Az Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és alapelvei 1§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) az Egyesület legfőbb alapdokumentumára, az alapszabályzatra épül, azt kiegészítve teljes körű, részletes, a szervezet működésének minden területét érintő rendelkezéseket fogalmaz meg. (2) Az SZMSZ magában foglalja a szervezeti kultúrát, kialakítja az Egyesület apparátusát, meghatározza az egyes szervezeti egységek ügyrendjét, feladat és jogkörét, a tagság jogait és kötelezettségeit, az adott esetekben való eljárásrendet, lefekteti a szervezeti működés és gazdálkodás alapelveit, megtervezi az Egyesület arculatát, megjelenését. (3) Az SZMSZ-el szemben támasztott követelmény, hogy a) az alapszabályzattal konzisztens rendelkezéseket tartalmazzon, b) legyen átlátható, közérthető, c) járuljon hozzá a szervezet hatékony működéséhez. Alapvető rendelkezések 2§ (1) Az Egyesület neve: Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület Az Egyesület rövidített neve: Ofisz Egyesület Székhelye: 7086 Ozora, Mártírok utca 3. Művelődési Ház Jogállása: közhasznú Működése kiterjed: Ozora Község közigazgatási területére (2) Az Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület a fiatalság felkarolásával és összefogásával szervezi közösségformáló programjait, közhasznú státuszánál fogva közreműködik a település kulturális életének fellendítésében, szociális problémáinak megoldásában, e cél érdekében
pedig készséggel működik együtt más, jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező szervezetekkel, természetes személyekkel. (3) Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, politikai pártoktól független jogi személy. Az Ofisz jelen szabályzatban deklarálja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít és közvetlenül nem támogat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és a jövőben sem fog nyújtani. (4) Az Egyesület nem törekedik profit realizálására. Bevételei elsősorban adományokból, tagsági díjakból, pályázati forrásokból származnak. A szervezet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve társadalmi-vállalkozási tevékenységet folytat. Az Ofisz Egyesület szervezeti kultúrája 3§ (1) Az Egyesület szervezeti kultúráját a mikro- és makrokörnyezeti elemzések, valamint a társadalomban végbenő trendek alapján határozza meg, alapvetően a fiatalokra fókuszálva. A szervezeti kultúra tartalmazza a szervezet vízióját, misszióját és az általa képviselt értékeket. (2) Az Egyesület alkotta jövőkép egy olyan összetartó, céljainak megfelelően elsősorban helyi társadalmat takar, ahol a lokálpatrióta fiatalság érdemben járul hozzá a település kulturális életéhez, képviseli, őrzi annak értékeit, szándéka szerint e cél elérése érdekében együttműködik másokkal, támogatja az ilyen irányú elképzeléseket. E vízió csak olyan értékek képviselete mellett jöhet létre, melyek teljességgel támogatják az egyén szabadságát, kibontakozásának lehetőségét, ugyanakkor ez az egyén képes és hajlandó a másokhoz való alkalmazkodásra, kooperációra, ily módon pedig legjobb tudása szerint járul hozzá a közösség érdekeihez, céljainak eléréséhez. (3) A Ofisz szerepe ennek elérésében elsősorban a közösségépítésben, formálásában jelentkezik, vagyis olyan lehetőségek megteremtésében, ahol a fiatalság jó eséllyel tanulhatja az együttélés módját és szabályait, szembesül különböző értékrendekkel, azokat megtanulja rendszerezni, adott esetben akceptálni, személyisége kibontakozhat, képességeit fejlesztheti, mindeközben pedig kialakul elkötelezettsége települése és az ott lakók iránt. Az Egyesület feladata az ehhez szükséges feltételek megteremtése: közösségi tér üzemeltetése, rendezvények, programok
bonyolítása elsősorban a fiatalság, de ezen túlmenően más szervezetek, magánszemélyek bevonásával. Az Ofisz felkeresi és támogatja az ambiciózus fiatalokat, kapcsolati hálót hoz létre közöttük, lehetőségeihez mérten segíti őket egyéniségük kibontakozásában. A szervezet hisz az együttműködés erejében és az egymástól való tanulás eredményességében. Ennek megfelelően törekedik széles körben kiépíteni kapcsolatrendszerét, részt venni fórumokon, eseményeken, más szervezetek tapasztalatait működése hatékonyságának javítása érdekében integrálni. Az Egyesület ugyanakkor alapelvként lefekteti, hogy missziója sikerességének záloga egy olyan legfőbb vezető szerv, melynek tagjai elszántak a szervezeti célok megvalósításában, képesek irányt mutatni a szervezet által képviselt értékek alapján, és azokban való hitük megingathatatlan. (4) Az Ofisz Egyesület víziója és missziója alapján az alábbi értékeket képviseli, működését ezen értékeknek rendeli alá, érintettjeivel szembeni attitűdjét ennek megfelelően alakítja ki: a) flexibilitás, b) szabad szólásszabadság, valódi demokrácia, demokratikus együttműködés tanulása, c) lehetőség az érdekartikulációra mindenkinek, d) liberalizmus, nyitottság az újra, e) megújulás és a hagyományok közötti harmónia, f)
kulturált szórakozás,
g) emberi méltóság feltétel nélküli tisztelete, h) tolerancia, i) elkötelezettség a közösségépítés, együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás iránt, j) széles látókör mindenkinek, k) széleskörű kapcsolatépítés, l) hagyományőrzés, m) lokálpatriotizmus, n) szociális érzékenység, o) bizalom, p) átláthatóság, nyilvánosság képesség, elszámoltathatóság, q) tehetség elismerése, esély a kibontakozásra.
Közhasznúság és célok 4§ (1) Az Egyesület az alábbi célok elérése érdekében folytatja tevékenységét: a) a fiatalság érdekképviselete, b) közösség-, ill. személyiségfejlesztő programok szervezése, c) hagyományőrzés; a helyi és regionális hagyományok megismertetése, népszerűsítése, d) a helyi fiatalok és a település kulturális életének fellendítése, e) a helyi civil és egyéb szervezetek kulturális munkásságának összehangolása, f) a helyi sportolási lehetőségek bővítése, g) a gyermek- és fiatalkorú korosztály közösségi tudatának és közösséghez tartozásának megerősítése programok szervezésével, h) szemléletváltás a fiatalok szabadidős tevékenységének módjában, gyakorlatában, i) átfogó kapcsolati háló kiépítése ifjúsági és más szervezetekkel, j) az ifjúság társadalmi szerepvállalásának növelése, az ambiciózus fiatalok támogatása. (2) Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja: a) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, b) kulturális tevékenység, c) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, d) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. (3) Az Egyesület jelen szabályzatban kijelenti, hogy közhasznúsági szolgáltatásaiból nem csak tagjai részesülhetnek. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének módját és lehetőségét az Egyesület legfőbb szerve, az Elektori Gyűlés jogosult meghatározni. (4) Az Ofisz minden év legkésőbb március 1-jéig közzé teszi éves tervezett programhálóját. Ebben az SZMSZ 4§ (2) leírt tevékenység alapján megjelöli közhasznú projektjeit, melyeken a részvétel jogát nem korlátozza. (5) Az adott évi tevékenységről a következő év január 31-ig közhasznúsági jelentés készül, mely tételesen mutatja be a szervezet ilyetén tevékenységét. A jelentés nyilvános, így az egyaránt megtekinthető a szervezet székhelyén és honlapján. A jelentés elkészítéséért az Elnökség Elnöke felel.
(6) Miután a szervezet értékeinél is deklarálja az átláthatóságnak, nyilvánosság képességnek és elszámoltathatóságnak való megfelelési szándékát, a közhasznú tevékenységével kapcsolatos valamennyi
dokumentumba
bárki
szabadon
betekinthet.
