Országos konferencia a biológiai sokféleség megırzésének elısegítésére
10.00 – 10.20 Nyitó elıadás A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felek konferenciájának eredményei, valamint a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújításának helyzete Tóth Katalin, helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium 10.20 – 11.00
A biológiai sokféleség megırzésének gyakorlata Svájcban kormányzati és nem-kormányzati szinteken Friedrich Wulf, szakértı, Pro Natura Természetvédelmi Szervezet, Svájc
11.00 – 11.30
kérdések, hozzászólások és válaszok
11.30 – 12.50
Kerekasztal-beszélgetés 1. Nemzetközi és hazai biodiverzitás védelem fıbb kihívásai, célok és teendık Érdiné dr. Szekeres Rozália, fıosztályvezetı, Természetmegırzési Fıosztály, Vidékfejlesztési Minisztérium Greguss Ditta, vezetı-tanácsos, Biodiverzitás- és Génmegırzési Osztály, Vidékfejlesztési Minisztérium Prof. Vida Gábor, akadémikus Szilágyi Gábor, igazgató, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Prommer Mátyás, fıtitkár, CEEWEB a biológiai sokféleségért kérdések, hozzászólások és válaszok
12.50 – 13.20 Büfé ebéd 13.20 – 14.40 Kerekasztal-beszélgetés 2. A biodiverzitás-védelem finanszírozási lehetıségei Moreau-Tepliczky Timea, szakmapolitikai referens, EU Környezetvédelmi Fıigazgatóság (DG Environment) Sepsi Tamara Szilvia, szakértı, Vidékfejlesztési Minisztérium Kovács Eszter, egyetemi docens, Környezetgazdaságtani Tanszék, Szent István Egyetem Tripolszky Sára, Biodiverzitás-, víz- és talajpolitikai felelıs, EEB Halmos Gergı, igazgató, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kérdések, hozzászólások és válaszok 14.40
A konferencia zárása
Levezetı elnök: Schmuck Erzsébet, társelnök, Magyar Természetvédık Szövetsége
Szakmai együttmőködı partner:
A rendezvényt támogatta a Svájci Hozzájárulás (TPPA/2011/09/14 projekt).
1
Jegyzetek: Tóth Katalin helyettes államtitkár asszony, Vidékfejlesztési Minisztérium A helyettes államtitkár asszony képviselte hazánkat az október közepén tartott Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Feleinek 11. konferenciáján (CBD COP11) Indiában: Nyitó elıadásában ismertette a tárgyalás fıbb eredményeit. A konferencián számos nemzetközi kötelezettségvállalás megerısítésére került sor és az élıvilág-megırzés 2020-ig tartó stratégiai tervének végrehajtásához szükséges további teendıket vizsgálták meg. A legnagyobb vitát kiváltó kérdés a stratégiai terv célkitőzéseinek megvalósítására szánt pénzügyi, technikai és személyi erıforrások mozgósítása volt. A világ országai hosszú és nehéz tárgyalások után – a konszenzus létrejöttében ezúttal is kulcsszerepe volt az EU-nak - megegyeztek abban, hogy a stratégiai terv végrehajtása érdekében jelentısen megnövelik a biodiverzitás megırzésére szánt források mértékét. Elımozdították továbbá, hogy a fejlıdı országok is konkrét vállalásokat tegyenek, illetve az átláthatóság, elszámoltathatóság érdekében megfelelı visszajelzést küldjenek a biodiverzitásra kapott támogatások megfelelı elköltésérıl. A csúcs további eredménye, hogy hamarosan kijelölésre kerülnek a biológiai sokféleség szempontjából fontos tengeri területek. A helyettes államállamtitkár asszony arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot a Kárpát-medencében való elhelyezkedése óriási természeti értéktár birtokosává teszi. Konkrét eredményként említette meg, hogy a Svájci-Magyar Együttmőködési Programnak köszönhetıen hazánkban növekszik a zöld óvodák és ökoiskolák száma. Hozzátette, hogy ezek az intézmények jelentıs szakmai támogatást is kapnak, s ezek az eredmények a gyakorlati megvalósulás szintjén fejthetik ki hosszú távon a hatásukat.
