Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve megyei kórház számára

Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve

Egészség-gazdasági elemzések módszertana 2.

Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve megyei kórház számára 1.

Alapvető megfontolások

A feladat megfogalmazásából kiderül, hogy egy megyei intézményről van szó, amely nem

országos feladatokat lát el, ugyanakkor a fejlesztés segítségével esetleg regionális feladatok ellátására is alkalmassá válhat. Kiderül az is, hogy a kórház vezetése Európai Uniós források igénybe

vételét tervezi, ehhez célszerű az Európai Unió metodológiáját is figyelembe venni. Ennek forrása lehet a „Guide to cost-benefit analysis of investment projects. Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-Accession” című Európai Uniós útmutató 3.4.3 fejezete, mint ahogy részben

ebben a dolgozatban is. Az útmutató segítségével könnyen összeegyeztethetők, kialakíthatók a projekt céljai úgy, hogy azok belesimuljanak az Európai Unió egészségügyi céljaiba.

A feladatkiírásból kikövetkeztethető, hogy az elemzés elvégzése során két szempont

(intézményi menedzsment és beruházási közfinanszírozó) ötvözésére van szükség. Fontos előre leszögezni, hogy az ilyen típusú projektek felőli döntéskor a stratégiai tervezhetőség és a projekt pénzügyi megtérülése mellett figyelembe kell venni a társadalmi szinten megmentett életéveket és

az életminőség-változást is. A fent említett útmutató szerint ennek legegyszerűbb módja, ha QALY-

nyereségként számszerűsítjük az egészségnyereséget. Ha ezt nem tennénk meg, és pusztán a

tényleges pénzügyi mutatókkal jellemeznénk a projekt nyereségességét, a racionális „beruházás” az

onkológiában a nagy értékű terápiák (ilyen a sugárterápia is) megvonása, és az onkológiai centrumok bezárása lenne (Lukovics, 2010). Mivel itt a megrendelő egy megyei kórház menedzsmentje, ez

fokozottan igaz lenne, de ebben az esetben tekintettel kell lennünk arra, hogy az intézmény Európai

Uniós forrásokra pályázna. Így az elemzés nézőpontja végső soron a beruházás közfinanszírozója lesz (az intézményi lehetőségek figyelembe vételével), ezért meg kell vizsgálni, hogy a beruházás

ágazatpolitikai szempontból indokolható-e, továbbá információkat kell szolgáltatni az eljárás társadalmi megtérülésére, fenntarthatóságára. Külön figyelmet igényel, hogy az ágazatpolitikai

koncepcióval való egyeztetést nem csak országos, hanem uniós szinten is el kell végezni, valamint, hogy a fenntarthatóság vizsgálatánál javasolt intézményi szempontokat követni.

1



2.

A döntéshozatalban figyelembe venni kívánt indikátorok, szempontok

A beruházás gazdaságossága felőli döntéskor első lépésben érdemes tisztázni, hogy a

beruházás ágazatpolitikai szempontból indokolható-e. Ennek forrásai lehetnek az ágazatpolitikai fejlesztési koncepcionális anyagok, ezek közül a Semmelweis-terv tűnik ma irányadónak, melynek ágazati stratégiai céljai közül a 26. alpontja egyértelműen

definiálja az onkológia kiemelt szerepét (lásd a keretes szövegrészt).

Emellett természetesen figyelembe kell venni az

intézmény saját fejlesztéspolitikai koncepcióját, és el kell dönteni,

beszerzése

hogy

a

tervezett

beleillik-e

a

sugárterápiás

koncepcióba.

A

eszköz

döntés

meghozatalakor tekintettel kell lenni az olyan célokra is, amelyek

eléréséhez

hozzájárulhat.

a

Ilyen

egészségturizmusban

projekt

való

lehet

származékosan

részvétel,

például

is

az

profilbővítés,

oktatás, fix költségek csökkentése (ha nem kell új épület…), vagy a volumennövelés.

