OM PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA Készült: március 25

.Mikszáth Kálmán Általános Iskola OM 035163

1239 Budapest, Sodronyos u.28.

PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2013.

Készült: 2013. március 25.

1

Mikszáth Kálmán Általános Iskola OM 035163


„A jóakarat magában még nem elegendő kormányrúd a vezetéshez. Oda szilárd és biztos kéz kell, mely tudja miért tesz, mit bír elérni és milyen eszközöket kell használnia” (Mikszáth Kálmán)

2



Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................. 6 1.1. AZ INTÉZMÉNY FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ......................................................................................... 6 1.2. AZ INTÉZMÉNY MŰSZAKI ÁLLAPOTA, TÁRGYI FELTÉTELEK...................................................................... 6 1.3. AZ ISKOLA SZEMÉLYI ADOTTSÁGAI ......................................................................................................... 6 1.4. PEDAGÓGUSOK ÉS TECHNIKAI DOLGOZÓK ............................................................................................... 7 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................. 9 2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK......................................................................................................................... 9 2.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK LEGFONTOSABB CÉLJAI........................................................................... 13 2.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA FELADATAI............................................................... 15 2.4. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSRENDSZEREK......................................................................................................... 16 2.5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK .................................................................. 18 2.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................... 21 2.6.1. A diákönkormányzat .................................................................................................................... 21 2.6.2. Tanórai keretben megvalósítható közösségfejlesztési feladatok. ................................................. 22 2.6.3. Tanórán kívüli foglalkozások feladatai ........................................................................................ 22 2.6.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ................................................................... 22 2.7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ....... 22 2.8. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................... 24 2.8.1 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere ..................................................................................................................................................... 25 2.9. ERKÖLCSTAN- ÉS A HELYETTE VÁLASZTHATÓ HIT ÉS ERKÖLCSTAN-NEVELÉS ISKOLÁNKBAN ...................... 27 2.10. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................................. 29 2.10.1. Az intézmény feladatai a veszélyeztetett gyermekek körében: .................................................... 30 2.10.2. Szociális különbségek enyhítését segítő tevékenységek ............................................................. 31 2.11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................. 32 2.11.1 Mindennapos testedzés megvalósítást szolgáló program ............................................................. 44 2.12 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 44 2.13 VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK, MODULOK KÖRE........................................................................................... 51 2.14 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA INTEGRÁLTAN .................................. 52 2.15 SAJÁTOS NEVELÉSŰ TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA INTEGRÁLTAN ...................................................... 52 2.16. AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ......................... 52 2.17 INFORMATIKA OKTATÁS ........................................................................................................................ 52 2.18 IDEGEN NYELV OKTATÁSA .................................................................................................................... 53 2.19 AZ EGÉSZ NAPOS NEVELÉS - OKTATÁS PROGRAMJA ............................................................................... 53 2.20 53 2.20.1 Az egész napos iskola általános definíciója ................................................................................. 56 2.20.2 Az egész napos nevelés pozitívumai: ........................................................................................... 59 2.20.3 Az egész napos iskola oktatási – nevelési feladatai ..................................................................... 59 2.20.4 A nevelési – szabadidős terv elemei ............................................................................................ 60 2.20.5 Módszerek használata .................................................................................................................. 60 2.20.6 Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei .................................................................. 61 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE................................................................................................... 64 3.1. ALAPELVEK........................................................................................................................................... 64 3.2. KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ..................................................................................................... 66 3.3. IPR PROGRAM A MIKSZÁTH ISKOLÁBAN ............................................................................................... 73 3.5.1 NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ 5. ÉS A 6. ÉVFOLYAMON .................................................................... 75 3.6. ALKALMAZANDÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 76 3.7 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................... 77 3.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI.......... 78 1.

3



3.4.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei ..................................................... 78 3.4.2. Integrált tanulók értékelésének és minősítésének elvei ................................................................ 81 3.4.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ....................... 82 3.4.4. Jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái .................................................................................................................................... 85 3.5. AZ ISKOLA MINDENNAPOS TESTMOZGÁSRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYI HÁTTÉR ........................................ 88 3.6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK............................................. 89 3.7. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK ............................................................................................ 90 3.7.1. Formája ........................................................................................................................................ 90 3.7.2. Rendje .......................................................................................................................................... 91 3.7.3. Korlátai ........................................................................................................................................ 91 3.7.4. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ......................................................... 91 3.8. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........................................................................................................ 91 3.9. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................................... 92 3.9.1. Tanórán kívüli kötött foglalkozások: ........................................................................................... 92 3.9.2. Tanórán kívüli kötetlen foglalkozások: ........................................................................................ 92

4



A Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata, érvényessége Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. Évi CXC. törvény alapján módosította. A módosítások bevezetése 2013. szeptember 01-től történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett évfolyamok a 2011. szeptember 01-től érvényes Pedagógiai program szerint dolgoznak, kivéve ha az új program elemeinek bevezetése érdeksérelmet nem okoz tanulmányaikban. A nevelői közösség a Pedagógiai programot minden évben, illetve a törvényi változások alkalmával felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja azt. A módosítás szükséges akkor is, amikor a nevelés-oktatás folyamata megkívánja a belső átalakítást, átértékelést. Ezt a tantestület az értékelő értekezletek alapján, szükség esetén elvégzi. Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett - kezdeményezheti az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni. A Damjanich János Általános Iskola Pedagógia Programjának érvényessége a TÁMOP pályázat tartalmánál fogva 2016. augusztus 31. Ekkor felül kell vizsgálni a programot. A pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A dokumentumot a Fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az igazgatói irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján.

5



1.

Helyzetelemzés

1.1.

Az intézmény földrajzi elhelyezkedése A hagyományos hierarchikus irányítási elven működő 8 osztályos általános iskola 1959-

ben nyitotta meg kapuit. 1994-ig Pesterzsébethez tartozott, ekkor vált Soroksár önálló kerületté. Ez jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével, új programmal kapcsolódjon a kerületben kialakuló oktatási - képzési elképzelésekhez. Az iskola területi elhelyezkedéséből adódóan - városszél, közlekedés távolabb, vegyes családi házas környezet - új feladatok megtervezésére és megvalósítására nyílt lehetőség. Kezdetben az emelt szintű testnevelés megvalósítására történtek kezdeményezések. 2000 júniusában a szülők igényeit, a kerületi oktatási osztály és a középiskolák elvárásait figyelembe véve - a gyermekeket előtérbe helyezve újra fogalmaztuk az iskola fejlesztési tervét. Két másik iskolában ének-zene, német nemzetiségi nyelvoktatás zajlik, s az iskolák hagyományai - generációk jártak a 80 – 100 éve működő iskolákba - saját profil kialakítására ösztönözték iskolánkat. Így döntöttünk az angol nyelv és az informatika tanítás hangsúlyának emelése mellett. Megerősítettük az iskolaotthonos oktatási formát is.

1.2.

Az intézmény műszaki állapota, tárgyi feltételek Az 1959-ben épült iskola teljes belső felújítására két lépcsőben került sor, 2008-ban és

2009-ben. A felső szint felújításával korszerű számítástechnika terem került kialakításra. Felújított könyvtárunk egy média teremhez kapcsolódóan már teljesíti a XXI. század követelményeit. A tanulást segítő eszközök, oktatási eszközök terén sok fejlesztés történt, továbbra is szükséges az állomány bővítése.

1.3.

Az iskola személyi adottságai Az intézmény tanulólétszáma az elmúlt tíz év alatt a közel 150 főre csökkent. Az utóbbi 3

évben stagnál. Ennek okai: csökkenő gyereklétszám, a másik két iskola elszívó hatása, megváltozott társadalmi igények. Az iskola és tanulóink mikrokörnyezete komolyan meghatározza az iskola pedagógiai munkáját, ezért a helyi pedagógiai programunk elkészítésekor és jelenleg az átdolgozáskor is fontos6



nak tartottuk a tanulók családi környezetének, a szülők és a helyi társadalom iskolánkkal, pedagógiai munkánkkal szemben támasztott igényeinek, követelményeinek megismerését. Az általános iskola alapvető feladata, hogy a különböző családi környezetből érkező gyerekeket eljuttassa a továbbtanuláshoz szükséges szintre, mindenkinek egyenlő esélyt nyújtva az érvényesüléshez kielégítve az EU-s csatlakozás utáni elvárásokat. A családi háttér, a környezet, elsődlegesen meghatározó a gyermek, s így az iskola életében is. Felméréseink után az alábbi körülmények figyelembevételével készítettük a pedagógiai programunkat: -

a szülők 25%-a végzett közép, 8 %-a felsőfokú iskolát,

-

ez meghatározza az életben való elhelyezkedést, megfelelő munkakört, előmenetelt, fizetést,

-

magas a munkanélküliek aránya körükben,

-

a gyerekek csak közel 60%-a él teljes családban,

-

a tanulók 40%-a nyilvántartott saját nevelési igényű és veszélyeztetett,

-

érzelmi-, idegi-, munkatevékenység akarati területeken hatalmas lemaradást mutatnak a normál képességű gyermekektől,

-

eltérő családi környezet, kevés a jó anyagi körülmények között élő iskolázott család.

Összegezve: A fenti tényezőkkel szerettünk volna rávilágítani, hogy miért tekintjük kiemelten fontosnak a környezethez igazodó, tanulókra szabott, hátrányokat pótló programok megvalósítását. A meglévő tárgyi, személyi, technikai feltételek és a megfogalmazott elvek alapján alkottuk meg helyi pedagógiai programunkat, a fejlesztési koncepciót és a kerettantervhez igazodó jelenlegi átalakítást is.

1.4.

Pedagógusok és technikai dolgozók A tantestület közepes nagyságú, 26 álláshellyel rendelkezünk. A nevelői állomány vi-

szonylag állandó, a több mint 10 éve iskolánkban dolgozók száma 10 fő, 6 fő ebben az évben került az iskolába, a többi kolléga több éve dolgozik intézményünkben. Jelentős változás az iskola életében, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása érdekében a Fenntartó engedélyezte a gyógypedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus alkalmazását.

7



Az iskola alapfeladatának teljesítéséhez szükséges dolgozói állomány az iskola rendelkezésére áll. A technikai személyzet évek óta alig változott. A szakos ellátottság jelenleg teljes.

8


2.

Az iskola nevelési programja

2.1.

Pedagógiai alapelvek


Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. A nevelő-oktató munka négy részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, valamint a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Az alapfokú nevelés - oktatás a nyolcadik évfolyam végével lezárul. Az alapfokú nevelés oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés folyik. A nevelés - oktatás a Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervek alapján történik a helyi tantervek megvalósításával. A kerettanterv célja, hogy biztosítsa az iskolai nevelés - oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Legfontosabb feladata, hogy meghatározza a nevelés - oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés - oktatás kötelező és közös követelményeit, és az ezek teljesítéséhez szükséges óraszámot. Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető céljai: -

a demokrácia értékei, értékrendjére épülő magatartási formák kialakítása,

-

egyéni és közösségi érdekek érvényre jutása,

-

minden tanuló számára fontos általános műveltség alapjainak elsajátítása,

-

nemzeti értékek, hagyományok tisztelete,

-

nemzeti azonosságtudat fejlesztése,

-

nemzetiségeink tisztelete, ápolása,

-

európai humanista értékrend,

-

európai létünk tudatának kialakítása,

-

európai népek kultúrájához való tartozásunk erősítése,

-

a különböző kultúrák, népek, hagyományok tiszteletére való nevelés fontossága.

9



A pedagógiai program törvényi háttere A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.Kormányrendelet A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet A 110/2012 (VI. 04.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptantervről Az 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásáról A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. ALAPÍTÓ OKIRAT (Munkaanyag) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve:1Mikszáth Kálmán Általános Iskola 1.1.

Idegen nyelvű megnevezése: -

1.2.

Rövid neve(i):2-

2. Feladatellátási helye(i)3 2.1.

Székhelye: 1239. Budapest, Sodronyos utca 28

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye:4 Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. és Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: -

egycélú köznevelési alapfeladat ellátása esetén: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola, kollégium, pedagógi-

10



ai szakszolgálati intézmény vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény -

többcélú esetén5:  csak iskolai feladatot lát el: egységes iskola vagy összetett iskola  közös igazgatású köznevelési intézmény6  egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény  gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény7  egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény  közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézmény8

5. OM azonosító:9 035163 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1.

Köznevelési alapfeladatok:10  általános iskolai nevelés-oktatás11 

alsó tagozat



felső tagozat

 pedagógiai szakszolgálati feladat 

gyógypedagógiai tanácsadás,



logopédiai ellátás



gyógytestnevelés

 pedagógiai-szakmai szolgáltatás  azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos12 nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása13

11



nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális

6.2.

gyermek-, tanulólétszám:14 270 fő 6.3.

Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban151-8

6.4.

Iskolai könyvtár ellátásának módja: 

6.5.

saját szervezeti egységgel

Különleges pedagógiai célok megvalósítása:16 

integrációs felkészítés (TÁMOP-IPR program – nem támogatott)

o Speciális jellemzők17 emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése – informatika, angol – 1-8 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7.1.1. feladatellátási hely szerint pontos cím18: 1239.Budapest, Sodronyos utca 28. helyrajzi szám: 187216, 187215 hasznos alapterület: 8777 m2 jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK19 működtető neve: Budapest Főváros XXIII. Kerület Önkormányzata A Pedagógiai Program hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata, érvényessége Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. Évi CXC. törvény alapján módosította. A módosítások bevezetése 2013. szeptember 01-től történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett évfolyamok a 2010. szeptember 01-től érvényes Pedagógiai program szerint dolgoznak, kivéve, ha az új program elemeinek bevezetése érdeksérelmet nem okoz tanulmányaikban.

12



A nevelői közösség a Pedagógiai programot minden évben, illetve a törvényi változások alkalmával felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja azt. A módosítás szükséges akkor is, amikor a nevelés-oktatás folyamata megkívánja a belső átalakítást, átértékelést. Ezt a tantestület az értékelő értekezletek alapján, szükség esetén elvégzi. Az iskola Pedagógiai Programjának módosítását - indoklás mellett - kezdeményezheti az igazgató, az iskolavezetőség, az egyes tantárgyi munkacsoportok/munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

2.2.

A pedagógiai programunk legfontosabb céljai -

Az eltérő családi környezetből érkező gyerekek nevelése, hogy alkalmassá válhassanak a társadalmi feladatok megoldására.

-

Alapműveltséghez juttatás, mellyel szakmákat tudnak elsajátítani, tovább tudnak tanulni.

-

Olyan erkölcsi értékek, magatartási formák kialakítása, melyek a szeretet, becsület, felelősségérzet fogalmát erősítik bennünk. Formálni a helyes ítélőképességet, az erkölcsi és esztétikai érzékenységet tanulóinkban.

-

Megismertetni őket a tanulási szokásokkal, kialakítani bennük a tanulás és a teljesítmény fontosságát, logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelésük.

-

A nemzeti műveltségi anyag, az egyetemes emberi kultúra elemi szintű megismertetése, megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű használatára nevelés. Ismerjenek idegen nyelveket

-

Az egészséges életmódra való felkészítés, a kultúra, a művelődés iránti igény kialakítása, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló nevelés, hogy zenét, művészeteket szerető emberekké váljanak. Legyen fontos életükben a környezet védelme, a sport és a játék.

13



-

Környezettudatos életvitelre nevelés.

-

Legyen fontos életükben a család. Ismerjék a családi élet, a háztartás feladatait, a célszerű mindennapi gazdálkodást.

-

A környezethez igazodó, tanulókra szabott, hátrányokat pótló programok megvalósítása, különös figyelemmel a tanórán kívüli tevékenységek megszerzésére. (később részletezve)

Általános céljaink megvalósítása az alapfokú nevelés - oktatás első második szakaszában (1 - 4. évfolyam)

-

Fejlessze az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

-

Vezesse át a gyermeket az óvodai tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

-

Tegye fogékonnyá környezete, a természet, a társas kapcsolatok, társadalom értékei iránt.

-

Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának.

-

Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

-

A tanítási folyamatban elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszában (5 - 8. évfolyam):

-

Folytassa az első szakasz nevelő - oktató munkáját, kiemelten a személyiség fejlesztési területen (ld. 2.5 fejezetnél).

-

Vegye figyelembe, hogy a 10 – 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.

-

Vegye figyelembe, hogy 13 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzésében előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. 14


-


A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.

-

A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra és a társadalomba való beilleszkedésre.

-

Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.

Az iskolában folyó nevelő - oktató munka feladatai

2.3.

A célok körültekintő meghatározása után következhet a célokhoz szorosan kapcsolódó feladatok kijelölése, vagyis annak meghatározása, hogy milyen teendők várnak az egyes pedagógusra a célok megvalósulása érdekében a hagyományos tanórákon, napközis foglalkozásokon és iskolaotthonos formában. 1 - 4. évfolyam -

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.

-

Motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását.

-

Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

-

Alapozza meg a tanulási szokásokat.

-

Támogassa az egyéni képességek kibontakozását és a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát.

-

Csökkentse a hátrányokat, amelyek a gyermekek szociális - kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

-

Tudatosítsa a gyermekekben a környezetből megismerhető értékeket.

-

Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

-

A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

5 - 8. évfolyam -

Fejlessze a tanulókban a képességeket, készségeket, amelyek a harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek

-

Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját

15


-


A tanuló gyakorlati módon igazolhassa megbízhatóságának, becsületességének és szavahihetőségének értékét

-

Tudatosítsa a közösség demokratikus működésének értékét, szabályát

-

Erősítse az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulását

-

A demokratikus normarendszer kiterjesztésével neveljen a természet és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra

-

Erősítse az Európához való tartozás tudatát, más népek megismerésére, megbecsülésére Eszközök, eljárásrendszerek

2.4.

Mindezek megvalósítására az intézmény az alábbi eszközöket és eljárásrendszereket alkalmazza: Tanórákon és tanórákon kívül: -

motiválás, a kíváncsiság, érdeklődés folyamatos ébrentartása,

-

élménynyújtás a tanulásban,

-

önálló szintetizálási, rendszerezési feladatok,

-

teljesítményvágy optimalizálása,

-

sikervágy, magas igényszint, állandó kötelességtudat alakítása,

-

alkotóképesség és állóképesség fejlesztése,

-

differenciálás, egyéni tehetséggondozás,

-

speciális és kiegészítő ismeretek nyújtása,

-

cselekedtető, fejlesztő hatású tevékenységek szervezése,

-

a zenei kultúra iránti érdeklődés felkeltése, megszerettetése,

-

az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítása

-

környezetünkben lévő kulturális intézmények programjaiba való bekapcsolódás.

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - az oktatás valamennyi módszere

- önbírálat

- meggyőzés

- beszélgetés

- minta

- felvilágosítás

- példa

- tudatosítás 16



- példakép

- előadás

- példakövetés

- vita

- eszménykép

- beszámoló

- bírálat A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés

- értékelés

- megbízás

- játékos módszerek

- ellenőrzés

- gyakorlás

A magatartásra ható módszerek: -

Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás.

-

A dicséret iskolánkban használatos módjai:

-

szóbeli dicséret nyilvános formái:

-

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt

-

iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás,.iskolagyűlés..)

-

írásbeli dicséret formái:

-

osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba)

-

igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba)

-

oklevél

-

kitüntetés

-

alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések

A jutalmazás formái lehetnek: -

szóbeli dicséret

-

írásbeli dicséret

-

oklevél, kitüntetés

-

jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj,..)

-

Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés

A büntetés formái: -

szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés...)

-

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás 17



-

igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás

-

nevelőtestület elé idézés, nevelőtestületi írásbeli elmarasztalás

-

párhuzamos osztályba való áthelyezés

-

áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!)

-

tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)

Gátlást kiváltó módszerek – DÖK egyetértésével Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni: felügyelet, fenyegetés, ellenőrzés, tilalom, figyelmeztetés, intés, elmarasztalás A nevelési módszerek eszközei -

Nyelvi (verbális) eszköz: beszéd, beszélgetés - lehet spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos, interjú

-

Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok),

-

Szociális technikák: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, minta és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték, dramatizáló tevékenység.

A foglalkozások formái - ahol az oktatási nevelési módszereket alkalmazzuk:

2.5.

-

kötelező tanórák, osztályfőnöki órák

-

napközis, tanulószobai foglalkozások

-

választható foglalkozások

-

szakkörök, korrepetálások

-

diáksport foglalkozások

-

könyvtári programok

-

énekkar

-

egyéni pályázatok, tanulmányi versenyek

-

tanulmányi kirándulások, erdei tábor

-

egyéb szabadidős tevékenységek

-

diákönkormányzat működése, rendezvényei Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

18



Pedagógiai programunk teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. E foglalkozások fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzik akaratukat. A sokoldalú személyiségfejlesztés csak differenciált oktatásszervezéssel érhető el. A szülő, a környező társadalom igényeit megismerve iskolánkban kiemelt képzést tervezünk (jelenleg is folyik) idegen nyelvből és számítástechnikából. A szabadon felhasználható órakeretből, ill. a fenntartói órakeretből csoportbontásokat, felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokat valósítunk meg (nyelvoktatás, számítástechnika, technika). A foglalkozások fajtáit, a tevékenységi formákat a 2.8-as pontban részletezzük. A tanórán kívüli foglalkozások is kiváló lehetőséget nyújtanak a személyiség fejlesztés területén. -

a napközi biztosítja a tanulás és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének lehetőségét

-

a szakkörök, tanulmányi versenyek szervezésével biztosítjuk a tehetséges gyermekek tudásának kibontakozását, fejlesztését, sikerélményhez juttatásukat.

-

a korrepetálások felzárkózást jelentenek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak.

-

délutáni sport és szabadidős tevékenységek szervezése biztosítja, hogy a kevésbé eredményes tanulók is sikerhez jussanak a sport és a művészetek bizonyos területein - rajz, ének, zene, tánc.

A fenti foglalkozások során a személyiség következő motívumait fejleszthetjük: Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok -

tanulási motívumok

-

megismerési vágy fejlesztése

-

felfedezési vágy fejlesztése

-

játék szeretet és alkotásvágy

-

tanulási teljesítmény vágy

-

tanulási életprogram fejlődése

Kognitív képességek fejlesztése -

műveletek

-

megismerés

-

kommunikáció

-

gondolkodás 19


-


tanulás

Segítő életmódra nevelés: -

közösségi értékrendek kialakítása, fejlesztése

-

sajátos egyéni értékrend kialakítása

-

megfelelő szociális szokások, minták, szabálytudat, döntési szabadság, felelősség kialakítása

-

egyéni értékrend fejlesztése - szociális hajlamok, öröklött motívumok

-

szociális szokások - hasonló helyzetekben hasonló magatartás

-

szociális minták - mások viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, pozitív minták felkínálása

-

szociális ismeretek - esettanulmányok példákon keresztül

-

szociális kommunikáció fejlesztése - pozitív érzelmi légkör kifejlesztése

-

szociális érdekérvényesítés fejlesztése

-

segítőképesség fejlesztése - a segítés lehetősége, módja, légköre

-

együttműködési képesség fejlesztése - közös érdekek

-

versengés képességének fejlesztése

Egészséges és kulturált életmódra nevelés -

testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása

-

önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, végzése

-

zenei befogadóképesség fejlesztése

-

vizuális befogadóképesség fejlesztése

-

esztétikus közeg kialakítása

-

igényes és gazdag önkifejező képesség

-

az egészséges életmód ismérveinek megismertetése

-

érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése

-

rendszeres önértékelés

-

az önismeret folyamatos fejlesztése

-

a tehetség felismerése

Speciális kompetenciák fejlesztése -

alkotóképesség fejlesztése

-

szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése

20


2.6.


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: család; iskola; iskolán kívüli közösségek Ebben kiemelkedő szerepe van az iskolai diák-önkormányzati munkának. 2.6.1. A diákönkormányzat Több feladatot ellátó érdekképviseleti szervezet, melynek elsődleges feladata a szoros együttműködés megvalósítása és a fenntartása az iskola vezetése, tanári kara és a diákság között.

2.6.1.1.

