OM: GYÁLI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:[email protected]

OM: 200771

GYÁLI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: Gyáli Tulipán Óvoda Nevelőtestülete

Jóváhagyta:

……………………………. Tulipán Óvoda nevelőtestülete nevében

…………………………….. Kápolnásiné Sági Andrea intézményvezető

…………………………… Szülői szervezet nevében

2013.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Pedagógiai program

(előlap)

1.

TARTALOMJEGYZÉK

2 - 4.

Bevezetés

5 - 6.

A Tulipán óvoda környezeti bemutatása

12.

Óvoda Bemutatása

7.

Programunk küldetése - filozófiája

7.

AZ ÓVODÁNK HELYI NEVELÉSI ALAPELVEI Óvodakép

8.

Gyerekkép

9 -11.

Óvodánk személyi feltétele

11.

Az óvodapedagógus

12 - 13.

Tárgyi feltételek

13.

ÓVODÁNK HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKEI A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilpzófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az egészség és a környezeti nevelés feltételei

14 -15. 15. 16.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, MOZGÁSTEVÉKENYSÉG 16. Egészségfejlesztő tevékenységek

17.

Testi egészség

17.

Lelki egészség 18. Szociális kapcsolatok harmóniája 19. A gyermek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása 19. Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása 19-20. A szülők otthoni egészségnevelő feladatai 20. Egészségügyi szolgálattal való együttműködés 21. Óvodánk nevelőközössége viselkedésének szabályozása 21-23. A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai óvodáskor végére 23-24. Gyermekek befogadása a családokból 24-25. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

25-26.

2

Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelésből adódó óvodapedagógus feladatai

26-27.

A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai az óvodáskor végére

27-28.

Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában 28. A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok:

27 - 28.

A fejlődés sikerkritériumai óvodáskor végére

29 - 30

Szervezeti és időkeretek

30 - 31.

Hetirend 1. MOZGÁS

31 - 33. 33 - 34

Hatása az értelmi képességek fejlődésére

34.

Hatása a szociális képességek fejlődésére

34.

1.2

Mozgásfejlesztés a szabad játékban

35-36.

1.3. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen: 36-39. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: 2.

39.

JÁTÉK

39 - 42.

2 .4. Játékba integrált tanulás:

42 - 43.

2.5. A játék és az anyanyelvi nevelés:

43.

2.6. Sikerkritériumok: 3.

43 - 44.

KULTÚRAÁTADÁS

44.

3.1. A gyermek természeti és tárgyi környezete

44 .

3.2. A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem: 44-47. 3.2.4. Sikerkritériumok, elérendő óvodáskor végére

47.

3.3.1. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése: 47-49 3.3.2. Óvodapedagógus feladatai

47.-49.

3.3.3. Sikerkritériumok:

49.

3.4 A környezet esztétikai összefüggése:

49.

3.4.1. Ábrázolás, mintázás, kézimunka

49. 3

3.4.2 Sikerkritériumok

50.

3.5. A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása

50-52.

3.5.3. Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget. 52-53. 3.5.4. Sikerkritériumok: 3.6.

53.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

4. FEJLESZTŐ PROGRAM

53 - 55. 55 - 65.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése

65.

5.1 A kiemelten tehetséges gyermek A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 5.2. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK

66 - 70. 70 -72. 73 - 78.

Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés

79 - 83

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során 83 -105. 6. 7.1.

ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMAI

105 - 108.

ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

108 - 111.

8. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYTEREMTŐ ÜNNEPEI

111 - 112.

9. SAJÁTOS FELADATAINK Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység 112 -115. 10.

ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

116 -119.

12.

FELHASZNÁLT IRODALOM

120 -121.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

122 - 124.

4

Bevezetés Köszöntjük mindazokat a kisgyermeket nevelő szülőket, akik megtiszteltek bizalmukkal és óvodánkba iratták gyermeküket. Intézményünk 2006-ban épült, a város legújabb óvodája. Kérjük, hogy tanulmányozza át óvodánk Pedagógiai Programját, amelyet Ön most a kezében tart. Pedagógiai Programunk a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveinket fogalmazza meg, mely az (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról) Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján a Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja. Pedagógiai Programunkat nevelőtestületünk átdolgozta az alábbi törvények, rendeletek változásának megfelelve. Jogszabályi alapok: Törvények: -

A Kormány Nemzeti Együttműködési Programja ( 2012. 05. 22.)

-

2011. évi CMC törvény a köznevelésről

-

1991. évi XXX. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról

-

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

-

Az 1998. évi XXVI. Törvény esélyegyenlőségének biztosításáról

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és

Rendeletek: -

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

363/2012. (XII.17. alapprogramjáról

-

32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról

-

32/2012 (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról

Kormányrendelet

5

Az

óvodai

nevelés

országos

-

48/2012. (XII12.) EMMI rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellázó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokonvaló közreműködés feltételeiről

-

15/2013.( II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intzézmények működéséről

Nevelési programunk megválasztása során figyelembe vettük, óvodánk használóinak elvárásait, a helyi értékeket, valamint azokat a korszerű kutatási eredményeket, melyekre a hazai óvodapedagógia is épít. Pedagógiai munkánkkal támaszt nyújthatunk a gyermekek nevelése során. Céljaink, feladataink meghatározásánál abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, a megelőzésre (prevencióra), a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy a gyermekek öröklött tulajdonságai, csak és kizárólag megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakoztathatóak ki. Lehetővé tesszük, hogy minden gyermeknek az egyenlő hozzáférés biztosításával és az őt megillető jogok tiszteletben tartásával, érzelmi biztonságban és fejlesztő hatásokban gazdag környezetben tölthesse el, 3 – 7 éves korát. A sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátásának megvalósítására törekszünk, szakképesítésünkhöz mérten és gyógypedagógus szakember segítségével. Munkánkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések, a gyermekek érdekeit figyelembe véve élünk a széleskörű módszertani szabadság lehetőségeivel. Óvodánkban dolgozó óvodapedagógusaink elméletileg és szakmódszertanilag jól felkészültek, nyitottak az új ismeretek befogadására. Fontosnak tartják az önképzést és aktívan vesznek részt a továbbképzéseken, valamint a szakmai fejlesztő napokon.

A Tulipán Óvoda környezeti bemutatása Gyál városa, Budapest agglomerációs települése, amely az utóbbi évtizedekben dinamikus, fejlődésen megy keresztül. Az itt lakó családok életét a főváros közelsége nagymértékben befolyásolja. Az óvoda kertvárosi övezetben helyezkedik el. Az intézmény körzetében, sok az új építésű családi ház ahonnan a gyerekek nagy része a mi óvodánkba jár. Sok család építkezik, ennek terhei próbára teszik a családok erejét. Nagy számban élnek környezetünkben sok gyermekes családok, akiknek, nem könnyű a megélhetésük. Sajnos növekszik az egyedülálló szülők száma. A családok többségében, a szülők Budapestre járnak dolgozni. Korán kelnek későn érnek haza. Ez a tény, már érinti az óvoda-család kapcsolatát, mivel az óvoda nyitva tartása ehhez igazodik. Intézményünk reggel 6 órától 18 óráig van nyitva.

6

Óvoda Bemutatása Az óvoda épülete, az oktatási nevelési intézmények felé támasztott társadalmi elvárásokhoz igazodva, 2006-ban megépített és eszközökkel felszerelt intézmény. Lehetőséget biztosít az akadálymentes bejutásra, a mozgásukban korlátozott használók számára is. Az épületbe belépve, tágas térből nyílnak a foglalkoztató helyiségek. Ez a belső aula lehetőséget nyújt az egész óvodát érintő programok megszervezésére is. Az óvoda 10 csoportszobával, hozzátartozó gyermeköltözővel és mosdóval rendelkezik. Megtalálható a tornaszoba, fejlesztőszoba. A team szoba, lehetőséget nyújt a közös, gyermeket érintő beszélgetésekre, csoport munkákra is. Orvosi és elkülönítő szoba biztosítja, az esetleg napközben megbetegedő kisgyermek elkülönítését, saját és társai védelmének figyelembe vételével. Az intézményhez tartozik, korszerűen kialakított és felszerelt melegítőkonyha, amely biztosítja az óvodába járó gyermekek napi háromszori étkeztetésének feltételeit, az élelmiszer biztonságra vonatkozó előírások alapján. (HACCP) Az épületben megtalálható a pedagógusok számára kialakított nevelői szoba, amelyben a könyvtár is helyet kapott, ahol lehetőség van a szakmai felkészülésre, a gyermekeket éríntő, szakmai értekezletek, lebonyolítására. Óvodánk játszóudvara biztonságos, lehetőséget nyújt az önfeledt mozgásra, játékra, közös rendezvények megtartására.

Programunk küldetése - filozófiája Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése – prevenciója A Komplex Prevenciós Óvodai Program célul tűzi ki az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését, mellyel kiszűri és megelőzi a potenciális tanulási zavarokat. A 3-7 éves kor szenzitív periódus az észleléses és finommotoros struktúrák fejlődésében. Feladatunk az éréshez, fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása. Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, komplex módon, indirekt nevelési módszerekkel valósítja meg a pszichikus funkciók fejlesztését, építve a gyermek spontán aktivitására.

7

Az óvodánk helyi nevelési alapelvei Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család Az óvodánk, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig Törekszünk hogy intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítsa az óvodásaink fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Óvodánk a pedagógiai programjával elkötelezettséget vállal abban, hogy a hozzánk járó gyermekek nevelése során, szorosan együttműködünk, más különálló nevelési színterekkel: család, bölcsőde, iskola. Óvodánk nevelési célja, hogy elősegítse a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, elősegítse személyiségük kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődés ütem figyelembe vételével! Biztosítjuk a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtással, amely az éppen fejlődő testi és lelki funkciók kibontakozásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítése mellett, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelési alapelvünk a mindennapokban: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai személyiségvonások fejlődését. beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának biztosításával. Nevelő-fejlesztő munkánk során mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítjük a kibontakozásban, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában, a sajátos nevelést igénylő gyermekek elfogadásában, elfogadtatásában. Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Nevelőközösségünk tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A környezettel való ismerkedés, áthatja az óvodai életet. A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának és a tevékenységeket (mozgás, játék, vers, mese, énekzene, énekes játék, rajzolás, mintázás, stb.) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Törekszünk e tevékenységeken keresztül a gyerekek életkorához és egyéni képességeihez megfelelő műveltségtartalmak, emberi értékek, egészséges életmód szokásainak közvetítésére. Szeretnénk elnyerni a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület által meghirdetett „Madárbarát Óvoda” címet és bekapcsolódni a madárvédelmi tevékenységekbe.

8

Kiemelt nevelési terület az egészségre nevelés, mivel a gyermekkorban kialakított szokásoknak a későbbi életszakaszokra is kihatásuk van. Óvodánk csatlakozik a Magyar Vöröskereszt Bázisóvoda Hálózatához. Nevelésünk az óvodai közösségben végezhető legtermészetesebb gyermeki megnyilvánulásra épít: a mozgásra és a szabad játékra. Törekszünk arra, hogy a gyermekek érdekében hozott pedagógiai intézkedések, segítsék személyiségfejlődésüket. Óvodánk olyan esélylehetőségeket alakít ki a különböző színterekkel, a helyi sajátosságoknak megfelelően, amellyel az adott színtéren belül élő gyerekek élet és nevelési feltételeit javítja. Az óvoda ezekbe a tevékenységekbe bevonja a különböző helyi, társadalmi, művelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit. Ezzel párhuzamosan – a kölcsönösség elve alapján – lehetőségeiket kiaknázza. Bekapcsolódik azokba a tevékenységekbe, amelyeket a vele kapcsolatot tartó intézmények gyerekek érdekében folytatnak. Ugyanakkor óvodánk fellép minden olyan kezdeményezéssel „szolgáltatással” szemben, amely az iskola előtti korosztály testi, szellemi, szociális, érzelmi, fejlődését megzavarhatja vagy veszélyeztetheti.

Az óvoda helyi nevelési célkitűzései Gyerekkép Nevelőtestületünk azt az alapelvet vallja, hogy a gyermeki személyiség egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodai integrált nevelés megvalósításához szükséges, a szülők-gyermekekpedagógusok összehangolt, a gyermekek harmonikus nevelése érdekében végzett közös, az egyéniségeket, az eltérő képességeket toleráló együttműködés. Számunkra fontos célkitűzés, hogy e sikerorientált társadalomban a nyugodt, biztonságot adó, tevékeny óvodai légkör megteremtése legyen a feladat, ahol a belső, lelki értékek fontosak, megbecsültek. Nevelésünk szemléletében és felfogásában, középpontban a gyereket és az óvodapedagógust állítja, a családi nevelés kiegészítőjeként, segítőjeként, támaszaként, mellyel biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, sikerélményhez, pozitív énkép megéléséhez juttatja őket. Az óvodapedagógus a modell, esetenként példakép a gyerek szemében. Biztosítjuk valamennyi gyermeket megillető jogokat az egyenlő hozzáférés szellemében. Célunk, hogy testileg, szellemileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermekeket neveljünk, egyéni és életkori sajátosságukat fejlődési ütemüket figyelembe véve.

9

Óvodánkba kerülő gyermekek nevelése során arra törekszünk, hogy önmagukhoz képest, a bennük rejlő képességekből minél többet kibontakoztathassunk, érzelmileg, erkölcsileg és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kiteljesedjenek. Szűkebb közösségük aktív tagjává váljanak, fogadják el, és együttműködően alakítsák annak szokásait és szabályrendszerét, amely segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Ennek érdekében óvodánk nevelőtestülete biztosítja lehetőségeihez mérten a nevelési, személyi és tárgyi feltételeket. A gyermek fejlődő személyiség, fejlettségét genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott külső környezeti tényezők együttesen határozzák meg. A közös hatások következtében sajátos életkori szakaszonként és egyénenként is változó testi és lelki szükségletei vannak. Feladatunk, hogy minden gyermekben kibontakoztassuk a testi, szellemi, erkölcsi képességek, pozitív tulajdonságok lehetséges maximumát. Vigyázva arra, hogy bármely képességét fejlesztjük, ez nem járhat a többi képesség elhanyagolásával. A gyermeki személyiség kibontakozásának segítjük elő. Célunk: hogy mindenki egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön. Csökkenjenek hátrányai. Törekszünk az előítéletek megjelenésének elkerülésére, felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt Életkoruknak megfelelően fejlett, kiegyensúlyozott, játszani szerető és tudó, lehetőségeihez mérten aktív, kreatív társaival és felnőttekkel kommunikálni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni. Olyan gyerekeket, akik képesek fejlettségüknek megfelelően, bizonyos szabályok betartására, gondolataik érzéseik kifejezésére. A gyermekek különböző szokásokkal, szociális háttérrel, erkölcsi értékekkel rendelkező családból kerülnek az óvodába. A közösségi élet normáit jelentő szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy egyéniségük megtartásával merjék véleményüket tisztelettudóan, őszintén, kulturáltan elmondani. Legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására és elfogadására. Tudják elfogadni és tolerálni a másságot. Feladatunk a gyermekek személyiségének formálása, elsősorban saját példamutatásunkkal, a pozitív magatartási minták megerősítésével. A „másságot” elfogadó környezetben, sok közös élményhez juttatjuk a gyermekeket, melynek hatására megtanulják a gyermekek elfogadni, segíteni egymást, hogy erősödjön a barátság, együttélés és a szeretet érzése. A csoportok alakításánál olyan elvet választunk, mely biztosítja az SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását. /csoportszervezés/. Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket, készségeket, amelyek az egészséges személyiség kibontakozását segítik. Fő feladatunk a ránk bízott ép, és SNI gyermekek az óvodában eltöltött idő alatt, nyugodtan, kiegyensúlyozottan, szerető légkörben élhessenek. Nevelésünk, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulásaira épít, amely a játék és a mozgás. A gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően fejlesztjük, önmagához viszonyítva értékeljük, differenciált feladatadással, sokoldalú mozgásos és egyéb

10

tevékenység biztosításával, különösen vonatkozik ez a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve SNI gyermekekre. A tapasztalatgyűjtések, tevékenységek megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk elérni, hogy a gyermekek érdeklődő, nyitott – a világ és embertársai iránt, - a szépre fogékony, a természetet ismerő, szerető és óvó, munkájukban igényesek és lehetőségeikhez mérten kreatívak legyenek. Életkoruknak megfelelően tudják felismerni képességeiket, legyenek tisztában saját értékeikkel, a közösségben elfoglalt helyükkel. Nevelési programunkkal, igyekszünk mindazon képességek, készségek kibontakozását segíteni, melyek szükségesek, a sikeres iskolai munkához.

Óvodánk személyi feltétele Óvodánkban a nevelőmunkát - mint a nevelés kulcsszereplői - 21 óvodapedagógus végzi a Köznevelési Törvénynek megfelelően. Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus 2 fő Nevelést segítő szakképzett dajka 16 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Óvodatitkár 1 fő Kertész – karbantartó 2 fő Óvoda alkalmazottai mindösszesen:

43 fő

11

Az óvodapedagógus „Ismerje, a csoportjába tartozó gyerekek életkoronként eltérő biológiai, lelki és kulturális szükségleteit. Tudja, hogy képességeik, tulajdonságaik egy adott gyerek esetében is polarizáltak, a gyerekek fejlődése a különböző műveltségi területeken belül és azok között is egyenetlen. A gyerekek fejlődését nyomon követi, figyelemmel kíséri, környezeti feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy a gyereknek, s így gazdagítja. Bekapcsolódik a gyerekek fejlesztésébe. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését Kiemelt feladatként jelenik meg a környezettudatos, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés. Különleges bánásmódot igénylő gyerekeknél együttműködik más szakemberekkel. Szülőt, törvényes képviselőt tájékoztatja gyermeke fejlődéséről. E pedagógiai program szerint dolgozó óvodapedagógus számára a vállalt szerep egyet kell, hogy jelentsen. o a különböző szociokulturális helyzetű családból érkezők iránt megnyilvánuló szeretettel, o a gyerekek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával és toleranciájával, o az átlagostól – pozitív vagy negatív irányban – eltérő képességek és személyiségvonások problémáinak felismerésével, korrekciójával, speciális eljárásaival, o a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenként differenciált fejlesztésével, o a személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősítésének elősegítésével, az ellentétek okainak felderítésével, megoldási eljárásainak megkeresésével. Az óvodapedagógus egésznapi nevelőmunkája gyakorlatában mint modell és időnként mint példakép kifejezésre juttatja: o a gyerekekkel kapcsolatos együtt érző, oda- és ráfigyelő szeretetteljes magatartását, o műveltségéből fakadó intelligenciáját o pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságokon alapuló óvodai szakértelmét, o kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus magatartását és viselkedését, o önmaga továbbfejlesztésének igényét, o a vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben kifejezésére jutó tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét,

12

o a rábízottak fejlődését – fejlesztését elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését, o szervezőképességét, amely a nevelési koncepció feltételei között lehetővé teszi a különböző alternatívák választását.

Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. A felnőtt szakembernek kell ismernie a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse! A gyermekek testi-lelki egészségének megóvása elsődleges cél. Munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartásával, betartatásával segítse a veszélyhelyzetek feltárását, elhárítását. Tegye ezt a szülők bevonásával, együttműködésével a balesetveszély megelőzése érdekében.

Tárgyi feltételek:

A program indításakor speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök, tudatosabb célszerűbb használását. Az óvodai alapeszközöket kiegészítve, a program eredményességét, hatását erősítik a következő eszközök. 1. Egész alakot láttató tükör A testséma fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetőséget hordoz magában. Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testéről, fejlődik „én” tudata. 2. Lateralitást jelző karszalag A kéz, később a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelési foglalkozásokon (de játék időben is) a jobb csuklón viselhető színes szalag, gumi pánt. 3. Fejlesztő játékok, hagyományos óvodai játékok A játékok vásárlása során tudatosan válogatjuk össze azokat a játékeszközöket, amelyekkel valamely részképességet fejleszthetünk. 4. Mozgásfejlesztő tornaszerek A testnevelés foglalkozások során már megismert eszközökből néhányat a csoportszobában is a gyerekek rendelkezésére bocsátunk. Célunk, hogy a gyerekek játékidőben is gyakorolhassák azokat a mozgásfejlesztő játékokat, melyeket ismernek, illetve újakat találhassanak ki. (pl. rugós deszka, füles labda, trambulin, stb.)

13

Az óvoda helyi nevelési értékei I.

A Komplex Prevenciós Program fejlődéslélektani és nevelésfilozófiai megalapozottsága, a fejlesztés célja

A Komplex Prevenciós Óvodai Program épít a hazai tradícionális nevelési értékekre, az Óvodai Országos Alapprogramban megfogalmatott elvárásokra, melyet ötvözi a korszerű fejlődés és neveléslélektani, eredményekkel. 1.

Egészséges kiegyensúlyozott személyiségfejlesztés: Alapvető feladatunk a személyek közötti kapcsolatok formáinak alakítása (gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek) közben a gyermekek érzelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése: Az énkép - önismeret - önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira, és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek önálló helyzetmegoldásokra, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése). A nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól elvégzett „feladat” utáni megelégedettségmint jutalom- értékének alakítása. Az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti- adott életkorban elvárható- ellenőrzés erősítése. Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül: a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése – saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett – megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján keresztül. Értelmi nevelés a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő képességei (észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó – és alkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás). Építünk a gyerek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára. Ösztönző környezet biztosítása valamennyi értelmi képesség, képzelet, kreativitás fejlődéséhez.

14

A testi nevelés átfogó tevékenység – és feladatrendszerében elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyelésével biztosítja a gyermek komfortérzetét, felkelti az ilyen irányú igényeket, kialakítja a jó szokásokat, hiszen a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységekhez. A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás, ami csak akkor fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel örömmel végzi. Feladatunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetés, rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. 2. Az iskolai lehetséges tanulási zavarok megelőzése (prevenciója) Programunk tudatosan átvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó adottságok fejlesztését, így a lehetséges tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. Ezek főleg az észlelés és a finommotoros (finom kézmozgásos) területeket érintik, melyek fejlődése az óvodáskorra jellemző, így kibontakoztatásukra, begyakoroltatásukra és támogatásukra is ekkor van lehetőség. Ezt programunk az óvoda egésznapos életébe beépítve, az óvodai nevelés ideje alatt a „fejlesztő program”-al valósítjuk meg. A fejlesztő program területei: Mozgásfejlesztés (természetes nagymozgások: pl. járás, futás, csúszás – kúszás mászás, egyensúlygyakorlatok) Szem-kéz, szem-láb, mozgásának összehangolása Finommotorika (a kéz apró, finom mozgásai) fejlesztése Testkép testfogalom fejlesztése Észlelésfejlesztés (látás, hallás, tapintás, mozgás, térbeli viszonyok, stb.) Anyanyelv fejlesztése A gyermek természetes megnyilvánulásaira épít amely a mozgás és a játék. Ezt egészíti ki a különböző tevékenységformák, melyekkel a kultúra átadó szerepén keresztül fejleszti az óvónő a gyermekek értelmi szociális képességeit. szervesen illeszkedjen a nevelési programba, messzemenően építsen a gyermek érzelmi - belső motivációjára, lehetőség szerint kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos - következetes alkalmazást igényel, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen, alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve - módszerváltás, vagy teljes elhagyása az ésszerű.

V. A program nevelési feladatrendszere Programunk elkötelezett a primer prevencióban, az egészségvesztés megakadályozásában Egészségkárosító tényezők megszüntetésében. Pozitív beállítódás szemlélet kialakításában. Betegség elkerülésében, egészség megóvásában.