Friedrich Wulf, Pro Natura természetvédelmi szervezet, Svájc: Lásd külön a PowerPoint elıadást, amelynek nem titkolt célja, hogy ötleteket adjon a magyar biodiverzitás stratégia megújításához. Kérdésekre adott válaszai: Az együttmőködés módja Svájcban: általános bizottságok, kerekasztalok biodiverzitás ügyre is szervezıdnek; munkacsoportok keretében mőködnek együtt a környezetvédelmi minisztériummal. A konzultáció folyamatában együttmőködnek gazdasági szervezetekkel (pl. Economie Suisse), gazdaszövetségekkel és a kantonokkal is.
Kerekasztal-beszélgetés 1: Nemzetközi és hazai biodiverzitás védelem fıbb kihívásai, célok és teendık Felvezetı, vitaindító elıadások: 1. Prof. Vida Gábor Lásd külön a letölthetı vetített elıadás anyagát. Elıadását azzal indította, hogy feltárta, mi is áll a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló kísérletek sikertelenségének hátterében. Elıször is nem értjük mi a biodiverzitás gyakorlati haszna (létünk alapja) és mit kellene pontosan tennünk. A biodiverzitás megırzése csak rendszerben lehetséges, nem ágazati kérdés. Ebbıl következıen a biodiverzitás védelme rövid távon ellentétes az érdekekkel (fıképp a gazdasági növekedéssel). A biológiai sokféleség csökkenésének következtében anyagi hasznoktól esünk el, tudásvesztést szenvedünk el és sérül az élet, a fenntarthatóság és az evolúció képességének alapja. Az ökológiai rendszer kapcsán szoktak ökológiai szolgáltatásokról beszélni, de ez nem jó elnevezés, mert nem kívülállók vagyunk. Nekünk is szolgáltatnunk kell, részei vagyunk a rendszernek, a bioszférának. Az ökológiai rendszer segíti az anyagciklusokat, alapanyagul szolgál, szabályozó szerepet tölt be, kulturális, rekreációs élményt nyújt és nem utolsó sorban a nevelés tárháza. A diverzitás legfıbb forrása a genetikai diverzitás, aminek következménye az alkalmazkodás. Az alkalmazkodást a populáció mérete erısen befolyásolja: nagymérető (ezres nagyságrendő), egymással érintkezı csoportokra van szükség. Leginkább a második feltétel okoz konfliktust: fejlesztés/hasznosítás
2
és/vagy biodiverzitás megırzés, mivel a Föld megtelt. Nincs „és”, csak „vagy”! A GDP növekedésével nı a környezetterhelés. Paradigmaváltásra van szükség, nincs lehetıség a folyamatos növekedésre. Anyagi szempontból rövid távon hasznos a biodiverzités csökkenése: pl a monokultúra, a beépített terület több hasznot hoz, de a terület kizsarolása, leromlása valójában sokkal többe kerül hosszú távon. Az elmúlt idıszak törekvései ellenére nem jók az eredmények. Azt látni, hogy bár nıtt a védett területek mennyisége, mégis csökken a biodiverzitás. Arenius már 150 évvel ezelıtt felhívta a figyelmet a széndioxid üvegházhatására. Látszólag vannak cselekvések, mégis minden téren romlik a helyzet. Ez mutatja a törekvések elégtelenségét. A mőködés stabil rendszerét megváltoztatta az ember. Ezt kellene helyreállítani. Hármas válság tapasztalható: társadalmi, gazdasági és környezeti válságról beszélhetünk, melyeket nem lehet külön kezelni. Egy hasonlatal élve oyan a helyzet, mint a spagetti: nem lehet kibogozni. Ha egy ponton akarunk beavatkozni (=villa beleszúrása), akkor jön az egész probléma (a teljes tál spagetti). Minden része önmagában megoldhatatlan, csak együtt oldható meg a kérdés.
