I. Natura 2000 élőhelyek, növény- és állatfajok országos felmérése és értékelése - EVITA adatbázisok Horváth Ferenc, Báldi András, Papp Orsolya és mtsai: Ambrus András, Bagi István, Bihari Zoltán, Botta-Dukát Zoltán, Böhm Éva Irén, Bölöni János, Csiky János, Csorba Gábor, Dobrosi Dénes, Farkas Sándor, Fehér Zoltán, Forró László, Galambos István, Horváth András, Juhász Magdolna, Juhász Péter, Kecskés Ferenc, Kevey Balázs, Korsós Zoltán, Kovács J. Attila, Kovács Tibor, Kun András, Lájer Konrád, Lesku Balázs, Máté András, Molnár Attila, Merkl Ottó, Molnár Zsolt, Nagy Barnabás, Nagy József, Papp Beáta, Papp Viktor Gábor, Puky Miklós, Rédei Tamás, Riezing Norbert, Ronkay László, Sallai Zoltán, Seregélyes Tibor, Sulyok József, Szalma Elemér, Szél Győző, Szurkos Gábor, Tímár Gábor, Tóth István Zsolt, Tóth Tamás, Vidéki Róbert
1. Szakmai alap: Élőhelyvédelmi Irányelv ⇨ Függelékes élőhelyek Az európai jeletőségű magyaroszági élőhelyek listája Natura 2000 Az élőhely magyar neve kód 1530 Pannon szikesek 2340 Mészkerülő ezüstperjések 3130 3150 3160 3260 3270 4030 40A0 5130 6110 6190 6210 6230 6240 6250 6260 6410 6430 6440 6510 6520
Az élőhely angol neve
Pannonic salt steppes and salt marshes Pannonic inland dunes Oligotrophic to mesotrophic standing waters with vegetation of the Törpekákás iszapnövényzet Littorelletea uniflorae and/or of the Isoëto-Nanojuncetea Eutróf sekély tavak és holtmedrek Natural eutrophic lakes with Magnopotamion or Hydrocharition - type hínárja vegetation Láptavak Natural dystrophic lakes and ponds Water courses of plain to montane levels with the Ranunculion Patakok hínárja fluitantis and Callitricho-Batrachion vegetation Ártéri ruderális magaskórós Rivers with muddy banks with Chenopodion rubri p.p. and Bidention folyómedernövényzet p.p. vegetation Száraz fenyérek, csarabosok European dry heaths Kontinentális cserjések Continental deciduous thickets (Prunion spinosae, Spiraeion mediae) Borókásodó szárazgyepek Juniperus communis formations on heaths or calcareous grasslands Fehér varjúhájas mészkedvelő Rupicolous calcareous or basophilic grasslands of the Alysso-Sedion sziklai pionír növényzet albi Pannon sziklagyepek Rupicolous pannonic grasslands (Stipo-Festucetalia pallentis) Szálkaperjés-rozsnokos xeroSemi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous mezofil gyepek substrates (Festuco-Brometalia) (* important orchid sites) Species-rich Nardus grasslands, on silicious substrates in mountain Fajgazdag szőrfűgyepek areas (and submountain areas Pannon lejtősztyeppek és Sub-Pannonic steppic grasslands sziklafüves lejtők Síksági pannon löszsztyeppek Pannonic loess steppic grasslands Pannon homoki gyepek Pannonic sand steppes Molinia meadows on calcareous, peaty or clayey-silt-laden soils Kékperjés láprétek (Molinion caeruleae) Hydrophilous tall herb fringe communities of plains and of the Üde, tápanyaggazdag magaskórós montane to alpine levels Ártéri mocsárrétek Alluvial meadows of river valleys of the Cnidion dubii Sík- és dombvidéki kaszálórétek Lowland hay meadows (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Hegyi kaszálórétek Mountain hay meadows
15
7110 7140
Dagadólápok Tőzegmohás lápok és ingólápok
7210
Télisásosok
7220
Mésztufás források Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek Mészkerülő forrásgyepek Közép-európai mészkerülő sziklatörmeléknövényzet Közép-európai mészkedvelő sziklatörmeléknövényzet Mészkedvelő sziklanövényzet Mészkerülő sziklanövényzet Pionír, mészkerülő sziklanövényzet Nem idegenforgalmi hasznosítású barlangok Mészkerülő bükkösök Szubmontán és montán bükkösök Sziklai bükkösök és sziklai hárserdők / hársas-berkenyés sziklaerdők Törmeléklejtő- és szurdokerdők Fűz-, nyár-, éger-, és kőrisligetek/ligeterdők
7230 72xx 8150 8160 8210 8220 8230 8310 9110 9130 9150 9180 91E0 91F0
Keményfás ligeterdők
91G0
Pannon gyertyános tölgyesek Euro-szibériai erdősztyepptölgyesek Illír bükkösök Illír gyertyános-tölgyesek Pannon cseres-tölgyesek Pannon homoki borókás-nyárasok Pannon molyhos tölgyesek
91I0 91K0 91L0 91M0 91N0 91H0
Active raised bogs Transition mires and quaking bogs Calcareous fens with Cladium mariscus and species of the Caricion davallianae Petrifying springs with tufa formation (Cratoneurion) Alkaline fens Montane soft water springs (Montio-Cardaminetaila) Medio-European upland siliceous screes Medio-European calcareous scree of hill and montane levels Calcareous rocky slopes with chasmophytic vegetation Siliceous rocky slopes with chasmophytic vegetation Siliceous rock with pioneer vegetation of the Sedo-Scleranthion or of the Sedo albi-Veronicion dillenii Caves not open to the public Luzulo-Fagetum beech forests Asperulo-Fagetum beech forests Medio-European limestone beech forests of the Cephalanthero-Fagion Tilio-Acerion forests of slopes, screes and ravines Alluvial forests with Alnus glutinosa and Fraxinus excelsior (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Riparian mixed forests of Quercus robur, Ulmus laevis and Ulmus minor, Fraxinus excelsior or F. angustifolia, along the great rivers (Ulmenion minoris) Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus Euro-Siberian steppic woods with Quercus spp. Illyrian beech forests (Aremonio-Fagion) Illyrian oak-hornbeam forests (Erythronio-Carpinion) Pannonic-Balcanic turkey oak-sessile oak woods Pannonic inland sand dune thicket (Junipero-Populetum albae) Pannonian woods with Quercus pubescens
16
Hazai védettség / Protection status in Hungary Élőhelyvédelmi Irányelvek / Habitats Directive II. függelékes fajok / Species list of Annex II IV. függelékes fajok / Species list of Annex IV V. függelékes fajok / Species list of Annex V
Egyesített fajlista: a CORINE Biotopes európai és (Phare) regionális jelentőségű állat- és növényfajok, valamint az Élőhelyvédelmi Irányelvek fajainak közös listája
"CORINE Biotopes" lista
⇨ II. függelékes fajok és nem függelékes ‘hungaricum’-ok
Fajok / Species
CB M.o. HD
F-II F-IV F-V
EMLŐSÖK Insectivora Neomys anomalus Neomys fodiens
Miller-vízicickány közönséges vízicickány
Phare Phare
V V
+ +
FV V V FV FV V V FV V FV V V V FV V V V V V V V V FV FV V V
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+
V
+ A + A + A A +
+
Chiroptera Barabastella barbastellus Eptesicus nilssoni Eptesicus serotinus Miniopterus schreibersi Myotis bechsteini Myotis blythi Myotis brandti Myotis dasycneme Myotis daubentoni Myotis emarginatus Myotis myotis Myotis mystacinus Myotis nattereri Nyctalus lasiopterus Nyctalus leisleri Nyctalus noctula Pipistrellus kuhli Pipistrellus nathusii Pipistrellus pipistrellus Hypsugo savii Plecotus auritus Plecotus austriacus Rhinolophus euryale Rhinolophus ferrumequinum Rhinolophus hipposideros Vespertilio murinus
piszedenevér északi késeidenevér késeidenevér hosszúszárnyú denevér nagyfülű denevér hegyesorrú denevér Brandt-denevér tavi denevér vízi denevér csonkafülű denevér közönséges denevér bajuszos denevér horgasszőrű denevér óriás koraidenevér szőröskarú koraidenevér koraidenevér fehérszélű törpedenevér durvavitorlájú törpedenevér törpedenevér alpesi törpedenevér barna hosszúfülű-denevér szürke hosszúfülű-denevér kereknyergű patkósdenevér nagy patkósdenevér kis patkósdenevér fehértorkú denevér
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Phare
+ + + + + +
+
+ + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
Rodentia Castor fiber 1 Cricetus cricetus Dryomis nitedula Microtus oeconomus Muscardinus avellanarius Nannospalax leucodon (= Spalax leucodon) Sicista subtilis Spermophilus citellus
közönséges hód közönséges hörcsög erdei pele északi pocok mogyorós pele nyugati földikutya csíkos szöcskeegér ürge
+ + Phare + Phare Phare
aranysakál farkas vadmacska vidra hiúz nyuszt molnárgörény görény barna medve
Phare + + + +
V FV V FV FV V
+ + +
+ + + +
+
Carnivora Canis aureus Canis lupus Felis silvestris Lutra lutra Lynx lynx Martes Martes Mustela eversmani Mustela putorius Ursus arctos
+
V
+ + + + + + A + +
V
+
FV V FV FV V V
+ + + +
+ + + + +
+ + +
+
Artiodactyla Rupicapra rupicapra
alpesi zerge
MADARAK Gaviiformes Gavia arctica Gavia immer Gavia stellata
sarki búvár jeges búvár északi búvár
+ + +
Podicipediformes
17
V V V
+
Fajok / Species Podiceps auritus
CB M.o. HD füles vöcsök
+
V
borzas gödény rózsás gödény kárókatona kis kárókatona
+ + + +
FV FV
vörös gém üstökösgém bölömbika fehér gólya fekete gólya nagy kócsag kis kócsag törpegém bakcsó rózsás flamingó kanalasgém batla
+ + + + + + + + + + + +
FV FV FV FV FV FV FV FV FV V FV FV
kis lilik cigányréce apácalúd vörösnyakú lúd énekes hattyú márványosréce kékescsőrű réce vörös ásólúd
+ + + + + + + +
FV FV V FV V FV FV V
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + Phare + + + + + + + +
FV FV FV FV FV V FV FV FV V V FV FV FV V FV FV FV FV V FV FV FV FV FV FV FV
+ + +
FV V V
Pelecaniformes Pelecanus crispus Pelecanus onocrotalus Phalacrocorax carbo sinensis Phalacrocorax pygmeus
FV
Ciconiiformes Ardea purpurea Ardeola ralloides Botaurus stellaris Ciconia ciconia Ciconia nigra Egretta alba Egretta garzetta Ixobrychus minutus Nycticorax nycticorax Phoenicopterus ruber Platalea leucoradia Plegadis falcinellus
Anseriformes Anser erythropus Aythya nyroca Branta leucopsis Branta ruficollis Cygnus cygnus Marmaronetta angustirostris Oxyura leucocephala Tadorna ferruginea
Falconiformes Accipiter brevipes Aegypius monachus Aquila chrysaetos Aquila clanga Aquila heliaca Aquila nipalensis Aquila pomarina Buteo rufinus Circaetus gallicus Circus aeruginosus Circus cyaneus Circus macrourus Circus pygargus Falco cherrug Falco columbarius Falco eleonorae Falco naumanni Falco peregrinus Falco vespertinus Gyps fulvus Haliaeetus albicilla Hieraaetus pennatus Milvus migrans Milvus milvus Neophron percnopterus Pandion haliaetus Pernis apivorus
kis héja barátkeselyű szirti sas fekete sas parlagi sas pusztai sas békászó sas pusztai ölyv kígyászölyv barna rétihéja kékes rétihéja fakó rétihéja hamvas rétihéja kerecsensólyom kis sólyom eleonóra-sólyom fehérkarmú vércse vándorsólyom kék vércse fakókeselyű rétisas törpesas barna kánya vörös kánya dögkeselyű halászsas darázsölyv
Galliformes Bonasa bonasia Tetrao tetrix Tetrao urogallus
császármadár nyírfajd siketfajd
18
F-II F-IV F-V
Fajok / Species
CB M.o. HD
Gruiformes Anthropides virgo Crex crex Grus grus Otis tarda Porzana parva Porzana porzana Porzana pusilla Tetrax tetrax
pártásdaru haris daru túzok kis vízicsibe pettyes vízicsibe törpe-vízicsibe reznek
Phare + + + + + + +
V FV V FV V V FV FV
ugartyúk havasi lile fattyúszerkő fehérszárnyú szerkő kormos szerkő futómadár nagy sárszalonka kacagócsér feketeszárnyú székicsér székicsér gólyatöcs szerecsensirály sárjáró vékonycsőrű póling vékonycsőrű víztaposó pajzsoscankó aranylile gulipán kis csér lócsér küszvágó csér sarki csér kenti csér réti cankó tavi cankó terek cankó
+ + + + + + + + Phare + + + Phare + + + + + + + + + + + + +
FV V FV FV FV
gatyáskuvik réti fülesbagoly uhu törpekuvik hóbagoly uráli bagoly
+ + + + + Phare
V FV FV V FV FV
lappantyú
+
V
jégmadár szalakóta
+ +
V FV
fehérhátú fakopáncs közép fakopáncs balkáni fakopáncs fekete harkály hamvas küllő
+ + + + +
FV V V V V
fülemülesitke csíkosfejű nádiposzáta parlagi pityer szikipacsirta kerti sármány
+ + + + +
V FV V FV FV
Charadriiformes Burhinus oedicnemus Charadrius morinellus Chlidonias hybridus Chlidonias leucopterus Chlidonias nigrer Cursorius cursor Gallinago media Gelochelidon nilotica Glareola nordmanni Glareola pratincola Himantopus himantopus Larus melanocephalus Limicola falcinellus Numenius tenuirostris Phalaropus lobatus Philomachus pugnax Pluvialis apricaria Recurvirosta avosetta Sterna albifrons Sterna caspia Sterna hirundo Sterna paradisaea Sterna sandvicensis Tringa glareola Tringa stagnalis Xenus cinereus
FV V FV FV FV V V FV V V V FV FV V V V V V FV V
Strigiformes Aegolius funereus Asio flammeus Bubo bubo Glaucidium passerinum Nyctea scandiaca Strix uralensis
Caprimulgiformes Caprimulgus europaeus
Coraciiformes Alcedo atthis Coracias garrulus
Piciformes Dendrocopos leucotos Dendrocopos medius Dendrocopos syriacus Dryocopus martius Picus canus
Passeriformes Acrocephalus melanopogon Acrocephalus paludicola Anthus campestris Calandrella brachydactyla Emberiza hortulana
19
F-II F-IV F-V
Fajok / Species Ficedula albicollis Ficedula parva Lanius collurio Lanius minor Lullula arborea Luscinia svecica Melanocorypha calandra Pyrrhocorax pyrrhocorax Sylvia nisoria
CB M.o. HD
F-II F-IV F-V
örvös légykapó kis légykapó tövisszúró gébics kis őrgébics erdeipacsirta kékbegy kalandrapacsirta havasi varjú karvalyposzáta
+ + + + + + + + +
V V V V V V V V V
tarajos gőte
+
V
+
+
+
vöröshasú unka sárgahasú unka zöld varangy levelibéka barna ásóbéka mocsári béka erdei béka kecskebéka kis tavibéka kacagó béka gyepi béka
+ + + + + + +
V V V V V V V V V V V
+ + + + + + + + + + +
+ +
+ + + + + + +
mocsári teknős
+
V
+
+
magyar gyík (pannon gyík) fürge gyík zöld gyík elevenszülő gyík (hegyi gyík) fali gyík homoki gyík
+ + +
FV V V V V V
+ + + + + + +
+ + + + + +
+ + + + +
FV V V V V FV
+ + + +
+ + + +
+
+
tiszai ingola dunai ingola
Phare Phare
FV FV
+ +
+ +
vágótok sima tok kecsege sőregtok viza
Phare Phare Phare Phare
V V
+ + + + +
KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK Kétéltűek Caudata Triturus cristatus
Salientia Bombina bombina Bombina variegata Bufo viridis Hyla arborea Pelobates fuscus Rana arvalis Rana dalmatina Rana esculenta Rana lessonae Rana ridibunda Rana temporaria
+ + + +
Hüllők Testudines Emys orbicularis
+
Squamata Ablepharus kitaibelii ( fitzingeri) Lacerta agilis Lacerta viridis Zootoca vivipara Podarcis muralis Podarcis taurica
+
Squamata (Serpentes) Coluber caspius Coronella austriaca Elaphe longissima Natrix tessellata Vipera berus Vipera ursinii
haragos sikló rézsikló erdei sikló kockás sikló keresztes vipera parlagi vipera, rákosi vipera
+
HALAK Cyclostomata Eudontomyzon danfordi Eudonotmyzon mariae
Pisces Palaeopterygii Chondrostei Acipenser gueldenstaedti Acipenser nudiventris Acipenser ruthenus Acipenser stellatus Huso huso
20
V V
+ + + + +
Fajok / Species
CB M.o. HD
F-II F-IV F-V
Neopterygii (Teleostei) Alosa caspia nordmanni Coregonus lavaretus Cottus gobio Hucho hucho Salmo trutta (morpha fario) Thymallus thymallus
dunai kis hering botos kölönte dunai galóca sebes pisztráng pénzes pér
+
+ + +
+
V FV
+ +
+ +
V
+
FV
A
+
+
+
FV V
+ +
+ +
V
+
+
V V V V
+ A +
+ +
V V V V
+ A + + + +
+ + + + + +
V V V
A A +
+ + +
+
Haplomi Umbra krameri
lápi póc
Phare
Ostriophysi Abramis ballerus Abramis sapa Alburnoides bipunctatus Aspius aspius Barbus barbus Barbus meridionalis (peloponnesins) Chalcalburnus chalcoides Cobitus aurata Cobitis taenia Cyprinus carpio (native population) Gobio albipinnatus (belingi) Gobio kessleri Gobio uranoscopus Leucaspius delineatus Leuciscus idus Leuciscus souffia (agassizi) Misgurnus fossilis Pelecus cultratus Rhodeus sericeus Rutilus frisii Rutilus pigus Sabanejewia aurata Silurus glanis
