ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI HIVATAL
DUNA KOMPLEX PROGRAM
2006 május
1
A program határai Földrajzi határok: A Duna komplex program a folyóval érintkező 20 kistérségre, a budapesti partszakaszra és a Duna-Tisza közi Homokhátság (14 kistérség) területére terjed ki. Ezáltal 8 megye (GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Tolna, Baranya) és 5 régió (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Dél-Alföld, DélDunántúl) érdekszférájába tartozik, és a Homokhátság révén a Tisza mente árterével is átfedésben van. A programtérség, heterogén adottságinak ellenére együtt kezelendő az EU Víz Keret Irányelvnek megfelelő vízgyűjtő tervezési kötelezettség szempontjából a stratégiai vízkészletekkel való gazdálkodás, a vízháztartás problémái, valamint a természeti erőforrások védelme miatt, elősegítve ezzel az agrártérségek leszakadásának megállítását. Szükség van az együttkezelésre a térségi identitás és kohézió megerősítése céljából is, mert a folyók árterének és hátságainak táji rendszerekkel összefüggő történelmi tradíciói ma is együttműködésre késztetnek a vízgyűjtő problémák megoldásában. Időbeli határok: A program prioritásai a 2007-2013-as tervezési-programozási időszakra vonatkoznak, azonban számos célja csak nagy távlatban teljesülhet. A legrövidebb időtávon belül valósíthatók meg a műszaki beavatkozások, ám azok gazdasági, társadalmi eredményei később (10-15 év), ökológiai hatásai pedig még hosszabb távon érvényesülnek, válnak érzékelhetővé. A fenntarthatósági kritérium teljesítését nehezíti, hogy a problémák és a megoldásukra meghatározott prioritások időlegesek, mivel nem létezik egy állapot, hanem egy konzisztens rendszer – minden mindennel összefüggő - folyamata zajlik. Az érintettség körének határai: A Duna mente egészére eddig nem készültek komplex (fejlesztési, rendezési) tervek, programok. A tárcák többségének sincs egységes stratégiája a térségre vonatkozóan1 és a közigazgatási széttagoltság is okozhat érdekellentétet a tervezés során. Egy komplex, alulról építkező, de a tárcák fejlesztési szándékait is figyelembe vevő konszenzust biztosító terv elkészítése a teljes térségre megoldást jelentene a Duna mente fenntartható fejlődésének megalapozásában. Így a jelenleg egységes stratégia híján lévő önkormányzatok és vállalkozók is hozzájutnának a szükséges információkhoz, egyéni céljaikkal a közös cél megvalósulását segítenék elő. A program legfontosabb érintettjei A program komplex jellege miatt nagyszámú érintettel bír, egyrészt az ágazati szakirányok, másrészt a területhez tartozó önkormányzatok, regionális partnerek, valamint civil szervezetek és mindezek összefogásával – általában önként és szintén részterületekre – szerveződött munkabizottságok (pl. Beszédes-program, Al-Duna-völgyi Fejlesztési Régió) részéről. Programgazda: Kiemelt partnerminisztériumok és hivatalok: Egyéb partnerminisztériumok és hivatalok: 1
OTH, Kiemelt Programok Főosztálya KvVM, FVM, MTH, GKM, IHM FMM, OM, NKÖM
Jelenleg készül: A Duna hajózhatósága projekt megalapozó tanulmánya (GKM megbízásából a VITUKI-ban);
2
Regionális partnerszervezetek: Egyéb érdekeltek:
Nyugat-, Középés Dél-Dunántúli, KözépMagyarországi, Dél-Alföldi Régió menedzsmenti és döntéshozó szerve (regionális ügynökségek és tanácsok) Helyi vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek, helyi és hazai lakosság A program tevékenységei
A Duna térség egészére vonatkozó szintetizált, komplex tervek hiányában, és a területi komplex programok igényelte integrált megközelítés összetettsége miatt a hatás útvonal térkép az előző munkafázisban elkészített célpiramis stratégiai céljainak megfelelő részletezettséggel készült. Az alábbi szövegszerű felsorolás bővebb – prioritás-szintű – magyarázatokat tartalmaz, biztosítva az egyes stratégiai célok komplexitásának bemutatását, vagyis a prioritások közötti kapcsolódások szerteágazó jellegét. A hatás útvonal mátrix is hasonló (prioritás) bontásban készült. I.
STRATÉGIAI CÉL: A Duna transz-európai integráló szerepének erősítése
PRIORITÁS: I.1. Transz-európai és belső interregionális kapcsolatok hálózatának környezetkímélő fejlesztése A programterületen eltérő mértékben ugyan, de áthalad a magyarországi összes páneurópai folyosó (IV, V/B, V/C, VII és X). A tranzit lehetőségek teljes kiépülése esetén a Duna mente része lesz a transz-európai hálózatnak. Az V/C ág fejlesztése az M6 autópálya BudapestDunaújváros közötti megépítésével indul meg és 2006-ig tart. Megkezdődik a 6.sz. főút autóúttá való átépítése Dunaújváros-Szekszárd között. Az M6 gyorsforgalmi út megépítése Szekszárd és a horvát határ között 2008 után várható. E közlekedésfejlesztés dinamizáló hatását akkor tudja a legjobban kifejteni, ha a tranzitforgalom megállítását szolgáló fejlesztésekkel, illetve a transzverzális vonalak sűrítésével növekszik a multiplikáció hatósugara, csökken a közlekedési árnyékterületek, belső perifériák kiterjedtsége. A Duna „belső határfolyó” jellegének felszámolása, az átkelési-kapcsolati pontok sűrítése hozzájárul az egységes Duna-indentitás, együttműködés kialakításához, erősödéséhez, valamint lehetőséget teremt a különböző funkciók (gazdasági, intézményi stb.) egyenletesebb térbeli megosztásával a diverzifikált fejlődésre. A közlekedési (elosztó) hálózat hiányosságai veszélyeztetik a térség gazdasági versenyképességét, korlátozzák kooperációs lehetőségeit, fokozzák a centrumok funkcióhalmozódását, azokban kényszerfejlesztéseket idéznek elő. A szerepkörök koncentrációja a mobilitási lehetőségek és igények alacsony színvonalával párosulva a szelektív elvándorláson keresztül növelik a vidék társadalmi szegregációját, szociális terheit. Mindezek közvetett módon növelik a társadalmi költségeket. A közlekedésfejlesztések negatív externáliái közé tartoznak: a természetes rendszerekbe, folyamatokba való antropogén beavatkozás, a forgalom változásait párhuzamosan követő környezetterhelés (lég-, zaj- és talajszennyezés). Közvetett hatásként jelentkezik a kiskereskedelmi létesítmények forgalmát csökkentő vonzott zöldmezős beruházások gerjesztése, az extenzív, területpazarló földhasználat veszélye. A VII. számú páneurópai folyosó – Magyarország egyetlen nemzetközi jelentőségű víziútja alapját a Duna folyó és a hozzátartozó csatornák képezik, a magyarországi szakasz hossza 417 km. A hajózóút paraméterek biztosítása jelenleg több helyen is gondot jelent: gázlók, szűk
3
