Győr Megyei Jogú Város. Belvárosi Akcióterületi Terve

 

 

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve - Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -

Győr, 2009. január 2009. június 2013. március

0   

TARTALOMJEGYZÉK 1. 

Vezetői összefoglaló..............................................................................................................................3 

2. 

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása........................................................6  2.1 Akcióterület kijelölése .................................................................................................................................. 6  2.2 Jogosultság igazolása .................................................................................................................................. 12  2.3 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................... 15  2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ..................................................................................... 17  2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ........................................................................ 19  2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása....... 23  2.7 Az akcióterület műszaki‐fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ............ 37  2.8 Funkcióelemzés .......................................................................................................................................... 44  2.9 A tulajdonviszonyok értékelése .................................................................................................................. 53   2.10 A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata............................................................................... 57   2.11 Piaci igények, lehetőségek felmérése....................................................................................................... 58  

3. 

Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ................................................................................63  3.1 Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................................................... 71  3.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége....... 73  3.3 Beavatkozás típusok ................................................................................................................................... 76  3.4 Regionális Operatív Program 2007‐2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma ..................... 86  3.4.1 Számszerűsített eredmények .............................................................................................................. 87   3.4.2 Szinergia vizsgálat.............................................................................................................................. 125  3.4.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében .............................. 129  3.4.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ................................................................. 135   3.5 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán................................ 136  3.6 Kapcsolódó fejlesztések ‐ A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az  akcióterületen................................................................................................................................................. 136  3.7 A tervezett fejlesztések várható hatásai................................................................................................... 141   3.8 Kockázatok elemzése................................................................................................................................ 146  3.9 Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések .................... 152  1 

2 

 

 

1. Vezetői összefoglaló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési elképzeléseinek megalapozásául 2008-ban elkészítette középtávú integrált városfejlesztési stratégiáját, mely a város egész területét érintően városrészenként elemzi azok erősségeit és gyengeségeit, valamint vázlatosan ismerteti fejlesztési céljaikat. Ezekből áll össze a hosszú távon elérni kívánt egészséges városszerkezet. Ez biztosítja a stratégiai gondolkodást és a fejlesztési célok szinergiáját, a fejlesztési elképzelések tervezhetőségét. A stratégiában kiemelt szerepet kap Győr történelmi belvárosának fejlesztése, mely a tervek szerint több ütemben valósul meg. A Belváros területének központi magját a történeti belváros alkotja, amely a Káptalan domb, a Rába - Mosoni Duna – Arany János utca – Újkapu és Újvilág utca által határolt terület. A jelenlegi projekt a "Lüktető belváros" – Győr történelmi belvárosának II. ütemű funkcióbővítő fejlesztése címet viseli, azzal a szándékkal, hogy a sikeres I. ütem, a „Győr, Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése” című projekt eredményeit újabb fejlesztésekkel egészítse ki, ezzel téve teljessé a belvárosi funkciók és területek összhangját. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat, intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére. Ennek megfelelően a fizikai megújítás

mellett

hangsúly

kerül

mind

az

érintett

közösségek

erőforrásainak

fejlesztésére, mind a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. A projekt megvalósításával színvonalas, innovatív elemeket tartalmazó, a térségben és országosan is

egyedülálló szolgáltatások

jönnek

létre,

a

környezeti –

pénzügyi

fenntarthatósági szempontok érvényesítésével. Az Önkormányzat, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti múzeum, valamint a magánberuházó konzorciumi partnerek együttműködésével a projekt keretében Győr belvárosának az IVSben és a Belvárosi Akcióterületi Tervben is prioritásként szereplő gazdasági, közszféra megerősítési, közösségi és közterületi fejlesztéseket magába foglaló integrált funkcióbővítő városrehabilitációja valósul meg.

3   

A jelenlegi fejlesztés nyomán az alábbi funkciók bővítése történik: I. gazdasági funkcióbővítés: vendéglátó egységek külső-belső felújítása 1. A Matróz Vendéglő (Dunakapu tér 3.) külső homlokzatának felújítása 2. A Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása 3. Az Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása 4. A LaMaréda étterem épületének felújítása II. közösségi funkcióbővítés: muzeális intézmény belső felújítása 1. Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása III. városi funkcióbővítés: közlekedési fejlesztés 1. A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása 2. A Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása 3. A Stelczer utca burkolatának felújítása 4. A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza burkolatának felújítása 5. A Káposztás köz burkolatának felújítása 6. A Hal köz burkolatának felújítása 7. A Zsák utca és Zsák köz burkolatának felújítása 8. A Kenyér köz burkolatának felújítása 9. Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése 10. „Tükrös”

turisztikai

attrakció

kialakítása

az

Apáca

utca

–

Stelczer

utca

kereszteződésben IV. „Soft” elemek beépítése és Programalap: 1. Idegenvezetés a belvárosban 2. Legendák Napja 3. Győri Meséskönyvem II. 4. Belvárosi városfelfedező játék 5. Fotókiállítás 6. Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt! 7. Programalap - Lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása A projekt összköltsége 725 000 000 Ft. Győr belvárosának fejlesztésére szüksége van a városnak, annak ellenére, hogy az elmúlt

években

jelentős

beruházások

valósultak

meg

a

terülten.

Ezeknek

a

fejlesztéseknek az eredményeképpen mára már nemcsak a turisták, hanem a város

4 

lakosai is szívesen látogatnak a belvárosba, akár a rendezvények kapcsán, akár csak egy rövid séta vagy bevásárlás erejéig. Ahhoz, hogy a „lüktető belváros” víziója megvalósuljon, további fejlesztések szükségesek. Győr kedvező földrajzi fekvése, a határok közelsége, az autópálya mind olyan adottságokkal ruházzák fel a várost, melyek elengedhetetlenné teszik a belváros szívének további rehabilitációját, ezzel is vonzóvá téve a városba látogató turisták, üzletemberek, a városba továbbtanulni szándékozó egyetemisták, nem utolsó sorban pedig a győri polgárok számára. A belváros megújulásával minőségi javulást várunk, nemcsak gazdasági -, de a kulturális, társadalmi értelemben egyaránt.

5 

 

 

2. A

településfejlesztési jogosultság igazolása

akcióterület

kijelölése,

Az IVS által lehatárolt akcióterületek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez korábbi önkormányzati szándéknyilatkozatok szerint. A város jövőképe, mely szerint „legyen jobb Győrben élni, letelepedni, dolgozni, szabad időt eltölteni, tanulni, mint a többi magyarországi régióközpontban” elérését szolgáló stratégiai célok között egyértelműen szerepel a történelmi belváros rehabilitációja, a belváros kiterjesztése, a többi városrésszel a jelenleginél jobb összekapcsolása. Ezen akcióterület fejlesztési célja illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz, annak négyes prioritásrendszerét figyelembe véve a IV. prioritás: A környezet védelme / 4. intézkedés: Épített környezet védelme. Az akcióterület kijelölésénél a város stratégiai céljainak legjobban megfelelő akcióterületi megközelítést igyekeztünk alkalmazni. Az alábbi fejezetben bemutatásra kerül, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia hogyan értékeli a Belvárosi akcióterületet, illetve annak fejlesztés jogosultsága is alátámasztásra kerül.

2.1 Akcióterület kijelölése Az integrált városfejlesztési stratégia 6. fejezetében lehatárolásra került Győr 21 akcióterülete, melyek közül a Belvárosi akcióterület kiemelt prioritást élvez a városvezetés fejlesztési céljainak tekintetében. Jelen koncepció keretében a Belvárosi akcióterület a város fejleszteni kívánt része. A Belvárosi akcióterület elhelyezkedését, valamint a város életében központi funkciót betöltő szerepét jól mutatja a város akcióterületi lehatárolásokat mutató térképe.

6   

 

  Győr akcióterületei

7   

A projekt keretében Győr belvárosának az IVS-ben prioritásként szereplő gazdasági, közszféra megerősítési, közösségi és közterületi fejlesztéseket magába foglaló integrált funkcióbővítő

városrehabilitációjának

II.

üteme

valósul

meg.

A

funkcióbővítő

városrehabilitáció I. ütemében megújult a Széchenyi tér és környezete 2009-2010-ben. A Belvárosi akcióterület lehatárolásában a fejlesztési célok összehangolhatósága és egymáshoz illeszthetősége játszott szerepet, hiszen a jelenlegi Belváros rendezési határánál jóval túlmutat az az elképzelt élettér, melyben a funkciók szerves egymás mellé helyezésével és átgondolt ütemezett fejlesztésével megvalósíthatóvá tennék a kibővített Belváros megújuló környezetét.

A belvárosi akcióterület

8 

A belvárosi akcióterület utcákkal érintett határa a következő: - Rábca folyó egy szakasza – Szarvas u. – Simor J. tér – Botond u. – Ecet u. – Bercsényi liget – Jakobinus köz – Rába – 1. sz. főút vonatkozó szakasza – 82. sz. főút vonatkozó szakasza – vasút – Zrínyi u. – Wesselényi u. – Bartók B. u. – Csaba u. – Nádor aluljáró – vasút . Fehérvári út érintett szakasza – Széchenyi híd – Mosoni-Duna – Rónay J. u. – Hédervári u. – Duna u. – Áldozat u. – Zólyom u.- Vásárhelyi P. u. – Rábca.

A belvárosi akcióterület utcákkal határolt térképe

9 

Az ily módon lehatárolt akcióterület nagysága 235 ha (Győr egésze 175 km²), lakosságszáma több mint 14 ezer fő. A belvárosi utcák rendszeréhez alkalmazkodva történelmileg alakultak ki a belváros terei, parkjai. A Belváros a város kereskedelmi és vendéglátó központja. Szinte minden Győrben telephellyel rendelkező kereskedelmi cégnek, banknak, telefontársaságnak van belvárosi létesítménye. A Belvárosban található az alapellátáson túl a város közigazgatási és kulturális központja is, sőt több megyei intézmény, hivatal is.

Ugyanakkor a

Belvárosban van a várost átszelő vasúti személyi- és teher-pályaudvar, valamint a helyi közlekedési autóbuszok végállomása.

A Belvárosban zöldterületként jellemző módon a

folyók hullámterében és az épített parkokban található zöldterület a meghatározó. A jelenlegi fejlesztések által érintett területek a lenti térképen pirossal jelöltek.

10 

A jelenlegi fejlesztés által érintett belvárosi területek

11 

2.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületen integrált városfejlesztési programok valósulnak meg (tartalmazva a közösségi, gazdasági és városi funkciót is), amelyek a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektetnek az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások gazdaságélénkítő bevonására is. A funkcióbővítő rehabilitáció keretében a fejlesztés tevékenységei a város gazdaságilag és társadalmi meghatározó központi vagy városrész-központi területén helyezkednek el és a fejlesztés egyes elemei egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak, koherensen összekapcsolódnak. A központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával igazoljuk: a megyei jogú városok városrehabilitációs célú projektjeinek tervezését a Városfejlesztési

Kézikönyv,

valamint

a

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség

által

megjelentetett Tervezési Útmutató szabályozza. A módszertani útmutatók alapján az akcióterület kialakítása során figyelembeveendő jogosultsági feltételek a következők:

Indikátor típusa

Kritérium

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma A beavatkozások vegyes területfelhasználási egységű területen valósulnak meg.

Akcióterületi érték

Minimum 6 db Minimum 30 db Igen

76 db 3 421 db Igen

A fent bemutatott táblázat alapján egyértelmű, hogy az indikátorok minimum kritériumát

nem

csak

hogy

teljesíti

az

akcióterületi

érték,

hanem

nagymértékben túl is haladja. Győr városa az akcióterületen olyan fejlesztések megvalósítását tervezi, ahol a közösségi terek és önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok fizikai megújításán túl helyi vállalkozásokat, intézményeket tesz érdekeltté abban, hogy a Győr kiemelt központi területe az elvárható legnagyobb mértékben és szellemben újuljon meg mind az itt élők, mind az idelátogatók megelégedettségére. Ennek megfelelően a fizikai megújítás mellett hangsúly kerül mind az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, mind a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is.

12 

A fejlesztés nyomán az alábbi funkciók bővítése történik: 1. gazdasági funkcióbővítés: vendéglátó egységek külső-belső felújítása; 2. közösségi funkcióbővítés: muzeális intézmény belső felújítása; 3. városi funkcióbővítés: közlekedési fejlesztés, új turisztikai attrakció kialakítása. A projekt során funkcióbővítő tevékenységeket további „soft” elemek egészítik ki.

13 

A jogosultságot biztosító funkciók az alábbiak szerint helyezkednek el:

14 

A tervezetett fejlesztések illeszkednek Győr városának hatályos rendezési terveihez: 1. a Településfejlesztési Koncepcióhoz: „meg kell őrizni a történetileg

kialakult

városszerkezetet; nem szabad összeépíteni az önálló településrészeket, meg kell tartani a területileg is védett Belváros, Újváros és Gyárváros utca és térrendszerének jellegzetességeit”; 2. a Helyi Építési Szabályzathoz; 3. a Szabályozási Tervhez. A projekt hatályos településrendezési tervvel való összhangját a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladatés hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítész igazolta.

2.3 Helyzetelemzés Győr

Magyarország

hatodik

legnagyobb,

műemlékekben

harmadik

leggazdagabb városa. Idegenforgalmában meghatározó szerepet játszik a földrajzi fekvése, hiszen az idegenforgalmilag pezsgő Nyugat-dunántúli régióban található. GyőrMoson-Sopron megye határ menti elhelyezkedése nagyban elősegíti a területre irányuló külföldi

turizmust.

Győrt

gazdag

történelmi-műemléki

környezet,

a

folyók,

a

termálturisztikai lehetőség, s az élénk zenei, sport, kulturális, tudományos, valamint üzleti élet jellemzi. Győrben járva magunk is meggyőződhetünk arról, hogyan lehet egy város egyszerre tradicionális és modern. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának bemutatása, illetve összehasonlítása a város egészéhez viszonyítva a „2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása” című fejezetben kerül részletesen kifejtésre az ismétlés elkerülése végett.

Az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékai:  A belvárosi akcióterület ingatlantulajdonosai a városi célokkal összhangban alakítják ki fejlesztései tevékenységeiket az érintett területen. Jelenleg két jelentős fejlesztés ismert:

15 

1. City Point A tervek szerint közvetlenül a városi és regionális tömegközlekedés gócpontjában, a Kisalföld Volán jelenlegi buszpályaudvarán épül majd meg egy multifunkcionális központ. A várost átszelő vasútvonal és az 1. sz. főút ugyanis elválasztja a történeti belvárost Győr déli városrészétől, ezáltal a városrészek kapcsolata elégtelen. Ennek megoldására a tervek összeköttetés biztosítanak az elvágott várostestek között. A terv része a jelenlegi buszpályaudvar területén kialakítandó multifunkcionális központ és buszpályaudvar intermodális csomópontként való kialakítása. A City Point területe összesen 16 000 m2, kereskedelem, vendéglátás és szabadidő-eltöltésre, valamint közel 3 000 m2 iroda céljára szolgáló területével áll majd vendégei rendelkezésére. Az épületben új szabadidős lehetőségek nyílnak, amelyek ezen központi fekvésű helyből frekventált városi központot varázsolnak magas minőségű szolgáltatási színvonallal. A

korszerű,

stílusos

és

a

környezethez

igazított

architektúrájú

City

Point

a

műemlékvédelmet élvező épületek megőrzésével és integrálásával, valamint a tervezett kiváló minőségű építőanyagoknak és belső megoldásoknak köszönhetően hangulatos, kellemes környezetet jelent majd a látogatóknak. A területhez tartozik a védett Schlichter-villa és dél felől szomszédos a Frigyes laktanya együttese. A tervezett City Point

Multifunkcionális

Centrum

terveit

a

tervező

folyamatosan

egyeztette

az

örökségvédelemmel, így a területen található műemléki védettségű Schlitter-villa hangsúlyos pozicióban, saját mikrokörnyezettel jelenik meg. 2. Romantik Hotel Schweizerhof turisztikai célú fejlesztése Győr belvárosának patinás szállodája a Romantik Hotel Schweizerhof az Új Széchenyi Terv keretében a "Turisztikai szolgáltatások fejlesztése" című felhívásra benyújtott pályázatával

179 000 000

Ft

támogatásban

részesült,

a

turisztikai

célú

projekt

megvalósítása 2012 elején kezdődött és 2014-ben fejeződik be.

A tervezett fejlesztések iránti (lakossági, vállalkozói, társadalmi) igények: A fejlesztések iránti lakossági igényeket tökéletesen tükrözi Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata igényfelmérésének eredménye. A vélemények korosztálytól függetlenül egyértelműen azt mutatták, hogy szükségesek az újabb fejlesztések. A megkérdezettek

16 

mintegy 85%-a hasznosnak és folytatásra érdemesnek ítéli a belváros rehabilitációját és egyetért a további funkcióbővítő hatású felújításainak lépéseivel. Az elmúlt évek legnagyobb belvárosi akcióterületi felújítása a 2010-ben megújult Széchenyi-tér volt. A már megújított és funkciójában bővült Széchenyi teret már most is vonzóbb idegenforgalmi központnak tartja és egyaránt „használják” vendéglátás és vásárlás céljából illetve rendezvénytérként is kiválónak ítéli a társadalom, ennek ellenére a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakítása is szükséges és igényelt. A lakosság és az önkormányzat számára is egyaránt jelentős és vitathatatlan gazdasági tényező, hogy a belvárosi ingatlanok értéke emelkedni fog a további fejlesztések hatására, amely számtalan előnyt jelenthet a későbbiekben is. Nem mellékes az adott terület presztízsének növekedése és az ingatlanok iránti érdeklődés fellendülése sem. Új projektek megvalósításának szükségességét mi sem indokolhatja jobban, mint az -„Ön szerint milyen további fejlesztésekre van még szükség a történelmi belváros teljes körű megújításához?”- kérdésre érkezett válaszok, amelyek már jelenleg is a terv részét képezik. Ilyenek például: −

Több rendezvényt a belvárosba, szórakozóhelyek felépítése

−

„Lakosbarát” útburkolat fejlesztések

−

Műemléki épületek felújítása, megőrzése

−

A teljes Dunakapu-tér rendbetétele, János Pál Tér megújítása

2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Győr jelenleg hatályos építési szabályzata (GYÉSZ) a közgyűlés a 28/2012. (XI. 30.) GYMJVÖ rendeletével módosított 1/2006. (01.25.) GYMJVÖ rendelet. Ezen szabályzat III. fejezetében a város egyes – az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű – területekhez köthető, eltérő szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározása 23 §-a a Belvárosra vonatkozóan állapít meg előírásokat. A belvárosi városrészre Aczél Gábor 1986-ban készítette el a Győr-Belváros részletes rendezési

tervét,

amelyhez

kapcsolódóan

jelen

akcióterületi

terv

elkészítésével

párhuzamosan folyik a Széchenyi tér és környezetének rendezési terv módosítása, Győr városának belvárosi területeit is érintő Győr MJV 14. számú főút – Holt Mosoni Duna –

17 

Mosoni Duna – Rába – 1. számú főút – közigazgatási határ által határolt terület településszerkezeti tervének módosítása, valamint az Újvárost és Sziget városrészeket érintő szabályozási terv felülvizsgálata. A

2003-2005

években

örökségvédelmével

és

a a

rendezési belvárosi

terv

felülvizsgálata

területekkel

során

rendkívül

elkészült

részletesen

Győr

foglalkozó

alátámasztó munkarészek mellett a folyamatban lévő szabályozási módosítások is körültekintően figyelembe veszik ezen tárgyköröket.

Azonosított projektek 2007-2013. között: Településszerkezeti terv/szabályozási terv (| indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul

Azonosított projektek 2007-2014 között

Projekt rövid leírása

becsült ktg.

Szerkezeti terv

Szabályozási terv

Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól)

1.

Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő megújítása

1 600 mFt

+

+

2010-ben megvalósult

2.

Káptalandomb és a Bécsi kapu tér környezetének funkcióbővítő és turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk

3 700 mFt

+

+

A Káptalandomb komplex turisztikai attrakciófejlesztése 2011-ben megvalósult

3.

Színház és II. János-Pál tér megújítása (épület átalakítása-felújítása, mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések)

5 400 mFt

+

-

Tervezett

4.

Dunakapu tér és Dunakorzó (mélygarázsok, közterületek megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések)

2 800 mFt

-

-

Megtörtént a szerkezeti és szabályozási terv módosítás, a projekt megvalósítása folyamatban, várható befejezés 2014. május

5.

Kelet nyugati tengely (Pálffy sétány és kapcsolódó épületfejlesztései, Baross út menti tömbök rehabilitációja, Zeichmeister tömb megújítása.

5 400 mFt

+

-

6.

Belváros kiterjesztése nyugat felé: Újváros kapuja, Olajgyár és környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza,

11 000 mFt

-

-

Folyamatban van a szerkezeti és szabályozási terv módosítása, valamint a beruházás előkészítése

7.

Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd

+

A Duna projekt keretében 2014-ig megtörténik a folyópartok belvárosi szakaszának részbeni rendezése

8.

Győr Szíve (idegenül City center) – Városház tér, Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. - Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása

-

Szerkezeti és szabályozási terv módosítások már megtörténtek. Folyamatban van Frigyes laktanya funkcióváltása. Megépült a Révai utcai parkolóház 2009-ben. 2008-ban felújításra került a Városház tér. Több magánerős beruházás előkészületben

-

Megtörtént a szabályozási terv módosítása A Kekszgyár lebontásra került, a pinnyédi közútkapcsolat tervezés alatt

9.

Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, környezet rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása

2 000 mFt

31 500 mFt

10 000 mFt

18 

+

-

-

Tervezett

Településszerkezeti terv/szabályozási terv (| indifferens + megfelel az adott tervnek - módosításra szorul

Azonosított projektek 2007-2014 között

Projekt rövid leírása

Város által megtett/tervezett lépések (2008. márciustól)

becsült ktg.

Szerkezeti terv

Szabályozási terv

5 600 mFt

+

+

Megvalósult 2011 -2012-ben

200 mFt

|

|

Forráshiány miatt nem valósult meg

3 000 mFt

+

+

Megvalósult 2011-ben

na

+

+

A közigazgatási átszervezések miatt jelenleg nincs napirenden

2 500

+

+

Folyamatban részben magánerő bevonásával

na

|

|

Forráshiány miatt még nem valósult meg

1 500 mFt

|

|

Szabályozási terv módosítás szükséges

10.

Egyetemi fejlesztések – Könyvtár, Inno-Raab, Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub

11.

Petőfi S. művelődési ház felújítása

12.

Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig

13.

Igazságügyi negyed fejlesztése

14.

Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád tömb mélygarázs és felszíni fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása

15.

Szent István úti épületek felújításának folytatása (panelprogram)

16.

Szent István út 51. (egykori Kisalföld szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása

17.

Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás

na

|

|

2007-ben megvalósult a Bisinger sétány és játszótér felújítása

18.

Műemléki területen magánerős felújítások koordinálása, támogatása

na

|

|

Folyamatos

19.

Kerékpárúthálózat elemeinek összekötése, városrészek közti kerékpárutak kijelölése

na

|

|

Folyamatban, részben 2012-ben megvalósult

20.

Lakóutca program (elsősorban ÉszakkeletBelvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken)

na

|

|

Folyamatos

21.

Türr István úti bölcsőde teljes korszerűsítése

120 mFt

|

|

Forráshiány miatt nem valósult meg

2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Jelen fejezetnél némileg eltérünk a kézikönyvi előírásoktól, ugyanis a teljes város városrehabilitációs

tevékenységét

az

IVS

keretei

között

mutattuk

be.

Jelenlegi

összefoglalónál kiemeljük azt a néhány tevékenységet, mely a belvárosi akcióterületen az elmúlt években megvalósultak 1989 októberében Győr városa Európa-díjat kapott a történeti városmag megőrzése érdekében kifejtett munkája elismeréseként. Az Európában jól ismert és megbecsült díjat az F.V.S. Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Koppenhágai Múzeum igazgatója, dr. Harald Landberg adta át; a díjat az Alapítvány évente egy történeti településnek és egy kiemelkedő műemléki szakembernek ítélte oda.

19 

A város már 1978-ban határozott a Belváros tömbrekonstrukciójáról: az épületek felmérése, levéltári és helyszíni kutatások alapján döntötték el, mely épületek a helyreállítandó épületek, mely épületbe milyen funkciók kerülhetnek a helyreállítást követően. Ekkor zajlott többek között a Zichy-palota és tömbje rekonstrukciója (Liszt Ferenc- Teleki- Pálffy- Újvilág utca által határolt tömb), a Szalai vendéglő és tömbje rekonstrukciója, a Bécsi udvar és tömbje rekonstrukciója, a Baross- Kazinczy- Czuczor utca- Csillag köz tömbrekonstrukciója, a Király utca- Lépcső köz- Várfal közötti épületek rekonstrukciója, a Karmeliták tömbjének rekonstrukciója. Mindenképpen példaértékű munka

zajlott

mintegy

10

éven

keresztül

a

történelmi

Belvárosban,

melynek

következtében megújult az élet is a „városmagban”. A belvárost érintő rehabilitációs munkálatok tekintetében kiemelendő a már 1996-ban indított program, melynek célja belváros díszburkolat építése, utcabútorzat elhelyezése és kamerarendszer kiépítése volt. A több ütemben tervezett rehabilitációs tevékenység az alábbi három ütemre volt bontható, melyből az I. ütem a Baross Gábor út, az Arany János út, az Aradi vértanúk és a Czuczor Gergely út között, Csillag köz területe volt. Ezt követően a II. ütem a Liszt Ferenc út a Széchenyi tér és a Teleki út között, a Fazekas köz felújítása volt. Ami elmaradt az a Széchenyi tér megújítása, melyet akkor 2006. évi kivitelezési időre terveztek. A

rehabilitációs

program

első

lépéseként

1997-ben

Győr

Megyei

Jogú

Város

Polgármesteri Hivatal beruházásában megvalósult az I. ütem. A város a beruházás fedezetének biztosítása érdekében közérdekű kötelezettségvállalást szervezett. A fenti közérdekű célra magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok írásban kötelezettséget vállalták, hogy vagyoni szolgáltatásukkal hozzájárulnak a fenti célokhoz. Az akcióterületen ezen felül az elmúlt években a következő nagyobb beruházások zajlottak: •

Kajak Kenu vizitelep (1999.) (városi beruházás), 119 millió Ft

•

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ tornacsarnok (1999) (egyház)

•

Evangélikus Püspökség (2000.) (egyházi)

•

OTP Bank regionális központ (2001.) (magánberuházás)

•

Esterházy Palota külső megújítása (2001.) (városi beruházás), 64 millió Ft

•

Bartók

Béla

Megyei

Művelődési

Központ

(2002.)

(megyei

önkormányzat

beruházása) •

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Szeretetház (2002.) (egyházi, állami)

•

Egyetemi Sportcsarnok (2002.) (városi beruházás), 1 489 millió Ft 20 

•

Patio étterem, kaszinó, kávézó (2003.) (magánberuházás)

•

Jókai Parkolóház (2004.) (városi+magán beruházás)

•

Rába Quelle Fürdő komplexuma: (2004.) (városi beruházás), 2 641 millió Ft

•

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ (egyházi) (2006.)

•

Big Ben Club épülete (2006.) (magánberuházás)

•

Zsinagóga épülete: (2006.) (városi beruházás), 500 millió Ft

•

Frigyes laktanya (2006.) (magánberuházás)

•

Amstel Hattyú Fogadó (2007.) (magánberuházás)

•

Dunapart Rezidencia (2007.) (magánberuházás)

•

Móricz Zsigmond rakpart – lakóépület (2007.) (magánberuházás)

•

Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése (2009-10.) (városi-, egyházi- és magánberuházás), 1 911 millió Ft

•

Jedlik Ányos utca és a Guttenberg tér megújítása, a Frigyláda rekonstrukciójával (2011.) (városi beruházás), 170 millió forint

•

Káptalandomb komplex turisztikai attrakciófejlesztése (2011-2012.) (egyházi)

•

Jedlik-híd megépítése és környező utcák megújítása (2011-2012.) (városi beruházás), 6 000 millió Ft

•

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (2009-2012.) (városi beruházás), 1 871 millió Ft

•

Móricz Zsigmond rakpart átalakítása, a Kossuth híd konzolfelújítása és kerékpárút kialakítása (2011-2012.) (városi beruházás), 485 millió Ft

Ezen beruházások közül a magánberuházásokat érintve a város élt azzal a lehetőségével, hogy

ún.

településrendezési

szerződések

megkötésével

(pl.

Dunapart

Rezidencia

esetében), melyek célja, hogy amennyiben az önkormányzat által kijelölt fejlesztési terület

infrastruktúrájának

kiépítése

meghaladja

az

önkormányzat

beruházási

lehetőségeit, az ún. „újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépülő területek” infrastruktúrájának kiépítése a szabályozás szerint a fejlesztők feladata. A megvalósítás a fejlesztők szándékától, vállalásától függ. Konkrét esetben a KKT készítése illetve jóváhagyásra való előkészítése (belső szakmai véleményezés) során tisztázódnak a feltételek,

amennyiben

a

fejlesztő

vállalja

megvalósulhat a projekt.

21 

azok

teljesítését

(költségviselését)

Megelőző belváros-rehabilitációs tevékenységek területi elhelyezkedése  

22 

2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az alábbi fejezetben az akcióterület gazdasági, társadalmi, környezeti jellemzői kerülnek részletesen bemutatásra. Az adatok főként a 2001-es népszámlálás eredményéből származtatottak,

mivel

a

legfrissebb

népszámlálási

mutatók

még

nem

állnak

rendelkezésünkre akcióterületi szintre lebontva.

1. Az akcióterület gazdasági jellemzői 2002-ben a vizsgált városrészeken működő vállalkozások száma 3493 volt, mely Győr vállalkozásainak több mint az ötödét, 21,79%-át tette ki. Az akcióterületek közül a megfigyelt időpontban a Belvárosban volt a legmagasabb – 2440 – a működő vállalkozások száma, ami a győri vállalkozások 15,22%-át jelentette. Ugyanebben az időszakban Újvárosban 260, Révfaluban pedig 793 vállalkozás működött, ez a város összes vállalkozásainak rendre 1,62 és 4,95%-a. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma 2002-ben a három városrész közül ugyancsak a Belvárosban volt a legmagasabb, 235,57, ez az érték Újvárosban 88,80, Révfaluban 148,39 volt. Az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számában csak a belvárosi adat (235,57) múlta felül a Győr egészére vonatkozó átlagos értéket (234,29). A vizsgált akcióterületre átlagosan 157,59 vállalkozás jutott. A három városrészen 2002-ben a működő egyéni vállalkozások száma összesen 1699 volt, ez Győr összes működő egyéni vállalkozásainak 18,49%-át adta. Ekkor a Belvárosban 1159, Újvárosban 127, Révfaluban pedig 413 egyéni vállalkozás működött, ami a város összes egyéni vállalkozásának rendre 12,62, 1,38 és 4,50%-ának felelt meg. 2002-ben a megfigyelt akcióterületen átlagosan 1000 lakosra vetítve 77,52 egyéni vállalkozás működött, ami az egész város átlagához képest (100,71) elmaradt. A városi átlagot azonban – az 1000 lakosra jutó 111,89 egyéni vállalkozással megelőzte a Belváros, viszont Újváros (43,37) és Révfalu (77,28) is az átlag alatt maradt. 2002-ben a számba vett akcióterületeken a kiskereskedelmi üzletek száma 1026 volt. Ennek a jelentős része, 912 üzlet a Belváros területén volt megtalálható, míg Újvárosban csak 45, Révfaluban pedig 69. A vizsgált városrészeken Győr összes kiskereskedelmi üzletének 37,05%-a működött, ebből 32,94% a Belvárosban, 1,63% az Újvárosban, 2,49% a Révfaluban. Adott évben az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a három városrészben átlagosan 38,78 volt, ami a városi átlagnál (43,30) kevesebb. A Belvárosban működő 1000 lakosra jutó

23 

kiskereskedelmi üzletek száma viszont több mint a duplája (88,05) volt Győr átlagának (43,30), míg Újváros (15,37) és Révfalu (12,91) jelentősen elmaradt a városi átlagtól.