lapos keszeg bagolykeszeg sujtásos küsz ragadozó őn rózsás márna petényi márna állasküsz balkáni csík vágó csík ponty (csak a természetes populációja) halványfoltú küllő homoki küllő felpillantó küllő kurtabaing jász vaskos csabak réticsík garda szivárványos ökle gyöngyös koncér leánykoncér törpecsík harcsa
+ + + +
V +
Phare + Phare Phare + + + + Phare + + +
V V
+
+
Anacanthini Lota lota
menyhal
+
Percomorphi Proterorhinus marmoratus Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Stizostedion volgensis Zingel streber Zingel zingel
tarka géb széles durbincs selymes durbincs
Phare Phare
német bucó magyar bucó
Phare + +
FV FV
+ +
+ +
fekete csiga bödöncsiga
Phare
V V
+ A
+
pettyescsiga magyar vakcsiga patakcsiga magyar fiallócsiga
Phare Phare Phare Phare
V V V
A A
+ +
+
+
INVERTABRATES MOLLUSCA GASTROPODA Archaeogastropoda Theodoxus praevostianus Theodoxus transversalis
+
Mesogastropoda Fagotia esperi Paladilhia hungarica Sadleriana pannonica Viviparus acerosus
Basomatophora Segmentia nitida Anisus vorticulus
gombcsiga apró fillércsiga
21
+
Fajok / Species
CB M.o. HD
F-II F-IV F-V
Stylomatophora Balea perversa Chilostoma banatica Helix pomatia Hygromia kovacsi Vallonia enniensis Vertigo angustior Vertigo genesii Vertigo moulinsiana
törékeny orsócsiga bánáti csiga éti csiga dobozi pikkelycsiga
Phare +
nagy hasascsiga
Phare + + +
lapos tavikagyló tompa folyamkagyló
Phare Phare
balogcsiga
V V FV
A + A
+
V
+
+
V
+
+
V V
+
+
+ +
BIVALVIA Eulamellibranchia Pseudanodonta complanata Unio crassus (bosniesis)
+
ANNELIDA Hirudinea Hirudo medicinalis
orvosi pióca
+
+
+
ARTHROPODA INSECTA Ephemeroptera Ametropus fragilis Choroterpes picteti Palingenia longicauda
Phare Phare Phare
tiszavirág
V
Odonata Aeshna viridis Anaciaeschna isosceles Brachytron pratense Ceriagrion tenellum Coenagrion hastulatum Coenagrion lunulatum Coenagrion ornatum Coenagrion scitulum Cordulegaster bidentatus Cordulegaster boltonii Cordulegaster heros Epitheca bimaculata Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Lestes dryas Leucorrhinia caudalis Leucorrhinia pectoralis Onychogomphus forcipatus Ophiogomphus cecilia Somatochlora flavomaculata Stylurus flavipes Sympecma fusca Sympetrum depressiusculum
zöld acsa lápi acsa szőrös szitakötő lápi légivadász lándzsás légivadász holdkék szitakötő díszes légivadász ritka légivadász hegyi szitakötő sárgafoltos hegyiszitakötő ritka hegyiszitakötő kétfoltú szitakötő sárgás szitakötő feketelábú szitakötő réti rabló tócsa szitakötő piros szitakötő csermely szitakötő erdei szitakötő sárgafoltos szitakötő sárgás szitakötő erdei rabló lassú szitakötő
+ + Phare + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
V V V V V V V V V FV V V V V V V V V V
+
+
A
+
+ +
+
+ +
+
+
+
+
+
V
Plecoptera Brachyptera braueri Isogenus nubecula Isoperla obscura
füstös álkérész
Phare Phare Phare
Orthoptera Gampsocleis glabra Isophya costata Isophya stysi Odontopodisma rubripes Paracaloptenus caloptenoides
tőrös szöcske magyar tarsza Stys-tarsza vöröslábú hegyisáska ál-olaszsáska
22
Phare
Phare
V FV FV V FV
A A A A
+ + + +
Fajok / Species Pholidoptera transsylvanica Saga pedo Stenobothrus eurasius
CB M.o. HD erdélyi kurtaszárnyú szöcske fűrészlábú szöcske eurázsiai rétisáska
+
V V V
A + A
F-II F-IV F-V + + +
Dictyoptera Mantis religiosa
imádkozó sáska
Phare
V
pusztai hangyaleső párducfoltos hangyaleső négyfoltos hangyaleső rablópille fogólábú fátyolka erdei hangyaleső
Phare Phare Phare Phare Phare Phare
V V
Neuroptera Acanthaclisis occitanica Dendroleon pantherinus Distoleon tetragrammicus Libelloides macaronius Mantispa styriaca Myrmeleon formicarius
V
Trichoptera Phare
Oecetis tripunctata
Lepidoptera Apatura ilia Apatura iris Apatura metis Argyronome laodice Arytrura musculus Brenthis hecate Carterocephalus palaemon Catopta thrips Chondrosoma fiduciarium Coenonympha oedippus Coenonympha tullia Colias myrmidone Colias palaeno Cucullia mixta Dioszeghyana schmidtii Erannis ankeraria Eriogaster catax Euphydryas aurinia Euphydryas maturna Euplagia (Callimorpha) quadripunctaria Glyphipterix loricatella Gnophus obscuratus Gortyna borellii Heteropterus morpheus Hypodryas maturna Leptidea morsei Lignioptera fumidaria Limenitis populi Lopinga achine Lycaena dispar Lycaena helle Maculinea alcon Maculinea arion Maculinea nausithous Maculinea rebeli Maculinea teleuis Melitaea trivia Mellicta britomartis Neptis rivularis Neptis sappho Nymphalis vau-album Nymphalis xanthomelas Parnassius apollo Parnassius mnemosyne Phyllodesma ilicifolia Phyllometra culminaria
kis színjtátszólepke nagy színjátszólepke magyar színjátszólepke keleti gyöngyházlepke keleti lápibagoly rozsdaszínű gyöngyházlepke kockás busalepke sztyepplepke magyar ősziaraszoló ezüstsávos szénalepke narancsszínű kéneslepke vértesi csuklyásbagoly magyar tavaszi-fésusbagoly Anker-araszoló sárga gyapjasszövő lápi tarkalepke díszes tarkalepke csíkos medvelepke budai szakállasmoly sötét sziklaaraszoló nagy szikibagoly tükrös busalepke keleti mustárlepke füstös ősziaraszoló nagy nyárfalepke sápadt szemeslepke nagy tűzlepke szürkés boglárka nagyfoltú boglárka zanótboglárka karszti hangyaboglárka vérfű boglárka kis tarkalepke barnás tarkalepke nagy fehérsávos lepke kis fehérsávos lepke L-betűs rókalepke vörös rókalepke Apolló-lepke kis Apolló-lepke csüngőaraszoló
23
+ + + Phare
V V V V FV
A
+
FV FV FV
A A +
+ + +
V
A
+
FV FV FV V V V
A A A + +
+ + + + +
FV
+ A
+ +
FV
A
+
+ A A
+ + +
+ +
+
+ +
A + +
+
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+ +
+ + + +
+ + +
Phare + Phare + + + + + + + + + + + Phare + Phare Phare + + +
V FV V V V V V V V V
V V V V V
+
FV
A
+ +
Fajok / Species Plebejus pylaon Polymixis rufocincta Proserpinus proserpina Saturnia pyri Scolitantides orion (battus) Zerynthia polyxena
CB M.o. HD fóti boglárka villányi télibagoly törpeszender nagy pávaszem szemes boglárka farakasalmalepke
F-II F-IV F-V
+ + Phare + +
FV V V
A +
+
V
+
V
A ?
+ +
A A
+ +
A A + + A A A + + + + + + A A +
+ + + + + + + + + + + + + + + +
+
+
+
+
Coleoptera Bolbelasmus unicornis Buprestis splendens Calosoma sycophanta Carabus hampei Carabus hungaricus Carabus intricatus Carabus variolosus Carabus zawadszkii Cerambyx cerdo Cucujus cinnabarinus Dorcadion (fulvum) cerrae Duvalius gebhardti Duvalius hungaricus Dytiscus latissimus Graphoderus bilineatus Limoniscus violaceus Lucanus cervus Morimus funereus Osmoderma eremita Pilemia tigrina Probaticus subrugosus Rosalia alpina
szarvas ganéjtúró pompás díszbogár (nem él M.o.-on!) aranyos bábrabló beregi futrinka magyar futrinka lapos kékfutrinka vizifutrinka zempléni futrinka nagy hőscincér skarlátbogár pusztai gyalogcincér Gebhardt-vakfutrinka magyar vakfutrinka óriás csíkbogár széles tavicsíkbogár kék pattanóbogár szarvasbogár gyászcincér remetebogár atracélcincér ráncos gyászbogár havasi cicncér
+
+
V FV FV V V FV V V FV V V V V V V V FV FV V V
Phare + + +
FV FV FV
+
+ +
+ +
+ +
+ +
+
+
Hymenoptera Anthidium montanum Formica polyctena Formica pratensis Formica rufa
kis vöröshangya réti hangya erdei vöröshangya
CRUSTACEA Phare
Anostraca Branchinecta paludosa
Decapoda Astacus astacus Austropotamobius torrentium
folyami rák
+
kövi rák
Phare
V
+
+
V V V V
+ + + + +
+ + + + +
+ +
+
A
+
NÖVÉNYEK BRYOPHYTA Drepanocladus vernicosus Dicranum viride Buxbaumia viridis Mannia triandra Orthotrichum rogeri
karcsú sarlósmoha zöld seprőmoha zöld koboldmoha sziklai illatosmoha alhavasi szőrössüvegűmoha
PTERIDOPHYTA Botrychium matricariifolium Botrychium multifidum Botrychium virginianum Lycopodium sp. Marsilea quadrifolia
ágas holdruta sokcimpájú holdruta virginiai holdruta korpafüvek mételyfű
+ + + +
V V V V V
Horánszky-cickafark homoki cickafark csengettyűvirág
+ + Phare
FV V V
ANGIOSPERMATOPHYTA Achillea horanszkyi Achillea ochroleuca Adenophora liliifolia
24
+ +
Fajok / Species Adonis flammea Adonis x hybrida Agropyron pectinatum Ajuga laxmanni Aldrovanda vesiculosa Allium suaveolens Alyssum montanum ssp. brymii Angelica palustris Apium repens Arnica montana Astragalus dasyanthus Astragalus exscapus Berula erecta Brassica elongata Bupleurum falcatum ssp. dilatatum Caldesia parnassifolia Camelina alyssum Campanula macrostachya Carex repens Carex stenophylla Cirsium brachycephalum Coeloglossum viride Colchicum arenarium Corispermum canescens Crambe tataria Cypripedium calceolus Dactylorhiza fuchsii Dianthus arenarius ssp. borussicus Dianthus diutinus Dianthus plumarius ssp. regis-stephani Dianthus plumarius ssp. lumnitzeri Dianthus serotinus Diphasium complanatum ssp. issleri Dracocephalum austriacum Echium maculatum (russicum) Elatine alsinastrum Elatine hexandra Elatine hungarica Eleocharis carniolica Eriophorum gracile Ferula sadleriana Galanthus nivalis Gladiolus palustris Hammarbya paludosa Helleborus dumetorum Herminium monorchis Herniaria hirsuta Hesperis vrabelyiana Himantoglossum adriaticum Himantoglossum caprinum Iris aphylla ssp. hungarica Iris humilis ssp. arenaria Iris sibirica Leucojum vernum ssp. carpaticum Ligularia sibirica Lindernia procumbens Linum dolomiticum Liparis loeselii Lotus borbasii Lythrum thesioides Lythrum tribracteatum Myosotis scorpioides Najas marina
CB M.o. HD lángszínű hérics erdélyi hérics taréjos tarackbúza szennyes ínfű aldrovanda illatos hagyma tornai ternye réti angyalgyökér kúszó celler árnika gyapjas csüdfű szártalan csüdfű keskenylevelű békakorsó harasztos káposzta sarlós buvákfű szíveslevelű-hídőr duzzadt gomborka hosszúfüzérű harangvirág kúszó sás keskenylevelű sás kisfészkű aszat zöldike homoki kikerics szürke poloskamag tátorján rigópohár erdei ujjaskosbor balti szegfű tartós szegfű István király-szegfű Lumnitzer-szekgű kései szegfű Issler-laposkorpafű osztrák sárkányfű piros kígyószisz pocsolyalátonya cseplesz látonya magyar látonya sűrű csetkáka vékony gyapjúsás (kipusztult) magyarföldi husáng hóvirág mocsári kardvirág tőzegorchidea kisvirágú hunyor minka (kipusztult) borzas porcika Vrabélyi-estike adriai sallangvirág bíbor sallangvirág magyar nőszirom homoki nőszirom szibériai nőszirom tavaszi tőzike szibériai hamuvirág (kipusztult) heverő iszapfű pilisi len hagymaburok Borbás-kerep zsellérkefüzény (kipusztult) apró füzény mocsári nefelejcs nagy tüskéshínár
25
Phare Phare Phare Phare + + + + Phare + Phare + + Phare Phare Phare Phare + + + Phare + +
+ + + + + + + + + Phare
+ Phare + Phare +
+ + + + + Phare + Phare Phare +
F-II F-IV F-V
FV V V V V FV V V FV V
A? +
? +
+
+ + +
+ +
+ +
FV
+
+
V V FV V FV FV V V FV FV FV V
A
+
A
+
A +
+
+ A A A
+ + + +
FV V V V V V V FV
+ A
+ +
+
+
+
+
A + A
+
A A A A A
+ + + +
+ + A +
+
+
+
V V
FV FV
FV FV FV FV V V V FV V FV FV V V
+
+ +
+
+
+ +
+ + + +
Fajok / Species Nepeta parviflora Onosma arenaria Onosma tornensis Orchis laxiflora ssp. palustris Ornithogalum sphaerocarpum Paeonia officinalis ssp. banatica Plantago maxima Potentilla thyrsiflora Pulsatilla grandis Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Pulsatilla patens Pyrus magyarica Ranunculus polyphyllus Ruscus aculeatus Salicornia prostrata Serratula lycopifolia Seseli leucospermum Sesleria heufleriana ssp. hungarica Silene vulgaris Sorbus hazslinszkyana Spiraea crenata Spiraea media Spiranthes aestivalis Stipa borysthenica Stipa crassiculmis ssp. euroanatolica Stipa dasyphylla Suaeda maritima ssp. pannonica Taraxacum obliqum Thlaspi jankae Thlaspi kovatsii Trapa natans Typha minima Typha shuttleworthii Pseudolysimachion spurium subsp. foliosum Vicia sparsiflora Vincetoxicum pannonicum Viola biflora
CB M.o. HD borzas macskamenta homoki vértő tornai vértő mocsári kosbor gömbtermésű sárma bánáti bazsarózsa óriás útifű terpedt pimpó leánykökörcsin magyar kökörcsin tátogó kökörcsin magyar körtefa buglyos boglárka szúrós csodabogyó sziksófű fénylő zsoltina magyar gurgolya erdélyi nyúlfarkfű hólyagos habszegfű Hazslinszky-berkenye csipkés gyöngyvessző (kipusztult) sziklai gyöngyvessző nyári füzértekercs homiki árvalányhaj vastagszárú árvalányhaj bozontos árvalányhaj magyar sóballa ferde pitypang Janka-tarsóka Schudich-tarsóka sulyom apró gyékény gyékényfaj (kipusztult) bugás veronika pilisi bükköny magyar méreggyilok sárga ibolya
+ + + Phare Phare Phare Phare + + Phare Phare Phare + + + + + + Phare + Phare + Phare Phare Phare + + + + + +
F-II F-IV F-V
FV V FV V V FV FV
A?
?
A
+
A
+
V FV FV FV V V
A A + A
+ + +
V FV V
+ A
V V V
+ +
+
+ + +
+ A
+
V
V V V
A
+
V V FV V
A?
?
A
+
FUNGI Boletus satanas
sátántinorú
+
2. Országos értékelés minden egyes élőhelyről és fajról III. függelék (módszertan) szerint A közösségi jelentőségű területek kiválasztásának szempontjai és kijelölésük különleges természetmegőrzési területekként 1. SZAKASZ: A területek relatív jelentőségének országos vizsgálata az I. melléklet valamennyi természetes élőhelytípusa, illetve a II. melléklet valamennyi faja (köztük a kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusok, illetve a kiemelt jelentőségű fajok) kapcsán. A. A terület értékelésének szempontjai az I. melléklet egy adott természetes élőhelytípusa esetében:
26
(a) A szóban forgó területen milyen arányban képviselteti magát az adott természetes élőhelytípus. (b) A terület természetes élőhelytípus által lefedett részének aránya az országon belüli ugyanazon természetes élőhelytípus által lefedett terület összfelszínéhez. (c) Az adott természetes élőhelytípus struktúrájának és funkciónak védelmi foka, továbbá a helyreállítás lehetőségei. (d) A terület értékének általános vizsgálata az adott természetes élőhelytípus megőrzésének szempontjából. B. A terület értékelésének szempontjai a II. melléklet egy adott faja esetében: (a) Az adott faj szóban forgó területen élő populációjának mérete és sűrűsége az ország egész területén élő populációinak a viszonylatában. (b) Az élőhely azon elemeinek védelmi foka, amelyek jelentősek a szóban forgó faj szempontjából, továbbá a helyreállítás lehetőségei. (c) A területen élő populáció elszigeteltségének foka az adott faj természetes elterjedésének viszonylatában. (d) Az adott faj megőrzését szolgáló terület értékének általános vizsgálata. C. E szempontok alapján a tagállamok az általuk országos listára javasolt Közösség szempontjából jelentősnek megítélt területeket osztályozzák relatív fontosságuk szerint az I. melléklet egyes természetes élőhelytípusainak, illetve a II. melléklet egyes fajainak megőrzésében. D. Ez a lista feltűnteti azokat a a kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusoknak, illetve kiemelt jelentőségű fajoknak otthont adó területeket, melyeket a tagállamok az A. és B. kritériumok alapján kiválasztottak. 2. SZAKASZ Az országos listára felvett területek közösségi jelentőségének értékelése 1.
