Időjárási-éghajlati elemek: Időjárásia hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék
2010.12.14.
FÖLDRAJZ
1
Az időjárás és éghajlat elemei: • • • • •
hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
Egymással és a környezettel bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. Az időjárási elemek közvetlenül mért, az éghajlati elemek viszont statisztikai átlagszámításokkal kapott adatokból állnak össze. 2010.12.14.
2
A hőmérséklet napi járása óra
1
3
5
7
9
11
13 15 17 19 21 23 24
oC
6
5
3
3
9
14 12 11 10
8
7
6
6
oC 16 14
napi maximum
12 10 8
Napi hőingás
oC
6 4 2 2010.12.14.0
napi minimum 3
óra
1
3
5
7
9
11
13 15 17 19 21 23 24
oC
6
5
3
3
9
14 12 11
10
8
7
6
6
Napi középhőmérséklet: középhőmérséklet: Egy nap alatt mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke. (Példánkban: 7,7 oC) Napi hőingás: hőingás: A 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége. (Példánkban: 14--3 = 11 oC) 14
2010.12.14.
4
Havi középhőmérséklet: középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. Évi középhőmérséklet: középhőmérséklet: A 12 hónap középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. Évi közepes hőingás hőingás:: A legmelegebb és a leghidegebb hónap középközéphőmérsékletének különbsége adja meg. 2010.12.14.
5
Hónap
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
oC
-1,5
1
4
7
12
17
21
19
15
8
4
0
Havi középhőmérsékletek 25
Hőmérséklet
20 15 10 5 0 -5
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
Hónapok
Évi középhőmérs.=(-1,5+1+4+7+12+17+21+19+15+8+4+0):12 = 8,8 oC Évi közepes hőingás = 22,5 oC 2010.12.14.
6
A hőmérséklet eloszlásának térképi ábrázolása
Izoterma:: Azonos hőmérsékletű pontokat Izoterma összekötő görbe vonal. 2010.12.14.
7
A LÉGNYOMÁS Légnyomás: Az egységnyi felületre Légnyomás: (általában 1cm2) nehezedő levegőoszlop súlya.
A tenger szintjén 1013 hPa fölfelé haladva egyre csökken. A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással.
2010.12.14.
8
Izobár
Izobár:: Az azonos légnyomású pontokat Izobár összekötő görbe vonalak. 2010.12.14.
9
A SZÉL Fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín Fogalma: felett áramló levegőtömeg. Kialakulása: A Föld felszínének különböző Kialakulása: pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő. 2010.12.14.
10
NEDVESSÉGTARTALOM A földi vízkészlet 0,001%0,001%-a található a légkörben. A légköri víz nagy része (95%--a) légnemű (95% légnemű,, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát.. A gázneműből halmazállapotát cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük. 2010.12.14.
11
Abszolút (tényleges) vízgőz /páratartalom:: azt fejezi ki, hogy egy m3 /páratartalom levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3. Az abszolút vízgőztartalom szoros összefüggésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. a levegő hőmérsék-hőmérsék lete (° (°C)
-25
-15
-10
0
5
10
15
20
25
30
40
abszolút páratarta-páratarta lom(g/m3)
0,7
1,5
2
5
7
9
13
17
23
30
52
2010.12.14.
12
Harmatpont (telítési hőmérséklet): hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.)
2010.12.14.
13
Relatív vízgőzvízgőz-/páratartalom /páratartalom:: ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %%-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. a levegő hőmérsék-hőmérsék lete (° (°C) abszolút páratarta-páratarta lom(g/m3) páratartapáratartalom(g/m3) relatív páratarta-páratarta lom(%) 2010.12.14.
-25
-15
-10
0
5
10
15
20
25
30
40
0,7
1,5
2
5
7
9
13
17
23
30
52
9
9
9
9
9
9
100
69
53
39
30
17
harmatpont
14
Felhőképződés: ha a kondenzáció Felhőképződés: nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor megkezdődik a felhőképződés.
2010.12.14.
15
CSAPADÉK csapadék: a talajfelszínen megjelenő csapadék: cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz. Keletkezése szempontjából 2 típusát különböztethetjük meg:
2010.12.14.
16
1. Talajmenti csapadék csapadék:: ha a kondenzáció nem a szabad légtérben történik, hanem a földfelszíni tárgyak felületén. 0 °C felett harmat, 0 °C alatt dér keletkezik. Ha 0 °C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre.
2010.12.14.
17
2.Hulló csapadék: 2.Hulló csapadék: Ha a felhőben a vízcseppek mellett szilárd halmazállapotú víz, azaz jégkristályok is megjelennek és ezek általában szublimációval egyre nagyobbra nőnek, végül elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. Ekkor kezd hullani a csapadék. A hulló jégkristályok 0 °C alatti felszíni hőmérséklet esetén, mint hó, 0 °C felett pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt. Tehát csapadék csak olyan felhőkből hullik, amelyben szilárd halmazállapotú jégkristályok is vannak, általában vegyes típusú felhőkből. 2010.12.14.
18
