Az Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület Egyesületi Alapszabálya Az Egyesület tagjai – élve a Magyar Köztársaság Alkotmányában és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben biztosított egyesülési jogukkal – a civil társadalom megerősödésén fáradozva közös, egyező és kinyilvánított akaratukkal az Egyesület alakuló ülésén az alábbi alapszabályt alkották meg, fogadták el és ismerték el magukra kötelező erejűnek: Általános rendelkezések: 1. Az egyesület neve: Az egyesület rövidített neve: Székhelye: Működése kiterjed:
Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület OFISZ 7086 Ozora, Civilház Ozora község közigazgatási területére
Az Egyesület kiadásait az egyesületi tagok által befizetett tagdíjakból, valamint a természetes- és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból, továbbá pályázati forrásokból fedezi. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, politikai pártoktól független jogi személy, amely a jelen alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében szervezi nyilvántartott tagságának tevékenységét. Jelen alapszabályában rögzíti, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és közvetlenül nem támogat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és a jövőben sem fog nyújtani. 2. Az Egyesület célja: Az Egyesület tagjainak érdekképviselete mellett a szervezet céljaként tűzi ki az alábbiakat: Közösség-, ill. személyiségfejlesztő programok szervezése. Hagyományőrzés; a helyi és regionális hagyományok megismertetése, népszerűsítése. A helyi fiatalok kulturális életének a fellendítése. A helyi sportolási lehetőségek bővítése. A gyermek- és fiatalkorú korosztály közösségi tudatának és közösséghez tartozásának megerősítése programok szervezésével. Az Egyesület célja elérése érdekében, az ehhez szükséges mértékben társadalmi-vállalkozási tevékenységet folytat. (1989. évi II. tv. 2.§ (3) bek., 19.§ (2) bek., BH 1991.252.)
Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése 3. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki 14 és 30 év közötti, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Pártfogó tagja lehet továbbá – a fentiek egyidejű érvényesítése mellett – minden, a korhatáron kívül eső természetes személy, bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
A tagsági jogviszony az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli kérelem alapján, az Elnökség döntésével keletkezik, az elnökség döntéshozatalának napján. A döntést az Elnökség a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül köteles meghozni és írásban, igazolható módon közölni. Az Elnökség az elutasító döntését indokolni köteles, mellyel szemben az elutasított a döntés átvételétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat panasszal, amelynek jogában áll a döntést megváltoztatni. 4. Az Egyesületi tagság (pártoló tagság) megszűnik: - a tag halálával, - kilépésével, - kizárásával, - törlésével, - nem természetes személy tag esetén annak megszűnésével. A kilépést írásban, indokolás nélkül kell közölni az Elnökség bármely tagjával. A tagsági jogviszony ebben az esetben a közlés kézhezvétele napján szűnik meg. A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja az Egyesület azon tagját, aki az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, vagy megszegi. A kizárást az Elnökség kezdeményezi a tagok legalább egytizedének az elnökséghez címzett, a kizáró okról való tudomásszerzést követő 15 napon belül írásban benyújtott kérelme alapján. A Közgyűlésen az érintettnek lehetőséget kell adni, hogy a kizárásra indokot adó okkal szemben védekezését a kizárás tárgyában tartott ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban előterjessze. A kizárás tárgyában tartott közgyűlés üléséről az érintettet írásban, az átvételt igazolható módon értesíteni kell úgy, hogy az értesítést a legkésőbb a kitűzött ülés napját megelőző 8. napon kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott közgyűlési ülés az érintett távollétében is megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, távolmaradását előre és alapos okkal nem mentette ki, illetve ha korábban kérte személyes meghallgatásának mellőzését és a kizárási tárgyalás távollétében történő megtartását. A kizárás tárgyában hozott határozatot – a határozat meghozatalától számított 15 napon belül – az érintettekkel az Elnökség köteles az átvételt igazolható módon, írásban közölni, és az érintettek a határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül Bírósághoz fordulhatnak. Megszűnik továbbá a tagsági jogviszony az Egyesülettel szemben fennálló tagdíjfizetési kötelezettségnek az Elnökség 30 napos póthatáridőt tartalmazó írásbeli felszólítása ellenére történő elmulasztása miatti törléssel. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatti felszólítást igazolható módon, írásban kell közölni, és a fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő a felszólítás kézhezvételét követő napon kezdődik. A törlő határozat meghozatala az Elnökség határkörébe tartozik. A törlő határozatot – a határozathozataltól számított 15 napon belül – az érintett taggal igazolható módon, írásban, az Elnökség köteles közölni, mellyel szemben a törléssel érintett tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. A Közgyűlés a fellebbezést elbíráló határozatát igazolható módon, írásban közli a törléssel érintett taggal, aki a döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül az illetékes megyei bíróságnál keresettel élhet jogszabálysértésre hivatkozva. A kizárt tag tagsági viszonya a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