Közösségi szempontból jelentősnek tekintendő valamennyi olyan terület, amely kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípusnak, illetve kiemelt jelentőségű fajnak ad otthont.
2. A tagállamok listáin szereplő további területeknek Közösség szempontjából való jelentőségének vizsgálata – vagyis az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt fajok kedvező védelmi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához, továbbá a Natura 2000 koherenciájához való hozzájárulásának – az alábbi szempontok alapján történik: (a) a terület relatív értéke országos szinten; (b) a terület földrajzi helyzete a II. mellékletben felsorolt fajok vándorlási útvonalához képest, továbbá annak figyelembevételével, hogy a terület egy olyan folyamatos ökoszisztémához tartozik-e, amely átnyúlik egy vagy több Közösségen belüli országhatáron; (c) a terület kiterjedése; (d) az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt és jelen lévő fajok száma a területen;
27
(e) a terület globális ökológiai értéke az érintett bioföldrajzi régiók, illetve a 2. cikkben megadott terület egészének szempontjából, figyelembe véve elemeinek jellegzetes vagy egyedi voltát, illetve azok együttes megnyilvánulását.
II. Élőhelyvédelmi Irányelv: függelékes élőhelyek és fajok • függelékes élőhelyek
47
kiemelt: 19
• II. függelékes állatok
108
kiemelt: 12
• II. függelékes növények • ÖSSZESEN:
40 195
kiemelt:
8
kiemelt: 39
III. CORINE Biotopes és Natura 2000 (KJT) • először: területkiválasztás • majd: dokumentálás • először: országos adatgyűjtés • majd: országos értékelés • majd:
területértékelés és végleges dokumentálás
• majd:
élőhely-monitorozás, fajmonitorozás és „kezelés” (terv ...) és a beavatkozások ellenőrzése
IV. Országos értékelés: szempontok • Leírás, jellemzés ritkaság - gyakoriság tudásunk, ismereteink mértéke biogeográfiai, természetvédelmi értékelés irodalmak és szakértők (élőhelypreferencia) • Állományok, populációk térképe és jellemzése borítás / populációméret relatív borítás / relatív populációméret (ABCD) reprezentativitás / izoláltság (ABC) védettségi állapot (ABC) összesített értékelés (ABC)
28
V. Feladatok, gondok és az NGO-k lehetséges szerepe • Az országos felmérés nincs teljesen készen, nem elég részletes, nem elég pontos (lásd a
Cirsium brachycephalum példáját) ⇒adatgyűjtés NP-okkal és specialistákkal együttműködve (felismerhető élőhelyek-fajok, nem destruktív módszerek, oktatás-képzés) • A területkiválasztás, értékelés, dokumentálás folyamatban van ... ⇒ NP-okkal, TvH-val való együttműködés • A társadalmi szerep még betöltetlen ⇒ az európai, országos és helyi természeti értékek, természetvédelmi érdekek érvényesítésének erősítése, tudatformálás, kezelési feladatok • Majd ⇒ NP-okkal együttműködve a Natura 2000 területek és az ottani természeti értékek állapotának monitorozása, kutatása, a területek természetvédelmi kezelésének kérdése
VI. Mit lehetne tenni, példák • A faj könnyen és egyértelműen felismerhető, de nem keresi, nem monitorozza senki (vagy
kevesen) – pl. mocsári teknős, unkák, keleti lápibagoly (kocsordon!), szarvas ganéjtúró, remetebogár, skarlátbogár • Van országos program, specialista munkacsoport: csatlakozni ... - pl. Lárva-team, Természetes növényzeti örökségünk (Széchenyi Program), Maculinea-kutató csoport • A faj biológiája „rejtélyes” (nem elég jól ismert), vagy olyan ritka, hogy nem lehet találkozni vele: intenzív, gyakori (de kíméletes keresés) együttműködve a specialistával és a természetvédelem szakembereivel – ilyen a csíkos szöcskeegér és rovarok egy része
29
A vadon élő madarak védelméről szóló (79/409/EEC) EU irányelvhez kapcsolódó jogi és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésének stratégiai szintű összefoglalása1 Összeállította: Szilvácsku Zsolt, MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat
1. Jogi szempontú áttekintés A magyarországi természetvédelmi jogszabályok - ha néhány nem elhanyagolható hiányosságtól eltekintünk (lásd lentebb) - megfelelnek az Európai Unió előírásainak, sőt több tekintetben szigorúbb előírásokat is tartalmaznak, ami az irányelvek természetét, és az Európai Bíróság (European Court of Justice) ítélkezési gyakorlatát tekintve megengedhető, bizonyos esetekben kívánatos is. A hazai természetvédelmi jog legnagyobb erőssége, hogy törvényi szinten tartalmazza a legtöbb alapvető előírást és korszerű jogi keretet (lásd Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere, ökológiai hálózat, ökológiai víz, kezelési tervek, védőzóna stb.). Itt most azok közül a hiányosságok közül mutatunk rá néhányra, amelyek a meghatározott jogi keretek pontosítását és végrehajtását segítenék elő, illetve, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek az SPA területek (Special Protection Areas - Különleges Madárvédelmi Területek) védelmének biztosítására is. A hiányzó jogszabályok többségének elkészítését és kihirdetését elő kell, hogy segítse a természetvédelmi jogharmonizációs kötelességünk a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek vonatkozásában. Jelentős problémát jelent, hogy a legmagasabb szintű jogszabályok gyakran a természetvédelmi szabályokat tekintve nem teljesítik a rendszerszemléletű jogalkotás követelményit, így közel sem olyan súllyal veszik figyelembe a természetes folyamatok működőképességének fenntartását, a természeti értékek védelmét, mint az szükséges lenne. Előfordul az is, hogy a különböző finanszírozási rendszerek nem csupán egymással ellentétes tevékenységeket és célokat támogatnak, de figyelembe sem veszik a természetmegőrzés szükségességét és feladatait. Ha a bírósági és ügyészségi gyakorlatot tekintjük ott is csekélyebb az természetvédelmi jogi ügyforgalom, mint ahogy azt a természetvédelmi érdekek megfelelő érvényesítése megkövetelné. Magyarországon a természetvédelmi célú jogi szabályozás törvényi szinten lényegében összhangban van az EU Madárvédelmi Irányelvében foglaltakkal, azaz magában foglalja az érvényesítéshez alapvetően szükséges törvényi előírásokat. A jogharmonizáció azonban nem csak a jogszabályi előírások nemzeti jogba történő beépítését jelenti, hanem ennél szélesebb körre terjed ki. Ilyen megközelítésben további feladatot jelent az előírások megfelelő módon történő 1
Az eredeti tanulmány a Phare HU9807-01-0202 számú projektjének keretében készült a Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat koordinálásával 30
végrehajtása, illetve sok esetben a végrehajtáshoz szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok (pl. rendeletek), gyakorlat- orientált útmutatók és egyéb eszközrendszer kidolgozása és alkalmazása. Ezen a téren az alábbiakban ismertetett problémák és célok fogalmazhatók meg általánosságban. Az irányelv igen határozott és korlátozó módon állapítja meg, hogy az SPA-kra vonatkozó szabályoktól milyen jelentős okok miatt lehet eltérni. A gazdasági és szabadidős igények önmagukban nem merítik ki ezen (a legszükségesebb közérdekhez tartozó) indokok körét. A hazai gyakorlat azonban az, hogy a gazdasági és rekreációs szempontok gyakorta felül kerekednek a természetvédelmi érdekeken. Az irányelv előírásai szerint az SPA-kon a kijelölést követően ez nem megengedhető. Az ehhez szükséges garanciákat ezért meg kell teremteni a szabályozás és a végrehajtás keretein belül. Esetjog Az irányelv 2. cikke kimondja, hogy "a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az 1. cikkben hivatkozott fajok állományait megfelelő szinten fenntartsák, vagy megfelelő szintre hozzák, amely megfelel különösen az ökológiai, tudományos és kulturális igényeknek, mindamellett figyelembe veszik a gazdasági és szabadidős igényeket is". Ilyen formán az irányelv általános kötelezettséget ró a tagállamokra és körvonalazza az irányelv általános filozófiáját is. Eltekintve a tagállamokra rótt általános kötelezettségektől, a 2. cikk megjeleníti a MvI filozófiájának alapjait is. A vadon élő madarak védelmét határozza meg, mint az ökológiai, tudományos és kulturális igények kiszolgálását, és ezek világosan nagyobb súllyal szerepelnek, mint a gazdasági és szabadidős igények. Valójában, az előbbi hármas szempontrendszerhez illeszkedő teljesítés által válnak valóra az irányelv előírásai (ezek a elsődleges követelmények - primary requirements), a további két szempont csupán másodlagosan vehető figyelembe (ezek a másodlagos követelmények - secondary requirements) Lásd: ECJ, 247/85 számú ügy
Ugyancsak problémát jelent, hogy a természetvédelmi érdekek horizontális integrációja a különböző szakpolitikákba és programokba még nem kielégítő módon megoldott. Így például a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, területfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, vízgazdálkodás stb. alacsonyabb szintű szabályozóiban, programjaiban és terveiben, ill. gyakorlatában még nem érvényesülnek megfelelő mértékben a természetvédelmi érdekek szempontjából fontos elemek (természetvédelmi fogalmak és célok helyes értelmezése, program és tervszintű hatásvizsgálati kötelezettségek, védőövezetek, indikátorok, monitoring, konzultációk stb.). Előzetes kérdésként felmerül hogy mi a kapcsolat a 3. és 4. cikkben foglalt élőhelyvédelmi kötelezettségek és az irányelv általános célja között, amely a vadon élő madarak védelme, megőrzése (1. cikk). A kérdés az, hogy a 3. és a 4. cikk csupán arra terjed-e ki, hogy a benne foglalt előírásokra figyelemmel a vonatkozó fajokat megőrizze és megóvja azokat az említett hatásoktól, vagy pedig ezek a cikkekben foglaltak ettől bizonyos mértékben független, önálló kötelezettséget jelentenek az élőhelyek megérzésére vonatkozóan? Egy 1993-as döntésében a Bíróság félreérthetetlenül az utóbbi értelmezés mellett tette le a voksát: "Az irányelv 3. és 4. cikke kötelezi a tagállamokat, hogy megőrizzék, fenntartsák és helyreállítsák az élőhelyeket, mint olyanokat, azok ökológiai értéke alapján. Ezen felül az irányelv preambulumának 9. bekezdése (recital) alapján következik, hogy a megfelelő biológiai sokféleség, valamint a megfelelő kiterjedésű és változatosságú élőhelyek megőrzése, fenntartása és helyreállítása nélkülözhetetlen valamennyi madárfaj védelme érdekében. A tagállamok kötelezettsége a 3. és a 4. cikkben előírtak alkalmazására, még mielőtt a madarak számának csökkenése vagy a védett fajok eltűnésének kockázata felmerülne." Lásd: ECJ, C-355/90 számú ügy 31
Harmadik kiemelendő probléma - és ez az előzőekben említettek egyik legfontosabb alapfeltétele - a fajokra és az egyes élőhely típusokra vonatkozó stratégiai anyagok hiánya, illetve azon hiányossága, hogy nem határozzák meg a természetvédelmi politika és gyakorlat prioritásait és az érvényesítés lehetséges módjait. Ezen a téren előbbre kell lépni mind az országos, de a regionális és helyi szinteken is. A követelmények és a jogérvényesítés szempontjából meg kell említeni még azt a fontos problémakört, amelyet egyes jogi eszközök, illetve azok használatának hiánya jelent. Fel kell készülni arra is, hogy az irányelvek egyes rendelkezései alapján közvetlenül hazai bírósághoz is lehet majd fordulni, aminek a feltételeit meg kell teremteni (képzések, kapacitás, tájékoztatás stb.) Az Élőhelyvédelmi Irányelv (ÉvI) 6. cikk 2., 3. és 4. bekezdéseinek előírásai közvetlenül alkalmazhatók a tagállamokban. A Bíróság a C-57/85 és a C-355/90 számú ügyek kapcsán kifejtette, hogy a Madárvédelmi Irányelv (MvI) 4. cikk 4. bek. első mondata kellően egyértelmű és feltételnélküli ahhoz, hogy a Bíróság önállóan alkalmazza az egyes esetek elbírálására. Az ÉvI említett rendelkezései ebből a szempontból nem különböznek. A MvI 5., 6., 7., 8. és 9. cikkeiben lefektetett előírások mind közvetlenül alkalmazhatók. A kereskedelmi tilalmak (6.cikk), az I. függelékben nem szereplő fajok vadászata (5. és 7. függelék), vadászat a szaporodási időszakban (7. cikk 4. bek.), a nem szelektív vadászati módszerek (8. cikk), úgy mint az 5. cikk többi rendelkezései is világosak, félreérthetetlenek és kellően operatívak önmagukban is ahhoz, hogy a bíróságok közvetlenül alkalmazhassák. Néhány tagállamban (Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában) a nemzeti bíróságok jelentős szerepet játszottak a MvI érvényesítése során, a legtöbb ügy az 5-től a 9. cikkig terjedő szabályokkal kapcsolatosan született. Ez azt mutatja, hogy a magyarországi bíróságoknak is fel kell készülni az esetleges ügyek fogadására, mivel ahogy korábban említettük több helyen is, a MvI egyes cikkei
Mindezen kiemelt problémák mellett is megállapítható azonban, hogy a Magyarországon a természetvédelmi célú jogi szabályozás nagymértékben összhangban van az EU Madárvédelmi Irányelvében foglaltakkal és a hazai természetvédelmi szakemberek ismeretei és gyakorlata is alapvetően megfelelő a követelmények teljesítésére. Az EU Környezetvédelmi Tanácsa a társult országokkal közösen megtartott 1996. március 4-i ülésére munkaanyagot készített "A társult közép- és kelet-európai országok felkészülése az EU környezetvédelmi jogalkotáshoz való közelítésre" címmel. A munkaanyag III. pontjában a jogközelítés négy lépcsőjét különböztetik meg: 1. a prioritások meghatározása; 2. az uniós jog hazai jogba történő beépítése; 3. gyakorlati jogérvényesítési mechanizmusok kialakítása; illetve a 4. a jogszabályok alkalmazása és tényleges érvényesítése.
32
Fentiekből is következik, hogy nem elegendő az adott irányelvnek megfelelő jogszabályi keretek kialakítása, biztosítani kell azok érvényesülését is, amelyre természetvédelmi szempontból is fel kell készülni.