kanyarulatok, budapesti hídszerkezetek miatti magassági korlátozás akadályozzák az egységes feltételek teljesítését. A Dunán található minősített országos közforgalmú kikötőknél (GyőrGönyű, Budapest-Csepel, Budapest-Nagytétény, Dunaújváros és Baja) a víziút, közút és közforgalmú vasút kapcsolata biztosított, fejlesztésük az állam felelősségi körébe tartozik. Logisztikai központok és kombinált áruszállítási terminálok közül a Soroksár BILK, Nagytétény, Csepel, Győr és Baja érintik a VII. folyosót. A nagytétényi logisztikai központhoz kapcsolódóan RORO és konténer terminál építését tervezik, SzekszárdBogyiszlón, illetve Fadd-Domboriban közforgalmú kikötőt építenek. Regionális áruforgalmi kikötő kialakítását tervezik Mohácson és Pakson. A logisztikai központok kiépülésével az átmenő forgalom zajterhelő és légszennyező hatásának növekedésével kell számolni. A belvízi szállításnak a szárazföldi szállítás egyéb módozataival összehasonlítva egyértelmű gazdasági és ökológiai előnyei vannak, segíti az alacsony értékű termékek piacra jutását, alkalmas a szociális költségek mérséklésére és az egész szárazföldi szállítás negatív környezeti hatásainak csökkentésére. Gazdaságos használhatóságának meghatározó eleme az egységes paraméterekkel rendelkező víziút, amelyet – a komplex vízgazdálkodás összetett követelményeihez illeszkedően – együtt kell megvalósítani az ökológiai rendszerek állapotának javításával, helyreállításával és a mellékág-rehabilitációval. A természeti rendszerekbe való minden emberi beavatkozás e rendszerek átalakulását vonja maga után. Az ökológiai rendszerek átalakítása és jó állapotban tartása állandó energia (költség) befektetést igényel. Ezért a hasznosításnak olyan módját kell megtalálni, amely anélkül hoz hasznot, hogy e rendszert átalakítaná. A mederszabályozás során tekintettel kell lenni – kiemelten a parti szűrésű kutak környezetében – az áramlási holtterek, hordalék ülepedési folyamatok elkerülésére. A Duna hajózhatóságának javítását célzó projekt (GKM) megvalósítását előkészítő tanulmány tartalmazza az ökológiai munkák és a hajóútfejlesztéssel összefüggő esetleges környezeti változások megszűntetésére irányuló munkák költségeit. PRIORITÁS: I.2. A térség szerepének megerősítése a nemzetközi munkamegosztásban A Duna menti térség nemzetközisége és heterogenitása ellenére integrált tervezési megközelítést, egységes – tudatos érdekazonosságon alapuló – fellépést igényel. A közös identitás kialakulása szempontjából fontos, hogy a mindennapi élet részleteit összefüggésbe tudják hozni a táji meghatározottsággal, az ezzel összefüggő gazdálkodás-történettel, a közös felelősséggel a mai természeti erőforrások és épített környezeti értékek állapotát, védelmét illetően. Ahhoz, hogy a határon túli együttműködések tartalmasak és hatékonyak legyenek, erősíteni kell a Duna menti térségek kohézióját, mert a dunai problémák jelentős részben a közigazgatás és az életmód természeti határoktól és sajátosságoktól való túlzott függetlenedéséből származnak. A kohézió hatásfoka arányosan nő a feladatok ellátásába bevont települések, település-csoportok teljeskörűségétől, feladatmegosztásától. Az ehhez szükséges kapcsolatok sokrétűségének feltétele a differenciált közlekedési hálózat. A szerepek lehatárolásánál fontos, hogy komplementer elven alapuljon, és mindenki a helyi sajátosságainak (értékének, tudásának) megfelelően tudjon benne részt venni úgy hazai szinten, mint a nemzetközi együttműködésben. Az egymással való versengés, egymás kirekesztése részérdekek képviseletét vonja maga után, nem szolgálja az egységes fellépést, a kohéziót, a dunamentiséget. A közös identitás alapja a különböző specializációk szuperponálása, szinergiája. A magyarországi Duna-szakasz a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének terévé válhat, hiszen a kibontakozó együttműködési szintek és szerveződések erre predesztinálják. A nemzetközi együttműködésen belül különleges szerepet kaphat a határtérségben az osztrák-
4
szlovák-magyar, valamint a hosszú határszakaszon a szlovák-magyar együttműködés. Jelenleg – a kialakult eurorégiós szerveződés ellenére – csak hosszabb távon számíthatunk a magyar-szerb-montenegrói Duna menti együttműködésre, valamint a délszláv kapcsolatok teljes körű rendezéséig a magyar-szerb-montenegrói-horvát hármashatár fejlesztésére, illetve a potenciális előnyök kiaknázására. A Duna nemzetközi víziút jellege, a távolsági és kommunikációs kapcsolatok kiterjedtsége önmagában véve is stratégiai területfejlesztési tényező. A Duna menti kistérségek települései a magyar EU tagsággal az országos átlagnál gyorsabban és eredményesebben kapcsolódhatnak be a nemzetközi munkamegosztásba.
5
STRATÉGIAI CÉL: II. Fenntartható gazdasági szerkezet kialakítása PRIORITÁS: II.1. Tájkonform turizmusformák fejlesztése A Duna mente páratlan turisztikai adottságokkal rendelkezik, vonzó táji-kulturális környezete, kiemelkedő idegenforgalmi attrakciói sokrétűek. Optimális hasznosíthatóságukat azonban korlátozzák az emberi beavatkozások okozta ökológiai (vízrendszerek, holtágak rehabilitációja, partviszonyok), környezeti károk (vízminőség, tájdegradáció, ipari- és lakossági szennyezések), valamint a lakosság életszínvonalbeli, társadalmi fogadóképessége, és végül a táj és települések terhelhetősége. A turizmus – léptékében és specializációjában - differenciált fejlesztésével kiegészítő jövedelemforrássá válhat a lakosság és az önkormányzatok számára. Ahhoz azonban, hogy az ebből származó bevételek távlatosan is biztosíthatóak legyenek, a vonzerő állapotának megőrzésére, fenntartására van szükség, az (humán és műszaki) infrastruktúra színvonalának adekvát megteremtése mellett. A saját, helyi értékek szuperponálásával Duna-völgyi identitássá, tudatossá válik a térség szereplőinek közös felelőssége, érdekeltsége az adottságok fenntartható használatában. A turizmus fejlesztésekor a Duna térséget egységesen kifejező, mégis területenként eltérő, a lokális erőforrásokon alapuló egyedi arculatok kialakítása és hangsúlyozása a cél. Fontos, hogy különböző keresleti célcsoportok számára speciális kínálati csomagok készüljenek. Az idegenforgalom szervezését, irányítását ellátó egységes szervezeti, intézményi háttér megteremtése nélkül nem érhetőek el jelentős sikerek. A különböző szintek együttműködése az összehangolt fejlesztések és érdekek mentén teremthető meg. Munkamegosztást kell kialakítani a vállalkozások, a települések és a város - vidék vonatkozásában. A turizmus, fejlesztési irányait hozzáigazítva a többi gazdasági tevékenységhez (helyi speciális mezőgazdasági termékek, kis- és kézműipar, szolgáltatások stb.), növeli a helyi multiplikációt a vidéki térségekben. PRIORITÁS: II.2. Az ipar dinamizáló feltételeinek környezettudatos bővítése A Duna mente különböző térségei eltérő ágazati dominanciával jellemezhetők, amelyek egyben meghatározói az értéktermelő képességnek is. A programtérséghez tartoznak olyan kistérségek, amelyekben kiemelkedő fajlagos teljesítményű, többnyire multinacionális cégek zöldmezős nagyberuházásai találhatók (győri), ahol a korábbi évtizedek markáns nagyvállalatainak szerepe máig meghatározó (paksi, dunaújvárosi), illetve ahol a különböző eredetű ipari és szolgáltatási kis- és nagyvállalatok koncentrációja magas (budaőrsi, mosonmagyaróvári). Ezek az országos kistérségi GDP/fő rangsorban az első 15 között vannak, a vállalati szektor hangsúlya miatt. Ugyanakkor a rangsorolásban az utolsó egyharmadban találhatók az intenzív mezőgazdasági kistermeléssel rendelkező dél-alföldi térségek (Mórahalom, Kistelek, Bácsalmás), kiemelkedő háztartási, mint legmagasabb értéktermelő, GDP értékkel. Így egyaránt szükséges a meglévő ipari kapacitások minőségi fejlesztése (termékminőség, hozzáadott érték, innováció, technológia, tudásintenzitás, egyedi termékek), a minőségi termelési háttér biztosítása (infrastruktúra, ipari parkok), a vállalkozások együttműködő képességének és szintjének emelése (klaszterek, beszállítói kapcsolatok), illetve a környezetszennyező iparok működési feltételeinek szigorítása és környezetkímélő üzemek telepítése, fejlesztése.