Semmelweis-terv 1.4 pontjának 26. alpontja: „Földrajzi-, és szakterületi ellátásfejlesztési programok a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és a minőség javítására: Cél, hogy a programok kiterjedjenek az összes népegészségügyi szempontból jelentős szakterületre, különös tekintettel az egészségmegőrzésre és megelőzésre, az alapellátásra, a sürgősségi ellátásra és a rehabilitációra, valamint a kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichiátriai és gyermek-egészségügyi ellátásra.”

A menedzsment számára a következő megválaszolandó kérdés a beruházás megtérülésének

vizsgálata. Amikor megtérülésről beszélünk, fontos tisztázni, hogy nemcsak az a kérdés, hogy a projekt 20 év alatt nyereségessé válik-e, hanem az is, hogy 5 éven belül bedől-e a beruházást lebonyolító vagy működtető intézmény. Annak eldöntésére, hogy a projektet megvalósítsuk-e, több

mutató együttes figyelembe vétele szükséges. Ilyen elvárható mutató a viszonylag rövid megtérülési idő, a kellően nagy haszon-költség arány, a pozitív nettó jelenérték, valamint az, hogy a belső megtérülési ráta magasabb legyen, mint az elvárt hozam (mindezek egy piaci alapon megvalósítható

projekt esetében értelmezhetők a leírt módon, amennyiben támogatásszerzésben gondolkodunk,

más helyzet áll fent, lásd később). A beruházás gazdaságosságára vonatkozó kérdés megválaszolására alkalmas lehet még a fejlesztési különbözet módszer, mely során a jövőbeli pénzáramlások értékéből és hasznából kivonjuk a jelenlegi pénzáramlások és hasznok értékét. A módszer lényege, hogy

minden költség és nyereség mutató esetében a fejlesztés / nem fejlesztés közötti különbözetet

keresem. Ez a módszer sajnos kevésbé fókuszál a jelenlegi állapotokra, alapvetően egy probléma megoldására alkalmas, annak rendszerben elhelyezésére kevésbé.

2



A fenntarthatósági számításnál azt a kérdést kell megválaszolnunk a menedzsment számára,

hogy az éves fedezettöbbletből finanszírozható-e a beruházásra (és nem a működtetésre) felvett hitelek

törlesztő

részlete.

Amennyiben

igen,

a

projekt

fenntarthatónak

tekinthető.

A

fenntarthatóságnál nem szempont a kapott támogatás mértéke, hiszen az abból szerzett haszon nagy része (egészségnyereség) társadalmi szinten realizálódik, nem jelenik meg a fedezettöbbletben, legfeljebb közvetve, több beteg hosszabb távú ellátásával.

A beruházás-gazdaságossági számítás elvégzéséhez szükséges komparátor választása, amire

véleményem szerint a jelenlegi, standard ellátási rendszer a leginkább alkalmas. Valószínűsíthető, hogy a döntéshozók és más shareholderek ezt a rendszert, annak költségeivel és az elérhető

egészségnyereséggel együtt jól ismerik. A komparátor kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy milyen más alternatív beruházások állnak rendelkezésre, új infrastruktúrába ruházunk be, vagy egy már meglévőt korszerűsítünk, illetve fontos figyelembe venni a máshonnan érkezett tapasztalatokat (korábbi hasonló beruházások Európában).

A beruházás-gazdaságossági indikátorok közül az alábbi mutatókat érdemes kiszámítani és

figyelembe venni:

Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV):

௧ ௧ ௜ୀଵ (1 + )

= −଴ +

௡

Ez a mutatószám figyelembe veszi az időtényező szerepét is. C0 az eredeti befektetés értéke, Ct

a t-edik időpontban következő pénzáram, r pedig a diszkontráta. A befektetés piaci alapon megvalósítható, ha a végeredményül kapott szám pozitív. A társadalmi célú projektek esetében, ha nem fejezzük ki pénzösszegben a társadalmi hasznokat, ez a kritérium nem feltétlenül teljesül, bemutatása ugyanakkor javasolt.

Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR):

௧ = 0, = ௧ ௜ୀଵ (1 + )

= −଴ +

௡

Ebben az esetben azt a kamatlábat keressük, ahol a még éppen, hogy nullszaldós a beruházás..

Ha piaci alapon kívánjuk a projektet megvalósítani, akkor az FRR értékének nagyobbnak kell lennie,

mint a diszkontráta értéke, ami közvetve az elvárt hasznot jelzi számunkra (mindkét esetben

százalékban kifejezve). Társadalmi célú projekteknél ritkán teljesül ez az elvárás a társadalmi hozamok pénzbeli kifejezése nélkül.

3



Haszon-költség arány (BCR):

=

∑௡௜ୀଵ

௧ (1 + )௧ ଴

A haszon-költség arány a diszkontált hasznok összege elosztva a diszkontált beruházási

költségek összegével. Piaci alapon akkor érdemes egy projektet megvalósítani, ha a BCR értéke

nagyobb, mint 1; ez a kritérium is ritkán teljesül társadalmi célú projekteknél (a társadalmi hozamok pénzbeli kifejezése nélkül).

A fenntarthatósági számításnál a projektnek az alábbi feltételnek kell megfelelnie: (ö௧ − öő é௧ ) > 0 ௡

Ezzel az egyenlőtlenséggel azt feltételezzük, hogy a beruházáshoz, vagy az intézményi önrészhez

szükséges hitelfelvétel törlesztő részleteit a projekt kitermeli. Az intézmény szempontjából ez tűnik ésszerű feltételezésnek, hiszen a működtetést nem az intézmény finanszírozza, viszont a törlesztő

részleteket neki kell kigazdálkodnia. Amennyiben a beruházás a hitel törlesztő részletein felül képes fedezettöbbletet előállítani, érdemes megvizsgálni, hogy a projekt képes lenne-e önmaga

megújítására – ebben az esetben a fenti egyenlőtlenségben a törlesztő részletek helyett az adott

időszakra eső amortizációs többletet kell szerepeltetnünk. Fontos még megjegyezni, az adott

időszakra jutó fedezettöbblet és a törlesztő részlet különbségeinek összességében kell pozitívnak lennie ahhoz, hogy a projekt elméletileg fenntartható legyen: ez feltételezi, hogy az intézmény kellő

mennyiségű tartalékokkal, likviditással rendelkezik. Ennél azonban gyakorlatiasabb megközelítés, ha a beruházás-gazdaságossági és fenntarthatósági számítás időtávját megvizsgáljuk 5, 10, 15, 20 éves időtávon, és az intézmény likviditásának figyelembe vételével döntünk.

A pénzügyi elemzés és a fenntarthatóság vizsgálatát modellezés segítségével lehet elvégezni. A

modellfajták közül a költség-haszon modellek a legalkalmasabbak, hiszen ezek a modelltípusok a

költségek és hasznok pénzbeli kifejezésére épülnek, és eredményükön alkalmazható a költség-haszon elemzések általános döntési szabálya:

( ଵ − ଵ ) − ଶ − ଶ > 0

ahol B1 és B2 az alternatívák hasznai és C1 és C2 pedig az alternatívák költségei. Az összehasonlítás alapja itt is és később is a két alternatíva közötti különbség.

Végezetül pedig szükséges definiálni a sikerkritériumokat az intézményi és a társadalmi

szempont szerint: •

Intézményi nézőpont

4



o

•

az intézmény falain belül

o

Betegforgalom növekedése: a nagyobb kapacitás miatt elvárt, hogy több beteg

o

Egy betegre eső fix költségek csökkentése: a hatékonyabb működés indikátora

vegye igénybe a sugárterápiás kezelést

Társadalmi nézőpont o o

o

3.