Minderre
az
egyesület
ügyfélfogadási időben, az Elnökség bármely tagjához előzetesen intézett kérelem alapján ad lehetőséget. Szervezeti struktúra 5§ (1) Az Egyesület az alábbiak szerint alakítja ki apparátusát. Közgyűlés rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok
Elektori Gyűlés (legfőbb szerv)
Elnökség
elnökség elnöke és alelnökei, három bizottsági elnök
elnök, alelnök, gazdasági alelnök
Kulturális és programszervező Bizottság
Szociális és közvéleménykutató Bizottság
Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottság
elnök, alelnök, harmadik bizottsági tag
elnök, alelnök, harmadik bizottsági tag
elnök, alelnök, harmadik bizottsági tag
(2) A tagok összessége a Közgyűlés, melynek rendes tagjai közül, választás útján kerülnek ki az elektorok, akik az Elektori Gyűlést alkotják. Az Elektori Gyűlés az Egyesület legfőbb szerve, mely hat tagja közül választja meg az Elnökséget, így az Elnököt, az Alelnököt és a Gazdasági Alelnököt, továbbá a mindenkori három Bizottság, a Kulturális és programszervező, a Szociális és közvélemény-kutató, valamint a Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottságok
Elnökeit. A már megválasztott Bizottsági Elnökök javaslata alapján az Elektori Gyűlés választja a Bizottságok Alelnökeit és a harmadik Bizottsági tagokat. (3) Az Elektori Gyűlés jogosult az Egyesülethez tartozó jogi személyiségű vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet alakítani. Az erről szóló határozatát a határozatok könyvében tünteti fel. Ebben megnevezi a szervezeti egységet, annak tevékenységét, létrehozásának célját, vele kapcsolatos elvárásait, terveit, helyét az Egyesület struktúrájában. Az így létrehozott szervezeti egységekre vonatkoznak az Egyesület működését szabályozó alapszabályzat, illetve SZMSZ rendelkezései, továbbá a Közgyűlési, Elektori Gyűlési és Elnökségi határozatok. A szervezeti egységekről készüljön külön alapdokumentum, mely tartalmazza annak céljait, működési kereteit, sajátos szabályrendszerét. Elkészítéséért az Elnökségi határozatban megnevezett szervezeti egység vezetője felelős. Külső szervezetek integrálásakor ugyanezen gyakorlat irányadó. A Közgyűlés 6§ (1) A tagok összessége a Közgyűlés, melyen tagsági jogviszonyától függetlenül minden tag részt vehet. (2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a vezető tisztségviselők megválasztása, b) a tagsági díj mértékének és befizetési rendjének meghatározása, c) az Egyesület megszűnésének, vagy más szervezettel való egyesülésének kimondása, mely utóbbi kettőről határozatban dönt. A Közgyűlés hatáskörével szavazati joga révén csak a rendes tagság élhet. (3) A Közgyűlést az Elektori Gyűlés javaslata alapján az Elnökség hívja össze, figyelemmel a következőkre: a) Közgyűlést évente legalább egyszer kell tartani, minden év legkésőbb március 15-ig, b) a tagokat a napirendi pontok közlésével kell meghívni úgy, c) hogy az ülés időpontja és a meghívó kézhezvétele között legalább 15 nap legyen. Rendkívüli Közgyűlést az év bármely szakában össze lehet hívni, amikor is nem kell tekintettel lenni jelen bekezdés c) pontjára feltéve, ha az ülés összehívását nem a tagok
egyharmada kezdeményezte, mert ebben az esetben a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni. (4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező rendes tagság több mint a fele jelen van. Ha a Közgyűlés előbbi feltétel miatt határozatképtelen, úgy 30 napon belül új gyűlést kell összehívni, mely a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatni kell. (5) A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, melyeket határozatban rögzít oly módon, hogy abból kiderüljön a támogatók és ellenzők aránya. A határozatokat a gyűlés levezető elnöke által készített jegyzőkönyv alapján az Elnökség Elnöke köteles elkészíteni, és a Határozatok Könyvébe bejegyezni. (6) A Közgyűlés a vezető tisztségviselőket titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50+1%) választja meg. Amennyiben a szavazás nem titkos, úgy a választás eredménytelen.
Az Elektori Gyűlés 7§ (1) Az Egyesület legfőbb szerve az Elektori Gyűlés, mely hat állandó tagot számlál: az Elnökség Elnökét és két Alelnökét, valamint a három mindenkori bizottság Elnökét. (2) Az Elektori Gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az elnökség tagjainak megválasztása és a három állandó bizottság elnökének választás útján történő kinevezése, b) Bizottsági tisztségviselők megválasztása, c) tisztségviselők visszahívása, d) az alapszabály módosítása, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló és költségvetés megállapítása, az éves beszámoló elfogadása, f) közhasznúsági projektek kijelölése, a közhasznúsági szolgáltatásokból való részesülés feltételeinek meghatározása, g) éves programterv elfogadása.
(3) Az Elektori Gyűlés tagjait titkos szavazás útján a Közgyűlés választja. A megválasztott elektorok titkos szavazás útján maguk közül választják 2/3-os többséggel az Elnökség Elnökét és Alelnökeit, valamint az egyes Bizottságok Elnökeit. A már megválasztott Bizottsági Elnökök javaslata alapján titkos szavazás útján, 2/3-os többséggel választja meg az Elektori Gyűlés az egyes Bizottságok Alelnökeit és a harmadik bizottsági tagokat. (4) Az Elektori Gyűlés évente legalább kétszer ülésezik, de szükség szerint bármikor összehívható. A Gyűlés döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, ahol a szótöbbséget a tagok teljes létszámához viszonyítva kell értelmezni. A Gyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 2/3-a jelen van. Az Elektorokat az Elnökség Elnöke a napirendi pontok közlésével, az ülést megelőző legalább 15 nappal hívja meg. Minden tag részvételi szándékát az ülés időpontja előtt legalább 5 munkanappal előbb köteles jelezni. Amennyiben az előzetes visszajelzések alapján a tagok létszáma nem éri el a teljes létszám 2/3-t, úgy az ülés nem tartható meg, az Elnökség Elnökének új időpontot kell kijelölnie, melynek az eredeti időponthoz képest 15 napon belül kell lennie. A Gyűlés döntéseit határozatban rögzíti, melyből ki kell derüljön a döntés tartalma, időpontja, hatálya, az ellenzők és támogatók aránya. A határozatokat az Elnökség Elnöke a Határozatok Könyvébe köteles bejegyezni. (5) Az Elektori Gyűlés üléseinek levezető elnöke az Elnökség Elnöke, akadályoztatása esetén pedig az általános elnökhelyettesi feladatokat ellátó Alelnök. Az ülések nyilvánosak, a Gyűlés azonban a személyiség jogok védelme érdekében zárt ülést is elrendelhet. Az ülésre a napirendi pontok szerint érdekelteket lehetőség szerint meg kell hívni. Minden ülésről a Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottság Elnöke jegyzőkönyvet készít, melyet a jelenlévő tagok mindegyike aláírásával hitelesít. (6) Az Elektorok mindegyike köteles havonként legalább egyszer fogadóórát biztosítani a tagság és érintettek számára, melyet az Egyesület honlapján és postai úton kézbesített hírlevélben köteles közzé tenni. A kitűzött fogadóórák pontos ideje és helyszíne legalább egy évre szól. Az eseti változásokat a soron következő fogadóóra előtt legalább egy héttel az Egyesület honlapján közölni kell. A személyes jelenlétet nem igénylő információszolgáltatás, és egyéb segítségnyújtás lehetőségét e-mail útján minden vezető tisztségviselő biztosítja.