Az akcióterületek vállalkozásai Megnevezés

Belváros Újváros Révfalu Összesen

Működő vállalkozások száma, 2002. Működő vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002. (%) 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2002. Működő egyéni vállalkozások száma, 2002. Működő egyéni vállalkozások megoszlása városrészenként, 2002. (%) 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma, 2002. Kiskereskedelmi üzletek száma, 2002. Kiskereskedelmi üzletek megoszlása városrészenként, 2002. (%) 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet száma, 2002.

2440

260

793

3493

15,22

1,62

4,95

21,79

235,57

88,80

148,39

157,59

1159

127

413

1699

12,62

1,38

4,50

18,49

111,89

43,37

77,28

77,52

912

45

69

1026

32,94

1,63

2,49

37,05

88,05

15,37

12,91

38,78

Forrás: KSH Népszámlálás

A

„Kereskedelmi

és

vendéglátóipari

szolgáltatóegységek,

illetve

üzleti

szolgáltatóegységek száma az akcióterületen 3 421 darab.

2. Az akcióterület foglalkoztatottsági adatai A foglalkoztatottsági adatok elemzéséhez a 2001 évi népszámlálási adatokat hívjuk segítségül.

A

népesség

megoszlását

gazdasági

aktivitás

szerint

vizsgáljuk.

A

foglalkoztatottak, a munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya teszi ki a teljes népességet, a 100%-ot. Megállapítható, hogy a számba vett akcióterültek közül a Belvárosban a legmagasabb, 39,8% a foglalkoztatottak aránya, melyet Révfalu 32,2%kal és Újváros 26,6%-kal követ, azaz a megfigyelt városrészekben átlagosan 32,87% a foglalkoztatottak aránya. Ez az arány minden egyes akcióterületen alacsonyabb, mint a város egészét vizsgálva (44,07%). A

munkanélküliek

aránya

Révfaluban

a

legkisebb

(1,4%),

a

Belvárosban

csak

minimálisan magasabb (2%), viszont Újvárosban magas, 6,7%, ami jóval meghaladja Győr város átlagos munkanélküliek arányát, a 2,95%-ot. Az akcióterületeken átlagosan 3,37% a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők aránya a vizsgált városrészekben megközelítőleg azonos, a Belvárosban 31,6%, Révfaluban 31,2%, Újvárosban pedig 29,8%, ami átlagosan 30,87%-ot jelent és meghaladja a városi átlagot (26,63%). Az 24 

eltartottak aránya átlagosan 32,9% és minden egyes általunk vizsgált városrészen meghaladja a 26,31%-os Győr város átlagos értékét. Az eltartottak aránya Újvárosban a legmagasabb 36,9%, Révfaluban pedig 35,2%. A Belvárosban a legalacsonyabb 26,6%. A gazdaságilag aktív népesség százalékában vizsgált foglalkoztatási arány a megfigyelt akcióterületeken átlagosan 42,13%, alacsonyabb mint a győri átlag (56,09%). Az arány a Belvárosban a legmagasabb 49,9%, ezt 39,3%-kal Révfalu, 37,2%-kal Újváros követi. A gazdaságilag aktív népesség százalékában mért munkanélküliségi ráta a három városrészre vonatkozóan átlagosan 9,67%. A legmagasabb érték, 20,2% Újvárosban van, ez a városrész haladja meg egyedül Győr átlagát (6,42%), a Belvárosban 4,7%, Révfaluban 4,1%. Az átlagos aktivitási arány a három akcióterületen 46,67%, egy akcióterület sem haladja meg a városi értéket (58,95%). Az aktivitási arány a Belvárosban a legmagasabb 52,4%, Újvárosban 46,6%, Révfaluban pedig 41%. A megfigyelt akcióterületen átlagosan 100 foglalkoztatottra 96 inaktív kereső jut. Ez Újvárosban a legmagasabb 112, Révfaluban 97, a Belvárosban pedig 79. A számba vett városrészeken 100 foglalkoztatottra átlagosan 105 eltartott jut. Ez az érték is Újvárosban a legmagasabb (139), melyet 109 eltartottal Révfalu, 67 eltartottal a Belváros követ. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívakat (inaktív és eltartott együtt) vizsgálva kitűnik, hogy számuk 251-es értékkel Újvárosban a legmagasabb, míg Révfaluban 206, addig a Belvárosban csak 146 nem aktív jut 100 foglalkoztatottra. A 100 foglalkoztatottra jutó nem aktívak száma minden megfigyelt akcióterületen magasabb, mint a városi átlag (130,46). A vizsgált mutatószám a három akcióterületre vonatkozó átlagos értéke 201. A három városrészen átlagosan 34,33% a vezető értelmiség aránya. Ez az arány Révfaluban Győr egészére vonatkozó áltag (24,69%) majdnem duplája, 46,2%, a Belvárosban 37,8%, míg Újvárosban a legalacsonyabb 19%, ami jóval az egész város átlaga alatt van. Az akcióterületeken az egyéb szellemiek aránya 21,4%, ami Győr átlaga (23,49%) alatt marad. Arányuk Révfaluban a legmagasabb, 25,5%, a Belvárosban 24,8%, míg Újvárosban csak 13,9%. A fizikai szolgáltatásiak aránya Újvárosban a legmagasabb 18%, a Belvárosban 13,9%, Révfaluban pedig 11,6%. A fizikai mezőgazdaságiak aránya ugyancsak Újvárosban a legmagasabb 1,5%, míg a Belvárosban csupán 0,5% és Révfaluban 0,2%. A fizikai ipari foglalkoztatottak aránya az akcióterületeken átlagosan 21,57%, a legmagasabb Újvárosban (33,5%), ezt követi a Belváros (17,8%) és Révfalu (13,4%). Az egész városra vonatkozóan, átlagosan a szellemi foglalkozásúak aránya 48,17%. Ettől 32,9%-ával csak Újváros marad el. A Belvárosban ez az érték 62,6%, Révfaluban pedig 71,7%. A vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi 25 

foglalkozásúak

között

Győrben

átlagosan

50,16%.

Ezt

az

értéket

mindhárom

akcióterületünk meghaladja. Révfaluban a legmagasabb, 64,44%, a Belvárosban 60,38%, míg Újvárosban 57,75%.

Az akcióterületek foglalkoztatottsági adatai, 2001. Megnevezés

Belváros

Foglalkoztatottak aránya, %

Újváros

Révfalu Átlagosan

39,80

26,60

32,20

32,87

2,00

6,70

1,40

3,37

Inaktívak aránya, %

31,60

29,80

31,20

30,87

Eltartottak aránya, %

26,60

36,90

35,20

32,90

Foglalkoztatási arány, %

49,90

37,20

39,30

42,13

4,70

20,20

4,10

9,67

52,40

46,60

41,00

46,67

100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső

79

112

97

96

100 foglalkoztatottra jutó eltartott

67

139

109

105

146

251

206

201

Vezető, értelmiségi,%

37,80

19,00

46,20

34,33

Egyéb szellemi,%

24,80

13,90

25,50

21,40

Fizikai szolgáltatási,%

13,90

18,00

11,60

14,50

0,50

1,50

0,20

0,73

17,80

33,50

13,40

21,57

5,10

14,10

3,10

7,43

Szellemi foglalkozásúak aránya,%

62,60

32,90

71,70

55,73

Vezető/értelmiségi foglalkozásúak aránya a szellemi foglalkozásúak között,%

60,38

57,75

64,44

60,86

Munkanélküliek aránya, %

Munkanélküliségi ráta, % Aktivitási arány, %

100 foglalkoztatottra jutó nem aktív (inaktív és eltartott)

Fizikai mezőgazdasági,% Fizikai ipari,% Egyéb,%

Forrás: KSH Népszámlálás

Az akcióterület egésze alacsonyabb foglalkoztatottsággal bír, mint Győr város teljes egésze, ellenben magasabb a munkanélküliség, az inaktívak és az eltartottak aránya. Amennyiben az akcióterületet szétbontjuk és külön városrészenként vizsgáljuk, ismét nagy különbségeket fedezhetünk fel. Említésre méltó Újváros kiugróan alacsony foglalkoztatottsága és hasonlóan jelentős, nagyszámú munkanélkülije, ami arányaiban kétszer akkora, mint a többi városrészé, illetve Győr városáé.

26 

Az akcióterületen élők munkaerő-piaci aktivitásuk szerinti megoszlása (%)

Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

Foglalkoztatottak 39,8 26,6 32,2 34,2 33,2 44,1

Munkanélküliek 2,0 6,7 1,4 3,6 3,4 2,9

Inaktívak 31,6 29,8 31,2 32,4 31,3 26,6

Eltartottak 26,6 36,9 35,2 29,8 32,1 26,3

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Még szembetűnőbb a különbség, ha a munkanélküliek arányát vizsgáljuk. Győr városához képest háromszorosa az Újvárosi érték, míg a foglalkoztatottság csupán kétharmada a városi foglalkoztatottságénak.

Foglalkoztatottak és munkanélküliek arány az akcióterületen (%)

Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

Foglalkoztatottak aránya 49,9 37,2 39,3 44,8 42,8 56,1

Munkanélküliek aránya 4,7 20,2 4,1 9,5 9,6 6,4

Forrás: KSH

3. Az akcióterület társadalmi jellemzői Az akcióterület esetében a KSH 2001-es, városrészekre lebontott népszámlálási adataiból indultunk ki, ahol az egyes a vizsgálatba vont városrészek nem fedik teljesen a stratégiában

kijelölt

akcióterületet.

Vizsgálatunk

során

a

össz-városi

adatokhoz

hasonlítjuk az egyes városrészek adatait. A vizsgálatba vont városrészek a következők voltak: Belváros, Révfalu, Újváros, Sziget. Demográfia A város lakosságának döntő hányada a Győrt délről körülölelő, házgyári technológiával épített lakótelepeken lakik. A lakótelepek közül kerülnek ki a legsűrűbben lakott városrészek is. Az akcióterületen lakik Győr lakosságának mintegy 18%-a (1. ábra). A

27 

legsűrűbben lakott városrész a Belváros, ahol a város lakosságának 8 %-a lakik, ezzel a két nagy lakótelep után (Marcalváros I. és Adyváros) a harmadik legtöbb lakossal rendelkező városrész. Népsűrűség szempontjából azonban csak a nyolcadik, megelőzik a város lakótelepei és a tőle délre található, Nádorváros városrészek illetve a Gyárváros egyik része. Az akcióterület többi részén (kivéve Szigetet, ahol hasonló a népsűrűség, mint a Belvárosban) átlagosan feleakkora a népsűrűség.

Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya (%)

82%

8% 4% Belváros

Újváros

Révfalu

2%

4% Sziget

Többi városrész

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Amennyiben az egyes korosztályok megoszlását vizsgáljuk az egyes városrészekben, úgy rögtön kitűnik, hogy Győr egészéhez mérten a Belváros lakossága elöregedőben van. A legfiatalosabb városrész Újváros, míg Révfalu felemás mutatói (alacsony a 0 és 14 éves korcsoport aránya, de nagy a 15 és 39 közötti korcsoport aránya) a nagyszámú, ideiglenesen bejelentett egyetemistából és főiskolásból adódik, amint azt a táblázat is mutatja.

28 

Az akcióterület városrészeiben lakó lakosság aránya korosztályi csoportok szerint (%)

Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

0-14 évesek 10,2 21,8 9,6 16 14,4 15,7

15-39 évesek 37,1 37,9 48 38,2 40,3 37,4

40-64 évesek 32,5 26,8 27,2 27,7 28,55 33,9

65 felettiek

Összesen

20,2 13,5 15,2 18,1 16,75 13,0

100 100 100 100 100 100

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Az egyes korcsoportok aránya is a fenti megállapításokat támasztja alá. Összességében elmondható, hogy az akcióterület (kevés kivételtől eltekintve) elöregedő területe Győr városának, ahol az aktív korosztályok és a fiatalkorúak aránya a városi átlag alatt található.

Felnőttek, gyermekek és időskorúak aránya az akcióterület egyes részein és Győr városában (fő) 100 felnőttre jutó gyermek és időskorú Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

100 felnőttre jutó gyermekkorú

43,7 54,4 33,0 51,7 45,7 51,7

14,6 33,6 12,7 24,2 21,3 22,9

100 felnőttre jutó időskorú 29,1 20,8 20,3 27,5 24,4 19,3

100 gyermekkorúra jutó időskorú 198,8 62,0 159,3 113,6 133,4 90,3

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Képzettség Iskolázottsági adataink kizárólag a teljes népességből vannak, amit nagyban torzít a fent tárgyalt korosztályi megoszlás. Az aktív korú népességre bontva nem rendelkezünk iskolai végzettségi adatokkal. Az Újvárosban lakó nagyszámú fiatalkorú lakosság miatt a 8 általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők száma rendkívül magas, ami az akcióterület egészének megoszlására is hatással van. Ha ettől az első kategóriától

29 

eltekintünk, akkor a következőket mondhatjuk el az akcióterületen élő lakosság műveltségi szintjéről: az akcióterület nem egységes, a Belváros és Révfalu a városi átlaghoz képest magasabban kvalifikált lakossággal rendelkezik, míg Újváros és Sziget alacsonyabb végzettséggel rendelkező csoportok lakhelye. Kiugróan magas a maximum 8 általánossal rendelkezők aránya Újvárosban. Az egyetem jelenléte ismét kimutatható Révfalu esetében, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb jóval mind a városi átlagnál, mind az akcióterület egyes részterületeinek arányánál.

Az akcióterületen élők iskolázottság szerinti megoszlása (%)

Kevesebb, mint 8 általános Belváros Újváros Révfalu Sziget Akcióterület összesen Győr városa összesen

Legalább 8. általános

10,4 26,0 9,9 16,7 15,8 14,6

19,6 35,4 11,7 26,7 23,4 21,8

Középiskolai végzettség érettségi nélkül 14,1 15,1 7,7 18,6 13,9 20,0

Középiskolai Felsőfokú végzettség végzettség érettségivel 28,5 13,7 33,7 22,7 24,7 26,4

27,6 9,8 37,2 15,4 22,5 17,3

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

A belvárosi akcióterületre leválogatott legfontosabb társadalmi-demográfiai és szociális adatok bemutatása Az integrált városfejlesztési stratégia akcióterületének egzakt lehatárolása után a korábbi elemzéseknél pontosabban, mintegy azokat kiegészítve és megerősítve is be lehet mutatni a főbb tendenciákat. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján az alábbi karakterisztikával jellemezhető a terület.

30 

Az akcióterület alapadatai és a győri összesített adatoktól való eltérés mértéke Mutató megnevezése

Akcióterület

Lakónépesség száma Állandó népesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

14 364 11 956 10,8 66,0 23,3

Győr Arány/eltérés összesen 129 412 11,1% 124 556 9,6% 15,0 -4,2% 66,6 -0,6% 18,4 +4,9%

17,3

18,4

-1,1%

26,1

18,7

+7,4

6 283 9,4

51 085 6,8

12,3% +2,6%

49,9

35,0

+14,9%

12,0

10,0

+2%

47,8

61,1

-13,3%

44,9

33,2

+11,7%

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

Az akcióterületen él a lakónépesség 11,1%-a, és az állandó népesség 9,6%-a. Korszerkezetét tekintve a terület enyhén elöregedett. A 14 év alattiak aránya 4,2%-al alacsonyabb az átlagosnál, ezzel szemben a lakosság 23,3%-a 60 év fölötti (5%-al magasabb érték az átlagosnál).

Iskolázottság tekintetében az alacsony végzettségűek

arányában nincsen eltérés, de a felsőfokú végzettségűek felülreprezentáltak: minden negyedik 25 év fölötti lakos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik az akcióterületen. A lakásállomány 12,3%-a található meg itt, ami összesen 6283 lakást jelentett 2001ben. Ennek közel 10%-a alacsony komfort fokozatú, ami 2,6%-al magasabb a városi átlagértéknél. Az idősebb korszerkezet miatt nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság alacsonyabb az akcióterületen. Győr egészére számolva a 15-64 év közötti populációban 61%-os volt a foglalkoztatottság. Az akcióterület esetében ez az érték 13%-al alacsonyabb, csak 48%-os. A háztartások 45%-a foglalkoztatott nélküli a területen, ami szintén jelentősen (12%-al) magasabb a városi átlagértéknél. A

munkajövedelem

szempontjából

kedvezőtlenebb

az

akcióterület

lakosságának

összetétele. A 15-59 évesek 50%-a nem rendelkezett a felmérés időpontjában munkajövedelemmel.

Az

iskolázottságról

korábban

tettünk

említést:

az

alacsony

végzettségűek nem felülreprezentáltak a területen. A két mutató együttes figyelembe

31 

vételével megállapítható, hogy a város lakosságának 10%-a volt alacsony társadalmi státuszú

lakos

(legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

és

rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkező lakos). Az akcióterületen az arányuk 12%-os. Ha figyelembe vesszük, hogy Győr lakosságának 18,4%-a volt alacsony iskolai végzettségű ebben az időpontban, és összevetjük a 10%-os alacsony státusz indikátorral, akkor megállapítható, hogy 55%-uk rendszeres munkajövedelemmel sem rendelkezett. Az akcióterületen ez az arány még magasabb, 69%-os. Tehát a területen élő alacsony iskolázottságú aktív korú személyek több mint kétharmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel sem. Mivel az akcióterület tartalmazza Győr egyedül szegregálódott várostömbjeit is (Újvárosban), az indikátorok reális képet festenek a beavatkozási területről.

Kedvezőtlen szociális adottságú területek az akcióterületen belül Az integrált városfejlesztési stratégia kötelező mellékletét képezi az Anti-szegregációs program, melynek helyzetelemzései kapcsán feltárásra kerültek azon kedvezőtlen adottságú területek a városban, amelyek a megadott szempontrendszer alapján un. szegregátumnak minősülnek. A leghátrányosabb helyzetű városrész egyértelműen Újváros, ami a négy problémamutatóból három esetében is az „első helyen” szerepelt, olyan kedvezőtlen adatokkal, mint, 20%-os munkanélküliségi ráta, 61%-os az alacsony végzettségűek aránya, a lakások egynegyede komfort nélküli vagy szükséglakás. Az IVS részletesen foglalkozik ezen problématerülettel. Fontos kiemelni, hogy a város kifejezetten támogatni kívánja a társadalmi különbségek csökkentését, ennek érdekében un. Preambulum került megfogalmazásra az anti-szegregációs program részeként, mely jelen akcióterület fejlesztései szempontjából is kötelező érvényű: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

32 

Szegregátumok elhelyezkedése Újváros, Gorkijváros és Sziget területén (feketével a szegregációs mutatók 40-49, rózsaszínnel az 50-100%-ának megfelelő területek vannak jelölve). Ezen kritikus pontok közül két elem a belvárosi akcióterület része.

Forrás: KSH alapján Győr MJV IVS, 2008.

A szegregátumnak tekintett terület jellemzőinek alaposabb elemzését négy olyan problémakörre építjük fel, amelyek bizonyos mértékben megfelelnek az anti-szegregációs terv outputját jelentő intézkedéscsomag tematikus blokkjainak. A négy problémakör: szociális és jövedelmi helyzet, munkaerőpiaci státusz, oktatás, lakáshelyzet, melyet az IVS a korábban jelzettnek megfelelően kezelni kíván.

4. Környezeti állapot (épített és természeti környezet) bemutatása Településszerkezet A történeti városmag a városfalak XIX. századi lebontása után, mint belvárosi terület tovább nőtt. Ma területe dél felé magába foglalja a megépült Budapest-Hegyeshalom 33 

vasútvonal érintett szakaszát, kelet felé a jelenlegi 14. sz útig terjed, nyugat felé pedig a Rába nyugati partvonaláig tart, a Radó szigetet is beértve. A történeti belváros mai szerkezete a XVI-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak bontása után a meglévő utcák meghosszabbításával, sakktábla szerkezettel épült tovább. A történeti belváros védett épületeinek többsége egy-kétemeletes épület, egyes részük utólagos tetőtér beépítéssel. Jellemző beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés. A Belváros déli területe a korábbi Ferdinándváros. Itt nagyobb tömbméretek, magasabb épületek találhatóak. A terület beépített, folyamatos rekonstrukció várható. A nyugati belváros (korábban Újlak) területén ellentmondásos funkciók és telekosztások találhatóak. Vegyesen van ipari, közlekedési, lakó, igazgatási funkció nagyobb összevont telken, ill. helyenként eredeti kistelkes beépítéssel. A terület átértékelése, átstruktúrálása prognosztizálható. Kelet belváros (korábban Ferencváros) átmenetet képez a történeti belváros és a XIX. században alapított vagongyár között. Helyenként minőségi lakó és közösségi épületek, helyenként alacsony színvonalú raktárépületek épültek itt. Az alacsony színvonalú, ill. nem megfelelően kihasznált épületek folyamatos bontása-építése várható. Az épületállomány és épített környezet tekintetében a Belváros területén található a műemlék épületek jelentős része. A történelmi belváros területileg is védett. Kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb. Ugyanakkor a helyi területi védelem a teljes belváros országosan nem védett részeire is kiterjed. A belvárosi utcák rendszeréhez alkalmazkodva történelmileg alakultak ki a belváros terei, parkjai. A terek a közelmúltig gépjármű parkolási területként szolgálták, viszont mára már jellemző módon ismét gyalogos terekként funkcionálnak.

34 

Közterek

Zöldterületek A Belvárosban zöldterületként jellemző módon a folyók hullámterében és az épített parkokban található zöldterület a meghatározó. Ezek védelme, megtartása fontos feladat. A vízpartoknál a minőségi közterületté tétel és a hozzá kapcsolódó funkciók kell hogy elsőbbséget élvezzenek (vendéglátás, vízisport, víziszínpad, sétány, pihenőterületek stb.). Megoldandó fejlesztés a vízpartok alternatív, elsősorban vízi közlekedése, ami az ide látogató turisták, és a Győri polgárok kikapcsolódását szolgálná, a megállóknál „élménypontokkal”. A

belvárosi

akcióterületet

érintő

folyószakaszokra

vonatkozóan

elkészült

tanulmányterv, mely a folyópartok fenntartható hasznosítására tesz javaslatot.

35 

egy

Győr belterületén a Széchenyi-híd felett tervezett beavatkozások

36 

Épületállomány A történeti belvárosban elsőbbséget kell élveznie a történeti értékek, az épített környezet védelmének, ugyanakkor élhető, funkcionálisan működő, az idelátogatóknak is izgalmas, kulturálisan és építészetileg is élményt nyújtó városrészt kell teremteni ill. fenntartani. A Belváros történelmi részének lakásállományában egyértelművé kell tenni a minőségi piaci lakások kialakításának priorítását, és vissza kell szorítani, elsősorban a felújított lakások

tekintetében

a

szociális

bérlakások

újratermelését,

ami

a

felújított

épületállomány hosszabb távon való fenntarthatóságát is jobban biztosítja. A felújítások tekintetében tömbök vagy legalább tömbrészek együttes felújítása támogatandó, mert a vezérszintek város életébe kapcsolása így lehetséges, ehhez szükséges a lehetséges területeken a tulajdonviszonyok egységesítése a rehabilitáció hatékonyságának érdekében. A Belvárosból a tömegáruk eladását szolgáló kereskedelem tapasztalhatóan kihúzódik a környező városrészekbe, így adott a lehetőség, és a feladat a megüresedő területek feltöltésére. Törekedni kell az értékesebb, egyedibb árukat forgalmazó üzletek, valamint vendéglátóhelyek, éttermek megtelepedésének elősegítésére. A Belváros keleti részének egy sávja a 14. sz. út mellett még ma is félig ipari területnek tekinthető, épületállománya részben cserélődni fog, itt a 14. sz. út melletti területeken szintén a központból még elérhető távolságra lehetséges parkolóházak építése. A Szt. István úthoz kapcsolódóan a hatvanas hetvenes-években épült többemeletes épületek is találhatóak, ezek hosszabb távon maradónak tekinthetőek, a megyeháza tekintetében lehetséges funkcióváltás. Ugyanakkor torzóként jelenik meg a történeti belváros közvetlen közelében, a színház mögött épült tízemeletes panelos épületekből álló kisebb „lakónegyed”.

2.7

Az

akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális bemutatása, problémák feltárása

jellemzőinek

1. Közlekedési hálózat A győri Belváros városszerkezeti formája centrális elhelyezkedésű, a kialakult úthálózati rendszere olyan, hogy mind a cél-, mind az átmenő forgalom érinti a városközpontot 37 

vagy rajta keresztül halad. A belvárosi úthálózat a korábbi századok beépítése folytán szűk,

sűrűn

keresztezett

rendszerű,

s

így

nincs

meg

egy

nagyobb

arányú

közlekedésfejlesztés lehetősége. A tömegeket vonzó intézmények, üzletek és áruházak, a szórakoztató

és

vendéglátó

létesítmények,

valamint

az

igazgatási

és

kulturális

intézmények itteni elhelyezkedése koncentrált utazási igényt támaszt. A győri Belváros mai közlekedése kaotikusan túlterhelt, tehermentesítése szükséges. A városközpont nem körüljárható, szerkezeti, hálózati hiányosságok miatt a városrészek közötti átjárás nem biztosítható. A belvárosi városrész szélein nem állítható meg a forgalom, így a belső parkolást kereső forgalom bénító hatású a városrész közlekedésére. A meglévő parkolási feszültség szétfeszíti a belvárosi kereteket. A belváros meglévő tereit nem kapcsolják össze gyalogos zónák, kevés a belső zöldterület, kevés a belvárosi attraktivitás.

A

meglévő

közösségi

közlekedés

szolgáltatási

színvonala

elégtelen.

Nagyméretű csuklós autóbuszok belvárosi jelenléte inkább akadályt jelentenek a közlekedésben, mint segítenék az utazóközönség kiszolgálását. Győr a folyók városa, aminek ellentmond, hogy a meglévő belső vízi úti kapcsolatok nincsenek kiépítve, kihasználva.

A

belvárosi

akcióterület

a

szomszédos

kapcsolódó

szigeti,

révfalui,

nádorvárosi városrészekkel együtt közösen jelentenek közlekedési problémát, amit csak összefüggéseiben, városrészeken átnyúlva egységes szemlélettel lehet orvosolni.

38 

Parkolás és út

39 

Zöld és kerékpár

2. Közmű ellátottság Az ivóvíz hálózat az alacsony nyomású zónához tartozik. A hálózat általában korábban kiépült, ac. illetve öv. anyagú. A Belváros iparivízzel részlegesen ellátott (Szent István út, Bajcsy-Zs. út és környezete). A városrész csatornahálózata egyesített rendszerű. Az egyre

gyakoribb,

szélsőséges

csapadékesemények

idején

a

gerinccsatornák

túlterhelődnek, ezért időszakos elvezetési gondok adódnak, amely úttesten megjelenő víz, illetőleg a pincehelyisége szabálytalan bekötései révén ott visszaömlő szennyvíz formájában okoznak gondot. A csatornahálózat elöregedett, rekonstrukcióra szorul. A városrészben kisnyomású gázelosztó hálózat üzemel. A középfeszültségű villamos elosztó hálózat 10 kV-os, földkábeles. A kisfeszültségű elosztó hálózat is földkábeles. A

40 

közvilágítás jellemzően Na lámpás. Távhőellátás a városrész déli területein üzemel (Kazinczy utca és attól D-re, illetve a Gárdonyi utca és attól Ny-ra.) A

vezetékes

telefonhálózat

földkábeles

ill.

alépítményes

kiépítésű.

Optikai

és

rézvezetékes hálózat egyaránt üzemel. A kábeltévé hálózat túlnyomórészt földkábeles ill. alépítményes kiépítésű, jellemzően a telefonhálózattal közös alépítményben halad. Kizárólag épületek bekötései, átkötései esetében fordul elő néhány helyen légkábel ott, ahol a földkábeles betáplálás műszakilag – reális költségfeltételek mellett – nem volt megvalósítható. Mindebből következik az is, hogy belátható időn belül ennek átépítése nem várható. A mobil telefonhálózat vételi viszonyai megfelelőek Belváros esetében az elöregedett hálózatok rekonstrukciója jelenik meg fajsúlyos feladatként. A rekonstrukciós munkákat a közterület rendezési feladatokkal kell időben összehangolni. A belvárost fokozottan érinti az egyesített csatornahálózat távlati fejlesztési szempontjainak kérdése. A küszöbön álló fejlesztési feladatok sürgetik egy megalapozott stratégia kidolgozását eben a tekintetben. Elektromos energia ellátás területén a GMVG alállomásban a távlati elképzelések szerint 10kV-os feszültségszint kialakítása válik szükségessé, mely a belváros középfeszültségű ellátásának minőségi javulását eredményezi. A beruházás megvalósításával gyengül a Belváros középfeszültségű ellátását biztosító Dunapart 20/10kV-os alállomás szerepe, mely későbbiek során kiváltásra kerülhet.

3. Lakásállomány Győrben összesen 2001-ben a teljes lakásállomány 50 015 lakást jelentett, melynek közel 93%-a volt ténylegesen lakott. A vizsgált három városrészben található a lakások 15,65%-a, a lakott lakások esetén az arány 14,52%. A három városrész közül a Belvárosban a legnagyobb a lakásállomány, itt található Győr lakásállományának 10%-a, a ténylegesen lakott lakások esetén az arány némileg alacsonyabb. A szobák számát elemezve megállapítható, hogy a város átlagához képest a vizsgált városrészekben kevesebb szobával rendelkeztek a lakások 2001-ben, ez a Belváros és Újváros átlag alatti értéke miatt jellemző, míg Révfaluban a szobák száma megközelíti a hármat. A 100 szobára jutó lakók száma városban és a három városrészben is kb. 100 fő, kiugróan magas érték jellemzi újvárost, míg az átlagnál jelentős mértékben kevesebb, 64 fő jut 100 szobára Révfaluban. Az egy lakásban lakók száma a győri átlagnál alacsonyabb a vizsgált területen, azonban Újvárosban átlag feletti az érték, megközelíti a 3 főt átlagosan.

41 

42 

A Belváros, Újváros és Révfalu lakásállománya 2001-ben

Belváros Újváros Révfalu

Győr Összesen; összesen, átlagosan átlagosan

Lakások száma, db

5 178

1 022

1 782

7 982

51 015

Lakások megoszlása

10,15

2,00

3,49

15,65

100,00

Lakott lakások száma, db

4 340

933

1 616

6 889

47 431

100 lakásra jutó szoba

233

199

283

238,3

264

100 lakásra jutó lakó

218

288

247

251

273

100 szobára jutó lakó

94

145

67

102

105,20

Átlagos alapterület, m2

64,80

64,20

62,00

63,67

75,46

1945 előtt épített lakások aránya, %

43,70

76,90

17,80

42,16

15,1

1980 után épített lakások aránya, % 1980 és 1989 után épített lakások aránya, % 1990 és 2001 között épített lakások aránya, % Természetes személy a tulajdonos

15,40

10,30

47,30

21,86

27,65

11,30

4,40

27,30

13,96

20,44

4,10

5,90

20,00

7,90

7,21

3 423

523

1 418

5 364

42 611

Önkormányzat a tulajdonos

748

378

173

1 299

4 184

Egyéb a tulajdonos Önkormányzati lakások aránya az összes lakott lakáson belül, % Félkomfortos lakott lakások aránya, % Szükség és egyéb lakott lakások aránya, %

169

32

25

226

694

17,24

40,51

10,71

18,86

6,77

0,60

19,20

0,60

3,12

2,30

1,80

7,00

2,70

2,71

2,13

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

A lakások átlagos nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy a város egészében egy lakás mérete nagyobb, mint az elemezett területen, a három városrész között lényeges eltérés nem mutatható ki. Jelentős

a

különbség

viszont

a

lakások

korát

illetően.