Főbb feladatok összefoglalása: Madárvédelmi Irányelvvel kapcsolatos főbb végrehajtási feladatok 1. Tervezés 1.1. Illetékes szervezet létre hozása, megbízása az irányelvből adódó feladatok végrehajtásának koordinálására 1.2. Az illetékes hatóságnak ki kell fejlesztenie egy védelmi rendszert az irányelvben meghatározott fajok (az I. mellékletben felsorolt hazánkban természetesen előforduló, és fel nem sorolt vonuló madarak) számára. 1.3. Az illetékes hatóságnak kell azonosítani és kijelölni a különleges madárvédelmi területeket (SPA) az irányelv előírásai és a Európai Bíróság (ECJ) döntéseinek értelmében, tekintettel az I. mellékletben felsorolt fajokra, a vonuló fajokra és a vizes élőhelyekre. 1.4. Biztosítani kell a módosított környezeti hatásvizsgálatokról szóló irányelv (85/337.EEC) megfelelő érvényesítését. A hatálya alá tartozó projektek engedélyezése során a természeti érdekeket megfelelő módon képviselni kell. Ki kell alakítani a tervek és programok hatásvizsgálatára vonatkozó szabályozást és gyakorlatot. 2. Szabályozás 2.1. Meg kell tenni mindazon szükséges intézkedéseket, amelyek a madárfajok állományainak megfelelő szinten tartásához, a megfelelő szintre hozásához, illetve az élőhelyek megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához szükségesek. 2.2. Speciális megőrzési intézkedéseket kell tenni az I. mellékletben szereplő és a vonuló madárfajok érdekében, különösen azon fajokra vonatkozóan, amelyek állománya a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyektől függ. 2.3. Minden egyes SPA területen meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a terület megfelelő kezelése érdekében, illetve, az élőhelyek leromlásának és a fajok zavarásának megelőzése érdekében. 2.4. Általános védelmi rendszert kell létrehozni az I. mellékletben felsorolt fajok érdekében, amely védelmi rendszer kiterjed a zavarás, a tartás, a befogás és az ölés elleni védelemre is, illetve az irányelv követelményei szerint az élőhelyek védelmére is. Meg kell tiltani a fajok kereskedelmét, kivéve a III. mellékletben lévőkét. Ez a tilalom ki kell, hogy terjedjen a tojásokra és a fészkekre is. 2.5. Gondoskodni kell arról, hogy a II. mellékletben felsorolt fajok vadászata olyan formában történjen, hogy az megfeleljen a 7. és a 8. cikkek előírásainak, amelynek alapvető célja, hogy a szelektív módszerek használatával megelőzze a madárfajok nagyarányú befogását és megölését 2.6. és biztosítsa a populációkkal való bölcs gazdálkodást. 2.7. Gondoskodni kell arról, hogy minden - az 5-8. cikkek körében, a 9. cikk alapján megállapított - mentesség szigorú ellenőrzés és monitoring alatt álljon és az ezekkel kapcsolatos éves jelentések eljussanak a Bizottsághoz. 33
2.8. Gondoskodni kell arról, hogy a természetesen elő nem forduló madárfajok bárminemű betelepítése ne károsíthassa a helyi növény- és állatvilágot. 2.9. Meg kell teremteni a hatáselemzés feltételeit minden olyan projekt vagy terv esetén, amely önmagában vagy más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban vélhetően jelentős hatással lesz egy vagy több SPA területre. Biztosítani kell, hogy olyan projektek vagy tervek ne valósuljanak meg, amelyek ártanak a terület épségének, kivéve a legszükségesebb közérdek felmerülése esetét. 2.10. Amennyiben - egyéb változat hiánya és kiemelt közérdek miatt - a várható negatív hatások ellenére - mégis a projekt megvalósítására kerül sor, , akkor is biztosítani kell, hogy megtegyenek minden szükséges kárcsökkentő intézkedést a Natura 2000 hálózat egészének koherenciája védelmében. 2.11. Végre kell hajtani javító intézkedéseket az SPA területek ökológiai értékeinek fenntartása és növelése érdekében. Monitoring tevékenységet kell folytatni az élőhelyek minőségének és az I. mellékletben szereplő fajok helyzetének értékelése céljából. 3. Monitoring és kutatás 3.1. Szükség van a kijelölésre kerülő területek és a vonatkozó fajok védelmének megerősítése céljából speciális kutatásokra és tudományos tanulmányok, elemzések készítésére. Különleges figyelmet kell fordítani az irányelv V. függelékében felsorolt témaköröknek. A tagállamoknak minden olyan információt meg kell küldeniük, amely szükséges a Bizottságnak a 10. cikkben hivatkozott kutatások összehangolásához. 3.2. Létre kell hozni egy olyan monitoring rendszert, amely az irányelvből fakadó tevékenységek teljes körére kiterjed. A monitoringnak ki kell terjednie: az I. mellékletben felsorolt fajok helyzetére; az SPA-k ökológiai értékére és integritására; a II. mellékletben felsorolt fajok védelme érdekében bevezetett intézkedések hatékonyságára, amelyek a túlzott mértékű, ártalmas tevékenységek megelőzést szolgálják. Létre kell hozni a jelentési és védelmi céloknak megfelelő madártani adatbázist, amelynek összevethetőnek kell lennie az élőhelyvédelmi irányelv céljaira létrehozandó adatbázissal. 3.3. A monitorozó rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy megfelelő módon lehessen követni a következőket: a vadon élő madárfajok kereskedelmét, a vadászat és a természetvédelmi intézkedések hatását (külön és együttesen), valamint a természetesen nem előforduló fajok betelepítésének hatását. 4. Egyeztetések és jelentések 4.1. Konzultáció a lakossággal az SPA területre vélhetően jelentős hatással bíró tevékenységek, ill. projektek engedélyezése előtt. 4.2. Konzultáció a Bizottsággal az ország területén természetesen elő nem forduló fajok betelepítéséről. 4.3. A Bizottságnak benyújtásra kerülő jelentések - az irányelv előírásainak átültetése és érvényesítése - a különleges madárvédelmi területek kijelölése (SPA) - a vadászati rendelkezések gyakorlati alkalmazása - az irányelv szabályai alóli mentességek - az irányelv előírásainak megfelelő intézkedések - kutatási tevékenység - az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikk szerinti kárpótló intézkedések - az irányelv előírásainak való megfelelést biztosító rendelkezések. 34
A Madárvédelmi irányelv egy cikkének kiemelése a követelmények tekintetében ad 4. cikk 4.1. Kötelezettség a tagállamok számára a számuk és területük szerint legalkalmasabb területek (mint különleges madárvédelmi területek) kijelölésére az Irányelv I. mellékletében felsorolt fajok védelme érdekében, 4.2. Kötelezettség a tagállamok számára a számuk és területük szerint legalkalmasabb területek (mint különleges madárvédelmi területek) kijelölésére az Irányelv I. mellékletében nem felsorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok védelme érdekében. 4.3. A területek kijelölése során kiemelt figyelmet kell fordítani a vizes élőhelyek védelmére és különösen a nemzetközi fontosságú vizes élőhelyekre. A 4. cikk 1. és 2. bekezdésének alkalmazási körében az a kritikus pont, hogy milyen mértékű a tagállamok diszkrecionális ('saját belátása szerinti') joga abban a kérdésben, hogy mely területeket jelöljék ki SPA-nak. Bíróság esetjoga azt mutatja, hogy az említett diszkrecionális jogkör megszorítással, szűken értelmezendő. A Bíróság C-3/96 sz. kijelölési ügyben Hollandiával szemben hozott állásfoglalása meghatározó jellegű pontjai az alábbiak: - Az MvI 4. cikke 1 bekezdésébe foglalt területkijelölési előírás egy kötelezettség, amely alól nem vonhatja ki magát egy tagállam sem azáltal, hogy egyéb természetvédelmi intézkedéseket vezet be a fajok védelme érdekében. - A tagállamok mérlegelési mozgástere - a legalkalmasabb területek osztályozásánál - nem ad lehetőséget arra, hogy az alkalmazható és megfelelő ornitológiai kritériumok alapján alkalmas területeke ne jelöljék ki madárvédelmi területként. Csak arra van lehetősége a tagállamoknak, hogy a kijelölési kritériumokat és a védelmi intézkedéseket a tudományos és gyakorlati szempontoknak megfelelően alakítsák ki. - 1989-es IBA könyv (jelenleg a 2000-ben kiadott) tartalmazza a legalkalmasabb területeket a kijelölések szempontjából. Végezetül a Bíróság határozottan megtagadta annak a lehetőségét, hogy az irányelv 2. cikkében említett gazdasági igényekre hivatkozva egy tagállam, hogy nem tett eleget a 4. cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy azon követelmények szűkítő értelmezését követte a gazdasági igényekre alapozva: "A Bíróság C-57/89 számú ügyében adott értelmezésből következik, hogy a tagállamok nincsenek felhatalmazva önhatalmúlag arra, hogy az irányelv alkalmazása során egyéb érdekek alapján kivételeket állapítsanak meg. Főként az irányelv 4. cikke vonatkozásában a határozottan és világosan utalt a döntésében arra, hogy a kivételek megállapításának okainak meg kell felelniük azoknak az általános érdekeknek, amelyek felette állhatnak az irányelvben képviselt ökológiai alapérdekeknek. Azok az érdekek, amelyeket a 2. cikk, a másodlagos érdekek sorában említ, a gazdasági és szabadidős igények, nem vehetők ebből a szempontból figyelembe." (ECJ, C-57/89. sz. eset)
35
Az Élőhelyvédelmi Irányelv (ÉvI) 6. cikk 2-4. bekezdése (a MvI 4. cikk 4. bekezdés 1. mondata helyett az ÉvI 7. cikk szerint) 4.4. Kötelezettségek és intézkedések bevezetése a kijelölésre került területeken, amelyekkel az élőhelyek leromlása és azon madárfajok háborgatása elkerülhető, amelyek alapján a területet kijelölték. 4.5. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az I. mellékletben felsorolt fajok élőhelyei megfelelő sokféleségének és nagyságának megőrzését, fenntartását és helyreállítását biztosítsák. Az MvI 4. cikk 4. bek. első mondatát a Bíróság úgy értelmezte, hogy az csak az élőhelyek jelentős (szennyezés vagy) leromlására vonatkoztatható. Az ÉvI új rendelkezései, amelyek felváltották az említett mondatot szigorúbb kötelezettségeket rónak a tagállamokra azzal kapcsolatosan, hogy az élőhelyek leromlását megélőzzék, ill. elkerüljék. A védelmi előírások nem csak azokon a területeken kell alkalmazni, amelyek kijelölésre kerültek, mint SPA területek, hanem azokon is, amelyeket ki kell, hogy jelöljenek a MvI 4. cikk 1 és 2. bek. értelmében, de az adott tagállam ezt még nem tette meg. (C-355/90 sz. eset) Az ÉvI 6. cikk 3. bekezdése szerint "Azoknak a terveknek vagy projekteknek, amelyek a terület kezelésével nincsenek közvetlen kapcsolatban vagy ahhoz nem szükségesek, de arra vélhetően jelentős hatással lehetnek, akár önmagukban, akár más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban, megfelelő hatáselemzést kell elvégezni a területre való kihatásaival kapcsolatban, figyelemmel a terület megőrzési céljaira. A területtel kapcsolatos hatáselemzés eredményeit figyelembe véve, továbbá a 4. bekezdés rendelkezéseinek értelmében az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor járulhatnak hozzá a szóban forgó tervhez vagy projekthez, ha előzőleg megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja sérteni az érintett terület épségét, továbbá ha szükség esetén kikérték a lakosság véleményét." Ez a rendelkezés használható rendelkezéssel bővítette ki a korábbi szabályokat (MvI 4. cikk 4. bek.).
4.6. Biztosítani kell azon projektek vagy tervek hatásainak vizsgálatát, amelyek a kijelölt területekre önmagukban vagy más tervekkel vagy projektekkel együtthatásban vélhetően jelenetős hatással lehetnek. 4.7. A szabályozásra kerülő eljárás során meg kell győződni az engedélyezés előtt arról, hogy a terv vagy projekt nem fogja sérteni a területek épségét, és csak azt követően adható engedély, ill. hozzájárulás az engedély kiadásához. 4.8. Az eljárás során biztosítani kell a lakosság részvételét. 4.9. Az eljárás során vizsgálni kell a tervek és projektek több lehetséges változatát. 4.10. A kiemelt közérdekből megvalósítandó projektek vagy tervek esetében meg kell határozni a szükséges hatáscsökkentő, kárpótló és kiegyenlítő intézkedéseket és biztosítani kell azok megvalósítását. 4.11. Kötelesek a tagállamok minden szükséges információt megküldeni a Bizottság részére, annak elősegítése érdekében, hogy a kijelölt területek összefüggő rendszert képezzenek a fajok védelme érdekében. 36
4.12. Kötelesek a tagállamok a kijelölt területeken kívül is arra törekedni, hogy az élőhelyek szennyezését és leromlását elkerüljék. A MvI Megfelelő hazai vonatkozó szabályozás cikke ill. szakasza 4.1, 4.2, Tvt. 22.§, 23.§, 4.3 43.§ 4. cikk 1. bek. első három mondata
4.4
Tvt. 22.§, 23.§, 30.§
4. cikk 1. bek. utolsó mondata
4.5 4. cikk 2. bek.
Tvt. 16.§, 17.§, 18.§, 21.§; 1990/7 International Aggreement from the Minister of Environment. (Convention on the conservation of
Érvényesülés foka (0-5 skálán)
Hiányzó hazai szabályozás
Állapot (előkészítettség foka)
Résztvevők (felelős terület, intézmény, partnerek)
NBDM2 jelentős része bevezetésre kész; nemzeti készül (NBSAP3) a helyi BVT nincs szabályozva ;
KöM, TVH, NPI, civil szervezetek
készül;
Kormány, KöM, TVH
nem készül;
KöM, TVH, KöViM, NPI, kutatóintézetek és civilszervezetek KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek
4 (az állomány szintekben bekövetkező változások követésének rendszere fejlesztésre szorul, ill. beindítása késik; nagy terület jut egy őrre (átlag min. kb. 5000 ha); a védett területeken a folyamatos kezelést biztosítani kell)
- monitoring szervezett bevezetése
- védett területek védőövezete
nem készül
4 (a kijelölést tekintve, ugyanis. kihirdetni a csatlakozás előtt kell
-
kihirdetési és a védelmi rendelkezések speciális szabályai;
készül
KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek
nem készül -
védett területek védőövezete;
KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek
-
végleges területlista
a javasolt lista kész
-
AEWA4 aláírása és kihirdetése ökológiai vízkészlet meghatározása;
előkészítve(?)
KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek KöM
nem készül
KöM, TVH, KöViM, NPI, kutatóintézetek és civil szervezetek
védett területek védőövezete;
nem készül
KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek
4 (kezelési tervek szerinti kezelés hiánya; vízbiztosítás problémái)
nemzeti és helyi biodiverzitás-védelmi tervek/stratégiák (BVT); - természetvédelmi támogatások / kifizetések szabályozása - ökológiai vízkészlet meghatározása;
-
-
2
NBDM – Nemzeti Biodiverzitás Monitoring NBSAP - Nemzeti Biodiverzitás Stratégia Akció Program 4 AEWA - Afrikai-Eurázsiai Vízimadárvédelmi Egyezmény 3
37
KöM, TVH, NPI, civil szervezetek, régiók, önkormányzatok, kutatóintézetek
European wildlife and natural habitats) 2. cikk;
4.6
1993. évi XLII. törv. (on the promulgation of the Convention on wetlands of international importance especially as waterfowl habitat 2. cikk A csatlakozás után alkalmazható
l
0
-
-
-
4. cikk 3. bek. 4.7 ÉvI 6. cikk 2-4. bekezdései (a 4. cikk 4. bek első mon-data helyett) 4.8 Tvt. 30.§, 31.§, 35.§, 36.§, 37.§, ÉvI 6. cikk 38.§, 39.§ ill. a 62. bek. 21.§§
4 (az előírások szerinti védelmi tevékenység, és a jogérvényesítési hatékonyság erősítése) 4.9 Tvt. 38-39.§§, 3 54.§; (monitoring és ÉvI 6. cikk Kvt. 6-7.§§, 12.§, adatbázisok 3. bek. 23.§, 43-44.§§, 67- hiánya; társadalmi 72.§§; konzultáció és KHVr. 6.§, 8.§, 3. tájékoztatás sz. melléklet, 10.§, hiányosságai; 15.§, 24-28.§§ intézményi Tft. és a Tfr. feltételek és AB(He) kapacitási problémák;
-
védett területek védőövezete;
nem készül
KöM, TVH, NPI, kutatóintézetek, civil szervezetek
-
változatok vizsgálatának hiánya; közvetett és kumulatív hatások vizsgálata hiányzik;
részben tartalmazza a vonatkozó rendelet mindkét feladatot
KöM
-
adatforgalom biztosítása;
nincs információnk
Kormány, KöM
-
iránymutatások a konzultációk megtartásához és ütemezéséhez; programok és tervek hatásvizsgálatának szabályai védett területen folyó egyes tevékenységekre vonatkozó felelősségbiztosítás;
nincs információnk
KöM, TVH, NPI, KöFe, civil szervezetek
előkészítő tanulmányok készülnek nincs információnk
Kormány, KöM, FVM
nincs
KöM, TVH
-
-
4.10
-
0
-
ÉvI 6. cikk 4. bek. első szakasza
38
KöM
KöM
4.11
Tvt. 38-40.§§
kárpótló intézkedések információnk szabályozása; nincs a NPI engedélyezési információnk körének meghatározása a kiemelt közérdek felmerülésének eseteivel kapcsolatosan (az irányelv szerint)
3 -
második szakasza
4.12 4. cikk 4. bek. második mondata (összefüggésben a 3. cikkel)
Tvt. 6.§, 7.§, 16.§, 17.§, 18.§, 31.§
3 (31.§ következetes érvényesítése; a táj általános védelemének erősítése; nincs elegendő kapacitás illetve intézményi feltétel)
-
KöM, TVH
KöM, TVH, NPI, KöFe, civil szervezetek
Néhány javaslat a végrehajtáshoz: A különleges madárvédelmi területek (SPA) védelmének biztosítása érdekében nem minden esetben lehet szükség az országos szintű védelemre, hanem elegendő lehet a védőzónák szabályozásához hasonló védelmi kategória kialakítása a kijelölésre kerülő egyes SPA területeken (pl. nagykiterjedésű szántók esetén). Az ÉTT (ESA) rendszer önmagában nem jelenti ugyan az irányelv szerinti védelem megfelelő jogi formáját, de az ÉTT (ESA) területek kijelölése és a szabályozás életbeléptetése, illetve működtetése sok terület fajainak és azok élőhelyeinek kezeléséhez, fenntartásához és újabbak létrehozásához jelentene hatékony eszközt. Ehhez azonban ki kell alakítani azt a szerződési formát és gyakorlatot, amely a magyarországi jog és joggyakorlat számár a legmegfelelőbb, illetve fel kell készülni a szerződéses jogviszonyokból eredő viták rendezésére is. Az elkészült rendelet tervezeteket, mint például a kezelési tervek vagy természetvédelmi célú kifizetések és kompenzációk szabályozása, minél előbb ki kell hirdetni. Az FVM-el kapcsolatos tárgyalásokat segítheti a csatlakozás, illetve a MvI követelményeire való hivatkozás. Javasoljuk, hogy a végrehajtás során kiemelt figyelmet fordítson a KöM (TvH) a NPI-k, a civil természetvédelmi szervezetek és kutató intézetek munkájának összehangolására, hiszen a megfelelő rendszeres együttműködés megsokszorozhatja a természetvédelmi munka eredményességét.
2. Fajok védelmi helyzete és igénye A MvI. mellékletében felsorolt fajok védelmi helyzete és védelmi igénye széles határok között mozog Magyarországon. A fajok rangsorolása a védelem szempontjából a szűkös humán és anyagi erőforrások hatékony és koncentrált felhasználását segítheti elő. Az általunk javasolt prioritási sorrend megállapításában az alábbiakat vettük figyelembe (magyarázat a tanulmányban található):
39
-
hazai állomány trendje; SPEC státus; hazai státus; MME vörös lista; Európai populáció; Hazai populáció; Élőhelyigény; Védelmi helyzet.
