juttatás). 4. Drogstratégia A dohányzás és alkoholfogyasztás rohamosan terjed a fiatalok körében („divatos felnőttes megnyilvánulások"). Ezt a kollégiumban folyamatosan tapasztaljuk. Kábítószer megjelenéséről a kollégiumban eddig nem szereztünk tudomást, de ismereteink szerint tanulóink egy kisebb része (az otthon rendszeresen szórakozóhelyekre járók) már kapcsolatba kerültek a drogokkal. A dohányzás, alkoholfogyasztás és a drogfogyasztás terjedésének lassítása, visszaszorítása érdekében teendő intézkedések:       

Csoportfoglalkozásokon felvilágosító beszélgetéseket folytatunk. Egyéni beszélgetések a veszélyeztetett tanulókkal. Iskolaorvos, védőnő felvilágosító előadásain veszünk részt. A kollégiumi ápolónő felvilágosító beszélgetései (lelki ápolás). Külső előadók (rendőrség, egészségügyi főiskolai hallgatók) igénybevétele. Szülőkkel való együttműködés Szigorú tiltás (a Házirend előírásai szerint)

III. A kollégium működése 3.1.Személyi feltételek, elvárások 3.1.1. A nevelőtestület A kollégium nevelőtestülete összesen 8 főből áll.  1 fő kollégiumvezető  4 fő női nevelőtanár  2,3 fő férfi nevelőtanár A nevelőtanárok közül 1 férfi- részmunkaidőben (30% -9 óra státusban) dolgozik.

15

Végzettségüket tekintve:  egyetemi végzettsége van 3 főnek  tanárképző főiskolai végzettség 3 főnek (1 férfi, 2 nő)  műszaki főiskolai végzettség 2 főnek (1 nő, 1 férfi) Szaktárgyaikat tekintve: magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, testnevelés, énekzene és könyvtár szakos tanárok, és két műszaki tanár áll a kollégium rendelkezésére. Nevelőink közül jelenleg 2fő óraadóként tanít a Zichy Mihály Iparművészeti szakközépiskolában illetve más intézményben. Szinte mindannyian máshol kezdték pályájukat (termelésben, közhivatalnokként, szakoktatóként) és csak később kerültek nevelőtanári státusba, ahol döntő többségük 15 évnél régebben dolgozik. Ennek köszönhetően mindannyian nagy tapasztalattal, rutinnal rendelkeznek a nevelőmunka területén. A nevelőtanárok munkájukat heti 30 órában látják el. Ebből 14 óra a tanulás segítése (tanulószoba, csoportfoglalkozás és a szabadon választható képzés) 10 óra a tanulók egyéni és közösségi életének szervezése, 6 óra pedig az ügyeleti és egyéb teendők ellátása. A részmunkaidős kolléga heti 9 órás munkaidőben dolgozik. Valamennyi nevelőtanár az ügyeleti napjain (átlag heti egy alkalommal) éjszakai ügyeleti szolgálatot és hétvégeken (átlag havi egy alkalommal) vasárnapi és vasárnap éjszakai ügyeleti szolgálatot lát el állandó beosztás alapján. Azokon a napokon, amikor – iskolai rendezvények miatt, vagy más okból – a kollégiumban a hétvégi napokon is maradnak tanulók, külön beosztás alapján látnak el szolgálatot péntek, szombat és vasárnapi napokon. A kollégiumban nem minden nevelőtanár csoportvezető. / összesen 6 tanulócsoport van /. Saját csoportjukkal kapcsolatos feladataikon kívül az alábbi tesznek eleget:  számítógépes foglalkozásokat vezet  divatstílus-szakkört vezet  állandó matematika korrepetálást végez  magyar nyelv és irodalomból, történelemből felkészít  sporteseményekre felkészít  rendezvényekre ének – zene felkészítést végez

állandó megbízásoknak 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő

A kollégiumban az egy csoportvezető-nevelőtanárra jutó tanulólétszám:  6 nevelőtanárra számolva 23 fő / nevelő 3.1.2. Nem pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak A kollégiumban több éve foglalkoztatunk főállású ápolónőt, aki középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. Szervezetileg a kollégiumvezető alárendeltségébe tartozik, de szakmai munkáját az iskolaorvos irányításával és útmutatásai alapján végzi. A beteg tanulók ellátásán kívül a délutáni órákban a kollégium lakóinak (főleg lányoknak) lelki gondozását is ellátja.