A
fogadóórán az Elektorok csak a saját hatáskörüket érintő feladatokat kötelesek ellátni, ettől eltérő esetben az ügyet a kompetens tisztségviselőnek kell továbbítani.
Az Elnökség 8§ (1) Az Elnökség három főből, az Egyesület Elnökéből, az általános helyettesi feladatokat ellátó Alelnökből és a gazdálkodásért felelős Alelnökből áll. Az Elnökség tagjait az Elektori Gyűlés választja titkos szavazás útján, 2/3-os többséggel. (2) Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés és az Elektori Gyűlés hatáskörébe. Ennek megfelelően jogosult az Egyesületet terhelőkötelezettségek, ill. jogok vállalásáról dönteni, az Elektori Gyűlés által meghatározott költségvetési keretek között operatív jelleggel gazdálkodni, munkáltatói jogkört gyakorolni, képviseleti feladatokat ellátni. (3) Az Elnökség évente legalább négyszer tart ülést, de szükség szerint többször is összehívható. Az ülést a napirendi pontok megjelölésével az Elnök hívja össze úgy, hogy a meghívó kézhezvétele és az ülés időpontja között legalább 15 nap legyen. Az Elnökség csak mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Munkájáról az Elektori Gyűlés és a Közgyűlés ülésein beszámol. Az Elnökség döntéseit határozatban rögzíti oly módon, hogy abból kiderüljön a döntés tartalma, időpontja és helyszíne, hatálya, a támogatók és ellenzők aránya. A határozatokat az Elnök a határozatok könyvébe köteles bejegyezni. (4) Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban a személyiségjogok védelme érdekében az Elnökség zárt ülést is elrendelhet. Az ülésre a döntésben érdekelt személyeket lehetőség szerint meg kell hívni. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az általános elnökhelyettesi feladatokat ellátó Alelnök készít el, azt a jelenlévő tagok mindegyike aláírásával hitelesíti. (5) Az Elnökség hatásköre az alábbiakban kerül meghatározásra: a) pénzügyi, gazdálkodási feladatok ellátása, b) beszámoló, költségvetés elkészítése, c) a szervezet működési stabilitásának biztosítása, d) megfelelő adminisztrációs feladatok ellátása, dokumentumok rendszerezése, őrzése, e) adatszolgáltatás, f) tagsági díjak beszedése, g) pályázati források felderítése és kihasználása,
h) munkáltatói jogkör gyakorlása, i) szervezeti egységek kontrollja, j) képviselet. Az Egyesület Elnöke 9§ (1) Az Egyesület legfőbb képviselője, az Elnökség vezetője az Elnök. Az Elnököt három évre, titkos választás útján, 2/3-os többséggel az Elektori Gyűlés választja meg. Minden, az Egyesület működését érintő dokumentum hitelesítéséhez az Elnök aláírása és pecsétje szükséges. Bármely előbbi feltétel nem teljesülése esetén a dokumentumot semmisnek kell tekinteni, később arra hivatkozni nem lehet. (2) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a szervezet által képviselt értékek minden döntésben érvényesítve legyenek, legjobb tudása szerint kell az Egyesület tagjait és szervezeti egységeit a szervezet missziójának elérése irányába terelnie, ügyelnie kell a koncentrált, következetes megjelenésre, képviseletre, érvényesíttetnie kell az alapszabályzat és SZMSZ rendelkezéseit. (3) Az Egyesület Elnökének hatásköre az alábbiakban kerül meghatározásra: a) a szervezet missziójának érvényesítése, b) a szervezeti egységek munkájának összehangolása, kontrollja, c) a szervezet pénzügyi, működési stabilitásának megteremtése, d) szponzorációs és támogatási lehetőségek felderítése, e) jogi környezet ismerete, vonatkozó jogszabályok változásának követése, f) pályázati források felderítése és kihasználása, g) a szervezet kapcsolatrendszerének kiépítése, bővítése, h) képviseleti feladatok ellátása, i) határozatok könyvének vezetése, j) Közgyűlési, Elektori Gyűlési, Elnökségi Ülések összehívásának lebonyolítása, k) a Közgyűlés, Elektori Gyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 5 napon belül, írásban az átvételt igazoló módon az érintettnek is megküldeni, l) az Egyesület bankszámlájának kezelése, m) munkáltatói jogkör gyakorlása,
n) dokumentumok hitelesítése, o) az alapszabályzat és SZMSZ rendelkezéseinek betartása és betartatása. (4) Jelen paragrafus (3) e) h) j) pontjaiban megfogalmazott feladatok ellátása szerződéses formában kiszervezhető, ellátásukkal így külső személy is megbízható. Az Egyesület Alelnökei 10§ (1) Az Elnökségbe az Elektori Gyűlés kettő Alelnököt választ titkos szavazás útján, 2/3-os többséggel. Mandátumuk három évre szól. Az Alelnökök kötelesek az Elnök munkáját segíteni, az Egyesületi célok elérésének megvalósításában készségesen együttműködni, a szervezet érdekeit szem előtt tartani. (2) Az Egyesület két Alelnöke néhány közös ponttól eltekintve alapvetően különböző hatáskörrel rendelkezik. a) Az Alelnök általános elnökhelyettesi feladatokat lát el, még a b) Gazdasági Alelnök elsősorban a pénzügyi és gazdálkodási stabilitásért felel. (3) Az Alelnök hatásköre az alábbiakban kerül meghatározásra: a) elnöki megbízások teljesítése, az elnök munkájának segítése, b) általános elnökhelyettesítési feladatok ellátása (benne foglalva az ülések levezetését, képviseletet), c) bizottsági koordináció, a bizottságok munkájának segítése, folyamatos felügyelete, d) egyéb szervezeti egységek munkájának segítése, felügyelete, e) brainstormingok rendszeres szervezése az Elektoroknak adott témában, f) csapatépítő tréningek szervezése a vezető tisztségviselők számára, g) programfelelősi munka ellenőrzése, h) dokumentumok iktatása, rendszerezése, i) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. (4) A Gazdasági Alelnök hatásköre az alábbiakban kerül meghatározásra: a) pénztárkönyv, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok vezetése, b) bakszámlakivonatok rendszerezése, c) könyvvitel,
d) számviteli törvény ismerete, változásainak követése, e) tagsági díjak beszedése, nyilvántartása, f) beszámoló elkészítése, g) költségvetés megtervezése, adott évi gazdálkodás kidolgozása, majd beterjesztése az Elnökségnek, elfogadását követően pedig az Elektori Gyűlésnek. (5) Jelen paragrafus (3) h) i) és (4) a) b) c) e) f) pontjaiban megfogalmazott feladatok ellátása szerződéses formában kiszervezhető, ellátásukkal így külső személy is megbízható, feltéve, hogy azok megfelelő végrehajtásának biztosításáért továbbra is az elsősorban megjelölt tisztségviselők felelősek. Az Egyesület Bizottságai 11§ (1) Az Egyesület működése hatékonyságának érdekében három állandó Bizottságot alakít: a Kulturális és programszervező (KPB), Szociális és közvélemény-kutató (SZKB), valamint a Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottságot (KÉB). Minden Bizottságnak három tagja van. Közülük egy a Bizottság Elnöke, aki egyben az Elektori Gyűlés tagja, egy a Bizottság Alelnöke, továbbá minden Bizottság rendelkezik harmadik bizottsági taggal. Mandátumuk három évre szól. A Bizottságok feladatkörüknek megfelelően munkájukkal kötelesek az Egyesület érdekeit szolgálni, céljainak elérésében előbbre vinni. (2) Minden Bizottság maga határozhatja meg ügyrendjét, üléseinek gyakoriságát. A Bizottsági Elnökök a Bizottság munkájáról az Elektori Gyűlésnek rendszeresen beszámolnak. A Bizottságok önálló költségvetéssel nem rendelkeznek, pénzügyi szükségleteik fedezését az Elnökségtől kérelmezhetik, így a számukra megítélt támogatásról is az Elnökségnek kell elszámolniuk. A Bizottságoknak egymással is együtt kell működniük a hatékony munkavégzés érdekében. (3) A