A besorolás alapja az egyes kategóriák alapján kapott pontszámok egyszerű összege. A legkevesebb pontot kapott faj a legfontosabb hazai viszonylatban, stb. A lista mellett összehasonlításként szerepel a Báldi-Csorba-Korsós-féle (1995) értékelési rendszerben kapott pontszámok összege, az ott legveszélyeztetettebbnek talált 74 fajnál. A mostani besorolás nem veszi figyelembe a fajok biológiai jellemzőit, aminek oka a madarak életmenet- és költési stratégiáinak relatív hasonlósága. A besorolás hangsúlyosabb része az állomány és annak trendje és a veszélyeztetettség mértéke. A fenti besorolás az aktuális állapotok alapján készült el, javasoljuk ötévenkénti felülvizsgálatát. 1. A kapott eredmények alapján az alábbi 31 madárfaj esetében javasoljuk védelmi terv azonnali kidolgozását: Barna kánya (Milvus migrans), Békászó sas (Aquila pomarina) Bölömbika (Botaurus stellaris) Cigányréce (Aythya nyroca) Csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) Fekete gólya (Ciconia nigra) Gulipán (Recurvirostra avosetta) Haris (Crex crex) Kanalasgém (Platalea leucorodia) Kék vércse (Falco vespertinus)
Kerecsensólyom (Falco cherrug) Kerti sármány (Emberiza hortulana) Kígyászölyv (Circaetus gallicus) Kis héja (Accipiter brevipes). Kis lilik (Anser erythropus) Kis őrgébics (Lanius minor) Kormos szerkő (Chlidonias niger) Parlagi sas (Aquila heliaca) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Szalakóta (Coracias garrulus) Széki lile (Charadrius alexandrinus)
Székicsér (Glareola pratincola) Törpe vízicsibe (Porzana pusilla) Törpegém (Ixobrychus minutus) Törpesas (Hieraaetus pennatus) Túzok (Otis tarda) Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) Uhu (Bubo bubo) Üstökösgém (Ardeola ralloides) Vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris) Vörös gém (Ardea purpurea)
2. Az alábbi fajok bár kisebb prioritással rendelkeznek, de középtávon (4 éven belül) szintén meg kell vizsgálni fajvédelmi akció beindításának lehetőségét és szükségességét. Több fajnál az általános élőhelyvédelmi-kezelési (pl. mezőgazdasági, erdészeti) gyakorlat szabályozása jöhet szóba. Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Batla (Plegadis falcinellus) Császármadár (Bonasa bonasia) Darázsölyv (Pernis apivorus) Erdei pacsirta (Lullula arborea) Fattyúszerkõ (Chlidonias hybridus) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon
Gólyatöcs (Himantopus himantopus) Hamvas küllő (Picus canus) Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Jégmadár (Alcedo atthis) Kékbegy (Luscinia svecica). Kis csér (Sterna albifrons) Kis kárókatona(Phalacrocorax pygmeus) Kis kócsag (Egretta garzetta) Kis vízicsibe (Porzana parva) Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
40
Lappantyú (Caprimulgus europaeus) Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Réti fülesbagoly (Asio flammeus) Szerecsensirály (Larus melanocephalus) Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) Szirti sas (Aquila chrysaetos) Vándorsólyom (Falco peregrinus) Vörös kánya (Milvus milvus)
Bár pontszám alapján a harmadik csoportba tartozna, de hazánkon az európai vonuló állomány nagy része megjelenik, így a darut (Grus grus) is e csoportba soroljuk. 3. A fajok harmadik csoportjánál nem tartjuk szükségesnek külön védelmi tervek kidolgozását. Aranylile (Pluvialis apricaria) Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Fekete harkály (Dryocopus martius) Halászsas (Pandion haliaetus) Havasi lile (Charadrius morinellus)
Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Kis bukó (Mergus albellus) Kis légykapó (Ficedula parva) Küszvágó csér (Sterna hirundo) Nagy kócsag (Egretta alba)
Örvös légykapó (Ficedula albicollis) Pajzsoscankó (Philomachus pugnax). Parlagi pityer (Anthus campestris) Réti cankó (Tringa glareola) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Uráli bagoly (Strix uralensis)
3. Fajvédelmi tervek követelményeinek meghatározása A fajok hatékony védelmének alapkövetelménye, hogy rendelkezésre álljon a legfontosabb fajok számára külön-külön egy speciális fajvédelmi kezelési terv, amely elsődleges célja a gyakorlati védelem (megvalósítás, tervezés, értékelés) elősegítése, illetve összefoglalt formában jól alkalmazható a különböző természetvédelmi érdekérvényesítési folyamatokban is. Az alábbiakban a javasolt fajvédelmi terv tartalmi vázát ismertetjük, amit a TvH útmutatásai és a BirdLife International elvárásai, segédletei alapján készítettünk. A követelmények részletes leírása a tanulmányban található. 1. A fajvédelmi tervet megalapozó dokumentáció: 1.1. Általános információk 1.1.1. Taxonómia 1.1.2. A faj leírása 1.1.2.1. Költésbiológia 1.1.2.2. Táplálkozás 1.1.2.3. Vonulás 1.1.2.4. Állománynagyság 1.1.2.5. Természetvédelmi státus 1.1.3. Tudományos és kulturális jellemzők 1.1.3.1. Kutatás, kutatottság 1.1.3.2. Adatbázisok 1.1.3.3. Folklór, kulturális háttér 1.1.3.4. Fotóanyag 1.2. Célkitűzések meghatározása 1.2.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések meghatározása 1.2.2. Az ideális célkitűzéseket korlátozó tényezők, veszélyforrások 1.2.3. A természetvédelmi kezelés korlátai
41
2. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása 2.1. Gyakorlati célkitűzések 2.2. Természetvédelmi stratégiák 2.3. Kezelési feladatok 2.4. Munkaterv 2.5. A fajvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata 3. A fajvédelmi kezelési terv 4. Mellékletek 4.1. Bibliográfia 4.2. Címjegyzék 4.3. Fényképek, térképek, stb.
4. Stratégiai javaslatok az élőhelyek védelmére vonatkozóan Áttekintés A stratégiai jellegű áttekintést korábban ismertetett szempontok alapján meghatározott prioritásfajok (elsődleges és másodlagos fontosságú fajok) élőhelyi igényei és az azokat veszélyeztet tényezők meghatározásával alapoztuk meg. Az élőhelyeket három csoportba foglaltuk össze: a vizes, erdős illetve az agrár- és gyepterületek élőhelyeit tekintettük át és ezek mentén fogalmaztuk meg az átfogó, speciális és ágazati javaslatainkat, figyelemmel a hazai és a nemzetközi iránymutatásokra és szükségletekre. Alapvetően a BirdLife International útmutatásai szerint jártunk el, illetve tekintettel voltunk az EU Bizottság alábbi stratégiai javaslataira is: Communiction from the Commission to the Council and the European Parliament - Biodiversity Action Plans in the areas of Conservation of Natural Resources, Agriculture, Fisheries and Development and Economic Co-operation.
4.1. Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek védelme kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, mivel a Madárvédelmi Irányelv is külön hangsúlyozza azok védelmének jelentőségét és a magyarországi javasolt különleges madárvédelmi területek között is szép számmal vannak veszélyeztetett vizes élőhelyek. A tanulmányban nem különböztettük meg a különböző típusú vizes élőhelyeket, hanem a stratégiai szinthez igazodva csak ott említettük az eltéréseket, specialitásokat, ahol annak szükségét éreztük. Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatok teljesítésére a vizes élőhelyeken Széleskörű természetvédelmi célok 1. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek teljes vagy részleges elvesztésének megelőzése és a jelenlegi kiterjedés fenntartása. 2. A vizes élőhelyek leromlásának megállítása és a prioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátságok, jellemzők fenntartás, ill. növelése.
42
3. A prioritás fajok leromlott vagy mesterséges élőhelyeinek minőségi javítása és helyreállítása. 4. Vizes élőhelyek létrehozása a prioritás fajok számára, más természetvédelmi érdekek, célok sérülésének elkerülésével. 5. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és a területek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát. Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóan Az élőhelyek minőségi javítása és fenntartása érdekében alapvető fontosságú a prioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése és növelése, amely cél érdekében az alábbiaknak kell teljesülniük: 1. A vonuló fajok számára fenn kell tartani a pihenő és költőhelyek összefüggő hálózatát (flyway networks). 2. Gondoskodni kell a talajvíz és a felszíni vizek megfelelő szinten tartásáról, illetve helyre kell állítani a lehetséges szinten. 3. Fenn kell tartani a természetes hidrodinamikai folyamatokat, illetve, ahol kivitelezhető, helyre kell állítani azokat. Az intézkedéseknek ki kell terjedniük a természetszerű ártéri növényzet helyreállítására, összekötve a holtágakat "csatornákkal", amelyek kialakításánál a természetes, meanderező mederalakítást kell a mesterséges egyenes vonalvezetéssel szemben előnyben részesíteni, lehetővé téve az időszakos vízszintingadozást. 4. A módosított folyómedreket természetes kialakulásuk jellemzőit figyelembe véve kell kialakítani (mint pl. a mederfejlődés dinamikai jellemzői, oldalágak, szigetek, tocsogók). A vizes területek további fontos jellemzőit (pl. víztisztaság, áramlási sebesség, hőmérséklet) a természetes állapotokhoz közeli szinten és a természetszerű változásokat figyelembe véve kell kezelni. A vízszintet és a vízáramlást úgy kell szabályozni, hogy az a fészkelést, a táplálékforrásokat és a táplálkozási lehetőségeket se veszélyeztesse a természetesnél nagyobb mértékben. 5. A part menti élőhelyek fenntartása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi jellemzőkre: a természetes partszerkezetre és profilra (pl. homokszirtek, sekély sáros partszakaszok, kapcsolódó lápok, mocsarak, üledékes szigetek), honos fákra, holt fákra, a part menti vegetációra és a víz fölé emelkedő vegetációra. Ezen élőhelyi összetevőket, mozaikokat úgy kell fenntartani, hogy az megfeleljen a prioritásfajok igényeinek. 6. Az emberi tevékenység okozta eutrofizációt meg kell előzni, illetve, ahol lehetséges, vissza kell fordítani a folyamatot, mivel az eutrofizáció következtében megszűnik a nyílt vízfelület, csökken a víztisztaság, az oxigéntartalom és a tápanyagforrás. 7. A toxikus szennyezések mértékét a prioritás fajokra bármilyen negatív hatással bíró szint alá kell csökkenteni minden egyes vizes élőhelyen. 8. A vizes élőhelyek kémhatásának a természetestől eltérő megváltozását meg kell előzni, mert ez a halak és más vízi táplálékforrás pusztulásához vezethet, vagy megnövelheti a toxikus vegyületek mobilitását. 9. Az emberi tevékenység okozta zavarásokat (pl. vadászat, halászat és szabadidős tevékenységek) meg kell előzni a fészkelési területek környékén, és az elfogadható szintre kell csökkenteni - a faj igényei és az adott hely adottságainak megfelelően. Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységek 43
Az előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására van szükség. Átfogóan 1. Vizes élőhelyek gazdasági, szociális és kulturális értékeit, úgy is, mint a vadonélő madarak és más fajok szempontjából betöltött jelentőségüket, széles körben ismerté kell tenni. 2. Különösen lényeges a politikusok, tanácsadóik, területkezelők, gazdálkodók és vízépítő mérnökök számára az integrált vízgazdálkodás és a vízgyűjtő területek jelentőségének tudatosítása, illetve, hogy a különálló vizes területek nem kezelhetők elszigetelten, vagy csak az egyedi, helyi igények figyelembe vételével. Az integrált vízgyűjtő tervek és programok célja a fenntartható föld-, vízhasználat, illetve a biológiai sokféleség megőrzése kell, hogy legyen. 3. A vizes élőhelyeket, vízgyűjtőterületeket érintő beruházásokra, fejlesztésekre (autópálya építése), programokra projekt-, ill. programszintű hatásvizsgálatokat kell készíteni, több lehetséges változat vizsgálatával. Amennyiben elkerülhetetlen károsítások merülnek fel, ellentételezésként rehabilitációs intézkedéseket kell foganatosítani, ill. újabb vizes élőhelyeket kell létrehozni az élőhelyek fragmentálódásának elkerülése érdekében. 4. A vízgazdálkodás szabályozásban alkalmazni kell a jogharmonizáció következtében a EU Vízgazdálkodási keretirányelvét (Council Diretive 2000/60/EEC), amely szükséges természetvédelmi stratégiát és szempontrendszert is ki kell alakítani. Folyók ártere és vízgyűjtője 5. A folyóvizek szabályozása, rendezése során a természetes szerkezeti rendszerek fenntartására, ill. helyreállítására kell törekedni (meanderező meder, part menti növényzet). Ennek szervesen be kell épülnie az árvédelmi célú koncepciókba úgy, hogy a tervezés és a kivitelezés során a természetvédelem követelményei is beépüljenek az árvizek elleni védelem kialakításának folyamatába. 6. Tudatosítni kell a part menti növényzet (élőhelyek) jelentőségét a partstabilizálásban, az árvédelemben, a vizek öntisztulásában stb. Kezelési útmutatót kell készíteni az árterekért felelős (vízügyi) hatóságok számára az árterek, part menti területek kezelésének természetvédelmi irányelveiről és megoldásairól (pl. RSPB/NRA/RSNC 1994) és az ismeretek széles körben való terjesztését biztosítani kell, akár képzésekkel kiegészítve. 7. A szabályozott és mesterségessé alakított folyó- és patakmedreket lehetőség szerint természetes szerkezetük szerint helyre kell állítani. A folyóvizek és környezetük helyreállítása az érzékeny természeti területeken (ÉTT) és a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Vizes élőhely-hasznosítási célprogramjának keretében kiemelt figyelmet és támogatást kell, hogy kapjon. Vízkészlet megőrzése 8. A kormányzatnak határozott intézkedéseket kell tennie az ökológiai szempontból is megfelelő vízszintszabályozás és a vízkészletek hosszú távú megőrzőse érdekében. 9. A vízhasználatot hosszú távú tervezési folyamatra, széleskörű adatbázisra építve az elővigyázatosság elve szerint kell végezni. A vízhasználati programokra vonatkozóan stratégiai hatásvizsgálatot kell készíteni és a szakágazatok integrált, holisztikus szemléletű együttes vízhasználatára van szükség. 44
10. Az időszakosan belvizes-száraz területeken a természetes domborzati viszonyokhoz igazodva, meg kell oldani a vízvisszatartást, a nedves élőhelyek fenntartása érdekében, illetve a belvíz és árvízvédelmi tervekbe, vízgazdálkodási folyamatokba, szabályozókba be kell építeni a természetvédelmi követelményeket. Például: a prioritásfajok fészkelési időszakban történő elárasztását (a belvízvédelmi célokhoz kapcsolódva) meg kell előzni; a természetvédelmi területekről történő túlzott mértékű vízelvezetést meg kell szüntetni, ahol erre lehetőség és szükség van. Egyéb intézkedések 11. Az értékes vizes természeti területeken erdősítésre csak indokolt esetben (pl. ártereken) és kizárólag a területnek megfelelő honos fafajokkal kerülhet sor, az ilyen terület erdősítése természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett támogatható. A nagyobb mértékű erdősítésekre projekt-, ill. programszintű hatásvizsgálatot kell végezni (SEA/EIA). 12. Új értékelési rendszert kell kialakítani a vizes ökoszisztémák gazdasági értékelésére, tekintettel azok különböző funkcióira és az elvesztésükből adódó károkra, bevételi veszteségekre. 13. Mintaprogramokat kell indítani a vizes élőhelyek fenntartható hasznosítására, bevonva a helyi közösségeket és azokat pénzügyileg is támogatva (lehetséges források: SAPARD, Hermann Ottó Terv, Széchényi Tervhez hasonló fejlesztési tervek, Nemzeti Fejlesztési Terv stb.). Ennek a folyamatnak részét képezi az eredmények hatékony bemutatása, a programok kiterjesztése. 14. Az extenzív gazdálkodással hasznosított mesterséges halastavakra vonatkozóan az ÉTThez hasonló rendszert kell bevezetni (kompenzációs kifizetések, csökkentett adók, csökkentett vagy megszüntetett vízdíj, kedvezményes kölcsön biztosítása). 15. Az emberi tevékenység okozta zavarások hatásait és a korlátozás szükségességét széles körben ismertetni, publikálni kell, különösen a vadászokat, a vízi sportot űzőket és a horgászokat célcsoportként tekintve. Szabályozni kell a vizes élőhelyek ezen csoportok általi, időbeli és térbeli használatát, ha szükséges akár önkormányzati rendeletek keretében is. Biztosítani kell, hogy a vizes területek használatára kiadott engedélyek a kezelési tervekben lefektetetett szempontok alapján készüljenek. A zavarás megelőzésének hatékonyságát monitorozni kell és a tapasztalatokat áttekintve, amennyiben szükséges, a kezelési tervet is módosítani kell. 15. Ratifikálni kell az Afrikai-Eurázsiai Vízimadárvédelmi Egyezményt Magyarországon is a vizes területek védelme érdekében.
4.2. Erdei élőhelyek Az erdei élőhelyek védelmének legjelentősebb kérdése a különböző tulajdonosi körrel rendelkező erdeinkben folyó gazdálkodás természetvédelmi követelményeinek és érvényesítésének kialakítása. Ehhez a kérdéskörhöz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pro Silva Hungaria Egyesület által kiadott "Természet-Erdő-Gazdálkodás" c. könyv fogalmaz meg a stratégiai tervezés és a gyakorlat számára is kézzel fogható szempontokat az erdei élőhelyek védelméhez. A jelen tanulmányban az erdei élőhelyeket csupán összefoglaló jelleggel értékeltük.