2. Greguss Ditta, vezetı-tanácsos, Biodiverzitás- és Génmegırzési Osztály, Vidékfejlesztési Minisztérium Lásd a vetített elıadás anyagát külön. Elıadásában elmondta, hogy a biodiverzitás védelmének keretrendszerében nemzetközi, uniós és országos szintek különböztethetık meg. Beszélt a 2010-ben Nagoyában megszületett világszintő stratégiai tervrıl és említette az EU 2011-es Biodiverzitás Stratégiáját (mely már konkrétabban lebontott feladatokat tartalmaz). A Nagoyában meghatározott 20 célterületbıl 5-öt említett elıadásában. Az elsı a biodiverzitás csökkenése mögött rejlı okok kezelése, amihez fel kell ismernünk az élıvilág megırzésének fontosságát és csökkentenünk kell, vagy ki kell iktatnunk a káros összetevıket. A második a csökkenést okozó hatások mérséklése, amihez a természetes élıhelyek csökkenési ütemének felezése szükséges. A harmadik a meglévı változatosság fenntartása úgy a vadon élı fajok, mint a mezıgazdasági növények és tenyésztett állatfajták genetikai alapjainak megırzése révén. A negyedik a biológiai sokféleség hasznosításából származó hasznok igazságos megosztása, szemben egyes ipari országok biológiai kalózkodásával. Az ötödik a végrehajtás eredményességét érintı célok meghatározása, amihez 2015-ig sort kell keríteni a nemzeti biodiverzitás stratégiák megújítására. A hazai stratégiáról szólva elmondta, hogy ez a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezi, annak mellékleteként szerepel, mely hamarosan lejár, ezért 2013 elején megkezdıdik az új stratégia kidolgozása.
3. Érdiné Dr Szekeres Rozália, fıosztályvezetı, Természetmegırzési Fıosztály, Vidékfejlesztési Minisztérium Lásd a vetített elıadás anyagát külön. Néhány kiragadott gondolat az elıadásból: - Az EU és a tagállamok mennyiségi és minıségi változást szeretnének - A mennyiségi kérdés halad, a minıségi nem - A Natura 2000 hálózat kijelölése hazánkban lezárult, a területi lefedettség jó (ezzel tehát Magyarország jól áll) - Ahol lemaradásunk van: az élıhelyek és fajok helyzete, állapota (fıleg erdıs és vizes területeken sok a probléma) - Az uniós célkitőzés a 100%-os javulás elérése 2020-ra - A finanszírozás kérdése fontos: az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása, a leromlottak helyreállítása zöld infrastruktúra révén - Mo. is élhet a lehetıséggel, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásához szükséges fejlesztéseket uniós alapokból (pl. ERFA, Kohéziós) finanszírozza - Hasonlóan a vizes élıhelyek támogatása a Tengerészeti és Halászati Alapból lehetséges
3
4. Szilágyi Gábor, igazgató, Hortobágyi Nemzeti Park A biodiverzitás nemzetközi definiálása kezd bonyolult lenni, holott ezt egyszerően is lehet tanítani. De vajon mikor jó a biodiverzitás értéke? Ha sok, vagy ha kevés? A diverzitás 3 szintje a genetikai, a faji és az élıhelyi. Példának a Hortobágyot hozta. Itt a genetikai diveriztásról nem sokat tudunk. A faji diverzitása alacsony. Itt vizsgálandó nem csupán az elıfordulás, hanem annak okai is. Az élıhelyi diverzitás növénytársulás szempontból alacsony. Mindezek ellenére védjük a Hortobágyot, mert olyan ökológiai és talajtani folyamatok helyszíne, ami egyedi és 40 000 éve van jelen: pl talajvízszint ingadozás, padkásodás, erózió, sajátos geomorfológiai folyamatok. A Natura 2000 olyan eszköz, mely segíti utat találni a Biodiverzitás Egyezmény megvalósításához. Egyedi a világon, és teljesítése számon kérhetı. Vannak hiányosságai, de az egységes összeurópai szempontrendszer komoly lehetıség. Az ország 21%-a Natura 2000 terület.