A

három

városrészben

összességében kiemelkedően magas az 1945 előtt épített lakások száma, köszönhetően főként az újvárosi városrésznek, ahol ez az arány megközelíti a 80%-ot. Révfaluban a győri értékhez közeli az arány. Az adatok alapján megállapítható, hogy a legtöbb újépítésű lakás Révfaluban található, a rendszerváltás utáni 11 évben épült itt a lakások 1/5-e. Győrben a lakások kb. 89%-a van természetes személy birtokában, a vizsgált területen az arány csak 78%. Az alacsony érték Újváros miatt jellemző, ott a lakások alig fele van

43 

természetes személy birtokában, jellemzőbb az önkormányzati tulajdonlás (40,51%). Az egyéb tulajdonosok nem meghatározóak a lakások tulajdonosi szerkezetében. A félkomfortos lakások aránya a város egészében alacsony, a kiemelt városrészekben az arány

Újváros

értéke

miatt

magasabb,

itt

kb.

a

lakások

1/5-ére

jellemző

a

félkomfortosság. A szükséglakások magasabb aránya szintén az újvárosi városrész miatt nagyobb az átlagosnál a három városrészben. Az akcióterület fejlesztési céljainak összhangban kell lenniük a különféle hatósági elvárásokkal. Ennek érdekében partnerségek kialakulása és folyamatos egyeztetések szükségesek. A fejlesztésben érintett valamennyi projektpartner előzetesen elvégezte a szükséges

egyeztetéseket

a

Kulturális

és

Örökségvédelmi

Irodával.

A

hatósági

egyeztetések azért kiemelten fontosak, mert a beruházás ingatlanjai műemléki területen találhatóak, illetve egy részük műemléknek nyilvánított épület. Az útfelújításokkal kapcsolatban a város Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetével, illetve az érintett közműszolgáltatókkal

is

folytatott

előzetes

egyeztetéseket.

Ennek

megfelelően

elmondható, hogy a tervezett beavatkozások összhangban vannak a közmű üzemeltető terveivel, álláspontjával.

2.8 Funkcióelemzés Jelen fejezetben a Belvárosi akcióterületen található funkciókat és azok hatókörét elemezzük a hozzájuk rendelt tevékenységekkel és helyszínek meghatározásával. A Belváros a város kereskedelmi és vendéglátó központja, bár egyes jelek, vélemények szerint kezdi elveszíteni egyedülálló szervező szerepét. Konkurenciájaként jelentkeznek az újonnan megépült ill. épülő kereskedelmi központok. Ugyanakkor presztízs erejét még mindig nem veszítette el. Szinte minden Győrben telephellyel rendelkező kereskedelmi cégnek, banknak, telefontársaságnak van belvárosi létesítménye. A Belvárosban található az alapellátáson túl a város közigazgatási és kulturális központja is, sőt több megyei intézmény, hivatal is. Az említett funkciók több esetben szétszórtan, több épületben helyezkednek el. Ugyanakkor a Belvárosban van a várost átszelő vasúti személyi- és teher-pályaudvar, valamint

a

helyi

közlekedési

autóbuszok

végállomása.

Ez

közlekedés

kényelmi

szempontból előny, helykihasználás szempontjából viszont pazarlás. Ezért ezek a területek lehetnek a belváros tartalékai.

44 

A kulturális és oktatási intézmények 2008-as megoszlásai adatai alapján látható, hogy

a

belvárosi

akcióterületen

nagyon

magas

a

kulturális

és

közművelődési

intézmények koncentrációja. Összesen 40 intézményt tartanak számon a városban, amelyből 18 (45%) a belvárosban található. Az összes kulturális és oktatási intézményen száma 113 a városban, ebből 31 (27%) a belvárosban található. Az oktatási intézmények közül két óvoda, három általános iskola, 2 középiskola és hat többcélú közoktatási intézmény működik a városközpontban.

Közoktatási, kulturális és közművelődési intézmények megoszlása városrészenként, 2008. Városrészek Belváros Marcalváros Szabadhegy, Kismegyer Adyváros, Jancsifalu Nádorváros Gyárváros Újváros Révfalu, Bács, Kisbácsa Sziget Győrszentiván Ménfőcsanak Gyirmót Likócs Pinnyéd Összes

Kulturális intézmények 18 3

Általános iskola

Óvoda

Középiskola

Többcélú

2 3

3 0

2 1

6 5

31 12

3

4

2

0

3

12

3 0 2 1 2 1 2 2 1 1 1 40

2 3 1 1 2 2 1 0 0 0 0 21

0 0 1 1 1 1 2 0 0 0 0 11

3 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 10

3 3 4 3 1 1 0 1 1 0 0 31

11 9 8 6 6 6 5 3 2 1 1 113

Forrás: Önkormányzati hivatal

Szociális és egészségügyi típusú intézmények közül kiemelendő az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény több szervezeti egysége (Idősek Otthona, Idősek Klubja, Idősek Garzonháza, Területi Gondozó Szolgálat, valamint több orvosi rendelő) a belvárosi akcióterületen elszórtan, 13 helyen, a Családsegítő Szolgálat három szervezeti egysége, valamint a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat nappali melegedő népkonyhája a Stromfeld utcában. Az akcióterületet tekintve – városrészeken átnyúló - a kulturális, közművelődési intézmények száma eléri a közel 40-et, mely a kikapcsolódás számos lehetőségét nyújtja a győri és látogató vendégeknek:

45 

•

Győri Nemzeti Színház (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7.)

•

Győri Balett (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7.)

•

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 17.)

•

Petőfi Sándor Művelődési Ház - Harmónia Művészeti Központ Kht. (9022 Győr, Árpád u. 44.)

•

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Megyei Könyvtára (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.)

•

Győri Művészeti és Fesztiválközpont - Zichy-palota (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 20.)

•

Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 13.)

•

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Esterházy-palota (9022 Győr, Király u. 17.)

•

Napóleon-ház - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti egysége (9022 Győr, Király u. 5.)

•

Váczy Péter-gyűjtemény - Magyar Ispita, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti egysége (9022 Győr, Rákóczi Ferenc utca 6.)

•

Fruhmann-ház: cserépkályha és műtárgy állandó kiállítás (9022 Győr, Kiss János u. 9.)

•

Belvárosi

Fiókkönyvtár

és

Milkovich-Zámory-

gyűjtemény

(városi

könyvtár

szervezeti egysége - 9022 Győr, Bisinger sétány 24.) •

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár hangtári gyűjteménye (9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 46.)

•

Ady Endre Művelődési Ház -VITUS Művészeti Intézet Kht. (9022 Győr, Teleki László u. 36.)

•

Technika Háza - TIT Székház (9021 Győr, Szent István u. 5.)

•

MTA MADI Galéria (9021 Győr, Liszt Ferenc u. 10.)

•

Patkó Imre-gyűjtemény (9021 Győr, Széchenyi tér 4.)

•

Széchényi Patika Múzeum (9021 Győr, Széchenyi tér 9.)

•

Borsos Miklós Múzeum - a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása (9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.)

•

Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár (9021 Győr, Káptalandomb 25.)

•

Richter János Archívum - zenetörténeti gyűjtemény, állandó kiállítás (9021 Győr, Káptalandomb 1.)

•

Várkazamata - Kőtár állandó kiállítás (9021 Győr, Bécsi kapu tér 5.)

•

Győri Filharmonikus Zenekar - Richter Terem (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 16.)

•

Vaskakas Bábszínház (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 23.)

•

Gyermekek Háza (9021 Győr, Aradi vértanuk u. 23.)

46 

•

Vasutasok Arany János Művelődési Háza (9021 Győr, Révai Miklós u. 5.)

•

Füles Bástya (9022 Győr, Pálffy u. 4/B)

•

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (9026 Győr, Vásárhelyi Pál u. 66.)

•

Kovács Margit Múzeum – a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása (9022 Győr, Apáca u. 1. )

•

Zsinagóga - Vasilescu-gyűjtemény: a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása és egyetemi hangversenyterem (9025 Győr, Kossuth Lajos u. 35.)

•

Grafikai Műhely.

– a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti

egysége (9026 Győr, Ady Endre u. 6.) Mellettük számos rendezvényiroda is megtalálható: •

Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 16.)

•

Győr Megyei Jogú Város Levéltára és Műhely Folyóirat Szerkesztősége (9022 Győr, Rákóczi u. 1.)

•

Filharmónia Budapest és Felső-Dunántúl Kht. - koncertszervező és jegyiroda (9021 Győr, Kisfaludy u. 25.)

•

Mediawave Alapítvány: Győri Filmarchívum és Győri Filmalap (9021 Győr, Kazinczy Ferenc u. 3.)

•

Látogatóközpont / Tourinform Győr (9021 Győr, Baross Gábor út 21.)

•

HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 21.)

A közigazgatási funkciót tekintve az alábbi szervezeti egységek találhatók meg a Belvárosi Akcióterületen, mely szintén a területi egyenetlenséget mutatja a többi akcióterület illetve városrész viszonylatában: • Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városház tér 1. • Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Honvédliget 1. • Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Árpád út 32. • Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Okmányiroda, Árpád út 36., Szent István út 27. • Építéshatóság, Czuczor G. u. 38. • Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, Árpád út 32. • Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Árpád út 28-32. • Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Árpád út 28-32. • Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, Árpád út 32. • Győri Városi Bíróság, Szent István u. 3 • Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, Szent István u. 6. • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ Városház tér 3., Bartók B. u. 2.

47 

• Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezet, Eszperantó u. 32-34. • Állami Közútkezelő Kht., Batthyány tér 8. • Győr Városi Rendőrkapitányság Belvárosi Rendőrőrs, Bajcsy Zs. u. • Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr, Jókai u. 7-9., Kálvária u. 4-10. • Újvárosi Részönkormányzat, Kossuth Lajos u. 45. • Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága, Munkácsy M. u. 4. • Országos Mentőszolgálat, Tarcsay V. u. 11. A tudományos élet kiemelt szereplői (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyrországi Tudományos Intézet – Liszt F. u. 10., Széchenyi István Egyetem – Egyetem tér 1., Varga Tibor Zeneművészeti Intézet – Kossuth L. u. 5., Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar – Liszt F. u. 42.) is a Belvárosi Akcióterület részei, melyben az is közrejátszott, hogy a révfalui városrészből

az

Egyetemi

központtal

történő

kibővítése

kifejezett

célja

volt

az

akcióterületi tervezőknek, melyet a város vezetése is jóváhagyott. A belvárosi akcióterületen számos vendéglátóipari egység van jelen különböző stílusokat képviselve, különböző közönséget célozva. Jelentősek főként a kávéházak, melyek napközben is jelentős forgalmat bonyolítanak le, melyekre láthatóan igény van (pl. tervezetten a Széchenyi tér is hasonló funkciókkal is bővül). Mintegy tíz kávéház, és több, mint húsz étterem van jelen kisebb-nagyobb alapterülettel a belvárosban, melyeknek mára saját célközönsége alakult ki. Különös hangulatúak a belvárosi forgalmas sétálóutcáról nyíló kiskávézők, éttermek, teázók, melyeket mind a fiatalok, mind az idősebbek szívesen látogatnak. A tervezett funkcióbővítő városrehabilitáció célja a belváros olyan integrált megújítása, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása fokozódjék. Ennek során egyes funkciók megerősítését vagy szükség szerinti bővítését szolgáló beruházásokat valósítunk meg. Fejleszteni kívánt funkciók: -

gazdasági

-

közösségi

-

városi

A belváros fejlesztéssel érintett területén található számos vendéglátóegység, üzlet, kulturális intézmény és műemlék épület is, így elmondható, hogy az akcióterületen a fejleszteni kívánt funkciók mellett jelenleg a közszféra funkció is azonosítható, azonban ez a projektben nem érintett. 

48 

A gazdasági funkció keretén belül  Győr kereskedelmi, gazdasági szereplőit kívánjuk ösztönözni

a

fejlesztésre,

együttműködésen

keresztül.

megújulásra Ezt

az

az

önkormányzattal

együttműködést

a

gazdasági

való

szerves

szereplőknek

konzorciumi partnerként való bevonásával kívánjuk megvalósítani. Belső átalakítást, valamint külső felújítást eszközölünk a cél érdekében. A közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek keretében muzeális intézmény

felújításra kerül sor, hogy

ezáltal

hozzájáruljunk a helyi közösségformálást erősítő tér funkciójában való megerősödéséhez. Győr központi, belvárosi részének még élhetőbb térré való fejlesztése a városvezetés kiemelt célja, ehhez járul hozzá a városi funkció keretében kijelölt fejlesztési konstrukció, melyen keresztül megújulnak a belváros utcái elsősorban burkolat és közvilágítás tekintetében, valamint új turisztikai attrakció is kialakításra kerül. A gazdasági, közösségi és városi funkciófejlesztést ún. soft elemek integrálásával tesszük még komplexabbé. Összefoglalva elmondható, hogy az adott terület fejlesztési céljai érdekében megújításra kerül a belvárosi környezet, az infrastruktúra, óvjuk és hasznosítjuk az épített örökség értékeit, a projekttel összességében pedig ösztönözzük a gazdasági tevékenységeket, a közcélú funkciók illetve közszolgáltatások bővülését, megújítását. A projekt tevékenységeinek funkció szerinti területi lehatárolását az alábbi táblázat mutatja be.

A funkciók területi felosztása Funkció gazdasági közösségi városi

Azonosított helyszín Matróz vendéglő (Dunakapu tér 3.); Dunakapu tér 4. alatti épület; Apáca utca 16. alatti épület; LaMaréda étterem (Apáca utca 4.) Esterházy Palota Dr. Kovács Pál utca; Király utca; Stelczer utca; Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza; Káposztás köz; Hal köz; Zsák utca, Zsák köz; Kenyér köz

A funkció bemutatásához igényfelmérést és a közösségi funkcióhoz kihasználtsági tervet készítettünk.

Igényfelmérés Győr

Megyei

januárjában,

Jogú hogy

Város elemezze

Önkormányzata „Lüktető

közvélemény

belváros

–

Győr

kutatást történelmi

végzett

2013

belvárosának

funkcióbővítő fejlesztése, II. ütem” címen benyújtandó pályázatban megfogalmazott

49 

célok társadalmi elfogadottságát, valamint a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakításának szükségességét és igényét. Az igényfelméréshez kérdőívet készítettünk, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben és több szempontból is megvizsgálhassuk a lakosság véleményét. A kitöltésben 49 nő és 41 férfi vett részt 15 év alatti, 15-26, 27-55 és 56-64 év közötti illetve 65 évnél idősebb korosztályból. A válaszadók több mint 60%-a 15-55 éves korcsoportból került ki. A vélemények korosztálytól függetlenül egyértelműen azt mutatták, hogy szükségesek az újabb fejlesztések. A megkérdezettek mintegy 85% -a hasznosnak és folytatásra érdemesnek ítéli a belváros rehabilitációját és egyetért a további funkcióbővítő hatású felújításainak lépéseivel. A nemleges válaszok száma minden kérdésre elenyésző volt. Az „Igen” és a „Nem” válaszok mellett lehetőségük volt „Részben” feleletet adni, amelyet 15%-20%-ban meg is tettek. A városi funkciót erősítő útburkolat és a közvilágítás megújításának jelentőségét a megkérdezettek 75%-a elismeri az alábbi útszakaszokon: -

Dr. Kovács Pál út, a Stelczer L.u., Zsák utca és Zsák köz, Káposztás köz, Hal köz

-

Szappanos köz (Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakaszon)

Az Esterházy Palota, mint közösségi funkciót betöltő tér energetikai felújítását, léghűtésének kiépítését a válaszadók 56%-a támogatná. Mindez számszerűen azt jelenti, hogy a 90 megkérdezett közül 51 fő válaszolt igennel, és csupán 5 fő válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy „Egyetért azzal, hogy a belváros rehabilitációjának II. ütemében az Esterházy Palota energetikai felújítása (léghűtése) megtörténjen, amellyel az intézmény az év minden időszakában komfortos, látogatóbarát módon használhatóvá válik?” 34-en mondták azt, hogy részben értenek egyet a fenti kérdéssel. A 15-55 éves korosztály tartja határozottan fontosnak ezt a megújítást. A közösségi funkciót betöltő Esterházy Palota felújítása kapcsán érdemes áttekinteni, hogy az akcióterületen funkciójában milyen hasonló intézmények találhatóak. Az akcióterületet tekintve – városrészeken átnyúló - a kulturális, közművelődési intézmények száma eléri a közel 40-et, mely a kikapcsolódás számos lehetőségét nyújtja a győri és látogató vendégeknek: •

Győri Nemzeti Színház (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7.)

•

Győri Balett (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 7.)

•

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 17.)

•

Petőfi Sándor Művelődési Ház - Harmónia Művészeti Központ Kht. (9022 Győr, Árpád u. 44.)

50 

•

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Megyei Könyvtára (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.)

•

Győri Művészeti és Fesztiválközpont - Zichy-palota (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 20.)

•

Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára (9022 Győr, Liszt Ferenc u. 13.)

•

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Esterházy-palota (9022 Győr, Király u. 17.)

•

Napóleon-ház - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti egysége (9022 Győr, Király u. 5.)

•

Váczy Péter-gyűjtemény - Magyar Ispita, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti egysége (9022 Győr, Rákóczi Ferenc utca 6.)

•

Fruhmann-ház: cserépkályha és műtárgy állandó kiállítás (9022 Győr, Kiss János u. 9.)

•

Belvárosi

Fiókkönyvtár

és

Milkovich-Zámory-

gyűjtemény

(városi

könyvtár

szervezeti egysége - 9022 Győr, Bisinger sétány 24.) •

Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár hangtári gyűjteménye (9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 46.)

•

Ady Endre Művelődési Ház -VITUS Művészeti Intézet Kht. (9022 Győr, Teleki László u. 36.)

•

Technika Háza - TIT Székház (9021 Győr, Szent István u. 5.)

•

MTA MADI Galéria (9021 Győr, Liszt Ferenc u. 10.)

•

Patkó Imre-gyűjtemény (9021 Győr, Széchenyi tér 4.)

•

Széchényi Patika Múzeum (9021 Győr, Széchenyi tér 9.)

•

Borsos Miklós Múzeum - a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása (9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.)

•

Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár (9021 Győr, Káptalandomb 25.)

•

Richter János Archívum - zenetörténeti gyűjtemény, állandó kiállítás (9021 Győr, Káptalandomb 1.)

•

Várkazamata - Kőtár állandó kiállítás (9021 Győr, Bécsi kapu tér 5.)

•

Győri Filharmonikus Zenekar - Richter Terem (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 16.)

•

Vaskakas Bábszínház (9021 Győr, Aradi vértanúk útja 23.)

•

Gyermekek Háza (9021 Győr, Aradi vértanuk u. 23.)

•

Vasutasok Arany János Művelődési Háza (9021 Győr, Révai Miklós u. 5.)

•

Füles Bástya (9022 Győr, Pálffy u. 4/B)

•

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (9026 Győr, Vásárhelyi Pál u. 66.)

•

Kovács Margit Múzeum – a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása (9022 Győr, Apáca u. 1. )

51 

•

Zsinagóga - Vasilescu-gyűjtemény: a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum állandó kiállítása és egyetemi hangversenyterem (9025 Győr, Kossuth Lajos u. 35.)

•

Grafikai Műhely.

– a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum szervezeti

egysége (9026 Győr, Ady Endre u. 6.) A fenti lista alapján látható, hogy az akcióterületen a projektben érintett Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumnak több szervezeti egysége is található. Ezek közül az egyik legjelentősebb a most felújítandó Esterházy-palota. A fejlesztendő intézmény szükségességét egyrészt a lakosság körében szervezett felmérés igazolja, mely megmutatja, hogy a lakosság részéről igény van a megújításra, másrészről az akcióterületen található többi kulturális intézmény profiljával összevetve szintén megállapítható a fejlesztés jogosultsága. Az Esterházy-palota környezetében a kulturális intézmények közül színház, művelődési ház, könyvtár, levéltár található, ezen kívül

gyermekeket

(Vaskakas

Bábszínház,

Gyermekek

Háza),

zenekedvelőket

(Zsinagóga, Richter terem) célzó intézmények találhatóak az akcióterület ezen részén. Elmondható, hogy múzeumi profil tekintetében a területen található intézmények másmás célcsoportot vonzanak és egyik intézménynek sem olyan komplex a „kínálata”, mint a most felújítandó Esterházy palotának. Energetikai felújítása így mindenképpen időszerű, indokolt és szükséges. A kérdőívre érkezett legtöbb „Nemleges” választ a történelmi belváros üzleteinek homlokzatán elhelyezendő hagyományos, művészi kivitelezésű cégérekkel kapcsolatos kérdés kapta, bár ez is mindössze 13% a 68%-os támogatottsággal szemben. Vitathatatlan, hogy a kulturális rendezvények, erősítik a lakosság közösségi- és identitástudatát, lokálpatriotizmusát. Fokozhatná ezen érzéseket a győriekben egy a Király utcában létrehozott „rendezvény utca” továbbá a Király u. és a Dr. Kovács Pál u. kiteresedésénél, egy új köztér kialakítása,- azzal a céllal, hogy szabadtéri színpadi és zenei rendezvényeknek adjon otthont. Ezeken túl közel 70% jó ötletnek tartja a műemléki vagy műemléki környezetben működő vendéglátóipari egységek megújulását az Apáca utcában vagy a Dunakapu téren, ezáltal a környék látogatottsága is fokozódna. Az új projektek megvalósításának szükségességét mi sem indokolhatja jobban, minthogy az -„Ön szerint milyen további fejlesztésekre van még szükség a történelmi belváros teljes körű megújításához?”- kérdésre, olyan válaszokat kaptunk, amelyek már jelenleg is a terv részét képezik.

52 

Ilyenek például: -

Több rendezvényt a belvárosba, szórakozóhelyek felépítése

-

„Lakosbarát” útburkolat fejlesztések

-

Műemléki épületek felújítása, megőrzése

-

A teljes Dunakapu Tér rendbetétele, János Pál Tér megújítása

Ezen felül a lakosság és az önkormányzat számára is egyaránt jelentős és vitathatatlan gazdasági tényező, hogy a belvárosi ingatlanok értéke emelkedni fog a további fejlesztések hatására, amely számtalan előnyt jelenthet a későbbiekben is. Nem mellékes az adott terület presztízsének növekedése és az ingatlanok iránti érdeklődés fellendülése sem.

2.9 A tulajdonviszonyok értékelése A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az érintett akcióterületen. A tervezett tevékenységek által érintett beavatkozási területek tulajdonviszonyait táblázatban foglaltuk össze helyrajzi számok feltűntetésével. A belvárosi akcióterület tulajdonviszonyok szerinti felosztását pedig térkép szemlélteti. A fejlesztés által érintett területek tulajdonviszonyai rendezettek, az ingatlanok per- és igénymentesek. Az alábbi térképet a legfrissebb tulajdoni nyilvántartás (földhivatali bejegyzés) alapján készítette az önkormányzat. A térkép jelöléséből kiderül, hogy a belvárosi akcióterületen a közterületeken kívül – önkormányzati tulajdonban lévő út, közterület, töltés, közkert, közpark – az önkormányzati tulajdonú és az önkormányzati résztulajdonú ingatlanok nagyságrendje megközelíti az un. egyéb tulajdonú földrészleteket (egyházi, magán, megyei önkormányzati és állami tulajdon).

53 

A belvárosi akcióterület ingatlanszerkezete

54 

Az

akcióterület

jelen

projekt

keretében

érintett

ingatlanjainak

tulajdonviszonyait a következő táblázat mutatja be:

Projektelem megnevezés

Helyszín

Helyrajzi szám

Matróz Vendéglő

Dunakapu tér 3.

6832

Dunakapu tér 4. szám alatti épület

Dunakapu tér 4.

6836

Apáca utca 16.

6872

Apáca utca 4.

6856/1/A/1

Esterházy Palota

Király utca 17.

7397

Dr. Kovács Pál utca

Dr. Kovács Pál utca

7400

Király utca

Király utca

7396

Stelczer utca

Stelczer utca

6869

Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca utca közötti szakasz

Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca utca közötti szakasz

6841

Káposztás köz

Káposztás köz

6829

Hal köz

Hal köz

6833

Zsák utca és Zsák köz

Zsák utca és Zsák köz

6862

Kenyér köz

Kenyér köz

6855

Apáca utca – Stelczer utca kereszteződése

Apáca utca, Stelczer utca

Stelczer utca hrsz.: 6869

Apáca utca 16. szám alatti épület LaMaréda étterem

55 

Tulajdonos, a tevékenység gazdája VÍG-HAJÓS Vendéglátóipari Bt. Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó LaMaréda Kft. Tevékenység gazdája: Rómer Flóris Művészeti és Történeti és Művészeti Múzeum, Fenntartó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tulajdonviszony magántulajdon magántulajdon magántulajdon magántulajdon

önkormányzati tulajdon

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

önkormányzati tulajdon

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon önkormányzati tulajdon

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

önkormányzati tulajdon

A belvárosi akcióterület fejlesztéssel érintett projektjének tulajdonviszonyai

56 

 

 

2.10 A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Az előző fejezetben bemutatásra kerültek a fejlesztés által érintett beruházások tulajdonviszonyai, illetve elhelyezkedésük a belvárosi akcióterületen. Az akcióterületen kijelölt beruházások kapcsán tervezett felújítások a város és a magánberuházások közti megállapodások

folyamán

tudnak

megvalósulni.

Az

előzetes

tárgyalások

alapján

körvonalazódtak a beruházásban érintett közintézmény (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) és a magántulajdonosok (VÍG-HAJÓS Vendéglátóipari Bt.; Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.; Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó; LaMaréda Kft.) szándékai. A projekt kapcsán született konzorciumi megállapodást a projektgazda önkormányzat 2013. február 22-i közgyűlésén az alábbiak szerint hagyott jóvá: A konzorciumi megállapodás rögzíti a projektben résztvevő tagok feladatait már a későbbiekben megkötendő támogatási szerződéshez kapcsolódóan. Mivel a Támogatási Szerződés végleges, részletes feltételeiről a Kormány döntését figyelembe véve az Irányító Hatóság (NFÜ) egy későbbi fázisban, a részletes projektjavaslat értékelését követően dönt, a jóváhagyott konzorciumi megállapodás minta változhat a támogatási szerződés megkötéséig. A

konzorciális

megállapodás

rögzíti

a

projektben

résztvevő

tagok

jogait

és

kötelezettségeit, a projekt megvalósítása érdekében az alábbi feladatok megvalósítását vállalják: Tag neve

Feladat

1.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

2.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

3.

VÍG-HAJÓS Vendéglátóipari Bt.

4.

Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.

5.

LaMaréda Kft.

6.

Rimányi Róbert Károly

A városi funkcióhoz tartozó összes tevékenység (utak felújítása, közvilágítás stb.) és a soft elemek Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása (közösségi funkció) Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása (gazdasági funkció) Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása (gazdasági funkció) A LaMaréda étterem épületének felújítása (gazdasági funkció) Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása (gazdasági funkció)

Összesen:

57   

A feladatra jutó támogatás és hozzájárulás összege 582 500 000 Ft, támogatási intenzitás 100% 70 000 000 Ft, támogatási intenzitás: 100% 5 500 000 Ft, támogatási intenzitás 100% 31 000 000 Ft, támogatási intenzitás 100% 25 000 000 Ft, támogatási intenzitás: 100% 11 000 000 Ft, támogatási intenzitás: 100%, 725 000 000 Ft, támogatási intenzitás 100%

A konzorciális szerződésben a konzorcium vezetője az Önkormányzat. A Tagok a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 58. §-a alapján a következő biztosítékot nyújtják: Tag neve 1.

2.

Biztosíték formája

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum VÍG-HAJÓS Vendéglátóipari Bt.

Biztosíték értéke

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

3.

Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft.

4.

LaMaréda Kft.

5.

Rimányi Róbert Károly

nem releváns

nem releváns

6.

Győr-Moson-Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

nem releváns

nem releváns

jelzálog ingatlanra

31 000 000 Ft

bankgarancia

25 000 000 Ft

2.11 Piaci igények, lehetőségek felmérése Az

akcióterület

fejlesztési

elképzeléseit

befolyásolja

az

itt

élő

lakosság,

az

itt

tevékenykedő vállalkozások, a várost megújítani kész vezetők és az idelátogatók jogosan elvárt igényei. Az eddigiekben már bemutattuk, hogy jelen akcióterületnek a város egészében betöltött szerepe vitathatatlan. Mind funkciójában, mind megjelenésében méltónak kell lennie mindazon fejlesztési célokhoz, mely a modern város – modern gazdaság jövőképpel illetett Győrt predesztinálják ezen fejlesztések megvalósítására. A piaci igények felméréséből kiderül, hogy a teljes beruházási program iránti kereslet valós. A fejlesztési igények felmérésénél számba vettük az egyes tevékenységek célcsoportjait, és

a

tevékenység

irányi

lehetséges

igényeket,

a

kihasználtság

bemutatását

és

indokoltságát. Az alábbi táblázatban mindez összesítve megtalálható a 24 tevékenység tekintetében külön-külön lebontva.

58 

  Tervezett tevékenység

Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása

Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása

Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása

A LaMaréda étterem épületének felújítása

Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása

  Tevékenység célcsoportja A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki Győrben él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik a Dunakapu téren át közlekednek, így „találkoznak” magával az épülettel. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki Győrben él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik a Dunakapu téren át közlekednek, így „találkoznak” az épülettel.

Az épület magántulajdonban van, földszintjén kolbászsütő, emeletén természetgyógyász központ működik. A Dunakapu tér 4. alatti épület valószínűsíthetően két középkori eredetű épület elemeinek felhasználásával épült, először földszintes, később emeletes formában. Az épület jelen állapotát tekintve nem műemlék, de műemléki jelentőségű területen áll, valamint építészeti értékeit és méltóságát „visszakapva” a Dunakapu tér fontos épülete lehet.

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki Győrben él, vagy a belvárosba látogat. A közvetlen célcsoportot azok alkotják, akik a belvárosban közlekednek, így „találkoznak” az épülettel.

Az épület az 1566-os tűzvész előtti, a jelenleginél rendezetlenebb középkori utcarendszere egy elemének maradványaira épült. Az épület története során rengetegszer lett átépítve, amit zegzugos helységrendszere és az egymással nem mindig összhangban épült falazatai bizonyítanak, ugyanakkor ez adja az épület különleges romantikáját. Az épület időközben magántulajdonba került és vendéglátó egységként működött, kifőzde jelleggel. A felújítási tervek 2006 óta készülnek, de az előkészítő munkák során, az anyagi eszközök hiányában elakadtak. Az épület mind történeti mind esztétikai értékét tekintve Győr legértékesebb épülete, állapota szükségessé teszi mihamarabbi felújítását.