16

Ezen kívül egészségügyi témájú tájékoztatókat tart a diákok részére, csoportfoglalkozások keretében. A kollégisták ellátásában közreműködik még 1 fő takarítónő, 2 fő portás, a konyha dolgozói és a karbantartók. Valamennyien az iskola (Zichy) gazdasági igazgatóhelyettesének, ill. a gondnoknak vannak alárendelve. Tevékenységükre, munkavégzésükre csak egyeztetés alapján tudunk hatást gyakorolni. 3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium épülete a 60 – as években munkásszállásnak épült. A hibás szigetelések, vékony falak, rossz ajtók és szűk lefolyók és csatornák a folyamatos javítgatások ellenére örökös hibaforrásokat jelentenek. Az épület beosztása – eredeti céljának megfelelően – laktanyaszerű, sötét, szűk folyosókról nyíló apró, egyforma szobák. Közülük néhány egybenyitásával sikerült nagyobb (de a tantermeknél kisebb) helyiséget kialakítani a kollégium beköltözésekor. Az iskola dinamikus növekedéséhez szükséges helyiségeket más terjeszkedési lehetőség nem lévén – a vele közös épületben lévő kollégiumtól vette el és alakította át különböző szakműhelyekké, gyakorlóműhelyekké. Ennek során a kollégium valamennyi közös használatú és kulturális célú helyiségét elveszítette: a könyvtárat, az olvasószobát, az ifjúsági klubot, a társalgót, a három helyiségből egybenyitható rendezvénytermet, a sportszobát, a barkácsszobát és a teakonyhákat. Átalakítások után a kollégium jelenleg az alábbi helyiségeket mondhatja magáénak:  A második emeleten (fiú-szint) 13 lakószoba, kollégiumvezetői iroda, nevelői szoba, éjszakás nevelői szoba, tanulószoba (20 fő részére) 2 - 2 fürdő és WC., számítógépes szoba.  A harmadik emeleten (leány-szint) 25 lakószoba, nevelői szoba, éjszakás nevelői szoba, számítástechnikai szoba, betegszoba, tanulószoba, (20 főnek) mosókonyha, 2 2 fürdő és WC. A két tanulószobát délelőtt az iskola esetenként tanítási célokra használja. A kollégiumi lét és tevékenység helyzetét nem csak belső körülmények nehezítik. Az épület földszintjén az egykori építető vállalat dolgozóinak részére alakítottak ki szolgálati lakásokat, melyek mára önkormányzati bérlakásokká minősültek át. Az e lakásokban élő lakók némelyike nehezen viseli el, fölötte lévő kollégium 140 lakójának jelenlétével és mindennapi életével együtt járó zajokat. A kollégiumnak nincs udvara. Tanulóink délután és kora – este használhatják ugyan az iskola sportudvarát / kosárlabdapálya méretű /, de a mindennapi szabad levegő és mozgásigény kielégítésére csak az utca és a közeli park ad lehetőséget. A kollégiumban az elmúlt 5 évben komolyabb felújításként a nyílászárok, ablakok cseréje és fűtési rendszer korszerűsítése történt. Belső átalakításként a fiú és lányszint egy-egy szobájának számítógépteremmé való alakítása történt. Itt helyeztük el a pályázatokon nyert számítógépeinket.

17

A két betegszoba kötelező kialakítása újabb két szoba elvesztését eredményezte. A női betegszoba lett a munkahelye a törvényi előírás szerint alkalmazott ápolónőnek. A tárgyi feltételekről szólva feltétlenül említést kell tenni a kollégium helyiségeinek berendezési tárgyairól, a bútorzatról. A három tanulószoba berendezése / iskolai tanulóasztal és csővázas faszékek / az iskolai és tanulószobai foglalkozásokra még megfelelőek, de az esti szabadidős elfoglaltságoknál már rendkívül kényelmetlenek és alkalmatlanok. Fő problémát a lakószobák berendezési tárgyai okozzák, melyeket több, mint 30 éve használnak. Ennek megfelelően állapotuk a használhatóság határán van / az állandó javítgatások ellenére /, külső megjelenésük pedig egyszerűen méltatlan egy olyan diákintézményhez, ahol a tanulók esztétikai nevelésének komoly jelentősége van. A bútorzat és berendezés felújításának legfőbb akadálya a pénzhiány. Az iskola ezt nem képes megoldani, pályázatokat pedig kizárólag technikai eszközökre / számítógép, házi mozi, stb. / írtak ki az elmúlt években. Sajnos nem az anyagiak hiánya az egyetlen oka a kollégiumi lakószobák hiányos berendezéseinek. A megfelelő helyiségek / tanulószobák / hiánya és a lakószobák mérete akkor sem tenné lehetővé a szükséges és előírt bútorzat elhelyezését, ha erre anyagilag lehetőségünk volna. / íróasztal, éjjeliszekrény, cipős szekrény, polcok, stb. / 3.2.1. A lakhatási feltételek ingyenessége A kollégiumi elhelyezés / lakás, fűtés, világítás, meleg víz, ágyneműhasználat / a kollégiumba felvett tanulók részére ingyenes. Ugyancsak ingyenes az intézmény / meglévő / helyiségeinek, berendezéseinek használata is.

3.3. A kollégiumi élet megszervezése 3.3.1. A kollégiumi életet befolyásoló körülmények A kollégium a benne élő tanulókkal és az itt dolgozó pedagógusokkal csak látszólag zárt intézmény, a valóságban rengeteg szállal kapcsolódik a társadalomhoz. Bár annak nem teljes leképeződése, de tanulóink családi, iskolai, baráti kapcsolatai, „külvilági” tapasztalatai révén tükrözi az ott zajló változásokat, tendenciákat. Ennek hatása sokszor direkt módon érvényesül, nemcsak tanulóink anyagi helyzetében / ami sajnos egyre súlyosabb /, hanem a kollégisták gondolkodási módjában, ítélet alkotásában is. Olyan célok és módszerek vonzóvá és elfogadottá válásában, mint az ügyeskedés, a gyors gazdagodás / ennek látványos fitogtatása /, a csillogás, a kevés munkával járó pénzkereset, a tisztesség hiánya, stb. Ez tapasztalható a pályaorientáció hiányában, a „hogyan tovább” tanácstalanságában, a tudás és a szorgalom leértékelésében is. A tanulók fejlődésére, idegrendszerük regenerálódására rendkívül komoly és káros hatással van az állandó időhiány. Zsúfolt életrendjük miatt a saját életük szervezésére nincs idejük. Azt mindig valahonnan / többnyire a tanulástól / el kell lopni. A következmény pedig fegyelemsértés, tanulmányi visszaesés, fáradtság és általános elégedetlenség.