5. Prommer Mátyás, fıtitkár, CEEWEB a biológiai sokféleségért Elıadását azzal a problémával kezdte, hogy törpevízerımővek épülnek kis hegyi patakokra Romániában és Szlovákiában. A hivatkozási alapot a zöld energiára vonatkozó EU-s kötelezettségek jelentik. Megfigyelhetı jelenség, hogy a gazdasági érdekek elkezdtek bekúszni a jogszabályokba. Példaként említette, hogy elkezdıdött a természeti értékek beárazása. Szerinte azonban veszélyes a helyettesítés (offsetting) elvét a biodiverzitás területére behozni: amikor nem lehet (vagy nem akarunk) megvédeni valamit, akkor majd pénzért hozzuk létre máshol (ha egyáltalán lehet), vagy kifizetjük az elpusztult érték „árát”?! Ez igazán értékes természeti értékeknél nem lehetséges. A szakemberhiány is fontos probléma. Sok helyen helyettük jogászok, közgazdászok ülnek, akik vagy jól beletanulnak, vagy nem. Szakértıi kérdésekben fontosak a lennének a civilek, akik hatékonyak, olcsók és jók. További probléma a források kérdése. Ha van pénz, van természetvédelem. Ha nincs pénz és addig várunk, amíg lesz … no ez nem mőködik, mert a kárelhárítás mindig nehezebb, mint a megelızés.
Pódiumbeszélgetés: Hozzászólások, kérdések a hallgatóság soraiból: - Mit gondolnak a paneltagok a kiemelt beruházások könnyítésérıl Natura 2000-es területen (ld. Audi-gyár) és ehhez kapcsolódóan a civil környezetvédık meghurcolásáról; illetve az új földtörvényrıl? - A gazdasági elit nem ismeri el a növekedés határait, hogyan lehet mégis párbeszéd? - A gazdaság diktál. Miért az Unió szabja meg, mit termeszthetünk a kapott támogatás révén? Ráadásul pl. Franciaország arányaiban sokkal nagyobb mezıgazdasági támogatást kap. Példaként elhangzott, hogy kötelezı a mezıvédı erdısávok kivágása ,különben a gazdák nem kapnak támogatást. A támogatások torzító hatása miatt már szinte csak gabona, napraforgó és repce van a magas aranykorona értékő földeken. - A Mátyásföldi reptér: a helyi képviselı szorgalmazza, holott ökológiai folyosót tenne tönkre. - Konfliktus van a gazdasági és a környezetvédelmi értékszámítás között. Amibıl kevés van, annak az értéke nı. Energiafelhasználás > pénz > dolgok értéke. Pl. egy 10 éves fa 40 000 USD-t ér. - Fontos az idıtényezı, mert bizonyos folyamatok irreverzibilisek, mégis mi bizottságokat alakítunk. Számot kell vetnünk arról, hogy mink van, mert még ezt sem tudjuk. - A támogatás miatt irtják az emberek a növényeket, élıhelyeket. - A homoki gyepek veszélyben vannak. - Az alkotmányból kikerült az egészséghez való jog. - Szükség lenne egy jó Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégiára.
Hozzászólások, válaszok elıadóktól Moreau-Tepliczky Tímea, EU Környezetvédelmi Fıigazgatóság: Az EU nem szabja meg, hogy mit kell termelni, csak támogatási összegeket határoz meg. Magyarország kevésbé részesül az KAP I. pillérébıl, de a támogatások 2013-ig folyamatosan nınek. Franciaország az EU legnagyobb területő tagállama, ezért nagyobb a támogatás összege.