15

Az egészség és a környezeti nevelés feltételei Tárgyi feltételek: - Óvoda épülete tágas, világos. Csoportszobák alapterülete gyereklétszámnak megfelelő. Bútorok, játékeszközök biztonságosak. Méretük gyermekekéhez igazodó. Mennyiségük megfelel az Eszközjegyzékben előírtaknak. - Testnevelés foglalkozások külön tornaszobában tartjuk, melyet beosztás szerint igyekszünk kihasználni a nap folyamán. - Udvar füvesített, nyáron rendszeres a fűnyírás, gyomnövények, gombák eltávolítása, az egész terület locsolása. Mérgező növény nincs telepítve. Ellenőrzésre kerül naponta az udvari játékeszközök biztonsága. Az előírtak szerint gumitégla felületek védik a gyerekek testi épségét. Árnyékolók lettek az épület falára felszerelve. Sajnos az ültetett fák még kevés árnyékot biztosítanak. Valamennyi homokozót takaró ponyvával fedünk be. - Tálalókonyha felszerelése, működése ( tálalás, mosogatás, takarítás, ) a HACCP előírásainak megfelelően történik. - Elsősegély nyújtáshoz, sérülések ellátásához szükséges felszerelés biztosított. Személyi feltételek: Óvodapedagógusok, dajkák rendelkeznek az előírt végzettséggel. Munkájukat a Pedagógiai Program, Munkaköri leírás SZMSZ, Házirend alapján végzik. Továbbképzési tervekben rendszeres az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos programokon, elsősegély nyújtási képzésen való részvétel. Az óvodapedagógusok elkötelezettek mentálhigiénés tanfolyamokon való részvételben. Egészségi, betegségmutatók: Várhatóan továbbra is minden csoportba járnak asztmás, ételallergiás gyerekek. Az ellátásukkal kapcsolatos tudnivalókról tájékozódunk szülőtől, háziorvostól, védőnőtől. Fertőző megbetegedések idején gondoskodunk az ajtókilincsek, játékok, bútorzat rendszeres fertőtlenítéséről. Mozgásszervi eltérések közül a sok gyerek küzd lábboltozat, bokasüllyedéssel. Helytelen életvitel, táplálkozás miatt óvodánkban is sok a túlsúlyos gyerek. A látásproblémáikat segít megoldani a szemüveg viselése, minden csoportba járnak ilyen gyerekek ( Szemüveg óvása, viselés szükségességének elfogadása.)

Az egészséges életmód alakítása, mozgástevékenység „ Az egészség a testi (fizikai), a szellemi ( pszichikus ) és a társas-társadalmi ( szociális jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorúság hiánya” (Egészségügyi Világszervezet definíciója.)

Célunk: Segítsük az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, egészséges életmód választását, egészséget károsító magatartások megszűnését.

16

A gyermek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése Egészséges életvitel szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. (testápolás, étkezés, öltözködés, egészség megőrzése és a betegség megelőzése.) Sokoldalú testi fejlődés kialakítása A gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, stressz mentes és biztonságos környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Az énkép –önismeret - önértékelés fejlesztése Feladata: A gyermek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, az edzés biztosítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, biztonságos egészséges környezet megteremtése. Folyamatos, kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend kialakítása, átlátható és érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése mely biztosítja a szabad játékot, levegőzést, mozgást stb. tevékenységek megfelelő idejét. Egészségfejlesztő tevékenységek: testi egészség ( gondozás, ápolás, edzés, mozgásfejlesztés ), lelki egészség ( értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, szociális kapcsolatok harmóniája ( közösségi élet, segítés, ) egészségvédő képesség fejlesztése, a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók (óvodánk nevelő közössége) viselkedésének szabályozása A szülők otthoni egészségnevelő feladatai ( higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás.) egészségügyi szolgálattal való együttműködés. Testi egészség ( gondozás, ápolás, edzés, mozgásfejlesztés ) A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap folyamán ( pl. mindig legyen a gyerekek számára folyadék biztosítva igényeiknek megfelelően, majd önállóan is önthessen magának a nap bármely szakában vizet.) A papír zsebkendő és WC papír elhelyezése során gondot fordítunk arra, hogy minden gyerek önállóan hozzáférhessen. A használatukra már beszoktatás ideje alatt tanítgatjuk a kicsiket. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, mely a gyerekek mozgásigényét elégíti ki, s fejleszti a nagymozgást, mozgáskoordinációt. Ameddig az időjárás engedi, a testnevelés foglalkozást az udvaron szervezzük. Az óvodában megbetegedett gyerekek szüleit értesítjük, amíg meg nem érkezik, gondoskodunk róluk. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját jelükkel ellátott tárgyak használatával igyekszünk elkerülni. Esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, szülők segítségével megpróbáljuk kideríteni az okát. Egészségük megőrzése érdekében fontosnak tartjuk, hogy sokat tartózkodhassanak a szabadban. A levegőzés naponta az udvaron történik, ahol sokféle mozgáslehetőség kínálkozik a gyerekek számára. Időtartamát főként az adott időjárás befolyásolja. A lehetőségekhez mérten minél többet töltünk a szabad levegőn udvari játék, séta formájában, a mindennapos testnevelés során. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a szerepét

17

a gyerekek egészséges fejlődésében. A levegőzés időtartamát, az óvónő a csoportjába járó gyerekek életkorához, igényeihez igazítja: - nyáron már a gyülekezés is kint történjen, lehetőség szerint egész napot kint töltsék - nyári nagy hőség idején a teraszok napvédett területein, árnyékos terület hiányában a csoportszobák hűvösében folytatható a megkezdett tevékenység. Így a leégést el lehet kerülni. Nyári időszakban az étkezést is a teraszon lehet megszervezni. A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, helyes légzés kialakítását. Rendszeres mozgás biztosítása A mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. Mozgás igényének kielégítése folyamatos feladat, mely legnagyobb részt játéktevékenység útján valósul meg. A mindennapos testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A fokozott mozgásigény kielégítését szolgálják az udvari játékeszközök. Figyelmet igényel a túlmozgás, fegyelmezetlen játék megfékezése. A mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését délelőtti, délutáni mindennapi testnevelés szolgálja. Fontos a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, mozgás által kiváltott öröm átélése.

Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat: A természetes vagy funkcionális mozgásformák rendszere

Helyváltoztató mozgás

Járás Futás Szökdelések Oldalazások Irányváltoztatások Kúszások Mászások Függeszkedések Gurulások

Helyzetváltoztató mozgások Ugrások és érkezések Gördülések Fordulások Függések Támaszok

Finommotoros mozgások Gurítások Dobások Elkapások Ütések Rugások Labdavezetések Húzások-tolások Emelések Hordások

Lelki egészség ( értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) A beszoktatás, illetve a beilleszkedés ideje alatt a gyermekek megismerkedhetnek az óvoda, a csoport szokásaival, csoporttársakkal a felnőtt közösséggel. Törekszünk arra, hogy meghitt, szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki felnőttek és gyerekek között. Az óvónő a dadus néni, majd később nagyobb gyermekek segítségével gyakorolják a testápolási feladatokat, elsajátítják az eszközök helyét, saját jellel ellátott eszközök használatát.. Rugalmas napirendünk jól biztosítja a tevékenységek folyamatosságát, igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, lehetőséget teremt az egyéni differenciált fejlesztésre, erősíti a gyermek biztonságérzetét, bioritmusuk alakulását, mely az egészséges életmód alapja. A rendszeresség és az ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek 18

Szociális kapcsolatok harmóniája ( közösségi élet, segítés, ) Fokozatosan törekszünk arra, hogy szükségleteiket egyre önállóbban végezzék. A mosdókban elhelyezett válaszfalak segítik az intimitást a tolerancia kialakulását Napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy a kevésbé jó evő gyermeknek is elegendő időt biztosítunk. Az étkezéshez önállóan terítenek – önkiszolgáló tevékenységgel, majd ahogy növekednek naposi rendszer kialakításával is, gyakorolhatják az esztétikus terítést és a kulturált étkezési szokásokat, miközben társas kapcsolataik is alakulnak. Középső nagycsoportokban felelősségi rendszer bevezetése. (Mosdó felelős, öltöző felelős, játékelrakás felelőse. Élősarok felelőse.)

Egészségvédő képesség fejlesztése, Egészségvédő balesetmegelőző, szabályt követő készséges magatartás, Változó természeti és kulturális feltételekhez való alkalmazkodás, Emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias segítő viselkedés, Napirend, együttműködési programelfogadása, aktív részvétel Betegség esetén betegviselkedés elfogadása. ( Gyógyszer bevétel szabályai, orvosi utasítás betartása.) A gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, Az egészségügyi szokásokat a gyermek meglevő ismereteire építve alakítjuk, a csoport normái, szokásaihoz igazodóan. A napi háromszori étkezés biztosítja a gyerekek fejlődését. A vitaminok elegendő mennyiségét a csoportok zöldség és gyümölcs mindennapos beiktatásával teremtik meg. Az ehhez szükséges feltételeket a szülői közösség támogatja. Új ízekkel ismertetjük meg a gyerekeket gyümölcstálak és zöldség rágcsálással, erősíteni kívánjuk rágóizmukat. Ahogy növekednek bekapcsolódnak ezek készítésébe, ízléses tálalásába, miközben új ismereteket is szerezhetnek. Az öltözködési szokások kialakítása is közös feladat. Az óvónő, dajka, segítő, megértő, dicsérő és magyarázó viselkedése indítja a gyereket az önállóság felé. Az öltözőben az óvodai jellel ellátott szekrényekben, fogasokon helyezhetők el a váltóruhák, váltócipők. A réteges öltözködés, a praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabok fontosságára a szülők figyelmét is felhívjuk. Ebéd után megfelelő idő áll rendelkezésre a pihenéshez. Fontos az optimális pihenési feltételek megteremtése, kényelem/pizsama, tiszta levegő, nyugodt légkör. A gyerekek mindig az óvónő meséjére, halk énekére szenderednek álomba. Toleráljuk az egyénenként eltérő alvásigényeket. Azok a gyerekek, akik csak rövid ideig tudnak aludni, pihenni, csendes tevékenységet folytathatnak társaik nyugalmának zavarása nélkül. Segíteni kívánjuk az iskolába menő gyermekeknek az iskolai napirendhez alkalmazkodó képességét. Óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók (óvodánk nevelő közössége) viselkedésének szabályozása

19

Kötelező intézményünk valamennyi dolgozója számára az élet, testi épség és egészség megvédése! Fontos önmaguk és a gyerekek ismerete. Az egészség - mint érték – elfogadása. A gondozásnak az óvodai életben kiemelkedő szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamataiban is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást, nevelést segítő dajkákkal. A gyermek fejlődéséhez nélkülözhetetlen az egészséges, balesetmentes környezet. Óvodánk biztonságos eszközökkel, játékokkal, berendezésekkel felszerelt. A balesetek elkerülése fokozott figyelmet igényel minden munkatársunktól. Az udvari élet és a séták szervezésébe a csoportos dajka nénik is tevékenyen részt vesznek az óvónők mellett. A balesetek megelőzése érdekében nevelőtestületünk összeállított egy balesetvédelmi szabályzatot, melyet a csoportnaplókban helyeztünk el. Dokumentáljuk a résztvevők nevét, , oktatást tartók nevét időpontját. Szükségesnek tartjuk, hogy mindkét óvónő kint tartózkodjon a gyermekekkel, valamint a csoportos dajka is a benti feladata elvégzése után. Az udvari tevékenységek szervezéséhez, irányításához, felügyeletéhez, a sérülések elkerülése érdekében elengedhetetlen. Az eszközök, játékok biztosítása, a játék utáni helyre rakása a gyermekek rendre szoktatása érdekében szervezettséget, összehangolt munkát igényel óvónőtől, dajkától egyaránt. . A szülők otthoni egészségnevelő feladatai ( higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás) A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való pozitív kapcsolatát és a környezettudatos magatartásának formálását környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése). Számunkra fontos, hogy a feladatok megvalósításával, a családokkal való szoros együttműködést alakítsunk ki, mert a családok szemléletének alakítását a gyermekeken keresztül tudjuk közvetíteni. Az óvodában kialakított jó szokásokat, természeti és környezetbarát viselkedési formákat a gyerekek hazaviszik. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg, ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk óvodai programunkban a környezet megismerésére nevelés köré komplex csoportosítását az óvodai nevelés témaköreiben. A gyermek óvodába lépése előtt igyekszünk sok információt szerezni környezetéről, szokásrendjéről, egészségi állapotáról családlátogatás során. Munkánkat segíti a minden kisgyerekről vezetett „Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció ”. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit, magatartásmintáját a családból hozza. A szülők egészség kulturáltsága kihat a gyerek későbbi életére. Fontos a szülők számára is az egészségvédő ismeretterjesztés, közös szülői programok, sportrendezvények. Egészségfejlesztő programok, hetek megvalósítása projekt módszerrel: Dohányzás megelőzése, visszaszorítása, ártalmak megelőzése Otthoni, közlekedési baleset megelőzése Egészséges táplálkozás, folyadék bevitel Mozgás megszerettetése, Személyi higiénia

20

Kérjük a szülőket, kánikula idején biztosítsanak fejvédőt, napszemüveget, naptejet gyermeküknek Csípéseket, ( Kullancs is) Télen arckrémet, ajakápolót. Javasoljuk a réteges öltöztetést is. Tartásjavítás érdekében ne viseljenek papucsot napközben. Túlzott zsír, só, szénhidrát, cukor fogyasztásának elkerülése. Televízió,számítógép előtt eltöltött idő figyelemmel kísérése gyerekeknél, ügyelni a fokozott zajterhelés káros hatására. Elkerülhető betegségek – odafigyelés. ( Kézmosás, naponkénti fürdés.) Csípéseket, sebeket naponta megvizsgálni, (kullancs is) fertőtleníteni

Egészségügyi szolgálattal való együttműködés : Egészségügyi szolgáltatást nyújtó: védőnői szolgálat, házi gyermekfogászat. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók: családsegítő szolgálat. Kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítók: bölcsődék Közoktatási intézmények: óvodák, iskolák, nevelési tanácsadók Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

gyermekorvos,

Óvodánk nevelő közössége viselkedésének szabályozása Óvodapedagógus feladata az udvari élet megszervezéséhez Változatos játék, és mozgásos tevékenységek biztosítása. A gyermekek megfelelő balesetet elkerülő magatartásának kialakítása. A játékeszközök helyes használatának megtanítása. A társas kapcsolatok segítése, versenyjátékok, szabályjátékok, dalos játékok kezdeményezése, a gyerekek igényei, szükségleteik kielégítése. Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok: A gyermek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben (folyamatosság) Időkeret rugalmas alkalmazása a gyakorlatban Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban A gyermekek szükségleteinek kielégítése az egész nap folyamán A szokás, szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése, a pozitívumok kiemelése Önállósági törekvések támogatása Kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal történő rágás, szalvétahasználat.) Étkezésnél, a zsír, a cukor arányának mérséklése (szülők figyelmének felkeltése a szénsava, túlcukrozott, serkentő szereket tartalmazó italok kiiktatása. Asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés. A toalett használat intimitására való odafigyelés, függönyök A 3 éveseknek, illetve egyéni szükségletek alapján a toalettpapír, a zsebkendő használatában segítségnyújtás Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés A fiúktól a WC deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toalett használatának elvárása 21

A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés A gyermekek környezetében, csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerint segítségnyújtás Erős napsütés, illetve hideg szeles időben-egyéni szükséglet szerint- a gyermek bőrének krémezése A felöltözésnél vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása, az akasztott kabátok tárolásának megismertetése A gyermekek levegőzésének biztosítása, mindennap mínusz 10 fokig A délutáni pihenéshez, a csoportszoba kiszellőztetése, padlózat portalanítása Lefekvés utáni mesélés, majd testközeli simogatásával a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása Az alvást nem igénylő gyermekeknek az előtérben csendes tevékenység biztosítása 14 órától A gyermekek balesetvédelmi oktatása havonta egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően. Ennek dokumentálása a csoportnaplókban történik. Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében, udvarra növények, virágok ültetése gyermekek bevonásával, séták alkalmával a forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szüleinek értesítése Speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében, a megfelelő szakemberek bevonása, együttműködésre törekvés

A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Az egészségnevelés területén is a megelőzésre (prevencióra) fektetünk fő hangsúlyt. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. A folyamatos életszervezéssel elegendő időt biztosítunk az egyes tevékenységekhez (testápolás, öltözködés, mozgás, levegőzés, étkezés, pihenés) figyelembe véve a gyermekek egyéni képességét. A gondozásnak alapvető szerepet szánunk. Az egészséges életmódra nevelés területein a nevelési feladatokba természetes módon integrálhatóak a prevenciós program feladatai

A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Alapvetőnek tekintjük a gyermek társas környezetével és természeti környezetével való pozitív kapcsolatát és a környezettudatos magatartásának formálását környezettudatos

22

életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése). Számunkra fontos, hogy a feladatok megvalósításával, a családokkal való szoros együttműködést alakítsunk ki, mert a családok szemléletének alakítását a gyermekeken keresztül tudjuk közvetíteni. Az óvodában kialakított jó szokásokat, természeti és környezetbarát viselkedési formákat a gyerekek hazaviszik. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg, ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk óvodai programunkban a környezet megismerésére nevelés köré komplex csoportosítását az óvodai nevelés témaköreiben.

Dajkák közreműködése az alábbi feladatokban: testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételek biztosítása, elemi higiénés viselkedésre szoktatás, mozgáslehetőség biztosításában részvétel kulturált étkezési feltételek biztosítása, pozitív egészségvédő minta adása, együttműködés óvodapedagógus irányításával egészségügyi szolgálat munkatársai munkájának segítése szülők mozgósításában segítés óvodai rendezvényekre.

. A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai óvodáskor végére: Szükségleteiket képes késleltetni, önállóan kielégíteni Önállóan mosakodnak, törölköznek, szükség szerint tisztálkodnak Váljon belső igényükké a fogmosás, a fogápolási eszközök tisztántartása, hajuk rendben tartása. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőjüket helyesen használják Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik bekötik. Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Maguk és környezetük rendjére, tisztaságára ügyelnek. Udvaron sem szemetelnek Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát Igénylik a mindennapi mozgást, levegőzést, évszaktól függetlenül Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat

Egészség fejlesztési és prevenciós programjaink, projektjeink eredményességének mérésének, értékelésének szempontjai:

23

-

Megfelelő volt-e az eszközök kiválasztása, hozzájárult-e a kitűzött célok eléréséhez? Az eszközök használata milyen eredménnyel járt? A programok megfeleltek-e a gyerekek életkori sajátosságainak? Mennyire voltak elégedettek a résztvevő gyerekek, szülők? A rendelkezésre álló források felhasználása hatékonyan történt-e? Milyen korlátokkal, akadályozó tényezőkkel találkoztunk a megvalósítás során?

A gyerekek befogadása a családokból Rugalmas befogadó rendszerünk lehetővé teszi a szülőtől való elszakadás problémáinak megkönnyítését. A szülő fokozatos időcsökkentéssel vesz részt gyermeke óvodai beilleszkedésébe. A szülővel való együttlét biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti számára az új környezet elfogadását. Mind az óvó-és dajka nénik gondoskodó szeretettel várják az új óvodásokat. Fontosnak tartjuk a felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatokat. Az ölbeli játékok, a személyes együttlétek, az átölelések, a simogatások, dajkálások segítenek a szeretetkapcsolatok kialakításában. A kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai atmoszféra kialakítására törekszünk, empátiás készségünket kimutatjuk, a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk.

Céljaink A befogadási időszak legyen folyamatos, fokozatos. ( pl. gyakran megbetegedő, hiányzó kisgyereknél.) A szülőtől való elválás megkönnyítése, Az új környezetben biztonságos érzelmi támaszt nyújtása

Feladat: Készítsünk befogadási tervet. Kérjük a szülőket, beiratkozásra gyermekével együtt jöjjön el. Törekszünk, hogy intézményünkről vonzó, barátságos, sok érdekes játéklehetőség emléke maradjon. Az első összevont szülői értekezleten az óvoda életéről, házirendjéről kapnak tájékoztatást a szülők. A értekezlet második felében megbeszéljük az óvoda kezdés ütemezését. Lehetővé tesszük az apás-anyás beszoktatást a gyermek – szülő igényének megfelelően. Engedjük, hogy ezen időszakban magukkal hozhassák kedvenc tárgyaikat. Elfogadjuk a gyerekek sajátos szokásait. Tájékoztatjuk őket, miben tudják segíteni munkánkat. Javasoljuk, fokozatosan növekedjen az-az idő, amit a gyerek szülők nélkül tölt az óvodában. Igyekszünk, hogy először a bölcsödéből, másik óvodából jövőket fogadjuk, így összeszokottabb közösség várja a családból érkezőket. Az óvodapedagógusok második alkalommal családlátogatáson ismerkednek a gyermekkel, családjával. Megfigyelhetik természetes környezetben megnyilvánulásait, magatartását. Benyomásokat szerezhetnek a szülők nevelési kultúrájáról, milyen látják gyermeküket, milyen a szerepük a családban

24

Igyekszünk a későbbiekben is megismerni a gyermek élettörténetét, hogy megérthessük jelenlegi magatartását, érzelmi-akarati életét. A gyermek élettörténetéről feljegyzést készítünk, mely alapja a fejlesztési tervünknek.

Óvodába történő befogadást segíti, ha a gyermek: Rendelkezik éntudattal, tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek, El tud tölteni néhány órát szülei nélkül is, Jellemzi bizonyos fokú önállósulási törekvés, Igényli a gyermekközösséget, Képes másoktól is elfogadni az ételt, Nappalra szobatiszta, Fokozott mozgásigény jellemzi, Szeret játszani, Megérteti magát környezetével.

A befogadás eredményességét az alábbi szempontok alapján is értékelhetjük: Miként szokta meg a gyermek az új közösséget, Hogyan reagált a szülőktől való elválásra, Milyen az önállósági foka, Szeret-e játszani, tevékenységének fejlettsége, Hogyan alakult a kapcsolata óvónőkkel, dadus nénikkel, kortársaival, Hogyan illeszkedett be a az óvodai élet ritmusába Mi okozott számára örömet, nehézséget.

Érzelmi, erkölcsi közösségi nevelés

Célja: Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, kiegyensúlyozott környezetben és közösségben harmonikus szeretetkapcsolatok kiépítésével a gyermek érzelmi és társas szükségleteinek kielégítse, egyéni képességeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása, fejlesztése Új, illetve pozitív attitűdök, értékek, normák kialakítása, mind a gyermekóvodapedagógus, gyermek- gyermek és gyermek- dajka néni között egyaránt. Erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül. Mások iránti tisztelet megbecsülés érzésének fejlesztése, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés Az önkifejezés és önérvényesítés megvalósítása, a szociális együtt élés szabályainak közvetítése. A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása

25

A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteletére és megbecsülésére nevelés Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelésű igényű, hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel, az egyéni szükségleteknek megfelelően pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása Esélyteremtés a migráns gyermekek számára A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiség- kibontakoztatása

Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelésből adódó óvodapedagógus feladatai:

Nyugodt kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése Személyiségének szeretetteljes kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló” magatartása Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe Környezetvédelmi viselkedésminták és magatartásformák alakítása Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése Erkölcsi normák ítéletek megfogalmazása A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges képességek alakítása Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése. A „mi-tudat” alakítása Páros, kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása Évente egyszer nagycsoportban szociometria készítése Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben levő gyermekek felzárkóztatása Migráns gyermekek beilleszkedésének segítése A családdal való együttműködésre törekvés Az óvoda megkezdése előtti családlátogatás, a folyamatos felvételekhez igazodóan Egyeztetett időpontban fogadóóra tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről Szülői értekezlet tartása, évente minimum 3-szor Anamnézis felvétel bizalmas légkörben a szülővel Beszoktatás a szülővel egyeztetett formában történik

26

Rugalmas beszoktatási rendszerünk lehetővé teszi a szülőtől való elszakadás problémáinak megkönnyítését. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő és a gyermek még az óvodába lépés előtt megismerkedhessen az intézménnyel, az óvó és dajka nénikkel, megtekintsék az udvart, a csoporttársaikat. A szülő fokozatos időcsökkentéssel vesz részt gyermeke óvodai beilleszkedésébe. A szülővel való együttlét biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti számára az új környezet elfogadását. Mind az óvó-és dajka nénik gondoskodó szeretettel várják az új óvodásokat. Fontosnak tartjuk a felnőtt-gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatokat. Az ölbeli játékok, a személyes együttlétek, az átölelések, a simogatások, dajkálások segítenek a szeretetkapcsolatok kialakításában. A kiegyensúlyozott, harmonikus óvodai atmoszféra kialakítására törekszünk, empátiás készségünket kimutatjuk, a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadjuk. „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges az a szemnek láthatatlan.” (Saint-Exupery) A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha beilleszkedik az óvodába, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben, derűs, vidám légkör veszi körül. Fontosnak tartjuk, a szülőkkel való együttműködést, a gyermek zavartalan beilleszkedése érdekében. Óvodapedagógusaink arra törekszenek, hogy minél gazdagabb lehetőséget biztosítsanak a gyermekek sokszínű tevékenységére, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. Eközben megtanulják elfogadni társuk többiektől eltérő tulajdonságait, beszédét, kívánságait, különleges állapotát, konfliktus helyzeteiket kezelni. A szocializáció folyamatában a helyes önértékelés, önbizalom, a pozitív én-kép fejlesztését segítjük elő. A társas kapcsolatok alakulásában jelentős szerepet töltenek be a közös élmények. Formálják a gyermekek egymáshoz való viszonyát, együttműködésüket. A közös tevékenységek, együttlétek, a közösen végzett munka örömével, erkölcsi és szociális érzelmekre épülő tulajdonságokat erősítünk, mint pl. a jó-rossz felismerése, segítőkészség, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, gyengébb védelme, segítése stb. Olyan tevékenységeket, programokat szervezünk, melyek biztosítják, ezeknek a tulajdonságoknak a kibontakoztatását: Megünnepeljük a gyereke születésnapját, közös kirándulásokat, ünnepeket szervezünk stb. Sokoldalú érzelmi kifejezést és pozitív élményeket adó, óvodai légkör kialakítására törekszünk, hozzájárulva a boldog felhőtlen gyermekkorhoz.