Átlagos tartózkodási idő csökkenése: a beteg kevesebb erőforrást fogyaszt el

Kevesebb munkából kiesés: a munkával eltöltött idő növelése

Több QALY előállítása: a megnövekedett élettartamból, és a magasabb

életminőségből fakadóan

Pontosabb betegutak: kisebb jóléti veszteség

A vizsgálat során használt indikátorok definiálása, a hasznok és szempontok számszerűsítése

A vizsgálat során alkalmazandó indikátorokat érdemes egyenként definiálni, majd megadni

számszerűsítésük lépéseit, csak így végezhető el megfelelő módon a gazdasági, pénzügyi elemzés. Az alábbi adatokat lehetőleg transzparens, jól érthető módon kell prezentálni az intézmény menedzsmentje felé.

3.1 Epidemiológiai adatok és költség-haszon vonzatai

Az epidemiológiai indikátorok definiálásánál két főbb dimenziót érdemes figyelembe venni: Az

egyik a halálozás változása, melyet a betegek teljes túlélési idejével, illetve annak változásával

lehetne leírni. A teljes túlélési időt a betegség diagnózisától a beteg elhalálozásáig eltelt idő, években kifejezve adná meg. Az így kapott, életévben kifejezett értéket az adott daganatos megbetegedés

(alap-) betegség-specifikus életminőséggel súlyozható lenne, így egy QALY-értéket kapnánk, melyet

beszorozva a költséghatékonysági küszöbértékkel pénzösszegben kifejezhető lenne a halálozásban elért előny a korábbi terápiához képest. Véleményem szerint a költséghatékonysági küszöbérték

ebben az esetben az onkológiai készítmények esetében alkalmazott küszöbérték volna, és nem az egy főre jutó GDP háromszorosa.

A másik dimenzió számítása valamivel összetettebb, és betegszintű adatokat igényel. A

betegség progressziójában bekövetkező változást kell valamilyen módon megfigyelnünk. A

progresszió leírható lenne a daganat stádiumával, ami alapján a stádiumonkénti életminőség

segítségével az előző indikátornál említett módszerrel számszerűsíthető lenne az életminőségben

5



elért változás. Fontos, hogy itt csak az alap betegség-specifikus életminőséghez képest vett inkrementális életminőséget vegyük figyelembe, hogy elkerüljük a „double counting”-ot.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell a fenti két dimenziót külön-külön figyelembe venni.

Véleményem szerint a magyarázat erre az, hogy a második esetben realizálódik az az extra haszon, amelyet a korszerűbb terápia eredményez azáltal, hogy a beteg nem csak tovább, hanem

stádiumonként is jobb életminőségben él. Ennek leírására vagy egy kellően nagy mintán felvett betegség-stádium specifikus hasznosság-mutatóra van szükség.

Figyelmet igényel, hogy a fenti két dimenzióból származtatott hasznok társadalmi

megtérülésként jelentkeznek, pénzügyi előnnyel a beruházó / működtető számára nem járnak, hiszen a betegek a túlélés növekedésével hosszabb ideig veszik igénybe a terápiát, a működtető számára

többletköltséget termelnek. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az új terápiával kezelt betegek termelésből való kiesése várhatóan hogyan alakul. Összefoglalva, képletben, pénzösszegre kifejezve

∑∆úéé௜ௌ௧áௗ௜௨௠ ∗ ∆ℎ á௜ௌ௧áௗ௜௨௠ üöéé

3.2 Betegforgalom és költség-haszon vonzata

Itt szükséges definiálni a jelenlegi beavatkozási esetszámot és a jövőben várható esetszámokat,

a felfutás figyelembe vételével (azonnal nem fog maximális kapacitás-kihasználtsággal működni a rendszer). A betegforgalom alakulásakor érdemes figyelembe venni, hogy bővül-e az ellátható

betegek köre (lásd korábban: BNO kódok), esetleg érdemes-e a finanszírozónál egy új HBCS kód

bevezetését kérni az új ellátási formára. Amennyiben nem kerül sor egy új HBCS bevezetésére, akkor

érdemes egy terápiás mixet összeállítani, mely tulajdonképpen a sugárterápiával kezelt betegek által

igénybe vett szolgáltatások HBCS-pontértékének forgalommal súlyozott átlaga lenne. Mindezek segítségével számszerűsíthető lenne a finanszírozótól várható források mennyisége.