A diákönkormányzat felépítése

Minden az iskolában tanuló gyermek tagja az önkormányzatnak, ha ezt annak vezetősége valamely ok miatt meg nem szünteti. Legfontosabb szerkezeti egysége az osztály. Minden felső tagozatos közösség (5.-6.-7.-8. oszt.) szavazás útján két - két főt delegál a diákönkormányzatba, ahol rajtuk kívül az önkormányzat irányítást végző tanár és a 3.-4. osztályok megfigyelői, ill. érdeklődők (tanárok, diákok, szülők stb.) foglalnak helyet. Véleményüket, ötleteiket a megfigyelők is közölhetik, de szavazati joggal csak a felsős képviselők és a vezető tanár rendelkezik. A vezetőséget évente az osztályközösség által választott elnökök és helyetteseik jelölik. A vezetőség megbízása egy évre szól. Ekkor választják meg az önkormányzat diák vezetőjét, titkárát és a különböző területek felelőseit. A tanárvezetőt a tanulók javaslata és a tantestület véleménye alapján az igazgató bízza meg. Szervezeti felépítés: Diákönkormányzatot segítő tanár

------- Oszt. közösségek

---- Ofők. Segítők

 Osztálytitkárok és helyetteseik 

21



Diákönkormányzat

vezetősége:

DÖK elnöke; titkára; tanulmányi felelős; ügyeletvezető; hasznosanyaggyűjtés-felelős, oszt.titk. és helyettesek. 2.6.2. Tanórai keretben megvalósítható közösségfejlesztési feladatok. A fő cél: a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezetéből közösséget alakítani. Ennek a célnak a magvalósításához kitartó, türelmes munkára van szükség. Segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, tanulói kezdeményezések segítésével, példamutatással - bírálat - önbírálat segítségével. Feladat: olyan nevelő kollektíva kialakítása, mely eljárásaival az osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Ezt segíti az osztályfőnöki munkaközösség létrejötte. 2.6.3. Tanórán kívüli foglalkozások feladatai -

Kötetlenebb tevékenységi formák az érzelmekkel teli élmények megvalósítása.

-

Erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

-

Ismertessék meg az együttélés alapvető szabályait.

-

A kirándulások mélyítsék el a környezet iránti felelősség érzését.

2.6.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

2.7.

-

Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel, külső szakemberekkel

-

Csoporton belüli kapcsolat erősítése.

-

Egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód kialakítása

-

Erős érzelmi, értelmi témák kijelölése során a közösséghez való kötődés felfedezése

-

Az egészséges, környezettudatos életmód kialakítása. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Tanulóink adottságait tekintve több területen küzdenek hátrányokkal és beilleszkedési zavarokkal: mikro- és makro környezetük egyaránt tartogat számukra gátló tényezőket, amelyek egyéni bánásmódot igénylő helyzetbe hozzák őket. A beilleszkedési, magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. 22



Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. A családi környezetből adódó problémák: -

lakáshelyzet

-

tanulási hely hiánya

-

rossz anyagi helyzet

-

szülők iskolázottsága és hiányos kultúrálódási igénye

-

helytelen családi „hagyományok” szokások

-

könyvek hiánya

-

italozó családtagok

-

csonka családok

-

munkanélküliségből adódó gondok

-

higiéniás és gondozottsági problémák

-

durva családi hangnem és a harmónia hiánya

-

átmeneti hátrányok - rövid idejű problémák

A lakókörnyezetből adódó nehézségek: -

rossz baráti - és lakókörzet negatív hatása

-

kifogásolható viszonyok a környező családok és lakások között

-

rossz szórakozási helyek (kocsma, játékbarlangok stb.)

A családok érdeklődése az oktatás iránt -

közömbösség az eredményeik iránt

-

nincs folyamatos fejlődés-követés a tanulási folyamatban

-

nem követik a jegyek, bejegyzések, tájékoztatók beírását

-

gyakran nem jelennek meg a szülői értekezleteken

Iskolai környezetben: -

hiányos felszerelések

-

kisebbségi érzés tanulmányi nehézségeik miatt 23


-

deviáns magatartás

-

néha nehéz beilleszkedés


Az előző pedagógiai program elkészítésekor végzett felméréseink alapján a magatartási beilleszkedési mutatóink azt jelzik, hogy: -

iskolaérettségi hátránnyal érkezik

27%

-

feladatvállalásban vonakodó

22%

-

kitartásban ellenálló

18%

-

koncentrációban szétszórt

25%

Ezek alapján: -

állandó fejlesztő pedagógust igényelne

16%

-

korrepetálást igényel

27%

-

alkalmanként

31%

Ebből adódó feladatok: -

differenciált tanítási forma;

-

változatos módszerek; fejlesztő játékok

-

többszöri megerősítés, visszalépésekkel;

-

állandó korrepetálás;

-

csoportbontások megvalósítása

Iskolánk feladata általánosan: 

A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökeré-

nek feltárása. 

A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.



A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.



A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.



Szervezett kompenzációs programokban való részvétel iskolai szinten.

Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

2.8.

Tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenységek 24



Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: 

Egyes tantárgyak emelt óraszámban való tanítása



Differenciált tanórai munka



Tehetséggondozó szakkörök



Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre



Felkészítés középiskolai tanulmányokra



Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése



Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

2.8.1 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmaz olyan oktatási-szervezési formákat, amely ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történjen. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési- és továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. 25



Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunknak és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. Alapelveink:  Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. 

A gyermekekkel szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat, és ezzel

harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. 

A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matema-

tikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) tudás birtokába kell juttatni. Általános céljaink: A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása. Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá 26



akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: 

Minden, a szakértői bizottságok által támogatott, tanköteles korú gyermek szükség

szerint, integrált keretek között nevelődjön. 

Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.



Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.



Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.



A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család- iskola- gyerek közötti kommunikáció.



Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.



Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.



Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.



Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat.

2.9. Erkölcstan- és a helyette választható hit és erkölcstan-nevelés iskolánkban Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké 27



állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. Az erkölcstan tantárgy alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. A tananyag felépítése spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A tananyag tartalma a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra épül, illetve személyes élményekre és elméleti jellegű ismeretekre. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint. Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő 28



tanulói részvétel. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve az önkéntes munka. Az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően, azonosulva az értékek mentén való nevelésoktatás elvével, felkínálja a választható tárgyak körében z erkölcstant és a helyette választható hittant. A mindenkori szabályozás alapján felmérjük a szülői igényeket és megszervezzük az oktatást. 2.10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelési és oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az általános iskolák első lépésben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel szüntetik meg. A pedagógiai eszközökkel történő intézkedések az egyéni beszélgetés a gyerekekkel, családdal, családlátogatás, napközibe, tanulószobába irányítás, korrepetálási lehetőségek kihasználása, szabadidő helyes felhasználása. Ennek sikertelensége esetén fordulnak a gyermekjóléti szolgálathoz. A gyermekvédelmi felelősök munkája a felderítés, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás. Ennek érdekében feladata: -

a tanulók tájékoztatása a gyermekvédelmi intézményekről

-

családlátogatás, a veszélyeztető okok feltárása,

-

a gyermekjóléti szolgálat értesítése gyermekbántalmazás esetén,

-

A veszélyeztetett helyzetbe kerülő gyermekkel elsősorban a nevelési, oktatási intézmények pedagógusai, osztályfőnökei, gyermekvédelmi felelősei találkoznak. Közvetlenül ők érzékelik először, hogy az egyéni bánásmódot igénylő gyermekbántalmazás, magatartásbeli zavarok, szociális vagy egészségügyi problémák miatt visszaesik a tanulmányaiban vagy gyakorta mulaszt. A felismerést követő okfeltárás elsődlegesen az oktatási intézményekben kezdődik.

29



A kialakult veszélyeztetettség esetén az okok feltárása, a helyzet felmérése, illetve a veszélyhelyzet megszüntetése szükségessé teszi a szoros kapcsolattartást a különböző gyermekvédelmi szervek között, mely megköveteli a naprakész információáramlást az érdekeltek között. A gyermekvédelmi felelős konkrét feladatát a munkaköri leírása tartalmazza. 2.10.1. Az intézmény feladatai a veszélyeztetett gyermekek körében: -

A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.

-

A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl. fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.)

-

Drog- és bűnmegelőzési programok

-

A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása ( táborok, művelődési házak stb.)

-

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.

-

Fegyelmi eljáráson való részvétel

-

Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.

Az intézmény valamennyi gyermekére: -

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.

-

A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.

-

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

-

A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)

-

Szociális ellátások számbavétele.

-

Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete

-

Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak

-

Felzárkóztató programok 30



Nagyon fontos, hogy tanulóink milyen szintű iskolaérettséggel érkeznek. Az iskolaérettségnek nagyon fontos összetevői vannak, amelynek területei a szakirodalom szerint nagy hatással vannak egymásra. Egymással való kapcsolatuk nagyban befolyásolják a tanulók iskolai előmenetelét a tanár és diák erőfeszítéseit az oktatás folyamán. Legfőbb területei: -

magatartás (önkiszolgálás, feladatviszony, viszonyulások)

-

tudás (artikuláció, beszédhiba, mennyiségi ismeretek, írás, mozgáskoordináció, manipulatív gondolkodási műveletek, szókincs)

-

testi adottságok (fizikum, mozgáskoordináció)

-

környezeti hatások (háttér harmóniája, diszharmóniája, befolyásoló tényező)

-

A felsorolt területek között lévő szoros kapocs meghatározza, befolyásolja, felerősíti vagy gátolja kialakulásukat, működésüket és fejlesztésüket. Ezért kell tisztában lennünk a helyi adatokkal.

A fent említett mérések eredménye alapján e területen az alábbiak a kiemelt feladataink: -

állandó korrepetálás

-

tanulószoba működtetésével felzárkóztatás

-

az iskolaotthonos és napközis foglalkozások fejlesztése

-

a problémás tanulók fejlesztő pedagógushoz, pszichológushoz, logopédushoz irányítása

2.10.2.

csoportbontások, egyéni korrepetálások a főbb tárgyakból. Szociális különbségek enyhítését segítő tevékenységek

-

felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok fejlesztése (egyéni fejlesztés)

-

az osztályfőnöki órán megvalósuló egészségnevelő program, szakirányú országos pályázat megvalósítása.

-

tudatos pályaorientáció, középiskolai előkészítők szervezése igény szerint

-

a szülők megfelelő tájékoztatása a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatások, személyes találkozások során:

-

egyszeri szociális segély

-

folyamatos neveltetési segély

-

a Sodronyos Alapítványtól alkalmanként, célirányos támogatás 31



-

az egész napos ellátás támogatása - elsősorban a rászorulóknak

-

tankönyvtámogatás - állami, szociális

-

táborozási hozzájárulások pályázatokból

-

ösztöndíjak - még nincs, de a tehetséggondozást az iskolai alapítvány jutalmazza

-

a szakszolgálatokról megfelelő tájékoztatás, kapcsolatfelvétel

-

pszichológus, logopédus, nevelési tanácsadó, speciális iskola

-

rendszeres, mindennapos kapcsolat az önkormányzat népjóléti osztályával

-

folyamatos és hatékony gyermekvédelmi munka (8. melléklet: Esélyegyenlőségi terv)

2.11. Egészségnevelési program Teljes körű egészségnevelési program Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelés folyamat egészétől. A teljes körű egészségfejlesztési program része az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása is. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a gyermekek ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és az életfordulókon /serdülőkor/ fokozottabban megerősíteni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen - az alapvető értékek mellett – a testilelki-szociális egészség közvetítése, az élet egészség védelme. 32



Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sport- és egyéb egyesületek, média, stb. Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségfejlesztési program hozzásegíti a tanulókat 

az egészséges életvitel kialakításához



a helyes értékrend felépítéséhez



az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez



az életmóddal kapcsolatos / biológiai-pszichés/ tennivalók elsajátításához



a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez



az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez

Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló szerepe az egészség-érték tudatosításában. Ezek birtokában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. A programba beépül a folyamatkövetés és az eredményvizsgálat. Ehhez idő kell, fontos a többszintűség, a célok, feladatok követhetősége. „Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, 33



e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. „

Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési folyamat egészétől.

Alapelve, célja: 

az egészségkulturáltság emelése



olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához



a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában



az életvezetési képességeket fejlesztése.



a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért



a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására



a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése



a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára



a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése

Tartalma: 

az egészségfejlesztéssel összefüggő célok, feladatok



a feladatok végrehajtását szolgáló program



az iskola-egészségügyi szolgálat munkája

Kapcsolódó szakanyagok:  módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez  módszertani anyag a mindennapos testneveléshez  az egész napos iskola programja

34



Az egészségnevelés fő jellemzői: 

az egészség megtartása, fokozása



az egészség visszaszerzésére irányuló és az



személyiség formálását elősegítő tevékenység.

Területei: Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: 

Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség,



Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,



Öltözködés,



Higiénia, tisztálkodás,



Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedély betegségek és függőségek) megelőzése 

Ésszerű napirend kialakítása.