A fejlődés várható eredménye, sikerkritériumai, óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, a szülőtől való elválás problémamentes Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát Szereti és korának megfelelő módon védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról A csoport szokás és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti Készek társaikkal való együttműködésre, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni

27

Képesek türelemmel meghallgatni másokat, érdeklődnek egymás iránt, segítenek társaiknak. Örülnek közös élményeknek, sikereknek. Elsajátítják a helyes viselkedés alapvető normáit (tolerancia, illemszabályok, stb.) Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri Érzelmi indulatain korának megfelelően tud uralkodni Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét, szívesen kommunikál Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat (pl. érkezéskor, távozáskor köszön) Képes társaival kooperatívan együttműködni Ismeri és érti a metakommunikatív jelzéseket, estenként a humort Türelemre, kitartásra képes, igényes, saját tevékenységével szemben

Munka jellegű tevékenységek a gyermekek és társas kapcsolatainak alakulásában

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet- , a növény-, és állatgondozás stb.) . A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségűek az alábbi együttléteink: udvari játék, közös kirándulások, közös ünnepek és hagyományok. A szocializáció részeként tekintjük a munkára nevelést, mely a játékból bontakozik ki, és elsősorban önmagunkért, majd a közösségért végzik. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során.

Célunk: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása, fejlesztése. Kognitív és speciális készségek: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük Érzelmi-akarati: A munka váljon olyan örömmel és önállóan végzett tevékenységgé, amelyben fejlődik önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk A munka jellegéből adódó óvodapedagógusi feladatok: Olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenységre megfelelő időt és helyet biztosít. Alakítson ki csoportszobáján belül az eszközök számára állandó helyet, ahonnan a gyerekek szükség szerint, önállóan elvehetik azokat. (pl. seprű, lapát, locsoló, törlőszivacs, cipőkefe stb.)

28

Elegendő munkalehetőséget szervezzen Munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése. Cselekvésbe ágyazott tanulási forma megteremtése, a növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, leveleinek permetezése, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás Szülőkkel ismertesse meg az óvodai, munkajellegű tevékenységeket, annak személyiségformáló pozitív hatásait. Ha a szülői nevelőtársak hozzájárulnak, kis állat tartásához, ismertesse meg a gyerekekkel, a gondoskodás mibenlétét, fontosságát. (etetés, tisztántartás, gondoskodás megfelelő életfeltételekről, stb.) Mutasson mintát, őszinte, természetes magatartásával, viselkedésével és közvetítse a gyermekek felé elvárásait. Biztosítsa, hogy a gyerekek mindennapi életében jelen legyen a munka jellegű tevékenység, mely segíti a gyermekek önállósodási törekvéseit és magasabb fokú együttműködésre, készteti őket. Teremtsen alkalmat, lehetőséget a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek számára, hogy örömmel vállaljanak megbízatásokat, feladatokat. Segítse elő, hogy mindennapos munkálkodásuk során egyre több információt, ismeretet szerezzenek és a megtapasztalással képességeik, együttműködési készségük fejlődjön. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekekhez mérten fejlesztő hatású A munkajellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja(nem büntetésként) A fejlődés sikerkritériumai, óvodáskor végére: Önkiszolgáló tevékenységek A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik Étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, merőkanalat, szalvétát Öltözködésnél, önállóak, tudnak gombolni, cipőt fűzni, megkötéssel próbálkoznak Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken Alkalomszerű munkák Pontosan megértik, mit várunk el tőlük és azt önállóan teljesítik Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is részt vesznek Időnként, olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek Közösségi munkák Közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik Terítésnél ügyelnek, az eszközök esztétikus elhelyezésére

29

Felelősi munkákat szívesen vállalnak, (pl. mosdó, élősarok) és önállóan teljesítik A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztántartásában (csoportszoba, udvar, óvoda környezete) Vigyáznak játékaikra, rendben tartják azokat Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőbe Az elemek, a papírt a fém italos dobozok gyűjtésében, annak megfelelő helyére történő szelektálásában, aktívan részt vesznek, értik fontosságát. Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, az óvoda udvarának gondozásában A virágokat, fákat, bokrokat nem tépik le, hagyják eredeti helyükön, szépségükben Télen gondoskodnak a madarak etetéséről, táplálékáról Ha a csoportjuk egyetértéssel állat-tartásról döntött, pl. halak etetéséről gondoskodnak, tevékenyen részt vállalnak az akvárium rendben tartásában

Szervezeti és időkeretek Csoportszervezés: A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján szervezhető, homogén, és heterogén, részben heterogén életkorú csoport is. A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, kreativitása, empátiája, helyzetfelismerése, azaz személyisége. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermekcsoportokat, a gyermekek által is jól ismert, állatnevekkel, szimbólumokkal jelöljük. MÉHECSKE, NAPOCSKA, NAPRAFORGÓ, KATICA, ŐZIKE, HALACSKA, CSILLAG, MACI, DELFIN, VIRÁG

AJÁNLOTT NAPIREND

6 – 12

10-30-

Folyamatos tevékenységek Játék- egyéni-fejlesztés Játékba integrált tanulási tevékenységek Gondozás, tisztálkodás Folyamatos tízórai Mindennapos testnevelés Játék, mozgás az udvaron, séta

30

12 – 13 Gondozás, testápolással kapcsolat teendők gyakorlása Ebéd, önkiszolgálás, naposság

13 – 14. 30, 15-ig Mesével, dallal pihenés, alvás

15 – 18

Folyamatos ébredés Gondozás, testápolással kapcsolatos teendők Folyamatos uzsonna, önkiszolgálás Mindennapos testnevelés ( kötetlen) Folyamatos játéktevékenység Tanulási, egyéni fejlesztési lehetőségek kihasználása Folyamatos hazabocsátás

A szervezett tanulás formái:

HETIREND A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején kell figyelni arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A kötetlenség a gyermeknek szól. Az óvónő minden nap teremtsen lehetőséget a játékba integrált tanulási tevékenységekre, a kultúra átadására. Az óvodapedagógus a heti felkészülését, előre tervezését, nem napokhoz kötötten végzi, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosítja. (pl. őszi időjárás témaköréhez, tervezi meg), más kultúrterülethez tartozó tevékenységeket, környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseit, a matematikát, dalokat-dalosjátékokat, meséket-dramatikus, játékokat, verseket vizuális, - ábrázoló kézimunka tevékenységeket. A kötetlen foglakozási forma már önmagában a differenciálás a pedagógus részéről: tudatos tevékenységet, egyénhez igazított fejlesztést, egyénre szabott módszereket, eszközöket, esetenként eltérő idejű tevékenységet jelent. Viszont a gyermek érdeklődésétől, pillanatnyi állapotától stb…- függően vesz részt a kötetlen foglalkozáson. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy a csoport ismeretében, adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen foglakozás lehetőségét választja. A kötött foglalkozás választása esetén törekszik arra, hogy oldott és családias légkörben, tevékenykedtetéssel történjen az ismeret átadása.

31

A tervezésében, kivételt képeznek azok a napok, amikor kötelező jelleggel a tornaterem beosztásához kell igazodni, a mozgás, mozgásos játékok levezetésének helyszínéhez. Kötelező Mindennapi testnevelés délelőtt

Hétfő Kedd Szerda

Testnevelés Mindennapi testnevelés délelőtt

Csütörtök Péntek

Testnevelés Mindennapi testnevelés délelőtt

Kötött, vagy Kötetlen Kultúraátadás Játékba integrált tanulás Kultúraátadás Játékba integrált tanulás Kultúraátadás Játékba integrált tanulás Kultúra átadás Játékba integrált tanulás Kultúra átadás Játékba integrált tanulás

A nyári élet megtervezésénél az év közben kialakult szokások megtartásával, az óvónő adjon lehetőséget, hogy az évszak örömeit a szabadban élvezzék a gyermekek. Kötetlen formában, biztosítson, változatos tevékenységeket, lehetőségeket a fejlődésre, az addig megszerzett ismeretek begyakorlására. (A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas.)

Testnevelés, mindennapos testnevelés – délelőtt

Kötelező

Közvetve Kötelező

Környező világ tevékeny megismerése (séták) Mennyiségi, formai összefüggései (nagycsoportban) Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek ) vers, mese, dramatikus játék

Kötetlen

Ábrázolás, tárgyi világ megismerése Környezet megszerettetése,

megismertetése Ének- zene, énekes játékok (3-4 Mindennapos testnevelés délután

éveseknek)

A szervezett, cselekvésbe ágyazott, tanulás munkaformái:

Frontális

Testnevelés, mindennapos testnevelés Énekes játékok Ének-zene, ábrázolás, környezet tevékeny

Mikrocsoportos 32

Egyéni A helyi nevelési program tartalma:

megszerettetése, megismerése, vers- mese Részképességek fejlesztése.

Nevelési programunk fő törekvése, hogy a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő tevékenységi formájára a mozgásra és szabad játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. Az óvodai program nevelési keretét egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg.

1. Természetes gyermeki megnyilvánulások

1.1. MOZGÁS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Az egészséges életmódra nevelés nélkülözhetetlen eleme. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy-és kismozgások kialakulásához. A mozgás fejlesztése fizikailag erősít, segít a figyelem összpontosításában az énkép, önkontroll kialakításában, a már megtanult és befogadott információk újrafelhasználásában a gondolkodás folyamatában. A mozgás során sokféle lehetőség nyílik a téri tájékozódás fejlesztésére, mennyiségi, formai, vizuális, környezetismereti tapasztalatok szerzésére. Egyik legalapvetőbb célja a mozgásgyakorlatoknak a gyermekekben felgyülemlett feszültségek természetes úton mozgással játékkal történő levezetése. A közös mozgás segíti a társas kapcsolatokat, az egészséges versenyszellem alakulását. A gyermek megtapasztalja saját testének mozgásos képességeinek határait, fejlődik önmagáról kialakított képe, ezáltal szociális fejlődése intenzívebbé válik. A mozgás elősegíti a gyermek testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását és megőrzését. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró -, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítő képességét. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Pedagógiai Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A folyamatos gyakorlás során a gyermek mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3-7 éves gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Programunkban a mozgásfejlesztést, tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiség

33

fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. Hatása az értelmi képességek fejlődésére A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. A mozgáskultúra fejlesztése mellett, segítik a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerést, a döntést, és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

Hatása a szociális képességek fejlődésére A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az "éntudat" fejlődését a "szociális én" erősödését. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Programunkban a mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A Prevenciós mozgásfejlesztő program fő feladatait - a nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését - természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységébe. Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési lehetőségek megkereséséről van szó.

A Óvodapedagógus fő feladatai mozgásfejlesztés során A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. (kondicionális, koordinációs) Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelésben, valamint a gondozási és önkiszolgáló, munka jellegű tevékenységekben is.

34

Kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező mozgásos játék, testnevelési foglalkozáson. 1.2

Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúsznimászni, manipulálni, vagyis mozogni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobákban kialakítsuk az ehhez szükséges helyet és feltételt, hogy megmaradjon természetes mozgáskedvük. Óvónő feladata, hogy megőrizze, ha szükséges, felkeltse ezt a mozgáskedvet és tudatosan építsen rá. lényeges a megfelelő motiváció, a játékosság, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, (dicséret) a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A csoport napirendjét úgy kell kialakítani, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjon. Elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok megtanítása, betartása, különösen önmaga és társai testi épségének megőrzése a baleset elkerülése érdekében. A megfelelő, nem túl sok, szabályozásra a gyermekeknek is szükségük van. Segíti az eligazodásban, biztonságérzetet ad a gyerek/ek számára. Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával szemben élje meg. Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a végeredmény. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítanunk a csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a Greiswald egy-egy elemének kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó-bújó játékokat. A kicsik, szívesen utánoznak különböző állatokat. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző labda játékok, célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban lehetőséget teremtünk játék időben a csoportszobán belül is a különböző mozgásos játékokra. Ezért a csoportszobába is beviszünk különböző eszközöket, a Body Roll, a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, az elefánt talp, a billenő forgókorong, stb.

35

5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére,pl. ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, baba öltöztetés, barkácsolás, stb. Ezekhez a tevékenységekhez az állandó helyet a csoportszobában kialakított játék sarkok, „kuckók” segítségével tudjuk biztosítani.

Az udvaron is kihasználunk minden lehetőséget és helyet a szabad mozgásra. Mászóka, csúszda stb. Kivisszük az udvarra is a testnevelési foglalkozáson használt eszközöket (pl. labdák, ugrókötelek füles labdák, stb.) A sportudvar rész kialakításával, a tornateremből nyíló szabad füves terület, ahol óvodapedagógusi felügyelet mellett a sokoldalú mozgásfejlődést segítő felszerelések és eszközök a gyermekek rendelkezésére állnak. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. 1.3. Mozgásfejlesztés testnevelésen:

a

testnevelési

foglalkozásokon

és

a

mindennapi

A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően hol mint eszköz, hol mint cél. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, mezitlábas torna, gerinctorna). Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. Az óvodapedagógus feladata: Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig figyelembe kell venni a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Ehhez igazodva kell eldöntenie az egyes mozgásformák ismétlésének a számát. A mozgásos anyaghoz természetesen igazodjanak a prevenciós program fejlesztési feladatai, amit játékos formában közvetítsen a gyermekek felé. Ehhez átgondolt tudatos tervezésre van szükség. A foglalkozások bevezetésénél mindig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. A különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítse elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. A feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz. A megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat.

36

Elsősorban olyan készségeket és képességeket alakítson, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Mutasson a helyes mintát, ösztönözze és biztassa a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tegye. A testnevelési foglalkozáson a kéziszerek gyakori használatát tartsa szem előtt. Ezek jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket és változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat a gyermekek számára. A foglalkozások szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, ehhez az együttes foglalkoztatási forma a megfelelő. Amíg lehetőség van rá, a szabadban szervezzük az együttes tornát. Törekedjen arra, hogy a versenyszituációt a gyermek elsősorban önmagával szemben élje meg. Testnevelési játékoknál maga a játék folyamata kerüljön a középpontba, ne a végeredmény. A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. Az észlelés területéről a következő feladatok beépítésére van lehetőség: Alaklátás, formaállandóság fejlesztése: forma alakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása. Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése. Térészlelés fejlesztése: alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével.

A verbális fejlesztő programból a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. Az óvodapedagógus, a foglalkozások megtervezésénél vegye figyelembe, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudja, hogy a gyermekekkel sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segíti, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végezteti velük. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Pl. különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével, stb. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozáson a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazható jól a testséma fejlesztő programból a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, pl. "járjatok a sarkatokon!", "ütögessétek a talpatokat a földhöz!" , stb., tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása, pl. "Álljatok a babzsák mögé! Hasaljatok a padra!", stb.,

37

test személyi zónájának alakítása, pl. "Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé, vegyétek át a másik kezetekbe!" Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot szervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be. Pl. futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja) szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban.

A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az "egyik-másik" megkülönböztetést használjuk. Később már a "jobb-bal" kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Pl. "Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket!" A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-7 éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Pl. labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. Pl. Bot fogása marokkal alulról - felülről, szalag fogása két ujjal, marokkal. Labda gurítása ujjakkal. Minden ujjal egyszerre, majd külön-külön. Szalag lengetése csak a csukló mozgatásával, stb. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat.

1. 4.

A mindennapos testnevelés

Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Feladata: Az egészség megszilárdítása, a fizikai képességek elért színvonalának fenntartása, a jártasságok, a mozgáskészségek megszilárdítása, a gyermek mozgásigényének kielégítése, és a rendszeres testgyakorlás szokásának kialakítása.

38

A mindennapos testnevelés a csoport napirendjéhez igazodóan szerveződik délelőtt illetve délután udvaron, teraszon az időjárás figyelembevételével, illetve a tornateremben. E tevékenység napirendbe illesztését minden csoportban a két óvónő alakítja ki. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki.

Az óvónő feladata Teremtse meg a mozgáshoz szükséges feltételeket (portalanítás, szellőztetés, balesetmentes szervezési feltételek megteremtésével) A rendszeresen és megfelelően szervezett testnevelést, a gyermekek szívesen és örömmel vegyenek részt. Váljék a gyerekek számára igénnyé, majd szokásukká a mindennapi mozgás. A spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is. Lesznek kedvenc mozgásos játékaik, amelyek eljátszását napközben maguk is kezdeményezik. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok jó lehetőséget nyújtanak a fejlesztő, társas kapcsolatok alakulásához is. Pl. futó - fogó játékokkal a nagymozgások és a térészlelés fejlesztése. Labdajátékokkal a szem-kéz, szem-láb koordináció és a finommotorika fejlesztése. A játékok, térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, valamint szókincsük gyarapítására.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Igénylik és szeretik a mozgást Megfelelő fizikai állóképességgel rendelkeznek (erőnlét, gyorsaság) Mozgásuk harmonikus összerendezett, megfelelő ritmusú Képesek környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat Előszeretettel játsszák és önállóan meg is, szervezik a mozgásos játékokat

2. Játék 2.1.

A tevékenység célja: A felszabadult örömteli játék elősegítése, melynek eredményeként a gyermekek személyisége és játéka, egyéni képességeiknek megfelelően egymással kölcsönhatásban fejlődik

39

Szituációk élmények átélése feldolgozása, melyek az élethelyzetekben való viselkedést tükrözik. A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.

2.2.

A tevékenység feladata: A játék feltételeinek biztosítása: nyugodt légkör, megfelelő hely, elegendő idő, játékeszközök, élmény. Az óvodapedagógus modellértékű magatartásának érvényesítése a játék tevékenységek során. A játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Beszédkészség fejlesztése tevékenységek közben. Fejlesztési, tanulási lehetőségek a játékban. Társas kapcsolatok alakítása, a játéktevékenység során.

Az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, mely mozgással párosulva, a személyiségfejlődés legfontosabb eleme. A játék szervezi eggyé az értelmi, érzelmi és társas folyamatokat. Ennek érdekében biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek kedvezően hatnak az elmélyült, hosszan tartó játék kialakulására. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata: Hogy megteremtse az alábbiakban felsoroltak szerint a játékhoz szükséges feltételeket. A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Nyugodt légkör: Az egész óvodai életnek elengedhetetlen feltétele, nélkülözhetetlen a gyermekek személyiségfejlődéséhez, érzelmi megnyilvánulásaihoz, elgondolásaik megvalósításához. Megfelelő hely: A csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos. A két hely egymástól eltérő szervezést igényel. A csoportszobában elegendő helyet biztosítunk a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz: vonatozás, autózás, körjáték, szabályjáték stb. Az udvari játéktevékenységek helyének kialakításánál is körültekintően járunk el. Nagyobb a tér a mozgásos játékhoz, de a többi játékfajtánál is biztosítunk megfelelő mozgatható kuckókat, sátrakat. Elegendő idő: A játék a gyerekek alapvető tevékenysége, ezért nagyon fontos, hogy elmélyülten játszhassanak, legyen elég idejük elképzeléseik megvalósításához. A folyamatos napirend biztosítja az összefüggő játékidőt.

40

Játékeszközök: Olyan eszközöket biztosítsunk, amelyek az elmélyült játékok kialakulását segítik, a motiváló, fejlesztő hatást kiváltják. Esztétikusak, könnyen tisztíthatóak, veszélytelenek. Folyamatosan gyarapítjuk, a készen kapható játékokon túl, játszásra alkalmas anyagokkal, szimbolikus félkész eszközökkel, kellékekkel. Mindig elérhető helyen vannak, a gyerekek bevonásával és a dajka néni segítségével ügyelünk a játékok használhatóságára. Élmény: A játék témája, tartalma nagyrészt a gyereke valóságból szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért gondoskodunk arról, hogy minél jobban megismerjék környezetüket, ismerkedjenek közvetlenül a felnőttek (fodrász, orvos, postás, stb.) munkájával. Törekszünk arra, hogy az ismeretszerzés pozitív élménnyé váljon. Az óvodapedagógusi modellszerep kiemelkedő jelentőségű a játéktevékenység során is. Amikor szükséges vagy a gyermekek kérik, bekapcsolódunk a játékukba, mintát, modellt nyújtunk számukra, ötleteket adunk a folytatáshoz. Fontos, hogy szeressünk és tudjunk is játszani! Mozdulataink, technikai megoldásaink szerepbeli magatartásunk nyomokat hagy a gyermekekben, tudjuk, hogy elsősorban utánzással tanul a gyermek. Szoros érzelmi kapcsolat mellet a gyerekek bátran őszintén nyílnak meg, nagyon fontosnak tartjuk az empátia kialakulását. Igyekszünk tiszteletben tartani egyéni különbségeiket, fejlettségüket, törekvéseiket. Minden aprósikerüknek, fejlődést mutató megnyilvánulásaiknak örülünk, biztatjuk őket. A játék örömét fokozza, ha együtt izgulunk velük, sikertelenség esetén kedvet ébresztünk az újrakezdésre. Saját példánkkal segítjük elő, hogy érzékennyé váljanak társaik érzelmeinek felfogásában, elgondolásaik megértésében, elfogadásában. A dajka nénik segítsége nélkülözhetetlen a nyugodt, derűs, tiszta környezet megteremtésében, partnereink a feladatok elvégzésében megvalósításában. 2.3.

Játékfajták:

Gyakorlójáték: A játék során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermekeket, ami örömforrás számukra. Lehet ez a tevékenység mozgásos, manipulációs, verbális. Ösztönözzük az önálló próbálkozást, ezáltal fejlődik az érzékelés: látás, hallás, tapintás, a mozgás egyre összerendezetté válik. Ritmikus gyakorlások során, fejlesztjük térérzékelést, a szem- kéz koordinációját.