18

A kollégiumban lakó tanulók igen nagy részének / kb. 60 – 70 %, de több is lehet / családi háttere bizonytalan. Válások, különélések, munkanélküliség, betegség, rokkantság megélhetési gondok szerepelnek az okok között. Az anyagi természetű okok mellett érzelmi viszonyaik elsivárosodásának számtalan jelét tapasztaljuk. Sokuk számára feldolgozhatatlan helyzetet teremt a családi életük megváltozása, a család széthullása. E lelki problémák, traumák kezelését az esetek többségében nem tudjuk megoldani, mert nincsenek megfelelő pedagógiai eszközeink. A 2008/2009-es tanévtől azonban szerencsére kollégiumunk lakói is igénybe vehetik a közoktatási intézményeket látogató pszichológus segítségét. A tanulók lelki gondozásában komoly munkát végez a kollégium ápolónője is. A kollégium életére a közoktatásban bekövetkezett változások közvetlen hatással vannak. Az évek óta tapasztalható / és jelenleg is fokozódó / restrikciók nemcsak az iskolákat sújtják könyörtelenül, hanem a velük kapcsolatban álló kollégiumot is egyre nehezebb helyzetbe hozzák. A pedagógusok közérzete, munkakedve, a megélhetésért folytatott küzdelmeik közvetlenül és áttételesen is hatással vannak a fiatalokra az iskolában éppúgy, mint a kollégiumban. Napjaink pedagógusa egyre nehezebben tudja képviselni / egyéni helyzete és társadalmi körülményei miatt is / a tanulók előtt a tudás, az emberi értékek fontosságát, jelentőségét, szépségeit. A tanulók nap mint nap szembesülnek a pedagógus által hirdetett értékek és a valóságban tapasztaltak közötti eltéréssel. Ugyancsak alapvetően befolyásolja a kollégium életét az iskolai elfoglaltságok magas óraszáma és a képzésben létrejött viszonylag új elemek. A művészeti képzés / Zichy / gyakorlati foglalkozásai szinte kivétel nélkül délután vannak. Így a tanulóink tekintélyes része iskolai elfoglaltságon vesz részt, amikor a kollégiumban a tanulás és a kötelező foglalkozások folynak. 3.3.2. A nevelőmunka jellemzői A kollégiumban folyó nevelőmunka jellemzőinek megállapításakor a következőkből kell kiindulnunk:  a tanulólétszám kedvező, a tanulók összetétele megfelelő  a nevelőtanárok felkészültsége, tapasztalata és gyakorlata kedvező  kollégiumunk jó kapcsolatot ápol azokkal az iskolákkal, ahol tanulóink képzése folyik  a tanulók életrendjét úgy alakítottuk, hogy megfeleljen életkoruknak és a tanulói státuszuknak. Ugyanakkor:  körülményeink részben megfelelnek a kollégiumi léthez szükséges elvárásoknak  a tanulók által hetente a kollégiumban töltött idő kevés a hatékony nevelőmunka kibontakozásához  a tanulók napi elfoglaltsága / a gyakorlatokkal együtt / igen magas, olykor a napi 12 órát is eléri  a kollégiumi és iskolai elfoglaltságok nagyobb részben fedésben vannak, csupán az esti és éjszakai órák maradnak a kollégiumnak.

19



a tanulókat napközben sokféle / eltérő / hatás éri, emiatt a kortárs csoportok kedvező és kedvezőtlen hatásai felértékelődnek.

A nevelőmunka megalapozottsága:  részint elméleti / neveléselmélet, pszichológia, stb. /  részint törvényi / 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a kolégiumi nevelés országos alapprogrmja /  részint tapasztalatokon nyugvó / nevelőtestület alkalmassága / Az iskolai feladatokra való felkészülés a kollégiumban lakó tanuló legfontosabb feladata. Mivel a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskolában a képzéssel egy időben tehetséggondozás is történik, a kollégiumban a felzárkóztatást, a tanulási nehézségek leküzdését tartjuk leginkább szem előtt. / A napirend alakítása, esti tanulás segítése, rendszeres korrepetálás, stb. /. A közösségi élet a csoportokra épül, amelyekben szobák, évfolyamok, azonos szakon tanulók vannak együtt. A közösségek élete – a változatosság ellenére – a körülmények miatt sem mondható gazdagnak, vagy perspektivikusnak. Fontos probléma a tanulók szocializációs problémáinak segítése. Munkánk nagy részét ez jelenti mert a korosztályi sokféleségben a különböző hatásokra másként reagáló tanulóknak, a kollégiumhoz való alkalmazkodáshoz segítséget kell nyújtanunk. / Ennek módjai az egyéni és kiscsoportos foglalkozások, szülőkkel, tanárokkal, szakoktatókkal, óraadókkal, barátokkal való konzultációk, stb. / Ezekhez kapcsolódik a családpótló, legtöbbször szociális jellegű problémák megoldásában nyújtott segítség, amely napi munkánk minden elemében benne foglaltatik. Értékközvetítő munkánk kereteit az iskola, a tanulók személyisége, a kollégium szabályai, nevelőtanári eljárások, a „külvilág” hatásai adják. Ez a legbonyolultabb tevékenység, melynek sikerét nem is mindig lehet garantálni. Igyekszünk a hagyományos emberi értékek / tisztelet, szeretet, tudás, szorgalom, stb./ mentén követelményeket állítani és ezek általános elfogadtatását elősegíteni. Az öntevékenység, önkormányzás, önkiszolgálás mindegyike elengedhetetlenül jelen van munkánkban a tanulók életének szervezésekor / természetesen más – más színvonalon/. Amíg az öntevékenységre az idő, az önkormányzásra a szűk lehetőségek hatnak korlátozóan, addig az önkiszolgáló tevékenység a mindennapi élet elengedhetetlen kelléke a kollégiumban. Hagyományaink szorosan kapcsolódnak az iskoláéhoz, ahol szintén mostanában vannak kialakulóban a hagyományok / gólya – bál, szalagavató, Zichy-napok, stb. / A kollégium „saját” hagyományai közül a Mikulás és Karácsony ünneplését, a karácsonyfa díszítést és egymás közötti ajándékozást, a farsangi álarcos bált érdemes említeni. A hagyományokhoz tartozik az iskola rendezvényeinek segítése / társrendezőként / mint pl. kiállítások, művészeti bemutatók, stb. A fiatalok körében rohamosan terjed a dohányzás, alkoholfogyasztás, és drogfogyasztás.