6
Az agrárdominanciájú (rurális) térségekben a primer gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, erdészet, halászat) a vidéki társadalom számára a helyi természeti erőforrásokra épülnek, ebből tesznek lehetővé diverzifikációt, amennyiben méltányos arányban épülnek rájuk helyben szekunder, tercier és kvaterner (helyi specifikálás, fejlesztés, feldolgozás, tárolás, árusítás, turizmus) gazdasági folyamatok is. Csak így biztosíthatnak a természeti adottságok munkát és megélhetést az ott élő ember számára, és ezen keresztül termelheti újra az érintett vidék gazdasági erejét, önrendelkezési jogát, fenntartható kapcsolatát környezetével. E nélkül a vidék alapanyag-termelő marad, megfosztva a hozzáadott értékek GDP-t multiplikáló lehetőségétől. Ez a vidék népességmegtartó képességének feltétele. PRIORITÁS: II.3. Az adottságokra építő, tájfejlesztő piacképes agrárium kialakítása Minden emberi tevékenység természeti erőforrást fogyaszt. Ezzel szemben a földművelést végző vidék termeli is a megújítható természeti erőforrásokat: talajt, élőlényt, szerves anyagot, energiát, vizet, levegőt. Talajt multiplikálva teremt például szőlőt, tájat, oxigént, bort, pincét és turistát, röviden szerves jólétet a vidéki tájban. Az ország jelenlegi gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A természeti erőforrások, a természetesség és az emberi kapcsolatok, léptékek jelentőségének globális felismerése felértékeli a tradicionális értékekkel rendelkező és ezeket az adottságokat jól hasznosító térségeket; várhatóan megállítja az ökológiai adottságok felélését és a társadalomra káros gazdasági kirekesztettséget is. A Duna mentén széleskörű adottságok vannak az egészséges élelmiszerek előállítására, azok feldolgozására, speciális kínálat létrehozására. Az adottságok, a minőségi termékek iránti kereslet növekedése indokolják a piacképes, kisebb volumenű – kézműves jellegű – minőségi áru termelését, feldolgozását, értékesítését. Ugyanakkor egyidejűleg biztosítják a társadalom helyi foglalkoztatását, a vidéki települések megerősödését. A foglalkoztatás javítása, a jövedelmezőség növelése, fenntartása és a tájfenntartás érdekében a Közös Agrárpolitika (KAP) változási irányához igazodva a multifunkcionális mezőgazdaság megteremtése, benne a gazdaságok technológia- és telephely fejlesztése, a termelés diverzifikációja, a területhasználat termőhelyi adottságokhoz igazítása, illetve ágazati – térségi alapú integráció szükséges. A földhasználat jelenlegi módja következtében súlyosbodnak a vízháztartás szélsőségei, a talajdegradáció okozta veszteségek, az elszegényedés, a gazdasági aktivitás csökkenése és az elvándorlás. E problémák nem oldhatók meg az agrárium együttműködése nélkül. A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet alapján a közös agrár- és vidékpolitika második, ökoszociális pillérének támogatott intézkedései, és ezek közül is a kötelezően alkalmazandó, nagy kedvezményt nyújtó agrárkörnyezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások elősegíthetik a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt sürgető változásokat. Az iparszerű mezőgazdasággal szemben az extenzív gazdálkodás, valamint az ökológiai szolgáltatások is kézimunka igényességük miatt foglalkoztatás javító hatásúak.
7
STRATÉGIAI CÉL: III. Természeti erőforrások megóvása és fejlesztése PRIORITÁS: III.1. Komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása A Kormány 2345/2004.(XII.26.) Korm. határozata a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus alprogramokat fogadott el, többek között a 7. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogramot. Az akcióprogram átfogó célja: a vízzel szemben támasztott, jelenlegi és jövőbeni, mennyiségi és minőségi igények kielégítése érdekében a vízhasználatok szabályozásának és ellenőrzésének megvalósítása. Feladatai között szerepelnek – többek között – a Ráckevei (Soroksári)-Duna ág, a Felső-Duna szakasz és a Duna-Tisza közi Homokhátság vízvisszatartása, vízpótlása és egyéb többcélú vízgazdálkodási fejlesztések (az erre vonatkozó feladatokat a 2095/2004.(IV.27.) Korm. hat. Cselekvési programja határozza meg), továbbá a fenntartható termálvíz-gazdálkodási stratégia megalapozása. A társadalom és a gazdaság egészséges fejlődésének energiáját kiegyensúlyozottan működő, szennyeződésektől mentes természeti környezete biztosítja. A programtérséget sújtó antropogén beavatkozások negatív hatásainak semlegesítése komplex megközelítést igényel: egyes elemeinek javítása, egységes rendszerbe foglalt, összehangolt tevékenysor részeként szolgálja a pozitív vízháztartást, és a stratégiai vízkészletek (vízkárelhárítási, ökológiai, földhasználati, vízminőségi, illetve lakossági- és készletgazdálkodási jellegű) védelmét és fenntartható hasznosítását. Stratégiai vízkészleteink nemzetközi megosztottsága szükségessé teszi a hazai és határon túli vízgyűjtő szinten összehangolt kezelést. A megoldást egy, az egész árteret érintő táj- és vízrendszer rehabilitációs program (vízgyűjtő-gazdálkodási terv) készítése alapozza meg, amely a terepszinteknek, a vízáramlás természetes helyének, a talajadottságoknak és a környezetérzékenységnek megfelelő differenciált táj-, föld- és vízhasználat kialakítását jelenti. Az új termálvíz lelőhelyeken, a termálfürdők létesítését megelőzően, felül kell vizsgálni a termálvíz-készletekre gyakorolt hatását, fel kell mérni a valós piaci igényeket a gazdaságos üzemeltethetőség, illetve a természeti erőforrások okszerű, racionális felhasználása miatt. A termálvíz, mint megújuló energiaforrás komplex hasznosítását elő kell segíteni. A természeti jelenségek szélsőségeinek (árvíz, szárazodás, belvíz) egyre gyakoribbá váló fenyegetései a vízháztartás rendszerének felborulására utalnak. Az árvizekkor levonuló – a folyómenti kultúrákban tradicionálisan hasznosított - „vízfelesleg” a vegetációs időszakban hiányzik. Ezért célszerű a Duna vízgyűjtőterületén a vízvisszatartás tájhasználat-váltással kombinált lehetőségeinek vizsgálata, az ezzel kapcsolatos tetemes védelmi és kártérítési költségek csökkentése, valamint az élet-, vagyon- és gazdálkodásbiztonság megteremtése érdekében. A mozgásveszélyes Duna menti partszakaszok antropogén beavatkozások és szélsőséges időjárási, vízjárási helyzetek következtében kialakuló omlásának megakadályozására sürgős partfal-helyreállítási munkálatok szükségesek az élet- és vagyonbiztonság biztosítása céljából. PRIORITÁS: III.2. Tudatos ökológiai környezetfejlesztés és fenntartás A programtérség gazdag természeti környezete, valamint stratégiai jelentőségű ivóvízbázisai miatt is az ökológiai rendszerekkel való tudatos együttélés módjának, modelljének kialakítását teszi szükségessé. Kiemelkedő jelentőségű ez azokban a térségekben, ahol országos
8