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki Győrben él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik belvároson és az Apáca utcán át közlekednek, így „találkoznak” az épülettel. A tevékenység során érintett célcsoportba az Esterházy Palota látogatói tartoznak korra való lehatárolás nélkül. Ezek a látogatók egyrészt lehetnek az épületben megszervezett rendezvények résztvevői (elsősorban helyi lakosok, a város polgárai) illetve a múzeum látogatói.

59   

A tevékenység iránti igény és kihasználtság bemutatása, indokoltsága Az épület 3, már a középkorban is álló épületrészből áll. Az épület földszintjének funkciója valószínűleg nagyon régóta vendéglátás. A háború előtt Dátán féle vendéglőként ismerték, jelenlegi tulajdonosai a vendéglős leszármazottai. Az épület mind korát mind eszmei értékét tekintve Győr egyik legértékesebb középkori alapokon álló barokk műemlék épülete. A homlokzatvakolatot a 70-es években kicserélték, de rossz minőségű vakolattal, így ez a homlokzat nagy felületein már levált, ill. leválni készül, ami több helyen veszélyes is lehet. Az alsó szint vakolatát több helyen javították de cementes vakolattal, ami az épület falazatában lévő nedvesség távozását megakadályozza így károsítja a falat.

Az Apáca utca 4. szám alatt található LaMaréda étterem jelentős belső átalakítására kerül sor a projektben. A fejlesztés hatására a belső tér átláthatóbbá válik, egyszerűsödik a vendégforgalom, növekszik az étterem befogadóképessége és forgalma, ami munkahelyeket teremt, az étterem megközelíthető lesz a Zsák köz felől is, az új árnyékoló elhelyezése miatt pedig a terasz esős idő esetén is használhatóvá válik. Az intézmény jelenlegi állapotában nem alkalmas a négy évszakos használatra annak ellenére, hogy nagyszámú látogatót vonz, és havi rendszerességgel biztosít otthont rendezvények számára (nagyrendezvények is). Az épület kialakítása arra is alkalmas, hogy nagyrendezvények helyszínéül szolgáljon, azonban a magas hőmérséklet miatt a tavaszi-nyári időszakban ez nem lehetséges. Ennek kiküszöbölésére kívánjuk elvégezni a tervezett fejlesztést.

  Tervezett tevékenység A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása

A Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása

  A tevékenység iránti igény és kihasználtság bemutatása, indokoltsága

Tevékenység célcsoportja A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

A Stelczer utca burkolatának megújítása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza burkolatának megújítása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

A Káposztás köz burkolatának megújítása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

A Hal köz burkolatának megújítása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

A Zsák utca és Zsák köz burkolatának megújítása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, éppen ezért az erőteljes igénybevétel mellett folyamatosan karbantartsa szükséges.

Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, éppen ezért az erőteljes igénybevétel mellett folyamatosan karbantartsa szükséges. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. Győr történelmi belvárosa sétálóutcáival közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétáló utcák minőségének fenntartása. Mindezek mellett a város kiemelt célja, hogy olyan gyalogos zónát alakítson ahol az egyes közterek összeköttetése biztosított.

60   

  Tervezett tevékenység

Kenyér köz burkolatának megújítása

Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésben

  A tevékenység iránti igény és kihasználtság bemutatása, indokoltsága Győr történelmi belvárosa sétálóutcáival közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétáló utcák minőségének fenntartása.

Tevékenység célcsoportja A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a sétálóutcán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

Győr történelmi belvárosának turisztikai vonzerejének növelése a város alapvető célja és feladata.

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

Győr történelmi belvárosának turisztikai vonzerejének növelése a város alapvető célja és feladata.

Soft rendezvény Idegenvezetés a belvárosban

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

Soft elemek Legendák Napja

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

Soft elemek – Győri Meséskönyvem II.

Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek (3-8 éves korig)

Soft elemek – Belvárosi városfelfedező játék

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

A város fontosnak tartja, hogy olyan "szolgáltatásokkal" álljon mind a helyiek, mind pedig a turisták számára, amelyekkel hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Erre mind a helyi lakosság, mind pedig az évről-évre egyre nagyobb létszámú turistacsoportok miatt is szükség van. A rendezvény a 2013-as évben első ízben kerül megrendezésre Győr történelmi belvárosában. Győr városa több mint 2000 éves múltra tekint vissza, egészen a római időktől fogva maradtak ránk tárgyi, írásos és mondabeli emlékek. A gazdag múlt számos városi legendát hagyott hátra, melyek szerves építőelemei a helyi közösségnek, a történelmi gyökerek fontos oszlopai a városi, lokális identitás, lokálpatriotizmus erősítésének. A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos a helyi lakosok tájékoztatása lakhelyüket illetően. A Győri Meséskönyvem II. tematikáját illetően egy verses, mondókaszerű ismeretterjesztő, játékos füzet. Azokat a helyszíneket, programlehetőségeket tartalmazza, amik a gyerekek érdeklődésére tartanak számot. Olyan foglalkoztató füzet ez, ami felkelti a Győrkőcök érdeklődését, így játékos formában ismerkedhetnek Győrrel, kedvet kapnak a városi programokhoz. Nagy szerepet tulajdonítunk az efféle kommunikációs eszközöknek a helyi identitás építésében. A város fontosnak tartja, hogy olyan "szolgáltatásokkal" álljon mind a helyiek, mind pedig a turisták számára, amelyekkel hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Erre mind a helyi lakosság, mind pedig az évről-évre egyre nagyobb létszámú turista csoportok miatt is szükség van. A belvárosban már ezidáig is számos, főként külföldről érkező csoport vett igénybe idegenvezetést, mely során a legfőbb nevezetességek érintésével 1-3 órás séta során ismerkednek a látogatók Győrrel.

61   

 

 

Tervezett tevékenység

A tevékenység iránti igény és kihasználtság bemutatása, indokoltsága A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos bemutatni a várost számukra "saját szemükkel". A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos a helyi lakosok tájékoztatása lakhelyüket illetően.

Tevékenység célcsoportja

Soft rendezvény – Fotókiállítás

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

Soft rendezvény Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt!

A tevékenység elsődleges célcsoportját a város lakói alkotják.

Programalap Lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása

A város lakossága és a civil szervezetek

A lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása iránti igény.

Az akcióterület jelen tervezet szerint definiált fejlesztései széles körben, de leginkább az akció területen belül jelentős hatással bírnak: -

további fejlesztéseket generálnak

-

hatással vannak (értéknövelő tényezőként) a terület ingatlan áraira

-

növekvő gazdasági (befektetői, turisztikai, kereskedelmi stb) potenciált vonzanak

-

hatással vannak a terület egyéb kereskedelmi, vendéglátó forgalmára és értéknövelő tényezőként áraira is

Alapvetően

az

egész

városrész

hiányzó

és

szüksége

„városközponti

rehabilitációja, megújulása, fejlesztése létre jöhet ezen projekt kapcsán.

62   

típusú”

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Ennek a fejezetnek az a célja, hogy a belvárosi akcióterületen meghatározza azokat a célokat és fejlesztéseket, melyekkel az akcióterület fejlesztése megvalósul a projekt nyomán. Az IVS által meghatározott belvárosi akcióterületen a következő akciók kerültek kiemelésre, ezek településfejlesztési koncepció által meghatározott irányokhoz való hozzárendelését az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: 1. Belváros Akcióterület Projekt rövid leírása 1.

Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő megújítása

Becsült költség

Prioritások a városfejlesztési koncepcióból

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 1 600 mFt 4. intézkedés: Épített környezet védelme/ 3. alintézkedés: Történelmi terek megújítása

Káptalandomb és a Bécsikápu tér környezetének funkcióbővítő és 2. turisztikai célú fejlesztései, komplex tömbrehabilitációk

3 700 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Színház és II. János-Pál tér megújítása (épület átalakítása-felújítása, 3. mélygarázs, közterületek rehabilitációja, kapcsolódó magán fejlesztések)

5 400 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Dunakapu tér és Dunakorzó (mélygarázsok, közterületek 4. megújítása, multifunkcionális új épület, kapcsolódó magán fejlesztések)

2 800 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Kelet nyugati tengely (Pállfy sétány és kapcsolódó épületfejlesztései, Baross 5. út menti tömbök rehabilitációja, Zechmeister tömb megújítása.

5 400 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

11 000 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Belváros kiterjesztése nyugat felé: Újváros kapuja, Olajgyár és 6. környezete, Fürdőközpont és környezete, Belvárosi kiskörút, Bercsényi liget első szakasza, Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, 7. sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 2 000 mFt 3. intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése

63   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 1. Belváros Akcióterület Projekt rövid leírása

Becsült költség

Prioritások a városfejlesztési koncepcióból

Győr Szíve (idegenül City center) – Városház tér, Vasútállomás fejlesztései, helyközi buszpályaudvar és kereskedelmi központ, Baross híd, Frigyes laktanya, Eszperantó út keleti 8. szakasza melletti fejlesztések, Városház közelében mélygarázs(ok), Révai utcai fejlesztése és parkolóház, Czuczor u. - Bartók B. út kapcsolat, Megyeháza felújítása

31 500 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Kekszgyár funkcióváltása, fejlesztése, 9. környezet rehabilitációja, Pinnyédi közútkapcsolat megoldása

10 000 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Egyetemi fejlesztések – Könyvtár, 10. Inno-Raab, Igazgatási épület, Kálóczy tér és környezete, Hallgatói klub 11. Petőfi S. művelődési ház felújítása Sziget-Révfalu híd valamint kapcsolódó 12. út és csomópontok építése a Hédervári úttól a Szarvas utcáig

I. prioritás: A humán erőforrás fejlesztése 1. intézkedés: A felsőfokú oktatás és kutatás 5 600 mFt fejlesztése IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/ 200 mFt 3 000 mFt

13. Igazságügyi negyed fejlesztése Aradi vértanúk útja rehebilitáció, Árpád tömb mélygarázs és felszíni 14. fejlesztések, a meglévő épületállomány felújítása 15.

na

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 1. intézkedés: Közlekedési helyzet javítása III. Városi szolgáltatások fejlesztése 3. Közszolgáltatások fejlesztése

2 500 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

na

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

1 500 mFt

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

Szent István úti épületek felújításának folytatása (panelprogram)

Szent István út 51. (egykori Kisalföld 16. szerkesztőség) épületének funkcióváltása, felújítása

IV. Prioritás: A környezet védelme/ 4. intézkedés: Épített környezet védelme/

17.

Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás

IV. Prioritás: A környezet védelme/ na 3. intézkedés: Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése

18.

Műemléki területen magánerős felújítások koordinálása, támogatása

III. Városi szolgáltatások fejlesztése na 3. intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

Kerékpárúthálózat elemeinek 19. összekötése, városrészek közti kerékpárutak kijelölése

na

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 1. intézkedés: Közlekedési helyzet javítása

Lakóutca program (elsősorban 20. Északkelet-Belvárosban és a folyóktól nyugatra eső területeken)

na

III. Városi szolgáltatások fejlesztése 1. intézkedés: Közlekedési helyzet javítása

Türr István úti bölcsőde teljes 21. korszerűsítése

I. A humán erőforrás fejlesztése 3. intézkedés Egészségfejlesztés, 120 mFt egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése

64   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 1. Belváros Akcióterület Becsült költség

Projekt rövid leírása

Prioritások a városfejlesztési koncepcióból

Projektek 2013 után Megszűnő gazdasági területek soft funkcióváltása (1. sz. főút nyugati 22. bevezető szakasza mentén és a Dunapart-Rezidencia közelében)

III. Városi szolgáltatások fejlesztése na 3. intézkedés: A fejlődést segítő területhasználat

A 2-6. és 8-20. sz. projektek egyes 23. részei, a források és előkészítettség függvényében

na

Ezen akciók jelen akcióterületi tervben már jól körülhatárolt tartalommal bírnak. Az akcióterületi fejlesztések indoklása -

A belváros 4 fontos funkciója a közigazgatás, a kereskedelem, a kultúra és a vendéglátás nem kellően strukturált, elválasztott. Nem eldöntött, hogy egy-egy feladatnak hol a centruma. A kereskedelmi-kulturális központ a belváros jellegtelen, különösebb esztétikai érték nélküli házakkal határolt utcáiban és terein található.

-

A szép és értékes barokk óváros utcáiban javarészt lakások találhatók, nem ezek a városi élet terei. A bevásárló-utca üzletei mára veszítettek vonzerejükből. Ennek oka nem a bevásárlóközpontok épülésében keresendő, hanem abban, hogy a belvárosban nem biztosított ugyanaz a választék és kapacitás.

-

A várost felkereső idegenforgalom rossz helyen érkezik, az autósok rossz helyen – a Városháza környékén – keresnek parkolót. A barokk Óvárosba sokszor el sem jutnak. A város déli részéből 3 hajdani fontos út, most a 81., 82., 83. sz. főútvonalak vezetnek a belváros széléhez, a legszerencsétlenebb helyre: a sétálóutca bejáratához.

-

A történeti Belváros bővítési területei közül funkcionálisan és építészetileg is értékesebb az egykori Ferdinándvárosi területek beépítése. Itt a tömbméretek általában nagyobbak a történeti városrészhez képest, nagyobb a jellemző épületmagasság is, a jellemző beépítési mód keretes. Az egykori Fehérvári kapu tengelye, a mai Baross utca és a rá merőleges Szt. István út csomópontja körül helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei.

-

Az

egykori

Újlak

területe

még

nem

heverte

ki

a

Szt.

István

út

meghosszabbításának sebeit. Ez a városszerkezeti szempontból fontos fejlesztés a területet felértékelte, de máig sem sikerült az új, kapu-szerepének megfelelő 65   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve városépítészeti kereteket kialakítani. A területnek nagy lökést adhat az új igazságszolgáltatási

épületek

(ítélőtábla

és

ügyészség)

idetelepülése.

A

tervpályázaton nyertes szerzők épületei a kor színvonalas alkotásai, azonban a beépítési koncepció nem folytatta a Szt. István út nagyvonalú – középület, park, középület – koncepcióját; megmaradt a mai, az új környezettől már idegen utcaszerkezet, telkeken

az

épülnek.

igazságszolgáltatási Az

új

funkció

épületek

körül

foghíjszerűen

vonzására

a

felszabadított

környező

ingatlanok

felértékelődnek és kialakulhat egy kis igazságszolgáltatási negyed, azonban a korábbi telekszerkezet ennek nagyvonalú kialakulását gátolja. -

A történeti Belváros védett épületeinek döntő többsége egyemeletes, jelentős része kétemeletes.

Az utóbbi évtizedekben sok tetőtér beépült. A jellemző

beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés. A védett területen belül is kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb, továbbá a korábbi várfalakon belüli terület. -

A Belváros 1983-ban jóváhagyott rendezési terve alapján alakult ki a forgalom elől elzárt, gyalogos központ, a tömbbelsők a közterületi rendszer kiegészítőjévé váltak; részben kereskedelmi és vendéglátó funkciókat kaptak.

-

A gyalogos központ a város egyik kereskedelemi és vendéglátó központja is, mely működésével kapcsolatban érezhető az új kereskedelmi központok konkurenciája.

-

A városfalak bontása után a történeti városmag – az óváros - keleti és déli irányban tudott bővülni. (Ferencváros, Újlak és Ferdinándváros) A Belváros mára kialakult „természetes” határai – a Rába és Mosoni-Duna folyók, a 14-es út és a vasútvonal – között teljesen beépült.

-

A Belváros mai szerkezete a XVI.-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a várfalak XIX. századi bontása után épült tovább a meglévő utcák meghosszabbításával a sakktábla-szerkezet folytatásával. Az egykori városfalakon belüli terület műemlék jelentőségű területként védett szerkezetét és épületállományát meg kell őrizni.

-

A 90-es évek eleji „citysedés” korlátozására a lakások megtartását támogatja a helyi szabályozás. 66 

 

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve -

A központi szerep a megtartása miatt is szükséges az épületállomány folyamatos karbantartása, a közterületi rekonstrukció folytatása.

-

A

szerkezet

megőrzése

miatt

a

Belváros

gépjármű-közlekedési

teherbíró-

képessége jelentősen nem növelhető, a forgalom csökkentése a cél, ezért elsősorban jó tömegközlekedési kiszolgálását kell biztosítani. -

Megtartandók a Belváros terei és parkjai: a Duna-kapu tér, a Bécsi-kapu tér, a Virág-piac, a Széchenyi tér, a Batthyány tér, a Bisinger park, a Városháza tér, a Honvéd liget és az Eötvös park. Meg kell tartani a folyópartok közösségi használatának lehetőségét.

-

Az egykori Ferencváros átmenetet jelentett a történeti Belváros és a XIX. század végén alapított Vagongyár között; részben keretes beépítésű, ilyen tömbjei a Ferdinándvárosban lévőkhöz hasonló lakóépületekkel épültek be, keleti szélén máig is megmaradtak alacsony színvonalú ipari és raktárépületek, -telepek. A terület átépülése spontán módon folyik; alacsonyabbb értékű épületek bontásával és helyükön új, többszintes lakóépületek építésével. A változást felgyorsíthatja a Vagongyár helyén épült új bevásárlóközpont és az épülő városrész; a Városrét. A két legfontosabb tengely a Duna-part és a Pálffy – Schwarzenberg utca.

-

A fejlesztés eredményeképpen azonban kialakulhat a Duna parton egy olyan sétány, mely a Duna felé fordítja a Belvárost. Lehetőség van a Schwarzenberg utca átépítésére - a Mariahilfenstrasséhoz hasonlóan forgalomcsillapított üzletutca létrehozására.

-

A Pálffy – Schwarzenberg főutca projekt kifejtése további tervezést igényel; a tengely kiépítése érdekében beépíthető felületek alakíthatók ki a Bisinger Óvoda Schwarzenberg utca felöli oldalán. A Batthyány-téren további kisebb, pavilon jellegű épület ( vendéglátás) elképzelhető.

-

A Vagongyár és az Elevátor területének átalakulása miatt a Duna-parti terület mellett felszedték az iparvágányt, így a következő időszakban megtörténhet a Duna-part rehabilitációja, melynek legfontosabb eleme az árvízvédelmi fal mentén sétány kiépítése, a rakparti parkoló rendezettebbé tétele. A következő fejlesztési lépés ennek a sétánynak a folytatása lehet a Városrét felé.

-

A következő időszakban folytatódhat a gyalogos Belváros közterületeinek új kiépítése; elsősorban a Széchenyi tér átalakítása.

-

A

Belvárosi

rehabilitáció

folytatásaként

fontos

teendő

a

vasútállomás

térségének a városhoz méltó megújítása, a Városháza előtti tér felújítása.

67   

és

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve -

A

Belváros

szabályozásánál

abszolút

elsőbbsége

van

a

védett

épületállomány és környezet megőrzésének, ennek megfelelően továbbra is érvényben marad a telkenkénti szabályozás. -

A Belváros műemléki jelentőségű területén részben őrizni kell a kialakult telekszerkezetet,

a

nem

védett

területeken

is

törekedni

kell

a

megtartására, úgy, hogy a keretes beépítésű nagyobb tömböknél a közös belsőudvar kialakulására legyen lehetőség. Más oldalról lehetőséget kell adni

teljes

tömb/tömbök

egységes,

egy

ütemben

megvalósuló

átépítéséhez. -

Rendbe kell tenni a belvárosi tereket. A terek megújítása során olyan „forgatókönyvek” készüljenek, melyek alapja, hogy a tereken megállni, találkozni, lenni, élni, játszani, szórakozni lehet.

-

A Színház előtti tér rendezése kapcsán újra kell gondolni a színház épületének rekonstrukcióját.

A

város

urbanistáinak

régi tartozása,

hogy

az

épületről

vitázzanak és közös – a városlakók számára is elfogadható – megoldást fogalmazzanak meg. Az épület felújítása illeszkedik Győr idegenforgalmi és kulturális terveibe. -

A belvárosi önkormányzati tulajdonú lakásokra és üzletekre ingatlanfejlesztési koncepció készült, mely tisztázza, hogy melyek az eladható tulajdonok, melyek a megtartandó,

de

felújítandó

épületek.

Az

eladásokból

az

Önkormányzat

többletforrásokhoz jut, melyeket csak a terület fejlesztéseihez használ fel. Ennél a vizsgálatnál újra kell fogalmazni a belváros építészeti koncepcióját. A stílustalan, elavult,

csak

„öreg

„épületek

helyére

-

komoly

elemzések,

pályázatok,

tanulmányok után – kortárs építészeti alkotások, új funkciók is kerülhetnek. -

A Belváros több pontján szükség van mélygarázs, parkolóház építésére. Ez lehet elindítója a védett, gyalogos forgalomra méretezett, sétálóutcás, igazi Belváros kialakításának. Ezeket az objektumokat nem a Városnak kell megépítenie, hanem támogatni a befektetők projektjeit. A parkolóházak építése forgalmat fog generálni az üzletházakban, az üzletekben. Lehetővé teszi több belvárosi épület tetőterének beépítését és ezzel együtt legalább részleges felújítását.

-

Meg kell találni a kapcsolatot a belvárosban befektetni, építeni kívánók (tetőtér, szálloda, panzió) és a parkolóházakat építeni, fejleszteni akarók között.

-

A belváros terhelése délről a legnagyobb, 4X több mint nyugat vagy észak felől. Több mint a másik 3 irányból együttesen. A Belvárosban jelenleg 11 ezer ember él, és 20 ezer ember jár oda dolgozni.

68   

A parkolóhelyek építése lehetővé teszi,

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve hogy a Baross utca környékén megszűnjenek a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságát veszélyeztető parkolók. -

A Belváros rehabilitációjának elengedhetetlen feltétele a Sziget-Révfalu közötti híd megépítése. Ez a lépés egyben tehermentesíti a Belvárost egy jelentős átmenő forgalomtól, másrészt megközelíthetőségét lényegesen javítja.

-

Az egyetem területének fejlesztési korlátja többek közt a hallgatók növekvő mértékű autóhasználata. A területigényes fejlesztések egyik lehetséges módja a Duna túlpartján lévő Kekszgyár felhagyásra kerülő részeinek újrahasznosítása.

-

Az 1-es, 14-es, 81-es utak csomópontja a város legfontosabb belterületi, közúti csomópontja, mely kialakítását az óriási forgalmi terhelés miatt elsősorban a közlekedéstervezés határozza meg. A csomópontrendszer átalakítását az ÁRKÁD bevásárlóközpont és a Nádor aluljáró építése halaszthatatlanná tette.

-

A Belváros közlekedési helyzetét kedvezően befolyásolja, ha a Nádor aluljáró kiépítése után a Baross híd elsősorban a közösségi közlekedés útvonalává válik.

-

A Belváros a város legkevésbé „zöld” területe, a leginkább beépített, az épületek közti felületnek is a legnagyobb része burkolt. A zöldfelületek fejlesztése nagyon is időszerű, a szűknek tűnő lehetőségek közt is jelentős hangulat és látvány és helyi klímajavulást lehet elérni a következőkkel:

-

A folyópartok kivételes egyedi lehetőségei a városnak, a Radó-sziget menti szakasz kivételével gyakorlatilag minden folyópart méltatlan állapotban van. A folyópartok az egész város zöldfelületi rendszerének fő ütőereivé kell hogy váljanak. A nagy kapacitású gépjárműparkolókat a hullámtérben fel kell számolni.

-

A Mosoni-Duna rehabilitálásával lehetőség nyílik a vízi sportok még szélesebb körű űzésére. Ezért mindkét parton, főként a Dózsa rkp. mentén korszerű, akár magántulajdonú, csónakházak és rekreációs szolgáltató központok alakíthatók ki, a rakparton megépülő, megvilágított promenáddal.

-

A zöldfelületek a rekreáció, a kikapcsolódás, a sportolás, kerékpárutak helyszínei. Ezek a legkézenfekvőbb bevezető vonalai a kerékpárút hálózatnak is. A parti sétányok folytatásai kifelé az árvízvédelmi töltések, melyek elérnek gyakorlatilag minden

városrészhez,

megközelítő

környező

kerékpárutakhoz.

településhez,

Ideális

kapcsolódhatnak

helyszínei

egyben

a

a

várost

kocogóknak,

gőrkorcsolyásoknak, ezzel együtt természetesen a sétálóknak is. A „Lüktető belváros" – Győr történelmi belvárosának funkcióbővítő fejlesztése, II. ütem című projektünk célja egy olyan belváros kialakítása Győr szívében, ami nem csupán a helyi lakosok, de a turisták számára is közkedvelt célpont, egyben megbecsült 69   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve történelmi városrész. Cél a belváros megújítása, ezen keresztül a közösségi élet élénkítése, a kis- és közepes vállalkozások forgalomnövekedésének ösztönzése, a kulturális intézmények látogatottságának emelése, a győri polgárok és a belvárosban lakók megelégedettsége, a városba látogató turisták számának emelkedése. A tervezett projekt célját, részcéljait és az azokat mérő indikátorokat az alábbi táblázat szerint foglalhatjuk össze: Átfogó cél Győr belvárosának olyan integrált megújítása, amely érdemben hozzájárul a város gazdasági és társadalmi aktivitásának fokozódásához

Vonzó települési környezet kialakítása

Kapcsolódó indikátor - A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága - Teremtett új munkahelyek száma - Megtartott munkahelyek száma - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma - Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

Specifikus cél

Városi, gazdasági és közösségi funkciókat betöltő lüktető belváros kialakítása - Gazdasági funkcióbővítés

Városi, gazdasági és közösségi funkciókat betöltő lüktető belváros kialakítása - Közösségi funkcióbővítés

Városi, gazdasági és közösségi funkciókat betöltő lüktető belváros kialakítása - Városi funkcióbővítés

gazdasági funkcióbővítés: a történelmi belváros kiemelkedő jelentőségű épületének megőrzése

a történelmi belváros összképének vonzóbbá tétele

olyan látogatóbarát muzeális intézmény kialakítása, amely alkalmas a négy-évszakos használatra a belvárosi utcák/sétálóutcák minőségének fejlesztése által a belvárosi közlekedés fejlesztése az egységes belváros képének kialakítása a belváros minőségi fejlesztése

Kapcsolódó indikátor - A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága - Teremtett új munkahelyek száma - Megtartott munkahelyek száma - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma - Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága - Megtartott munkahelyek száma - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen

70   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Specifikus cél

"Soft" elemek és "Programalap" megvalósítása

Kapcsolódó indikátor

A szabadidő hasznos eltöltésének segítése mellett a helyi identitás, közösségformálás erősítése A lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása

- Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

3.1 Az akcióterület beavatkozásai Az IVS-ben az akcióterületet érintő városrészekre megfogalmazott stratégiai célok a következők, melyekből az akcióterület kiemelt fejlesztési célja következtethető: Belvárosi városrész A történelmi városrészrehabilitáció teljessé tétele, funkcióbővítő folytatása, „új paradigmák” szerinti /közlekedési tehermentesítés, vonzerő növelés, élhetőség javítása/ kiterjesztése.

Újváros városrész Sziget városrész Révfalu városrész Komplex, teljes Híd Révfalu felé. Komplex Híd Sziget felé. városrészt átfogó /több városrész rehabilitáció, Egyetemi ütemű/ funkcióbővítő-, városrész központ tudásközpont kulturális-, szociális-, kialakítás barnamezős fejlesztés. Bácsai út városközponti jellegű rehabilitációkkal /Tejgyár, menti lakóterület - és rehabilitáció—a Növényolajgyár, ellátásfejlesztés. kulturális és építészeti Kekszgyár/.Turisztikai örökségvédelem kiemelt központ – Fürdőközpont figyelembevételével. fejlesztés. Kibővített Belváros Akcióterület A kultúra, a tudományos élet, a kereskedelem, a közigazgatás és a vendéglátás szolgáltató funkcióinak szerves együttélésének megteremtése a városi élettér minőségi fejlesztésével.

A belvárosi akcióterület stratégiai célját elérni kívánt eszközök: -

a közterek megújítása

-

a harmonikus ingatlanfejlesztések

-

belvárosi közlekedési rendszerek továbbfejlesztése

-

parkolás helyzetének javítása

-

zöldfelületek fejlesztése

Ezen belvárosi akcióterület fejlesztési céljai illeszkednek az önkormányzat 2004. évi településfejlesztési

koncepciójában

megfogalmazottakhoz,

annak

négyes

prioritásrendszerét figyelembe véve kerültek összehangolásra az egyes kapcsolódási pontok.

71   

 

  Győr Megyei Jogú Város, városi szintű fejlesztési beavatkozási logika

Jövőkép

Győr igazi régióközpontként megteremti az élhető, pezsgő szabadidős és kulturális kínálattal rendelkező modern autonóm várost, a növekedés elősegítése és a versenyképesség megőrzése érdekében. Modern város – modern gazdaság.

Átfogó cél Specifikus célok

Prioritások

Beavatkozások

Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az élhető város megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, az innovatív erőforrásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokra támaszodva. A regionális szerepkör erősítése

A versenyképesség erősítése

A humán erőforrás fejlesztése

Működő és fejlődő gazdaság

Városi szolgáltatások fejlesztése

A környezet védelme

A felsőfokú oktatás és kutatás fejlesztése

A Győr központú technológiai régió létrehozása

Közlekedési helyzet javítása

Környezetbarát technológiák elterjesztése

Korszerű szak- és felnőttképzés

Üzleti infrastruktúra fejlesztése

Az önkormányzat kapcsolati rendszerének javítása

Barnamezős területek rehabilitációja

Egészségfejlesztés, egészségügyi és szociális infrastruktúra megerősítése

Turisztikai fejlesztések

A fejlődést segítő területhasználat

Zöldterületek és közösségi terek fejlesztése

A szabadidő- és versenysport feltételeinek megteremtése

Közlekedés és logisztika

Közszolgáltatások fejlesztése

Épített környezet védelme

A város kulturális arculatának kialakítása

Forrás: Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája 72   

A modern városi miliő megteremtése

 

 

A beavatkozások azokat a projektelemeket tartalmazzák, melyek megvalósítása révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. Az útmutató három fő beavatkozás típust különböztet meg, melyeket kiegészítetünk egy további releváns elemmel is (4.), valamint lehetséges ütemezést adtunk az akcióterületen NYDOP 3. prioritás konstrukciója alapján tervezett projekteknek.

3.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége A Győri Építési Szabályzatról és Győr Szabályozási Tervéről szóló, többször módosított I/2006. (I.25.) Ök. rendelet (a továbbiakban: GYÉSZ.) 22. §-ában meghatározott, a GYÉSZ „1.3.7. - Újonnan beépítésre szánt, és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja szerinti területek beépítésével, valamint a rendezési tervi szabályozás értelmében vett közterületek kialakításával és rendezésével összefüggő feltételrendszerek és műszaki paraméterek meghatározása a Városstratégiai Bizottság (a továbbiakban: VSTRB) által jóváhagyott közterületkialakítási terv (a továbbiakban: KKT) alapján történik. A GYÉSZ „1.3.7. - Újonnan beépítésre szánt, és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja (a továbbiakban: fejlesztési területek) szerinti területek beépítése csak a megfelelő, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén engedhető meg. Az ezeken a területeken létesítendő bárminemű épület kiszolgáló infrastrukturális létesítményeinek rendelkezésre állásának biztosítása (a tervezéstől a teljes megvalósításig) a mindenkori fejlesztő feladata. A KKT-ben meghatározott műszaki infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos fejlesztői és önkormányzati vállalások, jogok és kötelezettségek, továbbá az adott városfejlesztési beruházás

megvalósíthatóságának

garanciái

tekintetében

az

épített

környezet

alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti

településrendezési

szerződést

(a

továbbiakban:

TRSZ)

kell

kötnie

a

mindenkori fejlesztőnek az Önkormányzattal. A fejlesztési területeken tervezett építési beruházások, s az ezzel párhuzamosan létesítendő, szükséges járulékos infrastruktúra (közművek, utak és tartozékaik stb.) Étv.ben meghatározott határidőre történő megvalósításának biztosítására Önkormányzat és Fejlesztő egymással TRSZ-t köt.