20

Felvilágosítással, szigorú tiltással némileg lassítani tudjuk terjedésüket. De, a nemdohányzók védelméről szóló törvény már érezteti pozitív hatását. 3.3.3. A diákönkormányzat A kollégiumi élet megszervezésében kiemelkedő szerepe van a diákönkormányzatnak, amely az 1993. évi LXXIX. törvény 62 – 64. §.-ban foglaltaknak megfelelően működik. A diákönkormányzatba a kollégiumi csoportok / 20 – 25 fő / delegálják küldötteiket. A diákönkormányzat tevékenysége – a napirend kivételével – a kollégium tanulóit érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Véleményét ki kell kérni minden olyan esetben, amely a tanulók nagyobb közösségét / pl.: 20 – 25 főt egy tanulócsoportot / érinti. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben: - A kollégium működési szabályzatának elfogadása, vagy módosítása. - A kollégium által ifjúságpolitikai célokra használható pénzeszközök felhasználása. - A házirend elfogadása, módosítása. Véleményezési joga van:  A tanulók fegyelmi ügyeiben  A kollégium helyiségek működési rendjének kialakításában  Ünnepségek, közös programok szervezésében Részvételi joga van:  A kollégium nevelőtestületi értekezletein a tanulókat érintő / nem bizalmas jellegű / témák megbeszélésekor. A diákönkormányzat maga határozza meg működésének rendjét és programját. Ez nem sértheti a kollégium elfogadott szervezeti és működési szabályzatát és a házirendet. 3.3.4. A kollégium lakóinak véleménynyilvánítási formái, színterei A tanulók szervezett véleménynyilvánítási formái:  csoportgyűlések, csoportfoglalkozások  diákönkormányzat ülései  évfolyamgyűlések  kollégiumi közgyűlések  egyéb, kötetlen formák / egyéni beszélgetések, kérések, panaszok / A csoportgyűléseket általában havonta, a kollégium közgyűlést évente két alkalommal kell megtartani. / indokolt esetben bármikor összehívható /. A szabad véleménynyilvánítás módja és hangneme nem sértheti a tanulók, nevelők és a kollégium más dolgozóinak önérzetét, becsületét és emberi méltóságát. 3.3.5. A tanulók kollégiumon belüli értékelése Az értékelést a csoportvezető nevelő végzi a csoport diák önkormányzati tagjának közreműködésével. Az értékelés szempontjait a nevelőtestület és a diákönkormányzat alakítja ki. 21

A tanulók értékelését jelenlétükben, csoportfoglalkozáson kell elvégezni félévkor és a tanév végén / lehetőleg a kollégiumi tagság megújításának kérelmezése előtt /. Az értékelés során vizsgálni kell a tanuló viszonyulását:  a kollégiumi házirendhez  a tanulmányi munkához  a szabadidős programokhoz  a kollégiumi közösségekhez, közös tevékenységekhez A kiemelkedő tevékenységet elismerni / jutalmazni /, a közösen kialakított szabályok megsértőit büntetni / elmarasztalni / kell. Az elismerést és a büntetést egyaránt közölni kell a szülővel. A jutalmazás formáit és fokozatait a nevelőtestület és a diákönkormányzat határozza meg. A diákönkormányzat önállóan is kezdeményezhet jutalmazást. A jutalmak anyagi fedezetét az iskola költségvetéséből kell fedezni. 3.3.6. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése A kollégiumi élet megszervezéséhez szorosan hozzátartozik a pedagógiai tevékenység ellenőrzésének megszervezése is. Ennek során vannak folyamatosan végzendő és időszakos ellenőrzési feladatok. Folyamatos ellenőrzési feladatok - A tanulók elhelyezési körülményeinek, a kollégium rendjének, tisztaságának ellenőrzése, a kollégium környezetének tisztasága. Az ellenőrzést végzi: a kollégium valamennyi dolgozója - A napirend, a házirend megtartásának ellenőrzése Az ellenőrzést végzi: ügyeletes nevelő, csoportvezetők - A tanulókkal, szülőkkel, iskolákkal kapcsolatban felmerülő problémák ellenőrzése Az ellenőrzést végzi: a kollégiumvezető, csoportvezető nevelők. Folyamatos, adminisztratív jellegű ellenőrzések - Az ügyeletek, munkarend, a hétvégi beosztás feladatainak ellenőrzése Az ellenőrzést végzi: a kollégiumvezető A tanulók feladatainak kijelölése, étkezésrendelés, díjfizetés, eltávozás, kimenők engedélyezése Végzi: csoportvezetők, ügyeletes nevelők. -

- A tanulók által használt helyiségek, felszerelések állapotának ellenőrzése Végzi: ügyeletes nevelő, kollégiumvezető. Havonta ismétlődő ellenőrzések, értékelések - A tanulók magatartásának, tanuláshoz való viszonyának, tanulmányi előmenetelének ellenőrzése / elemzése / Végzi: csoportvezető nevelőtanár. 22

A tanulók körében tapasztalt tevékenységek / tanulási, szabadidős, egyéni/ problémáinak összegező megbeszélése Végzi: kollégiumvezető, nevelőtanárok -