védettségű területek (tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok) vannak. A Duna mentén több ilyen is található (Szigetközi TK, Duna-Ipoly NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), ahol a nagykiterjedésű természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése érdekében kezdeményezések történtek natúrparkok kialakítására (a Szigetközben és a Duna-Dráva mentén határon átnyúló együttműködéssel). A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény módosításával az Országgyűlés 2004. július 21-én elfogadta a natúrparkok fogalmáról és létrehozásának feltételeiről szóló kiegészítéseket. Ennek értelmében az alábbi tevékenységek engedhetők meg: természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus, természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, természetkímélő gazdálkodás. A programterületen ilyen natúrparkok kialakítása célszerű a Szigetközben, a Duna-Dráva térségében, valamint a Homokhátság területén. Az elmúlt évtizedekben az emberi beavatkozások, illetve az intenzív gazdálkodás megváltoztatta a táj arculatát. Sok helyen eltűntek a természetes élőhelyek, alacsony a terület erdősültsége, kevés a vízfelület, az ökológiai rendszerek fenntartásához szükséges, vízmennyiség, fokozatosan csökken a biodiverzitás. A fenntarthatóság és a stabil rendszer záloga a sokféleség. Adott rendszer stabilitása függ a benne lévő elemek számától. A biológiai sokféleség a természetes rendszerek stabilitását, az ezekre épülő termékdiverzitás a gazdasági stabilitást segíti elő. Az ökológiai állapot javítása a vízháztartás hiányosságainak, az egyensúly felborulásának helyreállításával függ össze. Ez annyiban mondható hatékonynak, illetve költségkímélőnek, amilyen mértékben önműködő, természetes, és nem igényel további, az állapot fenntartását szolgáló energia(költség)bevitelt. PRIORITÁS: III.3. Környezeti terhelések csökkentése A természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképességének megőrzése, az iható víz, a tiszta levegő, a szennyezés mentes környezet, a táj esztétikuma mind a létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető értékek. Mindezek hiányosságai leértékelik a természeti erőforrásokat, szűkítik az azokra épülő gazdasági lehetőségeket (turizmus, jövedelmező agrárgazdálkodás) és rontják a lakosság életminőségét. A Duna menti kistérségekben a közműellátottság mértéke eltérő, számos beruházás kivitelezése folyamatban van. Megoldatlan a Ráckevei (Soroksári) Duna melletti üdülőterületek csatornázottsága (a támogatási rendszer hiányosságai miatt), problémát jelent az Alsó-Duna szakasz kistérségeiben a kistelepülések közműollójának nagysága, valamint a Homokhátság tanyás településeinek alacsony közművesítettsége a külterületeken. A tanyás térségekben és kistelepüléseken gazdaságossági megfontolásból elsősorban az alternatív közműmegoldások alkalmazását kell elősegíteni. Ennek korlátja sok esetben a magas beruházási költséghez szükséges önerő hiánya, valamint a pályázati lehetőségek szűkössége. A lakások komfortosságának szintjét befolyásoló alacsony műszaki infrastruktúra ellátottság épp azokban a településekben korlátozza a falusi-tanyasi turizmus elterjedését, ahol lehetőség volna rá. A vízminőség védelem szempontjából fontos a városokban a szennyvíztisztítás és –kezelés megoldása, valamint a folyó közelében működő ipari vállalatok környezetbiztonsági feltételeinek radikális és gyors javítása. A programtérségben a különböző lakossági és termelési hulladékok megnyugtató kezelése hiányos. Nagy számban találhatók mezőgazdasági hulladékok, illegális szeméttelepek, rekultiválatlan felhagyott gyűjtők, de gondot okoz a trágyatárolók, hígtrágya leürítőhelyek szennyezése is. Lemaradások vannak a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a környezetvédelmi (újrahasznosító, hulladékfeldolgozó) üzemek elterjedésében.
9
Összességében a termelési hulladékok nagy mennyisége indokolatlanul nagy anyag- és energiafelhasználásra, a hulladékszegény technológiák és termelési rendszerek fejletlenségére utal. A hulladék elhelyezési módja, szervezetlensége környezetökológiailag (vízbázisok, felszíni vizek szennyezése) és környezethigiéniai szempontból egyre több problémát okoz. A szelektív gyűjtés elterjesztésével, a megfelelő másod-nyersanyagként hasznosítható hulladékkomponensek feldolgozásával és reciklálásával a hulladékprobléma kezelése közelít a fenntartható gazdálkodáshoz, aminek egyik tényezője az anyag és energia körforgást elősegítő térségi rendszerek kialakítása.
10
Transz-európai és belső interregionális kapcsolatok hálózatának környezetkímélő fejlesztése
Közvetlen hatások
Közvetett hatások
Végső hatások
A transz-európai folyosó szerepnek megfelelő közlekedési és logisztikai hálózatok kiépítése A Duna összekötő, összefűző szerepének erősítése A dunai hajózás társadalmi-gazdasági-környezeti szempontokkal összehangolt megteremtése Az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosítása
Szándékolt hatások
Nem szándékolt hatások
Végső hatások
A települések térségen kívüli elérhetősége javul (M6 kiépítése Budapest-Dunaújváros között 2006-ig; 6. sz. főút autóúttá átépítése Dunaújváros és Szekszárd között; M6 kiépítése Szekszárd és a horvát határ között 2008 után) A dunai hajózás feltételeinek javulása (közforgalmú és regionális áruforgalmi kikötők, konténer terminálok építése) Belső közlekedési kapcsolatok javulása a transzverzális vonalak sűrítésével Vízi forgalom és áruszállítás növekedése Kikötői infrastruktúra fejlődése Dunai átkelési lehetőségek (hidak) száma nő Nő a térségben a közúti forgalom Átmenő forgalom növekedése Nő a hajózásból-logisztikából eredő környezeti kockázatok valószínűsége
Gazdasági diverzifikáció
A tercier szektor (logisztika, áruszállítás) fejlődéséhez kedvező körülmények okán növekszik a térségbe települt tercier szektorbéli gazdasági szervezetek száma és árbevétele A szektor által kínált munkahelyek száma nő Településközi kapcsolatok erősödése A társadalmi-gazdasági kooperáció erősödése a közlekedési kapcsolatokon keresztül más magyar és európai régiókkal Turisták számának növekedése, turisztikai bevételek emelkedése Közlekedési költségek csökkenése Jó minőségű termőterületek kerülnek kivonásra
Területi GDP növekedése Versenyképesség erősödése: Gazdasági, társadalmi együttműködés feltételei javulnak Térségi elérhetőség javul Bővülnek a piaci lehetőségek Nőnek a kisajátított területek
A térség átmenő forgalom által érintett területein, a logisztikai központokban a szennyezőanyag-emisszió növekszik Az elkerülő utakkal rendelkező, gyorsforgalmi vonalak mentén fekvő településeken javul a levegőminőség és a zajterhelés csökken , balesetveszély csökken Belső perifériák településeinek megközelíthetősége javul A desztinációk elérhetőségének javulása növeli a turisták érdeklődését Növekvő vízi forgalom vízi élőhelyekre gyakorolt negatív hatása nő A tranzitútvonalak mentén nő a bűnözés Munkanélküliség mérséklődése Nő a csomóponti zöldmezős beruházások száma Növekvő környezeti terhelés
Romló környezeti állapot és ezzel járó egészségkárosodások Az elkerülő utak által érintett települések környezeti állapota javul Ismertség növekedése, a térségi imázs javul Lakossági jövedelmek növekednek, munkanélküliség csökken, a népesség elvándorlása mérséklődik egyes területeken Bűnözési statisztikák nőnek A folyó ökológiai állapota romlik Nő a tájdegradáció Csökken a térség agrárpotenciálja OTK: Térségi versenyképesség (kivonva a környezetszennyezés és tájdegradáció költségeit) Területi integrálódás Európába OFK: Társadalmi összetartozás erősítése Fizikai elérhetőség javítása
11
A térség szerepének megerősítése a nemzetközi munkamegosztásban
Közvetlen hatások
Közvetett hatások
Végső hatások
A Duna-menti integráció helyi bázisának kialakítása A fejlesztési gócpontokra nehezedő terhek csökkentése térségi munkamegosztással Helyi identitástudat és térségi értékvédelem érvényesítése a fejlesztések során
Szándékolt hatások
Nem szándékolt hatások
A fenntarthatóság és a versenyképesség elveit figyelembe vevő integrált fejlesztési koncepciók és programok száma nő Településközi együttműködést reprezentáló szövetségek, társulások száma nő Helyi identitástudat erősödése közösségi programok révén, a PPPegyüttműködések fokozott megjelenése Új funkciók megjelenése bizonyos településeken az optimális feladatmegosztás érdekében (egyes települések organikus fejlődésük következtében maguk kezdeményezhetik funkcióik bővítését) Határmenti együttműködések erősödése: Rövid távon az osztrákszlovák-magyar, illetve a szlovák-magyar; hosszú távon a horvátmagyar-szerb-montenegrói, illetve a magyar-szerb-montenegrói határszakaszok mentén: közös programok, projektek megjelenése Civil szervezetek, kezdeményezések száma nő A határmenti települések közvetlen együttműködésein felül létrejövő, távolabbi települések közti kapcsolatok kialakulása Meghatározott fejlesztési célkitűzés megvalósítására létrehozott településközi együttműködés keretein belül a kapcsolatok további elmélyülése PPP együttműködések a helyi identitás erősítésének irányába hatnak