Szerepjáték: Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, kifejlett formáját az óvodáskor végén éri el. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, elképzeléseiket, ismereteiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A játéktevékenység során fejlődik viselkedéskultúrájuk, alkalmazkodóképességük, problémamegoldó

41

gondolkodásuk, aktivitásuk, az egész személyiségük. Lehetőséget adunk arra, hogy eljátszhassák pozitív és negatív élményeiket egyaránt. Segítjük a mintahelyzetek kialakulását, kevésbé érdekes szerepek vállalását. Játékukat közvetett módon figyelemmel kísérjük, a szituációktól függően kapcsolódunk be. Dramatizálás, bábozás: A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket kötetlen módon dramatizálják. Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások, érzelmileg megragadják őket. Lehetőséget biztosítunk, hogy egy-egy mese, vers vagy filmélményüket szabadon jeleníthessék meg. Felhívjuk a figyelmüket az érdekes, jelentős mozzanatokra, ezek kidomborítására. A szükséges eszközöket, kellékeket mindig elérhető helyen tartjuk, állandóan bővítjük, javítjuk a dajkák segítségével. Érdeklődést felkeltő bábjátékokkal kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz. Itt közvetlenül nyilvánulnak meg, közel érzik magukhoz a bábot, mert náluk kisebb, ők irányíthatják a „sorsát”. Megfelelő minőségű, mennyiségű és méretű bábokat biztosítunk számukra. (ujjbáb, fakanálbáb, síkbáb, kesztyűbáb, rögtönzött bábok, termésbáb) Barkácsolás: A szerepjátékban a gyermekek élethelyzeteket élnek újra, ehhez számos eszközre van szükségük. A tevékenység során fontosnak tartjuk, hogy az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen funkciójuk. Biztatjuk őket, hogy a javítási műveletekben is vegyenek részt, ezáltal fokozottan vigyáznak eszközeikre. Építő és konstruáló játék: A gyermek kockákból és más játékeszközökből, különböző anyagokból, építményeket, játékszereket hoznak létre. A „valamit alkotni” igénye, öröme, kreativitásuk mellett értelmi és társas kapcsolataikat is fejleszti. Segítjük óvodásainkat abban, hogy az elemekből a valóság tárgyaihoz hasonlót tudjanak létrehozni. Ezáltal fejlődik igényességük, gondolkodásuk. A bonyolultabb összerakosgatások fejlesztik a finommotoros mozgást, a szem és kéz koordinációját, összerendezettségét, ami az írás megalapozásához nélkülözhetetlen. Szabályjáték: Jellemzője, hogy pontos meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a gyerekekből, nagymértékben meghatározza magatartásukat, csoportjukhoz, egy-egy társukhoz való viszonyukat. Számos értelemfejlesztő és mozgásos szabályjátékkal ismertetjük meg a gyerekeket, fokozatosan vonjuk be őket játékvezetésbe, annyi segítséget nyújtva, amennyit kívánnak. A nagyobbaknál alkalmazzuk azokat a szabályjátékokat is, amelyek nagyobb ügyességet vagy szellemi képességet igényelnek. 2.4

Játékba integrált tanulás:

A tanulás tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi, akarati és

42

értelmi (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás) tulajdonságok fejlődését, a viselkedés alakulását, valamint a gyermek kompetenciáinak létrejöttét segíti elő. A gyermek tanulási tevékenységének tere, szervezeti formája a játék, amelynek nevelési alapelve a játékosság. Az óvodás gyermek „tanulva játszik és játszva tanul”. Tehát a játék és a tanulás nem választható el egymástól, elősegíti a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatot kap és old meg. Gyakorolja, végig gondolja, hogyan lehet valamit többféleképpen megoldani. Utánzásos tanulási forma ebben a korban előnyt élvez. Megteremtjük azokat a tapasztalatszerzési lehetőségeket, ahol a gyerek, már a meglévő ismereteit fejlesztheti, vagy új ismeretet szerezhet. Szorgalmazzuk az együttes tevékenységeket a modellnyújtás gyakori alkalmazását. Az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, a kultúra átadás formáját, alapvetően a kötetlenség és a mikrocsoportos foglalkozás jellemzi. Hisszük, hogy a tanulás alapja a különböző tevékenységek, és azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül vagy közvetve szereznek, elősegítik a világ megismerését. Mindez a játék egész napi folyamatában spontán és szervezett formában integrálódik, biztosítva a felfedezések lehetőségét és a kreativitásuk erősödését. Az óvodapedagógus a játékba integrált tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretét. Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja, átszövi a gyerekek különböző tevékenységét. 2.5.

A játék és az anyanyelvi nevelés:

„minden nemzetnek fő kincse a nyelve” (Gárdonyi Géza) Átfogja az óvodai nevelőmunka, az óvodai élet egészét. Játékidőben kimeríthetetlenek a gyakorlás lehetőségei. Bekapcsolódunk a játékba, az eljátszott szereppel, a szerepbe illő megnyilvánulásainkkal, a megfelelő nyelvi formák alkalmazásával mintát kínálunk a gyermekeknek. A játékot kísérő érzelmek közéleti vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik beszédkedvük. Bábjátékkal egy-egy kedvelt mese cselekményének megbeszélésével a félénkebb gyermeket is megszólaltathatjuk. A bábozás dramatizálás egyik lényeges eleme a beszéd. A fejlesztés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk a különböző érzelmi állapotok kifejezésének. Mindennap sort kerítünk arra, hogy a mese nyelvi eszközeit gyakorolhassák, tulajdonságokat, megjelenített cselekvéseket fogalmazhassanak meg. Ezáltal nagymértékben bővül a szókincsük. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze: mese, vers, báb, dramatikus és szerepjáték. Gyakran használjuk a téri irányokat, helyzetek kifejezéseit, névmásokat, időhatározókat. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőségeket kínálunk a különféle nyelvi játékok közben. 2.6.

Sikerkritériumok: Képesek elmélyülten és kitartóan játszani, egy-egy tevékenységet végigvinni, akár több napon keresztül is.

43

Ötleteiket, elképzeléseiket játéktevékenységben megvalósítják. A leggyakrabban a szerepjáték jelenik meg játékukban, vállalják a kedvezőtlenebb szerepeket is, társaik érdekében. Szívesen dramatizálják, bábozzák kedvelt meséiket. Esetenként barkácsolnak, amit játékukban használnak. Kombinálható, pontosan megépített, bonyolult építményeket is képesek létrehozni. Szabályjátékokat kedvelik, szabályok betartására képesek, alkalmazkodnak egymáshoz. Olyan társas magatartásformák alakulnak ki a játék hatására, ami a társadalmi együttéléshez elkerülhetetlen lesz (alkalmazkodás, segítőkészség, stb.) Értelmi képességeik fejlődnek (emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás). Tanulásuk során tapasztalataik, ismereteik bővülnek.

Kultúraátadás

3.1.

A gyermek természeti és tárgyi környezete

A környezet megismerésében valósul meg komplex módon a tradicionális nevelési területek minden feladata, (anyanyelvi-, irodalmi, zenei, matematikai, vizuális nevelés) a természetes gyermeki megnyilvánulások eszköze. Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél sokoldalúbb, túlzásoktól mentes tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adjunk lehetőséget. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést a szülőföld szeretetére nevelést a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Nevelésünk során előtérbe helyezzük az élet, a növények és állatok szeretetét, a természeti viszonyok bonyolult összefüggéseinek felismertetését, fontosságát. A természetben mindenre szükség van, minden az egymásra, utaltságra épül. A környezet és természetvédelem fontosságának hangsúlyozása, melyben az embernek döntő jelentősége és felelőssége van. A környezet megismerése áthatja a gyerekek életét az óvodai tevékenységek egészét.

3.2.

A külső világ tevékeny megismerése, a környezet és természetvédelem: „ Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize pillangója, madara. Van virágja rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik! Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből, Csodálatosképpen megmaradt.”

3.2.1.

A nevelés célja: Hogy a gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos, és érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az életkoruknak megfelelő szinten. Alkalmazva a természettudományos

44

ismeretszerzés sajátos módszereit: megfigyelés, vizsgálódás-kísérlet, mérés, összehasonlítás. A valóság felfedezése során, pozitív érzelmi viszony alakítása, a természethez, környezethez, emberi alkotásokhoz: tanulja ezek védelmét, értékének megőrzését. Rácsodálkozunk a természet szépségeire, az évszakok változásaira, színek kavalkádjára, leveleket, terméseket gyűjtögetünk, képeket nézegetünk. Megízleljük a gyümölcsöket, salátákat készítünk, magvakat törünk és kóstoltatunk a gyerekekkel. A tevékenység közben felfedezik a nagyság különbségeit, a színeket, formákat. Kezdeti, rövid sétákon megismerjük az óvoda környékét, az épületeket, a szomszédokat, a kiskerteket. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, s közben megfigyeljük a járműveket, azok gyorsaságát, színét, esetleg márkáját. Sétát teszünk a közeli kiserdőben, megfigyeljük évszakonként a változásait. Megkeressük azokat a környező családi házakat, ahol háziállatokat tartanak. Télen madáretetőt helyezünk ki udvarunkra, így közvetlen közelről is megfigyelhetik a madarak hangját, szokásait. A tárgyakkal, dolgokkal való ismerkedés során matematikai ismeretekre is sort kerítünk. A fák épületek nagysága, magassága, ezek felfedezése, összehasonlítása, a tulajdonságok megismerése mind-mind a gyermekek matematikai tapasztalatait bővítik. A közvetlen tapasztalás, megismerés során a gyerekek sokat kérdeznek, beszélnek, elmondják családi élményeiket. Ezáltal fejlődik kifejezőkészségük, gyarapodik szókincsük. A családias légkör, a biztonságérzet megteremtése mellett, kiemelt feladatunk, hogy elegendő időt, helyet biztosítsunk a gyermeki tapasztalatszerzésre, az egyéni beszélgetésre. A gyermeknek fontos, hogy kérdéseire korának megfelelő választ kapjon, hiszen csak így meri elmondani véleményét, feltenni többi kérdését. A kisebbek terhelhetőségéhez igazítjuk a séták hosszát, amit fokozatosan növelünk. Kirándulásokat szervezünk állatkertbe, Közlekedési- Múzeumba, repülőtérre stb. A gyermeki kíváncsiság egyre inkább a miértekre irányul. A földrajzi ismeretek bővülnek, a nagyobbakat már a bolygók a csillagok is érdeklik. Gyermek lexikonok nézegetésével, beszélgetésekkel tágítjuk a világról alkotott képüket. Ellátogatunk a vasútállomásra, a buszvégállomásra, piactérre, postára gyógyszertárba, üzletekbe, ahol megfigyelhetik az ott dolgozó felnőttek munkáját, a kulturált vásárlás mikéntjét. A családi kapcsolatok elmélyítésében sok segítséget nyújt a családi fényképalbum, videofilm nézegetés, az élmények felidézése. Évszakváltáskor a gyerekek is kiveszik az udvar szépítésnek, rendezésének feladatából a részüket. Leveleket gereblyézünk, kupacokba gyűjtjük, télen havat seprünk, lapátolunk, s az összegyűjtött hóból hóembert építünk a gyerekekkel. A tavaszi nagytakarításból a csoportok is kiveszik részüket, játékok, polcok tisztítása, babák fürdetése, babaruhák mosása. Ezek a közös tevékenységek erősítik társaikhoz, óvodájukhoz ragaszkodásukat, feladattudatukat. Mindez hozzátartozik, hogy megtanulják, becsülni mások munkáját, megszeressék, védjék környezetüket.

3.2.2.

Az óvodapedagógus feladata: Az óvónő a gyermekekkel együtt alakítson ki olyan szabályokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. Építsen a gyermek kíváncsiságára, érzelmeire, élményeire, tapasztalataira és abból kiindulva új ismereteket nyújtson, illetve a meg lévőket rendszerezze, mélyítse.

45

Az óvodapedagógus segítse a gyermekek önálló véleményalkotását, tegye lehetővé a döntési képességük fejlődését, a kortárs kapcsolatban és a környezetük alakításában. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során teremtsen alkalmakat a beszélgetésekre. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, az emberi értékekhez. Olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, amely változatossá teszi a gyermek életét- jeles napok. (Víz világnapja, március 22. Föld napja április 22, Madarak fák napja május 10, Környezetvédelmi világnap június 5, Takarítási világnap szeptember 20, Állatok világnapja október első vasárnapja. Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen a természetben, élőben figyeltessen és tapasztaltasson meg a gyerekekkel. Adjon lehetőséget az évszakok változásainak megfigyelésére, összefüggéseinek felfedezésére, a rácsodálkozásra, milyen hatással van emberre, állatra és a növényekre. Figyeltesse meg a gyerekekkel a napszakok változásait és gyakoroltassa az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Építsen érzelmi kapcsolatokra, a családi kötődésekre, kikből áll, szűkebb és tágabb rokoni baráti kapcsolatok, ünnepek témakörben teremtse meg a készülődés az öröm és az emlékezés hangulatát (pl. fényképek, albumok, videó felvételek közös megtekintése). Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda szűkebb és tágabb környezetét, az emberek munkájának fontosságát. Ismertesse meg a gyermekeket anyagi világunkkal és annak összefüggéseivel. (föld, víz, levegő, fa, fém, műanyag, papír, textil) Hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, a keletkezett hulladékok szelektív gyűjtésének, újrahasznosítását fontosságát. Ismertesse meg a gyerekeket a technika világával, közlekedéshez, hírközléshez kapcsolódó témakörökkel. Figyeltesse meg a napi szituációkban a gyermekeket körülvevő környező valóság színeit, mennyiségi térbeli viszonyainak összefüggéseit. Törekedjen arra, hogy a témakörök feldolgozása során, komplex módon kapcsolódjanak egyéb más művészeti kulturális témákhoz. (pl. évszakok témakör színek, formák, számosságok vizuális alkotások, az évszakok esztétikája, testünk témakör, táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, egészségünk megóvása, orvos munkája stb.) Tartsa szem előtt, hogy az ismeretek átadása során nem a mennyiség, hanem a téma minél sokoldalúbb megtapasztaltatása, a gyermeki érdeklődés, kíváncsiság kielégítése, a tanultak, hallottak, a játékban újraélése, az ismeretek tovább fejlesztése, a párbeszéd, a kíváncsiság fenntartása az elsődleges. 3.2.3. Dajka feladata: Vegyen részt a sétákon, kirándulásokon. Segítse a csoportot kiskertjének kialakításában, annak gondozásában. Vegyen részt a természetsarok kialakításában, kísérje figyelemmel rendbetartását. Az eszközöket készítse elő a tevékenykedtetéshez. A gyűjtő munkában aktívan vegyen részt. A környezet esztétikájához járuljon hozzá.

46

A környezetvédelmi napok lebonyolításában vegyen részt. 3.2.4. Sikerkritériumok, elérendő óvodáskor végére A gyerekek, szeretik és védik a természetet, óvják tisztaságát. A gyerekek tudják saját, szüleik, testvéreik pontos nevét, lakáscímüket, szüleik foglalkozását. Ismerik testüket, érzékszerveiket, megfelelően ápolják. Felismerik az évszakokat, el tudják mondani jellegzetességeiket. Különbséget tesznek élő és élettelen között, ismerik az életfeltételeket. Tisztában vannak a „növény” szó fogalmával, önállóan gyakorolják a növénygondozást, részt vesznek a kerti munkában (ültetés, stb.) Felismerik a házi- és vadállatokat, bogarakat, madarakat, csoportosítják jellegzetes jegyeik, életmódjuk szerint. Betartják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerik a közlekedési eszközöket, megnevezik. Néhány közlekedési szakkifejezéssel is tisztában vannak (pilóta, fénysorompó, kikötő-hangár stb.) Kialakulóban vannak, azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges. Szívesen vesz részt, sétákon, kiránduláson, rendezvényen és kiállításon. Hazai tájak, élőlények megismerése kirándulásokon megalapozza a gyerekek hazaszeretetét, hozzájárul magyarságtudatuk alakulásához.

3.3. nevelésben.

A fejlesztő program kapcsolódása a környezet megismerésére

Azokat a módszereket alkalmazzuk, amelyek kapcsolódnak a gyermek életkori sajátosságaihoz. A környezet megismerése nevelésben is előnyben részesítjük a mozgásos, cselekvésre és érzékszervi megtapasztaltatásokra épülő játékokat. (pl. ismerkedés az anyagokkal tapintással zsákocskából kihúzhatja a követ a fadarabot, a fémet stb., majd megnevezi és párbeszéd kezdődhet a téma feldolgozása kapcsán)

3.3.1. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny

megismerése: Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések, először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül a szókincsükbe Célunk: A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodóan. A matematikai érdeklődés felkeltése. A logikus gondolkodás megalapozása.

3.3.2. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvodapedagógusi feladatok: 47

A játék során adódó, spontán matematikai helyzetek kihasználása. Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése A gondolatok, a probléma megfogalmazása, pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése Matematika tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembevétele A gyermek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása, szükség esetén rávezető kérdésekkel segítése A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása, egyéni, páros, mikrocsoportos szervezéssel A mozgásos feladatnál, testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek megnevezése Térbeli viszonyok, irányok és helyzetek pontos megnevezése Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és megtervezze az egyénekre szabott fejlesztési területeket. Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek 1

A számfogalom előkészítése, megalapozása Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, tömeg, űrtartalom szerint Halmazok összemérése, elemek párosítása. Válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására. Fedezzék fel a rész az egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk, egyéni fejlettségüktől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése Mérések, különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg űrtartalom

2.

Tapasztalatszerzés a geometria körében Szerezzenek tapasztalatokat, gömbölyű és szögletes formáról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész és egész viszonyát Használják a logikai játékot, építsenek vele, feddjenek le felületeket

3.

Tájékozódás a térben és a síkban Irányok azonosítása, megkülönböztetése

48

Játékok során, figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, a szimmetria érdekességét Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat, játékokban színekkel, hangokkal mozgással, formákkal.

3.3.3.

Sikerkritériumok:

Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel, probléma megoldó készsége jó. Biztonságosan mozognak 10-es számkörben, tudnak összehasonlítani, szín, nagyság, mennyiség szerint tudnak csoportosítani. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint, szétválogatni Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb Ismeri az irányokat és helyesen értelmezi, feladatvégzése során (jobbra-balra, előre-hátra, lent-fent.. stb.) Helyesen használja a névutókat Felismeri a sorba rendezés logikáját, s képes folytatni, legalább 3 elemszámmal Az alapvető formákat felismeri, azonosítja (kör, négyzet, téglalap, háromszög) Képes részekből az egészet kirakni Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni. (kocka, gömb, téglatest) Van tapasztalata, a tükörképről, szimmetriáról Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni

3.4

A környezet esztétikai összefüggése:

3.4.1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: Az ábrázoló tevékenység, a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A gyermeki személyiség fejlesztéséhez járuljon hozzá az óvodapedagógus az ábrázolás különböző fajtáinak alkalmazásával (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) és ismertesse meg művészeti alkotásokkal, népművészeti elemekkel. A nevelés célja: Az örömteli alkotás és nem a létrejövő mű esztétikai értéke. A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális emlékezés pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. 3.4.2 Óvodapedagógus feladata: Biztosítson minél több egyéni és közös élményt, mely a gyerekek érzelmein keresztül a vizuális bevésődést segíti elő.

49

Teremtse meg a megfelelő helyet, időt, a gyerekek számára is bármikor elérhető eszközök helyét, rendjét és fordítson figyelmet a közvetlen környezet esztétikus alakítására. Ismertesse meg a gyermekeket az eszközök helyes használatával, a különböző anyagokkal, technikákkal. Teremtse meg az igény kialakítását az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására a gyermek belső motivációjának és a szubjektív folyamatok összekapcsolásával. Ismerje fel a gyermek motiválódását, és tudja, hogy ez milyen igényből származik, akkor a gyermek alkotó-alakító tevékenységének feltételeit is ezekhez az igényekhez kell igazítania./az anyagok, eszközök mindennapos elérhetőségének lehetőségével, kiránduláson tapasztalt élmények által, múzeumlátogatásokkal…/ Hagyja, hogy a gyerekek a saját szintjükön, saját elgondolásaik szerint, saját élményeiket alkossák újra, így a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Csak akkor segítse a gyermeket, ha azt Ő kéri. Hallgassa meg a gyermeket, ha az elkészült rajzához, művéhez hozzámeséli mind azt, amit nem tud ábrázolni. Teremtse meg azt a légkört a csoportjában, hogy a gyermek alkotó tevékenysége épüljön a játékra és kezelje a játék egy formájaként. Erősítse a gyermek önbizalmát, hiszen ez az a terület, ahol nem lehet rosszat létrehozni. A nagyobbakkal szervezzen néhány együtt alkotási alkalmat, hogy a gyermekek egymástól inspirációt kapjanak. 3.4.2 Sikerkritériumok Szívesen, örömmel jelenítik meg élményeiket, érzelmi életüket a vizualítás eszközeivel. Ismernek jó néhány alkotó tevékenységet (rajzolás, festés, gyurmázás- plasztikus alakítás, karcolás, nyomat készítés, vágás, tépés, ragasztás, varrás stb.) Képessé válnak az önfejlesztésre, s igényükké válik. Alkotásaik tükrözik a világról szerzett ismereteiket, érzelmi megnyilvánulásaikat. Ismerjenek jó néhány vizuális technikát, az eszközök használatát. Képes a létre hozott alkotásának nyelvi magyarázatára is. Képesek a különböző technikai megoldásokat önállóan ötvözni. Tudják, hogy jót alkotni jó eszközökkel lehet, ezért gondoskodnak azok helyéről, az eszközök karbantartásáról. (pl. ceruzahegyezés, ecsetmosás stb.)

3.5.

A környezet, az anyanyelv, irodalom kölcsönhatása (mese, vers, báb, dramatikus játék) Célunk: A mesék, versek, mondókák segítségével a gyermeki személyiség fejlesztése Az értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődés segítése, a magyar kultúra értékeinek átadása A gyermek életkorának megfelelő, változatos irodalmi élmények iránti érdeklődés felkeltése. Interkulturális nevelés 50

Biztonságos önkifejezés megalapozása, Az egyéni fejlődés biztosítása, az óvónő személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) 3.5.1.

Óvodapedagógus feladata: Közös élményekkel az örömforrás biztosítása. A társas kapcsolatok segítése a kommunikáció és metakommunikáció gyakorlásának megteremtése. A változatos irodalmi élmények közvetítésével a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, további élményeket, tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő környezetről. A dramatikus, szituációs és bábjátékok iránti érdeklődés felkeltése, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése különböző tevékenységeken keresztül. Személyes példa adása, mely segíti az egyéni fejlődést. Differenciált foglakozás biztosítása, a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekek számára. Érje el, hogy a gyerekek szívesen, örömmel forgassák maguk is, a különböző könyveket, hogy tudják rendeltetésüknek megfelelően azokat használni. A gyermek számára hiteles és elfogadható legyen a felnőtt mondanivalója. A beszéd és a metakommunikáció összhangjának megteremtése minden esetben. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Teremtsen olyan légkört, melyben a gyermek saját verse vagy mese alkotása természetes lehetőség, alkotási forma. Az önkifejezés módjai megjelenhetnek: énekléssel, ábrázolással, mozgással, dramatizálással, bábozással kombinálva.

3.5.2.

Az irodalmi anyagok összeállítása:

A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat közvetít a gyermekeknek. Művészi értékű irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény mélységét. A mesehallgatás elengedett, meghitt állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, mert a későbbiekben az lesz majd valódi olvasóvá, akit a mesék bevezettek a belső képek adta örömök és vigasztalás, indulati feloldás és azonosulás világába. Az igényes válogatás párosuljon igényes tolmácsolással. Válogatáskor pedagógiai, pszichológiai, módszertani szempontokat is érvényesítünk. A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyeknek cselekménye egyszerű, érthető ritmikus ismétlődések jellemzik. Később bonyolultabb szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék alkotják a gyerekek meséit. A magyar klasszikusok mellett, helyt adunk külföldi klasszikusok és a mai magyar írók meséinek is. A mondókák, kiolvasók anyaga csúfolókkal, halandzsázó kiszámolókkal bővül. Megismertetünk a gyermekekkel vidám, humoros verseket. Ezek anyagát a népköltészet tárából, klasszikusok és a mai magyar költők alkotásaiból válogatjuk össze. A nagyobbak meséi az eddigieken túl kiegészül a klasszikus tündérmesékkel, tréfás és hazugság mesékkel, műmesékkel. Válogatunk meseregényeket, amelyeket folytatásokban olvasunk fel. A nagyobbak versanyaga gazdagodik különböző típusú népi mondókákkal,

51

kiolvasókkal. Megismertetjük a gyermekeket gyakran használt népi bölcsességekkel, közmondásokkal. A kiválasztott mesék, versek erősítik kötődésüket egymáshoz, környezetükhöz, a természethez. A versek, mesék életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően 3-4 éves korban: megismertetünk 8-10 mondókát, verset, 10-14 mesét. Höcögtetők, lovagoltatók, hintáztatók, altatók Rövid mondókás mesék, halmozó láncmesék Általuk kitalált rövid történetek Egyszerű szerkezetű mesék, állatok dramatizálása Ismétlődő szövegű állatmesék Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek már ismernek néhány verset, mesét, mondókát. Az ölbeli játékokhoz kapcsolódó rigmusok, mozdulatok örömet jelentenek, biztonságérzetet adnak számukra. Az irodalmi műveken keresztül fokozatosan szoknak hozzá, hogy csendben figyelmesen hallgassák, szeressék a mesét. Fontos, hogy mélyen hasson érzelmeikre, ezért lényeges a mese feldolgozása. A nagyok segítségével, fokozatosan vonjuk be a kisebbeket egy-egy mese megjelenítésébe. Dramatikus játékokhoz kellékeket használunk, ami segíti a képzelet fejlődését az érzelmi kötődést.

4-5 éves korban megismertetünk 4-5 mondókát 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét. Népi mondókák Kiolvasók, névcsúfolók, kitalált történetek Hosszabb, rövidebb tréfás versek, verses mesék Magyar költők értékes versei Egyszerű szerkezetű tündérmesék, állatmesék 5-6-7 éves korban is minden lehetőséget megragadunk a kiolvasók, versek mondókák stb. ismételgetésére, s újabb mondókákkal, versekkel gyarapítjuk ezeket. Lehetőséget teremtünk a találós kérdésekkel való játékra, amelyek segítségével fejlődik képzeletük, gondolkodásuk. A délutáni pihenés alkalmával minden nap mesét mondunk, mellyel a nyugodt hangulatot teremtjük meg. Lehetőséget adunk, hogy maguk találjanak ki meséket, történeteket vagy saját elképzeléseik alapján fejezzék be. Ebben a korban 15-20 mesét ismernek a gyerekek. A könyvek egy részét, a fejdíszeket, síkbábokat a gyerekek számára elérhető helyen tartjuk, hogy maguk is bármikor kezdeményezhessenek meséket. A verseket, mondókákat gyakran a környezetünk tevékeny megismeréséhez kötjük. Ezzel is a komplex megismerést, kultúránk átörökítését segítjük elő.