73   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A városfejlesztéssel összefüggő elsődleges

célja

az

szerződések (TRSZ,

egyes,

TRESZ)

létrejöttének

településrendezési

eszközökben

(szabályozási/szerkezeti tervben) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki kérdésköreit érintő

részleteinek

külön

megállapodásban

történő

rögzítése

és

összehangolása, az utak és közművek kiépítésének, valamint a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének érdekében. Az Étv. 28. § előírja, hogy a településrendezési tervben újonnan beépítésre szánt, jelentős mértékben átépítésre kerülő, rehabilitációs területeken a kiszolgáló utakat, közműveket és egyéb műszaki infrastruktúra létesítményeket legkésőbb az általuk kiszolgált építmény használatbavételéig meg kell valósítani. A város fejlődésének és fejleszthetőségének, illetve polgárai érdekeinek szem előtt tartásával a tárgyi terület- és városfejlesztések létrejöttét és megvalósíthatóságát elősegítendő az Önkormányzat vállalja, hogy a jóváhagyott KKT alapján a fejlesztő által kiépített közterületeket tulajdonába, az itt megvalósuló infrastrukturális létesítményeket pedig további kezelésre, fenntartásra átveszi. A rendezési tervi eszközökben rögzített fejlesztési irányelvek megvalósíthatóságának körülményeit

figyelembe

véve

a

fejlesztési

területeken

megvalósítani

kívánt

településfejlesztés kizárólag a GYÉSZ-ben és a R.-ben foglaltaknak megfelelően, az Étv. 30/A. § szerinti TRSZ létrejöttével biztosítható teljes körűen és jogszerűen. A TRSZ - mint a településfejlesztési cél megvalósítását összehangolt, polgári jog keretei közt szabályozott és előkészített, biztosítékok megléte mellett komplex formában

lehetőséget

biztosító

fejlesztési

megállapodás

-

megkötésének

másodlagos célja tehát az ingatlanfejlesztéssel összefüggő építési beruházás építésügyi

hatósági

engedélyezési

eljárásához

szükséges

dokumentumok

rendelkezésre állásának biztosítása. A KKT jóváhagyásával és TRSZ kötéssel kapcsolatos kérdéskört a településrendezési szerződések-megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI.27.) GYMJVÖ. R. (a továbbiakban: R.) szabályozza. Az ezzel kapcsolatos eljárási cselekmények kronológiai sorrendje az alábbiak szerint alakul: 1. A fejlesztési területek beépítése (lakóházas, kereskedelmi-szolgáltató, ipari épületek stb.) kizárólag TRSZ alapján lehetséges. A fejlesztési területet feltáró közterületek tervszerű kialakítását/kiépítését lehetővé tevő jóváhagyott KKT feltétele a TRSZ megkötésének. 74   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 2. A KKT készítésének menetét, a szakági munkarészek minimális műszaki tartalmát a R. 1. sz. melléklete tartalmazza. KKT-t bárki, elsősorban a fejlesztő/beruházó készíttethet, a tartalomnak

megfelelő

tervezési

jogosultságú

szaktervezők

megbízásával,

az

elbírálhatóság szempontjából megfelelő léptékű tervlapokkal és műszaki tartalommal. A KKT tervlapjainak léptéke 1:1000 - 1:250-ig változhat. Az előzetes tervtartalmi egyeztetések koordinálását a Településfejlesztési Főosztály végzi. 3. A KKT benyújtását követően az illetékes önkormányzati szervek véleményezése után kerül a megfelelő tartalmú tervdokumentáció a VSTRB elé, végső jóváhagyásra. 4. A jóváhagyott és a Településfejlesztési Osztály által záradékolt KKT alapján a szakági engedélytervek elkészíthetők, s engedélyeztethetők. 5. Egyes hatósági engedélyezési ügyekben (pl.: vízjogi létesítési engedélyezés), külön jogszabály

írja

elő

a

megépítésre

kerülő

műtárgyak

későbbi

üzemeltetőjével,

tulajdonosával kötendő megállapodás meglétét. Ezekben az esetekben az Önkormányzat vállalja,

hogy

a

Fejlesztővel

együttműködik,

és

egymással

Településrendezési

Előszerződést (a továbbiakban: TRESZ) köthetnek. 6. TRESZ szükséges a belterületbe vonási, és bizonyos rendezési-tervi módosítási eljárásoknál, továbbá minden olyan esetben, mikor jogerős engedélytervek hiányában nincs mód TRSZ megkötésére. A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT, de megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok/garanciák rögzítésénél is. 7. A végleges TRSZ megkötésére kizárólag a jóváhagyott KKT alapján engedélyeztetett, jogerős hatósági szakági engedélyek rendelkezésre állása esetén van lehetősége a mindenkori fejlesztőnek. A TRSZ megkötésére vonatkozó eljárásrendet, illetve a minimális tartalmi előírásokat a R. 2. sz. melléklete határozza meg. A TRSZ megkötésére irányuló egyeztető tárgyalások összehívásáról és a szerződési feltételek egyeztetéséről szintén a Településfejlesztési Főosztály gondoskodik. 8. A fejlesztési területeken létesítendő épületekre az építési engedélyek kizárólag aláírt, hatályba lépett TRSZ megléte esetén adhatók ki. 9. A TRSZ-ben/TRESZ-ben rögzített fejlesztői vállalások és kötelezettségek teljesítéséig a fejlesztési területen elsőként megépített épületre használatbavételi engedély nem szerezhető.

75   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A

fenti

településrendezési

eszközök,

melyeket

részletesen

a

településrendezési

szerződések megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011 (VI. 27.) önkormányzati rendelet szabályoz, már eddig is jelentősen hozzájárultak a városrehabilitációs célok eléréséhez. A belváros esetében az Önkormányzat részéről „pilot projektnek” tekinthető a Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő fejlesztése c. projekt, amelyet a város az Európai Unió támogatásával és jelentős magántőke bevonásával tudott mintaszerűen megvalósítani. Az együttműködés valamennyi potenciális befektető számára növelhette a bizalmat az Önkormányzat, mint partner felé.

3.3 Beavatkozás típusok A

beavatkozások

azokat

a

tevékenységeket

tartalmazzák

projektenként,

melyek

megvalósítása révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. Az útmutató három fő beavatkozás típust különböztet meg, melyeket kiegészítetünk egy további releváns elemmel is (4.), valamint lehetséges ütemezést adtunk az akcióterületen NYDOP 3. prioritás konstrukciója alapján tervezett projekteknek.

Beavatkozás típusok 1. ROP 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázatos projekt, kiemelt projekt eljárásrendben) keretében kívánja az önkormányzat és partnerei megvalósítani 1 – ROP 2007-2008. támogatási időszak 1+ ROP 2009-2010. támogatási időszak 1++ ROP 2011-2012. támogatási időszak 2. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán 3. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. 4. Közszféra által megvalósítani kívánt beruházás, egyéb, nem városrehabilitációs célú állami támogatás keretében (pl. ROP turizmusfejlesztés) Első lépésben azonosításra kerültek a szerepvállalások (közszféra – magánszféra) lehetséges beruházási projektelemei, majdan a fenti beavatkozás típus szerinti besorolás történt meg, mely az egyes együttműködési partnerek közötti folyamatos egyeztetések 76   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve alapján alakultak ki az elmúlt hónapok során. Az alábbiakban részletesen bemutatott 10 nagyprojekt az akcióterület területén magában hordozza az integrált megközelítést, a városi – gazdasági – közszféra - közösségi célú funkciójú fejlesztések együttes megvalósulását.

77   

 

 

1. Széchenyi tér és környezetének megújítása A Széchenyi tér és környezete: A teleki utca-Kisfaludy utca-Baross utca - Király utca – Lépcső köz – Középkori várfal vonala - Apáca utca által határolt terület (a határoló utcák már nem részei). KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása 1 Széchenyi tér és kapcsolódó utcák (Király u., Szabadsajtó u., Kenyér köz, Stelczer L. u., Múzeum köz, Rákóczi F. u., Czuczor G. u.) közterület és infrastruktúra megújítása

X

1.1 Lloyd épületének új funkciókkal történő megújítása, teljes felújítása 1.2 Xantus János átalakításai

múzeum

rekonstrukciója,

funkcióbővítő

1.3 Levéltár épületének felújítása, funkcióbővítő átalakításai

Beavatkozás típusa szerint (1, 2, 3,4) 1, 3

X

1

X

1

X

3

1.4 Bencés templom felújítás folytatása

1

1.5 Apostol étterem felújítás, terasz átalakítás

X

2

1.6 Pállfy étterem átalakítás és bővítés, terasz átalakítás és bővítés

X

1,2

1.7 Kovács Pál utca – középkori várfal közötti házak felújítása, várfal bemutatása - várfal passzázs

X

1.8 Széchenyi tér keleti házsor felújítások, funkcióbővítő földszinti átalakítások

X

1.9 Rómer ház funkcióbővítő felújításának folytatása

X

3

1.10 RKK épület funkcióbővítő átalakítása

X

3

1.11 Belváros pinceszinti vezérszintjének felmérése, földszinti vezérszint felmérés digitalizálása és aktualizálása - 1. ütem: (Arany János u. – Schweidel u. Pálffy u. – Újkapu u. – Mosoni-Duna – Rába folyók által határolt terület)

X

1.12 Jedlik Ányos utca 15. – pinceátalakítás, vendéglátás, „borterasz” kialakítása

melegkonyhás

1.13 Kazinczy utca 20. - Jazzpince Szelektív hulladékszigetek

X

78   

3 X

1,2

X

2,3

X

2

X

2 3

 

 

2. Bécsikapu tér –Káptalandomb A Bécsikapu tér és környezetének megújítása, turisztikai jellegű funkciók kiterjesztése, Káptalandomb turisztika vonzerejének kihasználása. KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

2. 2.1

Bécsikapu tér megújítása, északi oldal épületeiben új funkciók megjelenése, tér alatt mélygarázs építése Káptalandomb múzeumi negyed, turizmusfejlesztés Püspökvárra és a Székesegyházra támaszkodva.

a

2.2 Kazamatarendszer kiterjedtebb bemutatása, hasznosítása

X

2

X

4

X

4

2.3 Hotel Konferencia („Kishilton”) funkcióbővítő átalakítása 2.4 Napóleon ház felújítása, új funkció

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

X

2

X

3

X

3

2.6 Megyei Könyvtár épületének megújítása Dunakapu tér felől Káptalandombra felvezető út mellett 2.7 turisztikai fogadó-kávézó pavilon és kert építése

X

3

2.8 Püspökvár felújítás, turisztikai célú fejlesztések

X

4

Püspökvár alatti folyópart-szakasz felújítása, sétány kiépítés, 2.9 zöldfelület rehabilitáció, folyótorkolatnál lévő épületek funkcióváltása, átalakítása – felújítása

X

3,4

2.5

2.10

Sarló köz-Aradi vrt. Útja – Kazinczy utca közti tömb komplex rehabilitációja

X

Várkapu étterem és Cziráky panzió bővítése, fedett terasszal, borospince kialakítása Szelektív hulladékszigetek

X X

2

2 3

3. II. János Pál tér és Színház A színházépület és tömbje, északon a Kisfaludy utcáig, délen az Árpád útig. KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

3. Színház épület átalakítása-felújítása II. János-Pál tér és a kapcsolódó utcák közterületeinek 3.1 megújítása – nagy kapacitású mélygarázs építése, kapcsolódó magán fejlesztések 3.2 Komédiás étterem fejlesztései

79   

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

X

X

3

X

X

2,3

X

2

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 4. Dunakapu tér és Dunakorzó A Széchenyi téri területtől északra eső terület a Mosoni-Dunáig, Valamint a parti sétány a Széchenyi hídig KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

Dunakapu tér közterületeinek megújítása, vendéglátó teraszok kialakítása, mélygarázs építése, multifunkcionális 4. piac-rendezvény épület építése, Apáca utca és az attól a Dunakapu térig vezető kis utcák, közök felújítása

X

Dunakapu tér 6. sz. épület átalakítása-bővítése, új közfunkció számára

X

3

4.2 Széchenyi híd alatt-mellett gyalogoshíd

X

3

4.3 Dunakapu tér keleti oldalán térfal befejezés épülettel

X

3

4.1

4.4

Dunakorzó sétány: árvízvédelem áthelyezése, mélygarázs építése, sétány kiépítése épületekkel

4.5 Dunakapu téri épületek felújítása Szelektív hulladékszigetek

X

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4) 2,3

X

X

2,3

X

X

2,3

X

3

5. Belvárosi kereszt tengely A Baross utcára merőleges, elsősorban gyalogos sétány, a Rába parti egykori vízi színpadtól az ÁRKÁD bevásárlóközpontig. KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

5. Baross utcai keresztezés „Arrabona” és „Mc donald’s” tömbök megnyitása gyalogos-forgalom számára, passzázsok, Baross utca lefedés

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

X

2

5.1 Zechmeister u. – Virágpiac – Aradi vrt. Út közti tömb komplex rehabilitációja, passzázs, mélygarázs

X

X

2,3

5.2 Pállfy sétány mentén a déli oldalon új épületek

X

X

2,3

X

X

2,3

5.3 Pálffy sétány kiépítése a Teleki bevásárlóközpontig, gyalogos forgalomcsillapítás

utcától terek

Szelektív hulladékszigetek

ÁRKÁD bővítése,

X

80   

az

3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 6. Fürdőközpont és Újváros kapuja A Belvárosi akcióterület Újvárosi kiterjesztésének Stromfeld utcától délre eső része KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

6.

Konferenciaközpont területén

és

Hotel

az

egykori

Növényolajgyár

6.1 Lakóterület fejlesztés az Olajgyári területeken 6.2

Kulturális központ (Modern művészeti galéria, Győri Balett bázis, közösségi ház)

6.3

Élmény és termálfürdő épület bővítés, strandfürdő területén új szabadtéri élmény és úszómedencék építése

Termál és konferencia hotel építése a jelenlegi fürdőparkoló 6.4 helyén, kapcsolódó közterületek megújítása, Fürdő tér térfalainak befejezése, új zöldfelületi zóna, folyópart rendezés

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

X

2

X

X

2

X

X

2,3

X

2

X

1++, 2

X

6.5

Bercsényi liget közterületeinek és zöldfelületeinek megújítása, szabadtéri rendezvénytér kialakítása

X

1+

6.6

Simor János tér közterület kapcsolódó épületek felújítása

X

3

6.7

Promenád (gyalogos sétány a Rába torkolat körül) fejlesztése, akadálymentes kapcsolat a Rába-hídra

X

3

6.8

Fürdőközpont parkolóinak többszintes megoldása a termálkút közelében

X

X

1++, 2

6.9

Stromfeld u. – Kiss E. u. – Töltésszer u. közti tömb-fejlesztés, meglévő értékes épületek felújítása-bővítése

X

X

2,3

X

2

X

2

és

zöldfelület

megújítása,

6.10 Hotel a Töltésszer utcában a vízisport-centrum melletti telken 6.11

Gyógyszálló Amstel Hattyú és Hotel Hedyn átalakításával, egyesítésével.

6.12

Knézich utca felújítása, kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása, új épületek építése

X

X

2,3

Pannon-Víz irodaház funkcióváltása (gyógyászati funkció 6.13 kiterjesztése az egész épületre), felújítása, bővítése, kapcsolódás az élmény és termálfürdő épülethez

X

X

1++, 2

Híd utcai rehabilitációs intézet felújítása, átalakítás-bővítés, 6.14 zárt kapcsolat a gyógyászati épület vagy/és az élmény és termálfürdő felé

X

1++3

Kossuth utca rehabilitációja I. ütem (Ráth Mátyás tértől a 6.14 református templomig), kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása

X

1+

Kossuth utca rehabilitációja II. ütem (református templomtól 6.15 a Jakobinus közig), kapcsolódó épületek funkcióbővítő felújítása

X

3

6.16 Semmelweis utcai foghíjtelek beépítése

X

6.17

2,3

Péterffy Sándor Evangélikus Oktatási Központ és Konvent épületének átalakítása, bővítése

X

3

Szelektív hulladékszigetek

X

3

81   

X

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 7. Folyók és partjainak Belvárosi szakaszának , rendezése, parti területek megújítása Folyópartok belvárosi szakaszának rehabilitációja, mederrendezés, sétányok, zöldfelületek rendezése, hajózó út átminősítése, vízszintemelés, Széchenyi kerékpáros híd KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása Mosoni-Duna és rehabilitációja Zöldfelületek rehabilitáció

a

Lajta

rendezése,

folyó

térségi

sétányok

vízgazdálkodási

kialakítása,

folyópart

Hajózási feltételek kialakítása, hidak megépítése

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

x

3

X

3

X

3

8. Győr Szíve (idegenül City Center) A Megyeháza - Városház és tere - Vasúti pályaudvar – Helyközi buszpályaudvar – Frigyes laktanya és mindezek kapcsolódó közterületei. KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

8.

Baross híd újraépítése közösségi közlekedés és gyalogoskerékpáros forgalom számára

8.1

City center területén

bevásárlóközpont

a

helyközi

8.2

Új vasúti pályaudvar a vágányok felett, további fejlesztések a vágányok feletti területen

X

buszpályaudvar

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4) 3

X X

2 3

8.3 Mélygarázs a Bisinger sétány nyugati végén

X

2

8.4 Mélygarázs a Honvéd liget déli szélén

X

2

8.5

Frigyes laktanya meglévő, védett épületek felújítása, új funkciók kialakítása

X

2

8.6

Frigyes laktanya területén új épületek építése, mélygarázs építése

X

2

8.7

Helyközi buszpályaudvar kialakítása a meglévő helyén, de helytakarékosabb módon

8.9

Szent-István út lesüllyesztés az Aradi vrt. útja – Czuczor G. út közötti szakaszon

8.10 Városház tér valódi városi főtérré való kiépítése 8.11

Megyeháza funkcióváltása, átalakítása-felújítása .Megyeháza tér állandó pavilonok kialakítása

8.12 Parkolóház a Révai utcai vasúti raktárépület helyén 8.13

Eszperantó u.-Bartók Béla út sarok átépítése, új funkciókkal való megtöltése

8.14

Eszperantó utcai parkolóház, telephelyének hasznosítása

Szelektív hulladékszigetek

82 

3 X

X

2 3

X

X

2,3

X

X

2,3

X

X

2,3

X

2

Város-gazdálkodás

8.15 Révai gimnázium aula létrehozása

 

X

X

3

X

3

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

9. Kekszgyár A jelenlegi gyár területe, kiegészülve a Stromfeld és a Szarvas utcáig illetve északon a Rábca holtágig eső területekkel KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása 9. A gyár barnamezős rehabilitációja, funkcióváltása (egyetemi kutatóbázis, kollégium, lakóterület fejlesztések), Pinnyédi közútkapcsolat megoldása

X

X

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4) 2,3

10. Belváros kiterjesztése észak felé – Egyetem és környéke Révfalu délnyugati területe a Zólyom u. – Hédervári út – Rónay J. út vonaltól délnyugatra eső terület. KözMagánberuházás beruházás

Projektelem rövid leírása

Beavatkoz ás típusa szerint (1, 2, 3, 4)

10.1 SzIE könyvtár építése

X

4

10.2 SzIE adminisztrációs épület építése

X

4

10.3 INNO-RAAB tudás park és kutatóközpont

X

X

2,4

X

X

2,3

10.4 Bridge projekt kialakítása

–

egykori

csónakházból

hallgatói

klub

10.5 Kálóczy tér megújítása

X

3

10.6 Szövetség utcai óvoda áthelyezése csendesebb helyre, területének hasznosítása

X

3

83   

 

 

A projektek időbeli ütemezését és a projektek mellé rendelt célokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Melyik specifikus célhoz kapcsolódik?

Megvalósítás feltétele

Státusz

1.

Széchenyi tér és környezetének megújítása

A modern városi miliő megteremtése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

Megvalósult

2.

Bécsikapu tér – Káptalandomb

A modern városi miliő megteremtése

Nem releváns

Részben megvalósult (Káptalan domb)

Nem releváns

Tervezés alatt

Nem releváns

Megvalósítás alatt

A modern városi miliő megteremtése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

Tervezés alatt

A regionális szerepkör erősítése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

Részben megvalósult (Fürdőközpont), részben folyamatban, illetve előkészítés alatt

Folyók és partjainak Belvárosi szakaszának , 7. rendezése, parti területek megújítása

A modern városi miliő megteremtése

Nem releváns

Duna projekt folyamatban

Győr Szíve (idegenül City 8. Center)

A modern városi miliő megteremtése A regionális szerepkör erősítése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

Részben megvalósult (Városház tér, Révai utcai mélygarázs, Frigyeslaktanya)

9. Kekszgyár

A regionális szerepkör erősítése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

Tervezés alatt

A regionális szerepkör erősítése A versenyképesség erősítése

Nem releváns

A Szövetség utcai óvoda áthelyezésének kivételével megvalósult

3. II. János Pál tér és Színház 4. Dunakapu tér és Dunakorzó

5. Belvárosi kereszt tengely

6.

10.

Fürdőközpont és Újváros kapuja

Belváros kiterjesztése észak felé – Egyetem és környéke

A modern városi miliő megteremtése A modern városi miliő megteremtése A versenyképesség erősítése

84   

2012. 2013. 2014. 2015. 2016.

 

 

A megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység bemutatása térképvázlaton:

85   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

3.4 Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma A megyei jogú városoknak a Regionális Operatív Program keretein belül nyílik lehetőségük

arra,

hogy

támogatást

kapjanak

városrehabilitációs

tevékenységeik

megvalósításához. Regionális tanácsi döntés nyomán a megyei jogú városok nem nyílt pályázatos rendben nyerhetnek forrást, hanem un. kiemelt projekt eljárásrendet követve, a

regionális

akciótervben

nevesített

projektként.

Ennek

feltétele

a

támogató

kormánydöntés megléte. A Nyugat-dunántúli régió Operatív Programjában foglaltak szerint – a regionális fejlesztési

tanács

döntése

nyomán

-

a

megyei

jogú

városoknak

funkcióbővítő

rehabilitációs projekt esetén max. 725 000 000 Ft támogatási összeg adható. Ennek értelmében javasolt a városok számára, hogy fejlesztéseik tervezését lehetőség szerint minél integráltabb megközelítésben, koncentrált stratégiai céllal, és jól körülhatárolható projekttartalommal tegyék meg, kiemelt figyelmet fordítva a magánerős beruházások feltérképezésére, valamint a partnerségi együttműködésekre. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek azon projektelemek és tevékenységek, melyeket jelen

városrehabilitációs

figyelembevettük

a

projekt

kiemelt

során

megvalósítani

projektfelhívás

elvárásait,

tervezünk.

A projektben három települési funkció fejlesztése történik: gazdasági -

•

közösségi -

•

városi funkció fejlesztése.

86   

tervezéskor

tevékenységeinket

megfelelően alakítottuk ki.

•

A

annak

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.4.1 Számszerűsített eredmények Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

"Soft" tevékenység

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

1. Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása Dunakapu tér 3. 6832 2. Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása

6. A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása

5. Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása

Dr. Kovács Pál utca

Király utca 17.

Belvárosi akcióterület

7376

7397

nem releváns

7. A Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása

17. Soft elemek - Legendák Napja

Dunakapu tér 4.

Király utca

Belvárosi akcióterület

6836

7396

nem releváns

3. Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása Apáca utca 16. 6872 4. A LaMaréda étterem épületének felújítása

8. A Stelczer utca burkolatának felújítása

18. Soft elemek – Győri Meséskönyvem II.

Stelczer utca

Belvárosi akcióterület

6869

nem releváns

9. A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza burkolatának felújítása

19. Soft elemek – Belvárosi városfelfedező játék

Apáca utca 4.

Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza

Belvárosi akcióterület

6856/1/A/1

6841

nem releváns

87   

16. Soft rendezvény Idegenvezetés a belvárosban

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

"Soft" tevékenység

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

10. A Káposztás köz burkolatának felújítása Káposztás köz

     

6829

Belvárosi akcióterület nem releváns 21. Soft rendezvény Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt!

11. A Hal köz burkolatának felújítása Hal köz

Belvárosi akcióterület

6833

nem releváns 22. Programalap Lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása

12. A Zsák utca és Zsák köz burkolatának felújítása Zsák utca és Zsák köz

nem releváns

6862

nem releváns

13. A Kenyér köz burkolatának felújítása Kenyér köz 6855 14. Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése a belváros több pontja, épülete nem releváns 15. „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésben Stelczer utca 6869

88   

20. Soft rendezvény – Fotókiállítás

 

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve   Összefoglaló indikátor tábla

Mutató neve

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Mutató típusa (output / eredmény)

Mértékegység

Bázisérték

eredmény

db

0

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált városrészeken

output

fő

14 364

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

output

ha

235

Teremtett új munkahelyek száma

eredmény

fő

0

Megtartott munkahelyek száma

eredmény

fő

105

eredmény

db

0

eredmény

db

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

output

Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

output

Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen

Minimálisan elvárt célérték

6

1 000

Célérték elérésének időpontja

2019.09.30.

2

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

10

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Kedvezményezetti adatszolgáltatás 14 364 (önkormányzati nyilvántartás alapján).

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Közbenső jelentéstételi kötelezettség: ZPEJ / ZB, PFJ / FJ benyújtásának időpontja.

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB benyújtásának időpontja.

2014.09.30.

14 364

2014.09.30.

235

235

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB benyújtásának időpontja

2019.09.30.

2

8

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB, ZPEJ / ZB, és a PFJ / FJ benyújtásának időpontja.

2019.09.30.

105

105

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő havi adatszolgáltatás alapján készített kimutatás.

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PFJ / FJ benyújtásának időpontja.

0

2019.09.30.

2

2

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbenső jelentéstételi kötelezettség: ZPEJ / ZB, PFJ / FJ benyújtásának időpontja

0

0

2014.09.30

4

4

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB benyújtásának időpontja.

db

0

0

2014.09.30.

3

3

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB benyújtásának időpontja.

db

0

0

2014.09.30.

2

2

Kedvezményezetti adatszolgáltatás

Közbelső jelentéstételi kötelezettség: PEJ / IB benyújtásának időpontja.

0

2

0

89   

Célérték a megvalósítási időszak végén

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A vállalt indikátorok értelmezése:

1. A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése: a projektfenntartási időszak végére vállaljuk 10 új vállalkozás betelepülését a belvárosi akcióterületre. 2. Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált városrészeken: az indikátor alapján vállaljuk, hogy a projekt fizikai befejezéséig nem csökken az akcióterület lakosság száma. 3. Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: a belvárosi akcióterület nagysága a projekt fizikai befejezéséig 235 hektár. 4. Teremtett új munkahelyek száma: a projekt közvetett hatásaként a fenntartási időszak végéig 8 új munkahely jön létre. Ebből a LaMaréda Kft. 2 db illetve a Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. pedig 6 db új munkahely létrehozását vállalja. 5. Megtartott munkahelyek száma: a fenntartási időszak végéig vállaljuk a projektben résztvevők által teremtett munkahelyek megtartását (105 db). 6. Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen - Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével: a projektfenntartási időszak végére 2 új funkciót hozunk létre a projekt közvetlen hatásaként: turisztikai attrakció („Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésben) és az Esterházy Palota négy évszakos használatával kialakuló közösségi funkció. 7. A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: a projekt fizikai befejezéséig az alábbi gazdasági funkciók megerősítését vállaljuk: LaMaréda Étterem, Matróz Vendéglő, Dunakapu tér 4. alatti vendéglátóegység. Mindemellett a projektben megújuló 5 600 m2–nyi utca fejlesztésével a városi funkció erősödik. 8. A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma: a támogatott projekt keretében 3 db építmény külső, homlokzata újul meg a projekt fizikai befejezéséig (Dunakapu tér 3. szám alatti épület, Dunakapu tér 4. szám alatti épület, Dunakapu tér 16. szám alatti épület). 9. Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma: a projekt keretében külső, homlokzati felújítással 2 db műemléki védettség alatt álló építmény érintett (Dunakapu tér 3. szám alatti épület, Apáca utca 16. szám alatti épület) a projekt fizikai befejezéséig.

90   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

1. Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása VÍG-HAJÓS Vendéglátó ipari Bt. Dunakapu tér 3. Helyrajzi szám: 6832 Magántulajdon Vendéglátó egység külső felújítása Gazdasági funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - gazdasági funkcióbővítés Tevékenység célja - a történelmi belváros kiemelkedő jelentőségű épületének megőrzése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma 3 db - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) - Megtartott munkahelyek száma: 105 fő - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 6 db - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma: 3 db Az épület állapota közepes a beruházással érintett homlokzat rossz állapotú. A projekt keretében az épület teljes homlokzata megújul és új külső világítást is kap. Az új színezéssel az ingatlan a Dunakapu tér többi épületével is összhangba kerül.

Tevékenység szakmai leírása

Tervezett felújítások: - homlokzat felújítás - a romos állapotú vakolatok cseréje új vakolatra - a földszinti vakolat cseréje lélegző vakolatra - bádogos szerkezetek cseréje - új színezés a Dunakapu tér többi épületeivel összhangban - a jelentős műemléki értéket képviselő sarokerkélyek kő lemezeinek és konzolainak felújítása - új épületvilágítás Az épület magántulajdonban van, földszintjén vendéglátó egység működik, emelete lakófunkciót tölt be.

Célcsoport bemutatása

A felújítás építési engedély köteles. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik a Dunakapu téren át közlekednek, így „találkoznak” magával az épülettel.

91   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az épület 3, már a középkorban is álló épületrészből áll. Az épület földszintjének funkciója valószínűleg nagyon régóta vendéglátás. A háború előtt Dátán féle vendéglőként ismerték, jelenlegi tulajdonosai a vendéglős leszármazottai. Az épület mind korát mind eszmei értékét tekintve Győr egyik legértékesebb középkori alapokon álló barokk műemlék épülete. A homlokzatvakolatot a 70-es években kicserélték, de rossz minőségű vakolattal, így ez a homlokzat nagy felületein már levált, ill. leválni készül, ami több helyen veszélyes is lehet. Az alsó szint vakolatát több helyen javították de cementes vakolattal, ami az épület falazatában lévő nedvesség távozását megakadályozza így károsítja a falat.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. január 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

9 116 864 Ft 5 500 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

5 500 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

4 116 864 Ft

További források megnevezése

Önerő

Projekt-előkészítés helyzete

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

2. Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. Dunakapu tér 4. Helyrajzi szám: 6836 Magántulajdon Vendéglátó egység teljes felújítása, funkcióbővítése Gazdasági funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - gazdasági funkcióbővítés (vendéglátás + irodai szolgáltatás) Tevékenység célja - a történelmi belváros kiemelkedő jelentőségű épületének megőrzése - A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások Megvalósulást mérő indikátor számának növekedése: 10 db (megnevezés, mértékegység, célérték) - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő

92   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Megtartott munkahelyek száma: 105 fő - Teremtett új munkahelyek száma: 8 fő - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma: 3 db Az épület közepes állapotú, de homlokzata az eredeti archív fotókon látható homlokzathoz képest lepusztított, nedvesedik, szakszerűtlenül felújított, valamint tetőszerkezete és tetőfedése is felújításra szorul.