A betegforgalom vizsgálatánál figyelembe kell venni a betegutak optimalizálódásából fakadó

hasznokat is. Ezek számszerűsítése összetett, hiszen definiálnunk kell, milyen egyéb, köztes állomásokon jelent meg a beteg, mielőtt sugárterápiához jutott volna, majd ezekből egy

költségkalapot képezni. Ezek a hasznok ugyancsak társadalmi szinten jelentkeznek, hiszen a frissen

diagnosztizált betegek egyből hozzájuthatnak a sugárterápiához, nem kell várólistán várakozniuk, vagy más, korszerűtlenebb ellátásokat igénybe venniük (esetleg kevesebbet utaznak). A gyakorlati számszerűsítéséhez szükség van az új, illetve a korszerűetlenebb ellátások HBCS kódjainak értékére

(és az esetszámokra), illetve a várólistán tartás költségeire (és átlagos idejére), illetve annak 6



valószínűségére, hogy a betegek téves betegútra kerül. A HBCS-pontértékekből, és az igénybe vett

szolgáltatások alakulásából számítható lenne egy terápiás mix, ami lényegében a HBCS-pontérték egy igénybevétellel súlyozott átlaga lenne.

A betegforgalom vizsgálatánál érdemes figyelembe venni, hogy az új szervezeti egység milyen

térítésköteles szolgáltatásokat tud nyújtani a betegek számára, és várhatóan ezeket milyen

mértékben használják majd ki, mekkora többletbevételt remélhet ebből a kórház. Ez a bevétel pénzügyi szinten is jelentkezne.

A betegforgalom számszerűsítésénél érdemes figyelembe venni a betegek elégedettségét is.

Ennek pénzbeli kifejezése egy kissé nehézkes, a legegyszerűbben talán úgy lehetne megközelíteni a problémát, ha indikátornak egy olyan szolgáltatást választunk, amelyet a beruházás mindenképpen

tud teljesíteni. Ilyen lehet például a terápia okozta hasznosság-csökkenés megváltozása, melyet

beavatkozásonként elszenved a beteg. Ezután definiálni kell a hasznosság csökkenésének időtartamát, mely kiterjed a sugárterápiás kezelés utáni kórházban, illetve otthon eltöltött időre is.

Ezek megkülönböztetése rendkívül fontos, hiszen míg a kórházi tartózkodás ideje direkt egészségügyi költségként jelentkezik, az otthon eltöltött idő már inkább társadalmi költségként vehető figyelembe (termelésből való kiesés).

Összefoglalva, képletben, pénzösszegre kifejezve: ௣௢௡௧௢௦ ∗ á

஻ேை ௜

௜

∗ áá ! " ௜ ∗ 1 " éé

ahol ppontos a pontos betegút elérésének valószínűsége, valamint a téves betegutakra vonatkoztatva: (1 − ௣௢௡௧௢௦ ∗ á

஻ேை ௜

௜

∗ é# ú öé)

Mivel a HBCS-pont értéke elvileg tükrözi az adott szolgáltatás nyújtására fordítandó

költségeket, további alábontása (humánerőforrás, gyógyszer) nem szükséges. Az intézményi menedzsment számára ugyanakkor szükséges lehet egy belső költség-gyűjtés a változóköltségek

megállapítására, melynek része kell, hogy legyen az orvos munkaideje, az elhasznált felszerelések mennyisége, illetve a felhasznált gyógyszermennyiség.