4
Egyetértett azzal, hogy sokszor az EU-s agrárpolitika nevében vonnak be mővelésbe olyan területeket, amiket meg kéne ırizni. Mezıvédı erdısáv kivágása nem EU-s kötelezettség, ez tagállami döntés, eszerint Magyarországon így értelmezték az EU-s jogszabályt. Elıfordulhat ilyen,.ha például a tagállam azt tanácsolja, hogy egyszerősítse a gazda a termelését, és azután ezért vágják ki a fákat. A biodiverzitás definíciói is eltérıek tagállamonként. Friedrich Wulf: Hasonló vitáik vannak nekik is Svájcban. Fontos, hogy a természetvédelem témáit más területek is megismerjék, a civilek hallassák a hangjukat, és alakítsanak ki kommunikációs csatornákat.
Pódiumtagok válaszai, reakciói: Vida Gábor: Minden túlzottan szakosodik és sokan hiszik, hogy saját területükön meg tudják oldani a problémákat, holott azokat csak együtt tudjuk megoldani. Legújabb írása sok felvetett kérdésre választ adhat. Az írás „Honnan hová Homo - Az antropocén korszak gondjai” címmel jelent meg. Greguss Ditta: Év végéig fognak menetrendet közzétenni a prioritásokat és a civil javaslatcsomagot illetıen, melyek a nemzeti biodiverzitás stratégia megújításához kellenek. Érdiné dr. Szekeres Rozália: A természetvédelem már nem konkrét szakmai kérdésekrıl szól. Kiemelt beruházások esetén mindig felhívják a döntéshozók figyelmét a veszélyekre. A Natura 2000 területre tervezett Audi beruházás kiemelt közérdekő beruházás státust kapott az EU-tól. A Mátyásföldi ökológiai folyosó kapcsán jelezte, hogy a terület 30-40% ökológiai hálózat az országban, ezért a kérdés sokszor felmerül. Érdemes megfontolni, hogy mivel Magyarország lakossága csökken, az új beruházások, mővelésbe vonás valóban szükséges-e. Sajnos az Alaptörvénybe valóban nem került be az egészséghez való jog, pedig a VM szerint is fontos alapjog. A gazdasági szféra valóban nagyon erıs nyomást gyakorol, a természetvédelem és a gazdasági érdekek közötti konfliktus folyamatos. Mezıvédı erdısávok eltőnése kapcsán jelezte, hogy mi magyarok tehetünk róla; holott a támogatásokban van mezıvédı erdısáv jogcím is, de csak kevesen élnek vele. Franciaország azért is kap több pénzt, mert gyakorlottabbak a támogatások lehívásában, jobban kommunikálnak, tapasztaltabbak, cizelláltabban terveznek. Tanulnunk lehet tılük. Az elsı KAP pillér zöldítése komoly kötelezettségeket ró a gazdákra, pl. 2% ökológiai területet meg kell hagyni, legalább 3 kultúra termesztendı stb. A homoki gyepeken valóban szaporodik a selyemkóró és sok a vaddisznótúrás. A probléma megoldására közös megoldást kell találni. Hamarosan jön az Erdıtörvény módosítása. Prommer Mátyás: Mivel a mezıvédı erdısávok megóvása bonyolítja az eljárást, ezért sokan nem is kérnek rá támogatást. A természeti értékek beárazása szerinte mindig vitatéma lesz, ı személy szerint az elvvel sem érte egyet. Ha ugyanis árcédulát teszünk valamire, akkor az kifizethetıvé (és ezáltal felszámolhatóvá) válik. Szilágyi Gábor: Különbséget kell tennünk jó fa és invazív fa (pl. ezüstfa, bálványfa, akác) között. İk ki akarják takarítani az invazívokat a Hortobágyi Nemzeti Parkból.