Tevékenység szakmai leírása

A tervezett felújítások - teljes felújítás és funkcióbővítés, szerkezet-megerősítéssel új tetőszerkezettel - földszinten vendéglátó funkció : kávézó/cukrászda, terasz kialakítással, új vizesblokkokkal teljes belsőépítészettel - emelet: szolgáltatás, iroda funkció kialakítása - tetőtér: a 20-as években még meglévő eredeti tetőforma rekonstrukciójával a tetőtér hasznosítása

Megvalósítás tervezett kezdete

Az épület teljes felújítása során szerkezeti és építészeti elemei is teljes felújításra tervezettek, új, a történeti formának megfelelő tetőszerkezettel, visszaállított 1920-as évekbeli homlokzattal. A földszinten vendéglátó funkció és terasz kerül kialakításra, az emeleten és a tetőtérben (utóbbi eredeti tetőformájának rekonstrukciójával) irodai szolgáltatási funkciót célzó beruházás valósul meg. A felújítás építési engedély köteles. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik a Dunakapu téren át közlekednek, így „találkoznak” az épülettel. Az épület magántulajdonban van, földszintjén kolbászsütő, emeletén természetgyógyász központ működik. A Dunakapu tér 4. alatti épület valószínűsíthetően két középkori eredetű épület elemeinek felhasználásával épült, először földszintes, később emeletes formában. Az épület jelen állapotát tekintve nem műemlék, de műemléki jelentőségű területen áll, valamint építészeti értékeit és méltóságát „visszakapva” a Dunakapu tér fontos épülete lehet. 2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

46 951 787 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

31 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

31 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

93   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve További források (Ft)

15 951 787 Ft

További források megnevezése

Önerő

Projekt-előkészítés helyzete

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve

3. Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó

Tevékenység helyszíne

Apáca utca 16. Helyrajzi szám: 6872

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Magántulajdon Vendéglátó egység külső felújítása

Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkció ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

ERFA - gazdasági funkcióbővítés - a történelmi belváros kiemelkedő jelentőségű épületének megőrzése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Megtartott munkahelyek száma: 105 fő - A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma: 3 db - Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma: 2 db A tervezett felújítások: A jelenlegi beruházás a fentiek szerint az épület állékonyságát veszélyeztető tető és az utcai homlokzatok megújítását tartalmazza a szükséges szerkezeti megerősítésekkel, amik az épület állékonyságát biztosítják és lehetővé teszik a további felújításokat. A tető és a homlokzatok felújítása biztosítja az épület megfelelő városképi megjelenését, amíg a belső felújítás-átalakítás lehetőségeit megteremti a Tulajdonos. A felújítás építési engedély köteles. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a belvárosba látogat. A közvetlen célcsoportot azok alkotják, akik a belvárosban közlekednek, így „találkoznak” az épülettel. Az épület az 1566-os tűzvész előtti, a jelenleginél rendezetlenebb középkori utcarendszere egy elemének maradványaira épült. Az épület története során rengetegszer lett átépítve, amit zegzugos helységrendszere és az egymással nem mindig összhangban épült falazatai bizonyítanak, ugyanakkor ez adja az épület különleges romantikáját. Az épület időközben magántulajdonba került és vendéglátó egységként működött, kifőzde jelleggel. A felújítási tervek 2006 óta készülnek, de az előkészítő munkák során, az anyagi eszközök hiányában elakadtak. Az épület mind történeti mind esztétikai értékét tekintve Győr l egyik legértékesebb barokk épülete, állapota szükségessé teszi mihamarabbi felújítását.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. december 31.

94   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

21 769 287 Ft 11 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

11 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás 0% összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

11 769 287 Ft

További források megnevezése

Önrész

Projekt-előkészítés helyzete

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve

4. A LaMaréda étterem épületének felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

LAMARÉDA Kft.

Tevékenység helyszíne

Apáca utca 4 Helyrajzi szám:6856 /1 /A /1

A tevékenység helyszínének tulajdoni A LaMaréda Kft. tulajdona viszonyai Illeszkedés a felhívásban Vendéglátó egység külső-belső felújítása meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkció ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

ERFA - gazdasági funkcióbővítés - a történelmi belváros összképének vonzóbbá tétele - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Teremtett új munkahelyek száma: 8 fő - Megtartott munkahelyek száma: 105 fő - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db

95   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Megvalósítás tervezett kezdete

A tervezett felújítások Az átalakítás során elvégzendő fő feladatok: - Apáca utcai terasz feletti hibás árnyékoló cseréje - Apáca utcai bejárat belső oldalán határoló üvegszerkezet beépítése - Különterem burkolat- és lámpacsere, festés - 30 m2 - Salátabár teljes belsőépítészeti átalakítás és bővítés - 39 m2 - Női wc bővítése - 3 m2 - Nagyterem teljes belsőépítészeti átalakítása -60 m2 - Borfal beépítése a nagyterem teljes hátsó falfelületén - Oldalsó Kenyér köz felé nyíló bejárati ajtó és előtető megszüntetése, ablakra cserélése - Kerthelyiség és étterem vendégkapcsolatának kialakítása - Átjárók üvegszerkezeteinek a cseréje - Mozgáskorlátozott beközlekedés biztosítása - A felújítás építési engedély köteles. A fejlesztés hatására a belső tér átláthatóbbá válik, egyszerűsödik a vendégforgalom iránya, növekszik az étterem befogadóképessége és forgalma, ami munkahelyeket teremt, az étterem megközelíthető lesz a Zsák köz felől is, az új árnyékoló elhelyezése miatt pedig a terasz esős idő esetén is használhatóvá válik. A felújítás építési engedély köteles. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegység szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik belvároson és az Apáca utcán át közlekednek, így „találkoznak” az épülettel. Az Apáca utca 4. szám alatt található LaMaréda étterem jelentős belső átalakítására kerül sor a projektben. A fejlesztés hatására a belső tér átláthatóbbá válik, egyszerűsödik a vendégforgalom, növekszik az étterem befogadóképessége és forgalma, ami munkahelyeket teremt, az étterem megközelíthető lesz a Zsák köz felől is, az új árnyékoló elhelyezése miatt pedig a terasz esős idő esetén is használhatóvá válik. 2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. december 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

50 000 000 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

25 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

25 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás 0% összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

25 000 000 Ft

További források megnevezése

Önerő

Projekt-előkészítés helyzete

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

96   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység neve

5. Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Rómer Flóris Művészeti és Történeti és Művészeti Múzeum

Tevékenység helyszíne

Király utca 17. Helyrajzi szám:7397

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Muzeális intézmény belső felújítása támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Közösségi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA Olyan látogatóbarát muzeális intézmény kialakítása, amely alkalmas a négy évszakos használatra - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Megtartott munkahelyek száma: 105 fő - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (közés profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 2 db A tervezett tevékenység keretei között a fent megjelölt ingatlan első emeleti 111, 112, 113, 114, 118, 119 jelű kiállító tereinek valamint a tetőtéri 204, 205, 206 jelű helyiségeinek léghűtése történik. Az épület jelenleg rendezvényeknek is helyt ad, azonban a nyári időszakban a komfort – 24-26 °C belső hőmérséklet – nem biztosított. Ugyanígy a tetőtéri munkazónában is magas a nyári hőterhelés. A tervezett léghűtési megoldás az épület adottságait, speciális funkcióját és műemléki védettségét figyelembe véve került kialakításra. A helyszíni adottságokat, valamint a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatallal folytatott előzetes egyeztetést figyelembe véve a hűtéstechnikai feladat változó hűtőközeg tömegáramú (VRF) hűtőberendezéssel kerül megvalósításra. A funkcióbővítő és egyben látogatóbarát fejlesztéssel az intézmény minden évszakban alkalmassá válik a vendégek magas színvonalú fogadására, rendezvények megtartására. A tevékenység során érintett célcsoportba az Esterházy Palota látogatói tartoznak korra való lehatárolás nélkül. Ezek a látogatók egyrészt lehetnek az épületben megszervezett rendezvények résztvevői (elsősorban helyi lakosok, a város polgárai) illetve a múzeum látogatói. Az intézmény jelenlegi állapotában nem alkalmas a négy évszakos használatra annak ellenére, hogy nagy számú látogatót vonz és havi rendszerességgel biztosít otthont rendezvények számára (nagyrendezvények is). Az épület kialakítása arra is alkalmas, hogy nagyrendezvények helyszínéül szolgáljon, azonban a magas hőmérséklet miatt a tavaszi-nyári időszakban ez nem lehetséges. Ennek kiküszöbölésére kívánjuk elvégezni a tervezett fejlesztést.

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. május 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. augusztus 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az 70 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

70 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

70 000 000 Ft

97   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete

Az engedélyezéshez szükséges tervek készítése folyamatban van, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Tevékenység gazdájának megnevezése

6. A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:7376

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

a Dr. Kovács pál utca minőségének fejlesztése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A tervezett tevékenység során felújításra kerül a Dr. Kovács Pál utca útburkolatának 362 m2-es szakasza, valamint az utca közvilágítása. Emellett A Dr. Kovács Pál utca és a Király utca kiteresedésénél az Esterházy Palota előtt egy új köztér kerül kialakításra (színpad és médiaakna kiépítésével), az új „sétáló/rendezvényutca” részeként, ezzel közösségi térként alkalmassá válik kisebb előadások, koncertek, rendezvények megtartására. A kialakuló új köztér burkolatkialakítását a Dr. Kovács Pál u. burkolat felújítása mellett a Király u. burkolat felújítása tevékenység foglalja magában. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, éppen ezért az erőteljes igénybevétel mellett folyamatosan karbantartsa szükséges.

Tevékenység neve

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete

2013. május 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. október 31.

98   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

65 748 741 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

65 748 741 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

65 748 741 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

7. A Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:7396

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

a Király utca minőségének fejlesztése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A tervezett tevékenység során felújításra kerül a Király utca útburkolata. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, ezért is fontos burkolatának felújítása. A kivitelezés során „fesztivál utca” jellege miatt az itt található az utcai pavilonok energia ellátását új földkábelezéssel kell biztosítani 11 db villamos aknatelepítéssel (bennük csatlakozókkal és mérőkkel). Emellett A Dr. Kovács Pál utca és a Király utca kiteresedésénél az Esterházy Palota előtt egy új köztér kerül kialakításra (színpad és médiaakna kiépítésével), az új „sétáló/rendezvényutca” részeként, ezzel közösségi térként alkalmassá válik kisebb előadások, koncertek, rendezvények megtartására. A kialakuló új köztér burkolatkialakítását a Dr. Kovács Pál u. burkolat felújítása mellett a Király u. burkolatfelújítása tevékenység foglalja magában.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen

99   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, éppen ezért az erőteljes igénybevétel mellett folyamatosan karbantartsa szükséges.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. április 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. október 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

256 473 633 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

256 473 633 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

256 473 633 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

8. A Stelczer utca burkolatának felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6869

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - Stelczer utca minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

100   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A projektben tervezett tevékenység során felújításra kerül a Stelczer utca útburkolatának 30,5 m-es szakasza. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, ezért is fontos burkolatának felújítása. Az útépítési munkákat a felszíni csapadékvíz elvezetésének közműépítési munkái előzik meg. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális fedvény tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

58 235 246 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

58 235 246 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

58 235 246 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység gazdájának megnevezése

9. A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza burkolatának felújítása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6841

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - a Stelczer utca minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása

Tevékenység neve

Tevékenység célja

101   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Megvalósítás tervezett kezdete

- Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A projektben tervezett tevékenység során felújításra kerül a Szappanos köz, útburkolatának 44 m-es szakasza. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, ezért is fontos burkolatának felújítása. Az útépítési munkákat a felszíni csapadékvíz elvezetésének közműépítési munkái előzik meg. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális fedvény tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. 2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

12 390 353 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

12 390 353 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

12 390 353 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

10. A Káposztás köz burkolatának felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6829

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

102   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Megvalósítás tervezett kezdete

ERFA - a Káposztás köz minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A projektben tervezett tevékenység során felújításra kerül a Káposztás köz útburkolatának 43 m-es szakasza. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, ezért is fontos burkolatának felújítása. Az útépítési munkákat a felszíni csapadékvíz elvezetésének közműépítési munkái előzik meg. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális fedvény tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. 2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

14 608 376 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

14 608 376 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

14 608 376 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

103   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység neve

11. A Hal köz burkolatának felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6833

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Megvalósítás tervezett kezdete

ERFA - a Hal köz minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A projektben tervezett tevékenység során felújításra kerül a Hal köz útburkolata. Az utca gyalogos, bevásárló és szolgáltató jelleggel is bír, ezért is fontos burkolatának felújítása. Az útépítési munkákat a felszíni csapadékvíz elvezetésének közműépítési munkái előzik meg. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. A 2012-es évben elkészült az új Dunakapu tér átépítés tervezése, mely (az átépítési koncepció miatt) nem csatlakozik a térre merőlegesen meglévő közök, meglévő magassági szabályozásához. Ezért most az egyik aktuális fedvény tervezési feladat ezen utcák burkolatépítési terveinek hozzáigazítása az új Dunakapu tér tervezett magasságaihoz, illetve a tervezett csapadékvíz elvezető rendszeréhez. 2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

13 967 635 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

13 967 635 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

13 967 635 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

104   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Tevékenység neve

12. A Zsák utca és Zsák köz burkolatának

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6862

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - a Zsák utca és Zsák köz minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db A projektben sor kerül a Zsák utca burkolatának felújítására valamint a Zsák köz megnyitására az Apáca utca irányába (összesen 164 m2). A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Győr történelmi belvárosa sétálóutcáival közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétáló utcák minőségének fenntartása. Mindezek mellett a város kiemelt célja, hogy olyan gyalogos zónát alakítson ahol az egyes közterek összeköttetése biztosított.

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

20 309 050 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

20 309 050 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

20 309 050 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

105   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

13. A Kenyér köz burkolatának felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Helyrajzi szám:6855

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közlekedési fejlesztés

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA - a Kenyér köz minőségének fejlesztése - az egységes belváros képének kialakítása - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett akcióterületen: 4 db

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

A projektben sor kerül a Kenyér köz burkolatának (361 m2) felújítására.

Megvalósítás tervezett kezdete

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Győr történelmi belvárosa sétálóutcáival közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétáló utcák minőségének fenntartása. 2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

32 047 738 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

32 047 738 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

32 047 738 Ft

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

106   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az engedélyezéshez szükséges tervek rendelkezésre állnak, hivatalos benyújtásuk tervezett dátuma 2013. március. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, használatbavételi engedély beszerzése

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve

14. Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belváros több pontja, épülete

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közterületek fejlesztése

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A kijelölt akcióterület minőségi fejlesztése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 2 db A történelmi belvárosi utcákon hagyományos cégérek kihelyezése tervezett. A tevékenység építési beruházásnak minősül, engedélyköteles tevékenység. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belvárosi akcióterületen. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Győr történelmi belvárosának turisztikai vonzerejének növelése a város alapvető célja és feladata.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

8 000 000 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

8 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

8 000 000 Ft

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

107   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete

Tervezés folyamatban. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

15. „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Stelczer utca Helyrajzi szám:6869

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Közterületek fejlesztése

Tevékenység besorolása funkció szerint

Városi funkció

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ERFA

Tevékenység célja

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

- a kijelölt akcióterület minőségi fejlesztése - Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken: 14 364 fő - Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága: 235 ha - Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen: 2 db Az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésben egy idegenforgalmi szempontból is jelentős, egyedi turisztikai attrakció kerül kialakításra, amelynek lényege, hogy tükrös felületek elhelyezésével az arra járó egyszerre láthatna több jelentős győri műemléket, köztük a Máriaoszlopot és a Frigyláda szobrot is. A tevékenység építési beruházásnak minősül, engedélyköteles tevékenység. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belvárosi akcióterületen. A célcsoport tagjai elsősorban a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki. Győr történelmi belvárosának turisztikai vonzerejének növelése a város alapvető célja és feladata.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. február 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

25 719 228 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

25 719 228 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

25 719 228 Ft

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

108   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete

Tervezés folyamatban. Engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve

16. Soft rendezvény - Idegenvezetés a belvárosban

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belvárosi akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA - a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Nem releváns

Megvalósítás tervezett kezdete

Két órás, gyalogos városnézés, idegenvezetés Győr történelmi belvárosában a következő nevezetességek érintésével: Dunakapu-tér, Széchenyi tér, Esterházy-palota, Rómer Flóris Múzeum épülete. Az idegenvezetések a projekt időtartama alatt tematikus jelleggel, havi 1 alkalommal indulnak az alábbiak szerint: - Börtöntúra a Lőcsei Fehér Asszony nyomában - Napóleoni legendák Győrben - A barokk építészet jegyei - Legendák és igaz történetek - Híres Győriek nyomában A városnézések érintik a projektben érintett épületeket, utcákat, tereket. A csoportok létszáma maximum 30 fő. Efölött a létszám fölött két csoport indul. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat. A város fontosnak tartja, hogy olyan "szolgáltatásokkal" álljon mind a helyiek, mind pedig a turisták számára, amelyekkel hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Erre mind a helyi lakosság, mind pedig az évről-évre egyre nagyobb létszámú turistacsoportok miatt is szükség van. 2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Tervezett teljes költségvetés összege az 270 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

109   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Elszámolható költségek nagysága (Ft)

270 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

270 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns Az idegenvezetések tematikájának kidolgozása folyamatban van, végleges anyag 2013 júniusára elkészül.

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Vállalkozó kiválasztása, idegenvezetések dokumentálása.

Tevékenység neve

17. Soft elemek - Legendák Napja

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belvárosi akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Helyi kötődést, identitást erősítő akció támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA - a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Nem releváns A rendezvény a helyi jellegzetességekre épülő, a legendákat, híres szülötteket, nagy lokálpatriótákat bemutató több napos esemény, fesztivál. Az eseményen hangsúlyos szerepet kap a Vaskakas- és a Lőcsei Fehér Asszony-legenda, a szódásszifon és a dinamó feltalálója, Jedlik Ányos, Napóleon győri tartózkodása, a Vastuskó és még megannyi győri vonatkozású legenda. A programok a történelmi belvárosban (Széchenyi tér, Gutenberg-tér, Liszt Ferenc utca, Városi Levéltár (egykori megyeháza), 2014-től a Dunakapu tér, stb.) autentikus, megszépült környezetben kerülnek megrendezésre. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat.

110   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A rendezvény a 2013-as évben első ízben kerül megrendezésre Győr történelmi belvárosában. Győr városa több mint 2000 éves múltra tekint vissza, egészen a római időktől fogva maradtak ránk tárgyi, írásos és mondabeli emlékek. A gazdag múlt számos városi legendát hagyott hátra, melyek szerves építőelemei a helyi közösségnek, a történelmi gyökerek fontos oszlopai a városi, lokális identitás, lokálpatriotizmus erősítésének. A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos a helyi lakosok tájékoztatása lakhelyüket illetően.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. július 1.

Tervezett teljes költségvetés összege az 3 830 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

3 830 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

3 830 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A részletes programterv és költségterv összeállítása folyamatban van. Vállalkozó kiválasztása, idegenvezetések dokumentálása.

Tevékenység neve

18. Soft elemek – Győri Meséskönyvem II.

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belvárosi akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon, magántulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Helyi kötődést, identitást erősítő akció támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA - a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Nem releváns

111   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Gyermekeknek szóló városismereti kiadvány elkészítése: a kiadvány mérete A4 fekvő, terjedelme 20 oldal. Nyomdai kivitelezését tekintve 4+4 színnyomott, anyaga ofszet belív, 130 g, 250 g borító, irkafűzött kötésű. 5000 példányszámban kerül kivitelezésre. Elérhető lesz a belvárosi turisztikai Látogatóközpontban, ahol Győr Tourinform irodája is működik. Ez az intézmény a város fogadószobája, ahol a hozzánk érkező turisták információt kaphatnak Győrről, a látnivalókról, rendezvényekről, a szabadidő aktív eltöltéséről. Emellett a helyi lakosokat számos szolgáltatás várja, emellett a kiadványokon keresztül, amilyennek a meséskönyvet is szeretnénk, még közelebb kerülhet hozzájuk lakóhelyük, egészen a legfiatalabb generációnál, a gyerekeknél kezdődően. Az óvodás és kisiskolás korú gyerekek (3-8 éves korig) A Győri Meséskönyvem II. tematikáját illetően egy verses, mondókaszerű ismeretterjesztő, játékos füzet. Azokat a helyszíneket, programlehetőségeket tartalmazza, amik a gyerekek érdeklődésére tartanak számot. Olyan foglalkoztató füzet ez, ami felkelti a Győrkőcök érdeklődését, így játékos formában ismerkedhetnek Győrrel, kedvet kapnak a városi programokhoz. Nagy szerepet tulajdonítunk az efféle kommunikációs eszközöknek a helyi identitás építésében.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. szeptember 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. december 1.

Tervezett teljes költségvetés összege az 900 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

900 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

900 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A részletes programterv és költségterv összeállítása folyamatban van. Vállalkozó kiválasztása

Tevékenység neve

19. Soft elemek – Belvárosi városfelfedező játék

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belvárosi akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon, magántulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Helyi kötődést, identitást erősítő akció támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

112   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység célja

- a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az innovatív városfelfedezés lényege abban rejlik, hogy vezető nélkül, játékos formában zajlik az élmény-idegenvezetés, a belvárossal való ismerkedés. Nincs megadott útvonal, verses formában olvasnak a résztvevők tájékoztatást az út közben látható nevezetességekről, érdekes történetekről, illetve az éppen soron következő úticélról, ahol az induláskor kapott füzetbe egy-egy pecsétet kapnak. A pecsétek helyi legendákat, jellegzetes győri intézményeket elevenítenek meg. Az izgalmas túra végén a Látogatóközpontban az összes pecsétet összegyűjtő csapat sikere jeléül egy szöget verhet a Vastuskóba, valamint oklevéllel is gazdagodik. A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat. A város fontosnak tartja, hogy olyan "szolgáltatásokkal" álljon mind a helyiek, mind pedig a turisták számára, amelyekkel hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Erre mind a helyi lakosság, mind pedig az évről-évre egyre nagyobb létszámú turista csoportok miatt is szükség van. A belvárosban már ez idáig is számos, főként külföldről érkező csoport vett igénybe idegenvezetést, mely során a legfőbb nevezetességek érintésével 1-3 órás séta során ismerkednek a látogatók Győrrel.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 500 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

500 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

500 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A részletes programterv és költségterv összeállítása folyamatban van. Vállalkozó kiválasztása, programok dokumentálása.

Tevékenység neve

20. Soft rendezvény – Fotókiállítás

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Esterházy Palota, Király utca 17. Helyrajzi szám:7397

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Helyi kötődést, identitást erősítő akció támogatható tevékenységekhez

113   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA - a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

A projekt keretében megújuló Esterházy Palotában a helyi identitás erősítésére „Szeretem Győrt” címmel fotókiállítás megszervezése.

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A tevékenység célcsoportjába mindenki beletartozik, aki városunkban él, vagy a városba látogat. A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos bemutatni a várost számukra "saját szemükkel".

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. szeptember 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 500 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

500 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

500 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A költségterv és tematika összeállítása folyamatban van. Vállalkozó kiválasztása, a kiállítás dokumentálása.

Tevékenység gazdájának megnevezése

21. Soft rendezvény - Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt! Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

A belvárosi akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Önkormányzati tulajdon, magántulajdon

Tevékenység neve

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Helyi kötődést, identitást erősítő akció támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Soft elemek

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA - a szabadidő hasznos eltöltésének segítése - a helyi identitás, közösségformálás erősítése

Tevékenység célja

114   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Nem releváns Győri találmányok, a város híres szülöttei, itteni ételek – molinókon, táblákon történő bemutatása. A történelmi belvárosban, valamint Győr egyéb más, frekventált pontjain figyelemfelkeltő, tájékoztató molinók kihelyezése, akár egyszerre, akár időszakosan – hetente egy újat, mindig más helyre. Így azokra az épületekre, utcarészletekre is rá lehet terelni a figyelmet, amik megújultak. A lakosságot szeretnék aktivizálni, bevonni az akcióba. Szavazásra buzdítjuk őket a Győr+ önkormányzati lapban, melyben található szelvényt a Látogatóközpontban elhelyezett szavazóládába kell majd bedobni. A tevékenység elsődleges célcsoportját a város lakói alkotják. A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos a helyi lakosok tájékoztatása lakhelyüket illetően.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. március 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 2 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

2 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

2 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Tervezés alatt. Vállalkozó kiválasztása, a rendezvény dokumentálása.

Tevékenység gazdájának megnevezése

22. Programalap - Lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Tevékenység neve

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja

- a lokálpatriotizmust erősítő civil kezdeményezések támogatása

115   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

A Programalap csomag elemeinek megvalósítása

Célcsoport bemutatása

A város lakossága és a civil szervezetek A Programalap célja olyan civil szervezetek bevonása a projektbe, amelyek standard pályázati eljárások keretében nem lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó, a helyi társadalom kohézióját erősítő kisebb közösségi programok megvalósítására.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete

2013. július 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 8 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

8 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

8 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns A Programalap tematikájának és dokumentációjának kidolgozása folyamatban van.

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A Programalap pályázati folyamatának menedzselése, dokumentálása.

Tevékenység neve

23. Akcióterületi terv elkészítése

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- a pályázati projekt részletes bemutatása kötelező tevékenység Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

Az előkészítés során elkészül az Akcióterületi terv az előírásoknak megfelelő szakmai tartalommal. A projekttevékenység külső szolgáltató partner bevonásával valósul meg.

Célcsoport bemutatása

Nem releváns

116   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Kötelező tevékenység.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. január 1.

Megvalósítás tervezett vége

2013. március 13.

Tervezett teljes költségvetés összege az 5 080 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

5 080 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

5 080 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Elkészült.

Tevékenység neve

24. Projektmenedzsment

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Az elkészült akcióterületi terv közgyűlés általi lefogadtatása.

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- a projekt integráns működtetése kötelező tevékenység

Tevékenység szakmai leírása

Nem releváns A kapcsolódó projektmenedzsment feladatokat (a Programalap lebonyolítását kivéve) a Győr Projekt Kft. látja el a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően. A projektmenedzsment tagjai releváns szakmai kompetenciákkal rendelkeznek a projekt lebonyolítására, személyük - a projektmenedzser kivételével - a Támogatási Szerződés megkötéséig kerül majd kijelölésre. A projektmenedzsmentet 6 fő alkotja az alábbi faladatok szerint: 1. Projektmenedzser – Simon Csaba: felelős a projekt integráns működtetéséért és a projekt célok megvalósulásáért. A projektben elvégzendő tevékenységeket ő irányítja az alábbiak szerint: - fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása és irányítása, - teljesítések ellenőrzése és minősítése, - kapcsolattartás a az egyes projektszereplők között. A projekt nagyságrendjére való tekintettel munkáját további 2 fő, egy projekt adminisztrátor (teljes munkaidőben) és egy jogi szakértő (heti 10 órában) segíti.

117   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 2. A projekt adminisztrátor feladatai: - projektadminisztráció teljes körű ellátása, - pályázati dokumentáció kezelése, - projekt-előrehaladási jelentések adminisztratív tevékenységei, - a döntési utakra vonatkozó előírás szerinti anyag előkészítése, továbbítása, - döntések adminisztrációjának lebonyolítása. 3. A jogi szakértő feladatai: - részt vesz szerződések előkészítésében, a szerződéskötések folyamatában, - részt vesz a monitoring és ellenőrzési folyamatokban, - tanácsadást végez a menedzsment tagjai részére jogi területen. 4. Pénzügyi munkatárs: releváns szakmai kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkezik majd, legkésőbb a Támogatási Szerződés megkötéséig kiválasztásra kerül. A pénzügyi vezető a projekt és az elszámolás teljes pénzügyi lebonyolításáért felel. Feladatai: - a projekt pénzügyi vonatkozású feladatainak irányítása, – a támogatás felhasználásának irányítása, - kifizetési kérelmek összeállításának felügyelete, - a kifizetések irányítása és ellenőrzése, - a projekt könyvelésének irányítása és ellenőrzése, - a projekthez kapcsolódó számlák ellenőrzése, - együttműködés, kapcsolattartás a projektpartnerekkel és a KSZ-szel, - a PEJ-ek és a ZPEJ elkészítésében való közreműködés, - a pénzügyi jelentésekhez és az elszámoláshoz szükséges információk, adatok összegyűjtése, - a pénzügyi jelentések elkészítése. 5. Műszaki munkatárs: releváns szakmai kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkezik majd, legkésőbb a Támogatási Szerződés megkötéséig kiválasztásra kerül. A műszaki munkatárs a projekt tevékenységek műszaki tartalmának megfelelőségéért és azok szakmai tartalmának pontosságáért felel majd. Feladatai: - közreműködés a beruházások műszaki előkészítésében, - a beruházások lebonyolításával kapcsolatos beszerzések (3 ajánlat vagy közbeszerzés) megindítása előtt a szakmai tartalom elkészítésében való közreműködés, - folyamatos együttműködés a projektpartnerekkel a megvalósítás műszaki kérdéseiben, - kivitelezéshez kapcsolódó műszaki előkészítő feladatok elvégzése, - vállalkozói teljesítések ellenőrzése, vállalkozókkal történő kapcsolattartás, együttműködés ellenőrzése, - műszaki átadás-átvétel és a használatbavételi eljárások felügyelete, - helyszíni ellenőrzéseken való közreműködés. 6. Programalap/”soft” tevékenységekért felelős munkatárs: a Programalap lebonyolításáért, illetve a soft tevékenységek megvalósításáért a Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztályának stratégiai tervező munkatársa, Dr. Huszár Réka felel. A munkatárs a projektben vállalt feladatait munkakörében, külön díjazás nélkül látja el. Feladatai: - a soft tevékenységek beszerzéséhez szükséges dokumentáció összeállítása, a beszerzési eljárás(ok) lebonyolítása, a vállalkozási szerződés(ek) előkészítése, - a soft tevékenységek megvalósítása során folyamatos kapcsolattartás a Hivatal Városmarketing Osztályával és a projektpartnerekkel, - a Programalap pályázati dokumentációjának előkészítése, a pályázati felhívás közzététele, - a Programalap pályázatainak koordinációja, lebonyolítása, a pályázókkal való folyamatos kapcsolattartás,

118   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve - a soft elemek és a Programalap pénzügyi lebonyolítási feladataiban kapcsolattartás a projekt pénzügyi munkatársával. A projekt menedzsment részletes bemutatására az „5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása című fejezetben kerül sor.” Célcsoport bemutatása

Nem releváns

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Kötelező tevékenység.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. április 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. december 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az 29 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

29 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

29 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns A projektmenedzsment tagjainak kiválasztása folyamatban van. A végleges projektmenedzsment szervezet felállítása 2013 márciusában tervezett.

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Nem releváns.

Tevékenység neve

25. Könyvvizsgálat

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése kötelező tevékenység

Tevékenység szakmai leírása

A projekthez kapcsolódó kötelező könyvvizsgálat.

Célcsoport bemutatása

Nem releváns

Nem releváns

119   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Kötelező tevékenység.

Megvalósítás tervezett kezdete

2014. augusztus 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 3 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Nem releváns.