- A havi feladatok előkészítésének, lebonyolításának értékelése Végzi: kollégiumvezető. Félévenként, év végén visszatérő ellenőrzések, értékelések  Az elhatározott feladatok megvalósításának állapota  A szabályok, eljárások, programok megvalósításának állapota  A kollégium egészét átfogó értékelések  A dokumentumok, az adminisztráció állapota, a kollégium helyiségeinek állapota  A főbb feladatok meghatározása Végzi: a kollégiumvezető 3.3.7. A kollégiumi élet programjai A kollégiumnak biztosítania kell a tanulók optimális test – lelki fejlődésének feltételeit figyelembe véve a speciális tanulói, szülői, iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Mindezek figyelembevételével tanulóink napi életét – vázlatosan – az alábbiak szerint szervezzük: Reggeli időszak / 06 – 09 óráig / Fő cél a pontosságra, rendre, a higiéniára és az egészséges életmódra szoktatás. Ezen belüli teendők: ébresztő tisztálkodás reggeli étkezés szobák rendbetétele iskolába való indulás A tevékenység ellenőrzését a fiú és a lányszinten 1 – 1 ügyeletes nevelőtanár látja el, az ügyeletes szobák lakóinak / 4 – 4 fő / segítségével. Délelőtti időszak / 09 – 12 óráig / Fő cél: az idő hasznos eltöltése / tanulás, művelődés / azoknak a tanulóknak, akik délelőtt a kollégiumban maradnak: Ennek oka lehet: reggel, vagy délelőtt nincs órájuk / pl: 13. – 14. osztályosok / délután mennek iskolába / Építőip., vagy Alap. Isk./ részükre kötelező tanulás betegek / róluk az ápolónő gondoskodik / A kollégiumban maradók felügyeletét a kollégiumvezető látja el. Délutáni időszak / 12 – 18 óráig / Fő cél: a tanulás, felkészülés a másnapi tanulmányi munkára. Ezen belül 15 30 – tól 18 óráig kötelező tanulás, szilencium / részben tanulószobában, részben szobákban /. Ezen idő alatt más program nem lehet, eltávozást csak nagyon indokolt esetben kaphatnak a tanulók. A tevékenység ellenőrzését az ügyeletes nevelő és a nevelő tanárok végzik / csoport szerint /. 23

Esti időszak / 19 – 22 óráig / Fő cél: tanulás, művelődés, szabadidős programok. 18 – 20 óráig általános kimenő / a tanulók nagy része egész nap tanteremben ült/. Ekkor vannak a csoportfoglalkozások és a szabadidős foglalkozások / kimenők moziba, színházba /. A tanulószobák TV szobaként működnek. Felügyel az ügyeletes tanár és a foglalkozást tartó nevelő. Késő esti időszak / 22 –óra után /. Fő cél: a pihenés biztosítása. Szükség esetén – külön engedéllyel tanulási lehetőség a tanulószobákban legfeljebb 23 óráig. Ellenőrzést az ügyeletes nevelő végzi. 3.3.8. A folyamatos pedagógiai és egészségügyi felügyelet A kollégiumban – amikor ott tanulók tartózkodhatnak – folyamatos nevelői felügyelet van az alábbiak szerint :  06 – 08 óráig az ügyeletes nevelő / 2 fő /  08 – 13 óráig a kollégiumvezető  13 – 06 óráig az ügyeletes nevelők biztosítják a felügyeletet. Vasárnap délután 15 órától van nevelői ügyelet / reggel 8–ig /. Amennyiben a kollégium a hétvégi napokon is üzemel, a pedagógiai felügyeletet külön beosztás szerint biztosítjuk. A tanulók egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a kollégium ápolónője látja el. Az iskolaorvos hétfőn és szerdán 7 30-tól 08 30-ig, kedden és csütörtökön 8 00-tól 12 rendel. Az ápolónő naponta 7 30–tól 16 00 óráig tartózkodik a kollégiumban.

30

-ig

3.4. A kollégium kapcsolatrendszere 3.4.1. Kapcsolat a szülőkkel A kollégiumnak minden eszközzel törekednie kell a tanulók szüleivel való eredményes együttműködésre. Fő célja a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük életéről, körülményeiről. A szülők személyes tájékoztatását szolgálják a szülői értekezletek, melyeket évente kétszer / a tanév elején és vége felé / kell megszervezni. A szülői értekezletekben ismertetni kell minden olyan szabályt és előírást, melyek a gyermekeket és a szülőket érintik. Ismertetni kell a Működési Szabályzatnak a szülőket érintő részeit, a házirendet és a napirendet, az anyagi felelősségvállalás kötelezettségét, az informálódás lehetőségeit. A szülők személyes tájékoztatást kaphatnak a csoportvezető tanártól bármely témáról, vagy kollégium vezetőjétől egyes speciális ügyekben. Szükség esetén a csoportvezető tanár köteles a szülőket telefonon, vagy írásban értesíteni a tanuló munkájával, magatartásával kapcsolatos problémákról. 3.4.2. Kapcsolat az iskolákkal A kollégium a nevelés minden területén az iskola legfőbb segítője. 24

Alapvető jelentőségű tehát a kollégium és a vele kapcsolatos iskolák folyamatos és szoros együttműködése. A kollégium vezetője kezdeményezi az iskolák és kollégium nevelési programjainak egyeztetését. A nevelőtanárok általában havonta / de félévenként legalább két alkalommal / konzultáljanak személyesen a csoportjukba tartozó tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraikkal, gyakorlati oktatóival. Ellenőrizzék diákjaik tanulmányi előmenetelét, beszéljék meg a szükséges intézkedéseket / korrepetálás, felzárkóztatás, külön tanulóidő biztosítása, kollégiumon kívüli elfoglaltságok leállítása, stb. / Célszerű és eredményes lehet, ha az osztályfőnökök megismerik tanulóik életét, körülményeit a kollégiumban, ezért egy-két alkalommal meg kell hívni őket csoportgyűlésekre és a kollégium rendezvényeire. Az iskoláktól azt várjuk, hogy segítsék a kollégiumot rendezvényeinek lebonyolításában, tárgyi, technikai felszerelésének fejlesztésében. 3.4.3. Kapcsolat más intézményekkel A kollégium vezetője, nevelőtestülete és diákönkormányzata törekedjen más kollégiumokkal tartós és hosszú távú kapcsolatok kialakítására és a meglévő kapcsolatok ápolására. Erre jó lehetőséget kínálnak a kollégiumok közötti sportversenyek, szellemi vetélkedők, valamint a különböző kollégiumok nevelőinek összejövetelei. Körülményeink nem teszik lehetővé ilyen versenyek, összejövetelek szervezését, de legalább a meghívásoknak igyekszünk eleget tenni. 3.4.4. Kapcsolatok a gyermekjóléti szolgálattal A kollégium és a gyermekjóléti szolgálat közötti kapcsolat általában közvetett módon – az iskola ifjúságvédelemmel foglalkozó tanárán keresztül – realizálódik. A gyermekjóléti szolgálat kéréseit – veszélyeztetett tanulók elhelyezésére – az esetek többségében teljesíteni tudjuk, bár segítő szándékunk gyakran éppen az érintettek ellenállásán hiúsul meg. Gyakran kell segítségért fordulnunk a gyermekjóléti szolgálat dolgozóihoz az általuk pártfogolt tanulók anyagi problémáinak / kifizetetlen étkezési számláinak/ rendezése ügyében. 3.4.5. Nemzetközi kapcsolatok A kollégium önállóan nem, csak a fenntartó iskolán keresztül alakíthat ki nemzetközi kapcsolatokat. A lejárt Leonardo-program keretében évente egyszer fogadtunk, 3 hétre, 4-6 fő svéd diákot, akiket lehetőség szerint angol nyelvet tanuló kollégisták közé költöztettünk be.