45
Itt is le kell szögezni azonban, hogy az elkészített anyagot csak kiindulási alapnak szántuk a javaslatok megfogalmazásához és, hogy a TvH és területei szerveinek munkatársait segítsük a feladatok és a prioritások közös megfogalmazásában. Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatok teljesítésére az erdős élőhelyeken Széleskörű természetvédelmi célok 1. Szigorúan védeni kell minden meglévő természetes ill. természetszerű idős erdőt. 2. A természetszerű idős erdők fenntartását és létrehozását elő kell segíteni a természetszerű erdő folyamataihoz illeszkedő erdőgazdálkodással. 3. Helyre kell állítani a természetszerű erdők degradált területeit, különösen azokban a régiókban, ahol a természetszerű erdők jelentősen megfogyatkoztak és fragmentálódtak. 4. Természetszerű, honos fafajokból álló erdőket kell létre hozni azokon a területeken, ahol a meglévő erdők nem megfelelő borítottsággal bírnak, úgy, hogy ez más természetvédelmi célokkal ne kerüljön ellentmondásba. 5. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és a területek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát. Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóan Az erdei élőhelyek megfelelő minőségének, állapotának biztosítása érdekében, alapvető fontosságú a prioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése és növelése, amely cél érdekében az alábbiaknak kell teljesülniük: 1. Létre kell hozni a védett erdők ökológiailag összefüggő és életképes hálózatát, amelynek a természetes erdőket teljes egészében, a természetszerű erdőknek pedig nagy részét magába kell foglalnia. 2. El kell kerülni a meglévő nagyobb kiterjedésű erdeink - különösen a jelentősebb természeti értékkel bírók - emberi tevékenység okozta fragmentálódását. A prioritás erdők - pl. természetes és természetszerű, honos - telepítését elő kell segíteni; a nem honos fafajok leváltásával, kitöltő telepítéssel csökkenteni kell a fragmentálódást. Mindezeket más prioritás fajokra gyakorolt káros hatások elkerülésével kell végezni. 3. Az erdei fajok számára fontos kapcsolódó élőhelyek - mint a vizes élőhelyek, agrár és gyepterületek, mocsarak és lápok stb. - fenntartását is biztosítani kell a táj jellegének és az alapvető táplálkozási és fészkelési követelményeknek megfelelően. 4. Az ártéri erdők hidrológiai viszonyait a lehetőségekhez mérten a természeteshez közeli állapotban kell fenntartani, de minimálisan az alapvető feltételekről kell gondoskodni (pl. rendszeres elárasztás). 5. A régióra és az élőhelyre jellemzőhonos fafajoknak kell dominálnia az erdőkben. Az erdőgazdálkodás során meg kell előzni a nem honos fák telepítését és a nagyterületű tarvágásokat. 6. A természetes erdőkben hagyni kell a természetes folyamatokat érvényesülni. A kezelt és gazdasági erdőkben fenn kell tartani, ill. ha szükséges, helyre kell állítani a természetes erdőszerkezet jellemzőit (mint pl. a nagyméretű, idős fák, odvas fák, elegyesség, vegyes korúság, többszintű faállomány, honos cserjefajok, gyepszint, elhalt faanyag jelenléte). Tarvágásokat és a nagyterületű, közel egykorú foltok keletkezését el kell kerülni a 46
kisterületű, csoportos jellegű felújító vágás, a szálaló vágás módszerének alkalmazásával. 7. Előnyben kell részesíteni az erdő természetes regenerálódását a telepítéssel szemben, ahol csak lehet (vagy a magvetést), szükséges esetben a legelés korlátozásával (vadak). 8. Ahol lehetséges, ott az erdőgazdálkodás során el kell kerülni a rovarirtók, gyomirtók és a műtrágya használatát a tápanyagforrások, tápláléklánc megőrzése érdekében. 9. Az érzékeny prioritás fajok zavarását el kell kerülni, különösen az érzékeny életperiódusokban (pl. költési szezonban). Zavarást okozhatnak az egyes erdőgazdasági műveletek, a szabadidős tevékenységek és más emberi tevékenység (pl. vadászat).
Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységek Az előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására van szükség. Átfogóan 1. Érvényre kell juttatni a fenntartható erdőgazdálkodás alapelveit: a) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania, és/vagy helyre kell állítania az erdő ökoszisztémák és azok részeinek életképességét és szerkezetét, illetve a természetes folyamatok működését - beleértve a természetes bolygatásokat - az erdőre jellemző valamennyi tér- és időléptékben. b) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania és/vagy helyre kell állítania a talaj termőképességével, produktivitásával és stabilitásával kapcsolatos természetes folyamatokat, ill. meg kell őriznie a talajvíz és a vízfolyások minőségi és mennyiségi jellemzőit. c) Az erdőgazdálkodásnak meg kell védenie, fenn kell tartania és/vagy helyre kell állítania az erdő természetes fajainak (flóra, fauna stb.) faji és fajon belüli változatosságát és természetes dinamikai egyensúlyát az erdő ökoszisztémák egészségének hosszú távú fennmaradása érdekében. d) Az erdőgazdálkodásnak elő kell segítenie az őshonos fajok felújulását az őshonos értékes génállomány védelme érdekében. 2. Meg kell teremteni a természetes felújulás lehetőségét elsősorban a nagyvadállomány okszerű szabályozásával. 3. Meg kell vizsgálni a biodiverzitás indexek alkalmazásának lehetőségeit - az erdők ökológiai értékelése céljából -, kiegészítve a tanulmányunkban említett monitoring adatokkal, amely együttesen lehetővé teszi, hogy minden előfordult fajra megállapítsuk a denzitás és abundancia értékeket (pár/ha). Az így kapott listák és további elemzések segítségével konkrét információkat kaphatók a vizsgált területekről. Erdőgazdálkodás 4. Az állami erdőkben olyan igazgatási és kezelési rendszert kell bevezetni, amely segítségével biztosítható a természeti értékek megőrzése. 5. Az erdőtervekbe szervesen be kell építeni a természetvédelmi követelményeket (különböző szinteken gazdasági, jóléti, és védelmi erdőknek megfelelően). Biztosítani kell a prioritásfajok számára szükséges védőövezetek fennmaradását, az előre nem 47
látható esetekre is, ill. gondoskodni kell az értékes élőhelyeken a zavarás és egyéb károsítás megelőzéséről. 6. Az erdőgazdálkodás minősítésére kidolgozott FSC akkreditációs rendszer bevezetését elő kell segíteni, és előnyben kell részesíteni a minősített gazdálkodói szervezeteket. 7. Ki kell dolgozni erdőtípusonként a lehetséges beavatkozások szakmai, elvi és gyakorlati alapjait. 8. Meg kell fogalmazni a folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőkezelési eljárások erdőtervezési és erdőfelügyeleti (ellenőrzési) szabályait. 9. A támogatási rendszer keretein belül is elő kell segíteni a természetközeli eljárások terjedését. 10. Biztosítani kell a erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törv. és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rend. maradéktalan betartását minden szinten.
4.3. Gyepterületek és agrárélőhelyek A gyepterületek és az agrárélőhelyek védelme a magyar természetvédelem számár a kulcsfontosságú, mivel hazánkra jellemzően a területhasználat nagy részét, csaknem 70%-t teszi ki. Ezen a területen különösen jelentős hangsúlyt kell kapni a természetvédelmi érdekek ágazati integrációjának, mivel ezek a területek sok esetben nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. Ennek igényét szeme lőtt tartva készítettük el az összefoglaló áttekintéseket és állítottuk össze javaslatainkat. Le kell szögezni azonban, hogy az elkészített anyagot csak kiindulási alapnak szántuk az ajánlások megfogalmazásához és, hogy a TVH és területei szerveinek munkatársait segítsük a feladatok és a prioritások közös megfogalmazásában. Természetvédelmi javaslatok a Madárvédelmi Irányelvben meghatározott feladatok teljesítésére a füves és agrár élőhelyeken Széleskörű természetvédelmi célok 1. A gazdálkodási rendszer és az élőhelyek természeti értékeinek megőrzése és növelése. 2. A leromlott agrár-élőhelyek állapotának és természeti értékeinek helyreállítása. 3. Az alacsony természeti értékkel bíró mezőgazdasági területek átalakítása során tekintettel kell lenni azok élőhelyi hálózatban betöltött szerepére is. 4. El kell készíteni minden terület számára a természetvédelmi kezelési terveket és a területek számára ki kell jelölni a megfelelő védőzónát. Ökológiai célok az élőhelyekre vonatkozóan Az élőhelyek megfelelő minőségének, állapotának biztosítása érdekében alapvető fontosságú a prioritás fajok számára fontos élőhelyi sajátosságok, jellemzők megőrzése és növelése, amely cél érdekében az alábbiaknak kell teljesülniük: 1. A fészkelő területek és a táplálékforrások nagyarányú változatosságát a termesztett kultúrák és/vagy a művelési rendszerek (pl. különböző kaszálás, vízszint vagy legeltetés) mozaikjainak fenntartásával kell biztosítani a mezőgazdasági jellegű tájakon. Újabb
48
kultúra bevezetését el kell kerülni, ha nagyobb kiterjedésű természetszerű élőhely alapvető fontosságú egy prioritás faj számára. 2. Speciális gyepeket és szántóföldi kultúrát kell fenntartani, amennyiben az a prioritásfaj fennmaradásának ez alapvető feltétele. 3. A fontos szegélyjellegű élőhelyek jellemzőit, mint a fák, sövények, vizes árkok, gyepek stb. fenn kell tartani, és ahol lehetőség van rá, ott helyre kell állítani, létre kell hozni ezeket az élőhelyeket. 4. Az élőhelyek nyitottságát fenn kell tartani, különösen ott, ahol ez a prioritásfaj számára fontos, a sztyepp jellegű és nedves gyepeken. 5. A nagykiterjedésű természetszerű élőhelyek fragmentálódását el kell kerülni, mint pl. száraz, nedves, hegyi rétek és a fás legelők esetében. 6. A földön fészkelő prioritásfajok számára biztosítani kell a megfelelő szerkezetű és összetételű növényzetet, az alábbiak segítségével: a) műtrágya használatának csökkentése; b) az öntözés és a természetszerű gyepek gyorsan növő fajokkal való felülvetésének elkerülése; c) a gyepek megfelelő kaszálása és legeltetése; d) tavaszi vetés előnyben részesítése. 7. A nem földön fészkelő prioritásfajok számára megfelelő és elérhető fészkelési lehetőség biztosítása pl. régi épületekben (ahol lehetséges);, ahol szükséges, ki kell alakítani mesterséges fészkelési lehetőségeket (mesterséges odú, fészek). 8. Fenn kell tartani a gerinces, gerinctelen és növényi tápanyagforrásokat, az alábbiak segítségével: a) a rovarirtók használatának elkerülése, vagy a szelektív és gyors bio-rovarirtók használata; b) ugar, szántók menti élőhelyek (set-aside) fenntartása, tarlók megtartása (különösen, a nem vegyszerezetteket) a tél folyamán (elősegíteni a magevők táplálékhoz jutását); c) mesterséges műtrágyák helyett a szerves trágya használata (megfelelő korlátok között, megelőzve a szennyezést), termelési rendszer, amely során ugaroltatást, vetésforgót alkalmaznak, és az intenzív művelési technikák (pl. mélyszántás) gyakori alkalmazásának elkerülése (a talajban élő gerinctelenek megőrzése érdekében). 9. Egyes földön fészkelő prioritásfajok számára lelegelt gyepre és csupasz talajra van szükség. 10. A nedves gyepek szezonális hidrológiai rendszerének olyannak kell lennie, hogy a növényzet (gyep) magassága és a vízszintje megfelelő legyen, és hogy a prioritásfajok számára a talajlakó gerinctelenek hozzáférhetőek legyenek. Az ártéri gyepeken és a belvizes területeken biztosítani kell a rendszeres téli és kora tavaszi árasztásokat a természetes folyamatokhoz közeli szinten, és a költési szezonban magas talajvízszintet kell biztosítani (viszont el kell kerülni a emberi tevékenység okozta árasztást). 11. A gyümölcsösökben, ahol lehet, meg kell hagyni egy-egy idősebb termőfát és az aljnövényzet kezelésénél tekintettel kell lenni a prioritásfajok jelenlétére. 12. A fáslegelők kezelése során biztosítani kell a tölgyfák hosszú távú fennmaradását, regenerálódását, pótlását, úgy mint a legelt gyepek, gabonafélék és cserjés foltok mozaikjainak fennmaradását. 13. Az érzékeny fajok zavarását el kell kerülni, illetve minimálisra kell csökkenteni a mezőgazdasági műveletek során, különösen az érzékeny életszakaszok során.
49
14. A toxikus vegyületek használatát olyan alacsony szintre kell csökkenteni, amely már nem veszélyezteti a madár populációt. 15. A földön fészkelő fajok tojásainak, fiókáinak és adult egyedeinek pusztulását minimálisra kell csökkenteni mind a gazdálkodási műveletek (széna és siló betakarítás során), mind pedig az állatállomány taposása során (száraz és nedves gyepeken) a megfelelő időzítés és gazdálkodási vertikum kialakításával (pl. számosállatok száma). 16. Predátorok jelenlétét a természetes szinten kell tartani, megakadályozva az emberi tevékenységek következtében történő elszaporodásukat. 17. Az elektromos áram okozta pusztulásokat a tervezés során meg kell előzni vagy szigeteléssel stb. kell csökkenteni a negatív hatását. Egyéb ágazatokkal összefüggő politikák és tevékenységek Az előző pontokban lefektetett célok teljesülése érdekében az alábbiak megvalósítására van szükség. Átfogóan (a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő javaslatok) 1. Minél előbb el kell érni, hogy a Nemzeti Agrár-Környzetvédelmi Program beinduljon, és kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a javasolt különleges madárvédelmi területek, mivel ezeken a területek nagy százalékán rendkívül fontos, hogy megfelelő szinten folyon a gazdálkodás a területek fenntartása érdekében. Különösen a fontos az Érzékeny Természeti Területek, a Vizes élőhelyek, a Gyephasznosítási célprogramok és a Képzési, szaktanácsadási program. 2. El kell érni, hogy az Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP) két minisztérium a Környezetvédelmi és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési közös erővel valósítsa meg, mivel így biztosítható idővel a tényleges integrálódás az agrárium területén. 3. A Nemzeti Fejlesztési Terv során érvényesíteni kell a természetvédelmi érdekeket, az agrár-környezetvédelmi és a vidékfejlesztési területén keresztül a termelés orientált mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéssel szemben. Javasoljuk, hogy a Természetvédelmi Hivatal hozzon létre egy érdekérvényesítő Bizottságot, amely tartalmazza az érdekelt oktatási, kutatási és civil szervezet képviselőit is, hogy jól kifejezhető módon megjelenítse a természetvédelem érdekeit a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén is. 4. Az agrárkörnyzetben található élőhelyek minőségi állapotára és az ott élő fajok állományainak helyzetére vonatkozó monitoringot el kell indítani és az ott keletkező adatokat, elemzéseket fel kell használni a mezőgazdasági - különösen az agrárkörnyezetvédelmi -, és a vidékfejlesztési programok tervezése és ellenőrzése során. 5. Ki kell alakítani ezen élőhelyek minősítéséhez megfelelő indikátorok rendszerrét, amelyben helyet kell kapniuk egyes madárfajoknak is. 6. El kell készíteni a Nemzeti Biodeverzitás Stratégiát és Akció Tervet, amely konkrét természetvédelmi stratégiát kell, hogy tartalmazzon amellett, hogy be kell mutatnia, hogy az egyes ágazatok - különösen kiemelve a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területét, területhasználatra gyakorolt hatásuk miatt - hogyan járulhatnak/járuljanak hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Ennek a hozzájárulásnak két módját kell meg különböztetni:
50
a) egyik, hogyan tud az adott szakterület a jelenlegi állapotában, meglévő, jelenlegi szabályozási, intézményi rendszerében olyan módon alakítani a gyakorlatát, hogy azzal a biológiai sokféleség védelmét is szolgálja; b) másik, milyen módosítások szükségesek az adott ágazat szabályozásában, intézményi rendszerében, ahhoz, hogy a természetvédelmi érdekek megfelelő módon képviselve legyenek. 7. Az elkészült Stratégia mondani valóját, üzenetét megfelelően elkészített, érthető összefoglalókkal, célcsoportokat megcélozva és az általános közönségnek is el kell juttatni. 8. Stratégiai hatásvizsgálatok elvégzésére van szükség mind a mezőgazdasági, mind pedig a vidékfejlesztési programok és tervek készítése során, amelyek segítségével még idejében vizsgálhatók a lehetséges alternatívák, amelyek vizsgálatára a környezetvédelmi engedélyezést megelőzően készülő projekt szintű hatásvizsgálatok (KHV) során már nincs lehetőség. 9. Ki kell dolgozni a stratégiai hatásvizsgálatok természetvédelmi követelményeit, illetve útmutatókat a természeti értékek programok és tervek szintjén történő figyelembe vételére. 10. El kell érni, hogy az agrártámogatásokba is integrálódjanak a természetvédelmi szempontok (pl. egyes kifizetések feltétele, ellenőrzés során a megvalósítás hatásainak vizsgálata a természeti értékekre).