Források felhasználásának hatékonysága nő, A fejlesztési tevékenységben a tudatosság erősödik Települések közti munkamegosztás teljesebbé válik Fejlesztési gócpontok leterheltsége csökken Differenciált közlekedési hálózat kialakulása Külső perifériák hatékonyabb forrásfelhasználása Duna-térségbeli identitástudat kialakulása megindul Határmenti kapcsolatok intenzifikálásával érvényesülő szinergiák Települések lakosságmegtartó ereje nő Települési komfort növekszik A helyi identitástudat erősödik, Sajátos arculatú-identitású helytermékcsomagok kialakíthatósága könnyebbé válik Szolgáltatások elérhetősége javul Munkahelyek száma nő Környezettudatosság nő
Javuló települési lakókörnyezet, Javuló életminőség Fejlődő gazdasági szektor Környezetminőség javul
Versenyképesség erősödése Életkörülmények javulása a térség településein A térség népességmegtartó-képessége erősödik
Térségi versenyképesség nő Területi felzárkózás javul Területi integrálódás Európába Versenyképességi pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlődik Duna-mente fenntartható fejlődése Határ menti területek együttműködése erősödik Társadalmi összetartozás erősödik Fizikai elérhetőség javul A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése
Végső hatások Térségi és településközi együttműködés erősödése Integrált tervezési tevékenység megvalósulása
A Duna-mente résztérségei az integráció irányába mozdulnak el Határmenti térségek integrált módon fejlődnek Külső-belső perifériák felzárkózása gyorsul
12
Tájkonform turizmusformák fejlesztése
Közvetlen hatások
Közvetett hatások
Végső hatások
A táji értékeken alapuló, vízparthoz kötődő turizmus környezeti feltételeinek megteremtése A táji és kulturális adottságokra épülő turisztikai arculat és infrastruktúra fejlesztése
Szándékolt hatások
Nem szándékolt hatások
Vonzerők állapota javul A térség adottságait kihasználó, egyedi arculatot sugárzó komplex turisztikai termékek megjelenése: öko- és aktív-turizmus válfajai a Szigetköz és az alsó Duna-szakasz mentén, valamint a Duna-Tisza közén; kulturális, kongresszusi és gyógyturizmus Budapesten és körzetében; A tanyák funkcióváltása a Duna-Tisza közén; tanyai rekreációs (ökoturizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, lovasturizmus) vállalkozások megjelenése Új szálláshelyek, vendéglátóhelyek megjelenése Kapcsolódó műszaki és turisztikai háttér-infrastruktúra (pl. pihenők, erdei iskolák, nemzeti parki bemutatóhelyek, turistaházak, kerékpárutak), szervezeti-intézményi háttér fejlődésese (helyi és regionális desztinációmenedzsment szervezetek) Emberi erőforrások minőségének javítását szolgáló tanfolyamok indulása a szükségletekhez igazodva: idegenforgalmi készségek (vendéglátás, szállásadás, vállalkozási- és nyelvismeret) Turisztikai koncepciók, fejlesztési programok, marketingstratégiák, kiadványok, brosúrák növekvő példányszáma Táji eltartóképességet meghaladó mennyiségű turista esetén nő a környezeti kockázatok veszélye (hulladékprodukció, lég-, víz-- és zajszennyezés) A keletkező új munkahelyek egy (esetenként jelentős) része csak szezonálisan biztosít valóban foglalkoztatást A rosszul kezelt turizmus a deviancia jelenségeinek terjedéséhez vezethet Az előbb felsorolt tényeknek következtében megnő a helyi lakosság körében a turizmussal, turistákkal szembeni ellenérzés Térségi, településközi együttműködés intenzitása nő
Vendégéjszakák számának növekedése Érkező vendégek számának növekedése Vendégek fajlagos költése emelkedik Multiplikátor hatás az egyéb gazdasági tevékenységekre (pl. kézműipar és mezőgazdaság jövedelmezősége javul) Helyi sajátos termékek iránti kereslet nő Bizonyos táji és természeti értékek fennmaradása a hasznosítással együtt járó megőrzés következtében Humánerőforrások minősége javul (nyelvismerete, vállalkozási készségek) Új munkalehetőségek létesülnek
Területi GDP növekedése Markáns egyedi arculattal rendelkező turisztikai részrégiók megjelenése Térségi versenyképesség javul Lakossági jövedelmek növekednek Turizmusból származó bevételek növekednek
A lakossági infrastruktúra minősége javul Társadalmi-gazdasági-környezeti kockázatok távlatos kezelése javul Egységes Duna-arculat kialakulásának megindulása
Ökoszisztémák sérülékenysége nő Társadalmi konfliktusok növekedése Térségi identitástudat erősödése Társadalmi-gazdasági-környezeti kockázatok kivédésére irányuló tudatosság nő
13
Végső hatások
A térségi turisztikai potenciál fenntartható módon fejlődik, az idegenforgalmi versenyképesség erősödik
Térségi versenyképesség javul Foglalkoztatottság nő Népességmegtartó-képesség javul
Térségi versenyképesség Területi felzárkózás A természeti táji és kulturális értékekben gazdag területek fenntartható fejlődése Természeti erőforrások és környezet védelme és fenntartható hasznosítása javul A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése A foglalkoztatás bővülése A versenyképes tudás és műveltség növekedése Idegen kultúrákkal való kommunikáció javul, együttműködés nő
14
Az ipar dinamizáló feltételeinek környezettudatos bővítése
Tudásigényes iparágak fejlesztése Gazdasági tevékenységek környezetszennyező hatásának csökkentése
Tradíciókon alapuló magas helyi multiplikációjú gazdaság megteremtése
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
Végső hatás
Szándékolt hatás
A meglévő termelési kultúrára építő termelési hálózatok, helyi vertikumok fejlődése Az innovációs és a K+F tevékenységgel foglalkozó vállalatok számának növekedése Az ipari szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése Új, magas szintű, tisztább technológiák bevezetése, valamint a környezetközpontú információs rendszer kiépülése Magasan kvalifikált munkaerőt igénylő iparágak fejlődése
Az érintett iparágakban dolgozók számának növekedése A természeti erőforrások fajlagos felhasználásának csökkenése A magas hozzáadott értékű és a környezetbarát termékek számának növekedése Környezetminőség javulása Energiahatékonyság növelése A barnamezős területek reorganizációja Helyi hugarikumok számának növekedése Az iparra települő tercier, kvaterner ágazatok bővülése
Helyi adottságok (táji, természeti és kulturális értékek) fenntartható használata A települési környezet javulása Térségi versenyképesség innovációs pólusok kialakulása, megerősödése (veszélye a területi különbségek fokozódása) Térségi GDP növekedése Helyi multiplikáció növekedése
Nem szándékolt hatások
A felsőoktatásban részt vevők számának emelkedése Képzési, átképzési központok erősödése Szakmakultúra erősödése Lakó és munkakörnyezet minőségének javulása
Piacképes termékek megjelenése Települési környezet javulása Környezeti állapot javulása A munkaerő képzettségi szintjének emelkedése Társadalmi összetartozás erősödése
Végső hatások
Térségi képzettségi szint és foglalkoztatottság emelkedése
Vállalati környezettudatosság növekedése Környezetbarát fogyasztás növekedése A helyi és térségi anyag és energia körforgás megvalósulásának elősegítése Magasan kvalifikált „import” humánerőforrás szélesebb körű alkalmazása Az ágazatban dolgozók átlagjövedelmének növekedése A klasszikus termelési tényezők (föld, munka, tőke, ember) felhasználásának szerkezeti átalakulása Ingázás, elvándorlás csökkenése Energiafogyasztás csökkenése Csökkenő kárelhárításra és rehabilitációra fordított terhek Vállalatközi innováció terjedése A vidék bekapcsolódása a gazdaság vérkeringésébe