IV. A kollégiumi tevékenység szerkezete 4.1. A kollégium tevékenység megvalósítása

25

- Az értékelésben, a céloknál és feladatoknál megfogalmazott pedagógiai koncepciót hosszú távon, évenkénti lebontásban tervezzük megvalósítani. - A megvalósítás tervezett módja magában hordja a kapcsolódó iskolákkal évente történő részletes egyeztetés gondolatát, valamint azt, hogy ennek következtében az általunk javasolt feladatok sorrendje módosulhat. - A program végrehajtása során a kollégium iskolafüggő helyzetét / épület, helységek, pénzügyi kondíciók / ugyancsak számításba kell vennünk. 4.2. A kollégium tevékenység irányai A kollégium létszáma és a fiú – lány arány várhatóan nem fog változni. A leánytanulók vonatkozásában ez a létszám felel meg a fenntartó iskola / Zichy/ igényeinek. A fiúk esetében viszont – ahol a Zichy-s tanulók létszáma nem éri el a kollégium befogadóképességét – részint az épület adottságai, részint a férfi nevelők számának szükséges minimuma nem teszi lehetővé a változtatást. Így a jövőben is számolnunk kell más iskolák tanulóinak elhelyezéséből adódó nehézségekkel. 4.3. Az eredményesebb kollégiumi tevékenység feltételei    



A tanulók iskolai elfoglaltságainak csökkentése a kollégiumi tevékenység javára. A kollégium rendelkezésére álló helyiségek számának növelése. Elsősorban tanulásra és közösségi programokra alkalmas helyiségekre van szükség. A kollégium helyiségeinek / főleg lakószobáknak / belső felújítását, a bútorzat cseréjét meg kellene kezdeni, illetve folytatni a meglévő karbantartási és felújítási terv szerint. Mivel körülményeink gyors javulására nem számíthatunk, a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kell igénybe vennünk az iskola helyiségeit / könyvtár, tantermek, tanszoba, műhelyek/, mégpedig a kollégium munkarendjének megfelelően és nem csak alkalmi jelleggel. Fontos lenne, hogy a kollégium bizonyos fokú önállóságot kapjon – legalább a napi, karbantartási feladatok megoldásában.

4.4. A kollégiumi foglalkozások Intézményünkben a kollégiumi foglalkozások lehetőségei nehezen teremthetőek meg, a már többször említett helyiséggondok miatt. Ezért a délutáni és koraesti időszakban az iskolai osztálytermeket kell igénybe vennünk. Tanulóink részére korlátozottan tudunk állandó tanulóhelyeket / saját íróasztal / biztosítani. A tanulás döntően a kollégiumi szobákban, illetve a kollégiumi szintenként rendelkezésünkre álló tanulószobákban / délelőtt tanterem, este TV szoba / történik. A speciális ismereteket nyújtó foglalkozásokat szintén az iskolai termekben tudjuk csak megtartani. Az iskola könyvtára heti két alkalommal 16 óráig állt rendelkezésünkre, így tanulóink gyakorlatilag nem sok hasznát látták. A kollégium zárható szekrényben elhelyezett fiókkönyvtárát időkorlátozás nélkül használhatják a kollégisták. (szótárak, kézikönyvek, szakkönyvek…) Tornaterem nem lévén csak az udvaron van lehetőségünk / az időjárás függvényében / sportfoglalkozásokat tartani.

26

A tornaszobában csak vacsorát követően / 19 óra után / lehet foglalkozásokat tartani, de ehhez a nevelői felügyelet nehezen biztosítható. Rendszeres gyakorlás, testedzés itt ritkán lehetséges. A kondicionálóterem kicsi, az iskola alagsorában van és felújítás előtt áll. Kulturális rendezvényeinket is csak az iskola egy – egy nagyobb tantermében tudjuk megtartani meglehetősen körülményesen / ki – berakódás, takarítás, stb. / Fentiek figyelembevételével – az oktatási törvényben előírtak közül az alábbi foglalkozások megtartására van lehetőség: Kötelező foglalkozások: tanulmányi feladatokra való felkészítés heti 14 órában csoportfoglalkozások heti 1 órában Választható foglalkozások: szabadon választott foglalkozások heti 1 órában szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Egyéb foglalkozások 4.4.1. Tanulmányi feladatokra való felkészítés / napi 3 óra, heti 12 óra /

TÉMAKÖR

9. 10. évfolyam. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

Tanulás, a tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Énkép, önismeret, + pályaorientáció

3

3

3

3

2

Erkölcsi nevelés,+ hazafias nevelés

4

4

4

2

2

Környezettudatosság,fentarthatóság

2

2

2

2

2

Testi és lelki egészség+családi életre nev.

3

4

4

5

5

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra+ demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés+ Pénzügyi nev.

6

6

6

5

7

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Összesen

Alább részletezve található az 59/2013(VIII.9) EMMI rendelet alapján.