3.5.3.

Az anyanyelv és a gyermek társas környezetének kapcsolatát alakító nevelési feladatok az alábbi területek fejlesztésére adnak lehetőséget.

Mozgásfejlesztés Mozgásfejlesztés (pl. dramatizálás, ritmikus mozgások) Finommotorika fejlesztése (pl. bábkészítés stb.) Szem-kéz. Kéz-láb koordináció fejlesztése (pl. mondóka, járással, tapssal kísérve)

52

Egyensúlyérzék fejlesztése (pl. tárgyak hordozása) Testséma fejlesztés: Testrészek ismerete (pl. népi mondókák, simogatók, mese szereplőinek ábrázolásban megjelenítése stb.) Test koordinációja, oldaliság tanítása (pl. az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet) Érzékelés, észlelés (percepció) fejlesztése: Vizuális fejlesztés Tapintásos észlelés (minden munkajellegű feladat, a kéz szerepe) Hallás észlelés (mese, vers, tevékenységek eszközök hangja) Auditív ritmus (mondókák felismerése pl. tapsról,) Auditív memória (pl. állathangok felismerése, utánzása) Auditív zártság (pl. „mi hiányzik”?) Térpercepció (pl. dramatikus játékok tér mozgásos észlelése munkavégzés közben) Jobb-bal térbeli irányok gyakorlása (pl. terítés, rendrakás stb.) Keresztcsatornák fejlesztése (a hallott feladat megvalósítása cselekvésben, finommotorika összekapcsolása beszéddel) A beszéd fejlesztése: Természetes módon a kommunikáció, az anyanyelvi és irodalmi nevelés célja és egyben eszköze is a beszéd. Szóbeli kifejezése, minden élménynek a gyermek és társas környezetének kapcsolatában.

3.5.4.

Sikerkritériumok: Az irodalmi művek hatása megjelenik a gyermekek tevékenységeiben. (játékban, rajzban, beszédben) Szívesen hallgatják és igénylik a verset, mesét. Kialakul a belső képalkotás (ez az olvasás alapja) Tisztán, szépen, érthetően beszélnek, mondataik, összekapcsolódnak, mondanivalójuk lényegre törő. Örömmel dramatizálnak, báboznak. Tudnak maguktól is mesét, történetet kitalálni. Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét.

3.6.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés célja: A zene iránti érdeklődés felkeltése, a befogadásra való képesség megalapozása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése

53

A szülőföld értékeinek átörökítése, hazaszeretet megalapozása, a népzene, a népdal, a népszokások, néptánc és a népi hangszerek megismertetése által. 3.6.1.

A zenei nevelés feladata:

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A közös éneklés, mondókázás, tánc segítségével az együttes élmény biztosítása. Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. A zenei anyanyelv kialakítása és a zenei kultúra gazdagítása A zenei kreativitás alakításában játszanak szerepet az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások. Tartsuk meg a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát. A „gyermektánc” óvodás korban: körtánc, páros forgás, guggolás, taps, kifordulás. Alakítsanak, alkossanak a gyerekek ötleteiből új játékmozdulatokat. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a zenehallgatás anyagának kiválasztásánál a magyar népdalkincsünket. Zenei fejlesztésünk a családra alapozódik, hiszen az első zenei élményeit a családban kapja a gyermek. A zenei nevelés az egész napot áthatja, délelőtt, lefekvéskor, délután. Bármilyen élmény kapcsán, minden lehetőséget kihasználunk az éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására. Az óvónő éneklése, hangszeres előadása a gyermeket utánzásra készteti. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték, a mondókázás, a tánc a magyar kultúra fontos része. A zenei fejlesztést népdalokra, neves népdalkutatók összeállítására építjük. A zenei kultúra megalapozása a motiváló hatású érdeklődés-felkeltésre épít. A gyerekek figyelmét ráirányítjuk a környezetünk hangjainak szépségére, érdekességeire. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy szűkebb és tágabb környezetükben így a természetben is, közösen felfedezzük és utánozzuk a járművek, állatok, természeti jelenségek hangjait. 3-4 éveseknél Az érzelmi biztonság megteremtését tartjuk a legfontosabbnak. A szeretetkapcsolatban segítséget nyújtanak a különböző ölbéli játékok, lovagoltatók, höcögtetők, tenyérjátékok, melyek feloldják a gyerekek szorongásait, pozitív hatásúak a beszoktatás idején. Spontán dalolgatás és mondókázás alkalmával érzékeltetjük az egyenletes lüktetést, a hangos-halk, a magas- mély különbségét, megismertetünk néhány hangszert, valamint megteremtjük az énekes gyakorlás lehetőségét, az öröm és vidámság kifejezését. Általában ebben a korban 10-15 énekes játékot, tudnak biztosan énekelni 6-8 mondókát, 1-2 műdalt.

5-6-7 évesek Képesek bonyolultabb ritmusú dalok éneklésére. Tudják használni a ritmuseszközöket, képesek a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas stb. játékok kijátszására. Az énekes játékok, gyermektáncok, mozgásra serkentik a gyermekeket. Mozgásuk szebbé, összerendezettebbé válik, erősödik a gyermekekben az összetartozás érzése, ezáltal változik társas kapcsolataik minősége. A zenei nevelés az örömforráson túl,

54

képességfejlesztő hatást is gyakorol a gyermekek életében. Forrai Katalin által kidolgozott, Ének az óvodában című szakirodalomból válogatva valósítjuk meg

3.6.2.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, zenei játékokkal. A felhasznált zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességeinek megfelelő válogatása. Segítse elő a gyermekek együttműködő, egymásra odafigyelő magatartásának alakulását. Ismertessen meg a gyermekekkel mozgásos népi játékokat.(pl. métázás, bottal labda célba juttatása, ugrókötelezés, hunyó játék kitapsolással, szerepjátékok, (mit ásol héja, Gyertek haza ludaim)stb. Együttjátszás közben ügyeljen a viselkedési normák, esztétikus mozgás finomítására. (testtartás, tekintet, kéz) Az óvodai nevelés teljes rendszerébe próbálja beépíteni a zenehallgatási lehetőségeket. A gyermek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, zenei önkifejezésének fejlesztése. Az összerendezett esztétikus mozgás fejlesztése Ismertesse meg a gyerekekkel a különböző hangszerek, eszközök használatát, megszólaltatásuk módját.

3. 6.3.

Sikerkritériumok: A gyerekek örömmel játszanak énekes játékokat Bátran énekel, akár egyedül is Korához képest tisztán énekel Mozgása esztétikus, ritmust követő Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést Képesek a játékok szabályait betartani. Tudnak ritmust, dallamot rögtönözni. Megkülönböztetnek zenei fogalom párokat (halk-hangos. gyors- lassú, magasmély stb.) Élvezettel hallgatnak zenét. Felismeri néhány hangszer hangját Maga is képes egyszerű hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum). Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

4. A FEJLESZTŐPROGRAM A fejlesztő program alkalmazása, az egész nap folyamán jelen van. Minden tevékenységen keresztül az óvónő alkalmazza, melynek során messzemenően figyelembe veszi a gyermekek érdeklődését, épít az érzelmi motiváltságukra, a jó közérzetük biztosítása mellett, folyamatosan, következetesen alkalmazza nevelő munkája során. 55

A fejlesztő programunknak is kiemelt területe a mozgás. Felzárkóztatást igénylő gyermekeknek mikrocsoportos foglalkozásokat szervezünk, melyeket ilyen szakirányú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végeznek. A tehetség ígéretes gyerekekkel az óvodapedagógusok csoportjaikban egyénileg, ill. kisebb csoportokban foglalkoznak, külön megtervezett foglalkozások, kezdeményezések keretén belül. Az óvodapedagógus feladata: Ismerje meg a gyermek családi környezetét, szociális hátterét. Jellemezze egész viselkedését az együttműködési készségre, a segíteni akarásra való törekvés. Biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét az érzelmi biztonságot. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, egyéni fejlődési ütemét. Segítse a gyermeket tehetsége kibontakoztatásában, valamint a hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Hívja fel a szülő figyelmét a gyermek kiemelkedő képességeire. Az óvónő feladata, a gyermek érési folyamatához igazodó differenciált tervezés: Ne az életkor határozza meg a tervezés tartalmát, hanem a gyermek minél jobb megismerése a legfontosabbak egyike. Törekedjen a gyermek számára a kötetlen tevékenységi keret megteremtésére, és abban, azon belül találja meg az adott gyermek fejleszthetőségét. (játék, mozgás) Ez már önmagában alkalmat teremt a differenciált fejlesztésre. Fejlesztése abból induljon ki, hogy a gyermek az adott időben, mely fejlettségi fokon áll, valamint építsen az érdeklődésére. Fejlesztésről akkor beszélhetünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét

4.1. Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. 1. Járás a.) kis és nagy lépésekkel, b.) különböző irányokba fordulással, c.) változó szélességű sávok, vonalak között, d.) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. 2. Futás a.) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, b.) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással, c.) változó szélességű sávok között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével

56

3. Ugrás a.) "távolugrás" (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, b.) "magasugrás", c.) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, d.) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.), e.) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés. f.) mélyugrás. 4. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban a.) különböző irányokba, majd irányváltoztatással, b.) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa), c.) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

Egyensúlygyakorlatok 1. Állás: a.) állás lábujjon - sarkon állás b.) állás féllábon. 2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. 3. Kúszás egyenes padon 4. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, korcsolya, stb.). 5. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése 1.Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.) Babzsák csúsztatás két vonal közé, Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. 2. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. 3. Kugli-játék. 4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. 2. Karika különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. 3. Lábbal különböző formák rajzolás, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. 5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás.

Finommotorika fejlesztése 1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása).

57

2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel). 3. Papírhajtogatás - papírfűzés, mintaalakítás. 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. 5. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig. 6. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. 7. "Papír-ceruza" feladatok a.) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával), b.) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon, c.) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása. 8. Kéziszergyakorlatok.

4.2. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete 1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy ...). 2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) b) c) d) e)

testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét az előzőek megismétlése csukott szemmel.

Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása ... 3. Meghatározott testrészekre koncentrálás a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni. b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. A test személyi zónájának alakítása 1. Az "oldaliság" tanítása a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon, b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: 58

a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. 3. A test függőleges zónájának megtanítása: a) játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 4. Az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel.

5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható). a) b) c) d)

állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. (I. 1-3.) 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. 2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások 1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés, b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel c) Csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-közép-tartásban tartott karokkal, b) a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 3. Karok a) karkörzés előre és hátra, b) karok helyzetének utánzása, c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén,

59

d) különböző karlengetések ritmusra, e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, g) karhúzás és tolás, páros munka. 4. Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása, b) az ujjak ide-oda mozgatása, c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. 5. Lábak a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, f) törzshajlítás bokafogással, g) szökdelés, ugrálás, h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés. 6. Lábak és lábujjak a) Sarokemelés és leengedés, b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, "pipálás", c) járás sarkon és lábujjhegyen, d) a külső talpélen járás, a kartartás törzs mellett, e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, f) törzshajlítás előre, g) hanyattfekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, h) babzsák fölmarkolása lábujjal. Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.

4.3. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel.

Vizuális (látás) fejlesztés

60

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. A szem fixációs működésének erősítése: a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk). b) Egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. Vizuális zártság - egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? a) Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) Rejtett figurák megtalálása (Dörmögő). 4. Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először, ... mi következik? 5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. a) Tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása... b) rajzos - képi - minták elrendezése (fekvő alak ..., ülő alak ..., álló ..., járó ...) c) sorminták rajzolása. 6. Vizuális helyzet - pozíció felismertetése: (négymezős tábla) (pl. matematika foglalkozáson a szimmetria) a) mágnestáblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, b) a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, c) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni.

7. Vizuális memória fejlesztése: a) Egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése).

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása: a) Formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel).

61

b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása. c) Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére.

2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó).

3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása. (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve, pl. csak szín, vagy csak forma stb. kevesebb elemtől az összetettebb formákig.) 4. Minták rajzolása, festése. 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után. 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. "Varázsoljuk el!" 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. az említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.

A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: -"Érzékelő zacskó", "Elvarázsolt zsákocska" .a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? milyen? mérete, formája, felülete, anyaga, stb. b) A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorbarendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

A térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése

62

1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: a) Rácsos papíron, szöges táblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével. b) A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával. c) A négy fő iránymező megismertetése az említett módon. 2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: a) Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása. b) A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette. c) Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. d) A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése. 3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. A hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése 1. Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira. 2. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. 3. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. 4. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa, stb. 5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb. 6. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket.

A keresztcsatornák fejlesztése 1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: a) Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban, b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az "érzékelő zacskóból". c) Egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2. Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét b) "Figyeljünk a hangokra!" A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, "minek a hangja?". (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) c) Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése. 3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:

63

a) Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában. b) Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát. c) Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható. 4. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. 5. A szem-kéz koordináció fejlesztése: A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre.

4.4. Verbális fejlesztés 1. A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: a) Ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha (testséma) b)Testrészek: törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd, (testséma). c) Cselekvések: sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg(dalózik), keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg, mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel (testvázlat nagy és finommozgások). 2. Térbeli viszonyok a) Irányok: 64

fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire, távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. (Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb.). b) Helyzet: -on, -en, -ön, -ról, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között, fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le, túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül. (Nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat.) c) Idő: most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét karácsony, kezdődik, befejeződik. (Időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások.)

3. Osztályozás a) Alapformák: Kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde. Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk. b) Alapszínek: piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor (ibolya). c) Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: Nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég egyenlő. (Sorozat, auditív-vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom.)

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének elősegítése a Tulipán Óvodában

65

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fogalmát a Nkt. 4.§13. pontja határozza meg. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki: - sajátos nevelési igényű - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő - kiemelten tehetséges

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek • tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) • tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia /óvodáskorban erre utaló jelek/, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek • visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a páros tevékenység, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, bíztatás, dicséret stb. • ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek • intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.) • művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) • pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) • szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

5.1. A kiemelten tehetséges gyermek Óvodáskorban tehetségígéretes gyermekről beszélhetünk. A szülők és az óvoda (később az iskola) feladata, hogy a gyermek adottságai később tehetséggé válhassanak.

Alapelvünk, hogy a tehetséges gyermek is elsősorban gyermek. Óvodástól elvárható viselkedést várhatunk tőle!

66

Célunk: •

Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit

•

Fejleszteni a tehetséges gyermek erős oldalát

•

Erősíteni a gyermek fejlődésének gyengébb területeit

•

Az adottságok, a tehetség kibontakoztatásához megfelelő, szerető, elfogadó légkör kialakítása

Feladataink: Az óvoda elsődleges feladata a tehetségígéretes gyermek nevelésében: - tehetségfejlesztés megalapozása - érzelmi alapok lerakása - lehetőségek megkínálása

• • • • • • • • •

A kreativitás felkeltése és éltetése a gyermekekben. A játék nagyon fontos elem a kreativitás gyakorlásában! Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit. Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, képességfejlesztés A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése Harmonikus fejlesztés (a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, gyenge oldalának kiegyenlítése) A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében, segítségnyújtás megfelelő iskola kiválasztásában. A pedagógusok esetmegbeszéléseket tartanak a tehetségígéretes gyermekekkel, a tehetséggondozás formáival, kivitelezésével kapcsolatban. Partnerek bevonása a tehetséggondozásba.

Első lépés a tehetségnevelésben: a tehetségígéretes gyermekek felismerése. • a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik • a pedagógusoknak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet

67

Tehetséges kisgyerekek korai jellemzői lehetnek az alábbiak: • Változatos és gazdag a szókincse,” felnőttes” kifejezéseket használ • Az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni, egy dologgal foglalkozni. • Meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memória. • Fejlett a képzelőereje, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban. • Kérdései mögött kifejezett gondolkodást, logikát fedezhetünk fel. • Az őket érdeklő dolgoknál szinte nem igényelnek bíztatást, dicséretet, ami nem érdekli őket, ott annál több motiváció szükséges. • Gondolkodásmódja rugalmas: könnyen köt szokatlan asszociációkat egymástól távol álló gondolatok között, már korai életszakaszban jellemezheti az absztrakt gondolkodás. • Korán érdeklődik számok, betűk, logikát igénylő játékok iránt. • Saját személyről való tudatosság és önreflexió korai megjelenése (például szóhasználatból, kifejezésekből látszik, mint "szerintem", "erre gondoltál", "baba eltöprengett", "jó itt feküdni"). • Szenvedélyes (csillapíthatatlannak tűnő) érdeklődés a külvilág, az emberek, a tárgyak, természeti jelenségek, zene, gépek működése stb. irányában; már óvodáskor előtt rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni. • Fejlett koordináció és finommotoros mozgás jellemezheti. • Kifejezett a kritikai érzéke, kritikus másokkal és önmagával. • Fokozott energizáltság, nem tűri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye. • Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne. • Általában feltűnően jó a humorérzéke. • Gyakran túlérzékenyek, könnyebben megharagszanak vagy sírva fakadnak (előfordul az érzelmi-akarati élet éretlensége). • Sokan közülük az átlagnál gyorsabban fáradnak. • Gyakran foglalkozhatnak „felnőtt” problémákkal (pl. halál, háború). • Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival. • Gyakran magánál idősebb játszótársakat preferál. • Sokszor irányítója a játékoknak, megváltoztatja a játékszabályokat. • Egyenlőtlen fejlődés is jellemezheti. Óvodánkban a kiválóan kreatív, tehetség ígéretes gyermekek fejlesztése három síkon történhet:

1. Óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva Ezeket tevékenységeket a délelőtt folyamán, akkor szervezzük, amikor a csoportokban mindkét pedagógus bent van. A nap folyamán a pedagógus a dúsítás (gazdagítás) elvét alkalmazva minél több tevékenység lehetőségét biztosítja a gyermekek számára. Itt nem csak a tehetséges, hanem minden gyermek részt vesz a tevékenységekben. A gyerekek megfigyelése ebben a helyzetben ad leginkább lehetőséget arra, hogy felfigyelhessünk az egyes gyermekek adottságaira, esetleg a tehetségígéretes gyerekekre.

68

2. Kiscsoportos kreativitást fejlesztő „tehetséggondozó” foglalkozások keretében A tehetségígéretes gyermekek számára kisebb csoportban is szervezünk tevékenységeket, az adottságaiknak megfelelően. A „tehetséggondozó” köröket több pedagógus vezeti heti váltásban, a gyermekek egy- egy foglalkozáson létszáma 10-15 fő. Ezeket a tehetséggondozó köröket, megvalósítás formáját, módját, személyi feltételeit az éves munkatervben rögzítjük.

3. Gyógypedagógiai egyéni fejlesztés az egyenlőtlen fejlődés esetén - Az egyéni/kiscsoportos fejlesztések alkalmával mindenképpen építünk a kiemelkedő területre, az erősségekre, ezzel motiválva a gyermeket és fejlődését. - Általában az érzelmi- szociális érettség fejlődés területén tapasztalhatunk lemaradást, ugyanakkor bármely részképesség terület gyengébb, azt a hátrányt kell enyhítenünk. - Esetmegbeszélések alkalmával a fejlesztő pedagógus megosztja tapasztalatait a tehetségígéretes gyermekekkel kapcsolatban, óvodapedagógusaival, szülővel.

Partnereink a tehetséggondozásban: 1. Szülő A szülő feladatai tehetségígéretes gyermekének nevelésében: -

Biztosítson érzelmi stabilitást a gyermeknek. Nyújtson támaszt, álljon mellette, ezzel hozzájárul a „csodához”, a tehetségígéret kiteljesedéséhez. Lehetőségeihez képest biztosítsa gyermeke tehetségének kibontakozását a megfelelő fórumok felkeresésével.

Az elsődleges nevelője gyermekének, sokat tehet gyermeke adottságainak kiteljesedésében, ugyanakkor gyakran szüksége van a pedagógus segítségére, szakértelmére abban, hogy felismerje, gyermeke kivételes képességű. Mi, pedagógusok minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gyermekük tehetség ígéretes. Segítséget nyújtunk arra nézve, hogy milyen irányba érdemes a gyermek számára minél több lehetőséget adni, tehetsége kibontakoztatására. A hátrányos helyzetű családok külön figyelmet igényelnek ebben a tekintetbe is.

2. Nevelési Tanácsadó

69

A helyi nevelési tanácsadóval napi szakmai kapcsolatban van intézményünk. A tehetségígéretes gyermekek felismerésében, a hátrányok leküzdésében speciális szakembereik segítségünkre vannak (pl. pszichológiai segítségnyújtás).

A tehetséggondozás dokumentációja: - A munkaterv tartalmazza az adott évre kitűzött célokat, feladatokat, a személyi, tárgyi feltételeket. - A tehetséggondozó műhelyek vezetői éves tervet készítenek, jelenléti ívet vezetnek a foglalkozáson részt vevő gyermekekről, a foglalkozások témáját rögzítik. Az éves tervben rögzítetteknek megfelelően, a szülők nyílt nap keretében megtekinthetik a foglalkozásokat.

Sikerkritériumok: A tehetséggondozás akkor lesz fenntartható és eredményes, ha a nevelőtestület együtt gondolkodik, egységet képvisel, és meggyőzi a szülőket és más partnereinket a tehetséggondozás fontosságáról.

A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek • Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét. • Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. • Feladatunk az együttműködésre késztető kapcsolattartás.

A hátrányos helyzet leggyakoribb okai: • A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje • A család lakhelye és környezete • A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota • A családtagok száma

70

Környezeti okok lehetnek • Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek • Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése • Szülők iskolázatlansága • Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (lelki, fizikai abúzus), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér • Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok lehetnek • Munkanélküliség • Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem • A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen • A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok • Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság - mozgáskorlátozottság - érzékszervi károsodás (látás, hallás) - szervi rendellenesség • Tartós betegség • Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) • Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok • Értelmi és/vagy érzelmi, szociális fejlődési elmaradás, rendellenesség

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében • Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása • Az önművelés igényének kialakítása • A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása • Praktikus ismeretek elsajátíttatása • A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása • Családi életre és egészséges életmódra nevelés • A testnevelés, az alapvető mozgás, az egészséget értéknek tekintő gondolkodásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét kialakítani.

71

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére • Differenciált fejlesztés. • Egészséges életmódra nevelés • A mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése • Tehetségígéretes gyermekek felkészítése, részvételük tehetséggondozó körökben. • Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak (képességfejlesztés, mozgásfejlesztés, logopédia) • Kulturális rendezvények csoportos látogatása (színház, könyvtár…)

Szülőknek felajánlott segítség nyújtási lehetőségek: • Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, adventi barkácsolás, kertgondozás, kirándulás, családi nap stb. • Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása a teljes óvodai életet, a nevelőmunkát, nevelési folyamatot átható törekvésünk. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell • az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során • gyermeki jogok gyakorlása során • az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (tájékoztatás a jogszabályokról, lehetőségekről) • feladatunk az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson

72

5. 2. Sajátos nevelési igényű gyermek

I.

A sajátos nevelési igény általános feltételei

Az óvodai pedagógiai program sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről szóló törvényi és jogszabályi háttere: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint alapító okiratunk lehetővé teszi a speciális szükségletű gyermekek ép társakkal való együttnevelését. A törvény tartalmazza az integráció megvalósítására vonatkozó szabályokat. A sajátos nevelést igénylő gyerekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő programnak illeszkednie kell az óvoda helyi nevelési programjába. Az intézménynek és pedagógusainak figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének irányelveit. Nevelési alapelveink: • • • • • •

Emberi jogok, és méltóság tiszteletben tartása; Gyermeki személyiség tiszteletben tartása; Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása; Másság elfogadása, tolerancia; Minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülésspecifikus ellátást; Titoktartási kötelezettség betartása, minden szinten.

Gyermekkép Az óvodában integráltan nevelhető gyermekek köre, az óvodai felvétel feltétele: • •

Betöltött 3. életév; Közösségbe illeszthetőség, integrálhatóság;

73

• • •

Óvodaérettség (képes kommunikálni, kéréseit, szükségleteit tudja közölni; szobatiszta) Alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei; A gyermek érdekeit szolgáló, és a tényleges fejlődést biztosító megállapodás az óvoda, és a szülő, gondviselő között.