Tevékenység neve

26. Kötelező nyilvánosság biztosítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Vállalkozó kiválasztása.

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- nyilvánosság biztosítása a projekt számára Nem releváns

120   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

A projekthez kapcsolódó kötelező nyilvánosság biztosítása az alábbi tartalommal: - Kommunikációs (cselekvési) terv - Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény szerint projektlátogatás újságíróknak - Nyomtatott tájékoztatók (pl. brosúra, szórólap) elkészítése és lakossági terjesztése - Internetes honlap, aloldal létrehozása, folyamatos működtetése, frissítése - Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése - Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról, sajtómegjelenések összegyűjtése - Sajtó nyilvános események szervezése (3 db) - A-típusú tábla - Fotódokumentáció készítése (100 db fotóval) - Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény - Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és sajtómegjelenések összegyűjtése - Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése (2000 db) - Térképtér - D-típusú tábla Győr és a környező települések lakossága és a városba látogató turisták.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Kötelező tevékenység.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. április 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. szeptember 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az 6 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

6 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

6 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Vállalkozó kiválasztása

Tevékenység neve

27. Közbeszerzések lebonyolítása

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

121   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- közbeszerzési eljárások lefolytatása Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

A projekthez kapcsolódóan a közbeszerzési dokumentáció összeállításához és a közbeszerzési eljárások lefolytatásához közbeszerzési szakértő igénybevétele.

Célcsoport bemutatása

Nem releváns

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Kötelező tevékenység.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. április 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. január 31.

Tervezett teljes költségvetés összege az 3 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Közbeszerzési terv elkészítése folyamatban van

Tevékenység neve

28. Műszaki ellenőr

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Szerződés megkötése a közbeszerzési szakértővel.

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- műszaki ellenőri feladatok ellátása Nem releváns

122   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A műszaki ellenőri feladatokat ellátása a burkolat felújítási és közvilágítás-megújítási tevékenységekhez kapcsolódóan, valamint részvétel a közbeszerzési eljárások lefolytatásában. Nem releváns A burkolat felújítási és közvilágítás-megújítási tevékenységekhez kapcsolódóan elengedhetetlen a műszaki ellenőr alkalmazása valamint részvétele a közbeszerzési eljárások lefolytatásában szintén indokolt.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. május 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. június 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az 8 500 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

8 500 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

8 500 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Vállalkozó kiválasztása.

Tevékenység neve

29. Tervezői művezetés

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

ESZA

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- tervezői művezetés Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

A tervezői művezetéssel kapcsolatos feladatok ellátása a burkolat felújítási és közvilágítás-megújítási tevékenységekhez kapcsolódóan.

Célcsoport bemutatása

Nem releváns

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A burkolat felújítási és közvilágítás-megújítási tevékenységekhez kapcsolódóan elengedhetetlen a tervezői művezetés.

Megvalósítás tervezett kezdete

2013. május 1.

Megvalósítás tervezett vége

2014. május 31

123   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tervezett teljes költségvetés összege az 3 000 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

3 000 000 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Az engedélyezési tervek befejezés előtt állnak. Tervezői művezetési szerződések megkötése.

  Tevékenység neve

30. Tartalék

Tevékenység gazdájának megnevezése

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne

Nem releváns

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Nem releváns

Illeszkedés a felhívásban meghatározott Projektmegvalósítás támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

Projektmegvalósítás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Nem releváns

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

- tartalék képzése Nem releváns

Tevékenység szakmai leírása

Az előre nem látható, esetlegesen felmerülő költségek fedezetére a projektben tartalékot tervezünk.

Célcsoport bemutatása

Nem releváns

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Az előre nem látható, esetlegesen felmerülő költségek a projektben ne okozzanak fennakadást a projekt megvalósításában.

Megvalósítás tervezett kezdete

Nem releváns

Megvalósítás tervezett vége

Nem releváns

Tervezett teljes költségvetés összege az 1 420 000 Ft adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

1 420 000 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

1 420 000 Ft

124   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

100 %

Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

0 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%)

0%

További források (Ft)

0 Ft

További források megnevezése

Nem releváns

Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Nem releváns Nem releváns

    3.4.2 Szinergia vizsgálat A Belváros fejlődésének lényeges eleme, hogy az 1970-es években megindult modern szemléletű rehabilitáció töretlenül folytatódik napjainkban is. Az első nagy változásokat a rendszerváltás utáni időszak hozta. A rendszerváltáshoz vezető gazdasági válság ugyanis gazdasági szerkezetváltásba torkollott, ennek következtében sok korábbi üzem bezárt, vagy bezárás előtt, ill. jelentős méretű telephely csökkenés előtt áll (ÉKMV, GYÁÉV, Richards, Uniontext, Gardénia, Ringa, Rába Vasúti Járműgyár, Tejgyár, Olajgyár, Kekszgyár).

Az

újonnan

alakult

gazdasági

vállalkozások

egy

része

a

korábbi

óriástelephelyeket foglalta el (Házgyár), de a legjelentősebb új vállalkozások a volt reptéren (AUDI), illetve az 1993-ban megnyitott Győri Ipari Park területén kezdtek el működni. A lakásépítésben a 90-es évek eleji visszaesést követően előbb foghíjszerű beépítések, majd a leromlott épületek helyének intenzívebb beépítése, még újabban új területek parcellázása

és

beépítése

áll

az

un.

„vállalkozói

lakásépítők”

érdeklődésének

középpontjában. Erre az időszakra jellemző a nagyméretű kereskedelmi funkciók koncentrált megjelenése részben a bezárt iparterületen a Belváros közelében (Interspar-Baumax, majd Árkád), nagyobb részt új helyszínen (a legnagyobb kiépült ilyen helyszín a 83. sz. út kivezető szakasza menti terület: Briso Store, Metro, Decathlon, Tesco és Kika). A déli városrész központi fekvésű területén épült fel a Plaza és a Praktiker.

125   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Ezen időszak legfontosabb infrastrukturális változása az elkerülő utak megépülése volt: elsősorban az M1-es autópálya és a 83.sz. út elkerülő szakaszának megépülése. A régészeti korok emlékei a város területét sűrűn behálózzák: ismertségük nem elhanyagolható, feltártságuk azonban közepesnek mondható. A legsűrűbben a történeti városmagban találhatók az örökségvédelemhez tartozó elemek, a központtól távolabbi lelőhelyek többnyire dűnékre és útvonalakra fűződnek fel (Dunát keletről kísérő vonalBudai út- Győrszentiván keleti határáig; régi Rába-medreket követő Pápai út vonala). Győr az ország műemlékekben gazdag városai közé tartozik, így természetesen sok

terv

foglalkozik

a

város

kulturális

örökségének

megőrzésével,

fejlesztésével. Mind az országos védettségű műemlékek, mind a helyi építészeti értékek száma jelentős. A Belváros egykori városfalon belüli része műemléki jelentőségű területi védettség alatt áll (Pietro Ferrabosco által épített, XVI. századi hétbástyás várfallal egykor övezett terület a Rába és a Duna összefolyásánál), és számos épület egyedileg is védett. Ezen túlmenően a Belváros műemléki jelentőségű területén kívüli területei helyi területi védelem alatt állnak. Győr az elmúlt évtizedekben megtörtént fejlesztések ellenére is forgalmi (gépjármű, gyalogos) és strukturális problémákkal küzd, melyeket megoldani csak komplex városfejlesztésben gondolkodva lehet. Emellett a folyópartok intenzív hasznosításával, sport és szabadidős területek kialakításával élhetőbb város létrejöttére nyílna lehetőség. Erősebb

idegenforgalommal,

színesebb

kulturális

kínálattal,

színvonalasabb

sporteseménnyel rendelkező város megteremtésére kell törekszünk, mellyel elérhető a domináns népességvonzó és -megtartó szerep a térségben. Az elmúlt évek belvárosi fejlesztéseit mind ezen céloknak alárendelve igyekeztünk megvalósítani és a jövőben is ezeket a célokat tartjuk szem előtt a tervezés során. Mivel alapvető célkitűzéseink az elmúlt években nem változtak, ezért sikerült olyan projekteket generálnunk,

melyek

nemcsak

ahhoz

járulnak

hozzá,

hogy

a

kitűzött

célok

megvalósuljanak, hanem egymás hatásait felerősítve, egymást kiegészítve fejtik ki hatásukat. „Győr Megyei Jogú Város Gazdasági Programja 2011-2014” kiemelt célként fogalmazza meg a városközpont arculati, építészeti és funkcionális megújítását. A megvalósított projektek közül – a jelenleg tervezett mellett – kiemelkedik a Dunakapu tér és környezetének megújítása, a Rakparti út kialakítása, a Káptalandomb megújítása, 126   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve a Széchenyi tér és a környező utcák rehabilitációja. A jövőbeli projektjeink közül a kerékpárkölcsönző rendszer belvárosi csomópontjainak kialakítása emelhető ki. Ezek a projektek hozzájárulnak az egységes belvárosi kép kialakításához, a történelmi emlékek megőrzéséhez és az épített környezet megóvásához, ezáltal támogatva Győr belvárosának folyamatos fejlődését, és a város jövőképének beteljesülését: „Győr igazi régióközpontként megteremti az élhető, pezsgő szabadidős és kulturális kínálattal rendelkező modern autonóm várost, a növekedés elősegítése és a versenyképesség megőrzése érdekében. Modern város – modern gazdaság.” A szinergikus projektek bemutatása: Rakparti út: •

a projektet az az igény hívta életre, hogy Győrben legyen egy olyan többezres rendezvénytér, ami alkalmas nagyrendezvények lebonyolítására. Ennek helyszíne a rakpart menti Dunakapu tér lett, azonban az itt áthaladó közúti forgalom miatt nem lehetett egységes nagy teret kialakítani. A forgalom ennek megoldására a rakpartra került átterelésre. Az átalakítás során a Kossuth-hídról az új út a híd alá vezetve halad és az Újkapu utcai csomópontnál tér vissza a Móricz Zsigmond rakpart szintjére. Az alsó rakparti út előkészítési munkálatai 2011 májusában kezdődtek a régi pályaszerkezet, a kockakövek elbontásával. A csapadékcsatorna építését

követően

hajlékony

pályaszerkezet

épült

drain-betonba

ágyazott

szegélykő sorral, a buszmegállók pedig bazaltbeton szerkezetből épültek. Dunakapu tér: •

a projekt célja, hogy a felszínen kialakuljon egy olyan rendezvénytér, mely közkedvelt találkozási helye lehet nem csupán városunk lakóinak, de az ide látogató

turistáknak

egyaránt.

Mindemellett

olyan

nagyrendezvények

lebonyolítására alkalmas terület jön létre, ahol akár több ezer győri polgár is együtt ünnepelheti a város legnagyobb eseményeit. Mivel a belvárosi parkoló helyzet jelenleg nem megoldott, ezért a projekt részeként a föld alatt mélygarázs épül. A tér alatt elvégzett ásatások középkori várfalakat tártak fel, olyan emlékeket, melyek helyben megőrzendőek. Ezek megóvása szintén a projekt integráns része. Míg az átalakítási munkálatok illeszkednek a város jelenlegi utcaképéhez, addig a tervezett projekt kisutcáinak felújítása a 127   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve dunakapu tér kialakuló arculatát követi, ezzel alkotva meg a belvárosi utcakép összhangját. A kivitelezési munkák a 2012 nyár végén elkezdődtek és a tervek szerint 2013 őszére fejeződnek be. Széchenyi tér és környezetének funkcióbővítő megújítása: •

A Dunakapu tér felújításával kapcsolatban a város támaszkodik ez előző városrehabilitációs pályázat megvalósítása során szerzett tapasztalatokra. A projektben a Széchenyi tér és a környező utcák kaptak új külsőt. A Győr legszebb barokk terének felújítási munkáit hosszú évek előkészítő tevékenysége előzte meg. A beruházás első ütemében elkészült a tér leburkolása (a Lloyd előtti sáv kivételével), a vendéglátó teraszok új formában kaptak és egy látványos szökőkútrendszer is kialakításra került. A második ütem, vagyis a beruházás végső befejezése során készült el a Lloyd épület előtti sáv, a Lloyd melletti teresedés a Rómer szobornál, a Rákóczi utca a Teleki utcáig, valamint a Gyógyszertár köz. Az 1,6 milliárd forintos projekt által jelentősen megújult, funkciójában is bővülő tér környezetéhez mára már méltó módon szolgálja a pihenni vágyó helybelieket és az ide látogatókat.

Káptalandomb komplex turisztikai attrakciófejlesztése: •

A győri műemlékvédelem súlypontját a Széchenyi tér, a Dunakapu tér és Káptalandomb hármasa adja. Ennek megfelelően a Káptalandomb fejlesztése is elengedhetetlenné vált az elmúlt években. A belvárosi összhang megteremtése érdekében a terület egy egyházmegyei projektnek köszönhetően újult meg, figyelembe

véve

belvárosi

összkép

megteremtését.

Érintett

épületek:

Székesegyház, Püspökvár és a Káptalandomb 11-13. számú épületei. Kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása, belvárosi csomópontok: •

A 'Közösségi közlekedés fejlesztése' című pályázaton Győr közös konzorciumban vesz részt Zalaegerszeg önkormányzatával és a Vasi Volán Zrt.-vel. A pályázat keretében kiépül a kötött gyűjtésű kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, melynek belvárosi csomópontjai erősítik a belváros gyalogos zóna jellegét, sétálóutcáit és tereit még inkább az autós forgalom elől elzárt településrésszé teszik.

128   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.4.3

Bevonandó

partnerek

a

megvalósítás

és

fenntartható

üzemeltetés érdekében A konzorciumi partnerek bemutatása 1. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum A partner gazdálkodási/jogi formája A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

322 - Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv 70 000 000 Ft Igen 70 000 000 Ft Nem 5. Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása

A konzorciumi partnerek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében és a tervezésben, így igényeik tükröződnek a tervdokumentumokban. Az intézmény a projekt Partner szerepe a tervezésben: teljes szakaszában részt vesz, az előkészítés során tagja volt a projekt Támogatói Csoportjának is. A megvalósítás során a Múzeum szorosan együttműködik a projektmenedzsment szervezettel, és a felújítási munkálatokat elvégző kivitelezővel. A Múzeum jelenlegi állapotában nem alkalmas a komfortos négy évszakos használatra annak ellenére, hogy nagy számú látogatót vonz és havi rendszerességgel biztosít otthont rendezvények számára. Az épület kialakítása arra is alkalmas, hogy Partner szerepe a nagyrendezvények helyszínéül szolgáljon, azonban a magas hőmérséklet miatt a végrehajtásban: tavaszi-nyári időszakban ezek komfortos lebonyolítása (24-26°C belső hőmérséklet biztosításával) nem lehetséges. A tetőtéri munkazónában is hasonlóképp magas a nyári hőterhelés. Ezen probléma kiküszöbölésére kívánjuk elvégezni a Múzeum funkcióbővítő (belső) felújítását. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, mint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő önállóan működő és gazdálkodó megyei hatókörű városi intézmény, a projektben megvalósult eredmények fenntartását önállóan végzi a projekt befejezését követően. Az intézménynél rendelkezésre áll a megfelelő, szakképzett humán erőforrás a projektben megvalósult fejlesztés fenntartására, működtetésére és kezelésére. A projekt eredményeként a Múzeum, tekintettel a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak, valamint a muzeális intézményekre érvényes egyéb jogszabályok szerint a továbbiakban is ellátja a megyei hatókörű városi múzeum számára előírt feladatokat, teljesíti a muzeális közszolgáltatásokat, valamint ellátja a képzőművészeti műalkotásokkal és Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: műgyűjteményekkel kapcsolatos múzeumi feladatokat és szolgáltatásokat. Továbbá, gondoskodik a kulturális javak folyamatos gyűjtéséről, nyilvántartásáról, megőrzéséről is, valamint jogszabályban foglalt feladataként (is) biztosítja azok kiállításokon és más módon történő bemutatását, valamint a mindezekhez kapcsolódó közgyűjteményi és közművelődési, ismeretterjesztő célú feladatok ellátását. A Múzeum a projektben megvalósult, léghűtéses belső felújítással jelen feladatit mind a négy évszakban látogatóbarát, komfortos módon tudja ellátni. A funkcióbővítéssel a műemléki épületében megtartásra kerülő rendezvények, nagyrendezvények színvonalasabb közegben kerülhetnek megtartásra, amely esetleges intézményi gazdálkodásra tett jótékony hatásai (épüket rendezvényterének hasznosítása) mellett biztosítja a városi közösségi funkció szerepének egy újabb színvonalas terét.

129   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

2. LAMARÉDA Vendéglátó és Kereskedő Kft. A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

113 - Korlátolt felelősségű társaság 25 000 000 Ft Igen 25 000 000 Ft Nem 4. A LaMaréda étterem épületének felújítása A konzorciumi partnerek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében és a tervezésben, így igényeik tükröződnek a tervdokumentumokban. A LaMaréda Kft. a projekt teljes szakaszában részt vesz, az előkészítés során tagja volt a projekt Támogatói Csoportjának is, a projekt megvalósításában pedig konzorciumi partnerként van jelen. A projekt gazdasági funkciójának egyik jelentős elemét az Apáca utca 4. szám alatt található LaMaréda étterem megújítása adja. A pályázat előkészítési projektelemei közül a LaMaréda Kft. készíttette el az étterem megújítására vonatkozó tervdokumentációt, valamint szerezte be az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyeket, nyilatkozatokat. A megvalósítás során a kft. szorosan együttműködik a projektmenedzsment szervezettel, és a felújítási munkálatokat elvégző kivitelezőkkel. A projekt keretében a LaMaréda étterem jelentős belső átalakítására kerül sor. A fejlesztés hatására a belső tér átláthatóbbá válik, egyszerűsödik a vendégforgalom, növekszik az étterem befogadóképessége és forgalma, ami munkahelyeket teremt, mindemellett az étterem megközelíthető lesz a Zsák köz felől is, az új árnyékoló elhelyezésével pedig a terasz esős idő esetén is használhatóvá válik. A projektelem eredményeinek fenntartásáért a konzorciumi partner, LaMaréda Kft. felel. A korlátolt felelősségű társasági formában működő magántulajdonban álló gazdasági társaság rendelkezik a fejlesztés fenntartásához szükséges humán erőforrással, a fenntartás és üzemeltetés hatékonyságát pedig a piaci követelmények megerősítik. Mindemellett a fejlesztési ráfordítás és a projekt keretében teremtett 2 munkahely is garantálja a magántőke oldaláról a projekt eredményeinek fenntartását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekten kívül, de azzal közel egy időben komplex módon megújítja a fejlesztés szomszédságában lévő Dunakapu teret, amely jelentős forgalomgeneráló hatással bír majd a megújított ingatlan vonatkozásában is, ezzel erősítve a fenntartás körülményeit.

130   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

3. Láthatár Hűtőház Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

113 - Korlátolt felelősségű társaság 31 000 000 Ft Igen 31 000 000 Ft Nem 2. Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása A konzorciumi partnerek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében és a tervezésben, így igényeik tükröződnek a tervdokumentumokban. A Láthatár Hűtőház Kft. a projekt teljes szakaszában részt vesz, az előkészítés során tagja volt a projekt Támogatói Csoportjának is, a projekt megvalósításában pedig konzorciumi partnerként van jelen. A projekt gazdasági funkciójának egyik jelentős elemét az Dunakapu 4. szám alatti műemléki környezetben található ingatlan megújítása adja. A pályázat előkészítési projektelemei közül a Láthatár Hűtőház Kft. készíttette el az ingatlan külső megújítására vonatkozó tervdokumentációt, valamint szerezte be az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyeket, nyilatkozatokat. A megvalósítás során a kft. szorosan együttműködik a projektmenedzsment szervezettel, és a felújítási munkálatokat elvégző kivitelezőkkel. Az épület teljes felújítása során a szerkezeti és építészeti elemek is teljes felújításra tervezettek, új, a történeti formának megfelelő tetőszerkezettel, visszaállított 1920-as évekbeli homlokzattal. A földszinten vendéglátó funkció és terasz kerül kialakításra, az emeleten és a tetőtérben (utóbbi eredeti tetőformájának rekonstrukciójával) irodai szolgáltatási funkciót célzó beruházás valósul meg. A projektelem eredményeinek fenntartásáért a konzorciumi partner, Láthatár Hűtőház Kft. felel. A korlátolt felelősségű társasági formában működő magántulajdonban álló gazdasági társaság rendelkezik a fejlesztés fenntartásához szükséges humán erőforrással, a fenntartás és üzemeltetés hatékonyságát pedig a piaci követelmények megerősítik. Mindemellett a fejlesztési ráfordítás és a projekt keretében teremtett 2 munkahely is garantálja a magántőke oldaláról a projekt eredményeinek fenntartását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekten kívül, de azzal közel egy időben komplex módon megújítja a fejlesztés szomszédságában lévő Dunakapu teret, amely jelentős forgalomgeneráló hatással bír majd a megújított ingatlan vonatkozásában is, ezzel erősítve a fenntartás körülményeit.

131   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

4. Víg-Hajós Bt. A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

212 - Betéti társaság 5 500 000 Ft Igen 5 500 000 Ft Nem 1. Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítás A konzorciumi partnerek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében és a tervezésben, így igényeik tükröződnek a tervdokumentumokban. A Víg-Hajós Bt. a projekt teljes szakaszában részt vesz, az előkészítés során tagja volt a projekt Támogatói Csoportjának is, a projekt megvalósításában pedig konzorciumi partnerként van jelen. A projekt gazdasági funkciójának egyik jelentős elemét az Dunakapu 3. szám alatt található Matróz étterem megújítása adja. A pályázat előkészítési projektelemei közül a Víg-Hajós Bt. készíttette el az étterem megújítására vonatkozó tervdokumentációt/tervezést, valamint szerezte be az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyeket, nyilatkozatokat. A megvalósítás során a szervezet szorosan együttműködik a projektmenedzsment szervezettel, és a felújítási munkálatokat elvégző kivitelezőkkel. A projekt keretében az épület teljes homlokzata megújul és új külső világítást is kap. Az új színezéssel az ingatlan a Dunakapu tér többi épületével is összhangba kerül. A tervezett fejlesztési elemekkel a belvárosban egy műemléki környezetben elhelyezkedő műemléki ingatlan színvonalas külső megújítása történik meg magántőke bevonásával. A projektelem eredményeinek fenntartásáért a konzorciumi partner, Víg-Hajós Bt. felel. A betéti társasági formában működő magántulajdonban álló cég rendelkezik a fejlesztés fenntartásához szükséges humán erőforrással, a fenntartás és üzemeltetés hatékonyságát pedig a piaci követelmények megerősítik. Mindemellett a fejlesztési ráfordítás is garantálja a magántőke oldaláról a projekt eredményeinek fenntartását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekten kívül, de azzal közel egy időben komplex módon megújítja a fejlesztés szomszédságában lévő Dunakapu teret, amely jelentős forgalomgeneráló hatással bír majd a megújított ingatlan vonatkozásában is, ezzel erősítve a fenntartás körülményeit.

132   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

5. Rimányi Róbert Károly ev. A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

231 - Egyéni vállalkozó 11 000 000 Ft Igen 11 000 000 Ft Nem 3. Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása A konzorciumi partnerek mindegyike részt vett a projekt előkészítésében és a tervezésben, így igényeik tükröződnek a tervdokumentumokban. Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó a projekt teljes szakaszában részt vesz, az előkészítés során tagja volt a projekt Támogatói Csoportjának is, a projekt megvalósításában pedig konzorciumi partnerként van jelen. A projekt gazdasági funkciójának egyik kiemelt elemét az Apáca utca 16. szám alatt található ingatlan megújítása adja. A pályázat előkészítési projektelemei közül Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó készíttette el az étterem megújítására vonatkozó tervdokumentációt, valamint szerezte be az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyeket, nyilatkozatokat. A megvalósítás során a szervezet szorosan együttműködik a projektmenedzsment szervezettel, és a felújítási munkálatokat elvégző kivitelezőkkel. A felújítandó épület jelenleg közepes állapotú, homlokzata az lepusztított, nedvesedik, szakszerűtlenül felújított, valamint tetőszerkezete és tetőfedése is felújításra szorul. A projekt keretében az ingatlanon a következő munkálatok kerülnek elvégzésre: - az épület állékonyságát veszélyeztető tető és az utcai homlokzatok megújítása a szükséges szerkezeti megerősítésekkel - az épület állékonyságának biztosítása - a tető és a homlokzatok felújítása A projektelem eredményeinek fenntartásáért konzorciumi partnerként Rimányi Róbert Károly egyéni vállalkozó felel, aki rendelkezik a fejlesztés fenntartásához szükséges humán erőforrással, a fenntartás és üzemeltetés hatékonyságát pedig a piaci követelmények megerősítik. Mindemellett a fejlesztési ráfordítás is garantálja a magántőke oldaláról a projekt eredményeinek fenntartását. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekten kívül, de azzal közel egy időben komplex módon megújítja a fejlesztés szomszédságában lévő Dunakapu teret, amely jelentős forgalomgeneráló hatással bír majd a megújított ingatlan vonatkozásában is, ezzel erősítve a fenntartás körülményeit.

133   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A projekt sikeres előkészítésének és lebonyolításának érdekében az Önkormányzat Támogatói

Csoportot

hozott

létre

azzal

a

céllal,

hogy

a

projekt

társadalmi

megalapozottsága biztosított legyen. A létrehozott Támogatói Csoport tulajdonképpen egy együttműködő fórumként funkcionál, tagjai a konzorciumi partnerek mellett: 1. Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezetének küldetése annak megteremtése, hogy a városlakók az épített és a természeti környezettel összhangban éljenek. Mindenki számára kellemes városi környezet kialakításának és fenntartásának elősegítése, a győri közterületek rendjének és tisztaságának, valamint közbiztonságának fenntartásával összhangban. Intézményünk fő feladata a város vezetésének az élhető Győr érdekében folytatott

városüzemeltető

tevékenységének,

és

városstratégiai

elképzeléseinek

támogatása, illetve a lakossági igényeknek és az önkormányzati elvárásoknak való minél jobb megfelelés. Fő céljai között szerepel a kifogástalan tervezési és kivitelezési folyamat biztosítása, a közlekedők minél nagyobb megelégedése mellett. Közép- és hosszú távú célként a minőségre, a biztonságos közlekedési feltételek biztosítására törekszik. 2. Arrabona Civitas Városépítő Egyesület A 2012-ben alakult Arrabona Civitas Városépítő Egyesület elkötelezett a győri belvárosi rehabilitáció mellett, tagjai szívükön viselik Győr sorsát. Az Egyesület a híd szerepét kívánja betölteni a városvezetés és a győri polgárok között, és a lakosság jogos elvárásait képviseli. Célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Győr XXI. századi modern nagyváros legyen.

134   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

3.4.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok   Feladat megnevezése 1. 2.

3.

4.

5. 6.

7.

8. 9. 10.

11.

12.

A szükséges ingatlanos megszerzésével kapcsolatos feladatok Terület-előkészítési feladatok

Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

Az akcióterületet feltáró út-és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Kármentesítési tevékenység Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Építési, telekalakítási feladatok Akadálymentesítés a 253/1997. Korm. rendelet szerint Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában

Feladat leírása Jelen projektben nem releváns. Jelen projektben nem releváns. A projekt keretében Győr belváros sétálóutcái burkolatának megújítása is megtörténik. A Király utca teljes hosszában (162 fm), a Kenyér köz 60 fm-, a Zsák utca 55 fm, a Stelczer utca 75 fm + 30,5 fm, a Káposztás köz 43 fm, a Hal köz 43 fm, a Szappanos köz 44 fm hosszában burkolatcsere történik, amely során a meglévő pályaszerkezet teljes egészében elbontásra kerül és alatta az új pályaszintnek és szerkezeti vastagságoknak megfelelően új földmű felület kerül kialakításra. A munkálatok során új építés nem valósul meg. Az utcaburkolatok megújítása mellett a Király utca és a Dr. Kovács Pál utcában a közvilágítás is megújul. Az elvégzendő feladatokhoz kapcsolódóan a meglévő közművek a közműkezelőkkel és érintett hatóságokkal egyeztetve még a bontás/földmunka előtt kutatóárokkal feltárásra, szükség esetén pedig vízszintes vagy magassági értelemben kiváltásra, vagy védelembe helyezésre kerülnek. A tervezett utcarendezések a meglévő közműszerelvények, fedlapok szintbehelyezését feltételezik a kialakított új burkolatszintnek megfelelően. A feladat elemeinek ütemezése a belvárosi és piaci funkciók biztosítása lehetőségének figyelembe vételével történt meg a következők szerint: • Dr. Kovács Pál utca burkolatának és közvilágításának megújítása: 2013. május – 2013. október • Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása: 2013. április – 2013. október • Stelczer utca, Szappanos köz, Káposztás köz, Hal köz, Zsák utca (és köz), Kenyér köz utcaburkolatainak megújítása: 2014. február – 2014. május. Jelen projektben nem releváns.

Jelen projektben nem releváns. Jelen projektben nem releváns. A projekt keretében a közösségi és közcélú feladatokat is ellátó Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum funkcióbővítő belső megújítása történik meg (léghűtés). A kialakításra kerülő változó hűtőközeg tömegáramú léghűtési rendszerre közvetlenül 457,4 m2 terület újul meg a Múzeumban, míg közvetve az épület egésze komfortosabbá, minden évszakban látogatóbaráttá válik. A Múzeum fejlesztéssel érintett közcélú épülete (Esterházy-palota) műemlék épület, így megújulásával az építészeti érték funkcióbővítő megőrzése is megvalósul. Jelen projektben nem releváns. Jelen projektben nem releváns. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum műemléki épület, amelynek okán a funkcióbővítő megújításhoz esetlegesen is kapcsolódó akadálymentesítéshez a Győri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala nem járul hozzá. Jelen projektben nem releváns.

Jelen projektben nem releváns.

135   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.5

Magánszféra által megvalósítani fejlesztései nyomán

kívánt

projektek

a

közszféra

A korábbi városrehabilitációs tevékenység, melynek középpontjában a Széchenyi tér fejlesztése és modern közösségi térré alakítása állt, közvetve ösztönözte a magánszféra beruházásait. A mára átadott és a város polgársága valamint a turisták által birtokba vett Széchenyi tér a helyiek kedvenc találkozási helyévé és közösségi terévé vált. Ehhez kapcsolódóan a tér jelentős forgalomvonzást produkál, mely a belvárosban működő és a magánszféra által üzemeltett vendéglátó egységek fejlesztését is indokolttá tette az elmúlt két évben. A közelben lévő egységek beltere valamint külső környezete megszépült, a felújított tér színvonalának megfelelő megjelenést kapott. Ezek a fejlesztések az üzemeltetők által valósultak meg a megnövekedett vendégforgalom és a jelentkező igények nyomán. A Király utca rehabilitációja (szintén az említett projekt kapcsán) hasonló fejlesztéseket eredményezett. Ezeknek a fejlesztéseknek a bemutatása a 2.3-as fejezetben megtörtént. A

fentiek

alapján

jelen

akcióterületi

tervben

bemutatott

városrehabilitációs

tevékenységtől a magánszféra beruházásainak közvetett ösztönzését várjuk. Bár jelentős érdeklődés van a befektetők részéről a belvárosi akcióterület különböző ingatlanai iránt, a magánszféra projekthez kapcsolódó konkrét fejlesztéseiről pontos információk jelenleg nem állnak az Önkormányzat rendelkezésére. ű

3.6 Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. A belvárosi akcióterület átfogó fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása hosszú időt vesz igénybe. A korábbi fejezetekben már bemutattuk a fejlesztések célját és azokat a projekteket, melyek egymást erősítve szolgálják ezen célok megvalósulását. A tervezett fejlesztéshez időben a Dunakapu tér és Dunakorzó fejlesztése projekt kapcsolódik, a fejezetben ennek részletei kerülnek bemutatásra.