3.3 Fizikai jellegű adatok és költség-haszon vonzatai

A fizikai jellegű adatok összegyűjtésénél le kell írni, hogy változik az intézmény által lefedett

ellátási terület. Ha létrejön egy új szervezetei egység, annak fizikai paramétereit is le kell írni (pl.

alapterület, stb.. Össze kell gyűjteni azt is, hogyan változik az intézmény alapterülete, az osztályok

7



száma és mérete, a definitív ellátást nyújtó szobák mérete, ágyak száma (ezek fenntartása javarészt

fix költségként jelentkezne). A betegforgalom alapján, és az így kapott adatokból számíthatóvá válna

az egy ágyra jutó (éves, havi, de akár heti vagy napi is) finanszírozási összeg (most és a beruházás megvalósításával). Ez az érték a pénzügyi megtérülés szintjén is jelentkezne. Ha az intézmény célja az

egy betegre eső fix költségek csökkentése, úgy először érdemes egy adott időszakra vonatkozó fix

költségkalapot készíteni (javasolt az éves időtartam), majd annak nagyságát összevetni az adott

időszak alatti betegforgalommal. Az előző pontban említett finanszírozási összeg és fix, valamint a változó költségek különbözete adja az intézmény számára azt a többletet, amiből az intézmény képes lehet a beruházáshoz szükséges hitel törlesztésére.

Az ellátási terület változásánál figyelembe kell venni, hogy egy költséges eszköz beszerzésénél

érdemes lenne nem csak megyei, hanem regionális feladatokat is elvállalni. Ennek egyezését meg kell vizsgálni az Európai Uniós, az ágazatpolitikai, és az intézményi fejlesztési koncepcióval (méretgazdaságosság, volumennövelés). Képletben összefoglalva:

$ ௧ ! öé %௧

3.4 Technikai, műszaki adatok és költség-haszon vonzatai

Ezen adatok bemutatásánál szükséges kitérni a beszerezni kívánt eszközök árára, kapacitására,

szervizigényére, fenntartási költségeire, élettartamára. Itt érdemes figyelembe venni a jobb minőségű ellátás, és a biztonságosabb környezet miatt elkerült kórházi megbetegedéseket,

szövődményeket, majd ezt viszonyítani az intézmény jelenlegi vagy beszerzendő eszközparkjának könyv szerinti értékéhez. Ezeknek a nem kívánt eseményeknek a költségeinek leírása elvégezhető az esemény elhárításának HBCS-tételeivel, vagy járóbeteg-pontértékeivel. Ajánlott kitérni az új

beruházás kapcsolatára a környezetével (pl. diagnosztikai szervezeti egységek, krónikus fekvőellátást nyújtó mátrixosztály).

Képletben kifejezve, összefoglalva:

3.5

∑ í#á é& á ௜ ∗ é& é öé௜ "# &é % #& %ö#ő ö ö&# éé

Pénzügyi konstrukció adatai

A pénzügyi konstrukció adatainak vizsgálatakor le kell írni, hogy mekkora intézményi önrészt

igényel a beruházás, mekkora támogatás szerezhető (más EU-országok tapasztalatait is érdemes

figyelembe venni), illetve azt is, hogy mekkora hitel felvétele szükséges. A hitelfelvétel nagyságának

8



(és a hozzá tartozó törlesztő részletnek) a projekt fenntarthatóságában van kiemelt szerepe, ezért definiálni kell a hitel törlesztő részletének nagyságát, valamint a kamatlábat.

3.6

A munkából való kiesés költségei

A munkából való kiesés költségeinek megállapításához szükséges az átlagos kórházi

tartózkodási idő, a várólistán eltöltött idő, az egy főre jutó GDP (esetleg a GDP helyett a bruttó

átlagkereset). Megengedőbb becslést alkalmazva feltételezhetjük, hogy a várakozással, valamint a kórházban elöltött idő helyett munkavégzéssel tölti az időt a beteg, így meghatározható egy munkanap értéke. Konzervatív becslés esetén érdemes az egy főre jutó GDP vagy bruttó átlagkereset

helyett számolhatunk a mindenkori minimálbér összegének az egy munkanapra jutó értékével. A várakozási vagy tartózkodási időben elért csökkenés hozama társadalmi szinten jelentkezik.

3.7

Overhead jellegű költségek

A beruházás overhead költségeinek tekinthető minden olyan költség, amely közvetlenül nem

kapcsolódik az ellátás nyújtásához: ilyen lehet az EU-s pályázatokon való indulás költsége, a kezelés hirdetésének marketing-költségei, a résztvevő szervezetek közötti egyeztetés költségei. A

beruházásgazdaságossági számításoknál ezt általában a pénzügyi költségek százalékos arányában szokás kifejezni (általában a költségek 5-10%-a közötti érték).