5
Délután
Kerekasztal-beszélgetés 2. - A biodiverzitás-védelem finanszírozási lehetıségei 1. Moreau-Tepliczky Tímea, szakmapolitikai referens, EU Környezetvédelmi Fıigazgatóság (DG Environment) Az EU-ban jelenleg forró téma, hogy a környezetvédelmet beárazzuk-e vagy sem. Az ár kialakítását az határozza meg, hogy milyen gazdasági következményei vannak, ha elveszik, azaz milyen gazdasági haszna van amíg van. A közgazdász logika szerint tehát, ha valaminek nem tudjuk megmondani az értékét, akkor az nincs. A magyar kormánynál és az Európai Bizottságnál kell egyszerre hatékonyan a civileknek lobbizni, különben izoláltan nem tudnak elérni jó eredményt.
2. Sepsi Tamara Szilvia, szakértı, Vidékfejlesztési Minisztérium A 2014-2020 idıszakra szóló stratégiai dokumentumokról, pl. az EU-2020 stratégiáról beszélt. Forrásokról szólva elmondta, hogy a biodiverzitásra kevés a keret, ezért más szakpolitikákból kell erre pénzt integrálni. Ilyen politikák pl. a Kohéziós Alap, mezıgazdasági, halászati, K+F és külsı segélyezési politika. A nagoyai vállalások kapcsán említette az EU-n kívüli pénzügyi eszközöket is. További információkért ajánlotta a DG regio honlapot (http://ec.europa.eu/regional_policy/index_en.cfm). Áprilisban informális tárgyalások voltak arról, hogy Magyarország milyen prioritások mentén kívánja a pénzeket elkölteni. Nov 7-én mezıgazdaság, nov. 8-án klíma-energia témában találkozik az Európai Bizottság a kormányzattal, a minisztériumokkal. A VM szívesen veszi a javaslatokat. 3. Tripolszky Sarolta, Biodiverzitás-, víz- és talajpolitikai felelıs, Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) Lásd még a külön letölthetı táblázatot, amely az Európai Bizottság által kiadott, beszédes számokat tartalmaz. Az alábbi példák hangoztak el. Évente 5,8 milliárd euróba kerül a Natura 2000 területek védelme az EU-ban. A haszon – ököszisztéma szolgáltatások révén – 200-300 mrd euró évente. A Natura 2000 területek látogatói 4,5-8 millió munkahelyet teremtenek. Eközben az EU-s források a területek védelmére szükséges összegnek csak 10-20%-át biztosítják. A törvények nem-betartása 50 mrd euró/év-be kerül. 4. Kovács Eszter, egyetemi docens, Környezetgazdaságtani Tanszék, Szent István Egyetem Lásd a külön letölthetı elıadásfájlt is, az alábbiakban pedig néhány fıbb gondolat az elıadásból. A délelıtt kárhoztatott üzleti szféra tevékenységeit is bemutatná, mert ez is a paletta része, ık is bevonódnak különféle módon a természetvédelembe. Létezik például a Globális üzlet és biodiverzitás platform (Global platform on business and biodiversity), melynek EU-s megfelelıje is van. A természet beárazásához is adott vélemény-anyagot, információt e szervezet, ahogyan az IUCN is. A Holcim és IUCN 2007-tıl adott rendszeresen ajánlásokat, értékeléseket stb. 2011-ben ökoszisztéma értékelési módszertan készült vállalatok számára. Néhány példa az üzleti szféra természetvédelmi tevékenységére (ld. a külön ppt diákat is): − Akadálymentes égbolt megállapodás: MME-KvVM között, a villanypóznán fészkelı madarak költésének biztonságossá tételére − Számos vállalat ad ki környezet/természetvédelmi jelentést: Autópályakezelı Zrt., Bp-i reptér, Vízmővek stb. − Holcim, MOL biodiverzitási stratégiát terveznek. − Nemzeti parkokat is támogatnak cégek (pl. támogató jegy ıshonos állatok védelmére, örökbefogadás) − A Habitat offsetting/banking, azaz a természetvédelmi terület eurósítása és másikkal, máshol való kiváltási lehetısége (’NO net loss’) ellentmondásos, de a koncepció betörıben van az EU-ba. − Az Egyesült-királyságban számos cég támogat közösségi erdı programokat, − Magyarországon a hálózat a közösségi tanulókertekért 2011-ben jött létre. 5. Halmos Gergı, igazgató, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lásd a külön letölthetı elıadásfájlt is. Az MME egy komoly támogatói rendszer felállításával, adatbázis-építéssel egy évtized alatt érte el, hogy bevétele 10%-a magán forrásból származik, és ezzel élen áll a civilek között – mégis ez az arány jóval alacsonyabb, mint amit a külföldi civil szervezetek elérnek. A magán-támogató rendszerhez a szisztematikus felépítés mellett ugyanis szükség van megfelelı állami, jogszabályi környezete is. A helyzetet nehezíti, hogy már nincs adókedvezmény hazánkban az adományozóknak.