27

A foglalkozás tulajdonképpen két részből áll. Délután a szilencium, amely 16 – tól 18 óráig / vacsoráig / tart és 20 –tól 21 óráig az esti egyéni tanulás. A szilenciumot a tanulók részben tanulószobai foglalkozáson töltik / a kollégiumban, vagy az iskolai tantermekben / tanári felügyelettel, részben pedig a szobáikban egyéni tanulással. A közepes, vagy annál gyengébb átlagos eredményt elérők részére kötelező a tanulószobán való részvétel, a jobb tanulók szobáikban tanulhatnak. Ez a beosztás a tanulmányi eredménytől függően tanév közben is változhat. A szilencium ideje alatt a kollégiumban teljes csendnek kell lenni, más program nem engedélyezett. Eltávozást csak nagyon indokolt esetben kaphatnak a tanulók. A tanulmányi munka segítését a tanulószobán felügyelő tanár, ill. a szobájukban tanulókat ellenőrző csoportvezető tanár végzi. A hét bizonyos napjain – szakos nevelőtanárok vezetésével – ez idő alatt folynak a tanulást segítő, felzárkóztató foglalkozások és a korrepetálások. A vacsorát követő egy órás általános kimenő után következik a 20 – tól 21 óráig tartó egyéni tanulás a szobákban. Szükség esetén a villanyoltás / 22 óra / után – külön engedéllyel – még lehetőség van tanulásra a tanulószobákban. 4.4.2. Csoportfoglalkozások / heti 1 óra / E foglalkozások során a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelet előírt témakörök feldolgozására, részben a csoportvezető által fontosnak tartott témákra, és a csoport működését biztosító foglalkozások megtartására kerül sor. A csoportfoglalkozásokra kijelölt témakörök és óraszámok az alábbiak: 1. Tanulásmódszertan, a tanulás tanítása ( 9.évf.:3 óra, 10-12.évf.:2 óra, 14.évf.:1óra) 2. Énkép,önismeret, társasa kultúra, pályaválasztás, pályaorientáció ( 9-14. évf.:2 óra) 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ( 9-11.,14.évf.:2 óra, 12.évf.:1óra) 4. Környezeti nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság (9-14.évf.:2 óra) 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (9-14. évf.:1 óra) 6. Családi életre nevelés ( 9.évf.:1 óra,10-12.évf.:2 óra, 13-14.évf.:3 óra) 7. Magyarság, nemzeti öntudat, hazafias nevelés ( 9-11. évf.:2 óra, 12-14.évf.:1 óra) 8. Gazdasági és pénzügyi nevelés (9-11.évf.:2 óra, 12-14.évf.: 3 óra) 9. Médiatudatosságra nevelés (9-14.évf.: 1 óra) 10. Erkölcsi nevelés (9-11.évf.: 2 óra, 12-14.évf.: 1 óra) 11. Testi és lelki egészségre nevelés ( 9-14.évf.: 1 óra) 12. Felelősség másokért, önkéntesség (9-11.évf.: 2 óra, 12-14.évf.: 1óra) A felsorolt témákat évente a 9-11. évfolyamokon 22 órában kell megtartani, míg a 11-14. évfolyamokon pedig 20 órát szükséges a fenti témakörökre fordítani.

28

Mivel kollégiumunk csoportjaiban teljesen eltérő életkorú tanulók vannak, az egyes témákat vagy csoportbontással lehet megtárgyalni az azonos életkorúaknak előírt óraszámban, vagy a foglalkozások óraszámát a csoportok életkori arányaihoz, ill. neveltségi szintjéhez kell igazítani. Kollégiumunk tanulóinak döntő többsége a Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola tanulója, ahol az iskola jellegéből következően a művészeti nevelés magas szinten áll. Ezért e téma óraszámait más témákhoz csoportosítjuk át. A kötelező csoportfoglalkozásokat általában heti egy alkalommal, 19 – tól 21 óráig terjedő időszakban tartjuk / de szükség szerint össze is vonhatók /. A foglalkozásokat a csoportvezető nevelőtanár vezeti, lehetőleg technikai segédeszközök / pl. video, notebook/ igénybevételével. 4.4.3. Választható foglalkozások Szabadon válaszható foglalkozások / időkeret: heti 1 óra / A tanuló a kollégium által / a lehetőségek szerint / felajánlott foglalkozások közül választhat, melyek pedagógus irányításával folynak. Ilyenek pl. divatstílus-szakkör, énekkar, számítógépes szakkör, városismereti kirándulások, helytörténeti foglalkozások, drog prevenciós előadások, tömegsport, filmklub. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások / időkeret: heti 3 óra /. A foglalkozásokat pedagógus irányítja. Ilyenek pl. énekkar, sportkör, kollégiumok közötti sportversenyek, rendezvényekre való felkészülés, vetélkedők. 4.4.4. Egyéb foglalkozások 

A tanulókkal való törődést biztosító egyéni foglalkozások / időkeret: heti 6 óra/ Ilyenek pl. a nevelőtanárok, vagy az ápolónő által végzett tájékoztató, felvilágosító beszélgetések, / táplálkozás, dohányzás, alkohol, drog/.



A kollégium zavartalan működését, életének szervezését biztosító foglalkozások / időkeret: heti 1 óra /. Ilyenek pl. tanulói ügyelet, diák önkormányzati összejövetelek.



Kollégiumi rendezvényeken való részvétel.

4.4.5. A kollégiumi foglalkozások ingyenessége Az e fejezetben felsorolt valamennyi foglalkozás ingyenesen vehető igénybe a kollégium lakói részére. Amennyiben – a tanulók kezdeményezésére – olyan foglalkozások megszervezésére kerül sor, melynek finanszírozását a fenntartó iskola nem vállalja, ennek költségkihatásait – szigorúan önkéntes alapon –a résztvevők fizetik.