Kulturális
és
programszervező
Bizottság
hatásköre
az
alábbiak
szerint
kerül
meghatározásra: a) éves programháló összeállítása, majd benyújtása elfogadásra az Elektori Gyűlésnek, b) kulturális programok kínálatának bővítése folyamatos innovációval, c) a magyar hagyományok népszerűsítése, d) együttműködés helyi kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel,
e) együttműködés a helyi sportszervezetekkel, f) rendezvények, programok sporteseményekkel való színesítése, g) együttműködés más, nem helyi érdekeltségű civil ifjúsági szervezetekkel, h) szoros együttműködés a programfelelősökkel, i) rendezvények, programok minőségbiztosítása, eredményességük vizsgálata, az ehhez szükséges szempontrendszer kidolgozása, j) ösztöndíjprogramok kidolgozása a tehetséges fiatalok támogatására, k) az Egyesület klubhelyiségének feltöltése a fiatalság személyiségfejlődését, képesség kibontakozását támogató programokkal, valamint ismeretterjesztő és tudományos előadásokkal. (4) A Szociális és közvélemény-kutató Bizottság hatásköre az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) a rendezvények, programok igény szerinti tervezésének megalapozása, b) az Egyesülettel, annak működésével és vezetőivel szembeni elvárások, kritikák felmérése, ezen keresztül pedig az Ofisz imidzsének feltérképezése, adott esetben akciótervek annak korrigálására, c) az egyesület arculatának megtervezése (logó, vizuális elemek, stb.) a szervezeti kultúra alapján, d) a tagság és érintettek szociális helyzetének felmérése, támogatási lehetőségek kidolgozása, e) hátrányos
helyzetű
társadalmi
rétegek
felzárkóztatásának
előmozdítására
akcióprogramok kidolgozása, rendezvények szervezése, együttműködés e célok elérése érdekében működő más helyi és vidéki szervezetekkel, f) szoros együttműködés Ozora Község Cigány Kisebbségi Önkormányzatával. (5) A Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottság hatásköre az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) kerekasztalok, fórumok szervezése a fiatalok számára véleményük kifejtésére adott témában, b) segítségnyújtás a tagságnak és érintetteknek az Egyesületi ügyekben való eligazodásra, c) tagok rekrutációja, d) tagsági nyilvántartás naprakész vezetése (benne értve a tagsági jogviszony létesítését is), e) tagsági kártya tervezése, kibocsátása,
f) a tagok egyesülettel szembeni, valamint az egyesület adott taggal (tagokkal) szembeni sérelmének alapos kivizsgálása az eljárás megkezdése előtt, g) a tagság érdekeinek képviselete, fokozott szem előtt tartása az Elektori Gyűlésben, h) sajtóközlemények kiadása, kapcsolat a médiával, i) a tagság folyamatos tájékoztatása az egyesület kommunikációs csatornáin, j) jegyzőkönyvek vezetése a Közgyűlés és az Elektori Gyűlés üléseiről. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok 12§ (1) Vezető tisztségviselőnek jelöltetheti magát az a természetes személy, aki a) az Egyesület rendes tagja, b) magyar állampolgár, vagy letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, c) 18. életévét betöltötte, d) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, e) erkölcsi múltja megkérdőjelezhetetlen, f) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Fenti kritériumok teljesülését a választások idejére, az Elektori Gyűlés által alakított független Választási Bizottság vizsgálja. Amennyiben bármely feltétel nem teljesül, a Választási Bizottság a jelöltet a további eljárásból kizárja. (2) Az Egyesület vezető tisztségviselőinek mandátuma három évre szól. A vezető tisztségviselők az ilyen személytől elvárható fokozott gondossággal, az egyesületi érdekek és célok elsődlegességének betartásával kötelesek eljárni. Kötelesek: a) az Ofisz értékeit képviselni és a szervezeti kultúrának megfelelő magatartást tanúsítani, b) a gyűlésen hozott, az alapszabályzat és SZMSZ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő döntéseiket, függetlenül attól, hogy adott vezető támogatta-e, kivétel nélkül vállalni a tagság és érintettek előtt, c) vezetőségi társaikat támogatni a közvélemény előtt, tisztázatlan egyesületi ügyeiket pedig az Elektori Gyűlés keretein belül rendezni, d) az Elektori Gyűlésen, az Egyesület által szervezett eseményeken rendszeresen megjelenni, e) feladatkörüket maradéktalanul és eredményesen ellátni.
(3) Az Egyesület minőségmenedzsmentjének szerves részét képezi a vezető tisztségviselők munkájának értékelése. Ennek megfelelően minden évben teljesítményértékelés készül az alábbiak szerint: a) minden Elektor névtelenül, objektíven értékeli a vezetőségi tagok munkáját, b) az értékelőlapot az Elnökség Elnöke állítja össze, c) az egyes szempontok megfogalmazása három fő kategóriában kell, hogy történjen: munka minősége, átláthatóság – megbízhatóság és vezetői kompetencia, d) minden szempontot 1 – 5-ig értékelnek az Elektorok, ahol az egy 1 a legrosszabb, az 5 a legjobb adható érték, e) az értékelőlapokat az Elnökség Elnöke összesíti, elemzi, majd meghatározza az összesített minőségindexet. Az értékelést minden évben, legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig kell elvégezni, melynek felelőse az Elnökség Elnöke. Az értékelés elektronikusan, de az Elektorok 2/3-a egyetértésével adott helyszínen és időpontban személyesen is elvégezhető, melyben minden Elektornak kötelessége közreműködni. Amennyiben határidőig az Elektor nem végzi el az értékelést, és ezt az Elnökség Elnökének felszólítására sem pótolja, úgy ügyét az Elektori Gyűlés elé kell vinni, mely szerv erre kötelezi. Amennyiben valamely értékelt tisztségviselő az eredményt nem tartja megfelelőnek, fellebbezhet, vagyis kérheti munkájának újbóli értékelését. A másodértékelést az eredeti értékelés eredményének közlésétől számított 5 munkanapon belül az Elektorok kötelesek elvégezni, annak eredményét pedig az értékelt tisztségviselő elfogadni köteles. (4) A vezető tisztségviselői státusz megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével, c) lemondással, d) visszahívással, e) elhalálozással. (5) Az Elektori Gyűlés bármely tagja jogosult bármikor lemondani tisztségéről. A vezető tisztségviselő lemondását indokolni köteles, majd kérelem formájában be kell terjesztenie az Elektori Gyűlésnek elfogadásra. A Gyűlés a kérelmet 15 napon belül köteles elbírálni, és döntését határozat formájában, igazolható módon közölni. Az Elektori Gyűlésnek jogában áll lemondási időt meghatározni, amíg a vezető tisztségviselő státuszát más személy be nem töltötte.