Szűrővizsgálatok Iskolánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekorvos, egy általuk elkészített, a törvényeknek megfelelő terv szerint szűr a következő területeken: 

Hallás



Látás



Gerinc-tartás



Lúdtalp



Fogászat

Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakorvosi ellátáshoz jutnak Az egészségügyi törvény alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze az iskolai egészségvédelem főbb témaköreit: 

Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit



Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására 35





Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményei



Szorgalmazza a testmozgás, aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét



Szolgáltasson módszereket (döntési helyzet-megoldásokat) a stresszhelyzetek megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére



Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat



Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját



Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit



Adjon gyakorlati tanácsot, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit



Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei  Életviteli feladatok  Tanórai feladatok  Tanórán kívüli feladatok

Életviteli feladatok: Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, ám meghatározó az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat. Az általános iskolás korú gyermek és kamasz iskolában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára. 36



Az egész napos iskola keretében számtalan lehetőség és szükség mutatkozik az egészségnevelésre. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével ezeknek a szokásoknak, elvárásoknak a beépítése a gyermek személyiségébe elsődleges feladatunk Tanórai feladatok:

Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok: 

járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez,



életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához,



eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan,



bővítse ismereteiket

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: 

Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, természetismeret, irodalom, technika, stb.



„Egészségóra” (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása)

Tanórán kívüli feladatok: 

Szakkörök



Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, projekt)



Nyári táborok



Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások



Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások

Mindennapi testedzés megvalósítása: 

Testnevelési órákon - a KNT. szerint



Egész napos iskolai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint 37





Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében



Diáksport Egyesület működtetésével



Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét



Sporttáborok szervezése



Sportversenyek lebonyolítása

Az iskola sportköre tagja a Diák sportszövetségnek. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe. Egészségfejlesztésünket segítő hasznos módszerek: 

Játékok



Foglalkoztató előadások



Közösségépítés



Művészetek



Programok



Projektek

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: 

Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok,

iskolaorvos, védőnő. 

Külső partnerek: Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Egészségügyi Szol-

gáltatók (pl. fogászati prevenciós csoport), Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

Egészségnevelés az iskolánkban Fontos szabály: 

a tájékozottság



a tanulók életkori jellemzői, adottságai 38





az évfolyamonkénti egymásra épülés.

A témák részletezése: Az egészség fogalma 

Az egészség, mint érték



Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése



Testkultúra, testápolás, testünk felépítése, serdülőkori változások



Lelki egészségvédelem



Az egészséges fiatal életmódja az iskolában, a családban



Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kockázatos viselkedés, veszélyes környezet



egészségellenőrző vizsgálatok / testsúlyellenőrzés, vérnyomás-ellenőrzés, edzettségi önvizsgálat, mell önvizsgálata, egyéb/



A betegségek megelőzései



Orvoshoz fordulás



Megelőzés

Táplálkozás - mozgás 

Étkezési kultúra – ízlés, szokások, rendszeresség



Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban



Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok



A napi táplálkozás aránya



Teljesítmény és táplálkozás



Testsúlyellenőrzés



Az energiaigény /pihenés, tanulás, olvasás, mozgás/



Az egészséges táplálkozás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyozottság,

változatosság 

Aktív és passzív pihenés

A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés – eredmény: légzésjavulás, erő-és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés Szabadidő helyes felhasználása – a helyes napirend 39





Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása,

rendszere 

Rendszeresség



A tanulás egészségtana / időbeosztás, hely, testtartás, stb./



Kifáradás, jelzőrendszer



A pihenés szerepe aktív-passzív



Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése

Testápolás- öltözködés-személyi higiéné 

Testünk felépítése és védelme



Változások a serdülőkorban



A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum



Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei



Öltözködés, divat, egészség

Társkapcsolatok 

A serdülés hatása a személyiségre



Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátorság



Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet



Fiúk, lányok barátsága



Kirívó magatartás, utánzás



Nemi érés tudatosulása

Káros szenvedélyek-helyes döntések 

Élvezeti szerek hatásai



Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, szorongás, mérték, mértékletesség, hozzászokás, hiánytünetek, függőség



Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés



Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés



Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei,



Drogfogyasztó magatartás kialakulása, hatása

40





Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek / kávé, csokoládé /, szerencsejátékok, gyógyszerfogyasztás, PC, TV videó rabsága

Szexuális kultúra 

Érzelmek, barátság, változások kora



Személyiségfejlődés



Érettség



Kapcsolati kultúra



Felelősség, erkölcs



Fogamzásgátlás, abortusz veszélyei



Nemi egészség, harmónia



Nemi betegségek: AIDS,..

Egészséges környezet védelme 

Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet



Víz, levegő, talaj, növény-, állatvilág védelme



Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos



Új technológiák káros következményei



Hulladék csoportosítása



Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély



Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt

Balesetvédelem-elsősegélynyújtás 

Az emberi test felépítése



Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai



Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás,



Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben



Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer



Elsősegélykészlet

Az iskola egészségfejlesztési-stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a gyermekek életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek 41



megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek. A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása A program megvalósulása a tanévek során, a tanmenetekben, az iskola éves munkatervében megtervezetten történik. Az osztálytanítók, szaktanárok és osztályfőnökök, a DÖK és más alkalmanként felálló munkacsoportok a napi munka tervezésekor figyelemmel kísérik a program megvalósulását. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a PP-ben megfogalmazott módszerekkel, értékek mentén. A Teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításáért az iskola minden pedagógusa, dolgozója felelős.

A program megvalósulásának ellenőrzése-értékelése Életvitel szerűen megvalósuló tevékenységek: A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységekkel szemben az elvárás, hogy beépüljenek a tanuló magatartásformái sorába, váljnak spontán végzett cselekedetekké. A tanítók, később a tanárok a tanulók közt élve „érzékelik” a folyamat fejlődését, érését, és szükség szerint korrigálják azt. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés: A tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába. Tanórán kívüli tevékenységek során megvalósuló fejlesztés: A munkaterv szerint megszervezett témanapok, témahetek, projektek egyrészt a fejlesztési folyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Az 42



átadott ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek a programok során be kell épüljenek a tanuló és adott esetben a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a programok igen gyakran versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek. Visszacsatolás: Az adott események, tanév értékelés során elért eredmények reális feltérképezése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell, mélyüljenek. Ezt az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a tanmenetekben, programtervekben tervezik meg.

43



2.11.1 Mindennapos testedzés megvalósítást szolgáló program Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A sport lényege a mozgásos teljesítmény állandó növelése a sporttevékenység segítségével, a verseny eszközeivel, amely nem képzelhető el a személyiség teljes igénybevétele, öntevékenysége nélkül. Az ember számára a sport jó lehetőség az önkifejezésre. Tudatos pedagógiai munkával kell biztosítanunk azt, hogy amit a sportoló a sporttevékenysége alatt megszokott, azt élete egyéb területein is alkalmazza. Ennek érdekében az általános iskolában biztosítani kell a mindennapos, rendszeres és tervezett testmozgást. A mindennapos testmozgás a heti három testnevelési óra, sportkörök és játékos testmozgás keretében valósul meg. A sportolásra nevelés feladata a szabadidő hasznos eltöltésének irányításán túl a rehabilitáció támogatása. (3. melléklet: „Tanulj, sportolj a Mikszáthban” tehetségkutató és fejlesztő program) (4. melléklet: „Bringasuli” iskolai kerékpáros program) 2.12 Környezeti nevelési program A nemzeti alaptanterv önálló követelményként kezeli a környezeti nevelést, vagyis elvárja az iskolától, hogy segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakulásában, igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket. E követelmények teljesüléséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására van szükségük. Ezeknek a sajátos nevelési, tanulási helyzeteknek, színtereknek és tanulásszervezési módoknak a biztosítása a programadás szintjén a nevelőtestület feladata. A közös követelmények helyi, minőségi szempontú tervezése megkívánja, hogy egyértelmű és teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. 44



A környezeti nevelés alapelvei -

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése.

-

A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is, értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálására, erkölcsi-etikai kérdésekre.

-

A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni.

-

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során.

-

A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel.

-

Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre.

-

A környezeti nevelés hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja.

-

Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.).

-

Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok.

45


-


A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: Föld napja, Családi nap, látogatás természetvédelmi területekre, arborétumokba.

A környezeti nevelési célkitűzései: -

Rendszerszemléletre nevelés a tanórán szerzett ismereteket kapcsolják össze az élet valós ügyeivel (önmaguk lássák meg a problémákat)

-

Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók.

-

Legyenek alkalmasak a helyes, megfelelő válasz kiválasztására az alternatívák közül.

A globális összefüggések megértése: -

Értsék meg a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okait is.

A viselkedési normák és formák kialakítása -

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

Helyi tantervünkben a természet megismerését célzó környezeti nevelést valamilyen társadalomra figyelő vagy művészeti tartalmú tárggyal fűzzük egybe. -

környezetismeret + rajz és vizuális kultúra + technika és életvitel

-

természetismeret + hon- és népismeret

-

földrajz + ember és társadalomismeret, etika

-

egészségtan + mozgókép és médiaismeret

-

rajz és vizuális kultúra + mozgókép és médiaismeret

A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán -

Az osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit

-

A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot.

-

Bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében.

-

A magyar nyelv és irodalom órákon az élő természethez, az élőlényekhez való érzelmi kötődés, a felelősségérzés itt más szempontból közelíthető meg. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. 46


-


Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Itt is lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására. A technika- és életvitelórákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára.

A kerettantervi tartalmakat és tevékenységeket a tantárgyi tantervi követelményekhez építettük be. A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán A kerettanterv az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle környezeti vonatkozást tartalmaz, melyek a helyi építkezés alapanyagai. A helyi tanterv környezeti tartalma az iskola környezeti nevelését is befolyásoló helyi (természeti, épített és társadalmi) környezeti értékek, problémák világától is függ. A helyi környezet sajátosságai és a kerettantervi tananyagtartalmak közötti kapcsolódásokra figyelnünk kell. A helyi környezet adottságai teszik lehetővé, hogy a kerettanterv által meghatározott helyi tanterv tananyagszerű ismeretei bekerüljenek a tanítási-tanulási folyamatba. A helyi tanítási-tanulási módszerek szerepe sem elhanyagolható, hiszen a terepmunka lehetősége, az iskolán kívüli tanulási-megismerési tevékenységek köre, az iskola felszereltsége, az intézmény hagyományai meghatározzák a tananyagtartalmak megvalósításának körét. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban,

47



hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata tervezett, sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett programok: a) Tanulmányi kirándulás A kirándulásnak jelentős pedagógiai értéke van. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Kaphatnak a tanulók különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát. b) Az erdei iskola Az erdei iskola olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől eltérő helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

48



c) Szakkörök d) Nyári tábor e) Iskolai környezetvédelmi programok ( Zöld szív ) f) Szelektív hulladékgyűjtés g) Vetélkedők, tanulmányi versenyek A környezeti nevelés sajátos értékelési formái: A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. - Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. - Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. - Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: -

a tanulói kíváncsiság megőrzését;

-

az aktivitás fenntartását és megerősítését;

-

a belső motivációs bázis fejlesztését; 49



-

az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

-

a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

-

a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

-

az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: -

Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. - Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. - Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében: -

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására,

-

a szociális képességek alakulására,

-

a beállítódások és értékorientáció fejlődésére,

-

a csoporthelyzet megismerésére,

-

a konfliktuskezelés módjára irányul.

Osztályközösségek esetében: -

a csoportviszonyok alakulásának,

-

a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak,

-

az informális kapcsolatrendszernek,

-

a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

50



Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: -

folyamatkövető megfigyelés

-

célzott megfigyelés

-

helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)

-

tevékenységelemzés

-

egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: -

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése;

-

spontán és irányított személyes beszélgetések;

-

írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat;

-

nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése;

-

a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

2.13 Választható tárgyak, modulok köre A Nemzeti Alaptantervben meghatározott kötelezően oktatandó modulok iskolánkban beépülnek egy-egy tantárgy tantervébe. Így a tánc-dráma modul oktatása a magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül valósul meg. A hon- és népismeret modul a rajzórákba épül be. Az ember és társadalomismeret modul követelménye a biológia-, természetismeret- és a történelemórák anyagába épül be. A mozgóképkultúra és média modul önálló tantárgyként kerül oktatásra, szorosan kapcsolódik az informatikához. Az egészségtan modul a biológia és a természetismeret tantárgyakba épül be. Ezen modulok értékelése így értelemszerűen az adott tantárgyak érdemjegyeivel, azok részeként történik. Értékelési módjukra, a beszámoltatások formáira az adott tantárgyra vonatkozó követelmények érvényesek.