V. A kollégium nevelés eredményessége

29

A kollégium legfontosabb feladata biztosítani, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A kollégiumi nevelési folyamat során el kell sajátítania a társadalomba való beilleszkedéshez, a családi életben, a hivatás gyakorlásában és az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket. Mindezek alapján milyenné kellene válnia kollégista tanulóinknak az eredményes nevelési folyamat végén ? 5.1. – Legyen jó magyar ember! Szeresse szülőföldjét, ismerje annak történetét, jelenében tudjon eligazodni! Beszéljen szépen és jól magyarul! Tisztelje a magyar nép hagyományait, ünnepeit, a családi, iskolai ünnepeket. Tisztelje a nemzeti szimbólumokat – a zászlót, a Himnuszt, a címert. Tartsa tiszteletben a hazánkban élő nemzetiségek jogait, kultúráját. Ismerje saját jogait és kötelességeit. Tudjon eligazodni az európaiság gondolatkörében. 5.2. – Legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, igényes. Igazodjon a társadalmi normákhoz, tartsa be az életét meghatározó szabályokat. Legyen őszinte, egyenes, nyílt, tetteiért vállalja a felelősséget. Fegyelmezetten tartsa meg családjának, közösségének és iskolájának előírásait. Pártolja az igazságot, igyekezzen igazságosan és lelkiismeretesen cselekedni. 5.3. – Legyen intelligens és művelt, tudjon eligazodni a tudomány és a kultúra különböző területein. Tisztelje a tudást és a megszerzésére irányuló erőfeszítéseket. Fejlessze tudását, legyen képes ezért erőfeszítéseket is tenni. Használja ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel tudását gyarapíthatja, tanuljon idegen nyelveket. Tudjon kulturáltan viselkedni, legyen tiszta, ápolt, jó modorú. Tudja beosztani idejét és rangsorolni feladatait! Olvasson értékes irodalmi alkotásokat, nézzen filmeket, használja ki a színházi bérletvásárlás lehetőségeit, ismerje a város kulturális létesítményeit. Legyenek egyéni célkitűzései, ezek eléréséért dolgozzon és tanuljon, fejlessze önmagát. 5.4. – Ismerje önmagát, legyen magabiztos, céltudatos, sikerekre vágyó. Higgyen önmagában, legyenek tervei, jövőképe. Tudjon konfliktusokat megoldani – ha kell veszíteni – de mindent kövessen el a siker érdekében. Munkájában, tanulmányaiban legyen igényes, szorgalmas. Törődjön saját / és mások / értékeivel. Óvja környezete értékeit, és lehetőség szerint gyarapítsa azokat. 5.5 A Pedagógia Program megvalósításához rendelkezésre álló tárgyi eszközök jegyzéke A tanulók elhelyezését, felkészítését szolgáló helyiségek: Lakószoba - 4 ágyas Tanulószoba – 20 fő részére Számítástechnika szoba 30

38 db 2 db 2 db

Betegszoba Tanulói fürdő Tanulói WC Szárítóhelyiség Konyha Ebédlő (az iskola ebédlője)

1 db 4 db 4 db 1 db 1 db 1 db

Lakószobák - ágyneműtartós ágy - ágyneműtartó nélküli ágy - ágyneműgarnitúra - beépített szekrény - faszekrény - szőnyeg - asztal - szék

76 db 76 db 152 db 76 db 76 db 47 db 47 db 130 db

Tanulószobák - tanulói asztal - tanulói szék - falitábla - könyvszekrény

32 db 64 db 2 db 2 db

Egyéb - hűtőszekrény -10 rekeszes - hűtőszekrény - mikrohullámú melegítő - centrifuga

5 db 2 db 2 db 1 db

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló eszközök - számítógépek - színes TV - videólejátszó - hi-fi torony - magnós rádió - kivetítő rendszer notebookkal -DVD lejátszó

31

19db(7 rossz) 4 db 3 db 1 db 2 db 2 db 2 db

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Kollégiumi Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések om:034178 7400 Kaposvár, Szántó u. 11 I. A kollégiumi pedagógiai program érvényességi ideje 1. Hatályba lépése: 2013. szeptember 1. napjától, visszavonásig 2. A program tervezett, következő módosítása, az alkalmazhatóság vizsgálata: 2016 3. A módosítás lehetséges okai: a program alapján végzett nevelőmunka nem kellő hatékonyságú, új törvényi változások, gazdasági hatások, szakmai munkában lényeges változások és új igények jelennek meg. Továbbá a helyi feltételrendszerben olyan mértékű változás áll elő, amely jelentősebb módosítást kíván II. A kollégiumi pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója és a kollégiumvezető, a nevelőtestület bármely tagjának írásos kérése alapján, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolai szülői szervezet, az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a kollégiumi pedagógiai program módosítását közvetlenül a kollégium szülői szervezet, illetve diák önkormányzati képviselői útján az iskola igazgatójánál illetve a kollégiumvezetőnél javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított kollégiumi pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.(ebben az esetben 2013) III. A kollégiumi pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az kollégium pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A kollégiumi pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában a kollégium nevelői szobáiban az iskola igazgatójánál és helyettesi irodákban a kollégiumvezetőnél honlapunkon

32

A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA 1. Nevelőtestület A kollégiumi pedagógiai programot a kollégium nevelőtestülete 2013-09-13 napján tartott ülésén jegyzőkönyv alapján véleményezte, és elfogadta. …………………….. Bernáczki László kollégiumvezető

…………………… Tamás Károly igazgató

2. Szülői választmány A kollégiumi pedagógiai programot a kollégium szülői munkaközösségi képviselője a 2013-09-13 napján tartott ülésen véleményezte és elfogadásra javasolta. …...………………………………… kollégium szülői választmány elnöke 3. Diákönkormányzat A kollégiumi pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013-09-13 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. …...………………………………… kollégiumi diákönkományzat képviselője 4. Iskola-egészségügyi szolgálat A kollégiumi pedagógia programot az iskola-egészségügyi szolgálat 2013-09-13 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. …………..……………………… iskola-egészségügyi szolgálat 5. Fenntartó A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola Iskola kollégiumának pedagógiai programját a Klebersberg Intézményfenntartó Központ ……………….. év …………………………… hó ……………. napján tartott ülésén jóváhagyta.

33