136   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Projekt neve

Projekt rövid leírása

Dunakapu tér és dunakorzó A projekt célja, hogy a felszínen egy olyan nagyrendezvények lebonyolítására alkalmas tér jöjjön létre, ahol akár több ezer győri polgár is együtt ünnepelheti a város legnagyobb eseményeit. Mivel a belvárosi parkoló helyzet jelenleg nem megoldott, ezért a projekt részeként a föld alatt mélygarázs épül. A tér alatt elvégzett ásatások középkori várfalakat tártak fel, olyan emlékeket, melyek helyben megőrzendőek. Ezek megóvása szintén a projekt integráns része. A fejlesztés nyomán a Móricz Zsigmond rakparton a egy, a közúti forgalom elől elzárt, Dunakorzó, sétány kerül kialakításra. A megvalósuló projektelemek: 1. a Dunakapu tér közterületeinek megújítása, vendéglátó teraszok kialakítása 2. mélygarázs építése 3. multifunkcionális piac-rendezvény épület építése 4. Apáca utca és az attól a Dunakapu térig vezető kis utcák, közök felújítása 6. Dunakapu tér 6. sz. épület átalakítása-bővítése, új közfunkció számára 7. Széchenyi híd alatt-mellett gyalogoshíd 7. Dunakapu tér keleti oldalán térfal befejezés épülettel 8. Dunakorzó sétány: árvízvédelem áthelyezése, mélygarázs építése, sétány kiépítése épületekkel 9. Dunakapu téri épületek felújítása 10. Szelektív hulladékszigetek kialakítása A Dunakapu tér, a Széchenyi téri területtől északra eső terület a Mosoni-Dunáig, a valamint a parti sétány a Széchenyi hídig Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Győr-Szol Zrt. A projekt megvalósítás alatt áll.

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett 2 800 000 000 Ft összköltség Megvalósítás 2012. július – 2014. május kezdete és vége

137   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Látványtervek:

138   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tervezett és lehetséges projektek:

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége  

Xantus János Múzeum komplex funkcióbővítő felújítása A múzeum épületének komplex felújítása (statikai megerősítés, energetikai felújítás, nyílászárók, stb.), valamint a Múzeum udvarának lefedésével exkluzív, 300 fő befogadására is alkalmas rendezvénytér létrehozása. A projekt legfontosabb elemei az alábbiak: - az udvar lefedése, 3-400 fős multifunkcionális rendezvénytér kialakítása - a pinceszinten interaktív, alapvetően közművelődési célokat szolgáló előadó-kiállítótér kialakítása - az épületegyüttes funkcionális átalakítása (a saroképület adjon helyet az üzemviteli-igazgatási funk-cióknak, a főépületben kerüljenek elhelyezésre a közönségforgalmi és reprezentációs terek) - komplex épületenergetikai felújítás - teljes körű homlokzat- és födémfelújítás - akadálymentesítés Xantus János Múzeum (9022 Győr, Széchenyi tér 5.) Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Koncepciótervek 2 000 000 000 Ft 2015-2016.

      Projekt neve

Győri Nemzeti Színház – II. János Pál tér – Schweidel utca komplex rehabilitációja

Projekt rövid leírása

Térrendezés, mélygarázs építése, a Nemzeti Színház teljes körű felújítása

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége  

9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7., valamint a II. János Pál pápa tér és a Schweidel utca Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Koncepciótervek 2 000 000 000 Ft 2017-2018.

     

139   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve     Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Intermodális csomópont kialakítása Győrött A vasúti főpályaudvar, a Révai utcai helyi autóbusz-decentrum, valamint a helyközi autóbusz-pályaudvar integrációjával intermodálsi csomópont kialakítása Győrött. Tervezett tevékenységek: - Győr vasúti csomópont modernizációja , teljes rekonstrukció (pálya, Bizt. Ber.) - helyközi és helyi autóbusz pályaudvar kialakítása - Baross híd felújítása - P+R, B+R parkolók, egységes utastájékoztatás, zero károsanyag kibocsátsú autóbuszok beszerzése. Célok: - A térségi modal split javítása, a közösségi közlekedés előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben a vonzó integrált közösségi közlekedést létrehozó intermodális utascentrum létrehozása által.  Baross híd – vasúti főpályaudvar – helyközi buszpályaudvar – Révai Miklós utca által határolt területek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, MÁV Zrt. Megvalósíthatósági tanulmány készítése 20 000 000 000 Ft 2017-2020.

140   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.7 A tervezett fejlesztések várható hatásai A várható társadalmi-gazdasági -, esélyegyenlőségi – és gazdasági hatások bemutatását az alábbi táblázattal szemléltetjük funkcióbővítő projekt tevékenységenként: Tervezett tevékenység

Indokoltság

Tevékenység célcsoportja

Várt hatás

Gazdasági funkcióbővítés: - Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása - Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása - Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása - A LaMaréda étterem épületének felújítása

Győr történelmi belvárosa közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái és épületei olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele az épületek külső-belső felújítása.

A célcsoportba mindenki beletartozik, aki Győr városában él, vagy bármilyen céllal a belvárosba látogat. Közülük is közvetlen célcsoport, akik igénybe veszik a vendéglátóegységek szolgáltatásait, a közvetett célcsoportot pedig azok alkotják, akik a Dunakapu téren át közlekednek, így „találkozhatnak” magukkal az épületekkel. Külön célcsoportot alkotnak a vendéglátóipari vállalkozások dolgozói.

A városkép összhangjának javulása. Gazdasági potenciál erősödése – növekvő üzleti lehetőségek. Életminőség javulása – lakossági (lakók, ügyfelek, diákok, tanárok, dolgozók, vendégek) elégedettség növekedése. Turisztikai potenciál erősödése – növekedő látogatói szám. Az épületek élettartamának növekedése.

Közösségi funkció: - Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása

Az intézmény jelenlegi állapotában nem alkalmas a négy évszakos használatra annak ellenére, hogy nagy számú látogatót vonz és havi rendszerességgel biztosít otthont rendezvények számára (nagyrendezvények is). Az épület kialakítása arra is alkalmas, hogy nagyrendezvények helyszínéül szolgáljon, azonban a magas hőmérséklet miatt a tavaszi-nyári időszakban ez nem lehetséges. Ennek kiküszöbölésére kívánjuk elvégezni a tervezett fejlesztést.

A célcsoportba az Esterházy Palota látogatói tartoznak korra való lehatárolás nélkül. Ezek a látogatók egyrészt lehetnek az épületben megszervezett rendezvények résztvevői (elsősorban helyi lakosok, a város polgárai) másrészt a múzeum látogatói.

Turisztikai potenciál erősödése – növekedő látogatói szám. Az intézmény alkalmassá válik a 4 évszakos használatra, ezzel megnő a kihasználtsága. A növekvő látogatószám nyomán az intézmény fenntarthatósága biztosított.

141   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Tervezett tevékenység

Indokoltság

Tevékenység célcsoportja

Várt hatás

Városi funkció: - A Dr. Kovács Pál utca, Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása - A Stelczer utca, a Szappanos köz (Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza), a Káposztás köz, a Hal köz, a Zsák utca, a Zsák köz és a Kenyér köz burkolatának felújítása - Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése - „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésében

Győr történelmi belvárosa sétálóutcáival közkedvelt turista célpont, valamint a helyiek kedvelt találkozási és vásárlási helyszíne is. Maga a terület történelmi jelentőséggel bír, épületei, közterei kiemelkedő emlékeket őriznek. A város célja, hogy a belváros utcái olyan összhangot mutassanak, melyek méltóak annak történelmi jelentőségéhez és turisztikai vonzerejéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétáló utcák minőségének fenntartása. Mindezek mellett a város kiemelt célja, hogy olyan gyalogos zónát alakítson ahol az egyes közterek összeköttetése biztosított.

A célcsoportba mindenki beletartozik, aki valamilyen céllal áthalad a belváros ezen szakaszán. A célcsoport tagjai a város lakosai, a városban dolgozók és a turisták köréből kerülnek ki.

Gazdasági potenciál erősödése – növekvő üzleti lehetőségek. Életminőség javulása – lakossági (lakók, ügyfelek, diákok, tanárok, dolgozók, vendégek) elégedettség növekedése. Turisztikai potenciál erősödése – növekedő látogatói szám.

Soft rendezvények és Programalap: - Idegenvezetés a belvárosban - Legendák Napja - Győri Meséskönyvem II. - Belvárosi városfelfedező játék - Fotókiállítás - Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt!

A győri önkormányzat városmarketing osztályán tudományosan is megalapozott városimázs-kutatások, lokális identitást vizsgáló felmérések alapján azt vallják, akkor kötődnek igazán a lakosok városukhoz, akkor tudják igazán szeretni lakhelyüket, ha ismerik azt, ha igazán otthonuknak vallják. Ezért kiemelten fontos a helyi lakosok tájékoztatása lakhelyüket illetően.

Lakálpatriotizmus erősödése. Elsődleges célcsoport a város lakói és a A szabadidő hasznos eltöltése. civil szervezetek. A helyi elkötelezettség formálása.

Hatás az esélyegyenlőségre A fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása elengedhetetlen, melyet valamennyi, a projektben résztvevő partner fontos szempontnak tart. A belvárosi szintkülönbségek – Széchenyi tér Dunakapu tér közti kis utcák fejlesztése révén - eltűnnek, az egyes vendéglátó egységek megközelíthetősége a mozgásukban korlátozott emberek számára is könnyen megoldható lesz. Ezen fejlesztések nem csupán a fogyatékkal élők számára jelent majd könnyebbséget, hanem az idős emberek, a kisgyermekes családok számára is. Környezeti hatások A környezeti hatások csökkentését a belvárosi akcióterület közlekedési terhelésének csökkentése révén érjük el. Fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, a parkolási rendszerek újragondolása, a belvároson átmenő forgalom szabályozásának megoldása után „lélegezhet” fel a város, hiszen jelentősen csökken a belvárosi akcióterület zaj- és légszennyezése.

142   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A kis- és közepes vállalkozások jelenléte a fejlesztési területen jelentős. A fejlesztés során szinergikus hatások érvényesülnek. Várhatóan a vállalkozások bevételei 5-10%-kal növekednek, a többletjövedelem lehetővé teszik számukra a jobb minőségű termékek, szolgáltatások kínálatát, alkalmazottaik számának bővítését, mely következtében az akcióterület és a város adóbevétele is növekszik. A

fejlesztés

a

meglévő

műemlék

jellegű

épületek

megújításával

az

épületek

élettartamának növekedését eredményezi. Valamint a felújítási munkák eredménye a vállalkozások gazdasági aktivitásának erősítéséhez járul hozzá. Az

Esterházy

Palota

fejlesztése

nyomán

növekvő

látogatottsága

kapcsán

annak

fenntarthatósága biztosított. A kialakuló esztétikus környezet a városkép javítását eredményezi, mely város kulturális és idegenforgalmi vonzerejét növeli. A fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása elengedhetetlen, melyet valamennyi, a projektben résztvevő partner fontos szempontnak tart. A belvárosi szintkülönbségek – Széchenyi tér Dunakapu tér közti kis utcák fejlesztése révén eltűnnek, az egyes vendéglátó egységek megközelíthetősége a mozgásukban korlátozott emberek számára is könnyen megoldható lesz. Ezen fejlesztések nem csupán a fogyatékkal élők számára jelent majd könnyebbséget, hanem az idős emberek, a kisgyermekes családok számára is. A tervezett „soft” rendezvények a lokálpatriotizmust erősítik és hozzájárulnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Mindez a helyi elkötelezettség formálását segíti, helyi identitást erősítő programelemek lebonyolításával. Az esélyegyenlőség kezelése kiemelt szempont, az anti-szegregációs tervben íródtak alapján is elmondható, hogy a város minden fejlesztésének megvalósítása során törekszik

a

társadalmi

különbségek

mérséklésére,

a

szegregátumok

kialakulását

megakadályozza. A környezeti hatások csökkentését a belvárosi akcióterület közlekedési terhelésének csökkentése révén érjük el. Fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, a parkolási rendszerek újragondolása, a belvároson átmenő forgalom szabályozásának megoldása után „lélegezhet” fel a város, hiszen jelentősen csökken a belvárosi akcióterület zaj- és légszennyezése.

143   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

1 Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik

I/N

I

I

I

2

I/N

I

I

I

I/N

N

N

N

db I/N

0 N

0 N

0 N

I/N

I

I

I

m2

0

0

0

m2

0

0

0

I/N

N

N

N

db kWh kWh

0 0 0

0 0 0

0 0 0

7. 10. Környezettudatos 11. menedzsment és 19. tervezés 21. 22. 27. Fenntartható fejlődést szolgáló 31. szempontok

Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A létrejövő terméket/szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint BAT technológiát önkéntesen alkalmaz (BAT technológiák száma) Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megőrzéséhez a létrejövő zöldfelület nagysága A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt az előírt minimális zöldfelület minimális zöldfelületi arányhoz képest nagysága 22. A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése 27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanusítvánnyal) rendelkező épületek száma 31. Megújuló energia arányának növelése a teljes megújuló energia felhasználás energiafelhasználáson belül teljes energiafelhasználás

144   

Projekt benyújtásakor érvényes érték Projekt befejezésekor várható érték Projektfenntartá s végén várható érték

Fenntarthatósági szempontok

Kategóriák

Mértékegység

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok:

145   

Projekt befejezésekor várható érték

Projektfenntartás végén várható átlagos érték

2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos 3. bérezésben részesülnek Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőit bevonta a 6. projekt tervezésébe. A bevont célcsoport(ok) 13. Részmunkaidős foglalkoztatottak száma 15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma 16. Roma foglalkoztatottak száma 23. Nők száma a foglalkoztatottak közt A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is 30. tervezett/van (I/N)

Projekt benyújtásakor érvényes érték

Esélyegyenlőségi intézkedések

Mérték-egység

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

(I/N)

I

I

I

(I/N)

I

I

I

(I/N)

N

N

N

(fő) (fő) (fő) (fő)

2,75 0 0 235

2,75 0 0 235

2,75 0 0 235

(I/N)

N

N

N

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.8 Kockázatok elemzése A

projekt

céljainak

megvalósulását

bizonyos

tényezők,

esetleges

kockázatok

befolyásolhatják, ezeket a kockázatokat osztályozhatjuk jogi-, intézményi-, társadalmi-, műszaki-,

valamint

pénzügyi-gazdasági

fenntarthatósági

szempontok

szerint.

A

kockázatokat a bekövetkezésüknek valószínűsége és hatása szerint értékeltük illetve mértük. A kockázati értéket a valószínűség és a hatás értékeinek a szorzata adja. Ennek alapján a kockázati valószínűséget és hatást 5 fokozatú skálán értékeljük: 1: elhanyagolható 2: nagyon alacsony 3: alacsony 4: közepes 5: magas 6: nagyon magas 7: kiemelt A kockázat bekövetkezési valószínűségét és hatását vizsgálva az alábbi tartományokat kell megkülönböztetni: 1-7: elhanyagolható mértékű kockázat 8-14: kismértékű kockázat 15-21: alacsony szintű kockázat 22-28: közepes mértékű kockázat 29-35: magas szintű kockázat 36-42: nagyon magas szintű kockázat 43-49: kiemelt szintű kockázat Amelyik kockázati típus kockázati értéke 29-nél magasabb, ott kifejezett figyelmet kell fordítani a kockázat kezelésére. A táblázat összefoglalja a projekt során felmerülhető kockázatokat, valamint ezeknek kezelésére és kiküszöbölésére irányuló lépéseket, erőfeszítéseket a projekt biztonsága és fenntarthatósága érdekében.

146   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Gazdasági funkciók: - Matróz Vendéglő külső homlokzatának felújítása - Dunakapu tér 4. szám alatti épület felújítása - Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása - A LaMaréda étterem épületének felújítása Városi funkciók: - A Dr. Kovács Pál utca, Király utca burkolatának és közvilágításának megújítása, a Stelczer utca, a Szappanos köz (Dunakapu tér és az Apáca u. közötti szakasza), a Káposztás köz, a Hal köz, a Zsák utca, a Zsák köz és a Kenyér köz burkolatának felújítása Kockázat megnevezése

A kivitelezők nem az elvárt minőségben végzik a munkát Partnerekkel való együttműködés nehézkessége A kivitelezők csődbe mennek a kivitelezés során A rekonstrukció során feltárt jelentős idő és költségvonzattal járó többletmunka, mely veszélyezteti a projekt ütemtervének és pénzügyi kereteinek tartását

Csapadékos időjárás

Partnerek engedélyeztetési eljárása csúszik Jogszabályi előírások változása A megadott határidőre a szerződések nem kerülnek aláírásra

Valószínűség

Hatás

A kockázat kezelésének módja

Műszaki kockázatok Megbízható, a megrendelő érdekeit és 2 5 elvárásait maximálisan érvényesítő műszaki ellenőrzés Partnerekkel való együttműködést szabályozó 3 5 megállapodások alapos kidolgozása és hatékony menedzselése Kivitelező kiválasztása (közbeszerzési eljárás) 2 6 során körültekintően meghatározott pénzügyigazdasági alkalmassági szempontok alapján Az igényfelmérés és a műszaki tartalom meghatározása szakértő műszaki csapat közreműködésével történik / Műszaki ellenőr 3 6 alkalmazása/ valamint tervezői művezetés biztosítása. Az ütemtervbe tartalék időkeret beépítése. Projektmegvalósítás ütemtervébe tartalék időkeret beépítése. Fokozott figyelem és esetleges védelmi intézkedések bevezetése a 3 4 kivitelezés során, megfelelő tervezés, szakemberek biztosítása Jogi kockázatok Engedélyező hatóságokkal való folyamatos – 3 7 támogató kapcsolattartás Jogi és gazdasági szakemberek alkalmazási, 2 4 folyamatos közreműködése, tanácsadási igénybevétele. 2

5

A tevékenységek körültekintő ütemezése

Társadalmi kockázatok Kivitelezési szakaszban az építési Lakossági tájékoztató fórumok megtartása, munkákkal járó zavaró hatások a 2 4 célcsoportok és szakemberek bevonása a környező lakókra nézve projekttervezésbe. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Kedvezményezett részéről biztosított A támogatási összeg kifizetésének 2 7 hiánytalan, pontos és proaktív pénzügyi - és csúszása projektmenedzsment Szervezeti kockázatok A szakértők kiválasztása során kiemelt szempont a megfelelő referenciák Megfelelő projektmendzsmenti háttér 1 6 rendelkezésre állása, a hasonló projektekben hiánya végzett tevékenységek köre és a szakmai tapasztalat

147   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Városi funkciók: - Hagyományos cégérek megtervezése és kihelyezése - „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az Apáca utca – Stelczer utca kereszteződésében Kockázat megnevezése

Valószínűség

Hatás

A kockázat kezelésének módja

Társadalmi kockázatok A kivitelezés nem illik a város összképébe / nem lesz kellően látványos A kivitelezési munkák csúszása a tervezett ütemezéshez képest

1

4

Megfelelő tervezéssel és az igények felmérésével elkerülhető

Műszaki kockázatok Megfelelő tervezéssel és ütemezéssel 3 4 elkerülhető

Közösségi funkció: - Az Esterházy Palota léghűtéses rendszerének kialakítása Kockázat megnevezése

A kivitelezők nem az elvárt minőségben végzik a munkát A kivitelezők csődbe mennek a kivitelezés során

Vonatkozó jogszabályi előírások változása

Valószínűség

Hatás

A kockázat kezelésének módja

Műszaki kockázatok Megbízható, a megrendelő érdekeit és 2 5 elvárásait maximálisan érvényesítő műszaki ellenőrzés Kivitelező kiválasztása (közbeszerzési eljárás) 1 6 során körültekintően meghatározott pénzügyigazdasági alkalmassági szempontok alapján Jogi kockázatok Jogi és gazdasági szakemberek alkalmazási, 2 4 folyamatos közreműködése, tanácsadás igénybevétele.

A megadott határidőre a szerződések 2 5 A tevékenységek körültekintő ütemezése nem kerülnek aláírásra Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Kedvezményezett részéről biztosított A támogatási összeg kifizetésének 2 7 hiánytalan, pontos és proaktív pénzügyi - és csúszása projektmenedzsment Szervezeti kockázatok A szakértők kiválasztása során kiemelt szempont a megfelelő referenciák Megfelelő projektmendzsmenti háttér rendelkezésre állása, a hasonló projektekben 1 6 hiánya végzett tevékenységek köre és a szakmai tapasztalat

148   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

Soft rendezvények és Programalap: - Idegenvezetés a belvárosban - Legendák Napja - Győri Meséskönyvem II. - Belvárosi városfelfedező játék - Fotókiállítás - Belvárosi információs tér – Ismerjük meg jobban Győrt! Kockázat megnevezése

Valószínűség

Hatás

A kockázat kezelésének módja

Társadalmi kockázatok Célcsoportok és szakemberek bevonása a Érdeklődés hiánya és alacsony 3 5 projekttervezésbe. Figyelemfelkeltő résztvevő szám marketingtevékenység. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok Kedvezményezett részéről biztosított A támogatási összeg kifizetésének 2 7 hiánytalan, pontos és proaktív pénzügyi - és csúszása projektmenedzsment Szervezeti kockázatok A szakértők kiválasztása során kiemelt szempont a megfelelő referenciák Megfelelő projektmenedzsmenti háttér 1 6 hiánya rendelkezésre állása, a hasonló projektekben végzett tevékenysége és a szakmai tapasztalat

   

149   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2013. I. negyedév  Tevékenység 

2013. II. negyedév 

2013. III. negyedév 

2013. IV. negyedév 

2014. I. negyedév 

2014. II. negyedév 

2014.III. negyedév 

2013.  2013.  2013.  2103.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.   jan.  febr.  márc. ápr.  máj.  jún.  júl.  aug.  szept.  okt.  nov.  dec.  jan.  febr.  márc. ápr.  máj.  jún.  júl.  aug.  szept. 

Gazdasági funkció  Matróz Vendéglő külső homlokzatának  1.  felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Dunakapu tér 4. szám alatti épület  2.  felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

3.  Apáca utca 16. szám alatti épület felújítása    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

4.  A LaMaréda étterem épületének felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Közösségi funkció  Az Esterházy Palota léghűtéses  5.  rendszerének kialakítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Városi funkció  A Dr. Kovács Pál utca burkolatának és  közvilágításának megújítása  A Király utca burkolatának és  7.  közvilágításának megújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

            

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

A Szappanos köz Dunakapu tér és az Apáca     u. közötti szakasza burkolatának felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

6. 

8.  A Stelczer utca burkolatának felújítása  9. 

10.  A Káposztás köz burkolatának felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

11.  A Hal köz burkolatának felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

A Zsák utca és Zsák köz burkolatának  12.  felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

13.  A Kenyér köz burkolatának felújítása 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

150   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 2013. I. negyedév  Tevékenység 

2013. II. negyedév 

2013. III. negyedév 

2013. IV. negyedév 

2014. I. negyedév 

2014. II. negyedév 

2014.III. negyedév 

2013.  2013.  2013.  2103.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2013.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.  2014.   jan.  febr.  márc. ápr.  máj.  jún.  júl.  aug.  szept.  okt.  nov.  dec.  jan.  febr.  márc. ápr.  máj.  jún.  júl.  aug.  szept. 

Gazdasági funkció  Hagyományos cégérek megtervezése és  14.  kihelyezése  „Tükrös” turisztikai attrakció kialakítása az  15.  Apáca utca – Stelczer utca  kereszteződésben 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

"Soft" elemek  Soft rendezvény ‐ Idegenvezetés a  16.  belvárosban 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

17.  Soft rendezvény ‐ Legendák Napja 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

18.  Soft tevékenység ‐ Győri Meséskönyvem II.    

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

Soft tevékenység ‐ Belvárosi városfelfedező  19.     játékos vetélkedő 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

20.  Soft rendezvény ‐ Fotókiállítás 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

                    

  

Soft rendezvény ‐ Belvárosi információs tér  21.     – Ismerjük meg jobban Győrt!  Programalap ‐ Lokálpatriotizmust erősítő  22.     civil kezdeményezések támogatása 

A projekt megvalósítását kiegészítő tevékenységek  23.  Akcióterületi terv elkészítése 

  

  

24.  Projektmenedzsment 

  

  

25.  Könyvvizsgálat 

  

  

26.  Kötelező nyilvánosság biztosítása 

  

  

27.  Közbeszerzések lebonyolítása 

  

  

28.  Műszaki ellenőr 

  

  

29.  Tervezői művezetés 

  

  

                    

                    

                    

                    

151   

                    

                    

                    

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve 3.9 Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Az ATT 2008. évi elkészítéséhez kapcsolódó egyeztetések A stratégia, illetve az egyes kiemelt akcióterületeken végrehajtani kívánt fejlesztési projektek

megvalósításában

résztvevő

partnereknek

közt

célirányos

projektmegbeszélések kerültek megrendezésre a főépítésész és a stratégia kidolgozóinak moderálásában: -

2008. január 18.: Újváros eATT projekt PEMCS 1.

-

2008. január 21.: Pálffy étterem partnerségi egyeztető megbeszélés

-

2008. január 22.: Városháza: Széchenyi tér partnerségi egyeztetés 1. az érdekeltekkel

-

2008. február 20.: Újváros eATT projekt PEMCS 2.

-

2008. február 20.: Városháza: Széchenyi tér partnerségi egyeztetés 2. az érdekeltekkel

-

2008. február 4.: VÍZÜGY : Vízpartok ATT egyeztetés

-

2008. február 21.: KÖH /Figler A./ Belváros eATT egyeztetés

A lakosság tájékoztatására a nyilvánosság következő eszközeivel éltek a tervezők: -

ún.

városbeszélgetések

keretében

nyílt

lakossági

fórumra

hívják

az

érdeklődőket, melynek első hivatalos indítója 2007 októberében volt a Széchenyi tér megújítása projekt miatt, majd kéthavonta egy-egy városrészt (akcióterületet) érintően kerülnek az IVS által megfogalmazott stratégiai elemek lakossági megvitatásra. Április hónapban a Mosoni-Duna híd tervezett nyomvonaláról tartottak fórumot -

az egyes képviselői szervezésű helyszíni bejárások szintén jó alkalmat teremtenek

a

helyi

igények,

különböző

célcsoportok

elképzeléseinek

feltérképezésére -

az elektronikus hírforrás a www.gyor.hu, ahol a stratégiai dokumentumok között elérhető a teljes IVS dokumentuma

-

az írott sajtó napi, heti rendszerességgel számol be az IVS keretében tervezett illetve megvalósuló fejlesztésekről, a Győri Közélet című hetilap pedig IVSsorozatban mutatja be az egyes akcióterületeket, jelezve mindenhol a fejlesztési irányokat, a tervezett főbb projekteket.

A

fejlesztési

területen

együttműködni

szándékozó

partnerekkel

a

projekt

megvalósításával megbízott Városfejlesztési Kft. munkatársai tartják a folyamatos

152   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve kapcsolatot. A projekt megvalósítása érekében a következőképpen

történtek

az

egyeztetések: -

augusztus 27. az összes partnerrel. Bemutatásra került a projektmenedzsment szervezet,

tisztázásra

került

a

partnerek

előrehaladása

a

projektelemeik

előkészítésében. -

november 20, 21. az összes partnerrel. A pályázat II. fordulója beadásához kapcsolódó ütemezés és benyújtandó dokumentumok, azok beszerzésének módja és üteme. Tájékoztatás a projekt kockázatairól.

-

december 10. az összes partnerrel. Az átadandó műszaki dokumentáció tartalmi, formai kérdései. Pénzügyi tervek, projektelem leírások követelményei. Műszaki ütemezés kérdései.

-

december 15. összes partner. Dokumentációk átadása.

-

január 12., 13. összes partner. Tervezői költségbecslések, ütemtervek átadása.

Az Önkormányzat Stratégiai és Városépítési Osztályaival: A központi projektelem előkészítésének előrehaladása. A projektpartnereket érintő kérdések tisztázása. -

szeptember 05.

-

szeptember 19.

-

október 01.

-

október 08.

-

október 15.

-

október 29.

-

november 05.

-

november 11.

-

november 17.

-

november 26.

-

december 03.

-

december 11.

-

január 07.

-

január 14.

A rendszeres kooperációs megbeszélések alkalmat teremtenek arra, hogy a projekt megvalósításával kapcsolatos valamennyi műszaki, pénzügyi és ütemezési feladat áttekintésre kerüljön, és folyamatos információáramlást tesz lehetővé a projektpartnerek között.

153   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve Az

ATT

módosításával,

a

tervezett

fejlesztéssel

kapcsolatban

lezajlott

egyeztetések (2013.): A stratégia, illetve az egyes kiemelt akcióterületeken végrehajtani kívánt fejlesztési projekt

elemek

megvalósításában

résztvevő

partnereknek

közt

célirányos

projektmegbeszélések kerültek megrendezésre a főépítész és a stratégia kidolgozóinak moderálásában: -

2012. december–2013. március: Pályázat előkészítő munkacsoport folyamatos egyeztetései, belső projektmegbeszélések, a pályázati feltételeknek megfelelő dokumentáció összeállítása

-

2013.

január-február:

a

fejlesztendő

gazdasági

és

közösségi

funkciók

vonatkozásában érintett vállalkozások felkeresése -

2013.

január-március:

Hatósági

egyeztetések

(projektpartnerenként)

Győr-

Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájával

A lakossági igények megismerése az alábbi eszközökkel éltek a tervezők: -

2013. február: igényfelmérés a tervezett projekttel kapcsolatban

A lakosság tájékoztatása (2013. február – 2014. szeptember): -

az egyes képviselői szervezésű helyszíni bejárások a helyi igények, különböző célcsoportok elképzeléseinek feltérképezésére

-

az elektronikus hírforrás a www.gyor.hu, ahol a stratégiai dokumentumok között elérhető a teljes IVS dokumentuma

-

2013. február 22-én városházi sajtótájékoztatón Borkai Zsolt polgármester úr, valamint Dr. Somogyi Tivadar és Fekete Dávid alpolgármester urak mutatták be a belvárosi funkcióbővítő városrehabilitáció II. ütemét

154   

Győr Megyei Jogú Város Belvárosi Akcióterületi Terve

A fejlesztési területen együttműködni szándékozó partnerekkel a Településfejlesztési Főosztály munkatársai tartják a folyamatos kapcsolatot. A projekt megvalósítása érekében a következőképpen történtek az egyeztetések: -

2013. február 20.: A projektmegbeszélésen, melyen az összes partner jelen volt tisztázásra került a partnerek előrehaladása a projektelemeik előkészítésében.

-

2013. február 27.: A projektmegbeszélésen, melyen az összes partner jelen volt a pályázat beadásához kapcsolódó ütemezés és benyújtandó dokumentumok, azok beszerzésének módja és üteme került ismertetésre.

-

2013. március 7.: A Támogatói Csoport első ülése. Az átadandó műszaki dokumentáció tartalmi, formai kérdései, a pénzügyi tervek, a projektelem leírások követelményei, a műszaki ütemezés kerültek véglegesítésre.

A

2013. március 17.: Tervezői költségbecslések, ütemtervek átadása.

Főosztály

munkatársai

folyamatosan

tartották

a

kapcsolatot

az

érintettekkel,

kérdéseikre további személyes egyeztetéseken adtak választ. A rendszeres kooperációs megbeszélések alkalmat teremtetnek arra, hogy a projekt megvalósításával kapcsolatos valamennyi műszaki, pénzügyi és ütemezési feladat áttekintésre kerüljön, és folyamatos információáramlást tesz lehetővé a projektpartnerek között.

155