51



2.14 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása integráltan A Mikszáth Kálmán Általános Iskola fogadja a sajátos nevelési igényű tanulókat is. Gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek közreműködésével történik a tanulók fejlesztése, hátrányaik kompenzálása. Mindennapi tanórai tevékenységük mellett olyan foglalkozásokon vesznek részt, melyek a hiányos, rossz szociokulturális háttér szülte lemaradást, illetve a ténylegesen gyenge képességeket, készségeket fejlesztik. Fokozott gonddal szervezzük meg a tanórán kívüli tevékenységeiket.

2.15 Sajátos nevelésű tanulók nevelése és oktatása integráltan Azokat a tanulókat, akiket a szakértői bizottság bár SNI tanulónak nyilvánít, de alkalmasnak talál az ép tanulókkal való együtt nevelésre-oktatásra, integráljuk. Ezek a gyermekek ép társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken megtámogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, egyéni foglalkozásokat. Fontos feladat, hogy a befogadó közösség alkalmas legyen az integrált tanuló befogadására mind munka, mind személyiségfejlődés szempontjából. Amenynyiben ez a feltétel nem teljesítődik, az integráció nem lesz sikeres. Az integráció igényli a gyógypedagógus folyamatos irányító és ellenőrző tevékenységét. Viszont a közvetlen teher az osztályban tanító pedagóguson van, akinek koordinálni kell a gyermek életét a befogadó közösség életén belül. Ez nagy körültekintést, alapos előkészületet és állandó kontrollt igénylő munka. Szükséges ehhez a tevékenységhez a tanárok folyamatos továbbképzése is, illetve központi programokban való részvétel. 2.16. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 

patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése



együttműködés civil programmal



szakkörök, művészeti körök

2.17

Informatika oktatás

Napjaink élete nem képzelhető el informatikai eszközök nélkül. A gyermekek pici gyermekkoruktól kezdve használják a gépeket, információhordozókat. Számtalan szakma, tevékenység végzésének feltétele a számítógépes ismeret. A számítógép és az internet nyújtotta lehetősé52



gek végtelen teret adnak a tehetséggondozásnak, de ugyanúgy a fejlesztésnek is. Iskolánk számottevő mennyiségű olyan oktatóanyaggal rendelkezik, mely alkalmas a fenti tevékenységekre. Ez egyértelművé teszi, hogy az informatika irányába kell nyitni, hozzáférhetővé kell tenni minden gyermek számára. El kell érni, hogy ne öncélú tevékenység legyen, hanem kihagyhatatlan eszközévé váljon az önálló ismeretszerzésnek, az önálló munkavégzésnek. Továbbá el kell érni, hogy a felhasználói gyakorlat olyan morális ismeretekkel, szokásokkal egészüljön ki, melyek biztosítják az eredeti cél megvalósulását. Az informatika oktatásával el kívánjuk érni, hogy a nyolc éven át tanuló gyermek a START vizsgát letéve léphessen középiskolába. Ezzel jelentősen nőnek esélyeik a beiskolázásnál, majd pedig az iskolai követelmények teljesítésénél is. Az informatika oktatásával biztosítható a közösség számára az esélyegyenlőség, a felzárkózás, a lemaradások csökkentése, a fejlődés.

2.18

Idegen nyelv oktatása

Napjainkban kiemelt elvárás a tanulóval, majd a munkavállalóval szemben, hogy készségszinten ismerjen legalább egy idegen nyelvet. Alapja ez a tanulmányok megerősítésének, az ismeretek szerzésének, a munkavállalásnak, az emberi kapcsolatok kiterjesztésének. A Mikszáth Iskolába járó tanulók és szüleik joggal várják el, hogy a jó nyelvérzékű gyermekek kaphassanak lehetőséget magasabb szintű nyelvismeret megszerzésére, ami megalapozza a középiskolai előmenetelt. A nyelvoktató programunkkal felkínáljuk a lehetőséget a magasabb szintű, elmélyültebb, több gyakorlati ismeretet adó nyelvtanulásra, melynek eredményeképpen a tanulók magabiztosan használhatják a nyelvet, eszköz lesz számukra az ismeretek szerzésében, testvérvárosi kapcsolatok és személyes barátságok ápolásában, felsőfokú tanulmányok körének kiszélesítésében, munkavállalásban. A kompetencia alapú nyelvoktatásunk a projektmódszert kiemelten fontosnak tartja. A folyamat szerves része az IKT eszközök használata. Az oktatási szakasz lezárásaként a tanulók alapszintű nyelvvizsgát tehetnek. 2.19 Az egész napos nevelés - oktatás programja 2.20 Az egész napos iskola: Az egész napos iskola feladata a nevelés, meghatározott ismeretek elsajátítása, az alapvető kompetenciák fejlesztése, és a mindennapos testmozgás biztosítása. Ez elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában és nevelésében jelent segítséget. A tanítási időkeret széthúzásával a kötelező tanórák egy része átkerül délutánra, a fennmaradó időben

53



pedig a differenciált fejlesztésre, a nevelésre, a közösségi tevékenységekre (művészeti képzésre, sportfoglalkozásra, kertészkedésre, barkácsolásra) fordítja az időt. A gyerekek így jobban megtapasztalhatják az egymásrautaltság, a sportszerűség, az együttműködés élményét. A „Sportolj, tanulj a Mikszáthban” program elindításával az egész napos iskola fontos elemei már 2010ben beépültek az iskola életébe. A sportban rejlő nevelési lehetőségek beépülésének megjelenését vártuk el a tanulmányi munkában. Az egész napos iskolarendszerben keletkezett plusz időt olyan programokkal lehet kitölteni, ami a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását célozza.

Ez a forma lehetőséget nyújt arra, hogy a rendelkezésre álló időt rugalmasan ossza be, van idő csoportmunkára, beszélgetésre, szerepjátékra, önálló tanulásra, a differenciált fejlesztésre, két tanóra között hosszabb szünetre az udvaron, játszótéren. A gyermekek egészsége érdekében elengedhetetlen a mindennapos, lehetőleg szabad levegőn végzett testmozgás, játék. A házi feladatot elkészítik a gyerekek az iskolában, de a tankönyveket, füzeteket is ott tartják, így nem kell a nehéz iskolatáskát hurcolni nap, mint nap. Itt azok a gyerekek is hozzájutnak pluszprogramokhoz, akiknek szülei nem tudnak, vagy nem kívánnak pénzt áldozni a különórákra,

így

fontos

szerepe

lehet

az

esélyegyenlőség

növelésében.

A jó minőségű egész napos iskola fontos intézmény lehet a hátrányok leküzdésében és az esélyegyenlőség növelésében, s egyben kifejezi az iskola szocializációs és civilizációs feladatainak fontosságát. Amellett, hogy a tanítási órák egész napra történő széthúzásával humánusabb, a terhelést egyenletesebben biztosító keretek között zajlik az oktatás, több idő jut a nevelési feladatokra, a közösségformálásra – így biztosítható elegendő idő a személyre szabott, differenciált fejlesztésre, s minden diák garantáltan hozzáfér olyan szolgáltatásokhoz is, amiket egyébként nem mindenki tudna az oktatási piacon megvásárolni Az egész napos iskola fontos eszköz és jó irány az esélyegyenlőség megteremtésében, A megváltozott szülői elvárásokra, részben pedig felmérések eredményeire alapozva indult el az iskolafejlesztés az egész napos, közösségi iskola felé. Az egész napos iskola témájával kapcsolatosan az első, nagyon pozitív szcenáriót érdemes kiemelni, mely szerint az iskola közösségi központtá fejlődik. Ennek eredményeként az intézmény iránti bizalom erős, támogatottsága biztosított. A tanulás mellett megerősödnek a közösségi funkciók, az intézmény szorosan együttműködik környezetével. Nagy hangsúly helyeződik az esélyteremtésre. Jellemző az önállóság, az alkotó légkör, melyet a helyi közösség támogat és elismer. Kiemelt szerepet kap a tanulók, tanárok szülők együttműködése. A 54



társadalmi, gazdasági környezettel való szoros kapcsolat eredményeként a tanárokon kívül más szereplők is bekapcsolódnak az oktatási, nevelési célok megvalósításába, ami növeli a megszerzett ismeretek relevanciáját és munkaerő-piaci elfogadottságát. A foglalkoztatási formák ugyanakkor nem merevek, a rendszer nem zárt, abba külső szereplők is beléphetnek. Az iskola képes azokat a szolgáltatásokat iskolaidőben és az elvárt színvonalon biztosítani, amelyek ma csak különórákkal érhetők el. A jól működő egész napos iskola képes integrálni tevékenységükbe ezeket az elemeket, biztosítja a tanulók biztonságos napközbeni ellátását, kedvező hatást gyakorolnak a tanulmányi eredményekre és fontos eszközei a társadalmi integráció erősítésének, a kirekesztés és a lemorzsolódás csökkentésének. Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóink igény szerint reggel 8 órától délután 16 óráig egész napos iskolarendszer keretében, hasznosan töltsék mindennapjaikat. Szakköreink egy részét a különböző diáksportkörök alkotják, melyek segítenek kielégíteni diákjaink szabadidősport iránti igényét. Jelenleg súlyemelés, szumó, asztalitenisz, futballedzést kínálunk tanulóinknak. Kizárólag szakmájukban elismert, megfelelő képesítéssel rendelkező, gyermekszerető szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel. Megfelelő felkészülés után a sportkörök vezetői korcsoportos versenyeken is indítják diákjainkat, akik ily módon részt vehetnek a kerületi, budapesti, országos és nemzetközi sportéletben, valamint megtapasztalhatják, átélhetik a versenyzés, közös sikerek örömét, mely erősíti a csapatszellemet és a diákok közötti összetartást. A versenyzés lehetőséget kínál arra, hogy tanulóink megismerkedjenek más iskolák hasonló érdeklődésű diákjaival. A sportkörökön kívül az előzetes igényfelmérés alapján rajz és furulya szakkört indítottunk a sport szakkörökkel párhuzamosan. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képességeiknek és személyes érdeklődésüknek megfelelően, fejlődésük szempontjából hasznosan töltsék el délutánjaikat, a tanulási idő végeztével érdekes és örömet okozó foglalkozások keretében ismerkedhessenek meg az általuk kiválasztott sportágakkal, tevékenységekkel. A délutáni foglalkozások mindegyikére az iskola területén biztosítunk lehetőséget, megkönnyítve ezzel a szülők és a gyermekek hétköznapjait.

55



2.20.1 Az egész napos iskola általános definíciója Az egész napos nevelés a nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Az egész napos nevelésben a nevelési – képzési folyamat részévé válik az önálló tanulás és a gyermek szabadidő – tevékenységeinek irányítása is. Megvalósulhat a nevelési – oktatási folyamat egysége, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységének összefüggő rendszere. Az egész napos nevelésben a gyermekek egész napja pedagógiailag szervezett, irányított, ellenőrzött, értékelt. Az egész napos iskola rendszerben tanul osztályban délelőtt és délután tanítási órák, órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek váltakoznak. Ez a rendszer továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. Összehangolja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét életkoruknak megfelelő követelmények figyelembe vételével. Az egész napos iskola rendszerében a nevelőtestület munkájában szoros együttműködést kell megvalósítani. A rendszer megfelelő tárgyi feltételei: a tanulásra és a szabadidős tevékenységekre egyaránt alkalmas termek, játszóudvar, sportpálya. Iskolánk beiskolázási körzetében jelentős %-ban élnek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok, illetve a munkavállalók jellemzően bejárnak más településekre, így a gyermek ellátása, felügyelete nehézségekbe ütközik. Évek óta emelkedő mértékben kérik az iskolaotthonos és a napközis ellátást. Az egész napos iskolában, mint élettérben gondolkodunk, így a megtervezett program-elemek több síkban értelmezhetőek. 1. Tanítási óra 2. Tehetséggondozás 3. Szabadidős tevékenység 4. Önálló tanulás 5. Szociális feladatok A tanítási órákról a törvényi rendelkezések értelmében iskolánk Helyi tanterve rendelkezik.