Fenntartható térségfejlődés A foglalkozatás bővülése A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése Az elmaradott térségek felzárkóztatására fordított erőforrások csökkenése
15
Az adottságokra építő, tájfejlesztő piacképes agrárium kialakítása
Közvetlen hatás
Közvetett hatás
Végső hatás
Egyedi, specializált gazdaságok számának növekedése Környezetbarát technológiákon alapuló, illetve bio termelési módok szélesebb körű alkalmazása Új típusú kooperatív mezőgazdasági szervezetek kialakulása Egyedi energiaellátó rendszerek száma nő Az agrárpotenciálnak megfelelő területhasználat, mezőgazdasági termelés kialakulása Az alternatív növénytermesztés (gyógynövények, a táji adottságokhoz igazodó növényfajok termesztése) és terményeihez kapcsolódó feldolgozó üzemek számának növekedése A korszerű biogazdálkodási ismereteket nyújtó helyi képzési programok száma nő Termékstruktúra váltás a jövedelmezőség jegyében A termelési szakmakultúra fejlődik A talajok termőképessége javul Csökken a vegyszerfelhasználás Extenzifikálódik a mezőgazdasági termelés, nő a kézimunka igényes műveletek száma
Új, piacképesebb termékek megjelenése, specifikumok, hungarikumok növekvő térhódítása (termelési terület, piacok) Az ökológiai gazdálkodás aránya nő Az egyedi mezőgazdasági és a kézműipari termékek piacának bővülése A hagyományos tájkarakter megújulása és fenntartása Erdősültség nő Csökken a talajdegradáció Növekednek a felszíni és felszín alatti vízkészletek Javul a vízháztartás
Térségi GDP növekedése Természeti adottságok fenntartható használata Táji, kulturális értékek állapota javul Tanyás térségek revitalizációja elindul Táji elemek változatossága nő Agrártermékek diverzifikációja nő Javul a lakosság egészségi állapota Növekszik a humánerőforrás színvonala
A mezőgazdaság szélsőségekkel szembeni kiszolgáltatottsága csökken Az egyedi termékek kereskedelme magasabb bevételeket eredményez Agráriumban létrehozott és megőrzött munkahelyek száma nő Munkaerő minőségi javulása Energiahatékony termelési rendszerek elterjedése Mezőgazdasági környezetterhelés/szennyezés csökken Csökkenő termelési költségek A minőségi szemlélet preferálása a mennyiségivel szemben Javul a felszíni és felszín alatti vizek állapota A termelési tevékenység minőségi szemléletű átalakulása A termelésbiztonság növekedése
Térségi együttműködés erősödése Képzettségi szint emelkedése Specifikus tudással rendelkező gazdálkodók számának növekedése Mezőgazdaság jövedelmezősége nő Megélhetési lehetőségek bővülnek Munkanélküliség és a települések szociális terhei csökkennek
Differenciált egyedi arculatú agrárium kialakítása A mezőgazdaság ökológiai alapon és a termelési kultúra bázisán, piacorientáltan való fejlesztése A mikro és mezoklimatikus feltételek javítása a területhasználat váltással
Szándékolt hatás
Nem szándékolt hatások
Végső hatások
Versenyképesség növekedése Javul a térség ökológiai állapota
A magyar gazdaság versenyképességének tartósan nő A felzárkóztatásra és kárenyhítésre vonatkozó társadalmi költségek csökkennek Területi felzárkózás Tanyás térségek revitalizációja Duna-mente fenntartható fejlődése
16
Komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása
Közvetlen hatások
Közvetett hatások
Végső hatások
A stratégiai vízkészletek megőrzését szolgáló fejlesztések A vízjárás fokozódó szélsőségeihez alkalmazkodó árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Szándékolt hatások
Nem szándékolt hatások
Végső hatások
Vízvisszatartó területek nagyságának növekedése Az árvízvédelmi létesítményei biztonságának növekedése Belterületi belvízkárok csökkenése Belvizek által veszélyeztetett területek földhasználat-váltása Rehabilitált mellékágak hosszának növekedése Termálvízkincs komplex hasznosítása nő Omlásveszélyes partszakaszok hossza csökken Csökken a mezőgazdaság szélsőségekkel szembeni kiszolgáltatottsága Csökkenő mezőgazdasági termelési költségek A hajózható napok száma nő Használt termálvíz-elhelyezési problémák nőnek
A területek vízháztartása javul Csökken a tenyészidőszaki csapadék hiányából adódó mezőgazdasági vízhiány Csökken az ár és belvízveszély Csökken az aszályos időszakok időtartama Szennyezett pangóvizek előfordulása csökken A mellékágak vízlevezető képessége nő Vízrendszerek öntisztuló-képessége nő Termálvízkincs felhasználásának gazdaságossága javul A mezőgazdaság termelési és infrastrukturális feltételei javulnak A hajózhatóság feltételei javulnak Az ökoturizmus feltételei javulnak Munkahelyek száma nő Környezet-egészségügyi feltételek javulnak
Fenntartható vízkészlet-gazdálkodási rendszer kialakulása A termálkincs - geotermikus vagyon -, mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt, innovatív hasznosítása megvalósul
Csökkenő kárelhárításra és rehabilitációra fordított terhek A térség gazdasági potenciáljának megerősödése
A Duna-mentén keletkező ár- és belvízkárok csökkenése A Duna-Tisza közén az aszálykárok mérséklődése A vizek minősége javul Lakosság biztonságérzete nő A lakosság életminősége javul A térségek ökológiai állapota jelentősen javul Az energiaimport függőség csökken Az agrárgazdaság jövedelmezősége nő A mezőgazdasági károk és kieső bevételek nagysága csökken Fenntartható mezőgazdasági termelési rendszerek kialakulása Foglalkoztatottság javul Az ökoszisztémák változatossága nem csökken A természeti erőforrások fenntartható használata A fenntartható térségfejlődés megvalósul Fenntartható tájgazdálkodási rendszer kialakul A térségek versenyképessége nő
17
Tudatos ökológiai környezetfejlesztés és fenntartás
Közvetlen hatások
Közvetett hatások
Végső hatások
Térségen átnyúló Natúrparkok kialakítása Természeti és ökológiai rendszerek állapotának javítása, megőrzése
Szándékolt hatások
Nem szándékolt hatások
Végső hatások
Natúrparkok száma és az általuk lefedett terület nő Bővül az ökológiai hálózat, állapota javul (javul a biodiverzitás, csökken az invazív fajok száma, emelkedik az őshonos fajok száma) Védett természeti területek aránya nő A természetközeli erdőterület aránya nő Természetes vízfelületek aránya nő Természetvédelmi oktatóközpontok száma nő Erdei iskolák száma nő Ökoturisztikai bázisok száma nő A természetkímélő gazdálkodás területe nő A természetvédelmi kezelésben lévő területek aránya nő Csökkenő mezőgazdasági termelési költségek Nő a gazdasági diverzitás Az ökoturisztikai vendégéjszakák száma nő Hasonló karakterű térségek közötti és a határokon átnyúló együttműködések száma nő Az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevők száma nő Kulturális események, rendezvények száma nő Fenntartható táji rendszerek kialakulása Térségi és településközi együttműködés erősödése
A mellékágak vízlevezető képessége nő Vízrendszerek öntisztuló-képessége nő Felszíni és felszín alatti vízkészletek növekedése Javul a térség vízháztartása Csökken a porszennyezés Az erdei iskolákban képzési programokban résztvevő személyek száma nő A vadállomány nő A védett és fokozottan védett fajok egyedszáma nő Esztétikus, harmonikus tájképi területek aránya nő
A vizek minősége javul A térségek ökológiai állapota jelentősen javul Biológiai sokféleség javul A lakosság egészségi állapota javul Környezettudatosság növekszik
A biogazdálkodás feltételei javulnak Az ökoturizmus feltételei javulnak Munkahelyek száma nő Környezet-egészségügyi feltételek javulnak Az agrárgazdaság termékei piacképesebbé válnak A regionális együttműködés elmélyül Térségi identitás erősödik Csökkenő kárelhárítási terhek Életkörülmények javulása a térség településein A térség természeti erőforrásai felértékelődnek A tájpotenciál nő