(6) A vezető tisztségviselők visszahívásának joga kizárólag az Elektori Gyűlés hatáskörébe tartozik. Ilyen esetekben jobbára jelen paragrafus (2) rendelkezéseit sértheti a vezető tisztségviselő különös tekintettel, ha a) nem az Egyesület szervezeti kultúrájához méltó magatartást tanúsít, b) súlyos, törvénybe ütköző kihágást követ el, c) az Elektori Gyűlés ülésein egymást követő három alkalommal nem jelenik meg, d) a 12§ (3) tárgyalt minőségértékelésen nem éri el a 3,81 minőségindex értéket. Az a) – d) pontok után az Elektori Gyűlés felülvizsgálhatja a vezető tisztségviselő mandátumát, és titkos szavazás útján, 2/3-os többséggel visszahívhatja tisztségének gyakorlásától. A Gyűlés döntését határozatban, igazolható módon köteles közölni. A visszahívás akkor válik hatályossá, ha a visszahívott tisztségviselő státuszát betöltötték. Az új tisztségviselő megválasztása a Közgyűlés kizárólagos hatásköre, így választás céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni az SZMSZ 6§ vonatkozó rendelkezési szerint. A tagsági jogviszony létesítése, típusai, a tagok jogai és kötelezettségei 13§ (1) Az Egyesületnek tagja lehet bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Az Egyesülettel létesíthető tagsági jogviszony típusai a következők lehetnek: a) rendes tagsági jogviszony, b) pártoló tagsági jogviszony és c) tiszteletbeli tagsági jogviszony. (2) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki 14. életévét már igen, de 30-at még nem töltötte be. A rendes tagok az Egyesület teljes jogkörrel rendelkező tagjai, ennek értelmében pedig: a) a Közgyűlésen részt vehetnek, b) álláspontjukat, véleményüket szavazati jogukkal gyakorolhatják, c) vezető tisztséget viselhetnek, amennyiben megfelelnek az SZMSZ 12§ (1) a) – f) pontjaiban támasztott követelményeknek, d) jogosultak tagsági kártyára, e) jogosultak más, tagsági jogviszonnyal nem rendelkező természetes személyekért felelősségvállalási nyilatkozatot tenni [SZMSZ 13§ (7)].
A rendes tagokra tagsági díj fizetésének kötelezettsége állapítható meg, melyet a Közgyűlés erre vonatkozó határozata alapján haladéktalanul meg kell fizetni [SZMSZ 6§ (2) b)]. A Közgyűlés úgy is határozhat, hogy nem állapít meg tagsági díjat. Ebben az esetben viszont határoznia kell arról, hogy kedvezményesen, de a tagságnak is fizetnie kell az Egyesület szolgáltatásaiért. A Közgyűlés az erről szóló határozatát évente felülvizsgálja. (3) Az Egyesület pártoló tagja lehet a 13§ (2) megjelölt korhatáron kívül eső természetes személy, bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A pártoló tagokat a rendes tagsággal azonos jogok illetik meg [13§ (2) a) – e)], kivéve, hogy nem szavazhatnak [13§ (2) a)], és az Egyesületben tisztséget nem vállalhatnak [13§ (2) c)]. A pártoló tagokra kötelezően fizetendő tagsági díj nem állapítható meg, így jogukban áll dönteni arról, hogy a) a Közgyűlés által meghatározott tagsági díj mértékét az előírt befizetési rendben megfizetik, melyről a Közgyűlés erre vonatkozó határozatát követően évente nyilatkoznak, avagy b) a tagsági díjat nem fizetik meg, így azonban az Egyesület szolgáltatásaiból csak annak ellenértéke 50%-nak megfizetése mellett részesülhetnek. (4) A rendes és pártoló tagsági jogviszony létesítése egyaránt az Elnökség Elnökéhez intézett, erre irányuló kérelem alapján lehetséges. A kérelem elbírálásakor az Elnökség elsősorban a jelölt erkölcsi múltját vizsgálja. A döntést az Elnökség a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül köteles meghozni és írásban, igazolható módon közölni. Az Elnökség az elutasító döntését indokolni köteles, mellyel szemben az elutasított a döntés átvételétől számított 15 napon belül az Elektori Gyűléshez fordulhat panasszal, amelynek jogában áll a döntést megváltoztatni. (5) Az Egyesület tiszteletbeli tagjait az Elnökség döntése alapján az Elnök kéri fel az egyesület érdekében kifejtett tevékenység, pénzügyi vagy egyéb más módon nyújtott támogatás alapján. A tiszteletbeli tagok jogállását, miután elfogadták a felkérést, a pártoló tagok jogállásával megegyezően kell értelmezni [13§ (3)]. A tiszteletbeli tagok névsorát a Tagsági Nyilvántartásba fel kell venni. (6) Minden tag jogosult a tagsági jogviszony keletkezésének napjától annak megszűnéséig egyesületi tagsági kártyára. A tagsági kártyát az elnökség bocsátja ki – de átruházhatja más szervezeti egységre is, és a kártya feljogosítja a tagokat az Egyesület által szervezett bármely rendezvényen való ingyenes vagy kedvezményes megjelenésre, illetve részvételre. A tagsági kártya külső megjelenési formáját az Elnökség határozza meg, de tartalmaznia kell a tag
nevét, személyi azonosításra alkalmas adatait, a személy egyesületi tagságára utalást, valamint a kártya kiállítási dátumát és sorszámát. Az Elnökség a tagsági kártya kibocsátásának tényét és a kártya tulajdonosát a tagsági nyilvántartó könyvbe felvezeti. (7) Minden tag jogosult legfeljebb öt, tagsági jogviszonnyal nem rendelkező természetes személyért az erre rendszeresített formanyomtatványon felelősségvállalási nyilatkozatot tenni, mely az Egyesület által szervezett egy adott eseményen érvényes, és azt minden egyes alkalommal meg kell újítani. A felelősségvállalási nyilatkozatban pontosan fel kell tüntetni azon személyek nevét és személyi azonosítására alkalmas adatait, akikért az egyesület tagja felelősséget vállal. A nyilatkozattal a tag vállalja, hogy az abban feltüntetett személyek által, az egyesület nyújtotta szolgáltatások igénybevételekor okozott pénzügyi károkat megtéríti, továbbá tudomásul veszi, hogy az általuk elkövetett egyéb más kihágás szankciói a nyilatkozattevőt terhelik. Az Egyesület tagja által képviselt személyek az Ofisz által nyújtott szolgáltatásokat csak azok értékének teljes árú megfizetése ellenében vehetik igénybe, mely alól kizárólag a közhasznú projektek jelentenek kivételt. (8) Az Ofisz tagjai - elsősorban a rendes és pártoló tagok – kötelesek az egyesületi célok elérésében aktívan közreműködni. Ennek megfelelően az Ofisz tagságától elvárható, hogy képviselje
a
szervezet
értékeit,
segédkezzen
programjainak,
rendezvényeinek
lebonyolításában, vegyen részt az egyesületi eseményeken, éljen véleményalkotási és szavazati jogával, segítse a szervezet hatékony működését. (9) A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag halálával, b) kilépésével, c) kizárásával, d) tagsági díj befizetésének elmulasztása miatti törlésével, e) nem természetes személy tag esetén annak megszűnésével. (10) A kilépést írásban, indokolás nélkül kell közölni az Elnökség bármely tagjával. A tagsági jogviszony ebben az esetben a közlés kézhezvétele napján szűnik meg. (11) Az Elektori Gyűlés szótöbbséggel meghozott határozatával kizárhatja az Egyesület azon tagját, aki