4.

Az eredmények prezentációja és egyéb technikai adatok

Az eredmények prezentációja során külön érdemes bemutatni az intézmény számára felmerülő

költségeket és hasznokat, valamint a társadalmi szinten realizálódó költségeket és hasznokat. Mivel

egy egészségügyi beruházásról van szó, a korábban említett Európai Uniós guide ajánlásának megfelelően 20 éves időtáv indokolt a számítások elvégzésénél (nem feledkezve meg az 5-10-15 éves

eredmények bemutatásáról sem). Továbbá, mivel egy társadalmi célú befektetésről van szó, az elvárt

hozam mértéke nem lehet a piacon elvárt hozam, inkább a diszkontráta alkalmazása javasolt (3,5%). A modell érzékenységvizsgálatának elvégzésre determinisztikus érzékenységi vizsgálat elvégzése javasolt.

5.

Indikátorok és forrásaik összefoglaló bemutatása

Az indikátorok és azok forrásainak bemutatását a következő oldalon található táblázat

tartalmazza.

9



Indikátorcsoport

Epidemiológia

Betegforgalom

Indikátor

Forrás

Megyei betegségspecifikus mortalitás

Nemzeti Rákregiszter / OEP adatkérés

Betegszintű, betegség stádiumára vonatkozó adatok

Nemzeti Rákregiszter / OEP adatkérés

Stádium-specifikus hasznosság

Irodalomkeresés

Téves (vagy pontos) betegút valószínűsége

Irodalomkeresés / Szakértői becslés

Téves (vagy pontos) betegút valószínűsége


Ellátható BNO kódok

Intézményi adatgyűjtés

Ellátható HBCS pontértékei

OEP lekérdezés / Intézményi adagyűjtés

Ellátott HBCS-forgalom súlyozáshoz


Esetszám


HBCS pont értéke Ft-ban

OEP

Költségtételek (humánerőforrás, gyógyszer, felszerelés)


Térítéses szolgáltatásokból remélt bevétel

Terápiás beavatkozás által okozott egyszeri hasznosságcsökkenés

Szakértői becslés Irodalomkeresés / Szakértői becslés

Kezelés utáni kórházi tartózkodás hossza


Kezelés utáni otthoni rehabilitáció hossza


Várólistán tartózkodás átlagos ideje


10



Indikátorcsoport

Fizikai jellegű adatok

Technika-műszaki adatok

Pénzügyi jellegű adatok

Overhead

Egyéb

Indikátor

Forrás

Ágyszám, kezelt betegek száma


Fix költségek


Szövődmények előfordulásának gyakorisága (betegszintű)

OEP lekérdezés / Intézményi adagyűjtés

Intézmény eszközparkjának könyv szerinti értéke


Hitel törlesztőrészlete

Korábbi hitelszerződések, ajánlatkérés

Hitel kamatlába

Korábbi hitelszerződések, ajánlatkérés

Intézményi önrész

Intézményi menedzsment

Szerezhető támogatás nagysága

NFÜ

Marketing, könyvvitel, stb.

Menedzsment becslése

Egy főre jutó GDP

KSH

Bruttó átlagkereset

KSH

Minimálbér nagysága

ÁFSZ

Onkológiai készítmények esetében alkalmazott befogadási küszöb

OEP adatkérés

Diszkontráta

Egészség-gazdaságtani irányelv

Elemzés időhorizontja

Egészség-gazdaságtani irányelv / EU ajánlás

11



Hivatkozások Lukovics Miklós, Kaló Zoltán: Beruházásgazdaságossági indikátorok, pénzügyi teljesítménymutatók.

In: Kaló Zoltán, Inotai András, Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II.: Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése. Professional Publishing Hungary Kft., 2010.

12

Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve megyei kórház számára

Recommend Documents