5. Egyes a fajokat és az élőhelyeket általánosan érintő kérdések Itt a tanulmányból csak két lényeges részt emelünk ki az alábbiakban. 5.1. A különböző védettségi szintek és kategóriák összehangolásának szükségessége A jelenlegi természetvédelemmel kapcsolatos területi minősítő rendszer óriási zavarokat okozhat egy átlagember fejében, legyen az tulajdonos, gazdálkodó vagy akár politikus. A védett terület (helyi vagy országos, ex lege), a nem védett terület, a természeti terület, a nemzeti ökológiai hálózati elem (puffer, magterület, folyosó), a környezetileg érzékeny terület, Ramsari terület, bioszféra rezervátum, stb. és ehhez a rendszerhez kapcsolódik most a különleges madárvédelmi területek hálózata. A jelenlegi helyzetben előfordulhat, hogy olyan változatos címkékkel kerül felruházásra egy adott területet, hogy egymásnak ellentmondó, illetve nehezen harmonizálható követelményeknek kellene megfelelnie. Ezen probléma rendezése mindenképpen szükséges lenne. Nyilvánvaló, hogy minden természetvédelmi szempontból kijelölt terület része az ökológiai hálózatnak, viszont, hogy milyen hálózati elemekké válnak a kijelölés során (puffer, rehabilitációs terület, magterület, folyosó), az már egyáltalán nem egyértelmű. Mivel a különböző hálózati elemek igen eltérő természetvédelmi stratégiát, kezelést igényelnek, így a vagyonkezelési és tulajdonosi jogok rendezése ebben a problémakörben is tisztázható lenne. Másrészt felmerül aktuális kérdésként az a probléma, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölését követően sor kerül a különleges természetmegőrzési területek kijelölésére is, amely a tulajdonosok számára adott esetben két alkalommal is el kell magyarázni, hogy mi a területek rendeltetése. Mindenképpen olyan megoldás javasolható, amely az ökológiai hálózat elemeiként
51
kezeli az egyes védelmi kategóriákat. Ennek részletes átgondolása, kimunkálása meghaladja a jelenlegi projekt kereteit. 5.2. Kezelési tervek A Madárvédelmi irányelvet kiegészítő Élőhelyvédelmi Irányelvben foglalt kötelezettségeknek része, hogy a Natura 2000 hálózat területekre kezelési terveket szükséges kidolgozni. A jelen tanulmányban már korábban említett Phare projekt keretében bemutatásra került a következőkben az ott leírtakból emelünk ki néhány megkerülhetetlen szempontot és annyiban egészítjük ki, amennyiben azt lényegesnek ítéljük. A természetvédelmi területek kezelése Magyarországon eddig is szakmailag megalapozott koncepciók és célok alapján történt. Viszont még napjainkban is nagyon sok területre nem készültek el a szükséges kezelési tervek, illetve, ha el is készültek sokszor a kapacitási és finanszírozási problémák és a részletes szabályozás, útmutatók hiánya jelent gondot. A kezelési tervek készítésére megfelelő alapot nyújt a hazánkban is széles körben ismert EUROSITE kezelési tervekhez készített követelmény rendszere, amelynek megfelelő szintű adaptálása ismereteink szerint a végéhez közeledik. Ezen követelmények szabályozás formájában történő megjelenése elengedhetetlen a kötelezettségek teljesítése szempontjából. A kezelési tervek készítése nem cél, hanem eszköz, amely a természeti értékek hosszú távú megőrzését szolgálja és lényegében az ehhez szükséges intézkedések, beavatkozások rendszerét határozza meg. Ebből következően az adott területekre kidolgozandó kezelési tervek elkészítése a hazai természetvédelem általános céljai, feladatai, és tevékenysége körébe tartozik, nem csak az irányelvek érvényesítése céljából van jelentőségük. Fentiek alapján a szükséges intézkedések köre a következő: • Minthogy a direktívában a kezelési tervekre vonatkozó részletes követelmények nem szerepelnek, mérlegelni és dönteni szükséges abban a kérdésben, hogy a hazai Natura 2000 területekre milyen, lehetőség szerint egységes módszertani elvekre épülő, a hazai és a nemzetközi gyakorlat elemeit ötvöző, harmonizáló kezelési terveket kíván a hazai természetvédelem készíteni, és ki kell adni az annak megfelelő útmutatókat, illetve ki kell hirdetni az elkészítéshez szabályokat a legmegfelelőbb jogszabályi formában is. • A jóváhagyott különleges madárvédelmi területekre vonatkozóan ennek alapján meg kell vizsgálni, készültek-e már ezen hazai területekre kezelési tervek és ha igen, megfelelőek-e. • Azon esetekben, ha a kezelési tervek tartalmukban, formájukban nem elégítik ki a direktívákból következő szakmai szempontokat, ill. a kezelési tervekkel kapcsolatos általános tartalmi és formai követelményeket, gondoskodni kell a meglévő tervek kiegészítéséről, harmonizálásáról, figyelembe véve a hazai sajátosságokat. • Ha van olyan területek, amelyre még nem készült kezelési terv, gondoskodni kell a nemzetközi gyakorlatnak és a hazai szempontoknak megfelelő kidolgozásukról. • Dönteni kell a kezelési tervek „karbantartásának” rendszeréről, valamint a megvalósításukkal, a végrehajtás értékelésével kapcsolatos esetleges további teendőkről (pl. projektszerű felépítés, éves és hosszú távú értékelés).
52
6.
Javaslat a hazai monitorozási, koncepció, programok kialakítására a kötelezettségek teljesítése szempontjából
A tanulmányban foglaltak alapján a Madárvédelmi Területeken tervezett kutatások és biomonitoring programok legfontosabb követelményei az alábbiakban fogalmazhatók meg: • Részletes botanikai, zoológiai és az élettelen természeti viszonyokra vonatkozó alapállapotfelmérést kell indítani. • A kijelölés alapjául szolgáló fajok mellett, kiemelt figyelmet kell fordítani a nagy egyedszámú (közönséges) fajok állományainak felmérésére, folyamatos vizsgálatára is. • Állandó mintavételi helyeket kell kijelölni a reprodukálhatóság és az összehasonlíthatóság érdekében. • Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az invázív fajok állományainak vizsgálatára. • Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a különböző területhasználati módok hatásának, elterjedésének rögzítésére. • Folyamatosan vizsgálni kell az olyan legfontosabbnak minősített háttérinformációkat (háttérváltozókat), mint a vízellátás, közlekedés, zaj, stb. • Legalább 5-10 évente rögzíteni kell az aktuális területhasználati módokat (élőhelytérkép). • Adott fajok szempontjából kitüntetett jelentőségű kutatási mintaterületeket kell kijelölni (referencia-területek). • Elérhető adatbázist kell létrehozni a vizsgálati eredményekből. A fent említett és az irányelvek által megkövetelt igények jelentős részét az alábbi monitoring programok működtetésével lehet teljesíteni: • A Ritka és Telepesen Költő Madárfajok Fészkelő állományának Monitorozása (RTM) • Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) • Vízimadár monitoring program Részletesebb bemutatásukat és a mellékletben szereplő hazai fajok lefedettségét a monitoring programok által a tanulmány tartalmazza.
53
7. Módszertani segédanyagok a Bizottság részéről Handbook on the Implementation of EC Environmental Legislation (2001), European Commission (DG ENV) MANAGING NATURA 2000 SITES. THE PROVISION OF ARTICLE 6 OF THE ‘HABITAT’ DIRECTIVE 92/43/EEC. Published in October 2000. Assessment of the plans and projects significantly affecting Natura 2000 sites – 2002 (Methodological guidance on the provisions of Article 6(3) and (4) of the Habitats Directive 92/43/EEC) Communiction from the Commission to the Council and the European Parliament - Biodiversity Action Plans in the areas of Conservation of Natural Resources, Agriculture, Fisheries and Development and Economic Co-operation, Brusseles, 2000 SUSTAINABLE TOURISM AND NATURA 2000. Guidelines, initiatives and good practices in Europe. Published in September 2001. EUROPEAN UNION ACTION PLANS FOR EIGHT PRIORITY BIRD SPECIES. Bittern (Botaurus stellaris), Ferruginous Duck (Aythya nyroca), Steller's Eider (Polystica stelleri), Lammergeier (Gypaetus barbatus), Greater Spotted Eagle (Aquila clanga), Lesser Spotted Eagle (Aquila pomarina), Bonelli's Eagle (Hieraaetus fasciatus), Little Bustard (Tetrax tetrax). Prepared by BirdLife international on behalf of the European Commission. Published in September 2001.
54
Natura 2000 program - kommunkáció az érdekcsoportok felé Bőhm András-Outi Airaksinen KvVM-Természetvédelmi Hivatal Bevezetés Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve elvárásainak megfelelően hazánkban az EUcsatlakozásig létrehozandó Natura 2000 hálózat kapcsán igen jelentős tájékoztatási, kommunikációs tevékenységeket kell folytatni. A témával kapcsolatosan számos megbeszélést és egyeztetést tartott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és a vitaülések, egyeztetések nyomán kialakult a „Natura 2000 tájékoztatási és egyeztetési program” (Airaksinen, 2001). A tájékoztatás és egyeztetés szükségessége és a célcsoportok. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelvek alapján új természetvédelmi kötelezettségeket jelent (pl. a Natura 2000 hálózat felállítása), melyek maradéktalan teljesítése különösen fontos feladata az országnak. A kialakítandó Natura 2000 területekre vonatkozóan országos javaslatot kell készíteni, ki kell jelölni ezeket a területeket és védelmi illetve kezelési intézkedéseket kell végrehajtani a természeti értékek megőrzése érdekében. A Natura 2000 területek javaslatának elkészítése és a hálózat kialakítása roppant nehéz feladat, melyet az ország egész területére, számos élőhelytípus és faj figyelembevételével kell végrehajtani. Mivel az irányelvek végrehajtása kötelező a tagállamok számára, a területek kijelölésének jogi következményei vannak. A feladatok véghez viteléhez a résztvevők teljes együttműködésére van szükség a lehetséges legjobb eredmények elérése érdekében. A társtárcákkal (pl. földművelésügy, erdészet), a földtulajdonosokkal és más területhasznosítókkal is alapvetően fontos megismertetni az új feladatokat és kötelezettségeket. Az kommunikációs tevékenység kialakításakor legjobb gyakorlat az, ha a főbb érdekcsoportok már a folyamat legelejétől kezdve részesei az előkészítő munkáknak és nem csupán az új feladatok vagy kötelezettségek végrehajtásakor értesülnek a történtekről. Éppen ezért érdekelteknek, partnereknek kell tekintenünk ezeket a csoportokat. A Natura 2000 hálózat kialakításának lépései A hálózat létrejöttének lépései két fő részre oszthatók: (1) A Natura 2000 hálózat jövőbeni területeinek meghatározása, ami az irányelv függelékeiben szereplő élőhelytípusok és fajok országos felmérését igényli. Az Élőhelyvédelmi Irányelv alapján ennek szigorúan tudományos kritériumokon kell alapulnia. (2) Az országos jegyzékben szereplő területeken az Európai Bizottság jóváhagyása után, a tagállamoknak kötelességük az ott található természeti értékek védelmének biztosítása. A tagállamok szuverén joga meghatározni a közösségi jelentőségű élőhelytípusnak vagy fajnak otthont adó terület ökológiailag fenntartható használatának garantálásához szükséges természetvédelmi intézkedések formáját. A tájékoztatás szerepe kissé különbözik az érintett főbb érdekcsoportoktól függően. Az első lépésben a hangsúly az adatgyűjtésen van, a lehető legjobb javaslat elkészítése érdekében. Ugyanakkor minden lehetséges érdekcsoportnak biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy aktívan bekapcsolódjon a folyamatba, ha kívánja. A területkijelölési fázisban a tájékoztatás megkezdésekor már biztosan kell tudni a védelem biztosításának főbb irányvonalait: hogyan illeszkednek majd a területek a védett területek nemzeti rendszerébe és milyen jogi vagy egyéb szabályozások vonatkoznak majd rájuk. A kommunikációnak még nagyobb szerepe lesz akkor, amikor már a területek kiválasztása és kijelölése megtörtént és sor kerül a védelmi és
55
természetvédelmi kezelési intézkedések megvalósítására. Ez lesz a valódi interaktív párbeszéd és tárgyalás ideje, mivel ez sokkal inkább gyakorlati, területfüggő feladat, ami kétségtelenül igényli a partnerek aktív bevonását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az egyes tagállamok joga meghatározni az alkalmazott védelmi eszközöket a természeti értékek megóvására. A Natura 2000 hálózat kiépítésére a következő főbb érdekcsoportokat állapítottuk meg: földtulajdonosok, gazdálkodók, egyéb földhasználók illetve azok képviselői, vadászok, halászok, horgászok, látogatók, a területeket rekreációs céllal használók, környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek, kutatók és szakemberek, hatóságok, közvélemény, döntéshozók. Diákok, gyermekek és azok tanárai nem tartoznak külön célcsoportba, bár általában nagyon fontos csoportnak számítanak természetvédelmi szempontból és természetesen a folyamatokba azokon a területeken vagy esetekben, ahol az indokoltnak tűnik, szintén bevonhatók. Pl. bizonyos tanárok és osztályaik jelezhetik részvételi szándékukat egyes felmérések végzésében. Ugyanígy a LIFE-Nature projektekben való részvételüknek fontos szerepe lehet, pl. a területek kezelésének végzésekor. Külső, professzionális kommunikációs cég alkalmazását a tájékoztatási kampány tervezéséhez és lebonyolításához külön megtárgyaltuk a munka során. Megállapítást nyert, hogy egy ilyen vállalkozás kiválasztásánál különös gondossággal kell eljárni, mivel a természetvédelem egy erősen specializált terület és a tájékoztatás ezen a területen is külön szakismereteket igényel. Általánosan elfogadtuk, hogy amennyiben egy ilyen céget alkalmaznánk a célra, az országos és területi természetvédelmi állami szervek munkatársait és szakértőit teljes egészében be kell vonni a folyamat elejétől a végéig. A fő üzenet • a természetvédelem Magyarországon magas színvonalú, hazánknak már megvannak az eszközei a természeti értékei megőrzésére, ami alapját képezheti az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvek végrehajtásának; • a megművelt földterületeken a természetvédelem támogatja az extenzív és hagyományos földművelési módok alkalmazását, amelyek gyakran szükségesek is lehetnek az adott Natura 2000 terület természeti értékeinek fenntartásában; • területi szinten Magyarország dönti el, hogyan akarja megóvni a Natura 2000 területeket; itt a természetvédelmi kezelési tervek készítése és végrehajtása fontos fázis lesz. Az egyes kommunikációs eszközök jelentőségének felmérése A televízió, mint médium fontos a közvélemény formálásában, de a gazdálkodóknak és az egyéni földhasználóknak kevésbé fontos. Riportokon keresztül lehet hatásosan felhasználni. Általánosságban az EU ügyeket tekintve a TV fontos médium a közönség szempontjából, befolyásolja azok általános megítélését. A rádió feltehetően fontosabb szerepet játszik a földművesek esetében, mint a TV. Sok régióban a helyi adók különösen fontosak lehetnek. Programok és interjúk szakértőkkel. A riportereket el kell látni segédanyaggal. Az újságok a közvélemény esetében fontosak. A lapok ugyan sok esetben erősen politikai töltetűek, de a helyi lapok fontosak lehetnek a gazdálkodók és a helyi lakosság számára. Az interjúk mellett szakértők 56
és hatóságok cikkei is szükségesek. Az internet különösen a társadalmi szervezetek esetében fontos, de egyre fontosabbá válik a többi érdekcsoport számára is. A közlés tartalma könnyen frissíthető. Praktikusan alkalmazható a belső információáramlás megkönnyítésére. A helyi hatóságok a legfontosabbak az egyéni földhasználók számára. A legfontosabbak közülük a nemzeti park igazgatóságok és a falugazdász hálózat. Mivel az információ helyi jelentőségű kell, hogy legyen és gyakorlati példákkal illusztrálva kell átadni, ezek a legfontosabbak a földhasználóknak. A helyi kapcsolatrendszer úgy, mint szomszédok, rokonok az információ fontos forrásai lehetnek. Kiadványok terén egy általános ismertető anyag „elsősegély” szerepet tölt be, elsősorban az újságírók, szakértők és egyéb csoportok felé. A Natura 2000 hálózatot ismertető magyar nyelvű kiadvány első kiadása (8 000 példány) nem lesz elég ahhoz, hogy minden egyes földhasználó saját példányt kapjon. Egy kézikönyv készül a kutatóknak, különböző szintű hatóságoknak, társadalmi szervezeteknek 2000 példányban. Többek között az irányelvek szövegét és függelékeit is tartalmazni fogja. Az irányelvek függelékében szereplő fajok és élőhelytípusok felvételeiből hasznos lenne egy diasorozat oktatási és bemutató célokra, melyet a Természetvédelmi Hivatal és a Környezetvédelmi Minisztérium egyéb részlegei használhatnak. A nemzeti park igazgatóságok is hasznát vehetnék hasonló diasorozatoknak. Sok csoport számára fontos: a földhasználóknak, társadalmi szervezeteknek stb. A földhasználók esetében eredményesebb kisebb csoportokban dolgozni, és gyakorlati problémákat megbeszélni, nem pedig nagy nyilvános üléseket szervezni, ahol nem mindenki tudja tisztázni a számára kérdéses dolgokat a területükkel kapcsolatosan, és az ügy gyakorlati részleteibe nehéz betekintést nyerni. Az EU irányelvek nem térnek ki arra, hogy a Natura 2000 megvalósítása során milyen jellegű tájékoztatási és egyeztetési programot kell lefolytatni, hanem az egyes tagállamokra bízza ennek az ügynek a megítélését. A vonatkozó hazai jogszabályok útmutatásai alapján kell eljárni ebben a kérdésben. Különböző célcsoportok tájékoztatása 1. Földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb egyéni földhasználók célcsoport A mezőgazdasággal foglalkozók körében az Európai Unióhoz történő csatlakozást nem mint a mezőgazdaság fellendülését szolgáló eseményt várják, hanem sokkal inkább azt veszélyeztető tényezőként, melynek hatása lehet a gazdálkodók hozzáállására a témához. Ez a negatív viszonyulás az EU-hoz ugyanakkor befolyással lehet a gazdálkodók és más vidéki csoportok véleményére és válaszára a Natura 2000 ügyekkel kapcsolatosan is. A földtulajdonosokkal és földhasználókkal való valódi interaktív kapcsolat létesítéséhez az ideális helyzet az lenne, ha ők is szükségét éreznék annak, hogy a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartsák. Amennyiben a természeti értékek védelme nem szívügye a földműveseknek, a természetvédelmi törekvések, mint pl. a Natura 2000 könnyen negatív visszhangra találhatnak. Végeredményben a földművesek valódi törekvései jelenleg teljesen más jellegűek: hogyan fektessenek be, hogyan javítsák a termést és növeljék a bevételt stb. A természetvédelem érdekei miatt adódó terméskiesés vagy a művelési módok megváltoztatásának kompenzálására előirányzott pénzforrások megfelelő megoldást jelenthetnek a földhasználó vagy a földműves számára. Amennyiben nincsenek ilyen kompenzációk kilátásba helyezve, a farmerek részéről pozitív visszajelzésre nem sok esély van. Ez a probléma nem oldható meg egyszerűen tájékoztatási eszközökkel. A helyi lakosság esetében az információ személyes átadása a legjobb megoldás. Az országos tájékoztatás során valamennyi magyarázatnak és információnak ugyan annak kell lennie! Az egyéni kapcsolatfelvétel és –tartás a hatóságokat erősen leterheli. A munkatársaknak bármilyen kérdést meg kell válaszolniuk, bármennyire is jelentéktelennek tűnhetnek azok. A földtulajdonosokkal való kapcsolatfelvételnek minél előbb meg kell történnie. 57
2. Vadászok, halászok, horgászok célcsoport Bevonásuk a kommunikációs folyamatba alapvető, mivel ez a célcsoport közvetlenül érintett a természeti értékek megőrzésében. Partnerkapcsolat kialakítása lenne kívánatos velük. 3. Társadalmi szervezetek és csoportok célcsoport A civil szervezeteknek általában saját véleményük van a Natura 2000 hálózat kialakításáról. Az NGO-k ezzel együtt minél inkább tájékozottak szeretnének lenni, hogy részt vehessenek a folyamatban. Az országos természetvédelmi társadalmi szervezetek mellett az egyéb regionális vagy helyi civil szervezeteket is tájékoztatni kell. Általában a lakosság erősen bízik a társadalmi szervezetekben a környezet- és természetvédelmi ügyek esetén. 4. Kutatók és más szakértők célcsoportja A kutatóknak általában tudományos céljaik vannak a munkába való bekapcsolódás és közreműködés során. Ugyanakkor bizonyos szakértők és kutatók hajlandók természetvédelmi tevékenységgel összefüggő munkákat végezni. Az ügy gyakorlati pl. a közigazgatási folyamatokkal és hatósági ügyekkel kapcsolatos oldala ugyanakkor nem teljesen világos a szakértők számára. 5. Hatóságok célcsoport A természetvédelmi hatóságok a kezdeményezői a Natura 2000 folyamat tervezésének és a kapcsolódó szükséges tárgyalásoknak. A szükséges konzultációk és tárgyalások során nagyon fontos motiválni a munkatársakat a feladatokból eredő többletmunkára. A jogi kötelezettségekkel a munkatársaknak tisztában kell lenniük, hogy pontos információval láthassák el az embereket. A többi hatóság esetében a saját területükről származó feladatoknak és célkitűzéseknek van elsődlegessége. Mindezek mellett fontos, hogy ismerjék a Natura 2000 alapjait, hogy azokat figyelembe vehessék szükség esetén és hogy ne terjesszenek felesleges és nem helytálló előítéleteket az emberek között. A természetvédelem mellett a főbb érintett hatóságok a vízügy és a földművelésügy, az erdészet és az önkormányzatok. Az agrár-környezetvédelmi programot a Natura 2000 végrehajtásának egyik eszközének tekintve, a megyei földművelésügyi hivatalokkal és a nemzeti park igazgatóságokkal folytatott kommunikáció elengedhetetlen. A programhoz való csatlakozás a földművesek számára önkéntes alapon történik; a helyi földművelésügyi hatóságok vannak kulcspozícióban, mivel ők felelősek a gazdálkodókat a rendszerhez való csatlakozásban segíteni. Erdős területeken a nemzeti park igazgatóságok és az erdőfelügyelőségek közötti együttműködés feltétlenül szükséges a Natura 2000 területek védelmének és fenntartható kezelésének a kialakításához és végrehajtásához. Ugyanígy országos szinten, az agrárkörnyezetvédelmi program különböző intézkedéseinek kialakítása során, vagy az erdészeti ágazat esetében a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti együttműködés elengedhetetlen. 6. Közvélemény és döntéshozók A közvélemény folyamatos tájékoztatása alapvető fontosságú, hiszen az új elvárásokból eredő feladatok elfogadtatásához társadalmi háttér szükséges. A döntéshozók célcsoportja ebből a szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen mind országos, mind helyi szinten az irányelveknek megfelelő lépéseket, intézkedéseket kell tenni.