a) rendszeresen nem segédkezik a programok, rendezvények, projektek, események előkészítésében, lebonyolításában és azokon részt sem vesz, szavazati jogát nem gyakorolja, és egyáltalán nem járul hozzá az Ofisz céljainak eléréséhez, b) az egyesület szolgáltatásainak igénybevételekor pénzügyi kárt okoz, és azt 60 napon belül nem fizeti meg, c) az egyesület szolgáltatásainak igénybevételekor másokban kárt tesz, vagy emberi méltóságában sért és ez utóbbi esetben a kizárást sértett kezdeményezi. A kizárás tárgyában tartott Elektori Gyűlés ülését a Kommunikációs és érdekképviseleti Bizottság alapos vizsgálata előzi meg. A kizárás lehetséges okát és körülményeit a Bizottság Elnöke beterjeszti a Gyűlésnek. A kizárás tárgyában tartott Elektori Gyűlés üléséről az érintettet írásban, az átvételt igazolható módon értesíteni kell úgy, hogy az értesítést legkésőbb a kitűzött ülés napját megelőző 8. napon kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott Elektori Gyűlés az érintett távollétében is megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, távolmaradását előre és alapos okkal nem mentette ki, illetve ha korábban kérte személyes meghallgatásának mellőzését és a kizárási tárgyalás távollétében történő megtartását. A kizárás tárgyában hozott határozatot – a határozat meghozatalától számított 15 napon belül – az érintettekkel az Elnökség köteles az átvételt igazolható módon, írásban közölni, és az érintettek a határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerinti illetékes Törvényszékhez fordulhatnak. (12) Megszűnik továbbá a tagsági jogviszony az Egyesülettel szemben fennálló tagdíjfizetési kötelezettségnek az Elnökség 30 napos póthatáridőt tartalmazó írásbeli felszólítása ellenére történő elmulasztása miatti törléssel. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatti felszólítást igazolható módon, írásban kell közölni, és a fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő a felszólítás kézhezvételét követő napon kezdődik. A törlő határozat meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A törlő határozatot – a határozathozataltól számított 15 napon belül – az érintett taggal igazolható módon, írásban, az Elnökség köteles közölni, mellyel szemben a törléssel érintett tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Elektori Gyűléshez. Az Elektori Gyűlés a fellebbezést elbíráló határozatát igazolható módon, írásban közli a törléssel érintett taggal, aki a döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül az egyesület székhelye szerinti illetékes megyei Bíróságnál keresettel élhet jogszabálysértésre hivatkozva. A kizárt tag tagsági viszonya a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
A választási rendszer 14§ (1) Az Egyesület vezető tisztségviselőit a Közgyűlés rendes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjai választják, titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel. A választásokat három évente kell tartani, melynek időpontját az Elektori Gyűlés jelöli ki figyelemmel arra, hogy az Egyesület nyilvántartásba vételét
jogerősen 2006. november 23-án rendelte el a Tolna
Megyei Bíróság. A választás lebonyolításáért az Elektori Gyűlés által alakított ideiglenes, független Választási Bizottság felelős. (2) Az Elektori Gyűlés a választás időpontját megelőző 60 nappal független Választási Bizottságot (továbbiakban VB) alakít. A VB magja 3 főből áll, melynek tagja az Elnök, az Alelnök és a harmadik bizottsági tag, aki egyben a jegyzőkönyvvezető. A Bizottsági tagokat az Elektori Gyűlés 2/3-os jóváhagyását követően az Elnökség Elnöke kéri fel. A Bizottság tagjainak megválasztásakor az alábbiakat kell figyelembe venni: a) rendes tag a Bizottságba nem delegálható, b) a Bizottság tagja 21. életévét betöltötte, c) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, d) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és e) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, melyben a még hivatalában lévő Elektori Gyűlés tagjaitól való függetlenségét erősíti meg. Az Elektori Gyűlés miután egyetértett a VB tagjainak személyében és az Elnökség Elnökének felkérését a Bizottság tagjai elfogadták, a Gyűlés határozatban rögzíti a tagok nevét és személyi azonosításra alkalmas adatait, majd megbízza a bizottsági tagokat a választás lebonyolításának feladatával. A határozat hatályba lépésének napjától a VB teljes felelősséggel tartozik a választás lebonyolításáért. Miután a VB megalakult, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, melyeket határozatban rögzít. A VB feletti ellenőrzési jogot az Elektori Gyűlés gyakorolja, mely kizárólag a választás SZMSZben rögzített folyamata szabályszerűségének ellenőrzésére terjedhet ki. Nem megfelelő eljárás esetén a Gyűlés felszólítja a VB Elnökét az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelő működésre. Ha a VB a felszólítást figyelmen kívül hagyja, a Gyűlés visszahívja a Bizottság tagjait és új tagokat kér fel. (3) A választás tényéről a VB értesítő levélben tájékoztatja a tagságot, melyben pontosan meg kell jelölni a választás helyszínét, időpontját és időtartamát, továbbá fel kell hívni a tagok
figyelmét a választással kapcsolatos legfontosabb információkra, különös tekintettel az alábbiakra: a) a rendes tagság kizárólagos szavazati jogára, b) a titkos szavazás módjára, c) a választás érvényességének feltételeire, d) a vezető tisztségviselői jelölés feltételeire az SZMSZ 12§ (1) foglaltak szerint, melyet a független Választási Bizottság vizsgál, e) a vezető tisztségviselői jelölés szándékának legkésőbbi jelzésére, f) a Választási Bizottság tagjainak megnevezésére és elérhetőségeire. (4) A vezető tisztségviselőnek való jelölési szándékot legkésőbb a választás időpontját megelőző 30 nappal jelezni kell a VB Elnökének, így az értesítő levelet legalább 45 nappal a választás előtt kézbesíteni kell a tagságnak úgy, hogy a 45. napon a levelet a tag kézhez kapja. A levelek pontos időbeli megküldéséért a VB Elnöke felelős. A jelöléssel egyidejűleg a jelölt élhet azon jogával, hogy egy fő, a jelöltet támogató személyt delegáljon a választás napjára a VB tagjai közé. Amennyiben az első választás az alacsony részvételi szándék okán nem volt érvényes, és második időpont kitűzésére kerül sor, a jelöltnek csak visszavonulási szándékát kell jeleznie. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy jelölése automatikusan érvényben marad. A VB a jelöltek és delegáltjaik névsorát, valamint személyi azonosításra alkalmas adatait minden alkalommal határozatban rögzíti, melyet a Bizottság minden tagja aláír. A határozatban azt is fel kell tüntetni, hogy a VB a jelölt indulásának minden feltételét biztosítva látja, így azt engedélyezi. (5) A választás csak akkor érvényes, ha a rendes tagsági jogviszonnyal rendelkező tagok több mint a fele (50%+1 fő) azon részt vesz. A létszámminimumnak való megfelelőséget a VB a rendelkezésére álló tagsági nyilvántartás alapján ellenőrzi. Amennyiben a választás az alacsony részvételi létszám miatt nem érvényes, a VB új időpontot tűz ki, melyet legalább 30 nappal későbbre kell meghatározni az eredeti időponthoz képest, és az erről szóló tájékoztatót az SZMSZ 14§ (3) leírtak egyidejű érvényesítése mellett a választást követő három munkanapon belül kézbesíteni kell a tagságnak. A második kitűzött időpont alkalmával a választás a résztvevők számától függetlenül érvényes, melyről a tagságot tájékoztatni kell. (6) A választás időpontját megelőző 30. naptól kezdődően kampány időszak veszi kezdetét, amikor is a jelöltek tisztességes eszközökkel és módon érvelhetnek megválasztásuk mellett. Amennyiben a kampányidőszakban etikai aggályok merülnek fel, vagy a felek tisztességtelen, lejárató kampányt folytatnak, a VB határozatban kizárhatja az érintett jelölte(ke)t. A VB minden ilyen irányú bejelentést köteles kivizsgálni. A kampányidőszak a választás napja előtti