A tagok jogai és kötelezettségei
5. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati aránnyal (joggal) rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A természetes személy tag szavazati jogát kizárólag személyesen, míg a nem természetes személy tag képviselője útján gyakorolhatja. Bármely tag jogosult az Egyesületben tisztséget viselni, ha magyar állampolgár, vagy letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Minden tag jogosult a tagsági jogviszony keletkezésének napjától annak megszűnéséig egyesületi tagsági kártyára. A tagsági kártyát az elnökség bocsátja ki, és a kártya feljogosítja a tagokat az Egyesület által szervezett bármely rendezvényen való ingyenes megjelenésre, illetve részvételre. A tagsági kártya külső megjelenési formáját az Elnökség határozza meg, de tartalmaznia kell a tag nevét, személyi azonosításra alkalmas adatait, a személy egyesületi tagságára utalást, valamint a kártya kiállítási dátumát és sorszámát. Az Elnökség a tagsági kártya kibocsátásának tényét és a kártya tulajdonosát a tagsági nyilvántartó könyvbe felvezeti. 6. Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. A tagdíj mértéke a vezető tisztségviselőknek 300,-Ft/hó, az egyéb tagoknak 200,-Ft/hó, mely összeget minden hónap 15. napjáig kell kézpénzben befizetni a Gazdasági Bizottság által kijelölt pénztárosnak. A pártoló tagokat a tagokkal azonos jogok illetik, kivéve, hogy a közgyűlésen csak részt vehetnek, de nem rendelkeznek szavazati joggal és az Ifjúsági Referensi státuszon kívül tisztséget nem viselhetnek az egyesületben.
AZ EGYESÜLET SZERVEI: A Közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az általa meghatározott gyakorisággal és időpontra. Minden tagot a napirend közlésével kell meghívni a Közgyűlésre úgy, hogy a meghívók közlése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköz legyen. Évente legalább egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, illetve rendkívüli közgyűlést kell tartani és az általános szabályok szerint 30 napon belül összehívni, ha a tagok egyharmada azt indítványozza vagy a tisztviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet, de a tagok legalább egyharmadának szavazata alapján az elnök zárt ülést is elrendelhet, különösen személyiségi jogok védelme érdekében. A Közgyűlés a határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, de a tisztségviselőket titkos szavazás útján választja meg. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik - a tisztségviselők megválasztása,
-
az alapszabály módosítása, az egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel egyesülésének kimondása, a számviteli törvény szerinti beszámoló és költségvetés megállapítása, az éves beszámoló elfogadása.
Az alapszabály módosításához és az egyesület feloszlásának/egyesülésének kimondásához legalább a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A minősített többséghez kötött kérdésekről a megismételt közgyűlés nem dönthet, ha egyébként a főszabály szerint nem lenne határozatképes. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, azt meg kell ismételni, és az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. Erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatni kell. A minősített többséghez kötött kérdésekről a közgyűlés nem dönthet, ha erre egyébként nem határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni az általános szabályok szerint, időpontja az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. Közgyűlés a lényeges döntéseit jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag ír alá. A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, amely bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesít. Az elnökség A Közgyűlés 3 főből álló vezetőséget választ. A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind az egyéb tisztségviselőket 3 évre választja. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az egyesületet terhelőkötelezettségek, illetve jogok vállalásáról dönteni. Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Szükség szerint, de legalább évente négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Ülésére az Elnökség minden tagját a napirend közlésével kell meghívni, úgy, hogy a meghívó kézhezvétele és az ülés napja között legalább 15 nap időköz legyen. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de személyiségi jogok védelme érdekében az Elnökség zárt ülést is elrendelhet. Ülésére a döntésben érdekelt személyeket lehetőség szerint meg kell hívni. Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntésekről naprakész nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja, hatálya, és a támogatók és ellenzők aránya. Az Elnökség az ügyrendjét maga határozza meg, döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlési, iratbetekintési rend szabályai értelemszerűen alkalmazni kell.