56



Az elmúlt évek során számos tapasztalatot szereztünk a tanulók tehetséggondozásában. Így azt látjuk, hogy a tanórákat megerősítő, a személyes képességekre és készségekre támaszkodó programok jelentősen javítják a tanulmányi előmenetelt. A felkínált tehetséggondozó programokat tovább bővítve, az egész napos iskola keretében szélesebb mozgásterünk kínálkozik a fiatal személyiségének alakítására. Felkínált tehetséggondozó programok kiválasztásának szempontjai:  Erősítse a tanuló tanulmányait  Támogassa a motivációjának kialakulását, fenntartását  Teremtse meg a lehetőségét a sikeres pályaválasztásnak, továbbtanulásnak  Teljesítse ki a tanuló fejlődését  Adjon a tanuló kezébe eszközt az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz, ismereteinek elmélyítéséhez, érdeklődésének kielégítéséhez  Kapcsolódjon az iskola választott prioritásaihoz  Értéket teremtsen A kisgyermek – kiskamasz életében nagy jelentőséggel bír a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének megtanulása. Fontos, hogy ez a tevékenység is értéket teremtve épüljön be a fejlődés folyamatába. A játék, bármely életkorban is élünk vele, fontos tere a személyiség fejlesztésének. A kreatív tevékenységek olyan életszerű ismereteket adnak a tanulónak, mit később a napi életében tud hasznosítani. A szabadidős tevékenységek kiválasztásának elvei:  Praktikus ismeretet adjon  Értéket teremtsen  Szórakoztasson  Kikapcsolódást jelentsen  Építse a közösséget, a közösségi érzést  Nyissa ki a fiatal látókörét saját környezetén túlra Az önálló tanulás jelentősége felértékelődött. A munkafegyelem és a kitartás, a célért való küzdés eközben elveszni látszik. A tanulónak meg kell látnia, hogy bár mi minden támogatást megadunk a tanulmányainak sikeres előmenetele érdekében, de az ő feladata ezt kihasználni, élni ezzel a lehetőséggel. A napi élet része kell, legyen az az idősáv, amikor a tanuló „spontán” tanul, rögzíti és mélyíti az órán és tehetséggondozáson tanult információkat. Ennek érde57



kében az önálló tanulásra szánt idő védett idő az iskola napirendjében, mértékében az életkorhoz igazodik. Napjainkban egyre több szociális és szocializációs feladat hárul az intézményekre. A mi iskolánkban ez fokozottan igaz. Az egész napos iskola, a fenntarthatóság, a ránk hárított nevelési helyzetek mind azt sugallják, hogy az itt eltöltött időben tudatosan és tervezetten irányítsuk a gyermekek életét a szociális feladatok ellátásában is. A tanulók számára felkínáljuk a napi háromszori intézményi étkezést. Választhatják ezt részben is. Ha a család nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor biztosítjuk, hogy társaival együtt, a saját maga hozott élelmét fogyassza el. A tanuló számára az egész napos iskolában a munkakörülmények biztosítása kiemelt feladat. Szükséges a megfelelő mozgástér, infrastruktúra, eszközök biztosítása.

Az egész napos iskola tantervének, szervezési feladatainak rögzítésére későbbiekben kerül sor, miután megjelenik az iránymutató tanterv.

58



2.20.2 Az egész napos nevelés pozitívumai: - A gyermekek az iskolában az időt életkoruknak, igényeiknek megfelelően változatos tevékenységekkel töltik. -

Elegendő idő jut a kulturált étkezésre, a tisztálkodásra

-

A szabadidő, a tanulás utáni kikapcsolódási, feltöltődési lehetőség egyenletesen oszlik el a nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét, bioritmusukat, az agy élénkebb és lassúbb működési szakaszai. A gyerekek aktuális állapotának megfelelően a tanító rugalmasabban kezelheti az idő-

-

keretet. (Pl. ha fáradtabbak, felcserélheti a tanórát és az azt követő szabadidős foglalkozást.) Rengeteg lehetőséget nyújt a különböző tanulási tevékenységek integrációjára, össze-

-

hangolására, a tanulási – nevelési folyamat komplex egységként kezelésére. (Pl. tanulmányi séták, színház- múzeumlátogatás, kirándulások, környezetvédelmi projektek, táncház, könyvtárlátogatás, Megkönnyíti az óvodából az iskolába lépést. (Napirendjük az óvodában is hasonló

-

volt.) 2.20.3 Az egész napos iskola oktatási – nevelési feladatai Az oktatási – nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására, az egyén ismereteinek céltudatos felhasználására irányulnak. -

A tantervi anyag elsajátíttatása

-

Értelmi képességek fejlesztése

-

Speciális helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása

-

A társas magatartás követelményeinek kialakítása

-

Az önálló tanulás módszereinek megtanítása

-

Az önművelés technikájának elsajátítása, egyéni érdeklődés kibontakoztatása, és felkészítés a felső tagozatra

-

A tanórákra való eredményes felkészülés biztosítása

-

A hiányok pótlása

-

Pozitív munkaszokások kialakítása

-

Erkölcsi nevelés, teljes körű egészségnevelés

-

Kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása

-

Magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezet biztosítása 59



-

Személyi higiéniai szokások kialakítása, betartatása

-

Étkezési kultúra kialakítása, megőrzése

2.20.4 A nevelési – szabadidős terv elemei A tevékenységek feltétele: A szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg. -

Képzőművészeti nevelés: képi, esztétikai élménynyújtás, a különböző technikák megismertetése (papír, agyag, festék, színes kréta, ceruza, mozaik), alkotások bemutatása.

-

olvasóvá nevelés (mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás, irodalmi sorozatok)

-

dramatikus játékok,

-

bábjáték

-

vizuális nevelés (kézművesség, barkácsolás)

-

népművészeti nevelés, népművészeti ágazatok megismertetése (ünnepek, szokások)

-

egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirendi szokás, testápolás)

-

séták, kirándulások (egészségügyi, megfigyelések, szempontok)

-

filmnézés, elemzés, értékítéletek megfogalmazása

-

ének – zenei nevelés (zeneművel hallgatása, közös éneklés, zenés játékok végzése)

2.20.5 Módszerek használata -

didaktikus játékok – hiánypótlás

-

kezdeményezés, választási lehetőségek

-

érdeklődés felhasználása

-

csoportos foglalkozások

-

klubnapközi foglalkozások (péntek du.-ként)

-

kirándulások nevelése

-

helyzetgyakorlatok – szokásrend begyakorlása

-

önálló felkészülések

-

spontán igények megjelenítése

-

tananyaghoz kapcsolódó közös applikációs játékok 60



2.20.6 Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei Az egyes tevékenységek iránya megcélozhatja a teljes csoportot, rászorulókat, gyakorisága pedig napi előfordulástól a féléves időszakig. 1. A magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek: Tanulási tevékenységek: -

tananyag elsajátítása

-

önellenőrzés

-

lexikon használata

-

szótárak

-

verstanulás

-

olvasás korrekció

-

helyesírás korrekció

-

szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Szabadidős tevékenységek: -

mesék, elbeszélések, versek, mondókák, nyelvtörők, ezek tanulása hallás után

-

a fentiek dramatizálása

-

a versek illusztrálása

-

a versek, mondókák ritmuskísérete

-

népi játékok

-

mesék, versek illusztrálása

-

ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek értelmezése

-

vers- és meseírási próbálkozások

-

mesenapló

-

könyvtárlátogatás

-

műsorok előadása, tanulása

-

rejtvények fejtése

2. Matematika tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek: Tanulási tevékenységek: -

tananyag elsajátítása

-

önellenőrzés

-

mérés, becslés 61


-

műveletek tanulása, gyakorlása

-

műveletek korrekciója

-

szöveges feladatok megjelenítése

-

szöveges feladatok értelmezése

-

Szabadidős tevékenységek:

-

mérések elsajátítása – játékban

-

táblázatok használata

-

mértani eszközök alkalmazása


3. Környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek: Egészséges életmódhoz fűződő: -

tisztálkodás, öltözködés

-

kulturált étkezés

-

terítés

-

napközis napirend

Társas magatartás fejlesztése: -

szép környezet kialakítása

-

vélemény a magatartási szokások betartásáról

-

csoportszokások, hagyományok

Tanulási tevékenységek: -

eszközök célszerű elrendezése, használata

-

szóbeli tanulási technikák gyakorlása

-

lexikonok, szótárak, térképek, könyvek használata

Szabadidős tevékenységek: -

szerepjátékok (foglalkozások, vendégvárás)

-

népmesék, népi játékok, szokások, hagyományok eljátszása

-

helyzetgyakorlatok – érzelmi ráhatás

-

gyűjtőmunka (növény, képi, tárgyi, fotók, makettek)

-

más népek játéka

-

kirándulások (térkép, iránytű, menetrend használata)

-

kísérletezés

-

növényültetés, gondozás

4. Rajz tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek: 62



-

festés, rajzolás (tempera ,zsírkréta, akvarell)

-

mintázás

-

reprodukciók gyűjtése

-

bábkészítés különböző anyagokból

-

papír, anyag felhasználása

-

makett, nyomatok

-

múzeumi látogatások

63


3.

Az intézmény helyi tanterve

3.1.

Alapelvek


Az első fejezetben megfogalmazott megújított pedagógiai programunk alapján módosított új helyi tanterv kialakítására került sor. Iskolánk területi elhelyezkedése, a gyermekek érdeklődése, a körzet és a társadalom igénye továbbra is indokolja néhány szakterület prioritását. A kerettantervi tantárgyak és modulok valamint óraszámok meghatározásánál az alábbi területek kaptak hangsúlyt: -

Informatika, számítástechnika

-

Testnevelés, egészséges életmódra nevelés

-

Differenciált idegennyelv-oktatás

-

angol

-

Csoportbontások megvalósítása - nyelv, technika, informatika

-

Rajz, népi hagyományok

-

Iskolaotthonos oktatás

A pedagógiai programunkban ezek a hangsúlyos tárgyak. A tantervben az idegen nyelv, informatika és a sport, a művészeti oktatás kapnak hangsúlyt. Iskolánk kiemelt feladatként vállalja a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelését és oktatását, melyhez az idevonatkozó kerettantervi dokumentációt, ajánlásokat használja. A tanítás a hagyományos iskolaszerkezeti tagolás szerint történik alsó és felső tagozaton. Az 1 - 4. osztályokban folyó pedagógiai munka egy évfolyamon történő párhuzamos osztályokban iskola - napközi és iskolaotthonos formában zajlik. A felső tagozaton tanulók differenciált foglalkozásokkal, szakkörökkel, korrepetálásokkal, fejlesztő foglalkozásokkal, tanulószobai foglalkozásokkal egészíthetik ki tanulmányaikat. A tantárgyi óratervekbe beépítettük a már hagyományos erdei iskolát tanulmányi kirándulásokat, múzeumi napot, színházlátogatásokat, amelyeket a szülő finanszírozza, amit pályázati pénzek vagy egyéb források felhasználásával kívánunk támogatni. A délutáni tömegsport foglalkozásokat a törvényi előírásoknak megfelelően a sportkörökben szervezzük. A helyi tanterv tantárgyakra lebontva A pedagógiai program mellékletét képezi. A fenntartói kiegészítő órakeretet a pedagógiai céljaink megvalósítására használjuk fel. 64



Bevezető és kezdő szakasz tantárgy és óra terve (2013) Tantárgy

1. osztály min. ó

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órák Ebből informatika Összesen

szt. ó

2. osztály

összes

min. ó

8

8

4 1 1 1,5 1,5 1

1 4 1 1 1,5 1,5 1

5

5

8 1

2

szt. ó

3. osztály

összes

min. ó

szt. ó

összes

min. ó

szt. ó

összes

8

7

1

8

6

1

7

1 4 1 1 1,5 1,5 1

1 4 1 1 1,5 1,5 1

1 4 1 1 1,5 1,5 1

2 4 1 1 2 2 1

1

4 1 1 1,5 1,5 1

3 4 1 1 2 2 1

5

5

5

5

5

1

2

25

1

1

2

25

4. osztály

3

25

1

1

2

25

5

3

25

1

1

2

25

27

1

1

3

1

Alapozó és fejlesztő tantárgy és óra terve (2013) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon – és népismeret Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órák Ebből informatika Összesen

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály szt.

min.ó

szt.ó

összes

min.ó

szt.ó

összes

min.ó

szt.ó

összes

min.ó

4

1

5

4

1

5

3

1

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

4 1 2 2

3 1 2 2

4 1 2 2

3 1 2

4 1 2

3 1 2

1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5

1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 2 1

1 1 1

1 2 1

1 1

3 4 1 2 2

1 1

1

1

ó

1

0,5 0,5

összes

4 1

1,5 2 2 1,5 1

1 1

1

1

1 1 1

1 1 1

5

5

5

5

5

5

5

5

1 2

1

1 3

1

1 3

1

1 3

1

1 1

1 28

2

1

0 28

28

3

65

1

0 28

31

3

1

1 2 1

0 31

31

3

31

Mikszáth Kálmán Általános Iskola 1239 Budapest, Sodronyos u. 28.