napon, 18 órakor ér véget. Amennyiben bármely jelölt a kampánycsend kezdete után bizonyíthatóan, széles körben kampányol, a VB a választás további eljárásából kizárja. (7) A választás napján szavazni délelőtt 10 órától délután 15 óráig lehet. A VB ez időszak alatt érkező szavazók mindegyikénél köteles ellenőrizni azok személyazonosságát és rendes tagsági viszonyát. Amennyiben a tag nem azonosítható és/vagy nem rendes tagsági jogviszonnyal rendelkezik, őt a jegyzőkönyvbe fel kell venni, és a szavazás jogát meg kell tagadni. A rendes tagoknak a helyszínen a VB köteles olyan zárt helyiséget biztosítani, ahol titkosan, egyéb zavaró tényezőktől mentesen gyakorolhatják szavazati jogukat. Amennyiben a tag bármely olyan fogyatékossággal él, amely a szavazásban gátolja, a VB legalább egyik tagjának a zárt helyiségben segítségére kell lenni, és a szavazó által felsorolt jelöltek nevét be kell ikszelnie. Ha a tag ugyancsak fogyatékossága okán a helyszínen nem tud szavazni, kérésére mozgóurnát kell biztosítani. A mozgóurna igénylését a választás napját megelőző legalább 15 nappal korábban kell igényelni. A határidő elmulasztása esetén a VB mozgóurnát nem biztosít. (8) Szavazni kizárólag az Egyesületi bélyegzővel ellátott szavazólapon lehet, mely csak a nyilvántartott rendes tagság létszámával megegyező számban kerül kiállításra. A szavazólapok lepecsételésére a választás napján délelőtt 9 órakor kerül sor, melyet minden jelölt figyelemmel kísérhet és ellenőrizhet. A szavazólapokon minden jelölt neve szerepel, közülük az Elektori Gyűlés létszámának megfelelően hat főt kell választani, és a szavazólapon a jelölt neve előtti négyzetben ikszel jelölni. Amennyiben a szavazólapon hat jelöltnél többet ikszelt a szavazó, vagy nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy mely jelöltre szavazott, úgy a szavazólapot érvényteleníteni kell, ennek tényét pedig fel kell venni a választási jegyzőkönyvbe. (9) A szavazásra rendelkezésre álló idő lejártával, tehát 15 órakor a VB lezárja az urnát, majd kizárólag a VB tagjai jelenlétében megkezdi a szavazatok számlálását. A szavazatokat jelöltekre bontva kétszer kell átszámolni, majd a végeredményt a választási jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az eredményhirdetésre a szavazatszámlálást követően kerül sor, amikor is a VB Elnöke kihirdeti a legtöbb hat szavazatot kapott jelölt nevét, ezzel pedig az új Elektori Gyűlés tagjainak névsorát. Az eredményről a VB határozatot hoz. A választásról készült jegyzőkönyvet a VB tagjainak aláírásával minden jelöltnek el kell juttatni, az eredeti példányt pedig az Egyesület számára meg kell őrizni. (10) A választási eredmény felülvizsgálását, ezzel együtt a szavazatok újraszámlálását bármely jelölt kérvényezheti a választási eredmény kihirdetésétől számított 5 munkanapon belül. A
felülvizsgálati kérelmet követően a VB újraszámolja a szavazatokat, majd kihirdeti az eredményt, melyet minden jelöltnek el kell fogadnia. A szavazatok újraszámolásának tényét és eredményét a VB határozatban rögzíti, mely azonnal hatályos, így a választási eredmény jogerős. Amennyiben bármely jelölt választási csalás gyanújával él, úgy keresettel élhet az egyesület székhelye szerinti Törvényszéken. Ha a választási eredmény első kihirdetését követő 5 munkanapon belül nem érkezik felülvizsgálati kérelem, úgy a választási eredmény jogerős. Fontos, hogy a VB határozatában pontosan rögzítse a választási eredmény jogerőre emelkedésének napját, mert e naptól kezdődően számlálandó a vezető tisztségviselők három évig tartó mandátuma, továbbá ez alapján tűzi ki az Elektori Gyűlés a soron következő választás időpontját. A választási eredmény jogerőre emelkedésével egyidejűleg a VB feladatköre befejeződik, így a Bizottság megszűnik.
Az Egyesület gazdálkodása 15§ (1) Az Egyesület elsődlegesen nem törekedik profit realizálására, azonban céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. (2) Az Egyesület kiadásait az egyesületi tagok által befizetett tagdíjakból, valamint a természetesés jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adományaiból, pályázati forrásokból, továbbá szolgáltatásai ellenértékéből származó bevételéből fedezi. (3) A szervezet költségvetését minden év január 31-ig az Elektori Gyűlés fogadja el. A költségvetést a Gazdasági Alelnök javaslata és az Elnökség jóváhagyása után lehet benyújtani a legfőbb szervnek elfogadásra. A költségvetési tervet a tervezési évet megelőző kettő üzleti év adatainak trendje alapján kell elkészíteni. A költségvetés módosítása az Elektori Gyűlés kizárólagos jogköre. (4) A szervezet részére nyújtott támogatások esetében a támogató nevét és adatait a támogatásokat tartalmazó nyilvántartásban rögzíteni kell. A támogatás feltételeiről és
felhasználásának, elszámolásának módjáról az Egyesület a támogató féllel szerződést köt, vagy – amennyiben a támogató szerződést nem kíván kötni – támogatási igazolást állít ki. (5) A tagsági díjat az Elnökség Gazdasági Alelnöke szedi be úgy, hogy a befizetett összeg, a befizetés időpontja és a befizető személye egyértelműen meghatározható legyen. A Közgyűlés által meghatározott befizetési időszak lezártával összesíteni kell a tagdíjak befizetett összegét, majd a mulasztókat az erre vonatkozó szabályok szerint [13§ (12)] fel kell szólítani fizetésre. (6) Az Egyesület működéséről – a külön jogszabályokban előírtak szerint – üzleti könyvet vezet, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, melyet az üzleti év végén (december 31.) le kell zárni. Az üzleti év végével az Elnökség elnöke az Egyesület gazdálkodásáról az Elektori Gyűlés és a Közgyűlés számára beszámolót, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Beszámolót kell készíteni abban az esetben is, ha az Egyesület megszűnik. A szervezet megszűnésekor a fordulónapot a megszűnés napjával egyidejűleg kell értelmezni. (7) A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. (8) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 2011. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. (9) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó,
előbbiekben részletezett adatokat. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. (10) Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. A szervezet e kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. (11) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. (11) Az Elektori Gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget milyen részben, és hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az egyesületi tevékenységből származó nyereség nem osztható fel és csak a jelen SZMSZben rögzített tevékenységre fordítható. A gazdálkodás folyamata 16§ (1) A kötelezettségvállalás a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, mely a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása, illetve a bevételi előirányzat teljesítése érdekében követelés előírása. (2) A kötelezettségvállalás az erre jogosult Elnökség vezetőjének, vagy az általa írásban felhatalmazott személynek a hatáskörébe tartozik.