Az óvoda humán erőforrásai, személyi feltételek: •

•

Személyi erőforrásként biztosítani kell a szakember ellátottságot. A SNI gyermekek létszáma és sérülésük súlyossága függvényében kell alkalmazni a szakembereket: gyógypedagógust (a sérülésnek megfelelő végzettségű), fejlesztő pedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst. A továbbképzések szervezésénél előnyt élveznek az SNI gyerekek „másságát” megismerő, az integrált nevelésről szóló ismereteket közvetítő képzéseken való részvétel biztosítása. Törekszünk arra, hogy a nevelőtestületünkben egyre több pedagógus szerezzen megfelelő szakképesítést, az óvodai dajkák támogatása abban, hogy a gyógypedagógiai asszisztensi képzésen részt vehessenek.

Személyi feltételek: 1 fő gyógypedagógus (pszichopedagógus) 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő logopédus 3 fő pedagógiai asszisztens

Tárgyi feltételek: •

A hatékony egyéni, és kiscsoportos fejlesztéshez rendelkezésre áll egy megfelelő helyiség, nagysága, bútorzata, mérete, formája, funkciói, felszereltsége alkalmazkodik, és illeszkedik az SNI gyermekek enyhe fokú sérüléséhez (fejlesztő szoba).

•

A nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések, (készségfejlesztő játékok, szemléltető eszközök, valamint a SNI gyermekek nevelését, fejlesztését biztosító eszközök, berendezések) nélkülözhetetlenek, beszerzésük folyamatosan történik.

•

Intézményünk könyvtári állománya folyamatosan bővül szakirodalommal, folyóiratokkal, amely a pedagógusok és minden dolgozó rendelkezésére áll, segítve munkájukat.

Óvodakezdéshez szükséges dokumentumok: 74

• • • •

Orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolások; A megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai vélemények, vizsgálati eredmények; A szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolás; A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye, javaslatai a szakmai ellátásra, fejlesztésre vonatkozóan.

II. A sajátos nevelési igényű gyermek

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. (Nkt. 4. § 23.)

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Célunk: Minden gyermek a saját szintjéhez, önmagához képest fejlődjék és érje el, vagy közelítse meg az életkorára jellemző szintet.

A sajátos nevelési igényű gyerekek számára nevelőtestületünk biztosítja az esélyegyenlőséget az együttnevelés tükrében. Célunk, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek során könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Alapelvünk: • • • •

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. A gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakoztatásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvodapedagógusoknak olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyerekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás).

75

•

Az ellátást minden esetben a szakértői bizottság vizsgálati véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. (Nkt. 47.§)

Az elfogadás feltétele, hogy belátjuk: • • • • •

A sérült ember is egyedi, megismételhetetlen, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényel ugyanúgy, mint bárki más; Elsősorban ember, s csak aztán sérült, más; Egy közös világunk van – ha csak óvjuk őt, kizárjuk őt ebből a közös világból; Meg tudja mondani, mire van szüksége, a pedagógusnak értő figyelemmel kell felé fordulnia; Nem helyette kell cselekednünk, csak a szükséges feltételeket kell megteremtenünk.

Az integrált nevelés előnyei: • • • • • •

A gyermek személyiségére pozitívan hat; A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik ép társaik közé; A befogadó csoport empátiája nő; A szülők örömmel élik meg; Felgyorsul a fejlődési tempó; Elősegíti az iskolai integrációt.

A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából: • • • • • •

Megtanulja, hogy ő más; Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el; Megsokszorozott szociális kölcsönhatások érik; Társadalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátít el; Fejlődik az alkalmazkodó képessége; Szocializációja magasabb szintet ér el.

Az egészséges gyermek szempontjából: • • • • • • •

Beépül a másság tapasztalata; Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia); Megtanulja az együttműködés más formáit; Saját egészsége, épsége felértékelődik; Elfogadóvá válik; Önismerete, önértékelése erősödik; Fejlődik az alkalmazkodóképessége.

76

A sajátos nevelési igény kifejezi: • • •

A gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság, sérülés által okozott részleges vagy teljes körű módosulását; A képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Az óvodapedagógusok nevelőmunkájának irányelvei, feladatai:

A pedagógusoknak minden gyermek esetében az általános nevelési elvek, fejlesztési tartalmak megvalósítására kell törekednie. A sajátos nevelési igényű gyermek számára éppen úgy elérendő cél az önállóságra nevelés, az alkalmazkodó készség kialakulása, a kiegyensúlyozott érzelmi-akarati élet, a társas kapcsolatok kialakítására való képesség. Ugyanakkor az óvodának figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének irányelveit. • • • • • • • • •

Az elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvodapedagógus vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai, pszichés állapotát. Ismerje fel, a gyermekben rejlő képességeket és segítse kibontakozásukat. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az óvodai csoportban dolgozó dajka az óvodapedagógushoz hasonlóan legyen tudatában modell szerepének, kommunikációja, bánásmódja igazodjon a sérült kisgyermek igényihez. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelése érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai területen. Az óvodapedagógus és a dajka is legyen tudatában, hogy a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodókészség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés. A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: 77

• • •

A sajátos nevelési igény, fogyatékosság típusa, súlyossága; A sajátos nevelési igény, fogyatékosság kialakulásának ideje (veleszületett, később kialakult); A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára: • • • • •

A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; Az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadásáról, ellátásáról, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös (óvodapedagógus, gyógypedagógus) céljai és feladatai: • • • •

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása; Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése; A fejlesztés rövid távú céljait, minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Mindezek alapján a komplex fejlesztés magába foglalja az egyensúlyészlelés, a taktilis-kinesztétikus, a vizuális, az auditív észlelés folyamatait, a nagymozgások, finommotorika, a szociális-emocionális területen mutatkozó eltérések fejlesztését, az önirányításban, önértékelésben, beilleszkedésben mutató előrehaladást, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését.

A gyógypedagógus az óvodapedagógusokkal való együttműködés során: • • • •

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; fejlesztő feladatok alkalmazására, Együttműködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. 78

3. A Tulipán Óvodában megvalósuló integrált nevelés

Óvodai nevelésünk humánus jellegének megőrzése érdekében állandó célunk, hogy minden kisgyermek érezze empatikus légkörünkben, a szabályok betartása által nyújtotta biztonságot, nyitottságot, élvezze személyiségének tiszteletben tartását. A másság elfogadása eddig is jellemezte pedagógiai felfogásunkat, óvodánk nevelési elveit. Úgy gondoljuk, hogy a korai bánásmód meghatározója a későbbi viselkedésnek és a tulajdonságok kialakulásának. Intézményünk felvállalja – az Alapító Okiratban meghatározottak szerint! – az óvodás korú, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdő gyerekek intézményes ellátását.

Cselekvési terv, és célja: • • • •

A SNI gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása az integrált óvodai nevelés keretében; Az esélyegyenlőség biztosítása az óvodai nevelésben az integrációs nevelési módszerek bevezetésével, fejlesztésével, a diszkrimináció elkerülésével; Az integrált nevelés hatékony működéséhez szükséges, hogy az óvodapedagógusok elsajátítsák a befogadáshoz, az egyéni bánásmód és differenciálás központú neveléshez szükséges készségeket; Fontos a nyitott, integrációt támogató környezet, az intézmény felkészítése az integrált nevelési programok befogadására, alkalmazására.

Tevékenységek: • • • • • • • •

Helyzet, állapot felmérés, igények felmérése; Az integráció személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése; kapcsolatfelvétel szakemberekkel (a felmerülő szükségletek alapján); Együttműködési formák és szintek megbeszélése, megállapodás; Az óvodai és szülői közösség minden szintjének felkészítése; A fejlesztő eszközök, speciális eszközök bővítése a gyermekek szükségleteinek figyelembe vételével; Az integrált nevelés megvalósítása megfelelő szakemberekkel, egyéni és csoportos formában; Továbbképzések, tréningek; Szakmai műhelymunka.

79

Az integrált nevelés célja, alapelvei: • • • • • • •

A Szakértői Bizottság szerint a 3–7 éves integrálható SNI gyermekek normál közösségbe való beillesztése, nevelése; A sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése; Az ép és a sérült gyermekek közötti kölcsönös elfogadás, és tolerancia kialakítása; A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése a túlterheltség elkerülésével; Az adott gyermek fejlődési üteméhez igazított elvárások; A megfelelő iskolai életre való felkészítés. Az óvodai nevelés során biztosítjuk a nyugodt légkört. A szabályosan ismétlődő események rendszeressége megnyugtatóan hat a sérült kisgyermekre. A fejlesztésben nagy szerepe van az utánzásnak és a gyakori ismétlésnek. A megterhelés és a pihenés időszakainak megfelelő megválasztásával alkalmazkodunk.

A fejlesztés általános területei, feladatai: • érzékelés – észlelés fejlesztése; • figyelem fejlesztése - koncentráltsága, terjedelme, tartóssága, irányítása; • megfigyelőképesség fejlesztése - pontosítása, megbízhatósága; • emlékezet fejlesztése - rövid és hosszú távú emlékezet, vizuális-, auditív emlékezet, térbeli, időbeli emlékezet; • gondolkodási műveletek fejlesztése - alapvető fogalmak kialakítása, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés, azonosítás, kiegészítés, viszonyítás; • finommotorika fejlesztése; • az alapmozgások kialakítása, fejlesztése; • kommunikációs képességek - a kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése; • beszédfejlesztés - szükség esetén beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése; • az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása; • az adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése. A gyógypedagógiai fejlesztés alapelvei: •

A gyermek képességeinek feltérképezése, a fejlesztés kiindulópontjának meghatározása. Melyek azok a képességek, ahol eltérés, vagy lemaradás tapasztalható, illetve melyek azok, amelyek biztos alapot nyújtanak a gyengébb területek fejlesztésekor.

•

A terápia kiterjed a beszéd,- mozgás,- szociális képességek,- értelmi funkciók fejlesztésére. Kiemelt jelentőséget kapnak azok a területek, melyekben a képességfelmérés alkalmával elmaradás tapasztalható.

80

•

Differenciálás a sérülés, az egyéni fejlettségi szint és életkor szerint.

•

Minden esetben komplex fejlesztés történik.

•

Az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével kis lépésenként történik az előre haladás.

•

A fejlesztés multiszenzoriális (minden észlelési, érzékelési inger kihasználása).

•

A fejlesztés rendszeres, tervszerű és következetes.

•

A képességfejlesztést minden esetben a játékosság jellemzi.

•

A cél egyrészt a gyermek fejlődésének önmagához mért maximuma, másrészt az iskolai életre való felkészítés, amely a lehetőségekhez mérten zökkenőmentes, sikerélményekben gazdag, szorongásmentes legyen. Szükség esetén a Szakértői Bizottság jelöli ki az iskolát a gyermek sérülésének jellegét, súlyosságát figyelembe véve.

A gyógypedagógiai munka tevékenységtartalma: •

az ellátási körzetébe tartozó gyerekek fejlettségének, részképességeinek mérése;

•

szükség esetén a gyermek további vizsgálatainak megszervezése;

•

a vizsgálati eredmények alapján a gyerekek képességfejlesztésének megtervezése, egyéni fejlesztési tervek elkészítése;

•

a gyerekek rendszeres fejlesztése;

•

a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;

•

a fejlesztés dokumentálása;

•

kapcsolattartás a szülőkkel, a gyerekek pedagógusaival, a gyerekekkel foglalkozó más szakemberekkel.

A dokumentációk:

Az óvodapedagógus részéről: • A SNI gyermek létét, a probléma rövid leírását a csoport naplóban, a fejlettségét, megfigyelését leíró feljegyzéseket a gyermek saját mérési-értékelési dossziéjában kell rögzíteni. • Felvételi-és mulasztási naplóban a szakvélemény számát nyilván kell tartani. Az óvodai csoportnaplóban nyilvántartjuk a szakértői bizottsághoz irányított gyerekeket, a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon résztvevőket, a logopédiai fejlesztésben részesülőket, egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevőket. 81

•

Egyéni fejlesztési naplót vezet az óvodapedagógus minden gyermekről, így a sajátos nevelési igényű gyermekről is. Ebben a naplóban rögzíti negyedévente a gyermek esetében szükséges egyéni fejlesztési területeket, a fejlesztés eszközeit. (Nkt. 139.§ 1., Nkt. 63.§1.,4.)

A gyógypedagógusok részéről: • Egyéni fejlesztési tervek, foglalkozási napló vezetése, valamint, az Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- egyéni fejlődési lap (Tü. 356. sz., Tü. 357. sz.) Az egyéni fejlesztési terv: •

Figyelembe veszi a gyermek szükségleteit, fejlődéstörténetét.

•

Személyre szabottan meghatározza a fő fejlesztési irányt.

•

Az egyéni fejlesztési terv kiterjed valamennyi fejlesztési területre, vagyis a diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés a feladat.

A fejlesztés színterei: •

A csoporton belül, a foglalkozások keretében. Aktívabb odafigyelés, a fejlődést elősegítő lehetőségek keresése, kihasználása az egész nap folyamán.

•

Az erre a célra kialakított fejlesztő helyiségben, egyéni vagy kiscsoportos szervezési formában, tornateremben, udvaron.

A fejlesztés napirendbe illeszkedése: •

A napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A napirend összeállítása tükrözi a SNI gyermekek igényeit, szükségleteit. Más a tevékenységi idő, hosszasabb az étkezés időtartama, a gyermek gyorsabban elfárad, több, vagy gyakoribb pihenésre van szüksége. Fontos, hogy az egyéni fejlesztés ideje ne ütközzön a csoportos fejlesztésével, a gyermek mindkettőben részt tudjon venni.

•

Az együttes (csoporttal közös) és a külön fejlesztés időtartama, aránya a lehető legoptimálisabb a SNI gyermek egyéni szükségleteihez viszonyítva. A megadott napokon, a délelőtti egyéni fejlesztésre szánt intervallumon belül a gyógypedagógusnak adott a szabadsága a gyermekek sorrendiségének megválasztásában, figyelembe véve a gyermekek aktuális állapotát.

A csoportok összetétele:

82

• • • •

Az SNI gyerekek a csoportlétszám szempontjából sérülésüktől, annak mértékétől függően 2 vagy 3 főnek számítanak; A csoportba a megadott létszám függvényében vonható be SNI gyermek; Életkoronként, fejlettségi szint szerint kell integrálni. Lehetőség szerint egy csoportban maximum 1-2 fő SNI gyermek kerüljön.

Kompetenciák és feladatkörök: A gyógypedagógus, segítő szakember, és az óvodapedagógus kompetenciájának, a feladatköröknek pontos meghatározása, tisztázása az együttműködés megkezdése előtt elengedhetetlen, mind a funkciók, mind pedig a kapcsolattartás kötelezettségét és formáit illetően. A feladatköröket és kompetenciákat a munkaköri leírások konkrétan tartalmazzák. Az óvodapedagógusok és a gyógypedagógusok, segítő szakemberek egymás pedagógiai munkájának ellenőrzésére, és értékelésére nem kompetensek! Viszont az a közös cél, hogy mind az egészséges, mind a SNI gyermekek optimális fejlesztése érdekében együtt kell működniük minél hatékonyabban.

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszerv rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) gyermek nevelése során kiemelt feladatunk a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés

83

elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai tevékenységek/foglalkozások körébe építik be az óvodapedagógusok. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén: Mozgásfejlesztés Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. Játéktevékenység A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. Nyelvi fejlesztés A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre.

Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

84

Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb.

Mozgássérült kisgyermek óvodánkba való befogadás csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a gyermek neveléséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

Az érzékszervi fogyatékkal élő gyermek A látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere - tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. Látássérült az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít.

A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. Óvodánk az épületek adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengénlátó kisgyermeket tud befogadni. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Nevelőmunkánk során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális

85

megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása.

A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben - A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával - A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése - A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése: - A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. - A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket.

Látássérült kisgyermek óvodánkba való befogadás csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a gyermek neveléséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

A hallássérült gyermek Az enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyerekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére csak részben képesek. A fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. Hallássérült az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben.

86

A fejlesztés feladatai: A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza: -

A gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Milyen a gyermek hallásállapota? A beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezők: kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet, korai és optimális pedoaudiológiai ellátás.

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap: - a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése, - a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, - a beszédértés, - a szókincsfejlesztés, - a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. • A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. a család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés.

87

Hallássérült kisgyermek óvodánkba való befogadás csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a gyermek neveléséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

Az értelmi fogyatékkal élő gyermek Az enyhe fokban értelmileg sérült gyermek A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok komplex vizsgálata és szakvéleménye alapján fogadjuk óvodánkban az enyhe fokban értelmileg sérült gyermekeket. Az értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével, funkciózavarával függ össze. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai okaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban is.

Jellemző rájuk: • • • •

A kognitív funkciók lassúbb fejlődése; A megértés, és nyelvhasználat lassabban alakul ki; A kifejező beszédkészségek hiányosak, és ezek lassítják az önállósodás kialakulását is; Tanulási helyzetben megfigyelhetők: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

A pedagógiai, gyógypedagógiai munka tevékenységtartalma, feladatai: A kis lépések elvét alkalmazzuk, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vételével képességfejlesztésükre kellő időt, alkalmat biztosítunk. • • • • •

Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése; A minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése; A beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése; Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása; Az adekvát játékhasználat elsajátítása, a kognitív funkciók fejlesztése.

A fentiek kialakításánál kiemelt szerepe van: - a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. - Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg.

88

Az óvoda feladata: • • • • •

A testi, és pszichés fejlődés közti ütembeli eltérés csökkentése; Az önmagát ellátni tudás képességének kialakítása; A kapcsolatteremtő képesség megsegítése; A cselekvések utánzása; A motiváció erősítésében, és a játszani tudás megalapozásában rejlik.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek sérülése általában már az óvodáskort megelőzően, közvetlenül szülés után vagy kora gyermekkorban felismerhető. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését. Óvodába lépéskor jellemző a bizonytalan nagymozgás, ügyetlen manipuláció, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Szobatisztaság kialakulatlan, beszédértés gyenge, sok esetben a kommunikáció súlyosan akadályozott. Sérült a figyelem, a motiváció, az emlékezet és a kitartás. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: • az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére • a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére • a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére • a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására • az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során, a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. Középsúlyos értelmi fogyatékos, sérült kisgyermek óvodánkba való befogadás csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a gyermek neveléséhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Az integráló intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek a sajátos nevelési igényű gyermek ellátásához szükségesek. Ezek a feltételek a következő: - 15 fős csoportlétszám

89

- A sérült gyermek nevelését, fejlesztését, szakszerű ellátását biztosító személy, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik (oligofrén gyógypedagógus). - A sérült kisgyermek csoportban történő elhelyezése, a vele való foglalkozás nem veszélyeztetheti az ép gyermekek normális nevelését, nem lehet kárára a többi gyermek, fejlődési lehetőségének, a nevelési céloknak.

Beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd) illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. A beszédfogyatékos gyermek integrált nevelése jelentős feladatot hárít az óvodapedagógusra. Nem javít beszédhibát, nem alakít ki nyelvi készségeket, de a javítás feltételeit segítheti, ha a napi foglalkozások rendjében, az anyanyelvi foglalkozásokon belül megtámogatja a logopédiai terápiát. Az anyanyelvi játékok tudatos tervezésével elsősorban az épen fejlődő gyerekek nyelvi készségeit fejlesztjük, viszont a megkésett beszédfejlődésű, a beszédfogyatékos gyermekek esetében az intenzív logopédiai terápia elengedhetetlen az eredményesség szempontjából.

90

Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuo-motoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg.

Egyéb fejlődési, pszichés zavarral küzdő gyerekek

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok komplex vizsgálata és szakvéleménye alapján fogadjuk óvodánkban az SNI gyermekeket. - Tanulási zavar- veszélyeztetettség - Diszlexia - Diszgráfia - Diszkalkulia - Kevert specifikus fejlődési zavarok - Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség - Aktivitás és figyelem zavara, hiperkinetikus magatartászavar - Elektív mutizmus

Tanulási zavar Zavarról akkor beszélünk, ha a veszélyeztetettség tartósan fennáll. Az olvasási zavar (diszlexia) veszélyeztetettségének jelei már óvodás korban felismerhetők. • • • •

Motoros ügyetlenség, mozgáskoordináció nehézségek jellemzik. Ezek a gyermekek nehezen tanulnak meg cipőt bekötni, gombolni, görcsös a ceruzafogásuk, gyenge a rajzfejlődésük. Olyan feladatokat kell beiktatnunk, melyek a keresztcsatornák működésére szolgálnak (balkezesség nem tünet). 5 éves kor után viszont utalhat a veszélyeztetettségre az irányok ismeretének, és a téri tájékozódásnak a zavara. A megkésett beszédfejlődés, az elhúzódó pöszeség, a szűkös szókincs, a beszédértési problémák, mind előjelei lehetnek az olvasási zavar.

Az írászavar (diszgráfia): Ennél a tanulási nehézség-tünetnél is a leghatékonyabb módszer a megelőzés. A tünetek a következőképpen jelenhetnek meg: 91

• • • • • • • • • • •

Fejletlen a kisgyermek ritmusérzéke; Dominancia zavarok mutatkozhatnak; A testséma kialakulása akadályba ütközhet; A tér- és időbeli tájékozódása bizonytalan, labilis; Gyenge az emlékezete; Szegényes a szókincse; Mondatszerkesztése agrammatikus (nyelvtanilag helytelen beszéd); Általános motiváltsága gyenge; Nagymozgása koordinálatlan; Finommozgása, ábrázoló képessége elmarad az életkornak megfelelő fejlettségi szinttől; Általában vizuális típusú, intuitív.

A pedagógusok és a gyógypedagógus feladatai a fejlesztés terén: •

A laterális dominanciára irányuló gyakorlatok;

•

Téri orientáció, a térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismertetése;

•

Grafomotoros készség fejlesztése;

•

Balról jobbra haladási irány;

•

Vizuális, auditív figyelem, differenciálás készségének kialakítása;

•

Vizuo-motoros koordináció fejlesztése.

Tünetek, amelyekre a pedagógusoknak fel kell figyelni: A tanulási zavar veszélyeztetettség már a beiskolázási időszak előtt jelentkezik, a problémák, mind az észlelést, mind a kivitelezést–végrehajtást, mind az érzelmi szférát érinthetik, felénk pedig jelzésértékkel szolgálnak: • •

• • •

•

Egyensúlyészlelés-bizonytalanság - a gyermek nem meri elhagyni a talajt, forgás közben szédül, nem érez veszélyt, vagy nem szereti, ha ringatják, forgatják; Taktilis-kinesztétikus észlelés - a gyermek feltűnően kerüli az érintést, a tárgyakat alig fogja meg, vagy túlzottan simogatja társait. Hiányosan észleli saját testtartását, nem tud másokat utánozni, nem tudja megnevezni, hogy hol értek hozzá; Auditív észlelés-eltérések mutatkoznak az irányhallásban, a hangok sorrendjének észlelésében; Vizuális észlelés-eltérései mutatkoznak az alak-háttér észlelésében, esetleg látótér kiesés is lehetséges; Emlékezeti funkciók terén problémát jelenthet a tartós figyelem, az emlékezeti teljesítmény csökkenése - a gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik egy hosszabb magyarázatból, a tanultakat nehezen tuja lehívni, memóriája gyenge; Izomtónus zavarai: kivitelezés, végrehajtás problémaköre. Az izomzat gyenge, petyhüdt, vagy az egész teste feszes, mozgása görcsös. A nagymozgások zavarai

92

• •

főleg az állásokban, a testtartásban, az egyensúlyreakciókban, a mozgások koordinációjában mutatkoznak meg; Finommotorikai probléma - remegés, görcsösség, tárgyak bizonytalan fogása, nehézkes a száj környéki izmok működtetése; A cselekvés tervezését befolyásolja a gyengén fejlett testséma, a saját testen való tájékozódás nehézsége, kialakulatlan a laterális dominancia, kétoldali koordinációjának nehézsége;

• Szociális- emocionális területen mutatkozó eltérések: - zavar az általános pszichés állapotban (levert, féktelen, szorong); - zavar a késztetések területén (passzivitás, hiperaktív: kezével, lábával matat, fészkelődik; felugrál a helyéről, össze-vissza rohangál; nem tud csendben játszani; előbb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzott volna; nem bírja kivárni a sorát; állandó mozgásban van; sokat beszél.) - zavar a munkavégzésben (hamar elfárad); - zavar az önirányításban (labilis, rövidzárlat a cselekvésben); - zavar az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, egocentrizmus); - szociális, beilleszkedési problémák (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott alkalmazkodás, a belátás hiánya, agresszivitás).