Az Elnökség a lényeges döntéseit jegyzőkönyvben rögzíti, melyet az Elnökség minden jelen lévő tagja aláír. Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, úgy, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen a döntés tartalma, időpontja, hatálya és a döntés támogatók és ellenzők száma. Az Elnökség elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 5 napon belül, írásban az átvételt igazoló módon az érintettnek is megküldeni. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az Elnökség elnöke kezeli – a gazdasági Bizottsággal együtt –, aki ezt a jogosultságát az elnökség bármely tagjára, illetve egyesületi tagra átruházhatja. Pénztárosi teendőkkel ellátásával kívülálló személy is megbízható. Bizottságok A Közgyűlés kulturális programok szervezése, előkészítése, és kidolgozása érdekében 3 fős Kulturális és Programszervező Bizottságot; sportprogramok szervezése, előkészítése, és kidolgozása érdekében 3 fős Sportbizottságot, a programigények felmérése, az Egyesület munkájának véleményezése érdekében 3 fős Közvélemény-kutató Bizottságot, az egyesületi tagok jogainak védelmére, a tagokkal és külső szervekkel, szervezetekkel történő kapcsolattartás érdekében 3 fős Érdekképviseleti és Kommunikációs Bizottságot hoz létre. A Közgyűlés a tagdíjak beszedése, pályázati források felderítése és kihasználása, a rendezvényekből származó, továbbá az Egyesülethez más módon befolyó pénzeszközök kezelése és optimális felhasználásának kidolgozása érdekében 3 fős Gazdasági Bizottságot alakít. A Gazdasági Bizottság köteles minden üzleti év végén a számviteli törvény szerinti beszámolót és költségvetést, az éves beszámolót elkészíteni és azt elfogadásra a Közgyűlésnek előterjeszteni. A bizottságok munkájukról kötelesek az Elnökségnek folyamatosan, a Közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámolni, és az Egyesület céljainak megvalósítását elősegíteni. Ifjúsági Referens A közgyűlés a helyi Önkormányzattal és civil szervezetekkel történő kapcsolattartás, valamint az elnökség munkájának segítésére ifjúsági referenset választ. Az ifjúsági referens tisztsége 3 évre szól, és kizárólag 18. életévét betöltött személy választható ebbe a funkcióba. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok 7. Az Egyesület vezető tisztségviselőit az egyesület legfőbb szerve, a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel. Az egyesületi vezető tisztségviselők az ilyen személytől elvárható fokozott gondossággal, az egyesületi érdekek és célok elsődlegességének betartásával kötelesek eljárni. A vezető tisztségviselők a jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott döntések, kötelezettségek vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.
8. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: - a megbízás időtartamának lejártával, - visszahívással, - törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével, - lemondással, - elhalálozással. A vezető tisztségviselő e tisztségéről bármikor, indokolás nélkül lemondhat, amely a lemondás bejelentése napján válik hatályossá. A vezető tisztségviselő jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak. Az Egyesület képviselete Az Egyesület képviseletére az Elnök jogosult. Az Egyesület nevében történő aláírásra az elnök aláírása szükséges. Az Egyesület bankszámlája felett való rendelkezésre az Egyesület elnöke az elnökség bármely tagjával együttesen jogosult. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik - feloszlással, - más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, - feloszlatással, - megszűnésének megállapításával. Megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a legfőbb szerve jogosult dönteni, azonban az egyesülési jogról szóló törvény és az általa felhívott jogszabályok előírásaival ellenkező döntés nem hozható. Ha a társadalmi szerv feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapítják meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület kiadásait az egyesületi tagok által befizetett tagdíjakból, valamint a természetes- és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból, továbbá pályázati forrásokból fedezi. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület működéséről – a külön jogszabályokban előírtak szerint – üzleti könyvet vezet, melyet az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az Elnökség elnöke a gazdasági bizottsággal közösen az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget milyen részben, és hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az egyesületi tevékenységből
származó nyereség nem osztható fel és csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. Vegyes rendelkezések Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesülésekről szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseik továbbá a Ptk és a később meghozandó közgyűlési határozatok irányadóak. Kelt: Ozora, 2006. augusztus 1.
elnök
jegyzőkönyv hitelesítő
jegyzőkönyvvezető
jegyzőkönyv hitelesítő