Az agrárgazdaság jövedelmezősége nő Fenntartható mezőgazdasági termelési rendszerek kialakulása Foglalkoztatottság javul A lakosság életminősége javul A turizmus helyi bevételei nőnek Térségi GDP növekedése Népességmegtartó képesség nő A természeti erőforrások fenntartható használata A fenntartható térségfejlődés megvalósul Fenntartható tájgazdálkodási rendszer kialakul A térségek versenyképessége nő Duna-mente fenntartható fejlődése
18
Környezeti terhelések csökkentése
Életminőséget javító infrastrukturális fejlesztések Az anyag és energia körforgását elősegítő térségi rendszerek kialakítása A környezeti hatásvizsgálatok hatékonyságának növelése a fejlesztéseket megelőzően
Szándékolt hatás
Nem szándékolt hatások
Közvetlen hatás
Közműolló záródása A hulladékok mennyiségi és minőségi jellemzőinek átalakulása A nem megfelelően működtetett hulladék-tárolók és lerakók számának csökkenése A másodlagos nyersanyagok preferálása az elsődleges nyersanyagokkal szemben Környezeti szempontból biztonságosabb fejlesztések megvalósulása Fenntartható vízkészlet-használat Szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának emelkedése Komposztált hulladék mennyisége nő Kiépített szennyvízközmű-pótló rendszerek száma nő Egyedi energiaellátó rendszerek száma nő A villamosenergia hálózatba bekapcsolt külterületi lakások aránya nő a Duna-Tisza közi homokhátságon Szennyvízcsatornával ellátott lakások száma nő Levegő szennyezettsége csökken A megújuló eneregiaforrások részesedése nő a lakossági energiaellátásban Új vagy felújított ivóvízközművekkel kiszolgált háztartások számának emelkedése (a Duna-Tisza köze érintett településein 2009ig) A lerakott települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szevesanyag-tartalma 2014-ig 35%-ra csökken A nem biomassza jellegű hulladék felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósul A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyisége 30%-al csökken A biológiai úton nem lebontható állati és növényi hulladék lerakása megszűnik Térségi együttműködés erősödik Megújuló energiaforrások részesedése növekszik a termelési folyamatokban Növekvő igény a másodlagos nyersanyagokra Növekvő technológia és szaktudásigény Környezetbarát beruházások vonzása, környezetipar fejlődése
Közvetett hatás
Végső hatás
Szennyezőanyag kibocsátás szintjének csökkenése A természeti erőforrások fajlagos felhasználásának csökkenése Ár és belvíz-veszélyeztetettség csökkenése Stratégiai vízkészlet megőrzése Környezeti kockázatok, haváriák kialakulásának csökkenése Az ökológiai rendszerek fokozottabb védelme Energiatakarékos beruházások megtérülése A hagyományos energiahordozóktól való energiaimportfüggőség mérséklődése A lakosság környezettudatossága javul Környezet-egészségügyi feltételek javulnak
Környezeti állapot javul A lakosság életminősége, életkörülményei javulnak Helyi, természeti erőforrások fenntartása, Függőségi index csökkentése Fenntartható falu- és tanyamodell kialakulása Vízbázisok ökológiai állapota javul Turizmus feltételei, vonzerői javulnak
Lakó és munkakörnyezet minősége javul A mezőgazdasági termelés biztonsága növekszik az infrastrukturális és természeti feltételek javulása révén Tisztább technológiák alkalmazása Új munkahelyek teremtése Átalakuló szolgáltatási szerkezet A rekultivációs beruházások után egyes területek újrahasználatának lehetősége Ökológiai gazdálkodás aránya nő Energiahatékonyság növekedése
Az érintett gazdasági ágak szerkezeti átalakulása A képzettségi szint és a foglalkoztatottság nő A népességmegtartó képesség nő Térségi GDP nő
19
Végső hatások
Természeti értékek fenntartható használata Alternatív energiaforrások, energiatermelési technológiák aránya nő Környezeti állapot javul, fenntarthatóvá válik a környezethasználat Fenntartható vízkészlet-használat
Csökkenő kárelhárítási és rehabilitációs terhek A népességmegtartó képesség nő Külső erőforrásoktól való függőség csökken
A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése Fenntartható térségfejlődés Duna-mente fenntartható fejlődése Kialakul a természeti erőforrások fenntartható használata A természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területek fenntartható fejlődése
20
I.
A térség szerepének megerősítése a nemzetközi munkamegosztásban
Transz-európai és belső interregionális kapcsolatok hálózatának környezetkímélő fejlasztése
Prioritás
Output mutató A megépített gyorsforgalmi utak hossza (km) A megépült közforgalmú kikötők száma (db) A megépített regionális áruforgalmi kikötők száma (db) A megépített konténerterminálok száma (db) Átadott logisztikai központok száma (db) Újonnan megépített transzverzális főútvonalak hossza (km) Újonnan épített mellékútvonalak hossza (km) Újonnan megépített Duna-hidak száma (db) Vízi forgalom nagysága (egységjármű/év) Vízi áruszállítás nagysága (árutonna/év) Kiépített vagy felújított személy-, sporthajó kikötők száma (db) Kikötők infrastrukturális kiépítettsége: Üzemanyagtöltő állomások száma (db) Szállásférőhelyek száma (db) Vendéglátó- és kereskedelmi létesítmények száma (db) Szolgáltató létesítmények száma (db) Hajóút paraméterek: mélység (m), szélesség (m), min. szabad űrszelvény magasság (m)
A térség egészére elkészült integrált koncepciók és programok száma (db) Közösségi programok száma (db/év) PPP együttműködések száma (db) Határmenti együttműködések száma (db) Civil szervezetek száma (db) Civil kezdeményezések száma (db) Településközi kapcsolatok, együttműködések száma (db) A folyón átnyúló együttműködések száma (db) Megyék és régiók közötti együttműködések száma (db) Nemzetközi együttműködésben résztvevő települések/falvak száma (db) Létrejött partnerségi szervezetek száma (db) Létrejött monitoring szervezetek száma (db) Az információáramlást biztosító szervezetek/irodák (db) és alkalmazottak (fő) száma
Stratégiai cél: A Duna transz-európai integráló szerepének erősítése Közvetlen hatások A Dunán történő átkelés lerövidülése
A települések térségen kívüli elérhetősége javul Belső közlekedési kapcsolatok javulása Közúti forgalom növekedése A dunai hajózás feltételeinek javulása (hajózóút paraméterek, kikötők sűrűsége és infrastrukturális kiépítettsége)
Közvetett hatások A tercier szektor, turizmus fejlődése Közlekedési árnyékterületek csökkenése Társadalmi-gazdasági kooperáció erősödése Közlekedési , szállítási költségek csökkenése Termőterületek csökkenése
Vízi forgalom és áruszállítás növekedése Közlekedési emisszió növekedése A hajózásból-logisztikából eredő környezeti kockázatok valószínűségének növekedése
Az információáramlás minősége és mennyisége javul Helyi identitástudat erősödése
Vízi élőhelyek zavarása, tájkárosodás
Végső hatások OTK cél: Térségi versenyképesség Területi GDP növekedése Piaci lehetőségek bővülése Lakossági jövedelmek növekedése Munkanélküliség, elvándorlás csökken OTK cél: Területi integrálódás Európába Ismertség növekedése Térségi elérhetőség, imázs javul Gazdasági-társadalmi együttműködés feltételei javulnak Környezeti állapot romlik, Csökken az agrárpotenciál, Nőnek a bűnözési statisztikák OFK cél: Foglalkoztatás bővülése Munkanélküliség csökkenése
Munkanélküliség mérséklődése A gyorsforgalmi utak mentén, az elkerülő utakkal rendelkező településeken csökken a környezetterhelés
OFK cél: Fizikai elérhetőség javulása Térségi elérhetőség javul
OFK cél: Társadalmi összetartozás erősítése
Funkcióbővülések a településeken Bűnözés növekedése Térségi és határon átnyúló együttműködések bővülése
Forrásfelhasználás hatékonysága nő
A fejlesztések tervszerűsége, egységes rendszerbe illesztése javul
Térségi munkamegosztás és versenyképesség nő
Szövetségek, társulások számának növekedése
Életkörülmények javulása, népesség megtartó képesség erősödése
21
II.