Beilleszkedési zavarok: aktivitás és figyelemzavar, hiperkinetikus magatartászavar Figyelemzavar: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív (rosszul alkalmazkodó), és nem felel meg a fejlődési szintnek: Gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben. Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül. Gyakran úgy tűnik nem figyel , amikor beszélnek hozzá. Gyakran nem követi az instrukciókat vagy elmarad az iskolai és egyéb munka befejezése. Gyakori nehézség a feladatok és tevékenységek megszervezésében. Gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll, hogy olyan feladatokban vegyen részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést jelentenek. Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat. Gyakran elvonják a figyelmét külső ingerek. A napi tevékenységben gyakran feledékeny. Hiperaktivitás-impulzivitás: alábbi tüneteiből legalább 6 vagy több, amelyek legalább 6 hónapig olyan mértékben fennállnak, ami maladaptív, és nem felel meg a fejlődési szintnek: Hiperaktivitás

93

Gyakran babrál kézzel-lábbal, az ülésen fészkelődik. Gyakran elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetben, amikor az ülve maradást várják el. Gyakran rohangál vagy ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (serdülőknél vagy felnőtteknél ez korlátozódhat a nyugtalanság szubjektív érzéseire). Gyakran nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben. Gyakran izeg - mozog vagy gyakran úgy cselekszik, mint akit felhúztak. Gyakran túlzott mennyiségű beszéd figyelhető meg. Impulzivitás Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna. Gyakran nehézsége van a várakozással. Gyakran félbeszakít másokat (pl. beszélgetés, játék). Olyan hiperaktív-impulzív tünetek, vagy figyelmetlenség, amelyek 7. életév megjelenése esetén sérülést okoznak. 5. Legalább 2 vagy több helyzetben a tünetek miatt bizonyos funkciózavar van jelen. A szociális, iskolai vagy foglalkozási működésben egyértelműen észrevehető a klinikailag jelentős károsodás. Típusai: a) kombinált típus b) főleg figyelemhiányos típus c) főleg hiperaktív-impulzív típus Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei: • A hiperaktív gyermekek érdeklődési körén keresztül jól motiválható, figyelme leköthető, aktívan együttműködő ilyen helyzetekben; • A terem berendezésénél figyelni kell, hogy se túl ingerszegény, se túl inger gazdag ne legyen, mert a hiperaktív gyermek mindenre reagál, minden inger egyformán fontos számára; • Az alvásidő nyugodt, pihentető legyen, mert a hiperaktív gyerekek keveset alszanak, a legkisebb ingerre is reagálnak. A rossz családi háttérrel rendelkező gyerekeknek is fontos a nyu-godt alvás (most egyedül alszik egy ágyban, nincs zaj). • Többletmozgásokhoz hely, idő biztosítása;

Elektív mutizmus (Szelektív mutizmus) Helyzethez kötött hallónémaság, választott némaság.

94

A gyermek bizonyos társas helyzetekben vagy bizonyos személyek jelenlétében nem szólal meg, miközben más helyzetekben és más személyekkel képes a folyamatos kommunikációra. A betegségek nemzetközi osztályozása szerint a szociális kapcsolatteremtés zavarai közé tartozik. Hátterében szorongást találunk. Ha ez a viselkedés hosszabb ideig, de legalább egy hónapig fennáll (és ez nem az óvodakezdés, iskolakezdés első, különben is sokak számára nehéz hónapjára korlátozódik), felmerül a szelektív mutizmus gyanúja. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél, a gátlást nem tudja leküzdeni. A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése ép. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal, mint szorongás, visszahúzódás, (túl) érzékenység és ellenkezés. Leggyakrabban óvodáskorban, de ritkán az iskolába kerülés idején lép fel. Sokszor előfordul az is, hogy a beszédet elutasító gyermek mutogatással, gesztusokkal, bólintással tart kapcsolatot a környezetével, vagy esetleg suttogással jelzi közlendőjét, illetve rajzban kommunikál. Gyakori, hogy a kortársaival beszél, vagy csak azzal a néhány gyermekkel, akikkel közelebbi kapcsolatba kerül.

Az óvodapedagógus feladatai, lehetőségei: •

Az elfogadás, a türelem, a tapintat nagyon lényeges az ilyen problémával küzdő kisgyermek számára.

•

A pedagógus azzal tesz jót, ha nem kényszeríti, erőlteti a beszédre, hiszen a gyermek a noszogatás hatására csak egyre kevésbé szólal meg.

•

Nem használ neki, hogyha viselkedésével a középpontba kerül, ha folyton azzal foglalkoznak, miért nem köszöntél, miért nem válaszoltál.

•

Fontos a mutista gyermek számára az elismerés, a dicséret, pozitívumai hangsúlyozása.

•

Éreznie kell, hogy szavak nélkül is értjük, elfogadjuk őt.

•

Bizalmát megnyerve bátorítsuk, hogy higgyen magában, s így váljon lépésrőllépésre egyre határozottabbá, kezdje használni a hangját, annak erejét, s ki tudja fejezni mondanivalóját. A fokozatosság elvét tartsuk szem előtt.

A probléma megoldása elsősorban pszichológiai, logopédiai feladat, de a szakmailag felkészült, türelmes, elfogadó pedagógus is sokat tehet a pozitív változás érdekében. Általában hosszan tartó, intenzív terápiát igényel. A helyi nevelési tanácsadó szakembereinek segítségét vesszük igénybe amennyiben ilyen problémával kerül kisgyermek az óvodánkba.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Autizmus spektrum zavarral küzdő az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. 95

A pervazív zavarban szenvedő (a továbbiakban autista) gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy az autista gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szocio-kulturális körülményei. Az egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva - a személyiség-fejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását.

Az autista gyermek jellemzése: Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely a fejlődés devianciájában és jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista gyermekre legjellemzőbb: - A kölcsönösséget igénylő szociális készségek, - a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, - a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, - az egyenetlen intelligencia, - a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. - Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. Típusos erősségek, amelyekre az autista gyermekeknél építeni lehet: - a megfelelő szintű vizuális információt általában értik, - tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, - jó mechanikus memória, - megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás, - egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene). Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során: - szenzoros információfeldolgozás zavarai, - figyelemzavar, - utánzási képesség sérülése, - percepciós, vizuo - motoros koordinációs problémák, - analízis, szintézis műveleteinek problémája, - lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése, - általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája, - emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),

96

- nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor, - a feladat céljának nem értése, - a reális jövőre irányultság hiánya, - szimbolikus gondolkodás fogyatékossága, - énkép, éntudat fejlődésének zavara, - a valóság téves értelmezése, felfogása, - realitás és fantázia összetévesztése, - szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén, - képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya, - gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, - strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, - félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól).

Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása: - szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, - a sztereotip, inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója, - a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban, ezt követően az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot: kijelölheti a gyermek számára a megfelelő speciálisan oktató- nevelő intézményt, ahol tankötelességét teljesítenie kell, illetve képzési kötelezettnek nyilváníthatja. Személyi feltételek: Az autista gyermekek óvodai fejlesztéséhez autizmus területén speciálisan képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel. Integráció esetén fontos, hogy képzett pedagógus készítse fel a kortársakat és szüleiket az autista gyermek fogadására, illetve az alkalmankénti találkozásokra. Az autista gyermekkel foglalkozó többségi óvoda pedagógusának szüksége van a szoros kapcsolattartásra speciálisan képzett szakemberrel, aki az elsődleges fejlesztési irányok kijelölésében, a mindennapi, egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztési feladatok megtervezésében, értékelésükben nyújt segítséget. Integrált csoportban az integráló csoport pedagógusa mellett feltétlenül szükséges egy képzett pedagógiai asszisztens, aki segíti az autista gyermeket a nap folyamán.

97

A napirend alkalmazása A napirend információ hordozó eszköz, melynek segítségével a környezet a gyermek számára jelzi a tevékenységek helyét és sorrendjét. Ismeretlen helyzetekben is alkalmazható változások előrejelzésére, az új aktivitások napi rutinba történő fokozatos beillesztésére. A napirend tájékoztatja a gyermeket arról, hogy mit és hol tegyen, valamint arról, hogy milyen sorrendben következnek az egyes tevékenységek. Láthatóvá teszi az idő múlását és beosztását. Számos egyéb kiegészítő információt is tartalmazhat, például a tevékenységben résztvevő személyek fényképét, körülményeket, feltételeket, alternatív lehetőségeket, a gyermek igényeihez igazodva.

GYAKORLATI TEENDŐK AZ SNI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN

Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai az SNI gyerekek gondozásában, nevelésében

A gondozás és az egészséges életmódra nevelés feladatai

Cél: A sajátos nevelési igényű gyermek életminőségének fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási feladatokat, figyelmet, törődést igényelhetnek. A konkrét feladatokban (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) folyamatos és több óvónői, dajkai odafigyelésre, segítségre szorulhatnak. Fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek, fejlettségi szintjüknek megfelelő egyéni haladási ütem biztosítása. Kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend, biztosítása, átlátható, és érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése.

Megvalósítás a gyakorlatban: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az alábbi mozzanatokat tartjuk fontosnak, az egészséges életmód alakításának, a gondozási teendők eredményes megvalósítása érdekében: • • • •

Az SNI gyermekek részére megfelelő időt, tágabb határokat engedünk a gondozási szokások elsajátítására (nem túl sok, de érthető, világos szabályrendszer). Fontos momentum az utánzás lehetősége, a felnőtt általi példamutatás, az eredményesen teljesített feladatok utáni dicséret ( örülünk minden „sikernek”). Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, speciális „sérülési” területeit, ennek megfelelően segítjük őket, nem helyettük tevékenykedünk. Toleráljuk az esetlegesen váratlan helyzetekben előforduló érzelmi megnyilvánulásokat.

98

• • •

Alkalmazzuk a bátorító nevelés alapelveit (pl. önbizalom, akaraterő, tenni vágyás erősítése). Építünk a gyógypedagógus szakmai segítségére, gyakorlati tapasztalatait beépítjük, és használjuk a mindennapokban. Építünk a motiválhatóság „csírájára”, minden kisgyermekben ott szunnyad a kíváncsiság, cselekedni akarás.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében: • • • •

A fejlődési mutatók, jellemzők árnyaltabban jelentkeznek, az eltérő fejlettségi szintből kiindulva. Jellemző, hogy képes testi szükségleteinek jelzésére, ezeket- esetleg kisebb segítséggel/ önállóan kielégíti. Képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre. Ismeri az evőeszközök használatát, az öltözködési mozzanatok sorrendjét. Életkorának és állapotának megfelelően edzett.

Érzelmi nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermek érzelmi-akarati élete labilis, zavart lehet, amely gyakran társuló, másodlagos tünetként jelenik meg, ezért a biztonságot nyújtó, szeretetteljes, elfogadó, ugyanakkor határozott elvárásokat közvetítő környezetre még nagyobb szüksége van.

Cél: •

A gyermek egyéni értékeinek, tulajdonságainak (őszinteség, bizalom, nyíltság, a másság) elfogadása és szocializációs képességeinek kibontakoztatása a közösség által, és a közösség normáinak érvényesítésével.

Feladat: •

• •

Figyelembe venni az SNI gyermekek fokozottabb érzékenységét, ragaszkodását, esetenkénti érzelmi bizonytalanságát, megteremteni annak lehetőségét, hogy egyenrangú és értékes tagjai lehessenek a közösségnek. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség formálása, erősítése, a társas kapcsolatok mélységének fejlesztése. Az SNI gyermekek családtagjainak segítségadás (szakemberek ajánlása, egyéb tájékoztatás, felvilágosítás lehetőségének megkeresése, beszélgetések).

Megvalósítás a gyakorlatban: •

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel tapintatosan, megértően bánunk társaik előtt, a velük kapcsolatosan felmerülő kérdéseikre minden esetben toleránsan válaszolunk. Bevonjuk őket az együttes játékba és olyan feladatokat adunk számukra, hogy társaik megtapasztalják ezen gyermekek értékeit is.

99

•

• •

Saját sérelmüket társaik szemszögéből is megláttatjuk velük elkerülve ezzel az esetleges agresszív viselkedést. A negatív viselkedés elkerülését azok következményeinek megláttatásával és pozitív példaadással érjük el. A cél az, hogy a gyermek önmagától lássa meg, mely szituációban, mi a helyes viselkedés. Éreztetjük a gyermekekkel, hogy tiszteljük érzéseiket, átérezzük problémáikat, növelve ezzel bizalmukat irántunk és komfortérzetüket a társas közegben. A SNI gyermek beszédkedvét felébresztjük és fenntartjuk, megteremtve a szorongásmentes kommunikáció feltételeit.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében: • • • • • • • •

Megismeri az óvodai dolgozókat, elfogadja csoporttársait (érzelmi kapcsolatot alakít ki velük, elemi szinten ragaszkodik hozzájuk). Képes egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mértékben elfogadni a csoportban kialakult szokás, szabályrendszert. A játékeszközökön próbál megosztozni társaival. Együttműködik a vele egyénileg foglalkozó szakemberrel, érzéseit igyekszik kontrollálni. Szívesen beszél, kommunikációs (verbális, nonverbális) képessége óvodába kerülésétől folyamatosan fejlődik, megérti ha hozzászólnak, s ő is „érthetően” megérteti magát közössége tagjaival, kifejezésmódja gazdagodik. Az őt fejlesztő szakember véleménye, a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a fejlődési szintjének megfelelő iskolai életmódra, további fejlesztésre alkalmassá válik. Amennyiben tud, nyújtson segítséget a társainak, és a kisebbeknek. Alakuljon ki az „én-tudat”, az önismeret, és a megfelelő viselkedési formák.

Szociális fejlettség Feladatok, elérendő célok: • • • •

Vegyen részt a környezete rendbetartásánál, annak tisztaságának megőrzésénél. Beszéde érthető legyen, egyszerű mondatokban tudja megfogalmazni mondanivalóját. Érezze a gyermek, hogy nyugodt légkörben van, szükség van rá a csoportban, vannak barátai, közös élmények, együttjátszás, együttdolgozás. A viselkedés alapszabályait próbálja elsajátítani.

Értelmi nevelés Cél: •

A sajátos nevelési igényű gyermek integrálása a gyermekcsoportba, a folyamatos beilleszkedés lehetőségének felajánlása. Egyéni képességének, fejleszthetőségének mértékétől függő, az őt megillető fejlesztési lehetőség, a tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés lehetőségének biztosítása.

100

Feladat: •

Elsődleges feladatunk a gyermekek megfigyelése, megismerése. Az így felfedezett képességbeli és készségbeli hiányosságokat, elmaradásokat különböző megoldási lehetőségekkel: mozgásterápiák és speciális fejlesztőprogramok (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével).

A tanulás mindig játékba „ágyazott" legyen. Feladat: • • • • • • • • •

Differenciált feladatadásra, tapasztalatszerzésre épüljön, az egyéni fejlődés üteme alapján tervezzenek a pedagógusok. A tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók érvényesüljenek. Az anyanyelvi nevelés kiemelten kezelendő. Önismeret, önértékelés elősegítése. A kötetlen foglalkozásokat, lehetőség szerint a kötelező foglalkozások váltsák fel az SNI gyermekek esetében, mivel érdeklődésük nem olyan fokú, mint a csoport többi tagjának. A megfelelő, és elegendő hely, idő eszköz biztosítása. Pontosan meghatározott, a gyermek által is ismert következetes napirendhez való célszerű ragaszkodás. Meghatározó az óvodapedagógus megfelelő személyisége, nevelési stílusa (szeretetteljes, de határozott, következetes). Ésszerű, egyszerű szabályok megbeszélése, megkövetelése. A szabályok kialakítása lehetőleg a csoporttal közösen történjen (érdekeltek ezáltal).

1. Játék A játékra nevelés a SNI gyermekeknél ugyanúgy történik, mint az épeknél, több türelemre, gyakorlási lehetőségre, s a játékeszközök használatának biztonságosságára nagyobb figyelmet kell fordítani. Feladat: • • • • • • •

A játék során szerezzen tapasztalatokat, gyakorolja be a képességeket, szokásokat, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé válhat. Legyen komplex tevékenység. Célja az életviteli és viselkedési szabályok megalapozása, gyakorlása. Az anyanyelvi nevelés, és a nonverbális kommunikáció alakítására is használjuk fel. A szabad játéktevékenység feltételei legyenek megteremtve, a szabad játék emberformáló, gazdagító hatású. Biztosítani kell az alapvető feltételeket hely, idő, eszköz- és élmény szempontjából. Pedagógusok megfelelő magatartásmintát adjanak.

101

• •

Játék során lehetőség adódik az egyéni fejlesztésre. A játék szabályait vele is be kell tartatni.

Csoportszobáink mérete, alakja, elhelyezkedése adott, de ezen belül úgy alakítjuk a berendezést, hogy mindenféle játékhoz legyen megfelelő hely, elégséges mennyiségű játékeszköz, az SNI gyermekeknek lehetősége legyen „kuckóba vonulni”.

Gyakorló játék: •

Az SNI gyermekeknek fontos játéktevékenysége, a mozgás, cselekvéssor öröméért végzik. Kellő lehetőséget, eszközöket, s megfelelő alkalmat biztosítunk erre a játéktevékenységre.

Építő és konstruáló játék: •

Az SNI gyermekek gyakran kedvelt játékformája. Rakosgatásra, rendezésre, fűzésre mozgássorok gyakorlására kellő időt, s helyzetet teremtünk.

Szerepjáték: •

Az SNI gyermekeknél gyakran az eszköz birtoklása a cél, ezért figyelünk, hogy minden gyermek játékhoz juthasson.

Az óvodáskor végére elért sikerek a sajátos nevelési igényű gyermek esetében: •

• • •

Igyekeznek egymáshoz alkalmazkodni és a közösen kialakított szabályok szerint cselekedni, kedvük, hangulatuk szerint választanak a nap folyamán játéktevékenységet. Örömmel, felszabadultan játszanak, képesek a játékban elmélyülni, alakul kitartásuk. A játékeszközökön próbálnak megosztozni társaikkal. Egyszerűbb szabályjátékot kevés társsal képesek játszani.

1. Mozgás Cél: • • •

A mozgás megszerettetése; Egészséges életmód kialakítása; Mozgástapasztalatok, pszichomotoros képességek fejlesztése.

Feladat: • Amennyiben mozgása nem összehangolt, nem koordinált, nem megfelelő ritmusú, nem tudja felmérni a térbeli viszonyokat helyesen, fejlesztésre szorul. • Finommotorika fejlesztése. • Legyen képes természetes mozgásokra.

102

•

Prevenciós, korrekciós feladatok tervezése, koordinált mozgás kialakítása.

2. Kultúraátadás Külső világ tevékeny megismerése Cél: •

Minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti, társadalmi környezetről.

Feladat: • A gyermek érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, megismerési vágyának kielégítése. • Viselkedési és erkölcsi normák bevezetése játékos formában, az ünnepeink megélésének lehetőségével.

Mese-vers Cél: • •

Hallgasson szívesen mesét-verset, néhányat segítséggel el is tudjon mondani. Képes a társaival együtt bábjátékot, gyermekelőadást megnézni, bábbal játszani, esetleg dramatizált történetben szerepet vállalni.

Feladat: • •

A pedagógus mesemondása során fejezzen ki érzelmeket, játsszon hangjával a mélyebb átélhetőség érdekében. Juttassa minél több élményhez a gyerekeket ezen a területen is.

Ének, énekes játék Cél: A zenei anyanyelv megalapozása, a zene szeretetének kialakulása. Feladat: • Zenei élményhez juttatás, érzelmek, hangulatok teremtése. • Zenei emlékezet fejlesztése, mozgásfejlesztés, képzeletfejlesztés. • Hallás, éneklés, ritmusérzék, zenei formaérzék fejlesztés. • Népi dalos játékok, tánc megszerettetése. • Érjük el, hogy az SNI gyermek is kapcsolódjon be, és szívesen vegyen részt az ének, zene, énekes-játék, gyermektánc foglalkozásokba.

103

Rajzolás, mintázás Cél: A világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé. Egyéni fejlettségi szintnek megfelelően szívesen alkosson, vegyen részt a foglalkozásokon, alakuljon ki az igénye a megtapasztalásra, megfigyelések megalkotására, más emberek alkotásainak rácsodálkozására. Feladat: • Fejleszteni a vizuális észlelést, emlékezetet, képzeletet, gondolkodást, finommotorikai készséget. • Figyelnünk kell a gyerekek alkotásait, mert visszatükrözik érzelmeiket is. • Mintakövetés- segítségadás a változatos technikák, megoldási módok alkalmazásánál.

A nevelés célja értelmi fejlettség terén • • • • • • •

Próbálja meg elsajátítani, majd betartani a szokásokat, szabályokat. Próbáljon önállóan étkezni, önmagát kiszolgálni. Próbálja meg környezetét, és személyes holmiját tisztán, esztétikusan tartani, merjen segítséget kérni. A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás legyen tanulásának az alapja. Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról, és a környezetéről. Beszéde érthető legyen, tudjon kommunikálni, értesse meg magát fejlettségi szintjéhez képest. Figyelmét bizonyos ideig le lehessen kötni, és legyen érdeklődő.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak biztosítják: • •

• • • •

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet, és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása; A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, az együttneveléshez szükséges magas szintű pedagógiai, pszichológiai – mint elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus, aki a gyógypedagógus javaslatára, és egyéni fejlesztési terve alapján: képes individuális (egyéni) módszerek, technikák alkalmazására; A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja; Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

104

Források: Porkolábné Dr. Balogh Katalin- Dr. Páli Judit- Pintér Éva- Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program (Trefort Kiadó 2009.) EMMI rendelet Krommer Éva: Bevezetés a beszédfogyatékosok pedagógiájába (Comenius Kiadó 2005.) Létai Dalma- Hofmann Judit: Bevezetés az értelmi fogyatékosok pedagógiájába (Comenius Kiadó 2005.) Hoffmann Judit - Mezeiné Dr. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek (Comenius Bt., 2006.) https://www.net.jogtar.hu https://www.geniuszportal.hu https://www.fejlesztok.hu https://www.auti.hu https://www.mod-szer-tar.hu

6. Óvodánk ellenőrzési dokumentumai 6.1 Óvodánk írásos dokumentumai: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

↓ Gyáli Tulipán Óvoda Pedagógiai Program

↓ Az óvoda éves munkaterve, amely aktuális szervezési feladatokat, tanügyi - igazgatási feladatokat, és az éves kiemelt pedagógiai feladatokat tartalmazza.

↓ Munkaközösség éves terve: Feltáró elemző munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, kísérletek, bemutatók tervezése.