(3) Az ellenjegyzés előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt vagy le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a kötelezettségvállalás fedezetét, továbbá, hogy a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll és a kötelezettség vállalás nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. (4) A kötelezettségvállalás ellenjegyzése az erre jogosult Elnökség gazdasági vezetőjének vagy az általa írásban kijelölt személynek a hatáskörébe tartozik. (5) Az utalványozó, vagyis a kiadás teljesítésének, valamint a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelője az Elnökség vezetője, vagy az általa írásban meghatalmazott személy. (6) Az utalványozás ellenjegyzése az erre jogosult Elnökség gazdasági vezetőjének vagy az általa írásban kijelölt személynek a hatáskörébe tartozik. (7) A gazdasági esemény végrehajtása, pénzügyi teljesítés a gazdálkodásért felelős Elnökség feladata. Egyesületi programok, rendezvények, projektek 17§ (1) Az Egyesület céljai elérése érdekében, az általa képviselt értékek szellemiségében rendszeresen szervez programokat, rendezvényeket
és
bonyolít le projekteket. A
programszervezést a Kulturális és programszervező Bizottság fogja össze és felügyeli. (2) Az éves programhálót a Kulturális és programszervező Bizottság Elnöke készíti el az alábbi szempontok alapján: a) a programháló egy évre szól, melyben minden tervezett esemény, program szerepel, b) minden esemény megszervezésére legalább 30 napot kell biztosítani, c) az egyes programok között legalább 30 nap időtartam legyen, melybe nem számít bele a b) pontban meghatározott előkészületi – szervezési időszak, d) az egyes események időpontját úgy kell megjelölni, hogy a b) és c) pontok alapján a program időpontját megelőző legkésőbb 30 nappal az előkészületi munkálatokat meg kell kezdeni, illetve figyelembe kell venni, hogy a program időpontját megelőző 60
napon belül más, az Egyesület által szervezett esemény, rendezvény, program nem lehet, e) minden program esetében meg kell jelölni, hogy mennyivel terheli a költségvetést, f) ki kell jelölni legalább két fő programfelelőst, melyből egy fő az Elektori Gyűlés tagja, g) meg kell határozni a programok célcsoportját és körvonalazni kell a legfontosabb ellátandó feladatokat az adott programot, eseményt illetően, h) meg kell jelölni, hogy mely események tartoznak a közhasznú projektek körébe. A fenti szempontok alapján elkészült programhálót a Kulturális és programszervező Bizottság Elnöke legkésőbb január 31-ig benyújtja elfogadásra az Elektori Gyűlésnek. A legfőbb szerv a programháló megvitatását követően a tervet egyszerű szótöbbséggel fogadja el. A programháló módosítása az Elektori Gyűlés szótöbbséggel megszavazott jogköre. (3) Minden esemény, program előkészítésére és lebonyolítására két fő programfelelőst kell kijelölni a (2) rendelkezései szerint. A programfelelősök az éves elfogadott programháló alapján előkészítik a programot, majd felelnek annak sikeres lebonyolításáért. Munkájukat a Kulturális és programszervező Bizottság felügyeli. A programfelelősök a program költségvetésében szereplő tételek kiegyenlítését azok esedékességekor kérelmezik az Elnökségnél. (4) Az Elektorok minden eseményt értékelnek a Kulturális és programszervező Bizottság erre kidolgozott szempontrendszere alapján, melynek váza a) a résztvevők száma, b) a célcsoport aktivitása, c) esetleges bevétel nagysága, kiadásokhoz mért aránya, d) a programelemek gördülékeny lebonyolítása, e) a programfelelősök munkája. A Szociális és közvélemény-kutató Bizottság minden esemény után felméri az érintettek elégedettségét, majd az eredményről beszámol az Elektori Gyűlésnek. Az Egyesület arculata 18§ (1) Az Egyesület arculata a szervezeti kultúrából építkezik.
(2) Az Egyesület logója képviseli az Ofisz alapvető értékeit.
Az
összetartozásra,
emberi
alakok
így
együttműködésre
és
az a
közösségi szellemre hívják fel a figyelmet, még az egyesület rövidített neve alatt olvasható szlogen, „… a te szervezeted” az Egyesületi tagságban rejlő lehetőségekre és az egyén kibontakozására utal. A színvilág (pink és fekete) a modern és hagyományőrző értékek harmóniája megteremtésének szándékát hivatottak érzékeltetni. A logót az egyesületi iratokban, sajtóközleményékben, rendezvények, események alkalmával használni kell. Az egyéb külső vizuális elemek (pl. formaruha) megtervezésekor is a logó színvilága és elemei irányadók. (3) Az Egyesület szervezeti egységei rendelkezhetnek saját logóval és vizuális arculati elemekkel, ám azok színvilága egyértelműen kell utaljon az egyesülettel fennálló viszonyára. (4) Az egyesületi iratok minden egyes oldalán az alábbi fejlécet kell használni:
Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület Ofisz… a te szervezeted! A fejléctől el lehet térni abban az esetben, ha az Egyesület adott rendezvénye, projektje rendelkezik saját, de az egyesületével harmonizáló arculati elemekkel. Minden más esetben a fenti fejléc alkalmazása kötelező. (5) Az iratok lábjegyzetében pedig az alábbi formula érvényes: Ozorai Fiatalok Szervezete Egyesület Honlap: www.ofiszegyesulet.hu Ozora E-mail:
[email protected] Mártírok utca 3. Tel. 06-30/258-81-64 Művelődési Ház EGYESÜLETÜNK a FACEBOOK-on! 7086 Az adatokban bekövetkező esetleges változások alapján a lábjegyzetet módosítani kell. (6) Az Egyesület határozatai az arculati elemek használata alól kivételt képeznek.
(7) Az Egyesület iratait az ilyenkor szokásos hivatalos formai előírások betartásával, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és 1,5 sorközzel kell megformázni. (8) Normák, standardok – rutinok és rituálék: a) gyors és rugalmas ügyintézők, vezetők, b) az egyesületi ügyekben való eligazodás segítése, c) platform
az
érdekérvényesítésre,
véleménynyilvánításra,
érdekartikuláció
levezetésére, d) események, programok a demokratikus rendben való együttélés, a tolerancia és az emberi méltóság tiszteletben tartásának tanulására, e) iránymutatás a közösségépítésben: szervezés, közös rendezvények, programok, f) lehetőség keresése, biztosítása a látókör bővítésére (külföldi tanulmányi kirándulások, hazai túrák), g) a helyi és magyar értékek megismerése, h) régiókat érintő helyi programok, rendezvények kapcsolatépítés céljából, i) segítségnyújtás az életben, információk szolgáltatása, j) egységes, közös célért dolgozó és tevékenykedő vezetők és tagok. (9) Az Egyesület belső kommunikációját a folytonosságnak, átláthatóságnak és valós idejű tájékoztatásnak kell jellemeznie. A kompetens szervezeti egységek vezetői felelősek azért, hogy a szervezet tagjai a megfelelő információk birtokába kerüljenek, melyre az Egyesület színterei - honlapja, Facebook oldala és hírlevelei - alkalmasak. (10) A vezetők az Egyesületi ügyekben közös álláspontot képviselnek, melyről a megfelelő vagy kijelölt személyek nyilatkoznak. (11) Az Ofisz fontosnak tartja támogatóival, érintettjeivel kapcsolata ápolását, így velük rendszeresen kommunikál hírlevél, rendezvényekre, eseményekre szóló meghívó és egyéb küldemények útján.
Az Egyesület megszűnése 19§ (1) Az Egyesület megszűnik a) feloszlással, b) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, c) feloszlatással, d) megszűnésének megállapításával. (2) Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a legfőbb szerve jogosult dönteni, azonban az egyesülési jogról szóló törvény és az általa felhívott jogszabályok előírásaival ellenkező döntés nem hozható. (3) Ha a társadalmi szerv feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapítják meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. Vegyes rendelkezések 20§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat az Elektori Gyűlés tagjainak 2/3-os egyetértése esetén, az erről rendelkező határozat meghozatalának napjától lép hatályba. (2) Jelen dokumentumban nem tárgyalt kérdésekben 2011. évi CLXXV. törvény, az Alapszabályzat és Ptk. rendelkezései, valamint a később meghozandó Elektori Gyűlési határozatok irányadók.