Az adottságokra építő, tájfejlesztő piacképes agrárium kialakítása
Az ipar dinamizáló feltételeinek környezettudatos bővítése
Tájkonform turizmusformák fejlesztése
Prioritás
Output mutató Új turisztikai program(csomag)ok száma (db) Egyedi turisztikai termékcsomagok száma (db) Látogatók száma (fő) Tartózkodási idő (nap) Ökoturisztikai bázisok száma (db) Új vendéglátó/kereskedelmi szállásférőhelyek száma Turizmusba bekapcsolt tanyák száma (db) Fogadókészséget javító tanfolyamok száma (db) Vízispor t bázisok száma (db) Turisztikai szolgáltatások, szervezetek száma (db) Turisztikai koncepciók, stratégiák száma (db) Turisztikai kiadványok, brosúrák száma (db) Látogatók számatájeltartó képesség (fő/fő) Térségi együttműködések száma (db) Helyi értékesítési hálózat szereplőinek száma (fő) Helyi termékeket feldolgozó üzemek száma (db) Létrejött termelői csoportok, integrációs formák száma (db) Innovációval és K+F tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma (db) Ipari emisszió mértéke (határérték-túllépések aránya/év) Kvalifikáció mértéke (iskolázottsági index) Helyspecifikus szakképzések száma (db) Környezetminőségi mutatók alakulása (előző évhez viszonyítva: javulás-romlás)
Agrár-környezetgazdálkodási programban résztvevők száma (fő) Környezetbarát, ill. bio technológiával termelők száma (fő) Idegenforgalomban hasznosítható termékek száma (db) Hungarikumok száma (db) Új típusú kooperatív agrárszervezetek száma (db) Tanyás gazdálkodásban résztvevők száma (fő) Újonnan szervezett agrár-szakképzések száma (db) Fajtaválaszték bővülése (db/%/év) Mezőgazdasági hulladékok újrahasznosításának mértéke (%) Vegyszer felhasználás alakulása (t/ha/év)
Stratégiai cél: Fenntartható gazdasági szerkezet kialakítása Közvetlen hatások Bővülő turisztikai termékkínálat Öko- és szelíd turizmus arányának növekedése
Turisztikai fogadóképesség színvonalának javulása Természeti, kulturális értékek megőrzése, fenntartása Képzettségi színvonal javulása A turizmus szervezettségének javulása Termelési hálózatok és vertikumok bővülése Környezetszennyezés csökkenése Magasan kvalifikált munkaerőt igénylő iparágak fejlődése Versenyképes vállalkozások számának emelkedése Technológiában, tevékenységben korszerűsödött vállalkozások számának emelkedése Agrárpotenciálnak megfelelő termelés kialakulása Mezőgazdasági és kézműipari termékek helyi piacának bővülése Talajok termőképessége javul
Közvetett hatások Vendégforgalom, költés növekedése Humánerőforrás színvonal emelkedése Helyi munkalehetőségek bővülése Szerves térségi fejlődés elindulása Természeti erőforrások fajlagos felhasználásának csökkenése Környezettudatosság növekedése Ingázás, elvándorlás csökkenése Környezeti állapot javulása Vállalatközi innováció terjedése Hungarikumok számának emelkedése Hagyományos tájkarakter megújulása és fenntartása Gazdasági diverzifikáció növekedése
Végső hatások OTK cél: Térségi versenyképesség Térségi GDP növekedése Markáns egyedi arculatú turisztikai régiók kialakulása Környezeti állapot javulása Helyi multiplikáció növekedése Versenyképes innovációs pólusok Munkaerő képzettségi szintjének növekedése Mezőgazdaság jövedelmezősége nő OTK cél: Területi felzárkózás Tanyás térségek revitalizációja Helyi multiplikáció növekedése Térségi GDP növekedése Megélhetési lehetőségek bővülése Mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedése OTK cél: Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Környezeti állapot javulása Tanyás térségek revitalizációja Természeti adottságok fenntartható használata Táji elemek változatosságának növekedése OTK cél: Decentralizáció és regionalizmus Térségi együttműködés erősödése Markáns egyedi arculatú turisztikai régiók kialakulása OFK célok: A versenyképesség tartós növekedése A foglalkoztatás bővülése A versenyképes tudás és műveltség növekedése A népesség egészségügyi állapotának javulása A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása Kiegyensúlyozott területi fejlődés
Tanyás térségek revitalizációja
22
Környezeti terhelések csökkentése
Tudatos ökológiai környezetfejlesztés és fenntartás
Komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása
III. Prioritás: Természeti erőforrások megóvása és fejlesztése Vízvisszatartó területek nagysága (ha) Visszatartott víz mennyisége (m3) Belterületek belvízelvezető csatornák hossza (km) Belvizek által veszélyeztetett területek (ha) Rehabilitált mellékágak hossza (km) Omlásveszélyes partszakaszok hossza (km) Árvízi létesítmények kiépítettsége (%) Termálvíz hasznosítás ciklusainak száma (db) Natúrparkok száma (db) Folyamatos ökológiai folyosó hossza (km) Biodiverzitás nő (fajszám/km2) Védett természeti területek nagysága (ha) Természetközeli erdőterület aránya (%) Természetes vízfelületek nagysága (ha) Természetvédelmi oktatóközpontok száma (db) Természetkímélő gazdálkodás területe (ha) Természetvédelmi kezelésben lévő területek nagysága (ha) Közműolló nagysága (%) Rekultivált települési hulladéklerakók száma (db) Szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma (db) Hulladék újrahasznosulási aránya (%) Szennyvízközműpótló rendszerek száma (db) Egyedi energiaellátó rendszerek száma (db) Villamosenergiával ellátott külterületi lakások aránya (%) Levegő szennyezettségi mutatók javulása (%) Megújuló energiaforrások aránya a lakossági felhasználásban (%) Új vagy felújított ivóvízközművekkel kiszolgált lakások száma (db) Megtisztított szennyezett felszín alatti víz mennyisége (m3) Felszíni vizek szennyezettségi állapota (kat.) Környezetbarát beruházások száma (db) Környezetipari létesítmények száma (db)
Ökológiai vízrendszerek helyreállítása Árvíz, belvíz, aszály csökkenése Belterületi belvízkárok Termálvízkincs komplex hasznosítása Omlásveszélyes partszakaszok csökkenése
Fenntartható vízkészletgazdálkodási rendszer kialakulása Csökkennek a termelési kockázati tényezők Nő az élet és vagyonbiztonság Javul az ökológiai állapot
Csökkenő agrártermelési költségek Környezet-egészségügyi feltételek javulnak Natúrparkok száma nő Bővül az ökológiai hálózat, javul az állapota Nőnek a természetközeli területek
Fenntartható agrártermelési rendszerek kialakulása Csökkenő kárelhárítási terhek A térség természeti erőforrásai felértékelődnek
Nő az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevők száma
Életkörülmények javulnak
Javulnak az ökoturizmus feltételei
Energiahatékonyság nő
Csökken a környezetszennyezés
Lakosság életminősége javul
Nő a megújuló energiahasznosítás a termelési folyamatban
Környezettudatosság javul Nő a foglalkoztatás
Nő az alternatív közműmegoldások aránya a lakossági ellátásban
OTK cél: Térségi versenyképesség Gazdasági ágak szerkezeti átalakulása Térségi GDP nő Függőségi index csökken OTK cél: Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Fenntartható falu és tanyamodell Fenntartható táji rendszerek kialakulása OTK cél: Területi felzárkóztatás Lakosság életminőségének, életkörülményeinek javulása Népesség magtartó képesség nő
OFK célok: Versenyképesség tartós növekedése Foglalkoztatás bővülése Népesség egészségi állapotának javulása Természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása Kiegyensúlyozott területi fejlődés
Javul a környezetminőség
23