3.2.

Pedagógiai program

Kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezzük be azokat a tudásokat és képességeket,

amelyek birtoklása alkalmassá teheti a tanulót egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kompetencia-területek részben fedik egymást, és egymásba fonódnak: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi. Kulcskompetenciák: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek 66


Pedagógiai program

alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a 67


Pedagógiai program

kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Feladat: A tanuló életkorának megfelelő énképpel rendelkezzen, melyet az oktatónevelő munka során, a tantárgyak tananyagába építve, illetve a szabadidős tevékenységek tematikájába illesztve fejlesztünk. Kiemelten fontos a nagy szociális hátrányból, elnyomó családmodellből érkező gyermekek integrálása. Gyermekeink önmagához való viszonyának alakításában alapvető célunk az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret

68


Pedagógiai program

Tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar személyiségek életét, munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Feladat: Fontos feladatunk a gyermek harmonikus kapcsolatának elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözzük. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel, mindemellett tartsák meg magyarságtudatukat. Feladat: Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagítjuk, amelyek birtokában megtalálják helyüket az európai társadalmakban. Toleránsak legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják be azokat az információkat, melyek az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről szólnak. Iskolánk tanulói törekedjenek Soroksár nemzetközi kapcsolatainak ápolásában kivenni részüket. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának egyik fontos feltétele részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében, a politikai életben. Feladat:Olyan tevékenységek, programok biztosítása az iskolai élet során (DÖK), melyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

69


Pedagógiai program

Gazdasági nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Feladat: Iskolánk nevelő munkájának alapvető szerepe van abban, hogy tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Sajátítsák el a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Legyenek képesek megtalálni az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Feladat: Tanulóink konkrét feladatokon, szituációs játékokon, projekthetek feladatsorain ismerkedjenek meg a Fenntarthatóság elméletének jelenlegi feladataival, keressék meg benn saját helyüket, szerepüket. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás 70


Pedagógiai program

számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: - az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), - az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; - az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; - a gondolkodási kultúra fejlesztése; - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; - az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Feladat: A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit, mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Tanáraink fontos feladata, hogy megismerjék a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegyék figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassák fel és válasszák meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházzák fel azokat. Törekedniük kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítaniuk, 71


Pedagógiai program

amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Testi és lelki egészség Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a gyermekeink egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnunk kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Feladat: Személyi és tárgyi környezetünkkel segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

72


Pedagógiai program

Feladat: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Az iskolánknak – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

3.3.

IPR program a Mikszáth Iskolában Iskolánk körzetében nagy számban laknak, tanulnak szociális helyzetükből és képessége-

iknek hiányából adódóan tanulásban akadályozott gyermekek. Az erre vonatkozó statisztikák évről évre romlanak. Ellátásuk, fejlesztésük különös gondot, speciális foglalkoztatást igényel. Az esélyegyenlőségi program megvalósítása rájuk nézve fokozottan érvényes. Az Oktatási Minisztérium által támogatott, a szociális hátrányból és képességek fejlettségének hiányából adódó hátrányok kompenzálását segítő program, az IPR program iskolánk számára megnyitja a szervezett fejlesztés kapuit. E program kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbözőségek sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. Ezek a tanulók differenciáltan oktathatók. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődősét, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés és oktatás nem csak a gyermekhez, de a gyermekhez tartozó közeghez is igazodik. A cél ismert, a módszer, az eszköz egyénre szabott. Iskolánk kidolgozta és alkalmazza ezt a programot.

73


Pedagógiai program

Jóllehet a program a nehezen fejlődő, lemaradó tanulók számára jelent megoldást, mégis az iskola minden tanulóját érinti, hiszen alapja az integrált oktatás. Így figyelemmel kell lenni az integráló és az integrált gyermekre is, figyelembe kell venni mindkét fél igényeit, lehetőségeit, fejlődését. A program működtetése: 1. Első osztályba felvett tanuló, aki később csatlakozik a programhoz: a tanuló eredményei az első osztály során nem megfelelően alakulnak. Az osztálytanító jelzése alapján a fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus megvizsgálja a tanulót. Szükség esetén az iskola a szülővel egyetértésben elküldi a megfelelő bizottsághoz vizsgálatra. A szakértői vélemény alapján a fejlesztésért felelős munkacsoport (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, osztálytanító) megtervezi a gyermek fejlesztését. Megvizsgálja, hogy a tanuló osztálya elbírja-e az integrálást. Az osztályban tanítók az egyéni fejlesztési terv alapján kidolgozzák a differenciált oktatást. A munka eredményességét a munkacsoport havonta megbeszéli, negyedévente elemzi. 2. Első osztályba már szakértői véleménnyel érkező gyermek esetén a munkacsoport elkészíti a gyermek fejlesztését. Megvizsgálja, hogy a tanuló melyik osztályban legyen integrálva. Az osztályban tanítók az egyéni fejlesztési terv alapján kidolgozzák a differenciált oktatást. A munka eredményességét a munkacsoport havonta megbeszéli, negyedévente elemzi. 3. Nem első osztályba felvett tanuló, aki később csatlakozik a programhoz: a tanuló eredményei az adott osztály és az előző osztályok alapján nem megfelelően alakulnak. Az osztálytanító jelzése alapján a fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus megvizsgálja a tanulót. Szükség esetén az iskola a szülővel egyetértésben elküldi a megfelelő bizottsághoz vizsgálatra. A szakértői vélemény alapján a fejlesztésért felelős munkacsoport (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, osztálytanító) megtervezi a gyermek fejlesztését. Megvizsgálja, hogy a tanuló osztálya elbírja-e az integrálást. Az osztályban tanítók az egyéni fejlesztési terv alapján kidolgozzák a differenciált oktatást. A munka eredményességét a munkacsoport havonta megbeszéli, negyedévente elemzi.

74


Pedagógiai program

4. Integráló közeg: Az a csoport, ahova a tanuló integrált oktatása során kerül, felkészítést igényel, mert tolerálnia kell az integrált tanuló másságát. Szükséges a csoport felkészítése, folyamatos nyomon követése. 5. A létszámok alakítása az integrációhoz: az integráló csoport száma erősen korlátozott, összhangban van az integráltak számával. 6. Szükséges személyi erőforrás: a. az előírt fejlesztő órák megtartásához elegendő fejlesztő és/vagy gyógypedagógus; b. a munkacsoportok vezetéséhez, koordinálásához gyógypedagógus, c. pedagógiai és /vagy gyógypedagógiai asszisztensek az előírt számban d. logopédus, pszichológus... A program működését kedvezően befolyásolja, támogatja az iskolaotthonos oktatás, és a megfelelően szervezett szabadidős tevékenységek, közöttük a sport-tevékenységek, gyógytestnevelés, és a zenefoglalkozások, kézműves foglalkozások. 3.5.1 Nem szakrendszerű oktatás az 5. és a 6. évfolyamon

Az általános iskolákban évek óta találkozunk azzal a nehezen kezelhető helyzettel, hogy tanulóink egy része nem képes, nem alkalmas az 5. osztályba lépve a szakrendszerű oktatás elvárásainak megfelelni. Ezért a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény bevezette a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. Évfolyamokon. Több fejlődési szakasz után választható oktatási forma lett. Tekintettel iskolánk beiskolázási körzetének szociális és motivációs jellemzőire, megtartjuk a nem szakrendszerű oktatás lehetőségét abban az esetben, ha egy adott osztály 4. év végi mérési eredményei, addig tapasztalt előmenetele ezt szakmai jellemzők mentén megkívánja.

75


Pedagógiai program

3.6. Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyveink, taneszközeink kiválasztása igen nagy odafigyelést igénylő folyamat. Minthogy az alsó tagozatban az alapozást tekintjük elsődleges feladatunknak, ehhez olyan tankönyveket és taneszközöket kell használnunk, melyek vállalt feladataink megvalósításához legközelebb visznek. Meg kell felelnünk annak a követelménynek is, hogy akármilyen okból tőlünk eltávozó tanítványunk be tudjon illeszkedni másik általános iskola rendszerébe. Feladatunk az igen tehetségesek eredményességének növelése, versenyeztetése is. Ennél sokkal gyakoribb feladatunk a fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása és/vagy folyamatos fejlesztése. Munkánk akkor szervezhető a legjobban, ha ezeket a feladatokat egy alapkönyvből és hozzá csatolt könyvekből és egyéb tankönyvnek nem minősülő oktatási segédeszközökből építjük fel az általunk használt információhordozók rendszerét.  Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.  Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.  Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.  A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják.

A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük:  pedagógusaink a tankönyvválasztásnál az EMMI által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek köréből választanak;

76


Pedagógiai program

 azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni;  a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán és a bizonyítvány kiosztásakor írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet (jogszabályi rendelkezés alapján), illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához.

3.7 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az értékelés alapja a NAT és a /kerettantervre épülő/ helyi tantervi alapkövetelmény. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet (a Közoktatási Törvény 71. §-a), ha a az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette. Első évfolyamon csak abban az esetben utasítható a tanuló évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás (összesen több mint 250 óra) miatt nem tudta teljesíteni. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 2-8. évfolyamon minden tárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell szereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestületi döntésnek megfelelően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles, ha a nevelőtestület másképp nem dönt. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 77


-

Pedagógiai program

az igazgató részben, vagy egészben felmentette a tanulót a tanórai foglalkozáson való részvétel alól (69.§ 2. bekezdés),

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy az egy vagy több tantárgyból-, ill. az iskola két- vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse (71.§ 3. bekezdés),

-

a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

-

magántanuló volt (69.§ 3. bekezdés).

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: -

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika.

-

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

-

5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, idegen nyelv, informatika

-

7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földünk és környezetünk, idegen nyelv, informatika

A továbbhaladásról döntő személy (testület) az egyes évfolyamokon, egyes tantárgyakból: -

tanító

-

tanár

-

munkaközösség

-

tantestület egésze.

A továbbhaladásról dönthet a szülő is: gyermeke évet ismételhet, ha eredményes évet zárt, de egészségügyi ok, vagy iskolaéretlensége miatt fejlődése így jobban biztosítható. Az engedély megadásáról szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

3.4.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka ál-

landó velejárója, a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide. 3.4.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szakta78


Pedagógiai program

nár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (a szöveges értékelés, az érdemjegy és osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelmény- teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés funkciói: -

diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható

-

formatív, azaz formáló segítő a kötelező anyagrészek vonatkozásában, mégsem osztályozandó,

-

szummatív, lezáró összegző iskolai-tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel.

Szöveges értékelést, érdemjegyet kaphat a tanuló -

szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),

-

írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat)

-

önálló kiselőadás,

-

óraközi, tanórai munka,

-

tantárgyi tanulmányi- és sportversenyen való részvételre.

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye érdemjeggyel nem torolható meg, viszont a tanórai munka minősítésére – hiányzó nélkülözhetetlen felszerelés miatt – lehet tantárgyi elégtelent adni. A tanulót a szorgalmi időszakban megilleti az osztályzat javításának lehetősége. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek (az osztályzatok) alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket viszont az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől. Az érdemjegyek bejegyzése a szóbeli és írásbeli feleletek esetében kék illetve fekete, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) más színű tintával vagy egyéb megkülönböztető módon történik. 79


Pedagógiai program

Témazáró felmérőket a tanulók a tantervi követelményeknek megfelelően írnak, de előre tervezetten - az időpontját előre közölni kell és a naplóba rögzíteni. A tanév közben a formatív értékelésnél a pedagógus dönti el, hogy melyik témában mikor, milyen formában értékeli a tanulók teljesítményét. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. Fontos év közben a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek figyelmeztető célú tájékoztatása. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve a fontosabb témák lezárásakor adnak érdemjegyet. Nem korlátozza a testület a tanítók, tanárok módszertani szabadságát abban, hogy - a tantárgy sajátosságainak megfelelően - maga döntse el, mely tanulói teljesítményt érdemesít osztályzásra valónak. Az osztályozás objektív legyen, és vegye figyelembe a tanulók fejlődését. Osztályzatok, érdemjegyek A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga, javítóvizsga eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. Meghatározó a szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. Tanév végén a teljes szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzatok kialakítására, nem a matematikai átlag alapján. A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy -

a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette,

-

ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez,

-

tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez.