58
Belső információszolgáltatás és más projektekkel való kapcsolat A belső információáramlás elengedhetetlenül szükséges a projekthez. A regionális és országos hivatalokban a munkatársakat már tájékoztatták a Natura 2000 kialakításának folyamatáról. Éente egy vagy két országos szeminárium szervezése szükséges a természetvédelmi szervek számára, melyeken a program állását meg lehet vitatni. Belső honlapokat (intranet) intenzívebben szükséges információ szolgáltatásra használni. Egyéb természetvédelmi témájú tájékoztatási programok: – stratégia a természetvédelmi tudatosság kialakítására Magyarországon (ECNC, 1996) – vizes élőhelyek kommunikációs program (KöM, Természetvédelmi Hivatal) – kommunikációs terv a hiúz és farkas védelmére (WWF Magyarország) A KvVM Természetvédelmi Hivatala Natura 2000 kommunikációs munkacsoportot tervez létrehozni a tájékoztatási tevékenységek lefolytatására és irányítására. A munkacsoport a Természetvédelmi Hivatal és a nemzeti park igazgatóságok képviselőiből fog várhatóan állni. A fentiek mellett a Környezetvédelmi Minisztérium Szemléletformálási, Tudománypolitikai és Képzési Önálló Osztályának képviselőjét is kívánatos a munkacsoportba meghívni. A társadalmi szervezetek képviselőit szintén szükséges azokra az ülésekre meghívni, melyeken ez indokoltnak látszik. Felhasznált irodalom Airkasinen, O.: (2001): Natura 2000 tájékoztatási és egyeztetési program. EU-Training for Nature Conservation Officials, ELTE-KöM, TvH-SZIE Demeter A. (szerk.) (2001): Magyarország és a Natura 2000. Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. KöM Természetvédelmi Hivatal, Budapest (megjelenés alatt). Rientjes, S. (ed.) (2000): Communicating nature conservation. A Manual using communication in support of nature conservation policy and action. European Centre for Nature Conservation. Tilburg, 95 pp.
59
JAVASOLT KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON Lovászi Péter, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Gábor, KvVM Természetvédelmi Hivatal
Hazánknak európai uniós jogharmonizációs kötelezettségvállalásának megfelelően a csatlakozás időpontjáig a Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK) előírásai szerint ki kell jelölni a különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area – SPA) hálózatát. Az Irányelv követelményeinek megfelelő területhálózat kiválasztásához alkalmazandó kritériumrendszer kidolgozását az egyes államokra bízza. Alapvető kikötés, hogy a hálózat területein biztosítani kell az irányelv I. mellékletében szereplő fajok védelmét, de egyidejűleg tekintettel kell lenni a kipusztulással veszélyeztetett, az élőhelyük meghatározott változásaira érzékeny, a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minősített és az élőhelyük különleges jellege miatt kiemelt figyelmet érdemlő egyéb fajokra is. A különleges madárvédelmi területek kijelölésénél és a kezelés során az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, rendszeresen előforduló vonuló fajok igényeit is figyelembe kell venni, azok szaporodási, vedlési és telelőterületeit egyaránt szem előtt tartva. A tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a vizes élőhelyek védelmére, különösen a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre. A kijelölt területeknek olyan összefüggő hálózatot kell képezniük, amely megfelel a fentebb felsorolt fajok védelmi szükségleteinek az irányelv alkalmazási területén. A különleges madárvédelmi területek és az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területek együttesen alkotják majd a Natura 2000 hálózatot. A javasolt területek kiválasztására az eddig leírt legátfogóbb kiválasztási elvet, a BirdLife International Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) C kritériumrendszerét vettük alapul, melyek felhasználásával alakítottuk ki a HU1–HU5 kiválasztási feltételeket (ld. táblázat). A kiválasztás alapjául a globálisan veszélyeztetett fajok jelentős élőhelyei (HU1), a közösségi jelentőségű állományok élőhelyei (HU2), az egyéb vonuló fajok jelentős állományai (HU3), a vonuló vízimadárfajok jelentős állomása (HU4) és a közösségi jelentőségű madárfajok legjelentősebb hazai fészkelőterületei (HU5) szolgáltak. A számszerű küszöbértékek megállapításához a Fontos Madárélőhelyek Európában (Heath & Evans 2000) és a Magyarország madarainak névjegyzéke (Magyar et al. 1998) munkák szolgáltak. A kiválasztáshoz szükséges adatbázist a rendelkezésre álló aktuális szakirodalomból, a nemzeti parkok területi és igazgatósági munkatársai valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntes adatszolgáltatói által megadott információkból állítottuk össze a Phare HU9807-01-02-02 számú és „Preparation for Implementing the Habitat Directive in Hungary” című projektjének keretében. A kijelöléshez az 1997–2001 közötti állományadatokat használtuk fel. A kiválasztásnál nem vettük figyelembe azokat a fajokat, amelyek Magyarországon csak alkalmilag fordulnak elő, fészkelésük esetleges vagy amelyeknél nem áll rendelkezésre olyan adatsor, amelyre országos szintű területkiválasztást lehet alapozni. A következő fajok hazai állománya elterjedésük peremén van, ezért az évről évre ingadozik, de legalábbis nagyságánál fogva stabil, öneltartó populációnak nem tekinthető: vörös kánya, törpesas, kis héja, pusztai ölyv, vándorsólyom. Az alábbi, többnyire széles elterjedésű, gyakori fajora nem állnak rendelkezésre megfelelő állományadatok: törpegém, kis vízicsibe, pettyes vízicsibe, törpevízicsibe, lappantyú, jégmadár, fekete harkály, balkáni fakopáncs, közép fakopáncs, erdei pacsirta, parlagi pityer, karvalyposzáta, kis légykapó, örvös légykapó, tövisszúró gébics. A megadott kritériumok alapján 54 terület kijelölése javasolható (ld. táblázat). Ebből 30 terület minősül világszerte veszélyeztetett faj globális jelentőségű élőhelyének. A Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében felsorolt madárfajok közül 13 terület ad otthont közösségi szinten jelentős állománynak. Az irányelv I. mellékletében fel nem sorolt, de rendszeresen előforduló vonuló madárfajok jelentős állománya alapján 17 terület különleges madárvédelmi területkénti kijelölése javasolható. Tizenkét terület az ott rendszeresen előforduló legalább 20 000 vízimadár alapján is nemzetközi jelentőségű
60
vizes élőhelynek minősül. Az irányelv I. mellékletében szereplő, Magyarországon rendszeresen fészkelő madárfajok öt legjelentősebb hazai élőhelye közé 47 terület tartozik. A madártani alapokon javasolható területek teljes kiterjedése 1 301 629 ha, Magyarország területének 14%-a. Adataink szerint a javasolt területek összkiterjedésének 43,2%-a (562 470 ha) védett természeti terület, mely arány a közeljövőben kihirdetendő védett természeti területekkel együtt jelentősen megnő. A javasolt területek alapján az egyes közösségi szinten veszélyeztetett, Magyarországon fészkelő fajok hazai állományának a javasolt különleges madárvédelmi területek általi lefedettsége széles határok között változik. A kellően ismert állományú, rendszeresen fészkelő fajok lefedettségének számított értéke 21% és 100% között változik. Egyes fajok állománya, vagy állományának egy része lakott területekhez vagy intenzíven művelt mezőgazdasági területekhez kötődik, így ezeknél nem különleges madárvédelmi területek kijelölése jelenti a teljes állomány részére legcélszerűbb védelmi eszközt. E miatt a fehér gólya, kerecsensólyom, ugartyúk, székicsér, kis őrgébics országos állományának lefedettsége 60% alatt van. Ugyanebbe a lefedettségi kategóriába tartozik az általánosan elterjedt kékbegy és hamvas küllő, valamint a ritka, de diszperz elterjedésű békászó sas. A javasolt területek tartják el az ország fészkelőállományának legalább 60%-át 33 faj esetében, amelyből 21 faj gyakorlatilag teljes állománya a javasolt különleges madárvédelmi területek területén fészkel.
A BirdLife International IBA C és a magyarországi javaslattétel során alkalmazott kritériumok áttekintése IBA C kritérium C1 Globálisan veszélyeztetett fajok élőhelyei A területen rendszeresen és jelentős számban előfordul egy vagy több világszerte veszélyeztetett madárfaj vagy más olyan madárfaj, amelynek globális természetvédelmi jelentősége van. C2 EU szinten veszélyeztetett faj csoportosulásai A területről ismert, hogy ott rendszeresen előfordul az egy vonulási útvonalhoz tartozó, vagy egy EU-szinten veszélyeztetett faj EU-populációjának 1%-a. C3 EU szinten nem veszélyeztetett vonuló fajok csoportosulásai A területről tudott, hogy ott rendszeresen előfordul egy vonulási területhez tartozó vonuló faj 1%-a, figyelmen kívül hagyva az EU szinten veszélyeztetett fajokat. C4 Csoportosulások – nagy méretű csoportosulások A területről tudott, hogy ott rendszeresen előfordul legalább 20 000 vonuló vízimadár és/vagy 10 000 pár vándorló tengeri madár egy vagy több fajból. C5 Csoportosulások – szűk keresztmetszetű területek A terület olyan szűk keresztmetszetű terület, amelyen a tavaszi vagy őszi vonuláskor legalább 5000 gólya és/vagy legalább 3000 ragadozó (Accipitriformes vagy Falconiformes) és/vagy 3000 daru vonul át. C6 EU szinten veszélyeztetett fajok fontos élőhelye A terület egyike az európai régió (NUTS régió) öt legfontosabb területének az EU-ban veszélyeztetett fajokat és alfajokat figyelembe véve.
Magyarországon alkalmazott kritérium HU1 Nemzetközi természetvédelmi jelentőségű fajok élőhelyei Megegyezik a C1 kritériummal. HU2 Közösségi jelentőségű állományok élőhelye Megegyezik a C2 kritériummal. HU3 Egyéb vonuló fajok jelentős állományainak élőhelye Megegyezik a C3 kritériummal. HU4 Vonuló vízimadárfajok jelentős állomása Legalább 20 000 vonuló vízimadár fordul elő a területen. Nem alkalmazható.
HU5 Közösségi jelentőségű madárfajok legjelentősebb hazai fészkelőterületei A terület egyike Magyarország öt legfontosabb területének az EU-ban veszélyeztetett fajokat figyelembe véve. Nem alkalmazható.
C7 egyéb madártani kritériumok A terület SPA-ként van kijelölve vagy SPA-k azonosításánál már bevett madártani kritériumokon alapuló SPA jelöltként van kiválasztva (hasonló, de nem azonos C1-C6 kritériumokkal). Megjegyzés: európai uniós szinten veszélyeztetett faj alatt a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében felsorolt fajokat értjük
61
Védett területek aránya (%)
Teljes terület (ha)
Közösségi jelentőségű fajok legjelentősebb hazai fészkelőhelyei
Vonuló vízimadárfajok jelentős állomása
Egyéb vonuló fajok jelentős állományainak élőhelye
Közösségi jelentőségű állományok élőhelye
Nemzetközi természetvédelmi jelentőségű fajok élőhelye
A javasolt területek és kiterjedésük, az alkalmazott kritériumok, védettség aránya
HU1 HU2 HU3 HU4 HU5 Abonyi kaszáló-erdő 1 400 Aggteleki-karszt 4 22000 90 Alsó-Tisza-völgy 2 7 3 * 22 29500 83 Balaton 7 * 60000 Béda-Karapancsa 3 6 9600 100 Belső-Somogy 2 5 35600 24 Bihari-sík 2 1 6 50000 38 Bodrogzug–Taktaköz 2 5 19 31900 17 Borsodi-sík 3 10 39000 46 Börzsöny hegység 1 1 27800 94 Bükk hegység 1 8 62900 69 Csanádi-puszták 1 1 1 9200 78 Cserebökényi-puszták 3 18200 25 Dél-Hevesi puszták 1 3 57200 0 Dévaványai-sík 1 3 30000 41 Dinnyési-Fertő és Velencei-tó 4 * 1 2000 48 Dráva 2 12900 54 Északi-Bakony 2 34300 27 Felső-Tisza hullámtere (Tuzsér–Tokaj) 1 1 2 9500 13 Fertő tó 2 4 * 6 8500 100 Gemenc 2 2 4 17800 100 Gerecse hegység 1 1 26000 34 Gerje-sík 3 8000 Hanság 2 10800 82 Hernád-völgy 1 25600 1 Hevesi-sík 1 7 64000 13 Hortobágy és Tisza-tó 7 13 6 * 23 90000 90 Ipoly-völgy 1 6300 34 Karancs-Medves 2 8000 84 Kesznyéteni-puszta 2 1 6100 100 Kis-Balaton 2 4 6 * 10 12100 90 Kiskunsági szikes puszták térsége 2 8 44400 33 Kiskunsági szikes tavak térsége 1 1 2 * 11 34500 32 Kis-Sárrét (Biharugra térsége) 1 4 * 2 12300 68 Kolon-tó 2 3600 79 Közép-Tisza 2 7700 100 Mátra hegység 1 5 60000 19 Mosoni-sík 1 1 7400 Nagy-berek 2 2 1 9300 19 Őrség 2 66000 66 Pacsmagi tavak 1 1 950 51 Péteri-tó 2 2 750 99 Putnoki-dombság 1 6500 Sárvíz-völgye 1 1 4 * 4 5300 96 Sumonyi-halastó 2 * 270 Szatmár-Bereg 1 5 52800 44 Szigetköz 4 9200 100 Tatai Öreg-tó 2 * 259 100 Tiszaalpár–bokrosi ártér 1 4 5000 6 Tolnai-Hegyhát 1 4100 Vásárhelyi-puszta 2 3 * 2 10100 4 Vértes hegység és Zámolyi-medence 1 2 21900 71 Zempléni-hegység és Szerencsi-dombság 2 9 94200 28 Zselic 1 19900 42 Összesen / total: 30 13 17 12 47 1 301 629 43,2 A HU1-HU3, HU5 kritériumnál a szám a küszöbszintet elérő fajok számát mutatja. A HU4 kritériumnál a * a kritérium teljesülését jelzi.
62