6
Hozzászólások, kérdések - Szilágyi Gábor szerint az integráció fordított: a pénzvilág belénk ágyazódott; élı veszély, hogy az üzleti szféra meg akarja venni a nemzeti parkokat kilóra – búcsúcédula jelleggel. - Mi a helyzet a nem ismert fajokkal? Azokat nem lehet forintosítani. További gond, hogy a komplexitást nem tudná a beárazási rendszer kezelni, ha meg kezelné, akkor irreálisan nagy összeg jön ki, amit meg visszautasítanának a közgazdászok. - Ha számokra leegyszerősítjük a kérdést, 1 km3 biomasszát tesz ki az emberiség, és ez a ’biomassza’ dönt a Föld sorsáról. Ez is mutatja hogy számokkal nem lehet mindent kifejezni. A természet évmilliók óta remekül és pénz nélkül mőködik, ezt az organikus mőködést kellene inkább alkalmazni. - Óvatosan kell beárazni, leginkább valami szemléltetı eszközként lenne használható, hogy ez az, amit elveszítünk. A Kovács Eszter diáin említett üzleti szférás természetvédelmi tevékenységek egy része sajnos csak zöldrefestés, greenwash, azaz PR-fogás és nem valódi hozzájárulás. Válaszok, reagálások: Moreau-Tepliczky Tímea Azt a közgazdász logikájú szöveget, hogy ha valaminek nem tudjuk megmondani az értékét, akkor az nincs, Mario Monti (olasz kormányfı) mondta, nem az Európai Bizottság gondolja így! Az EU viszont valóban közgazdasági rendszerben gondolkodik, nem lehet ugyanis csak morálisan megközelíteni ezt a kérdést. Az élıhely-árazás (Habitat banking) benne volt az Európai Bizottság egyik 2010-es kommunikációjában (ld. No net loss, azaz összességében ne csökkenjen a védett területek nagysága). Ezen a téren is erıs az üzleti szféra nyomása. Valahol jogos, hogy amikor pénzt kérünk valamire (pl. természetvédelem), meg kell tudni mondani, hogy mennyiért, mekkora értékre kérünk. Kovács Eszter Azért van ökológiai gazdaságtan is, amely arról szól, hogy mikor használunk pénzt és meddig. Többszempontú gondolkodás és párbeszéd szükséges, nem lehet csak moralizálni. Halmos Gergı Az árazás mint eszköz, lehetıség és veszély is egyszerre, szerinte szemléltetésként jó csak. Tripolszky Sarolta Utólag majd látjuk, hogy a beárazás mennyire befolyásolta a döntéshozókat, az általa elıadott érték-táblázat ismert az EU-ban, mégsem rázta meg a döntéshozókat. A terv, hogy az EU-ban ugyanannyit terveznek elkölteni biodiverzitásra, mint az elızı tervezési idıszakban, meglehetısen irreális.
(A jegyzet készítésében köszönjük Ujj Zsuzsanna és Hargitai Katalin segítségét).
7