A tanuló előmeneteléről a szülőket az ellenőrzőbe, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba beírt eredmények segítségével folyamatosan kell tájékoztatni. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása soha nem válhat a fegyelmezés eszközévé! Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: -

Jeles (5) aki o a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, o a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, látja az összefüggéseket, o a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz, o önálló problémamegoldásra is képes. 80


-

Pedagógiai program

Jó (4) aki o a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, o az összefüggéseket tanári segédlettel tudja értelmezni, o begyakorolt témákban önálló problémamegoldásra is képes.

-

Közepes (3) aki o a tantervi követelményeknek pontatlanul, hiányosan tesz eleget, o gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre, o csak egyszerű esetekben képes önálló munkára.

-

Elégséges (2) aki o a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, o fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes.

-

Elégtelen (1) aki o a tantervi minimumot sem teljesítette, o ennek eleget tenni a tanári útmutatás és a felzárkóztató segítségével sem képes.

A tanuló tudja, ismerje meg, milyen teljesítményt várnak el tőle. Az ellenőrzőbe minden szóbeli, írásbeli értékelés kerüljön be a szülő tájékoztatása érdekében. Az iskolánk pedagógiai elveivel összefüggően bármely értékelhető tanulói teljesítményre – megkülönböztetés nélkül – alkalmazzuk az értékelési mechanizmust, az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza. Az egységes értékelés kialakítása miatt megegyeztünk abban, hogy az egyes témazáró dolgozatoknál elért pontszámokat a következő százalékos kulcs alapján váltjuk át osztályzatokká: 3.4.2. Integrált tanulók értékelésének és minősítésének elvei Az integrált és BTMN-s tanulók értékelésekor a szakértői dokumentáció javaslatait vesszük figyelembe. Az SNI tanulók értékelésének alapja a fogyatékos tanulókra vonatkozó tantervi ajánlás követelményrendszere.

81


Pedagógiai program

3.4.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás értékelésének szempontjai: -

a tanórai fegyelem,

-

a házirend betartása,

-

a tisztaság, a rend biztosításában való közreműködés,

-

köz- és magán tulajdon megőrzése, védelme,

-

a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedés, hangnem,

-

a közösség munkájában való részvétel, megbízatások ellátása.

Akarati tulajdonságok: felelősségérzet, önfegyelem, segítőkészség, véleménynyilvánítás. A szorgalom értékelésének szempontjai: -

a szükséges felszerelés megléte és használata,

-

írásbeli és szóbeli felkészültség,

-

tanórai aktivitás,

-

tanórai munkával összefüggő egyéb tevékenységek (korrepetálás, szakkör, verseny).

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1.-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (szorgalom esetén hanyag) (2) érdemjegyet, illetve osztályzatot alkalmazzuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az 1-2. évfolyamon a félév és 1. évfolyamon a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök – figyelembe véve az osztályban tanítók véleményét, a magatartási füzetben történt bejegyzéseket - minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A félévi és év végi minősítést az osztályfőnök érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi minősítést az ellenőrzőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: -

példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja, arra ösztönöz, o tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, o kötelességtudó, feladatait teljesíti, o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, o tisztelettudó, 82


Pedagógiai program

o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, o nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

-

jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja, o a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, o feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, o az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre vagy biztatásra vesz részt, o nincs írásbeli intője vagy megrovása.

-

változó (3) az a tanuló, aki o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, o a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, o feladatait nem teljesíti minden esetben, o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, o igazolatlanul mulasztott, o osztályfőnöki intője van.

-

rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend előírásait sorozatosan megsérti, o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, o több alkalommal igazolatlanul mulaszt, o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése van. 83


Pedagógiai program

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: -

példás (5) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, o a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi, o munkavégzése pontos, megbízható, o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, o taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

-

jó (4) az a tanuló aki: o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, o tanórákon többnyire aktív, o többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de ilyen jellegű megbízatásait teljesíti, o taneszközei tiszták, rendezettek.

-

változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, o feladatait nem mindig teljesíti, o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

-

hanyag (2) az a tanuló, aki: o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, o az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, o feladatait folyamatosan nem végzi el, 84


Pedagógiai program

o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartás tanúsít, vagy

-

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

-

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-

az iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-

bármilyen más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola jutalomban részesíti.

3.4.4. Jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formái Az értékelés/minősítés alapformái -

A szöveges értékelés

Az első évfolyamon és a második évfolyamon félévkor a tanár a tanuló teljesítményét szöveges értékeléssel minősíti. -

Az érdemjegy

A második évfolyam év végétől a nyolcadik évfolyamig a tanév folyamán és év végén a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli és egyéb teljesítményét rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. -

Az osztályzat

Félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. -

A szöveges minősítés „mértékegységei”: o kiválóan megfelelt o jól megfelelt 85


Pedagógiai program

o megfelelt o felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján, felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, s hogy mely területeken vannak még hiányosságai, -

feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését,

-

tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról,

-

kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműkö-

dés), megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladat-

-

helyzetekben, munkaformákban. (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás), -

Irányt mutatunk a fejlődésre. o A tanuló magatartásának értékelése o Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül. o Fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül. o Társas kapcsolatai. o Környezetének alakítása és védelme. o Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. o A tanuló szorgalmának értékelése. o Tanórai aktivitása, figyelme. o Többletfeladatok vállalása. o Felszerelésének megléte, rendben tartása. o Házi feladatainak gondossága, elkészítése. o Kötelességtudatának fejlődése.

Tantárgyi értékelés A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. -

Ismereteinek, képességeinek fejlődése.

-

Kimagasló teljesítményének értékelése.

-

Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében. 86


Pedagógiai program

-

A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma.

-

Rendszeres felkészülése az órákra.

-

Feladatvégzése önállóan, csoportban.

-

A tanítói segítségkérés mértéke.

-

Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése.

-

Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.

-

Szöveges értékelés tantárgyanként -

Hagyományos érdemjeggyel történő értékelés

-

A számszerű minősítés „mértékegységei”

-

A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan:

A tantárgyak esetében o jeles

(5)

o jó (4) o közepes (3) o elégséges (2) o elégtelen (1) A magatartás minősítésénél:

A szorgalom minősítésénél:

o példás

(5)

példás

o jó

(4)

jó

o változó

(3)

változó

o rossz

(2)

hanyag

A tanulók tanulmányi munkája során, az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet pl. „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, „hiányzásmentes tanévért” vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen. Fentieken kívül egyéb elismerésben is részesülhetnek diákjaink: pl. jó tanuló-jó sportoló vagy a Mikszáth-napi diák kitüntetések.

87


Pedagógiai program

A választható tantárgyak választásának szabályai Az iskola bizonyos tantárgyak/tantárgycsoportok esetében választást kínálhat fel a tanulóknak. Ebben az esetben a tanuló, tanuló szülője az iskolába lépéskor a jelentkezéssel egyidőben választ e tárgyak közül. Ez a választás a tanulmányi idő végéig tart. Amennyiben valamilyen oknál fogva a szülő e választását felülbírálja és élni kíván változtatási jogával, úgy ezt írásban kell kezdeményeznie a megelőző tanév május 20-ig a törvényes előírások alapján -. Az iskola vezetősége a tanulót nevelő-oktató tanárok véleményének kikérésével hozza meg döntését, melynek feltétele a különbözeti vizsga letétele. A különbözeti vizsga a követelmények optimum szintjét kéri számon.

3.5.

Az iskola mindennapos testmozgásra vonatkozó törvényi háttér

2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

20/2012- (VIII.31.) EMMI rendelet 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.

88


Pedagógiai program

Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk  Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.  Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit.  A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. A mindennapos testnevelésre irányuló törekvéseinket tartalmazza a „Tanulj, sportolj a Mikszáth-ban, és a Bringa suli program, mely a Pedagógiai program melléklete

3.6.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A 2011. Évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről a tanulók fizikai állapotának mérését beemelte az országos mérések sorába. Ennek értelmében kell eljárni a mérésre felkészítés és a mérés elvégzése tekintetében. A mérésre előírt időintervallum adott év április-május hónap, tanévenkénti időzítéssel. 89


Pedagógiai program

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője, az 

az egészséges testsúly



az állóképesség és az izomerő.

E képességek szintjének emelését az oktatásnak kell megoldania a megújított iskolai testneveléssel és sporttal. A jövőben az alapoknál –a 6-14 éveseknél – kell kezdenünk. A fizikai képességek folyamatos, fokozatos teljesítésére nagyobb gondot kell fordítanunk. Tudatosítani kell a tanulókban a mozgásos tevékenységek, a testnevelés és a sport preventív értékeit. El kell érni – még a kevésbé jó biológiai és testi adottságokat öröklő gyermek esetében is - , hogy a sportolás iránti igényük, szeretetük olyan erős és szilárd legyen, hogy tanulmányaik befejezése után is a rendszeres sportolás állandó életmódelemük legyen.

A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése

A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások

3.7.

3.7.1. Formája -

röpdolgozat 90


-

esszé

-

tájékozódó felmérés, tudáspróba

-

iskolai dolgozat

-

témazáró nagydolgozat.

Pedagógiai program

3.7.2. Rendje Témazáró felmérőket a tanulók tanmenet szerinti időpontban írnak. A tanév közben a formatív értékelésnél a pedagógus dönti el, hogy melyik témában mikor, milyen formában értékeli a tanulók teljesítményét. -

röpdolgozat – aktuálisan bevésendő kognitívumok, a tanár belátása szerint bármikor írathatja, minden tárgynál lehet

-

esszé – irodalom, idegen nyelv, történelem, természettudomány területén lehet, írásbeli felelet, érdemjeggyel minősíthető

-

tájékozódó felmérés, tudáspróba - a tanuló önellenőrzését szolgálja, érdemjeggyel nem kell minősíteni

-

iskolai dolgozat – felelet értékű számonkérés

-

témazáró nagydolgozat – a témakör lezárását követő, szummatív mérőeszköz, minden tárgynál lehet.

-

diagnosztizáló mérés év elején, szummatív mérés év végén, a minőségbiztosítási programnak megfelelő tantárgyakból, érdemjeggyel nem kell minősíteni.

3.7.3. Korlátai Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. 3.7.4. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A témazáró nagydolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal számít. A tantestület döntése alapján az írásbeli munkák külalakja új értékelési szempontként szerepel.

3.8.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

91


Pedagógiai program

A tanulók órai munkájának elmélyítése, begyakorlása az otthoni (napközis és tanulószobai) feladatok elvégzésével valósul meg. Ezek nem irányulhatnak új anyag önálló elsajátítására. A hét végi felkészülés (írásbeli-szóbeli) mértéke nem haladhatja meg a hét közben szokásos mértéket, mennyiséget. Tanórán kívüli foglalkozások

3.9.

Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. 3.9.1. Tanórán kívüli kötött foglalkozások: -

napközis illetve tanulószobai foglalkozás

-

iskolai sportkör

3.9.2. Tanórán kívüli kötetlen foglalkozások: -

sportkörök ( igény szerint: foci, kézilabda, atlétika, karate )

-

diákkörök ( néptánc, kézműves szakkör, furulya szakkör, számítástechnika, nyelvi szakkör, énekkar, rajz szakkör )

-

versenyek: o tanulmányi (helyi, fővárosi, országos) o kulturális (szavaló, szépkiejtési, éneklő ifjúság) o házi bajnokságok (különböző sportágak keretében) o házi versenyek (tanulmányi és kulturális területi versenyek előtt)

-

diáknap

-

jeles napok ( Föld Napja, Mikszáth-nap )

-

erdei iskola/pályázati és egyéb forrásokból/

-

tanulmányi kirándulások

-

múzeumlátogatások

92


Pedagógiai program

ZÁRADÉK

A Mikszáth Kálmán Általános Iskola Pedagógiai programját az iskola nevelőtestülete elkészítette és elfogadta .. % igen és .. % nem arányban.

Budapest,2013. március 31..

Szabóné Makra Ágnes igazgató

93

OM PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA Készült: március 25

Recommend Documents