↓ 6.2 Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: Csoportnapló tartalomjegyzéke • • •

A gyermekek névsora és óvodai jele A gyermekek névsora korcsoport szerint Születésnapok nyilvántartása

105

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A csoport működésével kapcsolatos adatok A csoport óvodapedagógusaira vonatkozó adatok Gyermekjóléti adatok Statisztikai adatok Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje szeptember 1-től május 31-ig Javasolt napirend szeptember 1-től május 31-ig Az állandó tevékenységek javasolt hetirendje június 1-től augusztus 31-ig Szakértői vélemények Szakértői bizottsághoz irányított gyerekek szűrése Fejlesztő pedagógiai foglalkozáson résztvevők Logopédiai fejlesztésben részesülők Egyéb fejlesztő foglalkozáson résztvevők Beiskolázás Óvó-védő szabályok Befogadási terv Befogadási terv értékekése Éves fejlesztési terv A csoport szokásrendszerének tervezése szeptember, október, november hónapokra Az elmúlt időszak értékelése szeptember, október, november hónapokra Szervezési feladatok Tervezett programok és azok időpontjai Fejlesztési ütemterv Szeptember – október – november havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése A csoport szokásrendszerének tervezése december, január, február hónapokra Az elmúlt időszak értékelése december, január, február hónapokra Szervezési feladatok Tervezett programok és azok időpontjai Fejlesztési ütemterv December – január, február havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése A csoport szokásrendszerének tervezése, március, április, május hónapokra Az elmúlt időszak értékelése március, április, május hónapokra Szervezési feladatok Tervezett programok és azok időpontjai Fejlesztési ütemterv Március – április – május havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése A csoport szokásrendszerének tervezése június, július, augusztus hónapokra Az elmúlt időszak értékelése június, július, augusztus hónapokra Szervezési feladatok Tervezett programok és azok időpontjai Fejlesztési ütemterv Június – július – augusztus havi tervek megvalósulásának elemzése, értékelése A jó gyakorlatok, intézményi innovációk nyomon követése Kapcsolattartás a szülőkkel, látogatások, fogadóórák Hivatalos látogatások A csoportban elvégzett egészségügyi szűrések, ellenőrzések

106

• • • • • • • • • • • • •

Szülői nyilatkozatok az óvodai ellátás igénybevételéről Nyilatkozat önkéntes adományozásról Nyilatkozat költségtérítéses foglalkozások igénybevételéről Nyilatkozat a programokon történő részvétel szülői engedélyezéséről Nyilatkozat a nyári zárás alatti ügyelet biztosításának igényéről Nyilatkozat élelmezés-egészségügyi szabályok betartásáról Nyilatkozat a honlapon történő megjelenésről Nyilatkozat a házirend átvételéről/megismeréséről Balesetek nyilvántartása Feljegyzések és jelenléti ívek szülői értekezletről Feljegyzés a csoport életéről Jegyzetek Tanácsok a csoportnapló vezetéséhez

Egyéni fejlesztési napló Törvényi háttér: 20/2012( VIII.31.) EMMI A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció Felvételi és Mulasztási napló Étkezők nyilvántartása 6.3. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése 1. Az óvodai csoportok fejlődésének ellenőrzése: A csoportok fejlettségének mutatóit a szokás-szabályrendszer működése, a játék kiegyensúlyozottsága, a gyermekek között társas kapcsolat jelenti. Az értékeléshez elengedhetetlen az életkori sajátosságok ismerete, valamint a csoportra jellemző speciális információk figyelembevétele. A csoport neveltségi szintje igen jellemzően mutatja az óvónői munka hatékonyságát. A csoporton belüli neveltségi szint elemzéséhez szükséges a személyes megfigyelés, a két óvónő munkájának megfigyelése, valamint olyan alkalom, amikor megszokott óvónőik nélkül másik óvónővel tevékenykednek a gyermekek. A tapasztalatok összegzéséből szerezhető csak objektív értékelés. 2. A gyermek egyéni fejlődésének követése. Az óvónő tervezőmunkájának egyik nagyon fontos eleme a gyermek fejlődésének nyomon követése és a tapasztalatokra épülő egyéni fejlesztések tervezése. A fejlettségmérő lapok vezetése a gyermek természetes helyzetben, feladathelyzetben történő megfigyelésén alapul. A megfigyeléseket a két óvodapedagógus végzi, évente legalább két alkalommal. Mérések időpontjai: gyermek óvodába kerülése ( Nevelési év közben kerül felvételre.) - minden nevelési évben . SZEPTEMBER-OKTÓBER hónapokban JANUÁR- FEBRUÁR hónapokban.

107

Tervező munkánk értékelésénél támaszkodunk a fejlettségi lapok kiértékelésénél kapott adatokra. A mérési eredményekre támaszkodva tervezzük az egyéni fejlesztő feladatokat. Évente minimum 3 alkalom. 6.4.

A Pedagógia program ellenőrzése, értékelése

A pedagógiai program értékelésével választ kapunk a program gyakorlatban történő beválására. A helyi nevelési program bevezetése előtt az óvodapedagógusok és az óvoda minden dolgozója több fordulóban ismerkedik a célokkal s feladatokkal. Megismertetjük, véleményeztetjük a szülőkkel, nyitott óvoda meghirdetésével betekintést engedünk a folyamatba. A program megvalósulásának ellenőrzése tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján és spontán alkalomszerű ellenőrzésekkel történik. (egy- egy csoport folyamatos látogatása) Ellenőrzés célja: A hiányosságok, eredmények feltárása, a nevelési célkitűzések, program szellemiségének megjelenése a mindennapi munkában. Hatása a gyermek fejlődésében, a nevelők munkakedvére, mit mutatnak a szülők visszajelzései. Éves vezetői munkaterv konkrétfeladatokat tartalmaz az ellenőrzés rendszerére vonatkozóan, megjelölve az ellenőrzésben, értékelésben résztvevőket (vezető, vezetőhelyettes, munkaközösség vezető). Programunk célkitűzéseit mindenkinek kötelező betartani, a mindennapi munkában az óvónők felkészültsége, egyénisége, módszertani szabadsága érvényesül.

7. Óvodába lépés feltételei Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig nevelő intézmény (lsd. Házirend) 7.1. Az óvodába lépés feltételeiről bővebben az óvoda Házirendjében utalunk. 7.1 / A Óvodai beiratkozás A beiratkozás a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével, amit a szülők tájékoztatása előz meg. A beiratkozáshoz szükségesek a következő dokumentumok: •

A gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya 108

• • •

Gondviselő szülő személyi igazolványa Lakcímkártya A gyermek egészségügyi kiskönyve

A gyermekek óvodai felvételénél az alábbi fejlődési mutatókat vesszük figyelembe: • • • •

Megbízhatóan ágy- és szobatiszta Kialakult beszédkészség Önálló mozgáskészség Az óvodalátogatás megkezdéséhez orvosi igazolás szükséges

Kizáró tényező az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás, vagy tartós betegség, mely miatt a gyermek speciális gyógypedagógiai, illetve egészségügyi segítséget igényel mindennapjaiban. Intézményünk személyi és tárgyi feltételeiben nincs felkészülve az ilyen jellegű feladatok ellátására. A gyermekek óvodai felvételének gyakorlata: • • • • • • • •

7.2.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott évben betölti A szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelés évében folyamatosan történik A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, melynek körzetében lakik. A gyermek óvodai felvételről, átvételéről az óvodavezető dönt Ha az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A gyermek érettség,- ismert-és képességjellemzői óvodáskor végére: Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához, amelyet 6-7 éves korra (ez fejlettség szerint egyénileg eltérő lehet) az óvodai nevelési folyamat eredményeként érnek el. teste arányosan fejlett teherbíró, mozgása összerendezett, fejlett mozgáskoordinációja és finommotorikája. testi érettség, képes szükségleteit szándékosan irányítani, önállóan elvégezni, kialakult igénye az egészséges életmód szokásai iránt lelkileg egészséges gyermek az óvodáskor végén érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre

109

képes felmérni saját helyzetét a közösségben, képes önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítését képes, szociálisan elfogadható módon közvetíteni. értelmi érettség az iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét, folyamatos beszédre képes, gondolatait, mások számárai érthető módon tudja kifejezni. Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élőket, állatokat, azok gondozását és védelmét. A természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához, elemi mennyiségi ismeretei vannak. szociális érettség, képes felnőttekkel, társakkal kapcsolatot teremteni, tud a szabályokhoz alkalmazkodni, akarata kitartása erősödött, képes együttműködni, képes az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes egyre több szabályhoz alkalmazkodni, feladattudata alakulóban van, a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 7.3 Az iskolába lépés feltételei Élünk a rugalmas, a fejlettség szerinti beiskolázás lehetőségével, a jogszabályok előírásai alapján A beiratkozáshoz szükséges okmányok: • • • • 7.4.

Óvodai szakvélemény Születési anyakönyvi kivonat, TAJ szám Szülő személyigazolványa Lakcímkártya A gyermek iskolai felvételének gyakorlata: az óvónő javasolja a gyermeket az iskola megkezdésére vagy további 1 év óvodába járásra. Bizonytalanság, vagy szülői véleménykülönbség esetén a Nevelési Tanácsadóba irányítja a gyermeket, a szülő beleegyezésével. A Nevelési Tanácsadó véleményének kézhezvétele után a Szülő eldönti gyermeke: - iskolába megy, vagy az óvodában marad.(255/2009. XI.20. Korm. rendelet ONAP)

2011. évi CXC. törvény „A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.

110

(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b) pont szerinti döntéssel, d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. (4) Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a (2) bekezdés a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a (2) bekezdés b) pont szerinti döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.”

8. Óvodánk hagyományteremtő ünnepei Célunk, hogy óvodánk olyan együttműködő partneri viszony alakítson ki a családokkal, amely pozitívan hat a család és az óvoda kapcsolatának alakulására, a gyermekek elsődleges érdekeinek figyelembevételével. A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. Az együttes készülődés, tervezgetés, a holnap öröme, távlatot jelent a gyermek számára. Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését kívánjuk elérni azzal, hogy az ünnepi előkészületekbe és azok lebonyolításába bevonjuk nevelő partnerünket, a családot.

111

Valljuk, hogy a közösen átélt élmények meghatározzák hosszútávon az óvoda és a család kapcsolatát. Ezért, hagyományos ünnepi és szórakozási alkalmakat szervezünk. Az ünnepek fényét emeljük a feldíszített óvodával, a gyerekek és a felnőttek ünnepi öltözékével, a meglepetésekkel és a kölcsönös ajándékozásokkal. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, előzményei és élményei azonban illeszkednek a gyerekek természetes életrendjébe. Fontos, hogy készülődés közben és az ünneplés Ünnepeink: Mikulás Karácsonyi készülődés Farsang Húsvét Anyák Napi köszöntés, valamennyi csoportban Évzáró, nagyok búcsúja (csak nagycsoportok) Családi-nap, gyermeknappal egyben Az anyák napját a csoportok külön-külön, a szülők részvételével tartják. A Mikulás, a karácsonyi készülődés, a farsang, a húsvét, a családi-nap előkészítő szervező és lebonyolító munkálataiban segítenek a szülők. Társadalmi ünnepeink: Október 23. Nemzeti Ünnep Március 15. Nemzeti Ünnep Június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja) Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepeink: Takarítási világnap Állatok napja Föld világnapja Víz világnapja Madarak és Fák napja A gyerekek születésnapját és névnapját a ünnepli meg.

szeptember 20 október első vasárnapja április 22. március 22. május 10. csoport a kialakított szokásainak megfelelően

9.

Sajátos feladataink 9.1.

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége

A nevelési oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait, alapvetően az 2011. évi CXC. törvény szabályozza. A gyermekvédelmi feladatok, szorosan kapcsolódnak az intézményünk pedagógiai tevékenységéhez. Olyan légkört kell teremteni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek hátrányos vagy kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységünkkel biztosítani kell, a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, hogy szükség esetén leküzdhesse a környezeti hátrányokat. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések minden esetben a gyermek személyiségéhez alkalmazkodjanak.

112

Minden pedagógus kötelezettsége (a gyermek ifjúságvédelemmel kapcsolatban), hogy a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek körülményeit felismerje, jelezze. Év elején a gyermekvédelmi felelős, az óvónők segítségével felmérést készít a hátrányos helyzetű gyerekekről, majd elkészíti a gyermekvédelmi feladatok ütemezését, amit éves munkatervben rögzít. Az óvónők családlátogatás során megismerik a gyermekeket, a családok körülményeit, kapcsolatot teremtenek a szülőkkel. Amennyiben lehetséges a gyermekvédelmi felelőssel közösen próbálnak megoldást találni az esetleges problémákra. Amennyiben nem sikerül hatékony segítséget találni, akkor kérjük a Nevelési Tanácsadó családpedagógusának segítségét. Pszichológus, fejlesztőpedagógus, családgondozó pedagógus bevonásával, közösen keressük a segítségadás formáit, lehetőségeit, mellyel a gyermek sikeres iskolakezdésének jobb esélyeit kívánjuk javítani. Étkezési támogatásban részesülnek azok a gyermekek, akik a mindenkor érvényben lévő törvények, rendeletek alapján erre jogosultságot szereznek. Célunk: a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, a gyermeki és emberi jogainak tiszteletben tartása. Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek a családi körülményei, szociális helyzete miatt, rendszeres gyermekvédelmi jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője- a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint- a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek: A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, amelynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület. Egészségtelen lakhatási feltételek, vizes salétromos falak, nagy páratartalom. A szülők alacsony iskolai végzettsége- csak általános iskola, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke. Deviáns környezet szocializációs ártalmai- alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély. Család hiánya-állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők. Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására.

113

Veszélyeztetettség: Olyan gyermek, vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Óvodavezetője köteles: Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermek veszélyeztetésére utaló jelek: Fizikai bántalmazás A gyermek szexuális zaklatása Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok Feladataink: Az óvodapedagógusok feladatai: A pozitív kapcsolat kialakítása a családdal a gyermek érdekének elsődleges figyelembevételével. A gyermek érzelmi életének, lelkiállapotának figyelemmel kísérése, egyéni szeretet kapcsolat kialakítása. A szülő figyelmének felhívása a gyermek esetleges lelki tüneteinek megjelenésére. A rászoruló családok megsegítése céljából feladatterv kidolgozása, a gyermekvédelmi felelőssel közösen. A nyíltnapok alkalmával betekintést kaphatnak a gyermekük óvodai fejlődésébe, mindennapi életébe. Közvetett módón segíti a szülőt esetleg abban, hogy maga is mintaként tekintse, saját életében is követendő példát lásson. Szükség szerint környezettanulmány készítése Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett helyzet írásos jelzése a gyermekvédelmi felelősnek Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált nevelése, fejlesztése A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. óvodai gyermekvédelmi felelős feladata: A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek felderítése. Szükség szerint jelzés a szülő, családgondozó, védőnő, a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

114

Segítségnyújtás, a családoknak és a kapcsolat felvételének segítése, a szociális szakértelmet képviselő szervekkel, személyekkel. A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Év elején szülői értekezlet alkalmával bemutatkozik és tájékoztatást ad a szülők számára a gyermekvédelmi feladat ellátásáról. Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, az óvodavezető tájékoztatása, a térítési díj csökkentése érdekében, illetve az óvoda alapítvány kuratórium elnökének tájékoztatása a támogatás érdekében. Felterjesztés segélyre Nyilvántartás vezetése Éves munkatervet készít, összegyűjti, statisztikai és szakmai beszámolót készít Rendszeresen frissíti, a SEGÍTHETÜNK információs táblát.

Az óvodavezető feladatai: A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, a feladatok kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal A törvények rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása Étkezési kedvezmények meghatározása a törvény jogszabályoknak, s a helyi rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása. Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről Kedvezményes étkezési térítési díj biztosítása Törvénynek rendelkezéseinek megfelelően, normatív állami támogatás Szülők által ajándékozásra hozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászorult családok számára A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni az óvoda orvosával, védőnőjével, a városi Gyámügyi Hivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, egyedi esetekben (Gyermekvédő Liga, Nagycsaládosok Egyesületével) Sikerkritériumok: Minden rászoruló időben megkapja a segítséget A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz, s a vezetőhöz gondjaikkal. Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából. Segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki. Törekvésünk az esélyegyenlőség megteremtése. Számunkra minden gyermek egyformán érték, egyedi és megismételhetetlen.

115

10.

Óvodánk kapcsolatrendszere Intézményünk kapcsolatrendszerének kialakításában a következő szempontokat tartjuk fontosnak: Az adott kapcsolatrendszer mennyire segíti, támogatja az intézmény működését, feladatait? Mely területeken befolyásolja a nevelési program beválását? Milyen kihatással van a gyermekek fejlődésére? Olyan partnerközpontú kapcsolat kialakítására törekszünk Amely szükségessé teszi a partnerek igényeinek megismerését és azok szakmai célokká való emelését. Folyamatosan tájékozódnunk kell az igények teljesüléséről. A partnerek visszajelzései alapján el kell végeznünk a szükséges korrekciókat. A közösen megfogalmazott célokkal tudjon azonosulni minden, érintet fél. Fontos feladataink egyike a megfelelő kommunikáció kiépítése. Biztosítani kell a partnereket érintő információk hozzáférhetőségét. 10.1. Óvoda család kapcsolata Óvodánk hatékony, együttműködő kapcsolatot kíván kialakítani a szülőkkel. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Arra törekszünk, hogy együttműködésünket a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemezze. Kapcsolattartás formái és tartalma: Családlátogatások Kapcsolat felvételi lap kitöltése, a gyermek minél jobb megismerése érdekében. A szeptemberi szülői értekezleten ismertetjük az óvoda, illetve a csoport nevelésioktatási tervét. A szülők folyamatos tájékoztatása a faliújságon keresztül az óvodai életről, étrendről, ebédbefizetések rendjéről. Kérdőíven kérdezzük meg igényeiket, elvárásaikat. Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra az elválással járó nehézségek enyhítése érdekében. Fogadó óra keretén belül a szülő tájékoztatása a gyermekre vonatkozó nevelési, fejlődési elmozdulásairól. ( A megbeszélés témája, probléma esetén megoldás módja, várható eredmény, további teendők, résztvevők aláírása kerül dokumentálásra. ) Fogadó óra keretében személyes beszélgetés, tanácsadás, a szülő igénye szerint is. Szülői értekezletek tartása, aktualitások egyeztetése, megbeszélése. ( Pedagógiai téma, aktuális téma. időpont, témavezető neve, résztvevők száma, elfogadott határozatok, javaslatok kerülnek dokumentálásra.) A szülőket érdeklő témák feldolgozása. (Beszélgető kör) során szakembereket hívunk, ahol gyermekeikkel kapcsolatos nevelési, és egyéb problémáikhoz

116

kérhetnek segítséget, tájékoztatást. (Gyermekorvos, Védőnő, Pszichológus, Nevelési Tanácsadó szakemberei) Témakörök feldolgozása szülők fóruma, beszélgető kör (évente egy alkalommal) Udvari és egyéb munkadélutánok szervezése, közös ünnepeink előkészítése stb. Nyíltnapok rendezése, a szülő betekintést kap gyermeke mindennapi óvodai életébe, kialakult szokásairól, a csoportban kialakult társas kapcsolatairól. Megbeszélést kezdeményezhet a tapasztaltak alapján, elmondhatja észrevételeit, kéréseit, problémáit, gyermeke óvodapedagógusának. Szülőkkel, testvérekkel, közös programokat szervezünk, kirándulások, színház, cirkusz stb. Családi rendezvényen egész család együtt vehet részt különböző tevékenységekben. Az óvodai nevelési programot meghatározó törvényi háttér a program tartalmi módosításához a szülőkkel való együttműködés alapfeltétele, melyet a 2011. évi CXC. törvény szabályoz. A szülő kötelességét a Házirend tartalmazza. 10.2. Városi Önkormányzat – Önkormányzati Bizottságok A fenntartó az Alapító okiratban meghatározta, milyen céllal, milyen feladat ellátási kötelezettséggel bízza meg az intézményt. A kapcsolatot, mindenkor az óvodavezető tartja. A fenntartó képviselői, intézményvezetői megbeszéléseken, rendszeres tájékoztatást adnak, az aktuális tudni és tennivalókról. Az óvoda meghívja a fenntartó képviselőit, szakmai bemutatóira és egyéb rendezvényeire. 10.3. Gyál Város Bölcsődéjével. A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai. A kapcsolattartalma: a gyermekek óvodai beilleszkedésének segítése a bölcsődeóvoda átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum. Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az óvodai jelentkezés előtt, illetve nevelési évenként a beszoktatást követően, fórum évente minimum egy alkalommal. 10.4 Ady Endre, Zrínyi Miklós, Bartók Béla Általános Iskolával A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai. A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvodaiskola átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum. Gyakoriság: látogatás, nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt (iskolanéző), illetve nevelési évenként az első félévet követően, (Volt óvodásaink nyomon követése) szakmai fórum nyíltnap, évente minimum egy alkalommal. Kapcsolattartás a Kodály Zoltán Zeneiskolával, amelynek keretében ének- és hangszerbemutatóval hozzák közelebb az óvodás gyerekek számára a zeneiskola tevékenységét. 10.5 Az óvoda orvosával, védőnőjével, fogászati rendelővel. A kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

117

A feladatellátásra szóló megállapodást Gyál Város Önkormányzat jogosult megkötni. A kapcsolattartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal orvosi vizsgálat, kéthetente védőnői jelenlét, évente egy alkalommal fogászati szűrés. Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás. Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. 10.6. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus. A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, , szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. 10.7. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Szolgálattól, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. − a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, − amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, − esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére, − szülők tájékoztatása révén (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint. Kezdeményezzük, a rendszeres gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol alkalom nyílik esetmegbeszélésekre, információ cserékre. Rendszeresítünk „SEGÍTHETÜNK?” címmel információs faliújságot az óvodáztató szülők számára.

118

Segítségét kérjük szükség esetén a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a kapcsolattartás formája és módja az intézményi SZMSZ-ben és a helyi nevelési programban is rögzítve. 10..8. Arany János Művelődési ház, - Városi Könyvtár Figyelemmel kísérjük, havi rendszerességgel műsorajánlatukat, rendezvényeiket. Azokra a rendezvényekre, amelyek kapcsolhatók nevelési programunkhoz elvisszük gyermekcsoportjainkat. (bábelőadás, táncház, kiállítás stb.) 10.9. Társadalmi Szervezetek: Felvesszük a kapcsolatot városunkban működő, Nagycsaládosok egyesületével Célunk: Olyan információ áramlásának kiépítése, mellyel segíthetjük óvodánkba járó nagy- családban élő gyermekeket, szüleiket. Kertbarátok köre Cél: Olyan kapcsolat kialakítása, mely segíti óvodásainkat abban, hogy természetet szerető, arra vigyázó felnőttekké váljanak. A kertészkedés szakértelmet is igényel, melynek megszerzésével, fejlesztésével egyaránt profitálhat gyermek s felnőtt. Nyugdíjasok klubja Célunk: Hogy óvodásaink tiszteljék a felnőtteket, az időseket. Olyan kapcsolat kialakítására törekszünk, amellyel a gyerekek is hozzájárulhatnak mások öröméhez, ugyanakkor megtapasztalhatják az idősek tudását, bölcsességét.

Egyházak Lehetőséget és helyet biztosítunk azon családok gyermekei számára, akik írásos igényt tartanak a történelmi egyházak által szervezett óvodai hitoktatásra. 10.2. Speciális szolgáltatások Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások Hitoktatás: tekintetben tartjuk a szülők világnézeti, vallási meggyőződését. A szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal a gyerekek az egyházi személy által szervezett óvodapedagógus jelenlétével, fakultatív hitoktatásban részt vegyenek.

119

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. 2.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009. (XI.20.) Korm. Rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005 OM. rendelete

3.

Nagy Jenőné: Program készítés, de hogyan? (Budapest, Okker Oktatási Iroda 1996.)

4.

Nagy Jenőné Helyzetelemzés Önmeghatározás Döntés Az óvodai program előkészítő szakasza OKKER kiadó: 1997.

5.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin Dr. Páli Judit, Pintér Éva, Szaitzné Gregorits Anna Komplex Prevenciós Óvodai Program Országos Közoktatási Intézet Minősítet Tanterv OKI 960OVIKPP

6.

Komplex Prevenciós Óvodai Program Kudarc nélkül az iskolában Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére Szerkesztő: Porkolábné Balogh Katalin, Dr Balázsné Szűcs Judit Szaitzné Gregorits Anna TREFORT KIADÓ 2004.

7.

Tóth Ágnes és Kifor Lászlóné Nagy Család Az Óvodában Tapasztalataink a vegyes csoportról Novum Kft. 2005.

8.

Pszichológiától a Pedagógiáig I. II. rész. Kiadó: Alex typo 200

9.

Forrai Katalin Ének az óvodában Editino musica Budapest 1974.

10.

Mályva Program és gyakorlat Csipes Zoltánné, Csengődi Gáborné, Székely Ilona, Fekete Lászlóné, Richterné Kropf Anikó Kiadta Volán Humán Oktatási és Szolgáltató RT.* 23. old.

11.

Testnevelés, testmozgás (Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek ) RAABE

12.

A pszichológia alapjai TERTIA Kiadó Budapest 2002.

120

13. Torsten Kunz: Pszichomotoros fejlesztés az óvodában Dialógus Campus Pécs-Budapest 1999.

121

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ELFOGADTA 1. A Tulipán Óvoda nevelőtestület az 550/2013. számú határozatával Dátum: 2013. augusztus 31. Duró Margit nevelőtestület nevében óvodapedagógus Tofalviné Szabó Anikó nevelőtestület nevében óvodapedagógus Szekrényesi Tamásné Közalkalmazotti Tanács elnöke

.

Vélemény nyilvánítók: A Szülői közösség nevében:

dátum: 2013. augusztus 31.

Padosné Csiger Judit SZMK elnöke JÓVÁHAGYTA: Intézményvezető:

p.h.

dátum: 2013. augusztus 31

Kápolnásiné Sági Andrea aláírás

Irattári száma: 550/2013 Módosítható: A törvény rendelkezése alapján Megtalálható: www.tulipanovoda.hu Óvoda könyvtára Dokumentum jellege: nyilvános Készült: 2 eredeti példányban

122

dátum: 2013. augusztus 31.